You are on page 1of 40

Matlap 2018/1

KEDVES OLVASÓ, KEDVES BARÁTUNK!

A 2018. év kezdetén lapunk aktuális sorozatának huszonkettedik évfolyamához érkezett,


teljes történetének hatvanhatodik éve indul. Már önmagában az a tény, hogy egy ifjúsági mate-
matikai lap ennyi éven át megszakítás nélkül létezik, sodának t¶nhet. Ezt az érzést még inkább
er®síti az a tény, hogy romániai magyar közösségünk számbelileg egyre zsugorodik. Lapunk ilyen
körülmények között is létezik, rendszeresen megjelenik, eljut az olvasókhoz, ahonnan pedig szép
számban érkeznek a visszajelzések, megoldott feladatok, kit¶zésre javasolt feladatok, tanári
tapasztalatok alapján született különböz® írások formájában.
A soda titka pedig nem más, mint a matematika szeretete. Aki egyszer megízlelte a
matematika szépségét, a feladatmegoldások sikerélményének élvezetét, az nehezen tud elsza-
kadni ett®l a vonzalomtól. Aki megfert®z®dött, az évekig, évtizedekig barátunk marad. Küldi
diákként a feladatmegoldásokat, támogatja, segíti szül®ként  esetleg egykori aktív feladat-
megoldóként  gyerekei munkáját. A matematikakedvel®k legmegszállottabb közössége pedig
hivatásként oktatja a matematikát, és napi lelkiismeretes munkáját egészíti ki azzal, hogy diák-
jait is igyekszik még inkább a matematika szeretetére nevelni, bevonva ebbe a Matlap nyújtotta
lehet®ségeket is.
Lapunk létezik tehát, mert fontos sok atal életében. Segít a logikus gondolkodás, önálló
feladatmegoldás, megoldások leírásának, megszerkesztésének tanulásában.
Kiemelt di séretet érdemelnek feladatmegoldóink, akik rohanó világunk millió kihívása
között, a sok házi feladat terhe mellett, nem sak megoldják a lapunkban kit¶zött felada-
tokat, hanem le is írják a megoldásokat, postázzák rendszeresen küldeményeiket. Mindezért
talán a legnagyobb zetség amivel szolgálhatunk, a legjobb, legszebb megoldások közlése.
Els® nyomtatásban megjelent közléseinkre, els® feladatmegoldásaink megjelenésére pedig nem
sak diákkorunkban lehetünk büszkék, hanem évtizedek múlva is örömmel gondolunk majd
vissza.
És lapunk létezik, mert lelkes szerkeszt®ink hozzáért®, gondos munkáját rendszeresen
segítik a beküldött megoldások ellen®rzését végz® egyetemi hallgatók, az érdekesnél érdekesebb
feladatokat javasoló kollégák, a lapok terjesztésének sokszor háládatlan terhét vállaló, lelkesen
végz® matematikatanárok, rovatvezet®ink, és nem utolsó sorban azok, akik megosztják tapasz-
talataikat, felismeréseiket kollégákkal, diákokkal ikkeik által.
Minden barátunknak: feladatmegoldó diákoknak, szüleiknek, munkánkat segít® tanár-
kollégáknak köszönjük az elmúlt évben végzett munkáját, és kívánjuk, hogy a most induló
évben is er®södjön matematika iránti szeretetük, és minél több atalt és tanárkollégát sikerüljön
bevonni lapunk baráti körébe. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy megköszönjük lapunk
azon barátainak segítségét is, akik anyagilag is támogatják lapunk megjelenését, legjobb fela-
datmegoldóink díjazást. Kívánjuk, hogy nagylelk¶, nemes szokásukat megtartsák a következ®
években is!
Végezetül kívánok mindannyiunknak Jó Lapot az új évben is!

A szerkeszt®bizottság nevében,
Dr. Szenkovits Feren , f®szerkeszt®

1
Matlap 2018/1

ÉVFORDULÓK

Születésük vagy haláluk kerek évfordulóján a következ® erdélyi vagy Erdély-


ben is tevékenyked® matematikusokra emlékezünk 2018-ban. Mindenkir®l van szó ikk a
Wikipédiában, ezért nem részletezzük tevékenységüket.

Születési évfordulók

Február

Kalik Károly
(Keresztvár, 1928. február 9.  Németország, 1998)

A Bolyai, majd a Babe³-Bolyai Tudományegyetemen tanított die-


ren iálegyenleteket. Az 1980-as években Németországba költözött.

Már ius

T. Tóth Sándor
(Torboszló, 1913. már ius 21.  Kolozsvár, 2007. augusztus 20.)

A Bolyai, majd a Babe³-Bolyai Tudományegyetemen tanított.


Matematikatörténettel foglalkozott.

Április

Bitay László
(Brassó, 1928. április 17.)
A Bolyai Tudományegyetemen, majd a kolozsvári M¶szaki F®iskolán
tanított.

Május

Németi László
(Nagyvárad, 1908. május 22.  Németország, ?)
Mérnök-matematikus, tanított a Bolyai Tudományegyetemen, kés®bb pedig a kolozsvári
Számítási Intézet munkatársa volt.

Június

Szilágyi Pál
(Tasnád, 1933. június 18.  Kolozsvár, 2017. szeptember 16.)
A Bolyai, majd a Babe³-Bolyai Tudományegyetemen tanított die-
ren iálegyenleteket, ahol egy ideig rektorhelyettes, majd a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora volt.

2
Matlap 2018/1

Július

Sz®kefalvi-Nagy Béla
(Kolozsvár, 1913. július 29.  Szeged, 1998. de ember 21.)
Sz®kefalvi Nagy Gyula a, a szegedi egyetemen tanított
funk ionálanalízist. Apjával ellentétben, nevét köt®jellel írta.
Egyben halálának 20. évfordulója is.

November

Kolozsi Jen®
(Kolozsvár, 1938. november 25.  Kolozsvár, 2001. november 25.)
A Babe³-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán tanított gaz-
dasági matematikát.

De ember

Németh Sándor
(Kolozsvár, 1938. de ember 31.)
Kezdetben a kolozsvári Számítási Intézet munkatársa, majd a Babe³-
Bolyai Tudományegyetem tanára volt. A Magyar Tudományos
Akadémia küls® tagja.

Halálozási évfordulók

Már ius

Cseke Vilmos
(Hátszeg, 1915. május 5.  Kolozsvár, 1983. már ius 10.)
A Feren József Tudományegyetemen is tanított, kés®bb pedig a
Bolyai, majd a Babe³-Bolyai Tudományegyetemen folytatta.

Haar Alfréd
(Budapest, 1885. október 11.  Szeged, 1933. már ius 16.)
A Feren József Tudományegyetem tanára volt Kolozsváron, majd
Szegeden tanított.

3
Matlap 2018/1

Augusztus

Domini h Sándor
(Nagyenyed, 1954. július 12.  Sopron, 2008. augusztus 13.)
A kolozsvári egyetem elvégzése után a Számításte hnikai Intézetben
dolgozott, majd áttelepült Magyarországra, ahol a veszprémi és a
soproni egyetemeken tanított.

Neumann Mária
(Lugos, 1905. június 23.  Temesvár, 2003. augusztus 28.)
Temesváron tanított.

Október

Vályi Gyula
(Marosvásárhely, 1855. január 25.  Kolozsvár, 1913. október 13.)
A Feren József Tudományegyetem végzettje és egyben az els® erdé-
lyi professzora.

Sz®kefalvi Nagy Gyula


(Erzsébetváros, 1887. április 11.  Szeged, 1953. október 14.)
A kolozsvári Mariannumban, és ezzel egyid®ben a Feren József
Tudományegyetemen is tanított, majd Szegeden folytatta. 1940 és
1944 között ismét Kolozsváron tanított.

De ember

Páter Zoltán
(Marosvásárhely, 1929. de ember 17. 
Marosvásárhely, 2013. de ember 19.)
A marosvásárhelyi Pedagógiai F®iskolán tanított.

Kása Zoltán

4
Matlap 2018/1

XI. PETKES GERGELY EMLÉKVERSENY

Nagykároly, 2017. november 11.

Az el®z® években kialakult hagyományoknak megfelel®en, az Emlékversenyt ebben az


évben is megszerveztük. A verseny népszer¶sége töretlen, 15 iskola 180 tanulója mérte össze
tudását Szatmár megyéb®l.
A legeredményesebb tanulók, a legjobban teljesít® vidéki kisdiákok, valamint a legere-
detibb megoldást nyújtó diákok pénzjutalomban részesültek.
A továbbiakban ismertetjük a díjazott magyar tagozatos diákok névsorát, valamint a
versenytételeket és a megoldásukat.
A díjazott tanulókat felkészít® tanárok: Czenter Enik®, Gaskó Gabriella, Kiss Sándor,
Ko zinger Éva, Nagy Réka, Pol z Zita, S heer Enik®, Stirbu Erika, Tempi Gabriella, Ványi
Emese.
Czenter Enik® és Gaskó Gabriella tanárok

V. oszt. Di séret: Mák Andor, Balogh Roland Péter, Elméleti Lí ., Nagykároly.


VI. oszt. I. díj: Szabó-Thalmeiner Balázs, Hám János Róm.-Kat. Lí ., Szatmárnémeti; II. díj:
Nagy Ádám Balázs, Elméleti Lí ., Nagykároly; Di séret: Kokán Fruzsina, Általános Iskola, Börvely,
Karikás Mátyás, Hám János Róm.-Kat. Lí ., Nagy Júlia Abigél, Elméleti Lí ., Nagykároly, Sz®ke Lehel
Benedek, Hám János Róm.-Kat. Lí .
VII. oszt. Di séret: Fazakas Csenge, Nagy Boglárka, Köl sey Feren F®gimn., Szatmárnémeti
VIII. oszt. I. díj: Éles Júlia, Köl sey Feren F®gimn.; II. díj: Akkerman Zoltán, Kalazan i
Szent József Róm.-Kat. Lí .; III. díj: S heer Tamás, Hám János Róm.-Kat. Lí .; Di séret: Benze
Márk, Elméleti Lí ., Nagykároly, Görög Anita, Vasile Lu a iu Ált. Isk., Nagykároly, Fehér Anna, Hám
János Róm.-Kat. Lí .
IX. oszt. II. díj: Muszka Csaba, Kalazan i Szent József Róm.-Kat. Lí .; Di séret: Kása-Baumli
Dávid, Hám János Róm.-Kat. Lí ., Csobi Adriean, Elméleti Lí ., Nagykároly.
X. oszt. I. díj: Boros Csaba, Hám János Róm.-Kat. Lí .; III. díj: Gittinger András, Hám János
Róm.-Kat. Lí .; Di séret: Czier Norbert, Elméleti Lí ., Nagykároly, Stier Alma Beatrix, Köl sey
Feren F®gimn., Santa Dániel, Elméleti Lí ., Nagykároly, Szabó-Thalmeiner Ben e, Hám János Róm.-
Kat. Lí .
XI. oszt. I. díj: Petkes Kinga, Elméleti Lí ., Nagykároly; II. díj: Szabó Roland, Református
Lí ., Szatmárnémeti; III. díj: Brém Botond, Elméleti Lí ., Nagykároly; Di séret: Gózner Márk, Erdei
Júlia, Elméleti Lí ., Nagykároly.
XII. oszt. I. díj: Skapinyák Szilárd, Hám János Róm.-Kat. Lí .; II. díj: S hla hter Kin s®,
Elméleti Lí ., Nagykároly; III. díj: Muszka Zsuzsa, Elméleti Lí ., Nagykároly; Di séret: Kun-
Limberger Anett, Elméleti Lí ., Nagykároly.
Különdíjban részesült tanulók: Czumbil Máté, V.o., Fényi István Ált. Isk., Kaplony,
Kokán Fruzsina VI.o. Általáos Iskola, Börvely

V. osztály

1. a) Számítsátok ki ab + bc + ca értékét, ha
a = (2 + 4 + 6 + . . . + 4034) : 2017 − 2016,
12016
b = [(23 )2 − 20170 ] : 32 + 81 · 114 · 42 − 664 − 2,
c = 2100 : [(3 · 5 − 13)98 + 2105 : (23 · 16) + 833 · 3.
5
Matlap 2018/1

b) Valamikor régen a daliás király megküzdött 351 szörnnyel, 2102 sárkánnyal és 634
skorpióval. Rendezzétek növekv® sorrendbe ezeket a számokat.

2. a) Határozzátok meg az a és b természetes számokat, melyekre teljesül a következ®


egyenl®ség: ab + 5a + 3b = 15.
b) Ha a+2b+3c = 100 és 3a+2b+c = 140, számítsátok ki: (a+b+c)(a−c)(9a+10b+11c).
3. a) Számítsátok ki az N = 1 · 2 · 3 · . . . · n + 2017 számnak 125-tel való osztási maradékát,
ahol n ≥ 16.
b) Határozzátok meg azt a legnagyobb természetes számot, melyet 2017-tel elosztva a
hányados kisebb legyen, mint a maradék.

4. a) Gondoltam egy számra, melyet megszoroztam 2-vel, az eredményhez hozzáadtam


4-et, a kapott összeget elosztottam 6-tal, és az osztás hányadosából kivontam 5-öt, így 3-at
kaptam eredményül. Melyik számra gondoltam?
b) Határozzátok meg az ab alakú számokat úgy, hogy n = aaa + 37(a + b) teljes négyzet
legyen.

Megoldások

1. a) a = 2(1 + 2 + . . . + 2017) : 2017 − 2016 = 2018 − 2016 = 2,


6 2 4 4 4 4
b) (2 − 1) : 3 + (3 · 11 · 2) − 66 − 2 = 63 : 9 + 66 − 66 − 2 = 7 − 2 = 5,
100 98 105 7 99 100
) 2 : (2 + 2 : 2 +2 )·3=2 : (2 + 2 + 2 · 2 ) · 3 = 2100 : 2100 · 3 = 3.
98 98 98

b c a 5 3 2
Ekkor a + b + c = 2 + 5 + 3 = 32 + 155 + 9 = 196.
51
b) Mivel 3 = 317·3 = 2717 , 2102 = 26·17 = 6417 és 634 = 62·17 = 3617 és 27 < 36 < 64, ezért
351 34
<6 <2 . 102

2. ab + 5a + 3b = 15 ⇐⇒ ab + 5a + 3b + 15 = 30 ⇐⇒ a(b + 5) + 3(b + 5) = 30 ⇐⇒
⇐⇒ (b + 5)(a + 3) = 30. Mivel a, b ∈ N és 30 = 1 · 30 = 2 · 15 = 3 · 10 = 5 · 6, a nyol lehetséges
esetet megvizsgálva jó megoldást kapunk ha: b + 5 = 10 ⇒ b = 5 és a + 3 = 3 ⇒ a = 0 vagy
b + 5 = 5 ⇒ b = 0 és a + 3 = 6 ⇒ a = 3 vagy b + 5 = 6 ⇒ b = 1 és a + 3 = 5 ⇒ a = 2.
b) Összeadva a két egyenl®séget következik, hogy 4a + 4b + 4c = 240 ⇒ a + b + c = 60;
kivonva a másodikból az els®t kapjuk, hogy 2a − 2c = 40 ⇒ a − c = 20, illetve 3(a + 2b + 3c)+
+2(3a + 2b + c) = 300 + 280 ⇐⇒ 9a + 10b + 11c = 580.
Tehát (a + b + c)(a − c)(9a + 10b + 11c) = 60 · 20 · 580 = 696000.

N = 1 · 2 · . . . · 4 · 5 · 6 · . . . · 9 · (2 · 5) · 11 · . . . · 14 · (3 · 5) · 16 · . . . · n + 2017 =
3. a) Mivel
= 125 · 1 · 2 · . . . · 4 · 6 · . . . · 9 · 2 · 11 · . . . · 14 · 3 · 16 · . . . · n + 2017,
ezért az N szám 125-tel való osztási maradéka egyenl® 2017-nek 125-tel való osztási maradéká-
val, 2017 = 125 · 16 + 17, tehát az osztási maradék 17.
b) A maradék kisebb, mint 2017, ezért legtöbb 2016 lehet, a hányados pedig kisebb, mint
a maradék, ezért legtöbb 2015 lehet. Így a szám 2015 · 2017 + 2016 = 4066271.

4. a) Legyen a szám x. Ekkor (2x + 4) : 6 − 5 = 3 ⇔ (2x + 4) : 6 = 8 ⇔ 2x + 4 = 48 ⇔


⇔ x + 2 = 24 ⇔ x = 22. A gondolt szám 22.
b) n = 111a + 37(a + b) = 37(3a + a + b) = 37(4a + b) teljes négyzet, ha 4a + b = 37.
Innen a = 9, b = 1 vagy a = 8, b = 5 vagy a = 7, b = 9. Tehát ab ∈ {91, 85, 79}.

