BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

GALAVICS DIÁNA

nemzetközi gazdálkodás, 2. félév

AZ OKOS VÁROSOK ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

2020
ABSZTRAKT

Az okos városok és a fenntartható fejlődés manapság populáris kérdéskörnek számít. Mik is

azok az okos városok? Hogyan lehetnek ezek hatással a fenntartható fejlődésre?
Átlagemberként mit tehetünk a fenntarthatóságért? Ezek a kérdések napjaink emberében
sokszor felmerülhetnek. Ezeket próbálja a tanulmány egy újfajta összetételben megválaszolni.
Azonban mindez nem csak az okos városok fogalommagyarázatában merül ki, hanem a
különböző eddig akár nem ismert európai uniós, magyarországi és budapesti projekteket és
kezdeményezéseket is megismertet az olvasóval, hasznosságuk és kreativitásuk
figyelembevételével. Emellett, Budapest fenntartható fejlődési potenciálját is behatárolja
ebben az egyre inkább gyorsuló világban. Így megismertetve nem csak az okos városokat,
hanem az elhelyezkedésüket egy fenntartható jövőben.
TARTALOM

1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................................... 1

2. AZ ELVÁROSIASODÁS MEGJELENÉSE ............................................................................................. 2

2.1 Urbanizáció ............................................................................................................................. 2

3. „SMART CITY” – OKOS VÁROS........................................................................................................ 2

3.1 Digitális város ................................................................................................................................ 3

3.2 Intelligens város ............................................................................................................................ 3

3.3 Okos város..................................................................................................................................... 3

3.4 Okos város definíciók.................................................................................................................... 4

3.4.1 Guan féle okos város .............................................................................................................. 4

3.4.2 Lazaroiu és Roscia okos városa .............................................................................................. 4

3.4.3 Marsal-Llacuna és az okos városok definíciója....................................................................... 4

4. FENNTARTHATÓSÁG ....................................................................................................................... 5

4.1 Fenntartható fejlődés céljai ......................................................................................................... 5

4.2 A fenntartható fejlődés és az okos városok kapcsolata .............................................................. 6

5. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) JELENTŐSÉGE ÉS AZ ÁLTALA NYÚJTOTT

LEHETŐSÉGEK.......................................................................................................................................... 6

6. EURÓPAI UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS PROJEKTEK AZ OKOS VÁROSOK ÉS A

FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN ............................................................................................................. 7

6.1 Európa 2020 stratégia ............................................................................................................. 7

6.2 Fenntartható Városok Referenciakeretei (Reference Frameworks for Sustainable Cities –

RFSC) 7

6.3 Európai Zöld Város Index (European Green City Index) ........................................................ 8

7. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ELTERJEDÉSE ÉS AZ OKOS VÁROS PROGRAMOK

MAGYARORSZÁGON ............................................................................................................................... 8

7.1 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 ............................................................... 8

7.2 Digitális Jólét Program 2.0 ...................................................................................................... 9

 7.2.1 Az 5G bevezetése és az 5G.hu.......................................................................................... 9

8.3 Smart Budapest keretstratégia .................................................................................................. 10

8.4 Budapest 2030 ............................................................................................................................ 10

8.5 Lechner Tudásközpont – Okos város.................................................................................... 11

9 AZ OKOS VÁROSOK ALRENDSZEREI.............................................................................................. 11

9.1 Az okos gazdaság (smart economy) ........................................................................................... 11

9.1.1 Hazai példa – okos gazdaság ............................................................................................... 12

9.1.2 Külföldi példa – okos gazdaság ............................................................................................ 12

9.2 Az okos környezet (smart environment) ................................................................................... 13

9.2.1 Hazai példa – okos környezet ............................................................................................... 13

9.2.2 Külföldi példa – okos környezet ............................................................................................ 14

9.3 Az okos kormányzás (smart governance) .................................................................................. 15

9.3.1 Hazai példa- okos kormányzás ............................................................................................. 15

9.3.2 Külföldi példa – okos kormányzás ........................................................................................ 16

9.4 Az okos életkörülmények (smart living) .................................................................................... 16

9.4.1 Hazai példák – okos életkörülmények .................................................................................. 16

9.4.2 Külföldi példák – okos életkörülmények ............................................................................... 17

9.5 Az okos közlekedés (smart mobility) ......................................................................................... 17

9.5.1 Hazai példák – okos közlekedés............................................................................................ 18

9.5.2 Külföldi példák – okos mobilitás ........................................................................................... 18

9.6 Az okos emberek (smart people) ............................................................................................... 19

9.6.1 Hazai példák – okos emberek ............................................................................................... 19

9.6.2 Külföldi példák – okos emberek ............................................................................................ 20

9.7 Alrendszerek összefoglalása ....................................................................................................... 20

10 BUDAPEST HELYZETE ................................................................................................................ 21

11 ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................... 21

12 KÖVETKEZTETÉS ........................................................................................................................ 22
13 HIVATKOZOTT IRODALOM ....................................................................................................... 23
1. BEVEZETÉS

Az elkövetkezőkben az okos városok kialakulásának okait, jelentését és ezeknek a városoknak

a fenntarthatósággal való kapcsolatát vizsgálva szeretnénk a fenntartható jövő lehetőségeit,
a városi élet jobbá tételét bemutatni. Ezek szegmenseit európai, magyar és budapesti
viszonylatban is tanulmányozva, különböző projektek, koncepciók és megvalósult ötletek
alátámasztásával szeretnémelemezni. Mindezek mellett az okos város különböző
alrendszereinek jelentését, eddigi tevékenységét magyar viszonylatban kutatni, illetve az
eddig nem alkalmazott lehetőségeket feltárni és új ötleteket megfogalmazni. Cél az is, hogy
belássuk, hogy Magyarországon belül Budapest hol áll az okos városok és a fenntarthatóság
felé vezető úton, milyen módszerekkel tud még hatékonyabbá válni.

Napjaink modern emberének egy jelentős többsége már városokban és azok

agglomerációjában él. Mai világunk efelé mutató tendenciája, vagyis a népesség
elvárosiasodása, nem most kezdődött, hanem sokkal inkább egy összetett folyamat
végeredménye. A városi lét sok előnye mellett az itt élő embereknek számos hátulütővel is kell
számolniuk. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek például a levegő- és zajszennyezettség, a
természetközeliség hiánya és a zsúfoltság is. Ezen problémák megoldására és a városi élet
jobbá tételére igyekszik megoldást találni a „smart city”, másnéven okos város koncepció. Az
elképzelés fő mozgatórugója nem más, mint a modern infokommunikációs technológiai
eszközök és a különböző kreatív elgondolások segítségével a városi élet árnyoldalainak jobbá
tétele. Az elgondolás fő céljai közé tartozik az, hogy élhetőbbé, nyugodtabbá és
egészségesebbé tegye, illetve megkönnyítse a városi ember mindennapjait.

Szinte kéz a kézben jár az okosvárosokkal a környezettudatosság és a fenntarthatóság kérdése

is. Szerencsére ezen fogalmak már korán, akár általános iskolában, is tisztázásra kerülhetnek,
így is felhívva a figyelmet a probléma fontosságára.

Ezek a témák napjaink emberét személyesen is érintik. Legtöbbet természetesen főleg a

városokban élő emberek problémájává vált, mivel ők jobban érezhetik a globális felmelegedés
és a klímaváltozás hatásait. Ezen problémák megoldása is célja a különböző okos város
koncepcióknak. Annak érdekében, hogy mindenki számára egységesen egy zöldebb és
egészségesebb élet feltétele biztosíthatóvá váljon.

1
2. AZ ELVÁROSIASODÁS MEGJELENÉSE
2.1 Urbanizáció

A városok történelmi hátterére visszatekintve, már a középkorban is kiváltságot jelentett a

városban élni. Ez a gondolat minimális szinten napjainkban is jelen van, azonban már nem
kiváltságként, hanem lehetőségként jelenik meg az emberek számára (Kovács, Vida, 2016). A
város nyújtotta sokszínű lehetőség vezetett a világunk elvárosiasodásához.

Az urbanizáció ezáltal egy olyan összetett fogalom, amely az eredetileg falusi élet városba
exportálódását jelenti. Azonban ez a változás magában foglalja a teljesség igénye nélkül az
emberek mindennapjainak, a kultúrájának, a viselkedésének és életvitelének megváltozását
is. Az urbanizáció eredményeképpen létrejövő városban koncentrálódik a gazdasági
fejlettség, a kereskedelem, a különféle innovációk, az információ áramlásának lehetősége
(United Nations, 2018).

