Budapest IX.

Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános

Iskola és Gimnázium

GÉZA ÉS SZENT ISTVÁN URALKODÁSA

Készítette: Bécs Dániel, 6.a osztály

Budapest, 2022.01.16
Géza magyar fejedelem

Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Apja Taksony fejedelem, anyja egy előkelő besenyő nő, valószínűleg Tonuzoba besenyő
nemzetségfő leánya volt. Csak mai vett értelemben nevezzük őt Gézának, mivel a név türk
eredetű így a kiejtés eredeti olvasat szerint Gyevinek, Gyeünek vagy Győnek hívhatták.
 Tengrista(sámánista) pogány vallású fiatalként kezdte pályafutását, Tar Zerind halálát
követően magáénak tudhatta a bihari dukátust (hercegséget). Szállása a mai Décsipuszta
helyén volt, és a keleti kereskedelmet ellenőrizte. Mivel ebben az időszakban a magyarok a
bizánciak ellen is folytattak hadjáratokat, a velük való viaskodások arra ösztökélték Gézát,
hogy a politikai helyzet nem teszi a dolgokat kedvezővé, amennyiben hercegként
kezdeményező lépéseket tenne a bizánci keresztény tanok felé. Feleségül vette Saroltot, az
erdélyi gyula, Zobor lányát. 972 körül, de elképzelhetően már hamarabb is magához vehette
Taksony halálát követően a fejedelmi címet. A bihari dukátust így Koppány kapta meg. 972-
ben jelezte megkeresztelkedési szándékát I. Ottó német-római császár felé. A keresztségben
Géza, az István nevet kapta Szent István vértanú után, míg öccse a Mihály nevet kapta.
Érdekes viszont, hogy Géza pogány neve maradt fenn, és nem a felvett keresztény neve,
ugyanakkor ezek a felvett nevek jelképesek is, mivel
a Stephanos név megkoszorúzottat jelent, vagyis egy tipikus királyi név, amit keresztény
uralkodó magára vehetett, ezekkel egyúttal Ottó Gézának királyi címet, míg Mihálynak
hercegi címet tulajdonított.
973-ban a quedlinburgi birodalmigyűlésre Géza követeket küldött, és nem saját maga, vagy a
családjai jelentek meg ott, míg minden más meghívott ennek a szokásnak eleget tett. Ez azt is
jelentette, hogy Géza értékelte a szoros viszonyt a többi európai keresztény uralkodóval, de
továbbra is igyekezte jelezni azt, hogy ő egy független uralkodó. A feszültség enyhítése
érdekében Géza lemondott az Ems és Traisen közti területekről, majd megtiltotta a
törzsfőknek, hogy csapataikkal külföldön portyázzanak és fosztogató hadjáratokat
kezdeményezzenek. Akik ellene szegültek, azokkal kíméletlenül leszámolt, ami miatt sokszor
nevezik Véreskezű Gézának, habár ezekről a belső harcokról nem sokat tudunk. A békét
jelentős mértékben meghatározta gyermekeinek kiházasítása. Géza megkeresztelte
fiát Vajkot, aki keresztségben szintén az István nevet kapta. Nem véletlen kapta ugyanazt az a
nevet, mint apja. Már tervben volt, hogy ő fogja az egységes államot létrehozni. Sarolttól még
négy lánya született: Judit, Ilona, Sarolta és egy akinek neve nem maradt fenn az utókor
számára.
Géza volt az a magyar uralkodó, aki elsőként állandó szálláshellyel rendelkezett, székhelye
így Esztergom lett, amit ő alapított Székesfehérvárral együtt. Saroltnak adta Veszprémet, így
innentől fogva a veszprémi birtok mindig királynéi birtok volt.
 996-ban letelepedtek Pannonhalmán a bencés szerzetesek, és megkezdődött a nyugati
kereszténység szerveződése a magyarok körében. Létrejött a veszprémi püspökség is.

