A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika r�sztudom�nya, az er�rendszerek

tulajdons�gaival �s a nyugalomban l�v� szerkezetek er�viszonyaival foglalkozik. A

statik�nak a g�p�szm�rn�ki, �p�t�m�rn�ki tervez�sben van fontos szerepe, a g�pekre,
�p�letekre, m�t�rgyakra, ac�lszerkezetekre hat� er�k a szil�rds�gi sz�m�t�sokhoz
szolg�lnak kiindul� adatokkal. A sztatika leg�ltal�nosabb elve a virtu�lis munka
elve. A folyad�kok �s g�zok sztatik�ja a hidrosztatika �s az aerosztatika, ez a
sz�cikk a merev testek �s merev testekb�l �ll� rendszerek statik�j�val foglalkozik.

Er�k ered�je

F er� nyomat�ka

Tartalomjegyz�k
1 Alapfogalmai
2 Statikai feladatok
2.1 Merev test reakcier�inek meghat�roz�sa
2.2 �sszetett szerkezetek
Keretszerkezet v�zlata

F�gg�h�d v�zlata
Sok, a m�szaki gyakorlatban el�fordul� szerkezet (hidak, ac�lszerkezetek) t�bb,
egym�ssal k�nyszerekkel kapcsol�d� merev testb�l �ll. Ezek k�z�tt vannak olyanok,
melyekben a bels� er�k �s nyomat�kok mindegyike a statikai egyenletekb�l
meghat�rozhat�, de vannak statikailag hat�rozatlan, s�t labilis szerkezetek is.

Statikailag hat�rozott szerkezet. Ilyen p�ld�ul a r�csos szerkezet. A r�csos

szerkezet r�djai csukl�kkal kapcsol�dnak egym�shoz, �gy az egyes rudak
csom�pontjaiban csak er�k �brednek, nyomat�kok nem. Amennyiben a terhel� er�k is
csak a csom�pontokban hatnak, az egyes rudakban csak r�dir�ny� er�k �bredhetnek. Az
egyes rudakban �bred� er�ket a csom�pontokban �sszefut� rudak er�inek egyens�ly�b�l
lehet sz�m�tani az al�t�maszt�st�l k�z�p fel� haladva. M�sik elj�r�s szerint a
szerkezetet gondolatban k�t r�szre v�gjuk, a metsz�svonalra es� rudakban �bred�
er�k ir�nya adott, nagys�guk a f�l szerkezet statikai egyens�ly�b�l sz�m�that�.
Statikailag hat�rozatlan szerkezetek. Az �bra keretszerkezet�nek mint egy darab
merev testnek reakci�i a k�rnyezet fel� statikailag hat�rozottak. A rudak azonban
nyomat�kmereven csatlakoznak egym�shoz (p�ld�ul �ssze vannak hegesztve, vagy
egyetlen monolit vasbeton szerkezet az eg�sz), ez�rt a rudakat terhel� bels� er�k
�s nyomat�kok statikai sz�m�t�ssal nem meghat�rozhat�k. Az ilyen szerkezetek
sz�m�t�s�hoz t�bbek k�z�tt va v�geselemes m�dszer haszn�lhat�.
Labilis szerkezetek. A l�nch�d vagy k�belh�d f�gg�leges terhel�sre (s�ly) stabil
r�der�ket ad, de az �br�n l�that� modell az esetleges v�zszintes ir�ny� er�
hat�s�ra el k�pes mozdulni. A val�s�gos szerkezetn�l ez p�ld�ul a sz�lterhel�s
lehet. Term�szetesen ez nem jelenti azt, hogy egy f�gg�h�don �tmenni bizonytalan
tev�kenys�g, csak azt, hogy az egysze