Lázár Ervin: A csodapatika (átdolgozás)

Ének.
1. Eljött végre a karácsony, béke van most a világon,
és minden ház ablakában, gyertyafény világít lágyan.
2. Harang zúg messze halkan,,felcsendül egy régi dallam,
és szívünk már újra várja,, Jézus jön el a nagy világra!
Refr.: Karácsony ünnepén, eltölt a hit, és remény.
A fenyőág illatával békesség vár majd ránk,békesség vár majd ránk.
3. Eljött végre a karácsony, angyal repül ezüst szárnon,
hirdeti, hogy Betlehemben, égi tűz ég, akár a mennyben.
4. A Szent családot körül állják,, mind a kis Jézust csodálják,
kit Mária tart ölében, mosolyog rá, ringatja szépen.
Refr.: Karácsony ünnepén, eltölt a fény, és a remény.
A fenyőág illatával békesség száll majd ránk, békesség vár majd ránk.
Refr.: Karácsony ünnepén
eltölt a hit, és remény.
A fenyőág illatával békesség vár majd ránk, békesség vár majd ránk.

MESÉLŐ: Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, az Üveghegy észak-keleti
részén terült el Rimapéntek, aminek ország-világ a csodájára járt. Az emberek szívében ugyanis olyan
nagy gonoszság lakozott, hogy Isten elküldte angyalát, vigyen fényt, világosítsa meg lelküket, bírja jobb
belátásra őket. Pillanatnyilag sikerült is az angyal küldetése, ám ahogy teltek a napok, hetek, hónapok,
az emberiség újra és újra bűnbe esett, elfordult Istenétől. Azóta is minden esztendőnek a vége felé az
Úristen emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy a gonoszság útja rosszra vezet, s ezért ősszel a
napok rövidülni kezdenek, a sötétség minden este korábban szakad alá, és minden reggel későbben
távozik, hideg támad, és befagynak a vizek, s a sötétség uralma lassan elkezdi megfojtani a világot. Mi,
emberek pedig megijedünk, s eszünkbe jut mindaz a sok rossz, amit elkövettünk az esztendő alatt, és
amikor eljön a legrövidebb nap, és a Világosság angyala alászáll közénk jóságot keresni, egyszerre mind
meggyújtjuk a karácsonyfák gyertyáit, hogy az Úristen, ha alátekint, fényt lásson a földön, s
megbocsássa a bennünk lévő jó miatt a bennük lévő rosszat. Ám Karácsony előtt elfeledkezik magáról
az ember, elfelejt embernek lenni minden körülményben.
Így történt ez Rimapénteken is, ahol élt egy csodapatikus, aki érthetetlen módon minden lelki bajra
gyógyírt talált abban az esetben, ha mindenki magába néz, és felismeri a benne rejtőző rosszat.

Egyszer azt hallottam, hogy mindenkinek olyan karácsonya lesz, amilyet egész évben csinál magának. Kemény, ugye?!
Pedig nagyon igaz. Talán még időben szólok, ha van mit újratervezned, rendbe hoznod, átalakítanod, kitakarítanod,
leporolnod, átgondolnod, megismerned vagy épp felismerned, akkor itt az ido. Kész vagy arra, hogy találkozz azzal az
éneddel, aki ott várakozik, hogy lehetőségei, rejtett tartalékai, erősségei a felszínre jöjjenek? Hajlandó vagy időt és
energiát befektetni, hogy megismerd saját utad és a magadnak tett ígéretek szerint haladj?
Vársz még valamire, valakire, külső körülményre, csodára, vagy kész vagy magad mögött hagyni korlátozó
hitrendszereid, rögzült mintáid? Ne várj tovább. Legyen ez a karácsony most minderre a megfelelő pillanat.

Vásárló 1: Jó napot kívánok!

