A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka, a leghosszabb nappalok és a

legmelegebb időjárás jellemzi, időben a tavasz és az ősz között

helyezkedik el. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.
Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó, csillagászati
és az adott területi meteorológián alapul. Általában amikor a déli
féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva. A trópusi és szubtrópusi
területeken az esős évszak nyáron következik be, ekkor trópusi
ciklonok alakulnak ki és vándorolnak a trópusi és szubtrópusi
óceánok felett. A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt
is délutánonként és esténként. Az iskolákban nyári szünet van a forró
időjárás és a hosszabb napok előnyeinek kihasználására.

 Kialakulásának okai
A Föld gömb alakjából következően alakulnak ki az éghajlati övek. A
pólusokon a beesési szög kicsi, a kis beesési szög alatt érkező
hőmennyiség is kicsi, és jelentős részben visszaverődik. Az Egyenlítőn
a beesési szög nagy, ezért itt erősebb a felmelegedés. Az éghajlati
övek határait meghatározott szélességi köröknél vettük fel: ezek a
térítők és sarkkörök. A legtöbb energiát a két térítő közötti trópusi öv,
ezen belül az Egyenlítő kapja.
A beesési szögek szempontjából kitüntetett időpontok vannak a
keringési pályán. A Baktérítőn való (legdélebbi) zeniten delelés a téli
napforduló (december 22.), a Ráktérítőn való (legészakabbi) zeniten
delelés a nyári napforduló (június 21.) napja, március 21. és
szeptember 23. a tavaszi és őszi nap-éj egyenlőségek időpontjai.

 Kezdete és vége
 Csillagászati szempontból a nap-éj egyenlőségek és
napfordulók az adott évszakok közepén vannak, azonban
időszakos eltolódások előfordulnak, hogy az évszak
meteorológiai kezdete – ami az átlaghőmérsékleten alapul
– több héttel később következik be, mint a csillagászati
 kezdete.A meteorológusok szerint a nyár kiterjed június,
július és augusztus hónapokra az északi féltekén, illetve
december, január és február hónapokra a déli féltekén. A
nyár meteorológiai meghatározása igazodik ahhoz az
általános véleményhez, hogy a nyár az az évszak, melyben
az év leghosszabb és legmelegebb nappalai vannak.
Csillagászati szempontból a nappalok folyamatosan
hosszabbodnak a napéjegyenlőségtől a napfordulóig, a
napforduló után pedig fokozatosan rövidülnek. Ennek
ellenére a dátum nem ugyanaz minden évben.
 Az évszakoknak ezt a meteorológiai meghatározását
alkalmazzák Ausztráliában, Dániában és a volt Szovjetunió
területén, valamint sokak által az Egyesült Királyságban is,
ahol a nyár május közepétől augusztus közepéig tart. A
napéjegyenlőségeken és napfordulókon alapuló
meghatározás az Egyesült Államokra jellemző, ahol több
területen van kontinentális éghajlat kb. hat hetes
hőmérsékleti eltolódással.
 Máshol a napéjegyenlőségek és napfordulók az évszakok
közepét jelzik, nem a kezdetét. A kínai csillagászatban
például a nyár május 5. körül kezdődik egy jiéqìvel
(napciklus) vagy lixiával (立夏), és augusztus 6. körül
végződik. A nyugati használatra példa William
Shakespeare Szentivánéji álom című műve, mely a nyár
legrövidebb éjszakáján játszódik, ez a nyári napforduló.
 Írországban a Met Eireann, a nemzeti meteorológiai
szolgálat szerint a nyár június, július és augusztus
hónapokban van. Azonban az ír naptár szerint a nyár
május 1-jétől augusztus 1-jéig tart. Az iskolai tankönyvek is
inkább a kulturális normát követik, és a május 1-jei
dátumot használják a nyár kezdetére a meteorológia által
alkalmazott június 1. helyett.
  Dél- és Délkelet-Ázsiában, a monszunok előfordulási
helyén a nyár időszakát általában márciustól májusig,
június elejéig tartják, arrafelé ezek az év legforróbb
hónapjai, ez a monszunesők érkezéséig tart.
 Az Egyesült Államok néhány területén a nyári évszak a
Memorial Day (háborús hősök emléknapja) állami
ünnepen kezdődik, ez május utolsó hétfője, és a Labor Day
(a magyarországi munka ünnepének megfelelő ünnepnap)
napján végződik, ami szeptember első hétfője.
Hasonlóképpen más, popkulturális nézet szerint a nyár
akkor kezdődik, amikor az általános és középiskolák
bezárnak, vagyis június közepén, és addig tart, amíg az
iskolák elkezdődnek, vagyis szeptember elejéig. Az
Egyesült Államokban leggyakrabban a nyári évszakot a
nyári napfordulótól az őszi napéjegyenlőség napjáig
számítják.