VI. osztály

1. a) Igazoljátok, hogy N = abbab − 9b szám osztható 7-tel és 13-mal az a és b számjegyek


bármely értékére.

6
Matlap 2018/1

b) Adott az n = 100 · 99 − 99 · 98 + 98 · 97 − 97 · 96 + . . . + 4 · 3 − 3 · 2 + 2 · 1 szám. Igazoljuk,


hogy 2n teljes négyzet.

2. a) Határozzátok meg az a, b, c prímszámokat tudva azt, hogy 3a + b + 6c = 51.


b) Számítsátok ki az A = (5 · 2)n+3 + 2n+1 · 5n − 1 szám számjegyeinek az összegét.
Osztható-e az A szám 9- el? Hát 11-gyel?

3. Tekintsük azA, B , C , D és E pontokat úgy, hogy B ∈ (AC), AB = 5BC , C az (AD)


szakasz felez®pontja, E ∈ (CD , ED = 3BC és AE = 10, 8 m.
a) Számítsátok ki az (AB), (BC), (BE) szakaszok hosszát.
b) Számítsátok ki az (AC) és (BE) szakaszok felez®pontjai közti távolságot.

4. Legyen [, \
AOB \ , DOE
BOC , COD \ , EOF[ , F[ OA hat O pont körüli szög.
[ \ \
a) Számítsátok ki AOB , BOC , COD szögek mértékét, tudva azt, hogy a számtani közepük
◦ [ szögfelez®je.
70 , az A, O, C pontok kollineárisak, (OB pedig az AOC
b) Számítsátok ki a \ , EOF
DOE [ , F[ OA szögek mértékét, tudva azt, hogy \ =
b · m(DOE)
[)
= a · m(EOF és [ ) = b · m(F[
c · m(EOF OA), ahol a, b, c a 2.a) feladatban meghatározott
prímszámok.

Megoldások

1. a)N = 10010a + 1092b = 7 · 13(110a + 12b) osztható 7-tel és 13-mal.


b)n = 100 · 99 − 99 · 98 + 98 · 97 − 97 · 96 + . . . + 4 · 3 − 3 · 2 + 2 · 1 = 99(100 − 98)+
+97(98 − 96) + . . . + 3(4 − 2) + 2 · 1 = 2(99 + 97 + . . . + 3 + 1) = 2 · 25 · 100 = 2 · 502 , ekkor
2n = 22 · 502 = 1002 teljes négyzet.
.
2. a) 3a + b + 6c = 51, ezért b .. 3, ahol b prímszám, tehát b = 3. Ekkor 3a + 6c = 48 ⇒
.
⇒ a + 2c = 16, vagyis a .. 2, ahol
a prímszám, tehát a = 2. Ekkor 2c = 14 ⇒ c = 7.
n n n
b) A = 25 · 10 · 8 · 5 + 10 · 2 − 1 = 1002 · 10 − 1 = 1002 00 . . . 0 −1 = 1001 99 . . . 9.
| {z } | {z }
n n
Az A szám számjegyeinek összege 9n + 2, tehát A nem osztható 9- el.
1001 osztható 11-gyel, és 99 . . . 9} sak akkor osztható 1-gyel, ha n páros
| {z szám.
n

3. Legyen BC = x ( m), ekkor AB = 5x, AC = 6x, AD = 12x, ED = 3x.


(1. eset) (2. eset)
M N N
A BC E D E
(1. eset) (2. eset)

1. eset. E ∈ (CD)
a) AE = AD − ED = 9x ⇒ 9x = 10, 8 ⇒ x = 1, 2.
Így BC = 1, 2 m, AB = 5·1, 2 m= 6 m, AD = 12·1, 2 m= 14, 4 m, BE = 4·1, 2 m=
= 4, 8 m.
b) LegyenM az (AC), N pedig a (BE) szakasz felez®pontja.
Ekkor AM = AC : 2 = 3x = 3, 6 m és N E = BE : 2 = 2, 4 m,
M N = AE − AM − N E = 10, 8 m−3, 6 m−2, 4 m= 4, 8 m.
2. eset. D ∈ (CE)
a) Ekkor AE = AD + DE = 15x ⇒ 15x = 10, 8 ⇒ x = 0, 72. Tehát BC = 0, 72 m,
AB = 5 · 0, 72 m= 3, 6 m, AD = 12 · 0, 72 m= 8, 64 m, BE = 10 · 0, 72 m = 7, 2 m.
7
Matlap 2018/1

b)AM = AC : 2 = 3 · 0, 72 m= 2, 16 m, N E = BE : 2 = 3, 6 m,
M N = AE − AM − N E = 10, 8 m−2, 16 m−3, 6 m= 5, 04 m.

4. a) [ + m(\
m(AOB) BOC) + m(COD)\ = 3 · 70◦ = 210◦ .
Az A, O , C pontok kollineárisak, ezért m(AOC) [ = 180◦ , B
\ = 210◦ − 180◦ = 30◦ . Mivel (OB az AOC
így m(COD) [
[ = m(\
szögfelez®je, ezért m(AOB)

BOC) = 180 : 2 = 90 . ◦

b) Tudjuk, hogy a = 2, b = 3, c = 7, valamint


A O C
\ + m(EOF
m(DOE) [ ) + m(F[ OA) = 360◦ − 210◦ = 150◦ (∗).
\ = 2m(EOF [ ), 7m(EOF [ ) = 3m(F[ D
Ekkor 3m(DOE) OA).
Kivonva a két egyenl®séget, majd elosztva 3-mal kapjuk, hogy F E
\ + m(F[
m(DOE) OA) = 3m(EOF[ ), és behelyettesítve a (∗)
egyenl®ségbe 4m(EOF[ ) = 150◦ ⇒ m(EOF [ ) = 150◦ : 4 =
\ = 2m(EOF
= 37◦ 30′ , m(DOE) [ ) : 3 = 25◦ , m(F[ [ ) : 3 = 87◦ 30′ .
OA) = 7m(EOF

VII. osztály

1. a) Igazoljátok, hogy 2017-nek van olyan nullától különböz® többszöröse, amelynek


minden számjegye azonos.
b) Négyzetszám-e az n = 112017 + 112016 + 112015 + . . . + 112 + 11 + 1 szám?

2. a) Oldjátok meg az egyenletet az egész számok halamazán:


x+6 x+5 x+4 x+3 x+2 x+1
+ + = + + .
2011 2012 2013 2014 2015 2016
1 1 1 1 1 1
b) Igazoljátok, hogy 1 < + + + ... + + + < 2.
5 6 7 19 20 21
3. Egy gulyában két falu 65 tehene legel, vörösek, fehérek, feketék és tarkák. Igazoljátok,
hogy ha nin s öt különböz® korú, azonos szín¶ tehén a gulyában, akkor található három, azonos
szín¶ és egyid®s tehén, ugyanabból a faluból!

4. Az ABCD négyzet CD , DA, AB és BC oldalainak felez®pontjai P , E , T , K (ebben


a sorrendben). Az A sú sot összekötjük a P és K pontokkal, a C sú sot pedig az E és T
pontokkal, AP ∩ CE = {S}, AK ∩ CT = {L}.
Igazoljátok, hogy a CSAL négyszög egy rombusz, és határozzátok meg, hogy a területe
hányad része az ABCD négyzet területének?

Megoldások

1. a) Tekintsük az 1, 11, 111, 1111, ...,


|111 .{z
. . 111}, 2018 darab különböz® számot. Ezek
2018 db
között lesz kett®, amelyek 2017-tel osztva ugyanazt a maradékot adják. Ezeket a számokat
kivonva egymásból legalább egy 0-ban végz®d® számot kapunk, amely osztható lesz 2017-tel. Ha
egy1111 . . . 1111000 . . . 00 alakú szám osztható 2017-tel, amit 111 . . . 111·10k alakban írhatunk,
k
akkor az 111 . . . 111 szám lesz osztható 2017-tel, mert 10 nem osztható 2017-tel.
| {z }
≥2017 db

Tehát 2017-nek van olyan többszöröse, amelynek azonosak a számjegyei.

b) Az n = 112017 + 112016 + 112015 + . . . + 112 + 11 + 1 szám nem lehet négyzetszám, mert


utolsó számjegye 8.

8
Matlap 2018/1

2. a) Az egyenleten a következ® egyenérték¶ átalakításokat végezhetjük:

x+6 x+5 x+4 x+3 x+2 x+1


+ + = + + ⇐⇒
2011 2012 2013 2014 2015 2016
x+6 x+5 x+4 x+3 x+2 x+1
⇐⇒ + + −3= + + − 3 ⇐⇒
2011 2012 2013 2014 2015 2016
x+6 x+5 x+4 x+3 x+2 x+1
⇐⇒ +1+ +1+ +1= +1+ +1+ + 1 ⇐⇒
2011 2012 2013 2014 2015 2016
x + 2017 x + 2017 x + 2017 x + 2017 x + 2017 x + 2017
⇐⇒ + + = + + ⇐⇒
2011 2012 2013 2014 2015 2016
 
1 1 1 1 1 1
⇐⇒ (x + 2017) + + − − − = 0 ⇒ x = −2017 az
2011 2012 2013 2014 2015 20116
egyenlet egyetlen megoldása.

b) A következ® egyenl®tlenségek írhatók:

1 1 1 1 1 1 1 1
=5· < + + + + < 5 · = 1 (1)
2 10 5 6 7 8 9 5
2 1 1 1 1 1 1 1 1 3
=6· < + + + + + <6· = (2)
5 15 10 11 12 13 14 15 10 5
2 1 1 1 1 1 1 1 1 3
=6· < + + + + + <6· = (3)
7 21 16 17 18 19 20 21 16 8
1 2 2 83 3 3 79
De + + = > 1 és 1 + + = < 2, ezért, ha összeadjuk az (1), (2), (3)
2 5 7 70 5 8 40
egyenl®tlenségek megfelel® oldalait, éppen a bizonyítandó egyenl®tlenséghez jutunk.

3. Mivel 65 tehén van, amelyek négy féle szín¶ek lehetnek, ezért van 17 azonos szín¶ tehén
(ha nem lenne, akkor 4 · 16 = 64 < 65).
Ezek között találunk 5 azonos korút, mert ellenkez® esetben, mivel sak 4 különböz® korú
tehenünk van 4 · 4 = 16 < 17 lenne.
Az 5 azonos szín¶ és azonos korú tehén közül, mivel sak két faluból vannak a tehenek,
van 3, amely azonos faluból való.

4. A feladat feltételeib®l következik, hogy a P AT C és


P
D C
a CEAK négyszögek paralelogrammák (két-két szemben fekv®
oldaluk párhuzamos és kongruens), amib®l következik, hogy a S
CSAL négyszög is paralelogramma.
ACD∆ ≡ ACB∆ (egyenl® szárú, derékszög¶ három-
Mivel E O K
szögek), következik, hogy (CE) ≡ (CT ) oldalfelez®k, ugyanakkor L
az S pont az ACD , az L pedig az ACB háromszög súlypontja,
tehát (CS) ≡ (CL), vagyis a CSAL paralelogramma egy rom- A T B
busz.
AC · SL AC · BD 1 1
TCSAL = és TABCD = , de OL = BO és SO = DO, ahonnan
2 2 3 3
1 1
következik, hogy SL = (BO + OD) = BD , tehát
3 3
1
AC · BD 1 AC · BD 1
TCSAL = 3 = · = TABCD .
2 3 2 3

9
Matlap 2018/1

VIII. osztály

1. a) Oldjátok meg az egész számok halmazán az x2 − xy + y 2 = x + y egyenletet.

x+1 x+2 x + 2017


b) Oldjátok meg a valós számok halmazán az + + ... + = 2017
2 3 2018
egyenletet.

2. a) Ellen®rizzétek, hogy bármely n ∈ N∗ esetén fennáll a következ® egyenl®ség:


r
1 1 1 1
1+ + =1+ − .
n2 (n + 1)2 n n+1
b) Határozzátok meg az A szám egész részét, ahol:
r r r
1 1 1 1 1 1
A= 1+ + + 1+ + + ... + 1+ + .
12 22 22 32 9992 10002
3. Az A-ban derékszög¶ ABC háromszögben AD ⊥ BC , D ∈ (BC), DE ⊥ AB ,
DF ⊥ AC , E ∈ (AB), F ∈ (AC). Ha E ′ , F ′ az E , illetve F pontok mer®leges vetületei a
BC egyenesen, akkor bizonyítsátok be, hogy az AE ′ F ′ háromszög egyenl® szárú.
4. Az ABCDA′ B ′ C ′ D′ ko kában legyen M ∈ [AB], N ∈ [D′ C ′ ], P ∈ [DD′ ], Q ∈ [BB ′ ]
′ ′
úgy, hogy [AM ] ≡ [C N ] és [BQ] ≡ [D P ].
a) Bizonyítsátok be, hogy az M , N , P , Q pontok komplanárisak.
b) Számítsátok ki a keletkezett síkidom hegyesszögének mértékét, ha tudjuk, hogy

85 3 2
AB = 12 m, AM = 8 m, BQ = 3 m és a síkidom területe m .
2

Megoldások

1. a) Az egyenletet megszorozzuk 2-vel és rendezzük: 2x2 − 2xy + 2y 2 − 2x − 2y = 0 ⇔


⇔ (x − 2xy + y ) + (x − 2x + 1) + (y − 2y + 1) = 2 ⇔ (x − y)2 + (x − 1)2 + (y − 1)2 = 2.
2 2 2 2
2 2 2 2
Ha (x − 1) = 0 ⇒ x − 1 = 0 ⇒ x = 1, ekkor (y − 1) + (1 − y) = 2 ⇔ (y − 1) = 1 ⇒
⇒ y = 0 vagy y = 2.
2
Ha (y − 1) = 0 ⇒ y = 1, ekkor x = 2 vagy x = 0.
2
Ha (x − y) = 0 ⇒ x = y , ekkor x = 0 vagy x = 2.
Tehát (x, y) ∈ {(1, 2); (1, 0); (2, 1); (0, 1); (0, 0); (2, 2)}.

b) Az egyenlet rendre a következ®képpen alakítható:

x+1 x+2 x + 2017


−1+ − 1 + ... + − 1 = 0 ⇐⇒
2 3 2018
 
x−1 x−1 x−1 1 1 1
⇐⇒ + +...+ = 0 ⇐⇒ (x − 1) + + ... + = 0 ⇒ x = 1.
2 3 2018 2 3 2018
2. a) Az egyenl®séget négyzetre emeljük és elvégezzük a m¶veleteket.
b) Alkalmazzuk az a) pontban igazolt egyenl®séget.

1 1 1 1 1 1 1
A=1+ − + 1 + − + ... + 1 + − = 999 + 1 − , tehát [A] = 999.
1 2 2 3 999 1000 1000

10
Matlap 2018/1

DF DC C
3. Mivel DF C∆ ∼ BED∆, ezért = ⇒
BE BD
DF 2 DC DF 2 DC
⇒ = , valamint DF = AE , így = .
F D · BE BD AE · BE BD F
Az ADB háromszögben a magasság tétele alapján
F D
2 DF 2 DC DE 2 DF 2
DE = AE · BE ⇒ = ⇒ = .
E
DE 2 BD BD DC
A BED és DF C háromszögekben a befogó tétele alapján A E B
2
DE
DE 2 = BD · DE ′ ⇒ DE ′ = , illetve DF
2
= CD · DF ′ ⇒
BD
DF 2
⇒ DF ′ = .
CD
′ ′ ′ ′
A kapott egyenl®ségek szerint DE = DF , következik, hogy (AD) oldalfelez® az E AF
′ ′
háromszögben és tudva, hogy AD ⊥ BC , következik, hogy AE F egyenl® szárú háromszög.


