6.

feladat: Gyűjtőmunka és bemutatás – egy-egy téma, hős vagy motívum bemutatása 1

oldalban. Az utazás megjelenése az irodalomban az ókortól a felvilágosodásig,
robinzonádok.

Az utazás a legősibb toposzok egyike. Gyakran magát az életet jelenti: az utazáshoz

kapcsolódó, mindenki számára ismerős tapasztalatok teszik kézzelfoghatóvá az emberi élet
nehezebben megragadható eseményeit, problémáit. Ezt a kapcsolatot jelzi az is, hogy az
életről gyakran az utazás szókincsével beszélünk: életút, válaszút előtt áll, mérföldkő, fontos
állomás az életében, új irányt vett az élete, letért a helyes útról, eléri a célját stb. A
világirodalom egyik leggyakoribb toposza. Egyszerre félelmetes és vonzó, kalandra csábító és
honvágyat ébresztő dolog.

Az utazás maga folyamatos tanulás, az elején elindul a hős az ismeretlenbe, mely

rejtegethet veszélyt, lehetnek váratlan pillanatai, de a végén pedig mindig hazatér,
megváltozott személyiséggel. Sokszor azért indulnak el a szereplők, mert késztetést éreznek
rá, küldetést kell véghez vinniük. Az ismeretlen sokszor csábító, mert ő maga fedezhet fel
dolgokat, kielégítheti kalandvágyát.

Az olvasás is egy neme az utazásnak, s egy mód arra, hogy a dolgokat még több
oldalról, rég halott emberek szemével is lássuk. Az alkotók nagyon gyakran merítettek ebből
az ókortól használatos motívumból, és kortól függetlenül kedvelték a használatát.

Az ókorban az egyik ilyen mű az Odüsszeia. Tartalmazza az utazási mítoszok fő

kiindulópontját, egy feladatot kell végrehajtani, itt hazatérni. A főhős személyisége útközben
fejlődik, gazdagodik. Az új világok, helyzetek, népek megismerése által, ő maga is bölcsebb,
tapasztaltabb emberré válik. Másként látja a végén a világot és önmagát. Másik ókori mű
Apuleius legismertebb műve, Az aranyszamár. A regényében a hős utazás közben, különös
helyeken éli át változatos kalandjait.

A robinzonád egy irodalmi műfaj, a kalandregény egyik válfaja, melyet Daniel Defoe
angol prózaíró műve, a Robinson Crusoe rendkívüli népszerűsége teremtett meg. Általában
olyan igaznak feltüntetett történet, melynek utazó hőse lakatlan szigetre vagy valami más
elzárt helyre vetődik, s ott megszervezi életét. A robinzonád összekapcsolódhat egyes
esetekben társadalmi-politikai utópiával is.
Robinzonád jellegű irodalmi művek:

Johann David Wyss: A svájci Robinson család, 1812

Jules Verne: A rejtelmes sziget, 1874

Jules Verne: Robinsonok iskolája, 1881

Jules Verne: Két év vakáció, 1888

Tamási Áron: Ábel a rengetegben, 1932

William Golding: A legyek ura, 1954

Michel Tournier: Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke, 1967

Umberto Eco: A tegnap szigete, 1994

Az irodalomban néhány jelentős, főleg utazással foglalkozó mű: Dante: Isteni

színjáték, Voltaire: Candide, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Daniel Defoe: Robinson
Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai, Bessenyei György: Tariménes utazása, Krúdy
Gyula: Szindbád novellái, Jules Verne: Utazás a Föld körül