07 Bud Am I e Hun v6 20201109 Valtkov

Repülőtéri kézikönyv (AM) I.
kötet 2 0 1 1 0 9
AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

y y m m d d
REPÜLŐTÉRI FELSZERELÉS ÉS REPÜLÉSBIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
Azonosító: Változat: 6. Oldal: 1/65
AM_I_E_1
BUD_AM_I_E
„E” rész
A dokumentum letöltés/nyomtatás esetén nem ellenőrzött, felhasználás előtt meg kell győződni az érvényességről.
Repülőtéri kézikönyv (AM) I. kötet 2 0 1 1 0 9

y y m m d d
AM_I_E_2
BUD_AM_I_E
7. Változásbejelentési rendszer
7.1. AIP módosításának, NOTAM kiadásának, a Hatóság értesítésének rendje
Az elvárt légiforgalmi adatok és tájékoztatások kiadását a HungaroControl végzi. A repülőtér működésével

kapcsolatban elvárt adatok és változások megfelelő jelentése érdekében a repülőtér üzemeltető
együttműködési megállapodásban: 2020.03.31-ei HC-BUD AIS Szolgáltatási Szint Szerződés
(SLA) fektette le a két fél kötelezettségéit és felelősségét.
Elsődleges Felelősség
AIP, AMDT, SUP és Repülőtérforgalmi vezető

AIC
NOTAM, SNOWTAM Ügyeletes repülőtér vezetők – AODM
AODM - Ügyeletes repülőtér vezetők az elsődleges felelősök a dinamikus adatok (NOTAM, SNOWTAM)
benyújtásának tekintetében.
Az AIP, AMDT és SUP tekintetében a rendszer igazodik az AIRAC dátumokhoz, míg az AIC-k, a NOTAM-ok és a
SNOWTAM-ok az adott állapotokhoz igazítottan kerülnek kiadásra, jelentésre.
AIP módosításokról és NOTAM kiadásokról nincsen külön értesítési rend. Valamennyi érintett fél
(légiközlekedési hatóság, légitársaság, földi kiszolgáló szervezet, stb.) a hivatalos kiadványokból értesül.
7.2. Légiforgalmi adatok ellenőrzésének rendje és gyakorisága
A BUD-nak alapvető célja a légiforgalmat érintő adatok:

 naprakészségének,
 pontosságának,
 védettségének
biztosítása.
A Működésbiztonsági vagy a Tanúsítási vezető részt vesz a heti Project Steering Group (PSG) értekezleten,
melynek keretében megtörténik a légiforgalmi adatok ellenőrzése is.
Az alábbi szervezetek vezetői és további meghívott tagjai vesznek részt a heti rendszerességű egyeztetésen:
 Forgalmi igazgatóság
 Műszaki rendszerek
 Fejlesztési igazgatóság
 Pénzügyi Igazgatóság
 Működésbiztonság és tanúsítás
 Kereskedelmi igazgatóság

y y m m d d
AM_I_E_3
BUD_AM_I_E
A heti Project Steering Group értekezlet keretében felülvizsgálatra kerülnek a nagyobb mértékű, vagy több
területet érintő beruházások. Minden olyan beruházás, ami a repülőtér üzemét, infrastruktúráját érinti, vagy
légiforgalmi akadályokat megváltoztat vagy képez, az értekezleten megtárgyalásra kerülnek, és a résztvevők
megállapodnak abban, hogy a kötelező adatszolgáltatást, vonatkozó nyilvántartások módosítását melyik
szervezet fogja elvégezni.
Amennyiben a változások ideiglenesek, vagy olyanok, amelyeket haladéktalanul kommunikálni kell a hajózó
személyzetnek, a következő eljárásban foglaltak szerint kerül publikálásra, a változás jellegétől függően:
3/2017 forgalmi igazgatói utasítás a légiforgalmi adatok publikálásának rendjéről.
Ezen adatok adatbiztonsági eljárásait az Információ Biztonsági Szabályzat tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_4
BUD_AM_I_E
8. Repülőtér mozgási területre való belépés szabályai
A repülőtéri mozgási terület a repülőtér szigorított védelmi területe kritikus részén (Critical Part of
Security Restricted Area) (továbbiakban: CPSRA) belül helyezkedik el, ezért az oda való belépés esetén a
repülésvédelemi és repülésbiztonsági szabályok és eljárások betartása kötelező.
8.1. Biztonsági szolgálatok közreműködése
Az illetéktelen személyek és járművek belépésének megakadályozása érdekében a CPSRA-ra való belépést a

repülőtér üzemeltető korlátozza és ellenőrzi. A repülőtér üzemeltető a repülőtérre belépő személyek és
járművek adatait a hatályos jogszabályok előírásai szerint kezeli.
Tájékoztató a belépéssel kapcsolatos adatkezelésről: Az adatkezelés célja annak biztosítása, hogy a