4. a) Az AM C N négyszög paralelogramma, mert
[AM ] ≡ [C N ] és AM k C ′ N , ezért az [AC ′ ] és [M N ] átlók
′ D N C
′ ′
felezik egymást. Hasonlóan BQD P is paralelogramma, [BD ] A B
és [QP ]átlók felezik egymást. P
′ ′
Mivel az [AC ] és [BD ] testátlóknak ugyanaz az O pont O
a felez®pontja, ezért [M N ] és [P Q] felez®pontja is az O pont, Q
D C
tehát M QN P paralelogramma, így M, N, P , Q komplanáris
pontok. A M B

b) Az M QB derékszög¶ háromszögben M B = 4 m, M Q = 16 + 9 = 5 ( m).
ADM P és√ADM derékszög¶ háromszögekben P M 2 = P D2 + DM 2 = P D2 + AD2 + AM 2 ⇒
⇒ P M = 81 + 144 + 64 = 17 ( m). √
\ 85 3 \
Ekkor TM QN P = M Q · M P sin(P M Q) ⇐⇒ = 5 · 17 sin(P M Q) ⇐⇒
√ 2
\ 3 \
⇐⇒ sin(P M Q) = ⇒ m(P M Q) = 60◦ .
2

IX. osztály

1. Az x, y, z ∈ (0, +∞) számokra igaz a következ® egyenl®ség: x + y + z = a.


Igazoljátok, hogy:

a2 √ √ √ 3a
a) xy + yz + xz ≤ , b) xy + xz + xy + yz + xz + yz < .
3 2
2. Oldjátok meg a valós számok halmazában a következ® egyenletet:

[x2017 ] + [x2016 ] + . . . + [x2 ] + [x] = {x} − 1,


ahol [x] az x valós szám egész részét, {x} pedig a törtrészét jelenti.

AM CN
ABCD téglalapban legyen M ∈ (AB) és N ∈ (BC) úgy, hogy
3. Az = 4 és = 2.
−→ −→ −−→ MB NB
Ha DN ∩ CM = {P }, mutassátok ki, hogy 17AP = 15AB + 7AD .
4. Adott az ABCD négyzet és E egy pont a BD átlóján, amely annak nem felez®pontja.
Legyen H és K azABE , illetve az ADE háromszögek orto entrumai. Igazoljátok, hogy
−−→ −−→
BH + DK = 0.
11
Matlap 2018/1

Megoldások

1. a) Alkalmazzuk az ismert egyenl®tlenséget: xy + yz + xz ≤ x2 + y 2 + z 2 ⇒


(x + y + z)2 a2
⇒ 3(xy + yz + xz) ≤ x2 + y 2 + z 2 + 2(xy + yz + xz) ⇒ xy + yz + xz ≤ = .
3 3
p p p x + (y + z) y + (x + z) z + (x + y)
b) x(y + z) + y(x + z) + z(x + y) < + + =
2 2 2
3(x + y + z) 3a
= = .
2 2
2. Az egyenlet bal oldala egy egész szám, tehát ha x megoldása az egyenletnek, akkor
{x} ∈ Z ⇒ {x} = 0 ⇒ x ∈ Z.
Ekkor az egyenlet így írható:

x2017 + x2016 + . . . + x2 + x + 1 = 0 vagy (x + 1)(x2016 + x2014 + . . . + x2 + 1) = 0.


Mivel x2016 + x2014 + . . . + x2 + 1 > 0, ezért az egyetlen megoldás x = −1.
−→ − −−→ −
→ −−→ −−→ −−→ − 2−→
3. Legyen AB = →
a és AD = b . DN = DC + CN = →
Ekkor a − b.
3
−−→ −−→ −−→ −−→
A DP és DN kollineárisak, így létezik λ ∈ R úgy, hogy DP = λDN .

−→ −−→ −−→
Ekkor CP = DP − DC = (λ − 1) a −
→ 2λ −
− →
b.
3
−−→ −− → −−→ −
→ 1− →
Másrészt CM = CB + BM = − b − a.
5
−→ −−→ −→ −−→
Mivel CP és CM kollineárisak, így létezik ν ∈ R úgy, hogy CP = ν CM . Ekkor

    

→ 2λ −
→ −
→ 1− → ν−→ 2λ −
→ − →
(λ − 1) a − b = ν − b − a , ahonnnan λ − 1 + a + − +ν b = 0.
3 5 5 3
 ν

→  λ−1+ 5 =0

15 10


Mivel a és b nem kollineárisak, ezért , ahonnan λ = és ν = .
 −2λ
 17 17
+ν =0
3
 
−→ −−→ −−→ − → 15 − → 2−→ 15 → 7−→
Ekkor AP = AD + DP = b + a − b = − a + b , tehát
17 3 17 17
−→ −→ −−→
17AP = 15AB + 7AD .

H és K rajta vannak az
4. A feladat feltételei alapján D C
AC átlón, mivel BE ⊥ AC , DE ⊥ AC . Másrészt H és K E
rajta vannak az ABE és ADE háromszögekben az E pont- K
ból húzott magasságokon, ezek párhuzamosak a négyzet
oldalaival. Így az EHK háromszög derékszög¶ és egyenl®
szárú, ezért H és K szimmetrikusak a négyzet O közép- H
pontjára nézve. Mivel B és D szintén szimmetrikusak az O
−−→ −−→ A B
pontra nézve, így BH + DK = 0.

12
Matlap 2018/1

X. osztály

1. Igazoljátok, hogy bármely x, y ∈ (0, 1), x+y = 1 esetén fennállnak az egyenl®tlenségek:


lg x + lg y 1
a) ≤ lg ;
2 2
lg x + lg y
b) xlg x + y lg y ≥ .
2
√ k
2. a) Bizonyítsátok be, hogy:
k
k! ≤ , bármely k ∈ N, k ≥ 6 esetén.
2
√ √ √ 6n!
b) Bizonyítsátok be, hogy ha n ∈ N, n ≥ 6, akkor 1· 2! · 3
3! · . . . · n n! ≤ n , ahol
2
n! = 1 · 2 · 3 · . . . · n.
3. Ha x, y, z ∈ R esetén igaz az ax + ay + az + a−x + a−y + a−z = 10
a ∈ (0, 1) ∪ (1, +∞) és
x y z
összefüggés, akkor bizonyítsátok be, hogy 1 ≤ a + a + a ≤ 9. Mikor áll fenn az egyenl®ség?

4. Határozzátok meg x ∈ Z azon értékeit, amelyekre x3 − 6x2 + 12x + 29 ∈ Q.
3

Megoldások

√ x+y 1
1. a) A számtani és mértani közepek közötti egyenl®tlenség alapján xy ≤ = ⇒
2 2
ln x + ln y 1
⇒ ≤ ln .
2 2   
1 1
b) Az egyenl®tlenség így írható: ln x + y − x−
ln y ≥ 0.
2 2
   
1 1 1 x
x+y =1 ⇒ x− =− y− alapján x− ln ≥ 0 (∗).
2 2 2 y
1 1 x x
Ha ≤ x < 1 ⇒ 0 < y ≤ , tehát ≥ 1 ⇒ ln ≥ 0, így (∗) igaz.
2 2 y y
1 1 x x
Ha 0 < x ≤ ⇒ ≤ y < 1, tehát ≤ 1 ⇒ ln ≤ 0, így (∗) igaz.
2 2 y y
2. a) A matematikai induk ió módszerével bizonyítjuk.
√ k
P (k) : k
k! ≤ , bármely k ∈ N, k ≥ 6.
2
Sajátos esetben P (6) : 6! ≤ 36 igaz.
Feltételezzük, hogy P (k) igaz és igazoljuk P (k + 1) esetén.
 k
k k 1
Elégséges igazolni, hogy 2k ≤ (k + 1) ⇐⇒ 2 ≤ 1+ , amely a Bernoulli-
k
egyenl®tlenség alapján igaz.
n n
Y √
k
Y k n!
b) Az a) alapján írhatjuk k! ≤ = n−5 (1).
k=6 k=6
2 2 5!
√k k+1 √ √ 3
√ √ 2·3·4·5·6
Ha k ∈ {1, 2, 3, 4, 5}, k! ≤ akkor , így 1 · 2! · 3! · 4 4! · 5 5! ≤ (2).
2 2
√ √ √ 6n!
Az (1) és (2) alapján következik, hogy 1 · 2! · 3 3! · . . . · n n! ≤ n .
2
x y z −x
3. Legyen a + a + a = u és a + a−y + a−z = v .
 
1 1 1
Az (α + β + γ) + + ≥ 9, bármely α, β , γ ∈ (0, +∞) esetén egyenl®tlenséget
α β γ
alkalmazzuk. Ekkor u + v = 10 és uv ≥ 9 alapján u(10 − u) ≥ 9 ⇒ u ∈ [1, 9].

13
Matlap 2018/1

Egyenl®séget akkor kapunk, ha ax = ay = az , vagyis x=y=z és x ∈ {− loga 3, loga 3}.


4. Egy egész szám köbgyöke ra ionális szám, ha az adott szám köbszám.
3 2 3
Létezik y ∈ Z úgy, hogy x − 6x + 12x + 29 = y ⇐⇒ (x − 2)3 + 37 = y 3 ⇐⇒
⇐⇒ y − (x − 2) = 37 ⇐⇒ (y − x + 2)[y + y(x − 2) + (x − 2)2 ] = 37.
3 3 2
2 2
Következik, hogy y−x+2 osztója 37-nek, tehát y−x+2 = 1 és y +y(x−2)+(x−2) = 37.
Az egyenletrendszer megoldásai: x = −2, y = −3 és x = 5, y = 4.

XI. osztály

2a2n + 1
1. Az (an )n≥1 sorozatot a következ®képpen értelmezzük: a1 = 1, an+1 = , bármely
2an
n ∈ N∗ esetén. Igazoljátok, hogy:
a) az (an )n≥1 sorozat szigorúan növekv®,

b) n≤ a2n <n+ n, bármely n ∈ N∗ esetén,
an
) lim √ = 1.
n→∞ n
2. Adott az (xn )n≥1 x1 = 1, x2 = 2, x3 = 3 és xn+3 = xn ,
valós számsorozat, amelyre:
x 1 + x2 + . . . + xn
bármely n ∈ N esetén. Számítsátok ki lim

értékét!
n→∞ n
  X n
sin α 0 kπ
3. Legyen B = , ahol α 6= , k ∈ Z és An = B k , B 0 = I2 . Milyen k
0 cos α 2 k=0
és α, α ∈ (0, 2π) értékek esetén teljesül az A = kI2 egyenl®ség, ahol A = lim An , k ∈ R.
n→∞
4. LegyenekA, B, C, D ∈ Mn (R), n ≥ 2, n ∈ N.
a) Mutassátok ki, hogy végtelen sok (U, V ), U, V ∈ Mn (R) mátrixpár létezik, amelyekre
igaz a következ® összefüggés: U V = U + V − In .
b) Bizonyítsátok be, hogy, ha XY = X + Y − In , bármely X, Y ∈ {A, B, C, D} esetén,
akkor AB + BC + CD + DA = 2(ABCD + In ).

Megoldások

1. a) Induk ióval igazolható, hogy an > 0, bármely n ∈ N∗ esetén. Innen an+1 − an =


1
= > 0, bármely n∈N ∗
esetén, tehát az (an )n≥1 sorozat szigorúan növekv®.
2an
1
b) a2n+1 = a2n + 1 + > a2n + 1, bármely n ∈ N∗ esetén, majd induk ióval igazolható,
4a2n
hogy a2n ≥ n, bármely n ∈ N∗ esetén.

Induk ióval igazoljuk, hogy a2n < n +
n, bármely n ∈ N∗ esetén.
2
√ √
Sajátos esetben a1 < 1 + 1, és a2k < k + k , k ∈ N∗ alapján következik, hogy
 
1 √ 1 √ 1 √
2 2
ak+1 = ak + 1 + 2 < k + k + 1 + =k+1+ k+ < k + 1 + k + 1.
4ak 4k 4k
s
an 1 an
) A b) alapján 1 ≤ √ < 1 + √ , ahonnan a fogó-tételt alkalmazva lim √ = 1.
n n n→∞ n

2. Mivel xn+3 = xn , bármely n ∈ N∗ esetén, következik, hogy az (xn )n≥1 sorozat peri-
periódusa 3. Írhatjuk, hogy x3n−2 = 1, x3n−1 = 2, x3n = 3, bármely n ∈ N esetén.

odikus,

14
Matlap 2018/1

x1 + x2 + . . . + xn
Legyen yn = . A számlálóban hármasával soportosítjuk a tagokat:
n
x1 + x2 + . . . + x3n (1 + 2 + 3)n
y3n = = = 2, bármely n ∈ N∗ esetén, így lim y3n = 2,
3n 3n n→∞

x1 + x2 + . . . + x3n+1 (1 + 2 + 3)n + x3n+1 6n + 1


y3n+1 = = = , bármely n ∈ N∗ esetén,
3n + 1 3n + 1 3n + 1
így lim y3n+1 = 2.
n→∞
x1 + x2 + . . . + x3n+2 (1 + 2 + 3)n + x3n+1 + x3n+2 6n + 3
, bármely n ∈ N

y3n+2 = = =
3n + 2 3n + 2 3n + 2
esetén, így lim y3n+2 = 2.
n→∞

Az (yn )n≥1 sorozatnak három részsorozata van, ezek határértéke 2, így lim yn = 2.
n→∞
 k 
k sin α 0
3. Induk ióval igazolható, hogy B = , ahonnan
0 cosk α
 
1 + sin α + . . . + sinn α 0
An = ⇒
0 1 + cos α + . . . + cosn α
 
1 − sinn+1 α
 1 − sin α 0 
 
⇒ An =  .
 1 − cosn+1 α 
0
1 − cos α
 
1
0
 1 − sin α 
Mivel sin α ∈ (−1, 1) és cos α ∈ (−1, 1), ezért A = lim An =  .
n→∞  1 
0
  1 − cos α
1 1 π 5π
A = kI2 ⇒ = ⇒α∈ , .
1 − sin α 1 − cos α 4 4
π √ 5π √
Ha α= ⇒ k = 2 + 2, ha α= ⇒ k = 2 − 2.
4 4

4. a) U V = U + V − In ⇐⇒ (U − In )(V − In ) = On .
   
a + 1 ... 0 1 ... 0
 . .. . . .. .. 
Ekkor léteznek U =  .. . ..  és V =  .. . .  mátrixok (a f®átló mentén
0 ... 1 0 ... b + 1
u11 = a + 1 és vnn = b + 1, (a, b ∈ R), a f®átló többi eleme 1, a mátrix többi eleme pedig 0),
amelyek eleget tesznek a feltételnek.

b) A feltétel alapján írhatjuk, hogy:


ABCD = (AB)(CD) = (A+B−In )(C +D−In ) = AC +AD+BC +BD−(A+B+C +D)+In =
= (A + C − In ) + (A + D − In ) + (B + C − In ) + (B + D − In ) − (A + B + C + D) + In =
= (A + B + C + D) − 3In ⇒ A + B + C + D = ABCD + 3In (1),
AB + BC + CD + DA = (A + B − In ) + (B + C − In ) + (C + D − In ) + (D + A − In ) =
= 2(A + B + C + D) − 4In ⇒ AB + BC + CD + DA = 2(A + B + C + D) − 4In (2).
Az (1) és (2) egyenl®ségek alapján AB + BC + CD + DA = 2(ABCD + In ).

15
Matlap 2018/1

XII. osztály

1. Adott a következ® függvényhalmaz:

G = {fa : R → R | fa (x) = x − 2a[x] + a[2x], a ∈ Z},


ahol [y] az y valós szám egész része.
a) Igazoljátok, hogy ha fa , fb ∈ G, akkor fa ◦ fb ∈ G.
b) Bizonyítsátok be, hogy (G, ◦) kommutatív soport, amely izomorf a (Z, +) soporttal,
ahol  ◦ a függvények összetevési m¶velete.

2. Igazoljátok, hogy a G = {A ∈ M2 (R) | A2 = I2 , det(A) = 1} halmaz a nemszinguláris


másodrend¶ négyzetes valós mátrixok multiplikatív kommutatív soportjának a rész soportja.
1
3. Adottak n ∈ N∗ és f : (0, +∞) → R, f (x) = . Határozzátok
x+ xn+1 + x2n+1 + x3n+1
meg f primitív függvényeit.

4. a) Ha az f: R →R függvény teljesíti az (f (x))5 + f (x) − x = 0, bármely x∈R esetén


f primitiválható.
feltételt, akkor
3 2
b) Ha az f : R → R függvényre igaz az (f (x)) − 3(f (x)) − x = 0 összefüggés, bármely
x ∈ R esetén, akkor az f függvénynek nin s primitív függvénye.

Megoldások

1. a) (fa ◦ fb )(x) = fa (x − 2b[x] + b[2x]) = x − 2b[x] + b[2x] − 2a[x − 2b[x] + b[2x]]+


+a[2x − 4b[x] + 2b[2x]] = x − 2b[x] + b[2x] − 2a[x] + 4ab[x] − 2ab[2x] + a[2x] − 4ab[x] + 2ab[2x] =
= x − 2(a + b)[x] + (a + b)[2x] = fa+b(x), ahol az [x + α] = [x] + α, α ∈ Z egyenl®séget
alkalmaztuk. Tehát fa ◦ fb = fa+b .
b) Az adott m¶veletre ellen®rizzük a soport axiomáit, így (G, ◦) kommutatív soport és
a g : Z → G, g(a) = fa izomorzmust képez a (Z, +) és (G, ◦) soportok között.

