Catvin S. HALL-GARDNER LINDZEY Szocidlpszichol6giai elméletek: Adler, Fromm, Horney és Sullivan* ‘A Freud 6s Jong lal megatkotot pszichoanalitikus elméletcket ugyanaz a pozitivist kt mma érlelte meg, amely a 19, szézadi fizika és biol6gia (ijtiskijelte. Az ember elsvor- ban olyan komplex energiarendszernektekinteték, amely zklvidggal val6eserekapeso- fatek Sita tartja fern magét. Ezcknek a cserekapesolatoknak végs6 célja az egyén fennmaradésa, a fj tovebbélése és tz dland6 evolicios felGaés. A klinféle étektani fo- Iyamatok, amelyeleaszemélyisépet meghstéro7zik ezta végeéh srolgAitk. A fejl6dése- rnélet szerint bizonyos személyis6gtfpusok alkalmasabbak e fetadatok elvégzésére, int rmésok. Kovetkezésképpen, « Kora psichoanalitkusok gondolkodéséra etsen rinyorta balyeséta jo ésr0sszalkalmackodéképesség megkilonborttésének akoncepeisje. Az aka emit porichol6gias ¢darwinizmus hats alé keri, és fgyelmétels6sorban a képessé- pek kit egyéni kilkinbségck mérésének, valamint a LéleKani folyamatok alkelmazis 6 funkcionslis tékének szentelte {Ugyanebben az idoben olyan misfit seller irényzatokis kezdtkekelakuln, ame Iyekeltérck a tieztén biofizika jeep emberszemléleti.A 19. szdizad vege fel€ aszoci~ \ogia és 22 antropolégia figgetien twdomayokként keadtek megjcleni szfzadunk tolys- rmdn pedig tineményes gyorsaséggalfejl6diek. Amigaszociol6gusok feet civlizéciban ‘lG ember tanulményortik és 6 oszaly, kas, intéeményrendsvere és etikuma termé- keénck talltd, aig az antropol6gusok a vilégtvoltjnira merészkedtek el, ahol bebizo nyosodott elk hogy azemberilények képlckenysége szinthatértalan. Ezeknekaz jt ‘adalomtudornéayoknaka taniséga serintaczember feg anak térsadalomnak aterm, amelyben él Személyisége nem annyira biol6giai, mint inksbb tarsadatmsi prodoktum Ezek a felvirdgzdsnak indulétirsadalini és kulturdlis doktringk fokozatosan bebo: taka pszichologisba 68 apsvichoanalitikéb, skikeziték etudoményck nativisztus 6 ~ikalistaalajat. Aza seAmos Freud-kévet6, aki a scemélyiség Lrsadalmi tenye2Oit lets feud felfogést rovidldtGnak kezdte tartan, elégedetlensége kbvetkeztében megvonta oj tds klaszikus pszichoanaliikus te6rsidl és hozzsfogot, hogy apscichoanalizis me leté a térsadatomtudomdnyok fltal Kalakitot dj szemlélet norma igazisa. Azok ko at, ik apszichoanaliiselméletének 20. szSzai,trsadalor-Iélektan killemet adtak, ott taldthats az a négy ember, akinck eszméit ex a fejeettérgyala: Alfred Adler, Karen Horney, Erich Fromm és Hay Stack Sullivan. K6zlUk lied Adler az, akiaz ,trsada- fom-Kélektan” sénektekinthet,mivel mir 1917-ben szaktot Freuddalaszexuslités kér- Calvin, Hall Gardner Lindoey im, 117-158.0, 6Gésében, és olyan elméletet kezdett kialakitani, amelynek két £6 fontosségt alappillére a ‘arsadalmi érdckcltség és a flényre val6 torekyés. Nem kisebb tekintély, mint Fromm ic. mente el a2, hogy Adler vot az els6 pszicholdgus, aki az ember alapvetentérsadalmi 16. ‘yenét hangstlyozta, Késobb Homey és Fromm is kikeltcka pszichoanalizis erés Sertén. K6zpontiiséga ellen, 65 ragaszkodiak alho7, hogy a tarsadalom-lélektani valtovok » seemélyiségelmélet relevéns alkotCelemei, Végil Harry Stack Sullivan volt az, aki a sze. mélyek koz6tt kapesolatckril sz6l6elméletében megszilérditotiaatirsadalm folyamato- kon lapulé személyiségelmélet porii6jét. Bér mindegyik elméletnekmegvannak amaga 6 lelsiéinthets hipotézisei és koncepcii, szémos parhuzamosstg is taldlhat6 bennilk, amire egyébkeént wbb szer26is rémutator lames, 1947, Ruth Munroe, 1955, HLL. és RR, Ansbachier, 1956). Hatry Stack Sullivant azértariukfejezetink lepfontosabb alaknak, mert meggyé- ‘uésink, hogy eszméinek magasabb szint koncepciékba foglalisa lal teoretikushent is mélyebb, crésebb hatést fejtett kia tobbickn4l Sullivan lényegesen jobban figgetienttette ‘magét a megeléz6 pszichoanalitikus tanokt6l; noka korébban a freudi keretek kizott miko ot, kés6bbi munksségéban olyan elméletirendszert fejles7tett ki, amely hatdrozottan el. {Geta FreudéiGl. Mély batésal volt ré az antropolbgia 65a tarsadalom-lélekian, Ugyanake kor Horney és Fromm jonészt megmaradtak a pszichoavalizis gondolattartonény ban, Adler, bar kival a freud skolabol, egész letén t megerizte a Freuddal valé kapcsolat ha {iSGt. Homeyt és Frommnot ltaldban revizionistéknak vagy tifreudiénusoknak neverik, jo {chet Fromm ttakozott ez ellen a beskatulyézds ellen. Egy sem jutot el oddig, hogy ‘Gi svemélyiségetméletet fejlesszen ki, inkabb arépielmélet megijit6inakés pondos kider, Sezéinak tekintették magukat. Sullivan sokkal tobb vol, mint megejits. Nagyon is eredeti ‘gondolkod6 volt, ragaszkod6 tanitvényok nagy esoportjét vonzotta magihoz, és kialakitot- ‘taazt, amitolykor a pszichidtia fj iskoldjinakis neveanek, Alfed Adler Alfred Adler 1870-ben sziletett