Document 22110 Section 16449

Közösségi összefogás
katasztrófák idején
Hornyák Adrienn
Szociális munka BA
Konzulens:
Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta
Főiskolai docens, Szociológiai Intézet
Miskolc
2015.
0
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ........................................................................................................................ 2
2. CSOPORTOK ............................................................................................................... 4
2.1. Definíciók és történelmi alakzatok ............................................................................... 4
2.2. Típusok......................................................................................................................... 6
2.3. Csoportstruktúrák ......................................................................................................... 7
2.4. Csoporthatás ................................................................................................................. 8
2.5. Szociális munka csoportokkal .................................................................................... 10
2.5.1. A csoportok kategorizációs rendszere ..................................................................... 11
2.5.2. Közösségi szociális munka...................................................................................... 16
2.5.2.1. Közösségi munka története .................................................................................. 16
2.5.2.2. Közösségfejlesztés ............................................................................................... 17
2.5.2.3. Közösségi tervezés ............................................................................................... 18
2.5.2.4. Közösségi cselekvés ............................................................................................. 18
3. ELMÉLETEK ............................................................................................................. 20
3.1. Hankiss Elemér újfeudális struktúraelmélete ............................................................. 20
3.2. Talcott Parsons rendszerelmélete ............................................................................... 22
4. HANKISS ELEMÉR: KÖZÖSSÉGEK VÁLSÁGA ÉS HIÁNYA ......................... 23
4.1. A közösségekről általában .......................................................................................... 23
4.2. A hagyományos közösségek pusztulása ..................................................................... 24
4.3. Új közösségek késleltetett fejlődése ........................................................................... 25
4.4. Közösségképződés strukturális akadályai .................................................................. 25
4.5. Közösségképződés tudatbeli akadályai ...................................................................... 26
5. KATASZTRÓFÁK ..................................................................................................... 28
5.1. Fogalommeghatározások és katasztrófatípusok ismertetései ..................................... 28
5.1.1. Definíciók ................................................................................................................ 28
5.1.2. Katasztrófatípusok................................................................................................... 35
5.2. Hazánk természeti katasztrófa veszélyeztetettsége .................................................... 36
5.3. Krízisintervenció ........................................................................................................ 39
6. CZIKE KLÁRA-KUTI ÉVA: ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG,
TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ .................................................................................... 41
7. Összefoglalás ................................................................................................................ 45
8. Irodalomjegyzék, felhasznált források ...................................................................... 48
Idegen nyelvű összefoglalás ............................................................................................ 51
1
1. Bevezetés
Történelmünk során társadalmunk rengeteg változáson ment keresztül. A premodern kortól

az információs társadalomig különböző jelentések társultak a közösségi alakzatokhoz.
Társadalomrendszerünk vertikálisan épült fel. Ez a struktúra pedig hosszú időkön át nem

tűrte meg a horizontális szerveződéseket. Az átalakulás a szerepekre és a funkciókra is
kihatott. Folyamatos fordulatok jellemezték az emberiséget.
A közösségek felszámolásával a bizalmat is felszámolták, melynek újraépítése komoly

erőfeszítésekkel járt. A társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó méreteket öltöttek. Az
alá-fölé rendeltségi viszonyok egy piramis rendszert formáltak meg. Nem, vagy csak alig
maradtak működőképes szerveződések.
A csoportoknak különböző fejlettségi szakaszokon kellett keresztül menniük, mire tudatos,

társadalmi cselekvésre képes közösségé formálódtak.
Szakdolgozatom, ahogy a címe is jelzi, a közösségek vizsgálatával foglalkozik.

Témaválasztásomban a munkahelyem; az Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség volt rám
befolyásoló hatással. Itt kristályosodott ki bennem, hogy mivel is szeretnék foglalkozni,
miről is szeretnék írni. Ahogy láttam, hogy nap, mint nap a szakemberek képesek a saját
testi épségük kockáztatásával segíteni a bajbajutottakon, rájöttem, hogy veszély- illetve
katasztrófahelyzetekben az emberekben előtör a bennük szunnyadó önzetlen segítő
szellem. Komolyabban elkezdett érdekelni, hogy mekkora a közösség összetartó ereje és
hogy miért állította számos szociológus azt, hogy társadalmunkból hiányoznak a jól
működő, horizontálisan szerveződő közösségek. Bizonyítani szerettem volna ennek az
ellenkezőjét, a katasztrófahelyzeteket érintve.
A dolgozatom lényeges részét öt részre tagolom.
Az első részben a csoportokról szóló definíciókat és a történelem során kialakult

alakzatokat ismertetem, a szociális munkára is nagy hangsúlyt fektetve. Ehhez a részhez a
szakirodalmi háttérre építkezem.
2
A második rész két szociológus, Hankiss Elemér és Talcott Parsons elméleti
munkásságáról szól. E két szociológus nézete alapján próbálom megérteni, hogy miként
működnek az emberi közösségek.
A harmadik részben Hankiss Elemér a „Közösségek válsága és hiánya” tanulmányán

keresztül mutatom be a hagyományos közösségek pusztulását és a közösségképződés
strukturális és tudatbeli akadályait.
A negyedik rész célja a katasztrófák ismertetése, a fontosabb definíciók bemutatása, a

jogszabályi háttér áttekintése. Ebben a részben hazánk természeti adottságaiból eredő
veszélyforrásait is bemutatom és kitérek egy 2010-ben történt katasztrófára is.
Az utolsó részben, az ötödikben, egy olyan két éves kutatómunka eredményeit

összefoglaló, magyar lakosságot elemző könyvet dolgozok fel, mely az önkéntes
tevékenységekre és az adományozásra helyezi a hangsúlyt és általuk bizonyítja, hogy ezek
a tevékenységek lényeges hatással vannak a társadalmi tőkére.
Szakdolgozaton tehát szakirodalom és jogszabályi háttér átfogó tanulmányozásán alapszik.

Valamint folyamatos konzultáción a katasztrófavédelem szakembereivel.
3
2. CSOPORTOK1
2.1. Definíció és történelmi alakzatok
Mivel a dolgozat témája a közösségekkel foglalkozik, így fontos bemutatni a csoportokról

szóló definíciókat és elméleteket is.
A fogalom magyarázatánál a kulcsszó a közös. Ugyanis a csoport, közös cél elérése
érdekében közös tevékenységet végző emberek együttesét jelenti, akiknek közös
értékeik és normáik vannak.
A premodern korban a természetadta közösség volt a jellemző csoport. Az elnevezés
abból ered, hogy a csoport tagjai számára a csoporthovatartozásuk annyira természetesnek
tűnt, mintha természeti adottság lett volna. Kizárólag azokkal az emberekkel éltek együtt,
akik a közösségükhöz tartoztak. Egyetlen közösségben éltek, mely egyszerre töltötte be a
rokoni, munkahelyi, vallási, kulturális és szabadidős közösség szerepét is.
A modern korban átalakultak a csoportok. Az együttélés meghatározó formáivá a
mesterséges csoportok váltak (pl.: pártok, hivatalok.). Ezeknek a közösségeknek már
nyilvánvalóvá vált, hogy nem természeti adottság által alakultak meg, hanem emberek
hozták létre őket. Itt már nem csak egyetlen közösségben élték le az életüket, hanem
egyszerre több csoport tagjai is lehettek, valamint többször meg is változtathatták őket.
Az egyén számára már csak a szűkebb család őrizte meg az elsődleges prioritását.
A XX. század második felére még jobban meglazultak a kapcsolatok és a társas
halmazok váltak az emberi együttlétek leggyakoribb formáivá. Vagyis a valódi
kapcsolatok helyett, a fizikai együttlétek lettek a legjellemzőbbek. Ilyen kapcsolatokról
beszélhetünk akkor, ha például tömegközlekedési eszközökön utazunk. Felszállunk egy
buszra, egy közösséget alkotunk, de csak fizikailag, mert nincs közöttünk valódi kapcsolat,
nem ismerjük és nem is akarjuk megismerni egymást. Egyéb helyeken, postákon,
1
Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006
Az információs társadalom, Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Tankönyv, Gondolat – Új Mandátum,

Budapest, 2007 http://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf
Tézisgyűjtemény, Csüllög Krisztina: Kapcsolatok online és offline, Az internet és más infokommunikációs

technológiák szerepe a privát kapcsolathálózatokban című Ph. D. értekezéséhez, Budapesti Corvinus
Egyetem, Budapest, 2012 http://phd.lib.uni-corvinus.hu/665/2/Csullog_Krisztina_thu.pdf
Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2006
A Szociális Munka Etikai Kódexe 2011.

Forrás: http://www.3sz.hu/sites/default/files/Etikai_kodex_2011.pdf
4
üzletekben vagy mozikban ugyanilyen kapcsolatokat figyelhetünk meg. Ezek csak
átmeneti közösségek. Ideiglenesen alkotnak csoportokat.
Pankucsi Márta a könyvében nagyszerű példával szemlélteti az olvasói számára, hogy
mennyire meglazultak az emberi kapcsolatok. Így írja le:
„A legabszurdabb társas halmaz a strandon egymás mellett napozó emberek halmaza.

Karnyújtásnyira fekszenek egymástól majdnem meztelenül és valódi emberi, közösségi
kapcsolat nincs, vagy csak nagyon szűkkörűen van.”2
A XX. század második végétől beléptünk az információs társadalom korába. Ebben a

társadalomban már a kapcsolati hálózatok a meghatározóak. Itt már az egyenrangúságra,
a bizalomra, egymás megértésére és megegyezésre való törekvés a cél a társas kapcsolati
formákban. Az internet használatának elterjedése hatással van a társadalmi
kapcsolatrendszerek, a formális és informális struktúrák, a társadalmi tőke3 valamint a
bizalom alakulására is. A számítógépek lehetővé teszik a különféle természeti rendszerek
és társadalmi jelenségek mérhető mutatók alapján történő elemzését is. A fejlődés
hatására azonban egyre inkább a személytelen kapcsolatokon alapuló szerveződések
törnek előre, és csökken a társadalmi normákat átadó és fenntartó közösségek
szerepe.
Szociológusok szerint a bizalom, az emberi kapcsolatok intenzitása és a civil szerepvállalás
mértéke évtizedek óta hanyatlanak. Norman H. Nie professzor és munkatársainak
kutatásai (Nie-Erbring, 2002) szerint minél több időt tölt el valaki a világháló előtt,
annál kevesebb időt tölt el hús-vér, valódi emberek társaságában. Az Egyesült Államokban
longitudinális adatbázison végzett elemzések szerint (Kraut et al., 2004) a számítógépes
hálózatok használata negatívan hat a társadalom tagjaira, ugyanis idővel a
tömegtársadalmakra az elmagányosodás, az atomizálódás lesz a jellemző.
Azonban ennek a nézőpontnak is vannak ellenvédői. Ilyenek például Cole és Robinson
(2002), valamint Wellman és munkatársai (2002). Az említett személyek szerint az
internet pozitívan befolyásolja a közösségi életben való részvételt, lehetőséget biztosítva a
2
Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006, 76. oldal
3
Bourdieu szerint a társadalmi tőke az egyéneknek olyan magánvagyona, melyek megszerzése
erőfeszítésekkel jár a társadalmi hálózatuk kialakítása, kiterjesztése és ápolása érdekében.
Forrás: Az információs társadalom, Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Tankönyv, Gondolat – Új
Mandátum, Budapest, 2007 http://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf
5
közösségi elkötelezettségnek. Számos nézet létezik, hogy miként hat az internet a társas
kapcsolatokra. Egy harmadik megközelítés szerint az internet egyfajta kiegészítő szerepet
játszik a meglévő kapcsolatok fenntartásában (McKenna–Barght 2000; Tyler 2002;
Hampton–Wellman 2003; Wellman–Hogan 2004; Hogan–Wellman 2011.)
Az információs társadalom megosztja a nézőpontokat. Azonban megállapodhatunk abban,

hogy az idők során a társadalmunk különböző változásokon ment keresztül, melyek
folyamán megváltozott a szerkezete, valamint - ami a dolgozatom témája miatt fontos; - a
közösség összetartó ereje.
2.2. Típusok
A csoportok megkülönböztetése többféleképpen lehetséges.

