Universitatea Babeș-Bolyai din Cluj-Napoca

Facultatea de Istorie și Filosofie

Departamentul de Istorie în Limba Maghiară
Specializarea Relații Internațtionale și Studii Europene

Lucrare de licență

Coordinator științific:
Asist. univ. dr. Fodor János

Absolvent:
Izsák Huba

Cluj-Napoca
2022
 Universitatea Babeș-Bolyai din Cluj-Napoca
Facultatea de Istorie și Filosofie
Departamentul de Istorie în Limba Maghiară
Specializarea Relații Internaționale și Studii Europene

Exemple de manifestări în presă ale

controlului mass-media în Republica
Populară Chineză

Coordinator științific:
Asist. univ. dr. Fodor János

Absolventă:
Izsák Huba

Cluj-Napoca
2022

2
 Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Történelem és Filozófia Kar
Magyar Történeti Intézet
Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szak

Sajtóbeli példák médiakontroll

megnyilvánulásaira a Kínai
Népköztársaságban

Irányító tanár:
Fodor János, egyetemi tanársegéd

Végzős hallgató:
Izsák Huba

Kolozsvár
2022

3
 Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................... 5
1.1 A kutatás célja ............................................................................................................ 8
2. Az Aranypajzs-projekt, azaz „Kína Nagy Tűzfala” ..................................................... 9
3. A cenzúra a modern világban .................................................................................. 16
3.1 A médiacenzúra világviszonylatban és Kína helye a ranglistán ................................. 17
4. A globális internet feletti dominancia kérdése .......................................................... 21
4.1 A Washington Post és a The Guardian a kínai kibertér szabadságáról ..................... 22
5. A kiberbörtön és az adaptív terrorizmus ................................................................... 23
5.1 A kínai cenzúra megjelenése külföldön ..................................................................... 26
5.2 A kínai külügy erőfitogtatása, a farkasharcos diplomácia ......................................... 28
6. A cenzúrarendszer a pekingi olimpia árnyékában .................................................... 29
6.1 A diktatúrák legitimizálása sportjátékok szervezésével ............................................. 31
7. A politikai bebörtönzési viszonyok változása............................................................. 32
8. Következtetések ....................................................................................................... 35
9. Bibliográfia, felhasznált referenciák ........................................................................ 39
10. Melléklet ............................................................................................................. 44
11. Rezumatul lucrării de licență ............................................................................... 53
12. Concluzie ............................................................................................................ 55

4
 1. Bevezetés
Jelen dolgozatom megírásához jelentős mértékben személyes motivációm is
hozzásegített, mert a globális média- és sajtószemle a mindennapi hobbi-tevékenységem részét
képezi. Ezenfelül a kínai és más távol-keleti kultúrák tanulmányozása a személyes érdekeltségi
körömbe tartozik. A személyes érdeklődésem ezáltal hasznosíthatónak véltem egy szakmába
vágó kutatómunka megvalósításakor. amennyiben a poszt-modern társadalomkutatás
szempontjából érdemlegesnek tartottam annak érvényesítését. A kínai gazdasági fellendülés
évtizedei világtörténelmi precedens nélküli technológiai forradalmat hozott el a társadalomra.
A gazdasági konjunktúra mentén az állam is mozgolódni kezdett, amint saját irányítói
rendszerét alapozhatta meg a kibontakozó internet – illetve intranet – színterén 1.

Ahhoz ugyanakkor, hogy megértsük miért véli szükségesnek a Kínai Kommunista Párt
vezetése a társadalom irányítását és a stabilitás fenntartását, egy rövidebb történeti áttekintést
kell végeznünk Kína történetében. Kína modern történetének tanulmányozása
esettanulmányként szolgálhat arra, minként képes a kollektív társadalmi cselekvés az ország
rendjét felbontani vagy helyreállítani. Levonhatjuk például azt a következtetést, hogy a
társadalom irányítása az államhatalom hosszú távú fennmaradásának kulcsa lehet Kínában,
ehhez a korábbi rendszerek is alkalmaztak sajtó-cenzúrát 2 a társadalom egyes rétegeinek
például az átnevelése céljából 3. Azok, akik pedig felszólaltak az aktuális politikai rendszer
ellen, rövidesen retorziókra számíthattak többek között elhallgattatás, letartóztatás, bebörtönzés
vagy száműzetés formájában. A nép támogatásának elvesztése ezzel ellentétben a rendszer
esedékes összeomlásának előhírnöke lehet a történelmi párhuzamok tanulságai alapján. Innen
felismerhető a társadalom diskurzus feletti teljhatalmú uralom mindenek feletti fontossága. A
kínai kormányzat szemszögéből saját túlélése tehát függhet attól, hogy mennyire tudja például
a média és a kommunikáció minden felületének aktív kontrollálását megvalósítani.

Kína az egyik legősibb civilizáció, amely több, mint két évezredes államisággal
büszkélkedhet, a kontinuitás tekintetében az egyik leghosszabb történeti jogfolytonossággal
fennálló kultúrkör megalapozója. Az emberiség írásos történetének kezdetétől fogva a kínai
makrorégió területén élt a teljes globális össznépesség jelentős hányada. A mindenkoron

1
Kollár Dóra: Sosem látott technológiai forradalom dübörög Kínában, In: Menedzsment Fórum(www.mfor.hu),
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sosem-latott-technologiai-forradalom-duborog-kinaban.html, [2022. 06. 12.];
2
He Qinglian: The Fog of Censorship. HRIC – Human Rights in China Publication, New York City, 2008, 1–22.
o.;
3
Jordán Gyula: Kína XX. századi története. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016, 164. o.

5
nagyszámú kínai nép szervezett irányításához és kormányzásához egy erősen centralizált
országlást biztosító kormányzási rendszer fejlődött ki és maradt fenn a különböző történeti
periódusok során. Ez a centralizált államvezetési forma lehetővé tette Kína fennmaradását
számtalan válságos évszázadon keresztül az ókortól a középkoron át az újkorig és a jelenkorig.
Az ország történeti stabilitását biztosító centralizáltság azonban egy erős és szigorú parancsok
követésére és teljesítésére alapozó hierarchikus hagyomány átmentését is eredményezte a
modern korszakba. Mindez ahhoz vezetett, hogy Kínában a tágabb értelemben vett társadalom
az állam alávetettje maradt mindmáig. Az autoriter hagyományok máig átszüremlenek a
modern kínai államban annak szerkezete és általános működése terén.

Kína modern története az utolsó császári dinasztia, a mandzsúriai eredetű Csingek

bukásával kezdődik. A bukás okait a viktoriánus korszak nyugati nagyhatalmai részéről Kínát
érő gazdasági kizsákmányolás évtizedeit követő forrongó társadalmi elégedetlenségben
kereshetjük. A társadalmi elégedetlenség sorozatos felkelésekhez, lázadásokhoz vezetett, a
nyugati világ ipari és technológiai forradalmától való elzárkózás súlyos elmaradottságot
eredményezett 4. A fejlettségben visszamaradt országban elfojtott reformtörekvések pedig
tovább szították a társadalmi elégedetlenséget, a fokozatosan a külvilágból beszivárgó új
eszmék hatására elérkezett egy régi rendet felforgató forradalom ideje. A Csing-dinasztiát az
1911-es Xinhai forradalom söpörte el, miután létrejött az első Kínai Köztársaság a dinasztikus
uralom helyébe, amely ugyancsak rövid életűnek bizonyult, és 1916-ban felbomlásával
elkezdődött a kínai politikai rendszer erőteljes fragmentációjával járó hadurak korszaka 5.

Az anarchia közepette a nemzeti újraegyesítés ügyét felkaroló Kínai Köztársaság

vezéralakja Szun Jat-Szen volt. Szun Jat-szen az egyik első modern kínai politikai szerveződés,
a Kuomintang (Kínai Nacionalista Párt) vezetőjeként törekedett az ország és a társadalom
radikális megreformálására és a demokrácia megteremtésére Kínában 6. Szun Jat-Szen utóda,
Csang Kaj-sek 1928-ra sikeresen egyesítette a történelmi kínai területek többségét a
Kuomintang alatt. Mindeközben azonban az 1920-ban létrejött a Mao Ce-tung vezette
kommunista mozgalom, és a Kínai Kommunista Párt erősödése nyomán 1928-ban elindult a
két évtizeden át tartó kínai polgárháború a Kína feletti hatalomért. A második világháború alatt
kommunisták és a nacionalisták között létrejött a Második Egyesített Front a japán invázió
megfékezésére, azonban amíg Kuomintang erői nagyobb veszteségeket szenvedtek, addig a

4
Jordán Gyula: Kína XX. századi története. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016, 20–21. o.
5
U. o.
6
Jordán Gyula: Kína XX. századi története. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016, 19. és 21–23. o.

6
KKP gerilla-harcmodort alkalmazva jelentős mértékben növelte befolyását a megszállt
területeken, így a világháború végén jobb pozíciókat birtokolt, mint annak elején: A kínai
társadalom alsóbb paraszti és munkások által alkotott nagyszámú rétegeiben egyre nagyobb
népszerűségre tettek szert Mao Ce-tung kommunistái, akik szembeszegültek a Kuomintang
korrupcióval küszködő hatalmával 7. A világháború lezárulása után tovább folytatódott a
polgárháború, és 1949-re döntő vereséget szenvedtek a nacionalista erők, így Kína kontinentális
részén létrejött a Kínai Népköztársaság Mao Ce-tung vezetésével, míg a Csang Kaj-sek uralma
alatti Kuomintang által vezetett Kínai Köztársaság Tajvan szigetén rendezkedett be. Mindkét
frakció jogot tart egymás területére, a fegyveres konfliktus azonban több, mint hetven éve
megszűnt.

Ezután a Kínai Kommunista Párt megkezdte az országa erőszakos felzárkóztatását és a

társadalom radikális reformálását: a Mao–féle „nagy előrelépés” politikája 1958 és 1962 közt,
a kínai kulturális forradalom 1966-tól 1976-ig zajlott. Ezek a nagyszabású projektek a
társadalom nagyívű megmozgatását eredményezték. A gazdaság államszocialista tervutasításos
rendszerbe történő erőltetett átmenete viszont több tíz millió áldozattal járó tömeges éhínséghez
vezetett 8. A maoista rendszer a sztálini Szovjetunió mintájára tömeges bebörtönzéseket végzett
és kényszermunkatáborokat állított fel a politikai ellenvéleményt valló személyek eltüntetésére.
Kiépült a totalitárius diktatúra és intézményes cenzúrát vezettek be. Mao Ce-tung halála után a
kommunista párt káderei közül a reformer Teng Hsziao-ping került hatalomra, aki gazdasági és
politikai nyitást végzett el, elődjénél engedékenyebben gyakorolta a hatalmat és elindította Kína
gazdaságának átalakítását a piacgazdaság irányába, létrehozva piaci szocializmus modelljét 9.
A Teng-korszak nyomán robbanásszerű gazdasági növekedés és, az évtizedeken keresztül
történő növekedés hatására 2010-es évekre az Amerikai Egyesült Államok után a második
legnagyobb gazdasági hatalom lett a világon 10. Kína mindenkori modern kommunista
adminisztrációja számára múltbeli rendszerek hibáiból tanulva kifejezetten fontos szerepet
képvisel a legitimáció megtalálása és megőrzése, az ország imázsának, jó hírnevének

7
Jordán Gyula: I. m. 26. o.
8
Jordán Gyula: I. m. 253–264 o.
9
A Teng-korszak utáni átalakult Kínáról bővebben ld. Ezra F. Vogel: Teng Hsziao-ping és Kína
megreformálása, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2018, 723–727 o.;
10
A történeti áttekintés és a modern gazdasági mutatók ismertetéséről a CIA World Factbook ország-
összegzéséből: China – The World Factbook: https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/china/, [2022.
06. 18.];

7
közvetítése ki- és befelé egyaránt 11. A Kínai Kommunista Párt uralkodási stratégiájának
megértéséhez Henry Kissinger Kínáról írt művének bevezetőjében leírt kommentárját érdemes
figyelembe vennünk az évszázados civilizáció-fenntartási hagyományok múlatlan
jelentőségéről, melyekhez a birodalmi korból mentett át még a jellemzően múlt eltörlésére
törekvő kommunista eszméknek is alkalmazkodniuk kellett a hatalom sikeres átmentése
érdekében 12.

1.1 A kutatás célja

Dolgozatom célja a Kínai Népköztársaság médiakontrolljának a bemutatása a

világsajtóba kikerülő információk segítségével. Ennek megfelelően a dolgozatban meg
szeretném valósítani a kínai állam médiakontrollálási és cenzúrázási rendszerének a
megismertetését. Ezen kutatásra buzdító vállalkozás felöleli a politikailag deviáns
véleményeket online avagy nyomtatott sajtóban közzé tevő személyek ellen foganatosított
digitális vagy fizikai büntetés-végrehajtási módszereinek bemutatását. Megjegyzendő, hogy a
dolgozat nem tér ki szigorúan véve minden előzőekben elmondott médiakontroll-eljárási
módszerhez kapcsolódó büntetőeszköz bemutatására, hanem azokra tér ki, amelyekre a nyugati
sajtó észrevehető mértékű figyelmet fordított. Ezt a bemutatást pedig a főképpen nyugati sajtó
publikációinak elemzése alapján leszűrt információkkal valósítanám meg. A dolgozat készítése
során észben tartott és útmutatóként használt kutatási kérdések tehát a következőkre
vonatkoznak: Hogyan épül fel a kínai állami médiaszabályozási rendszer? Hogyan működik és
miből épül fel a kínai cenzúrázási rendszer a gyakorlatban? Hogyan jut hozzá a nyugati és más
nem kínai sajtó ezekhez az információkhoz és hogyan ítéli meg azokat? Mi nyugati liberális és
demokratikus világ sajtóorgánumainak a vélekedése a kínai cenzúráról és médiakontrollról való
kiszivárogtatott információkról? Milyen példákat említenek a nyugati sajtóban a kínai
médiakontroll szabályozásának kapcsán? Milyen irányba változtak a sajtó-, internet- és
médiaszabadság viszonyai az elmúlt években a Kínai Népköztásrsaságban? Összességében
tehát a véleménynyilvánítás lehetőségeit vizsgálom sajtóbeli kommunikációkon keresztül, és
az állami retorzió különböző manifesztációi tükrében végzek kiértékelést.

Ezekben a kérdésekben a válaszok után való kutakodásom alatt a feldolgozott források

– főleg online hírek, újságcikkek, szakértői áttekintések, nemzetközi szervezetek jelentéseit

11
Henry Kissinger: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014, 10–15 o.;

12
Kissinger vélekedése:„Ha meg akarjuk érteni Kína huszadik századi diplomáciáját vagy huszonegyedik
századi szerepét a világban, akkor - megkockáztatva esetleges túlzott leegyszerűsítéseket is — a hagyományos
kontextus alapvető megértéséből kell kiindulnunk.”, ld. Henry Kissinger: I. m. 15. o.;

8
felhasználva – tanulmányozása közben fogalmazódott meg a hipotézisem. A hipotézisem
alapján a nyugati sajtó a kínai kibertér és a médiatér cenzúrájáról kiszivárogtatott
információkról közvetítve a globális közvélemény percepciójának megváltoztatására tett
kísérletet végzett. Ezt a publikációs tevékenységet vélhetőleg azért végezték, hogy jobban
megismerhetővé váljon kínai társadalom belső világának ezen eltitkolt szegmense. A nyugati
sajtó részéről az olvasóik tömegei irányába célzott véleményformáló tevékenység ugyanakkor
szubjektív véleményem szerint figyelemfelhívás céljából történhetett. A figyelemfelkeltés
pedig a diktatúrák azon képességeire céloz, amellyel az általános és alapvető emberi jogok,
különösen a szólásszabadság és véleménynyilvánítás korlátozására irányulhatnak potenciális
fenyegetések.

A kínai cenzúragépezet megértéséhez először is a külvilág számára elegendő hiteles

információ megszerzése szükségeltetett. Sokáig azonban a tartalomellenőrzés módszertanát
erősen korlátozott mértékekig ismerhettük. Az új belülről érkező, szabad elérésre bocsátott
információk megléte azonban elkezdte megváltoztatni a dolgokat. hogy valamennyi kifejezés,
kép- vagy videóanyag, mém – azaz humoros vagy szatirikus, parodizáló jellegű tartalmak –,
amely a regnáló kínai kommunista rezsimmel sz emben, különösen Hszi Csin-ping elnökkel
szemben nyílt vagy bújtatottan kritikus üzenetet képvisel, mielőbb tiltásra és eltüntetésre kerül
egy széleskörű felülbíráló és cenzorhálózat részéről 13, és ezt a cenzúrarendszert márt évtizedek
óta működtetik és fejlesztik, és a társadalom és a gazdaság szinte minden területét felöleli 14.
Ennek a cenzúrarendszernek a digitális felületét az Aranypajzs-projekt, közismert nevén a
„Kínai Nagy Tűzfal” fedezi.

