Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • V. Komlósi A. 2007 Az Ego Én Pszichológiai És A Tárgykapcsolati Fordulat Megjelenése. in Gyöngyösiné Kiss Vázlatok A Személyiségről 203 209. 1

    Uploaded by

    Virág Réti
    41 views5 pages

    Original Title

    V.-Komlósi-A.-2007-Az-ego-én-pszichológiai-és-a-tárgykapcsolati-fordulat-megjelenése.-In-Gyöngyösiné-Kiss-Vázlatok-a-személyiségről-203-209.-1

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    41 views5 pages

    V. Komlósi A. 2007 Az Ego Én Pszichológiai És A Tárgykapcsolati Fordulat Megjelenése. in Gyöngyösiné Kiss Vázlatok A Személyiségről 203 209. 1

    Uploaded by

    Virág Réti

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 5
    Y, Komlési Annamaria IV.4. Az EGo- (£N-) PSZICHOLOGIAI ks 4 TARGYKAPCSOLATI FORDULAT MEGJELENESE BEVEZETO GONDOLATOK Az el6a6 fejezetek mar bemutatték, hogy néhény jelent6s pszichoanaliikus elég hamar eltavolodott az ortodox freudi iskolét6l. Adler 1911-ben, Jung pedig 1913-ban szakit Freuddal, és Szondi is hamar a sajat rjara lép. Az eltavolodas oka lényegében minden esetben az a freudi emberkép, amely az emabert alapvet6- en drokletes biol6giai természete és mindenek fldtt szexudlis dszt6ne Altal meg- hatérozottnak léttatja. Ebben az emberképben sem az individualizis, sem a kor- nyezettel valé kapcsolat témaja nem jelenik meg artikuléltan; az igymond smagasabb human mindségek”: a moral, kultira, alkotds freudi értelmezése pe- dig barmennyire is érdekes, kevéssé kidolgozott. A valasztds szabadsdga (ami Szondindl a legmagasabb humén lehet6ség) Freudnl fel sem meri. Az individu- alitasra talan csak korai Gszt6ntandnak ,,onfenntartds dszténe” utalhatna (de ez is elttnik, hiszen kés6bb beolvasztja a szexuilis dszténbe); a smagasabb emberi mi- | néségekkel” pedig kizérdlag a szexualitasnak a térsadalmi normak dltal kikény- | sveritert szublimaci6jaként talélkozhatunk. Az 1923-as ,strukturalis modell” némi elmozdulést jelent az dseténderermin ci6 hangsélyétol, hiszen Freud itt mar kimunkaltan foglalkozik az egéval és a felet- tes-énnel is, Ezeket a lelki dsszetevOket azonban nem tekinti az emberben ereden- | doen meglév6 tartalmaknak. Energetikailag mindkert6t az dsatdn-énbél He Kialakuldsukar pedig ,védekez6” természett folyamatnak tekint, AapsesI6hy meyben a tudattalan dsztn-én (Es fOként a szexvalités) dominancisién van a Nan Sih lnyegeben nem valtoztt. Az ego behat6 elemaésével, és bizonyos vlezIes ©B0-kezdemények feltételezésével azonban mégis 6 agyaz meg, aoe ee” ama masodik generécids freudidnusok munkisségaban bekovetkerie A ma posztfreudiénosoknak cimkézett tanitvanyok are eee Médositortak a klasszikus pszichoanalizist. Az egyik araereiee eee beter € ego (az. én) mibenlérét és makodését a Fc siintirosoust- ik, hogy a lelki szervendés és miikOdés térsas (s6t tars képviseldit emlegetiak tra sokkal nagyobb hangsilyt helyeznek. Az el6bbiitény AP ay, ~*80- (én-) pszichologusokként”, a masodik irény képviselOt Lin 203 Se, se cris i nO sali a ora anya-gy Ia tal determin Eco- (EN-) pszicHOLOGUSOK Mindenekel6tt magyarézatot kell adnunk arra, hogy miért hasznaljuk “ego” 6 1” fejexéscketennek az irdnyzatnak a megnevezésekor, ©" ‘A ldektanban mag az egyiklegfontosabb ~ és még mindig nem egyé en megvdlaszolt ~ kérdés, hogy mit is kell érteniink az én” ‘pune a ségink (inividvalicésonk) valami veliink