Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája

Hunyadi Mátyás Magyarország királya volt 1458-1490 között. 1443-ban született, nevelője Vitéz
János, magyar humanista volt. Apja halála után, a király V. Lajos csökkenteni akarta a Hunyadiak
befolyását, testvére Hunyadi László megígérte, hogy a várakat és jövedelmeket átadja az új
főkapitánynak, Cillei Ulriknak, de megölik őt a Hunyadi-hívek ezért a király Lászlót megöli és Mátyást
pedig börtönbe zártatja Prágában. A király hirtelen halála után megindulnak a trónért való harcok
mivel az uralkodó gyermek nélkül hal meg. Szilágyi Mihály eléri, hogy Mátyás kerüljön a trónra, ő még
Prágában van, de már királlyá választották. Közben Prágában Vitéz János megegyezik a cseh királlyal,
Podjebárd Györggyel hogy váltságdíj fejében és abban az esteben ha Mátyás, a király lányát
Podjebrád Katalin veszi el, szabad lehet.

Hatalom megszilárdítása

Uralkodását a bárok vissza szorításával kezdte, V. László embereit mellőzte. Szilágyi kormányzó akart
lenni, de Mátyás nem tette meg, Világos várába záradta. Legyőzi a felvidéken berendezkedett Griskát,
huszitákat besorozza seregébe, leveri a Garai-Cillei liga lázadását. 1463. Bécsújhelyen békét köt III.
Frigyessel, ebben elismerik Mátyást királynak, 8000 aranyért visszakapja a szent koronát, illetve ha
utód nélkül hal meg Mátyás, akkor a Habsburgoké a trón. 1464-ben a Szent Koronával, hivatalosan
megkoronázzák.

Belpolitika

Államszervezési reformokba kezd, nem származás hanem, a hűség és szakértelem a fontos, növeli a
szakképzet ítélőmesterek számát, ezzel fokozatosan háttérbe szorítja a főurakat ezzel, a bárói rangú
fő kincstartó helyett egy nemesi polgári származású kincstartót nevez ki. A kancellária élére
bizalmasait helyezi. Mátyás egy központosított rendi monarchiát hoz létre.

Nőttek uralkodói jövedelmei, a kapuadó helyett füstadót szednek, kéményenként, a harmincad vám
helyett bevezeti a koronavámot, ezzel az új névvel megszűnik egyes személyek mentessége.
Rendszeresen beszedi a hadiadót, ami egy arany/ telek, ezzel vásárolta vissza a koronát is. A sok adó
miatt a jobbágyok terhei jelentősen nőttek. Mátyás nemzetközileg is jelentős jövedelemmel
rendelkezett, de a kiadások is nőttek, fekete sereg, háborúk, reneszánsz udvar. Mátyás zsoldos
hadserege, a fekete sereg, kb 15-20 ezer fő, akik pénzért harcoltak, java husziták és németek, de
magyarok is vannak benne. Négy fegyveres található megbenne, a nehéz-, könnyűlovasság,
gyalogság, tüzérség. Reformok következményei közé tartoznak az összeesküvések, első Erdélyből
indult, de Mátyás leverte. 1471-ben saját nevelője, Vitéz János és Janus Pannonius is felázzad ellene,
ennek oka a túlzott adóztatás, és túl aktív nyugati politika a törökveszély elhanyagolása mellett. Ezt is
leveri.

Külpolitika

Mátyás megosztott figyelmét a törökveszély, valamint a nyugati politika között. Támadó hadjáratok
helyett, aktív védekező politikát folytatott, a védelmi rendszer minél részletesebb kiépítését tartotta
fontosnak, végvárak építése. A kettős végvár rendszerre támaszkodva harcolt a törökök ellen,
visszafoglalta Jajca várát. Később, 1479-ben legyőzik Kinizsi vezetésével az Erdélyre támadó
törököket, Kenyérmezőnél. Majd kénytelen lesz békét kötni a szultánnal, mert fél III. Frigyes hátba
támadásától.

Háborút indít a cseh trón megszerzéséért, apósa, Podjebrád György ellen. A pápa támogatásával,
mert eretnekké nyilvánította Györgyöt. A német-római császár címre pályázik, jelentős területeket
foglal el, mint, Morvaország és Szilézia. György, Ulászló javára lemond a trónról. 1475-ben Olmützben
békét köt a két ország, Mátyásé lesz Szilézia, Morvaország, Lausitz. III. Frigyes nem ismerte el
Mátyást, mint Cseh királynak, ezért megtámadta őt a magyar király, később is háborút indított ellene
és elfoglalja Bécset, de a császári címet nem sikerült megszerezni, mert nem őt, hanem, Frigyes fiát
választották német királlyá.