Az 

egészségügyi  szolgáltatások 
finanszírozásának alapjai  

A fekvőbeteg szakellátás finanszírozása 
‐ A HBCS rendszer
Dr. Nagy Julianna
SOTE Rezidensképzés

2015 június
 Témakörök
A fekvőbeteg szakellátás  feladatai, struktúra
A  finanszírozás feltételei

A finanszírozás alap módszerei az aktív és a krónikus ellátásban

Teljesítmény – mérés  ‐ HBCs

Az  adatszolgáltatás szabályai

A HBCS besorolási rendszer jellemzői

Finanszírozási szabályok  a jelenlegi rendszerben

Az elszámolás folyamata
Kapcsolat más elszámoló rendszerekkel
I. A fekvőbeteg szakellátás feladatai,
struktúrája
Szakellátási  formák  és kapcsolatuk

Részleges 
kórházi  Fekvőbeteg 
ellátások szakellátás

Egynapos 
ellátás

Sürgősségi 
Járóbeteg  ellátás (6‐24 
óra)
szakellátás Krónikus ellátás
Aktív ellátás
Kúraszerű 
ellátás

Nappali  ellátás
 A kórházi ellátási formák

Aktív kórházi ellátás: általában rövid ápolási idejű, elsődlegesen a megbetegedés diagnosztizálására és 
terápiájára szolgáló ellátás, ahol biztosított a beteg számára a folyamatos orvosi felügyelet, ápolás és 
gondozás. 

Krónikus fekvőbeteg ellátás: általában hosszú idejű ellátás, amely elsősorban a beteg rehabilitációját, azaz 
az életfunkciók helyreállítását, szinten tartását; vagy krónikus megbetegedés  hosszantartó, folyamatos 
ellátást igénylő  eseteinek kezelését,   vagy életfunkcióiban korlátozott betegek folyamatos ápolását, 
gondozását biztosítja.

Egynapos ellátás: 24 órán belül műtéttel, jelentős beavatkozással ellátott esetek

Kúraszerű ellátás: meghatározott kezelési napokon, kúrajelleggel, fekvőbeteg háttér mellett, végzett 
jelentős ellátások.
Nappali kórház: legalább naponta, egymást követően folyamatosan  6 órában végzett ellátás (a beteg az 
éjszakát nem a kórházban tölti.
Sürgősségi ellátások: jelentős, súlyos akut tünetekkel rendelkező állapotok rövid időn belüli definitív 
ellátása (6‐24 óra) 
Rehabilitációs ellátási program szerinti nappali ellátás
 A kórházi ellátás fogalma

1993: 12 órán túli ellátás, kivéve exit, újszülöttek

1994: 24 órán túli ellátás, kivéve exit, újszülöttek
1995: 24 órán túli ellátás, kivéve egynapos ellátás, kúraszerű
ellátás, exit, újszülött
2000: 24 órán túli ellátás, kivéve egynapos ellátás, kúraszerű
ellátás, sürgősségi ellátás, exit, újszülött
 A kórházi ellátás kapacitásainak változása
Kórházi ágyszám 1995‐2014

100000

80000

60000

40000

20000

0
1995 2000 2003 2006 2007 2013 2014
Krónikus 16236 18594 19399 20 333 28360 26 897 26 579
Aktív 76367 64836 60433 60639 44933 42 212 42 130

A kórházak megoszlása nagyság

szerint

2014/
Változás 1995'  % ágy
Aktív 55,17 ‐34 237
Krónikus 163,70 10 343
Összesen 74,76 ‐23 875
Az  aktív kórházi kapacitások
elhelyezkedése

10 ezer lakosra jutó ágyak száma megyénként
10 ezer lakosra jutó aktívb ágyak száma országos összesen: 42,52
 A kórházi ellátás  havi teljesítménye

200
OEP ÁFFO, Szekszárd 8.
200
Teljes HBCs esetszám országosan a kúraszerű ellátás teljesítményével együtt 9.
201
teljes HBCs eset 0.
189 000

186 000

183 000
179840,7
180 000 178791,7

177 000 176095,0

174 000 172773,4

172065,6
171 000
169266,3
168 000
167375,6
165 000

162 000

159 000

156 000 156422,6

153 000

150 000
jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec.
 A kórházi ellátás  havi teljesítménye

10 ezer lakosra jutó teljes HBCs esetek területi megoszlása a beteg lakóhelyének irányítószáma 
szerint
10 ezer lakosra jutó teljes HBCs eset országos összesen: 157,86
A kórházi ellátás összetétele  jelenleg
FCS HBCs HBCs Megnevezése Finanszírozási  Súlyszám eFt
eset

5 napot meghaladó gépi lélegeztetés arc, száj, nyaki 
99M 9540 betegségek kivételével 6 116 79 099 11 864 799
Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA), 
praecerebralis érelzáródással speciális kezelés nélkül 18 
01M 015F év felett 85 766 74 698 11 204 668
99M 9430 Sugárterápia 38 856 70 056 10 508 474
05P 2081 AMI PCI‐vel (egy vagy több stenttel) 7 337 58 436 8 765 457
11M 576B Veseelégtelenség 18 év felett 44 391 52 502 7 875 298
99M 959F Rosszindulatú daganat kemoterápiája "F" 28 056 39 910 5 986 445
08P 374A Csípő, femurműtétek velőűrszegezéssel 9 267 39 760 5 964 008
Szürkehályogműtét phakoemulsificatios módszerrel, 
02P 0680 hajlítható műlencse biztosításával 50 789 37 560 5 633 973
14P 671A Császármetszés 28 454 34 866 5 229 832
99M 959I Rosszindulatú daganat kemoterápiája "I" 10 663 34 095 5 114 222
05M 2130 Szívelégtelenség 29 271 29 178 4 376 707
Percutan cardiovascularis műtétek egy ágon egy vagy 
05P 183G több stenttel, áthelyezés nélkül 4 875 25 782 3 867 334
99M 959D Rosszindulatú daganat kemoterápiája "D" 24 530 25 221 3 783 142
99M 959E Rosszindulatú daganat kemoterápiája "E" 21 746 25 188 3 778 194
07P 345D Cholecystectomia laparoscopica 18 557 24 062 3 609 306
14M 673A Hüvelyi szülés 37 771 22 533 3 379 924
06P 2750 Vékony‐, vastagbél nagyobb műtétei 7 393 22 374 3 356 064
A kórházi ellátás összetétele jelenleg
FCS HBCs HBCs Megnevezése Finanszírozási  Súlyszám eFt
eset

5 napot meghaladó gépi lélegeztetés arc, száj, nyaki 
99M 9540 betegségek kivételével 6 116 79 099 11 864 799
Cerebrovascularis betegségek (kivéve: TIA), 
praecerebralis érelzáródással speciális kezelés nélkül 18 
01M 015F év felett 85 766 74 698 11 204 668
99M 9430 Sugárterápia 38 856 70 056 10 508 474
05P 2081 AMI PCI‐vel (egy vagy több stenttel) 7 337 58 436 8 765 457
11M 576B Veseelégtelenség 18 év felett 44 391 52 502 7 875 298
99M 959F Rosszindulatú daganat kemoterápiája "F" 28 056 39 910 5 986 445
08P 374A Csípő, femurműtétek velőűrszegezéssel 9 267 39 760 5 964 008
Szürkehályogműtét phakoemulsificatios módszerrel, 
02P 0680 hajlítható műlencse biztosításával 50 789 37 560 5 633 973
14P 671A Császármetszés 28 454 34 866 5 229 832
99M 959I Rosszindulatú daganat kemoterápiája "I" 10 663 34 095 5 114 222
05M 2130 Szívelégtelenség 29 271 29 178 4 376 707
Percutan cardiovascularis műtétek egy ágon egy vagy 
05P 183G több stenttel, áthelyezés nélkül 4 875 25 782 3 867 334
99M 959D Rosszindulatú daganat kemoterápiája "D" 24 530 25 221 3 783 142
99M 959E Rosszindulatú daganat kemoterápiája "E" 21 746 25 188 3 778 194
07P 345D Cholecystectomia laparoscopica 18 557 24 062 3 609 306
14M 673A Hüvelyi szülés 37 771 22 533 3 379 924
06P 2750 Vékony‐, vastagbél nagyobb műtétei 7 393 22 374 3 356 064
A kórházi ellátás nemzetközi adatai
Költségvetés – gyógyító megelőző 
ellátások 2014

eFt
Természetbeni ellátások 1 300 275 400 Arány
Összevont szakellátás
Járóbeteg szakellátás 121 454 200,0 9,34
Fekvőbeteg szakellátás 420 355 700,0 32,33
‐ aktív fekvőbeteg szakellátás 356 709 400,0 27,43
‐ krónikus fekvőbeteg szakellátás 62 646 300,0 4,82
‐ fix díjjíl finanszírozott ellátás (BVOP) 1 000 000,0 0,08
Extrafinanszírozás 500 000,0 0,04
0,00
Speciális finanszírozású szakellátás 72 645 300,0 5,59
11. Összevont szakellátás összesen 614 955 200,0 47,29

Egészségügyi dolgozók béremelésének fedezete 53 486 900 
Költségvetés – gyógyító megelőző 
ellátások 2014
Céltartalék Háziorvos
Védőnő
1% 11%
2% Fogászat
3%

Betegszállítás
Otthoni
1% Művese szakápolás
3% 0%
Előleg
0%
Célelőirányzat
8%

Mentés
Összevont
3%
szakellátás
66% Labor
2%
II. Bevezetés a fekvőbeteg szakellátás
finanszírozásába
A finanszírozás  általános feltétele
valamennyi ellátás  formánál    

Szerződéses   Szerződéskötés  Ellátás elvégzése 

előfeltételek E.Alap – megfelelő 
• ANTSZ működési engedély kezelőjével  adatszolgáltatás
• ÁNTSZ Határozat – E.Alap
által finanszírozandó   • Feladat • Kórházi adatlap
kapacitásokról  • Kapacitás • Várólista regisztráció
• Többletkapacitás befogadás  • (EFI jelentések)
miniszteri döntésen alapuló   • Szolgáltatás
OEP közlemény szerint
• EU projekt – előzetes 
befogadási eljárás  alapján
 Kórház finanszírozás fő formái

Eredmény –
Input  Output 
alapú 
finanszírozás finanszírozás
finanszírozás
Bázis alapú Egyszerű teljesítmény  Eset‐osztályozás 
mutatók (esetszám,  garanciális elemekkel
ápolási nap)
Kapacitás alapú
Eset‐osztályozás minőségi 
indikátorokkal korrigált
Ellátandó lakosság száma
Tételes
Teljesítmény‐mérésen  Eset‐osztályozás  protokoll 
alapuló‐ egyszerű  alapú
teljesítmény adatok, 
mutatók
Eset‐osztályozáson alapuló Páciensregiszter – alapú 
Teljesítmény mérésen  integrált más  ellátási 
alapuló –Eset‐osztályozási  szintekkel
rendszeren alapuló
 Kórház finanszírozási elemek –
működési költségekre

TVK  
Teljesítmény
szabályozás

Rendelkezésre 
állás
Kórház finanszírozási elemek a 
jelenlegi magyar rendszerben

Aktív ellátás  Krónikus ellátás 

Korlátozások: ‐TVK‐ kapacitás, TEK szerint kombinált,  Ágyszám korlát

szolgáltatásra vagy a  szolgáltató egészére,  ágyszám 

HBCs :  eset –
Rendelkezésre 
osztályozási  állási díj – Szorzóval 
rendszer,  Extra  sürgősségi 
EFI:  súlyozott 
garanciális  finanszí egységek, 
tételes napi díj
szabályokkal,   ‐rozás traumatológia, 
egyes esetekben  arc és szájcsont 
protokoll szerint sebészet
 Teljesítmény‐mérés: eset‐osztályozási         
rendszerek az egészségügyi ellátásban 
HRGs = Health Resours Groups (Ellátási 
csoportok komplex erőforrás igény szerint)

HBGs = Healht Benefits Groups

AVGs = Ambuláns Vizit Groups

APGs = Ambuláns Patient’s Groups

APACHE = Acute Physiology and Chronic

Health Evaluation System

DBC = Holland osztályozási rendszer
 Eset‐osztályozási rendszerek az  
egészségügyi ellátásban 
a megbetegedés súlyossága (a 
Klinikusi  szempont megbetegedés következtében bekövetkezett
funkcióveszteség relatív szintje,  a betegség
mortalitása)

a  prognózis (a javulás, a gyógyulás
Gazdasági szempont valószínűsége)

a gyógyítás nehézségi foka

Az ellátás költsége, ráfordítás ‐ és  (munkaigényessége, terápia és diagnosztika
igényessége, a különleges betegségek
erőforrásigénye  (mi a relatív  kezelésének műszerigénye, komplikált
költségigénye a különböző  eljárások szükségessége)
diagnosztikai és terápiás 
szolgáltatásoknak az egyes  a beavatkozás szükségessége (kell‐e műtéti
vagy intenzív terápiás beavatkozás)
betegségek ellátása során)
 Kórházi teljesítmények mérése

Definiálják az egészségügyi 
szolgáltatótól megvásárolható 
„terméket”, az ár,  a „finanszírozás” 
mértékét. 