1950-ben még csak a világ 30%-a élt városokban, mely személyek száma 55%-ra emelkedett
napjainkra. Ezt a tendenciát követve várhatóan az emberiség 68%-a fog városokban lakni
2050-ben, mely növekedés jelentős változást hoz és emellett a változtatásunkat is igényli. A
vizsgálatok kimutatták, hogy a népességnövekedés hozzájárulásával ez akár 2,5 milliárd
emberrel többet is jelenthet a földünk világvárosaiban. Ez a tendencia leginkább az ázsiai és
afrikai országokat fenyegeti, azonban Európára is nagy hatással lesz. Jelenleg az európai
népesség 74%-a él városokban, ami már most is jelentős zsúfoltságot és többmilliós városokat
jelent, ami a jövőben csak növekedni fog (United Nations, 2018).

A jelentős urbanizációs problémát érzékelve be kell látnunk, hogy a városi életszínvonal

megtartásához szükségünk van a fenntartható várostervezésre és a közösségi szolgáltatások
megszervezésére. Az okos város koncepció ezek elérésére jelentős segítséget nyújthat
megtámogatva a városok élhetőbbé tételét és a megnövekedett népesség kiszolgálását.

3. „SMART CITY” – OKOS VÁROS

Az okos város fogalommagyarázatának tisztázása előtt meg kell vizsgálnunk a digitális és az

intelligens város fogalmainak jelenését, melyek definíciói elvezetnek az okos város
komplexitásának megértéséhez.

2
3.1 Digitális város

A digitális város az első lépcsőfok az okos város fogalmának megértéséhez. A fogalom egy
olyan város társadalmát mutatja meg, ami kölcsönösen összekapcsolja a kommunikációs
infrastruktúrát az állammal, a lakókkal és a gazdasággal (Ishida, 2002). A digitális város fő
céljai ezáltal az információ megosztás és az együttműködés lehetősége (Tóth, Esztergár-Kiss,
2019).

3.2 Intelligens város

A második lépcsőfok az intelligens városok definiálása. Az intelligens város már arra használja
az információs technológiákat, hogy megreformálja és átalakítsa az élet és munka kapcsolatát
(Komninos, 2014). Emellett az intelligens város az „intézményi elektronikus szolgáltatások
széles körét is tartalmazza, amelyek nyújtása – amennyiben internetalapú – a hagyományos
internet segítségével megoldható” (Sallai, 2018).

3.3 Okos város

Az eddig város koncepciókból hiányzó összetevő nem volt más, mint az emberi tényező. Ebből
is következik, hogy az okos városok legfőbb mozgatórugója a kreativitás, mindezek mellett
természetesen megjelenik az emberek, a tudás, az oktátás fontossága is (Tóth, Esztergár-Kiss,
2019).

Három alappillért különböztetünk meg, ami pontosan leírja az okos városok alkotórészeit. Az
első pillér a város, a lakosság és az infrastruktúra elemeiből áll, amely behatárolja a várost. A
második pillérhez tartozik az intelligencia, az információ, a tudás és innovációs központok,
melyek befolyásolják a működést. Az utolsó pillér elemei pedig nem mások, mint az okos
rendszerek, a kiterjedt hálózatok, az internet és a különböző online megoldások (Komninos,
2014).

Alapvető fogalmi eleme az okos városoknak a Public-Private-People Partership (PPPP), amely

azt fejezi ki, hogy a vállalkozásoknak, a magánembereknek és az államnak a közös
munkájaként kell, hogy megvalósuljanak az okos város elképzelései. Erre az együttműködésre
azért van szükség, hogy a különböző érdekek egyaránt képviseltetve legyenek és ezeket szem
előtt tartva szülessenek a döntések (Sallai, 2018).

Így érzékelhetjük igazán, miről is beszélünk az okos városok koncepciójában. Nem csak a
modern technika eszközeivel összekapcsolt városról, hanem egy olyan társadalomról, akik egy
3
helyen élve együtt szeretnék a modern infokommunikációs eszközökkel kiegészítve
könnyebbé és élhetőbbé tenni a közös életteret, vagyis az okos várost.

3.4 Okos város definíciók

Először az 1990-es években használták az okos város definíciót, mely később aztán kinőtte
magát. Ezáltal többféle értelmezésre is juthatunk. Ebből a következőkben néhányat
megvizsgálunk.

3.4.1 Guan féle okos város

Guan (2012) szerint az okos város egy olyan város, ami megfelelő feltételeket kínál egy
egészséges és boldog közösség számára, akiknek napi szinten kell megküzdenie a globális,
környezeti, gazdasági és szociális problémák kihívásaival.

Ez a megfogalmazás emberközpontú jellege miatt érdemel kiemelést. Napjaink embere

nagyrészt szembesül az időhiány és a stressz problémáival. Mindezek a felgyorsult világunk
következményei, amelyek nemcsak a munkában, de a családi életben is jelentkezhetnek. Az
okos városok erre reflektálva igyekeznek az emberek életét megkönnyíteni, életüket
tehermentesebbé tenni.

3.4.2 Lazaroiu és Roscia okos városa

Az egyszerű, de velős megfogalmazások körét bővíti Lazaroiu és Roscia (2012), akik szerint az
okos városok olyan közösségek, melyek általános technológiával rendelkeznek, egymással
összekapcsoltak, fenntarthatóak, kényelmesek, vonzóak és biztonságosak.

Az átlagember számára ezek a város tulajdonságok jelentősek lehetnek egy új lakóhely

kiválasztásakor. Fontos tudni, hogy milyen előnyt jelent számunkra, ha okos városba
költözünk és azt is, hogy mennyivel vonzóbb egy ilyen lakóhely, mint az, ami nem rendelkezik
ezekkel a tulajdonságokkal.

3.4.3 Marsal-Llacuna és az okos városok definíciója

Marsal-Llacuna és kutató társai (2014) egy igazán közérthető okos város definíciót
fogalmaztak meg, mely kimondja, hogy az okos város kezdeményezései fejlesztik a város
teljesítményét, azáltal, hogy felhasználják a városból kinyert adatokat és információkat.
Mindez annak érdekében történik, hogy hatékonyabb szolgáltatásokat biztosítsanak a
városlakóknak, hogy figyeljék és optimalizálják a már meglévő infrastruktúrát, hogy növeljék

4
az együttműködést a különböző gazdasági szereplők között és, hogy ösztönözzék az innovatív
gazdasági modellek megjelenését mind a privát mind pedig a nyilvános szektorban.

A felsorolt fogalmak közül ez fejezi ki igazán az okos városok által generált célokat, melyeket
a városban érintett felekkel – lakosok, vállalatok, önkormányzatok – közösen tudnak elérni.

4. FENNTARTHATÓSÁG

„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül,
hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.”
(Közös Jövőnk, 1987)

A fenntarthatóság egyik legelső megfogalmazása már 1987-ben is elég jelentősen

érzékeltette a felmerülő problémákat, amelyekkel az elkövetkező generációknak kell
megküzdeniük. A fogalom által elhangzott felvetés teljesen jogos, mivel napjaink emberének
is meg volt a lehetősége egy élhető bolygón leélnie az életét, az utánunk következőknek miért
ne lehetne meg erre a lehetősége? A mi társadalmunknak kell erről gondoskodnia, hogy ez
megvalósulhasson.

A fenntarthatóság fogalmát 2001-ben és 2006-ban is átdolgozta és korszerűsítette az Európai

Unió, amely így hangzik: „a fenntarthatóságra vonatkozóan hosszú távú keretet nyújtva,
amelyben a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezetvédelem kéz a kézben
járnak és támogatják egymást” (Európai Unió, 2006). Ami már nem csak a bolygónk
megtartását tűzi ki célul, de a társadalom és a gazdasági növekedés közös munkájával próbálja
a fenntarthatóságot biztosítani.