Létszám alapján kis és nagy csoportok különíthetőek el.
A kiscsoportok tagjainak a száma 3 és 7  2 fő között változik. Tehát legalább 3
személyre van szükség ahhoz, hogy csoportról beszélhessünk. Szociálpszichológiai
törvény, hogy egy ember intenzív kapcsolatot maximum 5-9 fővel tud tartani.
Nagycsoportról 10 fő felett beszélhetünk.
A következő megkülönböztető típus az egyén szocializációban játszott szerepe.
Eszerint lehetnek elsődleges és másodlagos csoportok.
Elsődlegesek azok a csoportok, melyek meghatározó jelentőségűek az egyén társadalmi
lénnyé válása szempontjából. Ilyennek számít a család. Ugyanis, akik családban nőnek fel,
azoknak ez a közösség jelenti az elsődleges szocializációs közeget.
A másodlagos csoportok kevésbé fontos jelentőségűek (például: szervezetek).
Differenciáló az is, hogy a csoport formális vagy informális. A megkülönböztetés a
csoporton belüli munkamegosztásra hat ki. Vagyis, hogy a feladatokat és a hatásköröket
írásban rögzítik-e vagy sem.
A formalizált csoportok többnyire szabályzatok formájában írásban rögzítettek. Ilyenek a
másodlagos csoportok. A példaként leírt szervezeteknek ugyanis a szervezeti működési
szabályzataik mutatják meg a működésük feltételeit, szabályzatait.
Az informális csoportoknak nincs írásban rögzített szabályzatuk. A feladatok és
hatáskörök megosztása szóban történik. Például egy családban az, hogy ki viszi el a kutyát
sétáltatni, vagy ki megy el a kisgyermekért az óvodába, vagy, hogy ki mosogat el az ebéd
után, mind-mind íratlan szabályzatok, amik evidensek.
6
Azonban, ha már a családot hoztam fel példának, a család is lehet formális és informális is.
Informális az előbb leírtak miatt. Formális viszont azért, mert például a házasságkötést
vagy a válást jogszabályok szabályozzák.
Következő kategorizálás a viszonyítási csoport. Ennek két formája az összehasonlító
és a normatív.
„A szomszéd fűje mindig zöldebb.” Ez a mondás egy rövid magyarázat lehet az
összehasonlító viszonyítási csoportra. Ugyanis az emberek általában a saját helyzetüket
kedvezőbb helyzetben lévőkkel hasonlítják össze. Ritkább az az eset, amikor egy
kedvezőtlen helyzetű nála még rosszabb helyzetben lévővel hasonlítja össze magát.
A viszonyítási csoport másik formája, a normatív pedig, abban nyújt segítséget, hogy
felismerjük, hogy nem csak egy csoport tagjai vagyunk és minden csoportnak sajátos
normái és értékei vannak, melyek lehetséges, hogy mind más és más elvárásokat jelentenek
számunkra.
„A normatív viszonyítási csoport az a csoport, melynek normáit a többi csoport normáival
való ütközés esetén előnyben részesítjük, követjük.”4
Tehát, ha a munkahelyünk azt várja el tőlünk, hogy túlórázzunk, viszont a családunk pedig
hazavár minket, de a barátaink is csalogatnak minket egy közös programra, akkor
valószínűleg nem tudunk mindenkinek eleget tenni. Ebben segít a normatív viszonyítási
csoport. Ugyanis, ha a munkahelyünk a normatív viszonyítási csoportunk, akkor a
túlórázás lehetőségét válasszuk. Ha a családunk, akkor igyekszünk haza hozzájuk. Ha
pedig a barátaink, akkor magától értődően az ő közös programjuk mellett választunk.
Azonban a többi csoport normáit is figyelembe kell venni, mert ha például minden egyes
alkalommal megtagadjuk a túlórázás lehetőségét, az akár a munkahelyről való kizárást is
eredményezheti. Tudni kell tartani az összhangot. A csoportokat további szempontok
szerint is tipizálhatjuk. Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába című könyvében ezeket
a típusokat említi meg.
2.3. Csoportstruktúrák
Egyenlőtlenségek csoportokon belül is kialakulhatnak. Ahogy a típusokból, úgy a

struktúrákból is többféle létezik.
Létezik munkamegosztási struktúra. Erről már esett szó.
4
7
A munkahelyeken pontosan meghatározott alá és fölérendeltségi hierarchiában látják el a
vezetők és a beosztottak a munkaköri leírásaikban szereplő feladatokat.
A családban ez informálisan történik.
Ugyanígy a családhoz hasonlóan, a baráti körökben is kialakul a munka megosztása,
például egy születésnapi összejövetel megszervezésekor.
A hatalmi struktúránál a kulcsszó a döntéshozatal. Ez a típus a csoporton belüli
döntéshozatalhoz igazodik. Fontos az érdekérvényesítő képesség.
A kommunikációs struktúra kulcsszavai az információhoz jutás és a velük való
rendelkezés. Ezek alapján alakul ki.
Az érzelmi struktúrát kell még megemlíteni. Az érzelmek erőteljesen befolyásolják a
csoportok működését. Mondhatjuk úgy is, hogy a rokonszenvek és az ellenszenvek
hálózata. Ha olyan embereket kényszerítenek egy csoportba, folyamatos együttlétre, akik
ellenszenvesek egymásnak, akkor az agressziót, haragot is szülhet. Ezt Moreno az első
világháború idején is megfigyelte egy hadifogolytáborban, ahol gyakoriak voltak a
verekedések a foglyok körében. Később az Egyesült Államokban egy leánynevelő
intézetben tanulmányozta a szökések és rendbontások gyakoriságát és a lányok kérdezéses
válaszai alapján megrajzolta a nevelőintézet érzelmi struktúráját. A struktúrából kiderült,
hogy a lányok kit kedvelnek kölcsönösen és ki vált ki belőlük ellenszenvet. Ennek alapján
átalakították az intézet lakóstruktúráját és azok kerültek egy szobába, akik kedvelték
egymást. A változás hatására csökkent a szökések és rendbontások száma. Ezt az érzelmi
struktúra feltárására szolgáló módszert nevezik szociometriának, melyet rendszerint
kérdőívek segítségével végeznek. A szociometria eszköze a szociogramm. Ez szemlélteti
ábraként az érzelmi viszonyokat. Ennek is többféle formája lehet. A legtipikusabbak a kör,
lánc, csillag alakzatok, valamint a párokra, hármas és négyes csoportokra tagozódás. Van
olyan feltételezés, hogy ha valahol valaki középpontban áll, akkor ő mindenhol központi
figura lesz. Ennek az ellenkezője is feltételezhető. Ha valaki magányos, zárkózott, nehezen
teremt kapcsolatot, az minden csoportban ezt a viselkedéstípust fogja továbbvinni. Bár
ezek csak feltételezések. Többféle magyarázat lehet itt is.
2.4. Csoporthatás
A körülöttünk lévő emberek viselkedése jelentős mértékben befolyással van a mi

viselkedésünkre is. Az egyént az őt körülvéve környezete is meghatározza. Ha például
másokkal együtt indulunk futni, az serkentő hatással lehet ránk. Azonban, ha egy vizsgára
8
akarunk felkészülni, akkor általában kedvezőbb, ha ezt a szellemi tevékenységet önállóan,
egyedül tesszük meg. Futás közben biztathatjuk egymást, fokozhatjuk egymás
teljesítményét, azonban tanulás közben kialakulhat gátlás is. Gondolataink egy másik
személy mellett könnyebben elkalandozhatnak és eltérhetnek a célként kitűzött
megtanulandó témától. A csoporthatás szerepére számos szociálpszichológiai kísérlet
született, melyek arra keresték a választ, hogy mennyire befolyásol minket a
csoportnyomás. Aronson: A társas lény című könyvében egy megtörtént tragikus esetet
ír le erre példaként, ami egy amerikai kisvárosban történt. Az eset lényege, hogy egy nő a
nyílt utcán úgy lett gyilkosság áldozata, hogy több ember is látta, hogy késsel támadnak rá,
mégsem segített neki senki. Sajnos számos hasonló eset történik manapság is. Városomban
én is tapasztaltam hasonlót. De szerencsére annak pozitív véglete lett. A történet röviden:
Egyik őszi éjszaka hazafelé indultam, miután találkoztam a barátaimmal. Úton hazafelé
egy zajra lettem figyelmes. Éjszaka egy kisvárosban az apró mozzanatok is felerősödnek.
Figyelmem a zaj felé koncentrálódott. Közelebb érve tisztult le bennem, hogy egy
középkorú nő fekszik egy pad alatt, egy domboldalban. Beszéde zavaros volt. Nem
értettem, de látszott, hogy segítségre szorul. Nem tudtam, hogy mi történhetett vele. De
nem hagyhattam ott segítségnyújtás nélkül. Nem engedte volna a lelkiismeretem. Miután
értesítettem az illetékes szerveket, és megvártam a kiérkezésüket, csak utána indultam
tovább az utamon, hazafelé. Visszagondolva az eseményre, több személy is elment
mellettem. Többen is hallhatták a segítségkérő embert a közelébe érve. Mégsem segítettek
neki. Számos kérdés megfogalmazódott bennem…
„Az összetört szék kísérletét”5 szeretném még leírni ehhez a részhez. Ez a kísérlet egy
amerikai egyetemen zajlott. Kísérleti alanyokat kerestek, akiknek a 371-es szobában
lehetett jelentkezniük. Két változata van a történetnek.
Az egyikben, a 371-es szobában csak egy ügyintéző tartózkodott. Hozzá mentek be
egyesével a kísérleti alanyok jelentkezni. Azonban, mivel az ügyintéző nem találta a
jelentkezéshez szükséges űrlapot, így átment a szomszéd szobába megkeresni, hátha ott
megtalálja. A szomszéd szoba ajtaja félig nyitva maradt, így ezen keresztül hallani lehetett,
hogy az ügyintéző, aki felállt egy székre, az összetört alatta, így az ő leesett a földre. Ebben
a kísérletben minden jelentkező az ügyintéző segítségére sietett.
Azonban, ahogy a mondás is tartja, az éremnek is két oldala van. A történet másik
változata már sejthető.
5
9
A másik kísérletben az ügyintézőn kívül még egy nő dolgozott a szobában. Tehát ketten
tartózkodtak a helyiségben. Minden hasonlóan történt, ahogy az előző történetben, annyi
kivétellel, hogy amíg az ügyintéző alatt összetört a szék, a dolgozó nő, mintha semmi sem
történt volna tovább folytatta a munkáját, a segítségnyújtást elhalasztva. Ebben a
szituációban a kísérleti személyeknek még a fele se ment át segíteni a szomszéd szobába.
Ezek a történetek igazolják, hogy a cselekedeteinket jelentős mértékben befolyásolja a
környezetünk, mások cselekedete.
„Ennek számtalan példáját tapasztalhatjuk a mindennapi életben, amikor nem teszünk meg
alapdolgokat, ha azt látjuk, hogy mások sem teszik meg.”6
2.5. Szociális munka csoportokkal
Szociális munkás hallgatóként fontosnak tartom, hogy a csoportok témakörén belül a

szociális munka területéhez kapcsolódó megfogalmazásokat is ismertessem.
A csoportmunka a szociális munkának egy szabályozatlan területe.
Ferge Zsuzsa értelmezése szerint egy csoporthoz tartozás tudata biztonságérzetet ad és
csökkenti a kisebbségi érzést.
„A nemzetközi irodalomban használatos meghatározás szerint a szociális csoportmunka a

szociális munka egyik munkaformája, amelyben az azonos érdekű vagy hasonló
problémákkal küzdő emberek kiscsoportjai közösséget alkotnak, hogy együttes fellépéssel
érjék el közös céljaikat.”7
Ebben a munkaformában a szociális munkások a kliensek közvetlen életterében,

környezetében dolgoznak. A klienskör általában hátrányos helyzetű, elesett, kiszolgáltatott
társadalmi csoportok tagjaiból tevődik össze. A csoportmunka célja az érzelmi problémák
megoldása mellett, az információcsere, a társas készségek fejlesztése valamint az
értékorientáció megváltoztatása is. A csoportvezető feladata, hogy a tudását és a
készségeit, a csoport által meghatározott célok elérése érdekében adja át a csoport
tagjainak és alkalmazza azokat. Fontos célkitűzés a tagok képessé tétele önmaguk
képviseletére úgy, hogy mindeközben megőrizzék saját kultúrájukat, szokásaikat és
6
7
Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2006, 189. oldal
10
életszemléletüket. A csoportvezetőnek tudatosan kell felépítenie a filozófiáját és az
értékrendjét, ugyanis a leghétköznapibb megnyilvánulásai is visszatükrözik a sajátos
viszonyulásait. Felelősséget kell vállalnia azért, hogy a csoportok érdekeit képviseli,
valamint lehetőség szerint azokat érvényesíti. El kell érnie, hogy a csoport tagjai a
másságot és az eltérést természetesen kezeljék, tiszteletben tartsák. A környezet
átalakításának eredményeként a csoport tagjai öntudatossá és toleránsabbá válnak. A
klienseknek ismerniük kell a társadalmi juttatásokat biztosító intézményeket is, ugyanis az
általuk nyújtott szolgáltatások révén a politikai részvétel sajátos formáira
szocializálódhatnak. A csoportot vezető szociális munkásnak törekednie kell arra, hogy a
csoport a saját kultúrájának megfelelő eszközökkel és készségekkel dolgozzon, tiszteletben
tartva a tagok kulturális sajátosságait.
2.5.1. A csoportok kategorizációs rendszere
A csoportoknak számos kategorizációs rendszere létezik, melyeknél más és más

módszereket kell alkalmazni. A Toseland-Rivas (1984) szerzőpáros két nagy
kategóriába helyezi el őket: gyógyító-terápiás és feladatcsoport kategóriákba.
Az említett két típust Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak című könyve
alapján fogom bemutatni.
A könyv 193. oldalán találhatunk egy táblázatot, ami részletezi a két csoport típusait.
A táblázat szerint a gyógyító/terápiás csoportok típusai a következők:
1. Oktatócsoport
2. Személyiségfejlesztő csoport
3. Terápiás csoport
 Interperszonális tanulási csoport
 Csoportfolyamatokat tanuló csoport
 Egyénre orientált változtatási csoport
 Csoportfolyamatra orientált változtatási csoport
 Követelménycentrikus csoport
4. Szocializációs csoport
 Társaskészség-csoport
 Önkormányzati csoport
 Szabadidős csoport.
11
A feladatcsoportokhoz pedig az alábbiak tartoznak:
1. Szervezeti célok szolgálatára alakult csoport
 Bizottságok
 Küldöttanácsok
 Adminisztratív csoport
o Adminisztratív vezetőcsoport
o Adminisztratív felügyelő csoport
o Adminisztratív ügyintéző csoport
2. Az ügyfélszolgálat javítása érdekében létrejött csoport
 Team
 Esetkezelési konferencia
 Esetmegbeszélő csoport
 Társadalmi akciócsoport.
A gyógyító/terápiás csoportokról írnék bővebben.