Egyszerű 
Tételes  Eset‐
számbavétel :  Kifejezik az adott ellátási szint felelősségét 
szolgáltatás   osztályozási 
eset, ápolási  (a kórház egy adott esemény komplex 
mérés szerint rendszerekkel
nap ellátásáért felel  az ellátás teljes 
időtartamában)

Érvényesíthetők elszámolhatósági  
kritériumok (milyen indikációban, 
milyen szolgáltatótól „vásárolható” 
meg az ellátás) 
 A  DRGs rendszer mellett szóló érvek (1984)       
Kivitelezhető és könnyen megvalósítható adatkezelést igényel.

Valamennyi eset besorolható a rendszer segítségével.

A finanszírozási összegek meghatározásánál az ápolási esetek objektívnek 
tekinthető jellemzőit veszi alapul.
A szokatlanul súlyos vagy költséges esetek azonosíthatók és így a megfelelő 
módszer szerinti finanszírozásuk megoldható.

Kezelhető számú finanszírozási típust (szolgáltatást) különböztet meg.
A jelenlegi ismert módszerek közül a leghatékonyabb ösztönzés valósítható 
meg az optimális ellátás/költség viszony érdekében, miközben biztosítja, hogy 
a finanszírozás a teljesítményekkel arányos legyen
DRGs (Diagnosis related groups) – HBCs
(Homogén betegségcsoport) családfa

Az USA‐ban a Yale Egyetem 
fejlesztette ki.

A megbízás a kórházak ellátásának 
minőségi szempontból  történő 
összehasonlítására alkalmas módszer  
kifejlesztésére szólt. 
 HBCs: A kórházi esetek olyan osztályozása, amely a 
kórházi ellátási  eseteket szakmai szempontból és a várható 
erőforrásigény nagysága szerint homogén csoportokba sorolja 

Mit tekintünk egy szolgáltatás egységnek

A kórházi esetek közötti eltérések szakmai szempontból

A kórházi  esetek közötti eltérés a várható költségigény szerint

A kórházi esetek közötti eltérés a minőségi követelmények, 
kompetencia szerint

A kórházi esetek közötti különbség a várható ellátási út szerint   
 HBCs rendszer előnyei

Kifejezi a kórház 
felelősségét

Ésszerű  ‐ a  Megfelelő 
felelősséggel  mértékében képes 
összhangban lévő ‐ kifejezni a 
rizikó megosztás a  különbségeket  a 
kórház és a biztosító  lehetséges 
között ellátások között

Hatékonyságra 
ösztönöz a felvétel 
után
 Kritériumok a HBCs osztályozási rendszerrel
szemben

Általános
Mérési célból Mérési
kritériumok az
Implementációs eredő faktorokra
osztályozási
kritériumok kritériumok ‐ vonatkozó
rendszerrel
homogenitás kritériumok
szemben
Követelmények a HBCs osztályozási rendszerrel
szemben ‐ általános osztályozási kritériumok

Megbizhatóság ismételt alkalmazás azonos

eredménnyel

Érvényesség csak a mérési szempontból fontos

jellemzőket tükrözze

költségigényesebb mérési eljárás

legalább a mérés kimenetelének egy
Költséghatékonyság paraméterében hozzon előnyöket

több célra is alkalmazható legyen

Rugalmasság
 Követelmények a HBCs osztályozási
rendszerrel szemben ‐ követelmények a besorolási 
faktorokra
Fejezze ki az ellátás Fő diagnózis, fő
alapvető jellegét, beavatkozásigénybevételi okok

Fejezze ki az ellátott eset

súlyosságát, ha erőforrás  Társult betegségek, életkor, testsúly
igényt  befolyásoló tényező
Fejezze ki az ellátás
Kiirási állapot, további kezelés
teljességét

Fejezzi ki az ellátás
Igazoló eljárások
minőségét
 Mit jelent a homogenitás

Feltételezés: ha a teljes 
sokaságot valamely 
Homogenitás  jellemző alapján olyan 
alcsoportokra osztjuk, 
vizsgálat  amely a hasonló elemeket 
tartalmaz, az alcsoportokra 
variancia  meghatározott varianciák  I = i‐dik csoport
analízissel  I. összege kisebb, mint  a 
teljes sokaságra  J = csoport eleme
meghatározott variancia. 
Xi,j = i‐dik csoport j‐dik
eleme
Az értékelés lényege:   meg  _
kell határozni a várható  A mutató értékének  
költségigény alapján az  X = i‐dik csoport átlaga
csökkenése kifejezi az elért  i
egyes előzetesen, szakmai  homogenitás mértékét. A 
szempontok szerint már  csoportosítás által elért  _
kialakított csoportokra a  variancia csökkenés 
variancia értékét, valamint  mértéke kifejezi a  X
az összes mintában  i = i‐dik csoport átlaga
besorolási rendszer által 
szereplő kórházi esetre  elért homogenitás  N = elem szám
vonatkozó un. teljes  mértékét.
variancia értékét.
 A homogén betegségcsoportok
és jellemzők meghatározásának
általános lépései
Orvos‐szakértők az előre definiált csoportokra a statisztikai adatok és a szakmai 
ismeretek alapján meghatározzák a csoportba tartozó betegségeket és műtéteket.  Az  első időkben
A kialakított besorolási szabályok szerint a vizsgált eseteket betegség‐csoportokba 
sorolják.

Az így kialakított csoportok homogenitását az ápolási idő alapján matematikai statisztikai 
módszerekkel ellenőrzik (variancia minimalizálás).  

Ezt követően a ráfordítás adatok és költségek alapján a megfigyelt esetekre 
szabályos betegszámlák készülnek.

Az egyedi ellátási esetek számlái alapján az egyes homogén 
betegségcsoportokra kiszámítják az átlagköltségeket, egyéb jellemzőket, 
vizsgálják a csoportok költség, ápolási idő szerinti homogenitását.
A vizsgálat alapján  meghatározzák a besorolási szabályok szükséges 
módosítását.

A módosított csoportokra ismételt vizsgálattal és számításokkal határozzák meg az új 
jellemzőket.

Jelenleg
Az ellátások egyre növekvő részénél: a statisztikai szempontok mellett 
kiemelt szempont a szakmai/finanszírozási protokoll szerinti csoportosítás
 A betegszámla felépítése: súlyszám képzéshez

1. Diagnosztikai és terápiás költségek összesen 2. Ápolási költségek összesen

1.1. Közvetlen gyógyszerköltség 2.1. Nővér bér + járulékai
1.2. Vér és vérkészítmények 2.2. Szakmai anyagok az ápolásban
1.3. Diagnosztikai és terápiás szolgáltatások 2.3. Kis értékű tárgyi eszközök az ápolásban
1.3.1. Kórszövettani vizsgálatok 3. Egyéb osztályos költségek összesen
1.3.2. Röntgen, ultrahang vizsgálatok 3.1. Gyógyszertár
1.3.3. CT, MRI, PET vizsgálatok 3.2. Egyéb személyi juttatás
1.3.4. Endoscopia 3.3. Egyéb költségek
1.3.5. Laboratóriumi vizsgálatok 4. Ápolás‐gyógyítás szűkített önköltsége (1. + 2. + 3.)
1.3.6. Izotópos diagnosztika 5. Hotelszolgálati ellátás költségei összesen
1.3.7. Műtétek 5.1. Kisegítő személyzet
1.3.8. Anesztézia 5.2. Nem orvos‐szakmai anyagok
1.3.9. Implantátumok A (Besorolási szempont) 5.3. Segédüzemi szolgáltatások
1.3.10. Implantátumok B (Egyéb műtéti anyagok)5.3.1. TMK
1.3.11. Fizioterápia 5.3.2. Energia, gáz, víz, fűtés, csatorna
1.3.12. Sugárterápia 5.3.3. Mosoda, varroda
1.3.15. Egyéb vizsgálatok 5.3.4. Központi sterilizáló
1.3.17. Egyéb terápiák 5.3.5. Betegélelmezés
1.3.18. Szakmai anyagok, egyszer használatos 5.3.6. Egyéb segédüzemi szolgáltatás
eszközök 6. Gyógyítás‐ellátás szűkített önköltsége (4. + 5.)
1.4. Általános osztályos orvosi tevékenység 7. Központi irányítás és igazgatás költségei
8. Gyógyítás‐ellátás teljes önköltsége (6. + 7.)
A súlyszám képzés alapmódszerei  a ráfordítási adatok forrása szerint
.   Adatfelmérés – szakmai kontroll (Orvosi Szakmai Kollégium, Tanács képviselői)
‐ Szakmai/finanszírozási protokollban meghatározottak szerint  + adatfelmérés egyes 
költségelemekre
III. A finanszírozási díjparaméterek meghatározásába 
tartozó feladatok helye a „szabályozott egészségügyi 
piacon”
Finanszírozási díjparaméterek „karbantartásába”
tartozó feladat csoportok

Árképzés

Egyéb finanszírozási alap paraméterek

meghatározása (normatív ápolási idő, alsó-felső
határnap)
Finanszírozási egységek meghatározása (pl. HBCs
definíciók, besorolások)

Elszámolási feltételek definiálása

 Árképzési döntések

Ki határozza meg az árakat

Az árak mire biztosítsanak 
fedezetet
Milyen elvek határozzák meg az árképzési 
eljárást
Milyen ártípust 
alkalmazzanak
Árképzési döntések: Ki határozza meg az árakat ?  
Lehetséges alternatívák

A kereslet‐ Egyedi 
kínálat  egyezség a 
alakulása szolgáltatókkal

Központi  Központi 
árszabályozás,  árszabályozás, 
egységes árak eltérő árak
Miért van szükség központi díjkalkulációra,
a díjkalkuláció szabályozására?

1. Az egészségügyi ellátás, piac jellege: árképzés centruma nem

lehet a hasznosság
2. A hatékony ellátást segítő finanszírozási egységek kerüljenek
kialakításra: árképzés egysége legyen kapcsolatban azzal az
ellátási céllal, aminek érdekében történt
3. Objektív tényeken alapuló, objektív módszerek alapján képezet
árak legyenek
4. Az azonos teljesítményekre azonos jövedelmet biztosító,
normatív finanszírozási rendszer működjön.
5. Az azonos minőség feltétele az egész országban egységesen
biztosított legyen. Azonos befizetésre kötelezett betegeknek,
azonos díjért azonos minőség, ellátás jár.
Árképzési döntések: milyen elvek szerint 
határozzák meg az árakat?

Csak a működési
költségekre: minden
ami egy adott Valamennyi
időszakban közvetlenül szükséges
Az orvosi költségek erőforrásra,
megtérülő, relatíve
kivételével minden
működési költségre.
változó költség, így pl. beleértve a tartósan
bérek, anyagok, lekötött eszközök
kisértékű tárgyi
eszközök, költségét is.
szolgáltatások.
Költségalapú ár vagy piaci ár a közfinanszírozott 
egészségügyi ellátásban?   

