SZAKMA Módszertár

Pályázati útmutató
(utolsó pályázati forduló)

Ellenőrző lista a pályázat beadásához

Mit kell leadnom?  

nyomtatva CD-n
Pályázati adatlap (1. sz. melléklet)

Táblázatos óraterv (2. sz. melléklet)

A tanóra folyamán felhasznált tananyagok és segédeszközök a források

megadásával, ill. a saját fejlesztésű anyagok és eszközök
A tanulók által az óra után adott visszajelzések – kézzel írott, eredeti példányban (3.
----
sz. melléklet)
Tanári értékelő ív (4. sz. melléklet)

A pályázati felhívás és a mellékletek elektronikus formában megtalálhatók az iskola projektvezetőjénél és

letölthetők a www.szakma.hu honlapról.

Pályázati melléklet
1. sz. melléklet

Pályázati adatlap
SZAKMA Módszertár pályázat
(utolsó pályázati forduló)

Kérjük számítógéppel kitölteni!

A pályázó adatai

Név
Tanított/oktatott műveltség-
terület/szakmacsoport
Tanári/oktatói gyakorlati évek száma

Elérhetőség (e-mail)

Intézmény neve és címe

A pályamunka

Évfolyam

Műveltségterület/szakmacsoport

Szaktárgy / tanegység
A SZAKMA Módszertárból felhasznált
módszer(ek)
A tanóra beágyazottsága
Napi órarendben
(pl. egy óra, dupla óra)
Kerettantervi modul / témakör

A tanóra témája

A tanóra fejlesztési céljai

Az előző tanóra témája és fejlesztési
céljai 1
A következő tanóra témája és
fejlesztési céljai 1
A tanulócsoport jellemzése

Tanulók életkora
Osztálylétszám,
fiúk / lányok aránya
A tanulócsoport erősségei, amelyekre a
tanóra épít

1
Kitöltendő akkor, ha a beadott pályamunkában szereplő óraterv értelmezéséhez szükség van az előzmények és a
folytatás ismeretére.

Pályázati melléklet
A tanulási körülmények jellemzése

Heti óraszám

Közös munka kezdete (tanév)

Terem berendezése, ülésrend leírása
(pl. csoportasztalok / patkóforma…)2
Taneszközök a tanteremben

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nyilatkozat

A beküldött óraterv és a forrás megjelölése nélkül mellékelt segédanyagok saját, egyéni fejlesztéseim, és ezidáig
sem nyomtatva, sem elektronikus módon nem jelentek meg.

Hozzájárulok ahhoz, hogy a beküldött pályamunkám megjelenjen a SZAKMA Módszertár Iskolai jó gyakorlatok c.
mellékletében. Beleegyezem, hogy ebből a célból az alkotó szerkesztők a pályamunkámon kisebb mértékű
formai-stilisztikai változtatásokat végezzenek el.

--------------------------------------- --------------------------------------
Dátum Aláírás

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Programiroda tölti ki!

Pályamunka azonosító jele

Pályamunka beérkezési ideje

Formai értékelést végezte

Tartalmi értékelést végezte

2
A leíráshoz kézi vázlatos rajzot is mellékelhet.

Pályázati melléklet
2. sz. melléklet

Táblázatos óraterv Kérjük ÁTSZERKESZTÉS NÉLKÜL, számítógéppel kitölteni!

Munka-
Idő Fejlesztési célok Tanulói tevékenységek Anyagok / eszközök Megjegyzések / tanári tevékenységek
formák


pályázat Pályázati melléklet

3. sz. melléklet

Tanulói visszajelzés Kérjük kézzel kitölteni!

Beszéljétek meg négy-ötfős csoportokban az óra tapasztalatait.

Írjátok le:
1. Mit tanultatok?
2. Mi tetszett és miért?
3. Mi tetszett kevésbé és miért?
4. Ha van ötletetek, írjátok le, hogyan tudtatok volna még jobban, még többet tanulni.

1. Amit ezen az órán tanultunk …

2. Ami az órán tetszett nekünk …

3. Ami az órán kevésbé / nem tetszett nekünk …

4. Ötleteink

Pályázati melléklet
4. sz. melléklet

Tanári értékelés Kérjük számítógéppel kitölteni!

Kérjük, gondolja végig az óráját a következő szempontok alapján, majd válaszolja meg a táblázatban található
kérdéseket.

 A tanóra elérte az általam meghatározott célt/célokat.

 Az időterv reálisnak bizonyult.
 A tanulók értették a feladatokat.
 A tanulók aktívan részt vettek a munkában.
 A választott munkaformák és módszerek megfelelőek voltak.
 A tanulók jól együtt tudtak működni egymással.
 A választott anyagok, eszközök betöltötték a funkciójukat.
 Az óra légköre kellemes volt.
 A tanulók elégedettek voltak az eredménnyel.