2. Az Aranypajzs-projekt, azaz „Kína Nagy Tűzfala”

Az Internet cenzúrázására tett törekvések története egyidős magával az Internet
történetével Kínában: Ahogy 1994-ben, Jiang Zemin folyamán megjelentek az első kínai
internet-felhasználók. A kínai kormányzat hamar felfigyelt a kontrollálatlan internetes
kommunikáció veszélyeire, ugyanis a kezdeti interneten még zavartalanul folyhatott kínaiak
között is az eszmecsere a kommunista rendszer számára nemkívánatos gondolatokról, mint a
sajtószabadság vagy a szocializmus kritikája. A kormányzat tehát főképp nemzetbiztonsági

13
Beina Xu, Eleanor Albert: Media Censorship in China, In: Council on Foreign Relations (www.cfr.org),
https://www.cfr.org/backgrounder/media-censorship-china, [2022. 06. 11];
14
Matthias von Hein: Media in China – Between Censorship and Commerce, In: Deutsche Welle
(www.dw.com), https://p.dw.com/p/DywL, [2022. 06. 11];

9
okokból belefogott az Aranypajzs elnevezésű projekt felállításába, amelynek első említéséről
1996-ban esik szó: A digitális tűzfal felállításának az idővonala különböző fázisokra osztható
fel, a kezdeti fázis 1998 és 2006 között zajlott le, és a belső többszintes kommunikációs
rendszer, az alkalmazott adatbázis és a közös platform létesítésével foglalkozott 15.

Az Aranypajzs-projekt második fázisa két évet tartott 2006 és 2008 közt, amikor a
személyek és intézmények, cégek és más jogi alanyiságú szerveződések megfigyelési
rendszerének és információ-gyűjtési eljárásának megalkotását vitték végbe 16. Az igazi veszély
a világ számára Kína részéről persze a „rend” azon interpretált formája, ahogy azt Hszi Csin-
ping elnök és a KKP értelmezik, és ahogy azt hazájukban már megteremtették. Ez ugyanis az
engedelmességgel azonos, és drákói szigorral sújt a polgári engedetlenségre és valamennyi
reform-törekvést elutasít, a reformátorokat gyökerestül kiirtani szándékozik a karhatalom
bevetésével. Kínában az állampárt szabja a szabályokat, és dönti el, mit láthatnak és
mondhatnak az internethasználók. Mindezeket tetézi az is, hogy Kína tulajdonképpen
ugyanezen módszerekkel való eljárásra int más országokat is, ideálisnak vélve azt, ha a
„szuverenitás” érdekében a Föld összes állama a maga elkerített, külön Internetébe
szorítkozna 17. Végül a két fázis teljesülése után digitális támfal technológiai fejlesztése
kezdődött el a 2008-tól kezdődő 10 évet felölelő periódusban, négy szintezett fejlődési
stádiumot követve a Kínai Nagy Tűzfal fokozatosan képessé vált: Először a domain-nevek és
IP-címek blokkolására, második szinten implementálták a kulcsszavak alapján való
cenzúrázást, harmadik szinten az IP-címet és más egyéni adatokat hamisító, VPN-ek (virtuális
privát hálózatok) detektálására, majd végül a legutóbbi vagyis negyedik fejlesztési stádiumban
már kiterjesztetett kiberbiztonsági törvényeket tartatott be az anonimitás és a VPN-szerverek
jogtalan hálózata szintjén. A Kínai Nagy Tűzfal ezen képességeit a kínai Ipari és Információs
Technológiai Minisztérium 2017-es jelentése támasztotta alá hivatalosan 18.

15
Az Aranypajzs-projekt és a nagy tűzfal kapcsán készült további történeti kutatásért ld. S. Chandel, Z. Jingji,
Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng, "The Golden Shield Project of China: A Decade Later—An in-Depth
Study of the Great Firewall," 2019 International Conference on Cyber-Enabled Distributed Computing and
Knowledge Discovery (CyberC), 2019, pp. 111-119, doi: 10.1109/CyberC.2019.00027, 111-113. o.
https://www.researchgate.net/publication/338361425_The_Golden_Shield_Project_of_China_A_Decade_Later-
An_in-Depth_Study_of_the_Great_Firewall, [2022. 06. 14.];
16
U. o. 1–3.;
17
Xi Jinping: Kína kormányzásáról. Antal József Tudásközpont, Budapest, 2017, 93–96. o.
18
S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng: I. m. 12. 112–113. o.

10
 Paradox módon mégis érdekes észrevételezni a kínai médiakontroll kiépítésének
történetét tekintve azt is, hogy az USA vezető high-tech szoftvergyártó megacégei óriási
mértékben hozzájárultak a Nagy Tűzfal felépítéséhez: Például a kaliforniai illetőségű Cisco cég
szolgált a digitális adatközvetítéshez használatos berendezések beszállításáért volt felelős 19. A
bűnmegelőzés küzdelmének jegyében fellépő kínai állam ugyanis egymagában a legnagyobb
kiberbűnöző a világon, ha a kibertéren keresztül a szellemi tulajdon eltulajdonításának vétkét
nézzük. Arthur Herman leszögezi, hogy az amerikai Szellemi Tulajdon Bizottságának egy
2014-es jelentése szerint a világon elkövetett kiberlopások 75-80 százalékát Kína követi el, és
ezzel mintegy évi 400 milliárd dollárnyi összeget von ki a világgazdaságból. A legtöbb pedig
eredetileg az Amerikai Egyesült Államokból származik, onnan van a legtöbb kárvallott ezáltal.

A dolgozat nem foglalkozik kimerítő jellegű tárgyalással a kínai gazdasági és katonai

elit által irányított, rendszeres és szervezett internetes kémtevékenységet tekintve, és csak
érintőleg említi a katonai és gazdasági célú adatlopást. Összességében elegendő felhozni, hogy
a körülbelül az 1990-es évek derekán megkezdett tevékenységnek mérhetetlen módon
hozzájárult a „kínai gazdasági csoda” bekövetkezéséhez. A Commentary cikkében felszólalt
Keith Alexander tábornok, az USA volt kibernetikai főparancsnoka, aki a történelem
legnagyobb vagyoneltulajdonítás véli felfedezni. A kínaiak által ellopott adat- és
tudásmennyiséget, amelyet digitális úton és törvénytelenül került a kínaiak keze közé, és
amelynek vesztese szinte kizárólag az Egyesült Államok és a nyugat 20. Sikerült haldokló
iparágakat megmenteniük és új életre kelteniük Kínában ezek folyamán, de a gyógyszeriparból
pedig például gyakorlatilag a semmiből hatalmas vagyont és egy komplett külön szektort
kovácsolniuk. Szót emelnek arról is, hogy így juthattak Kína tulajdonába a titkos amerikai
katonai dokumentumok is, mint például az USA ötödik generációs „lopakodó”
vadászrepülőgépe, az F-35 Lightning II tervei, amelyre ugyanis gyanús módon a 2010-ben
bemutatott legújabb J-20 kínai „lopakodó” vadászrepülőgép erős hasonlatossággal bír 21.

A KKP vezetése számára a külföldi kibertér folyamatos inváziójának egy másik széles
célja is van: a Kínáról alkotott kép folyamatos ellenőrzése és átformálása a külföldi
közvéleményben. A következő megközelítés helyénvaló: minden olyan információ rögzítése és

19
S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng: I. m. 12. 113. o.
20
Arthur Herman: The Road to Internet Serfdom – China, Russia, and Orwell’s boot, In: Commentary
(www.commentary.org), 2016. március 1., https://www.commentary.org/articles/arthur-herman/road-internet-
serfdom/ [2022. 06. 13.];
21
U. o.;

11
eltérítése, amely ellentmond annak, ahogyan a párt Kínát látni és bemutatni szeretné. Hackerek
tízezrei, köztük kínai és külföldi egyetemi hallgatók egyénien vagy csapatokba szerveződve
azon munkálkodnak, hogy segítsenek befoltozni a potenciális "kiskapukat" Kína valaha volt
legerősebb és legkifinomultabb internetes cenzúra és ellenőrzési rendszerében.

A kormányzat legitimációjának fenntartása a mindenkori kínai vezetés egyik fontos

önmegőrző, önfenntartó jellegű kihívása volt, erre Mao Ce-tung a polgárháborúban való
diadalmaskodásával szolgált rá, a japán és nyugati imperialisták Kínából való kiűzésében való
részvételével vívta ki jogát a Kína feletti uralomra. Később Teng Hsziao-ping legitimációja a
„kulturális forradalom” zivataros éveiből való felépülésben stabilizálódott, majd a Kínai
Népköztársaság pragmatista módon történő kezeléséből és a gazdasági konjunktúra
megvalósításááért terr erőfeszítéseiből fakadt 22. A 21. század kínai vezetések legitimációs
támaszának mibenlétére a cenzúrázási rendszer kiépítésébe és működtetésében találhatunk
választ. Méghozza olyan mértékig, hogy lassan másfél évtizede, a 2008-as pekingi olimpia
időszakában meg kellett kérni a kínai hatóságokat, hogy legyenek tekintettel az abban az
esetben Kínába résztvevő külföldiek nagyméretű részére, és vegyenek ki a tiltásból egy-két
megadott internetkávézót, szállodai, továbbá előadótermi internetkapcsolatot, ezen kívül egyéb
pontot az univerzális zárlatból. A tűzfal rendszerét azóta is rendszeresen frissítik, naprakészen
tartják az újabb és újabb megfogalmazásokkal történő kritikus kommunikációval szemben, és
fejlesztik a biztonságosabb védekezés érdekében 23.

Noha a Nagy Tűzfal működése természetes módon államtitok, a szakemberek amiatt kb.
tisztában vannak a legfőbb elveivel. A technikai részletekbe aligha volna értelme belemenni. A
„fal” esszenciája egyfelől bizonyos webcímek (URL-ek) Domain Name Server (DNS) révén
történő blokkolása, másfelől a kulcsszavas blokkolás, másképpen megfogalmazva, ha bizonyos
tiltott szavak, esetleg szókapcsolatok – példának okáért „demokrácia”, „Tien-anmen”, esetleg
mondjuk „emberi jogok” szerepelnek egy webcímben, a szerver eltéríti a böngészőt az oldaltól,
valamint a felhasználó „ismeretlen cím” reflexiót kap. Az egyes oldalak tartalmát is kutatják
digitális szkennerek támogatásával, vagyis ha nem kívánatos szó, esetleg terminus tűnik fel, a
kapcsolatot rövidebb, esetleg hosszabb időre megszakítják. A szüneteltetés néhány perctől

22
A Teng Hsziao-ping-korszakban a kormányzat legitimációjáról bővebben ld. Ezra F. Vogel: Teng Hsziao-ping
és Kína megreformálása, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2018, 743–746 o.;
23
S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng: I. m. 12. 114-117. o.

12
napokig terjedhet. Röviden: minden oly attribútum, amely nyitott interneten az adat eléréséhez
segít, itt ugyanennek az akadályozójává válik 24.

Aki egy tiltott weboldalhoz igyekszik hozzáférni, súlyos bűncselekményt követhet el

Kínában: A Nagy Tűzfal több tízezer fős Internet-rendőrsége „kész lecsapni”, akik napi
huszonnégy órában monitorizálást végeznek, valamint felléphetnek egyének, sőt szolgáltatók
ellen is, ha azok merészelik megszegni a szabályokat. Az olyan vállalkozás példának okáért,
amely üzleti nem hazai cégekkel üzérkedik engedéllyel vagy anélkül, megengedve illegális
tartalmak beszivárgását, büntetésből DNS-zárlatban részesülhet, potenciálisan a vállakozás
tönkretételét kockáztatja. Kína ezen tevékenységével gyakorlatilag saját számítástechnikára
szakosodott cégeit és azok alkalmazottait fogja be a saját tartalmuk tisztaságáért – „öncenzúra”
révén – és a digitális adatforgalom szűrésére, konkrét „cenzúragyárak” létrejöttét
eredményezve 25.

A cenzúragyárak által képezett újszerű, szinte elkülönülő gazdasági szektorban is

felütötte fejét az alternatív, nem közvetlen emberi figyelmet és munkát igénylő algoritmusok,
automatizációs és robotizációs megoldások sora, tovább bonyolítva a cenzúra összetett
rendszerét. A cenzúragyárak történetéről először a New York Times hasábjain számoltak be. 26
Az amerikai lap szerint a Beyondsoft nevű multimédia-cég csengdui irodájában százhatvan
dolgozó van digitális tartalmak megfigyelésével és elbírálásáva megbízva. A dolgozók éjjel-
nappali állandó jelenlétben, négy váltásos műszakban adatforgalmat monitorizálnak. Feladatuk
kiszűrni mindent, amelyek politikailag érzékeny témákat kényesen érinthetőnek azonosjtanak
be, valamint melyeket a vállalat saját hírgyűjtő szoftvere gyűjt össze az internetről.
Mindeközben a Csengdutól nyugatra található Hszian városában egy másik csapat ugyanezen
szoftver segítségével mindenféle interneten terjengő trágár tartalmak kiválogatásával vannak
megbízva, ahol a vulgáris és profán szavak és kifejezések filterezésére „hivatottak” a dolgozók.
Érdekes dolognak vélem felfedezni, hogy észrevehető a munkakörök diverzitása a különböző
feladatkörökkel megbízott részlegek sokaságában 27.

24
S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng: I. m. 12. 113-115. o.
25
S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng: I. m. 12. 114. o.
26 Li Yuan: Learning China’s Forbidden History, So They Can Censor It, In: The New York Times
(www.nytimes.com), https://www.nytimes.com/2019/01/02/business/china-internet-censor.html, [2022.06.12.];

27
U. o.;

13
 A New York Times értesülései azt is kifejtik, hogy annak érdekében, hogy
semmiféleképpen ne történjen a cenzormunkát érintő kompromittálás, és ne terjedhessen a
károsnak ítélt tartalom, a csengdui irodában a munkaidő kezdetén a dolgozóknak még a
telefonjaikat is be kell szolgáltatniuk a célból, mert így még egy fotót se oszthasson meg a nem
a nyilvánosság elé szánt tartalmakról, kizárólag a digitális takarítómunkát végző egyének
szembesülhetnek vele, de még azok is korlátozottan, kellő propagandisztikus átnevelést
követően. A Beyondsoft cég munkásának körülményeibe való betekintéssel a nyugati sajtó
végérvényesen megbizonyosodhatott abban, hogy a Kínai Népköztársaság cenzúrázó
tevékenységet végez a saját lakossága részére és részéről közzétett kommunikációs felületeken
a kínai internet elszigetelt világában.

Kerültek elő máshonnan kiszivárgó adatok, amelyek még tovább rávilágítanak a kínai
cenzúraipar realitására, a Beyondsoft cég esetéről beszámolt a South China Morning Post is 28.
A New York Times számára benyújtott teljes anonimitást kérő beszámoló információ
érzékenysége miatt neve és cége elhallgatását igényelte, hogy hozzájáruljon a tényfeltáráshoz:
Egy kínai multimédiás cég főigazgatója nyilatkozatában vallomást tett a működőképes
robotizált „cenzúraüzemek” létezéséről is, ugyanis náluk már százhúsz gépi tanulással fejlődő
robot dolgozik, állítja a nyugati sajtóorgánumnak tett nyilatkozatában. Hozzátette, hogy
robotok viszont még korántsem képesek egyedülálló munkára, mert még nem elég érzékenyek
az egyes információkra, úgymond átcsúszik még egy-két kétségesnek vélt információ a rostán,
ezeket egyelőre csak az emberi cenzúramunkások tudják kiszúrni.

