Bárczi Géza: A nyelvi eszmény (témajelölő cím)

Mindenkiben, aki szívén viseli anyanyelve sorsát, kell élnie többé kevésbé tudatosan
egy nyelvi eszménynek. (RÉMA)Sokszor kérdezik - szakmai oldalról is -,(RÉMA) mi is
voltaképpen ez a nyelvi eszmény.(TÉMA) Vajon nem csak szépen hangzó szó, de ködös
fogalom, melyen használói sem igen tudják, mit értsenek. (TÉMA)Pedig a nyelvi eszmény
egyáltalában nem valami ködös, rendkívüli tudományos kiötöltség. (RÉMA)Mindenki, aki
megállapítja például Móra Ferencről, hogy nyelve szép, ízesen magyaros, vagy kipécéz a
mindennapi használatban egy-egy nyelvi fonákságot, ezzel máris elárulta, hogy él benne
(RÉMA), ha esetleg homályosan is, egy nyelvi eszmény, (TÉMA)amelyhez hasonlítja azokat
a nyelvi jelenségeket, amelyekről ítéletet mond.(RÉMA) Az egyénben élő ilyen eszménynek
(TÉMA)kétségtelenül lehetnek és valószínűleg vannak is szubjektív elemei, de bizonyos,
hogy tárgyilagos szemlélettel is meg lehet találni azokat a vonásokat, melyek kiemelten
jellemzik.(RÉMA) A nyelvi eszmény egy olyan magyar nyelv (TÉMA) - mind a művészi
igényű írásművekben (s elsősorban ezekben), mind pedig a nyelvhasználat minden egyéb
területén, a tudományos okfejtésekben, a mindennapi beszédben és a kérész életre szánt
írásokban is -, mely épen őrzi a maga hagyományos, értékes tulajdonságait, azaz a
tömörséget, a képszerűséget, a finom árnyaltságot, a világos szabatosságot és a változatos
hangzást, továbbá a rugalmasságot, mely magában foglalja nemcsak a különféle műfajokhoz,
hanem a megváltozott igényekhez való simulást, anélkül, hogy szakítania kellene ősi
jellemével.(RÉMA) 

1. Tételmondat: 1. mondat (Mindenkiben, aki szívén viseli anyanyelve sorsát, kell élnie többé
kevésbé tudatosan egy nyelvi eszménynek)

2. Szövegek szerkezettípusai:
     Horváth Dezső: Az ötvös halála-elbeszélés
     Örkény István: Újszülött fiamhoz írott értekezés(...)-elemző, elbeszélés
     Fekete István: Az erdő ébredése-leírás
     Bárczi Géza: A nyelvi eszmény-elemző/meggyőző