Bécsben, polgéri esalédban, & 1937-ben a skéciai AAberdeenbenhaltmeg, egy eladkirja Kizben, A bécsiegyetemen 1895-benorvosidip- lométszeczet. Keadetben a sremészetrespecializéliamagét, majd rOvidideig tar6dltalf ‘os orvosigyakorlat un pszichidtr Jett. A Béesi Pszichoavalitkus Térsaségenyik alapt {Gtagia, mad kés6bb clodke volt. Hamarosan azonbanolyan eseméketkezdet Widolgcani, amelyek ellentétben dlltak a freudi gondolatoktal, s midén ezek az ellenétek epyre Clesebbeke véltak, felkerek i, fejtse ki azokat a tirsasighan. Ere 191 -ben kel ser ¢ mmivel a trsaség tagjai heves krtikakkal 6 védakkal illet¢k dlspontjét, Adler lemondett cine tsa 6s néhny énappal késdbb megsrakitoua kapesolatét a freul pezicho= Aanatitiksval (Colby, 1951, Jones, 1955, H.L. és. R. Ansbacher, 1956, 1964.) Enutin sat csoportot hozot tre, amelynek munksséga_,Indvidudlpsricho\égia” néven véltismert, s aiely az egész vilgon kOvetGkre tallt, Az els6viléghébord slatt ‘Adler az csztrdk-magyarhadsereg orvsaként sols; ahébor’ utén a gyermekgondozds Kérdéseiirént keadet érdekiGdni, és megalapftotta azels6 gondoz6klinikat a hes! iskola; 7rendszerkerethez kapesolidva. Cinsprdlta annak a bécsi islet iskolénak a megterem. {éeétis, amely az Gnevelési elméletit alkalmazta (Furtmiler, 1964). “Adler 1935-ben az Egyeslt Allamoka kétsz6t, hol flytattapsvichidtei mikse- sé ésorvosiélektantadottel6a Long Island orvosegyeteren. Adler termékeny i6 sf Tadhatatlan elGad6 volt. Ete sorén mintegy sz Konyvet 6 cikket publikalt. Az individu Us lelekiangyakoriata és elmélete (1927) ent runksja valészindlega legjobb bevezetés ‘Adler sremélyiségelméletcbe. Adler néreteinekrtvidebb kivonatittrtalmzzaaPrcicho- Téa 1930-ban (1930) 6 Az individudlispscholdgia nemeetkEa scemléje (19935). i 4s Rowena AnsbacherkétKetetben adtk ki é tel jesyzetekckel Adler fisainak terje- delmes vélogatasét Ezakét ket Adler individuals éektandnakclegiobb informs for- rsa. Adler6l kit ket letras megielent(Bottome, 1939, Orgler, 1963). ler eszméi- ‘ekehidetésérOlaz EgyesiltAllamokben azAdleriPsricholgia Amerikai Térsulata (New York, chicag6i & Los Angeles részegyesiletek), valamint a The American Journal of Individual Psychology cit oly Girt gondoskodik. Froud felteclerése aol, hogy azerberviselkedés€t@szténei motvélik, Jung 6 axigmja pedig az, hogy a2 ember magatarést velesiletetGstipusok vezétlik. Adler ez ‘al scemben aa valltia, hogy 22 emnbertelsSsorbantradalmi késtetések motvéljék. AZ “rber Adler szerint Oketesentrsadelmi lny. Kapesolathan dll mas emberekkel, kbs térsadalmi tevékenysépben veszrésct kj érdekétegyéni érdekeifBIéhelyezi, és olyan tetformat alakit ki magénak, amely alapvetGen kéxOsséelirényé, Adler nem azt mond) hogy tz ember a térsadalm folyamatok pusctahatésa szocilizja; mags a szocilisér- deki6dés velnksziletetttulaidonség,jllehet az emerek és Lrsadalmi intézmeények Ko- ‘ot kepesolat specidlisipussinakkifejl6désétannak a rsadalomak a természete hath rozzameg, amelybe az ember belesziletet.Bizonyos ételemben Adler asajét szempontj tckintveépp annyirabiofogikus, mind Freud és Jung. Mind airman feltételezik, hogy az embermek van egy 6roKI0t temészete, ami az 6 személyiségét alaktja, Freud a nemisépet hhangsilyozta, Jung az elsGrend gondolatmintdkat, Adler pediga trsadalm érdekI Guest ‘Armagotarttsrsadalmi meghatérozGinaker akemelése, amit mind Freud, mind Jung f ayelmen kivul hagyott vagy lebecslt, valészinsieg Adler legfontosabb hozz4jéruésa ale Jektanelmélethez.Felhviaa pscicholégusok figyelmét a tirsadalmi valtoz6k fotossées 1a és segitetie a tirsadalom-lélektant a maga fejl6désEben, pontosan akkor, amikor a legjobban nélkilozte a bétortés és imogats, leg a pszichoanalitikusok rés7é ‘Adler mésodiklegnagyobb tljestiménye aszemélyiségelméletben akeativ én fogs ndnakamegteremiése. EhérSen Freudeg6}4l, ami a velesziletet dsztOndi clit kiszol 4416 Klekten folyamatok esoportjabl ll, Adler énje messzemenGen személyes,szubjek- tivrendszer, amely értelmeri és jelentéssel lj cla szerveret éiményanyagét. S6tolyan imények wt Kuta, amelyeknek ofa az egyén sajtos eletstfusénak megvaléstisa; ha pedig a vilfgonilyen lmények nem talsthat6k, az én megprObilja megteremteniazokat AAkreatyének ez fogalma densgo jelemte a pszichoanaliziselméletesvéméra sn6- mile ellensyortaaKlasszkus psrichosnaltke flsigos,objektvizamst”, amely asze- tmélyiség dinamikilét int teljes mértckben a iol6gia sikséyletekke a kils6inger- hatdsokkal magyarérta, Mint azt més fejezetekben tn fogjuk, ez az énfogalom ragy szerepeészott a szmélyiségre vonatkor6 jabb tzisek mepforméléssban, Adlerhozzs- asfrulésgen jelertGonek kell ekineninkshhor aj rényzathor, amelyazénta magaar- ts fontosoktényezjekémt sme ‘Alec harmadik spectalitse, ar psrichol6gisit elk a Kassikus