Gradus Vol 6, No 1 (2019) 142-147

ISSN 2064-8014

NAGYSZILÁRDSÁGÚ JÁRMŰIPARI ACÉL

NEDVESEDÉSI TULAJDONSÁGAINAK JAVÍTÁSA
LÉZERSUGARAS FELÜLETKEZELÉSSEL

IMPROVE WETTABILITY OF HIGH STRENGTH

AUTOMOTIVE STEELS BY LASER SURFACE
TREATMENT
Tajti Ferenc1*, Berczeli Miklós1, Weltsch Zoltán1
1
Anyagtechnológia Tanszék, Műszaki és Informatikai Kar, Neumann János Egyetemen, Magyarország

Kulcsszavak: Összefoglalás
Nagyszilárdságú acél A járműgyártó cégekkel szemben támasztott egyre szigorúbb
Lézersugaras felületkezelés környezetvédelmi és biztonsági előírások hatására, egyre
Nedvesedés nagyobb számban használnak fel nagyszilárdságú
Határfelületi tulajdonságok acéllemezeket a járművek gyártása során. Az így elért
Kötéstechnológia súlycsökkenés hatására, jelentősen csökken az üzemanyag
Keywords: fogyasztás és a káros anyag kibocsátás. További
High strength steel súlycsökkenés érhető el megfelelő kötéstechnológia
Laser surface treatment alkalmazásával (forrasztás, ragasztás), melynek
Wetting
optimalizálásával növelhető a kötés szilárdsága.
Interfacial properties
Bonding technologies Irodalomkutatások alapján a határfelületi tulajdonságok
javulásának nagymértékű hatása van az adhéziós és kohéziós
Cikktörténet: kötéstechnológiákra. A határfelületi tulajdonságok javítására
Beérkezett 2018. szeptember alkalmazhatunk lézersugaras felületkezelést, melynek hatására
20. elért változásokat nedvesedés méréssel határozhatjuk meg. A
Átdolgozva 2018. október 27.
kutatás célja olyan lézersugaras felületkezelés meghatározása,
Elfogadva 2019. március 6.
mellyel optimalizálhatók bizonyos kötéstechnológiák.

Abstract
As a result of stricter environmental and safety standards,
vehicle manufacturers have to high strength steels. As a result
of this weight loss, they can significantly reduce fuel
consumption and harmful emission. Further weight loss can be
achieved by using appropriate bonding technology (soldering,
sticking). According to literature research, the improvement of
interface properties has a major effect on adhesion and
cohesion bonding technologies. We can use laser beam
surface treatment to improve interface properties. We can
examine the effect of the treatment with sessile drop method.
The purpose of the research is to define a laser beam surface
treatment to optimize certain binding technologies.

* Tajti Ferenc. Tel.: +36 70 525 9005

E-mail cím: cbfferi@gmail.com

142
 Nagyszilárdságú járműipari acél nedvesedési tulajdonságainak javítása lézersugaras felületkezeléssel

1. Bevezetés
A közúti járművek számának növekedésével különböző társadalmi és környezetvédelmi
problémák alakulnak ki, ezért a járműgyártó cégeknek egyre szigorúbb környezetvédelmi és
biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. 2020-tól a járművek CO2 kibocsátása nem haladhatja
meg a 95 g/km-t. Napjainkban, az autóiparban nagy szerepet kap a járművek tömegének
csökkentése a káros anyag kibocsátás minimalizálása érdekében. A legújabb kutatások szerint 57
kg tömegcsökkenéssel 0,09-0,21 liter üzemanyag spórolható meg kilométerenként. Ahhoz, hogy a
gyártók elérjék ezt a célt, olyan alapanyagokat kell felhasználniuk, amelyekkel elérhető a kívánt
súlycsökkenés, a szilárdság megtartása mellett. Ezt korszerű anyagok felhasználásával és hibrid
anyagok párosításával érik el, attól függően milyen funkciót kell betölteniük a karosszériában [1,2].
Az 1. ábrán látható, hogy egy modern autó karosszériája milyen anyagokból épül fel [3].

1.ábra: Egy modern autó karosszériája [3]

Látható, hogy a biztonság szempontjából fontos helyeken nagy szilárdságú acélokat, míg az
energia elnyelő zónákban, alumínium ötvözeteket és hagyományos acélokat használnak.
A jövőbeli kutatásunk célja, emeltszilárdságú acéllemezek lágyforrasztott kötésének
optimalizálása lézersugaras felületkezeléssel, így növelve a kötés szilárdságát.