2. Alkalmazzuk azA2 −Tr (A)A+det(A)I2 = O2 , bármely A ∈ M2 (R) esetén összefüggést.


Ekkor A ∈ G esetén 2I2 − Tr (A)A = O2 , tehát létezik a ∈ R úgy, hogy A = aI2 .

Mivel det A = 1 ⇒ a = ±1 ⇒ G = {I2 , −I2 }, amely rendelkezik a kért tulajdonsággal.

x + xn+1 + x2n+1 + x3n+1 = x(1 + xn )(1 + x2n ) egyenl®ség alkalmazásával


3. Az legyenek
Z Z
dx xn dx
I= és J = .
x(1 + xn )(1 + x2n ) x(1 + xn )(1 + x2n )
Z
x2n−1 1 1 + x2n
Ekkor I + J = dx = ln + C1 , ahol C1 ∈ R.
x2n (1 + x2n ) 2n x2n
1 − xn 1 xn−1
Mivel
2n
= − , ezért írhatjuk, hogy
n
x(1 + x )(1 + x ) x+x n+1 1 + x2n
Z Z
xn−1 xn−1 1 1 + xn 1
I −J = dx − dx = ln − ar tg (xn ) + C2 , ahol C2 ∈ R.
xn (1 + xn ) 1 + (xn )2 n xn n
1 (1 + x2n )(1 + xn )2 1 n
Tehát I= ln 4n
− ar tg (x ) + C , ahol C ∈ R.
4n x 2n
Megjegyzés.
Z
xn−1
Az I= dx integrált kiszámíthatjuk az xn = t helyettesítéssel is.
xn (1 + xn )(1 + x2n )

16
Matlap 2018/1

4. Legyen g(x) = x5 + x, g : R → R. Ekkor a feladat feltételei alapján g ◦ f = 1R .


−1
Mivel g bijektív, következik, hogy f = g . Tehát f folytonos, azaz van primitívje.
b) Feltételezzük, hogy f függvénynek van primitívje. Ekkor f Darboux-tulajdonságú. (1)
3 2
Legyen g(x) = x − 3x , g : R → R, ekkor g ◦ f = 1R , így f injektív (2) és g szürjektív.
Az (1) és (2) alapján f szigorúan monoton és folytonos, tehát f (R) intervallum.
Ha f (R) = (a, +∞), akkor (g ◦ f )(R) = g((a, +∞)) = (b, +∞) 6= R, azaz g ◦ f nem
szürjektív, ellentmondás.
Hasonlóan tárgyalva a többi lehetséges esetet, következik, hogy f (R) = R, tehát f bijektív,
azaz f −1 = g , ahonnan g injektív, ellentmondás.

M¶helysarok

EGY AZONOSSÁGCSALÁD

Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti

Bizonyos azonosságok több alakját is használjuk aszerint, hogy éljainknak mi a


kedvez®bb. Ha például a trinom köbének sak a kifejtésére van szükségünk, akkor az
(a + b + c)3 = a3 + b3 + c3 + 3(a2 b + ab2 + b2 c + bc2 + c2 a + ca2 + 2abc), bármely a, b, c ∈ R (1)
alakot használjuk. Ezt az alapazonosságot többféleképpen is átalakíthatjuk.
Ha a soportosítást így végezzük:
(a + b + c)3 = a3 + b3 + c3 + 3[(a2 b + abc + ca2 ) + (ab2 + b2 c + abc) + (abc + bc2 + c2 a) − abc],
3 3 3 3
akkor (a + b + c) = a + b + c + 3(a + b + c)(ab + bc + ca) − 3abc. (2)
Egy másik soportosítás szerint
(a + b + c) = a + b + c + 3[(ca2 + 2abc + b2 c) + (a2 b + ab2 ) + (c2 a + bc2 )]
3 3 3 3
és ekkor
(a + b + c)3 = a3 + b3 + c3 + 3(a + b)(b + c)(c + a). (3)
3 3 3
Ha (2)-b®l kifejezzük az a + b + c − 3abc összeget, akkor
3 3 3 3
a + b + c − 3abc = (a + b + c) − 3(a + b + c)(ab + bc + ca) =
= (a + b + c)[(a + b + c)2 − 3(ab + bc + ca)],
a3 + b3 + c3 − 3abc = (a + b + c)(a2 + b2 + c2 − ab − bc − ca), (4)
amely tovább is alakítható
1
a3 + b3 + c3 − 3abc = (a + b + c)[(a − b)2 + (b − c)2 + (c − a)2 ]. (5)
2
a b c

A (4)-es azonosság az el®z®ekt®l függetlenül is levezethet®, ha az c a b determinánst

b c a
el®bb Sarrus-módszerrel fejtjük ki, majd gyelembe vesszük, hogy a sorokban lév® elemek
összege azonos, és a determinánst a tulajdonságok felhasználásával fejtjük ki. Err®l és a (4), (5)
alkalmazásairól a [2℄-ben b®vebben írtam, így az ebben leírtakat itt nem ismételem meg.

17
Matlap 2018/1

A (3), (4), (5) azonosságok alkalmazására a [3℄-ban is lehet példákat találni.


A (4) sajátos esetét kapjuk, ha a, b, c-nek olyan értékeket adunk, amelyre a + b + c = 0.
3 3
Ha a + b + c = 0, akkor a + b + c3 = 3abc, (6)
amelybe akár be is sempészhetjük az összegre tett feltételt, vagyis
(a − b)3 + (b − c)3 + (c − a)3 = 3(a − b)(b − c)(c − a). (7)
A (6), (7) azonosságot sajátos szerkezet¶ összegek szorzattá alakítására használhatjuk.
Az (5) azonosságban az a, b, c sajátos értékeire olyan azonosságokat is kaphatunk, amelyek
visszavezetnek az a3 + b3 + c3 − 3abc kifejezésre. Például:
(a + b) + (b + c)3 + (c + a)3 − 3(a + b)(b + c)(c + a) = 2(a3 + b3 + c3 − 3abc),
3
(8)
3 3 3
(a + b − c) + (b + c − a) + (c + a − b) − 3(a + b − c)(b + c − a)(c + a − b) =
= 4(a3 + b3 + c3 − 3abc), (9)
3 3 3
(ka − b − c) + (kb − c − a) + (kc − a − b) − 3(ka − b − c)(kb − c − a)(kc − a − b) =
= (k − 2)(k + 1)2 (a3 + b3 + c3 − 3abc), k ∈ {3, 4, 5, . . .}, (10)
(a2 − bc)3 + (b2 − ca)3 + (c2 − ab)3 − 3(a2 − bc)(b2 − ac)(c2 − ab) = (a3 + b3 + c3 − 3abc)2 . (11)
A feladatmegoldásban az (1)-(5) azonosságok ismerete segít bennünket, a többi azonossá-
got fölösleges megjegyezni, de jó tudni arról, hogy azok milyen lehet®ségeket kínálnak.
E jegyzetben a fenti azonosságok bármelyikére hivatkozhatunk, mivel azokat itt már be-
mutattuk.
Az (1) azonosságból származtatható további azonosságok felsorolása helyett lássunk
inkább pár olyan alkalmazást, amelyekr®l eddig kevésbé olvashattunk.

1) Kezdjük egy olyan egyenlet elemzésével, amelynek els® látásra semmi köze nin s a fenti
azonosságokhoz.
1 1 1 1
+ x + = x
5x − 4x + 1 4 − 3x − 3 12 + 3x − 5x 4 − 4x + 10
(Turdean Katalin, Zilah, Emmv, 2016, Zilah, I. forduló, X. o.)
1 1 1 1
Az egyenlet + + = szerkezet¶, ahol a nevez®k nullától különböz® kife-
a b c a+b+c
jezések. Ha az egyenletet el®bb az (a + b + c)(ab + bc + ac) − abc = 0 alakra hozzuk, majd a
kijelölt m¶veletek elvégzése után kell® módon soportosítunk, akkor az (a + b)(b + c)(c + a) = 0
alakhoz jutunk. E számítások megspórolhatók, ha felhasználjuk a (2) és (3) azonosságokat.
1 1 1 1 (2)
+ + = ⇐⇒ (a + b + c)(ab + bc + ac) − abc = 0 ⇐⇒
a b c a+b+c
(3)
⇐⇒ (a + b + c)3 = a3 + b3 + c3 ⇐⇒ (a + b)(b + c)(c + a) = 0.
sin6 x + cos6 x = 1 egyenlet megoldásának egy könny¶ módja, ha az egyenletet
2) A
(sin x) + (cos2 x)3 + (−1)3 = 0 alakra hozzuk, és észrevesszük, hogy sin2 x + cos2 x + (−1) = 0,
2 3
2 2
így a (2) vagy akár a (6) alapján −3 sin x · cos x = 0, amelynek a megoldása már azonnali.
Ugyan sak a (2), illetve (6) segítségével könny¶szerrel oldhatunk olyan egyenletet, mint
például (x2 − 5x − 3)3 + (1 + 2x − 2x2 )3 + (x2 + 3x + 2)3 = 0, mivel az alapok összege nulla, így
2 2 2
a feladat átvezet®dik az (x − 5x − 3)(1 + 2x − 2x )(x + 3x + 2) = 0 egyenlet megoldására.

3) A (2) azonosság ismerete leegyszer¶síti például annak igazolását, hogy


ha x3 + y 3 + z 3 = x2 + y 2 + z 2 = x + y + z = 1, akkor xyz = 0. (Lásd [1℄-ben.)
2 3
Ha x + y + z = 1, akkor (x + y + z) = 1 és (x + y + z) = 1.
2 2 2 2
Tudjuk, hogy (x + y + z) = x + y + z + 2(xy + yz + zx), így a feltételek alapján
xy + yz + zx = 0 és (x + y + z)3 = x3 + y 3 + z 3 + 3(x + y + z)(xy + yz + zx) − 3xyz alapján
xyz = 0.

18
Matlap 2018/1

4) A (2) azonosság a harmadfokú algebrai egyenletek gyökei közötti egyes összefüggések


meghatározásában is segít. Például írjuk fel azt a harmadfokú egyenletet, amelynek x1 , x2 , x3
3 3 3
gyökeire tudjuk, hogy x1 + x2 + x3 = 2, x1 x2 + x2 x3 + x3 x1 = −5 és x1 + x2 + x3 = 20.
3
A (2) azonosság alapján 2 = 20+3·2(−5)−3x1 x2 x3 , ahonnan x1 x2 x3 = −6 és az egyenlet
x3 − 2x2 − 5x + 6 = 0.
5) Bizonyítsuk be, hogy En = (3n − 5)3 + 64(n − 1)3 + (n − 7)3 − 12(3n − 5)(n2 − 8n + 7)
osztható 112-vel, bármely n ∈ N, n ≥ 3 esetén.
Az En szorzattá alakítása a kijelölt m¶veletek elvégzésével, vagy a matematikai induk ió
alkalmazása hosszadalmasnak ígérkezik, ezért mással próbálkozunk. Észrevesszük, hogy az En
szerkezete az (5) azonosság alkalmazását lehet®vé teszi. Jelen esetben az (5) alkalmazását is
megspórolhatjuk, mert az En kifejezés nem más, mint a (10) azonosság a = 3, b = 4 és c = 1
esetén. Ezek szerintEn = (n − 2)(n + 1)2 (33 + 43 + 13 − 3 · 3 · 4 · 1) = 56(n − 2)(n + 1)2 .
2
Tekintettel arra, hogy az n minden megengedett értékére (n−2)(n+1) páros természetes
szám (ha az egyik tényez® páratlan, akkor a másik páros és fordítva), ezért En osztható 112-vel.

Szakirodalom

[1℄ Kosztolányi J., Makay G., Pintér Kl., Pintér L.: Matematikai problémakalauz I, Poligon,
Szeged, 1999, 23. oldal.
[2℄ Olosz Feren : Egy azonosság különböz® alakjai, Matlap 2005/9, 323-329. oldal.
[3℄ Olosz Feren : Egyenletek-I. Megoldási módszerek, Zalamat Alapítvány, Nagykanizsa,
2012, 217-229. oldal.


ELEMI OSZTÁLYOS TANULÓK RÉSZÉRE KIT–ZÖTT FELADATOK

E: 66. Gondoltam egy számra. Kivontam bel®le 38-at, a különbséget osztottam 10-zel.
Az eredményt 8- al sökkentettem, majd az így kapott szám tizedéhez hozzáadtam 1-et, végül
az eredményt megszoroztam 5-tel, így 100-at kaptam eredményül. Melyik számra gondoltam?

***

E: 67. Szétosztunk 6 borítékba 40 darab 1 lejest, a borítékokat leragasztjuk és ráírjuk a


benne lev® pénzösszeget. Minden borítékra más szám kerül. Így 40 lejig bármilyen összeget ki
tudunk zetni anélkül, hogy felnyitnánk a borítékokat. Mennyi pénz volt az egyes borítékokban?

***

E: 68. Ha egy osztály diákjai kettesével ülnek a padokba, akkor 3 diáknak nem marad
hely, ha viszont hármasával ülnek, akkor 4 pad üresen marad. Hány pad és hány diák van az
osztályban? (A feladatot az ábrázolás módszerével oldjuk meg!)

***

E: 69. Egy 7 per es és egy 3 per es homokóra segítségével mérjünk 8 per et, a lehet®
legegyszer¶bb módon.

***


Ezekre a feladatokra minden I-V. osztályos tanuló küldhet megoldásokat, amelyeket 2018. február 28-ig

fogadunk el.

19
Matlap 2018/1

E: 70. Hány különböz® méret¶ négyzet, illetve


téglalap látható a mellékelt ábrán, és mekkora a kerületük
és területük, ha a nagy négyzet oldala 12 m?

***

∗∗
ÁLTALÁNOS ISKOLÁS TANULÓK RÉSZÉRE KIT–ZÖTT FELADATOK

V. osztály

A: 3766. Készítsünk egy hagyományos óralapot úgy, hogy minden szám helyett a 2018-as
év összes számjegyét pontosan egyszer használjuk az ismert m¶veletekkel és esetleg zárójelekkel
együtt.

Pap-Czier Levente tanár, Nagykároly

A: 3767. Az I. félév végén egy osztály mind a 26 diákja pontokat kapott a matekkörön
megoldott feladatokra. Bármely két gyerek pontszáma, akik a névsorban egymás mellett
helyezkednek el, 7-ben különbözik. Lehetséges-e, hogy a 26 gyerek összesen 2018 pontot kapjon?
Vasile “erdean tanár, Szamosújvár

A: 3768. Boglárka egy 126 oldalas matekkönyvet fénymásoltatott. Egy A4-es oldalra a
könyvb®l két oldal kerül és a lap mindkét oldalára másolnak. Hány lejt zetett Boglárka, ha
egy oldal másolása 0, 08 lej és egy könyv bekötése 4, 50 lej?

***

A: 3769. A 222 · 28=52222 szorzásban 1-t®l 9-ig minden számjegy pontosan


egyszer szerepel. Rekonstruáljuk a szorzást. (Válaszotokat indokoljátok meg.)

***

A: 3770. Egy zárt kör alakú nyaklán hét darabba szakadt, az egyes darabok 2, 3, 4, 5, 6,
7, illetve 8 lán szemb®l állnak. Legkevesebb hány lán szemet kell kibontani, hogy megjavíthas-
suk a lán ot?

***

VI. osztály

A: 3771. Határozzuk meg az a, b és c számjegyek értékét, amelyekre abc − cba = a − b + c.


Csáki Feren tanár, Sárköz

A: 3772. Egy számsorozat els® tagja 1. Minden további tagot úgy kapunk, hogy az el®z®
tag kétszeresét hárommal megnöveljük. A számsorozat els® 100 tagja között hány osztható
13-mal?
***

∗∗
Minden V-VIII. osztályos tanuló küldhet megoldásokat, osztálya és az azt megel®z® osztályok számára

kit¶zött feladatokra. A IX. osztályos tanulók a VII-VIII., a X. osztályos tanulók pedig a VIII. osztály

számára kit¶zött feladatok megoldásait küldhetik be. Megoldásokat 2018. február 28-ig fogadunk el. Kérjük
az összesít®lapon a tanár nevét feltüntetni!

