A nemzetközi matematikai diákolimpiák résztvevőinek története

1. Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (1959: Brassó, Románia)

Bollobás Béla (Budapest, 1943. augusztus 3. –) Széchenyi-díjas magyar-angol-amerikai matematikus,
a Cambridge-i Egyetem professzora és a Memphisi Egyetem címzetes professzora.
A budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium diákjaként 1959-ben bronzérmet, 1960-ban és
1961-ben pedig aranyérmet nyert az 1., 2. és 3. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1966-ban szerzett diplomát matematikus szakon. A
Cambridge-i Egyetemen doktorált, és egy évet az Oxfordi Egyetem-en is tanult. Egyetemi oktatói
pályafutását is Angliában kezdte.
Főbb kutatási területei: gráfelmélet és kombinatorika. Számos publikációja jelent meg, köztük több
(szám szerint 18) Erdős Pál professzorral közösen készített publikációja. (Erdős-száma tehát 1.)
Legmagasabb tudományos minősítése: Az MTA külső tagja (1990).
Tudományos munkásságáért Széchenyi-díjjal 2017-ben tüntették ki, lásd:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bollobás_Béla_(matematikus)
Csanak György (1941. –) (külföldön használt neve George Csanak), magyar-amerikai fizikus, a
Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója, később brazil és amerikai egyetemek
professzora.
A debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákjaként 1959-ben aranyérmet nyert az 1. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. Ph. D. fokozatot egy amerikai
egyetemen szerzett. (University of Southern California, 1971.) Az Institute of Physics (Brazil)
professzora 1974-től. A Los Alamos National Laboratory munkatársa 1995-től.
Publikációinak a száma 171, melyeknek eddig összesen 2418 független hivatkozása van, lásd:
https://www.researchgate.net/profile/George-Csanak
Legmagasabb tudományos minősítése: Ph.D. (1971).
További információk róla az angol nyelvű wikipedián találhatók:
https://en.wikipedia.org/wiki/George_Csanak
Halász Gábor (Budapest, 1941. december 25. –) matematikus, egyetemi tanár.
A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjaként 1959-ben ezüstérmet nyert az 1. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n (a továbbiakban ELTE) végezte, ahol 1964-ben szerzett diplomát
matematikus szakon. Az egyetem elvégzése után az MTA Matematikai Kutató Intézet munkatársa lett
a komplex függvénytani osztályon. Egyetemi tanári kinevezésének dátuma 1985.
A multiplikatív számelmélet, a komplex függvénytan és a matematikai analízis jelentős kutatója. A
Magyar Tudományos Művek Tára (a továbbiakban MTMT) adatbázisba felvitt publikációinak a száma
21, melyeknek eddig összesen 131 független hivatkozása van, lásd:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10000909
Legmagasabb tudományos minősítése: Az MTA rendes tagja (1995).

