You are on page 1of 1

Hunyadi János hadjáratai a török ellen

Hunyadi János első sikereit 1441-42-ben aratta Erdélyben, ahol a  török hadakra mért vereséget. Hunyadi
hatására megszületett a török elleni európai összefogás gondolata, azonban a lelkesedésük az embereknek
gyorsan elapadt. Hunyadi nem tudott várni, és a saját serege 1443 nyarán megindult a Balkán felé. A hadjárat
célpontja Drinápoly, az európai török központ volt. A 35 ezer főből álló sereg meg sem állt Niš váráig, amit el is
foglalt. Ezután a ruméliai beglerbég seregére mértek megsemmisítő vereséget és akadálytalanul mentek előre
Szófiáig. Azonban a szultáni seregek is megérkeztek Európába, és eltorlaszolták a Balkán-hegység hágóit. Ezért a
sereg Szófia térségébe vonultak vissza, ahol Hunyadi két csatában győzelmet.Nagyon egyedülálló hogy egy
hadsereg a túlerőben lévő ellenség területén ennyi kilométert tegyen meg oda és vissza is és egyetlenegy csatát
sem veszít. Azonban Hunyadi serege egyetlen nagyobb török várat sem foglalt vissza és a szultáni hadakat se
sikerült csatára kényszerítenie. 1444 nyarán a szultán és Ulászló megkötötték a drinápolyi békét.
A béke megkötése után alig három hónappal, a magyar hadsereg ismét hadba indult. Mivel Hunyadinak
mielőbb egyesülnie kellett a Boszporuszt és a Dardanellákat elzáró hajóhaddal, ezért gyorsan nyomult előre a
Fekete-tenger irányába, ám a velencei-bizánci flotta nem tudta megakadályozni a török erők európai átkelését.
Hunyadi nem tudta, hogy számolnia kell a szultáni sereggel is, ezért a kétszeres túlerőben lévő török seregek
Várnánál a elvágták a visszavonulás útját. A várnai csatában a törökök győztek, elesett Ulászló.
A király nélkül maradt ország összeomlott. Az 1445-ös országgyűlés V. (Utószülött) Lászlót ismerte el királynak,
a kormányzást pedig az országtanácsra és az abból kirendelt hét főkapitányra bízta. Új hatalma birtokában
Hunyadi ismét a török ellen összpontosította erőit. A Hunyadi megint nem tudta kivárni az európai összefogást,
és 1448-ban megpróbálta harcra kényszeríteni a szultánt. A sereg Rigómezőnél szultán által személyesen
vezetett török seregtől ismét vereséget szenvedett.
Hunyadi támadó kísérletei kudarcba fulladtak, két súlyos vereség követte. Hunyadi is kénytelen volt beismerni,
hogy erőit a határok védelmére kell fordítania. 1456-ban a szultán mintegy 80 ezer katonájával Nándorfehérvár
ellen indult. A Nándorfehérvár várát Szilágyi Mihály védte 7 ezer katonával. A Dunán török hadihajók vágták el
az utánpótlást. Hunyadi tízezer főnyi felmentő serege egy vízi csatában áttörte a török hajózárat, így a vár
utánpótlása ismét biztosítva volt. Az egyetlen török közelharc során rántotta magával a mélybe Dugovics Titusz
az egyik török zászlótartót. Hajnalban megérkezett a Kapisztrán által vezetett katonák és velük együtt sikerült
visszaszorítani a törököket. A keresztesek  megtámadták a török tábort és sikerült megkaparintaniuk a török
ágyúkat, és nagy vérengzést rendeztek az ellenség soraiban. Az oszmán hadak az éj leple alatt elmenekültek a
vár alól. A törökök üldözésének tervét meghiúsította Hunyadi halála: a törökverő a seregben dúló pestisjárvány
áldozata lett. A nándorfehérvári diadal mintegy hetven évre megállította a török magyarországi megszállását.

You might also like