20
Matlap 2018/1

5n+1 · 2n + 1
A: 3773. a) Igazoljuk, hogy az tört egyszer¶síthet®, bármely n∈N esetén.
5n · 2n+1 + 1
b) Számítsuk ki:
1 1 1 1 1 1
− − −
T = 2 3 · 4 5 · ... · 2016 2017 .
1 1 1 1 1 1
− − −
3 4 5 6 2017 2018
***

A: 3774. Legyen ABC egy egyenl® oldalú háromszög, D, E ∈ (AC) úgy, hogy
AD = DE = EC és F, G ∈ (AB) úgy, hogy AF = F G = GB , valamint {M } = CF ∩ BD,
{N } = BE ∩CG és P a (BC) felez®pontja. Mutassuk ki, hogy A, M , N és P kollineáris pontok.
Varga-Nagy Anna tanár, Marosvásárhely

A: 3775. Tóninak 201 darab, azonos méretre vágott egyenl® oldalú háromszög lapja
van. Mindegyik háromszög sú saira az 5, 6 és 7 számokat írja, mindig ugyanolyan sorrendben.
Hogyan kell egymásra rakni az összes háromszög lapot úgy, hogy az egymásra kerül® sú soknál
lev® számok összege ugyanannyi legyen mindhárom sú s esetén? Mennyi ez az összeg?

***

VII. osztály

A: 3776. Határozzuk meg az x, y , z egész számok azon értékeit, amelyekre fennáll az


x2 − x + |y − 3| + (z 2 − 16)2 ≤ 0 egyenl®tlenség.

***

A: 3777. Határozzuk meg az x egész szám azon értékeit, amelyekre


r r
2018 + x 2018 − x
+
2018 − x 2018 + x
A= r r egész szám.
2018 + x 2018 − x

2018 − x 2018 + x
***

A: 3778. Az ABCD négyzet területének hatod D C


része szürke, harmad része pontozott, a színezett területek
téglalap alakúak, amint az ábrán látható. Határozzuk meg,
hogy a BCD háromszögnek hányad része fehér?

A B
***

A: 3779. Legyen ABCD konvex négyszög és P ∈ (DC) egy pont úgy, hogy AP k BC és
BP k AD, valamint AP ∩ BD = {M }, BP ∩ AC = {N } és T ∈ (AB) úgy, hogy N T k AP .
Igazoljuk, hogy: a) M N k DC , b) (M T ) ≡ (P N ).

***

A: 3780. Egy kétszemélyes liftben nyol személy megy fel a szálloda tetején lev® étterembe
va sorázni. Hányféleképpen érkezhet meg a nyol személy a va sorára?

***

21
Matlap 2018/1

VIII. osztály

A: 3781. Határozzuk meg az x1 , x2 , . . . , x2018 páronként különböz®, nem nulla természetes


számokat, ha teljesül a következ® egyenl®ség:
    
1 1 1 1
1− 1− · ... · 1 − = .
x1 x2 x2018 2019
***
p q p q p
√ √ √ √
A: 3782. Ha n = 2018 · 45 + 7 · 7 + 4 + 7 · 7 − 4 + 7, akkor határozzuk
an − 1
meg azt az a ∈ N számot, amelyre = 30 + 31 + . . . + 32017 .
2
***
p √ p p √
A: 3783. Ha x, y, z ∈ R és x2 − 2x 3 + 52 + y 2 − 4y + 29 + z 2 − 4 3z + 21 ≤ 15,
2 2 2
számítsuk ki x + y + z értékét.

***
′ ′ ′ ′ ′ ′ ′
A: 3784. Az ABCDA B C D ko kában E az AB , F a CC és G pedig az AD oldal
felez®pontja. Igazoljuk, hogy:

a) (EF G) k (A′ BC ′ ) k (D′ AC);


TEF G 3
b) = .
TA BC
′ ′ 4
Simon József tanár, Csíkszereda

A: 3785. Egy ko kát, melynek élei egész szám hosszúságúak, pirosra festettünk, majd
az oldallapjaival párhuzamos síkokkal egységnyi él¶ kisko kákra vágtuk. Így azon kisko kák
száma, amelyeknek egy lapja piros, háromszor annyi, mint azon kisko kák száma, amelyeknek
két lapja piros. Hány kisko ka van, amelyeknek egyik lapja sem piros?

***

IX. osztály

L: 2810. Határozzuk meg a legnagyobb n∈N számot, amelyre


3 3
(x + n)(x + 1) > x(x + n − 1) , bármely x ∈ R, x > 0 esetén.

Jakab Tibor tanár, Sepsiszentgyörgy


nao
L: 2811. Adott az f : R → R∗ \ nem állandó függvény úgy, hogy bármely x∈R
b
a
esetén igaz az f (x + 1) = összefüggés. Határozzuk meg az a, b, c ∈ R értékeit úgy,
b + cf (x)
hogy a függvény periódusa 3 legyen.

Pálhegyi-Farkas László tanár, Nagyvárad

L: 2812. Az ABC háromszögben AB = 7, AC = 8 és BC = 9. Legyen D a BC oldal


felez®pontja és M azAB oldal azon pontja, amelyre M D + M C minimális. Az M pontban az
AB -re emelt mer®leges a BC egyenest N -ben metszi. Számítsuk ki az M N szakasz hosszát.

Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti


a
L: 2813 . Tekintsünk 100 olyan valós számot, amelyeknek összege 0. Válasszuk ki azokat
a számpárokat, amelyek összege nemnegatív. Hány ilyen pár választható ki?

***

22
Matlap 2018/1

X. osztály


L: 2814. Mutassuk ki, hogy 3n + 2018 ∈ R \ Q, bármely n∈N esetén.

Szöll®sy György tanár, Máramarossziget

L: 2815. Az a, b, c, d ∈ (1, +∞) számok növekv® számtani haladványban vannak. Hason-


clogb a és alogc d számokat.
lítsuk össze a

Longáver Lajos tanár, Nagybánya

L: 2816. Legyen G egy gömb tetsz®leges P pontjának a gömb egyik rögzített f®köre
által meghatározott síkjára es® vetülete. Legyen továbbá DF a f®körnek a G ponton áthaladó
tetsz®leges húrja. Igazoljuk, hogy a DF húr a P pontból derékszög alatt látszik.

Mészár Julianna tanár, Nagyszalonta


Pálhegyi-Farkas László tanár, Nagyvárad
a
L: 2817 . Egy társaságban mindenkinek pontosan három ismer®se van és két embernek
sak akkor van közös ismer®se, ha egymást nem ismerik. Határozzuk meg, hogy hány f®s lehet
a társaság.

***

XI. osztály

L: 2818. Egy harmadrend¶ valós együtthatós determináns mellékátlóján 1-esek vannak


és minden sor és minden oszlop elemeinek az összege kett®. Határozzuk meg a determináns
legnagyobb értékét.

Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti

L: 2819. Legyen (Ln )n≥0 a Lu as-sorozat, L0 = 2, L1 = 1 és Ln+2 = Ln+1 + Ln , bármely


n ≥ 0 esetén, és az (xn )n≥0 sorozat, ahol xn = L2n+2 − 3L2n+1 + L2n , bármely n ≥ 0 esetén.
Határozzuk meg x2018 értékét.

Jakab Tibor tanár, Sepsiszentgyörgy

L: 2820. Számítsuk ki:


 n
1 1 1 1
lim √ +√ +√ + ... + √ .
n→∞ 1+n2 2+n2 3+n2 n + n2
Longáver Lajos tanár, Nagybánya
a
L: 2821 . Egy konvex négyszögben az átlók négy olyan háromszöget alkotnak, amelyek
területe egész szám. Vizsgáljuk meg, hogy a négy terület szorzata végz®dhet-e 2018-ra.
***

XII. osztály

L: 2822. Legyen Z (i) = {z ∈ C | z = a+ib, ahol a, b ∈ Z }. Azt mondjuk, hogy z ∈ Z (i)


∗ ∗ ∗

felbonthatatlan a Z (i) halmazban, ha nem léteznek z1 , z2 ∈ Z (i) úgy, hogy z = z1 z2 .


∗ ∗
2 2
a) Legyen z = x + iy ∈ Z (i). Ha x + y prímszám, mutassuk ki, hogy z felbonthatatlan

a Z (i) halmazban.

b) Bontsuk fel felbonthatatlan tényez®k szorzatára a z = 13 − 9i számot.

23
Matlap 2018/1

) Oldjuk meg a z 3 + (4 + 3i)z + 13 − 9i = 0 egyenletet, ahol z ∈ C.


Szöll®sy György tanár, Máramarossziget

L: 2823. Számítsuk ki: Z


cos x
I= √ dx, a > 1.
a + sin 2x
***

L: 2824. Határozzuk meg az f : R → R deriválható függvényt, amely az alábbi tulajdon-


ságokkal rendelkezik:

i) (f (x) − f (x) + sin x) sin x − (f ′ (x) + f (x) − sin x) cos x = x,
ii) f (0) = 0.
Szöll®sy György tanár, Máramarossziget
a
L: 2825 . Keressük azokat a pozitív egész számokat, amelyek 14-szer akkorák, mint a
számjegyeik összege. Hány ilyen szám van?

***


LOGIKAI FELADVÁNYOK

Rovatvezet® : Tuzson Zoltán tanár, Székelyudvarhely

F: 193. Az ábrán látható tíz


gyufaszálból kirakott egyenl®ség nyil-
vánvaló. Mozdíts el három gyufaszálat
úgy, hogy szintén helyes egyenl®séget
kapj. (Gyufaszálat eltörni, egymásra
helyezni, ugyanoda visszarakni vagy ar-
rébb tolni nem szabad!)

F: 194. Mi ima kó szülinapján egy egyenes körhenger


alakú tortát három vágással szeretnének nyol egyforma nagyságú
szeletre felosztani. Tudnál-e segíteni az osztozkodásban? Keress
több megoldást.

F: 195. Az 1-t®l 6-ig számozott számkártyákból az ábrán


1
lev® számpiramist raktuk ki. A piramis azzal a tulajdonsággal
3 4
rendelkezik, hogy bármely sorban, bármely két szomszédos kár-
tyán lev® szám különbségének az abszolút értéke éppen a két
5 2 6
kártya fölötti kártyán lev® számmal egyenl®. Tudnál-e készíteni
egy ugyanilyen számpiramist 1-t®l 10-ig számozott kártyák esetén?


Ezekre a feladatokra minden V-XII. osztályos tanuló küldhet megoldásokat. A borítékra írjátok rá: Logikai

feladványok. Megoldásokat a szerkeszt®ség posta ímére várunk 2018. február 28-ig.

24
Matlap 2018/1

Kit¶zésre javasolt feladványokat bárkit®l szívesen elfogadunk. A javasolt feladvánnyal


együtt a megfejtést is kérjük. A feladványok legyenek ötletesek, rövid megfogalmazásúak, és
amennyiben lehet, eredetiek. A legjobb feladványokat a szerz®k nevével együtt közöljük.

A Matlap 2017/9. számában kit¶zött feladványok megfejtései

F: 187. Els® látásra a mellékelt gyufa-


egyenl®ség nyilvánvalóan hamis. Mégis, egy
kis salantasággal, gyufaszál mozdítása
vagy hozzáadása nélkül igaz egyenl®séget
láthatunk. Hogyan lehet ez ?
Megfejtés : A két függ®leges gyufaszálat római számként 2-nek, de arab számként 11-nek
tekinthetjük, így a látható 11 − 9 = 2 egyenl®ség nyilvánvalóan igaz.
Természetesen matematikai szempontból a római számoknak az arab számokkal való
összevonása nem helyes, továbbá egy fogalmat nem használhatunk két (vagy több) értelem-
mel!

F: 188. Okos Domokos a 12 m × 9 m-es téglalap alakú játszószobájának a padlóját


sz®nyeggel szeretné befedni. A boltban azonban sak egy 10 m × 10 m-es és egy 1 m × 8 m-es
darab volt, mindkett® téglalap alakú és természetesen azonos típusú. Sikerülhet-e tervét
kivitelezni, ha sak az egyik sz®nyegdarabot vághatja el két darabra, egyetlen összefügg® vágás-
sal ? (A sz®nyegek színe és fonákja nem egyforma, így nem szabad megfordítani !)
Megfejtés : Az 1. ábrát követve, osszuk fel a 10 m × 10 m-es sz®nyeget 1 m × 1 m-es
darabokra, majd a megvastagított törött vonal mentén vágjuk két darabra. A fehér darabot
2 méterrel jobbra tolva és a szürke darabhoz illesztve, a kapott 12 m × 9 m-es sz®nyeg közepén
éppen egy 1 m × 8 m-es rés marad (lásd 2. ábra), ahova éppen behelyezhet® a feketével jelölt
1 m × 8 m-es sz®nyegdarab.

1. ábra 2. ábra

F: 189. A 3. ábrán egy park és a benne lev® épületek alaprajza látható. A park ut áin
közlekedni sak a nyilak által jelzett irányok szerint lehet. A bejárat a bal oldal fels® felén, a
kijárat a jobb oldal alsó felén található.
Létezik-e olyan útvonal, amelyen végighaladhatunk a bejárattól a kijáratig ?

25
Matlap 2018/1

Megfejtés : A válasz: igen. Egy ilyen útvonalat a 4. ábrán láthatunk.

3. ábra 4. ábra

MEGOLDOTT FELADATOK

(A feladatokat lapunk 2017/9. számában t¶ztük ki.)

V. osztály

A: 3726. A tornateremben eldobunk 2017 darab szabályos dobóko kát. (Egy szabályos
dobóko kán a szemközti lapokon lev® számok összege 7.) Ha összeadjuk a ko kákon a fels® lapon
látható számokat, akkor a legnagyob négyjegy¶ számot kapjuk. Mennyi az összege a padlóval
érintkez® lapokon lev® számoknak ?
***

Megoldás: Seres Renáta, Székely Mikó Kollégium V.o., Sepsiszentgyörgy


tanár: Deák Éva

Mivel a szabályos dobóko kán két szemközti lapon lev® számok összege 7, ezért a 2017
darab dobóko kán a fels® és alsó lapokon lev® számok összege összesen 2017 · 7 = 14119. Tudva,
hogy a fels® lapokon lev® számok összege 9999, kapjuk, hogy az alsó lapokon lev® számok
összege 14119 − 9999 = 4120.
A: 3727. Adott a 2, 7, 12, 17, 22, . . . számsorozat.
a) Határozzuk meg a sorozat 1001. tagját.
b) Vizsgáljuk meg, hogy 2017 tagja-e a számsorozatnak.
) Számítsuk ki az els® 50 tag összegét.

***

Megoldás: Mar u Dominik, Báthory István Elméleti Lí eum V.o., Kolozsvár


tanár: Páll-Szabó Ágnes

a) A sorozat minden tagja 5-tel nagyobb, mint az el®z® tag. Tehát a 2. tag 7 = 2 + 5, a
3. tag 12 = 7 + 5 = 2 + 2 · 5, a 4. tag 17 = 12 + 5 = 2 + 3 · 5, az 5. tag 22 = 17 + 5 = 2 + 4 · 5.
Így az 1001. tag 2 + 1000 · 5 = 5002.

26
Matlap 2018/1

b) Mivel 2017 − 2 = 2015 = 403 · 5, ezért 2017 a sorozat 404. tagja.


) 2+(2+5)+(2+2·5)+(2+3·5)+. . . +(2+49·5) = |2 + 2 +{z. . . + 2} +5(1+2+3+. . .+49) =
50 db
= 50 · 2 + 5 · 49 · 50 : 2 = 6225.
A: 3728. Határozzuk meg a p = 22017 · 251008 − 2017 szám számjegyeinek összegét.
***

Megoldás: Fülöp Véda, K®rösi Csoma Sándor Elméleti Lí eum V.o., Kovászna
tanár: Bende Izabella
1008
Írhatjuk, hogy p = 22017 · (52 ) − 2017 = 22017 · 52016 − 2017 = 2 · (2 · 5)2016 − 2017 =
= 2 |0 .{z
. . 0} −2017 = 1 |9 .{z
. . 9} 7983. Ekkor a p szám számjegyeinek összege 1+9·2012+7+9+8+3 =
2016 2012
= 1 + 18108 + 27 = 18136.

A: 3729. Az ábrán látható számtáblázatban hányas 23 23 23 53


számot kell írni a kérd®jel helyére és miért ? ? 43 33 13
34 23 33 23
***

Megoldás: Ková s Máté, Tamási Áron Gimnázium, V.o., Székelyudvarhely


tanár: András Ibolya

Észrevesszük, hogy az oszlopokban a számok összege 23 + 43 + 23 = 23 + 33 + 33 =


= 53 + 13 + 23 = 89, ezért az els® oszlopban a hiányzó szám 89 − (23 + 34) = 89 − 57 = 32.