Az egészségügyi piac sajátosságai miatt (az egyéni

fizetési hajlandóság szint magas) az egészségügyi
szolgáltatásokra a költség-alapú árat célszerű
alkalmazni, amely fedezetet biztosít normatív szabályok
szerint.

Kalkuláció a legolcsóbb elfogható minőségű

ráfordítások költsége vagy az alkalmazási gyakorlatnak
megfelelő átlag költség szerint

Kalkuláció az ellátási gyakorlat vagy finanszírozási

protokoll szerint
A finanszírozási díjparaméterek
karbantartásához kialakított rendszer jellemzői

1. Alapelvek
2. A díjkarbantartás jogi és szervezeti háttere
3. A díjkarbantartás technikai háttere, feltétel rendszere
4. A kód‐karbantartás fő munkafázisai
5. A kód és paraméter karbantartás módszertana
6. A kód‐karbantartási folyamat eredményei
7. A kód‐karbantartás adatbázisai, felhasználási 
lehetőségek, és elérhetőségük
 Alapelvek

(a) Szabványosság: egységesített módszerek alkalmazása a

költségkalkulációban, a költségszámításokat a kalkulációs egységekre
szabványosított módon biztosított adatokból, szabványosított eljárás szerint
kell elvégezni.
(b) Átláthatóság, ellenőrizhetőség: a kalkulációs módszertan kialakítása és a
karbantartási eljárás során biztosítani kell az érintett szervezetek számára az
eljárás követhetőségét, valamint az eredmények hitelességének igazolását.
(c) Nyilvánosság: a finanszírozási paraméterek, szabályok módosítására hozott
javaslatok, valamint a javaslatok megalapozására szolgáló információk
nyilvánosak, hozzáférhetőek, a nyilvánosságra hozatal módját, tartalmát,
időbeliségét jogszabály határozza meg.
(d) Igazságos, arányos finanszírozás: a kalkulációs módszertan által biztosítani
kell, hogy a különböző egységügyi szolgáltatások finanszírozási paramétereit a
normatív ráfordítási igénnyel arányosan, azonos jövedelmezet biztosító
szinten, az elvárható költségtakarékosság alapján határozzák meg.
(e) Költséghatékonyság: a finanszírozási rendszer támogassa a költséghatékony
ellátás megvalósítását.
 A finanszírozási díjparaméterek karbantartás 
jelenlegi jogi és szervezeti háttere
Jogi szabályozás
43/1999. évi Korm.rendelet
6/1998. évi miniszteri rendelet
Munkabizottsági módszertan és munkaterv

Közreműködő szervezetek
Munkabizottság
Szakmai Kollégiumok
OEP
Egyéb szervezetek
 Díjparaméter karbantartás feladatai

• Egészségügyi szolgáltatások definiálása (szöveges 
meghatározás, besorolási szabályok)
• Az egészségügyi szolgáltatások díjának meghatározásakor 
figyelembe veendő paraméterek meghatározása 
• Elszámolhatósági kritériumok meghatározása
• Ellátás minimum  követelményeinek meghatározása
• Finanszírozási protokoll meghatározása
 Díjparaméter meghatározásának lehetséges 
módszerei

Díjparaméter meghatározás Díjparaméter

szakmai/finanszírozási protokollra meghatározás felmérésre
alapozva: minden olyan ellátásra,
alapozva: az ellátáshoz
ahol pontosan, előre
meghatározható a várható ellátás szükséges beavatkozások,
típusa, mértéke, költsége az ellátás mértéke és
értéke előre pontosan nem
meghatározható (az
előfordulási
valószínűségek átlagos
alkalmazások értéke előre
nem ismert)

Díjparaméter meghatározás felmérésre alapozva, szakmai

protokoll alapján kontroll: az ellátáshoz szükséges
beavatkozások, az ellátás mértéke és értéke előre pontosan
nem meghatározható, de szakmai protokoll alapján a kulcs
eljárások, minimum ellátási követelmények ellenőrizhetők
 Díjparaméter karbantartás alaptípusai

• Eseti karbantartás, kalkuláció: egyedi beadvány alapján új 
beavatkozás, szolgáltatás kalkulációja, vagy korábban 
meghatározott paraméter revíziója
• Részleges karbantartás: egy adott orvosi szolgáltatás csoport 
kalkulációjának felülvizsgálata, vagy adott költségelem 
általános átszámítása (pl. bérköltség, ha általánosan 
emelkednek a bérek.)
• Átfogó karbantartás:  valamennyi egészségügyi szolgáltatásra  
kiterjedő, felmérésre és szakmai kontrollra alapozott 
karbantartás.
IV.  A jelentési rendszer a  HBCs
alkalmazásához
A finanszírozás folyamatai   ‐
informatikai háttér

Az osztályozási rendszer technikai megvalósítása 
számítógépes háttérrel történik
A besorolás alapvető inputjai: 
‐ az ellátási esetek bázis adatai
‐ HBCs csoportok definícióit tartalmazó
adatbázisok
‐ a logikai lépéseket megvalósító algoritmusok,  
mint pl
„végső” finanszírozási eset kiválasztása
elfogadott társult betegségek meghatározása
„súlyos” társult betegség kritériumának
ellenőrzése 
besorolási ág kiválasztása: 
műtétes nem műtétes
HBCs csoport kiválasztása  
Beküldési rekordkép

Ellátási eset
Felvételi adatok
azonosítók

Ellátás jellege,
típusa,
finanszírozási
kategóriák

Betegségek Beavatkozások
Távozási adatok
ismétlődő ismétlődő
Technikai előírások: beküldési rekordtípusok
 A teljesítmény mérés alapja: az elvégzett 
ellátás és az eredmények jellemzőinek meghatározása
 A teljesítmény mérés alapja: az elvégzett 
ellátás és az eredmények jellemzőinek meghatározása
 A kórházi bázisadatok meghatározása a HBCs
rendszer működtetésének alapja
A Magyar Minimal Basic Data‐Set fő adatkörei

Minimum Data Set (MDS) 3.0

Coding Manual: item-by-item
instructions for completing Elszámolási 
the MDS 3.0 (Paperback) Elszámolási  kategória és díj 
By: Centers for Medicare and Medicaid meghatározásáh
Services, Derrick Grant jogosultság 
ellenőrzéséhez  oz szükséges 
More About this Product
adatok: 
szükséges 
betegség, 
adatok: TAJ, 
beavatkozások, 
Szolgáltató, 
felvétel‐
Térítési  
távozás
kategória
Egyéb szakmai 
ellenőrzéshez 
elemzéshez 
szükséges adat : 
nosocomiális
fertőzés
Néhány kiemelt adatmező
–Térítési kategória ‐ Ki fizet az ellátás után
E. elszámoláson alapuló nemzetközi szerződés alapján történő ellátás, Közösségi 
szabály alapján történő ellátás
F. magyar biztosítással rendelkező betegnek az Ebtv. 18. § (6) bekezdésének l) pontja 
szerinti, kizárólag orvosbiológiai kutatás keretében végzett beavatkozást is tartalmazó 
ellátása
G. magyar biztosítással rendelkező betegnek az Ebtv. 18. § (6) bekezdésének l) pontja 
szerinti, kizárólag orvosbiológiai kutatás keretében végzett beavatkozása miatt 
bekövetkezett szövődmény ellátása
H. harmadik országbeli állampolgárnak a harmadik országbeli állampolgárok 
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 
114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 140. §‐a szerinti ellátása

K. külföldi donor ellátása

M. magyar biztosítás alapján méltányosságból átvállalt térítés ellenében végzett 
ellátás

R. magyar biztosítás alapján, az Ebtv. 23. §‐a szerint részleges térítés ellenében 
végzett ellátás

S. Magyarország területén tartózkodó beteg 4. § (10) és (11) bekezdése szerinti, más 
forrásból meg nem térülő sürgősségi ellátása
Néhány kiemelt adatmező –Térítési kategória
T. uniós beteg részére magyar egészségügyi szolgáltató által határon átnyúló 
egészségügyi ellátás keretében végzett ellátás

V. magyar biztosított külföldi ellátása a szociális biztonsági rendszerek 
koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján

Y. magyar biztosított külföldi ellátása a határon átnyúló egészségügyi ellátás 
keretében

W. magyar biztosítás alapján magyarországi szolgáltató által a külföldön történő 
gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 5. §
(3) bekezdése szerint végzett ellátás

0. élsportoló speciális ellátása
 18.   A felvétel jellege: hogyan érkezett 
a páciens a kórházba  ‐ beutalási kompetencia
1. más fekvőbeteg gyógyintézetből visszahelyezve
2. más fekvőbeteg gyógyintézetből áthelyezve
3. intézeten belüli fekvőbeteg‐ellátó szervezeti egység‐ből áthelyezve
4. háziorvos, egyéb alapellátó beutalta
5. más intézet járóbeteg‐szakellátó munkahelye beutalta
6. saját intézet járóbeteg‐szakellátó munkahelye beutal‐ta
7. beutaló nélkül, mentővel
8. beutaló nélkül
9. saját osztály visszarendelte
A. adaptációs szabadságról visszavéve
C. az előző rekord folytatása
D. az Adatlapot kitöltő osztályon született újszülött
E. bírósági, igazságügyi‐orvosszakértői beutalás
 19.   A felvétel típusa: ellátási igény szerint‐
sürgősségi vagy speciális ellátások kiválasztása

A. Az egészségügyi 
ellátás szempontjából
B. Jogi elbírálás 
1. sürgős ellátás alapján

2. nem sürgős ellátás 1. saját kérésre 
(önkéntes, a beteg 
tényleges vagy
3. egynapos ellátás valószínűsíthető 
beleegyezésével)

4. kúraszerű ellátás 2. nem önkéntes 
(kényszergyógykezelt, 
5. aktív ellátás krónikus  bíróságiszemlére 
osztályon kötelezett)
 Személy azonosító adatok

5. Személyazonosító típusa Beteg életút  Kórházi ellátás  

0. a személyazonosító jel nincs  követés azonosítás
kitöltve

1. TA J szám
6. Személyazonosító
2. 6 hónapnál fiatalabb gyermek  Jel: TAJ szám, illetve a 
képzett TAJ száma személyazonosító típusának 
megfe‐lelő egyéb azonosító7.  7. Törzsszám: A beteg 9 
Törzsszám jegyű törzsszámát kell 
3. útlevélszám
megadni
4. Segítő Jobb engedélyének 
száma

5. menedékes, kérelmező, 
befogadó igazolvány száma
6. ismeretlen TAJ számú elhunyt 
személy, illetve isme‐retlen 
beteg
 A beteg további sorsa ‐ betegút követés,
technikai jelzés 

1. belső kórházi áthelyezés

2. más fekvőbeteg gyógyintézetbe 
történő áthelyezés

3. otthonába bocsátva

4. meghalt
A hónap végén még bent 
5. részszámla fekvő betegek

6. otthonába adaptációs 
szabadságra bocsátva

7. önkényesen távozott

BNO, OENO magas esetszáma 
8. szociális otthonba távozott
esetén 
C. folytató rekord következik
 Néhány kiemelt adatmező –
Térítési kategória                     

1. magyar biztosítás alapján végzett térítésmentes ellátás

2. magyar biztosítással nem rendelkező menekült ellátása
3. államközi szerződés alapján végzett sürgős ellátás
4. egyéb, magyar biztosítással nem rendelkező vagy más hatályos rendelkezés alapján térítésköteles 
ellátás
5. magyar biztosítással nem rendelkező menedékes ellátása
9. külföldön élő magyarok központi költségvetésből támogatott ellátása
A. befogadott külföldi állampolgár

D. menekült, menedékes státuszt kérelmező
 Osztályozási rendszerek, kódrendszerek  fő 
típusai az egészségügyi ellátásban
Nemzetközi: nemzetközi
szervezet által kiadott 
(BNO) 

