ELTE ]OGI KARl] EGYZETEK

- ------

Büntetójog
Általános rész
 ELTE Jogi Kari Jegyzetek 19.

Sorozatszerkesztő: VARGA ISTVÁN

 "
�etó)og
Altalános ·rész

Szerkesztette
Filó Mihály

E L T E
EÖTVÖ�
Budapest, 2015 KIAD O
A kötet szerzői
Bárányos Bernadett (ll. rész)
Filó Mihály(1. rész)
Margitán Éva (1. rész)
Szabó Imre (lll. rész)
Vaskuti András (1. rész)

© Szerzők, 2015

© Szerkesztő, 2015

ISBN 978 963 312 235 8

ISSN 2060 5986

E L T E
EÖTVÖ�
Kl A D o www.eotvoskiado.hu

Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgató

Felelős szerkesztő: Pál Dániel Levente
Kiadói szerkesztő: Gaborják Ádám
Szakszerkesztők: Borsos-Szabó Ágnes és Bérci Ildikó
Tipográfia: Anders Tibor
Borítógrafika: Táncos László
Borítóterv: Csele Kmotrik Ildikó
Nyomda: Multiszolg Bt.
Tartalom

Előszó ... ........ . . . . . .. . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . . . . . . .. . . . . . .. ..... . ... . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . ................................................ 11

l. RÉSZ
A BŰNCSELEKMÉNY . . .. . .............. .. ............. . .. .. .......... . . . .... .......................... .... ................ 13
.

l. Alapelvek . .. ... ........ .... .. ...... .... . ........... ...... ............ .......... .............................. .. ............ .... . . 15

1. A törvényesség ........ ... ............. ......... ................... .. ................ ..................... ..... ... .... . 15

2. A Radbruch-formula: jogbiztonság és igazságosság ................................................ 16

3. A büntetőjog forrásai ....... ... ......................... ........ ..................................................... 17

II. A büntető törvény hatálya ....... ............... ............... ... ....... ... ....................... . ............. . . ... 19

1 . Az időbeli hatály . . . . .. .. ........... . . ........ . . . . . . . .............. . . . . . . . . . . . . . . . . ................... . . . . ............ . . . 19

2. A területi és személyi hatály ............... ........ ...... ................ ....................... ............ ..... .21

3. Di plomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség ....... ............. ... ..... . . . . . . ... .23

III. A bűncselekmény fogalma . . . . . . . . . . . ....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........ . . . . .. .. . ........ . . .. ....... . . ........... ......... 25

1. A bűncselekmény fogalmi elemei .................. ........... ............................................ .....25

a) A cselekmény .......... ...... ........ .... .... , ... .......... . ............... ............................ ... ... . . .. 25
b) A cselekmény büntetni rendeltsége .................................................................... 26
c) A társadalomra veszélyesség ............ . . . . . . . . . ....... . . . . . . . . . . . . ... . . ....... , .. ................... . . . .27
d) A bűnösség .
. ................. .......... . ... . ................ ............ .. .......... . .... ..................... . ...27

2. A bűncselekmények súly szerinti felosztása ........ . . . .............................. .. . ........... . . . . . . .28

IV. A törvényi tényállás . . . .. . . . . . ...... . .. . . . .. . . ........ . . .. . . .. .. . . . . . . . .. . .. . . ......... .. . . . . .. ....... ............... . . . . . . .29

1. A jogi tárgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . ... . . . . .............. .. . .. . . .. . . . . . . . . . . . , ............ ................... . ............ . . .. 30

2. Az objektív tényállási elemek . .. . . . . . . ........ . . . .................. . . . . . . . . . . . . ...... ... ...... .... .......... . . . ..31
a) Az eikövetési magatartás mint szükséges ismérv .... ........ ..................................31
b) Az eikövetési tárgy mint rendszerinti ismérv . . . . .. . . .......... . . . . . . . ...................... .. . . . . . 31
c) Az eredmény mint rendszerinti ismérv ........ ........................................................32
d) Az okozati összefüggés mint rendszerinti ismérv ... ...... ..... ..................................32
e) Objektív büntethetőségi feltétel . . . . . . . . .. . ... ..... . .. . . . .. .... , ........... ............................... 33
f) A tárgyi oldal esetleges ismérvei ........................................................................33

3. A bűncselekmény alanya mint szükséges ismérv .. .. .. . . ......... . .. . . . . . . . . . . . . . . ..................34

a) A speciális alany mint esetleges ismérv ..............................................................34

4. A bűnösség ............... .............. .. . . . ......... ................. . , ........... ........................ .............35

a) A szándékosság .. . . . . ..... . . . . . ... . . . . . . . ..... . ........ . . .. . . . . . . . . . ........... . ......... . . . ............. ........ 36
b) A gondatlanság .. ...... . . . . . . .. ....... ..... . . . .. ..... . . ..... . . . .. . . . . .. .. . ... . . . . .. . . . . ...... . ................. ....38
c) Az alanyi oldal esetleges ismérvei . . . . .. . . . . . ....... . . . . ............ .................. ........ . ...........41
d) A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség . ...... .....................41
61 TARTALOM

V. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai. . . ............ ..... . . .

...... ... . .. . . . . . ........ . .. . .
. ... .. ........ .45

1 . A beszámítást kizárá okok .......................................................................,................47

a) A gyermekkor .
........ .... .......... , ..............................................................................47
b) A káros elmeállapot ............................................................................................48
c) A kényszer és a fenyegetés ................................................................................50

2. A bűnösséget kizárá okok .. .. ..... . . . . . . . . . . . . . . . .......... .. .... . .............. . ... . .... ,.......................51
a) A tévedés ... . .. .... ........... . . .. . .. ................................. . ............................................. .51

3. A társadalomra veszélyességet kizáró okok . ... .. . ..

.... . ....... ..... ....... . . .. ............... ... .. .54
... .

a) Ajagos védelem . . . . . ....... . . . . . . ...... . ........... .......... . ... . .. . . ......

. ... .. . ,.........................54
.. ..

b) A végszükség ......................................................................................................58
c) A jogszabály engedélye ........................................................................................59
d) A sértett beleegyezése ..... ................... ..... ... . .... ...... . ......... ....... . ..... ... . .
. . . .. ............ 60

4. A büntethetőséget megszüntető okok .......... .. . .... . ... . . . . ..... . . .. ........ . .

........... ........... .... 61
a) Az elkövető halála ................................................................................................61
b) Az elévülés .
... ......................... . . . . . . . . .............. ... . ... ......... ,....................................61
..

c) A kegyelem . . . . . . . . . . ......... . . . . . ............. ......... . .. ......... .. . ... . . . .. ..... ....

. . .
.... .... ........... ...... 64
d) Tevékeny megbánás ........................... , ................................................................ 64
e) A törvényben meghatározott egyéb ok .......... ......... . . . .
............. .... ...................... 66

5. A magánindítvány és a feljelentés hiánya ..................................................................66

a) A magánindítvány hiánya ....................................................................................66
b) A feljelentés hiánya ..............................................................................................67

VI. A bűncselekmény megvalósuJási szakaszai . ..

. ... ..... ......... ,...........................................69
.

1. A befejezett bűncselekmény ....................................................................................69

2. A kísérlet . . . ..... ...... , ...................................................................................................69

a) A kísérlet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . ....... ...... . .... ................. . ............. . .. ....... ....
.. . . .............. 69
b) A kísérlet csoportosítása ....................................................................................70
c) Önkéntes visszalépés ..........................................................................................71
d) Alkalmatlan kísérlet , ...........................................................................................72
e) Maradék-bűncselekmény ....... . ... . .
.. ........ ... .. . . ..........
. . . .. .
.... . . . . ... . .... . ...... .. ...... ....... 73

3. Az előkészület .......... , ...............................................................................................73

a) Az előkészület magatartásai . . .... ............ .. .......... ....... .. ........... .... .... . ..
.. . . .. ............. 74
b) Előkészülettől visszalépés ..................................................................................75
c) Maradék-bűncselekmény .......... ... .. .. ...... .. .. ...
. . . . .
.... .... .... . . ....... .. .... . ....... .. ...... ,.....76

VII. A bűncselekmény elkövetői . .......... . .. ... .................. ... .. ..

..... . ........... . . .. .... .. ....... . ...... .... . . . 77

1. A tettesek . . . . ..... .. .
. .
. ....... .... .. . . ........... ... .......... . ..... .. . . . ,........................................77
.. . . . .

a) Tettes ........... ........... .... . ...... ........ . .. ... . ............. .. ...... ,............................................78
b) Közvetett tettes ..................................................................................................78
c) T árstettesség ................................................. ,....................................................80

2. A részesek .
... ...... .. . .. .... .. ..... ......................... . . .. .. ,....................................................81
. .

a) Felbujtó .............. ... .... ... . . ......... ... .... ............ ... , ...............................................82
. . .. . . .

b) Bűnsegéd .. ........... ... ....... . .............. ,.................................................................. 83

. . .
 Tartalom l 7

3. Atársas bűneikövetési alakzatok ................ .. . . . . ................ .................. . .. . . .. . ........... ... 84

a) Csoportos elkövetés .... . . . . ....... ................ .. . . .
.. ................ .... ............ ....... . . ............ . 84
b) Bűnszövetség ...... ....................... . . ......... ... . . .. . ............. .... .. . .
.... ...... ... . .. .
... ......... . ... 85
c ) Bűnszervezet .............. ............... . ........ . . ..
.. .. ............ .. . ...... ........ ..... . .. . . ................. 85

VIli. Abűncselekményegység és a -halmazat ........ . .

...... .................. . ................. . . .. .............. 87

1 . Abűncselekményegység .
............... .................... . ........ ..... . . ... . ........... ... . .. ................. 87
a) Atermészetes egység ...... ............... ..... .. . . . . .. ... . ..... ,...................................... ......87
b) A törvényi egység .
.... ..... ........ .. ......... . .. ...... . ............. ......... ... . . . .... . . . � ....... . . . ..... . . 88..

2. A halmazat ........................... , ............................................ :.......................................91

a) Az alaki halmazat . . . .................... . .
....... .......... , .....................................................91
b) Az anyagi halmazat ..... . .
............. ......... .... ...... . . . . . ... , ............................................92

3. A Játszólagos halmazat .
.................. ........................................................... ............ . .. . 93
a) A Játszólagos alaki halmazat ............. ........... .. . . . . .
............. .. ................ ., .............. 93
b) A Játszólagos anyagi halmazat ........ ., ..................................................................94
c) A látszólagos halmazat jogkövetkezménye ................. . ................................. .. 94
...

ll. RÉSZ
BÜNTETÉSTAN .......... ................ . .
............... ...... ............. . , .............................................. 97

J. Abüntetőjogi jogkövetkezmények .... . . . ..... .. .... . . . . .. ............. .. . . ........... .. . . ...... . ........ . . ....... 99

1 . Büntetések .............. . . . . ............. ............. .......... . . ........... . . . ......... . . . .......... . ......... ..... . . . 1 00
a) Aszabadságvesztés ......... . . . ........ . .. . .. ... ................ . ............. ... ................ ........... . 1 01
b) Az elzárás ......... ........ ................... .... . . ............ . .. .
.. ..
. ............ . .... ... ........... . . .......... 112
c) Aközérdekű munka · ............... . . ...... . .................. . . ................................. . ........ .... 11 2
d) Apénzbüntetés ........................................................................ . .
..... ...... . .......... 114
e) A foglalkozástól eltiltás .
......... ........ . ....... . .
...... ..... ...... . ...... .... ........... . .................. 11 5
f) Ajárművezetéstől eltiltás ............................. ....................... .... ... . . . .. .................. 117
g) Akitiltás . .......... .. ..................... ........... . . ........ . . . . ... . . .. ... . . . . . . . . ........... . . . . . ............... 1 20
h) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás ..... ................. ............... .......... .1 21
D Akiutasítás ..... . . .
...... . . ....... . ...... . . . . . . . . . .. ........... .. .. . . . ................. .... ..... . . .. . ....... ... . . . . 121
j) A közügyektől eltiltás ......................... ............ . . . .
...... ......... . . . . . ................. . ...... . 1 23
..

2. Intézkedések .
....................... ...... .............. .. . .. . . ......................... . ... ... .......... .. . . . . .. . . . .. 125
a ) Amegrovás ......................................... .... . .. ........ .......... . . .................... . ........ .. ... 1 26
b) Apróbára bocsátás ................. ....... . ........... . .
...... ... . . . . . .
.. ................... . . . .
...... . . . ... 1 26
c) Ajóvátételi munka .
.. ............ ...... ........... ...... ................................ ... . .
. . ............... 1 29
d) Apártfogó felügyelet .
......................... ........ . . .......... ......... . . . .... .......... ........... . . . ..1 30
e) Az elkobzás .
.......... . . . . ................ ........ . . .......... ..................... ....... . ........................ 1 33
f) Avagyonelkobzás .................. . ......... . . . . . ..... . . . . . ......... ...... ........... . ........ ..... . . . ... ..... 1 35
g) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele .
... .... ................ ....... . 1 37
h) Akényszergyógykezelés . . ......... ........ . .. ....... ...................... .......................... .. ....1 37
.

i) Intézkedések a jogi személlyel szemben ...... . .......... ............................. . ......... .. 1 38

..
81 TARTALOM

ll. A büntetés kiszabása ...... ..... . . . . ... . . . .. . . ... . . . ....... . . . . ... . . . . .. . . . . . . . . . .. ............... . . . . . . . . . . ..... ...... i4i

1 . Abüntetés cé Ua . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .... ... . . . . .. . . . . . . ... ... . . . . .. . . . ... . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .. .. . . . . . . .... . . . . . ... 141

2. Abüntetés kiszabásának elvei ........... .. . . ............ . .. . . . . ..... . .. . . . . . . . . . . . . . .. .... . . . .. . . .. . .... .. . .. 142

3. Halmazati büntetés . . ....... . .. . . . . . .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .............................. ....... . . . . .... . ... . . . 1 44

4. Összbüntetés .... . .. . ...... . . . . . .. . . .. . .. . .. . ... .. . . .. ....... . . . . . ............. . . ....... . . . .. . ........ .. . . . .. . ... . .... . 146

5. Akülönös részi büntetési tétel felső határának átlépése . .. ............. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. 149

a) A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös vissz aesőkre vonatkozó
rendelkezések ............. . .......... . . . . . .......... . .. . . . .......... ......... ........ ..... . .
. . . . . . .. ......... . . . . 1 49
b) A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések .............. .... 1 52

6. A különös részi büntetési tétel alsó határának átlépése . . . .... . . ................. . . . . . . . . . ..... 1 54
a) A büntetés enyhítése . . . . ......... . . . . . . . . .. .. ..... . . . . ..... . ....... . . . .. . . . .. . ....... . .. . . . . . . .... .... . . . . . . 1 54
b) Abüntetés kiszabás a tárgyalásról lemondás esetén .... . . . . . . . . . . . . .. . . ..... ........ . . . .... 1 55

7. Aszabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése ........ ............ . . . ....... . ..... ........ 157

8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása . . . ................ . ......... . . . . . . . ........ 1 59

lll. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények és a mentesítés ........................1 61

1 . Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények . . . . . .. ......... . ....................... . . . . 1 61

2. Amentesítés h atálya ...... . . . . .. . .. . . . . . .. .............. .. . . . . . . . ...... . .

. ........ ... . ........................ . . . . 1 62

3. Amentesítés módja ............ . . . . . ..... . . . .. ... ......... ............ . . . .... . ... . .... . ..... .. .. .... . .............. 1 63

4. Atörvényi mentesítés . . . . . . . . . . ..... ..... . . .. . . .. .... . . . .. . . . . . .... ....... ...... ........ ....................... . . 1 63

5. A bírósági mentesítés ... ............ ....... .......... . . . ........................ . ................... ............... 165

6 . Amentesítés egységessége ... ..... . . . . . ............ ... . . ... . ............................................. .. . 1 66

7. A kegyelmi mentesítés .. . . . . . . . . . . . . . . . . ..... . .. . . ..... . .... . . . .......... . . .......... .. . .......................... 1 67

IV. A fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezések ..... ...... . ................ . ..... .. ... .. . .... . . .................. 1 69

i . Atevékeny megbánás . . . . . . . . . ... . ..... . . . . . ... .... . . . .. . .. . . . . . ... ......... ..................... .............. ..1 70

2. Afiatalkoru akkal szemben alkalmazható szankciók ........ . . ............................ .......... 1 71

3. A büntetések és az intézkedések ........ . . . . . . .... . ...... . .... . ... . ...... . ....... . .......... ....... . .... .... i 72
a) Apróbára bocsátás . .. . .. . .. . . . . . ............ . . . . . . ............................... . .......................... 1 73
b) A jóvátételi munka .
... . . . . . . ............. . . . . .. ... . ...... . . ............................................. . . . . . . 1 73
c) A pártfogó felügyelet . . . . ... . ......... . . . .. ...... ....... . .... . ... . . ...... .................. .... . . . ...... . .... 1 74
d) A javítóintézeti nevelés . .. . . ......... . . ..... .. .. .. .... ....... . . ........ . ......... ......... . ... .......... . .... 1 74

4. Büntetések . . . . .................. . . . . . .... . .... . . ..... . . .. . . .... . ........................................................ 1 76

a) A szabadságvesztés ..... . . . ......... ...... . . ... . ... . . ..................... . . . . . . . . . . ..... .................... 1 77
b) Az elzárás . . .................. . .... . ... . .. ............ . ........... . . . . . .............. . .... . .... . ................ . ... 1 78
c) A közérdekű munka .
. .. . ..... . ............. .. ...................... ...... ..... .. . .. .............. . .... . . . . . . . 1 79
d) A pénzbüntetés ............. . . ...... ........... . . ........... .......... ..... . .................... . ......... . . . . . 1 79
e) A kiutasítás .. . . . . . . . ........... . . . .... . . ... . ........... . .
. . . . . . .... . ............................. ................ .. 180
f) A kitiltás . . . ..... . . . . ....... . . . ........ . ..... . .......................... .... ...................................... . . . 1 80
g) A közügyektől eltiltás ................ . .......... ........... . .... . ..................... ....................... 1 80
 Tartalom 9

5. A halmazati és az összbüntetés ................................ . ........ . ............... . .... ................ 1 80

6. Egységes intézkedés .................................... .. . . . .................... ............. .. .. . . .............. 181

7. Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása . . . . ....... . .............. . .. .

. .. . . 1 81
. . . . . . . . . . . ..

8. A mentesítés . . . . ............................... . . . . . . . . . ....... . . ................ . ................ . ... .. .............. 1 82

lll. RÉSZ
A NEMZETKÖZI BŰNÜGY\ EGYÜTTMŰKÖDÉS .
......... ............ .. .
................ ................... 183

l. A nemzetközi együttműködés intézményi keretei ........................................................ 187

1 . Nemzetközi együttműködés ................................................................... :................1 87

2. Regionális együttműködés .
......................... .......... ....................... . .......................... 1 88
a) Európa Tanács ..................................................... . .
.. ............ . ............. ... .. . ......... 188
b) Schengen .
........ . . ....... . . . ....... ........................ . ..... . .... .. .......... . ............ . . . ............... 1 89
c) Európai Unió ................................................... .. ............... . .
............ ............ ....... . 190

3. Szubregionális együttműködések ......... . . . . . ..................... .. ............... . ............ .. ......... 193

ll. A nemzetközi együttműködés szabályai .

........... ...... . . . ......... .. ............... ... . . ...... ........ . . . . 195

1 . Az együttműködés hazai és nemzetközi jogforrásai . . ............ . ...... . .

..... ........ . ........... 1 95

2. A rendöri együttműködés jogforrásai . . . ................... . .

............. ............... ................. . 195

3 . Az igazságügyi együttműködés jogforrásai é s elvei . . .

... ......... .. .... . ............... .. . ........ 196

lll. A rendöri együttműködés eszközei ............................. . .................................. ...

. . . . . ...... 199

IV. Az igazságügyi együttműködés formái .... . ................... . . ......... . . ., .................................201

1. Az elfogatóparancs és a körözés ........... . . . . ....... . ........................ . . ...... ., ...................201

2. Abűnügyi jogsegély nemzetközi szintje .
....................... .................................... 203
a) Kiadatás ....................................... . . . . ............ . . . . . . . . ......... . . . . . . . . ........ . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 204
b) A büntetőeljárás átadása .................................................... . . ............................ 205
c) A büntetőeljárás átvétele ...................................................................... .......... 205
d) Feljelentés kü\földi államnál .
..... . . . . . . . . . . . ......................... ....... . . . ............. . . . .......... 205
e) A kü\földi ítélet ér vénye, valamint a szabadságvesztés-büntetés,
a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az
elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása . . . . ................................ ............ 206
f) Eljárási jogsegély ........ . ............... . ................ . . . . . . . . . . . . ....................... . . . . . . . . .......... 207

3. A bűnügyi jogsegély regionális szintje, együttműködési formák

az Európai Unióban . . .......... . ............ . . . . . . . . . ............... . . . ........................ .................... 208
a) Átadás Magyarországról ............ . .
................ ............................................... . .. . . 208
b) Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély ..209
c) V égrehajtási jogsegélyek .................................................................................. 21 2

V. A nemzetközi együttműködés és a nemzetközi bűncselekmények .. ... . ......... . ............ 21 3

Előszó

Jelen tankönyv célja, hogy az igazságügyi ügyintéző alapszak hallgatói számára át­
tekintést nyújtson a büntetőjogi dogmatikáróL
A szerzők- az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.- figyelembe
vették a 20 1 2 . évi. C. törvény hatálybalépésével bekövetkező változásokat, egyúttal
építettek a Margitán Éva által összeállított korábbi tananyag hagyományaira.
Ennek megfelelően a jogág legfontosabb fogalmait kívánjuk bemutatni. Az Ál­
talános Rész a felelősségtan és a büntetéstan alapvető problémáira fókuszál, a nem­
zetközi büntetőjog kérdéseinél pedig elsősorban a magyar vonatkozásokat emeltük
ki. A Különös Rész kifejtésénél szem előtt tartottuk a szak sajátos oktatási igényeit,
ezért csak a tanulmányi követelmények szempontjából releváns tényállásokat tár­
gyaljuk részletesen.
A szerzői közösség abban a reményben bocsátja útjára a jegyzetet, hogy ezzel is
hozzájárulhat a hallgatók eredményes felkészüléséhez.

Budapest, 20 1 5. február 2 8 .
A s:::erkesztő
 �

H
I. RESZ�

A BUNCSELEKMENY
141 ALAPELVEK

l. Alapelvek ................. ............ ....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 a) A jogos védelem ... .. .... ... .... .. ... .... ... .... . .54
1 . A törvényesség . . . . . . . . . .. . .............. .. .. ... .... ... 15 b) A végszükség . . . ..... .. . . . . ........ ............... .58
2. A Radbruch-formula: jogbiztonság és c) A jogszabály engedélye ............ .......... .59
igazságosság............................................ 1 6 d) A sértett beleegyezése ........................ 60
3. A büntetőjog forrásai ... ... .. . .. . . .. ...... ... ....... 1 7 4. A büntethetöséget megszüntetö okok . . . .61
ll. A büntető törvény hatálya ............................ 1 9 a) Az elkövetö halála ....................... ....... . . 61
1 . Az időbeli hatály ....... . . ......... .. .. . . ... ... . . . . . . . . . 1 9 b) Az elévülés. ...... ............. ......... ..... .... . . . . . 61
2. A területi és személyi hatály.. .... ..... ... . .... .. 21 c) A kegyelem. . . .. . ..... . . . . . ... ... . . ..... ..... .... .. . . 64
3. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló d) Tevékeny megbánás ........ . .. . .. . . . . .. ........ 64
egyéb mentesség ........ .... ... .. . .. ... . ... .... . . . ...23 e) A törvényben meghatározott
lll. A bűncselekmény fogalma ... ... ... . .... .. ... .. . ... .. .25 egyéb ok . . . . . . ................. . ... . .. ... .. . .. . .. . . .. . 66
1. A bűncselekmény fogalmi elemei . . . . . . . . ..25 .. . 5. A magáninditvány és a feijelentés hiánya . . 66
a) A cselekmény .. . . . .
... . . . . . . . . . ... .... . . . .. . .. ....25 a) A magánindítvány hiánya........ .... ......... 66
b) A cselekmény büntetni rendeltsége . . . .26 b) A feUelentés hiánya . . ............ .... . .. ..... ... . 67
c) A társadalomra veszélyesség . . . . . .27
. . ... . . . VI. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai . 69
..

d) A bűnösség . .. .. . . .. . . .. .. . .... . .. 27
.. . . .. . .. . . .. . . . . . 1. A befejezett huncselekmény . .. . . ..... . ....... . . 69
2. A bűncselekmények súly szerinti 2. A kisérlet . . . . . . . . . ...... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . ... ... . 69
felosztása. . . . .. . .. . ... ... .. . ... .. .. ..... ... ... ..... ... ... .28 a) A kísérlet fogalma .. ... ..... . . . . ... . . .. . . .. . . .. .. . 69
IV A törvényi tényállás .. ... .. .... ... ... .. , ......... . . . .. . ...29 b) A kísérlet csoportosítása ......... ..... ... ... . 70
1 . A jogi tárgy . . . ... . . ....... ... .... .. . ... .. .. . .... .. .. ... ...30 c) Önkéntes visszalépés .......................... 7 1
2. Az objektív tényállási elemek .. .. . . . .. .. . . .. . . . . 31 d) Alkalmatlan kisérlet . .... . .. .. ..... .. .. . 72
... . . . . . .

a) Az eikövetési magatartás mint e) Maradék-bűncselekmény .. . . . . .

. . . ....... . ... 73
szükséges ismérv . ... .......... ..... . . . . . . . . . .. . . 31 3. Az előkészület . . . . .. . .. . . ... .. ....... ... ... . . . . .. . . . . . . .73
b) Az eikövetési tárgy mint rendszerinti a) Az előkészület magatartásai ... ..... . . . . . . .. 74
ismérv ................................................. 3 1 b) Előkészülettől visszalépés ... ......... . . . . . . .75
c) Az eredmény mint rendszerinti ismérv 32 .. c) Maradék-bűncselekmény ..................... 76
d) Az okozati összefüggés mint VII. A bűncselekmény eikövetói .
. . ..................... 77
rendszerinti ismérv .... .... .. ..... .... . . . .. .... . . 32 1 . A tettesek . . ... .. . . . ... ... . .. .... ...... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
e) Objektív büntethetéségi feltétel . ... . . . . . . 33 a) Tettes . . . . . . . .. .. . . . . .. ..... . ... . .. ... ... ... ........ ....78
f) A tárgyi oldal esetleges ismérvei ...... . . . 33 b) Közvetett tettes .. . . . .. .... . ......................78
3. A bűncselekmény alanya c) T árstettesség . .. . . ...... . . . . ........... ............80
mint szükséges ismérv . ... ... ... .. . . . . .... .. . ... . . 34 2. A részesek.. .. . .. . . . . . . . .. . . . . ....... ...... .............. .81
a) A speciális alany mint esetleges a) Felbujtó . . . .... . .
.. . .. . .......... . ............ ....... . . . 82
ismérv .. .. .. .............. .... ...... .. . . .. . .. . . . .. . .. . . 34 b) Bűnsegéd . . ... . . ... . ... ............................. . 83
4. A bűnösség . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .... . . . . .35 3. A társas bűneikövetési alakzatok..... ... .....84
a) A szándékosság . ... ... . .. ... . .. ... .. . ..... ..... ...36 a) Csoportos elkövetés .
........... .............. . . 84
b) A gondatlanság .. . . .. ...... . . . . . . . . . . .. . . . . .. .. .. .. 38 b) Bűnszövetség . . . . . . . . .. ......... . . . .... ..... .... ... 85
c) Az alanyi oldal esetleges ismérvei ...... . 4 1 c) Bűnszervezet ..... . . . . .. . . .. ..... .... .. . .... .... .... 85
d) A minösítö eredményért való VIli. A bűncselekményegység és a -halmazat .. 87
felelősség. A vegyes bűnösség ....... .. . . 4 1 1. A bűncselekményegység ......................... 87
V A büntetőjogi felelösségre vonás akadályai.. .45 a) A természetes egység . ...................... .87
1 . A beszámítást kizárá okok ..... . . .. . . . . 47
.. . ... .. . . b) A törvényi egység .
... ....... ................... 88
a) A gyermekkor .. .............. ..... .... ... . . .. .. . . . . 47 2. A halmazat ............................................... 9 1
b) A káros elmeállapot .. ... ... .. . ... . . .... ........ .48 a) Az alaki halmazat .. ... . . . . . . . . ......... ...... 91
....

c) A kényszer és a fenyegetés . .. . ... . .... . . . .50 b) Az anyagi halmazat ........ ..... ........ ........ 92
2. A bűnösséget kizárá okok . . .. . . . . .. .. . ... . . . . . .. .51 3. A látszólagos halmazat .... ....... .. . . . ...... ....... 93
a) A tévedés . ... . ..... . ... .. . ... ... ...... .............. .51 a) A látszólagos alaki halmazat . .
.... .. ...... . 93
3. A társadalomra veszélyességet kizárá b) A látszólagos anyagi halmazat ............ 94
okok .. . . .. ... . .. . . . .. . . . . . . .... .. . . . .... ... ... . ... , . . ....... .54 c) A látszólagos halmazat
jogkövetkezménye . . .......... ........ .. . .. .. ... 9 4
--

l. Alapelvek
------

1. A törvényesség . . . ...... ......... ............................................................... ...................................... . . ..... 15

2. A Radbruch-formula: jogbiztonság és igazságosság ....... .. . .. .............. ........... . ....... ........ ...... .. ......... 16

3. A büntetójog forrásai . ...................... ....... ........ . ....... .. . ....... . . .. .................... . .......... . . ................. . ..... .. 17

1 . A törvényesség

l . § ( l ) Az elkövető büntetőj ogi felelősségét csak olyan cselekmény miatt lehet

megállapítani, amelyet- a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján
büntetendő cselekmények kivételével - törvény az elkövetés idején büntetni ren­
delt.
(2) Bűncselekmény elkövetése miatt nem lehet olyan büntetést kiszabni vagy in­
tézkedést alkalmazni, amelyről törvény az elkövetés - vagy a 2. § (2) bekezdés
alkalmazása esetén az elbírálás - idején nem rendelkezett.

A büntetőjog az emberi együttélés alapvető értékeit védi. Megkülönböztető saj átos­

sága, hogy a társadalom védelme érdekében a potenciális normasétiőket kriminális
szankcióval fenyegeti, amelyek alkalmazását a jogáll amban garanciális követelmé­
nyekhez szükséges kötni. Ezen j ogállami garanciák közül a legfontosabb a törvé­
nyesség elve. A 201 2 . évi C. törvény részletes indokolása értelmében hatályos bün­
tetőkódexünk l . §-a expressis verbis latialmazza a bűncselekmények és büntetések
törvényességének elvét, azaz a nullwn crimen sine lege és a nulla poena sine lege
elvét. A nullwn crimen sine lege elv alapján csak az a cselekmény minősülhet bűn­
cselekménynek, amit az elkövetése előtt - a nemzetközi jog általánosan elismert sza­
bályai alapján büntetendő cselekmények kivételével - a törvény büntetendővé nyil­
vánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írj a elő, másrészt
megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket
A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak
olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet törvény már az elkövetés
idején előíti. Ezen elv értelmében a büntető törvény az alapj a a büntetés nemének és
a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton
vagy analógia igénybevételéveL
16 l ALAPELVEK

A nullum crimen és a nulla poena sine lege elvek a jogbiztonságot szolgálják,

mivel megkövetelik, hogy a jogalkotó a büntetőhatalom gyakorlásának lényegi fel­
tételeit törvényben előre rögzítse.

2. A Radbruch-formula: jogbiztonság és igazságosság

A j ogbiztonság és az igazságosság ajobrrendszer kiemelkedő értékei, amelyek azonban

konfliktus ba kerülhetnek egymással. En·e szolgál példaként az ún. Radbruch-formula,
amelyet Gustav Radbruch német igazságügy-miniszter alkotott meg a második vi­
lágháború után. A fonnula a következő jogeseten alapul:
A nemzetiszocialista uralom végóráiban egy német nő feljelentette férjét a ható­
ságoknál amiatt, hogy az nyilvánosan becsmérli a náci vezetést. A férfi ugyanis több
ízben saj nálkozását fejezte ki amiatt, hogy 1 944. július 20-án a merénylők - von
Stautrenberg és társai - nem tudták Hitlert a pokolra küldeni. A nő szándéka az volt,
hogy megszabaduljon férjétől, és egy másik férfival kössön házasságot. A férj ellen
az 1 934. december 20-án és 1 93 8 . augusztus 1 7-én a náci államrend védelmére ki­
hirdetett törvények alapján emeltek vádat, melyek büntetni rendelték a náci veze­
tésre nézve sértő állítások terjesztését. A férfit halálra ítélték, de a korabeli ítélkezési
gyakorlatnak megfelelően a büntetés végrehajtásának felfüggesztése mellett a keleti
frontra küldték, ahonnan azonban- nyilván a házastárs legnagyobb meglepetésére­
a harcok viszontagságait túlélve hazatért és 1 945-ben büntetőeljárást kezdeménye­
zett felesége, valamint az őt elítélő bíró ellen.
Az elj áró bírót felmentették, mivel ítélete megfelelt a hatályos német jognak.
A nőt viszont bűnösnek találták, és a bíróság kifejtette, hogy ugyan a férfi elítélését
megalapozó törvényeket nem tartja erkölcsi okból érvénytelennek, de az asszony
magatartása" núnden tisztességes ember egészséges lelkiismeretével és igazságérzé­
sével ellentétes". Nem terhelte ugyanis felj elentési kötelezettség - leülönös tekin­
tettel ana, hogy közeli hozzátartozójáról volt szó - és nem hivatkozhat ana sem,
hogy a hatályos jognak megfelelően j árt el. A fentieken túl mindezt szándékosan,
sőt, célzatosan követte el, hiszen a feljelentéssei éppen a házassági köteléktől kívánt
szabadulni.
A mélyebb elemzéssei a Radbmeh-formula három kijelentéséhez jutunk el.
Először: akkor is a pozitív jogot kell alkalmaznunk, ha az igazságtalan vagy cél­
szerűtlen. Másodszor: ha a törvény elviselhetetleniil igazságtalan, akkor léphet vele
szemben előtérbe az erkölcs. Végül hannadszor: az a törvény, amely még csak nem
is törekszik az igazságosságra, elveszíti jogi jellegét.
-··

A büntetőjog forrasai l 17

3. A büntetőjog forrásai

Jogszabálytani értelemben a jogforrás fogalma alatt a törvényhozó akaratának meg­

határozott módon és fonnában való kifejezését értjük. A büntetőjog fonásai tárgl"i ér­
telemben maguk a szabályok, alanyi értelemben azok a szervezetek vagy személyek,
akik büntetőjogot alkothatnak.
A büntetőjog fonásai a következők:
nemzetközi jog (például a hágai egyezmény a légi járművek jogellenes hata­
lomba kerítésének leküzdéséről, amely hazánk számára kriminalizációs kötelezett­
séget állapít meg);
Alaptörvény [például a XVIII. cikk (4) bekezdés értelmében senki nem nyilvá­
nítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az el­
követés idején a magyar jog vagy- nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi
aktusa által meghatározott körben- más állam joga szerint nem volt bűncselekmény];
alkotmánybírósági határozatok rendelkező része (például a halálbüntetés eltör­
léséről);
törvény, korábban törvényere jű rendelet (például a 20 12. évi C. törvény a Bün­
tető Törvénykönyvről l;
keretdiszpozíciókat kitöltő nonnák (alacsonyabb szintű jogszabályok , például
a közlekedési bűncselekményeknél a KRESZ);
bíróságok ítélkezési gyakorlata (például jogegységi döntvény).
11. A büntető törvény hatálya

1. Az időbeli hatály . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . .. . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 19

2. A területi és személyi hatály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1

3. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 3

A büntető törvény hatálya alatt azt értjük, hogy a j ogszabály érvénye valamely cse­
lekmény elbírálásakor mikor, hol és kire hat ki. Ezért beszélhetünk a büntetőtörvény
időbeli, területi és szemé(vi hatá(váról.
A jogszabály érvényességének feltételeit a jogalkotásról szóló 20 1 0. évi CXXX .
törvény határozza meg. E szerint a jogszabály akkor érvényes, ha az arra feljogosí­
tott szerv a megfelelő eljárási rendben, az előírt formában alkotj a meg, és azt a Ma­
gyar Közlönyben kihirdetik. A j ogszabályban meg kell határozni a hatálybalépés
napját. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi,
vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lej árt.

1 Az időbeli hatály
.

2 . § ( l ) A bűncselekményt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetése

idején hatályban lévö büntető törvény szerint kell elbírálni.
(2) Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselek­
mény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető tör­
vényt kell alkalmazni.
(3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általá­
nosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés
idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.

Az időbeli hatályra vonatkozó rendelkezés alapja a nullum crimen sine lege és

a nulla poena sine lege elvére vezethető vissza. A nullum crimen sine lege elve sze­
rint csak olyan bűncselekmény miatt vonható felelősségre az elkövető, amely az el­
követés idej én büntető jogszabályba ütközött, a nulla poena sine lege elve pedig
tiltj a azt, hogy az elkövetőt szigorúbb büntetéssel súj tsák annál, mint amilyet a jog­
szabály az elkövetéskor kilátásba helyezett. Ez megfelel az Alaptörvény XXVIII.
cikke (4) bekezdésének, amely szerint: "Senki sem nyilvánítható bűnösnek, és nem
20 A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA

sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar

jog - nemzetközi szerzödés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott
körben - vagy más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. " A büntető jogsza­
bály hatálya egybeeshet a kihirdetés napj ával, de az is lehetséges, hogy a büntető
jogszabály későbbi időpontot állapít meg a hatálybalépésre.
A bűncselekmény eikövetési idejének meghatározására több elméleti megköze­
lítés is lehetséges:
a magatmtási ( vagy: tevékenységi) elmélet értelmében az eikövetési idő addig
tart, amíg az eikövetési magatm1ást kifejtik;
az eredményelmélet szerint a törvényi tényállásban meghatározott eredmény be­
következésének időpontja az elkövetés ideje;
a cselekményegység elmélete szerint a bűncselekményt akkor követik el, amikor
a törvényi tényállás valamelyik eleme megvalósul (az eikövetési magatartást kifejtik,
az okfolyamat megkezdődik, illetőleg az eredmény bekövetkezik).
Mindennck mcgfelelöen a bűncselekményt fő szabály szerint az elkövetés idején
hatályban lévő törvény szerint kell el bírálni. A törvény a visszaható hatály tilalma alól
két kivételt határoz meg: egyrészről a később hatályba lépett enyhébb szabályozás
esetében, másrészről a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján bünte­
tendő cselekmények körét érintő cselekmények esetében.
Az elbíráláskori idő fogalmán az ügydöntő határozat meghozatalának idejét értjük.
A kivétel esetén az új törvényt kell alkalmazni, egyébként pedig az új bűntető tör­
vénynek nincs visszaható ereje. Az elkövetés és az elbírálás közötti időben több törvény
is hatályos lehet, de a magyar jog csak az elkövetés és az elbírálás idején hatályos tör­
vényt veheti figyelembe. Amennyiben az elkövetéskor és az elbíráláskor is ugyanaz
a törvény van hatályban, akkor az időbeli hatály értelmezése nem okoz gondot a jog­
alkalmazó számára. Ez esetben érvényesül a fő szabály, amely szerint az elköve­
téskor hatályos törvényt kell alkalmazni. Abban az esetben, ha az elkövetéskor és az
elbíráláskor eltérő jogszabály volt vagy van hatályban, akkor a j ogalkalmazónak
vizsgálnia kell, hogy melyik törvény eredményez kedvezöbb döntést a terhelt szá­
mára. Ilyen esetben nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján,
hanem a büntetőj ogi felelösségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell
állást foglalni. A bíróságnak a jogszabályokat összességükben kell vizsgálnia, s ennek
alapján kell eldöntenie, hogy melyik a terheltre kedvezőbb, de a büntető anyagi jogi
rendelkezések együttes alkalmazására nem kerülhet sor.
Az Alaptörvény - a nemzetközi egyezmények által előírt módon - az elkövetés
idején hatályos belső jogi szabályokra és belső j ogi elévülésükre tekintet nélkül le­
hetövé teszi valamely személy megbüntetését olyan cselekmény miatt, amely az el­
követés idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint büntetendő
cselekménynek minösült.
 A területi és személyi hatály l 21

Végül utalunk az 1 1 1 999. Büntető j ogegységi határozatban foglaltakra, amely

arra az esetre ad eligazítást, ha a Különös Rész valamely rendelkezése ún. keret­
diszpozíció, és a keretet kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény el­
követése után megváltozik
Ebben az esetben a következőképpen alakul a visszaható hatály:
A keretdiszpozíciót kitöltő j ogi nonna változásának a visszaható hatály szem­
pontj ából fő szabályként nincs jelentősége; ha azonban a kitöltő jogszabályban oly
mértékü változás következik be, amelynek eredményeképpen a kötel€zettség meg­
szűnésével, vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelem megszűnik,
akkor érvényesül a visszaható hatály.

2. A területi és személyi hatály

3 . § ( l ) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni

a) a belfoldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítmé­
nyen vagy magyar felségjelű légi jármüvön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által kűlfóldön elkövetett olyan cselekményre, amely
a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külfóldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye
szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény - kivéve a szővetséges fegyveres erő ellen el­
követett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen -, tekintet
nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) a XIII. vagy a XIV. fejezetben meghatározott bűncselekmény, vagy egyéb
olyan büncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi
szerződés írj a elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi sze­
mélyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár
által külfóldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint
büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását
a legfőbb ügyész rendeli el.
22 A BÜNTETÓ TÖRVÉNY HATÁLYA

A területi és a személyi hatályra vonatkozó rendelkezések az állam büntetőha­

talmának, joghatóságának körét határozzák meg. A szabályozás négy elv mentén ala­
kult ki:
A teriileti elv szerint az állam joghatósága - a területi szuverenitásából adódóan ­
kiterjed a területén elkövetett bűncselekményekre, tekintet nélkül az elkövető ál­
lampolgárságára. Ezt egészítik ki a határon kívül tartózkodó vízi és légi jánnűvekre
vonatkozó rendelkezések, függetlenül attól, hogy a bűncselekményt mely állam te­
rületén követik el.
A személyi elv szerint az állam joghatósága saj át állampolgáraira külföldön is
kiterj ed.
- Az állami önvédelem elve kiterjeszti az állam joghatóságát a külföldön elköve­
tett cselekményekre is, ha azok belföldi jogtárgyak ellen támadnak, tekintet nélkül
az elkövető állampolgárságára és az elkövetés helyére.
- Az univerzális büntetiihatalom elve az állam joghatóságát kiterjeszti, tekintet
nélkül az elkövetés helyére és az elkövető állampolgárságára.
A magyar állam joghatósága kiterjed valamennyi, a Magyar Köztársaság terü­
letén elkövetett bűncselekményre, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára.
Rendelkezik a Btk. arról is, hogy a magyar törvényt kell alkalmazni a magyar állam­
polgár külfoldőn elkövetett cselekményeire, ha az a magyar törvény szerint bűncse­
lekmény. Arról, hogy kit kell magyar állampolgárnak tekinteni, a magyar állampol­
gárságról szóló 1 993. évi LV. törvény rendelkezik. E törvény szerint azok a kettős
állampolgárságú személyek is magyar állampolgároknak számítanak, akiknek egyik ál­
lampolgársága magyar.
A törvény hatályát kite1jeszti az ország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű
úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi j ánnűvön elkövetett bűncselekményekre,
mégpedig függetlenül attól, hogy a jármű idegen felségterületen vagy a fölött, illetve
nemzetközi vizeken vagy a felett közlekedik. Ez az ún. quasi területi elv.
A nem magyar állampolgár egyaránt lehet külföldi vagy hontalan személy. A nem
magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekménynek olyannak kell lennie,
amely a magyar törvény és az elkövetés helye szerint is büntetendő, kivéve az állam
elleni bűncselekményt, ahol elegendő a magyar törvény szerinti büntethetőség, va­
lamint az emberiség elleni bűncselekményeket, ahol nemzetközi szerződés írj a elő
a bűncselekmény üldözését. A nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett
bűncselekmény esetén általában a külföldi hatóságok j árnak el. Annak megítélését,
hogy mégis szükséges-e ilyen eljárás megindítása, a törvény a legfőbb ügyész jog­
körébe utalj a . Amennyiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész megta­
gadja, büntethetóséget kizárá ok miatt a büntetőeljárás nem folytatható le.
--

Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 23

3 . Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség

A diplomáciai és egyéb nemzetközi jogon alapuló mentesség immunitást biztosít a fent

megjelölt személyeknek a fogadó állam j oghatóságának gyakorlása alól. A men­
tesség olyan terjedelemben illeti meg ezeket a személyeket, ahogy ezt nemzetközi
szerződés, ennek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlat biztosítja. A mentességet
élvező személyekkel szemben a fogadó állam nem vagy csak korlátozottan indíthat
elj árást, de ez nem jelenti azt, hogy a mentességet élvező személy cselekménye ne
lenne adott esetben bűncselekmény.
III. A bűncselekmény fogalma

1. A bűncselekmény fogalmi elemei .......................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

a) A cselekmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... , .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
b) A cselekmény büntetni rendeltsége ........ . .
.. ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . , . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
c) A társadalomra veszélyesség . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . ................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
d) A bűnösség ................................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

2. A bűncselekmények súly szerinti felosztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

A bűncselekmény - elnevezéséből is kitűnően - cselekmény, jogi értelmében

azonban eltér annak köznapi fogalmától. Az alábbiakban a bűncselekmény-fogalom
egyes elemeit vizsgáljuk.

1 A bűncselekmény fogalmi elemei

.

4. § ( l ) Bűncselekmény az a szándékos vagy - ha e törvény a gondatlan elköve­

tést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes
a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.

A Btk. a bűncselekmény általános fogalmát határozza meg, ennek elemei:

a cselekmény,
a büntetni rendeltség,
a társadalomra veszélyesség,
a bűnösség.

a) A cselekmény

A büntetőj ogi értelemben vett cselekmény (az eikövetési magatartás) megjelenési

formáj át tekintve lehet tevékenység vagy mulasztás. A tevékenység aktív, tevőleges
emberi magatartás, a bűncselekmények jelentős része kizárólag tevékenységgel kö­
vethető el. Idesorolható például a lopás, rablás vagy a szexuális erőszak. A mulasztás
többet jelent, mint egyszerű passzivitás. A mulasztás ugyanis büntetőjogi étielemben
nonnatív fogalom, amely alatt kötelességellenes nemtevést, egy norma előírásainak
26 l A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA

elmulasztását étijük. Í gy követhető el a segítségnyújtás elmulasztása. A puszta nem­

tevés tehát akkor válik mulasztássá, ha a jog előír valamilyen tevékenységet - pél­
dául a segítségnyújtást abban az esetben, ha valakinek az élete vagy testi épsége köz­
vetlen veszélyben van - és az elkövetö azt ennek ellenére sem teszi meg. Végül
megkülönböztetünk olyan bűncselekményeket is, amelyek tevéssel és mulasztással
egyaránt megvalósíthatók. Ilyen például az emberölés. Ezt a bűncselekményt nem­
csak késszúrással, fojtogatással stb. lehet elkövetni, hanem mulasztással is, ha pél­
dául egy anya nem látja el újszülött csecsemőjét és így a gyermek kihűlés követ­
keztében meghal. A mulasztást ebben az esetben a családjogi és erkölcsi normákon
alapuló kötelezettségek nem teljesítése alapozza meg.

A REDU KÁLT CSELEKMÉNYFOGALOM

A MAGATARTÁS HATÓKÉPESSÉGE ÉS AKARATLAGOSSÁGA
A cselekmény lényegének meghatározására a mai jogtudomány az ún. redukált cse­
le/onényfogalmat tartja megfelelőnek. Az eikövetési magatartásnak (tevésnek vagy
mulasztásnak) obj ektívan hatóképesnek, szubjektíven akaratlagosnak kell lennie.
A hatóképesség annyit tesz, hogy a magatattás az általános élettapasztalat szerint al­
kalmas következmény kiváltására. Hatóképes cselekmény például a sértett lelövése
vagy megűtése. A cselekmény akkor sem veszíti el hatóképességét, ha a szándékolt
eredmény (halál, testi sértés, kár) nem következik be. A sértettre leadott célzott lövés
tehát akkor is hatóképes marad, ha az nem találj a el a sértettet, mert az általános élet­
tapasztalat szerint a célzott lövés alkalmas az emberi élet kioltására.
Akaratlagos az a magatartás, amelyet ténylegesen vagy potenciálisan az emberi
akarat irányít. Ezért büntetőjogi értelemben nem tekinthető cselekménynek a reflex­
mozgás vagy az öntudatlan állapotban megvalósuló testmozgás. Cselekménynek mi­
nősül viszont az ún. hegvakarolt automatizmus (például az autóvezetés), amely ugyan
nem akaratlagos cselekmény, azonban az elkövetö felelösségre vonható miatta.

b) A cselekmény büntetni rendeltsége

A büntetni rendeltség azt jelenti, hogy a Különös Részben pontosan meghatározott

cselekményt (lopás, emberölés, közokirat-hamisítás) a törvény kriminális szankci­
óval fenyegeti . Ez minden bűncselekmény közös ismérve. A cselekmény büntetni
rendeltsége azt fejezi ki, hogy a törvényhozó az adott cselekményt büntetést érdemlő
mértékben társadalomra veszélyesnek ítéli. A büntetőjog szabályai a kizárólagos tör­
vényhozási tárgyak közé tartoznak.
--

A bűncselekmény fogalmi elemei l 27

c) A társadalomra veszélyesség

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely

mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társa­
dalmi, gazdasági, állami rendj ét sé1ii vagy veszélyezteti.

A j ogalkotó a különböző cselekmények objektív - az elkövető tudatától független ­

társadalomra veszélyességét értékeli. A bűncselekménnyé nyilvánítás ténye a jogal­
.
kotónak azt a felfogását tükrözi, hogy a cselekményt társadalomra veszélyesnek te­
kinti. A társadalomra nagyobb veszélyességet jelentő cselekményeket bűncselek­
ménnyé nyilvánítj a, a kisebb veszélyt j elentő cselekményeket pedig más jogág
körében, például szabálysé1iésként szankcionálja. A cselekmény társadalomra ve­
szélyességének mértéke alapj án határozza meg a jogalkotó a cselekmény elkövető­
jére kiszabható büntetés nemét és mé1iékének keretét
A cselekmény társadalomra veszélyességére vonatkozó törvényhozói értékelés
a bűncselekménnyé nyilvánítás egyik meghatározó indoka. A cselekmény társada­
lomra veszélyességének foka jelentős sz erepet játszik az adott cselekményre vonat­
kozó büntetési tétel meghatározásában. A bűncselekménnyé nyilvánításnak és a bün­
tetés mértéke meghatározásának azonban a cselekmény veszélyességére vonatkozó
törvényi értékelés nem az egyedüli szempontja. A törvényhozói értékelés tárgya az
egész cselekmény, ezen belül jelentős kö1iilmény a bűnösség alakzata, a szándékos
vagy gondatlan elkövetés is.

d) A bűnösség

A bűnösség az elkövető sajátos pszichikus viszonya a cselekményhez és annak káros

következményeihez. A bűnösség fogalma felöleli a szándékosságat és a gondatlan­
ságat A bűnösség fogalmát eredetileg mint gyűjtő fogalmat használták, és azon
a szándékosságat és a gondatlanságat értették. A bűnösség súlyosabb alakzata a szán­
dékosság. A Btk. meghatározása szerint: szándékosan követi el a bűncselekményt, aki
magatmtása következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szán­
dékosság értelmi és érzelmi elemeket foglal magába, szándékosan ugyanis lehet jót
és rosszat i s tenni. A szándékosságnak tehát át kell fognia a cselekmény következ­
ményeinek életbeli realitását, valamint azt, hogy a cselekmény veszélyes, tiltott vagy
erkölcstelen.
Ezzel szemben a gondatlanság csak a jog értékrendszerével összefüggésben ele­
mezhető. A súlyosabb alakja a tudatos gondatlanság, amely akkor jön létre, ha az el­
követő előre látj a magatartása következményeinek lehetőségét, de könnyelműen
28 l A BÚNCSELEKMÉNY FOGALMA

bízik azok elmaradásában. A gondatlanság enyhébb alakzata a hanyag gondatlanság.

Fogalmi ismérvei szerint az elkövető nem látja előre magatartásának lehetséges kö­
vetkezményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
Hanyag gondatlanság esetén az elkövetői oldalon a cselekmény előrelátása mint tu­
dati elem, és értelemszerűen a cselekményhez kapcsolódó érzelmi (lelki) elem is hi­
ányzik.

2. A bűncselekmények súly szerinti felosztása

5 . � A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az a szándékosan elkövetett

bűncselekmény, amelyre e törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb bünte­
tés kiszabását rendeli, minden más bűncselekmény vétség.

A bűncselekmények társadalomra veszélyessége különböző fokú. A Btk. a bűncse­

lekményeket súlyuk szerint két csopmtba sorolja, megkülönbözteti a bűntettet és
a vétséget. A felosztás alapj át a bűnösség (szándékosság, illetve gondatlanság), va­
lamint a Különös Részben az adott bűncselekményre megj elölt büntetési tétel felső
határa képezi. Bűntett csak szándékosan elkövetett bűncselekmény lehet. További
követelmény, hogy az elkövetett bűncselekményre a törvény Különös Része kétévi
szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendelje. Ebben a rendelkezésben
is kifej ezésre jut, hogy a bűnösség általános kategóriája a szándékosság. A törvény
általában a szándékos elkövetést rendeli büntetni, a gondatlan elkövetést csak kivé­
telesen, mégpedig akkor, ha az adott magatartástípus társadalmi Veszélyessége ezt
külön indokolja. A szándékos és a gondatlan elkövetés megkülönböztetésének fon­
tosságát j elzi, hogy tárgyi súlyától függetlenül minden gondatlan bűncselekmény
vétség, függetlenül a büntetési tétel nagyságától.
A szándékos bűncselekmények körében a bűntett, illetőleg a vétség megállapí­
tásánál a törvényi büntetési tétel felső határát kell figyelembe venni, nem pedig a ki­
szabott büntetést. Ha a szándékos bűncselekmény büntetési tételének felső határa
2 év szabadságvesztés, még vétségről van szó, hiszen ez esetben a büntetési tétel
nem haladja meg, csak eléri a 2 évet.
--

IV. A törvényi tényállás

1 . A jogi tárgy . .. . .. . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . 30

2. Az objektív tényállási elemek . . . .. ........ . .... .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 1

a) Az eikövetési magatartás mint szükséges ismérv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1

b) Az eikövetési tárgy mint rendszerinti ismérv ...... . ................. .. ....... . .
... .... .... . ... ... ,. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1
c) Az eredmény mint rendszerinti ismérv .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
d) Az okozati összefüggés mint rendszerinti ismérv ............. .. . . . ............. . .......... .. . . ... ............. ..... ... 32
e) Objektív büntethetőség i feltétel ...... .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ......... ............ . ...................... . . . . . . . 33

f) A tárgyi oldal esetleges ismérvei . ...... . ................... ....................... . .

.. .................................. ........ 33

3. A bűncselekmény alanya mint szükséges ismérv ...................... . . .. ................................................ 34

a) A speciális alany mint esetleges ismérv ................... ...... ....... . ... ......... . ........... . ....... . ..... . . . . . . . . . . . . . 34

4. A bűnösség . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 35
a) A szándékosság ........ . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . ........ . . .
.. .. .......................... 36
b) A gondatlanság . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . ... ....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

c) Az alanyi oldal esetleges ismérvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

.. ... ..... . ..... . ....... . .............. . . .. 4 1

d ) A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség ........ . . .. .... . . . .. . . . ..... .. . .. ............. . . .41

A törvényhozó a Különös Részben írja körül az egyes bűncselekmények törvényi is­

mérveit, az egyes bűncselekmények éppen a törvényi tényállások különbözö meg­
fogalmazása alapj án határolhaták el egymástól. Más a tényállása a becsületsértésnek,
más a testi sértésnek, más az emberölésnek A bűncselekmény fogalmi ismérveinek
egyike a "tényállásszerűség". Akkor tényállásszem a cselekmény, ha az elkövetö ki­
meríti valamelyik - a Különös Részben szabályozott - törvényi tényállás ismérveit.
Fontos hangsúlyozni, hogy a büntetőjogban a törvényi tényállás pontos megfo­
galmazása fontos jogállami garanciát jelent: az elkövetöt kizárólag azon cselekmé­
nyek miatt lehet felelösségre vonni, amelyeket a Különös Rész megfogalmaz.
A tudomány a törvényi tényállást objektív és szubjektív ismérvekre bontja. Míg
az o�jektív ismérvek azok, amelyekben a cselekmény a külvilágban megj elenik (pél­
dául a cselekmény eredménye, az elkövetés tárgya, és ha a cselekményt valamilyen
eszközzel valósítják meg, akkor az elkövetés eszköze is), addig a szubjektív elemek
a büntetőjogi felelösségre vonás során jutnak jelentőségre.
A Különös Részi tényállásokból a tudomány a törvényi tényállás ismérveit:
minden törvényi tényállásban van cselelanény (megrongál, bántalmaz) ;
sok törvényi tényállásban van eredmény (testi sérülés, vagyoni kár);
ahol van eredmény, ott vizsgálni kell az okozati összefüggést;
számos bűncselekmény tényállásában j elentőséghezjut az elkövetés helye, ideje,
módj a, eszköze;
30 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLAS

minden törvényi tényállásban jelentőséghez jut a szándék vagy a gondatlanság,

a szándékos bűncselelanények esetében a motívum és a célzat is.
Az oNektív tényállás i elemeket tovább is rendszerezhetjük, a következők szerint:
szükséges ismérv:
a cselekmény
•

rendszerinti ismérvek:
eikövetési tárgy (passzív alany)
•

eredmény
•

okozati összefüggés
•

esetleges ismérvek:
az elkövetés módja
•

eszköze
•

helye
•

i dej e
•

A szubjektív tényállás szubjektív elemei:

szükséges ismérvek:
szándékosság
•

gondatlanság
•

esetleges ismérvek:
motívum, célzat
•

1 A jogi tárgy
.

Minden bűncselelanény valamilyen társadalmi viszonyt sért vagy veszélyeztet. A jogi

tárgy az a büntetőjog által védett absztrakt érték vagy érdek ( élet, testi épség, köz­
nyugalom ), amelyet a j ogalkotó az adott tényállás megalkotásával büntetőjogi olta­
lomban kívánt részesíteni. Megkülönböztetünk individuális (például becsület,
egészség) és kollektív ( közbizalom, a közlekedés rendje) jogi tárgyakat. A j ogi tár­
gyat meg kell különböztetni az eikövetési tárgytól. Ez utóbbi a szó igazi értelmében
véve fizikai tárgy. Kiváló példát kínál az összevetésre a lopás bűncselekménye,
amelynek eikövetési tárgya az elkövető által a sértettől elvett "idegen dolog" (pénz­
tárca), míg j ogi tárgya - legtágabb értelemben - a tulaj doni viszonyok rendje. Nincs
minden büncselekménynek eikövetési tárgya, így például nincs a szóbeli becsület­
sértésnek vagy a rágalmazásnak, jogi tárgya azonban mindegyiknek van. A jogi tárgy
és az eikövetési tárgy között azonban csak elnevezési hasonlóság van. Az eikövetési
tárgyat tipikusan az esetleges tényállási elemek közé sorolják, mert nem minden bűn­
cselekmény tényállásában szerepel.
 Az objektív tényállási elemek l 31

2 . Az objektív tényállási elemek

a) Az eikövetési magatartás mint szükséges ismérv

A bűncselekmény genus proximuma a cselekmény, tehát minden bűncselekménynek

szűkségszerűen van eikövetési magatartása. A cselekmény életbeli (természetes) és
jogi fogalma jelentősen eltér egymástól. A természetes cselekménynek az a jellem­
zője, hogy az emberi szándék irányítja. A már tárgyalt redukált cselel.�nényfogalom
azonban a bűntetőjogban más értelmet nyer: cselekmény alatt a szubjektíve akarat­
lagos és o�jektíve hatóképes emberi magatartást értjűk.
A bűntetőjog-tudományban megkűlönböztetjűk a csak tevéssel, csak mulasz­
tással, továbbá a tevéssel vagy mulasztással egyaránt elkövethető bűncselekmé­
nyeket
a) Az ún. tiszta tevékenységi biíncselelanények csak tevéssel valósíthatóak meg,
azonban a tényállásban nem szerepel eredmény (például a lopás).
b) Megkűlönböztetűnk olyan bűncselekményeket is, amelyek tényállása eredményt
tartalmaz és az eredmény csak tevéssel fejthető ki (például csalás).
c) Egyes bűncselekmények csak mulasztással valósíthaták meg, a tényállás azonban
eredményt nem tartalmaz. Ezeket nevezzűk tiszta mulasztásos bűncselekménynek
d) A nyitott törvényi tényállás fogalma alatt azokat a bűncselekményeket értjűk,
amelyek tényállása csak az eredményt rögzíti - mint például az emberölésnél a ha­
lált -, de nem írja le az eredményhez vezető magatartást, így az ilyen típusú tényállás
tevéssel és mulasztással egyaránt megvalósítható.
Kűlönbséget teszűnk továbbá - a bűncselekmény idődimenzióját tekintve -
a mozzanatos és folyamatos cselekmények között. Mozzanatos például a lopás,
amely a dolog elvételével befejeződik. Ezzel szemben folyamatos az a bűncselek­
mény, amely időben huzamosan tart. Az eikövetési magatartás befejezetté válik, ez
a helyzet azonban állapotszemen mindaddig tart, amíg az állapot meg nem szűnik
(például visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel).

b) Az eikövetési tárgy mint rendszerinti ismérv

Eikövetési tárgynak nevezzűk azt a jizikai, megfogható dolgot, amelyre az elkövető

a cselekményét megvalósítja. Amennyiben az elkövető nem dologra, hanem emberre
irányuló magatartást valósít meg, az embert nem eikövetési tárgynak, hanem passzív
alanynak nevezzűk. A sértett és a passzív alany azonban nem egymást fedő fogalmak.
Az eikövetési tárgy és a passzív alany jelentősége a tényállásban egybevág, ezekre
32 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

irányul a bűncselekmény eikövetési magatartása. A sértett fogalma tágabb : sértett

az, akinek személyét vagy jogait a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Meg­
állapíthatjuk, hogy míg a passzív alany anyagi jogi fogalom, addig a sértett elj árás­
jogi j ellegű. Ismerűnk olyan bűncselekményeket is, amelyeknek sé1iettje természe­
tesen van, azonban nincsen eikövetési tárgya vagy passzív alanya, mint például
a szóbeli becsületsértés vagy a rágalmazás esetén.

c) A.z eredmény mint rendszerinti ismérv

Tekintettel arra, hogy számos bűncselekmény tényállása nem tartalmaz eredményt,

ezt a dogmatikai fogalmat csak rendszerinti ismérvként tartjuk számon. Azokat
a bűncselekményeket viszont, amelyek tényállása eredményt ta1ialmaz, materiális
bűncselekményeknek nevezzük. Fajtáj a szerint megkülönböztetünk sértő eredményt
tartalmazó és ves:::é�veztetési eredmén.1 t tartalmazó tényállásokat A bűncselekmény
eredményén azt a külvilágban beálló változást értjük, amit a törvényi tényállás leír.
Sértő eredmények alatt azt a külvilágban bekövetkezett változást értjük, amely a te­
vékenység következtében állott elő (például ütés következtében testi sértés). Isme­
runk olyan tényállásokat is, amelyek nem fizikailag, természettudományos eszkö­
zökkel mérhető eredményt tartalmaznak, hanem ún. társadalmi eredmén) t - például
a j elentős érdeksérelem a kényszerítésnél -, amely erkölcsi jellegű sérelmet jelöl, il­
letve pszichikai eredmén:vt (például fenyegetés hatása).

d) A.z okozati összefüggés mint rendszerinti ismérv

Az okozati (vagy kauzális) összefüggésről materiális bűncselekmények kapcsán kell

szót ej tenünk. Ezen bűncselekményeknél ugyanis akkor valósul meg a tényállás, ha
okozati kapcsolat állapítható meg a cselekmény és az eredmény között. Természe­
tesen a büntetőjog számára az eredmény létrehozásában közrej átszó valamennyi
oknak az elemzése szükségtelen. Az okozatassági elméletek ezért tulaj donképpen
aiTa szolgálnak, hogy a büntetőjogi felelősség szempontjából vizsgálj ák és értékelj ék
a cselekmény és a bekövetkezett eredmény közötti kapcsolatokat. Minél több élié­
kelő elemet tartalmaz az okozatassági tan, annál jobban lehet segítségével dönteni
a büntetőjogi felelösségről.
A büntetőjog különböző okozatassági elméleteket dolgozott ki:
a feltételek egyenértékűségének tana (conditio sine qua non);
az okkiválasztó elméletek;
a relevanciaelmélet
 Az objektív tényállási elemek l 33

e) Objektív büntethetőségi feltétel

Kivételt jelent a tárgyi és az alanyi oldal kapcsolatában az ún. objektív büntethető­

ségi feltétel . Erre a tényállási ismérvre az elkövető bűnössége egyáltalán nem
terj ed(het) ki. Az objektív büntethetőségi feltétel esetén tehát a tényállás anélkül is
megvalósul, hogy ezt a feltételt az elkövető tudata átfogná. Í gy ha az objektív bün­
tethetőségi feltétel alapesetben került szabályozásra - például a 1 62 . § esetén az ön­
gyilkosságban közreműködésnél az a feltétel, hogy az öngyilkosságot megkísérlik
vagy eikövetik -, akkor a feltétel bekövetkezése nélkül nincs büncs é lekmény. Ha
azonban az öngyilkosságot meg sem kísérli a sé1iett, nem valósul meg a tényállás.

f) A tárgyi oldal esetleges ismérvei

Az ELKÖVETÉS MÓDJA
Ritkán előfordul, hogy a törvény a jogi tárgynak csak bizonyos meghatározott módon
való veszélyeztetését tekinti bűncselekménynek (például ha valaki a sértettet kü­
lönös kegyetlenséggel öli meg).

Az ELKÖVETÉS ESZKÖZE
Az elkövetés eszközét a törvény azonban csak kivételképpen é1iékeli. Idesorolható
például a hamis kulcs használatával elkövetett lopás.

Az ELKÖVETÉS HELVE
Rendszerint nincs jelentősége annak, hogy a bűncselekményt hol követik el, kivéte­
lesen azonban erre is találunk példát a törvényben, így például a rémhírterjesztés ki­
zárólag akkor tényállásszerü, ha azt közveszély helyszínén követik el.

Az ELKÖVETÉS IDEJE
Noha minden bűncselekményt valamilyen időben (időpontban) követnek el, a bűn­
cselekmény elkövetése szempontjából többnyire nincs jelentősége annak, hogy az
elkövetés a nap mely szakaszában történik. Néhány szándékos bűncselekményt
mégis súlyosabban minősít az elkövetés idej e, amennyiben az éjjel történik.
34 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

3 . A bűncselekmény alanya mint szükséges ismérv

A büncselekmény létrejöttéhez elengedhetetlen a tárgyi oldal megvalósulásán túl az

is, hogy az elkövető rendelkezzék az alannyá válás feltételeiveL
A büncselekmény alanya csak olyan személy lehet, aki az elkövetéskor két kon­
junktív feltételnek megfelel:
a) betöltötte a tizennegyedik (bizonyos súlyos büncselekményeknél, például az ern­
berölésnél tizenkettedik) életévét, és
b) legalább korlátozottan beszámítható.
A tizennegyedik (bizonyos súlyos bűncselekményeknél, például az emberölésnél
tizenkettedik) életévüket még be nem töltött elkövetők gyermekkorúak, akik így nem
is lehetnek a bűncselekmény alanyai. A tizenkettedik életévüket betöltött elkövetők
büntethetősége kizárólag a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetén merül
fel, amelyeket a törvény taxatív módon felsorol.
B eszámítási képességgel csak ember rendelkezhet, mely felöleli a magatartás
következményeinek felismerését, valamint a megfelelő akarat képzését és az aka­
ratnak megfelelő magatartás tanúsítását Eztfelismerési és akarati képességnek ne­
vezzük. Bármelyik képesség hiánya kizárja a beszámítási képességet (például az el­
mebetegség mind a felismerést, mind az akarati képességet kizárhatja, de az is
lehetséges, hogy a felismerési képesség teljes, de hiányzik az akarati képesség, mert
a magatartást az elkövető kényszer alatt követi el).
Számos más állam büntetőjogának felfogásával szemben hazai jogunk úgy ren­
delkezik, hogy a jogi személy nem követhet el bűncselekményt Lehetséges ugyan
jogi személyekkel szemben büntetőjogi intézkedések alkalmazása - a j ogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 200 l . évi CIV. törvény elő­
írásai szerint -, azonban a jogi személy nem lehet büncselekmény alanya.

a) A s peciális alany mint esetleges ismérv

A törvény a tettest többnyire az "aki" személyes névmással jelöli, ami annyit jelent,
hogy az adott bűncselekményt tettesi minőségben - amennyiben az alannyá válás
általános feltételeivel rendelkezik - bárki elkövetheti, bármilyen személyes kvalifi­
káció nélkül. Ezt a bárkivel helyettesíthető személyt általános alanynak nevezzük.
Számos tényállásban azonban az elkövetőnek az általános feltételeken túl speciális
tulaj donságokkal is rendelkeznie kell - például katona -, aki ilyenkor speciá/is
alanynak minősül. Az ilyen típusú büncselekményeket sajátképi biíncsele!mzénynek
(delictum proprium) nevezzük. Idesorolhatóak a katonai vagy a hivatali bűncselek-
 A bűnösség l 35

ményelc A speciális tettesre vonatkozóan törvényileg meghatározott tulaj donsá­

goknak csak a tettesre kell fennállaniuk, az ilyen bűncselekmény részese is bárki
lehet.

4. A bűnösség

A bűnösség nem más, mint az elkövető saj átos pszichés kapcsolata a cselekményéhez
és annak eredményéhez. A hatályos magyar büntetőjogban a bűnösségnek két alap­
vető formáját ismerjük: a szándékosságat és a gondatlanságat Ezek valamelyikének
megléte egyszersmind a törvényi tényállás szükséges szubjektív eleme.
A törvényi tényállások jellemzően szándékosak, amit a törvény külön nem emel
ki. Ha a gondatlan elkövetés is büntetendő, akkor erre a Btk. szövege külön utal.
Ebből a törvényszerkesztési technikából az következik, hogy ha azt olvassuk: aki
mást megöl [ 1 60. § ( l ) bek.], akkor azt úgy kell értenünk, hogy az emberölés szán­
dékosan történik. Ehhez képest a gondatlanságból elkövetett emberölés tényállásánál
a törvény szövege kifejezetten kiemeli, hogy a tettes az emberölést gondatlanságból
követi el [ 1 60. § (4) bek.].
, A bűnösség egyes alakzatai között kizárólag az elkövető tudattartalma szem­
pontj ából tehetünk különbséget. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki az el­
követéskor előre látja magatartásának lehetséges következményeit ( egyenes szándék),
vagy azokba belenyugodva (eshetőleges szándék) hajtja végre. Az egyenes és az es­
hetőleges szándék közötti különbségtételnek valój ában csak a materiális bűncselek­
mények körében van j elentősége, hiszen a következményhez való érzelmi viszo­
nyulás (kívánás-belenyugvás) az eredményhez kapcsolódó emóciót jelenti.
Gondatlanul követi el a bűncselekményt, aki magatartása lehetséges következ­
ményeit ugyan előre látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában ( tudatos gon­
datlanság), továbbá az is, aki a magatmiás következményeit azért nem látja előre,
mert a tőle elvárható kö1ültekintést elmulasztotta ( hanyag gondatlanság). Tudatos
gondatlanság esetében a "rágondolás " kimutatható, ezzel szemben a hanyag gon­
datlanság esetén éppen a megkövetelt rágondolás hiányát rójuk a tettes terhére. A bű­
nösség eszerint a tudattartalom - "rágondolásban" kifejeződő - aktualizálódása az el­
követéskor, illetve a tudattartalom "rágondolásban" kifejeződő aktualizálódásának
felróható hiánya.
36 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

a) A szándékosság

7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következmé­

nyeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

A szándék két alakját különböztetjük meg: az egyenes szándékot (dolus directus) és

az eshetőleges szándékot (dolus eventualis:J. Az előbbit a magatartás következmé­
nyeinek kívánása, míg az utóbbit a magatartás következményeibe való belenyugvás
jellemzi.
A szándékosság elméleti fogalma két elemből tevődik össze: a tények ismere­
téből és az ehhez fűződő akarati, érzelmi kapcsolatbóL A tények tudatát a törvény
nem tartalmazza, de amikor a szándékosságat vizsgáljuk, először azt kell megálla­
pítani, hogy a szándék kiterjedt-e a tények, mégpedig a tényállásban írt objektív kö­
rűlmények alapjául szolgáló tények tudására. Ha például valaki egy rendőrt bán­
talmaz, akkor nem azt kell tudnia, hogy a rendőrt a jog hivatalos személynek minösíti
és ezért hivatalos személy elleni erőszakot követ el, hanem azt, hogy akit ver, az
rendőr.
Az elkövetőnek tehát ismemie kell a cselekménye végrehajtásához szükséges
kötiilményeket és tényeket, tudnia kell, hogy a magatartása jogellenes, vagyis ve­
szélyes a társadalomra, eredmény-bűncselekmény esetén azzal is tisztában kell
lennie, hogy magatartása alkalmas az eredmény előidézésére. Nem kell azonban
tudnia, hogy a magatartása milyen törvényi tényállásba ütközik, és azt sem, hogy
a cselekményt a törvény milyen szankcióval fenyegeti. Az elkövetőnek a mindennapi
tapasztalat és az általános felfogás, vagyis a mindennapi ismeretek alapján kell tisz­
tában lennie a tényekkel. A társadalomra veszélyesség tudata szempontjából nincs je­
lentősége, hogy az elkövető saj át értékrendje szerint a magatartás elfogadható-e.
Azzal kell tisztában lennie, hogy az általánosan elfogadott normák szerint a cselek­
mény veszélyes. A tények ismeretét mindig a konkrét bűncselekmény körében kell
vizsgálni. A szándékosság megállapításánál a jogi minősítés alapjául szolgáló té­
nyeknek az ismeretét, tudását követeljük meg, ezt értjük a tények tudása alatt.
Az egyenes szándék fogalma az eredmény-bűncselekmények körében jut jelen­
tőséghez. Értelmi olda lán ennek megfelelően az okozati kapcsolat és az eredmény
előre látása jut jelentőséghez. Amennyiben a materiális bűncselekményt egyéb tárgyi
ismérvek is j ellemzik, úgy ezen ismérvek tudata is. Az egyenes szándék érzelmi ol­
da lát az előrelátott következmény kívánása jellemzi.
Az cshetáleges szándék az előrelátott következménybe való belenyugvást és e be­
lenyugvás melletti cselekvést jelenti. Különbség az előrelátott következményhez
való érzelmi viszonyulásban j elentkezik. Az egyenes és az eshetőleges szándék ér­
telmi oldala azonos, a tettes az eredményt, illetőleg annak reális lehetőségét előre

..
 A bűnösség l 37

látja. A különbség abban jelentkezik, hogy a tettes az eredményt nem kívánj a, hanem
annak bekövetkezésébe csak belenyugszik.
Az eshetöleges szándékú elkövetésnek az elhatárolása az egyenes szándéktól
a minösítést nem befolyásolja, mert mind a két szándékfajtára ugyanazok a szabályok
vonatkoznak, csak a büntetés kiszabása tekintetében van különbség (például az em­
berölés büntettét különös kegyetlenséggel és eshetőleges szándékkal követi el az
a vádlott, aki az elhúzódó bántalmazás során többször rátérdel a séttettre, bordatö­
rést okoz, és ezzel közvetlen okozati kapcsolatban áll be a séttett halála).
Az egyenes szándék közelebb áll a pszichológiai szándékhoz, az eshetőleges
szándék a büntetőjog mesterséges kategóriája. (Például a vagyoma vonatkozó bizto­
sítási csalás során valamilyen vagyontárgy megrongálódik, megsemmisül, leég stb.
Aki a biztosítási csalást megvalósítj a, annak az egyenes szándéka a pénz megszerzé­
sére irányul, és ennek eszköze rendszerint valaminek a megrongálása. Megtörténik,
hogy a károkozás közelében lévő emberek a biztosítási csalás miatt meghalnak. Az el­
követő igazán nem az embereket akatta megölni, hanem csak a vagyontárgy rongá­
lásával a biztosítási összeghez akart hozzájutni. ) A bírói gyakorlat szerint, ha valaki
olyan mértékben közömbös a bekövetkezett eredménnyel kapcsolatban, hogy annak
valószínűsége nem akadályozza tevékenységét, a nem kívánt következményt eshe­
töleges szándékkal idézi elö. Az eshetöleges szándék lényege az, hogy az elkövetö
magatattásának következményeit nem kívánja, de beletörödik, elfogadja, közömbös
az iránt, hogy az bekövetkezik-e vagy sem.
A szándékos bz'íncselekmény m inősített esete az alapesethez képest további is­
mérveket tartalmaz. E körülményekre a szándéJrnak is ki kell terjednie ( például kü­
lönös kegyetlenség az emberölésnél). Ez alól a szabály alól egy kivétel van, mégpedig
akkor, ha az eredményre mint minösítő körülményre csak a gondatlanság állapítható
meg. A törvényi tényállás alapeseti ismérveit átfogó szándék és a minősítő ered­
ményre kiterjedő gondatlanság mellett "vegyes bünösségü" bűncselekmény jön létre.
Amennyiben a minősítő körülmény tekintetében a gondatlanság sem állapítható meg,
akkor a terhelt csak az alapeseti törvényi tényállás megvalósításáért felel . A minősítö
körülményre a gondatlanság mindkét - luxuria (tudatos ) vagy negligencia (hanyag) ­
alakzata kiterj edhet A vegyes bünösségű cselekmény esetében sor kerülhet társtet­
tesség megállapítására, azonban ilyenkor is vizsgálni kell, hogy az eredményre mint
a minősítő körülményre kitetjed-e valamennyi elkövető gondatlansága, ugyanis pél­
dául a testi sértés okozására irányuló közös bántalmazás esetén nem tartozik bünte­
tőjogi felelősséggel az a vádlott, aki a halált eredményező sérülés okozásában a tár­
saival nem vett részt, és a halálos eredmény tekintetében a gondatlansága sem
állapítható meg. A vegyes bünösségü bűncselekmények a szándékos búncselekmé­
nyek j ogi sorsát osztj ák, tipikus példája a halált okozó testi sértés.
38 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

A szándék intenzitása. A szándék fakadhat előzetes megfontolásból, de kelet­

kezhet a kínálkozó alkalom kihasználhatóságából is. A szándék erőssége a büntetés
kiszabása során jut jelentőséghez. A Btk.-ban egyetlen ilyen bűncselekmény talál­
ható, az erős felindulásból elkövetett emberölés, melyet a szándék méltányolhatósága
és indulatassága jellemez.
A célzatos bűncselekmények csak egyenes szándékkal követhetők el. Ha a célzat
a törvényi tényállás alapesetében fogalmazódik meg, akkor egyenes szándék hiá­
nyában nem kerülhet sor a bűnösség megállapítására, ha viszont a célzat a minősí­
tett eset eleme, akkor az alapeset egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt, míg
a minősített eset csak egyenes szándékkal követhető el.
Ha a törvény a szándékosság mindkét esetét azonos büntetési tétellel fenyegeti,
a konkrét elkövetés jellemzőit a büntetés kiszabása során kell értékelni. A szándék
eshetőleges volta enyhítő körülmény, kivéve ha az elkövető olyan bűncselekményt
valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni.
A cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék, valamint az előre
megfontolt szándék súlyosító körülmény.

b) A gondatlanság

8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének

lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy
cselekménye lehetséges következményeit azért nem látj a előre, met1 a tőle elvár­
ható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A gondatlanság két fajtáját, a tudatos gondatlanságat (luxuria) és a hanyag gondat­

lanságat (negligencia) különböztetjük meg. A gondatlan magatartás csak akkor válik
bűncselekménnyé, ha a törvény az adott tényállás gondatlan alakzatát is büntetni
rendeli.
Tudatos gondatlansúg esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges kö­
vetkezményeit és tisztában van e következmények társadalmi jelentőségével is.
A szándékossághoz hasonlóan a tudatos gondatlanságnak is van értelmi és érzelmi
oldala. É t1elmi oldalon a bűnösséghez szükséges tudati elemek hiánytalanul fenn­
állnak, ennyiben tehát megegyezik a szándékosság két alakj ával. A jellegzetességet
az érzelmi viszonyulás tetületén találjuk: az elkövető az előre látott, lehetségesnek
tartott következmények beállását sem nem kívánja, sem nem nyugszik abba bele,
hanem bízik azok elmaradásában, vagyis a következményekhez való érzelmi viszo­
nyulása negatív. Az eshetőleges szándék és a tudatos gondatlanság elhatárolása során
éppen az érzelmi viszonyulás alapján tehetünk különbséget. Az eshetöleges szándék
..

A bűnösség l 39

akkor áll fenn, ha az elkövető belenyugszik a társadalomra veszélyes következmé­

nyek beállásába, tudatos gondatlanság viszont, ha bízik azok elmaradásában. Ho­
gyan lehet azonban azt eldönteni, hogy az elkövető belenyugodott-e a következmé­
nyek beállásába, avagy bízott azok elmaradásában7 Erre csak külső körülményekből,
elsősorban az elkövető viselkedéséből, egyes megnyilvánulásaiból lehet következ­
tetni. Általánossággal azt mondhatjuk, hogy a következmények elmaradásában való
bizalom jele lehet az, ha az elkövető igyekezett mindent megtenni annak érdekében,
hogy ezeknek a következményeknek a beállását megakadályozza. Mivel azonban az
eset körülményeit vagy saját lehetőségeit, illetőleg képességeit nem kellően mérte fel,
a nem kívánt következmények beállnak
A szándékossághoz hasonlóan a gondatlanságnak is van értelmi és érzelmi oldala.
Értelmi oldalon a magatartás következményeinek előre látása helyezkedik el, ami
a törvényi tényállás tárgyoldali ismérveire terjed ki. E körben ezek tipikusan a cse­
lekmény okozati összefüggésének, valamint az eredményének az előrelátása. Ebből
következik, hogy a tudatos gondatlanság azoknak a bűncselekményeknek a tekinte­
tében jut jelentőséghez, amelyeknek tényállás i ismérve az eredmény. A sérelem le­
hetőségének előrelátása azt fejezi ki, hogy az adott helyzetben egyaránt fennáll az
eredmény bekövetkezésének és elmaradásának, vagy valamilyen más eredmény lét­
rejöttének lehetősége, vagyis a tényleg bekövetkezett eredmény a többi érzelmi le­
hetőség közül az egyiknek a realizálódását jelentette.
A luxuria érzelmi olda lát az a bizakodás jellemzi, hogy a lehetséges eredmény
mégsem fog bekövetkezni. Az értelmi és az érzelmi oldal között helyezkedik el
a könnyelműség, amely bírói értékelés tárgya, melynek során a bíróság az alábbi kö­
vetkeztetésekre juthat:
a) az eredmény elmaradásában való bizakodás könnyelmű volt;
b) alaptalan volt;
c) az elkövetőnek alapj a volt a bizakodásra.
Ebből következően az a) pont szerint a luxuria, a b) pont esetében pedig esbe­
tőleges szándék megállapítására kerül sor, míg a c) pont esetén bűnösséget nem lehet
megállapítani, így felelősségre vonásra sincs lehetőség.
Ha!lyagság esetén az elkövetői oldalon a cselekmény előrelátása mint tudati elem
és értelemszerűen a cselekményhez kapcsolódó érzelmi ( lelki ) elem is hiányzik. Az
elkövető nem l átja előre magatartásának következményeit, ha pedig nem látja, ma­
gától értetődően az érzelmi viszonyulásnak is és az akaratnak is hiányoznia kell. Tu­
lajdonképpen tehát egyik lélektani tényezőnek sincs szerepe a bűncselekmény meg­
valósulásában. Abban az esetben, ha az elkövető a tőle elvárható figyelmet vagy
kö1ültekintést tanúsította volna, akkor előre láthatta volna cselekménye következ­
ményeit.
40 l A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

A hanyag gondatlanság esetében a büntetőj ogi felelősség megállapításának a fel­

tétele, hogy
a) objektíve lehetséges lett volna-e a magatartás lehetséges következményeinek az
előrelátása és
b) szubjektíve az elkövető tanúsította-e a tőle elvárható figyelmet, illetve körülte-
löntést
A tőle elvárhatóság tehát nem azonos az általában elvárhatósággal, azaz minden
esetben figyelemmel kell lenni a terhelt fizikai és szellemi adottságaira, saj átos ké­
pességeire és esetleg szaktudására is.
Az objektív gondossági kötelezettség valój ában azt az általánosan elvárható ma­
gatartást jelenti, amit egy meghatározott feladatot ellátó személytől ebben a társa­
dalom elvár. A tőle elvárhatóság az alanyi bűnösség eleme, és arra a kérdésre ad vá­
laszt, hogy az elkövető a személyes képességeinél fogva képes volt-e az objektív
gondossági kötelesség teljesítésére (például gondatlanságból elkövetett emberölés
vétsége valósul meg, ha a vádlott a súlyosan ittas sértettet - bántalmazásra irányuló
szándék nélkül - ellöki, s az úgy esik a földre, hogy koponyasérülés következtében
meghal).
Ezzel szemben a hivatásbeli gondatlanság valamely jogilag vagy szalanai szem­
pontból szabályozott magatartás körében jelentkezik. A "tőle elvárhatóság" és az
"
"objektív gondossági kötelesség logikai kapcsolatát a hivatásbeli gondatlanság ese­
tében a külön norma testesíti meg. A tettes annak az objektív gondassági köteles­
ségnek a hatálya alatt áll, amelyet a foglalkozásánál fogva reá érvényes külön nonna
határoz meg. Az adott foglalkozás gyakorlóitól pedig elvárható a foglalkozási sza­
bály ismerete és annak betartása (például " diagnosztikus tévedés" esetén csak akkor
állapítható meg az orvos büntetőjogi felelőssége, ha a tévedés egyben foglalkozási
szabályszegésnek is tekintendő, mert sérti az orvosi tevékenységre irányadó objektív
gondassági kötelezettséget).
B ár a gondatlanság mindkét típusát a törvény azonos büntetési tétellel fenyegeti,
megkülönböztetésük a büntetés kiszabása szempontj ából is jelentős. A gondatlan bű­
nösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság
terheli, míg a luxuria önmagában nem súlyosító körülmény. Súlyosító kö1ülmény vi­
szont a gondatlanság szintje, amely tudatos gondatlanság esetén akkor állapítható meg,
ha nagymé1iékü volt az elkövető könnyelműsége az eredmény elmaradásában való bi­
zakodását illetően, hanyag gondatlanság esetén pedig akkor, ha a súlyos következmény
lehetősége a feltétlenül elvárható elemi figyelem mellett is észlelhető lett volna.
A szándékos és a gondatlan büncselelmlények kiilönbözósége:
a gondatlan bűncselekmény mindig vétség;
a gondatlan bűncselekmények nem foglalhatók a folytatólagosság egységébe;
gondatlan bűncselekménynek nincs kísérlete, sem előkészülete;
 A bünösség l 4i

a gondatlan bűncselekményhez nem kapcsolódhat társtettesség, felbujtás és bűn­

s egély;
a gondatlan bűncselekmény elkövetésére nem vonatkoznak a visszaesőkl-e érvé­
nyes szabályok.

c) Az alanyi oldal esetleges ismérvei

A MOTÍVUM
A motívum és a cél egyazon pszichés folyamat két oldala (például a nyereségvágy
és a haszonszerzési cél ) . A motívum az a szűkséglet, érzelem, vágy, ami az ernheti
sarkallja, a cél pedig az, aminek elérésére az ember cselekvésével törekszik. A szán­
dékos deliktumok jelentős részének megvalósulása és minősűlése szempontj ából kö­
zömbös, hogy az elkövetőt milyen motívumok és célok vezérelték, így mind a mo­
tívum, mind a célzat esetleges tényállási elem.

A CÉLZAT
A motívum és a célzat kizárólag a szándékos bűncselekmények körében j ut jelentö­
séghez. A célzat több mint a szándék. A büntetőjogban a célzat az az előny, amelynek
elérése érdekében fejti ki a tettes a törvényi tényállás szándékos cselekményét. A tör­
vényi tényállás nem minden szándékos bűncselekmény esetében tulaj donít jelentö­
séget a célzatnak. Ha mégis, akkor kétféle büntetőjogi j elentősége lehet:
a) lehet, hogy a célzat az alapeset ismérve (például jogtalan haszonszerzés a csa­
lásnál);
b) az is lehetséges, hogy a célzat a szándékos bűncseleklnény minősítő körülménye
(például alj as cél az emberölésnél).

d) A minósító eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség

9. § Az eredményhez, mint a bűncselekmény minösítő körülményéhez fűzött

súlyosabb j ogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény
tekintetében legalább gondatlanság terheli.

A vegyes bünösségű bűncseleklnény a legáltalánosabb értelemben akkor valósulhat

meg, ha az objektív tényállási elemek egy részére a szándékosság, más részére pedig
a gondatlanság terjed ki. Ahogy azonban már utaltunk rá, valamely cseleklnényt vagy
szándékosnak, vagy gondatlannak kell minösítenünk. Ezért a vegyes bűnösségü bűn­
cselekmények egyik faja a gondatlan deliktumok saj átos változatát alkotj a, más része
42 1 A TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁS

p edi g a szándékos bűncselekmények jo gi sorsát osztja. Ebből a szempontból annak

" .. .
a vet,>yes bunosseg az al apcsel ekmeny,
' avagy
megfe lelöen teszünk kűlönbséget, hogy
tkez ik-e .
a min ősített esetek körében j elen

1. Az alapeseti tényállások tekintetében kivétel nélkül az az elv érvényesül, hogy

amerulyiben akárc sak egyetlen ismérvre is csupán a gondatlanság terjed ki, az egész
bűncs elekmény gondatlannak minősűl. A gondatlan bűncselekmények kőzött
akadnak olyanok, amelyek tényállása teljes egészében gondatlanul, valamint vegyes
bűnösséggel egyaránt megvalósítható (például a gondatlan súlyos testi sértés esetén
lehet, hogy már az eikövetési magatartás kifejtése is csak gondatlanul tötiént, de az
is lehetséges, hogy a bántalmazás szándékos volt, de a testi sétiés okozására már
nem terjedt ki).

