10.2. Gumirugók
A gumirugókhoz
10.2.1. Általános ismeretek
A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy
helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vul-
kanizáláskor, a fémfelület megfelelő előkészítése
esetén, a fém és a gumi között szilárd kötés hozható
létre. A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy
csavaranyák vannak erősítve, ezek segítségével
kapcsolható a rugó más alkatrészekhez. A legfon­
tosabb gumirugó-alaptípusok az egyszerű lemezes
rugó (79. és 80. árra) és a kúpos vagy hengeres
hüvelyes rugó (84. és 86. ábra). Ezeknek a mére­
tezésével e fejezetben foglalkozunk. Gépágyazások­
hoz legtöbbször különleges kialakítású gumirugó­
kat, ún. rezgéscsökkentő gépalátéteket alkalmaz­
nak, melyek igen sokféle változatban és nagyság­
ban, kereskedelmi áruként szerezhetők be (pl.
28., 29., 31., 32., 33., 37. ábra). Az ilyen rugók
terhelhetőségét és rugalmas jellemzőit a gyártó
cégek katalógusai tartalmazzák.
A gumirugók anyagaként főleg természetes,
kisebb mértékben mesterséges kaucsukból készült,
kiváló minőségű gumiféleségeket használnak. Előb­
biek kis belső csillapításukkal és kedvező lassú
folyási tulajdonságukkal, utóbbiak olaj- és benzin­
állóságukkal tűnnek ki. A lassú folyás a gumi egyik
leghátrányosabb tulajdonsága. Lényege az, hogy a
statikus terhelésnek alávetett gumitömb deformá­
ciója a terhelés fellépése után tovább növekszik,
kezdetben gyorsan, később egyre lassabban. Gya­
korlatilag ez például azt jelenti, hogy a gumirugók­
ra helyezett, s vízszintbe állított gép egy idő
múlva elvesztheti vízszintes helyzetét. A defor­
mációnövekedés néhány nap alatt nagyságrendieg
5—10%-ot érhet el, néhány év alatt pedig 10—20
%-ot. Néhány nap után tehát a deformáció növe­
kedése gyakorlatilag megszűnik, úgyhogy ha
ilyenkor a vízszintbeállítást ellenőrizzük, illetve
helyesbítjük, a továbbiakban ebből a jelenségből
Shore - keménység
Q in о £
-vf
1 i i
ví
Ii 1 i i i
LO
l I
i---------- 1 i i i 1
vj LT> СО
G*[kp/cm2] nyíró rugalmassági modulus
77. ábra. Összefüggés a /STiore-keménység és a nyíró ru­
galmassági modulus között, természetes gumi esetére
Shore - keménység
0 о
ID
1
Ь - i i i— I— i— i— i— i— 1—
i i i— i— i—
cs statikus rugóállandó
c dinamikus rugóállandó
78. ábra. Összefüggés а ^/юге-keménység és a statikus
és dinamikus rugóállandó aránya között
76
nem származik jelentős probléma.
használt gumianyagok lassú folyását különböző
adalékanyagokkal a lehető legkisebbre csökkentik.
A lassú folyás nagy belső súrlódással jár, ami
rezgőmozgás esetén igen kedvező csillapítást (D ill.
ö) eredményez, ugyanakkor azonban a gumi anya­
gában hőfejlődést okoz, ami nagyobb amplitúdók
esetén oly nagy lehet, hogy a gumit tönkre teheti.
Ez a probléma főleg rezgéstechnikai gépek esetén
fordul elő.
A gumi külső hatásokra jóval érzékenyebb,
mint az acél. Hő, fény, oxigén, ózon különösen
ártalmas a gumira, mert tönkreteszi a felületét,
úgynevezett öregedést okoz. Természetes gumit
legfeljebb 60 °C, átmenetileg 100 °C környezeti
hőmérsékletig használhatunk. A műgumik hőálló­
sága valamivel nagyobb. Olaj és benzin szintén
ártalmas a gumira, különösen a természetes
alapanyagúakra. Ez ellen megfelelő burkolattal
vagy sapkával védekezhetünk (pl. 7. és 26. ábra).
A méretezési összefüggésekben a rugalmas
deformálhatóság jellemzésére a G* nyíró rugal­
massági modulust használjuk, ez azonban csak
körülményesen mérhető, ezért helyette a gyakorlat­
ban az egyszerűbben mérhető Shore-keménység
használata terjedt el. E két mennyiség közötti
összefüggést természetes gumi esetére a 77. ábra
skálapárja tünteti fel. Gumirugókhoz általában
40—70 Shore0 keménységű gumit használnak,
előbbi hozzávetőlegesen a puha radírgumi, utóbbi
a talpbőr keménységének felel meg.
Dinamikus igénybevétel esetén a lassú folyás,
illetve a késlekedve kialakuló deformáció azt
eredményezi, hogy egy bizonyos terhelés hatására
kisebb deformáció alakul ki, mint statikus terhelés
esetén, a rugó tehát dinamikusan valamivel kemé­
nyebbnek mutatkozik, mint statikusan. A rugók
méretezése a statikus karakterisztika alapján tör­
ténik, rezgéstani számításokhoz azonban a csn,
cst statikus rugóállandót cn, ct dinamikus rugó­
állandóra kell átszámítani. A cjc arányt a 78.
ábra skálapárjáról olvashatjuk le, a Shore-kemény­
ség függvényében.
A gumirugók igénybevételének jellemzésére — a
о
szilárdságtani szokásoktól eltérően — nem a
I 1 1
*0
1— I
Г"«
1--- 1— I— I— I
feszültséget, hanem a rétegvastagságra vonatkoz­
I 1 i 1 I ' I ’ 1 d
tato tt fajlagos deformációt (e = fjv g) vagy a nyíró
Г- OO СП О T- igénybevétel által eltozított elemi kocka deformá­
ció-szögét (y = г/G*) használják. A 10. táblázat
ilyen módon értelmezett, tájékoztató jellegű ada­
tokat tartalmaz a megengedhető igénybevételekre.
Láthatjuk, hogy ritkán előforduló, lökésszerű
terhelések esetén jóval nagyobb igénybevételek
engedhetők meg, mint fárasztó terhelés esetén.
Igen jelentős, hogy a gumi e nagy igénybevételeket
о о
anélkül képes elviselni, hogy kifáradási határa
CD F. csökkenne, tehát ezek fárasztó igénybevétel esetén
i______ i__ i____ i______I
i— i— i— i— i— i is megengedhetők, mint rendkívüli igénybevételek.
i ~ Я- A gumi nyíró igénybevételre sokkal lágyabb,
mint nyomó igénybevételre, így a gumirugókat
főleg nyírásra lenne célszerű igénybevenni. A
tiszta nyíró igénybevétel azonban annyiból hát­
rányos, hogy a fém—gumi kötés pereménél járulékos
húzó feszültségek ébredhetnek, amelyek a gumi
 10. TÁBLÁZAT
G in n { r u g ó k b a /i m e g e n g e d h e tő ig é n y b e v é te le k

L á g y g u m ik b a n a n a g y o b b , k e m é n y e b b g u m ik b a n a k ise b b é r té k e k e n g e d h e tő k m e g

Statikus igénybevétel, ha arra még kismértékű Ütközők, lökésgátlók,

Az igénybevétel jellemzői rezgés is szuperponálódik általában ’csúcsterhelések
(rezgéscsökkentők)

N yom ó te rh elés e — 0 ,1 —0,2 e — 0 ,2 —0,3,

a = 4 —6,6 kp /c m 2 legfeljebb 0,6
Í
------=j---------j- a = legfeljebb 30 k p/cm 2

(j ^ További adatok találhatók még a 82. ábra nomogramján

e=f /v9

N y író te rh e lé s tg у = 0 ,3 —0,4, legfeljebb 0,6 tg у = legfeljebb 1

^ T — 1,5—2,5 kp /c m 2 т = legfeljebb 7 — 10 k p/cm 2

leválását okozhatják. Ezért legelőnyösebb az együt­ akkor, ha a kötés semmiképpen sem csúszik meg,
tes nyíró és nyomó igénybevétel, ezzel ugyanis a mert a rugalmas jellemzők állandósága és a
húzó feszültségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybe maradó összenyomódások kiküszöbölése csak így
vétel érhető el például a 17. táblázat utolsó sorában biztosítható.
látható, ferde elrendezésű rugókkal. A húzó igény- A következőkben néhány egyszerűbb gumirugó-
bevételeket szerelési előfeszítéssel is kiküszöbölhet­ fajta méretezését ismertetjük. A képleteket a
jük. Lemezes rugók esetén ez a gumiréteg vastagsá­ [9], [10], [5] és a szerző [28] jelű munkájából
gának 5—10%-a, hüvelyes rugók esetén 1—3%-a vettük, mely utóbbi a leggyakoribb rugófajták
lehet. Az előfeszítés megvalósítása érdekében a méretezését nomografikusan is feldolgozza.
hüvelyes rugók külső hüvelyét osztott kivitelben A rugóállandókat tartalmazó képletekhez meg­
szokták készíteni. Ez azért is szükséges, mert jegyezzük, hogy ha a rezgés irányában a statikus
vulkanizálás közben a gumi zsugorodik, és ez már terhelés zérus (például vízszintes irányban), a
magában is húzó feszültségeket létesítene. A gumi­ képletek nem használhatók, mert a nevezőbe
rugók kialakításakor szem előtt kell tartani, hogy a zérust kellene helyettesíteni. Ilyenkor a rugóállan­
gumiréteg vastagsága a gazdaságos és egyenletes dót egy tetszőlegesen felvett, de kis deformációt
átvulkanizálás érdekében ne legyen több 50—60 okozó terheléssel határozhatjuk meg (pl. e vagy
mm-nél. A gumi és a fém érintkezésénél az éles tg у = 0,05-ot okozó terheléssel). Ilyen kis terhe­
sarkokat el kell kerülni, mert feszültséggyűjtő léseknél ugyanis a rugókarakterisztika jó közelí­
hatásuk folytán a gumi leválását okozhatják. téssel egyenes, tehát a rugóállandó ugyanakkora
Ugyanezen okból a szabad gumifelületet és a fém lesz, mint zérus terhelés esetén.
találkozását úgy kell kialakítani, hogy a széleken a
guminak elvékonyodó nyúlványa legyen (pl. 26., 10.2.2. Lemezes rugó méretezése nyíró terhelésre
28., 29., 31., 36. ábra), így ott nem tud nagy
feszültség kialakulni. Ügyelni kell arra is, hogy a A nyírt gumikeresztmetszet alakja tetszőleges,
gumi terhelés alatt szabadon deformálódhasson. de mindenütt azonos, nagysága Fg (79 ábra).
Nem szabad a gumit „bezárni”, mert nagy rugal­ Általában téglalap- vagy körkeresztmetszetű rugó­
mas deformálhatóságát kifejezetten alakváltozás­ kat használnak. A gumitömbnek a papír síkjára
sal éri el, térfogata gyakorlatilag nem változik meg merőleges keresztmetszete téglalap vagy romboid
a terhelés hatására.
Bizonyos egyszerűbb feladatok előnyösen old­
hatók meg ragasztott fém—gumi kötéssel. Ehhez a
ragasztandó felületet gondosan zsírtalanítani kell,
majd a gumi felületét tömény kénsavval kell
kezelni (természetes gumi esetén 5 percig, műgumi
esetén 10 percig), végül vízzel lemosni. A felületen
ekkor vékony, kemény réteg képződik, amely
megszárítva epoxigyanta alapú ragasztóval (pl.
Araldit) jól ragasztható. Újabban olyan rugószer­
kezetekre törekszenek, amelyek nem tartalmaznak
vulkanizált fém—gumi kötést, hanem a kapcsola­
tot súrlódás biztosítja. Ez igen előnyös, de csak 79. ábra. Lemezes gumirugó nyíró terheléssel

77
alakú. A szerelési előfeszítést a méretezéskor nem
kell figyelembe venni, tehát az eredeti rétegvastag­
sággal számolhatunk. Az adott P st statikus terhe­
léshez és ct dinamikus rugóállandóhoz felvesszük a
gumi ^/lőre-keménységét, majd meghatározzuk a
cst statikus rugóállandót (78. ábra). Ezután fel­
vesszük tg у értékét, a 10. táblázat alapján, majd
kiszámítjuk a statikus elmozdulást:
10.2.3. Lemezes rugó méretezése nyomó terhelésre
A rugót vázlatosan a 80. ábra mutatja. Az össze­
függések bonyolultsága miatt a közvetlen mére­
tezés nehézkes, ezért célszerűbb a rugó adatait
előre felvenni (pl. a 11. vagy a 12. táblázat alapján),
és a képletekkel a felvett méreteket ellenőrizni.

/st = Pst Cst (1

,T + tg2 у )' у
• <178)

Ezzel a szükséges rétegvastagság:

vg = ^ ~ , (179)
tg У
a nyírófeszültség: 80. ábra. L e m e z e s g u m ir u g ó n y o m ó te r h e lé sse l

T = yG*, (180)
a szükséges gumikeresztmetszet:
Fe = ? ^ . (181)
T gesek. Az eltérés önrezgésszámban legfeljebb
Adott rugóméretek és adott terhelés esetén a követ­
kező sorrendben számolhatunk: (181)-ből r, (180)-
ból y, (179)-ből /st, (178)-ból cgt határozható meg.
Példa: jPst = 60 k p s ta tik u s te r h e lé s e se té n ct = l , 7 6 x
X 1 0 ~ 2 e m /k p r u g ó á lla n d ó t keU m e g v a ló s íta n i. A ( 6 ) és
( 8 ) k é p le t a la p já n e z k b . 2 9 0 /m in ö n r e z g é ssz á m n a k fe le l
m e g . A g u m i k e m é n y sé g e le g y e n 48 S h o re 0. E z z e l a 78.
á b ra sz e r in t cst/c t = 1,25, c8t = 1,25 • 1,76 • 10-2 = 2 ,2 x
X 10-2 cm/kp. A 10. táblázat alapján tg у = 0,4, ezzel
у = 21° 50' = 0,38 radián, tg у — 0,401. Ezekkel a
(178) k é p le tb ő l
Meg kell itt jegyezni, hogy a táblázat adatai és az
ismertetendő eljárással számított értékek között
eltérés lehetséges. A gumirugók méretezése, külö­
nösen a nyomó terhelést illetően, még nem eléggé
kiforrott, így kisebb-nagyobb eltérések lehetsé­
20—25%-ot jelent.
A gumitömbnek a terhelésre merőleges kereszt-
metszete tetszőleges lehet, a számításokban azon­
ban különbséget kell tenni aszerint, hogy a gumi
szabad felületének vannak-e élei vagy nincsenek
(82. ábra). Legyen adva a P sn statikus terhelés,
a gumitömb Fg keresztmetszete, vastagsága
és Shore-kcménysége. A 77. ábra alapján meghatá­
rozzuk a nyíró rugalmassági modulust, majd kiszá­
mítjuk az úgynevezett zömoksági számot, amely
a terhelt és szabad felület hányadosa (81. ábra) :

f „ _ 60 . 2,2 ■ 1 0 -. (1 + °^ ,y o y = 1.2 om. 6 = -^- = ^ . (182)

1F sz F sz
A (179) k é p le t a la p já n :

i,2 Ezután kiszámítjuk az átlagos nyomófeszültséget:

^ = M = 3cm-
A 77. á b ra a la p já n в * = 6 k p /c m 2, e z z e l a (180) k é p le tb ő l: <r = Lü; (183)
г = 0 ,3 8 • 6 = 2 ,2 8 k p /c m 2, F
x g
a 10. tá b lá za t sz e r in t m e g e n g e d h e tő . A (181) k é p le tte l majd egy segédértéket:
a g u m ik e r e s z tm e tsz e t te r ü le te :

y < - 2S s - 2 7 0 m ’ -
^ • (184)

78
82. ábra. N o m o g r a m n y o m o tt gu m iru g ó m é r e te z é sé h e z . Ö sszefü g g és e, b é s T , k ö z ö tt. A sz a g g a to tt és p o n to z o tt
v o n a la k tá jé k o z ta tó é r té k e k e t a d n a k a m e g e n g e d h e tő ö ssze n y o m ó d á sr a . A v o n a la k m e llé ír t sz á m o k a S h o re-
k e m é n y sé g e t je le n tik . A p o n to z o tt v o n a la k a la tti ig é n y b e v é te le k r itk á n e lő fo r d u ló c sú c ste r h e lé se k e se té n , a
s z a g g a to tt v o n a la k a la tti ig é n y b e v é te le k p e d ig s ta tik u s v a g y v isz o n y la g la ssa n v á lto z ó te r h e lé s e se té n e n g e d h e tő k
m e g . K ife je z e tte n d in a m ik u s te r h e lé s e s e té n v a g y n a g y o b b h ő fo k o n ez u tó b b in á l is k ise b b ö ss z e n y o m ó d á s e n g e d ­
h e tő m e g

Ezzel a 82. ábra alapján, a vastag példavonallal adott önrezgésszámok számított értékek (nem a
megadott törvényszerűség szerint, megállapítjuk gyár adatai), és a táblázatban található teljes
az s fajlagos összenyomódást, ellenőrizve ugyanott, terhelés esetére, egyszabadságfokú rezgőrendszerre
hogy megengedhető-e, majd meghatározzuk a vonatkoznak.
statikus összenyomódást:
6=2Fq/Fsz = zömökségi szám
ló чг m cm t- o" Ю
/sn = vg - e. (1 8 5 )
\l I___ I i I I 1 i I l/^ F ]
8 , 8 ° '2 i F T I T i T - R P T F lH 's
Ezután a 83. ábra nomogramjáról leolvassuk az
eT21Тг értéket, és ezzel kiszámítjuk a statikus
и ni 0,1 ■*
__ _ _ _ _ _ _ 'k'*; -1,2
rugóállandót:
■C N 0,05-* — — L . - L L J — L J ^ J N -1(1
/ sn II 1Л
CS" = — ? r \ ’ (186) új Ю
4 ef-j 83. á b ra . N o m o g r a m n y o m o t t g u m ir u g ó m é r e te z é sé h e z .
Ö ssz e fü g g é s e, ö é s s 2 \ / 2 \ k ö z ö tt

végül a 78. ábra alapján meghatározzuk a cn

dinamikus rugóállandót. Számpéldát a 117. olda­
lon találunk, a 4. példában.
A lemezes gumirugók szokásos méreteiről, ter­
helhetőségéről, rugalmas jellemzőiről és a velük
elérhető önrezgésszámokról a Continental Gummi
Werke A. G. Hannover cég gyártmányait tartal­
mazó 11. és 12. táblázat nyújt tájékoztatást. A meg­
1 0 .2 .4 . L em ezes ru gó együ ttes n y o m ó és n y ír ó terhelése
Az elrendezést a 17. táblázat utolsó sorában levő
ábra mutatja. Ilyen terhelés esetén a méretezés
azon alapszik, hogy az együttesen létrehozott n és
t irányú elmozdulás jó közelítéssel ugyanolyan
reakcióerőket vált ki, mint az elmozdulások
külön-külön. A számítás még e közelítés ellenére

79
 11. TA B LA ZA T

T églalap k e re sztm etszetű g u m ir u g ó k (a C on tin en tal G u m m i W erke A . G . szab ván yai)

oo Az 1-es, 2-es és 3-as alak esetén Z,min = B , /.max = 2000 m m . A hosszabb r u g ó k kész mm Nyomó terhelés Nyíró terhelés
О
állapotban tetszőleges hosszra vogh atók . Terhelhetőség: nyom ásra m ax. 4 k p /cm 2 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
(kivételesen nagyobb is), nyírásra 2 kp /cm 2. A táblázatban m egadott terh elhetőségek , в H x у г v kp c8nom/kp % l/к P„tkp c8t cm/kp % l|s
rugóállandók és rezgésszám ok az 1-es, 4-es és б-ös rugóalakok ra érvényesek, L = 200 • "
m m , d = 10 mm, ille tv e az első három rugó esetén d — 5 m m és kb. 54 Shore® gum i- 2 q 15 20 8 5 320 7 4 • 10-5 2300 1 60 1,5 • 10~3 720
kem énység esetén. Más gu m ikem énység esetében a ru góállan dók at 7,5/G*-gal, a rezgés­
szám okat ]/G*/7,5-del szorozni kell. A m egadott terh elhetőségig a rugókarakterisztika *40 35 15 20 8,5 320 5 ,7 ' 10 4 830 160 3 ,7 -1 0 3 460
közelítőleg lineáris. *40 45 15 20 8,5 320 9 ,6 • 10~4 640 160 5 ,2 - 1 0 " 3 390
1 - e s alak , 50 35 15 25 8,5 400 1,3 • 10“ 4 1550 200 1,8 • 10"3 590
, T ................. T 50 45 15 25 8,5 400 3 ,8 • 10~4 910 200 3 ,0 - 10“ 3 460
x[ d b 10 15 50 55 15 25 g,5 400 7 ,2 • 10-4 660 200 4 ,2 - 10~3 390
Г"........L _ I 5060 15 25 8,5 400 9 ,1 •10“ 45902 0 0 4 ,8 - 10"3 360
------- -------------- ---------------------- 1------- --------------- 50 70 15 25 8,5 400 1 ,2 - 1 0 ~ 3 510 200 5 ,9 - 1 0 " 3 330
*1 b, xj В И «О ТО «0 м | " » ПО Ч» 60 „ „ 480 8.4 • 1 0 - 17») 240 1 ,5 -1 0 - 590

J T k 4 « 4 \4 -V l I l i s a i t 5 20 : 20 20 25 I SS I 25 35 35 » “ 17-5 30 11 480 7-° ' 240

. L - : - .: : :r r r i± j ' s 5 6 7 5 I 10 ' 10 10 10 60 80 17,5 30 11 480 1 ,3 • 10“ * 450 240 6,0 • 10“ 3 300
1 — ------ L — ^ di 10 11 12 10 15 ' 15 15 15 70 30 20 35 11 560 1 ,4 • 10“ 4 1260 280 8,4 • 10"4 730
3 " ф | alak oi i 70 45 20 35 11560 2 ,1 •IO“ 410302 8 0 2 ,1 - 10~3460
I “j f , ....... ~ * T T " ~ IУ r ........v , ^ 70 55 20 35 11560 4 ,2 •1 0 - 47302 8 0 3,0-1 0 " 3390
I 1 f x 9 2g 70 80 20 35 11 560 1 ,0 • W » 470 280 5,1 • 10“ 3 300
1Л1 ______k Z 3 Z .b J I ---------- 1-------------------------------- 80 45 20 40 13 640 1,6 • 10“ 4 1110 320 1,8 -1 0 " 3 470
Д - e s alak 80 80 20 40 13 640 8 ,5 • 10“ 4 480 320 4,5 - 1 0 ~ 3 300
——Z — ■ — T 90 45 20 45 13 720 1 ,3 • 10"4 1160 360 1,6 • 10“ 3 470
[ ( / У x] 100 45 20 25 50 13 800 1,1 • 10"4 1190 400 1 ,5 -lO " 3 460
*'Z I" 100 55 20 25 50 13 800 2 ,3 • 10~4 830 400 2 ,1 - 1 0 “ 3 390
. 100 60 20 25 50 13 800 2 ,9 • 10~4 740 400 2,4 ■ 10“ 3 360
5 - o s alak ,
......... .......... T 100 65 20 25 50 13 800 3 ,9 • 10“ 4 630 400 2 ,6 - 10~3 350
‘ { v Z '-Z v -j ' X \ \ ' xj 100 70 20 25 50 13 800 4 ,6 • 10“ 4 580 400 2,9 • 10" 3 330
i* - — L —1 —1 0j f -----------1------------ ----------- --------------------------------- 100 80 20 25 50 13 800 6 ,2 • 10“ 4 503 400 3,6 - 10“ 3 300
i ^ 1 *7" j 40> 50 60 70—100 B 120, 150 120 45 25 30 60 15 960 7 ,3 • 1 0 - 5 1340 480 1,2- 10"3 470
! 71 TTZI 90 mm l \ 30 35 40 50
d = ^ |- T ’T s z é l e s s é g i g — — _________________________________________ 120 60 25 30 60 15 960 2 ,2 -1 0 - “ 770 480 2,0 • 10~ 3 360
>i I—!------------- — 1 A fémrészek v a sta g sá g a olyan, m in t az 120 70 25 30 60 15 960 3 ,5 - 10“ 4 610 480 2,5 • КГ3 320
—» 4 - - ^ — 1 -es alak esetén
1 160 50 25 35 80 17 1200 7 ,6 • 10"5 1170 600 1,2 • 10"3 420
5 - ö s alak __________i 150 60 25 35 80 17 1200 1 5 . 10-4 830 600 1,6-10-3 360

x \ - x! 150 80 25 30 80 17 1200 3 ,4 • 10~4 550 600 2,4 • 10~3 300

' _ L • - ^ ,l I
------------------ i—H —г
T — 1
|ф -4- лlO
л
U mm
1 * C sa k a z 1-es, 4-es és 5-ös a la k r a

H i ! Ii J s z é le s s é g t ő l
1i_ulüjr----------2
1I
”
 12. T Á B L Á Z A T

Körkeresztmetszetű gumirugók (a Continental Cummi Werke A . G. szabványai)

A táblázatban megadott rugóállandók és rezgésszámok kb. 54 Shore0 keménységű gumi esetén érvényesek. Más
gumikeménység esetén a rugóállandókat 7,5/6r*-gal, a rezgésszámokat УG*/7,5-del szorozni kell. A megadott terhelhető-
s é g ig a r u g ó k a r a k te r isz tik a k ö z e lítő le g lin eá r is

M é re te k , [m m ] K e re s z t- N y o m ó te r h e lé s N y ír ó te r h e lé s
m e ts z e t
Alak j?
[cm2]
D В h d I G g s АтРф] cen[cm/kp] na[l/s] P st[kp] cst [cm/kp] %[l/s]

15 8 6 1 10 M 4 1,8 7 5,6 • lO ' 3 1790 3,5 4,0 • 10 “ 2 950

15 15 13 1 13 M 4 1,8 7 2,1 • 10 “ 2 920 3,5 8 , 6 • 10 “ 2 660
15 30 28 1 16 M 4 1,8 7 6,1 • 10 “ 2 690 3,5 1,9 • 10 - 1* 430
20 26 22 1,6 19 M 6 3,1 12 2,2 • 10 “ 2 690 6 8,3 • 10 “ 2 500
A 25 10 7 1,6 19 M 6 4,9 20 2 ,0 - 10 - 3 1770 10 1,7 • 10 “ 2 860
X_ 25 15 12 1,5 19 M 6 4,9 20 5,2 • 10 “ 3 1100 10 2,9 • 10“ 2 660
G_ 111 J 1" 25 20 17 1,5 19 M 6 4,9 20 8,9 • 10 “ 3 840 10 4,0 • 10“ 2 560
25 30 27 1,5 19 M 6 4,9 20 1,7 • 10 ~ 2 610 10 6 , 6 • 10 ~ 2 440
^ x J 30 30 27 1,5 20,5 M 8 7,0 30 1,1 • 10 “ 2 620 15 4,6 • 10~ 2 430
&-Í T 40 30 27 1,5 24,5 M 8 12,5 50 5,3 • 10 “ 3 690 25 2,6 • 10 “ 2 440
II: i 50 20 16 2 28 M 10 20 80 1 ,3 - 1 0 “ 3 1 0 1 0 40 9,1 • 1 0 “ 3 590
50 30 26 2 34 M 10 20 80 2 ,9 - 10“ 3 740 40 1,5 • 10“ 2 460
<gp m 50 45 41 2 34 M 10 20 80 5,7 • 10“ 3 520 40 2,4 • 10 ~ 2 360
70 45 41 2 25 M 10 39 160 2,6 • 10 “ 3 550 80 1,2 • 10 “ 2 360
75 40 34 3 37 M 12 44 180 1,6 • 10 “ 3 660 90 9,1 • 10 ~ 3 390
75 55 49 3 37 M 12 44 180 2,8 • 10 “ 3 500 90 1,3 ■ 10 - 2 330
100 40 32 4 43 M 16 80 320 1,1 • 10 “ 3 600 160 4,6 • 10 “ 3 410
100 55 47 4 43 M 16 80 320 1,3 • 10 ' 3 550 160 7 ,0 - 10 “ 3 330

15 15 13 1 13 M 4 8 3,5 1,8 7 1,0 • 10 “ 2 1340 3,5 6,2 • 10 “ 2 760

15 30 28 1 16 M 4 8 3,5 1,8 7 2,1 • 10 “ 2 920 3,5 8 , 6 • 10 ~ 2 650
20 25 22 1,5 19 M 6 12 4,5 3,1 12 8,5 ■ 10 “ 3 1110 6 4,6 • 10 “ 2 670
B 25 15 12 1,6 19 M 6 12 4,5 4,9 20 2,6 ■ 10 “ 3 1550 10 2,6 • 10 “ 2 690
25 20 17 1,5 19 M 6 12 4,5 4,9 20 5,0 ■ 10 “ 3 1120 10 3,1 • 10 “ 2 640

« 25 30 27 1,5 19 M 6 12 4,5 4,9 20 8,5 • 10“ 3 860 10 4,1 • 10 “ 2 550

30 30 27 1,5 20,5 M 8 15 5,5 7 30 5,3 ■ 10 ' 3 890 15 2,9 • 10 “ 2 540

40 30 27 1,5 24,5 M 8 18 8 12,5 50 3,6 ■ 10“ 3 830 25 2,0 • 10 “ 2 500
50 20 16 2 28 M 10 20 8 20 80 5,6 • 10 ~ 4 1670 40 9,1 • 10“ 3 590
50 30 26 2 34 M 10 20 8 20 80 1 ,9 - 10“ 3 910 40 1,3 • 10 “ 2 490
50 45 41 2 34 M 10 20 8 20 80 3,6 • 10“ 3 670 40 1,7 ■ 10 “ 2 430
~ 'ф D 70 45 41 2 25 M 10 20 8 39 160 2,0 - 1 0 “ 3 630 80 1,0 • 10 “ 2 400
^ 75 40 34 3 37 M 12 22 10 44 180 1,3 • 10 “ 3 730 90 8,4 • 10“ 3 410
75 55 49 3 37 M 12 22 10 44 180 2 ,3 -1 0 “ 3 550 90 1,1 • 10 “ 2 360
100 40 32 4 43 M 16 30 15 80 320 5,0 • 10 “ 4 890 160 4,6 • 10 “ 3 410
100 55 47 4 43 M 16 30 15 80 320 1 ,0 - 10 “ 3 630 160 6,3 • 10 “ 3 350

13 26 20 3 M 4 7 2 1,3 5 3,3 • 10 “ 2 870 2,5 1,4 • 10 “ 1 600

15 15 13 1 M 4 8 3,5 1,8 7 9,3 • 10 “ 3 1390 3,5 7,4 • 10 “ 2 700
20 25 22 1,5 M 6 12 4,5 3,1 12 1,0 • 10 “ 2 1020 6 6,5 • 10~ 2 570
c 30 20 17 1,5 M 8 15 5,5 7,0 30 1,4 • 10 “ 3 1730 15 2,6 • 10 “ 2 570
30 30 27 1,5 M 8 15 5,5 7,0 30 6,2 • 10 “ 3 820 15 3,7 • 10 “ 2 480
40 30 27 1,5 M 8 18 8 12,5 50 2,8 • 10 “ 3 950 25 2,4 • 10“ 2 460