Nem
Országos: jogszabályban,  Egészségügyi kizárólagosan
közleményben kihirdetett  egészségügyi
(irányítószám)

(Közhiteles 
nyilvántartások)

Egyszerű kódrendszer: az elemi entitás egy 
jellemzőjére kialakított osztályozás (BNO)

Komplex kódrendszer:  vizsgált objektum több 
jellemzője alapján, szabályozott besorolási eljárás 
eredményét meghatározó kódrendszerek 
 Az egészségügyi ellátás alapvető egyszerű 
kódrendszerei 
Egészségügyi szolgáltatók kódrendszere

Egészségügyi szakmák kódrendszere

Betegségek osztályozási rendszere  WHO

Orvosi Eljárások osztályozási rendszere

Funkciók Nemzetközi  rendszere  WHO
 A  betegségek és a beavatkozások minősítése –
betegség meghatározása, kapcsolat jelzése
Beavatkozás 
0. beutaló/iránydiagnózis
1. ápolást indokló fődiagnózis alapjául minősítése
szolgáló betegség
2. áthelyezést indokló fődiagnózis 1. a kórházi ápolást indokló fődiagnózis miatt
3. ápolást indokló fődiagnózis végzett be‐avatkozás
4. szövődmény 2. a kórházi ápolást indokló fődiagnózis miatti
5. kísérő betegség további be‐avatkozás
6. a halál közvetlen oka a klinikus szerint
7. kórbonctani alapbetegség
3. kísérő betegség miatt végzett beavatkozás
8. a halál közvetlen oka a kórbonctan 4. szövődmény miatt végzett beavatkozás
szerint 5. donorból történő szervkivétel
9. kórbonctani kísérő betegség 6. kórház által vásárolt, de tételesen finanszírozott
A. megelőző ok a kórbonctan szerint beépí‐tett anyag, implantátum
B. a halál alapjául szolgáló betegség a klinikus szerint 7. beteg által vásárolt implantátum
C. nosocomiális eredetű szövődmény a kezelés
következtében
8. tételesen finanszírozott beépített anyag, 
D. egyéb szövődmény a kezelés következtében implantátum
E. sérülések és mérgezések külső okai 9. promóciós implantátum
F. funkcionális (FNO) kód felvételkor A. kórház által vásárolt, nem tételesen finanszírozott
T. funkcionális (FNO) kód távozáskor be‐épített anyag, implantátum
K. kiegészítő kód a „*” jelű BNO kóddal a „3” típusú
diagnózisra
M. daganatos megbetegedések morfológiai kódja
R. rehabilitációt igénylő diagnózis
V. az egészségügyi szolgálat igénybevételét befolyásoló Betegség 
tényezők
minősítés
 A  betegségek és  állapotok kódolása –
a BNO‐10  (ICD) kódrendszer                   

A betegségek osztályozására szolgáló nemzetközi kódrendszer, 
hivatalosan a WHO adja ki. 

Már több verzió kiadásra került, jelenleg 1996‐tól kezdődően 
a BNO‐10 kódrendszer van érvényben.

Kezdetben a haláloki diagnózisok meghatározására szolgált, 
ma már minden  célra alkalmazzák.

Gyakori, hogy ugyanazon megbetegedés kétféle kóddal is 
meghatározható, mint az un.  *    és  tőr jelű tételek: 
ugyanazon megbetegedés többféle szempontból minősíthető.   
 A  betegségek és  állapotok kódolása –
a BNO‐10  (ICD) kódrendszer                   

5 jegyű kódrendszer, 4 jegy mértékig a WHO szabályozza, 5. 
pozíció szolgál a nemzeti alkalmazásokra

Megbetegedésenként 
különböző fejezetek: 
pl. A jelű: fertőző betegségek, 
C: rosszindulatú daganat
 A  betegségek és  állapotok kódolása –
a BNO‐10  (ICD) kódrendszer                   

• pontos definíció a betegség stádiumára
Egy  • pontos definíció a diagnózis meghatározásának 
pontosságára
megbetegedést  • nem pontos meghatározás a betegség stádiumára kmn
jelölő kódok • nem pontos meghatározás a meghatározás   
pontosságára mno

Több  • Ennek oka:ha csak egy kód határozható meg, akkor is 
kifejezhető legyen a többszöri megbetegedés, vagy 
megbetegedést  betegség folyamat, MO‐on ez probléma megoldott a 
több BNO kiválasztásával, diagnózis típus jelzés 
jelölő kódok alkalmazásával.
 A  betegségek és  állapotok kódolása –
a BNO‐10  (ICD) kódrendszer  fejezetei    
BNO‐10‐01 – Fertőző és parazitás betegségek A00–B99
BNO‐10‐02 – Daganatok C00–D48 Betegségek
BNO‐10‐03 – A vér és a vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő 
D50–D89
bizonyos rendellenességek
BNO‐10‐04 – Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek E00–E90
BNO‐10‐05 – Mentális és viselkedészavarok F00–F99
BNO‐10‐06 – Az idegrendszer betegségei G00–G99
BNO‐10‐07 – A szem és függelékeinek betegségei H00–H59
BNO‐10‐08 – A fül és a csecsnyúlvány megbetegedései H60–H95
BNO‐10‐09 – A keringési rendszer betegségei I00–I99
BNO‐10‐10 – A légzőrendszer betegségei J00–J99
BNO‐10‐11 – Az emésztőrendser betegségei K00–K93
BNO‐10‐12 – A bőr és bőralatti szövet betegségei L00–L99
BNO‐10‐13 – A csont‐izomrendszer és kötőszövet betegségei M00–M99
BNO‐10‐14 – Az urogenitális rendszer megbetegedései N00–N99
BNO‐10‐15 – Terhesség, szülés és a gyermekágy O00–O99
BNO‐10‐16 – A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok P00–P96
BNO‐10‐17 – Veleszületett rendellenességek, deformitások és 
Q00–Q99
kromoszómaabnormitások
BNO‐10‐18 – Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és 
laboratóriumi leletek
R00–R99 Állapotok, tünetek
BNO‐10‐19 – Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményei S00–T98
BNO‐10‐20 – A morbiditás és mortalitás külső okai V01–Y98
BNO‐10‐21 – Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való 
Külső tényező
Z00–Z99
kapcsolatot befolyásoló tényezők
Igénybevételi okok
A  betegségek és  állapotok kódolása –
a BNO‐10  (ICD) kódrendszer kódjainak
fő kategóriái          

A tőr jelű tételek az 
elsődlegesek: a 
betegség természetét, 
eredetét jelzik, a 
kórokozó  szerint.

G01H0 * Agyhártyagyulladás máshova osztályozott bakteriális

betegségekben
G0200 * Agyhártyagyulladás máshova osztályozott
A csillag  jelű tételek  vírusbetegségekben
másodlagosak, a  G0210 * Agyhártyagyulladás mycosisokban
G0280 * Agyhártyagyulladás egyéb más. oszt. fertőző és
szervrendszeri lokalizációt, a  parazitás betegségekben
manifesztáció helyét jelölik.

Jelzés nélküli  BNO tételek
 Igénybevételi okok jelzése a
BNO‐10 kódrendszerben

Z7100 Más személyről konzultáló személy 0 0 99 19950101 29991231

Z7110 Kórisme nélküli beteg, aki tünetektől fél 0 0 99 19950101 29991231
Z7120 Leletek magyarázatáért jelentkező beteg 0 0 99 19950101 29991231
Z7130 Diétás tanácsadás 0 0 99 19950101 29991231
Z7140 Részegeskedéssel kapcsolatos tanácsadás, 0 0 99 19950101 29991231
gondozás
Z7150 Tanácsadás és felügyelet kábítószerszedés ügyben 0 0 99 19950101 29991231
Z7160 Tanácsadás dohányzás ügyben 0 0 99 19950101 29991231
Z7170 Tanácsadás HIV ügyben 0 0 99 19950101 29991231
Z7180 Más tanácsadás 0 0 99 19950101 29991231
Z7190 Tanácsadás, k.m.n. 0 0 99 19950101 29991231
Z7200 Dohányzás 0 0 99 19950101 29991231
Z7210 Alkoholizmus 0 0 99 19950101 29991231

Speciális ellátási okok definiálására szolgál: pl.  Kísérő 
személy ellátása, szociális indikáció miatt végzett ellátás, 
stb. 
 Mérgezések, balesetek  külső okainak 
osztályozása                   

X20H0 Mérges kígyók és gyíkok által okozott mérgezés 0 0 99 19950101 29991231

X21H0 Mérges pókok csípése 0 0 99 19950101 29991231
X22H0 Skorpió csípése 0 0 99 19950101 29991231
X23H0 Méhek, lódarazsak és darazsak csípése 0 0 99 19950101 29991231
X24H0 Százlábú és mérges százlábú (trópusi) csípése 0 0 99 19950101 29991231
X25H0 Egyéb mérges arthropodák csípése 0 0 99 19950101 29991231
X26H0 Mérges tengeri állatok és növények csípése 0 0 99 19950101 29991231
X27H0 Egyéb mérges állatok csípése 0 0 99 19950101 29991231
X28H0 Egyéb mérges növények csípése 0 0 99 19950101 29991231
X29H0 Mérges állat vagy növény csípése, k.m.n. 0 0 99 19950101 29991231
X30H0 Természetes eredetű excesszív hőség által okozott 0 0 99 19950101 29991231
ártalom
X31H0 Természetes eredetű excesszív hideg által okozott 0 0 99 19950101 29991231
ártalom
X32H0 Napsugárzás által okozott ártalom 0 0 99 19950101 29991231

Balesetek okainak értékeléséhez alkalmazandó, 
üzemi és egyéb baleseti megtérítéses ügyek 
elszámolásának alapja.
 Funkciók Nemzetközi Osztályozása FNO

WHO kódrendszer

5 jegyű kódok

A fontos életfunkciók működésének osztályozására szolgált

A Kórházi Adatlapon F vagy T diagnózis típussal  kell jelölni a magyar rendszerben
Az első 4 jegy a funkció azonosítására, az utolsó a funkcióvesztés mértékének 
osztályozására szolgál
Kitöltése a krónikus beteg ellátásban kötelező

Rövidített lista került bevezetésre
b jelű kódok különböző szervrendszerek működésére, a d jelű kódok az önellátás 
különböző funkcióira vonatkoznak.
 Példák FNO kódokra

b4400 Légzési funkciók (nincs probléma)

b4401 Légzési funkciók (enyhe probléma)
b4402 Légzési funkciók (mérsékelt probléma)
b4403 Légzési funkciók (súlyos probléma)
b4404 Légzési funkciók (totális probléma)
b4408 Légzési funkciók (k.m.n. probléma)
b4450 Légzőizmok funkciói (nincs probléma)
b4451 Légzőizmok funkciói (enyhe probléma)
b4452 Légzőizmok funkciói (mérsékelt probléma)
d2300 Napi rutin feladatok elvégzése (nincs probléma) b4453 Légzőizmok funkciói (súlyos probléma)
d2301 Napi rutin feladatok elvégzése (enyhe probléma) b4454 Légzőizmok funkciói (totális probléma)
d2302 Napi rutin feladatok elvégzése (mérsékelt probléma)
d2303 Napi rutin feladatok elvégzése (súlyos probléma)
d2304 Napi rutin feladatok elvégzése (totális probléma)
d2308 Napi rutin feladatok elvégzése (k.m.n. probléma)
d3100 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (nincs probléma)
d3101 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (enyhe probléma)
d3102 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (mérsékelt probléma)
d3103 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (súlyos probléma)
d3104 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (totális probléma)
d3108 Kommunikáció beszélt üzenetek megértésével (k.m.n. probléma)
d3300 Beszéd (nincs probléma)
d3301 Beszéd (enyhe probléma)
d3302 Beszéd (mérsékelt probléma)
Az egészségi állapot leírása a BNO
rendszerben

ápolást
alapbetegség indokló fő
betegség

kísérő
szövődmény
betegség
A  betegség folyamatok kapcsolatának
kifejezése a betegség típus jelzésekkel

Nosocomiális
szövődmény a 
kezelés miatt

Szövődmény a
Kórházi
fődiagnózis
Alapbetegség ellátást indokló
kiterjedés
fődiagnózis
következtében

Kiegészítő kódok
Egyéb
szövődmény
a kezelés
miatt

Kísérő 
megbetegedés
 Kódolási  szabályok  (10/2012 NEFMI)
Mikor  és hogyan  meghatározni a 
diagnózisokat  

Az osztályos ellátást jellemző diagnózisokat az osztályos ellátás végén
kell meghatározni az összes vizsgálati eredmény birtokában. Ez a szabály 
nem jelenti azt, hogy a beteg állapotát az osztályos ápolás végén 
fennálló helyzet szerint kell megadni. Azt fejezi ki, hogy az ápolás 
okainak végleges meghatározását a diagnosztikai vizsgálatok elvégzése 
után, az összes lényeges ismeret birtokában, az ismeret szintjének 
megfelelően, az osztályos elbocsátáskor célszerű definiálni. Kivételt 
képeznek a szabály alól az F jelű FNO kódok, amelyeket a felvételkori 
állapotnak megfelelően kell kitölteni. 

