Hunyadi Mátyás uralkodói portréja

Hunyadi János halálát követően (1456) két jelölt akadta a magyar trónra, V. László és
Hunyadi László. V. László, hogy rendezze a helyzetet, tárgyalni hívta Hunyadi Lászlót,
azonban a sértetlenség ígérete ellenére Hunyadi Lászlót lefejezték, testvérét Hunyadi Mátyást,
pedig fogságba ejtették. V. László Prágába ment és magával vitte Mátyást is.
V. László váratlanul életét vesztette, így a cseh király, Podjebrád György váltságdíj és
lányával, Katalinnal kötött eljegyzése fejében szabadon engedte Mátyást. Mátyást Szilágyi
Mihály nyomására 1458-ban magyar királlyá koronázták. Probléma, hogy a Szent Korona
III. Frigyesnél volt, így Mátyás koronázásakor nem érvényesült a koronázási rend (a
koronázás a Szent Koronával történjen, az esztergomi érsek által, Székesfehérvárott).
Mátyás trónját a Hunyadi ligának és a köznemeseknek köszönhette, így kezdetben jó
viszonyt ápolt velük. A török ez idő alatt rátört Boszniára, így Mátyás kénytelen volt délre
vonulni. Az erőviszonyok egyenlők voltak, így kompromisszumos béke született, Boszniát
kettéosztották.
A helyzet 1463-ban változott meg, amikor Mátyás kiváltotta a Szent Koronát III.
Frigyestől (80 ezer aranyért és trónutódlási ígéretért, miszerint ha Mátyás trónörökös nélkül
hal meg, Frigyesé a magyar trón). Ettől kezdve már érvényesült a koronázási rend és Mátyás
hazánk teljes jogú uralkodójává vált.
Azonnal hozzá kezdett a rendek háttérbe szorításához. Korlátozta a királyi tanácsot, a
főkincstartókat saját embereire cserélte, új, a személyéhez hű bárói réteget alakított ki
(Kinizsiek, Szapolyaiak) és megegyezett a Felvidék huszita urával, Giskrával.
Mátyás művelt uralkodó volt. Több nyelven beszélt, tudott írni-olvasni. Gyűjtötte a
könyveket (Corvinák – 2500 kötetes könyvtár Budán, eredeti neve Bibliotheca Corvina).
Kezdetben a gótikát támogatta, de 1476-ot követően, miután elvette a nápolyi király lányát,
Aragóniai Beatrixot, már a reneszánsz és a humanizmus nagy mecénása (pártfogója) lett.
Megépült a budai és a visegrádi palota, valamint a pozsonyi egyetem. Udvarába hívott számos
olasz humanistát (Vitéz János, Galeotto Marzió, Antonio Bonfini). 1473-ban, Hess András
megalapította az első nyomdát hazánkban. Az idegenek pártfogása és az új szokások
(pletykák, kés, villa) kiváltották a bárók ellenszenvét.
Mátyás terve az volt, hogy a törököt kiszorítsa Európából. Terveihez mindenképp
növelnie kellett bevételeit. Így 1467-ben a kapuadó helyett bevezette a füstpénzt (ezt
kéményenként kellett fizetni). Bevezette a rendkívüli hadiadót (subsidium) – évente kétszer
szedte a török veszélyre hivatkozva, telkenként 1 aranyforint (ezt hazánkban először
Habsburg Albert kísérelte meg bevezetni 1437-ben, sikertelenül). Így a Zsigmond korabeli
200 ezer helyett, 750 ezer forintot szedett be (a francia királlyal hasonló jövedelem, a szultán
1,8 millió forintot szedett).
A nagy bevételeket a fekete sereg fenntartására fordította. Ez egy 15-20 ezer fős,
állandóan fegyverben tartott zsoldos hadsereg, amelyet Mátyás irányított. Ez hatalmas
kiadást jelentett (egy nehézlovas 3 aranyforint, egy gyalogos 2 aranyforint egy hónapra).
Védelmet és biztosítékot nyújtottak a rendekkel és a törökkel szemben. Sokuk egykori huszita
volt. Cseh, német és magyar hadvezéreik voltak (Haugwitz, Magyar Balázs, Kinizsi Pál).
Nehézlovas, nehézgyalogos, tüzér és kőhajító gépes egységeik voltak.
Mátyás külpolitikáját sorozatos nyugati hódítások, és a hosszas török béke jellemezte.
1468-ban háborút indított a cseh trónért, meghódította Morvaországot és Sziléziát, 1469-ben
cseh király lett. A harcok azonban tovább folytatódtak, s 1479-ben kompromisszumos békével
zárultak. Mátyás és Jagelló Ulászló kölcsönösen elismerték egymást cseh királynak.
III. Frigyes azonban ezt nem ismerte el, így Mátyás megtámadta Ausztriát. 1485-ben
óriási sikert aratott, bevette a Habsburgok központját, Bécset. 1486-ban pályázott a német-
római császári címre, de a német választófejedelmek Frigyes fiát, Miksát választották meg.
A törökkel szemben inkább védekezett, mint támadott. Felújította a végvárrendszert.
1476-ben visszafoglalta Szabács várát. 1479-ben Báthori István és Kinizsi Pál a kenyérmezei
csatában visszaverték az Erdélybe betörő török csapatokat. 1483-ban ötéves békét kötött a
törökkel, melyet a török 1520-ig mindig megújított.
Mátyás célja, hogy megfelelő erőt gyűjtsön a török elleni harchoz, továbbá, hogy
elaltassa a török figyelmét. Terve ott bukott meg, amikor nem őt választották meg német-
római császárnak, pedig már török ellenes szövetséget kötött III. Iván orosz cárral és Dzsem
egyiptomi herceggel.
Mátyás ettől kezdve csak a trónutódlás kérdésével foglalkozott. Biztosítani szerette
volna a trónt törvénytelen gyermeke, Corvin János számára. Fiát az ország legnagyobb
földbirtokosává tette és megszerezte számára a köznemesség támogatását is. 1486-ban kiadta
az ún. nádori törvényeket, miszerint Mátyás helyettese a nádor, cserébe a nádor segíti
Corvin Jánost. 1490-ben Mátyás meghalt, s vele nem csak az igazság lett oda, hanem tervei is.
A nádor és a bárók azonnal elfordultak fiától, mivel nem akartak még egy Hunyadit a magyar
trónon látni. Corvin János ellen fordult még Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix is, aki csak,
hogy megtarthassa hatalmát, összeházasodott a bárók jelöltjével, Jagelló Ulászlóval. Így végül
őt koronázták meg magyar királynak, II (Jagelló) Ulászló (1490-1516) néven.