1A.

A BAKTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE, ANYAGCSERÉJE ÉS JELENTŐSÉGE

1. Hasonlítsa össze egy baktériumsejt felépítését egy eukarióta sejtével!

2. Csoportosítsa a baktériumokat anyagcseréjük alapján és nevezzen meg példákat is az egyes csoportokba tartozó
fajokra!
3. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét!

1B. Az aszpartám
Olvassa el figyelmesen az alábi szöveget és válaszoljon a kérdésekre!

1965-ben Jim Schlatter vegyész fekélyellenes gyógyszerek előállításával foglalkozott. Ennek során egy 4 aminosavból álló ún.
tetrapeptidet állított elő. A munka során köztitermékként előállította az aszpartil-fenilalanin dipeptid metil észterét is, melyből
véletlenül a kezére került egy kevéske. A tudós, később lapozás közben véletlenül megnyalta az ujját, amikor felfigyelt az édes
ízre. A vegyület nem volt mérgező, hiszen természetes aminosavakból állították elő. Schlatter munkatársa a kávéjában is
kipróbálta az új vegyületet és kiderült, hogy az édes íz minden mellék- és utóíztől mentes. Így indult útjára a világ egyik
legelterjedtebb édesítőszere, mely több néven is forgalomba került: Aspartam, Canderel, Equal, NutraSweet stb.

Az aszpartám (N-L-alfa-aszpartil-L-fenilalanin-1-metil-észter) relatív molekulatömege 294,31, összegképlete: C14H18N2O5. A

szervezetben alapelemeire bomlik, azaz aszparaginsavra és fenilalaninra és metanolra. Édesítő ereje 180-szor nagyobb, mint a
cukoré, ezért mind mennyiségben, mind pedig energiatartalomban (≈17J/g) kevesebbet jelent.

A fenilalanin ún. esszenciális aminosav, míg az aszparaginsav nem az. A fenilketonúriában szenvedők nem képesek lebontani a
szervezetükbe került fenilalanint, ezért számos terméken szerepel, hogy mennyit tartalmaznak ebből az aminosavból.

A metanol sem idegen a szervezetünktől, bár igen kis mennyiségekben jelenik meg, hiszen komolyabb adagokban mérgező. Az
alábbi táblázat a szervezetbe jutó metanol (más néven metil-alkohol) mennyiségét mutatja 0,33l üdítő esetén.

"light" üdítő 0,024 g Időről időre fellángol a vita, hogy egyik vagy másik édesítőszer
mérgező illetve rákkeltő. Ezeket a történeteket és
narancslé 0,018 g véleményeket óvatosan kell kezelni, mert nem ritka, hogy
ezeket valamelyik konkurens cég híve terjeszti. Az
almalé 0,021 g édesítőszerek területén az aszpartám a háttere (pontosabban
az összetétele) miatt az egyik legbiztosabb és legédesebb
grapefruitlé 0,046 g versenyző.
Forrás:
paradicsomlé 0,085 g http://www.sulinet.hu/kemia/anyag/homolek/homolek.htm

1. Mit jelent a szövegben említett dipeptid és tetrapeptid kifejezés?

2. Milyen típusú reakcióval keletkeznek ezek az anyagok?
3. Mit jelent az aszpartám kémiai nevében szereplő „alfa” kifejezés?
4. A szövegben szereplő képletben mutassa meg a peptid csoportot! Mely atomok alkotják a csoportot?
5. Milyen tulajdonságai miatt alkalmas az aszpartám a cukor pótlására?
6. Miért előnyösebb édesítőszer, mint a glükóz? Milyen egészségügyi problémát jelenthet a használata?
7. Mit jelent a szövegben említett esszenciális aminosav kifejezés?
8. A szöveg szerint az aszpartám a szervezetben építőegységeire bomlik le. Mik ezek az építőegységek? Hol történik meg ez a
lebontási folyamat, minek a hatására és kémiailag milyen típusú reakció a lebontás?
9. Mi lehet a sorsa az aszpartám lebontása során keletkező aminosavaknak? Ismertesse részletesen hogyan és hová kerülnek és
hogyan alakulhatnak át?
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
1A. A BAKTÉRIUMOK FELÉPÍTÉSE, ANYAGCSERÉJE ÉS JELENTŐSÉGE