2. Alapvetőerr másként alakul a vegyes bűnösség megítélése a minősített esetek te­

kintetében. Ezekre nézve kűlönbséget kell tenni aszerint, hogy a minősítő eredmény,
avagy egyéb objektív ismérv-e.
a) Amennyiben a szándékos bűncselekmény körülménye " egyéb objektív ismérv" ,
a szándékosságnak azt is át kell fognia, s ha csupán a gondatlanság terjedt ki rá, az
ilyen minősítő körülmény nem írható az elkövető terhére, a vegyes bűnösség tehát
a súlyosabb minősítést nem alapozhatja meg.
b) Szoros étielemben vett vegyes bűnösségről akkor beszélhetünk, ha a szándékos
bűncselekmény minősítő körülménye az eredmény, amire az elkövetőnek adott
esetben csupán a gondatlansága terjedt ki.

A törvény a vegyes bűnösségű bűncselekmény kategóriáj át nem ismeri, csak a szán­

dékos és a gondatlan bűncselekmény közötti választás lehetősége áll fenn. Ebben
a választásbanjátszik szerepet a tényállás szerkezete. Ha a gondatlan eredmény a bűn­
cselekmény alapesetében szerepel, akkor a vegyes bűnösség mellett gondatlan bűncse­
lekmény megállapítására kerűl sor. Ha viszont a bűncselekmény alapesete szándékos
elemet tartalmaz (amelyben a szándékos veszélyeztetés mint elem is előfordulhat) és
a minösített esetben Íli eredményre az elkövető gondatlansága kiterjed, szándékos
bűncselekménynek minösűl.
Az alapeseti tényelemekre és a minősítő eredményre kiterj edő bűnösségi alak­
zatok körében a következő variációkat figyelhetjük meg:
a) a szándék az alapesetet is és a minősítő eredményt is átfogja (például maradandó
fogyatékosságot okozó testi sértés);
b) a szándék az alapeseti tényállási ismérvekre, a gondatlanság a minősítő ered­
ményre terjed ki (például a súlyos testi sértés bűntettét kell megállapítani, ha az el­
követő szándéka a bántalmazáson kívül a sérülés okozását is átfogja, de a sérülés
jellegére nézve csak gondatlanság terheli);
 A bűnösség l 43

c) a szándék átfogja az alapeseti tényállási ismérveket, a minősítő eredményre

azonban sem a szándék, sem a gondatlanság nem terjed ki;
t�) a gondatlan bűncselekmény alapeseti tényállási ismérveit is és a minősítő ered­
ményt is a gondatlanság fogja át;
�) a gondatlanság a gondatlan bűncselekmény alapeseti tényállási ismérveire ki­
terjed, a minősítő eredményre azonban nem.
v. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
-

1. A beszámítást kizáró okok . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

a) A gyermekkor . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . , . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47
b) A kóros elmeállapot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
c) A kényszer és a fenyegetés .
. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ....... . . ... ..... ... .. . .. . .... . . . . . . . . . . . .. .50
.
............... .. .. .. . . ......

2. A bűnösséget kizáró okok . ........... . . . . . . . . . . . . ..... . ......... .............. .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... , ..................51

a ) A tévedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . .5 1
3. A társadalomra veszélyességet kizáró okok . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . ....... .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
. . .
a) A jagos védelem . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , .... . . . . . 54
b) A végszükség . .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . 58
c) A jogszabály engedélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
d) A sértett beleegyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . 60

4. A büntethetöséget megszüntetö okok .... .. . . .. . . . . . . . . , . . ................ . . . . . . . . .......................... ...................6 1

a) Az elkövetö halála . . . . . . . . . ...........
.
. . . . .
.
.
.
.. .
. . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. , . ............................. 6 1
b) Az elévülés .................................................. . .6 1
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. .

c) A kegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 4
d) Tevékeny megbánás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 4
e) A törvényben meghatározott egyéb o k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. .. . . . . . . . . . 6 6

5. A magánindítvány é s a feljelentés hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

a) A magánindítvány hiánya .... .. . .
. . . . ............. .. .... .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . ... 66
b) A feljelentés hiánya .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

1 5 . § Az elkövetö büntethetöségét, illetve a cselekmény büntetendöségét kizárj a

vagy korlátozza:
a) a gyermekkor,
b) a kóros elmeállapot,
c) a kényszer és a fenyegetés,
d) a tévedés,
e) a jogos védelem,
f) a végszükség,
.

g) a jogszabály engedélye,
h) a törvényben meghatározott egyéb ok

2 5 . § A büntethetöséget megszünteti
a) az elkövetö halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a tevékeny megbánás,
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
46 A BÜNTETÖJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

Azokat a körülményeket, amelyek meggátolják a büntetendő cselekmények eiköve­

tőinek felelősségre vonását, büntethetőségi akadályoknak nevezzük. A büntethetőségi
akadályok két csoportba oszthatók. Azokra, amelyek kizárják a felelősségre vonást,
és azokra, amelyek megszüntetik annak lehetőségét. A büntethetőséget kizáró okok
már az elkövetéskor fennállnak, míg a megszüntető okok az elkövetés után jelent­
keznek.

A biintetlzetőséget kizáró okok a következők:

A kizáró okokat a jogirodalom általában három csoportba osztja, mégpedig a be­
számítást kizáró, a bűnösséget kizáró, valamint a cselekmény társadalomra veszé­
lyességét kizáró okok csoportjára.

A beszámítást kizáró okok:

a gyermekkor;
a kóms ebneállapot;
a kényszer és a fenyegetés.
A beszámítást kizáró okok közös jellemzője, hogy hiányzik a bűncselekmény
alanya.

A bz'ínösséget kizáró okok:

a tévedés.
A tévedés a szándékos bűnösséget zárhatj a ki. Amennyiben a tévedést gondat­
lanság okozta, és a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti, az elkövetőt gondatlan
felelősség terheli.

A társadalomra veszé�vességet kizáró okok csoportj ába tar1ozik:

a 2 1 . § és 22. § szerinti jogos védelem;
a 2 3 . § szerinti végszükség;
a jogszabály engedélye.
Idetartoznak még a bíró gyakorlat alapján kialakított büntethetőséget kizáró okok is:
a sértett beleegyezése;
a fegyelmezés i jog gyakorlása;

a megengedett kockázatvállalás.

A biintethet6séget megsziintetó okok:

az elkövető halála;
az elévülés;
a kegyelem;
a tevékeny megbánás;
a törvényben meghatározott egyéb ok.
 A beszámítást kizáró okok l 47

1 A beszámítást kizárá okok

.

a) A gyermekkor

A gyermekkor kizá1ja a bűncselekmény alanyává válást, vagyis az elkövetőként való

büntetőj ogi felelösségre vonás lehetőségét.

1 6. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét

nem töltötte be, kivéve az emberölés [ 1 60. § (1 )-(2 ) bek.], az erős felindulásban
elkövetett emberölés ( 1 6 1 . § ) , a testi sé1tés [ 1 64. § (8) bek.], a rablás [365. §
( l )-(4) bek.] és a kifosztás [366. § (2)-( 3) bek.] elkövetöjét, ha a bűncselekmény
elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett
a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

A személyiség kialakulatlansága kizárja a cselekmény beszámítását. Ennek a felső

határát a törvény általános jelleggel a 1 4 . életévben, illetve a törvényben taxatív
módon felsorolt súlyos bűncselekményeknél a 1 2 . életévben jelöli meg. A törvény lé­
nyegében azt vélelmezi, hogy ebben az 1 4. életév betöltése előtti életkorban a gyer­
mekek nem rendelkeznek a büntetőjog által megkívánt beszámítási képességgel.
A 12. életévét betöltött elkövetők büntethetösége csak kiemelkedő tárgyi súlyú tény­
állások esetén merül fel - mint az emberölés [ 1 60. § ( 1 )-(2 ) bek.] , az erős felindu­
lásban elkövetett emberölés ( 1 6 1 . § ) , a testi sértés [ 1 64. § ( 8) bek.] , a rablás [365. §
( l )-(4) bek.] és a kifosztás [366. § ( 2 ) -( 3) bek.] - azonban ezen deliktumok esetén
is vizsgálni kell, hogy az elkövetéskor rendelkeztek-e a bűncselekmény következ­
ményeinek felismeréséhez szükséges belátással.
Akik a büncselekmény elkövetésekor a tizennegyedeik évüket már betöltötték,
de a tizennyolcadikat még nem haladták túl, . fiatalkoníaknak minősülnek. A fiatal­
korúak ugyan felelösségre vonhatok, de rájuk a felnőttekhez képest enyhébb bünte­
tési rendelkezések vonatkoznak, amelyekben a nevelésük az elsődleges.
Akik már a 1 8. életévüket betöltötték,.fe/nátt korúak. Azonban a 2 1 . életév be­
töltéséig a birói gyakorlat ún. jiata lfeln/ittként kezeli öket és enyhébb büntetéseket
alkalmaz.
Aki a tizennegyedik, illetve tizenkettedik születési napján követ el olyan cse­
lekményt, amelyet a Btk. büntetni rendel, nem vonható felelősségre, mert ezen
a napon még kiskorú. Ez azonban nem zárj a ki, hogy a gyermekkel szemben a meg­
előzés érdekében bizonyos hatósági intézkedések kerüljenek alkalmazásra jogellenes
cselekménye miatt.
48 A BÜNTETÖJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKAOÁLYAI

b) A káros elmeállapot

1 7. § ( l ) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmemüködés olyan

kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következmé­
nyeinek felismerésére vagy alTa, hogy e felismerésnek megfelelöen cselekedjék.
( 2 ) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkö­
vetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében, vagy abban,
hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

A beszámítási képességnek két összetevőj e van, ez a felismerési és az akarati ké­

pesség. A beszámítási képességet a felismerési vagy akarati képesség, avagy mind­
kettő hiánya kizárja.
Ajdismerési képesség alatt a cselekmény következményeinek az előre látását
értj ük. Előfordul, hogy az eikövetési magatartás kifejtésekor a felismerési képesség
hiányzik, de az is elképzelhető, hogy a kóros elmeállapotú személy a cselekmény
következményeit képes felismerni ugyan, de annak jelentőségét már nem tudja éiié­
kelni.
Az akarati képesség azt jelenti, hogy a felismerési képességgel rendelkező ki­
alakíthatj a az akaratát és annak megfelelően képes cselekedni. A kóros elmeállapot
gyűjtőfogalom, azokat a kóros elmeműködési zavarokat foglalj a magában, amelyeket
egyé1ielműen ilyennek minösít (például tudatzavar, szellemi leépülés, elmebetegség
stb.).
A felismerési és az akarati képességet belső okból zárja ki az elmeműködés kóros
állapota. A törvény nem határozza meg a kóros elmeállapot fogalmát, minthogy az
nem büntetőj ogi, hanem orvostudományi kategória. Mivel a kóros elmeállapot meg­
ítélése orvosi kérdés, a bíróság a büntetőelj árás során csupán elmeorvosi szakvéle­
mény birtokában állapíthatj a meg, hogy a vádlottnál melyik körülmény forog fenn,
és hogy ez kizárta-e a beszámítási képességet, korlátozta-e, vagy egyáltalán érin­
tette-e az elkövető beszámítási képességét. Az elmeállapot vizsgálatát két szakér­
tőnek kell elvégeznie.
Amennyiben a kóros elmeállapot a beszámítási képességet nem zárj a ki, hanem
csak korlátozza, a büntetést korlátlanul enyhíteni lehet. Nincs kihatással a beszámí­
tási képességére az elkövető primitív személyisége, ha az kóros elmeállapotként nem
értékelhető. A kóros elmeállapot büntető anyagi jogi szempontból tennészetesen csak
akkor vehető figyelembe, ha az elkövetés idején is fennállott.

1 8 . § A 1 7 . § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibá­

j ából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.
 A beszámítást kizáró okok l 49

A tudatzavarnak mint a kóros elmeállapot egyik fajtájának vannak olyan esetei

is, amikor annak előidézéséért maga az elkövető felelős. Ilyen az ittas, illetve a ká­
bítószer által előidézett bódult állapot. A kábítószerek és a kábító hatású anyagok
fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos (típusos) részegséghez
hasonló állapotok, amelyek a 1 8. § értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák
az elkövető büntetőjogi felelősségét. Ezeknek az eseteknek a sajátossága, hogy az el­
követő beszámítási képessége az ittas vagy bódult állapot fokától függőerr - korlá­
tozott vagy kizárt. Amennyiben a beszámítási képesség kizárt, akkor, a bűncselek­
ményért való bűnössége fmmailag hiányzik, a törvényhozó azonban egy korábbi
időpontra helyezi a felróhatóságat Ez az álláspont abból a mindennapi tapasztalatból
fakad, hogy bár a saj át hibájábói leittasodó vagy kábítószertől bódult állapotba ke­
rült személy nem ura az akaratának, azonban ezzel már akkor tisztában kell lennie,
mielőtt önhibáj ából tudatzavart állapotba hozta volna magát. Az önhibából ittas vagy
bódult állapotban elkövetett cselekmények tekintetében a kóros elmeállapotra vo­
natkozó törvényi rendelkezések nem alkalmazhatók, vagyis az elkövetőt olyannak
kell tekinteni, mint aki beszámítható és felelősségre vonható.
A típusos, vagyis szokványos ittasság fogalmilag olyan tudatzavar, amely az el­
fogyasztott alkohol mennyiségétől, valamint az egyén alkoholtűrő-képességétől füg­
gőerr alakul ki. Az önhibából ittas állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncse­
lekmény tényállását megvalósító személyt olyannak kell tekinteni, mint akinek
beszámítási képessége van. Í gy az önhibából ittas-bódult állapotba került személy
cselekménye szándékos és gondatlan bűncselekménynek is minősülhet. Az önhiba
megállapítható, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy alkoholtartalmú italt vagy
bódító hatású szert fogyaszt, kivéve azt az esetet, ha erre kényszerítik. Ellenben
mások ösztönzése vagy rendkívüli alkalom (például ünnep) nem érinti az önhibát. Az
alkohol okozta tudatzavar eltér a tudatzavar egyéb eseteitől, mert az önhibából Jeit­
tasedott személy a saj át akaratábói leittasodó tudatzavara olyan ok, amelyért felelőssé
tehető.
Ha az önhibából eredő tudatzavar csupán korlátozta a beszámítási képességet,
akkor az általános szabályok érvényesülnek és sem a büntethetőség, sem pedig a bű­
nösség nem kizárt. Ilyenkor a bűntetőjogi felelősséget az elkövető aktuális, bár rész­
legesen zavart tudatállapotára kel l alapozni. Más a helyzet akkor, ha az önhibából
eredő tudatzavar a beszámítási képességet teljes egészében kizá1ja. A bírói gyakorlat
szerint ilyenkor a magatartást az objektív ismérvek szerint kell megítélni. Ez azt je­
lenti, hogy az elkövető aktuális tudatát szükségtelen vizsgálni és úgy kell megítélni
a magatartást, ahogy azt a külső szemlélő látja.
Nem áll fenn az önhiba akkor, ha az italt fogyasztó nem tudj a, hogy az ital al­
koholtartalmú vagy abban téved, hogy a fogyasztott szeszes ital milyen erősségű.
Az ittasság lehet atípusos, melynek két formáját ismerjük: a patológiás ittasság és
50 A BÜNTETŐJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

az abortív patológiás ittasság. A patológiás ittasság olyan időleges tudatborulással

j ár, amely minőségileg különbözik a közönséges ittasságtól és heveny elmebeteg­
ségi tüneteket produkál. A közönséges ittassággal szemben a kóros részegség akkor
állapítható meg, ha az alkoholfogyasztó - született vagy szerzett károsodás követ­
keztében - alkoholtűrö képessége megváltozik, és időleges tudatzavar alakul ki.
Ennek tünetei az elmebetegséggel azonosak, ezért az ilyen állapotban elkövetett cse­
lekményt a kóros elmeállapotra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A tűrö­
képesség mennyiségi elváltozását az jelzi, hogy csak kis mennyiségű alkohol elfo­
gyasztása elözte meg a részegséget. Ennek jelei :
az érintkezésfelvétel megnehezülése;
érzékcsalódások;
teljes vagy részleges emlékezészavar;
a magatartás énidegensége.
Az abmiív ittasság lényegesen különbözik a típusos ittasságtól, ugyanakkor nem
tekinthető beszámítást kizáró részességnek sem. Az abortív kóros részegségnél a sa­
j átos pszichopatológiás tünetek nem lépnek fel olyan fokú intenzitással, mint a tel­
jesen kialak-ult kóros részegségnél, de a tudatzavar többnyire rohamos és nagyobb in­
tenzitással áll be. A kóros részegség megítélésére orvosszakértőt kell kirendelni.
Mindezek a bódult állapotban elkövetett cselekményekre is vonatkoznak, mert
a kábítószerek és kábító hatású anyagok szintén tudatzavart okoznak.

c) A kényszer és a fenyegetés

1 9. § ( l ) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy

fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő
magatartásra.
(2 ) A büntetés korlátlanul enyhíthetö, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncse­
lekmény elkövetöjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

A kényszer és a fenyegetés a beszámítási képességre, ezen belül is az akarati képes­

ségre gyakorol hatást. A kényszer és a fenyegetés kizárja vagy korlátozza a beszá­
mítási képességet, befolyásolja a megfelelö magatartás tanúsítására való képességet.
A kényszeren az emberi testre gyakorolt erőszakos fizikai ráhatást kell érteni,
amelynek formája sokféle lehet (ütlegelés, fájdalom okozása, lekötözés stb . ) . A kény­
szer fogalmát a törvény nem határozza meg, de a bírósági gyakorlat szerint az a va­
lamely személyre közvetlenül ható, olyan fizikai erö kifejtése, amely az ellenállást
megtöri. A gyakorlat megkülönbözteti az akaratot megtörő (vis absoluta) és az aka­
ratot hajlító (vis compulsivaJ er6szakot. Az akaratot megtörő erőszak jellemzöje,
 A bűnösséget kizáró okok l 51

hogy a fizikai ráhatás lehetetlenné teszi az akaratnak megfelelő magatartást, vagyis

az alkalmazott kényszer bénító j ellegű. Az akaratot hajlító erőszak esetén az ellen­
állás nem lehetetlen, azonban a hatása alatt lévő személy az akaratával ellentétes ma­
gatartást tanúsít.
A fenyegetés ellenben pszichés ráhatás, melynek fogalmát a Btk. 459. § 7 .
pontban az értelmező rendelkezések körében határozza meg. Eszerint a fenyegetés
- eltérő rendelkezés hiányában - súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas
ana, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
A tárgvi oldal ismérve a súlyos hátrány, amely mindazon olyan magatartás meg­
valósításának kilátásba helyezését felöleli, amely egyébként bűncselekményként
lenne értékelhető. Súlyos hátránynak minősülhet azonban a j ogszerű magatartás ki­
látásba helyezése, ha azt jogellenes cél érdekében alkalmazzák
Az alanyi oldaljellemzője, hogy a súlyos hátrány kilátásba helyezésének alkal­
masnak kell lennie ana, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ezt min­
dig a konkrét körűlmények alapján, valamint a megfenyegetett személy ismeretében
kell vizsgálni.
A kényszer és a fenyegetés hatása alatt álló személy kimeríti valamely bűncse­
lekmény tényállását
Amennyiben kizárj ák az akarat szerinti magatartás tanúsítására való képességet,
a tényállást megvalósító személy büntetőj ogi felelösségre nem vonható, míg a kény­
szer vagy fenyegetést alkalmazó közvetett tettesként felel.
Ha a kényszer vagy a fenyegetés csak korlátozza az akaratának megfelelő ma­
gatartásban, a bűncselekmény megvalósul és az elkövetö tettesként felel, de lehe­
tőség nyílik a büntetés korlátlan enyhítésére, míg a kényszerítő felbujtóként vagy
bűnsegédként felel. A kényszer és a fenyegetés során (például testi sé1tést) elköve­
tett bűncselekményért pedig tettesként felel.

2. A bűnösséget kizárá okok

a) A tévedés

20. § ( l ) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor

nem tudott.

A tévedés akkor áll fenn, ha az elkövetö képzetei nem felelnek meg a valóságnak, de
azokat a saját nézőpontj ából valósághűnek tartja. A tévedés - bizonyos esetekben -
52 A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSEGRE VONÁS AKADÁLYAI

kizárj a az elkövetö bűnösségét. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a büntetőjogban

a jogban való tévedés iiTeleváns.
A törvény ezért csupán kétféle tévedésnek tulajdonít olyan jelentőséget, amely
a büntethetöség akadályát jelentheti: az ( l ) bekezdésben szabályozott ténvbcli té­
vedés, illetve a ( 2 ) bekezdésben írt társadalomra veszéZvcsségbcn való tévedés.
Ténvbeli tévedésről van szó, ha a konkrét bűncselekmény különös részi tényál­
lásának valamely tárgyi ismérvét a cselekményt megvalósító személy tudata nem
fogja át. Az elkövetö ezek közül egyet vagy többet nem ismer fel, azokra az aktuális
tudattartalma nem terjed ki. Ilyenek az eikövetési tárgy, a bűncselekmény eredménye,
az eikövetési magatartás, és annak következménye közötti okozati összefüggés lé­
nyeges elemei, az elkövetés helye, ideje, eszköze. Nem szükséges az, hogy az elkö­
vetö az elkövetéskor felismert tények jogi jelentöségével is tisztában legyen.
A ténybeli tévedés jogi következménye, hogy a cselekmény minösítésekor fi­
gyelmen kívül kell hagyni azt a tényállási ismérvet, amelyben az elkövetö téved.
Ebből következően lehetséges, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, vagy bűn­
cselekmény, de másként minősül, hiszen a tévedés nem általánosságban büntethető­
séget kizáró ok, hanem csupán annak a bűncselekménynek a megállapítását zátja ki,
amelynek tényállási elemében a tévedés fennáll. ( Például a lőszelTel való visszaélés
bűntette - ténybeli tévedés folytán - nem állapítható meg, ha a szeméttelepen, má­
sodik világháború idején gyá1iott, elrozsdásodott állapotban talált lőszereket abban
a tudatban tatija bitiokában, hogy azok már működésképtelenek. )
Ellenben nem von maga után jogi konzekvenciákat az okozati összefüggésben
való tévedés, amennyiben az eredményt előidéző szükséges magatartást az elkövetö
tanúsítja. ( Például az okozati összefüggésben való tévedés lényegtelen, és befejezett
emberölésért felel az a szülö nő, aki a gyeimekét a szülés után fojtogatj a, majd a ha­
lottnak vélt újszülöttet egy műanyag zacskóba csomagolva a szemeteskukába dobj a,
de nem állapítható meg, hogy a sértett a fojtogatás vagy a nej lonzsákba csomagolás
okozta légúti elzáródás következtében halt-e meg.)
Az elkövetö cselekményét az általa felismert tények szerint kell megítélni.
Azokat a körülményeket, amelyeket nem ismert fel, vagy amelyeket tévesen ítélt
meg, a felelősségre vonás során figyelmen kívül kell hagyni.
Ennek következtében nem a ténylegesen megvalósított tények képezik a fele­
lősségre vonás alapj át, hanem csak azoknak a tényeknek a köre, amelyek önma­
gukban is alkalmasak valamilyen más, a ténylegesen elkövetettnél enyhébb bűncse­
lekmény megállapítására. Az is lehet, hogy a tényben való tévedés folytán az
elkövetö nem is lesz büntethető. Ha például valaki okkal hihette, hogy a nő, akivel
közösül, már betöltötte a 1 4. életévét, megrontásért akkor sem vonható felelősségre,
ha ténylegesen a sértett életkora ennél alacsonyabb volt.
 A bűnösséget kizáró okok l 53

A ténybeli tévedés kizá1j a az adott bűncselekmény tekintetében a szándékos bű­

nösséget, mert a szándékos bűnösség esetében az elkövető tudatának a tényállás
tárgyi oldalához tartozó elemeket megvalósító tényeket át kell fognia.

( 2 ) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben köve­

ti el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és ene a feltevésre alapos oka van.

A társadalomra veszélyességben való tévedés önálló büntethetőséget kizaró ok. A tár­

sadalomra veszélyesség tudatára a tények tudata mellett - a gyakorlat - három élié­
kelést igénylö kategória valamelyikéböl von következtetést. Megállapítható a társa­
dalomra veszélyesség tudata, ha az elkövetö tisztában van azzal, hogy cselekményét
- jogszabály til�ja;
- j ogellenes;
erkölcsellenes.
Megállapítható a társadalomra veszélyesség tudata, akkor is, ha az elkövetö tisz­
tában van cselekménye olyan veszélyességével, amelyet a megengedett kockázat
nem kompenzál.
Ha az elkövetö tisztában van azzal, hogy cselekményét jogszabály tiltj a, a társa­
dalomra veszélyesség tudata adott. Nem azt kell tudnia, hogy a magatartást a Btk.
bűncselekménynek nyilvánítja, elégséges azt tudnia, hogy a magatartás jogilag ti­
lalmazott. Adott a társadalomra veszélyesség tudata akkor is, ha az elkövetö a jogi
tilalom vagy az erkölcsi elítélés ismerete nélkül is tisztában van a magatartás veszé­
lyességéveL
Az említett okok bá1melyikének a fennállása esetén a cselekmény társadalomra
veszélyességének tudata adott. A büntetöj ogi tényállások többsége mögött olyan
tartós és közismert normák állnak, amelyek megsértésének szankcionálása a társa­
dalom erkölcsi felfogásával is találkozik.

(3) Nem zárja ki a büntethetöséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e tör­

vény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli.

Ha a ténybeli vagy a társadalomra veszélyességben való tévedést gondatlanság

okozta, az elkövetö csak akkor büntethető, ha az adott bűncselekmény gondatlan
alakzatát is büntetni rendeli a törvény.
Vannak a tévedésnek olyan esetei is, amelyek büntetöjogi szempontból közöm­
bösek. Ilyen a sértett személyében, az elkövetés tárgyában, illetve az okozati össze­
függés nem lényeges elemében való tévedés . A tévedés különleges esete az elvétés
(aberratio ictus). Ez akkor állapítandó meg, ha az elkövető támadása több személy
közül csak az egyikre irányul, de céltévesztés folytán másik személyt ér. Ilyenkor
54 A BÜNTETÖJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

a célba vett személy sérelmére a szándékos bűncselekmény kísérletét, a tényleges sér­

tett sérelmére elkövetett cselekmény esetében a gondatlan elkövetést kell halma­
zatban megállapítani, ha az eredmény tekintetében a gondatlanság forog fenn.
Mind a ténybeli, mind a társadalomra veszélyességben való tévedés esetén, ha
a tévedést gondatlanság okozta, úgy a gondatlanságból eredő jogkövetkezményeket
alkalmazni kell, feltéve, hogy a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Ha
az elkövető tévedésének kialakulását neki felróható gondatlanság idézte elő, a bün­
tetőj ogi felelösségét gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt kell megálla­
pítani.

3 . A társadalomra veszélyességet kizárá okok

a) A jogos védelem

A jogos védelem intézménye napjainkban sok vitára ad okot. E büntethetöséget ki­

záró ok alapja eleve az, hogy a jogosan védekező olyan támadást hárít el, amelynek
megakadályozására az állam szervei lennének jogosultak és kötelesek. Ha azonban
ene nincsen módjuk vagy lehetöségük, akkor megtámadott személynek biztosítani
kell a jogszerű védekezés jogát. Vagyis a jogszerűen védekező a társadalom véde­
kezését valósítj a meg a támadóval szemben. Ilyen helyzetben a formálisan büntetni
rendelt védekezési cselekmény nem veszélyes a társadalomra.
A jogos védelem esetén így jog áll szemben jogtalansággaL
A jogos védelem kérdéseivel kapcsolatban 4/20 1 3 . számú BJE határozat ad el­
igazítást.

2 1 . § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saj át, illetve a mások személye
vagy j avai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltá­
sára nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, fel­
téve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak
érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A Büntető Törvénykönyv ismeri a telepített védelmi eszközzel történő megelózó

jogos védelem intézményét is, ami olyanjogtalan támadás elhárítását célozza, amely
a jövőben a védekező vagy más személye, illetve javai ellen irányul. A megelözö
jogos védelem csak akkor zárja ki a büntetendőséget, ha a törvényben meghatározott
feltételek együttesen érvényesülnek:
 A társadalomra veszélyességet kizáró okok 55

a megelőző védelmi eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására;

a jogtalan támadónak kel l sérelmet elszenvednie;
a védelmi eszköz alkalmazój ának a sérelem érdekében mindent meg kell tennie,
ami tőle az adott helyzetben elvárható.

22. § ( l ) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saj át, illetve más vagy
mások személye, j avai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül
·

fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

( 2 ) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltá­
sára is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
be) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tmiozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

( 3 ) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mé11ékét ijedtségből vagy ment­

hetö felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitémi a jogtalan támadás elöl.

A jogos védelem két alapvetö jellemzö ismérve ajogtalan támadás, valamint az ezzel
szembeni elhárító cselelanény. Jogos védelemről akkor lehet szó, ha a védelmi cse­
lekményre a saj át, valamint a mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett
és az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása érdekében kerül sor.
A támadás rendszerint, de nem szükségszerűen eröszakos magatartás, többnyire sze­
mély elleni, de irányulhat meghatározott j avak vagy a közérdek ellen is.
A jogtalan támadás mindig büntetendő cselekményt megvalósító magatartás .
Közvetlenül fenyegető a támadás, ha megindulása rövid időn belül még a z adott he­
lyen várható, és kétséges, hogy a védekezés megkezdése nélkül a későbbi elhárítás
objektíve lehetséges-e. Ebből az következik, hogy az érintett személynek nem kell
megvámia a tényleges támadást, hanem ennek közvetlen veszélye esetén már véde­
kezhet. Kölcsönös és egyidejű támadás esetén mindegyik fél jogtalan támadó, jogos
56 A BÜNTETÖJOGI FELELÖSSEGRE VONÁS AKADÁLYAI

ut, aki azért avatkozik közbe, hogy a ve­

védelm i helyzetbe csak az a harmadik fél j
rekedöket szét vála ssza .
Amennyiben az aktív magatartással megvalósuló támadás j ogellenes állapotot
eredményez, annak fenntartása érdekében a támadó által tanúsított passzív maga­
tartás is jogtalan támadásnak minösül.
A 22. § ( l ) bekezdés szerinti jogos védelem korlátai:
verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe, megtorlásként nem al­
kalmazható;
kölcsönös kihívás elfogadása mindkét fél számára a jogtalanság állapotát hozza
létre;
a támadás kiprovokálása megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerüségétől;
a javak elleni, közvetlen erőszakkal nem j áró cselekmény elhárítása a támadó
életének kioltását általában nem eredményezheti. A 22. § ( 3 ) bekezdése szerinti túl­
lépés azonban nem zárható ki.
Az elhárító cselekmélzy aktív szembeszegülés a támadással. A megtámadott sze­
mély akkor j ár el jogosan, ha cselekménye a támadás elhárításához sziikséges. Jog­
talan támadás esetén a megtámadott nem köteles menekülni és kitérési kötelezettség
sem terheli. Nem feltétel az sem, hogy a támadás másként el nem hárítható legyen.
Aki az arányosság követelményét ijedtségb/il vam; menthetéi felindulásból lépi
túl, szintén nem büntethető. Az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövető fel­
ismerési, akarati vagy éJiékelő képességet zárj a ki, aminek következtében a megtá­
madott az elhárítás időpontj ában a valóságnál súlyosabban ítéli meg és azt súlyo­
sabban is viszonozza.
A túllépés akkor jön létre, amikor a védekező azért sérti meg az arányosság kö­
vetelményét, me11 ijedtség vagy menthető felindulás kizárj a vagy korlátozza a meg­
felelő elhárító magatartás felismerését. Ebben az esetben a túllépés ténylegesen be­
következik, de annak oka a támadó magata11ására vezethető vissza. Ebben az esetben
- hasonlóan a kóros elmeállapothoz - kizárt vagy korlátozott az elkövető beszámí­
tási képessége. Az különbözteti meg, hogy az ijedtség vagy a menthető felindulás
nem kóros alapon alakul ki.
H az elkövető a jogos védelem ismérveinek téves feltételezés alapj án jár el, vélt
jogos védelemről van szó. Olyan esetben valósulhat meg, ha a támadást vagy az azzal
való fenyegetés fennforgónak véli vagy téved a támadás jogtalanságában, vagy a va­
lóságos támadó helyett mást hisz annak. Ebben az esetben a tévedés miatt a felelös­
sége kizárt.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 20 1 2 . évi C. törvény bevezette az ún szituá­
ciósjogos védelem intézményét is, amelynek kérdéseiben a 4/20 1 3 . számú BJE ha­
tározat ad részletes iránymutatást.
 A társadalomra veszélyességet kizárá okok 57

A 22. § (2) bekezdésében taxatíve felsoralt szituúc:iós esetekben a jogtalan tá­

madást úgv kell tekinteni, mintlza az a védekezd életének kioltásúra is irányult vollla.
Ez azt j elenti, hogy a második bekezdés a)-c) pontj aiban megkívánt feltételek meg­
valósulása esetén további médegelés szükségtelen, és a védekező cselekménye már
megvalósulásakor nem büntetendő, mert nélkülözi a társadalomra veszélyességet
A törvény ezekben az esetekben a jogtalan támadást - azok számbavehetetlen sok­
félesége közül - leszűkíti a személy elleni támadásra, lakásba történő jogtalan be­
hatolásra, illetve lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő j 9gtalan beha­
toJásra, ha ezek az esetek alpontokban megjelölt időszakban vagy módon valósulnak
meg.
Az e törvényi feltételek me ll ett megvalósuló - mindig aktív magatartással elkö­
vetett -jogtalan támadások esetén a támadó konkrét szándékának további vizsgálata
szükségtelen. Hiába azzal a célzattal hatolt be éjjel a sértett lakásába, hogv annak
nwbiltelefol!ját megszerezze, az a)-c) pontokban megkívántfeltételek mellett a tá­
madást a védekeu) élete ellen iránvultnak is kell tekinteni. A jogalkotó a j ogellenes
cselekmények sértettj einek helyzetét figyelembe véve értékelte azt, hogy a jogta­
lanul megtámadottak a támadóhoz képest többszörös hátrányban vannak, mert a tá­
madó dönti el a támadás célját, helyét, idejét, módj át. A védekezőt mindez felké­
születlenül éri, és ezért az esetek többségében kiszolgáltatott helyzetben van.
Ellenszegülésének sikere is kétséges, sőt olykor annak kimenetele csupán a vélet­
lenen, szerenesén múlik. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a jogtalan
támadás éjjel, felfegyverkezve, fegyveresen vagy létszámfolényben levő támadók
által történik. A személy elleni jogsértő magatartásokkal szemben a védekezés kor­
látlausága is ebből a megfontolásból lett törvény által elismerve, olyan eikövetési
mód vagy napszak me !lett, ahol a jogtalan támadás elhárítása, az annak érdekében
kifejthető aktív ellenszegülés eleve esélytelenebb, kockázatosabb.
A 22. § (2) bekezdésében említett eikövetési idd alatti vagy eikövetési nu)dok
megvalósításával kifejtett jogtalan személy elleni támadást - arra való tekintet
nélkiil, lwgv az ténylegesen milyen sérelem okozására iránvu/t - úgv kell tekinteni,
hogy az a megtámadott élete ellen is irányult, tehát a védekez6 a jogtalan támadó
életét védelmi cse/elmlényével kioltlzafja. Ajogalkotó az élet kioltására iránvu/ó tá­
madás törvényi vélelmével a védett jogtárgvak egvenértéldíségét hozta be, és azt
a bírái gyakorlat által kimunkált elvet emelte törvényi rangra, melv szerint az élet
ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés - eredményre tekintet nélkiil - kor­
látlan.
A 22. § ( 2 ) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott esetei a hozzájuk tar­
tozó alpontokkal konjunktívak, vagyis az a), illetve b) pont a hozzá tartozó valame­
lyik alponttal együtt külön-külön alkot együttes feltételt. Ezek bármelyikének meg­
valósulása megalapozza a védekezés teljes szabadságát, ami azt j elenti, hogy ha
58 A BÜNTETÖJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogal­

milag kizá1i, ezért nem is vizsgálható [4/20 1 3 . számú BJE] .

b) A végszükség

2 3 . § ( l ) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saj át, illetve más személyét
vagy j avait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a köz­
érdek védelme érdekében így j ár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz
nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

Míg a jogos védelemnél jogtalanság áll szemben a joggal, végszükség es etén jog áll
szemben a j oggal. A végszükségi veszélyhelyzet több módon is kialakulhat. Létre­
hozhatja tennészeti csapás ( fóldrengés, árvíz stb.), baleset bekövetkezése, emberi
cselekmény is. Az ember előidézheti tevékenységgel és mulasztással is.
A veszélyfonás különféle lehet. Emberi cselekmény akkor is, ha valaki önmagát
veszélyezteti, vagy bárki mást, de a mentési cselekményt maga fejti ki, továbbá ha
a veszélyt egy szintén végszükségben lévő személy támadása hozza létre. Akkor is
megállapítható, ha a jogos védelmi helyzetbe jutott támadás elhárítása keretében a tá­
madón kívül másnak a személyét vagy jogait is veszélyezteti. Végszükséghelyzetet
kötelesség-összeütközés is létrehozhat, amikor egy tevési kötelesség csak egy ti­
lalom árán telj esíthető. Például az orvos, amennyiben a saj át gépkocsij át j avítják,
egy azonnali ellátásra szoruló beteghez csak úgy tud kellő időben eljutni, ha másnak
az autóját használati célból veszi el.
A veszélyhelyzet azt jelenti, hogy fennáll a sérelem rövid időn belüli reális bekö­
vetkezése. A veszély akkor közvetlen, ha térben és időben behatárolt, vagyis már meg­
határozható az a személy i kör vagy a javaknak az a csoportja, amelyet sérelem fenyeget.
A másként el nem háríthatóság azt fejezi ki, hogy a végszükségben cselekvő különös
tényállást kimerítő magatartásra szükség van, me1i a veszély csak így hárítható el.
A veszélynek közvetiennek és másként el nem háríthatónak kell lennie, A ve­
szély akkor közvetlen, ha a késlekedés a veszély későbbi elháríthatóságát már két­
ségessé tenné.
A veszély előidézése akkor nem róható az elkövető terhére, ha őt annak létrejöttét
tekintve sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, vagyis vétlen.
Ellentétben a jogos védelemmel a végszükség esetében az arányosság megálla­
píthatóságának feltétele, hogy a cselekmény kisebb sérelmet okozzon, mint aminek
az elhárítására törekedtek, vagyis azonos vagy nagyobb sérelem nem okozható. Így az
embert fenyegető veszélyhelyzetben a mentés csak akkor arányos, ha az okozott testi
sérülés kisebb, mint amivel a veszély fenyegetett.
 A társadalomra veszélyességet kizáró okok 59

A vagyoni j avak körében azok éltékének összehasonlításával lehet állást foglalni

az arányosság kérdésében.

( 2 ) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására
törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sére­
lem nagyságát.
( 3 ) Nem állapítható meg végszükség annak j avára, akinek a veszély előidézése
felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva k'ötelessége.

A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ij edtség vagy menthető felindulás az elkö­

vetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. A beszámítási képesség hi­
ánya miatt biztosít büntetienséget az arányosság követelményét megséttő számára.

(4) Nem állapítható meg végszükség annak j avára, akinek a veszély vállalása hiva­
tásánál fogva kötelessége.

Kizárja a végszükség megállapíthatóságát a törvény azok tekintetében, akiknek a ve­

szély vállalása hivatásuknál fogva a kötelességük. Ezek közé tartozik például
a rendör, a tűzoltó. A veszély vállalására hivatásuknál fogva köteles személyek nem
menthetik mások kárára a saját személyüket

c) A jogszabály engedélye

A jogszabályi engedély szabályozásával a törvény kifej ezésre juttatj a, hogy a jog­

rendszert egészében kell figyelembe venni a büntetőj ogi felelősség megállapításánál,
hiszen a büntetőjogon kívüli más jogszabályok is kizárhatj ák a büntetőjogi felelős­
séget.
A törvény szerint nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály előír, vagy
megenged. A j ogszabályou alapuló engedélynek két fajtáj a van: az absztrakt és
a konkrét engedély. Az absztrakt engedély közvetlenül a jogszabályból fakad. A konk­
rét engedélyt viszont a jogszabályban meghatározott feltételek alapj án az arra hiva­
tott szerv esetenként adj a meg. Az engedély keretében a jogalkalmazó azt vizsgálja,
hogy létezik-e olyan jogszabály, amely az előírást tartalmazza, illetve az engedélyt
megadja. Ha ilyen szabály létezik, a cselekmény társadalomra veszélyessége kizárt.
Kiváló példát jelent erre a mechanizmusra az abortusz esete. Ha valaki más
magzatát elhaj tja, a természetesen megvalósítja a magzatelhajtás tényállását Ha
azonban a művi terhességmegszakítást végző operatör a magzati élet védelméről
szóló 1 992. évi LXXIX. törvény (absztrakt engedéM rendelkezései szerint jár el,
60 A BÜNTETŐJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

illetve a beavatkozást a Családvédelmi Szolgálat által ellenjegyzett kérelemre

(lwnkrét engedé�)/) végzi el, úgy cselekménye társadalomra veszélyesség hiányában
nem büntetendő.

d) A sértett beleegyezése

Ismerünk olyan büntethetöségi akadályokat, amelyeket nem a törvény szabályoz,

hanem a joggyakorlat, illetve a tudomány alakít ki.
Idesorolható a fenyítőjog, a megengedett kockázat, illetve a sértett beleegyezése.
Jelen jegyzetünk kizárólag az utolsó intézményt tárgyalj a részletesen.
E ljárásjogi szempontból sé11ett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselek­
mény sé11ette vagy veszélyeztette. A beleegyezésnek kizárólag akkor van jelentő­
sége, ha olyan személytől származik, akinek jogát vagy jogos érdekét a tényállás­
szelŰ cselekmény sértené vagy veszélyeztetné.
A beleegyezés j oghatályosságának feltétele, hogy a sértett megfelelö ítélöké­
pességgel rendelkezzék, a beleegyezés önkéntes és komoly legyen, és azt a sé11ett
még az elkövetés előtt adj a meg.
Jogainak vagy jogos érdekeinek sérelmébe azonban nem mindenki egyezhet bele.
Büntetőjogilag indifferens a beleegyezés ténye, ha a sé1iett
a tizennegyedik életévét még nem töltötte be;
cselekvőképességet kizáró gondokság alatt áll;
olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szűkséges belátási képessége hi­
ányzik.
A sértettnek csak az az akaratnyilatkozata tekinthető beleegyezésnek, amit kény­
szertöl, fenyegetéstől vagy tévedéstől mentesen, és még a cselekmény megkezdése
előtt, vagy a végrehajtás alatt, de még a magatartás befejezését megelőzően tesz meg.
A beleegyezésnek önkéntesnek, komolynak és egyértelműnek kell lennie. A sértett
kifejezetten vagy ráutaló magatartással nyilváníthatja ki a szándékát.
A beleegyezés azonban a fenti feltételek esetén sem irányulhat társadalmilag
káros célra.
A sértett beleegyezésének tipikus esete, ha orvosi, egészségügyi beavatkozásba
egyezünk bele, amely ugyan formálisan kimerítheti a testi sé11és tényállását - például
egy műtét - azonban a gyógyításhoz fűződö érdek társadalmilag elfogadott, a beteg
pedig kellő tájékoztatás mellett rendelkezhet a saját testi épsége mint j ogi tárgy fe­
lett.
 A büntethetöséget megszüntető okok

4. A büntethetőséget megszüntet6 okok

A büntethetöségi akadályok másik csoportja a büntethetöséget megszüntetö okok.

Közös jellemzöjük, hogy a felsorolt okok esetében az elkövetö cselekménye bűn­
cselekménynek minösül, az elkövetéskor a büntethetőség feltételei is fennállnak,
utóbb azonban a büntethetöségük megszünik.

a) Az elkövetö halála

Ha a terhelt a büntetőeljárás során meghal, a nyomozó hatóság vagy a bíróság meg­

szünteti az elj árást, vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja. Ha az eljárás
jogerős befejezése után következik be a terhelt halála, akkor a kiszabott büntetés,
vagy intézkedés nem hajtható végre. Azonban nincs akadálya annak, hogy a vagyon­
elkobzást és az elkobzást foganatosítsák, mivel az elkobzott vagyon, illetve az el­
kobzott dolog az államra száll.

b) Az elévülés

26. § ( l ) A büntethetőség elévül - a ( 2 )-( 3 ) bekezdésben meghatározottak kivé­

telével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény
eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfele­
lő idő, de legalább öt év elteltével.
(l a ) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesz­
tésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az embetTablás, az
emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve a nemi élet sza­
badsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a büncselekmény elkö­
vetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidej é­
be nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be
nem töltötte volna.
(3) Nem évül el a XIII. és XIV. fejezetben meghatározott, és az életfogytig tartó
szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmények büntethetösége.

A büntethetőség elévülése az időmúlás büntethetöséget megszüntető hatását jelenti .

Indoka részben az, hogy a büntetés célja nem érhető el, ha az elkövetett büncselek­
ményt hosszú idő múlva követi a felelösségre vonás. A bizonyítás az idő múlásával
nehezebbé válik, így akadályozza az elj árás lefolytatását és nehezebb a tényállás
62 A BÜNTETÓJO GI FELELÓSSÉ GRE VONÁS AKADÁLYAI

felderítése is. Az el nem évülő büncselekményeket leszámítva méltánytalan az is,

hogy az elkövető hosszan tartó időn keresztül igen bizonytalan helyzetben van.
Az eléviitési idá a Különös Részben megállapított büntetési tételhez igazodik.
A vagylagosan szabadságvesztéssei és más büntetéssel fenyegetett bűncselekmények
esetében három év. Ugyancsak három év az elévülési idő a kizárólag pénzbüntetéssel
fenyegetett bűncselekmények esetében is. Vannak olyan bűncselekmények, amelyek
nenz éviilnek el. Ilyenek a háborús és az emberiség elleni bűntettek. De nem évülnek
el például az emberölés, az emberrablás súlyosabb esetei, a terrorcselekmény, vagyis
a legsúlyosabban fenyegetett bűncselekmények.
Saj átos szabályt állapít meg a Btk. ana az esetre, ha a törvényben taxatív módon
felsorolt bűncselekmények sértet�e az elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még
nem töltötte be. Ilyenkor az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a ti­
zennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna. Ezzel a jogalkotó a kis­
korúak védelme érdekben lehetőséget ad a sértettnek arra, hogy önállóan döntsön
anól: felnőtté válva fel kíván-e lépni az elkövető megbüntetése érdekében.
A halmazatban álló bűncselekmények külön-külön évülnek el akkor is, ha az elé­
vült bűncselekmény tette lehetövé a másik bűncselekmény elkövetését.
A folytatólagosan elkövetett részcselekmények önálló elévülése kizárt. A foly­
tatólagosság ugyanis törvényi egységet hoz létre, vagyis az egyes részcselekmények
összességükben valósítják meg a bűncselekményt

27. § Az elévülés kezdő napja

a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás meg­
valósul,

Befejezett bűncselekmény esetén az elévülés határidej ének kezdőnapj a a törvényi

tényállás megvalósulásának napja. Immateriális bűncselekménynél az eikövetési ma­
gatartás utolsó mozzanatának kifejtésével, materiális bűncselekménynél az eredmény
bekövetkezésével valósul ez meg.

b) kísérlet és előkészület esetén az nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény

véget ér,

Kísérlet és előkészület esetében a kezdőnap a kísérletet, illetve előkészületet meg­

valósító magatartás utolsó mozzanata. A mulasztással megvalósítható bűncselek­
ménynél különbséget kell tenni aszerint, hogy a törvényi tényállás tiszta mulasz­
tással, vagy pedig vegyes mulasztással valósul meg. Az utóbbi esetében az elévülés
kezdőnapj ának számításánál a materiális bűncselekményekre vonatkozó szabályt
kell alkalmazni.
jiiiiiP

A büntethetőséget megszüntető okok 63

c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmu­

lasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövetö még az e törvényben meg­
állapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,

Ez a pont a tiszta mulasztásos bűncselekményre vonatkozik.

d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az

a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Ebben a pontban több olyan bűncselekménytípust foglal össze a törvény, amelyek az

elévülés kezdő napjának meghatározása szempontj ából azonosan bírálhaták el, bár
lényeges különbségek vannak köztük. Idetartoznak olyan bűncselekmények is, ame­
lyek eikövetési magatartása folyamatos vagy ismétlődő jellegű.

2 8 . § ( l ) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó ható­

ságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős
miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény
miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napj án az el­
évülés határidej e ismét elkezdődik.
( l a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesz­
tésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az
emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. § (3 ) be­
kezdése c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs
elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik
életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam,
amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti, vagy be nem töltötte volna.

Az eléviilés félbeszakításának jogi hatása abban áll, hogy az elévülési idő addig el­
telt részét figyelmen kell hagyni, és az elévülési idő újrakezdődik. Félbeszakítja az
elévülést a hatóság olyan eljárási cselekménye, amely az elkövető ellen irányul és az
adott bűncselekménnyel kapcso latos, továbbá az ügy érdemi előbbre vitelét célozza.
Megszakítja az elévülést a vádemelés, attól az időponttól, hogy a vádirat a bírósághoz
megérkezett. De nem szakítja meg az eléviilést a terhelt újabb bűncselekménye, va­
lamint az elkövető ellen más bűncselekménye miatt foganatosított elj árási cselek­
mény sem.
64 A BÜNTETŐJOGI FELELÓSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

(2) Ha a büntetőelj árást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határ­

idejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást
azért függesztik fel, mert az elkövetö kiléte a nyomozásban nem volt megálla­
pítható, ismeretlen helyen tmiózkodik vagy káros elmeállapotú lett.
( 3 ) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt közjogi
tisztség betöltésén alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azé1i nem volt meg­
indítható vagy folytatható, me1i a törvényben biztosított mentelmi jogot a dön­
tésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan
magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a ma­
gánvádló képviseli.
(4) A vádemelés elhalasztásának tartama, a próbára bocsátás esetén a próbaidő
tartama és a jóvátételi munka tmiama az elévülés határidej ébe nem számít be.

Az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama az elévülésbe nem számít

be (az eléviilés nyugvása). Ebben az esetben tehát nem kezdődik újra az elévülés.
A törvény kivételként szabályazza azt az esetet, amikor a felfüggesztés oka a terhelt
ismeretlen helyen tartózkodása, vagy az eljárás alatt bekövetkezett elmebetegsége.
Ekkor a felfüggesztés időtartama az elévülésbe beszámít, mivel ilyen esetben az el­
évülés nem nyugszik.
Az elévülés határidejébe nem számít be az az idötmiam, amely alatt a büntetö­
elj árást azé1i nem lehetett megindítani, mert az ene jogosult szerv ehhez a hozzáj á­
rulását nem adta meg.

c) A kegyelem

A kegyelem közkegyelem vagy egyéni kegyelem lehet. Az előbbit - az igazságügyért

felelős miniszter elleruegyzésével - a köztársasági elnök, az utóbbit a parlament gya­
korolja.

d) Tevékeny megbánás

29. § ( l ) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az embe­
ri szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közle­
kedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy három­
évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendö bűntett elkövetését
a vádemelésig beismerte, és közvetítöi elj árás keretében - vagy azt megelőzően,

de a közvetítöi eljárás keretében született megállapodásbanj óváhagyva - a sértett

jP

A büntethetöséget megszüntetö okok l 65

által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvá­

tette. E rendelkezés akkor is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévö bűncselekmé­
nyek közűl az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni,
az emberi méltóság és egyes alapvetö jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elle­
ni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.
( 2 ) A büntetés korlátlanul enyhíthetö, ha az elkövetö az ( l ) bekezdésben megha­
tározott bűncselekmények esetében az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyo­
sabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és }<özvetítői el­
járás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében szűletett
megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben
a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor is irányadó,
ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az
egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető
j ogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulaj donjog elleni
bűncselekmény a meghatározó.
( 3 ) Az ( l )-( 2 ) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a} többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabad­
ságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, il­
letve a próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,
e) korábban szándékos büncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és
ennek eredményeként vele szemben az ( l ) vagy ( 2 ) bekezdést alkalmazták, fel­
téve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos
büncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

A közvetítő eljárás vagy mediáció az ún. kárhelyreállító vagy resztoratív igazság­

szolgáltatáshoz kapcsolódik. Célj a, hogy a bíróságtól és az ügyésztől független har­
madik személy bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktust rendezzék, és
a bűncselekmény következményeinekjóvátételét és a terhelt jövőbeli jogkövetö ma­
gatartását elősegítő megállapodás jöjjön létre. Nincs helye a közvetítö eljárásnak
a magánvádas, a bíróság elé állításos, a távol levő terhelttel szembeni és a tárgya­
lásmellőzéses elj árásban.
66 A BÜNTETŐJOGI FELELÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI

e) A törvényben meghatározott egyéb ok

B izonyos személyeket mentelmi jog illet meg, ezért velük szemben büntetőeljárást
csak akkor lehet indítani, ha a mentelmi jog felfüggesztésére sor került.

5. A magánindítvány és a feUelentés hiánya

30. § A büntetőjogi felelősségre vonást akadályozza

a) a magánindítvány
b) a feljelentés hiánya

A magánindítvány és a feljelentés hiányát eljárási tennészetz'í a ka dá lynak is ne­

vezzük, amikor cselekmény bűncselekménynek minösül, de valamiért nem büntet­
hető, mert a büntetőeljárás lefolytatásának akadálya van.

a) A magánindítvány hiánya

30. § A büntetőjogi felelösségre vonást akadályozza

a) a magánindítvány
b) a feljelentés
hiánya.
3 1 . § ( l _) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője
csak magánindítványra büntethető.

A törvény a büntethetőséget kizáró okként szabályazza a magánindítvány hiányát.

Olyan akadályról van szó, amely a sériett akaratától teszi függövé a büntetőeljárás
megindulását A büntetőeljárás hivatalból indul, ami azt j elenti, hogy a büntetö­
ügyekben a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak - a sértett hozzáj á­
rulásától függetlenül - kötelessége, hogy az elj árást megindítsa és lefolytassa. Ki­
vételesnek tekinthető az az eset, amikor az arra feljogosított szerv vagy személy
nyilatkozata alapj án indul meg a büntetőeljárás.
Magánindítványra büntetendő bűncselekmények például: könnyű testi sériés,
magánlaksértés, zaklatás, rágalmazás, becsületsértés.
......

A magánindítvány és a feljelentés hiánya 67

(2) A magánindítvány előtetjesztésére a sértett jogosult.

(3) A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sétiett önállóan is
előtetjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes
ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cse­
lekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magánindítvány előter­
jesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben
a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. É rdekellentét ese­
tén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók
(4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sétiett meghal, a hozzátmiozója
j ogosult a magánindítvány előterjesztésére.
(5) Bánnelyik elkövetővel szemben előterj esztett magánindítvány valamennyi
eikövetőre hatályos.
( 6) A magánindítvány nem vonható vissza.

A magánindítvány előterjesztésére a sértett, vagyis az j ogosult, akinek j ogát vagy

jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Ha a sértett korláto­
zottan cselekvőképes, a magánindítványt maga, a törvényes képviselője és a gyám­
hatóság telj esztheti elő. A cselekvőképes sértett a magánindítvány előterjesztését ki­
zárólagosan gyakorolhatja, de arra meghatalmazást is adhat. Képviselőként ügyvéd
vagy nagykorú hozzátartozó járhat el. A meghatalmazást írásba kell foglalni.
Ha a sértett korlátozottan cselekvőképtelen vagy cselekvőképtelen, akkor az in­
dítvány előterjesztésének több j ogosulíja is lehet. Ezek bármelyike a saj át jogán is
előtetjesztheti azt. Ha a sértett meghal, a magánindítvány előterjesztésére a hozzá­
tartozó jogosult. Az előterjesztés határidejét a Be. 1 73 . § ( 3 ) bekezdése határozza
meg (a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül) .
Az ismeretlen tettes ellen előterjesztett magánindítvány i s j oghatályos. A ma­
gánindítvány oszthatatlan és visszavonhatatlan, ez annyit tesz, hogy valamennyi el­
követőre kiterj ed - azokra is, akiket a sétiett nem ismeli -, továbbá a már előter­
jesztett magánindítványt utólag visszavonni nem lehet.
A magánindítvány nincs formához kötve, előterj eszthető írásban és a hatóság
előtt szóban is, ilyenkor azt j egyzőkönyvbe kell foglalni.

b) A feljelentés hiánya

32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak

az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető.
 LÖSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI
68 A BÜNTETÓJ OGI FELE

Az elkövetett bűncselekmény miatt fő szabályként bárki tehet feljelentést. A jelen

szakasz azonban kivételképpen ana az esetre vonatkozik, ha bizonyos bűncselek­
mények miatt kizárólag az ana j ogosult szervek felj elentése alapján indulhat elj árás.
Idetmiozik például, ha hamis vúd folytán alapügy indult, ennek befejezéséig hamis
vád miatt büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság felj elentése alapján in­
dítható [Btk. 270. § ( l ) bek. ] .
VI . A bűncselekmény megvalósuJási szakaszai

1. A befejezett búncselekmény .............................. ..... ...................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

2. A kisérlet ......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . , . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 9

a) A kisérlet fogalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . 6 9
,
b) A kisérlet csoportositasa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 0
c) Önl�éntes visszalépés .............. . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 1
d) Alkalmatlan kisérlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
e) Maradék-bűncselekmény .................... ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

3. Az elókészület . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ., . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73
a) Az elokészület magatartasai .......... , . . . . .... ............... ............ ... .................................................. . . . 74
b) Előkészülettól visszalépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
c) Maradék-buncselekmény ....... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

1 A befejezett bűncselekmény
.

Befejezett bűncselekmény megállapítására aklwr kerül sor, ha a teljes tényállás meg­

valósul, vagyis az objektív és a szubjektív tényállási elemek, valamint a tettességhez
szükséges ismérvek egyaránt hiánytalanul fennállnak.

2. A kísérlet

a) A kísérlet fogalma

l O. � Kísérlet miatt büntetendö, aki a szándékos bűncselekmény elhívetését meg­

kezdi, de nem fej ezi be.

A kísérlet fogalmának !zárom leonjunktiv e lem e van:

a) kísérlete csak szándékos bz'Íizcselekménynek lehet;
b) a tényállásszem elkövetés i magatartás kifejtésének a megkezdése;
c) a bűncselekmény he nem fejezése.
Kísérleten a bűncselekmény szándékos véghezvitelének a megkezdését é1ijük.
Ebből értelemszerűen következik, hogy kísérlete csak szándékos bűncselekménynek
lehet. A kísérlet a törvényi tényállás részbeni kimerítése. Az elkövető a kísérlettel
 ------ --- ----

ASZAl
70 A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULASI SZAK

lép a tényállás keretei közé. A kísérletet attól függően lehet jellemezni, hogy a bűn­
cselekmény törvényi tényállása milyen ismérvekkel rendelkezik.
Jvfateriális bz'íncselekmény esetében az eredmény elmarad, ellenben az eredmény
előidézésére alkalmas magatmiás kimutatható (például ölési szándékkal, súlyos tárgy­
gyal fejre ütés, de a gyors és szaksze1ű orvosi beavatkozás a sértett életét megmenti) .
Több mozzanatú immateriális búncselekmény esetében az egyik cselekmény ki­
fejtésével a kísérlet szakaszába jut (például amikor az elkövető még csak az erő­
szakot alkalmazza, de a közösülésre nem kerül sor).
Vannak olyan bűncselekmények, amelyeknek a kísérletefogalmilag kizárt:
Nincs kísérletük a gondatlan bűncselekményeknek, ez önmagából a kísérlet tör­
vényi fogalmából következik.
Nincs kísérletük eső azoknak a vegyes bz'ínösséggel megvalósuló bűncselekmé­
nyeknek, amelyeknél a minősített esetben meghatározott eredményre csak az eikö­
vető gondatlansága terjed ki. Ilyen esetben a tettes magatartása szándékos, de a ma­
gatartás következményére csak a gondatlanság áll fenn (például halált okozó testi
sértés). Ebben az esetben a kísérletet a gondatlan elem zárj a ki.
Fogalmilag nem lehet kísérlete a tiszta mulasztási büncselekményeknek, vagyis
azoknak a büncselekményeknek, amelyek önmagában valamely kötelesség teljesí­
tésének elmulasztásával befejezetté válnak (például segítségnyújtás elmulasztása).
Előfordulhat azonban az is, hogy a bűncselekmény eikövetési magatartásának
természete zárja ki a kísérletet. Így kizárt a kísérlet a verbális bűncselekmények ese­
tében (például szóbeli becsületsé1iés, vagy rágalmazás).
Ugyancsak nem lehet kísérlete veszé�yeztetési bűncselekményeknek (például
közúti veszélyeztetés alapesetében) .

( 2 ) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

b) A kísérlet csoportosítása

A kísérletet kétféleképpen csoportosíthatjuk: lehet a kísérlet teljes (bef'ejezett) vagy

nem teljes (be(ejezetlell), más szempontból pedig csoportosíthatjuk aszerint is, hogy
az elkövető cselekménye a megvalósítani szándékolt bűncselekmény jogi tárgyát
milyen mértékben sértette vagy veszélyeztette (közeli, illetve távoli kísérlet).

A TEUES (BEFEJEZETT) ÉS A NEM TEUES (BEFEJEZETLEN) KÍSÉRLET

A teljes (befejezett) és a nem teljes (befejezetlen) kísérlet megkülönböztetése a bűn­
cselekmény törvényi tényállásában meghatározott eikövetési magatartás teljes vagy
részleges megvalósítása alapján határolj a el az egyes kisérleti cselekményeket.
 A kísérlet l 71

Teljes (befejezett) a kísérlet, h a az elkövetö a maga részéről mindent megtett

annak érdekében, hogy a bűncselekmény megvalósuláshoz szükséges eredmény be­
következzen, azaz elindította azt az okfolyamatot, amely az ö további magataliása
nélkül is alkalmas arra, hogy a bűncselekmény befejezetté válj on. Teljes kísérlet csak
materiális bűncselekmények esetében jöhet létre (például befejezett kísérlet valósul
meg, ha a rablás egyik eikövetési mozzanatát - az életveszélyt okozó testi sértést ­
a terhelt már megvalósította, és a sé1iett ruházatának az ezt követö átkutatása után
válik előtte nyilvánvalóvá, hogy a sértettnél nincs pénz).
Nem teljes (bef'ejezetlen) a kísérlet, ha az elkövetö a maga részéről még nem tett
meg mindent a bűncselekmény befejezése érdekében, vagyis az eikövetési magatar­
tást is csak részben fejtette ki. Nem teljes (befejezetlen) a kísérlet, ha az elkövetö
még nem fejezte be azt a magatartást, amely szükséges lenne a bűncselekmény kö­
vetkező - befej ezett - stádiumba jutásához, tehát az elkövetőnek további tevékeny­
séget kellene kifejteni a megkezdett bűncselekmény befejezése érdekében. Befeje­
zetlen kísérlet materiális és immateriális bűncselekmény esetén egyaránt létrejöhet.

c) Önkéntes visszalépés

l O § (4) N em büntethető kísérlet miatt,

a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befej ezése, vagy
�) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

A teljes és a nem teljes kísérlet megkülönböztetése az önkéntes visszalépés eseteiben

(önkéntes eredménye/hárítás, önkéntes elállás) is jelentős.
Önkéntes eredmény elhárítására csak telj es kísérlet esetén ke1iilhet sor. Az ered­
ményelhárítás aktív és egyúttal sikeres magatartást jelent. Az önkéntes eredményel­
hárításnak döntő belső motívumból kell erednie. Ilyen lehet a sértett megszánása,
vagy a büntetéstől való félelem. Az nem szükséges, hogy az elkövetö egyedül hárítsa
el, annak érdekében más, kívülálló személyek segítségét is igénybe veheti. Büntet­
Ienséget akkor eredményez, ha az ő magatartása indítja el azt az okfolyamatot, ami
végül az eredmény elmaradásához vezet. Az eredményelhárítás személyhez kötődö
magatartás, így többes elkövetés esetén mindegyik terhelt vonatkozásában külön­
külön kell vizsgálni, hogy a többi eikövetőre nem eredményez-e büntetienséget
Önkéntes elállásra csak nem teljes kísérlet esetén kerülhet sor. Az elállás passzív
magatartást, nevezetesen az elkövetés abbahagyását jelenti. Ha a bűncselekménynek
csupán egyetlen elkövetője van, akkor az önkéntes elállás - maradék-bűncselekmény
hiányában - a terhelt részére önmagában is büntetienséget eredményez. Több eikö­
vető esetén már az is szükséges, hogy az önkéntes elálló egyúttal akadályozóvá váljék
72 A BŰNCSEL EKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAl

abban, hogy a társai se folytassák, azaz ne fejezzék be a megkezdett bűncselekmény

végrehajtását. Az önkéntesség ebben az esetben is akkor állapítható meg, ha az dön­
tően belső okból fakad (például az emberölés kísérletétől való önkéntes elállás akkor
állapítható meg, ha az elkövetés konkrét körülményei között az elkövető a megkez­
dett ölési cselekményt - külső körülményektől nem akadályozva - zavartalanul foly­
tathatná, de eredeti szándékát megváltoztatj a és lemond a további elkövetésrőL

A KÖZELl ÉS TÁVOLI KÍSÉRLET

A kísérlet lehet közeli és távoli, mely a kísérlet megvalósítási fokát jelenti és ennek a bün­
tetés kiszabása szempontjából van jelentősége. A kísérlet közeli vagy távoli voltát az
dönti el, hogy a ténylegesen bekövetkezett sérelem a sé1iett által célba vett vagy az
általa szándékolt eredményhez képest hogyan alakul.

d) Alkalmatlan kísérlet

l O. § ( 3 ) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy me ll őzni is lehet, ha a kísérletet

alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.

ALKALMATLAN TÁRGYON ELKÖVETETT KÍSÉRLET

A bűncselekmény eikövetési tárgya a törvényi tényállásban meghatározott személy
( passzív alany), illetve dolog, akire, illetve amire az eikövetési magatmiás irányul.
A passzív alany a legtöbb bűncselekménynél bárki lehet, vannak azonban olyan bűn­
cselekmények, amelyeknél további ismérvek is szükségesek az adott bűncselekmény
megvalósításához ( például a passzív alanynak hivatalos személynek, kiskorúnak,
egyenes ági rokonnak stb. kell lennie). A dolog lehet például pénz, lőfegyver, okirat
stb. Ennek megfelelően alkalmatlan a tárgy akkor, ha azon a törvényi tényállásban
Íli sérelem nem okozható, illetve a büncselekmény elkövetéséhez szükséges ered­
mény nem idézhető elő. Alkalmatlan kísérletről csak akkor beszélhetünk, ha a tárgy
vagy eszköz már a kísérlet szakaszába jutáskor is alkalmatlan volt.
Az eikövetési tárgy akkor alkalmatlan, ha nem idézhető elő rajta olyan sérelem,
amely sértené vagy veszélyeztetné az adott bűncselekmény jogi tárgyát Nem alkal­
matlan tárgyon elkövetett a kísérlet, ha a zsebtolvaj éppen üres zsebbe nyúl.

ALKALMATLAN ESZKÖZZEL ÉS ALKALMATLAN MÓDON ELKÖVETETT KÍSÉRLET

Az alkalmatlan eszköz a bűncselekmény tárgyi oldalának elemeihez tatiozik. A tény­
állasok nem mindig jelölik meg az elkövetés eszközét. A törvény bizonyos esetekben
minösítö körülménykén jelöli meg az elkövetés eszközét (például fegyveresen vagy
felfegyverkezve elkövetett cselekmény) . Alkalmatlan eszközzel megvalósított cse-
 Az előkészület l 73

lekmény esetén a terhelt tényállásszerű magatartást tanúsít, az eikövetési tárgy al­

k almas a sérelem elöidézésére, ám az elkövetö által használt eszköz az adott körül­
mények között, avagy az általa használt módon, illetve mértékben nem volt alkalmas
a kívánt eredmény, vagy következmény előidézésére ( például az emberölés kísér­
lete alkalmatlan eszközzel elkövetett, ha az elkövető magatartásának eredményeként
olyan erösségű áram halad át a sértett testén, amely a halálos következmény bekö­
vetkezéséhez nem alkalmas).
Az alkalmatlan kísérletnél a bíróság két lehetöség közűl választhat..
A büntetést korlátlanul enyhítheti, azaz bármely büntetés legkisebb mértékét is
kiszabhatja, i lletőleg a bíróság megállapíthatj a a cselekmény elkövetését, de a bün­
tetés kiszabását mellözheti, és az eljárást megszüntetheti.

e) Maradék-bűncselekmény

l O. § ( 5 ) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kísérlet már ömnagában is

megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

Alkalmatlan tárgyon, illetve alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, továbbá ön­

kéntes elállás és önkéntes eredményelhárítás esetén előfordulhat, hogy a terhelt addig
kifejtett cselekménye beilleszkedik valamilyen más (rendszerint enyhébb) bűncse­
lelemény tényállásába. Sikeres önkéntes elállás és önkéntes eredményelhárítás esetén,
amikor tehát a megkísérelt bűncselekmény miatt az elkövető büntetöjogi felelössége
nem állapítható meg, a rendszerint a kisebb tárgyi súlyú és befej ezett más, azaz
maradék-bűncselekmény miatt a felelösséget meg kell állapítani és azt szankcio­
nálni. (Például az elkövetö a sértettet meg akmja ölni, ezért késsel mellkastájékon
megszúrj a, maj d azonnal, megbánva tettét, mentöt hív, és a sikeres műtét megmenti
a sértett életét. Az elkövetö nem felel az emberölés kísérletéé1i, de felel a tényle­
gesen megvalósult maradékcselekményért, az életveszélyt okozó testi sértésért. )

3 . Az előkészület

l l . § ( l ) Ha a törvény külön elrendeli, el ökészület miatt büntetendő, aki a bűncse­

lekmény elkövetése céljából az ehhez szi.ikséges vagy ezt könnyítő feltételeket biz­
tosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben
megállapodik.
74 A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSUlÁSI SZAKASZAl

Az előkészület a szándékos bűncselekmények egy részénél a stádiumnak az a sza­

kasza, ami már az elkövetésre való belső akaratelhatározáson túlmutat, de még nem
kezdődik meg a különös részi törvényi tényállási elem megvalósítása. B izonyos -
a társadaloima különösen nagy veszélytjelentő - bűncselekmények esetén a törvény
már az előkészületi magatartást is büntetni rendeli. Az előkészület mindig célzatos
magatartás.
Fogalmilag kizá1i az előkészülete:
a gondatlan;
a szándékon túli eredményt megvalósító, valamint
a szaros értelemben vett vegyes bűnösségű cselekményeknek

a) Az előkészület magatartásai

A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES, VAGY AZT KÖNNYÍTÖ FELTÉTELEK

BIZTOSÍTÁSA
Előkészületnek tekinthetők olyan magatartások, amelyeknek célj a valamilyen szán­
dékos bűncselekmény elkövetésének lehetövé tétele, vagy megkönnyítése. Több­
nyire olyan jellegű magatartások, amely önmagukban nem valósítanak meg bűncse­
lekményt, de az is előfordulhat, hogy már önmagukban is kimeríti valamelyik
bűncselekményt (például hamis tanúzásra felhívás ). A feltételek biztosítása leg­
gyakrabban aktív magatartásban nyilvánul meg (például a szükséges eszközök be­
szerzése, a helyszín felderítése).

Az ELKÖVETÉSRE FELHÍVÁS
Felhívásnak minősűl, aki mást a bűncselekmény elkövetésére rábírni törekszik.
Akkor minősül előkészületnek, ha a cselekmény megreked ebben a fázisban. Ha
a cél-bűncselekmény végrehajtását megkezdik vagy befejezik, a felhívó - ha az el­
követésben nem veszt részt - a kísérlet vagy a befejezett bűncselekmény felbujtója­
ként felel.

Az ELKÖVETÉSRE AJÁNLKOZÁS
Ezen általában az értendő, hogy más személyben merül fel az elkövetésre vonatkozó
akaratelhatározás, és e cselekmény - esetleg közös - elkövetését erre vonatkozó fel­
kérés nélkül vállalja magára az ajánlkozó.

A vÁLLALKOZÁS
Az állandó bírái gyakorlat értelmében vállalkozásnak nevezzük, ha valaki a más
által elkövetésre való felhívást elfogadja.
ps

Az előkészület l 75

A KÖZÖS ELKÖVETÉSBEN VALÓ MEGÁLLAPODÁS KÉTOLDALÚ ELÓKÉSZÜLETI MAGATARTÁS

Ez az eset megvalósulhat a felhívóval vagy más ajánlkozóval vagy vállalkozó sze­
méllyel is. A megállapodásnak nem kell kiterjednie a bűncselekmény végrehajtá­
sának módjára, részleteire, önmagában a közös elkövetésben való megegyezés alapul
szolgál az előkészületi cselekményért való felelősség megállapítására (például meg­
valósul az emberölés előkészülete, ha az elkövető - anyagi előny kilátásba helyezé­
sével - mást megbíz azzal, hogy a vele üzleti kapcsolatban álló sértettet ölje meg ) .

b) Előkészülettől visszalépés

l l . § (2) Nem büntethető előkészület miatt

a) akinek önkéntes eláll ása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének
a megkezdése,

Azok a szempontok, amelyekre tekintettel a törvény önkéntes elállás esetén a kí­

sérlet elkövetőjének büntetienséget biztosít, az előkészület vonatkozásában is érvé­
nyesek. Az önkéntes elállás olyan - döntően - belső elhatározáson alapuló nem tevés,
ami egyedüli felhívó, ajánlkozó vagy vállalkozó esetén merűl fel, és büntetienséget
akkor eredményez, ha ene vezethető vissza a bűncselekmény megkezdésének el­
maradása.

�) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visz­

szavonj a, vagy atTa törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elállj on,
feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elma­
rad, vagy

A törvényi megfogalmazás szerint olyan aktív magatartásra van szükség, aminek

vagy a felhívás, ajánlkozás, vállalkozás kifejezett visszavonásában vagy pedig a többi
résztvevőnek az elkövetésben való elállásra történő rábírásában kell kifejeződnie.

c) aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének megkezdé­

se előtt feljelenti.

A hatóságnál való feljelentésnek akkor kell megtörténnie, mielőtt az előkészület a ha­

tóság tudomására jut, vagyis még akkor, amikor a büncselekmény még megakadá­
lyozható. A feljelentés azonban nem értékelhető annak a javára, aki azt szándékosan
olyan időben tesz meg, amikor a büncselekmény elkövetését már nem lehet meg­
akadályozni.
76 A BÚNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULASI SZAKASZAl

c) Maradék-bűncselekmény

l l . § ( 3 ) Ha a ( 2 ) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önma­

gában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt bün­
tethetö.

Amennyiben az előkészületi magatartás már önmagában kimerítette egy másik bűn­

cselekmény tényállását, akkor az elkövetöt ezért felelösségre kell vonni [például a lő­
fegyver engedély nélküli megszerzése a sértett megölése céljából (visszalépés esetén)
megalapozza a lőfegyverrel visszaélésért történő felelösségre vonást].
VII. A bűncselekmény elkövetői

1. A tettesek . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77
a) Tettes .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
b) Közvetett tettes .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
c) Társtettesség .......... . . . . . . ... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . 80
.

2. A részesek . . . . . .. ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 1
a) Felbujtó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
b) Bűnsegéd ........... . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . 83

3. A tarsas bünelkövetési alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

a) Csoportos elkövetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
b) Bünszövetség ......... . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
c) Bünszervezet ............ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

1 2. § Az elkövetö a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a továbbiakban együtt:

tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd ( a továbbiakban együtt: részesek ) .

Hatályos büntetőjogunkban tettesnek kell tekinteni azt a te1mészetes személyt, aki

valamely bűncselekmény tényállását egyedül, vagy más személlyel közösen és teljes
akarategységben megvalósítja, vagy azt a bűncselekményért büntetőjogi felelösségre
nem vonható személlyel megvalósíttatja. A tettesség minöségének a tényálláshoz
kapcsolása restriktív tettesfogalomhoz vezet, ami azt teszi szükségessége, hogy
a bűncselekmény elkövetésében részt vevő egyéb személyek büntethetőségének
konstruálásához életre kell hívni a részes kategóriáj át is, megteremtve ezzel az ún.
dualisztikus rendszer alapjait, amely az elkövetők két típusával dolgozik: a tette­
sekkel és a részesekkeL

1 A tettesek
.

Tettes az lehet, aki az alannyá váláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik, és va­

lamely bűncselekmény törvényi tényállását egészben vagy részben megvalósítja.
Tettes tehát csak az lehet, aki a bűncselekmény elkövetésekor már betöltötte a ti­
zennegyedik, bizonyos esetekben a tizenkettedik életévét és legalább korlátozott be­
számítási képességgel rendelkezik.
781 A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÖI

A tettesi alannyá válás szempontj ából megkülönböztetjük a közönséges, vala­

mint a kiilönös bz'incselelmzényeket. A közönséges bűncselekményt tettesként bárki
elkövetheti (például emberölés, lopás stb.), ezzel szemben a különös bűncselekmé­
nyeket tettesként csak az követheti el, aki a törvényben meghatározott személyes
kvalifikáltsággal rendelkezik. Ez a személyes kvalifikáltság kapcsolódhat hivatáshoz,
életkorhoz, állampolgársághoz stb. (például hazaárulást csak magyar állampolgár
követhet el).
A különös bűncselekményeknek is két fajtáját különböztethetjük meg, a saját
képi és nem sajátképi kiilönös bííncselekményeket. A sajátképi kiilönös bííncselek­
mények esetében a törvény által megkívánt személyes kvalifikáltság a bűncselekmény
megvalósulásának szükséges feltétele, és ha ez nem áll fenn, bűncselekményről sem
beszélhetünk. Ezzel szemben a ne�n sajátképi kiilönös bz'íncselekmény jellemzője,
hogy a személyes kvalifikáltság hiányában, az ilyen jellegű bűncselekmény nem jön
létre, de az elkövetőt más bűncselekmény miatt felelősségre kell vonni.

a) Tettes

1 3 . 9 ( l ) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Az önálló tettesség a legegyszerűbb és leggyakoribb eikövetési fonna. Az önálló

tettes maga valósítj a meg a bűncselekményt Annak megvalósítása során felhasz­
nálhat mindenféle eszközt, attól nem változik meg a tettesi minősége. Az eszköz
lehet egyszerű tárgy, de akár bonyolult gépi szerkezet, sőt állat is. A bűncselekmény
önálló tettese az, aki a törvényi tényállást egészben vagy - kísérlet esetén - részben
saj át tevékenységével egyedül valósítj a meg. Az önállóság abban nyilvánul meg,
hogy a bűncselekmény elkövetéséhez más személy közreműködésére nincs szükség,
attól függetlenül, hogy az elkövető a bűncselekmény végrehajtásához esetleg vala­
milyen tárgyi eszközt ( lőfegyve1i) vagy állatot (például kutyát) is felhasználhat. Elő­
fordul, hogy a j ogszabály felbujtói vagy bűnsegédi magatartásokat önálló tényál­
lásban rendeli büntetni. Ilyen esetben a "részesi cselekmény" ún sui generis tettesi
alapcselekménnyé válik, a magatartást megvalósító személy pedig tettesként felel.

b) Közvetett tettes

1 3 . 9 (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását

e cselekményért gyermekkor, kóros állapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem
büntethető, illetve tévedésben lévő személy felhasználásával valósítj a meg.
 A tettesek l 79

Közvetett tettesség akkor jön létre, ha az elkövető nem önmaga, hanem más - bün­
tetőjogilag felelösségre nem vonható - személy felhasználásával követi el a bűn­
cselekményt. Kizárólag szándékos bűncselekmények esetében jöhet szóba. A köz­
vetett tettes olyan személyt használ fel a bűncselekmény elkövetésére, aki nem
vonható felelősségre. A közvetett tettesség esetében tulajdonképpen két személy kö­
zött oszlanak meg az önálló tettesség ismérvei, mégpedig úgy, hogy a felhasznált
személy valósítj a meg az eikövetési magataJiást, azonban esetében az alanyi felté­
telek hiányoznak, míg ugyanakkor a felhasználó személy esetében az alanyi kötül­
mények fennállnak, ám hiányzik a tényállás szerinti eikövetési magatártás.
Az alábbi személyek esetén van lehetőség közvetett tettesség megállapítására:
gyermekkorú;
beszámítási képességgel nem rendelkező személy;
kényszer hatása alatt álló személy;
fenyegetés hatása alatt levő személy, és
tévedésben lévő személy esetében is.
A kényszer és a fenyegetés esetén csak akkor állapítható meg közvetett tettesség,
ha a felhasznált személy nem büntethető. Amennyiben a kényszer, illetve a fenye­
getés csupán korlátozta a tettest az akaratának megfelelő magatartásban, akkor fel­
bujtás állapítandó meg.
A közvetett tettesség általában tevéssel valósítható meg. A tevékenység több­
nyire rábírást jelent, vagyis az eszközként használt személy a közvetett tettes kez­
deményezésére hajtja végre a tényállásszet-ü magatartást. A közvetett tettes tudatának
át kell fognia azt, hogy a büntetni rendelt cselekmény elkövetéséhez használ fel más
személyt.
Túllépésről van szó akkor, ha a felhasznált személy súlyosabban büntetendő bűn­
cselekmény tényállását valósítja meg, mint amire a közvetett tettes szándéka irá­
nyult. Ilyenkor a közvetett tettes felelőssége a szándéka terjedelméhez igazodik.
Mennyiségi túllépésről akkor beszélünk, ha felhasznált személy súlyosabban
büntetendő bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg (például tettleges be­
csületsétiés helyett testi sétiés ).
Minőségi túllépés esetén a tettes társa a szándékegységen túlmenő más bűncse­
lekményt is elkövet.
Az is előfordulhat, hogy a felhasznált személy enyhébb megítélésü cselekményt
követ el, mint amit a közvetett tettes vele akati megvalósítani. Ilyen esetben a köz­
vetett tettes is csak a ténylegesen megvalósult cselekményért felel.
80 l A BÚNCSELEKMÉNY ELKÖVETÓI

c) Társtettesség

1 3 . § ( 3 ) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállá­

sát, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

A társtettesség az alanyi oldalon szándékegységet, tárgyi oldalon a törvényi tényállás

részben vagy egészben tötténő közös megvalósítását jelenti.
Társtettesség akkor jön létre, ha a szándékos bűncselekményt több tettes, egymás
tevékenységéről tudva, közösen követik el. Feltétele tehát, hogy legalább ketten kö­
vessék el. A törvényi tényállás telj es vagy részbeni megvalósítását kifejező cselek­
mény csak szándékos bűncselekmények esetében jöhet szó. Éppen ezért nem he­
szélhetiink társtettcsségről a gondatlan bz'íncselelanények, illetve a tiszta mulasztúsos
bz'íncselekemények esetén :
gondatlan bűncselekményeknél;
tiszta mulasztásos büncselekményeknél.
Tárgyi oldalon a társtettesség alapvető jellemzője a bűncselekmény tényállá­
sának a közös elkövetése, tehát mindegyik társtettesnek törvényi tényállást kell meg­
valósítania. Egészben valósítja meg a törvényi tényállást adott esetben mindegyik
társtettes, ám az is lehetséges, hogy egyikük a tényállás ·egyes, másikuk pedig más
mozzanatait meríti ki. Az előbbire példa, ha a sértett nővel mindkét férfi közösül,
mégpedig úgy, hogy mindketten az erőszakot is kifejtik. Az utóbbira pedig, ha az
egyikük csak az erőszakot alkalmazza, a másik pedig csak a közösülést hajtja végre.
Lehetséges az is, hogy az egyik társtettes kimeríti a teljes törvényi tényállást,
míg a másik annak csak egyes mozzanatait valósítja meg. Például ketten hatolnak be
az idegen lakásba lopás szándékával, egyikük feszíti fel az ajtót, nyitj a ki a lakásban
a szekrényeket, a másik pedig az értékesebb dolgokat bőröndben magával viszi. El­
lenben nem hoz létre társteHességet a bünelkövetésben való előzetes megállapodás,
ha a cselekményt az elkövetők külön-külön hajtj ák végre.
Nyitott törvényi tényállás esetén az eredményt előidéző cselekménysorozatban
úgy vesznek részt, hogy tudatuk átfogja a törvényi tényállásban Íli eredmény bekö­
vetkezésének lehetőségét.
Társtettesség esetén egyetlen közös büncselekmény jön létre és mindegyik társ­
tettes az egész büncselekményért felelős. A társtettesség akkor is megállapítható, ha
csak az egyik elkövető személye ismeretes.
Ha valamelyik elkövetö minóségileg vagy memzyiségileg túllépi a megállapodás
kereteit, a másik elkövetö nem felel a túllépésért Mennyiségi túllépés akkor jön
létre, ha a társ olyan súlyosabb bűncselekményt követ el, amely magában foglalj a
a szándékegységbe tartozó deliktmnot i s (például a minősített alakzat a z alapesetet,
avagy a testi sértés a tettleges becsületsé1tést, vagy a rablás a lopást).
 A részesek l 81

A társtettesség nem egyszerűen az együttbűnözési j elenti, hanem ehhez szub­

jektív elem is járul, a közös elkövetés tudata. Tehát nem elég az, hogy tárgyilag együt­
tesen valósítsák meg ugyanazt a bűncselekményt, hanem azt is tudniuk kell egy­
másról, hogy együtt bűnöznek. A közös elkövetés tudata a társtettességnek olyan
szubjektív oldala, amely nemcsak a saj át cselekmény tárgyi elemeire terjed ki, hanem
a másik tevékenységét is átfogja.
Alanyi oldalon a társtettesség feltétele, hogy a szándékos bz'úu:selebnényt kózös
egvetértéssel, akarategvségben valósítsák meg. Ez azt j elenti, hogy mindegyik eikö­
vető tudatának át kell fognia, hogy milyen bűncselekményt követnek el. A cselekmé­
nyükhöz való érzelmi viszonyuk eltérő is lehet, ezért a társtettesség úgy is létrejöhet,
hogy az egyik elkövetőnél egyenes, míg a másik tekintetében csak eshetöleges
szándék állapítható meg. Az akarategység azt is jelenti, hogy egymás szándékával
tisztában vannak, mindegyiküknek tudnia kell arról, hogy a társaikkal közösen kö­
veti el a bűncselekményt A közös egyetértés jóval a bűncselekn1ény elkövetése előtt
is létrejöhet, de nem kizá1i, hogy közvetlenül a végrehajtás megkezdését megelő­
zően is.

2. A részesek

A részesek nem valósítanak meg tényállásszerü magatartást, vagyis úgy működnek

közre a büntetni rendelt cselekmény elkövetésében, hogy magatmiásuk kívül esik
a konkrét bűncselekmény törvényi tényállásának keretein.
A részesség két formája a felbujtás és a bűnsegély. Közös jellemzöi: a járulé­
kosság, az okozatosság, valamint a szándékosság.
A részességjárulékos jellege azt jelenti, hogy önmagában nem létezhet. hanem
feltételez legalább egy tettest, aki büntetőjogilag felelösségre vonható, és aki leg­
alább megkezdte a búncselekmény végrehajtását. A bűnrészesség j árulékos jelle­
géből nem következik az, hogy a felbujtó és a bűnsegéd büntetőjogi felelösségének
előfeltétele lenne a tettes ( társtettesek) büntetőjogi felelősségre vonása. A bűnré­
szesek ezért akkor is felelösségre vonhatók, ha a büntetőeljárás során a tettes (tet­
tesek) kiléte nem volt megállapítható.
A részesi magatartásnak okozati össz�fiiggésben kell lennie a tettesi alapcselek­
ménnyel oly módon, hogy a felbújó annak előidézője, a bűnsegéd pedig annak segí­
tője.
Mind a részesek, mind a tettesek magatartásának szándékosnak kell lennie, kö­
vetkezésképpen a gondatlan bűncselekményeknek nem lehet részese, és részesség
sem követhető el gondatlanságból.
82 l A BŰNC SELE KMÉN Y ELKÖ
VETÓI

A részesek a memzyiségi és a minóségi túllépésért nem felelnek. Fő szabályként

a részesekre is ugyanazok a büntetési tételek az irányadók, mint amelyeket a Btk. kü­
lönös része a befej ezett bűncselekményre megállapított. Ez alól kivétel a Btk. 82. §
(4) bekezdése, amely bűnsegély es etén lehetövé teszi a kétszeres enyhítést. Ha
a bíróság az enyhítő rendelkezés alkalmazását nem tartj a indokoltnak, akkor is fi­
gyelemmel kell lennie arra, hogy a bűnsegédnek általában kisebb a szerepe a bűn­
cselekményben, mint a tettesnek, ezért a bünsegédi minöség általában enyhítő kö­
rülmény.

a) Felbujtó

14. § ( 1 ) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

A felbujtás lényegében a tettes vagy a tettesek rábírása arra, hogy egy vagy több
konkrét bűncselekményt kövessenek el. A felbujtói tevékenységnek időben meg kell
előznie a bűncselekmény végrehajtásának megkezdését. Nem tekinthető felbuj­
tásnak, ha felbujtó csak általánosságban bűnöző életmód folytatására bírja rá a másik
személyt. A felbujtásnak nem kell kiterjednie a cselekmény részleteire, így az elkö­
vetés idejére, valamint az elkövetés módjára és helyére sem. A felbujtás megállapít­
hatóságának feltétele az eredményesség, vagyis, hogy a rábírt tettes a bűncselekményt
legalább megkísérelje. A felbujtó szándékának át kell fognia a saj át tevékenységét,
annak a tettesre gyakorolt hatását, valamint a tettesi alapcselekmény tényállási ele­
meit [például az előre kitervelt emberölés bűntettének felbujtója, aki a tőle érzel­
mileg ftiggő élettársát arra veszi rá, hogy kiskorú gyennekeit ölje meg (BH 1 999,
1 46.)] .
A felbujtó több személyt is rábírhat egy vagy több bűncselekmény elkövetésére,
ilyen esetben a felbujtó annyi rendbeli büncselekményben való részességért vonható
felelősségre, ahány bűncselekmény megvalósul t. A felbujtó felelőssége nem a rábírt
személyek számához, hanem az általuk elkövetett bűncselekményekhez igazodik.
Az alanyok szempontj ából nem felbujtás, ha a terhelt gyennekkorút, elmebe­
tegségben szenvedő vagy tévedésben levő személyt bír rá bűnc.selekményre. Ilyen
esetben közvetett tettesség jön létre. Ugyancsak nem felbujtás, hanem közvetett tet­
tesség megállapítására kerül sor, ha a terhelt kényszer vagy fenyegetés alkalmazá­
sával bír rá más személyt bűncselekmény elkövetésére.
 A részesek l 83

b) Bűnsegéd

1 4. § ( 2 ) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan

segítséget nyújt.