Oktatócsoport
Ennek a csoportnak a célja, hogy a tagjai tanulási folyamatokon keresztül, előadások, viták
és tapasztalások útján ismerjék meg önmagukat és a társadalmukat. A vezető itt tanári
szerepet lát el, valamint ő teremti meg a viták struktúráját is. Az elsődleges célok az egyéni
tanulás és a csoportfolyamatok elősegítése. A csoport kialakításakor fontos a tagok
tanulásbeli hasonlósága. Jellegzetességnek számít, hogy a tagok ritkán kommunikálnak
egymással, valamint hogy gyakori a vezetőtől kiinduló didaktikus közlés. Ilyen csoportnak
számít például a leendő szülők csoportja, ahol a tagokat a szülői szerepekre készítik fel.
Személyiségfejlesztő csoport
Itt a tagok képességeinek a fejlesztése a cél. A fejlődés a csoportban szerzett tapasztalatok
alapján érhető el. A vezető feladata, hogy a folyamatokat szabályozza és elősegítse.
Összetételét tekintve homogén és heterogén is lehet. A csoportbeli kommunikációért a
tagok a felelősek. Ilyen csoport például a serdülők csoportja, ahol a tagoknak segítenek az
identitáskeresésben vagy az életérzések tisztázásában.
Gyógyító/terápiás csoport
Az ilyen csoportok segítséget nyújtanak a tagjai számára abban, hogy a tagok képesek
legyenek a viselkedéseiket megváltoztatni, ezáltal élethelyzetükön javítani, valamint meg
12
tudjanak birkózni a személyes problémáikkal és fel tudjanak épülni valamely társadalmi
vagy egészségügyi trauma után. A kulcsszavak a korrekció és a rehabilitáció. Itt a vezető
egyrészt szakértő, másrészt a folyamatok segítője. Fókuszban az egyén problémái állnak.
Fontos a tagok közötti és a tagok és a szociális munkás közötti kapcsolat. A közös cél a
gyógyulás, ez tartja össze a csoportot. Összetételét tekintve, ahogy az előző csoport is, ez is
lehet homogén és heterogén is. Ilyen csoportok például a szenvedélybetegek leszoktató
csoportjai (dohányzásról leszoktató csoport, kábítószeresek csoportja), amik a
társadalomba való visszailleszkedést is segítik, vagy a rákos betegeknek és a
hozzátartozóiknak létrehozott csoportok, amik célja a betegséggel való megküzdés, a lelki
és kapcsolati problémák kezelése.
Amikor a kategorizációs rendszert ismertettem, akkor láthattuk, hogy a csoportokon belül
is vannak alcsoportok.
Ennek a típusnak az alcsoportjai a következők:
 Interpeszonális csoport: Célja, hogy a tagjai mennyiségileg és minőségileg is
kielégítőbb érzelmi kapcsolatokat tudjanak kifejleszteni, melyeket a csoporton
kívül is tudjanak alkalmazni. (például: a személyközi érzékenységet fejlesztő
csoport)
 Csoportfolyamatokat tanuló csoport: Fókuszban a csoportszintű jelenségek
állnak, valamint hogy miként hatnak a feladatok az érzelmi kötelékekre és fordítva.
 Egyénre orientált változtatási csoport: Itt a cél a szenvedés csökkentése, a
problémamegoldó készség kialakítása, a tagok megváltoztatása. A vezető egyszerre
csak egy csoporttaggal foglalkozik. A többi tag ilyenkor megfigyelő,
mellékszereplő vagy kívülálló. Az ilyen csoportokban alkalmazzák a
pszichodrámát, a pszichoanalitikus csoportterápiát és a gestalt-terápiát.
 Csoportfolyamatokra orientált változtatási csoport: Ahogy a neve is jelzi,
fókuszban a csoportfolyamatok állnak. A változáshoz ezeket használják fel. A
csoport tagjai egyszerre egyének és a csoportot alkotó rendszer tagjai is.
Technikája, hogy a csoportfolyamatok és az ezekben játszott szerepek által
vizsgálják meg a problematikus szerepeket és a helyzeteket a résztvevők életében.
 Követelménycentrikus csoport: Az ilyen csoportok például a gyorshajtók számára
nyújtanak segítséget a jogosítványuk megfelelő használatához. A csoport célja,
hogy a tagok képesek legyen megváltoztatni az önpusztító vagy a nem kívánatos
viselkedésüket. Módszere, hogy erőteljes érzelmi kötelékeket fejlesztenek ki és
ezeket használják fel a változás elindítására.
13
Szocializációs csoport
Az ilyen csoport a kommunikációs és társas készségek fejlesztésében segíti a tagjait,
valamint megismerteti számukra a társadalom által elvárt és elfogadott normákat,
viselkedési formákat, kultúrákat és értékeiket, különböző programokban való részvétellel,
strukturált gyakorlatok, illetve szerepjátékok alkalmazásával. A vezető irányító szerepet
tölt be. A csoport összetétele heterogén és homogén is lehet.
Alcsoportjai:
 Társaskészség-csoport (A meglévő készségek fejlesztése a cél. Például:
kisebbségi csoportoknál az identitás megerősítését szolgáló készségek fejlesztése.)
 Önkormányzati csoport (Cél a bentlakásos intézményben lakók bevonása az
intézmény irányításába.)
 Szabadidős csoport (Többféle céllal szervezhető csoport, mely lehet egy terápiás
cél eszköze vagy akár egy kikapcsolódási forma is. Például egyedülálló szülők
csoportja vagy mentális betegek klubja.)
„A professzionális szociális csoportmunka formái mellett a szociális munkásnak ismernie

kell a társadalom önszerveződéséből következő önsegítő csoportokat is.”8
Ha a szocializációs folyamat során az egyénekben nem alakulnak ki azok a készségek,

amelyek lehetővé teszik őket, hogy egy közösség tagjai legyenek, és közösségi célokat
valósítsanak meg, úgy hogy közben az autonómiájukat se veszítsék el, akkor kerülnek
szóba az önsegítő csoportok. Ugyanis így rájuk hárul az a feladat, hogy új kulturális
hagyományokat alakítsanak ki.
Az önsegítő csoportok célja a kölcsönös segítségnyújtás és egy speciális cél elérése, ami
lehet közös szükséglet kielégítése, közös probléma leküzdése, vagy társadalmi illetve
személyes változás előidézése. Összetételét tekintve rendszerint azonos élethelyzetű
emberekből tevődik össze.
Különbséget kell tenni az önsegítő csoportok és az önsegítő szervezetek között.
8
14
Az önsegítő csoportban a tagoknak egyenlő jogaik vannak, nincs külön kijelölt vezetőjük,
a részvétel ingyenes (kivétel a helyiségbérlet díja, amit egymás között megosztanak a
tagok) és a legfontosabb, hogy a tagok a saját problémájuk miatt keresik fel a csoportot és
nem azért, hogy másokon segítsenek. Nagyságát tekintve, kiscsoportnak számít, mert
maximum 15-20 főből áll össze. Az ilyen csoportokban minden résztvevő páciens és segítő
is. A tagok miközben másokon segítenek, önmagukon is segítenek.
Az önsegítő szervezetek ezzel ellentétben több önsegítő csoport egyesüléséből jönnek

létre, valamint a külvilág felé is tesznek intézkedéseket (például törvények alkotásánál). A
részvétel költséges, és van kijelölt vezetőjük is.
Ahogy a legtöbb csoport, az önsegítő csoportok is különböző típusokra különíthetőek

el.
A kategorizálás a problémák természete és a csoportok tevékenységi körei alapján
történik.
A probléma természete szerint lehet állandó, mint például egy maradandó

egészségkárosodás, ami változtathatatlan, vagy lehet ideiglenes, ami változtatható, mint
valamilyen szenvedélybetegség. A probléma lehet még egyéni (mint a korábban leírt
egészségkárosodás), vagy kollektív, mint amilyen a munkanélküliség is.
A tevékenységi kör ennél összetettebb.

Léteznek:
 egyéni önmegvalósításra és személyes fejlődésre törekvő-, (pl.: fogyókúrázók
klubjai)
 társadalmi érdekképviseletet előtérbe helyező-, (pl.: fogyatékkal élők érdekvédelmi
csoportjai)
 alternatív életformákat létrehozó-, (pl.: homoszexuálisok közösségei, vagy a vallási
gyülekezetek)
 menedéket nyújtó-, (pl.: volt kábítószerfüggők életközössége)
 vagy több céllal rendelkező csoportok, amik több kategóriákba is besorolhatóak
(pl.: Nagycsaládosok Egyesülete).
15
Véleményem szerint az önsegítő csoportok és szervezetek mindenképp hasznosnak
bizonyulnak, hiszen horizontális szerveződésük által megtörik a társadalom vertikálisan
felépült rendszerét és bizonyítékul szolgálnak arra, hogy problémák esetén a társadalom
képes az összefogásra, a segítségnyújtásra és mégis csak léteznek jól működő közösségek.
2.5.2. Közösségi szociális munka
Ahhoz, hogy egy közösség megfelelően működjön, a közös problémák és az ezekre adott
válaszok megfogalmazódjanak illetve, ha lehetséges, akkor meg is oldódjanak, a tagoknak
elsősorban a kölcsönös kapcsolatok létesítésére és fenntartására van szükségük.
Fontos, hogy figyelembe kell venni azt is, hogy az érdekek eltérőek lehetnek, így eltérő
technikákat is igényelhetnek. Például a - társadalmunk egészét érintő - bűnözés sokkal
nagyobb előkészületeket és szervezettséget kíván meg a bűnözőktől egy elit
villanegyedben, ahol a biztonsági rendszer kiépítettebb, mint egy lepusztult lakótelepen,
ahol valószínűleg nincs semmilyen védő-riasztó rendszer. Tehát bűnmegelőzés
szempontjából is eltérő technikákat kell alkalmazni, mert nem biztos, hogy ami az egyik
lakónegyedben hatásosnak bizonyul, az valamelyik másik városrészben is eredményes
lesz.
2.5.2.1. A közösségi munka története
A közösség fogalma már az ősi törzseknél is megjelent: „Szeresd felebarátodat, mint

tenmagadat.” hangzik ez a keresztény parancsolatban.
„A zsidó-keresztény hagyomány eszméje szerint valamennyi ember együttesen alkot

közösséget, amelynek az egész csoport jóléte a legfontosabb.”9
A középkori falvak egy úrnak hódoltak, és a földesúr sem tudott létezni a falvai nélkül. Az
ipari és kereskedelmi fejlődés hatására csökkent azoknak a személyeknek a száma, akik
egész életüket egy faluban, egy úrtól függve élték le. Egy 1601-ben született angol
törvény, a szegénytörvény, pedig hosszú időre megadta a közösségi felelősség
értelmezésének alaphangját. Vagyis, hogy a szegények iránti felelősség, a helyi közösség
9
16
felelőssége. A törvény még azt is leírta, hogy különbséget kell tenni az érdemes és
érdemtelen szegények között és máshogy kell megítélni és kezelni a problémájukat is. A
felelősségi határok a helyi egyházközségek határáig terjednek. A közösségi felelősség
felfogásába a 19. századi középosztályi jótékonysági szervezetek súrlódásmentesen
beilleszkedtek. A 20. században azonban átalakult a helyi és központi kormányzatok
viszonyrendszere. A közösségi munka jelentősen megváltozott.
„A közösségi felelősség dilemmái is új megvilágításba kerültek, s így hangzottak:

a) A közösségi beavatkozás vajon az egyénekre gyakoroljon-e hatást – mint
ahogyan azt a klasszikus szegénytörvény tette -, vagy inkább a szegénységet
előidéző feltételekre?
b) Hol húzódjanak az állami és a közösségi ellátás közötti határvonalak?
c) Mire irányuljon a közösségi munka: a problémák kezelésére, vagy direkt
reformokra?
d) A népjólét alapszemlélete a maradékelvre, vagy az általános (alanyi) jogok
elvére épüljön-e?”10
Az alapvető kérdés azonban továbbra is az maradt, hogy valóban megváltozott-e a 19.
századi magánjótékonykodást előtérbe helyező szemlélet vagy sem.
A dilemmák feloldásához közösségfejlesztésre, közösségi tervezésre és közösségi
cselekvésre van szükség (Jack Rothman megnevezései szerint).
2.5.2.2. Közösségfejlesztés
A közösségi munka a 19. században Angliában jelent meg először a szociális munka egyik
területeként. Az első telepesházat Samuel A. Barnett plébános alapította meg, melynek
következményeként több ehhez hasonló létesítmény jött létre. 1886-ban pedig Stanton
Coit nyitotta meg az első amerikai telepesházat, ami után még 400 telepesház épült meg.
Ezekben már a bentlakókat is bevonták a közösségfejlesztési folyamatokba. Az 1930-as
évekig a magánjótékonyság volt a domináns a szegénység enyhítésénél.
„A közösségfejlesztés eredetileg a harmadik világ gyarmatainak fejlesztési modelljeként

fogalmazódott meg.”11
10
11
17
Ugyanis a modern ipari társadalomhoz való alkalmazkodás képessége a közösségnél
hiányként jelentkezett. A közösségfejlesztés innentől a nevelési célokra és a
problémamegoldó képességek fejlesztésére fókuszált.
2.5.2.3. Közösségi tervezés
Jack Rothman szerint a közösségi tervezés egy technikai problémamegoldó folyamat a

tartós társadalmi problémákra, mint amilyen a bűnözés és a lakáshiány is. Ehhez szorosan
kapcsolódik a közösségszervezés, melynek fogalmát 1939-ben hangsúlyozták először egy
amerikai konferencián. Itt emelték a professzió szintjére a közösségi munkát, a népjóléti
programok és szolgáltatások jelentőségét hangsúlyozva.
Azonban a közösségi tervezés nem az erőforrások fejlesztésére, vagy a radikális társadalmi
változások elérésére koncentrált, hanem technikai, módszertani megoldásokkal válaszolt a
javak és a szolgáltatások egyenlőtlen elosztására.
A közösségi tervezés szerint, - ahogy a közösségfejlesztés szerint is - az egyénben kell
keresni a problémák gyökerét.
2.5.2.4. Közösségi cselekvés
Ebben a modellben a cél, a közösségi tervezéssel ellentétben, a tényleges közösségi