psichoana eis a szertlyiség egyediségének hangsdlyordsa. Adler kimondja, hogy minden em tera motivumok, vonésok,érdekek 6s értckeszmekc egyedi Konfigurdcigj; minden sltala végrehajio eselekedet az 6st kon életst tusinak a jepyeit hordozza.Etekintetben ‘Aer William James és William Stem hagyomnyninakfolytatéja,akiket a perszonlis pszicholégia megalapitéinak tartanak. ‘Adler svemélységelmélte a ehet6egkiebbre csdkkentette x szeulis stn elen- {6segét, ami Freud koraielméletalkostban a viselkedésdinamizmossinak stint Kikr6- Jagos fészereplfje vil. Freud srexmonoldgishoz Adler més, fontos savakat i hozz&l- 22, Azember elsédlegesentrsaalmi, nom podig venus ny, ‘Térsadalmi, nem pig svexulisérdekek mozgajé. Belviliga nem korltezécik esupén sexual témdkra, he nem felethetiléteafstnek minden tert, fkainkat 6s llektaniskat egyarint. Bgyedi életforma knlkttsératreksvk, amelyben a szexuliskésrttésescklyeb szerepet et sik Val6jhan éltstusa hatérozza meg sexualisigényet kieltésének amétis, nem pedig megfordtva. A nemiségnek Adler dltaitréinfoszia sokak scAmajelesSmegkéany- nyebbiléstelenet Freud egyhangs pénszexualizmusa uti, ‘Vegil Adler atudatos slit tte a szemelyiség Kézpontvs, zzeltir6ivé vt 2 évorientlt pszicholépia megteremiésének. Azember datos lény: lalébantisztban ‘van viselkedése okaival, rtelméve.smer sj csokentEtektségi reset ismeriacé- loka, amelyekér tad, S6emi tb, Satudstos eayéniség is, ai képes Gy tervezni és irénytani tet, hogy isztaban van azokrakassétnmegvaléstisaban bts serepé- vei Ezteleselleméte Freud elméletnek, aka tudstos gyakoratilag nem ter6ve dege radait, lebeg6 taka toattalanhetalmas tengerénekfelszinén Fobbkoncepci6i Alfred Adler, mis személyiségteoretikusokhor hason6an, akik kezdetben orvosi gyakor- {atot folytattak és pszichistrisval foglalkoziak, elméleti munkAssigt a lelki sbnormalitis Jeutatisdval kendte. NeurGiselméletetalkotott, scsak enutin kezdte elméleteitkiterjeszte- ni anormilis személyiségreis. Ere az 1920-as években kerilltsor HLL. é&R.R. Ansbacher, 1956). Adler személyiségelmélete rendkivill gazdasgos, mivel néhdny alapkoncepei6ra, épil fel egész elméletrendszere. {gy Adler néz6pontjat gyorsan felvézolhatjuk a kévetkez6 {6 rovatokban: |. iki finalizmus, 2. fOlényre tOrekvés, 3. kisebbrendidséyi érzés és kom- penzaci6, 4. tirsadalmi érdekeltség, 5. letstilus és 6. akreativ én, Fiktiv finaticnus Nem sokkal azutén, hogy elszakadt a Freud kéré tomorilttarsasigt6l, Adler Hans Vaihinger filozbfiai hatisa ali keri, oki 191 [-ben adta ki A, minha” pszicholégidjacimt kényvet (angolra 1925-ben forditottik. Vaihinger az aiid és izgalmas megallapitist tte, hogy avembert sok tisz.n fiktiv eszme éltet, olyan eszmék, amelyeknek a val6ségban nincs tmegfelel6jik.llyenfikei6k példéul: .minden ember egyenlGnek szilletet”,,Jegjobb rend- aGr atisziesség”, ,c6l szentesti az esrb” sth, s ezek lehetGvé tes7ik azt, hogy az-ember jobban mogbirk6zz6k a val6séggal. SegédeszKbzik, feltevésck, de nem hipotécisek, nem probalhaték ki &s nem igazothat6k. Nélklizhet6k, ha megsadntek hasznunkra vAlni "Adler dtvette ert a filor6fia doktrindt, amely a2 idealista poztivizmus eszmeéie, és hoz- higariottaasajételgondolisdhoz, Mint azt lstuk, Freud nagy silyt helyezettakorsi gyer~ ekikor élményeire és az alkatitenyevdkre mint a személyiség meghatévoz6ira, Adler fel- fedezte Vaihinger filoz6fidjaban cnnek a merev tOrténeti determinizmusnak a céfolatét; ‘abukkant arra azeszmére, hogy az embert inka a jov6tillet6 vérekor4sai, mint ricltbe- iélményei motivaljak. Ezek a o6lok nincsenek ,benne” ajvében, mint valamni teleologi- aus, vlatitervrészletek (ser Vaihinger, sem Adler nem hitt a predestinscioban vagy a fa~ talizmusban), hanem itt 6s most vannak jelen a tudat szubjekttv lvaldségéban mint toeckvések és idedtok, amelyek a jelen magetartésra hatnak. Ha példdul valaki azthiszi, hogy a 6k a mennyors2igba kerilnek, abindsdk pedig a pokolba, feltehet6, hogy ez hit jelentés mériékten befolysolni fogja viselkedését. Adler szerint ezek a fktiy o6lok Tektani események szubjektiv oki ‘Adler, Junighoz hasoniéan, Frend elméletét az okségi elvvel (kanzalitis),asajattpe- digacélokség (Finalizmus) elvével szonosttotta. _ Azindividuslis pscichol6gia teljes mértékben ragas7kodik a finalizmushoe mint ‘den Klektan jetenség megértésének nélkilizhetetlen eszkizsher. Az okok, crSk, 6s2- téndk, impulzusok és hasonl6k nem lehetnek magyartiz6alapelvek. Egyedtl avégeél smagyartizhatja meg azember magatartisit, Az élmények, traumék, szexualisfefl6dé- si mecbanizmusok egymagukban nem magyartiznak meg semmit, de a perspektiva, ‘ahonnan szemléljuk 6ket, a2 epyén litésmdd, ami az életeta végs6 oétnak rence ald, celégséges magyarszat.” (1930, 400...) Ezavégeél lehet fikei6, azazolyanidedl, amit