A műanyagok

0. Dia: címdia
1. Dia:

A műanyagok szerves vegyületek, amelyek szénből, hidrogénből, klórból és egyéb anyagokból

épül fel. Természetes anyagokat hegyettesítünk velük, mint a fémek és a fa. Megtalálhatók
konkrétan mindenhol. A járművekben, számítógépekben, háztartási készülékekben és
berendezésekben, és magukban a házakban is. Nem is beszélve arról, hogy mikroműanyagok és
szemét megtalálhatók a vizekben és az egész természetben.

2. Dia:

Henri Victor Regnault [ejtsd: rönyó] egy francia fizikus és kémikus, aki 1838-ban
laboratóriumban PVC-t állított elő. Ő az egyike annak a 72 tudósnak, akinek a neve az Eiffel-
torony oldalán van. 1830-32-ben végzett az École polytechniquen. Utána 1840-ben kémiát adott
elő a párizsi politechnikumban, majd 1841-től fizikát az Collège de France-ban.
1834-ben Charles Goodyear felfedezte, hogy a kaucsukfa nedvéből, azaz a latexből gumit lehet
előállítani vulkanizálással. A fia pedig rájött arra, hogy nagyobb kénmennyiséggel ebonit, azaz
keménygumi állítható elő. Charles Goodyear kémikus és technikus volt.

3. Dia:

A képeken látható, hogy a PVC-t manapság csövek és nyílászárók készítésére használjuk. Róla
még később beszélni fogunk. A latexet pedig a kaucsukfa csapolásával tudjuk megszerezni, amit
ha több kénnel vulkanizálunk, akkor ebonitot kaunk.

4. Dia:

Nem sokkal később sorakoztak a különböző műanyagok, méghozzá a linoleum, műbőr,

vulkánfíber, celluloid, gallit és a műselymek. Felhasználása a 20. század második felétől
rohamosan megnőtt. A PVC ipari termelése 1938-ban, feltalálása itán 100 évvel kezdődött el,
miután megismerték annak sokoldalú felhasználását. Ezen kutatások keretében fedezte fel 1922-
ben dr. Hermann Staudinger, német kémikus, hogy a szerves anyagok vázát nagyon hosszú
molekulaláncok képezik. 1953-ban Nobel-díjat kapott munkájáért.
 5. Dia:

A műanyagokat többféle képpen oszthatjuk fel. Eredetük szerint beszélhetünk természetes és

mesterséges műanyagokról. A természetes műanyagokat is tovább tudjuk osztani, így léteznek
cellulózszármazékok. Ilyen a vulkánfíber, amely erős, szívós anyag, és megduzzasztva, melegen
könnyen megmunkálható. Előnyös, hogy sziálrd, mégis könnyű anyag. A viszkózból fonalat,
fóliát és szivacsot készítenek. A celluloid egy tiszta, átlátszó, színtelen, jól szinezhető anyag.

Mivel a fehérjék hosszú aminosavakból felépülő láncokat alkotnak, így műanyagokat is lehet
belőlük előállítani. A kazein alapú műanyag, azaz műszaru, egy a természetes szaruhoz erősen
hasonlító anyag. Színezhető, polírozható, forgácsolható és nincs oldószere. Vérfehérje alapú
műanyagból szintén műszaru készíthető. Meggyújtva szenesedik és igen kellemetlen szaga van.

A kucsukszármazékok közül kiemelném a klórkaucsukot, amely sárgásfehér színű szemcsés,

szagtalan por. Jó minőségű lakkalapanyag. Filmje korrózióálló, és ellenáll a sósavnak és a
lugoknak. A hidroklórkaucsuk egy színtelen, gyantaszerű termék, míg a ciklokaucsuk egy
vulkanizálással fémhez ragaszható, csak 60°C-ig alkalmazható anyag. A gumi és a keménygumi
szintén latexből készülnek.

A bitumenek, kátrányok és sellakok is a természetes műanyagok közé tartoznak.