Ä í 40 40 27 1,5 M 8 18 8 12,5 50 6,2 • 10“ 3 640 25 3,1 • 10 “ 2 400

XT 50 45 41 2 M 10 20 8 20 80 3 , 8 - 10 “ 3 640 40 2,1 • 10 “ 2 390

70 45 37 4 35 10 39 160 7,8 • 10“ 4 1000 80 1,0 • 10“ 2 400
I 75 6 5 1 47 4 35 10 j 44 I 180 1,4 • 1 0 “ 3 700 90 1,1 • 1 0 “ 2 360
-Д Р 100 55 47 4 35 10 80 320 9,0 • 10 “ 4 660 160 6,3 • 10 “ 3 81
350
100 75 67 4 35 10 80 320 1,6 • 10“ 3 500 160 8,3 ■ 10 “ 3 310
150 55 45 5 40 15 180 700 2,4 • 10 “ 4 860 350 2,9 • 10 “ 3 350
150 75 65 5 40 15 180 700 6,2 • 10 “ 4 540 350 4,0 • 10“ 3 300
200 100 90 5 40 15 310 1300 5,9 • 10“ 4 400 650 3,2 • 10 “ 3 250
is körülményes. Kisebb terhelés (e = 10—15%)
vagy kisebb pontossági igények esetén egy-egy
közelítőleg felvett n és t irányú deformációhoz
kiszámítjuk a csn és cst statikus rugóállandót, és
ezeket a terheléstől függetleneknek tekintjük.
E rugóállandókat a 17. táblázat c2' képletének
dinamikus rugóállandói helyébe helyettesítve meg­
határozhatjuk az egész rugórendszer z' irányú
csz' statikus rugóállandóját. Ezzel azután a rugó­
állandó cS2' = fz'/Psz definíciója alapján tetszőleges
P sz terheléshez kiszámíthatjuk a megfelelő elmoz­
dulást, valamint a statikus és dinamikus rugó­
állandókat.
Pontosabb számításhoz célszerű felrajzolni az n
és t irányú terhelésre (egy rugóra) vonatkozó
karakterisztikát, (Psn — fSn és Pst — /st), néhány
számított pont alapján, majd a z' irányú terhelésre
(ugyancsak egy rugóra) vonatkozó karakterisz­
tikát (PK—/8/). Ez utóbbihoz különböző nagyságú,
z' irányú elmozdulásokat veszünk fel, és azokat n és
t irányú komponensekre bontjuk:
/sn = /s/cosa, (187)
/st — /sí'sin a, (188)
majd az ezekhez leolvasott P stl és P st erők alapján
kiszámítjuk az egy rugó által felvett Psz erőket:
P s2 = P sn cos a -f- P st sin a. (189)
Az így m egrajzolható P S2—fsz> k a ra k te risz tik a
alap já n m e g állap íth atju k az a d o tt P sz-hez ta rto z ó
fsz' elmozdulást, majd a (186) összefüggéssel a
csn, a (187) összefüggéssel pedig a cst rugóállandót.
Ezekből azután a 78. ábra segítségével meghatároz­
hatjuk a cn és ct dinamikus rugóállandót, végül a
17. táblázat összefüggéseivel az egész rugórendszer
rugóállandóit és elasztikus főtengelyeinek helyzetét.
Ha a rugók ferdeségi szöge « — 45°, a rugórend­
szer z ’ és x' irányú rugóállandója egyforma, füg­
getlenül a ct/cn aránytól.
10.2.5. Kúpos vagy hengeres, hüvelyes rugó méretezése,
axiális (nyíró) terhelésre
A külső és belső hüvely egymáshoz viszonyított
tengelyirányú helyzete bizonyos határok között
tetszőleges lehet (84. ábra). Az r 2 sugár össze­
szerelt, tehát előfeszített állapotnak felel meg.
A számítás akkor a legegyszerűbb, ha adott
rugó méretekhez és gumikeménységhez tetszőlege­
se. ábra. Kúpos, hüvelyes gumirugó axiális (nyíró) te r­
heléssel
82
sen felvett elmozdulásokkal meghatározzuk a
rugókarakterisztika néhány pontját, és az adott
terhelő erőhöz tartozó elmozdulást a megrajzolt
85. ábra. Diagram kúpos, hüvelyes gumirugó méretezé­
séhez
k a rak terisztik a a la p já n h atáro zzu k meg. E g y fel­
v e tt / sn sta tik u s elm ozduláshoz először az
e= — (190)
vs
fajlagos deform ációt h atáro zzu k meg, m a jd ehhez
a gum i belső h en g e rp alástján a k felületén kialakuló
legnagyobb deform áció szögét:
h _ г_г
jw = !- 4 - ú , (n i)
ln ^ i
t\ r 2
a z u tá n az ennek megfelelő legnagyobb csúsztató
feszültséget:
bnax = y m ax* G * . (1 9 2 )
E képletben a kísérletileg megállapított к korrekciós
tényezőt a 85. ábrából olvassuk le. ymax és r max
értékét a 10. táblázat alapján ellenőrizzük. Ezután
kiszámítjuk a felvett deformációt létrehozó erőt:
Psn = tmax %rl TI lv (193)
Egy összetartozó P sn és /sn értékhez a statikus
rugóállandót a következő képlet adja:
°sn = [dk e T ’ (194)
sn[3e к +
ahol a dk/ds érték ugyancsak a 85. ábrából olvasható
le.
A fenti összefüggések az l2 = lx határesetben a
hengeres hüvelyes rugó jellemzőit adják.
10.2.6. Hengeres, hüvelyes rugó méretezése
radiális terhelésre
Ат, előző pontban ismertetett kúpos rugó radiális
terhelésére vonatkozólag méretezési eljárás nem
áll rendelkezésünkre, ezért közelítő eljárásként a
hengeres rugó (86. ábra) képleteit használhatjuk,
egy közepes palásthosszúsággal számolva. A rugó­
karakterisztika lineáris, így a számítás viszonylag
egyszerű:
 Adott P st statikus terheléshez és ct dinamikus Végül ugyancsak a 87. ábrából leolvasható íy-gvel
rugóállandóhoz felvesszük a gumikeménységet, ellenőrizzük a legnagyobb nyomó, illetve húzó
és meghatározzuk a cst statikus rugóállandót feszültséget:
(78. ábra), majd a statikus összenyomódást: « тах = « ш ах 6 ,5 б Н , (200)
/s t = ^St cst. (1 9 5 ) Adott rugóméretek és adott terhelés esetén a
következő sorrendben számolhatunk: (198)-ból
cst, (195)-ből / st, (196)-ból emax, (200)-ból crmax
határozható meg.

10.3. Parafa
A parafával egyszerű szerkezetű rugózás valósít­
ható meg, alkalmazása mégis egyre ritkább, mert
drága, és egyre nehezebben szerezhető be. A ter­
mészetes parafát 2—6 (max. 10 — 20 cm) vastag­
ságig összerakva és célszerűen idomvasakból ké­
86. ábra. Hengeres hüvelyes gumirugó radiális terheléssel szült keretbe foglalva használják rugalmas alátét­
ként. A megengedhető fajlagos terhelés 2 kp/cm2
Ezután a 10. táblázat alapján felvesszük a legna­ (20 Mp/m2). A rugóállandókat a 17. táblázat rugal­
gyobb fajlagos összenyomódás, emax értékét, és mas anyagokra vonatkozó képleteivel számíthatjuk
ezzel kiszámítjuk a gumiréteg szükséges vastag­ ki. A rugókarakterisztika görbe vonalú, amit a szá­
ságát: mításokban úgy veszünk figyelembe, hogy a rugal­
massági modulust a fajlagos terheléstől függően
vg = . (196) választjuk meg, pl. a 13. táblázat alapján. A táblá­
emax zat az elérhető függőleges önrezgésszámokról is
tájékoztatást nyújt. Mint látható, megfelelő alá-
A továbbiakban felvesszük a gumitömb r1 belső hangolás csak nagy fordulatszám, illetve nagy
sugarát, majd ezzel meghatározzuk a külső suga­ gerjesztő rezgésszám esetén érhető el.
rat: A parafa igen jó hangszigetelő anyag is, a para­
r2 = rí + vg. (197) fából készített rugózások ezért testhangszigetelő
hatást is kifejtenek (lásd a 12.5.4. pontot). Sok
Ezután a 77. ábra alapján felvett G*-gaI kiszámít­ esetben főként csak a hangszigetelő hatás kedvéért
juk a kj/v.g értéket: alkalmaznak parafarugózást. A természetes para­
fán kívül parafadara összepréselése és ragasztása
In + 1
útján előállított tömböket és lapokat is használnak.
Ezek hozzávetőlegesen 15 kp/cm2 fajlagos terhelés­
k x —= -----Ь:------. (198) sel terhelhetők, a gyártási módtól függően.
vg 0,75 л cstG* vg

Ezzel az értékkel a 87. ábrán leolvassuk az l/vg 10.4. Fa

értéket, amiből a gumitömb hossza
Alkalmazása főleg kalapácsalapok esetén volt
l) szokásos, például tőke alatti alátétként. Ma már
—V (199) ritkábban használják. Szilárdsági és rugalmas
Ki jellemzői a fajta, a termőhely, a nedvességtarta­
lom és egyéb jellemzők függvényei. Számszerű

kl ' / v9 , 13. TÁBLÁZAT

11-, k1 Természetes paraja rugalmassági modulusai ( R a u sc h [36]
1 0 -fl T" [ 1— Г7 69. о. alapján) és a megadott terhelésekhez tartozó függő­
9 i á ------------------- ----- L leges önrezgésszámok
8--- 1,8----------------------f—
7 — 1,7------------- --- --------------------------------------- f — Statiku s nyom óterhelés, a [kp/cm 2] 0,5 1 2
c ._ _ J ,6 -------------- — ---------- i ------
R ugalm assági m odulus, E [kp/cm 2] 150 200 250
s —V— -------- / -------
A-----1,3----------------- -------------- N yíró rúg m odulus, G* = 0,4E 60 80 1 00
3— Д2------------ ------------------- [kp/cm 2]
2 ----- 1 1
0 ~~ 0 1 2 3 A 5 Függőleges önrezgésszám ,
l/Vg пл2 [1/m in], a d réteg- d = 5 cm 2410 1990 1510
vastagság függvényé- d = 10 cm 1710 13б0 Ю70
87. ábra. Diagram hengeres, hüvelyes gumirugó mérete­
zéséhez d = 20 cm 1210 960 760

83
 14. TÁBLÁZAT

F a s z ilá rd s á g i és ru g a lm a ssá g i a d a ta i ( [ 2 0 ] 25. o ld ., [2 5 ] 1 9 4 . és 204. old . és [1 5 ] 1 2 2 0 . o ld . a la p já n )

11 = s z á la k k a l p á r h u za m o sa n , _L = sz á la k r a m e r ő le g e se n

Erdei fenyő Vörös fenyő Tölgy

M egengedett feszü ltség a m [kg/cm ] húzás || ~ 100

nyom ás [| 85 — 120

n yom ás J_ 20 30 40

R u galm assági m odulus légszáraz II 120 0 0 0 138 000 130000

állap otban E [kp /em *2] __________________________________ _____________________________________________
_L 4 600 10 0 00
kalapácsalapoknál:
17 0 0 0 - 2 0 0 0 0

adatok a 14. táblázatban találhatók. A rugóállan­ közölt képletekkel, az így kapott adatokat azonban
dók meghatározása a 17. táblázat rugalmas anya­ csak előtervezéshez szabad felhasználni. Tájékoz­
gokra vonatkozó képleteivel történhet. tató adatok találhatók a 15. és 16. táblázatban is.
A talaj rugalmasságának jellemzésére a mérnöki
gyakorlatban az ún. ágyazási tényezőket használ­
10.5. Vasfilc ják, mégpedig statikus és dinamikus ágyazási
tényezőket. A talajra ható statikus terhelés ugyanis
Gyapjúból és marhaszőrből, bitumen kötőanyag­ maradó és rugalmas összenyomódást hoz létre, a
gal összepréselt, talpbőr keménységű anyag (gyárt­ később szuperponálódó dinamikus terhelés viszont
ja: Kőszegi LakástextilgyárjMŰÁRT). Főleg kala­ általában csak rugalmas alakváltozást okoz, így a
pácsok tőkéi alá használják, több rétegben. 2 cm gépágyazások rezgéstani vizsgálatához csak a dina­
vastag, l X l m-es táblákban készül, fajsúlya mikus ágyazási tényezők szükségesek (Cz, Cx, (V,
0,8 ~ 1,2 ~ 1,5 kp/dm3. Megengedett feszültség Cy). E tényezők rezgetési kísérletekkel állapíthatók
(vékony réteg esetén) am = 80 kp/cm2, rugalmas- meg, amikor is 1 ~ 2 m2 alapterületű vibrátort
sági modulus E — 1200—2000 kp/cm2. A rugó­ helyeznek a talajra, és mérik a kialakuló rezgéseket.
állandók a 17. táblázat rugalmas anyagokra vonat­ Ez a módszer a legmegbízhatóbb, az eredmények
kozó képleteivel számíthatók. gyakorlati alkalmazását illetően azonban még így
is sok probléma mutatkozik.
Ha rezgetési kísérlet elvégzésére nincs mód, a
10.6. Talaj dinamikus ágyazási tényezők számítással is meg­
határozhatók, az előbbiekben ismertetett határ­
A gépalapozásban mint rezgőrendszerben a rugó feszültségek felhasználásával. A szükséges össze­
szerepét a talaj is betöltheti. Ez a megoldás költsé­ függéseket, részben az MSZ 15009 függeléke alap­
gek szempontjából kedvező, de csak bizonyos ján, a következőkben ismertetjük:
esetekben ad kielégítő eredményt, számítástechni­
kailag pedig a legbizonytalanabb. Az ilyen gép­
<7 ц [kp/cm 2] <2 2 —4,5 4 .6 —8 >8
alap tervezését, mivel ahhoz alapos talajmechani­
kai ismeretek szükségesek, még egyszerűbb esetek­ H a F > 10 m 2,
Cz [kp/cm 3] ^3 3 -6 6 — 10 >10
ben is csak talajmechanikai szakértő bekapcsolásá­
val célszerű elvégezni. H a F < 10 m2, Сг az előző sor értékeinek 3,2/У fű­
A méretezéshez mindenekelőtt a talaj ún. határ­ szerese, ahol F m2-ben helyettesíten d ő be
feszültségét (uH) kell ismernünk. A talaj határ­
feszültsége a talaj törőfeszültségének a legkedve­
zőtlenebb körülmények (pl. legkedvezőtlenebb Vízszintes (x', y') irányú elmozdulásra:
talaj állapot) között várható legkisebb értéke 2
(MSZ 15004 5.1. pont). Mivel a gépalapokat mindig szemcsés talajra: Gx = —Cz , (201)
„süllyedésre érzékeny, jelentős” alapoknak kell
tekinteni (MSZ 15009 9. pont), a határfeszültséget
feltárás és laboratóriumi kísérlet útján kell meg­ kötött talajra: Gx = —Gz . (202)
állapítani (MSZ 15004 4,5, 5.2. és 5.32. pont). A 3
határfeszültségek, a talaj fajtájától és állapotától Vízszintes tengely (x’t y') körüli elfordulásra:
függő tényezők segítségével, közelítőleg számítás­
sal is meghatározhatók, az MSZ 15004 3. pontjában Cr = 2Gz. (203)

84
 15. T Á BL Á ZA T
A talajrugózással elérhető legkisebb függőleges
Talajnemek határfeszültségei ( oh) és függőleges dinamikus önrezgésszámok általában 400—600/min felett
ágyazási tényezői (Сг). (Tájékoztató értékek B a r k a n vannak.
szerint [1])
Vizsgáljuk meg röviden, hogy a talaj rugalmas
crH Сг [k p /c m s]
jellemzőinek bizonytalansága nagyságrendileg mi­
T alajnem rkp/cm 2] 10
alapra
lyen befolyással van a rezgéstani számítások pon­
tosságára:
Szürke, képlékeny vályog, iszap
Erős föléhangolás (kemény rugózás) esetén az
szennyeződéssel 1 1,4 amplitúdó körülbelül arányos a rugóállaúdóval
V ízzel te líte tt, vöröses vályog 1,5 2 [(35) képlet], a környezetet terhelő erő viszont
K ö tö tt, töm ör vályog, a ta la j­ gyakorlatilag független tőle (Pk ^ P 0, 47. ábra).
vízszin t fölött . 5-ig 10,7 Erős aláhangolás (lágy rugózás) esetén viszont az
K özepes szem csézetű, nedves
ho m o k 2 2 amplitúdó gyakorlatilag független a rugóállandó­
S záraz, d u r v a hom ok, kavics tól [(36) képlet], a környezetet terhelő erő pedig
zárványokkal 2 2 jelentéktelen (47. ábra). Végeredményben tehát a
V ízzel te líte tt, apró szem csézetű rugóállandóban elkövetett hiba csak az erős fölé­
hom ok 2,5 3 - 3 ,5
K özepes szem nagyságú hom ok 2,5 3,1 hangolás esetén kialakuló amplitúdók szempont­
V ízzel te líte tt, töm ör, aprószem ­ jából jelentős. Ha tehát ilyen esetben az előírt
csés, szürke hom ok 2,5 3 —4 amplitúdót biztosan be kívánjuk tartani, a rugó­
Term észetes nedvességű lösz 3 4 —5 állandó értékében várható bizonytalanságot is
N edves, löszszerű anyag 3 4,7
figyelembe kell venni.
A gépalap önrezgésszámai a Cz tényező négyzet­
16. T Á B L Á Z A T gyökével arányosak. Ez például azt jelenti, hogy
A függőleges dinamikus ágyazási tényező B a r k a n áltál ha a helyes Cz érték helyett annak négyszeresével
javasolt értékei arra az esetre, ha kísérleti adatok nem állnak számolunk, az önrezgésszámokban elkövetett hiba
rendelkezésünkre csak kétszeres lesz. A 15. és 16. táblázat szerint a
gyakorlatban előforduló legnagyobb Gz érték
T a la jn e m
„„ I
[k p /c m ! l
Сг [k p /cm » ]
10 m !' e8
7 ~ 8-szorosa a legkisebbnek. Feltehető, hogy a
a la p r a helyes Gz érték megállapítása még becsléssel is
pontosabban lehetséges, mint az előzőekben felté­
I. G yenge talajok (agyag és telezett négyszeres eltérés. Emellett azonban nem
vály o g képlékeny álla­ szabad elfelejteni azt sem, hogy a talajrugózású
potban, hom okos vályog,
közepes töm örségű por­ gépalapok számításával kapcsolatban más számí­
szerű hom ok, valam in t tási hibaforrások is vannak, amint arra a 4.1. pont
а II. és II I. csoportba elején rámutattunk. Ha tehát a rezgéstani számí­
tartozó talajok köz­ tásokban például a rezonancia elkerülése a prob­
benső iszap és tőzeg
rétegekkel) 1,5-ig 3-ig léma, számítás szerint legalább 100%-os elhango-
II. K özep es szilárdságú ta la ­ lást célszerű megvalósítani.
jok (agyag és vályog
sodrási határállapotban,
hom ok) 1,5 —3,6 3 —5
III. Szilárd talajok (agyag és
vály o g kem ény állap ot­
ban, durva kavicsos
hom ok, lösz és lösz-
szerű vályog) 3 ,5 —5 5 —10
IV . Sziklás talaj 6 felett 10 felett
N i
88. á b ra . D o m b o r ú ta la jfe lü le t k ia la k u lá sa g é p a la p a la tt
Függőleges tengely (z') körüli elfordulásra:
Gr = 1,5 Cx. (204)
A vízszintes tengely körüli forgó rezgésekkel kap­
A Cz tényezőre gyakorlatilag jól használható ad a­ csolatban figyelemre méltó hibalehetőségre mutat
tok találhatók még a 1 5 . és 1 6 . tá b lá z a tb a n is rá R a u s c h ([36] 76. о.): A talaj maradó deformá­
(Barkan [1] 33. о. alapján). ciója következtében az alaptest alatt domború
E tényezők felhasználásával a talajrugózású talaj felület alakulhat ki, amelyen az alaptömb
gépalapok rugóállandóit a 1 7 . tá b lá z a t képleteivel, mintegy hintázik (88. ábra). Elkerülésére a szag­
illetve a megfelelő nomogramokkal számíthatjuk gatott vonallal jelzett, homokkal kitöltött üreg
ki. alkalmazását javasolja.

85
00 1 7 . TÁ BLÁ ZA T
о G é p á g y a z á s o k rugóállandói

E lm ozdulásra E lford u lásra

z' elm ozdulási e la s z tik u s x' é s y ' elmozdulási e la s z tik u s x —z és у — z fősíkra merőleges x — у fősíkra m erőleges forgási
R ugó fajta főtengelyre fő te n g e ly r e forgási e la s z tik u s főtengelyre elasztikus fő ten g ely r e
Cz, = d z/d P z cx, = d x / d P x C(pXZ = dq?x z / d M x z cy = d i p / d M ^
Cy, = d y / d P x CyyZ = d(pyZ/dJM yZ

Mai _ _ _ _ i — Cx' = = 1B i — i
У /Ш //Ш Ш 7 ,. ° r = FCz ^ f f , 5 cz, szemeséstalajra! — 1 c, — = Ж Гр ~ T jH 21* ^
^ 1 > 1A cm,„ = —------- ^ —V 113 f r
( 3 c 2, kötött talajra J ----- C<pJx, 2i\,

Rugalmas te s t

d — d г— c?,itz = ** ~щ — d c — -
V С- = Ё Ё с*' = су'= Ж * ^ d e, ___ = ^
c^ = ]щ , ~ - §

Egyforma ru gók , párhuzamos elasztikus

főten gelyek k el ,, ^ cn
b J c <pxz — Tv ^ 2
Г— --------- Я Cf ^ x _ ct _ ct
n |Cn T-------------- X C z / _ c„ V - V q Cn CV i> 2 £(**+»*)
t U f: Сд а = £ 2 / 2

t _ zlfz'
ct |o о о о о о|
Х________ ^Х Jelölések: q a ru gók száma, x és у a ru gók koordinátái, cn e g y rugó ru góállan d ója az n irán yb an , ct egy rugó rugóállandója
у |7 У x' valam ennyi n -r e merőleges ifá n y b a n .
о о о о
У ТУ'

Egyform a ru gók , az x —z fősíkban ferde, Crí Cj cn с, 1 Cj

szim m etrikus elrendezésű elasztiku s *V , COs2 a _i_ c s ;rl2 a ) °x' g (c COs2 a -|- c, sin 2 a ) 4XZ q „ . ct . / сЛ
főten gelyek k el ж2 sm 2 a -j— - ж- eos- a : hx sin a ■eos a I 1 -------
cn V cn )
F o rg á si elasztiku s főten gely _ ct _ ___________cn ct__________ 1
--------------------- ~ / X'f---------- Cy' q C,pyz (ct c o s 2 a + c„sin 2 a) 11 y 2 cv = Z y2 qz?
у / \ y x A z x ' , s egyben az x —z fősík ra merőleges fo r g á si elasztikus főten - cn ct Cf
1 , / INT g e ly m agassága a rugók geo m etria i középpontja á lta l m eghatározott c cos‘-ra cTsin^ a
y' L i ,* l ifT S T iU sík felett:
ф h= x c‘ ~
ziTz i WZ' rntga-)- ——
n Cn ‘ 6* tg a
Jelölések: q a rugók száma, x é s у a rugók koordinátái a z ábra szerint, cn e g y rugó rugóállandója az n irányban, С/ e g y rugó
'. v'<í t „ rugóállandója v a la m e n n y i n-re m erőleges irányban.
-.......... - i ct
 11. GERJESZTŐ ERŐK

Aktív rezgésmentesítés esetén a gépágyazás 18. TÁBLÁZAT

gerjesztett rezgésének vizsgálatához meg kell T u r b in á k és hason ló, jó l k ieg y en sú ly o zo tt gép ek ex cen trici-
határozni a gerjesztő erőket, melyeket vagy maga a tá s a i és c e n trig u g á lis erő i [ M a j o r [2 5 ] 3 8 9 . o . a l a p j á n )
gép kelt, vagy egyéb külső hatás. A 8. fejezetben G = forgórész sú lya.
kifejtettük, hogy e periodikus erőket mindig sinusos
A b e ta r ta n d ó a m p litú d ó k Szilárdságig m é re te z é s h e z (az
lefolyású, harmonikus komponensek összegeként s z á m ítá s á h o z a m p litú d ó s z á m ítá s h o z
kell előállítani, mert a rezgések jellemzőinek meg­ megadott értékek ötszöröse)

határozása így a legegyszerűbb. A számításigényes Az üzem ben

Fourier-féle analízist legtöbbször nem is szükséges Ü zem i
f o r d u la t-
N o rm á lis
k ie g y e n s ú - C e n trifu g á -
e lő fo rd u ló
le g n a g y o b b
elvégezni, mert a harmonikus komponensek az szám ly o z o tts á g - lis e rő k ieg y e n - C e n trifu g á lis
egyszerű mechanikai viszonyok folytán közvetlenül p e rc e n k é n t n a k m eg fe -
lelő e x c e n t-
ü z e m i fo r-
d u la t- s z á -
s ú ly o z a tla n -
S ágnak
üzem i
fo rd u la t-
adódnak. A következőkben két, gyakorlati szem­ r ic itá s m on m egfelelő sz á m o n
r Pc e x c e n tr ic itá s -^e
pontból igen fontos esetet tárgyalunk részleteseb­ [m m ] r
ben. [m m ] *18

3000 0,020 0,2 G 0,100 1 G

11.1. Forgó excentrikus tömeg
centrifugális ereje
A körpályán forgó tömeg csapágyazását a fiktív
centrifugális erővel megegyező erő terheli. A gépre
és az alaptömb tömegeire nézve ez kiegyensúlyo­
zatlan erő, mely az egyébként nyugvó tömegeket
mozgásba igyekszik hozni. A centrifugális erő hatás­
vonala körbe forog, az erő iránya tehát állandóan
változik, értelme pedig mindig a középponttól ki­
felé mutat. Nagysága, r sugarú pályán, o>szögsebes­
séggel forgó, m pontszerű 'tömeg esetén:
P c = mr (ú2.
A centrifugális erőt a csapágy helyén két, egymásra
merőleges, állandó hatásvonalú, sinusosan változó
komponensre bonthatjuk, amint azt a 89. ábra
szemlélteti. A komponensek vetítő szögsebessége
megegyezik a forgó tömeg ш szögsebességével, és
amplitúdójuk nagysága is egyforma, megegyezik
a centrifugális erő nagyságával, az у irányú kom­
ponens azonban az időben 90°-kal késik az x
irányú komponenshez képest.
Nem pontszerű tömeg esetén a centrifugális
erők eredőjének nagyságát a súlypontba koncent­
rált tömeggel kell számítani, az eredő helyét pedig
az erőeloszlás alapján kell meghatározni ([31] 267.
o.). A centrifugális erők eredője erőpár is lehet.
A centrifugális erő mint grejesztő hatás gyakran
előfordul határozott excentricitású géprészek for­
gása következtében is, de még gyakoribb eset,
hogy a forgórészek nem tökéletes kiegyensúlyo-
y számolni, és természetesen mindig a vizsgált
/ " ' V ' p , =mrcj2
fqy=mrcj2s in ( c m j / y
-^OJ(-Ű>y\(^
/ Pg I- m rc A c o s ( u l)
/ p
Forgástengely °*
8!). ábra. Centrifugális erő felbontása sinusos lefolyású,
állandó hatásfonalú komponensekre
1500 0,064 0,16 G 0,320 0,8 G
750 0,160 0,1 G 0,800 0,5 G
zottságából származik. A gép csapágyai, illetve
tengelye üzem közben általában nincs nyugalom­
ban, hanem együtt rezeg a géppel. A 3.4. pontban
kifejtettek szerint ezt a gerjesztő erő számításakor
figbelmen kívül hagyhatjuk, tehát a centrifugális
erőt a relatív pályának megfelelően számíthatjuk,
a rezgő tömeg nagyságába azonban ez esetben bele
kell számítani a gerjesztő tömeget is.
5A (205) A rezgést keltő centrifugális erők minél kisebb
értékükre való csökkentése végett a gépek forgó
részeit általában ki szokták egyensúlyozni. A ki­
egyensúlyozás előírt értékét azonban nem lehet
alapul venni a gépágyazás gerjesztő erőinek szá­
mításához, mivel egyrészt üzem közben a kiegyen­
súlyozás különböző okok folytán romolhat, más­
részt pedig a tengely kihajlott alakja is más lehet
üzem közben, mint kiegyensúlyozáskor. Például
kihajlás többletet okozhatnak az üzem közben
ható erők is, vagy az a körülmény, hogy a forgó­
részt esetleg nem az üzemi fordulatszámon egyen­
súlyozták ki. A gerjesztő erők számításához ezért
gyakorlati tapasztalatokon alapuló excentricitá-
sokat vehetünk fel. Ilyen adatok találhatók a
18. táblázatban. E táblázatban a gépek, rendes
üzemi fordulatszámuk alapján, három csoportra
vannak osztva. Mint látható, az amplitúdó számí­
táshoz a normális kiegyensúlyozatlansággal, a
szilárdsági méretezéshez pedig az üzemben lehet­
séges legnagyobb kiegyensúlyozatlansággal kell
állapotnak (rezonancia, üzemi fordulatszám) meg­
felelő fordulatszámmal. Egyszerűbb, kevésbé ki­
egyensúlyozott gépek esetén a táblázatban mega­
dott értékek két- háromszorosával is számolha­
tunk.
11.2. Dugattyús gépek gerjesztő erői
*
A dugattyús gépek álló részeit a forgó és mozgó
tömegek tömegerőiből (-ma) és a gáznyomásokból
származó erők terhelik. A tömegerők egy részét
forgó, esetleg mozgó tömegekkel ki szokták egyen-

87
súlyozni, a kiegyensúlyozás azonban általában Több dugattyú esetén a képletekben szereplő mt ér­
nem lehet tökéletes, így az erők egy része átadódik tékhez még a forgattyúkar felékelési szögét is
a gép álló részeire, s ezeken át az alapzatra. Az álló hozzá kell adni, melyet az első hengerhez képest, a
részeken ily módon gerjesztő erőhatások ébrednek, forgásirányban előre haladva mérünk.
melyek általában löketirányban és erre merőleges
irányban ható erőkre és ezen erők síkjában ható
nyomatékokra bonthatók. E komponensek még
külön-külön is több harmonikus komponensre
bonthatók. Gépágyazások esetén általában ele­
gendő, ha a gerjesztő erőket bizonyos egyszerű­
sítésekkel vesszük figyelembe:
A síkmozgást végző hajtórúd tömegerőinek
nyomatékát elhanyagolhatjuk. Maguknak a tömeg­
erőknek a számításához a hajtórúd tömegét két
részre osztjuk, és az egyik részt a dugattyúhoz, a
másik részt a forgattyúcsaphoz csatoljuk. A fel­
osztás aránya a csapok helyén alátámasztott hajtó­
rúd statikus reakcióerőinek arányával egyezik meg. 90. á b ra . J e lö lé se k foszrágma ítá
tty ú s h a jtó m ű tö m e g e r ő in e k
sá h o z
A löketirányú kiegyensúlyozatlan tömegerő az
egyenes vonalú mozgást végző tömegek tömegerői­
ből és a körben forgó tömegek centrifugális erőinek
löketirányú komponenseiből adódik. Általában A löketirányú és keresztirányú tömegerőkön
elegendő az első két harmonikus komponenst kívül az állórészt még az ún. tangenciális erők
figyelembe venni. A 90. ábra jelöléseivel: nyomatékának reakciónyomatélca, pontosabban en­
nek dinamikus része is terheli gerjesztő erőként.
A tangenciális erők nyomatéka, vagyis a gép fő­
Pn — m1B1ai2 —mt Beü)2 m3^R co2 tengelyén ható hajtó nyomaték, a gáznyomásokból
(206) és a tömegerőkből származik, és a gép egy műkö­
dési periódusa alatt is erősen ingadozik. A forgás
-j- m 2 R со2 -j- m 3 ~ R co2j c o s cat ; szögsebességének egyenletességét, az ingadozó nyo­
maték ellenére is, a lendkerék biztosítja. A gép
sin(eoí -f- 90°) forgó része és az álló része (ez utóbbi a mereven
T> T kapcsolt alaptömbbel együtt) mechanikailag két
P 12= — m%B о2 -f- m3— R aß cos 2tot. (207) rendszer. A nagy tehetetlenségű forgórész a nyo-
L L '---------- ' matéknak csak a statikus részét közvetíti a vele
sin(2ft)í -f 90°) összekapcsolt (hajtott vagy hajtó) gép forgórésze
A keresztirányú kiegyensúlyozatlan tömegerő ha­ felé, a dinamikus résznek — tehetetlenségénél
tásvonala átmegy a gép főtengelyén. Ez az erő a fogva — ellenáll. E dinamikus nyomatékrész
körben forgó tömegek centrifugális erőinek kereszt- reakciónyomatéka az álló részben rezgést keltő,
irányú komponenseiből adódik, így csak egyetlen gerjesztő nyomatékként hat. Időbeli lefolyása
harmonikus komponense van: többnyire bonyolult, ezért Fourier-sorba fejtve
lehet figyelembe venni. A tangenciális erők reakció­
P q -- Rxсо2 — me i?e со2 + m3— R со2] sin a>t . nyomatéka azonos a dugattyú oldalnyomásából
L I származó nyomatékkai; az irodalomban gyakran
(208) ilyen értelmezésben szerepel.

