NKVG 2 ZH Kedvenc

Bognár Gergely, Csonka Orsolya, Deáki Dominik, Gyulay Kristóf, Kürti Tamás, Szőcs Zsuzsánna
A könnyebb elérés érdekében egy tartalomjegyzéket is beszúrok (+ ha ZH-n lehetőség adódik

puskázni, akkor így könnyebben rá lehet menni a kérdésekre mobilról)
Tartalomjegyzék
8. Marketing a nemzetközi piacokon 4
I. (KEDVENC!) Melyek a fő különbségek az exportmarketing, a nemzetközi marketing, a
multinacionális marketing és a globális marketingkoncepciók esetében? 4
II. (KEDVENC!) Mi jellemzi az etnocentrikus, policentrikus, regiocentrikus és geocentrikus
marektingstratégiákat? 5
III. Milyen előnyökkel és hátrányokkal bír a fejlődő országokban való terjeszkedés? 5
IV. (KEDVENC!) A nemzetközi vállalatgazdasági ügyeknél mit jelent a standardizálás, és mit
az adaptálás? Milyen érvek szólnak a marketing standardizálása mellett? Melyek az adaptálás
mellett? 6
V. (KEDVENC!) Ismertesse a nemzetközi termékpolitika szintjeit. Milyen márkadöntéseket kell
meghoznia egy nemzetközi marketingszakembernek? Ismertesse a helyi márkák előnyeit a globális
márkákkal szemben. Mit jelent az országeredet-hatás? 7
VI. KEDVENC! Mit jelent a vízesés és az öntöző stratégia a terjeszkedés ütemezésénél? Milyen
nemzetközi árazási stratégiákat ismer? Mi a különbség a behatoló és a lefölöző árazás között? 8
9. – Emberi Erőforrás gazdálkodás 10
1. (KEDVENC)Hogyan ragadhatók meg az egyes országok munkahelyi kultúrája közötti
különbségek? Hogyan kezelhetők ezek a nemzetközi cégek emberi erőforrás-gazdálkodásában? 10
4. (KEDVENC) Ismertesse az etnocentrikus, a policentrikus, a regiocentrikus és a geocentrikus emberi
erőforráspolitikák sajátosságait! Milyen esetekben célszerű egyiket vagy másikat alkalmazni? 10
5. (KEDVENC) Ki tekinthető globális vezetőnek? Ismertesse egy globális vezető alapvető
képességeit! Ezek aképességek mennyiben adottságok és mennyiben fejleszthetők? 11
7. (KEDVENC) Kinek célszerű értékelnie egy külföldi kiküldetésben részt vevő vezető teljesítményét?
Mik e teljesítményértékelés kihívásai és milyen megoldások alkalmazhatók leküzdésükre? 11
8.(KEDVENC) Miért térnek el jelentősen az egyes országokban az adott pozícióhoz tartozó fizetések
egy multinacionális vállalatcsoporton belül? Milyen szemléletek szerint kezelheti az ebből adódó
feszültségeket és kihívásokat a HR 12
10. (KEDVENC) A multikulturális munkacsoportok sokszínűsége milyen lehetőségekkel és
többletfeladatokkal jár a résztvevők számára? Milyen képzési formákkal lehet a kulturális
különbözőségekből származó kihívásokra felkészíteni a munkavállalókat? Mitől függ, hogy melyik
képzést célszerű alkalmazni? 13
2. Miért kap a munkaadó és munkavállaló közötti pszichológiai szerződés kiemelt jelentőséget
nemzetközi vállalati környezetben? Mi az oka annak, hogy a külföldi vállalati kiküldetések nagy
része kudarccal végződik? 14
3. A kulturális sokszínűség menedzsmentje milyen többletfeladatokkal jár a HR számára? Megléte
milyen hatékonyságnövelésre ad lehetőségeket? 14
6. Milyen problémákkal szembesülhet egy külföldi kiküldetésről hazatérő munkavállaló? Hogyan
képes segíteni a HR az újbóli beilleszkedésben? 14
9. Ismertesse egy külföldi kiküldetésben részt vevő munkavállaló javadalmazásának szerkezetét!

Hogyan indokolható az egyes strukturális elemek létjogosultsága? 14
10. Az innováció kihívásai 14
1. (KEDVENC) Ismertesse az innováció és a Nemzeti Innovációs Rendszer (NIS) fogalmát! Hogyan
járulhat hozzá a Nemzeti Innovációs Rendszer a nemzetközi cégek innovációs tevékenységének
elősegítéséhez? 14
2. (KEDVENC)Milyen tényezők hátráltatják a vállalati innovációs tevékenységek nemzetközivé
válását? Melyek ösztönzik? 15
5. (KEDVENC) Mutassa be az innovációs tevékenység nemzetközi szervezésének lehetséges formáit
(entocentrikus, policentrikus, geocentrikus, hálózati és K+F „hub”), és azok a sajátosságait! 16
3. Mutassa be az innováció nemzetköziesedését magyarázó két alapvető megközelítés (HBE,
home-base-exploiting FDI in R&D és HBA, home-base- augmenting FDI in R&D) sajátosságait! 17
4. Ismertesse a stratégiai technológiai együttműködések főbb jellemzőit! 17
6. Milyen módszerekkel próbálják meg kezelni a vállalatok a nemzetközi innovációs projektekben a
kulturális különbözőségből adódó konfliktusokat és feszültségeket? 17
11-es: A termelés és szolgáltatásnyújtás 18
1. (KEDVENC) Milyen, a nemzetközivé válást elősegítő változások következtek be a termékek és
szolgáltatások előállításának feltételrendszerében? 18
2. Milyen termelésstratégiai célok vezérlik a vállalatokat a külföldi terjeszkedés során? Hogyan
befolyásolják ezek a célok a célország kiválasztását? 18
3. Milyen tényezők befolyásolják a külföldi telephelyválasztást és az egy helyre telepített kapacitások
nagyságát? 19
4.(KEDVENC) Milyen szerepeket tölthetnek be egy multinacionális vállalatcsoport termelő
leányvállalatai 19
5. Hogyan, milyen irányban és milyen tényezők hatására változhatnak a leányvállalatok által
betölthető pozíciók a multinacionális vállalatcsoport termelési hálózatában? 20
6. (KEDVENC)Hogyan befolyásolják a szolgáltatások sajátosságai a szolgáltató vállalatok
nemzetközivé válását? Milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák a szolgáltató vállalatok
nemzetközi terjeszkedését? 20
7. Milyen nemzetközi terjeszkedési lehetőségek jellemzik a szolgáltató vállalatokat? 21
14. fejezet: A devizakockázat és fedezése 21
3. (KEDVENC!) Mit jelent a természetes fedezés? Hogyan tudják nemzetközi cégek ezt a megoldást
alkalmazni? Miért nem lehet tökéletes a fedezés? 21
4. (KEDVENC!) Milyen pénzügyi termékeket lehet árfolyamkockázat mérséklésére használni? 22
1. Miért keletkezhet egy cégnél devizakockázat? Milyen tényezők vannak hatással a devizakockázat
kezelésére? 24
2. Milyen paritásokat ismer? Mit jelent az árfolyamsáv, csúszó leértékelés és a lebegtetés? 24
15. Nemzetközi számvitel sajátosságai 25
2. (KEDVENC) Miért szükséges a multinacionális vállalatcsoportok konszolidációja?
Konszolidációjuk esetén mely területek okozhatnak jelentősebb számviteli terhet? 25
3. (KEDVENC) Milyen okokra vezethetők vissza a nemzeti számviteli rendszerekben megmutatkozó

különbségek? Milyen előnyökkel járna a nemzetközi vállalatok számára egy egységes számviteli
nyelv megteremtése? 25
5.(KEDVENC) Az EU tagállamok számára az átvett IFRS-ek alkalmazása „kötelező”. Következik-e
ebből az, hogy az Európai Unió tagállamiban megvalósult az egységes számviteli nyelv? Mely
tényezők akadályozzák a számviteli harmonizációs folyamatot? 26
1. Megkapja visszamenőleg 5 évre egy jelentős exporthányaddal rendelkező magyarországi vállalat
auditált eredmény kimutatásait. Elegendő információt biztosít-e ez a vállalat export
tevékenységének megítéléséhez? Milyen további információkra lenne szüksége? Milyen
elemzéseket végezne az export tevékenység eredményességének értékelésére? 27
4. Mi a feladata a Nemzetközi Számviteli Standard Testületnek? Mi a kapcsolat az IFRS és IAS
standardok között? A nemzetközi számviteli standardok változására oda kell-e figyelnie annak a
budapesti tőzsdén levő vállalatnak, amely csak magyarországi székhelyű leányvállalatokkal
rendelkezik? 27
16. fejezet - Adózás 27
1.(KEDVENC) Milyen tényezőkből adódik a kettős adózás jelensége és hogyan történik a kezelése a
nemzetközi cégeknél? 27
2. (KEDVENC) Két ország adózási gyakorlatának összehasonlításakor milyen tényezőket vizsgálna
nemzetközi vállalatgazdasági szempontból? 29
3. Jellemezze az Európai Unió adópolitikáját, részletesen kitérve az adóharmonizációs törekvésekre!
29
3. (KEDVENC) Mit jelent nemzetközi cégek esetében az adó-optimalizálás? Ismertesse a nemzetközi
adótervezés lépéseit! 30
5. (KEDVENC)Mi a célja a nemzetközi cégek transzferárazásának? Milyen tényezőket érdemes
mérlegelnie egy multinacionális vállalatnak transzferárazási rendszerének kialakítása során?
Ismertessen egy transzfer-árképzési modellt! 31
17. fejezet: A befektetések értékelése és a finanszírozás 32
4. (KEDVENC) Melyek azok a legfontosabb többletérték teremtési lehetőségek, amelyek a
nemzetközi befektetésekkel elérhetők és realizálhatók? 32
8. Marketing a nemzetközi piacokon

Kedvencek: 1,2,4,5,6
I. (KEDVENC!) Melyek a fő különbségek az exportmarketing, a nemzetközi

marketing, a multinacionális marketing és a globális marketingkoncepciók esetében?
- Marketing: a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma a vállalat piaci kapcsolatait
fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése
→ kettős értékteremtés, fogyasztókra és azok igényeire koncentrál, és próbálja meg
kielégíteni
→ csak a helyi fogyasztókra koncentrálni versenyhátrány, így jön képe a nemzetközi
kereskedelem
Nemzetközi marketing (mint gyűjtőfogalom): olyan folyamat, amelynek során
országhatárokon átnyúló tranzakciókat folytatnak
→ célja, módszerei és eszközei azonosak a belpiacival, de tartalma különbözik (át kell hidalni
a környezeti különbségeket)
→ gyűjtőfogalom, melynek része az exportmarketing, multinacionális marketing és
globális marketing is
DE egy fejlődési folyamatot is bemutat, melynek ezek a lépései:
● Exportmarketing: az exportőr vállalat tudatos piaci tevékenységének
eredményeképpen megvalósuló áru- és szolgáltatásértékesítés külföldön
o terméket és piaci aktivitást a célpiaci felmérése alapján alakítja ki
o a középpontban nem egy létező termék eladása van, hanem a külföldi
fogyasztói igény megértése és kielégítése (ellentétben a hagyományos
exporttal)
o aktív kezdeményezés, tudatos termelői szerepvállalás jellemzi
● Nemzetközi marketing (mint lépcsőfok): a vállalat az exportügyletek mellett a
külpiacra való beavatkozás egyéb eszközeit és módozatait is alkalmazza (licenc,
franchise, stratégiai szövetség), de itt még nem jellemző az FDI
o magában foglalja: információgyűjtés, belépés megtervezése, terméktervezés és
fejlesztés, marketingmix kialakítása a külföldi fogyasztókra
o DE itt még nem cél a világpiac meghódítása
● Multinacionális marketing: a vállalat piaci céljait több ország piaci lehetőségei
szerint határozza meg
o ezen országok területét tekinti a tevékenysége színterének
o jellemző a közvetlen tőkebefektetés
● Globális marketing: a világ egészét egyetlen piacnak tekinti a vállalat
o a különböző országok környezetének azonosságát, hasonlóságát feltételezi,
szemben a nemzetközi marketinggel, amely a nemzeti különbözőségeket
igyekszik maximálisan figyelembe venni.
II. (KEDVENC!) Mi jellemzi az etnocentrikus, policentrikus, regiocentrikus és

geocentrikus marektingstratégiákat?
- Keegan által megalkotott EPRG-séma: 4 nemzetközi piaci stratégia , melyek a nemzetközi
piacokról alkotott kép és a tevékenység megszervezése alapján különíthetőek el
● Etnocentrikus: a belföldi piaci kivetítése
o a hazai piacon elfogadott termékek, marketingmódszerek, programok külföldi
piacokon történő alkalmazása (ld. amerikai vállalatok)
● Policentrikus: minden piac más, ezért a helyi adottságokhoz kell alkalmazkodni
o a vállalat piaci részlegei önállóan végezhetik marketingtevékenységüket a
célország követelményeihez igazodva (ld. nyugat-európai vállalatok)
● Regiocentrikus: országcsoportok, régiók azonos kezelése a jellemző
o például ha Közép-Kelet-Európát egységesen kezelik
● Geocentrikus: az etnocentrikus és a policentrikus közelítés egységesítése
o hazai termék és marketingmix alkalmazható az egész világon, de ha egyes
piacokon kell adaptációs változtatás, akkor az is elfogadható
o alapelv a standardizálás de nem minden áron
(a következő kérdés nem kedvenc kategória)