repülőtér területére a nyilvános területek kivételével csak az arra feljogosított személyek és járművek
lépjenek be.
A belépésre vonatkozó részletes szabályokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott érvényes repülőtéri
védelmi program tartalmazza. Az AM II. kötet II. fejezet BELÉPÉS A REPÜLŐTÉRRE fejezet tartalmazza a
szükséges, nyilvános információkat.
A CPSRA-ra belépni kizárólag a 169/2010 (V. 11.) Korm. rendelet 23.§-ban engedélyek valamelyikének
megléte esetén lehet. Az engedélyek meglétét és érvényességét a repülőtér üzembentartó védelmi
személyzete ellenőrzi a CPSRA belépési pontjain.
A CPSRA-ra a személyek sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen
átesett, felhatalmazott személy kíséretével léphetnek be.
A védelmi háttérellenőrzést az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Repülőtéri
Rendőr Igazgatóság (továbbiakban: RRI), az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ
(továbbiakban: TEK) és a vámhatóság, valamint egyes kérdésekben a munkáltató hajtja végre. A
légiközlekedés területén nem foglalkoztatható, illetve repülőtéri azonosító kártyát vagy belépési engedélyt
nem kaphat az a személy, aki a védelmi háttérellenőrzésen nem felelt meg.
A CPSRA határvonalát és a területen a védelmi szabályok betartását A Budapest Airport Zrt. Fegyveres
Biztonsági Őrség (továbbiakban: FBŐ) állománya ellenőrzi.
A CPSRA-ra történő belépéskor előírt védelmi ellenőrzéseket a repülőtér üzembentartó védelmi személyzete
hajtja végre. A védelmi ellenőrzések végrehajtását az Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (továbbiakban: RRI)
felügyeli.
A repülőtéren a határellenőrzést az RRI, a vámellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri
Igazgatóság állománya hajtja végre.
A kiemelten védett személyek és az őket szállító légijárművek védelmét a Rendőrség és a TEK hajtja végre.
A CPSRA védelmében együttműködő hatóságok és résztvevő szervezetek konkrét feladatait és jogkörét a
169/2010 (V. 11.) Korm. rendelet tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_5
BUD_AM_I_E
8.2. A mozgási területre történő illetéktelen belépés megakadályozása
A CPSRA folytonos kerítéssel határolt terület. A kerítés vonalát CCTV rendszerrel összekapcsolt behatolásjelző
rendszer védi. A területre kizárólag a Budapest Airport Zrt. a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott
repülőtéri védelmi programjában kijelölt belépési pontokon keresztül lehet belépni. (A repülőtéri védelmi
program repülőtér használókra vonatkozó publikus előírásait az AM II. kötet II. fejezet BELÉPÉS A
REPÜLŐTÉRRE tartalmazza.) A területre történő belépést, és a területen történő mozgást elektronikus
beléptető rendszerrel is ellenőrizzük. A területet CCTV rendszerrel megfigyeljük.
A CPSRA-ra csak akkor engedélyezett egy adott személy vagy jármű belépése, ha ott tartózkodása indokolt.
Indokoltnak tekintjük a belépést:
a repülőtér területén működő szervezetnél történő foglalkoztatási, vagy egyéb munkavégzésre
irányuló jogviszony megléte esetén;
ha egy repülőtéren működő szervezet igazolja, hogy a belépni szándékozó személy munkavégzés,
ügyintézés vagy tárgyalás céljából hozzá érkezett;
ha a személy olyan szervezet tagja, mely a repülőtér területén és/vagy annak működéséhez
kapcsolódóan, jogszabályban meghatározott hatósági vagy közigazgatási feladatot lát el;
engedéllyel rendelkező személy által vezetett repülőtér-látogatásnál.
A repülőtéri személyzet a CPSRA területre, csak a megfelelő engedélyek bemutatását követően, az előírt
ellenőrzések elvégzése után léphet be.
A légijárművek személyzetei és az utasok a repülőtéri közlekedésük során a Határátkelőhely Rendjében
meghatározott útvonalakat használhatják. A légijármű személyzet és az utasok kezelését, kísérését és
szállítását a földi kiszolgáló szervezet végzi a légitársasággal egyeztetve.
8.2.1. Mentességek
Mentesülnek a belépés-ellenőrzés és a védelmi átvizsgálás alól – az élet és vagyonbiztonság érdekében
végzett – a kényszerhelyzeti, rendkívüli esemény elhárítása érdekében, továbbá nemzetbiztonsági vagy
bűnüldözési érdekből feladatot ellátó, megkülönböztető jelzést használó járművek és utasaik, valamint az
ilyen céllal a repülőtér CPSRA területére belépő személyek.
8.2.2. Tiltott eszközök kezelése

A tiltott eszközök kezelésére vonatkozó szabályokat az AM_I_E_8_1_M Technológiai leírás SRS tiltott eszköz
bevitel című melléklet tartalmazza.
A repülőtérre – a rendvédelmi szervek és az FBŐ, a szerv illetékes vezetője által kirendelt, szolgálatban lévő,
a repülőtér szigorított védelmi területére belépésre jogosító repülőtéri azonosító kártyával rendelkező tagjai
szolgálati fegyvereinek kivételével – lőfegyver csak az illetékes hatóságok engedélyével vihető be és
tárolható. A felsorolt szervezetek tagjai szolgálati eszközeinek kivételével – az AM_I_E_8_2_M Tiltott tárgyak
listája 1. című mellékletben felsorolt eszközök kizárólag egyedi elbírálás alapján a felelős hatóság által
kiadott engedély birtokában vihetők be.
Az AM_I_E_8_2_M Tiltott tárgyak listája 1. című mellékletben felsorolt tárgyak tárolhatók a CPSRA-n feltéve,
hogy tárolásuk védett körülmények között történik. Az AM_I_E_8_3_M Tiltott tárgyak listája 2. című melléklet
c), d) és e) pontjában felsorolt tárgyak tárolhatók és használhatók a CPSRA-n feltéve, hogy az utasok nem
férhetnek hozzájuk. A tárgyakat bevivő személy a felelős azért, hogy a tárgyakat az CPSRA-n illetéktelen
hozzáféréstől biztosítottan használja és tárolja.

y y m m d d
AM_I_E_6
BUD_AM_I_E
9. A repülőtér mozgási, és más üzemi területeinek ellenőrzése
Az üzemeltető a repülőtér teljes mozgási területére kiterjedő ellenőrzési, felügyeleti és jelentési rendszert
működtet. A BUD forgalmi igazgatóságának szervezeti egységei látják el ezen feladatot, a 03/2020
Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési rendszeréről
dokumentumba foglalt szabályok figyelembe vételével.
9.1. Légiforgalmi szolgálattal (ATS) való kommunikáció rendje
A mozgási terület részeként, a munkaterület fokozottan ellenőrzött zóna, ahová belépni kizárólag a
HungaroControl által engedélyezettek szerint, a kétoldalú rádiókapcsolat folyamatos fenntartása mellett
lehet.
A kétoldalú kommunikáció lehetőségének fenntartása olyan esetekben is szükséges, amikor az érintett terület
lezárt állapotban van, és az aktív munkaterületből kivételre került.
A repülőtéri kommunikációs előírásokat a BUD REFÜ által kiadott Rádiólevelezési kézikönyv
tartalmazza, mely szerves része a Level 3-as jogosítvány képzési és vizsgarendszerének.
Futópályák, gurulóutak illetve azok biztonsági sávjaiba kizárólag „Squid by ERA” típusú S-módú
járműazonosító berendezéssel ellátott járművek hajthatnak be a berendezések folyamatos működtetése
mellett.
A mozgási terület azon részeibe, amelyek nem tartoznak a munkaterületbe, a DAM és AOO szolgálatok
munkaköri kötelezettségük révén külön engedély nélkül is beléphetnek, és benn tartózkodhatnak.
Azonban e területeken is kötelező a kétoldalú rádiókapcsolat fenntartása, az adott területen illetékes
egységgel (TWR, Apron.), valamint a DAM és AOCC szolgálatokkal.
A területen való munkavégzés előfeltétele a megfelelő képzéseken való részvétel, melyet a Képzési
Szabályzat 2017 képzési mátrixai tartalmaznak.
9.2. Ellenőrző listák, naplók és nyilvántartások
Az elvégzett ellenőrzések tényét, illetve az ellenőrzés kapcsán fellelt rendellenességeket az ellenőrzést

végző DAM és AOO egységeknek, az erre a célra rendszeresített naplókban kell rögzíteni.
Az elektronikus napló kitöltése és a nyomatott ellenőrzési listákkal kapcsolatos részletes elvárások az
03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési
rendszeréről találhatók meg.
Az ellenőrző listákat a 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület
ellenőrzési rendszeréről 5.sz. melléklet tartalmazza.
9.3. Ellenőrzések gyakorisága, kiértékelése és intézkedések rendszere
Az ellenőrzések alapját a repülőtér forgalmi környezete határozza meg. Részletes szabályok: 03/2020
Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési rendszeréről.
Ennek megfelelően a napi forgalom elindulását megelőzően, valamint az érkező és induló forgalmi hullámokat
megelőzően, rendszeresen napi több alkalommal ellenőrzik a munkaterületet. A forgalmi előterek működési

