Környezetgazdaságtan vizsgakérdések

1. Pozitív externália merül fel, ha egy nemzeti park minden fizető látogatóját
megajándékozza a területén felvett erdei hangokat tartalmazó hanghordozóval.
a. IGAZ

2. Az erőforrások Pareto-hatékony, ha a jólét összeségében nő, még akkor is, ha egyéni

szinten egyesek jóléti veszteséget tapasztalnak.
a. HAMIS

3. Melyik NEM része a szennyezési láncnak?

a. átíródás (transzkripció)
b. kitettség (immisszió)
c. kibocsátás (emisszió)
d. terjedés (transzmisszió)

4. A GPI természeti erőforrás-indikátor, mely nem monetáris alapon méri a gazdaságban

lezajló folyamatokat.
a. HAMIS

5. A nemzetközi kereskedelem egyetlen ország hosszú távú fejlődéséhez sem járul hozzá
jelentősen a történelem során.
a. HAMIS

6. A Coase-tételnek megfelelően magánjogi megoldás, ha egy állattényező a saját

terültén megengedi egy gyógynövény-kereskedelemmel foglalkozó családi
vállalkozásnak a növények gyűjtését, ami jelentős taposással jár, feltéve, hogy a
bevételei egy részét átengedi számára.
a. IGAZ

7. Hedonikus ármódszer alkalmazása során a természeti erőforrásokat az utazási

költségeivel értékeljük.
a. HAMIS

8. A természeti erőforrásokkal kapcsolatos döntések hatásosság-vizsgálata során egy

előre meghatározott cél (pl. kibocsátás-csökkentés) elérését értékeljük.
a. IGAZ

9. Az externális hatásokra mindig jellemző:

a. nem szándékos
b. csökkenti a jólétet
c. fogyasztáshoz kapcsolódik

10. A komparatív előnyök elve alapján a nemzetközi kereskedelem csak annak az

országnak a gazdasági növekedéséhez járul hozzá, amelyik alacsonyabb költségekkel
termel.
a. IGAZ (?)

11. Egy eseményhez kapcsolódó várható érték függ:

a. az esemény bekövetkezésének valószínűsége
b. napszaktól
c. kamatlábtól

12. A fenntarthatóság erős kritériumának értelmezése szerint tőkeelemek nem

helyettesíthetők egymással korlátlanul.
a. IGAZ

13. Piaci kudarcok jelenléte mellett is lehet egy piaci allokáció Pareto-hatékony.
a. HAMIS

14. A magánjogi megoldások esetén (a Coase-tétel alapján) lehetséges, hogy a

szennyezést elszenvedő fizet a szennyezőnek a termelés csökkentésért.
a. HAMIS

15. A környezetgazdaságtan a közgazdaságtan azon ága, amely azokat a döntéseket

vizsgálja, melyektől a környezet állapota függ.
a. IGAZ
 KÖRNYEZET

1. Egészítse ki az alábbi mondatot!

Amikor egy piacon negatív externália lép fel, a termék vagy szolgáltatás társadalmilag optimális
mennyisége a piaci optimumnál …… lenne. ALACSONYABB

Extern hatások esetén a piaci és a társadalmi keresleti, illetve kínálati függvények ……NEM
JELEZNEK PONTOSAN

Közjavak esetén a piaci keresleti függvény nem egyezik meg a termék vagy szolgáltatás iránti ……
hajlandósággal. FIZETÉSI

A pigoui adó mértéke a társadalmi optimumhoz tartozó externális költségekkel ……

MEGEGYEZIK

2. Az externia elhárításának határköltsége (MAC) nő a szennyezés növekedésével, mert a szennyezés

egy egységét egyre nehezebb eltávolítani, ha sok van belőle. HAMIS

3. Objektív felelősség esetén a kártérítés attól függ, hogy milyen gondossági lépéseket tesz az alperes.
HAMIS

4. Vétkességi felelősség esetén a kártérítés attól függ, hogy milyen gondossági lépéseket tesz az
alperes. IGAZ

5. Adóztatáson csak akkor érdemes gondolkozni, ha a magánjogi megoldásokat a magas tranzakciós

költségek lehetetlenné teszik. HAMIS (ha az alkut)

6. Ha egy tiszta közjószág használata a piaci egyensúly alapján meghaladja a fenntartható hozamot,
akkor az összeomlása csak idő kérdése. IGAZ