III. Milyen előnyökkel és hátrányokkal bír a fejlődő országokban való
terjeszkedés?
- A vállalat célországának fejlettsége alapján megkülönböztetünk fejlett és fejlődő országokba irányuló
expanziót
→ Prahalad: a világ népességeinek 5 csoportba történő sorolása az egy főre jutó jövedelem
alapján
- A világ népességének 2/3-a a 4. és 5. réteg országai közé tartozik.
→ Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia, Törökország, Dél-Afrika és

Thaiföld a legfontosabb fejlődő piacok, a fejlődő országok lakosságának 70%-a
● nagy piac, de átlagban csak napi 2 dolláros vásárlóerővel bírnak a fogyasztói

● a fogyasztók elérése nehezebb, többen élnek rurális területeken, így a hagyományos
kommunikációs csatornák beszűkültek
- A fejlődő és fejlett piacokon való terjeszkedés előnyei és hátrányai
→ Prahalad: a piramis alján élők a várakozások ellenére márkatudatosak, mert a jobb élet
illúzióját adják nekik (pl. Lacoste melegítős Kalányos Sznúpdog)
● nagyvállalatok termékeiket visszaegyszerűsítik, ez a visszafejlesztés („backward

innovation”), vagy a kiszerelés méretét csökkentik
Fejlődő országok Fejlett ország

Előnyök Hátrányok Előnyök Hátrányok
● telítetlen piac ● kis vásárlóerő ● nagy vásárlóerő ● telített piacok
● képzetlen fogyasztók ● képzett fogyasztók ● bevett szokások
● elsőként piacra lépés ● fejletlen ● fejlett ● sok versenytárs

lehetősége kommunikációs kommunikációs ● drága munkaerő
(„first-mover”) csatornák csatornák ● alacsonyabb
● kevés versenytárs ● fejletlen ● fejlett infrastruktúra népesség
● olcsó munkaerő infrastruktúra ● ismert piaci
● nagy lélekszámú ● nehéz a piacfelmérés viszonyok
népesség ● fogyasztói bizalom
hiánya
● analfabetizmus
IV. (KEDVENC!) A nemzetközi vállalatgazdasági ügyeknél mit jelent a

standardizálás, és mit az adaptálás? Milyen érvek szólnak a marketing standardizálása
mellett? Melyek az adaptálás mellett?
- A nemzetközi vállalatok esetében a marketingmix legfontosabb kérdése a standardizáció,
vagy adaptáció: egységes marketingstartégia, vagy helyspecifikusra alakítás
→ nem kétpólusú a kérdés: a két szélsőérték közötti választást kell megadni (Mennyire
adaptáljunk? Mennyire standardizáljunk?)
- A standardizálásra és az adaptálásra ható tényezők
Standardizálás Adaptálás
● Méretgazdaságossági előnyök ● Eltérő fogyasztói igények, preferenciák a
● Központosított, kontrollálható különböző országokban
marketingprogramok ● Eltérő gazdasági helyzetű fogyasztók
● A világpiac homogenizálásának folyamata, ● Eltérő bürokratikus akadályok
globális arculat kialakításának lehetősége (szabályozások, előírások)
● A gyártó cég országának pozitív megítélése ● Eltérő éghajlat, klíma
az adott termékkategóriában ● Eltérő infrastruktúra
● Könnyebb egy új terméket több piacon ● Más biológiai, élettani adottságok, kultúra
egyszerre bevezetni ● Helyi kezdeményezés a lokális
● Állandóság igénye a fogyasztók részéről marketing-programok kialakítására
● Rövid termékcilus esetén az adaptálás nem
térülne meg
● Egyszerűbb és hatékonyabb
minőségmenedzsment
● Nemzetközi szabványoknak, előírásoknak
való megfelelés
V. (KEDVENC!) Ismertesse a nemzetközi termékpolitika szintjeit. Milyen

márkadöntéseket kell meghoznia egy nemzetközi marketingszakembernek? Ismertesse
a helyi márkák előnyeit a globális márkákkal szemben. Mit jelent az
országeredet-hatás?
- Termékpolitika: a fogyasztói igények kielégítésére szolgáló termékek körének és
tulajdonságainak meghatározására, valamint a fogyasztóknak való bemutatásra vonatkozó
elvek és módszerek összessége
→ nemzetközi termékpolitikának 3 szintjét különböztetjük meg:
● Egyszerű terjeszkedés: a terméket ugyanolyan formában értékesítik minden
országban (globális termék)
● Termékmódosítás: a módosított terméket a vevők igényeinek ismeretében a helyi
feltételekhez igazítják. Dimenziói:
o Regionális vagy országadaptáció
o A termék alap, aktuális vagy gazdagított szintjét érintő adaptáció
o Az előállítás különböző fázisaiban végrehajtott adaptáció
o Kötelező adaptáció (pl. jogszabályok, technikai adottságok miatt)
● Célzott termékfejlesztés: az adott terméket az adott ország piacára tervezik
o Az új termék lehet: a régi termék újra felfedezése, visszafejlesztés,
vagy előrevivő fejlesztés
- A márkadöntések meghozása
1. Használjanak-e márkát?
a. Igen: az márkahűséget alakíthat ki, ami csökkenti az árérzékenységet
b. Nem: pénzhiány miatt, vagy árversenyző termék használata miatt
2. Saját márkát alkalmazzanak-e?
a. Saját márka: saját gyártómunkát jelent, de ez a legdrágább megoldás
b. Kereskedelmi márka
c. Egyéb idegen márka: gyakorlatilag bérmunkát jelent
3. Egy piacon, vagy több piacon használják a márkát?
a. Egy piacon: egy, vagy több márkát használjanak
b. Több piacon: globális, vagy lokális márkát
- A lokális márkák előnyei a globálisakkal szemben

● A helyi igények változásaira könnyebben és rugalmasabban lehet reagálni
● Speciális, helyi igények is kielégíthetőek
● Rugalmas árazásra adnak lehetőséget
● Egyszerűbb a márkastratégiát megváltoztatni
● A helyi márkákkal kapcsolatos márkatudatosság nagyobb, a fogyasztók jobban
kötődhetnek hozzá
● A fogyasztók általában kedvezőbb árúnak és megbízhatóbbnak ítélik őket
- Az országeredet-hatás értelmezései:
● Marketingkoncepció, amely a fogyasztók különböző országok iránti attitűdjét elemzi
o pozitív, vagy negatív hatása lehet (pl. német vs. kínai minőség)
● Az országeredetnek kiegészítő szerepe van a fogyasztói döntéshozatalban
o támpont az ismeretlen termékek esetében
DE a mai globalizált világban egyre kevésbé van ennek jelentősége, a termékek zöme
egyszerre több országban készül, a technológia pedig globálisan áramlik
VI. KEDVENC! Mit jelent a vízesés és az öntöző stratégia a terjeszkedés

ütemezésénél? Milyen nemzetközi árazási stratégiákat ismer? Mi a különbség a
behatoló és a lefölöző árazás között?
- A nemzetközi terjeszkedés ütemezésének módjai
● Egyetlen piac megcélozása (pl. japán vállalatok gyakran csak az USA-t)
● Egyszerre több hasonló piacra való belépés (pl. a FÁK köztársaságok piacaira)
● Egyszerre több, egymástól távoli országban való terjeszkedés
- Egyéb globáils stratégiák hosszú távon több országba való eljutásra

● „Vízesés” (waterfall) stratégia: egyszerre csak egy ország piacára lépés, majd
fokozatosság (ha egy piac már megvan, csak akkor megyünk tovább)
→ előnye: kisebb terjeszkedési költség (könnyebb a szellemi és anyagi

erőforrás célpiacra koncentrálása)
→ hátránya a hosszabb időn át megvalósuló terjeszkedés (DE így is nagy
cégek váltak óriássá – Coca-Cola, Marlboro, McDonald’s)
● „Öntöző” (sprinkler) stratégia: egyszerre több országban történő megjelenés
→ gyorsabb, dinamikusabb terjeszkedésre ad lehetőséget

- Árpolitika: a vállalat által kínált termékek árának meghatározása és a piaci áreseményekre
való reagálásra vonatkozó elvek és módszerek összessége
→ a fogyasztók a pénzükért kapott és érzékelt hasznosság alapján döntenek a termék
megvásárlásáról
→ a nemzetközi árpolitika fő kérdése: a vállalat a különböző piacokon azonos, vagy
eltérő árakon kínálja a terméket
● Globális (egységes) árazás: egyszerűbb, de rugalmatlanabb módszer
o az átlagos egységköltségeket és az exporttevékenységgel összefüggő
költségek alapján képezik
o egyetlen termelési bázissal rendelkező cégekre jellemző
o kis különbségek itt is adódhatnak a valuták árfolyam-ingadozásai, vagy

a szállítási költségek eltérése miatt
● Differenciált (piaconkénti) árazás: kereslet alapú, így rugalmasabb
o komoly piacismeretet követel meg
o jelentősen eltérő árak esetén nem ellenőrzött forgalom bontakozhat ki
(alacsonyabb árszintű országból a magasabb árszintűbe)
- Differenciált árképzés esetén a vállalat a belépéskor dönt az árszintről

● Behatoló árazás: a konkurenseknél alacsonyabb ár meghatározása
o azok a cégek próbálnak így piacot szerezni, amelyek ismeretlenek,
alacsonyabb presztízsűek vagy pedig nagyon telített piacra próbálnak meg
betörni
o akkor lehet kifizetődő, ha nagy mennyiségben tud a cég eladni
● Lefölöző árazás: versenytársakénál magasabb árszint
o csak jelentős versenyelőny (pl. magas minőség, márkanév, technológiai
előny)
9. – Emberi Erőforrás gazdálkodás

