Mikrológia 19

SzCávi Péter
Zsak{J Lász{ó
Afóászeres programozás:
Programozási tétek�
Módszeres programozás: Programozási tételek
, A kötet beve2'.ető fejei;etében -a µJógia 18 kötetében már taglalt- programozási alap

fogalmakat foglaljuk össze, és későbbi céljainknak megfelelően formafüáljuk.
Az I. fejei;etben kaptak helyet a legelemibb tételfajták, nevezetesen azok, amelyek

egy sorozathoz rendelnek egy értéket: a sorozatszámitás, az eldöntés, a kiválasztás, a ke
Szlávi Péter - Z5akó Lá5zl6
resés lineáris változata, a megszámolás s végül a maximumkiválasztás.
Ezt követően rátérünk azokra a "bonyolultabbak" tételekre, amelyeket az jellemez,

hogy mind a bemeneten, mind a kimeneten legalább egy sorozat si;erepel. Kiindulunk a
másolás legáltalánosabb tételéből, amelyre az Adatfeldolgozás című mikrológia kötet is
épül. A fejei;et további öt tétele: kiválogatás, szétválogatás, metszet, unió és egyesités.
M6d5zere5 programozá5:
A harmadik és a negyedik fejei;et egy-egy gyakori, "önálló" témát dolgoz föl; úgy
mint rendezés és keresés. A rendezés témakör csonka lenne, ha összehasonlító haté
konysági jellemzőket nem mellékelnénk. Itt megadjuk az egyes nevezetes (10) algorit
Programozá6i tételek
mus m.inimáli�� maximális lépésszámát (hasonlitások, illetve mozgatások száma), va-
,_:;,
!amint az adatok helyfoglalását Egyes rendezések algoritmusát más mikrológia köte-

tekben lehet m�gtalálni. (µlógia 4 - Quicksort, µlógia 27 - rendezés bináris fával.)
Az utolsó fejezetben jutunk el a csúcspontra: megvizsgáljuk, hogyan lehet tételeket

egymásra építeni. Központi szereplő -érthető okok miatt- a kiválogatás tétel lesz.
Tartalomjegyzék
µ16gla 19
Bevaetés _ _.„.„.„ - ...:.
.„„........ _._ „„ ..„...„„. �--· �� -....!
ELTE Informatikai Kar I. Elemi pJ"!)gl'lllllozisi tételek .,.-...... „-.„...„„..._._.„ ..... .... -.·----11
.„ •
1. So rozatlzámftJU ---··--·-----·-·---------·---·-· ll
6„ bővített kiadás 2. Eldlntés .„„„„„„.„.„„•• „„„„„....„-.... „... .„„.... -„ ... „„.„„.-„„.-„„ •• „„„ ... .15
3. J(iválasztjs ,.„„.„.„• •„„„„..... „•••• „.„„.„.„„„„.„„ •• „„.-......„.„.„„„• •„„ •• -„.„ ... „ 17

4. (Lineáris) keres& „.„„„„•• -.„„.„...... „„ ... „„.„„„„„„„„„.„„."'„„„••„„„„„„„.„„. 19
S. Meg:szimolú :
.„„„...„ ............ „.„„„.„.„..... „•• „•••••„„.„„„.....„„„„„„ .• -„„„„„.„„. 20
6. Muimumkiválasztás „.• „„.„........ „„ ....„„„„„„... „....-.„„„„„.„„...... „• •„.... .„„„. 22
IL Összetett prognunoúai t6telek ..... „„.•„„„.„.„„.„.....„„„„„.......„„„„„„„„...... „.,.„ 24

1. Múolú „·-···---··--------·---··-..--·--··„····-··-··„„.„ ...„ „ ...24
2. KivAiopds ·-·-·-·--·---·---··„...„.„.„...„.„„ •• „... ...

.. ........ „ ... „.„.... --25
3. Szétv'1ogads „.„„ ... „...„.„„ .... „......... „„„„.„-„„.„.„„.„... „- .. . ...... .27
4. Met17.et ·---·-„„„... -....„„.„ ...„.....„„„........... „.... „•• „„„•• „.„.........„„ 30

S. Egyesitá (uni6) ....„„ •• „.-„.„ ..... „.••„ ..... „.......„...„... ....„.„ .........„...„...... „„„ „
•.• 32
6. Osszefuttatis (rendezettek uai6ja) „„„„•• „.„.....„„.... „.„.„„.„„„„•• „„„•• „„„ ...... 33
m. Rendezések ... „.-.„„_...... „........ „„„....... „„ .....„„... „„...... . „........ -„... .....36
1. Egyszeri esem rendez& ....„...„„......„„„„ •• „.„„-„„.„.„.„.„„.- ......„„... 36
2. Minim� rendez& .... „„-•• -.„....... „„„„„„.„„.„... ..... .„„.„„ ....-37
3. Buborikoll rendez& „„.„„„„.„„„„.„.„ •.„.„„„„„„„ .. .. „.„.„... „.„„„ ..... „„„„„.„. „. 38

4. Javított buborékos rendez& „.• „.„„. „„„..... .„„. „.„.„„.„.„.„„„.„„ ... „„.„„.„ ..... „ 39
Ké5zült az NJSZTgondozáeálian
S. Beillesztéses rendf(lá „.......... „„.„„ •• „.„ ••• „...... „„„„„„„.„••.„„„„„....„„..... „„„.„ 39
200 példányl:ian ,
Fele1Ö5 klad6: dr. Kozma Lászl6 6. Javított beillesztéses rendez& „„„.....„„„„ •• „„.„.„„„„„ ......
.. .....„„„.„.„„.„... „„. 40
5orozatszerkes�: Szlávi Péter· Zsak6 Láez16 7. Szétoszt6 rendez& „„„.„....... „... „„„.„• •„.„„.„._ ... „, .... _, _,..... „„„„„„„.„„„„. 41
@ Szlávi Péter Zsak6 Lá6zl6, 2004.
8. Szim"1Va IZétoszt6 rendez& 42
•
.„„„.„ .........„„„„„
.. .•• „ .... „ ....„„„„.„
.. ....„.„„....„ ••
9. Szim1'16 rendez& .......„„„

.. ....„„....... „.......„„„.„.„ ..... „„„ ••„.„.„„„.„ ....... .m.„„. 43
10. Rendez& Shell m6dsierrel .......... „„„.„.„.-.„-.„-.„„........„.„ ....... „„„ ....„„ 44
IV. Keresések „....... „•• „„..................„.„„„

.. ........ „„.„„„„.... „„ ....„„„„ ...„„.... .„„.„••„ „ 45
1. Keresés rendezett sorozatban „„...„ •• „„. -„ •• „... „.„„.„• •„„. „„.„.„.„.„„ „„„„„„ 45
2. Visszalépáes keres& (backtnck) „.• -„„„........„.....„„„„„„„
.. •• „„... „„„ .... ..... 47
V. Programozisi tételek egymún épft&e .„„„„„•• „„„.„„„....„„.........„„„„„„„.„„„. 57

1. Másolással összeépítés ·······························
: ························„························„···„ 57
Bevezetés
2. Megszámolással összeépités ••.••.•••••••••••••••••••••••••••• :•••••••••••••.•.••••••••••••••••••••••••••••• 58
3. Maximum kiválasztással összeépftés •• „..••..•••.....•.•.... „..........•.............. „. . . . . . . 59

.. . . . .
4. Kiválogatással összeépítés ...•..•.•.•.•...••••..•.•.•..•.•.••.•.•••••.••••..••••„ ••••••••• •••••••.•„••••••• 61 Programozási feladatok megoldásakor a program felülről lefelé való kifejtésekor há
romféle programszerkezetet használunk: utasítások egymásutáni végrehajtását, felté
Irodalomjegyzék 64
teltől függő elágazást, valamint utasítások többszöri megismétlését, ciklust. Ezek vá
••••..••••••• „ • •••. •••• „•.•. •••••••••••• ••••••.•••.•••••••••••••••••• •••••••••••„„••• „•••••••••••• „••
lasztása a megoldandó feladat specifikációjától függ.
A programozási bevezetővel foglalkozó füzetben átte kintettük a specifikáció témakö
rét, a specifikáció és a programszerkezet kapcsolatát E kötetben is alapvető szerepet ját
szanak ezek az ismeretek, í� emlékeztetőül röviden áttekintjük őket, illetve a szükség

leteknek megfelelően formali71íljuk.
A feladatot mindig valamilyen adatok együttesén fogalmazzuk meg (ezt ismerjük,
erre vagyunk kfváncsiak), ezen adatok értékhalmazai direktszorzatát nevezzük állapot

témek 1. E tér egy pontját -ami a programfutás pillanatnyi rögzítése- nevezzük állapot
nak (innen s7lÍrmazik a tér neve), koordinátáit pedig változóknak. (Egyes állapottér
koordinátákról kiderülhet á feladatmegoldás során, hogy nem elemi értékkel rendel
keznek.) A változók tehát tulajdonképpen az állapottér projekciói (vetítései).
lA _O_o/
-1-
� ----�,- -
_
a programfutása: tf1!1tS 'fázisai"
Példa:
Állapottér: A=BxCx...xH
Egy állapota: a=(b,c, .. „h), ahol beB, cEC, . . „ heH.
Egy változó ja : P:A -+B projekci6
1 Az állapottér a feladatmegoldás során a kezdeti elképzeléshez képest altalában bövlll; többnyire minden
finomítási lépésben.
5
4
Hevezetes
Programozási tételek
Feladaton mindig egy relációt értünk, amely része az AxA állapotpárok halmazának
Bemenő paraméterek Kimenő paraméter
(FkA"XA). A fenti ábrán pl. az (ao,aN)eF, azaz az F-t a lehetséges kezdőállapotok és a
hozzátartozó végállapotok párjai alkotják. (ao = (bo.co.„.Jlo), a1 = (b1>c1„„,h1)„„ ar N sorozat sorszám
=(bN,cN„ „,hN)) Tehát elsődleges dolog minden feladatnál megállapítani az állapotteret,
s az egyes koordinátáinak lehetséges kapcsolatait. Ezután meg kell határozni az állapot
témek azt a részét, amelyre a feladat megoldását meg kell kapnunk. Ezt írhatjuk le az
elöfeltétellel; az elérendő eredmény, azaz a cél meghatározására smlgál az utófeltétel.
(Pusztán technikai okok miatt történik e két A-beli részhalmaz megadása egy-egy felté
tellel, azaz matematikai formalizmust fblhasználva egy-egy logikai formulával.)
Állapottér: N x N*x N
A fogalmak formális szemléltetésére használjuk ugyanazokat a példákat, amelyeket a
3. feladat 0. változat):
bevezető kötetben áttekintettünk!
Adjuk meg N ember közül a második legmagasabb sorszámát és magasságát! A ma
1. feladat:
gasságokat centiméterben adjuk meg, s az eredményt méterben várjuk.
Adjuk meg egy legfeljebb másodfokű egyenlet megoldását! Az egyenlet ax2+bx+c=O
formában adott. A megoldás(ok) mellett szövegesen is adjuk meg a megoldás milyensé Bemenő paraméterek Kimenő paraméterek
gét (két különböző valós megoldás , két egybeeső valós megoldás, nincs valós megoldás, N sorozat sorszám magasság
elsöfokű egyenlet egy megoldása)!
1 l _J
Bemenő paraméterek Kimenő paraméterek
a b e szöveg
L� �lrr-
Állapottér: N x N *x N x R
A feladat pontos megadásához ismernünk kell a bemenő és a kimenő adatok leírását.
3 2 Azaz a specifikációnak tartalmaznia kell az állapottér egyes komponenseit. Hogy hivat

Állapottér: R x Szöveg X R
kozni lehessen ezekre: nevezzük: el őket! Ezek lesznek egyben a program bemenő, ill.
2. feladat 0. változat): kimenő változói.
Adjuk meg N ember közül a legmagasabb sorszámát! A magasságokat centiméterben
1. feladat:
adjuk meg.
Bemenet: a,b,cER - együtthatók.
Kimenet: sz t::Szöveg - a megoldás esetére utaló szöveg
x1,x2ER - az egyenlet megoldásai.
2. feladat:
Bemenet: Nt:: N - az emberek száma,

At::fli - a magasságukat (cm) tartalmazó tömb.
Kimenet: MAXEN - a legmagasabb ember sorszáma.
3. feladat:
Bemenet: Nt::N - az emberek száma,

At::N"' - a magasságukat (cm) tartalmazó tömb.
6
7
Bevezetés Programozási tételek
Kimenet: MAX2 EN - a második legmagasabb ember sorszáma, szokványosnak mondható formális eszközöket, úgymint: az egymásba ágyazás, vagy
MAG2 ER - a második legmagasabb ember magassága (m). faggvénykompozíció, az alternatfva és a rekurzió. Egy egyszerű példán is könnyen
Most a fenti absztrakt fogalmakat kissé gyakorlatiasabb szemszögből tekintve újrafo b�látható, hogy a fiiggvényműveletek és az algoritmikus szerkezetek között a következö
galmazzuk. A specifikációnak tartalmaznia kell a feladatban használt fogalmak defi kapcsolat áll filnn:
nícióját, valamint az eredmény kiszámftási szabályát. A bemenő, illetve a kimenő

fiJggvénymilvelet algoritmikus sr.erkeut
adatokra kirótt feltételeket neveztilk elc'lfeltételnek, illetve utófeltételnek. Mint az aláb
hb:=g(x)
biakból kiderül: szükség esetén bővítjük az állapotteret új (munka-) változ.ókkal. kompozfció h(x): = (f g)(x)
o szekvencia
h:=f(hb)
1. feladat:
Állapottér kibővítve: WxSzövegxWxR alternatfva {l
<x>, ha T<x>
h( x>·= g(x),
· különben
Ha T(x) akkor h:=f{x)
különben h:=g(x)
elágazás
Új változó: d ER - diszkrimináns.
Előfeltétel: a;t!() vagy b;t!(). rekurzió h(x).·-{1 (X)'
- (g. , ha T(x)
h i)(,x), különben
o
k:=O
Ciklus am(g nemT(x)
ciklus
Utófeltétel: d=b*b-4*a*c és x:=i(x): k:=k+ 1

Ciklus vége •
(a=O =>x1=-c!b, sz="elsőfokú az egyenlet, egy megoldása van'? és x:=x: hx:=f{x )
(a;t!() és d<O =>sz="nincs valós megoldás'? és Ciklus != l-től k-ig
hx:=g(hx)
(a;t!() és d=O ::x>x1=-b/(2*a), sz="egy kétszeres valós megoldás van'? és Ciklus vége
•
(a;t!() és d>O :::>x1=(-b+.../b • b- 4 * a * c )/(2 *a), x2=(-b-.../b * b- 4 a * c )/ (2 *a), h:=hx
sz="két különböző valós megoldás van'?· A struktúraszerinti feldnlgozás -már korábban megismert2- elve további támpontokat
2. feladat: nyújt az algoritmus formálásához. Emlékezzünk. hogy az adatok szerkezete és az őket
Előfeltétel: -. feldolgoz.6 programszerkez.et között is -az előbbihez hasonló könnyedséggel belátható
Utófeltétel: ls.MAXS'N és \1i (JS15N): A(MAX).?A(i). viszony található:
3. feladat:
Állapottér kibővítve: NxN°xNxRxN. adatszerkezet programszerkezet
Új változó: MAX EN - a legmagasabb sorszáma.
skalár „elemi adat" értékadás(filggvény),eljárás
Előfeltétel: N:::2 és 3i,j (1 SiJ5N): A(i)#A(j).
Utófeltéte/: 15.MAXsN és \1i (JsísN): A(MAX).?A(i) és direktszorzat rekord mezök szerinti szekvencia
ls.MAXlsN és \1i (1Si5N): (A(MAX2 ).?A(i) vagy A(MAX2)<A(MAX)) és iteráció sorozatféle=sokaság „elemfeldolgoz.6 magú" ciklus
MAG=A(MAX2)/100.
unió alternatív rekord feltétel szerinti elágazás
A feladatot megoldó algoritmus, illetve program természetesen lehet a kitűzött fela
datnál általánosabb. Ez azt jelenti, hogy a program utófeltétele lehet erősebb, azaz a
Ezek a felismerések, elvek sem adnak azonban segítséget abban, hogy teljes precízi
feladat által meghatározott helyes eredmények halmazánál szűkebbet adó, előfeltétele
tásában „generáljuk" a program algoritmusát. Hogy ebben az értelemben előbbre juthas
pedig gyengébb, azaz a feladat által meghatározott bemenő adatoknál bővebb körre is
sunk, fel kell ismernünk a programozási feladatokban rejlő lényeges jellemzőt: a felada
működhet.
tok nagy feladatosztályokba sorolhatók a feladat jellege szerint, s e fe/adatosztályokhoz
A most következő rövid okfejtésből látszik majd, hogy a specifikáció megfelelően tudunk készíteni a teljes feladatosztályt megoldó algoritmusosztályt. Ezeket a típusfela
precíz megadása komoly segítséget jelenthet a későbbi algoritmizálásnál. Induljunk ki datokat programozási tételeknek fogjuk nevezni, ugyanis bebizonyítható (s ezt meg is
abból, hogy a feladatot megoldó program valamilyen leképezést valósít meg a bemenő tesszük), hogy a megoldásaik a feladat gar.mtáltan helyes megoldásai.
és a kimenő adatok között. Ezt a leképezést, amely sokszor egyértelmű, hívják program
faggvénynek. A programfüggvény definiálására használjunk a függvények körében 2 Természetesen "algoritmikus rekurzióval" még triviálisabb megoldást lehet találni. (Speciális esetekben
lényegesen egyszerűbb az iteratív yáltozat.)
8 9
Bevezetés Programozási tételek
E programozási tételek ismeretében már a legtöbb feladat megoldása során nincs más JELÖLÉSEK
dolgunk, mint felismerni a megfelelő programozási tételt, megfelelteni a konkrét adatait
A könyvben használunk néhány jelölést, ezért a továbblépés előtt tekintsük át ezeket:
az általános feladatosztálynak, majd ezeket az általános megoldó algoritmusban a konk
rétumokkal helyettesíteni. Ezzel a módszerrel a feladatnak mindig egy -elvileg- helyes No - 0, 1, 2, .. . (nem negatív egész számok)
megoldst kapjuk3, azonban ez nem mindig a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legügye

H - tetszőleges halmaz (halmazmüveletekkel)
sebb megoldás lesz. A helyes megoldásból a különféle szempontok szerinti hatékony
00
H• H-beli véges sorozatok hal
megoldáshoz vezető úttaf a sorozat egy másik kötetet foglalkozik - H• = U Hk (i. elemére h,-vel hivatkozunk)
mazá
k=O
Nyilvánvalónak látszik, hogy a programfüggvény három lehetséges esete közül a cik
H-beli N elemű sorozatok halmaza
lussal (illetve rekurzióval) megoldandó feladatok lesznek a legnehezebbek. A programo
•
zási tételek éppen ezért az ilyen feladattfpusokhoz kapcsoldnak. L • logikai értékek halmaza: { igaz,hamis}
Ezek a feladatok mindig olyanok lesznek, hogy egy (vagy több) adatsokasághoz kell H rendezett halmaz - \:/ hbh2eH: h1�2 vagy h1�2
rendelnünk valamilyen eredményt. E sokaságot az egyszerűség kedvéért mindig valami

