A természet februárban várakozik, felkészül a tavaszra.

A föld alatt lévő magvak nevelgetik csírájukat,

indítják fel őket a fény felé. A ködös erdőben hallgatagon állnak a fák. Néha még belepi őket a hó, de ágaikon
kipattannak a rügyek. A tavaszra gondolnak.

Ha a Balaton mellett nyaralsz és elfáradtál a lubickolásban, játékban, ülj le a víz partjára! Figyeld meg az apró
halak cikázását, a vízibogarak mozgását, azt, hogy a sirályok hogyan csapnak le a vízre! Észre sem veszed
majd, milyen gyorsan elrepül az idő.

A nagy őzlábgombák könnyen szétlökik az avart. A becsukott ernyőre emlékeztető fejükkel odacsalogatják a
kirándulót. Nehezebb meglátni az erődszéli csiperkegombát, de érdemes felkutatni. Remek csemege.

Amikor gyengül a napsugárzás, eltűnnek a bogarak is. Bebújnak a kövek alá, a föld alatti üregekbe.
Felkészülnek a hideg hónapokra. Csak tavasszal bújnak elő újra, s keresik fel ismét a napos helyeket.

A Duna jegén

Egykor a befagyott Duna számos történelmi esemény színhelye volt. Hajdan a folyó jegén kiáltotta ki a
katonaság Hunyadi Mátyást királlyá. Ezen a jelentős eseményen Mátyás azonban nem lehetett jelen. Akkor
még Prágában raboskodott. Mai fejjel nehéz elképzelnünk, hogy a befagyott Duna egy egész hadsereget
elbírjon. Ez nem volt ritka esemény az elmúlt évszázadokban. A befagyott Dunán csónak helyett szekérrel
lehetett közlekedni. Egyszer Pozsonynál a Duna jégpáncélja annyira megerősödött, hogy megrakott szekerek
is át tudtak menni rajta. A folyó jéghídját még ki is világították. A dunai jégen korcsolyás mulatságokat is
rendeztek.

Szabadka

Szabadka a mai Szerbia területén, a dél-magyarországi határ közelében fekszik. A város a Hunyadiak, a
törökök és a Habsburgok kezén is volt. Mária Terézia nyilvánította 1779-ben szabad királyi várossá. A
városban később vasutat és villamospályát is építettek. Első villanytelepe a magyar millenniumra nyílt meg.
Történelme során többször szakították el Magyarországtól. A Zentai úti temetőben egy törött szárnyú
turulmadár állít emléket az áldozatoknak. A mai Szabadka korzóján fel-alá sétálva sok szép műemlékben
gyönyörködhetünk. Az egyik legszembetűnőbb a Szabadkai Népszínház korinthoszi oszlopos épülete. Blaha
Lujza is itt kezdte pályáját. A városközpontot díszítő szökőkutat Zsolnay-féle kerámiával burkolták be. Lékó
Péter, napjaink sakk-királya is Szabadkán született.