1. A baktériumok sejtmagnélküli, prokarióta élőlények, maganyagukat (DNS állományukat) nem borítja 1 pont
maghártya, az eukarióták DNS állományát kettős, pórusos maghártya borítja.
A baktériumok maganyagát alkotó DNS kör alakú, sejtenként csak egy van belőle 1 pont
Az eukarióták sejtmagjában mindig több, lineáris DNS molekula található, amely vázfehérjékre (hiszton 1 pont
fehérjékre) tekeredik rá. A különálló molekulák az egyes kromoszómák.
A baktériumsejtben nincsenek membránnal borított sejtalkotók, a sejt belsejében lévő membránok a 1 pont
sejtmembrán betüremkedései. Az eukarióta sejtekben membránnal borított sejtalkotórészek vannak pl. színtest,
ER, mitokondrium, Golgi-készülék, lizoszóma.
A baktériumsejt rendelkezhet ostorral, ez egymásra tekeredő fehérjefonalakból áll, ami nincs membránnal 1 pont
borítva.
Az eukarióta sejt is rendelkezhet ostorral, ezek jellegzetes 9+2-es szerkezettel rendelkeznek és kívülről a 1 pont
sejthártya borítja őket
(Más különbségek is elfogadhatók.)
2. Szénforrásuk alapján a baktériumok autotrófok és heterotrófok lehetnek 1 pont
A heterotróf baktériumok lehetnek lebontó táplálkozásúak, amennyiben szénforrásuk nem élő szerves anyag. 1 pont
Ilyen fajok pl. a tejsavbaktériumok, amelyek a tejcukrot alakítják át tejsavvá (más jó példa is elfogadható) 1 pont
Az együttélő (szimbionta) baktériumok szerves anyagukat egy másik szervezet anyagaiból veszik fel, az együttélés 1 pont
mindkét faj szempontjából hasznos
Ilyen fajok pl. a pillangósvirágú növények gyökérgümőiben élő N-kötő baktériumok (más jó példa is elfogadható) 1 pont
Az élősködő (parazita) baktériumok betegségeket okoznak, a gazdaszervezetből felvett szerves anyagokkal 1 pont
táplálkoznak
Ilyen parazita baktérium pl. a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt okozó baktérium vagy az emberi tüdőbajt 1 pont
(gümőkórt, tuberkulózist) okozó TBC baktérium (más jó példa is elfogadható)
A baktériumok energiaforrásaik alapján lehetnek kemotrófok vagy fototrófok. A heterotróf baktériumok 1 pont
energiaforrása is szerves anyag (kemo-organotrófok). A fototrófok fényenergiát hasznosítanak
A kemoszintetizáló baktériumok energiaforrása valamely szervetlen anyag, amelynek oxidációjával nyernek 1 pont
energiát életfolyamataikhoz
Ilyen fajok például a talajban élő nitrifikáló baktériumok (más jó példa is elfogadható) 1 pont
3. A talajban élő lebontó baktériumok lehetővé teszik, hogy a nem élő szerves anyag a növények számára is 1 pont
hasznosítható szervetlen nitrogénvegyületekké, szén-dioxiddá és egyéb szervetlen vegyületekké alakuljon
A prokarióták voltak a Föld legelső élőlényei (kb 3,8 milliárd éve alakulhattak ki az ősóceánban), és az eukarióta 1 pont
sejtek mitokondriuma az evolúció során az ősi aerob táplálkozású baktériummal, a színtestek pedig
fotoszintetizáló kékbaktériummal való endoszimbiózis útján jött létre.
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a tejsavbaktérimokat erjesztésre használja, különböző tejtermékek (kefir, 1 pont
túró, joghurt, sajtok) illetve a silótakarmányok előállításra
Az embert is megfertőző baktériumok által terjesztett betegségek pl. a TBC, a vérhas, szalmonella (kolera, 1 pont
lépfene, tetanusz, lepra, tüdőgyulladás vagy egyéb légúti megbetegedések). Ezek ellen antibiotikumokkal
védekezhetünk ill. védőoltással megelőzhetjük őket. Ilyen kötelező oltás pl. a TBC ellen adott BCG oltás (A
jelentőségekre az egyes témakörökből más helyes példák is elfogadhatók.)
Tartalom összesen 20 pont

1B. Az aszpartám
1. A dipeptidek két aminosavból, a tetrapeptidek 4 aminosavból, peptid kötéssel összekapcsolt oligopeptidek 1 pont
2. Az oligopeptidek kondenzációval keletkeznek 1 pont
3. Az aminosavak szerkezetére utal 1 pont
4. Az alfa aminosavakban az amino csoport a karboxil csoportot követő első szénatomon van, NH2 2 pont
5. Édes, energiatartalma kevesebb, nem mérgező, nincs mellékíze 4 pont
6. Cukorbetegek fogyaszthatják, fenilketonuriások nem 2 pont
7. olyan aminosav, amelyet a szervezet nem képes más aminosavakból előállítani 1 pont
8. aszparaginsav, aminosav, metanol 4 pont
a bélcsatornában enzimek hatására hidrolizál
9. Májba jutnak 4 pont
lebontás: karbamid, távozás vizelettel
szerves sav citromsavciklus
Tartalom összesen 20 pont
2A. A ZÁRVATERMŐK
1. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit!
2. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát és mondjon ezekre példákat!
3. Mutassa be a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődést, a mag és a termés részeit!