A bűnsegéd előmozdí�a, segíti a bűncselekmény más által megvalósítását, vagyis a bűn­

segéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához szándékos segítséget
nyújt. A bűnsegéd segítségnyújtásának szándékosnak kell lennie, tudatának át kell
fognia a saj át tevékenységét, annak az eikövetőre gyakorolt hatását és azt a bűncse­
lekményt, amihez segítséget nyújt.
A bűnsegély megállapíthatóságának feltétele az eredményesség, azaz a tevé­
kenységnek alkalmasnak kell lennie a tettesi magatartás előmozdítására, továbbá az
is szűkséges, hogy a tettes a bűncselekmény végrehajtását legalább elkezdje. Tipikus
magatartása például az eszköz készítése és átadása, vagy a tettesnek a helyszínre
szállítása, de általában olyan tevékenység, ami az elkövetésnek nem elengedhetetlen
feltétele, ám alkalmas arra, hogy megkönnyítse a tettes vagy tettesek tevékenységét,
ami általában aktív magatartás.
Bűnsegély minden olyan segítségnyújtás, amely nem minősül a törvényi tényál­
lásban meghatározott eikövetési magatartásnak, ugyanakkor előmozdítja a tettesi alap­
cselekmény végrehajtását. Eikövetési magatmtása szelint lehet.fizikai, illetve ps:::ichikai.
A pszic/zikai bíínsegé�v jellemzője, hogy a tettesben a szándék már kialakult és
a pszichikai bűnsegéd ezt az elhatározást erősíti, ami rendszerint aktív magatattással,
bátorítással, buzdítással valósul meg (például nem társtettese, hanem bűnsegéde a je­
lentős értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette kísérletének, aki az
elvételi cselekményt megkísérlő társaival szándék- és akarategységben az elkövetés
helyszínére szállítja a bűntársait, a tevékenységük zavmtalanságát figyeléssei elő­
mozdítj a, és a gyors menekülés érdekében a helyszínen a gépjárművel várakozik) .
A bűnsegély általában tevékenységgel valósul meg, de kivételesen mulasztással
is létrejöhet. Mulasztásos bűnsegélyéti azonban csak az vonható felelősségre, akit
a tettes által elkövetett bűncselekmény megakadályozására nézve speciális jogi kö­
telezettség terhel és - bár erre lehetősége lenne - ennek ellenére ezt a kötelességét
nem teljesíti ( például az orvos) .

1 4. § (3) A részesekre i s a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

A büntetőjogi jogkövetkezmények tanában az részesek tekintetében a parifikáció

elvét alkalmazzuk. Ennek értelmében a részesekre is a tettesekre megállapított bűn­
tetési tételt kell alkalmazni. Ez a szabály azzal egészül ki, hogy a bűnsegély a két­
szeres leszállás folytán enyhébb megítélés alá esik, mint a felbuj tás.
84 1 A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÖI

3 . A társas bűneikövetési alakzatok

A bűnelkövetés veszélyességét fokozza, ha többen vesznek részt a bűncselekmény

megvalósításában, ezért az ilyen típusú bűncselekmények esetén a törvény súlyo­
sabb szankcióval fenyegeti az elkövetöket Ez a forma szervezettebb végrehajtást
tesz lehetövé, rendszerint nagyobb kárt okoz, s a részvevők elszántságát is fokozza.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a társas bűnelkövetésben gyakran olyan személyek
is részt vesznek, akik egyedül félelemből, akár más ok miatt nem követtek volna el
bűncselekményt A társas bűnelkövetésben rej lő ezen veszélyeket mind a törvény,
mind a jogalkalmazás értékeli.
Társas bűneikövetési alakzat a csoportos. a hiínszövetségben, illetőleg a b{ín­
szervezetben történő elkövetés.

a) C soportos elkövetés

459. § (I ) 3 . csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben leg­

alább három személy vesz részt.

A bűncsoport a legkevésbé szervezett, ad hoc jellegű társas elkövetés, és azt fejezi

ki, hogy a bűncselekmény elkövetésében többen vesznek részt.
A csop01ios elkövetés a társas bűnelkövetés egyik alakzata, mely szervezettebb
végrehajtást tesz lehetövé. Ez indokolja, hogy számos bűncselekmény esetén minö­
sítő körülményként, az alapesethez képest súlyosabb büntetési tétellel fenyegeti a tör­
vény. Csoportosan elkövetettnek minösül a bűncselekmény, ha három vagy több sze­
mély a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként, társtettesként,
illetve a tettes, társtettes mellett részesként, bűnsegédként vagy önállóan nem élié­
kelhető bűnsegédi magatartást is megvalósító felbujtóként vesz részt a bűncselek­
mény elkövetésében. Csoportos elkövetés valósul meg akkor is:
ha a bűncselekményt együttesen elkövető személyek nem mindegyike válik is­
melité;
ha nem feltétlenül ke1ül sor valamennyi elkövetövei szemben vádemelésre;
ha az elkövetésben olyan személy vesz részt, aki (például elmebetegsége, gyer­
mekkora) miatt nem büntethetö.
Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha három vagy több sze­
mély a bűncselekmény helyszínén, vagy annak közelében tettesként ( társtettesként),
illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként bűnsegédként vagy önállóan nem
éliékelhető bünsegédi magatmiást is megvalósító felbujtóként vesz részt. A csoportos
 A társas bűneikövetési alakzatok l 85 �l

elkövetésen belül mindig meg kell állapítani az elkövetői minőséget. A csoportos el­
követés minösítő körülmény is lehet (például a hivatalos személy elleni erőszak,
a garázdaság, a rablás vagy a kifosztás esetében).

b) Bűnszövetség

459. § ( l ) 2. pont bünszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy büncse­
lekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy
büncselekmény elkövetését megkísérli, de nem jön létre bünszervezet.

A bűnszövetség is társas elkövetés. Megvalósulásának feltétele, hogy abban legalább

két személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy abban megállapodik, és
legalább egy bűncselekmény el követését megkísérlik. A bűnszövetség keretében ta­
núsított elkövetői magatartás tettesi és részesi tevékenységként egyaránt minősülhet.
B{íncselekményen két vagy több szándékos bűncselekményt kell érteni.
Szervezett elkövetésen - vagy az abban való megállapodáson - magának a bü­
nözésnek a megszervezése értendő. A megállapodásnak a cselekmények elkövetését
időben meg kell előzni e, létrejöhet kifejezett formában, vagy ráutaló magatartássaL
A megállapodás rendszerint szóbeli, de adott esetben hallgatólagos is lehet. Ez
utóbbi akkor jön létre, ha a hallgatólagos megállapodás félreérthetetlenül kifejezésre
juttatja a bűnözésre irányuló akarategységet Ez általában akkor fordul elő, ha az el­
követők ismétlődően, az azonos vagy hasonló alkalmat keresték, vagy használták
fel a bűncselekmény megvalósítására. Ilyenkor ráutaló magatartásukból egyértel­
müen felismerhető az elkövetésre irányuló tervszetűség és akarategyezőség. Az nem
szükséges, hogy valamennyi bűncselekmény végrehajtásának minden részletét el­
tervezzék, megszervezzék. A bünszövetség akkor is megállapítható, ha a megvaló­
sított vagy megkísérelt bűncselekmény( ek) végrehajtásának módj a eltér az előzetes
megállapodástól. Előkészület miatti felelősség megállapításának van helye azoknál
a bűncselekményeknél, ahol az előkészület büntetendő.

c) Bűnszervezet

459. § ( l ) l . pont bűnszervezet: három vagy több személyböl álló, hosszabb idő­
re szervezett, összehangoltan működö csopmt, amelynek célja ötévi vagy ezt meg­
haladó szabadságvesztéssei büntetendö szándékos bűncselekmények elkövetése;
86 l A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÖI

A bűnszervezet a társas bűnelkövetés legszervezettebb formája. Fogalmát nem­

zetközi szabályokra ( ENSZ, EU) alapozva a magyar jogalkotás is törvénybe fog­
lalta.
A legveszélyesebb társas eikövetési forma együttes feltételei, hogy
legalább három személy
hosszabb időre szervezett
összehangoltan működö csopmija
melynek célj a legalább ötévi szabadságvesztéssei fenyegetett szándékos bűn­
cselekmény elkövetése.
A fenti elemeknek együttesen kell fennállni ahhoz, hogy a bűnszervezeti minő­
sítés megállapítható legyen. A szervezettség mellet az összehangolt egyiittmz'íködés
is fogalmi elem, amely magában foglalj a rendszerint a feladatok állandó vagy al­
kalmi megosztását. Lehet a csoportnak állandó irányítój a, aki a bűncselekmények
elkövetését megszervezi, de az egyes bűncselekmények elkövetése során is változhat
a csoport összetétele.
Az összehangoltan mz'íköd(J csoport nem feltétlenül jelenti minden egyes bűn­
cselekmény többes elkövetését, hanem csak azt, hogy az adott cselekmény elköve­
tőj e tisztában van a bűnszervezet létezés, és az abban való tevékenységében. Az
egyes konkrét bűncselekményekben részt vevők a cselekményük alapján minösülnek
tettesnek vagy részesnek (például pszichikai bünsegéd annak a tevékenysége, aki
a felelösségre vonás alóli mentesüléshez ígér segítséget).
A bünszervezetben töJiénő elkövetés néhány jogkövetkezménye:
a büncselekn1ény büntetési tételének felső határa a kétszeresével emelkedik, de
a huszonöt évet nem haladhatj a meg;
mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van;
szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás kizáii.
VIII. A bűncselekményegység és a -halmazat

1. A bűncselekményegység . ..
. .. . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . 87
a) A természetes egység ........ . . .. . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
b) A törvényi egység ...... . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . .. . .. . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .88

2. A halmazat .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . .... . . . . . , . . .. . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1
a) Az alaki halmazat ....... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . 9 1
b) Az anyagi halmazat ... . . . . . . .. . .. . .. .
.... . . . .. ...... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . 92

3. A látszólagos halmazat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
a) A Játszólagos alaki halmazat ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
b) A látszólagos anyagi halmazat .. .. . .
.. .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
c) A látszólagos halmazat jogkövetkezménye . . . . . ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

1 A bűncselekményegység
.

Egv bz'íncselek?nény valósul meg abban az esetben, amikor a bűncselekmény fogal­

mában értékelt ismérvek csak egyszer jönnek létre, de közülük egyik sem hiányzik.
Az itt tárgyalt bűncseleleményi kategóriák esetében eg v rendbeli büncselekménv ál­
lapítandó meg, és a büntetést ilyen esetekben az általános szabályok szerint kell ki­
szabni.
A jogirodalom hagyományosan az egység három fajtáját különböztette meg: ter­
mészetes egység, jó�vtaüílagos (bíró i) egység, törvényi egvség. A hatályos Btk. 6. §-ának
( 2 ) bekezdése a folytatólagosan elkövetett bűncselekményt kifejezetten szabályozza,
s ezzel azt a törvényi egység körébe emeli.

a) A természetes egység

A bűncselekményegység leggyakoribb megvalósuJási formája a természetes egység,

melyet hagyományosan a laikus szemlélettel hoznak összefüggésbe. A kifejezés azt
tükrözi, hogy a cselekményre vonatkozó j ogi és társadalmi értékelés megegyezik,
vagyis az egy (vagy több) cselekményt a laikus is egy bűncselekménynek látja. Va­
lójában a természetes egységjogi fogalmi kategória: tennészetes egység valósul meg
mindazokban az esetekben, amikor az eikövetési magatartás - a tárgyi oldal többi
 A BÚNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A -HALMAZAT

ismérvével összefüggésben - a bűncselekmény alapeseti tényállásának keretein belűl

marad. A természetes egység esetei:

a) A természetes egység legegyszerűbb alakzatában az e/követő egyetlen magatar­

tást tanúsít: egyetlen lövéssel megöli a sértettet ( emberölés 1 60. § ), kiemeli a sértett
zsebéből a pénztárcát (lopás 370. § ).
b) Természetes egységet alkotnak a nyitott törvénvi tényállásban foglalt eredmény
előidézésére irányuló egvnemli cselekmények, amelyek összhatásukban hozzák létre
az eredményt (a tettes folyamatos méregadással öli meg a sé1tettet).
c) Természetes egységként kerűl értékelésre a tiszta mulasztással elkövetett bűn­
cselekmény, abban az esetben is, ha a törvényi kötelesség ismételt elmulasztásával
valósul meg (jogtalan elsajátítás 378. § ) .
d) Tennészetes egység megállapítására kerűl sor a veszélveztetési bz'íncseld.?nények
esetében, akkor is, ha a veszélyhelyzet hosszabb ideig fennáll (kiskorú veszélyezte­
tése 208. §).

Az elkövetett magatartás több mozzanata, illetve részcselekménye akkor olvadhat

természetes egységbe, ha:
a részcselekmények ugyanabba a tényállásba illeszkednek;
egységes akaratelhatározásból származnak;
szoros tér- és időbeli kapcsolatban állnak egymással;
azonos a sé1tettje.
A részcselekményekből összeolvadó természetes egység olyan bűncselekmény
esetében is létrejöhet, amelynek nincs sé1tettje.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a természetes egység keretébe tartozó
részcselekményt jogilag súlyosabban kell értékelni, ez általában az egész bűncse­
lekmény minősítésére kihat. Ilyenkor a büntetés kiszabása során súlyosító körül­
ményként értékelhetö, hogy az elkövetö valamelyik részcselekményt egyébként sú­
lyosabb minösítést eredményező módon vitte véghez.

b) A törvényi egység

Az, hogy mi minösül egy bűncselekménynek, elsősorban a bűncselekmény törvényi

megfogalmazásától függ, de a büntető törvény egyéb rendelkezései is létesíthetnek
bűncselekményegységet Ily módon a te1mészetes egység mellett kialakultak mes­
terséges egységi konstrukciók. Közös j ellemzőjük, hogy a dolog természetéből hal­
mazati értékelés következne, de meghatározott ok( ok)ra figyelemmel egységként
kerülnek elbírálásra. E lnevezéséből következőerr törvényi egységet csak törvény
hozhat létre. A törvényi egység esetei:
r
A búncselekményegység l 89

Összetett bz'íncseld7nény (delictum compositum)

Az összetett bűncselekményt az jellemzi, hogy a törvény olyan külön-külön is bün­
cselekménnyé nyilvánított, tehát már szabályozott tényállásból hoz létre egységet,
amelyek egymással szoros összefüggésben vannak. Jellemzője, hogy a két magatartás
együttes megvalósulása, rendszerint a cél-eszköz viszonyában megjelenő, és bünte­
tőjogilag egységes jelenséget alkot. Ilyen összetett bűncselekmény a rablás ( 365. §),
melynek célcselekménye a lopás, eszközcselekménye a személy elleni támadás.
Ö sszetett a bűncselekmény akkor is, ha a magatartások ok-okozati �apcsolatban
állnak egymással és az egyes magatatiásokat a törvény önállóan is büntetni rendeli.
Ilyen bűncselekmény a j ánnüvezetés ittas vagy bódult állapotban minösített esete,
amikor a szeszes italtól befolyásolt állapot az oka a különböző súlyú személyi sétü­
lést előidéző közúti baleset okozásának (BH 1 99 1 , 303 . ) .

Összefoglalt bz'incselekmény (delictwn complexum)

Eltéröen az összetett büncselekménytöl, az összefoglalt bűncselekményt képező rész­
cselekmények közötti összefüggés nem szaros, még rendszerinti együttes elköve­
tésük sem szükséges. A cselekmények megvalósíthatnak azonos vagy különbözö
tényállásokat A törvényi egységbe foglalásukat gyakorlati szempontok indokolják:
a törvényhozó súlyosabb szankció kiszabását tartj a indokoltnak, mint amilyen bün­
tetést a halmazati értékelés tenne lehetövé, ezért önálló büntetési nemet, illetve más
büntetési tételkeretet határoz meg. Az összefoglalt bűncselekmény rendszerint a két
( vagy több) bűncselekmény közül az egyiknek a minősített eseteként nyer megfo­
galmazást. Például a több emberen elkövetett emberölés [ 1 60. § (2) bek..f) pont).

- Folvtató!aaos
. o eavséa
o. ö

6. § (2) Nem bünhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az,

ha az elkövetö ugyanolyan büncselekményt, egységes elhatározással, azonos
sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

A folytatólagos egység kategóriáj át az ítélkezési gyakorlat alakította ki, és az 1 978.

évi Btk. szabályozása alapján vált törvényi egységgé. Szarosan kapcsolódik a bűn­
halmazat fogalmához. Lényege, hogy ha az elkövetö ugyanazt a cselekményt rövid
időközönként többször követi el egységes akarat-elhatározással, azonos sértett sé­
relmére, akkor nem bűnhalmazatot kell megállapítani, hanem bűncselekményegy­
séget (törvényi egység). A cselekmény szó használata lehetövé teszi az üzletszerűség
egységébe tartozó egyes szabálysértések vétséggé minösítését.
A folytatólagos egység tehát az azonos bűncselekmény körébe eső, s a tényállást
külön-külön is megvalósító olyan cselekményismétlés, vagy cselekménysorozat,
amelynek mozzanatai a tennészetes egység részcselekményeinél lazább, de mégis
egységes elbírálást igénylő szerves összefüggésben vannak egymással.
90 l A BÚNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A -HALMAZAT

A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény megállapításának alanyi és tárgyi

feltételei vannak:

- Alanyi feltétele az egységes elhatározás

Az uralkodó felfogás és a bírói gyakorlat szerint csak szándékos részcselekmények
olvadhatnak folytatólagos egységbe, a gondatlan bűncselekmények folytatólagas­
sága kizárt. [Ezzel szemben Nagy Ferenc bizonyos vegyes bűnösséggel megvaló­
suló gondatlan bűncselekményeknél (például gondatlan hamis vád 234. §) lehetsé­
gesnek tartja az egységes elhatározás megállapítását.] Az elhatározás egysége nem
jelenti, hogy az elkövetőt az egész cselekménysorra kiterjedő "előre elhatározás"
jellemzi. A bűncselekményeket összekapcsoló ez a személyes feltétel akkor áll fenn,
ha az elkövetőt ugyanaz a vágy, elképzelés, indíték vagy cél készteti a további bűn­
cselekmények elkövetésére, mint ami első ízben ösztönözte.

Tárgyi feltételek
a) Ugyanolyan bűncselekmény többszöri elkövetése
Az ugyanolyan cselekmény rendszerint az azonos törvényi tényállás kimerítését
jelenti. Folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének minősűl, ha az
elkövető a más nevére szóló valódi útlevelet a büntetőeljárás különböző szakaszaiban
felhasználva hamis nevet használ.
A többszöri elkövetés legalább két, önmagában is tényállásszerű cselekmény ki­
fejtését jelenti. A folytatólagosság egységébe tartozhatnak különböző elkövetői mi­
nőségben, illetve önmagukban kísérletet vagy befejezett bűncselekményt megvaló­
sító részcselekmények Ebben az esetben az egységes értékelés követelményére
figyelemmel a folytatólagosan elkövetett bűncselekményt befejezettnek kell minő­
síteni és a legsúlyosabb elkövetői minőséget kell megállapítani.
b) A sértett azonossága
Mint a természetes egység, úgy a folytatólagos egység megállapítását is kizáija, ha
a cselekményeket különböző sértettek sérelmére követik el. A sértett azonossága vagy
különbözősége az elkövető tudatától független ismérv. Az elkövető tudatának a cse­
lekmény időpontjában nem kell átfognia a sértett személyét, tehát nem feltétlenül kell
tudnia azt, hogy magatartásával egy vagy több személy jogát sérti, vagy veszélyezteti.
Ha azonban a magatartással előidézett sérelem, vagy a veszélyeztetés több személyt
érint, halmazat megállapítására kerül sor. A sértett fogalmát nem az anyagi jogi, hanem
a büntetőeljárás jogi szabályok határozzák meg. Eszerint (Be. 5 1 . §) sértett az, akinek
jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette, vagy veszélyeztette.
c) A cselekmények közötti rövid időköz
Az időbeli összefüggés relatív feltétel, nem önmagában állapítható meg, hanem
az elkövetett bűncselekményre tekintettel. A törvény nem határozza meg a rövid
időköz tartamát, a bírói gyakorlat szerint több hónap is lehet. Ha rövidül az egyes el-
 A halmazat l 91

követések közötti időtartam, gyengül az egyes aktusok önállósága é s nő a cselek­

mények közötti belső összefüggés. Ezzel szemben kizárja a folytatólagosságat az
a hosszabb időmúlás, amelynek folytán a cselekmények olyan élesen elkülönülnek
egymástól, hogy egységbe foglalásuk a jogi értékelés és a közfelfogás számára egya­
ránt elfogadhatatlan.

2 . A halmazat

A halmazat olyan bűncselekménytöbbség, amelyekért az elkövetőt egy eljárásban

vonják felelősségre.

6. § ( l ) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűn­

cselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

A meghatározásból kitűnően a ténylegesen kifejtett magatartások számának a hal­

mazat megállapításánál nincs jelentősége - vagyis nem a magatartások száma dön­
ti el a bűncselekmények számát -, arra azonban alkalmas, hogy a bűnhalmazat cso­
portosításának alapj a legyen. A törvény alaki és anyagi halmazat között tesz
különbséget. Ha az elkövető egyetlen magatartása valósít meg több bűncselekményt,
alaki halmazat, ha pedig több cselekménye minősül több bűncselekménynek, anya­
gi halmazat jön létre. Az alaki és az anyagi halmazat is lehet homogén vagy hetero­
gén. Homogén halmazat esetében az elkövető ugyanazt, heterogén halmazatnál
pedig két vagy több, olyan különböző bűncselekményt valósít meg, amelyek nem zár­
ják ki egymást. Egyébként az alaki és az anyagi halmazat között sem a büntetés kisza­
bása, sem a jogkövetkezmények szempontjából nincs különbség.
A bűnhalmazaton belül a jogellenes magatartások számától függöen alaki és
anyagi, a megvalósított diszpozíciók megegyezésétől és különbözőségétől függően
homogén vagy heterogén, a magatartások kapcsolata alapján pedig valóságos és lát­
szólagos halmazat között teszünk különbséget.

a) Az alaki halmazat

Homogén alaki halmazat jön létre, ha az elkövetőnek egyetlen magatartása egyide­

jűleg ugyanazt a bűncselekményt többször valósítja meg. Halmazat létesül, ha a nagy
nyilvánosság előtt elhangzó becsületsértő kifejezésnek több sértettje van, s ugyanez
a helyzet a vagyoni jogokat sértő bűncselekmények körében is, függetlenül attól,
92 l A BÚNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A ·HALMAZAT

hogy az elkövető tudta-e, hogy az általa elvett több dolog több személy tulajdonában
van. Ellenben nem állapít meg halmazatot a bíróság, ha az hivatalos személy vagy
közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (Btk. 229. §), és több hiva­
talos vagy külfóldi személy ellen, azoknak egységes eljárása keretében követik el.
A halmazatot a konkrét hatósági eljárás egysége zárja ki.
Heterogén az alaki halmazat, ha az elkövető egyetlen cselekménye egyidejűleg
olyan kűlönböző törvényi tényállásokat merit ki, amelyek nem zárják ki egymást.
Gyakran kerül ilyen halmazati viszonyba más bűncselekményekkel a testi sértés és
a rongálás. (Például a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény és a rongálás,
vagy a hivatalos személy elleni erőszak és a könnyű testi sértés. Hasonló a helyzet,
ha az elkövető golyój a céltévesztés folytán nem a megölni szándékozott A-t, hanem
a mellette felbukkanó B-t éri, a szándékos emberölés kísérletének, valamint az oko­
zott eredménytől és a bűnösség fennállásától függően, gondatlan emberölés, vagy
súlyos testi sértés halmazatát kell megállapítani.)

b) Az anyagi halmazat

Anyagi halmazatról akkor beszélünk, ha az elkövető két vagy több cselekménnyel

hoz létre több bűncselekményt. Hasonlóan az alaki halmazathoz, az anyagi halmazat
is lehet homogén vagy heterogén.
Homogén anyagi halmazatnál az elkövető több cselekménye - cselekményeinek
mindegyike - ugyanannak a bűncselekménynek a tényállását valósítja meg (például
egyik ütésével az egyik sértettnek, másik ütésével másnak okoz testi sértést, egyik
nap egy áruházból lop, másik nap a villamoson zsebtolvajlást követ el) anélkül, hogy
a természetes vagy folytatólagos (törvényi) egység feltételei fennállnának A hason­
lóság ellenére megkülönbözteti őket a sértett azonosságának hiánya, valamint az
a tény, hogy az elkülönülő magatartások között nem áll fenn olyan szaros össze­
függés, amelyet csak az egységi értékelés fejez ki megfelelően.
A heterogén anyagi halmazat a halmazat leggyakrabban előforduló, s egyben
a legkönnyebben felismerhető formája. Akkor valósul meg, ha az elkövető különböző
magatartásaival eltérő bűncselekmények törvényi tényállását meríti ki. (Így külön­
böző alkalmakkor lopást, önbíráskodást, testi sértést követ el.) A törvényi tényál­
lások különbözősége, a cselekmények időbeli elkülönülése, a sértettek eltérősége
megkönnyíti a minősítést. Számos esetben véletlenszerü, hogy milyen bűncselek­
mények kerülnek egymással anyagi halmazatba, máskor pedig a cselekmények ösz­
szefüggnek egymással. Nem ritka, hogy a cselekmények cél-eszköz viszonyában
állnak. Az utóbbi esetben alapos vizsgálat szük:séges annak eldöntéséhez, hogy va­
lóban halmazat valósul-e meg.
 A
__la
_' ts
_ z_
ól-'
ag
=--
o
_ h_
s_al_
m_
az
_a_,_ _
t-
t
9_
3 __ S·;;

3 . A látszólagos halmazat

A látszólagos halmazat a minösítés során számba jöhető törvényi tényállások olyan

kapcsolata, amelyben csak az egyik bűncselekményi tényállás alkalmazása lehet­
séges. Előfordul, hogy úgy látszik, mintha halmazat valósult volna meg, mert az el­
követő cselekménye több törvényi tényállásnak is megfelel. Az alaposabb vizsgálat
eredményeképpen azonban kiderűl, hogy valójában a minösítés alapjáu� szolgáló
cselekmény (cselekmények) csak bűncselekményegységként értékelhetök Vagyis
nem az elkövetö bűncselekményei, hanem a törvényi tényállások halmozódnak Ezért
is nevezték korábban törvényhalmazatnak
A mondottakból következően a látszólagos halmazat valójában nem halmazat,
hanem bűncselekményegység, ezért a feladat annak eldöntése, hogy a megvalósított
tényállások közűl melyik alapján történjék a cselekmény értékelése. Elvileg a lát­
szólagos halmazat is lehet alaki, vagy anyagi, továbbá homogén vagy heterogén,
ilyen esetben azonban ezeknek a jelentősége elenyészik, mert a törvényes értékelés
a természetes vagy a törvényi egység ismérveinek megfelelöen történik.
A halmazat látszólagosságának kiküszöbölésére a Btk. nem ad útmutatást, az
196 1 -es Btk. indokolása pedig kifejezetten a jogtudományra és a bírói gyakorlatra há­
rította a magyarázó elvek kialakítását. A jogtudomány és a joggyakorlat több értel­
mező szabályt, illetve elvet is kialakított.
Tekintettel arra, hogy a valódi halmazathoz hasonlóan a látszólagos halmazat is
egy vagy több magatartás tanúsításávaljön létre, indokoltnak tartjuk külön vizsgálni
a látszólagos alaki és a látszólagos anyagi halmazat eseteit.

a) A látszólagos alaki halmazat

A látszólagos alaki halmazat esetén az elkövetö cselekménye több különbözö tör­

vényi tényállást valósít meg, de az egyik megvalósulása, a kétszeri értékelés tilalmára
figyelemmel, kizárja a másikat.
Erre a problémának a megoldására a jogtudomány és joggyakorlat több elvet
is kialakított. Így például a specialitás elve szerint a különös rendelkezés megelőzi
az általános szabályt. Ha az elkövetö magatartása egy generális tényállás mellett
megfelel egy, az előbbihez képest több ismérvvel jellemzett (speciális) tényállásnak
is, a cselekményt csak az utóbbi rendelkezés szerint kell minösíteni. A tényállások
közötti ilyen összefüggés nemcsak önálló bűncselekmények, hanem azonos bűncse­
lekmény alap-, minősített vagy privilegizált esete között is fennállhat A specialitás el­
vének érvényesülését a bűncselekményhez kapcsolt büntetési tétel nem befolyásolja,
94 l A BŰNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A ·HALMAZAT

akkor is a speciális tényállás alkalmazására kerül sor, ha annak a büntetése kedve­

zőbb.
Speciális tényállás adott esetben a befolyással üzérkedés ( 299. §) a csalással
szemben, ha az elkövető, aki azzal a megtévesztő magatartással kér vagy fogad el
más személytől pénzt, hogy hivatalos személyt befolyásol, ám ilyen befolyása nincs,
a kapott pénzt pedig elkölti. Ugyancsak speciális az erős felindulásban elkövetett
emberölés ( 1 6 1 . §) az emberölés ( 1 60. §) tényállásához képest.

b) A látszólagos anyagi halmazat

Látszólagos anyagi halmazat esetén az elkövetö két vagy több magatartása több bűn­
cselekmény tényállásának is megfelel, amelyek közül az egyiknek a megvalósulása
kizárj a a másik megállapítását.
Idetartozik többek között az önállótlan részcselelanénv, vagyis az a tényállás­
szerü magatartás, amely az öt időben követő, más bűncselekményhez képest elveszíti
étiékelésének szükségességét. Ilyen kapcsolat áll fenn a büncselekményi stádiumok,
valamint az elkövetői alakzatok között. A kifejtett cselekmények közül az marad ér­
tékelés nélkül, amely kisebb mértékben sérti ugyanazt az életviszonyt Így étiékelés
nélkül marad az előkészület a kísérlet mellett, és elveszti jelentőségét a bűncselek­
mény kísérlete, ha az elkövetö egy másik cselekményével befej ezetté teszi azt.
Ugyanez a helyzet, amikor a tettesség me ll ett az azonos bűncselekményhez nyújtott
részesi cselekmény kerül megállapításra. Így csak a társtettesi minőséget valósul
meg, ha az elkövetö egyszersmind tettestársának felbujtója is volt, s ez elv az alapja
annak is, hogy nem lesz orgazda a vagyoni bűncselekmény társtettese, ha a tettes­
társától annak részét megvásárolj a.

c) A látszólagos halmazat jogkövetkezménye

A halmazat megállapításának jogkövetkezménye a halmazati büntetés, amelynek sa­

j átos szabályairól a büntetéstani fejezetben szálunk bővebben. Ha a halmazat lát­
szólagos, a terheltet csak annak a bűncselekménynek a szankciój ával lehet sújtani,
amelyben a bíróság a bűnösségét megállapítja. A látszólagos halmazat tehát való­
j ában bűncselekményegység, s mint ilyen következményei is az egységi értékeléshez
j áruló következmények lehetnek. A minősítésben önállóan nem értékelhető bűncse­
lekmény, a büntetés kiszabása során súlyosító kötülményként vehető figyelembe.
--

A látszólagos halmazat l 95

- egy cselekmény - összetett - specialitás - önál lótlan

b úncselekmény Homogén Homogén részcselekmény
_ összefüggö
cselekménysor - összefog lalt
b úncselekmény
- nyitott törvényi
tényállás - folytatólagos
b ű n cselekmény Heterogén Heterogén
- m u lasztásos
- veszélyeztetési

1 . ábra. Az egység és a többség tana

 "

..
II. RESZ"

B UNTETESTAN
 .... .-_
...."--·'

J. A büntetájagi jogkövetkezmények . . .. . .. 99 6. A különös részi büntetési tétel alsó

I. A büntetőjogi jogkövetkezmények
. .. . . .. ..

1. Büntetések . . . .. ........ .. .. . .. .. . ..... .... .. ....100

.. . .. .
határának átlépése . .... . . . ... . .. .
. .. . . . .. ... . ... ..154
-------

a) A szabadságvesztés ... . . . .... .. .. . .. .. .. 1 O1

. . . . .
a) A büntetés enyhítése .. . ....
.. .. . .. ...... . 154 . ..

b) Az elzárás ........ ... .. . . .. . .. .. ... ... ... .. ..112

. . . . . . .
b) A büntetés kiszabása tárgyalásról
c) A közérdekű munka . .. .. .. .. .. . . ... . .. 112
. . .. . . . .
lemondás esetén . . ... . .. . . ... ... ... .. .. 155
. .. . . . . .

d) A pénzbüntetés . . . . . .. ... . ..... .. .. . .114

. . . . .. . . . . .
7. A szabadságvesztés végrehajtásának

e) A foglalkozástól eltiltás ... ... . . . .. .. .. . .. . . . . 115 felfüggesztése .. . . . . . . ... . . .. . . .. . . .. ... . .... . 157
. . .. .. . .

f) Ajárművezetéstól eltiltás . ... . . . . ... .117

. .. .. .
8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet 1. Büntetések ................................................................ ........ . . . . . . . . . . . . . . . . . .................. . . . . . . ............. . . . . . . 100

g) A kitiltás. .... ........ . . .. . . . . . . . . . . . .. . . .. ...... .. ..120

.
beszámítása . .. .
.. .. . ..... . .... .. . . . . . . . . .. . 159
. . . .. . . . .. .
a) A szabadságvesztés .. ...... .. . .................. . . .. ... .. ... . .. . ... .. .... . .. ....... . . ....... .......... . . . . . . . ..... . .. . . . . .
.. .. .. . .. 101

h) A sportrendezvényel< látogatásától b) Az elzárás .. . . . ... .. . .. .... . .. . . . . . . . ... . . . .. . .. 112

lll.
.. .... .. .... . . . ............ . .... ... ... ... .. .. ...... . .............. ... .. ..... . . . ... .. .. . . ..

Az elitéléshez fűződö hátrányos

való eltiltás .. . . . .. . . . . 121 c) A közérdekü munka . . . . . .. . . . . . . . . . .. .. .. .. ..... . .. . . . . . . . .
.. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ... .. .... .. ... .. ... .. .... . .
.. . ..... .. . .. .. . . . . 112
.. . . . .
. . . .. . . ... .. ... ... ... .. .. ....
jogkövetkezmények és a mentesités
i) A kiutasítás....... . . . . , .. , .......121 d) A pénzbüntetés . . .. . . ... . .. . . . ..... . . . .. .. . . . .. .. . . . . . . � . .. . . . . 114
1. Az elitéléshez fűződö hátrányos
. ... . . .. . . ... .. . .... . .. .. . .... ........ . . .. ... . . . .. .. .... .. . . . .. ... . . ... .
.. .. .. ... .. . . . ....

j) A közügyektől eltiltás . . 123 e) A foglalkozástól eltiltás _ ... . . . ... .. . .

.. .. . . . . . .. . .. .
.. .. ..... . . .
.. .. .. ... . .. ... ... . . . ........ .... . ... . . . . .. .. .. .. ...115
.. . .. .. . . . . . . ..
.......... .. ..........
jogkövetkezmények . . ... .. .. .... .. ..
. . . . ... . . ..161
.. .

f) A járművezetéstől eltiltás . .. . .. . . ... . . . . . . ... ..... ....... . ... .... . ... .. . .... 117
2. Intézkedések . ..... ... .. . .. . . . . . . . . .125 2. A mentesítés hatálya .... .
... .. . . . ..... .. ... . .... .. ..... . ... . .. . . . . . . . .. ..... ..
. . .. . . . .. .. . . .. .. ..
. . ..... . ....... ........ . 162
a) A megrovás .. .. . . ... . . . . . .. . 126 g) A kitiltás ... ... ..... . . . . .. .... . . .
. .. .... .. . . .......... . . ..
.. . ..... .... . . .. .. .. . ..
.. . ... . . .. .. .... . ...
. . . . . .. .. . . .. . .. ... ..
. .. . .. .. . .. . ... 120 ..
. . . . . .. .. . .. .. .. . .. . ..
3. A mentesités módja .. . . .. ... .. . .. .. . .. ... .. 163
.. . . . . .

b) A próbára bocsátás ..... .. .... .. . . 126 h) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás . . . ...... . . . ... .. ...... ... ... . .. . . ... . . ..
.. ... .. . .. . .. ... . . . .
.. . . . .. . .121
.. . .. .. . . .. .
4. A törvényi mentesités . . . ... . . . . .. ... . ..163
. . . .. . .. ..

c) A jóvátételi munka . ..... . .. . . 129 i) A kiutasítás . . . . . . . .. .. . . . . . .. . .. . .. . . . . .. . .

. .. . 121
5. A bírósági mentesítés .. . .. . .. .. ... ......165
.. .. ..... .. . ...... ... . . . . .... .. ........ ...... . .. .. ... .. . . ... . ... . . . .. . . .. . . . . . .. ... . . .. .. .
.. . ....... .... . .. .
.. . . . . .. . .

d) A pártfogó felügyelet.. .. . . . . ...130 j) A közügyektól eltiltás . . . . . . . . . . . . ... . . . . .... ... .. .. . . . . . . . 123

6. A mentesités egységessége . . . ... .. . . 166
...... .. . .... .. ... .. .. . ..... .. . ... .. . ..... .. .. .. . . . ... .. . . . .. . .. . . ... .. ..
.. ........... .
. .. .. . . .

e) Az elkobzás . ... ........... .. .... ..... ...... . 133

. . . . . . .
7. A kegyelmi mentesités . .... .. . .. . .
. . . .. .... . ..... 167 2. Intézkedések . . . ... .. ... . . . ..
. . . . . ..... .. ...... . . .
.. .. .......... . ... . . ...... . .... . . . . ... ... ................ . .. ... .. . . .. . .. .
.. . . ... .. . . .. 125
.. . ..

f) A vagyonelkobzás ........ .. .... ...... .. ..135 .. . . .. a) A megrovás ......................... ... ......................... .. . .... . . .. .... ..... . . ........... . .. ..
.. . ...... . . .. . . . .
.. . . . . .. .. .. . ... . 126
.

IV. A fiatalkorúakra vonatkozó

g) Az elektronikus adat végleges b) A próbára bocsátás . . .. .... .. . . . . . .. .. . . . . . .. .. . 126
.......... .... ......
.. ........ . .. ...... . .. ..... .. ........... . .. ..... ...... .. ........ .. .. .. .. . .. . . . .......

rendelkezések . .. . ... . . . ... . . ... ... 169

hozzáférhetetlenné tétele . .. ... . . . ......... 13 7 'C) A jóvátételi munka .. .. . ... .. . .. . .. .
.. . . .. . ......... ... ... . . , ........ ,.. , ........ , ........ ,.. ,......................................129
.

1 . A tevékeny megbánás . .. . . .. .. . . . . . . . . . . .. ...... 170

h) A kényszergyógykezelés .... .. . . . .. ..... . . 137
. . d) A pártfogó felügyelet . ... .. .. .. . . .. .................... ... . .... . .. . .. . ,.............. , ....., .. ,......................................130
2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható
i) Intézkedések a jogi személlyel e) Az elkobzás .. ..... . .. .... . . . .. . . . .. . . .. .. .. . .. .. .. .. . . .. .. ,......133
. .. . .. .. .... .
.. . . . . ... .. .. . ....... ... ... .. . ... ..... ... .. . . .. . . ...... . . .. .. . . .. .. .. . . .

szankciók .............. . . . . .. . . ..... .. . .... 171

szemben ... . .. ... .. ... .. ...... ... ..... ... .... .138
. . . . . . f) A vagyonelkobzás . . .. . . .... .. ........... . ..... . . . ..
.. . ....... ... ... . . ..
. . ....... . ... . ..
. ... . .... .. . ..... . .. . . .. .......
. ... . .. .. . . 135
. . . .

3. A büntetések és az intézkedések . ... .. .. t 72 . . .

ll. A büntetés kiszabása ..... .. ... .. . . .. .. ..141 g) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele ..... ... . . .. ..... .. . .. . . . ,...... 137
a) A próbára bocsátás .. .. . . .. ..
. . . ... .. . . .. . . .. .. . ... ..
. . .. .. ..... . . .
. . . .. . .. ... .... . 173 .

1 A büntetés cé Ua ... .. . .. .. . .. ... . . .. . .. .141 h) A kényszergyógykezelés .. .. . .. . .. ... . ... . .

.. . .. .. .. . . .... . . . . . .. .. .... .. ... ..
.. .. .. .. . .. . . . .... . .... ..
. ... . ... ..... .. ..... ...13 7
. . . .
. . . . . .. . .. . . . .
b) Ajóvátételi munka . . . .. . ... .. .. .. .. 173 . . . . . .. .. . ..

2. A büntetés kiszabásának elvei .. . . . .. .142 i) Intézkedések a jogi személlyel szemben . .... . . .. . ... ... . . ... . . . . . . , ............................................... 138
. .. .. ..
. .. .. . .
c) A pártfogó felügyelet.. . . . ..... ... .. . .. . ... . 174 ..

3. Halmazati büntetés ................. ......... . ...1 Ll 4 ..

d) A javítóintézeti nevelés .. . .. ... . .. . . . 174 . . . . . .. .

4. Összbüntetés ....... .. ...... . ... .. ..... . . 146

. . . .. .. . . .. . .
Ll. Büntetések . ... ... .... . . .. ... ... . .. ... .. . .. ..176
. .. .. . . . . .

5. A különös részi büntetési tétel felső a) A szabadságvesztés . ....... . .... .. .. ..177 . . . .. . .

határának átlépése .. ... ............... ..... . 149

. . . . ..
b) Az elzárás . .. .. . ........ . . .. .. ... . ... ... .. .. 178
. . .. .. . .
Azok a jogszabályok, amelyek a büntetőjogi jogkövetkezmények (szankciók) fajtáit,
a) A l<ülönös, a többszörös c) A közérdekü munka . ... .. .. .. . ... . . 179
kiszabásuk feltételeit és módját, valamint a szankciók végrehajtását szabályozzák,
. .. . . . . . . ..

és az erőszakos többszörös d) A pénzbüntetés ....... . ... . ... . . .

.. .. ... .. .. . 179
. ..

visszaesókre vonatkozó e) A kiutasitás .. . ........... .. . .. . .

. .. .. .. .... . . .. .... 180
határozzák meg egy ország szankciórendszerét. A magyar büntetőjog a szankciók két
rendelkezések .......... ... . ... . ... .
.. . . . . . .
.. .. .. 1Ll9 f) A kitiltás. ..
.. ...... . .... . ......... . .. .. . .. . .. t 80
. . . . .. . . fajtáját, a büntetéseket és az intézkedéseket különbözteti meg. A büntetés a bűncse­
b) A bűnszervezetben történő g) A közügyektől eltiltás .. .. .. .. .... ..... 180 . . . . . . .
lekmény elkövetése miatt az elkövetövei szemben alkalmazott joghátrány. Felelős­
elkövetesre vonatkozó 5. A halmazati és az összbüntetés . .... .. ..180
ségi alapú szankció, amely mindig csak természetes személlyel szemben szabható ki.
. .. .

rendelkezések . . .. . .. .. ... . . .. ...... . . .. . 152

. . . .. . .. .
6. Egységes intézkedés . .. .. . .............. ...181 . . . .. . .

7. Az előzetes fogvatartás és házi őrizet Az intézkedések részben az egyéniesítést, részben más (például biztonsági) célokat
beszámítása ... .. . . . . . . .
. . . . . .. .. ... .. . .. .. . .... . . . .... 181 szolgálnak. Az intézkedéseket az is megkülönbözteti a büntetésektől, hogy egyes in­
8. A mentesités ..... . . . . . ...... .... . .... .. 182
tézkedések nemcsak az elkövetővel szemben alkalmazhatók, söt némely intézkedés
. . . . ....... . . ..

olyan esetben is alkalmazható, amikor a bűncselekmény elkövetője büntethetőségi

akadály miatt nem is vonható büntetőjogi felelősségre. További különbség, hogy míg
büntetést csak a bíróság szabhat ki, egyes intézkedések alkalmazására az ügyész is jo­
gosult. Az intézkedések egyes fajtái jogi személlyel szemben is, illetve a jogi sze­
méllyel szembeni intézkedések csak jogi személyekkel szemben alkalmazhatók.
Végül, az intézkedések a büntetésekkel ellentétben nem eredményeznek büntetett
J. A büntetőjogi jogkövetkezmények . ...... 99 6. A különös részi büntetési tétel alsó
I. A büntetőjogi jogkövetkezmények
..... . .. .

1. Büntetése�< ..... . . . .... .. .. ... ... ... ... ......

. . . . . . 100 . .. .
határának átlépése ..... ............. .. .. . .. .154
. .. . . .

a) A szabadságvesztés .... .. .. .... . . .. . ... . . 1 O1... .

a) A büntetés enyhítése ....... . .......
.. . .154 . . .. .

b) Az elzárás ... . .. .. . .. .
. . . . .... .. ... . . .. .......... . 112
..
b) A büntetés kiszabása tárgyalásról
c) A közérdekű munka . . .... . .... .. . . . . .. .. .. . .. .112 lemondás esetén . ..... . . .. ...... . ....... .. .... .155
d) A pénzbüntetés ..... . ................ .. . ... . . 114
. ..
7. A szabadságvesztés végrehajtásának

e) A foglalkozástól eltiltás . .. ....... . . ... ...115 .. . .

felfüggesztése ... . ................ . .. .. .. ... ... .157
. . . . .

f) A járművezetéstől eltiltás . . . . .... . .117

. . ... ...
8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet 1. Büntetések ......... . . . . . . . . ................................... ............... . . . . .. ......................................... . . . . . . ........ . . . . 100

g) A kitiltás .... . ...

. . . . .. .... .. .. . .. . ..
.. .. . . .. . . . . . . ... 120 beszámítása . .. ............ . .......... . .. .. . . ... 159
. . . . .. .
a) A szabadságvesztés . . .
................... . . . . . .
.. . . 101
.. ........ .................. . . . . . . . . ........... ...... ... . . ... .. .. . . . . . ..... . . .. .

h) A sportrendezvények látogatásától b) Az elzárás . . .... . . ..... . ... . . ...... . . . . . . .. ...... ........ . .. ...... 112
lll. Az elítéléshez fűződö hátrányos
....... .......... ... . . .. ....... . .. .. .. ....... . . . . . . . . .... . .. ... . . .. .. . ..

való eltiltás ..... ... .. .. 121 c) A közérdekű munka .. .. . . .. . . .. ..

.. . . . . . . .. . . ..
.. . . ..........
.. .. . ....... 112
. . ..... .. . . . ... ........ .. . . . . . . . . . . . . . . .... ..... .. .... . . ..
. . ......... . .. . . .. . . . . . . . . ..
jogkövetkezmények és a mentesítés
i) A kiutasitás ........................................ 121 d) A pénzbüntetés . . . . .. . .... . . . .. . .. .. . . . . .. .... . . . . ... . .. � . .. . . 114
1 . Az elítéléshez fűződö hátrányos
... .. .. . .... . . ... . . . . .. ... . .... .. . ... ..... . .. .. . .. .. .. . . .. . .. . .. . . . . .. . ..

j) A közügyektől eltiltás .. . .. e) A foglalkozástól eltiltás . . . . . . . . . . . .... . ...... . . . .............. ..... .. .. .. . .... 115
. . 123 .. . .. .. .. . . 161
. .. . .. .. .. ... .... .. ..... . .. . .... ... . .. .. . . . .. .. .. . . ..
. . .. ..... . ... ....
jogkövetkezmények ......... . .. . . .. . .. .

. . . . f) A járművezetéstől eltiltás .. ....... . .. . . .. .. . . .. . .... ... . ... . . . .. ... .. .. . . . . .. . 117

2. lntézkedések . . . 125 2. A mentesítés hatálya .. . .. .. . . . . . 162
.... .. ... . . . .... .. . ... . .. ... .. . . . . . . . .. . . ... . .. .. ..
........ .. .. . .... . . . . .... . .. . . . . .. .
... .. . .. . .. .. .. . .

a) A megrovás .. .
. ... . . . 126 g) A kitiltás . . . . .. . ... . . .. . .. . .. .. .... . . ... . . . . .. ... . . . . 120
3. A mentesítés módja . .. .. .. ........ . ... . 163
........... . . . ..... . . . ....... .. .. ........ . .. . . ... . .. .. . . . . .. . .. . . .. . . . ... . .. .. .. .. . . ..
. .. .... . .. . ........ ..... . . .. .
. . . . .. .. .. .

b) A próbára bocsátás . ... . .. . .. . h) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás . .. . . .. , ................................................121

126 .. .. . .. ..... . 163
.. .. . . .. .. ... .
. . .. . . . ... ... ...
4. A törvényi mentesítés .. ...... . . . . . ..

c) A jóvátételi munka . .. . . .. . . ... . 129 i) A kiutasítás . ... .. . . . . ... . . . . . . .. . . . .. . . .... . .. . ... .. ... 121
5. A bírósági mentesítés . ............. . . .. 165
................... ..... .. . . . .. . . .. .. . . ..... . .... ..... . . ...... . ... .. . . . . . .. . . . . .. .
. .. . ...... . .. . . .
. . ..... ... .

d) A pártfogó felügyelet . . . 130 j) A közügyektól eltiltás .. .. . . .. . . . . . . . . .. . .. .. . . . ... . . .. .123

6. A mentesítés egységessége .. ... .. .. . . 166
.... . .. ... . . .... .. .. . . ..... ........ . . .. . .. . . . ... . . ........ . . .. . .. . . . ... . . . . .
................ . ... . .
. . . . .. .

e) Az elkobzás .. .. .... . ... .. . ... . . . .. .. 133

. . .. . . . . . .. .. . .
7. A kegyelmi mentesítés . ..... . . ... 167 ... .. ........ . ..
2. Intézkedések . ..... .. . . .. .. . . .. .
............ . .... . .
.
.. . . . . . .. .. ...... . . . ..
.... ... ... . .. 125 . . . ... ... ...... . .... ...... . . .. .. .. . . . . .. . .. . . ..... . .. .

f) A vagyonelkobzás . . .. .. . ...135 . .. . .. . .. ........... a) A megrovás ......... .. .. . . .. . . . .. . . . . . . .... . ...... . ... . .. . .. .. .126

.
................. .. .. .... .... .. .. .... ..... .. ... ... . .. .. . .... . . . ... . . . .. ..

IV. A fiatalkorúakra vonatkozó

g) Az elektronikus adat végleges b) A próbára bocsátás . . .. . .. . . .. . . . . . .. . .. .. . ... . ........ ..... .. .. .. . 126
. .... .. ... . ..
.............. .. .. .. .... . .. . .. . .. ..... . .. . .. . .. . .. . .... . .. ... . ....

rendelkezések .. . ...... .. .. . . . .. . ... . ..... 169

hozzáférhetetlenné tétele .................. 137 c) Ajóvátételi munka . . ..... .. . . .. . .. . . . .. . . . .. .... . . . . . ..129
1. A tevékeny megbánás ....... . .
.......... .. . .. . .. .. . .. ... .. ..... ............ ....... . . . .. .. .. . .. .. . .. .. ... . ..

. .. ... . . .. ....... . 170

h) A kényszergyógykezelés . . .... . ... . ....... . 137
. d) A pártfogó felügyelet.... ... . . . . . .. .. . ..... . . . . . . . . .. . .. . .. .. . . . . .. .. . .. .. .. . 130
2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható
. .. .. ... .. .. .... . ... . .. .. . . . .. . . .. .. .. .. . ... . . . .. ... . . . .

i) Intézkedések a jogi személlyel e) Az elkobzás . . .. .. .. .. . . .. ..... .. . .. . ..... . . . .. .. . ........ ... .. .. . . 133

szankciók . . . ........ .. ..
. .. . . . .. .. . . .. .... . .. . . .. ........ . . . .. . ..... . .. . . . .. . .. . . ... . .. . . .. . .. .

......... . . ....... .. . . . ... ... .171 ..

szemben ...... . . . ..
.. . .. . . .
.. .. . . .. .. . .. . . . ......... 138 f) A vagyonelkobzás . . .. .. .. .. .. .. .. .. ... ... . .
. . . . . . . .. .
. . . . .. . ... . . .. . .. .. . 135
. . . .. .. .. . . . . . . . .. . .. .. . . .. .. ........ . .. .. . .. .. .. . .. . .. .....

3. A büntetések és az intézkedések ........... 172

ll. A büntetés kiszabása ...... .................... . ....141 g) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele . . . ... .... ... .. .. . . .. .. ..137
. . ..173
...... ... ... .. . . . .. . .... . ..... .
. . .
a) A próbára bocsátás . . ... ........... . .. ....

1. A büntetés céUa . .......................... ..... ...141 h) A kényszergyógykezelés . ...... .. .. . . .. . ....... . . . ... . .. .. . .. ..... . .. . . . .137
b) A jóvátételi munka . . .... ......... . ..173
... . ..... . .. .... . . .. ...... . .... .... . .. . ..... . . . .. . . . .. .. .
. .
. . . ....... .

i) Intézkedések a jogi személlyel szemben . . . . . . .. . . . . . .... . ....... ....... ......138

2. A büntetés kiszabásának elvei . 142 c) A pártfogó felügyelet . . . . .. .. .... . ..174
....... . . . ...... .... ..... .. .. ... . .. . .. . . .. . .
. .............
.. .. . . . . . .

3. Halmazati büntetés . . .. .. .. .. .
. .. .. . . . . ... . ... . .... 144 d) Ajavitéintézeti nevelés .. .. . .. ....... .174 . .. . . ..

4. Összbüntetés . .. . .... . . . ... .. .. .

. .. ... ... . ... . ........ 146 4. Büntetések . ... .. . .. .
...... . . . .. . . 176
.. . .. .. .. ... . . .. .. .. .

5. A különös részi büntetési tétel felső a) A szabadságvesztés . .. ........... .. .. .177 . .. .. ..

határának átlépése ....... .... .. ... ... .. ... .149

. . . . . . .
b) Az elzárás ..........................................178 Azok a jogszabályok, amelyek a büntetőjogi jogkövetkezmények (szankciók) fajtáit,
a) A különös, a többszörös c) A közérdekű munka ...........................179
kiszabásuk feltételeit és módját, valamint a szankciók végrehajtását szabályozzák,
és az erőszakos többszörös d) A pénzbüntetés ................................. 179
visszaesökre vonatkozó e) A kiutasítás .... . . .. . . .... . . .. ...... .... .180
. . .. . .. . . . .
határozzák meg egy ország szankciórendszerét. A magyar büntetőjog a szankciók két
rendelkezések. . . .. . .... . . . .. ...... .. . . . .. . . . . 149
.. . .
f) A kitiltás . . .
.. . . . . .. .. .... .180
. ... . ..... . ....... . .. .. . . . . fajtáját, a büntetéseket és az intézkedéseket különbözteti meg. A büntetés a bűncse­
b) A búnszervezetben történő g) A közügyektől eltiltás .. .. .. . .180 ...... . ...... . . .
lekmény elkövetése miatt az elkövetővel szemben alkalmazott joghátrány. Felelős­
eikévetésre vonatkozó 5. A halmazati és az összbüntetés . . .. 180
ségi alapú szankció, amely mindig csak természetes személlyel szemben szabható ki.
... .. ... .

rendelkezések ........ ....... .. ..

. . . . . . .
.. . . .. . . .. 152 6. Egységes intézkedés .. .. . ... . ...181 .......... . .. . . ...

7. Az előzetes fogvatartás és házi őrizet Az intézkedések részben az egyéniesítést, részben más (például biztonsági) célokat
beszámítása .. .... . ...
. . . .. ....... . .............. .. . .181 . .
szolgálnak. Az intézkedéseket az is megkülönbözteti a büntetésektől, hogy egyes in­
8. A mentesítés . . . . .... ... . . 182
tézkedések nemcsak az elkövetővel szemben alkalmazhatók, sőt némely intézkedés
. .. ....... . .. .. ... . .. . .. .. .. .

olyan esetben is alkalmazható, amikor a bűncselekmény elkövetője büntethetőségi

akadály miatt nem is vonható büntetőjogi felelősségre. További különbség, hogy míg
büntetést csak a bíróság szabhat ki, egyes intézkedések alkalmazására az ügyész is jo­
gosult. Az intézkedések egyes fajtái jogi személlyel szemben is, illetve a jogi sze­
méllyel szembeni intézkedések csak jogi személyekkel szemben alkalmazhatók.
Végül, az intézkedések a büntetésekkel ellentétben nem eredményeznek büntetett
 1 00 A BÜNTETÖJOG I JOGKÖVETKEZMÉNYEK
.... --��..:...:..::::::.:.:.:.:::. .:.=
.=.=�::..:. -.:.
.:.:::-=-_ Büntetések l 1 O1

előéletet A büntetések és az intézkedések közös jellemzője, hogy állami kényszerrel (5) Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett
kikényszeríthetők. vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, j árműve­
zetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy ki­
utasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
1 Büntetések
.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
33.§ { l ) Büntetések
a) a szabadságvesztés, A törvény az alább tárgyalt kivételekkel a büntetések szinte korlátlan variációban
b) az elzárás, történő egymás melletti kiszabását teszi lehetövé. Ez a megoldás a bíróság bünte­
c) a közérdekű munka, téskiszabási lehetőségeit kívánja bővíteni annak érdekében, hogy a kiszabott bün­
d) a pénzbüntetés, tetés vagy büntetések minéljobban igazodj anak az egyedi eset és a konkrét elkövető
e) a foglalkozástól eltiltás, körülményeihez. Az egyéniesítés és a rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabá­
f) a járművezetéstől eltiltás, sának elkerülése szempontjából is fontos rendelkezés, hogy amennyiben az adott
g) a kitiltás, bűncselekmény legfelj ebb háromévi szabadságvesztéssei fenyegetett, a törvény sza­
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, badságvesztés helyett más büntetés, illetve más büntetések egymás melletti kisza­
O a kiutasítás. bását is megengedi a bíróság számára.
( 2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. Ugyancsak a differenciált büntetéskiszabást és az egyéniesítést szolgálja az a ren­
delkezés is, mely szerint, ha a Különös Részi tényállás szerint egy bűncselekmény
A törvény a büntetéseken belül büntetéseket és mellékbüntetést különböztet meg. elzárással büntetendő, ehelyett vagy emellett a szabadságvesztésen kívül más bün­
A törvény a következő büntetési nemeket rendszeresíti: szabadságvesztés, elzárás, tetés is kiszabható.
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, ki­ A (6) bekezdés a büntetések együttes alkalmazása alóli kivételeket állapítja meg.
tiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. Mivel a szabadságvesz(és szabadságelvonással jár, e mellett értelemszerűen nem
A büntetési nemek felsorolása az első négy büntetési nem tekintetében súlyos­ lehet másik szabadságelvonással j áró büntetést, nevezetesen elzárást kiszabni.
sági sorrendet is tükröz. Az első négy helyen az a négy büntetés szerepe l, amely vagy Ugyancsak nem lehet szabadságvesztés mellett közérdekű nmnkát kiszabni, mivel
sz;badságelvonást j elent ( szabadságvesztés, elzárás), vagy mint később a közérdekű közérdekű munka esetén az elítélt személyes szabadsága nem korlátozható, a sza­
munka és a pénzbüntetés esetében látni fogjuk, a szabadságelvonás lehetőségét rejti badságvesztésre ítéltek által végzett munka pedig nem közérdekű munka. További
magában. A hatályos szabályok szerint a közügyektől eltiltás az egyetlen mellék­ korlát a büntetéskiszabás során, hogy kiutasítás mellett nem szabható ki közérdekű
büntetés, mely önmagában soha nem szabható ki, kizárólag végrehajtandó szabad­ munka és pénzbüntetés.
ságvesztés mellett.

(3) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - egymás me l­ a) A szabadságvesztés

lett is kiszabhatóak.
(4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadság­
vesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka,
pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, jánnűvezetéstől eltiltás, kitiltás, sportren­
dezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül
több is kiszabható.
A magyar büntetőjogban a halálbüntetés eltörlése óta a legsúlyosabb büntetés a sza­
badságvesztés. Mint említettük, a büntetés mindig valamilyen hátrányt, jogkorlátozást
jelent az elkövető számára. A szabadságvesztés esetén a büntetéssel okozott hátrány
a személyi szabadság elvonásában áll. A törvény a legtöbb bűncselekményt szabad­
ságvesztéssei fenyegeti, a Különös Részi tényállások j elentős része vagy kizáróla­
gosari, vagy altematív jelleggel szabadságvesztés kiszabását írj a elő. Megállapítható
1 00 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Büntetések j 1 O1

előéletet A büntetések és az intézkedések közös jellemzője, hogy állami kényszerrel (5) Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett
kikényszeríthetők. vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, jánnűve­
zctéstöl eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy ki­
utasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
1 Büntetések
.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
33.§ (l) Büntetések
a) a szabadságvesztés, A törvény az alább tárgyalt kivételekkel a büntetések szinte korlátlan variációban
b) az elzárás, történő egymás melletti kiszabását teszi lehetövé. Ez a megoldás a bíróság bünte­
c) a közérdekű munka, téskiszabási lehetőségeit kívánja bővíteni annak érdekében, hogy a kiszabott bün­
d) a pénzbüntetés, tetés vagy büntetések minél jobban igazodjanak az egyedi eset és a konkrét elkövető
e) a foglalkozástól eltiltás, körülményeihez. Az egyéniesítés és a rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabá­
.f) a járművezetéstől eltiltás, sának elkerülése szempontjából is fontos rendelkezés, hogy amennyiben az adott
g) a kitiltás, bűncselekmény legfeljebb háromévi szabadságvesztéssei fenyegetett, a törvény sza­
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, badságvesztés helyett más büntetés, illetve más büntetések egymás melletti kisza­
i) a kiutasítás. bását is megengedi a bíróság számára.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. Ugyancsak a differenciált büntetéskiszabást és az egyéniesítést szolgálja az a ren­
delkezés is, mely szerint, ha a Különös Részi tényállás szeri11t egy bűncselekmény
A törvény a büntetéseken belül büntetéseket és mellékbüntetést különböztet meg. elzárással büntetendő, ehelyett vagy emellett a szabadságvesztésen kívül más bün­
A törvény a következő büntetési nemeket rendszeresíti: szabadságvesztés, elzárás, tetés is kiszabható.
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, jármüvezetéstől eltiltás, ki­ A (6) bekezdés a büntetések együttes alkalmazása alóli kivételeket állapítja meg.
tiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás. Mivel a szabadságvesztés szabadságelvonással jár, e mellett értelemszerüen nem
A büntetési nemek felsorolása az első négy büntetési nem tekintetében súlyos­ lehet másik szabadságelvonással járó büntetést, nevezetesen elzárást kiszabni.
sági sorrendet is tükröz. Az első négy helyen az a négy büntetés szerepel, amely vagy Ugyancsak nem lehet szabadságvesztés mellett közérdekű munkát kiszabni, mivel
sz;badságelvonást jelent (szabadságvesztés, elzárás), vagy mint később a közérdekű közérdekű munka esetén az elítélt személyes szabadsága nem korlátozható, a sza­
munka és a pénzbüntetés esetében látni fogjuk, a szabadságelvonás lehetőségét rejti badságvesztésre ítéltek által végzett munka pedig nem közérdekű munka. További
magában. A hatályos szabályok szerint a közügyektől eltiltás az egyetlen mellék­ korlát a büntetéskiszabás során, hogy kiutasítás mellett nem szabható ki közérdekű
büntetés, mely önmagában soha nem szabható ki, kizárólag végrehajtandó szabad­ munka és pénzbüntetés.
ságvesztés mellett.

(3) A büntetések- az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel-egymás mel­ a) A szabadságvesztés

lett is kiszabhatóak.
(4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadság­
vesztésnél nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka,
pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportren­
dezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül
több is kiszabható.
A magyar büntetőjogban a halálbüntetés eltörlése óta a legsúlyosabb büntetés a sza­
badságvesztés. Mint említettük, a büntetés mindig valamilyen hátrányt, jogkorlátozást
jelent az elkövető számára. A szabadságvesztés esetén a büntetéssel okozott hátrány
a személyi szabadság elvonásában áll. A törvény a legtöbb bűncselekményt szabad­
ságvesztéssei fenyegeti, a Különös Részi tényállások jelentős része vagy kizáróla­
gosari, vagy alternatív jelleggel szabadságvesztés kiszabását Ílja elő. Megállapítható
 1 02 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
tehát, hogy a magyar büntetési rendszerben a szabadságvesztés dominál, bár ennek
feloldására folyamatosan vannak törekvések.
34.§ A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.
Szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor a bíróságnak ítéletében a szabadságvesztés
tartamát és a végrehajtás fokozatát is meg kell határoznia. A magyar büntetőjog is­
meri az életfogytig tartó szabadságvesztést is, a szabadságvesztés tehát vagy hatá­
rozott ideig, vagy életfogytig tart.
Korábban az életfogytig tartó szabadságvesztés alternatív szankció volt, ami azt
jelenti, hogy meghatározott Különös Részi tényállások határozott idejű szabadság­
vesztéssei vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssei fenyegették a kiemelkedő tárgyi
súlyú bűncselekményeket, és a bíróság mérlegelésén múlott, hogy a konkrét esetben
életfogytig tartó szabadságvesztést szabott-e ki. Mint késöbb látni fogjuk, ez mára
részben megváltozott, mert a szigorodó büntetőpolitikai törekvéseknek megfelelöen
a törvényben meghatározott esetben a bíróság köteles életfogytig ta11ó szabadság­
vesztést kiszabni (ez az erőszakos többszörös visszaesőkkel kapcsolatos ún. három
csapás).
35. 9 (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban,
börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.
(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meg­
határozottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat hatá­
rozható meg. E rendelkezés a 44. § ( 1 )-(2 ) bekezdése és a 90. § (2) bekezdése
alapján kiszabott életfogytig tmtó szabadságvesztés esetén nem alkalmazható.
A szabadságvesztés egységes büntetési nem, az ítéletben rendelkezni kell azonban
l.
a végrehajtási fokozatról, mely súlyassági sorrendben fegyház, böttön vagy fogház
lehet. A szabadságvesztés tartama mellett a végrehajtási fokozat is alkalmas a büntetés
egyéniesítésére. A végrehajtási fokozat ugyanis alapvetűen meghatározza az elítélt
örzésének, büntetés-végrehajtási intézeterr belüli mozgásának szabályait, életvitelét,
a jutalmak és fenyítések szabályait. Ezeket a szabályokat a büntetés-végrehajtási jog­
szabályok tartalmazzák. A Btk. csak azt határozza meg, hogy mely bűncselekmé­
nyekhez milyen végrehajtási fokozat tartozik.
A büntetéskiszabási körülményei< alapján azonban a bíróság a törvényben meg­
határozott végrehajtási fokozattól mindkét irányban eltérhet az ítéletben, azaz lehe­
tősége van rá, hogy az ítéletben az egyébként irányadó fokozatnál eggyel enyhébb,
vagy éppen eggyel súlyosabb fokozatot határozzon meg. Ez a lehetőség azonban
a törvény erejénél fogva kizá11, amikor életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása
Büntetések l 1 03
esetén kizárhatja, vagy ki kell zárnia a bíróságnak a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét, illetve amikor erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig
tartó szabadságvesztést kell kiszabnia a bíróságnak. Ilyenkor az elkövetett cselek­
mény és az elkövető társadalomra veszélyessége miatt nem lehet a fegyház foko­
zattól eltérni.
Itt jegyezzük meg, hogy a végrehajtási fokozat megváltoztatására a végrehajtás
folyamán is van mód, ennek a szabályait azonban már a büntetés-végrehajtási jog­
szabályok tartalmazzák és nem a Btk.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés
36. § A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap,
leghosszabb tmtama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös vissza­
esőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.
A határozott ideig taxtó szabadságvesztés legrövidebb és leghosszabb tartamát a tör­
vény Általános Része határozza meg. Felnőtt korú elkövetők esetén a szabadság­
vesztés legrövidebb tartama (ún. generális minimum) 3 hónap, míg a leghosszabb tar­
tama (generális maximum) fő szabályként 20 év. Abban az esetben tehát, amikor az
adott Különös Részi tényállás csak a szabadságvesztés felső határát tartalmazza [pél­
dául a 1 64. § (3) bekezdése alapján a súlyos testi sértés három évig terjedő szabad­
ságvesztéssei büntetendő], ebből az Általános Részi rendelkezésből tudjuk, hogy
a büntetési tétel alsó határa 3 hónap.
A törvény bizonyos speciális büntetéskiszabási szabályok esetén 25 évben hatá­
rozza meg a szabadságvesztés felső határát. Ilyenkor vagy az elkövető elöélete (ki.i­
lönös és többszörös visszaesők), vagy a bűncselekmény elkövetésének szervezettsége
(bűnszervezet), vagy több bűncselekmény elkövetése (halmazati és összbüntetés) in­
dokolják a 20 éves határ átlépését. A szabadságvesztés azonban ezekben az esetekben
sem haladhatja meg a 25 évet.
3 7. § (l) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség
miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
A legenyhébb végrehajtási fokozat a fogház, mely a legkisebb súlyú bűncselekmé­
nyekre és azokra az elkövetökre van fenntaxtva, akik nem visszaesők
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
,.::·':::·.·:. ·
.• __ _:_ 0
1 :::2 __:A
==---t
.. N TE
...:....::. :..:.
BU :.:. Ö::_: G:...:
J O_:_
=.:T. ..:... GK
O.:...
I J..:... _ V_E T_ K_ EZ_ M_ É_ N Y E K
. Ö_ __
tehát, hogy a magyar büntetési rendszerben a szabadságvesztés dominál, bár ennek
feloldására folyamatosan vannak törekvések.
34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.
Szabadságvesztés-büntetés kiszabásakor a bíróságnak ítéletében a szabadságvesztés
ta11amát és a végrehajtás fokozatát is meg kell határoznia. A magyar büntetőjog is­
meri az életfogytig tartó szabadságvesztést is, a szabadságvesztés tehát vagy hatá­
rozott ideig, vagy életfogytig tart.
Korábban az életfogytig tartó szabadságvesztés alternatív szankció volt, ami azt
j elenti, hogy meghatározott Különös Részi tényállások határozott idejű szabadság­
vesztéssei vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssei fenyegették a kiemelkedő tárgyi
súlyú bűncselekményeket, és a bíróság mérlegelésén múlott, hogy a konkrét esetben
életfogytig tartó szabadságvesztést szabott-e ki. Mint később látni fogjuk, ez mára
részben megváltozott, mert a szigorodó büntetőpolitikai törekvéseknek megfelelöen
a törvényben meghatározott esetben a bíróság köteles életfogytig tartó szabadság­
vesztést kiszabni (ez az erőszakos többszörös visszaesőkkel kapcsolatos ún. három
csapás) .
3 5 . § ( l ) H a a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban,
böt1önben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.
( 2 ) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben meg­
határozottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat hatá­
rozható meg. E rendelkezés a 44. § ( 1 )-(2) bekezdése és a 90. § (2 ) bekezdése
alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén nem alkalmazható.
A szabadságvesztés egységes büntetési nem, az ítéletben rendelkezni kell azonban
a végrehajtási fokozatról, mely súlyassági sorrendben fegyház, böt1ön vagy fogház
lehet. A szabadságvesztés tartama mellett a végrehajtási fokozat is alkalmas a büntetés
egyéniesítésére. A végrehajtási fokozat ugyanis alapvetően meghatározza az elítélt
őrzésének, büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgásának szabályait, életvitelét,
a jutalmak és fenyítések szabályait. Ezeket a szabályokat a büntetés-végrehajtási jog­
szabályok tartalmazzák. A Btk. csak azt határozza meg, hogy mely bűncselekmé­
nyekhez milyen végrehajtási fokozat tm1ozik.
A büntetéskiszabási körülmények alapján azonban a bíróság a törvényben meg­
határozott végrehajtási fokozattól mindkét irányban eltérhet az ítéletben, azaz lehe­
tősége van rá, hogy az ítéletben az egyébként irányadó fokozatnál eggyel enyhébb,
vagy éppen eggyel súlyosabb fokozatot határozzon meg. Ez a lehetőség azonban
a törvény erejénél fogva kizárt, amikor életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása
Büntetések l 1 03
esetén kizárhatja, vagy ki kell zárnia a bíróságnak a feltételes szabadságra bocsátás
lehetőségét, illetve amikor erőszakos többszörös visszaesővel szemben életfogytig
tm1ó szabadságvesztést kell kiszabnia a bíróságnak. Ilyenkor az elkövetett cselek­
mény és az elkövető társadalomra Veszélyessége miatt nem lehet a fegyház foko­
zattól eltémi.
Itt jegyezzük meg, hogy a végrehajtási fokozat megváltoztatására a végrehajtás
folyamán is van mód, ennek a szabályait azonban már a büntetés-végrehajtási jog­
szabályok tm1almazzák és nem a Btk.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés
36. § A határozott ideig tm1ó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap,
leghosszabb tartama húsz év; bünszervezetben, különös vagy többszörös vissza­
esőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év.
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb és leghosszabb tartamát a tör­
vény Á ltalános Része határozza meg. Felnőtt korú elkövetők esetén a szabadság­
vesztés legrövidebb tartama (ún. generális minimum) 3 hónap, míg a leghosszabb tar­
tama (generális maximum) fő szabályként 20 év. Abban az esetben tehát, amikor az
adott Különös Részi tényállás csak a szabadságvesztés felső határát tartalmazza [pél­
dául a 164. § ( 3 ) bekezdése alapján a súlyos testi sértés három évig te1j edő szabad­
ságvesztéssei büntetendő], ebből az Á ltalános Részi rendelkezésből tudjuk, hogy
a büntetési tétel alsó határa 3 hónap .
A törvény bizonyos speciális büntetéskiszabási szabályok esetén 2 5 évben hatá­
rozza meg a szabadságvesztés felső határát. Ilyenkor vagy az elkövető elöélete (kü­
lönös és többszörös visszaesők), vagy a bűncselekmény elkövetésének szervezettsége
(bűnszervezet), vagy több bűncselekmény elkövetése ( halmazati és összbüntetés) in­
dokolják a 20 éves határ átlépését. A szabadságvesztés azonban ezekben az esetekben
sem haladhatja meg a 25 évet.
3 7. § ( l ) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség
miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
A legenyhébb végrehajtási fokozat a fogház, mely a legkisebb súlyú bűncselekmé­
nyekre és azokra az elkövetökre van fenntm1va, akik nem visszaesők.
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
1 04 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
A fogháznál súlyosabb végrehajtási fokozat a börtön. Általános jelleggel azt lehet
mondani, hogy azoknak a büntetését kell börtön fokozatban végrehajtani, akik nem
olyan cselekményt követtek el, amely fegyházban végrehajtandó, másrészt viszont
az elkövetett cselekmény súlya, vagy előéletük miatt nem kerülhetnek fogház foko­
zatha sem.
( 3 ) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. fejezetben meghatározott bűncselekmény,
ab) életfogytig ta1ió szabadságvesztéssei is büntethető katonai bűncselekmény,
ac) tenorcselekmény [3 1 4. § ( 1 )-(2 ) bekezdés, 3 1 5-3 1 6. §], tenorizmus finanszí­
rozása [3 1 8 . § (1 )-(2 ) bek.], jármű hatalomba kerítése [320. § ( 1 )-(3 ) bek.], bűn­
szervezetben részvétel [32 1 . § ( l ) bek.] , robbanóanyaggal vagy robbantószenel
visszaélés ( 324. §), löfegyvenel vagy löszenel visszaélés [325. § ( 1)-(3 ) bek.],
nemzetközi szerzödés által tiltott fegyvenel visszaélés [326. § ( 1 )-(6) bek.], hadi­
technikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § ( 1 )-(4) bek. ], kettős
felhasználású termékkel visszaélés [33 0. § ( l )-(3) bek.] ,
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer büioklása, embeiTablás, em­
berkereskedelem, szcxuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minösülő esetei [1 6 0. §( 2 ) be­
kezdés, 1 76 . §( 2 )-( 3 ) bekezdés, 1 77. §( 1 )-(2) bekezdés, 1 78 . § ( 2 ) bekezdés,
1 79 . §( 2) bekezdés, 1 9 0. § ( 2 )-( 4) bekezdés, 1 92 . § ( 2 )-(6 ) bekezdés, 1 97. §
( 2)-(4) bekezdés, 322. § ( 2 )-( 3 ) bekezdés, 327. § (3) bekezdés, 3 6 5 . § ( 3 )-(4)
bek.] miatt szabták ki, vagy
b) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A legsúlyosabb végrehajtási fokozat a fegyház. A törvény tételesen meghatározza,
hogy mely esetekben fegyház a végrehajtás fokozata. Ezt egyrészről a kiszabott bün­
tetés mé1iéke (legalább háromévi szabadságvesztés ) és a bűncselekmény jellege (ti­
pikusan kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények), másrészt a kiszabott büntetés
mértéke ( legalább kétévi szabadságvesztés) és az elkövető előélete, vagy az elkö­
vetés szervezettsége indokolja.
FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉSBÓL
A bíróság által az ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartama nem feltét­
lenül jelenti azt, hogy az elítélt ténylegesen ennyi ideig marad a büntetés-végrehaj­
tási intézetben. A kiszabott szabadságvesztés letöltésénél korábbi időpontban való
Büntetések
szabadulás lehetöségét a feltételes szabadságra bocsátás intézménye teremti meg.
Ez az intézmény egyrészt motiválja az elítélteket a végrehajtás alatti jogkövető ma­
gatartásra, a törvénytisztelő életmódra, másrészt a társadalomba való visszaillesz­
kedésüket is megkönnyíti.
3 8 . § ( l ) Határozott ideig tmió szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az íté­
letében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idöpontját, vagy
-a ( 4) bekezdésben meghatározott esetekben- azt, hogy a feltételes szabadságra
'
bocsátás lehetősége kizá1i.
( 2 ) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi
időpontja
a) a büntetés kéthannad,
b) visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a ki­
töltését követő nap.
( 3 ) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - leülönös mél­
tánylást érdemlő esetben- a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az el­
ítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez
a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
Lútható, hogy a bíróságnak az ítéletben vagy a feltételes szabadságra bocsátás leg­
korábbi időpontj áról, vagy anól kell rendelkeznie, hogy kizárt a feltételes szabad­
ságra bocsátás. A törvény végrehajtási fokozattól függetlenül, egységesen határozza
meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át, mely a büntetés két­
harmad részének a letöltése. Kizárólag a visszaesők esnek szigorúbb szabály alá,
akiknek a büntetés legalább háromnegyedét le kell tölteniük, mielött feltételes sza­
badságra lennének bocsáthatók. A törvény minden elítélt esetén kötelező minimum­
ként határozza meg legalább három hónap letöltését a büntetés végrehajtási inté­
zetben. Három hónap eltelte elött tehát az elítélt akkor sem bocsátható feltételes
szabadságra, ha egyébként a büntetése kéthannadát vagy háromnegyedét kitöltötte
volna.
Az elítélt számára az a legkedvezőbb, ha a büntetés fele részének kitöltése után
feltételes szabadságra bocsátható. Ez az ún. felezés kedvezménye, melynek célja,
hogy a nem bűnöző beállítottságú elkövetők minél hamarabb visszailleszkedhes­
senek a társadalomba. A felezésnek objektív és szubjektív feltétele is van. Objektív
feltétele, hogy a kiszabott szabadságvesztés nem haladhatja meg az öt évet. Szub­
jektív, a bíróság mérlegelésétöl függö feltétel, hogy különös méltánylást érdemlő-e
az eset. Végül, a törvény egy negatív feltételt is meghatároz, értve ez alatt, hogy
a többszörös visszaesők nem részesíthetöle a felezés kedvezményében.
j 04 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
A fogháznál súlyosabb végrehajtási fokozat a börtön. Általános jelleggel azt lehet
mondani, hogy azoknak a büntetését kell börtön fokozatban végrehajtani, akik nem
olyan cselekményt követtek el, amely fegyházban végrehajtandó, másrészt viszont
az elkövetett cselekmény súlya, vagy előéletük miatt nem kerülhetnek fogház foko­
zatha sem.
(3 ) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. fejezetben meghatározott bűncselekmény,
a�) életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető katonai bűncselekmény,
ac) terrorcselekmény [3 1 4. § ( 1 )-(2 ) bekezdés, 3 1 5-3 1 6. H terrorizmus finanszí­
rozása [3 1 8. § ( 1 )-(2 ) bek.], jármű hatalomba kerítése [320. § ( 1 )-(3) bek.], bün­
szervezetben részvétel [32 1 . § ( l ) bek.], robbanóanyaggal vagy robbantószenel
visszaélés (324. §), lőfegyvenel vagy lőszerrel visszaélés [325 . § ( l )-( 3 ) bek.],
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [326. § ( l )-( 6 ) bek.] , hadi­
technikai tennékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § ( 1)-( 4) bek.], kettős
felhasználású termékkel visszaélés [3 3 0. § ( 1)-( 3 ) bek.],
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, em­
berkereskedelem, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági
tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei [1 6 0. § (2) be­
kezdés, 1 76 . § (2)-(3 ) bekezdés, 1 77 . § ( 1 )-(2 ) bekezdés, 1 78 . § ( 2 ) bekezdés,
1 79 . § (2) bekezdés, 1 9 0. § ( 2)-( 4) bekezdés, 1 92 . § ( 2 )-( 6 ) bekezdés, 1 97 . §
( 2 )-( 4) bekezdés, 322. § (2)-(3 ) bekezdés, 327. § ( 3 ) bekezdés, 3 6 5 . § ( 3 )-(4 )
bek. ] miatt szabták ki, vagy
�) a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A legsúlyosabb végrehajtási fokozat a fegyház. A törvény tételesen meghatározza,
hogy mely esetekben fegyház a végrehajtás fokozata. Ezt egyrészről a kiszabott bün­
tetés mé1téke ( legalább háromévi szabadságvesztés) és a bűncselekmény jellege (ti­
pikusan kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények), másrészt a kiszabott büntetés
mértéke ( legalább kétévi szabadságvesztés) és az elkövető elöélete, vagy az elkö­
vetés szervezettsége indokolja.
FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉSBÓL
A bíróság által az ítéletben kiszabott szabadságvesztés-büntetés tartama nem feltét­
lenül jelenti azt, hogy az elítélt ténylegesen ennyi ideig marad a büntetés-végrehaj­
tási intézetben. A kiszabott szabadságvesztés letöltésénél korábbi időpontban való
Büntetések
szabadulás lehetőségét a feltételes szabadságra bocsátás intézménye teremti meg.
Ez az intézmény egyrészt motiválj a az elítélteket a végrehajtás alatti jogkövető ma­
gatartásra, a törvénytisztelő életmódra, másrészt a társadalomba való visszaillesz­
kedésüket is megkönnyíti.
3 8 . § ( l ) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az íté­
letében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy
- a ( 4) bekezdésben meghatározott esetekben- azt, hogy a feltételes szabadságra
•
bocsátás lehetősége kizárt.
( 2 ) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi
időpontja
a) a büntetés kétharmad,
�) visszaeső esetén háromnegyed részének, de legkevesebb három hónapnak a ki­
töltését követő nap.
( 3) Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - leülönös mél­
tánylást érdemlő esetben- a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az el­
ítélt a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez
a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.
Látható, hogy a bíróságnak az ítéletben vagy a feltételes szabadságra bocsátás leg­
korábbi időpontj áról, vagy anól kell rendelkeznie, hogy kizárt a feltételes szabad­
ságra bocsátás. A törvény végrehajtási fokozattól függetlenül, egységesen határozza
meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át, mely a büntetés két­
harmad részének a letöltése. Kizárólag a visszaesők esnek szigorúbb szabály alá,
akiknek a büntetés legalább háromnegyedét le kell tölteniük, mielőtt feltételes sza­
badságra lennének bocsáthatók. A törvény minden elítélt esetén kötelező minimum­
ként határozza meg legalább három hónap letöltését a büntetés végrehajtási inté­
zetben. Három hónap eltelte előtt tehát az elítélt akkor sem bocsátható feltételes
szabadságra, ha egyébként a büntetése kétharmadát vagy háromnegyedét kitöltötte
volna.
Az elítélt számára az a legkedvezőbb, ha a büntetés fele részének kitöltése után
feltételes szabadságra bocsátható. Ez az ún. felezés kedvezménye, melynek célja,
hogy a nem bűnöző beállítottságú elkövetők minél hamarabb visszailleszkedhes­
senek a társadalomba. A felezésnek objektív és szubjektív feltétele is van. Objektív
feltétele, hogy a kiszabott szabadságvesztés nem haladhatja meg az öt évet. Szub­
jektív, a bíróság mérlegelésétöl függő feltétel, hogy leülönös méltánylást érdemlö-e
az eset. Végül, a törvény egy negatív feltételt is meghatároz, értve ez alatt, hogy
a többszörös visszaesők nem részesíthetők a felezés kedvezményében.
 -------�---�--;--
1 06 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
...-.- · ------_:_:_
-'- +
_ _:____
__ _____ ___
�-�..J.-�.�-�.,-
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszae ső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell vég­
rehajtani,
b) az eröszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet
korábbi, határozott ideig tartó végrehaj tandó szabadságvesztésre ítélése után,
a végrehaj tás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
A törvény tételes en meghatározza, hogy mely esetekben
kizárt a feltéte les szabad­
ságra bocsát ás lehető sége. Ilyenkor tehát az elítéltnek a kiszab
ott büntetés teljes idő­
tartamát a bűntetés-végrehajtá si intézetben kell tölten ie. A
feltéte les szabadságra bo­
csátás kedvezményéből való kizárást kűlönböző okok indok
olhatják Az a) és a b)
pont esetében az elkövető előélet e (többszörös vissza eső, erősza
kos többszörös visz­
szaeső ), a c) pont esetében az elkövetés szervezettsége ( bűnsz
erveze t), míg a d) pont
esetében az indokolja a kizárást, hogy az elkövető korábbi
magatm1ásá ból arra von­
ható következtetés, hogy a büntetés célja végrehajtás nélkül
nem érhető el, hiszen az
előző alkalommal még a büntetés végrehajtása sem akadá
lyozta meg új abb bűncse­
lekmény elköv etéséb en.
39. 9 (l) Határozott ideig tm1ó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tar­
tama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38 . §
( 3 ) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a fel­
tételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
( 2 ) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását
nem rendelték el, a büntetést- a feltételes szabadság letelte után- a hátralevő rész
utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de
legalább egy év. Amennyiben tehát a szabadságvesztésből egy évnél rövidebb idő
lenne hátra, a feltételes szabadság egy év. A törvény indoklása szerint ugyanis a gya­
korlati tapasztalat azt mutatja, hogy legalább egyéves időt kell megvizsgálni ahhoz,
hogy megállapítható legyen, az elítélt visszailleszkedése a társadalomba sikeres
volt-e. Ha a feltételes szabadság idej e, tehát ebben az esetben az egy év eredmé­
nyesen eltelik, a büntetés végrehajtását nem rendelik el, akkor a büntetést nem az
egy év, hanem a büntetésből hátralévő idő elteltével kell kitöltöttnek tekinteni.
Büntetések
40. § ( 1 ) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet
a) az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a fel­
tételes szabadság tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az ( l ) be­
kezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.
(3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szaba�ságon eltöl­
tött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.
A törvény a feltételes szabadság megszüntetésének kötelező és mérlegelést igénylő
esetét is szabályozza.
A bíróságnak meg kell szüntetnie a feltételes szabadságot, ha az elítéltet az ítélet
jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság
tartama alatt, vagy a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény
miatt végrehaj tandó szabadságvesztésre ítélik.
Amennyiben a fenti bűncselekmények miatt az elítéltet nem végrehajtandó sza­
badságvesztésre, hanem más büntetésre ítélik, a bíróság mérlegeli, hogy indokolt-e
a feltételes szabadság megszüntetése.
A feltételes szabadsáab �
megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött
idő a szabadságvesztésbe nem számít be. Ilyenkor az elítélt nem csupán a még hát-
ralevő résznek, hanem a feltételes szabadság egész tartamának megfelelő időt köteles
büntetés-végrehajtási intézetben tölteni.
(4) Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt
ki �zabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre
emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehaj tása a feltételes sza­
badságot félbeszakítj a, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legko­
rábbi időpontj át
a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság idő-
pontj áig, vagy
b) - ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bo­
csátás lehetősége kizát1 - a szabadságvesztés végrehajtásának időtartamáig el­
halasztja.
A törvény ezen rendelkezése azt az esetet szabályozza, amikor az elítéltet feltételes
szabadságra bocsátották, ám a feltételes szabadság alatt egy korábban elkövetett bűn­
cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani. Ilyen körűlmények
között a feltételes szabadság félbeszakad, és értelemszerűen vagy akkor folytatódhat,
1 06 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉ NYEK
(4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell vég­
rehajtani,
b) az erőszakos többszörös visszaeső,
c) aki a bűncselekményt bűnszcrvezetben követte el,
d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet
korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,
a végrehajtás befej ezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el.
A törvény tételesen meghatározza, hogy mely esetekben kizárt a feltételes szabad­
ságra bocsátás lehetőség e. Ilyenkor tehát az elítéltnek a kiszabott büntetés teljes idő­
tartamát a büntetés-végrehajt ási intézetben kell töltenie. A feltételes szabadsáo-ra bo-
o
csátás kedvezményéből való kizárást különböző okok indokolhatják Az a) és a b)
pont esetében az elkövető előélete (többszörös visszaesö, erőszakos többszörös vis�­
szaeső) , a c) pont esetében az elkövetés szervezettsége ( bűnszervezet), míg a d) pont
esetében az indokolj a a kizárást, hogy az elkövető korábbi magatartá sából arra von­
ható következtetés, hogy a büntetés célja végrehajt ás nélkül nem érhető el, hiszen az
elöző alkalommal még a büntetés végrehajt ása sem akadályozta meg újabb bűncse­
lekmény elkövetésében.
39. § ( l ) Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tar­
tama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. A 38. §
(3 ) bekezdés alkalmazása esetén a bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a fel­
tételes szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.
( 2 ) Ha a szabadságvesztés hátralevő része egy évnél rövidebb, és végrehajtását
nem rendelték el, a büntetést- a feltételes szabadság letelte után- a hátralevő rész
utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.
A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de
legalább egy év. Amennyiben tehát a szabadságvesztésből egy évnél rövidebb idő
lenne hátra, a feltételes szabadság egy év. A törvény indokiása szerint ugyanis a gya­
korlati tapasztalat azt mutatja, hogy legalább egyéves időt kell megvizsgálni ahhoz,
hogy megállapítható legyen, az elítélt visszailleszkedése a társadalomba sikeres
volt-e. Ha a feltételes szabadság ideje, tehát ebben az esetben az egy év eredmé­
nyesen eltelik, a büntetés végrehajtását nem rendelik el, akkor a büntetést nem az
egy év, hanem a büntetésből hátralévő idő elteltével kell kitöltöttnek tekinteni.
Büntetések
40. § ( l ) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az e !ítéltet
a) az ítélet jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a fel­
tételes szabadság tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az ( l ) be­
kezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.
( 3 ) A feltételes szabadság megszünteté se esetén a feltételes szabad� ágon eltöl­
tött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.
A törvény a feltételes szabadság megszüntetésének kötelező és mérlegelést igénylő
esetét is szabályozza.
A bíróságnak meg kell szüntetnie a feltételes szabadságot, ha az elítéltet az ítélet
jogerőre emelkedését követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság
tartama alatt, vagy a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény
miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
Amennyiben a fenti bűncselekmények miatt az elítéltet nem végrehajtandó sza­
badságvesztésre, hanem más büntetésre ítélik, a bíróság mérlegeli, hogy indokolt-e
a feltételes szabadság megszüntetése.
A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött
idő a szabadságvesztésbe nem számít be. Ilyenkor az elítélt nem csupán a még hát­
ralevő résznek, hanem a feltételes szabadság egész tartamának megfelelő időt köteles
büntetés-végrehajtási intézetben tölteni.
(4) Ha a feltételes szabadság tartama alatt az elítélten olyan bűncselekmény miatt
kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyet a korábbi ítélet jogerőre
emelkedése előtt követett el, a szabadságvesztés végrehajtása a feltételes sza­
badságot félbeszakítj a, és a bíróság a feltételes szabadság folytatásának legko­
rábbi idöpontját
a) az utóbb kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság idő-
pontjáig, vagy
b). - ha az utóbb kiszabott szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bo-
c sátás lehetösége kizárt - a szabadságvesztés végrehajtá sának idötartamáig el-
halasztja.
A törvény ezen rendelkezése azt az esetet szabályozza, amikor az elítéltet feltételes
szabadságra bocsátották, ám a feltételes szabadság alatt egy korábban elkövetett bűn­
cselekmény miatt kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani. Ilyen körülményele
között a feltételes szabadság félbeszakad, és értelemszerűen vagy akkor folytatódhat,
 Büntetések
1 08 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK

ennek legkorábbi idöpontj a. Amennyiben az elítélt feltételes szabadságra bocsátható,

amikor a feltételes szabadság félbeszakítását eredményezö szabadságvesztés-bünte­
megvan a lehetősége, hogy ammk legkorábbi idöpontj át követöen elhagyhassa a bün­
tésból feltételes szabadságra bocsájtj ák, vagy ha erre nincs lehetőség, amikor a sza­
tetés-végrehajtási intézetet. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idöpont­
badságvesztés-büntetés végrehajtása befejezödik.
j ának alsó és felső határát is a törvény állapítja meg, 25, illetve 40 évben. Ezen kor­
Az életfogytig tartó szabadságvesztés
látok között a bíróság mérlegeléssel határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját. Mindez azt jelenti tehát, hogy azon elítéltek esetében, akik
4 1 . § (l ) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűn­
feltételes szabadságra bocsáthatók, legkorábban 25 év eltelte után, de legkésőbb 40
cselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 8 1 . § (4)
év múlva vizsgálni kell a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A feltételes
bekezdése és a 90. § (2) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tartó szabad­
szabadságra bocsátás tehát nem automatizmus. Az elítéltnek nem a fe hételes sza­
ságvesztésre is vonatkozik.
badságra bocsátásra van joga az ítéletben meghatározott idő elteltével, hanem arra,
( 2 ) Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálj álc Ezt a vizsgálatot
a büntetés-végrehajtási bíró végzi, elj árásának szabályait pedig a büntetés-végrehaj­
A kiemeit tárgyi súlyú bűncselekményekre a törvény fenntartja az életfogytig tartó
tási j ogszabályok tmialmazzák. Azon elítéltek esetén, akiknél bár megvan a lehe­
szabadságvesztést, me ly a hatályos büntetöjogban a legsúlyosabb büntetést j elenti.
töség, de mégsem bocsátanak feltételes szabadságra, illetve akik a törvény rendel­
Kiszabását illetöen korlát ugyanakkor, hogy csak olyan elkövetővel szemben szab­
kezése folytán eleve nem bocsáthaták feltételes szabadságra, ténylegesen életfogytig
ható ki, aki az elkövetéskor 20. életévét betöltötte. A bűncselekmény és az elkövetők
tart a szabadságvesztés.
fokozott társadalomra Veszélyessége miatt az életfogytig tartó szabadságvesztést
fegyház fokozatban kell végrehajtani. 3/20 1 5 . számú BJE határozatban a Kúria úgy
44. § ( l ) É letfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes
foglalt állást, hogy az életfogytig tmió szabadságvesztésből feltételes szabadságra
�
b �� sát s kizárásának lehetösége az alkotmányos jogrend része, amelynek - törvé�yi
szabadságra bocsátás lehetöségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja
ki:
elofeltetelek megvalósulása esetén tö1iénö- bírósági alkalmazását nemzetközi szer­
zödés nem tiltj a. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ( TÉ SZ) kiszabá­ a) népirtás [ 1 42. § ( l ) bek.] ,
· b ) emberiesség elleni bűncselekmény [ 1 43 . § ( l ) b ek.],
sának kialakult ítélkezési gyakorlatától eitérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB
esetj oga és alkotmánybírósági döntés nem adnak okot. c) apartheid [ 1 44. § ( l ) és ( 3 ) bek.],
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [ 1 48. § ( 2 ) bek.],
Feltét�les szabadságra bocsátás az éleffogytig tartó szabadságvesztésből e) védett személyek elleni erőszak [ 1 49. § ( 1 )-( 2 ) bek.],
42. § Eletfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében
.f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása [ 1 55 . § ( l ) bek.],
meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át, vagy a fel­ g) egyéb háborús bűntett ( 1 58. §),
tételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizá1ja.
h) emberölés súlyosabban minősülő esete [ 1 60. § ( 2 ) bek.],
43. § ( l ) Ha a bíróság életfogytig tmió szabadságvesztés kiszabása esetén a fel­ i) emberrabl ás súlyosabban minősülö esete [ 190. § ( 3 )-(4) bek.],
tételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zá1j a ki, annak legkorábbi idő­ j) emberkere skedelem súlyosabban minősülő esete [ 192. § (6) bek. J,
pontját legalább huszonöt, legfelj ebb negyven évben állapítj a meg. A feltételes k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § ( l ) bek.],
sza�adságra bocsátás legkorábbi időpontj át években kell meghatározni. l) rombolás súlyosabban minősülö esete [257. § ( 2 ) bek.],
m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete [284. § (4) bek.],
(2 ) Eletfogytig tmió szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama leg­
alább tizenöt év. n) terrorcselekmény [3 14. § ( l ) bek.],
o) j ám1ű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bek.],