88
 IV. GEPÁGYAZÁSOK TERVEZESE
12. AKTÍV REZGÉSMENTESÍTÉS
12.1. A tervezéshez szükséges adatok
A gépágyazás tervezőjének szüksége van bizo­
nyos gépészeti adatokra, melyeket elsősorban a gép
tervezője és telepítője tud megadni. Ezeket az
alábbiakban foglaljuk össze (bővebb, géptípuson­
ként is részletezett felsorolásukat az MSZ 15009—
64 2. pontja tartalmazza):
1. A gép körvonalrajza, a leerősítő és csatlakozó
részek kialakítása és méretei (beleértve a géppel
esetleg együtt szállított alapcsavarokat is).
2. A gép súlya, súlypontjának helyzete és — ha a
gépágyazás megtervezéséhez szükséges — a súly­
ponti tehetetlenségi főtengelyek helyzete és e
tengelyekre számított tehetetlenségi nyomatékok.
3. A rezgést keltő, kiegyensúlyozatlan tömegerők
meghatározásához szükséges adatok, célszerűen a
mozgó tömegek nagyságát, helyzetét és mozgástör­
vényeit feltüntető kinetikai vázlat formájában,
mely a megfelelő számadatokat is tartalmazza
(például a forgó gömeg fordulatszáma, excentricitá-
sa, illetve kiegyensúlyozásának előírt mértéke),
vagy maguk a rezgést keltő erők.
4. A gépet, illetve a berendezést terhelő külső
erőhatások és ezek esetleges változásának tör­
vényszerűségei (pl. szíjhúzás, vákuumból vagy
gáz nyomásából származó erő stb.).
5. Átmeneti (szerelési) terhekre vonatkozó ada­
tok.
6. Telepítési rajz, hozzá tartozó leírással, esetleg
az alap, illetve gépágyazás előzetes körvonalrajza,
melynek alapján a gép megfelelő működéséhez
és kiszolgálásához szükséges követelmények meg­
állapíthatók (kiszolgáló berendezések, cső- és
villamos vezetékek elhelyezése, a környezeti hő­
mérséklettől eltérő cső- vagy géprész-hőmérsékle-
tek stb.).
7. Különleges, a szabványostól eltérő rezgés­
mentességi igények, továbbá számottevő környe­
zeti rezgés esetén e rezgésekre vonatkozó adatok.
Ha a gép, illetve berendezés több, egymással
szilárdan össze nem kapcsolt részből áll, a 2. és 3.
pont alatti adatokat az egyes részekre külön-külön
kell megadni.
Ha az erőhatások tekintetében lényeges különb­
ség van üzemi és rendkívüli állapot között (pl. gép­
törés, rövidzárlat stb.), akkor az erőhatásokat
mindkét állapotra nézve meg kell adni.
A felsorolt adatok nélkül a gépágyazás kifogás­
talan rezgéstani méretezése általában nem végez­
hető el, bizonyos esetekben azonban egyszerűsí­
tések lehetségesek. Régebben a gépalapok terve­
zéséhez kevesebb adat is elegendő volt, mivel rezgés­
tani méretezést általában nem végeztek. Azt azon­
ban már régebben is felismerték, hogy a rezgések­
ből jelentős szilárdsági igénybevétel származhat.
Ennek figyelembevételére a különböző fajta gé­
pekre és szerkezetekre becslés alapján megállapított
„dinamikus faktorokat” adtak meg. A dinamikus
faktorral megszorozták a statikus terhelést, tehát
a gép súlyát, és az így kiadódó értékkel mint sta­
tikus terheléssel végezték el a gépet alátámasztó
szerkezet szilárdsági méretezését. A rezgéstani
törvények ismeretében nyilvánvaló, hogy ez a
méretezési mód helytelen volt, és ma már feltét­
lenül kerülendő. A tartószerkezet ugyanis a rez­
gőrendszer rugója, ezért ennek nemcsak szilárdsá-
gilag, hanem rezgéstanilag is megfelelőnek kell
lennie. Ellenkező esetben bármilyen со/a érték
megvalósulhat, tehát a rezonanciának megfelelő
egy is. Az óvatosan, túl nagyra felvett dinamikus
faktor merevebb szerkezetet eredményez, és lehet­
séges, hogy éppen ez vezet a rezonancia közelsé­
gére. A 46. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy
megfelelő elhangolás esetén a dinamikus faktor
valódi értéke jóval kisebb lehet a régebben alkalma­
zott értékeknél, rezonancia közelében viszont jóval
nagyobb lehet azoknál.
Mindezek ellenére vannak esetek, amikor a
minden tekintetben megnyugtató rezgéstani mére­
tezést gyakorlatilag lehetetlen elvégezni, a gyakor­
lati tapasztalatok alapján azonban enélkül is meg­
felelő megoldást lehet elérni. Ilyen eset pl. az,
amikor sokféle, de jelentéktelen gerjesztő hatást
kifejtő gépeket (pl. szerszámgépeket) emeleti födé­
men helyeznek el. Ilyenkor, ha feltételezzük, hogy a
födém szokásos szerkezeti kialakítása, illetve mére­
tei nem vezetnek rezonancia-közelségre, a várható
csekély rezgésekből, a gépek körüli munkadara­
bokból és a munkások mozgásából származó
igénybevételeket egyszerűen a gépsúlyoknak kb.
1,5-szeresre való növelésével vehetjük figyelembe.
Ha a kivitelezés után egyes gépeknél mégis meg­
engedhetetlen rezgések mutatkoznának, azokon
helyi rezgésmentesítéssel segíthetünk. Ilyen szem­
pontból igen sok lehetőséget nyújtanak a könnyen
beépíthető, illetve könnyen cserélhető, rugalmas
gépalátétek.
12.2. A gépágyazás rendszerének
kiválasztása, főméretek
A gépágyazás tervezésekor mind az adottságok,
mind a kielégítendő feltételek igen sokfélék lehet­
nek, hasonlóképpen a helyes megoldások is. A ter­
vezéshez így csak hozzávetőleges szabályokat és
bizonyos támpontokat lehet adni. Az ágyazás
89
elvi megoldását e szabályok, illetve gyakorlati
tapasztalatok alapján előre meg kell határozni.
A matematikai összefüggések bonyolultsága foly­
tán a rezgéstani és szilárdsági méretezést is csak
ellenőrzés formájában lehet elvégezni, így a mére­
teket is előre fel kell venni, becslések és egyszerű
formulák alapján, és ezek helyességét kell ellen­
őrizni. A felvételekhez elsősorban a gerjesztő rez­
gésszámokat, a gerjesztő erők nagyságát és a gép
tömegét vesszük alapul.
Arra az egyszerű esetre vonatkozólag, amikor a
gerjesztés egyetlen, meghatározott frekvenciával
történik, vagy több, egymáshoz közel eső frekven­
ciával, az elvi megoldásra a 19. táblázat nyújt bizo­
nyos tájékoztatást, hangsúlyozzuk azonban a
tájékoztató jelleget, annál is inkább, mert a fel­
tételként szabott egyetlen gerjesztő frekvencia a
valóságban csak ritkán teljesül. A táblázat eseteit
néhány jellegzetes gyakorlati példával is meg­
világítjuk:
A (D eset megfelel például a nagy dugattyús
gépek (gőzgép, kompresszor) alapozásának. Ezek
gerjesztő rezgésszáma, figyelembe véve a legtöbb­
ször jelentős második harmonikust is, általában
500/min alatt van. Aláhangolást itt csak igen lágy
rugózással és (a viszonylag nagy gerjesztő erők
miatt) csak igen nagy tömeggel lehetne megvalósí­
tani. A föléhangolás viszont kis tömegű, de nagy
alapfelületű, talajrugózású alaptömbbel könnyen
megvalósítható, és ez a megoldás a leggazdaságo­
sabb is, az ilyen gépek nagy súlya miatt. Hasonló
a ©eset is, amely megfelelhet például egy vasbeton­
födémen elhelyezett kis pofás törőgép leerősítésé-
nek. A kis rezgésszámú, csekély gerjesztő erő nem
kelt jelentős amplitúdót, figyelembe kell azonban
benni a pofák közötti anyag összeroppanásakor
keletkező nagyfrekvenciás rezgéseket is. Ezek a
gépvázon keresztül, hullámszerűen tovaterjedve, a
környezetbe juthatnak. Ennek elkerülésére a gép
talpa alá szigetelő anyagréteget (fatuskókat vagy
néhány centiméter vastag gumilapot) célszerű
beépíteni, ez azonban csak annyira lehet lágy, hogy
a fordulatszámhoz képest a kellő föléhangolás még
biztosítva legyen (1. még a 12.5.5. pontban az
excentersajtókkal kapcsolatban mondottakat, és
a 12.5.4. pontot).
A © esetnek megfelel például egy villamos
áramátalakító rugós alátámasztása, mely különö­
sebb gerjesztő hatást (jó kiegyensúlyozottsága
folytán) nem fejt ki, így tömegnövelés nélkül,
közvetlenül is elhelyezhető a födémen, ha az alá­
hangolást lágy rugózással biztosítjuk.
A ® vagy ® esetnek megfelel például egy köze­
pes nagyságú Diesel-motor ágyazása, amikor is a
környezeti rezgések korlátozása végett legtöbbször
csak a rugós alátámasztás ad megfelelő eredményt
(szemben a ® esetnek megfelelő talajrugózással).
Ez a tartomány (n0 = 300 ~ 1000) egyébként rez-
géstanilag a legtöbb problémát adja, mert a ger­
jesztő rezgésszámok itt még elég kicsinyek, így az
aláhangoláshoz nagy besüllyedésű rugózás szüksé­
ges, ami szerkezetileg és stabilitás szempontjából
okozhat nehézséget, talajon viszont a kellő fölé-
hangolást nehéz elérni ebben a tartományban. Le­
90
hetséges ezért olyan megoldás is, hogy a rendszer
önrezgésszámainak egy része aláhangolt, más
része föléhangolt a gerjesztéshez képest.
Említésre érdemes még például az ® eset, amely
például egy lassú járású gépi ollónak felel meg
(eltekintve a vágásból származó esetleges rezgé­
sektől). Itt tulajdonképpen a dinamikus probléma
csak annyi, hogy a rezonanciát elkerüljük, egyéb­
ként csak a statikus terhelésre kell az alapot
ellenőrizni.
Ha a gerjesztés többféle, egymástól nagyon
eltérő, vagy változó frekvenciával történik, vagy
más, különleges körülmény is fennáll, pl. a kör­
nyezet különleges rezgési érzékenysége, akkor
esetenként kell a lehetséges megoldásokat kiválasz­
tani és mérlegelni. Együttes aktív és passzív rez­
gésmentesítés esetén csak rugós alátétekkel meg­
valósított, erős aláhangolás jöhet szóba (8. pont).
Néhány különleges megoldást a 12.5. pontban is
ismertetünk.
Alaptömböt igénylő megoldások esetén az alap­
tömb súlyát a következő összefüggések alapján
vehetjük fel ( [36] 241. o.):
az пю=e 0—300/min tartományban
G = (5-10) Gg, (209)
az na > 1000 tartományban
О = (10—20) Gg, (210)
ahol Gg a gép súlya. Aláhangolás esetén az előírt
amplitúdóhoz szükséges minimális tömeget a (36)
képlettel is meghatározhatjuk, ez azonban csak
egytömegű, egyszabadságfokú rendszerre vonat­
kozó érték, a valóságban ennél nagyobbat kell
venni.
A rugózás megtervezéséhez egyszerűen meghatá­
rozhatjuk a függőleges rugóállandó szükséges
értékét. Ehhez felvesszük az a>l<xz körfrekvencia-,
illetve rezgésszámarányt, a kívánatos elhangolás-
nak megfelelően (lásd a 3.3.2. pontot). I tt figye­
lembe kell venni azt is, hogy az ingarezgéseknek
is kellőképpen aláhangoltaknak kell lenniök, amit
közelítőleg az 5. táblázat segítségével ellenőriz­
hetünk. Az cü/a2 értékkel a gerjesztő körfrekvencia
ismeretében kiszámíthatjuk a függőleges szabad
rezgés megvalósítandó a2 körfrekvenciáját, ebből
pedig a (65) képlet alapján a függőleges rugóállan­
dót:
cz' = — , |4A| (211)
vagy a (10) képlet alapján a tömeg statikus súlya
alatt kialakuló rugóösszenyomódást:
Л о = ( — Г- Щ (212)
K J
Föléhangolás esetén a rugóállandót a tömeg nagy­
ságának ismerete nékül is meghatározhatjuk, a
(35) képlet alapján. A cz>vagy az fsQ érték vala­
melyike alapján megtervezhetjük a rugózást, vagy
talajrugózás esetén meghatározhatjuk az alapfelü­
let szükséges nagyságát (1A nomogram). Külön
rugók esetén a rugófajta kiválasztásakor figye­
lembe kell venni azt, hogy az egyes rugófajtákkal
szerkezeti okok miatt nem lehet egy bizonyosnál
kisebb önrezgésszámot elérni:
Acélrugó minden gerjesztő rezgésszámra alkal­
mazható.
Gumirugó, egyszerűbb kialakítás esetén,
700/min gerjesztő rezgésszám felett alkalmaz­
ható.
Parafarugó (20 cm vastag) 1500/min gerjesztő
rezgésszám felett alkalmazható.
Talajrugózás esetén közelítőleg megvizsgáljuk
még a talaj terhelést is. E célból a statikus erőkhöz
aláhangolt alap esetén a gerjesztő erők 3-szorosát,
fölé hangolt alap esetén 9-szeresét, ha rezonanciára
is számítani lehet 15-szörösét adjuk hozzá, és
meghatározzuk az eredőt. Ennek függőleges kom­
ponense legalább kétszer akkora legyen, mint a
vízszintes, az eredővel kapott talaj feszültség pedig
olyan legyen, hogy húzó feszültség sehol se lépjen
fel ( [36] 241. o.).
Végezetül a fentiek szerint kiszámított adatok
figyelembevételével meghatározzuk az alaptömb
alakját és méreteit. Szilárdsági és merevségi
okokból a tömb legkisebb főmérete ne legyen
kisebb a legnagyobb méret 1/5 részénél, illetve felel­
jen meg az 5. fejezetben kifejtett merevségi fel­
tételeknek.
12.3. Gépágyazásokra vonatkozó szabványok
Az építészeti jellegű gépalapok tervezésekor az
MSZ 15009 magyar szabványt és az ezzel kap­
csolódó, MSZ 15000-től MSZ 15008-ig terjedő
szabványsorozatot kell figyelembe venni. Ezekből
is főleg a következők a fontosabbak:
MSZ 15002. Statikai és tervezési előírások.
MSZ 15004. Síkalapozás.
MSZ 15005. Cölöpalapozás.
MSZ 15009. Gépalapozás.
Födémeken vagy egyéb szerkezeteken elhelye­
zett gépekre vonatkozólag szabványos előíráspk
nincsenek, a gépalapozásokra vonatkozó szabvány
egyes részeit azonban értelemszerűen az ilyen ese­
tekre is célszerű alkalmazni. A gépágyazás tárgy­
körével kapcsolódhatnak még az épületek teher­
hordó szerkezeteinek méretezésére vonatkozó szab­
ványok is:
MSZ 15021. Általános statikai előírások.
MSZ 15022. Vasvetonszerkezetek méretezése.
MSZ 15023. Kő-, tégla-, vasalt tégla és beton­
szerkezetek méretezése.
MSZ 15024. Acél- és vasszerkezet méretezése.
Néhány jelentősebb külföldi előírás még a követ­
kező:
DIN 4024. Stützkonstruktionen für rotierende
Maschinen (vorzugsweise Tisch-Fundamente
für Dampfturbinen).
DIN 4025. Fundamente für Amboss- (Schabotte-)
Hämmer.
VDI Richtlinien 2056. Beurteilungsmasstäbe
für mechanische Schwingungen von Maschi­
nen.
VDI Richtlinien 2057. Beurteilungsmasstab für
die Einwirkung mechanischer Schwingungen
auf den stehenden und sitzenden Menschen.
TU-60-49 (szovjet szabályzat) M űszaki előírások
dinam ikus terhelésű gépalapok tervezéséhez.
I 204—55 MSZPMHP (szovjet szabályzat)
Utasítás dinamikus terhelésű gépek rezgés-
szigetelésének és rezgésekre érzékeny beren­
dezések rezgésszigetelésének tervezéséhez és
számításához.
A szabványok fontosabb előírásait a to v á b b ia k b a n
m ég ism ertetn i fogjuk.
12.4. Gépalapokra vonatkozó szerkesztési
előírások és irányelvek
12.4.1. K ialakítás
Az alap és a gép együttes súlypontja lehetőleg
egy függőlegesben legyen az alapfelület geometriai
súlypontjával. Kisebb mérvű külpontosság meg­
tűrhető, nagy gépek alapozásakor azonban ezt a
feltételt lehetőleg mindig be kell tartani (MSZ
15009, 3.2 pont). E feltétel lényegében megegyezik
a 4.1. pontban megszabott feltételekkel, és egy­
részt az egyszerű számíthatóságot kívánja bizto­
sítani, másrészt az egyenlőtlen süllyedés, illetve
az ebből származó elferdülés elkerülését célozza.
A talaj egyenletes terhelése érdekében az alap-
felületet síkra képezzük ki; a lépcsős kialakítást
kerülni kell.
A gépalapot a szomszédos gépalapoktól vagy
más szerkezetek (pl. épületek) alapjaitól hézaggal
kell függetleníteni (MSZ 15009. 3.3. pnt). A hézagot
az eltömődés elkerülése végett lágy (a rugózást
nem befolyásoló), időálló anyaggal ki kell tölteni,
célszerűbb azonban kitöltetlen hézagra törekedni,
mert ez számítástechnikailag pontosabban jelle­
mezhető.
Szomszédos alaptestek alapfelületei között ne
legyen nagy szintkülönbség: az egymáshoz közel
eső alsó alapéleket összekötő sík lejtési szöge ne
legyen nagyobb 25°-nál (MSZ 15009, 3.34 pont).
Ä talajvíz jól vezeti a rezgéseket, ezért ha közel
van az alap felfekvő felületéhez, gondos rezgés­
csökkentés kívánatos (MSZ 15009, 11.8. pont).
Ha az alapozás a talajvízszint alá nyúlik, jó megol­
dás a 2b vagy 2c ábrán bemutatott, külön vasbeton
teknőben elhelyezett alaptömb. A talajvíz szintjét
le is lehet süllyeszteni az alaptömb alatt elhelyezett
alagcsövek segítségével. Ezzel a módszerrel a
talajvíz esetleges agresszív hatása ellen is megvéd­
hetjük a betont.
Bizonyos anyagok a betont vegyileg megtámad­
ják és tönkreteszik, ezért ha a beton ilyen anyagok
hatásának ki van téve, megfelelő védelemről kell
gondoskodni. Káros hatású például a gépolaj és a
gépzsír. Ezek ellen hatásos védelmet nyújt a
szilíciumtartalmú fluorvegyületekkel (pl. sziliko-
fluoriddal) történő bemázolás. Savak, szulfátok,
cukrok és sók szintén károsak a betonra. Sav ellen
legjobb védelem a bitumentartalmú bevonat.
91
 A betonnal szemben a talajvíz is lehet agresszív,
vagyis tartalmazhat betonrakáros anyagokat, ezért
a gépalap tervezése előtt végzendő hidrológiai
vizsgálatoknak a talajvíz összetételére is ki kell ter­
jedniük, és ennek alapján kell a megfelelő védelmet
(pl. betonösszetételt) biztosítani. A betont nagy
hőmérséklettől és hőmérsékletkülönbségtől is vé­
deni kell. Legfeljebb 150 °C felületi hőmérséklet,
és az alap egyes részei között legfeljebb 30 °C
hőmérsékletkülönbség engedhető meg. A meleg
csővezetékeket szigetelni kell. A szigetelés és a fal
között legalább öt centiméter hézag legyen, a
szigetelő réteg külső felületének hőmérséklete
legfeljebb 50 °C lebet (MSZ 15009, 11.7. pont).
A gépet mind függőleges, mind vízszintes irány­
ban úgy kell az alaptesthez kapcsolni, hogy a gép
elcsúszását minden irányban megakadályozzuk.
E célból az alap méreteit úgy kell meghatározni,
hogy a pereme és a rögzítő csavarlyukak széle,
továbbá a gép pereme között legalább 10 cm
távolság legyen (MSZ 15009, 11.5. pont). Az
összeerősítést terhelő dinamikus erőkkel a 4.3.2.
pontban foglalkoztunk, tekintettel kell azonban
lenni a rendkívüli terhelésekre is.
1 2 .4 .2 . S ü lly e d é s
A gépalapot minden esetben „süllyedésre érzé­
keny, jelentős” alapnak kell tekinteni (MSZ 15009,
9. pont), és meg kell határozni a várható süllye­
dést, kivéve ha minden számítás nélkül is nyilván­
való, hogy számottevő süllyedés nem keletkezik.
A süllyedést az MSZ 15002 és MSZ 15004 szerint
kell meghatározni. Az alap süllyedésének több oka
lehet: például a statikus terhelés, változások a
talajviszonyokban, fagy és olvadás hatása, víz­
mosás, rezgések stb. A rezgéstani számítások alkal­
mával a rezgések süllyedést keltő hatását kell meg­
vizsgálni. Rezgés hatására az alappal együttrezgő
földtömeg szemcséi összerázódnak (a súrlódás
lecsökken), a talaj tömörödik, ezért süllyed az alap.
Ahhoz, hogy számottevő süllyedés ne keletkezzék,
azt a feltételt kell teljesíteni, hogy a talajban létre­
jövő gyorsulás ne legyen nagyobb a nezézségi
gyorsulás 0,2-szeresénél:
I «о I = I Лео* I ^ 0,2<7
( [33] 236., 237. o.). A talajban keletkező gyorsulá­
sok különösen pörölyalapok esetében lehetnek
veszélyes nagyságúak.
1 2 .4 .3 . R e zo n a n cia elkerülése
A rezonanciát az alap valamennyi sajátrezgési
formájára nézve el kell kerülni, mégpedig fölé-
hangolás esetén 20%-kai, aláhangolás esetén
30%-kal (MSZ 15009, 11.11. pont), vagyis az
со/a érték nem eshet a 0,8-tól 1,3-ig terjedő rezo­
nanciasávba (46. ábra). Ennek ellenőrzésekor
tudatában kell lennünk annak, hogy sok esetben
a számítások pontatlansága is nagyobb, mint
92
20 ~ 30%. Talajrugózás esetén például, ha a
rugalmasságra vonatkozó pontos adatok nem áll­
nak rendelkezésünkre, csak 100%-os nagyságrendű
elhangolás lehet megnyugtató. Ha ezt nem lehet
megvalósítani, akkor biztosítani kell az utólagos
elhangolás lehetőségét (például póttömegeknek
az alaptömbhöz való utólagos hozzákapcsolásával).
Ha a rezonanciát semmiképpen sem lehet elkerülni,
mint például egy motorpróbapad esetén, ahol
bármilyen gerjesztő rezgésszám előfordulhat, akkor
az alapot úgy kell méretezni, hogy a rezonanciában
fellépő igénybevételeket is kibírja (MSZ 15009,
11.14. pont).
12.4.4. Megengedhető amplitúdók a gépek szempontjából
Valamely gép rezgésmentességének jóságát a
rezgőmozgás különféle jellemző mennyiségeinek
(pl. legnagyobb kitérés, legnagyobb sebesség,
legnagyobb gyorsulás) alapján lehet megítélni.
Különleges vizsgálatokhoz mindig a célnak leg­
megfelelőbb mennyiséget kell választani, általános
esetekre azonban általánosabb érvényű mennyisé­
gek is használatosak. E kérdésekkel kapcsolatban
legújabban a VDI (Német Mérnökegylet) végzett
vizsgálatokat [7]. Ennek keretében a rezgéseket
a gépben és a környezetben keletkező igénybevéte­
lek, a gépek és a műszerek munkájának jósága, a
tartós üzembiztosság (rezonanciában keletkező
igénybevétel, súrlódó kötések megoldódása) és az
emberre gyakorolt hatások szempontjából vizsgál­
ták. Megállapították, hogy a rezgésmentesség jósá­
gának megítélésére legalkalmasabb mennyiségnek
a rezgőmozgás legnagyobb sebessége (v0) látszik.
A vizsgálatok eredményeként kiadott VDI Richt­
linien 2056 [47] a gépeket öt csoportba sorolja:
К csoport: Erő- és munkagépek egyes hajtómű­
részei, amelyek üzem közben szilárdan vannak rög­
zítve a géphez, főleg sorozatban gyártott elektro­
motorok, különösebb követelmények nélkül (50
kW-ig), továbbá különösebb alapzat nélkül, helyt­
állóan felállított gépek (300 kW-ig), melyek mozgó
tömegei csak körforgást végeznek.
G csoport: Különleges, a vizsgált rezgési irány­
ban föléhangolt, merev vagy nehéz alapra állított
nagyobb hajtóműrészek; nagyobb erő- és munka­
(213) gépek, melyek mozgó tömegei csak körforgást
végeznek.
T csoport: Különleges, a vizsgált lengési irány­
ban aláhangolt alapokra állított, nagyobb erő- és
munkagépek, melyek mozgó tömegei csak kör­
forgást végeznek, pl. turbócsoportok, különösen
ha újszerű, a könnyűépítési irányelveknek meg­
felelően kialakított alapzaton vannak elhelyezve.
D csoport: Gépek és hajtóművek ide-oda mozgó,
tökéletesen ki nem egyenlíthető tömegekkel, pél­
dául stabil belsőégésű erőgépek, hajtógépek, du­
gattyús kompresszorok.
8 csoport: Aláhangolt, tehát lágy rugózásra
rezgésszigetelőn felállított gépek, melyeknek ki
nem egyenlíthető ide-oda mozgó tömegeik vannak;
továbbá olyan gépek, melyeknek lazán felerősített
forgó tömegeik vannak, mint például malmok
verőtengelyei; végül olyan gépek, melyek csat­
lakozó részek nélkül, szabadon működhetnek, mint
például centrifugák, lengősziták, dinamikus anyag­
vizsgálógépek, a gyártástechnika rezgőgépei.
A rezgésmentesség jellemzésére különböző foko­
zatokat állapítottak meg (igen jó, használható,
javítás kívánatos, javítás szükséges, megenged-
97. áb ra . A r e z g é sm e n te ssé g jó sá g á n a k m e g íté lé se [7 ], ü l. [4 7 ] a la p já n . К = k is g é p e k , в = n a g y g é p e k fölé-
h a n g o lt (k e m é n y r u gózású ) a la p o n , T = n a g y g é p e k (p l. tu r b in á k ) a lá h a n g o lt (lá g y ru g ó zá sú ) a la p o n
hetetlen), és meghatározták az egyes fokozatoknak
megfelelő rezgési sebességeket. Pontosabban ilyen
sebességek rögzítése csak az első három csoportra
sikerült, a két utóbbiról pedig csak annyit tudtak
megállapítani, hogy aláhangolt ágyazás esetén az
előbbieknél jóval nagyobb rezgési sebességek is
megengedhetők, akkorák, amekkorák magára a
gépre nézve nem károsak. Mivel a rezgési sebesség­
nél egyszerűbben érzékelhetők, és számítástechni­
kailag is egyszerűbben kezelhetők az amplitúdók,
a rezgési sebességek mellett megadták az amplitú­
dókat is, a rezgésszám függvényében. Ezeket az
értékeket a 91. ábra tartalmazza. A megadott érté­
kek harmonikus (tiszta sinusos lefolyású) rezgő­
mozgásra érvényesek. Nemharmonikus rezgőmoz­
gás esetén a ve egyenértékű sebesség az effektiv
érték У2 -szerese, tehát
ve = V'2 vefí = / i f v*(t) dt, (214)
J b
illetve ha a rezgés több harmonikus rezgésre
bontva van megadva, akkor
r e = \А1сг,\ + AI col + . . . .
A megengedett amplitúdót a gépnek arra a
részére kell vonatkoztatni, amely a rezgések szem­
pontjából a legérzékenyebb, például a csapágyak
helyére, amelyeknek kellő rezgésmentessége a
sima futás szempontjából döntő fontosságú.
A gépalapozásokra vonatkozó MSZ 15009 magyar
szabvány nagyfordulatszámú gépekre vonatkozólag
átveszi a VDI javaslatát, mégpedig úgy, hogy
föléhangolás esetén a O, aláhangolás esetén a T
csoportnak megfelelő értékeket kell érvényesnek
tekinteni, és megengedhető határként a 91. ábrán
a vn = 6,3, illetve 10 cm/s-nak megfelelő vonalat
kell tekinteni (10.33. pont). Másgépekre vonatkozó­
lag a szabvány 1 0 . pontja a következő amplitúdó­
kat engedi meg:
Ütőhatást átadó gépeknél2általában: 1 ~ 1 , 2 mm.
Forgattyúkaros gépeknél általában: 0 , 2 mm.
Törőgépeknél, ejtősúlyos törők kivételével:
0,3 mm
Szerszámgépeknél a megengedett amplitúdó a
gépfajtától függő, az üzemeltetés követelmónyi-
nek megfelelő értékű . 3
2 U tó h a tá s t á ta d ó g é p e k k e l a 15. fe je z e tb e n fo g la lk o ­
z u n k , i t t c sa k a te lje s s é g k e d v é é r t sz e re p e ln ek .
3 M a j o b sz e r in t ([2 5 ] 540. o .) g y a lu g é p r e 0 ,3 5 m m ,
c sa v a r m e n e t-e sz te r g á r a , m a r ó -, fú ró - é s v é só g é p r e 0 ,0 3
m m , a g o ly ó sc sa p á g y -g y á r tá s g é p e in é l csisz o ló g é p e k r e
0 ,0 3 m m , b e lső c sisz o ló g é p r e 0 ,0 5 m m , sa jtó k r a 0 ,0 9 m m ,
e lle n ő r zé s h e ly is é g e ir e , a h o l m ű s z e r e k v a n n a k , 0 ,0 0 5 m m
(215) a m p litú d ó t e n g e d h e tü n k m e g .
93
 , . H atása a
M eghatarozas munkavégzésre

100 felett Elviselhetetlen Nem lehetséges

Rendkívül kellemetlen, legfeljebb

30-100 , . ’ Nem lehetséges
egy percig elviselhető

10 30 Na9y°n kellem etlen, legfeljebb Alig

tíz percig elviselhető lehetséges
Kellemetlen, órákig tartó behatás Erősen
3-10 esetén nem viselhető el, legfeljebb akadályozza;
egy óráig kibírható' még lehetséges.
Erősen érzékelhető, órákhosszáig Akndáiuozzn
1- 3 tartó b e h a tá s , ese té n nagyon lehetséaes
_________ kellemetlen, meg elviselhető._____ ae lenetseges.
Dói érzékelhető; ó rák h o sszáig nem
0,3-1 tartó behatás esetén m érsékelten .
_________ kellem etlen, elviselhető___________ a k a d ály o zz a.
Éppen érzékelhető, alig kellemetlen. Nem
0,1' 0,3 jól elviselhető akadályozza.
Küszöbérték, kezdő Nem
1 rezgésérzékenység akadályozza.
R ezgésszám percenként
R ezg ésszám percenként
F üggőleges rezg és
V ízszin tes rezg és

92. ábra. Rezgések hatása az emberre. Példa: n0 = 1000/min rezgésszám^ és A = 10 mikron függőleges rezgés
esetén К —0,83, míg azonos amplitúdójú és frekvenciájú vízszintes rezgés esetén К = 0,67. Mindkét érték a
0 ,3-tól 1 -ig teijedő fokozatba esik

Fokozott rezgésvédelmet kívánó esetekben a rezgési vonatkozik, állandó jellegű rezgés esetén. Ha a
amplitúdók csökkentését kell mérlegelni. rezgés hosszabb megszakításokkal lép fel, akkor a
Pontosabb számítások és kísérletek esetén nagyobb diagramok szerint kiadódó К értéknél egy fokozat­
rezgési amplitúdók is megengedhettük, ha megbíz­ tal kisebbet vehetünk alapul a 92c ábrában.
ható módon számítható, hogy az kárt nem okoz. Dieckmann megállapította az emberi test egyes
részeinek önrezgésszámát is. Kísérletei szerint
függőleges rezgések esetén a test főrészének
12.4.5. Megengedhető amplitúdók az ember szempontjából rezonanciája a 240 ~ 330/min (4 ~ 5,5 hertz)
rezgésszámtartományban következik be, a fej
A rezgések az emberi szervezetet részben mecha­ rezonanciája pedig az 1200 ~ 1800/min (20 ~ 30
nikailag veszik igénybe, részben pedig a rezgések­ hertz) tartományban.
kel legtöbbször együtt járó zaj az idegrendszerre hat
károsan. A rezgések által keltett mechanikai igény-
bevétel a Dieckmann kísérletein [6 ] alapuló VDI
Richtlinien 2057 [48] szerint egy К tényezővel 12.5. Rugalmas gépalátétek alkalmazására
jellemezhető, mely a 92a és 92b ábrából olvasható vonatkozó irányelvek
le, illetve az ott közölt képletekkel számítható.
(A cm, / 1/s). A képletekből megállapítható, hogy A rugalmas gépalátétek segítségével, külön
а К érték kis rezgésszámok esetén a gyorsulás alaptömb alkalmazása nélkül megvalósított gép­
amplitúdójával, nagy rezgésszámok esetén a sebes­ ágyazásokkal a 2 . fejezetben már foglalkoztunk.
ség amplitúdójával arányos. А К tényező külön­ E megoldási mód jelentősége, a szembeszökő elő­
böző értékei a következő rezgési erősségeknek nyök és az egyre fokozódó rezgésmentességi
felelnek meg: igények folytán, egyre nagyobb, ugyanakkor a
korszerű konstruktiós elvek, mint például az
К = 0,1 az érzékelési küszöb, önmagában is merev gépvázak, a jól kiegyensúlyo­
К — 1 tartósan elviselhető, zott forgórészek, a nagy fordulatszámok, kedvez­
К = 10 rövid ideig elviselhető, nek is a megvalósíthatóságának. A 2 . fejezetben
К = 100 az elviselhetőség határa. mondottakat itt még néhány általános érvényű
szabállyal egészíthetjük ki, majd néhány fonto­
A rezgési érzékenység pontosabb körülírását a sabb géptípussal kapcsolatban ismertetjük a kiala­
92c ábra tartalmazza. A 92. ábra álló és ülő emberre kítási alapelveket és szokásos módokat.