y y m m d d
AM_I_E_7
BUD_AM_I_E
jellemzői okán, folyamatos ellenőrzést és felügyelet biztosít az AOO szolgálat, az azonnali beavatkozás és
intézkedés érdekében.
Amennyiben az ellenőrzést végző rendellenességet, vagy nem megfelelőséget talál, úgy azonnali hatállyal
intézkedik. A szükséges döntések meghozatalát elsődlegesen a DAM végzi el.
Ezen intézkedés része az esetlegesen szükséges korlátozás, vagy zárás (forgalomból való kivétel) elrendelése,
valamint az érintett szolgálatok (TWR, AODM, Apron, AOO) értesítése.
Amennyiben szükséges, úgy az ellenőrzést végző tájékoztatja a DAM szolgálatot, aki továbbítja az információt
az AOCC szolgálathoz a szükséges javító intézkedés elrendelése, szervezése érdekében.
Amennyiben az adott nem megfelelőség nem oldható meg azonnal, úgy a DAM és az AODM nem megfelelőségi
jelentést készít, melyet továbbít az érintett szolgálatokhoz, vagy szervezeti egység vezetőkhöz, a javító
intézkedés meghozatala érdekében!
Egyéb kapcsolódó operatív területeken lefolytatott ellenőrzések rendje a további két szabályzatban kerül
meghatározásra: 01/2020. számú „Az ügyeletes terminál vezetői és terminál
asszisztensi feladatok eljárásrendje a szolgálat ellátására és a terminál
üzemeltetésére vonatkozólag” című terminál menedzsment vezetői utasítás és a KIK
Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve.
A repülőtér működésével összefüggő események, rendellenességek jelentésével kapcsolatos
kötelezettségek részletesen kidolgozásra kerültek a 3/2014 forgalmi igazgatói
utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és eljárásrendjének
4.1. pontjában belső utasítás formájában .

y y m m d d
AM_I_E_8
BUD_AM_I_E
10. Elektromos rendszerek, látás szerinti/nem látás szerinti eszközök

ellenőrzése
Az elektromos rendszerek és a látás szerinti, valamint a nem látás szerinti eszközök ellenőrzése a BUD
Műszaki Igazgatóság (TS) feladatai közé tartozik.
A légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat
és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról szóló
2017/373/EU végrehajtási rendelet ATM/ANS.OR.B.035 Üzemben tartási kézikönyv követelménypontban
meghatározottak szerint, a tanúsított léginavigációs szolgáltató naprakész, Légiforgalmi berendezések
karbantartás irányítási kézikönyvet (a BUD-nál: KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás
irányítási kézikönyve) (Továbbiakban KIK), vagy kézikönyveket köteles vezetni a tanúsított
szolgáltatások ellátásával kapcsolatban az üzemeltető személyzet használatára és személyzetnek történő
útmutatás céljából.
A KIK a karbantartás irányítási folyamatot négy alapfolyamatra bontja le. Ezek a következők:
- A karbantartás tervezés folyamata (KIK M05 Karbantartás tervezés)
- A karbantartás végrehajtás folyamata (KIK M06 Karbantartás végrehajtása)
- A hibajavítás folyamata (KIK M07 Hibajavítás)
- Karbantartás, és javítás, monitorozás (KIK M08 Karbantartások monitorozása)
A fenti ellenőrzéseket kiegészítik a AM E 9 pontjában leírt REFÜ ellenőrzések is (03/2020
Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési rendszeréről, 4.5
fejezet).
10.1. Ellenőrző listák, naplók és nyilvántartások
A TS által végzett karbantartási, és javítási tevékenységek bizonyítására szolgáló dokumentumok kezelésével

kapcsolatos szabályok a KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve
4.1.5. pontjában találhatók.
A REFÜ által végzett ellenőrzések naplói és nyilvántartásainak sablonja: a 03/2020 Repülőtérforgalmi
vezetői utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési rendszeréről 5.sz. melléklet
10.2. Ellenőrzések gyakorisága, kiértékelése és intézkedések rendszere
A légiforgalmi berendezések biztonságos üzemeltetése érdekében az üzembentartó rendelkezik egy éves

Karbantartási tervvel. A terv táblázatos formában, heti ütemezésben meghatározza a berendezéseken
végrehajtandó tevékenységeket és azok naptári végrehajtási idejét. A berendezések listája a KIK M01
Berendezések mellékletben található, valamint a tervezési folyamat részletes szabályait a KIK
Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve 4.2.1.Tervezés pontja
tartalmazza. A tervezéshez kapcsolódó ügyviteli/részfolyamatokat külön utasításokban kell szabályozni
(például: rendelkezésre állnak Navigációs és fénytechnikai OPC-k, NOTAM kiadás rendje, stb.). Ezen
utasítások elkészítése, rendszeres felülvizsgálata és szükséges módosítása a KIK szerint történik a Műszaki
központ vezetőinek irányításával.
A szervezet a berendezések részletes kezelését és karbantartását a hozzájuk tartozó kezelési és karbantartási
utasításokban szabályozza. A karbantartási utasítások megjelentetéséről és módosításáról a légiközlekedési
hatóságot tájékoztatjuk.

y y m m d d
AM_I_E_9
BUD_AM_I_E
A Karbantartás és javítás monitoring folyamatáról a KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás

irányítási kézikönyve 4.2.4. Karbantartás, és javítás monitoring pontja nyújt bővebb tájékoztatást.

y y m m d d
AM_I_E_10
BUD_AM_I_E
11. Repülőtéri felszerelésekre vonatkozó előírások
Az AM E 10-es pontban szereplő KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási

kézikönyve melléklet az irányadó. A repülőtéri felszerelések részletes listái a KIK M01 Berendezések
mellékletben kerülnek felsorolásra.
A karbantartási stratégia végrehajtása a Műszaki központ feladata a BUD szerződött partnerének, az Airport
Facility Management Kft.-nek (AFM Kft.) bevonásával. A monitorozási tevékenységet a Műszaki központ
vezetői irányítják, és az ezt érintő feladatmegosztást a Műszaki központon belüli eljárás szabályozza.
A repülőtéren használt földi járművekre vonatkozó műszaki és felszereltségi követelményeket az AM I.
kötet E részének 16. fejezete A REPÜLŐTÉR KÖZLEKEDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI (RE-
KRESZ) tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_11
BUD_AM_I_E
12. Mozgási területre vonatkozó eljárások
12.1. Mozgási terület karbantartására
A Repülőtérforgalmi üzemeltetés napi tevékenységének része a mozgási terület teljes egészére kiterjedő
ellenőrzési, dokumentálási és jelentési rendszer. Ezen rendszer keretén belül az illetékes DAM és AOO
szolgálatok feladata az ellenőrzések elvégzése az alábbi pontok biztosíthatósága érdekében:
a) A futópályák felületeinek megfelelő súrlódási együtthatójának és alacsony gördülési ellenállása,
illetve a felület szennyezettségének elkerülése, illetve a szennyeződések mielőbbi eltávolítása,
megszüntetése érdekében
b) A gurulóutak és előterek, repülőgép állóhelyek és eszköztároló helyek felület szennyezettségének
elkerülése, illetve a szennyeződések mielőbbi eltávolítása, megszüntetése érdekében
c) A burkolt felületekhez kapcsolódó vízelvezető rendszerek, csatornák megfelelő állapota érdekében
A Budapest Airport a repülőtér üzemeltetőjeként mind szervezeti, mind eljárásai szintjén olyan rendszert
működtet, amely képes hatékonyan kezelni az ellenőrzés során feltárt rendellenességeket, hiányosságokat.
A burkolt felületek és azok vízelvezető rendszereivel kapcsolatos ellenőrzési és javítási tevékenységét a
rendszeréről című utasítás, a fékhatás mérésről szóló 5/2007 RFFO utasítás A futópályák
karbantartási szintjéhez kapcsolódó fékhatás méréséről utasítás és a KIK Légiforgalmi
berendezések karbantartás irányítási kézikönyve írja le.
12.2. Túlterheléses műveletek (overload operations)
Forgalmi és környezetvédelmi okok miatt szükség van a repülőtér burkolt felületeinek bizonyos fokú
túlterhelésére. A felületek állapotának megtartása érdekében a Budapest Airport a felületek
túlterhelhetőségét szabályozó eljárást alkalmaz, melynek szerves része a túlterhelés folyamatos nyomon
követése. A rendszer az alább alapvetések figyelembevételével került kialakításra:
a) A rugalmas felületek esetén (aszfalt burkolat) az tekintendő túlterhelésnek, amikor a felületet
használó légijármű ACN értéke és a felület közzétett PCN értéke közötti különbség nagyobb, mint 10%
az ACN érték javára
b) A rugalmatlan felületek esetén (beton burkolat) az tekintendő túlterhelésnek, amikor a felületet
használó légijármű ACN értéke és a felület közzétett PCN értéke közötti különbség nagyobb, mint 5%
az ACN érték javára
c) Egy adott felület esetében a túlterhelését jelentő éves mozgásszám nem lehet nagyobb, mint 5%-a a
teljes évi mozgásszámnak!
A fenti túlterhelések okán a Budapest Airport a kritikus felületei esetében fokozott ellenőrzési gyakoriságot
alkalmaz, különös figyelmet fordítva a jég, a víz okozta hátrányos következményekre.
A burkolt felületek karbantartási szükségleteket a rendszeres REFÜ és TS ellenőrzések (lásd AM E 12.1
fejezet), ill. az AFM adatszolgáltatása alapján kerül meghatározásra. A felújításokat az éves beruházási
tervben határozzuk meg.

y y m m d d
AM_I_E_12
BUD_AM_I_E
13. A repülőtéri munkálatok biztonságára vonatkozó eljárások
A Budapest Airport a repülőgépforgalmi területek biztonságos működtetése érdekében eljárások rendszerét

működteti annak érdekében, hogy:
• a biztonságos repülésüzem garantált legyen a munkavégzések alatt is
• a munkavégzések szakszerű elvégezhetősége biztosított legyen a normál napi üzem mellett is
A karbantartási és fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységet kizárólag a „Heti Munkakoordinációs

egyeztetés” rendszerén belül lehet tervezni és végrehajtani, melyek az alábbi főbb szempontokat veszik
figyelembe:
i) A munkálatokat minden esetben tervezetten a munkavégzést megelőző hét csütörtökéig be kell
jelenteni az AOCC-nek, meghatározva a munka jellegét, helyét, idejét.
ii) Kizárólag bejelentett és az üzemeltető által írásban engedélyezett munka végezhető a forgalmi
területen.
iii) Nem tervezett munka nem végezhető. Ez alól az emberéletet, vagy a vagyonmegőrzést célzó azonnali
hibaelhárítás lehet a kivétel.
iv) A forgalmi területen munkát végezni, kizárólag annak zárt, az aktív mozgási területből kivett
állapotában lehetséges.
v) Munkavégzés miatt a forgalomból kivenni területeket, ütemezetten, az aktuális forgalmi helyzethez
igazítva lehet.
vi) A fenti esetekben is kötelező betartani a forgalmi területen működő gépjárművekre és személyekre
vonatkozó szabályokat (láthatósági mellény, jelzőfények, rádiókapcsolat, válasz jeladó).
vii) A lezárt területeteket a BUD/REFÜ minden esetben köteles megjelölni a betévedés elkerülése
érdekében. Különös figyelmet kell fordítani, hogy a lezárt területeken vagy az azokra bevezető
szakaszokon lévő fénytechnikai elemek kikapcsolt állapotban való tartására. A lezárások részletes
szabályait a REFÜ ASM vonatkozó fejezete írja le).
viii) A munkálatokat kizárólag az AODM a DAM és az érintett terület biztonságos működésért felelős
operatív egységtől ATC, APRON) kiadott engedély birtokában és az abban foglaltak maradéktalan
betartásával lehetséges.
ix) Szükség esetén az egyes munkavégzésekről, és az ahhoz kapcsolódó korlátozásokról a BUD/COO
megfelelő módon tájékoztatja az érintettek körét. (NOTAM, ATIS, Leaflet, e-mail formájában).
A munkavégzésekhez kapcsolódó részletes eljárásokat a területek zárásával, forgalomból történő kivételével,

kapcsolatosan, valamint a munkaterületek rendjével kapcsolatosan az 3/2014 forgalmi igazgatói
utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és eljárásrendje és az A
Repülőtérforgalmi üzemeltetés kézikönyve – C.3.2.2 fejezet dokumentumok tartalmazzák.
A „Heti Munkakoordinációs egyeztetés”-sel kapcsolatos további szabályok a BUD_AM_II_XI 3.3-as
fejezetében találhatók.
 A napi működést biztosító karbantartás jellegű munkálatoknál is kötelező a fenti i)-től ix)-ig terjedő
pontok betartása, valamint a tevékenység megfelelő naplózása.
 A jelentős, egyedi karbantartási, vagy építései munkálatokat megelőzően szakmai egyeztetések
lefolytatása szükséges, bevonva az érintett forgalom szervező és biztosító egységek képviselőit,
kiegészítve a kivitelezést végző cég felelős munkavezetőjével, meghatározva a munkálatok légi
forgalomra gyakorolt hatásait.