7. A gazdasági növekedés és a környezeti állapot közötti kapcsolat egyértelműen pozitív.

IGAZ/HAMIS

8. Az alábbiak közül melyik a GDP-ből továbbfejlesztett mutató?

a. Ecological Footprint
b. Index of Sustainable Economic Welfare
 c. Living Planet Index

9. A GDP-ből továbbfejlesztett mutató:

a. Net Economic Welfare
b. City Development Index
c. Living Planet Index

10. A GDP-ből továbbfejlesztett mutató:

a. Environmental Sustainability Index
b. Living Planet Index
c. Genuine Progress Indicator

11. A gyenge fenntarthatóság követelménye lehetővé teszi a természeti tőke helyettesítését. IGAZ

12. Az örökérték:
a. egy természeti erőforrás éves hasznainak és a diszkontrátának a hányadosa
b. egy helyhez kötött természeti erőforrás és az inflációs ráta hányadosa
c. egy helyhez kötött természeti erőforrás korának négyzetgyöke
d. egy helyhez kötött természeti erőforrás és a diszkontráta szorzata

13. A teljes gazdasági érték mely összetevője értelmezhető a jelen generációra?

a. választási lehetőség
b. örökölhetőség
c. létezési érték

14. A visszapattanó hatás:

a. a hatékonyságjavulás és a kereskedelem expanziójának kölcsönhatására utal
b. a metafizikai törvények időtlenségére utal
c. a generációk közötti igazságosság hiányára utal
d. a hatékonyságjavulásnak köszönhető többletfogyasztás környezeti hatásaira utal
Innen a Csabi-féle:
15. A nemzetközi kereskedelem környezeti hatásai egyértelműen negatívak. IGAZ/HAMIS
16. Az externália jelenléte piaci kudarc. IGAZ

17. Az ábrán a T megegyezik a(z):

a. externália mértékével
b. technológiai fejlődés ütemével
c. szennyezés időtartamával

(negatív externáliánál van ez az ábra)

(„Ennyivel megy magasabban az új, valós, ahogyan a közgazdaságtan nevezi társadalmi kínálati görbe, mint a piaci.” +
121.o.)

18. A támogatások kevésbé hatékony környezetpolitikai eszközök az adóknál. IGAZ/HAMIS

19. Az alábbiak közül melyik klubjószág?

a. a földi légkör
b. közösségi közlekedés
c. egy beyond meat burger (nincs rivalizálás és van kizárás (?))

20. Az externáliák hatékony szintje az, ahol a termelés szintjének kismértékű megváltoztatása
ugyanannyi társadalmi költséget okoz, mint hasznot. IGAZ/HAMIS

21. A téves kormányzati beavatkozás jóléti hatása attól függ, hogy a határköltségek vagy határhasznok
reagálnak erőteljesebben a termelés változásaira. IGAZ/HAMIS

22. A közösen használt (szabad) jószágok esetén kisebb valószínűséggel lép fel kollektív cselekvési
probléma, ha az erőforrás időben nem változik. HAMIS (szerintem a tiszta közjavak esetében, 75.o)

23. Teltházas DVSC-Kisvárda rangadót tartanak a Nagyerdei Stadionban. A mosdóhoz kígyózó hosszú
 sorok a sörfogyasztók és a gyerekek számára egyaránt negatív externáliát jelentenek. IGAZ/HAMIS

24. A tiszta közjavak esetén kizárhatóság és rivalizálás sincs a fogyasztásban. IGAZ

25. A kockázat azt jelenti, hogy több lehetőség van, és mindegyiknek ismerjük (becsülni tudjuk) a
bekövetkezési valószínűségét. IGAZ (41. o)

26. A …… esetében a fizetendő díjat (adót) annak alapján számítják, hogy mekkora annak a
terméknek a mennyisége, tevékenységnek a nagysága, amelynek előállítása vagy használata során a
szennyezés bekövetkezett, bekövetkezhet. TERMÉKDÍJ (139.o)

27. A különböző környezeti makromutatók egymással konzisztensen írják le a fejlődés folyamatát.

HAMIS (ezek rendkívül különböző indikátorok, 315. o.)

28. A „foot print” ???:

a. a szennyezési jogok piacának problémája, amikor egy szennyező (???) a jogok többségét
b. a legújabb megújuló energetikai technológia
c. a túl alacsonyan megállapított termékdíjak problémája

29. Az árnyékárazás használatával egy természeti erőforrás értékét a helyettesítőjével mérjük fel.
HAMIS (a helyettesítővel az okozott kárt becsüljük, nem az értékét, 298. o.)

