A hetes szerepe

Vajon miért pont hét napból áll egy hét? És miért

hét szín alkotja a szivárványt? Véletlen-e, hogy hét feje van a
sárkánynak, és hetedhét országot bejárva lehet csak legyőzni? Egyszerű
véletlenek ezek, vagy valamiféle misztikum övezi a hetes számot?

Akik félelemmel tekintenek a hetes számra, azért teszik, mert szerintük

minden nehézség, gond és baj hétévenként jelentkezik erőteljesebben.
Például a hetedik év vízválasztó egy párkapcsolatban, amit ha túlélünk,
együtt maradunk – mondják. Sőt, azt a megállapítást is sokszor
hallhatjuk, hogy hétévente lecserélődnek a sejtjeink, így megváltozik az
ízlésünk, és részben a gondolkodásunk, szemléletünk is. Ezzel az
elmélettel pedig párhuzamba állítják azt is, hogy a nagy változás hatására
szerencsétlen dolgok történnek velünk. Talán ezek a félelmek szülték azt
a sok negatív mesehőst, kifejezést és szólást, amelyek mára már
beépültek a köznyelvbe, és ezért el sem gondolkodunk az eredetükön?
Ilyenek például a heten, mint a gonoszok, hét szűk esztendő, hétpróba
kifejezések, vagy akár az a babona, hogy ha eltörünk egy tükröt, hét évig
nem lesz szerencsénk.

A hetes szám a testünkben

Tény, hogy néhány változás valóban hetes ciklusokban zajlik le

szervezetünkben. Például bőrünk elsz*rusodott felső rétege mintegy hét
nap alatt, hajkoronánk pedig hét év alatt újul meg teljesen. Nagyjából hét
hónapos korunkban nőnek ki az első tejfogaink, amelyeket aztán hétéves
korunk környékén veszítünk el. A kislányok körülbelül tizennégy éves
korukban válnak biológiai értelemben nővé, és negyvenkét éves (6x7)
koruktól kezdve várható, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a nem kívánt
klimax. A sejtek aktivitása pedig a hetedik „X" után kezd hirtelen
csökkenni. Végül még egy érdekesség: az ember memóriája hét
különböző szót tud egymás után megjegyezni.

A sorsfordító hetes