2B. A vegetariánus táplálkozásról

Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget.

„Régóta ismert és ma már egyre jobban terjed a vegetáriánus táplálkozás. A legszigorúbb vegetáriánusok semmilyen
állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, még a vajról és a mézről is lemondanak. A többség azonban csak a húst,
a tojást és a tejet kerüli el, sőt olyan vegetáriánusok is vannak, akik csak a húst nem eszik meg, de tojást, tejet és
tejterméket fogyasztanak. A növekvő szervezet számára elsősorban ez az utóbbi megoldás fogadható el. A
vegetáriánusoknak pontosan ismerni kell az általuk fogyasztott élelmiszerek tápanyag- elsősorban fehérjetartalmát.
Csak így kerülhető el az, hogy ez a táplálkozási mód ne okozzon hiánybetegségeket.

A vegetáriánusok táplálkozása egyes vizsgálatok szerint egészségesebb, mint azoké, akik húst is fogyasztanak.
Széleskörű adatok szerint a vegetáriánusokban 30–70 %-kal kisebb a szívinfarktus előfordulása és a koszorúerek
megbetegedésének kockázata. Kisebb arányban alakulnak ki bennük gyomor-bél megbetegedések és veseműködési
zavarok is. Az adatok szerint 50–75 %-kal kevesebb közöttük a rákos halálozás. Természetes következmény az is,
hogy a vegetáriánusok között lényegesen kevesebb az elhízott ember, alacsonyabb az ilyen táplálkozású emberek
vérében a zsírszint, és kevesebb köztük a magas vérnyomásos beteg…”

Fejtse ki a véleményét az olvasottakról. Védje meg egy vegetariánus vagy egy, a vegetarináus táplálkozási mód ellen
agitáló álláspontját!
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2A. A ZÁRVATERMŐK
1. A virág szaporodásra módosult hajtás. 1 pont
Részei módosult levelek és a hajtástengely (módosult szár, kocsány és vacok) 1 pont
Takarólevelek: kettős virágtakaró (csésze és sziromlevél) 1 pont
egynemű virágtakaró (lepellevelek) 1 pont
Ivarlevelek porzó és termő 1 pont
Egyivarú virág: vagy csak porzó vagy csak termő található a virágban + 2 példa 1 pont
Kétivarú virág: mindkét ivarlevél meg található a virágban + 2 példa 1 pont
Egylaki növény: Ugyanazon a növényen termős és porzós virág is van + 2 példa 1 pont
Kétlaki növény: A porzós és termős virág külön növényen található + 2 példa 1 pont
Porzó felépítése és pollen keletkezése 2 pont
Termő felépítése és embriózsák keletkezése, sejtjei 3 pont
Kettős megtermékenyítés 1 pont
Haploid és diploid szakaszok 1 pont
Termés részei, keletkezésük 1 pont
Mag részei, keletkezésük 2 pont
Megporzás módjai 1 pont
Tartalom összesen 20 pont

2B. A vegetariánus táplálkozásról

Az ember mindenevő, ezt bizonyítja a fogazata is; a fogazat felépítése 3 pont

A túlzottan egyoldalú növényi táplálkozás hátrányai: 3 pont
nem teljes értékű fehérjék, ásványi anyagok, elsősorban vas hiány vitaminhiány (D-
vitamin)
A vegetariánus táplálkozás előnyei: 5 pont
vízben oldódó vitaminok növényi rostok egyéb ásványi anyagok
telítetlen zsírsavakban gazdagabb koleszterinben szegényebb
Betegségek, amelyek ritkábbak a vegetariánus táplálkozás mellet: 5 pont
szívinfarktus, érelmeszesedés, bélrendszeri daganatok, vesebetegségek, magas vérnyomás, magas
koleszterinszint
érvelés 4 pont
Tartalom összesen 20 pont
3.A. EMBERI ÉS ÁLLATI VISELKEDÉS
1. Mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi beszéd sajátosságait az
alábbi szempontokból: a jelek száma, kombinálhatósága, elvontsága, a tanulás szerepe.
2. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex és az operáns tanulás kutatására irányulnak!
Ismertesse a módszerek korlátait (mit képes megmutatni a kísérlet és mit nem)! Hozzon példákat e tanulási típusokra
az emberi viselkedésből!
3. Egy példán keresztül mutassa be, hogyan alakít ki szokást a megerősítés, és mikor beszélünk kóros függőségről!
4. Foglaljon állást: a család, az iskola, a reklám milyen irányú és milyen mértékű hatást gyakorol a modern ember
függőségeinek kialakulásában! Milyen teendőket tartana hasznosnak ezen a téren?