Először azok a kérdések amik „kedvencként” lettek emlegetve, azaz:1, 4, 5, 7, 8, 10
1. (KEDVENC)Hogyan ragadhatók meg az egyes országok munkahelyi kultúrája

közötti különbségek? Hogyan kezelhetők ezek a nemzetközi cégek emberi
erőforrás-gazdálkodásában?
289-290. oldal
Munkához való hozzáállás, mert ha lehet, akkor 0-24-ig kell működnie az ideális munkásnak. Hogyan
viszonyul a munkás a különbségekhez. Az igényekhez viszont a cégeknek alkalmazkodniuk kell, mert ha
nem teszik, akkor elmennek máshova dolgozni (szóval nincs olyan munkás, aki 0-24-ben tudna
dolgozni).
A nemzetközi cégek attól is eltérnek a hazai cégektől, hogy kultúrájuk sokszínű, ezért a
menedzsmentnek jobban oda kell figyelni ezekre. Ilyen tényezők lehetnek, hogy van ahol a
főnök – beosztott viszony sokkal inkább távolabbi, mint más országokban (bizonyos országok
szerint a főnök nem lehet „haver”).
Átfogó cél minden feladattal kapcsolatban, hogy a sokszínűségből hatékonyságot és a

kreativitást hozza ki, olyan módon, hogy a többletmunka ne akadályozza a további fejlődést.
4. (KEDVENC) Ismertesse az etnocentrikus, a policentrikus, a regiocentrikus és a

geocentrikus emberi erőforráspolitikák sajátosságait! Milyen esetekben célszerű
egyiket vagy másikat alkalmazni?
294-295. oldal
A HR politika típusa Melyik nemzetközi Előnyök Hátrányok
stratégiai
megközelítéssel van
összhangban?
Etnocentrikus Nemzetközi Megoldás, ha nincs Elégedetlenséget szül a
megfelelő tudású helyi fogadó országban.
vezető. Egységes kultúra. Kulturális rövidlátáshoz
Segít közvetíteni a vezet.
lényegi képességeket.
Policentrikus Multilokális Megoldás a kulturális Korlátozza a külföldi
rövidlátás leküzdésére. karrierlehetőségeket.
Nem költséges Elszigeteli a központot a
megvalósítani. külföldi
leányvállalatoktól.
Geocentrikus Globális és Hatékonyan hasznosítja A helyi bevándorlási
transznacionális az EE-t. Elősegíti az erős szabályok korlátozhatják
kultúra építését és az a végrehajtást. Költséges.
informális vezetői
hálózatokat
Jelentések (ez nem fontos, csak a könnyebb megértés miatt írom le)
● Etnocentrikus: az otthon bejáratott terméket (a megszokott terméket), az otthon megszokott

tulajdonságokkal adjuk el külföldön. A multinacionális cégek úgy viselkednek, mint az
anyaországukban (pl. francia vállalatokra jellemző). Az exportáló cégek általában ilyen
megközelítést alkalmaznak.
● Policentrikus: A célországoknak megfelelő megoldást, stratégiát alkalmazunk. A külföldi
piacok elvárásaihoz alkalmazkodunk. Lényeg az alkalmazkodáson van.
● Geocentrikus: Amire mi a „globális” jelzőt használjuk (standard megoldások). Ilyen stratégia
jellemezte pl. a coca-cola marketingjét (coca-cola classic esete). Egy adott termék, a világon
mindenhol ugyanolyan reklámokkal, stratégiákkal, csak a beszélt nyelvek változnak. Ugyanaz
a termék, más hangon. Standardizálás pl. tipikusan geocentrikus megoldás.
Számos konkrétum vizsgálata döntheti el, hogy melyik politikától várhatjuk el a legjobb
eredményt (stratégia, országspecifikus tulajdonságok, stb.)
5. (KEDVENC) Ki tekinthető globális vezetőnek? Ismertesse egy globális vezető

alapvető képességeit! Ezek aképességek mennyiben adottságok és mennyiben
fejleszthetők?
296
Globális vezető: több országban, több kontinensen, eltérő anyaországokban bevethető.

Megfelelő tapasztalattal rendelkezik (kommunikációs készség, kulturális ismeretek), ezek a
képességek tréningekkel fejleszthetőek. Megfelelő szakértelemmel és szakmai
felkészültséggel rendelkezik.
Nem elég kiválasztani a megfelelő munkatársat, fel is kell őt készíteni a kihívásokra, szóval
egy felől megfelelő szakmai adottságokkal rendelkezik, más felől pedig fejleszteni is kell és
az adott problémákra és specialitásokra fel kell készíteni.
7. (KEDVENC) Kinek célszerű értékelnie egy külföldi kiküldetésben részt vevő

vezető teljesítményét? Mik e teljesítményértékelés kihívásai és milyen megoldások
alkalmazhatók leküzdésükre?
298-299
A tapasztalatok alapján, a külföldön dolgozó vezető értékelését egy értékelőcsapatnak
érdemes végeznie, amelynek tagjai az illető anyaországbeli felettesei, a célországban vele
együtt dolgozó vezetők s lehetőség szerint egy olyan anyaországbeli vezető is, aki már részt
vett hasonló kiküldetésben, ezért teljesebben látja a feladatkörrel járó kihívások természetét.
Kihívások: nem kellően informált felettesek kijelölése, akik hamis képet alkotnak meg, ezért
lehetőleg ezeket a problémákat és kulturális különbségeket a lehető legjobb módon
minimalizálni kell.
8.(KEDVENC) Miért térnek el jelentősen az egyes országokban az adott pozícióhoz

tartozó fizetések egy multinacionális vállalatcsoporton belül? Milyen szemléletek
szerint kezelheti az ebből adódó feszültségeket és kihívásokat a HR
Röviden: PPP alapján
299-302
Hosszabban:
Egyes országokban eltérő a termelékenység, a munkakultúra, illetve az emberek
életszínvonala, a munkáltatóval szembeni alkuereje.
10. (KEDVENC) A multikulturális munkacsoportok sokszínűsége milyen

lehetőségekkel és többletfeladatokkal jár a résztvevők számára? Milyen képzési
formákkal lehet a kulturális különbözőségekből származó kihívásokra felkészíteni a
munkavállalókat? Mitől függ, hogy melyik képzést célszerű alkalmazni?
298 és 305. oldal
Egy nemzetközi vállalatnál nem feltétlenül kell munkatársakat kiküldeni ahhoz, hogy segítse
a külföldön dolgozókat. Egyes országok munkatársai a földrajzi helyzetük megváltoztatása
nélkül (virtuálisan csapatban) is képesek együtt dolgozni. A multikulturális csoportokban
etnikai és nyelvi különbségek figyelhetőek meg, ezért sokszor érdemes már előre
megállapodni a munkavégzés nyelvében, és hasonló képességű csapattagokat kell egymás
mellé állítani.
Előnyök: Hátrányok:
Nagyobb kreativitás, sokszínű látásmód, Bizalmatlanság, sztereotípiák, kulturális
több és jobb ötletek klikkesedés
Kényszer az egymásra való odafigyelésre Fordítási problémák, lassabb, pontatlan
kommunikáció
Jobb problémaértelmezés, jobb megoldások, Feszültség, egyet nem értés
jobb döntések
Eredményesebb csapatok Összetartás, összefogás hiánya
Képzési formák: egyéni vs. csoportos

Egyéni: testreszabhatóság, a munkatárs képességeinek megfelelő feltérképezése

Csoportos: a munkatársak képesek egymástól is tanulni, nem csak az oktatótól
(és igazából szerintem ez alapján kell válaszolni a kérdésre, hogy az előbbi esetben a csoportos képzés
a célravezető, mert egymástól is képesek megtanulni azokat, amik a hátrányok közt fel vannak sorolva,
és nem érdemes egyénileg foglalkozni mindenkivel. És az utolsó kérdésre is hasonló választ tudok adni,
hogy ha az egyénnel van probléma/ hiányosság akkor egyéni, ha meg egy nagyobb körrel, akkor meg
csoportos)
További kérdések: 2,3,6,9 (ezek nincsenek benne a kedvencek közt)
2. Miért kap a munkaadó és munkavállaló közötti pszichológiai szerződés kiemelt

jelentőséget nemzetközi vállalati környezetben? Mi az oka annak, hogy a külföldi
vállalati kiküldetések nagy része kudarccal végződik?
Hallgatólagos megállapodás, amit cég vezetője és a munkás is elfogad (pl nem 8 órát
dolgozunk, hanem csak 3 órát és 5-órát csak úgy vagyunk).
Miért végződnek kudarccal? Mert mindegyikben benne van a kulturális sokk élmény. Családi
okok. Lehet-e úgy élni, hogy 3-4 éve változtassunk lakhelyt?
3. A kulturális sokszínűség menedzsmentje milyen többletfeladatokkal jár a HR

számára? Megléte milyen hatékonyságnövelésre ad lehetőségeket?
289-292 (több érdemit nem mondott róla)
6. Milyen problémákkal szembesülhet egy külföldi kiküldetésről hazatérő

munkavállaló? Hogyan képes segíteni a HR az újbóli beilleszkedésben?
295-297
Kb mindent újra meg kell tanulnia.
9. Ismertesse egy külföldi kiküldetésben részt vevő munkavállaló javadalmazásának

szerkezetét! Hogyan indokolható az egyes strukturális elemek létjogosultsága?
10. Az innováció kihívásai

Kedvencek: 1,2,5
1. (KEDVENC) Ismertesse az innováció és a Nemzeti Innovációs Rendszer (NIS)
fogalmát! Hogyan járulhat hozzá a Nemzeti Innovációs Rendszer a nemzetközi cégek
innovációs tevékenységének elősegítéséhez?
Innováció: A fogyasztói igények új, magasabb színvonalú kielégítésének képességétől.
(Chikán, 2008)
- Vállalatok versenyképessége jelentős mértékben függ az innovációtól.

- Az innováció az új vagy jelentősen javított termékek és szolgáltatások mellett
megtestesülhet eljárásokban, szervezeti megoldásokban és marketing módszerekben.
- A kutatás-fejlesztés olyan tudományos és technológiai tevékenység, mely a vállalat

tudásbázisát növeli, valamint az új termékek és eljárások alapjait képező találmányok
létrehozására irányul.
- Radikális innováció: új termékek létrehozása, új technológia alkalmazása
- Inkrementális jellegű innováció: létező termékek és eljárások kisebb léptékű
megújítása, tökéletesítése a változó fogyasztói igényekhez igazodva.
Nemzeti Innovációs Rendszer (NIS): A vállalatok innovációs teljesítményét meghatározza az
adott ország nemzeti innovációs rendszere. Azaz, hogy a tudományos, oktatási, jogi (pl.
szellemi tulajdon védelme) és pénzügyi rendszer mennyiben segíti, illetve akadályozza az
innovációt.
NIS Összetevői: Oktatási és képzési rendszer, vállalati K+F, kulturális tényezők, Tudományos
és technológiai erősségek és gyengeségek, Szellemi tulajdon védelmének joga, A vállaltok és
a tudományos szféra együttműködése, Az innováció állami finanszírozása
2. (KEDVENC)Milyen tényezők hátráltatják a vállalati innovációs tevékenységek

nemzetközivé válását? Melyek ösztönzik?
Hátráltató tényezők:
- vállalatok törekszenek a belső kohézió fenntartására