� : � �
Az let ogyt g artó szabadságvesztés kiszabása sem j elenti feltétlenül azt, hogy az
p ) közveszély okozása súlyosabban minősülő esete [322. § ( 3 ) bek.],
.
elkov �to halalmg
- nem szabadulhat a büntetés-végrehajtási intézetbőL A bíróságnak q) zendülés súlyosabban minősülö esete [442. § (4) bek.],
_ . r) elölj áró vagy szolgálati közeg elleni eröszak súlyosabban minösülö esete
ugyams eletfogytlg tartó szabadságvesztés kiszabása esetén is meg kell határoznia
[445. § ( 5 ) bek.],
ítéletében, hogy az elítélt bocsátható-e feltételes szabadságra, és ha igen, mi lehet
 1 08 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
.. :··· ,:'··. ··--:...�
..:.=.. ....:.:..:
:.::::..:. �
::..:..::: ����-=:
amikor a feltételes szabadság félbeszakítását eredményező szabadságvesztés-bünte­
tésböJ feltételes szabadságra bocsájtj ák, vagy ha erre nincs lehetőség, amikor a sza­
badságvesztés-büntetés végrehajtása befej eződik.
Az életjógytig tartó szabadságvesztés
4 1 . § ( l ) É letfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűn­
cselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 8 1 . § (4)
bekezdése és a 90. § ( 2 ) bekezdése alapján kiszabható életfogytig tmió szab�d�
ságvesztésre is vonatkozik.
(2) Az életfogytig tmió szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.
A kiemeit tárgyi súlyú bűncselekményekre a törvény fenntartj a az életfogytig tartó
szabadságvesztést, me ly a hatályos büntetöjogban a legsúlyosabb büntetést j elenti.
Kiszabását illetően korlát ugyanakkor, hogy csak olyan elkövetővel szemben szab­
ható ki, aki az elkövetéskor 20. életévét betöltötte. A bűncselekmény és az elkövetők
fokozott társadalomra Veszélyessége miatt az életfogytig tartó szabadságvesztést
fegyház fokozatban kell végrehajtani. 3/20 1 5 . számú BJE határozatban a Kúria úgy
foglalt állást, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadsáara
bocsátás kizárásának lehetősége az alkotmányos jogrend része, amelynek- törvé yi � szabadságra bocsátás lehetöségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja
elöfeltételek megvalósulása esetén tö1iénő - bírósági alkalmazását nemzetközi szer­
ződés nem tiltj a. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés ( TÉ SZ) kiszabá­
sának kialakult ítélkezési gyakorlatától eitérésre a hatályos jogszabályok, az EJEB
esetjoga és alkotmánybírósági döntés nem adnak okot.
Feltét�les szabadságra bocsátás az életfogytig tartú szabadságvesztésbál
42 . § Eletfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében
meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a fel­
tételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
43 . § ( l ) Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a fel­
tételes szabadság ra bocsátás lehetőségé t nem zárj a ki, annak leakorábbi idő-
�
. .
poníJ at legalább huszonöt, legfelj ebb negyven évben állapítja meg. A feltételes
sza�adságra bocsátás legkorábbi időpontj át években kell meghatározni.
(2) Eletfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama leg­
alább tizenöt év.
� : � �
Az let ogyt g mió szabadságvesztés kiszabása sem jelenti feltétlenül azt, hogy az
. q) zendülés súlyosabban minősülö esete [442. § (4) bek.],
elkov �to halalmg
. nem szabadulhat a büntetés-végrehajtási intézetbőL A bíróságnak
. .
ugyams eletfogyt1g tartó szabadságvesztés kiszabása esetén is meg kell határoznia
ítéletében, hogy az elítélt bocsátható-e feltételes szabadságra, és ha igen, mi lehet
Büntetések
e1mek legkorábbi időpontj a. Amennyiben az elítélt feltételes szabadságra bocsátható,
megvan a lehetősége, hogy annak legkorábbi időpontját követően elhagyhassa a bün­
tetés-végrehajtási intézetet. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpont­
jának alsó és felső határát is a törvény állapítja meg, 25, illetve 40 évben. Ezen kor­
látok között a bíróság mérlegeléssel határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját. Mindez azt jelenti tehát, hogy azon elítéltek esetében, akik
feltételes szabadságra bocsáthatók, legkorábban 25 év eltelte után, de legkésöbb 40
év múlva vizsgálni kell a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A feltételes
szabadságra bocsátás tehát nem automatizmus. Az elítéltnek nem a fehételes sza­
badságra bocsátásra van j oga az ítéletben meghatározott idő elteltével, hanem arra,
hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetöségét megvizsgálj ák Ezt a vizsgálatot
a büntetés-végrehajtási bíró végzi, elj árásának szabályait pedig a büntetés-végrehaj­
tási jogszabályok tartalmazzák. Azon elítéltek esetén, akiknél bár megvan a lehe­
tőség, de mégsem bocsátanak feltételes szabadságra, illetve akik a törvény rendel­
kezése folytán eleve nem bocsáthatók feltételes szabadságra, ténylegesen életfogytig
tart a szabadságvesztés.
44. § ( I ) É letfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes
ki:
a) népirtás [ 1 42. § ( l ) bek.] ,
b) emberiesség elleni bűncselekmény [ 1 43 . § (l ) bek.],
c) apartheid [ 1 44. § ( l ) és ( 3 ) bek.],
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minösülö esete [ 1 48. § ( 2 ) bek.] ,
e) védett személyek elleni erőszak [ 1 49. § ( 1 )-(2 ) bek.],
. nemzetközi szerzödés által tiltott fegyver alkalmazása [ 1 55 . § ( l ) bek.],
f)
g) egyéb háborús bűntett ( 1 5 8. §),
h) emberölés súlyosabban minösülő esete [ 1 60. § (2) bek.],
i) emberrablás súlyosabban minösülö esete [ 1 90. § ( 3 )-(4 ) bek.],
j) emberkereskedelem súlyosabban minösülö esete [ 1 92. § (6) bek.],
k) alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § ( l ) bek.],
O rombolás súlyosabban minősülő esete [257. § ( 2 ) bek.] ,
m ) fogolyzendülés súlyosabban minösülö esete [284. § (4) bele],
n) terrorcselekmény [3 14. § ( l ) bek.],
o) j ármű hatalomba kerítése súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bek.],
p) közveszély okozása súlyosabban minősülö esete [322 . § ( 3 ) bek.],
1) elölj áró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülö esete
[445. § (5) bek.],
1 1o A BÜNTETÓJOGI JOGKÓVETKEZMÉNYEK
ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zámi, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az (l) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt, az elítélt halála előtt csak
akkor hagyhatja el a büntetés-végrehajtási intézetet, ha kegyelemben részesül. A fel­
tételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásakor tehát a szabadságvesztés
ténylegesen életfogytig tart. Az Alaptörvény kifejezetten tartalmazza a tényleges
életfogytig tartó szabadságvesztést Szabadság és felelősség fejezetének IV. cikk
( 2 ) bekezdése szerint: "Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos,
erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. "
A törvény tételesen meghatározza, melyek azok a bűncselekmények, amelyek
esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárható. Ezek kiemelkedő tárgyi
súlyú bűncselekmények, melyek többnyire halálos eredménnyel járnak. Ezekben az
esetekben a bíróság mérlegelésén múlik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás le­
hetőségét kizárj a-e. A törvény ugyanakkor meghatározza azt a két esetet is, amikor
a bíróságnak ki kell zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Amennyiben
az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, vagy bűnszervezetben követett el olyan
bűncselekményt, amely miatt kizárható a feltételes szabadságra bocsátás, nincs helye
mérlegelésnek, a bíróságnak ki kell zárnia a feltételes szabadságra bocsátás lehető­
ségét.
Megjegyzést érdemel, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban:
Bíróság) N agykamarája 20 1 3 . július 9-én meghozott ítéletében megállapította az Eu­
rópai Emberi Jogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 3 . cikkének, azaz
a kínzás tilalmának megsértését az ún. Villter és társai 1' The Ullited Kingdom ügyben
(Application nos. 66069/09, 1 30/1 O and 3896/l 0), mivel a kérelmezök ügyében tény­
leges életfogytig tartó szabadságvesztés került kiszabásra, szabadon bocsátásukra
pedig csak több, szigorú feltétel együttes fennállása esetében, lényegében egészség­
ügyi, humanitárius megfontolások alapján lett volna mód. Ezt a belső jogi szabá­
lyozást a Bíróság nem találta a 3 . cikkel összhangban lévőnek.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés kérdésével a Bíróság több magyar vonatko­
zású ügyben is foglalkozott, ezek közűl itt röviden a Magyar László 1,: Hungary ügyben
20 1 4. május 20-án kihirdetett ítéletet ismertetjük (Application no. 73593/20). Magyar
Lászlót a magyar bíróságak tényleges életfogytig tartó szabads�gvesztésre ítélték. Sza­
badulására tehát csak köztársasági elnöki kegyelem útj án lett volna lehetőség. Az
ügyben a Bíróság a következő főbb megállapításokat tette. A Szerződö Á llamoknakjo­
gukban áll felnőtt elkövetökkel szemben, az olyan különös súlyos bűncselekmények
esetében, mint a minösített emberölés, életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni.
Büntetések 1 1 1
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3 . cikkének megsértése fel sem merül, ha a jog­
szabályokban és a gyakorlatban is biztosított a feltételes szabadságra bocsátás vizs­
gálatának lehetősége. Ezen eljárásban a Bíróság szerint azt kell vizsgálni, hogy az el­
ítélt esetében bekövetkeztek-e olyan jelentős változások, és tett-e olyan lépéseket
a rehabilitáció felé, amely változások alapján a további fogva tartásának legitim bün­
tetési célja nem igazolható. A magyar szabályozással kapcsolatban a Bíróság abban
látta a problémát, hogy nem lehet tudni, milyen kritériumok alapján dönt a kegyelem
kérdésében a köztársasági elnök. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ezért megállapí­
totta az ügyben az Egyezmény 3 . cikkének megsértését. Hangsúlyozta tÍgyanakkor,
hogy ez egyrészt nem jelenti a szabadon bocsátás azonnali lehetöségét az elítéltek
számára, másrészt, hogy a jelen ügy egy rendszerszintű problémát mutat, amely jog­
alkotási úton való rendezést kíván meg. Ennek hatására az Országgyűlés a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tatió szabadságvesztésre ítélt
esetében hivatalból kegyelmi elj árás ( kötelező kegyelmi elj árás) lefolytatását írta
elő, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött. Az elj árás részletes
szabályait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysér­
tési elzárás végrehajtásáról szóló 20 1 3 . évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv. )
461 A. - 46/H. §-ai tartalmazzák.
A Btk. 45. § ( l )-( 6) bekezdésében foglalt rendelkezések azt az esetkört rendezik,
amikor életfogytig tartó szabadságvesztés találkozik határozott ideig tartó szabad­
ságvesztésset É letfogytig tartó szabadságvesztés mellett határozott ideig tartó sza­
badságvesztést nem lehet végrehajtani, így a határozott ideig tartó büntetés hatását
csak azzal lehet kifejezésre juttatni, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésből
való feltételes szabadságra bocsátás idejét haJasztja el a bíróság. Az elhalasztás idő­
tartamát az határozza meg, hogy azt a bűncselekményt, amely miatt a határozott ideig
tartó szabadságvesztés kiszabása tötiént, mikor ( az életfogytig taiió szabadságvesz­
tésre ítélése előtt, az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt, vagy az
életfogytig tartó szabadságvesztésből tötiénö feltételes szabadságra bocsátása alatt)
követte el az elítélt. A törvény öt esetet különböztet meg attól függöen, hogy mikor
történt a bűncselekmény elkövetése, illetve a határozott ideig tartó szabadságvesz­
tésre ítélés.
45 . § ( 7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten élet­
fogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabad­
ságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó
szabadságvesztés nem hajtható végre.
A törvény itt azt az esetet szabályozza, amikor két életfogytig tartó szabadságvesztés
találkozik egymással. Ha az e !ítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő
 11 o
. -...--_:_..:.:::.
...
A BÜNTETÖJOGI J OGKÖ VETKEZMÉNYEK
.. ..:...:.:
..-} ..:.:.:..:.
: =�-----
�- .""4•', .� - . .-
ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal követik el.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetöségét ki kell zárni, ha az elkövetö
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az ( l ) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt, az elítélt halála előtt csak
akkor hagyhatj a el a büntetés-végrehajtási intézetet, ha kegyelemben részesül. A fel­
tételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásakor tehát a szabadságvesztés
ténylegesen életfogytig tart. Az Alaptörvény kifej ezetten tartalmazza a tényleges
életfogytig tartó szabadságvesztést Szabadság és felelősség fej ezetének IV. cikk
( 2 ) bekezdése szerint: "Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos,
erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki."
A törvény tételesen meghatározza, melyek azok a bűncselekmények, amelyek
esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárható. Ezek kiemelkedő tárgyi
súlyú bűncselekmények, melyek többnyire halálos eredménnyel j árnak. Ezekben az
esetekben a bíróság mérlegelésén múlik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás le­
hetöségét kizárja-e. A törvény ugyanakkor meghatározza azt a két esetet is, amikor
a bíróságnak ki kell zámi a feltételes szabadságra bocsátás lehetöségét. Amennyiben
az elkövetö erőszakos többszörös visszaeső, vagy bűnszervezetben követett el olyan
bűncselekményt, amely miatt kizárható a feltételes szabadságra bocsátás, nincs helye
mérlegelésnek, a bíróságnak ki kell zárnia a feltételes szabadságra bocsátás lehetö­
ségét.
Megjegyzést érdemel, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság (a továbbiakban:
Bíróság) Nagykamarája 201 3 . július 9-én meghozott ítéletében megállapította az Eu­
rópai Emberi Jogi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 3 . cikkének, azaz
a kínzás tilalmának megsértését az ún. Vinter és tá r sa i 1< 17ze United Kingdom ügyben
(Application nos. 66069/09, 1 30/1 0 and 389611 0), mivel a kérelmezök ügyében tény­
leges életfogytig tartó szabadságvesztés került kiszabásra, szabadon bocsátásukra
pedig csak több, szigorú feltétel együttes fennállása esetében, lényegében egészség­
ügyi, humanitárius megfontolások alapján lett volna mód. Ezt a belső jogi szabá­
lyozást a Bíróság nem találta a 3 . cikkel összhangban lévőnek.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés kérdésével a Bíróság több magyar vonatko­
zású ügyben is foglalkozott, ezek közül itt röviden a Magyar László 11. Hungary ügyben
20 1 4. május 20-án kihirdetett ítéletet ismertetjük ( Application no. 73593/20). Magyar
Lászlót a magyar bíróságak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. Sza­
badulására tehát csak köztársasági elnöki kegyelem útj án lett volna lehetőség. Az
ügyben a Bíróság a következő főbb megállapításokat tette. A Szerzödö Á llamoknakjo­
gukban áll felnőtt elkövetökkel szemben, az olyan különös súlyos bűncselekmények
esetében, mint a minösített emberölés, életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabni.
Büntetések l 1 1 1
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3 . cikkének megsértése fel sem merül, ha a jog­
szabályokban és a gyakorlatban is biztosított a feltételes szabadságra bocsátás vizs­
gálatának lehetösége. Ezen eljárásban a Bíróság szerint azt kell vizsgálni, hogy az el­
ítélt esetében bekövetkeztek-e olyan jelentös változások, és tett-e olyan lépéseket
a rehabilitáció felé, amely változások alapján a további fogva tattásának legitim bün­
tetési célja nem igazolható. A magyar szabályozással kapcsolatban a Bíróság abban
látta a problémát, hogy nem lehet tudni , milyen kritériumok alapján dönt a kegyelem
kérdésében a köztársasági elnök. Az Európai Emberi Jogi Bíróság ezért megállapí­
totta az ügyben az Egyezmény 3. cikkének megsértését. Hangsúlyozta Úgyanakkor,
hogy ez egyrészt nem jelenti a szabadon bocsátás azonnali lehetöségét az elítéltek
számára, másrészt, hogy a j elen ügy egy rendszerszintű problémát mutat, amely jog­
alkotási úton való rendezést kíván meg. Ennek hatására az Országgyűlés a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt
esetében hivatalból kegyelmi elj árás ( kötelező kegyelmi eljárás) lefolytatását írta
elő, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött. Az eljárás részletes
szabályait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysér­
tési elzárás végrehajtásáról szóló 20 1 3 . évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.)
46/ A. - 46/H. §-ai tartalmazzák.
A Btk. 45. § (l )-( 6 ) bekezdésében foglalt rendelkezések azt az esetkört rendezik,
amikor életfogytig tartó szabadságvesztés találkozik határozott ideig tartó szabad­
ságvesztéssel. É letfogytig tartó szabadságvesztés mellett határozott ideig tartó sza­
badságvesztést nem lehet végrehajtani, így a határozott ideig tartó büntetés hatását
csak azzal lehet kifejezésre juttatni, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésből
való feltételes szabadságra bocsátás idej ét haJasztja el a bíróság. Az elhalasztás idő­
tartamát az határozza meg, hogy azt a bűncselekményt, amely miatt a határozott ideig
tartó szabadságvesztés kiszabása történt, mikor (az életfogytig tartó szabadságvesz­
tésre ítélése előtt, az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt, vagy az
életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátása alatt)
követte el az elítélt. A törvény öt esetet különböztet meg attól ftiggöen, hogy mikor
történt a bűncselekmény elkövetése, illetve a határozott ideig tatió szabadságvesz­
tésre ítélés.
45. § ( 7 ) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten élet­
fogytig tatió szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tatió szabad­
ságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó
szabadságvesztés nem hajtható végre.
A törvény itt azt az esetet szabályozza, amikor két életfogytig tartó szabadságvesztés
találkozik egymással. Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő
1 12 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
feltételes szabadságra bocsátása alatt elkövetett bűncselekmény miatt ismételten élet­
fogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, akkor a bíróság a feltételes szabadságot meg­
szünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizátja. A törvény kizátj a
a feltételes szabadságra bocsátás lehetöségét akkor is, h a az elítéltet az életfogytig
tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt ismételten
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.
b) Az elzárás
Az elzárás a második legsúlyosabb büntetés, amely szintén az elítélt személyi sza­
badságát vonja el, igaz, lényegesen rövidebb időtartamra, mint a szabadságvesztés .
4 6 . § ( l ) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tar­
tama öt, leghosszabb tartama kilencven nap.
(2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
Az elzárás főként azokkal az elkövetőkkel szemben alkalmazható, akikkel szemben
szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés ki­
szabása célszerűtlen. Az elzárás tartama öt naptól kilencven napig terjed. Végrehaj ­
tási helye a szabadságvesztéshez hasonlóan büntetés-végrehajtási intézet.
c) A közérdekü munka
47. § ( l ) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legki­
sebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra.
( 2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente
legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nél­
kül végzi.
( 3 ) A bíróság ítéletében a közérdekű munka j ellegéről rendelkezik.
(4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni.
Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet - figyelemmel egész­
ségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
A közérdekü munka a hannaclik legsúlyosabb büntetés, me ly önállóan és más bün­
tetés mellett is kiszabható. Szabadságvesztés és kiutasítás mellett nem szabható ki
közérdekű munka. A közérdekű munka büntetés jellege abban áll, hogy az elítéltnek
szabadidejében, díjazás nélkül kell a számára meghatározott munkát elvégeznie.
Büntetések
A közérdelm munkának az a célja, hogy az elítélt az elkövetett bünét a köz javára
végzett munkával jóvátegye. Közérdekű munkát még mindig kis százalékban
szabnak ki a bíróságok, bár a statisztikai adatok alapján lassú emelkedés megfigyel­
hetö.
Az elvégzendő munka jellegét (például könnyű fizikai munka) az ítéletben kell
meghatározni. Ennek során az elkövető képzettségi, egészségi állapotára figye­
lemmel kell lennie a bíróságnak. Az elvégzendő konkrét munkát a büntetés-végre­
hajtási bíró határozza meg.
A közérdekü munka tartamát órákban határozzák meg, mely legaÍ ább 48, leg­
feljebb 3 1 2 óra lehet.
48. § ( l ) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el,
a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átvál­
toztatni.
( 2 ) A közérdekü munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-végrehajtási inté­
zetben, fogház foko.zatban kell végrehajtani.
(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb
is lehet.
49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény
miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést
még nem hajtották végre, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét sza­
badságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egy­
napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű
munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.
A közérdekü munka nem kényszennunka, és az elítélt személyi szabadsága nem kor­
látozható. A közérdekű munka elvégzését azzal biztosítja a törvény, hogy ha az elítélt
a munkát önhibájából nem végzi el, a büntetés hátralevő részét szabadságvesztésre kell
átváltoztatni, melynek végrehajtási fokozata fogház. Ilyenkor a szabadságvesztés
három hónapnál rövidebb is lehet. Az átváltoztatás szabályait a B v. tv. tatialmazza. Az
átváltoztatás nem a büntetés nemét, hanem csak a végrehajtási szabályokat változ­
tatja meg. Az átváltoztatott szabadságvesztés tehát nem azonos a szabadságvesztésre
ítéléssel, így nem is kapcsolódnak hozzá azok a következmények, mint a szabad­
ságvesztésre ítéléshez. Ennek több szempontból, így például az elévülés, az össz­
büntetésbe foglalás, mentesülés szempontjából is jelentősége van.
A közérdekű munka végrehajtását nehezíti, ha az elkövetővel szemben utóbb
végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki. Ezé1i a törvény úgy rendelkezik, hogy
ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt vég­
rehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem
1 i2 A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
feltételes szabadságra bocsátása alatt elkövetett búncselekmény miatt ismételten élet­
fogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, akkor a bíróság a feltételes szabadságot meg­
szünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizá1j a. A törvény kizárja
a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét akkor is, ha az elítéltet az életfogytig
tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett büncselekmény miatt ismételten
életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.
b) Az elzárás
Az elzárás a második legsúlyosabb büntetés, amely szintén az elítélt személyi sza­
badságát vonja el, igaz, lényegesen rövidebb időta11amra, mint a szabadságvesztés.
46. § ( l ) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tar­
tama öt, leghosszabb tartama kilencven nap.
( 2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.
Az elzárás főként azokkal az elkövetőkkel szemben alkalmazható, akikkel szemben
szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés ki­
szabása célszerütlen. Az elzárás tartama öt naptól kilencven napig terjed. Végrehaj­
tási helye a szabadságvesztéshez hasonlóan büntetés-végrehajtási intézet.
c) A közérdekü m unka
47. � (l ) A közérdeh--ü munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legki­
sebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mé11éke háromszáztizenkettő óra.
(2) A közérdekü munkát az elítélt, ha törvény eltérő en nem rendelkezik, hetente
legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nél­
kül végzi.
( 3 ) A bíróság ítéletében a közérdekü munka jellegéről rendelkezik.
(4) A közérdekü munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát elvégezni.
Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhetö, amelyet - figyelemmel egész­
ségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.
A közérdekü munka a hannactik legsúlyosabb büntetés, me ly önállóan és más bün­
tetés mellett is kiszabható. Szabadságvesztés és kiutasítás mellett nem szabható ki
közérdekü munka. A közérdekü munka büntetés jellege abban áll, hogy az elítéltnek
szabadidejében, díjazás nélkül kell a számára meghatározott munkát elvégeznie.
A közérdekü munkának az a célja, hogy az elítélt az elkövetett bünét a közjavára
végzett munkával jóvátegye. Közérdekü munkát még mindig kis százalékban
szabnak ki a bíróságok, bár a statisztikai adatok alapján lassú emelkedés megfigyel­
hetö.
Az elvégzendő munka jellegét (például könnyü fizikai munka) az ítéletben kell
meghatározni. Ennek során az elkövető képzettségi, egészségi állapotára figye­
lelmnel kell lennie a bíróságnak. Az elvégzendő konkrét munkát a büntetés-végre-
hajtási bíró határozza meg.
.
A közérdekü munka tm1amát órákban határozzák meg, mely legalább 48, leg­
feljebb 3 1 2 óra lehet.
48. § (l ) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el,
a közérdekü munkát vagy annak hátralévö részét szabadságvesztésre kell átvál­
toztatni.
(2) A közérdekü munka helyébe lépö szabadságvesztést büntetés-végrehajtási inté­
zetben, fogház fokozatban kell végrehajtani.
( 3 ) A közérdekü munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb
is lehet.
49. § Ha az elítéltet a közérdekü munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény
miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekü munka büntetést
még nem hajtották végre, a közérdekü munkát vagy annak hátralévö részét sza­
badságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekü munkának egy­
napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekü
munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.
A közérdekü munka nem kényszennunka, és az elítélt személy i szabadsága nem kor­
látozható. A közérdeh.ií munka elvégzését azzal biztosí�ja a törvény, hogy ha az elítélt
a munkát önhibájából nem végzi el, a büntetés hátralevő részét szabadságvesztésre kell
átváltoztatni, melynek végrehajtási fokozata fogház. Ilyenkor a szabadságvesztés
három hónapnál rövidebb is lehet. Az átváltoztatás szabályait a B v. tv. tartalmazza. Az
átváltoztatás nem a büntetés nemét, hanem csak a végrehajtási szabályokat változ­
tatja meg. Az átváltoztatott szabadságvesztés tehát nem azonos a szabadságvesztésre
ítéléssel, így nem is kapcsolódnak hozzá azok a következmények, mint a szabad­
ságvesztésre ítéléshez. Ennek több szempontból, így például az elévülés, az össz­
büntetésbe foglalás, mentesülés szempontjából is jelentősége van.
A közérdekü munka végrehajtását nehezíti, ha az elkövetővel szemben utóbb
végrehajtandó szabadságvesztést szabnak ki. Ezé11 a törvény úgy rendelkezik, hogy
ha az elitéltet a közérdekü munkára ítélés után elkövetett bűncselekmény miatt vég­
rehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a közérdekű munka büntetést még nem
 -�----- -���----
1 14 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
hajtották végre, a közérdekli munkát, illetve annak hátralévő részét szabadságvesz­
tésre kell átváltoztatni.
d) A pénzbüntetés
50. § ( l ) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselek­
mény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát,
és - az elkövető vagyoni, j övedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez
mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig
tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyana van, pénz­
büntetésre is kell ítélni.
( 3 ) A pénzbüntetés legkisebb mé1iéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáz­
negyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer
forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel ­
rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi
részletekben fizetheti meg.
A pénzbüntetés a negyedik legsúlyosabb büntetés, melyet a törvény vagy altema­
tívan, vagy bizonyos bűncselekmények esetén kizárólagosan rendel kiszabni.
Gyakran alkalmazott büntetési nem, mely önállóan és más büntetés mellett is ki­
szabható. Kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés.
A magyar büntetőjog az ún. napi tételes rendszert követi, ami azt jelenti, hogy
a pénzbüntetés kiszabása két lépcsőben történik. Elsőként a bűncselekmény súlyához
igazodva a napi tételek számát kell meghatároznia a bíróságnak, majd az elkövető jö­
vedelmi, vagyoni viszonyaihoz és életviteléhez mé1ien az egy napi tételnek megfe­
lelő összeget. Ezen két szám szorzataként számolható ki a kiszabott pénzbüntetés
tényleges mértéke. A napi tételek száma 30-tól 540-ig terjedhet, míg az egy napi té­
telnek megfelelő összeg 1 000 és 500 OOO forint között változhat. Ennek megfele­
lően a pénzbüntetés minimuma 30 OOO forint, maximuma 270 OOO OOO forint.
Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó
szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyana van, pénzbünte­
tésre is kell ítélni. A jövedelem vagy vagyon megfelelőségének vizsgálatakor az el­
követőt terhelő törvényes tmiási kötelezettségeket és a minimális létfenntartási kö­
telezettségeket figyelembe kell vennie a bíróságnak.
A pénzbüntetés megfizetésére részletfizetés kérhető, melynek maximális ideje
két év lehet.
----...-...-�---�-�-
Büntetések 1 15
5 1 . § ( l ) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés en­
gedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést
vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy
a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyé­
be lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az
irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fog­
ház fokozatban kell végrehajtani.
( 3 ) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is
lehet.
A részletfizetés, illetve a pénzbüntetés megfizetésének elmulasztása súlyos követ­
kezményt von maga után, mivel a pénzbüntetés meg nem fizetett részét szabadság­
vesztésre kell átváltoztatni. Ahogy a közérdekű munka esetén, úgy itt is fogház a sza­
badságvesztés végrehajtási fokozata. Ez alól kivételt képez, ha a pénzbüntetést
szabadságvesztés mellett szabták ki, ilyenkor ugyanis a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés végrehajtási fokozata a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához
igazodik. A pénzbüntetés átváltoztatása esetén a szabadságvesztés három hónapnál
rövidebb is lehet. Az átváltoztatás szabályait a Bv. tv. tartalmazza. Az átváltoztatott
szabadságvesztésről a közérdekű munka kapcsán írtak itt is megfelelően irányadók
e) A foglalkozástól eltiltás
52. § ( 1 ) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el,
vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Az (l ) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselek­
mény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de ren­
delkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel,
amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.
( 3 ) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője,
ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevé­
kenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
1 14 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
hajtották végre, a közérdekű munkát, illetve annak hátralévö részét szabadságvesz­
tésre kell átváltoztatni.
d) A pénzbüntetés
SO. § ( l ) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselek­
mény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát,
és - az elkövetö vagyoni, j övedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez
mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.
(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig
tmió szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelö jövedelme vagy vagyona van, pénz­
büntetésre is kell ítélni.
(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáz­
negyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer
forintban kell meghatározni.
(4) A bíróság ítéletében - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel ­
rendelkezhet úgy, hogy az elkövetö a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi
részletekben fizetheti meg.
A pénzbüntetés a negyedik legsúlyosabb bűntetés, melyet a törvény vagy altema­
tívan, vagy bizonyos bűncselekmények esetén kizárólagosan rendel kiszabni.
Gyakran alkalmazott büntetési nem, mely önállóan és más büntetés mellett is ki­
szabható. Kiutasítás mellett nem szabható ki pénzbüntetés.
A magyar büntetőjog az ún. napi tételes rendszeli követi, ami azt jelenti, hogy
a pénzbűntetés kiszabása két lépcsőben történik. Elsőként a bűncselekmény súlyához
igazodva a napi tételek számát kell meghatároznia a bíróságnak, majd az elkövetö jö­
vedelmi, vagyoni viszonyaihoz és életviteléhez mérten az egy napi tételnek megfe­
lelő összeget. Ezen két szám szorzataként számolható ki a kiszabott pénzbüntetés
tényleges mértéke. A napi tételek száma 30-tól 540-ig terjedhet, míg az egy napi té­
telnek megfelelő összeg l OOO és 500 OOO forint között változhat. Ennek megfele­
löen a pénzbüntetés minimuma 30 OOO forint, maximuma 270 OOO OOO forint.
Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tmió
szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbünte­
tésre is kell ítélni. A jövedelem vagy vagyon megfelelőségének vizsgálatakor az el­
követőt terhelő törvényes tartási kötelezettségeket és a minimális létfenntartási kö­
telezettségeket figyelembe kell vennie a bíróságnak.
A pénzbüntetés megfizetésére részletfizetés kérhető, melynek maximális ideje
két év lehet.
Büntetések
----
l
t-
· -
1 15
---,.', ·
5 l . § ( l ) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés en­
gedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést
vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
( 2 ) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy
a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyé­
be lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az
irányadó. Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépö szabadságvesztést fog­
ház fokozatban kell végrehajtani. .
( 3 ) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál rövidebb is
lehet.
A részletfizetés, illetve a pénzbüntetés megfizetésének elmulasztása súlyos követ­
kezményt von maga után, mivel a pénzbüntetés meg nem fizetett részét szabadság­
vesztésre kell átváltoztatni. Ahogy a közérdekű munka esetén, úgy itt is fogház a sza­
badságvesztés végrehajtási fokozata. Ez alól kivételt képez, ha a pénzbüntetést
szabadságvesztés mellett szabták ki, ilyenkor ugyanis a pénzbüntetés helyébe lépő
szabadságvesztés végrehajtási fokozata a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához
igazodik. A pénzbüntetés átváltoztatása esetén a szabadságvesztés három hónapnál
rövidebb is lehet. Az átváltoztatás szabályait a Bv. tv. tartalmazza. Az átváltoztatott
szabadságvesztésről a közérdekű munka kapcsán írtak itt is megfelelően irányadók
e) A foglalkozástól eltiltás
52. § ( l ) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el,
vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Az ( l ) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselek­
mény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de ren­
delkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel,
amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.
( 3 ) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetöje,
ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
követte el, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevé­
kenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel
egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
1 16 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
54. § Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető
a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagj a vagy egyszemélyi
vezetője,
b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja,
c) egyéni cég tagja,
d) egyéni vállalkozó vagy
e) a civil szervezetnek a civil szervezetekröl szóló törvényben meghatározott ve­
zető tisztségviselöje.
A foglalkozástól eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. Kiszabása
minden esetben a bíróság mérlegelésétől függ. A törvény nem határozza meg a fog­
lalkozás fogalmát, azt azonban rögzíti, hogy a foglalkozástól eltiltás szempontjából
milyen egyéb tevékenységeket kell foglalkozásnak tekinteni. Az 54. § értelmében
például a kft. ügyvezetése is foglalkozás. Sőt, foglalkozástól eltiltás azzal szemben
is kiszabható, aki a szald<épesítéshez kötött tevékenységet nem foglalkozásaként
gyakorolja. A foglalkozástól eltiltásnak három esetköre van. Foglalkozástól eltilt­
ható, aki szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi
el a bűncselekményt (például gondatlan diagnosztikai tévedést elkövető orvos).
Ebben az esetben tehát szándékos és gondatlan bűncselekmények is szóba jöhetnek.
Foglalkozástól eltiltható az is, aki foglalkozása felhasználásával szándékosan
követ el bűncselekményt Ebben az esetben a foglalkozás, pontosabban a munkakör
által teremtett alkalom tudatos kihasználásáról van szó (például pénztáros sikkasz­
tást követ el).
Végül, a tizennyolc éven aluliak védelme érdekében minden olyan foglalkozástól
eltiltható a tizennyolc éven aluli személy sérelmére a nemi élet szabadsága és a nemi
erkölcs elleni bűncselekményt elkövető, aki foglalkozásánál fogva tizennyolc éven
aluli személyekkel kerülne fi.iggelmi kapcsolatba.
5 3 . § ( l ) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
( 2 ) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tar­
tama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására
alkalmatlan vagy arra méltatlan.
( 3 ) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha
a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem
számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg
kivonj a magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot
nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás
tartamába be kell számítani.
Büntetések
(4) A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti,
ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá,
vagy - ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták - érdemessé vált. Ez utóbbi
esetben sem mentesíthetö az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A bíróság vagy határozott időre, vagy végleges hatállyal tilthatj a d az elkövetőt a fog­
lalkozástóL A határozott időre szóló eltiltás egytől tíz évig te1jedhet. Végleges hatályú
eltiltásra csak akkor van lehetőség, ha az elkövetö a foglalkozás gyako�lására alkal­
matlan vagy méltatlan (erkölcsi alkalmatlanság). A végleges hatályú eltiltás nagyon
súlyos jogkövetkezmény, így tíz év eltelte után mentesítés kérhető a bíróságtóL
A bűncselekményt bűnszervezetben elkövetők esetében kizárt a mentesítés.
A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogeröre emelkedésével kezdődik.
Amennyiben a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a követ­
kezökre kell figyelemmel lenni. Mivel a szabadságvesztés végrehajtása alatt az
elítélt amúgy sem tudná foglalkozását gyakorolni, semmiféle többlethátrányt nem
jelentene számára a foglalkozástól eltiltás, ha annak időtartama a szabadságvesztés
végrehajtása alatt letelne. Ugyancsak ellenkezne a büntetési céllal, ha az elítélt nem
kezdené meg a szabadságvesztés végrehajtását, a foglalkozástól eltiltás pedig letel­
ne a szökése alatt. Ene figyelemmel rendelkezik úgy a törvény, hogy ha a foglalko­
zástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabj ák ki, annak tariamába nem számít bele
az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonj a magát
a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik
meg, a feltételes szabadságon töltött idöt a foglalkozástól eltiltás tariamába be kell
számítani.
f) A járművezetéstől eltiltás
A jánnűvezetéstől eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A j áimű­
vezetéstől eltiltás a foglalkozástól eltiltásból kivált és önállósodott büntetés. A jár­
művezetéstól eltiltásban rej lő jogkorlátozás a társadalom védelmét és a bűnismétlés
megelőzését is szolgálja.
55. § ( l ) A j árművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött jármüvezetés szabályainak megszegésével követi el
a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez jánnűvet használ.
1 16 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
5 4. s Ezen alcím alkalmazásában foglalkozásnak minösül az is, ha az elkövetö
a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagj a vagy egyszemélyi
vezetője,
b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelöbizottságának tagja,
c) egyéni cég tagj a,
d) egyéni vállalkozó vagy
e) a civil szet-vezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott ve­
zető tisztségviselője.
A foglalkozástól eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. Kiszabása
minden esetben a bíróság mérlegelésétöl függ. A töt-vény nem határozza meg a fog­
lalkozás fogalmát, azt azonban rögzíti, hogy a foglalkozástól eltiltás szempontjából
milyen egyéb tevékenységeket kell foglalkozásnak tekinteni. Az 5 4. § értelmében
például a kft. ügyvezetése is foglalkozás. Sőt, foglalkozástól eltiltás azzal szemben
is kiszabható, aki a szakképesítéshez kötött tevékenységet nem foglalkozásaként
gyakorolja. A foglalkozástól eltiltásnak három esetköre van. Foglalkozástól eltilt­
ható, aki szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi
el a bűncselekményt (például gondatlan diagnosztikai tévedést elkövető orvo s ) .
Ebben az esetben tehát szándékos é s gondatlan bűncselekmények is szóbajöhetnek.
Foglalkozástól eltiltható az is, aki foglalkozása felhasználásával szándékosan
követ el bűncselekményt Ebben az esetben a foglalkozás, pontosabban a munkakör
által teremtett alkalom tudatos kihasználásáról van szó (például pénztáros sikkasz­
tást követ el).
Végül, a tizennyolc éven aluliak védelme érdekében minden olyan foglalkozástól
eltiltható a tizennyolc éven aluli személy sérelmére a nemi élet szabadsága és a nemi
erkölcs elleni bűncselekményt elkövető, aki foglalkozásánál fogva tizennyolc éven
aluli személyekkel ke1ülne függelmi kapcsolatba.
5 3 . s ( l ) A foglalkozástól eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
( 2 ) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tar­
tama tíz év. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására
alkalmatlan vagy arra méltatlan.
( 3 ) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha
a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem
számít bele az az idö, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg
kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot
nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás
tartamába be kell számítani.
Büntetések l 1 17
( 4) A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti,
ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá,
vagy - ha az eltiltást méltatlanság miatt alkalmazták - érdemessé vált. Ez utóbbi
esetben sem mentesíthetö az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
A bíróság vagy határozott időre, vagy végleges hatállyal tilthatja el az elkövetöt a fog­
lalkozástóL A határozott időre szóló eltiltás egytöl tíz évig teJjedhet Vég leges hatályú
eltiltásra csak akkor van lehetőség, ha az elkövetö a foglalkozás gyakmJására alkal­
matlan vagy méltatlan (erkölcsi alkalmatlanság). A végleges hatályú eltiltás nagyon
súlyos j ogkövetkezmény, így tíz év eltelte után mentesítés kérhetö a bíróságtóL
A bűncselekményt bűnszet-vezetben eikövetök esetében kizárt a mentesítés.
A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik.
Amennyiben a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a követ­
kezökre kell figyelemmel lenni. Mivel a szabadságvesztés végrehajtása alatt az
elítélt amúgy sem tudná foglalkozását gyakorolni, semmiféle többlethátrányt nem
jelentene számára a foglalkozástól eltiltás, ha annak időtartama a szabadságvesztés
végrehajtása alatt letelne. Ugyancsak ellenkezne a büntetési céllal, ha az elítélt nem
kezdené meg a szabadságvesztés végrehajtását, a foglalkozástól eltiltás pedig letel­
ne a szökése alatt. Ene figyelemmel rendelkezik úgy a tö1-vény, hogy ha a foglalko­
zástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabj ák ki , annak tartamába nem számít bele
az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát
a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik
meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell
számítani.
f) A járművezetéstől eltiltás
A j ánnűvezetéstöl eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A jánnű­
vezetéstől eltiltás a foglalkozástól eltiltásból kivált és önállósodott büntetés. A jár­
művezetéstől eltiltásban rej lö jogkorlátozás a társadalom védelmét és a bűnismétlés
megelözését is szolgálja.
55. § ( l ) A j árművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el
a bűncselekményt, vagy
h) bűncselekmények elkövetéséhez j ánnűvet használ.
.
118 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
.. . .
( 2 ) A jánnűvezetéstől el kell tiltani azt, aki jánnűvezetés ittas állapotban vagy
jám1űvezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást ér­
demlő esetben a jánnüvezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellözhető.
( 3 ) Ajánnűvezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti)
és kategóriájú jánnüre is vonatkozhat.
A jánnűvezetéstöl eltiltás kiszabása fő szabályként a bíróság mérlegelésétől fligg.
Egyrészt azon elkövetökkel szemben szabható ki, akik engedélyhez kötött jánnűve­
zetés szabályainak megszegésével követik el a bűncselekményt Itt szándékos és
gondatlan bűncselekmények is szóba jöhetnek. A jánnűvezetés engedélyhez kötött
volta azért hangsúlyozandó, mert például a kerékpár vezetése nem engedélyhez kö­
tött, így ha valaki kerékpárral súlyos balesetet okoz is, nem szabható ki jánnűveze­
téstöl eltiltás. A bírói gyakorlat értelmében indokolt a jánnűvezetéstől eltiltás, ha az
elbírált köztekedési bűncselekmény eikövetési körülményeiből vagy az elkövető sze­
mélyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele
a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.
Nem indokolt viszont a jánnűvezetéstől eltiltás, ha a gondatlan jellegű vagy cseké­
lyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőj ének előélete, köztekedési viselkedése
egyébként kedvező. A büntetés kiszabásával kapcsolatos legfontosabb szempontokat
a 3 8 . BK vélemény tárgyalja.
Ajánnűvezetéstöl eltiltás másik esetköre, amikor az elkövető bűncselekmények
elkövetéséhez járművet használ. Ez esetben a játmüvezetéstől eltiltás az ún. mozgó
bűnözés elleni fellépést szolgálja és fogalmilag szándékos bűncselekményeket fel­
tételez. A "használ" fogalom alatt étiendő minden olyan magatartás, amely valamely
büncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bűncse­
lekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli.
A fent tárgyalt esetektől eltérően, a törvény kötelező jelleggel írja el a járműve­
zetéstől e!tiltást a jármüvezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban
bűncselekményt elkövetökkel szemben. A bódultságot kábítószer, más kábító hatású
anyag vagy gyógyszer is okozhatja. Ezekben az esetekben a j ármüvezetéstöl eltil­
tástól eltekinteni csak kivételesen lehet.
A büntetés egyéniesítését segíti az a rendelkezés, hogy a játművezetéstöl eltiltás
meghatározott fajtáj ú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú játműre is vo­
natkozhat. Például a hivatásos sofört, aki a munkaidej ében mindig j ózanul és fele­
lősségteljesen vezeti a kamiont, nem indokolt a kamionvezetéstől eltiltani, ha a sza­
badidejében ittasan vezette a család személygépkocsiját A rendszeresen italozó vagy
sorozatos, súlyos szabályszegő magatartást tanúsító elkövetőnél viszont irreális
annak feltételezése, hogy csupán bizonyos jánnűvek vezetése esetén jelent potenciá­
lis veszélyt a közlekedésre.
Büntetések l 1 19
56. s ( l ) A jánnűvezetéstöl eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
( 2 ) A jánnüvezetéstöl eltiltás tatiamába be kell számítani azt az időt amelynek
tartamára az elkövető vezetöi engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését
megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy
azt a hatóságnál leadta.
( 3 ) A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb taliama egy hónap, leghosszabb
tatiama tíz év. A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve
években és hónapokban kell meghatározni .
(4) A járművezetéstől eltiltás taliama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik.
Ha a járművezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába
nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, i lletve
amíg kivo�a magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes sza­
badságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a játművezetéstől
eltiltás tartamába be kell számítani.
( 5) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végle­
ges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltil­
tás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a jánnűvezetésre alkalmassá vált.
Ahogy a foglalkozástól eltiltás, úgy a játművezetéstöl eltiltás is határozott ideig tartó
vagy végleges hatályú lehet. A határozott ideig tartó eltiltús legrövidebb tartama egy
hónap, leghosszabb tatiama tíz év. Ebben a tág keretben a bíróság feladata az eltiltás
konkrét mértékének meghatározása, ahol az elkövetett cselekmény súlyát, a bűnösség
fokát, az elkövetés konkrét körülményeit, az elkövető személyes tulajdonságait és
közlekedési előéletét is gondosan mérlegelni kell. A bírói gyakorlat szerint hosszabb
időtartamú eltiltás szükséges annál az elkövetönél, aki ittasan súlyos eredményű bal­
esetet okoz, különösen ha egyébként is italozó természetű; aki a mások életét, testi
épségét bánni okból, de szándékosan veszélyezteti ; ha a tudatos közlekedési sza­
bályszegés kirívóan durva módon valósul meg; ha a korábban közlekedési bűncse­
lekmény miatt elítélt azonos vagy hasonló vonásokat mutató új abb búncselekményt
követ el; ha korábban már alkalmaztak vele szemben járművezetéstől eltiltást; ha az
eltiltás tmiama alatt vezet jánnűvet; ha az el követő személyiségében különösen fe­
lelőtlen, például a közlekedési bűncselekményhez segítségnyújtás elmulasztása vagy
cserbenhagyás is társul.
Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jám1üvezetésre alkalmatlan. Az alkalmat­
lanság lehet fizikai, és fakadhat az elkövetö egészségi állapotából, életkorából. Az al­
kalmatlanságra azonban az elkövető jelleméböl, közlekedési elöéletéből is vonható
következtetés, hiszen a többször súlyos közlekedési szabályszegést elkövető, sú­
lyosan ittas, a közlekedési szabályokat semmibe vevő elkövetővel szemben, akinek
 -
. _..,.. . •._
118 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMENYEK
_:__::_+-�_:_.:..::..:._:...
_ ...:..: :..:.
.:.... :_:_:_
...:..: .:.::..:=
:..:. =.:..:.-=-:
(2) A j árművezetéstől el kell tiltani azt, aki j árművezetés ittas állapotban vagy
jánnűvezetés bódult állapotban bűncselekményt követ eL Különös méltánylást ér­
demlő esetben a j árművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.
( 3 ) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti)
és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
A j ánnűvezetéstől eltiltás kiszabása fő szabályként a bíróság mérlegelésétől függ.
Egyrészt azon elkövetőkkel szemben szabható ki, akik engedélyhez kötöttjáiműve­
zetés szabályainak megszegésével követik el a bűncselekményt Itt szándékos és
gondatlan bűncselekmények is szóba jöhetnek. A járművezetés engedélyhez kötött
volta azé1t hangsúlyozandó, mert például a kerékpár vezetése nem engedélyhez kö­
tött, így ha valaki kerékpárral súlyos balesetet okoz is, nem szabható ki j árműveze­
téstől eltiltás. A bírói gyakorlat értelmében indokolt a j árművezetéstől eltiltás, ha az
elbírált köztekedési bűncselekmény eikövetési körülményeiből vagy az elkövető sze­
mélyiségéből ana kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele
a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét potenciálisan veszélyezteti.
Nem indokolt viszont a j ánnűvezetéstől eltiltás, ha a gondatlan j ellegű vagy cseké­
lyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetőjének előélete, köztekedési viselkedése
egyébként kedvező. A büntetés kiszabásával kapcsolatos legfontosabb szempontokat
a 3 8 . BK vélemény tárgyalja.
A j árművezetéstől eltiltás másik esetköre, amikor az elkövető bűncselekmények
elkövetéséhez járművet használ. Ez esetben a j ánnilvezetéstől eltiltás az ún. mozgó
bilnözés elleni fellépést szolgálja és fogalmilag szándékos bilncselekményeket fel­
tételez. A "használ" fogalom alatt értendő minden olyan magata1tás, amely valamely
hilncselekmény elkövetését, annak leplezését, az elkövető menekülését, a bilncse­
lekmény tárgyának őrzését, tárolását stb. felöleli.
A fent tárgyalt esetektől eltéröen, a törvény kötelező j elleggel írja el a j áiműve­
zetéstöl eltiltást a jánnilvezetés ittas állapotban vagy j árművezetés bódult állapotban
bilncselekményt elkövetőkkel szemben. A bódultságot kábítószer, más kábító hatású
anyag vagy gyógyszer is okozhatj a. Ezekben az esetekben a j ármilvezetéstől eltil­
tástól eltekinteni csak kivételesen lehet.
A büntetés egyéniesítését segíti az a rendelkezés, hogy a j árművezetéstől eltiltás
meghatározott fajtáj ú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vo­
natkozhat. Például a hivatásos sofőrt, aki a munkaidejében mindig j ózanul és fele­
lősségtelj esen vezeti a kamiont, nem indokolt a kamionvezetéstől eltiltani, ha a sza­
badidejében ittasan vezette a család személygépkocsiját A rendszeresen italozó vagy
sorozatos, súlyos szabályszegő magatartást tanúsító elkövetönél viszont irreális
annak feltételezése, hogy csupán bizonyos j ármilvek vezetése esetén jelent potenciá­
lis veszélyt a közlekedésre.
Büntetések l 1 i9
56. § ( l ) A játművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2 ) A j árművezetéstől eltiltás taltamába be kell számítani azt az időt, amelynek
tartamára az elkövetö vezetői engedélyét - a j ármilvezetéstől eltiltásra ítélését
megelőzően - a bűncselekménnyel összeftiggésben a helyszínen elvették, vagy
azt a hatóságnál leadta.
( 3 ) A határozott ideig tmtó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb
tmtama tíz év. A j ánnűvezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve
években és hónapokban kell meghatározni.
(4) Ajánnilvezetéstől eltiltás ta1tama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdödik.
Ha a jármilvezetéstől eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába
nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve
amíg kivonj a magát a szabadságvesztés végrehaj tása alól. Ha a feltételes sza­
badságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a j árművezetéstől
eltiltás tmtamába be kell számítani.
( 5 ) Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jánnilvezetésre alkalmatlan. A végle­
ges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltil­
tás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a jánnűvezetésre alkalmassá vált.
Ahogy a foglalkozástól eltiltás, úgy a járművezetéstől eltiltás is határozott ideig tartó
vagy végleges hatályú lehet. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy
hónap, leghosszabb tartama tíz év. Ebben a tág keretben a bíróság feladata az eltiltás
konkrét mértékének meghatározása, ahol az elkövetett cselekmény súlyát, a bűnösség
fokát, az elkövetés konkrét körülményeit, az elkövető személyes tulaj donságait és
köztekedési elöéletét is gondosan mérlegelni kell. A bírói gyakorlat szerint hosszabb
időtartamú eltiltás szükséges annál az elkövetönél, aki ittasan súlyos eredményű bal­
esetet okoz, különösen ha egyébként is italozó természetű; aki a mások életét, testi
épségét bánni okból, de szándékosan veszélyezteti; ha a tudatos köztekedési sza­
bályszegés kirívóan durva módon valósul meg; ha a korábban közlekedési bilncse­
lekmény miatt elítélt azonos vagy hasonló vonásokat mutató újabb bűncselekményt
követ el; ha korábban már alkalmaztak vele szemben jánnilvezetéstől el tiltást; ha az
eltiltás tmtama alatt vezet jármilvet; ha az el követő személyiségében leülönösen fe­
lelőtlen, például a köztekedési bűncselekményhez segítségnyúj tás elmulasztása vagy
cserbenhagyás is társul.
Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jánnűvezetésre alkalmatlan. Az alkalmat­
lanság lehet fizikai, és fakadhat az elkövető egészségi állapotából, életkorából. Az al­
kalmatlanságra azonban az elkövető jelleméből, köztekedési elöéletéből is vonható
következtetés, hiszen a többször súlyos kőzlekedési szabályszegést elkövetö, sú­
lyosan ittas, a köztekedési szabályokat semmibe vevő elkövetővel szemben, akinek
1 20 A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
forgalomban hagyása mások életét, testi épségét súlyosan veszélyeztetné, ugyancsak
indokolt lehet a végleges hatályú eltiltás.
A járművezetéstól eltiltás kezdetére és a végleges hatályú eltiltás alóli mentesí­
tésre a foglalkozástól eltiltásnál tárgyalt szabályok vonatkoznak. A járművezetéstől
eltiltás tartamával kapcsolatban megjegyzendő, hogy ha intézkedő rendőrök már
a helyszínen elveszik a járművezetői engedélyt, vagy azt a vezetö maga leadj a, em1ek
tartamát be kell számítani a kiszabott jánnűvezetéstöl eltiltásba.
g) A kitiltás
5 7 . § ( l ) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása
a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településröl, vagy egy település, il­
letve az ország meghatározott részéböJ ki lehet tiltani.
(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.
( 3) A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást sza­
badságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő,
amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonj a magát a sza­
badságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg,
a feltételes szabadságon töltött idöt a kitiltás tartamába be kell számítani.
A kitiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A kitiltás az elítéltet a tar­
tózkodási hely szabad megválasztásában korlátozza, mivel a kitiltás hatálya alatt az
ítéletben meghatározott település vagy települések, illetve egy település vagy az or­
szág meghatározott részébe nem mehet, ott nem tartózkodhat.
A kitiltás kiszabása mindig a bíróság mérlegelésétöl függ. Kitiltásra két feltétel
együttes fennállása esetén van lehetőség:
csak olyan esetben szabható ki, ahol a törvény kifejezetten kimondj a a kitiltás le­
hetőségét (például bűnszervezetben elkövetés, gyermekprostitúció kihasználása,
prostitúció elösegítése, kitmiottság és szeméremsértés elkövetöjével szemben kitil­
tásnak is helye van);
az elítélt meghatározott településen vagy az ország meghatározott helyen tar­
tózkodása a közérdeket veszélyezteti (például az adott helyen a bűnismétlést elöse­
gítő kapcsolatokkal rendelkezik). Amennyiben viszont a családi, baráti környezet
kedvező, nem indokolt kitiltást kiszabni.
Az elözöekben tárgyalt büntetésektól eltérően a kitiltás csak határozott idejű
lehet, tartama egy évtől öt évig terjedhet.
A kitiltás tmtamának kezdetével kapcsolatos szabályok megegyeznek a foglal­
kozástól eltiltásnál tárgyaltakkaL
B üntet
....
-
lés e-
...:.. - k 1--1-
21
--- L
'
h) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
5 8 . § (l ) A bíróság az elkövetőt a sporh·endezvényen való részvétel, az odame­
netel vagy az onnan történő távozás során a spmtrendezvénnyel összefüggésben
elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bánnelyik spmiszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülö spoli­
rendezvény látogatásától, vagy
b) bármelyik spmtlétesítménybe való belépéstöl, amikor az valam�ly sportszö­
vetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
( 2 ) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tmiama öt év.
( 3 ) Az eltiltás tartama az ítélet j ogeröre emelkedésével kezdődik. Ha a sportren­
dezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés me llett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele az az idö, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést
tölti, illetve amíg kivonj a magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a fel­
tételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt
a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.
A törvény a spmtrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncse­
lekmények elszaporodottsága miatt, valamint a "spmthuliganizmus" elleni küzdelem
jegyében vezette be a spotirendezvények látogatásától való eltiltást.
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás önállóan és más büntetés mellett
is kiszabható.
Kiszabása minden esetben a bíróság mérlegelésétöl függ. Kiszabásának felté­
tele, hogy az elkövetö a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az oda­
menetel, vagy az onnan tÖJiénő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben
kövesse el. Nemcsak a büntetés kiszabása, hanem az is bírói mérlegelést igénylö
kérdés, hogy az elkövetőt mely spmiszövetség által, mely sportág keretében vagy
mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltj a el.
Az eltiltás csak határozott idejű lehet, legrövidebb tartama egy év, leghosszabb
tatiama öt év. Az eltiltás tartamának kezdetével kapcsolatos szabályok megegyeznek
a foglalkozástól eltiltásnál tárgyaltakkaL
i) A kiutasítás
5 9 . § ( l ) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartóz­
kodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított
köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
( 2) Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
1 20 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
forgalomban hagyása mások életét, testi épségét súlyosan veszélyeztetné, ugyancsak
indokolt lehet a végleges hatályú eltiltás.
Aj árművezetéstöl eltiltás kezdetére és a végleges hatályú eltiltás alóli mentesí­
tésre a foglalkozástól eltiltásnál tárgyalt szabályok vonatkoznak. A járművezetéstől
eltiltás tartamával kapcsolatban megj egyzendő, hogy ha intézkedő rendőrök már
a helyszínen elveszik a járművezetői engedélyt, vagy azt a vezető maga leadja, ennek
tartamát be kell számítani a kiszabott j ánnüvezetéstöl eltiltásba.
g) A kitiltás
5 7 . § ( l ) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott tartózkodása
a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, il­
letve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani.
(2) A kitiltás legrövidebb tmiama egy év, leghosszabb tmiama öt év.
( 3 ) A kitiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a kitiltást sza­
badságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az az idő,
amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a sza­
badságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg,
a feltételes szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell számítani.
A kitiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. A kitiltás az elítéltet a tar­
tózkodási hely szabad megválasztásában korlátozza, mivel a kitiltás hatálya alatt az
ítéletben meghatározott település vagy települések, illetve egy település vagy az or­
szág meghatározott részébe nem mehet, ott nem tartózkodhat.
A kitiltás kiszabása mindig a bíróság mérlegeksétől függ. Kitiltásra két feltétel
együttes fennállása esetén van lehetőség:
csak olyan esetben szabható ki, ahol a törvény kifejezetten kimondj a a kitiltás le­
hetöségét ( például bűnszervezetben elkövetés, gyermekprostitúció kihasználása,
prostitúció elősegítése, kitmiottság és szeméremsértés elkövetöjével szemben kitil­
tásnak is helye van);
az elítélt meghatározott településen vagy az ország meghatározott helyen tar­
tózkodása a közérdeket veszélyezteti (például az adott helyen a bűnismétlést előse­
gítő kapcsolatokkal rendelkezik). Amennyiben viszont a családi, baráti környezet
kedvező, nem indokolt Icitiltást kiszabni.
Az előzőekben tárgyalt büntetésektől eltéröen a kitiltás csak határozott idejű
lehet, taliama egy évtől öt évig tetjedhet
A kitiltás tartamának kezdetével kapcsolatos szabályok megegyeznek a foglal­
kozástól eltiltásnál tárgyaltakkaL
Büntetések
h) A sportrendezvények látogatásától való eltiltás
5 8 . § ( l ) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odame­
netel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben
elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülö sport­
rendezvény látogatásától, vagy
b) bátmelyik spmtlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely sportszö­
.
vetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál.
(2) Az eltiltás legrövidebb tmtama egy év, leghosszabb tartama öt év.
( 3 ) Az eltiltás tartama az ítélet j ogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a sportren­
dezvények látogatásától való eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést
tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a fel­
tételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt
a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell számítani.
A törvény a spotirendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett büncse­
lekmények elszaporodottsága miatt, valamint a "sporthuliganizmus" elleni küzdelem
jegyében vezette be a sportrendezvények látogatásától való eltiltást.
A sportrendezvények látogatásától való eltiltás önállóan és más büntetés mellett
is kiszabható.
Kiszabása minden esetben a bíróság mérlegelésétöl függ. Kiszabásának felté­
tele, hogy az elkövetö a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az oda­
menetel, vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben
kövesse el. Nemcsak a büntetés kiszabása, hanem az is bírói mériegelést igénylő
kérdés, hogy az elkövetöt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy
mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el.
Az eltiltás csak határozott idejű lehet, legrövidebb tartama egy év, leghosszabb
tartama öt év. Az eltiltás tatiamának kezdetével kapcsolatos szabályok megegyeznek
a foglalkozástól eltiltásnál tárgyaltakkaL
i) A kiutasítás
59. § ( l ) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartóz­
kodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított
köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.
( 2 ) Nem utasítható ki az, aki menedékj ogot élvez.
 1 22
A BÜNTETŐJOGI J O GKÖVET KEZMÉNYEK
. �-. -----+-------=-:..:.:... .: :..:. .=: ::..:.::..:
.:..::. = .:...:
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén le­
telepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel
szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye,
amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő.
(4) Azzal szemben
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerüen tartózkodik, vagy
b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való j oga sérülne,
csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet
helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása
a közbiztonságot j elentösen veszélyeztetné.
A kiutasítás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. Ahogy a kitiltás, úgy a ki­
utasítás is a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. Mindkét
büntetés esetén földrajzi jellegü korlátozásról van szó. Amíg azonban a kitiltás bel­
földi viszonylatban érvényesül, addig a kiutasítás Magyarország egész területére ki­
terjed. A kiutasított személy köteles Magyarország területét elhagyni, és oda a kiuta­
sítás hatálya alatt nem térhet vissza, ellenkező esetben bűncselekményt követ el.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség fej ezetének XIV. cikk ( l ) bekezdése
deklarálja, hogy "Magyar állampolgár Magyarország területéről nem �tasítható ki,
és külfóldröl bánnikor hazatérhet Magyarország területén tartózkodó külfóldit csak
törvényes határozat alapján lehet kiutasítani " . Mivel magyar állampolgár nem uta­
sítható ki, ez a büntetési nem kizárólag nem magyar állampolgárokkal szemben szab­
ható ki.
A kiutasítás kapcsán más közjogi korlátokra is figyelemmel kell lenni, ennek kö­
szönhetöen differenciált, hogy ki, milyen bűncselekmények miatt, mennyi időre uta­
sítható ki.
Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
Az Európai Unió tagállamainak állampolgárait megilleti a szabad mozgás és
tartózkodás j oga, így esetükben a kiutasítás korlátozásokkal alkalmazható. Ez egy­
részt abban nyilvánul meg, hogy csak meghatározott tárgyi súlyú bűncselekmények
esetén van lehetőség kiutasításukra, másrészt végleges hatállyal nem utasíthaták ki
Magyarország területéről.
Családi és emberiességi megfontolások, illetve az elkövető bizonyos fokú in­
tegrációja szintén azt indokolja, hogy velük szemben csak korlátozásokkal alkal­
mazható a kiutasítás.
60. § ( l ) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
(2) A határozott ideig tmió kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tar­
tama tíz év.
=-
Bu
= n.:.t.:.et.:: ;,:. é;:_se:. :.k-.. 1-+ 1-2_3
..
__ __"_; ·:·
(3 ) Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó tartamú
szabadságvesztésre ítélnek, és - figyelemmel a bűncselekmény kiemelkedő sú­
lyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira - az országban tartóz­
kodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A szabad mozgás és tartózko­
dás jogával rendelkező személy végleges hatállyal nem utasítható ki.
(4) A kiutasítás tmiama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztés bün-
tetést tölt. .
( 5 ) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat kérelmére mente-
sítheti, ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiutasított arra érdemes.
A kiutasítás vagy határozott ideig tmi, vagy végleges hatályú. A határozott idő mi­
nimuma egy, maximuma tíz év. A végleges hatályú kiutasítás súlyos jogkorlátozás,
melyre csak a törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén ke­
rülhet sor. Végleges hatályú kiutasítás kiszabása azzal szemben indokolt, akit tízévi
vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélnek és arra vonható következ­
tetés, hogy az országban ta1iózkodása a közbiztonságot jelentösen veszélyeztetné.
Ilyen következtetésre a bűncselekmény kiemelkedő súlya, az elkövetés jellege és az
elkövetö kapcsolatai adhatnak alapot. A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróságtól
mentesítés kérhető. A bíróság egyrészt a törvényben meghatározott 10 év elteltét,
másrészt a kiutasított személy érdemességét vizsgálj a.
Mivel a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt nem hagyhatja el az ország
területét, az elítéltet semmilyen további joghátrány nem érné, ha a kiutasítás ideje le­
telne a szabadságvesztés alatt. Ez nyilvánvalóan ellenkezne a büntetési céllal. Ezéti
rendelkezik úgy a törvény, hogy a kiutasítás tatiamába nem számít bele az az idő,
amely alatt az elítélt szabadságvesztés-büntetését tölti.
j) A közügyektól eltiltás
i azt, akit szándékos büncselek­
6 1 . § ( l) A közügyek gyakorlásától el kell tiltan
gvesztésre ítélnek, és méltatlan
mény elkövetése miatt végrehajtandó szabadsá
arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
népszavazásban és népi kez-
a) nem rendelkezik választójo ggal , nem vehet részt
deményezésben,
b) nem lehet hiva talos személy
bizottságának tagj a, azok mun-
c) nem lehet népképviseleti szerv testületének,
kájában nem vehet részt,

1 22 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország területén le­
tel epedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező személlyel
szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye,
amely ötévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő.
(4) Azzal szemben
a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen tartózkodik, vagy
b) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való j oga sérülne,
csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet
helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása
a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
A kiutasítás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható. Ahogy a kitiltás, úgy a ki­
utasítás is a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. Mindkét
büntetés esetén földrajzi jellegű korlátozásról van szó. Amíg azonban a kitiltás bel­
földi viszonylatban érvényesül, addig a kiutasítás Magyarország egész területére ki­
terjed. A kiutasított személy köteles Magyarország területét elhagyni, és oda a kiuta­
sítás hatálya alatt nem térhet vissza, ellenkező esetben bűncselekményt követ el.
Az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetének XIV. cikk (- l ) bekezdése
deklarálja, hogy "Magyar állampolgár Magyarország területéről nem �tasítható ki,
és külfóldről bánnikor hazatérhet. Magyarország területén tmiózkodó külfóldit csak
törvényes határozat alapján lehet kiutasítani " . Mivel magyar állampolgár nem uta­
sítható ki, ez a büntetési nem kizárólag nem magyar állampolgárokkal szemben szab­
ható ki.
A kiutasítás kapcsán más közjogi korlátokra is figyelemmel kell lenni, ennek kö­
szönhetően differenciált, hogy ki, milyen bűncselekmények miatt, mennyi időre uta­
sítható ki.
Nem utasítható ki az, aki menedékjogot élvez.
Az Európai Unió tagállamainak állampolgárait megilleti a szabad mozgás és
tartózkodás j oga, így esetükben a kiutasítás korlátozásokkal alkalmazható. Ez egy­
részt abban nyilvánul meg, hogy csak meghatározott tárgyi súlyú bűncselekmények
esetén van lehetőség kiutasításukra, másrészt végleges hatállyal nem utasíthaták ki
Magyarország területéről.
Családi és emberiességi megfontolások, illetve az elkövető bizonyos fokú in­
tegrációj a szintén azt indokolj a, hogy velük szemben csak korlátozásokkal alkal­
mazható a kiutasítás.
60. § ( l ) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.
( 2 ) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tar­
tama tíz év.
Büntetések 1 23
i vagy azt meghaladó tartamú
( 3 ) Végl eges hatállyal az utasítható ki, akit tízév
a bűnc selekmény kiemelkedő sú­
szabadságvesztésre ítélnek, és - figye lemm el
solataira - az országban tartóz­
lyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapc
tetné. A szabad mozgás és tartózko­
kodása a közbiztonságot jelentősen veszélyez
lyal nem utasí tható ki.
dás jogával rendelkező személy végle ges hatál
kedésével kezdődik. A kiutasítás
(4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emel
az elítélt szabadságvesztés bün-
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt
tetést tölt. .
ág a ki utasí totta t kérel mére mente-
(5 ) A végle ges hatályú kiutasítás alól a bírós
sított ana érdemes.
sítheti, ha a kiutasítás óta tíz év eltelt, és a kiuta
A kiutasítás vagy határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott idő mi­
nimuma egy, maximuma tíz év. A végleges hatályú kiutasítás súlyos jogkorlátozás,
melyre csak a törvényben meghatározott feltételek együttes fennállása esetén ke­
rülhet sor. Végleges hatályú kiutasítás kiszabása azzal szemben indokolt, akit tízévi
vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélnek és arra vonható következ­
tetés, hogy az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.
Ilyen következtetésre a bűncselekmény kiemelkedő súlya, az elkövetés jellege és az
elkövető kapcsolatai adhatnak alapot. A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróságtól
mentesítés kérhető. A bíróság egyrészt a törvényben meghatározott l O év elteltét,
másrészt a kiutasított személy érdemességét vizsgálja.
Mivel a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt nem hagyhatja el az ország
területét, az elítéltet semmilyen további joghátrány nem érné, ha a kiutasítás ideje le­
telne a szabadságvesztés alatt. Ez nyilvánvalóan ellenkezne a büntetési céllal. Ezért
rendelkezik úgy a törvény, hogy a kiutasítás tmiamába nem számít bele az az idő,
amely alatt az elítélt szabadságvesztés-büntetését tölti.
j) A közügyektől eltiltás
tiltan i azt, akit szándékos bűncselek­
6 1 . § ( l ) A közügyek gyakorlásától el kell
adságvesztésre ítélnek, és méltatlan
_ mény elkövetése miatt végrehajtandó szab
arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.
(2) A közügyektől eltiltott
a) nem rendelkezik választój ogga l, nem
vehet részt népszavazásban és népi kez-
deményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy
ek, bizottságának tagja, azok mun-
c) nem lehet népképvi seleti szerv testületén
kájáb an nem vehet részt,
 '·
1 24 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott
szervezet közgyűlésébe, testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
j) nem kaphat belföldi kitüntetést és leülföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt
vezető tisztségviselője.
( 3 ) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon
tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését,
amelynek elnyerését a ( 2 ) bekezdés kizárja.
A hatályos büntetési rendszerben a közügyektől eltiltás az egyetlen mellékbüntetés,
amely tehát önállóan nem, csak végrehajtandó szabadságvesztés me ll ett szabható ki.
A törvényben meghatározott három feltétel együttes fennállása esetén a bíró-
ságnak el kell tiltania az elítéltet a közügyektőL
A három feltétel a következö:
az elkövetöt szándékos büncselekrnény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik;
méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.
A törvény tételesen meghatározza, hogy az elítélt milyen jogok gyakorlásától,
illetve tisztségek betöltésétöl van elzárva a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A köz­
ügyektöl eltiltott személy például nem választhat és nem választható, nem lehet hi­
vatalos személy. A büntetés egyszerre jelent a j övőre nézve korlátozást, és minden
olyan tisztség elvesztését is, melyet a büntetés kiszabásakor betölt az elkövető és '
amelyre a közügyektöl eltiltás kiterj ed.
62 . § ( l ) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama
egy év, leghosszabb tartama tíz év.
( 2 ) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogeröre emelkedésével kezdődik.
A közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt
a szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés vég­
rehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes sza­
badságon töltött idöt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
Közügyektől eltiltás csak határozott idöre szabható ki, tartama egytől tíz évig ter­
jedhet.
A közügyektől eltiltás tartama is az ítélet jogerőre emelkedésével kezdödik.
A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltnek szünetelnek azok a jogai, ame-
Intézkedések
lyekre a közügyektől eltiltás kiterjed, így ahhoz, hogy a közügyektől eltiltást további
joghátrányként tapasztalj a meg az elkövető, szükséges kimondani, hogy a köz­
ügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a sza­
badságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonj a magát a szabadságvesztés végrehajtása
alól.
2. Intézkedések
63 . § ( l ) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
.f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
lz) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőj ogi intézkedésekről szóló
törvény szerinti intézkedé sek.
( 2 ) A megrovás, a próbára bocsátás és a j óvátételi munka önállóan, büntetés he-
lyett alkalmazható.
( 3 ) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés me ll ett alkalmazható. Kiuta­
sítás mellett nem rendelhető el pálifogó felügyele t.
(4) Az elkobzás , a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhe­
tetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.
Ahogy arról korábban szóltunk, a büntetések mellett az intézkedések jelentik a bün­
tetőjogi szankciók második csoportját. Az intézkedések csoportosítása több szem­
pont szerint lehetséges, e helyen a törvény a szerint különböztet, hogy alkalmazá­
sukra önállóan, vagy más büntetés, illetve intézkedés mellett kerül-e sor. A megrovás,
a próbára bocsátás, a j óvátételi munka és a kényszergyógykezelés csak önállóan,
büntetés helyett alkalmazhatók.
A pártfogó felügyelet járulékos jellegű intézkedés, alkalmazására csak büntetés
vagy intézkedés mellett kerülhet sor. Pártfogó felügyelet vádemelés elhalasztása
esetén is elrendelhető. Mivel azonban a vádemelés elhalasztása büntető eljárásjogi
intézmény, azzal a büntető anyagi jog keretében nem foglalkozunk.