igények kielégítése, az intézményi diszfunkciókat számításba véve. Ez a cselekvés típus az
1950-es években terjedt el.
Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak című könyvében táblázatban összefoglalva

találhatjuk meg Jack Rothman: A közösségi szociális munka három modelljének bemutatását:12
A modell B modell C modell
(Közösségfejlesztés) (Közösségi tervezés) (Közösségi cselekvés)
A hatalmi viszonyok és az
Önsegítés; közösségi Az alapvető közösségi erőforrások elosztásának
1. A közösségi akciók célja készségek (ki)fejlesztése, problémákra irányuló megváltoztatása; alapvető
integráció. problémamegoldás. intézményesített változások
elérése.
(Folyamatcélok) (Feladatcélok) (Folyamat- és feladatcélok)
Anómiás, széttöredezett
közösség: kapcsolatok és Hátrányos helyzet,
2. A közösség szerkezetére és Alapvető szociális problémák
demokratikus igazságtalanság,
a problémahelyzetekre (pl.: mentális, egészségügyi,
problémamegoldó készségek egyenlőtlenség,
vonatkozó feltevések lakásügyi, szabadidős).
hiánya; mereven megfosztottság.
hagyománytartó közösség.
12
Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2006, 235-236. oldal, 1.
táblázat. Jack Rothman: A közösségi szociális munka három modellje
18
Saját problémáik Adatgyűjtés a helyi
A célok tisztázása; az emberek
3. Az alapvető változások megfogalmazásába és problémákról; döntéshozatal a
megszervezése az ellenséges
elérésének stratégiája megoldásába bevonni a helyi továbblépés legcélszerűbb
célok legyőzése érdekében.
lakosokat. irányáról.
Konszenzus: a közösség
Konfliktus vagy küzdelem:
4. Jellegzetes változtatási csoportjai közötti
Konszenzus vagy konfliktus. érdekütköztetés, közvetlen
taktikák és módszerek érdekegyeztetés folyamata
akció, tárgyalás.
(kommunikáció és vita).
Képessé tevő, katalizáló,
Adatgyűjtő és elemző, Aktivista-közbenjáró: lázító-
koordinátor; a közösségi
5. A szociális munkás szerepe tényfeltáró, agitátor, ügynök-alkusz,
problémamegoldás és az etikai
programmegvalósító, ösztönző. tárgyalópartner, partizán.
értékek tanítója.
Feladatorientált, kis csoportok Formális szervezetek és adatok Tömegszervezetek és politikai
6. A változtatás eszköze
mozgatása. kezelése. folyamatok mozgatása.
Az akciók (külső) célpontja a
7. A hatalmi helyzetben lévők A hatalmi helyzetben lévők A hatalmi helyzetben lévők
hatalmi struktúra: korlátozandó
irányában mutatott mint a közös cél érdekében mint munkáltatók és
vagy megbuktatandó
beállítódás együttműködők. szponzorok.
elnyomók.
A helyi közösség egésze vagy
8. A közösség határainak A földrajzi értelemben vett
egy része (a „funkcionális” A közösség egy része.
értelmezése helyi közösség egésze.
közösség is).
9. A közösség Nehezen összeegyeztethető
Közös érdekek vagy Összeegyeztethető vagy
alcsoportjainak érdekeire (ütköző) érdekek;
kibékíthető ellentétek. konfliktusos érdekek.
vonatkozó alapfeltevések erőforráshiány.
10. A közérdekről vallott
Racionalista – átfogó. Idealista – átfogó. Realista – egyéni.
elképzelés
11. A megbízókról
Állampolgárok. Fogyasztók. Áldozatok.
(kliensekről) alkotott kép
Résztvevők (egy kölcsönös
12. A megbízók (kliensek) Fogyasztók vagy
problémamegoldó Munkáltatók, megbízók, tagok.
szerepéről vallott felfogás kedvezményezettek.
folyamatban).
A közösségi munka előbb ismertetett három modelljében az a közös, hogy mindegyik az

egyént és a helyi társadalmi csoportot igyekszik a társadalomhoz igazítani. Felfogásuk
szerint a szegénység nem a gazdaság vagy a politikai rendszer miatt létezik, hanem a
szegények szűk lehetőségei és korlátai miatt.
A hasonló problémák, közös függőségi viszonyokat és érdekeket alakíthatnak ki. A
különböző cselekvések viszont ellentétes, konfliktusos érdekeket is felszínre hozhatnak.
Akadnak példák konfliktusos viszonyokra, a közösségi cselekvés hiányára, és akadnak
összehangolt közösségi cselekvés kiformálódására is.
A közösségi problémák megoldásához elsősorban a probléma megfogalmazása a
szükséges, melyhez elengedhetetlen a szervezettség is. Ha pedig kialakul a közösségi
cselekvés, akkor ezzel együtt a szervezettség és az érzelmek is (rokonszenv vagy
ellenszenv) is kialakulnak.
Ahhoz, hogy sikeres legyen egy közösségi akció, fontos a folyamatos célok kitűzése.
Tehát, célszerű, ha a kitűzött fő cél mellett mindig van 1-2 másodlagos fontosságú cél
is.
19
3. ELMÉLETEK13
3.1. Hankiss Elemér újfeudális struktúraelmélete
Napjainkban társadalmunk vertikálisan tagozódik. Alá és fölé rendeltségi viszonyok

vannak. A horizontális kapcsolatok megszűntek.
Hogy miért szűntek meg a horizontális kapcsolatok, ezzel együtt miért szűntek meg a
közösségek, valamint miért csökkent egy fontos összetartó erő, a bizalom, ezekre Hankiss
Elemér magyar szociológus újfeudális struktúraelmélete ad magyarázatot.
Az elmélet szerint csak a horizontális kapcsolatokban hozható létre és tartható fenn a
bizalom. Hankiss Elemér az államszocializmus társadalmát újfeudalista
társadalomnak tekintette. Mindkét társadalom típusban a vertikális jellegű személyi
függőségi viszonyok voltak a meghatározóak a társadalmi egyenlőtlenségek
szempontjából.
„Mindenki láncszem volt a vertikális személyi függőségek láncolatában.”14
A feudalizmusban a föld adományozása kötötte össze az embereket. Az adományozó - a

felül lévő - földért cserébe hűséget kapott az adományozott személytől. A csúcson a király
állt, alul pedig a jobbágyok. A rendek kialakulásával dőlt meg a feudális társadalmi
berendezkedés. Ugyanis a vertikális tagozódás nem tűrte a hasonló helyzetűek horizontális
szerveződéseit, a közösségeket.
Az államszocializmusban a feudum adományozása volt az összekötő. Itt a „főkutyák” és
az „alkutyák” kapcsolata volt a meghatározó. A boldogulásnak és a jobb státusznak az
elérése érdekében az „alkutya” a megfelelő befolyással rendelkező „főkutyához”
szegődött.
A „főkutya” is, ahogy a feudalizmusnál említett adományozó is „csak” hűséget kért
cserébe.
A hatalmon lévők nem tűrték a horizontális szerveződéseket. 1945 után minden emberi
érdekek megfogalmazására, törekvések érvényesítésére alkalmas szerveződést
felszámoltak. Csak a legfelső szinten működhettek közösségek.
13
Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006
14
20
Mindenki „főkutyává” akart válni, melynek a legegyszerűbb módja az volt, hogy szereztek
maguknak saját „alkutyákat”. Napjainkban is érvényesül ez az elmélet.
Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába című könyvében leírja, hogy sok családi
veszekedés kiváltója is lehet az, hogy „alkutyaként” bánnak velünk a munkahelyen, vagy
egyéb más helyeken. Példaként említi azt, hogy akik a munkahelyükön nem mondják meg
a főnöküknek a véleményüket, vagy annak a személynek, aki „packázik” velük, azok a
gyermekükön, vagy a kutyájukon, vagy egy teljesen más személyen vezetik le a
feszültséget és velük „főkutyáskodnak”.
A vertikális függőségi rendszer Hankiss Elemér szerint a magyar településrendszereknél is
megfigyelhető, ahol Budapest tekinthető felül lévőnek. Valamint a megyeszékhelyek.
A közösségek, a horizontális kapcsolatok és a bizalom szorosan összefüggenek egymással.

A közösségek felszámolásával a bizalmat is felszámolták.
„Az elveszett bizalom, a felszámolt közösségek pótlása hosszadalmas folyamat. A

demokratikus intézményrendszert, a többpártrendszeren alapuló jogállamot, valamint a
piacgazdaságot könnyebben létre lehetett hozni, mint az egyenrangú felek bizalmon
alapuló, kölcsönös előnyök szerzésére irányuló kapcsolati hálózatát.”15
Hankiss Elemér elméletéből kiderül, hogy a társadalmunkra a vertikális viszonyok a

meghatározóak. Az irányít, aki magasabb státuszban helyezkedik el. A fentről-lefelé
működő irányítási rendszer függőségek kialakulását vonja maga után. Az
érdekérvényesítés lentről-felfelé nem lehetséges. Ahhoz, hogy egy probléma megoldódjon
egy magasabb pozíciót betöltő személy megléte szükséges. Az így kialakuló kapcsolatok
akadályt jelentenek a horizontálisan szerveződő közösségek létrejöttéhez. Mindenki egy
magasabb státusz elérésére törekszik, ami feszültségeket is szülhet. (A feszültségeket pedig
valószínűleg nem a megfelelő időben és helyen vezetjük le.)
Az egyenrangú, bizalmon alapuló közösségek működése akadályokkal tördelt.
15
21
3.2. Talcott Parsons rendszerelmélete
Talcott Parsons amerikai szociológus szerint valamennyi társadalomban változatlanul

azonos funkciók vannak, melyeket ugyanazok az alrendszerek látnak el. Rendszerelmélete
a társadalom analitikus vizsgálatára alkalmas. Négy alrendszert különít el: gazdasági,
politikai, szociális és kulturális. Minket a szociális alrendszere érdekel, amit a
közösségek alkotnak. A szociális alrendszert a társadalmi integráció valósítja meg.
Médiuma a befolyás. A „szociális” kifejezés itt a társas, közösségi viszonyokat jelenti.
Parsons feltételezi, hogy ez az alrendszer az emberi kapcsolatok tere, a működő
közösségeké, amelyek összekötik a társadalmat. Pankucsi Márta korábban említett
könyvében olvashatjuk, hogy nálunk a szociális kifejezés negatív jelentésű. Ezt négy
példában részletezi:
1. Aki nem tartozik semmilyen közösséghez, nincsenek társas kapcsolatai, az szociális
gondoskodásra szorul.
2. Akik nem tudnak önmagukról gondoskodni, nem tudják kielégíteni a
létfenntartáshoz fontos szükségleteiket, magányosak, azok szociális otthonba
kerülnek.
3. Aki nem tud, nem képes a megélhetőségéről maga gondoskodni, nem tud
elhelyezkedni a munkaerőpiacon, az szociális segélyt kap.
4. Aki pedig vállalja, hogy gondoskodik, segíti a rászoruló, marginális helyzetű
embereket, az szociális munkás lesz.
Parsons elmélete is igazolja, hogy mennyire fontos a közösségek működése, ugyanis a

társadalmat a működő közösségek kapcsolják össze, ehhez pedig nélkülözhetetlenek a
kialakuló emberi kapcsolatok. Közösségek nélkül magányosak leszünk, egymagunkra
maradunk a gondjainkkal.
22
4. HANKISS ELEMÉR: KÖZÖSSÉGEK VÁLSÁGA ÉS HIÁNYA16
Hankiss Elemér nevét már megemlítettem (ld.: Hankiss Elemér újfeudális

struktúraelmélete), most viszont a Diagnózisok című könyvéből szeretnék ismertetni egy
részt, ami a „Közösségek válsága és hiánya” nevet kapta.
A könyv kiadását tekintve, több mint 30 év telt el, pontosan 33. Aktualitás szempontjából
már nem egy mai „darab”, azonban mégis tartalmaz máig érvényes, elgondolkodtatásra
késztető gondolatokat.
4.1. A közösségekről általában
Nemcsak a gazdaság hiányos, az áruk és a szolgáltatások sora, hanem a társadalmi