y y m m d d
AM_I_E_13
BUD_AM_I_E
Amennyiben szükséges a munkálatok során rendszeres egyeztetéseket kell biztosítani a folyamat rendszeres
nyomon követése érdekében.
A kivitelező cég munkatársait megfelelő képzésben kell részesíteni kiemelve a forgalmi terület veszélyeit,
hatását, azok elkerülését, illetve a szükséges dokumentálási feladatokat.
A kivitelező cég kötelessége a mindenkor hatályos Airside kivitelezői kézikönyv
(Airside_construction_manual_2020_01_01_FINAL_aláírt) valamint a Vállalkozási szerződés EHS melléklet
(BUD EHS tender melleklet 2020_FINAL) előírásait betartani.
Amennyiben a munkálatokban résztvevők rendszeresen igénybe vesznek minősített forgalmi területek, úgy a
REFÜ köteles külön eljárásban gondoskodni a terület fokozottabb inspekciójáról, takarításáról, és a munkát
végző cég biztonságos áthaladásáról.
Amennyiben a munkálatok emelőeszköz (torony, vagy autódaru) igénybe vételével járnak, úgy kötelezően
alkalmazni kell a REFÜ ide vonatkozó eljárásrendjét: LHBP-BUD repülőtéren telepített fix vagy
mobil daruk akadályjelzési előírása 2017.
Az egyedi építési és karbantartási munkálatoknál is kötelező a fenti i)-től ix)-ig terjedő pontok betartása,
valamint a tevékenység megfelelő naplózása.
Minden eseti jellegű munka előtt a REFÜ külön előírást ad ki (REFÜ WIP utasítás), melyben kommunikálja a
munkaterületre és környezetére alkalmazandó biztonsági szabályokat (pl.: üzemen kívüli terület jelzése,
megvilágítása, lezárt futópálya és gurulóút jelzések megfelelő elhelyezése, stb.).
Megjegyzés: Mivel a repülőtér futópályái beton burkolatúak, ezért szakaszos újraburkolásra nincs lehetőség.
Ezen oknál fogva a repülőtéren nem engedélyezett eljárás a futópálya újbóli használatbavétele a
burkolatjavítás teljes befejezése előtt.
13.1. Beruházási és karbantartási munkák koordinálása, tervezése és kivitelezése
Minden nemű karbantartási, vagy fejlesztési célú munkavégzési igényt az AOCC szolgálat számára be kell
jelenteni.
A bejelentés részletes szabályait az 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív
üzemirányításának rendszere és eljárásrendje 4.1. pontja és a BUD_VOL_II_XI 3.3-as
fejezete tartalmazza.
13.2. Kapcsolattartás a Légiforgalmi Szolgálatokkal a munkákkal kapcsolatos ügyekben
Az információátadás és a kommunikáció részletes szabályait az 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás

Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és eljárásrendje 4.2. pontja tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_14
BUD_AM_I_E
14. A forgalmi és műszaki előterek kezelésének rendje (Apron Managment)
A Budapest Airport Zrt. a forgalmi és műszaki előterek (továbbiakban: előterek) hatékony működtetése
érdekében komplex előtér felügyeleti rendszert működtet, mely kitér az alábbiakra:
i. a forgalmi előterek és az azokon található infrastruktúra rendszeres ellenőrzésére és minősítésére,
ii. a légijárművek hatékony és biztonságos működésének, áramlásának, elősegítésére,
iii. az előtéren működő járművek ellenőrzésére, a működő légijárművektől történő biztonságos
elkülönítésére,
iv. állóhelykiosztásra,
v. az érkező és induló légijárművek beállítási, indítási, és hátratolási eljárásaira,
vi. az előtéren működő szolgálatok eszközeinek megfelelő tárolására,
vii. az előtéri folyamatok, (légijármű kiszolgálás, építési, karbantartási és fenntartási tevékenységek)
biztonságos végezhetősége érdekében.
A fenti folyamatok megfelelő színvonalú biztosítása érdekében a Budapest Airport Zrt. Forgalmi Igazgatósága,
a HungaroContro-lal közösen egy „Együttműködésen alapuló előtérfelügyeleti rendszert” (Coordinated Apron
management) működtet, melynek alapja, hogy a légijárművek előtéri tájékoztatása, áramlásszabályozása a
HungaroControl feladata, míg az infrastruktúra rendelkezésre állásásnak biztosítása, valamint az egyéb
folyamatok felügyelete, szabályozása a Budapest Airport Zrt. feladata.
A két szervezet közötti együttműködési, feladat és felelősség megosztási folyamatokat a két cég érintett
szervezete között megkötött Együttműködési megállapodás HC TIRO-BTWR és BUD REFÜ-AMU
között tartalmazza.
A forgalmi előtéren a légijárművek hajtóműindítását, gurulását, hátratolását, saját hajtóművel történő
tolatását (power-back), valamint vontatását a TWR engedélyezi. A légijármű mozgások és vontatási
műveletek sorrendjét a TWR határozza meg.
A forgalmi előtereken a TWR által kiadott engedélyek célja a légiforgalom biztonságos, rendszeres, gyors
áramlásának biztosítása és a légijárművek összeütközésének megelőzése.
Az előterek akadálymentességéért, állapotáért és használhatóságának minősítéséért, valamint a kiszolgálási
és karbantartási tevékenységek felügyeletéért a BUD Előtér-felügyeleti szolgálata a felelős.
Az Apron egység ellenőrzi, és szükség esetén szabályozza az előtereket érintő gépjárműforgalmat.
A P1, L, P4 és U, H1 gurulóutak valamint a G előtéri gurulási nyomvonal keresztezését normál üzemi
körülmények között a járművezetők az adott gurulóút forgalommentességéről való meggyőződés után,
önállóan hajtják végre. LVP2es körülmények esetén azonban az előzőekben bekezdésben felsorolt
gurulóutak gépjármű forgalmát az Apron egység ellenőrzi és szabályozza. (LVP 2 esetén H1 és U nem
keresztezhető.)

y y m m d d
AM_I_E_15
BUD_AM_I_E
14.1. Légijárművek irányításának átadása a légiforgalmi irányítás és az előtérforgalmi

irányítás között
A HungaroControl Repülőtéri Irányító Szolgálat (TWR) szolgálat működési területe a repülőtér
munkaterületére, illetve a forgalmi előtéren található gurulóutakra, állóhelyi gurulási nyomvonalakra terjed
ki.
A Budapest Airport Zrt. Forgalmi Igazgatóság REFÜ/AMU működési területe a repülőtér forgalmi és műszaki
előtereire, repülőgéptároló és parkolóhelyekre a forgalmi előtéren található gurulóutakra, állóhelyi gurulási
nyomvonalakra terjed ki.
A forgalmi és műszaki előterek határai a csatlakozó gurulóút-szakaszokon a felfestett kilépési pontok. A
kilépési pontok az alábbiak:
TWY Apron 1
A1 Az A1 gurulóút középvonalának és a GA hangárakhoz vezető előtéri gurulási nyomvonal metszéspontja
B1
C A gurulóút és az előtér csatlakozási pontja
TWY Apron AG, AA, AL
A1-M10
A műszaki előterek (Apron AG, AA, AL) vonatkozásában az A1 gurulóút biztonsági sávjának a határa
A1-M20
és az előterekre bevezető gurulási nyomvonal metszéspontja
A1-M30
TWY Apron 2
H1
A kapcsolódó A gurulóút szakasz biztonsági sávjának a határa és az előtérre bevezető nevesített

P1
gurulási nyomvonal metszéspontja
L
P4
TWY Cargo Apron
A kapcsolódó A8 gurulóút szakasz biztonsági sávjának a határa és az előtérre bevezető nevesített

E
gurulási nyomvonal metszéspontja
A forgalmi előtéren a légijárművek hajtóműindítását, gurulását, hátratolását, saját hajtóművel történő

tolatását (power-back), vontatását, valamint az Apron AL, AA előterek hajtómű indítási pontjain történő
hajtóműindítását és elgurulását a TWR engedélyezi. A forgalmi előtereken a HungaroControl által kiadott
engedélyek célja a légiforgalom biztonságos, rendszeres, gyors áramlásának biztosítása és a légijárművek
összeütközésének megelőzése érdekében.