Patikus: Szép jó napot! Hogy szolgál az egészsége?
V.1. : Ez a fránya hideg kikészített. Lázas vagyok, csorog az orrom, erőm elhagyott. Pedig nyakunkon a
karácsony, nem lehet betegeskedni. Talpon kell maradni. Ilyenkor ugyanis nekem kell kiszolgálnom
mindenkit. Ott van a két gyerek, a férjem, aki egy teát nem tud elkészíteni, és persze a kényelmes
anyósom, aki nem bír talpra állni. Szóval, jól leszek. Két doboz Paracetamolt kérek. Az majd jól
kiizzaszt és helyre tesz.
Patikus: - Paracetamolt??? Itt? Mit nem képzel?!
V 1: - Hogyhogy mit képzelek?! - Talán nem az van kiírva a maga boltjára, hogy patika?!
P:- De az !
V.- Akkor meg mit ájuldozik, ha Paracetamolt kérek? Hol kérjem, ha nem a patikában?
P. - Az is ki van írva, hogy ki a cégtulajdonos.
V 1. - Mit érdekel engem a cégtulajdonos - -, nekem Paracetamol kell, és kész.
P.- Csak nem képzeli, hogy egy Rimapénteki Rimai Péntekh vacak paracetamolokat, fejfájás elleni
porokat, lázcsillapítókat, lábizzadásgátlókat és popsikenőcsöket árul?!
V 1.- Hát mi a szöszt árulna mást egy patikában?
P. - Embernek fia -,ez egy csodapatika. Ez nem a test, ez a lélek patikája.
V1. - Lelki bajok ellen?
P. - Igen . Tisztelt barátom - , mivel ön az első vevőm, bármit vásárol, ingyen kapja. Válasszon!
V1. - Hogy őszinte legyek - ööö -, nem pontosan értem, hogy mire lehet gyógyszert kapni az ön
patikájában... bár sejtem, reménykedem... de reményemet ki sem merem mondani.
P. - Mondja csak bátran!
V1. - Netalán irigység, gőg, nagyképűség, gyávaság, káröröm, rosszindulat ellen? ...
(Rimapénteki Rimai Péntekh átszellemült arccal bólogatott és folytatta
P.- Meg kicsinyesség, kapzsiság, nagyravágyás, álszerénység, alamusziság, , torkosság, bujaság, lelki
restség, pénzsóvárság és mindenféle gonoszság, eltévelyedés és átok ellen vannak írjaim, balzsamjaim,
cseppjeim és pasztilláim.
V1. - Ez nagyszerű! Bocsásson meg, hogy az imént emeltebb hangot merészeltem megengedni
magamnak. Akkor még nem tudhattam, hogy ön egy Csoda, ön egy zseni, az emberiség megmentője.
Egyúttal az én megmentőm is. Lustaság ellen is van gyógyszere?
P. - Van – (mondta gyanakodva Rimapénteki Rimai Péntekh. Az első vevő tapsikolt és ugrándozott
örömében.)
V1.(idősebb nő) –Megvan!!! Végre kigyógyíthatom a lusta, kényelmes, állandóan engem ugráltató drága
férjem a bajából. Az összes erre való tablettát kérem. Természetesen fizetem készpénzzel.
V2.(dáma) – Elnézést, hogy közbeszólok, de nekem is kellene abból a pirulából. Ha ismerné az én
házsártos anyósomat, aki naponta milliószor csenget elé hozzám,.. egyszer vízre, máskor finomságra
vágyik, harmadszor a görcs markolja a lábát, negyedszer a tüzét kell megrakni, s egész nap sorolhatnám,
hogy mi baja, mert egy fogpiszkálót nem tesz tovább kényelmében. Dupla árat fizetek érte, de nekem is
jusson belőle.
V3 (férj). Hát ha már így állunk, tetszik tudni, nekem is van egy irigy, lusta és nagyképű feleségem, aki
tönkretette az életemet. Amikor megszólal, azt sem tudom hová legyek. Mindent megadnék azért, hogy
én is kaphassak gyógyírt a bajára.
V4 (fiatal lány). Önöknek csak ennyi problémás emberrel kell megküzdeniük? Hát kérem szépen, nekem
van egy kicsinyes, kapzsi nagyanyám, egy torkos, pénzsóvár nagyapám, egy alamuszi ángyikám, egy
kárörvendő bácsikám, egy buja barátnőm,egy alamuszi padtársam, egy hisztérikus tanárom, … Na ,
kinek van legnagyobb szüksége a csodaporokra. Mindegyiknek kérek, ami jár, ír, balzsam, pasztilla
egyre megy, csak használjon.
P. – Nyugalom , van itt gyógyír elegendő. De van egy bökkenő – (fejvakarva).