4.1 Fenntartható fejlődés céljai

A 2015-ös ENSZ csúcstalálkozó résztvevői megfogalmazták a fenntartható fejlődési célokat a

kiegyensúlyozott jövő meghatározása érdekében. A fenntarthatóság érdekében 193 ország
által együttesen elfogadott célok bebizonyították, - még a kételkedők számára is - hogy ezek
az országok igyekeznek senkit sem magára hagyni. Ezek a célok következőek: a szegénység
felszámolása, az éhezés megszüntetése, az egészség és jólét megteremtése, a minőségi
oktatás biztosítása, a nemek közti egyenlőség kivívása, tiszta víz és közegészségügy,
megfizethető és tiszta energia, tisztességes munka és gazdasági növekedés, ipar, innováció és
infrastruktúra, az egyenlőtlenségek csökkentése, a fenntartható városok és közösségek
kiépítése, felelős fogyasztás és termelés, fellépés az éghajlatváltozás ellen, az óceánok és

5
tengerek és a szárazföldi ökoszisztémák védelme, béke, igazság és erős intézmények, illetve
partnerség a célok eléréséért (United Nations, 2015).

4.2 A fenntartható fejlődés és az okos városok kapcsolata

Az okos városok jelentősen meg tudják könnyíteni az utat, ami később egy fenntartható
jövőhöz vezethet. Napjaink városai már foglalkoznak a fenntartható jövő fontos kérdéseivel
és próbálják ezt a lehető leghatékonyabban számos témában megtenni. A teljesség igénye
nélkül igyekeznek megoldani a városi közlekedést nem csak az elektromos autók
használatával, de a tömegközlekedés korszerűsítésével, vagy alternatív megoldásokkal, mint
az elektromos rollerek vagy kerékpárok üzembe helyezésével. Ezek által elérhetővé válik,
hogy a légszennyezettség, a szmog kevésbé nehezítse meg a városlakók életét. A forgalom
folyamatos megfigyelésével és a közlekedési lámpák irányításával a dugók is elkerülhetőbbé
válnak, illetve a modern szenzorok támogatásával már elérhető például a szabad
parkolóhelyek figyelése, amellyel rengeteg káros anyag kibocsátás megspórolható, ha az
autók nem köröznek a városban feleslegesen. Mindezek mellett természetesen a zöld
energiák – napelemek, szélerőművek - használata is kiemelkedően fontossá válik egy
nagyvárosi életben.

5. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) JELENTŐSÉGE ÉS AZ ÁLTALA NYÚJTOTT

LEHETŐSÉGEK

Az okos városok alapgondolatának létrejöttéhez szükséges volt egy olyan integrált, mindent
átfogó rendszer, ami képes az okos város működtetéséhez szükséges hatalmas
adatmennyiséget feldolgozni. Az elmúlt időszak fejlesztései és találmányai megreformálták a
digitális technológiát. Ennek következményeképpen alakult ki az információs és
kommunikációs – röviden infokommunikációs (Information and Communication Technology)
– technológia (IKT). Az infokommunikációs technológia legfontosabb felülete az internet,
mely napjaink szerves részévé vált. Az internet megadja a lehetőséget, hogy számos eszköz
adatait egyidejűleg, gyorsan és biztonságosan lehessen feldolgozni. A felhasznált eszközök
közül kihagyhatatlan maga a személyi számítógép és az okostelefonok megjelenése, melyek
megadták a lehetőséget az okos városok számára is, hogy a lakosság aktívan részt vehessen
az információgyűjtésben és az információ felhasználásában. Ennek ellenére a hálózatba
integrált, információgyűjtő eszközök száma – mint különböző szenzorok, hőmérők stb. – jóval
meghaladják az emberek által használt eszközök számát. Ezek a berendezések olyan valós

6
idejű információkat tudnak szolgáltatni, mint víz- és levegőszennyezettség mértéke,
közterületek kivilágításának szükségessége vagy éppen a talaj minősége (Sallai, 2018).

6. EURÓPAI UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS PROJEKTEK AZ OKOS VÁROSOK ÉS A

FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN
6.1 Európa 2020 stratégia

Az Európai Bizottság által kiadott Európa 2020, egy a válság után, 2010-ben kiadott stratégia,
melynek fő koncepciója egy „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” (Európai
Bizottság, 2010) felé vezető út megteremtése volt az európai tagországokban. Intelligens,
mert olyan gazdaság kiépítése volt a cél, mely az ismeretekre épít. Fenntartható, mert a
gazdaságnak már a környezettudatosságot és a klímavédelmet is szem előtt kell tartania a
stratégia alapján. Inkluzív, mert cél a foglalkoztatottság növelése és egy olyan gazdaság
ösztönzése volt, mely szem előtt tartja a szociális és gazdasági összefogás erejét (Európai
Bizottság, 2010).

Számos okos megoldás már az átlagember számára is természetesnek mondható, mely jó

néhány területen – közigazgatás, egészségügy, közlekedés, oktatás – megjelentek, azonban
ezek már annyira a mindennapok részeivé váltak, hogy az átlagember nem is tekint rájuk
„okos megoldásként”, mivel már közel természetesek (Sallai, 2018).

6.2 Fenntartható Városok Referenciakeretei (Reference Frameworks for Sustainable Cities

– RFSC)

A Fenntartható Városok Referenciakeretei (Reference Frameworks for Sustainable Cities –

RFSC) program segít az olyan kis-, közép- és nagyvárosoknak Európában és már a világban is,
akik egy integrált városfejlesztés által fenntartható stratégiákat és terveket szeretnének
kidolgozni és ezeket meg is valósítani.

Az RFSC internetes platform, melyet az európai uniós országok hoztak létre, a

fenntarthatóságról szóló lipcsei charta aláírása után az Európai Bizottsággal egyetemben. Az
oldal potenciálja abban rejlik, hogy a felhasználó saját maga választhatja ki és tervezheti meg
a saját fenntartható projektjét. A keretstratégia kiválasztása után, van lehetőség az ambíciók
definiálására, majd ezek összehangolása után az elért célok értékelése is lehetséges (RFSC,
2016).

7
6.3 Európai Zöld Város Index (European Green City Index)

Az Európai Zöld Város Index kutatás az Európai tagállamok fővárosaira irányult annak
érdekében, hogy a különböző kategóriákban – szén-dioxid kibocsátás, energiafelhasználás,
közlekedés, vízfelhasználás, levegőszennyezettség – vizsgálta meg és rangsorolta őket. A
kutatás legfontosabb megállapításai a következők voltak: az északi városok – Koppenhága,
Stockholm és Oslo – vezették a fenntarthatósági listákat, jelentős oksági kapcsolat fedezhető
fel a városok listán való elhelyezkedése és az ország jóléte között, illetve azokban a
városokban, ahol a civil szféra erőssebben veszi ki a részét a város dolgaiból jobb helyezéseket
értek el (European Green City Index, 2009).

Budapest a listán a középmezőnyben - a 17. helyen - foglalt helyet az európai fenntartható

városok között az összesített listában. Elmondható, hogy mindegyik vizsgált témakörben az
európai átlaggal megegyező vagy jobb szinten helyezkedik el a város. Megjegyzendő, hogy
összehasonlítva a többi alacsony jövedelmű és hasonló feltételekkel rendelkező város
tekintetében az előkelő harmadik helyen végzett. A fővárosnak szembe kellett néznie az
erőltetett iparosítás és a kommunizmus nehézségeivel, azonban a rendszerváltás, 1989-ben
meghozta a változást és kedvező hatást eredményezett a fenntartható fejlődés értelmében.

7. AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ELTERJEDÉSE ÉS AZ OKOS VÁROS

PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON

Az infokommunikációs technológia elterjedésének köszönhetően Magyarország is a fejlődés

útjára lépett és ennek a fejlődésnek az útján számos sikeres programot tudhat a háta mögött,
amelyek az emberek és a különböző közösségek fejlesztését és fejlődését is elősegítették. A
következő programok egytől-egyig ehhez járultak hozzá.

7.1 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020

A stratégia Magyarországon azzal a céllal jött létre, hogy egy infokommunikációs program
valósuljon meg az országban 2014 és 2020 között. A program legfontosabb pontja az az, hogy
egy olyan munkaerő alakuljon ki a program segítségével, akik képzettek és tájékozottak az
infokommunikációs világban. A program fontos részét képezte még az is, hogy az IKT
technológia alkalmazásával a gazdaság is fejlődhessen (Magyarország Kormánya, 2014).

8
7.2 Digitális Jólét Program 2.0

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia egyik programjaként indult el először a Digitális Jólét

Program, majd ezt követte 2017-ben a Digitális Jólét Program 2.0, amely számtalan újító
javaslatot fogalmaz meg. Többek között mindent megtettek a program keretén belül azért,
hogy Magyarországon bárki internet használóvá válhasson. Fontos célja volt a programnak a
hazai mikrovállalkozások segítése a digitalizálódás útján. A program keretében fejlesztették
az egészségipart, a sportot és a közigazgatás vagy is az állam teljes átalakítását. Ezeket mind
annak érdekében tették, hogy Magyarország is fejlődés útjára léphessen és minden közösség
be tudjon kapcsolódni a programokba (Magyarország Kormánya, 2014).