30. Ha az externális határköltség rugalmasabb (kismértékű költségváltozás tartozik a növekvő

mennyiséghez), mint a határhaszon; téves környezetpolitikai beavatkozás miatti jóléti veszteség
közvetlen előírás esetén nagyobb. IGAZ/HAMIS

31. Negatív externáliát szenvednek el azok a debreceni lakosok, akik a város külső területeire
költöznek, és a földutak miatt gyakran kell az autójuk futóművét újra beállítani. IGAZ/HAMIS

32. A tiszta közjavak hosszú távú fennmaradása piaci egyensúly és a fenntartható hozam viszonyától
függ. IGAZ/HAMIS

33. A környezetpolitikai eszközök a szennyezési lánc bármelyik pontján hatásosak lehetnek. IGAZ

34. A közvetlen előírás, mint környezetpolitikai eszköz egy, a környezethasználó által közvetlenül
alkalmazható fizikai, műszaki jellegű utasítás, mely a termelő vagy más környezethasználó számára
 megszabja vagy korlátozza a felhasználható anyagokat, technológiákat, kibocsátható szennyezéseket.
IGAZ

35. A létezési érték a természeti erőforrás jelen generációk számára nyújtott szolgáltatásainak értékét
foglalja magában. IGAZ

36. A játékelmélet keretei (pl. fogolydilemma) nem alkalmasak a környezeti problémák elemzésére.
IGAZ/HAMIS

37. Közjavak esetén a piaci kereslet alacsonyabb, mint a jószág valódi értéke. IGAZ (73.o)

38. Az externália elhárításának határköltsége (MAC) a szennyezés mértékével fordítottan arányos.

IGAZ

39. A kockázatkerülő döntéshozó a várható érték mellett figyelembe veszi a(z) …… is.
a. egyes lehetőségek valószínűségének szórását
b. társadalmi diszkontráta legmagasabb értékét
c. tranzakcióban résztvevő felek cipőméretét

40. A kockázatkerülő egyén a várható kimenetelek valószínűsége mellett annak szórását is figyelembe
veszi. IGAZ

41. A külső gazdasági hatás akkor lép fel, ha egy piaci tranzakció az abban érintett feleken kívül
másokra is hatással van. IGAZ

42. A Coase-tétel szerinti intézményi megoldás csak elméleti lehetőség az externáliák csökkentésére.
IGAZ

43. Tulajdonosi jogok allokálással az állam az intézményi megoldásokat ösztönözheti a

környezetvédelemben. IGAZ

44. Egy lépés akkor jelent Pareto-javulást, ha legalább egy ember helyzetét javítja, miközben a
többiekét nem rontja. IGAZ

Innen a Liliána-féle:

45. A …. olyan jószág, amelynek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki, de azok nem is
 zavarják a többi fogyasztót. KÖZJÓSZÁG

46. A kereskedelem a termelési minta megváltoztatása által a BIODIVERZITÁS csökkenéséhez

vezet.

47. Fenntarthatóságon – közgazdaságtani nézőpontból – egyszerűen azt értjük, hogy (megengedve a

rövid távú ingadozásokat) a termelési lehetőségek határa hosszú távon ne csökkenjen. Ezt szokás a
fenntarthatóság GYENGE kritériumának is tekinteni.

48. A téves mennyiségi előírás NAGYOBB kárt okoz, mint az ugyanolyan tévedésen alapuló
adóztatás, ha az externális határköltség rugalmasabb.

49. Ha a fogyasztásban nincs rivalizálás, de a fogyasztásból kizárás lehetséges, akkor a jószág:

KLUBJÓSZÁG.