Sokakban felmerülhetett már az a kérdés, hogy korunk digitalizált világában hogyan és

miként tudják a jelenkor önkényuralmi rendszerei igazgatni a lakosságot a technológia
változatos felhozatallal felkínálkozó eszközei révén. Egy hasonló, viszonylag naivan
megfogalmazott kérdést tesz fel erről a Commentary nevű amerikai konzervatív sajtóorgánum
írója, Arthur Herman, Kína kérdését érintve: „Lehetséges-e, hogy egy olyan technológia,
amelyet a szabad információcsere érdekében és a gondolatok szabad terjesztésére hoztak létre,

28
Masha Borak: Beyond the Great Firewall: China’s vast censorship apparatus ropes in companies to do the
work themselves. In: South China Morning Post (www.scmp.com),
https://www.scmp.com/abacus/tech/article/3105522/beyond-great-firewall-chinas-vast-censorship-apparatus-
ropes-companies, [2022. 06. 18.];

14
a szabadság korlátozásának eszközévé váljék, és a politikai önkényuralmat segítse az egyéni
szabadságjogok eltiprásában?” 29

A kínai Internet médiatér több viszonylatban is eltérőnek számít a globális kibertértől,

sajátos jellegét annak Kínára szabott eszköz-arzenálja és egyedülálló nemzeti felhasználói
közössége adja. Hasonlóan más autoriter nagyhatalomhoz, azaz úgy az Orosz Föderáció, mint
Kínai Népköztársaság esetében, az államvezetés felismerte a digitális színterek a lakosság
viselkedésének – politikai és más társadalmi színtéren egyaránt – tömeges véleményformálás
formájában gyakorolt erejét. A kormányzati hatalom törekekszik minél több internet-
használathoz köthető tevékenység digitális színterét egy államilag szabályozott keretrendszerbe
elkeríteni és hazai szoftvereket érvényesülését elősegíteni. A cél az adatok tömeges
mozgásának szabályozása és megfigyelése. Ennek megfelelően a Kínai Népköztársaságban
például a mass-social-media platformjait évek óta kizárólag kínai gyártású szoftverek és
algoritmusok képezik: Például a Google globális keresőmotorja helyett a Baidu nevű szoftvert
alkalmazzák országos szinten mindenhol, az előbbi nyugati szoftver sok helyen eleinte háttérbe
szorult, majd betiltásra került. Másrészt, az elektronikus kereskedelmet, azaz az e-kommersz
szolgáltatásokat, mind a távolsági kereskedelem digitális kommunikációjára megoldást
szolgáló eBay és Amazon helyett a kínai Alibaba bonyolítja le. Ezen felül a szociális média
applikációinak szerepköreit, amelyek többek között a Facebooknak, a Twitternek és – az
egyébiránt szintúgy kínai érdekeltségű, de nyugati világban elterjedt – Tiktoknak felelnek meg
egyetlen kínai megacég, a Tencent fedezi, így egyebek mellett a Twitter és Facebook funkcióit
a Weibo öleli fel, a WhatsApp helyében a WeChat, a Tiktok szerepében pedig a ByteDance
szoftvercég fejlesztette Douyin nevű alkalmazás van használatban Kínában. Ezen platformok
nyugati megfelelői a digitális médiakontroll szigorítása óta nem elérhetőek Kínában, azonban
mégsem találkozhatunk azzal a helyzettel, hogy ezen jóval inkább globális eléréssel rendelkező
hálózatoknak ne volnának a kontinentális Kínából származó felhasználói: Több nyugati
felhasználók által többségében használt közösségi médium felületén temérdek mennyiségben
megjelentek valós és álszemélyeket reprezentáló fiókok, amelyek egyetlen célja felmutatni a
kommunista kínai állam vívmányait bizonyos tematikákban, egy kifejezetten intenzív
kommunikációs hullám indult kínai állami propaganda terjesztésére például a pekingi téli
olimpiai játékok kapcsán a Twitter felületén szeptemberben, ahol a fanatikusan a kínai állam

29
Arthur Herman: The Road to Internet Serfdom – China, Russia, and Orwell’s boot, Commentary
(commentary.org), 2016. március 1., https://www.commentary.org/articles/arthur-herman/road-internet-serfdom/
[2022. 06. 13.];

15
mellett elkötelezett üzeneteket hordozó Twitter-üzenetek, azaz tweetek áradata indult,
amelyben a Kínával szemben kritikus jellegű tartalmakra válaszul a KKP-rezsim legitimitását,
a kínai nemzeti teljesítményeket, a kínai nép bátorságát és felsőbbrendűségét célzó
bejegyzésekből álló nagyszabású kommunikációs kampány vette kezdetét. Ezek az üzenetek
sokszor előre megszerkesztett formátumban tömegesen, ismételt jellegű publikációk
formájában, akár egyszerre több Twitter-fiók idővonalán keresztül, leterhelve a digitális
kommunikációs rendszert egy időre. Minderről az elsők között az amerikai Wall Street Journal
hívta fel a figyelmet 30, amikor arról számolt be, terjedelmesebben kifejtve a vélt okokat és
szándékokat, hogy gyakorlatilag azért árasztották el ezek a jellegzetes kínabarát üzenetek a
Twitter üzenőfalát, hiszen azok vélhetőleg a diktatórikus rendszer imázsának, publikumban
betöltött reputációjának egyfajta fényezése, javítása céljából keletkezhettek.

Ezen kérdésre történő válaszok után keresve egyes laikus és szakértői körökben
egyaránt felvetődhet az igenlő viszonválasz kialakítása, mely ebben a bizonyos értelemben nem
is fedhet fel semmilyen kétséget afelől, hogy a mindenkori kommunikációs technológiákra
alapuló platformok feletti irányításra az aktuális hatalmak mindig és mindenkoron törekedtek,
befolyást szerezni, kontrollt létesíteni a sajtó első kezdetleges iterációin keresztül a rádió, a
televízió, manapság pedig egyszersmind az internet világán átívelően. Kijelenthető, hogy a
könyvnyomtatástól a különböző vizuális és auditív értékközlő eszközök korszakain keresztül
meglévő tendencia a publikum értesültségének szabályozását célzó hajlamosság. Korunk
digitalizált atmoszférájában, az internet és a globalizáció korszelleme közepette mégis
többekben az a gondolat támadhatott, hogy az a szövevényes kommunikációs rendszer, amely
hálózatok közötti hálózatok kiépítésén és fenntartásán alapuló távközlést tesz lehetővé, mint
amelyet az internet képez számunkra. Az interneten nem kizárólag azonnali jellegű
visszacsatolást garantál az értékközléshez és az adatok, információk közlekedéséhez, de
egyúttal bebiztosítja a végletekig szabad platform koncepcióját, korlátlan és korlátozhatatlan
mivoltából fakadóan ugyanis akár a szabadság minden tekintetben történő értelmezése szerint
még a legutolsó mentsvárává is válhat annak.

3. A cenzúra a modern világban

30
Georgia Wells, Liza Lin: Pro-China Twitter Accounts Flood Hashtag Critical of Beijing Winter Olympics, In:
The Wall Street Journal (www.wsj.org), https://www.wsj.com/articles/pro-china-twitter-accounts-flood-
hashtag-critical-of-beijing-winter-olympics-11644343870, [2022. 06. 14.];

16
 A huszonegyedik század elmúlt két évtizedeiben csakugyan bizonyos mértékek mentén
ennek cáfolatára került sor azon esetek tömkelegében, amely során az egyes államok
mindenféle módozatokon keresztül igyekeztek megzabolázni a lakosságuk által használt
virtuális fórumokat. Ezen tömeges társadalmi véleményformáló és szabályzórendszerek
kialakítására megtett nagyszabású kísérletek hatalmas erőbefektetést igényelnek a karhatalom
részéről, könyörtelenül és elengedhetetlenül az intenzív és fokozódó beavatkozást vonják
maguk után az élet egyre több szegmensére kiterjedőleg. Kína esetében talán ennek
legeklatánsabb példáját láthatjuk mindezen folyamatok megvalósulásának.

Ha Kínának az esetéből az egész világra kiterjedő baljós kimenetelt vizionáló

prognózisokat követünk, akkor az internet egyfajta szabályozatlan és egyszersmind tudattalanul
kaotikus, libertáriánusok által idealizált közegében annak múltjának tekintjük, akkor ebben a
tekintetben egyre csak rátelepedik egy disztópikus jövő formátuma, ahol az internet névtelen
vagy névvel ellátott polgárai saját szólásszabadságuk terén is korlátozva vannak, túl az alapvető
nemzet- és közbiztonsági, közerkölcs védelmét szorgalmazó tilalmakon, ahogy a fősodramtól
eltérő politikai tematikájú véleménykifejtésük lépcsőzetes ellehetetlenítése megy végbe. Az
elmúlt évtized fejleményei Kínában például kiváló esettanulmánynak bizonyulhatnak egy ezen
közel disztópikus jövőt idéző társadalmi keretrendszerek kiépítésére történő kísérletnek.
Tudniillik, hogy az internet habár a technikalitás szempontjából kimondottan komplexebb
eszközkészlettel bír a kommunikációs platformok korábbi analóg felmenőinél, tekintetes
olvasói, fogyasztói tömegközönség hozzáférését teszi lehetővé, ezáltal sokkal inkább általános
értesültségi forrásként szolgál a tágabb közvélemény számára.

3.1 A médiacenzúra világviszonylatban és Kína helye a ranglistán

Egyébiránt érdemes megjegyezni és fenntartani annak a tényszerűségét, hogy a cenzúra

önmagában egyáltalában véve nem egy újszerű jelenségnek számít, hiszen tulajdonképpen a
cenzúra története egyidősnek tekinthető, de legalábbis párhuzamba vonható az írás
kialakulásának történetével, ahogy az állam fenntartotta a fontos hírek, információk
közzétételének vagy titkosításának hatalmát. Nem kevés állam tett és tesz a mai napig
erőfeszítéseket az internethozzáférés, illetve az elérhető információk korlátozására szinte a
világháló elterjedésének pillanata óta.

17
 31
Több, a sajtószabadság helyzetét vizsgáló, ismert nemzetközi szervezet is van, mint
többek közt a Freedom House „Freedom of the NET”-jelentései, az Open Net Initiative, a
Reporters without Borders, valamit a State Department, az amerikai külügyminisztérium által
működtetett Bureau of Democracy and Labor egyéb hiteles kutatást végző, forrásértékű anyagot
publikáló intézmény vagy szervezet mellett, amelyek figyelemmel kísérik szinte az internet
létrejöttétől és elterjedésétől fogva a digitális sajtószabadság mértékeit különböző országokban,
és ezek alapján rangsorolják a világ országait. Az említett szervezetes általánosságban a mérce
meghatározásakor kutatási faktorként kezelik azokat az adatokat, amiket abból nyernek ki, hogy
megvizsgálják az adott országokban az internethez történő hozzáférés lehetőségét, a tartalmi
szűrést, de felmérik egyúttal a felhasználók – másik közismert nevükön a „júzerek” – által
elszenvedett sérelmeket, valamint azt, hogy a korlátozások társadalmi és/vagy politikai
jellegűek-e, kapcsolatban állhatnak-e konkrét folytatólagos, aktuálisan zajló konfliktusokkal,
de még azt is, hogy milyen digitális eszközöket érintenek (beleértve például e-mail-
szolgáltatókat, bizonyos weboldalak elérését, a keresés nehézségét, a biztosított
netszolgáltatások minőségét, stb.) korlátozások. Ennek alapján készülnek tehát a kutatások,
amelyeknek célja felmérni és kategorizálni, hogy mekkora mértéket ölt a cenzúra az egyes
országok vagy régiók területén lakók ellenében a gyaníthatótól, a szelektíven át a teljesen
átfogó cenzúrázottságig. Ezek és ehhez hasonló, tudományosan akkreditált és hitelesített
kutatási módszerekkel, valódi értékekből összesített kutatási eredmények kimutatták például a
Freedom House 2015-ös felmérésében, hogy 65 ország közül 19 ország internetje minősül „nem
szabadnak” és 28 „részben szabadnak”.

A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Without Borders, illetve RSF röviden)

nemzetközi szervezet 2006-tól fogva listát vezet azokról az államokról és kormányokról,
amelyeket „az internet ellenségeinek” titulál. Ezen országok kormányzatai képesek
érvényesíteni tiltó-szabályzó akaratukat az internet-felhasználó állampolgárai fölött, és
szerintük nem pusztán a cenzúra alkalmazására képesek az online híreket és információkat
illetőleg, hanem a felhasználó szólásszabadságára is elnyomó tevékenységet észlelnek. 2014-
ben végeztek utoljára méréseket, amikor is 18 országot nyilvánítottak „az internet
32
ellenségének” . Ez a lista ugyanakkor nem teljesen objektív mércével készült bizonyos
értelemben, ezért a szükséges óvatossággal kezelendőeknek vélem, ugyanis valószínűsíthetőleg

31
Arthur Herman: I. m. 16.;
32
Enemies of The Internet. In: Reporters Without Borders (www.rsf.org), https://rsf.org/sites/default/files/2014-
rsf-rapport-enemies-of-the-internet.pdf, [2022. 06. 18.];

18
a manapság elterjedt radikális baloldali progresszív paradigmának eleget téve választhattak be
egyes országokat, mert a kimért adataik arról adnak számunkra tanúbizonyságot, hogy az
ellenségek között például Belarusszal és Tanzániával együtt jellegzetes módon megtaláljuk a
Kína , Oroszország által behatárolt listán az Egyesült Államokat, de az Egyesült Királyságot is,
mint potenciálisan az internet népére veszélyt képező hatalmak, az USA-t például egyes
nemzetbiztonsági célokból a lakosságon végzett célzott megfigyelést lebonyolító National
Security Agency, azaz az NSA tevékenységét róják fel az ország bűnlajstromára, így magára a
ranglistára is, más szempontok figyelembe vételével egyetemben.

Az RSF felméréseihez hasonlóan nyolc évvel ezelőtt a Committee to Protect

Journalists, egy újságírók nemzetközi szintű védelmével foglalatoskodó szervezet az évi
negatív toplistáját Az USA Today 33 amerikai portálon tette közzé 2014-ben. A szervezet
felmérései kimutatják, hogy ekkor a következő tíz ország internete van a legsúlyosabb cenzúra
alatt, csökkenő sorrendben: első Észak-Korea, második Burma(Mianmar), harmadik Kuba,
negyedik Szaúd-Arábia, ötödik Irán, hatodik a Kínai Népköztársaság, hetedik Szíria, nyolcadik
Tunézia, kilencedik Vietnám, tizedik Türkmenisztán. A Committee to Protect Journalists
ugyanakkor a fentebb említett szervezetektől eltérő kutatási módszerekkel dolgozik, szigorúbb
mércéket tekintenek mérvadónak felméréseikben: Az adott országban hány újságíró raboskodik
fegyházban, börtönben, vagy háziőrizetben, milyen a média tulajdonszerkezete a
magántulajdonban lévő és független média nagyságának viszonylatában, mekkora és milyen
mértékű egyes honlapok blokkoltsága, elérhetősége, biztosított-e a belföldi és külföldi
újságírók szabad mozgása, de mérnek transzparenciát és adatnyilvánosságot, jogi szabályozás
szintjeit, represszív kormányzati törvényi intézkedéseket és így tovább. Az adatok alapján a
lista felhozatalán az országok gyakran cserélnek helyet, vagy újak léphetnek a régiek helyébe:
A CPJ saját honlapja 34 szerint például 2019-ben már Eritrea áll a negatív csúcson, kivívva
magának „a legcenzúrázottabb országnak” méltán járó címet. Kína azért van „mindössze” a
hatodik helyen, mert ha megfigyeljük a ranglistán, akkor olyan országok vannak az
„élmezőnyben”, ahol vagy az infrastruktúra, vagy egy folyamatban levő háborús konfliktus
alapvető szinten megakadályozza a lakosság internet-hozzáférésének még a lehetőségét is
egyáltalában. A CPJ 2019-ös felmérésében ugyanis hasonló eredményeket elérő országokat

33
„Top 10 internet-Censored Countries”, In: USA Today(www.eu.usatoday.com),
https://eu.usatoday.com/story/news/world/2014/02/05/top-ten-internet-censors/5222385/, [2022. 06. 14.];
34
10 Most Censored Countries. In: Committee to Protects Journalists (www.cpj.org),
https://cpj.org/reports/2019/09/10-most-censored-eritrea-north-korea-turkmenistan-journalist/ [2022. 06. 15.];

19
vonultat fel: A csökkenő sorrendben szereplő dobogós helyeket elfoglaló tízes listán pedig ez
alapján Eritrea, Észak-Korea, Türkmenisztán, Szaúd-Arábia, Kína, Vietnám, Irán, Egyenlítői
Guinea, Belarusz, és végül Kuba foglal helyet. Érdemes megjegyezni ugyanakkor ezek mellett
még azt is, hogy a CPJ már 2013 óta megfigyelés alatt tartja az Orosz Föderációt annak
médiaszabályozási és irányítási visszaélései miatt, de egy külön, rendszeres rovatot
működtetnek a honlapon egyes állításuk szerint átmeneti rezsimek is, ahol például egyes
elemzésekre alapuló kimutatásokat Magyarországnak szenteltek. Kína helyzetére visszatérve
tehát kimondható, hogy egy ilyen, finoman szólva is válságos körülményekkel rendelkező
államok által összeállított mezőnyben is benne van az „önkényuralmak élbolyában”.

