2.

Hunyadi János harcai a törökkel

Hunyadi János felemelkedése

 Hunyadi János ősei havasföldi előkelők (kenézek) voltak
 Édesapja Zsigmond szolgálatában állt, és a királytól kapta a családnak nevet adó Hunyad
várat
 Hunyadi János a Zsigmond halálát követő belharcokban emelkedett a bárók közé
 1439-ben megszerezte a szörényi bánságot
 Albert halála után pártfogójával, Újlaki Miklóssal együtt I. Ulászló pártjára állt
 Jutalmul újabb magas tisztségeket kapott a királytól: erdélyi vajda, temesi ispán és
nándorfehérvári főkapitány lett
 Ezzel az ország haderejének jelentős részét kezében tartotta
 Eredményesen vette fel a harcot az 1440-es évek elején Erdélybe betörő török hadakkal

Támadó hadjáratok a török ellen

 Az ifjú Ulászló királlyal támadó hadjáratra szántálók el magukat
 1443 őszén 35 ezer fős magyar, lengyel és délszláv sereg indult a török főváros, Drinápoly
felé (azt remélték, hogy a török ősszel nem tudja mozgósítani főerőit)
 Több győzelmet arattak, de a tél beállta, a Balkán nehezen járható hágói (török eltorlaszolt)
és az egyre keményebb török védekezés miatt 3 hónapnyi harc után a magyar seregnek
vissza kellett fordulnia (ez volt a hosszú hadjárat)
 Hunyadi sikereit a lovagi, huszita és a könnyűlovas hadviselés együttes alkalmazásának
köszönhette
 Mivel a török serek Kis-Ázsiában is le volt kötve, és tartani lehetett a keresztény hatalmak
törökellenes összefogásától, a szultán békét kért a magyar királytól
 Az 1444 nyarán megkötött béke komoly eredményt hozott: a török kiürítette Szerbiát
 A győzelmek hatására a király és Hunyadi úgy látták, itt az alkalom arra, hogy a törököt
kiszorítsák az egész Balkánról
 1444 őszén a békeszerződést megszegve, Ulászló és Hunyadi újabb hadjáratot indított
 A támadó magyarok csak kisebb erőkkel rendelkeztek, mert a békeidő híre elterjedt és nem
érkeztek külföldi segédhadat  A kétszeres túlerőben lévő szultáni seregtől Hunyadi
Várnánál vereséget szenvedett (A csatában a magyar sereg jelentős része és a király is
odaveszett)

Hunyadi kormányzósága
 I. Ulászló halála után országgyűlést hívtak össze, ahol a Habsburg-párti Garai-Cillei-liga és a
Hunyadi-liga egyezséget kötött
 Hunyadi elismerte V. László királyságát, ellenfelei pedig hozzájárultak Hunyadi kormányzóvá
választásához (1446-1453)
 A kormányzó ideiglenesen (amíg a király kiskorú) gyakorolhatta az uralkodói jogokat, de
hatalmát több területen is korlátozták
A Nándorfehérvári diadal
 1453-ban II. (Hódító) Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt Az ezt követő években Szerbia
ismét török kézbe került
 1456-ban a szultáni sereg Nándorfehérvárt vette ostrom alá
 Az ország belsejébe vezető dunai utat vigyázó végvár a magyar védelem legfontosabb
láncszeme volt
 A várat 7 ezer emberével Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora védte
 Hunyadi bandériuma és a Délvidék nemessége a vár felmentésére indult
 Segítségükre volt a pápa megbízásából törökellenes keresztes hadat vezető Kapisztrán János,
itáliai ferences szerzetes
 Hunyadi a Dunán létesített török hajózárat áttörve jutott be seregével a várba
 Néhány nap múlva, a keresztesek ötletszerű támadását kihasználva, kitört az akkorra már
rommá lőtt várfalak közül és legyőzte a szultáni hadat
 Hunyadi a győzelem után nem sokkal áldozatául esett a seregben elharapózó
pestisjárványnak
 Nándorfehérvár megvédése óriási jelentőségű, hiszen a vár törtök kézre kerülése
védhetetlenné tette volna a déli határvonalat, s így végső soron az egész országot