7.2.1 Az 5G bevezetése és az 5G.hu

Az ötödik generációja a mobilkommunikációs eszközöknek megérkezett Magyarországra. A

tervezet szerint 2020 végére már az összes mobilszolgáltatónál elérhetővé válik az 5G,
azonban a változás az átlagember életét inkább az elkövetkező években fogja személyesen is
érinteni. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően az Innovációs és Technológiai Minisztérium a
Digitális Jólét Program keretében elindította frissítően új oldalát, az 5G.hu-t, mely ezzel az
újító technológiával foglalkozik.

Az 5G technikai lényege egy jelentősen nagy kapacitású mobilinternet sávszélesség, amellyel

rengeteg olyan szolgáltatás is elérhetővé válik, amire eddig nem volt lehetőség. Az okos
városok számára az 5G megjelenése egy sarokpont, mivel ennek segítségével számos program
– a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben – valósulhat meg a
jövőben és a városok irányítása is könnyebbé és gyorsabbá válhat (Digitális Jólét Program,
2020).

A legfontosabb példákat tekintve meg kell említeni a közlekedés fejlődésének lehetőségét. A

közlekedés állandó monitorozásának és ezeknek az adatoknak a gyors feldolgozása által
csökkenthetőek a balesetek, a forgalmi dugók száma és ezáltal az autók egészségkárosító
anyagainak kibocsátása is redukálódhat (Digitális Jólét Program, 2020).

Az iparban és a mezőgazdaság területén is várható az 5G reformja. A digitalizált vállalatoknak

és gépeknek köszönhetően ez a technológia már lehetővé fogja tenni az egyedi
tömegtermelést is. A mezőgazdaságban az érzékelők precizitásával és az új technológiába

9
való bekapcsolásával eredményesebbé válhat az öntözés és a tápanyagellátás megtervezése
is, ezáltal a termelés növekedése is várható (Digitális Jólét Program, 2020).

Az egészségügyben is forradalmi újítást tartogat az 5G. Az átlagos orvosi műszerek

modernizálásával, illetve ezek új hálózatba való kapcsolódásával megoldhatóvá válik a
különböző diagnózisok felállítása távolról is. Sőt a későbbiekben ez egy majdnem automatikus
visszajelző rendszerré fejlődhet, ami segíthet abban, hogy az orvosok – akár távolról –
vészhelyzet esetén az életmentés folyamatába beavatkozhassanak (Digitális Jólét Program,
2020).

8.3 Smart Budapest keretstratégia

Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, legnagyobb népességet számláló, legtöbb

lehetőséget tartogató városa, a főváros, Budapest külön kiemelendő az okos város projektek
közül.

„A Smart Budapest környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból is fenntartható város,

amely a modern technológia adta lehetőségek felhasználásával és a társadalom
szerepvállalásának növelésével élhető várost jelent a városlakók számára.” (Smart Budapest,
2019).

Ahogy az okos város fogalma alapján egyértelmű, ezekben a városokban elengedhetetlen

tényező az ember. Így természetesen az Okos Budapest koncepcióban is központi szerepet
játszik. Mindezek mellett a legfontosabb alapelveket fogalmazták meg, mellyel a mai világ
elvárása általi Budapest leírható és amely értékrendeket figyelembe véve megvalósítható az
Okos Budapest koncepció. Ezek az alapelvek nem mások, mint a hatékonyság, az
együttműködőkészség, a környezettudatosság, az értékmegőrzés és -teremtés, a
rugalmasság, az előrelátás, a szolidaritás, a kreativitás, a szemléletformálás, a biztonságosság
és az átláthatóság (Smart Budapest, 2019).

8.4 Budapest 2030

A Budapest 2030 egy olyan városfejlesztési dokumentum, amely a város fenntartható

jövőjével foglalkozik. Többek között azzal is, hogy egy élhető és hatékony várossá váljon
Budapest. A kutatást egy állapotfelmérés is megelőzte, amely jelentős összehasonlítási alapot
adhat a későbbi fejlesztések számára. A Budapest 2030 stratégia legfontosabb céljai, hogy a
város európai szinten is számottevővé váljon, hogy változatos városi környezet alakuljon ki,

10
hogy a városi társadalom fejlődés útjára lépjen és a közösségek jelentős kapcsolata alakuljon
ki, illetve, hogy élénküljön a fenntartható gazdaság. Ebben a stratégiában is jelentős
tényezőként jelenik meg az emberközpontú gondolkodásmód, ami egy fenntartható
nagyvárosi boldog élet alapját jelenti (Smart Budapest, 2019).

8.5 Lechner Tudásközpont – Okos város

A Lechner Tudásközpont okos városokkal kapcsolatos honlapja azzal a céllal jött létre, hogy
az okos városok kezdeményezéseinek a sokszínűségét bemutatva – mind Magyarországon,
mind pedig a világon – irányt mutasson az érdeklődők számára. Emellett azt is megfogalmazta
céljául, hogy a jógyakorlatok mellett összeköttetési és kapcsolatépítési lehetőséget is
nyújtson az érintett személyek között (Lechner Tudásközpont, 2020).

9 AZ OKOS VÁROSOK ALRENDSZEREI

Ahhoz, hogy megértsük az okos városok mozgatórugóit, a fogalmak és a különböző projektek

mellett, meg kell ismerkednünk az okos város alrendszereivel is. Így megvilágítva azt, hogy
mennyi apró részletből épül is fel egy okos város.

Hat alrendszerbe osztjuk az okos városokat, ezek az okos gazdaság (smart economy), az okos
környezet (smart environment), az okos kormányzás (smart governance), az okos
életkörülmények (smart living), az okos közlekedés (smart mobility) és az elengedhetetlen
okos emberek (smart people).

Az alrendszerek fogalmai azt a megértést szolgálják, hogy milyen témakörben mutat egy okos
város újfajta utat. Ezek mellett a pontosabb megértést és átláthatóságot elősegítve a
kategóriához tartozó példák a már meglévő jógyakorlatokat mutatják be magyar
viszonylatban. Alrendszerenként vizsgáljuk és ajánljuk, hogy milyen külföldi gyakorlatok
válhatnának sikeressé Magyarországon is. Így megfigyelve nem csak a magyar, hanem a
külföldi programok jelentőségét is.

9.1 Az okos gazdaság (smart economy)

Az első vizsgálandó terület az nem más, mint az okos gazdaság. Az okos gazdaság alapja a már
meglévő vállalkozásokat, a startupokat támogató és a produktivitást elősegítő modern
környezet. Ez alatt értjük még az e-kereskedelemet és ennek szabályozásait is (Tóth,
Esztergár-Kiss, 2019). Az információs technológiáknak és az internetnek köszönhetően
napjaink gazdasági és kereskedelmi tevékenysége sokkal egyszerűbben,
11
költséghatékonyabban elvégezhetőek. Emiatt a vállalkozásoknak is képeseknek kellett
lenniük arra, hogy ebben a közegben is, az új kihívásoknak megfelelően tudjanak
tevékenykedni. Kihasználva az infokommunikációs technológia által nyújtott lehetőségeket.

Ezen alternatívák tárháza végtelenné válik. Napjaink embere számára már természetes az,
hogy ha egy termékre vagy egy vállalkozásra kíváncsi akkor az internetet hívja segítségül. Ez
alapvető feltevés, már minden vállalat számára egyértelműnek kell lennie és ezzel számolnia
is kell, azért, hogy a leendő vevőivel megtalálja és fenntartsa a kapcsolatot. A vállalkozási kedv
és ezen vállalkozások sikeresebbé tétele, azonban könnyebbé is vált, mivel a közösségi
médiumok, a levelező programok potenciálját kihasználva költséghatékonyabban
kivitelezhető egy-egy vállalat marketingtevékenysége is, amely régebben nem volt magától
értetődő. Így láthatjuk, hogy az újonnan megjelenő kihívással szemben, a fejlődést adaptálva
új, eddig ismeretlen előnyökhöz is juthatunk.