nem lehetrealizélni, de ami mégis valoségos sarkantydjaaz ember threk éseinek és legvépsOindoka egés7 Gletvitelének. Adler méis bey vélte, a normdlis egyén megszabadithatja magét ezekmek a fikeiGknak a hatésétol, és haa seikség gy kivdnja, szembenézhet a valésiggal. amire aneurotiks ember képtelen, Felényre breksés Miaz végs6 ef, amire minden ember treksrk & ania személyiségfolyamatossépit és, cgységet adja? Adler 190g eljtottaraa elismerésre, hogy a agesse6 ontosabb, mint { szexualitis.Valamivel késObb az agressc{vimpulzus helyébe a ,hatalomvégy”lépet ‘Adler az exit a frfasséggal, a gyengeséyet anfiességgel azonostota. Adler ebben az al tote sznkasrAban (1910 Kiril etett kia ffiastitakozs™ (masculine protest) eszmé- 4 azdtatilkompenzici,amihez ferGakésnékesyerintfolyamodak,baclayomotnak, lévendelinek zk magukat. Kés6bb Aclera,hatalomvégy”belyébe a, olényre trlvés” fogalm dt, chez akbvetkentkbenragasekodott is. gy elmondbatuk, ogy Adler efl6desében hirom vége€lszakasetkilonboctetnk meg: az agresslv, ahatal 68a fS- Nényscakaset. "Adler nagyon vik{gosankimondj, hogy foenyen nem érsodatmi meghlonbicctt- séego, vezatdszerepel vagy elGkel6pozici6tét. Folenyen Adler olyasmit rani nagyon 65hhasonlit Jang ,umagam”-fogalmshoz. vagy Goldstein Gnmegvalésftés-fogalmshor. On- rmagunk teljes ,befejezésér01” van it sz6. Fz. nagy felhatser6™ 1eMinden lélektani jelenség mogétt viligosan kezdtem ltni a folényre tirekvést. Ez fizikai fefl6déssel pérhuzamosan halad, s voltak€ppen magénak az életnek egy fajta bels6szikséglete, Azélet probiémsinak mindenféle megoldasaitt gySkeredzik, meg- jelenési forméja pedig az améd, shogyan mi ezeket a problémékat kezeljik. Minden ‘wyékenységtink ennek van alévetve, mikizben héditisra, biztonséigra, gy@rapodésra tcekszlink, akarj6, akérrossz irényban. A minusz Ur0kK6 ostromolni fogja a pluszt. ‘Azalulr6lfelfelé tirekvés kényszere sobasem szfinik mog. Akérmir6l élmodozzanak is filoz6fusaink és pszicholégusaink, Onvédelemré,drémelvr6l, kiegyenItGdesr61, ‘mindez nem més, mint puscta kepmiés, a magy fethajtGer6 kifejezésének a kisérlete”" (1930, 398.0.) Honnan ered afolényre vagy atkéletességre val6tGrekvés? Adler szerint velink sailetik; része az életnek, s6t val6jaban az €let maga. A fblényre val6 wrekvés sziletést6l halal, hordozza az embertegyik lejl6dési fokr6l egy mésik, magasabb fokig. Prepotens és dinami- kus ely ez. Ninesenck egyméstél elke hajtSer6k, mivel valamennyi ilyen erének az ‘nkiteljesités igénye adja az energit. Adler elismeri, hogy a folényretirekvés ezer kildn- félemédon megnyilvauthat, sminden egyes embernek megvan asajét kn médszere ar- 1a, hogy elérje vagy megordblja clérni a tokéletességet. Példdul a ncurotikus ember Onbe- csillésre hatalomra, Sngyarapitisra (egysz6val 6nz6, egoisztikus célokra) torekszik, a normélis ember viszont olyan célokra, amelyek elsGsorban kédsségijelegiek. Pontosan mi médon jOnnek létre az egyénben a folényre trek vés kulonbiz6 forma? Hogy erre a kérdésrefelelhessiink, meg kell ismerkedniink Adler kisebbrendisépi érzés- nek nevezett fogalmaval. Kisebbrendifstel ércés és kompenzdcié: Adler igen korn, még éltalénos orvosi gyakorlataidején megalkotta az als6bbrendségre 6s annak kiegyenlit6désére vonatkoz6 elgondolését (angol ford. 1917). Ez id6 tajt Adlest nagyon érdekelte az az 6rdk probléma, vajon miér van a2, hogy akiket betegség és ba ér, azok éppen egy bizonyos adot testtdjon, és nem misutt kapjék a betegséget 6s a bajt. AZ egyik embemek szivbaja van, a mésiknak tidObgjs, a harmadiknak lumbég6ja. Adler arra gondolt, hogy egy-egy baj adott helyszinen valé megjelenését nem annyira fejl6dési rend. cllenesség, mint inkibb az illet6 estdj rdkletes gyengesége okozhalja, Megtigyelte, hogy szervihibas egyének gyakran erdteljes gyakorlissal probaljsk ext a szervet er6siteni ésez- _zel hinyossgukat pOtolni. A szervi elmaradotsig Kompenzéci6jénak leghiresebb péld- jaa Démoszthenészé, aki gyermekkorSban dadogot, és a vilig egyik legnagyobb sz6noka Jettbel6le. Mas, djabb keleti’példaa Theodor Roosevelté aki fiatalkor betegsége kévetkez~ {ében nyomorék, vézna ember volt, és rendszeres pyakorlissal izmos, dalids emberré fe}- lesztette magi. "Nem sokkal azutén, hogy a servi alacsonyabbrenddségré sz6l6 monogratisjat kiad- ta, Adler kiszélesitette eszméjet oly médon, hogy az mindenfajta kisebbrendiségi érzésre kKiterjedjen, a lelki vagy tirsadalmi eskkenténtéktség szubjektiv érzésére csakigy, minta 66,vvalosigos testi gyengeség vagy fogyatékossig okoztaérzfsekre. Fz idGben Adler a kisebb- renddségot a férfatlansdg gal, illetve nGiességgel azonosiotta, sennek kompenzaci6jst fé~ fias tiltakozésnak” (masculine protest) nevezte. Késtibb azonban ezt a nézetet alérendelte annak az.fltalnosabb elvnek, amely