y y m m d d
AM_I_E_16
BUD_AM_I_E
Az előtéri gurulóutak, állóhelyi gurulási nyomvonalak és állóhelyek akadálymentességéért, állapotáért és

használhatóságának minősítéséért, valamint a kiszolgálási és karbantartási tevékenységek felügyeletéért a
Budapest Airport REFÜ/AMU a felelős. A REFÜ/AMU egység ellenőrzi, és szükség esetén szabályozza az
előtereket érintő mindennemű gépjárműforgalmat.
A repülőtér mozgási területén alkalmazandó gurulási eljárásokat, a hozzájuk tartozó előtéri kilépési
pontokkal együtt a két szervezet közötti megállapodás tartalmazza.
A közzétett gurulási eljárások betartása kötelező. Abban az esetben, ha a TWR szolgálat a forgalmi
előtereken eltér a közzétett gurulási eljárásoktól, erről minden esetben tájékoztatja az REFÜ/AMU egységet.
14.2. Légijármű állóhelyek kiosztási rendje
Az állóhely- és kapukiosztást a Forgalmi Igazgatóság, Repülőtéri Operatív Üzemirányító központja (AOCC)

végzi a BUD_AM_II_X 2.1 szerint.
A Repülőtér előtereit, állóhelyeit és azok használatának szabályait az AM_I_E_14_1_M
Repülőgéptárolásra használt területek és jellemzőik című melléklet határozza meg.
Az állóhelyek maximális foglaltsági ideje:
Az 1-es Terminál forgalmi előterén 3 óra, amennyiben szükséges.
A 2-es Terminál forgalmi előterén 1,5 óra, amennyiben szükséges (szélestörzsű légijárművek esetében
3 óra).
Amennyiben egy járat a fenti időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik a földön, és az AOCC elrendeli a
légijármű átvontatását, akkor a földi kiszolgáló a légijármű üzemben tartójának költségére köteles a
vontatást az AOCC által megjelölt feltételek szerint biztosítani. A vontatás szükségességéről az AOCC ún.
„Vontatási terv”-et küld e-mailen az érintett GH-nak.
A GH-k kötelesek biztosítani az átvontatásokat a légijármű üzemben tartójának költségére abban az
esetben is, ha egy már állóhelyen parkoló légijármű a tervezettnél tovább foglalja az állóhelyet (pl.
műszaki meghibásodás miatt) és ez negatívan befolyásolja a további járatok állóhely-kiosztását. Ez esetben
is az AOCC által meghatározott időpontban és állóhelyre szükséges az érintett légijárművet átvontatni.
Hosszabb időtartamú résidőre várakozás esetén (amennyiben az negatívan befolyásolja a
kapacitásgazdálkodást) szintén elrendelheti az AOCC a légijármű átvonatását/átmozgatását egy kijelölt
várakozó helyre (remote hold).
14.3. Hajtómű indítás és hátratolási eljárások
Az LHBP/BUD repülőtéren a légijárművek indítási és hátratolási eljárásait, a Budapest Airport Zrt. REFÜ
szabályozza, a forgalom áramlásának, gyors és biztonságos kezelése érdekében a HungaroControl-lal fennálló
kétoldalú együttműködési megállapodásban foglaltak figyelembevételével.
14.3.1. A légijárművek hajtómű-indítási szabályai

 Az állóhelyen parkoló légijármű vezetője a publikált ATC frekvencián megkéri az ATC útvonal
engedélyt.
 Az útvonal engedély birtokában és a kiszolgálási folyamat befejezését követően amennyiben a
légijármű kész az azonnali indításra/hátratolásra – a légijármű vezetője a TWR-től az erre kijelölt ATC
frekvencián kapja meg a hajtómű indítási és – szükség esetén – hátratolási engedélyt.

y y m m d d
AM_I_E_17
BUD_AM_I_E
Megjegyzés-1:
A hajtómű-indítási és hátratolási engedély csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kérhető:
a) a légijármű kiszolgálása befejeződött;
b) a légijármű összes nyílászáróját bezárták;
c) a repülőgép közeléből eltávolították a kiszolgáló eszközöket;
d) amennyiben szükséges, a vontató kész a légijármű azonnali mozgatására;
e) a fenti feltételek meglétéről az indításvezető a légijármű vezetőt tájékoztatta és
f) az érintett járat rendelkezik az ATC CDC (Budapest Delivery) által kiadott útvonal engedéllyel.
Megjegyzés-2:
A hajtómű indítási- és hátratolási engedélyeket a TWR a légijármű vezető kérésére és felelősségére adja ki.
A művelet során az ATC és a földi személyzet a légijármű személyzetén keresztül kommunikál egymással.
Megjegyzés-3:
Indokolt esetben a Budapest Ground (GRC) a hajtómű indítási engedélyt csak akkor adja ki, ha a fenti
feltételek meglétét a REFÜ/AMU egység megerősítette.
Megjegyzés-4:
A TWR a hátratolási engedély részeként megadja a várható kilépési pontot és megnevezi a hátratolás
típusát. A TWR feltételes indítási és hátratolási engedélyt nem ad ki.
Megjegyzés-5:
Amennyiben az előtereken a közzétett fékhatás érték 2-es vagy annál rosszabb, úgy a TWR a légijárművek
részére a hajtómű indítási engedélyt a hátratolás befejezését követően adja ki.
 A hajtóműindításhoz szükséges, annak tűzvédelmi biztosítását nyújtó gépkocsi jelenlétéről és

elhelyezkedéséről a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság belső szabályzata rendelkezik.
 A hajtómű indítási vagy a hátratolási művelet a GRC által kiadott engedély birtokában kezdhető meg. A
műveletet az engedély vételét követően 1 percen belül meg kell kezdeni.
 A TWR határozza meg az indítás és hátratolás végrehajtási módját, melyet a légijármű személyzete
továbbít az indításvezető felé. Az említett műveletek biztonságos megkezdhetőségéért az adott
légijárművet kiszolgáló szervezet által biztosított indításvezető felel. A hajtómű-indítási illetve
hátratolási eljárásokat az AOO felügyeli, és amennyiben rendellenességet tapasztal, a folyamatokba
szükség esetén beavatkozik és erről tájékoztatja az Apron egységet, aki szükség esetén haladéktalanul
informálja a TWR-t.
 Amennyiben az indításvezetői feladatokat a Budapest Airport Zrt. AOO szolgálata látja el, abban az
esetben az indítás feltételinek ellenőrzése az AOO-t terheli. Az ilyen eseteknél az AOO szükség esetén
az Apron egységgel a művelet végrehajtásáról egyeztet.
 Az indító légijármű személyzete az indítási folyamattal kapcsolatosan felmerülő bármilyen problémáról
haladéktalanul köteles tájékoztatni a TWR-t.