Megjegyzés:
lyen sorozatként fogjuk fel. A „sorozatság" az elemek feldolgozási sorrendjét határozza
ha egy H halmazr61 rendezettséget feltételezünk, akkor azt így írjuk le: Rendezett(H).
meg. s A legtöbb esetben elég olyan sorozatokkal foglalkozni, amelyek elemei egymás
S rendezett sorozat - \:/ i (19<N): si�i+I 7
után -egyesével- feldolgozhatók . Ez a bemenő sorozatra olyan művelet létét feltételezi,
amely elölről, egyenként képes adni a sorozat elemeit, az eredmény sorozatba pedig az SeH• halmazfelsorolás - \;/ ij ( lS:ij�: i*,j => Sj*Sj
addig belekerült elemek mögé képes tenni egy új elemet. További egyszerűsítést veze
X,YeH*:X!:;;; Y •
X =(x1,... ,xMf=(yip„·•YiM)=Y és
tünk be a megfogalmazásba: a sorozatokat mindig egy tömbbel6 ábrázoljuk.
X részsorozata Y-nak i
1
<...<� (természetesen: MsN)
A vizsgált feladatosztályokat 4 típusra osztjuk a bemenet és a kimenet alapján:

X,YeH*:x&Y •
X&Y = (x1,....,XN.Y1>····YM)
• egy sorozathoz egy értéket rendelő feladatok,
két sorozat egymásután írása
• egy sorozathoz egy sorozatot rendelő feladatok,
R halmaz: S =Permutáció(R) R=(r1) és S=(r1) vagy S=(s1)&8' és s1eR
• egy sorozathoz több sorozatot rendelő feladatok,
•
S R permutációja és 8'=Permutáció(R\s1)
• több sorozathoz egy sorozatot rendelő feladatok.
X,Y,ZeH*: X=YuZ -X=Y&Z és YnZ=OB
Mindegyik programozási tétel tárgyalását néhány konkrét példával kezdjük. E példák
Y és Z az X diszjunktfelbon
alapján határozzuk meg a feladattípus általános jellemzőit. Ezután definiáljuk az általá
tása
nos megoldásban használt adatokat mind szöveges leírással, mind pedig formális (mate
matikai) eszközökkel lefrva. A formális leírásokat a szövegből keretezéssel kiemeltük, a

tételek ezek kihagyásával is megérthetők.
Következő lépésként áttérünk a megoldás kialakítására, majd folytatjuk az általános
megoldás algoritmusával. Ha a tételnek többféle variációját tárgyaljuk, akkor itt ezek

követkemek, s befejezésként megoldunk néhányat a fejezet elején közölt példákból.
3 Tennésztesen ez nem véd a hibás gondolkodástól, illetve a kódolás során elkövetett hibák ellen.
4 L. µlógia 6 - Módszeres programozás: Hatékonyság.
7 Sokszor kényszerülünk arra, hogy az S sorozat i. elemét S; helyett S(i)-vel jelöljllk. Ez ne okozzon
5 Azaz fflltételeZZOk, hogy létezik elemei között egy egyértelmű rákővetkezési reláció és ezen nyugvó
elemeléréshez van valamilyen definiált szelekciós, illetve konstrukciósfaggvény. zavart.
6 Adott, rögzített elemszámú sorozat, indexelés művelettel. 8 azaz az X minden eleme pontosan egyszer szerepel az Y vagy a Z sorozatban.
10 11
f5. Adjuk meg az első N természetes szám szorzatát (N faktoriális)!

1. Elemi programozási tételek Vizsgáljuk meg, mi a közös a fenti öt feladatban! Mindegyikben adatok valamilyen
sorozatával kell foglalkoznunk, e sorozathoz kell hozzárendelnünk egyetlen értéket. Ezt
Feladataink egy jelentős csoportjában egyetlen bemenő sorozat alapján kell meghatá az értéket egy, az egész sorozaton értelmezett függvény adja (N szám összege, M betű
roznunk egy értéket eredményként. egymásutánírása, K halmaz uniója, N szám szorzata). Ezt a függvényt azonban felbont
*
hatjuk értékpárokon kiszámított függvények sorozatára (2 „valami" összegére, egymás
Bemenet : NeN0, XeHN, F: H --+G t- az állapottér bemeneti
után írására;uniójára, szorzatára).
komponensei
Kimenet : SeG t- az állapottér bemeneti Az algoritmus:

komponensei
Vál.tozók:
ef t- Nincs elófel tétel (ef)' N : Egész [a feldolgozandó sorozat elemei száma]
X : Tömb(l . . N:Elemtipus) [a feldolgozandó sorozat elemei]
uf t- Utófeltétel (uf), amilyen FO: Elemtípus1 [a művelet nulleleme]
tulajdonsággal megálláskor s : Elemtipus2 [az eredmény]
az S rendelkezni fog. (Most
hogy éppen az adott értékű
Bemenet
lesz.)
Kimenet SeG
Az elő-, illetve az utófeltételben pontosan meg kellene fogalmaznunk azt is, hogy a
ef 3F0eG (nullelem) és 3f :GxH�G és
bemenő adatok, paraméterek értéke a megoldás során változatlan marad, ettől azonban
F(X1,.. ;,XN)=f(F(X1, ... ,XN-J) ,XN) és F()=Fo
az egyszerűbb felírás miatt -általában- eltekintünk. A pontos használat miatt -mintaként
uf S=F(X1,... ,XN).
ezen a helyen így is megadjuk. A aposztrofjelöli a paraméter, bemenő változó régi érté
két. Így tehát minden olyan művelet szerepelhet e feladattípusban, amelyre a matematika
* valamilyen „egységes" jelölést használ: összeg, szorzat, unió, metsi.et, logikai művele
Bemenet NENo, XeHN, F:H --+G
tek, konkatenáció, .... Mindegyik művelet visszavezethető egy bináris műveletre, s meg
Kimenet SeG
adható mindegyikhez egy semleges elem (nullelem) is, amelyre egy tetszőleges elemmel
ef
és vele elvégzett 2 operandusú művelet az adott elemet adja.
uf
Variációk: F = r., TI, v, n, A, v, & (konkatenáció).
Ez a csoport több feladattípust tartalmaz, nézzükvégig ezeket!
F 0=-0, 1, {},alaphalmaz, Igaz, Hamis,"".
A megoldás a nullelemre, valamint a 2 operandusú műveletre épül, a matematikában

1. Sorozatszámítás is szokásos módszer, az indukció alapján:
Kezdjük a legelső témakört néhány feladattal! • 0 elemre tudjuk az eredményt: Fo.
F 1. Egy osztály N db tanuló osztályzatának ismeretében adjuk meg az osztály átlagát! • ha i-1 elemre tudjuk az eredményt (Fi-1), akkor i elemre (F1) a következőképpen kell
kiszámítani: Fi=f(Fi-J;x;).
F2. Egy M elemű betűsorozat betűit fűzzük öss":z.e egyetlen szöveg típusű változóba!
Az F-re vonatkozó alábbi rekurzív definícióból:
F3. Készítsünk algoritmust, amely egy autóversenyző körönkénti ideje alapján meg
{Fo ,hai=O
határozza a versenyző egy kör megtételéhez szükséges átlagidejét! F :=F(Xr·•X;):= f(Fi-1, X;)), különben
i
F4. A Balaton mentén K db madarász végzett megfigyeléseket. Mindegyik megadta,
-a korábbiak alapján, a specialitásokat figyelembe véve- így kapható az algoritmus
hogy milyen madarakat látott. Készítsünk algoritmust, amely megadja a megfigyelés
első változata:
ek alapján a Balatonon előforduló madárfajokat!
12 13
Programo7Jlsi tételek
Elemi programozási tételek
F4. K halmaz uniója

a bevezetésbeli jelölésekkel a specialitásokfllJYelembe vétele
k:-0 elemek száma : K Unió(K,X,H) :
megfigyel ések: X N db elem H:={) [üres halmaz]
Ciklus amig nem T(x) [T(x)=i=O]
F, f, Fa U, u, {} Ciklus !=l-től K -ig
x:=i(x): k:=k+l k := N : x:= ( ) [i:(Xz, • • Xi)-+(X z,X i-1�
Ciklusvége H : =HuX (I)
x*:=x : hx:=f(x*) x*:=(): hx:=F [h()=F] Ciklus vége
Ciklus 1=1-től k-ig Eljárás vége.
hx:=g(hx) hx:=f(hx,X)
Cik lus vége
h:=hx F:=hx
2. Eldöntés
A „fölöleges" dolgokat kihagyva mindössze ennyi marad:
hx:=F a Az előző programozási �l két speciális esetében az ott közölt megoldás sok feles
Ciklus 1=1-től N-iq annak a hiányosságait pótolja e speciális esetekben.
leges lépést tartalmazhat. Ez a tétel
hx:=f(hx X)
i Az alábbi példákban keressük meg a közös vonást (ami speciális esetét jelenti az előző
Ciklus vége
F:=hx
nek)!
Végezetül az algoritmikus nyelvünkben szokásos jelölésekkel a feladatot megoldó al

F6. Döntsük el egy számról, hogy prímszám-e!
goritmu s:
F7. Döntsük el egy szóról a hónapnevek sorozata alapján, hogy egy hónap neve-e!
. :
Sorozatazámítás(N,X,S)
S:=Fo
F8. Döntsük el egy tanuló év végi osztályzatai alapján, hogy kitűnő tanuló-e!
Ciklus !=l-től N-ig
S:=f(S,X(I)) F9. Júniusban minden nap délben megmértük, hogy a Balaton Siófoknál hány fokos.
Ci kl.us vége
Eljárás véqa. Döntsük el a mérések alapján, hogy a víz hőfoka folyamatosan emelkedett-e!
Alkal mazzuk az általános megoldást a fejezet elején kitűz.ött egyes feladatokra! E feladatok közös jellemzője, hogy a bemenetként megadott sorozathoz egy logikai
értéket kell rendelni: a feltett kérdésre igeruiel vagy nem- mel kell válaszolni. A vizsgált
F 1. N szám összege
sorozat elemei tetszőlegesek lehetnek, egyetlen jellemzőt kell feltételeznünk róluk: egy
elemek száma: N Összegzés(N,X,S): tetszőleges elemről el lehet dönteni, hogy rendelkezik-e egy bizonyos tulajdonsággal.
os ztályzatok: X N elemű S:=O
·vektor •Ciklus !=l-től N-ig A feladatok így két csoportba sorolhatók, az egyikben azt kell eldönteni, hogy egy
iF, f, Fa : s, +, 0 S:=S+X(I) sorozatban létezik-e adott tulajdonságú elem, a másikban pedig azt, hogy mindegyik
Ciklus vége
elem rendelkezik-e ezzel a tulajdonsággal. Vizsgáljuk először az elsöfajtájúakat!
Eljárás vége.
Bemenet NeNa, X e HN , T:H�L

F2. M betű egymásutánirása
Kimenet VANeL
elemek száma M Egymásután(M,X,SZ):
ef
betűk X M elemű SZ:="" [üres szöveg]
vektor uf VAN = (3i (l�i:;;N): T(Xil l
Ciklus !=l-től M-iq
f, +, "",
•F, Fa &, SZ:=SZ+X(I)
Ciklus vége lz algoritmus:
Eljárás vége.
Függvény:
T: Elemtipus -+ Logikai
15
14
ha az egyik operandus értéke alapján a végeredmény egyértelműen eldönthető lenne. E

Vá1tozók:
N Egész [a f eldolgo zandó sorozat elemei s z áma ] programozási tételnél így az I:;;N feltétel nem teljesülése esetén is meg kell vizsgálni a
X : Tömb ( l . . N : E l emtípu s ) [ a feldo lgozandó s o r o zat] T(X(l)) értékét. Ha a felhasznált tömb pontosan N elemű, akkor ez tömbindexelési hi
VAN : Logikai [ a z eredmény]
bához vezet. Többféle megoldással foglalkoztunk a kódolási kérdések kapcsán:
A feladattípus megoldására az előző programozási tétel is alkalmas a következő meg•
• vegyünk fel egy fiktív (N+l.) elemet a tömb végére,
feleltetéssel: F = V, f= v, F 0 =hamis.
• a ciklus egy lépéssel hamarabb álljon le, s vizsgáljuk a leállás okát,
E 1döntés ( N , X, S) :
S:=hamis • válasszuk szét a két részfeltétel kiértékelését, s a T(X(l))-t csak akkor értékeljük ki,
Cik 1us I = l -tó 1 N-ig
S: = S v X ( I) amikor szükséges.
Cik 1us vége
E 1j á rás vége . Néhány feladat megoldása következik.
Észrevehetünk azonban egy fontos tulajdonságot. Ha a megoldásban az S válto2'.ó ér F6. Létezik-e a számnak l-től és önmagától különböző osztója?
téke egyszer igazra változik, akkor a megoldás végéig biztosan az is marad. Tehát az ez
el emek s z áma N-2 E 1döntés ( N , PRIM ) :
utáni műveletek elvégzése teljesen felesleges. Ezt a tulajdonságot kihasználva készíthet o s z tó k 2 , 3, . . . , N-1 1 : =2
T ( e ) = T' ( e , N ) ejN Cik 1us amíg I :;;N - 1 és
jük el az igazi megoldást.
nem I IN
( T ' ( e, N ) : a valódi függést
Ebben az esetbe� egy olyan ciklus a megoldás, amely vagy akkor áll le, ha találtunk I : =I + l
kifejező leképezés)
Ciklus vége
egy, a keresett tulajdonsággal rendelkező elemet, vagy pedig akkor, ha ilyen elem a so PRIM:= ( I >N-1 )
rozatban már nem létezhet, azaz elfogytak a megvizsgálandó elemek. Elj á rás vége .
E 1döntés ( N , X , VAN ) : F9. A hőmérsékletek sorozata monoton növekedő-e?

I : =l
Cik1us amíg I� és nem T ( X ( I ) ) el emek s z áma : N - 1 Eldöntés ( N , X , MONOTON ) :
I : =I+l
hőmé r s é k l etek : X N db elem I : =l
Cik1us vége
T (X ( e) ) =T' ( e) : X ( e) :;;x ( e + l ) Cik 1us amíg I:;;N -1 és
VAN : = ( I :;;N )
X ( I ) :;;x ( I+ l )
E 1j á rás vége .
I : =I + l
Cik1us vége
Fordítsuk most figyelmünket a másik csoportra! Azt, hogy mindegyik elem rendelke
MONOTON : = ( I >N - 1)
zik egy adott tulajdonsággal, átfogalmazhatjuk arra, hogy nem létezik az adott tulajdon E 1j á rás vége .
sággal nem rendelkező elem. Ezek alapján a fenti megoldásban 2 helyen tagadást alkal
mazva megkapjuk ennek a csoportnak a megoldástípusát is. (Ez a sorozatszámítás az F
= /\, f = A, Fa= igaz értékekkel).

3. Kiválasztá.s
E 1döntés ( N , X , MI N D ) : Há-kicsit belegondolwtlc, az előző programozási tétel megoldása a tőle vártnál több
I : =l
Cik1us amíg r:;;N és T ( X ( I ll eredményt is adhat. Ennél a tételnél ezt a többet vizsgáljuk.
I: = I+ l
Cik 1us vége FIO. Ismerjük egy hónap nevét, a hónapnevek sorozata alapján mondjuk meg a sorszá
M I N D : = ( I>N) mát!
E 1j á rás vége.
Fl 1. Adjuk meg egy természetes szám legkisebb, l-től különböző osztóját!
Az eldöntés tipikusan olyan feladat, amelynél kódolási problémák merülhetnek fel.
Ilyenekkel foglalkozunk az algorimusok kódolásával kapcsolatos füzetben, itt csupán Fl2. A naptárban található névnapok alapján adjuk meg legjobb barátunk (barátnőnk)
utalunk a problémára és a lehetséges megoldásaira. névnapját! (Itt nem a „legjobbság" megfogalmazása okozza az algoritmikai problé
mát.)
A programozási nyelvek egy jelentős részében a logikai kifejezések kiértékelésekor
az és, illetve a vagy műveletek mindkét operandusát kiértékelik futáskor, még akkor is,
17
16
Könnyen átalakíthatjuk olyanra is, amely ilyenkor az utolsót adja közülük. Ekkor
Keressük itt is a közös jellemzőket! A feladattípus első ránézésre nagyon hasonlít az
csupán annyi a teendő, hogy a sorozat elemeit hátulról visszafelé dolgozzuk fel.
előzőre, csupán itt nem egy eldöntendő kérdésre kell válaszolni, hanem meg kell adni a
sorozat egyik, adott tulajdonsággal rendelkező elemét Kicsit részletesebb, pontosabb Nézzük meg a bevezető feladatok egyikének megoldását!
vizsgálódás után még az is kiderül, hogy ha e feladatokra az eldöntendő kérdést tennénk Fl2. A legjobb barát (barátnő) névnapja.
fel, akkor biztosan igen választ kapnánk.
elemek száma: N Kiválasztás(N,X,BARÁT,NAP):
Azt kell még eldöntenünk, hogy az elemet hogyan adhatjuk meg. Erre két lehetősé névnapok : X N db elem I:=l
Rekord(név,névnap) Ciklus amíg X ( I) .név.ioBARÁT
günk van: vagy a sorszámát, vagy pedig az értékét adjuk meg. Felhívjuk a figyelmet
T(e) : e.név=barát I:=I+l
arra, hogy az előbbi változatból az utóbbi megoldását nagyon könnyen megkaphatjuk, Ciklus vége
NAP:=X(I) .névnap
fordítva viszont korántsem ez a helyzet. Emiatt mi az első változatot részesítjük
Eljárás vége.
előnyben, ez az általánosabb eset.
Bemenet NEN0, XEHN, T:H�l
Kimenet SORSZEN
4. (Lineáris) keresés
ef 3i (1$i�): T(Xil [és természetesen: �ll Foglaljuk össze az előző két programozási tétel feladatát: az űj feladattípusban a
uf l�SORSZ� és T(XsoRsz) feltett kérdés az előző kettő mindegyikét tartalmazza!
F13. Ismerjük egy üzlet egy havi forgalmát: minden napra megadjuk. hogy mennyi volt
Az algoritmus:
a bevétel és mennyi a kiadás. Adjunk meg egy olyan napot -ha van-, amelyik nem
Függvény:
T: Elemtípus � Logikai volt nyereséges!
Változók:
Fl4. A Budapest-Nagykanizsa vasűti menetrend alapján két adott állomáshoz adjunk
N: Egész [a feldolgozandó sorozat elemei száma]
X: Tömb(l .. N:Elemtípus) [a feldolgozandó sorozat elemei] meg egy olyan vonatot, amellyel el lehet jutni átszállás nélkül az egyikről a másikra!
SORSZ: Egész [az eredmény]
F15. Egy tetszőleges (nem 1) természetes számnak adjuk meg egy osztóját, ami nem az
A megoldás sokban fog hasonlítani az előző feladattípus megoldásához, annak az
1 és nem is önmaga.
esetnek a vizsgálatát kell kihagyni belőle, amely a keresett tulajdonságú elem nem léte
Tehát a közös jellemző, hogy egy adott tulajdonságű elemet kell megadnunk, ha
zése esetén állította le a megoldás keresését.
egyáltalán van ilyen. Ha nincs, akkor a válasznak ezt a tényt kell tartalmaznia.
Kiválasztás(N,X,SORSZ):
I:=l
Ciklus amíg nem T(X(I)) Bemenet NeNo, Xe HN
I:=I+l T :H.-.>L
Ciklus vége
SORSZ:=I Kimenet VANel, SORSZeN
Eljárás vége. ef
A megoldásról könnyen megállapíthatjuk, hogy ha több, a kívánt tulajdonsággal ren uf VAN = (3i (1$i�): T(Xi)) é s
delkező elem is előfordul a sorozatban, akkor azok közül az elsőt (helyesebben annak VAN� l�SORSZ� é s T(XsoRsz)
sorszámát) adja.
Az algoritmus:
Ebből, mint azt egy korábbi füzetben a specifikáció kapcsán már taglaltuk, az követ Függvény:
kezik, hogy a program utófeltétele lehet szigorúbb mint a feladatbeli utófeltétel. Itt ez a T: Elemtipus --> Logikai
következőképpen néz ki:
uf: 1$SORSZ� és T (XsoRsz) és Vi (l�i<SORSZ) •T(Xi)
19
18
Elemi programozási tételek Programozási tételek
Változók: Kimenet DBeN0

