19.

Jonathan Swift (1667-1745): Gulliver utazásai

Ifjúsági irodalom, felnőtt regény?

1. Swift portré
a. a XVIII. század egyik legjelentősebb angol írója, Dublinban született: megismerte az elnyomott írek
helyzetét
b. a felvilágosodás szerzője
c. a korabeli Anglia politikai megosztottsága ellenére jelentőségét pártállástól függetlenül elismerték
d. pályáját lírai szerzőként kezdi, a líra végig megmarad művészetében
e. regényén kívül röpiratot ír. Híres röpirata: Szerény javaslat, melyben az ír kérdés szatirikus
megoldását javasolja
f. a Gullivert számos nyelvre lefordították
g. szellemiségét a racionalizmus, stílusát a klasszicizmus határozza meg: egyszerűségre és világosságra
való törekvés, valószerűség látszata, tanító szándék.

2. A regény: nagyepikai műfaj. Elbeszélhető cselekménye van. Narrátora belső narrátor – ezzel is a hitelesség
látszatát kelti.
3. Szerkezete:
a. bevezető: a főhős levele és rövid kiadói előszó: ez is a valószerűség/hitelesség látszatát erősíti
b. utána négy utazást ír le: Lilliput, Brobdingnag, Laputa, Nyihahák országa
c. a valószerű keret után négy képtelen/fantasztikus/abszurd utazás következik
4. tematikus besorolhatóság
a. társadalomrajz, társadalomkritika – az elbeszélő mind a négy fantasztikus utazás esetében
hangsúlyozza, hogy az elbeszélés megfelel a valóságnak. Kijelentése úgy is értelmezhető, hogy a leírt
társadalmak valójában a kor emberi világát mutatják be. Ha kritikaként olvassuk a Gullivert, akkor
egyfelől azt mondhatjuk, hogy Swift kételyekkel illeti a felvilágosodás fejlődéseszméjét
(haladáshitét), másfelől célja, hogy változtasson a fennállón (tanító szándék – klasszicista stílusjegy).
b. kalandregény, utaztató regény (akárcsak a Robinson), laza szerkezetű epizódok, a kitágult kor/tér is
lehetővé teszi ezek elterjedését a XVIII. században – ez a kerete a társadalomrajznak. Ugyanakkor az
utaztató regénynek inkább paródiája, mivel azok főleg a világ sokszínűségét, az ember ésszel történő
megismerését állítják a középpontba.
c. a legfőbb rétege az általában vett ember negatív vonásainak bemutatása: Swift szerint ezek teszik
lehetetlenné egy igazságos és jól működő társadalom kialakítását.
d. a szöveg egésze olvasható antiutópiaként/disztópiaként: elképzelt társadalmakat mutat be negatívan
a szerző.
5. Az út állomásai
a. Lilliput: a kormányokat, politikát, háborút, kicsinyes vallási vitákat gúnyolja ki. Az értékek
viszonylagosságát, a relativizálódást mutatják a méretbeli különbségek, szempontváltások.
b. Brobdingnag: itt is relativizálódik a nézőpont (óriások földje).
c. Laputa: mesterséges sziget, leigázzák a lázadókat: a brit gyarmatosítás kritikája. Csak az elméleti
tudományokkal foglalkoznak, nem érdekli őket gyakorlat – a puszta elmélet kritikája.
d. Nyihahák országa: míg a lovak racionálisak és érzelmileg fejlettek, az emberszerű lények, a jehuk
ösztönök által vezéreltek. Ez a legerősebb kritika – a racionalizmus nem jellemzi az embert.
6. Az út során Gulliver is változik: egyre kiábrándultabb a tapasztalatok hatására, fizikai úton léte a lélekre, a
személyiségre is hat. Derűs polgárból mizantróppá válik. Hazatérve inkább lovaival társalog.

7. Stílusa, irodalmi eszközei

a. szatirikus hangvételű szöveg. A szatíra mostani irodalmi jelentése: maró/megsemmisítő, fölényes,
elutasító gúny.
b. ezáltal a szöveg esztétikai minősége a komikum, hiszen a szatíra a komikum egy formája.
c. a szatirikus hatás eszközei: túlzás, jellemhiba, torz logika, kisszerűség
d. időnként fekete humorral társul
8. befogadása: Első modern magyar fordítását Karinthy készíti + megírja Gulliver további két utazását
(Capillária).
9. érvek amellett, hogy felnőtt regény
a. a szerzői intenció szerint felnőtteknek íródott
b. nagyon erős gúny jellemzi – ez nem része az ifjúsági irodalomnak
c. a politikai háttér ismerete nélkül nehezen érthetőek az árnyalatok
d. az utópia nem ifjúsági téma
e. nincs benne feloldása: Gulliver megcsömörlik a világtól

10. ami ifjúsági regénnyé tehette

a. fordulatokban gazdag cselekmény
b. világa nagyrészt fantáziavilág/mesevilág – főleg az első két rész
c. egyfajta érthető humor
d. tanító szándék
e. Gulliver kezdetben úgy viselkedik, mint egy gyermek: naiv és kíváncsi utazásai során.