y y m m d d
AM_I_E_18
BUD_AM_I_E
 Az alábbiakban meghatározott esetekben a kiszolgáló szervezet által delegált indításvezető mellett a

Budapest Airport Zrt. AOO szolgálatának is jelen kell lennie. Ilyen esetekben az indítás feltételinek
ellenőrzése az AOO-t terheli. Ekkor kizárólag az AOO engedélyével kezdhető meg a hajtómű indítási és
hátratolási eljárás:
o az állóhely tengelyvonala, nem vagy rosszul látható, azonosítható,
o az érintett járat VIP101 STATE/HEAD minősítésű,
o az érintett járat „general aviation” jellegű repülést hajt végre,
o a REFÜ/AMU az adott forgalmi körülményt úgy értékeli, hogy az indítás AOO felügyeletet igényel,
o amennyiben a légijármű power-back eljárással hagyja el az állóhelyet,
o amennyiben a légijármű ICAO „E” vagy „F” kódjelű,
o amennyiben az indítás/hátratolás nem a felfestett tengelyvonal és orrkerék megállítási pozícióban
történik,
o amennyiben az adott járat vagy földi kiszolgáló szervezet nem rendelkezik saját kiképzett
indításvezetővel,
o forgószárnyas légijármű esetén, kivéve a Légirendészeti Parancsnokság légijárműveit.
 Push-back eljárás esetén a hátratolást végző jármű vezetője az indításvezetőtől vagy az AOO-tól kapott
engedély után felfestett burkolati jelek alapján a légijárművet az előtéri gurulóútra tolja úgy, hogy a
légijármű megállása után annak hossztengelye a gurulóút hossztengelyében, orrfutója a gurulási
nyomvonalon legyen.
 Az állóhelyek azon csoportjainál, ahol lekapcsolási fékoldási pontot (break away point) festettek fel, a
légijármű orrfutóját erre a pontra kell állítani.
 A tényleges hajtóműindítás a 45-es állóhely kivételével már a push-back eljárás közben megkezdhető,
amennyiben a légijármű, a hátratolást végző jármű üzemeltetési utasítása valamint az adott állóhely
ezt lehetővé teszi. A 45-es állóhely esetében az indítási művelet kizárólag a lekapcsolási ponton
kezdhető meg.
 Power-back eljárás esetén a TWR-től kapott engedély birtokában az AOO tolatási útmutatásai alapján a
légijármű vezetője a repülőgép hajtóműveinek segítségével kitolat az állóhelyről az előtéri
gurulónyomvonal és az állóhelytengely kereszteződéséig, ahonnan a normál gurulási eljárást követve
kezdi meg az elgurulást. Az AOO a tolatás közben a légijárművet köteles folyamatosan kísérni, annak
akadálymentes haladását biztosítani és felügyelni, amíg gurulását meg nem kezdte.
 A power-back eljárás LVP-2-es körülmények, közepes (3), vagy annál rosszabb előtéri fékhatás esetén
vagy 36 000 kg MTOW-nál nagyobb légijárművek esetében nem alkalmazható.
 A légijármű vezetője köteles a magyar AIP-ben illetve NOTAM-ban, publikált gurulási útvonalat (a
továbbiakban: standard gurulási útvonal) követni, ettől csak a TWR szolgálat utasítására térhet el.
Az indítási és hátratolási eljárás akkor fejeződik be, amikor a légijármű a TWR GRD szolgálattól kért és kapott
gurulási enegdély birtokában teljes terjedelmében ráfordult a gurulási nyomvonalra és megkezdte a gurulást.
14.3.2. Az indításvezetői feladatai:

 A hajtóműindítást és/vagy hátratolási eljárást vezető indításvezető feladata és felelőssége más
személyre nem ruházható át. A légijármű személyzettel történő kommunikációt a TWR szolgálaton
kívül kizárólag az indításvezető vagy az AOO végezhet.
 Az indításvezető a hátratolás alatt a légijárművet köteles folyamatosan kísérni, annak akadálymentes
haladását biztosítani és felügyelni, amíg gurulását meg nem kezdte.

y y m m d d
AM_I_E_19
BUD_AM_I_E
 Biztosítani, hogy az állóhely területe akadály- és FOD mentes.

 Biztosítani, hogy a vontató jármű csatlakoztatva van a légijárműhöz, és a vontató vezetője készen áll.
 A parancsnok pilóta felé nyugtázni a kapott hajtómű-indítási engedélyt.
 Ellenőrizni, hogy a légijármű összeütközés elleni villogófényei üzemelnek.
 Biztosítani, hogy a vontató jármű vezetője a hátratolási engedélyt megértette (kézi jelzések kiadásával
a vontató jármű vezetőjének a hátratolási eljárás megkezdésére).
 Biztosítani, hogy a légijármű a megfelelő irányban kerül hátratolásra a gurulási nyomvonalra.
 Meggyőződni róla, hogy a hátratolási eljárás során folyamatosan kapcsolatban lesz a parancsnok
pilótával.
 Biztosítani, hogy a vontató jármű lekapcsolásra került a légijárműről a gurulási nyomvonalon a
megállítási pozícióban, ezt a parancsnok pilóta felé megerősíteni.
 A parancsnok pilótával fenntartott rádiókapcsolat megszakítását követően jelezni a repülőgép
környezetének akadálymentességét, majd biztonságos távolságra tartózkodik a légijármű gurulási
útvonalától.
 Az indításvezető az állóhelyet csak akkor hagyhatja el, ha a légijármű elgurult.
Megjegyzés: Rossz látási viszonyok (LVP) esetén a kiszolgálási felügyelő a vontató jármű vezetőjével együtt,
amint lehetséges visszatér az állóhely felületén felfestett vörös vonal mögé, és jelzi a parancsnok pilóta
felé, hogy mindketten elhagyták a gurulóutat.
14.3.3. A vontatójármű vezetőjének feladatai:

 Ellenőrizni, hogy a vontatójármű megfelelő-en csatlakoztatva lett a légijárműhöz.
 A kiszolgálási felügyelőtől származó, erre vonatkozó engedély kiadásakor a hátratolási eljárást
megkezdeni.
 Biztosítani, hogy a légijármű a megfelelő irányban kerül hátratolásra a gurulási nyomvonal megállítási
pozícióba.
 A gurulóúton a megfelelő pozíció elérésekor a vontatójárművet lecsatlakoztatni a légijárműről.
 Rossz látási viszonyok (LVP) esetén a vontatójármű vezetője a startszerelővel, vagy indításvezetővel
együtt, amint lehetséges visszatér az állóhely felületén felfestett kettős fehér vonal mögé.
14.4. Repülőgép-beállítás és felvezetés
A Budapest Airport Zrt. a légijárművek biztonságos földi mozgása és pontos beállása érdekében
Repülőgépbeállító, és felvezető gépjármű szolgálatot biztosít a REFÜ/AOO egységének keretén belül.
14.4.1 Légijármű-felvezető gépkocsi (Follow Me):