Az ellátás jellemzőinek meghatározásához kiválasztott  diagnózisoknak 
és diagnózis típus minősítéseknek meg kell egyezni a valósággal, a beteg 
kóranyagában,  zárójelentésében feltüntetett diagnózisokkal és 
minősítésekkel, nem lehetnek ellentmondásban a szakmai 
dokumentációkban leírtakkal.
 Kódolási  szabályok  (10/2012 NEFMI)

Egy betegség nem adható meg a definiáltság tekintetében

alacsonyabb szintű, általánosabb megnevezéssel jelzett BNO
kóddal, definícióval, mint ahogy a betegség ‐ az adott
osztályos ellátás vagy a megelőzően végzett egészségügyi
ellátások során végzett, még érvényes, dokumentált eljárás
alapján ‐ diagnosztikus eljárásokkal már meghatározásra
került, figyelembe véve a BNO kódrendszer tételei által
biztosított kódolási lehetőségeket.
 Kódolási  szabályok  (10/2012 NEFMI)

Kórházi ápolást indokló fődiagnózisként a beteg azon kórisméjét kell

kiválasztani, amely az osztályos ellátást szükségessé tette, fő oka volt a
betegen végzett vizsgálatoknak és beavatkozásoknak. Ha nem állítottak
fel diagnózist, akkor a főtünetet, vagy problémát kell helyette
kiválasztani. A választást az orvosnak kell elvégezni, a fő állapotnak,
vagy problémának az egyéb állapotoktól és problémáktól való
megkülönböztetésével. Kitöltése minden esetben kötelező. Csak egy
diagnózis kaphatja ezt a minősítést. "3" típusjellel minősítve kell
kódolni. Ha több jelentős oka volt a kórházi kezelésnek ‐ azaz
egymástól függetlenül, párhuzamosan, többféle megbetegedési
folyamat is jellemezte az ellátott esetet – az a megbetegedési
folyamatot kell kiválasztani, amely leginkább felelős a ráfordításokért.
A kiválasztott fő megbetegedési folyamatnak a kódolási szabályok
szerinti fődiagnózisát kell ezzel a minősítéssel kódolni.
 Kódolási  szabályok  (10/2012 NEFMI) 
Kezelt betegség 

Az ápolást indokló • csak olyan betegség lehet, amelyet kezeltek. Ebben az esetben kezelt betegség 
az lehet, amelyre az osztályos ellátás során legalább egy releváns vizsgálatot 
fődiagnózis  (amely lehet korábban, az adott ellátást megelőzően  már  elvégzett, 
dokumentált vizsgálat kontrollja is)  és egy releváns terápiát végeztek, kivéve a 
(főbetegség) rövid ellátásokat és a sine morbo állapottal jellemezhető ellátásokat. 

• vagy egy releváns terápiát vagy egy releváns 
Rövid ellátás esetén diagnosztikát el kell végezni. 

Sine morbo ellátás  • legalább egy vizsgálatot el kell végezni, vagy meg 

kell jelölni a kórházi ellátás igénybevételének  okát  
esetén „V” típusú kód alkalmazásával. 

Dokumentálni az ellátás során kezelt betegséget lehet.
 Kódolási  szabályok  (10/2012 NEFMI)
Alapbetegség 

Az ápolást indokoló fődiagnózis alapjául szolgáló 
betegség (alapbetegség) minősítéssel az ellátott 
osztályos ellátási esetének azon diagnózisát kell 
megjelölni, amely a kórházi kezelést indokoló 
fődiagnózis kialakulásának alapjául szolgált, a 
kialakulásához közvetlenül hozzájárult. A 
meghatározása kötelező, „1” jellel kell kódolni. Ezzel 
a minősítéssel kizárólag egy diagnózis jelölhető. Az 
ápolást indokoló fődiagnózis és az ápolást indokoló 
fődiagnózis alapjául szolgáló betegség azonos is 
lehet.
 Kódolási  szabályok   (10/2012 NEFMI)
BNO  kód használatára vonatkozó speciális
szabályok  a fekvőbeteg szakellátásban 

Jelentős a  tiltott  ‐ fődiagnózisosként 
nem elfogadott  ‐ kódok listája

Egyes BNO kódok kizárólag 
beavatkozásokkal együtt fogadhatók el 
fődiagnózisként

Meghatározott BNO kódok csak  "K„ típus 
jellel  minősítve kódolhatók le a 
fődiagnózis együtt további jellemzéseként
 Az egészségi állapot leírásának pontosítása 
Az egészségi állapot leírása‐ kiegészítő 
a kiegészítő  jellegű betegség típus 
jellegű kódok 
jelzésekkel

kiegészítő  kiegészítő  kiegészítő 

kiegészítő  kód: 
kód:  kód: fő 
kód:  daganatra
igénybevétel  diagnózisra  
sérülésre  „E”
okára „V” „M” „K” 
 Kódolási  szabályok   (10/2012 NEFMI)
Szövődmények  meghatározása
Szövődmények 

Szövődményként kell 
feltüntetni azt a  • az ápolást indokló fődiagnózis
diagnózist, amely következményeként kialakult szövődmény ("4"
típusjel),
‐ az ápolást indokló fő  • beteg kórházi ellátása során a kezelés
kórisme, vagy  következtében kialakult nosocomiális eredetű
fertőzés ("C" típusjel), vagy
‐ a gyógykezelés  • a kezelés egyéb hatása miatt kialakult
következményeként  szövődmény ("D" típusjel).
jelentkezett.
• Nem kerülhet „4” típusjelzéssel minősített
A szövődményeket az  szövődményként megjelölésre az a
eredetük alapján  légzéselégtelenség, keringési probléma, fertőzés,
sérülés, vagy egyéb probléma, amely az adott
minősítve kell  kórházi ellátás során keletkezett az ellátás során
meghatározni. végzett műtét, vagy egyéb beavatkozás
következményeként. Ezek az adott ellátás során
A szövődményeknek  minden esetben csak „C” és „D” minősítéssel
három fajtája kerülhet  kódolhatók.
megkülönböztetésre: 
 Kódolási  szabályok   (10/2012 NEFMI)
Elhatárolási szabályok
alapdiagnózis –fődiagnózis ‐ szövődmény

A megbetegedés stádiumának súlyosbodása két féle alapformában

következhet be és ennek megfelelően a betegség folyamatot eltérő
módon kell kódolni:
a. Az adott megbetegedés progrediál saját rendszerén belül. Amennyiben erre kerül
sor a kórházi ellátást megelőzően vagy az ellátás során a  folyamatot mindig az
„alapbetegség – fődiagnózis” kapcsolattal kell leírni oly módon, hogy az osztályos ellátás
során ellátott előre haladott stádiumú megbetegedést kell fődiagnózisként megadni és az
eredeti megbetegedést alapdiagnózisként definiálni.

b. A megbetegedés stádiuma változik azáltal is, hogy a megbetegedés más

szervrendszerre is kiterjed. Ez a folyamat a „fődiagnózis – szövődmény a fődiagnózis
miatt” kapcsolat meghatározásával írható le.   
 Speciális ellátások definiálása
Szülés első kórházi ellátása 
az első ápoló osztályon

1. Az "1" típusú diagnóziskódban ismert patológiás terhesség esetén meg 
kell adni a terhességet jellemző BNO‐kódot. Normális terhesség szülési 
eseménye során ez a kód megegyezik a "3" típusú  szülési diagnózissal.

2. A "3" típusú diagnózissal kell meghatározni a szülés fő jellemzőit: egyes 
vagy többes szülés, szülés módja O8000‐O8492 kódokkal.

3. A BNO‐10 XV. fejezetében –„Terhesség, szülés és a gyermekágy”–
megjelölt, a szüléshez kapcsolódó egyéb rendellenességeket a megfelelő 
típusjellel minősítve, kísérő vagy szövődményes megbetegedésként kell 
beírni. Ha a szülés problémás volt, kötelező feltüntetni a kezelt kísérő 
betegségeket, az állapottal összefüggő szövődményeket, valamint a kezelt 
vagy nem kezelt, az ellátás miatt bekövetkező szövődményeket.
 Speciális ellátások definiálása,,,,

"V" típusjellel minősítve kötelező megadni a szülés miatti első 
igénybevétel jelzésére és a szülés eredményére vonatkozó 
kódokat (Z370‐Z379). Ezek a kódok csak a szülést ellátó első 
ápoló osztályon jelenhetnek meg.

5. Szülés esetén az anya adatlapjára rá kell írni az újszülött –
ikerszülés esetén az első újszülött – törzsszámát is.

2. További kórházi ellátások kódolása a szülést követően

1. Elsősorban a továbbküldés okával összefüggő, a ténylegesen 
kezelt állapotokat meghatározó BNO tételeket kell alkalmazni.
Speciális ellátások definiálása,,,,: normál szülés

Diagnózis 
típus             Kód    Megnevezés

O8090 Spontán egyes szülés

k.m.n.

O8090 Spontán egyes szülés

k.m.n.

Z3700 Egyszeres élveszülés

 Kísérő megbetegedések

Kísérő betegségként kell feltüntetni azt a megbetegedést,

amely a fődiagnózissal egy időben, vagy az adott ápolást
megelőzően jelentkezett, de nincs ok–okozati
kapcsolatban a fődiagnózissal, azzal párhuzamosan zajló
betegség folyamat. Ezen oksági összefüggés alól kivételt
képez, így kísérőbetegségnek minősül a trauma esetén
keletkezett, a fődiagnózistól eltérő sérülés, ha
kísérőbetegségként minősíthető, és akár a fődiagnózissal
azonos, akár attól eltérő testtájon keletkezett. Az
általános szabályoknak megfelelően ugyanazon elváltozást
eltérő kóddal jelölni nem szabad. A kísérő megbetegedést
"5" típusjellel kell feltüntetni.
 A kórházi ellátást indokló fődiagnózis, a 
fődiagnózis szövődménye

Nem adható meg egy besorolási szempontnak számító

beavatkozás mellett fődiagnózisként olyan betegség, amely az
eredeti betegség tüneteként, vagy szövődményeként lépett
fel, akkor sem, ha
• a tünet, a szövődmény megjelenése adott okot a vizsgálatok
elkezdésére, és
• ez a tünet, szövődmény csak az eredeti betegség
megismerését követően az eredeti betegség megoldására
végzett beavatkozással szüntethető meg.
 1. esettanulmány

68 éves beteget, akit 2 évvel korábban stroke miatt már kezeltek

kórházban, súlyos bakteriális eredetű tüdőgyulladással ápolták az A 
kórház Tüdőosztályán 22 napig. 
A benntfekvés során a beteget az 5. naptól kezdődően 10 napig
decubitus miatt kezelték.

J1590    Bakteriális tüdőgyulladás kmn

I6120    Agyállományi vérzés féltekében

kmn. 

