A 

fajlagos ellenállás a különféle anyagok elektromos áramot akadályozó tulajdonságát

jellemzi. A homogén, mindenütt azonos keresztmetszetű, állandó hőmérsékletű huzalnál
az ellenállás és a keresztmetszet szorzatának, valamint a huzal hosszának a hányadosa a huzal
anyagára jellemző állandó. 
PTK termisztorok: pozitív hőfok tényezőjű anyag, ha növekszik a hőmérséklet akkor nő az
ellenállás értéke is
negatív karakterisztikájú (NTK) termisztor, ha környezeti hőmérséklet nő akkor az
ellenállása csökken
Ohm törvénye egy fizikai törvényszerűség, amely egy fogyasztón (pl. elektromos
vezetékszakaszon) átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg.

lineáris: Általában a lineáris szó átlósnak látszó egyeneset jelent, amely a feszültség és az
áram közötti lineáris jellemzőkről szól. vagyis az áramkör áramlása egyenesen arányos a
feszültséggel. Ha növekszik a feszültség, akkor az áram is növekszik, és fordítva.pl.: rádió
Az úgynevezett nem-lineáris ellenállások, amelynek nem állandó az ellenállása pl.:
villanymotor
a hőmérséklet emelkedésével az ellenállás értéke is nő
Nemfémes anyagok
Műanyagok 
A műanyagok olyan szerves polimerek, amelyek kis móltömegű anyagokból, mesterséges
úton készülnek.
Felhasználási területei:
 közönséges műanyagok: tömegcikkek előállítására alkalmasak, áruk viszonylag
alacsony..
 műszaki műanyagokat a gépészet területén használják: jobb mechanikai-szilárdsági
tulajdonságoknak köszönhetően. 
 jó kopásállóság, kúszásállóság, és nagyobb kifáradási határ jellemzi.
 kisebb mechanikai igénybevételnek kitett gépelemek, mint pl. csapágyak, fogaskerekek,
műszerburkolatok; gépészeti alkatrészek, elektromos szigetelő alkatrészek, 
A műanyagok alkalmazásának előnyei: 

 a műanyagok sűrűsége általában kicsi (1200-1400 kg/m3), ami önsúlycsökkenést

jelenthet 
 mechanikai tulajdonságaik tág határok között változnak
 vannak kemény rideg műanyagok (pl. kemény PVC) és 
 vannak nagy nyúlóképességűek (pl. lágy PVC) 
 jó elektromos szigetelők: elektromos vezetékek szigetelésére használták
A műanyagok hátrányai: 
 tűzzel szemben viselkedésük kedvezőtlenebb a fáénál (a hőre lágyuló anyagok
csepegése, füst és korom képződése nehezíti a tájékozódást)  
  öregedésük viszonylag gyors (időjárásnak, UV sugárzásnak kitett helyen élettartamuk
rövid) 
   hajlító-merevségük kicsi ezért nagy alakváltozásokat elviselnek (szokványos
műanyagok rugalmassági modulusa az acélbetéteknek kb. 70 %-a)
  nyomás érzékenyek (kis felületen való erőátadódást kerülni kell) 
 környezetvédelmi szempontból hátrányos, hogy a műanyagok lassan bomlanak le
A polimerek óriásmolekulákból felépülő szerves eredetű anyagok
A polimer fogalma: 
 A nagy molekulatömegű, ismétlődő egységekből álló anyagot makromolekulának,
polimernek nevezzük
Lehetnek:
 természetes és 
 mesterséges polimerek, azaz műanyagok 
 hőre keményedő, hőre lágyuló
Kerámiák: 
 a kerámiákat az különbözteti meg a fémektől, hogy hiányzik a villamos vezetést és a
képlékeny alakíthatóságot lehetővé tevő elektronfelhő
 nagy a villamos ellenállásuk, e tulajdonságuk azonban a hőmérséklet emelkedésével
csökken
 a kerámiák nagyon ridegek, de jól ellenállnak a korróziónak, jól bírják a kopást és a
magas hőmérsékletet
 Előállítása: A kerámiák előállítása és gyártása oxid alapú természetben található
ásványok tisztításán és aprításán alapul. Kiinduló anyagként kvarchomokot használnak
fel. A jó minőségű kerámiát nagy tisztaságú alapanyagokból, különleges eljárásokkal
gyártják és alakítják darabokká. 

Főbb felhasználási területek:

 elektronika, félvezetők
 vegyipari berendezések gyártása
 monitor-és turbinagyártás 
 egészségügyi, optikai eszközök

Főbb mechanikai és fizikai tulajdonságaik:

 kis sűrűség; nagy rugalmassági határ; ridegség; 
 nagy olvadáspont; nagy nyomószilárdság; törékenység;
 nagy keménység; nagy kémiai stabilitás; mikro repedések; 
 nagy kopásállóság; nagy melegszilárdság; kis hősokkállóság; 
 nagy korrózióállóság; - nagy villamos ellenállás; nehéz gyárthatóság;
 jó polarizálhatóság; nagy dielektromos állandó;

Két nagy csoportjuk van:

 egyatomos kerámiák
 vegyület kerámiák
Üvegek: 
Előállítása: olvasztássos és öntési technológiákat alkalmaz
 az üveg törésmutatója az elektronsűrűségtől függ 
 ólomoxid hozzáadásával nagy sűrűségű, könnyen csiszolható, nagy sugárelnyelő és
fénytörésű ólomüveg készül
 színtelen üveget nehéz gyártani a szennyező anyagok miatt
Üvegszálak:
 egyre nagyobb mértékben, a telekommunikációban (műanyagba burkolt hajszálvékony
üvegszálakból kötegelt fénykábelek) használnak fel
Gumi:
 régóta használt, rugalmas, nyúlékony anyag
 természetes polimer
 kezdetben a paragumit csak Brazília vadon élő fáiról gyűjtötték be, de kb. 1900 óta
más trópusi országokban ültetvényeket hoztak létre, elsősorban Malajziában, amely a
világ legnagyobb kaucsuk termelő országa lett 
Előállítása:
 a kaucsukfa nedvében található anyagból készül a természetes gumi
 kénnel egyesítve a növényi nedvből kicsapatott kaucsukban lévő rövidebb
szénhidrogén-molekulák oldalirányban is hosszabb láncokká kapcsolódnak össze
 a módszer, amelyet Charles Goodyear talált fel 1839-ben, megnöveli a
húzószilárdságot, a rugalmasságot és a kopásállóságot
 a szintetikus gumikat izoprén polimerizációjával vagy butadién szubsztitúciójával
állítják elő
 legelterjedtebb a sztirol-butadién gumi, amely 25% sztirolt és 75% butadiént tartalmaz
Felhasználása: 
 az abroncsgyártás az 1930-as évektől a gumiipar legjelentősebb ágazata 
 a gumit a gépkocsi abroncs mellett számos egyéb területen alkalmazzák igen nagy
mennyiségben
  készülnek belőle:  
 tömlők,
 légrugók,
 használati eszközök,
 szigetelések stb.
Fizikai és kémiai tulajdonságok:
 a kaucsuk benzolban oldódik 
 részlegesen térhálósított kaucsuk elasztikus anyag, mely sajátos rugalmasságával a
termoreaktív anyagok speciális csoportját képezi
 korom megfelelő adagolása javítja a gumi műszaki tulajdonságait, elsősorban
kopásállóságát és szakító, illetve tovább szakító szilárdságát
 a korom, mint színezék is fontos szerepet tölt be