A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerzödéssel létrehozott
szervezet közgyűlésébe, testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
j) nem kaphat belfóldi kitüntetést és külfóldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselö,
lz) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt
vezető tisztségviselője.
(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon
tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését,
amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja.
A hatályos büntetési rendszerben a közügyektől eltiltás az egyetlen mellékbüntetés,
amely tehát önállóan nem, csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki.
A törvényben meghatározott három feltétel együttes fennállása esetén a bíró-
ságnak el kell tiltania az elítéltet a közügyektőL
A három feltétel a következö:
az elkövetőt szándékos bűncselekmény elkövetése miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik;
méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen.
A törvény tételesen meghatározza, hogy az elítélt milyen j ogok gyakorlásától,
illetve tisztségek betöltésétől van elzárva a közügyektől eltiltás hatálya alatt. A köz­
ügyektől eltiltott személy például nem választhat és nem választható, nem lehet hi­
vatalos személy. A büntetés egyszerre jelent a jövöre nézve korlátozást. és minden
olyan tisztség elvesztését is, melyet a büntetés kiszabásakor betölt az � !követő ' és
amelyre a közügyektől eltiltás kiterjed.
62. 9 ( l ) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak legrövidebb tartama
egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A közügyektöl eltiltás tartama az ítélet jogeröre emelkedésével kezdődik.
A közügyektől eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt
a szabadságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés vég­
rehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes sza­
badságon töltött idöt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.
Közügyektöl eltiltás csak határozott időre szabható ki, tartama egytől tíz évig ter­
jedhet.
A közügyektől eltiltás tartama is az ítélet jogeröre emelkedésével kezdödik.
A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltnek szünetelnek azok a jogai, ame-
Intézkedések
lyelcre a közügyektől eltiltás kite1jed, így ahhoz, hogy a közügyektől eltiltást további
joghátrányként tapasztalj a meg az elkövetö, szükséges kimondani, hogy a köz­
ügyektól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a sza­
badságvesztést tölti, vagy amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása
alól.
2. Intézkedések
63 . § ( l ) Intézkedések
a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a páltfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés ,
ől szóló
i) a jogi személ lyel szembe n alkalmazható büntetöj ogi intézkedésekr
törvény szerinti intézkedések.
büntetés he-
(2) A megrovás, a próbára bocsátás és a j óvátételi munka önállóan,
lyett alkalmazható.
. Kiuta­
(3) A páltfog ó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható
sítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.
hozzáférhe­
(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges
azható.
tetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalm
Ahogy arról korábban szóltunk, a büntetések mellett az intézkedések jelentik a bün­
tetőjogi szankciók második csop01tját. Az intézkedések csoportosítása több szem­
pont szerint lehetséges, e helyen a törvény a szerint különböztet, hogy alkalmazá­
sukra önállóan, vagy más büntetés, illetve intézkedés mellett kerül-e sor. A megrovás,
a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a kényszergyógykezelés csak önállóan,
büntetés helyett alkalmazhatók.
A pártfogó felügyelet járulékos j ellegü intézkedés, alkalmazására csak büntetés
vagy intézkedés mellett ke1ülhet sor. Pártfogó felügyelet vádemelés elhalasztása
esetén is elrendelhető. Mivel azonban a vádemelés elhalasztása büntető eljárásjogi
intézmény, azzal a büntető anyagi jog keretében nem foglalkozunk.
 .....�-·�-�
1 26 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
.. ��J.�. _:_.-
. .. _
Az intézkedések harmadik csoportjába tartozik az elkobzás, a vagyonelkobzás és
az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, melyek önállóan is, büntetés
mellett is, és intézkedés mellett is alkalmazhatók.
a) A megrovás
64. § ( l ) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor
már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy
az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intéz­
kedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elekt­
ronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen.
(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes
cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncse­
lekmény elkövetésétől.
A megrovás a legenyhébb intézkedés, melyet kizárólag önállóan, büntetés helyett
alkalmaznak.
A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes
cselekmény miatt, és felszólítj a az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncse­
lekmény elkövetésétől. A megrovás tehát nevelő jellegű intézkedés.
Alkalmazására akkor kerül sor, ha a bűncselekmény elkövetése és a büntetőjogi
felelősség is megállapítható, de a cselekmény az elbíráláskor már nem veszélyes,
vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint al­
kalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szük­
ségtelen. Ebben az esetben viszont kötelező az elkövetőt megrovásban részesíteni.
Az elkövető megrovásban részesítése lehet indokolt kis tárgyi súlyú bűncselekmény
esetén, ha az elkövető büntetlen előéletü, hosszabb ideig példamutató magatartást
tanúsított.
A megrovás további jellegzetessége, hogy nemcsak a bíróság, hanem az ügyész
is alkalmazhatja. Utóbbi esetben az ügy nem kerül bírósági szakaszba.
b) A próbára bocsátás
65. § ( l ) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem sú­
lyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszt­
hatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célj a intézkedés alkalmazásával is
elérhető.
Intézkedések 1 1 27
A próbára bocsátás a második legenyhébb intézkedés. Ahogy a megrovás, úgy
a próbára bocsátás is csak önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik változata, amikor a bíróság megál­
lapítj a ítéletében a bűncselekmény elkövetését, a büntetés kiszabását viszont próba­
időre elhalasztja. (Nem tévesztendő össze a feltételes elítélés másik változatával
a szabadságvesztés végrehajtásának felfuggesztésével, amikor a bíróság kiszabja a bün­
tetést, csak annak végrehajtását halasztja el próbaidőre.)
A próbára bocsátás nem jelent mást, minthogy a bűncselekmény elkövetője kap
egy esélyt a bíróságtóL Amennyiben az az időtartam, amelyre a büntetés kiszabását
elbalasztj a a bíróság (próbaidő), eredményesen eltelik, azaz az elkövető törvény­
tisztelő életmódot folytat, megszünik a büntethetősége. A büntetés kiszabásának ké­
sőbbi lehetősége tehát egyfajta Damaklész kardjaként lebeg a próbára bocsátott feje
felett, és ez az esetek jelentős részében kellő visszatartó erőt jelent az újabb bűnel­
követéstőL A próbára bocsátás tehát szintén nevelő jellegű intézkedés.
Amennyiben viszont a próbaidő nem telik el eredményesen, például mert a pró­
bára bocsátott a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, a bíróság megszün­
teti a próbára bocsátást, és mindkét bűncselekmény miatt büntetést kell kiszabnia.
Ezen intézkedés alkalmazására tennészetesen csak akkor van lehetőség, ha a bűn­
cselekmény jellege, illetve az elkövető előélete alapján alappal feltehető, hogy a bünte­
tés célja büntetés kiszabása nélkül is elérhető. Ezt a törvény egyrészt azzal fejezi ki,
hogy a bűncselekmény fajtája és a büntetési tétel alapj án meghatározza azon bűn­
cselekmények körét, ahol a próbára bocsátás egyáltalán felmerülhet (vétség, há­
romévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett). Másrészt téte­
lesen meghatározza, hogy mely esetekben kizá1i a próbára bocsátás. Ezen intézkedés
alkalmazása tehát általában akkor indokolt, ha a cselekmény társadalomra veszé­
lyessége kicsi, az elkövető személyi körülményei pedig kedvezőek.
(2) Nem bocsátható próbára
a) a visszaeső,
l�) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése
után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének pró-
baideje alatt követte el.
Ezekben az esetekben vagy az elkövető előélete, vagy az elkövetés szervezettsége,
vagy a bűncselekmény elkövetésének időpontj a miatt a törvényalkotó arra von kö­
vetkeztetést, hogy büntetés kiszabása nélkül eleve nem érhető el a büntetési cél.
j 26 1 A BÜNTETÓJOGI JOGKÓVETKEZMÉNYEK
Az intézkedések harmadik csopmijába tartozik az elkobzás, a vagyonelkobzás és
az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, melyek önállóan is, büntetés
mellett is, és intézkedés mellett is alkalmazhatók.
a) A megrovás
64. * ( l ) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor
már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalmma, hogy
az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intéz­
kedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elekt­
ronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen.
(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes
cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncse­
lekmény elkövetésétől.
A megrovás a legenyhébb intézkedés, melyet kizárólag önállóan, büntetés helyett
alkalmaznak.
A megrovással a bíróság vagy az ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes
cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncse­
lekinény elkövetésétől. A megrovás tehát nevelő jellegű intézkedés.
Alkalmazására akkor kerül sor, ha a bűncselekinény elkövetése és a büntetőjogi
felelősség is megállapítható, de a cselekmény az elbíráláskor már nem veszélyes,
vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint al­
kalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szük­
ségtelen. Ebben az esetben viszont kötelező az elkövetőt megrovásban részesíteni.
Az elkövető megrovásban részesítése lehet indokolt kis tárgyi súlyú bűncselekmény
esetén, ha az elkövető büntetlen előéletü, hosszabb ideig példamutató magatartást
tanúsított.
A megrovás további jellegzetessége, hogy nemcsak a bíróság, hanem az ügyész
is alkalmazhatja. Utóbbi esetben az ügy nem kerül bírósági szakaszba.
b) A próbára bocsátás
65. § ( l ) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem sú­
lyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszt­
hatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is
elérhető.
Intézkedések 1 27
A próbára bocsátás a második legenyhébb intézkedés. Ahogy a megrovás, úgy
a próbára bocsátás is csak önállóan, büntetés helyett alkalmazható.
A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik változata, amikor a bíróság megál­
lapítja ítéletében a bűncselekmény elkövetését, a büntetés kiszabását viszont próba­
időre elhalasztj a. ( Nem tévesztendő össze a feltételes elítélés másik változatával
a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével, amikor a bíróság kiszabja a bün­
tetést, csak annak végrehajtását halaszíja el próbaidőre.)
A próbára bocsátás nem jelent mást, minthogy a bűncselekmény elkövetője kap
egy esélyt a bíróságtóL Amennyiben az az időtmiam, amelyre a büntetés kiszabását
elhalaszíja a bíróság (próbaidö), eredményesen eltelik, azaz az elkövető törvény­
tisztelő életmódot folytat, megszűnik a büntethetősége. A büntetés kiszabásának ké­
söbbi lehetősége tehát egyfajta Damaklész kardjaként lebeg a próbára bocsátott feje
felett, és ez az esetek jelentős részében kellő visszatartó eröt jelent az újabb bűnel­
követéstőL A próbára bocsátás tehát szintén nevelő jellegű intézkedés.
Amennyiben viszont a próbaidő nem telik el eredményesen, például mert a pró­
bára bocsátott a próbaidő alatt újabb bűncselekményt követ el, a bíróság megszün­
teti a próbára bocsátást, és mindkét bűncselekmény miatt büntetést kell kiszabnia.
Ezen intézkedés alkalmazására tennészetesen csak akkor van lehetőség, ha a bűn­
cselekmény jellege, illetve az elkövető előélete alapján alappal feltehető, hogy a bünte­
tés célja büntetés kiszabása nélkül is elérhetö. Ezt a törvény egyrészt azzal fejezi ki,
hogy a bűncselekmény fajtája és a büntetési tétel alapján meghatározza azon bűn­
cselekmények körét, ahol a próbára bocsátás egyáltalán felmerülhet ( vétség, há­
romévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett) . Másrészt téte­
lesen meghatározza, hogy mely esetekben kizárt a próbára bocsátás. Ezen intézkedés
alkalmazása tehát általában akkor indokolt, ha a cselekmény társadalomra veszé­
lyessége kicsi, az elkövető személyi körülményei pedig kedvezőek.
(2) Nem bocsátható próbára
a) a visszaeső,
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése
után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének pró-
baideje alatt követte el.
Ezekben az esetekben vagy az elkövető előélete, vagy az elkövetés szervezettsége,
vagy a bűncselekinény elkövetésének időpontja miatt a törvényalkotó ana von kö­
vetkeztetést, hogy büntetés kiszabása nélkül eleve nem érhető el a büntetési cél.
1 28 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
(3 ) A próbaidő tartama egy évtől három évig terj edhet, a tartamot években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni.
(4) A próbára bocsátott pátifogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsá­
tott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alka­
lommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A próbaidő legalább egy, legfeljebb három év lehet. A tapasztalatok szerint legalább
egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy a próbára bocsátott magatartásával, életvezeté­
sével bizonyítani tudja, hogy a bűnelkövetés egyszeri hiba volt részéről. Három évnél
pedig azért nem lehet hosszabb a próbaidő, mivel az adott bűncseleleményi kör kap­
csán ( legfeljebb háromévi szabadságvesztéssei fenyegetett bűntett) ennél hosszabb
büntetés sem lenne kiszabható. A pártfogó felügyelet elrendelése a bíróság médege­
lésétől függ. A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegését a próbaidő
meghosszabbításával szankcionálhatja a bíróság. A meghosszabbítás legfeljebb egy
év lehet.
66. § (l ) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt
a próbaidő alatt elítélik,
b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik,
vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatatiási szabályait súlyosan meg­
szegi.
(2) Az ( l ) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az el­
követő büntethetősége megszűnik.
Mint említettük, amennyiben a próbaidő nem telik el eredményesen, a próbára bo­
csátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni. Erre vagy azéti kerül sor, meti
a próbaidő alatt történik az elítélés egy korábban elkövetett bűncselekmény miatt,
vagy a próbaidő alatt követ el egy újabb bűncselekményt a próbára bocsátott. Végül,
az is a próbára bocsátás megszüntetéséhez és büntetés kiszabásához vezet, ha a pró­
bára bocsátottat pártfogó felügyelet alá helyezte a bíróság, és ő a magatartási szabá­
lyokat súlyosan megszegte.
lntfákedések 1 29
c) A jóvátételi munka
67. � ( l ) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem sú­
lyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatj a,
és jóvátételi munka végzését ítja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célj a
így i s elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is
elrendelhető.
( 2) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
a) visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,
a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt követte el.
( 3 ) Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású in­
tézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy
azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
( 4) A jóvátételi munka tmtamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mér­
téke huszonnégy, legnagyobb méttéke százötven óra.
6 8 . § (_ l ) Ha az elkövető a j óvátételi munka elvégzését egy éven belül megfele­
lően igazolja, büntethetősége megszűnik.
(2) Ha az elkövetö a j óvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó
felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az el­
követő a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudj a igazolni,
a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb
egy évvel meghosszabbítható.
A jóvátételi munka nagy hasonlóságot mutat a próbára bocsátássaL A különbség abban
áll, hogy a jóvátételi munka esetén rövidebb a próbaidő, és ene az időtartamm a bíróság
jóvátételi munka végzését írja elő. A törvény a jóvátételi munka előírásával a helyre­
állító, jóvátételi szempontokat juttatja kifejezésre. Ahogy arra a törvény indoldása rá­
mutat, a kőzösségjavára teljesített munk.avégzés egyrészt a bűncselekménnyel okozott
sérelem jóvátételét is célozza, másrészt az elkövető számára is jótékony hatása van,
mett segítheti a tervszerű életvitel kialakítását. Az elkövető - választása szerint - ál­
lami vagy önk.onnányzati fenntatiású intézménynél, közhasznú jogállású civil szerve­
zetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
Ahogy próbára bocsátásra, úgy jóvátételi munka alkalmazására is csak vétség és
háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt kerülhet
sor, és a kizáró szabályok is megegyeznek a próbára bocsátásnál tárgyaltakkaL
1 28 l A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
( 3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartarnot években, vagy
években és hónapokban kell meghatározni.
( 4) A próbára bocsátott pátifogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsá­
tott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alka­
lommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
A próbaidő legalább egy, legfeljebb három év lehet. A tapasztalatok szerint legalább
egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy a próbára bocsátott magatmtásával, életvezeté­
sével bizonyítani tudja, hogy a bűnelkövetés egyszeri hiba volt részéről. Három évnél
pedig azért nem lehet hosszabb a próbaidő, mivel az adott bűncselekményi kör kap­
csán (legfeljebb háromévi szabadságvesztéssei fenyegetett bűntett) ennél hosszabb
büntetés sem lenne kiszabható. A pártfogó felügyelet elrendelése a bíróság mérlege­
lésétől függ. A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegését a próbaidő
meghosszabbításával szankcionálhatja a bíróság. A meghosszabbítás legfeljebb egy
év lehet.
66. § ( l ) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt
a próbaidő alatt elítélik,
�) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik,
vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan meg­
szegi.
(2) Az ( l ) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az el­
követő büntethetösége megszűnik.
Mint említettük, amennyiben a próbaidő nem telik el eredményesen, a próbára bo­
csátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni. Erre vagy azért kerül sor, mert
a próbaidő alatt történik az elítélés egy korábban elkövetett bűncselekmény miatt,
vagy a próbaidő alatt követ el egy újabb bűncselekményt a próbára bocsátott. Végül,
az is a próbára bocsátás megszüntetéséhez és büntetés kiszabásához vezet, ha a pró­
bára bocsátottat pártfogó felügyelet alá helyezte a bíróság, és ö a magatartási szabá­
lyokat súlyosan megszegte.
Intézkedé s ek
����4-��--�..
l 1 29
c) A jóvátételi munka
67. § (l ) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem sú­
lyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatj a,
és jóvátételi munka végzését hj a elö, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja
így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó felügyelet is
elrendelhető.
(2 ) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
a) visszaesö,
b) a bűncselekményt bünszervezetben követte el,
c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után,
a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje
alatt követte el.
( 3 ) Az elkövetö - választása szerint - állami vagy önkonnányzati fenntartású in­
tézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy
azok részére végezheti a jóvátételi munkát.
(4) A jóvátételi munka tmtamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mér­
téke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra.
68. § ( l ) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfele­
löen igazolja, büntethetösége megszünik.
( 2 ) Ha az elkövetö a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó
felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az el­
követő a j óvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudj a igazolni,
a j óvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb
egy évvel meghosszabbítható.
A jóvátételi mmlka nagy hasonlóságot mutat a próbára bocsátássaL A különbség abban
áll, hogy a jóvátételi munka esetén rövidebb a próbaidő, és etTe az idötattanu·a a bíróság
jóvátételi munka végzését írja elö. A törvény a jóvátételi mmlka elöírásával a helyre­
állító, jóvátételi szempontokat juttatja kifejezésre. Ahogy arra a törvény indokiása rá­
mutat, a közösségjavára teljesített munkavégzés egyrészt a bűncselekménnyel okozott
sérelem jóvátételét is célozza, másrészt az elkövető számára is jótékony hatása van,
mett segítheti a tervszerű életvitel kialakítását. Az elkövető - választása szerint - ál­
lami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szerve­
zetnél, egyháznál vagy azok részére végezheti a jóvátételi mmlkát.
Ahogy próbára bocsátásra, úgy jóvátételi munka alkalmazására is csak vétség és
háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt kerülhet
sor, és a kizárá szabályok is megegyeznek a próbára bocsátásnál tárgyaltakkaL
1 30 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
A jóvátételi munka tartama huszonnégytől százötven óráig terjedhet.
Ha az elkövetö a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően iga­
zolja, büntethetösége megszünik. Ellenkező esetben a bíróságnak büntetést kell ki­
szabnia.
d) A pártfogó felügyelet
69. � ( l ) Pá11fogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,
b) a feltételes szabadság ta1iamára,
c) a próbára bocsátás próbaidej ére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidej ére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése
szükséges.
A pártfogó felügyelet járulékos jellegü intézkedés, melynek alkalmazására mindig
valamilyen büntetés vagy intézkedés mellett kerülhet sor.
A pártfogó felügyelet célj a az elkövető ellenőrzése, támogatása, a társadalomba
való visszailleszkedésének elősegítése. A pártfogó felügyelet elrendelésére olyan
esetekben kerülhet sor, amikor egy függö időszak áll fenn, és szükségesnek mutat­
kozik az elkövetö rendszeres figyelemmel kísérése, hogy az az időszak eredmé­
nyesen teljen el.
Pá11fogó felügyelet tehát
a vádemelés elhalasztásának ta11amára;
a feltételes szabadság tartamára;
a próbára bocsátás próbaidejére;
a jóvátételi munka előírása mellett;
a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére rendelhető el.
( 2) Pártfogó felügyelet alatt áll,
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben
a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
A pálifogó felügyelet elrendelése fő szabályként lehetőség, a bíróság, a vádemelés
elhalasztása esetén az ügyész mérlegelésének függvénye. A törvény két esetben írja
elő kötelező jelleggel a pálifogó felügyelet elrendelését. Visszaesők esetén az ismé-
_ te
ln__
·
z_
ke
_ d_
é..;..
se:.1k-+
... -_
13
__1 _--:; •
telt bűnelkövetés miatt arra vonható következtetés, hogy professzionális segítség és
rendszeres kontroll nélkül nem fog eredményesen eltelni a feltételes szabadságra bo­
csátás ideje, illetve a próbaidő. A törvényi felsorolás esetükben azért nem tartalmazza
a próbára bocsátást és a jóvátételi munkát, mert visszaesőknél ezeknek az intézke­
déseknek az alkalmazása fel sem merülhet. Az életfogytig tartó szabadságvesztésből
feltételes szabadságra bocsátottak esetén pedig azért indokolt kötelező jelleggel
a pártfogó felügyelet elrendelése, mert a büntetés jellegéből fakadóan nagyon hosszú
időt töltöttek büntetés-végrehajtási kö1ülmények között.
7 0. § ( l ) A pártfogó felügyelet tartama azonos
a) a feltételes szabadság ta11amával,
b) a próbára bocsátás próbaidejével,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidej ével,
d) a vádemelés elhalasztásának tartamával,
de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes
szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
(2) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pá11fogó felügyelet addig tart,
amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem
igazolja, de legfeljebb egy évig.
(3) A 69. § ( l ) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább
egy év eltelte után a pártfogó felügyelő j avasolhatja a pártfogó felügyelet meg­
szüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.
A pártfogó felügyelet tm1ama alapvetöen a feltételes szabadság, a próbaidő és a vád­
emelés elhalasztásának idejéhez igazodik, de Jegfeljebb öt év, életfogytig tartó sza­
badságvesztésből engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év. Az
ötéves korlát beiktatásának a feltételes szabadságra bocsátás esetében van jelentő­
sége, mivel a többi esetben a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának ta11ama ke­
vesebb mint öt év. A törvény indokiása szerint a gyakorlatban bebizonyosodott az,
hogy nem szükséges öt évnél hosszabb tartam ahhoz, hogy a pártfogó felügyelet
eredményes legyen, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a pártfogó felügyelet az
eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzően meghozza a kívánt eredményt.
A szükséges mértéken felüli pártfogás elkerülése érdekében ilyenkor a pártfogó fel­
ügyelet fele részének, de Jegalább egy év eltelte után a pá11fogó felügyelő javasol­
hatja a pártfogó felügyelet megszüntetését.
 ---------------------- ....iiii
. ii

Intézkedések

A jóvátételi munka tartama huszonnégytől százötven óráig terjedhet. telt bűnelkövetés miatt ana vonható következtetés, hogy professzionális segítség és
Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően iga­ rendszeres kontroll nélkül nem fog eredményesen eltelni a feltételes szabadságra bo­
zolja, büntethetősége megszűnik. Ellenkező esetben a bíróságnak büntetést kell ki­ csátás ideje, illetve a próbaidö. A törvényi felsorolás esetükben azért nem tartalmazza
szabnia. a próbára bocsátást és a jóvátételi munkát, mert visszaesöknél ezeknek az intézke­
déseknek az alkalmazása fel sem merülhet. Az életfogytig tartó szabadságvesztésböJ
feltételes szabadságra bocsátottak esetén pedig azért indokolt kötelező jelleggel
d) A pártfogó felügyelet a pártfogó felügyelet elrendelése, mert a büntetés jellegéből fakadóan nagyon hosszú
idöt töltöttek büntetés-végrehajtási körűlmények között.
69. � ( l ) Pártfogó felügyelet rendelhető el
a) a vádemelés elhalasztásának tartamára, 70. § ( l ) A pártfogó felügyelet tartama azonos
b) a feltételes szabadság tartamára, a) a feltételes szabadság tartamával,
c) a próbára bocsátás próbaidejére, b) a próbára bocsátás próbaidejével,
d) a jóvátételi munka előírása mellett, c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidej ével,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, d) a vádemelés elhalasztásának tartamával,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett feltételes
szükséges. szabadság esetén legfeljebb tizenöt év.
( 2 ) A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart,
A pártfogó felügyelet járulékos jellegű intézkedés, melynek alkalmazására mindig amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését nem
valamilyen büntetés vagy intézkedés mellett ke1ülhet sor. igazolja, de legfeljebb egy évig.
A pártfogó felügyelet célja az elkövetö ellenőrzése, támogatása, a társadalomba ( 3 ) A 69. § ( l ) bekezdés esetében a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább
való visszailleszkedésének elösegítése. A pártfogó felügyelet elrendelésére olyan egy év eltelte után a pártfogó felügyelö javasolhatj a a pártfogó felügyelet meg­
esetekben kerülhet sor, amikor egy függö idöszak áll fenn, és szükségesnek mutat­ szüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.
kozik az elkövetö rendszeres figyelemmel kísérése, hogy az az időszak eredmé­
nyesen teljen el. A pártfogó felügyelet tartama alapvetően a feltételes szabadság, a próbaidő és a vád­
Pártfogó felügyelet tehát emelés elhalasztásának idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, életfogytig tartó sza­
a vádemelés elhalasztásának tartamára; badságvesztésböJ engedélyezett feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év. Az
a feltételes szabadság tartamára; ötéves korlát beiktatásának a feltételes szabadságra bocsátás esetében van jelentö­
a próbára bocsátás próbaidejére; sége, mivel a többi esetben a próbaidö és a vádemelés elhalasztásának tartama ke­
a j óvátételi munka előírása me ll ett; vesebb mint öt év. A törvény indokiása szerint a gyakorlatban bebizonyosodott az,
a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére rendelhetö el. hoay nem szükséges öt évnél hosszabb tartam ahhoz, hogy a pártfogó felügyelet
b �

eredményes legyen, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a pártfogó felügyelet az

( 2 ) Pártfogó felügyelet alatt áll, eredetileg meghatározott tartam leteltét megelőzöen meghozza a kívánt eredményt.
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésböJ feltételes szabadságra bocsátottak, A szükséges mértéken felüli pártfogás elkerülése érdekében ilyenkor a pártfogó fel­
b) az a visszaesö, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben ügyelet fele részének, de legalább egy év eltelte után a pártfogó felügyelö javasol­
a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. hatja a pártfogó felügyelet megszüntetését.

A pártfogó felügyelet elrendelése fö szabályként lehetöség, a bíróság, a vádemelés

elhalasztása esetén az ügyész mérlegelésének függvénye. A törvény két esetben írja
elő kötelező jelleggel a pártfogó felügyelet elrendelését. Visszaesők esetén az ismé-
1 32 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
7 1 . § ( l ) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a) a jogszabályban és a határozatban el ö hi magatartási szabályokat megtatiani,
b) a pálifogó felügyelövel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c) a pálifogó felügyelő részére az ellenörzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
( 2) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában
a pálifogó felügyelet céljúnak elősegítése érdekében külön magatartási szabály­
ként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elren­
delheti, hogy a pártfogolt
a) a büncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tarisan
kapcsolatot,
b) a büncselekmény sértettjétőL illetve annak lakásától, munkahelyétől, vagy
attól a nevelési-oktatási intézménytöl, ahová a sértett j ár, továbbá a sétiett által
rendszeresen látogatott helytöl tatisa távol magát,
c) meghatározott jellegü nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meg­
határozott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy sze­
mélynél j elentkezzen,
j) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkor­
mányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
g) meghatározott tanulmányokat folytasson,
h) - beleegyezése esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító elj á­
rásnak vesse alá magát,
i) vegyen részt a pátifogó felügyelő által szervezett csopmios foglalkozáson vagy
a pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti
más foglalkozáson.
( 3 ) A bíróság, illetve az ügyész a ( 2 ) bekezdésben felsorolt magatmiási szabá­
lyokon kívül más magatartási szabályokat is elöírhat, különös tekintettel a bűn­
cselekmény j ellegére, az okozott kána és az elkövető társadalmi beilleszkedése
esélyeinek növelésére.
A pátifogó felügyelet lényege, hogy az elkövetőnek meghatározott, az újabb bún­
cselekmény elkövetésének megelözését és a társadalomba visszailleszkedését célzó
magatartási szabályokat kell betartania. A törvény általános és különös magatatiási
szabályok között különböztet.
A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a jogszabályban és a határozatban el öírt magatartási szabályokat megtartani;
a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és
a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
Intézkedések l 1 33
A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a páli­
fogó felügyelet céljának elösegítése érdekében külön magatartási szabályként köte­
lezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy
a pálifogolt például a büncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott sze­
méllyel ne tmison kapcsolatot, a búncselekmény sértettjétől tatisa távol magát, meg­
határozott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket ne látogasson,
meghatározott tanulmányokat folytasson stb.
A törvény csak egy példálózó felsorolást tartalmaz az elöírhatú magatartási sza­
bályokról. A bíróság, illetve az ügyész tehát más magatartási szabályokat is előírhat,
amit különösen a büncselekmény j ellege, az okozott kár és az elkövetö társadalmi be­
illeszkedése esélyeinek növelése indokolhat.
A magatartási szabályok súlyos megszegése nem marad következmények nélkül.
Próbára bocsátás és jóvátételi munka esetén a magatartási szabályok súlyos meg­
szegése büntetés kiszabását, a végrehajtás felfüggesztése esetén a végrehajtás elren­
delését vonja maga után.
e) Az elkobzás
Az elkobzás biztonsági j ellegli intézkedés, amely önállóan, büntetés mellett és in­
tézkedés mellett is alkalmazható. A törvényben meghatározott esetekben kötelező
elrendelni az elkobzást.
72. � ( l ) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy ana szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a búncselekmény befe­
j ezését követően e dolog elszállítása célj ából használtak,
d) amelynek a biliokiása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba üt­
közik.
( 2 ) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a büncselekmény megvalósuL
( 3 ) Az ( l ) bekezdés a) és c) pontja esetében - feltéve, hogy a tulaj donos az el­
követésröl előzetesen nem tudott - az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog
nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellözését nemzetközi jogi kö­
telezettség kizárja.
(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövetö gyermekkor, káros elmeállapot vagy törvényben meghatározott
büntethetöséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b) ha az elkövetöt megrovásban részesítették,
1 32 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
7 1 . § ( l ) A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles
a) a jogszabályban és a határozatban előírt magata1iási szabályokat megtartan i,
b) a pártfogó felügyelövel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c) a pátifogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
(2) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában
a pátifogó felügyelet céljának elösegítése érdekében külön magatartási szabály­
ként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elren­
delheti, hogy a pártfogolt
a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tmison
kapcsolatot,
b) a bűncselekmény sértettjétöl, illetve annak lakásától, munkahelyétöl, vagy
attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által
rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,
c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, meg­
határozott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy sze­
mélynél j elentkezzen,
.f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi önkor­
mányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
g) meghatározott tanulmányokat folytasson,
lz) - beleegyezése esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljá­
rásnak vesse alá magát,
(} vegyen részt a pátifogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy
a pártfogó felügyelői szaigálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti
más foglalkozáson.
( 3 ) A bíróság, illetve az ügyész a ( 2 ) bekezdésben felsorolt magatartási szabá­
lyokon kívül más magatartási szabályokat is elöírhat, különös tekintettel a bűn­
cselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövetö társadalmi beilleszkedése
esélyeinek növelésére.
A pátifogó felügyelet lényege, hogy az elkövetőnek meghatározott, az újabb bűn­
cselekmény elkövetésének megelözését és a társadalomba visszailleszkedését célzó
magatartási szabályokat kell betartania. A törvény általános és különös magatartási
szabályok között különböztet.
A pátifogolt általános magatmiási szabályként köteles
a jogszabályban és a határozatban elöírt magatartási szabályokat megtartani;
a pártfogó felügyelövel rendszeres kapcsolatot tmiani, és
a pátifogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
Intézkedések l 1 33
A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész a határozatában a párt­
fogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatatiási szabályként köte­
lezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy
a pártfogolt például a büncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott sze­
méllyel ne tmison kapcsolatot, a bűncselekmény sértettjétől tatisa távol magát, meg­
határozott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket ne látogasson,
meghatározott tanulmányokat folytasson stb.
A törvény csak egy példálózó felsorolást tmialmaz az elöírható magatartási sza­
bályokról. A bíróság, illetve az ügyész tehát más magatartási szabályokat is elöírhat,
amit különösen a bűncselekmény jellege, az okozott kár és az elkövetö társadalmi be­
illeszkedése esélyeinek növelése indokolhat.
A magatartási szabályok súlyos megszegése nem marad következmények nélkül.
Próbára bocsátás és jóvátételi munka esetén a magatartási szabályok súlyos meg­
szegése büntetés kiszabását, a végrehajtás felfüggesztése esetén a végrehajtás elren­
delését vonj a maga után.
e) Az elkobzás
Az elkobzás biztonsági jellegü intézkedés, amely önállóan, büntetés mellett és in­
tézkedés mellett is alkalmazható. A törvényben meghatározott esetekben kötelezö
elrendelni az elkobzást.
72. § ( l ) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy atTa szántak,
b) amely büncselekrnény elkövetése útj án jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befe­
jezését követöen e dolog elszállítása céljából használtak,
d) amelynek a bitioklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba üt­
közi!<.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósuL
( 3 ) Az ( J ) bekezdés a) és c) pontja esetében - feltéve, hogy a tulajdonos az el­
követésröl előzetesen nem tudott - az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog
nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellözését nemzetközi jogi kö­
telezettség kizárja.
(4 ) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövetö gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott
büntethetöséget megszüntetö ok miatt nem büntethetö,
b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,
 13 4 A BÜNTETÖJ O GI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
. :··.-::''··:·-:"··--����-------
.
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meg­
határozott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
( 5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonel­
kobzás kiterj ed.
(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az ál­
lamra száll.
( 7 ) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére meg­
állapított idő, de legalább öt év elteltével.
73. § A 72. § (1 ) bekezdés a) és c:) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás
kivételesen mellőzhető, ha az az eikövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény
súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
b) ha az elkövető a bűncselekményt bünszervezetben követte el,
c:) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elő­
segítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív
anyaggal visszaélés, telj esítményfokozó szerrel visszaélés, egészségügyi termék
hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, ter­
mészetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szerve­
zése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés,
nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy rob­
bantószenel visszaélés, lőfegyverrel vagy löszenel visszaélés, nemzetközi szer­
ződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgálta­
tással visszaélés, kettős felhasználású tennékkel visszaélés vagy veszélyes eb
tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
A törvény tehát minden a bűncselekmény elkövetéséhez szarosan kapcsolódó dolgot
elkobozni rendel. El kell kobozni a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt
dolgot (például a kés, amellyel az emberölést elkövették), a bűncselekmény elköve­
tése útj án létrejött dolgot (például hamis pénz), azt a dolgot, amelyre a bűncselek­
ményt elkövették ( például csempészett cigaretta), amelynek a birtoklása a közbiz­
tonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik (például engedély nélkül tartott
löfegyver) és azt a sajtótennéket, amelyben a bűncselekmény megvalósult (például
rágalmazó tényállításokat tmtalmazó napilap).
Az elkobzott dolog tulaj donj oga törvény eltérő rendelkezése hiányában az ál­
lamra száll.
Az elkobzás biztonsági j ellege miatt ezt az intézkedést akicor is el kell rendelni,
ha az elkövetö gyermekkor, leóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott bün­
tethetöséget megszüntetö ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetöt megro­
vásban részesítették
Intézkedések
Az elkobzás korlátai a következők:
Ha az elkobzás alá eső dolog nem az elkövetö tulaj donában áll, az állam bizton­
sági igénye és a tulajdonos tulajdonjoga konkurál egymással. Ezt a helyzetet úgy
oldja meg a törvény, hogy az elkobzást nem lehet elrendelni a bűncselekmény elkö­
vetéséhez eszközként használt dologra, illetve ana a dologra, amelyre a bűncselek­
ményt elkövették, ha a tulajdonos az elkövetésröl előzetesen nem tudott.
Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás
kiterj ed.
- Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetöségének elévülésére megálla­
pított idő, de legalább öt év elteltével.
A törvényben meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhetö, ha
az az eikövetöre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem
álló, méltánytalan hátrányt jelentene;
az elkobzás mellözését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki;
az elkövető a bűncselekményt nem bűnszervezetben követte el;
a bűncselekmény nem szerepel a törvényi felsorolásban.
f) A vagyonelkobzás
A vagyonelkobzás vagyoni jellegü intézkedés, mely önállóan, büntetés me llett is és
intézkedés mellett is alkalmazható. A törvényben meghatározott esetekben kötelezö
az elrendelése.
74. § ( l ) \ágyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a büncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövetö a bűn­
cselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövetö bűnszervezetben való részvétele ideje alatt
szerzett,
c:) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetőj e a bűncselekmény
elkövetésének idej e alatt szerzett,
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséböl eredő, a bűncselekmény
elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése célj ából az ehhez szűkséges
vagy ezt könnyítö feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak,
.
!) a vagyonra, amely az adott vagy ígé1t vagyoni előny tárgya volt.
(2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséból eredö,
a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra
 1 34 A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
._ :.<-'--_-·-_
_.,.•_ _ ....____:_=-..:.+-----------
_
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meg­
határozott különleges védelem időtmiama alatt nem hajtható végre.
( 5 ) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonel­
kobzás kitetj ed.
(6) Az elkobzott dolog tulaj donjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az ál­
lamra száll.
( 7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére meg­
állapított idő, de legalább öt év elteltével .
7 3 . § A 72. § (l ) bekezdés a) é s c) pontj ában meghatározott esetekben az elkobzás
kivételesen mellözhető, ha az az eikövetöre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény
súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt j elentene, kivéve,
a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizátja,
b) ha az elkövetö a bűncselekményt bünszervezetben követte el,
c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elő­
segítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív
anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szet-rel visszaélés, egészségügyi termék
hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, ter­
mészetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szerve­
zése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés,
nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy rob­
bantószenel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szer­
ződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai tennékkel vagy szolgálta­
tással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb
tmiásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
A törvény tehát minden a bűncselekmény elkövetéséhez szorosan kapcsolódó dolgot
elkobozni rendel. El kell kobozni a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt
dolgot (például a kés, amellyel az emberölést elkövették), a bűncselekmény elköve­
tése útján létrejött dolgot (például hamis pénz), azt a dolgot, amelyre a bűncselek­
ményt elkövették (például csempészett cigaretta), amelynek a biliokiása a közbiz­
tonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik (például engedély nélkül taliott
lőfegyver) és azt a sajtótennéket, amelyben a bűncselekmény megvalósult (például
rágalmazó tényállításokat tmialmazó napilap).
Az elkobzott dolog tulaj donj oga törvény eltérő rendelkezése hiányában az ál­
lamra száll.
Az elkobzás biztonsági j ellege miatt ezt az intézkedést akkor is el kell rendelni,
ha az elkövetö gyennekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott bün­
tethetőséget megszüntetö ok miatt nem büntethetö, illetve ha az elkövetőt megro­
vásban részesítették
Intézke dések 1 35
Az elkobzás korlátai a következök:
Ha az elkobzás alá esö dolog nem az elkövető tulajdonában áll, az állam bizton­
sági igénye és a tulaj donos tulajdonjoga konkurál egymással. Ezt a helyzetet úgy
oldja meg a törvény, hogy az elkobzást nem lehet elrendelni a büncselekmény elkö­
vetéséhez eszközként használt dologra, illetve arra a dologra, amelyre a bűncselek­
ményt elkövették, ha a tulajdonos az elkövetésről elözetesen nem tudott.
- Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás
kitetj ed.
- Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megálla­
pított idő, de legalább öt év elteltével.
A törvényben meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellözhető, ha
az az eikövetöre vagy a tulaj donosra a bűncselekmény súlyával arányban nem
álló, méltánytalan hátrányt jelentene;
az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki;
az elkövető a bűncselekményt nem bünszervezetben követte el;
a bűncselekmény nem szerepel a törvényi felsorolásban.
f) A vagyonelkobzás
A vagyonelkobzás vagyoni jellegű intézkedés, me ly önállóan, büntetés mellett is és
intézkedés mellett is alkalmazható. A törvényben meghatározott esetekben kötelező
az elrendelése.
74. § ( l ) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra
a) a bűncselekmény elkövetéséből eredö vagyonra, amelyet az elkövetö a bűn­
cselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett,
b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele idej e alatt
szerzett,
c) a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetőj e a büncselekmény
elkövetésének ideje alatt szerzett,
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a büncselekmény
elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges
vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy aiTa szántak,
j) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni elöny tárgya volt.
( 2 ) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséböl eredö,
a bűncselekmépy elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra
1 36 A BÜNTETÓJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen va­
gyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
( 3 ) Ha az elkövető vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy
a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell
elrendelni ana az ( l ) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt.
A vagyonelkobzás célja a bünös úton szerzett vagyon, illetve az annak helyébe lépő
vagyon elvonása, függetlenül attól, hogy azzal az elkövető vagy más gazdagodott.
A büncselekmény elkövetése útj án szerzett vagyonnak az elvonása azé1i is indokolt,
mert gyakran új abb büncselekmények elkövetésének az anyagi fedezetét teremti
meg. A vagyon meghatározásánál a polgári jogi fogalom a kiindulópont, de vagyonon
annak hasznát, a vagyoni éJiékü jogot és követelést, illetve a pénzben kifejezhető
értékkel bíró előnyt is érteni kell.
( 4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni
a) az ( l ) bekezdés b) pontj a esetében a bünszervezetben való részvétel,
b) az (1 ) bekezdés c) pontj a esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, il­
letve az azzal való kereskedés idej e alatt szerzett valamennyi vagyont.
A szervezett bünözés és a kábítószer-kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés jegyé­
ben a törvény vélelmezi, hogy a bünszervezetben való részvétel, illetve a kábító­
szerrel való kereskedés idej e alatt szerzett valamennyi vagyon bünös eredetü.
Ezekben az esetekben tehát megfordul a bizonyítási teher és az elkövetőt terheli
annak bizonyítása, hogy a bünszervezetben részvétel, illetve a kábítószer-kereskedés
ideje alatt szerzett vagyon legális eredetü.
A vagyon elkobzása ugyanakkor azzal a nemkívánatos következménnyel is
j árhat, hogy a büntetőeljárásban a séJietti igények kielégítésére nem lesz mód, vagy
jóhiszemüen, ellenérték fejében szerzö személyek tulajdonjogát vonj ák el. Ezen meg­
fontolások miatt rendelkezik úgy a törvény, hogy nem rendelhető el vagyonelkobzás
a) arra a vagyonra, amely a büntetőelj árás során érvényesített polgári jogi igény fe­
dezetéül szolgál;
b) arra a vagyonra, amelyet j óhiszemüen, ellenérték fejében szereztek;
c) a bűnszervezetben részvétel, illetve a kábítószer-kereskedelem ideje alatt szer­
zett vagyonra, ha annak törvényes eredete bizonyított.
Ahogy az elkobzást, úgy a vagyonelkobzást is el kell rendelni, ha az elkövető
gyem1ekkor, leóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetöséget meg­
szüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették
Ha a vagyon már nem lelhető fel, ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb
vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
Intézkedések 1 37
továbbá a jóhiszeműen és ellenéJiélc fej ében szerzett vagyon esetében a vagyonel­
kobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni. Az elkobzott vagyon törvény el­
térő rendelkezése hiányában az államra száll.
g) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
77. § (l) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő há­
.
lózaton közzétett adatot,
a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele büncselekményt valósít meg,
b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c) amely bűncselekmény elkövetése útj án jött létre.
( 2 ) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell ren­
delni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatá­
rozott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkö­
vetőt megrovásban részesítették
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan is és más büntetés
vagy intézkedés mellett is alkalmazható. Ez az intézkedés teremti meg annak lehe­
töségét, hogy az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett bűncselekményt megva­
lósító tartalmat a hatóság elérhetetlenné tegye. Amennyiben tehát az elkövető például
18 éven aluli személyről vagy személyekről pomográf j ellegű felvételeket vagy vi­
deót helyez el az intemeten, véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni ezeket. Az in­
tézkedés többek között a gyennekpomográfia elleni hatékonyabb fellépést szolgálj a.
Akárcsak az elkobzás esetén, a törvény rendelkezik anól, hogy az elektronikus
hírközlö hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné tételét ald<:or is el kell
rendelni. ha az elkövető gyennekkor vagy leóros elmeállapot miatt nem büntethető,
illetve ha megrovásban részesítették
h) A kényszergyógykezelés
78. § ( l ) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény
elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének leóros
állapota miatt nem büntethető, és tmiani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog
elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyo­
sabb büntetést kellene kiszabni.
( 2 ) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll
fenn.
 ----
- ----------------
1 36 A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMENYEK
is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen va­
gyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni.
( 3 ) Ha az elkövető vagy a ( 2 ) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, vagy
a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell
elrendelni arra az ( l) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a j ogutódlás történt.
A vagyonelkobzás célj a a bűnös úton szerzett vagyon, illetve az annak helyébe lépő
vagyon elvonása, fiiggetlenűl attól, hogy azzal az elkövető vagy más gazdagodott.
A bűncselekmény elkövetése útj án szerzett vagyonnak az elvonása azért is indokolt,
mert gyakran újabb bűncselekmények elkövetésének az anyagi fedezetét teremti
meg. A vagyon meghatározásánál a polgári jogi fogalom a kiindulópont, de vagyonon
annak hasznát, a vagyoni értékű jogot és követelést, illetve a pénzben kifejezhető
éliékkel bíró előnyt is élieni kell .
(4) Az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni
a) az ( l ) bekezdés b) pontja esetében a bűnszervezetben való részvétel,
b) az ( l ) bekezdés c) pontj a esetében a kábítószer forgalomba hozatalának, il­
letve az azzal való kereskedés ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
A szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés j egyé­
ben a törvény vélelmezi, hogy a bűnszervezetben való részvétel, illetve a kábító­
szerrel való kereskedés idej e alatt szerzett valamennyi vagyon bűnös eredetű.
Ezekben az esetekben tehát megfordul a bizonyítási teher és az elkövetőt terheli
annak bizonyítása, hogy a bünszervezetben részvétel, illetve a kábítószer-kereskedés
idej e alatt szerzett vagyon legális eredetü.
A vagyon elkobzása ugyanakkor azzal a nemkívánatos következménnyel is
j árhat, hogy a bűntetőeljárásban a sértetti igények kielégítésére nem lesz mód, vagy
jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző személyek tulajdonjogát vonják el. Ezen meg­
fontolások miatt rendelkezik úgy a törvény, hogy nem rendelhetö el vagyonelkobzás
a) arra a vagyonra, amely a bűntetőeljárás során érvényesített polgári j ogi igény fe­
dezetéül szolgál;
b) arra a vagyonra, amelyet j óhiszemüen, ellenérték fej ében szereztek;
c) a bünszervezetben részvétel, illetve a kábítószer-kereskedelem ideje alatt szer­
zett vagyonra, ha annak törvényes eredete bizonyított.
Ahogy az elkobzást, úgy a vagyonelkobzást is el kell rendelni, ha az elkövető
gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott bűntethetőséget meg­
szűntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették
Ha a vagyon már nem lelhető fel, ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb
vagyontól nem különíthetö el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
....-
.. ....-
...-- - ------- -
I n téz ke dé s ek
____c_::..:::_:_
l 1 37
::..::_ -+-_:_::__ __ ,,_ .
továbbá a jóhiszemüen és ellenérték fej ében szerzett vagyon esetében a vagyonel­
kobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni. Az elkobzott vagyon törvény el­
térő rendelkezése hiányában az államra száll.
g) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
77. § (l ) V égiegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlö há­
.
lózaton közzétett adatot,
a) amelynek hozzáférhetövé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
b) amelyet a büncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c) amely büncselekmény elkövetése útj án jött létre.
( 2 ) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell ren­
delni, ha az elkövetö gyennekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatá­
rozott büntethetőséget megszűntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkö­
vetőt megrovásban részesítették
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele önállóan is és más büntetés
vagy intézkedés mellett is alkalmazható. Ez az intézkedés teremti meg annak lehe­
tőségét, hogy az elektronikus hírközlö hálózaton közzétett büncselekményt megva­
lósító tartalmat a hatóság elérhetetlenné tegye. Amennyiben tehát az elkövető például
1 8 éven aluli személyről vagy személyekről pornográf jellegű felvételeket vagy vi­
deót helyez el az interneten, véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni ezeket. Az in­
tézkedés többek között a gyennekpornográfia elleni hatékonyabb fellépést szolgálja.
Akárcsak az elkobzás esetén, a törvény rendelkezik arról, hogy az elektronikus
hírközlő hálózaton közzétett adatoknak a hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell
rendelni, ha az elkövető gyennekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető,
illetve ha megrovásban részesítették.
h) A kényszergyógykezelés
7 8 . § ( l ) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény
elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros
állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attóL hogy hasonló cselekményt fog
elkövetni, feltéve, hogy bűntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyo­
sabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll
fenn.
j 38 A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Intézkedések l j 39

töjéve l szemben
A kényszergyógykezelés gyógyító jellegű intézkedés, me!y kizárólag önállóan al­ Ha a bírósá g a 2. §-ban meghatározott bűncs elekmény elköve
az, a jogi szemé llyel
kalmazható. Mivel az elkövető az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntet­ büntet ést szab ki, megro vást vagy próbára bocsátást alkalm
hető, büntetés kiszabására fogalmilag nem kerülhet sor. A kényszergyógykezelés el­ szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatj a:
rendelése tehát nem bűncselekmény, hanem büntetendő (jogellenes, de nem bűnös) a) a jogi személy megszüntetése;
cselekmény elkövetése miatt történik. b) a jogi szemé ly tevékenységének korlátozása ;
A törvényben meghatározott három feltétel együttes fennállása esetén a bíróság c) pénzbírság ( 3 . §).
köteles elrendelni a kényszergyógykezelést.
Ezek a feltételek a következők:
személy elleni erlíszakos vagy közveszélyt okozó büntetendö cselekmény elkö­
vetése;
tmiani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni;
ha büntethető lenne az elkövetö, egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést
kellene kiszabni.
A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés, amely akkor szűnik
meg, ha a bírói felülvizsgálat értelmében annak szükségessége már nem áll fenn.
A kényszergyógykezelést zárt intézetben kell végrehajtani.

i) Intézkedések a jogi személlyel szemben

A magyar büntetőjogban a 200 l . évi CIV. törvény teremtette meg annak lehetőségét,
hogy a jogi személyekkel szemben intézkedéseket lehessen alkalmazni. Ez azonban
nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárásnak a jogi személy alanya lenne. Változatlanul
csak természetes személy ellen folytatható büntetőelj árás, azaz a jogi személlyel
szemben intézkedés alkalmazására csak akkor ke1iilhet sor, ha van olyan ten11észetes
személy, aki ellen büntetőeljárás folyik.
A törvény alkalmazásában jogi személy minden szervezet, amelyet jogszabály
jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok
önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülö vagyonnal rendelkezik [ l . § ( 1 )] .
Intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha
a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára ellíny szerzését célozta vagy ered­
ményezte, és a bűncselekményt a jogi személy
c�) vezető tisztségviselöje, ( . . . ) a jogi személy tevékenységi körében követte el;
b) tagja vagy alkalmazottja a j ogi személy tevékenységi körében követte el, és a ve­
zető tisztségviselő, ( . . . ) irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése
a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
Valamint, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy j avára előny szerzését
eredményezte, és a j ogi személy vezető tisztségviselőj e, ( . . . ) a bűncselekmény el­
követéséről tudott ( 2 . § ) .
1 38 A BÜNTETÖJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK
Intézkedések l 1 39

A kényszergyógykezelés gyógyító j ellegü intézkedés, mely kizárólag önállóan al­ Ha a bírós ág a 2 . §-ban meghatározott bünc selekm
�
ény elkövet jé�el sze�nben
tást alkalm az, a J Ogl szem ellyel
kalmazható. Mivel az elkövetö az elmemüködés kóros állapota miatt nem büntet­ bünte tést szab ki, megr ovást vagy próbára bocsá
ja:
hetö, büntetés kiszabására fogalmilag nem kerülhet sor. A kényszergyógykezelés el­ szemben a következő intézkedéseket alkalmazhat
rendelése tehát nem büncselekmény, hanem büntetendö (jogellenes, de nem bünös ) a) a jogi szem ély megszüntetése;
cselekmény elkövetése miatt történik. b) a jogi szem ély tevékenységének korlátozása;
A törvényben meghatározott három feltétel együttes fennállása esetén a bíróság c) pénzbírság ( 3 . § ) .
köteles elrendelni a kényszergyógykezelést.
Ezek a feltételek a következöle
személy elleni eröszakos vagy közveszélyt okozó büntetendö cselekmény elkö­
vetése;
tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni;
ha büntethetö lenne az elkövetö, egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést
kellene kiszabni.
A kényszergyógykezelés határozatlan tartamú intézkedés, amely al-ekor szünik
meg, ha a bírói felülvizsgálat értelmében annak szükségessége már nem áll fenn.
A kényszergyógykezelést zárt intézetben kell végrehajtani.

i) Intézkedések a jogi személlyel szemben

A magyar büntetéljogban a 200 l . évi CIV. törvény teremtette meg annak lehetöségét,
hogy a jogi személyekkel szemben intézkedéseket lehessen alkalmazni. Ez azonban
nem jelenti azt. hogy a büntetőeljárásnak a j ogi személy alanya lenne. Változatlanul
csak természetes személy ellen folytatható büntetöelj árás, azaz a j ogi személlyel
szemben intézkedés alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha van olyan természetes
személy, aki ellen büntetélelj árás folyile
A törvény alkalmazásában jogi személy minden szervczet, amelyet jogszabály
jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok
önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülö vagyonnal rendelkezik [ l . § ( 1 )] .
Intézkedések szándékos büncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha
a büncselekmény elkövetése a j ogi személy javára előny szerzését célozta vagy ered­
ményezte, és a büncselekményt a jogi személy
a) vezetö tisztségviselőj e, ( . . . ) a jogi személy tevékenységi körében követte el;
�) tagja vagy alkalmazottja a j ogi személy tevékenységi körében követte el, és a ve­
zető tisztségviselő, ( . . . ) irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének telj esítése
a büncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
Valamint, ha a büncselekmény elkövetése a jogi személy j avára előny szerzését
eredményezte, és a j ogi személy vezető tisztségviselője, ( . . . ) a büncselekmény el­
követéséröl tudott ( 2 . §).
II. A büntetés kiszabása

1. A büntetés célja . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . 141

2. A büntetés kiszabásának elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 42

3. Halmazati büntetés .......... ...... ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 44

4. Összbüntetés ................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . :. . . . . .. . . . . . . . .. 1 46

5. A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése ................. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 49

a) A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesökre vonatkozó
rendelkezések .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 49
b) A bűnszervezetben történő elkövetés re vonatkozó rendelkezések ...... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 52

6. A különös részi büntetési tétel alsó határának átlépése ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 54

a) A büntetés enyhítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . .. . . . . . . . .. . . . . . 1 54
b) A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás es etén ..... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 55

7. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése .. .... . ............. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 57

8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása . . .... . ......... .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 59

1 A büntetés célja
.

79. � A büntetés célj a a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy

akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A törvény számos helyen utal a büntetés célj ára, gondoljunk csak a feltételes sza­
badságra vagy a próbára bocsátás szabályaira, ahol vizsgálandó, hogy a büntetés
célja így is elérhető-e. Ennek megfelelően szükséges, hogy a büntetés célját a tör­
vény maga meghatározza. A törvény a büntetés közvetlen célj aként az újabb bűn­
elkövetés megelőzését nevezi meg. Ezt a célt pedig a törvény két személyi kör te­
kintetében is megfogalmazza. Egyrészről azt kívánja megelőzni, hogy az elkövető
részéről új abb bűnelkövetés történj en (speciális prevenció), másrészt pedig azt,
hogy bárki más bűncselekményt kövessen el ( generális prevenció). A bűncselek­
mény elkövetésének megelőzése közvetetten a társadalom védelmét szolgálja.
1 42 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
2 . A büntetés kiszabásának elvei
80. § ( l ) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem
előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazadjon a bűncselekmény tárgyi súlyá­
hoz, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint
az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
A büntetőjogi felelősség megállapítását követően a bíróság egy összetett mérlegelési
folyamat eredményeként szabja ki a büntetést.
E mérlegelési tevékenység kereteit a törvény szabja meg a büntetési tétel meg­
határozásával. A bíróságnak azonban nem elég ana figyelemmel lennie, hogy a Kü­
lönös Részi tényállás milyen büntetési tételt határoz meg, mivel az Á ltalános Rész
számos olyan büntetéskiszabási rendelkezést tartalmaz, amely a Különös Részben
meghatározott büntetési tételtől felfelé eltérést ír elő, vagy lefelé eltérést enged. Í gy
az enyhítő szakasz alkalmazásával a bíróság a büntetési tétel alsó határánál enyhébb
büntetést is kiszabhat, a külőnös visszaesők, a többszörös visszaesők, az erőszakos
többszörös visszaesők esetében és a bűnszervezetben történő elkövetésnél viszont
a büntetési tétel felső határát meghatározott szabályok szerint meg kell emelni, és az
ily módon felemelt tételkeretben kell a büntetést ki szabni. Ugyancsak tételemelő
szabályok érvényesülnek a halmazati és az összbüntetés kiszabásakor.
A bíróságnak ugyanakkor a büntetés célj ára is figyelemmel kell lennie, azaz
olyan büntetés kiszabására kell törekedni, mely egyaránt szolgálja az adott elköve­
tőnek és minden más személynek a bűnelkövetéstől való visszatartását
A bűncselekmény tárgyi súlyát elsőként a jogalkotó értékeli, amikor meghatá­
rozza az adott bűncselekményre vonatkozó büntetési tételt. A bíróságnak a büntetés­
kiszabás folyamatában nem általában az adott bűncselekménytípusnak, hanem
a konkrétan elkövetett büncselekménynek a társadalomra veszélyességét kell érté­
kelnie.
A bünösség fokát a szándékosság, a gondatlanság, illetve ezek fajtái fejezik ki.
Az elkövető társadalomra veszélyességére elsősorban előéletéből és az elkövetés
körülményeiből vonható következtetés.
A törvény nem határozza meg kimerítően a büntetéskiszabás során értékelendő
szempontokat, hiszen utal arra, hogy egyéb súlyosító és enyhítő körűlmények is le­
hetnek, melyeket szintén figyelembe kell venni. Ezeket a körülményeket a bíró i gya­
korlat alakította ki, és a Kúria 56/2007. számú büntető kollégiumi véleménye ösz­
szegzi.
A hivatkozott kollégiumi vélemény elvi éllel rögzíti, hogy a büntetéskiszabás
során érvényesülnie kell a kettős értékelés tilalmának, ami azt j elenti, hogy releváns
A büntetés kiszabásának elvei 1 43
büntetéskiszabási körülmény nem maradhat értékelés nélkül, de semmit nem lehet
kétszer értékelni. A törvényhozó által tényállási elemként szabályozott, avagy a sú­
lyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó körülményt - fö szabály szerint - nem
lehet külön enyhítőként vagy súlyosítóként is értékelni .
Kiemelendő továbbá, hogy az enyhítő és súlyosító körülményeket soha nem ál­
talánosságban és mechanikusan, hanem mindig a konkrét ügyre vonatkoztatva kell
értékelni. Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tartott tényezőt akkor
lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt annak súlyo-
·
sító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható.
A büntetést befolyásoló körülményeket egymással összevetve, összefüggésükben
kell értékelni. Nem azt kell tehát pusztán vizsgálni, hogy az ügyben hány súlyosító
vagy enyhítő körülmény van, mert nem a számosságnak, hanem annak van jelentő­
sége, hogy ezek összességükben milyen súlyt képviselnek.
A kollégiumi vélemény tárgyi és alanyi (azaz a cselekményhez, illetve az eikö­
vető személyéhez tapadó) büntetéskiszabási körülményeket különböztet meg, és
a bírói gyakorlat egységesítése érdekében egyenként és részletesen tárgyalja ezeket.
A telj esség igénye nélkül néhány példa:
az alanyi tényezők körében enyhítő körülmény a büntetlen előélet, a feltáró jel­
legü beismerő vallomás, a tartásra szoruló hozzátartozók léte;
súlyosító körülmény a büntetett előélet, az előre megfontolt szándék, az önhi­
bából eredő ittas állapot;
a tárgyi tényezők körében enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti sza­
kaszban marad, az elkövetőnek fel nem róható időmúlás, a kár megtérítése, vagy
a sértetti megbocsátás;
súlyosító körülmény a büncselekmény többszöri minősülése, a többszörös hal­
mazat, a fondorlatos, gátlástalan elkövetés.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel közép­
mértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegé­
nek fele.
A törvény a büntetéskiszabási tevékenység kiinduló szempontjaként írja elő az adott
tételkeret középmértékéhez történő viszonyítást. A középmérték a büntetési tétel alsó
és felső határának számtani átlaga. Egy 2-töl 8 évig tartó szabadságvesztéssei fe­
nyegetett bűncselekmény esetén tehát 5 év a középmérték. A középmérték irányadó
volta azt jelenti, hogy a bíróság a büntetést befolyásoló körülményeket a saj át belá­
tása szerint veti össze, és értékeli, ugyanakkor az ítéletben részletesen indokolnia
kell a középmértéktől eltérő büntetés kiszabását. A törvény indokolása hangsúlyozza,
hogy "a középmérték nem jelenti a tételkeret adta lehetőségek negligálását, vagy
 ·.·_-·,-··:
j 42 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
·· ·T'·::�:
_ . ·· -
2 . A büntetés kiszabásának elvei
80. § ( l ) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem
előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyá­
hoz, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint
az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez.
A büntetőjogi felelősség megállapítását követően a bíróság egy összetett mérlegelési
folyamat eredményeként szabja ki a büntetést.
E mérlegelési tevékenység kereteit a törvény szabja meg a büntetési tétel meg­
határozásával. A bíróságnak azonban nem elég atra figyelemmel lennie, hogy a Kü­
lönös Részi tényállás milyen büntetési tételt határoz meg, mivel az Á ltalános Rész
számos olyan büntetéskiszabási rendelkezést tartalmaz, amely a Különös Részben
meghatározott büntetési tételtől felfelé eltérést ír elő, vagy lefelé eltérést enged. Í gy
az enyhítő szakasz alkalmazásával a bíróság a büntetési tétel alsó határánál enyhébb
büntetést is kiszabhat, a különös visszaesők, a többszörös visszaesök, az erőszakos
többszörös visszaesők esetében és a bűnszervezetben történő elkövetésnél viszont
a büntetési tétel felső határát meghatározott szabályok szerint meg kell emelni, és az
ily módon felemelt tételkeretben kell a büntetést ki szabni. Ugyancsak tételemelő
szabályok érvényesülnek a halmazati és az összbüntetés kiszabásakor.
A bíróságnak ugyanakkor a büntetés célj ára is figyelemmel kell lennie, azaz
olyan büntetés kiszabására kell törekedni, mely egyaránt szolgálj a az adott elköve­
tőnek és minden más személynek a bűnelkövetéstől való visszatartását
A bűncselekmény tárgyi súlyát elsőként a jogalkotó értékeli, amikor meghatá­
rozza az adott bűncselekményre vonatkozó büntetési tételt. A bíróságnak a büntetés­
kiszabás folyamatában nem általában az adott bűncselekménytípusnak, hanem
a konkrétan elkövetett bűncselekménynek a társadalomra veszélyességét kell érté­
ketnie.
A bűnösség fokát a szándékosság, a gondatlanság, illetve ezek fajtái fejezik ki.
Az elkövetö társadalomra veszélyességére elsősorban előéletéből és az elkövetés
körülményeiből vonható következtetés.
A törvény nem határozza meg kimerítően a büntetéskiszabás során értékelendő
szempontokat, hiszen utal ana, hogy egyéb súlyosító és enyhítő körűlmények is le­
hetnek, melyeket szintén figyelembe kell venni. Ezeket a körülményeket a bíró i gya­
korlat alakította ki, és a Kúria 5 6/2007. számú büntető kollégiumi véleménye ösz­
szegzi.
A hivatkozott kollégiumi vélemény elvi éllel rögzíti, hogy a büntetéskiszabás
során érvényesülnie kell a kettős értékelés tilalmának, ami azt j elenti, hogy releváns
A büntetés kiszabásának elvei i 43
büntetéskiszabási körülmény nem maradhat értékelés nélkül, de semmit nem lehet
kétszer értékelni. A törvényhozó által tényállási elemként szabályozott, avagy a sú­
lyosabb vagy enyhébb minősítést megalapozó körülményt - fő szabály szerint - nem
lehet külön enyhítőként vagy súlyosítóként is értékelni.
Kiemelendő továbbá, hogy az enyhítő és súlyosító körülményeket soha nem ál­
talánosságban és mechanikusan, hanem mindig a konkrét ügyre vonatkoztatva kell
értékelni . Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tattott tényezőt akkor
lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt a;mak súlyo­
sító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható.
A büntetést befolyásoló körülményeket egymással összevetve, összefüggésükben
kell értékelni. Nem azt kell tehát pusztán vizsgálni, hogy az ügyben hány súlyosító
vagy enyhítő körülmény van, mert nem a számosságnak, hanem annak van jelentő­
sége, hogy ezek összességükben milyen súlyt képviselnek.
A kollégiumi vélemény tárgyi és alanyi (azaz a cselekményhez, illetve az eikö­
vető személyéhez tapadó) büntetéskiszabás i körülményeket különböztet meg, és
a bírái gyakorlat egységesítése érdekében egyenként és részletesen tárgyalja ezeket.
A telj esség igénye nélkül néhány példa:
az alanyi tényezők körében enyhítő körülmény a büntetlen előélet, a feltáró jel­
legű beismerő vallomás, a tartásra szoruló hozzátartozók léte;
súlyosító körülmény a bűntetett előélet, az előre megfontolt szándék, az önhi­
bából eredő ittas állapot;
a tárgyi tényezök körében enyhítő körülmény, ha a cselekmény kísérleti sza­
kaszban marad, az elkövetőnek fel nem róható időmúlás, a kár megtérítése, vagy
a sértetti megbocsátás;
súlyosító körülmény a bűncselekmény többszöri minősülése, a többszörös hal­
mazat, a fondorlatos, gátlástalan elkövetés.
(2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel közép­
mértéke irányadó. A középmétték a büntetési tétel alsó és felső határa összegé­
nek fele.
A törvény a büntetéskiszabási tevékenység kiinduló szempontjaként írja elő az adott
tételkeret középmértékéhez történö viszonyítási. A középmétték a büntetési tétel alsó
és felső határának számtani átlaga. Egy 2-töl 8 évig tartó szabadságvesztéssei fe­
nyegetett bűncselekmény esetén tehát 5 év a középmérték. A középmérték irányadó
volta azt jelenti, hogy a bíróság a büntetést befolyásoló körülményeket a saját belá­
tása szerint veti össze, és értékeli, ugyanakkor az ítéletben részletesen indokolnia
kell a középmértéktöl eltérő büntetés kiszabását. A törvény indokolása hangsúlyozza,
hogy "a középmé1ték nem jelenti a tételkeret adta lehetőségek negligálását, vagy
1 44 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
szúkítését, nem teszi a büntetési rendszert abszolúte határozottá, és nem hoz létre
büntetéskiszabás i kényszerhelyzetet sem. Nem érinti a jogalkalmazás elvi irányítá­
sának a büntetéskiszabás i gyakorlat tapasztalatain alapuló megfontolásait" , azaz a hi­
vatkozott kollégiumi vélemény is változatlanul alkalmazandó.
A törvény rögzíti, hogy amennyiben a büntetés kiszabása esetén a Kúlönös
Részben meghatározott büntetési tételeket emelni kell (például kúlönös vagy több­
szörös visszaesők, illetve bünszervezetben elkövetés esetén), a középmértéket a fel­
emelt büntetési tételekre tekintettel kell kiszámítani.
Végül, ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás
felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen
kívül hagyásával állapítja meg.
3 . Halmazati büntetés
8 1 . § ( l ) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell ki szabni.
(2) A halmazati büntetést a búnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított
büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvé­
telével kell kiszabni.
( 3 ) Ha a bűnhalmazatban lévö búncselekmények közúl legalább kettő határozott
ideig tartó szabadságvesztéssei büntetendö, a büntetési tétel felső határa a leg­
magasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes büncse­
lekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
(4)
( 5 ) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatj a meg a tör­
vényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
Ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és
azokat egy eljárásban bírálják el, búnhalmazat létesül. A búnhalmazat büntetéski­
szabási következménye, hogy ilyenkor egy büntetést, úgynevezett halmazati bünte­
tést kell kiszabni.
A halmazati büntetés képzésére különbözö elvek alakultak ki:
kumuláció
abszorpció
aszperáció.
A kumuláció azt jelenti, hogy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bünte­
tési tételeinek felső határát össze kell adni. Ez az eikövetőre nézve legkedvezőtlenebb
elv. Mint látni fogjuk, a magyar büntetőjog tilalmazza a kumulációt.
Halmazati büntetés l 1 45
A másik véglet az abszorpció, amelynél a legsúlyosabb büntetési tétel elnyeli
a többi búncselekmény büntetési tételét.
Köztes megoldás az aszperáció, amely a legsúlyosabb büntetési tétel felső ha­
tárának bizonyos szabályok szerinti emelését írj a elő.
A magyar büntetőjog az abszorpció elvét követi, amikor úgy rendelkezik, hogy
a halmazati büntetést a búnhalmazatban lévő búncselekményekre megállapított bün­
tetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével
kell kiszabni.
Ha a bűnhalmazatban lévő búncselekmények közül legalább kettő határozott
ideig tartó szabadságvesztéssei büntetendő, már az aszperáció szabályai érvénye­
sülnek. Ez azt j elenti, hogy a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emel­
kedik, de nem érheti el az egyes búncselekményekre megállapított büntetési tételek
felső határának együttes tartamát. Ha például egy kettötöl nyolc évig terjedö sza­
badságvesztéssei fenyegetett rablás és egy három évig terjedő szabadságvesztéssei
fenyegetett súlyos testi sértés áll bünhalmazatban, akkor a halmazati büntetés kisza­
bása a következöképpen történik. Mivel mindkét búncselekmény határozott ideig
tartó szabadságvesztéssei fenyegetett, a súlyosabb büntetési tételt kell alapul venni.
Ez a rablás, a 2-S év büntetési tétell el. A büntetési tétel felső határát meg kell emelni
a felével, így a megemelt büntetési tétel 2-1 2 év lenne. Korlátként érvényesül
azonban a kumuláció tilalma, vagyis, hogy a megemelt büntetési tétel felső határa
nem érheti el az egyes búncselekményekre megállapított büntetési tételek felső ha­
tárának összegét. Ez az adott esetben 8+3 év, azaz l l év lenne. Mivel a rablás bün­
tetési tételének megemelt felső határa ( 1 2 év) ezt meghaladná, a halmazati büntetést
a 2-töl l l év mínusz egy nap tételkeretben kell kiszabnia a bíróságnak.
Végül figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a halmazati büntetés
esetén a generális maximum 25 év. A határozott ideig tmtó szabadságvesztés tehát
még halmazati büntetés esetén sem lehet több mint 25 év.
A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak a mellékbüntetésre. A mellékbüntetés
ugyanis halmazati büntetés esetében sem haladhatj a meg a törvényben meghatáro­
zott legmagasabb mértéket, illetve tartarnot
Megjegyezzük végül, hogy 23/20 1 4 . ( VII. 1 5 . ) számú határozatával az Alkot­
mánybíróság megállapította a 8 1 . § ( 4 ) bekezdésének alaptörvény-ellenességét a jog­
biztonság és a jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos követelmények megsértése
miatt, így a törvényi rendelkezést 20 1 3 . j úlius l -j ére visszaható hatállyal megsem­
misítette.
 1 44 1 A BÜNTETÉS KISZABÁSA
·- .�·-� ·;:::.�-·.:'·:
. : . •
szükítését, nem teszi a büntetési rendszert abszolúte határozottá, és nem hoz létre
büntetéskiszabási kényszerhelyzetet sem. Nem érinti a jogalkalmazás elvi irányítá­
sának a büntetéskiszabási gyakorlat tapasztalatain alapuló megfontolásait" , azaz a hi­
vatkozott kollégiumi vélemény is változatlanul alkalmazandó.
A törvény rögzíti, hogy amennyiben a büntetés kiszabása esetén a Különös
Részben meghatározott büntetési tételeket emelni kell (például különös vagy több­
szörös visszaesők, illetve bünszervezetben elkövetés esetén), a középmé1iéket a fel­
emelt büntetési tételekre tekintettel kell kiszámítani.
Végül, ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mé1iékét a végrehajtás
felfüggesztése, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen
kívül hagyásával állapítja meg.
3 . Halmazati büntetés
8 1 . § ( l ) Bünhalmazat esetén egy büntetést kell ki szabni.
(2) A halmazati büntetést a bünhalmazatban lévő büncselekményekre megállapított
büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvé­
telével kell kiszabni.
( 3 ) Ha a bünhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott
ideig tartó szabadságvesztéssei büntetendő, a büntetési tétel felső határa a leg­
magasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncse­
lekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
(4)
( 5 ) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a tör­
vényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tmiamot.
Ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg és
azokat egy eljárásban bírálják el, bűnhalmazat létesül. A bűnhalmazat büntetéski­
szabási következménye, hogy ilyenkor egy büntetést, úgynevezett halmazati bünte­
tést kell kiszabni.
A halmazati büntetés képzésére különböző elvek alakultak ki:
kumuláció
abszorpció
aszperáció.
A kumuláció azt jelenti, hogy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bünte­
tési tételeinek felső határát össze kell adni. Ez az eikövetőre nézve legkedvezőtlenebb
elv. Mint látni fogjuk, a magyar büntetőjog tilalmazza a kumulációt.
Halmazati büntetés l 1 45
A másik véglet az abszorpció, amelynél a legsúlyosabb büntetési tétel elnyeli
a többi bűncselekmény büntetési tételét.
Köztes megoldás az aszperáció, amely a legsúlyosabb büntetési tétel felső ha­
tárának bizonyos szabályok szerinti emelését írja elő.
A magyar büntetőjog az abszorpció elvét követi, amikor úgy rendelkezik, hogy
a halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított bün­
tetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével
kell kiszabni.
Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott
ideig tartó szabadságvesztéssei büntetendő, már az aszperáció szabályai érvénye­
sülnek. Ez azt jelenti, hogy a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emel­
kedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek
felső határának együttes tartamát. Ha például egy kettőtől nyolc évig terjedő sza­
badságvesztéssei fenyegetett rablás és egy három évig te1jedő szabadságvesztéssei
fenyegetett súlyos testi sértés áll bűnhalmazatban, akkor a halmazati büntetés kisza­
bása a következőképpen történik. Mivel mindkét bűncselekmény határozott ideig
tartó szabadságvesztéssei fenyegetett, a súlyosabb büntetési tételt kell alapul venni.
Ez a rablás, a 2-8 év büntetési tételleL A büntetési tétel felső határát meg kell emelni
a felével, így a megemelt büntetési tétel 2-1 2 év lenne. Korlátként érvényesül
azonban a kumuláció tilalma, vagyis, hogy a megemelt büntetési tétel felső határa
nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső ha­
tárának összegét. Ez az adott esetben 8+ 3 év, azaz l l év lenne. Mivel a rablás bün­
tetési tételének megemelt felső határa ( 1 2 év) ezt meghaladná, a halmazati büntetést
a 2-től l l év mínusz egy nap tételkeretben kell kiszabnia a bíróságnak.
Végül figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy a halmazati büntetés
esetén a generális maximum 25 év. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tehát
még halmazati büntetés esetén sem lehet több mint 25 év.
A fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak a mellékbüntetésre. A mellékbüntetés
ugyanis halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatáro­
zott legmagasabb mértéket, illetve tmiamot.
Megjegyezzük végül, hogy 23/20 1 4. ( VII. 1 5 . ) számú határozatával az Alkot­
mánybíróság megállapította a 8 1 . § (4) bekezdésének alaptörvény-ellenességét a jog­
biztonság és a jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos követelmények megsértése
miatt, így a törvényi rendelkezést 2 0 1 3 . j úlius l -jére visszaható hatállyal megsem­
misítette.
1 46 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
4 . Összbüntetés
93. § (0 Ha az elkövetöt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre itélik,
a jogerősen kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - össz­
büntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkoráb­
bi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el.
(2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók,
amelyeket az összbiintetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy ame­
lyeket folyamatosan hajtanak végre.
( 3 ) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbün­
tetésbe foglalás szempontj ából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesz­
tésnek kell tekinteni.
( 4 ) Nem foglalható összbüntetésbe
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekü munka helyébe lépő szabadságvesztés.
Elöfordulhat ugyanakkor, hogy bár a bűncselekmények egy elj árásban elbírálhatók
lettek volna, erre mégsem került sor. Ez a terhelt részére hátrányos, hiszen a bűncse­
lekmények egy eljárásban történő elbírálása esetén egy büntetést, halmazati bünte­
tést kapott volna, így azonban külön ítéletekkel történik meg a büncselekmények el­
bírálása. A terheltet ezáltal érö hátrány kiküszöbölésére szolgál az összbüntetés
intézménye, amely utólag próbálja a terheltet ahhoz közeli helyzetbe hozni, mintha
halmazati büntetést szabtak volna ki vele szemben.
A jogerősen kiszabott büntetések összbüntetésbe foglalására azonban csak az
alábbi feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor:
több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása jogerősen;
amelyeket még nem hajtottak végre vagy folyamatosan hajtanak végre;
a terhelt valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsöfokú ítélet kihirdetése
elött követte el.
Mivel összbüntetésbe csak végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, fel­
függesztett szabadságvesztés csak akkor válik összbüntetésbe foglalhatóvá, ha utólag
elrendelik a végrehajtását.
Ahogy azt a közérdekü munka és a pénzbüntetés szabályainál említettük, az át­
változtatott szabadságvesztés nem "igazi" szabadságvesztés, ezért ilyen átváltozta­
tott büntetés sem foglalható összbüntetésbe.
További korlát, hogy egyszer már összbüntetésbe foglalt büntetés nem foglal­
ható összbüntetésbe, a törvény ugyanis nem tartja indokoltnak, hogy az elkövető
többszörös kedvezményben részesüljön.
Összbüntetés l 1 47
94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati bünte­
tést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyo­
sabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének
összegeként számított tmiamot, de az nem haladhatja meg a büntetések együttes
tartamát.
Az összbüntetés tartamának meghatározásakor a halmazati büntetés szabályait kell
alapul venni. A halmazati büntetéstől eltérően azonban itt már nemcsak büntetési té­
.
telek, hanem jogerősen kiszabott büntetések is vannak, melyekre szintén figyelemmel
kell lenni. Az összbüntetés tartamának ugyanis el kell érnie a legsúlyosabb büntetés
és a további büntetés(ek) egyhaimadának összegét, de nem haladhatj a meg a kisza­
bott büntetések együttes tartamát. Az összbüntetés esetén is érvényesül a generális
maximum, azaz a szabadságvesztés összbüntetés esetén sem haladhatja meg a 25
évet.
Ha a 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssei fenyegetett rablás miatt 5 évet
szabnak ki jogerősen, az l -től 5 évig terjedő szabadságvesztéssei fenyegetett önbí­
ráskodás miatt pedig 3 évet, akkor az összbüntetés képzésekor a halmazati büntetés
szabályai szerint a 2-től 1 2 évig terjedő tételkeretből kell kiindulni. Tudjuk ugyan­
akkor, hogy az összbüntetésnek el kell érnie a 6 évet [5 év + ( 3 év:3)], de nem ha­
ladhatja meg a 8 évet (5 év + 3 év). Ha a példa szerinti esetben az összbüntetés mér­
tékét 7 évben határozzák meg, az elkövető l évet "nyer" az összbüntetésbe
foglalással ahhoz képest, amilyen helyzetben akkor lenne, ha a jogerősen kiszabott
5 éves és a 3 éves büntetését is le kellene töltenie.
95. § ( l ) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe
foglalása esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha
az összbüntetés mé1iéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszö­
rös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtá­
si fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha az ( l ) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az
elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapít­
ható meg.
( 3 ) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkoráb­
bi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsát­
ható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bánnelyik szabad­
ságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
Felmerül a kérdés, hogy ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehaj­
tási fokozata eltérő, akkor milyen fokozatban kell az összbüntetést végrehajtani.
1 46 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
4 . Összbüntetés
93 . § ( l ) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik,
a jogerősen kiszabott büntetéseket - törvényben meghatározottak szerint - ös sz­
büntetésbe kell foglalni, ha az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkoráb­
bi elsőfokú ítélet kihirdetését megelőzően követte el.
( 2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók,
amelyeket az összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy ame­
lyeket folyamatosan hajtanak végre.
( 3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az összbün­
tetésbe foglalás szempontj ából a továbbiakban végrehajtandó szabadságvesz­
tésnek kell tekinteni.
( 4 ) Nem foglalható összbüntetésbe
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.
Elöfordulhat ugyanakkor, hogy bár a bűncselekmények egy eljárásban elbírálhatók
lettek volna, ene mégsem ketiilt sor. Ez a terhelt részére hátrányos, hiszen a bűncse­
lekmények egy elj árásban történő elbírálása esetén egy büntetést, halmazati bünte­
tést kapott volna, így azonban külön ítéletekkel történik meg a bűncselekmények el­
bírálása. A terheltet ezáltal érő hátrány kiküszöbölésére szolgál az összbüntetés
intézménye, amely utólag próbálj a a terheltet ahhoz közeli helyzetbe hozni, mintha
halmazati büntetést szabtak volna ki vele szemben.
A j ogerősen kiszabott büntetések összbüntetés be foglalására azonban csak az
alábbi feltételek együttes fennállása esetén kerülhet sor:
több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása j ogerősen;
amelyeket még nem hajtottak végre vagy folyamatosan hajtanak végre;
a terhelt valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú ítélet kihirdetése
előtt követte el.
Mivel összbüntetésbe csak végrehajtandó szabadságvesztések foglalhatók, fel­
függesztett szabadságvesztés csak akkor válik összbüntetésbe foglalhatóvá, ha utólag
elrendelik a végrehajtását.
Ahogy azt a közérdekű munka és a pénzbüntetés szabályainál említettük, az át­
változtatott szabadságvesztés nem "igazi" szabadságvesztés, ezért ilyen átváltozta­
tott büntetés sem foglalható összbüntetésbe.
További korlát, hogy egyszer már összbüntetésbe foglalt büntetés nem foglal­
ható összbüntetésbe, a törvény ugyanis nem tartja indokoltnak, hogy az elkövető
többszörös kedvezményben részesüljön.
Összbüntetés l 1 47
94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati bünte­
tést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyo­
sabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyhatmact részének
összegeként számított tartamot, de az nem haladhatj a meg a büntetések együttes
tartamát.
Az összbüntetés tattamának meghatározásakor a halmazati büntetés szabályait kell
alapul venni. A halmazati büntetéstől eltérően azonban itt már nemcsak büntetési té­
telek, hanem jogerősen kiszabott büntetések is vannak, melyekre szintén figyelemmel
kell letmi. Az összbüntetés tartamának ugyanis el kell érnie a legsúlyosabb büntetés
és a további büntetés( ek) egyharmadának összegét, de nem haladhatj a meg a kisza­
bott büntetések együttes tartamát. Az összbüntetés esetén is érvényesül a generális
maximum, azaz a szabadságvesztés összbüntetés esetén sem haladhatja meg a 25
évet.
Ha a 2-től 8 évig terj edő szabadságvesztéssei fenyegetett rablás miatt 5 évet
szabnak ki jogerősen, az l -től 5 évig terjedő szabadságvesztéssei fenyegetett önbí­
ráskodás miatt pedig 3 évet, akkor az összbüntetés képzésekor a halmazati büntetés
szabályai szerint a 2-töl 1 2 évig terjedő tételkeretből kell kiindulni . Tudjuk ugyan­
akkor, hogy az összbüntetésnek el kell érnie a 6 évet [5 év + (3 év: 3 )] , de nem ha­
ladhatj a meg a 8 évet ( 5 év + 3 év) . Ha a példa szerinti esetben az összbüntetés mér­
tékét 7 évben határozzák meg, az elkövetö l évet " nyer" az összbüntetésbe
foglalással ahhoz képest, amilyen helyzetben akkor lenne, ha a jogerősen kiszabott
5 éves és a 3 éves büntetését is le kellene töltenie.
95. § ( l) Különbözö fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe
foglalása esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat kell meghatározni. Ha
az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetve többszö­
rös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtá­
si fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha az ( l ) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az
elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapít­
ható meg.
(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkoráb­
bi időpontj át a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsát­
ható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bánnelyik szabad­
ságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt.
Felmerül a kérdés, hogy ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehaj­
tási fokozata eltérő, akkor milyen fokozatban kell az összbüntetést végrehajtani.
1 48 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
A törvény fő szabályként a legszigorúbb végrehajtási fokozatot írja elő az összbün­
tetés egészére. Ez különösen akkor lehet sérelmes az elítéltre, ha például egy rövi­
debb fegyház fokozatú büntetést és egy hosszabb börtön fokozatú büntetést foglalnak
összbüntetésbe. Ezéti ha a fő szabály alapján megállapítandó végrehajtási fokozat túl
szigorú, és méltánytalan lenne, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
Az 1 978. évi IV. törvényben, azaz a régi Btk.-ban a végrehajtási fokozatokhoz
igazodott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj a, így a törvény azon
rendelkezése, amely különbözö végrehajtási fokozatú szabadságvesztések összbün­
tetésbe foglalása esetére fő szabályként a legszigorúbbat határozta meg az összbünte­
tés végrehajtási fokozatául, egyben az összbüntetésből való feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontj át is eldöntötte. Az új Btk. azonban a feltételes szabad­
ságra bocsátásnál már nem a végrehajtási fokozat, hanem az elítélt előélete alapján
határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át, így az össz­
büntetés végrehajtási fokozata e szempontból nem jelent támpontot. Erre tekintettel
egészítették ki az új Btk.-t azzal a szabállyal, hogy az összbüntetésből történő felté­
teles szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át a legszigorúbb rendelkezés alapján
kell meghatározni. Abban az esetben pedig, ha az elítélt az összbüntetésbe foglalt
szabadságvesztések akár csak egyikéből nem bocsátható feltételes szabadságra, az
összbüntetésből egyáltalán nem bocsátható feltételes szabadságra.
A végrehajtási fokozattal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos fenti
szigorú szabályok adott esetben azt is eredményezhetik, hogy az elítélt az összbün­
tetésbe foglalással - az összbüntetés számítására vonatkozó kedvező szabályok el­
lenére - rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben összbüntetésbe foglalás nélkül
lenne. Minden esetben gondosan kell tehát vizsgálni, hogy az elítélt az összbünte­
tésbe foglalással összességében kedvezöbb helyzetbe kÚül-e. Ezzel is magyaráz­
ható, hogy a Be. 574. § (4) bekezdése elöhja, hogy minden olyan esetben, amikor az:
összbüntetési eljárás lefolytatását nem maga az elítélt indítványozta, a hozzájám­
lását be kell szerezni.
96. § (l ) Ha a foglalkozástól eltiltást, a j ánnűvezetéstöl eltiltást, a kitiltást, a sport­
rendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés mel­
lett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták,
akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, j árművezetéstől eltiltás, kitil­
tás, spmtrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell vég­
rehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
(2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több
közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leg­
hosszabb tatiamú.
A különös részi büntetési téte/ felső határának átlépése 1 49
A szabadságvesztés mellett kiszabott azonos nemű büntetések ( például több j ár­
művezetéstől eltiltás) nem foglalhatók összbüntetésbe. Ilyenkor az elítéltre hátrá­
nyosabbat kell végrehajtani. A mellékbüntetés szintén nem foglalható összbünte­
tésbe, ilyenkor a leghosszabb tartarnút kell végrehajtani.
5. A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése
Amint ana már korábban utaltunk, a büntetéskiszabás folyamata nem szűkíthetö le
a Különös Részi büntetési tételek vizsgálatára, hiszen az Általános Rész számos
olyan rendelkezést tartalmaz, amely a bíróság számára lehetövé teszi, hogy a bünte­
tési tétel alsó határánál enyhébb büntetést szabjon ki, vagy éppen a büntetési tétel
felső határának megemelését írja elő.
A Különös Részi tényállásokban írt büntetési tételek felső határának megeme­
lését a törvény a különös visszaesökkel, a többszörös visszaesőkkel, az erőszakos
többszörös visszaesőkkel szemben, illetve ana az esetre hja elő, ha a bűncselek­
ményt bűnszervezetben követték el.
a) A különös , a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesókre
vonatkozó rendelkezések
89. § ( l ) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa sza­
badságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.
Halmazati büntetés esetén a 8 1 . § ( 3 ) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgya­
lásról lemondás esetén a 83. § ( l )-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felé­
vel emelni.
( 2 ) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82 . § ( l ) be­
kezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
( 3 ) Az ( l ) bekezdésben meghatározott súlyosabb j ogkövetkezmények nem al­
kalmazhatók, ha e törvény Különös Része a leülönös visszaesőként tötiénö eikö­
vetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni.
90. § ( l ) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 3 3 . § (4) bekezdése nem
alkalmazható.
(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visz­
szaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erő­
szakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén
1 48 l A BÜNTETÉS KISZABASA
A törvény fő szabályként a legszigorúbb végrehajtási fokozatot írj a elő az összbün­
tetés egészére. Ez különösen akkor lehet sérelmes az elítéltre, ha például egy rövi­
debb fegyház fokozatú büntetést és egy hosszabb börtön fokozatú büntetést foglalnak
összbüntetés be. Ezért ha a fő szabály alapján megállapítandó végrehajtási fokozat túl
szigorú, és méltánytalan lenne, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg.
Az 1 978. évi IV. törvényben, azaz a régi Btk.-ban a végrehajtási fokozatokhoz
igazodott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj a, így a törvény azon
rendelkezése, amely különböző végrehajtási fokozatú szabadságvesztések összbün­
tetésbe foglalása esetére fő szabályként a legszigorúbbat határozta meg az összbünte­
tés végrehajtási fokozatául, egyben az összbüntetésből való feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontját is eldöntötte. Az új Btk. azonban a feltételes szabad­
ságra bocsátásnál már nem a végrehajtási fokozat, hanem az elítélt előélete alapján
határozza meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át, így az össz­
büntetés végrehajtási fokozata e szempontból nem jelent támpontot. Erre tekintettel
egészítették ki az új Btk.-t azzal a szabállyal, hogy az összbüntetésből történő felté­
teles szabadságra bocsátás legkorábbi időpontj át a legszigorúbb rendelkezés alapj án
kell meghatározni. Abban az esetben pedig, ha az elítélt az összbüntetésbe foglalt
szabadságvesztések akár csak egyikéből nem bocsátható feltételes szabadságra, az
összbüntetésből egyáltalán nem bocsátható feltételes szabadságra.
A végrehajtási fokozattal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos fenti
szigorú szabályok adott esetben azt is eredményezhetik, hogy az elítélt az összbün­
tetésbe foglalással - az összbüntetés számítására vonatkozó kedvező szabályok el­
lenére - rosszabb helyzetbe kerül, mint amilyenben összbüntetésbe foglalás nélkül
lenne. Minden esetben gondosan kell tehát vizsgálni, hogy az elítélt az összbünte­
tésbe foglalással összességében kedvezőbb helyzetbe kerül-e. Ezzel is magyaráz­
ható, hogy a Be. 574. § (4) bekezdése előírja, hogy minden olyan esetben, amikor az
összbüntetési elj árás lefolytatását nem maga az elítélt indítványozta, a hozzájáru­
lását be kell szerezni.
96. § ( l ) Ha a foglalkozástól eltiltást, a j árművezetéstől eltiltást, a kitiltást, a sport­
rendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást szabadságvesztés me l­
lett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták,
akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, j árművezetéstől eltiltás, kitil­
tás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell vég­
rehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.
( 2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe. Több
közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik a leg­
hosszabb tmiamú.
A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése 1 49
A szabadságvesztés mellett kiszabott azonos nemű büntetések ( például több j ár­
művezetéstől eltiltás) nem foglalhatók összbüntetésbe. Ilyenkor az elítéltre hátrá­
nyosabbat kell végrehajtani. A mellékbüntetés szintén nem foglalható összbünte­
tésbe, ilyenkor a leghosszabb tartamút kell végrehajtani.
5. A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése
Amint ana már korábban utaltunk, a büntetéskiszabás folyamata nem szükíthető le
a Különös Részi büntetési tételek vizsgálatára, hiszen az Általános Rész számos
olyan rendelkezést tmialmaz, amely a bíróság számára lehetövé teszi, hogy a bünte­
tési tétel alsó határánál enyhébb büntetést szabjon ki, vagy éppen a büntetési tétel
felső határának megemelését írja elő.
A Különös Részi tényállásokban írt büntetési tételek felső határának megeme­
lését a törvény a különös visszaesőkkel, a többszörös visszaesőkkel, az erőszakos
többszörös visszaesőkkel szemben, illetve ana az esetre hja elő, ha a bűncselek­
ményt bűnszervezetben követték el.
a) A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesökre
vonatkozó rendelkezések
89. § ( l ) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - ha e törvény másként
nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa sza­
badságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.
Halmazati büntetés es etén a 8 1 . § ( 3 ) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgya­
lásról lemondás esetén a 83 . § (1 )-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felé­
vel emelni.
(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § ( l ) be­
kezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
( 3 ) Az ( l ) bekezdésben meghatározott súlyosabb j ogkövetkezmények nem al­
kalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő eikö­
vetést a bűncselekmény súlyosabban minösülő eseteként rendeli büntetni.
90. § ( l ) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 3 3 . § (4) bekezdése nem
alkalmazható.
(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visz­
szaesőkénti minösítést megalapozó, súlyosabban büntetendö személy elleni erő­
szakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén
 _
·--r:<·:···.'·: ··_ 15
___ Ü _,A
__B Ü_
N_
TE
_ É S_K
T_ _ IS
_ AB
Z__ SA
Á_
' l-
-t-
a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet
meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabad­
ságvesztéssei is büntethető, az elkövetövei szemben életfogytig tartó szabadság­
vesztést kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 8 1 . § (3 ) bekezdése szerinti
büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 8 3 . § (2) bekezdése szerinti bűn­
tetési tételt kell a kétszeresére emelni.
( 3 ) Az erőszakos többszörös visszaesövel szemben a büntetés
a) a 82. § ( l ) bekezdése alapján nem enyhíthető,
b) - ha e törvény Általános Része lehetövé teszi - korlátlanul enyhíthető.
A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesökre vonatkozó bünte­
téskiszabási szabályok tárgyalása elött tisztázni szükséges a visszaesö fogalmát, il­
letve az erre épülő további fogalmakat.
A bűnismétlés nem jelenti feltétlenül azt, hogy az elkövetö visszaesö lenne.
A visszaesöi minöséghez ugyanis a törvényben meghatározott több feltétel együttes
fennállása szükséges.
Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűn­
cselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitölté­
sétől vagy végrehajthatósága megszűnésétöl az újabb bűncselekmény elkövetéséig
három év még nem telt el [459. § ( l ) bekezdés 3 1 .] .
A visszaesöi minőség megállapításához tehát legalább két szándékos bűncselek­
mény elkövetése szükséges. A bűnösség fajtáján túl azonban a kiszabott büntetésnek
és az időnek is jelentősége van, hiszen az elkövető csak akkor minösül visszaesőnek,
ha a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték, és ezen büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszűnésétöl az új abb
szándékos bűncselekmény elkövetéséig kevesebb mint három év telt el.
A különös visszaesés fogalma a visszaesőre épül. Különös visszaeső az a visz­
szaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt
követ el [459 . § ( l) bekezdés 3 1 . a) pont] .
Azt, hogy mely bűncselekmények minősülnek hasonlónak, részben a törvény
határozza meg [például 3 8 3 . § d) pont] , részben a bírói gyakorlat ad iránymutatást.
A többszörös visszaeső fogalma szintén a visszaeső fogalmára épül. Többszörös
visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaeső­
ként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssei fenyegetett újabb bűncse­
lekmény elkövetéséig három év még nem telt el [459. § (l) bekezdés 3 1 . b) pont] .
A többszörös visszaesés megállapításához legalább három szándékos bűncse­
lekmény elkövetése szükséges. Az elkövetőt visszaesőként végrehajtandó szabad­
ságvesztésre ítélték, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága meg-
A
__ _ __. ____
ö n o s rész i _
k ül_ bu
_ te
· n__ és
t__ i_ · te
te_ _l_
fe
_ s o_
l_ · h
_ ta
a__ a· n
· r_ _ a_
k_á_
tle
--'-
· p_ se
é_ __ ,
1 51 _ ,_.
_
-+
szünésétől kevesebb mint három év telt el a szabadságvesztéssei fenyegetett újabb
szándékos bűncselekmény elkövetéséig.
Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alka­
lommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el [Btk. 459. § ( l ) bekezdés
3 1 . c) pont] . Az eröszakos többszörös visszaesöt tehát az különbözteti meg a több­
szörös visszaesőtől, hogy esetében nem bánnilyen három szabadságvesztéssei fe­
nyegetett szándékos bűncselekményről van szó, hanem mindhárom alkalommal sze­
mély elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Azt, hogy me!y bűncs�lekmények
minősülnek személy elleni erőszakos bűncselekménynek, a törvény taxatíve meg­
határozza [459. § ( l ) bekezdés 26.].
A következőkben ezen elkövetői csoportokra vonatkozó büntetéskiszabási kö­
vetkezményeket vizsgá�uk.
A visszaesés nem jár speciális büntetéskiszabási következménnyel, azt a bünte­
téskiszabás során súlyosító kö1ülményként kell figyelembe venni.
Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a különös és a többször visszaesökre, akiknél
az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát szabadságvesztés esetén
a felével meg kell emelni. Itt is érvényesül ugyanakkor az a korlát, hogy a felemelt
felső határ sem haladhatja meg a huszonöt évet. Halmazati büntetés esetén a halma­
zati szabályok szerint megemelt büntetési tétel felső határára kell az emelést elvé­
gezni.
A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés az enyhítő szakasz
alapj án csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
Az elkövető szempontjából garanciális rendelkezés, hogy ha a törvény Különös
Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban mi­
nösülő eseteként rendeli büntetni (például emberölés), akkor a fent tárgyalt tétel­
emelő szabály nem alkalmazható. Ekkor ugyanis kétszeres értékelésre kerülne a kü­
lönös visszaesői minőség, ami a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.
Még szigmúbb szabályok vonatkoznak az eröszakos többszörös visszaesőkre.
Az ő esetükben ugyanis az erőszakos többszörös visszaesökénti minősítést megala­
pozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a bün­
tetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint
a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető, az elkövetövei
szemben életfogytig tm1ó szabadságvesztést kell kiszabni. Ebben az esetben tehát
a bíróság nem mérlegelhet, kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvény a Btk. 90. § (2) be­
kezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy halmazati büntetés esetén
a 8 1 . § (3 ) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. §
( 1 )-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni. A bekezdés új
-- ·'"/:;· (·:·-
___
1_ 1
5 0 -A
-+ __ _
su _
TE
· N_ S_
É_
T_ K IS
_ZA
__ SA
B Á_
a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet
meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabad­
ságvesztéssei is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadság­
vesztést kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 8 1 . § ( 3 ) bekezdése szerinti
büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 8 3 . § (2) bekezdése szerinti bün­
tetési tételt kell a kétszeresére emelni.
(3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés
a) a 82. § ( l ) bekezdése alapján nem enyhíthető,
b) - ha e törvény Általános Része lehetövé teszi - korlátlanul enyhíthető.
A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó bünte­
téskiszabási szabályok tárgyalása előtt tisztázni szükséges a visszaeső fogalmát, il­
letve az erre épülő további fogalmakat.
A bűnismétlés nem j elenti feltétlenül azt, hogy az elkövető visszaeső lenne.
A visszaesői minőséghez ugyanis a törvényben meghatározott több feltétel együttes
fennállása szükséges.
Visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűn­
cselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitölté­
sétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig
három év még nem telt el [459. § ( l ) bekezdés 3 1 .] .
A visszaesői minőség megállapításához tehát legalább két szándékos bűncselek­
mény elkövetése szükséges. A bűnösség fajtáj án túl azonban a kiszabott büntetésnek
és az időnek is jelentősége van, hiszen az elkövető csak akkor minősül visszaesőnek,
ha a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték, és ezen büntetés kitöltésétől, vagy végrehajthatósága megszünésétől az új abb
szándékos bűncselekmény elkövetéséig kevesebb mint három év telt el.
A különös visszaesés fogalma a visszaesőre épül. Különös visszaeső az a visz­
szaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt
követ el [4 5 9. § ( l ) bekezdés 3 1 . a) pont] .
Azt, hogy mely bűncselekmények minősülnek hasonlónak, részben a törvény
határozza meg [például 3 8 3 . § d) pont] , részben a bírói gyakorlat ad iránymutatást.
A többszörös visszaeső fogalma szintén a visszaeső fogalmára épül. Többszörös
visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaeső­
ként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssei fenyegetett újabb bűncse­
lekmény elkövetéséig három év még nem telt el [459. § ( l ) bekezdés 3 1 . b) pont] .
A többszörös visszaesés megállapításához legalább három szándékos bűncse­
lekmény elkövetése szükséges. Az elkövetőt visszaesőként végrehajtandó szabad­
ságvesztésre ítélték, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága meg-
A
__k_
ül_no
ö__· s_ és
r__ z_bu
i__· n_
te
_ és
t__i te
_· _ te
_i_e is
f_ _ ó_ a_
' h_ta
_· ra
_·n
_ a_
k_ tl-'-
á_
-+
é_
e· p_se _1_
51
_
_·. •, •
szűnésétől kevesebb mint három év telt el a szabadságvesztéssei fenyegetett újabb
szándékos bűncselekmény elkövetéséig.
Erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaesö, aki mindhárom alka­
lommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el [Btk. 459. § ( l ) bekezdés
3 1 . c) pont] . Az erőszakos többszörös visszaesőt tehát az különbözteti meg a több­
szörös visszaesőtől, hogy esetében nem bánnilyen három szabadságvesztéssei fe­
nyegetett szándékos bűncselekményröl van szó, hanem mindhárom alkalommal sze­
mély elleni erőszakos bűncselekményt követett el. Azt, hogy mely bűncse.lekmények
minősülnek személy elleni erőszakos bűncselekménynek, a törvény taxatíve meg­
határozza [459. § ( l ) bekezdés 26. ] .
A következőkben ezen elkövetői csoportokra vonatkozó büntetéskiszabási kö­
vetkezményeket vizsgáljuk.
A visszaesés nem j ár speciális büntetéskiszabás i következménnyel, azt a bünte­
téskiszabás során súlyosító körülményként kell figyelembe venni .
Ettől eltérő szabályok vonatkoznak a különös és a többször visszaesőkre, akiknél
az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát szabadságvesztés esetén
a felével meg kell emelni. Itt is érvényesül ugyanakkor az a korlát, hogy a felemelt
felső határ sem haladhatja meg a huszonöt évet. Halmazati büntetés esetén a halma­
zati szabályok szerint megemelt büntetési tétel felső határára kell az emelést elvé­
gezni.
A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés az enyhítő szakasz
alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.
Az elkövető szempontjából garanciális rendelkezés, hogy ha a törvény Különös
Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban mi­
nősülő eseteként rendeli büntetni ( például emberölés), akkor a fent tárgyalt tétel­
emelő szabály nem alkalmazható. Ekkor ugyanis kétszeres értékelésre kerülne a kü­
lönös visszaesői minőség, ami a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.
Még szigorúbb szabályok vonatkoznak az erőszakos többszörös visszaesőkre.
Az ő esetükben ugyanis az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megala­
pozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési
tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a bün­
tetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint
a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető, az elkövetővel
szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ebben az esetben tehát
a bíróság nem mérlegelhet, kötelező az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.
Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a törvény a Btk. 90. § (2) be­
kezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy halmazati büntetés esetén
a 8 1 . § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83 . §
( 1 )-(2 ) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni. A bekezdés új
1 52 l A B ÜNTETÉS KISZABÁSA A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése 1 53

szövegéből az is világossá válik, hogy a kötelező életfogytig tmió szabadságvesztés (2) Azzal szemben, aki a büncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak
kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a bekezdés első mondata alapján a kétszere­ is helye van.
sére emelt büntetési tétel haladj a meg a húsz évet, a halmazati büntetés kiszabása ( 3 ) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása ese­
miatti további emelés tehát nem eredményezheti a kötelező életfogytig tmió sza­ tén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének
badságvesztés kiszabását. esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
További korlátozás az erőszakos többszörös visszaesőknél, hogy velük szemben
a büntetés enyhítésére az alább tárgyalt enyhítő szakasz szabályai szerint nincs mód. A bűncselekn1ény bűnszervezetben elkövetésének többféle következménye lehet. Ajog­
Enyhítésre kizárólag akkor van lehetőség, ha a törvény Általános Része lehetövé alkotó szabályozhatná külön tényállásként, vagy a csoportos elkövetéshez és a bűn­
teszi a korlátlan enyhítést (például kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés). szövetséghez hasonlóan minősített esetként. A hatályos büntetőjog azonban egy har­
A visszaesők különböző csopmijaira vonatkozó büntetéskiszabási következmé­ madik utat választott és speciális büntetéskiszabási szabályt alkotott rá. E szerint
nyeket a következő táblázat foglalj a össze: azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bün­
tetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. 5-től l O évig terjedő szabadság­
1 . táblázat. A visszaesők különbözö csoportjaira vonatkozó büntetéskiszabási következmények vesztéssei fenyegetett csalás bűnszervezetben történő elkövetése esetén tehát 5 -től 20
Visszaeső Különös Többszörös Erőszakos évig terjedő keretben kell kiszabni a büntetést. A bűnszervezet esetén is érvényesül
visszaeső visszaeső többszörös visszaeső az a korlát, hogy a felemelt büntetési tétel felső határa a 25 évet nem haladhatja meg.
Bü ntetéskiszabási s ú lyosító bü ntetési tétel bü ntetési tétel b ü ntetési tétel felső
következm ény körü l m ény felső hatá ra felső határa határa a kétszeresére
Halmazati büntetés esetén a halmazati szabályok szerint megemelt büntetési tétel
a felével a felével emelkedik felső határára kell a kétszeres emelést elvégezni. A 25 éves korlát természetesen
e m e l kedik, emelkedik, (a törvényben
d e nem d e nem megh atá rozott ekkor is érvényesül. Amennyiben tehát az 5 -től l O évig terjedő szabadságvesztéssei
halad hatja meg halad hatja meg esetekben életfogytig fenyegetett csalás halmazatban állna egy 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssei fe­
a 25 évet a 25 évet ta rtó szabadságvesztés
kiszabásához vezet) nyegetett rablással, akkor a halmazati büntetés szabályai szerint 5 -től 1 5 évig ter­
Feltételes le het lehet kizárt, h a a kizárt jedne a tételkeret Ha a bűncselekmények elkövetése bűnszervezetben történt, akkor
szabadságra végrehajtás
bocsátás fokozata fegyház
a 1 5 év emelkedik a kétszeresére, de az meghaladná a 30 évet, így a büntetést 5-től
Próbára bocsátás kizárt kizárt kizárt kizárt 25 évig tetjedő tételkeretben kell a bíróságnak kiszabnia.
Szabadságvesztés l ehet lehet kizárt kizárt Garanciális szabály, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása
végre hajtá s á n a k
felfü g gesztése
esetén a bünszövetségben történő elkövetés esetére megállapított jogkövetkezmé­
Enyhítés az e n y h ítő lehet csa k kü lönös csak különös kizárt nyek nem alkalmazhatók, hiszen ez kétszeres értékelést jelentene, és mint ilyen ti­
szakasz a la pj á n méltánylást méltá nylást lalmazott.
érdemlő érdemlő esetben
esetben

b) A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések

9 1 . § ( l ) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emel­
kedik, de a huszonöt évet nem haladhatj a meg. Halmazati büntetés esetén a 8 1 . §
(3 ) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § ( 1 )-(2)
bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul venni.
•.