2. Emeltszilárdságú DP acélok
A kettős fázisú acélok (Dual Phase steel) lágy, jól alakítható ferritbe ágyazott kemény
martenzit szigetekből állnak, melynek mennyisége általában 10-60%, a kívánt mechanikai
tulajdonságoktól függően. A 2. ábrán látható szürke részek a jó alakíthatóságot biztosító ferrit
szemcséket, míg a beékelődött fekete részek a nagy szilárdságért felelős martenzit szemcséket
jelölik. Kettős fázisú acélokkal jelentősen csökkenthető a járművek súlya, mivel a martenzit
hatására nagy szilárdság érhető el, így vékonyabb lemezvastagsággal is biztosítható a kellő
szilárdság. Olyan alkatrészeket gyártanak belőle, amelynek ütközés esetén nagy terhelésnek kell
ellenállnia. Ilyen például az A és B oszlop, ajtó és tetőelemek [4].

143
 Tajti Ferenc, Berczeli Miklós,Weltsch Zoltán

Martenzit

Ferrit

2. ábra: DP acél szövetszerkezete [4]

3. Forrasztás
Forrasztással a hegesztéshez hasonlóan oldhatatlan kötést lehet készíteni. A forrasztás
mindig egy, az alapanyagnál kisebb olvadáspontú anyaggal történik. A megolvasztott forrasz
bevonja az alapanyagot, felületi ötvözetet alkot vele, majd a határfelületeken diffúziós folyamat
megy végbe, és ez lehűlés után adhéziós kötést hoz létre 3. ábra [5].

3. ábra: A forrasztott kötés zónái a) változatlan összetételű alapanyag; b) diffúziós réteg az

alapanyagban; c) diffúziós réteg a forraszanyagban; d) a forrasz anyaga [7].
Lágyforrasztáshoz általában alacsony olvadáspontú ötvözeteket alkalmaznak. Az
alkalmazott ónötvözetek olvadáspontja viszonylag alacsony (legfeljebb 300°C), ami lehetővé teszi
a kis teljesítményű elektromos fűtésű forrasztópákák használatát. A felületeket a forrasztás
művelete előtt tisztítani és zsírtalanítani kell.
A keményforrasztáshoz általában a gázhegesztés eszközeit alkalmazzuk. Viszonylag nagy
szilárdságú kötést csak magasabb olvadáspontú forraszanyag alkalmazásával tudunk készíteni. A
forraszanyag többnyire réz vagy ezüst, melyek olvadáspontja 700 és 1000°C között van. A
felületen, magas hőmérsékleten képződő oxidréteg eltávolításáról különböző folyósító- és
tisztítószerekkel (pl.: bórax) kell gondoskodni, mely olvadt állapotban az oxidréteget felmarja [6].
A megfelelő lágyforrasztott kötés létrehozásának feltétele, hogy a forraszanyag
olvadáspontja kisebb legyen, mint az összeforrasztandó anyagoké. Ugyan az alapanyag nem
olvad meg, de diffúzió megy végbe, ami hozzájárul az erős kötés kialakulásához, ezért a forrasz és
az alapanyag között oldódás jön létre. A megolvadt forrasznak nedvesítenie kell az alapanyag
felületét. A nedvesítést jellemző peremszögnek 90°-nál feltétlenül kisebbnek kell lennie. Minél
kisebb a peremszög, annál jobb a nedvesítés, annál jobban terül, folyik a forrasz [8].

4. Nedvesítés és határfelületi energia

A nedvesítés alatt egy folyadék szilárd felületen való szétterülését értjük. A szétterülést a két
fázis érintkezése mentén kialakuló peremszög (Θ) nagyságával tudjuk jellemezni. A nedvesedést a
két fázis határfelületein végbemenő kölcsönhatások szabják meg [9]. A peremszög mérését a

144
 Nagyszilárdságú járműipari acél nedvesedési tulajdonságainak javítása lézersugaras felületkezeléssel

nyugvó csepp módszerrel tudjuk elvégezni, melynek lényege, hogy egy csepp folyadékot
cseppentünk a felületre, a cseppet a kamerával szemben megvilágítjuk, majd lefényképezzük 4.
ábra. Ugyan ezt megtehetjük olvadékokkal is.