3.B. FELADAT: FOGZOMÁNC ÉS ÉTELEK

Olvassa el figyelmesen a következő szöveget!
„Amikor eszünk, iszunk, a szájban sav termelődik, ám ennek mennyiségét – ésszerű étkezéssel – kordában tarthatjuk.
Általános szabályként elmondható, azon felnőttek, gyerekek fogai, akik naponta egyszer vagy kétszer fogat mosnak,
hozzávetőleg napi 6 étkezést „tolerálnak”. Ez 2–3 főétkezést jelent, s
közben 1–2 kiegészítő evést, ivást. (…). A jénai egyetem kutatói azt állítják, már negyed liternyi narancslé mérhetően
lágyítja a fogzománcot. Ha valaki rendszeresen iszik savasat, fogzománca oly mértékben meggyengülhet, hogy
fellágyul, s végül kis részek letöredezhetnek belőle. E károkat jóvátehetetlennek vélik az említett kutatók, hiszen azt
tapasztalták, a fogzománc nem regenerálódik, úgy látták, a
fellágyulás mértéke még három nappal a fogyasztás után is csaknem változatlan maradt. Szerintük azzal
lehet esetleg a károkozást megakadályozni, ha az italba kalciumot keverünk, mert ez előmozdíthatja a
fogak felépülését.
A fentiekkel keltett riadalmat tompítandó gyorsan idéznünk kell egy solingeni kutatócsoport eredményeit is, melyek
némiképp ellene mondanak a jénaiak megfigyelésének. Ezek az orvosok is megerősítik,
hogy a savtartalmú gyümölcsök, üdítők támadják a fogakat, de fontos tanácsaik is vannak a károkozás
megelőzésére. Azt javasolják, közvetlenül a fogyasztás után ne mossunk fogat, mert ezzel csak rontanánk a
helyzeten.
Mivel a gyümölcssavak a fogzománc felületét feloldják, aki a savas étel, ital fogyasztása után nyomban
fogat mos, a fogzománc feloldódott felső rétegét a szó szoros értelmében eltávolítja. Ennek megakadályozására
ajánlják, hogy várjunk a szájhigiénés aktussal legkevesebb egy órát. Ennyi idő alatt ugyanis a
feloldódott fogzománc – többek között a nyál segítségével is – újból visszanyeri ásványos jellegét, majd
megszilárdul.
Átlagemberként nem szükséges állást foglalnunk a szakmai vita kapcsán, alapigazságként annyit persze
el kell fogadnunk, hogy a fogszuvasodás kialakulása fogunk védelmének és a savas támadások számának arányán is
múlhat.”
Forrás: www.nol.hu/cikk/325503/
Adjon választ a következő kérdésekre és feladatokra a szöveg, valamint eddigi tanulmányai alapján! Válaszait,
gondolatait rendezze, és feleletét összefüggően fejtse ki!
1. A szánkban keletkező tejsavbaktériumok anyagcsereterméke. Fejtse ki, melyik biokémiai folyamat hozza létre, mi
ennek a folyamatnak a biológiai funkciója, melyik vegyület(csoport) a kiindulási anyaga!
2. Adja meg az ember fogképletét, magyarázza meg jelentését!
3. Ismertesse az emberi fog felépítését!
4. Hozzon legalább két példát arra, hogy a kalcium-ionoknak – a csontok felépítésén túl – milyen további biológiai
jelentőségük van az emberi szervezetben!
5. Magyarázza, hogyan szabályozza a szervezet a vér kalciumion-koncentrációját!
6. Foglalja össze, miben értenek egyet a cikkben említett jénai és solingeni kutatók, és miben tér el álláspontjuk!
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
A) FELADAT: EMBERI ÉS ÁLLATI VISELKEDÉS
1. Az állati „nyelv” (kommunikáció)
• korlátozott számú jelből áll, és korlátozott mennyiségű információt képes átadni;
• csak az adott szituációra vonatkozik/nem elvont/a jelrendszer analóg;
• a legtöbb állat esetében öröklöttek/nagyrészt öröklöttek a jelek (ezek megértésének képessége is). 3 pont
Az emberi nyelv
• tetszés szerint kombinálható elemekből (pl. szavakból, mondatokból) áll, információtartalma
átalakítható, bővíthető;
• absztrakt is lehet (az adott személy állapotától független, pl. múltbeli, távoli, képzeletbeli
eseményekre is vonatkozhat)/a jelrendszer digitális;
• a jelek kisebb részben öröklöttek (metakommunikáció), nagyobb részben tanultak (a szavak
jelentése). 3 pont
2. A feltételes reflex vizsgálata:
• a feltétlen inger
• és a társított inger egyidejű alkalmazásának ismétlése (pl. táplálék–csengő);
• a válaszreakció (lehetőleg mérhető, mennyiségi) vizsgálata (Pavlov).
• Korlátja: az állat spontán aktivitásának észlelését a módszer nem teszi lehetővé./A mesterséges
körülmények közt mutatott viselkedés nem feltétlenül azonos a természetes reakciókkal./Evolúciós
korlátok. – Vagy más jó észrevétel
megfogalmazása.
• Bármely jó emberi példa: pl. étel illata és nyálelválasztás/kondicionált félelem, babonák. 5 pont
Operáns (instrumentális) tanulás:
• Megfelelő berendezés segítségével (pl. Skinner-doboz) jutalmazható vagy büntethető az állat
valamely viselkedése,
• így vizsgálható ezek visszahatása a viselkedésre.
• Korlát: csak az adott, mesterséges környezetben nyújtott viselkedésről ad ismeretet. – Vagy más jó
észrevétel megfogalmazása, pl. a fajra jellemző viselkedési mintázatok befolyásoló hatása.
• Bármely jó emberi példa: pl. járás vagy autóvezetés jártasságának tanulása/gyerekek sírása mint a
figyelemfelkeltés eszköze. 4 pont
3.
• Megerősítés: ha valamely emberi viselkedést rendszeresen jutalmaz a környezete, a viselkedés
gyakorivá válik (szokás).
• Függőség: olyan viselkedés válik egyre gyakoribbá, mely sem a közösségnek,
sem az egyénnek nem előnyös/szabad döntéseiben korlátozza.
• Pl. drog, cigaretta, alkohol, játék – bármely jó példa. 3 pont
4. Vélemény kifejtése: itt bármely megalapozott – a biológiai tényekkel összhangban álló –
véleményt/javaslatot el kell fogadni, ha azt a jelölt világosan kifejti.
• Például: a legfontosabb a család, mert az ember az egész életére szóló mintákat gyermekkorában
sajátítja el.
• A teendőkről alkotott vélemény megfogalmazása, pl. a cigarettareklám tilalma jó, mert jelentősen
csökkentheti a dohányzók számát. 2 pont
Tartalom összesen 20 pont