Amennyiben elvonatkoztatunk a puszta cenzúrától, láthatjuk, hogy mind

állampolgárainak az információtól való elzárása és ellenőrzése, mind az Internetnek más
államokkal szembeni felhasználása tekintetében Kína van az élen, melyet egyenesen
Oroszország követ a diktatórikus tendenciákkal rendelkező államok alkotta élbolyban. Ez a két
állam teszi a legnagyobb erőfeszítéseket a maga átfogó, zárt hálózatának a megteremtésére,
amelyet a globális internet szabad elérési ívétől törekednek távoltartani, izolálni. Az autoriter
rezsimek ezen irányú próbálkozása felelevenítheti azokat az időket a Hidegháború legsötétebb
éveiből azokban az emberekben, akik sikeresen átvészelték az államszocialista periódus
évtizedeit, amikor habár a műholdas és más technológiák elterjedésével hirtelen világszinten
hozzáférhetővé váltak a legkülönbözőbb rádió- és televízióállomások, befogható volt a Szabad
Európa Rádió és egyéb nyugati világból a keletibe szánt információs szócsövek, felidézi a
kétségbeesett igyekezetet, amellyel a korabeli kommunista blokk rezsimei törekedtek gátat
venni annak, hogy polgáraik hallgassák és nézzék ezeket és a nyugati kapitalista országok
lakosaihoz hasonló fogyasztókká váljanak, és minden latba vetve megkísértek gátat szabni,
eltitkolni mindattól, amelyeket addig elzártak előlük.

A kínai kommunista rezsim média- és cenzúrapolitikájában rálelhetünk arra az

érvrendszerre és ideológiára is, amely a rendszerváltás előtt a Varsói Szerződés valamennyi
országában bevett érvelési stratégia volt: A mi ellenfeleink – lényegében a teljes külvilág
szerintük – „a belügyeinkbe avatkoznak bele”, „ellenséges propagandát fejtenek ki”,
biztonságunkra veszély képeznek, megtévesztést vetnek be, népámítást követnek el, erkölcsi
fertőt hoznak és bomlasztó kulturális vonásokat terjesztenek (a hidegháborúban pl. a
rock’n’rollt, mint életérzés, manapság a populáris kultúra szerteágazó zenei hozományait, és az
egészet átható szabadosabb életvitelt), mindazonáltal mételyt és az erkölcsi fertőjük terjesztik,
amivel „veszélyeztetik ifjúságunkat”, „megzavarják a nyugalmat, s az anyagi javak mutogatása

20
révén bűnözésre buzdítanak.” Összességében abban az értelemben üzennek vissza, hogy nem
kérnek a „hanyatló nyugat ópiumából”, mert „nem tartják tiszteletben, sőt megsértik államunk
szuverenitását”.

4. A globális internet feletti dominancia kérdése

A Kínai Népköztársaság és az Orosz Föderáció rezsimjeit az internet szabadsága és
nehezen korlátozható mivoltán kívül kifejezetten abban lelnek problematikát, hogy míg az
internetnek konvencionális értelemben nincs „központja”, sem „tulajdonosa”, az Amerikai
Egyesült Államok rendelkezik mégis máig meghatározó szereppel, mint aki az Internetet
„feltalálta”, megteremtette és globális szinten a digitális információkat tároló szerverek
többségét birtokolja, és Amerikán keresztül megy át a teljes globális internetes adatforgalom
jelentős része 35. Meghatározó eme értelmezés margóján továbbá az ICANN, azaz az Internet
Corporation for Assigned Names and Numbers szerepe, amely felelős a névjelzések globális
elosztásáért az Interneten, amely 2016 óta nemzetköziesítette az Internet kezelését, miután az
addig felelős amerikai hatóságok átruházták a hatalmat az ICANN szervezetére 3637. Ennek
ellenében gyümölcsöző együttműködés alakult ki a kibertérben az orosz és kínai érdekeltség
közös céliránya révén.: Szemben a nyílt internettel, e két államvezetés geopolitikailag átitatott
ellenérveikben kísértetiesen áthallatszik a korábban említett körülményekre a hidegháborúból,
amikor a Szovjetunió és a „létező szocializmust” gyakorló államok minden áron korlátozni
akarták a kívülről beszüremkedő információk elérhetőségét.

Az internet globális elérhetősége végett a nemkívánatos információk begyűrűződése

kapcsán hasonló panaszt tett a korábbi orosz miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev az
Washington Post tudósítása szerint még 2015. decemberében, amikor a kelet-kínai Vucsenben
a második internet Világkonferencián vett részt, ahol felhívta a figyelmet az internet
kiszolgáltatottságára, holott miközben a világhálót a bűnözők és a terroristák hatékony
eszközének minősítette. Medvegyev véleményéről leszűrhető a valódi állami akarat

35
A világ Internet forgalmának a nagy része a Virginia állambeli Ashburn városan halad keresztül, ld. Dora
Mekouar: Here’s Where the Internet Actually Lives, In: Voice of America (www.voanews.com),
https://www.voanews.com/a/usa_all-about-america_heres-where-internet-actually-lives/6184090.html, [2022.
06. 17.];
36
Klint Finley: The Internet Finally Belongs to Everyone, In: Wired (www.wired.com),
https://www.voanews.com/a/usa_all-about-america_heres-where-internet-actually-lives/6184090.html, [2022.
06. 17.];
37
Arthur Herman: I. m. 18.;

21
megnyilvánulása, tanúskodva arról a szándékról, mintha a nemzetközi közösségnek egyfajta
univerzálisan érvényesített magatartási kódexét kellene működnie. Hozzá lehet tenni
ugyanakkor, hogy az ennek megfelelő orosz perspektívát követve kimondhatnánk, hogy
Oroszország álláspontja azt diktálná, hogy ezeknek az álláspontoknak eleve olyan elvekre
kellene felépülniük, mint a külső erők által az erőszak alkalmazásának elutasítása, az államok
szuverenitásának megsérhetetlensége, a belügyekbe avatkozástól való tartózkodás, valamint az
alapvető emberi jogok és a szabadság tiszteletben tartása.

4.1 A Washington Post és a The Guardian a kínai kibertér szabadságáról

A The Washington Post, Az Amazon igazgatói posztját betöltő Jeff Bezos

multimilliárdos érdekeltségi körébe tartozó amerikai orgánum, valamint a Nagy-Britanniából
származó The Guardian számolt be a nyugati sajtó világában az elsők között a 2015
decemberében megtartott kínai állami szervezte Internet-konferenciáról a Csöcsiang
tartománybeli Vucsen városában, hogy amikor Hszi Csin-ping úgy szól, hogy: „akár csak a való
világban, a kibertérben is egyaránt szükség van szabadságra és rendre”, olyankor a szabadság
kifejezetten orwelliánus értelmezésére gondolhat 38. Minderre avégett következtethetünk,
mivelhogy Kínában „internetszabadságról” nem beszélhetünk abban az értelemben, hogyha azt
értjük alatta, hogy az országban bárki bármikor beléphet a Facebookra, a Googlera, rendelhet
Amazonról, Ebayről, vagy igénybe vehetné bármelyik másik, óriás adattárat a sok közül, hogy
kénye-kedve szerint szabadon böngésszen a kolosszális információtömegben, amely ezeknek a
szolgáltatóknak a révén hozzáférhető lenne. Ebben az értelemben valóban nem szabad az
internet Kínában, ugyanis ezeket a kínai emberek hatalmas tömege elől elzárva tartja az a
mindenre kihatóan kiépített hatáskörű fizikai- és szoftverrendszer, amelyet szellemesebb
újságírók megfogalmazásai nyomán Nagy Kínai Tűzfalnak nevezett el. Ez alapján könnyedén
felsejlik Hszi elnök megfogalmazásának a Janus-arcúsága a szabadságról az általa és általunk
eltérően interpretált szabadság-koncepciókban. A The Guardian brit újság rámutat arra, hogy a
hozzávetőlegesen sokszáz millió aktív kínai internelhasználónak noha lehetősége és esélye
adódik és biztositódik afelől, hogy élénk virtuális életet éljen a maga oldalain, azonban abban
a pillanatban, hogy a hozzáfért vagy általa a közösségre kibocsátott tartalomban a Kínai

38
„China and Russia’s Orwellian attacks on Internet freedom”, In: The Washington Post
(www.washingtonpost.com), https://www.washingtonpost.com/opinions/keep-the-internet-
free/2015/12/25/e9141c8a-a821-11e5-bff5-905b92f5f94b_story.html, [2022. 06. 14.];

22
Kommunista Párt hatalma megkérdőjelezésre kerül vagy presztízse csorbul, azt rögvest, mindig
és azonnali hatállyal elfojtással viszonozzák 39. Jellemző paradoxon, hogy az elnök beszédéről
a Xinhua, a kínai állami hírügynökség rövid hírt adott közzé a Twitteren, valamint a beszédet a
YouTube-ra is feltöltötték, mindaközben Kínában mindkét program, tehát a Twitter és a
Youtube is tiltott, hozzáférhetetlen és használhatatlan.

5. A kiberbörtön és az adaptív terrorizmus

Mielőtt belebocsátkoznék a kínai kibertér jelenlegi állapotát érintő kérdések
körbejárásába, meg kell ismerjük Kína internetének valódó méreteit. A kínai internet-
felhasználók számáról alkotott becslések változóak, azonban konzisztensen kiderül a
felvonultatott adatokból a jelentős számbeli többségük: A felhasználók számát tekintve az egyik
legtöbb – ha nem éppen a ténylegesen legnagyobb számú – Internet-felhasználóval rendelkező
országnak több ízben is Kínát hozzák ki más államok felhasználóinak számával való
összevetésben: A Világbank többek között a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU)
becslései alapján a lakosság hozzávetőlegesen 70 százalékát azonosította be, mint Internet-
felhasználó az egyik legutóbbi, 2020-as becslésében 40. A becslett változás ugyanakkor folytatta
a felhasználók számának gyors ütemű növekedési tendenciáját 1999 óta változatlanul. Ezzel a
lakosságszám hányadát felmérő megközelítéssel szemben emellett a Statista, azaz egy német
cégi hátterű nemzetközi statisztikai portálon megjelentetett tanulmány szerint 2022
februárjában mintegy több, mint egy milliárd aktív Internet-felhasználót tüntetett fel, ezzel a
Kínai Népköztársaságban körülbelül háromszor annyi aktív internetezőt találhatunk meg, mint
az Internet őshazájának tekintett Amerikai Egyesült Államokban 41 – mindezek az arányosságok
azonban természetesen az össznépességek közti statisztikai különbségekből mérhetően is

39
Tom Phillips: China’s Xi Jinping says internet users must be free to speak their minds, In: The Guardiian
(www.theguardian.com), https://www.theguardian.com/world/2015/dec/16/china-xi-jinping-internet-users-
freedom-speech-online, [2022. 06. 16.];
40
Individuals using the Internet (% of the population) – China. In: The World Bank
Group(www.worldbank.org), https://data.worldbank.org/indicator/IT.NET.USER.ZS?locations=CN, [2022. 06.
20.];
41
Joseph Johnson: Countries with the highest number of Internet users 2022. In: Statista(www.statista.com),
https://www.statista.com/statistics/262966/number-of-internet-users-in-selected-countries/, [2022. 06. 20.];

23
következnek. Ezen becslések mellett viszont például mások 765 42 millióra és 1 milliárdra43
vagy aközé 44 teszik az Internetet aktívan alkalmazók számát, vagyis a becslések igencsak eltérő
eredményekről tudósíthatnak. Mindazonáltal a hozzávetőleges számbeli reprezentációk közötti
diszkrepancia nem változtat azon a következtetésen, hogy mindenféleképpen Kínából
származik korunkban az Internet követőinek erősen jelentős részét felölelő hányada.

Kína tekintélyes méretű Internet-fogyasztói közönsége részére a pártállam működtetése

alatt álló nagy digitális tűzfal tulajdonképpen egyfajta kiberbörtönként szolgál. Ebben a belső
korlátozásokkal körül határolt kibertérből minden levételre kerül, amelyről a Párt azt akarja,
hogy az átlag lakos ne jusson hozzá, de mindent bennfoglal önmagában, amely – kenyér és
cirkusz módjára – az állampolgárt leköti a saját, törvénytisztelő tevékenységet végző
mindennapjaiban. A Freedom House korábban említett vizsgálata kimutatta, hogy a felmért 65
országból a Kínai Népköztársaság bizonyul a leginkább az internethasználatában korlátok közé
szorítkozottnak 45. Emellett viszont érdekes módon észrevehető az, hogy egyfajta „tudatos
gőzleeresztés” formájában működni hagy némi dinamikával egyes kritikus visszhangokat is
tolerál a lakosság részéről, sőt, engedi érvényesülni az amerikai és nyugatias közösségi
hálózatokat leképező szoftverek helyi kínai alternatíváit, azaz az úgynevezett „adaptív
autoriterizmus” jelensége figyelhető meg náluk. A rendszer „adaptív autoriterizmusa” arra a
nagyfokú rezilienciájára utal a médiakontroll rendszerének a külső változások és ellenséges
behatásokkal szemben, amelyek végett képes alkalmazkodni a digitális színtér állandóan
átalakulásban levő környezetéhez 46.

Ahogy egy korábbi fejezetben kifejtésre került, a kínai internet a mindennapokban a

maga kis világában él, ahol a Renren, a Facebook kínai változata, a Weibo, a Twitter-másolat
vagy az Amazont és eBay-re hasonlító Alibaba zavartalanul működik. Kína vezetésének
kibertért szabályzó főhatósága, a Kibertér Adminisztráció (CAC) elhivatottan képviseli Kínai

42
Internet – Our World In Data. In: Our World In Data(www.ourworldindata.org),
https://ourworldindata.org/internet, [2022. 06. 20.];
43
Internet 2022 Usage in Asia. In: Internet World Stats(www.internetworldstats.com),
https://www.internetworldstats.com/stats3.htm, [2022. 06. 20.];
44
Niall McCarthy: China Now Boasts More Than 800 Million Internet Users And 98% Of Them Are Mobile
[Infographic]. In: Forbes(www.forbes.com), https://www.forbes.com/sites/niallmccarthy/2018/08/23/china-now-
boasts-more-than-800-million-internet-users-and-98-of-them-are-mobile-infographic/?sh=3468f1f97092, [2022.
06. 20.];
45
China : Freedom on the Net 2021 Country Report | Freedom House. In: Freedom
House(www.freedomhouse.org), https://freedomhouse.org/country/china/freedom-net/2021, [2022. 06. 20];
46
Margaret E. Roberts: Censored – Distraction and Diversion Inside China’s Great Firewall. Princeton
University Press, 2018, 222-228. o.;

24
Kommunista Párt hangját ezekben a szoftverekben, azért, hogy az állam vaskézzel irányíthassa
az internetet. A CAC azt is célul tűzte maga elé, hogy „megmutassa a világnak milyen a sikeres
internet irányítás modellje”. Az internet világának szabályozására tett erőfeszítések mentén a
Kínai Népköztársaság méltán viseli az első helyet. A nyugati sajtó a kínai és más információ-
szabályozási modellekről tett ítélkező bejelentései mellett

Érdemes megjegyezni a továbbiakban, hogy a kínai „adaptív autoritarizmus” jóval

kifinomultabb modellként nyilvánul meg az internetcenzúra terén, mint az a modell, amit
Oroszországban igyekeznek gyakorlatba ültetni. Megérthetjük ezt, ha tudatosul az a tény, hogy
Kína sokkal régebb óta és jóval nagyobb erőbedobással dolgozik a digitális világa izolációján.
A dolog nyitja persze az adatokban rejlik: Abban a Freedom House-felmérésben 2015-ből,
amelyikben Oroszország mindössze csak a tizenhetedik helyet éri el a mérések alapján a „nem
szabad” internethasználó országok között, ott – ahogy e dolgozatban kifejtésre kerül – a Kínai
Népköztársaság a legelső helyet éri el e téren, mint a legszabályozottabb internetű ország. Az
Index magyar sajtóorgánum 2014-es cikke szerint az orosz elnök „a Krím elfoglalásával
párhuzamosan indította meg támadását az interneten a szabad média utolsó szigetei ellen is, és
gyakorlatilag bevezette a cenzúrát” a hálón.