50. A pénz időértékét figyelembe véve, ha egy év bevételeit osztjuk a diszkontrátával, megkapjuk a
JELENÉRTÉKÉT.

51. Herman Daly fenntarthatósági elvei alapján a biológiai úton megújuló erőforrások (erdő, hal- vagy
vadállomány) esetében a kitermelés mindenképpen legyen nagyobb a fenntartható hozamnál. –
HAMIS (pont hogy nem lehet nagyobb, 367.o)

52. A nemzetközi kereskedelem a gazdasági növekedéshez való hozzájáruláson keresztül is negatív

hatással van a környezeti állapotra. – IGAZ

53. A hedonikus ármódszer kérdőíves felmérésen alapul. – HAMIS (megfigyelésen)

54. Az alábbi ábrán az ACE területe: az externális költségek összege.

55. A támogatások minden esetben a környezetpolitika leghatékonyabb eszközei. – HAMIS

56. A forgalmazható kibocsátási jogok rendszere csak elméletben létező lehetőség a szennyezés-
csökkentésre. – HAMIS (gyakorlatban is)

57. A termékdíj esetén a díjfizetés alapja a tényleges szennyezés vagy igénybevétel helyett lehet az a
termék, amelynek előállított vagy elfogyasztott mennyisége valamilyen módon arányos a
szennyezéssel. – IGAZ
58. Pozitív externália esetén a társadalmi optimum a piaci optimumnál több termékmennyiségnél van.
IGAZ

59. A környezetgazdaságtan a közgazdaságtan elemzési módszereit használja. – IGAZ

60. A fenntarthatóság erős követelménye megengedi különböző tőketípusok közötti helyettesítést. –

HAMIS

61. Ha egy természeti erőforrás a közjavak közé tartozik, akkor biztos a hosszú távú fenntartható
hasznosítása. HAMIS

62. Ha egy természeti erőforrás a közjavak közé tartozik, akkor a hosszú távú fenntartható hasznosítása
a termék piacától függ. IGAZ

63. Melyik függvény ez? Kompetitív piacon az ár és MC különbsége. Társadalmi határköltség.

64. A pigoui adó mértéke a társadalmilag optimális kibocsátáshoz tartozó externális költségek összege.
IGAZ

65. Egy természeti erőforrás készlete kizárólag geológiai tényezők függvénye. HAMIS

66. Egy természeti erőforrás készlete kizárólag gazdasági tényezők függvénye. HAMIS

67. Mitől függ egy nem megújuló természeti erőforrás készlete? A készlet függ elsősorban a
hasznosítás ütemétől, továbbá a helyettesíthetőségtől (a kimerülő erőforrásokat megújulókkal
helyettesíteni), valamint az esetleges újrahasznosítástól.

68. Az extenzív környezetpolitika a termeléstechnológia alakítását célozza. IGAZ

69. A termodinamika első és második törvénye alapján megújuló energiaforrások alkalmazásával

végtelen lehet az emberiség által szervezett társadalmak jelenléte a Földön. HAMIS

70. Legmagasabb az értéke hazánkban: Ökológiai lábnyom.

71. Az anyagállományok és az anyagfelhasználás termelékenysége egyaránt nő globálisan. HAMIS

72. Negatív externália esetén a társadalmilag optimális kibocsátás a ténylegesnél magasabb. HAMIS

73. Pozitív externália esetén a társadalmilag optimális kibocsátás a ténylegesnél magasabb. IGAZ

74. A Coase-tétel szerint alku útján elérhető a társadalmilag optimális kibocsátás. IGAZ

75. A közlegelők tragédiájában a termelők hosszú távon növelni tudják profitjukat. HAMIS

76. Az intenzív környezetpolitika a termeléstechnológia átalakítását célozza. IGAZ

77. Rebound effect magyarul: Visszapattanó hatás.

78. A költségalapú környezetértékelési módszerekkel a TGÉ használattal összefüggő értékei

becsülhetők. IGAZ

79. Gyenge fenntarthatóság: a tőkék egymással helyettesíthetők. IGAZ

80. Gyenge fenntarthatóság: a természeti tőkének mindenképpen fejlődnie kell. HAMIS

81. Az emissziós normák és a BAT a környezetpolitika gazdasági eszközei közé tartoznak. IGAZ

82. Az immissziós norma a kibocsátható szennyezőanyag mennyiségét írja le. HAMIS

83. A letét-visszafizetés bármilyen környezeti probléma kezelésére alkalmas. HAMIS

84. Mely esetben nem alkalmazható környezetpolitikai célból a letét-fizetési rendszer?

ITALCSOMAGOLÁS

85. A Brundtland-i fenntartható fejlődés definíció a fenntartható fejlődést ökológiai

fenntarthatóságként értelmezi. IGAZ

86. A termékdíj 100%-os újrahasznosítás esetén 0. IGAZ

87. A magyar környezetvédelmi törvény környezetterhelési díja emisszió-arányos adó. IGAZ

88. A környezetterhelési díjat az emissziós norma fölötti kibocsátásokra kell fizetni. IGAZ

89. Ronald Coase szerint az externáliák internalizálása céljából nincs szükség állami beavatkozásra, ha
a tulajdonjogok meghatározottak. IGAZ