- mélyen beépültek az anyaország innovációs rendszerébe, hosszú időt átölelő és
bizalmas viszony alakult ki ügyfeleikkel, beszállítóikkal, egyetemekkel,
kutatóintézetekkel, valamint a kutatók informális hálózataival
- csak akkor vállalják a fogadó országok innovációs rendszerébe való beilleszkedés
magas költségeit, ha egyedülálló erőforrások (tudás, technológia) találnak,ami máshol
nem szerezhetőek be
- fontos feltétel a jogi környezet megfelelő fejlettsége (pl. szabadalmak védelme) ->
azokba az országokba visznek szívesen K+F tevékenységet, ahol magas szintű
Motiváló tényezők: 2 csoport: 1, új piacokra való bejutás a cél; 2, új, kiegészítő erőforrások
(új technológia, tudás) megszerzése a fő hajtóerő
1, új piacokra való bejutás: az anyaországban kiépített vállalatspecifikus képességek külföldi

környezetben történő hasznosítását jelenti (home-base-exploiting FDI in R&D=HBE), egy
vállalat, amely bizonyos technológiai területen, a hazai piacon versenyelőnyre tett szert,
ezt ott szeretné kiaknázni, melyek elmaradottak e területen, cél: termékek helyi
igényekhez való igazítása
2, új, kiegészítő erőforrások (új technológia, tudás) megszerzése a fő hajtóerő: a nemzetközi

vállalatok technológiai beruházásainak célja a helyi vállalatok, egyetemek technológiai
erőforrásainak, tudásának megszerzése, növelve ezzel saját erőforrások színvonalát
(home-base-augmenting FDI in R&D=HBA), tőlük kiszivárgó tudás elsajátítása
(Knowledge spillover)
5. (KEDVENC) Mutassa be az innovációs tevékenység nemzetközi szervezésének

lehetséges formáit (entocentrikus, policentrikus, geocentrikus, hálózati és K+F „hub”),
és azok a sajátosságait!
Etnocentrikus centralizált modell: A kutatás-fejlesztés kizárólag az anyaországban folyik, az
új termékek gyártása pedig a legmegfelelőbbnek ítélt telephelyeken szerte a világban. ->
magas szintű hatékonyság (szakemberek közötti térbeli közelség, egységes
menedzsmentrendszerek, közös értékek és célok) Pl. Microsoft
Policentrikus decentralizált K+F modell: Virágkorát az 1970es és 1980-as években élte,

elsősorban a regionális piacokra nagy hangsúlyt fektető vállalatokra jellemző. A
leányvállalatok K+F igazgatói a nagy autonómiával rendelkező helyi menedzsmentnek
jelentenek, a különböző országokban lévő K+F részlegek tevékenységeit alig hangolják össze.
Geocentrikus centralizált modell: megpróbálja ötvözni a centralizációból származó előnyöket

a nemzetközi multikulturális jellegű K+F szervezettel, ez például a K+F szakemberek
külföldre küldésével segíthető elő, akik a helyi gyártókkal, beszállítókkal és a legigényesebb
fogyasztókkal kialakított kapcsolatokból származó információkat csatolják vissza.
„Hub” (kerékagy) modell: A K+F központ minden kutatási és kritikus fejlesztési

tevékenységet illetően vezető szerepet játszik. A központ keretprogramokkal és az erőforrások
elosztásával koordinálja a decentralizált K+F tevékenységeket. A modell garantálja a
hatékony technológiatranszfert és az állandó műszaki segítségnyújtást a külföldi egységek
számára.
Hálózati K+F modell: Az anyaországbeli kutatóközpont már nem gyakorol kontrollt a vállalat
összes fejlesztési tevékenysége felett, inkább egyike a számos független K+F helynek,
melyeket rugalmas és változatos koordinációs mechanizmusok fűznek össze. Minden egyes
egység egy adott termékre, részegységre vagy technológiai területre specializálódik, melynek
ő a felelőse, ez a felelősség pedig sokszor nem csupán a termékre korlátozódik, hanem az
egész értékteremtő folyamatra kiterjed a termeléstől az értékesítésig. Egyik fő alapelve a
szubszidiaritás, a hálózat tagjai között az információáramlást nem korlátozza semmi, valamint
rutinszerű működési és problémamegoldási eljárások könnyítik a közös munkát.
További kérdések: 3,4,6 (ezek nincsenek benne a kedvencek közt)
3. Mutassa be az innováció nemzetköziesedését magyarázó két alapvető megközelítés

(HBE, home-base-exploiting FDI in R&D és HBA, home-base- augmenting FDI in
R&D) sajátosságait!
HBE: Az anyaországban kiépített vállalatspecifikus képességek külföldi környezetben történő
hasznosítását jelenti. Egy vállalat, amely bizonyos technológiai területen, a hazai piacon
versenyelőnyre tett szert, és ezt elsősorban olyan régiókban aknázza ki, melyek elmaradottak
e téren. A K+F tevékenység célja ilyen esetben elsősorban a termékek helyi igényekhez való
igazítása.
HBA: A nemzetközi vállalatok technológiai beruházásainak célja a helyi vállalatok,

egyetemek technológiai erőforrásainak, tudásának megszerzése. A külföldi telephely ugyanis,
olyan erőforrásokhoz jelent hozzáférést, melyek otthon nem állnak rendelkezésre, növelve
ezzel a saját erőforrások színvonalát. A külföldi tudás megszerezhető: felvásárlás,
összeolvadás, stratégiai K+F szövetségeken keresztül, illetve a fejlettebb technológiával és
tudással rendelkező cégek, egyetemek közelébe települve tőlük kiszivárgó tudás (knowledge
spillover) elsajátításával.
4. Ismertesse a stratégiai technológiai együttműködések főbb jellemzőit!

Jellemzően szerződésesek, ahol nincs tulajdonosi összefonódás a partnerek között. A
stratégiai technológiai partneri (STP) szerződéseknek, illetve tudáshálózatoknak kb. a fele
nemzetközi, s legtöbbször legalább egy, a triád országaihoz tartozó cég is részt vesz. Az
STP-k és az innovációs teljesítmény kapcsolatát vizsgáló felmérések szignifikáns és pozitív
kapcsolatot tártak fel a 2 változó között. Az együttműködések egy-egy konkrét feladatra
jönnek létre, majd annak befejezése után megszűnnek. Sokszor egymást kiegészítő cégek
fognak össze, mint pl. Deutsche Bank+Nokia-> új mobilinternet alkalmazások. Gyakran
előfordul, hogy két azonos témában kutató cég azért szövetkezik, hogy a többi versenyzőt
megelőzze.
6. Milyen módszerekkel próbálják meg kezelni a vállalatok a nemzetközi innovációs

projektekben a kulturális különbözőségből adódó konfliktusokat és feszültségeket?
- projektvezető teremtse meg az egymás iránti bizalom légkörét, közösen osztott jövőképet
alakítson ki
- a team tagjai tanulják meg a más kultúrák iránti toleranciát ennek érdekében szemináriumok,
tréningek szervezése a projekt előtt
- K+F szakemberek hosszabb rövidebb ideig tartó munkája a vállalat külföldi részlegeinél
(közös tanulás, kulturális különbségek áthidalása)
11-es: A termelés és szolgáltatásnyújtás

Mindegyik ki lett dolgozva a témakörből, de a kedvencek: 1,4, 6
1. (KEDVENC) Milyen, a nemzetközivé válást elősegítő változások következtek be a

termékek és szolgáltatások előállításának feltételrendszerében?
1. Három fontos tényezőt kell megemlítenünk.
A logisztikai rendszerek fejlődése az első tényező. Rohamtempóban terjed a kombinált
fuvarozás, jelennek meg a különböző szintű logisztikai szolgáltatók, és a technika fejlődése
révén a helyváltoztatás költségei meredeken csökkennek.
A második tényező az információs-kommunikációs rendszerek hasonlóan gyors fejlődése,
amelyek egyre összehangoltabb működés válik lehetővé az integrált vállalatirányítási
rendszerek fejlődése és az üzemek, illetve a vállalatok közötti összekapcsolása révén.
Elektronikusan kommunikálunk vevőinkkel és beszállítóinkkal, lekérdezzük a partner
rendelkezésre álló készleteit, sőt termelési terveit. Ráadásul az új technológiák révén a
kommunikáció költsége a töredékére csökkent néhány év alatt.
A harmadik tényező a kereskedelem liberalizációja a kvóták eltörlésében, a vámok
megszűntetésében, a határok közötti szabad áruáramlásban mutatkozik meg, amely szintén
megkönnyíti a nemzetközivé válás folyamatát.
2. Milyen termelésstratégiai célok vezérlik a vállalatokat a külföldi terjeszkedés során?

Hogyan befolyásolják ezek a célok a célország kiválasztását?
2. A termelő egységek külföldre telepítése gyakran költségcsökkentés céljából történik. Fontos
azonban az összes költséget figyelembe venni, ugyanis a tényezőköltségben meglévő
előnyöket könnyen semlegesíthetik a megnövekedett logisztika, képzési, javítási és garanciális
költségek, nem beszélve az elvesztett vevők miatti árbevétel kiesésről. A költség mellett tehát
más tényezőket is figyelembe vesznek a vállalatok. Sokan a minőségi termékek előállítására
mennek rá – ennek a térnyerését a nemzetközi minőségi standardok erősítik. A minőségi
termelés a dolgozók hozzáállásán múlik, amelyet a cégek képzésekkel, akciókkal,
versenyekkel akarnak javítani, a multinacionális vállalatok ezenfelül az adott kultúrához is
alkalmazkodnak.
A vállalatok terjeszkedésük során először exporttal mérik fel, hogy van-e potenciál egy adott
országban, ez hosszabb távon is működhet, különösen, ha a külföldi termelés kialakítása,
fenntartása illetve megújítása költséges. A helyi igényekre szabáshoz azonban fontos a helyi
jelenlét. A személyre szabás mellett a rugalmasság is fontos, a termékek életciklusának
csökkenésével gyorsabban kell kielégíteniük a fogyasztók változó igényeit. A vállalat
stratégiai céljait a vevői és tulajdonosi elvárások vezérlik. A vevők a legjobb ár-érték arányt
keresik – minél jobb tehát az ár-érték arány, annál több terméket lehet eladni, tehát magasabb
az árbevétel. Minél kisebb a termék előállítási költsége annál nagyobb lehet a nyereség.
3. Milyen tényezők befolyásolják a külföldi telephelyválasztást és az egy helyre

telepített kapacitások nagyságát?
3. A termelőlétesítmények elhelyezésekor meghatározó szerepet játszanak az ország, a
felhasználandó technológia és a termék jellemzői. Ország szintjén a termelési tényezők
költségeinek elemzését értjük –árfolyamkülönbségek és ingadozások, politikai stabilitás,
esetleges kereskedelmi korlátok, adózási szabályok és adószintek, gazdaságpolitikai
támogatások és helyi pozitív externáliás hatások döntenek. Helyi versenytársak is
hozzájárulhatnak a sikerhez, hiszen az egészséges verseny javíthat a leányvállalat
teljesítményén, megfelelő tudású munkaerőhöz lehet jutni és a megfelelő szintű és szaktudású
beszállítók meglétére is nagyobb az esély.
4.(KEDVENC) Milyen szerepeket tölthetnek be egy multinacionális vállalatcsoport

termelő leányvállalatai
4. Leányvállalatok akkor születnek egy multinacionális cégnél, ha a kapacitás racionalizálása és
a termelés lokalizációja is fontos, ilyenkor a leányvállalat működését és irányítását az anyacég
tartja kézben. A háztartási eszközök gyártása, tanácsadás, reklámügynökség ebbe a szektorba
tartozik.
5. Hogyan, milyen irányban és milyen tényezők hatására változhatnak a

leányvállalatok által betölthető pozíciók a multinacionális vállalatcsoport termelési
hálózatában?
5. Az átalakulást okozhatják a leányvállalaton belüli tényezők (új képességek kiépítése, vagy
éppen leépülése), az anyavállalatnál hozott döntések vagy a leányvállalat országán belüli
változások (pl. az ország felzárkózása, költségszínvonalának változása), esetleg ezeknek a
kombinációi. Minél inkább képes egy leányvállalat a nem kézzelfogható előnyöket kiaknázni,
annál nagyobb lehetősége van stratégiai pozíciójának erősítésére. Amíg csak a kézzelfogható,
mérhető előnyökre koncentrál – közvetlen költségek, tőkeköltségek, az adók csökkentésére
törekszik – addig nem lesz képes pozícióját megváltoztatni.
6. (KEDVENC)Hogyan befolyásolják a szolgáltatások sajátosságai a szolgáltató