1
Több magas kitüntetés birtokosa, csak egyet említve, 2008-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend
középkeresztje díjjal tüntették ki; továbbiak felsorolása a wikipédián található:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Halász_Gábor_(matematikus)
Katona Gyula (angol nyelvű publikációkban G. O. H. Katona) (Budapest, 1941. március 16. –)
Széchenyi-díjas matematikus, kutatóprofesszor.
A budapesti Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum diákjaként 1959-ben résztvevő volt
az 1. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1964-ben szerzett diplomát matematikus szakon. Az
egyetem elvégzése után először a Távközlési Kutató Intézetben, majd az MTA Matematikai Kutató
Intézetben kapott állást. 1996 és 2006 között az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (a
továbbiakban: Rényi Intézet) igazgatója volt.
Főbb kutatási területei: kombinatorika és extremális halmazrendszerek. Publikációinak a száma 201,
melyeknek eddig összesen 1615 független hivatkozása van, lásd:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10000955
Legmagasabb tudományos minősítése: Az MTA rendes tagja (2001).
2004-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje díjjal, 2005-ben (megosztva) Széchenyi-
díjjal tüntették ki. További kitüntetéseinek, díjainak a felsorolása a wikipédián található:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Katona_Gyula_(matematikus)
Mezei Ferenc (Budapest, 1942. január 17. –) Széchenyi-díjas fizikus, tudományos tanácsadó,
címzetes egyetemi tanár.
A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjaként 1959-ben az 1. NMDO-n a díjazottak közé nem
kerülő résztvevő volt, egy évvel később 1960-ban viszont aranyérmet nyert a 2. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1965-ben szerzett diplomát fizikus szakon. Az
egyetem elvégzése után 3 évig oktató volt az ELTE-n. Utána 1968-tól az MTA Központi Fizikai
Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. 1996-ban címzetes egyetemi tanári kinevezést kapott
az ELTE-n.
Elméleti és kísérleti fizikában egyaránt kiváló kutató és oktató. Fő kutatási területe a neutronfizika.
Publikációinak a száma 265, melyeknek eddig összesen 2694 független hivatkozása van, lásd:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10000943
Legmagasabb tudományos minősítése: Az MTA rendes tagja (1987). E tisztségében az MTA Fizikai
Tudományok Osztályának a tevékenységében vesz részt.
Több magas hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa, csak egyet említve, 2013-ban Széchenyi-díjjal
tüntették ki; továbbiak felsorolása a wikipédián található:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mezei_Ferenc_(fizikus)
Muszély György (Budapest, 1942. július 2. –) matematikus.
A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium diákjaként 1959-ben bronzérmet, 1960-ban ezüstérmet
nyert az 1., ill. 2. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1965-ben szerzett diplomát matematikus szakon. Az
egyetem elvégzése után egy ideig az MTA Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa volt. Ebben az

2
időszakban több – javarészt társszerzővel vagy társszerzőkkel együtt készített – publikációja jelent
meg hazai (például Acta Oeconomica) és külföldi (például Canadian Mathematical Bulletin)
folyóiratokban. Később a Pénzügyminisztériumban volt alkalmazásban, nyugállományba vonulása
előtt vezető főtanácsos beosztásban.
Szász Domokos (Budapest, 1941. augusztus 18. –) Széchenyi-díjas matematikus, egyetemi tanár.
A budapesti Eötvös József Gimnázium diákjaként 1959-ben dicséretben részesült az 1. NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1964-ben szerzett diplomát matematikus szakon. Az
egyetem elvégzése után egyetemi tanársegédi állást kapott az ELTE-n. 1999-ben egyetemi tanári
kinevezést kapott a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Főbb kutatási területei a matematikai statisztikus fizika és a dinamikai rendszerek. Publikációinak a
száma 130, melyeknek eddig összesen 765 független hivatkozása van, lásd:
https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10000937
Legmagasabb tudományos minősítése: Az MTA rendes tagja (1995).
2005-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. További kitüntetéseinek, díjainak a felsorolása a wikipédián
található:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szász_Domokos_(matematikus)
Tihanyi Ambrus (kb. 1942. – kb. 2018) matematikus.
A budapesti Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium diákjaként 1959-ben résztvevő volt az 1.
NMDO-n.
Egyetemi tanulmányait az ELTE-n végezte, ahol 1965-ben szerzett diplomát matematikus szakon.
Ugyanitt később egyetemi doktori címet szerzett.
Az egyetem elvégzése után az ELTE Analízis II. Tanszék, az MTA Számítástechnikai Központ, az
Országos Tervhivatal Számítóközpontja, majd a Tervgazdasági Intézet munkatársa volt.
Másodállásban a BME Gépészkari Matematika Tanszékének az oktatója volt.
Kutatási területe: gazdaság tervezés matematikai modellje, gazdasági egyensúly. Az 1980-as években
az International Institute for Applied Systems Analysis (rövidítve IIASA) gazdaságmodellezési
munkacsoportjának tagjaként készítette az alábbi tanulmányt 2 társszerzővel.
Sivák József, Tihanyi Ambrus és Zalai Ernő: On the Solution of a Computable General Equilibrium
Model, IIASA Collaborative Paper, IIASA, Laxenburg, Austria: CP-84-023 (1984) c. tanulmányt,
amely teljes egészében itt található:
https://pure.iiasa.ac.at/id/eprint/2554/1/CP-84-023.pdf
További publikáció:
Tihanyi, A. and Uhrin, B.: About the generalized polynomials with prescribed signs on discrete sets,
Ann. Univ. Sci. Budapest, Ser. Math. 19 (1976), 165–169.