VI. osztály

ab bc ca
A: 3731. Igazoljuk, hogy azon abc természetes számok összege, amelyekre , ,
a b c
természetes számok, osztható 37-tel.
Vasile “erdean tanár, Szamosújvár

Megoldás: Orbán Pál, Nagy Mózes Elméleti Lí eum VI.o., Kézdivásárhely


tanár: Dáni Zsuzsanna

ab
Mivel ∈ N, ezért a | ab ⇒ a | (10a + b) ⇒ a | b, így a ≤ b. Hasonlóan b≤c és c ≤ a.
a
Ekkor a ≤ b ≤ c ≤ a, ami sak akkor áll fenn, ha a = b = c.
Tehát abc = aaa ∈ {111, 222, . . . , 999}. A számok összege 111 + 222 + . . . + 999 =
= 111(1 + 2 + 3 + . . . + 9) = 111 · 45 = 3 · 37 · 45, vagyis az összeg osztható 37-tel.
A: 3732. Adott az M = aabb természetes szám.
a) Határozzuk meg az M szám osztási maradékát 11-gyel.
b) Ha a + b = 11, igazoljuk, hogy M a 121 többszöröse.
) Határozzuk meg az a és b számok értékét, ha M négyzetszám.

***

Megoldás: Bodó Ben e, Európa Gimnázium VI.o., Marosvásárhely


tanár: Se  reanu Éva

a) Írhatjuk, hogy M = aabb = 1100a + 11b = 11(100a + b) = 11 · a0b, tehát az M számnak


11-gyel való osztási maradéka0.

27
Matlap 2018/1

a+b = 11, akkor M = 11(99a+a+b) = 11(99a+11) = 11·11(9a+1) = 121(9a+1),


b) Ha
tehát M 121-nek.
többszöröse
) Ha M négyzetszám, akkor 11 | (100a + b) ⇐⇒ 11 | (a + b).
2
Mivel a + b ∈ {1, 2, . . . , 18}, ezért a + b = 11. Ekkor M = 11 (9a + 1), ahol 9a + 1
négyzetszám, vagyis 9a + 1 ∈ {4, 9, 16, 25, 36, 49, 64, 81}.
A lehet®ségeket rendre megvizsgálva, kapjuk, hogy a = 7 és b = 4.

A: 3733. a) Igazoljuk, hogy a p = 2 · 5n+3 − 1 és r = 2n+3 · 5n + 7 (n ∈ N) alakú számok


n+1

összetett számok.
b) Határozzuk meg a p prímszám értékét, ha p + 29 prímszám.
3

***

Megoldás: Szilágyi Máté Sámuel, Benedek Elek Pedagógiai Lí eum VI.o., Székelyudvarhely
tanár: Széll Ilona

a) Rendre írhatjuk, hogy p = 2n+1 · 5n+3 − 1 = 2n+1 · 5n+1 · 52 − 1 = 10n+1 · 25 − 1 =


. . 0} −1 = 24 |9 .{z
= 25 |0 .{z . . 9} = 8 |3 .{z
. . 3} ·3 összetett szám. Illetve r = 2n · 5n · 23 + 7 = 10n · 8 + 7 =
n+1 n+1 n+1

. . 0} +7 = 8 |0 .{z
= 8 |0 .{z . . 0} 7 = 2 |6 .{z
. . 6} 7 · 3 összetett szám.
n n−1 n−1

b) Ha p = 2, akkor p3 + 29 = 8 + 29 = 37 prímszám.
Ha p ≥ 3 prímszám, akkor p páratlan, ezért p3 páratlan és így p3 + 29 páros, ami nem
prímszám.
Tehát p=2 az egyetlen megoldás.

A: 3734. [, \
Az O pont körül adottak az AOB \, DOE
BOC , COD \ , EOF
[ és F[
OA szögek
[ és DOE
úgy, hogy AOB \ sú sszögek, valamint COD
\ ≡ AOF
[ . Igazoljuk, hogy
a) \ ≡ EOF
BOC [,
b) ha (OP az AOB \ szögfelez®je, akkor m(P[
[ , (OR pedig a COD OR) > 90◦ .
***

Megoldás: Máté Dóra, 10. sz. Általános Iskola VI.o., Szatmárnémeti


tanár: Ka só Zsuzsanna

a) Mivel [ \ sú sszögek, ezért A, O, D, illetve


AOB
DOE és A P B
\ ≡ AOF
B , O, E kollineáris pontok, továbbá COD [ , így C ,
\ és EOF
O, F is kollineárisak. Ekkor BOC [ sú sszögek, így F
\ [
BOC ≡ EOF . C
O
[ \ \ [
b) m(P OR) = m(P OB) + m(BOC) + m(COR) = R
1 1 E D
[ + m(\
= m(AOB) \ =
BOC) + m(COD)
2 2
1 [ + m(\ \ + 1 m(\ 180◦ 1 \
= (m(AOB) BOC) + m(COD)) BOC) = + m(BOC) > 90◦ .
2 2 2 2
A: 3735. Töltsük ki az 1. ábrán látható b¶vös négyzetet. (A b¶vös négyzet minden sorában,
oszlopában és a két átló mentén lev® számok összege ugyanannyi.)
***

28
Matlap 2018/1

Megoldás: Szenner Em®ke, Fogarassy Mihály Általános Iskola VI.o., Gyergyószentmiklós


tanár: György András

23 37 13 23 x+8 37
35 25 11 35 x+10 25 11
33 27 33 19 27 x+2
29 21 31 x 29 21 31

1. ábra 2. ábra

Legyen x az utolsó sorban hiányzó szám. Ekkor a b¶vös összeg x + 29 + 21 + 31 = x + 81.


Ennek segítségével rendre kitöltjük a b¶vös négyzetet, amint a 2. ábrán látható: az egyik átló
mentén a hiányzó szám 81 − (25 + 37) = 19, az els® oszlopba 81 − (35 + 33) = 13, a második
oszlopba x + 81 − (23 + 19 + 29) = x + 10, a harmadik oszlopba x + 81 − (25 + 27 + 21) =
x + 8, a negyedik oszlopba pedig x + 81 − (37 + 11 + 31) = x + 2 kerül. A másik átló mentén
13 + x + 10 + 27 + 31 = x + 81.
Láthatjuk, hogy x-nek akármilyen értéket véve, mindig egy más b¶vös négyzetet kapunk.

VII. osztály

A: 3736. Határozzuk meg az ab alakú természetes számokat, tudva, hogy számjegyei tel-
jesítik az a1a − 1a1 = 1a · 1b összefüggést.
Csáki Feren tanár, Sárköz
Megoldás: Barta-Zágoni Bernadette, Bolyai Farkas Elméleti Lí eum VII.o.
tanár: Máté István

A feladat alapján a nullától különböz®, b tetsz®leges számjegy. Írhatjuk, hogy a1a −1a1 =
= 1a·1b ⇐⇒ 101a+10−101−10a = 1a·1b ⇐⇒ 91(a−1) = 1a·1b ⇐⇒ 13·7(a−1) = 1a·1b.
Mivel 1a és 1b kétjegy¶ számok, a következ® esetek lehetségesek:

1a = 13 és 7(a − 1) = 1b ⇒ a = 3 és 1b = 14 ⇒ b = 4,
1a = 7(a − 1) és 1b = 13 ⇒ b = 3 és 6a = 17, ami nem lehetséges, mert a számjegy.

Tehát ab = 34.

A: 3739. Az ABCD konvex négyszögben AC ∩BD = {O}, (BO) ≡ (DO), ABO [ ≡ CDO \.
a) Milyen négyszög ABCD ?
b) Bizonyítsuk be, hogy az ABCD négyszög szögeinek szögfelez®i egy téglalapot alkotnak,
amelynek az átlói párhuzamosak a négyszög oldalaival.
***

Megoldás: Feren z Péter, Általános Iskola VII.o., Bálványosváralja


tanár: Feren z Ilona

\ ≡ ABO
CDO
a) Mivel [ , ezért AB k CD. Valamint
\ ≡ \ D HG C
DOC BOC ( sú sszögek) és (DO) ≡ (BO), ezért R
CDO∆ ≡ ABO∆, így (CD) ≡ (AB), vagyis ABCD para- M
lelogramma.
O P
N
A E F B

29
Matlap 2018/1

b) Legyenek az A b, B
b, Cb és D b szögfelez®i rendre (AG, (BH , (CE és (DF , ahol
E, F ∈ (AC) és H, G ∈ (CD), valamint AG ∩ DF = {M }, CE ∩ DF = {N }, BH ∩ CE = {P }
és AG ∩ BH = {R}. Igazolni kell, hogy M N P R téglalap és M P k AB , N R k BC .

Az ADM háromszögben \
m(AM \
D) = 180◦ − (m(M \
AD) + m(M DA)) =
b + m(D)
m(A) b 180◦
= 180◦ − = 180◦ − \
= 90◦ . Ekkor m(N \
M R) = m(AM D) = 90◦ ,
2 2
ugyanígy m(\
CP B) = 90◦ . Hasonlóan igazolható, hogy m(M \ \
N P ) = m(M RP ) = 90◦ .
TehátM N P R négyszög téglalap.
MivelDM A∆ ≡ DM G∆ (sz-o-sz), ezért (AM ) ≡ (M G), hasonlóan (EP ) ≡ (P C),
valamint AECG paralelogramma, így M P k AB k CD .
Hasonlóan N R k AD k BC .

A: 3740. A táblán a 18-as szám áll. Máté hozzáad egy 1 és 9 közötti számot és felírja
a táblára az eredményt. Ezután Pali következik, majd felváltva ugyanígy folytatják a játékot.
Milyen stratégiával kell játszon Máté, hogy ® írhassa fel a 2017-es számot ?
***

Megoldás: Nagy Zsuzsa, dr. Bernády György Általános Iskola VII.o., Marosvásárhely
tanár: Bartos Honorea

Láthatjuk, hogy 2017 = 10 · 201 + 7 = 10 · 199 + 27. Máté els® lépésben a 18 + 9 = 27


számot írja fel. Ezután mindig olyan számot ad a táblán lev® számhoz, hogy Palival együtt
összesen 10-zel növeljék az utolsó számot. Így 198 lépés után eljutnak a 27 + 10 · 198 = 2007
számhoz. Pali hozzáad valamennyit (10-et nem adhat, tehát nem érheti el a 2017-et) és Máté
lesz az, aki eléri a 2017-et.

VIII. osztály

A: 3741. Ha x, y ∈ N úgy, hogy x + y = 40 és x, y ≥ 10, mutassuk ki, hogy :


a) 300 ≤ xy ≤ 400;
1 1 1 2
b) ≤ + ≤ ;
10 x y 15
1 1 1
) 1< + + ... + < 1, 5.
10 11 30
Varga-Nagy Anna tanár, Marosvásárhely

A szerz® megoldása
x + y = 40 és x, y ≥ 10, akkor x2 + xy = 40x ⇐⇒ xy = 40x − x2 ⇐⇒
a) Ha
⇐⇒ xy = 400 − (x − 20)2 .
2
Mivel y ≥ 10 és x + y = 40 ⇒ x ≤ 30 ⇒ x − 20 ≤ 10 ⇒ 0 ≤ (x − 20) ≤ 100 ⇒
2 2
⇒ −100 ≤ −(x − 20) ≤ 0 ⇒ 300 ≤ 400 − (x − 20) ≤ 400 ⇒ 300 ≤ xy ≤ 400, amit bizonyítani
kellett.
1 1 x+y 40 40 40 40 1 40 2
b) + = = , ekkor az a) alapján ≤ ≤ ⇒ ≤ ≤ ⇒
x y xy xy 400 xy 300 10 xy 15
1 1 1 2
⇒ ≤ + ≤ .
10 x y 15

30
Matlap 2018/1

) A b) pontban igazolt egyenl®tlenséget alkalmazzuk sajátos értékekre:

1 1 1 2
ha x = 10 és y = 30, akkor < + ≤ ,
10 10 30 15
1 1 1 2
ha x = 11 és y = 29, akkor < + ≤ ,
10 11 29 15
................................................
1 1 1 2
ha x = 19 és y = 21, akkor < + ≤ ,
10 19 21 15
1 2
valamint 0< < .
20 15
Összeadva az egyenl®tlenségeket, kapjuk, hogy
1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 22
· 10 < + + +...+ < 11 · ⇐⇒ 1 < + + +...+ < =
10 10 11 12 30 15 10 11 12 30 15
7
= 1 < 1, 5.
15
A: 3742. a) Igazoljuk, hogy a 3p + 2, p ∈ N alakú számok nem négyzetszámok.

b) Igazoljuk, hogy 1 · 2 · 3 · . . . · 2017 + 5 ∈ R \ Q.
***

Megoldás: Éles Júlia, Köl sey Feren F®gimnázium VIII.o., Szatmárnémeti


tanár: Tempi Gabriella

a) Azn természetes szám 3k , 3k + 1 vagy 3k + 2 alakú. Igazoljuk, hogy n2 6= 3p + 2.


2 2 2 2
Ha n = 3k , akkor n = 9k = M3 6= 3p + 2; ha n = 3k + 1, akkor n = 9k + 6k + 1 =
= M3 + 1 6= 3p + 2; ha n = 3k + 2, akkor n2 = 9k 2 + 12k + 4 = M3 + 1 6= 3p + 2.
Tehát 3p + 2 nem négyzetszám.
b) Mivel 1·2·3·. . . ·2017+5 = 3(1·2·4·. . . ·2017)+3+2 = 3(1·2·4·. . . ·2017+1)+2 = 3p+2,

és az a) alapján 3p + 2 nem négyzetszám, ezért 1 · 2 · 3 · . . . · 2017 + 5 ∈ R \ Q.
A: 3743. Az ABC háromszög A-ban derékszög¶, nem egyenl® szárú háromszög. Igazoljuk
a következ® azonosságot :
1 1 1 1
√ + √ = √ + √ .
BC + AB 2 BC + AC 2 AB 2 − BC AC 2 − BC
Tamás Sándor tanár, Csíkszentgyörgy

Megoldás: Ková s Álmos, Gaál Mózes Általános Iskola VIII.o., Barót


tanár: Zajzon Csaba

A kért azonosság egyenérték¶ a következ® azonossággal:


1 1 1 1
√ + √ + √ + √ = 0.
BC + AB 2 BC + AC 2 BC + AC 2 BC − AC 2
Igazoljuk az utóbbi azonosságot, kiszámítva a bal oldali összeget:

1 1 1 1
√ + √ + √ + √ =
BC + AB 2 BC + AC 2 BC + AC 2 BC − AC 2
 
2BC 2BC 1 1
= + = 2BC + =
BC 2 − 2AB 2 BC 2 − 2AC 2 BC 2 − 2AB 2 BC 2 − 2AC 2
2BC 2 − 2AB 2 − 2AC 2 BC 2 − (AB 2 + AC 2 )
= 2BC · = 4BC · = 0, mert
(BC 2 − 2AB 2 )(BC 2 − 2AC 2 ) (BC 2 − 2AB 2 )(BC 2 − 2AC 2 )
az ABC háromszögben Pitagorasz tétele alapján BC 2 = AB 2 + AC 2 . Ezzel bizonyítottuk az
azonosságot.