vállalatok nemzetközivé válását? Milyen tényezők segítik, és melyek akadályozzák a
szolgáltató vállalatok nemzetközi terjeszkedését?
6. A szolgáltatások négy fő tulajdonsággal rendelkeznek: megfoghatatlanság, egyidejűség,
tárolhatatlanság és heterogenitás. Nemzetközi viszonylatban nagy gondot okoz a szolgáltatás
megfoghatatlansága. Egy termék esetén az áramlási út pontosan nyomon követhető – így az
export-import adatok rendelkezésre állnak – addig a szolgáltatásoknál nem elérhetőek a pontos
statisztikák. Pl. gondot okoz ha egy külföldi megszáll egy hazai szállodában, vagy interneten
vásárol egy zenét.
A következő problémát az egyidejűség jelenti – ekkor a szolgáltatás előállítása és
igénybevétele egyszerre történik, tehát a szolgáltatónak a fogyasztónál közelében kell lennie.
Ez megköveteli a szolgáltatótól a fizikai közelséget.
A szolgáltatások tárolhatatlansága abból a szempontból jelent problémát, hogy a
kihasználatlan kapacitást nem lehet átütemezni későbbre – pl. nem lehet repülőjegyet eladni,
ha a repülő már elment, a boltban hiába állítanak be még egy pénztárost ha a vásárló már be
sem megy. A szolgáltatók ezt úgy próbálják kivédeni, hogy a felkapottabb időszakokban több
alkalmazottat, maximális kapacitást alkalmaznak, pl. a sziget idején. Végül az utolsó nehezítő
tényező a heterogenitás, vagy változékonyság. Ez azt takarja, hogy az emberek különböznek
így másféle szolgáltatást nyújtanak és másféle elvárást támasztanak a szolgáltatóval szemben.
Lehet, hogy egy magyar szolgáltatóval egy magyar ügyfél, vagy egy román ügyfél elégedett,
de egy japán már nem. Mindezek mellett a külföldi szolgáltatóknak meg kell küzdeniük azzal,
hogy a kormányok gyakran a hazai szolgáltatókat támogatják, és hogy az immateriális
eszközökre vonatkozó számviteli normák az egyes országokban jelentősen eltérnek.
Ezzel szemben a dereguláció nagymértékben képes enyhíteni a nemzetközi terjeszkedés
terhein. Az infokomtechnológia által nyújtott lehetőségek is jelentősen támogatták a
szolgáltatások nemzetközivé válását. Ez tette lehetővé az egyidejűség szerepének csökkenését,
a közvetlen kontaktusok számának visszaszorítását, a munkaintenzív termelési tevékenységek
olyan központokba szervezését, ahol a technológiai háttértámogatás miatt jobb minőségben
képesek előállítani azt. Ennek a tendenciának köszönhető a távoktatás, internetalapú orvosi
diagnosztika, valamint az internetes banki szolgáltatás térnyerése is. Emellett jelentősen
megkönnyíti a nemzetköziesedés folyamatát a nemzetközi logisztika fejlődése. Ezáltal
ugyanis gyorsabban képesek utazni a szakemberek, így könnyebben tudnak szolgáltatni.
7. Milyen nemzetközi terjeszkedési lehetőségek jellemzik a szolgáltató vállalatokat?

7. Az üzleti szereplőknek szolgáltatást nyújtó vállalatoknál a legjellemzőbb terjeszkedési mód az
ügyfél követése. A végső fogyasztókat kiszolgáló, közvetlen fizikai kontaktust igénylő
vállalatok terjeszkedésére inkább a proaktív piackeresés a jellemző, de elképzelhető az is,
hogy a kockázatokat csökkentendő inkább a közvetett belépést vállalják – kizárólagos jogokat

adnak helyi cégeknek, menedzsmentszerződéseket kötnek stb.. A terjeszkedés harmadik
formája az elektronikus kontaktus, ami az információ alapú szolgáltatások jellemzője. Ez
akkor történik, ha a külföldi internetes megrendelések miatt kerülnek olyan helyzetbe, hogy
nemzetközivé válik a vállalatuk. Az internetről letölthető zenék, filmet, játékok,
internetbanking mind ebbe a kategóriába tartozik.
14. fejezet: A devizakockázat és fedezése

Kedvencek: 3,4
14. A devizakockázat és fedezése

3. (KEDVENC!) Mit jelent a természetes fedezés? Hogyan tudják nemzetközi cégek ezt
a megoldást alkalmazni? Miért nem lehet tökéletes a fedezés?
Természetes fedezés
A természetes fedezés során a gazdálkodó saját tevékenységébe igyekszik olyan devizakockázatot

beépíteni, amely az alapműködéséből származó eredendő kockázatot legalább részben semlegesíti.
Egy exportáló cég számára pl. a HUF árfolyamának erősödése kedvezőtlen, így kereshet olyan
megoldásokat, amelyek a forint erősödésekor javítják az eredményét pl. a cég működési költségeinek
egy részét árfolyamérzékennyé teszi úgy, hogy a beszállítóival, alvállalkozóival devizában számol el, s
elvileg lehetőség van az árak és egyes költségek devizában történő rögzítésére is. Alkalmazhatósága
függ az iparági helyzettől és a versenytársaktól. Tény viszont, hogy a természetes fedezés a legolcsóbb
módszer a devizakockázat enyhítésére.
Árfolyamváltozások áthárításának nehézségei:

● gyakran hosszú távú szerződések újratárgyalását is megköveteli
● a forintban rögzített megállapodások a kedvező hatásokat sem engedik át
● a védelmet többre értékelő kockázatelutasító belföldi szállítók és munkavállalók csak ritkán
hajlandóak devizában denominált szerződéseket kötni
● a multinacionális vállalkozások felsővezetőinek bérét devizában állapítják meg, akkor is, ha
egy részét forintban kapják.
A természetes fedezés további lehetőségei:
● A vállalat finanszírozásában devizahiteleket alkalmaznak: ilyen esetben a devizabevételek

felhasználhatók a kamatok fizetésére és a tőketörlesztésre is, pl. forinterősödésnél a cég
HUF-ban megjelenő bevételei csökkennek, miközben a devizabevételek változatlanok -->
természetes fedezet az exporttöbblet árfolyamkockázatra, legalább az adósságszolgálat
mértékéig.
● A termelés egy részét áthelyezzük egy olyan országba, ahol a hivatalos fizetőeszköz
megegyezik vagy nagyon szorosan együttmozog azzal a devizával, amelyben exportálunk.
(szállítási költségek is csökkennek, de ez már a befektetési döntésekhez vezet)
● Alternatív megoldás: megelőzzük a túlzott függőségbe kerülést egy-egy piacról. Az eltérő
devizák különböző mértékű és irányú árfolyamhatásai tompíthatják egymást. Ez azonban nem
nyújt védelmet a hazai fizetőeszköz olyan átértékelődése ellen, amelyet belföldi gazdasági
hatások okoztak, és ezért valamennyi külföldi fizetőeszközzel szemben elmozdulást
eredményeztek.
● A pénz szerepének csökkentése a külkereskedelemben: barter ügyletek kötése (árut vagy

szolgáltatást cserélnek egymással).
A természetes fedezés nagy előnye, hogy nem kapcsolódnak hozzá tranzakciós költségek és nem kell
igénybe venni harmadik felet, pl. p.ügyi közvetítőt. Ez is kockázatcsökkentő hatású.
4. (KEDVENC!) Milyen pénzügyi termékeket lehet árfolyamkockázat mérséklésére

használni?
Pénzügyi termékek a fedezésben
Az árfolyamhatások csökkentésének másik módja az, ha különféle p.ügyi termékeket vásárolunk. A

leggyakrabban használt ilyen termékek:
● Határidős deviza vétel/eladás

● Devizára szóló vételi/eladási opcióvásárlás
● Devizára szóló csere- (swap) ügyletek
● Árfolyambiztosítás vásárlása.
A határidős termékek
A határidős ügyletek lényege, hogy már ma rögzítjük azokat a feltételeket, amelyek mellett egy
jövőbeli devizát vásárolunk és eladunk. Ilyen módon előre eladhatjuk az exportért majdan kapni remélt
devizát és ezzel rögzíthetjük a bevételek forintértékét, azaz megszűntethetjük a devizakockázatot.
Tőzsdén a likvid piac előnyeit is élvezhetjük ezzel, így fedezeti pozíciónkat folyamatosan növelhetjük
vagy csökkenthetjük a mind pontosabb bevételi vagy kiadási előrejelzésekhez igazodva. Ugyanakkor a
börzén csak standardizált ügyletek köthetők, ahol egy-egy kontraktus szabott határidőre rögzített
mennyiségű deviza eladását vagy vételét teszi lehetővé. Tőzsdén kívül kötött megállapodásnál ,pl.
hitelintézettel, sokkal rugalmasabban alakíthatjuk a feltételeket (mennyiség, lejárat), de a pozíció
korrigálása, a szerződés újratárgyalása sokkal nehezebb, nemritkán teljesen lehetetlen.
Opciók
Az opciós megállapodások annyiban térnek el a határidős ügyletektől, hogy az opció birtokosának

csupán lehetősége van a vásárlásra (vagy eladásra) az előre rögzített feltételek mellett, míg az opció
eladójának (kiírójának) igény esetén kötelező a teljesítés. Így természetesen vételi (eladási)
lehetőségével a vevő csak akkor él, ha az számára kedvezőbb a lejáratkor éppen aktuális piaci
feltételeknél. Ezen egyoldalú vállalásért cserébe az opció kiírója opciós díjat kér. Az opció vásárlói
sohasem a legkedvezőbb áron vásárolnak (vagy adnak el), de a kisebb hozammal szemben jóval
kisebb kockázat is áll. Így az opció vásárlása azoknak előnyös, akik a lehető legkisebb kockázatot
szeretnék felvállalni. A p.ügyi fedezési módok közötti választás nem egyértelmű, hiszen bár a termelő
vállalatok devizakockázatának minimalizálása a cél, az opció díja növeli a költségeket, amit nem
biztos, hogy ellensúlyoz az opció lehívásával elérhető többlet.
A swap ügylet
Amennyiben valamilyen hosszabb pénzáramlás-sorozat, pl. egy hitel kamatfizetése vagy

törlesztőrészlete jelentette devizakockázatot kívánjuk semlegesíteni, csereügyletet (swapot) is
köthetünk. Ehhez általában a különféle kereskedelmi bankok között találhat a vállalat partnert.
Ilyenkor szerződésben azt rögzítik, hogy az egyik fél valamilyen forintban rögzített kifizetés ellenében
felvállalja a másik devizában denominált kötelezettségének megfizetését. A kamatkockázat

csökkentésére szokás kötni olyan ügyletet is, amelyben a változó kamatozást cserélik fix kamatra.
Ezen ügylettípusok különös előnyösek lehetnek a cserében résztvevő vállalatok számára, de részben
kockázatot is hordoznak. A cserepartner fizetőképességi kockázata valamilyen mértékben érinti a
cégeket és emellett a banki közvetítés is költséget is jelent.
Az árfolyam-biztosítás
Speciális banki termék az árfolyam-biztosítás is. Ekkor bizonyos rögzített biztosítási díj fejében a
szolgáltatás nyújtója azt vállalja, hogy meghatározott árfolyamszint átlépése esetén a további
gyengülés (vagy erősödés) okozta veszteséget valamilyen mértékben megtéríti a biztosítottnak. Ez a
termék eredményét tekintve nagyon hasonlít egy testre szabható, rendkívül rugalmas opciós
megállapodásra, ugyanakkor elképzelhető, hogy a biztosítás nem egy időpontra, hanem időszakra szól,
esetleg többször is teljesít kifizetést, és nem egy adott nap, hanem egy időszak átlagos árfolyamát
veszi figyelembe. Ez olyan devizákra is elérhető, amelyekre pénzpiaci opciós kereskedés nincs.
A devizakockázat fedezésének korlátai
A fedezés sohasem lehet tökéletes. A természetes fedezés már csak jellegéből adódóan is csupán a
hatások csillapítását ígérheti, hiszen a különféle követelések és kötelezettségek teljeséggel még akkor
sem volnának összeegyeztethetők, ha a jövőben fedezendő pozíciót pontosan ismernénk.
Amennyiben tökéletes informáltság állna fenn, p.ügyi fedezéssel elvileg eltüntethető lenne a kockázat,
de mind a beszerzések, mind az értékesítés nagyságrendje a piaci körülményektől – a gazdasági
növekedéstől, a vásárlóerő változásától, az inflációtól, a konkurens termékektől, egy új technológia
megjelenésétől vagy egyáltalán a divat változásától is – függ, amelyeket tökéletesen előre jelezni
lehetetlen.
Emellett tekintettel kell lenni a fedezeti pozíció kiépítésének és folyamatos menedzselésének a

tranzakciós költségeire is, pl a devizaügyletek lebonyolításához szükséges szakértelem megszerzése és
szinten tartása vagy az üzletkötések után járó jutalék.
A fedezeti ügyleteknek az is korlátot szabhat, hogy mögéjük letétet – vagy banki garanciát – kell tenni.
Ez általában 3-8 százaléka az ügylet teljes értékének. Ez függ a cég megítéléstől, p.ügyi helyzetétől.
Ráadásul a szélsőséges árfolyamváltozások miatt ezeket a fedezeteket kedvezőtlen esetekben fel is kell
tölteni. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzpiaci ügynök zárja a pozíciót és a veszteséget azonnal ki kell
fizetni. Emiatt a fedezeti ügyleteknek van csődkockázatuk is.
Továbbá, igen gyakori az is, hogy az ideálisnak tekinthető fedezési arányt szervezeti ellenállás miatt
nem lehet kiépíteni. Ha egy vállalat több egymást követő időszakban is látványosan profitált abból,
hogy nem vagy csak részlegesen fedezte kitettségét, sokszor a vezetés és olykor a tulajdonosok is
ellenzik a kockázatkezelés javítását, hiszen az extra hozamok mérséklődését eredményezi. Gyakran
komoly kihívást jelent annak bemutatása, hogy a kapott többlethozam korántsem áll arányban a
felvállalt kockázattal.
További kérdések (nem kedvencek):