94
 12.5.1. A rezgőrendszer kialakítása
A rugók és a tömeg elrendezését illetően itt is ki
kell elégíteni a 4.1. pontban megszabott feltétele­
ket. Ezt legegyszerűbben az ott említett szimmet­
rikus rugóelrendezéssel és egyforma rugók alkalmazá­
sával érhetjük el.
Külön gondot kell fordítani a rendszer rezgés­
tana függetlenségére. Például, ha a gép és a hajtó­
motor nincs egybeépítve, idomvasakból vagy
betonból készült közös alaplapra kell szerelni
őket, és ezt az alaplapot kell rugalmas alátétekre
helyezni (12., 13., 14., 15. ábra). E nélkül ugyanis
a hajtóerőt átadó elem (pl. hajtószíj) akadályozná
a rezgőmozgás szabad kialakulását, illetve meg­
változtatná a rendszer rugózásának jellemzőit, és
félre is húzná vagy elferdítené a szerkezetet.
A rezgéstani függetlenség érdekében gondoskodni
kell a csatlakozó cső- és villamos vezetékek flexibili­
tásáról is (pl. 12., 13., 14. és 20. ábra).
Biztosítani kell továbbá azt, hogy a rendszer
tömege valóban egyetlen merev tömegként viselked­
jék. A gépváznak, illetve az alaplapra szerelt
gépcsoportnak kellőképpen merevnek kell lennie,
mert különben önmagában is rezgésbe jöhet,
illetve deformálódhat. A merevség megítélése
sokszor alaposabb vizsgálatot, illetve bizonyos
gyakorlatot igényel (pl. egy hosszú esztergapad
vagy hasonló gép váz esetén). Rúdszerű tömegek
esetére bizonyos támpontokat találunk az 5.
fejezetben.
Az alaplapot, illetve alapkeretet gyakran a
külső erőkkel szemben elérendő nagyobb stabilitás
érdekében használják (pl. 11. ábra). Kisebb szer­
számgépek esetén a kézierőkkel szembeni stabilitás
különösen akkor kedvezőtlen, ha a lassúbb rezgési
formákat ilyen módon rezonanciába lehet hozni.
Kedvező stabilitást ezért úgy valósíthatunk meg,
ha biztosítjuk, hogy a leglassúbb rezgési forma
rezgésszáma is legalább 300~ 500/min legyen.
Ilyen gyors rángatást ugyanis kézzel már körül­
ményes kifejteni.
A rugalmas gépalátéteket általában nem kell
leerősíteni a padlóhoz, illetve a födémhez, mert az
erős aláhangolás eredményeként a gerjesztő erőket
főként a tömegerők egyensúlyozzák ki, így a fel­
fekvési helyeken a statikus erőkön kívül csak
jelentéktelen dinamikus erőket kell kiegyensú­
lyozni, amihez a súlyerő által kiváltott súrlódó
erő elegendő. Vannak azonban olyan esetek is,
amikor ébredhet jelentős dinamikus erő, mégpedig
vízszintes irányú is. Ilyenkor az alátéteket le kell
erősíteni. Ilyen eset például az, amikor a rezonan­
cián való áthaladáskor igen nagy kitérésekkel
kell számolni (lásd a 3.3.2. pontot). Vannak olyan
alátétek, amelyek az ilyen esetekre beépített
ütközőt is tartalmaznak, amely megakadályozza,
hogy a kitérések egy bizonyosnál nagyobbra
növekedjenek (pl. 24. ábra), de szokás külön ütkö­
zőket is alkalmazni (16. ábra). Ugyancsak jelentős
elcsúsztató erők ébredhetnek olyan esetekben is,
amikor a rendszer rugalmas alátéteken áll ugyan,
de föléhangoltan. Ilyen eset például a 7. ábra
szerinti gyalugép ágyazása, amelynél a rugózás a
forgácsolásból származó nagyfrekvenciás rezgések­
nek a környezettel való elszigetelésére szolgál, a
viszonylag kis löketszámhoz képest azonban a
rendszer föléhangolt. Vízszintes erők ellen leerősí-
tésként az alátétek leragasztása is szóba jöhet.
12.5.2. Szerelés
A rugalmas gépalátétek szerelése igen egy szerű
ügyelni kell mégis a következőkre:
A rugalmas alátétek behelyezése után a gépet
vízszintbe kell állítani. Gumirugós alátét esetén
ezt néhány óra, majd néhány nap után meg kell
ismételni, illetve a vízszintes helyzetet ellenőrizni
kell, a gumi lassú folyása (lassú plasztikus defor-
málódása) miatt (lásd a 10.2. pontot). A korszerű,
merev vázú gépek (pl. szerszámgépek) általában
nem érzékenyek a vízszintbeállítási hibákra, így
e tekintetben túlzott pontosságra nem kell töre­
kedni. A különböző súlyú munkadarabok vagy a
nagyobb mozgó alkatrészek (pl. szánok) a beállí­
tott helyzet fenntartását nem is teszik lehetővé.
A 4.1. pontban megszabott feltételek a rugók
egyforma teherviselését is biztosítják, háromnál
több rugó, tehát statikailag határozatlan alátá­
masztás esetén azonban csak akkor, ha a rugók
egyforma összenyomódását geometriailag is bizto­
sítjuk. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy
az alátétek felfekvési helyei az elméletileg meg­
határozottól ne térjenek el lényegesen, tehát
például egysíkban való felfekvés esetén valóban
egy síkban legyenek. így azután vízszintbe állí­
táskor a szintező csavarok (14., 24., 28., 34. ábra)
figyelmes meghúzásával vagy az alátétlemezek
megfelelő elhelyezésével viszonylag könnyen elér­
hetjük, hogy a vízszintes helyzet elérósekorl az
egyes rugók összenyomódása, illetve tehervise ése
is körülbelül egyforma legyen. Különösen fontos
ez gumirugók esetén, mert ezeknél a terhelés
változásával a rugóállandók is változnak.
Gumirugós gépalátétek esetén feltétlenül meg
kell valósítani a lecsöpögő olaj elleni védelmet, még
akkor is, ha az alátét olajálló műgumiból készült,
mert a gumi élettartama csak így lesz kielégítő.
Legegyszerűbb megoldás a fémfegyverzet megfelelő
kialakítása (28, 31. és 32. ábra), vagy külön
védősapka alkalmazása (7. és 26. ábra).
12.5.3. A z alátétfajta kiválasztása
A rugalmas gépalátótek nagy választékban
kereskedelmi áruként kaphatók, készülhetnek azon­
ban egyedi gyártásban is. általános célokra a
kereskedelmi forgalomban kaphatók előnyöseb­
bek, mert tömeggyártásuk révén sok olyan ked­
vező tulajdonságuk lehet, amit egyedi gyártásban
körülményesebb elérni. Aktív rezgésmentesítéshez
egy bizonyos gerjesztő rezgésszám (kb. 700/min)
felett, különösen a gumirugós alátétek előnyösek,
kedvező belső csillapításuk és egyszerű szerkeze­
tük folytán. Ezek közül is a legtöbb esetben azok a
legalkalmasabbak, amelyek a különböző irányok-
95
ban közel azonos keménységűek, illetve amelyek Mivel a levegőt így nemcsak a gép, hanem a lénye­
a gumi nyíró és nyomó terhelése között m utat­ gesen nagyobb felületű rezgő környezet is hang­
kozó nagy keménységkülönbséget kiegyenlítik (25g, rezgésekre gerjeszti, a zaj felerősödik. A szilárd
28., 29. és 31. ábra), ezekkel ugyanis könnyű testekben elvezetődő hangenergia nagyobb távol­
elérni a 13.5.1. pontban a stabilitással kapcsolat­ ságokra is eljuthat. Gyakori eset, hogy egy gép
ban említett 300 ^ 500/min legkisebb önrezgés­ még távoli helyiségekben is erős zajt okoz.
számot. Járművek motorfelerősítéseihez, illetve A hangvezetés ellen hangszigetelő anyagok beépí­
tengelyrugózásaihoz olyan gumirugókat is gyárta­ tésével lehet védekezni. Ezek hatása főként azon
nak, amelyek függőleges irányban igen lágyak, a alapul, hogy két különböző közeg határfelületén
haladás, vagyis a nagy gyorsító és fékező erők a hangenergiának csak egy része jut át, másik
irányában kemények, keresztirányban pedig köze­ része visszaverődik. Emellett a hangenergia egy
pes lágyságúak. részét az anyag belső súrlódása is felemészti, ez a
Kis gerjesztő rezgésszám esetén az aláhangolást rész azonban igen csekély. Jó hangszigetelés (nagy
csak acélrugókkal lehet megvalósítani. Ilyen alá­ visszaverődő energiamennyiség) olyan anyagok
tétek egyedi gyártásban is egyszerűen készíthetők esetén valósul meg, amelyekre nézve a sűrűség és
(14. és 23. ábra). Ha a rezgőrendszer tömege kicsi, az anyagban létrejövő hangsebesség szorzata
az acélrugós alátámasztás a külső erőkkel szemben nagymértékben különbözik egymástól. Igen jó
gyakran nem mutat elegendő stabilitást. Az acél hangszigetelő például a fémlapok közé helyezett
kis csillapítása a rezonancián való áthaladás szem­ gumi, mert a gumi sűrűsége jóval kisebb, mint a
pontjából is kedvezőtlen. fémeké, és benne a hang terjedési sebessége is
A gépalátétek kiválasztásához bizonyos tám ­ jóval kisebb, mint a fémekben. A rezgéscsökkentő
pontokat találunk még a 2., 3.3.3., 10.2. és 13.2. gépalátétként használt gumirugók tehát egyúttal
fejezetben). Néhány alátéttípust a 23—37. ábra, jó testhang-szigetelést is megvalósítanak. Vala­
valamint a 11. és 12. táblázat mutat. A kiválasztás mely anyagban a hang terjedési sebessége annál
rezgéstani szempontjaira a méretezéssel foglalkozó kisebb, minél kisebb a rugalmassági modulusa.
13.2. fejezet mértékadó, különösen figyelemre­ Ennek megfelelően különösen a lágy és a közép­
méltók azonban a 1 2 .6 .2 . fejezetben ismertetendő kemény gumik hangszigetelő hatása kiváló. A
egyszerűsítési lehetőségek. gumirugók mellett igen jó hangszigetelő hatást
fejtenek ki az acélrugós gépalátétek is. Ezeknél a
kis keresztmetszetű, hosszú és bonyolult hangút
teszi nehézzé a hanghullámok átjutását, amit még
12.5.4. Hangszigetelő hatás a rugók alá helyezett hangszigetelő lappal is
fokozhatunk (pl. 24. ábra).
A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai A rezgéscsökkentő gépalátétek igen nagy előnye,
rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelen­ hogy mindjárt a hang keletkezésének közelében
tős zajcsökkentést is megvalósíthatunk. Ezzel szigetelnek, így működésük igen hatásos. Emiatt
kapcsolatban utalnunk kell az 5. és 6 . fejezetre, gyakran még olyan esetekben is használják őket,
ahol megállapítottuk, hogy a rudak és a lemezek, amikor hatásos aktív rezgésmentesítést, tehát
és általában a véges nagyságú rugalmas kontinuu- nagy co/x viszonyt nem sikerül, vagy nem szüksé­
mok, szabad és gerjesztett rezgése gyakorlatilag ges velük megvalósítani (pl. gumilábra helyezett
állóhullámú mozgás. Ez az állóhullámú mozgás excentersajtó, gyalugép, írógép, számológép). Ha
tulajdonképpen úgy alakul ki, hogy a gerjesztés egy rugótól jó hangszigetelő hatást kívánunk,
helyéről haladó hullámú mozgás indul el, amely úgy kell kialakítani, hogy a hang terjedési irányára
a rúd végén, illetve a lemez szélein visszaverődik, és merőleges keresztmetszete minél kisebb, a hang
interferenciába kerül a szembejövő hullámokkal. terjedési irányába eső mérete pedig minél
Ha a kontinuum végtelen nagy méretű (legalábbis nagyobb legyen. Ennek az elvnek a megvalósítása
gyakorlatilag), akkor visszaverődő hullámok nem különösen gumirugók esetén fontos. A gép és a
alakulnak ki, illetve a közbeeső csillapítások és gépet tartó szerkezet között a fémes érintkezést,
irány törések folytán nagyon gyengék lesznek, így sőt annak még a lehetőségét is ki kell küszöbölni.
végeredményben az ilyen rugalmas kontinuumban Ilyen szempontból nem szerencsés például a 27.
csak haladó hullámok jönnek létre. Ilyenek például a ábrán látható, egyébként igen egyszerűen készít­
levegőben terjedő hanghullámok. A működő gépek hető rugó, mert ennél elcsúszás esetén a csavar és a
alkatrészeiben mint rugalmas kontinuumban szin­ tartókonzol között könnyen létrejöhet fémes
tén kialakul ilyen haladóhullámú mozgás. A mű­ érintkezés.
ködésből származó ütések, súrlódások stb. rezgésbe Rezgéscsökkentő gépalátétek alkalmazása esetén
hozzák az alkatrészeket, mégpedig általában az zajcsökkenés nemcsak a testhang elszigetelése
önrezgésszámuknak megfelelő, viszonylag nagy, következtében valósulhat meg, hanem azáltal is,
a hallható hang tartományába eső frekvenciákkal. hogy bizonyos zajforrások (pl. rázkódó ajtók,
Ily módon zaj keletkezik, amely részben a levegő­ ablakok), melyeket a környezet mechanikai rez­
ben terjed tova (léghang), részben a gépvázon át a gései működtettek, e rezgések csökkenése követ­
gépet hordozó talajban, épületben, hajótestben, keztében megszűnnek működni. A gépalátétek a
járműkarosszériában stb. (testhang). A szilárd gépből közvetlenül kisugárzó léghangot nem csök­
testek általában jól vezetik a hangrezgéseket, így kentik: ez ellen például hangszigetelő burkolattal
jelentős hangenergia kerülhet a környezetbe. lehet védekezni.

96
 19. TÁBLÁZAT

T á jé k o zta tó adatok a g é p á g y a z á s ren dszerén ek k iv á la sztá sá h o z

Gerjesztő j 0—500 300—1000
rezgésszám na | ____________ I_____________ | > Ю00
Vmin: I i I 1 ______________ L_____________
Kiegyensúlyozott- j JÓ1 kiegyen súlyozott, K evésb é k ieg y en sú ly o zo tt, J ó l k ieg y en sú ly o zo tt, K e v é s b é kiegyen súlyozott,
ság, ill. \ ki. kis gerj. erő ill. n a g y gerj. erő ill. k is gerj. erő ill. n a g y gerj. erő Jól k iegyen sú lyozott K evésbé k iegyen sú lyozott
gerjesztő erő: j-------------- 1--------------j |------------- 1--------------1 _ _ _ _ _ _ _ L_ _ _ _ _ _ ^ ^_ _ _ _ _ l_ _ _ _ ^ |_ _ _ _ _ _ _ I_ _ _ _ _ _ | ^_ _ _ _ _ _ !_ _ _ _ _ _
Elhelyezés. , T alajon F öd ém en vagy Talajon F ödém en v a g y Talajon F ö d é m e n vagy T a la jo n F ödém en Talajon F ö d é m e n vagy Talajon Födém en v a g y
szerkezeten szerkezeten szerk ezeten vagy sz e r k e z e te n szerkezeten
(kerülendő, m ert I sz e rk ez ete n
drága) _________1_______ __________________________________
I I I I i
A laplem ez L eerősítés Föléhangolás A láhangolás Alá- v a g y fölé- F öléh an golás Aláhangolás Föléhangolás Aláhangolás A lá h a n g o lá s A láh an golás A lá h a n g o lá s Aláhangolás Aláhangolás
j R ezon an cia R ezon ancia K is alaptömb N agy a la p tö m b hangolás v a g y L eerősítés K is alaptömb- jegyes N a g y tömeg N a g y töm eg Kis a la p tö m b b e l vagy K is alaptöm bbel v a g y N a g y alaptömb N agy a la p tö m b
elkerülését elk erülését m i- <a i • , ,, veg yes a n g bel vagy anél- ang ° as anélkül a n é lk ü l , . . .
Megoldás: eUenőrizni ellenőrizni Taiajrugózás krs Acelrugok Kis alap töm b J ezonan« a kül K is alaptömb A cél- esetleg A cél- esetleg Talajrugozás kis A nyagrugózás v a g y
alapleiulettel r elkerülései r gumirugok g u m ir u g ó k la la jr u g o z á s kis A n yagru gozas vagy alapfelülettel v a g y külön ru gók
I S tatik u s terhelésre S ta tik u s terhelésre Talajrugózás ellenőrizni Acél- vagy Talajrugózás a la p fe lü le ttel vagy k ü lö n rugók anyagrugózás v a g y
ellenőrizni ellenőrizni Rezonancia gumirugók an yagru gózás vagy k ü lö n rugók
elkerülését Rezonancia külön r u g ó k
ellenőrizni elkerülését
ellenőrizni

© © ® © ® © ® @ ® @ ® @ © ©
 ■

8 g j- . и [ H I ; , ,-’U’j-V ; ■fr I . úv> !v*. Ä o " , -V>

. - ■ ' i ' ■V ' ■ . - i

' . . .

" f№

■
 12.5.5. A lk a lm a zá s i p éld á k
Esztergapadok (5. ábra). Rugós alátámasztásuk
elméletileg igen sok problémát rejt magában, mert
bár a gerjesztő erőik általában kicsinyek, s így
jelentős amplitúdókat nem hoznak létre, a fordu-
latszám tartom ányuk azonban igen nagy, és leg­
inkább a kis fordulatszám okat használják (a per­
cenként 200 ~ 300-ig terjedő fordulatszám -tar-
tományt). Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja,
hogy a gumirugós gépalátétek általában eszterga-
padok esetén is nehézség nélkül, eredményesen
alkalmazhatók, még akkor is, ha különösebb rez-
géstani szám ításokat nem végeznek. E rre némi
m agyarázatot adnak az alábbiak.
Teljes aláhangolást, a kis fordulatszámok miatt,
nem lehet alkalmazni. Gyakorlatilag jól bevált
naz — 900 ~ 1300/min függőleges önrezgésszám be­
állítása, gumirugós gépalátétekkel, melyek víz­
szintes és függőleges rugóállandójának aránya
cx'/cz>= 1 ~ 3. Figyelembe véve az ingarezgése­
ket ez végeredményben azt jelenti, hogy a rend­
szer önrezgésszámai körülbelül percenkénti 400-
tól 2500-ig terjedő tartományba esnek. Ez általá­
ban jóval alacsonyabb, mint amit talajra alapo­
zott vagy közvetlenül födémre helyezett gép
esetén el lehet érni, a lágy rugózás tehát leszállítja
a rendszer önrezgésszámait. A gép deformációi,
illetve pontossága szempontjából, a rezonanciától
távolabb eső tartományokban, ez kedvező, az
alábbi okok folytán: A gerjesztő erő általában
forgó tömeg centrifugális ereje. A tömeg nagysága
és excentricitása többé-kevésbé meghatározott, a
gerjesztő erő tehát a fordulatszám négyzetével
arányos. Kis fordulatszámok esetén a rendszer
föléhangolt, amikor is a viszonylag kis gerjesztő
erővel főleg a leerősítési helyeken ébredő rugóerők
tartanak egyensúlyt (a tömegerők elhanyagol­
hatók, 47. ábra). A többnyire rúdszerű gépvázat
tehát a gerjesztő erő és a reakció erők, melyek
általában a végeken hatnak, hajlításra terhelik.
Nagyobb fordulatszámok esetén viszont a rend­
szer rezgési formái jórészt aláhangoltak, amikor is
a jóval nagyobb gerjesztő erővel az egyenletesebben
megolszló tömegerők tartanak egyensúlyt (a rugó­
erők elhanyagolhatók), ami a gépváz deformációi
szempontjából kedvezőbb. Az önrezgésszámolc le­
szállítása tehát a gép pontosságára nézve kedvező.
A rezonancia elkerülése a könnyen cserélhető
vagy áthelyezhető rugós alátétekkel sokkal köny-
nyebben megvalósítható, mint a talajra alapozott
vagy közvetlenül a födémre helyezett gépek esetén.
Gyakran előfordul, hogy ilyen módon, különösebb
számítások nélkül lealapozott gépek bizonyos
fordulatszámokkal nem járathatok, az alapozás
rezonanciája miatt. A rezonanciát elvileg minden
lehetséges fordulatszámra nézve el kell kerülni, a
rezonancia közelsége azonban a sűrű fordulat-
számlépcső miatt mégis előfordulhat.
Gumirugós ágyazás esetén a rezonanciák közelé­
ben kialakuló amplitúdókat kedvezően befolyásolja a
gumi nagy belső csillapítása. Ugyancsak kedvezően
alakulnak a viszonyok rezonanciában, illetve
rezonancia közelében a gépváz deformációit ille­
tően is. Az önrezgésszámok leszállítása következ­
tében ugyanis a rezonanciák kisebb fordulatszá­
moknál, kisebb gerjesztő erőkkel alakulnak ki.
A kialakuló erők, illetve gépdeformációk vizsgá­
lata bonyolult (részben a csillapítási viszonyok
tisztázatlansága miatt), annyit azonban egyszerű
vizsgálattal is meg lehet állapítani, hogy a gépváz
deformációi kisebbek lesznek, mint nagyobb for­
dulatszámokon bekövetkező rezonanciák esetén.
Figyelemre méltó, hogy az amplitúdók viszont a
kis fordulatszámokon kialakuló rezonanciák ese­
tén nagyobbak, akár szemmel is láthatók lehet­
nek, a gép pontosságára azonban nem ez a mérték­
adó. Gondoljuk el, hogy például egy hajón felállí­
to tt esztergapad pontosságát a víz hullámzásából
származó lassú lengőmozgás gyakorlatilag nem
befolyásolja. A viszonylag nagy fordulatszámú
hajtómotorok esetleges rezonanciája szintén nem
okoz problémát, mert a jól kiegyensúlyozott forgó­
részek gerjesztő ereje csekély. A lágy rugózás a
forgácsolásból, fogaskerekek, csapágyak működé­
séből származó nagyfrekvenciás mechanikai rez­
gésekre és hangrezgésekre nézve mindenképpen
biztosítja a jó aláhangolást, illetve hangszigetelést,
így megakadályozza ezeknek a környezetbe jutá­
sát, sőt a gépet hasonló környezeti rezgésektől is
mentesíti (együttes aktív és passzív rezgésmentesí­
tés). Az a tény, hogy az önrezgésszámok leszállí­
tása miatt a gép fordulatszámtartományának
nagyobb része kerül az aláhangolt tartományba,
a környezetre átadódó rezgések szempontjából is
kedvező.
A rugalmas alátétek alkalmazhatóságának fel­
tétele, hogy a gépváz önmagában is elég merev
legyen. Így hosszú gépvázak (főleg régebbi gép­
típusok) esetén lehetséges, hogy a gép merevsége
csak a vele összeerősített betonlappal együtt
kielégítő. Ilyen esetekben természetesen az alap­
tömb nélküli rugós ágyazás nem használható.
Rugalmas alátétek alkalmazásakor elesik az a
lehetőség is, hogy a gépágy esetleges elhúzódásait
a leerősítési helyeken alkalmazott alátétekkel
korrigáljuk. Ugyancsak nem alkalmazható a rugal­
mas ágyazás akkor sem, ha a gépen nagy méretű,
kiegyensúlyozatlan munkadarabokat esztergál­
nak.
Köszörűgépek (6. ábra). Ezeknél általában együt­
tes aktív és passzív rezgésmentesítést kell megvaló­
sítani. A szokásos függőleges önrezgésszám naz =
700 ~ 1100, ami gumirugós alátétekkel könnyen
megvalósítható. A gerjesztő erők a jó kiegyensú­
lyozottság folytán igen kicsinyek, s így az ampli­
túdók is. Bizonyos esetekben problémát jelenthet
a szán mozgása következtében előálló súlypont­
áthelyeződés, mert ez esetleg a vízszintes helyzet­
ből való túlságos kibillenést eredményezhet. Ilyen
esetben a támaszkodási pontok széttolásával érhe­
tünk el nagyobb stabilitást. Nagyon alacsony
frekvenciájú környezeti rezgések esetén a kellő
aláhangolást csak acélrugókkal lehet megvalósí­
tani. A szán irányváltozásakor fellépő lökés csil­
lapodó szabad rezgéseket kelt, ami főleg a kis
csillapítású acélrugók esetén zavaró lehet. Ilyen
esetben indokolt lehet külön alaptömb alkalma-
97
zása is, amely az esetleges külső lökésekkel szem­
ben is nagyobb stabilitást biztosít.
Marógépele, fúrógépek. Ágyazásuk problémái ha­
sonlóak az esztergapadokéhoz, de jóval egyszerűb­
bek azoknál, mert itt nincsenek olyan nagy ger­
jesztő erők, mint amilyenek esztergapadok esetén
a kiegyensúlyozatlan munkadarabok forgása kö­
vetkeztében előfordulhatnak. A szokásos függőleges
önrezgésszám nrjZ= 900 ~ 1300/min.
Gyalugépek (7. ábra). Rugalmas gépalátétek
általában csak a kisebb gépek esetén alkalmazha­
tók, amelyek mereven összeépített, egyetlen tö­
megből állnak. A kis löketszámokhoz képest csak
föléhangolást lehet megvalósítani, a rugózás csak
a forgácsolásból és egyéb hatásokból származó
nagyfrekvenciás rezgésekre nézve aláhangolt, vala­
mint a testhang elszigetelésére szolgál. A löket-
számhoz képest megvalósított föléhangolás ezért
ne legyen túl nagy, hogy az egyéb frekvenciákra
megvalósuló aláhangolás minél nagyobb legyen,
illetve minél kisebb frekvenciákra nézve megvaló­
suljon.
Excentersajtók (9. ábra). A legjelentősebb rezgé­
sek a sajtoló erő gyors változásából származnak.
A sajtoló erő és a reakciója deformálja az állványt,
majd a sajtolás befejezésének pillanatában (pl.
lyukasztóprések esetén az anyag átszakadásakor)
hirtelen megszűnnek ezek az erők. A rugalmas
deformációk ekkor visszaalakulnának, az állvány
anyagában felhalmozott deformációs energia azon­
ban nem semmisül meg azonnal, hanem csillapodó
szabad rezgések útján emésztődik fel. Az állvány
tömegei tehát megremegnek, nagyfrekvenciájú rezgé­
sek és roppanásszerű zaj keletkezik. A rugalmas
alátétek alkalmazásával elsősorban ezeknek a
rezgéseknek és a testhangnak a környezetbe
jutását akadályozhatjuk meg.
A sajtó ide-oda mozgó tömegeinek tehetetlenségi
ereje általában kicsiny, így ezek nem okoznak
jelentős gerjesztett rezgést. A löketszám általában
kicsiny, 1 0 0 ~ 2 0 0 percenként, így ehhez képest
csak föléhangolást lehet megvalósítani. A szokásos
rezgésszámarány a függőleges önrezgésszámra nézve:
n jn a = H 8~II12, ami körülbelül 800 ~ 2 0 0 0
percenkénti függőleges önrezgésszámnak felel meg.
Gerjesztő hatás fejt ki a lendkerék is, ez azonban
a jó kiegyensúlyozás esetén szintén nem nagy.
Az önrezgésszámoknak mindenesetre nem szabad
közel kerülniük a lendkerék fordulatszámához, a
kis gerjesztő erő miatt azonban az elhangolás mér­
sékeltebb lehet, mint az általában szokásos
3 ^ 5 rezgésszámarány.
A sajtoló erő kifejlődésekor a fékeződő forgó
részek (pl. a lendkerék) lökésszerű nyomatékot fejte­
nek ki, amely a gépet megbillenti, s így csillapodó
szabad rezgéseket kelt. Az excentersajtók könnyen
túlterhelhetők, ezért rendkívüli esetként számolni
kell a forgórészek igen gyors lefékezésével. Az
ilyenkor kifejlődő nagy nyomaték felborítani
igyekszik a gépet. A felborulás elleni biztonság
általában elég nagy, célszerű mégis ellenőrizni
különösen magas építésű, kis támaszközű gépek
esetén, ha a forgó tömegek is jelentősek. A leg­
kedvezőtlenebb, s egyben a legegyszerűbben szá­
98
mítható eset az, amikor a forgó tömegek rendkívül
gyorsan, ütközésszerúen teljesen lefékeződnek.
A billenés kezdeti, a lökés után kialakuló szög-
sebességét a perdülettétel alkalmazásával hatá­
rozhatjuk meg. Feltételezhetjük, hogy a rendszer­
nek a várható felbillenési tengelyre (valamelyik
talpéi) vett perdülete állandó marad, mert billenés
közben e tengelyre csak a súlyerőnek van nyoma-
téka (mint külső erőnek), ezt pedig a lökőerőkhöz
képest elhanyagolhatjuk. Így a billenés kezdeti
szögsebessége:
(216)
®k
ahol a 0 | értékek a billenési síkra merőleges ten­
gelyű jelentősebb forgó tömegek tehetetlenségi
nyomatékait jelentik, a saját forgási tengelyükre,
az a»[ értékek pedig a tömegek (előjellel figyelembe
vett) szögsebességeit, míg 0k a teljes gép (álló és
forgó részek) tehetetlenségi nyomatéka a billenés
tengelyére. Ha az tok szögsebessége által képviselt
mozgási energia nagyobb, mint ami a súlypontnak
az átbillenési helyzetbe való emeléséhez szükséges
{0k°>k/2 > Gz), akkor a gép felbillen.
Ha ütközésszerű felékeződés nem lehetséges
(pl. a belső erőket törőelem vagy egyéb szerkezet
korlátozza) vagy a lefékeződés lassabban megy
végbe, a felbillenési viszonyok is kedvezőbbek.
Ha a hirtelen lefékeződésből származó lökés
oly kicsiny, hogy a gép egyik támaszkodási
pontja sem válik el a talajtól, meghatározhatjuk a
kialakuló szabad rezgés amplitúdóját. Ehhez a
gépet a lökés alatt szabad tömegnek tekintjük,
mely a lökés után a súlypontja körül forogni kezd.
A hatszabadságfokú rendszer helyettesítő töme­
geire nézve ez azt jelenti, hogy azok egymással
ellentétes értelemben fognak mozogni. Ha a forgás
síkja az a:—z sík, a súlypontra vett perdület állan­
dóságából a helyettesítő tömegek sebességeire
a következő adódik:
Z6\(üi . ,
® o ix = - - I ai I .
(217)
E 0 j C0 | ,
V02x — “ \a z \ ’
Vy
ahol 0y a teljes gép tehetetlenségi nyomatéka a
súlypontra. Ezek a sebességek megfelelnek a 4.5
pontban levezetett, (150) képlet szerinti sebessé­
geknek. A kilengések amplitúdóit és az erőket az
ugyanott található (151) és (152) képlet szerint
határozhatjuk meg.
Kalapácsos törők (13. ábra). A viszonylag kis
fordulatszám miatt az aláhangolást többnyire
csak acélrugókkal lehet megvalósítani. A gerjesztő
erő meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy
egy-két kalapács leszakadása esetén még nem
érdemes az üzemet leállítani, jóllehet a gerjesztő
erő ilyenkor a forgórész súlyának többszöröse is
lehet. Viszont a rezgési amplitúdóval kapcsolatos
igények sem nagyok: 0,5 mm nagyságrendű
amplitúdó általában megengedhető (lásd a 12.4.4.
pontban az S csoportra vonatkozó részt). Nagy
gerjesztő erő esetén, vagy ha nagyobb rezgés­
mentességet kívánunk, akkor a gép tömegét
alaptömbbel is meg kell növelni. Üzemzavar
esetén a forgórész hirtelen lefékeződhet, ami igen
nagy felbillentő hatást fejt ki, ezért szükség esetén,
főleg alaptömb nélküli megoldásnál, a kitéréseket
ütközőkkel kell határolni, és a leerősítéseket meg­
felelően méretezni, a (216) és (217) képlettel kap­
csolatban ismertetett módon.
Dugattyús motor villamos generátorral (14. ábra).
A gerjesztő erők legtöbbször jelentősek, így a
gépek tömegét általában meg kell növelni, súlyo­
sabb alaplappal vagy nagyobb alap tömbbel. A
rendszer önrezgésszámainak beállításakor figye­
lembe kell venni a gerjesztő erő felsőbb harmo­
nikusait is, melyeknek meghatározására a 1 1 .2 .
pontban, illetve a segédkönyvekben kidolgozott
eljárásokat találtuk. A leerősítéseket a generátor
rövidzárlati nyomatékának kétszeresére, mint rend­
kívüli túlterhelésre kell méretezni (3.6.2.pont).
Járműmotorok (17. ábra). Az üzemi fordulat­
számokhoz képest erős aláhangolást kell alkal­
mazni, de ügyelni kell arra is, hogy üresjáratban
egyik önrezgésszám se essen egybe a fordulat­
számmal. Célszerű az olyan megoldás, amelynél
több rezgésszám egyforma (4.2. pont), hogy a
rendszernek csak kevés rezonanciapontja legyen.
majd kialakítjuk a részleteket, figyelembe véve a
12.3. és 12.4., illetve 12.5. pontban ismertetett
előírásokat.
3. Meghatározzuk a rezgő tömeg súlypontját,
tehetetlenségi nyomatékait és tehetetlenségi sugarai­
nak négyzeteit (9. fejezet).
4. Meghatározzuk az elasztikus főtengelyek hely­
zetét, ellenőrizzük, hogy teljesülnek-e a 4.1. pontban
megszabott feltételek, majd meghatározzuk a rugó­
állandókat (1 0 . pont és 17. táblázat).
5. Meghatározzuk a helyettesítő rendszerek adatait
és a rendszer önrezgésszámait (4.2. pont), és ellen­
őrizzük a rezonancia elkerülését (12.4.3. pont).
Ügyeljünk arra, hogy a kellő elhangolás még a
számítási bizonytalanságok figyelembevételével is
meglegyen.
6 . A gerjesztő erőket felbontjuk sinusosan vál­
tozó, harmonikus komponensekre, meghatározzuk
az azonos frekvenciájú és fázisú erőcsoportokat,
majd egy-egy erőcsoportnak a helyettesítő töme­
gek helyén ható komponenseit [4.3.1. pont, (113) —
(118) képlet]. A gerjesztő erők meghatározásakor
célszerű eldönteni azt is, hogy milyen rezgési álla-
20. TÁ BLÁZAT
Űrlap gépágyazás rezgéstani jellemzőinek számításához
A g é p a d a ta i:

Előnyös, ha a különböző irányokban a rugók °g = mg =

keménysége különböző (12.5.3. pont). Az ágyazás ® SX£ = = ® S2g =
tervezésekor és a rugók méretezésekor figyelembe =
kell venni azt is, hogy a kardántengelyen leadott СО =
nyomaték reakciója a motort a hossztengelye
Gerjesztő erők:
körül kissé elfordítja, ami a rugókra nézve egyen­
lőtlen terhelést jelent. Járműmotorok esetén külö­
nösen lényeges a jó testhangszigetelés megvaló­
sítása is.
A h a ts z a b a d s á g fo k ú re n d sze r a d a ta i:

G= m=
12.6. Rezgéstant ellenőrzés ©X = ©У = ©2 =
= Щ= ü\ =
Az eddigiekben ismertettük azokat az össze­ j X' = J у' = J Z' =

függéseket, amelyek a gépágyazás rezgéstani i\, = i), = i\, =

ellenőrzéséhez szükségesek. A következőkben — a cx , = C y, = c z, =
gyakorlati munka megkönnyítése és a számítások c(pxz = c<pyz = CV=
jobb áttekintése érdekében — vázlatosan össze­
foglaljuk a számítás menetét. A fontosabb adatok A h e ly e tte s ítő re n d sze re k a d a ta i:
és eredmények rögzítésére célszerű a 20. és 21.
táblázathoz hasonló űrlapot készíteni, és ennek aix = a 2 x=
kitöltését a számítással párhuzamosan végezni. mix = m2x=
Ez a számítás hibátlanságát is nagymértékben C1 X = C 2X =

elősegíti. Az áttekinthetőséget, amely nemcsak a a ly ~ a 2у =

számítás végzése közben, hanem hosszabb idő mly = m2y=
után is fontos lehet, fokozhatjuk, ha az űrlapot Cl y ~ C 2у =

még néhány vázlattal is kiegészítjük.

önrezgésszámok:

1 2 .6 .1 . S z á m ítá s i v á zla t
az = °S>=
aix = a 2X=
a ly = a 2 у =
1 . Összegyűjtjük a kiindulási adatokat (1 2 . 1 . n aZ ~ n cty>==
pont). n d lX = n a2x=
2 . Meghatározzuk az ágyazás rendszerét, a fő­
n cay ~ n tx2 y =
méreteket és a rugózás főbb jellemzőit (1 2 .2 . pont),

99
 21. TÁBLÁZAT
rezonancián való gyors áthaladás, ha ritkán fordul
Ű rlap gépágyazás gerjesztett rezgésének számításához elő), a fáradási tényezőt nem kell alkalmazni.
9. Meghatározzuk a rezgő tömeget terhelő dina­
A rezgési eset jellem ző i: mikus erőket (4.3.2. pont).
A gerjesztő erő kom ponensei: 1 0 . Ellenőrizzük, hogy a rezgések nem okoznak-e
veszélyes süllyedést.
Póz = M oz =
xP 01X —
—
P
J 0 2X —
—

P oiy — P<ny ~ 12.6.2. Egyszerűsítési lehetőségek

Rezgésszám arányok: Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy egy gép­
4*z = " /“у =
ágyazás teljes rezgéstani számítása eléggé terje­
C0 /a lx = (tí/a2x = delmes, sok időt igénylő munka. Igen sok esetben
4 a ly = 4«2y =
azonban egyszerűsítésekre van lehetőség, sőt szük­
ség. Megmunkáló műhelyek telepítése esetén pél­
N a g y ítá si tényezők:
dául gyakori dolog, hogy egyszerre igen sok szer­
számgépet kell betervezni, illetve üzembe helyezni,
vz = Vv = gyakran úgy, hogy a rezgéstani számításokhoz
» ix = V2X= szükséges adatokat sem ismerjük hiánytalanul.
” iy = ” 2y= Ilyen esetben a kívánatos rezgéstani számítások
oly sok munkát jelentenének, aminek az elvégzé­
Amplitúdók: sére legtöbbször sem idő, sem tervezői kapacitás
Az = y)=
nem áll rendelkezésre. A szerszámgépek legtöbbje
azonban olyan, hogy jelentősebb gerjesztő erőt
^lx = -^2X= nem fejt ki, és a váza is eléggé merev, úgyhogy az
^■ly = ^ 2y= alaptömb nélküli rugalmas alátámasztások elvileg
Eredő am plitúdók: jól alkalmazhatók.
Ilyen esetekben megelégedhetünk azzal, hogy
csak a megfelelő elhangolásokat biztosítjuk, tehát
csak az önrezgésszámokat határozzuk meg, a
Rugóerők: gerjesztett rezgéseket pedig csak közelítőleg ellen­
Prz = Mfz — őrizzük, például az aláhangolásra érvényes (36)
xp rlx — px —
Г2Х —
összefüggéssel. Vagy még tovább menve, csak a
xP ny —
— PХГ2у függőleges önrezgésszámokat állítjuk be a kívánt
értékre, például a 12.5.5. pontban javasolt érté­
Statikus helyettesítő erők:
kekre, a többi önrezgésszámot pedig az 5. táblázat
alapján megbecsüljük, és így ellenőrizzük a rezo­
Phz ~ M fo = nanciák elkerülését, illetve a kellő elhangolást.
^hix = ^ll2X= Célszerű ilyen esetben kereskedelmi forgalomban
Pflly ~ Pfl2y= *78 kapható alátéteket alkalmazni, amelyeket egy­
szerűen katalógusokból választhatunk ki. Az ilyen
leegyszerűsített eljárás természetesen azt eredmé­
pótokat vizsgálunk meg. Általában a legnagyobb nyezheti, hogy egyes gépek esetén az ágyazás nem
üzemi fordulatszámnak megfelelő gerjesztett rezgé­ lesz teljesen megfelelő, ezen azonban az üzembe­
seket kell kiszámítani. Aláhangolás esetén, ha a helyezés után könnyen segíthetünk, az alátétek
rezonanciákon való áthaladások veszélyesnek lát­ kicserélésével vagy áthelyezésével.
szanak, az egyes rezgési formák rezonanciáinak Nagyobb gépek esetén, különösen ha talajra
megfelelő gerjesztett rezgéseket is meg kell vizs­ alapozzuk őket, ilyen egyszerűsítéseket ne alkal­
gálni (az illető rezonanciának, illetve fordulat­ mazzunk, mert esetleges sikertelenségen sokkal
számnak megfelelő gerjesztő erővel). Általános nehezebb és költségesebb segíteni, mint a kis
esetben ez igen sok számítást jelentene, a gyakor­ gépek esetén. Nagyobb gépekkel kapcsolatban is
lati esetekben azonban az adatok összehasonlítása előfordulhat azonban, hogy a gerjesztő erőt nem
és közelítő számítások alapján kiválasztható az a ismerjük pontosan. A tervezés szempontjából
néhány mértékadó eset, amit érdemes végig­ kedvező körülmény, hogy a megfelelő со/a érték
számolni. beállításához a gerjesztő erő nagysága nem szük­
7. Meghatározzuk a nagyítási tényezőket és az séges, csak a frekvenciája, amit viszont legtöbb­
amplitúdókat (4.3.1. pont), majd a kritikus helye­ ször ismerünk. A gerjesztett rezgések szempontjá­
ken az eredő amplitúdókat (62. ábra, illetve ból pedig a legfontosabb követelmény éppen a
(131) és (132) képlet], és ellenőrizzük, hogy meg- megfelelő elhangolás, mert ezzel a környezetre
engedhetők-e (12.4.4. és 12.4.5. pont) ? átadódó erők megfelelő csökkenését és az amlitúdók
8 . Meghatározzuk a rugózást, illetve a környezetet szempontjából legkedvezőbb viszonyokat már biz­
terhelő dinamikus erőket, majd a statikus helyettesítő tosítani tudjuk. A gerjesztő erő nagysága csak az
erőket (4.3.2. pont). Olyan esetekben, amikor az amplitúdók nagyságának kiszámításához szüksé­
erők nem kifejezetten fárasztó jellegűek (például ges, a megengedhető amplitúdók nagyságát pedig

100
nem éles határ korlátozza (pl. 91. ábra), úgyhogy
nagyobb hiba akkor sem adódhat, ha a gerjesztő
erő nagyságát csak becslés alapján vesszük fel.
12.7. Szilárdsági ellenőrzés
A rezgéstani számításokból ismertek a rugózást,
illetve a környezetet terhelő erők, ismertek továbbá
a szerkezet méretei és anyagai is. Ezekkel elvégez­
hető a szilárdsági ellenőrzés. Ez a szilárdságtan
szokásos módszereivel történhet, figyelembe kell
azonban venni a következőket:
Gépalapok esetében, az építészeti és mérnöki
gyakorlatnak megfelelően, más szokások és előírá­
sok érvényesek, mint a gépészmérnöki gyakorlat­
ban. A dinamikus erőket például általában nem
külön veszik figyelembe, mint a gépészetben,
hanem a p fáradási tényezővel megszorozva,
úgynevezett statikus helyettesítő erők formájában,
és az egyéb statikus erőkhöz adják (4.3.2. pont).
A különböző részterhelésekre, a terhelés jellegének
megfelelően, más-más biztonsági tényezőket alkal­
maznak. Az így kapott mértékadó terheléssel meg­
határozott feszültség nem haladhatja meg az
úgynevezett határfeszültséget (MSZ 15002, 3. pont),
amelyet az egyes szerkezetekre a vonatkozó szab­
ványok szerint kell kiszámítani (lásd a 12.3. és
1 0 .6 . pontot). Az alaptömb és a talaj szempontjá­
ból mértékadó terhelést a következő négy képlet
legkedvezőtlenebb értéke adja (MSZ 15009, 7.1.
pont). A képletben, eltérően jelölési rendszerünk­
től, a szabvány jelöléseit használtuk. Ebben az
F h erő azonos az általunk P h-val jelzett statikus
helyettesítő erővel:
Y i = 1,25 F a ; (218)
Yn = na Fa + 1,1 Fai + Yi ; (219)
Ym = % f a + u Y h + 1 , 1 F r + F j ; (2 2 0 )
Fiv = F a + 1)4 F h + Fj, (221)
ahol
F a az állandó statikus teher (alapsúly, gépsúly,
földteher, vákuumhúzás, szíjhúzás stb.),13
13. PASSZÍV REZGÉSMENTESÍTÉS
A passzív rezgésmentesítés célja a környezeti
rezgések távoltartása valamely géptől vagy beren­
dezéstől. Rezgéstechnikailag ezt úgy érhetjük el,
hogy a kérdéses tömeget lágy rugókra helyezve kis
rezgésszámú rezgőrendszerré alakítjuk ki. A rend­
szer önrezgésszámainak jóval kisebbnek kell len­
niük, mint a gerjesztő rezgésszám ]A2 -szeresének,
hatásos rezgéscsökkenés csak így érhető el. Rugó­
zás tekintetében a talaj itt nem jöhet szóba; főleg
acél- és gumirugókat használnak. A szükséges rez­
géstani összefüggéseket és azok gyakorlati értéke­
lését egyszabadságfokú rendszerre vonatkozólag a
3.5. pontban, hatszabadságfokú rendszerre vonat­
kozólag pedig a 4.4. pontban ismertettük.
Gyakorlati feladatok megoldása esetén min­
denekelőtt a környezeti rezgések jellemzőit kel
megállapítani. Ez legmegbízhatóbban rezgésmérés­
F al az átmeneti teher (szereléskor),
F h a statikus helyettesítő teher (a mi jelöle­
sünkkel P h),
F r a rendkívüli dinamikus erő (üzemzavar, gép­
törés stb.),
Fj a járulékos terhelés (zsugorodás, hőtágulás),
na a szórási tényező, értéke 1,1 vagy 0,9, amelyik
kedvezőtlenebb.
A rendkívüli terhelés egyik jellegzetes esete pél­
dául a villamos gépekben fellépő rövidzárlati
nyomatékből adódó terhelés, amely ugrásszerű
nyomatékemelkedés esetén elméletileg kétszer ak­
kora, mint a villamos nyomatékugrás (3.6.2. pont).
A valóságban a nyomaték nem ugrásszerűen
növekszik meg, hanem bizonyos idő alatt emelke­
dik fel a zárlati értékre, ennek megfelelően a
leerősítési helyeket terhelő nyomaték és a zárlati
villamos nyomaték aránya egy és kettő között van.
Az alaptest és a talaj méretezésével részleteseb­
ben nem foglalkozunk, mivel ez kívül esik a gépész-
mérnökök szakterületén. A talajjal kapcsolatban
megjegyezzük, hogy a feszültségek meghatározása
úgy történik, hogy a terhelő erőrendszert az elasz­
tikus főtengelyekben ható erőkkel, és ezek körül
forgató nyomatékokkal helyettesítjük, és e terhe­
lésekkel úgy számítjuk a feszültségeket, mintha az
alapfelület egy prizmatikus rúd keresztmetszete
lenne, figyelembe véve azonban, hogy húzó
feszültségeknek nem szabad keletkezniük ([32]
186. és 198. o.).
Rugalmas gépalátétekre helyezett gépek esetén leg­
többször nem kell különösebb szilárdsági ellenőr­
zést végezni, mert a gerjesztő erők általában nem
nagyok, a rugóerők (az aláhangolás következtében)
elhanyagolhatók, a gépváz pedig többnyire olyan
merev, hogy a szilárdsági igénybevételek jelenték­
telenek. Ha e feltételek nem állnak fenn (pl. alap­
keretre szerelt gépek esetén) vagy rendkívüli ter­
helések lehetősége miatt nagy igénybevételekkel
kell számolni, akkor természetesen itt is el kell
végezni a szilárdsági számításokat.
sel történhet, erre azonban sokszor nincs lehetőség
(pl. új üzem tervezésekor). Az esetek nagy részé­
ben azonban becsléssel és következtetésekkel is
eredményre juthatunk. A zavaró rezgéseknek első­
sorban a frekvenciáját kell ismernünk, hogy a
kellő aláhangolást megvalósíthassuk. Mivel a ger­
jesztett rezgések frekvenciája megegyezik a ger­
jesztő hatás frekvenciájával, olyan esetekben, ami­
kor a zavaró rezgéseket a közelben levő ismert
gépek keltik, a zavaró frekvenciák megegyeznek
ezeknek a gépeknek a gerjesztő frekvenciáival,
tehát például a fordulatszámaikkal. Ütésszerű
gerjesztés esetén (például kalapácsalap közelében)
a gerjesztő frekvencia egyrészt a gerjesztő szer­
kezet (pl. kalapácsalap) önrezgésszámával egyez­
het meg, másrészt pedig a megrázott szerkezet
(például épületfödém) önrezgésszámával. A födé­
lü l
т е к önrezgésszáma általában 600/min körül van,
vagy ennél nagyobb. A méretezéshez, nagyjából
azonos amplitúdók esetén, a legalacsonyabb zavaró
frekvenciát kell alapul venni, mert ha a rendszert
ehhez képest aláhangoljuk, a nagyobb frekvenciák
nagyobb mértékben aláhangoltak lesznek. Ha a
zavaró rezgésekről semmilyen adatunk nincs,
600/min-ot vehetünk alapul, mint gerjesztő frek­
venciát.
A zavaró rezgések amplitúdóit vizsgálva sok
esetben érzés alapján is egészen nyilvánvaló, hogy
a kérdéses szerkezetre vonatkozólag megenged-
hetetlenek, tehát a passzív rezgésmentesítés indo­
kolt. Kétes esetekben azonban csak mérésekre
támaszkodhatunk. Az amplitúdók nagyságát becs­
léssel megállapítani viszonylag nehéz. Érzés vagy
szemlélet alapján általában nagyobbaknak tűnnek
a valóságosnál.
A megengedhető amplitúdók tekintetében csak
kevés és hiányos adat áll rendelkezésünkre. Néhá­
nyat a 12.4.4. pontban találunk. Alapul szolgálhat
az is, hogy műszerek vagy finom szerszámgépek
esetén általában jóval kisebb amplitúdók kívána­
tosak, mint a 9 1 . á b rá b ó l leolvasható, általános gép­
szerkezetekre vonatkozó értékek. Bizonyos mér­
tékben leegyszerűsíti a problémát az, hogy a
rugalmas alátétek alkalmazásával, a szokásos ger­
jesztő frekvenciák esetén, könnyen elérhetjük,
14. LÖKÉSCSÖKKENTÉS
1 4 .1 . K a l a p á c s a l a p o k ( c e n t r i k u s lö k é s s e l
g e r je s z te tt r e z g ő r e n d s z e r )
A gépi kalapács, mint ismeretes, munkadarabok
ütéssel történő alakítására szolgálnak. A kalapács
és az alapozás leggyakoribb szerkezeti felépítését
vázlatosan a 9 3 . á b r a mutatja. A nagytömegű, vas­
betonból készült a la p tö m b közvetlenül vagy rugal­
mas alátétek közbeiktatásával támaszkodik a
talajra. Ugyancsak rugalmas alátétek közbeiktatá­
sával kapcsolódik az alaptömbhöz a tő k e , ehhez
pedig mereven a cserélhető ü llő . A kalapács
á l l v á n y a az alaptömbre van erősítve. Az állvány
felső részébe mozgatható ü tő s z e r k e z e t van beépítve,
102
hogy az amplitúdók l/ 1 0 ~ l / 2 0 részükre csökken­
jenek, ami a legtöbb esetben már megfelelő rezgés­
mentességet jelent.
Tervezéskor mindenekelőtt azt kell eldönteni,
hogy a kérdéses esetben egyáltalán szükség van-e
passzív rezgésmentesítésre. Az 5 0 . és 5 1 . á b rá b ó l
láthatjuk, hogy föléhangolás, tehát merev meg­
fogás esetén, ha csak rezonancia közelébe nem
kerülünk, a rezgőrendszer tömegének amplitúdói
kevéssel nagyobbak, mint a gerjesztő mozgás
amplitúdói. Ha ez eleve megengedhető, akkor a
passzív rezgésmentesítésre nincs szükség, megfelel
a merev, erősen föléhangolt megfogás is. Egyéb­
ként a passzív rezgésmentesítést megvalósító rez­
gőrendszer kialakításának alapelveit a 3.5.2. pont­
ban találjuk meg, a méretezési összefüggéseket
pedig a 3.5.1. és 4.4. pontban. A gyakorlati esetek
többségében elegendő, ha a méretezést erősen
leegyszerűsítve, csak a függőleges önrezgésszám
elhangolására nézve végezzük el, a 3.5.2. pontban
levő példa szerint, a többi önrezgésszám aláhango-
lását pedig az 5 . tá b lá z a t alapján megbecsülve
ellenőrizzük. Szükség esetén pontos számítást is
végezhetünk, a 4.4. pont alapján. A fontosabb szer­
kesztési elveket néhány alkalmazási példa kereté­
ben mutatjuk be, a 1 8 . — 2 2 . á b r á n . Az együttes
aktív és passzív rezgésmentesítésre vonatkozó
ismereteket a 8 . fejezetben találjuk.
ennek nagytömegű alsó része az ún. m e d v e . Az
ütőszerkezetet gőznyomással, légnyomással, hajtó­
rudas mechanizmussal vagy szabadesés felhaszná­
lásával lefelé irányuló, gyors mozgásba hozzák,
ilyen módon az ráüt az üllőre helyezett munka­
darabra. Az ütőszerkezet mozgási energiájának
egy része a munkadarabban d e fo r m á c ió s m u n k á v á
alakul, a többi pedig, mint mozgási energia, rész­
ben a visszapattanó ütőszerkezetbe kerül vissza,
részben pedig a meglökött üllőbe és tőkébe jut.
A meglökött üllő és tőke a rugalmas alátámasztás
következtében rezgésbe jön, és rezgésbe hozza a
rugalmasan alátámasztott alaptömböt, sőt a talajt
is. Ezek a rezgések néhány periódus után lecsilla­
podnak, mivel az energiát az üllő és az alaptömb
alatti rugózás, valamint a talaj és a légellenállás
hővé alakítja.
Mechanikai szempontból a 9 3 . á b r á n bemutatott
szerkezet két-, illetve háromtömegű rezgőrendszer,
melynek modelljét a 9 4 . á b r á n láthatjuk. A továb­
biakban — az egyszerűség érdekében — a követ­
kező elnevezéseket és jelöléseket használjuk:
M e d v e elnevezés alatt a medvét és az ütőszerke­
zetet értjük, és együttes tömegüket mr gyel jelöl­
jük. T ő k e elnevezés alatt az üllőt és a tőkét értjük,
és együttes tömegüket mn-vel jelöljük. A l a p t ö m b
elnevezés alatt az alaptömböt és a gépállványt
értjük, és együttes tömegüket mm -mal jelöljük.
A rugózásokat tekintve c, a medve és az üllő
érintkezési helyén, az anyagok rugalmassága foly­
tán mutatkozó rugózás, cn a tőke alatti alátét
(vasfilc, gumi, tölgyfa), cm pedig az alaptömb
alatti rugózás függőleges rugóállandóját jelenti,
mely utóbbi lehet csupán a talaj rugóállandója
(ct) vagy a talaj és az alkalmazott külön rugózás
94. ábra. A k a la p á c sa la p o t h e ly e tte s ítő r ez g ő re n d sz er
(acélrugók, gumirugók, parafa) együttes rugóállan­
dója (ct -j- cr). A medve és a tőke érintkezési helyén,
valamint a rugózásokban fellépő energiavesztesé­
gek figyelembevételére a klt kn, és /сш ütközési
tényezőt használjuk (1. 3.6.3. pont).
A kalapácslapok rezgéstanilag helyes kialakítá­
sával azt a célt kívánjuk elérni, hogy minél jobb
legyen az ütés hatásfoka, vagyis az ütőszerkezet
mozgási energiájának minél nagyobb része alakul­
jon át deformációs munkává, továbbá hogy a kör­
nyezetben keletkező rezgések ne legyenek zava-
róak az ott elhelyezett berendezésekre, illetve
létesítményekre, az alaptömb és a tőke rezgése és a
szilárdsági igénybevételek pedig ne lépjék túl a
megengedett értékeket.
Az ütési hatásfok a medve és a tőke tömegének
arányától és az ütközési tényezőtől függ ([31]
307 —310. o.). Minél nagyobb a meglökött tömeg
a lökő tömeghez képest, annál jobb az ütközési
hatásfok. A növekedés egy bizonyos határig
rohamos, azon túl viszont gyakorlatilag állandó.
Ez a határ körülbelül 2 0 -szoros tömeg-, illetve
súlyaránynál van, tehát a tőke súlya körülbelül
Gu = 2 0 (?, (216)
legyen. Az ütési hatásfok ekkor, k1 = 0,6 közepes
ütközési tényező esetén, mintegy 60%. Az ütközési
tényező befolyása szintén jelentős, ennek értéke
azonban az alakítandó munkadarab tulajdonságai
által adott, így ezt nem tudjuk befolyásolni.
Teljesen rugalmatlan ütközés esetén (&, = 0) a
fenti tömegarány mellett az ütési hatásfok körül­
belül 1 0 0 % lenne.
A kialakuló amplitúdók és rugóerők szempont­
jából szintén az az előnyös, ha mind az те,, mind az
те,, tömeg nagy. Az alaptömb súlyát körülbelül a
medve súlyának 60-szorosára célszerű felvenni:
Öjh = 60 6 r„ (217)
vagy a kalapácsalapokra vonatkozó DIN 4025
szabvány szerint:
= (218)
10000
ahol vx a medve sebessége az ütközés pillanatában
(cm/s-ban).
A tömegek elrendezésekor a 4.1. pontban meg­
szabott feltételeken kívül mindenekelőtt azt kell
még különös gonddal megvalósítani, hogy az
ütés a tömegekre és a tömegek felfekvő felületeire
nézve centrikus legyen, tehát az ütőerő hatás­
vonala menjen át a tömegeknek, valamint a töme­
gek felfekvő felületeinek a súlypontján. Ha ez a
feltétel nem teljesül, az alap egyenlőtlenül süllyed­
het, vagyis elferdülhet, ami végül is új alap készíté­
sét teheti szükségessé.
A tőke alatti alátétnek nemcsak az a szerepe,
hogy megfelelő rugózást biztosítson, hanem az is,
hogy a tőke és az alaptömb között ébredő igen
nagy erők elosztását egyenletessé tegye, tehát
mentesítse az alaptömböt a helyi túlterhelésektől.
Az alátét többnyire vasfilcből készül, melyet
megfelelőképpen kialakított bemélyedésbe, illetve
profilvasakból készült keretbe helyeznek el, gon­
doskodva az esetleg lefolyó víz elleni védelemről is.
Az alátét vastagsága nem lehet egy bizonyosnál
kisebb, mert akkor túl nagy igénybevétel kelet­
kezik benne, és gyorsan tönkremegy. A legkisebb
vastagságot a következő képlet alapján vehetjük
fel:
d = 0,009 En Gu g, t>,(l + &,)12
fu k + tfu ff.. J ’
ahol E,, a tőke alatti alátét rugalmassági modulusa,
Fu a tőke alap felülete, a medve sebessége az
ütközés pillanatában, cr,, az alátét anyagában
megengedett feszültség, az ütközési tényező,
értékei а 9B nomogramon olvashatók le (mérték-
egységek kp, cm, s).
Az alaptömb alatti rugózás egyszerűbb esetek­
ben lehet csupán talajrugózás, ha azonban az alap
közelében rezgésre érzékeny berendezések vagy
épületek vannak, akkor itt is külön rugózást kell
alkalmazni, amely lehet szintén rugalmas anyag­
réteg (pl. parafa) vagy acél vagy gumirugók, pél­
dául a 23. ábra szerinti megoldásban. Ilyen esetben
az alaptömböt vasbeton teknőbe kell elhelyezni,
a 2b és 2c ábra szerint. A rugózás besüllyedése az
alap statikus súlya alatt kb. ] ~ 3 cm lehet, ezen
túlmenően azonban arra is ügyelni kell, hogy az
alap önrezgésszáma ne egyezzen meg az ütésszám-
mal és annak egészszámú többszörösével, hogy
sorozatos ütések esetén az ütő erő, illetve annak
felharmonikusai ne kerülhessenek rezonanciába az
alaptömbbel (lásd pl. a 73. ábrát). Célszerű a rugó­
zást úgy kialakítani, hogy az alap önrezgésszáma
kb. 2,5-szerese legyen az ütésszámnak, illetve
gyorsműködésű kalapácsok esetén 1,5-szerese, vagy
még jobb, ha ez esetben 30%-kal az ütésszám alatt
van (DIN 4025). Talajrugózás esetén az alapfelület
nagyságát a következő összefüggés alapján vehet­
jük‘fel" (MSZ 15009):
a m t f l t * > „ « ,. ,220)
®h
ahol aH a talaj határfeszültsége (mértékegységek
kp, cm, s).
103
 A méretek felvétele után elvégezhetjük a rezgés­ csillapítástól eltekintünk, tehát a csillapítás nél­
tant ellenőrzést. Ehhez a 3.6.2. pontban ismertetett küli egytömegű, egyszabadságfokú rezgőrendszer
összefüggéseket használjuk fel. Vizsgálataink során összefüggéseit használjuk fel. Ennek megfelelően a
feltételezzük, hogy az mni tömegből és a cIU tőke legnagyobb kitérése a (61) összefüggés szerint:
állandójú rugóból álló egytömegű rezgőrendszer
függőleges önrezgésszáma, jóval kisebb, mint az An = ^ i , 9C (224)
m n — c i i rendszer függőleges önrezgésszáma, ez *11
pedig jóval kisebb, mint az ml —c, rendszer függő­
leges önrezgésszáma. Más szóval ez azt jelenti, hogy ahol ocu a tőke szabad rezgésének körfrekvenciája,
leghosszabb rezgésideje van az т ш —cni rendszer­ mely a (6 ) képlet szerint
nek, jóval rövidebb az mn —cn rendszernek, és
még rövidebb az mx—cx rendszernek. A gyakorlat­ * n = : 7= = . 14А 4B (225)
ban ezek a feltételek általában fennállnak, illetve l mn cii —
teljesíthetők. Ezek figyelembevételével kísérjük Az amplitúdó megengedhető értékei ([25] 210. o.):
végig az ütközés alkalmával lejátszódó mechanikai
folyamatot. ha G[ < 1 Mp, A u = 1 mm,
E vizsgálatoknál a munkadarab tömegét elha­ ha Gx = 2 Mp, A u = 2 mm,
nyagoljuk, vagy az üllőhöz kapcsolva képzeljük,
képlékenységét, illetve rugalmasságát azonban ha Gx > 3 Mp, A u = 3—4 mm.
figyelembe fogjuk venni a k\ ütközési tényezővel.
A medve vx sebességgel ütközik a tőkébe, illetve A legnagyobb kitérésnek megfelelő dinamikus rugó­
az arra helyezett munkadarabba. Ezt a sebességet erő a (62) képlet szerint:
szabadon eső medve esetén a
Pm= — ■ (226)
i>! = 0,95 f í p 9А I (221) cn
képletből, gőznyomással gyorsított medve esetén A statikus helyettesítő erő pedig a (140) képlet
pedig a alapján:
P hi i = cPrii, (227)
vx = 0,65 V2gh PFd(j - Gl (222) ahol а [л fáradási tényező értékét 3-ra vehetjük fel.
Egészen hasonló módon vizsgálhatjuk az alap
képletből számíthatjuk ki, ahol p a gőznyomás, mozgását is. Az т ш —сш rezgőrendszer negyed
Fd a dugattyú felülete (a 0,95, illetve 0,65 szorzó rezgésideje jóval hosszabb, mint az mu—cu rend­
az ütőszerkezet mechanikai veszteségeit veszi szer negyed rezgésideje, így a tőke legnagyobb
figyelembe). Az ütközés ismertetett törvényei kitérésekor az alap lefelé irányuló mozgását éppen
szerint az то, és mn tömeg súlypontjai egy darabig csak megkezdte. Ennek megfelelően a visszatérítő
közelednek egymáshoz, egy pillanatig közös sebes­ erőt elhanyagolhatjuk, és az alapot úgy tekint­
séggel haladnak, majd távolodnak, végül szétváhk hetjük, hogy az szabadon lebeg, és az mn tömegű
a két tömeg. A tőke sebessége a szétválás pilla­ tőke vu sebességgel beleütközik.Az alaptömb
natában a (60) képlet szerint: sebessége az ütközés után, a (223) képlethez
OTJ ------- - hasonlóan:
vu = «i(l + &i) ------5---- • 9B (223)
TOj + mu «111 = ^n(l + &11) ---- — ---- • 9B (228)
Az ütközési tényezőt az alábbiak szerint vehet­ '« ii + '« n i
jük fel ( [38] 35. 0 .): A ku ütközési tényezőt pontosabb adatok hiányá­
ban 0,5—0 ,6 -ra vehetjük fel. Az alaptömb további
Könnyű melegnyújtás kx = 0 , 2 mozgását szabad rezgésnek tekintve a legnagyobb
Meleg előnyúj tás kx = 0,3 kitérés:
Melegnyújtás kx = 0,4
Hidegnyújtás ky = 0,5 A IU= ^ í i , ~9C (229)
Süllyesztők előkovácsolás k[ = 0 , 6 « in
Süllyesztek készrekovácsolás kx = 0,7 ahol
Nehéz süllyesztékmunkák kx = 0 , 8
«„, = ■ 1 — 4A T eT (230)
Pontosabb adatok hiányában kx = 0,6 értéket 1 m „ i c i i i --------------------
vehetünk fel. A vu sebességgel lefelé mozgó tőke
a rugóerővel szemben lassulva mozog, majd leg­ (Cju = cr + ct, 1. a 94. ábrát). Az amplitúdó
nagyobb kitérését elérve megáll. Ezután az össze­ megengedett nagysága, az MSZ 15009 szerint,
nyomott rugó visszafelé kezdi gyorsítani. A tőké­ A IU = 1 ~ 1 , 2 mm (lásd a 13.4.4. pontot). Ez az
nek ez a mozgása, mivel csak a rugóerők és a csil­ érték csak tiszta talajrugózás esetére vonatkozhat,
lapító erők hatására megy végbe, csillapított sza­ rugós alátétek esetére nem, mert a szokásos
bad rezgés lesz, mely körülbelül az eredeti nyugalmi önrezgésszámok mellett ezt csak szokatlanul nagy
helyzet körül játszódik le, vx legnagyobb sebesség­ tömegű alaptömbbel lehetne betartani. Sorge
gel. A legnagyobb kitérés meghatározásakor a szerint a következő értékeket engedhetjük meg:

104
 Nagyobb igények esetén A UI = 0,5 mm
Nyújtókalapács 2 méternél
hosszabb darabokhoz A ul = 1 mm
Nyújtókalapács 2 méternél
rövidebb darabokhoz Am = 2 mm
Süllyesztőkalapács A m — 3 mm
Süllyesztőkalapács a leg­
csekélyebb követelmé­
nyekkel A lu = 4 mm
A legnagyobb kitérésnek megfelelő dinamikus
rugóerő:
P«n= — -
сш
A statikus helyettesítő erő:
Pww = í ’rin
ahol fj, = 3.
Megfigyelhetjük, hogy az ismertetett számítási
eljárás több egyszerűsítést tartalmaz, így eredmé­
nyei nem teljesen pontosak, az egyszerűbb gyakor­
lati igényeket azonban kielégíti. Helyesebb lenne
például az alapot a kéttömegű rezgőrendszerre
vonatkozó összefüggések alapján vizsgálni, de
ekkor a számítások is sokkalbonyolultabbak
lennének. Az amplitúdók és az erők számításakor
figyelembe lehet venni a csillapítást is, ami bizo­
nyos mértékű tömegmegtakarítást eredményezhet,
főleg ha külön csillapító szerkezetet is alkalmazunk,
aminek még az az előnye is megvan, hogy a rezgé­
sek gyorsabban csillapodnak.
Az előző összefüggések átrendezhetők még a
következő formába is:
Л и = »„(1 + & н)У ёш
Ш 11 I ш ш
Л щ = «„(! + *„) ;Д = O T l l l m i 1 1 • (234)
Ic\n тп + m\\\
Б két összefüggésből a következőket állaíthatjuk
meg: a tömegeket tartalmazó rész mindkét kifeje­
zésben azonos, és (amint az számszerű vizsgálatok­
kal kimutatható) ha az mm/mu arányt növeljük,
mind az alaptömb amplitúdója, mind a környezetet
terhelő rugóerő csökken. A rugóállandó viszont az
amplitúdó kifejezésében a számlálóban van, a
rugóerő kifejezésében pedig a nevezőben. Ez tehát
azt jelenti, hogy pl. a rugó lágyítása (eUI növelése)
az amplitúdót növeli, a környezet terhelését
viszont csökkenti. E két képlet, illetve az ezekből
levont következtetések alapján a rendszer tulaj­
donságait megfelelőképpen megváltoztathatjuk,
ha az előzőkben ismertetett rezgéstani ellenőrzés
nem mutatna megfelelő eredményeket. A (233) és
(234) összefüggés a tőkére is érvényes, ha III
helyett II, II helyett I indexet írunk.
A kalapácsalapok a környezetben általában
jelentős rezgéseket keltenek, ezért rezgésre érzé­
keny berendezésektől csak bizonyos távolságra
szabad elhelyezni őket. R a u s c h szerint ( [ 3 6 ] 1 2 2 .
o.) a környezet rezgésmentesnek tekinthető, ha a
legnagyobb rezgési sebesség 0,3 cm/s vagy ennél
kisebb (a 92. ábra szerint ez megfelel К ай 2,4-
nek), s ez a rezgési sebesség a kalapácsalaptól
r0 3 távolságra alakul ki, amelyre a következő
(231) összefüggés érvényes:
í t ó ) 1,2 = ^ , (235)
I \ F) 0,3
(232)
ahol az F talajrugózású alap esetén az alaptömb
alapfelülete, rugós alap esetén pedig a teknő alap­
felülete, v0 pedig a talaj rezgési sebességének
amplitúdója az alap alatt, mely talajrugózású alap
esetén az alaptömb rezgési sebességével (иш )
egyenlő. Rugós alap esetén pedig annak körülbelül
Cg/cm -szorosa. Felhasználva a (228) képletet végül
a következő kifejezést írhatjuk fel:
n(ln + i ^7n )\ ------m ;-------
ce n
, , 10 ----w
y ~ r o , 3 3’ _ _ __________________ m n d ~ m i n
Yf ) ~ 0,3
I IPA j (236)
Ebből az összefüggésből az r0 3 а 10A nomogram -
mal közvetlenül meghatározható. Ha a kalapács­
alap közelében rezgésre különösen érzékeny beren­
dezés vagy létesítmény van elhelyezve (pl. kórház,
> (233) finom megmunkálóműhely), akkor a fentieknél is
szigorúbb rezgésmentességet kell megvalósítani.
A kalapácsalap tervezésével kapcsolatos egyéb
prob émák (szilárdsági méretezés, süllyedés, kiala­
kítás stb.) tekintetében értelemszerűen a 1 2 . feje
zetben foglaltakat alkalmazzuk.
14.2 Excentrikus lökéssel gerjesztett
rezgőrendszer
Excentrikus lökéssel gerjesztett rendszer főként
ütközőkkel vagy vízszintes ütőhatást kifejtő gépek­
kel kapcsolatban fordul elő. A szükséges elméleti
összefüggéseket a 4.5. pont tartalmazza, egyéb
tekintetben a kalapácsalapokra, illetve az aktív
rezgésmentesítésre vonatkozó fejezet mérvadó.
105
 V. NOMOGRAMOK
15. AZ ALKALMAZOTT NOMOGRAMRENDSZER JELLEGZETESSÉGEI,
A NOMOGRAMOK LEOLVASÁSA
A gépágyazások méretezéséhez szükséges fon­
tosabb összefüggésekre nomogramsorozatot dol­
goztunk ki, melyet a könyv végén bekötve talá­
lunk. Az alk alm az o tt nom ogram rendszer D b . I n g .
V abgha K . találm án y a, és a jelenlegi form ája
hosszabb fejlesztő m u n k a eredm énye. Főbb jelleg­
zetességei a következők:
A nomogramrendszer a műszaki gyakorlat igé­
nyeit messzemenően igyekszik kielégíteni, ezért a
nomográfiában szokásos sokféle geometriai lehető­
ség helyett minden összefüggés azonos rendszer
szerinti ábrázolását valósítja meg. így a nomog-
ramok külalakja és leolvasási módja mindig azo­
nos, a leolvasást tehát csak egyszer kell megtanulni
A változók mindig skálákon találhatók, melyeknek
beosztása a logarléc megszokott beosztásához
hasonlít. Az egyszerű geometriai viszonyok folytán
az ábrázolt összefüggés numerikus áttekintése
igen egyszerű, az egyes változók megváltoztatásá­
nak a végeredményre gyakorolt hatása igen
szemléletes. A nomogramok skálái a gyakorlatilag
fontos értéktartományt mindig teljesen felölelik,
a pontosság rovása nélkül, amit a többszörös
skálák alkalmazása tesz lehetővé. Az összetartozó
skálák színjelzéssel és római számozással vagy
betűzéssel vannak ellátva. A tetszés szerinti szám­
ban egymáshoz kapcsolható nomogrammezők foly­
tán az ábrázolható változók száma tetszőleges
(átmenő értékek segítségével egy bonyolultabb
összefüggés ábrázolására több lap is felhasználható).
A nomogramok könnyebbé és biztosabbá teszik
a numerikus számolást, és megkönnyítik az össze­
függések áttekintését is. Alkalmazásukhoz bizo­
nyos gyakorlatra van szükség, amit a berajzolt
példák követésével és néhány önálló példa kidol­
gozásával rövid idő alatt megszerezhetünk. A
nomogramok leolvasásakor a következőket tartsuk
szem előtt:
A leolvasást nyugodtan kell végezni. A sietve
10C
végzett leolvasással csak csekély időmegtakarítást
érhetünk el ahhoz képest, amit a nomogramok
alkalmazásával egyébként is elérünk, viszont
k ö n n y en h ib á t ejth e tü n k .
E g y összefüggően m egrajzolt nom ogram egy
v a g y tö b b k ép let n um erikus m egoldását teszi
lehetővé. A képleteket és az azokban alkalmazandó
mértékegységeket a nomogramlapokon is megad­
tuk. A nomogramok skáláin alkalmazott mérték-
egységek ezektől gyakran eltérnek, itt ugyanis
m indig a gyakorlatilag legkényelm esebb m érték-
egységeket haszn áltu k .
A nomogramok leolvasását úgy végezzük, hogy a
változókat ábrázoló skálák megfelelő értékeiből
kiindulva irónheggyel végighaladunk a nomogram-
mezőn, a vastag póldavonalakkal megadott útmu­
tatás szerint. Az így összekötött értékek a képlet
szerint összetartozó értékeknek felelnek meg.
Általában a mező bal alsó részéből indulunk el, és
jobbra felfelé haladunk, szükség esetén azonban
bármilyen más sorrendet is választhatunk, és bár­
milyen skálát tekinthetünk eredményskálának.
Az értékek leolvasásánál ügyeljünk azok növeke­
dési irányára, nehogy például 2,1 helyett 1,9-et
olvassunk le. A többszörös skálák közül az össze-
tartozók szinjelzéssel és római számokkal vannak
megjelölve. E jelölések érvényessége csak egy
összefüggően megrajzolt nomogrammezőre terjed
ki, tehát például ugyanazon a lapon levő, de egy­
mástól elkülönítve rajzolt nomogram skáláinak
jelölése között nincs összefüggés. Előfordul, hogy
a skálák két változó arányát ábrázolják, ennek
értékét logarléccel kell kiszámítani. A skáláról a
mezőre (és vissza) mindig merőlegesen kell áthalad­
ni. A mező ferde sávjainak árnyékolása a jobb veze­
tést segíti elő.
A behelyettesített és leolvasott értékeket sor­
rendben jegyezzük le egy papírlapra vagy a szá­
molófüzetbe, a nomogramok jelével együtt.
 VI. PÉLDÁK
1. példa. Egyhengeres dugattyús kompresszor
alapozása
ADATOK
A henger vízszintes elrendezésű. A gép ékszíj­
tárcsáját, mely egyben lendkerék is, villamos mo­
tor hajtja. A motor és a gép közös alaptömbre van
szerelve. A tömegeloszlás nagyjából szimmetrikus
a dugattyú középvonalán átmenő függőleges síkra.
Ez a sík egyben az alaptömbnek, s így az egész
rezgő tömegnek is szimmetriasíkja, tehát két
tehetetlenségi főtengelyt is tartalmaz. A vázlatos
elrendezést, a súlypontok, valamint a gerjesztő
erők helyzetét a 95a ábra mutatja.
A gép súlya (motorral együtt): Gg = 1500 kp.
A gép (és motor) tehetetlenségi nyomatéka a
rezgő tömeg főtengelyeivel párhuzamos saját súly­
ponti tengelyekre: 0sxg = 3000, 0syg = 14 100,
6szg = 16 0 0 0 kp s2 cm.
A gép fordulatszáma: na = 258/min, szögse­
bessége: со = n j 9,55 = 27/s.
A gerjesztő erők a gép kiegyensúlyozatlan tö­
megerőből származnak. A tangenciális erőkből
származó gerjesztő nyomatékot előzetes becslé­
sek alapján elhanyagoljuk. Ugyancsak elhanya­
goljuk a motor és a lendkerék gerjesztő hatását is,
mivel ezek viszonylag jól kiegyensúlyozottak a
forgattyús mechanizmushoz képest, és a motor
forgórészének tömege is kicsiny a teljes rezgő
tömeghez képest. Arra mégis ügyelni kell, hogy
95. ábra. V á z la t
az alap Önrezgésszámai ne legyenek rezonanciá­
ban a motor fordulatszámávaí, mert ebben az
esetben még kis gerjesztő erő is jelentős rezgést
okozhat. A 1 1 .2 . pont szerint végzett, s itt nem
részletezett számítások alapján a következő ger­
jesztő erőket kaptuk:
A vízszintes irányú gerjesztő erő legnagyobb
értéke (1 . és 2 . harmonikus):
P a = 500 kp,
P 12 = 120 kp.
A függőleges irányú gerjesztő erő legnagyobb
értéke:
P q = 100 kp.
A vízszintes gerjesztő erő egy negyed periódussal
(cot = 90 fokkal) előresiet a függőleges gerjesztő
erőhöz képest.
A talaj körülbelül a 16. táblázat Il-es minőségé­
nek felel meg:
Határfeszültség: aH = 3 kp/cm2
Dinamikus ágyazási tényező, 10 m2-es felületre:
Cz = 4 kp/cm3.
AZ ALAPTÖMB M ÉRETEINEK FELVÉTELE
A kis fordulatszám miatt föléhangolt alapot
célszerű tervezni (13.2. pont), tehát minél na­
gyobb önrezgésszámra kell törekedni. Ezt a tö­
meghez képest viszonylag nagy alapfelületű alap-
a z e lső p é ld á h o z
107
tömbbel valósíthatjuk meg (3.3.2. pont). Az alap­ A függőleges és vízszintes erők aránya a 13.2.
tömb méretei legyenek a következők: pont szerint:
Magasság: lx = 80 cm, szélesség: l2 = 240 cm,
hosszúság: l3 = 350 cm. G 13 500 „
------------- = ----------------------= 2,42 > 2,
Alapfelület: F = lzl2 = 350 • 240 = 84 000 9P u + 9 P 12 9 • 500 + 9 • 120
cm2 = 8,4 m2.
Az alaptömb súlya (figyelembe véve a szerke­ tehát megfelelő.
zeti okok miatt szükséges üregeket is) Gb = Ezek után rátérhetünk a rezgéstani számítások
= 1 2 0 0 0 kp. részletes elvégzésére.
Ellenőrizzük e felvétel helyességét néhány egy­
szerű szabállyal, illetve számítással:
A gép és az alaptömb súlyaránya: Gb/Gg = SÚLYPONT, TEHETETLENSÉGI ÉS ELASZTIKUS FŐTENGELYEK.
= 12 000/1500 = 8 , ami a (209) képlet szerint TEHETETLENSÉGI ÉS MÁSODBENDŰ NYOMATÉKOK ÉS SUGAEAK
megfelel a gyakorlatban szokásos arányoknak.
A függőleges dinamikus ágyazási tényező a A közös súlypont helyzetét a 95a ábra mutatja.
1 0 .6 . pont alapján: A súlypontszámítás részleteit mellőzzük. Az x, y, z
koordináta-rendszer egybeesik a rezgő tömeg te­
Cz = (3,2/У 8,4)4 = 4,41 kp/cm3. hetetlenségi főtengelyeivel, megfelelően a 4.1.
pont 1) feltételének. A tehetetlenségi főtengelyek
helyzetét a 9. pont alapján állapítottuk meg.
A függőleges és vízszintes rugóállandó a 17. táb­ Az alaptömb tehetetlenségi nyomatékait a saját
lázat megfelelő képleteivel, illetve az 1 A nomo­ súlyponti főtengelyeire a 7. táblázat képletei, vagy
gram alapján (kötött talajra): а 3C és 3D nomogram alapján határozzuk meg,
a tömegeloszlást közelítőleg egyenletesnek te­
С/ = —- = --------- ---------- = 2,7 • 10 ~e cm /kp, kintve:
FCZ 84 0 0 0 • 4,45
л l\ + ll 12 000 802 + 2402
Cyj = Су’ — Зс/ = 8 ,1 • 10 ~ 6 cm/kp. ösxb = m AJ-A 1 = ---------------------- =
12 981 12
A rugózás vízszintes irányban jóval lágyabb, mint = 6,52 • 104 kps2 cm,
függőleges irányban, a gerjesztő erő viszont éppen
vízszintes irányban nagy, a legnagyobb amplitúdó „ l\ + l\ 12 000 802 + 2502
tehát nagyjából ebben az irányban fog kialakulni. 12 981 12
Számítsuk ezt ki hozzávetőlegesen, a (35) képlet
alapján: = 1,314 • 105kps2cm,
. l\ + ll
A x ^ P„ cx>= 500 • 8,1 • 10“6=0,004 cm = 40 J eszb = m A J — » = -12
- - - 000
- - - - - 2402
-----+
Z - 3502
---- =
12 981 12
ami a 91. ábra szerint megfelelő. = 1,836 • 105 kps2 cm.
A teljes rezgő tömeg súlya:
G = Gb + Gg = 12 0 0 0 + 1500 = 13 500 kp, A teljes rezgő tömeg (alap + gép) tehetetlen­
ségi nyomatéka a súlyponti főtengelyekre a (175)
tömege: és (176) képlet alapján:

m= = 13;76 kp s2/cm. ex = ^sxg + &sxb + (GJg) + (GJg) ti =

981
= 3000 + 65 200 + 15()^ 582 + i 2-0^ 72 =
A függőleges szabad rezgés körfrekvenciája és 981 981
percenkénti rezgésszáma a (65) képlettel vagy a
4A és 4B nomogrammal: = 7,38 • 104 kps2 cm,

tiу = ösyg + 6syb + {GJg) í| + (GJg) tb =

oc7 = ^ ^ — = 164/s,
Утс./ У13,76 • 2,7 • 10~ 6 = 14 100 + 131 4000 + — 0 582 + — -00° 72 =
n„ = 9,55 • xz = 9,55 • 164 = 1566/min. 981 981
= 1,515 • 105kp s2 cm,
A gerjesztés és a szabad rezgés rezgésszámaránya:
tíz = ti szg + ö szb + (G Jg ) t \ + (GJg) t \ =
" = n. = 2 M = 0165i
az naz 1566 = 16 000 + 183 600 + ^ ° ° 582 + -1 2 0 0 0 72 =
981 981
ami a 46. és 47. ábra alapján megfelelőnek látszik. = 2,053 • 105kp s2 cm.

108
 A tehetetlenségi sugarak négyzetei a (167) (1. a berajzolt példát). A segédértékek a (87), (8 8 )
képlet vagy a 3D nomogram alapján. és (89) képlet szerint:
„„ = -5
ex = 7,38 • 1 0 4 - 5,37
—--------- c o_ • 10
ina3 cm2,
2
A = _ S í_ = 8 ,1 ~1 0 ~ 6 = 5,57,
m 13,76 с^Ц 1,322 • IO“ 10 • 1,099 • 104
o2 472
#2 = h = 1’5-12 ' -Q- = 1,099 • 104 cm2, B = J V = ---- —------- = 0 ,2 ,
y m 13,76 ■&1 1,099 • 104

ti* = ^ = 2 , 0 5 3 ' 1Q5 = 1,492 • 104 cm2. (7 _ — = 2’7 10~6 _ q333.

m 13,76 cx- 8,1 ■ IO“ 6
Az elmozdulási elasztikus főtengelyeket ugyan­ Ezzel a körfrekvencia-, illetve rezgésszámarányok
csak a 95a ábrán láthatjuk. Az elfordulási elasz­ a 6 A és 6 B nomogramról:
tikus főtengelyek ezekkel egybeesnek.
A vízszintes elasztikus főtengelyek helyzetét ^ = 0,565,
megadó koordináták: »«
sxz = syz = 47 cm. 1,39.
Az alapfelület inerciasugarának négyzetei és má­ n*Z
sodrendű nyomatékai a súlyponti főtengelyre, A korábbiakban meghatározott nxz = 1566/min
illetve a súlypontra, a 8. táblázat képleteivel vagy értékkel az ingarezgések körfrekvenciái:
a 3C és 3E nomogrammal:
walx = 0,565 • 1566 = 885/min,
72 2402
i2<= -?- = = 4,8 • 103 cm2, ua2x = 1,39 • 1566 = 2177/min.
12 12
A helyettesítő tömegeknek, illetve az ingarezgések
ih = ^ = 1 ,0 2 1 • 1 0 4 cm2, forgáspontjainak koordinátái:
y 12 12
A 7A nomogramról:
Щ+ Щ= 2402+ 35^ = 1 ) 5 . Ш с т 2 . a2Jsxz = 23,7, a 2x = 23,7 ■47 = 1100 cm.
12 12
A (92) képlettel
Jx. = Fi%> = 84 0 0 0 ■4800 = 4,03 • 107 cm4,
Ц 1,099 • 104 ..
Jy>= F ii’ = 8 4 ООО ' 1 0 2 1 0 = 8 >5 8 • 1 0 8 c m 4 a Yl = ----- —= ---------------- - = — 1 0 cm.
a2x 1100
J p = Fi2 = 84 000 • 15 000=1,26 • 109 cm4.
A helyettesítő tömegek súlyai a (95)—(98) képlet
A vízszintzs és függőleges rugóállandót már alapján:
korábban meghatároztuk:
cx' = cy' = 8,1 ■ 10-e, cz>= 2,7 ■10- 6 cm/kp. G2x = G------ ---------- = 13 500--- —— = , kp.
121 6
I a l x I + I a 2x I 10+1100
Glx = G — G2x = 13 500 - 121,6 = 13 378 kp.
RUGÓÁLLANDÓK
A helyettesítő rendszerek rugóállandói а 4A nomo­
gram alapján [megfelelően a (98) és (99) képlet­
Az elfordulási rugóállandók a 17. táblázat képletei nek]: Crlx-szel és 77alx-szel:
vagy az IB nomogram alapján:
clx = 9,15 • 10“ 6 cm/kp,
r t 9 7 • 1 0 _G
c_x, = —^ -= ---- ------------ = 1,322 • 10~10 rad/cm kp, G2x-szel és í7a2x-szel:
* 2 i2' 2 • 1 , 0 2 1 • 1 0 4
c2x = 1,55 • 10- 4 cm/kp.
cr 2 7 • 1 О-6
с — — —: —--------- =2,81 • 1 0 - 1 0 rad/cm kp, Az y —z fősíkra vonatkozólag a számítást a hagyo­
m 2i2 2 • 4,8 • 103 mányos módszerrel végezzük el, a (77)—(8 6 )
r, 8 1 ' 1 0 ~G összefüggés szerint:
c = —— = — -------------=3,6 •10_ 10 rad/cm kp.
f l,5i 2 1,5 • 1,5 • 104
— + syz— ÖX
v — _________ =
A HELYETTESÍTŐ RENDSZEREK ADATAINAK MEGHATÁROZÁSA Poyz~ 2 s yz

8 1 • 1 0 -6
Az X z fősíkra vonatkozólag a számítást nomo- - = - = ----- b 472 + 5,37 • 103
grafikusan végezzük el, a 4. táblázat képletei, il­ 2,81 • lO“ 10
= ------------------------------------- - = 387,2 cm.
letve a megfelelő 6. és 7. nomograrnlap alapján 2 • 47

109
«ly = Роуг - VРоуг + = n,, 258
—£- = ----= 0,294,
= 387 — j/3872 + 5,37-IO3 = 7 cm, »«iy 877
na 258
® 2 y = i>O yz + V P o y z + = — = ----- = 0,119.
^a2y 2158
= 387 + 1A3872 + 5,37 • 103 = 781 cm. V alam ennyi rezgésszám arány kisebb, m in t 0,8,
te h á t kívül esik a rezonanciasávon (13.4.3. pont).
m2y = m ----—:ly !--- = Az erő hatásvonala vízszintes, és az x —z fősík­
I « ly I + l « 2 y l ban hat, így csak az e síkban lehetséges ingarezgó-
seket gerjeszti. Az erő komponensei és koordiná­
= 13,76---- ----- = 0,122 kps2/cm, tái:
7 + 871 P,x = 500, P ly = 0 , P lz = 0 ,
mly — m — m2y = 13,76 — 0,122 = 13,64kps2/cm. xx = 0, yx = 0, zx = — 58 cm.
ciy = V + cfyz(syz — «ly)2 = 8 ,1 ’ 10“ 6 + 2.81 X
A helyettesítő tömegek helyén ható kompo­
X 10-10(47 + 7)2 = 8,92 ■ 10~ 6 cm/kp, nensek a (115) és (116) összefüggéssel:
c2y = V + c ?yz(s yz - « 2y)2 = 8,1 • 10- 6 + 2,81 X
„ 500(1100 + 58)
X 10~10(47 — 781)2 = 1,595 ■ 10~ 4 cm/kp. P oix = ------------ ------ L = 522 kp,
1100 + 1 0 1
1 1
—
—• nr — — r- ■■■ -.......- — 91,8/s, z> _ 500( 10 + 58)
y ]fmly cly У13,64 • 8,92 • 10~ 6 ■*02 x — — — 2 1 , 6 kp.
1100 + 1 0 *
a 2y= lT= L = = ■. 1 = = - = 226/s.
У ][m2yc2y V0,122 • 1,595 • 10“ 4 A nagyítási tényezők a (1 2 1 ) és (1 2 2 ) képlettel,
illetve а 4C nomogrammal:
waly = 9,55aly = 9,55 ■91,8 = 877/min,
na2y = 9,55a2y = 9,55 • 266 = 2158/min. 1 1
vlx = ----- ---- = —*------------- = 1,092,
Határozzuk meg végül a z tengely körüli forgó­ l_ (ü 1 — 0,2912
rezgés körfrekvenciáját a (6 6 ) képlettel vagy a
4A nomogrammal: 1 1
v2x —------7--- - = --------- - = 1 , 0 1 4 .
= -2 = = — = 1 .................. : =116,3/8, 1 _ 1 — 0Д182
r YezCy Y2,053 • 10“ 5 • 3,6 • IO“ 10
n ^ = 9,55 • ccv = 9,55 • 116,3 = 1111/min.
A helyettesítő tömegek amplitúdói a (127) és (128)
képlettel:
GERJESZTETT REZGÉS
A lx = P 0ixcixvix = 522 • 9,15 • 10 “° • 1,092 =
A két vízszintes erő frekvenciája eltérő, a függő­
leges erő pedig fázisban el van tolva, így a három = 5,21 • 10~ 3 cm = 52,lii.
gerjesztő erő hatását előbb külön-külön kell meg­ ^ 2x = Po2xc2xv2x = 2 1 , 6 • 1,55 - 1 0 4 •
vizsgálni.
• 1,014 = — 3 ■40 • 10- 3 cm = — 34 ц.