"
•• 1_
:•··./'·�··.:··:'-___
A_
2-+-
5_ B
_ 1 _
NT
Ü_ _
E :.:.
ES
T::..: :.
K... IS ._ _
A
... Z_ _
BA. sA
_
A különös részi büntetési tétel felső határának átlépése

szövegéböl az is világossá válik, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés (2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, kitiltásnak
kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a bekezdés első mondata alapján a kétszere­ is helye van.
sére emelt büntetési tétel haladj a meg a húsz évet, a halmazati büntetés kiszabása ( 3 ) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása ese­
miatti további emelés tehát nem eredményezheti a kötelező életfogytig tartó sza­ tén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének
badságvesztés kiszabását. esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
További korlátozás az erőszakos többszörös visszaesöknél, hogy velük szemben
a büntetés enyhítésére az alább tárgyalt enyhítő szakasz szabályai szerint nincs mód. A bűncselekmény bűnszervezetben elkövetésének többféle következménye lehet. Ajog­
Enyhítésre kizárólag akkor van lehetőség, ha a törvény Általános Része lehetövé alkotó szabályozhatná külön tényállásként, vagy a csopmios elkövetéshez és a bűn­
'
teszi a korlátlan enyhítést (például kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés) . szövetséghez hasonlóan minősített esetként. A hatályos büntetőjog azon ban egy har­
A visszaesők különböző csapatijaira vonatkozó büntetéskiszabási következmé­ madik utat választott és speciális büntetéskiszabási szabályt alkotott rá. E szerint
nyeket a következő táblázat foglalja össze: azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bün­
tetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. 5-től l O évig terjedő szabadság­
1. táblázat. A visszaesők különböző csoportjaira vonatkozó büntetéskiszabási következmények vesztéssei fenyegetett csalás bűnszervezetben történő elkövetése esetén tehát 5 -től 20
Visszaeső Különös Többszörös Erőszakos évig tetjedö keretben kell kiszabni a büntetést. A bűnszervezet esetén is érvényesül
visszaeső visszaeső többszörös visszaeső az a korlát, hogy a felemelt büntetési tétel felső határa a 2 5 évet nem haladhatj a meg.
Bü ntetéskisza bási s ú l yosító bü ntetési tétel bü ntetési tétel b ü ntetési tétel fe lső
következmény körü l mény fe lső határa felső határa határa a kétszeresére
Halmazati büntetés esetén a halmazati szabályok szerint megemelt büntetési tétel
a felével a felével emelkedik felső határára kell a kétszeres emelést elvégezni. A 25 éves korlát természetesen
emel kedik, e m e l kedik, (a törvényben
d e nern d e nem meghatá rozott ekkor is érvényesül. Amennyiben tehát az 5 -től l O évig tetjedő szabadságvesztéssei
h a l a d h atja meg h a l a d hatja meg esetekben él etfogytig fenyegetett csalás halmazatban állna egy 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssei fe­
a 25 évet a 25 évet ta rtó szabadságvesztés
kiszabásához vezet) nyegetett rablással, akkor a halmazati büntetés szabályai szerint 5-től 1 5 évig ter­
Fe ltételes le het lehet kizá rt, ha a kizárt jedne a tételkeret Ha a bűncselekmények elkövetése bűnszervezetben történt, akkor
szabadságra végrehajtás
bocsátás fokozata fegyház
a 1 5 év emelkedik a kétszeresére, de az meghaladná a 30 évet, így a büntetést 5-től
Próbára bocsátás kizárt kizárt kizárt kizárt 25 évig te1jedő tételkeretben kell a bíróságnak kiszabnia.
Szabadsá gvesztés l ehet lehet kizárt kizárt Garanciális szabály, hogy a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása
végrehajtá s á n a k
felfü g g esztése
esetén a bűnszövetségben tötiénő elkövetés esetére megállapított jogkövetkezmé­
Enyhítés az e n y h ítő lehet csa k kül önös csak különös kizárt nyek nem alkalmazhatók, hiszen ez kétszeres értékelést jelentene, és mint ilyen ti­
szakasz a l a pj á n méltánylást m é ltánylást lalmazott.
érdemlő érdemlő esetben
esetben

b) A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések

9 1 . § ( l ) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emel­
kedik, de a huszonöt évet nem haladhatj a meg. Halmazati büntetés esetén a 8 1 . §
( 3 ) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § ( l )-(2)
bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul venni.
1 54 1 A BÜNTETÉS KISZABÁSA
6 . A különös részi büntetési tétel alsó határának átlépése
A Különös Részi büntetési tétel alsó határának átlépése két esetben lehetséges, eny­
hítés és tárgyalásról lemondás esetén. Az alábbiakban e két intézmény legfontosabb
szabályait tekintjük át.
a) A büntetés enyhítése
82. � ( l ) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb
mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
( 2 ) Az ( l) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa
a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
( 3 ) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdelm
munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.
(4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján kiszabható bün­
tetés is túl szigmú lenne, a büntetést a ( 2 ) bekezdés soron következő pontj a
alapján lehet kiszabni.
(5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mér­
téke is kiszabható.
A bűncselekmény tárgyi súlyát, az elkövetés körülményeit, az elkövető személyes
körülményeit mérlegelve a bíróság juthat arra a következtetésre, hogy a büntetéski­
szabási elvekre figyelemmel még az is túl szigorú lenne, ha a Különös Részi bünte­
tési tétel alsó határában határozná meg a kiszabott büntetést. Amennyiben kizáró kö­
rülmény nem áll fenn, a bíróságnak lehetősége van, hogy az enyhítő szakasz
alkalmazásával a büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetést szabjon ki, azaz
a büntetési tétel alsó határa alá szálljon le.
Mint említettük, különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés csak
különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Erőszakos többszörös visszaesővel
szemben pedig a büntetés enyhítésének nincs helye.
A törvény az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határától fügo-öen
b '
sávosan határozza meg, hogy mekkora lehet az enyhítés mé1iéke, azaz mi az a leg-
kisebb büntetés, amit az enyhítő szakasz alkalmazásával ki kell szabnia a bíróságnak.
A különös részi büntetési tétel alsó határának átlépése 1 55
Fontos megjegyezni, hogy kísérlet és bűnsegély esetén a törvény kétszeres le­
szállásra is lehetőséget ad. Ilyenkor a bíróság kettőt is "ugorhat" . Ez azt jelenti, hogy
ha a Különös Részi tényállás alapján a büntetési tétel alsó határa l O év, kétszeres eny­
hítéssei a kiszabandó büntetés minimuma 2 év szabadságvesztésre csökken ( egyszeres
leszállással 1 0 év helyett legkevesebb 5 év, majd 5 év helyett legkevesebb 2 év) .
A törvénynek mind az Általános Része, mind a Különös Része több olyan ren­
delkezést tmialmaz, amely korlátlan enyhítést tesz lehetövé (például kóros elmeál­
lapot, alkalmatlan kísérlet, költségvetési csalás stb.). Ilyenkor bánnely b�ntetési nem
legkisebb mértéke kiszabható. Mivel a törvény büntetést említ, intézkedés nem al­
kalmazható büntetés helyett.
b) A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
A tárgyalásról lemondás anyagi és eljárásjogi intézmény is. A tárgyalásról lemon­
dást a büntetőeljárási törvény külön eljárásként szabályozza. Ha a terhelt a vádeme­
lést megelőzően bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tesz és a tárgyaláshoz
való jogáról lemond, a bíróság az ügyész indítványára, nyilvános ülésen hozott íté­
lettel megállapíthatja a vádirattal egyező tényállás, valamint a vádirattal egyező mi­
nösítés miatt a vádlott bűnösségét, és büntetést szabhat ki, illetve intézkedést alkal­
mazhat [Be. 5 3 4. § ( 1 ) bek.].
A tárgyalásról lemondás opportunista megfontolásokon alapul. A tárgyalásról le­
mondás gyorsítja az eljárást és kevesebb költséggel jár, hiszen a tényállás felderítése
érdekében nem kell hosszas és költséges bizonyítási elj árást lefo lytatni, a terheltnek
pedig azért kedvező, mert így kevesebb büntetést kaphat, mint az általános szabályok
alkalmazásával.
A tárgyalásról lemondás feltételeit és elj árási rendjét a Büntetőeljárási törvény,
a büntetéskiszabási következményeket viszont a Btk. szabályozza.
83. § ( 1 ) Tárgyalásról lemondás esetén - a ( 2 ) bekezdésben meghatározottak kivé­
telével - a büntetés kiszabásakor a 82. § ( 2) bekezdésében meghatározott enyhébb
büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.
Tárgyalásról lemondás esetén tehát a bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával meg­
állapítható enyhébb büntetési tételek alsó határát veszi alapul.
l 54 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
6 . A különös részi büntetési tétel alsó határának átlépése
A Különös Részi büntetési tétel alsó határának átlépése két esetben lehetséges, eny­
hítés és tárgyalásról lemondás esetén. Az alábbiakban e két intézmény legfontosabb
szabályait tekintjük át.
a) A büntetés enyhítése
82. § ( l ) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb
mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne.
( 2 ) Az ( l ) bekezdés alapj án, ha a büntetési tétel alsó határa
a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
( 3 ) A ( 2 ) bekezdés d) pontj a esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekü
munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak.
( 4 ) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a ( 2 ) bekezdés alapján kiszabható bün­
tetés is túl szigorú lenne, a büntetést a ( 2 ) bekezdés soron következő pontj a
alapján lehet kiszabni.
( 5 ) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mér­
téke is kiszabható.
A bűncselekmény tárgyi súlyát, az elkövetés körülményeit, az elkövetö személyes
körülményeit mérlegelve a bíróság juthat arra a következtetésre, hogy a büntetéski­
szabási elvekre figyelemmel még az is túl szigorú lenne, ha a Különös Részi bünte­
tési tétel alsó határában határozná meg a kiszabott büntetést. Amennyiben kizárá kö­
rülmény nem áll fenn, a bíróságnak lehetősége van, hogy az enyhítő szakasz
alkalmazásával a büntetési tétel alsó határánál enyhébb büntetést szabjon ki, azaz
a büntetési tétel alsó határa alá szálljon le.
Mint említettük, különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés csak
különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Erőszakos többszörös visszaesővel
szemben pedig a büntetés enyhítésének nincs helye.
A törvény az adott bűncselekmény büntetési tételének alsó határától függöen,
sávosan határozza meg, hogy mekkora lehet az enyhítés mértéke, azaz mi az a leg­
kisebb büntetés, amit az enyhítő szakasz alkalmazásával ki kell szabnia a bíróságnak.
A különös részi büntetési téte/ alsó határának átlépése
1 55
Fontos megjegyezni, hogy kísérlet és bűnsegély esetén a törvény kétszeres le­
szállásra is lehetőséget ad. Ilyenkor a bíróság kettöt is "ugorhat". Ez azt j elenti, hogy
ha a Különös Részi tényállás alapján a büntetési tétel alsó határa l O év, kétszeres eny­
hítéssei a kiszabandó büntetés minimuma 2 év szabadságvesztésre csökken (egyszeres
leszállással l O év helyett legkevesebb 5 év, majd 5 év helyett legkevesebb 2 év) .
A törvénynek mind a z Általános Része, mind a Különös Része több olyan ren­
delkezést tartalmaz, amely korlátlan enyhítést tesz lehetövé (például káros elmeál­
lapot, alkalmatlan kísérlet, költségvetési csalás stb.). Ilyenkor bánnely b�ntetési nem
legkisebb mértéke kiszabható. Mivel a törvény büntetést említ, intézkedés nem al­
kalmazható büntetés helyett.
b) A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
is. A tárgya lásról lemon­
A tárgyalásról lemondás anyagi és eljárásj ogi intézmény
a. Ha a terhelt a vádeme­
dást a büntetőeljárási törvény külön eljárásként szabályozz
ást tesz és a tárgyaláshoz
lést mege lőzőe n bűnösségére is kiterj edö beismerő vallom
nyilvános ülésen hozott íté­
való jogáról lemond, a bíróság az ügyész indítványára,
int a vádirattal egyező mi­
lettel megá llapíth atja a vádirattal egyező tényá llás, valam
ki, illetve intézkedést alkal­
nösíté s miatt a vádlott bűnös ségét, és büntetést szabhat
mazhat [Be. 5 3 4 . § ( l ) bek. ] .
alapul. A tárgyalásról le­
A tárgyalásról lemondás opportunista megfontolásokon
hisze n a tényállás felderítése
mondás gyorsítj a az eljárást és kevesebb költséggel j ár,
st lefolytatni, a terheltnek
érdekében nem kell hosszas és költsé ges bizonyítási eljárá
t, mint az általános szabályok
pedig azért kedvező, mert így kevesebb büntetést kapha
alkalmazásával.
a Büntetöeljárási törvény,
A tárgya lásról lemondás feltét eleit és eljárási rendj ét
szabályozza.
a büntetéskis zabás i következményeket viszo nt a Btk.
83. § ( l ) Tárgyalásról lemondás esetén - a ( 2 ) bekezdésben meghatározottak kivé­
telével - a büntetés kiszabásakor a 82. § ( 2) bekezdésében meghatározott enyhébb
büntetési tételek alsó határát kell alapul venni.
Tárgyalásról lemondás esetén tehát a bíróság az enyhítő szakasz alkalmazásával meg­
állapítható enyhébb büntetési tételek alsó h atárát veszi alapul.
1 56 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
( 2 ) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mér­
téke
a) nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
miatt a három évet,
b) öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
a két évet,
c) három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
miatt a hat hónapot
nem haladhatja meg.
Eltérő szabályok vonatkoznak az úgynevezett együttműködő terheltre. Együttmű­
ködő terhelt az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és a nyomozás
során az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzáj árulva, az ügyésszel, il­
letve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás meg­
szüntetésére bánnely okból nem került sor (Be. 537. §).
Ilyenkor a kedvezmény abban áll, hogy a kiszabott szabadságvesztés mértéke
nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
a három évet;
öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
a két évet;
- három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
miatt a hat hónapot nem haladhatja meg.
Ha tehát a terhelt egy 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssei fenyegetett rab­
lást követett el, akkor az általános szabályok szerint, a középmérték alkalmazásával
a bíróságnak 5 évből kellene kiindulnia a büntetéskiszabás során. Ezzel szemben tár­
gyalásról lemondás esetén, ugyanezen bűncselekmény miatt a kiszabott büntetés nem
haladhatja meg a három évet.
( 3 ) Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban bün­
tetendő bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett bűncse­
lekményre elöhi szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a bűn­
cselekményre az e törvény által előírt büntetési tételkeretek között kell kiszabni.
A Be. hatályos szabályai már akkor is lehetövé teszik a tárgyalásról lemondást, ha a ter­
helt nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő cselekményt követett el.
Ilyenkor a terhelt abban a kedvezményben részesül, hogy a büntetési tétel felső ha­
tárát nem kell a kétszeresére emelni, ahogy azt bűnszervezetben elkövetésnél egyéb­
ként meg kellene tenni, hanem a Különös Részi büntetési tételkeretben kell kiszabni
a büntetését.
A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése 1 57
. ".� ,
Tárgyalásról lemondás esetén a halmazati büntetés képzésére is eltérő szabályok
vonatkoznak, mert a halmazati büntetés kiszabásakor a fent írt csökkentett büntetési
tételt kell alapul venni.
7. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
'
85. § ( l ) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre
felfüggeszthetö, ha - különösen az elkövetö személyi kötiilményeire figyelem­
mel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elér­
hető.
( 2 ) A próbaidő tartama - ha e törvény eltérűen nem rendelkezik - egy évtől öt évig
terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt évek­
ben, vagy években és hónapokban kell meghatározni.
A feltételes elítélés másik esete a szabadságvesztés végrehaj tásának felfüggesz­
tése. A próbára bocsátással ellentétben itt megtörténik a büntetés kiszabása, csak annak
végrehajtását próbaidőre felfüggeszti a bíróság. Ene legfeljebb kétévi szabadság­
vesztés kiszabása esetén kerülhet sor. A büntetés időtartama obj ektív körülmény,
e mellett a bíróságnak különösen az elkövetö személyi körülményei (például elő­
élete, családi, egészségi állapota) alapján kell mérlegelnie, hogy a büntetés célja
a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető-e. A próbaidő tatiama l évtől 5 évig
terjedhet, de a kiszabott büntetésnél rövidebb nem lehet.
86. § ( l ) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben,
aki
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bünszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése
előtt vagy felfüggesztésének próbaidej e alatt követte el.
Ki vannak zárva a végrehajtás felfüggesztése alól a többszörös visszaesők, hiszen ese­
tükben a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának sem volt visszatatió ereje az újabb
bűnelkövetéstőL Előéletükre figyelemmel tehát nem reális az a feltételezés, hogy
a büntetési cél tényleges szabadságelvonás nélkül is elérhető lenne. Ugyancsak ki
vannak zárva a bűncselekményt bünszervezetben elkövetők. Végül ki vannak zárva
azok is, akik szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befeje­
zése előtt vagy felfliggesztésének próbaidej e alatt követték el. Előbbiek esetében
1 56 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
:_:_:sza
A =b= adságvesz.: tés
=.:..:.= végrehajtásának felfüggesztése
:..: =
::::::..:.
::.__:_:
1 57
_:_ =====---___:_
.:.::: =:::_:_-=-: --+ .::_:_
__ ,,. .

Tárgyalásról lemondás esetén a halmazati büntetés képzésére is eltérő szabályok

(2 ) Együttműködő terhelt tárgyalásról lemondása esetén a szabadságvesztés mér­
vonatkoznak, me1i a halmazati büntetés kiszabásakor a fent írt csökkentett büntetési
téke
tételt kell alapul venni.
a) nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
miatt a három évet,
b) öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
7 . A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése
a két évet,
c) három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
.
miatt a hat hónapot
próbaidőre
nem haladhatja meg. 85 . § ( l ) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása
ényeire figyelem­
felfüggeszthetö, ha - különösen az elkövetö személyi körülm
nélkül is elér­
Eltérő szabályok vonatkoznak az úgynevezett együttműködő terheltre. Együttmű­ mel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása
ködő terhelt az, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és a nyomozás hető.
évtől öt évig
során az ügy, illetve más büntetőügy bizonyításához hozzájárulva, az ügyésszel, il­ ( 2 ) A próbaidő tartama - ha e törvény eltéröen nem rendelkezik - egy
próbaidőt évek­
letve a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködött, de a nyomozás meg­ teljedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A
szüntetésére bármely okból nem került sor (Be. 5 3 7. § ). ben, vagy években és hónapokban kell meghatározni.
Ilyenkor a kedvezmény abban áll, hogy a kiszabott szabadságvesztés mértéke
A feltételes elítélés másik esete a szabadságvesztés végrehaj tásának felfüggesz­
- nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
tése. A próbára bocsátással ellentétben itt megtörténik a büntetés kiszabása, csak annak
a három évet;
végrehajtását próbaidőre felfüggeszti a bíróság. ElTe legfeljebb kétévi szabadság­
- öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény miatt
vesztés kiszabása esetén kerülhet sor. A büntetés időtartama obj ektív körülmény,
a két évet;
e mellett a bíróságnak különösen az elkövetö személyi körülményei (például elő­
- három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
. élete, családi, egészségi állapota) alapján kell mérlegelnie, hogy a büntetés célja
mratt a hat hónapot nem haladhatja meg.
a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhető-e. A próbaidő tmiama l évtől 5 évig
Ha tehát a terhelt egy 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssei fenyegetett rab­
te1jedhet, de a kiszabott büntetésnél rövidebb nem lehet.
lást követett el, akkor az általános szabályok szerint, a középmérték alkalmazásával
a bíróságnak 5 évböl kellene kiindulnia a büntetéskiszabás során. Ezzel szemben tár­
fel azzal szemben,
gyalásról lemondás esetén, ugyanezen bűncselekmény miatt a kiszabott büntetés nem 86. § ( l ) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető
haladhatja meg a három évet. aki
a) többszörös vissza eső,
( 3 ) Ha a tárgyalásról lemondásnak nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban bün­ b) a bűncs elekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncs elekményt a szabadságvesztés végreh
ajtásának befejezése
tetendő bűncselekmény miatt van helye, a bűnszervezetben elkövetett bűncse­
lekményre előírt szigorúbb rendelkezések nem alkalmazhatóak, a büntetést a bűn­ előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
cselekményre az e törvény által elöhi büntetési tételkeretek között kell kiszabni.
Ki vannak zárva a végrehajtás felfüggesztése alól a többszörös visszaesök, hiszen ese­
tükben a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának sem volt visszatartó ereje az újabb
A Be. hatályos szabályai már akkor is lehetövé teszik a tárgyalásról lemondást ha a ter­
bűnelkövetéstőL Előéletükre figyelemmel tehát nem reális az a feltételezés, hogy
helt nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő cselekményt k Övetett el.
a büntetési cél tényleges szabadságelvonás nélkül is elérhető lenne. Ugyancsak ki
Ilyenkor a terhelt abban a kedvezményben részesül, hogy a büntetési tétel felső ha­
vannak zárva a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetők. Végül ki vannak zárva
tárát nem kell a kétszeresére emelni, ahogy azt bünszervezetben elkövetésnél egyéb­
azok is, akik szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befeje­
ként meg kellene tenni, hanem a Különös Részi büntetési tételkeretben kell kiszabni
zése előtt vagy felfüggesztésének próbaidej e alatt követték el. Előbbiek esetében
a büntetését.
1 58 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
a szabadságvesztés végrehajtásának sem volt visszatartó ereje az újabb bűnelköve­
téstől, azok pedig, akik a felfüggesztés próbaideje alatt követtek el bűncselekményt,
nem tudtak élni a bíróság által adott lehetőséggel, így indokolatlan, hogy még egy­
szer a felfüggesztés kedvezményében részesedjenek.
Ha az eikövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüg­
gesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a sza­
badságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka
és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell. Ezekben az
esetekben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatj a.
Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és
a szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuza­
mosan telik.
Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, hogy a próbaidő alatt az elkövetőt
rendszeresen figyelemmel kísérjék, pálifogó felügyeletet rendelhet el. Kötelező
a pártfogó felügyelet elrendelése, ha az elítélt visszaeső.
87. � A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. §
( l ) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, vagy
c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
Amennyiben a próbaidő nem telik el eredményesen, a szabadságvesztés végrehajtását
kell elrendelnie a bíróságnak. Erre akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatáro­
zott kizáró ok ellenére történt meg a végrehajtás felfüggesztése, ha az elkövető a pró­
baidő alatt olyan bűncselekményt követ el, amely miatt végrehajtandó szabadság­
vesztésre ítélik, végül, ha a pártfogó felügyelet alatt álló elítélt a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait súlyosan megszegi.
A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végre­
hajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehaj tására vonatkozó rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell.
Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása 1 59
8. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
92. § ( l ) Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani
a kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.
A törvény előzetes fogvatartásnak nevezi az őrizetbe vételt és az előzetes letartózta­
tást. Az őrizetbe vétel, az előzetes letmióztatás és a házi őrizet büntetőelj �rási kény­
szerintézkedések, melyek jelentősen korlátozzák a terhelt szabadságát. A terhelt
szempontj ából ezért garanciális jelentőségű, hogy a törvény biztosítj a az előzetes
fogvatartás és a házi őrizet tartamának az utóbb kiszabott büntetésbe történő beszá­
mítását. Az előzetes fogvatartásban, illetve a házi őrizetben töltött időt azokba a bün­
tetésekbe kell beszámítani, amelyek vagy a szabadság tényleges elvonásával j árnak
(szabadságvesztés, elzárás) vagy a szabadságvesztésre átváltoztathaták (közérdekű
munka, pénzbüntetés) .
A Btk. 9 2 . �-ának ( l ) bekezdésében felsorolt büntetési nemek egyben a beszá­
mítás sorrendiségét is meghatározzák, vagyis az előzetes fogvatmiást és a házi őri­
zetet mindenekelőtt a törvényben megjelölt legsúlyosabb büntetési nembe - a sza­
badságvesztésbe - kell beszámítani, akár felfüggesztették annak végrehajtását, akár
nem ( 5 3 . BK vélemény).
(2) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek,
egynapi elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekű
munkának felel meg.
(3) Házi őrizet beszámítása esetén
a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat
esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap,
b) egynapi elzárásnak két nap,
c) négy óra közérdekű munkának egy nap,
{O egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4) A ( 2) és ( 3 ) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó előzetes fogva­
tartás vagy házi őrizet tartamát egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.
A törvény meghatározza, hogy az egyes kényszerintézkedések hatálya alatt eltöltött
idő mely büntetésbe, milyen szabályok szerint számítható be. Az előzetes fogvatartás
esetén l : l átváltási kulcsot határoz meg a törvény, ez alól csak a közérdekű munka
a kivétel . Másképp alakulnak a szabályok a házi őrizetben töltött idő beszámításakor.
Mivel a házi őrizet kisebb hátránnyal jár a terheltre nézve, mint az őrizet vagy az
1 58 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA
a szabadságvesztés végrehajtásának sem volt visszatmió ereje az újabb bűnelköve­
téstől, azok pedig, akik a felfüggesztés próbaideje alatt követtek el bűncselekményt,
nem tudtak élni a bíróság által adott lehetőséggel, így indokolatlan, hogy még egy­
szer a felfüggesztés kedvezményében részesedjenek.
Ha az eikövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a feWig­
gesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a sza­
badságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka
és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell. Ezekben az
esetekben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatj a.
Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és
a szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuza­
mosan telik.
Amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli, hogy a próbaidő alatt az elkövetőt
rendszeresen figyelemmel kísérjék, pártfogó felügyeletet rendelhet el. Kötelező
a pálifogó felügyelet elrendelése, ha az elítélt visszaeső.
87. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
a) a próbaidő alatt megállapítj ák, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. §
( l ) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
�) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik, vagy
c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
Amennyiben a próbaidő nem telik el eredményesen, a szabadságvesztés végrehajtását
kell elrendelnie a bíróságnak. Erre akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatáro­
zott kizáró ok ellenére történt meg a végrehajtás felfüggesztése, ha az elkövető a pró­
baidő alatt olyan bűncselekményt követ el, amely miatt végrehaj tandó szabadság­
vesztésre ítélik, végül, ha a pártfogó felügyelet alatt álló elítélt a pártfogó felügyelet
magatartási szabályait súlyosan megszegi.
A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végre­
hajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést
megfelelően alkalmazni kell.
Az e/özetes fogvatartás és a házi örizet beszámítása 1 59
8 . Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
92. § ( l ) Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani
a kiszabott szabadságvesztésbe, elzárásba, közérdekü munkába és pénzbüntetésbe.
A törvény előzetes fogvatartásnak nevezi az őrizetbe vételt és az előzetes letartózta­
tást. Az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás és a házi őrizet büntetőelj �rási kény­
szerintézkedések, melyek jelentősen korlátozzák a terhelt szabadságát. A terhelt
szempontj ából ezért garanciális jelentőségű, hogy a törvény biztosítj a az előzetes
fogvatartás és a házi őrizet tartamának az utóbb kiszabott büntetésbe történő beszá­
mítását. Az előzetes fogvatartásban, illetve a házi őrizetben töltött időt azokba a bün­
tetésekbe kell beszámítani, amelyek vagy a szabadság tényleges elvonásával j árnak
( szabadságvesztés, elzárás) vagy a szabadságvesztésre átváltoztathaták ( közérdekü
munka, pénzbüntetés) .
A Btk. 9 2 . §-ának ( l ) bekezdésében felsorolt büntetési nemek egyben a beszá­
mítás sorrendiségét is meghatározzák, vagyis az előzetes fogvatartást és a házi őri­
zetet mindenekelőtt a törvényben megjelölt legsúlyosabb büntetési nembe - a sza­
badságvesztésbe - kell beszámítani, akár felfüggesztették annak végrehajtását, akár
nem ( 5 3 . B K vélemény).
( 2 ) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egynapi szabadságvesztésnek,
egynapi elzárásnak, egynapi tétel pénzbüntetésnek, illetve négy óra közérdekü
munkának felel meg.
(3) Házi őrizet beszámítása esetén
a) egynapi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat
esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap,
b) egynapi elzárásnak két nap,
c) négy óra közérdekű munkának egy nap,
d) egynapi tétel pénzbüntetésnek egy nap
házi őrizetben töltött idő felel meg.
(4) A ( 2 ) és ( 3 ) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó előzetes fogva­
tartás vagy házi őrizet tartamát egynapi szabadságvesztésként kell beszámítani.
A törvény meghatározza, hogy az egyes kényszerintézkedések hatálya alatt eltöltött
idő mely büntetésbe, milyen szabályok szerint számítható be. Az előzetes fogvatartás
esetén l : l átváltási kulcsot határoz meg a törvény, ez alól csak a közérdekű munka
a kivétel. Másképp alakulnak a szabályok a házi őrizetben töltött idő beszámításakor.
Mivel a házi őrizet kisebb hátránnyal j ár a terheltre nézve, mint az őrizet vagy az
j 60 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA

előzetes letartóztatás, többnapi házi őrizet feleltethető meg egynapi szabadságvesz­ III. Az elítéléshez fűződő hátrányos
tésnek és elzárásnak. A szabadságvesztés esetén a végrehajtási fokozatnak is jelen­
tősége van. Minél súlyosabb a végrehajtási fokozat, annál több napi házi őrizet felel
jogkövetkezmények és a mentesítés ------

meg egynapi szabadságvesztésnek

1 . Az elítéléshez fúz6dó hátrányos jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . .. . 161

2. A mentesités hatálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 62

3. A mentesités módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . 1 63

4. A törvényi mentesítés . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 63
5. A bírósági mentesités . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 65

6. A mentesités egységessége . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . 1 66

7. A kegyelmi mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 67

1 Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények

.

97. § (1 ) A büntetőjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy

intézkedés alkalmazásához fűződö hátrányos jogkövetkezményt törvény állapít­
hat meg.
( 2 ) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkal­
mazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tmtal­
mazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövet­
kezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.
A visszaesés és az ahhoz fűződö, e törvényben meghatározott hátrányos jogkö­
vetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1 998. évi XIX. törvény 1 78/A. § (2 )
bekezdése szerint, az új abb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi idő­
pontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megálla­
pítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.

A törvény garanciális szempontból deklarálja, hogy büntetőjogi felelősség megálla­

pításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződö hátrányos
jogkövetkezményt kizárólag törvény állapíthat meg. Az elítéléshez mind a büntetöjog,
mind más jogágak számos hátrányos jogkövetkezményt fűznek. Az egyéb jogágak
szempontj ából megemlíthetö, hogy az elítélt például nem lehet vezetö tisztségviselö
gazdasági társaságban, nem tölthet be olyan tisztségeket, illetve munkaköröket, ahol
a büntetlen elöélet alkalmazási feltétel.
j 60 l A BÜNTETÉS KISZABÁSA

előzetes letartóztatás, többnapi házi örizet feleltethetö meg egynapi szabadságvesz­ Ill. Az elítéléshez fűződő hátrányos
tésnek és elzárásnak A szabadságvesztés esetén a végrehajtási fokozatnak is jelen­
tösége van. Minél súlyosabb a végrehajtási fokozat, annál több napi házi örizet felel
jogkövetkezmények és a mentesítés
meg egynapi szabadságvesztésnek.

1 . Az elítéléshez fűződö hátrányos jogkövetkezmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 6 1

2. A mentesítés hatalya .......... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. . . . . . . . . . . . ..... 1 62

3. A mentesítés módja . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 63

4. A törvényi mentesités . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... ........ ......... . ................................................ .............. . . . . . . 1 63

5. A bírósági mentesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ...................................... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 65

6. A mentesítés egységessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 66

7. A kegyelmi mentesítés . . . . ...... . ... . .......... . ........ . .......... . ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 67

1 Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények

.

97. § ( l ) A büntetöjogi felelősség megállapításához, büntetés kiszabásához vagy

intézkedés alkalmazásához fűződö hátrányos jogkövetkezményt törvény állapít­
hat meg.
(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkal­
mazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartal­
mazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövet­
kezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben.
A visszaesés és az ahhoz füzödő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkö­
vetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1 998. évi XIX. törvény l 78/A. § ( 2 )
bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi iciö­
pontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megálla­
pítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek.

A törvény garanciális szempontból deklarálj a, hogy büntetőjogi felelősség megálla­

pításához, büntetés kiszabásához vagy intézkedés alkalmazásához fűződö hátrányos
jogkövetkezményt kizárólag törvény állapíthat meg. Az elítéléshez mind a büntetőjog,
mind más jogágak számos hátrányos jogkövetkezményt fűznek. Az egyéb jogágak
szempontj ából megemlíthetö, hogy az elítélt például nem lehet vezetö tisztségviselö
gazdasági társaságban, nem tölthet be olyan tisztségeket, illetve munkaköröket, ahol
a büntetlen előélet alkalmazási feltétel.
1 62 Az ELÍTÉLÉSHEZ FŰZÖDÖ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
Ezek a hátrányok viszont nem kísérik el élete végéig az elkövetőt, mert a tör­
vényben meghatározott módokon és feltételekkel bizonyos idő elteltével mentesül
a hátrányos j ogkövetkezmények alól. Ez az ún. mentesítés, mely az elkövetőnek a tár­
sadalomba visszailleszkedését szolgálja.
A korábbi elítélés a büntetőjog szempontj ából a büntetett előélet és a visszaesés
különböző fajtái által jut jelentőséghez. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a mente­
sülés ellenére a korábbi elítélésre vonatkozó adatokat még meghatározott ideig
nyilván tartj ák, azokat a büntetőügyekben eljáró hatóságok az új abb bűncselekmény
miatt megindult eljárásban beszerzik. A bűnügyi nyilvántartási rendszerre vonatkozó
részletes szabályokat a 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A bűnügyi nyilván­
tartási rendszer több részből áll. A bűntettesek nyilvántartásában azok szerepelnek,
akikkel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és a Btk.
szabályai alapján nem mentesültek. A mentesülés bekövetkezése után a kérelme­
zőnek ki fognak állítani erkölcsi bizonyítványt, amelyben azonban csak azt igazolják,
hogy a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, mivel ezen személyek adatai
a törvényben meghatározott ideig átkerülnek a bűnügyi nyilvántartás egy másik ré­
szébe, a hátrányos j ogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyil­
vántartásába. Az ellenük induló újabb büntetőeljárás esetén ezeket az adatokat a bűn­
ügyi hatóságok meg fogják kapni. A korábbi elítéléssei kapcsolatos adatok tehát
büntetőj ogi szempontból mindaddig elkísérik az érintettet, amíg ezek az adatok
a bűnügyi nyilvántartásból törlésre nem kerülnek. A ( 2 ) bekezdés utolsó mondata
azt az esetet rendezi, amikor a gyanúsításkor beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok
alapján a terhelt visszaesése megállapítható lenne, de az ítélet meghozatala előtt lekért
adatok szerint már az az elítélés, amely a visszaesés valamely fonnáját megalapozná,
kikerült a nyilvántartásbóL Tekintettel arra, hogy a k.--ülönbözö visszaesés megállapít­
hatósága szempontj ából az elkövetésig eltelt idő számít, a bűnügyi nyilvántartásból az
elkövetéshez képest a legközelebbi időpontban pedig a Be. 1 78/A. § (2) bekezdése
szerint beszerzett adatok vannak, ezekben az esetekben a hátrányos jogkövetkez­
mények megállapítását az így beszerzett adatok alapján is lehetövé teszi a Btk.
2. A mentesítés hatálya
98. § ( l ) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt
mentesül a büntetett előélethez fűződö hátrányos jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő ren­
delkezése hiányában - nem tmiozik számot adni olyan elítéltetésröl, amelyre néz­
ve mentesítésben részesült.
A törvényi mentesítés l 1 63
( 3 ) Új abb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terj ed ki azokra
a büntetöjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés következtében az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrá­
nyos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek minösül,
vagyis a mentesítés beálltával újból lehetősége nyílik mindazonjogok megszerzésére
és gyakorlására, amelyekhez a büntetlen előéletű állampolgároknak j oguk van.
A mentesített személy a jövőre nézve válik büntetlen elöéletűvé, nem pedig az el­
ítélésre visszamenő hatállyal. A büntetlen előéletet hatósági bizonyítvány igazolja.
Újabb bűncselekmény elkövetése esetén eltéröen alakulnak a büntetőjogi és más
jogágak szerinti következmények. Amennyiben az elítélt új abb bűncselekményt
követ el, a büntetőjog szempontj ából akkor is büntetett előéletűnek fog számítani, ha
már mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Új abb bűn­
cselekmény elkövetése esetén tehát a korábbi elítélést súlyosító körülményként ve­
szik figyelembe, és a törvényi feltételek fennállása esetén a visszaeséshez, leülönös
vagy többszörös visszaeséshez fűződő jogkövetkezményeket is alkalmazni kell.
3. A mentesítés módja
99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet
a) e törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján vagy
c) kegyelem útján.
Az elítélt tehát három módon részesülhet mentesítésben, a törvény erejénél fogva,
bírósági határozat alapján vagy kivételes esetekben kegyelem útján.
4. A törvényi mentesítés
l 00. § ( l ) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés
a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelke­
désének napján,
b) foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények
látogatásától való eltiltás esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján,
 1 62 Az ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDÖ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
A törvényi mentesítés l 1 63
,.,...--- -t--_:.:.:=.:.:=�=-=-..:.:.:.:.=.:...::..:
::.:.. .:.:..:.:
:..::.: :..:. :.:.:: ����
.:..::: �
: .:::
r· :�!/�: �
·
· ··
. .
:� l

Ezek a hátrányok viszont nem kísérik el élete végéig az elkövetőt, mert a tör­
vényben meghatározott módokon és feltételekkel bizonyos idő elteltével mentesül
a hátrányos jogkövetkezmények alól. Ez az ún. mentesítés, mely az elkövetőnek a tár­
sadalomba visszailleszkedését szolgálja.
A korábbi elítélés a büntetőjog szempontj ából a büntetett előélet és a visszaesés
különböző fajtái által jut jelentőséghez. Már itt meg kell jegyeznünk, hogy a mente­
sülés ellenére a korábbi elítélésre vonatkozó adatokat még meghatározott ideig
nyilván tartj ák, azokat a büntetőügyekben eljáró hatóságok az új abb bűncselekmény
miatt megindult eljárásban beszerzik. A bűnügyi nyilvántartási rendszerre vonatkozó
részletes szabályokat a 2009. évi XLVII. törvény tartalmazza. A bűnügyi nyilván­
tartási rendszer több részből áll. A büntettesek nyilvántartásában azok szerepelnek,
akikkel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és a Btk.
szabályai alapján nem mentesültek. A mentesülés bekövetkezése után a kérelme­
zőnek ki fognak állítani erkölcsi bizonyítványt, amelyben azonban csak azt igazolj ák,
hogy a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel, mivel ezen személyek adatai
a törvényben meghatározott ideig átkerülnek a bűnügyi nyilvántartás egy másik ré­
szébe, a hátrányos j ogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyil­
vántartásába. Az ellenük induló új abb büntetőeljárás esetén ezeket az adatokat a bűn­
ügyi hatóságok meg fogják kapni. A korábbi elítéléssei kapcsolatos adatok tehát
büntetőjogi szempontból mindaddig elkísérik az érintettet, amíg ezek az adatok
a bűnügyi nyilvántartásból törlésre nem kerülnek. A ( 2 ) bekezdés utolsó mondata
azt az esetet rendezi, amikor a gyanúsításkor beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok
alapján a terhelt visszaesése megállapítható lenne, de az ítélet meghozatala előtt lekért
adatok szerint már az az elítélés, amely a visszaesés valamely fonnáját megalapozná,
kikerült a nyilvántmiásból. Tekintettel arra, hogy a különböző visszaesés megállapít­
hatósága szempontj ából az elkövetésig eltelt idő számít, a bűnügyi nyilvántartásból az
elkövetéshez képest a legközelebbi időpontban pedig a Be. l 78/A. 9 (2) bekezdése
szerint beszerzett adatok vannak, ezekben az esetekben a hátrányos jogkövetkez­
mények megállapítását az így beszerzett adatok alapján is lehetövé teszi a Btk.
( 3 ) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra
a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.
A mentesítés következtében az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrá­
nyos jogkövetkezmények alól. A mentesített személy büntetlen előéletűnek minősül,
vagyis a mentesítés beálltával újból lehetősége nyílik mindazon jogok megszerzésére
és gyakorlására, amelyekhez a büntetlen előéletű állampolgároknak joguk van.
A mentesített személy a jövőre nézve válik büntetlen előéletüvé, nem pedig az el­
ítélésre visszamenő hatállyal. A büntetlen előéletet hatósági bizonyítvány igazolja.
Új abb bűncselekmény elkövetése esetén eltérően alakulnak a büntetőjogi és más
jogágak szerinti következmények. Amennyiben az elítélt új abb bűncselekményt
követ el, a büntetőjog szempontj ából akkor is büntetett előéletűnek fog számítani, ha
már mentesült az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Új abb bűn­
cselekmény elkövetése esetén tehát a korábbi elítélést súlyosító körülményként ve­
szik figyelembe, és a törvényi feltételek fennállása esetén a visszaeséshez, különös
vagy többszörös visszaeséshez fűződő jogkövetkezményeket is alkalmazni kell.
3. A mentes ítés módja
99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet
a) e törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapj án vagy
c) kegyelem útján.
Az elítélt tehát három módon részesülhet mentesítésben, a törvény erejénél fogva,
bírósági határozat alapján vagy kivételes esetekben kegyelem útj án.

4. A törvényi mentesítés
2 . A mentesítés hatálya

1 00. § ( l ) E törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

9 8 . § (l ) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt
mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos j ogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő ren­
delkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre néz­
ve mentesítésben részesült.
a) elzárás, pénzbüntetés és közérdekű munka esetén az ítélet jogerőre emelke­
désének napján,
b) foglalkozástól eltiltás, j ánnűvezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények
látogatásától való eltiltás esetén az ítélet j ogerőre emelkedése napján,
1 64 Az ELÍTÉLÉSHEZ FÚZÓDÖ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
A bírósági mentesítés l 1 65

c) kiutasítás esetén a büntetés végrehaj tásának befejezése vagy végrehajthatósá­

rányos jogkövetkezmények alól, de ez nem jelenti azt, hogy a bíróságról már gép­
gának megszűnése napján,
kocsiját vezetve mehetne haza, hiszen a j árművezetéstől eltiltás időtartama csak
d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
akkor veszi kezdetét.
c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitölté­
A szabadságvesztés végrehaj tásának felfüggesztése esetén a mentesítés csak
sének vagy végrehaj thatósága megszűnésének napj án,
a próbaidő leteltével következhet be, hiszen ekkor vonható le az a következtetés,
j) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú
hogy a próbaidő eredményesen eltelt-e, és a végrehaj tás felfüggesztése útj án is elér­
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának meg­
hető volt-e a büntetési cél, azaz az újabb bűnelkövetés megelőzése. Ha a szabad­
szűnését követő három év elteltével,
ságvesztés végrehajtását elrendelik, a mentesítés a végrehajtandó szabadságvesz­
g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél
tésre irányadó szabályok szeri11t alakul.
nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végre­
V égrehaj tandó szabadságvesztés esetén a mentesítéshez szükséges időt a tör­
hajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével,
vény egyrészt a szerint állapítj a meg, hogy gondatlan vagy szándékos bűncselek­
lz) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél
mény elkövetése miatt történt-e a szabadságvesztés kiszabása. A gondatlanság a bű­
nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végre­
nösség kisebb fokát jelenti, amit a törvény úgy juttat kifejezésre, hogy ilyenkor
hajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével,
kevesebb időnek kell eltelnie a mentesítéshez, mint szándékos bűncselekmények
i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, hatá­
esetén.
rozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajt­
A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésnél a mentesítés
hatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.
szempontj ából a kiszabott büntetés hosszának van jelentősége. Minél hosszabb a ki­
(2) Az ( l ) bekezdés b) pontj a esetén a mentesítés nem terjed ki
szabott büntetés, annál több időnek kell eltelnie a mentesítéshez. Ennek megfele­
a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,
lően a törvény egy sávos rendszert határoz meg.
b) j ánnüvezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,
A mentesítéshez szükséges idő számítása a büntetés kitöltésével, vagy a végre­
c) kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország megha­
hajthatóság megszűnésével veszi kezdetét. A leghosszabb tartamú határozott ideig
tározott részén való tartózkodás,
tartó szabadságvesztés kiszabásakor is bekövetkezik a mentesítés a büntetés kitölté­
d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt spolirendezvé­
sétől számított l O év elteltével.
nyek látogatásához való
j ogára.
( 3 ) Az ( l ) bekezdés d) pontj a esetében a mentesítés nem áll be, illetve hatályát
5 . A bírósági mentesítés
veszti, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre
a végrehajtandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irány­
adók.
1 O 1 . § ( l ) A bíróság az elítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érde­
mes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől
A törvényi mentesítés tehát minden egyéb feltétel nélkül automatikusan bekövetkezik,
a 1 00. § ( l ) bekezdés /)-i) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.
csak az idő múlásának a függvénye.
( 2 ) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés
Láthatjuk, hogy elzárás, pénzbüntetés, közérdekü munka, foglalkozástól eltiltás,
kitöltése óta folytatott életmódj át, továbbá azt, hogy - ha erre módj a volt - jó­
jánnűvezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén
vátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.
a mentesítés már az ítélet j ogerőre emelkedésével bekövetkezik. A törvény külön is
rögzíti, bár magától értetődik, hogy a mentesítés bekövetkezése nem jelenti azt, hogy
A bírósági mentesítésnek a törvény két fajtáj át ismeri: az előzetes és az utólagos
az elítélt az alól a jogkorlátozás alól is mentesül, ami a büntetés lényege. Azaz, ha
mentesítést. Itt az utólagos mentesítés szabályait tárgyaljuk
valakit j ogerősen 2 év jármüvezetéstől eltiltásra ítél a bíróság, az elítélt ugyan az
A törvényi mentesítéssel ellentétben a bírósági mentesítés nem automatikusan kö­
ítélet jogerőre emelkedése pillanatában mentesül a büntetett előélethez fűződő hát-
vetkezik be, hanem kizárólag az elítélt kérelmére lehet helye. A bírósági mentesítés
1 64 Az ELÍTÉLÉSHEZ FÜZÖDÖ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
A bírósági mentesítés l 1 65

c) kiutasítás esetén a büntetés végrehajtásának befejezése vagy végrehajthatósá­

rányos jogkövetkezmények alól, de ez nem j elenti azt, hogy a bíróságról már gép­
gának megszűnése napj án,
kocsiját vezetve mehetne haza, hiszen a járművezetéstől eltiltás időtartama csak
d) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján,
aklcor veszi kezdetét.
e) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitölté­
A szabadságvesztés végrehaj tásának fel függesztése esetén a mentesítés csak
sének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján,
a próbaidő leteltével következhet be, hiszen ekkor vonható le az a következtetés,
. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó tartamú
f)
hogy a próbaidő eredményesen eltelt-e, és a végrehajtás felfüggesztése útján is elér­
szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehaj thatóságának meg­
hető volt-e a büntetési cél, azaz az újabb bűnelkövetés megelőzése. Ha a szabad­
szűnését követő három év elteltével,
ságvesztés végrehajtását elrendelik, a mentesítés a végrehajtandó szabadságvesz­
g) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél
tésre irányadó szabályok szerint alakul.
nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végre­
V égrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítéshez szükséges időt a tör­
hajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével,
vény egyrészt a szerint állapítj a meg, hogy gondatlan vagy szándékos bűncselek­
h) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél
mény elkövetése miatt történt-e a szabadságvesztés kiszabása. A gondatlanság a bű­
nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végre­
nösség kisebb fokát j elenti, amit a törvény úgy juttat kifej ezésre, hogy ilyenkor
hajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével,
kevesebb időnek kell eltelnie a mentesítéshez, mint szándékos bűncselekmények
i) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, tíz évet meghaladó tartamú, hatá­
es etén.
rozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajt­
A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztésnél a mentesítés
hatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.
szempontj ából a kiszabott büntetés hosszának van jelentősége. Minél hosszabb a ki­
(2 ) Az ( l ) bekezdés b) pontj a esetén a mentesítés nem terj ed ki
szabott büntetés, annál több időnek kell eltelnie a mentesítéshez. Ennek megfele­
a) foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás gyakorlásának,
lően a törvény egy sávos rendszert határoz meg.
b) járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetés gyakorlásának,
A mentesítéshez szükséges idő számítása a büntetés kitöltésével, vagy a végre­
c) kitiltás esetén az ítéletben meghatározott településen vagy az ország megha­
hajthatóság megszűnésével veszi kezdetét. A leghosszabb tartamú határozott ideig
tározott részén való tmiózkodás,
tartó szabadságvesztés kiszabásakor is bekövetkezik a mentesítés a büntetés kitölté­
d) sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén az elítélt sportrendezvé­
sétől számított l O év elteltével.
nyek látogatásához való
jogára.
( 3 ) Az ( l ) bekezdés d) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetve hatályát
5. A bírósági mentes ítés
veszti, ha a szabadságvesztés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre
a végrehaj tandó szabadságvesztésre vonatkozó mentesítési szabályok az irány­
adók.
1 0 1 . § ( l ) Abíróság az elítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha ene érde­
mes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől
A törvényi mentesítés tehát minden egyéb feltétel nélkül automatikusan bekövetkezik,
a 1 00. § { l ) bekezdés f)-i) pontj aiban meghatározott idő fele már eltelt.
csak az idő múlásának a függvénye.
( 2 ) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés
Láthatjuk, hogy elzárás, pénzbüntetés, közérdekű munka, foglalkozástól eltiltás,
kitöltése óta folytatott életmódj át, továbbá azt, hogy - ha ene módj a volt - jó­
jánnűvezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás esetén
vátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.
a mentesítés már az ítélet jogerőre emelkedésével bekövetkezik. A törvény külön is
rögzíti, bár magától értetődik, hogy a mentesítés bekövetkezése nemjelenti azt, hogy
A bírósági mentesítésnek a törvény két faj táj át ismeri : az előzetes és az utólagos
az elítélt az alól a jogkorlátozás alól is mentesül, ami a büntetés lényege. Azaz, ha
mentesítést. Itt az utólagos mentesítés szabályait tárgyaljuk.
valakit jogerősen 2 év járművezetéstől eltiltásra ítél a bíróság, az elítélt ugyan az
A törvényi mentesítéssel ellentétben a bírósági mentesítés nem automatikusan kö­
ítélet jogerőre emelkedése pillanatában mentesül a büntetett előélethez fűződő hát-
vetkezik be. hanem kizárólag az elítélt kérelmére lehet helye. A bírósági mentesítés
1 66 Az ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS A kegyelmi mentesítés l 1 67

lehetőség, azaz a bíróság mérlegelési tevékenységétől függ, hogy az elítéltet mente­
sítésben fogja-e részesíteni.
A bírósági mentesítésnek két feltétele van: egy objektív és egy szubj ektív. Az
objektív feltétel abban áll, hogy a törvényi mentesítéshez megkívánt idő felének le
kell telnie. A szubj ektív feltétel az elítélt érdemessége, amely bírói mérlegelést
igénylő kérdés. A törvény az érdemesség megítéléséhez szempontként írja elő a bün­
tetés kitöltése óta folytatott életmód és a sérelem jóvátételének figyelembevételét.
7 . A kegyelmi mentesítés
l 04. � ( l ) A kegyelmi jogkör gyakorlój a az elítéltet kegyelemből mentesítésben
részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon khiili hátrányos
jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletünek tekintendő.

l 02. § ( l ) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság elő­ A kegyelmi mentesítés az elj árási és a végrehajtási kegyelem mellett a kegyelem
zetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. harmadik formája. A kegyelmi mentesítés közkegyelem vagy egyéni kegyelem for­
(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés máj ában következhet be. Magyarországon közkegyelmet az Országgyűlés gyako­
végrehajtását elrendelik. rolhat törvény formájában [Alaptörvény l . cikk ( 2 ) bekezdés ;) pont], míg az egyéni
kegyelmezés joga a köztársasági elnököt illeti meg [Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés
Mint említettük, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mente­ g) pont] .
sítés csak a próbaidő eredményes elteltével következik be. Az elítéltnek ugyanakkor A kegyelmi mentesítés a mentesítés kivételes formája, melynek a kegyelem jel­
elemi érdeke filzödhet ahhoz, hogy már a próbaidő eltelte előtt, azaz előzetesen men­ legéből adódóan nincs és nem is lehet törvény által szabályozott feltétele.
tesüljön. Ha például a sebészorvost foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és adott esetben két évig nem kap tiszta
erkölcsi bizonyítványt, fennáll a veszélye, hogy semmilyen orvosi szakképesítéshez
kötött állást nem tölthet be, ami az egész család egzisztenciális ellehetetlenülését
eredményezheti.
Az előzetes mentesítés a bíróság mérlegelésétöl függ. A bírósági mentesítéshez
hasonlóan az elítélt érdemességét vizsgálni kell .

6 . A mentesítés egységessége

l 03. § Mellékbüntetés alkalmazása es etén az elítélt az elítéléshez füzödö hátrá­

nyos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem mentesíthetö,
amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága
nem szünt meg.

A mentesítés egységessége nem jelent mást, minthogy mellékbüntetés kiszabása

esetén a mentesítés mindaddig nem áll be, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be
nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szünt. Külön a főbüntetésre tehát nem
következhet be mentesítés.
166 Az ELÍTÉLÉSHEZ FŰZŐDÖ HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNYEK ÉS A MENTESÍTÉS
lehetöség, azaz a bíróság mérlegelési tevékenységétöl függ, hogy az elítéltet mente­
sítésben fogj a-e részesíteni.
A bírósági mentesítésnek két feltétele van: egy objektív és egy szubjektív. Az
obj ektív feltétel abban áll, hogy a törvényi mentesítéshez megkívánt idő felének le
kell telnie. A szubj elctív feltétel az elítélt érdemessége, amely bírói mérlegelést
igénylő kérdés. A törvény az érdemesség megítéléséhez szempontként írja elő a bün­
tetés kitöltése óta folytatott életmód és a sérelem jóvátételének figyelembevételét.
A kegyelmi mentesítés 1 167
7 . A kegyelmi mentesítés
l 04. § ( l ) A kegyelmi jogkör gyakorlója az e !ítéltet kegyelemből mentesítésben
részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetöjogon kívüli hátrányos
jogkövetkezmények szempontj ából büntetlen elöéletűnek tekintendö.

l 02. § ( l ) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a bíróság elö­ A kegyelmi mentesítés az eljárási és a végrehajtási kegyelem mellett a kegyelem
zetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. harmadik fonnája. A kegyelmi mentesítés közkegyelem vagy egyéni kegyelem for­
( 2 ) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés májában következhet be. Magyarországon közkegyelmet az Országgyűlés gyako­
végrehajtását elrendelik. rolhat törvény fonnájában [Alaptörvény l . cikk ( 2 ) bekezdés j) pont], míg az egyéni
kegyelmezés joga a köztársasági elnököt illeti meg [Alaptörvény 9. cikk ( 4 ) bekezdés
Mint említettük, a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mente­ g) pont] .
sítés csak a próbaidő eredményes elteltével következik be. Az elítéltnek ugyanakkor A kegyelmi mentesítés a mentesítés kivételes formája, melynek a kegyelem j el­
elemi érdeke fiíződhet ahhoz, hogy már a próbaidő eltelte előtt, azaz elözetesen men­ legéból adódóan nincs és nem is lehet törvény által szabályozott feltétele.
tesüljön. Ha például a sebészorvost foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, és adott esetben két évig nem kap tiszta
erkölcsi bizonyítványt, fennáll a veszélye, hogy semmilyen orvosi szakképesítéshez
kötött állást nem tölthet be, ami az egész család egzisztenciális ellehetetlenülését
eredményezheti.
Az előzetes mentesítés a bíróság mérlegelésétöl függ. A bírósági mentesítéshez
hasonlóan az elítélt érdemességét vizsgálni kell.

6. A mentesítés egységessége

l 03. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez ruződö hátrá­

nyos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentcsül, illetve nem mentesíthető,
amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fej eződött be, vagy végrehajthatósága
nem szűnt meg.

A mentesítés egységessége nem jelent mást, minthogy mellékbüntetés kiszabása

esetén a mentesítés mindaddig nem áll be, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be
nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt. Külön a főbüntetésre tehát nem
következhet be mentesítés.
IV. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

1. A tevékeny megbánás . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . ...... ............ ..... . . . . . ... . .. ..... . ........ .. ........ 1 70

Z. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . .. . .. . .. . . . . . . . . .. . . .. .. . ...... ...1 71

3. A büntetések é s a z intézkedések . . . . .............. . . . . . . . . . . . . . . .. . .. .... . ....... . . . . .. . . . . .. . .. .. . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . ... 1 72

a) A próbára bocsátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . ............... .. . ........ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . .. . .... . . . . . . . . . .. . . .. .. .. . ..... . . . 1 73
b) A jóvátételi munka . ................................. . ............... . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . .. . . .. . . . . . ......... . 1 73
c) A pártfogó felügyelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 74
d) A javítóintézeti nevelés . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . ..... . ........ .. ....... . . ..................... . . .. . . . . . . . .. . . 1 74

4. Büntetések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 76
a) A szabadságvesztés . .............................. .. . ......... .................. .. . .. . .. .......... .. . . . .. . ......... .. .......... .. .. 1 77
b) Az elzárás . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . ............... . . ............. . ... . . . . . . . . . .. . . .. . ...... . ... . .. .. . .. . .. .... . .. 1 78
c) A közérdekú munka . . . . . . . . . . . .. . .... . ...... ........ . . ...... .......... ........... . .. .... .. ....... .. . .. . . . . . . . . .. . . .. . . .. . .. .. . .. ... 1 79
d) A pénzbüntetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... . ............. . ............... . ..... .. . . . . .. . ... . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . .. . . . . .. . .. . .. ...... . ... . 1 79
e) A kiutasítás . . . . . . . . . . . . ...... . . . . . . .. . . .... . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . .. . . .... . . ......... . .. ............. ..... . . . .. . .. .. .. . . . .. . . ........ . . . 1 80
f) A kitiltás ...... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. .... . . . . . . . . ... . .. .......... . ... . .. . . . . . . . .. .. . 1 80
g) A közügyektól eltiltás ......... ...... .. .. . . . . . . . . . . . . . . ... . ... . ... . ..... .. .. ............. . . . . .... . .... . ............. .. . .... ... . ..... 1 80

5. A halmazati és az összbüntetés . . . . . . . . . . . . . . ... ........ . ... . . . ...... . ................ . ......... .. . .. .. .. .. ... . . . . . ... . . . ... . .. . . . . 1 80

6. Egységes intézkedés .... . . . .. . . . . . ... .. ..... . . . . . . . . . . ................ . .. .. . .......... . .. . .. . .. . .. . ... .. . . ............ . .. . ......... .. . . . 1 81

7. Az előzetes fogvatartás és házi ö ri zet beszámítása . . . . . . ......... . ... ... .. ... .. . . . . . .... . ... .. .. . . . . . .. . ..... ....... .. . . 181

8. A mentesítés . . . . . ......... ........... ....... . . . .. ....... ... . . . ... . . . . . ................. .. . . . .. . . . .. . . . . .. . . . . . .. .. .... . . .. . . .. . . .. . ... . . . . . 1 82
.

1 0 5 . s ( l ) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik élet­

évét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.
( 2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérések-
kel kell alkalmazni.

A büntetőjogban a polgári jogtól eltérően alakulnak azok az életkori határok, me­

lyeknek a felelősség szempontj ából j elentősége van. Korábban a 1 4. életévet tekin­
tette olyannak a büntető törvény, melynek betöltése előtt az elkövető gyermekko­
rúnak számított és így büntethetőséget kizáró ok miatt nem volt büntetőj ogilag
felelősségre vonható.
Mint említettük, a törvényben tételesen meghatározott öt bűncselekmény esetében
a törvény a 1 2 . életévre szállította le a büntethetőségi korhatárt Ennek a fiatalkor
meghatározására is kihatása van. Eszerint fiatalkorú az a személy, aki a bűncselek­
mény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadik életévét
még nem. Mivel a büntethetőségi korhatár leszállítása nem általános j elleggel történt,
 ------------- iiiiiiii
"""'"' iii jiii
ii _i""
____________________

1 70 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók 1 71

a fiatalkor kezdete fő szabály szerint a tizennegyedik születésnapot követő nap, a tör­

2 . A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók
vényben meghatározott esetekben viszont a tizenkettedik életév betöltését követő
nap. A fiatalkor vége a tizennyolcadik életév. A házasságkötéssel szerzett nagyko­
rúság ellenére a tizennyolc évnél fiatalabb elkövető fiatalkorúnak minősül. Ahogy
1 06. § ( l ) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézke­
a gyermekkor, úgy a fiatalkor szempontjából is a bűncselekmény elkövetésének
dés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlödj ön, és a társada­
idejét kell vizsgálni, azaz a fiatalkorúságnak az elkövetés időpontjában kell fenn­
lom hasznos tagj ává váljon, ene tekintettel az intézkedés vagy büntetés megvá­
állnia. A fiatalkorúként elkövetett bűncselekményre akkor is a fiatalkolúakra vonat­
lasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem elött tartani.
kozó szabályokat kell alkalmazni, ha a cselekmény elbírálása időpontjában az elkö­
( 2 ) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézke 4és alkalma­
vetö már nem fiatalkorú.
zása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizen-
Míg egyes országokban ( például Németország) a fiataikülúakra külön törvény
negyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható.
vonatkozik, a magyar Btk. nem külön törvényben, hanem az egységes büntető tör­ .
( 3 ) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazm vagy
vény egy külön fejezetében foglalj a össze a fiatalkorú elkövetökre vonatkozó sza­
szabadságelvonással járó büntetést Iciszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés
bályokat. Fiatalkorú elkövető eseté.n tehát először ezt a fejezetet kell vizsgálni, és
vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.
speciális szabályozás hiányában lehet a felnőtt korúakra vonatkozó szabályokat al­
kalmazni.
A fiatalkorú elkövetöle életkori saj átosságai miatt a büntetö anyagi j o g, a büntető el­
járásjog és a büntetés-végrehajtási jog is eltérö, enyhébb szabályokat tartalmaz a fi­
atalkorú elkövetökre. Mivel személyiségük még kialakulóban van, esetükben a ne­
1 . A tevékeny megbánás
velés, helyes irányba terelésük és védelmük kap elsődleges szerepet a sz ��kci ó
kiszabásakor. Ezt az elvet a törvény azzal j uttatja kifej ezésre, hogy a szankcwk kl­ _
választását illetően sorrendet állít fel a jogalkalmazónak A követendő sorrend az
l 07. § Ha az elkövető fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 2 9 . § ( l ) bekezdésé­
alábbi:
ben meghatározott vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban
1 . szabadságelvonással nem j áró intézkedés;
fenyegetett bűntett elkövetése eseté.n is helye lehet.
2. szabadságelvonással nem járó büntetés;
3 . szabadságelvonással járó intézkedés;
Mint azt a felnőtt korú elkövetőknél láttuk, vétség és háromévi szabadságvesztésnél
4. szabadságelvonással járó büntetés.
nem súlyosabban büntetendő bűntettek eseté.n a tevékeny megbánás büntethetőséget .
A fiatalkorúakkal szembeni büntetöeljárás során tehát elöszőr azt kell megv1zs­
megszüntetö ok, míg az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssei fenyegetett
gálni, hogy van-e helye szabadságelvonással nem járó intézkedés - megrovás, pr�­
bűntettek eseté.n a büntetés korlátlan enyhítésére adhat lehetl)séget.
bára bocsátás vagy jóvátételi munka - alkalmazásának Büntetést csak akkor lehet kl­
A fiatalkorú elkövetökre a törvény e vonatkozásban is enyhébb rendelkezéseket
szabni, ha másként nem érhető el a fiatalkorú helyes irányba történö fej lödése. Erre
állapít meg, és szélesebb körben lehetövé teszi, hogy a tevékeny megbánás a bün­
az elkövetés körülményeiből (elkövetett bűncselekmények száma, tárgyi súlya, el­
tethetöség megszűnéséhez vezessen. Ez azt jelenti, hogy ötévi szabadságvesztésnél
követés szervezettsége stb.), illetve az elkövetö elöéletéböl ( bünismétlő, visszaesö )
nem súlyosabban fenyegetett bűntettek eseté.n is lehetövé teszi, hogy a tevékeny
vonható következtetés.
megbánást tanúsító fiatalkorú büntethetösége megszűnjön, míg e bűncselekmények
Itt kell felhívni a figyelmet ana, hogy mivel a büncselekménytől függöen a bün-
körében a felnőtt korú elkövetők tevékeny megbánása csak a büntetés korlátlan eny­
tethetöségi korhatár is differenciált ( emberölésért a 1 2 és fél éves elkövető is fele­
hítésére ad lehetőséget.
lösségre ;onható, lopásért nem), a fiatalkOlúakkal szemben alkalmazható büntetöj ogi
A tevékeny megbánás alkalmazhatóságát kizáró okok azonosak a felnött korú
következmények is differenciáltale Ennek megfelelően mondj a ki a törvény, hogy
elkövetöknél tárgyaltaknáL
a tizennegyedik életévüket be nem töltött személyekkel szemben � sak intézked s a ­ � �
kalmazható. A szabadságelvonással nem járó intézkedésnek ekkor lS meg kell elozme
a szabadságelvonással j áró intézkedés (javítóintézeti nevelés) alkalmazását.
1 70 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók 1 71

a fiatalkor kezdetc fő szabály szerint a tizennegyedik születésnapot követő nap, a tör­

2 . A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók
vényben meghatározott esetekben viszont a tizenkettedik életév betöltését követö
nap. A fiatalkor vége a tizennyolcadik életév. A házasságkötéssel szerzett nagyko­
rúság ellenére a tizennyolc évnél fiatalabb elkövető fiatalkorúnak minösül. Ahogy
1 06. § ( l ) A fiataikmúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézke­
a gyermekkor, úgy a fiatalkor szempontjából is a bűncselekmény elkövetésének
dés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társada­
idej ét kell vizsgálni, azaz a fiatalkorúságnak az elkövetés időpontjában kell fenn­
lom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megvá­
állnia. A fiatalkorúként elkövetett bűncselekményre akkor is a fiatalkorúakra vonat­
lasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem elött tartani.
kozó szabályokat kell alkalmazni, ha a cselekmény elbírálása időpontjában az eikö­
( 2 ) Fiataikmúval szemben büntetést akicor kell kiszabni, ha intézke�és alkalma­
vető már nem fiatalkorú.
Míg egyes országokban (például Németország) a fiatalkorúakra külön törvény
�:isa nem célravezetö. Azzal szemben, aki a büncselekmény elkövetésekor tizen-
negyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható.
vonatkozik, a magyar Btk. nem külön törvényben, hanem az egységes büntetö tör­ .
( 3 ) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazm vagy
vény egy külön fejezetében foglalj a össze a fiatalkorú elkövetökre vonatkozó sza­
bályokat. Fiatalkorú elkövetö esetén tehát először ezt a fejezetet kell vizsgálni, és
� z�badságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés
vagy a büntetés célja más módon nem érhetö el.
speciális szabályozás hiányában lehet a felnőtt korúakra vonatkozó szabályokat al­
kalmazni.
A fiatalkmú eikövetök életkori saj átosságai miatt a büntető anyagi jog, a büntető el­
járásjog és a büntetés-végrehajtási jog is eltérö, enyhébb szabályokat tartalmaz a fi­
1 . A tevékeny megbánás atalkmú elkövetőkre. Mivel személyiségük még kialakulóban van, esetükben a ne­
velés, helyes irányba terelésüle és védelmüle kap elsődleges szerepet a sz ��kci ?
kiszabásakor. Ezt az elvet a törvény azzal juttatj a kifej ezésre, hogy a szankcwk kl­
választását illetően sorrendet állít fel a jogalkalmazónak. A követendő sorrend az
l 07. § Ha az elkövetö fiatalkorú, tevékeny megbánásnak a 29. § (l ) bekezdésé­
alábbi:
ben meghatározott vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél ne1� �úlyosabban
1 . szabadságelvonással nem járó intézkedés;
fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet.
2. szabadságelvonással nem járó büntetés;
Mint azt a felnőtt korú elkövetöknél láttu 3. szabadságelvonással j áró intézkedés;
k, vétség és háromévi szabadságvesztésn
nem súlyosabban büntctendö büntettek eseté él 4. szabadságelvonással j áró büntetés.
n a tevékeny megbánás bünt�thetöséget .
megszüntetö ok, míg az öt évet meg nem A fiatalkorúakkal szembeni büntetőelj árás során tehát elöszőr azt kell megvizs-
haladó szabadsá gves ztés sei fenyeaetett
büntettek eseté n a büntetés korlátlan enyh �
b gálni, hogy van-e helye szabadságelvonással nem járó intézkedés - megrovás, pr�­
ítésére adhat lehe tösé get.
A fiatalkorú elkö vetökre a törvény e vona bára bocsátás vagv jóvátételi munka - alkalmazásának. Büntetést csak akkor lehet kl­
tkozásban is enyhébb rendelkezéseket
állapít meg, és szélesebb körben lehetövé szabni ha máské�t nem érhető el a fiatalkorú helyes irányba tö1ténő fej lödése. Erre
teszi, hogy a tevékeny megbánás a bün­
tethetősé g megszünéséhez veze ssen . Ez
azt j elenti, hogy ötévi szabadságvesztésn
�
az elk vetés körülményeiből ( elkövetett bűncselekmények száma, tárgyi súlya, el­
nem súly osabban fenyegetett büntettek él követés szervezettsége stb . ), iÚ etve az elkövetö elöéletéböl (bűnismétlö, visszaeső)
esetén is lehetövé tesz i, hogy a tevékeny
megbánást tanúsító fiatalkorú büntethetösé vonható következtetés.
ge megszünj ön, míg e bün cselekmények
körében a felnőtt korú eikövetök tevékeny Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy mivel a bűncselekménytől függöen a bün-
megbánása csak a büntetés korlátlan eny­
hítésére ad lehe tősé get. � �
tethetőségi korhatár is differenciált (emberölésért a 1 2 és fél éves elk ve ö is �le��
.
lösséare vonható, lopásért nem), a fiatalkorúakkal szemben alkalmazhato buntetojogl
A tevé keny megbánás alkalmazhatóságá
t Icizáró okok azonosak a felnött korú
elkövetöknél tárgyaltaknáL ;
köve kezmények is differenciáltak. Ennek megfelelöen mondja ki a �ör�ény, ogy �
a tizennegyedik életévüket be nem töltött személyekkel szemben csak mtezked:s a ­ �
kalmazható. A szabadságelvonással nemjáró intézkedésnek eH:or is meg kell elozme
a szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés) alkalmazását.
1 72 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A büntetések és az intézkedések l 1 73

vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetleimé tétele vonatkozásában

Amennyiben a fiatalkmú elkövetővel szemben büntetés és intézkedés is alkal­
nem állapít meg speciális rendelkezéseket, az a magyarázata, hogy ezen intézkedések
mazható lenne, a bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények együttes értékelése,
alkalmazását vagy a bűncseleklnény jellege, vagy a bűncseleklnénnyel összefüggésbe
a fiatalkorúnak az elkövetés után és az eljárás alatt tanúsított magatmiása, személyi
hozható dolgok tulajdonságai, vagy a bünös vagyongyarapodás elvonása indokolj a.
és családi körülményei alapján dönti el, hogy a konkrét esetben elegendö-e szabad­
Ezen megfontolások egyike sem függ össze tehát az elkövetö személyével vagy élet­
ságelvonással nem j áró intézkedés alkalmazása, esetleg szabadságelvonással nem
korával. Bár a kényszergyógykezelés elrendelését az elkövetö személyében rej lő ok
j áró büntetés kiszabása. Amennyiben a fiatalkorú helyes irányba terelése sem sza­
indokolja, az olyan elmebeli állapot, amely felnőtt és fiatalkorú elkövetöknél egyaránt
badságelvonással nem j áró intézkedés, sem ilyen büntetés kiszabásával nem érhető
j elentkezhet. A felnőtt kmú elkövetőktől eltérő szabályokkal tehát a próbára bocsátás,
el, úg� el �ődle�es�n a fiatalkmú javítóintézeti nevelését kell elrendelni. Szabadság­
a jóvátételi munka és a pártfogó felügyelet esetében találkozhatunk, míg á j avítóinté­
vesztes-buntetes klszabására, h.'ii lönösen végrehajtandó szabadságvesztés fonnájában
zeti nevelés kizárólag a fiatalkmú elkövetökkel szemben alkalmazható.
csak � le��égsö esetben ke1ülhet sor, ha semmilyen más intézkedés vagy büntetés ki­
szabasa utj án nem érhető el a büntetési cél.

a) A próbára bocsátás

3. A büntetések és az intézkedések 1 1 6 . § ( l ) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bánnely bűncselekmény

esetén helye van.
( 2 ) A próbaidő tmiama egy évtől két évig teJj edhet
l 08. § ( l ) Fiatalkorúval szemben intézkedésként j avítóintézeti nevelés is alkal­
( 3 ) A bíróság a 66. § ( l ) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti
mazható.
nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.
( 2 ) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy
közérdekü munka.
Az intézkedés szélesebb körü alkalmazásának lehetőségét teremti meg, hogy míg
felnőtt korú elkövetökkel szemben csak kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények
�p :ciá�is, csak a fiatalkmú elkövetökkel szemben alkalmazható intézkedés a j avító­ (vétség, háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett) , addig
mtezetl nevelés, melynek szabályait alább részletesen tárgyaljuk Mivel a javítóin­
fiatalkorúval szemben bármilyen bűncseleklnény esetén alkalmazható próbára bo­
tézeti nevelés szabadságelvonással j áró intézkedés, e mellett szabadságelvonással
csátás. A kizáró okok ugyanúgy alakulnak, mint a felnőtt korú elkövetők esetén.
j áró büntetés, azaz szabadságvesztés és elzárás sem szabható ki. Ugyancsak nem
A próbaidő tartama azonban rövidebb, mint a felnött korú elkövetöknéL
szabható ki közérdekű munka j avítóintézeti nevelés mellett.
További eltérés tapasztalható a felnött és a fiatalkorú elkövetők között, ameny­
B ár a törvény előbb a büntetéseket tárgyalj a, a fiatalkorúak esetén követendő
nyiben a próbaidő tartama eredménytelenül telik el. Felnőtt korú elkövető esetén
büntetéskiszabási sorrendre figyelemmel, mi előbb az intézkedéseket tárgyaljuk
ilyenkor büntetést kell kiszabni, míg fiatalkorú elkövetővel szemben j avítóintézeti
A fiatalkorú elkövetökkel szemben a következő intézkedések alkalmazhatók:
nevelést kell elrendelni vagy büntetést kell kiszabni.
megrovás;
próbára bocsátás;
- jóvátételi munka;
b) A jóvátételi m unka
- pálifogó felügyelet;
elkobzás;
1 1 7. § Fiatalkorúval szemben jóvátételi munkavégzés akkor írható elő, ha az íté­
vagyonelkobzás;
let meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele·'

- j avítóintézeti nevelés.
A törvény nem minden intézkedés vonatkozásában tartalmaz speciális szabá­
lyokat a fiatalkorú elkövetökre nézve. Annak, hogy a törvény a megrovás, elkobzás,
 1 72 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A büntetések és az intézkedések l 1 73

....--�---r:-:..:..:..:.::.:= :::. .:::.:�

:..::: :..:.:� ::: ����
.
...� .�.
·' ::·�·.::·'".""
i
vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vonatkozásában
Amennyiben a fiatalkorú elkövetővel szemben büntetés és intézkedés is alkal­
nem állapít meg speciális rendelkezéseket, az a magyarázata, hogy ezen intézkedések
mazható lenne, a bíróság a súlyosító és enyhítő körülményele együttes értékelése,
alkalmazását vagy a bűncselekmény j ellege, vagy a bűncselekménnyel összefüggésbe
�
� fiatal orúnak az elkövetés után és az eljárás alatt tanúsított magatartása, személyi
. hozható dolgok tulajdonságai, vagy a bűnös vagyongyarapodás elvonása indokolja.
es csalad1 körülményei alapján dönti el, hogy a konkrét esetben elegendő-e szabad­
Ezen megfontolások egyike sem függ össze tehát az elkövető személyével vagy élet­
ságelvonással nem j áró intézkedés alkalmazása, esetleg szabadságelvonással nem
korával. B ár a kényszergyógykezelés elrendelését az elkövető személyében rej lő ok
j áró büntetés kiszabása. Amennyiben a fiatalkorú helyes irányba terelése sem sza­
indokolj a, az olyan elmebeli állapot, amely felnőtt és fiatalkorú elkövetőknél egyaránt
badságelvonással nem járó intézkedés, sem ilyen büntetés kiszabásával nem érhető
j elentkezhet. A felnőtt k01ú elkövetőktől eltérő szabályokkal tehát a próbára bocsátás,
el, úgy elsődlegesen a fiatalkorú javítóintézeti nevelését kell elrendelni . Szabadság­
a jóvátételi munka és a pártfogó felügyelet esetében találkozhatunk, míg á j avítóinté­
vesztés-büntetés kiszabására, leülönösen végrehaj tandó szabadságvesztés formájában
zeti nevelés kizárólag a fiatalkorú elkövetőkkel szemben alkalmazható.
csak a legvégső esetben kerülhet sor, ha semmilyen más intézkedés vagy büntetés Ici­
szabása útján nem érhető el a büntetési cél.