sziiletett, vagy a fejl6déssel (6 vets) alakul6 mindség? Psichés maveleteket, vagy leképezert a tress la eater el tein alata? Valamifataegyseges dolog, vagy tb 5 0. suetevds rendszer az, amit énként megéliink? A kilénbd26 pszicholégiaiiskolék kiilénbz6I A oo lénbSz6képpen valaszoliék meg ezcker ‘Ama legiltalanosabban elfogadort tudomany dlyisé a 0% lomanyos személyiségértelmezés, a2 in, oe leektan” az Onmagunkat leképez6 sémaink eee ai eee Aen ayelva szakirodalomban a , self” kifejezéssel jel, freatinal thoaaltikusok azonban, s6t a most bemutatisra keril6 post Lae. (Gav) pstichol6gusok is, mast értenck énen, Nem ,reprezentici- hatch gel a nmagunkes alkotot képzeteink, fogalmaink dszeséat, a7 anol nychi sedan ae oHoe nPstichés miveleteket”. Eppen emia fodalom a pszichoanalitikusok altal én-nek tartott jelensé- ‘Bet az ego kifejezéssel jeldli, eee ae ogy megkilindneters legyen az nképek (én- Min mad en fog i Fog, ahogy a ae son, illrve ahogy a Petras (2b 2 e€o;picholdgusok Kézil Hamann és Erik lenségé, az mar elg Pszicholégusok tbbsége értel én” je- az mir elgg Kozel keri ge rtelmezi az Ej logon Na lla modem kognitescemelisgpsichoga 830 6 a self Sevzete, ilk mar tbb mint a klasszikus ego; bizonyos értelemben Balsa miraz side tam egyszerre, Nem led ho 2 Sit lenyegben tégykap lakulisa az egyik legfontosabb téma, Kohut pedis » €Ppen az én-értelie ti — elméletét maga nevezi el ,szelfpszichologit- mikot a Freud-kive 7 bie valtozasat emelve ki ezzel. j jelent6s alakjae az yego- (én-) pszichol& : tick J nego- (En-) psZi ‘else meeklonbe Ge” tok lat mutatjuk be, rudely? aS aes a elssorban tudomanytorténeti értelen™ fogink pete Bint amennyi ces KeeBStidba sorolt szerabk gondole- Aeacen eat sols al jlendsszefoglalénkban lat utathassuk, azonban segitséget adnak ahhoz, hogy ki aa nalak maradtak élerképesek azokt Teak felteleik, wtérgykapcsolatiteoretikusokéngs «PS. Iv. A személyisés pszichodinamikus seem gjitésokb6l, amelyek mér Freud életében m # amelyek akkoriban még sok vitée prorat eae 4 pszichoanalisben, eons elfogadst. A fejeetben kirélagazokal acral Segsistdbban és a leger6teliesehben fogalmazték me r, és akikre méig sokan és gyakeran hivatkornak yertek azonnal, ey sali, egy ce! foglalkozunk, aik B ezeket a ft gondola rokat oar [Az £NPSZICHOLOGIAI IRANYZAT KEPVISELOI: Awwa Ereun, Heinz Hartmann, Ronert Wintior Witte (scr wen PSZICHOANALITIKUS SZERZO) £8 Ent H. ERixson ‘Anna Freud (1895~1982), Sigmund Freud hatodik, egyben leekisebh gyerme ke, apia nyomdokain haladva maga is jeles pszichoanalitkussé let, & 1938.3 Bécsben, majd a fasizmus miatt emigrécioban, Anglisban dolgozot. Utoc6 munkat végzett a gyermekek pseichoanalitkus terdpiidnak hialakitdsdban, és tegést szakmai életében tevkeny résat villa a pszichonnaiskus elmélt é gy2- orlat terjesatésében és fejlesarésében, 1950-161 kezdédéen az Egyesile All rmokba is rendszeresen kiutazott el6adésokat tartani, Munkéssigit szimos ki tiineetéssel (tiszteletbeli doktori cimek sorozatéval) és dial honoralsk ‘Anna Freud elsGsorban az 1936-ban kizreadot hires Kinyvének, wAs 6 & az elhérits mechanizmusok” c. kétetnek késvbnhet6en sorolhats a2 egops cholégusok kbzé, Apiahor (és az elhdritésokkal foglalkoz6 « z26h2) képest talin nem is mond radikilisan iat mégis mérfbldkének szémit a kényve, hiszen az e80 on Sigmund Freud az egénak (énnek) sokkalkseb szrepet usdoncos az bertbn-Ennek. Sterne az ego