31
Matlap 2018/1

A: 3744. Egy sajátos alakú ABCDA′ B ′ C ′ D′ doboz alapja az ABCD téglalap, ahol AB =
3 m és BC = 1 m. A doboz négy éle mer®leges az alap síkjára, hosszúságuk pedig AA′ = 8
m, BB ′ = 5 m, CC ′ = 4 m, DD′ = 7 m.
a) Igazoljuk, hogy az A , B , C , D pontok koplanárisak.
′ ′ ′ ′

b) Egy kati abogár az A sú sból az A sú sba sétált át úgy, hogy az (ABB A ) oldallapon
′ ′ ′

indult el mind a négy oldallapon vagy élen körbe, a legrövidebb útvonalon. Melyik ez az útvonal
és mennyi a hossza ?
***

Megoldás

A A A
1
D D
B
O C
8 8
C 7
B
5 4
D C
O 3
A B A 3
B1C D 1 A1

1. ábra 2. ábra

′ ′ ′ ′
a) Legyen AC ∩ BD = {O}. Az ACC A és BDD B trapézok középvonalának hossza
AA′ + CC ′ 8+4 BB ′ + DD′ 5+7
= = 6 és = = 6, mindkett® átmegy az O ponton és
2 2 2 2
′ ′ ′ ′
mer®leges az alap síkjára, ezért egybeesnek. Így (A C ) és (B D ) középpontja ugyanaz, tehát
′ ′ ′ ′ ′ ′ ′ ′
A B C D paralelogramma, vagyis A , B , C , D komplanáris pontok.

b) Ha a dobozt elvágjuk az (AA ) él mentén és az oldalát kiter1tjük, akkor a 2. ábrán

látható alakzatot kapjuk. A legrövidebb út az AA1 . Ekkor AA1 = 8 m, AC = 4 m, AD = 7
′ ′ ′ ′ ′ ′
m, tehát ACC , ADD , AA1 A1 egyenl® szárú derékszög¶ háromszögek, így A, C , D , A1
′ ′2 2 ′2 ′2
kollineáris pontok. Az AA1 A1 derékszög¶ háromszögben AA1 = AA1 +A1 A1 ⇒ AA1 = 64+64

⇒ AA′1 = 8 2 m.
A: 3745. a) Rajzoljunk még két gyufaszálat az 1. ábrára úgy, hogy igaz megközelítést
kapjunk.
b) Hányféleképpen olvashatjuk ki a MATLAP szót a 3. ábrán, ha a következ® bet¶höz egyet
balra, egyet balra fel vagy egyet balra le lehet lépni ?
***

Megoldás: Kis Anita, Bolyai Farkas Elméleti Lí eum VIII.o., Marosvásárhely


tanár: Horváth Éva

a)Az igaz megközelítés a 2. ábrán látható, 10 ≈ π .

1. ábra 2. ábra

32
Matlap 2018/1

b) Az M bet¶töl elindulva, minden bet¶ helyére beírjuk, hogy hányféleképpen juthatunk


oda (4. ábra). Így kapjuk, hogy a MATLAP szót 1 + 5 + 14 + 25 + 30 + 21 = 96-féleképpen
olvashatjuk ki.

P 1
PA 5 1
PAL 14 4 1
PALT 25 9 3 1
PALTA 30 12 5 2 1
PALTAM 21 19 4 2 1 M

3. ábra 4. ábra

IX. osztály

L: 2778. Oldjuk meg a következ® egyenletet :


√ √
x − y − x − 2y + 8
√ √ = 1, x, y ∈ N∗ .
x− x−y
Tamás Sándor tanár, Csíkszentgyörgy

Megoldás: Kertész Nándor, Mikes Kelemen Elméleti Lí eum XI.o., Sepsiszentgyörgy


tanár: Babos László

Meghatározzuk a létezési feltételeket: x ≥ 0, x − y ≥ 0, y 6= 0, x − 2y + 8 ≥ 0, x, y ∈ N∗ .


A megoldás érdekében elvégezzük a számításokat:
√ √
x − y − x − 2y + 8 √ √ √
√ √ = 1 ⇐⇒ x + x − 2y + 8 = 2 x − y , négyzetre emelés és
x− x−y
a számítások elvégzése után az egyenérték¶ egyenlet:
 2
p y+4
x2 − 2xy + 8x = x − y − 4 ⇐⇒ 16x = y 2 + 8y + 16 ⇐⇒ x = .
4
Mivel x, y ∈ N∗ , ezért y = 4k és x = (k + 1)2 , k ∈ N∗ .
Ellen®rizzük, hogy a kapott megoldások megfelelnek a kért feltételeknek:
x = (k + 1)2 ≥ 0, igaz; x − y = (k + 1)2 − 4k = (k − 1)2 ≥ 0, igaz;
x − 2y + 8 = (k + 1)2 − 8k + 8 = k 2 − 6k + 9 = (k − 3)2 ≥ 0, igaz.
2
Így az egyenlet megoldásai: x = (k + 1) és y = 4k , k ∈ N .

L: 2779. Legyenek x, y, z ≥ 0 valós számok úgy, hogy xyz ≤ 8. Igazoljuk, hogy


1 1 1
+ + ≥ 1.
1+x 1+y 1+z
Gotha Güntter egyetemi hallgató, Kolozsvár

A szerz® megoldása
1 1 1
Írhatjuk, hogy + + ≥ 1 ⇐⇒ 2 + x + y + z ≥ xyz .
1+x 1+y 1+z

A számtani-mértani egyenl®tlenség alapján: 2 + x + y + z ≥ 4 2xyz ,
4
tehát elegend®
√ 3 3 3
igazolni, hogy 4 2xyz ≥ xyz ⇐⇒ 512 ≥ x y z ⇐⇒ xyz ≤ 8, ami igaz.
4

Egyenl®ség akkor áll fenn, ha x = y = z = 2.

33
Matlap 2018/1

L: 2780. Egy háromszöglapból kivágjuk a legnagyobb olyan négyzetet, amelynek egy oldala

a háromszöglap 12+2 3 hosszúságú oldalára esik. Számítsuk ki a négyzet területét, ha a három-
szöglap megadott oldalán elhelyezked® szögek mértéke 45◦ , illetve 60◦ .
Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti

A szerz® megoldása

Legyen az ABC háromszögben BC = 12 + 2 3, A
b = 45◦ és m(C)
m(B) b = 60◦ .
Könnyen belátható, hogy a feladat feltételeinek L K
megfelel® legnagyobb négyzet mind a négy sú sa a három-
G F
szög oldalain kell elhelyezkedjen (két sú sa (BC) oldalon, x
y
x y
a másik kett® pedig az (AB), illetve (AC) oldalon.)
B D EM N C
Egy ilyen négyzet megszerkesztése az alábbi módon
történik. Rajzolunk egy olyan DEF G D, E ∈ (BC), G ∈ (AB) és F a
négyzetet, amelynél
háromszög belsejébe esik és meghatározzuk a BF és AC egyenesek K metszéspontját, majd
megrajzoljuk a KL k BC (L ∈ AB), KN ⊥ BC (N ∈ BC) és LM ⊥ BC szakaszokat
(M ∈ BC). Bizonyítjuk, hogy KLM N négyzet.
BDG egyenl® szárú derékszög¶ háromszög, mert m(B) b = 45◦ , tehát BD = DG = x.

A BEF derékszög¶ háromszögben tg (EBF \) = EF = x = 1 , tehát a BKN derék-


BE x+2 2
\) = KN 1
szög¶ háromszögben tg (KBN = és ha KN = y , akkor BN = 2y .
BN 2
A szerkesztés szerint KLM N téglalap, tehát KN = LM = y , a BM L derékszög¶ három-
szögben m(B)b = 45◦ , tehát BM = LM = y , így M N = BN − BM = 2y − y = y , tehát
KLM N négyzet.
NC ◦ CN
A KN C derékszög¶ háromszögben tg C = , vagyis tg 60 = , ahonnan
√ KN y
y 3
CN = .
3 √ √
y 3 (6 + 3)y √
Így BC = BM + M N + N C = y + y + = = 12 + 2 3, ahonnan y = 6.
3 3
2
Tehát a legnagyobb kivágható négyzet területe y = 36.
a
L: 2781 . Legyen egy téglatest térfogata 8 m3 . Ha a téglatest minden élét 1 m-rel
megnöveljük, akkor egy 27 m3 térfogatú téglatestet kapunk. Határozzuk meg a téglatest térfogatát
abban az esetben, ha ismét megnöveljük az éleket 1-1 entiméterrel.
***

Megoldás: Mari a Edina, Áprily Lajos F®gimnázium XI.o., Brassó


tanár: B d u Tünde

A feltétel alapján a téglatest lehet egy 2 m élhosszú ko ka. Megvizsgáljuk, hogy lehet-e
más.
Legyenek az eredeti téglatest élei a, b és c. Ekkor a téglatest abc = 8. Alkalmaz-
térfogata
√ √ a+b+c
zuk kétszer a számtani és mértani közepek közötti összefüggést: 2 = 8 = 3 abc ≤
3
,
3
ahonnan a + b + c ≥ 6 és egyenl®ség a = b = c = 2 esetben lehetséges.
√3

3
√ ab + ac + bc
Majd 4 = 82 = a2 b2 c2 = 3 ab · ac · bc ≤ , ahonnan ab + ac + bc ≥ 12 és
3
egyenl®ség sak a = b = c = 2 esetben lehetséges.

34
Matlap 2018/1

Ha megnöveljük az éleket egy-egy entiméterrel, az új térfogatra kapott feltétel szerint:


27 = (a + 1)(b + 1)(c + 1) = abc + ab + ac + bc + a + b + c + 1 ≥ 8 + 12 + 6 + 1 = 27.
Ez sak akkor lehetséges, ha a + b + c = 6 és ab + bc + ac = 12 egyenl®ségek teljesülnek,
3 3
azaz az eredeti téglatest ko ka. Így a növelés után kapott téglatest térfogata 4 = 64 ( m ).

X. osztály

L: 2782. Az x2 − ax + b + 2 = 0 egyenlet gyökei egész számok, a, b ∈ R. Igazoljuk, hogy


a) E = 2a + b egy 4-nél nem kisebb összetett szám ;
2 2

b) E > 8|b + 2|, bármely a, b ∈ R esetén.

Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti

A szerz® megoldása
Legyenek x1 , x2 ∈ Z az egyenlet gyökei, ekkor x1 + x2 = a és x1 x2 = b + 2.
a)E = 2a2 + b2 = 2(x1 + x2 )2 + (x1 x2 − 2)2 = x21 x22 + 2x21 + 2x22 + 4 = (x21 + 2)(x22 + 2).
2 2 2 2 2 2
Mivel x1 , x2 ∈ Z ⇒ x1 , x2 ∈ N ⇒ x1 + 2 ≥ 2, x2 + 2 ≥ 2 és x1 + 2 ∈ N, x2 + 2 ∈ N.
2 2
E = (x1 + 2)(x2 + 2) ≥ 4 és E két természetes szám szorzata, tehát összetett szám.
b) AzE = (x21 + 2)(x22 + 2) kifejezésben alkalmazzuk a számtani és mértani közép közötti
p p p
egyenl®tlenséget: E ≥ 2 2x21 · 2 2x22 = 8 (x1 x2 )2 = 8|x1 x2 | = 8|b + √
2|. √
2 2
Egyenl®ség akkor áll fenn, ha x1 = 2 és x2 = 2, ahonnan x1 = ± 2 6∈ Z, x2 = ± 2 6∈ Z,
tehát E > 8|b + 2|, bármely a, b ∈ R esetén.

Más bizonyítás: Mózsa Attila, Bolyai Farkas Elméleti Lí eum X.o., Marosvásárhely
tanár: György Gabriella

Az x1 , x2 ∈ Z alapján következik, hogy ∆ ≥ 0, vagyis ∆ = a2 − 4(b + 2) ≥ 0, ahonnan


a ≥ 4(b + 2), így E = 2a2 + b2 ≥ b2 + 8b + 16
2
2
Megvizsgáljuk, hogy mely b ∈ R esetén áll fenn a b + 8b + 16 > 8|b + 2| egyenl®tlenség.
2 2 2
Ha b ≥ −2, akkor b + 8b + 16 > 8|b + 2| ⇔ b + 8b + 16 > 8b + 16 ⇔ b > 0 igaz bármely
b ∈ [−2, 0) ∪ (0, ∞) esetén.
2 2
Ha b = 0, akkor ∆ = a − 8 ≥ 0. Mivel x1 , x2 ∈ Z, ezért x1 + x2 = a ∈ Z ⇒ a − 8 6= 0,
2 2 2 2
így ∆ = a − 8 > 0 ⇒ a > 8 és b = 0 esetén E = 2a + b > 16 = 8|b + 2| ⇔ E > 8|b + 2|.
2 2 2
Ha b < −2, akkor b + 8b + 16 > 8|b + 2| ⇔ b + 8b + 16 > −8b − 16 ⇔ b + 16b + 32 > 0 ⇔
2
⇔ (b + 4) + 16 > 0 igaz bármely b < −2 esetén.
2 2
Tehát E = 2a + b > 8|b + 2|, bármely a, b ∈ R esetén.

Az (an )n≥1 valós számsorozat a következ®képpen van megadva :


L: 2783.

a1 = 0 és an+1 = 2017(an + 2016n − 1), bármely n ≥ 1 esetén.


Határozzuk meg a sorozat általános tagjának expli it alakját.
Ková s Bálint tanuló, Székelyudvarhely

A szerz® megoldása
Átalakítjuk a rekurziós összefüggést.

an+1 = 2017(an + 2016n − 1) ⇐⇒ an+1 = 2017(an + 2017n − n − 1) ⇐⇒


⇐⇒ an+1 = 2017an + 20172 n − 2017n − 2017 ⇐⇒
⇐⇒ an+1 +2017n+2017 = 2017an +20172 n ⇐⇒ an+1 +2017(n+1) = 2017(an +2017n),
bármely n ≥ 1 esetén.
Ez bn = an +2017n, bármely n ≥ 1 jelölés esetén a következ®képpen írható: bn+1 = 2017bn ,
bármely n ≥ 1 esetén.

35
Matlap 2018/1

A (bn )n≥1 sorozat tehát egy q = 2017 hányadosú mértani haladvány. Ekkor
bn = 2017n−1 b1 = 2017n−1 (a1 + 2017 · 1) = 2017n−1 (0 + 2017) = 2017n−1 · 2017 = 2017n .
n n
Következik, hogy 2017 = an + 2017n, bármely n ≥ 1 esetén, vagyis an = 2017 − 2017n,
bármely n ≥ 1 esetén.
Az ellen®rzést a sorozat els® pár tagjára számolással el is végezhetjük: a1 = 0, azaz
a1 = 20171 − 2017 · 1 = 0, a2 = 2017(a1 + 2016 · 1 − 1) = 2017(0 + 2016 − 1) = 4064255,
a2 = 20172 − 2017 · 2 = 4064255, a3 = 2017(a2 + 2016 · 2 − 1) = 2017(4064255 + 4032 − 1) =
= 8205732862, a3 = 20173 − 2017 · 3 = 8205732862, és így tovább.
n
A sorozat általános tagjának expli it alakja: an = 2017 − 2017n, bármely n ≥ 1 esetén.

L: 2784. Igazoljuk, hogy egy ABCDEF körbeírható hatszög akkor és sakis akkor
szabályos, ha AB · DC · EF = BC · ED · AF , van három egymás melletti egyenl® éle és a
szemben fekv® oldalai párhuzamosak.
Pálhegyi-Farkas László tanár, Nagyvárad

A szerz® megoldása
El®ször igazoljuk, hogy a hatszög átlói akkor és A
sakis akkor összefutóak, ha
AB · DC · EF = BC · ED · AF . F
B
 ⇒ Tételezzük fel, hogy az átlók összefutóak,
AOF és DOC háromszögek hasonlóak, innen:
akkor az
O
AF AO ED EO
= , hasonlóan következik, hogy =
DC OC AB AO
BC OC E
és = . C
EF EO
Ezeket az összefüggéseket összeszorozva: D
AF ED BC AO EO OC
· · = · · = 1, vagyis AB · DC · EF = BC · ED · AF .
DC AB EF OC AO EO
 ⇐ Feltételezzük, hogy igaz az AB · DC · EF = BC · ED · AF összefüggés, de az átlók
nem összefutóak. Legyen O az AD és BE szakaszok metszéspontja, a CO egyenes a kört az F1
pontban metszi. Tételezzük fel, hogy az F1 pont az AF köríven van. (Ha az EF köríven van,
hasonlóan bizonyítunk). Ekkor igaz, hogy:
EF AF
AB · DC · EF = BC · ED · AF és AB · DC · EF1 = BC · ED · AF1 , azaz = .
EF1 AF1
Mivel az F1 pont az AF köríven van, ezért EF < EF1 és AF > AF1 . Ez ellentmondás, tehát
az átlók összefutóak.
Most oldjuk meg a feladatot. Ha a hatszög szabályos, akkor AB ·DC ·EF = BC ·ED ·AF ,
bármely három egymás melletti éle egyenl® és a szemben fekv® oldalai párhuzamosak.
Ha egy hatszögben igaz, hogy AB · DC · EF = BC · ED · AF , akkor átlói egy pontban
AOB ,
metszik egymást és mivel a szemben fekv® oldalai párhuzamosak, következik, hogy az
BOC , COD, DOE , EOF és F OA háromszögek egyenl® szárúak, valamint AOB∆ ≡ DOE∆,
BOC∆ ≡ EOF ∆ és DOC∆ ≡ AOF ∆. Ez sak akkor lehetséges, ha az O pont a kör közép-
pontja. Mivel három egymás melletti éle egyenl®, az el®bbiekb®l következik, hogy minden éle
egyenl®. Tehát a hatszög szabályos.
a
L: 2785 . Adjuk meg azokat a halmazokat, amelyeknek elemei egymás után következ®
pozitív egész számok, összegük 100, és legalább két elemet tartalmaznak.
***

36
Matlap 2018/1

Megoldás: Csibi Alexandra, Márton Áron Gimnázium X.o., Csíkszereda


tanár: Páll Olga

Két esetet vizsgálunk meg.