N: Egész [a feldolgozandó sorozat elemei száma]
ef
X: Tömb(l. .N:Elemtípus) [a feldolgozandó sorozat elemei]
VAN: Logikai [az eredmény - van-e megfelelő elem] N
SORSZ: Egész [az eredmény - a megfelelő elem sorszáma) uf DB= LX<Xil
í=l
Vegyük az eldöntés algoritmusát, s egészítsük ki a kiválasztásnak megfelelő ered
ménnyel! tz algoritmus:
Keresés(N,X,VAN,SORSZ): Függvény:
I:=l T: Elemtípus -+ Logikai
Ciklus amíg ISN és nem T(X(I))
Változók:
I:=I+l
N : Egész [a feldolgozandó sorozat elemei száma]
Ciklus vége
X : Tömb(l . . N:Elemtípus) [a feldolgozandó sorozat elemei)
VAN:=(IsN)
DB: Egész [az eredmény - a megfelelő elemek száma]
Ha VAN akkor SORSZ:=I
Eljárás vége. A feladat sorozatszámítás (sőt összegzés), tehát egy ciklust kell alkalmazni a megol-
Az egyik kitűzött feladat megoldása a következő lehet: dáshoz. A ciklus belsejében egy unió típusú (X függvény értéke) adatot kell feldolgozni,
ezt egy elágazással tehetjük meg.
F13. Nem nyereséges nap megadása.
Megszámolás(N,X,DB):
elemek számq: N Keresés(N,X,VAN,NAP): DB:=O
bevételek B N db elem I:=l Ciklus I=l-tól N-ig 1
kiadások K N db elem Ciklus amíg ISN és Ha T(X(I)) akkor DB:=DB+l"
T(k-b) k-b�O K(I)-B(I)<O Ciklus vége
I:=I+l Eljárás .v;ége.
Ciklus vége
NAP:=X(I) .névnap Nézzük meg két feladat megoldását!
Eljárás vége.
F16. Létminimum alattiak száma.
Minden családi létszámhoz �egadható az a jövedelem, amely a létminimumhoz kell,
,5. Megszámolás a megoldásban ezt használjuk fel.
elemek száma: N Megszámolás(N,J,L,DB):

Az előző feladatokban előfordulhatott, hogy több elem is rendelkezik a vizsgált tulaj létszámok L N db elem DB:=O
donsággal. Ekkor érdekes lehet annak megvizsgálása, hogy hány ilyen elem van. jövedelmek J N �b elem Ciklus I=l-től N-ig
létminimumok: MIN sorozat Ha J(I)SMIN(L(I))
F16. Családok létszámának, illetve jövedelmének alapján állapítsuk meg, hogy hány T(l-j) j-MIN (1) �O akkor DB:=DB+l
Ciklus vége
család él a létminimum alatt! Eljárás vége.
F 17. Egy futóverseny végeredménye határozzuk meg, hogy a versenyzők hány száz.alé
FI7. Olimpiai indulási szintet hány száz.a.lék teljesítette?
ka teljesítette az olimpiai induláshoz szükséges szintet!
A feladat megoldása egy megszámolás, majd az eredményből és a résztvevők számá
Fl8. Adjuk meg egy szöveg magánhangzóinak számát!
ból száz.alékot számolunk.
A közös jellemző itt tehát a számlálás. Vegyük észre, hogy a feladatot sorozatszámí
tásként is felfoghatjuk, amelyben 1-eseket kell összeadnunk, de bizonyos feltételtől füg
gően.
{
Bemenet NeNo, XeHN
"'(x) = l, ha T, (x.) .
T:H-+L, x:H-+{0,1}, �
0, egyébként
20 21
Elemi programozási tételek Programozási tételek
elemek sz áma : N Megszámolás ( N ,I D ,SZAZ ) : halmazára, amely az adott elemnél nem kisebb értékű elemeket tartalmazza. Ennek is
idők I D N db elem DB : = O
Ciklus I = l -től N-ig
eleme lesz garantáltan a sorozat maximális eleme. Tehát hibát nem követünk el, ha F 0-
T ( id ) id�SZI NT
Ha I D ( I ) �SZ I NT nak az Art tekintjük. Alakítsuk át úgy a sorozatszámítás megoldását, hogy ne értéket,
akkor DB:=DB+l
hanem sorszámot kapjunk eredményül! (Annyi észre venni valónk van csak az algorit
Ciklus vége
SZAZ : =Kerekit ( l O O* DB / N) miz.áláskor, hogy most a sorozat a 2. elemmel kezdődik.)
Elj árás vége .
Ma ximumkiválas ztás(N ,X , M AX ) :
MAX:=l
Ciklus ! =2 -től N-ig
Ha X (M AX) <X(I ) akkor M AX : = I
6. Maximumkiválasztás Ciklus vége
Eljárás vége .
A sorozatszámítás egy újabb speciális esetével ismerkedünk meg a következő fela
Sok esetben túlságosan sok időbe kerül a sorozat egy elemének meghatározása.
dattípusban, először néhány feladaton keresztül. .
Ekkor olyan megoldást készíthetünk, amely a maximális értéket határozza meg, vagy
FI 9. Egy kórházban megmérték minden beteg láz.át, adjuk meg, hogy ki a leglázasabb! pedig a sorszámot is és az értéket is.
F20. Egy család havi bevételei és kiadásai alapján adjuk meg, hogy melyik hónapban Ma ximumkiválasztás (N , X ,M AX ,MAXERT ) :
MAX : =l : MAXERT: = X (l )
tudtak a legtöbbet megtakarítani! Ciklus ! =2 -től N -ig
Ha M AXERT<X (I ) akkor M AX : = I : M AXERT : =X (I)
F21. Egy osztály tanulói nevei alapján adjuk meg a névsorban legelső tanulót! Ciklus vége
Eljárás vége .
Közös jellemzőjük e feladatoknak, hogy minden esetben egy sorozat elemei közül
kell kiválasztani a legnagyobbat (illetve a legkisebbet). Itt is meggondolandó -mint a Ha a feladat minimumkiválasztás, akkor pedig nincs más teendőnk, mint az elágazás
kiválasztásnál-, hogy elem értéket vagy pedig elem sorszámot várunk eredményként. Az feltételében sz.ereplő < reláció átírása >-ra. Erre példa az egyik kitűzött feladat megoldá
ottani gondolatmenethez hasonlóan most is a sorszám meghatáro7.ását választjuk. sa.
F2 l . A névsorban legelső tanuló.

Bemenet NeN0, X e HN , H rende z e t t halmaz ( 3<,� re l á ció )
Kimenet M AX e N elemek s z áma : N Mini mum(N , X ,M I N , ME V ) :

tanu l ó k neve : X N db elem MI N:=l : NEV : =X (l )
ef N:?:l Ciklus !=2 -től N -ig
Ha NEV>X (! )
uf l � AX� és Vi ( l�i�) : X MAX:?:X i
akkor M I N : = I : NEV : = X (I )
Ciklus vége
Az algoritmus: El járás vége .
Változók :
N Egész [a f e ldolgo z andó sorozat e l emei s z áma ]
X : Tömb ( l . . N : Elemtípus ) [ a f e l dolgozandó soro z at elemei]
M AX : Egész [a maximá l is értékű elem s o r s z áma ]
A sorozatszámításnál használjuk F függvényként a MAX(AJ.A2····AN) függvényt!

Ehhez az f függvényt a következőképpen használjuk:
f(x,y):=max(x,y).
Legyen ehhez F0:=A1! A választás megengedhető, annak ellenére, hogy nem feltétle
nül lesz az A1 neutrális a max műveletre nézve! Ugyanis a korrekt választás a H mini
mum eleme lenne, ami vagy ismert, vagy nem. Egy tetszőleges A-beli elem neutrálisnak
akkor fog tűnni, ha a max operátor értelmezési tartományát leszűkítjük a H azon rész-
22 23
Másolás ( N , X , Y} :
II. Összetett programozási tételek Ciklus I =l - tól N-ig
Y. ( I ) : =f ( X ( I})
Cik1u a vége
E1j árás vége.
A soronkövetkező feladattípusokban már a bemeneti és a kimeneti oldalon is egy-egy
sorozat jelenik meg, majd a későbbiekben valamelyiket több sorozattal helyettesí�jük. A fejezet elején szereplő példák közül az egyik megoldása:
F23. Magánhangzóra cserélés.
1. Másolás e l emek s z áma : N Máso 1ás ( N , X , Y ) :

bemenet X N db e l em Ciklus I= l - tól N-ig
k i menet Y N db elem Ha magán ( X ( I ) }
Ezt a feladattípust is konkrét példákkal kezdjük, mint tettük azt az előző fejezetben.
f ( 'b ') 'e ' , ha magán ( b } akkor Y (I) : = 'e '
k ülönben 'b' különben Y ( I ) : =X ( I)
F22. Egy osztály tanulóinak átlageredménye alapján határozzuk meg, hogy bizonyítvá
Ciklus vége
nyukba jeles, j6, közepes vagy elégséges kerül-e! Tegyük fel, hogy bukott tanuló E 1járás vége .
nincs!
F23. Egy szöveg minden magánhangzóját cseréljük ki az e betűre!

2. Kiválogatás
E feladatok közös jellemzője, hogy az eredmény mindig ugyanannyi elemszámú,
mint a bemenet volt, s az i. tagját a bemenet i. tagjából lehet meghatározni. Tehát a be Nem minden esetben kell lemásolni a teljes bemenő sorozatot, hanem annak csupán
menő sorozatot le kell másolni, s közben egy -elemre vonatkozó.. átalakítást lehet végez egy részére kell korlátozni a vizsgálatot. Legegyszerűbb esetben a "vizsgálat" mindössze
ni rajta.1 elemmásolás. Ilyen feladatok szerepelnek e fejezetben.
F24. Egy személyzeti nyilvántartásban emberek neve és személyi száma szerepel, adjuk
Bemenet N e N a, X e HN , f : H�G
meg a 20 évnél fiatalabb lányokat!
Kimenet XeGN
F25. Adjuk meg egy természetes szám összes osztóját!
ef
uf F26. Adjuk meg egy osztály azon tanulóit, akik jeles átlagúak!
A feladat részben a keresésre hasonlít, részben pedig a megszámlálásra. Adott tulaj

Az algoritmus:
donságú elemet kell megadni, de nem egyet, hanem az összeset; illetve nem megszámol
Függvény:
ni kell az adott tulajdonságú elemeket, hanem megadni.
f : H_Elemt ípus � G_E lemtípus
Az eredmény tárolásához egy új tömböt használunk, amelynek elemszámát előre saj
Vá1tozók:
N Egész [a f e ldolgozandó sorozat e leme i s z áma ] nos nem tudjuk megállapítani, csupán egy felső korlátot ismerünk: a lehetséges elemek
X : Tömb ( l . . N : H E l emt ípus} [a fe ldolgoz andó sorozat]
számát.
Y :::
: Tömb ( 1 . . N : G E lemtípus} [a fe ldolgozott sorozat]
Többféle megoldást készíthetnénk a feladatra. Az első változatban a keresett elemek
A bemenő sorozatból az eredmény elemenként kiszámítható, így nagyon egyszerű
sorszámait gyűjtjük ki egy vektorba. A megoldás hasonlít a megszámolásra, csupán a
megoldást kapunk.
számolás mellett még az elemek sorszámait is feljegyezzük. Éppen ezért e változat neve:
kiválogatás kigyűjtésse/.
Bemenet : N e N 0, X E HN
{l, ha T(x)
"'(x)
=
T :H�l, x:H� { 0, 1}, � .

1 Gyakran e tulajdonságot hlvják elemenkénti feldolgozhat6ságnak. Pontos definlciójával az Adatfeldol
0, egyébként
gozásról szóló kötetben foglalkozunk.
24 25
összetett programozási.tételek
DBeNa, Ye{l . . N }N Kiválogatás ( N , X , DB ,Y ) :

Kimenet
DB : =O
ef
C i klus I = l - tól N-ig
N
Ha T ( X ( I )) akkor DB : =DB+l : X ( DB ) : =X ( I )
uf DB= LX(Xi) és Y �{ 1 . . N } é s 'v' i ( l :Si:SDB ) : T (Xyi)
Ciklus vége
i=l
Eljárás vége.
Az algorümus: � utolsó változatban sem lesz szükség a kihagyott elemekre, de a megmaradtakat

Függ vén y : sem abrjuk mozgatni. Emiatt a felesleges elemek helyére egy speciális értéket teszünk,
T: Elemtipus � Logikai ezzel jelölve a kihagyásukat. Természetesen e megoldás akkor célszerű, ha a későbbi
Változó k : feldolgozások során e speciális érték vizsgálata jóval egyszerűbb, mint maga a kiválo
N : Egész [ a feldolgozandó sorozat elemei száma ] gatás volt. E módszer neve: kiválogatás kihúzással.
X : Tömb ( l . . N : E l emtipu s ) [ a feldolgozandó s o rozat el emei ]
Kiválogatás ( N , X , DB�Y) :
DB : Egész [ a meg f el el ő el emek s záma ]
Ci klus I=l -tól N-ig
Y : Tömb ( l . .N : E gész) [a megfelelő elemek sorszáma i ]
Ha nem T ( X ( I ) ) akkor X ( I ) : = spe�. érték
Ki válogatás ( N , X , DB , Y ) : Ci klus vége
DB : = O Elj árás vége.
Ci klus I = l - tól N-ig
Ha T ( X ( I ) ) akkor DB : =DB+l : Y ( DB ) : = I Nézzük meg egy feladat megoldását!
Ci klus vége
F26. Jeles átlagú tanulók neve.
Elj árás vége.
Minimális változtatásra lenne szükség, ha nem a sorszámokat, hanem magukat az

el emek száma : N Ki válogatás ( N , X , DB , N EV ) :
tanulók : X N db el em DB : =O
elemeket kellene kigyűjteni. Az Y ( DB ) : =I értékadás helyett az Y ( DB ) : =X ( I ) kell, Rekord ( név,át l a g ) Ci klus I = l - tól N-ig
érdemes a specifikáció átalakulását is meggondolni: jel es s zám DB Ha X ( I ) .átlag�4
jelesek : NEV N db el em akkor DB : =DB+l
N E V ( DB ) : =X ( I ) .név
N
Ci klus vége
uf DB= LX(Xi) és Y �X és 'v'i ( l:Si:SDB ) : T ( Yi)
Elj árás vége .
i=l
A második váltoir.at, a kiválogatás kiírással még ennél is egyszerűbb, ebben nincs

szükség számolásra, a megtalált elemet azonnal kiírhatjuk. Ez természetesen csak akkor 3. Szétválogatás
alkalmazható, ha a kiválogatott elemekre további feldolgozás miatt nincs szükség.
Feltehető az előz.ő fejezetbeli feladattípussal kapcsolatban az a kérdés, hogy mi lesz a
Ki válogatás ( N ,X , DB ,Y ) :
ki nem válogatott elemekkel. E fejezetben erre a kérdésre adunk választ.
C iklus I=l -tól N-ig
Ha T ( X ( I ) ) akkor Ki : X ( I ) F27. Adott N db természetes sz.ám, válogassuk szét a párosakat és a páratlanokat!
Ci klus vége
Elj árás vége. F28. Az osztály tanulóit névsoruk alapján válogassuk szét lányokra, illetve fiúkra!
A harmadik változatban az elemeket gyűjtjük ki, de -feltételezve, hogy az eredeti F29. Az osztály tanulói félévi átlageredményük alapján válogassuk szét jelesekre, jókra,
sorozatra már nincs szükség- ezeket az eredeti vektorban hagyjuk - ez lesz a kiválogatás közepesekre, elégségesekre, valamint elégtelenekre!
helyben. Ehhez módosítjuk az utófeltételt.
Ez egy új feladattípusosztály első tagja: itt egy sorozathoz több sorozatot kell ren
N delni.
uf DB= LX<Xbe;) és Xki�Xbe é s 'v'i ( l :Si:SDB ) : T ( X ki )
i
i=I E feladatok mindegyike megfogalmazható úgy, hogy végezzünk el egymás után vala
hány kiválogatást. Az első két feladatban pontosan kettőről van szó, az utolsóban több-
26 27
Összetett programozási_tételek Programozási tételek
Ha az elemeket egyetlen tömbbe helyezzük el, mégpedig úgy, hogy a T tulajdonsá

röl, de ez utóbbi megoldható úgy, hogy először válogassuk szét jelesekre és a többiekre,
gúakat a tömb elejétől, a nem T tulajdonságúakat pedig a végétől kezdve helyezzük el,
majd a többieket jókra és ... Ezek alapján megállapítható, hogy a szétválogatást elég
akkor N helyet megtakaríthatunk. Ez lesz a szétválogatás egy tömbbe.
megfogalmazni két sorozatra, s ha többről van szó, akkor egyszerűen csak többször kell
Szátválogatás ( N , X , DBY , Y , Z , DBZ ) :
alkalmazni.
DBY : = O : INDZ : =N+ l
A kétfelé szétválogatást azonban felesleges két kiválogatással megoldani, ugyanis Ciklus I = l -tól N-ig
Ba T ( X ( I ) ) akkor DBY : =DBY+ l : Y ( DBY ) : =X ( I )
egyértelmű, hogy amit az első menetben nem válogattunk ki, pontosan azok fognak
különben INDZ : = INDZ - 1 : Y ( I N D ) : =X ( I )
szerepelni a másodikban. Ciklus vége
Elj árás vége .
Az első változatban a kétféle elemet két vektorba válogatjuk szét, ezek elemszáma
sajnos mindkét esetben az eredeti vektor elemszáma kell legyen, ugyanis elképzelhető, Vegyük észre, hogy ebben a megoldásban a nem T tulajdonságú elemek sorrendje az
hogy az összes elemet az egyik vektorba kell majd elhelyezni. eredetihez képest éppen megfordul.
A kiválogatáshoz hasonlóan itt is megoldhatjuk a helyben szétválogatást is, ha nincs