1. Miért keletkezhet egy cégnél devizakockázat? Milyen tényezők vannak hatással a

devizakockázat kezelésére?
Devizakockázat: konkrétan a valuták (illetve az ezekre szóló követelések, azaz a devizák) egymáshoz
viszonyított átváltási aránya változásának kockázata.
Az is fontos azonban, hogy egy nyitott gazdaságban egyetlen vállalkozás sem függetlenítheti magát
teljesen a devizakockázatoktól pusztán azzal, hogy kizárólag belföldi partnerekkel üzletel.
A devizakockázat létrejöttének okai:
1. A vállalkozásnak a hazai piacon is számolnia kell az importversennyel --> az import

áralakulását nagymértékben a nemzeti valuta árfolyamváltozása határozza meg.
2. A vállalat devizakockázatának természetes háttere: a vállalat folyó működésében egy termelési

ciklus (a beszerzéstől az értékesítés utáni pénzbefolyásig) időt vesz igénybe. A döntés az
exportról (ill. hitelfelvételről, beruházásról) egy adott devizaárfolyam mellett következik be,
majd a pénzbevétel (törlesztés, pénzáramlások realizálása) a ciklus végén, egy más
időpontban, más árfolyam mellett jelentkezik.
A devizakockázat növeli a gazdálkodási eredmény ingadozásait, ami miatt a befektetők

hozamelvárásai is emelkednek. Márpedig önmagában a többletkockázat felvállalásától a vállalat által
elért hozama nem emelkedik. --> a vállalatok elsődleges célja: a devizakockázat (és így az emiatt
elvárt befektetői többlethozam) minimálisra csökkentése. Ezt a mérséklési folyamatot hívjuk
fedezésnek. Alapvetően kétféle eszköztárat különböztetünk meg a devizakockázat fedezésére:
1. Természetes fedezés
2. Pénzügyi termékekkel való fedezés.
A leggyakrabban használt eszközök a következők:

● Az értékesítés devizájával azonos elszámolású beszerzési források keresése.
● Exportáló cégnél devizahitel felvétele.
● Az értékesítési és beszerzési piacok deviza alapú diverzifikációja.
● Az árbevétel devizájának előre rögzített áron való határidős eladása (vagy vétele importtöbblet
esetén). Az árbevétel hozta devizára szóló eladási jog (opció) előzetes vásárlása (vagy vételi
jog vásárlása).
2. Milyen paritásokat ismer? Mit jelent az árfolyamsáv, csúszó leértékelés és a

lebegtetés?
Paritások:
● Érmeparitás: a nemesfémből vert pénzek közti átváltási arányt elsődlegesen a pénzekben lévő
nemesfémek mennyiségének aránya szabta meg.
● Aranyparitás: a klasszikus papírpénzek megjelenésével a különböző pénznemek egymáshoz
viszonyított árfolyamát döntően az befolyásolta, hogy az adott papírpénz mennyi nemesfémre
(jellemzően aranyra) volt beváltható a pénz kibocsátójánál.
● Vásárlóerő-paritás: a jószágok árának egy konkrét pénznemben mérve nagyjából hasonlónak
kell lenniük mindenütt, különben a kereskedők felvásárolnák a termékeket az olcsóbb A
országban, majd eladnák azokat B országban, a kapott B pénznemet pedig A pénznemre
váltanák.
● Kamatparitás: a különböző országokban egyazon pénznemben mérve, adott kockázati szint

mellett a p.ügyi piacokon ugyanakkora hozamot kell elérni, különben a befektetők a vonzóbb
ország piacaira „vándorolnak” át. Vagyis a reálhozamok az országok között kiegyenlítődnek.
+ árfolyamsáv, csúszó leértékelés és a lebegtetés!!!
15. Nemzetközi számvitel sajátosságai

Először azok a kérdések amik „kedvencként” lettek emlegetve, azaz: 2,3,5
2. (KEDVENC) Miért szükséges a multinacionális vállalatcsoportok konszolidációja?

Konszolidációjuk esetén mely területek okozhatnak jelentősebb számviteli terhet?
471-477
Azért szükséges, mert a különböző devizákban elkönyvelt események más-mást mutatnak, így
gyakran előfordulhatott, hogy egy vállalat bevételei a különböző devizákban teljesen eltértek
egymástól, ezért volt szükség a vállalatcsoportok konszolidációjára. Ezeknek a cégeknek
konszolidált (azaz összevont) mérleget, eredménykimutatást, és egyéb kiegészítőket kell
közzé tenniük (pl. cash-flow).
A konszolidált beszámolók elkészítésénél ügyelni kell arra, hogy a bevont vállalkozások
egyetlen vállalkozásként működjenek, ami azt jelenti, hogy a kimutatásokból ki kell vonni
azokat a tényezőket (eszköz, forrás, bev, ráf oldalról) a nyereség és a veszteség értékéből,
melyek az anyavállalat és a leányvállalatok, illetve a közös vezetésű vállalatok kapcsolataiból
adódnak. Ezek mellett figyelembe kell venni az adott szabályokat, illetve a napi árfolyamokat
is le kell jegyezni.
Az inflációs környezetben működő leányvállalatoknak több problémával kell szembe nézniük,
mivel az infláció eltérő mértékben érinti az eszköz és forrást oldalakat, illetve az
eredménytételeket, így torzított képet kapunk a kimutatásokban, így érdemes ezeket a
tételeket az infláció kiszűrésével lekönyvelni, illetve a nem pénzügyi eszközöket indexálni.
3. (KEDVENC) Milyen okokra vezethetők vissza a nemzeti számviteli rendszerekben

megmutatkozó különbségek? Milyen előnyökkel járna a nemzetközi vállalatok
számára egy egységes számviteli nyelv megteremtése?
477-479
Az egyes országokban kialakult számviteli szabályokat általában a jogrendszer szabályozza.
A különböző számviteli rendszerek hátterében általában eltérő szabályozási célok és eltérő
filozófiák állnak (pl. az USA és az UK-ban nagy szerepet játszik, hogy a befektetők részletes
képet kapjanak az adott vállalat működéséből, ezért a szabályok ez alapján vannak meghozva,
napjaink Német és Franciaországában statisztikai célokat használnak, Magyarországon pedig
1991 óta a tulajdonosok és a hitelezők érdekei állnak a szabályozás középpontjában). Az év
végi beszámolók értelmezésénél tehát figyelembe kell venni az adott ország

gazdaságfilozófiáját. Gyakran a háttérben meghúzódó különbségek jelentik a gátját a
számviteli harmonizációnak, ehhez még az eltérő kulturális háttér is hozzájárul.
Alapvető probléma, hogy a különböző számviteli szabályozások alapján elkészült
könyvelések plusz költséget jelentenek a nemzetközi vállalatoknak, ezért már a 60-as évektől
fogva megindult az egységes számviteli nyelv kialakítása, ami számos előnnyel járna:
● Megszűnne a párhuzamos adatszolgáltatás, költségmegtakarítás, adatok könnyebben
összehasonlíthatóak lennének.
● A tőzsdén bejegyzett vállalatoknak is nagy előnnyel járna, mert így könnyebben
összehasonlíthatóak lennének, így a trükközéseket és a különböző nyelveken elkészült
számviteli beszámolókat is el lehetne kerülni. A konszolidált beszámolókat elég lenne
egyetlen szabály alapján összerakniuk ezeknek a cégeknek.
● A befektetők és hitelezők, könnyebben össze tudnák hasonlítani a vállalatokat
● Adóhatóságok munkáját elősegítené
● Könnyebb összehasonlíthatóság
5.(KEDVENC) Az EU tagállamok számára az átvett IFRS-ek alkalmazása „kötelező”.
Következik-e ebből az, hogy az Európai Unió tagállamiban megvalósult az egységes
számviteli nyelv? Mely tényezők akadályozzák a számviteli harmonizációs
folyamatot?
488-489(vagy tovább)
Nem jelenti azt, hogy megvalósult (még) az egységes számviteli nyelv, mivel ez egy hosszabb
folyamat. Magyarországon 2005-től a tőzsdén bejegyzett vállalatoknak kötelező a nemzetközi
szabályok alapján elkészíteni konszolidált beszámolóikat/kimutatásaikat, így biztosabb
tőzsdei működést biztosítva. 2017-től a nem tőzsdei vállalkozások választhatnak, hogy
melyiket akarják használni (előtte opcionális volt, hogy pluszba megcsinálják), de nem
valószínű, hogy a kis és közép vállalatok tömegesen élnének a lehetőséggel.
A magyar és az IFRS között tartalmi eltérés nincs, csupán a részletettségben található
különbség. Viszont a számviteli harmonizáció útjában még mindig több jogi, gazdaság,
társadalmi és kulturális ok van:
● Azokban az országokban, ahol a pénzügyi jelentések adócélokat is szolgálnak, nagyon
fontos kérdés az adózási rendszerrel való kapcsolat (ezért sok ország nem elégedett az
IFRS standardokkal)
● Problémát okozhat a nemzetközi standardok beültetése az adott hazai jogi környezetbe
(római jog vs szokásjogon alapuló rendszerek)
● Nacionalizmus, azaz más országok normáit nem akarják elfogadni
● Ragaszkodás a régi szabályokhoz (a könyvelők lusták újabb szabályokat megtanulni)
További kérdések: 1,4 (ezek nincsenek benne a kedvencek közt)
1. Megkapja visszamenőleg 5 évre egy jelentős exporthányaddal rendelkező

magyarországi vállalat auditált eredmény kimutatásait. Elegendő információt biztosít-e
ez a vállalat export tevékenységének megítéléséhez? Milyen további információkra
lenne szüksége? Milyen elemzéseket végezne az export tevékenység
eredményességének értékelésére?
Röviden: kellenek az inflációs adatok, árfolyamok, és nem nyújt elegendő információt, mert
csomó más dolog van amit figyelembe kell venni. Exporttevékenység sikeressége:
exportbevétel osztva összbevétellel (lehetőleg 1 devizában számolva)
4. Mi a feladata a Nemzetközi Számviteli Standard Testületnek? Mi a kapcsolat az

IFRS és IAS standardok között? A nemzetközi számviteli standardok változására oda
kell-e figyelnie annak a budapesti tőzsdén levő vállalatnak, amely csak magyarországi
székhelyű leányvállalatokkal rendelkezik?
Oda kell figyelnie, mert ha EU-n belül van akkor 2005 óta IFRS-ben kell könyvelni.
Az IFRS mellett az amerikai US GAAP a világon a másik meghatározó számviteli szabályrendszer. Az
előbbiben a kontinentális megközelítés érvényesül, ahol a beszámolókészítési kötelezettséget átfogó,
kódexszerű jogszabály írja elő, míg az utóbbi problémamegoldó jellegű, minden standardban egy-egy
témára összpontosítanak. A standardok mellett nagy szerep jut a bírósági döntéseknek is (esetjog). A
két rendszer közt még sok a különbség pl. az eredménykimutatás sémájában, az osztalék kezelésében,
a halasztott adó kérdésében, az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelésében, a
készletértékelésben és a konszolidáció néhány előírásában is, ami nagy különbségeket
eredményezhetett a kimutatott eredményekben. 2006-ban a FABS (USA) és az IABS újra deklarálta a
közeledési folyamat fontosságát és megállapodtak, hogy közös számviteli standardokat dolgoznak ki a
világ tőkepiacaira. A célkitűzés az, hogy 2011-12-re a nemzetközi számvitel majdnem ugyanolyan
legyen a két rendszert alkalmazó kb. 170 országban. Mérföldkőnek számított hogy 2007-től az
USA-ban a külföldi magánkibocsátóknak elég az IFRS szerint elkészíteni a pénzügyi beszámolót, így
pl. az európai cégek IFRS szerint készített konszolidált beszámolóját a világ összes tőzsdéjén
elfogadják.
16. fejezet - Adózás