A korábban idézésre került Arthur Herman szakíró Commentary-cikke egy

összehasonlítást is végez a kínai és az orosz internetcenzúrák közötti különbségekben, végül
arra a következtetésre jut, hogy a kínai és orosz modell célja ugyanazok, vagyis az ellenőrzés,
a blokkolás, a kritikus nézetek terjesztőinek visszaszorítása és a tömeges megfigyelés, egy zárt
digitális tér létrehozása, de ugyanakkor lényeges különbségek is vannak közöttük. Egyrészt
ugyanis Kína kibernetikai céljai közé tartozik az is, hogy az ország IT-szektorát
világviszonylatban is első helyre fejlessze, és globális vetélytársává váljék a nagy nyugati tech-
cégekben, ironikus módon azokévá, akiktől annak idején a technikáról inspirálódtak, vagyis
loptak. Ezzel szemben pedig Oroszországot az az általános és autoriter országokra jellemző
félelem vezérli, vagyis ugyanúgy afelől aggódik, mint ami más tekintélyelvű rezsimet aggaszt:
Abban a rettegésben él, hogy a gazdaság válsága, a széles körű társadalmi elégedetlenség
számtalan kiváltó oka hatására egyszer csak, egészen váratlanul kitör az utcára, akkora
mértékben ráadásul, amelyet már Vlagyimir Putyin miniszterelnök rezsimje nem bírhat
megzabolázni, kormánybuktatást eredményezhet. Lehetséges, hogy a putyini vezetés tagjai
felismerték, milyen veszélyt fenyeget rájuk nézve a nyugatias típusú, nyílt, az internet által
nyújtott számtalan vélemények kavalkádjához a közösségi hálózatok elérhetőségeinek
kilátásaiból, ebben a formában talán színesforradalmak és az arab tavasz tanulságaiból

25
merítkezve alkothatták meg elképzeléseiket az aktuális világszemléletüket tekintve a
társadalom és az állam viszonyáról, ezért 2014, azaz a Krím elfoglalása óta teljes gőzzel
nekifogott az oroszországi médiatér állami kézbe kerítésének, az internetcenzúra
szigorításának, a közszolgálati kommunikációs csatornák – tévék, hírügynökségek –
nagyszabású promoválásának, a független sajtó ellehetetlenítésének 47.

Mindent összevetve azért kijelenthető, hogy az internet kétféle felfogása és modellje

mögött a különböző perspektívák ütközése rejtőzködik, és ahogy például a hidegháború
történetének szociális megközelítését érintve elmondhatjuk, hogy ezúttal is a nyílt és zárt
társadalmak összekülönbözéséről lehet szó, közvetlenebbül kifejezve a szabadság és a rabság
által behatárolt társadalmi struktúrát reprezentáló államok közötti kenyértörés kerül sorra
valamennyi esetben, amikor megkérdőjelezzük a kínai és az ahhoz hasonló autoritárius
rendszerek és intézményesített internet- és médiakontrolljuk létjogosultságát. A jelenkor és
közvetlenül napjaink kevésbé hízelgő megítélésű hírei, a tekintélyelvűségre utaló tendenciák
szembetűnő mértékű növekedése a világpolitika színterén, de még az a tény is, hogy a számos
forrásból felbukkanó felmérések alapján világszerte az erős vezetők iránti igény számottevő
növekedést mutat, összességében arra utalnak, hogy a közeljövőben „nemzeti internetet”
biztosító technológiák iránt, valamint Kína digitális cenzúra-hadjáratához fogható történések
ezután még inkább fennálló veszélyként fognak feltűnni. Kína letagadhatatlan gazdasági
konjunktúrájából fakadó erősödése, és Amerika, mint a hidegháború utáni relatív egyedülálló
szuperhatalmi státuszának megszűnése baljós előjelű víziókat hordozhat magában Kínán belül,
de akár kívül is.

5.1 A kínai cenzúra megjelenése külföldön

A kínai államhatalom által üzemeltetett, a kínai nyelv és kultúra népszerűsítését célzó

kulturális intézmények és szervezetekről régóta köztudott, hogy közvetlenül Kínai
Népköztársaság egyes államok nagykövetségeihez és más, a KKP által fenntartott
intézményekhez igazodó szervezeteknek minősülnek, így a több országban megjelenő, Kínába
invitáló célú Confucius Intézetek esetében is. Az azonban precedens nélküli esetnek számít,
hogy ezeknek a részben az adott külföldiekkel való interakciójuk övezte tevékenységükbe
közvetlenül beleszóljon a felsőbb kínai vezetés, mint azt Németországban megtette az Index
beszámolója szerint: A „Hosszúra nyúlik Peking karja, így távvezérel Európában a Kínai

47
Az orosz médiatér és internet nacionalizációjáról ld. Bőtös Botond: Így foglalta el Putyin az orosz médiát, In:
Index (www.index.hu), index.hu/kulfold/2014/05/14/igy_foglalta_el_putyin_az_orosz_mediat/ [2022. 06. 15.];

26
Kommunista Párt” című cikkében a magyar hírportál arról tanúsít hogy a kínai elitek politikai
indítékú befolyásolása, a médiába kiléptethető információk Kínával kapcsolatosan már
külföldön is szignifikáns kockázattal járhatnak. A kínai államhatalom az Index forrásai szerint
külföldön tanuló kínai diákokra is spicliket, vagyis megfigyelőket bízhat, de a szülők zsarolását
is bevethetik 48.

Ehhez hasonló mértékben ugyanis az értelemben először éreztette Németországban a

Kínai Kommunista Párt (KKP) a képességét afelől, az országán kívül, a liberális demokrácia
hazájának tekintett Európában is a cenzúra gyakorlására. Kiderült ugyanis, hogy a hannoveri és
duisburgi Konfuciusz intézetekben azért fújták le a KKP főtitkára és a Kínai Népköztársaság
időközben élethosszi mandátumra felhatalmazott Hszi Csin-ping biográfiáját, mert az a kínai
vélekedések szerint nemkívánatos információkat közölhettek volna az ország vezetőjéről. A két
német újságíró, Stefan Aust és Adrian Geiges által A világ legnagyhatalmúbb embere című
könyvének bemutatóját szerették volna a Duisburg-Esseni Egyetem közreműködésével a
Confucius Intézetben bemutatni, annak pedig meghatározatlan időre szóló elnapolása a
források szerint felső utasítás nyomán került sorra az utolsó pillanatokban 49, éspedig a gyanú
szerint amiatt, hogy felsőbb kínai körökből, Kínáig és a Központi Bizottságig vezető szálak
érkezett ez ellenében irányult felszólítás a kulturális intézet számára. Ezek és az ehhez hasonló
esetek rávilágítanak arra, hogy Kína immáron képes akár külföldi, nemkínai személyek
szólásszabadságát is korlátozásra bírni, az életrajzot szerző újságírók az akadémiai
szabadságukban esett sérelmeiket hangoztatják, említve, hogy ez nem pusztán véletlen incidens
tárgya, hanem az erősödő kínai befolyás manifesztálódása a külföldi sajtó számára célzott
intézmények berkein belül is. A duisburgi Confucius Intézet vezetőjének, cinikus felhangú
összegzése a történtek bekövetkezésének miértjéről rávilágít a valóságra, állítása szerint
ugyanis a vuhani testvéregyetemük jóindulatú üzenetben kifejezve elmagyarázta, hogy miért
nem vélik jó ötletnek megtartani az eseményt, ezzel ugyanis vélhetőleg kártékony befolyással
járhat a kínai elnök külföldiek képében alkotott imázsára 50, ezért elkerülhetetlenül cenzúra
áldozatává eshetett, maga a könyv pedig valószínűsíthetőleg kevés eséllyel fog a kínai állami
média népszerűsítésének tárgyává válni. A történések fejében az szűrhető le, hogy Hszi Csin-
ping elnök negatív vagy akár közömbös színben való, „túlzóan tárgyilagos”, vagyis nem dícsérő

48
Kiss Dániel: Hosszúra nyúlik Peking karja, így távvezérel Európában a Kínai Kommunista Párt, In:
Index(www.index.hu), https://index.hu/kulfold/2021/11/01/kinai-kommunista-part-tavvezerles-konfuciusz-
intezet-europa-nyomasgyakorlas-cenzura/, [2022. 06. 15.];
49
U. o. 18.;
50
U. o. 18.;

27
hangvételű említése és véteknek számít hivatalos körökben Kínában és – sajnálatos módon –
azon is túl 51.

5.2 A kínai külügy erőfitogtatása, a farkasharcos diplomácia

Az elmúlt években a nyugati világban számottevő árnyalatbeli változás történt a kínai

diplomácia irányításáról történő megítélésében. A korábbi Teng Hsziao-ping–féle „alacsony
profil megőrzésére” irányuló stratégiájával ellentétben a kínai tisztviselők nyíltabban fejezik ki
ellentmondásos gondolataikat, amelyek ezzel egyidejűleg kimondottan gyakran negatív
következményekkel járnak a más országokkal fenntartott bilaterális kapcsolatokra nézve. A
Covid-19 világjárvány során a karanténba zárt nagyvárosok lakosainak elhallgattatása mellett 52
tehát még például azzal egyidejűleg ütötte fel a fejét ez a notórius viselkedés tulajdonképpen a
digitális kínai külügy megnyilvánulásaiban, amelyet később „farkasharcos diplomáciaként”
vált ismertté. Az Amerikai Egyesült Államokhoz kötődő National Bureau of Asian Research
kutatóintézet jelentésében Joanna Nawrotkiewicz beszélgetése Peter Martinnal rávilágít a kínai
polgári hadsereg kiépítésére. Peter Martin Kína-szakértő könyve, a China’s Civilian Army: The
Making of Wolf Warrior Diplomacy című 2021-es tanulmánya jobb belátást biztosíthatott a
kibontakozott kínai polgári megfigyelésre és a kínai diplomácia agresszív irányváltásáról. A
farkasharcos diplomácia egy a magyar szakzsargonba újonnan, az angol terminológiából
bekerülő megfogalmazása annak, amit a kínai külügyi megbízottak radikális viselkedésmódbeli
elváltozásaiban megtapasztalhatunk, ha a Facebook vagy a Twitter idővonalait böngésszük és
a kínabarát politikai szemléletű üzenetek után kutatunk. Arra a kérdésre, hogy honnan ered a
megnevezés, és mi célból alkalmazzák ezt a stratégiát a kínai diplomáciai hivatalosságok, a
következő választ kaphatjuk: A „farkasharcosság” megnevezés konceptuális eredete egy kínai
különleges kommandó-alakulatokról készült Blockbuster-filmsorozat címéből eredő
megnevezéshez fűzhető, arra utalva, hogy milyen agresszív, asszertív viselkedést öltenek fel az
adott állam hivatali személyeinek profiljainak üzenetei a nyugati közösségi média, ezen belül
legérdekesebb módon a Twitter üzenőfalain a külföldi olvasóközönséget célozva. Kivételesen
kimondható, hogy kínai Internet-felhasználókra formális vagy informális háttértől függetlenül

51
Kollár Dóra: Akit nem nevezünk nevén: szinte mindent elér a cenzúra a kínai interneten, In: Menedzsment
Fórum (www.mfor.hu), https://mfor.hu/cikkek/makro/akit-nem-nevezunk-neven-szinte-mindent-eler-a-cenzura-
a-kinai-interneten.html, [2022. 06. 15.];
52
Varga Csaba Viktor: A kínai kormány próbálja elhallgattatni a karanténba zárt sanghaji lakosokat, In: Index
(www.index.hu), https://index.hu/kulfold/2022/04/23/sanghaj-koronavirus-zarlat-lezaras-intezkedes-szigoritas-
cenzura-kinai-kormany-hatosagok/, [2022. 06. 15.];

28
igaz, hogy idővonalaikon közzétett bejegyzéseikkel befolyásolhatják a közbeszédet Kínában az
Kínán kívül. Ennek értelmében belső és külső kibertéren – mármint a globális és a nemzeti
közösségia média felületeit is beleeértve – egyaránt tanúsíthatnak agresszív viselkedést
egyrészt a cenzúrázás és az emberi jogokkal való visszaélés vádjával szemben, másrészt a
nacionalista identitásuk kifejtése céljából, harmadrészt pedig a nyugat által képviselt,
politikailag szabadelvűbb értékek elleni visszhang formájában 53.

6. A cenzúrarendszer a pekingi olimpia árnyékában

A National Endowment for Democracy, vagyis NED nevű amerikai nemzetközi non-
profit nemkormányzati szervezet által összegyűjtött nemzetközi sajtópublikációk egy elég
borús képet festenek a kínai állami média álarca mögött rejlő valóságról 54. A különböző,
javarészt liberális demokratikus rendszerű nyugati államok szervezetei, intézményei által
közzétett sajtókommunikáció szerint alig kezdtek a különböző országok sportolói megérkezni
a 2022 februárjában megrendezett pekingi téli olimpiai játékok helyszínére, a hatóságok
nekifogtak elhallgattatni az aktivistákat, elcsendesíteni a bíráló hangokat 55 és bezárni a kritikus
közösségimédia-fiókokat, egyes előrejelzések már az ötkarikás játékok kezdete előtt vészjósló
képet alkottak a szivárogtatókra leselkedő veszélyekről 56. Cenzúrázzák a kritikusokat is,
ugyanis a kínai hatóságok, vagyis az állami erőszakszervezetek a kritikus jogi aktivistákat házi
őrizetben tartják, vagy börtönbe küldték. A cenzorok bezárták a kritikusok közösségimédia-
profiljait is. Ezen felül még a nemzetközi, vagyis nem csak kínai olimpikonokat is
figyelmeztették, hogy a tiltakozás büntetőeljárást vonhat maga után. A 2022. február 4-től 120-
ig tartó pekingi téli ötkarikás játékokra érkező sportolók, újságírók és más akkreditált
személyek minden korábbinál intenzívebb és szigorúbb biztonsági intézkedésekkel

53
A kiber-nacionalizmus három fajta megnyilvánulásáról ld. Jiang Ying: Cyber-Nationalism in China:
Challenging Western media portrayals of internet censorship in China. University of Adelaide Press,
Adelaide(Ausztrália), 2012, 47–62., 63–76., 77-96. o;
54
„Censorship, Surveillance, And Human Rights: 10 Ways These Trends Intersect With The 2022 Beijing
Winter Olympics”, In: National Endowment for Democracy (www.ned.org), https://www.ned.org/censorship-
surveillance-and-human-rights-10-ways-these-trends-intersect-with-the-2022-beijing-winter-olympics/, [2022.
06. 13.];
55
China: Censorship Mars Beijing Olympics – IOC, Sponsors’ Inaction Enables Restrictions on Athletes,
Journalists, In: Human Rights Watch(www.hrw.org), https://www.hrw.org/news/2022/02/18/china-censorship-
mars-beijing-olympics, [2022. 06. 14.];
56
Locked Down or Kicked Out, In: Foreign Correspondents’ Club of China (www.fccchina.org),
https://fccchina.org/wp-content/uploads/2022/01/2021-FCCC-final.pdf?x39796, [2022. 06. 14.];

29
szembesülnek 57. Az ezen olimpián foganatosított biztonsági óvintézkedések zömében a
koronavírus-pandémia megfékezésének ürügyében hozattak létre, ugyanakkor szignifikáns
részük mögött a kínai kormánynak a másként gondolkodókkal és a kritikusokkal szembeni
intoleranciája fedezhető fel, de szerepet játszik az egyes kártékonyan kiszólalkozó atléták,
újságírók és más személyek bebörtönzése is.

Többek mellett például a színhelyről egyenesen a PBS egyesült államokbeli hírcsatorna

riportere, Nick Schifrin jelentkezett be a News Hour nevű hírműsorba. A hírműsorban
panaszként könyvelve jelentették ki, hogy négy évvel korábban az oroszországi Szocsiban zajló
játékokhoz hasonlóan ismét egy autoritárius országban került megrendezésre a kvadrenniális
eseménysorozat, a helyválasztás ugyanis több érzékeny kérdést vethet fel emberi jogi
szempontból az emberi jogi szervezetek felől azon amerikai és máshonnan a nyugati világból
származó, de Kínában üzletileg érdekelt és befektetésekkel rendelkező cégek részére, akik
marketing és üzleti célokból közvetett hirdetői és cinkosainak neveztetnek az előző csoportok
által a kínai rezsimmel való bennfentes üzleti érdekeltségeik miatt.

