Hálózat

Forgalomirányítás

Forgalomirányítás
 Az a folyamat, amely révén a forgalomirányítók a megfelelő célhálózat felé
továbbítják a csomagokat
 Cél IP címek alapján történik a döntések meghozatala
 Távoli hálózatokba vezető útvonalak ismerete
 Statikus, vagy dinamikus forgalomirányítás
Statikus forgalomirányítás
 Hálózati rendszergazda által programozott útvonalak
 Nem követi automatikusan a topológia változásokat
 Nagyobb hálózatban (emberi) erőforrás-igényes
 Nem skálázható
 Útvonalak „elrejtését” támogatja
A statikus forgalomirányítás működése
Működés
 Rendszergazda létrehozza az útvonalat
 Útvonal hozzáadása az irányítótáblához
 Csomagok továbbítása a statikus útvonalon
Konfiguráció
 ip routeparancs használata
 Kimenő interfész használata
 Következő ugrás IP címének használata
Sikertelen a bejegyzés
 Ha az előírt kimenő interfész nem elérhető
Statikus útvonal, mint tartalék útvonal
 Adminisztratív távolság megadása
Irányító és irányított protokollok
Irányító (routing) protokollok
 Forgalomirányítók közötti adatcserét bonyolítják
 Irányítási információk megosztását biztosítják
 Irányítótábla karbantartását végzik
 RIP (Routing Information Protocol)
 IGRP (Interior Gateway Routing Protocol)
 EIGRP (Enhanced IGRP)
 OSPF (Open Shortest Path First)
Irányított (routed) protokollok
 Felhasználói adatokat továbbítanak
 Hálózati rétegbeli címzési információt biztosítanak
 IP (Internet Protocol)
 IPX (Internetwork Packet eXchange)
Hálózat
Forgalomirányítás

Távolságvektor alapú irányító protokollok

Jellemzők, működés
 Periodikusan elküldik a teljes irányítótáblájukat a közvetlen
szomszédoknak
 Bellman-Ford algoritmuson alapulnak
 Minden kapott útvonal távolságát (pl. ugrásszám) megnövelik mielőtt saját
irányítótáblájukba felvennék
 A távolságértékek alapján adatbázist épít, de nem a teljes hálózatról
 Először a szomszédokat azonosítják (a közvetlenül csatlakozó hálózatok
távolsága 0)
 Topológia változásra általában lassan reagálnak
Irányítótáblák tartalma (többek között)
 Útvonalak adott mérték (pl. késleltetés, sávszélesség, megbízhatóság,
terhelés) szerinti teljes költsége
 A hálózatokhoz vezető útvonalak első forgalomirányítójának címe
Kapcsolatállapot alapú irányító protokollok
Jellemzők
 Dijkstra algoritmus használata (legrövidebb út keresése)
 Minden adattal rendelkeznek a távoli forgalomirányítókról és kapcsolataikról
 Periodikus és eseményvezérelt frissítés, gyors konvergencia
Eszközök
 Kapcsolatállapot hirdetések (LSA –Link-State Advertisement)
 Topológiai adatbázis –LSA-ból kinyert infókat foglalja össze
 Legrövidebb utat kereső algoritmus (SPF) –az adatbázis adatait dolgozza fel
 Irányítótáblák -az ismert útvonalak és interfészek listája
Hálózatfelderítés
 LSA-k segítségével először a csatlakozó majd a távoli hálózatokról
 Legjobb útvonalak irányítótáblába írása
 Változás esetén csak a szükséges módosítás kiküldése