GERJESZTETT REZGÉS А Р ц ERŐ HATÁSÁRA Az eredő amplitúdót a főtengely csapágyazásának

helyén határozzuk meg, a 62. ábrán bemutatott
Először vizsgáljuk meg, hogy a rezonancia el­ szerkesztéssel. Jelen esetben, a szerkesztés alap­
kerülése biztosítva van-e? A rezgésszámarányok: ján (95b ábra), rx = 1155 cm, r 2 = 75 cm. Ezek­
kel a csapágy amplitúdói a (131) és (132) képlet
^ = ^ = 0 ,1 6 5 , alapján:
nxz 1566
A 1B = A lx------ rA----- = 52,1 — — = 54,2m.
^ = ^ 1 = 0,232, Iaixl+ |«2xl 1 0 + 1 1 0 0

HU
A 2b = A 2x ----- —----- = 3 4 - - = 2,3 u.
пш 258 I°ixl + I°2x I + iioo
—— = ---- = 0,291,
n«ix 885
Az eredő amplitúdó a 95 bábrán látható szerkesz­
- Ъ _ = “ ! = о,пв, tés alapján:
пч2х 2177 Ав ш 57 fi.

110
A rugókat terhelő dinamikus erők legnagyobb GERJESZTETT REZGÉS A P q HATÁSÁRA

értéke a (136) és (137) képlet alapján:

Az erő hatásvonala függőleges, és az x —z fősík­
PTlx = P01xvlx = 552 • 1,092 = 603 kp, ban hat, így a függőleges rezgési formát és a két
Pr2 x = Po2xv2x = — 21,6 • 1,014 = — 22 kp. ingarezgést gerjeszti. Komponensei és koordinátái:
P lx = 0 , P ly = 1 0 0 kp, P íz = 0 , xx == 60 cm,
Vi = 0 , zi = 0 -
GERJESZTETT REZGÉS A P l2 ERŐ HATÁSÁRA
P 02 = 1 0 0 kp,
A számítások egészen hasonlóak, mint a Pn erő о 1 0 0 • 60 B ,
esetében, csak az erő kisebb, a frekvenciája azon­ Рои = ------------ = 5,4 kp,
ban kétszeres. A rezgésszámarányok: 1100 + 1 0
P 02X = 5,405 kp.
—
2 п ш_ 2 - 258 = 0 33
A két utóbbi erő oly kicsiny, hogy sem az általa
n aZ 1566 keltett amplitúdókat, sem a rugóerőket nem ér­
2n„ 2-258 demes kiszámítani. A Pz-re vonatkozó nagyítási
—^ = --------=0,464, tényező [(119) képlet, ill. 4C nomogram]:
»cnp
„ 1111
1 1
2n,. 2-258 „„„„ v2 = ----- 7--- гг = ------------ = 1,027.
—- = - = 0,582, 1 — 0,1652
n alx 885 nJ
* ± = * 1 * * * = 0,236, Az amplitúdó a (125) képlettel:
wa2x 2177
Az = P 02c z' Vz = 100 • 2,7 • lO“ 6 • 1,027 =
* 8 . = * 1 *“ = 0>588, = 0 ,0 0 0 28 cm = 2 ,8 ц.
A dinamikus rugóerő a (134) képlettel:
^ = = 0,238. P rz = P 0zvz = 100 • 1,027 a*; 103 kp.
nix2y 2158
Valamennyi érték kisebb, mint 0 ,8 , tehát meg­ A REZGÉSI ERŐSSÉG MEGÍTÉLÉSE
felelő. A J \, erő esetéhez hasonlóan:
Az amplitúdók nagyságát összehasonlítva lát­
120(1100 + 58) = hatjuk, hogy a P q által létrehozott függőleges
amplitúdó jelenléktelen a P n és P 12 erő által
1 1 0 0 + 1 0
létrehozott, nagyjából vízszintes irányú ampli­
120 (-Ю ± Ж = _ túdóhoz képest, így а В pont mozgása főleg a P a
és P 12 által keltett mozgás lesz. Tekintve, hogy
1100 + 1 0 két azonos irányú harmonikus komponens ere­
dőjéről van szó, a rezgés erősségének megítéléséhez
vlx= ------------- = 1,51, a (215) képletet használhatjuk, A x = AB = 57 /i,
1 - 0,5822 A 2 = AB = 1 8 /1 , cox = со — 27, o>2 = 2 w = 54
értékkel. Így az egyenértékű rezgési sebesség:
v2x = ----------- = 1,06.
1 — 0,2362 ve = 1ÍAlcol+Alcol = У0+Ö572 •272+ 0,00 18 2 -542 =
Alx = 125 • 9,15 • 10“6 • 1,51 = 0,0017cm = 17/i. = 0,182 em/s = 1,82 mm/s,
A 2X= — 5,2 • 1,55 • 10“ 4 • 1,06 = ami a 91. ábra szerint, az esetünkre vonatkozó G
csoportra nézve, megfelelő.
= — 0,00085 cm = — 8,5 ц.

A 1R = 17---------— = 17,7 u, A TALAJBAN ÉBREDŐ FESZÜLTSÉGEK

1B 10+1100
A rugóerők összehasonlításából láthatjuk, hogy
A 0B = 8,5—---------- = 0,58 u. a legnagyobb erők a P u erő által keltett rezgésből
10+1100 ébrednek. A fázisviszonyok alapján megállapít­
hatjuk továbbá, hogy amikor a P u által keltett
Az eredő amplitúdó gyakorlatilag .41B-vel azonos rezgés kitérése és rugóereje legnagyobb értékét
tehát kereken AB = 18 m. éri el, mind a P 12 mind a Pq által keltett rezgés
A dinamikus rugóerők: kitérése zérus, s így a rugóerők is zérus nagysá­
P rlx = 120 • 1,51 = 181 kp, gúak. Végeredményben tehát a P u által keltett
rugóerőket, illetve statikus helyettesítő erőket a
P r2x = 120 • 1,06 = 127 kp. többi erőtől függetlenül lehet vizsgálni. A statikus

111
helyettesítő érők eredője vízszintes. Nagysága,
p = 3 fáradási tényezővel:
Pb, = М Л 1* + Л * ) = 3(603 - 22) = 1743 kp.
Az eredő t távolsága a forgási elasztikus főtengely­
től (jelen esetben у '-tői):
£ A2 P rlx( 1 « I X 1 ~ h I &XZ 1) A2 Pf2x(
Pbx
3 • 603(7 + 47) + 3 • 22(1110 — 47)
1743
A mértékadó terhelést a (221) képlet alapján szá­
mítjuk ki, mert ez adja a legkedvezőtlenebb
igénybevételt, szemben a (218) —(2 2 0 ) képlettel.
A mértékadó terhelés függőleges irányban (Ya =
= О helyettesítéssel):
7 iVz' = n a Га -f 1,4ГЬ+ Tj =
= 1,1 • 13 500 + 1,4 • 0 + 0 = 14 850 kp.
Mértékadó terhelés vízszintes irányban (Yh =
= P hx helyettesítéssel):
r iVx/ = 1,4 • 1743 = 2440 kp,
ennek nyomatéka a forgási elasztikus főtengelyre:
My- = r lVx' t = 2440 ■96 -- 234 000 cm kp.
A talajban ébredő, függőleges irányú feszültség
az alaptömb szélein:
7 IV- M ' L 14 850 234 000 350
a = — ± - AL = --------± ------------------ =
F ' Jy 2 84 0 0 0 8,58 • 108 2
= 0,177 ± 0,048 = j О- 2 2 5
[ 0,129 kp/cm2.
Mindkét feszültség nyomófeszültség, és mindkettő
jóval kisebb, mint a talaj aH = 2 kp/cm 2 határ­
feszültsége, tehát megfelelő.
A GÉP ÉS AZ ALAPTÖMB ÖSSZEEEÖSlTÉSE
A gép és az alaptömb közötti kötés szilárdsági
kialakításához, illetve ellenőrzéséhez elegendő,
ha az erőket csak hozzávetőlegesen határozzuk
meg, mivel a jelen esetben ezek az erők nem túl
nagyok. Az előzőek szerint a legjelentősebb rugó­
erőket a P lx erő kelti, és ezen erők maximumának
pillanatában a többi erő zérus. Ugyanakkor éri
el maximális értékét a P n által keltett tömeg­
erő is. A P n által keltett rezgés jó közelítéssel víz­
szintes, és a csapágy helyén AB = 57 p amplitú­
dójú. Ezt az amphtúdót közelítőleg a gép többi
helyein is érvényesnek tekintve a gépre ható tö­
megerő a (141) összefüggés, illetve az 5A nomogram
szerint:
P, = тв А в w2 = 0,0057 • 272 = 6,4 kp.
g 981
112
Ez az erő nagyjából azonos irányú és azonos ér­
telmű a gerjesztő erővel, nagysága azonban ehhez
képest jelentéktelen, így a leerősítési helyeken
végeredményben csak a gerjesztő erő kiegyensú­
lyozását kell megvalósítani, tehát a P a = 500 kp
nagyságú, vízszintes elcsúsztató erőét.
1^ 2 x 1 1 s xz 1) _ AZ ALAPTÖMB MEREVSÉG-E
Az alaptömb szilárdsági kialakításával és vizs­
gálatával nem foglalkozunk, vizsgáljuk meg azon-
lan a merevségét. Mivel az ágyazás föléhangolt,
az 5. fejezetben lefektetett elvek szerint az alap­
tömb deformációinak számításakor a gerjesztő
erőket statikus erőknek tekinthetjük. A P q erő
ily módon, ha áthelyezzük a г-tengelybe, s a nyo-
matékát egyelőre figyelmen kívül hagyjuk, egyen­
letesen megoszló talajnyomást kelt, amely mint
megosztó terhelés az alaptest végeit felhajlítja.
A hajlított keresztmetszet inercianyomatéka:
J== 240-8Q3= Q 7cm 4
12
Az alaptestet középen befogott tartónak tekintve
a végek felhajlása:
P (if
4 i2J 100 • (350/2)3
'~ KJE ~ 8 • 1,04 • 107 ■3 • 105
= 0,000 0214 cm = 0,214 p.
Ez jóval kisebb, mint a P q erő által keltett 2 , 8 p
amplitúdó, tehát az alaptömb merevsége meg­
felelő.
Hasonlóképpen meg lehetne vizsgálni a többi
gerjesztőkomponens hatását is. Az eredmények
hasonlóak lennének, így a részletes vizsgálattól el­
tekintünk.
SÜLLYEDÉS
Az alap felfekvő felületén kialakuló legnagyobb
amplitúdót, amely a talaj rezgési amplitúdója is,
pontosabb számítás helyett, azonosnak vesszük az
előbbiekben megállapított AB = 57 /i-nal. Ennek
megfelelően a legnagyobb gyorsulás az 1. táblázat
képlete, illetve az 5Á nomogram alapján:
I a0 I = — А со2 I = 0,0057 • 272 = 4,15 cm/s2.
Ez jóval kisebb, mint a (213) képlet szerinti 0 ,2 g =
= 196,2 cm/s2, tehát veszélyes süllyedéstől nem
kell tartani.
2. példa. 1000 kp-os gőzkalapács alapozása
A méretezést a 15.1 fejezet alapján végezzük el.
ADATOK
A vázlatos elrendezést a 96. ábra mutatja. Az
ütőszerkezet súlya és tömege:
(?! = 1000 kp, m1 = 1000/981 = 1,02 kp s2/cm.
Az ütési energia: rozzuk meg. En = 2 0 0 0 kp/cm2 rugalmassági mo­
dulussal és au = 70 kp/cm2 megengedett feszült­
E = 3,26 Mpm = 326 000 cm kp. séggel (10.5 pont) az alátét vastagsága:
Az üllő és a tőke együttes súlya és tömege: d _ 0,009 Eu бгп Г G, «i(l + ^i ) ] 2 _
G,, = 16 000 kp, m „ = 16 000/981 = 16,3kps2/cm. Fu \ßi + Gu 70 J
_ 0,009-2000-16 000Г 1000 800(1 + 0,3)]2 _
26 000 [ 1 OOO+I6 OOO 70
= 8,45 = 9 cm.
A vasfilc-alátét rugóállandója a 17. táblázat meg­
felelő képlete vagy a 2 A nomogram alapján:
d 9
cn = --------= ------------------ ш 1,7 • 10_7cm/kp.
F UEU 26 000-2000
A tőke függőleges önrezgésszáma, illetve kör-
frekvenciája a (65) képlet vagy a 4A és 4B nomo­
gram alapján:

xn = = — ......^ = 600/s.
]/mn cn ]/16,3 • 1,7 • IO“7
= 9,55 • 600 = 5730/min.
A tőke legnagyobb kitérése a (224) képlet, illetve
a 9C nomogram alapján:
. ÜIT 60
A ,,= -ü- = ----= 0,1 cm = 1 mm.
Az állvány súlya és tömege: a,, 600
Gg = 18 000 kp, mg = 18,3 kps2/cm. A (225) képlet után közölt adatok szerint ez meg­
felelő. A legnagyobb kitérésből származó rugóerő,
A tőke alapfelülete: a tőke alatt, a (226) képlet szerint:
P n = 2,6 m2 = 26 000 cm2.
P rII — é l i — ----= 588 000 kp = 588Mp.
Ütésszám: c„ 1,7 • 10~7
nu - 100 /min.
A talaj határfeszültsége és dinamikus ágyazási té­ A statikus helyettesítő erő, fx = 3 fáradási té­
nyezővel, a (227) képlet szerint:
nyezője:
aH = 2 kp/cm2, Gz = 3 kp/cm 3 P hII = /л P rII = 3 -588 000 = 1 760 000 kp.
A vasfilcben ébredő feszültség:
AZ m a — c i X BBíTDSZEE VIZSGÁLATA

A megadott ütési energia az ütőszerkezet moz­ Gn + P hII 16 000 + 1 760 000

gási energiáját jelenti az ütközés pillanatában. Fu ~ 26 000 ~~
Ennek megfelelően a medve ütközési sebessége:
- 68,3 kp/cm2 << au = 70,
][2 E 1/2 • 326 000 Qnn tehát megfelelő.
= 1' ^ = Г 1 ,0 2 = 8 0 0 Cm,S-
Az ütközési tényezőt válasszuk 0,3-re (meleg elő-
nyújtás). A meglökött tőke sebessége az ütközés AZ тш —c m EBNDSZBE VIZSGÁLATA
után a (223) képlet vagy a 9B nomogram alapján:
Az alaptömb adatait vegyük fel a következő­
г>п = г+ 1 + ü i ) — —----= képpen:
ß .+вп Alapfelület: F = 450 • 400 = 180 000 cm2 =
= 18 m2.
= 800 (1 + 0,3)-----------------= 60 cm/s. Magasság: 350 cm.
1 0 0 0 + 16 0 0 0 Súly: Gb = 142 000 kp.
Az alaptömb és a gépállvány együttes súlya:
A tőke alá vasfilcből készült alátétet tegyünk.
Ennek vastagságát a (219) képlet alapján hatá- Gm — Gb + Gg = 142 000 + 18 000 = 160 000 kp.

113
A DIN 4025-nek megfelelő (218) képlet
Olu = - 2’4- v\Gx= - 2A- 8002 • 1 0 0 0 =
10 000 10 0 0 0
= 153 000 kp-ot
ad, ami kb. egyezik a felvett súllyal. A tömeg-,
illetve súlyarány:
Glu 160 000 1Q
Gn 16 0 0 0
A vn sebességű tőkével meglökött alaptömb ü t­
közés utáni sebessége a (228) képlet vagy a 9B
nomogram alapján, kn — 0 , 6 ütközési tényezővel:
vui = vii( 1 + &ii)
G \ \ + 0ru l
= 60 (1 + 0,6)------- 16° ^ ----- = 8,73 cm/s.
16 0 0 0 + 160 0 0 0
A talajrugózás függőleges rugóállandóját a 17.
táblázat képletével vagy az 1 A nomogrammal szá­
mítjuk, de a teknő F\ = 31 m2-es felületével:
ct = c.> = — ----- ------------ = 1,07 • 10 “6 cm/kp.
Ft Cz 310 0 0 0 ■3
Az alaptömböt állítsuk acélrugókra. A rugókra
jutó ossz terhelés:
P = Gb + Gg + Gu + G ,=
= 142 000+ 18 000 + 16 000+1000= 177 000 kp.
Alkalmazzunk 40 darab rugós alátétet, egyen­
ként 4 darab, összesen 4 • 40 = 160 darab rugó­
val. Egy rugóra jutó statikus terhelés:
P 177 0 0 0
P n = ---- = ---------= 1106 kp.
160 160
Ennek éppen megfelel a 9. táblázatban található,
d = 16 mm szálátmérőjű, D = 4, 5d = 4,5 • 16 =
= 72 mm középátmérőjű hengeres csavarrugó,
melynek menetenkénti összenyomódása /, = 0,607
cm. A menetszámot úgy válasszuk meg, hogy az
alap önrezgésszáma az ütésszámnak kb. 2,5-sze-
rese, tehát 2,5 • 100 = 250/min legyen. Ennek a
4B nomogram szerint kb. 1,4 cm statikus össze­
nyomódás felel meg (Gul hatására), tehát végered­
ményben n = 2,5 működő rugómenet megfelelő
lesz. Az összenyomódás a teljes terhelés alatt:
/„ = nf1 = 2,5 • 0,607 = 1,517 cm.
A rugóállandó:
cn = — = 1:511 — 0,00137 cm/kp.
P n 1106
Az egész rugózás rugóállandója:
cn 0,00137
cr = -n- = — = 8,56 • IO“8.
q 160
114
A rugózás és a talaj együttes rugóállandója:
cm = cr + ct = 8,56 • 10“° + 1,07 • 10-» =
— 9,63 ■ 10- 6 cm/kp.
Az alaptömb szabad rezgésének körfrekvenciája
a (230) képlet, illetve a 4A és 4B nomogram alap­
ján:
* i ii = n , 1............ -= 25,8/s
][mu lcni /1 ^ 0 0 0 9 63. 10_6
981
A percenkénti önrezgésszám:
= 9,55«nl = 9,55 • 25,8 = 246/min.
= Az alaptömb amplitúdója a (229) képlet vagy a
9C nomogram alapján:
A UI — —— = = 0,338 cm ^ 3,4 mm.
a ln 25,8
A (230) képlet után közölt adatok szerint ez elég
nagy érték, mégis megengedhető, mert a gépet
kezelő személyzet a teknőre támaszkodó, gyakor­
latilag rezgésmentes fedlemezelésen tartózkodik,
így a rezgések hatásának nincs kitéve. Kisebb am­
plitúdót nagyobb alaptömeggel lehetne elérni,
ami költséges. A legnagyobb kitérésből származó
rugóerö a (231) képlet szerint:
„ A lu 0,338
P rni = ---- = ---------------= 35 1 0 0 kp.
с,,, 9,63 • IO“ 6
A statikus helyettesítő erő, /л = 3 fáradási ténye­
zővel, a (232) képlet szerint:
-Phin = 9 -Prin = 3 • 35 100 = 105 300 kp.
A talaj mértékadó terhelésére a 13.7. pont képle­
tei közül a (2 2 1 ) adja a legkedvezőtlenebb érté­
ket. A statikus terhelésbe a teknő Gt = 70 Mp
súlyát is beszámítva:
k'iv = 1Д Ißx + Gb + Gg + Gu) + 1,4 P hI1I =
= 1,1 (70 000 + 142 000 + 18 000 + 16 000) +
+ 1,4 • 105 300 = 418 000 kp.
A mértékadó talajigénybevétel a teknő Ft =
= 31 m2-es felületével:
a= — = ----- í*— = 1,34 к р /ст2< + н = 2 kp/cm2,
Ft 310 000 и I
tehát megfelelő.
Az alaptömb szilárdsági igénybevétele a tőke
alatt ható legnagyobb rugóerő (PrlI) működése­
kor a legnagyobb. Ez az erő az alaptömböt le­
felé gyorsítja. Mivel a tömb kitérése ekkor még kis
értékű, az alaptömb alatt ébredő visszatérítő
rugóerő elhanyagolható. így végeredményben a
P rII erővel a gyorsulásból származó tömegerők
tartanak egyensúlyt. Az alaptömb egyik felében
ébredő tömegerők eredője a fél tömb súlypontjá­
ban hat (96. ábra), és nagysága az előbbiek sze-
rint / ’rII/ 2 . E terhelés következtében az alap­ gerjesztett rezgés amplitúdójának betartásához
tömb K-K keresztmetszete hajlítást és nyírást szükséges nagyítási tényezőt az (50) képlet vagy
szenved. A hajlító nyomatéked és a nyíróerőt a 8 A nomogram alapján határozzuk meg:
mindjárt a statikus helyettesítő erőkkel számítjuk:
M = 135 Р ш /2 = 135-1 760 0 0 0 / 2 = vz = ^ = - 0,075.
u0z 20

= 1,19 ■ 108 cm kp, Az Az amplitúdót az aláhangolás miatt helyette­

P = P h , , / 2 = 1 760 000/2 = 880 0 0 0 kp. sítettük negatív előjellel, ilyenkor ugyanis a tö­
meg és a gerjesztés kitérése ellenfázisban van,
A betontömböt és a vasalást ennek megfelelően tehát Az és u0z ellentétes előjelű (3.5.2. pont).
kell kialakítani és méretezni. Ennek a vz értéknek az (51) képlet vagy a 8 B
Határozzuk meg végül а 10B nomogrammal azt nomogram alapján
a távolságot, amelyen túl a környezetben kelet­
kező talaj rezgések már nem zavaróak. Ehhez a -Ü» = — = 1 / 1 — — = l / l --------------- = 3,78
talaj rezgési sebessége az alaptömb alatt: Паг <xz [/ vz — 0,075
vyu ÜL = 8,73 1 , 0 7 ' 1 0 = 0,97 cm/s. rezgésszámarány felel meg. Ezzel a megvalósí­
cm 9,63 • IO“ 6 tandó önrezgésszám:
A teknő Ft = 31 m2 felületével ro 3 = 8,4 m adó­ nzz = nJ (nJ nJ = 960/3,78 = 254/min,
dik, tehát alig nagyobb, mint az alap kiterjedése, amit a (10) képlet vagy а 4B nomogram alapján
vagyis a környezet gyakorlatilag rezgésmentes. olyan rugózással érhetünk el, amely a szekrény
Ha ugyanezt az alaptömböt közvetlenül a talajra
helyeznénk, а 10A és 10B nomogramba berajzolt súlya alatt fsG= —- = ---- = 1,4 cm-tnyomo-
példavonal szerint r0 3 = 40 m adódik. naJ '.254)
A talajrezgés legnagyobb gyorsulása a teknő dik össze. A rugózást q — 4 darab hengeres csavar­
alatt: rugóval valósítjuk meg, melyeket a szekrény sar­
kai alatt helyezünk el. Egy rugóra jutó terhelés:
a„ = ?>iii —- a m = 0,97 • 25,8 = 25 cm/s2, „ G 300 .
ciii P„ — — = ----= 75 kp.
4 4
jóval kisebb, mint 0,2g = 196,2 cm/s2, tehát ve­
szélyes süllyedés nem fog kialakulni. A 9. táblázat alapján válasszunk Did — 6 át-
mérőarányú, d — 5 mm huzálátmérőjű, patentált
huzalból készült rugót. Ez P n = 81,6 kp erő ese­
tén /j = 3,4 mm-t nyomódik össze menetenként.
3. példa. Műszerszekrény rezgésmentesítése Esetünkben a terhelés csak 75 kp, tehát az egy
menetre eső összenyomódás:
A 97. ábrán vázolt, G = 300 kp súlyú műszer­
szekrényt пш= 960/min fordulatszámú nagyobb 75
/, = 3,4---- = 3,12 mm/menet.
motor közelében kell elhelyezni. A szekrényt tartó 81,6
födém függőleges irányban rezeg, u0z = 2 0 u,
amplitúdóval, a szekrény amplitúdója azonban A szükséges működő menetszám:
csak Az = 1 ,5 /i lehet (e rezgés érzékelésére lásd
a 92. ábrát). Ezt a kis amplitúdót passzív rezgés­ п = Ь = 1 А = 4.5.
mentesítéssel érhetjük el, vagyis úgy, hogy a szek­ fi 3,12
rényt lágy rugókra helyezzük. A számításokat a Legyen kereken n = 5 működő menet. Ezzel az
3.5. pont alapján végezzük el. A függőleges irányú összenyomódás:
fsa = 5 • 3,12 = 1,56 cm,
a függőleges önrezgésszám:
300 300 .
n„, = —= = ■—■= 240/min,
V /s G У 1 .5 6
a körfrekvencia-, illetve rezgésszámarány:
n. = 9 6 0 _ 4
naZ 240
a nagyítási tényező:
V —-----^— = = — --- = 0,067,

97. ábra. V á z la t a 3. p é ld á h o z - 0 ' - 4'

115
végül a szekrény amplitúdója: A viszonylag lágy rugókon álló szekrény külső
erőkkel szemben labilis lehet, ezért célszerű a kör­
Az = u0zvz = 20 (— 0,067) = — 1,34 y, nyezeti adottságoknak megfelelően elrendezett és
tehát kisebb, mint a megengedett 1,5 y, így a kialakított kitéréshatároló ütközőket is alkal­
kialakítás megfelelő. A rugók további adatai: mazni, melyek néhány milliméter szabad kilengés
A középátmérő: után megtámasztják a szekrényt. Ilyen ütköző
lehet például a falból vagy a mennyezetből ki­
D = —d = 6 • 5 = 30 mm. nyúló rúd, mely egy bő furatba nyúlik, hasonlóan
d a 20. ábrán látható felső támasztáshoz, de rugók
A tengelyirányú rugóállandó: nélkül.
cn = fJPn = fsaiPП= 1,56/75 = 2,08 • 1 0 “ 2 cm/kp.
A rugót úgy alakítjuk ki, hogy magassága össze­ 4. példa. Villamos áramátalakító gumirugós
nyomott állapotban h = 40 mm legyen (a mene­ ágyazása
tek között 2 mm hézag marad). A keresztirányú
rugóállandó számításához szükséges arányok: A 98. ábrán vázolt villamos áramátalakítót
rezgésre és zajra érzékeny környezetben kell el­
/n = fsa = ! M = o ,3 9 , helyezni. Mivel a gép forgórésze viszonylag jól
h h 40 kiegyensúlyozott, alaptömb nélküli rugalmas gép­
alátámasztást alkalmazunk, mégpedig a zajmen­
tesség érdekében gumirugókkal. A számításokat
- = — = 1.333. a nomogramok segítségével végezzük el.
D 30
Ezekkel a keresztirányú rugóállandó а ЗА és 3B ADATOK
nomogramból:
A gép főméreteit az ábra mutatja. A súlypont
— = 0 ,8 , ct = 2 , 6 • 1 0 ~ 2 cm/kp. a hengeres rész geometriai középpontjában van.
ct A gép súlya:
Az előbbiekben biztosítottuk az előírt függő­ 0 = 480 kp.
leges amplitúdó betartását. Mivel lehetséges, hogy
a gerjesztő mozgás vagy a tehetetlenségi és elasz­ Ebből a forgórész:
tikus főtengelyek iránya kismértékben eltér a Оf = 160 kp.
feltételezettől, a rezonancia lehetőségét a többi
rezgési formára nézve is el kell kerülni. Meg kell A gép fordulatszáma:
tehát határozni a többi rezgési forma önrezgés­
n0 = 3000/min.
számát is, és az elhangolást ellenőrizni kell. A szá­
mítást a 4.2. pont, illetve a megfelelő nomogramok A forgórész kiegyensúlyozatlanságából származó
alapján végeztük el. Részleteit itt nem közöljük, centrifugális erőt a 18. táblázat alapján vehetjük
csak az ahhoz szükséges adatokat és néhány fon­ fel:
tosabb eredményt: P c = 0,2Gf — 0,2 • 160 = 32 kp.
вх = 2000; вy = 2300; 02 = 500 kps2 cm. A centrifugális erő vízszintes és függőleges irányú,
# 2 = 6450; Щ = 7520; Ц = 1635 cm2. sinusos lefolyású komponensekre bontható, me­
lyek legnagyobb értékei éppen a centrifugális erő­
sxz - syz = 1 0 0 cm. vel egyenlők:
cn = 2,08 • 1 0 ~2; ct = 2 , 6 • 1 0 - 2 cm/kp.
P 0y = P 02 = P c — 32 kp.
cz>= 5,2 • 10~ 3 cm/kp,
A gerjesztő erőkről feltételezzük, hogy a súly­
cx>= Cy' = 6,5 • 10~ 3 cm/kp. pontban hatnak. Rá kell itt mutatnunk arra,
V* = 2,08 • 10-«; cfyz = 8,32 • 10“*; hogy a gerjesztő erő nagyságára és helyére vonat­
cv = 1 , 6 6 • 1 0 _e rad/cm kp. kozó feltevéseket csak durva közelítésnek szabad
tekinteni (v.ö. a 1 1 . ponttal), s így az ezekkel
Az X —z s ík b a n : számított rezgési amplitúdók is csak közelítőek
A = 0,415; В = 1,33; C = , .
0 8
lesznek.
nxlx = 86,5, п,х2х == 345/min
AZ AMPLITÚDÓK VÁRHATÓ NAGYSÁGRENDJE
Az y ~ z síkban:
Feltételezve, hogy nagy aláhangolást valósí­
A = ,
0 121 ; В = 1,55; C = , .
0 8 tunk meg, a függőleges rezgés amplitúdóját kö­
nxly = 46, nx2y = 348/min. zelítőleg az 5A nomogram alapján határozhatjuk
meg. Ehhez P 0y/G = 32/480 = 0,0667, ezzel a
Az X—у síkban: nomogram C jelű változócsoportja szerint:
nxw = 332/min. A 0 — 0,0066 mm = 6 ,6 y.