Egy másik hasonló jellegű üzenetet közvetített a szakszerű Kínával kapcsolatos kommentárok
leadásával foglalkozó Chinafile online magazin is, akik szerint tizennégy évvel azután, hogy
Pekingben először olimpiai játékokat szerveztek, a 2022-es évben egy koronavírus-
világjárvány sújtotta körülmények közepette még inkább kérdéses a sajtó- és
véleményszabadság megléte a kínai állam polgárai által átélt valóság érzékeltetése felől. Az
előbb említett NED globálisan tevékenykedő demokrácia-lobbit végző NGO Kína szakértője,
Akram Keram szólalt meg a Chinafile magazinnál, aki aki tömören kifejtette annak
jelentőségét, hogy a pekingi olimpiai játékokra mint egy nehezen felmérhető kiterjedésű
fordulópontként kell rátekinteti az eseményre Kínának a világgal való kapcsolatainak az
optikáján keresztül. Maya Wang, a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szerv
szakértője így fejezi ki a drasztikus változásokat: „Ahogy Peking abúzusai elmélyülnek [a
lakossággal szemben] és Hszi Csin-ping törekszik a kínai kormányzat hatalmát és befolyását
érvényesíteni az ország határain túl, egyes kormányzatok azt demonstrálták, hogy elismerik a
Kínai Kommunista Pártot, mint egy ambiciózus feltörekvő erőt, amely a világ átalakítása iránt

57
Sarah Cook: Information Controls at The Beijing Olympics: What to Watch for, In: The Diplomat
(www.thediplomat.com), https://thediplomat.com/2022/01/information-controls-at-the-beijing-olympics-what-
to-watch-for/, [2022. 06. 14.];

30
elhivatott egy a hozzájuk barátságosabb arculat irányába, amely [ezzel együtt] kevésbé
barátságos az emberi jogok és demokráciával [szemben]” 58.

6.1 A diktatúrák legitimizálása sportjátékok szervezésével

A NED további sajtószemléjében rávilágít arra, hogy a nyugati sajtó több eklektikus
mérvadó szócsöve is sarkalatos módon észlelte azt a stratégiát, amelyet tulajdonképpen a világ
autoriter rezsimei – és ezek közül kiemelkedően természetesen a Kínai Népköztársaság
legeklatánsabb módon 59 – gyakorlatba ültetnek annak elérése céljából, hogy a világ többi,
javarészt demokratikus berendezkedésű nemzetközi közössége által betájolt világszínpadon
egy elfogadhatóbb arculatot öltsenek önmagukra, eltussolva az exploitatív önkényuralmi, vagy
parancsuralmi rezsimek által akár a saját népükkel szemben elkövetett visszaéléseket és más
abúzusokat. A The Guardian brit baloldali elkötelezettségű médium egyik munkatársa, Karim
Zidan szerint a nemzetközi sportrendezvények által a vétkeik eltüntetése felé irányuló burkolt
önarculat-tisztítási kísérletek tekintetében 2022 kifejezetten egy felmerülő aggályokkal teli
évnek bizonyul, ugyanis mind a téli olimpiai játékok, de még a 2022-es nemzetközi labdarúgó-
világbajnokság is Katarban, egy Kínára hajazó autoriter tendenciájú rezsimben fog kerül
megrendezésre, mindezek egyfajta rendszert legitimizáló megnyilvánulásokként foghatóak fel,
természetesen több kevesebb sikerrel a brit lap publicistája szerint: „Ez a stratégia figyelemre
méltó hatékonyságúnak bizonyul ezen államok publikus imázsának átalakítására és a rezsimek
legitimizálására.” 60

58
Susan Jakes, Sam Crane, Maya Wang, Zha Daojiong, Orville Schell, Stanley Rosen, Alec Ash, Maura
Cunningham, Susan Brownell, Yangyang Cheng, Akram Keram: The Olympics Return to Beijing – A Chinafile
Conversation, In: Chinafile(www.chinafile.com), https://www.chinafile.com/conversation/olympics-return-
beijing, [2022. 06. 15];
59
Angeli Datt: #Beijing2022: Winter Olympics a display of propaganda and censorship, In: Freedom
House(www.freedomhouse.org), https://freedomhouse.org/article/beijing2022-winter-olympics-display-
propaganda-and-censorship, [2022. 06. 14.];
60
Karim Zidan: Could 2022 be sportswashing’s biggest year?, In: The Guardian (www.theguardian.com)
https://www.theguardian.com/sport/2022/jan/05/sportswashing-winter-olympics-world-cup, [2022. 06. 15.];

31
 7. A politikai indoklású bebörtönzések és nemzetközi
percepciójuk

Kína állami börtön- és fegyházi fogvatartási intézményeiben raboskodik a második

legnagyobb számú ember a világon egyenesen az Amerikai Egyesült Államok után 61, amely a
Föld országai közül a legkiterjedtebb börtönlakó-populációjával rendelkezik.

A politikai véleménynyilvánítás miatt bekövetkező bebörtönzések számbeli értékei és

annak változása a jelenkorban kevésbé a szólás– és véleményszabadság érvényesülésére, mint
annak több eszközhöz folyamodva történő korlátozására utalnak a Kínai Népköztársaság
területén. Egy 2022-es tanulmány a kínai állami politikai érdekű inkarcerációs arányokat
kutatva megfigyelést tett a kínai karhatalom retorzióinak nemzetiségek mentén szelektív
hozzáállásáról. A mannheimi Egyetem munkatársaként dolgozó német Christoph Valentin
Steinert emberjogi visszaéléseket vizsgáló kutató a kínai törvényszék szelektív bánásmódját
vélte felfedezni. Ezt jelentette az egyes Kínán belüli etnikumok, mint az ujgurok vagy a tibetiek
az ugyanakkora mértékű törvényszegések ellenében súlyosabb büntetéseket szabtak ki és
hosszabban tartották bebörtönözve, mint a nem kisebbségi, hanem többségi han kínai kulturális
háttérrel rendelkező állampolgárokat 62.

A 2022 március 3-i keltezésű tanulmány egy nyolc évvel azelőtti esettel példálózik,
miszerint a Hszincsiang Autonóm Területről származó Ilham Tohti nevű közgazdaságtan-
professzor elfogták és hét diákját letartóztatták, majd egy rövid törvényszéki procedúrát
követően különböző időtartamú börtönbüntetéseket kaptak, mert az egyetemi tanárt és
hallgatóit a kínai állammal kritikus Uyghur Online nevű portállal hozták összefüggésbe. A
tanárt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték azért, mert összekapcsolták kritikus
tevékenységét az előbb említett Kína-ellenes webes újság működtetésével, míg a hét diákját –
közülük hat ujgur és egy han kínai nemzetiségű – háromtól nyolc évig terjedő
szabadságvesztésben részesültettek. A megkülönböztetésre alapuló hozzáállás akkor sejlik fel,

61
Kínában megközelítőleg 1 millió és 700 ezer ember teszi ki büntetés-végrehajtási intézményrendszerének
teljes létszám-állományát, ezzel az USA után a második hellyel bír, erről ld. „Incarceration rates by country”. In:
World Population Review(www.worldpopulationreview.com), https://worldpopulationreview.com/country-
rankings/incarceration-rates-by-country [2022. 06. 20.].
62
Christoph Valentin Steinert: The duration of political imprisonment: Evidence from China. In: SagePub
Journals(www.journals.sagepub.com), https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/07388942221080105#_i25
[2022. 06. 20.];

32
amikor a kibocsátott börtönbüntetések hosszát végigtekintjük: Ugyanazokra az államellenes
szeparatizmus végett felhozott vádakra az előállított ujgur etnikumú hallgatókat csökkenő
sorrendben nyolc, hét öt, három és fél év letöltendő börtönbüntetésre kötelezték, míg az
egyetlen nem kisebbségi vádlottat, amely ugyanazon törvénysértést követte el, mint a többi,
mindössze három év letöltendő szabadságvesztésben részesült.

A Kínai Népköztársaság területén rögzített emberjogi visszaélések és az etnikai alapon

történő diszkrimináció és cenzúrán túlnyúló karhatalmi intézkedések bűnlajstromát bővíti az
előző paragrafusban felvezetett Ilham Tohti professzor és tanítványainak esete a kínai
igazságszolgáltatással. Érdekes ugyanakkor megjegyezni az Ilhan Tohti professzoréhoz és a
hozzá hasonló történetének nyilvánosságra a nyugati közvéleményt befolyásoló szerepét
tekintve, hogy az említett személy számtalan más ujgur nemzetiségű fogvatartott mellett rajta
van az amerikaiak által üzemeltetett nemzetközi fogoly-nyilvántartásban. A lista a kínai
pártállam büntetőeljárási intézményeiben igazságtalanul és méltánytalanul raboskodó politikai
foglyokat tartja számon, a beazonosítást és a számozást pedig az Egyesült Államok
Képviselőházához és Kongresszusához bekötött szerv, nevesint a Congressional–Executive
Commission on China végzi. A Kínában raboskodó politikai célokból internált fogvatartott
személyek listája és a tény, hogy ezt a listát közvetlenül az Egyesült Államok kormányzatának
egyik társult kongresszusi végrehajtó bizottsága tartja fényt deríthet számunkra arról, hogyan
változott az amerikai külpolitikai vélemény Kínával szemben.

A korábban az amerikai-kínai bilaterális viszonyt jellemző antagonisztikus – más rivális

nagyhatalmak, például az Orosz Föderáció ellenében történő – kooperáció és a kölcsönös
kereskedelmi kapcsolatokra alapozó együttműködés perspektívájáról egyre inkább áttért az
USA kormányának a percepciója a pártállam karhatalmának kegyetlenségének és a kiépülő
megfigyelői állam emberi jogok eltiprásának az elítélése irányába. Ezt a tényt mi sem bizonyítja
jobban, hogy már 2010-ben kongresszus előtti meghallgatások keretein belül szólaltattak meg
a kínai emberjogi visszaélésekben, pártállami cenzúrázási architektúrában és más belsős állami
ügyekben jártas szakértőket. Ezeknek a szakértőknek az Egyesült Államok törvényhozási
testületeivel való értekezése abból a célból valósult meg, hogy kellő meglátásokat
biztosíthasson az elkövetkező periódus idejére megfogalmazódó amerikai Kína-politika
csapásirányának meghatározására 63.

63
„Polical Prisoners in China: Trends and Implications for U.S. Policy – Hearing before the Congressional-
Executive Commission on China | 111th Congress, Second Session”. In: U.S. Government Publishing Office

33
 Egyébiránt ehhez kapcsolódóan a kínai-amerikai relációkat számottevő mértékben
befolyásoló szemléletváltásra egyéb intézkedések intézményesítése mellett a hajdani Trump-
adminisztráció idején került sor: A Joseph Biden-adminisztrációt megelőző Donald Trump-
korszak, azaz Michael Richard Pompeo külügyminiszteri mandátumának időszakában
tekintélyes mértékben feszültebb viszony alakult ki az amerikai-kínai bilaterális
kapcsolatokban, mint az azt megelőző Barack Obama-elnöksége alatt vagy az azutáni Joe
Biden-érában. A 2010-es évek második felében felerősödő kínai-amerikai vámháború is
rányomta a bélyegét a barátságtalanná váló kormányközi hangulatokra, az ujgurisztáni tömeges
detenciók, a kínai állami propaganda gondolataira nevelő úgynevezett átnevelési táborok felől
érkező bizonyítékok válhattak a gyújtószikrává az amerikai és a kollektív nyugati attitűd
Kínával szembeni kritikus fellángolása irányába: Mike Pompeo leköszönő külügyminiszter
2021 január 19-én úgy összegezte az amerikai-kínai kapcsolatok 2017-2021 között zajló négy
évét, mint a kapcsolatok hathatós romlásának kezdete 64. Az Egyesült Államok
Külügyminisztériuma ezen felül kommünikéjében felhívta a figyelmet arra, hogy becsléseik
szerint mintegy egy milliónál is több személy is fogolytáborokban raboskodhat Ujgurisztánban
a Kínai Kommunista Párt diszkrimináns rezsimjének kezei között. Ezen felül az amerikai
külügyi sajtó kommunikációban olyan végletekig is elmentek a véleményük megformálása
közben, miszerint egy potenciális népirtásra való előkészületeket vizionáltak Ujgurisztánban a
jelentések szerint az ujgur nők tömeges sterilizálásra, a han kínai lakosság mesterséges és
erőltetett betelepítési programjára és az ujgur férfiak hamis vádak alapján történő detenciójára
hivatkozó bizonyítékok alapozván 65.

A kronológiai sorrend szerint következő, jelenleg is hivatalban levő Joe Biden-

adminisztráció külügyminisztere, Anthony Blinken több tekintetben továbbra is az Amerikai
Egyesült Államok legjelentősebb hosszú-távú riválisaként kezeli a Kínai Népköztársaságot.
Annak ellenére, hogy 2022 február 24-én elkezdődő orosz invázió Ukrajna területén némileg
eltérítette a Kínáról való fókuszt egy aktuálisan zajló különleges katonai műveleteket magába
foglaló konfliktusra Ukrajnában, az Egyesült Államok külügyminisztériuma ezek után is Kínát
tekinti a veszély nagyobbik forrásának az emberi jogok globális helyzetének javulása

(www.govinfo.gov), https://www.govinfo.gov/content/pkg/CHRG-111hhrg57905/html/CHRG-
111hhrg57905.htm [2022. 06. 20.];
64
Mike Richard Pompeo: Determination of the Secretary of State on Atrocities in Xinjiang. In: U. S. Department
of State (www.state.gov), https://2017-2021.state.gov/determination-of-the-secretary-of-state-on-atrocities-in-
xinjiang/index.html, [2022. 06. 22.];
65
Peter Mattis: Yes, the Atrocities in Xinjiang Constitute a Genocide. In: Foreign
Policy(www.foreignpolicy.com), https://foreignpolicy.com/2021/04/15/xinjiang-uyghurs-intentional-genocide-
china/, [2022. 06. 22.];

34
szempontjából 66. Az Anthony Blinken által elmondott beszéd transzkriptált változatának az
üzenete a precedens időszak külpolitikai megfontolásának valamivel óvatosabban közelíti meg
Kína geopolitikai helyzetét – szintúgy vélhetőleg a kibontakozott fegyveres konfliktusok miatt
Európában –, mint a Csendes-óceáni térségre és azon keresztül a globális amerikai hegemóniára
veszélyes tényezőként fellépő aktorét 67.

Amennyiben az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának kijelentései

alapján leszűrt aggodalmak igaznak bizonyulnak, akkor a huszonegyedik század történetének
eleddig legnagyobb mértékű etnikai alapon szervezett tömeges igazságtalanságok sorozatának
lehet a nyugati közvélemény szem- és fültanúja. A globális sajtó már több éve különböző
tematikák mentén meghúzta a vészharangot 68 a cenzúrarendszer és a médiakontroll mögül – a
kínai pártapparátus agendájának ellentétes szemlélete, valamint minden tény nyilvánosságra
hozatala meggátolását célzó intézkedés ellenére 69 – egy potenciális humanitárius válság
meglétéről Ujgurisztánban, és ezután is folytatja tényfeltáró tevékenységét.

8. Következtetések
Dolgozatom céljává tűztem ki rávilágítani arra a jelenségre, mennyire extrém végletekig
kerülhet megvalósításra a digitális önkényuralom. Törekedtem minél több modern sajtóbeli
tanúskodást felmutatni erről a jelenségről, hogy felhívjam a figyelmet az internetes
szólásszabadság elfojtásának kifejezetten aktuális veszélyeire. A kínai nagy digitális tűzfalhoz
hasonló szerkezeteket a nagyszabású információt szűrő, szabályzó és irányító rendszerek nem
pusztán kommunista pártállamok esetében ültethetőek gyakorlatba, hanem bármely olyan
országban, amely a tömeges szociális megfigyelés fokozásának útjára téved, például a
közbiztonság fenntartásába fektetett vágyak egyfajta járulékos veszteségeként.

66
Anthony John Blinken: The Administration’s Approach to the People’s Republic of China. In: U. S.
Department of State (www.state.gov), https://www.state.gov/the-administrations-approach-to-the-peoples-
republic-of-china/ [2022. 06. 20.];
67
U. o.;
68
Az ujgur tartomány egyik megyéjében található a világon a legnagyobb arányban a bebörtönzöttek aránya,
minden 25 emberből legalább egy börtönviselt személy az Al-Dzsazíra tudósítása szerint, ld. „Uighur county in
China has highest prison rate in the world”. In: Al Jazeera(www.aljazeera.com),
https://www.aljazeera.com/news/2022/5/16/uighur-county-in-china-has-highest-prison-rate-in-the-world [2022.
06. 20.].
69
Sophie Richardson: China’s Weak Excuse to Block Investigations in Xinjiang.In: Human Rights
Watch(www.hrw.org), https://www.hrw.org/news/2020/03/25/chinas-weak-excuse-block-investigations-xinjiang
[2022. 06. 20.].