B) FELADAT: FOGZOMÁNC ÉS ÉTELEK

1.
• A tejsavat erjedés hozza létre,
• e folyamat kiindulási vegyülete(i) a szénhidrátok/a glükóz,
• funkciója: energianyerés/ATP–termelés. 3 pont
2.
• Az ember fogképlete 2123, amely a (hiánytalan) fogsor egy negyedében található fogtípusok számát
fejezi ki.
• Egy fogsornegyedben 2 metszőfog, 1 szemfog, 2 kisőrlő és 3 nagyőrlő fog
található. 2 pont
3.
• A fognak a fogmederben lévő része a gyökér,
• az íny feletti (látható része) a korona.
• A koronát zománc,
• a gyökeret cement borítja.
• A fog alapállománya a dentin, amely (sejteket is tartalmazó) élő szövet.
• A fog belsejében az ereket
• és idegeket tartalmazó fogbél (pulpa) található. 7 pont
4.
• A kalcium-ionnak szerepe van az izomműködésben
• és a véralvadáshoz is elengedhetetlen.
(Legalább két példa megemlítése szükséges.) 2 pont
5.
• A vér kalciumion-koncentrációjára
• a mellékpajzsmirigyben termelődő
• parathormon
• és a pajzsmirigyben termelődő
• kalcitonin van hatással.
• A parathormon növeli,
• a kalcitonin csökkenti a vér kalciumion-szintjét.
• E hormonok elválasztását a vér kalciumion-koncentrációja befolyásolja
• úgy, hogy ennek csökkenése fokozza a parathormon/csökkenti a kalcitonin termelését (bármelyik).
(Ha a vizsgázó csak annyit említ, hogy a vér kalciumszintje hormonálisan szabályozott, de további
részletet nem ismertet, 1 pont adható.) 9 pont
6.
• A két kutatócsoport egyetért abban, hogy a savas italok hatására a fogzománc „fellágyul”,
• de míg a jénaiak szerint ez még három nap elteltével is kimutatható, a solingeniek szerint egy óra
elteltével újra visszanyeri eredeti jellegét. 2 pont
Tartalom összesen 25 pont
4.A. AZ EMBERI VÉR

1. Milyen szövettípusba tartozik a vér, miért illik rá a „különleges” jelző?

2. Milyen nagyobb alkotórészekre válik szét a vér centrifugáláskor? Mi a hematokrit?
3. Jellemezze az alakos elemeket!
4. Mely anyagok és milyen arányban alkotják a vérplazmát? Mi az egyes alkotók jelentősége?
5. Mutassa be a vérszegénység típusait és kialakulásuk lehetséges okait!
6. Miben tér el az előbbiektől a sarlósejtes vérszegénység?