Bemenet : N e N0, XeHN
elemek eredeti sorrendjére. Ehhez az utófeltételt módosítani kell.
T : H�l, x : H� { 0 , 1 } , �
"'(x)
=
{l, ha T(x) .
szükség az
0, egyébként N
uf DB = I z(Xbei) és xki= Permutáció (X bel és
Kimenet í=I
ef 'v'i ( Bi:SDB ) : T (Xil é s 'v'i ( DB<i:SN ) : --,T ( Xi )

N
uf DBY = I z(Xi) és Ys:;;X é s 'v'i ( l :Si:SDBY ) : T ( Yi l és Egyszerű lenne a következő algoritmus: Elindulunk a tömbben elölről és hátulról, s
i=I
keresünk olyan elemeket, amelyeket fel kell cserélni. Ha találunk, akkor cserélünk, majd
DBZ=N-DBY é s Zc;;;X é s 'v'i ( l:Si:SDB Z ) : --,T ( Z i l
folytatjuk a keresést. Mi ennél egy kicsit hatékonyabb változatot fogunk vizsgálni.
Nézzük tehát a szétválogatást két tömbbe! A megoldást úgy végezzük el, hogy a tömb első elemét kivesszük a helyéről. Az
utolsó elemtől visszafelé keresünk egy olyat, amely T tulajdonságú, s ezt előre hozzuk a
Az algoritmus:
kivett elem helyére. Ezután a hátul felszabadult helyre elölről keresünk egy nem T tulaj
Függvény :
T: Elemtípus � Logi kai donságú elemet, s ha találtunk azt hátratesszük. Mindezt addig végezzük, amíg a tömb
ben két irányban haladva össze nem találkozunk.
Változók :
Szétválogatás ( N , X , DB ) :
N : Egész [ a feldolgoz andó sorozat e l emei s z áma ]
E : =l : U : =N : segéd : =X ( E )
X : Tömb ( l . . N : Elemt í pus ) [ a feldolgoz andó s o rozat eleme i ]
Ciklus amíg E<U
DBY , DB Z : Egész [a me gfelelő e l emek s z áma ]
Ciklus amíg E<U és nem T ( X ( U ) )
Y , Z : Tömb ( l . . N : Eg é s z ) [ a meg f e l e l ő e l emek sors záma i ]
U : =U-1 [ T tul . elem ker e s é s e ]
Szétválogatás ( N , X , DBY , Y , Z , DB Z ) : Ciklus vége
DBY : =O : DBZ : = O Ha E<U akkor X ( E ) : =X ( U ) : E : =E + l
Ciklus I = l -tól N-ig Ciklus amíg E<U é s T ( X ( E ) )
Ha T ( X ( I ) ) akkor DBY : =DBY+ l : Y ( DB Y ) : =X ( I ) E : =E+l [ nem T tul . e l em kere s é s e ]
különben DBZ : = DBZ+l : Z ( DBZ ) : =X ( I ) ciklus vége
Ciklus vége Ha E<U akkor X ( U ) : =X ( E ) : U : =U - 1
Eljárás vége . Elágazás vége
Ciklus vége
Világos, hogy a két vektor alkalmazásával sok felesleges helyet használunk, hiszen
x ( E ) : =s egéd
2*N helyet foglalunk pedig összesen csak N-re van szükségünk. Ha T ( X ( E ) ) akkor DB : =E különben DB : =E-1
Elj árás vége .
29
28
Programozési tételek
Összetett programozási.tételek
ef x h a lma z f elsorolás és Y halma z felsorolás

Nézzük meg az egyik feladat megoldását, a szétválogatott elemeket egy tömbben el N
helyezve elölről, illetve hátulról! uf DB = LX(Xj) és z halma z f e l s o rolás é s
i=l
F27. Párosak-páratlanok szétválogatása �i { l�i�DB ) : ZiEX és ZieY .
A megoldásban válogassuk ki X olyan elemeit, amelyek benne vannak Y-ban! Az al

e l emek s z áma : N Szétválogatás ( N , X , DB , Y ) :
s z ámok X N db e l em DB : =O : IND : =N+l
.
páros - s z ám DB Ciklus I = l -tól N - ig goritmus tehát egy kiválogatás, amely a belsejében egy eldöntést tartalmaz
eredmény Y N db elem Ha páros ( X ( I ) )
T (i) páros { i ) akkor DB : =DB+l Az algoritmus:
Y { DB ) : =X ( I )
Változók :
különben IND : = I N D - 1
Y { I N D ) : =X ( I ) N , M ..
Eges' z [ a f e ldolgo z andó sorozat e l eme i s z áma ]
Ciklus vége ' ]
Tömb ( l . . N : E l·emtípu s ) [ feldolg oz andó soro z a t o k e e�e i
1
x'Y:
Eljárás vége . [a közös e l eme k s z arna ]
DB : E gesz
,
'' z o
[ a ko
··
s e 1 eme k 'J
z : Tömb ( l . . min ( N , M ) : E gés z )
Metszet { N , X , M , Y , DB , Z ) :
4. Metszet DB : = O
Ciklus I=l -tól N-ig [ k i vá l ogat á s ]
A következő hárgm feladattípus újabb feladattípusosztályba tartozik, ezekben több J : =l

Ciklus amíg J� és X { I ) *Y ( J ) [ e l dönt é s ]
sorozathoz kell egyet rendelni. J : =J+l
Ciklus vége
F30. Adjuk meg két természetes szám osztói ismeretében az összes kö:z.ös osztójukat!
Ha J� akkor DB : =DB+ l : Z { DB ) : =X { I )
F3 l. Nyáron és télen is végeztünk madármegfigyeléseket a Balatonon. Ismerjük, hogy Ciklus vége
Elj árás vége .
nyáron, illetve télen mely madárfajok fordultak elő. Állapítsuk meg ezek alapján,
fela
hogy melyek a nem költöz.ö madarak! E feladattípus hasonlítható több, az elemi programozási tételek kö:z.ött szerepelt
dattípushoz, ha a feladatot némileg módosítjuk.
F32. Négy ember heti szabad estéi ismeretében állapítsuk meg, hogy a héten melyik este
mehetnek el együtt moziba! Eldöntés: van-e a két halmaznak közös eleme?
Közös jellemz.öjük e feladatoknak, hogy valahány -alapesetben itt is kettő- halmaz Kiválasztás: adjuk meg a két sorozat egyik kö:z.ös elemét
(ha tudjuk, hogy biztosan
elemei közül azokat kell kiválogatnunk, amelyek mindegyikben előfordulnak. E halma van ilyen)!
zok elemeit -a többi programozási tétel tárgyalásmódjához hasonlóan- egy sorozatban Keresés: ha van, akkor adjuk meg a két sorozat egyik közös elemét!
(tömbben) felsoroljuk.
Megszámolás: hány közös eleme van a két sorozatnak?
Kérdés: Miért nem a sorozatszámítás tételt alkalmazzuk e feladat megoldására?
Nézzük meg ezek közül például a keresést!
Válasz: A sorozatszámítás tételben halmazokkal végezhettünk műveleteket, itt pedig
olyan sorozatokkal, amelyek halmazelemeket tartalmaznak felsorolva. Emiatt a sorozat
Bemenet N , M e N o , X e HN , Y e HM , x, : H� { 0 , 1 } , z(x) =
{1, x
0,
eY
.
egyébként
számításban említett, két halmaz közötti metszetműveletet így lehet végrehajtani, ha a
halmazokat sorozatként ábrázoljuk. Kimenet VAN e l , EeH
x h a lma z fe l s orolás é s Y halma z felsor olás

Bemenet N , MeNa, X e HN , Y e HM , x. : H � { 0 , 1 } , ,r(x) =
{
l, x eY
. . .
ef
uf VAN=3 i , j ( l�iSN és l�j � ) : Xi=Y i é s
0, egyébként VAN => 3 i , j { l�i� és l �j � ) : E =Xi= Y j
Kimenet DB e N a , Z e ttmin ( N , M )
31
30
Összetett programozási.tételek Programozási tételek
Változók :
A megoldásban keressünk X-ben egy olyan elemeit, amely benne van Y-ban! Az
algoritmus tehát egy keresés, amely a belsejében egy eldöntést tartalmaz. N , M : Egész [a feldolgozandó sorozat elemei s z ám.a ]
X , Y : Tömb ( l . . N : Elemtipus ) [ feldolgo zandó soro z a t o k eleme i ]
Változók : DB : Egész [ a közös e l eme k s z áma ]
N , M : Egész [a feldolgozandó sorozat eleme i s z áma ] Z : Tömb ( l . . N +M : Egés z ) [ a közös e l eme k ]
X , Y : Tömb ( l . . N : Elemtipus ) [ feldolgozandó s o r o z a t o k e l eme i ] Egyasítés ( N , X , M , Y , DB , Z ) :
VAN : Logikai [ van-e közös e l em] Z : =X : DB : =N [má s o l á s ]
E : Elemtipu s [ egy közös e l em ] Ciklus J=l -tól M-ig [ kiválogatás ]
Mets zetbeli elem ( N , X , M , Y , VAN , E ) : I : =l
I : = l : VAN : =hamis Ciklus amíg I� és X ( I ) *Y ( J ) [ e l döntés ]
Ciklus amíg I�N és nem VAN I : =I + l
J : =l Ciklus yége
Ciklus amíg J� és X ( I ) *Y ( J ) Ha I>N akkor DB : =DB+l : Z ( DB ) : =X ( I )
J : =J+l Ciklus vége
Ciklus vége Elj árás vége .
Ha J� akkor VAN : =ig az : E : =X ( I ) különben I : = I + l
A példák megoldása helyett itt is egy alkalmazást nézzünk: egy sorozatból készítsünk
Ciklus vége
halmazfelsorolást! A feladat tehát az, hogy másoljuk le egy sorozat elemeit, de az azo- ·
Elj árás vége .
nos értékű elemek az eredményben csak egyszer szerepeljenek.
Ez egy furcsa egyesítés, Z=ZuX képlettel írhatnánk le, azaz azokat az elemeket ve
5. Egyesítés (unió)
gyük bele X-ből az eredménybe,amelyek még nem szerepelnek benne.
Ha halmazokról van szó, akkor a metszet mellett természetesen meg kell jelennie az Halmazfelsorolás_készítés ( N , X , DB , Z ) :
DB : = O
uniónak is.
Ciklus ! = l -től N-ig
F33. Két sz.ám prímosztóinak ismeretében adjuk meg legkisebb közös többszörösük J : =l
Ciklus amíg J�DB és X ( I ) *Z ( J )
prímosztóit!
J : =J+l
F34. Egy iskola két földrajztanára órarendjének ismeretében adjuk meg azokat az órá C iklus vége
Ha J>DB akkor DB : =DB+l : Z ( DB ) : =X ( I )
kat, amelyben valamelyikük tud egy órát helyettesíteni!
Ciklus vége
Elj árás vége .
Ebben a feladattípusban tehát azon elemekre vagyunk kíváncsiak, amelyek két hal
maz közül legalább az egyikben előfordulnak.
y EX 6. Összefuttatás (rendezettek uniója)

Bemenet N , MeNo , X e HN , YeHM , '.)( : H� { O , 1 } , r") =
Xu
{l,
0, egyébként·
Bizonyos esetekben az unió feladattípus megoldása az előző fejezetbelinél hatéko
Kimenet DB e N o , Z e ttN +M nyabb lehet. Ezt is konkrét feladatokon keresztül vizsgáljuk.
ef X halmaz felsorolás és Y halma z f e l s o r o l á s
F35. Egy osztály lány-, illetve fiútanulóinak névsora alapján állítsuk elő az osztálynév
N
uf DB= L :X.{X j)
és Z halma z fe l s orolás és sort!
i =l
F36. Egy iskolában négy szakkörre járnak tanulók (van aki többre is). A szakkömévso
Vi ( l �i�DB ) : ZiEX vagy Zi E Y .
rok alapján állítsuk elő a szakkörre járó tanulók névsorát!
A megoldásban másoljuk le X elemeit Z-be, majd válogassuk ki Y olyan elemeit,
amelyek nincsenek benne X-ben! Az algoritmus tehát egy másolás, majd egy kiváloga
tás, amely a belsejében egy eldöntést tartalmaz.
32 33
Összetett programozási.tételek Programozási tételek
Megállapíthatjuk, hogy az általános egyesítéshez képest itt az a specialitás, hogy Észrevehetjük a megoldást elemezve, hogy ha olyan szerencsénk volt, hogy X(N)=
mindegyik sorozatként ábrázolt halmaz rendezett, s az eredménynek is rendezettnek kell Y(M), akkor az utolsó két ciklusra tulaj donképpen nincs is szükség, hiszen nem maradt
lenni. másolnivaló. Az a baj , hogy ez a szerencsés eset viszonylag ritkán fordul elő.
Ha nem két sorozatról van szó, akkor az a korábbiaknak megfelelően visszavezethető A második megoldásváltozatban mi magunk idézzük elő e szerencsét: mindkét soro
két sorozat feldolgozására zat végére egy nagyon nagy (az adott típus legnagyobb értéke), de egyező elemet te
szünk.
Bemenet N , M eNo, X e HN , Y e HM , x. : H- H O , 1 ) , ,r(y) =

{1,
0,
y �x
egye' bként
. Összefuttatás ( N , X , M , Y, DB , Z ) :
I i = l : J : =l : DB : = O
Kimenet DB e N o , Z e ttN +M X ( N+ l ) : = +oo : Y ( M+l ) : =+oo [ a z el emt ípus maximá l i s értéke ]
Ciklus amíg I<N+l vagy J<M+l
ef X halma z f e l s orolás é s Y halma z f e l s orolás és DB : =DB+l
X rende zett és Y rende z e t t Elágazás
N X ( I ) <Y ( J ) esetén Z ( DB ) : =X ( I ) : I : =I + l
uf DB = L X(Xi)
és Z halma z f e l sorolás és Z rende z e t t X ( I ) =Y { J ) esetén Z ( DB ) : =X ( I ) : I : =I+l : J : =J+l
í =l X ( I ) >Y ( J ) esetén Z ( DB ) : =Y ( J ) : J : =,J+l
és V i ( l SiSDB ) : Z i e X vagy Zi e Y . El.ágazás vége
Ciklus vége
A megoldásban fulladjunk párhuzamosan a két sorozatban! Az eredmény első eleme E l j árás vége .
vagy X J, vagy Y1 lesz. Amelyik kisebb, azt az eredménysorozatba tesszük, abban a so-
Ebben a megoldásban a hozzávett fiktív elem nem kerül be az eredménybe. Ha szük
rozatban kell továbblépni egy elemmel, s újra egy-egy elemet hasonlítani. Ha egyenlőek
ségünk lenne rá, a ciklus vége után még elhelyezhetnénk az eredmény végére.
voltak, akkor az egyiket másoljuk az eredménybe, majd mindkét sorozatban továbblé
A harmadik változatban kihasználjuk azt a -nem minden feladatban meglevő- speci
pünk. Ha az egyiknek a végére értünk, akkor a másikat minden változtatás nélkül az
alitást, hogy a két sorozatban biztosan nincs közös elem. Ilyen például a fejezet elején
eredménybe másoljuk.
szereplő F35 feladat. Ezt az altípust a megkülönböztetés érdekében összefésfilésnek ne
Változók :
vezzzük.
N , M : Egész [a feldolgoz andó soro z at e l emei s z áma]
X , Y : Tömb ( l . . N : Elemtípus ) [feldolgozandó sorozatok el eme i ) Öss zefésülés ( N , X , M , Y , DB , Z ) :
DB : Egész [a k ö z ö s e l emek s z áma ] I : = l : J : = l : DB : =O
Z: Tömb ( l . . N+M : Egés z ) [ a közös e leme k ) X ( N+l ) : = +oo : Y ( M+ l ) : =+oo [ a z elemtípus maximá l i s érték e ]
Ciklus amíg I <N+l vagy J<M+l
Összefuttatás ( N , X , M , Y , DB , Z ) : DB : =DB+l
I : = l : J : = l : DB : =O Ha X ( I ) <Y ( J ) akkor Z ( DB ) : =X ( I ) : I : =I + l
Ciklus amíg I SN és J::;M különben Z ( DB ) : =Y { J ) : J : =J+l
DB : = DB + l Ciklus vége
Elágazás
E l j árás vége .
X ( I ) <Y ( J ) esetén Z ( DB ) : =X { I ) : I : =I + l
X ( I ) =Y ( J ) esetén Z ( DB ) : =X ( I ) : I : =I+l : J : =J+l
X ( I ) >Y ( J ) esetén Z ( DB ) : =Y { J ) : J : =J+l
Elágazás vége
Ciklus vége
Ciklus amíg I SN
DB : =DB+l : Z ( DB ) : =X ( I ) : I : =I + l
Ciklus vége
Ciklus amíg J::;M
DB : = DB+l : Z ( DB ) : =Y ( J ) : J : =J+l
Ciklus vége
Eljárás vége .
34 35
azzal ! Ezzel elérhetjük, hogy a sorozat első helyére a legkisebb elem kerül. Folytassuk
III. Rendezések ugyanezen elven a sorozat második elemével, utoljára pedig az utolsóelöttivel.
Rendezés ( N , X ) :
Ciklus ! = l - től N - 1 -ig
A sorozathoz sorozatot rendelő feladattípus osztály egyik tagját külön vizsgáljuk e
Ciklus J= I + l -től N-ig
fejezetben. Ba X ( I ) >X ( J ) akkor Csere ( X ( I ) , X ( J ) )
Ciklus vége
Az alapfeladat egy N elemű sorozat nagyság szerinti sorba rendezése. A sorozat Ciklus vége
elemei olyanok, amelyekre a <,:5: relációk léteznek. Feltesszük a feladatok mindegyiké Elj árás vége . '
ben, hogy a sorozathoz létezik indexelés művelet, s ezt a megoldásban ki is használjuk.