L89H0   Decubitus fekély
 1. esettanulmány: feladat az ellátott beteg 
betegségeinek minősítése a HBCs/Kórházi Adatlap 
szempontjából

68 éves beteget, akit 2 évvel korábban stroke miatt már

kezeltek kórházban, súlyos bakteriális eredetű
tüdőgyulladással ápolták az A kórház Tüdőosztályán 22 
napig. A benntfekvés során a beteget az 5. naptól kezdődően 
10 napig decubitus miatt kezelték.

J1590    Bakteriális tüdőgyulladás kmn

J1590    Bakteriális tüdőgyulladás kmn

D = szövődmény a 
L89H0   Decubitus fekély kezelés következtében

I6120    Agyállományi vérzés féltekében kmn

Nem kódolható
 2. Esettanulmány: mi a hiba a kódolásban

A 34 éves súlyos légzéselégtelenség állapotban lévő beteget Bronchopneumonia
miatt kezelték  a kórházba 10 napig. A betegséget képalkotó vizsgálattal is igazolták, 
majd gyógyszeres kezelést kapott. A 3. Napon a betegnél pitvari fibrillatio alakult ki, 
amelyet az EKG vizsgálat, valamint UH vizsgálat eredménye igazolt, ezt követően 
gyógyszeres terápiát kapott. 

Bronchopneumonia, k.m.n. 1 J1800

Bronchopneumonia, k.m.n. 3 J1800
Bronchopneumonia, k.m.n. 2 J1800
Septicaemia, k.m.n. 4 A4190
Légzési rendellenesség, k.m.n. 4 J9890
Pitvari fibrillatio és flutter 5 I48H0
Atheroscleroticus szívbetegség 5 I2510
Általános és, k.m.n. atherosclerosis 5 I7090
Hypertensiv szívbetegség (congestiv) szívelégtelenség nélkül 5 I1190
 2. Esettanulmány: mi a hiba a kódolásban

A 34 éves súlyos légzéselégtelenség állapotban lévő beteget 
Bronchopneumonia miatt kezelték  a kórházba 10 napig. A 
betegséget képalkotó vizsgálattal is igazolták, majd gyógyszeres 
kezelést kapott. A 3. napon pitvari fibrillatio alakult ki, amelyet az 
EKG vizsgálat, valamint UH vizsgálat eredménye igazolt, ezt 
követően  erre a megbetegedésre gyógyszeres terápiát kapott. 

Bronchopneumonia, k.m.n. 1 J1800

Bronchopneumonia, k.m.n. 3 J1800
Bronchopneumonia, k.m.n. 2 J1800
Septicaemia, k.m.n. 4 A4190
Légzési rendellenesség, k.m.n. 4 J9890
Pitvari fibrillatio és flutter 5 I48H0
Atheroscleroticus szívbetegség 5 I2510
Általános és, k.m.n. atherosclerosis 5 I7090
Hypertensiv szívbetegség (congestiv) szívelégtelenség nélkül 5 I1190

Nem kezelt betegség 
Ugyanazon betegség kétszer nem irható 
le Fődiagnózis
tünete.
 3. Esettanulmány: mi a hiba a kódolásban

A veseelégtelenségben szenvedő beteget, akit rendszeresen dializálnak, és 
emiatt kezelés nélkül folyamatosan anaemiás állapotban lenne, 10 napig 
kezelték a kórházban. A beteg az anaemiára EPO kezelést kapott. 

Általános és, k.m.n. atherosclerosis 1 I7090

Ütőérszűkület 2 I7710
Krónikus veseelégtelenség, k.m.n. 3 N1890
A végtagi ütőerek atherosclerosisa 5 I7020
Ütőérszűkület 5 I7710
Anaemia egyéb, máshova osztályozott krónikus betegségekben 5 D6380
 3. Esettanulmány: mi a hiba a kódolásban

A beteg  krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteget, akit 
rendszeresen dializálnak,a kórházi ellátás során is kapott kezelést, 
és emiatt terápia  nélkül folyamatosan anaemiás állapotban lenne, 
15 napig kezelték a kórházban. A beteg az anaemiára EPO kezelést 
kapott. 

Általános és, k.m.n. atherosclerosis 1 I7090

Ütőérszűkület 2 I7710
Krónikus veseelégtelenség, k.m.n. 3 N1890
A végtagi ütőerek atherosclerosisa 5 I7020
Ütőérszűkület 5 I7710
Anaemia egyéb, máshova osztályozott krónikus betegségekben 5 D6380

Nem kapott
kezelést a
betegségre Ugyanazon  A kezelés egyéb szövődménye  D
megbetegedés
 Orvosi eljárások kódrendszere: OENO

Alapja WHO kódrendszer: ICPM International Classification of 
Procedure in Medicine

Magyar adaptáció: számos fejezete az új technológiáknak 
megfelelően kiegészítésre került

5 jegyű kódrendszer

Diagnosztikai és terápia csoportonként strukturált kódrendszer 
(pl. 2. fejezet: labor vizsgálatok, 3 fejezet: képalkotó eljárások, 4. 
fejezet: megelőzés, 5. fejezet: műtét)  
Orvosi eljárások kódrendszere: OENO
 OENO kódrendszer

KOD PONT NEV N AL FE FLERV_KEZERV_VEG

5812G 0 Sacroiliacalis izület lemezes rögzítése 0 0 99 T 20010401 29991231
5812F 0 Sacroiliacalis izület csavaros rögzítése 0 0 99 T 20010401 29991231
5812H 0 Medence fixateur externnel synthesis 0 0 99 T 20010401 29991231
57911 0 Acetabulum törés rögzítése 0 0 99 T 20010401 29991231
57912 0 Csípőlapát törés rögzítés /lemez,csavar / 0 0 99 T 20010401 29991231
5893F 0 Latissimus dorsi érnyeles bőr, izomlebeny 0 0 99 T 20010401 29991231
8362A 0 Velőűrszeg eltávolítás + öblítő drainage 0 0 99 T 20010401 29991231
58023 0 Arthroscopos Pridie fúrások 0 0 99 T 20010401 29991231
5789D 0 Segment transp. osteotomia seu:végtaghossz.tibián /fixextern0 0 99 T 20010401 29991231
82093 0 Repositio obtecta luxationis humeroscapularis 0 0 99 T 20010401 29991231
82094 0 Repositio obtecta luxationis carpalis 0 0 99 F 20010401 29991231
82095 0 Repositio obtecta luxationis coxae 0 0 99 F 20010401 29991231
82096 0 Repositio obtecta digitorum 0 0 99 F 20010401 29991231
83246 0 Derékszögü felhasított körkörös gipsz 0 0 99 F 20010401 20021231
 Beavatkozások: OENO kódrendszer 
szerint

• Nem minden beavatkozást kell a Kórházi Adatlapon 
jelenteni, csak a kiemelt ellátásokat (orvosi 
szempontból, osztályozási szempontból jelentős 
beavatkozások). 
• A beavatkozás típusának meghatározásánál meg kell 
jelölni  a viszonyt a diagnózisokkal.  
V. A  HBCs rendszer besorolási 
szabályai
 HBCs kiemelt besorolási szempontok

Fő  Társult 
Fő diagnózis
beavatkozások betegségek

Igazoló 
Életkor Felvétel módja
eljárások

Testsúly 
Távozás módja
(újszülöttek) 

Besorolási kifejezések
.‐ Fő diagnózis 
‐ Fő diagnózis   és beavatkozás  együtt
.‐ Fő diagnózis és (beavatkozás1 vagy 
beavatkozás2)
‐Fő diagnózis és  Társult betegség és 
Beavatkozás, 
‐ Fő diagnózis és Súlyos  társult betegség
 HBCs minta lista 

** Főcsoport: 05 Keringésrendszeri betegségek Alsó  Felső  Normatív  Súlyszám

határnap határnap nap

* 05P 176A Szívbillentyű műtétek, katéterezéssel 4 45 21 10,40088

* 05P 176B Szívbillentyű műtétek, katéterezés nélkül 4 32 15 7,68638
* 05P 177A Coronaria bypass, katéterezéssel 4 40 20 10,7111
* 05P 177B Coronaria bypass, katéterezés nélkül 4 31 13 8,32445
* 05P 177C Coronaria bypass (négy vagy több), katéterezéssel 4 40 20 11,4316
* 05P 177D Coronaria bypass (négy vagy több), katéterezés nélkül 4 40 13 9,27412
05P 178C Nagy cardiovascularis műtétek 3 39 14 3,09414
05P 1790 Egyéb cardiovascularis műtétek 3 30 8 2,04564
* 05P 1800 Diagnosztikus katéterezés 1 3 2 0,94492
* 05P 1801 A szív diagnosztikus elektrofiziológiai vizsgálata 1 15 3 2,76924
* 05P 181A Jelentős szív‐érrendszeri műtétek 2 éves kor felett 4 30 16 8,3751
* 05P 181B Jelentős szív‐érrendszeri műtétek 2 éves kor alatt 4 30 17 13,85401
* 05P 1820 Egyéb szív‐érrendszeri műtétek 2 28 11 6,17449

Rövid eset: ellátási idő 
Intézeti kompetencia  finanszírozási díj 
kisebb, mint az alsó  meghatározásának 
listával rendelkezik
határnap alapja
Normál eset. ellátási idő  
alsó – felső határnap 
között Finanszírozási díj = 
Hosszú eset: ellátási idő  alapdíj * 
súlyszám
meghaladja a felső 
pl. = 150000 
határnapot Ft*8,32445 = 
Áthelyezett eset: más  1.248.668 Ft
kórházba 
 Besorolás fő lépései

HBCs kategória 
Finanszírozási   HBCs meghatározás
eset  meghatározás
meghatározás

• Rövid, 
• Mi egy  • HBCs csoport  normál, 
eset kiválasztása hosszú, 
áthelyezett
 Besorolás fő lépései

HBCs kategória 
Finanszírozási   HBCs meghatározás
eset  meghatározás
meghatározás

• Rövid, normál, 
• Mi egy  hosszú,            
• HBCs csoport  áthelyezett
eset kiválasztása
 Finanszírozási eset besorolása HBCs
csoportba

„Összevont eset” 
Fő osztályos ellátás  
meghatározása
kiválasztása
A  végső finanszírozási  „Összevont eset” HBCs
Az osztályos esetek  
eset jellemzőinek  csoportjának 
egyéni besorolása alapján 
meghatározás a Fő  meghatározása
a  legmagasabb súlyszámú  
osztályos eset és a 
HBCS csoporttal 
osztályos eset adatai 
rendelkező ösztályos eset
alapján
 Besorolási elvek

A besorolás alapvető meghatározó szempontja az ellátást indokló fődiagnózis. A 

besorolás során elsőként a betegség alapján meghatározható betegség főcsoport kerül
meghatározásra.

Meghatározott beavatkozások az ápolást indokló fődiagnózis mellett elsődleges

besorolási tényezők.  Elsődleges besorolási tényező lehet az a beavatkozás, amelynek
költsége jelentős, elvégzésére csak kórházban, általában egy napot meghaladó
folyamatos felügyelet mellett kerülhet sor.  Ezen okok miatt nem lehet besorolási tényező
a labor, röntgen vizsgálatok jelentős része. Az elsődleges besorolási szempontnak számító
beavatkozások jelentős része műtét.
Az elsődleges besorolási tényezőnek számító ápolást indokló fődiagnózis mellett a társult
betegségek meghatározott köre, a beteg további sorsa, újszülött testsúlya, kora, 
besorolást módosító faktor. 

