MAGYARORSZÁG A 30-AS ÉVEKBEN

Az 1930-as évek magyar belpolitikai életére két tényező hatott a leginkább: a gazdasági
világválság és a hatalomra kerülő, majd egyre agresszívebb nagyhatalmi politikát folytató
Hitler.
A válság politikai hatásai:
A gazdasági válság miatt jelentős tömegek életkörülményei váltak elviselhetetlenné és
kilátástalanná. Az ő ügyüket akarták felkarolni a meglévő és az újonnan alakuló
ellenzéki mozgalmak és pártok, hogy az elégedetlenek köréből szerezzenek minél több
támogatót maguknak
Baloldal:
A munkásság érdekeit a munkaadók felé a szakszervezetek, a parlamentben pedig a
Magyarországi Szociáldemokrata Párt- MSZDP: mérsékelt baloldali párt, legális, parlamenti
erő, jelentős szavazóbázis képviselte. MSZDP tömegtüntetést szervezett  a kormány
erőszakkal szétverte.

A ’30-as évek első felében a radikálisabb, kommunista agitáció is megjelent, noha

képviselőit a rendőrség üldözte. (Kommunista pártot (szélsőbal) betiltották (1920) 
illegalitásban működött.) A biatorbágyi merényletet a kommunistákra fogták: két vezetőjük
kivégzése.


Jobboldal
Demokratikus jobbközép
Független Kisgazdapárt: a kormánypártból vált ki (1930)  a parasztság érdekeinek
képviselete  korábban ígért és csak részlegesen megvalósított földreformot követelte.
Szélsőjobb:
 Náci mintájú szélsőjobboldali csoportok létrejötte.
 Jelképükről nyilaskereszteseknek nevezték őket
 Vezéralak: Szálasi Ferenc.
 Megkísérelt önálló ideológiát alkotni, a nemzetiszocializmus magyar változatát.
Hungarizmusnak nevezett nézetrendszere a nacionalista, a szocialista, a keresztény és
az antiszemita nézeteket igyekezett egybegyúrni
.

Kormányok és politikájuk:

A kormánypárton belül két irányzat alakult ki, hogy mi a teendő a radikális ellenzék
sikerének megakadályozására.

 mérsékeltek a képviselőházzal szemben olyan politikai ellensúlyok megerősítése

mellett álltak ki, amelyek megakadályozhatják, hogy túl radikális törvények
szülessenek.
 radikális irányvonal: a nyilasok által felvetett ügyekben (zsidókérdés, szociális kérdés,
földkérdés) engedményeket kell tennie a kormánynak, és a változások élére állnia.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége 1932-36
Belpolitikája: Nemzeti Munkaterv  társadalom minden rétegének ígéretek
Parlamentáris demokrácia elutasítása
Kormánypárt neve: Nemzeti Egység Pártja

Külpolitika:
Német és olasz piac megnyitása a magyar agrárexport előtt
Látogatást tett Hitlernél, Mussolininál.
1934 – ún. római jegyzőkönyv aláírásával Magyarország egyre közelebb került a fasiszta
államokhoz.
A Szovjetunióval is diplomáciai kapcsolatot létesített.

 mérsékeltebb politikusra van szükség. Gömbös halála után 

Darányi Kálmán miniszterelnöksége  1936-38

Belpolitika: kísérlet a szélsőjobboldal megfékezésére (Szálasi Ferenc; Volksbund), erősítették
a kormányzói jogkört  első zsidótörvény tervezete  háttere: látogatás Hitlernél,
Anschluss
Győri program: Magyarország fegyverkezési programjának meghirdetése
Bledi egyezmény: a kisantant elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Mo.
lemondott a revízióval kapcsolatban az erőszak alkalmazásáról.

Imrédy Béla miniszterelnöksége  1938-39

Látogatás Hitlernél német politika követése
 Az első zsidótörvény bevezetése
 Az első bécsi döntés - 1938. november 2.  az első revíziós siker  Felvidék és
Kárpátalja déli részének visszacsatolása  cserében Magyarország csatlakozott az
Antikomintern-paktumhoz.
 Horthy lemondatta szélsőjobboldali programja miatt.

Teleki Pál miniszterelnöksége  1939-1941 lásd Mo. a II. világháborúban.

Összegzés
Külpolitika:
A 30-as évek magyar kormányai politikai kényszerpályán mozogva elköteleződtek a háborút
kirobbantó fasiszta hatalmi tömb (Németország, Olaszország) oldalán.
Ennek oka: a trianoni békében elvesztett területek visszaszerzésének minden józan
megfontolást felülíró célja.   Ugyanakkor a mérsékelt konzervatív körök (elsősorban a
volt miniszterelnök gr. Bethlen István) lazítani próbálták a németekhez fűződő szálakat, s
megőrizni az ország külpolitikai mozgásterét az angolszász világ felé.

Belpolitika
A külpolitikához hasonló ellentmondás 
A szélsőjobb korlátozására tett néhány erőtlen, adminisztratív intézkedéssel párhuzamosan
a zsidó állampolgárokat súlyosan diszkrimináló jogszabályok sorának bevezetése, a
szélsőjobboldali csoportok egyre nagyobb térnyerése.