2
I.(Szent) István magyar király

I.(Szent) István (születési nevén: Vajk) (975 körül – 1038. augusztus 15.) az

utolsó magyar fejedelem és az első magyar király.
Szent István atyja életében a Nyitrai Hercegség ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála
után követte őt a fejedelmi székben. Gyűlést hívott össze Esztergomban, ahol híveivel
fejedelemmé választtatta magát. Az ország többi területét a többi törzsfőnök birtokolta. 
Azonban mikor Géza meghalt, Koppány bejelentette igényét a trónra és István megözvegyült
édesanyját, Saroltát feleségül kívánta venni.
Koppány legtöbb támogatója pogány volt, mellé sorakoztak fel a régi rend és a törzsi
szabadság hívei, akikben az ellenállást az is fokozhatta, hogy István körül nagy számban
csoportosultak idegen nemzetiségűek, főleg németek. De írások vannak róla, hogy Gézát és
Istvánt nemcsak a németek támogatták, hanem magyarok is.
István serege magyar fegyveresekből és a feleségével, Gizellával az országba érkező német
lovagokból és azok kíséretéből felállított, a korban modernnek számító nehézlovas haderőből
állt. A döntő ütközet helyére nincs mindent kizáró bizonyíték, de feltételezések szerint
valahol Veszprém közelében, került rá sor, ahol István megverte Koppány elavultnak
számított könnyűlovas seregét,] a csatában Koppány is életét vesztette. István Koppány testét
felnégyeltette, és testrészeit hónapokig kifüggesztve tartották az ország négy várának kapuja
felett – Győr, Esztergom, Veszprém és Gyulafehérvár – jelezve, hogy mi vár a királlyal
ellenszegülőkre, utóbbi városban kifejezetten az erdélyi gyula figyelmeztetésére. Ezzel István
ősi emberi és magyar törvényt szegett meg, amely szerint a halottakat el kell temetni. Ez a
tette elrettentésre szolgált, kegyetlen bánásmóddal fenyegetve azokat, akik nem
engedelmeskednek a királyi hatalomnak. Árpád nemzetségének birtokaira korlátozódott, más
területek érintetlenek maradtak, és a többi törzsfőnök is kimaradt. ] Koppány betört csapataival
Észak-Dunántúlra, fosztogatta és pusztította István birtokait. István, aki a Képes Krónika
szerint először szállt harcba, Hontot és Pázmányt nevezte ki testőrségének vezéreivé, akik
testvérek voltak.
István elfoglalta Koppány birtokait, és adományokat osztott katonáinak. Továbbá elrendelte,
hogy Koppány egykori alárendeltjei tizedet fizessenek a Pannonhalmi főapátságnak. 
István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép tényleges
hatalommal felruházott vezetője, hanem a keleti és nyugati orientáció kérdése is eldöntésre
várt. Koppánnyal – aki bizánci rítus szerint megkeresztelkedett – valószínűleg a bizánci
politikai érdekek erősödtek volna, míg István győzelmével a német befolyás nyerhetett
nagyobb teret. A Kárpát-medence helyzete folytán a kor két nagyhatalma közé ékelődve
irányt kellett ugyanis választani, hiszen az állam, vagy a magyarság léte is múlhatott ezen.
Koppány esetleges győzelmének hatásait nehéz lenne megítélni. A Koppány által vezetett
magyar fejedelemség éppúgy az ő további személyes bel- és külpolitikájának sikerétől függött
volna, ahogyan az az István vezette állam esetében is kialakult, csak nála az erős német
befolyás miatt a nyugati mintára jobban hasonlító keresztény állammá alakult Magyarország.

3
Géza magyar fejedelem

I.(Szent) István magyar király

4
Források:
1. Bánhegyi Ferenc: „Ezeréves Magyarország”, Celldömölk – Apáczai, 1999 (könyvtári
lelőhelye: tini-ismeretterjesztő 943.9 B28)

Internet címjegyzék:
1. URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A9za_magyar_fejedelem , 2022.01.16
2. URL: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Istv%C3%A1n_magyar_kir%C3%A1ly ,
2022.01.16