V4. - Engem már semmi meg nem akadályoz, hogy megmentsem a nagyanyámat, nagyapámat,
ángyikámat, bácsikámat, a barátnőmet, meg az összes többit. Mindenre hajlandó vagyok a
gyógyszerekért. Halljam azt a bökkenőt!
P. - Annyicska csak -, hogy a gyógyszert mindenkinek magának kell kérnie a bajára, különben nem
használ.
V3.- Úgy érti..., hogy ő kell kérje? –( tátotta el a száját a vevő).
P.- Úgy .
V3.- Hát azt várhatja –( mondta elkeseredetten).
P. - Mit?
V3.- Hogy, mondjuk, a feleségem idejöjjön, és gyógyírt kérjen irigység, lustaság, házsárt és nagykép
ellen a saját maga számára.
P.- Már miért ne történhetne meg?
V3. - Mert azt hiszi magáról, hogy jóindulatú, szerény, szorgalmas. Éppen rólam állítja, hogy irigy,
lusta, veszekedős és nagyképű vagyok.
P. - Szívesen állok rendelkezésére -, kérjen csak akármelyik lelki baja ellen, s egy szempillantás alatt
meggyógyul.
V3.- Csak nem képzeli, hogy igaz?! Még hogy én irigy?! Még hogy én lusta?! Még hogy én nagyképű?!
Nevetséges!
P. - De veszekedősnek csak veszekedős. Velem is mindjárt veszekedni kezdett.
V3. - Én?! Ember, maga veszekedett! Legjobb lenne, ha beszedne valamit veszekedősség ellen a híres
gyógyszereiből. Tablettát, írt vagy balzsamot.
P. – Hát, maga valóban nagyképű fajankó! - - Takarodjon innét, mert innen aztán nem kap semmiféle
tablettát.
V3. – Nem is kell, egye meg az összes piruláját. Méghogy én vagyok nagyképű. (elmegy)
P. Vajon igaza van? -, és be kellene vennem egy hirtelen harag elleni tablettát? Ugyan - legyintett
azonnal -, nem hirtelen harag ez, egyszerűen csak igazságosság. Igazságos vagyok, annyi az egész.
Abból meg kár volna kigyógyulni. Önöknek saját bajukra adhatok valamit?
V1. –én a férjemnek akarok valami lustaság elleni tablettát!
P. – Értsék meg, kérem, hogy ezek a csodaporok csak abban az esetben hatékonyak, ha mindenki a saját
lelki problémája ellen kéri.
V1. – Nem ismeri maga az én férjem. Nem jön az ide soha, hogy kérem alássan, lusta vagyok,
kigyógyítana belőle? Mind csak azt fújja, hogy őt aztán megáldotta az Isten egy házsártos feleséggel,
pedig láthatja ön is, hogy én mindent megtennék érte. Az összes pénzünket odaadnám, hogy serény,
munkás emberré váljon, de hát, ha nem lehet, nem lehet.
P. – Saját részre adhatok valamit. Esetleg házsártosság ellen?
V1. – Kikérem magamnak! Én egy megértő, türelmes feleség vagyok. Csupán a férjem feltételez rosszat
rólam. De meggyőződése téves. A kiütéseimre akartam kenőcsöt venni, de más bajom nincsen. Úgyhogy
Isten áldja. Boldog karácsonyt!
V2. - Ha így áll a dolog, azt hiszem, én is tovább állhatok.
V4. – Veled tartok! Viszont látásra!
MESÉLŐ: A patikus sem vett be semmilyen tablettát. Leült, várta a vevőket. Jöttek is, de mindenki
másnak akart venni a balzsamokból, csodaporokból, tablettákból. Saját magának egyik sem. Minek,
hiszen nekik aztán semmi hibájuk sincs! Lassan-lassan el is maradoztak a vevők. Nem akadt senki
Rimapénteken, aki elismerte volna magáról, hogy nagyképű, rosszindulatú, irigy, kétszínű, kicsinyes,
kapzsi, nagyravágyó, álszerény, alamuszi, torkos, tohonya, pénzsóvár, lelki rest. A csodapatikus Írjai
megpenészedtek, balzsamjai megpimpósodtak, tablettái szétporladtak, ő maga meg búvában-bánatában
elbujdosott, ma sem tudja senki, hol lakik, mit csinál.
Nem tudom, ha te Rimapénteken laknál, elmentél volna-e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába
valamilyen gyógyszerért? Igen? Nem? Bevallottad volna-e saját magadnak, hogy újjászületésre lenne
szükséged?
Pedig milyen csekély feladat az, hogy ismerjem be gyengeségem, és attól, hogy beismerem,
meggyógyulhatok.