életünkből is hiányoznak az életképes emberi közösségek. Ez a hiány pedig a
társadalmunk fejlődésfolyamatára is gátlóan hat, mert mind a társadalomnak, mind az
embernek szüksége van közösségek működésére, ugyanis fontos szerepet töltenek be. A
közösségek az embernek biztonságérzetet adnak, tartalommal töltik meg a mindennapokat,
célt fogalmaznak meg, valamint segítenek a személyiség kibontakozásában, a szándékok
hatékonyságában. A társadalom közösségek nélkül szétesik és tehetetlenné válik,
atomizálódik.
Hankiss Elemér az emberek olyan együttélését nevezi közösségnek, melyben közös az
érdek, a cél és az értékrend, valamint rendelkeznek „mi” tudattal.
Ha ezek a tényezők jelen vannak egy közösség életében, a csoport kohéziója is erősebb
lesz. Hatékonyabbak és ellenállóbbak lesznek a külső behatásokkal szemben.
Azonban a csoporthatás bizonyos fokon túl károssá is válhat, mert meggátolhatja az emberi
személyiség kibontakozását, akadályozhatja az ember autonómiáját. Függőségi viszony is
kialakulhat.
A könyv két típusban különíti el a közösségeket: eszerint léteznek közvetlen és eszmei
közösségek.
Közvetlen az, ahol a tagok személyesen ismerik egymást, közvetlen kapcsolat köti össze
őket, és egy meghatározható ponton helyezkednek el a társadalmi térben. Ilyen például egy
baráti kör vagy egy klub.
16
Hankiss Elemér: Diagnózisok, Magvető Kiadó, Budapest, 1982
23
Az eszmei közösség eltér az előbb leírt típustól. Itt a tagokat nem az együttlét, hanem az
összetartozás, az „együvé tartozás” kulcsolja össze. Nem fontos személyesen ismerniük
egymást, és nem fontos egy térben elhelyezkedniük sem, egymástól távol is élhetnek. A
közös érdekek, célok és értékek tudata számít, ami a közösségek mozgatórugója.
Napjainkban nagy valószínűséggel ilyen közösségnek számítanak az interneten kialakított
csoportok is. Ahol felállítanak egy közös célt, és ha térben nem is tudnak egy helyen
tartózkodni, de igyekeznek azt elérni, megvalósítani.
A kulcsszó mind a két típusnál a közös. Erőfeszítéseket tenni valaminek az érdekében, ami
számunkra és mások számára is fontos. Együttműködni másokkal és közben megőrizni a
saját autonómiánkat is.
4.2. A hagyományos közösségek pusztulása
Egy fejlődő társadalomban folyamatosan keletkeznek új közösségek. Történelmünk során

számtalanszor akadnak példák a társadalom bomlására és újraszerveződésére. Akadnak
azonban olyan események is, amelyek hosszabb-rövidebb időre megszakítják ezt a
folyamatosságot. Ilyen események például a háborúk is, melyek hatalmas pusztítást
képesek végezni a társas együttélés szöveteiben. Az utánuk következő évek teljes
egészében az újraépítés időszakáról szólnak; mind a környezet, épületek, vasutak, mind
pedig a társadalmi, közösségi kapcsolatok terén. A gazdasági átalakulás is a társadalom
változását vonzza maga után. A mobilitás hatására emberek millió hagyták el a
hagyományos közösségeiket. A politikai változások is nagyban befolyásolhatják a
társadalom szerveződését. Ugyanis az előzőleg megszokott politikai rendszer struktúráihoz
kötődő közösségekre likvidáló, visszaszorító hatással lehet az újabb politikai akarat.
Történelmünk során számos ifjúsági szervezetnek és felnőtt közösségnek is megsínylette a
társadalom a felszámolását, melyekhez hasonlóakat, azóta sem sikerült létrehozni. A
hagyományos közösségek felbomlására több más tényező is hatással volt. Az urbanizáció,
az ipari társadalom fejlődése, az új tömegkommunikációs formák elterjedése, az
információs társadalom térnyerése mind-mind példák a helyi kultúrák és közösségek
bomlásának okaira.
24
4.3. Új közösségek késleltetett fejlődése
Az ötvenes, hatvanas és hetvenes évekre a közösségek krónikus hiánya volt a jellemző. A

hagyományos közösségek felbomlása után azért nem alakultak ki új közösségek, mert
kifejezetten tiltották a létrejöttüket.
A spontán kialakulású közösségeknek rengeteg gátja és akadálya van. Sok vezető
beosztású ember gondolja úgy, hogy nincs szükség az ilyen fajta társulásokra, hiszen a jó
vezetés úgyis megold minden problémát. Ezek a csoportosulások csak megzavarnák az
igazgatást, áttekinthetetlenebbé tennék a társadalmi rendet, sőt lehet, hogy a vezetői
hatásköröket, befolyásokat is megingatnák. Az iskolákban is megfigyelhetünk erre
példákat. Ilyen például az ültetésrend, ahol az osztályfőnök időnként szétülteti az
egymáshoz szokott padtársakat, annak reményében, hogy a tanulók figyelme majd jobban
fog fókuszálni a tanórákra és ez által a tanulmányi eredmények is javulni fognak. Azonban
a folyamatos ültetgetések, a kialakuló kapcsolatok szétszedése a kapcsolatrendszer
dezintegrálásához, egy atomizált osztály kialakulásához is vezethetnek. Persze új
kapcsolatok is létrejöhetnek. A demokratikus magatartásformák és készségek
kialakulásához az lenne a legcélszerűbb, ha a tanár a spontán kialakuló közösségeket az
osztályban nem felszámolná, hanem bevonná a tanulmányi munkába úgy, hogy a tagok
egymás iránt és az egész osztály iránt is felelősséget érezzenek.
A közösségek hiányához és széteséséhez az objektív körülményeket is figyelembe kell
venni.
4.4. A közösségképződés strukturális akadályai
A hatvanas években a felgyorsult decentralizációs folyamat átalakította a

társadalomirányítás szerkezetét. Két közvetítő mechanizmus jött létre. Az egyik a piac, a
másik a személyi függőségek rendszere. Az utóbbi a fontosabb számunkra, ahol a döntő
kapcsolatok vertikálisak. A horizontálisak nincsenek nagy befolyással a társadalmi,
politikai és hatalmi struktúrára. A rendszert egy lefelé fordított háromszöggel lehet
ábrázolni, ahol a döntések a felül lévőktől áramlanak lefelé, ők határozzák meg az alattuk
lévők életét. Minden lényeges kérdés esetleges megoldása a felettesen keresztül történik,
így az erős kötődések miatt az alul lévők kénytelenek lemondani arról, hogy sorstársaikkal
egymásba kapaszkodjanak (alkutya-főkutya kapcsolat) és horizontálisan szerveződő
25
közösségek jöjjenek létre. A nehézkes információcsere és a korlátozott információáramlás
is gondot jelenthetnek abban, hogy az előbb említett közösségek ki tudjanak formálódni.
Ugyanakkor egy többnyire pozitív szerepet betöltő közösségtípus is létrejöhet a feudális
struktúrán belül. Ez a korporációs közösség. Ilyen társulásról akkor beszélhetünk, ha egy
vezető a munkatársai körében lemond a vezetői jogokról és egyenrangú tagként vesz részt
a továbbiakban, a csoport munkájában. Ebből a típusból, sajnos manapság kevés van.
„A társadalmi tudat s a kialakult társadalmi viselkedésformák önmagukban is akadályaivá

válnak a közösségek létrejöttének.”17
4.5. A közösségképződés tudatbeli akadályai
1) Az első akadály az apátia. Ugyanis a legfontosabb makroközösségek, mint például a

nemzet, vagy az osztály, igazi közösségként nem vagy csak alig tudnak működni. A „mi”
közösségi tudat fokozatosan leépült. A közönyt a közösségalakító törekvések kudarcai és
a mesterségesen létrehozott közösségpótló kollektívák belső sivársága is fokozza.
2) Ha egy közösségben az emberek magukra maradnak a feszültségeikkel, nem találnak

biztonságot, nem tudják érdekeiket érvényesíteni, s mindenki bizonytalanságban és
kiszolgáltatottságban érzi magát, akkor mindenkiben kialakul a bizalmatlanság, a
türelmetlenség és az ingerlékenység. Ez a légkör pedig a közösségek létrejöttének fontos
akadályává válik.
3) Az újfeudalista struktúrákat elemző szociológiai tanulmányoknak az a tanulsága, hogy

mindannyian részesei vagyunk a struktúrák állandó újratermelődésének. Elfogadjuk,
eljátsszuk a ránk kiosztott alárendelő szerepeket, valamint mindannyian betöltünk mások
fölé rendelő szerepeket is. Mindenhol csupa alkutya-főkutya viszonyokat láthatunk,
ami megerősít bennünket abban, hogy ez a világ rendje, ez teljesen természetes.
4) A közösségképződés 4. akadályaként a könyv a magas költségeket és a kockázatokat

írja le.
Ezeken kívül még sok más tudati tényező akadályozza a közösségek létrejöttét.
17
Hankiss Elemér: Diagnózisok, Magvető Kiadó, Budapest, 1982, 83. oldal
26
„Általános jelenségként szögezhető le az, hogy az említett megannyi akadály ellenére
kibontakozásnak indult közösségek ma Magyarországon végül is képtelenek kiforrni,
kialakítani a maguk értékrendszerét. Egy olyan átfogó s rendezett értéktudatot, amelynek
megvan a maga ontológiai, kozmológiai, történeti s társadalomfilozófiai háttere; amely
tudja, hogy ilyen és ilyen a világ, ezen belül itt a helye ennek a társadalomnak, a
társadalmon belül pedig e közösségnek; amely tudja, hogy honnan jövünk s merre tartunk,
amely meg tudja fogalmazni az értelmes emberi lét céljait s e célok elérésére alkalmas, de
egyben etikus magatartás szabályait. Vagy ha önmagában erre nem képes, megvan rá a
lehetősége, hogy bekapcsolódjék egy már létező, működő értékrendbe.” 18
Hankiss Elemér szerint a magyar társadalom értéktudata nem hogy segíti az igazi
közösségek kialakulását, de építő helyett inkább közösségromboló funkciókat tölt be.
Közösségek hiánya nélkül pedig a társadalmunk elveszett. Hiszen nem csak az emberi élet
teljességének fontos előfeltételei, hanem társadalmunk korszerűsödésének,
demokratizálódásának is nélkülözhetetlen alkotóelemei.
Az elméleti hátteret ismertetve, a közösséghez kapcsolódó definíciókat, valamint

elméleteket bemutatva szeretnék rátérni a témám második részére, ami a katasztrófákat
érinti.
Ebben a részben szeretném bizonyítani azt az állítást, miszerint a társadalmunk
horizontálisan is szerveződik és egy veszélyt jelentő helyzet, egy probléma, vagy akár egy
katasztrófa képes életre hívni az emberekben szunnyadó összefogás szellemét is.
18
Hankiss Elemér: Diagnózisok, Magvető Kiadó, Budapest, 1982, 94. oldal
27
5. KATASZTRÓFÁK19
5.1. Fogalommeghatározások és katasztrófatípusok ismertetései
5.1.1. Definíciók
A következő alapfogalmakat a katasztrófavédelmi szervek kiemelt fontosságú törvényéből

és az ahhoz kapcsolódó Kormányrendeletből fogom bemutatni. (2011. évi CXXVIII.
törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról, 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá
19
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
Innen: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408
234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól,

10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről,

18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő
besorolásáról
1/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a közigazgatási vezetők, a polgári védelmi szervezetek, a köznevelésben
és a felsőoktatásban résztvevők, valamint a pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésének végrehajtásával
kapcsolatos feladatokról
Kopcsik Gergő Zoltán: Különleges mentőszervezetek feladatai katasztrófák esetén, Szakdolgozat, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2014
Gerics Orsolya: Katasztrófaturizmus, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás rendszere és

optimalizálása az EU közösségi polgári védelmi mechanizmusban, Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági
Főiskola, 2004
Központi Statisztikai Hivatal, A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2011. június
Innen: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/borsodarviz2010.pdf
Honvédelmi felkészítés, „Krízisek világa” Krízisintervenció a katasztrófák kezelésében, powerpoint

előadásanyag
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/konferencia/5/csepe_valeria.pdf
28
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
végrehajtásáról)
1. Katasztrófa: Olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi
értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, értékeket olyan
módon veszélyezteti vagy károsítja, hogy a kár megelőzése, vagy elhárítása
meghaladja az erre elrendelt szervezetek védekezési lehetőségeit. Ez az állapot
vagy helyzet különleges intézkedések bevezetését, és az önkormányzatok valamint
az állami szervek folyamatos, összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi
segítség igénybevételét kívánja meg.
2. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: Az a terület, ahol kormányzati

intézkedés szükséges a katasztrófa következményeinek elhárítása érdekében.
3. Katasztrófavédelem: „A különböző katasztrófák elleni védekezésben azon

tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési,
működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek
összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek
elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a
lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását,
valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek
megteremtését szolgálják”.20
4. Katasztrófavédelmi besorolás: Olyan eljárás, ami az ország területén található

valamennyi települést, kockázatbecslési eredmények által veszélyeztetettségi
szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba sorolja.
5. Katasztrófaveszély: Az emberi egészséget, környezetet, valamint az élet- és

vagyonbiztonságot veszélyeztető folyamat vagy állapot, melyből következtetni
lehet a katasztrófa bekövetkezésére.
20
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról, I. FEJEZET, ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK, 2. Értelmező rendelkezések, 3. §
29
6. Katasztrófaveszélyes tevékenység: Katasztrófát vagy katasztrófaveszélyt előidéző
emberi cselekvés vagy mulasztás.
7. Kimenekítés: Amikor a lakosságot közvetlen életveszély fenyegeti, akkor kerül sor

erre. Ez a lakosság kivonását jelenti a veszélyeztetett területről.
8. Kitelepítés: A veszélyelhárítási terv szerint a lakosság és a létfenntartáshoz

szükséges anyagi javak kivonása és befogadóhelyeken történő átmeneti
elhelyezése.
9. Kiürítés: Anyagi javak, ingóságok, valamint kulturális örökségek kivonása a

veszélyeztetett területről.
10. Kockázatazonosítás: Az adott területen lehetséges kockázatokat és azok hatásait

meghatározó eljárás.
11. Kockázatbecslés: A kockázat azonosító, értékelő és átfogó folyamata.
12. Kockázatelemzés: Az adott területre vonatkozó, azonosított, lehetséges kockázatok

csoportosítását és értékelését magába foglaló eljárás.
13. Kockázatértékelés: Az adott veszélyeztető hatás, adott településre gyakorolt

kockázati szintjét meghatározó eljárás.
14. Közbiztonsági referens: Köztisztviselői jogviszonyban álló, polgármester által

kijelölt törvényben meghatározott végzettséggel rendelkező személy, aki
közreműködik a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési,
védekezési, helyreállítási szakmai valamint rendvédelmi és honvédelmi
feladataiban.
15. Kritikus infrastruktúra: „Magyarországon található azon eszközök, rendszerek

vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok
ellátásához, az egészségügyhöz, a biztonsághoz, az emberek gazdasági és szociális
30
jólétéhez, valamint amelyek megzavarása vagy megsemmisítése, e feladatok
folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna.”21
16. Mentőcsapat: Speciális eszközökkel felszerelt, mentőegységekből álló, összevont

alakulat.
17. Mentőegység: Önálló mentési képességgel rendelkező, közvetlen tevékenységet