116
A 91. ábra szerint ez a kis gépek csoportjára vo­ Rugóállandó nyomásra a 10.2.3. pont alapján:
natkozólag megfelelő érték, tehát az alaptömb Zömökségi szám a (182) képlet szerint:
nélküli megoldás megvalósítható.

TEHETETLENSÉGI STOABAK NÉGYZETEI

F sz 7 л 4,1
Egy rugóra jutó terhelés:
Mivel a tehetetlenségi nyomatékokra vonatko­
zólag pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre, о О 480 , пл1
a gépet egyenletes tömegeloszlású hengernek te­ Psn = — = ----= 1 2 0 kp.
q 4
kintjük. A tehetetlenségi sugarak négyzeteit és a
г-tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatékot Az átlagos nyomófeszültség:
a 3. nomogramlap segítségével határozzuk meg. P 120
a = -2Ü = — = 3,12 kp/cm2,
Fg 38,5
A 3E alapján, D = 40 cm-rel: = 2 • 102 cm2.
ami a 10. táblázat szerint megfelelő. A nyíró ru­
A 3C alap ján , D = 40, l = 80 cm -rel: ú j = ú§ = galmassági modulus a 77. ábra skálapárja alapján:
= 6,3 • 102 cm2. G* öá 5,5 kp/cm 2.
A 3D alapján, b\ = 6,3 • 1 0 2 és G = 480 kp ér­ Ezzel a Tx tényező a (184) képlet szerint:
tékkel:
6Z= 3,1 • 102 kps2 cm. T\ = — = — = 0,567.
G* 5,5
Az elmozdulási és elfordulási elasztikus főtenge­ A zömökségi szám és a T1 alapján a 82. ábra no-
lyek egybeesnek. A vízszintes elasztikus főten­ mogramjáról meghatározhatjuk a fajlagos össze­
gelyek koordinátái (a rugóvastagság előzetes becs­ nyomódást:
lésével) : г = 0,145.
«xz = s yz = 24 cm -
A rugó statikus összenyomódása a (185) képlet
alapján:
A BÚGÓ ÁLLANDÓ MEGHATÁBOZÁSA
/sn = Vge = 4,1 • 0,145 = 0,595 cm.
A gépet q = 4 darab körkeresztmetszetű gumi­
rugóra helyezzük úgy, hogy a rugók nyomásra A 83. ábra nomogram járói:
legyenek igénybevéve (98c ábra). A 12. táblázat T
alapján mind teherbírás, mind a kellő aláhangolás e —? = 1 ,2 2 .
szempontjából megfelelőnek látszik a következő Ti
rugó: A statikus rugóállandó a (186) képlet alapján:
Átmérő: / 4 = 7 cm
Gumikeresztmetszet: Fg = 38,5 cm2 csn = m = ’'-5—- - = 4,06 • 1 0 - 3 cm/kp.
A gumiréteg vastagsága: vg = 4 ,1 cm p 120 • 1,22
Keménység: 45 Shore0. sn ( 4

98. á b ra . V á z la t a 4. p é ld á h o z

117
A statikus és dinamikus rugóállandó aránya a AZ INGAREZGÉSEK ö n b e z g é s s z I m a i é s a
HELYETTESÍTŐ RENDSZEREK ADATAI
78. ábra alapján:
Függőleges önrezgésszám а 4A nomogram alap­
— = ^ = 1Д9, ján (G = 480 kp és cz*— 8,55 ■ 1 0 - 4 cm/kp ér­
c cn tékkel) :
ezzel a dinam ikus rugóállandó: nxz = 470/min.

cn = -5“ = — ‘ 1 0 - = 3,42 • IO" 3 cm/kp. A függőleges tengely körüli forgó rezgés körfrek­
1.19 1,19 venciája, illetve rezgésszámaránya ugyancsak a
4A nomogramról, a G skálán 6Z= 310, a c skálán
pedig 1000 cv = 7,46 ■ 10- 3 értéket helyettesítve
Rugóállandó nyírásra a 10.2.2. pont alapján: (lásd a nomogram szövegrészét):
Vízszintes irányban a rugónak nincs statikus n = 198/min.
terhelése, igénybevétel ebben az irányban csak
a kismértékű rezgőmozgásból származik. Mivel
Az X—z fősíkban lejátszódó ingarezgések önrezgés­
zérus terhelés esetén a rugóállandó képlete nem
számát a 6 A és 6 B nomogram alapján számítjuk.
használható, egy tetszőleges, de kis értékű terhe­ Ehhez a segédértékek:
léssel, pl. P st — 1 0 kp-dal végezzük el a számítást.
Átlagos nyírófeszültség a (181) képlet alapján:
P 10 A = = 4 ’07 • 10~3 = i 935
X = —- = ---- = 0,26 kp/cm2. 3,34 • 10“ 6 • 6,3 • 102
Fg 38,5
A deformáció szöge a (180) képlet alapján: В= = - 2 4 2 = 0,915,
Щ, 6,3 • 102
у = — = _ o,047 25 ra d iá n ш 2° 43'. C — — — 3,55 ' 10~4 __ 0)21_
G* 5,5
Cp 4,07 • IO“ 3
Statikus elmozdulás a (179) képlet alapján:
/st = vgtg у = 4,1 • 0,04 725 = 0,1935 cm. Ezekkel a rezgésszámarányok a nomogramból:
S ta tik u s rugóállandó a (178) k ép let alap ján
(tg у м у érté k k e l): = 0,35,
n «z
_ /st(l + tg 2 y) _ 0,1935 (1 + 0,047 252) _
CS‘~ P* Ю “
—^ = 0,83,
n,z
= 1,935 • 10- 2 cm/kp.
A dinamikus rugóállandó az előbbi cjc aránnyal: végül az ingarezgések önrezgésszámai:
пЛх = 0,35 n^z — 0,35 • 470 == 165/min,
ct = = 1 ,9 3 5‘ 1 Q ~ 2 = 1,63 • 10-2 cm/kp.
1.19 1,19 na2x= 0,83 n^z = 0,83 • 470 - 390/min.
A teljes rugózás rugóállandói a 17. táblázat meg­ Hasonlóképpen az y —z fősíkban:
felelő képletei alapján:
cn 3,42 • 10~ 4 A = -% - = 4 ’° 7 - 1 0 " 3 = 6 88 , ,
cz' = — = ---------- = 8,55 • 10 4 cm/kp. c^ # 2 2,96 • IO" 6 • 2102
q 4
B= s = = , ,
2 88
cx>= <y = ^ = 1 ,6 3 = 4,07 • IO“ 3 cm/kp. tf2 2 • 102
q 4
C = — = 8’55 10~4 = 0 21
г 4 42 • 1O-3 Cy' 4,07 • IO“ 3
c — _JL = ’ - - 3,34 • 10~6 rad/cm kp.
* qj? 4 • 162
-AZ = 0,37,
r 3 42 • 10 -3
cmvz= — = — —_ _ = 2,96 • 10_6 rad/cmkp. n *z
ry qy2 4 • 172
— 1,45,
_ ct _ 1,63 • IQ" 2 _ »«z
v ~ 4(a;2 + у2) ~ 4(162+ 172) _ пЛу = 0,37 • 470 = 174/min,
= 7,46 • 10 “ 6 rad/cm kp. nn2 y = 1,45 - 470 = 681/min.

118
A 7A nomogramról ugyanezekkel az A és В érté- A függőleges gerjesztő erő a súlypontban hat,
kekkel: tehát csak a függőleges rezgési formát gerjeszti.
A nagyítási tényező а 4C nomogram alapján:
ffi2 x п м a 2y _ о 1 к
— — 2,4b, ------ á,iö, v , = — 0,025.
s xz s yz
a 0x = 2,46 = 2,46 • 24 = 59 cm. ^ függőleges rezgés am plitúdója a (125) képlet
alap] an:
« 2, = M S V = 3 -15 ' 24 = 76 cm - A, = = 32 • 8,55 • 1 0 -‘( - 0,025) =
A (92) á l (105) képlettel: = _ cm = _ e 8 4
0 ,o o o e 8 4
$2 ggf)
a lx — — -AL = --------= — 10,7 cm, A negatív előjel azt fejezi ki, hogy a kitérés
a 2x 59 ellentétes értelm ű, m int a gerjesztő erő. Az amp-
^2 200 litúdó értéke egyébként jól egyezik a közelítő
a ly = ---- — = --------= — 2,63 cm. képlettel szám ított 6 ,6 jU-nal. A környezetet ter-
a 2y 76 helő dinam ikus rugóerő a (134) képlet alapján:
A helyettesítő tömegek súlyai a (95 )-(9 7 ), ill. _ _ _
a (108) —(110) képlettel: ~ l \ z vz — 42 (— 0,025) — — 8 kp.
n n I a íx I 4 on 70,7 _ г,л Ez a terhelés a gép statikus súlyához képest igen
2x = ^ "i i i a Г = ° IQ 7 _j_ 59 —
T~a P’ kicsiny, így sem a rugók, sem a környezet szem-
lx 2x ’ pontjából nem jelentős, te h á t szilárdsági vizsgá-
G lx — G — G.2x = 480 — 74 = 406 kp, lato t nem érdemes végezni.
A gép indulásakor vagy megállásakor a fordu-
Q — Q. I а 1У I — ^gQ __2?__:__ = 16 kp, latszám hosszabb-rövidebb ideig megegyezik a
I a ly I + I a 2y I 2,63 -j- 76 függőleges önrezgésszámmal, vagyis r e z o n a n c ia
0 ly = в - в ty = 480 - 16 = 404 kp. “lakul ki: п_ = Па = 470/min.

A helyettesítő rendszerek rugóállandói а 4A nomo- ц yenkor a kitérések és az erők lényegesen meg-

® ‘ növekedhetnek. A rezonancia alkalm ával érvé­
ig lx és G lx alapján: clx = 8,09 • 10 “ 3 cm /kp, nyes nagyítási tényező abszolút értéke a 2 . tá b ­
lá z a t, illetve a (31) képlet alapján, D = 0,02-vel:
n x2x és G 2x alapján: c2x = 7,95 • 10 - 3 cm/kp,
плу és G ly alapján: cly = 6,37 • 1 0 ~ 3 cm/kp, vZTez = — = 2 g = 25-
és G.ly alapján: c 2y = 1 ,2 1 • 1 0 ~ 2 cm/kp.
A gerjesztő erő a rezonanciának megfelelő ala­
csonyabb fordulatszám on a fordulatszám arány
gerjesztett rezgés FÜGGŐLEGES négyzetével arányosan kisebb:
GERJESZTŐ ERŐ HATÁSÁRA
470 l 2
A rezgésszámarányok: r 0zrez = P 02 = 32 • 0,0245 ö í 0,8 kp.

—• = —*— = 6,38, Ezekkel az am plitúdó:

n z 470
A zrez = P 0zrez<y vzrez = 0,8 • 8,55 • 1 0 - • 25 =
пш 3000
— = ~— - = 15>1, = 0,017 cm = 170 u.
n xv 198
Ez az érték a gumirugó / sn = 5,95 mm statikus
ny _ — ____ _ 2 8 2, összenyomódásához képest nem jelentős, így szi-
n xlx 165 lárdságilag megengedhető. R endkívül rossz üzem ­
viszonyok esetén lehetséges, hogy a gép kiegyen-
n^ = ____= 7 ,6 9 , súlyozatlansága — ha nem is tartó san — erősen
n x2x 390 elrom olhat. Ilyen esetekre való tekintettel cél­
szerű ö tsz ö rö s g e r je s z tő e rő v e l is megvizsgálni a
. n°>. = ____= 1 7 ,2 , szilárdsági viszonyokat (lásd a 1 1 . 1 . pontot, ill.
n xly 174 a 1 8 . tá b lá z a to t) . Ez a jelen esetben ötszörös am p­
litúdót, te h á t 5 • 0,17 = 0,85 m m -t jelent, ami
Па = ____= 4 ,4 . a statikus összenyomódáshoz képest még mindig
n a2y 681 nem jelentős. E nnek megfelelően nem lesz jelen­
tős a dinam ikus erőhatás sem, te h á t a részletesebb
Mint látható, az aláhangolás valam ennyi rezgési szilárdsági vizsgálattól eltekinthetünk. A terhe-
form ára nézve igen nagy m értékben megvalósul, lések szem pontjából kedvező még az is, hogy a
ilyen szem pontból te h á t a rugózás megfelelő. fordulatszám csak áthalad a rezonanciának meg-

119
felelő értéken, így az amplitúdók idő hiányában
nem fognak teljesen kialakulni.
A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a re­
zonanciára vonatkozó nagyítási tényező előjele,
s így az amplitúdó előjele is, rezonancia közelé­
ben pozitív és negatív is lehet, attól függően,
hogy közvetlenül alatta, vagy közvetlenül felette
vagyunk-e a rezonanciának. Ezt az eredő mozgás
megállapításakor, illetve részletesebb szilárdsági
vizsgálat alkalmával figyelembe kell venni.
GERJESZTETT REZGÉS VÍZSZINTES
GERJESZTŐ ERŐ HATÁSÁRA
A gerjesztő erő a súlypontban hat, és az mly—cly
és m2y—c2yhelyettesítő rendszert gerjeszti rezgésre.
A gerjesztőerőkomponensek:
P oiy = P oy = 32 k P>
P 02y = P 0y----- ----------- =32 2 ,6 3 =1,07 kp.
y K y | + | « 2y| 2,63 + 76
A nagyítási tényezők a 4C nomogram alapján:
vly = - 0,00339,
v2y = — 0,0544.
Az amplitúdók-
A ly = P 01yclyvly = 32 ■6,37 • 10- 3
= — 0,000 69 cm = — 6,9 fi.
A2y= p 02 y C2y v 2y = 1,07 • 1,21 ■ 10-2 (-0,544) =
= — 0,0007 cm = —7 /i.
A két amplitúdó azonos előjelű, és kb. azonos
nagyságú, tehát a gép kb. önmagával párhuza­
mosan mozdul el, vízszintes irányban, mintegy
Ах ш,1 fi amplitúdóval.
Az mly—cly rendszer rezonanciája esetén a ger­
jesztő erők:
174 ) 2
Po ly réz = 3 2 - - - - = °> 1 0 8 k p ,
y 3000
'174 ) 2
p 0 2 vrez — 1,07 ----- = 0,0036 kp.
0y 1 (з о о о )
120
A nagyítási tényező a rezonanciában levő mly—cly
rendszerre:
viyrtz = ~ = 25>
a rezonancián kívül, föléhangolásban levő m2y—c2y
rendszerre, na = пЛу = 174/min gerjesztő rez­
gésszámmal:
1 1 _i
V ez - ^^ 2 - ^ ^ /174|2 “ ,U7‘
U . 2y, .681,
Az amplitúdók:
A \y = P o ytn cíy viyxtz = °>108 - 25 ' 6>37 ' 10_3 =
= 0,0172 cm = 172 fi.
A 2y = P 02 yréz c2y v2 yrez = 0,0036 • 1,21 • 10 2 ■1,07 =
= 0,000047 cm = 0,47 f i .
Ezek az amplitúdók is jelentéktelenek a statikus
összenyomódáshoz képest, sőt még a rendkívüli
esetekre mértékadó 5-szörös értékük is jelenték­
telen, így részletesebb szilárdsági vizsgálatot nem
(-0,00339) = érdemes végezni. Az eddigiek alapján belátható
az is, hogy az m2y—c2y rendszer rezonanciája ese­
tén is hasonló nagyságrendű amplitúdókat ka­
punk, így ezt az esetet nem is érdemes végigszá­
mítani.
AZ EREDŐ MOZGÁS
Az üzemszerű állapotra Az = 6 , 6 fi függőleges
és Ax ad 4 fi vízszintes amplitúdó adódott. A két­
féle mozgás fázisban 90°-kal el van tolva egymás­
hoz képest, az eredő mozgás tehát Az és Ax ten­
gelyű ellipszis lesz (lásd a 63. ábrát). A rezgés­
mentesség szempontjából a nagyobb, 7 f i nagy­
ságú amplitúdó mértékadó. A 91. ábra szerint ez
a kis gépek csoportjára nézve a „használható”
tartományba esik, tehát megfelelő.
 IRO D A LO M
[1] (B a bk a n , D. D.) Баркан, Д. Д.: Динамика осно­
ваний и фундаментов. Стройвоенмориздат, Москва
1948.
[2 ] B oszn a y Á .: M ű sza k i r e z g é sta n . M ű szak i K ö n y v ­
k ia d ó . B u d a p e st, 1962.
[3] B b ä h m ig , R.: Zur armittlung Eigenschwingungs­
zahlen gummielastisch gegründeter Maschinen durch
Versuche. VDI-Z. 96 (1954), 709.
[4] Red.: B ttssien, R.: Automobiltechnisches Hand­
buch, I. kötet (1964) 850. о. Technischer Verlag
Herbert Cram. Berlin, 1953
[5] D e s s k w f f y , O., S c h a y , G., Szőb P.: Összenyomás­
nak alávetett gumitömbök feszültségének függése a
tömb alakjától. A Magyar Tudományos Akadémia
Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei.
1952. 3., 239. o.; 1966. 6. kötet, 3-4. sz., 253. o.;
Gép 1955. 1.
[6] D ie c k m a n n , D .: Einfluss vertikaler mechanischer
Schwingungen auf den Menchen. International Z.
Angew. Physiol, einschl. Arbeitsphysiol. 16 , 519.
(1967 Juli).
[7] F e d e b n , K.: Erfahrungswerte, Richtlinien und
Gütemasstäbe für die Beurteilung von Maschinen­
schwingungen. Konstruktin 1958. 8 . 289.
[8] F u b c h n e b , H.: Maschinen auf Schwingungsisola­
toren. Konstruktion 1964. 5. 183.
[9] G ö b e l , E. F.: Gummifedern. Springer Verlag. Berlin,
1945.
[10] G ö b e l , E. F.: Berechnung und Gestaltung von
Gummifedern. Springer Verlag. Berlin/Göttingen/
Heidelberg, 1955.
[11] G b o s s , S.: Berechnung und Gestaltung von Metall­
federn. Springer Verlag. Berlin/Göttingen/Heidel-
berg, 1951.
[12] d e G b u b e n , K.: Knicksicherheit und Querfederung
von Druckfedern. VDI-Z. 86 (1942), 316.
[13] Red.: H a b b is , C. M., Cb e d e , C. E.: Shock and Vib­
ration Handbook. McGraw-Hill Book Company,
Inc. New York, Toronto, London, 1961.
[14] D e n H a r t o g , J . P .—M e s m e r , G.: Mechanische
Schwingungen. Springer Verlag, Berlin/Göttingen/
Heidelberg, 1952.
[15] H ü tte des Ingenieurs Taschenbuch. 28. kiadás I.
kötet (4. fejezet). Verlag von W. Ernst und Sohn.
Berlin, 1955.
[16] H ü t t e des Ingeniers Taschenbuch. 28. kiadás II.
kötet (3. fejezet). Verlag von W. Ernst und Sohn.
Berlin, 1954.
[17] H ü t t e des Ingenieurs Taschenbuch. 28. kiadás
III. kötet (10. fejezet). Verlag von W. Em st und
Sohn. Berlin, 1956.
[18] H ü t t e Taschenbuch für Eisenhüttenleute, 5. ki­
adás. Verlag von W. Em st und Sohn. Berlin, 1961.
[19] J ö r n , R .: Theorie und Praxis der Gummi-Metall-
Federelemente. VDI-Z. 99 (1957) Nr. 5. 185.
[20] K a p p e y , R.: Maschineningenieur und Maschinen­
gründung. Rudolf A. Lang Verlag. Pössneck, 1950.
[21] R é z d i Á.: Bodenmechanik. Akadémiai Kiadó.
Budapest, 1964.
[2 2 ] L a n g , G .: D ie e la s tis c h e L a g e ru n g v o n M otoren
m it G u m m ifed er ele m en ten . V D I-Z . 99 (1 9 5 7 ) N r.
17. 745. o ld a l.
[23] L u d v ig G y .: F e je z e te k a le n g é s ta n b ó l. M érnöki
T o v á b b k é p z ő I n t é z e t . B u d a p e s t, 1962.
[24] L ü r e n b a u m , K.: Beitrag zur Dynamik der gefeder­
ten Maschinengründung. VDI-Z. 98(1956) Nr 18. 976.
[25] M a jo r S.: Gép és turbinaalapok számítása és ter­
vezése. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1956.
[2 6 ] M a jo r S.: V ib r a tio n A n a ly s is a n d D e sig n o f F o u n d ­
a tio n s for M a ch in es a n d T u rb in es. A k a d é m ia i K ia d ó
B u d a p e st, C o lle t’s H o ld in g s L im ite d L ondon,
1962.
M.: Gépalapok rezgéstani méretezése.
[2 7 ] M a k h u l t
Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tudomá­
nyos Tájékoztató Intézete, Budapest, 1962.
[2 8 ] M a k h u l t M .: G u m iru g ó k . M ű szak i K ö n y v k ia d ó .
B u d a p e st, 1963.
[29] Red.: M cP h e r s o n , A. T., K l e m in , A.: Engineering
Uses of Rubber. Rheinhold Publishing Corporation,
New York, Chapman and Hall, London, 1956.
[30] M u t t n y á n s z k y Á.: A műszaki lengéstan elemei.
Műegyetemi jegyzet. Budapest, 1946.
[31] M u t t n y á n s z k y Á .: Kinematika és Kinetika. Tan-
könyvkiadó. Budapest, 1957.
[32] M u t t n y á n s z k y Á.: Szilárdságtan. Tankönyvkiadó.
Budapest, 1956.
[3 3 ] P alo tá s m é r n ö k i k é z ik ö n y v , 2. k ö te t. M ű szak i
K ö n y v k ia d ó . B u d a p e st, 1957.
[34] P a t t a n t y ú s Á. G.: Gépészeti lengéstan. Akadémiai
Kiadó. Budapest, 1952.
[35] Red.: P o n o m a b jo v , Sz. D.: Szilárdsági számítások
a gépészetben, 6. kötet. Műszaki Könyvkiadó.
Budapest, 1966.
[3 6 ] R a u sc h , E .: M a sc h in e n fu n d a m e n te u n d an d ere
d y n a m is c h b e a n s p r u c h te B a u k o n s tr u k tio n . V D I -
V e rla g G m b H . D ü sse ld o r f, 1959.
[37] R i e d i g e r , B.: Federende Lagerung des Antriebs­
motors in Kraftwagen und Flugzeugen. VDI-Z.
81 (1937) Nr 25. 713.
[38] S o r g e , E.: Schwingungstechnische Maschinen­
fundamentierung. Verlag Technik Berlin, 1952.
[3 9 ] S p r in g e r , A .: G u m ite c h n o ló g ia . M ű szak i K ö n y v ­
k ia d ó . B u d a p e st.
[40] S t o l t e , E.: Elastische Motorlagerungen. Konstruk­
tion, 1954. 4. 151.
[41] S t o l t e , E.: Körperschalldämmung im Maschinen­
bau. Konstruktion 1956. 2. 60.
[4 2 ] S z e n t m á r t o n y T .: Z a jta la n ítá s. M ű szak i K ö n y v ­
k ia d ó . B u d a p e s t 1963.
[4 3 ] S ző r P ., P a z sic zk y J .: G u m iru g ó k m in t r e z g é s­
sz ig e te lő k . N e h é z ip a r i K ö n y v k ia d ó . B u d a p e st,
1952
121
[44] T e n o t , A., C h il l o n , Б., F i e u x , J.: Traité de Mé-
canique Générale et Appliquée. Dunod. Paris,
1947—49.
[4 5 ] U n e n o u v e ile T e c h n iq u e d ’a m o r tis se m e n t d e s e h o c h s
e t v ib r a tio n s p e r m e t la f ix a tio n d e s m a c h in e s-o u tile s
sa n s sc e lle m e n t. L a M ach in e M odern e, 1967. au g.
[46] V D I -R ic h tlin ie n 2005. Gestaltung und Anwendung
von Gummiteilen. VDI-Verlag GmbH. Berlin,
1941.
122
[47] VDI-Richtlinien 2056. Beurteilungsmasstäbe für
mechanische Schwingungen von Maschinen.
[4 8 ] V D I -R ic h tlin ie n 205 7 . B e u r te ilu n g s m a ssta b fü r
d ie E in w ir k u n g m e c h a n isc h e r S c h w in g u n g en a u f
d e n ste h e n d e n u n d sitz e n d e n M en sch en .
[4 9 ] W a a s , H .: F e d e r n d e L a g e ru n g v o n K o lb e n m a ­
sc h in e n . V D I-Z . 81 (1 9 3 7 ) N r 26. 763.
[50] Vabgha K.: Acélrugók méretezése. Kohó- és Gép­
ipari Minisztérium Műszaki Tudományos Tájékoz­
tató Intézete. Budapest, 1966.
 TÁ R G Y M U TA TÓ

A, Á c silla p ítá s 19, 30, 32 35, 41, 42

—, abszolút 41, 42, 43
abszolút csillapítás 41, 42, 43 —, gerjesztett rezgésé 35
a c é lsz e r k e z e t 91 — , g u m ié 33, 76
a célru g ó 23, 2 4 , 43, 74, 91, 96 —, k ritik u s 32
a c é ls z ö v e te s g é p a lá té t 25 —, Lehr -féle 32
a d a to k r e z g é s m e n te s íté sh e z 89 — m é rté k e 32
A ir -L o c g é p a lá té t 25 — , n e g a tív 68
a k t ív r e z g é s m e n te s íté s 19, 3 6 , 70, 89 — ú tg e r je sz té s e se té n 4 2 , 43
a la p o sa v a r 92 c silla p ítá si té n y e z ő 32
— fe lü le t, k a la p á c sa la p é 103 — , fo r g ó r ez g ésé 63
— harmonikus 69 c silla p ító erő 32, 36
— lap 95 c s illa p íto tt ren d sz e r a m p litú d ó ja 33
— t e s t ö n r e z g é ssz á m a 66 c silla p o d ó r e z g é s 17
— tö m b sz ü k sé g e s s ú ly a 90 c so m ó p o n t 66
— o k f a jtá i 19 c so m ó v o n a l 68
a lá h a n g o lá s 3 5 , 37, 38
a látét: 1. ru g a lm a s gép a lá tét D
— tő k e a la t t 103 D ’A le m b e rt-fé le in e rc ia er ő 28
— típ u s k iv á la s z tá s a 95 D ie s e l-m o to r á g y a z á s a 22, 92, 99
am p litú d ó , c s illa p íto tt r en d szeré 33 d in a m ik u s á g y a z á s i té n y e z ő 84
— , g e r je s z te tt r ez g ésé 34, 38, 40 — erő 31
— , g e r je sz tő erőé 34 — erő, k ö r n y e z e te t te r h e lő 31, 32, 36, 38, 39, 41, 6 2 ,1 0 1
— , g y o r su lá sé 29 — fa k to r 89
— , h a ts z a b a d s á g fo k ú r en d szeré 61 — r e z g é s c s ö k k e n tő 19
— , k a la p á c sa la p é 104, 105 — r u g ó á lla n d ó 76
— , m e g e n g e d e tt 93 — ru g ó erő 35
— , rez g ésé 31, 34, 36 d e fo r m á c ió sz ö g e 76
— , se b e ss é g é 29 d e fo r m á c ió s m u n k a , k a la p á c sé 102
— , te h e te tle n s é g i erőé 32 d e k r e m e n tu m , lo g a r itm ik u s 33, 34, 35
— , ú tg e r je sz té sű r en d szeré 40, 41, 42 d u g a tty ú s g é p á g y a z á s a 37, 67, 70, 85, 87, 93
— , v is s z a té r ítő erő é 29 — k o m p re sszo r á g y a z á s a 37, 90, 107
a n y a g c silla p ítá s 41 — m o to r á g y a z á s a 22, 24, 99
— ru g ó 19, 4 7 , 86
a p e r io d ik u s m o z g á s 32
á g y a z á s c é lja 17 E
á g y a z á si m ó d o k 19 É F F B E - g é p á lá t é t 24
— té n y e z ő 84 e g y e n é r té k ű se b e ss é g 93
— té n y e z ő á ts z á m ítá s a 11 e g y e s íté s , r ez g é ssz á m o k é 50, 99
á lla n d ó r e z g é s 17 e g y m á sr a h e ly e z ő d é s , r ez g é se k é 69
á lla n d ó s u lt rezgésrósz 17, 34 e g y s z e r ű s íté s i le h e tő s é g e k r e z g é s sz á m ítá s k o r 100
á lló h u llá m 66 e g y tö m e g ű , e g y sz a b a d s á g fo k ú r ez g ő ren d szer 27, 32, 40
á r a m á ta la k ító á g y a z á sa 90, 116 e la s z tik u s fő te n g e ly 46
á tsz á m ítá s , fo n to s a b b m e n n y isé g e k é 11 e lfo r d u lá si e la s z tik u s fő te n g e ly 47
— r u g ó á lla n d ó 4 5 , 4 7 , 74, 86
e lh a n g o lá s 35, 37, 85
В e lle n fá z is 35
e lm o z d u lá s i e la s z tik u s fő te n g e ly 46
B a rr y m o u n t-g é p a lá té t 24 e lm o z d u lá s i r u g ó á lla n d ó 47, 49, 74, 86
b első c silla p ítá s, sú rló d á s 19, 32, 41, 76 e lő fe sz íté s, g u m ié 25, 77
— erők rezgő tö m e g b e n 63 e lő ír á so k g é p á g y a z á so k r a 91
b e to n , k é m ia i h a tá s o k 91 erő , d in a m ik u s 31
— sz e r k e z e te k 91 — , k ö r n y e z e te t te r h e lő 31, 32, 36, 38, 39, 41, 62, 101
— , g e r je sz tő 17, 34, 60
— rez g ő tö m e g e n 63
C e m b e r r e z g é s i é r z é k e n y sé g e 94
c e n tr ifu g á lis erő 87 e n e rg ia , rezg ő ren d sz e ré 44
O oníin en íaZ -gum iru gók 22, 25, 80, 81 — v e s z te s é g ü tk ö z é sk o r 103
C ou lom b-fé le sú rló d á s 32 — v e s z te s é g r ez g ésé 30, 68
c ö lö p a la p o z á s 20, 37, 91 e sz te r g a p a d á g y a z á s a 20, 97
e x c e n te r s a jtó á g y a z á s a 21, 37, 98
e x c e n tr ic itá s, fo r g ó ré sz é 87
CS
c s a to lt r ez g és 48
e sa v a r á si fe s z ü lts é g r u g ó b a n 74, 75 Г
csa v a r , a la p - 91 fa jla g o s d e fo r m á c ió 77
— ru g ó , h e n g e r e s 74 fa la z o tt a la p 19
— fő te n g e ly e i 47, 74 fá r a d á si té n y e z ő 63, 101

123