A belső ciklus ciklusfeltétele kiértékelése előtt a sorozat:
Az eredmény a módszerek jelentős részében helyben keletkezik, az eredeti sorrend el
l=l => 5, 3, 9, 1 , 7 Helyfoglalás: N+ 1
vész. 3, 5, 9, I, 7
3, 5, 9, 1, 7
Hasonlítások száma: N*(N- 1 )/2
Konkrét feladatok ismertetése és megoldása helyett ebben a fejezetben egy számpél
1 , 5, 9, 3, 7 Mozgatások száma: 0 - 3*N*(N-1 )/2
dát fogunk végignézni az egyes módszereknél. E számsorozat -egy kivétellel- a követ
1, 5, 9, 3, 7
[a csere mindig 3 mozgatás]
kező lesz: 5, 3, 9, 1 , 7. 1=2 => 1 , 5, 9, 3, 7
1, 5, 9, 3, 7
Bemenet 1, 3, 9, 5, 7
1, 3, 9, 5, 7
Kimenet
1= 3 => 1, 3, 9, 5, 7
ef 1, 3, 5, 9, 7
uf Xki rende z e t t és Xki=Permutáció ( Xbe ) . 1, 3, 5, 9, 7
1=4 => 1, 3, 5, 9, 7
Az algoritmus: 1, 3, 5, 7, 9
Változók :
N : Egész [a feldo l gozandó sorozat e l emei s z áma ]
x : Tömb ( l . . N : H_Elemtipus ) [ a feldolgoz andó so rozat ] 2. Minimumkiválasztásos rendezés
Az egyes módszereket összehasonlítjuk tárigény (a rendezésben résztvevő tároló he- Az előző -egyszerű- módszer hibája a sok felesleges csere. Célszerűbb lenne az aktu
lyek száma), valamint végrehajtási idő (hasonlítások száma, mozgatások száma) szerint. ális első elemet a mögötte levők közül egyedül a legkisebbel cserélni. Ehhez a rendező
A helyfoglalásba nem számítjuk bele a ciklusváltozókat, a végrehajtási időbe pedig ezek ciklus belsejében cserék helyett egy minimumkiválasztást kell csinálni.
növelését, vizsgálatát, hiszen ezek mérete és ideje nem függ a rendezendő elemek típu Rende zés ( N , X) :
sától. Ciklus ! = l -től N - 1 -ig
MIN : = I
A hasonlítások és a mozgatások száma néha nem függ a rendezendő elemek értéké Ciklus J=I + l - től N-ig
től, a legtöbb esetben azonban igen, így csak minimális és maximális számukról beszél Ha X ( MI N ) >X ( J ) akkor MI N:=J
Ciklus vége
hetünk.
C s e r e ( X ( I ) , X ( MI N ) )
Ciklus vége
Elj árás vége .
1 . Egyszerű cserés rendezés
Itt a számpéldát a külső ciklus ciklusfeltételének kiértékelése előtt vizsgáljuk:
Az első módszer a következő ötletre épül. Hasonlítsuk össze az első elemet a sorozat
összes többi mögötte levő elemével, s ha valamelyik kisebb nála, akkor cseréljük meg
1 A nagy ordó(x) a matematikában szokásos jelölés, jelentése: valamilyen jellemző értékét kifejező poli
nom legmagasabb hatványkitevöjű tagja x-szel arányos, pl. O(x2) ax2+bx+c típusú mennyiséget jelöl.
36 37
Rendezések
1=1 => 5, 3, 9, 1 , 7 Helyfoglalás: N+ 1

4. Javított buborékos rendezés
1=2 => l , 3, 9, 5, 7
Hasonlítások száma: N*(N-1 )/2 Az előző módszer azért nem váltotta be reményeinket, mert nem használtuk ki benne,
1=3 => 1, 3, 9, 5, 7 ·
1 =4 => 1, 3, 5, 9, 7 Mozgatások száma: 3*(N- 1)

hogy az elemek a helyük felé elmozdultak. A legegyszerűbb esetben például, ha a belső
Érdekessége e módszernek az, hogy a mozgatások száma szerencsétlen esetben ciklus egy lefutása alatt egyáltalán nem volt csere, akkor felesleges minden további
rosszabb lehet, mint az előzőé, amelynek javításaként keletkezett. Ez amiatt van, hogy hasonlítás, a rendezéssel készen vagyunk. Ha volt csere, de például a legutolsó a sorozat
itt a külső ciklusban mindenképpen cserélünk. Meg lehetne ugyan vizsgálni, hogy érde közepénél volt, akkor ebből tudhatjuk, hogy a sorozat a közepe után biztosan kész,
mes-e cserélni, de ez a vizsgálat a legtöbb esetben növelné a futási időt. rendezett, s csak az előtte levő résszel kell foglalkomi.
Figyeljük tehát minden menetben a legutolsó csere helyét, s a következő menetben
3. Buborékos rendezés csak addig rendezzünk! (Át kell térni 'amíg'-os ciklusra.)
Rende zés ( N , X ) :
Most egy másik rendezési alapelvet vizsgálunk meg: hasonlítsuk egymással a szom I : =N
Ciklus amíg I:?:2
szédos elemeket, s ha a sorrendjük nem jó, akkor cseréljük meg őket!
C S : =O
Ezzel a módszerrel egy cikluslépés lefutása alatt a legnagyobb elem biztosan a Ciklus J= l - tól I - 1 - ig
Ha X ( J ) >X ( J+ l ) akkor Csere ( X ( J ) , X ( J+ l ) ) : CS : =J
sorozat végére kerül, s ezen kívül a nagyobb értékű elemek hátrafelé, a kisebbek pedig
Ciklus vége
előrefelé mozdulnak el (innen van a buborékmódszer elnevezés). I : =C S
Ciklus vége
Elj árás vége .
Ciklus I=N -tól 2 -ig - 1 -esével
Ciklus J= l-tól I - 1 -ig Az előző módszer számpéldájából sorok maradnak ki:
Ha X ( J ) >X ( J+ l ) akkor Csere ( X ( J ) , X ( J+ l ) )
Ciklus vége 1=5 => 5, 3, 9, 1, 7 Helyfoglalás: N+ 1
Ciklus vége 3, 5, 9, 1, 7
Eljárás vége . 3, 5, 9, 1, 7
Hasonlítások száma: N-I - N*(N-1)/2
3, 5, l, 9, 7 Mozgatások száma: 0 - 3*N*(N- l )/2

Újra a belső ciklusnál nézzük a konkrét rendezési példát:
3, 5, 1, 7, 9
1=5 5, 3, 9, 1 , 7 1=4 3, 5, 1, 7, 9
=> Helyfoglalás: N+ l
=>
3, 5, 9, 1, 7 3, 5, 1, 7, 9
3, 5, 9, 1 , 7
Hasonlitások száma: N*(N-1)/2 3, 1, 5, 7, 9
3, 5, 1, 9, 7 Mozgatások száma: 0 - 3 *N*(N-1)/2 3, 1, 5, 7, 9
3, 5, 1 , 7, 9 1=2 => 1, 3, 5, 7, 9
1 =4 => 3, 5, l , 7, 9 1, 3, 5, 7, 9
3, 5, l , 7, 9 A hasonlítások számában javulást látunk, az igazi javulás azonban nem a minimális
3, l, 5, 7, 9
és a maximális, hanem az átlagos végrehajtási időben van.
3, l , 5, 7, 9
1=3 => 3, 1, 5, 7, 9
l , 3, 5, 7, 9
l , 3, 5, 7, 9 5. Beillesztéses rendezés
1=2 => 1 , 3, 5, 7, 9
1, 3, 5, 7, 9 Újabb rendezési elvvel ismerkedünk meg. Az eddigi módszerek mindegyike olyan
Megállapíthatjuk, hogy a fenti várakozásunk ellenére a hatékonysági jellemzők volt, hogy a sorozatot felosztotta egy már kész, rendezett szakaszra, s a rendezést a má
egyáltalán nem javultak. sik szakasz elemei között folytatta Másik jellemzőjük volt, hogy a rendezés elkezdésé
hez már az összes elemnek rendelkezésre kellett állnia.
39
38
Rendezések Programozási tételek
Most a kártyakeveréshez hasonló elvből indulunk ki: egyetlen elem mindig rendezett; 3, 1, 5, 9, 7
ha van egy rendezett részsorozatunk, akkor abba a nagyság szerinti helyére illesszük be 3, 3, 5, 9, 7
1=5 => 1 , 3, 5, 9, 7
a soron következő elemet!
1 , 3, 5, 9, 9
Ciklus I = 2 - tól N - ig
J : =I-1 7. Szétosztó rendezés
Ciklus amíg J > O és X ( J ) >X ( J+l )
C s e r e ( X � J ) ,X ( J+ l ) ) : J : = J - 1
A három alaprendezés, s az.ok javításai után speciális rendezésekkel foglalkozunk,
Ciklus vége
Ciklus vége amelyekben előfeltételként speciális megszorításaink lesznek.
Eljárás vége .
A legelsőben feltesszük, hogy a rendezendő elemek olyan rekordok, amelyek kulcs
A számpélda a belső ciklus feltételénél itt a következőképpen alakul: mezöje (vagy egy abból ki�zámolt számérték) l és N közötti természetes szám lehet, s
1=2 => 5, 3, 9, l , 7 Helyfoglalás: N+l nincs két azonos kulcsú rekord.
3, 5, 9, l, 7
Hasonlitások száma: N-1 - N*(N-1)/2
1=3 => 3, 5, 9, 1, 7 A kulcsmező itt egyértelműen megadja azt a helyet, ahova az elemet tenni kell, így
1=4 => 3, 5, 9, 1 ' 7 Mozgatások száma: 0 - 3*N*(N-1)/2 semmi hasonlításra nincs szükség. A módszerhez az.onban egy újabb tömbre van szük
3, 5, 1 , 9, 7
ség, ahova az eredményt elhelyezzük.
3, 1, 5, 9, 7 •
1, 3, 5, 9, 7
Bemenet NEN0, X e HN , H= ( kulc s , egyéb )
1=5 => 1, 3, 5, 9, 7
1, 3, 5, 7, 9 Kime n e t YEHN
ef X . kulcs�Permutáció ( [ l , . . . , N ) )
uf Y rende zett és Y=Pe rmutác i ó ( X ) .

6. Javított beillesztéses rendezés
Az algoritmus:
Észrevehetjük az előző módszernél, hogy a beillesztő ciklusban a legtöbb elem egy
Válto zók :
szer mozdul el, a beillesztendő visz.ont soksz.or. Ezt a sok mozgást is csökkenthetjük
N : Egész [a feldolgoza ndó sorozat elemei s z áma ]_
egyetlenegyre úgy, hogy a beillesztendőt nem tesszük az.onnal be a sorozatba, hanem X , Y : Tömb ( l . . N : H_Elemtípu s ) [ a két soro z a t ]
csak a többieket tologatjuk hátra, s a beillesztendőt csak a végén tesszük a helyére. Rendezés ( N , X , Y ) :
Rende zés ( N , X ) : Ciklus I = l - tól N-ig
Ciklus I = 2 - től N-ig Y ( X ( I ) . kulcs ) : =X ( I )
J : = I - 1 : Y : =X ( I ) Ciklus vége
Ciklus amíg J>O és X ( J ) >Y Elj árás vége .
X ( J+ l ) : =X ( J ) : J : =J-1
Ciklus vége Itt a speciális feltétel miatt meg kell változtatnunk a példasorozatot: 3, 2, 5, l , 4
X ( J+ l ) : =Y (most csak a kulcsmező értékét tároljuk). A feladat másik specialitása miatt pedig két
Ciklus vége
sorozatot kell adnunk, a bemenetet és az eredményt. Az eredmény még nem kitöltött
Elj árás vége .
tagjait jelöli.
Az elemek mozgatása miatt e példában a kivett elem visszahelyezéséig egyes elemek
Bemenet: 3, 2, 5, 1, 4 Helyfoglalás: 2*N
kétszer szerepelnek.
Kimenet: l=l => ®, ®, ®, ®, ® Hasonlítások száma: 0
1=2 => 5, 3, 9, 1 , 7 Helyfoglalás: N+ 1 1=2 => ®, ®, 3, ®· ®
Mozgatások száma: N
5, 5, 9, 1, 7 2 I=3 => ®, 2, 3, ®, ®
1=3 => 3, 5, 9, 1, 7 Hasonlítások száma: N-1 - N*(N-1 )/2 O(n ) 1=4 => ®, 2, 3, ®, 5
Kulcsmezöindexelés : N
1=4 => 3, 5, 9, 1, 7 2 1=5 => 1, 2, 3, ®, 5

Mozgatások száma: 2*(N-l) - 2*(N-l)+N*(N-l )/2 O(n )
3, 5, 1 , 9, 7 1=6 => l , 2, 3, 4, 5
40 41
Rendezések Programozási tételek
8. Számlálva szétosztó rendezés A második ciklusban:

DB: Kimenet:
Egy kicsit kevesebbet követel előfeltételként a következő rendezés: itt az elemek J-2 => 1 , 0, 1 , 0, 2, 0, 1 1=1 => ®, ®, ®, ®, ®
kulcsmezője lehet az [l ,N]-nél szélesebb intervallumban is és nem szükséges feltétel a J=3 => 1 , 1 , 1 , 0, 2, 0, 1 1=2 => ®, ®, ®, 5, ®
J=4 => 1, 1 , 2, 0, 2, 0, 1 1=3 => ®, 3, ®, 5, ®
kulcsok különbözősége.
J=5 => 1 , 1, 2, 2, 2, 0, 1 1=4 => ®, 3, 5, 5, ®
XeHN, H= ( ku l c s , egyéb ) J=6 => 1, 1, 2, 2, 4, 0, 1 1=5 => 1, 3, 5, 5, ®
Bemenet N , MeN0,
J=7 => 1, l , 2, 2, 4, 4, 1 1=6 => l , 3, 5, 5, 7
Kimenet Y e HN l , 1 , 2, 2, 4, 4, 5
ef Vi ( l �iSN): Xi . kulc s e { l . . M } Helyfoglalás: 2*N+M*e Hasonlítások száma: 0
uf Y rende zett é s Y=Permutáció ( X ) . Mozgatások száma: N Kulcsmezőindexclés: 5*N
Itt első lépésként számoljuk le minden lehetséges kulcsértékre, hogy hány ilyen ér- '
tékű elem van! Mivel a kulcsértékekkel indexelhetünk, ezért a számlálás egyetlen in
9. Számláló rendezés
dexeléssel elvégezhető minden elemre.
Az egyszerű cserés módszer mozgatásaínak számát is javíthatjuk az egyik újabb
Másodjára minden lehetséges kulcsértékhez határozzuk meg a nála kisebb vagy módszer, a szétosztó rendezés segítségével. A cserés rendezésnél ne cserélgessük az ele
egyenlő kulcsú rekordok számát! meket, hanem csak számoljuk meg mindegyikre, hogy hány nála kisebb, illetve az őt
Harmadik lépésként minden elemet közvetlenül a helyére helyezhetünk a fenti infor megelőzők között hány vele egyenlő van (magát is beleértve). Ezzel a rendezendő adat
máció alapján. sorhoz a [O,N-1] intervallum egész számainak egy permutációját rendeltük. Ez a per
mutáció lehet a bemenete a szétosztó rendezésnek.
Renclezés ( N , X ) :
DB ( 1 . . M ) : = ( 0, . . . , 0) Rendezés ( N , X ) :
Ciklus I = l -tól N-ig DB ( l . . N ) : = l [ a t ömb l - e s értékekkel feltölté s e ]
DB ( X ( I ) . kul c s ) : = DB ( X ( I ) . ku l c s ) + l Ciklus I = l - tól N - 1 -ig
Ciklus vége Ciklus J= I + l - tól N-ig
Ciklus J=2 - tól M-ig Ba X ( I ) >X ( J ) akkor DB ( I ) : = DB ( I ) + l
DB ( J ) : =DB ( J ) + DB ( J- 1 ) különben DB ( J ) : =DB ( J ) +l
Ciklus vége Ciklus vége
Ciklus I = l - tól N-ig Ciklus vége
Y ( DB ( X ( I ) . ku l c s ) ) : =X ( I ) Ciklus ! = l - től N-ig
DB ( X ( I ) . ku l c s ) : = DB ( X ( I ) . ku l c s ) - 1 Y ( DB ( I ) ) : =X ( I ) [ s zétosztó rende zés ]
Eljárás vége . Elj árás vége .
Itt a speciális rendezés miatt újabb példasorozatot vizsgálunk: 5, 3, 5, 1, 7. A beme Újra az eredeti számsorozatot vizsgáljuk (5, 3, 9, 1, 7):
net mellett először a DB vektor értékeit közöljük, majd az eredményt. A DB vektor értékei: Az eredmény:
I=l => l, 1 , 1 , 1 , l Helyfoglalás: 2*N+N*e l=l => ®, ®, ®, ®, ®
Bemenet: DB:
2, l , l , 1 , 1 1=2 => ®, ®, 5, ®, ®
5, 3, 5, 1 , 7 1=1 => 0, 0, 0, 0, 0, 0, 0
2, l, 2, 1, 1 Hasonlítások száma: N*(N-1 )/2 1=3 => ®, 3, 5, ®, ®
1=2 => 0, 0, 0, 0, 1 , 0, 0
3, 1, 2, 1, 1 1=4 => ®, 3, 5, ®, 9
1=3 => 0, 0, 1 , 0, 1, 0, 0 Mozgatások száma: N
3, 1 , 2, 1, 2 1=5 => 1, 3, 5, ®, 9
1=4 => 0, 0, 1, 0, 2, 0, 0
1=2 => 3, 1 , 2, 1, 2 2-szeres indexelés: N 1=6 => 1 , 3, 5, 7, 9
1=5 => 1 , 0, 1 , 0, 2, 0, 0
3, 1, 3, 1, 2
1=6 => 1 , 0, 1 , 0, 2, 0, 1
3, 2, 3, 1, 2
3, 2, 3, 1, 3
1=3 => 3, 2, 3, 1, 3
42 43
Rendezések
3, 2, 4, 1 , 3
3, 2, 5, 1, 3 IV. Keresések
1=4 � 3, 2, 5, 1, 3
3, 2, 5, 1, 4
Ebben a fejezetben kétféle speciális keresési feladattal foglalkozunk. Az elsőben egy
adott értékű elem megkeresése a feladat egy rendezett sorozatban, a másodikban pedig
10. Rendezés Shell módszerrel
N db sorozatban kell keresnünk egy-egy értéket úgy, hogy azok egymásnak valamilyen
Sokat javíthat a rendező módsz.eren, ha először a nagy távolságú elemeket hasonlít szempont szerint megfeleljenek.
juk és cseréljük, mert így az egyes elemek nagyon gyorsan közel kerülhetnek a végleges
helyükhöz. Ha egy rendezés ezt az információt kihasználja, akkor az eredetinél lénye
1 . Keresés rendezett sorozatban
gesen jobbat kaphatunk. Ilyen módszer például a beillesztéses rendezés.
A használt lépésköz többféle lehet, közös jellemzöjük, hogy szigorúan monoton Ebben az esetben tehát adott egy rendezett sorozat, amelyben egy adott értékű elem
csökkenők, s utoljára éppen 1 az értékük. sorszámát kell meghatározni, ha az benne van a sorozatban.
Rende zés ( N , X ) : Bemenet NeNo, X e HN , YEH, T : H� L