4.ábra: A peremszög mérés elvi vázlata [10].

A nyugvó csepp módszeren alapuló mérés viszonylag egyszerű eszköz a hidrofób vagy
hidrofil jelenségek, a szilárd felületi energia, a folyadék felületi feszültség meghatározására. A
kialakult csepp alakjából következtethetünk a nedvesítő képesség mértékére 5. ábra.

5.ábra: A folyadék peremszöge szilárd felületen, Θ<90° a jó nedvesedést jelöli, Θ>90° a rossz
nedvesedést jelöli, ha Θ=0°tökéletes a nedvesítés, ha Θ=180° nincs nedvesítés [10]
A nedvesedés nagyban függ a határfelületi energiától, a felület érdességétől, a tisztaságtól.
A határfelületi energiát a Fawkes módszer alapján tudjuk kiszámolni, ehhez két folyadékkal kell
peremszöget mérni (desztillált víz és olyan folyadék, aminek csak poláris komponense van), majd
a Fawkes egyenletbe behelyettesítjük a mért szögértékeket, így megkapjuk a szilárd anyag felületi
energiáját.

𝜎𝐿 ∙(𝑐𝑜𝑠𝜃+1)2
𝜎𝑆 𝐷 = (1)
4

𝜎𝐿 ∙(𝑐𝑜𝑠𝜃+1)
(𝜎𝐿 𝐷 )1⁄2 ∙ (𝜎𝑆 𝐷 )1⁄2 + (𝜎𝐿 𝑃 )1⁄2 ∙ (𝜎𝑆 𝑃 )1⁄2 = (2)
2

A határfelületi energia növelésével nagymértékben növelhető a nedvesedés. Erre több

módszer is alkalmas. Irodalomkutatás alapján azt találtam, hogy fémeknél a lézeres
felületkezelésnek van nagy hatása a felületi energiára [11].

5. Lézeres felületkezelések
Az elmúlt pár évben egyre nagyobb teret hódítanak a lézersugaras megmunkálási
módszerek. A lézer szó az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation
– fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) betűszóból származik. Sok fajta lézer létezik

145
 Tajti Ferenc, Berczeli Miklós,Weltsch Zoltán

melyek a fizikai méretükben, a teljesítményükben, a lézersugár hullámhosszában, és az előállítási

költségükben nagyban különböznek egymástól. A lézerek nagy előnye, hogy szinte minden anyag
megmunkálási módszer megvalósítható velük. A lézeres anyagtechnológiák legfontosabb
felhasználási területei a vágás, hegesztés és a felületkezelés, melyek nagy energiasűrűséget
igényelnek.
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb szerepet tölt be a felületkezelés technológiája. Ennek
lényege, hogy egy alkatrészen csak ott hozzuk létre az elvárt tulajdonságokat, ahol éppen
szükséges, így jelentősen csökkenthető a megmunkálás költsége. A felületkezelés minőségét
nagyban befolyásolják a technológiai paraméterek, melyek a lézerteljesítmény, a hullámhossz, a
sugárnyaláb alakja, a sugárnyaláb átmérője, a besugárzott területen belüli intenzitás eloszlás
jellege, pásztázási sebesség. Lézersugaras felületkezeléssel növelni tudjuk a felületi
keménységet, így jelentős szerepe van a kopásállóság javításában. Segítségével lehetőségünk
van változtatni a felületi oxid rétegen, és a felületen mikrostruktúrát tudunk létrehozni amik
befolyásolják a nedvesedést [12].
L. Hao és társai CO2 lézeres felületkezelést hajtottak végre korrózióálló acélon és azt
találták, hogy az acél határfelületi rétegében az O2 koncentrációja közel a duplájára nőtt, a felületi
energia pedig 10%-al emelkedett [13].
Khadka Indira és társai Nd:YAG lézerrel végeztek felületkezelést magnézium ötvözeten,
melynek hatását, desztillált vízzel vizsgálták. A kezelés hatására a felületre cseppentett desztillált
víz peremszöge 81°-ról 41°-ra csökkent, ami jelentős nedvesedés javulásnak számít [14].