 Magyarországon
 A csillagászati nyár a nyári napfordulótól az őszi
napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén a kezdete:
június 20., 21. vagy 22. – vége: szeptember 22., 23. vagy
24.
 A meteorológiai nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart.
 Az északi féltekét nyáron éri a nap legnagyobb, vagyis
merőlegeshez közeli beesési szögben. Június 21-én, a
leghosszabb napon merőlegesen süti a Ráktérítőt a Nap.
 A déli félgömbön december 22-én süti a nap merőlegesen
a Baktérítőt, ezért ezen a napon van a déli félteke
leghosszabb, míg az északi félteke legrövidebb napja.
 Az időjárás és a természet
 A trópusi és szubtrópusi területeken nyáron érkezik az esős
évszak. Amikor az esős időszak az uralkodó széljárásokhoz
köthetően váltakozva következik be, azt monszunnak nevezzük.
Az esős évszak a legfontosabb időszak a növények növekedése
szempontjából a szavanna területein. Ez egyben azt is jelenti,
hogy az esős időszakot az élelemhiány jellemzi, amíg a
növények el nem érik a teljes érettséget. Emiatt a fejlődő
országok népeinek testsúlya az évszakok változásával együtt
változik; az esős évszak során súlycsökkenés, majd az első
betakarítást követően súlygyarapodás jellemző. A malária
előfordulása is gyakoribbá válik a magasabb hőmérséklet és
nagy esőzések idején.
 A szarvasmarhák az esős évszak kezdetén ellenek. Az esőzések
kezdete jelzi a Pompás királylepkék elindulását Mexikóból. A
lepkék trópusi fajtáinak ekkor nagyobb minták láthatóak
szárnyaikon, hogy elriasszák lehetséges támadóikat. A lepkék
ebben az időszakban aktívabbak, mint a száraz évszakban. A
trópusokon és forróbb területeken az esőzések miatt csökken a
tengerpartok sótartalma, ami serkenti a krokodilok fészekrakási
kedvét. Más fajok, mint az Arroyo varangy is, az esős időszakot
követő hónapokban párosodnak. A tatuk és a csörgőkígyók
ilyenkor magasabban fekvő területekre vonulnak.
 Az Atlanti-óceán északi részén rendszeres trópusi viharok törnek
ki június 1. és november 30. között, csúcspontjuk késő
augusztustól kezdve szeptemberben jellemző.[19] A statisztikák
szerint a tetőpont szeptember 10-e. A Csendes-óceán
északkeleti részén nagyobb időszakot ölel fel az ilyen típusú
aktivitás, de hasonló időpontokban, mint az Atlanti területeken.
[20] A Csendes-óceán északnyugati felén egész évben
általánosak a hurrikánok, február-március környékén a
legkisebb, szeptember elején a legnagyobb intenzitással. Az
 Indiai-óceán északi területein áprilistól decemberig fordulnak
elő a viharok, májusi és novemberi tetőponttal.[19] A déli
féltekén a trópusi viharok időszakának körforgása július 1-jétől
kezdődik, felöleli a trópusi viharok évszakát, mely november 1.
és április vége között van, tetőpontjai február közepétől március
elejéig tartanak.
 Észak-Amerika belsejében zivatarfelhők hoznak jégesőt március
és október között, ez jellemzően a délutáni és esti órákban
történik, többségében májustól szeptemberig. A Wyoming-beli
Cheyenne Észak-Amerika leginkább jégesőre hajlamos városa,
ahol átlagosan 9-10 jégvihar fordul elő évszakonként.