MAGYARORSZÁG AZ 1930-AS ÉVEKBEN

A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

Az 1929-es gazdasági világválság Magyarországon is katasztrofális következményekkel járt.
Különösen erősen sújtotta a mezőgazdaságot. A magyar búza ára a töredékére esett, de még
így sem lehetett eladni. Számos gazdálkodó eladósodott, majd tönkrement. Földjeiket a
hitelezők elárverezték.
Az iparon belül a legnagyobb mértékben a vasipar, a gépgyártás és az építőipar termelése
esett vissza. A lakossági fogyasztási cikkeket előállító textil- és élelmiszeripar viszont kevésbé
érezte meg a válságot. Az iparban csökkentek a munkabérek. Minden harmadik ember
munkanélkülivé vált.
Tervszerű állami válságkezelésre azonban nem került sor. Az állam például hosszú időn
keresztül nem teremtett új munkahelyeket.

Munkát kereső ember a nagy Rendőrök oszlatják fel az 1930. szeptember 1-jei
gazdasági válság időszakában. munkástüntetést Budapesten

Így a válság hazánkban különösen sokáig elhúzódott, és politikai hatásai is rombolóak voltak.
Az elszegényedő tömegek sztrájkolni, tüntetni kezdtek. A politikai pártok tevékenysége
megélénkült. A szociáldemokraták kezdeményezésére 1930. szeptember 1-jén a nagyobb
városokban országszerte tüntetéseket tartottak. A felvonulók magasabb béreket, rövidebb
munkaidőt, munkanélküli segélyt követeltek. A budapesti tüntetésen mintegy 100 ezer ember
vett részt.
A kisgazdapárt újra megalakult, és ellenzéki programot dolgozott ki. Teret nyertek a
szélsőséges politikai erők is. Szervezkedni kezdett a betiltott kommunista párt és néhány
szélsőjobboldali mozgalom is.
A feszült helyzetben Bethlen és Horthy között nézeteltérés alakult ki. A miniszterelnök 1931
nyarán lemondott, helyét rövid időre Károlyi Gyula vette át. Úgy vélte, hogy hamarosan
visszatérhet a politika élvonalába, az események azonban nem az elképzelései szerint
alakultak.

A biatorbágyi merénylet
1931 szeptemberében a Budapest–Bécs expresszvonat robbantásos merénylet következtében a
biatorbágyi völgyhídon kisiklott, és hat kocsija a mélybe zuhant. Huszonketten veszítették életüket a
roncsok között.
A kormány a gazdasági válság miatti feszült helyzetben a merényletet arra használta fel., hogy fellépjen
a „zavarkeltőkkel” szemben. Az eset kapcsán bevezették a rögtönítélő bíráskodást. (Ennek során nincs
lehetőség pl. fellebbezésre.)
A merényletért kezdetben a kommunistákat tették felelőssé, a nyomozás azonban kiderítette, hogy nem
volt közük az esethez. A robbantást egy elmebeteg bécsi kereskedő, Matuska Szilveszter követte el.
A rögtönítélkezés végül egy évig maradt érvényben. Ez idő alatt két kommunistát mégis kivégeztek „az
állami és társadalmi rend veszélyeztetéséért”.
 A felrobbantott szerelvény roncsai a biatorbágyi merénylet után.

GÖMBÖS DIKTATÚRAKÍSÉRLETE
A kormányzó 1932-ben Gömbös Gyulát, a szélsőjobboldal egyik vezető alakját nevezte ki
miniszterelnökké. Ő volt az első olyan kormányfő, aki hivatalos kormányprogramot terjesztett
elő. Ez az ún. Nemzeti Munkaterv hosszú távú célokat vázolt fel.

Az alábbiakban a Nemzeti Munkatervből idézünk részleteket:

„Szükségesnek tartjuk a választójog reformját a titkosság elvének érvényesítése alapján, de a nagy
nemzeti érdekek legmesszebbmenő megóvásával. [...] Az egyéni szabadság elvének teljes
érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a szabadság a nemzeti közösség érdekeit nem
veszélyezteti. [...] Az egyesülési és gyülekezési jog szabályozásánál irányelvünk, hogy minden
egyesületnek és gyülekezésnek [...] a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia.
A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit
szolgálja.
Tekintettel arra, hogy a társadalmi szervezkedés terén túltengés mutatkozik, szükségesnek tartjuk a
hasonló célú társadalmi egyesületek összevonását.”

