2022. 09.28.

USA 2.
Az első elnökök, a "második háború", és a Jó Érzés Korszaka (1783-1819)

1783 – az USA független, ráadásul hatalmas területnyereségre is szert tesz

Ezt rendezni kell – a Kongresszus hatásköre  territóriumok, új államok
Vermont (1791), Kentucky (1792), Tennessee (1796), Ohio (1803)
Louisiana (1812), Indiana (1816), Mississippi (1817), Illinois (1818), Alabama (1819), Maine
(1820), Missouri (1821)

Konföderációs Cikkelyek (1777)  nem elégséges  Philadelphiai Gyűlés (1787) 

Alkotmány (1789)  Ratifikáció (1791)
Miért nem?
Shays-lázadás (1786), egy új háborútól való félelem
A hatalmi ágak szétválasztásának gondolata, a mai napig érvényes és működő amerikai
kormányforma megszületése
Föderáció létrejötte, adószedésre felhatalmazott szövetségi kormánnyal

Rabszolgaság: egyes államok elkezdik betiltani (pl. Philly 1780., Mass., 1783).
8 rabszolgatartó, 5 szabad állam a ratifikációkor
Háromötödös kompromisszum  a Dél felülreprezentált a képviselőházban és az elektori
kollégiumban. Így is marad 1868-ig
Korabeli PC az alkotmányban: "Person held to Service or Labour"
A transzatlanti kereskedelem betiltása, húsz év után (1808)  Gyapotmagozó gép (nagyon
fontos!), terjeszkedés politikai feltételei, indiánok elűzése
Az Északnyugati Területen 1787-ben betiltották a rabszolgaságot, ezért lettek szabad államok
az ott megszervezettek. De egyébként minden állam maga dönthetett róla 1865-ig

Liberalizmus: A Bill of Rights (Jogok Törvénye), mint az első tíz alkotmánykiegészítés

(1791)
1. Szólásszabadság, vallásszabadság, gyülekezés szabadsága
2. Fegyvertartás
3. Beszállásolás tilalma
4. Személy és jószág indokolatlan kutatása és elragadása elleni védelem
5. Esküdtszék előtti tárgyalás
 6. Vádlottak jogai
7. Esküdtszék előtti tárgyalás szövetségi nembűnvádas ügyekben
8. Túlzó óvadék és túl kegyetlen büntetés ellen való védelem
9. Léteznek alapjogok az Alkotmányon kívül is
10. Ha valami nem explicite a szövetségi kormányra tartozik, az nem tartozik rá

Az első elnökválasztás nem igazán választás – tulajdonképp csak Washingtont győzködik,

hogy vállalja. Legendás módon két ciklus után leköszön (1788-1796).
Republikánus Párt (Jefferson, Madison)  Föderalista Párt (Hamilton, Adams)
„Első pártrendszer”
A törés alapja: 1794, Jay-szerződés. Angolbarátság kontra franciabarátság
Indián háborúk: Északnyugati háború, Cseroki háború
John Adams elnöksége (1796-1800). XYZ-affér, kvázi-háború Franciaországgal, majd
szívélyes békekötés
Thomas Jefferson elnöksége (1800-1808). Nem akárhogy kezdődik, a Képviselőház segíti
hatalomba Aaron Burr ellenében, aki pont nem erről lett azután ismert (hanem egy párbajról).
Az alelnök ekkor még a második helyezettje az elnökválasztásnak. (1804, 12. kiegészítés –
nem véletlenül)
„Jeffersoni demokrácia”: agrárizmus, populizmus, demokratizmus
Megkezdődik a választójog állami szinteken való kiterjesztése, bár ez egy kétirányú utca:
tehetős nők, feketék ki, szegény fehér férfiak be. A folyamat az általános fehér férfi
választójoghoz lassú, tulajdonképp a polgárháborúig eltart, de itt kap egy nagy lendületet,
meg majd Andrew Jacksonnal újra.
Naturalization Act, 1790: szabad feketék kizárása az USA polgári jogokból. Nőket explicite
nem zárták ki, viszont a jogrendszerben ők nem léteztek függetlenül (coverture). A
későbbiekben házassági státuszuk szolgált a nők állampolgárrá válásának elsődleges alapjául.
A Legfelsőbb Bíróság hatalmának precedense: Marbury vs. Madison, 1803.

Louisiana: francia-spanyol passzolgatás, majd végül is 1803-ban eladják. Nagy része nem áll
effektív francia impérium alatt, kb. a hódítás jogát vásárolták meg. Britek nem életük üzletét
kötötték (Napóleon flottáját hitelezték saját maguk ellen).
Felfedező utakra küldték a komákat: Lewis és Clark a leghíresebb és a legsikeresebb, de
messze nem az egyetlen

James Madison (1808-1816): a jeffersoniánus princípiumok folytatása. Végül is belelovallják

az országot a területi követelések, az indiánkérdés és a kereskedelmi korlátozások miatt az
1812-es háborúba. Maga a háború véres és eldöntetlen, de hoz maradandó eredményeket:
indiánok leverése, Florida megszerzése (majd 1819-ben), szövetségi kormány megerősödése,
hadsereg igényének megerősödése, Andrew Jackson, a Föderalista Párt összeomlása.
„Hatvanéves háború” elképzelése
Britekkel gyors a békülés: 1818-as szerződés, a határ a 49. szélességi kör (de nem végig!)

Második Nagy Ébredés: az újhullámos armageddon-protestantizmus ismét

(posztmillenializmus). Ebből növik ki magukat majd a mormonok, de a baptisták és a
metodisták szerepe a legnagyobb. Szintén az abolicionizmussal és a mértékletességgel
fonódik össze. (Arminiánus-kálvinista ellentét)
James Monroe (1816-1824): nagyon sima választási győzelmek, kisebb pártoskodás, mint a
század elején és ezt követően, ettől „Jó Érzések Korszaka”. A különbség egyébként csökkent
a föderalista és a republikánus program között világnézetileg, hiszen a föderalizmus-
ellenessége jelentősen csökkent a repub. pártnak.
Pedig gazdasági bajok voltak különben. Az újradizájnolt Szövetségi Bank sem volt egyszerű
szülés, (1816) de 1819-ben a gyapot ára beszakadt, hatalmas tőzsdepánikot és csődhullámot
idézve elő. A csődhullámok az amerikai gazdaságban rendszeresek voltak ezt követően is, de
a tisztességes banki regulációkig máshol is ez volt a helyzet. Viszont először kerül be a
szegénység és az adósság sok kérdése a diskurzusba. A szövetségi kormány is próbálja
korrektül menteni a helyzetet (1821-es bailout).
1819-1820: vita Missouri államról. Nem a semmiből jön, nyújtanak be korábban is
rabszolgaság-ellenes módosítókat, viszont ekkor elég hirtelen csap fel a vita. Morális érvek,
gazdasági érvek. A végeredmény kompromisszum: Missouri lehet rabszolgatartó állam,
viszont attól északra nem jöhet többé létre rabszolgatartó állam, Maine-t pedig szabad
államként felveszik az Unióba (ezt a kérdést utána kapcsolták hozzá, de szerencsésen
egyebeesett, 1819-ben megszavazták az elszakadást Mass.től.)
„Mason-Dixon vonal”: 36.szélesség 30. perc
Elkezdődik a pártvonalak újrarajzolása, amely a második pártrendszerhez vezet majd. A
föderalizmus helyett a rabszolgaság lesz az új perdöntő kérdés.