6. Összefoglalás
Napjainkban, az iparban egyre nagyobb mennyiségben használnak fel lézereket
megmunkálás céljára, ennek hatására a lézeres felületkezelésen is egyre nagyobb a hangsúly.
Lézersugaras felületkezeléssel gazdaságosan tudjuk módosítani a fémek felületi tulajdonságait,
felületi energiáját. A felületi energiának nagy jelentősége van az adhéziós kötéstechnológiákban
mivel növelni tudjuk az adhéziós kötőanyagok nedvesítő képességét, mellyel javítható a létrejövő
kötések szilárdsága. A forrasztás is egyre nagyobb jelentőséggel bír a járműiparban, ezért ennek a
fejlesztésében is nagy lehetőség van.
A jövőbeli kutatásunk célja emeltszilárdságú acéllemezeken CO2 lézerrel felületkezelést
végezni, majd a kezelés hatását cseppentéses módszerrel vizsgálva meghatározni egy optimális
kezelési paramétert. Ezzel a paraméterrel kezelt lemezeken forrasztási vizsgálatot végrehajtani.

Köszönetnyilvánítás
Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP-3.6.1-16-2016-00014
pályázat keretében valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával
valósult meg.

Irodalomjegyzék
[1] X. Cui, S. Wang, S. Jack Hu: A method for optimal design of automotive body assembly using multi-material
construction, Materials and Design, 2008, 381–387.
[2] “CO2 kibocsátás 2020-tól” [Online]. Available:
https://hvg.hu/cegauto/A_legdurvabb_fogyokura_100_kilokat_is_ledob_I82L2X. [Megtekintés: 19-Okt-2018].
[3] Audi A8 car body 2017. [Online]. Avaliable:
http://totalcar.hu/galeria/totalcar/technika/2017/07/18/sajtogaleria_audi_a8_technologia. [Accessed: 19-Oct-2018]
[4] “Dual Phase (DP) Steels”. [Online]. Available: http://www.worldautosteel.org/steel-basics/steel-types/dual-phasedp-
steels/. [Megtekintés: 24-Okt-2018].
[5] Dr. Szabó László: Forgácsolás, hegesztés. Miskolc: Miskolci Egyetem, 2000. (2.4. fejezet). Available:
http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/forgacs.htm. [Megtekintés: 25-Okt-2018].
[6] “Forrasztás” [Online]. Available: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/faipar/gepeszeti-
ismeretek/forrasztas/kemeny-es-lagyforrasztas. [Megtekintés: 25-Okt-2018].
[7] Szántó Jenő: Javítástechnológia (Károsodás-elmélet). 2013. (10.3. fejezet). Available:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0013_javitastechnologia_karosodas_elmelet/10_3_a_feluleti_feszultseg_hatasa.html. [Megtekintés: 25-Okt-2018]

146
 Nagyszilárdságú járműipari acél nedvesedési tulajdonságainak javítása lézersugaras felületkezeléssel

[8] Bagyinszki Gyula, Borossay Béla: Anyagtechnológiák. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Gépészmérnöki Kar, 2012. p.1051.
[9] Balla Sándor, Bán Krisztián, Bárdos András, Lovas Antal, Szabó Attila, Weltsch Zoltán, Járműanyagok, Typotex
Kiadó, 2012.
[10] Derrick O. Njobuenwu, Eiso O. Oboho, Rhoda H. Gumus: Determination of Contact Angle from Contact Area of
Liquid Droplet Spreading on Solid Substrate. Leonardo Electronic Journal of Practices and Technologies. Issue 10,
January-June 2007 p. 29-38
[11] Haiyan Chen, Jianke Peng, Li Fu, Xincheng Wang, Yan Xie. Solder wetting behavior enhancement via laser-
textured surface microcosmic topography. Applied Surface Science. Volume 368. 2016. Pages 208-215.
January-June 2007 p. 29-38
[12] Bitay Enikő: Lézeres felületkezelés és modellezés. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-egyesület. 2007.
[13] L. Hao, J. Lawrence, L. Li: The wettability modification of bio-grade stainless steel in contact with simulated
physiological liquids by the means of laser irradiation. Applied Surface Science 247. 2005.
[14] Khadka Indiraa, Castagne Sylviea, Wang Zhongkea, Zheng Hongyua: Investigation of Wettability Properties of
Laser Surface Modified Rare Earth Mg Alloy. Procedia Engineering 141 ( 2016 ) 63 – 69.

147