végrehajtó műveleti egység.
18. Önkéntes mentőszervezet: Önkéntesen létrehozott civil szerveződés, mely

kiképzett személyi állománnyal, speciális technikai eszközökkel rendelkezik és
alkalmas a katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására,
valamint a katasztrófavédelmi feladatok ellátására.
19. Polgári védelem: Össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amely

katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvását és
az életben maradás feltételeinek biztosítását tűzi ki célul.
20. Polgári védelmi szervezet: Olyan szervezet, amely az önkéntes és a köteles

személyi állománya útján törvényben meghatározott és fegyveres összeütközés
idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.
21. Veszély: Az emberi egészségre vagy a környezetre káros hatású veszélyes anyag
vagy körülmény.
22. Veszélyelhárítási terv: Olyan központi, területi (fővárosi), települési (a fővárosban

kerületi) és munkahelyi okmány, mely tartalmazza azokat a feladatokat, amiket
katasztrófaveszély és katasztrófa időszakában kell végrehajtani.
21
234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról, ELSŐ RÉSZ, ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK, 1. Értelmező rendelkezések, 1. §
31
23. Veszélyes tevékenység: Olyan, veszélyes anyagok jelenlétében végzett
tevékenység, amely veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a
környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.
24. Veszélyeztetettség szintje: Egy olyan megállapítható érték, ami az adott települést
érintő veszélyeztető hatások bekövetkezésének valószínűségét és következményeit
veszi alapul.
25. Visszatelepítés: A lakosság és az anyagi javak lakóhelyre történő visszajuttatása,

miután a veszély elmúlt.
Ezeken kívül az említett Törvényben és a Kormányrendeletben még számos fogalom

tisztázásra kerül. Én csak párat emeltem ki közülük, amiket szerintem fontosabb ismerni
egy katasztrófa idején.
Akik a téma iránt jobban érdeklődnek, azoknak ajánlom figyelmükbe a
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság internetes oldalán
található rendszerezett, hatályos jogszabályok gyűjteményét, ahol minden megtalálható,
ami a katasztrófa témához kapcsolódik.:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly
Párat ki is emelnék közülük, amik számomra érdekesek:
1. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

egyes törvények módosításáról
Elérhetőség: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408
A törvény hatálya: „E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén
katasztrófa megelőzése érdekében, Magyarország területén végzett
katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén,
továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország területén
védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek
elleni védekezést is).”22
22
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról, Innen: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408
32
A törvényben megtalálható az is, hogy a védekezésben való közreműködés során
milyen szabályok vonatkoznak az önkéntes mentőszervezetekre, a társadalmi és
karitatív szervezetekre valamint az önként jelentkező szervezetekre és személyekre.
2. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
végrehajtásáról
3. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes
szabályairól
„A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra,
b) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokra és a Fővárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóságra,
c) a katasztrófavédelmi kirendeltségekre,
d) a polgári védelmi szervezetekre,
e) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre,
f) a büntetés-végrehajtás szervezetére,
g) az Alkotmányvédelmi Hivatalra,
h) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, valamint
i) a Terrorelhárítási Központra.”23
4. 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi
besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról
A besorolás három osztály szerint történik. Ehhez figyelembe veszik a
veszélyeztető hatásokat, annak következményeit, az anyagi és környezeti károkat, a
bekövetkezés gyakoriságát, és a veszélyeztetettségek egymásra gyakorolt hatásait.
5. 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről
23
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól,
33
A rendelet hatálya: „Az árvíz- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a
vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatai végrehajtása során e rendelet
szerint kell eljárniuk.”24
6. 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz
veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról
„A település:
a) erősen veszélyeztetett ,,A'' kategóriába tartozik, ha a hullámtéren
lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg, amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb
vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet;
b) közepesen veszélyeztetett ,,B'' kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített
ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd;
c) enyhén veszélyeztetett ,,C'' kategóriába tartozik, ha nyílt vagy mentesített ártéren
helyezkedik el, és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik.”25
7. 8/2012. (V. 22.) BM OKF utasítás a polgári védelmi szervezetek és az önkéntes
mentőszervezetek megalakításáról, riasztásáról, valamint katasztrófaveszély és
veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásáról
Ebben a polgári védelmi szervezetek megalakításáról, felépítéséről és
alkalmazásáról, a katasztrófavédelmi-, valamint a katasztrófaveszély készenlétről,
valamint az önkéntes mentőszervezetek alkalmazásáról olvashatunk.
8. 1/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a közigazgatási vezetők, a polgári védelmi
szervezetek, a köznevelésben és a felsőoktatásban résztvevők, valamint a
pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésének végrehajtásával kapcsolatos
feladatokról
„Az utasítás szabályozza a katasztrófavédelmi felkészítések végrehajtását
a) a közigazgatási vezetők,
b) a polgári védelmi szervezetek, valamint
24
10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről,
25
18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon
történő besorolásáról
34
c) a pedagógusok,
d) a köznevelésben és a felsőoktatásban résztvevők
részére.”26
5.1.2. Katasztrófatípusok
Társadalmunkat különböző eredetű veszélyek fenyegethetik. Ezek a veszélyek katasztrófa

méretűek is lehetnek.
A továbbiakban táblázat formájában szeretném bemutatni, hogy milyen természeti és
civilizációs jellegű katasztrófák veszélyeztethetnek minket.
A katasztrófák típusai:27
1. Természeti eredetű veszélyek 2. Civilizációs eredetű veszélyek
1.1. Hidrológiai 2.1. Nukleáris baleset
1.1.1. Árvíz 2.2. Vegyi baleset
1.1.2. Belvíz 2.3. Veszélyes anyagok előállítása
2.4. Közlekedési balesetek –
1.1.3. Hirtelen áradás
Veszélyes anyagok szállítása
1.2. Geológiai 2.5. Közlekedési balesetek
1.2.1. Földrengés 2.6. Járványok
1.2.2. Földcsuszamlás 2.7. Tűzesetek
1.3. Meteorológiai 2.7.1. Tűz
1.3.1. Szélviharok 2.7.2. Erdőtűz
1.3.2. Aszály 2.7.3. Épülettűz
1.3.3. Hőség 2.7.4. Szabadtéri tűz
1.3.4. Rendkívüli hideg 2.8. Tömegrendezvények veszélyei
1.3.5. Téli veszélyek 2.9. Biológiai veszélyek
1.3.6. Heves zivatar 2.9.1. Szúnyoginvázió
1.3.7. Tornádó 2.9.2. Méhrajok
26
1/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a közigazgatási vezetők, a polgári védelmi szervezetek, a köznevelésben
és a felsőoktatásban résztvevők, valamint a pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésének végrehajtásával
kapcsolatos feladatokról
27
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus oldalon található adatok alapján
szerkesztve
35
Ahogy a táblázat is mutatja, a katasztrófákat is többféle szemszögből vizsgálhatjuk. De
alapvetően, az eredetüket tekintve, két csoportba választhatjuk szét őket: természeti és
civilizáció eredetű veszélyekre. Ezeken kívül számos egyéb tényező lehet még
differenciáló. Például elemezhetjük még kiterjedésük és intenzitásuk alapján is. Mind
közül az a legfontosabb, hogy a katasztrófa elhárításában illetékes beavatkozó szervek
tisztában legyenek azzal, hogy milyen veszélyre és hogyan kell felkészülniük.
A civilizációs eredetű veszélyek előre nem jósolhatóak meg. Ugyan emberi
tevékenységgel kapcsolatosak, de felelőtlen mulasztásból vagy a szakértelem hiányából is
adódhatnak.
A természeti katasztrófákat nem az emberi mulasztás idézi elő, de mégis
befolyásolhatjuk az alakulásukat (pl.: gondoljunk csak bele a nagyvárosok
mikroklímájába). Azonban az ilyen jellegű katasztrófákkal szemben védtelenebben,
kiszolgáltatottabbak vagyunk. Bár fejlődő világban élünk, de a technika még nem annyira
fejlett, hogy előre tudja jelezni nekünk a lehetséges bekövetkező katasztrófák helyét és
idejét.
Ha a baj bekövetkezett fontos tisztában lenni a megfelelő tényekkel. Bár törvény határozza
meg a katasztrófák idején történő tevékenységeket, a legfontosabb mégis az, hogy
társadalmunk működőképes, együttműködő és segítőkész legyen.
5.2. Hazánk természeti katasztrófa veszélyeztetettsége
Geológiai helyzetünkből adódóan hazánk természeti katasztrófa veszélyeztetettsége

viszonylag alacsony. Országunk a Kárpát-medence közepén helyezkedik el. Bár
hegységrendszerek által körülzártak vagyunk, a legmagasabb hegységünk csúcsa is alig
több mint ezer méter. Magasabb részeink országunk északi és nyugati területein
helyezkednek el. Éghajlatunk szárazföldi mérsékelt. A nyár és a tél is általában enyhe.
Magyarország lakossága közel 10 millió fő. Az ipari létesítmények a főváros
környezetében és az ország nyugati részein találhatóak nagyobb zömében.
Katasztrófák és veszélyhelyzetek szempontjából Magyarország hosszú évekig kifejezetten
biztonságosnak volt tekinthető. Intenzív havazások, ár- és belvizek, illetve aszályok
akadtak, de ezek mind kezelhetőek voltak.
36
A közelmúltban tört meg ez a biztonsági helyzet. Hazánkat jelentős árvizek sújtották,
melyek tetemes emberi, anyagi és ökológiai értékeket sodortak katasztrófaveszélybe.
Az utóbbi évtizedben a nagy árvizek gyakorisága többszörösére emelkedett. A
klímaváltozás természeti sokszínűségére gyakorolt hatása szempontjából Magyarország
Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az évről-évre hevesebb folyóáradások,
hőhullámok az időjárási szélsőségek kritikus helyzeteket idéznek elő.
2010-ben például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több folyó is meghaladta a valaha
mért legmagasabb vízállását. A kialakult helyzet a vízügyi és a polgári védelmi szerveket
is próbára tette.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,

2011. június, 3. oldal, 1. ábra
A Központi Statisztikai Hivatal 2011 júniusában megjelent tájékoztatása szerint

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010-ben májusban és júniusban történt minden idők
legkritikusabb ár- és belvízi katasztrófája. Ugyanis rekord mennyiségű csapadék hullott,
melynek következtében a teljes vízgyűjtőterület eltelítődött. A károk jelentős méretűek
voltak. A vízmennyiség még a legtapasztaltabb szakembereket is meglepte. Miskolcon a
Szinva áradása okozott gondokat. A település több része is víz alá került. Szikszó városát a
Vadász patak öntötte el. Sátoraljaújhelyben pedig a Ronyva patak okozott pusztításokat.
Közel ezer ember kényszerült a lakóhelyének ideiglenes elhagyására. A kialakult
37
katasztrófahelyzet próbára tette a szakembereket is. Azonban az árvízi károk enyhítésére és
a bajba jutottak megsegítésére számos felajánlás érkezett, melyek megkönnyítették a
kialakult helyzet elviselését. A segítségnyújtás leginkább fizikai munkavégzés, valamint
adományozás (élelmiszer, ásványvíz, ruházat, bútor) formájában történt. Egy katasztrófa
idején nagyon fontos a szigorúan szabályozott és összehangolt cselekvés. A
katasztrófavédelemben illetékes szervek működése ebben nyújt segítséget. A baj
megtörténte rengeteg embert mozgósít, melyhez fontos az együttműködés.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint az említett 2010-es ár- és belvíz
helyzet jelentős védelmi erőt igényelt mind a hivatásos szervek, mind pedig a lakosság
részéről. Ebben a helyzetben megmutatkozott a közösség összetartó ereje, ugyanis nem
csak a helyi, hanem az ország különböző területeiről érkeztek hivatásos és önkéntes civil
erők, akik nagymértékben segítették a védekezést. A beavatkozásokban döntően a
hivatásos és szerződéses állomány részéről a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a rendőrség,
a büntetés-végrehajtás valamint a honvédség állományába tartozók vettek részt. A legtöbb
ember az ár- és belvíz szempontjából veszélyesebb napokon segített a legtöbbet. A
legsúlyosabb napon, június 7-én a védelmi munkálatokban részt vettek száma 12 300 fő
volt.
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében,