4.B. FELADAT: DARWIN NAPLÓJÁBÓL

Az alábbi idézet a fiatal Darwin érvelésmódjából ad ízelítőt.
„A Charles-szigeten*, melyet hat évvel azelőtt gyarmatosítottak, láttam, amint egy fiú a forrásnál ülve a kezében lévő
husánggal öldöste az inni odajövő galambokat és ökörszemeket. Már egész kis halomra valót szedett össze ebédre, s
azt mondotta, hogy mindig ennél a forrásnál szokta ezt a dolgot végezni. Úgy látszik, hogy e szigetcsoport madarai,
melyek még nem tanulták meg, hogy az ember sokkal veszedelmesebb állat, mint a teknős, (…) épp úgy nem veszik
őt figyelembe, mint ahogy Anglia félénk ma-darai, pl. a szarkák nem törődnek a mezőinken legelésző tehenekkel és
lovakkal. (…) Az ilyen természetű madarak második példájával szolgálnak a Falkland-szigetek.** (…) Abból, hogy a
madarak oly szelídek itt, ahol rókák, sólymok és baglyok élnek, azt következtethetjük, hogy a Galápagos-szigeteken
nem a ragadozó állatok hiánya a szelídségük oka. A madaraknak, de különösen a vízi szárnyasoknak ez a szelídsége
erős ellentétben van ugyanezen fajok viselkedésével a Tűzföldön***, ahol a vad bennszü-löttek már régóta üldözik
őket.
E különféle tényekből, azt hiszem, levonhatjuk a következtetést. Először, hogy a madaraknak az ember iránti vadsága
közvetlenül vele szemben megnyilvánuló ösztön, s nem függ az óvatosságnak attól az általános mértékétől, melyet a
veszély egyéb forrásai fejlesztettek ki bennük. Másodszor, hogy nem az egyes madarak szerzik meg azt rövid idő
alatt, még ha sokat üldözik is őket, hanem az egymás után következő nemzedékek öröklik egymástól. (…) E tények
alapján elgondolhatjuk, micsoda fölfordulást idéz elő bármely új ragadozó állatnak valamely vidékre való
betelepítése mindaddig, míg csak a benn-szülött lények ösztönei a jövevény ravaszságához vagy erejéhez nem
alkalmazkodnak.”
*Charles-sziget: A Galápagos-szigetcsoport egyik tagja; **Falkland-szigetek: 483 km-re fekszenek Dél-Amerikától;
*** Tűz-föld: Dél-Amerika légdélibb, indiánok által lakott szigetcsoportja
Charles Darwin: Egy természettudós utazása a Föld körül (részlet)
1.Az idézet alapján hasonlítsa össze és magyarázza a madarak viselkedését az emberrel, a lovakkal ésa ragadozókkal
szemben:
•a Charles-szigeten és Angliában;
•a Falkland-szigeteken és a Galápagos-szigeteken;
•a Tűzföldön és a Falkland-szigeteken!6 pont
2.Minek alapján sorolunk élőlényeket azonos fajba? Hogyan dönthető el, hogy a Tűzföld ésa Falkland-szigetek
hasonló vízimadarai egy faj eltérő populációi vagy különálló fajok? Mire kö-vetkeztet Darwin abból, hogy a Falkland-
szigetek madarai hasonlóak a közeli Dél-Amerikai konti-nens madaraihoz? 3 pont
3.Mi bizonyítja, hogy a madarak nem egyedenként tanulják az embertől való félelmet?1 pont
4.Miért tartja fontosnak Darwin megemlíteni a Charles-sziget gyarmatosításának időpontját? 1 pont
5.Foglalja össze, hogy Darwin elmélete alapján milyen lépésekben, milyen mechanizmussal alkal-mazkodhat egy
eredetileg szelíd madárpopuláció az ember jelenlétéhez! Indokolja ennek alapján,hogy miért különösen érzékeny a
kis szigetek bennszülött élővilága egy-egy új ragadozó faj betele-pülésére! 8 pont
6.A hazai sziklagyepek élővilága bizonyos szempontból emlékeztet a szigetek élővilágára. Mi a ha-sonlóság oka, és ez
miért indokolja e társulások védettségét? Milyen veszélyek fenyegetik a hazaisziklagyepeket? 6 pont
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
4.A. AZ EMBERI VÉR
1. A vér kötőszövet, sejtközötti állománya folyékony 1 pont
2. Centrifugálással vérplazmára és alakos elemekre különíthető.
A hematokrit a sejtes elemek sejtplazmához viszonyított arányát jelenti. Mivel a vvt aránya a
legnagyobb, gyakorlatilag a vvt-plazma arány 2 pont
3. vörösvértest: éretten mag nélküliek, szerepük a légzési gázok szállítása 2 pont
A fehérvérsejtek állábas mozgásra képes sejtek, a szervezet védekező rendszerének részei. Egyes 3 pont
típusaik endocitózisra képesek, mások antitesteket termelnek
A vérlemezkék hártyával körülvett sejttörmelékek, a véralvadásban vesznek részt. 2 pont
4. 90% víz, benn oldott ionok, leggyakoribb a Na, K, Ca, Cl, HCO3 1 pont
plazmafehérjék: szállító fehérjék és antitestek albuminok, globulinok, fibrinogén 2 pont
tápanyagok: glükóz, aminosavak; anyagcsere végtermékek:húgysav, karbamid 2 pont
5. A vörösvértestek hemoglobin tartalmának csökkent termelése pl. vashiány, B12 vitamin hiány 2 pont
A vörösvértestek számának csökkenése, pl. vesebetegség (eritropoetin), csontvelőt érintő
vérképzőszervi betegség miatt
vörösvértest vesztés baleset vagy más vérzések (gyomorfekély, menstruáció miatt) 1 pont
– elegendő egy vvt számot csökkentő tényező említése
6. A sarlósejtes vérszegénység recesszíven öröklődő genetikai rendellenesség, 2 pont
a hemoglobin hibás térszerkezete miatt alakul ki.
Tartalom összesen 20 pont