6. Dia:

A mesterséges műanyagok közé tartoznak a polikondenzációs műanyagok, amelyek lehetnek

lineárisak, fonal alakúak vagy térhálósak. A keletkezésük során különböző monomerek
kapcsolódnak össze, és víz és egyéb termékek válnak ki. A polikondenzációs műanyagokhoz
tartoznak az alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) és a nagy sűrűségű polietilén (HDPE). A
polimerizáció során a monomerek úgy kapcsolódnak össze, hogy nincs egyéb termék, csak a
műanyag. A koncentráció növelése, a hőmérséklet, a nyomás és a fény gyorsítja a polimerizációt.
Az egyik legelterjedtebb polimerizációs műanyag a polietilén. A poliaddíciós műanyagok
keletkezése során kémiailag különböző molekulákból makromolekulák jönnek létre,
melléktermék keletkezése nélkül. Az óriásmolekulákat két vagy több funkciós alapvegyület
kapcsolódásával kapják. Általában alacsony hőmérsékleten megy végbe, katalizátorok nélkül.
Ilyen műanyagok a poliuretánok (PUR), polikarbamidok (PUK), epoxigyanták (EP).
 7. Dia:

Az alapján, hogy hogyan viselkedik a műanyag a hővel, feloszthatjuk őket hőre lágyuló, mint (a
prezentáción felsorolt műanyagok) és hőre keményedő műanyagokra, mint a (prezentáción
felsorolt műanyagok)

8. Dia:

Ezen a dián láthatóak az előbb felsorolt műanyagok egy része.

9. Dia:

A szerkezetük szerint a műanyagokat fel lehet osztani fonalas szerkezetűekre és térhálós

szerkezetűekre. A fonal alakú makromolekulák egyik megjelenési alakjában a molekulaláncok
rendezetlen gombolyag képét mutatják, ez látható a képen is. Ebben az esetben amorf
szerkezetről beszélünk. A másik megjelenési alakjukban a molekulaláncok részben
párhuzamosan rendezettek is lehetnek. Közös tulajdonságuk hogy oldószerben oldhatók, és
melegítéskor megolvadnak. Ezek a hőre lágyuló műanyagok.

A térhálós molekulákban a molekularészek sokkal inkább rögzítettek, mint a nem térhálós

molekulákban. Szerves oldószerben nem oldódnak, és melegítéskor nem olvadnak meg. Ezek a
hőre keményedő műanyagok. Az ábrán a latex gumivá vulkanizálódását láthatjuk.

10. Dia:

A PP általában kemény és rugalmas. Ez teszi lehetővé a polipropilén számára, hogy mint

műszaki műanyag versenyezzen akár az ABS-el is. Előállítható átlátszó formában is, viszont nem
olyan könnyen, mint a polisztirol vagy egyéb műanyagok. Gyakran színezik, ez pigmentek
hozzáadagolásával lehetséges. A polipropilén olvadáspontja a DSC-s mérések alapján 160 °C
körüli. Három fő típúsa létezik: homopolimer, random kopolimer és blokk kopolimer. A
komonomer általában etilén. A polipropilén egyik nagy hátránya, hogy jelentősen képes a
gyártás és felhasználás során degradálódni. UV sugárzás hatására (akár a napfény is elegendő)
lánctördelődés indulhat meg, ami miatt külső alkalmazások esetén UV-elnyelő adalékanyagot
kell alkalmazni (a korom is nyújt némi védelmet). Magas hőmérsékleten képes oxidálódni, ami
egy gyakori probléma a gyártás (extruzió, fröccsöntés) során. Ezzel szemben antioxidánsok
adagolásával szoktak védekezni. Polimerizációval tehát a víz és ammónia
elpárologtatásával,nagy nyomáson és hőmérsékleten történik. Általában propénből katalizátorok
(pl. TiCl4 (titánium-klorid)) segítségével. Élelmiszeripari termékek tárolására, szállítására
alkalmas.