a) A próbára bocsátás

3. A büntetések és az intézkedések 1 1 6. § ( l ) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bánnely bűncselekmény

esetén helye van.
(2) A próbaidő tartama egy évtől két évig tetjedhet
l 08. § ( l ) Fiatalkorúval szemben intézkedésként j avítóintézeti nevelés is alkal­ (3 ) A bíróság a 66. § ( l ) bekezdésében meghatározott esetekben javítóintézeti
mazható.
nevelést rendel el, vagy büntetést szab ki.
( 2 ) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki szabadságvesztés, elzárás vagy
közérdekű munka.
Az intézkedés szélesebb körű alkalmazásának lehetőségét teremti meg, hogy míg
felnőtt korú elkövetőkkel szemben csak kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények
�p � ciá�is, csak a fiatalk01ú elkövetőkkel szemben alkalmazható intézkedés a j avító­ (vétség, háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett) , addig
I�tez�ti nev� lés, melynek szabályait alább részletesen tárgyaljuk Mivel a j avítóin­
fiatalkorúval szemben bánnilyen bűncselekmény esetén alkalmazható próbára bo­
tezeti neveles szabadságelvonással j áró intézkedés, e mellett szabadságelvonással
csátás. A kizáró okok ugyanúgy alakulnak, mint a felnőtt korú elkövetők esetén.
járó büntetés, azaz szabadságvesztés és elzárás sem szabható ki. Ugy�1csak nem
A próbaidő tartama azonban rövidebb, mint a felnőtt kmú elkövetöknéL
szabható ki közérdekű munka j avítóintézeti nevelés mellett.
További eltérés tapasztalható a felnőtt és a fiatalkorú elkövetők között, ameny­
B ár a törvény előbb a büntetéseket tárgyalj a, a fiatalkorúak esetén követendő
nyiben a próbaidő tartama eredménytelenül telik el. Felnőtt korú elkövető esetén
büntetéskiszabási sorrendre figyelemmel, mi előbb az intézkedéseket tárgyaljuk
ilyenkor büntetést kell kiszabni, míg fiatalkorú elkövetővel szemben j avítóintézeti
A fiatalkorú elkövetőkkel szemben a következő intézkedések alkalmazhatók:
nevelést kell elrendelni vagy büntetést kell kiszabni.
megrovás;
próbára bocsátás;
- jóvátételi munka;
b) A jóvátételi munka
pártfogó felügyelet;
elkobzás;
1 1 7 . § Fiatalkorúval szembenjóvátételi munkavégzés akkor írható elö, ha az íté­
vagyonelleobzás;
let meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele·'
- j avítóintézeti nevelés.
A törvény nem minden intézkedés vonatkozásában tartalmaz speciális szabá­
lyokat a fiatalkorú elkövetökre nézve. Annak, hogy a törvény a megrovás, elkobzás,
1 74 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ajóvátételi munka alkalmazását illetően a törvény életkori korlátot iktat be, amit a mun­
kaj ogi szabályok indokolnak Jóvátételi munka ezé1i csak akkor írható elő, ha a fia­
talkorú az ítélet meghozatalkor a 1 6. életévét betöltötte. Felhívjuk a figyelmet, hogy
az eddig tárgyalt életkori határoktól eltérően, itt nem a bűncselekmény elköveté­
sének idej én, hanem az ítélethozatal időpontj ában kell vizsgálni az életkort.
c) A pártfogó felügyelet
1 1 9. § ( l ) A fiatalkorú
a) a feltételes szabadság tartama,
b) a próbára bocsátás próbaidej e,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidej e,
d) a j avítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama,
e) a vádemelés elhalasztásának tartama
alatt pálifogó felügyelet alatt áll.
(2) Fiatalkorúval szemben a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pálifogó fel­
ügyeletet is el kell rendelni.
Fiatalkorú elkövetővel szemben minden olyan esetben kötelező a pálifogó felügyelet
elrendelése, amikor pártfogó felügyelet rendelhető el a felnött korú elkövetőkkel
szemben. Fiatalkorú elkövető esetén tehát nem a bíróság mérlegelésén múlik ezen in­
tézkedés alkalmazása, mivel a törvény vélelmezi, hogy fiatalkorú elkövetők esetén
életkori saj átosságaik miatt minden esetben szükséges az elkövetö rendszeres figye­
lemmel kísérése, hogy a feltételes szabadság, a próbaidő vagy a vádemelés elha­
lasztásának időtartama eredményesen elteljen.
Mivel j avítóintézeti nevelés kizárólag fiatalkorú elkövetövei szemben rendel­
hető el, fiatalkorú elkövetők esetén a pártfogó felügyelet kötelezö elrendelésének az
eddig megismertekhez képest további esete a j avítóintézetből történö ideiglenes el­
bocsátás időtmiama.
d) A javítóintézeti nevelés
1 20. § ( l ) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú ered­
ményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges . Javítóintézeti neve­
lés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor huszadik élet­
évét betöltötte.
( 2 ) A j avítói�tézeti nevelés tartama egy évtől négy évig terj edhet.
A büntetések és az intézkedések l 1 75
1 2 1 . § ( l ) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság megállapítj a, hogy
a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsát­
ható az intézetböl, ha
a) legalább egy évet eltöltött az intézetben, és
b) alaposan feltehetö, hogy az intézkedés célja további j avítóintézeti nevelés
nélkül is elérhető.
( 2 ) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevö ré­
szével, de legalább egy év.
( 3 ) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes
elbocsátás alatt - a 1 22. §-ban meghatározott esetet kivéve - szabadságvesztésre
ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fi­
atalkorúval szemben más büntetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bí­
róság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(4) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése es etén az ideiglenes elbocsátásan töl­
tött idő a j avítóintézeti nevelésbe nem számítható be.
1 22. § Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncse­
lekmény miatt a j avítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végre­
hajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehaj­
tani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévö részét szabadságvesztésre
kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti nevelés helyébe egynapi sza­
badságvesztés lép.
A javítóintézeti nevelés az egyetlen olyan intézkedés, amely csak fiatalkorú elköve­
tőkkel szemben alkalmazható. Javítóintézeti nevelés elrendelésére bánnilyen bűn­
cselekmény elkövetése esetén sor kerülhet, ha a fiatalkorú nevelése érdekében inté­
zeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú kikerül addig
környezetéböl, amit egyrészt az indokolhat, hogy vagy az addigi környezete gyako­
rolt rá rossz hatást, vagy az addigi környezet képtelen volt a rossz hatás ellensúlyo­
zására. Ilyenkor az intézet veszi át a nevelés, képzés fel adatát. A j avítóintézeti nevelés
az elkövető személyi szabadságát korlátozó intézkedés.
A javítóintézeti nevelés egy évtől négy évig terj edhet. Mivel a leghosszabb tar­
tama négy év, valamint a törvényi rendelkezés értelmében a huszonegyedik életévét
betöltött személyeket el kell bocsátani az intézetből, j avítóintézeti nevelés nem ren­
delhető el azzal szemben, aki az ítélethozatalkor huszadik életévét már betöltötte.
Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén sem biztos, hogy a fiatalkorúnak a j a­
vítóintézeti nevelés teljes időtniamát az intézetben kell töltenie. Egy obj ektív és egy
szubjektív feltételtól függően ugyanis ideiglenesen elbocsátható az intézetbőL
1 74 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ajóvátételi mmlka alkalmazását illetően a törv·ény életkori korlátot iktat be, amit a mun­
kajogi szabályok indokolnak. Jóvátételi munka ezért csak akicor írható elő, ha a fia­
talkorú az ítélet meghozatalkor a 1 6 . életévét betöltötte. Felhívjuk a figyelmet, hogy
az eddig tárgyalt életkori határoktól eltérően, itt nem a bűncselekmény elköveté­
sének idej én, hanem az ítélethozatal időpontjában kell vizsgálni az életkort.
c) A pártfogó felügyelet
1 1 9. * (l ) A fiatalkorú
a) a feltételes szabadság tartama,
�) a próbára bocsátás próbaideje,
c) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidej e,
d) a j avítóintézetből tö1iénö ideiglenes elbocsátás tartama,
e) a vádemelés elhalasztásának tartama
alatt pártfogó felügyelet alatt áll.
( 2 ) Fiatalkorúval szemben a j óvátételi munkavégzés elöírása mellett pálifogó fel­
ügyeletet is el kell rendelni.
Fiatalkorú elkövetövei szemben minden olyan esetben kötelezö a pálifogó felügyelet
elrendelése, amikor pártfogó felügyelet rendelhető el a felnött korú elkövetőklcel
szemben. Fiatalkorú elkövető esetén tehát nem a bíróság mérlegelésén múlik ezen in­
tézkedés alkalmazása, mivel a törvény vélelmezi, hogy fiatalkorú elkövetők esetén
életkori saj átosságaik miatt minden esetben szűkséges az elkövető rendszeres figye­
lemmel kísérése, hogy a feltételes szabadság, a próbaidő vagy a vádemelés elha­
lasztásának időtartama eredményesen elteljen.
Mivel j avítóintézeti nevelés kizárólag fiatalkorú elkövetővel szemben rendel­
hetö el, fiatalkorú elkövetők esetén a pártfogó felügyelet kötelezö elrendelésének az
eddig megismertekhez képest további esete a j avítóintézetböl történő ideiglenes el­
bocsátás idötartama.
d) A javítóintézeti nevelés
1 20. * ( l ) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú ered­
ményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges . Javítóintézeti neve­
lés nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélet meghozatalakor huszadik élet­
évét betöltötte.
(2) A j avítói�tézeti nevelés tmiama egy évtől négy évig terj edhet.
A büntetések és az intézkedések l 1 75
1 2 1 . � ( l ) Javítóintézeti nevelés elrendelése csetén a bíróság megállapítj a, hogy
a fiatalkorú a j avítóintézeti nevelés felének letöltése után ideiglenesen elbocsát­
ható az intézetböl, ha
a) legalább egy évet eltöltött az intézetben, és
b) alaposan feltchetö, hogy az intézkedés célj a további j avítóintézeti nevelés
nélkül is elérhető.
(2) Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevö ré­
szével, de legalább egy év.
( 3 ) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszűnteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes
elbocsátás alatt - a 1 22. §-ban meghatározott esetet kivéve - szabadságvesztésre
ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a bíróság a fi­
atalkorúval szemben más büntetést szab ki, vagy más intézkedést alkalmaz, a bí­
róság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
(4) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töl­
tött idő a j avítóintézeti nevelésbe nem számítható be.
1 22. § Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett bűncse­
lekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás alatt végre­
haj tandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést kell végrehaj­
tani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét szabadságvesztésre
kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi j avítóintézeti nevelés helyébe egynapi sza­
badságvesztés lép.
A javítóintézeti nevelés az egyetlen olyan intézkedés, amely csak fiatalkorú eiköve­
tökicel szemben alkalmazható. Javítóintézeti nevelés elrendelésére bánnilyen bűn­
cselekmény elkövetése esetén sor keriilhet, ha a fiatalkorú nevelése érdekében inté­
zeti elhelyezése szükséges. Javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú kikeiül addig
kömyezetéből, amit egyrészt az indokolhat, hogy vagy az addigi környezete gyako­
rolt rá rossz hatást, vagy az addigi környezet képtelen volt a rossz hatás ellensúlyo­
zására. Ilyenkor az intézet veszi át a nevelés, képzés feladatát. A j avítóintézeti nevelés
az elkövetö személyi szabadságát korlátozó intézkedés.
A javítóintézeti nevelés egy évtől négy évig tetj edhet Mivel a leghosszabb tar­
tama négy év, valamint a törvényi rendelkezés értelmében a huszonegyedik életévét
betöltött személyeket el kell bocsátani az intézetböl, j avítóintézeti nevelés nem ren­
delhetö el azzal szemben, aki az ítélethozatalkor huszadik életévét már betöltötte.
Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén sem biztos, hogy a fiatalkorúnak a j a­
vítóintézeti nevelés telj es időtartamát az intézetben kell töltenie. Egy objektív és egy
szubjektív feltételtöl függöen ugyanis ideiglenesen elbocsátható az intézetböl.
 - ��----�
- ----
1 76 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az objektív feltétel a javítóintézeti nevelés felének, de legalább egy évnek az in­
tézetben eltöltése, a szubjektív pedig, hogy az intézkedés célj a további j avítóintézeti
nevelés nélkül is elérhető. Ene a fiatalkorú intézetben tanúsított magata1iásából von­
ható le következtetés.
A j avítóintézetböl való ideiglenes elbocsátás j ellegében hasonló ahhoz, mint
amikor a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátják. Mint fent láttuk,
az ideiglenes elbocsátás ideje alatt a fiatalkorú kötelezö jelleggel pártfogó felügyelet
alatt áll.
Amennyiben az ideiglenes elbocsátás idej e alatt a fiatalkorú magatmiása kifo­
gástalan, az elbocsátás véglegessé válik. Amennyiben viszont a fiatalkorú újabb bűn­
cselekményt követ el, a bíróságnak az alkalmazott jogkövetkezménytől függően vagy
kötelezö j elleggel, vagy mérlegelés alapján kell döntenie az ideiglenes elbocsátás
megszüntetéséröl. Ilyenkor az ideiglenes elbocsátás megszüntetéséig eltelt idö nem
vehető figyelembe.
4. Büntetések
A fiatalkorúakkal szemben kiszabható büntetések a következök:
határozott ideig tartó szabadságvesztés
elzárás
közérdekli munka
pénzbüntetés
foglalkozástól eltiltás
j árművezetéstől eltiltás
sportrendezvények látogatásától eltiltás
kitiltás
kiutasítás.
Mellékbüntetésként közügyektől eltiltás kiszabására kerülhet sor.
A törvény a büntetések körében is figyelmet fordít a fiatalkorúak speciális hely­
zetére. Ennek következtében a fiatalkorú elkövetővel szemben nem lehet életfogytig
tmió szabadságvesztést kiszabni. Egyes büntetések (például közérdekü munka) ki­
szabására csak meghatározott életkor betöltése után van lehetőség, míg bizonyos
büntetések kiszabását a törvény az általánoshoz képest további feltételektől teszi füg­
gővé.
....-
.. -�---�----��---
Büntetések l 1 77
a) A szabadságvesztés
l 09. § ( l ) A fiataikmúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely
bűncselekmény esetén egy hónap.
( 2 ) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatal­
kmúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tíz év,
b) öt évet meghaladó ta1iamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén öt év.
( 3 ) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tmiama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethetö bűncselekmény elkövetése
esetén tizenöt év,
b) tíz évet meghaladó tmiamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén tíz év,
c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén öt év.
( 4 ) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vo­
natkozó rendelkezések szempontj ából a ( 2 )-( 3) bekezdésben meghatározott idő­
tartamok az irányadóak.
Mint arról már volt szó, fiatalkorú elkövetökkel szemben kerülni kell a büntetések,
különösen a szabadságelvonással j áró büntetések kiszabását. Ennek megfelelően
fiatalkorú elkövetővel szemben szabadságvesztés csak a legvégső esetben szabható
ki. Ezt elsősorban az elkövetett bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya teheti szük­
ségessé. Ilyen esetben is törekedni kell ana, hogy a szabadságelvonás a lehető leg­
rövidebb ideig tmison.
Éppen ezért a fiatalkorú elkövetőkkel szemben a törvény speciálisan határozza
meg mind a szabadságvesztés legrövidebb, mind annak leghosszabb idej ét. Fiatal­
korú elkövetők esetén minden büncselelanény esetén egy hónap a szabadságvesztés
legrövidebb tartama, tehát nemcsak a felnőtt korúakra vonatkozó három hónapos ge­
nerális minimummal szemben, hanem akkor is ez érvényesül, ha az adott Különös
Részi tényállás magasabb tartamban határozza meg a büntetési tétel alsó határát.
A szabadságvesztés felső határát két körülmény határozza meg. Egyrészt azt kell
vizsgálni, hogy a bűncselekmény elkövetése idején betöltötte-e a 1 6. életévét a fiatal­
korú, másrészt, hogy az adott bűncselekményre a törvény milyen büntetési tételt ír elő.
Ennek megfelelően a fiatalkorú elkövetökkel szemben kiszabható szabadság­
vesztés maximuma a következöképpen alakul:
1 76 A FIATALKORUAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az obj ektív feltétel a javítóintézeti nevelés felének, de legalább egy évnek az in­
tézetben eltöltése, a szubjektív pedig, hogy az intézkedés célja további j avítóintézeti
nevelés nélkül is elérhető. Erre a fiatalkorú intézetben tanúsított magatartásából von­
ható le következtetés.
A j avítóintézetből való ideiglenes elbocsátás jellegében hasonló ahhoz, mint
amikor a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátják. Mint fent láttuk,
az ideiglenes elbocsátás ideje alatt a fiatalkorú kötelezö jelleggel pártfogó felügyelet
alatt áll.
Amennyiben az ideiglenes elbocsátás ideje alatt a fiatalkorú magatmiása kifo­
gástalan, az elbocsátás véglegessé válik. Amennyiben viszont a fiatalkorú új abb bűn­
cselekményt követ el, a bíróságnak az alkalmazott jogkövetkezménytöl függően vagy
kötelezö jelleggel, vagy mérlegelés alapján kell döntenie az ideiglenes elbocsátás
megszüntetéséről. Ilyenkor az ideiglenes elbocsátás megszüntetéséig eltelt idő nem
vehető figyelembe.
4. Büntetések
A fiatalkorúakkal szemben kiszabható büntetések a következők:
határozott ideig tartó szabadságvesztés
elzárás
k.özérdekí.i munka
pénzbüntetés
foglalkozástól eltiltás
j á1művezetéstől eltiltás
sportrendezvények látogatásától eltiltás
kitiltás
kiutasítás.
Mellékbüntetésként közügyektől eltiltás kiszabására kerülhet sor.
A törvény a büntetések. körében is figyelmet fordít a fiatalkorúak speciális hely­
zetére. Ennek következtében a fiatalkorú elkövetővel szemben nem lehet életfogytig
tartó szabadságvesztést kiszabni. Egyes büntetések (például közérdekű munka) Ici­
szabására csak meghatározott életkor betöltése után van lehetőség, míg bizonyos
büntetések kiszabását a törvény az általánoshoz képest további feltételektől teszi füg­
gővé.
Büntetések l 1 77
a) A szabadságvesztés
l 09. § ( l ) A fiataikmúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bánnely
bűncselekmény esetén egy hónap.
( 2 ) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatal­
korúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tariama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tíz év,
b) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bürÍcselekmény
elkövetése esetén öt év.
( 3 ) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra
kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tariama
a) életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tizenöt év,
b) tíz évet meghaladó tmiamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén tíz év,
c) öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén öt év.
( 4 ) A büntethetőség elévülése határidej ének számításánál és a visszaesőiere vo­
natkozó rendelkezések szempontj ából a (2 )-( 3 ) bekezdésben meghatározott idő­
tartamole az irányadóak.
Mint arról már volt szó, fiatalkorú elkövetőkkel szemben kerülni kell a büntetések,
leülönösen a szabadságelvonással j áró büntetések kiszabását. Ennek megfelelően
fiatalkorú elkövetővel szemben szabadságvesztés csak a legvégsö esetben szabható
ki. Ezt elsősorban az elkövetett bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlya teheti szük­
ségessé. Ilyen esetben is törekedni kell arra, hogy a szabadságelvonás a lehető leg­
rövidebb ideig tartson.
É ppen ezért a fiatalkorú elkövetőkkel szemben a törvény speciálisan határozza
meg mind a szabadságvesztés legrövidebb, mind annak leghosszabb idejét. Fiatal­
korú elkövetők esetén minden bűncselekmény esetén egy hónap a szabadságvesztés
legrövidebb tartama, tehát nemcsak a felnőtt korúakra vonatkozó három hónapos ge­
nerális minimummal szemben, hanem akkor is ez érvényesül, ha az adott Különös
Részi tényállás magasabb tartamban határozza meg a büntetési tétel alsó határát.
A szabadságvesztés felsö határát két körülmény határozza meg. Egyrészt azt kell
vizsgálni, hogy a büncselekmény elkövetése idején betöltötte-e a 1 6. életévét a fiatal­
korú, másrészt, hogy az adott búncselekményre a törvény milyen büntetési tételt ír elő.
Ennek megfelelően a fiatalkorú elkövetökkel szemben kiszabható szabadság­
vesztés maximuma a következőképpen alakul:
1 78 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ha a bűncselekmény elkövetésekor a fiatalkorú betöltötte a 1 6 . életévét,
életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tizenöt év;
tíz évet meghaladó tmiamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése csetén tíz év;
öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén öt év;
öt évet meg nem haladó tariamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén megegyezik a Különös Részi speciális maximummaL
Megállapítható tehát, hogy a cselekmény elkövetésekor a 1 6. életévét betöltött el­
követővel szemben a kiszabott szabadságvesztés még a legsúlyosabb bűncselekmény
elkövetése csetén sem haladhatj a meg a 1 5 évet.
Ha a bűncselekmény elkövetésekor a fiatalkorú még nem töltötte be 1 6. életévét,
a kiszabható szabadságvesztés maximuma
életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tíz év;
öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén öt év;
öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén megegyezik a Különös Részi speciális maximummaL
Mint tudjuk, életfogytig tartó szabadságvesztés fiatalkorúval szemben sosem
szabható ki, hiszen annak feltétele, hogy az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor
20. életévét betöltse.
A törvény nemcsak a szabadságvesztés tartamára, hanem a végrehajtási foko­
zatra is speciális szabályokat állapít meg. Az általános szabályoktól eltérően a sza­
badságvesztésnek csak két végrehajtási fokozata van: a fiatalkorúak börtöne és a fi­
atalkorúak fogháza. A végrehajtási fokozatot az elkövetett bűncselekmény súlya,
a kiszabott szabadságvesztés hossza és a fiatalkorú előélete határozza meg.
b) Az elzárás
l l l . § A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap,
leghosszabb tariama hanninc nap.
Az elzárás az általános szabályok szerint öt naptól kilencven napig terj edhet. Fiatal­
korúak esetén a szabadságvesztéshez hasonlóan az elzárás tekintetében is indokolt
a szabadságelvonással j áró büntetés tartamát rövidebb mértékben meghatározni.
Büntetések l 1 79
Ezért a törvény az elzárás legrövidebb tartamát három napban, leghosszabb tmiamát
3 0 napban állapítj a meg.
c) A közérdekű munka
1 1 2. § Fiataikmúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az íté­
let meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
Ahogy arra már a jóvátételi munka kapcsán is kitértünk, a hatályos munkajogi sza­
bályok alapján a munkavégzés feltétele a 1 6. életév betöltése. Ebből következik,
hogy közérdekű munkát is csak akkor lehet fiatalkorú elkövetövei szemben kiszabni,
ha az ítélethozatalkor a 1 6. életévét betöltötte.
d) A pénzbüntetés
1 1 3 . § ( l ) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló
keresete, j övedelme vagy megfelelő vagyana van.
( 2 ) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, Jegnagyobb mér­
téke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb
ötvenezer forintban kell meghatározni .
Pénzbüntetés esetén a bíróság a bűncselekmény elkövetőjét kívánja vagyoni hát­
ránnyal súj tani, ebből következően e büntetést akkor lehet kiszabni, ha a vagyoni
hátrány a fiatalkorút, és nem másokat ( elsősorban hozzátartozóit) érinti. Ermek meg­
felelően fiatalkorúval szemben a pénzbüntetés alkalmazásának további feltételei is
vannak:
önálló kereset ( például munkabér) ;
önálló j övedelem (például ösztöndíj ) , vagy
megfelelő vagyon ( a fiatalkorú tulajdonában álló ingó vagy ingatlan).
A pénzbüntetés gyakoribb alkalmazását segítheti, hogy a törvény lejjebb viszi
az egynapi tétel legalacsonyabb és legmagasabb összegét, egyúttal a napi tétel felső
határát is alacsonyabban határozza meg. Ezek alapján fiatalkorúakkal szemben pénz­
büntetésként legalább hétezer-ötszáz, legfeljebb tizenkétmillió-ötszázezer forint
szabható ki.
A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén először a pénzbüntetés végrehajtását
kell megkísérelni, és csak behajthatatlanság esetén kell a meg nem fizetett pénz­
büntetést közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatni.
1 78 A FIATALKORUAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Ha a bűncselekmény elkövetésekor a fiatalkorú betöltötte a 1 6 . életévét,
életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tizenöt év;
tíz évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén tíz év;
öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén öt év;
öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén megegyezik a Különös Részi speciális maximummaL
Megállapítható tehát, hogy a cselekmény elkövetésekor a 1 6. életévét betöltött el­
követővel szemben a kiszabott szabadságvesztés még a legsúlyosabb bűncselekmény
elkövetése esetén sem haladhatja meg a 1 5 évet.
Ha a bűncselekmény elkövetésekor a fiatalkorú még nem töltötte be 1 6. életévét,
a kiszabható szabadságvesztés maximuma
életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető bűncselekmény elkövetése
esetén tíz év;
öt évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény el­
követése esetén öt év;
öt évet meg nem haladó tatiamú szabadságvesztéssei büntetendő bűncselekmény
elkövetése esetén megegyezik a Különös Részi speciális maximummaL
Mint tudj uk, életfogytig tartó szabadságvesztés fiatalkorúval szemben sosem
szabható ki, hiszen annak feltétele, hogy az elkövetö a bűncselekmény elkövetésekor
20. életévét betöltse.
A törvény nemcsak a szabadságvesztés tatiamára, hanem a végrehajtási foko­
zatra is speciális szabályokat állapít meg. Az általános szabályoktól eltérően a sza­
badságvesztésnek csak két végrehajtási fokozata van: a fiatalkotúak börtöne és a fi­
atalkorúak fogháza. A végrehaj tási fokozatot az elkövetett bűncselekmény súlya,
a kiszabott szabadságvesztés hossza és a fiatalkorú előélete határozza meg.
b) A.z. elzárás
l l l . § A fiatalkorúval szemben kiszabható elzárás legrövidebb tartama három nap,
leghosszabb tatiama harminc nap.
Az elzárás az általános szabályok szerint öt naptól kilencven napig terjedhet. Fiatal­
korúak csetén a szabadságvesztéshez hasonlóan az elzárás tekintetében is indokolt
a szabadságelvonással j áró büntetés tartamát rövidebb mértékben meghatározni.
Büntetések l 1 79
Ezért a törvény az elzárás Jegrövidebb tatiamát három napban, leghosszabb tartamát
30 napban állapítja meg.
c) A közérdekű munka
1 1 2. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az íté­
let meghozatalakor tizenhatodik életévét betöltötte.
Ahogy arra már a jóvátételi munka kapcsán is kitértünk, a hatályos munkajogi sza­
bályok alapján a munkavégzés feltétele a 1 6. életév betöltése. Ebből következik,
hogy közérdekű munkát is csak akkor lehet fiatalkorú elkövetővel szemben kiszabni,
ha az ítélethozatalkor a 1 6. életévét betöltötte.
d) A pénzbüntetés
1 1 3 . § (l ) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló
keresete, j övedelme vagy megfelelő vagyona van.
( 2 ) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb métiéke tizenöt, legnagyobb mér­
téke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb
ötvenezer forintban kell meghatározni .
Pénzbüntetés esetén a bíróság a büncselekmény elkövetőjét kívánja vagyoni hát­
ránnyal sújtani, ebből következőerr e büntetést akkor lehet kiszabni, ha a vagyoni
hátrány a fiatalkorút, és nem másokat ( elsősorban hozzátartozóit) érinti. Ennek meg­
felelőerr fiatalkorúval szemben a pénzbüntetés alkalmazásának további feltételei is
vannak:
önálló kereset (például munkabér);
önálló jövedelem (például ösztöndij ), vagy
megfelelő vagyon (a fiatalkorú tulajdonában álló ingó vagy ingatlan) .
A pénzbüntetés gyakoribb alkalmazását segítheti, hogy a törvény lejjebb viszi
az egynapi tétel legalacsonyabb és legmagasabb összegét, egyúttal a napi tétel felső
határát is alacsonyabban határozza meg. Ezek alapján fiatalkorúakkal szemben pénz­
büntetésként legalább hétezer-ötszáz, l egfeljebb tizenkétmillió-ötszázezer forint
szabható ki.
A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén először a pénzbüntetés végrehajtását
kell megkísérelni, és csak behaj thatatlanság esetén kell a meg nem fizetett pénz­
büntetést közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatni.
1 80 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
e) A kiutasítás
A 1 1 4. § a kiutasítás szabályait a felnőtt korú elítéltekhez képest kedvezöbben álla­
pítj a meg. Fiatalkorúval szemben kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tar­
tamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye, ha az elkövetőnek az országban
tartózkodása a közbiztonságot jelentösen veszélyeztetné, és ha nem sérül a fiatal­
korú családi élet tiszteletben tartásához való joga. A családi élet tiszteletben tartása
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 8. cikke
alapján kötelessége az államnak.
f) A kitiltás
1 1 8. § A megfelelö családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról
a településről, amelyben családj a él.
Ahogy a törvény indokiása is kiemeli, fiatalkorúak esetében fontos szerepe van a csa­
ládi kötelékek megtartásának, ezért a törvény nem teszi lehetövé a kitiltást arról a te­
lepülésről, amelyben a fiatalkorú családj a él.
g) A közügyektől eltiltás
1 1 5 . § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén
lehet a közügyektől eltiltani.
Az általános szabályok szerint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására csak
végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerülhet sor. Fiatalkorúak esetében a végre­
hajtandó szabadságvesztés tartamának legalább egy évnek kell lennie, hogy köz­
ügyektől eltiltás kiszabására sor ke1ülhessen.
5. A halmazati és az összbüntetés
Fiatalkorúak esetében a halmazati és összbüntetés szabályai is enyhébbele ( 1 23 . § ) .
E z a halmazati é s összbüntetés maximumára vonatkozó szabályokban jut kifejezésre,
melyet a törvény az elkövetéskori életkor és a bűncselekmény tárgyi súlya alapján
kiszabható maximális szabadságvesztésre figyelemmel, sávosan állapít meg. Míg
Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása
a felnőtt korúakra irányadó szabályok szerint a halmazati és az összbüntetés is leg­
feljebb 25 év lehet, addig fiatalkorúaknál még a legsúlyosabb esetben sem halad­
hatja meg a 20 évet.
A törvény 90. § ( 2 ) bekezdése alapj án erőszakos többszörös visszaesővel
szemben az erőszakos többszörös visszaesökénti minösítést megalapozó személy el­
leni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felsö határa a kétszeresére emel­
kedile Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy
a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssei is büntethető, a .törvény sze­
rint az elkövetövei szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Mivel huszadik életévét be nem töltött személlyel szemben életfogytig tmió sza­
badságvesztés nem szabható ki, fiatalkorúval szemben ilyen esetekben is határozott
tartamú szabadságvesztést kell kiszabni.
Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként
a szabadságvesztést kell végrehajtani, ilyenkor tehát a j avítóintézeti nevelés teljes
egészében elenyészhet. A büntetési célok elérése ugyanakkor szükségessé teheti
a szabadságvesztés tmiamának maximum egy évvel tö1iénö meghosszabbítását. A k.ru­
muláció tilalma ilyenkor is érvényesül, azaz a meghosszabbítás nem érheti el a javí­
tóintézeti nevelés tmiamát.
6 . Egységes intézkedés
Több j avítóintézeti nevelés elrendelése esetén ezek egymás utáni végrehajtásából
származó hátrányok kiküszöbölésére szolgál az egységes intézkedés ( 1 24. § ), me ly
j ellegében az összbüntetéshez hasonló. Előnye, hogy ilyenkor a bíróság több j avító­
intézeti nevelés helyett egy javítóintézeti nevelést rendel el, melynek tartamát a kö­
vetkező szabályok figyelembevételével kell meghatározni:
ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú j avítóintézeti nevelésnél:
ne haladj a meg az elrendelt j avítóintézeti nevelések együttes tartamát (kumu­
láció tilalma) ;
nem haladhatj a meg a négy évet G avítóintézeti nevelés maximuma).
7 . Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása
1 25 . § (l ) Az elrendelt j avítóintézeti nevelésbe az elözetes fogvatmiás és házi őri­
zet teljes idejét be kell számítani.
i 80 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
e) A kiutasítás
A 1 1 4. § a kiutasítás szabályait a felnőtt korú elítéltekhez képest kedvezőbben álla­
pítja meg. Fiatalkorúval szemben kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tar­
tamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye, ha az elkövetőnek az országban
tartózkodása a közbiztonságot j elentösen veszélyeztetné, és ha nem sérül a fiatal­
korú családi élet tiszteletben tmiásához való j oga. A családi élet tiszteletben tmiása
az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 8. cikke
alapján kötelessége az államnak.
f) A kitiltás
1 1 8 . § A megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem tiltható ki arról
a településről, amelyben családja él.
Ahogy a törvény indokiása is kiemeli, fiatalkorúak esetében fontos szerepe van a csa­
ládi kötelékek megtartásának, ezé1i a törvény nem teszi lehetövé a Icitiltást arról a te­
lepülésről, amelyben a fiatalkorú családj a él.
g) A közügyektől eltiltás
1 1 5 . § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén
lehet a közügyektől eltiltani.
Az általános szabályok szerint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására csak
végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerülhet sor. Fiatalkorúak esetében a végre­
hajtandó szabadságvesztés tartamának legalább egy évnek kell lennie, hogy köz­
ügyektől eltiltás kiszabására sor kerülhessen.
5. A halmazati és az összbüntetés
Fiatalkorúak esetében a halmazati és összbüntetés szabályai is enyhébbele ( 1 23 . § ) .
Ez a halmazati é s összbüntetés maximumára vonatkozó szabályokban jut kifejezésre,
melyet a törvény az elkövetéskori életkor és a bűncselekmény tárgyi súlya alapján
kiszabható maximális szabadságvesztésre figyelemmel, sávosan állapít meg. Míg
Az előzetes fogvatartás és házi órizet beszámítása 1 8i
a felnőtt korúakra irányadó szabályok szerint a halmazati és az összbüntetés is leg­
feljebb 25 év lehet, addig fiatalkorúaknál még a legsúlyosabb esetben sem halad­
hatja meg a 20 évet.
A törvény 90. § ( 2 _) bekezdése alapj án erőszakos többszörös visszaesővel
szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minösítést megalapozó személy el­
leni eröszakos büncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emel­
kedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy
a búncselekmény életfogytig tmió szabadságvesztéssei is büntethető, a .törvény sze­
rint az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Mivel huszadik életévét be nem töltött személlyel szemben életfogytig tartó sza­
badságvesztés nem szabható ki, fiatalkorúval szemben ilyen esetekben is határozott
tartamú szabadságvesztést kell kiszabni.
Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként
a szabadságvesztést kell végrehajtani, ilyenkor tehát a j avítóintézeti nevelés teljes
egészében elenyészhet. A büntetési célok elérése ugyanakkor szükségessé teheti
a szabadságvesztés tartamának maximum egy évvel történő meghosszabbítását. A ku­
muláció tilalma ilyenkor is érvényesül, azaz a meghosszabbítás nem érheti el a javí­
tóintézeti nevelés tartamát.
6 . Egységes intézkedés
Több j avítóintézeti nevelés elrendelése esetén ezek egymás utáni végrehajtásából
származó hátrányok kiküszöbölésére szolgál az egységes intézkedés (1 24. § ), mely
j ellegében az összbüntetéshez hasonló. Előnye, hogy ilyenkor a bíróság több j avító­
intézeti nevelés helyett egy javítóintézeti nevelést rendel el, melynek tartamát a kö­
vetkezö szabályok figyelembevételével kell meghatározni:
- ne legyen rövidebb a leghosszabb ta1iamú javítóintézeti nevelésnél;
ne haladj a meg az elrendelt j avítóintézeti nevelések együttes tartamát (kumu­
láció tilalma);
nem haladhatj a meg a négy évet (javítóintézeti nevelés maximuma).
7 . Az előzetes fogvatartás és házi őrizet beszámítása
1 25 . § ( l ) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatmiás és házi öri­
zet telj es idejét be kell számítani.
j 82 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Mivel a fiataikmúak esetében a törvény a szabadságelvonással j áró büntetések

mellett egy szabadságelvonással járó intézkedést is ismer, rendelkezni kell az előzetes
fogvatartás és házi őrizet idej ének a j avítóintézeti nevelésbe való beszámításáról is.
A törvény itt is figyelemmel van az előzetes fogvatartás és a házi őrizet közötti kü­
lönbségre. A kényszerintézkedések súlya közötti különbséget pedig azzal fejezi ki,
hogy míg egy napi előzetes fogvatartás egy napi j avítóintézeti neveléssel egyenér­
tékű, addig három nap házi őrizet feleltethető meg egy napi j avítóintézeti nevelésnek.
III. RÉSZ
.. '� ..

A NEMZETKOZI B UNUGYI .
.. �� .. ",

8. A mentesítés EGYUTTMUKODES

1 26. § ( l ) A fiatalkorú elítélt a törvény erej énél fogva mentesül

a) az ítélet j ogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés vég­
rehajtását felfüggesztik,
b) a büntetés kitöltésének vagy végrehaj thatósága megszűnésének napján, ha
szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadság­
vesztésre ítélték,
c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától szá­
mított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet megha­
ladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú
szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben
részesítheti, ha erre érdemes.

A társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében a törvény mind a tör­

vényi, mind a bírósági mentesítés szabályait kedvezőbben határozza meg a fiatalko­
rúakra nézve. A törvényi mentesítés korábban áll be, mint a felnőtt korú elkövetők
esetén. Í gy,
ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a fiatalkmú már az
itélet jogerőre emelkedésének napján mentesül (szemben a felnőtt korúakkal, akiknél
a próbaidő leteltének a napján áll be a mentesítés) ;
végrehaj tandó szabadságvesztés esetén pedig rövidebb a várakozási idő, mint
a felnőtt korú elkövetőknéL
A bírósági mentesítés szabálya azért kedvezőbb a fiatalkorúaknál, me1i nincs
szükség a törvényi mentesítés kapcsán megállapított várakozási idő fele részének az
elteltére, a büntetés kitöltése után azonnal kérelmezhető a mentesítés.
1 82 A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Mivel a fiatalkorúak esetében a törvény a szabadságelvonással j áró büntetések

mellett egy szabadságelvonással j áró intézkedést is ismer, rendelkezni kell az előzetes
fogvatartás és házi őrizet idejének a j avítóintézeti nevelésbe való beszámításáról is.
A törvény itt is figyelemmel van az előzetes fogvatartás és a házi őrizet közötti kü­
lönbségre. A kényszerintézkedések súlya közötti különbséget pedig azzal fejezi ki,
_,
hogy míg egy napi előzetes fogvatartás egy napi j avítóintézeti neveléssel egyenér­
tékű, addig három nap házi őrizet feleltethető meg egy napi javítóintézeti nevelésnek.
III . RESZ
.. �� ..

A NEMZETKOZI BUNUGYI .
•• 1.1 •• ",

8. A mentesítés EGYUTTMUKODES

1 26. § ( l ) A fiatalkorú elítélt a törvény erej énél fogva mentesül

a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés vég­
rehajtását felfüggesztik,
b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napj án, ha
szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú szabadság­
vesztésre ítélték,
c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától szá­
mított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet megha­
ladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2 ) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó tartamú
szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre mentesítésben
részesítheti, ha erre érdemes.

A társadalomba való visszailleszkedés elősegítése érdekében a törvény mind a tör­

vényi, mind a bírósági mentesítés szabályait kedvezőbben határozza meg a fiatalko­
rúakra nézve. A törvényi mentesítés korábban áll be, mint a felnőtt korú elleövetök
esetén. Í gy,
ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a fiatalkmú már az
ítélet jogeröre emelkedésének napján mentesül ( szemben a felnött kmúakkal, akiknél
a próbaidö leteltének a napján áll be a mentesítés);
végrehajtandó szabadságvesztés esetén pedig rövidebb a várakozási idö, mint
a felnött korú elkövetöknéL
A bírósági mentesítés szabálya azé1t kedvezöbb a fiatalkorúaknál, mert nincs
szükség a törvényi mentesítés kapcsán megállapított várakozási idö fele részének az
elteltére, a büntetés kitöltése után azonnal kérelmezhető a mentesítés.
l. A nemzetközi együttműködés intézményi IV. Az igazságügyi együttműködés formái ... . .. 201
.

keretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 87 1 . Az elfogatóparancs és a körözés . . . . . . . ..... 201

Az egyes államok a nemzetközi j o g alapján szuverenitással rendelkeznek, melynek
1 . Nemzetközi együttműködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 87 2 . A bűnügyi jogsegély nemzetközi alapvető és meghatározó j ellemzőj e a joghatóság. A joghatóság az államok azon ké­
2. Regionális együttműködés . ............... . . . .. 1 88 szintje ... . . . . .
.................... 203... ... .. ................
pessége, hogy jogalkotási képességgel (jogalkotó j oghatóság) és a megalkotott jog­
a) Európa Tanács .. . . ..... . . . . . . .................... 1 88 a) Kiadatás ..... . .. . .... . . . . . . .
.. . . 204. ... .. . ... ..........
szabályokhoz kapcsolódóan végrehajtási képességgel (jogalkalmazó joghatóság) is
b) Schengen . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 89 b) A büntetőeüárás átadása .. ... . . . 205 . . .. .. ...

c) Európai Unió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 90 c) A büntetőeüárás átvétele . . . . .. .. .... 205 .... .

rendelkeznek, tehát az általuk alkotott szabályokat kikényszeríthetik ( A joghatóság
3. Szubregionális együttműködések . . . . . .... . . 1 93 d) Feüelentés külföldi államnál .... . . .... 205 .. ... egyes elveit a büntetőj og hatályára vonatkozó rész tartalmazza, ezéti itt ene külön
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint
l l . A nemzetközi együttműködés szabályai ... .. 1 95 nem térek ki. )
a szabadságvesztés-büntetés,
1. Az együttműködés hazai Az adott állam j oghatósága kitetjed mind a polgári ügyekre, mind a büntetö­
a szabadságelvonással járó intézkedés,
és nemzetközi jogforrásai ....... ..... . .. ..
.. . .. 1 95
2. A rendőri együttműködés jogforrásai . . .. . 1 95
valamint a vagyonelkobzás vagy az ügyekre. Az állam szuverenitásának része tehát az állam büntető hatahna, melynek
3. Az igazságügyi együttműködés elkobzás végrehajtásának átvétele lényege, hogy j ogalkotó j oghatóságával élve képes valamely cselekményeket bűn­
és átadása . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
jogforrásai és elvei .. ..... . .. . . . .... 1 96 . . ..
. ..... . .. . ..
cselekménnyé nyilvánítani, ugyanakkor a j ogalkalmazó joghatósága révén képes az
f) Eüárási jogsegély . . . .. .
.. ... . . . .. . . . . . . . . . . . . . . 207
l l l . A rendori együttműködés eszközei . . .. .. 1 99 .. .... .
egyes bűncselekmények esetére kilátásba helyezett szankciónak érvényt szerezni.
3 . A bűnügyi jogsegély regionális
szintje, együttműködési formák A nemzetközi jog szabályozza azokat az elveket, amelyek mentén egy adott ál­
az Európai Unióban ....... ...... . ....... . . . . . . . . . . 208
lamnak lehetősége van a szuverenitásához kapcsolódó büntetőhatalom gyakorlására,
a) Átadás Magyarországról .. . ..... . . . . . .. . . 208
..

b) Az Európai Unió tagállamaival

büntetőügyekben folytatott
eüárási jogsegély
c) Végrehajtási jogsegélyek . . ..... . . . . . . . . .. . . 2 1 2
V. A nemzetközi együttműködés
és a nemzetközi bűncselekmények
ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy adott állam csak akl-cor képes valamely bún­
cselekményért felelősségre vonni egy elkövetőt, ha létezik a nemzetközi j ogban
................ . .. ..
. . . . . .. . . . 209 olyan elismert joghatósági elv, ami megalapozza számára a büntetőhatalom gyakor­
lását. Ennek oka az, hogy minden állam rendelkezik szuverenitással, melynek része
a büntetőhatalom gyakorlása, ezért ebből adódóan bizonyos esetekben, elsősorban a több
. .... ....... 213
állam területét is érintő bűncselekményeknél fellnerült a kérdés, hogy melyik állam
járjon el a bűncselekmény felderítése, nyomozása, elbírálása és adott esetben az el­
követő szankcionálását illetően.
Az egyes államok történelmi fejlődésük során belátták, hogy az ilyen bünözői
magatartások elleni hatékony fellépés érdekében szükséges államok közötti együtt­
müködést kialakítaniuk. Az együttműködést előmozdította egyrészt az egész embe­
riséget veszélyeztető vagy sétiő magatatiásokkal szembeni közös fellépés érdeke
(például a második világháborút követő nemzetközi összefogás), de ebbe az irányban
hatottak a több egymással szomszédos állam által kialakított együttműködések (pél­
dául az Európa Tanács létrehozása), illetőleg a közvetlenül két áll am között kialakult
megállapodások is. Míg az univerzális összefogás a nemzetközi büntetőjog kialakí­
tását segítette elő, addig a kisebb, regionális szervezödések elsösorban a nemzetközi
bünügyi együttmüködés fej lődésének irányába hatottak.
 A nemzetközi együttmúködés intézményi
keretei . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 87
1 . Nemzetközi együttmüködés . . . .. . . . . . . . . . . . . . . 1 87
2. Regionális együttmúködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 88
a) Európa Tanács . . .. . .. . .. . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 88
b) Schengen . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . 1 89
c) Európai Unió . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . .. . 1 90
3. Szubregionális együttmüködések . . . . . . . . ... 1 93
ll. A nemzetközi együttmüködés szabályai . . ... 1 95
1 . Az együttmúködés hazai
és nemzetközi jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 95
2. A rendóri együttmüködés jogforrásai . . . . . 1 95
3. Az igazságügyi együttmüködés
jogforrásai és elvei . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 96
l l l . A rendóri együttmüködés eszközei . . . . . . . . . . . . . 1 99
V. A nemzetközi együttmúködés
IV. Az igazságügyi együttmüködés formái . . . . . 201 . .
1 . Az elfogatóparancs és a körözés . . . . . . . . . . . . 201
Az egyes áll amok a nemzetközi jog alapj án szuverenitással rendelkeznek, melynek
2 . A búnügyi jogsegély nemzetközi alapvető és meghatározó j e llemzőj e a j oghatóság. A joghatóság az államok azon ké­
szintje ........ . . .. . .. . .. . ... . ... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203 pessége, hogy j ogalkotási képességgel (j ogalkotó joghatóság) és a megalkotott jog­
a) Kiadatás . . .. . .. . .. . ... . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
szabályokhoz kapcsolódóan végrehajtási képességgel (jogalkalmazó j oghatóság) is
b) A büntetőeljárás átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
c) A büntetőeljárás átvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 rendelkeznek, tehát az általuk alkotott szabályokat kikényszeríthetik ( A j oghatóság
d) Feljelentés külföldi államnál .. . . . . . . . . . . .. . 205 egyes elveit a büntetőj og hatályára vonatkozó rész ta1ialmazza, ezé1i itt ene külön
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint nem térek ki. )
a szabadságvesztés-büntetés,
A z adott állam j oghatósága kiterjed mind a polgári ügyekre, mind a büntetö­
a szabadságelvonással járó intézkedés,
valamint a vagyonelkobzás vagy az ügyekre. Az állam szuverenitásának része tehát az állam büntető hatahna, melynek
elkobzás végrehajtásának átvétele lényege, hogy j ogalkotó joghatóságával élve képes valamely cselekményeket bűn­
és átadása . . .. . .. . . ... . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . 206
cselekménnyé nyilvánítani, ugyanakkor a j ogalkalmazó joghatósága révén képes az
f) Eljárási jogsegély . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207
egyes bűncselekmények esetére kil átásba helyezett szankciónak érvényt szerezni.
3. A bún ü gyi jogsegély regionális
szintje, együttmúködési formák A nemzetközi jog szabályozza azokat az elveket, amelyek mentén egy adott ál­
az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
lamnak lehetősége van a szuverenitásához kapcsolódó büntetőhatalom gyakorlására,
a) Átadás Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
b) Az Európai Unió tagállamaival
ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy adott állam csak akkor képes valamely bűn­
büntetőügyekben folytatott cselekményért felelösségre vonni egy elkövetöt, ha l étezik a nemzetközi j ogban
eljárási jogsegély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 olyan elismert j oghatósági elv, ami megalapozza számára a büntetőhatalom gyakor­
c) Végrehajtási jogsegélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1 2
l ását. Ennek oka az, hogy minden állam rendelkezik szuverenitással, melynek része
a büntetöhatalom gyakorlása, ezért ebből adódóan bizonyos esetekben, elsősorban a több
és a nemzetközi búncselekmények . . . . . . . . . . . . 2 1 3
állam területét is érintő bűncselekményeknél felme1ült a kérdés, hogy melyik állam
j árjon e l a bűncselekmény felderítése, nyomozása, elbírálása és adott esetben az el­
követő szankcionálását illetően.
Az egyes államok történelmi fejlödésük során belátták, hogy az ilyen bűnözői
magatartások elleni hatékony fel lépés érdekében szükséges államok közötti együtt­
működést kialakítaniuk. Az együttműködést elömozdította egyrészt az egész embe­
riséget veszélyeztető vagy sértő magatartásokkal szembeni közös fel lépés érdeke
(például a második világháborút követő nemzetközi összefogás ), de ebbe az irányban
hatottak a több egymással szomszédos állam által kialakított együttmüködések (pél­
dául az Európa Tanács létrehozása), illetőleg a közvetlenül két állam között kialakult
megáll apodások is. Míg az univerzális összefogás a nemzetközi büntetőjog kialakí­
tását segítette elő, addig a kisebb, regionális szervezödések elsősorban a nemzetközi
bünügyi együttműködés fej lődésének irányába hatottak.
 l . A nemzetközi együttműködés
intézményi keretei

1. Nemzetközi együttmüködés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. . . . . . 1 87

ll
. . . . .

2. Regionális együttműködés . . . . . . .. . .. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . .. .... . ....... . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. . .........7.. ... . . .. . . . . . . . 1 88

a) Európa Tanács . . .. . . . . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . . 1 88
b) Schengen . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . .. . . .. . . . . . . . . 1 89

l ll
c) Európai Unió .. ... .. ..... . . ...... . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . .. . ... . ...... . . . .. . .. . . . . . . . . . . . . . .. . ... . . .. . . . . . . . .. . 1 90

3. Szubregionális együttmúködések . . . . . . . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . .. . .. . . . . . . .. . . ....... i 93

l
Az egyes államok a nemzetközi jog szabályai szerint nemzetközi szerződéseket köt­
hetnek egymással. A nemzetközi szerződések a szerzödést kötő felek számára jo­
gokat és kötelezettségeket állapítanak meg a nemzetközi jog szabályai szerint. Az
egyes államok - több állammal összefogva - szerződés keretében nemzetközi szer­
vezeteket hozhatnak létre (például ENSZ), de akár két ország egymás közötti viszo­
nyát is szabályozhatják (például a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
között a határokat átlépő bünözés megelőzésében és a szervezett bünözés elleni
harcban folytatott együttmüködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt
Egyezmény) .
A bünügyi tárgyú együttmüködés érdekében a részt vevő államok több nemzet-
közi szerv ezetet hoztak létre, melyek konkrét - elsödlegesen a nemzetközi bünügyi
együttmüködéshez, nemzetközi búnmegelőzéshez stb. kapcsolódó - feladatait az
adott szervezetet létrehozó szerzödésben rögzítettélc Attól függöen, hogy az adott
szen;ezet létrehozásában - és utána annak fenntartásában - hány állam vállalt, il­
letve vállal részt, beszélhetünk nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetröl,
együttműködésről.

1 Nemzetközi együttműködés
.

A nemzetközi szervezetek között a bünügyi együttmüködés szempontj ából az ENSZ­

nek van legnagyobb j elentősége.
Az ENSZ [angol rövidítése : UN( O )] nemzetközi szervezet, amely az államok
közötti együttmüködést segíti elő többek között a nemzetközi j og, a biztonság és az
j 88 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÚKÖDÉ S INTÉZMÉNYI KERETEl
emberi jogok területén. Jelenleg 1 92 tagország a tagja, székhelye pedig New Yorkban
található. A második világháború után 1 945-ben azzal a céllal alapították, hogy meg­
előzzék a háborúkat és segítség az országok közötti konfliktusok rendezését.
Az ENSZ Alapokmányát 1 945 . június 26-án írták alá San Franciscóban, a Vete­
rans War Afemorial Building épületében. Az Alapokmány egyes fej ezetei szabá­
lyozzák az ENSZ fő szerveinek működését, valamint rendelkeznek a konfliktusok
békés rendezéséről, intézkedésekről a béke veszélyeztetése, megtörése vagy támadó
cselekmény esetén.
Az ENSZ több olyan egyezményt dolgozott ki, mely a globálisan megjelenő bű­
nözés elleni hatékony fellépést hivatott szolgálni ( például Nemzetközi Kábítószer
Kereskedelem Visszaszorítására Irányuló Egyezmény) . l
A bűnügyi együttműködés szempontj ából a hágai Nemzetközi Bíróságnak
(International Court o(Justice, ICI) van j elentősége, mely az ENSZ elsödleges birói
szerve.
2 . Regionális együttműködés
A nemzetközi bűnügyi együttmüködésben regionális szervezetek is találhatóak. Ilyen
regionális szervezet például az Európa Tanács vagy az OECD, de az Európai Unió
is ezen az együttműködési szinten található.
a) Európa Tanács
Az Európa Tanács (a továbbiakban: ET) létrej öttének az előzménye Jászi Oszkár­
hoz, illetöreg Winston Churchill nevéhez köthetö, akiknél megfogalmazódott az
"
"Európai Egyesült Á llamok 2 léh·ehozásának gondolata, melynek lényege egy az Ame­
rikai Egyesült Á llamokhoz hasonló szerveződés kialakítása volt a második világhá­
borút követően. 1 949. május 5-én, Londonban l O állam aláírta a londoni szerződést
'
mclynek keretében megalakult az ET. Az ET j ellemzője, hogy kormányközi együtt-
müködés nyomán jött létre (az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Unió Tanácsával
1 1 998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítciszerek és pszichotrap anyagok
tiltott forgalmazása elleni, 1 988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésérőL
2 Jászi Oszkár "Európai Egyesült Á llamok" címú írását munkásságának kutatója és életrajzírója, Litván György
fedezte fel 1 982-ben a Columbia Egyetem irathagyatékában.
_e:...
R....:
g i_ n a_
o_ 'li_ e::..:
s -' _
gy ü_
tt_
m_ 1
k_
ú_ _e· _
öd s -_ :1
1 89
-+ ____
szemben nem az EU intézménye) . Az ET székhelye Strasbourg, jelenleg 47 tagja
van. Tagsága szélesebb, mint az Európai Uniónak (például tagja Svájc és Izland is),
ugyanakkor például az USA, illetve Kanada megfigyelőként vehet részt a szerve­
zetben.
Az ET nem rendelkezik önálló jogalkotási hatáskörrel, ami azt jelenti, hogy az
általa kimunkált egyezmények csak akkor és azok között a tagok között lépnek ha­
tályba, akik azt ratifikálják és belsö jogukba is átültetik.
Az ET tipikusan többoldalú egyezményeket alkot j elenleg is, de munkássága
'
meghatározó az Európai Unió bünügyi együttműködésének fej lődésére i s, mivel az
EU tagállamai részesei az ET-nek is. Ugyanakkor pedig pont ez jelenti az ET fej lö­
désének akadályát is, ugyanis az EU-n belüli együttmüködési formák fejlődése né­
miképp feleslegessé tette az ET ilyen irányú törekvéseit. Á ltalánosságban elmond­
ható ugyanakkor, az ET által alkotott egyezmények j elenleg is meghatározóak és
többnyire az EU együttmüködési fonnák anyaegyezményeiként szolgálnak.
Az ET egyik legfontosabb egyezménye az 1 950-ben elfogadott Emberi Jogok
Európai Egyezménye.3 Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bí­
róságát, melynek feladata az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó j egyzőköny­
vekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása.
b) Schengen
Az EGK-tagállamok ( mely az Európai Unió elődje volt) gazdasági együttműködésük
fejlesztése érdekében a belső határokat megnyitották a munkaerö és az áruk szabad
mozgása érdekében. Ez természetesen nemcsak a gazdasági szektor számára jelen­
tett új távlatokat, hanem a bűnözés számára is. EtTe tekintettel öt tagállam [Német­
ország (NSZK), Franciaország, és a Benelux államok] regionális államközi együtt­
működés keretében 1 98 5 . június 1 4-én aláírták a Schengeni Megállapodást ( SM ) .
Az SM keretében az aláírók a közbiztonság növelése érdekében elsődlegesen a me­
nekültügy, a közös vízumpolitika, a külsö határok fokozott ellenőrzése és a rendőri,
bűnügyi együttműködés érdekében közös szabályokat fogadtak el.
3 1 993. é v i XXXI. törvény a z emberi jogok és a z alapvető szabadságok védelméről szciló, Rómában, 1 950.
november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdeteséróL 1 998. évi
XLII. törvény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény tizenegyedik jegyző­
könyvének kihirdetéséróL 2004. évi lll. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről
szóló, Rómában, 1 950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körűlmények
között történő eltörlésére vonatkozó jegyzőkönyvének kihirdetésérőL
1 88 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEl
emberi jogok terül etén. Jelenleg 1 92 tagország a tagja, székhelye pedig New Yorkban
található. A második világháború után 1 945-ben azzal a céllal alapították, hogy meg­
előzzék a háborúkat és segítség az országok közötti konfliktusok rendezését.
Az ENSZ Alapokmányát 1 945 . június 26-án írták alá San Franciscóban, a Vete­
rans War Memorial Building épületében. Az Alapokmány egyes fejezetei szabá­
lyozzák az ENSZ fö szerveinek működését, valamint rendelkeznek a konfliktusok
békés rendezéséről, intézkedésekről a béke veszélyeztetése, megtörése vagy támadó
cselekmény esetén.
Az ENSZ több olyan egyezményt dolgozott ki, mely a globálisan megjelenő bű­
nözés elleni hatékony fellépést hivatott szolgálni (például Nemzetközi Kábítószer
Kereskedelem Visszaszorítására Irányuló Egyezmény). 1
A bűnügyi együttmű ködés szempontj ából a hágai Nemzetközi Bíróságnak
(International Court o(Justice, ICJ) van jelentősége, mely az ENSZ elsődleges bírói
szerve.
2 . Regionális együttműködés
A nemzetközi bűnügyi együttműködésben regionális szervezetek is találhatóak. Ilyen
regionális szervezet például az Európa Tanács vagy az OECD, de az Európai Unió
is ezen az együttműködési szinten található.
a) Európa Tanács
Az Európa Tanács ( a továbbiakban: ET) létrejöttének az előzménye Jászi Oszkár­
hoz, i lletöleg Winston Churchill nevéhez köthető, akiknél megfogalmazódott az
2 Az SM keretében az aláírók a közbiztonság növelése érdekében elsödlegesen a me­
"Európai Egyesült Á llamok" létrehozásának gondolata, melynek lényege egy az Ame­
rikai Egyesült Á llamokhoz hasonló szervezödés kialakítása volt a második világhá­
borút követően. 1 949. május 5 -én, L ondonban l O állam aláírta a londoni szerzödést
melynek keretében megalakult az ET. Az ET jellemzője, hogy kormányközi együtt�
müködés nyomán jött létre ( az Európai Tanáccsal, illetve az Európai Unió Tanácsával
1 1 998. évi L. törvény az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrap anyagok
tiltott forgalmazása elleni, 1 988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetésérőL
2 Jászi Oszkár " Európai Egyesült Á llamok" címú írását munkásságának kutatója és életrajzírója, Litván György
fedezte fel 1 982-ben a Columbia Egyetem irathagyatékában.
Regionális együttműködés l 1 89
szemben nem az EU intézménye) . Az ET székhelye Strasbourg, jelenleg 47 tagj a
van. Tagsága szélesebb, mint az Európai Uniónak ( például tagja Svájc és Izland is),
ugyanakkor például az USA, illetve Kanada megfigyelőként vehet részt a szerve­
zetben.
Az ET nem rendelkezik önálló jogalkotási hatáskörrel, ami azt jelenti, hogy az
általa kimunkált egyezmények csak akkor és azok között a tagok között lépnek ha­
tályba, akik azt ratifikálják és belső jogukba is átültetik.
Az ET tipikusan többoldalú egyezményeket alkot j elenleg is, de munkássága
meghatározó az Európai Unió bűnügyi együttműködésének fej lődésére i s , mivel az
EU tagállamai részesei az ET-nek is. Ugyanakkor pedig pont ez jelenti az ET fejlö­
désének akadályát is, ugyanis az EU-n belüli együttműködési fonnák fejlödése né­
miképp feleslegessé tette az ET ilyen irányú törekvéseit. Á ltalánosságban elmond­
ható ugyanakkor, az ET által alkotott egyezmények jelenleg is meghatározóak és
többnyire az EU együttműködési formák anyaegyezményeiként szolgálnak.
Az ET egyik legfontosabb egyezménye az 1 950-ben elfogadott Emberi Jogok
Európai Egyezménye.3 Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bí­
róságát, melynek feladata az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó j egyzőköny­
vekben vállalt kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása.
b) Schengen
Az EGK-tagállamok (mely az Európai Unió elődje volt) gazdasági együttműködésük
fejlesztése érdekében a belső határokat megnyitották a munkaerö és az áruk szabad
mozgása érdekében. Ez természetesen nemcsak a gazdasági szektor számára jelen­
tett új távlatokat, hanem a bűnözés számára is. Erre tekintettel öt tagállam [Német­
ország ( NSZK), Franciaország, és a Benelux államok] regionális államközi együtt­
működés keretében 1 98 5 . június 1 4-én aláírták a Schengeni Megállapodást (SM).
nekültűgy, a közös vízumpolitika, a külsö határok fokozott ellenőrzése és a rendőri,
bűnügyi együttműködés érdekében közös szabályokat fogadtak el.
3 1 993. évi XXX I . törvény az emberi jogok és az alapvetö szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1 950.
november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzökönyv kihirdetéséröl. 1 998. évi
XLII. törvény az emberi jogok és alapvetö szabadságok védelméről szóló Egyezmény tizenegyedik jegyző­
könyvének kihirdetésérőL 2004. évi lll. törvény az emberi jogok és az alapvetö szabadságok védelméröl
szóló, Rómában, 1 950. november 4-én kelt Egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körűlmények
között történő eltörlésére vonatkozó jegyzökönyvének kihirdetésérőL
1 90 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEl
Az SM lefektette a közös célkitűzéseket, melynek megvalósítása érdekében az
SM államok 1 99 0 . június 1 9-én aláírták a Schengeni Végrehaj tási Egyezményt
(_ SVE) , melyben a célok eléréséhez szükséges konkrét szabályokat fektettek le.
Az SM és az SVE csak az aláíró államokra vonatkozott, nemzetközi szerzödés volt,
melyhez szabadon - a szükséges feltételek megteremtését követően - lehetett csatla­
kozni. Az Európai Parlament 2007. november 1 5-én hagyta jóvá Magyarország csat­
lakozását a Schengeni övezethez. Ennek köszönhetöen decemberben megszünt a ha­
tárellenörzés a magyar-osztrák, magyar-szlovén és magyar-szlovák határon.
c) Európai Unió
MAASTRICHTI SZERZÓDÉS (MSZ)
Az európai bűnügyi együttműködés kialakulása szorosan kapcsolódik az európai
integráció fejlödéséhez. Az európai bűnügyi együttműködés fej lődésében az 1 993 .
november l -jén hatályba lépett maastrichti szerzödés (MSZ ) j átszotta az egyik
alapvető szerepet. Ezt megelőzően az európai országok az ET keretében, illetve
további együttműködési intézmények létrehozásával fej lesztették kapcsolataikat
a bűnügyi együttműködésben ( például Európai Politikai Együttműködés, TREVI,
Schengeni Megállapodás stb.) . A maastrichti szerzödés az európai integrációt létre­
hozó szerzödéseket [Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Atom­
energia Közösséget ( Euratom) és az Európai Gazdasági Közösséget ( EGK vagy
Római Szerződés) - ez utóbbi kettő közös neve a Római Szerződések] közös alapra
helyezésével létrehozta a Európai Közösségeket, melyet az Európai Unió első pillé­
rének neveztünk. A EU második és harmadik pillérét a közös kül- és biztonságpoli­
tika és a bel- és igazságügyi együttműködés alkotta.
Az MSZ az első pillér vonatkozásában lehetövé tette - az egyes országok szu­
verenitásuk egy részének átruházásával - jogalkotási joghatós ág megteremtését,
mellyel az első pillér keretében alkotott jogforrások a tagállamokjogrendszerének ré­
szeivé váltak. Hangsúlyozandó azonban, hogy ekkor a bűnügyi együttműködés még
ettől elkülönülve létezett, továbbra is államközi együttműködések által alkotott
nonnák ( nemzetközi szerzödések) szabályozhatták az együttműködési fonnákat. Ez
volt az egyes tagállamokat érintő közvetlen jogalkotási lehetőség a bűnügyi együtt­
működés keretében.
Az MSZ a hannadik pillérbe illesztette az ún. "közös érdekeket", melyek a pol­
gári ( l ) és büntető (2 ) igazságügyi együttműködés, valamint a vámügyi (3 ) és rendöri
(4) együttműködés voltak.
Az MSZ lehetőséget adott ugyanakkor arra is, hogy az EU intézményein ke­
resztűl ( Európai Tanács, Európai B izottság és Európai Bíróság) szülessenek meg az
Regionális együttműködés l 1 91
igazságügyi, illetve belügyi együttműködést érintő nemzetközi jogforrások, mely
már előre vetítette a közösségi jogalkotás ezeket a teJületeket is érintő egyre növekvő
témyerését.
AMSZTERDAMI 5ZERZÖDÉS (ASZ)
Az EU hatásköreinek kibővítésében jelentős előrelépést hozott a bűnügyi együtt­
működés vonatozásában az 1 999. május l -jén hatályba lépett Amszterdami Szer­
zödés, melyet az EU kiegészítő szerződésének nevezhetünk
·
Az ASZ a bűnügyi együttműködés terén több lényeges változást is hozott. El­
sődlegesen a harmadik pillérben található " közös érdekek" közül csupán büntető­
ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, illetve a rendőri együttműködést
hagyta meg, a többi együttműködéshez kapcsolódó szabályokat átemelte az első pil­
lérbe, biztosítv a ezáltal az EU közvetlen jogalkotási hatáskörét ezen a területen.
B ár a harmadik pillémek továbbra is az államközi jellege maradt a meghatározó,
vagyis az Európai Tanács játszott legfontosabb szerepet a döntéshozatalban, meg­
erősödött az Európai Bizottság és Európai Bíróság szerepe is, mely a hannadik pil­
lérben hozható j ogi eszközök megalkotásának szélesedő lehetőségében öltött testet.
Ezeknek az új jogi eszközöknek a feladata a tagállami hatóságok közötti együtt­
működés és a kiadatás megkönnyítése illetőleg a határon átnyúló bűnözéshez kap­
csolódúan ( szervezett bűnözés, terrorizmus, kábítószer-kereskedelem) a tényállási
elemek és büntetési tételek meghatározása volt.
Ezen célok elérése érdekében az ASZ lehetőséget biztosított többek között
kerethatározatok alkotására ( további jogi eszközök: harmadik pilléres egyezmény,
közös álláspont és határozat).
A kerethatározat jogi norma, melynek lényege, hogy a be1me foglalt célok megva­
lósítása köti az egyes tagállamokat, azonban azt a tagállamokra bízta, hogy ezen célok
eléréséhez milyen végrehajtási módokat, eszközöket alkalmaznak. Szemben a ko­
rábbi nemzetközi szerződésekkel, a kerethatározat ratifikáció nélkül is kötelezte
a tagállamokat, azonban nem volt közvetlen hatálya, így ha a tagállamok nem ül­
tették át. a kerethatározatot hazai j ogszabályba, akkor az nem volt érvényesíthető .
Ezekben az esetekben a kerethatározatban foglalt célok elérésére az EU tagállamai
csupán politikai nyomást gyakorolhattak az adott országra. Ebben a helyzetben ho­
zott áttörést az Európai B íróság C - 1 05/0 3 . számú döntése (Pupino-ügy) , me ly ki­
mondta, hogy a tagállami hatóságok a nemzeti jogot az uniós normák szellemében
kell, hogy értelmezzék.
A hannaclik pillér vonatozásában az ASZ egységes döntéshozatali szabályokat
vezetett be. Ennek keretében mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság benyújt­
hatott az Európai Tanács elé kerethatározat-tervezetet, melyet az Európai Parlament
véleményezését követően az Európai Tanács egyhangú szavazattal fogadhatott el.
j 90 A NE MZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEI
Az SM lefektette a közös célkitüzéseket, melynek megvalósítása érdekében az
SM államok 1 990. j únius 1 9-én aláírták a Schengeni Végrehaj tási Egyezményt
( SVE) , melyben a célok eléréséhez szükséges konkrét szabályokat fektettek le.
Az SM és az SVE csak az aláíró államokra vonatkozott, nemzetközi szerződés volt,
melyhez szabadon - a szükséges feltételek megteremtését követően - lehetett csatla­
kozni. Az Európai Parlament 2007. november 1 5-én hagyta jóvá Magyarország csat­
lakozását a Schengeni övezethez. Ennek köszönhetően decemberben megszűnt a ha­
tárellenörzés a magyar-osztrák, magyar-szlovén és magyar-szlovák határon.
c) Európai Unió
MAASTRICHTI SZERZÖDÉS (MSZ)
Az európai bűnügyi együttműködés kialakulása szarosan kapcsolódik az európai
integráció fejlődéséhez. Az európai bűnügyi együttműködés fejlődésében az ! 99 3 .
november l -j én hatályba lépett maastrichti szerződés ( MS Z ) j átszotta a z egyik
alapvető szerepet. Ezt megelőzően az európai országok az ET keretében, illetve
további együttműködési intézmények létrehozásával fej lesztették kapcsolataikat
a bűnügyi együttműködésben (például Európai Politikai Együttműködés, TREVI,
Schengeni Megállapodás stb.). A maastrichti szerződés az európai integrációt létre­
hozó szerződéseket [Európai Szén- és Acélközösség ( E SZAK) , az Európai Atom­
energia Közösséget ( Euratom) és az Európai Gazdasági Közösséget ( EGK vagy
Római Szerződés) - ez utóbbi kettő közös neve a Római Szerződések] közös alapra
helyezésével létrehozta a Európai Közösségeket, melyet az Európai Unió első pillé­
rének neveztünk. A EU második és hannactik pillérét a közös kül- és biztonságpoli­
tika és a bel- és igazságügyi együttműködés alkotta.
Az MSZ az első pillér vonatkozásában lehetövé tette - az egyes országok szu­
verenitásuk egy részének átruházásával - jogalkotási joghatóság megteremtését,
mellyel az első pillér keretében alkotott jogfonások a tagállamok jogrendszerének ré­
szeivé váltak. Hangsúlyozandó azonban, hogy ekkor a bűnügyi együttműködés még
ettől elkülönülve létezett, továbbra is államközi együttműködések által alkotott
normák (nemzetközi szerződések) szabályozhatták az együttműködési formákat. Ez
volt az egyes tagállamokat érintö közvetlen jogalkotási lehetőség a bűnügyi együtt­
működés keretében .
Az MSZ a hannactik pillérbe illesztette az ún. "közös érdekeket" , melyek a pol­
gári ( l ) és büntető (2) igazságügyi együttműködés, valamint a vámügyi (3) és rendőri
(4) együttműködés voltak.
Az MSZ lehetőséget adott ugyanakkor arra is, hogy az EU intézményein ke­
resztül ( Európai Tanács, Európai B izottság és Európai Bíróság) szülessenek meg az
Regionális együttműködés l 19j
igazságügyi, illetve belügyi együttműködést érintő nemzetközi jogforrások, mely
már előre vetítette a közösségi jogalkotás ezeket a területeket is érintő egyre növekvő
témyerését.
AMSZTERDAMI SZERZÖDÉS (ASZ)
Az EU hatásköreinek kibővítésében jelentős előrelépést hozott a bűnügyi együtt­
működés vonatozásában az 1 999. május l -jén hatályba lépett Amszterdami Szer­
ződés, melyet az EU kiegészítő szerződésének nevezhetünk
'
Az ASZ a bűnügyi együttműködés terén több lényeges változást is hozott. El­
sődlegesen a hannactik pillérben található "közös érdekek" közül csupán büntető­
ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, illetve a rendőri együttműködést
hagyta meg, a többi együttműködéshez kapcsolódó szabályokat átemelte az első pil­
lérbe, biztosítva ezáltal az EU közvetlen jogalkotási hatáskörét ezen a területen.
Bár a harmadik pillérnek továbbra is az államközi jellege maradt a meghatározó,
vagyis az Európai Tanács j átszott legfontosabb szerepet a döntéshozatalban, meg­
erősödött az Európai B izottság és Európai B íróság szerepe is, mely a harmadik pil­
lérben hozható jogi eszközök megalkotásának szélesedő lehetőségében öltött testet.
Ezeknek az új jogi eszközöknek a feladata a tagállami hatóságok közötti együtt­
működés és a kiadatás megkönnyítése illetőleg a határon átnyúló bűnözéshez kap­
csolódóarr (szervezett bűnözés, tenorizmus, kábítószer-kereskedelem) a tényállási
elemek és büntetési tételek meghatározása volt.
Ezen célok elérése érdekében az ASZ lehetőséget biztosított többek között
kerethatározatok alkotására (további jogi eszközök: harmadik pilléres egyezmény,
közös álláspont és határozat).
A kerethatározat jogi nonna, melynek lényege, hogy a benne foglalt célok megva­
lósítása köti az egyes tagállamokat, azonban azt a tagállamokra bízta, hogy ezen célok
eléréséhez milyen végrehajtási módokat, eszközöket alkalmaznak. Szemben a ko­
rábbi nemzetközi szerződésekkel, a kerethatározat ratifikáció nélkül is kötelezte
a tagállamokat, azonban nem volt közvetlen hatálya, így ha a tagállamok nem ül­
tették át. a kerethatározatot hazai j ogszabályba, akkor az nem volt érvényesíthető.
Ezekben az esetekben a kerethatározatban foglalt célok elérésére az EU tagállamai
csupán politikai nyomást gyakorolhattak az adott országra. Ebben a helyzetben ho­
zott áttörést az Európai B íróság C - 1 05/03 . számú döntése (Pupino-ügy ) me ly ki­
,
mondta, hogy a tagállami hatóságok a nemzeti jogot az uniós normák szellemében
kell, hogy értelmezzék.
A harmadik pillér vonatozásában az ASZ egységes döntéshozatali szabályokat
vezetett be. Ennek keretében mind a tagállamok, mind az Európai Bizottság benyújt­
hatott az Európai Tanács elé kerethatározat-tervezetet, melyet az Európai Parlament
véleményezését követően az Európai Tanács egyhangú szavazattal fogadhatott el.
1 92 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEl
Szubregionális együttműködések l 1 93

Az ASZ további lényeges momentuma volt, hogy a Schengen-joganyagot beé­

irányelvben foglaltak. A vészfék mechanizmus nem alkalmazható ugyanakkor a többi
pítette az Uniós Szerződésbe. Í gy a SM-ben és a SVE-ben foglalt szabályok minden
jogalkotási hatáskör vonatkozásában, tehát például ha az irányelv a kölcsönös elis­
tagállamra vonatkoznak azzal, hogy a tagállamoknak lehetőségük volt ana, hogy
merés elvének fejlesztésére (bünügyi együttműködésre) vonatkozik.
fenntartásokat fogalmazzanak meg az egyes szabályok tekintetében azért, hogy az
rájuk ne vonatkozzon. Ilyen fenntartással élt például az Egyesült Királyság és Íror­
szág is, akik például továbbra is műkődtetik például az önálló határellenőrzési rend­ 3 . Szubregionális együttműködések
szerüket.

LiSSZABONI 5ZERZÓDÉS (LSZ)

A nemzetközi jog alapján továbbra is lehetősége van az államoknak, hogy egymás
Az LSZ 2009. december l -jén lépett életbe. Lényeges változás, hogy az L SZ nyomán között nemzetközi szerződést kössenek. Az EU tagállamainak is lehetősége van ana,
megszünt a hárompilléres szerkezet, és létrejött az egységes Európai Unió. A bűnügyi
hogy egymás között, az EU szabályaival nem ellentétesen, a hatékonyabb bünügyi
együttműködés ezzel egyértelműen elmozdult az államközi megállapodások terülc­ együttműködés érdekében szerződést kössenek. Ene szolgál példaként a Svédor­
téről a közösségi jog irányába. Az LSZ nyomán a tagállamok és az EU között a bűn­ szágot, D ániát, Norvégiát, Finnországot és Izlandot magába foglaló É szaki Unió
ügyi együttműködés tekintetében is megosztott jogalkotási hatáskör keletkezett, vagy a Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot tömörítő Benelux Unió is.
melynek lényege, hogy az EU is rendelkezik büntető jogalkotási jogosítvánnyal Q og­
alkotási joghatósággal), ami idáig csupán az első pillérhez tartozó hatáskörök tekin­
tetében illette meg. A büntető jogalkotás is része lett az ASZ nyomán az egységes jog­
alkotási eljárásnak, melyben az államközi döntéshozatalt felváltotta az Európai
Parlament bevonásával zajló együttdöntési elj árás.
A jogi eszközrendszer beszükült és E U-s norma alkotására az egyszerü több­
séggel hozott irányelv keretében van lehetőség. Az irányelv alkotására a Bizottság
tesz javaslatot, melyet az Európai Tanács és Parlament rendes vagy különleges jog­
alkotási eljárás keretében fogad el. Az irányelvnek nincs közvetlen hatása a nemzeti
jogszabályokra, azokat az egyes államoknak át kell ültetniük, azonban magánsze­
mélyek az Európai B íróság előtt hivatkozhatnak az Irányelvben foglaltakra, ha a tag­
állam az átültetéssei elkésett és az irányelvben foglalt szabály kellően egyértelmü.
Az EU jogalkotási hatáskörei tipikusan a bűnügyi együttműködés keretében a bi­
zonyítékok kölcsönös átadásának szabályaira, a büntetőelj árásban részt vevő sze­
mélyek (idetartoznak a sértettek is) jogainak meghatározásra, míg a joghannonizáció
keretében a leülönösen súlyos büncselekmények vonatkozásában ( tenorizmus, em­
berkereskedelem, szervezett bűnözés) az egyes büncselekmények tényállásainak és
büntetési tételeinek meghatározására terjed ki. A bűnözéshez kapcsolódó többi terü­
leten megmaradt a tagállami jogalkotási hatáskör.
A tagállamok - szuverenitásuk védelme érdekében - ún. " vészfék mechaniz­
must" alkalmazhatnak. Ennek lényege, hogy nem kötelező elfogadni valamely tag­
államnak az EU által meghozott irányelv rendelkezéseit, amennyiben azok célj a
a büntetőjogi harmonizáció ( egységes bűncselekmények kialakítása ) . Ebben az
esetben a többi tagállam vonatkozásában a Nizzai Szerződésben szabályozott meg­
erősített együttműködés intézménye keretében lesznek érvényesek és hatályosak az
1 92 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEl
Szubregionális együttmüködések 1 93

Az ASZ további lényeges momentuma volt, hogy a Schengen-j oganyagot beé­ irányelvben foglaltak. A vészfék mechanizmus nem alkalmazható ugyanakkor a többi
pítette az Uniós Szerződésbe. Így a SM-ben és a SVE-ben foglalt szabályok minden jogalkotási hatáskör vonatkozásában, tehát például ha az irányelv a kölcsönös elis­
tagállamra vonatkoznak azzal, hogy a tagállamoknak lehetőségük volt ana, hogy merés elvének fejlesztésérc (bünügyi együttműködésre) vonatkozik.
fenntartásokat fogalmazzanak meg az egyes szabályok tekintetében azért, hogy az
rájuk ne vonatkozzon. Ilyen fenntmiással élt például az Egyesült Királyság és Íror­
szág is, akik például továbbra is müködtetik például az önálló határellenőrzési rend­ 3 . Szubregionális együttműködések
szerüket.

LiSSZABONI 5ZERZÓDÉS (LSZ)

A nemzetközi jog alapján továbbra is lehetősége van az államoknak, hogy egymás
Az LSZ 2009. december l -jén lépett életbe. Lényeges változás, hogy az LSZ nyomán között nemzetközi szerzödést kössenek. Az EU tagállamainak is lehetősége van ana,
megszűnt a hárompilléres szerkezet, és létrejött az egységes Európai Unió. A bűnügyi hogy egymás között, az EU szabályaival nem ellentétesen, a hatékonyabb bünügyi
együttműködés ezzel egyértelműen clmozdult az államközi megállapodások telüle­ együttmüködés érdekében szerződést kössenek. Ene szolgál példaként a Svédor­
téről a közösségi jog irányába. Az LSZ nyomán a tagállamok és az EU között a bün­ szágot, Dániát, Norvégiát, Finnországot és Izlandot magába foglaló É szaki Unió
ügyi együttmüködés tekintetében is megosztott j ogalkotási hatáskör keletkezett, vagy a Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot tömörítö B enelux Unió is.
melynek lényege, hogy az EU is rendelkezik büntető j ogalkotási jogosítvánnyal Uog­
alkotási joghatósággal) , ami idáig csupán az első pillérhez tartozó hatáskörök tekin­
tetében illette meg. A büntető jogalkotás is része lett az ASZ nyomán az egységes jog­
alkotási eljárásnak, melyben az államközi döntéshozatalt felváltotta az Európai
Parlament bevonásával zajló együttdöntési elj árás.
A j ogi eszközrendszer beszűkült és EU-s norma alkotására az egyszerü több­
séaael
bb hozott iránvelv
J keretében van lehetöség. Az irányelv alkotására a Bizottság
tesz javaslatot, melyet az Európai Tanács és Parlament rendes vagy különleges j og-
alkotási eljárás keretében fogad el. Az irányelvnek nincs közvetlen hatása a nemzeti
jogszabályokra, azokat az egyes államoknak át kell ültetniük, azonban magánsze­
mélyek az Európai Bíróság előtt hivatkozhatnak az Irányelvben foglaltakra, ha a tag­
állam az átültetéssei elkésett és az irányelvben foglalt szabály kellően egyértelmü.
Az E U j ogalkotási hatáskörei tipikusan a bünügyi együttműködés keretében a bi­
zonyítékok kölcsönös átadásának szabályaira, a büntetőelj árásban részt vevő sze­
mélyek ( idetmioznak a sértettek is) j ogainak meghatározásra, míg a jogharmonizáció
keretében a különösen súlyos búncselekmények vonatkozásában (tenorizmus, em­
berkereskedelem, szervezett bünözés) az egyes büncselekmények tényállásainak és
büntetési tételeinek meghatározására te1jed ki. A bünözéshez kapcsolódó többi terü­
leten megmaradt a tagállami jogalkotási hatáskör.
A taaállamok
b - szuverenitásuk védelme érdekében - ún. "vészfék mechaniz-
must" alkalmazhatnak. Ennek lényege, hogy nem kötelező elfogadni valamely tag-
államnak az EU által meghozott irányelv rendelkezéseit, amennyiben azok célja
a büntetöj ogi harmonizáció (egységes bűncselekmények kialakítása ) . Ebben az
esetben a többi taaállam
b
vonatkozásában a Nizzai Szerződésben szabályozott meg-
erősített együttmüködés intézménye keretében lesznek érvényesek és hatályosak az
Il. A nemzetközi együttműködés szabályai

1 . Az együttműködés hazai es nemzetközi jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 95

2. A rendőri együttműködés jogforrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 95

3. Az igazságügyi együttműködés jogforrásai és elvei ...................................................................... 1 96

1 Az együttműködés hazai és nemzetközi jogforrásai

.

A nemzetközi bűnügyi együttmüködés fonnáit a hazai j ogforrások alapján két nagy

csoportra oszthatjuk: a búnmegelőzés és bűnüldözés során alkalmazott együttmü­
ködési formákra (í·endöri egviittmz'íkódés), 1 illetőleg a büntetöeljárás során alkalma­
zott együttműködési formákra (igazságiigvi együttnn'íkódés). Az egyes együttmükö­
dési formák szabályozása eltér ugyanakkor aszerint is, hogy azok alkalmazására
a nemzetközi szintü eg:yiittműködés keretében, vagy pedig az EU keretében kerül
sor. A bünüldözés során alkalmazott együttmüködési fonnák elsősorban a büntető­
eljárás megindítását megelőzően alkalmazhatóak, míg a büntetöeljárás megindítását
követően az igazságügyi együttműködés szabályai szerint lehet elj árni.

2. A rendőri együttműködés jogforrásai

A biíniildöz/J szen;ek nemzetközi egyiittndík.ödésérál szóló 2002. évi LIV. törvény a ma­
gyar bűnüldözö szerveknek a bi.ínmegelőzés és a bi.ínüldözés során kiilföldi bi.ínül­
dözö hatóságokkal - a felderítés hatékonyságának növelése érdekében - folytatott
együttmi.íködését szabályozza. A törvény több nemzetközi szintü, illetiHeg EU-szintü
háttéregyezmény szabályait is feldolgozza, ami által több formában is biztosítja
a nemzetközi együttműködés lehetöségét.
Az egyik ilyen jelentös egyezmény az Európai Unió Tanácsa által 2000. május
29-én elfogadott, a tagállamok közötti, büntetőügyekben való kölcsönös segítség­
nyújtásról szóló Egyezmény ( a továbbiakban: büntetöügyekben való kölcsönös

1 A rendóri együttműködés mellettjelentós még a vámúgyi együttműködés is, azonban ez nem képezi tárgyát
jelen stúdiumnak. (A szerzó.)
1 96 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÜKÖDES SZABÁLYAI
Az igazságügyi együttműködés jogforrásai és elvei 1 97

segítségnyújtásról szóló egyezmény) . A büntetőügyekben való kölcsönös segítség­
nyújtásról szóló egyezmény célja, hogy elősegítse a Strasbourgban, 1 95 9 . április
20-án kelt, az Európa Tanács kölcsönös bünügyi jogsegélyről szóló egyezménye és
kiegészítő jegyzőkönyve - mely a másik legjelentősebb nemzetközi j ogforrás a té­
mához kapcsolódóan - rendelkezéseinek érvényesülését
3. Az igazságügyi együttműködés jogforrásai és elvei
Az igazságügyi együttmüködés legfontosabb, nemzetközi szinten alkalmazható jog­
szabálya a nemzetközi bünügyi jogsegé�vr/fl szóló 1 996. évi XXXVIII. törvény (a to­
vábbiakbmz: Nbj.). A törvény célja, hogy szabályazza a büntetőügyekben más álla­
mokkal folytatott együttmüködést, elsősorban abban az esetben, ha nemzetközi
szerződés eltérően nem rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a Nbj . általános szabályokat
ta1ialmaz, míg ezekhez a szabályokhoz képest eltérő szabályokat lehet kötni nem­
zetközi szerződés keretében mind regionális, mind államközi szinten. Az Nbj . ga­
ranciális szabályként rögzíti l O. §-ában, hogy az Nbj. " eltérő rendelkezésének hiá­
nyában a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt a nemzetközi
bünügyi j ogsegélyforgalomban is megfelelően alkalmazni kell " . Ennek szerepe
annak egyértelművé tétele, hogy a büntetőj og általános szabályai, mint például
a visszaható hatályra vonatkozó rendelkezések, a bűnügyi jogsegéllyel összefüggő
ügyekben is alkalmazandóak.
Az EU szükségesnek látta ugyanakkor, hogy az általános nemzetközi szintű
együttmüködésnél hatékonyabb együttmüködési fonnákat alakítson ki, ezért sorra
fogadta el azokat a kerethatározatokat, melyek a hatékonyabb, tagállamok között
együttműködés feltételit megteremtettélc Ezek alapján ke1ült megalkotásra az Eu­
rópai Unió tagállamaival jo�ytatott bünügyi együttmüködésr/il szó ló 2012. évi
CLXXX. tÖJ1iény (a továbbiakban: EUbii.). 1A törvényt a büntetőügyekben az Eu­
rópai Unió tagállamaival folytatott együttműködés keretében kell alkalmazni.
Az EUbü. alapj án folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvényt, a Büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt az
Európai Unió tagállamaival az EUbü.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez
azt is j elenti, hogy minden olyan, az EU tagállamai közötti együttműködési formára,
melyet nem szabályoz az EUbü., továbbra is az Nbj . szabályait kell alkalmazni a tag­
államok között is.
Az igazságügyi együttműködéshez kapcsolódóan fontos leszögezni, hogy vannak
olyan általános feltételek, melyek megléte szükséges ahhoz, hogy két állam között
a nemzetközi együttműködés megvalósuljon.
A nemzetközi bűnügyi jogsegély két általános feltételt határoz meg: az egyik
a kettős inkrimináció ( kettős büntethetőség) követelménye, míg a másik a viszo­
nosság fennállása. A nemzetközi együttmüködéshez szükséges kettds inkrimináció
követelménye akkor teljesül, ha az a cselekmény, amely miatt kérelmezik vagy tel­
jesítik a jogsegély iránti megkereséseket, mindkét állam törvényei szerint bünte­
tendő. A viszonosság követelménye pedig arra vonatkozik, hogy csak akkor szük­
séges egy nemzetközi megkeresést teljesíteni, ha a megkereső állam fordított esetben
szintén teljesíti, telj esítené a megkeresésben foglaltakat.
Az EU tagállamai között az EUbü. által szabályozott esetekben ezek a feltételek
nem érvényesülnek fő szabályként, mivel ezen feltételek meglétének minden esetben
történő vizsgálata, ellenőrzése az együttműködést lassítja. Az EU együttmüködé­
sében ezért kialakítottak egy új együttműködési elvet, a kölcsönös elismerés e lvét.
A kölcsönös elismerés elvének lényege az, hogy a nemzetközi együttműködés meg­
határozott eseteiben nem engedi vizsgálat alá vonni a kettős inkrimináció, illetve vi­
szonosság követelményét, hanem a megkeresések kötelezö, automatikus teljesítését
írja elő.

2 A törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésról szóló 2003. évi CXXX . törvényt
váltotta fel.
 -------- ___iiii_
ii ________ ------- -

A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABALVAl

Az igazságügyi együttműködés jogforrásai és e/vei 1 97

segítségnyújtásról szóló egyezmény) . A büntetőügyekben való kölcsönös segítség­
nyújtásról szóló egyezmény célj a, hogy elősegítse a Strasbourgban, 1 95 9 . április
20-án kelt, az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménye és
kiegészítő jegyzőkönyve - mely a másik legjelentösebb nemzetközi j ogforrás a té­
mához kapcsolódóan - rendelkezéseinek érvényesülését
3 . Az igazságügyi együttműködés jogforrásai és elvei
Az igazságügyi együttműködés legfontosabb, nemzetközi szinten alkalmazható jog­
szabálya a nemzetközi bünüm ijogsegé�vrál szóló 1 996. évi X3()0711. törvény (a to­
vábbiakban: Nbj.). A törvény célj a, hogy szabályazza a büntetőügyekben más álla­
mokkal folytatott együttműködést, elsősorban abban az esetben, ha nemzetközi
szerzödés eltéröen nem rendelkezik. Ez aztjelenti, hogy a Nbj . általános szabályokat
tartalmaz, míg ezekhez a szabályokhoz képest eltérő szabályokat lehet kötni nem­
zetközi szerzödés keretében mind regionális, mind államközi szinten. Az Nbj . ga­
ranciális szabályként rögzíti 1 0. §-ában, hogy az Nbj . "eltérő rendelkezésének hiá­
nyában a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőelj árásról szóló törvényt a nemzetközi
bűnügyi jogsegélyforgalomban is megfelelöen alkalmazni kell " . Ennek szerepe
annak egyértelművé tétele, hogy a büntetőjog általános szabályai, mint például
a visszaható hatályra vonatkozó rendelkezések, a bűnügyi jogsegéllyel összefüggö
ügyekben is alkalmazandóak.
Az EU szükségesnek látta ugyanakkor, hogy az általános nemzetközi szintű
együttműködésnél hatékonyabb együttműködési fmmákat alakítson ki, ezért sorra
fogadta el azokat a kerethatározatokat, melyek a hatékonyabb, tagállamok között
együttműködés feltételit megteremtettélc Ezek alapján került megalkotásra az Eu­
rópai Unió tagállmnaival fo�ytatott bz'íniigyi egyiittmz'íködésról szóló 2012. évi
CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUbü.) . 2A törvényt a büntetőügyekben az Eu­
rópai Unió tagállamaival folytatott együttműködés keretében kell alkalmazni.
Az EUbü. alapj án folytatott elj árásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvényt, a B üntető törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt az
Európai Unió tagállamaival az EUbü.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ez
azt is jelenti, hogy minden olyan, az EU tagállamai közötti együttműködési fmmára,
melyet nem szabályoz az EUbü., továbbra is az Nbj . szabályait kell alkalmazni a tag­
államok között is.
Az igazságügyi együttmüködéshez kapcsolódúan fontos leszögezni, hogy vannak
olyan általános feltételek, melyek megléte szükséges ahhoz, hogy két állam között
a nemzetközi együttműködés megvalósuljon.
A nemzetközi bünügyi jogsegély két általános feltételt határoz meg: az egyik
a kettős inkrimináció ( kettős büntethetőség) követelménye, míg a másik a viszo­
nosság fennállása. A nemzetközi együttműködéshez szükséges kett(JS inkrimináció
követelménye akkor teljesül, ha az a cselekmény, amely miatt kérelmezik vagy tel­
jesítik a jogsegély iránti megkereséseket, mindkét állam törvényei szerint bünte­
tendő. A viszonosság követelménye pedig arra vonatkozik, hogy csak akkor szük­
séges egy nemzetközi megkeresést teljesíteni, ha a megkereső állam fordított esetben
szintén teljesíti, teljesítené a megkeresésben foglaltakat.
Az EU tagállamai között az EUbü. által szabályozott esetekben ezek a feltételek
nem érvényesülnek fö szabályként, mivel ezen feltételek meglétének minden esetben
tö1iénö vizsgálata, ellenőrzése az együttmüködést lassítj a. Az EU együttműködé­
sében ezért kialakítottak egy új együttműködési elvet, a kölcsönös elismerés elvét.
A kölcsönös elismerés elvének lényege az, hogy a nemzetközi együttműködés meg­
határozott eseteiben nem engedi vizsgálat alá vonni a kettős inkrimináció, illetve vi­
szonosság követelményét, hanem a megkeresések kötelező, automatikus teljesítését
írj a elő.

2 A törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésról szóló 2003. évi CXXX. törvényt
váltotta fel.
III. A rendőri együttműködés eszközei ------

A bűnüldözö szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény

alapján elsősorban a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyörség bűnmegelözési és bűnül­
dözési feladatot ellátó szervei járhatnak el. Az együttműködés kölcsönös, tehát mind
.
hazai, mind a külfcildi szervek, amelyek jogosultak az együttműködésben részt venni,
jogosultak megkereséssel fordulni a másik tagállam hatóságához annak érdekében,
hogy a konkrét együttműködési fonnát az adott tagállam teljesítse.
Az együttműködés magyarországi koordinátora a Nemzetközi Bűnügyi Rend­
örség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1 999. évi LIV. törvénnyel létrehozott N emzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központ (NEBEK). A N EBEK tevékenysége kiterjed az Európai Rendőrségi Hivatal
(Europol), a Nemzetközi Bűnügyi Rendörség Szervezete (Interpol), a Schengeni In­
formációs Rendszer ( SI S ) , valamint a búnüldözö szervek együttműködését szabá­
lyozó két- és többoldalú nemzetközi szerzödések keretében megvalósuló együttmű­
ködésre és információcserére is. A NEBE K a hozzá beérkező megkereséseket
továbbítj a a magyar jog szerint hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek, aki
a konkrét együttműködési formát végrehajtja.
Az együttmúködés konkrét formái a következők:
a) a közvetlen infonnációcsere;
b) az Európai Unió tagállamának bűnüldöző szervével történő infonnációcsere;
c) az ellenőrzött szállítás:
d) a közös búnfelderítő csoport létrehozása;
e) a búnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele;
j) a fedett nyomozó alkalmazása;
g) a határon átnyúló megfigyelés;
h) a forró nyomon üldözés;
i) az összekötő tisztviselö alkalmazása;
j) a titkos infonnációgyüjtés nemzetközi együttműködés alapján;
k) a Tanúvédelmi Program alkalmazása nemzetközi együttműködés alapj án;
l) az Európai Unió tagállamának különleges intervenciós egységével való együtt­
múködés .
Ezek közül a fontosabb együttmúködési eszközök a z alábbi tartalommal bírnak:
 A RENDÖRI EGYÜTTMŰKÖDÉS ESZKÖZEl

KÖZVETLEN INFORMÁCIÓCSERE IV. Az igazságügyi együttműködés formái

A közvetlen információcsere lényege elsősorban, hogy halasztást nem tűrő esetekben
hatékonyabbá tegye a bűncselekmények elkövetésének megelőzését, felderítését.
A közvetlen infonnációcsere a kültoldi állam illetékes szervével közvetlenül foly­
tatható. Ennek keretében a megkereső hatóság infonnációkat kérhet és adhat többek
1. Az elfogatóparancs és a körözés ........................... .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . . . . .2 0 1
között a megkeresett állam bünügyi nyilvántartásában szereplő adatok szolgáltatá­
2. A búnügyi jogsegély nemzetközi szintje ......... , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203
sára, gépjánnüvehe és azok üzemben tartój ára vonatkozó adatok szolgáltatására, lö­
a) Kiadatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 204
fegyvei1artási engedélyek meglétének vizsgálatára, a személyazonosság, tartózkodási b) A büntetöeljárás átadása ............... . .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . ., . . . . . . . . . . . . 205
hely és lakcím megállapítására, illetöleg igazolására, vagy távközlési eszköz tulaj­ c) A büntetöeljárás átvétele .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

donosának, előfizetöjének, illetőleg használójának megállapítására is. d) Feljelentés külföldi államnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint a szabadságvesztés-büntetés,
a szabadságelvonással járó intézl�edés, valamint a vagyonelkobzás
KÖZÖS BUNFELDERÍTÓ CSOPORT LÉTREHOZÁSA vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
Közös bünfelderítő csoport létrehozására akkor van lehetőség, ha a különösen bo­ f) Eljárási jogsegély ......................... . ...................... . ........................ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

nyolult, több államra is kiterjedő bűncselekmény felderítése szükségessé teszi, vagy
ha több állam is folytat valamely bűncselekmény miatt felderítést és annak össze­
hangolt irányítására van szükség.
3. A búnügyi jogsegély regionális szintje, együttmúködési formák az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
a) Átadás Magyarországról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208
b) Az Európai U nió tagállamaival büntetóügyekben folytatott eljárási jogsegély ......... ............... 209
c) Végrehajtási jogsegélyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1 2

HATÁRON ÁTNYÚLÓ MEGFIGYELÉS

A megfigyelés céU a bizonyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsított, avagy az
elkövetővel kapcsolatban álló, a büneset szempontjából jelcntöséggel bíró további
szemely mozgásának, magatartásának titokban történő figyelemmel kísérése, aldmr
a megkeresö tagállam nyomozó hatósága a megkeresett állam területén is folytat­
ha�j a megfigyelő tevékenységét.
FORRÓ NYOMON ÜLDÖZÉS
A fonó nyomon üldözés során a búncselekmény elkövetésén tetten ért és a bűncse­
lekmény helyszínéről menekülő elkövetö szakadatlan követésére, üldözésére ad le­
hetőséget egy másik tagállam területén annak érdekében, hogy az elkövetőt elfogják,
a tagállami határoknál nem kell az üldözö hatóságnak megállnia.
Az igazságügyi együttmüködést nemzetközi szinten a Nbj . , míg az EU-tagállamok
vonatkozásában az EUbü. szabályozza. Fontos szabály, hogy a bűnügyi jogsegély
iránti megkeresést a büntetőeljárás során, igazságügyi együttmüködés keretében és
nem rendöri együttműködés keretében lehet alkalmazni.
Az Nbj . szerinti együttműködési eszközök esetében azok előte1j esztésére az il­
letékes miniszter vagy a legfőbb ügyész j ogosult, a másik állam hasonló intézmé­
nyéhez kell fordulnia. Ezzel szemben az EUbü. alapján történö együttműködés esz­
közeinek alkalmazása esetén az igazságügyi hatóságok ( bíróságok, ügyészségek)
egymás között közvetlenül, fordulhatnak.

l Az elfogatóparancs és a körözés
.