90. Ki dolgozta ki az externáliák internalizálására vonatkozó elmélet első formáját? Arthur C. Pigou

91. A környezetterhelési díj egyaránt érinti az exportot és az importot. IGAZ

92. Pigou szerint egységnyi termelés egységnyi szennyezéssel jár. IGAZ

93. A bioregionális gazdasági modell alapegysége a kisrégió. IGAZ

94. A termelésre kivetett adó ösztönzi leginkább a környezetbarát technológiák elterjedését. IGAZ

95. A természeti erőforrások és az ökoszisztéma szolgáltatások a természeti tőke részei. IGAZ

96. Coase és Pigou modelljeikben monopolisztikus versenyt feltételeznek. IGAZ

97. Ökológusok egyetértenek a természeti tőkén belüli helyettesíthetőséggel. HAMIS

98. Minél árrugalmasabb a termék kereslete, annál hatékonyabb a termékre kivetett ökoadó. IGAZ

99. Az egyik legfontosabb környezetpolitikai elv a szennyező fizet elv. IGAZ

100. Az árrugalmas keresletű termékekre kivetett ökoadónak nagyobb a társadalmi támogatottsága.

IGAZ

101. A direkt szabályozás leginkább csővégi ellenőrzés esetében alkalmazható. IGAZ

102. A fenntarthatóság egyik értelmezése szerint az értelmezhető növekvő fogyasztással.

103. A szennyezési jogok kereskedelme a környezetpolitikai eszközök mely csoportjába sorolható?
engedélyezés

104. Az alábbi környezetpolitikai eszközök közül melyik nem sorolható az ún. közgazdasági eszközök
közé? tervezés

105. Az ökológiai adórendszer mely termelési tényező viszonylagos olcsóbbá tételét tűzi ki célul?
természeti erőforrás

106. Az EU melyik országa nem készített még nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát? mind
készített
16. A külső gazdasági hatások figyelembevételéhez az optimális termék-eloszlás akkor
érhető el, ha a társadalmi határköltségek megegyeznek a termelők határbevételével.
a. HAMIS

17. Az „üres kagyló”

a. Olyan döntéshozó a közösségi döntések elmélete szerint, aki nem mérlegel
környezetvédelmi szempontokat.
b. Olyan mélytengeri élőlények csoportja, mely a környezetszennyezés miatt
károsodhat.
c. Olyan vállalkozás, ami saját vagyon nélkül egy másik, jelentős károkat
okozó vállalkozás tevékenységét rejti el a hatóságok elől.

Egészítse ki a mondatot!

18. Amikor egy piacon negatív externália lép fel, a termék vagy szolgáltatás
társadalmilag optimális mennyisége a piaci optimumnál… magasabb (?)

19. A ….. olyan jószág, amelynek fogyasztásából más fogyasztók nem zárhatók ki, de
azok nem is zavarják a többi fogyasztót. KÖZJÓSZÁG

20. Extern hatások esetén a piaci és a társadalmi keresleti illetve kínálati függvények…
hatékonyak (????)

21. Közjavak esetén a piaci keresleti függvény nem egyezik meg a termék/ szolgáltatás
iránti… kereslettel (?)

22. A kereskedelem a termelési minta megváltoztatása által a …… csökkenéséhez vezet.

fogyasztás (?)

23. A pigoui adó mérték társadalmi optimumhoz tartozó externális költségekkel…

arányos (?)

24. Fenntarthatóságon – közgazdaságtani nézőpontból – egyszerűen azt értjük, hogy

(megengedve a rövid távú ingadozásokat) a termelési lehetőségek határa hosszú távon
ne csökkenjen. Ezt szokás a fenntarthatóság gyenge kritériumának is tekinteni.

25. A téves mennyiségi előírás nagyobb kárt okoz, mint az ugyanolyan tévedésen
alapuló adóztatás, ha az externális határköltség rugalmasabb.

26. Ha a fogyasztásban nincs rivalizálás, de a fogyasztásból kizárás lehetséges, akkor a

jószág: klubjószág.

