Állati kommunikáció

A delfinek kommunikációja

Az állati kommunikáció olyan viselkedés melynek során az állat úgy változtatják meg egy
másik állat viselkedését, hogy az legalább a számukra előnyös. Mivel kommunikáció csak
akkor jön létre, hogyha legalább két állat részt vesz benne, ezért a kommunikáció egyike a
társas viselkedésformáknak. A kommunikáló feleket adónak és vevőnek hívjuk. Az adó
jelzést küld a vevő felé a kommunikáció jellegének megfelelő csatornán. A vevő lehet az adó
fajtársa, de más fajú állat is. Az állati és az emberi kommunikáció közötti talán legfontosabb
különbség, hogy az állati kommunikáció zárt, ami azt jelenti, hogy adott kommunikációs
rendszerben csak véges mennyiségű üzenet továbbítható, nem lehet jelzéseket végtelen számú
és üzenet továbbítására használni.
Delfinek kommunikációja. A tudósok azon dolgoznak napjainkban, hogy megértsék a
delfinek nyelvét. Ez egy hosszú folyamat, de a technika modernizálódik, és így egyre
közelebb kerül az ember és delfin. A delfinek magas frekvenciájú hangon kommunikálnak.
Tízszer olyan magas hangot adnak ki, mint az emberek. Csattogó, kattogó, füttyszerű
hangokat tudnak kiadni, olyat is, mely emberi fül számára nem hallható, csak speciális
műszerekkel lehet rögzíteni. Azt tudjuk már róluk, hogy testi jelekkel is kommunikálnak és
ízlésük is van. Egymást nevükön tudják szólítani. Agresszívak is tudnak lenni, egymással
szemben is, így ők is tudnak úgymond verekedni. Több tudós fáradhatatlanul azon dolgozik,
hogy egy közös nyelvet alakítsunk ki, mely lehetővé tenné, hogy kommunikáljunk egymással.
A kardszárnyú delfinek populációja és kommunikációja
A szakértők a kardszárnyú delfinek populációit az egyes egyedek hangja, testalkata és
színezete alapján azonosítják. A kezelhetőségért a tudósok földrajzilag elszigetelt és
genetikailag elkülönült csoportokat különböztetnek meg. Négy típusát azonosítják az
antarktiszi vizekben élő kardszárnyú delfineknek, amelyeket A típus, B típus, C típus és D
típus névvel jelölnek. A Ross-tenger távoli volta miatt ezeknek az állatoknak a monitorozása
és mozgásuk rögzítése bonyolult, de szükséges viselkedésük és akusztikus repertoárjuk jobb
megértése érdekében. Az Antarktisz vizeiben élő kardszárnyú delfinek közül a C a legkisebb,
egyedei mintegy 6,1 méterre nőnek, míg az A típus hímjei a tízméteres hosszt is elérhetik.
Passzív akusztikus monitorozási technikákkal közel 392 darab C típusú kardszárnyú delfint
rögzítettek mind felnőtteket mind borjúkat. Azonosították, hogy hívóhangjaik több
összetevőből állnak, sok kiáltásuk a felpattanó-pulzáló hangoktól a füttyökig terjed. A kutatás
során leggyakrabban megfigyelt viselkedési mintázatok a jég alatti utazás és táplálékkeresés,
valamint a felszíni társas érintkezés volt. - A hívóhangok esetében gyakran egyszerre két
hangot képeznek az állatok, ez a kéthangúság. Az ausztrál Curtin Egyetem vezette kutatás
szerint a gyilkos bálnák legkisebb típusa 28 összetett hangot alkalmaz, köztük felpattanó-
pulzáló hangokat és füttyöket, hogy így kommunikáljanak a családtagokkal.
A delfin hang megfejtése
Egy kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely képes reprodukálni a delfinek által
kibocsátott hangokat, illetve rögzíteni is tudja azokat, amelyeket maguk az állatok adnak ki. A
kutatók reményei szerint az eszköz alkalmas lehet arra, hogy egy nap képesek legyünk
kommunikálni a delfinekkel. Egyelőre ez az első prototípus, amely lehetővé teszi a
hangrögzítést- és kibocsátást a delfinek hangérzékenységének megfelelő tartományban.
A delfinek hangfelismerő és kommunikációs képességei ugyanis bizonyos szinten még az
emberét is meghaladják. Az állatok nagyon kis frekvenciakülönbségeket is képesek észlelni és
felfogni. Míg az emberi fül hallási spektruma a 20 és 20 000 herzes tartományba helyezhető,
addig a delfinek jóval szélesebb spektrumon hallanak; ők akár 150 kiloherzes
magasfrekvenciát is képesek észlelni, és gyakran kommunikálnak is ebben a tartományban.
Az állatok számára a hangkibocsátás nem csupán a kommunikáció miatt fontos. Gyakran
szonárként használják a hangjukat, hogy tájékozódni tudjanak az óceán sötétjében is; a
szaknyelv ezt echolokációnak nevezi, amely ugyanazon az elven működik, mint a denevér
radarja.

Források:
https://index.hu/tudomany/2012/05/25/megfejtheto_a_delfinek_kommunikacioja/
https://femina.hu/terasz/delfinek-kommunikacioja/
https://www.origo.hu/tudomany/20200227-huszonnyolc-osszetett-hanggal-kommunikalnak-a-
rosstengeri-kardszarnyu-delfinek.html
https://www.tenerife-adventures.com/hu/blog/delfinek-elovilaga-kanari-szigetek/
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llati_kommunik%C3%A1ci%C3%B3