Gömbös a külpolitikában folytatta Bethlen törekvéseit: a revízió terén főleg Olaszország

támogatására számított. Példaképének Mussolinit tekintette. Az olasz diktátort másoló
magyar kormányfő gúnyneve hamarosan „Gömbölini” lett. Hitler hatalomra jutása után a
Harmadik Birodalommal is egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki.

Gömbös Gyula díszmagyarban Gömbös és Mussolini találkozása

Gömbös a fasiszta Olaszország és a nemzetiszocialista Németország erősödését látva úgy

vélte, hogy a parlamentáris demokráciák napja leáldozott. Magyarországon is olyan rendszert
kívánt bevezetni, amely lehetővé teszi az egypárti kormányzást. Ennek érdekében át akarta
alakítani a parlament szerkezetét, megpróbálta kiiktatni az ellenzéki pártokat és a
szakszervezeteket. Ezenkívül létre akart hozni egy olyan pártot, amelyik egymaga irányítja a
politikai életet, és egységbe tömöríti a társadalmat.
A belpolitikában egyre inkább a diktatúra kiépítésére törekedett. „Őrségváltást” hirdetett,
amelynek részeként például szélsőjobboldali híveit nevezte ki a hadsereg befolyásos
posztjaira. Ez a kísérlete azonban Bethlen ellenállásába ütközött. Gömbös ekkor rávette
Horthyt az országgyűlés feloszlatására.
A választásokon Gömbös már az erőszaktól sem riadt vissza. Így aztán a kormánypárt – a
Nemzeti Egység Pártja - nagy többséget szerzett az új országgyűlésben. Több tucat
szélsőséges nézeteket valló politikus és a fehérterrorban részt vett katonatiszt is bejutott az
országgyűlésbe.
A megfogyatkozott parlamenti ellenzék azonban egységesen lépett fel a miniszterelnök ellen,
aki lassan Horthy bizalmát is elvesztette. Gömböst akadályozta tervei kivitelezésében, hogy
ekkor már súlyos beteg volt. Hamarosan meg is halt.
Bár Gömbös tervei túlnyomórészt kudarcot vallottak, az 1930-as évek második felében újra
és újra napirendre került a parlament jogkörének korlátozása és a kormányzati hatalom
kiterjesztése.

BELPOLITIKAI JOBBRATOLÓDÁS
Gömbös halála után Horthy minden egyes új kormányfőtől a jobbratolódás megállítását várta.
Várakozásai azonban nem teljesültek: az egymást váltó kormányok hivatali idejük alatt egyre
szélsőségesebbé váltak. Hitler kül- és belpolitikai sikerei ugyanis nagy hatást gyakoroltak
mind a politikusokra, mind az egyszerű emberekre. A szegények és a munkanélküliek
különösen fogékonyak voltak a szélsőséges nézetekre. Megerősödtek a magukat általában
nyilaskeresztesnek – vagy röviden nyilasnak – nevező magyar nácik.

Nyilas pártgyűlés

Népszerűségük növekedésében közrejátszott,

hogy programjukban a nép, a szegények
érdekeinek védelmét hangoztatták.
Hungarizmusnak nevezett ideológiájuk a
nacionalista, a szocialista, a keresztény és az
antiszemita nézeteket igyekezett egybegyúrni.

A Gömböst követő Darányi Kálmán eleinte fellépett a nyilas mozgalom ellen. Pártjukat
betiltották, annak vezérét, Szálasi Ferencet pedig börtönbe zárták. A miniszterelnök
jobbratolódása akkor következett be, amikor tudomást szerzett a közeledő Anschlussról.
Tárgyalni kezdett a bebörtönzött Szálasival, s emiatt elvesztette a kormányzó bizalmát.
Menesztése előtt azonban Darányi Győrött meghirdetett egy nagyszabású fegyverkezési
programot. A hadsereg fejlesztésére a következő években óriási összeget szántak. Erre azért
volt szükség, mert a trianoni korlátozások miatt a honvédség kis létszámú és gyengén
felszerelt volt. A fegyverkezés révén megszűnt a munkanélküliség, és jelentős ipari fellendülés
kezdődött.