L : =L O
Ciklus 8míg 12::1 [ l épé s k ö z - c i klu s ] Kimenet VAN e L , SORS Z e N
Ciklus K= L + l -tól 2 *L-ig [ K : a z L . ré s z sorozat 2 . e l eme ) ef Rende z et t ( X )
Ciklus !=K-tól N-ig L-esével
J : = I - L : Y : =X ( I ) [ j avított be i l l e s z téses rende zé s ) uf VAN = (3i ( l �i�N ) : X i =Y ) és
Ciklus amíg J>O és X ( J ) >Y VAN => l�SORSZ�N és X soRsz= Y
X ( J+L) : =X ( J ) : J : =J-L
Ciklus véqe
Az algoritmus:
X ( J+ L ) : =Y
Ciklus vége Változók :
Ciklus vége N : Egész [a f e l dol g o z andó s o r o z a t elemei s z áma ]
L : =Követke z ő ( L ) X : Tömb ( l . . N : E l emt ípus ) [ a f e l d o l g o z a n dó s or o z a t e l eme i )
Ciklus véqe Y : E lemt ípus [a keresett e l em ]
Eljárás vége . VAN : Logikai [ a z e redmény - v a n - e meg f e l e l ő e l em ]
SORS Z : Egész [ a z er edmény - a me g f e l e l ő elem s o r s z ám a ]
k
Az L értékének meghatározására többféle módszer van. Lehetséges, hogy 2 -1 alakú,
Próbáljuk először a lineáris keresést alkalmazni e feladat megoldására! A feladat spe-
lehetséges, hogy Fibonacci szám alakú. Kezdőértékként mindenképpen olyan értéket
cialitásából következik, hogy ha egy, a keresett elemnél nagyobb értékű elemet találunk,
kell meghatározni, amely nem lépi túl az N értékét, majd a Következő függvény így
akkor a keresett elem már biztosan nem fordulhat elő, a keresést be lehet fejezni. Emiatt
alakul :
a program utófeltétele a következő lesz:
k
Következő ( L ) : [ 2 - l a l akú e s e tb e n ]
Köve t k e z ő : = ( L+ l ) / 2 - 1 uf : VAN � (3í ( l �i�N) : X i =Y ) és VAN � lsSORSZ� é s
Eljárás vége .
X soRsz=Y é s V i ( l�i <SORSZ ) : X i <Y
Következő ( L ) : [ Fibonacci s z ám al akú e s e tben2 )
L2 : =L-L l : L : =Ll : Ll : =L2 : Követke ző : =Ll Keresés ( N , X , Y , VAN , SORS Z ) :
Eljárás véqe . I : =l
Ciklus amíg I� és X ( I ) <Y
I : =I + l
Ciklus vége
VAN : = ( I�N ) és X ( I ) =Y
Ba VAN akkor SORS Z : = I
2 Ha Ll és L egymás utáni Fibonacci számok, akkor L2 az előzö Fibonacci szám lesz. A módszernél Elj árás vége .
nyilván előre adott az LO (kezdő L) és az Ll értéke.
44 45
Keresések Programozási tételek
Nézzük meg, hogy e keresést milyen hasonlitis-szám jellemez! Ennek a keresésnek is meg lehet alkotni a rokonait, mint azt tettük a lineáris keresés
1 sel, az.az készíthetünk belőle eldöntést, kiválasztást, megszámolást, kiválogatást. Ezek

Minimum:
közül nézzük meg a kiválogatást!
Átlag: {N+l)/2
Maximum: N A módosított specifikáció:

Az átlagos hasonlítás-számban szereplő lin� összefüggés miatt hívják e keresést
Bemenet N e N a , XeHN , Y E H , T : H�L
lineáris keresésnek.
Kime n e t VAN el, SORSZ eN , E , UeN
Logaritmikus keresés ef Rende z e t t ( X )
A rendezettséget (és az indexelhetőséget) rruí!lléppen is kihasználhatjuk. Vizsgáljuk

uf VAN = ( 3 i ( l:S:i:S:N ) : Xi=Y) é s
meg első lépésben a sorozat középső elemét! Ila ez a keresett elem, akkor készen va
VAN ::::> l:S:E:S:U:S:N é s Vi ( E:S:i:S:U ) : X i=Y
gyunk. Ha a keresett elem ennél kisebb, akkor cS!H. az ezt megelőzőek között lehet, tehát
Nyilvánvaló, hogy az azonos értékű elemek itt mindenképpen egymás mellett fognak
a keresést a továbbiakban a sorozatnak arra a lllCszére kell alkalmazni. Ha a keresett
szerepelni, azaz a kiválogatáshoz elég megadni az első, illetve az utolsó ilyen elem
ennél nagyobb, akkor pedig ugyanezen elv alapjllanl a sorozat ezt követő részére.
sorszámát. Ezt úgy tesszük meg, hogy a logaritmikus keresés után előre, illetve hátrafelé
Ez a megoldás szintén az utófeltételt módosítja, szigorítja. Itt az előzővel ellentétben megkeressük az utolsó megfelelő elemet.
nem lehet tudni, hogy a megtalált érték az azono s értékűek közül az első, az utolsó, vagy Kiválogatás ( N , X , Y , VAN , E , U) ;
pedig valamelyik középső lesz. E : = l : U : =N
Ciklus
uf : VAN s (3i ( l:S:i:s:N ) : X i=�� VAN => l:S:SORSZ:s:N é s
és K : = [ ( E + U ) /2 ]
X soRsz = Y és.Vi ( l:S:i<SORSZ ) : Xi�Y é s Elágazás
Y<X (K) esetén U : =K- 1
V i ( SORS Z<L�N ) : Xi�Y Y>X ( K ) esetén E : =K+l
Elágazás vége
Keresés ( N , X , Y , VAN , SORS Z ) : amíg E:S:U és X ( K ) #Y
E : =l : U : =N Ciklus vége
Ciklus VAN : = ( E:S:U )
K : = [ ( E+U ) / 2 ] ( E +U f e l é n e k egé s z é r t é k e ]
Elágazás Ha VAN akkor akkor E : =K
Y<X ( K ) esetén U : =K- 1 Ciklus amíg E>l és X ( E - l ) =Y
Y>X ( K ) esetén E : =K+ l E : =E - 1
Elágazás vége Ciklus vége
U : =K
amíg E:S:U és X ( K) #Y
Ciklus vége Ciklus amíg U<N és X ( U+l ) =Y
VAN : = ( E:S:U ) U : =U+l
Ciklus vége
Ha VAN akkor SORS Z : =K Elágazás vége
Eljárás vége . Eljárás vége .
Minimum:
Átlag: log2(N)
Maximum: log2(N)+ 1 2. Visszalépéses keresés (backtrack)

Az átlagos hasonlítás-számban szereplő logariltmikus összefüggés miatt hívják e ke
Újra konkrét feladatokkal kezdjük e feladattípus ismertetését.
resést logaritmikus keresésnek, illetve a sorozat felezésére utalva felezéses vagy bináris
keresésnek. F37. Helyezzilnk el egy sakktáblán 8 vezért úgy, hogy egyik se üsse a másikat!
46 47
F38. Egy vállalat N db mtmkára szeretne mtmkásokat felvenni. Jelentkezik N db mun

uf : VAN=3YeNN : Megoldá s ( Y ) és VAN=> Megoldá s ( X )
kás, mindegyik megmondja, hogy milyen mtmkát tudna elvégezni. Osszuk el közöt De f i n í ci ó : Megoldás ( X ) = ( Vi ( l :o;i� ) : 1:o;xi� i é s
tük a mtmkákat úgy, hogy mindenkinek jusson mtmka, s minden mtmkát elvégezze 'll'i , j ( l :o;j <i � ) : f k ( i , S i (X i ) , j , S j (X j ) ) é s ft ( i , S i ( X i ) ) )
nek!
Változók :
F39. N db közért M db pékségtől rendelhet kenyeret. Ismerjük a közértek kenyérigé N : Eqész [ a f e l do l g o z andó s o r o z a t s z áma ]
nyét, a pékségek sütési kapacitását, valamint azt, hogy melyik közért mely pékségek M: . . N : Eqész )
Tömb ( l [ a f e l do l g o z andó s o r o z a t o k e l ems záma ]
VAN : Loqikai [ v a n - e me g f e l e l ő e l emsoroza t ]
kel áll kapcsolatban. Adjuk meg, hogy melyik közért melyik pékségtől rendelje a ke
X : Tömb ( l . . N : Eqész ) [ a meg f e l e l ő e l eme k s o r s z áma ]
nyeret, ha mindegyik csak egyetlentől rendelhet!
A megoldás legfelső szintjén keressünk az I. sorozatból megfelelő elemet! Ha ez
E feladatok közös jellemzője, hogy eredményük egy sorozat. E sorozat minden egyes
sikerült, akkor lépjünk tovább az I+ 1. sorozatra, ha pedig nem sikerült, akkor lépjünk
tagját valamilyen sorozatból kell kikeresni, de az egyes keresések összefüggenek egy
vissza az I- 1 .-re, s keressünk abban új abb lehetséges elemet!
mással (vezért nem lehet oda tenni, ahol egy korábban letett vezér ütné; egy munkát
A keresés befejeződik, ha mindegyik sorozatból sikerült elemet választantmk (I>N)
nem lehet két munkásnak adni; ha egy pékségnek elfogyott a kenyere, akkor attól már
vagy pedig a visszalépések miatt már az elsőből sem tudunk újabbat választani (I<l).
nem lehet rendelni).
Kere sés ( N , M , X , VAN ) :
Beme n e t : Ne No, M e NN , 'Ifi ( l :o;i:o;N) : SiEH i,

M I : =l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 )
*
Ciklus amíq I�l és 1:o;N
fk: NxHxH -+L , ft : NxH-+L Jó_e s e t_kere s é s ( M , X , I , m e l y i k , VAN )
Ha VAN akkor X ( I ) : =me lyi k : I : = I + l [ e lőre l é p ]
Kimenet VAN e L , xe N N különben X ( I ) : =0 : I : =I - 1 [ vi s s z a l é p ]
Ciklus véqe
ef 'll'X e NN : fk ( i , s i ( Xi ) ; S 1 (X 1 ) . . . S i-1
( X i - l l ) => VAN : = ( I;<:l )
V j <i : f k ( j , S j ( X j ) ; . . . ) Eljárás véqe .
N VAN=> Megoldás ( X ) Egy lineáris keresés kezdődik az I. soro?.atban:
uf : VAN=3 Y e N : Megoldás ( Y ) és
Definíc i ó : Megoldás ( X ) = ( 'Ifi ( l:o;i� ) : 1:o;x i �i é s 'If i (1 :-;; i � ) : Jó_eset_keresés (M, X , I , me l y , VAN ) :
me l y : =X ( I ) + l
f k ( i , S i ( X i ) , S 1 ( X 1 ) , . . . , si - l ( X i - l l ) és f t ( i , S i ( Xí ) ) ) 1
Ciklus amíq me l y� ( I ) és
( R o s s z_e set ( I , X , me l y ) vaqy nem f t ( I , me l y ) ) 2
Megállapíthatjuk tehát, hogy minden egyes új választás az összes korábbitól függhet me l y : =me l y + l
(ezt formalizálja azjk függvény), a későbbiektől azonban nem! Egyes esetekben nem Cikl.us véqe
VAN : = ( me l y� ( I ) )
csak a korábbiaktól, hanem saját jellemzöjétől is függhet a választás (ezt írja le az .fi
Eljárás véqe .
függvény).
A Rossz_eset függvény az általános esetben a feladattól függő fk függvény kiszámo
Egyes speciális esetekben a korábbiaktól függés a korábbi elemekre külön-külön
lását jelenti, a fenti speciális esetben pedig egy eldöntés!. Ez utóbbit nézzük meg!
megvizsgálható (F3 7, F3 8), ekkor az előfeltétel triviálisan igaz:
Rossz_eset ( I , X , me l y ) :
N M J : =l
Bemenet : NeNa, MeN , 'Ifi ( i:o;i:o;N ) : s iEH i , Ciklus amíq ,J< I és f k ( I , me l y , J, x ( ,J ) )
f k : NxHxNxH-�L , ft : NxH�L J : =J+l
N Cikl.us véqe
Kime n e t VAN EL, xe N Ro s s z e s e t : = ( J<I )
EJ.j árás-véqe .
ef
1 Szavakkal megfogalmazva: az X akkor megoldás, ha minden X, önmagában helyes, valaniint az össze$

2 A specifikác!ótól eltérünk! Az fi paramétereként az S(mely) az algoritmus végrehajtása közben
öt megelözö X-beli elem szerint is helyes. általában semmit sem mond, ezért nyugodtan helyettesíthetjük magával a 'mely'-lyel.
48 49
Keresések
Az alábbiakban meggondoljuk, hogy miként lehet a fenti keresés tételpárjainak ló pontnak vegyünk egy fiktív kezdőértéket, amely minden lehetséges megoldásnál biz
(eldöntés, kiválasztás stb.) backtrack-es változatait megkonstruálni. A fenti megoldást tosan rosszabb !
könnyen átalakíthatjuk e/döntéssé, kiválasztássá, megszámolássá, valamint kiválogatás Minimumkeresés ( N , M , VAN , Y ) :
sá. Az első kettő a legfelső szint minimális átalakítását igényli, a megszámolást a kivá I : =l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 ) : DB : = O
logatás felhasználja, így ez utóbbit fogalmazzuk meg.

VAN : =hami s : E : = +oo [ f i kt í v ér t é k ]
Ciklus amíg I<:'.1
Jó_e s e t_keres é s ( M , X , I , me l y i k , VAN JO)
Beme net : N E N o , MEN N , V'i ( 1:5i:5N ) :
M
SiEH ; , Ha VANJO akkor X ( I ) : =me l y i k : I : = I + l [ e l ő relép]
fk : NxHxNxH�L , ft : NxH�L különben X ( I ) : = 0 : I : =I-1 [ v i s s z alép]
N *
Ha I >N akkor VAN : =ig a z : I : = I - 1
Kimenet DB E N , Y E (N ) . Ha kt ( X ) <E akkor Y : =X : E : = kt ( X )
/
ef Ciklus vége
Eljárás vége .
uf DB=a me g o l dá s o k s z ámának s z o k á s o s me g f o g a lma z á s a
és Vj ( 1:5j :5DB ) : Megoldás ( Y j l é s Y halma z f e l s o r o l á s A visszalépéses minimumkeresés hatékonyabb lehet abban a speciális esetben, ha a
költségfüggvényt az egyes elemekre vett elemibb értékfiiggvényei összegeként (feltéve,

A kiválogatás alapgondolata: ha egy megoldást megtaláltunk, akkor azt írjuk ki, majd
hogy ezek nemnegatív értékek) kell kiszámolni, azaz ha:
lépjünk vissza, mintha ez nem is .lenne megoldás.
N
Kiválogatás ( N ; M , DB , Y ) : kt(X ) = L;ertelem(X; )

i=l
I : =l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 ) : DB : =O
Ciklus amíg r;:,:1 Ekkor ugyanis a teljes megoldás elkészülte előtt is felfedezhetjük, hogy az éppen ké
Jó e s et kere sés ( M , X , I , me l yi k , VAN ) szülő megoldás lehet-e még jobb az eddigi legjobbnál.
Ha-VAN akkor X ( I ) : =mely i k : I : = I + l [ el ő r e l é p ]
különben X ( I } : = O : I : =I - 1 [v i s s z a l é p ] Minimumkeresés ( N , M , VAN, Y ) :
I : =l : X ( l . . N) : = (0, . . . , 0 ) : DB : = O
Ha I>N akkor DB : =DB+ l : Y ( DB ) : =X : I : =I - 1
VAN : =hami s : E : = +oo [ f i ktív ér ték]
Ciklus vége
Elj árás vége . Ciklus amíg r ;:,: 1
Jó_e s et_k e r e s é s ( M , X , I , me l y i k , VANJO )
A legtöbb esetben nagyon sok megoldást kapunk, így a kiválogatást általában nem Ha VANJO és k t ( X ) + e r t e l em ( me l y i k ) < E
kigyűjtéssel, hanem kiírással végezzük. Van azonban egy eset, amelyben tartósabban akkor X ( I ) : =mel y i k : I : = I + l
különben X ( I ) : = 0 : I : =I - 1
szükség lehet az eredményekre: ez a minimumkeresés. H a I >N akkor VAN : = i ga z : I : =I - 1 : Y : =X : E : = kt ( X )
Ebben a feladatban a valamilyen szempontból legjobb megoldást kell megadnunk.
Ciklus vége
Eljárás vége .
Megadunk egy k t költségfüggvényt, ami alapján az egyes megoldásokat összehasonlít�
A visszalépéses keresés egy másik változatában nem rögzített elemszámú az ered
hatjuk.
mény. Egy lehetséges esetben meg kell adni minden olyan (korlátozott elemszámú) so
N M rozatot, amelyet egy nem megfelelő elem zár le.
Bemenet : NENo, MEN , V'i ( 1:5i :5N ) : SiEH ;,
f k : NxHxNxH�L, ft : NxH�L, kt : H*�N
Def i ní c i ó : Megoldá s ( X ) =3K ( 1 :5K:5N ) : ( V'i ( 1 :5i:5K ) : 1:5X i :5M i é s
Kimenet Vi , j ( 1:5j <i:5N ) : f k ( i , S i ( X i ) , j , S j ( X j ) ) é s ft ( i , S i ( X i ) ) é s
ef (3j ( 1 :5j < K:5N ) : f k ( K , S K ( X i l , j , S j ( X j ) ) vagy f t ( K , S K ( X K ) ) ) )
uf VAN=3YeNN : Megoldá s ( Y ) és VAN=> Alakítsuk át a korábban szerepelt ki válogatási algoritmust úgy, hogy a belső ciklus
( Megoldá s ( X ) é s V'Y : Megoldás ( Y ) =>kt ( Y ) ;:o:kt ( X ) )
állj on le, ha vissza kellene lépni! Ekkor jegyezzük fel az aktuális állást, lépjünk vissza,
majd folytassuk a keresést!