1. eset : páros darab egymást követ® számból áll a halmaz. Ekkor a feltétel sak akkor
teljesül, ha a számok darabszáma 4-gyel is osztható szám, azaz 4, 8, 12, . . . darab számot adunk
össze. Négy szám esetén: a + a + 1 + a + 2 + a + 3 = 100, azaz nin s megoldás; nyol szám
esetén: 8a + 28 = 100, ahonnan a = 9, a számhalmaz {9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16}.
Kipróbálva 16 vagy annál több szám esetén, nin s megoldás.
2. eset : páratlan darab egymást követ® számot adunk össze. Ebben az esetben a
számok összege a középs® szám annyiszorosa, ahány számról van szó. Az egyetlen megoldás
{18, 19, 20, 21, 22}.
Tehát összesen két olyan számhalmaz van, amely megfelel a feltételeknek.

XI. osztály

 
a √ 0 b
L: 2786. Adott az A =  0 a2 + b2 0 mátrix, ahol a, b ∈ (0, ∞). Számítsuk ki az
−b 0 a
An mátrixot, ha n ∈ N∗ .
Olosz Feren tanár, Szatmárnémeti

A szerz® megoldása
 
a b

 a2 + b2 0 √

a √ 0 b

 a2 + b2 

√  
A=0 a2 + b2 0 = a2 + b2   0 1 0 

−b 0 a  
 b a 
−√ 0 √
a2 + b2 a2 + b2
 2  2
a b a b
Mivel √ , √ ∈ (0, 1) és √ + √ = 1, ezért létezik
a2 + b2 a2 + b2 a2 + b2 a2 + b2
 π a b
t ∈ 0, úgy, hogy √ = cos t és √ = sin t, így
2 2
a +b 2 a + b2
2
 
√ cos t 0 sin t
A = a2 + b2  0 1 0 .
− sin t 0 cos t
 
√ cos nt 0 sin nt
Matematikai induk ióval bizonyítható, hogy A
n
= ( a2 + b2 )n  0 1 0 ,
− sin nt 0 cos nt
bármely n ∈ N esetén.

    
a a
cos n arccos √ 0 sin n arccos √
 a2 + b2 a2 + b2 
 
√ n
 
Tehát A
n 2
= ( a +b )  2 0 1 0 ,

    
 a a 
− sin n arccos √ 2 0 cos n arccos √
a + b2 a2 + b2
bármely n ∈ N esetén.

37
Matlap 2018/1

L: 2787. Határozzuk meg annak az (an )n≥1 sorozatnak az általános tagját, amelyre
(n + 1)! n! 2n
a1 = 1 és − = 4 , bármely n ≥ 1 esetén.
an+1 an n + n2 + 1
Longáver Lajos tanár, Nagybánya

A szerz® megoldása
2n 1 1
Írhatjuk, hogy = 2 − 2 .
n4 2
+n +1 n −n+1 n +n+1
Összeadjuk a következ® egyenl®ségeket:

2! 1! 1 1
− = −
a2 a1 1 3
3! 2! 1 1
− = −
a3 a2 3 7
....................................

n! (n − 1)! 1 1
− = 2 − 2
an an−1 n − 3n + 3 n − n + 1
n! 1
és azt kapjuk, hogy −1= 2 − 1 ⇒ an = (n2 − 3n + 3) · n!.
an n − 3n + 3
a
L: 2793 . Tekintsük az 1, 2, 3, 4, . . . , 96, 97 egész számokat. Rendezzük a számokat a1 , a2 ,
a3 , a4 , . . . , a96 , a97 sorozattá úgy, hogy az ai+1 − ai különbség abszolút értéke 7 vagy 9 legyen,
bármely i = 1, 2, 3, 4, . . . , 96 esetén.
***

Megoldás
Feltételezzük, hogy kezdhetünk 1-gyel.
Ekkor haladjunk végig 1-t®l 16-ig a számokon, majd ugorjunk 17-re. Hasonlóan 33-ra és
így tovább, míg elérünk 97-ig.
Az 1-es szám után két lehet®ség van az elindulásra:

1 10 3 12 5 14 7 16 9 2 11 4 13 6 15 8
vagy

1 8 15 6 13 4 11 2 9 16 7 14 5 12 3 10

Az els® esetben folytatva az eljárást, eljutunk 97-ig, ahol az oszlopok elemei mindig 16-tal
nagyobbak az el®z®nél.

1 10 3 12 5 14 7 16 9 2 11 4 13 6 15 8
17 26 19 28 21 30 23 32 25 18 27 20 29 22 31 24
33 42 35 44 37 46 39 48 41 34 43 36 45 38 47 40
49 58 51 60 53 62 55 64 57 50 59 52 61 54 63 56
65 74 67 76 69 78 71 80 73 66 75 68 77 70 79 72
81 90 83 92 85 94 87 96 80 82 91 84 93 86 95 88
97

Összesen két rendezés van, a második esetben hasonlóan járunk el.

38
Matlap 2018/1

FELADATMEGOLDÓK ROVATA

Lapzártáig a következ® tanulók által beküldött feladatmegoldásokat pontoztuk :


ARAD. Csiky Gergely F®gimn. VI.o. Dunai Márk (45).
BÁLVÁNYOSVÁRALJA. Ált. Isk. V.o. Eke János (13); VI.o. Eke Sára (32), László Anna
(17), Marton Adél Vivien (33); VII.o. Eke Ruth Támár (20), Feren z Péter (71+72); VIII.o. Márton
Mária (35+38).
BARÓT. Gaál Mózes Ált. Isk. V.o. Ková s Koppány (45); VI.o. Márkó Barbara (37+40+36);
VII.o. Jáger Kristóf (11); VIII.o. Ková s Álmos (88+96), Márkó Ágnes (37).
BESZTERCE. Andrei Mure³anu Nemz. Koll. VI.o. Ur an Eliza (11).
BIHARFÉLEGYHÁZA. Jakó Zsigmond Ált. Isk. V.o. Kelemen Zoltán (32); VII.o. Iván
Barbara (21), Szabó Lizandra (28).
BRASSÓ. Áprily Lajos F®gimn. XI.o. Mari a Edina (37).
CSÍKKARCFALVA. Mártony György Ált. Isk. VI.o. Miklós Beatrix (41).
CSÍKKOZMÁS. dr. Boga Lajos Ált. Isk. VII.o. Bálint Zsolt (51+44), Ke skés Krisztina
(51+48).
CSÍKSZENTGYÖRGY. Gál Sándor Ált. Isk. VII.o. Fazakas Örs Miklós (5), Kánya
Gergely Zoltán (13+12).
CSÍKSZENTKIRÁLY. Vitos Mózes Ált. Isk. V.o. Vitos Viktória (10).
CSÍKSZEREDA. Nagy Imre Ált. Isk. VI.o. Darvas Patrik (5+48); Pet® Sándor Ált.
Isk. VII.o. Biró Norbert (35), Dénes Örs (58), La z Kinga (35); VIII.o. Jánó Róbert (73); Márton
Áron Gimn. IX.o. András Zsolt (15); X.o. Csibi Alexandra (43); Nagy István M¶vészeti Lí .
VI.o. Benedek Márton (48+42).
DÉVA. Téglás Gábor Elm. Lí . V.o. Udvari Kin s® (50).
FELSŽBOLDOGFALVA. Fülöp Áron Ált. Isk. IV.o. Antal Áron (24); VIII.o. Antal Eszter
(66+72).
GYERGYÓALFALU. Sövér Elek Szakközépiskola V.o. Bari z Alexandra (30), Erd®s Máté
(46), Gál Beáta (43), Kon sag Szilárd (35+30), Krizbai Réka (22), Simon Szilvia (48+46), Timár Petra
(46+43).
GYERGYÓCSOMAFALVA. Köll® Miklós Ált. Isk. V.o. Borsos Ákos (44).
GYERGYÓDITRÓ. Siklódi L®rin Ált. Isk. VI.o. Küsmödi Anna (35+32); VII.o. Angi
Szilamér (60+51), Ková s Hunor (33).
GYERGYÓSZENTMIKLÓS. Fogarassy Mihály Ált. Isk. III.o. Antal Anna (19),
Bajtalan Ünige (15+13), Blénessi Nimród (23+19), Csíki Tamás (13), Fehér-Dálya Noémi (23+23),
Gavril -Csiki Izabella Katalin (20+23), György Tamás (10+10), Kalamár-Kedves Kata (18+23),
Szenner Csongor (25+25); V.o. Ádám Bálint László (44), Deák András (25+14), Magyari-Sáska
Zsombor (49); VI.o. Feren z-Csíki Dániel (46), Király Kristóf (5), Szenner Em®ke (50+50); VII.o.
Elekes-Darabont Róbert (22), Pongrá z Ádám (20); VIII.o. Pongrá z Kristóf (48); Vaskertes Ált.
Isk. IV.o. Antal-Ba só Dániel (23+22), Szlávits Péter (24); V.o. Klein Antónia Mária (31), •epe³-
Greuru³ Kamilla (27); VI.o. Panta-Bajkó Alex (2).
GYULAKUTA (Maros). Ált. Isk. VI.o. Gagyi Kata Renáta (21), Marton Tamás Attila (42).
HOMORÓDALMÁS. Dávid Feren Ált. Isk. VI.o. Sinka Csaba (8); VIII.o. Bogdán Bálint
Viktor (20), Csibi Bálint (20), Gothárd István (10).
KAPLONY. Fényi István Ált. Isk. III.o. Altfater Bálint (30).
KÉZDIALMÁS. Kelemen Didák Ált. Isk. VI.o. Bartók Szabol s (26+31).
KÉZDIVÁSÁRHELY. Nagy Mózes Elm. Lí . VI.o. Ábrahám Anna (41), Orbán Pál
(46+49); VII.o. Ková s Kinga (26+21); VIII.o. Ábrahám Dávid (17+2), Virág Anna (37).
39
Matlap 2018/1

KOLOZSVÁR. Ni olae Titules u Ált. Isk. V.o. Fogarasi Tímea (44); Apá zai Csere
János Elm. Lí . VI.o. Papp Nándor Zsolt (50); VII.o. Márton Dóra Eszter (11); IX.o. Fogarasi András
(20), Ujváry Rhona (18); X.o. Jaskó Ervin Roland (20); Báthory István Elm. Lí . IV.o. Tatár Viktor
István (22); V.o. Juhász Kin s® (15), Mar u Dominik (46+46), Teleky Krisztián Sámuel (34+37); VI.o.
Bándi Réka (30), Csatlós Erik (35), Debre zeni Csongor (10), Filep Mátyás (31), Hunyadi Ágota Eszter
(47), Jakab Anna Dorottya (37+34), Mezei Hunor (35+45), Puskás Csaba (21), Tatár Noémi (32),
Ven zel Ajna (33); VII.o. Gombos Brigitta Anett (55); VIII.o. Adorjáni Tomaj (25+25), Mezei Dániel
(87); X.o. Kabán Cristian (29); Brassai Sámuel Elm. Lí . V.o. Gál Dávid (32); VII.o. Szabó Péter
(19); Református Kollégium V.o. Blanár Ákos (45), Kiss-Cserey Boróka (8).
KOVÁSZNA. K®rösi Csoma Sándor Lí . V.o. Fülöp Véda (50+44), Orbán Vilmos (46);
VII.o. Orbán Klára (21); XI.o. Deák Gellért Gedeon (41+43).
KRASZNA. Cserey-Goga Iskola soport VII.o. Vékás Ben e (19).
LÖVÉTE. Székely Mózes Ált. Isk. VIII.o. Lázár Róbert Ven zel (51).
MÁRAMAROSSZIGET. Leövey Klára Lí . V.o. Szmaller Abigél Deborah (15).
MAROSSZENTANNA. Ion Chinezu Ált. Isk. V.o. Székely Zsombor Attila (34).
MAROSVÁSÁRHELY. dr. Bernády György Ált. Isk. V.o. Far zádi Boglárka (27),
Kelemen Sára Bernadett (39), Papp Bálint (3), Po sai Sarolta (34); VI.o. Mi lea Andrea Szidónia
(21+8); VII.o. Bustur-Buksa Beatri e (45+30), Nagy Feren (20), Nagy Zsuzsa (23+71+67);
Európa Gimn. VI.o. Bodó Ben e (50+43), Simon László (49); Liviu Rebreanu Gimn. VII.o.
Kántor Csongor Szilárd (23+23); Bolyai Farkas Elm. Lí . III. Adorjáni Áron (23+18+22), Dániel
Dávid (23), Imre Zoltán (22+20); V.o. Barta-Zágoni Csongor (46), Osztián Zoltán Béla (44); VI.o.
Fan sali Bíborka Tímea (40+33); VII.o. Barta-Zágoni Bernadette (75), Fu aro Melinda (18), Orbán-
Kis Orsolya (38+39), Suba Rebeka (19); VIII.o. Kis Anita (83+96); IX.o. Osváth Katalin (43+52);
X.o. Mózsa Attila (53+62), Pál Tamás (16+9); M¶vészeti Lí eum V.o. Er sey Anna (11).
MEDGYES. Báthory István Ált. Isk. VI.o. Orosz Tímea (24); VII.o. Major Sándor (24),
Székely Anett Tímea (20+19).
MEZŽPANIT. Kádár Márton Ált. Isk. IV.o. Székely Emese (23).
NAGYBÁNYA. Ni olae Iorga Ált. Isk. V.o. Nuszbaum Jessi a (46), Szilágyi Árpád (5+14);
Németh László Elm. Lí . X.o. Gyarmathy Csaba (42).
NAGYKÁROLY. Kalazan zi Szt. József Róm.-Kat. Iskolaközpont V.o. Gyerkes
Fruzsina (25+24).
NAGYSZALONTA. Arany János Elm. Lí . V.o. Boldog Kristóf Dávid (5), Kiss Viktor
(40+35); VI.o. Balogh Gréta (5+14), Bozsányi Regina (29), Deák Kin s® Éva (25); X.o. Éles Dávid
(31).
NAGYVÁRAD. Loránty Zsuzsanna Ref. Gimn. V.o. Király Alexandra (27), Tamás-Péter
Panna (36); VI.o. János-Szatmári Boglárka (31).
SÁRKÖZ (Szatmár). Pet® Sándor Ált. Isk. VI.o. Bodonyi Szilvia (33), Czibere Ingrid
Mária (33+27), Korop sák Dávid (8), Podolyák Andrea (8), Prin z Máté Kristóf (33), Zol seák Dóra
Gabriella (33+27).
SEPSISZENTGYÖRGY. Ady Endre Ált. Isk. V.o. Ková s Boglárka (8+5); Váradi József
Ált. Isk. IV.o. Perjessy Zita (13), Ván sa Márk (17); V.o. Andries u-Kádár Edina (31), Kerekes
Rebeka (40+40), Szotyori Petra (14); VI.o. Berde Blanka (15), Csutka-Da zó Zsanna (35), Guiu-
Ková s Tamás (23), Poli sek Orsolya (16), Seb® Zselyke (32), Tölgyesi Karola (32); VII.o. Süt® Katinka
Nóra (24), Tamás Olivér (8); VIII.o. Boros Kriszta (12), Piroska Tas (67+68), Szabó Etele Tas (8);
Mikes Kelemen Elm. Lí . V.o. Bere zki Balázs (45+46); VI.o. Mihály Hanna Andrea (34+41);
VII.o. Bere zki Anna (73+75), Deve seri Annamária (15); IX.o. Simon-Zsók Anett (34+25); XI.o.
Kertész Nándor (30+39); Székely Mikó Koll. IV.o. Bangyán Bendegúz (21), Piroska Kin s® Johanna
(25+21); V.o. Nagy-Bagoly Zora (38+25), Seres Renáta (50), Seres Róbert (39+47); VI.o. Balázs El®d
(14), Miklós Janka (49).
SZÁSZRÉGEN. Florea Bogdan Gimn. VII.o. Mohailla Anita Abigél (11); Augustin Maior
Ált. Isk. VI.o. Péter Adrienn (48); Petru Maior Te hn. Lí . VII.o. Újfalusi Ábel (31).

40

You might also like