9.1.1 Hazai példa – okos gazdaság

Az ilyen gazdaságélénkítő projektekre jó példa többek között a közösségi irodák működtetése,

mely nemcsak startupoknak, de vállalkozóknak is megfelelő munkakörnyezetet tud
biztosítani mind tárgyalásoknál, mind az önálló munkavégzésnél. Olyan infrastruktúra
használati lehetőségét biztosítja, amely alapvetően nem tudna egy vállalat elindításakor
gazdaságos lenni. Mindezek mellett közösségi irodák – mint a legtöbb megosztáson alapuló
modell – a fenntarthatóságot is elhivatottan képviselik, mivel a közösségi használat a
környezetre is pozitív hatással van. Ilyen példa a Budapest belvárosában működő Kaptár és
ecooffice is, ahol egy inspiráló, fiatalos közösségben, akár a networking lehetőségeit is
kihasználva van lehetőség a mindennapi ügyek intézésére.

9.1.2 Külföldi példa – okos gazdaság

Számos érdekes és innovatív kezdeményezéssel találkozhatunk nem csak Magyarországon,

de külföldön is. Egy érdekes projekt keretében – amely már Magyarországon is elérhetővé
válik – egy olyan alkalmazást fejlesztettek ki, mely segítségével egy termőföld
termékenységének a maximalizálása lehetséges. Az applikáció a digitális térképek
segítségével megadja a lehetőséget a gazdálkodók számára, hogy még jobban kihasználják
adott területben rejlő potenciált, hogy egy helyen tárolják az adataikat a földjeikről és ezek

12
állapotáról. Emellett a felület segítségével fenntarthatóbb módon valósítható meg a
növekedés (Climate Fieldview, 2020).

Az okos gazdaság számos kreatív lehetőséget biztosít ezen alrendszer kihasználói számára.
Ezek a kreatív megoldások is szemléltetik, hogy milyen számottevő potenciálja van az okos
gazdaságnak, amely innovatív és fenntartható ötletekkel gyarapítja az emberek lehetőségeit.
Legfőképpen olyan területek fókuszba helyezésével, amik alapjaiban tudják megreformálni az
eddigi hagyományosnak mondható gazdasági tevékenységeket.

9.2 Az okos környezet (smart environment)

A második alrendszer az okos környezet, ami magába foglalja a megújuló energiaforrások

használatát a városban, az intelligens fogyasztásmérést és a szennyezettség folyamatos
monitorozását. Mindezek mellett ide tartoznak a zöld város tervek, az újrahasznosítás, illetve
a megfelelő erőforrás elosztás is. A következő városi szolgáltatások is jelentős „zöld”
következményekkel járhatnak. Ilyen példa az okos városi világítás, amely csak akkor
kapcsolódik fel, ha van, akinek világítson, ezzel is rengeteg energiát megtakarítva. A megfelelő
szemételszállítási rendszer kialakítása, ezáltal olyan kukák telepítése, melyek nemcsak
szelektívek, hanem érzékelik a telítettségi szintet, ezáltal elkerülve a felesleges plusz energia
befektetést a heti ürítésükre. Emellett fontos szerepet tudnak vállalni a városban olyan
rendszerek telepítései is, amelyek a levegő vagy a víz minőségét figyelve tudnak
szennyezettség esetén figyelmeztetni, de akár ezen problémák megelőzésében is élen
járhatnak (Tóth, Esztergár-Kiss, 2019).

9.2.1 Hazai példa – okos környezet

Az okos környezet és a levegő tisztántartása érdekében Budapesten is tevékenykednek a

különböző szervezetek. Ilyen program például a növénykandeláber, amely arra nyújt
lehetőséget, hogy olyan helyekre, ahova nem lehet a hely szűkössége miatt fát ültetni mégis
zöld környezetet lehessen varázsolni (Green City, 2012).

Egy másik ehhez hasonló program a „Zöldítsük ki Budapestet”, melynek célja az utcák
kizöldítése, vagyis fák telepítése anélkül, hogy ez parkolóhelyeket venne el az autósok elől. A
környezetre való pozitív hatása mellett nem elhanyagolható a közösségélénkítő szerepe
ennek a programnak, mivel lakóközösségek „fogadják örökbe” a telepített fákat, ezzel is

13
vállalva, hogy a telepített fák jó kezekben lesznek és így teszik tisztábbá a levegőt, illetve jobbá
és szebbé az ott élő emberek életét (Egy nap a városban, 2017).

Az okos környezethez sorolható jelentős és újító kezdeményezés az nem más, mint a „Neked
terem” közösségi szolgáltatás, mely lényege, hogy helyi termelők szezonális gyümölcseit és
zöldségeit lehet megrendelni. Ez mindkét fél számára előnyt jelent, a városlakók számára friss
és egészséges termékeket a lokális termelőknek pedig bevételi forrást. Mindezek mellett van
lehetőség feliratkozásos alapon heti dobozokat is vásárolni, mely egy egészséges,
zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás alapját szolgálja (Neked terem, 2020).

9.2.2 Külföldi példa – okos környezet

A külföldi példákat tekintve, amelyek hasznosítása és bevezetése Magyarországon is hasznos

lehetne az a hulladékok kreatív felhasználása. Egy kitűnő példa a hollandiai Rotterdamból
induló kezdeményezés, ahol a folyókban fellelhető szemetet – leginkább műanyagot –
újrahasznosítva úszó parkot építettek a folyókra és növényeket telepítettek a szemét helyére
az élőflóra javítása céljából. A kialakított övezetekben a lakosok – akárcsak egy parkban –
megpihenhetnek a természet közelében. A kezdeményezés annyira kinőtte magát, hogy már
úszó „csapdákat” is állítanak fel annak érdekében, hogy ne jusson el a tengerekbe, óceánokba
a műanyag szemét tömegesen (CLEAR Rivers, 2020).

Egy világszinten már több országban megjelent és a nagyvárosi szmog problémáját enyhíteni
kívánó kezdeményezés, amely akár a budapesti belvárosi lakosság problémáját is
megkönnyíthetné, az a Szmogmentesítő Torony (Smog Free Tower). A projekt célja, hogy helyi
megoldást kínáljon a szmogos levegő tisztítására és hogy kampányoljon a tiszta levegő
fontossága mellett. A technológia 30.000 m3 levegő megtisztítására képes óránként, úgy,
hogy egy kis háztartási gép energiáját használja fel (Smog Free Tower, 2020).

Ez a két kezdeményezés természetesen kisebb befektetéssel járna, azonban a városban élők

élete és életminősége javítása szempontjából jelentős előrelépést jelenhetnének. Budapest
tekintetében, a Duna, mint tisztítandó terület is jelentős előrelépést tudna mutatni az okos
környezet alrendszerben. Mindezek mellett a közparkok szmogtalanítása és igazán friss
levegő megteremtése is fontos lépés lehet az urbanizálódó világban, mivel egyre kevesebb
nagyvárosban megoldott a friss levegő problémája. Ezek természetesen egy kis szeletét

14
jelentenék a fejlesztési lehetőségeknek, azonban ezen rendszer hatékony javítása érdekében
sokat tudnának jelenteni.

9.3 Az okos kormányzás (smart governance)

Az okos kormányzás alatt egy olyan okos város funkciót értünk, ami integrálja a közösségi,
privát, civil szférát és az Európai Közösség szervezeteit annak érdekében, hogy a város, mint
egy élő organizmus tudjon működni. Természetesen ennek megvalósulása az információs
technológia (IKT) alátámasztásával jöhet létre. Annak érdekében, hogy egy adott okos város
globális összeköttetésekre is kész legyen, nemzetközi és nemzeti kapcsolatok
elengedhetetlenek. A fő cél az, hogy az okos eszközök és lehetőségek segítségével egy olyan
okos város jöhessen létre, amely az átláthatóság erejével és a nyilvános adatokkal támogassa
a részvételen alapuló döntéshozatalt és lehetővé tegye az innovatív kormányzást (Tóth,
Esztergár-Kiss, 2019).

9.3.1 Hazai példa- okos kormányzás

Magyarországon formabontó újításként jelent meg az Ügyfélkapu, mint az okos kormányzás

egyik fontos eszköze. A platform biztosítja a lehetőséget a felhasználóknak, hogy elektronikus
úton végezhessék a közigazgatási ügyintézést (Magyarország Kormánya, 2013). Mindez
jelentős újítást hozott a magyar emberek életébe és nagy mértékben megkönnyítette és
felgyorsította a közigazgatási folyamatokat.