szerint a kisebbrenddiségi érzések az élot bérmely teriletén val6 tkéetlenség €s alkalmatlanség érzet€b0l szérmaznak, Példéul a gyermeket a sajét kisebbrenddségi érzései sarkalliék, hogy magasabb fejl6dési szintre jusson. Haezt aszintetelér, ismeétfelélednek kisebbrenddiség éraései, és afelfelé tirekvés Ujrakezd6clik ‘Adler az Alita, hogy a kisebbrendiiséqi ér2és nem a2 abnormalitis jele; az, ember sorsé- nak minden javulfsit ez segit el6. Természetesen a kisebbségi éraést bizonyos feltételek tihajthatjak (pl. a gyermek kényeztetése vagy Eppen visszautasftisa),s ilyenkor abnormé- lis megnyilatkozésok fordulhatnak el6, mint példéul kisebbrendiségi vagy kompenzéiciés felsSbbrendséyi komplexus. Normélis korilmények kizéttazonban akisebbrendiiségi 2s vagy a tokéletlenség ércése az emberiség nagy hajtGereje. Més sz6val, az embert elGre- taszitjaazigény, hogy kiemelkedjék amélyb, és vonzza.a végy, hogy magasabbra jusson. ‘Adler nem volt hedonista. Bar az volt a véleménye, hogy a kisebbségi érzések kin« sak, mégsem gondolta, hogy a tlk valé megszabadulis szUkségképpen drémélményt je lent. Szfiméra az Get célja nem az €ivezet, hanem a wkéletesség volt. Térsadalmi érdeldodes lméleti munklsségének korai éveiben, amikor azemberagrssziv termes sa fEfis Gitakoets eszméjét mint anGies gyengeste kompencécijéthirdette, Adlert slyos bila tckertckamiati hogy azn dcteit hangs ora, ésnem vet tudo trsadalime- tivdcisind. A PElenyre ekes étele Gg hangzott, mint Nictasche Ubemenschénckest- takisltsa~kivid para volt Darwin jelscavnak, aleger6scbbcletben maradsénak Adler, ki trsadalmiignzsg stain 6a demokrécia védelmenGje vol oly m6- don sAlesftetie ki emberkoncepeigt, hogy a tireadale’érdekl6désti Belefostahasa (4939). Baca trsadalmi erdekiésolyan fogakmskat et fel exupén, mint azenyitimfko- ds, svemélyek Kobi 6s tras viszonyck,azonosuli a soportal stb, mégi sokkal s2é- ese katepria mindezeknel, Véps0 fogalmarsshan areal érdekl6dés nem més, ‘mint az egyén segitsége egy tkéletes tirsadalomnak mint céInak elérésében. A tarsadal- ti dekl6ds a maginys ember minden termésastcs gyengeségénck ignz €shiztos Kr ots” (Adler, 19298, 31.0), ‘Azegyén lez els nap fopvaa irsadalom keg van beleégyanve. Azegyit indkdésténye méracsecsemésaz anya viszonylatdban is megnylvéoul,seuGTkezdveaz egyén mingle fogvamared az emberkspesolatk hiéjaban, an Kalk szeélyis6- #1 és eondoskodik Enytorelovésikonkrétievezetél medal A folnyretrekvéssc0- Gilli atsenseeyes abc és Gna erestvéay belyébe atOkéletesisads- fomesemjelép. Egyéni syengesépéét akzjoert val munkban all kp6usstazembet. Adler gy vlekede, hogy a rsadalmérdckiés velunk silt, az ember nem kialaliton (mestrséges),hanem természetestrsasiéay. Mindazondlal, ms természetes failamokhoz hasonl6an, za sziett hjjam ser mutatkorik meg spontén médon. hanes ceak rays sankats enetn vik ermékennyé, Adler hit neveles tkony bats bun, ez idejéncknagy tészft ara forts, hogy gyertekyondoz6-intéoményeket ala- orpilson, tokéletesise az iskolékat, és a gyermeknevelés alkalmas médszereivel a nagyké- énséget is megismertesse. rdckes flat Ade csiban ryomon Kener fokozatos, de harornt vto- 2st, roi emberszerléletéjellemezte milkbdésének els6 éveit6l, Preuddal val6 kapesolats- ak idejét6l kezdve a kés6bbi évekig, arikor mar nemzetkiizi himévnek orvendett. A fiatal Adler szerint az embert kielégithetetien er6-€s hatalomvégy hajtj, hogy kiegyenlithesse a tithos, mélyen rejtér6 kisebbségi éreést. Az id@scbb Adler szerint pedig az embert veleszii- Jetetttirsadalmi érdeklGdés mozgatja, amely azteredményezi, hogy az egyén alirendeli sa- ‘thasendta kbzjonak. A tkéletes érsadalomban 616 wkéletes ember Sbrindképe kiszort- toita azer6s, témadé szelleri ember ideal, aki uralja & kizsskményolja a kOzésséget A Uérsadalmi érdek az egyéni érdek helyébe lepet. Blesstilus Eza s76 Adler személyiségelméleténck jelszava. Visszatéré téméja Adler valamennyi ké- sObbi frdsénak (példsul 1929a, 1931), s egyben pszicholbgigjsnak legsajstosabb ismerte- ‘Gjegye. Azletstilus a2 azelsdleges rendsver, amu sal azegyén személyisége funkcionsl; ez maga az egésr, ami arészeknek tibb mint Osszege. Az éleistfins Adler {6idiogrétiai el ‘vejeza2 a2 ely, amely az egyén egyediségének kifejtését tartalmazza. Mindenkinek meg- ‘van a maga életstilusa, de nines ké hasonl6 életstitust ember. Mit rink pontosan ezen a fogalmon’ Nem Kinny felelni erre a kérdésre, mer bar ‘maga Adler gen sokat beszéltréla, Kil6nbsi6 frésaiban meglehetdseneltéré ésnéhacllent- ‘mond6 dolgokat is erlitet fell. Ezenkivil nehéz.is megkakinbiztetni egy mésik Adler- {le fogalomtl, a kreativ ér-W6 Minden embernek ugyanaz a célja, mégpedig.a(0lény, de ext acéltsémtalan tton le- het megkizeliteni. Az egyik ember gy probal fOlényre szer tenn, hogy