35
 Az egyik elterjedt formája tehát egyrészt a kínai kormány hatalomgyakorlásának az
elégedetlenséget szító avagy eltérő véleményeket propagáló tartalmakkal szemben a tiltás, a
cenzúra, az ellehetetlenítés. Másrészt egy további elterjedt metodológiájuknak számít a
médiakontroll terén a szisztematikus monitorizálás és egyfajta úgynevezett „tűzfalak”
felállítása. Ez internetes keresők találatainak szabályozásában, valamint a kormányzati
narratívára nézve kompromittálónak minősített információkat megosztó, előállító és továbbító
weboldalak leállításában merül ki. Mindez a kényes információknak a virtuális nyilvánosság
elől való szándékos eltüntetését célozza. Azok az egyének, különösen a nevesebb média-
egyéniségek és újságírók, akik folytatólagosan kritikákatt fogalmaznak meg vagy titkolt
információkat osztanak meg, előbb-utóbb a kínai pártállam karhatalma részéről súlyos
retorziókkal szembesülhetnek: Megfoszthatják állásától, letartóztathatják, börtönbe juttathatják
vagy más módon tüntethetik el a nyilvános életből.

Kína fejlődésének irányvonalát a modernkor idejére leginkább a hajdani nagy reformer

államférfiak, mint például Deng Hsziao-ping tevékenységének mintájára érthetjük meg.
Mindezekkel a dengista eszményekkel azonban először a Hu Csintao, később a Hszi Csin-ping
uralma alatti kínai államvezetések részben szembefordultak. Ez alatt ugyanis természetesen az
értendő, hogy Deng Hsziao-ping vezérsége alatt kivezette az országát maoista kudarcos nagy
előrelépés és kulturális forradalom okozta gazdasági katasztrófából, liberalizáló és
piacgazdaság felé orientáló gazdasági intézkedéseket foganatosított meg a tervgazdaság
hiányosságainak korrigálására, megteremtve ezzel a piaci szocializmus gazdaságát. Kína a
Deng-korszak alatt megejtette nagy újranyitását a világ felé, közeledett Washington és a nyugati
államok felé és eltávolodott Moszkvától, ezáltal a hidegháború bipoláris konfliktusába egy új
pólust képezett, és az ő reformjainak köszönhetően 2010 után a világ második legnagyobb
gazdaságává vált az Amerikai Egyesült Államok után. Kína a nemzetközi politika
világszínpadára lépett, pozitív diplomáciai kapcsolatokat ápolva a nemzetközi közösség
valamennyi tagjával, ugyanakkor elindult egy erős társadalmi fejlődésen is az általános népjólét
gazdasági fellendülése végett. A nagy kínai kitárulkozás a nagyvilág felé valamikor 2008
tájékán kulminálódott, amikor egyúttal Pekingben rendezték meg először Kína területén a
nemzetközi olimpiai játékokat is.

Ezzel szemben a századforduló utáni kínai vezetés fokozatosan, majd Hszi Csin-ping
hatalomra kerülését követően szinte teljesen magába fordult, azaz a külvilággal való érintkezés
helyett a belső ügyek új célok szerinti rendezését helyezte előtérbe. Mindehhez szükséges volt
a társadalom feletti ellenőrzés visszaszerzése, az addig valamelyest szabadon tevékenykedés

36
jogaival élő kínai cégek szigorú állami irányítás alá terelése, valamint a lakosok Kína-
szemléletének sarkalatos megváltoztatása. Kína egyszerre akarta elérni, hogy külföldről egy
erősödő állam tekintetét lássák, míg belül az ország lakosainak megakadályozzák az olyan
információkhoz való hozzáférését, amely rásejtetné az átlagembert az állam égető belső
gondjaira. Végeredményben ezen célok eléréséhez a média felett gyakorolt teljes irányítás
elérése szerepelt régi és új platformokon, individuális és kollektív megnyilvánulások ellen
fellépő repressziók alakjában egyidejűleg, így az interneten még annyira, mint a hagyományos,
régóta felügyelt nyomtatott sajtó világában.

Kína a digitális szociális kommunikációs felületek komolyabb léptékű szabályozásába

a 2010-es évektől fogott bele, amely egybeesik Hszi Csin-ping államelnök-pártfőtitkár
színrelépésével. Egyrészt szigorú keresési szűrési rendszert ültettek gyakorlatba, minden a
hatalom tekintélyére csorbát vetni képes fogalmat tiltani kezdtek, de tiltásra kerültek ezen
fogalmak használata a személyközti kommunikációban valamennyi Kínába forgalomra
használatos applikáció, szoftver beépített szűrési algoritmusán belül. Felállításra került a nagy
kínai tűzfal, amely különféle, korábban taglalt módszerekkel igyekszik elérni, hogy ne lehessen
a Kínai Kommunista Párt és Hszi Csin-ping főtitkár rendszerének fájó tartalmakhoz hozzáférni.
A világra kifele tekintve ugyanakkor Kína nem zárkózott be, hanem egy szabályos propaganda-
terjesztésre specializálódott média-arzenált uszított az egyes globális kommunikációs
szócsövek oldalaira, sőt, még egy sajátos fogalom is alakult ki a notóriusan a „Központi
Királyság” teljesítményét igéző kínai állami diplomaták, politikusok, influenszerek, publicisták
megnyilvánulásainak excentrikus metodológiájáról, mely a „farkasharcos-diplomácia” néven
híresült el 70.

Kína társadalmi értekezési felületeinek az ilyetén mértékű torz átváltozása

értelemszerűen előbb-utóbb egyre nagyobb figyelmet hozott a külvilági sajtó részéről, az
álságos külső digitális diplomáciájuk halovány álcája mögött súlyosabbnál súlyosabb emberi
jogi sérelmekre utaló bizonyítékok kerültek a riadtan figyelő nemzetközi nézőközönség
tekintetébe, ezáltal Kína megítélése is hasonló mértékekben kezdett deteriorálódni a fokozatos
– nyugati, demokratikus és liberális jogállami, az emberi jogokat figyelembe vételének
szempontjából – javulás látszataival ígérkező tranzicionális, egyre kevésbé autoriternek tűnő

70
Understanding Chinese “Wolf Warrior Diplomacy”, In: National Bureau of Asian Research (www.nbr.org),
https://www.nbr.org/publication/understanding-chinese-wolf-warrior-diplomacy/, [2022. 06. 19.];

37
rezsim valótlanságának fátylából egy totalitárius diktatúra poszt-modern totális megfigyelő-
állam aggasztó valóságába egy igen gyors fordulat keretei közt.

Véleményem szerint dolgozatom alátámasztja az általam megfogalmazott

hipotéziseket, hiszen kitértem benne arra, hogy mikortól és hogyan épült fel a médiakontroll
Kínában, amelyből megtudtuk személyes és társadalmi indíttatásának okait, mégpedig azt,
hogy milyen megítélése volt ezen fejleményekre a nyugati közvélemény, amint egyre több és
több borúlátó képet festő információ került a globális nyilvánosság elő. Úgy vélem, hogy a
kínai nép ilyen módú sanyargatásának esete saját kormánya részéről rámutat azokra a
potenciális könyörtelenségekre, amelyeket egy fékek és ellensúlyok teljes mellőzésével
működő hatalom rákényszeríthet a neki alávetett, illetve rabigába szorult lakosságra. Mint a
nemzetközi kapcsolatok világának elkötelezettje a szolidaritás és egyetértés elvei mentén,
kulcsfontosságúnak tartom a figyelem felhívását a diktatúrák elleni harcra, hiszen emberi és
polgári kötelességnek tekintem egy alkotmányos jogállam támogatójaként, hogy ne hagyjuk
embertársainkat mindhiába szenvedni egy elnyomó totalitárius hatalom bilincseiben.

Hipotézisem eredeti feltételezéseit többnyire sikerült bebizonyítanom, miszerint a kínai

médiacenzúra lényegében a kormányzat eszköze önmaga legitimizálására. A párt narratívájával
ellenkező vélemények eltussolásával elérni szándékozzák, hogy ne szülessen mérvadó
társadalmi diskurzus, amely a kommunista rendszer elleni ellenállásra szólítana fel. Egyrészt a
Kínai Nagy Tűzfal működtetését övező sikeres cenzúrázási munkálatok segítenek
beazonosítani a kínai rendszer vélt vagy valós ellenfeleit. Másodrészt ezen felül az a tény, hogy
cégeket alkalmaznak öncenzúrára és külső tartalomszűrésre, azt a következtetést engedi
levonni, hogy egy állandó és kollektív társadalmi cselekvést igényel a pártállam elkötelezettjei
részéről a pártállam ellenségeinek az elnyomatása céljából. Harmadrészt a politikai okokból
bebörtönzött személyek számának változásai az utóbbi években rávilágítanak a cenzúra mellett
a karhatalom azon túlnyúló képességére, hogy eltüntesse a kormányzati narratíva által
deviánsként felcímkézett személyeket és csoportosulásokat a közéletből akár fizikai erőszak
alkalmazása segítségével.

Végkövetkeztetésként kijelenthető, hogy Kína jelenkori autoriter rendszerének

hatalomgyakorlási eszközei analizálása segítségével a diktatúrák cenzúrája által körülhatárolt
valóság-szemelvényeknek lehetünk szemtanúi. Esetlegesen további kutakodás szükségeltetik,
ezt viszont a kínai állam diktatórikus mivoltából származó bezártsága nehezíthet meg. A kínai
államigazgatás kínos belügyeiről való hírszerzés eleddig főképp a nemzetközi sajtó és a
humanitárius szervezetek tényfeltáró tevékenységével volt összefüggésbe hozható, hiszen az

38
egyéni, valós terepen történő kísérletek kockázatossága kifejezetten gátolja a kutatómunka
megvalósíthatóságát. Ebből kifolyólag ismereteink bővítését elsősorban a kínai belső ügyekről
kiszivárgó információk feldolgozása segítségével érhetjük el, amely a kínai cenzúra-rendszer
alól kibúvó, a karhatalom elől menekülő kínaiak fáradságos hozzájárulásai nélkül nem
történhetne meg. Mindezeket figyelembe kell vennünk egy a média irányításának állapotairól
szóló kutatás során, hiszen az egyes kiszivárogtatók saját maguk és közvetlen hozzátartozóik
felett lebegő veszélyek ellenében is küzdelmet folytatnak, melynek érdekében közvetetten
példát statuálnak az emberi jogok fenntartásáért és visszaszerzéséért végzett aktivizmus ügyéről
Kínában és világszerte.

9. Bibliográfia, felhasznált referenciák

Könyvek:

• Ezra F. Vogel: Teng Hsziao-ping és Kína megreformálása, Antall József

Tudásközpont, Budapest, 2018, 728–757 o.;

• Francis Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember. Ford. Somogyi Pál, M.

Nagy Miklós. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1994.;

• He Qinglian: The Fog of Censorship. HRIC – Human Rights in China Publication,

New York City, 2008, 1–22. o.;

• Henry Kissinger: Kínáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014.;

• Jiang Ying: Cyber-Nationalism in China: Challenging Western media portrayals of

internet censorship in China. University of Adelaide Press, Adelaide(Ausztrália), 2012,
47–62., 63–76., 77-96. o;
• Margaret E. Roberts: Censored – Distraction and Diversion Inside China’s Great
Firewall. Princetun University Press, 2018, 222-228. o.;

39
 • Peter Martin: China's Civilian Army: The Making of Wolf Warrior Diplomacy, Oxford
University Press, New York City, 2021.;

• Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa

Könyvkiadó, Budapest, 1998.;

• Xi Jinping: Kína kormányzásáról. Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017.;

Tanulmányok:

• Christoph Valentin Steinert: The duration of political imprisonment: Evidence from

China. In: SagePub Journals(www.journals.sagepub.com),
https://journals.sagepub.com/doi/full/10.1177/07388942221080105#_i25 [2022. 06.
20.];

• S. Chandel, Z. Jingji, Y. Yunnan, S. Jingyao and Z. Zhipeng, "The Golden Shield

Project of China: A Decade Later—An in-Depth Study of the Great Firewall," 2019
International Conference on Cyber-Enabled Distributed Computing and Knowledge
Discovery (CyberC), 2019, pp. 111-119, doi: 10.1109/CyberC.2019.00027,
https://www.researchgate.net/publication/338361425_The_Golden_Shield_Project_of
_China_A_Decade_Later-An_in-Depth_Study_of_the_Great_Firewall, [2022. 06.
18.];

Internetes források:

• 10 Most Censored Countries, In: Committee to Protects Journalists (cpj.org),

https://cpj.org/reports/2019/09/10-most-censored-eritrea-north-korea-turkmenistan-
journalist/ [2022. 06. 15.];

• Anabel Hernandez: Press Freedom rapidly deteriorating in China – report. In:

Deutsche Welle (www.dw.com), https://p.dw.com/p/46IQ, [2022. 06. 11];

• Angeli Datt: #Beijing2022: Winter Olympics a display of propaganda and censorship,

In: Freedom House (www.freedoumhouse.org),
https://freedomhouse.org/article/beijing2022-winter-olympics-display-propaganda-
and-censorship, [2022. 06. 14.];

40
• Arthur Herman: The Road to Internet Serfdom – China, Russia, and Orwell’s boot,
Commentary (www.commentary.org), 2016. március 1.,
https://www.commentary.org/articles/arthur-herman/road-internet-serfdom/ [2022. 06.
13.];

• Beina Xu, Eleanor Albert: Media Censorship in China, In: Council on Foreign Relations
(www.cfr.org), https://www.cfr.org/backgrounder/media-censorship-china, [2022. 06.
11];

• Beina Xu, Eleanor Albert: Media Censorship in China, In: Council on Foreign
Relations (www.cfr.org), https://www.cfr.org/backgrounder/media-censorship-china
[2022. 06. 10.];

• Bőtös Botond: Így foglalta el Putyin az orosz médiát, In: Index (www.index.hu),
index.hu/kulfold/2014/05/14/igy_foglalta_el_putyin_az_orosz_mediat/ [2022. 06. 15.];

• Censorship, Surveillance, And Human Rights: 10 Ways These Trends Intersect With
The 2022 Beijing Winter Olympics”, In: National Endowment for Democracy
(www.ned.org), https://www.ned.org/censorship-surveillance-and-human-rights-10-
ways-these-trends-intersect-with-the-2022-beijing-winter-olympics/, [2022. 06. 13.];

• China – The World Factbook: https://www.cia.gov/the-world-

factbook/countries/china/, [2022. 06. 18.];

• China – The World Factbook: https://www.cia.gov/the-world-

factbook/countries/china/, [2022. 06. 18.];

• China : Freedom on the Net 2021 Country Report | Freedom House. In: Freedom
House(www.freedomhouse.org), https://freedomhouse.org/country/china/freedom-
net/2021, [2022. 06. 20];

• China and Russia’s Orwellian attacks on Internet freedom”, In: The Washington Post
(www.washingtonpost.com), https://www.washingtonpost.com/opinions/keep-the-
internet-free/2015/12/25/e9141c8a-a821-11e5-bff5-905b92f5f94b_story.html, [2022.
06. 14.];

• China: Censorship Mars Beijing Olympics – IOC, Sponsors’ Inaction Enables

Restrictions on Athletes, Journalists, In: Human Rights Watch(www.hrw.org),
https://www.hrw.org/news/2022/02/18/china-censorship-mars-beijing-olympics,
[2022. 06. 14.];

41
• Enemies of The Internet. In: Reporters Without Borders (www.rsf.org),
https://rsf.org/sites/default/files/2014-rsf-rapport-enemies-of-the-internet.pdf, [2022.
06. 18.];

• Georgia Wells, Liza Lin: Pro-China Twitter Accounts Flood Hashtag Critical of Beijing
Winter Olympics, In: The Wall Street Journal (www.wsj.org),
https://www.wsj.com/articles/pro-china-twitter-accounts-flood-hashtag-critical-of-
beijing-winter-olympics-11644343870, [2022. 06. 14.];

• Incarceration rates by country. In: World Population

Review(www.worldpopulationreview.com),
https://worldpopulationreview.com/country-rankings/incarceration-rates-by-country
[2022. 06. 20.].