1.(KEDVENC) Milyen tényezőkből adódik a kettős adózás jelensége és hogyan
történik a kezelése a nemzetközi cégeknél?
A nemzetközi vállalatokat a működésük által érintett országok adózása 2 fontos szempontból
is érinti:
1)adózási különbségek befolyásolják a vállalat egészének adófizetési kötelezettségeit-🡪minél
harmonizáltabb annál költséghatékonyabb
2)kettős adóztatás problematikája:
● A határon átnyulú működésük során a vállalatoknak szembe kell nézniük a kettős
adóztatás problematikájával, vagyis azzal, hogy ugyanazt a vagyont vagy jövedelemet
mindkét országban megadóztatják.
● A kettős adóztatás jelensége tehát, mindig felmerül, amikor a vállalat bármilyen,
jövedeleme, vagyona, értékesített áruja, vagy szolgáltatása országhatárokon átlép
● Kettős adóztatás jogi értelemben: Ugyanazon adóalany ugyanazon jövedelmére, vagy

vagyonára ugyanazon időpontban, vagy időszakban kettő, vagy több állam
ugyanolyan, vagy hasonló adót vet ki.
Minden állam felségterületén korlátlan adóhatalmat gyakorlohat, vagyis az állam dönti el,
hogy kit, milyen szervezetet, milyen tevékenységet végző tekintenek adóalanynak és milyen
tevékeységet és jövedelmet adóztatnak meg.
Adóigények meghatárzásának elvei:
Adóigények meghatározása különböző elvek alapján történhet:
● Adóalanyok: székhely, nemzetiség, forrásországbeli.
● Vagyontárgyak: univerzalitás elve (egész világon megszerzett jövedelmek),
területiség elve(belföldön megszerzett jövedelem)
● Termék/szolg. áruforgalma: eredet, célország Székhely (előállító országot érinti a
forgalmi adó, illetve a célországot is értinti a végső fogyasztási adó, mert a célország
állampolgárai fizetik az ki.)
A különböző elvek elfogadása során egy adott tevékenység , vagy jövedelem után az
adókötelezettség különböző helyen keletkezik. Amikor ugyanazon tényállás esetén a
különböző tagállamok eltérő elveket alkalmaznak, felléphet a kettős adóztatás esete.
A nemzetközi szintéren való megjelenés több országot érintő adófizetési kötelezettséggel jár,
egyúttal lehetőséget teremt magának az adónak, vagy az adófizetés idejének és
forrásigényének az optimalizálására.
A kettős adóztatás elkerülése céljából létrejöttek különböző nemzetközi egyezmények,
melyeket az összehasonlíthatóság érdekében hoztak létre. (OECD, Andok-egyezmény, ENSZ
egyezmény)
Egyezmények célja:
-jogi kettős adóztatás elkerülése, mérséklése
-adóelkerülés, aluladóztatás megakadályozása
Egyezmények fő területei:
-jövedelem és tőkevagyon
-ingyenes vagyonforgalom
-adóügyi jogsegély
Kettős adóztatás elkerülésének módszerei
-beszámítás🡪az adóalap meghatárizásakor figyelembe veszik a már külföldön befizetett adót
és levonják
-mentesítés🡪a külföldön befizetett adót teljes egészében elismerik a belső adózásban.
2. (KEDVENC) Két ország adózási gyakorlatának összehasonlításakor milyen

tényezőket vizsgálna nemzetközi vállalatgazdasági szempontból?
Két ország adózási fetételeinek különbözősége lehetőséget teremt arra, hogy a vllalatok az
ebben rejlő adócsökkentési lehetőségeket kihasználják. Ezt a nemzetközi vállalatok
adótervezéssel igyekszenek kihasználni.
Összehasonlítandó tényezők:
● Adott állam milyen adózási elvek, milyen körben érvényesíti adóztatási igényét
● Adott országon belüli települések, régiók adóztatási hatásköreinek figyelembevétele
● Adófaják, adónemek kiterjedtségének felmérése
● Adóalap számításának módjai🡪számviteli rendszerek küllönbsége
● Jogszabályokban előírt adókulcsok figyelembe vétele
● Egy-egy adózási jogcímen belül az adómértékek különbözőségei.
● Kivételek kedvezmények
● Adó megfizetésének módja, ideje
● Jogi eljárások, szankciók figyelembe vétele
Külöböző országok adóterhelésének megismeréséhez nem elég a különböző adónemeknek a
vizsgálata, hanem a teljes adórendszer vizsgálatára van szülség. Megnehezíti az emezést az
adott országon belüli különböző települések régiók eltérő adóhatáskörei. Például az Egyesült
Államokban minden egyes tagállam önálló adótörvénnyel rendelkezik. Vagy Magyarország
esetébenaz önkormányzatok döntik el, hogy a törvényileg macximalizált adóhatáron belül,
milyen less az ipaűzési adó.
(a 3.-as kérdés nem volt kedvenc kategória)
3. Jellemezze az Európai Unió adópolitikáját, részletesen kitérve az adóharmonizációs törekvésekre!
Az Európai Unióban az adóztatás joga a nemzeti kormányok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az EU maga nem
adóztat. Az uniós adópolitika célja, hogy elősegítse a négy szabadság elvéének érvényesülését (áruk,
szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása). Közelíteni egymáshoz a versenyfeltételeket, az adózási
különbségek miatt kialakult versenyelőnyök befolyásolását. A tagállamok adozási autonómiját azonban erősíti,
hogy a tagállamok egyetértésével lehet döntést hozni. Az EU dójoga ajánlásként és irányelv formájában létezik.
Jogalapok:
● Elsődleges jogforrások: alapító szerződséek és ezeknek módosításai, mellékletei

o Római szerződések: ezek a legnagyobb jelentőségűek adózási szempontból. Deklarálják az
adózási semlegesség követelményét, az adózási diszkrimináció tilalmát. Egyenló elbánás elve
szerint a hazai termékek nem élvezhetnek adópreferenciákat a más tagállamokból
származótermékekkel szemben. A Római szerződés kitér továbbá az adóvosszatérítésre az
export-import szabályozás és a közvetetz adók harmonizációjára.
● Másodlagos jogforrások
o Irányelv🡪meghatározzák a célokat, de módszerek és eszközök tekintetében a tagállamok
döntenek
o Rendelet🡪kötelező, közvetlen alkalmazandó minden tagállamban
o Határozat🡪kötelezőe erővel bírnak , azokra akiket címzettként jelölnek meg)
o Állásfoglalás, ajánlás🡪nem bírnak kötelező erővel, haronizációs törekvések
Hozzáadottérték-típusú forgalmi adó harmonizációja

Az egységes piac megfelelő működéséhez szükség van a tagállamok adózási gyakorlatának bizonyos fokú
harmonizációjára.
A legmagasabb harmonizáció a hozzáadottérték-típusú forgalmi adózásan valósult meg, melyet irányelvekkel

szabályoznak.
● 1993 előtt🡪célország elve, vagyis az exportált javakat a célországban adóztatták meg, eredet ország
adómentes volt
● 1993 után cél a származási ország elve🡪problémás, mert oda vinnék a termelész ahol a legalacsonyabb
az áfa
● Átmeneti szabályok vannak érvényben🡪egye esetekben a célország elve érvéyesül, más esetekben pedig
a származási ország elve.
Megállapodások
● Legtöbb, áru és szolgáltatás esetében: a hozáadottérték adókulcs nem lehet kisebb 15 %-nál, nincs
felső határérték
● Kevezményes áfa-kulcs alkalmazható egy-két termék esetében, de legalább 5%-os kell h
legyen🡪irányelv határozza meg a kedvezményezhető csoportok körét:
o Pl múzeum, mozi, színház
Jövedéki adó harmmonizációja
● Közösségi-jövedékiadó szabályozás vonatkozik🡪adószerkezetre, minimális adókulcsokra, tagállamok

közötti termékmozgásra.
● Főszabályként🡪célország elve érvényesül
● Jövedékiadó köteles fő termékcsoportok: dohányáru, alkohol, ásványolaj
● Óriási különbségek tagállamomnként
Közvetlen adózás az EU-ban
● Társasági és személyi jövedelemadó-🡪harmonizáció a tagállamok ellenállása miatt nem valósulhatott

meg.-jelentős eltérések a tagállamok között.
● Néhány területen létezik közösségi szabályozás:

o Átalakulási irányelv🡪a vállakozások szervezeti, johgi átalakulásánál a jogutódlás
folytonossága miatt, a tőkenyereség adóját a realizálásig elhalasztják (beolvadás,
összeolvadás, szézválás, kiválás stb)
o Kamat és jogdíjirányelv🡪a kamat és jogdíjfizetés során a kapcsolt vállalkozásoknál a
forrásországban ne lehessen adót kivetni. Csak a tagállamok között érvényes és fenn kell állnia
legalább 25%-o részesegés a vállalatok között.
o Arbitrációs egyezmény
o Magatartási kódex🡪nem minősül kötelező érvényű megeyezésnek
3. (KEDVENC) Mit jelent nemzetközi cégek esetében az adó-optimalizálás?

Ismertesse a nemzetközi adótervezés lépéseit!
Az adótervezés olyan tevékenység, mely az üzleti, pénzügyi, és jogi tervezéssel szerves
egységben fejti ki hatását, és azt a célt szolgálja, hogy a vállalat működését és finanszírozását
az adóteher szempontjából optimalizálja.+ adókockázat csökkentése
Az adóelkerüléshez való jogot, mind a hazai, mind a nemzetközi joggyakorlat elismeri.
Fontos a törvényesség🡪elkerülés nem egyenlő adócsalással
Adóoptimalizáció alapja: országok eltérő adórendszere
A nemzetközi adótervezés lépései:

● Adóalap-tervezés (finanszírozási politika, allokáció, forgalmi adózási döntések,
veszteség tervezése)
● Adómérték tervezése (nyereség realizálás, adókedvemények, konszolidáció)
● Az adófizetés időzítésének tervezése
A döntés során mindig a vállalat teljes életpályáját kell vizsgálni. (alapítás, működés,
forráskivonás)
Alapítás🡪alapítással kapcsolatos adók, illetékek;telephely választás esetén a nyereság és az
adó korlátozottan adóztatható, a leányvállalatok székhelyükön korlátlanul adókötelezettek,
azaz világjövedelmük alapján adóznak
Működés🡪nyereségadó, jüvedelmhez és vagyonhoz köthető adók a legfontosabbak
A nemzetközi adótervezés egyik fontos területe a holdongtervezés:
● Holding: egy csoportba tömörült, de önálló vállalatok csoportja, adózás szempontjából
független adóalanyok. Vagyonegyesítő szervezet, melynek több országban is lehet
jogilag önálló vállalata.
o Szerkezete lehet, egy vagy több lépcsős, több lépcsős holding alatt, a vezető
holding alatt lehetnek köztes holdingvállalatok🡪adózási okok miatt hozzák
létre őket
o Legfontosabb itt is a székhelyválasztás🡪alapítási költség, rejtett tartalékok ne
kerüljenek adóztatásra, van-e 2-ős adóztatás elkerüléséről szóó egyezmény stb.
● Lényegében a holding segíti az adótervezést pl: dubaji cégnek Amerikában van
leányvállalata, akkor az osztalékot 30%-os forrásadó terheli, mert nincs a két ország
között megállapodás. Ebben az esetben célszerű egy magyarországi holdingot
létrehozni, mert Magyarországon nincs forrásadó, tehát a magyarországi holding
forrásadó nélkül tud a dubaji anyavállalatnak osztalékot átutalni.
5. (KEDVENC)Mi a célja a nemzetközi cégek transzferárazásának? Milyen tényezőket