20011. június, 16. oldal, 7. ábra
„Az érintett településeken a polgári védelem erőin kívül a lakosság is kitartó küzdelmet
folytatott az ár ellen. Nemcsak a védekezés során, hanem a károk enyhítésében is
kimagasló szerepet játszott a nemzeti együttműködés. A jótékonysági tevékenységek
(adománygyűjtések, rendezvények, koncertek, programsorozatok, stb.) szerteágazó
38
területeken nyújtottak segítséget a bajba jutottaknak. A károk enyhítésére és az áldozatok
megsegítésére az országos összefogás példaértékű volt, hiszen az állampolgárok az
államalapítás ünnepére tervezett látványos tűzijáték élményéről is készek voltak lemondani
az árvízkárosultak javára. Az árvíz miatt bajba kerültek megsegítésére azonnali
segélyakció szerveződött, számukra elkülönített folyószámlákon fogadták a pénzbeli
adományokat.”28
5. 3. Krízisintervenció29
Az anyagi károk mellett a katasztrófák lelki sérüléseket, traumákat is okozhatnak. Az átélt

események feldolgozásához sokszor szakemberek segítsége válhat szükségessé.
A pszichés állapot rendezésére a mentés és kitelepítés során, az első 72 órában, a
katasztrófákban érintett személyeknek a Krízis Intervenciós Team (KIT) nyújt segítséget.
„Ha a pszichoszociális segély elmarad, annak további lelki, szomatikus következményei

lehetnek, összességében csökken a humán tőke értéke, mind nemzeti, mind közösségi
szinten. A hivatásszerűen működő katasztrófavédelmi szervezetek, ezt az összetett feladatot
egyedül nem képesek végrehajtani, szükség van tehát jól felkészült és kiképzett
önkéntesekre, akik tevékenysége az állami katasztrófavédelmi szervezet által koordinált.”30
A krízisintervenció olyan segítségnyújtási forma, amellyel próbálják mérsékelni az átélt

traumák hatásait. Ezt a pszichoszociális tevékenységet orvosokból, pszichológusokból és
szociális munkásokból álló kiképzett önkéntes segítők végzik. A KIT tevékenysége az
Európai Unió más tagországaiban is kialakult. Az utógondozás pszichoszociális
centrumokban és klinikákon történik.
„. A KIT bevetését a katasztrófa helyszínén lévő mentésirányító rendeli meg, riasztásukat a

riasztóközpont végzi. A KIT a nap 24 órájában bevethető, az önkéntesek az Interneten
tudnak az ügyeletre jelentkezni, annyi időtartamra írják be magukat, amennyire idejük
28
Központi Statisztikai Hivatal, A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2011. június, 19. oldal
Innen: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/borsodarviz2010.pdf
29
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/konferencia/5/csepe_valeria.pdf
30
előadásanyag, 12. dia
39
engedi. Az önkénteseket szükség esetén SMS-ben értesítik ki, mivel különböző
előképzettséggel rendelkeznek a KIT tagok, ezért nagy hangsúlyt helyeznek a képzésükre.
Steirmark volt az első osztrák tartomány, amelyik a pszicho-szociális akutsegélyt és
lelkészeti segélynyújtást tartományi törvényekben lerögzítette. A kialakított rendszerük
követi az EU irányvonalait”31
A KATASZTRÓFÁK LÉLEKTANI
FÁZISAI
HŐSIES ÖSSZETARTÁS
REKONSTRUKCIÓ
Katasztrófa előtt CSALÓDÁS
Fenyegetés
Figyelmeztetés Behatás
KIVÁLTOTT és ÉVFORDULÓS
Készletek események
1 – 3 nap IDŐ 1 – 3 év
Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Krízisintervenciós feladatok ellátása

katasztrófahelyzetek esetén, powerpoint előadásanyag, 5. dia
Magyarországon a KIT rendszere jelentős szellemi bázissal rendelkezik. A szakemberek

már több krízis kezelésében nyújtottak segítséget.
31
előadásanyag, 16. dia
40
6. CZIKE KLÁRA-KUTI ÉVA: ÖNKÉNTESSÉG, JÓTÉKONYSÁG,
TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ32
Az önkéntesség és a jótékonyság társadalmunk - ezen belül is a civil szféra - működésének

lényeges elemei.
A tanulmánykötet szerint az a személy számít önkéntesnek, aki olyan tevékenységet
végez, melyért cserébe nem fogad el semmilyen ellenszolgáltatást (pl.: anyagit), valamint
célként más személyek, társadalmi csoportok vagy a közösség épülését tűzi ki.
A jótékonyság fogalmát önzetlen segítségnyújtásnak írja le. Adományok pedig a
természetben és pénzben nyújtott támogatások, melyekért ellenszolgáltatást szintén nem
kérnek. Az adományozás a jótékonyságnak gyakori megjelenési formája. A társadalmi
integrációt társadalompolitikai értelemben használják. Vagyis közösségképző erőnek
tekintik, ami a különböző társadalmi csoportok között orvosolja az egyenlőtlenségeket.
A könyv egy két éves kutatómunka eredményeit foglalja össze, elemezve a magyar
lakosság önkéntes tevékenységeinek és adományozásának magatartását.
Nem fogok minden részt kiemelni, nem fogok elveszni a részletekben, csak a témámhoz, a
hipotézisem bizonyításához szükséges részeket fogom érinteni.
Az önkéntesség és a jótékonyság Magyarországon a rendszerváltás után az állam és a civil

szervezetek együttműködésének a története.
Azóta mennyiségileg és minőségileg is nagy változásokon esett át. Minden területen a

részvételi arányok számottevően növekedtek. A könyv szerint 2004-ben csak nem 7 millió
ember tett valamit a közösség érdekében. Ez a véradásnál is megmutatkozik, amibe a 14
éves és idősebb népesség közel négyötöde bekapcsolódott.
A véradás napjainkban is az önkéntesség egyik jelentős mutatója.
A felnőtt lakosság körében a legelterjedtebb támogatási forma a pénzadomány volt.

Véleményem szerint ez a legegyszerűbb segítségnyújtási forma, ami akár otthonról is
elérhető egy internetes utalás vagy egy telefonhívás formájában. Ugyanis a technika
32
Czike Klára-Kuti Éva: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és
Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006
41
fejlődése már ezt is lehetővé teszi számunkra. A sokak által használt és közkedvelt
közösségi oldalak is reklámok segítségével rengeteg segítségnyújtási lehetőségre hívják fel
a figyelmet. Egy eltűnt személy vagy a szeretett háziállat elvesztésének megtalálásában
akár egy megosztással is segíthetünk. A közösségi hálón keresztül esély adódhat arra, hogy
olyan személyhez jut el a megosztásunk, aki látta a keresett személyt vagy a háziállatot.
„A jótékonyság mára már nem csak utcai, vagy templomi adakozást jelent, hanem egyének
tudatos, rendszeres, adott esetben nagyobb összegű segítségnyújtását is.”33
Önkénteseket már az élet minden területén találhatunk. A kutatás arra is felhívja a

figyelmet, hogy ezek a pozitív változások, olyan társadalmi környezetben következtek be,
amely a bizalom épülésének - ami a közösségek működéséhez elengedhetetlen – egyáltalán
nem kedvezett.
A jótékonykodók társadalmi-demográfiai összetételét tekintve a nők bizonyultak jobb

adományozóknak, ugyanis az ők részvételi aránya ért el magasabb értékeket. Viszont rájuk
kisebb mértékben volt jellemző az önkéntes munka, mint a férfiakra.
Megállapítást nyert az is, hogy a középosztály, a családos, középkorú, jobb módú,
iskolázott emberek jobb adományozók és lelkesebb önkéntesek, mint az alacsonyabb
jövedelemmel rendelkező, alacsonyabb iskolázottságú fiatalok vagy idősek.
A legfőbb motiváció a magyar társadalom körében a szolidaritás érzése. A kutatási

eredmények a társadalmi szolidaritás erősödését, és az egyének szociális
szerepvállalásának növekedését mutatják. Azonban az is elmondható, hogy a társadalmi
hálózathoz gyengébb kapcsolódással rendelkezőknél a társadalmi integrációs esélyek is
gyengének bizonyultak. Az adományozás és az önkéntesség a középrétegek
privilégiumaként írható le.
A kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a közösségekben ugyan megvan a
segíteni akarás, a támogatás szándéka, de a segítő folyamatokba bevontak köre a régmúlt
időket idézi. Azonban mindenképp elmondható, hogy az adományozás és az önkéntes
33
Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006, 18. oldal
42
tevékenység egy olyan közösségépítő erő, mellyel a peremen élők társadalmi integrációja
elérhető.
„Ha Magyarországon önkéntességről beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy az
informális, családi egymás felé fordulás, segítségnyújtás sok esetben sokkal erősebb, mint
a legtöbb Nyugat-Európai országban. Azaz, igaz ugyan, hogy a formális önkéntesség
alacsonyabb arányú, ugyanakkor a segítségnyújtás sok esetben baráti és családi szinten
spontán módon jobban működik, ezért a nyugat-európai mértékű szolgáltatás-szervezésre
nincs igazán igény”34
Különbséget kell tenni a hagyományos és az új típusú önkéntesség között.
A hagyományos önkéntesség a társadalmi értékekhez kötődik, valamint a humanitárius
társadalmi szerepvállaláson, a szolidaritáson, és a szegényekről való középosztályi
gondoskodáson alapszik.
Az új típusú önkéntességnél középpontban a tudásalapú, információs társadalomra
jellemző társadalmi értékek állnak. Ebben a típusban a szaktudás, az élethosszig tartó
tanulás kerül előtérbe.
Ezek a típusok egymást kiegészítve, egymás mellett léteznek. Gyakran egy életúton belül
is változnak, az adott élethelyzettől függően.
A modern élet váratlan struktúrák tömegével épített. A mai globalizált társadalmi

rendszerekben a bizalom és a rendszerek működéséről való bizonyosság szükségszerű
elemek. Bizonyosság hiányában a társadalom tagjai egymástól elidegenednek. Bizalom
nélkül viszont az egyének cselekvései átkerülnek a magánéletbe.
Azokban a társadalmakban, ahol fejlett a társadalmi tőke, a kapcsolatok főleg

horizontálisan szerveződnek.
Az önkéntes tevékenységekben való részvétel lényeges hatással van a társadalmi tőkére. A

magas részvétel a gazdasági és társadalmi mutatókat is pozitívan befolyásolja.
Az önkéntesség számos területen megnyilvánul. Térnyerése az élet egyre több területére

kiterjed. Az önzetlen segítségnyújtás a fiatalok körében is egyre népszerűbbnek bizonyul.
34
Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006, 26. oldal
43
Egy 2000-ben készített kanadai kutatás szerint az elsődleges motiváció számukra a
munkaerőpiaci lehetőségeik javítása, valamint a saját készségeik és képességeik
fejlesztése.
Közösségi munka révén a közoktatásban is megjelent. Például 2014-től az érettségi

bizonyítvány megszerzéséhez is szükséges. Ez egyfajta kezdeti lépést is jelenthet azoknak
a fiataloknak a számára, akik nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal és készséggel,
ahhoz, hogy saját erejükből lépjenek be az elsődleges munkaerőpiacra.
Az önkéntesség a személyes fejlődés mellett a társadalmi tudatosság elsajátítását is
lehetővé teszi.
Mindent egybevetve elmondható, hogy ha megfelelően célzott programokkal segítjük az

önkéntesség folyamatát, akkor sokféle társadalmi probléma megoldásra találhat.
Az eredmények pedig igazolják az állításomat, hogy léteznek még segítőkész, önzetlen

társadalmi cselekvésre képes cselekvések.
44
7. Összefoglalás
Dolgozatomban úgy érzem, hogy sikerült bizonyítanom azt az állítást, hogy ma is léteznek
tudatos, társadalmi közösségek és az összetartásnak is hatalmas méreteket tud ölteni az
ereje.
Az első részben a csoportok témakörét boncolgattam és a természetadta közösségtől a

kapcsolati hálózatokig jutottam. Az előzőben az emberek kizárólag egyetlen közösségben
éltek, ez töltötte be az összes szerepkört az életükben. A modernkori változás, azonban a
mesterséges csoportoknak kedvezett. Ők váltak az együttélés meghatározó formáivá. Itt
már nem csak egyetlen közösség látta el a szerepköröket, hanem a részvétel többféle
csoport felé is utakat nyert. Az egyének egyszerre több csoport tagjai is lehettek. Csak a
szűkebb család őrizte meg az elsődleges prioritását. A XX. század második felére a
kapcsolatok annyira meglazultak, hogy az emberi együttlétek formáivá a társas halmazok
váltak. A valódi kapcsolatok fizikai együttlétekre mérséklődtek. A változás a század
végére még nagyobb méreteket ért el. Az információs társadalom korának jellemző
kapcsolatrendszerei a hálózatok lettek. A technika fejlődése, az internet széles körű
használata bár rengeteg előnyt származtattak, a társadalmi normákat átadó és fenntartó
közösségek szerepeit csökkentették, a személytelen kapcsolatokon alapuló szerveződések
számát pedig növelték. Különböző nézőpontok alakultak ki erről a társadalomtípusról. A
csoportokat tovább elemezve a típusokat, struktúrákat és a csoporthatást részleteztem. Itt a
következők fogalmazódtak meg bennem:
Számos megkülönböztetés lehetséges. Létszám alapján kis- és nagy csoportok
különíthetőek el. Az egyén szocializációban betöltött szerepe szerint elsődleges és
másodlagos csoportok léteznek. Aszerint, hogy a munkamegosztás írásban rögzített-e vagy
sem, informális és formális kategóriák választhatóak el. Lehetnek viszonyítási csoportok
is. Ugyanis általában az emberek összehasonlítják a saját helyzetüket mások helyzetével.
Egyenlőtlenségek csoportokon belül is kialakulhatnak. Struktúrákból is többfélék lehetnek.
Létezik munkamegosztási, hatalmi, kommunikációs és érzelmi struktúra is. Az érzelmi
struktúra feltárásának a szociometria a módszere. Ennek pedig a szemléltető szociogramm
az eszköze.
A körülöttünk lévő emberek viselkedése jelentős mértékben befolyással van a
viselkedésünkre. A körül vevő környezetünk pozitív és negatív hatással is lehet ránk,
ösztönözhet és gátolhat is minket.
45
Fontosnak tartottam, hogy a csoportok résznél a szociális munkához kapcsolódó
tanulmányaimat is figyelembe vegyem. A csoportmunka célja az érzelmi problémák
megoldása mellett, az információcsere, a társas készségek fejlesztése valamint az
értékorientáció megváltoztatása. A szociális munkások fontos célkitűzése a tagok képessé
tétele önmaguk képviseletére úgy, hogy mindeközben megőrizzék saját kultúrájukat,
szokásaikat és életszemléletüket.
Ebben a részben az önsegítő csoportokat és szervezetek is kiemeltem. Működésük
számomra bizonyításként szolgál a közösség összetartó erejére.
A közösségi szociális munkánál annyit tartok fontosnak kiemelni, hogy különböző
problémák esetében, eltérő érdekek is lehetnek, melyek eltérő technikákat igényelnek.
Nem biztos, hogy az adott problémára alkalmazott technika, mindenhol sikeresnek
bizonyul. Különbséget kell tenni közösségfejlesztés, közösségi tervezés és közösségi
cselekvés között is. Mind a három modell az egyént és a helyi társadalmi csoportot
igyekszik a társadalomhoz igazítani. Felfogásuk szerint a szegénység nem a gazdaság vagy
a politikai rendszer miatt létezik, hanem a szegények szűk lehetőségei és korlátai miatt.
A második részben két szociológus, Hankiss Elemér és Talcott Parsons elméleteivel
foglalkoztam.
Hankiss Elemér struktúraelmélete magyarázatot adott arra, hogy miért szűntek meg a
közösségek és velük együtt a bizalom. Az államszocializmus társadalmát újfeudális
társadalomnak tekintette. Mind a két a társadalomtípusban a vertikális jellegű személyi
függőségi viszonyok voltak a meghatározóak. Talcott Parsons amerikai szociológus szerint
valamennyi társadalomban változatlanul azonos funkciók vannak, melyeket ugyanazok az
alrendszerek látnak el. Szociális alrendszerének pedig a társadalmi integráció
megvalósítása a célja.
A harmadik részben Hankiss Elemér a „Közösségek válsága és hiánya” című tanulmánya a
hagyományos közösségek pusztulását és a közösségképződés strukturális és tudatbeli
akadályait foglalta össze. A tanulmány szerint társadalmi életünkből hiányoznak az
életképes emberi közösségek. Ez a hiány pedig a társadalmunk fejlődésfolyamatára is
gátlóan hat, mert mind a társadalomnak, mind az embernek szüksége van közösségek
működésére, ugyanis fontos szerepet töltenek be. A társadalom közösségek nélkül
tehetetlenné válik, atomizálódik.
A negyedik rész céljának a katasztrófák ismertetését és a fontosabb definíciók bemutatását