Egy másik jelentős újítás a járókelő közösségi problémabejelentő rendszer. Az oldal segít
abban, hogy különféle észlelt problémákat – például letört faágak, kátyúk – a városlakók
egyszerűen jelenteni tudjanak a városvezetés számára ezáltal is felgyorsítva a helyreállítási
folyamatot. Filozófiájuk a „Ha megosztod, megoldod.” (járókelő, 2020) igazán megfogalmazza
azt a hitvallást, amelyet az oldal kitalálói megalkottak a társadalomnak.

Megemlítendőek még olyan újítások is, melyek az átláthatóságot biztosítják az állampolgárok

számára. Ilyen Zugló bárki számára elérhető költségvetése, mely kategóriánként mutatja be
évenként a különböző kiadásokat. A végső célja a programnak azonban az, hogy a lakosság a
költségvetés önkormányzati elfogadása előtt véleményezhesse és új ötleteket ajánlhasson a
következő évi tervezetre (Zuglói Költségvetés, 2020).

15
9.3.2 Külföldi példa – okos kormányzás

Az okos városok működésének egyik alapelve nem más, mint egy nagy mennyiségű adat
összegyűjtése és rendszerezése annak érdekében, hogy ez később felhasználható legyen bárki
számára. Melbourneben nyilvánosságra hozták és mindenki számára elérhetővé tették a város
adatait, hogy ezt az érdeklődők és a városlakók hasznosítani tudják ezeket. Ez az előrelépés
nagy mértékben segíti az átláthatóságot és azt is, hogy városi innovációk valósulhassanak meg.
Az elérhető adatok a sokszínűséget tükrözik, találhatunk információt a gyalogosok havi
számáról, a parkoló autókról és a kerékpár megosztó szolgáltatókról (City of Melbourne,
2020).

Az okos kormányzás felelőssége, hogy az átláthatóság érdekében az emberek is konkrét

részesei lehessenek a város működésének, információt kapjanak és szolgáltassanak a többi
lakó számára. Többek között az ilyen információáramlás és ezek azonnali elérhetősége jelent
potenciált a városokban élő emberek számára. Mindezek mellett az átláthatóság növelése
érdekében jelentős újításként jelenhetnek meg olyan platformok, ahol a lakosság a várost
érintő intézkedésekbe bele is szólhatnak és véleményezhetik őket. Így a források teljesen a
városlakók igényeinek megfelelően használhatóak fel. Ehhez azonban az adatgyűjtés mellett,
modernizálás és egyfajta átalakulás szükséges. Ilyen fejlesztésekkel fővárosunk - Budapest - is
sokkal inkább a lakóközössége városává válhat.

9.4 Az okos életkörülmények (smart living)

Az okos életkörülmények alrendszer alatt a városi ember infokommunikációs eszközökkel

kiegészített modern életvitelét, viselkedését és fogyasztói magatartását jelenti. Mindezek
mellett ez a fogalom utal a biztonságra egy kulturálisan diverzifikált élénk városban és
magában foglalja a megfelelő minőségű hozzáférést a lakhatáshoz. Ehhez a csoporthoz
tartoznak még a különböző szociális tevékenységek magas színvonala, a társadalmi kohézió
és a szolidaritás is (Tóth, Esztergár-Kiss, 2019).

9.4.1 Hazai példák – okos életkörülmények

A szociális érzékenység témáját vizsgálva számtalan embereket segítő kezdeményezésről

beszélhetünk. Az egyik ilyen kezdeményezés az Amigos a gyerekekért alapítvány, ahol a
programban résztvevők – általában egyetemisták - kórházban fekvő beteg gyerekek

16
nyelvoktatásával, az idő hasznos eltöltésével – kézműveskedéssel, játékkel - foglalatoskodnak
(Amigos a gyerekekért alapítvány, 2020).

Egy másik kezdeményezés a szociális érzékenyítés folyamatában az Utcáról lakásba egyesület

munkája, akiknek fő célja, hogy esélyt teremtsen és méltó otthont biztosítson az utcán élő
embereknek. Ezek és az ehhez kapcsolódó számtalan kezdeményezés mind az
életkörülmények befolyásolására, annak jobbá tétele érdekében jöttek létre az emberi
szolidaritás, az egymás iránti figyelem részeként (Utcáról a lakásba egyesület, 2020).

9.4.2 Külföldi példák – okos életkörülmények

Az olasz KMB Lab fejlesztései közé tartozik egy az élet megkönnyítését szolgáló KissMyBike
termék és szolgáltatás. Ez az üzleti modell egy szinte észrevehetetlen nyomkövetőrendszer,
melyet kerékpárra vagy kisebb járműre felszerelve, annak eltulajdonításáról és helyzetéről
azonnal értesíti a felhasználót. A kifejezetten nagyvárosi közönséget megcélzó termék
megkönnyítheti az alapból tudatosan közlekedő emberek életét (KMB Lab, 2020).

Az Amazon egy rendkívül modern és új dimenziót alkotott a vásárlás terén. Megvalósította

azon Amazon Go áruházak meglétét, ahol a vásárlók sorbán állás és fizetés nélkül
távozhatnak. A vállalat a koncepciót „Just walk out”-nak, vagyis „Sétálj csak ki”-nek nevezte
el. Az okosrendszereknek hála a bolt pontosan tudja érzékelni melyik vásárlójuk milyen
terméket helyezett el a virtuális kosarában és a távozás után ez alapján állítja ki a számlát
(Amazon Go, 2020). Az okos rendszerek ilyen modern és összehangolt felhasználása jelenti a
jövőt a társadalom számára, hogy ezekkel az újító módszerekkel megkönnyítve és
stresszmentesítve az átlagos emberek mindennapjait.

Ezek a szolgáltatások országunkban még nem elérhetőek, de utat mutathatnak a kreatív

megoldások irányába. Mivel ebben a részben az okos életkörülményeket vizsgáljuk ez az
alrendszer kifejezetten az emberek érzelmi és szociális helyzetét kívánja előtérbe helyezni és
javítani rajta. A technológia fejlődésével egy megbízható és boldogabb jövőt lehet kiépíteni
ezen alrendszer segítségével is.

9.5 Az okos közlekedés (smart mobility)

Az információs technológia által támogatott integrált közlekedést és logisztikai rendszereket

értünk az okos közlekedés alrendszere alatt. A legjobb példák erre nem mások, mint a
környezettudatos, fenntartható és biztonságos logisztikai rendszerek, melyek magukban

17
foglalják a különböző közlekedési eszközöket a kerékpároktól a vonatokig. Az okos mobilitás
leginkább azokat az opciókat helyezi előtérbe, ahol a szállítási vállalatok, logisztikai központok
olyan járműveket alkalmaznak, melyek nem motorizáltak vagy biztosítják a tisztább
közlekedést. Fő cél ennél az alrendszernél a szén-dioxid kibocsátás csökkentése, ezáltal is a
környezettudatosságot szem előtt tartva (Tóth, Esztergár-Kiss, 2019).

9.5.1 Hazai példák – okos közlekedés

Az okos közlekedés kihasználására Magyarországon számtalan szolgáltató nyújt lehetőséget.

Az alapgondolat ezek mögött a közösségi szolgáltatás alapú közlekedési megoldások mögött
nem más, mint, hogy egy átlag felhasználónak nem a járműre – gondolva itt elsősorban az
autókra – van szüksége, hanem arra, hogy eljusson A pontból B-be. Az okos városok
közösségeinél, az okos embereknél már megtörtént ez a paradigmaváltás, mely átformálta az
emberek szemléletét a különböző javak birtoklásával vagy bérlésével kapcsolatban. A
szolgáltatás alapú közösségi közlekedést számos vállalat vallja filozófiájának. Ilyenek például
a Lime, mint közösségi roller szolgáltató, a MOL Bubi kerékpárbérlő alkalmazás, az Oszkár,
mint telekocsi rendszer vagy éppen a GreenGo, mint elektromos autó megosztó szolgáltató.

Számos magyarországi kezdeményezés az okos mobilitás gondolatát erősítve alakult meg.

Ezen okos elgondolások kombinációját valósítja meg a Waze közösségi alapokon nyugvó
alkalmazás. Az alkalmazás célja az, hogy az útvonaltervező applikációt használók egymást
segítve tudjanak valós ideje útvonal adatokat – baleset, forgalmi dugó, útlezárás - szolgáltatni
egymásnak, ezáltal is megkönnyítve a közlekedést a többi ember számára. Az alapgondolat az
alkalmazással kapcsolatban, hogy „vezess úgy, mint a helyiek: menekülőútvonalakkal és valós
idejű információkkal” (Waze, 2020).

