17.

tétel
Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

Hatalomra kerülése
1547-ben polgárháború dúlt, melynek keretein belül két tábor volt megtalálható: király és
Cillei Ulrik, illetve Hunyadi László és Mátyás. Hunyadi Lászlót kivégezték; Mátyást a király
fogságba ejtette és magával vitte Prágába, majd Bécsbe. V. László király Prágában halt meg
1457-ben fehérvérűség miatt. Utóda nem volt.
1458 januárjában országgyűlést tartottak Pesten. A királyjelölt ekkor Mátyás lett és
távollétében választották meg királynak. Ebben Szilágyi Mihálynak nagy szerepe volt.
Februárban Mátyás hazajött és 1490-ig (haláláig) uralkodott.

Élete
1443-ban született Kolozsváron. Lovagi neveltetést kapott, írni, olvasni tudott, négy nyelven
beszélt (magyar, latin, német, cseh). Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi
udvarban szolgált apródként. Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása
miatt létrejött egy cseh-magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki
Nápolyból származott. Egyik nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen
gyermeke volt: Corvin János.

A hatalom megszilárdítása
Anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a
hatalmat, amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába
záratta.
III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és
tisztségeket adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett
küzdenie a huszitákkal (Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta.
Csupán százötven katonát akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III.
Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek, hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor
Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben megkoronázták a Szent Koronával.
Mátyás megerősítette hatalmát, elérte az ország függetlenségét reformjaival.
Reformjai
Gazdasági reform
Megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (=
családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli
hadiadót, amit gyakran szedett ok nélkül is. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a
betöltetlen egyházi birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a
gazdaságot, amibe a bárók nem szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári
származása ellenére. Ez óriási bevételt jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem
jogtalanul.

Közigazgatási reform
Az állami irányítás tőle függött (centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária
számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi
személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő
vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl.: Bakócz Tamás.

Katonai reform
A bandériumok helyett zsoldos hadsereget szervezett, melynek alapjául a huszita sereg
szolgált. Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság,
lovasság, ostromgépek. Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi
származású vezetője volt, pl.: Hag Ferenc, Kinizsi Pál.
Mátyásnak nagyobb hatalma volt, mint eddig bárkinek. Éppen ezért indult ellene felkelés
Erdélyből 1467-ben, melyet fegyverrel elfojtott Mátyás. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz
János robbant ki lázadást az adók, Mátyás hatalma és Nyugat-Európa-felé való tájékozódás
miatt. Mátyás megosztotta őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe záratta, Janus pedig
elmenekült. A király nem bízott már a hazaiakban, ezért külföldieket bízott meg tisztségekkel.
Megvalósította a törvények felett álló király eszméjét. Minden fontos kérdésben ő döntött,
saját embereit állította a fontos pozíciókba.
Külpolitika
Török ellenes küzdelmei
Védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős
védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a
támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület
vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél
aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.

Cseh háborúk
Podjebrád György a huszita tanokat követte, ezért Róma eretnekké nyilvánította. Mátyás
keresztes hadjáratott vezetett ellene 1468-ban. 10 éven keresztül háborúzott itt. Ideiglenesen
meghódította Sziléziát, Morvaországot, de a cseh trónt nem sikerült megszereznie, mert a
cseh rendek Ulászlót választották meg királynak. Vagyis kudarcot szenvedett és nagy kiadása
volt a habjáratnak.

Ausztria
III. Frigyes állt Mátyással szemben. Éveken keresztül harcoltak egy más ellen. 1485-ben
elfoglalta Bécset és áthelyezte ide udvartartását. De nem választották meg német-római
császárnak.