érdemes mérlegelnie egy multinacionális vállalatnak transzferárazási rendszerének
kialakítása során? Ismertessen egy transzfer-árképzési modellt!
-ez nem tuti, hogy jó, de mást nem találtam…
A transzferár vagy elszámolóár az, amelyen a vállalat termékeit,szolgáltatásait, vagy
immateriális javait nyújtja egy kapcsolt vállalkozásnak
Kapcsolt vállalkozás: az a vállalkozás, amely közvetlenül, vagy közvetve többségi irányítást
biztosító befolyással rendelkezik a másik vállalkozásban, vagysi közös irányítás alatt állnak a
vállalkozások
A kapcsolt vállalkozás lehet külföldi vagy belföldi érdekeltségű, a transzferár szbályozás
rájuk nézve egységes.
A multinacionális vállalatok transzferárazási rendszerének céljai:

-külső célok: vállalatcsoport szintű adóoptimalizálás, árfolyamváltoásokból adodó kockázatok
csökkentése
-belső célok: vállalati teljesítmény mérése, vezetők motiválása és célok harmonizációja.
A legtöbb multinál az adózásiszempontokat fontosabbnak tekintik, mint a teljesítmény
mérését és motivációt, íyg a transzferárazás legfőbb célja a globális adófizetési kötelezettség
minimalizálása lesz.
Mérlegelendő tényezők:
-termékek és szolgáltatások jellemzőinek összevetése
-elvégzett tevékenység összevetése
-szerződési feltételek összehasonlítása
-az ügyben felvállalat kockázat elemzése
-gazdasági körülmények vizsgálata
-üzletpolitika figyelembevétele
OECD-módszer:
Hagyományos transzferárazási módszerek
● Összehasonlítható árak módszere🡪árazás kiindulópontj egy hasonló körülmények
között létrejött hasonló független ügylet
● Viszonteladási árak módszere🡪kapcsolt ügyletben értékesített, majd független félnek
továbbértéékestett ár jelenti a kiindulópontot
● Költségplusz eljárás🡪termék szolgáltatás önköltségéhez hozzáadjuk a szokásos
hasznot
Egyéb módszerek a transzferára képzésében:
● Összehasonlíthatónyereség-módszer🡪transzferár kiindulópontját a hasonló vállalatok
profithányada jelenti. A profithányad alapján meghatároznak nyereség intervallumot,
ha ezen belül esik a nyereség, akkor az alkalmazott transzferár megfelelő
● Tranzakciósprofithányad-módszer🡪összehasonlítható tranzakciók profithányadát nézi,
de ugyanaz, mint az előző
● Nyereségmegosztási módszer🡪kapcsolt ügylet összes eredményét üzemgazdasági
mércék alapján felosztják az értékteremtő folyamatokba bevont vállalategységek
között.
● Globális formula🡪az OECD nem fogadja el, mert tükrözi a szokásos piaci ár elvet.
17. fejezet: A befektetések értékelése és a finanszírozás

Kedvenc: 3
4. (KEDVENC) Melyek azok a legfontosabb többletérték teremtési lehetőségek,

amelyek a nemzetközi befektetésekkel elérhetők és realizálhatók?
Egy-egy külföldi befektetés, felvásárlás nyomán, számos az együttműködésből eredő
többletérték-teremtési lehetőséget lehet feltárni.
Legfontosabb tényezői:
-szinergiák:
● Egy cég, üzletág felvásárlásánál, két cég egyesülésénél keletkeznek

● Olyan előnyök, melyek növelik a két cég együttes pozícióját🡪megnövelhetik
versenyképességüket, jövedelemtermelésüket, teljesítménymutatóikat
● Méretgazdaságosság🡪kevesebb erőforrásfelhasználás, fix költség csökkentése
● Technológiai transzfer, logisztikai és beszerzési előnyök
● Nöhet a piaci hatékonyság egyes termékek új piacra bevezetésével
● Kereskedelmi költségek csökkenése
● Lényeg:🡪a két cég többet ér mint külön külön
-látszólagos szinergiák keletkezhetnek, ha
● A felvásárlás túl alacsony áron keletkezik be🡪nem nyivános cégek adásvételénél

gyakori, ilyen felvásárlásoknál komoly többlethozamok jelenetnek meg🡪az olcsóbb
vásárlás látszólagos szinergiát okoz.-->vagyonátcsoportosítás történik valójában és a
meg nem fizetett vételár okozza a többletértéket
● Jogok és hasznok asszimetrikus megosztásából is keletkezhet látszólagos szinergia a
joint venture, vagyis közös vállalat esetben🡪vannak olyan országok, ahol csak
többségi nemzeti, vagy állami tulajdon mellett jöhet létre vegyes vállalat (pl
Kína)🡪ilyenkor előfordulhat, hogy a kisebbsghez köthető menedzsmentjogokon
keresztül, vagy transzfereken keresztül az egyik fél egyoldalú előnyöket ér el.-->ez
ugyan csökkenti a vállalat jövedelemteremtő képességét, de a hiányzó érték mögött az
egyik befektető javára való átcsoportosítás áll.
-korlátozott piaci hatékonyságból eredő többletérték lehetőségek:
● két hatékokny tőkepiacon mért vállalat egyesülése után is mód van arra, hogy
az új egyesült cég méretétől adódóan befolyásolja az árakat é piacvezetését
árvezérléssé alakítsa-->ezen előnyök megelőzése miatta az EU és különböző
kormányok versenyhivatalai fetételekhez kötik az ilyen fajta egyesüléseket.
-anya és a leányváll
alat kapcsolatában rejlő többletérték előnyök:ezen előnyök igen sok területre kiterjedő
kapcsolatokból erednek🡪az együttműködésből eredő elönyök beépülnek a külföldi befektetés
üzleti tervébe🡪pl. kapja a technológiát, a terméket, az értékesítési módszereket és számos
olyan tudást és tapasztalatot, amelyet egy induló vállalkozásnál hosszú évek alatt lehet
megzerezni és külön költségekkel jár.-->tehát ezek az új vállalat értékét növelik és a
többletforrás az anyavállalat

NKVG 2 ZH Kedvenc

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NKVG 2 ZH Kedvenc

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bognár Gergely, Csonka Orsolya, Deáki Dominik, Gyulay Kristóf, Kürti Tamás, Szőcs Zsuzsánna

A könnyebb elérés érdekében egy tartalomjegyzéket is beszúrok (+ ha ZH-n lehetőség adódik

9. Ismertesse egy külföldi kiküldetésben részt vevő munkavállaló javadalmazásának szerkezetét!

3. (KEDVENC) Milyen okokra vezethetők vissza a nemzeti számviteli rendszerekben megmutatkozó

8. Marketing a nemzetközi piacokon

I. (KEDVENC!) Melyek a fő különbségek az exportmarketing, a nemzetközi

II. (KEDVENC!) Mi jellemzi az etnocentrikus, policentrikus, regiocentrikus és

(a következő kérdés nem kedvenc kategória)

- A világ népességének 2/3-a a 4. és 5. réteg országai közé tartozik.

→ Kína, India, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia, Törökország, Dél-Afrika és

● nagy piac, de átlagban csak napi 2 dolláros vásárlóerővel bírnak a fogyasztói

- A fejlődő és fejlett piacokon való terjeszkedés előnyei és hátrányai

● nagyvállalatok termékeiket visszaegyszerűsítik, ez a visszafejlesztés („backward

Fejlődő országok Fejlett ország

● elsőként piacra lépés ● fejletlen ● fejlett ● sok versenytárs

IV. (KEDVENC!) A nemzetközi vállalatgazdasági ügyeknél mit jelent a

V. (KEDVENC!) Ismertesse a nemzetközi termékpolitika szintjeit. Milyen

- A lokális márkák előnyei a globálisakkal szemben

VI. KEDVENC! Mit jelent a vízesés és az öntöző stratégia a terjeszkedés

- Egyéb globáils stratégiák hosszú távon több országba való eljutásra

→ előnye: kisebb terjeszkedési költség (könnyebb a szellemi és anyagi

→ gyorsabb, dinamikusabb terjeszkedésre ad lehetőséget

o kis különbségek itt is adódhatnak a valuták árfolyam-ingadozásai, vagy

- Differenciált árképzés esetén a vállalat a belépéskor dönt az árszintről

9. – Emberi Erőforrás gazdálkodás

1. (KEDVENC)Hogyan ragadhatók meg az egyes országok munkahelyi kultúrája

Átfogó cél minden feladattal kapcsolatban, hogy a sokszínűségből hatékonyságot és a

4. (KEDVENC) Ismertesse az etnocentrikus, a policentrikus, a regiocentrikus és a

● Etnocentrikus: az otthon bejáratott terméket (a megszokott terméket), az otthon megszokott

5. (KEDVENC) Ki tekinthető globális vezetőnek? Ismertesse egy globális vezető

Globális vezető: több országban, több kontinensen, eltérő anyaországokban bevethető.

7. (KEDVENC) Kinek célszerű értékelnie egy külföldi kiküldetésben részt vevő

8.(KEDVENC) Miért térnek el jelentősen az egyes országokban az adott pozícióhoz

10. (KEDVENC) A multikulturális munkacsoportok sokszínűsége milyen

Képzési formák: egyéni vs. csoportos

Egyéni: testreszabhatóság, a munkatárs képességeinek megfelelő feltérképezése

További kérdések: 2,3,6,9 (ezek nincsenek benne a kedvencek közt)

2. Miért kap a munkaadó és munkavállaló közötti pszichológiai szerződés kiemelt

3. A kulturális sokszínűség menedzsmentje milyen többletfeladatokkal jár a HR

6. Milyen problémákkal szembesülhet egy külföldi kiküldetésről hazatérő

9. Ismertesse egy külföldi kiküldetésben részt vevő munkavállaló javadalmazásának

10. Az innováció kihívásai

- Vállalatok versenyképessége jelentős mértékben függ az innovációtól.

- A kutatás-fejlesztés olyan tudományos és technológiai tevékenység, mely a vállalat

2. (KEDVENC)Milyen tényezők hátráltatják a vállalati innovációs tevékenységek

- vállalatok törekszenek a belső kohézió fenntartására

1, új piacokra való bejutás: az anyaországban kiépített vállalatspecifikus képességek külföldi

2, új, kiegészítő erőforrások (új technológia, tudás) megszerzése a fő hajtóerő: a nemzetközi

5. (KEDVENC) Mutassa be az innovációs tevékenység nemzetközi szervezésének

Policentrikus decentralizált K+F modell: Virágkorát az 1970es és 1980-as években élte,

Geocentrikus centralizált modell: megpróbálja ötvözni a centralizációból származó előnyöket

„Hub” (kerékagy) modell: A K+F központ minden kutatási és kritikus fejlesztési

További kérdések: 3,4,6 (ezek nincsenek benne a kedvencek közt)

3. Mutassa be az innováció nemzetköziesedését magyarázó két alapvető megközelítés

HBA: A nemzetközi vállalatok technológiai beruházásainak célja a helyi vállalatok,

4. Ismertesse a stratégiai technológiai együttműködések főbb jellemzőit!

6. Milyen módszerekkel próbálják meg kezelni a vállalatok a nemzetközi innovációs

11-es: A termelés és szolgáltatásnyújtás

1. (KEDVENC) Milyen, a nemzetközivé válást elősegítő változások következtek be a

2. Milyen termelésstratégiai célok vezérlik a vállalatokat a külföldi terjeszkedés során?

3. Milyen tényezők befolyásolják a külföldi telephelyválasztást és az egy helyre

4.(KEDVENC) Milyen szerepeket tölthetnek be egy multinacionális vállalatcsoport

5. Hogyan, milyen irányban és milyen tényezők hatására változhatnak a