11. Dia:

A PVC - Poli(Vinil-klorid) - egy hőre lágyuló, éghető, kémiailag ellenálló, kemény műanyag.
Előállítása vinil-klorid polimerizációjával történik, mint ahogy azt a második reakcióegyenlet
mutatja. Úgy állítják elő monomerjét, hogy az acetilén reagál a sóssavval. Két fajtája a lágy és a
kemény PVC. Felhasználása széles körű, mindkét fajtájából tárgyak sokaságát készítik. Lágy
PVC-ből készül például az elektromos kábeleket bevonó réteg, vagy a kerti locsolótömlő.
Kemény PVC-ből főleg a mindenki által ismert PVC-csöveket gyártják illetve a nyílászárókat, de
kiválóan alkalmas gépalkatrésznek is. Keménysége miatt jól bírja a mindennapi használatot.
Égése során hidrogén-klorid, dioxin és egyéb a környezet számára káros vegyületek keletkeznek
klórtartalma miatt.

12. Dia:

A polietilén (IUPAC név: polietilén vagy poli (metilén)) a legszélesebb körben használt
műanyag, éves termelése mintegy 80 millió tonna. Legnagyobb felhasználója a csomagolóipar
(műanyag szatyrok). A javasolt tudományos nevét szisztematikusan a monomer egység után
kapja. A név rövidítése a PE hasonló módon az egyéb polimerekéhez, mint például a
polipropilén és polisztirol, aminek a rövidítése ugyanezen logika alapján PP és PS. Az etilén
molekula (C2H4) két CH2 csoport egy kettős kötéssel egymáshoz kapcsolva CH2=CH2.

13. Dia:

Talajvíz szennyezés

A Föld vízkészletének megőrzése fontos téma mindenhol, azonban még mindig sok szempontból
veszély fenyegeti. Gondoljuk el, hogy mennyi káros anyag kerül be csak úgy a talajba, hogy egy
szemétlerakóban lévő műanyag szemétkupacra esővíz esik. A műanyag szennyezés számos
esetben érinti a Föld óceánjait, és káros hatással van azok élővilágára is – ezáltal az emberiségre
is.
Talaj szennyezés

Amikor a műanyag kikerül a szemétlerakókba, érintkezik vízzel, valamint egyéb káros vegyi
anyagokkal is. Emellett a szél is elhordja ezeket a káros anyagokat, fokozva a talajban lévő
szennyeződés mértékét, vagy a növényvilág egészségét (például, ha a szemét fennakad a fákon).
Emellett állatok is könnyen elfogyaszthatják ezeket a hulladékokat, amely akár végzetes károkat
is okozhat.

Levegő szennyezés

A műanyag szabad levegőn történő égetése szintén környezet szennyezéshez vezet, ugyanis
káros vegyi anyagok szabadulhatnak fel az égetés során. Ezen levegő belégzése mind az
állatokra, mind pedig az emberekre veszélyes lehet.

Beavatkozik a táplálkozási láncba

A műanyag hulladék Földünkön nemcsak a nagy, de az egészen apró organizmusok, úgy, mint a
planktonok létére is kihat. Mivel ezeket az egészen apró élőlényeket is érinti a mérgezés, így
természetesen kihat azokra az állatokra is, amelyek táplálékláncának részét képezik. Így a
méreganyagok a halakban is jelen lehetnek, amely élőlényeket számos ember fogyaszt nap, mint
nap.

14. Dia:
1) A hulladék szétválogatása
2) Magasnyomású tisztítás
3) Vegyes vagy szennyezett besorolású hulladékok esetén áram-előkezelés
4) A hulladék darálása
5) Granulátom készítése
6) Gázosítás
7) Hidrogénezés

A folyamat első lépése, vagyis a hulladékok szétválogatása a legfontosabb tényező, ezen múlik,
hogy a műanyag újrahasznosítása mennyire lesz sikeres a gyakorlatban.