Hunyadi Mátyás

Hatalomra kerülése
1547-ben polgárháború dúlt, melynek keretein belül két tábor volt megtalálható: király és Cillei Ulrik,
illetve Hunyadi László és Mátyás. Hunyadi Lászlót kivégezték; Mátyást a király fogságba ejtette és
magával vitte Prágába, majd Bécsbe. V. László király Prágában halt meg 1457-ben fehérvérűség miatt.
Utóda nem volt.

1458 januárjában országgyűlést tartottak Pesten. A királyjelölt ekkor Mátyás lett és távollétében
választották meg királynak. Ebben Szilágyi Mihálynak nagy szerepe volt. Februárban Mátyás hazajött
és 1490-ig (haláláig) uralkodott.

Élete
1443-ban született Kolozsváron. Lovagi neveltetést kapott, írni, olvasni tudott, négy nyelven beszélt
(magyar, latin, német, cseh). Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált
apródként. Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása miatt létrejött egy cseh-
magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki Nápolyból származott. Egyik
nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen gyermeke volt: Corvin János.

A hatalom megszilárdítása
Anarchia állt fenn. Leváltotta a nádort, Garai Lászlót. Szilágyi Mihály meg akarta szerezni a hatalmat,
amit Mátyás öt évig tűrt, majd elküldte őt harcolni a török ellen. Világos várába záratta.

III. Frigyest ellenkirállyá választották, de Mátyás győzött felettük, majd kibékült velük és tisztségeket
adott nekik, ezzel elnyerve támogatásukat. Észak-Magyarországon meg kellett küzdenie a huszitákkal
(Jan Zizka). Legyőzte őket és a huszitákat saját seregébe beolvasztotta. Csupán százötven katonát
akasztatott fel közülük. 1463-ban visszavásárolta a koronát III. Frigyestől. Ekkor szövetséget kötöttek,
hogy ha Mátyásnak nem lesz fiú utóda, akkor Habsburg uralkodó örökli a magyar trónt. 1464-ben
megkoronázták a Szent Koronával. Mátyás megerősítette hatalmát, elérte az ország függetlenségét
reformjaival.

Reformjai
 Gazdasági reform
Megszüntette a kamarahasznát, de helyette bevezette a királyi kincstár adóját; a füstpénzt (=
családonként fizetik, nem telkenként, mivel egy telken több család is élt); a rendkívüli hadiadót, amit
gyakran szedett ok nélkül is. Beszedte a regálé jövedelmet (só); a vámokat; a betöltetlen egyházi
birtokokból befolyó jövedelmeket. A kincstartóság irányította a gazdaságot, amibe a bárók nem
szólhattak bele. Ernuszt János is kincstartó volt polgári származása ellenére. Ez óriási bevételt
jelentett. Az adókat rendszertelenül szedte, de nem jogtalanul.

 Közigazgatási reform
Az állami irányítás tőle függött (centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi kancellária
számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a királyi személyes
jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök helyettesítette, ő vezette a
bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt, pl.: Bakócz Tamás.

 Katonai reform
A bandériumok helyett zsoldos hadsereget szervezett, melynek alapjául a huszita sereg szolgált.
Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság, ostromgépek.
Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi származású vezetője volt, pl.:
Hag Ferenc, Kinizsi Pál.

Mátyásnak nagyobb hatalma volt, mint eddig bárkinek. Éppen ezért indult ellene felkelés Erdélyből
1467-ben, melyet fegyverrel elfojtott Mátyás. 1471-ben Janus Pannonius és Vitéz János robbant ki
lázadást az adók, Mátyás hatalma és Nyugat-Európa-felé való tájékozódás miatt. Mátyás megosztotta
őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe záratta, Janus pedig elmenekült. A király nem bízott már a
hazaiakban, ezért külföldieket bízott meg tisztségekkel. Megvalósította a törvények felett álló király
eszméjét. Minden fontos kérdésben ő döntött, saját embereit állította a fontos pozíciókba.

Külpolitika
Török ellenes küzdelmei
Védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és kiépítette a kettős védelmi
vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még
egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban
visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre
békét kötött a törökkel.

Cseh háborúk
Podjebrád György a huszita tanokat követte, ezért Róma eretnekké nyilvánította. Mátyás keresztes
hadjáratott vezetett ellene 1468-ban. 10 éven keresztül háborúzott itt. Ideiglenesen meghódította
Sziléziát, Morvaországot, de a cseh trónt nem sikerült megszereznie, mert a cseh rendek Ulászlót
választották meg királynak. Vagyis kudarcot szenvedett és nagy kiadása volt a habjáratnak.

Ausztria
III. Frigyes állt Mátyással szemben. Éveken keresztül harcoltak egy más ellen. 1485-ben elfoglalta
Bécset és áthelyezte ide udvartartását. De nem választották meg német-római császárnak.