Itt van a karácsony, a szeretet, a megbocsájtás ünnepe, s Isten angyala ma is üzen nekünk

Angyal. Amikor letekintek a földre, ma is csak bosszúságot, irigységet, reménytelenséget látok az

emberek szívében. Sötétség borítja a lelkeket, mintha kővé dermedtek volna.

Csapat. Óh, mondd Őrangyalunk, hogyan tudnánk segíteni rajtuk?

Angyal . Azzal a feladattal bízlak meg benneteket, hogy szálljatok le az emberek közé, és akikben a
sivárságon kívül csak egy csöppnyi nyomát találjátok a jóságnak, emberségnek, annak gyújtsatok fényt a
lelkében. Érintsétek meg az emberek szívét, hogy mindenkiben újraszülethessen a remény és a szeretet.
Minden egyes boldog lélek után gyújtsatok meg egy gyertyát. Ha letekintek a földre, látni fogom,
hogyan árad szét a fényesség az emberek szívében.

Csapat. Nem vagyunk biztosak benne, hogy egyedül el tudjuk végezni a ránk bízott feladatot. Nézd, oly
nagy a szürkeség a földön.

Angyal: Isten segítő keze kísér majd utatokon, csak induljatok, Karácsony van, ne késsetek! Érintsétek
meg az emberek szívét, hogy mindenkiben újraszülethessen a remény és a szeretet. Minden egyes
boldog lélek után gyújtsatok meg egy gyertyát. Ez a gyertyaláng pedig tisztára mossa a lelkeket,
szeretettel tölti meg a szíveket. S akihez eljut e láng, megérti, hogy

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem
tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a
gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél,
mindent elvisel. A szeretet soha meg nem szűnik. (szólamokban, visszhang)

Ének. A szeretet nem fogy el sosem refr. (meggyújtott mécseseket továbbadni a híveknek )

Ének gyertyás tánc – sötét…

Tudd van egy gyertya a szívünkben, van kié lobban, van kié nem.
 Mert él az isten, ki lángra gyújthat és meggyógyíthat, ha benne élsz.

refr. 
   Hordozd a gyertyát, lángoljon benned, annyian várják, oly sok szív fáj.
   Törd át az éjjelt, hadd lássák fényed, tartsd a gyertyát, szükség van rád
   óvd a lángját, szükség van rád.

2. Eltévedt testvér, látod, hogy nem megy. ahol kerested, nem égett láng
   becsaptak téged, ne add fel kérlek, elszunnyadt gyertyád szikrára vár.
refr. Hordozd a gyertyát...

3. Istenben bízva a holnap hív ma,  nézzünk föl együtt, most az ég felé
   imában kérve, Jézus nevében, győzzük le végleg az éjszakát.
refr. Hordozd a gyertyát...