értelmétfejeszti ‘amésik viszont mindent megtes, hogy izmait erOsfise. Az értelmiséi életsilusa mis lesz, ‘mintazatlétinak. Az értelmiségi olva, tanol, dolgorik;tdbbet il egy helyben és maginyo- sabban él, mintaz aktfv ember. Eleténck részleteit otthoni szokésait,trsadatmitevékenysé- ‘get azimtellektuslis fOleny c&IkitGzEsEhezigazita. Mindent, amittesz, gy tes hogy f€lsze- ‘mea végcslon van. Azegyén magatartésénak minden jegye az letstusb6l ered. Azt ézSkeli tanulja meg és 6rai emlékezetében, ami megfele életstilusdnak, minden exyebet ignord ‘Az életstilus igen korai gyermekkorban, négy-t évesen kialakul més, s eltl kezave az élmények ehhez az egyedi életstflushoz asszimilslédnak és hasenosulnak. Az. erhiberat- tite’, éraései, ér2ékelései korén megsrilddulnak és mechanizslédnak, s ezutin az élet- sitlus mr gyakorlatilag képtelenarra, hogy megviltozzék, Az ember legfeljebb tj médokat eres egyéni életstilusshoz, de ezek nem egyebek, mint a gyermekkorban megialst alap- vet6 életstius sajétos és Konkrét megjelenési forma. Mi hatirozza meg az egyén életstilusit? Adler korsbbiirésaiban at fejtegette, hogy az éetstlust nagymértékben azok a sajétos, képzelt vagy vali hidmyosségok hatérozzak meg, amelyek a illet6 ezyénre jellemz0k. Az életstilus egy adottkisebbrendGséxi tényez6 ellenstilyorssa, kompenzici6ja. Ha a gyermek fizikailag gyenge, éetsiluséra olyan ese- lekvésformék lesznek jellemz6k, amelyeknek testileg erGsitGhatisuk van. A lassi észjéré- sii gyermek érielmi folényre igyekszikszerttenni, NapOleon h6di6 életstlusétjelentékte- Jen Killseje, Hitler vildguralmi ambiciGit pedig szexvélis impotencidja hatdrozta meg. Az 68ember életvitelnek ez az egyszerti magyarévata, amely oly sok olvas6 tetszését megnyerte & annyi jellemanalizis sorén felhaszndlésra kerilt az 1920-as és 30-as években, magét Adlertegyéitaldn nem elégitette ki. Tél szimpla, tél mechanikus volt az egész. Adler vala- mi dinamikusabb elv utdn keadett kutatni, srétalélta kreativ énre, Abreatty én Eza fogalom Adler személyiségelméleti munkésség4nak koronja. Amikor felfedezte az 0” kreativ erejét, minden egyéb fogalmat ez alé rendelt; fme, végre megsziiletett az Els6 “Mozgat6, a bilesek kéve, az életelixir, minden emberi dolog f6 oka, amit Adler annyi idén ‘At kutatott. Azegyediili, kbvetkezetes, kreatfv én, minden személyiségscerkezetegyedural- kodia. ‘Mint a tobi 6sokot, az én kreativ erejét is nehéz.szavakba foglalni. Léthatjuk a haté- sait, de 6tmagétnem léthatjuk. Olyasvalami, ami az egyént ér6 ingerhatasok és az. ingerek- re adand6 valaszok kéz6tt van. Lényegében a kreativ én tana a2tdilita, hogy az ember ma- ga teremti meg sajat személyisézét, maga épiti fel azt az GroklGdés és az elmények nyersanyagabo. Az brokl6dés csak bizonyos képességekkel nuhézza fel az embert. A kornyezett6l ‘sak bizonyos benyomisokat szerez. Ezek aképességek és benyomasok, saméd,aho- gyan az ember »megéli« azokat (mas sz6val, ahozyan értelmezi nnén élményeit), nos, ezek a téglik, vagy ha tigy tetszik, az ember élettel szembeni alléspontja, amely meghatérozza viszonyat a kilvilghoz” (Adler, 1935, 5.0.). A kreatfv én olyan éleszt6, amely a vilég tényeit dthatja, és azokat szubjektiy, dinamikus, egységes, egyéni és egyedi stilizaltsdgd személyiségeé gytirja Gnmagaval. A kreativ énad értelmet az életnck; megteremti mind a célt, mind a célba érés eszkizeit. A kreativ én az cemberi élet cselekv6 elve, némileg hasonl6 arégi lélekfogalomhoz. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy Adler olyan humanista személyiségelméle- tet dolgozott ki, amely a freudi emberszemléletantitézise. Azdiltal, hogy az embert Gnzetlen- séggel, humanitéssal, egyittmikidési készségeel, kreativitéssal, egyediséggel, tudatossig gal ruhézta fel, visszallftotta az ember hitét méltésdg4ban és erejében, amit a pszichoanalizis alaposan lerombolt. A sivér biolégiai emberkép helyett, amely Freud sok olvaséjét megrémitetie és elriasztotta, Adler olyan emberképet dllitott elénk, amely meg nnyugtat6bb, reményt kelt6bb és sokkal hizelaGbb is az ember sz4méra, Adlernek a scemé- Iyiség természetérdl vallott nézete j61 megfelelt annak a népszerti eszmének, miszerint az ‘embernem éldozata, hanem mestere is leheta sajdt sorséinak. A hautatds jellege és médszerei ‘Adler a maga tapasztalati megfigyeléscit nagyrészt a terapeutikus kimnyezetben végezte. Ezek télnyom6 részben amit felidézéseibd| éllnak, gy, ahogyan apéciens visszaemléke- zelt, 8a jelenlegi magatartds kiértékelése a sz6beli beszdmol6k alapjan t&rtént, Adler kuta- témunkijt it csak néhény péld4val mmutathatjuk be. oSailetés sorrend és scerélyiség ‘A scomélyiség trsadalmi meghalsroz6i irimti érdeklOdése mellett Adler figyelmét az is ‘megragadta, hogy egy csaldon bell a legidsebb, kizéps6 és