Az algoritmusban a kiválogatásra alapozva állítsunk elő egy megoldást, ezt hasonlít�
suk össze az eddigi legjobb megoldással, s ha jobb nála, akkor ezt őrizzük meg! Kiindu-
50 51
Kiválogatás ( N , M , DB , Y ) : Jó_eset_kere sés ( M , X , I , me l y , VAN ) :

I : = l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 ) : DB : = O me l y : =X ( I ) + l
Ciklus amíg I�l Ciklus amíg mel y$M ( I ) és R o s s z_eset ( I , X , me l y )
VANJO : =i g a z me l y : =me l y+ l
Ciklus vége
Ciklus amíg I�l és I � és VANJO
Jó e s et keresés ( M , Y , I , me l y i k , VANJO ) VAN : = ( me l y91 ( I ) )
X ( I ) : =mel yi k : I : = I + l Elj árás vége .
Ciklus vége Rossz ese t ( I , X , me l y ) :
Ha nem VANJO akkor DB : = DB + l : Y ( D B ) : =X : I : =I-1 J : =l
Ciklus vége Ciklus amíg J<I és nem (mel y=X ( J ) vagy I - J= l mel y - X ( J ) JJ4
Elj árás vége . J : =J+l
Ciklus vége
Itt is megvizsgálhatnánk a legjobb megoldás algoritmusát, de ezt az előző minimum
Ro s s z e s e t : = ( J< I )
-
kereséshez való hasonlósága miatt az Olvasóra hagyjuk. Elj árás vége .
Egy másik lehetséges esetben nem tudjuk, hogy az eredmény hány elemű, csupán a:zt, F38. N ember - N munka
hogy mikor van készen. Ezt a ké s z ( X ) fogikai értékű függvény adja meg.
A megoldást két változatban készítjük el. Az elsőben az egyes emberek által végez
Kiválogatás ( N , M , bB , Y ) :
hető munkákat egy-egy sorozatban tároljuk.
I : = l : X ( l . . N ) : = ( O , . . . , 0 ) : DB : =O
Ciklus amíg . I�l és nem ké s z ( X ) az emberek és az állások száma
N
J ó e s e t kere s é s ( M , X , I , me l y i k , VAN )
-
Ha VAN ikkor X ( I ) : =me l yi k : I : = I + l [ előrelép] M(i) az i. ember által végezhető munkák száma
különben X ( I ) : = O : I : =I-1 [ vi s s z a l é p ]
Ciklus vége S (iJ) az i. ember által végezhető j. munka
Elj árás vége .
ft(iJ)=igaz azonosan igaz függvény
Nézzük meg a fejezet elején közölt feladatok megoldását!
fk(iJ,k,l)=(S(ij}1'S (k ,l)) nem végezhetnek azonos munkát
F37. 8 vezér a sakktáblán
Itt is a két belső eljárást kell újrafogalmazni.
Oszloponként egy-egy vezért helyezünk el, a sakktáblán 8 oszlop, oszloponként 8 sor
Jó eset keresés ( M , X , I , mely , VAN ) :
van. Bármelyik két vezér akkor van helyesen elhelyezve, ha nincsenek azonos sorban me l y : ";;;X ( I ) + l
vagy azonos átlóban. Ciklus amíg me l y91 ( I ) és Ro s s z_e s e t ( I , X , me l y )
me l y : =me l y + l
N=8 a sorozatok száma, Ciklus vége
VAN : = ( me l y$M ( I ) )
M(i)=N mindegyik sorozat elemszáma egyforma . E ljárás vége .
ft(a,b) = igaz azonosan igaz függvény3 Ros s z_e s e t ( I , X , me l y ) :

J : =l
fk(iJ,k,l) = nem G=l vagy 1 i-k 1 = l j -1 I ) Ciklus amíg J<I és S ( J , X ( J ) ) *S ( I , me l y )
J : =J+l
A keresés legfelső szintje változatlan, a két további eljárást kell újrafogalmazni. Ciklus vége
Ros s z_e s e t : = ( J< I )
Elj árás vége .
4 I biztosan nagyobb, mint J, ezért nem kell 1 1-J l -nél az abszolút érték.
3 A vezér önmagában bárhova tehető.
53
52
Keresések
Újra a két belső eljárást fogalmazzuk meg;

A második változatban az emberek tudását egy mátrixban !tároljuk, amelyben egy
ember és egy munka sorszámához rendelünk igaz vagy hamis értéket aszerint, hogy az
Jó eset keresés ( M , X , I , me l y , VAN ) :
rne l y : ;;:X ( I ) + 1
ember azt a munkát el tudja-e végezni vagy sem. Ciklus amíg me ly:.:;;M ( I ) és ( Ro s s z e s e t { I , X , me l y ) vagy
nem KAPCS { I , me l y ) )
N az emberek és az állások száma
me l y : =me l y+ l
Ciklus vége
N az i. ember által végezhető munkák száma
VAN : = { me l y$;M { I ) )
S(ij) az i. ember el tudja-e végezni a j . munkát Eljárás vége .
Rossz ese t { I , X , me l y ) :
ft(ij )=S (ij)
S : =O
tk.(iJ ,k,l )= G *l) nem végezhetnek azonos munkát Ciklus J= l - től I - ig
Ha X { I ) =X { J ) a�kor S : =S + I GENY { J )
Megint a két belső eljárást fogalmazzuk újra. Ciklus vége
Ro s s z e s e t : = { S > KAPAC I TAS (me l y i k ) )
Jó eset keresés ( M ,. X , I , me l y , VAN ) : -
Eljárás vége .
me l y: :::x ( I ) .+ l
Ciklus amíg me l ySM ( I ) és ( Ro s s z_e set ( I , X , me l y ) vagy Elképzelhető, hogy e feladatnak nincs megoldása. Ekkor módosítsuk úgy a feladatot,
nem S { I , me l y ) ) hogy olyan megoldást adjunk, amelyben a lehető legtöbb közért kap kenyeret valame
me l y : =me l:t+ l
Ciklus vége lyik pékségtől.
VAN : = { me l y91 { I ) )
Ezt a -hiányos- megoldást úgy állítjuk elő, hogy felveszünk egy M+ 1 ., fiktív péksé
Elj árás vége .
get, amely tetszőleges menny iségű kenyeret képes sütni, s akivel mindenki kapcsolatban
Rossz_eset { I , X , mely) :
J : =l van. Előállítjuk az összes megoldást, s azt választjuk ki közülük, amelyben a legtöbb
Ciklus amíg J<I és X { J ) ;tome l y olyan közért van, amely nem a fiktív szállítótól kapja a kenyeret. A költségfüggvényt
J : =J+l
kell definiálnunk:
Ciklus vége
R o s s z_e s e t : = ( J< I )
Eljárás vége .
N
(
kt(X) L: x X; * M + 1) , ahol
= ( )
x Iog =
{1 ha log
i=I
0 ha -. log
F39. N közért - M pékség

A fejezet befejezéseként egy másik "módszert" is leírunk, amellyel némileg egysze
Tároljuk a közértek kenyérigényét, a pékségek sütési kapacitását, a közértek és a pék rűbb megoldásokat lehet kreálni a backtrack-es tételvariánsokhoz. Egy apró észrevenni
ségek kapcsolatát! valóra építünk, amely után teljesen mechanikusan kaphatók meg az algoritmusok a már
jól ismert aiapvariánsa iból.
N,M közértek száma, pékségek s7,áma
. Induljunk ki a backtrack első algoritmusának legfelsőbb szintjéből, és hasonlítsuk
IGENY(i) az i. közért kenyérigénye
össze a lineáris keresés tétel algoritmusával. Alighanem a következő analógiákat fedez
KAPACITASG) a j . pékség sütési kapacitása
zük föl:
KAPCS(ij) van-e kapcsolat az i. közért és a j. pékség között
ft(ij)=KAPCS(ij)
.fk( i,X ( i),X (l), . . . ,X{ i - 1)) =[ ti!GENY(j)l :.:;;

X(j}=X(i)
KAPACJTAS(X ( i))
55
54
Keresések
Backtrack-es keresés Lineáris keresés

I : =l [ komponens sorszám) I : =l [ e lemsors zám) V. Programozási tételek
X(l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 ) [ k e zdőindexe k ]
I�l [ v an-e még keresniv a l ó ) ISN [ van-e még elem] egymásraépítése
ISN [ v an-e még megoldás komponens ] T ( X ( I ) ) [ T tul - e )
Jó e s e t keres é s ( I , me l y , VAN ) I : = I + l [ köv . e l em]
Ha VAN akkor X ( I ) : =me l y : I : = I + l Gyakran előfordul, hogy programozási tételeket egymás után kell használnunk. Ezen
különben X ( l ) : = O : I : = I - 1 egymásutániságnál azonban sok esetben a két megoldóalgoritmus egybeépítése egysz.e
[ a köve t ke z ő komponens ]
rííbb, rövidebb, hatékonyabb megoldást eredményez. Ebben a részben ez.ekkel foglalko
Nézzük ez alapján pl. az kiválasztást!
zunk. Az egymásraépítés mindig két programozási tétel összefogását jelenti, a fejez.ete
Kiválas z tás ( N , M , X ) : Kiválasztás ( N , M , X ) : ket a korábban alkalmazandó tétel szerint fogalmaztuk meg.
I : =l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0 ) I : =l
Ciklus amíg ISN Ciklus amíg nem T (X ( I ) )
J ó e s e t ker e s é s ( M , X , I , me l y , VAN )
-
Ha VAN akkor X ( I ) : =mely : I : =I + l I : =I+l 1. Másolással összeépítés
különben X ( I ) : = O : I : = I - 1
Ciklus vége Ciklus vége Másolással bármelyik programozási tétel egybeépíthető, hisz.en csupán annyi a
Eljárás vége . Eljárás vége .
teendő, hogy a programozási tételben szereplő xi bemenő adatra hivatkozást kicseréljük
A megszámolás és a kiválogatás tételek származtatásának egy látszólagos akadálya g(X;)-re.
van. Nevezetesen az, hogy abban nem 'amíg'-os ciklus szerepel. Ezen azonban keresztül
Ha például egy számsorozat elemei négyzetösszegét kellene megadnunk, az egy má
tudunk siklani azzal, ha átírjuk a számlálásos ciklust amíg-osra:
solást (s7.ámokhoz számok négyzetei rendelése) és egy sorozatszámítást (összegzés) tar
C i k l u s I : = l - t ő l N-ig I : =l talmaz. Nézzük meg e két tétel általános egymásraépítését!
C i klus amíg r:o;N
N *
Bemen e t N e N o, XEH , F : G �G , g : H�Gl
I : =I+l
C i k l u s vége C i k l u s vége Kimen et SeG
ef 3FoEG és 3 f : GxG�G és
Az átírásnak most már semmi akadálya nincs. Pl. a megszámolávé az alábbi:
F ( Y 1 1 • • • 1 YN) =f ( F ( Y 1 , „ . , YN-1 ) , YN) és F ( ) = Fo

Megszámolás ( N , M , X , DB) : Megszámolás ( N , DB ) :
DB : = O DB : =O uf S=F ( g ( X 1 ) , . . . , g ( X N) ) .
I : =l : X ( l . . N ) : = ( 0 , . . . , 0) I : =l
Ciklus amíg I � J. Ciklus amíg ISN Az algoritmus:
Ha nem ISN akkor Ha T ( X ( I ) ) akkor
DB : =DB+ l DB : = DB + l
Függvény
X ( I ) : =O : I : =I - 1 I : =I + l g: H_e lemtipus � G_e lemtípus
különben különben I : = I + l Változók :
Jó e s e t keresés ( M , X, I , me l y , VAN ) N : Egész [ a feldolgoz andó sorozat e l ems z áma )
-
Ha VAN akkor X ( I ) : =me l y : I : = I + l X : Tömb ( l N : H_e l emtípus )
. . [ feldolgo z a ndó e l eme k ]
különben X ( I ) : =O : I : = I - 1 FO : G_Elemtipus [a műve l e t nu l l e l eme ]
Elágazás vége Elágazás vége S : G_Elemtipus [ a z eredmény ]
Eljárás vége . Elj árás vége . A megoldásban -mint azt a sorozatszámításnál tettük- induljunk ki a nullelemböl,
alkalmazzuk a/függvényt az addig kiszámított értékre és a sorozat eleméből kiszámított
értékre!
lAz algoritmus szempontjából adottságnak, másként bemenetnek tekinthetjllk az F és a g függvényeket

is.
56 57
V · Progra m i té_
á s_ k_
le_ á sraép lt�
�� =�==__
oz_ _te_ egym_
:;:::. ... _ ----'�-_e�� i
Programoz á si tételek
Másolás_s orozatszámi.tás (N , X , S ) :
S : =FO Az általánossága miatt nézzük a megszámolás és a keresés egymásraépítését! Az e/
Ciklus I = l -től N-ig döntésnél, illetve a kiválasztásnál hasonlóan kellene eljárnunk, hiszen e két típusalgorit
S : =f ( S , g ( X ( I ) ) )
mus megoldásszövege része a keresés megoldásszövegének.
Ciklus vége
Eljárás vége .
Beme net : NeNa, X e HN
Második példaként vegyük a másolás és a maximumkiválasztás összeépítését! Ebben
T : H�l, x : H� { O , l } ,
( {
z x) =
1, ha T(x)
.
a maximális elem értékét és az indexét i� meghatározzuk. (Az előző feladat analógiájára 0, egyébként
ilyen lehet a legnagyobb abszolűtértékű szám abszolútértékének meghatáro7.ása egy Kimenet VAN e l , SORS Z e N
számsorozatból.)
ef
N
Bemen e t : NeNo, Xe HN , G rende zett ha lmaz ( < , � relációk ) , uf DB = L x(Xj ) és VAN= ( DB�K) és
g : H�G
i=l
SORSZ
MAX e N
VAN => l�SORSZ� és T ( X soRsz ) és :Lx<X i ) = K
Kim ene t
i=]
ef Na
Az algoritmus:
uf l�� és �i ( l�i� ) : g ( XMAX) �g ( X í )
Függvény :
T: E l emtípus � Logikai
A z algoritmus:
Változók :
Függvény
N Egész [a feldolgozandó sorozat e l emei s z áma ]
g : H_e lemtípus � G_elemtípus
X Tömb ( l . . N : E l emt ípus ) [a feldolgozandó sorozat e l eme i ]
Változók : K Egész [ a z e redmény - a megfelelő e leme k s z áma ]
N Egész [ a feldo lgo z andó sorozat e l emei s z áma ) VAN : Logikai [ a z eredmény - van-e meg f e l e l ő e l em]
x : Tömb ( l . . N : H-E l emt í pu s ) [ a feldolgoz andó sorozat e l emei SOR S Z : Egész [ a z e redmény - a meg felelő e l em s o r s z áma )
MAX : Egész [a maximá l i s értékű e l em s o r s záma ]
MAXERT : G_e lemtípus [a maximá l i s é r t é k ] Induljunk ki a keresés megoldásából! A keresés ciklusa akkor állt le, amikor megta
láltuk az első T tulajdonságú elemet. Ezt kell kicserélni arra, hogy csak a K.-nál álljon le
Ebben a megoldásban -a maximumkiválasztás alapján- vegyük az első elemből ki-
(ha egyáltalán van K.). A ciklusmagban viszont számolnunk kell a T tulajdonságú ele
számított függvényértéket induló maximumnak, ezt hasonlítsuk a további elemekből ki
meket - ahogyan azt a megszámolásnál tettük!
számított függvényértékekkel, s a legnagyobbat őrizzük meg!
:Karesés ( N , X , K , VAN , SORS Z ) :
Másolás maximumkiválasztás ( N , X , MAX , MAXERT ) :
I : = O : DB : = O
MAX : =l : MAXERT : =g ( X ( l ) )
Ciklus amíg I<N és DB<K
Ciklus I=2 -tól N-ig
I : =I+l
Ha MAXERT<g ( X ( I ) ) akkor MAXERT : =g ( X ( I ) ) : MAX : = I
H a T ( X ( I ) ) akkor DB : =DB+l
Ciklus vége
Ciklus vége
Elj árás vége .
VAN : = ( DB=K )
Ha VAN akkor SORS Z : = I
Elj árás vége .
2. Megszámolással összeépítés
A megszámolást három elemi programozási tétellel érdemes egybeépíteni, az e/dön 3. Maximumkiválasztással összeépítés
téssel, a kiválasztással, valamint a kereséssel.
Maximumkiválasztással kapcsolatban azt a kérdést fogalmazhatjuk meg, hogy hány
Itt olyan kérdéseket tehetünk fel, hogy van-e egy sorozatban legalább K db T tulaj
darab maximális értékű elem van, s hogy melyek a maximális értékű elemek.
donságú elem, adjuk meg a sorozat K. T tulajdonságú elemét stb.
58
59
v. Progra mozási tételek egymásraépftése
Itt tehát a maximumkiválasztást kell egybeépíteni a megszámolással, illetve a kiválo

4. Kiválogatással összeépítés
gatással.
Elsőként a kiválogatást a sorozatszámítással építjük egybe. Olyan feladatoknál alkal
Az a kérdés, hogy van-e egyáltalán több maximális értékű elem, egy menetben nem
·
mazható ez, amikor a számítást egy sorozat T tulajdonságű elemeire kell csak elvégez
dönthető el, azaz a három tételt nem lehet egymásbaépíteni, hanem csak egymás után al
nünk.
kalmazni.
A korábbiakban megállapítottuk, hogy a kigyűjtéses kiválogatás mindig tartalmaz Bemenet NeNo, XeHN , F : H* --+H
egy megszámolást, így csak a kiválogatással kell foglalkoznunk. T : H-..+l, X : H--+ { 0 , 1 } , z(x = ){ l, ha T(x)
0, egyébként
.
Bemenet : NeNo, XeHN , H rende zett ha lma z

DB e N o , Y e NN , SeH
')(, : H-..+ { O , l } , z(x)

{ 1, ha x :?: max(X)
= 0, egyébként
.
Kim ene t
ef 3F0eH és 3 f : H xH-..+H és
F ( X 1 1 • • • 1 XN) = f ( F ( X 1 1 · · · 1 XN-1 l 1 XN) és F ( ) =Fo
Kimenet DB e N , YeNN, MAXERT e H N
ef
uf DB=
.
l: x(X; ) és Y e { l . . N } DB és Y halma z f e l s o ro l á s
i-1
N
uf DB = l: x(X; ) és Y e { l . . N } DB és Y halma z fe l sorolás és Vi ( lSiSDB ) : T ( X ( Y í ) ) és
i-1
é s Vi ; j ( l Si� 1 l Sj SDB ) : XíSX ( Yj l és MAXERT=X ( Y 1 ) Az algoritmus:
Függvény :
Az algoritmus: T: Elemtípus -..+ Logikai
Változók : , Változók :
N : Egész [a fe ldo lgo z andó sorozat e l emei s z am J � N : Bqész [ a f·e ldolgozand ó sorozat e l emei s záma ]
x : Tömb ( l . . N : Elemtípu s ) [a feldo l g o zandó sorozat e l eme i]
X : Tömb ( l . . N : E l emtípus ) [ a feldolgo z andó sorozat e l emei ]
DB : Egész [ a maximá l i s e l eme k s z áma )
FO : E l emtípus [a műve l e t nul l e leme ]
Y : Tömb ( l . . N : Egé s z ) [ a maximá l i s e l emek sors z áma i ]
S : E l emtípus [ a z e redmény ]
Az össz.eépítés alapgondolata, hogy a lokális maximumok megőrz.ésével együtt válo
A megoldásban vegyük a sorozatsz.ámftás algoritmusát, de a műveletet ne minden
gassuk is ki a lokális maximumokat. Természetesen űj lokális maximum megtalálásakor esetben végezzük el, hanem csak akkor, ha a megfelelő elem T tulajdonságű! Sokszor
a korábbi kigyűjtést el kell felejteni. A kiválasztó ciklus végén a lokális maximum nincs az eredményhez szükség a DB-re, a mostani megoldásban ezt is képezzük.
éppen a keresett maximumérték, tehát az éppen kigyűjtött sorsz.ámok a maximumok
Kiválogatás_sorozatszámítás ( N , X , S , DB ) :
sorszámai lesznek. S : = FO : DB : = O
Ciklus I = l -tól N-ig
Maximumkiválogatás ( N , X , DB , Y , MAXERT ) :
Ha T ( X ( I ) ) akkor DB : =DB+ l : S : =f ( S , X ( I ) )
MAXERT : =X ( l ) : DB : = l : Y ( DB ) : = 1
Cikl.us vége
Ciklus I=2 -tól N-ig
El.járás vége .
Elágazás
X ( I ) >MAXERT esetén MAXERT : =X ( I ) : DB : = l : Y ( DB ) : =I
Második példánkban a kiválogatást a maximumkiválasztással építjük egybe. Tipiku
X ( I ) =MAXERT esetén DB : =DB+l : Y ( DB ) : = I
Elágazás vége san ilyen feladatok azok, amelyekben meg kell határozni egy sorozat T tulajdonságű
Ciklus vége elemeinek maximumát, minimumát.
Eljárás vége .
Bemen e t : N e N a , XeHN, VAN e l
T : H-..+l, l(. : H-..+ { 0 , 1 } , z(x ){=