9.5.2 Külföldi példák – okos mobilitás

A fenntartható mobilitási eszközök használata sokat segít a városi szén-dioxid szennyezettség

problémáját legyőzni. Ennek kapcsán jelent meg Eindhovenben egy a kerékpárosok életét
megkönnyítő technikai újítás. Ez nem más, mint a világító kerékpárutak fejlesztése. Ezek egy
szempontból baleset mentesíthetik az éjszakai kerékpáros közlekedést, másrészt pedig
kerékpározást is népszerűsíthetik. Az útvonalak nem utolsó sorban Vincent Van Gogh
tiszteletét is képviselik (Van Gogh Brabant, 2020). Az ilyen foszforeszkáló kerékpárutak már

18
szerte a világban megtalálhatóak és nagy mértékben megkönnyítik az éjszakai kerékpárosok
dolgát.

A Volvo által Németországban bevezetett kibocsátásmentes elektromos meghajtású buszok

előnye, hogy a fejlett technológiáknak köszönhetően érzékelik, ha merül a töltöttségi szintjük
és egy töltőoszlophoz közelítve képesek akár 6 perc alatt feltöltődni. Ezek által is csökkentve
a károsanyagkibocsátást és az ennek következményében fellépő nagyvárosi szmog
kialakulásának lehetőségét (Volvo buses, 2019).

Az okos mobilitás eszközei talán a legszámottevőbbek, mind a külföldi mind pedig a hazai
városokban Szerencsére Budapesten már megtörtént ez a fajta paradigma váltás és egyre
többen veszik igénybe a város által szolgáltatott közösségi közlekedés számtalan formáját. A
felismerés, hogy a közlekedés fenntarthatóvá tétele mennyit tud javítani a városi levegő
minőségén sok újítást eredményeztek. A leginkább előremutató alrendszer további
koncepcióinak fejlesztése egy sokkal környezettudatosabb jövő felé mutat.

9.6 Az okos emberek (smart people)

Az alrendszerek közül az utolsóként említve, azonban annál fontosabb szerepet betöltve az

okos emberek fogalmát vizsgáljuk meg. Ez alatt a fogalom alatt az információs technológia
(IKT) által lehetővé tett munkahelyeket, az oktatáshoz és az emberi erőforrásokhoz való
hozzáférést jelenti. Elérhetővé teszi a közösségek és individuális tagjai számára, hogy saját
maguk is használják, hozzáadjanak, manipulálják és személyre szabottan igénybe vegyék a
közösségi adatokat, többek között fontos döntésekben vagy annak érdekében, hogy milyen
új termékeket vagy szolgáltatásokat érdemes bevezetni (Tóth, Esztergár-Kiss, 2019).

9.6.1 Hazai példák – okos emberek

Az oktatást elősegítő felületek nagy mértékben támogatják a tanulni vágyó fiatalok munkáját.
Ezekre a célokra jött létre a Kréta, mely az általános- és középiskolai oktatást segíti, illetve a
Neptun, mely a felsőoktatás elengedhetetlen eszköze. Az oktatás így egy másfajta irányt
vehet, számos dolog egyszerűbbé és akár otthonról is intézhetővé válhat.

A közösségi okos szolgáltatások közül ennél az alrendszernél megemlítendő a „Mi utcánk

kezdeményes”, amely egy közösségi felületet teremt az egymáshoz közel lakó emberek
számára, annak érdekében, hogy a városban is megismerhessék egymást a szomszédok és
tudják egymást segíteni.

19
9.6.2 Külföldi példák – okos emberek

Az okos emberek és az élethosszig tanulás napjainkban szinte kiegészíti egymást, kéz a kézben
jár. Az élethosszig tartó tanulás, a világ fejlődésének és az emberek kibontakozási
lehetőségeinek növekedésének is a következménye. Ennek a fejlődési lehetőségnek a
keretében indítottak el Bécsben egy kifejezetten időseket digitalizálni kívánó alkalmazást, a
Seniortabot. A program integrálja az idősek számára hasznos alkalmazásokat egy platformba,
így elég nekik ehhez az egyetlen felülethez alkalmazkodni, ezt az egyet megismerni és
kezelésének módját megtanulni. Az applikáció segítségével lehetőségük nyílik a
kapcsolattartásra a rokonaikkal, bevásárlásaikat online intézhetik, híreket olvashatnak,
különböző játékokkal játszhatnak, rádiót hallgathatnak és televíziót nézhetnek. Mindezek
mellett a rendszer segít az ápolásukban és nyomon követi az állapotukat. Így ez az alkalmazás
nemcsak a szellemi egészségüket és fittségüket tartja fenn, hanem a fizikai egészségükre is
próbál odafigyelni (Seniortab, 2020). Az idősek digitalizálása a fiatalok feladatává válik, annak
érdekében, hogy az életük ezáltal is könnyebbé váljon. Ezáltal is megteremtve a lehetőséget
arra, hogy ők is kihasználják napjaink újító ötleteit.

A számos magyar kezdeményezéssel már jelentős előnyt értünk el, azonban mindig van
lehetőség az újításra és a felzárkózásra.

Az okos emberek alkotják az okos városok alapjait. Általuk biztosítható és teremthető meg a
fenntartható és környezettudatos jövő. Így egy olyan társadalom és közösség alakítható ki az
okos városokban, amely által egymás életét tudják segíteni és megkönnyíteni az emberek.

9.7 Alrendszerek összefoglalása

Az említett alrendszereket látva mélyebben is megérthettük az okos városok működési elvét,

összetettségét. Innen is levonhatjuk a következtetést, hogy a városok általánosságban a
fejlődés útján helyezkednek el jelenleg. A különböző alrendszerek fejlettségi szintje
városonként eltérő lehet, a példákból is látva változónak tekinthető, hogy melyik városban
milyen fejlesztést és újítást eszközöltek az okos várossá válás kapcsán. Ezeket a
kezdeményezéseket természetesen nem lehet standardizálni. A különböző országok,
különböző városaiban, technikai feltételeik lehetőségében ezek mindig változatosak és
színesek lesznek.

20
10 BUDAPEST HELYZETE

Az alrendszerek áttekintéséből megállapíthatjuk, hogy Magyarországon Budapest az a város,

amely egyértelmű módon a legtöbb olyan jeggyel rendelkezik, mely az okos városokat is
jellemzi. Kijelenthető, hogy fővárásunk ott van a fejlett és fenntartható európai városok
listáján. Habár a fejlődés csak a rendszerváltás után indulhatott meg, ezt a hátrányát a város
szépen behozta és jó példát mutat nemcsak a hazai, hanem európai érdekeltségű városok
számára is. A technikai feltételek a rendelkezésre állnak, így egyre több kezdeményezés,
projekt valósulhat meg a városban. Mindezek mellett egy olyan civil közösség is áll a város
mellett, akik nap, mint nap azon dolgoznak, hogy a budapesti emberek élete jobbá válhasson.
Természetesen egy okos város kérdésében a tökéletesség sosem érhető el, mivel mindig lehet
találni fejlődési, újítási lehetőséget, azonban Budapest példáját tekintve a fejlődés már régóta
tart és érezhetően ezen az úton halad tovább, annak érdekében, hogy napról napra élhetőbbé
és fenntarthatóbbá váljon.

11 ÖSSZEFOGLALÁS

A kutatás célja az volt, hogy megállapítsuk az okos városokban rejlő fejlődési lehetőséget és
bebizonyítsuk, hogy ezeknek számottevő kapcsolata van a fenntarthatósággal. Mindezek
mellett az alrendszerek és a hazai programok megismerésén keresztül felismerhetjük a
jógyakorlatokban rejlő újfajta potenciált. Az urbanizálódó városokban elemezhettük a
fejlődési lehetőséget, azt a számos újító programot, amelyek mind külföldön, mind pedig
Magyarországon is sikeressé válhatnak. Megismerhettük az új technológiák létét és azt is,
hogy miben könnyíthetik ezek meg életünket. Beláthattuk, hogy mind az Európai Unió, mind
pedig Magyarország elismerte és már régóta foglalkozik a klímaváltozás problémájával és
ezáltal kész és elhivatott egy fenntartható jövő felé nyitni. Így az elkövetkező évtizedek
döntéseiben, szabályozási rendszerében és változtatásaiban egytől-egyik szem előtt tartva
ezt a kérdéskört. Bizton állíthatjuk, hogy Budapest már régóta az okos városok fejlődési útján
jár és egyre többet tesz a folyamatos fejlődés érdekében. Természetesen mindig lehet többet
és jobban tenni, így a város tekintetében a folyamatos fejlesztés a legfontosabb kritérium,
ami meg is történik.