A HBCs rendszer meghatározott beavatkozásokat másodlagos besorolási tényezőként 
kezel.  Ezek olyan beavatkozások, amelyek meghatározott ápolást indokló fő diagnózissal 
együtt való előfordulása egyértelműen jelzi, „igazolja” a preferálandó magas szintű ellátás 
elvégzését.  Ezek az ellátások megkülönböztetését szolgálják.
A főrekord kiválasztása I.
A fő rekord kiválasztása II.
A besorolási rendszer áttekintő  váza
Minta főcsoporton belüli  besorolásra

1. vizsgálat: volt elsődleges besorolási 
faktornak számító műtét 
2. vizsgálat: volt súlyos társult betegség
3. vizsgálat: bele tartozik az első, második, …. 
legmagasabb súlyszámú csoportba 

amennyiben igen, besorolás az adott csoportba;
amennyiben nem, besorolás folytatása 
„igen” válaszig 
 HBCS definíciók ‐ példák

Műtétes HBCs Nem műtétes HBCs

**** 06 283B Appendectomia komplikált  **** 05 2140 Mélyvénás thrombophlebitis

fődiagnózissal
BETEGSÉGEK
BETEGSÉGEK
K3500 Heveny féregnyúlvány gyulladás, általános hashártyagyulladással I8020 Az alsó végtagok mélyvénáinak gyulladása és thrombophlebitise
K3510 Heveny féregnyúlvány gyulladás, hasüregi tályoggal I8081 Vena subclavia, vena axillaris, vv. Brachiales (mélyvénás) phlebitise 
és thrombophlebitise
ÉS BEAVATKOZÁSOK I8220 A vena cava emboliája és thrombosisa
I8300 Az alsó végtagok visszértágulatai fekéllyel
54700 Appendectomia
54701 Appendectomia et drainage
54708 Appendectomia laparoscopica
54709 Appendectomia laparoscopica cum conversionem
54710 Oncotomia periappendicularis
Minta ellátási kompetencia meghatározására 

2. *01P 001B  Speciális intracranialis műtétek 18 év felett, trauma miatt 

0106 Főv. Önk. Szent János Kórháza, Budapest  
0151  Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, Budapest  
0163  Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest  
0195  Állami Egészségügyi Központ, Budapest  
0242  Pécsi Tudományegyetem, Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum 
0401  Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula  
0502  Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc  
0643  Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum  
0801  Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr  
0940  Debreceni Egyetem, Orvos‐ és Egészségtudományi Centrum  
1101  Megyei Szent Borbála Kórház, Tatabánya  
1401  Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvár  
1801  Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely 
Még néhány sajátosság a besorolásban

A nagy esetszámban elfogadott betegségek  kiemelésre kerültek csoport 
szinten
• Ezért a  besorolási tábla „egyenetlen”, egyes csoportok néhány mások számos 
BNO kódot tartalmaznak.

Szabályozott, hogy mi elfogadott, mint kórházi ellátást indokló
megbetegedés
• Nem minden betegség lehet fő diagnózis

Szabályozott a társult  beteg minősítése 

• Az idők során a besorolásban  betöltött szerepe csökkent
• Azonos, rokon betegség nem elfogadott társult betegségként
• Tünet nem lehet társult betegség
 Súlyos  társult betegséggel minősített csoport 
meghatározása
A társult betegségnek* számító betegségek közül meghatározottak
súlyos társult betegség minősítést kaphatnak. 

A súlyos társult betegségek csak meghatározott  ‐ súlyos,  

életveszélyes állapothoz vezető ‐ betegségek lehetnek.

Súlyos társult betegség lehet az a megbetegedés, amely

1. társult betegségnek számít az adott ellátási eset HBCs 

jellemzőinek tekintetében, és

2. ezen belül súlyos társult betegség minősítést kapott

Intenzív osztályos ellátás 
Társult betegség nem lehet  szükséges
‐tünet, valamint  Igazoló eljárás elvégzése  
‐ kórházi ellátást nem igénylő állapot, vagy
. az adott betegséghez tartozó állapot 
meghatározott 
időtartamban szükséges
 Speciális HBCs besorolási szabályok
Kemoterápiás protokollokra alapozott  Kemoterápiás protokollokra alapozott 
besorolás besorolás

A HBCs csoportokon belül eltérő időtartammal, 
fázisszámmal, kezelési nappal rendelkező  A  daganatellenes ellátások HBCs csoportjait  
protokollok vannak,  a csoportok szakmai  a kemoterápiás, a szimultán sugár és 
szempontból nem homogének. kemoterápiás   protokollok szerint állították 
össze. 
A normatív nap, az alsó határnap,  a felső 
határnap dinamikusan változik, egy adott HBCs A HBCs csoportok kizárólag költségigény 
csoporton belül protokollonként eltérő. szerint homogének, amelyek ugyanakkor 
szakmailag pontosan definiált esettípusokat 
Alsó  határnap: ciklus első fázisa kezelési  tartalmaznak. 
napjainak száma
A  HBCs csoportok súlyszáma egy 
kemoterápiás protokoll egy ciklusára
Normatív nap:  ciklus összes fázisa kezelési  vonatkozik, függetlenül attól, hogy  a 
napjainak összege csoportba tartozó egyes protokollok egy  
ciklusa mennyi kórházi ellátás során valósul 
Felső határnap: ciklus kezelési napok (normatív  meg. 
nap)+ fázisok közötti szünet+ utolsó fázistól az új 
ciklus indításáig tartó időszak napjainak  az 
összege. 
A Kemoterápiás protokoll 
7018* Kemoterápia, GEM+TAX protokoll szerint 
Protokoll időtartama :  8 [nap]
Protokollok közti szünet :  13 [nap]
Fázisok száma :  2
Diagnózisok: 
C5000 Mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata 
C5010 Az emlő központi részének rosszindulatú daganata 
C5020 Az emlő felső‐belső negyedének rosszindulatú daganata 
C5030 Az emlő alsó‐belső negyedének rosszindulatú daganata 
C5040 Az emlő felső‐külső negyedének rosszindulatú daganata 
C5050 Az emlő alsó‐külső negyedének rosszindulatú daganata 
C5060 Az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata 
C5080 Az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata 
C5090 Emlő rosszindulatú daganata, k.m.n. 

Fázisok leírása: 
Beavatkozás kód: 70181 Kemoterápia, GEM+TAX protokoll szerint (01. fázis)
Fázis azonosító:  1  Fázis hossza: 1 [nap] 
GEM  Gemcitabine  Adagolás: 1250,0 mg/m2
TAX  Paclitaxel Adagolás: 175,0 mg/m2
Beavatkozás kód: 70182 Kemoterápia, GEM+TAX protokoll szerint (02. fázis)
Fázis azonosító: 2 Fázis hossza: 1 [nap]
GEM  Gemcitabine  Adagolás:  1250,0  mg/m2 
 
Ellátási napok a ciklus kezdetétől:  1  2  3  4  5  6  7  8 

Fázisok: 1 2
GEM Gemcitabine  * *
TAX Paclitaxel *
 

 
 Finanszírozási fő szabályok kemoterápiás 
protokoll alapú finanszírozás esetén
Egy teljes, szabályos ciklus teljesítése után jár a HBCs szerinti 
súlyszám
Ha egy bennfekvés során több ciklusra is sor került, a többszörös díj, 
arányosan kifizethető

Részleges díj fizethető ki a befejezett fázisok után

A nem protokoll szerint végzett kemoterápiás kezelések után 
alacsony finanszírozási díj számolható el.
A szakmai kontroll rendszere megmarad a drága (pl. a korábban 
külön‐keretből finanszírozott készítmények esetén megmarad). 

Az ellátási kompetencia szabályozott.
 Krónikus ellátás: a napi ellátás szorzói
1 Ápolási tevékenység 1
15 Krónikus ellátás 1,2
19 Rehabilitációs ellátás* „A” minősítésű** 1,8
20 „B” minősítésű** 1,4
21 „C” Minősítés nélküli 1,2
17 Súlyos központi idegrendszeri sérültek (súlyos agysérültek,  3,8
gerincvelősérültek), politraumatizáltak, égésbetegek, szeptikus 
sebészeti betegek rehabilitációs ellátása
22 Hospice ellátás 1,7

23 Kómás és gerincvelősérült betegek korai kiemelt rehabilitációs  6,6
Krónikus betegségek Ápolás
ellátása ellátása
24 Polymorbid betegek gerontopszichiátriai ellátása 1,6
25 Intermediaer care, intézeti és otthoni tartós gépi lélegeztetést  3,8
igénylő betegek krónikus ellátása
26 Nem rehabilitálható betegek emelt szorzójú krónikus ellátása  1,8
Rehabilitáció (nem rehabilitálható vigil kómás betegek, gerincvelő 
harántsérültek, tartós gépi lélegeztetettek, politraumatizáltak 
ellátása)
27 A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében  1,6
szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) 
NM rendelet alapján TBC‐s betegek elkülönített, őrzött 
osztályon történő kezelése

28 Gyermekek és ifjak addiktológiai, pszichiátriai rehabilitációs  1,8
ellátása
29 Természetes gyógytényezők felhasználásával végzett krónikus  1,8
Krónikus – hosszantartó ellátás  ellátás
30 Pszichiátriai rehabilitáció „C” szint*** 1,2
napi díjas finanszírozása 31 Pszichiátriai rehabilitáció „B” szint**** 1,4
32 Pszichiátriai rehabilitáció „A” szint***** 1,8
 Szabályozási  alapelemek

Mi egy finanszírozási egység (egy osztályos eset, egy kórházi eset, egy időtartamon 
belüli összes kórházi eset)

A finanszírozási egység milyen kategóriáit kell megkülönböztetni esettípus szerint 
(HBCs osztályozási rendszer tételei, besorolási szabályai)
A díjak költségfedezeti tartalma (csak működési költségre nyújt fedezetet, 
amortizációra is fedezetet ad, stb.)
A díjképzés szabályozása

A hibás adatszolgáltatás következményei

A kórház igénybevételének szabályozása

Az ellátás elfogadhatóságának feltételei

A szolgáltatás korlátozásának általános feltételei

A teljesítmény és a finanszírozás időbeni kapcsolatának kialakítása
A finanszírozás eset
1993: Egy kórházi eset több finanszírozási eset lehet

1995: Egy kórházi eset egy finanszírozás eset

1997: Egy kórházi eset a felső határnapon belül egy eset (garanciális

szabály)
1999: Átfedés vizsgálatok kórházi ellátás és járóbeteg szakellátás
között
2000: Garanciális szabályok kiterjesztése a kúraszerű ellátás
eseményeire is.
2001: Egy finanszírozási eset több kórháznál végzett ellátásból is 
összetevődhet  ‐ csak egynapos ellátáshoz kapcsolódó esetekben
2005: Egy finanszírozási eset több kórháznál végzett esetből 
tevődhet össze általánosan.
 A kórházi ellátás eset fogalmai 
és kapcsolatuk
A kórházi eset egy vagy több osztályos 
Finanszírozási eset esetből áll, amely lehet aktív osztályos 
vagy krónikus osztályos ellátás.

Kórházi  Egy kórházi ellátásra egy aktív 
Kórházi eset
eset finanszírozási eset számolható el, kivéve ha 
két aktív osztályos ellátás között több, mint 
30 napos krónikus ellátás volt.
Osztályos  Osztályos  Osztályos 
eset eset eset Ismételten  felvett, aktív ellátás eset az 
elszámolt HBCs felső határnapja  előtt 
garanciális szabály alapján  ‐ néhány 
kivételtől eltekintve összevonódik a 
megelőző esettel.  
Kórházi eset azonosító: törzsszám
A kapcsolódó kórházi esetek azonosításhoz 
az országos egyedi azonosító, a TAJ szám  A garanciális szabályok országos szinten is 
szükséges működnek.
 Alapdíj

Minden kórházra azonos
Előre meghirdetett
Tartalékalap képzés (?)
Évvégén felosztás maradvány felosztás (?)
Tartalék alap változásától függően új alapdíj 
 Alapdíj képzési szabályok

Alapdíj számítás Alapdíj

módszere költségfedezeti 
tartalma
a. 1993: saját, havi ár
a., 1993: működési költség, 
kivéve vér, dializálás, egyedi
implantátumok, MRI, CT
b. 1995: havi ár, intézeti
szorzók, korlátokkal

b., 1994: működési költség, 
c. 1997: havi ár, adaptáció kivéve dializálás, egyes egyedi
az egységes ár felé, havi implantámok, MRI, CT
ütemezéssel
d. 1998: előre
meghirdetett országos havi
ár, kiegészítő un.  c., 1999: működési költség, 
progresszív díjazás az kivéve dializálás, egyes egyedi
országos intézetek részére implantátumok, MRI

Amortizáció? Még nem rész a súlyszám, alapdíj

számításoknak.
 A finanszírozás folyamatai  ‐
hiba‐ellenőrzés és javítás
Folyamatba épített ellenőrzések: mező, mező kapcsolat, egy beteg 
összefüggő eseményei, párhuzamos ellátások szűrése

A szolgáltató saját kezdeményezésére hiba javítást,  valamint hiány 
pótlását a  teljesítés hónapját követő második hónap 5‐ig tehet; 
hibalista alapján a tárgyhónapot követő 4. hónap 5. napjáig, illetve  
átfedő ellátás esetén az 5. hónap 5. napjáig.