tűztem ki a jogszabályi háttér áttekintésével. Ebben a részben hazánk természeti
46
katasztrófa veszélyeztetettségét is röviden bemutattam egy 2010-ben történt katasztrófára
is kitérve. Kiderült, hogy geológiai helyzetünkből adódóan hazánk természeti katasztrófa
veszélyeztetettsége viszonylag alacsony. Azonban az ár-és belvizek fenyegetettséget
jelentenek. Az utóbbi évtizedben a nagy árvizek gyakorisága többszörösére emelkedett.
2010-ben például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több folyó is meghaladta a valaha
mért legmagasabb vízállását. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a 2010-
es év Borsod-Abaúj-Zemplén megyének minden idők legkritikusabb ár- és belvízi
katasztrófája. Azonban ebben a helyzetben is megmutatkozott a közösség összetartó ereje,
ugyanis nem csak a helyi, hanem az ország különböző területeiről érkeztek hivatásos és
önkéntes civil erők, akik nagymértékben segítettek. A nemzeti együttműködés kimagasló
volt.
Dolgozatom utolsó részében is bebizonyosodott, hogy léteznek önzetlen közösségek. Ezt a

magyar lakosság önkéntes tevékenysége és adományozási magatartása is alátámasztja.
„Mindenki életében van egy emberi láncolat, egy védőháló, amely működni kezd a bajban.”
Holly Goldberg Sloan
47
8. Irodalomjegyzék, felhasznált források
1. 1/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a közigazgatási vezetők, a polgári védelmi

szervezetek, a köznevelésben és a felsőoktatásban résztvevők, valamint a
pedagógusok katasztrófavédelmi felkészítésének végrehajtásával kapcsolatos
feladatokról, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143936 (Utolsó letöltés:
2015. 11. 09.)
2. 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről,

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29225 (Utolsó letöltés: 2015. 11. 09.)
3. 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz

veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról,
4. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes

törvények módosításáról, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139408 (Utolsó
letöltés: 2015. 11. 08.)
5. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról,
6. 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet a települések katasztrófavédelmi besorolásáról,

valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.
29.) BM rendelet módosításáról, http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=156828
(Utolsó letöltés: 2015. 11. 09.)
7. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól,

8. 8/2012. (V. 22.) BM OKF utasítás a polgári védelmi szervezetek és az önkéntes

mentőszervezetek megalakításáról, riasztásáról, valamint katasztrófaveszély és
48
veszélyhelyzet esetén történő alkalmazásáról,
9. A Belső Címlapon található kép forrása:

http://2.bp.blogspot.com/Dbz9c2tkwB4/ToHEMJXu25I/AAAAAAAACBY/8N3st
NntMg4/s1600/Kezek_3.jpg (2015. 11. 08.)
10. A Szociális Munka Etikai Kódexe 2011.,

http://www.3sz.hu/sites/default/files/Etikai_kodex_2011.pdf (Utolsó letöltés: 2015.
11. 08.)
11. Az információs társadalom, Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Tankönyv,

Gondolat – Új Mandátum, Budapest, 2007
http://mek.oszk.hu/05400/05433/05433.pdf (Utolsó letöltés: 2015. 11. 08.)
12. Czike Klára-Kuti Éva: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit

Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006
13. Gerics Orsolya: Katasztrófaturizmus, valamint a nemzetközi katasztrófa-

segítségnyújtás rendszere és optimalizálása az EU közösségi polgári védelmi
mechanizmusban, Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, 2004
14. Hankiss Elemér: Diagnózisok, Magvető Kiadó, Budapest, 1982
15. Honvédelmi felkészítés, „Krízisek világa” Krízisintervenció a katasztrófák

kezelésében, powerpoint előadásanyag
16. http://idegen-szavak.hu/ (Utolsó letöltés: 2015. 11. 10.)
17. http://szinonimaszotar.hu/ (Utolsó letöltés: 2015. 11. 10.)
18. http://www.citatum.hu/szo/bajban (Utolsó letöltés: 2015. 11. 10.)
49
19. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus (Utolsó
letöltés: 2015. 11. 09.)
20. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly
(Utolsó letöltés: 2015. 11. 09.)
21. http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/konferencia/5/csepe_valeria.pdf (Utolsó

letöltés: 2015. 11. 09.)
22. Kopcsik Gergő Zoltán: Különleges mentőszervezetek feladatai katasztrófák esetén,

Szakdolgozat, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014
23. Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség,

2006
24. Központi Statisztikai Hivatal, A 2010. évi árvíz Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében, 2011. június,
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/borsodarviz2010.pdf (Utolsó
letöltés: 2015. 11. 09.)
25. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Krízisintervenciós feladatok ellátása

katasztrófahelyzetek esetén, powerpoint előadásanyag
26. Pankucsi Márta: Bevezetés a szociológiába, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006
27. Tézisgyűjtemény, Csüllög Krisztina: Kapcsolatok online és offline, Az internet és

más infokommunikációs technológiák szerepe a privát kapcsolathálózatokban című
Ph. D. értekezéséhez, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 2012
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/665/2/Csullog_Krisztina_thu.pdf (Utolsó letöltés:
2015. 11. 08.)
50
Idegen nyelvű összefoglaló
Our society changed a lot in history. Hierarchical relationships created a many times. This
relationship antagonised creating and fucntioning co-ordination relationships. This
incidence terminated communities and trust. It is not remaining functional organisation.
Hierarchical organisations made a pyramid scheme. Social inequality was high. Social
groups had gone diferent development level, when they developed self-conscious, able to
act social activity. I think I coluld prove that nowdays be in exsistence communities like I
wrote earlier, and the coorperation have a hugh power.
I analyzed the group history, concept and types. Revealed that other people behaviour have
a hugh impression on our behaviour. I described concepts in my specialization. The group
work and community work is connencted to a social work.
Social workers have a direct connection with their clients. In one part of my dissertation,
where I wrote about the groups, I highlighted the self-helping. In my opinion these groups
is very important for people in trouble.
It was very important for me to present Elemér Hankiss and Talcott Parsons theories. They
describe how working the society. Elemér Hankiss theory could be valid nowdays too.
He presents in his book what effects block the communities creation and funciton and why
they die.
As my dissertation title affect the disasters I tried to write some tought about them. For the
explanation I used the lows.
When I wrote down which natural disaster overhang our country I wrote about a disaster
from 2010. I used for that the data form „Központi Statisztikai Hivatal” (KSH).
In 2010 was a many flooding in Hungary. According to KSH a many voluntary help in the
defense. In my opinion they demonstrated that people could working each other in case of
trouble.
After this I described research from Klára Cibe and Éva Kuti. The book form the research
scan the volunteering intent among the hungarian population. Reveals from that book the
numbers of volunteers growing year after year. Voluntary have a countless positive effect
to a society and economy.
I think I could present the societies function in my dissertation. In the societies which
function good there the number of volunteers very high.
51
According to sociologists there is not be in exsistence societies which working good. I
think I could to refute this statement. In trouble or disaster people can cooperate and
woring each other.
52

Document 22110 Section 16449

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Document 22110 Section 16449

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Közösségi összefogás

Történelmünk során társadalmunk rengeteg változáson ment keresztül. A premodern kortól

Társadalomrendszerünk vertikálisan épült fel. Ez a struktúra pedig hosszú időkön át nem

A közösségek felszámolásával a bizalmat is felszámolták, melynek újraépítése komoly

A csoportoknak különböző fejlettségi szakaszokon kellett keresztül menniük, mire tudatos,

Szakdolgozatom, ahogy a címe is jelzi, a közösségek vizsgálatával foglalkozik.

A dolgozatom lényeges részét öt részre tagolom.

Az első részben a csoportokról szóló definíciókat és a történelem során kialakult

A harmadik részben Hankiss Elemér a „Közösségek válsága és hiánya” tanulmányán

A negyedik rész célja a katasztrófák ismertetése, a fontosabb definíciók bemutatása, a

Az utolsó részben, az ötödikben, egy olyan két éves kutatómunka eredményeit

Szakdolgozaton tehát szakirodalom és jogszabályi háttér átfogó tanulmányozásán alapszik.

2.1. Definíció és történelmi alakzatok

Mivel a dolgozat témája a közösségekkel foglalkozik, így fontos bemutatni a csoportokról

Az információs társadalom, Az elmélettől a politikai gyakorlatig, Tankönyv, Gondolat – Új Mandátum,

Tézisgyűjtemény, Csüllög Krisztina: Kapcsolatok online és offline, Az internet és más infokommunikációs

Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, 2006

A Szociális Munka Etikai Kódexe 2011.

„A legabszurdabb társas halmaz a strandon egymás mellett napozó emberek halmaza.

A XX. század második végétől beléptünk az információs társadalom korába. Ebben a

Az információs társadalom megosztja a nézőpontokat. Azonban megállapodhatunk abban,

A csoportok megkülönböztetése többféleképpen lehetséges.

Egyenlőtlenségek csoportokon belül is kialakulhatnak. Ahogy a típusokból, úgy a

A körülöttünk lévő emberek viselkedése jelentős mértékben befolyással van a mi

2.5. Szociális munka csoportokkal

Szociális munkás hallgatóként fontosnak tartom, hogy a csoportok témakörén belül a

„A nemzetközi irodalomban használatos meghatározás szerint a szociális csoportmunka a

Ebben a munkaformában a szociális munkások a kliensek közvetlen életterében,

2.5.1. A csoportok kategorizációs rendszere

A csoportoknak számos kategorizációs rendszere létezik, melyeknél más és más

A gyógyító/terápiás csoportokról írnék bővebben.

„A professzionális szociális csoportmunka formái mellett a szociális munkásnak ismernie

Ha a szocializációs folyamat során az egyénekben nem alakulnak ki azok a készségek,

Különbséget kell tenni az önsegítő csoportok és az önsegítő szervezetek között.

Az önsegítő szervezetek ezzel ellentétben több önsegítő csoport egyesüléséből jönnek

Ahogy a legtöbb csoport, az önsegítő csoportok is különböző típusokra különíthetőek

A probléma természete szerint lehet állandó, mint például egy maradandó

A tevékenységi kör ennél összetettebb.

2.5.2. Közösségi szociális munka

2.5.2.1. A közösségi munka története

A közösség fogalma már az ősi törzseknél is megjelent: „Szeresd felebarátodat, mint

„A zsidó-keresztény hagyomány eszméje szerint valamennyi ember együttesen alkot

„A közösségi felelősség dilemmái is új megvilágításba kerültek, s így hangzottak:

„A közösségfejlesztés eredetileg a harmadik világ gyarmatainak fejlesztési modelljeként

2.5.2.3. Közösségi tervezés

Jack Rothman szerint a közösségi tervezés egy technikai problémamegoldó folyamat a

2.5.2.4. Közösségi cselekvés

Ebben a modellben a cél, a közösségi tervezéssel ellentétben, a tényleges közösségi

Kozma Judit: Kézikönyv szociális munkásoknak című könyvében táblázatban összefoglalva

A közösségi munka előbb ismertetett három modelljében az a közös, hogy mindegyik az

3.1. Hankiss Elemér újfeudális struktúraelmélete

Napjainkban társadalmunk vertikálisan tagozódik. Alá és fölé rendeltségi viszonyok

„Mindenki láncszem volt a vertikális személyi függőségek láncolatában.”14

A feudalizmusban a föld adományozása kötötte össze az embereket. Az adományozó - a

A közösségek, a horizontális kapcsolatok és a bizalom szorosan összefüggenek egymással.

„Az elveszett bizalom, a felszámolt közösségek pótlása hosszadalmas folyamat. A

Hankiss Elemér elméletéből kiderül, hogy a társadalmunkra a vertikális viszonyok a

Talcott Parsons amerikai szociológus szerint valamennyi társadalomban változatlanul

Parsons elmélete is igazolja, hogy mennyire fontos a közösségek működése, ugyanis a

Hankiss Elemér nevét már megemlítettem (ld.: Hankiss Elemér újfeudális

4.1. A közösségekről általában

Nemcsak a gazdaság hiányos, az áruk és a szolgáltatások sora, hanem a társadalmi

4.2. A hagyományos közösségek pusztulása

Egy fejlődő társadalomban folyamatosan keletkeznek új közösségek. Történelmünk során