21
12 KÖVETKEZTETÉS

A fenntarthatóság útján haladva az okos városok már képessé válhatnak egy olyan jövő
biztosítására, amely biztosítja a lakosság számára a megfelelő életfeltételeket. Az Európai
Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az országok kormányai egytől egyig azon
dolgoznak, hogy ez megvalósulhasson és a valóságba is átültethető legyen. Egy nagyon jó úton
kezdődött meg a haladás, azonban ennek az útnak még csak az elején járnak, mivel a
túlnépesedő városok száma növekedni fog, így egyre komolyabb problémák merülhetnek fel.
Közös erővel azonban ezek legyőzhetővé és kezelhetővé válhatnak. Csupán a sokak által
ismert mondásnak kell a szemünk előtt lebegnie a fejlődés útján is, ami nem más, mint, hogy
„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” (David Brower), ha
ez megtörtént a legtöbbet már megtettük.

22
13 HIVATKOZOTT IRODALOM

Amazon (2020). Just walk out. Elérhető:

https://www.amazon.com/b?ie=UTF8&node=16008589011 [2020-06-01]

Amigos a gyerekekért alapítvány (2020). Amigos a gyerekekért. Elérhető:

http://www.amigosagyerekekert.hu/ [2020-06-10]

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály. (2019). Smart Budapest.

Budapest: Budapest Város Önkormányzata Elérhető:
https://budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91o
szt%C3%A1ly/Smart%20Budapest%20Keretstrat%C3%A9gia%202019.pdf [2020-05-30]

City of Melbourne (2020). City lab. Elérhető:

https://data.melbourne.vic.gov.au/stories/s/data-principles/9f8u-v2fn# [2020-06-10]

Climate Fieldview (2020). Digital Farming Platform. Elérhető: https://climate.com/ [2020-05-

26]

Egy nap a városban (2017). Zöldítsük ki Budapestet. Elérhető:

https://varosban.blog.hu/2017/07/04/zolditsuk_ki_egyutt_budapestet [2020-06-10]

Egyesült Nemzetek Szervezete, (1987). Közös jövőnk. Elérhető:

https://climenews.com/tag/ensz-kozos-jovonk-jelentes-1987 [2020-05-20]

Európai Bizottság (2010). Európa 2020 stratégia. Elérhető:

https://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf [2020-05-23]

European Commission (2016). Reference Frameworks for Sustainable Cities. Elérhető:

https://www.ccre.org/activites/view/25 [2020-06-07]

Green City (2012). Növénykandeláber. Elérhető: http://www.green-

city.hu/novenykandelaber [2020-05-30]

Guan, Lilian, (2012). Smart Steps To A Battery City. Government News, Vol. 32, Issue 2, 24.
Elérhető: http://connection.ebscohost.com/c/articles/74972320/smart-steps-battery-city
[2020-06-4]

Információs és Technológiai Minisztérium (2020). Digitális Jólét Program. Elérhető:

https://5g.hu/ [2020- 06-12]

23
Ishida, Toru, (2002). Digital City Kyoto. Communication of the ACM, Vol. 45. No. 7, 76-81.
Elérhető: https://www.researchgate.net/publication/220424524_Digital_City_Kyoto [2020-
05-30]

Járókelő (2020). Ha megosztod, megoldod. Elérhető: https://jarokelo.hu/ [2020-06-10]

KMB Lab (2020). KissMyBike. Elérhető: http://www.kissmy.bike/en/ [2020-06-09]

Komninos, Nicos, (2014). The Age of intelligent cities, Smart environment and innovation-for-
all strategies, Routledge. Elérhető: https://www.komninos.eu/wp-
content/uploads/2014/01/The-Age-of-Intelligent-Cities-Introduction.pdf [2020-05-29]

Lazaroiu, George Cristian, Roscia, M., (2012). Definition Methodology for the Smart Cities
Model. Elérhető:
https://www.researchgate.net/publication/257177034_Definition_methodology_for_the_s
mart_cities_model [2020-05-29]

Lechner Tudásközpont (2020). Okos város. Elérhető:

http://okosvaros.lechnerkozpont.hu/hu/peldatar [2020-06-04]

Lluisa, Marsal, Colomer, J., Meléndez, J. (2014). Lessons in urban monitoring taken from
sustainable and livable cities to better address the Smart Cities initiative Technological
Forecasting and Social Change. Elérhető:
https://www.researchgate.net/publication/260252055_Lessons_in_urban_monitoring_take
n_from_sustainable_and_livable_cities_to_better_address_the_Smart_Cities_initiative
[2020-06-10]

Magyarország Kormánya (2013). Ügyfélkapu. Elérhető:

https://regi.segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/miazugyfelkapu.html
[2020-06-12]

Magyarország Kormánya (2014). Nemzeti Infokommunikációs Stratégia. Elérhető:

https://2010-
2014.kormany.hu/download/b/fd/21000/Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%2
0Strat%C3%A9gia%202014-2020.pdf [2020-06-12]

Neked terem (2020). Ismerj meg minket!. Elérhető: https://nekedterem.hu/ [2020-06-10]

24
Prof. Dr. Kovács Zoltán, Vida György (2016). Urbanizáció. Szegedi Tudományegyetem.
Elérhető: http://eta.bibl.u-
szeged.hu/2090/1/EFOP343%20AP2%20Kov%C3%A1cs%2C%20Z.%20-
%20Vida%2C%20Gy.%202019%20tananyagfejleszt%C3%A9s%20100%25%20jav%C3%ADtott
_v%C3%A9gleges.pdf [2020-05-20]

Recycled Island Foundation (2020). CLEAR Rivers. Elérhető:

https://www.clearrivers.Seu/about-us [2020-05-24]

Sallai Gyula (2018). Az okos város (smart city). [e-book.] Budapest: Dialóg Campus Kiadó
Elérhető: https://akfi-dl.uni-nke.hu/pdf_kiadvanyok/Web_PDF_Smart_City.pdf [2020-06-10]

Seniortab (2020). Die SeniorTab Care Solution. Elérhető: https://www.seniortab.at/ [2020-06-

10]

Siemens AG, Corporate Communications and Government Affairs (2009). The Green City
Index. Elérhető: https://assets.new.siemens.com/siemens/assets/api/uuid:fddc99e7-5907-
49aa-92c4-610c0801659e/version:1561969692/european-green-city-index.pdf [2020-05-27]

Studio Roosegaarde (2020). Smog Free Tower. Elérhető:

https://www.studioroosegaarde.net/project/smog-free-tower [2020-06-09]

Tóth János, Esztergár-Kiss Domokos (2019). Smart City [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai
Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m440sc_25_p2#m440sc_25_p2 [2020-06-14]

United Nations (2015). Fenntartható fejlődési célok. Elérhető:

http://www.unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html [2020-
05-20]

United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2019). World
Urbanization Prospects 2018: Highlights. [pdf.] Elérhető: https://population.un.org/wup/
[2020-05-25]

United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division (2019). World
Urbanization Prospects: The 2018 Revision (ST/ESA/SER.A/420). New York: United Nations
Elérhető: https://population.un.org/wup/ [2020-05-30]

Utcáról a Lakásba Egyesület (2020). Utcáról a lakásba. Elérhető: https://utcarollakasba.hu/

[2020-06-05]

25
Van Gogh Brabant (2020). Van Gogh cycling route. Elérhető:
https://www.vangoghbrabant.com/en/home/vincents-homeland/cycling-route [2020-05-27]

Volvo (2019). Volvo receives Europe’s largest order for electric buses. Elérhető:
https://www.volvobuses.com/en-en/news/2019/nov/volvo-receives-europes-largest-order-
for-electric-buses.html [2020-06-09]

Waze (2020). A legjobb útvonal valós időben. Elérhető: https://www.waze.com/hu/ [2020-05-

27]

Zuglói Önkormányzat (2020). Zuglói Költségvetés. Elérhető: https://koltsegvetes.zuglo.hu/

[2020-06-10]

26