legfiatalabb gyermek sze- mélyisége ltalaban erdsen cltér6(1931, 144-154.0,). Ezeket a kilOnbségeket Adler azok- nak az élményeknek a killonbségeire vezettevissza, amelyckben az egyes gyermekeknek, mint egy kbzsség tagiainak, részik volt. ‘Azelsbsuil&t, legidsebb gyermeknek jécskénkijut minden szépb01-j6b61, amfg meg, nem sziletik a mésodik gyerek, Ekkor azonban egyszerre kiesik kivétclezett helyzctébél, és salle’ szeretetén osztoznia kell az (ij kishabéval. Ez az élmény sokféle médon befolyéso- hatja.a legidsebb gyermeket, embergy i0I6vé teheti, vedekezésre késztetheti a szerencse hirtelen fordulataival szemben, illetve bizonytalanségéreést olthat beléje. Az elsészilOtt ‘gyermekek hajlamosak is arra, hogy a malt flé forduljanak, amelyben 6k voltak a figye- Temkiizpontiai. Adler megfigyelése szerintancurotikusok, biinbz6k, iszakosok és pervertilt cegyének gyakran els6sziléttek. Ha azonban a szildk okosan kezelik a helyzetet és a leg- idsebb gyermeket felkészitik a verélytirs megjclenésére, dgy a gyermek nagy valoszint- séggel flelisségtud, msok meguédésére kész.emberré valk, ‘A misodik vagy kézéps6 gyermekre a2 ambicisjellema6. Alland6an arta trekszik, hogy felilmtlja idésebb testvérét. Hajlamos a lszongésra és azirigységre is, de tebbnyire alkalmazkod6bb, mint akdr idésebb, akar fatalabb testvére. ‘A legfiatalabb gyermek az tn clrontott gyermek. A legid@sebb mellet dis valészind- leg problematikus gyermekké és neurotikus, nehezen alkalmazkod6 felndttévalik. ‘Noha azels6 proba, amelyekkel Adler sorrendelméletét ellendcizrék, nem tilségosan igazolték azt Jones, 1931), Schachter kidolgozottab munkéja (1959) hatésos bizonyséigét scolgéitata az adler ételnek, snagy ldkést adot a téma tovébbi baséges Kutatésnak. Korai emlékek ‘Adler reat, hogy a2 es6, legkorsbbi emlékek, amelyekr61 az ember beszémolhat, fontos ulesotjelentenek az letstilus job megériéséhez (1931). Egy ledny peldéul fgy kezdtebe- ‘szitmolbjat legels6 emlékérd: ,Amikor hroméves voltam, apm egyszer...” Ez arracn- ged kovetkeztetni, hogy a lednytjobban érdekli apja, mint anyja. Elbeszétését azzal foly- tatta, hogy apia egy pér pOnit hozott n6vérének és neki, shogy n6véreJevezette a ponijat oz ‘te‘a, mig 6tasajét ponija magval hiztaasfrban. Ez akisebbik gyermek sorsa, az idseb- bel val6 vetélkedésben mindig arévidebbet hiizza ez ara késcteti hogy megprobilja til- szérnyalni. Eletstilusat a sarkallé ambici6, az elsdség kényszere jellemzi, egyben azonban bizonytalansag- és esalddisércet, s ers veszélyérzék is. Egy silyos szorongési rohamokkal kezeltfiatalemberfgy adtael6 els6 emlekét: ,Ami- kor kérllbelil négyéves voltam, az ablakndl dltem és néztem a munkésokat, amint az utea tloldalén hazat épltenek, anyfim pedig ezalatt harisnyét kowe.” Eza visszaemlckezés azt ‘mutatja, hogy a fiatalember kiskordban elkényeztették, mivel emléke a gondos anya képét Geri, Hogy masokat figyel, akik dolgoznak, az sejteti, hogy az 6 letstilusa inksibb a szem- 1EI6d6E, mint a résztvevGé, Ezt esak megerGs\ti az a tény, hogy valahnyszor foglalkozni kkezd valamivel, mindig szorongésa t6mad, Adler at javasolta neki, hogy keressen magénak ‘olyan foglalkozést,ahol szemleéd6 és megfigyelGhajlamét hasznostthatja. A péciens meg- fogadta Adler tandesat, s mint mGkeresked6, sokrais vite 0Sziletési sorrend és személyiség ‘Asszemélyiség térsadalmi meghatéroz6i irdnti érdekl6dése mellett Adler figyelmét az is rmegragadta, hogy egy csalédon bell a legid6sebb, kizéps6 és legfiatalabb gyermek szc- mélyisége ltalaban erdsen eltr6 (1931, 144-154.0,)-Ezeketakilnbségeket Adler azok- nak az éiményeknek a kilinbségeire vezette vissza, amelyekben azegyes gyermekeknek, smintegy kézdsség togisinak, résztk volt ‘Azelsbszilot,legidGsebb gyermeknek jocskn kijut minden sz6pbé1-j6b61, amg meg nem saillesik a masodik gyerek. Ekkor azonban egyszerre kiesik kivételezetthelyeteb6l, és svile szeretetén osctoznia kell az i kisbabdval. Ez az élmény sokféle médon befolyésol- hatjaa legidsebb gyermeket, embergyl6l6vé teheti, videkezésre késztetheti aszerencse hirtelen fordulataival szemben, illetve bizonytalanségéraést olthat beléje. Az clsészilott gyermekek hajlamosak is arra, hogy a malt felé forduljanak, amelyben 6k voltak a figye- Jemlkizpontjai. Adler megfigyelése szerint aneurodkusok, binbzdk, iszékosok és pervertét ccayének gyakran elsGszilitick, Ha azonban a szlOk okosan kezelik a helyzetet és a leg- idéscbb gyermeket felkescitik a vetélytirs megjelenésére, dgy a gyermek nagy valoszini- ségge! felelésséptudl6, masok megvédésére kész embersé vik ‘A mdsodik vagy kizéps6 gyermekre az ambiei jellema6. Allandéan arra torekszik, hogy felulmdlja idésebb testvér6t. Hajlamos a ézongisra és az irigyséare is, de tobbnyi alkalmazkod6bb, mint akér idésebb, akirfitalabb