A ZSIDÓTÖRVÉNYEK
A jobbratolódás jele volt az is, hogy az országgyűlés zsidóellenes intézkedéseket hozott.
1938-ban elfogadták az ún. első zsidótörvényt. Tervezetét Imrédy Béla dolgozta ki, aki
hamarosan átvette a miniszterelnöki posztot is. A törvény 20%-ban maximálta a zsidók
arányát egyes értelmiségi szakmákban, például az orvosok, újságírók, ügyvédek között.
Zsidónak azt tekintette a rendelkezés, aki izraelita vallású volt, vagy 1919 után tért át a
keresztény hitre.
Egy évvel később Imrédy beterjesztette a második zsidótörvényt. Ebben még szigorúbb
korlátozásokat vezettek be. Egyes pályákról (pl. az állami köztisztviselők köréből) teljesen
kitiltották a zsidókat.
Ez a törvény már faji, származási alapon nyugodott. Azokat tekintette zsidónak, akiknek egyik
szülője, vagy két nagyszülője izraelita volt. Egy ellenzéki politikus azonban bebizonyította,
hogy Imrédy ősei között is volt egy zsidó. Horthy ekkor lemondatta a miniszterelnököt.
AZ ELSŐ BÉCSI DÖNTÉS
Magyarország megállíthatatlanul sodródott a németek felé. Ennek egyrészt gazdasági okai
voltak. Az Anschluss után külkereskedelmünk felét Németországgal bonyolítottuk le, ami
kiszolgáltatottá tette hazánkat.
Másrészt a revíziós politika első sikere is a német terjeszkedéshez kapcsolódott. A müncheni
konferencia után ugyanis folytatódott Csehszlovákia feldarabolása. 1938 novemberében olasz
és német közvetítéssel megszületett az első bécsi döntés, amely a Felvidék déli részét
Magyarországnak ítélte. Ezen a területen túlnyomórészt magyarok éltek.

A magyar kivitel megoszlása országok Magyarország területgyaparodása 1938–39-ben.

szerint 1938-ban.

TELEKI ÚJRA A KORMÁNY ÉLÉN

Imrédy lemondása után a kormányzó ismét Teleki Pált nevezte ki miniszterelnökké. Horthy
célja ezzel újra a szélsőjobb megfékezése volt. Teleki belpolitikájában fel is lépett a nyilasok
ellen. Ugyanakkor programja tartalmazott szélsőjobboldali elemeket is. Ekkor fogadták el pl.
a második zsidótörvényt, és felgyorsították a fegyverkezési program végrehajtását is.
Teleki kormányra kerülése után újabb területeket csatoltak vissza Magyarországhoz.
Csehország náci megszállásakor, 1939 márciusában Szlovákia önálló állam lett. A magyar
csapatok megszállták az addig Csehszlovákiához tartozó Kárpátalját, ahol azonban alacsony
volt a magyarok áranya.
A Horthy-korszak utolsó parlamenti választása a baloldali ellenzék és Bethlen híveinek
kudarcát hozta. Jelentősen előretört viszont a szélsőjobboldal. Ez is azt mutatta, hogy a
kormányzó célját Telekinek sem sikerült megvalósítania.

Feladatok az önellenőrzéshez:
1) Kik voltak a korszak miniszterelnökei? Mi volt az oka a folyamatos belpolitikai jobbratolódásnak?
2) Melyek lehetnek a nemzet, illetve a közösség érdekei Gömbös szerint, a Nemzeti Munkaterv
alapján?
3) Mi az összefüggés a magyar külkereskedelem alakulása, az első revíziós sikerek és a
zsidótörvények kiadása között?

Szorgalmi feladat:
Lehetett-e önálló külpolitikája egy revízióra törekvő, vesztes országnak az 1930-as években?
Az eddig tanultak és a zanza tévé alábbi része segítségével válaszold meg a fenti kérdést! Válaszodat
indokold is néhány mondatban!
https://zanza.tv/tortenelem/magyarorszag-ket-vilaghaboru-kozott/az-1930-evek-magyar-kulpolitikaja