4. B. FELADAT: DARWIN NAPLÓJÁBÓL

1. 6 pont
Charles-sziget – Anglia:
•Angliában a lovaktól nem, de az embertől igen;
•a Charles-szigeten az embertől nem félnek.

Falkland – Galápagos:
•A Galápagos-szigeteken nem élnek ragadozók.
•A Falkland-szigeteken élnek ragadozók, a madarak ezektől félnek, de az embertől nem.
•Tehát nem általában a ragadozók hiánya a szelídség oka (hanem az emberé).

Tűzföld – Falkland-szigetek:
•A Tűzföldön a rendszeres vadászat miatt ugyanazon fajok félénkebbek, minta Falkland-szigeteken.

2. 3 pont
•Az azonos fajba tartozó egyedek közt lehetséges a génkeveredés/képesek kicse-rélni öröklődési
anyagukat/termékeny utódokat hozhatnak létre.
•Ha a két populáció azonos fajú, ez mesterséges szaporítással ellenőrizhető.
•A hasonlóság oka a közös eredet (a kontinensről származtak a szigetek lakóinak ősei).

3.A viselkedés nem tanult, mert a madarakat e példában láthatóan nem befolyásoljaaz egyéni élet során 1 pont
szerzett tapasztalat (pl. a Falkland-szigeteken).
4.A gyarmatosítás időpontja azért fontos, mert még kevés idő telt el ahhoz, hogya madarak populációi 1 pont
alkalmazkodjanak az emberhez.
5.Darwin elmélete szerint: 5 pont
•A populációban különböző változatok/mutánsok jönnek létre/vannak,
•ezek viselkedésükben is öröklött módon eltérők lehetnek,
•ember jelenlétében az óvatosabb viselkedést mutató egyedek előnyhöz jutnak,
•több utódra örökítik át ezen tulajdonságukat, ezért
•a populációban elszaporodnak az embertől menekülő egyedek.
•A szigeteken élő populációk kicsik, 3 pont
•ezekből eredetileg hiányoznak az új ragadozó ellen védettséget nyújtó, tulaj-donságot megszabó
allélok,
•ezért a kihalás veszélye nagy.
(Más helyes gondolatmenet is elfogadható, ha az populációgenetikai megközelí-tésű.)
6. 6 pont
•A sziklagyepekben is sok bennszülött (endemikus) faj/alfaj él,
•mert ezeken a területeken hosszú időn át elkülönülten fennmaradhattak ezek populációi;
•így önálló faj/alfaj képződhetett.
•E fajok/alfajok egyedszáma azonban kicsi, ezért az ilyen fajok/életközösségekma természeti értékek,
védettek.
•Veszélyeztető tényezők: beépítés/taposás;
•tájidegen fajok telepítése (pl. muflon, feketefenyő)/gyűjtés (virágok)/ bányá-szat (mészkő) stb.
Legalább két veszélyforrás említése: 2 pont.

Tartalom összesen 25 pont

5.A. A FOTOSZINTÉZIS
1. Ismertesse a fotoszintézis résztvevőit és folyamatait!
2. Helyét a növényi szervezetekben és végbemenetelének feltételeit.
3. Mi a sorsuk a folyamat során keletkezett molekuláknak?
4. Mutasson rá a folyamat jelentőségére a növényi szervezetek és az egész bioszféra szempontjából!