testvére ‘A legfiatalabb gyermek az tin. elrontott gyermek. A legiddsebb mellet is val6szind- leg problematikus gyermekké és neurotikus, nelezen alkalmazkod6 felndtté valk. Noha az els6 prob, amelyekkel Adler sorrendelméletét ellenérizték, nem tllsfgosan igazolték azt Jones, 1931), Schachter kidolgozottabb munkaja (1959) hatisos bizonysigat svoleéiltatta az adler tételnek, snagy lokéstadott a téma tovabbi béséges kutatésénak. Korat emlétek ‘Aader Erect, hogy a2es6, egkorsbi emiékek, anelyeks6 az ember besrémolha,fontos kuleotjlentenekaz etstiusjobb megéréshez (1931). Egy leny pldéu gy keztebe- sSdtnolfat egelag emlékér':,Amikor hdromeéves vollam, apn eayszer..."Ez ara en- tod kévetkersn, hogy a lenyt joan Eck aie, min sya. Ebest azalfoly- tila bogy ania egy parponithozott 6 véenek és shogy n6véelevezetta pentax cdr, ong taj pina magévalhiztaasdsban. Er akisbbik gyermek sora 2 i0seb- tel vale vethedésben mindigarovidebbet hirza ez ara késteti hogy meuprchsja ti Sumy Elttusst a sarkll ambi z lst kénseere jllema, egybenazonben onylalansig- 6 casera, sets veselyérkis gy aly svorogfisrohamokkal eas itlember gy tac clemik&: Ami kor knell ny 6vs volam. az ablaknd tier és nértem a munksokat, mint uta tGlokalés brat éptenek, anyém pedigevalat harisnyét kt." Ez avissaerlékents at ruta hogy afistlembert Kskordban lkényetctk, mivel emléke a gondos anyakeépét Grr Hogy mésokat gyel, alk colgoanak, art sje hogy a Géletstusainkabb aszem- Tet6ace mina résvev6e, Eat sak megrtsti az a tény, hogy valahényszcx foglalkoani ‘erdvalumvel mindig zorongsatmad Adler aot javnsltane, hogy Kressen magénak olyanfoglathocist. ah scemle6abes megigel6hajamathavznesttiatj Apéciens meg- Fopadta Adler tans, snnt mkeresked sok vite. 1 Jemmel, de From ri, 1844-bel angol ford ‘lliziok kine it, rimuawalg Iyebb gondail veleamarxif *Alooyes‘Adlermind esoportokon, mind egy6neken kiprobéltaent amédszert,sazt alta, hogy cexa személyiség tanulményozisénak kénny(t és gazdasgos médja A koraivisszaemléke- géscket manapség mint projektiv médszert alkalmazzsk (Mosak, 1958). Gyermekkori lmények ‘Aelertnagyon érdekeltékazokakoraihatdsok, amelyek a gyermeknél ahibés életstfus kr ‘akuléstel6segiik. Hérom fontos ényezSttalalt. Ezek ak6vetkez6k 1.2 fogyatékos Byer ‘nek, 2, az elrontolt gyermek, 3. 22 elhanyagolt gyermek. A fizikailag vagy szellemiles iyenge gyertmeck slyos hérdnnyalindulnak, és valdszinlegalkalmatlanok lesanek a2 ot feladatara. Az ilyenek (sokszor joggal) kudarcra ftélinek érzik magukat. Ha azonban clyan szleik vannak,akik mepétikés bétoick ket, képesek ebetnek ara, hogy elen- Silyozafk fogyetekossdgnikat és gyengeségikb6l erét kovécsaljanak. Sok kivilé ember aéeednheti kivéldsdigst gyermekkori fogyatékosségénak, amit aztin gen nagy mértekben Kornpenzilt. Adler tjra 6 djrabevesen Kikelt a kényeztetés bn ellen, mert zt tartona a gyermek ellen legnlyosabb merényletnek. Azelkényeztetet gyermek nem ala ki Ks Bosteiérvést mapiban; despot vik, selvésj, hogy atérsadelom.az Gegocentrikus Ki ‘ansdigaihor alkalmazkodjk. Adler ey vélte, az ilyenekb6l ekruthlédikatirsadalom po- tencidlisan legveszélyesebb rétege. A gyermek elhanyagolésa nem kevésbé szereneséilen Kovetkezményekke jr. Akiket gyermekkorukban rosszul kezeltek,feln6itkorukea a tirsa- dalom ellensége’ lesznek. Eletstiusukban a revansviigy vAlk uralkod6 elemmé. Ez ahi som feltée (aszervielégtelenség, a kenyertetés és a nemtbroddmsés) fejleszt ki a vilfe- fal szembeni hibés nézeteker €s eredményeci akésbi patologikus élestlust Erich Fromm eich Fromm Nemetorsedghon, Frankfurtbansiletett 1900-ban, és aheidebergi frank- Tani ée muncheni exyetemen psricholgidt és szoiolgithallgatot. Miutén 1922-ben a heideberg egyetemen filozfiai doktor diplomst sweet, Mnehenbenés ates Bedint PevichoatalttalIntzetben pszichonnaliikus oktatisbanrészesit. 1938-ben kOtizit.az EgyenltAtlamokta mina chicag Pszichoanalitka Intzetdocense, maja New York Coben nagéngyskorlattisfoltatot. Seimos amerika egyetemen ésintézetbentantet, fcleleg"pesig Menioban € és a NemaatiEgyetam andre Kényveitnemesaka pticho- Togin, socio gia, ilovia 6a vallstan specialist fogatsk megktlinbcetet Saye Jemmel, dea nagykézinségis, vrmra igen mélyhatist gyakoroltak Karl Mar rsa, kilintsen anak exyi ko sei, 1944 ben frtanive, a Gealagtani és oda jegyzetek. Eat 2 rst T. B. Bottmare ago forditésban Fromm Mara emberfelfogdsa (1961) cimf mdvébe is belefogata. Az Masi incain tit (1960) ef munkijaban Fromm 6sschasonlija Freud és Marx esemé- iterdmuatva satire val rekvésOkellentmondésira Fromm Marrot Freud! mé- Ipebo gondtkodén tar, s apezchoanaliit inkibcsak ra heszj hog belie area ézagokal. Fromm 1959-ben lesen kits, poems elemaést it Freud s22- Aktayy mepelenés dj, 1970-ben;198Oten hanytel—aseerh n