27. A pénz időértékkét figyelembe véve, ha egy év bevételeit osztjuk a diszkontrátával,

megkapjuk a jövőérték.

28. Az externália elhárításának határköltsége (MAC) nő a szennyezés növekedésével,

mert a szennyezés egy egységét egyre nehezebb eltávolítani, ha sok van belőle.
a. IGAZ

29. Objektív felelősség esetén a kártérítés attól függ, hogy milyen gondossági lépéseket
tesz az alperes.
a. HAMIS

30. Adóztatáson csak akkor érdemes gondolkozni, ha a magánjogi megoldásokat a

magas tranzakciós költségek lehetetlenné teszik.
a. IGAZ

31. Ha egy tiszta közjószág használata a piaci egyensúly alapján meghaladja és a

fenntartható hozamot, akkor az összeomlás csak idő kérdése.
a. HAMIS

32. A gazdasági növekedés és a környezeti állapot közötti kapcsolat egyértelműen

pozitív.
a. HAMIS

33. Az alábbiak közül melyik a GDP-ből továbbfejlesztett mutató?

a. Ecological Footprint
b. Index of Sustainable Economic Welfare
c. Living Planet Index
34. A gyenge fenntarthatóság következménye lehetővé teszi a természeti tőke
helyettesítését.
a. IGAZ

35. Az örökérték…
a. egy természeti erőforrás éves hasznainak és a diszkontrátának a
hányadosa
b. egy helyhez kötött természeti erőforrás és az inflációs ráta hányadosa
c. egy helyhez kötött természeti erőforrás korának négyzetgyöke
d. egy helyhez kötött természeti erőforrás és a diszkontráta szorzata.

36. A teljes gazdasági érték mely összetevője értelmezhető a jelen generációra?

a. választási lehetőség
b. örökölhetőség
c. létezési érték

37. Herman Daly fenntarthatósági elvei alapján a biológiai úton megújuló erőforrások
(erdő, hal- vagy vadállomány) esetében a kitermelés mindenképpen legyen nagyobb a
fenntartható hozamnál. – HAMIS

38. A nemzetközi kereskedelem a gazdasági növekedéshez való hozzájáruláson

keresztül is negatív hatással van a környezeti állapotra. – IGAZ

39. A hedonikus ármódszer kérdőíves felmérésen alapul. – HAMIS, mert megfigyelésen

alapszik.

40. Az alábbi ábrán az ACE területe: az externális költségek összege.

41. A támogatások minden esetben a környezetpolitika leghatékonyabb eszközei. –

HAMIS

42. A forgalmazható kibocsátási jogok rendszere csak elméletben létező lehetőség a

szennyezés-csökkentésre. – HAMIS, mert gyakorlatban is jelen van.

43. A termékdíj esetén a díjfizetés alapja a tényleges szennyezés vagy igénybevétel

helyett lehet az a termék, amelynek előállított vagy elfogyasztott mennyisége
valamilyen módon arányos a szennyezéssel. – HAMIS, mert ez a kibocsájtási díj.

44. Pozitív externália esetén a társadalmi optimum a piaci optimumnál több

termékmennyiségnél van. – IGAZ

45. A környezetgazdaságtan a közgazdaságtan elemzési módszereit használja. – IGAZ

46. A fenntarthatóság erős követelménye megengedi különböző tőketípusok közötti

helyettesítést. – HAMIS
47. Ha egy természeti erőforrás a közjavak közé tartozik, akkor biztos a hosszú távú
fenttartható hasznosítása.
HAMIS

48. Melyik függvény ez? Kompetitív piacon az ár és MC különbsége.

Társadalmi határköltség.

49. A pigoui adó mértéke a társadalmilag optimális kibocsátáshoz tartozó externális

költségek összege.
IGAZ

50. Egy természeti erőforrás készlete kizárólag geológiai tényezők függvénye.

HAMIS

51. K: Az extenzív környezetpolitika a termeléstechnológia alakítását célozza.

IGAZ

52. A termodinamika első és második törvénye alapján megújuló energiaforrások

alkalmazásával végtelen lehet az emberiség által szervezett társadalmak jelenléte a
Földön.
HAMIS

53. Legmagasabb az értéke hazánkban:

Ökológiai lábnyom.