Melyek az órám legjobban sikerült részei? Miért? *

Mit csinálnék legközelebb másként? Miért? *

Milyen tanácsokat adnék egy kollégámnak, aki ki szeretné próbálni az óratervemet? Miért? *

* A táblázat sorai tovább bővíthetők.

Pályázati melléklet
5. sz. melléklet

Pályázati útmutató
Kedves Kolléga!

Az óratervek értelmezését és értékelését megkönnyíti, ha a megfogalmazáskor figyelembe veszi az alábbi

javaslatokat.

Idő:

Kérjük, adja meg, mennyi időt tervezett be az adott lépés végrehajtására.

pl. „5p, 15p, 5-10p”

Fejlesztési cél:

Fogalmazza meg pontosan az adott lépés fejlesztési célját, úgy, hogy leírja:
a) a tanulók mely kompetenciája növekszik/ fejlődik érzékelhetően / megfigyelhetően a lépés
végére,
b) ennek elérését a tanulók cselekvéseiben / viselkedésében hogyan figyelheti meg Ön / a
tanuló / külső megfigyelő.

A példánkban a tanulók a kőkorszaki ember lakóhelyének leírását tartalmazó szövegekkel dolgoznak, és a

SZAKMA Módszertár „A és B” módszerét alkalmazzuk.

Problémás megfogalmazások:
 „A tanulóknak meg kell érteniük a szöveget” megfogalmazásból nem derül ki, mi
a célja konkrétan ennek a lépésnek (Milyen mélységben értsék? Mire használják a
megszerzett információkat?), és az sem, hogy miből látjuk, elérték-e a kitűzött célt.

 „A tanulók tudják, hogyan éltek a kőkorszaki emberek”

Önmagában még szintén nem elég pontos célmeghatározás, hisz nem látunk a
tanulók fejébe, és emiatt nem tudjuk ellenőrizni, hogy tényleg elértük-e ezt a célt.
Szükség van kiegészítésre, amelyben megfigyelhető tanulói cselekvéseket írunk le:

Lehetséges jó megoldások:
„A tanulók tudják, hogyan éltek a kőkorszaki emberek 
- meg tudják nevezni a kőkorszaki lakóhelyek főbb jellemzőit és/vagy
- ki tudják választani az adott leírások közül a kőkorszaki lakóhely jellemzőit
és/vagy
- meg tudják állapítani, hogy a mellékelt rajz milyen hibákat tartalmaz és/vagy
- képesek modellt készíteni a rendelkezésre álló természetes anyagokból stb.”

További példák más tanulási helyzetekre:

 „A tanulók ismerik a játékszabályokat,  sorba tudják rendezni a játék lépéseit
ábrázoló rajzokat, és képesek elmagyarázni, mi történik az adott lépésekben.”

 „A tanulók használni tudják az útvonaltervező programot,  meg tudják

tervezni és ki tudják nyomtatni az osztálykirándulás optimális útvonalát.”

Pályázati melléklet
A tanulói tevékenységek pontos leírása:

Mit csinálnak a tanulók annak érdekében, hogy elérjék a lépés fejlesztési célját? A leírás részletességében
célszerű, ha egy kollégáját képzeli maga elé, aki pl. a leírás segítségével képes lenne megtartani az itt bemutatott
órát.

Problémás megfogalmazások:
 „Meg kell oldaniuk a feladatot” vagy „A feladat megoldása”:
a feladat (melléklet) tanulmányozása nélkül nem tudni, mit csinálnak a tanulók, ennek
megfelelően valójában utasítást se lehet megfogalmazni az óraterv alapján.

 „Kérdés-felelet párban”
Nem pontos, számos kérdés nyitva marad: Mit kérdeznek a tanulók? Mi alapján
válaszolnak? Az egyikük kérdez, a másikuk válaszol? Mi történik a válaszokkal?
Rögzítik azokat? Van helyes és helytelen válasz? Ha igen, hogyan ellenőrzik a
válaszokat?...

 „Elolvassák, megértik és elmagyarázzák a szöveget.”

A tevékenység leírásában jó, hogy aktív igét tartalmaz, de ebből sem derül ki, hogy
milyen olvasási céllal / olvasási stratégiával kell elolvasniuk a szöveget. A „megértik”
a tanulási folyamat eredménye, de nem ír le megfigyelhető tevékenységet.
Az „elmagyarázzák” szintén nem egyértelmű: Mit? Kinek?

