Professional Documents
Culture Documents
A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága
A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága
Ezzel szemben az
egykori, jelenleg már nem beszélt nyelveket a holt nyelvek közé soroljuk. Ezeken kívül
megkülönböztetünk természetes és mesterséges nyelveket. A mesterséges nyelvek nem természetes
úton, hanem valamilyen terv alapján jöttek létre. A természetes nyelvek keletkezésére két elmélet
létezik, a monogenezis, melyről a Bibliában is olvashatunk, miszerint minden nyelv egy alapnyelvől
alakult ki, illetve a poligenezis, ami több alapnyelv létezését feltételezi. A nyelvek közötti rokonsági
kapcsolatok alapján családokba sorolják őket, ilyen például az uráli nyelvcsalád is.
Az uráli nyelvcsalád tagja kishazánk anyanyelve, a magyar. Néha a finnugor nyelvcsaládhoz sorolják,
ez csupán annyiban különbözik, hogy nem tartalmazza a szamojéd nyelvet. A magyar legközelebbi
nyelvrokonai, melyet államnyelvként beszélnek, a finn és az észt. Ezen kívül rengeteg nem
államnyelvként, csak kisebb csoportokban beszélt rokona van, ilyen például az obiugor is. A
nyelvrokonság bizonyítékainak keresésében segédtudományként szolgálnak a bilógia, földrajz,
régészet, illetve a történelem felfedezései. Ilyen bizonyítékok az alapszókincs hasonlóságai, mint a
testrészek, melyek általában a legegyszerűbb, legrövidebb szavak, és az ez alapján található
hangmegfelelés. Emellett a nyelvek három típusa alapján is lehet rokonsági kapcsolatot feltételezni. E
három típus az agglutináló, mely toldalékokat használ a viszonyok kifejezésére, a flektáló, amire a
szótő megváltozása jellemző, illetve az izoláló, ami pedig külön viszonyszókat használ. A nyelvek
típusa folyamatosan változik, egyik típusból a másikba alakulnak a használat következtében.