1, ha T(x)
O, egyébként
.
Kim enet MAX e N , MAXERT e H
60 61
V. Programozási tételek egymásraépitése
ef ef
uf VAN= ( 3 i ( l�i� ) :
T (Xi) és N
VAN � l�� és T ( X Maxl és uf DB=:Lx( X; ) és Ye { l . . N } 08 és Y halma z fe l s o r o l á s

i-1
MAXERT=XMAX és 'v'i ( l�i�N ) : T ( X i ) � X�1
és 'v'i ( l�i�DB ) : T (X (Yi) ) és 'v' i ( l�i �DB ) : Z í=f ( X ( Yi ) )
Az algoritmus: Az algoritmus:
Függvény : Függvény :
T : E l emtípus --+ Loqikai T: H_E lemtípus --+ Logikai
f: H_e lemtípus --+ G_e lemtípus
Vál.tozók :
N : Egés z [a feldolgozandó sorozat e l emei s záma ] Változók :
x : Tömb ( l . . N : Elemtípu s ) [ a feldolgozandó s orozat e l eme i ] N : Egész [a feldolgoz andó sorozat e l emei s záma ]
VAN : Logikai [van-e maximá l i s T tulaj don ságú e lem] X : Tömb ( l . . N : H_elemt í pu s ) [ fe l dolgoz andó e l eme k ]
MAXERT : E l emtípus [ a maximá l i s értékű e l em értéke ] DB : Egész [ a megfelelő eleme k s záma ]
MAX : Egész [a maximá l i s értékű elem s o r s záma ] Z : Tömb ( l . . N : G_elemtípu s ) [ fe l dolgo zott el eme k ]
Vegyük a megoldáshoz a maximumkiválasztás algoritmusát! Ne akkor jegyezzük fel A megoldásban vegyük a kiválogatás kigyűjtéses algoritmusát, de ne a megfelelő
ele
az új elemet maximumnak, amikor az nagyobb az addigi maximumnál, hanem ennek mek sorszámait gyűjtsük ki, hanem az ezen elemeken kiszámított függvényértéket!
még az is legyen a fe!tétele, hogy az új elem T tulajdonságú! Csupán egyetlen probléma
Kiválogatás-másolás ( N , X , DB , Z ) :
van: semmi nem garantálja, hogy az első elem T tulajdonságú, sőt hogy egyáltalán ilyen DB : =O
elem lesz (amit pedig a maximumkiválasztás kihasznált). Ciklus I = l -tól N-ig
Ha T ( X ( I ) ) akkor DB : =DB+ l : Z ( DB ) : = f ( X ( I ) )
Egyik lehetséges megoldás lenne, ha megkeresnénk az első T tulajdonságú elemet, s Cikl.us vége
Eljárás vége .
innen indítanánk a maximumkiválasztást. A másik -s mi ezt követjük- egy fiktív kezdő
értékkel indít, s elölről vizsgálja a sorozatot. (Ha e fiktív érték marad a MAXERT-ben E fejezet algoritmusai nagyon hasonlóan alkalmazhatók szétválogatással, metszettel,
az azt jelenti, hogy nincs T tulajdonságú elem a sorozatban.) unióval való egymásraépítésre. A szükséges módosításokat a kiválogatás ciklusa helyett
Kivál.ogatás_maximumkivál.asztás ( N , X , VAN , MAX , MAXERT ) : a megfelelő programozási tétel ciklusában kell elvége:zni. A szétválogatás specialitása
MAXERT : = -oo lehet, hogy az eredményeként szereplő két sorozatra különböző programozási tételeket
Cikl.us I = l - tól. N-ig is lehetne alkalma:zni (például lehetne feladat a T tulajdonságú elemek maximumának és
Ha T ( X ( I ) ) és X ( I ) >MAXERT akkor MAXERT : =X ( I ) : MAX : = I
Cikl.us vége a nem T tulajdonságú elemek összegének meghatározása a feladat).
VAN : = ( MAXERT*-oo)
El.járás vége .
A harmadik példában a kiválogatást a másolással építjük egybe. Ezt olyan feladatok
nál kell alkalmazni, ahol egy sorozat T tulajdonságú elemeit kell lemásolni, rajtuk egy
függvény kiszámításával.
Bemenet : N e N a , X e HN
T : H--+L, f : H--+G' X.: H--+ { 0 ' 1 } ' z(x) =

{ 1, ha T(x)
0, egyébként
Kimenet DB e N a , Y e NN, Z e GN
62 63
A µlógia sorozat eddig megjelent tagjai
Irodalomjegyzék
1. Horváth László - Szlávi Péter - Zsakó László: Modellezés és szimuláció
2. Szlávi Péter - bakó László: Programozásiforgácsok - KÖMALfeladatmegoldás2

1. O.J.Dahl-E.W.Dijkstra-C.A.R.Hoare: Strukturált programozás.
3. Turcsányiné Szah6 Márta: A Comnwdore-64 Terrapin WGO leírása
Műszaki Könyvkiadó, 1978
4. Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás: Rekurzió
2. Varga L.:Programok analízise és szintézise. 5. Szlávi Péter: A számítógépről népszetűsítő stJ.1usban
Akadémiai Kiadó, 1981
6. Zsakó László: Módszeres programozás: Hatékonyság
3. N. Wirth: Algoritmusok + adatstrukturák = programok. 7. Makány György: Programozási nyelvek: PROLOGIKA
Műszaki Könyvkiadó, 1982 8. Szlávi Péter: A programkészítés technológiája
4. Fóthi Á.: Bevezetés a programozáshoz. 9. Szlávi Péter - Zsakó László: Szimulációs modellek a populációbiológiában
Tankönyvkiadó, egyetemi jegyzet, 1983 10. Pintér László: Programozási tételek rekurzív megvalósítása
5. Szlávi P.-Zsakó L.: A programozás ABC-je = az ABC' programozása. 11. Temesvári Tibor: Alkalmazói rendszerek: QUATTRO PRO 3.0
ELTE TTK Informatikai Tanszékcsoport, ABC-s füzetek, 1984 12. Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás: Adatfeldolgozás
�
6. Szlávi P.-Zsakó L : Módszeres programozás. 1 3. Krammer Gergely: Turbo Grafika
Műszaki Könyvkiadó, 1986 14. Pap Gáborné - Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás: Szövegfel
dolgozás
7. Szlávi P.-Zsakó L. et al.: Számítástechnika középfokon.
15. Pintácsi Imréné - Siegler Gábor - Zsakó László: Szimulációs modellek a kémiában
OMIKK, 1987
16. Horváth László - Szabadhegyi Csaba - Szlávi Péter - Zsakó László: Függvényábrá-
8. D.Knuth: A számítógép programozás művészete 3. zolás
Műszaki Könyvkiadó, 1988 17. Szabadhegyi Csaba - Szlávi Péter - Zsakó László: Szimulációs modellek a fizikában
9� T.H Cormen-C.E. Leiserson-R.L. Rivest: Algoritmusok. 1 8. Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás : Programozási bevezető
Műszaki Könyvkiadó, 1998 1 9. Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás: Programozási tételek
itmusok.
10. Rónyai 1.-Ivanyos G.-Szabó R.: Algor 20. Hack Frigyes: Számítógéppel támogatott problémamegoldás
TYPOTEX, 1999 2 1 . Szlávi Péter - Temesvári Tibor • Zsakó László: Módszeres programozás: A prog
ramkészítés technológiája
22. Szlávi Péter - Temesvári Tibor - Zsakó László: Programozási nyelvek: Alapfogal-
mak
23. Illés Zoltán: Programozási nyelvek: C++
24. Szlávi Péter - Temesvári Tibor - Zrakó László: Programozási nyelvek: ELAN
25. Ökrös László: Programozási nyelvek: Az LCN WGO leírása
26. Hack Frigyes: Informatika
27. Pap Gáborné - Szlávi Péter - Zsakó László: Módszeres programozás: Rekurzív tí
pusok
28. Hack Frigyes: Programozási nyelvek: BASIC
2A µlógia-soro7.at dőlt betfilckel szedett tagjai már nem kaphatók. ·

29. Kincses Z:Oltán: Gólyakalauz az Internet használatához
30. Zsakó László: Az informatika ismeretkörei
3 1 . Hack Frigyes: Informatikai ismeretek
32. Hack Frigyes: DERIVE
33. Pozsár Erika: Internet és társadalmi viszonyok
34. Pap Gáborné - Szlávi Péter - Z'lakó László: Módszeres programozás: Adattípusok
35. Köves Gabriella: TEX lépések
36. Nagy István: Szövegszerkesztés a Word 97-tel
37. Gábor Béla: Programozási nyelvek: A Delphi programozása
38. Szlávi Péter - Z�akó László: Módszeres programozás: Gráfok, gráfalgoritmusok
39. Fejezetek a számítástechnika történetéből I.
40. Fejezetek a számítástechnika történetéből II.
4 1 . Vágvölgyi István: Prezentáció és grafika oktatása
42. Nagy Sándorné: Adatbázis-kezelés Access 97-tel
43. Hack Frigyes: 30-grafika geometriai alapjai
44. Z'lakó László (szerk.): Fejezetek a számítógépi grafikából
45. Dávid András - Pap Gáborné: Adatszerkezetek példatár
Szilánkok rés7Sorozat3
1. Szlávi Péter: A típusfogalomfejlődése az algoritmikus nyelvekben.
2. Temesvári Tibor: ELANJ programozási nyelv leírása
3. Szlávi Péter: Előadás a szövegtípusokról
4. Szlávi Péter: Előadás a rek.urzióról
5. Szlávi Péter: Elöadás a gfáfúpusról

6. Szlávi Péter: Adatok, adattípusok
7. Szlávi Péter: Előadás a sorozattípusokról
8. Szlávi Péter: Előadás afile-tfpusokról és a táblázattípusról
9. Szlávi Péter: Előadás a táblázattípusról
10. Gálos György - Pap Gáborné: Adatszerkezetek példatár
1 1 . Szlávi Péter: Gondolatok a típus-specifikációk kompatibilitásának vizsgálatáról
3A Mikrológia sorozat elöreteseként megjelent könyvek, melyek késöbb beépülnek a sorozatba. (A dölt
betűkkel szedettek ilyenek, emiatt már nem kaphatók.)

Mikrológia 19

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Mikrológia 19

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

SzCávi Péter

, A kötet beve2'.ető fejei;etében -a µJógia 18 kötetében már taglalt- programozási alap­

Az I. fejei;etben kaptak helyet a legelemibb tételfajták, nevezetesen azok, amelyek

Ezt követően rátérünk azokra a "bonyolultabbak" tételekre, amelyeket az jellemez,

!amint az adatok helyfoglalását Egyes rendezések algoritmusát más mikrológia köte-

Az utolsó fejezetben jutunk el a csúcspontra: megvizsgáljuk, hogyan lehet tételeket

3. J(iválasztjs ,.„„.„.„• •„„„„..... „•••• „.„„.„.„„„„.„„ •• „„.-......„.„.„„„• •„„ •• -„.„ ... „ 17

IL Összetett prognunoúai t6telek ..... „„.•„„„.„.„„.„.....„„„„„.......„„„„„„„„...... „.,.„ 24

2. KivAiopds ·-·-·-·--·---·---··„...„.„.„...„.„„ •• „... ...

4. Met17.et ·---·-„„„... -....„„.„ ...„.....„„„........... „.... „•• „„„•• „.„.........„„ 30

1. Egyszeri esem rendez& ....„...„„......„„„„ •• „.„„-„„.„.„.„.„„.- ......„„... 36

2. Minim� rendez& .... „„-•• -.„....... „„„„„„.„„.„... ..... .„„.„„ ....-37

3. Buborikoll rendez& „„.„„„„.„„„„.„.„ •.„.„„„„„„„ .. .. „.„.„... „.„„„ ..... „„„„„.„. „. 38

9. Szim1'16 rendez& .......„„„

IV. Keresések „....... „•• „„..................„.„„„

V. Programozisi tételek egymún épft&e .„„„„„•• „„„.„„„....„„.........„„„„„„„.„„„. 57

3. Maximum kiválasztással összeépftés •• „..••..•••.....•.•.... „..........•.............. „. . . . . . . 59

lasztása a megoldandó feladat specifikációjától függ.

A programozási bevezetővel foglalkozó füzetben átte kintettük a specifikáció témakö­

rét, a specifikáció és a programszerkezet kapcsolatát E kötetben is alapvető szerepet ját­

szanak ezek az ismeretek, í� emlékeztetőül röviden áttekintjük őket, illetve a szükség­

A feladatot mindig valamilyen adatok együttesén fogalmazzuk meg (ezt ismerjük,

erre vagyunk kfváncsiak), ezen adatok értékhalmazai direktszorzatát nevezzük állapot­

a programfutása: tf1!1tS 'fázisai"

elöfeltétellel; az elérendő eredmény, azaz a cél meghatározására smlgál az utófeltétel.

A feladat pontos megadásához ismernünk kell a bemenő és a kimenő adatok leírását.

3 2 Azaz a specifikációnak tartalmaznia kell az állapottér egyes komponenseit. Hogy hivat­

Bemenet: Nt:: N - az emberek száma,

Bemenet: Nt::N - az emberek száma,

nícióját, valamint az eredmény kiszámftási szabályát. A bemenő, illetve a kimenő

Utófeltétel: d=b*b-4*a*c és x:=i(x): k:=k+ 1

megoldst kapjuk3, azonban ez nem mindig a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legügye­

rendelnünk valamilyen eredményt. E sokaságot az egyszerűség kedvéért mindig valami­

A vizsgált feladatosztályokat 4 típusra osztjuk a bemenet és a kimenet alapján:

matikai) eszközökkel lefrva. A formális leírásokat a szövegből keretezéssel kiemeltük, a

Következő lépésként áttérünk a megoldás kialakítására, majd folytatjuk az általános

megoldás algoritmusával. Ha a tételnek többféle variációját tárgyaljuk, akkor itt ezek

f5. Adjuk meg az első N természetes szám szorzatát (N faktoriális)!

Kimenet : SeG t- az állapottér bemeneti Az algoritmus:

A megoldás a nullelemre, valamint a 2 operandusú műveletre épül, a matematikában

Kezdjük a legelső témakört néhány feladattal! • 0 elemre tudjuk az eredményt: Fo.

F4. K halmaz uniója

Végezetül az algoritmikus nyelvünkben szokásos jelölésekkel a feladatot megoldó al­

Bemenet NeNa, X e HN , T:H�L

ha az egyik operandus értéke alapján a végeredmény egyértelműen eldönthető lenne. E

E 1döntés ( N , X , VAN ) : F9. A hőmérsékletek sorozata monoton növekedő-e?

= /\, f = A, Fa= igaz értékekkel).

Bemenet NEN0, XEHN, T:H�l

következőképpen néz ki:

uf: 1$SORSZ� és T (XsoRsz) és Vi (l�i<SORSZ) •T(Xi)

Változók: Kimenet DBeN0

Minden családi létszámhoz �egadható az a jövedelem, amely a létminimumhoz kell,

,5. Megszámolás a megoldásban ezt használjuk fel.

elemek száma: N Megszámolás(N,J,L,DB):

ottani gondolatmenethez hasonlóan most is a sorszám meghatáro7.ását választjuk. sa.

F2 l . A névsorban legelső tanuló.

Kimenet M AX e N elemek s z áma : N Mini mum(N , X ,M I N , ME V ) :

A sorozatszámításnál használjuk F függvényként a MAX(AJ.A2····AN) függvényt!

F23. Magánhangzóra cserélés.

1. Másolás e l emek s z áma : N Máso 1ás ( N , X , Y ) :

F23. Egy szöveg minden magánhangzóját cseréljük ki az e betűre!

ni rajta.1 elemmásolás. Ilyen feladatok szerepelnek e fejezetben.

A feladat részben a keresésre hasonlít, részben pedig a megszámlálásra. Adott tulaj­

T :H�l, x:H� { 0, 1}, � .

, A kötet beve2'.ető fejei;etében -a µJógia 18 kötetében már taglalt- programozási alap

A programozási bevezetővel foglalkozó füzetben átte kintettük a specifikáció témakö

rét, a specifikáció és a programszerkezet kapcsolatát E kötetben is alapvető szerepet ját

szanak ezek az ismeretek, í� emlékeztetőül röviden áttekintjük őket, illetve a szükség

erre vagyunk kfváncsiak), ezen adatok értékhalmazai direktszorzatát nevezzük állapot

3 2 Azaz a specifikációnak tartalmaznia kell az állapottér egyes komponenseit. Hogy hivat

Utófeltétel: d=bb-4a*c és x:=i(x): k:=k+ 1

megoldst kapjuk3, azonban ez nem mindig a leghatékonyabb, legegyszerűbb, legügye

rendelnünk valamilyen eredményt. E sokaságot az egyszerűség kedvéért mindig valami

Végezetül az algoritmikus nyelvünkben szokásos jelölésekkel a feladatot megoldó al

A feladat részben a keresésre hasonlít, részben pedig a megszámlálásra. Adott tulaj

Ha az elemeket egyetlen tömbbe helyezzük el, mégpedig úgy, hogy a T tulajdonsá

A megoldásban válogassuk ki X olyan elemeit, amelyek benne vannak Y-ban! Az al

3, 5, l, 9, 7 Mozgatások száma: 0 - 3N(N- l )/2

ef Vi ( l �iSN): Xi . kulc s e { l . . M } Helyfoglalás: 2N+Me Hasonlítások száma: 0

F38. Egy vállalat N db mtmkára szeretne mtmkásokat felvenni. Jelentkezik N db mun

Itt tehát a maximumkiválasztást kell egybeépíteni a megszámolással, illetve a kiválo

A harmadik példában a kiválogatást a másolással építjük egybe. Ezt olyan feladatok