A nemzetközi, illetőleg az EU-n belüli együttműködés egyes intézményeinek be­

mutatása előtt célszerü röviden áttekinteni a körözés, illetőleg a különböző típusú
elfo gatóparancsok közötti k.iilönbségeket, melyek kibocsátása feltételét képezi a nem­
zetközi együttmüködés egyes intézményeinek.
 A RENDÖRI EGYÜTTMŰKÖDÉS ESZKÖZEl

KÖZVETLEN INFORMÁCIÖCSERE IV. Az igazságügyi együttműködés formái

A közvetlen információcsere lényege elsősorban, hogy halasztást nem tűrő esetekben
hatékonyabbá tegye a büncselekmények elkövetésének megelözését, felderítését.
A közvetlen információcsere a külfóldi állam illetékes szervével közvetlenül foly­
tatható. Ennek keretében a megkereső hatóság infonnációkat kérhet és adhat többek
között a megkeresett állam bünügyi nyilvánta1iásában szereplö adatok szolgáltatá­ 1 . Az elfogatóparancs és a körözés ........... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 201

sára, gépjánnűvekre és azok üzemben tartójára vonatkozó adatok szolgáltatására, lö­ Z. A bűnügyi jogsegély nernzetl,özi szintje . .............. ................................................... . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . 203
a) Kiadatás .............. ........................................................... ......................................................... 204
fegyvel1aJ1ási engedélyek meglétének vizsgálatára, a személyazonosság, tartózkodási b) A büntetőeljárás átadása ········································································· ·············· v · · · · · · · · · · · · · · · 205
hely és lakcím megállapítására, illetőleg igazolására, vagy távköztési eszköz tulaj­ c) A büntetóelj arás átvétele . . . ... . . . .
.......... . .... . . ..... .. . .... .... ................. . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . 205

donosának, elöfizetöjének, illetőleg használój ának megállapítására is. d) FeUelentés külföldi állarnnál . . ... . .
.. ................ .. ............. . ............ ........... . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint a szabadságvesztés-büntetés,
a szabadságelvonással járó intézkedés, valarnint a vagyonelkobzás
KÖZÖS BÚNFELDERÍTŐ CSOPORT LÉTREHOZÁSA vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása . . . . .. . .... ..... ... . ..... . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206
Közös bűnfelderítö csoport létrehozására akicor van lehetőség, ha a különösen bo­ f) EU á rási jogsegély . .. .
... . .
.. .. . . .
......... ... .. .
.... ... . . .................... ... ........... ..... ..... . . . .. . .. . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 207

nyolult, több államra is kite1jedö büncselekmény felderítése szükségessé teszi, vagy 3. A búnügyi jogsegély regionális szintje, együttmúködési forrnák az Európai Unióban . .. ..... . .. . . . . . . . 208
a) Átadás Magyarországról . . . . ...
....... . . .. .
..................... ...... ............ . . ..................... .... .. .. ........ .. . . . . . 208
ha több állam is folytat valamely bűncselekmény miatt felderítést és annak össze­
b) Az Europai Unió tag állarnaival büntetóügyekben folytatott eüárási jogsegély . . . . . ...... .. ........... 209
hangolt irányítására van szükség. c) Végrehajtási jogsegélyek . . . ..
...... . . .
.... .
..... ..... . ..
.......... .. .. ....... ......... ............................. .. ............. Z1 2

HATÁRON ÁTNYÚLÖ MEGFIGYELÉS

A megfigyelés célj a bizonyos bűncselekmények elkövetésével gyanúsított, avagy az
elkövetövei kapcsolatban álló, a büneset szempontj ából j elentőséggel bíró további
személy mozgásának, magatatiásának titokban történő figyelemmel kísérése, ald<Or
a megkeresél tagállam nyomozó hatósága a megkeresett állam területén is folytat­
hatja megfigyelő tevékeny·ségét.
FORRÖ NYOMON ÜLDÖZÉS
A fon·ó nyomon üldözés során a büncselekmény elkövetésén tetten ért és a bűncse­
lekmény helyszínéről menekülö eikövetél szakadatlan követésére, üldözésére ad le­
hetőséget egy másik tagállam területén annak érdekében, hogy az elkövetöt elfogják,
a tagállami határoknál nem kell az üldözö hatóságnak megállnia.
Az igazságügyi együttműködést nemzetközi szinten a Nbj . , míg az EU-tagállamok
vonatkozásában az EUbü. szabályozza. Fontos szabály, hogy a bűnügyi jogsegély
iránti megkeresést a büntetőeljárás során, igazságügyi együttműködés keretében és
nem rendöri együttműködés keretében lehet alkalmazni.
Az Nbj . szerinti együttmüködési eszközök esetében azok elöte1jesztésére az il­
letékes miniszter vagy a legfőbb ügyész jogosult, a másik állam hasonló intézmé­
nyéhez kell fordulnia. Ezzel szemben az EUbü. alapján történő együttműködés esz­
közeinek alkalmazása esetén az igazságügyi hatóságok ( bíróságok, ügyészségek)
egymás között közvetlenül, fordulhatnak.

1 . Az elfogatóparancs és a körözés

A nemzetközi, illetőleg az EU-n belüli együttmüködés egyes intézményeinek be­

mutatása előtt célszerű röviden áttekinteni a körözés, illetőleg a különbözö típusú
elfogatóparancsok közötti különbségeket, melyek kibocsátása feltételét képezi a nem­
zetközi együttmüködés egyes intézményeinek.

Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÜKÖDÉS FORMÁl
A körözés az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve is­
meretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében vég­
zett intézkedések összessége. 1
A büntetőelj árásról szóló 1 998. évi XIX. törvény ( a továbbiakban: B e . ) 7 3 . §-a
alapján a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási he­
lyének felkutatása iránt intézkedik, mely intézkedés keretében elrendelheti az adott
személy körözését, és a törvényben meghatározott esetben elfogatáparancsot lehet ki­
bocsátani vele szemben.
Az elfogatóparancs olyan körözés, amely az elj árási törvényben meghatározott
esetekben [például Be. 2 8 1 . § ( 6)-(7) bek., 590. § ( 3 ) bek. J azt is elrendeli, hogy
a körözött személyt elfogása (megtalálása) esetén az elfogatáparancsot kibocsátó,
vagy az abban meghatározott más szerv elé kell állítani.
Az elfogatóparancs három típusát különböztethetjük meg: belföldi elfogatópa­
rancs, nemzetközi elfogatóparancs és európai elfogatóparancs.
Ha a körözött személy feltételezhető tartózkodási helye belföldön van, akkor
a beltoldi elfogatóparancs kibocsátására a fent említett j ogszabályok alapján van le­
hetőség. 2
A IWinzetközi elfógatóparancs kibocsátására a Nbj . 3 2 . §-ában meghatározott
esetben van lehetőség. Ha terhelt, aki ellen büntetőeljárást kell lefolytatni, külfcildön
tartózkodik és vele szemben kiadatásnak van helye, akkor a bíróság nemzetközi el­
fogatóparancsot bocsát ki. Abban az esetben pedig, ha j ogerősen kiszabott szabad­
ságvesztést külfcildön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végre­
hajtási bíró j ogosult a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására.
Az európai e?fogatóparancs kibocsátására az EUbü. alapján van lehetősége az
igazságügyi hatóságoknak. Az európai elfogatóparancs kibocsátására akkor van le­
hetőség, ha valamely, az EU-tagállam területén tartózkodó személy - büntetöeljárás
lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással j áró intézkedés
végrehajtása céljából - elfogása és átadása szükséges.
Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, ame­
lyeknél a magyar büntetötörvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi
szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesz­
tést kiszabó vagy a szabadságelvonással j áró intézkedést alkalmazó határozatot már
6 Ennek részletes szabályait a körözési nyilvántartási rendszerról és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 20 1 3. évi LXXXV III. törvény tartalmazza.
7 Az 1 /2003. (lll. 7.) IM rendelet tartalmazza az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény
elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetö­
leg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályait.
ll
l
A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje 203
meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott bün­
tetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.
Az EUbü. l . számú melléklete határozza meg, hogy a Btk. Különös Részébe fog­
lalt bűncselekmények közül melyek vonatkozásában kell alkalmazni a kölcsönös el­
ismerés elvét ( katalogizált bűncselekmények). Ezeknél a bűncselekményeknél a vég­
rehaj tó igazságügyi hatóságnak a kettős büntethetőség feltételének vizsgálata nélkül
kell határoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról.
Míg a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására a kiadatás érdekében, addig az
európai elfogatóparancs kibocsátására az átadás érdekében kerül sor. A későbbiekben
mindkét együttműködési formáról bövebben lesz szó.
Míg a hagyományos kiadatási eljárásban a keresett személy felkutatása, őri­
zetbe vétele és fogva tartása érdekében nemzetközi elfogatáparancsot bocsátanak ki,
maj d az elfogást követően ke1ül sor a kiadatási kérelem elöte1jesztésére, addig az
európai elfogatóparancs az átadásra irányuló kérelmet is magába foglalj a a keresett
személy elfogására vonatkozó kérelmen túl.
2 . A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje
Az Nbj . szabályai szerint a bűnügyi a jogsegély iránti megkeresések fő szabály sze­
rint akkor teljesíthetők vagy terj eszthetök elő, ha
a cselekmény mind a magyar jog, mind a külfcildi állam joga szerint büntetendő;
( kettős inkrimináció)
a jogsegély nem politikai büncselekményre, vagy azzal szorosan összefüggö
egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.
További feltétele a jogsegély lebonyolításának az adott ország vonatkozásában
fennálló viszonosság megléte. Ez utóbbi érdekében az illetékes a külfcildi államtól vi­
szonossági nyilatkozatot kérhet, és a kiilfcildi állam kezdeményezésére viszonassági
nyilatkozatot tehet. Nem zárja ki a viszonosság hiánya a jogsegély teljesítését, mivel
viszonosság hiányában a jogsegély iránti külfcildi megkeresés teljesítéséről a miniszter,
illetőleg a legfőbb ügyész a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben dönt.
A bűnügyi jogsegély formái: a Iciadatás ( l ); a büntetőeljárás átadása, illetve átvé­
tele (2); a szabadságelvonással j áró büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának át­
vétele, illetve átengedése (3) ; a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos
hatású büntetés vagy intézkedés ( a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás)
végrehajtásának átvétele, illetve átengedése ( 4 ) ; az elektronikus adat végleges hoz­
záférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés ( a továb­
biakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának
202 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
A körözés az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve is­
meretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében vég­
zett intézkedések összessége. 1
A büntetőeljárásról szóló 1 99 8 . évi XIX. törvény ( a továbbiakban: Be. ) 73. §-a
alapj án a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt tartózkodási he­
lyének felkutatása iránt intézkedik, mely intézkedés keretében elrendelheti az adott
személy körözését, és a törvényben meghatározott esetben elfogatáparancsot lehet ki­
bocsátani vele szemben.
Az elfogatóparancs olyan körözés, amely az elj árási törvényben meghatározott
esetekben [például Be. 2 8 1 . § (6)-( 7 ) bek., 590. § ( 3 ) bek.] azt is elrendeli, hogy
a körözött személyt elfogása ( megtalálása) esetén az elfogatáparancsot kibocsátó,
vagy az abban meghatározott más szerv elé kell állítani.
Az elfogatóparancs három típusát különböztethetjük meg: belföldi elfogatópa­
rancs, nemzetközi elfogatóparancs és európai elfogatóparancs.
Ha a körözött személy feltételezhető tartózkodási helye belföldön van, akkor
a belfdldi elfogatóparancs kibocsátására a fent említett j ogszabályok alapj án van le­
hetőség. 2
A nemzetközi e!fógatóparancs kibocsátására a Nbj . 32. §-ában meghatározott
esetben van lehetőség. Ha terhelt, aki ellen büntetőelj árást kell lefolytatni, külföldön
tartózkodik és vele szemben kiadatásnak van helye, akkor a bíróság nemzetközi el­
fogatóparancsot bocsát ki. Abban az esetben pedig, ha j ogerősen kiszabott szabad­
ságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végre­
hajtási bíró j ogosult a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására.
Az európai e?fógatóparancs kibocsátására az EUbü. alapján van lehetősége az
igazságügyi hatóságoknak Az európai elfogatóparancs kibocsátására akkor van le­
hetőség, ha valamely, az EU-tagállam te1ületén tartózkodó személy - büntetőelj árás
lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással j áró intézkedés
végrehajtása céljából - elfogása és átadása szükséges.
Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, ame­
lyeknél a magyar büntetőtörvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi
szabadságvesztés vagy szabadságelvonással j áró intézkedés. Ha a szabadságvesz­
tést kiszabó vagy a szabadságelvonással j áró intézkedést alkalmazó határozatot már
6 Ennek részletes szabályait a körözési nyilvántartási rendszerról és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 20 1 3. évi LXXXV III. törvény tartalmazza.
7 Az 1 /2003. (lll. 7.) IM rendelet tartalmazza az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény
elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetö­
leg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályait.
A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje 203
meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott bün­
tetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.
Az EUbü. l . számú melléklete határozza meg, hogy a Btk. Különös Részébe fog­
lalt bűncselekmények közül melyek vonatkozásában kell alkalmazni a kölcsönös el­
ismerés elvét (katalogizált bűncselekmények). Ezeknél a bűncselekményeknél a vég­
rehajtó igazságügyi hatóságnak a kettős büntethetőség feltételének vizsgálata nélkül
kell határoznia az európai elfogatóparancs végrehajtásáról.
Míg a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátására a kiadatás érdekében, addig az
európai elfogatóparancs kibocsátására az átadás érdekében kerül sor. A ké sőbbiekben
mindkét együttműködési formáról bővebben lesz szó.
Míg a hagyományos kiadatási elj árásban a keresett személy felkutatása, őri­
zetbe vétele és fogva tartása érdekében nemzetközi elfogatáparancsot bocsátanak ki,
maj d az elfogást követően kerül sor a kiadatási kérelem előterjesztésére, addig az
európai elfogatóparancs az átadásra irányuló kérelmet is magába foglalja a keresett
személy elfogására vonatkozó kérelmen túl.
2. A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje
Az Nbj . szabályai szerint a bűnügyi a jogsegély iránti megkeresések fő szabály sze­
rint akkor teljesíthetöle vagy terjeszthetőle elő, ha
a cselekmény mind a magyar j og, mind a leülföldi állam j oga szerint büntetendö;
(kettös inkrimináció)
a j ogsegély nem politikai bűncselekményre, vagy azzal szarosan összefüggö
egyéb bűncselekményre és nem katonai bűncselekményre vonatkozik.
További feltétele a j ogsegély lebonyolításának az adott ország vonatkozásában
fennálló viszonosság megléte. Ez utóbbi érdekében az illetékes a külföldi államtól vi­
szonossági nyilatkozatot kérhet, és a külföldi állam kezdeményezésére viszonassági
nyilatkozatot tehet. Nem zárja ki a viszonosság hiánya a jogsegély telj esítését, mivel
viszonosság hiányában a jogsegély iránti leülföldi megkeresés teljesítéséröl a miniszter,
illetőleg a legföbb ügyész a külpolitikáért felelös miniszterrel egyetértésben dönt.
A bűnügyi j ogsegély forrnái : a kiadatás ( l ) ; a büntetöelj árás átadása, illetve átvé­
tele (2); a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának át­
vétele, illetve átengedése (3 ); a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos
hatású büntetés vagy intézkedés ( a továbbiakban: vagyonelkobzás vagy elkobzás)
végrehajtásának átvétele, illetve átengedése (4 ) ; az elektronikus adat végleges hoz­
záférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés (a továb­
biakban: elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) végrehajtásának
 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÚKÖDÉS FORMÁI
átvétele, illetve átengedése (5) ; az eljárási jogsegély ( 6 ) , valamint a feljelentés kül­
földi államnál ( 7 ) .
a) Kiadatás
A kiadatás lényege, hogy valamely állam a szuverenitása hatálya alatt álló személyt
kiad egy másik államnak abból a célból, hogy a másik állam a kiadott személlyel
szemben büntetőeljárást folytathasson le, vagy hogy a már szabadságvesztésre, ille­
tőleg szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyre kiszabott szankciót maga
hajthassa végre.
Az Nbj . is csak ezen célok érvényesítése érdekében teszi lehetövé a Magyaror­
szágon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére történő kiadását. További
feltétele a büntetőeljárás lefolytatása célj ából ké1i kiadatási kérelem teljesítésének,
hogy annak csak akkor van helye, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik,
mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egyévi
szabadságvesztéssei büntetendő. Szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvo­
nással j áró intézkedés végrehajtás célj ából pedig akkor, ha a kiszabott szabadság­
vesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meg­
haladj a. Ellenkező esetben a kiadatási kérelem nem telj esíthető.
A fenti feltételeknek megfelelő kiadatásnak sincs helye, ha
az a bűncselekmény, illetőleg az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár
a megkereső államban, akár Magyarországon elévült;
a kiadni kért személy e büncselekményre vagy büntetésre nézve kegyelemben ré­
szesült;
a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindít­
ványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem telj esztettek elő, illetve hoz­
záj árulást nem adtak meg;
magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta.
Magyar állampolgár kiadatásának ugyanakkor csak akkor van helye, ha a kiadni
kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és a M agyarország területén nem
rendelkezik lakóhellyeL
A kiadatás tehát tipikusan kmmányközi szinten zajló eljárás, melynek alapvető
hátránya, hogy az igazságügyi hatóságok nem közvetlenül kommunikálnak egy­
mással, hanem kormányközi szinten lévő szerveken keresztül, ami lényegesen meg­
hosszabbítj a a tényleges - tipikusan kiadatási letartóztatás - elj árási cselekmények
foganatosítását.
A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje 205
b) A büntetőeljárás átadása
A büntetőelj árás átadása nyomán a büntetőeljárást egy másik - szintén joghatósággal
rendelkező - állam folytatj a le. A büntetőeljárás átadása elsősorban a közlekedési
bűncselekmények esetében gyakori. Ha az egyik állam polgára a másik állam terü­
letén követ el közlekedési büncselekményt, akkor az első állam a személyi elv
alapján, míg a másik a területi elv alapj án lehet jogosult az eljárás lefolytatatására.
Ilyen esetekben például a területi elv alapján eljáró állam mérlegelheti az eljárás át-
·
adását a másik állam részére.
c) A büntetőeljárás átvétele
A büntetőeljárás átadását kezdeményező állam megkeresésére van lehetőség a bün­
tetőeljárás átvételére. Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás
e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Ma­
gyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A személyi kör kiterj esztése a be­
vándorolt nem magyar állampolgárokra azért indokolt, mert feltételezhető hogy csa­
ládi kapcsolataikat, munkájukat tekintve kötödnek Magyarországhoz, és érdekükben
állhat, hogy az eljárás alatt továbbra is fenntarthassák ezeket a kapcsolataikat. A bün­
tetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
d) Feljelentés külföldi államnál
Előfordulhatnak olyan büntetőügyek, melyekben a terhelt külföldön van, és sem ki­
adatása nem lehetséges, sem az elj árás átadására nem kerül sor és az eljárás a terhelt
távollétében sem folytatható le. Ezekben az estekben a magyar igazságügyi ható­
ságok nem tudják az ügyet az általános szabályok szerint lezárni. Ezeknél az ügyeknél
merülhet fel annak a lehetősége, hogy a magyar hatóságok kezdeményezik felj e­
lentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államná!. A fel­
j elentés megtételével az ügyet a magyar hatóságok lezárhatják
204 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÜKÖDÉS FORMÁl
átvétele, illetve átengedése ( 5 ); az eljárási jogsegély (6), valamint a feljelentés kül­
fóldi államnál ( 7 ) .
a) Kiadatás
A kiadatás lényege, hogy valamely állam a szuverenitása hatálya alatt álló személyt
kiad egy másik államnak abból a célból, hogy a másik állam a kiadott személlyel
szemben büntetöeljárást folytathasson le, vagy hogy a már szabadságvesztésre, ille­
tőleg szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyre kiszabott szankciót maga
hajthassa végre.
Az Nbj . is csak ezen célok érvényesítése érdekében teszi lehetövé a Magyaror­
szágon tartózkodó személy külfóldi állam megkeresésére történő kiadását. További
feltétele a büntetőeljárás lefolytatása céljából ké1i kiadatási kérelem telj esítésének,
hogy annak csak akkor van helye, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatást kérik,
mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egyévi
szabadságvesztéssei büntetendő. Szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvo­
nással j áró intézkedés végrehaj tás célj ából pedig akkor, ha a kiszabott szabadság­
vesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meg­
haladj a. E llenkező esetben a kiadatási kérelem nem telj esíthető.
A fenti feltételeknek megfelelő kiadatásnak sincs helye, ha
az a bűncselekmény, illetőleg az a büntetés, amely miatt a kiadatást kérik, akár
a megkeresö államban, akár Magyarországon elévült;
a kiadni kért személy e bűncselekményre vagy büntetésre nézve kegyelemben ré­
szesült;
a megkereső államban a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindít­
ványt, vagy más ezzel azonos hatályú indítványt nem tetj eszteitek elő, illetve hoz­
záj árulást nem adtak meg;
magyar bíróság a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt jogerősen elbírálta.
Magyar állampolgár kiadatásának ugyanakkor csak akkor van helye, ha a kiadni
kért személy egyidejűleg más állam állampolgára, és a M agyarország területén nem
rendelkezik lakóhellyel .
A kiadatás tehát tipikusan kormányközi szinten zajló eljárás, melynek alapvető
hátránya, hogy az igazságügyi hatóságok nem közvetlenül kommunikálnak egy­
mással, hanem kormányközi szinten lévő szet-veken keresztül, ami lényegesen meg­
hosszabbítj a a tényleges - tipikusan kiadatási letartóztatás - eljárási cselekmények
foganatosítását.
A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje
b) A büntetőeüárás átadása
A büntetőeljárás átadása nyomán a büntetőeljárást egy másik - szintén joghatósággal
rendelkező - állam folytatja le. A büntetőelj árás átadása elsősorban a közlekedési
bűncselekmények esetében gyakori. Ha az egyik állam polgára a másik állam terü­
letén követ el köztekedési bűncselekményt, akkor az első állam a személyi elv
alapján, míg a másik a területi elv alapj án lehet jogosult az eljárás lefolytatatására.
Ilyen esetekben például a területi elv alapján eljáró állam mérlegelheti az eljárás át-
·
adását a másik állam részére.
c) A büntetőeljárás átvétele
A büntetőeljárás átadását kezdeményező állam megkeresésére van lehetőség a bün­
tetőeljárás átvételére. Külfóldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás
e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Ma­
gyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A személyi kör kitetjesztése a be­
vándorolt nem magyar állampolgárokra azért indokolt mert feltételezhető hogy csa­
ládi kapcsolataikat, munkájukat tekintve kötődnek Magyarországhoz, és érdekükben
állhat hogy az elj árás alatt továbbra is fenntarthassák ezeket a kapcsolataikat. A bün­
tetőelj árás átvételéről a legfőbb ügyész dönt.
d) Felielentés külföldi államnál
Előfordulhatnak olyan büntetőügyek, melyekben a terhelt külföldön van, és sem ki­
adatása nem lehetséges, sem az elj árás átadására nem kerül sor és az elj árás a terhelt
távollétében sem folytatható le. Ezekben az estekben a magyar igazságügyi ható­
ságok nem tudják az ügyet az általános szabályok szerint lezámi. Ezeknél az ügyeknél
merülhet fel annak a lehetősége, hogy a magyar hatóságok kezdeményezik felje­
lentés megtételét az ügy elbírálására joghatósággal rendelkező más államná!. A fel­
j elentés megtételével az ügyet a magyar hatóságok lezárhatják
 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁl
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint a szabadságvesztés-büntetés,
a szabadságelvonással járó intézkedés , valamint a vagyonelkobzás
vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása
Az Nbj . a címben szereplő együttműködési fonnákkal kapcsolatos döntéseket a Fő­
városi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe utalj a.
A ltalánosságban elmondható, hogy a külfóldi ítélet érvénye, illetve annak elis­
merése mindenképpen előfeltétele, mind a szabadságvesztés-büntetés, mind a va­
gyonelkobzás, elkobzás végrehajtása átvételének
KüLFÖLDI ÍTÉLET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE
A ne bis in idem elve az új abb eljárás tilalmát jelenti (ugyanazt kétszer nem lehet bün­
tetni, hátránnyal súj tani). Ennek lényege, hogy abban az esetben, ha valamely bűn­
cselekmény elkövetése miatt több állam is érvényesíteni kívánj a büntetöhatalmát,
elöfordulhat, hogy az elkövetöt először az egyik, majd később egy másik államban
is elítélik ugyanazért a cselekménye miatt. Ezen a helyzeten próbál enyhíteni a ne bis
i11 idem nemzetközi elve, mely alapján a külföldi ítéletek érvényét el lehet ismerni
és nem szabad ugyanakkor eljárást kezdeményezni.
Az Nbj . szerint a külföldi bíróság j ogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével
azonos érvényű, ha az elkövetővel szemben külfóldön folyamatban volt elj árás, va­
lamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar
jogrenddeL Ha a magyar bíróság a külfóldi ítélet érvényét elismerte, azt úgy kell te­
kinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
KÜLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK
ÁTVÉTELE
Abban az esetben, ha külföldi bíróság olyan magyar állampolgáti, akinek az állandó
l akóhelye Magyarországon van, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, annak
a végrehajtását át\:eheti abból a célból, hogy az elítélt Magyarországon töltse le a ki­
szabott szabadságvesztést Ennek célj a, hogy az elkövetö szabadulását követően
a társadalomba történő mielöbbi beilleszkedését elősegítse (például lehetséges le­
gyen a kapcsolattartás a rokonokkal).
Közös feltétele az átvétel nek, hogy az elítélt az átvételhez járuljon hozzá és az
átvétel iránti kérelemnek az igazságügyéli felelős miniszterhez történő érkezésekor
az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése legyen hátra, vagy a büntetése ha­
tározatlan idöre szóljon.
Nem vehető át a végrehajtás, ha a külfóldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt
magyar bíróság már jogerősen el bírálta. A külfóldön fogva tatiásban töltött időt a bí­
róság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
A bűnügyi jogsegély nemzetközi szintje 207
MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
Magyar biróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam
részére átadható. Az átadás feltétele, hogy a megkeresett külföldi állam kötelezett­
séget vállaljon a büntetés még végre nem hajtott részének végrehajtására és az elítélt
a végrehajtás átengedéséhez hozzáj ámljon.
A VAGYONELKOBZÁS VAGY A Z ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE, ÁTADÁSA
Elképzelhető, hogy a büntetőelj árás során kiderül, hogy a terhelttel szemben kisza­
.
bott vagyonelkobzás alá eső vagyon, illetőleg az elrendelt elkobzás tárgya nem az el­
rendelő állam területén található. Ebben az esetben lehetőség van ana az államok
között - ene vonatkozó szerződés fennállása eseté.n -, hogy bűnügyi jogsegély ke­
retében biztosítsák a másik állam területén a vagyonelkobzás vagy elkobzás végre­
hajtását.
f) Eüárási jogsegély
A bűnügyi jogsegély leggyakoribb fonnája az elj árási jogsegély. Az eljárási jogse­
gély keretében az egyik tagállam segítséget kér egy másik államtól valamely eljárási
cselekmény végrehajtására. Tekintettel a megkeresések gyakoriságára és azok sok­
színűségére, az Nbj . az eljárási jogsegély iránti megkeresések általános szabályait tar­
talmazza azzal, hogy azok teljesítése során figyelembe kell venni a meglévö, eljárási
jogsegélyre vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket is.
Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok elj árási jogsegélyt nyúj­
tanak az Nbj . alapján büntetőeljárás keretében. Az eljárási jogsegély kiterj edhet kü­
lönösen nyomozási cselekmények teljesítésére (l ); bizonyítási eszközök felk."Utatására
( 2 ) ; a terhelt és a tanú kihallgatására ( 3 ) ; a szakértö meghallgatására ( 4 ) . Kiterj edhet
továbbá szemlére (5); házkutatásra (6); motozásra (7 ); lefoglalásra (8); elektronikus
adat hozzáférhetetlenné tételére; (9) Magyarországon való átszállításra ( l O); a bün­
tetőelj árással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére
( l l ) . A j ogszabály felsorolása példálózó, nem zárja ki ezeken túli más kérelmek tel­
j esítését sem, ha azok telj esíthetöle az Nbj . szerint.
Az eljárási jogsegély teljesítése során a magyar büntetöeljárási szabályok szerint
kell elj árni, tehát az adott cselekményt a hazai j ogszabályok betartásával kell telje­
síteni. A megkereső hatóság kérelmére ugyanakkor más eljárásmódot is alkalmazni
lehet, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ennek
célja az, hogy a megkereső államban is biztosan felhasználható legyen a magyar ha­
tóságok által telj esített elj árási cselekmények eredménye.
 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJ
e) A külföldi ítélet érvénye, valamint a szabadságvesztés-büntetés,
a szabadságelvonással járó intézkedés , valamint a vagyonelkobzás
vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása
Az Nbj . a címben szereplő együttműködési fmmákkal kapcsolatos döntéseket a Fő­
városi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe utalj a.
Á ltalánosságban elmondható, hogy a külfóldi ítélet érvénye, illetve annak elis­
merése mindenképpen előfeltétele, mind a szabadságvesztés-büntetés, mind a va­
gyonelkobzás, elkobzás végrehajtása átvételének.
KÜLFÖLDI ÍTELET ÉRVÉNYÉNEK ELISMERÉSE
A 1ze bis in idem elve az új abb eljárás tilalmát jelenti (ugyanazt kétszer nem lehet bün­
tetni, hátránnyal sújtani) . Ennek lényege, hogy abban az esetben, ha valamely bűn­
cselekmény elkövetése miatt több állam is érvényesíteni kívánj a büntetőhatalmát,
előfordulhat, hogy az elkövetőt e lőször az egyik, majd később egy másik államban
is elítélik ugyanazért a cselekménye miatt. Ezen a helyzeten próbál enyhíteni a ne bis
in idem nemzetközi elve, mely alapján a külfóldi ítéletek érvényét el lehet ismerni
és nem szabad ugyanakkor eljárást kezdeményezni .
A z Nbj . szerint a külfóldi bíróság j ogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével
azonos érvényü, ha az elkövetővel szemben külfóldön folyamatban volt elj árás, va­
lamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar
jogrenddeL Ha a magyar bíróság a külfóldi ítélet érvényét elismerte, azt úgy kell te­
kinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.
KüLFÖLDI BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VEGREHAJTÁSÁNAK
ÁTVÉTELE
Abban az esetben, ha külföldi bíróság olyan magyar állampolgárt, akinek az állandó
lakóhelye Magyarországon van, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, annak
a végrehajtását átveheti abból a célból, hogy az elítélt Magyarországon töltse le a ki­
szabott szabadságvesztést Ennek célj a, hogy az elkövető szabadulását követően
a társadalomba történő mielőbbi beilleszkedését elösegítse (például lehetséges le­
gyen a kapcsolattartás a rokonokkal).
Közös feltétele az átvételnek, hogy az elítélt az átvételhez j ámijon hozzá és az
átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor
az elítéltnek legalább egy év letöltendő büntetése legyen hátra, vagy a büntetése ha­
tározatlan időre szóljon.
Nem vehető át a végrehajtás, ha a külfóldi elítélés alapjául szolgáló cselekményt
magyar bíróság már j ogerősen el bírálta. A külfóldön fogva tartásban töltött időt a bí­
róság által megállapított büntetésbe be kell számítani.
A bünügyi jogsegély nemzetközi szintje 207
MAGYAR BÍRÓSÁG ÁLTAL KISZABOTT SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTADÁSA
Magyar bíróság által j ogerősen kiszabott szabadságvesztés végrehajtása más állam
részére átadható. Az átadás feltétele, hogy a megkeresett külfóldi állam kötelezett­
séget vállaljon a büntetés még végre nem haj tott részének végrehaj tására és az elítélt
a végrehajtás átengedéséhez hozzáj ámljon.
A VAGYON ELKOBZÁS VAGY AZ ELKOBZÁS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTVÉTELE, ÁTADÁSA
Elképzelhető, hogy a büntetőeljárás során kiderül, hogy a terhelttel szemben kisza­
.
bott vagyonelkobzás alá eső vagyon, illetőleg az elrendelt elkobzás tárgya nem az el­
rendelő állam területén található. Ebben az esetben lehetőség van ana az államok
között - etTe vonatkozó szerződés fennállása esetén -, hogy bűnügyi j ogsegély ke­
retében biztosítsák a másik állam területén a vagyonelkobzás vagy elkobzás végre­
hajtását.
f) EUárási jogsegély
A bűnügyi jogsegély leggyakoribb formája az eljárási jogsegély. Az eljárási jogse­
gély keretében az egyik tagállam segítséget kér egy másik államtól valamely elj árási
cselekmény végrehajtására. Tekintettel a megkeresések gyakoriságára és azok sok­
színűségére, az Nbj . az eljárásijogsegély iránti megkeresések általános szabályait tar­
talmazza azzal, hogy azok teljesítése során figyelembe kell venni a meglévö, eljárási
jogsegélyre vonatkozó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket is.
Külföldi hatóság megkeresésére a magyar hatóságok eljárási j ogsegélyt nyitj­
tanak az Nbj . alapján büntetőelj árás keretében. Az elj árási jogsegély kitetj edhet kü­
lönösen nyomozási cselekmények teljesítésére ( l ); bizonyítási eszközök felkutatására
( 2 ) ; a terhelt és a tanú kihallgatására ( 3 ) ; a szakértö meghallgatására (4). Kiterj edhet
továbbá szemlére (5); házkutatásra (6); motozásra ( 7); lefoglalásra (8 ); elektronikus
adat hozzáférhetetlenné tételére; ( 9 ) Magyarországon való átszállításra (l O); a bün­
tetőelj árással kapcsolatos iratok és tárgyak megküldésére és iratok kézbesítésére
( l l ) . A j ogszabály felsorolása példálózó, nem zá1ja ki ezeken túli más kérelmek tel­
j esítését sem, ha azok telj esíthetők az Nbj . szerint.
Az eljárási jogsegély telj esítése során a magyar büntetőeljárási szabályok szerint
kell elj árni, tehát az adott cselekményt a hazai jogszabályok betartásával kell telj e­
síteni. A megkereső hatóság kérelmére ugyanakkor más elj árásmódot is alkalmazni
lehet, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ennek
célja az, hogy a megkereső államban is biztosan felhasználható legyen a magyar ha­
tóságok által telj esített elj árási cselekmények eredménye.
208 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁl
A bűnügyi jogsegély regionális szintje 209 · ----,

A többi együttműködési formával szemben az elj árási cselekmények iránti jog­

mély ellen nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az európai elfogatóparancs annak
segélykérelmek telj esítésének nem feltétele a kettős inkrimináció, e legendő a két
helyébe lép.
állam között a viszonosság megléte.

b) Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott

3 . A bűnügyi jogsegély regionális szintje, együttműködési eUárási jogsegély
formák az Európai Unióban
A büntetőeljárás megindítása előtt ( felderítési szakasz ) a tagállami bűnüldöző szerv
által megküldött, illetőleg a magyar bűnüldöző szerv által előterj esztett együttmü­
a) Átadás Magyarországról
ködés iránti megkeresés fogadására és teljesítésére, illetve elöterjesztésére a bűnül­
döző szervek nemzetközi együttmüködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény rendel­
Ahogyan már az európai elfogatóparancsnál röviden leÍliuk, az európai elfogatópa­
kezéseit kell alkalmazni. Az EUbü.-ben meghatározott eljárási jogsegély szabályai
rancs kibocsátása magában foglalj a a keresett személy átadására vonatkozó kérelmet
a büntetőelj árás megindítását követően kerülnek alkalmazásra.
is. Az európai elfogatóparancs kibocsátásának a feltételi tehát egyben az átadásra
Fő szabály szerint az EUbü. alapján az Európai Unió tagállamaival büntető­
vonatkozó kérelem feltételeit is képezik.
ügyekben folytatott egyűttmüködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés elő­
A kibocsátott európai elfogatóparancs semjelenti azonban feltétlenül, hogy a ke­
terjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóságok
resett személy vonatkozásában a tagállamok megteszik az abban foglaltak végre­
közvetlenül jogosultak.
hajtását. Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni például, ha a ke­
Az EUbü. egyik lényeges újítása, hogy lehetövé teszi a tagállami igazságügyi
resett személy gyennekkor miatt nem büntethető ( Btk. 1 6. §); vagy ha a katalogizál t
hatóságok számára a közvetlen kapcsolattartást, kiiktatva ezzel a központi hatósá­
bűncselekményeken kívüli bűncselekmény esetében az európai elfogatóparancs alap­
gokon ( legfőbb ügyész, igazságügyekért felelös miniszter) keresztül tötiénő ügyin­
j ául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem büncselekmény, tehát hi­
tézést. Ez a szabály azonban csak az EUbü.-ben meghatározott elj árási j ogsegély­
ányzik a kettős inkrimináció követelménye.
formák vonatkozásában alkalmazható, az elj árási jogsegély egyéb formái esetében
Magyarországon a bíróság jogosult európai elfogatóparancs kibocsátására a ter­
továbbra is az Nbjt. által meghatározott kapcsolattartási mód az irányadó.
heltnek az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érde­
Tekintettel arra, hogy az egyes tagállamok igazságügyi hatóságai közvetlenül
kében. Két esetben lehetséges a kibocsátása, egyrészt ha a terhelttel szemben bünte­
léphetnek kapcsolatban a másik tagállam igazságügyi hatóságával, ezért szükségessé
tőelj árást kell lefolytatni, másrészt ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell
vált egy segédszervezet létrehozása, mely segít az adott tagállamban megtalálni a ha­
végrehajtani. Ez utóbbi esetben a büntetés-végrehaj tási bíró jogosult a parancs ki­
táskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. Az Európai Unió Tanácsa által
bocsátására. Míg a büntetőelj árás esetén obj ektív feltétele a kibocsátásnak, hogy
1 998. június 29-én elfogadott közös fellépés ( 98/428/JHA ) a bünügyi együttműködés
a magyar büntetőtörvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi sza­
megkönnyítése, eredményesebbé tétele és feltételeinek javítása érdekében létrehozta
badságvesztés vagy szabadságelvonással j áró intézkedés legyen, addig a büntetés
az Európai Igazságúgyi Hálózatot A tagállami igazságügyi hatóságok az Európai
végrehajtására irányuló kérelem esetén a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott in­
Igazságügyi Hálózattól kapj ák meg a megkeresés címzettjének meghatározásához
tézkedés tartamának Jegalább a négy hónapot el kell érnie.
szükséges információkat
Az európai elfogatóparancs tartalmazza a terhelt felkutatására, őrizetbe vételére,
Az eljárási j ogsegélyek teljesítésének hatékonysága érdekében az EUbü. beve­
fogva tartására és a kibocsátó igazságügyi hatóság részére tötiénő átadásra irányuló
zette, hogy a megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetövé
kérelmet is. A katalogizált büncselekmények esetén a kölcsönös elismerés elve
tevő más alkalmas módon vagy eszközzel - leülönösen telefax vagy számítástech­
alapján minden tagállamnak automatikusan végre kell haj tani a parancsot az Európai
nikai rendszer útján - is elő lehet terj eszteni, illetőleg az így előtetjesztett megkere­
Unió egész terűletén.
sést szabályszerűnek kell tekinteni . Ez a szabály lényegesen meggyorsítj a az eljáró
A gyakorlat alapján a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása meg szokta előzni
hatóságok közötti kommunikációt, mivel ez alapján a szabály alapján akár e-mailen
az európai elfogatóparancs kibocsátását. Ha a bíróság már kibocsátott a keresett sze-
keresztül is kommunikálhatnak egymással a tagállami igazságügyi hatóságok.
208 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÚKÖDES FORMÁl
A többi együttműködési formával szemben az elj árási cselekmények iránti jog­
segélykérelmek teUesítésének nem feltétele a kettős inkrimináció, elegendő a két
állam között a viszonosság megléte.
3 . A bűnügyi jogsegély regionális szintje, együttműködési
formák az Európai Unióban
a) Átadás Magyarországról
Ahogyan már az európai elfogatóparancsnál röviden leírtuk, az európai elfogatópa­
rancs kibocsátása magában foglalj a a keresett személy átadására vonatkozó kérelmet
is. Az európai elfogatóparancs kibocsátásának a feltételi tehát egyben az átadásra
vonatkozó kérelem feltételeit is képezik.
A kibocsátott európai elfogatóparancs sem jelenti azonban feltétlenül, hogy a ke­
resett személy vonatkozásában a tagállamok megteszik az abban foglaltak végre­
hajtását. Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni például, ha a ke­
resett személy gyennekkor miatt nem büntethető (Btk. 1 6. § ); vagy ha a katalogizált
bűncselekményeken kívüli bűncselekmény esetében az európai elfogatóparancs alap­
j ául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény, tehát hi­
ányzik a kettős inkrimináció követelménye.
Magyarországon a bíróság j ogosult európai elfogatóparancs kibocsátására a ter­
heltnek az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érde­
kében. Két esetben lehetséges a kibocsátása, egyrészt ha a terhelttel szemben bünte­
tőeljárást kell lefolytatni, másrészt ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell
végrehajtani. Ez utóbbi esetben a büntetés-végrehajtási bíró jogosult a parancs ki­
bocsátására. Míg a büntetőeljárás esetén objektív feltétele a kibocsátásnak, hogy
a magyar büntetőtörvény szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi sza­
badságvesztés vagy szabadságelvonással j áró intézkedés legyen, addig a büntetés
végrehajtására irányuló kérelem esetén a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott in­
tézkedés tartamának legalább a négy hónapot el kell érnie.
Az európai elfogatóparancs tartalmazza a terhelt felkutatására, őrizetbe vételére,
fogva tartására és a kibocsátó igazságügyi hatóság részére történő átadásra irányuló
kérelmet is. A katalogizált bűncselekmények esetén a kölcsönös elismerés elve
alapján minden tagállamnak automatikusan végre kell hajtani a parancsot az Európai
Unió egész területén.
A gyakorlat alapján a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása meg szokta előzni
az európai elfogatóparancs kibocsátását. Ha a bíróság már kibocsátott a keresett sze-
A bünügyi jogsegély regionális szintje 209
----�����------�-r---- --- �
mély ellen nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az európai elfogatóparancs annak
helyébe lép.
b) Az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott
eUárási jogsegély
A büntetőelj árás megindítása előtt ( felderítési szakasz) a tagállami bűnüldöző szerv
által megküldött, illetőleg a magyar bűnüldöző szerv által előterjesztett együttmű­
ködés iránti megkeresés fogadására és telj esítésére, illetve előtetjesztésére a bűnül­
döző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény rendel­
kezéseit kell alkalmazni. Az EUbü.-ben meghatározott elj árási j ogsegély szabályai
a büntetőeljárás megindítását követően kerülnek alkalmazásra.
Fő szabály szerint az EUbü. alapján az Európai Unió tagállamaival büntetö­
ügyekben folytatott együttmüködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés elő­
terjesztésére a büntetőelj árás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóságok
közvetlenül jogosultak.
Az EUbü. egyik lényeges újítása, hogy lehetövé teszi a tagállami igazságügyi
hatóságok számára a közvetlen kapcsolattatiást, kiiktatva ezzel a központi hatósá­
gokon (legfőbb ügyész, igazságügyekéti felelős miniszter) keresztül tötiénő ügyin­
tézési. Ez a szabály azonban csak az EUbü.-ben meghatározott elj árási j ogsegély­
formák vonatkozásában alkalmazható, az eljárási jogsegély egyéb formái esetében
továbbra is az Nbjt. által meghatározott kapcsolattartási mód az irányadó.
Tekintettel arra, hogy az egyes tagállamok igazságügyi hatáságai közvetlenül
léphetnek kapcsolatban a másik tagállam igazságügyi hatóságával, ezért szükségessé
vált egy segédszervezet létrehozása, mely segít az adott tagállamban megtalálni a ha­
táskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot. Az Európai Unió Tanácsa által
1 998. június 29-én elfogadott közös fellépés ( 98/428/JHA) a bünügyi együttműködés
megkönnyítése, eredményesebbé tétele és feltételeinek javítása érdekében létrehozta
az Európai Igazságügyi Hálózatot A tagállami igazságügyi hatóságok az Európai
Igazságügyi Hálózattól kapják meg a megkeresés címzettjének meghatározásához
szükséges infonnációkat.
Az eljárási j ogsegélyek teljesítésének hatékonysága érdekében az EUbü. beve­
zette, hogy a megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetövé
tevő más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen telefax vagy számítástech­
nikai rendszer útján - is elő lehet tetjeszteni, illetőleg az így előterjesztett megkere­
sést szabályszerünek kell tekinteni . Ez a szabály lényegesen meggyorsítj a az eljáró
hatóságok közötti kommunikációt, mivel ez alapján a szabály alapján akár e-mailen
keresztül is kommunikálhatnak egymással a tagállami igazságügyi hatóságok.
21 Ü Az IGAZSAGÜGYI EGYÜTTMÜKÖDES FORMAl
A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése
során a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten ké1t és megjelölt
szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyez­
tethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ezzel hannonizáló szabály, hogy a ma­
gyar igazságügyi hatóság pedig kérheti a tagállami igazságügyi h atóságot, hogy meg­
keresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott
technikai módszert alkalmazva teljesítse.
Ezen szabályok szintén egy lényeges előrelépés tartalmaznak a nem EU-tagál­
lamok közötti eljárási jogsegélyek teljesítéséhez képest. Az Nbj . ugyanis fö szabály­
ként a magyar büntetőeljárási szabályok alkalmazását írja elő az egyes eljárási cse­
lekményekhez teljesítéséhez kapcsolódóan, és csupán a lehetőségét biztosítj a annak,
hogy a megkereső állam szabálya szerint foganatosítsa az elj árási cselekményt. Az
ilyen típusú együttműködésre a locus regit actwn elve a jellemzö, vagyis az elj árási
cselekményre annak foganatosításának helye szerinti szabályok alkalmazandóak.
Az EUbü. azonban szakít ezzel az elvveL Bár az EUbü. alapján is főszabály sze­
rint a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell teljesíteni a j ogsegély iránti meg­
keresést, azonban a megkereső tagállami igazságügyi hatóság kérelmére kötelezö
j elleggel a megkeresésben megadott eljárási módokat és szabályokat kell alkal­
maznia. A locus regit actum helyét tehát az EU-ban felváltj a a .fórum regit actum
elve, vagyis a megkereső igazságügyi hatóság szabályai szerint kell elj árni. Az EUbü.
ez alól egy kivételt határoz meg, mégpedig akkor nem kell teljesíteni a kérést, ha az
ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
Az EU tagállamai között a büntetőelj árás során - az EUbü. szabályai szerint - al­
kalmazható elj árási jogsegélyfotmák különösen:
a) közvetlen tájékoztatás;
�) tárgyak visszaadása;
c) fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása;
d) kihallgatás zá1tcélú távközlő hálózat útján;
e) kihallgatás távbeszélö-készülék útj án;
j) közös nyomozócsoport létrehozása;
g) fedett nyomozó alkalmazása;
h) bünüldözö szervvel együttmüködö személy igénybevétele;
�) ellenőrzött szállítás;
j) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.
Ezek közül a fontosabbak:
KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁS
A közvetlen tájékoztatás alapján a tagállami igazságügyi hatóság a folyamatban lévő
vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tá-
A regionális szintje 21 1
jékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.
Büntetöeljárással kapcsolathan közvetlen tájékoztatás kérhetö a bűncselekmény el­
követésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása,
elrejtözésének, a bűncselekmény befej ezésének, avagy újabb bűncselekmény elkö­
vetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból.
Közvetlen tájékoztatásra lehetőség van a bűncselekményböJ származó j öve­
delmek és búncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosí­
tásának elősegítése érdekében is, melynek keretében információ kérhető az ene a fel­
adatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól.
Közös NYOMOZÓCSOPORT LÉTREHOZÁSA
A legföbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyo­
mozó hatósága közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezheti, ha
a már megindult büntetőeljárásban a több tagállamra kiterj edő bűncselekmény
felderítése különösen bonyolult;
a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, és ezért a nyomo­
zások összehango lására van szükség.
A nemzetközi együttműködés keretében ismertetett közös nyomozócsoport sza­
bályai között az alapvető eltérést az adja, hogy ott a büntetőelj áráson kívül lehet
közös bűnfelderítö csoportot létrehozni, addig itt már a büntetőelj árás keretében mü­
ködő csoportról beszélhetünk.
Ennek keretében a nyomozócsoport külfcildi tagállami tagja lehetőséget kap ana,
hogy aktívan részt vegyen az eljárásban, meghatározott eljárási cselekményeket is fo­
ganatosíthat. Ezt mindvégig csak a csopo1t tagállami vezetőjének az utasítására vé­
gezheti . Ha az a nyomozás szempontj ából kedvezőbb, lehetöség van ana, hogy a cso­
port külső tagállami tagja anyanyelvén végezzen tanúkihallgatást A csopmt tagja
lőfegyverét is magánál tarthatja, használatára azonban kizárólag j ogos védelmi hely­
zetben, illetve végszükségben jogosult.
BiRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS
A büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság - a tagál­
lami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói en­
gedélyhez kötött titkos adatszerzést ( a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.
Ennek keretében van lehetöség többek között házkutatásokra, telefonlehallgatásokra
stb. Ezé1t fontos garanciális szabály egy külfoldi megkeresés esetén, hogy mindkét
állam j oga szerint szükséges (bírói) engedélyek rendelkezésre állj anak a cselekmény
foganatosításakor.
A megkeresésben kért adatok megszerzése után az eljáró tagállami hatóság to­
vábbíthatja az infonnációkat a megkereső állam hatóságának.
21Ü Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÚKÖDÉS FORMÁl
A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése
során a megkereső tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kétt és megjelölt
szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyez­
tethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ezzel hannonizáló szabály, hogy a ma­
gyar igazságügyi hatóság pedig kérheti a tagállami igazságügyi h atóságot, hogy meg­
keresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott
technikai módszert alkalmazva teljesítse.
Ezen szabályok szintén egy lényeges előrelépés tartalmaznak a nem EU-tagál­
lamok közötti eljárási jogsegélyek teljesítéséhez képest. Az Nbj . ugyanis fő szabály­
ként a magyar büntetőeljárási szabályok alkalmazását írj a elő az egyes eljárási cse­
lekményekhez teljesítéséhez kapcsolódóan, és csupán a lehetőségét biztosítj a annak,
hogy a megkereső állam szabálya szerint foganatosítsa az eljárási cselekményt. Az
ilyen típusú együttműködésre a locus rcgit ac tum elve a j ellemzö, vagyis az eljárási
cselekményre annak foganatosításának helye szerinti szabályok alkalmazandóak.
Az EUbü. azonban szakít ezzel az elvveL Bár az EUbü. alapján is főszabály sze­
rint a magyar büntetőeljárási szabályok szerint kell teljesíteni a jogsegély iránti meg­
keresést, azonban a megkereső tagállami igazságügyi hatóság kérelmére kötelező
jelleggel a megkeresésben megadott eljárási módokat és szabályokat kell alkal­
maznia. A locus regit acttwl helyét tehát az EU-ban felváltj a a .fórum regit actwn
elve, vagyis a megkereső igazságügyi hatóság szabályai szerint kell eljárni. Az EUbü.
ez alól egy kivételt határoz meg, mégpedig akkor nem kell teljesíteni a kérést, ha az
ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
Az EU tagállamai között a büntetőeljárás során - az EUbü. szabályai szerint - al­
kalmazható elj árási jogsegélyformák különösen:
a) közvetlen tájékoztatás;
b) tárgyak visszaadása;
c) fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása;
d) kihallgatás záttcélú távközlő hálózat útján;
c) kihallgatás távbeszélö-készülék útján;
. O közös nyomozócsoport létrehozása;
g) fedett nyomozó alkalmazása;
li) bünüldözö szervvel együttmüködö személy igénybevétele;
O ellenőrzött szállítás;
j) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.
Ezek közül a fontosabbak:
KÖZVETLEN TÁJÉKOZTATÁS
A közvetlen tájékoztatás alapján a tagállami igazságügyi hatóság a folyamatban lévő
vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tá-
A bűnügyi jogsegély regionális szintje
jékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.
Büntetőeljárással kapcsolatban közvetlen tájékoztatás kérhető a bűncselekmény el­
követésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása,
elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének, avagy új abb büncselekmény elkö­
vetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem türö más okból.
Közvetlen tájék oztatásra lehetőség van a büncselekményből származó j öve­
delmek és büncselekményekhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosí­
tásának elősegítése érdekében is, melynek keretében információ kérhető az erre a fel­
adatra kijelölt tagállami közigazgatási, búnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól.
Közös NYOMOZÓCSOPORT LÉTREHOZÁSA
A legföbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyo­
mozó hatósága közös nyomozócsopmt létrehozását kezdeményezheti, ha
a már megindult büntetöeljárásban a több tagállamra kiterjedö büncselekmény
felderítése különösen bonyolult;
a büncselekmény miatt több tagállam folytat büntetöeljárást, és ezé1t a nyomo­
zások összehangolására van szükség.
A nemzetközi egyűttmüködés keretében ismertetett közös nyomozócsoport sza­
bályai között az alapvető eltérést az adja, hogy ott a büntetőelj áráson kívül lehet
közös búnfelderítő csoportot létrehozni, addig itt múr a büntetőeljárás keretében mű­
ködő csoportról beszélhetünk.
Ennek keretében a nyomozócsopmt külföldi tagállami tagja lehetőséget kap ana,
hogy aktívan részt vegyen az eljárásban, meghatározott eljárási cselekményeket is fo­
ganatosíthat. Ezt mindvégig csak a csoport tagállami vezetőjének az utasítására vé­
gezheti. Ha az a nyomozás szempontj ából kedvezőbb, lehetőség van arra, hogy a cso­
port külsö tagállami tagja anyanyelvén végezzen tanúkihallgatást A csoport tagja
lőfegyverét is magánál tarthatja, használatára azonban kizárólag jogos védelmi hely­
zetben, illetve végszükségben jogosult.
BÍRÓJ ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS
A büntetöeljárás megindítását követöen az ügyész és a nyomozó hatóság - a tagál­
lami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói en­
gedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.
Ennek keretében van lehetöség többek között házkutatásokra, telefonlehallgatásokra
stb. Ezért fontos garanciális szabály egy külföldi megkeresés esetén, hogy mindkét
állam j oga szerint szükséges (bírói) engedélyek rendelkezésre állj anak a cselekmény
foganatosításakor.
A megkeresésben kért adatok megszerzése után az elj áró tagállami hatóság to­
vábbíthatj a az információkat a megkereső állam hatóságának.
 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁl
c) Végrehajtási jogsegélyek
Az EUBü. végrehajtási jogsegélyek címszó alatt
a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadság­
elvonással j áró intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély;
a feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előüt magatartási szabályok
és egyéb alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély;
a pénzbüntetés végrehajtására irányuló j ogsegély és
a vagyonelkobzás végrehajtására irányuló j ogsegély;
és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély szabályait tar­
talmazza.
Ezen szabályok alapján lehetőség van a j ogerős szabadságvesztés-büntetést ki­
szabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó tagállami ítéletek vég­
rehajtásának átvételére, illetve átadására. A szabályok nyomán az Európai Unió va­
lamely tagállamában elítélt személyek visszaszállíthatók az állampolgárságuk vagy
a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamba, illetve abba a tagállamba, amelyhez
szoros kötelékek fűzik őket, annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a társadalmi
rehabilitációjuk és a társadalomba való beilleszkedésük.
Ezen túlmenően végrehajtási jogsegély keretében lehetőség van a felfűggesztett
szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes szabadságra bocsátásról és
egyéb alternatív szankciókról rendelkező határozatok kölcsönös elismerésére és vég­
rehajtására. Ennek célja az, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalomba
tötiénö visszailleszkedést azáltal, hogy az elkövetés helye szerinti tagállam által ki­
szabott, a felfűggesztett szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes sza­
badságra bocsátásról rendelkező határozat kapcsán előht magatartási szabályokat és
egyéb alternatív szankciókat az elítélten a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tag­
államban hajtják végre. Így az elítélt számára lehetövé válik családi, nyelvi, kultu­
rális és egyéb kapcsolatainak megőrzése.
Az EUBü. rendelkezik még pénzbüntetések, illetőleg vagyonelkobzások végre­
hajtása érdekében jogsegély előterjesztéséről is. Ezek lényege, hogy egy másik tag­
államban kiszabott szankciót a megkeresett országban hajtsanak végre.
V. A nemzetközi együttműködés
és a nemzetközi bűncselekmények
---
A nemzetközi bűncselekmények vonatkozásában az együttműködés . alapj át aut
dedere aut judic:are, azaz a kiadás vagy elbírálás elve képezi. Az elv megköveteli az
államoktól, hogy nemzetközi bűncselekmények elkövetése esetén vagy adj ák ki
a gyanúsítottat a bűntetőhatalmat érvényesíteni kívánó államnak, nemzetközi szer­
vezetnek vagy maguk bírálják azt el. A nemzetközi bűncselekmények közé tartozik :
agresszió;
népirtás;
emberiesség elleni bűncselekmények;
háborús bűncselekmények;
az ENSZ és hozzárendelt személyzet elleni bűncselekmények;
nukleáris anyagok lopása;
zsoldosság;
apartheid;
tiltott fegyverek jogtalan használata, tartása;
rabszolgaság és kapcsolódó cselekmények;
kinzás és más embertelen vagy megalázó bánásmód, büntetés;
- jogellenes kísérletek az emberen.
Ezek a bűncselekmények nem tévesztendök össze az ún. transznacionális bűn­
cselekményekkel, melyek elsősorban regionális szinten megjelenő eikövetési módjuk
miatt kerülnek a nemzetközi bűnügyi együttműködés hatókörébe (például nemzet­
közi emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem stb.). A nemzetközi bűncselek­
mények az alapvető nemzetközi közösség érdekeinek megsértése szempontj ából olyan
súlyúak, hogy elkövetésüket a nemzetek közössége bűncselekménynek ismeri el.
A nemzetközi bűncselekmények kialakulásának elsődleges oka a háborúk során
kialakult íratlan hadvisdési szabályok betartásának és betartatásának közös érdeke
volt. Az első lényeges nemzetközi dokumentum az 1 859-es solferinói ütközet
nyomán született meg. Az első Genfi Konvenció ( 1 864) a sebesültekkel való bá­
násmód közös szabályainak kialakításával számított formabontó megállapodásnak.
Ezt követték az 1 899-ben és 1 907 -ben Hágában megtartott békekonferenciák,
melynek eredményeként megszülettek az ún. hágai szabályok, egyezmények, me­
lyek alapvetöen a háborúk során alkalmazható eszközöket határozták meg, illetve
azt is meghatározták, hogy mely eszközök nem alkalmazhatók. Az 1 929-es Genfi
 Az IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMÜKÖDÉS FORMÁl
c) Végrehajtási jogsegélyek
Az EUBü. végrehajtási jogsegélyek címszó alatt
a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés-büntetést kiszabó vagy szabadság­
elvonással j áró intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély;
a feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok
és egyéb alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély;
a pénzbüntetés végrehajtására irányuló j ogsegély és
a vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély;
és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély szabályait tar­
talmazza.
Ezen szabályok alapján lehetőség van a jogerős szabadságvesztés-büntetést ki­
szabó vagy szabadságelvonással j áró intézkedést alkalmazó tagállami ítéletek vég­
rehajtásának átvételére, illetve átadására. A szabályok nyomán az Európai Unió va­
lamely tagállamában elítélt személyek visszaszállíthatók az állampolgárságuk vagy
a szokásos tmtózkodási helyük szetinti tagállamba, illetve abba a tagállamba, amelyhez
szaros kötelékek fűzik őket, annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a társadalmi
rehabilitációjuk és a társadalomba való beilleszkedésük.
Ezen túlmenően végrehajtási jogsegély keretében lehetőség van a felfüggesztett
szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes szabadságra bocsátásról és
egyéb alternatív szankciókról rendelkező határozatok kölcsönös elismerésére és vég­
rehajtására. Ennek célj a az, hogy megkönnyítse az elítéltek számára a társadalomba
történő visszailleszkedést azáltal, hogy az elkövetés helye szerinti tagállam által ki­
szabott, a felfüggesztett szabadságvesztésről, a próbára bocsátásról, a feltételes sza­
badságra bocsátásról rendelkező határozat kapcsán előírt magatartási szabályokat és
egyéb alternatív szankciókat az elítélten a lakóhelye, tartózkodási helye szerinti tag­
államban hajtják végre. Így az elítélt számára lehetövé válik családi, nyelvi, kultu­
rális és egyéb kapcsolatainak megőrzése.
Az EUBü. rendelkezik még pénzbüntetések, illetőleg vagyonelkobzások végre­
hajtása érdekében jogsegély előterjesztéséről is. Ezek lényege, hogy egy másik tag­
államban kiszabott szankciót a megkeresett országban hajtsanak végre.
V. A nemzetközi együttműködés
és a nemzetközi bűncselekmények
------
A nemzetközi büncselekmények vonatkozásában az együttmüködés alapj át aut
.
dedere autjudicare, azaz a kiadás vagy elbírálás elve képezi. Az elv megköveteli az
államoktól, hogy nemzetközi büncselekmények elkövetése esetén vagy adj ák ki
a gyanúsítottat a büntetőhatalmat érvényesíteni kívánó államnak, nemzetközi szer­
vezetnek vagy maguk bírálják azt el. A nemzetközi bűncselekmények közé tartozik:
agresszió;
népÍltás;
emberiesség elleni bűncselekmények;
háborús büncselekmények;
az ENSZ és hozzárendelt személyzet elleni bűncselekmények;
nukleáris anyagok lopása;
zsoldosság;
aparthe id;
tiltott fegyverek jogtalan használata, tartása;
rabszolgaság és kapcsolódó cselekmények;
kínzás és más embertelen vagy megalázó bánásmód, büntetés;
jogellenes kísérletek az emberen.
Ezek a büncselekmények nem tévesztendők össze az ún. transznacionális bűn­
cselekményekkel, melyek elsősorban regionális szinten megjelenő eikövetési módjuk
miatt kerülnek a nemzetközi bünügyi együttműködés hatókörébe (például nemzet­
közi emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem stb . ) . A nemzetközi büncselek­
mények az alapvető nemzetközi közösség érdekeinek megsértése szempontj ából olyan
súlyúak, hogy elkövetésüket a nemzetek közössé ge bűncselekménynek ismeri el.
A nemzetközi büncselekmények kialakulásának elsődleges oka a háborúk során
kialakult íratlan hadvisetési szabályok betartásának és betartatásának közös érdeke
volt. Az első lényeges nemzetközi dokumentum az 1 85 9-es solferinói ütközet
nyomán született meg. Az első Genfi Konvenció ( 1 864) a sebesültekkel való bá­
násmód közös szabályainak kialakításával számított fonnabontó megállapodásnak.
Ezt követték az 1 899-ben és 1 907 -ben Hágában megtartott békekonferenciák,
melynek eredményeként megszülettek az ún. hágai szabályok, egyezmények, me­
lyek alapvetően a háborúk során alkalmazható eszközöket határozták meg, illetve
azt is meghatározták, hogy mely eszközök nem alkalmazhatók. Az 1 929-es Genfi
 A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS A NEMZETKÖZI BŰNCSELEKMÉNYEK

Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozta. ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT

Á ltalánosságban elmondható, hogy a hágai jog a nemzetközi fegyveres összeüt­
közések szabályainak összességeként aposztrofálható, míg a genfi j og a védett sze­
mélyekre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az államok által megalkotott közös szabályok óhatatlanul felvetették az igényt ELTE Jogi Kari Jegyzetek
egy olyan szervezet kialakítására, mely képes a szabályok megsértőivel szemben ISSN 2060 5986
szankciókat alkalmazni. Egy ilyen intézmény megalkotására elsőként a második vi­
l. DEzső Márta - PozsAR-SZENTMIKLÓSY Zoltán ( szerk.): A lkotmányjogi alapok.
lágháborút követő felelösségre vonás iránti igények teremtették meg az alapot, és
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 1 30 o., ISBN 978 963 284 044 4
hívták életre a nemzetközi büntetőbíráskodást.
2. KovAcs Árpád: Közpénziigyek.
A nemzetközi bűncselekmények vonatkozásában fontos szerepet j átszott a nürn­
bergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása, melynek szerződésében rögzí­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 379 o., ISBN 978 963 3 1 2 004 0
tették a béke elleni bűncselekmény, a háborús bűncselekmény és az emberiesség el­ 3. PRINCZING ER Péter: Sportjog !.
leni bűncselekmény megállapításának feltételeit. Ezen a második világháború során Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0 . 264 o., ISBN 978 963 3 1 2 009 5
elkövetett súlyos bűncselelunények elkövetése miatt ítélték el azok felelőseit, meg­ 4. MARGITAN Éva ( szerk.): BüntetéYog.
teremtve ezzel az egyéni nemzetközi büntetőjogi felelősség alapjait, és egyúttal lét­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 461 o., ISBN 978 963 3 1 2 0 1 0 l
rehoztak egy nemzetközi szervezetet, amelyet döntési jogosultsággal ruháztak fel. Szövetkezetijog.
5. RÉTI Mária:
Ennek a fejlődésnek a következő állomásaként a volt Jugoszlávia területén el­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l O. 4 1 O o., ISBN 978 963 3 1 2 020 0
követett nemzetközi büncselekmények miatt életre hívott nemzetközi törvényszék
6. ( szerk.) : Sportjog Il.
PRINCZING ER Péter
említendő meg.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 1 . 405 o., ISBN 978 963 3 1 2 033 0
Az ENSZ a volt Jugoszlávia területén a humanitárius jog súlyos megsértéséé1i
felelős személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása célj ából létrehozott egy ad hoc 7. SZEIBERTOrsolya: Családijog
Nemzetközi Büntető Törvényszéket A törvényszék jelentős fejlődést eredményezett Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 2 . 255 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 1 9 l
a nemzetközi büntetőjogi ítélkezés gyakorlatában. 8. András (szerlc.) : Összehasonlítá jogtörté11et.
FöLDI

Hasonló, ad hoc törvényszéket hozott létre az ENSZ a Ruanda területén elköve­
tett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős
személyek felelösségre vonása érdekében is.
A nemzetközi bűncselekmények elleni közös fellépés iránti igény nyomán ki­
bontakozó fejlődés kitelj esedése a Nemzetközi B üntetőbíróság statútumának ( nem­
zetközi szerződése) 1 998-as, az ENSZ Diplomáciai Konferenciáj a által történő el­
fogadása volt.
Az NBB statútuma kimondja, hogy minden állam kötelessége a nemzetközi bűn­
cselekmények elkövetöinek büntetőjogi felelösségre vonása. A nemzetközi büntetö­
bíróság eljárására akkor kerül sor, ha az egyébként az adott cselekmény tekintetében
joghatósággal rendelkező állam nem hajlandó vagy nem tud eljárni az adott nem­
zetközi bűncselelunénnyel kapcsolatban, illetőleg ha olyan állam követ el nemzetközi
bűncselekményt, amely nem részese a statútumnak.
Az NBB joghatósága alá tartozik a népirtás, az emberiesség elleni bűncselek­
mények és a háborús bűncselekmények és az agresszió elbírálása.
Budapest, EÍTE EÖtvös Kiadó, 20 1 2 . 643 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 3 0 6
9. KÉPES György (szerk.): Magyar alkotmány- és közigazga tás-történ et a polgári
korban. A hatalomm egosztás államszervezete, 1848-194 9.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 233 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 56 6
10. FERENCZ Jácint - GöNDÖR Éva - GYU LAV.·i.RI Tamás - KARTVAS Gábor:
Mzmkajogi alapismeretek
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3 . 2 1 3 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 59 7
l l . GYULAY ÁR! Tamás - Hős Nikolett - K·i.RTYÁS Gábor (szerk.) : Mzmkajogi feladatok
és jogesetek.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 3 . 1 85 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 74 0
1 2 . HOFFMAN István: Bevezetés a teriiletfejlesztésijogbcz.
Második, hatályosított és átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 1 37 o., ISBN 978 963 3 1 2 228 0
E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/hoffman-istvan­
bevezetes-a-teruletfejlesztesi-jogba- 2-atdolgozott-kiadas/
 Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozta. ELTE JOGI KARI KÖNYVSOROZAT
Á ltalánosságban elmondható, hogy a hágai jog a nemzetközi fegyveres összeüt­
közések szabályainak összességeként aposztrofálható, míg a genfi jog a védett sze­
mélyekre vonatkozó szabályokat tmialmazza.
Az államok által megalkotott közös szabályok óhatatlanul felvetették az igényt ELTE Jogi Kari Jegyzetek
egy olyan szervezet kialakítására, mely képes a szabályok megsértőivel szemben ISSN 2060 5986
szankciókat alkalmazni. Egy ilyen intézmény megalkotására elsőként a második vi­
l. DEZSÖMátia - PozsÁR-SZENTMIKLÓSY Zoltán (szerk.): A lkotmányjogi alapok.
lágháborút követő felelösségre vonás iránti igények teremtették meg az alapot, és
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 1 3 0 o., ISBN 978 963 284 044 4
hívták életre a nemzetközi büntetöbíráskodást.
2. KovAcs Árpád: Közpénzz'ig vek.
A nemzetközi bűncselekmények vonatkozásában fontos szerepet j átszott a nürn­
bergi Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása, melynek szerzödésében rögzí­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 379 o., ISBN 978 963 3 1 2 004 0
tették a béke elleni bűncselekmény, a háborús bűncselekmény és az emberiesség el­ 3. PRINCZINGER Péter: Sportjog l.
leni bűncselekmény megállapításának feltételeit. Ezen a második világháború során Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 264 o., ISBN 978 963 3 1 2 009 5
elkövetett súlyos bűncselekmények elkövetése miatt ítélték el azok felelöseit, meg­ 4. MARGIT ÁN Éva (szerk. ) : B iin te tójog.
teremtve ezzel az egyéni nemzetközi bűntetőjogi felelősség alapjait, és egyúttal lét­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l 0. 46 1 o., ISBN 978 %3 3 1 2 O l O l
rehoztak egy nemzetközi szervezetet, amelyet döntési jogosultsággal ruháztak fel.
5. RÉTIMária: Szövetkezeti jog.
Ennek a fej lödésnek a következő állomásaként a volt Jugoszlávia tetületén el­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 4 1 0 o., ISBN 978 963 3 1 2 020 0
követett nemzetközi bűncselekmények miatt életre hívott nemzetközi törvényszék
6. PRINCZINGE R Péter ( szerk.): Sportjog fl.
említendő meg.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 201 1 . 405 o., ISBN 978 963 3 1 2 033 0
Az ENSZ a volt Jugoszlávia tetületén a humanitárius jog súlyos megsértéséért
felelős személyek elleni büntetőeljárás lefolytatása céljából létrehozott egy ad hoc 7. SZEIBERTOrsolya: Családijog
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 2 . 255 o., ISBN 978 963 3 12 1 1 9 l
Nemzetközi Bűntető Törvényszéket A törvényszék jelentős fejlődést eredményezett
a nemzetközi bűntetöjogi ítélkezés gyakorlatában. 8. FöLDI András (szerk. ) : Összehasonlitó jogtörténet.
Hasonló, ad hoc törvényszéket hozott létre az ENSZ a Ruanda terűletén elköve­ Budapest, ELTE EÖtvös Kiadó, 20 1 2 . 643 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 30 6
tett népirtáséti és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértésééti felelős 9. KÉPES György (szerk.): Magyar alkotmá11y- és kózigazgatús-tórté11et a polgári
személyek felelősségre vonása érdekében is. korbmz. A hatalommegosztás úllamszervczete, l 848-1 949.
A nemzetközi bűncselekmények elleni közös fellépés iránti igény nyomán ki­ Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 233 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 56 6
bontakozó fejlődés kiteljesedése a Nemzetközi Bűntetőbíróság statúrnmának (nem­ 1 0. FERENCZJácint - GöNDÖR Éva - GYULAVARI Tamás - KÁRTVAS Gábor:
zetközi szerződése) 1 998-as, az ENSZ Diplomáciai Konferenciáj a által történő el­ Munkajogi alap isn wr e tek
.

fogadása volt. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 2 1 3 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 59 7
Az NBB statútuma kimondja, hogy minden állam kötelessége a nemzetközi bűn­
ll. GVULAV,\Rr Tamás - Hős Nikolett - KARTvAs Gábor (szerk.): Munkajogi fe!adatok
cselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelösségre vonása. A nemzetközi büntető­
és jogesetek.
bíróság eljárására akkor ketül sor, ha az egyébként az adott cselekmény tekintetében
Budapest ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 1 85 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 74 0
joghatósággal rendelkező állam nem haj landó vagy nem tud eljárni az adott nem­
12. HOFFMAN István: Bevezetés a teriiletfi4lesztési jogba.
zetközi bűncselekménnyel kapcsolatban, illetőleg ha olyan állam követ el nemzetközi
Második, hatályosított és átdolgozott kiadás,
bűncselekményt, amely nem részese a statútumnak.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 1 37 o., ISBN 978 963 3 1 2 228 0
Az NBB joghatósága alá tartozik a népirtás, az emberiesség e lleni bűncselek­ E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/hoffman-istvan­
mények és a háborús bűncselekmények és az agresszió elbírálása. bevezetes-a-teruletfejlesztesi-jogba-2-atdolgozott-kiadas/
216 1 ELTE JoGI KARl KöNWSOROZAT
ELTE Jogi Kari Könyvsorozat 21 7

7. GYULAVARI Tamás (szerk.): Afzmkajog.

13. FLECKZoltán (szed:.) : Jogszociológiai előadások.
Budapest, El.TE Eötvös Kiadó, 20 14. 1 96 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 96 2
14. HACK Péter ( szerk.): Büntetóeljárási jog.
. 8.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 262 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 98 6
1 5. BöLCSÁgnes: Italiana giuridico.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 14. 206 o., ISBN 978 963 3 1 2 208 2
16. KIRALY Miklós ( szerk.): UNIDROIT - Nemzetközi Kereskedelmi Szerzödések
Alapelvei 2010
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 1 2 1 o., ISBN 978 963 3 1 2 2 1 3 6
E-book: http ://www.eltereader.hu/kiadvanyok/unidroit/
1 7. KEDVES Imre: A különleges titkosszo/gálati eszközök alkabnazásának története.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 14. 1 07 o., ISBN 978 963 3 1 2 2 1 0 5
E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyoklkedves-imre-a-kulonleges-titkos
szolgalati -eszkozok-alkalmazasanak-tortenete/
1 8. K,\"RTYAS Gábor( szerl(.): Bevezetés a közszolgálati rmmka;ogba
Budapest, ELTE Eöt�ös Kiadó, 20 1 5 . 1 77 o., ISBN 978 963 3 1 2 222 8
19. Mihály (szerk. ) : Büntetöiog. Altalános rész
FILC)
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5. 2 1 9 o., ISBN 978 963 3 1 2 235 8
E LTE Jogi Kari Tan könyvek
ISSN 2060 6494
l. BoROS Zsuzsanna - SZABÓ Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon (J 867-1944).
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 402 o., ISBN 978 963 284 043 7
2. VARGA István (szerk.): A polgári nemperes eljárásokjoga.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 1 093 o., ISBN 978 963 284 1 52 8
3. KARDOS Gábor - LATTMANN Tamás (szerk. ) : Nernzetközijog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 494 o., ISBN 978 963 3 1 2 022 4
4. MENYHARD Attila: Dologijog
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 448 o., ISBN 978 963 3 1 2 030 9
5. KIRALY Miklós (szerk.): Az Európai Unió gazdaságijoga l. A belső piac és
a közös kereskedelC!npolitika.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 290 o., ISBN 978 963 3 1 2 032 3
6. Sz!LAGYI Péter: Jogi alaptan.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 387 o., ISBN 978 963 3 1 2 072 9
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 5 9 1 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 5 5 9
MADL Ferenc - VÉL.Í"S Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági
kapcsolatokjoga.
Nyolcadik, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4 . 557 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 3 1 3
9. BERKE Bama - PAPP Mónika: Az Európai Unió gazdaságijoga ll. Az $urópai
Unió versenyjoga.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 285 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 65 8
Hl. FAZEKAS Marianna (szerl\..) : Közigazgatásijog Altalános rész III.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 344 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 77 l
ll. Marianna ( szerk.): Közigazgatásijog Altalános rész l.
Fl... ZEKAS
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 362 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 92 4
1 2. FöLDJ András (szerl(.) : Összehasonlító jogtörténet.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 677 o., ISBN 978 963 3 1 2 206 8
ELTE Jogi Kari Tudomány
ISSN 2060 936 1
l. MEZEY Barna - NAGY Janka Teodóra (szerk . ) : Jogi népra;z - jogi kultúrtiirténet.
Tanulmányok ajogtwlományok, a n.épra;ztudonzán);ok és a történettudományok körébő!.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 488 o., ISBN 978 963 284 065 9
2. G;\RDOS Péter: Az engedményezés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 462 o., ISBN 978 963 284 087 l
3. HOFFTvlANIstván: Önkormányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása.
Az elmélet és a gyakorlat tiikrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 395 o., ISBN 978 963 284 088 8
4. FILÓ Mihály: Az eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 353 o., ISBN 978 963 284 1 04 5
5 . Gábor HAI'v1 ZA: Entstehung und Entwicklung der modemen Privatrechtsordrwngen
und dic rönzischreclztliche Tradition.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 826 o., ISBN 978 963 284 095 6
6. FLECK Zoltán (szerk. ) : Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 237 o., ISBN 978 963 284 1 27 4
l ELTE JOGI KARl KóNYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Könyvsorozat 21 7

7. GYULAVÁRI Tamás (szed;:.) : Munkajog

13. FLECKZoltán ( szerk. ): .Jogszociológiai elóadások.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 1 96 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 96 2
1 4. HACK Péter ( szerk. ): Büntetőeljárási jog
. 8.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 262 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 98 6
15. BöLCS Ágnes: Italiana giuridico.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 206 o., ISBN 978 963 3 1 2 208 2
1 6 . KIRAL'{ Miklós (szerk. ) : UNIDROIT - Nonzetközi Kereskedelmi Szerzödések
Alapelvei 20 l O
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 1 2 1 o., ISBN 978 963 3 1 2 2 1 3 6
E-book: http://www.eltereader.hu/kiadvanyolJunidroit/
17. KEDVES Imre: A különleges titkosszo/gálati eszközök alkalmazásának története.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 1 07 o., ISBN 978 963 3 1 2 2 1 0 5
E-book: http ://www.eltereader.hu/kiadvanyok/kedves-imre-a-kulonleges-titkos
szoIgalati-eszkozok-alkalmazasanak-tortenete/
18. KÁRTYAS Gábor ( szerk.): Bevezetés a közszolgálati munkajogba
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 1 77 o., ISBN 978 963 3 1 2 222 8
19. FILÓMihály (szerk. ) : Bün.tetiijog Altalános rész
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 2 1 9 o., ISBN 978 963 3 1 2 235 8
E LTE Jogi Kari Tan könyvek
ISSN 2060 6 494
l. BoROS Zsuzsanna - SZABO Dániel:Parlamentariznzus Afar;yarországon (1867-1944).
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2008. 402 o., ISBN 978 963 284 043 7
2. VARGA István ( szerk.): A polgári nemperes e(iárásokjoga.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 1 093 o., ISBN 978 963 284 1 52 8
3. KARDOS Gábor - LATTMANN Tamás ( szerk.) : Nernzetközi jog.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l O. 494 o., ISBN 978 963 3 1 2 0 22 4
4. MENYHARD Attila: Dologi jog
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0 . 448 o., ISBN 978 963 3 1 2 030 9
5. KlRALY Miklós ( szerk.) : Az Európai Unió gazdaságijoga I. A helsií piac és
a közös keveskedelempolitika.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 290 o., ISBN 978 963 3 1 2 032 3
6. SZlLÁGYIPéter: Jogi alaptan.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 387 o., ISBN 978 963 3 1 2 072 9
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 5 9 1 o., ISBN 978 963 3 12 1 55 9
M.ADL Ferenc - VÉK/�.s Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági
kapcsolatokjoga.
Nyolcadik, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 14. 557 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 3 1 3
9. B ER KEB ama - PAPP Mónika: A z Európai Unió gazdaságijoga II. Az purópai
Unió versen.J�joga.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 285 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 65 8
l O. FAZEKAS Marianna (szerk.): Közigazgatásijog Altalános rész III.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 3 . 344 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 77 l
ll. Marianna (szerk.): Közigazgatásijog Altalános rész I.
F;'I.ZEKAS
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 362 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 92 4
12. FöLDr András ( szerk.): Összehasonlító jogtörténet.
Második, átdolgozott kiadás,
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014. 677 o., ISBN 978 963 3 1 2 206 8
ELTE J ogi Kari Tudomány
ISSN 2060 936 1
l. MEZEY Barna - NAGY Janka Teodóra (szerk.): Jogi néprajz - jogi kultzírtörténet.
Ihnulmányok ajogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréhál.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 488 o., ISBN 978 963 284 065 9
2. GARDOS Péter: Az engedményezés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 462 o., ISBN 978 963 284 087 l
3. HOFF!v!AN István: Önkormányzati közszolgáltatások szen;ezése é s igazgatása.
.1:lz elmélet és a gyakorlat tiikrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 395 o., ISBN 978 963 284 088 8
4. FILÖMihály: Az eutanázia a büntetiíjogi gondolkodásban.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 3 5 3 o., ISBN 978 963 284 l 04 5
5. Gábor HAlv!ZA: Entstehung und EntH·icldung der modernen Privatreclztsordnungen
und die römischreclztliche Tradition.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009. 826 o., ISBN 978 963 284 095 6
6. FLECK Zoltán ( szerk.) : Igazságszolgáltatás a tudomány tz'ikrében.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 0 . 237 o., ISBN 978 963 284 1 2 7 4
2i 8 l ELTE JOGI KARl KÖNYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Könyvsorozat l 2i 9

7. RozsNY/1.! Krisztina: Kózigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ág)llwn. 2 1 . K\NYAI Ferenc - NAGYPAL Szabolcs (szerk . ) : Közvetítés és vitarendezés
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l O. 28 1 o., ISBN 978 963 284 1 29 8 ajogi és a vallási kultúrákban.
8. NYIKOS Györgyi : A PPPfinanszírozási technika és az E Ufejlesztési tánwgatásai Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 255 o . , ISBN 978 963 3 1 2 202 O
a közcélú beruházások megvalósításában 22 . GoszTONYJ Gergel y : Alternativ (?) média. A közösségi média jogi
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l O. 270 o . , ISBN 978 963 3 1 2 007 l szabályozásának vetiifetei.
9. SzABÓ Máté - PÉTERFALVI Attila (szerk . ) : Európai ombudsman-intézmények. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 262 o . , ISBN 978 963 3 1 2 1 94 8
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0 . 2 9 1 o . , ISBN 978 963 3 1 2 008 8 2 3 . S rKLÖSl Iván: A nemlétező, érvénytelen és lwtá�)lü7.lan jogiigyletek elméleti és
l O. FUGLINSZKY Ádám: A polgárijogifeleWsség útjai vegyes jogmzdszerben. dogmatikai kérdései a római jogban és a nzodern jogokban
Québec, Kanada. Budapest ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 452 o . , ISBN 978 963 3 1 2 200 6
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0 . 5 1 8 o . , ISBN 978 963 3 1 2 024 8 24. SzEIBERT Orsolya: A házasság Európában a jogegységesíló törekvések tiikrében.
ll. SOf\·1 0DY Bernadette : Az ombudsman típusú jogvédelem. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 260 o . , ISBN 978 963 3 1 2 20 1 3
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 1 5 8 o . , ISBN 978 963 3 1 2 03 1 6 2 5 . N.A.VRATIL Szonj a : A jogászi hivatásrendele története 111agyarországon.
1 2 . NAGY Marianna: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatásijogifelelt'ísség Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 14. 1 80 o . , ISBN 978 963 3 1 2 209 9
dogmatikcyához. 26. TÖKEY Balázs: Az egészségbiztosítási szerzódés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l O. 2 1 4 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 29 3 Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 345 o . , ISBN 978 963 3 1 2 22 1 1
13. MiklósKIRALY: Unity and Diversity: The Cultural Effects o(tlze Law o(tlze 27. KoóSNÉ MoHACSI Barbara: A szabadságelvonás határai.
European Unio11. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 3 1 7 o . , ISBN 978 963 3 1 2 220 4
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 304 o . , ISBN 978 963 3 1 2 045 3
2 8 . FEKETE Balázs - FLECK Zoltán Tanulmányok a kortárs jogelm.életról.
(szerl c ) :
1 4. MEZEY Barna (szerk . ) : A szimbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: eljúrások, Budapest ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 343 o . , ISBN 978 963 3 1 2 223 5
szokások, jórmák és tárgyak.
29. A nem állami szerepliík elleni önvédelem a nemzetközijogban.
K A JTÁ R Gábor:
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 595 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 54 5
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 5 6 1 o., ISBN 978 963 3 1 2 226 6
15. ERDEI Árpád: Tanok és tévtanok a büntetó e(iárásjog tudományában
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 359 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 6 1 3

1 6 . SZÉKELY László: A szenzélyiségi jogok hazai elrnélete.

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 ll. 1 9 1 o . , ISBN 978 963 3 1 2 079 8

1 7. Balázs József GELLÉR:Legalit)i on Trial. A Theoretical A nal) lsis of the Legali ty of"
Substantíve Crinúna! Norn·zs.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 303 o., ISBN 978 963 3 1 2 0 85 9

1 8 . KISFALUDI András (szerk. ):

Versenyjogijogsértések - magánjogi követkeunények.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 2 . 235 o . , ISBN 978 963 3 1 2 1 42 9

1 9 . GELLÉR B alázs József: Legalitás a vádpadon

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 3 1 7 o . , ISBN 978 963 3 1 2 1 54 2

20. Tamás SZABADOS : The Transf"er 4 the Conzpany Seat within tize European Union.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 253 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 44 3
21 8 l ELTE JOGI KARl KÖNYVSOROZAT
ELTE Jogi Kari Könyvsorozat l 219

7 . ROZSNIA! Krisztina: Közigazgatási birásleadás Prokrusztész-á.g)iban. 21. BANYAI Ferenc - NAGYPAL Szabolcs (szerk . ) : Közvetítés és vitarendezés
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 2 8 1 o . , ISBN 978 963 284 1 29 8 a jogi és a vallási kultúrákban.
8. NY IKOS Györgyi : A PPP finanszírozási technika és az EU}�jlesztési tárnogatásai Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 255 o., ISBN 978 963 3 1 2 202 O
a közcélú beruházások megvulósitásában. 22. GoszTONYl Gergel y : Alternatív (?) média. A közösségi médiajogi
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 0 . 270 o . , ISBN 978 963 3 1 2 007 l szabályozásának vetiiletei.
9. SzABÓ Máté - PÉTERFALVI Attila Európai ombudsman-intézmények.
(szerk . ) : Budapes t, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 262 o . , ISBN 978 963 3 1
2 1 94 8
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 29 1 o . , ISBN 978 963 3 1 2 008 8 23. S rKLÖSI Iván: A nem létez/), érvénytelen és lzatálytalan jogiigyletek elméleti
és
l O. FUGLINSZKY Ádám: A polgári jogi felelósség útjai vegyes jogren.dszerben. dogmatikai kérdései a római jogban és a modernjogokban .
Québec, Kanada. Budapes t, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 452 o., I S BN 978 963 3 1
2 200 6
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0. 5 1 8 o . , ISBN 978 963 3 1 2 024 8 24. SZEIBERT Orsolya: A házasság Európában a jogegységesitl! törekvések tzikrében.
l l . Sol\.10DY Bernadette: Az ombudsrnan tipusú jogvédelem. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 4. 260 o . , ISBN 978 963 3 1 2 2 0 1 3
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 0 . 1 58 o . , ISBN 978 963 3 1 2 03 1 6 25. NAVRATIL Szonj a : A jogászi hivatásrenelek története Magyarországon.
12. NAGY Marianna: Jnterdiszcipli11áris mazaileole a kiizigazgatásijogijeleWsség Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 4 . 1 80 o . , ISBN 978 963 3 1 2 209 9
dog11Wtikájához. 26. T Ö KEY Balázs: Az egészségbiztosítási szerzódés.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 0 . 2 1 4 o . , ISBN 978 963 3 1 2 029 3 Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5. 345 o . , ISBN 978 963 3 1 2 22 1 l
13. Miklós KrR/\LY:Unity and Diversity: The Cultural Etrects ol the Law of t!ze 27. KoóSNÉ MOHi\CSI Barbara: A szabadságelvonás határai.
European U11ion. Budapes t, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 3 1 7 o . , ISBN 978 963 3 1 2 220 4
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 304 o . , ISBN 978 963 3 1 2 045 3
28. FEKETE Balázs - FLECK Zoltán (szcrk . ) : Tanulmá nvo/c a kortárs jogelméletról.
14. A szirnbólumok üzenete. A jogi kultúra jelképei: e(iúrások,
MEZEY B arna (szerk . ) : Budapest , ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 343 o . , ISBN 978 963 3 1 2 223 5
szokások, fórmák és tárgyak.
29. KAJTÁR Gábor: A nern állami szereplök elleni önvédelem a nemzetközijogban
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 595 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 54 5
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 5 . 5 6 1 o . , ISBN 978 963 3 1 2 226 6
15. ERDEI Árpád: Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudmnányábmz.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 1 . 3 5 9 o., ISBN 978 963 3 1 2 06 1 3

16. SZÉKELY László : A szeméZviségi jogok hazai elm.élete.

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 1 9 1 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 79 8
l 7. Balázs J ó zs ef G EL LÉ R :
Legality 011 Trial. A Theoretical Analysis oftlze Legality of
Substan tíve Crinzinal Nonns.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 l l . 303 o . , ISBN 978 963 3 1 2 0 85 9

1 8. Versenyjogi jogsértések - magár!jogi következmények.

KISFALUDI András ( szerk. ) :
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2 0 1 2 . 235 o . , ISBN 978 963 3 1 2 1 42 9

1 9 . GELL ÉR B alázs József: Legalitás a vádpado n.

Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 3 1 7 o., ISBN 978 963 3 1 2 1 54 2
20. Tamás SzABADOS: The Transfer of the Company Seat vvitlzin the European Union.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 20 1 3 . 253 o., ISBN 978 963 3 12 1 44 3