54. Az anyagállományok és az anyagfelhasználás termelékenysége egyaránt nő

globálisan.
HAMIS

55. Negatív externália esetén a társadalmilag optimális kibocsátás a ténylegesnél

magasabb.
IGAZ
56. A Coase-tétel szerint alku útján elérhető a társadalmilag optimális kibocsátás.
IGAZ

57. A közlegelők tragédiájában a termelők hosszú távon növelni tudják profitjukat.

HAMIS

58. Egy természeti erőforrás készlete kizárólag gazdasági tényezők függvénye.

HAMIS

59. Pozitív externália esetén a társadalmilag optimális kibocsátás a ténylegesnél

magasabb.
HAMIS

60. Mitől függ egy nem megújuló természeti erőforrás készlete?

A készlet függ elsősorban a hasznosítás ütemétől, továbbá a helyettesíthetőségtől
(a kimerülő erőforrásokat megújulókkal helyettesíteni), valamint az esetleges
újrahasznosítástól.

61. Az intenzív környezetpolitika a termeléstechnológia átalakítását célozza.

IGAZ

62. Rebound effect magyarul:

Visszapattanó hatás.

63. A költségalapú környezetértékelési módszerekkel a TGÉ használattal összefüggő

értékei becsülhetők.
IGAZ

64. Gyenge fenttarthatóság: a tőkék egymással helyettesíthetők.

IGAZ

65. Gyenge fenttarthatóság: a természeti tőkének mindenképpen fejlődnie kell.

HAMIS

66. Az emissziós normák és a BAT a környezetpolitika gazdasági eszközei közé

tartoznak.
IGAZ

67. Ha egy természeti erőforrás a közjavak közé tartozik, akkor biztos a hosszú távú
fenttartható hasznosítása.
a. HAMIS

68. Az immissziós norma a kibocsátható szennyezőanyag mennyiségét írja le HAMIS

69. A letét-visszafizetés bármilyen környezeti probléma kezelésére alkalmas HAMIS
70. A Brundtland-i fenntartható fejlődés definíció a fenntartható fejlődést ökológiai
fenntarthatóságként értelmezi. IGAZ
71. A termékdíj 100%-os újrahasznosítás esetén 0. IGAZ
72. A magyar környezetvédelmi törvény környezetterhelési díja emisszió-arányos adó.
IGAZ
73. A környezetterhelési díjat az emissziós norma fölötti kibocsátásokra kell fizetni.
IGAZ
74. Ronald Coase szerint az externáliák internalizálása céljából nincs szükség állami
beavatkozásra, ha a tulajdonjogok meghatározottak. IGAZ
75. A környezetterhelési díj egyaránt érinti az exportot és az importot. IGAZ
76. Pigou szerint egységyni termelés egységnyi szennyezéssel jár. IGAZ
77. A bioregionális gazdasági modell alapegysége a kisrégió. IGAZ
78. A termelésre kivetett adó ösztönzi leginkább a környezetbarát technológiák
elterjedését. IGAZ
79. A természeti erőforrások és az ökoszisztéma szolgáltatások a természeti tőke részei.
IGAZ
80. Coase és Pigou modelljeikben monopolisztikus versenyt feltételeznek IGAZ
81. Ökológusok egyetértenek a természeti tőkén belüli helyettesíthetőséggel. HAMIS
82. Minél árrugalmasabb a termék kereslete, annál hatékonyabb a termékre kivetett
ökoadó. Igaz
83. Az egyik legfontosabb környezetpolitikai elv a szennyező fizet elv. IGAZ
84. Az árrugalmas keresletű termékekre kivetett ökoadónak nagyobb a társadalmi
támogatottsága. IGAZ
85. A direkt szabályozás leginkább csővégi ellenőrzés esetében alkalmazható. IGAZ
86. A fenntarthatóság egyik értelmezése szerint az értelmezhető növekvő fogyasztással.
87. A szennyezési jogok kereskedelme a környezetpolitikai eszközök mely csoportjába
sorolható? engedélyezés
88. Az alábbi környezetpolitikai eszközök közül melyik nem sorolható az ún.
közgazdasági eszközök közé? tervezés
89. Ki dolgozta ki az externáliák internalizálására vonatkozó elmélet első formáját?
Arthur C. Pigou
90. Mely esetben nem alkalmazható környezetpolitikai célból a letét-fizetési rendszer?
 italcsomagolás
91. Az ökológiai adórendszer mely termelési tényező viszonylagos olcsóbbá tételét tűzi
ki célul? természeti erőforrás
92. Az EU melyik országa nem készített még nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát?
mind készített