• Individuals using the Internet (% of the population) – China. In: The World Bank
Group(www.worldbank.org),
https://data.worldbank.org/indicator/IT.NET.USER.ZS?locations=CN, [2022. 06. 20.];

• Internet – Our World In Data. In: Our World In Data(www.ourworldindata.org),

https://ourworldindata.org/internet, [2022. 06. 20.];

• Internet 2022 Usage in Asia. In: Internet World Stats(www.internetworldstats.com),

https://www.internetworldstats.com/stats3.htm, [2022. 06. 20.];

• Joseph Johnson: Countries with the highest number of Internet users 2022. In:
Statista(www.statista.com), https://www.statista.com/statistics/262966/number-of-
internet-users-in-selected-countries/, [2022. 06. 20.];

• Karim Zidan: Could 2022 be sportswashing’s biggest year?, In: The Guardian
(www.theguardian.com)
https://www.theguardian.com/sport/2022/jan/05/sportswashing-winter-olympics-
world-cup, [2022. 06. 15.];

• Kiss Dániel: Hosszúra nyúlik Peking karja, így távvezérel Európában a Kínai
Kommunista Párt, In: Index(www.index.hu),
https://index.hu/kulfold/2021/11/01/kinai-kommunista-part-tavvezerles-konfuciusz-
intezet-europa-nyomasgyakorlas-cenzura/, [2022. 06. 15.];

• Kollár Dóra: Akit nem nevezünk nevén: szinte mindent elér a cenzúra a kínai interneten,
In: Menedzsment Fórum (www.mfor.hu), https://mfor.hu/cikkek/makro/akit-nem-

42
 nevezunk-neven-szinte-mindent-eler-a-cenzura-a-kinai-interneten.html, [2022. 06.
15.];

• Kollár Dóra: Sosem látott technológiai forradalom dübörög Kínában, In: Menedzsment
Fórum(www.mfor.hu), https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/sosem-latott-technologiai-
forradalom-duborog-kinaban.html, [2022. 06. 12.];

• Li Yuan: Learning China’s Forbidden History, So They Can Censor It, In: The New
York Times (www.nytimes.com),
https://www.nytimes.com/2019/01/02/business/china-internet-censor.html,
[2022.06.12.];

• Locked Down or Kicked Out, In: Foreign Correspondents’ Club of China

(www.fccchina.org), https://fccchina.org/wp-content/uploads/2022/01/2021-FCCC-
final.pdf?x39796, [2022. 06. 14.];

• Masha Borak: Beyond the Great Firewall: China’s vast censorship apparatus ropes in
companies to do the work themselves. In: South China Morning Post (www.scmp.com),
https://www.scmp.com/abacus/tech/article/3105522/beyond-great-firewall-chinas-
vast-censorship-apparatus-ropes-companies, [2022. 06. 18.];

• Matthias von Hein: Media in China – Between Censorship and Commerce, In: Deutsche
Welle (www.dw.com), https://p.dw.com/p/DywL, [2022. 06. 11];

• Niall McCarthy: China Now Boasts More Than 800 Million Internet Users And 98% Of
Them Are Mobile [Infographic]. In: Forbes(www.forbes.com),
https://www.forbes.com/sites/niallmccarthy/2018/08/23/china-now-boasts-more-than-
800-million-internet-users-and-98-of-them-are-mobile-
infographic/?sh=3468f1f97092, [2022. 06. 20.];

• Sarah Cook: Information Controls at The Beijing Olympics: What to Watch for, In: The
Diplomat (www.thediplomat.com), https://thediplomat.com/2022/01/information-
controls-at-the-beijing-olympics-what-to-watch-for/, [2022. 06. 14.];

• Susan Jakes, Sam Crane, Maya Wang, Zha Daojiong, Orville Schell, Stanley Rosen,
Alec Ash, Maura Cunningham, Susan Brownell, Yangyang Cheng, Akram Keram: The
Olympics Return to Beijing – A Chinafile Conversation, In:
Chinafile(www.chinafile.com), https://www.chinafile.com/conversation/olympics-
return-beijing, [2022. 06. 15];

43
• Top 10 internet-Censored Countries”, In: USA Today(www.eu.usatoday.com),
https://eu.usatoday.com/story/news/world/2014/02/05/top-ten-internet-
censors/5222385/, [2022. 06. 14.];

• Understanding Chinese “Wolf Warrior Diplomacy”, In: National Bureau of Asian

Research (www.nbr.org), https://www.nbr.org/publication/understanding-chinese-
wolf-warrior-diplomacy/, [2022. 06. 19.];

• Varga Csaba Viktor: A kínai kormány próbálja elhallgattatni a karanténba zárt

sanghaji lakosokat, In: Index (www.index.hu),
https://index.hu/kulfold/2022/04/23/sanghaj-koronavirus-zarlat-lezaras-intezkedes-
szigoritas-cenzura-kinai-kormany-hatosagok/, [2022. 06. 15.];

10. Melléklet

44
1. Ábra: A médiaszabadság helyzetének változása Kínában 2019-ig új
mélypontokat ért el a Freedom House felmérései szerint:
https://freedomhouse.org/report/china-media-bulletin/2020/china-media-bulletin-
2019-internet-freedom-trends-shutterstock [2022.06.15.];

45
2. Ábra: Az internet kontrollálásának kínai modellje, illetve különböző ágazatai:
https://freedomhouse.org/report/freedom-net/2018/rise-digital-authoritarianism, [2022.
06. 15.];

46
3. Ábra: kínai befektetések a világban: https://freedomhouse.org/report/freedom-
net/2018/rise-digital-authoritarianism, [2022. 06. 15.];

47
4. Ábra: A Kínai Népköztársaság terjeszkedő antidemokratikus befolyása a világ
országaiban: https://www.demdigest.org/defend-democratic-norms-to-counter-
chinas-expanding-malign-influence/ [2022.06.15.];

48
5. Ábra: A kínai diplomáciai Twitter-fiókok szabályos elburjánzása 2019-2020
között: https://www.wsj.com/articles/chinas-wolf-warrior-diplomats-are-ready-to-
fight-11589896722 [2022. 06. 16.];

49
6. Ábra: A rendszeres Twitter-bejegyzések számának változása a kínai állami
diplomáciai fiókok esetében: https://www.wsj.com/articles/chinas-wolf-warrior-
diplomats-are-ready-to-fight-11589896722 [2022. 06. 16.];

50
51
 7. Ábrák: Példák az agresszív kínai farkasharcos-diplomácia megnyilvánulásaira a
Twitteren: https://chinaglobalsouth.com/analysis/chinas-misguided-twitter-strategy-
in-africa/, https://www.buzzfeednews.com/article/bensmith/zhao-lijian-china-twitter,
[2022. 06. 16.];
Év Főbb események
1996 Az Aranypajzs-projekt kezdete;
2004 A kulcsszavas és érzékeny kifejezésekre alapozó szűrés
technológiájának kiépítéséhez hozzájárul a Cisco;
2004 Betiltják a Wikipédiát (később felmentik a tiltás alól);
2007 A YouTube Hong Kongban létesít egy adattárat, ekkorra tehető a
tiltásának kezdete a Kínai Népköztársaságban;
2008 A Facebook betiltása;
2009 A Twitter betiltása, elkezdődik a globális közösségi média felületek
kínai alternatíváinak elterjedése, a kínai internet világának további
elszigetelődése veszi kezdetét;
2010 A Google betiltása;
2014 Az Instagram betiltása;
2015 Minden külföldi weboldal, amely co.jp domainnel rendelkezik,
blokkolásra kerül;

8. Táblázat: Az Aranypajzs-projekt kiépülése Kínában, forrás:

https://www.researchgate.net/publication/338361425_The_Golden_Shield_Projec
t_of_China_A_Decade_Later-An_in-Depth_Study_of_the_Great_Firewall, [2022.
06. 16.];

52
 11. Rezumatul lucrării de licență

Scopul tezei mele este de a pune în lumină fenomenul extremelor extreme la care poate
fi dusă tirania digitală. Am încercat să prezint cât mai multe relatări din presa modernă despre
acest fenomen, pentru a atrage atenția asupra pericolelor foarte reale ale suprimării libertății de
exprimare pe internet. Structuri precum Marele zid de foc digital din China, cu sistemele sale
de filtrare, reglementare și control al informațiilor pe scară largă, pot fi puse în practică nu
numai în statele partidului comunist, ci în orice țară care merge pe calea creșterii supravegherii
sociale în masă, de exemplu ca o daună colaterală a dorinței de a menține siguranța publică.

Una dintre cele mai frecvente forme de exercitare a puterii de către guvernul chinez
împotriva conținutului care incită la nemulțumire sau propagă disidența este, prin urmare, pe
de o parte, interzicerea, cenzura și suprimarea. Pe de altă parte, monitorizarea sistematică și
instituirea așa-numitelor "firewall-uri" reprezintă o altă metodă obișnuită de control al presei.
Aceasta constă în reglementarea rezultatelor motoarelor de căutare și în închiderea site-urilor
web care împărtășesc, produc sau transmit informații considerate compromițătoare pentru
narațiunea guvernamentală. Toate acestea au ca scop ascunderea deliberată a informațiilor
sensibile de publicul virtual. Persoanele, în special personalitățile media și jurnaliștii
proeminenți, care continuă să critice sau să împărtășească informații clasificate se pot
confrunta, în cele din urmă, cu represalii severe din partea armatei partidului-stat chinez:
demitere, arestare, încarcerare sau alte forme de eliminare din viața publică.

Direcția de dezvoltare a Chinei în epoca modernă este cel mai bine înțeleasă în
conformitate cu activitatea marilor oameni de stat reformiști din trecut, precum Deng Xiaoping.
Cu toate acestea, toate aceste idealuri dengiste au fost parțial inversate, mai întâi de către
conducerea statului chinez sub conducerea lui Hu Jintao și apoi sub conducerea lui Xi Jinping.
Ceea ce se înțelege aici, desigur, este faptul că sub Deng Xiaoping, țara sa a fost scoasă din
dezastrul economic cauzat de eșecul maoist de a face mari progrese și de Revoluția Culturală,
iar măsurile economice de liberalizare și orientate spre piață au fost luate pentru a corecta
deficiențele economiei planificate, creând astfel o economie de piață socialistă. În timpul epocii
Deng, China a făcut marea redeschidere către lume, apropiindu-se de Washington și de statele
occidentale și îndepărtându-se de Moscova, formând astfel un nou pol în conflictul bipolar al
Războiului Rece și, datorită reformelor sale, a devenit a doua economie a lumii după Statele
Unite după 2010. China a intrat pe scena mondială a politicii internaționale, cultivând relații
diplomatice pozitive cu toți membrii comunității internaționale și, în același timp, s-a angajat

53
într-o dezvoltare socială puternică pentru o redresare economică a bunăstării generale a
poporului. Marea deschidere a Chinei către lume a culminat în jurul anului 2008, când Beijingul
a găzduit primele Jocuri Olimpice internaționale pe teritoriul chinez.

În schimb, conducerea chineză de după secol a devenit treptat, și după venirea la putere
a lui Xi Jinping, aproape complet introspectivă, concentrându-se pe un nou set de preocupări
interne mai degrabă decât externe. Acest lucru a necesitat recâștigarea controlului asupra
societății, plasarea companiilor chineze, care până atunci se bucurau de o oarecare libertate de
acțiune, sub un control strict al statului, precum și o schimbare fundamentală a modului în care
populația vedea China. În același timp, China dorea să fie văzută în străinătate ca un stat în
ascensiune, în timp ce, în țară, locuitorii săi erau împiedicați să acceseze informații care ar fi
expus cetățeanul mediu la problemele interne presante ale statului. În cele din urmă, atingerea
acestor obiective a presupus obținerea unui control total asupra presei pe platformele vechi și
noi, sub forma reprimării simultane a exprimării individuale și colective, astfel încât internetul
a fost chiar mai mult decât lumea tradițională, îndelung supravegheată, a presei scrise.

China a început să reglementeze platformele de comunicare socială digitală la o scară

mai serioasă în anii 2010, odată cu apariția premierului Xi Jinping. Pe de o parte, a fost pus în
practică un sistem strict de filtrare a căutărilor, fiind interzis orice termen care ar putea submina
autoritatea autorităților, dar utilizarea acestor termeni în comunicările personale a fost interzisă
în cadrul algoritmilor de filtrare integrați în toate aplicațiile și programele informatice utilizate
în China. A fost creat Marele zid de foc al Chinei, care folosește diverse metode, așa cum am
descris mai sus, pentru a împiedica accesul la conținutul dăunător pentru Partidul Comunist
Chinez și pentru sistemul secretarului general Xi Jinping. În același timp, China nu s-a închis
față de lumea exterioară, ci a incitat un arsenal mediatic specializat în diseminarea propagandei
în taberele diverselor portavoci de comunicare globală, ba chiar a apărut un concept specific
pentru metodologia excentrică a manifestărilor diplomaților, politicienilor, influencerilor și
publiciștilor statului chinez care se revendică în mod notoriu de la puterea "Regatului Central",
care a devenit cunoscută sub numele de "diplomația lupilor”.

O astfel de transformare distorsionată a suprafețelor discursului social al Chinei a atras,

în mod natural, tot mai multă atenție din partea presei străine, iar în spatele fațadei subțiri a
diplomației digitale externe lipsite de onestitate, dovezi ale unor încălcări tot mai grave ale
drepturilor omului au fost aduse la cunoștința publicului internațional alarmat, Imaginea Chinei
a început să se deterioreze pe o scară similară, de la vălul de irealitate al unui regim de tranziție
care promitea o îmbunătățire treptată în ceea ce privește statul de drept, statul de drept

54
occidental, democratic și liberal și respectarea drepturilor omului, la realitatea îngrijorătoare a
unui stat observator totalitar post-totalitar al unei dictaturi totalitare post-moderne, într-o
răsturnare foarte rapidă.

În opinia mea, teza mea susține ipotezele pe care le-am formulat, deoarece am descris
cum și când s-a instaurat controlul mediatic în China, din care am aflat motivele motivației sale
personale și sociale, și anume percepția acestor evoluții de către publicul occidental, pe măsură
ce tot mai multe informații care descriu o imagine sumbră erau puse la dispoziția publicului
global. Cred că cazul poporului chinez asuprit în acest mod de propriul guvern evidențiază
potențialul de cruzime pe care o putere care funcționează fără niciun fel de control și echilibru
îl poate impune populației sale subjugate și înrobite. În calitate de persoană angajată în
principiile solidarității și consensului în lumea relațiilor internaționale, consider că este esențial
să atrag atenția asupra luptei împotriva dictaturilor, deoarece consider că este o datorie umană
și civică, în calitate de susținător al unui stat constituțional bazat pe statul de drept, să nu-i lăsăm
pe semenii noștri să sufere în zadar în lanțurile unei puteri totalitare opresive.

În mare parte, am reușit să demonstrez ipoteza mea inițială conform căreia cenzura
media chineză este în esență un instrument al guvernului pentru a se legitima și că, prin
suprimarea opiniilor care contrazic povestea partidului, se urmărește împiedicarea apariției unui
discurs social semnificativ care să cheme la rezistență împotriva regimului comunist. Pe de o
parte, eforturile de succes ale cenzurii în legătură cu funcționarea Marelui zid de foc al Chinei
ajută la identificarea oponenților percepuți sau reali ai regimului chinez. În al doilea rând, în
plus, faptul că sunt angajate companii pentru autocenzură și filtrarea externă a conținutului duce
la concluzia că este necesară o acțiune socială permanentă și colectivă a protagoniștilor
partidului-stat pentru a suprima dușmanii partidului-stat. În al treilea rând, evoluția numărului
de persoane încarcerate din motive politice în ultimii ani evidențiază capacitatea brațului
statului, dincolo de cenzură, de a îndepărta din viața publică indivizi și grupuri etichetate drept
deviante de către narațiunea guvernamentală, chiar și prin utilizarea violenței fizice.

12. Concluzie
În concluzie, analizând mijloacele de putere exercitate de actualul regim autoritar din
China, putem asista la o scenă-realitate delimitată de cenzura dictaturilor. Este posibil să fie
necesară o explorare suplimentară, dar acest lucru poate fi complicat de natura închisă a statului
chinez ca dictatură. Culegerea de informații privind afacerile interne jenante ale administrației
de stat chineze a fost până acum asociată în principal cu activități de investigare a faptelor de

55
către presa internațională și organizațiile umanitare, deoarece riscul experimentelor individuale,
din lumea reală, împiedică în mod explicit fezabilitatea cercetării. Prin urmare, cunoștințele
noastre sunt extinse în primul rând prin prelucrarea informațiilor scurse despre afacerile interne
chinezești, care nu ar fi fost posibile fără contribuțiile minuțioase ale chinezilor care au fugit de
sistemul de cenzură și de autoritățile chineze. Toate acestea ar trebui să fie luate în considerare
în orice cercetare privind starea guvernanței mass-media, deoarece persoanele care divulgă
informații luptă împotriva pericolelor care planează asupra lor și a familiilor lor apropiate și,
indirect, dau un exemplu de activism pentru a susține și a revendica drepturile omului în China
și în întreaga lume.

56