Vermut

A vermut vagy ürmösbor olyan likőrbor, melyet fehér üröm vagy bárányüröm mellett egyéb

füvekkel, fűszerekkel ízesítenek (például kis ezerjófű, fahéj, koriandertermés, keserű
narancs héja, szegfűszegvirág, bodzavirág, kálmosgyökér, örménygyökér). Egyes vermutok
édesítettek, az édesítetlen, vagy száraz vermut általában kesernyés. A turini Antonio
Benedetto Carpanót tartják feltalálójának. Találmányát 1786-ban „vermouth”-nak nevezte
el, mert a fehér ürömmel és bárányürömmel ízesített német ürmösborok ihlették, mely
növények azóta az abszint összetevőiként híresültek el.
A mai német Wermut szó (melyet Carpano idejében „Wermuth”-nak írtak) egyaránt jelenti a
fehér ürmöt és az ürmösbort. Az ital ízesítése eredetileg arra szolgált, hogy az olcsó borok
nyers ízeit elfedje, és enyhén gyógyfüves, frissítő ízt kölcsönözzön az italnak.
Típusok:
Általában három fajtáját különböztetjük meg a vermutoknak, a legszárazabbtól a
legédesebbig: extra dry, bianco vagy white, és sweet vagy red. Az édes és a száraz
vermutot aperitifként sokszor magában isszák, vagy Manhattan koktélban. A száraz fehér
vermut leginkább koktélok alapanyaga. A „vörös” (édes) vermutokat sokszor olasz
vermutnak nevezik, a fehéreket pedig franciának, habár mindkét területen gyártják mindkét
típust.
Ismertebb márkái a Martini, Cinzano, Carpano, Chambéry, Gancia és a Noilly Prat.