nem ms, int az sztn-énnek avi 2> Iydsolésa az éraékel6-tudatrendscer Koaverésvel megylromstok feladata a csclekvésekhez. vezet6 utak f6l6tt uralom. Usy ee pe net folyamatok eredendéen azért alakulnak ki, hogy a2 O50” 2 ca személy redlisan “raékelje a helyzetet, & etn nae Meer sd lt {bb klasszikus psichoanalithus sur ax elrité mechanizmusokr6l miveletet emel fkussba. Bitolja vagy Keseltesse a veszly a $a, vemazesyet go wvalsigyisgilata ehitesak az Ssronkeseteehe Se ack konstrukaty alkalmazkodasit. Az eg0 lepfontosabb, leche Lemaneg era. Mega vals S. Freud ezért nem a racionilis gondolkodist ag) 2 ‘konst eek kite old6viselkedést, hanem az elhrité mechanizmsolon °° kepectaére kialkule éclelést, gondolkoddst is velehen? 7507, kailis te. Az ego-folyamarok makdeséervsbb memo 0 jax Knit keds konflkeusokb6l eredeaset, hanem a2 OREO 5, rind a bd kronfiktusokbol is. Ugy vélte, hosy 32 €80 SINT orongis eth amikor konflikeusokb6l kévetkez6 egyensilymesbor oe isp sik aat az ego minél el6bb cskkenteniakara, Ny aniamusok mindenekel6t a szorongts csSkkentésge Nol ‘nem feltétlendl a legiobb helyzetmegoldést (lsd S. Freud, 2003/1936) jks nem fltlentl lego téteeit nem vitarja, de hozz4 képeg. Freud dsszefoglalo kotete apa té Dest nye, ae job hangs helye az elhSrtésoknak a kilvildghoe vals don ber srepre, 6 magi az alkalmazkodést is poztivabban Ertele, = bien Kemet anna Kons jelegt, Ural peldul arr, hogy an hs sak iy probl eyensie teremteni, hogy ezzel az Osztdn-Ent szolgila K hhanem magit az dsetdnfolyamatot is képes médositani, épptigy, abogy a, iils6 ye. set a Kore vig flelenek alto beavathozdsaltrténé meqay toctatéséval kezeli” (Freud, A., 1994/1966, 1936:133). Megielenik tehat Anna Freudndl az én (az ego) konstruktiv alkalmazh pességének gondolata i, mely szerint az énnek nem csupan az szt inc (keris) keéftése a szerepe, hanem gymond ,sajétjogén”,alkalng, sint még. az dsetén-ént is médositva, vagy a kérnyezeter dtalakitva képes szervezni a krnyezettel val6hatékony interakciét. Anna Freud az ego- fankciok kézill még az elharit6 mechanizmusokat is ilyen fényben lateatja, ‘vagyis feltételezi, hogy bizonyos esetekben az elharitasok is lehetnek ,,konst- uktivak”. Ez a gondolat azért figyelemre mélt6, mert el6revetiti az elhe sok- nak zt fata értelmezésé, amivel a mai tudoményos pszichol6giaban talélkoz- hhatunk (Lisd pl. a .megkiizdés” jelenségénél Lazarus elméletét). ‘Anna Freud érdeme az is, hogy az egyes elharitdsokat fejlédési keretben pré- [ils teen, ezl a ktlonbbadpatologitk és elhriesok kbd kapeso- lara is fel6dési magyarécator ad, a seorongis mesiel rint az elhrit6 mechs hod ke. n-€n igénye. gtr Hartmann (1894-1970) Becsben suiletett,tekintélyes értelmiségi cx Srermekeként. 1921-ben ugyanitt szerzett orvosi diplomat és pszichistri- us kiképzésée Rad6 Séndor, majd S. Freud emigrilni kényszerilt, é 1941-ben csalé tle. 1952-1954 kézdtt a New York-i Ps 951-1957 kézott a Nemzetkézi Pszichoans- maid ex a szévetség 1959-ben tisateletbeli choanaliikus litkus Sebve eld Tarsasig. elndke, 1 tség elndke volt, 'é vilasztotta, Shas Ee en “eorsan egytixmtk dott nchiny jeles pszchoaal sk nemesak pszchomnalg cf S2408 kos publkcigjuk jelent mes. cokban jg *°*Skben talteak visszhangra, hanem mista? amie abban, hogy a kor tanuléselméleti szerz6i is érdek* * legs a litikusok tal leirt jelenségek irant. ’ eet kidlgonia es viene e

    You might also like