A feladat eléggé komplex, ezért célszerű részletesen leírni a feladat egyes lépéseiben a konkrét tanulói
aktivitásokat, ez megkönnyíti a pontos feladatmeghatározás megfogalmazását a tanórán.

Lehetséges jó megoldás:
 „- elolvassák a saját szövegrészletüket, és aláhúzzák/ kiemelik benne a
kulcsinformációkat
- kérdést tesznek fel tanulótársuknak a szövegükben még hiányzó információkra
vonatkozóan, és feljegyzik annak magyarázata alapján a hiányzó információkat a
saját feladatlapjukra
- megkeresik a szövegükben a tanulótársuk kérdésére vonatkozó információt, és
azt röviden összefoglalják

- jegyzeteik alapján közösen elkészítik a kőkorszaki ember lakóhelyének modelljét,

vagy meg tudják nevezni a kőkorszaki lakóhelyek főbb jellemzőit, vagy ki tudják
választani az adott leírások közül a kőkorszaki lakóhely jellemzőit, vagy meg
tudják állapítani, hogy a mellékelt rajz milyen hibákat tartalmaz…”

Tipp:
Kérje meg egy azonos szakos kollégáját, hogy tanulmányozza át az óratervet. Minden olyan részletnél, ahol a
kollégájának értelmezési nehézségei, ill. további kérdései vannak, nem tudja megfogalmazni a pontos utasítást a
tanulók számára, pontosítsa a leírást.

Munkaforma:

Milyen szociális szerveződésben dolgoznak a tanulók? Egyedül? Párban? Kiscsoportban? Az egész osztály
együtt? Az egyszerűség kedvéért rövidítheti a munkaformákat: E = egyéni munka, P = pármunka, CS = kis
csoportos munka (pl. CS/4 = négyfős csoportok),
PL = plénum, F = frontális munka.

Ha kis csoportokban dolgoznak a tanulók, kérjük, a „Megjegyzések” rovatban írja le azt is, milyen módszerrel
alakította ki a csoportokat (Szomszédság vagy szimpátia alapján? Érdeklődésnek megfelelően? Ha
véletlenszerűen, milyen módszerrel?)

Pályázati melléklet
Anyagok / eszközök:

Milyen anyagokat és eszközöket használnak a tanulók / használ a tanár a tanóra során? Ezeket a pályázat
mellékletének tartalmaznia kell, de kérjük, az óratervben azonosítsa be egyértelműen, mely anyagot használják
fel az adott lépésben a tanulók, és adja meg a forrást. Saját készítésű feladatlapok, játékok stb. esetén számozza
meg azokat, és ezt a számozást tüntesse fel az „Anyagok / eszközök” oszlopban.

Megjegyzések:

Kérjük, itt nevezze meg, mely módszert alkalmazta a SZAKMA Módszertárból.

Itt adhat meg minden egyéb megjegyzést is, mely az óraterv pontos megértését és rekonstruálását könnyíti, pl.:
- kiegészítéseket
„max. 5 perc, de 3 kör után feltétlenül lezárni”,
- magyarázatokat
pl. a csoportalkotásra vonatkozóan:„érdeklődés alapján szerveződő csoportok – a tanulók
feliratkoznak a plakáton megadott témákhoz”),
- olyan tanári tevékenységek leírását, melyek nem adódnak egyértelműen a leírt tanulói
tevékenységekből
A „felrakom a fóliát az írásvetítőre” vagy „elindítom a videót” nem feltétlenül fontos
információ, mert egyértelműen adódik a „a tanulók leírják, mit látnak a fólián, és
feltételezéseket fogalmaznak meg a nem látható képelemekkel kapcsolatban” vagy „a
tanulók megnézik a reklámfilmet, és jegyzeteket készítenek, arról, mit látnak” tanulói
tevékenység leírásából. A tanár tudja, hogy neki ehhez be kell kapcsolnia az írásvetítőt,
rá kell raknia a fóliát, fel kell tennie egy indító kérdést ill. be kell tennie a videokazettát, el
kell indítania a lejátszást, meg kell fogalmaznia a megfigyelési feladatot, stb.

De pl. „a képet eltakaró lapokat a számozásnak megfelelően leszedem” (ld. „Sztriptíz”

módszer) vagy „leveszem a hangot”  ld. „Adáshiba” módszer, lényeges kiegészítő
információ.
Itt adhat meg variációkat, alternatív ötleteket, részletezve, mely esetben javasolja inkább ezeket a lépéseket.

Amennyiben további kérdése van a táblázatos óratervvel vagy a SZAKMA Módszertárral kapcsolatban, forduljon
bizalommal Szklenár Judit témavezető szakértőhöz, aki szívesen segít Önnek, e-mail címe:
juditszklenar@yahoo.de.

Pályázati melléklet