5. B. A TERHESSÉGRŐL

A terhesség megváltoztatja a nő szervezetét. A legnagyobb mértékben a méh változik meg. A terhesség alatt az
eredetileg 10-12 cm hosszú méh 30-53 cm-re növekszik, tömege 50 g-ról 1000 g-ra nő. Térfogata 520 szorosára
gyarapodik a terhesség alatt. Mindezek a változások főleg arra vezethetők vissza, hogy a méh izomzata
nagymértékben megvastagodik, az egyes izomsejtek többszörösükre nőnek, számos új izomsejt is képződik. Az
utóbbiak nagy része a szülés után elsorvad, vagy felszívódik. A méhen átáramló vér mennyisége is megnő – terhesség
hiányában a menstruációs ciklussal összefüggő ingadozást mutat -, és a vérben több lesz a vörösvérsejtek száma is. A
szívre mind nagyobb feladat hárul, és a terhesség második felében a magzat növekedése miatt addigi helyzetéből
kimozdul. Az alsó végtag területén a gyűjtőerek fala kitágulhat, visszeres csomók alakulhatnak ki, megnövekedhetnek
az addigi aranyeres csomók is. Több víz halmozódik fel a kötőszövetes állományokban, ezért a végtagok, a kéz, és az
arc megduzzadhat. Fokozottabban működik a máj és a vese is. A légzés nehezebbé válik, mert a növekvő magzat
feljebb nyomja az anya rekeszizmát. Székrekedés is kialakulhat. Fokozottan romlanak a fogak, mert a magzat
csontfejlődéséhez mind több kalciumot von el az anyai szervezetből.

1. Milyen izomszövet építi fel az anyaméhet?

2. Mi jellemző a működésére?
3. Miért alakulhatnak ki a gyűjtőerek falában tágulatok?
4. Miért lesz ödémás a terhes nő keze-lába?
5. Miért növekedik meg a vér vörösvérsejtszáma?
6. Hogyan függ össze a légzés nehezebbé válása és a rekeszizom helyzetének változása?
7. Miért működik a máj és a vese is fokozottabban a terhesség alatt?
8. Milyen hormonok játszanak szerepet a szervezet kalcium háztartásának szabályozásában?
9. Hogyan lehet megakadályozni az anya fogainak romlását?
10. Milyen hormonális változások játszódnak le a terhesség folyamán? Hol termelődnek a legfontosabb szerepet
játszó hormonok?
EGYÉNI ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
5.A. A fotoszintézis
1. A fényszakaszban történik a fényenergia átalakítása kémiai energiává alakítása 1 pont
Pigmentek: karotinoidok, klorofillok
A gránumok membránjában fotorendszereket alkotnak. Fény hatására a pigmentek gerjesztődnek 2 pont
Vízbontás= fotolízis, a II. fotorendszerhez kötött. 1 pont
Az elektronok az elektrontranszport láncra kerülnek, Pótolják a II. fotorendszer elektronjait 1 pont
Az ATP-képzés az elektrontranszportlánchoz kötött (kemiozmózis, protonpumpák) 1 pont
Gerjesztés az I. fotorendszerben- a NADP redukciója az ide érkező elektronokkal és a vízből származó 1 pont
protonokkal
Az oxigén a légkörbe kerül 1 pont
A sötét szakaszban a CO2 redukciója zajlik, itt használódik fel a fényszakaszban termelt ATP és NADPH. 2 pont
A folyamat során glükóz képződik. 1 pont
2. A hajtás táplálékkészítő alapszövetében 1 pont
feltételei: fény, megfelelő hőmérséklet, CO2 és víz 2 pont
3. Oxigén: melléktermékként a levegőbe kerül 1 pont
glükóz raktározódik – gyökérben, magban egyéb raktározó alapszövetet tartalmazó szervekben 2 pont
glükóz belép a biológiai oxidációba 1 pont
4. A növényi szervezetek a fotoszintézis miatt fotoautotrófok 3 pont
Termelő szervezetek
Biológiai oxidációhoz oxigén termelés
Oxidatív földi légkör kialakulása
Tartalom összesen 20 pont

5.B. A terhességről
1. simaizomszövet; orsó alakú sejtek, sejtmag középen 2 pont
2. akarattól független működés, lassú, kitartó 2 pont
3. a növekvő magzat gátolja a vénás véráramlást, a feltorlódó vér visszereket okoz 1 pont
4. a vénás vérnyomás megnő, ezért a visszaszívás csökken a kapillárisok területén 2 pont
5. a magzat számára is szükséges a légzési gázok szállítása 1 pont
6. A hasi légzés nehezebbé, válik, mivel a rekeszizom összehúzódása gátolt 1 pont
7. A magzat működését is ellátja. A vese a magzati élet során egyáltalán nem működik. 2 pont
8. Parathormon-emeli a vérplazma Ca-koncentrációját; csökkenti a csontok Ca-tartalmát 4 pont
kalcitonin-csökkenti a vérplazma Ca-koncentrációját
9. megfelelő táplálkozással-tejtermékek fogyasztása 2 pont
10. első szakaszban: terhességi hormon-külső magzatburok sejtjei termelik 8 pont
folyamatosan: ösztrogén és progeszteron-méhlepény termeli (a petefészken kívül)
végén: oxitocin-hiőotalamusz termeli
tejelválasztást serkentő hormon-hipofízis termeli
Tartalom összesen 25 pont