Hibának minősül az is, ha nem történt meg a várólista regisztráció, 
vagy csak késve, illetve, ha az adatok hosszú ideig hibásan szerepeltek 
a regiszterben.
 Krónikus ellátás  ‐ Aktív ellátás 
összekapcsolása  egy kórházi ellátáson belül
Aktív osztályos ellátást követően  végzett 
„krónikus ellátás” ápolási napjai attól 
kezdődően számolhatók el, amikor az aktív 
osztályos felvételt követően legalább az 
adott csoport  normatív napja+ 5 napnak 
megfelelő ellátás már megtörtént.

A fenti szabály alól kivételt képeznek 
a „minősített” rehabilitációs osztályra 
történt áthelyezés, ebben az esetben 
+ 3 nap az elszámolhatóság kezdete.
Garanciális szabály – a befejezett 
ellátás ösztönzése

Általános szabály: egy 
finanszírozási esetnek számít  a  
határnapon   belüli ismételt 
felvétel.

Kivételek: számos,1 év alatti 
gyermekek ellátása; 
jelentős akut esemény, mint 
pl. stroke, AMI, trauma, 
stb.)
 A finanszírozás mértéke az ellátási 
napok alapján meghatározott kategóriákban

Rövid eset időarányos, a (teljes súlyszám/alsó 
határnap)* ápolási nap számítás 
szerint
teljes súlyszám
Normál eset
teljes súlyszám + felső határnap feletti 
napok * krónikus ellátás 1,00 súlyú 
Hosszú eset normál átlag díja * 0,75
4 * krónikus ellátás alapdíja
intenzív 
(lélegeztetett beteg)
időarányos, kivéve műtetek 
Áthelyezett (normatív idő 
előtt)
 Áthelyezett ellátási esetek
finanszírozása

Csökkentett díj normatív időnél rövidebb ellátás 
esetén 
Az áthelyezett ellátási eset után ‐ a neonatológiai
intenzív centrumból (PIC) jelentett esetek, továbbá a
besorolási tényezőnek minősülő beavatkozással járó
ellátások (P jelű HBCs) kivételével
‐ az intézmény nem jogosult az a teljes súlyszámra,
‐ csak a teljes díj és a normatív ápolási idő
hányadosaként meghatározott, az adott HBCs‐re
vonatkozó egy napra eső díj és a tényleges ellátási idő
szorzatának megfelelő összegre.
Néhány speciális elszámolás 
A kúraszerű ellátás finanszírozási díja megegyezik a HBCs
csoport finanszírozási díjával

Az  egynapos sebészeti ellátás díja megegyezik a többnapos 
ellátás díjával.

A nappali kórházi ellátás finanszírozásának értéke a teljes díj 
(eset vagy nap) 60 %‐a.

Az un. Ráépített rehabilitációs HBCs díja csak akkor számolható 
el, ha az ellátás ideje elérte a normatív ellátási időt. 
A halottak ellátása minimálisan 0.8 súlyszám, abban az esetben 
is, ha az ellátási cél szerinti HBCs díja nem éri el ezt a súlyszám 
értéket.

A halottak boncolása önálló HBCs‐ben kerül elszámolásra.
Teljesítmény volumen korlát (TVK)
Célok

Ellátási 
prioritások 
alkalmazása
Felesleges kórházi 
teljesítmény 
növekmény 
megakadályozása –
Költségvetési  ellátás ‐ szervezés
korlát betartása
 Teljesítményvolumen korlát típusai

Súlyszám volumenkorlát Szolgáltatás volumenkorlát

Meghatározott súlyszám  Meghatározott esetszámon 
összegen  felül  a kifizetés  felül a kifizetés mértéke 
(finanszírozás) mértéke  korlátozott
korlátozott az összesített 
teljesítményre
A TVK‐hoz a szolgáltatók havi bevételi tervet 
készítenek az éves TVK kereten belül
A TVK szabályok alternatívái: ellátás‐szervezés ?

Degresszív TVK :  Felső‐korlátos TVK 
meghatározott 
rendszer: 
teljesítményvolumentől 
meghatározott súlyszám 
kezdődően csökkenő 
összegtől kezdődően 
díjazás (pl. 60, 30, 10 % 
nincs kifizetés
‐os kifizetés történik)

Védett TVK :
meghatározott TVK csak  TVK mentes kórházi 
meghatározott ellátási  ellátások (szülés, 
formákra biztosít  újszülött, AMI, stroke, 
fedezetet (mindkét  stb.)
alternatíva esetén 
alkalmazható)
Kapcsolat  más elszámolási rendszerekkel

Járóbeteg szak‐
ellátás felső 
• Járóbeteg  határnapon 
ellátás, egyéb  belül • Dialízálás
ellátások • Speciális 
• Összevonás finanszírozás 
• Más kórház
• CT, MR krónikus 
ellátásban
Kiegészítő 
Átfedő/párhuzamos   elszámolások
ellátások vizsgálata
 Kötelező várólista – betegfogadási lista
Ebtv. alapján  2007‐től

Központi Várólisták ‐ transzplantáció, Gamma kés, PET CT:   
OVSZ vezeti
Intézeti kötelező várólisták a fekvőbeteg szakellátásban: az 
OEP által működtetett informatikai felületen a szolgáltatók 
vezetik 
Intézeti előjegyzési listák a várólista vezetésre kötelezett 
beavatkozási körben, a fekvőbeteg szakellátásban, 
amennyiben a beteg későbbi ellátási időpontot kér a 
lehetséges kiadható ellátási időponthoz  képest: az OEP által 
működtetett informatikai felületen a szolgáltatók vezetik 

Betegfogadási lista:  járóbeteg szakellátó szolgáltatók vezetik 
saját rendszerben, havi statisztikai adatszolgáltatás az OEP  
részére
Országos Egészségbiztosítási Pénztár – Egészség, biztonság!
 Az Országos Várólista Rendszer működése

A várakozási sorban tartózkodók száma, várakozási idő az ellátó 
intézetekben, térségenként

A belépés időpontja, sorrendje, az ellátás tervezett időpontja, sorrendje

A  sorrendiség módosításának száma, aránya, indoka

Az ellátó rendszer leterheltsége 
Egyeztetési folyamat várólista nyilvántartással: 
tárgyhónapot követő 20. nap vége szerinti állapot        
Egyeztetésről

Várólista 
Nyilvántartási hibák

Egyeztetési hibák

Javított  hiba
A szankcióról

Publikálási hiba: 10 mnapot meghaladó hibás közzététel : 30000 Ft
Regisztrálási hiba: késői regisztráció, regisztráció hiánya:  30.000 Ft
Finanszírozási díj visszatartása: hibás adat,   regisztráció hiányzik

• A hiba miatti szankcionálási díj nem kerül visszatérítésre, 
viszont a visszatartott finanszírozási díjat az intézet 
megkapja a javítást követően.

A cél az, hogy a jó adatszolgáltatás eredményeként 
ne legyen szankcionálás és hiteles legyen a 
nyilvántartás
A finanszírozás folyamatai
Hibaellenőrzés: 
mező, 
mezőkapcsolat,  
Elszámolási  logikai jelentésen 
Elszámolható 
adatok  belül, logikai  Besorolás elemi 
tételek –
érkeztetése‐ E‐ kórházon belül,   szinten
„fésülés”
jelentés logikai országos 
szinten, logikai 
ellátási formák 
között 

Egyeztetés  Finanszírozás  Finanszírozás  Finanszírozás 

Várólista  összeg – TVK  összege – TVK  összege – 100 
nyilvántartással – figyelembevételé mentes rész   feletti nélkül 
visszatartás,  vel  (krónikus  (krónikus  ágykihasználásra 
szankció ellátásban nincs) ellátásban nincs)  jutó összeg nélkül

Kiegészítő díjak: 
Egyéb elszámolási  Átutalási jegyzék 
rendelkezésre 
feladatok összeállítása  Utalás 
állási díj

Elemzési 
Szolgáltatói tájékoztatások
feladatok
 Elszámolás időtáblázata 

Tárgyhónapot 
követő   második 
Tárgyhónapot követő  hónap 
Tárgyhónapot   hónap első  Tárgyhónapot  
27. napja: elszámolás, pénz‐
követő hónap 5. napjai:  követő második 
átutalási  utasítások                                                                  
: tárgyhavi  Elszámolási  hónap 5.:                     
megküldése  a Kincstár részére                                                               
teljesítmények  összeg  utolsó lehetőség 
elszámolási információk 
beküldési  megérkezése a  tárgyhavi 
(hibajegyzékek)                                                                 
határideje teljesítmények 
szolgáltatók                                                            
megküldése a szolgáltatók  
számlájára a  pótlására 
részére
Kincstár átutalása 
alapján
Finanszírozási – elszámolási munkafolyamatok
 A finanszírozási összeg meghatározása 

Az egyes finanszírozási esetek egyedi súlyszámának meghatározása

Összesített  teljesítmény  súlyszámban, valamennyi az adott szolgáltató adott időszakban 
elvégzett/ jelentett valamennyi finanszírozási esetére.

Kapacitás leterheltség vizsgálata a teljesítés hónapjaiban (az un. 100 %‐os szabály)

Teljesítmény szétválasztása finanszírozó szerint

E.Alap által finanszírozandó súlyszám: TVK mentes, TVK alá tartozó   szétválasztása

Finanszírozható súlyszám összeg meghatározása

Finanszírozási  összeg:  alapdíj * finanszírozható súlyszám 
 Összegzés
Előnyök Hibák, hiányosságok Előrelépés
Normativitás és eredményelvűség  
a kórházi felvételt követően
Díjparaméter karbantartás 
Nem volt megfelelő eszköz a felesleges  megoldása
A finanszírozás követi a beteget – kórházi ellátás megakadályozására.
TVK korlátok  figyelembevételével
Protokoll elv fejlesztése –
Elszámolhatóság, transzparencia  összekapcsolás az ellátás‐
érvényesül szervezési feladatokkal
Adatminőség, adatvaliditási problémák
Kórházi kontrolling, informatika 
Kórházi kontrolling informatika
fejlődött és hozzájárult a belső  TVK rendszer finomítása‐
tartalékok mozgósításához  elkerülhető kórházi ellátások 
irányában  
Eredmény elv érvényesítése,  Díjparaméter karbantartási feladatok 
protokollok betartása javult elmaradása 
Integrált elszámolási rendszerek 
kialakítása
Hozzáférhetőség javult. 

Ellátás‐szervezés még nem épült ki
Információ az ellátásról
 Összegzés: a szolgáltatók finanszírozási 
rendszerével szemben meghatározott követelmények
teljesülése
Fenntarthatóság  a kórházi kassza betartása külön 
szabályozást igényel (mint ahogy más output 
rendszerek esetén is, mint pl. tételes 
finanszírozás esetén)

Költséghatékonyság technikai költséghatékonyság javul,   az 
ellátás megfelelőségével jellemezhető  
hatékonysági elvárás (allokációs 
hatékonyság) elérését már nem lehet 
egyedül a HBCs rendszerrel biztosítani 

Méltányossági elv
nem sérül, más finanszírozási rendszerekhez 
képest kedvezőbb
 Köszönöm
a
megtisztelő figyelmet!