 A Budapest Airport Forgalmi Igazgatósága különleges körülmények kezelésére, illetve a helyismerettel
nem rendelkező légijármű, és gépjárművezetők számára „felvezető gépkocsi / Follow Me” szolgálatot
tart fenn a biztonságos földi mozgás elősegítése érdekében.
 Felvezető gépjármű biztosítására a TWR, illetve az Apron egység kérésére kerül sor a guruló légijármű
mozgásának biztosítása érdekében, illetve automatikusan azokban az esetekben, amikor folyamatban
lévő munkálatok, vagy átmeneti forgalmi akadály miatt a légijárművet a gurulóút középvonaláról le

y y m m d d
AM_I_E_20
BUD_AM_I_E
kell téríteni. A felvezetésre különleges időjárási körülmények, a légijármű rádióhibája, illetve csökkent
szárnyvég távolság esetén is sor kerülhet.
 Felvezető gépjármű biztosítására igény szerint sor kerülhet:
o a szervizutak használatára nem alkalmas eszköz mozgatása esetén,
o légijármű vontatási eljárás során, amennyiben a légijármű, vagy annak vonatója nem rendelkezik
rádióval, vagy jármű azonosító squiterrel, vagy műszaki okoknál fogva nem működtethető a légijármű
összeütközés elleni és/vagy a pozíció fényei,
o repülőtéri helyismerettel nem rendelkező gépjárművek, személyek biztonságos közlekedésnek
biztosítása érdekében.
 A repülőtéren alkalmazott felvezető gépkocsi, jól látható sárga/fekete jelzést, valamint C típusú
alacsony intenzitású kettős villanófényt használ, szükség esetén FOLLOW ME vagy STOP feliratokkal
egyetemben.
14.4.2 Repülőgép beállítás (marshalling)

A repülőtér épületközeli állóhelyein általában VDGS berendezések segítik a légijármű vezetőt az utashidakhoz
történő pontos beállás érdekében. Azon állóhelyeken ahol nem került telepítésre vizuális dokkolásirányítási
berendezés, vagy a rendszer nem üzemképes, a beállást a repülőtér üzembentartója által biztosított
repülőtér forgalmi felügyelő (AOO) jelzései alapján kell végrehajtani.
 A VDGS berendezéssel történő beálláskor az AOO szolgálat közvetlenül nem vesz részt az eljárás
végrehajtásában. Az AOO tevékenysége az akadálymentes útvonal, állóhely és a VDGS berendezés
előzetes ellenőrzésére korlátozódik.
 A vizuális dokkolásirányítási rendszer meghibásodása esetén a hibát a manuális repülőgép-beállítás
biztosíthatósága érdekében a REFÜ/AMU egységnek azonnal jelenteni kell.
 A beállítást végző személyzet képzését a repülőtér üzemben tartója, a szakszolgálati engedélyét pedig
a légiközlekedési hatóság adja ki.
 Az előterek felügyeletéért a DAM/AOO felelős. Bármilyen, a normálistól eltérő jelenség esetén a
DAM/AOO javító intézkedéseket kezdeményez a forgalmi ellenőrzésre és a repülőgép-beállításra a
Repülőtérforgalmi kézikönyv (ASM) ide vonatkozó szabályozásai alapján.
 A repülőgép-beállítást végző személyzet köteles láthatósági mellényt és szükség esetén fülvédőt
viselni. A beállítást jól látható nappali beállító pálcával, illetve sötétedés után, vagy rossz látási
viszonyok esetén megvilágított beállító bottal végzi.
 A beállító olyan pozíciót foglal el, hogy a pilótakabin személyzete számára a beállítás teljes
időtartama alatt látható legyen. A beállító tevékenységét a közös repülési szabályok és a léginavigációs
szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról szóló
923/2012/EU végrehajtási rendeletben (SERA) foglaltak alapján végzi.
 A beállító tevekénysége akkor fejeződik be, amikor a beállított légijármű futóművei elé, illetve mögé a
géptípusnak megfelelő méretű féktuskókat helyez el a kiszolgáló szervezet, és erről a légijármű
személyzete megfelelő tájékoztatást kapott.
Megjegyzés: Bármely gépjármű vagy földi kiszolgálási eszköz vezetője részére tilos az áthaladás a beálló
légijármű és az azt felvezető Follow Me car vagy a manuális beállítást végző marshaller között, mivel ez
csökkentheti a marshaller láthatóságát a pilóta számára.

y y m m d d
AM_I_E_21
BUD_AM_I_E
15. Előtéren alkalmazandó repülésbiztonsági előírások
A Budapest Airport átfogó rendszert működtet a forgalmi előterek, repülőgéptároló területek biztonságos
működtethetősége érdekében. A rendszer többek között az alábbi folyamatok részletes szabályozására tér ki.
i. Az előtereken mozgó légijárművek okozta gázsugár és propeller széllel szembeni védekezés
ii. A légijárművek üzemanyaggal történő feltöltése
iii. Előtéri FOD kezelés, a területek takarítása
iv. Az előtéren dolgozó személyzet munkájának rendszeres repülésbiztonsági nyomon követése
v. A parkoló légijárművek veszélyeztetett pontjainak megjelölése. (AM_I_E_15_1_M Parkoló
légijárművek veszélyeztetett zónáinak megjelölése melléklet)
15.1. Megfúvásos balesetek elleni védelem

A gázsugár okozta negatív hatások elkerülése, már a forgalmi terület tervezési és átalakítási folyamatai során
is alapvetően kerülnek figyelembe vételre.
A tervezési fázisban az üzemeltető szimulálja a lehetséges hatásokat és szükség esetén az infrastruktúra
átalakításával, vagy eljárásokkal védekezik a hajtóműszél okozta negatív hatások ellen.
Azon helyeken ahol a hajtóművek indítása, vagy járatása akadályok, épületek, vagy folyamatok közelében
történik, az üzemeletető a hátratolási folyamatokhoz kapcsolódóan lekapcsolási és fékoldási pontokat
alkalmaz. (Terminál 2: 31, 32, 44, 45-ös állóhely)
Ezen felül szükség esetén 1,5 m magas betonzáró elemek kerülnek alkalmazásra, a szervizutakon közlekedők
hajtóműszél elleni védelme érdekében.
A tervezési megoldásokon túl ahol erre szükség van, eljárásokkal csökkentik a hajtóműmű szél okozta káros,
veszélyes hatásokat. Azon állóhelyen, ahol erre szükség van, csendes indítási eljárást kell alkalmazni, mely
megtiltja a hajtómű-indítást a hátratolás alatt. Ilyen esetekben a hajtóművek beindítása kizárólag a
felfestett lekapcsolási, fékoldási pontokon lehetséges.
A hajtóműszél veszélyire való figyelemfelhívás és eljárások részleteit az előtéri jogosítványhoz kapcsolódó
képzési, oktatási rendszer is tartalmazza.
A megfúvások elkerülését célzó részletes szabályozások, eljárások, és korlátozások az AM I. kötet E részének
16. fejezetében (A REPÜLŐTÉR KÖZLEKEDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI - RE-KRESZ) találhatók.
15.2. Üzemanyagfeltöltés szabályai

A légijárművek üzemanyaggal történő feltöltését a folyamat veszélyességére való tekintettel, az üzemeltető
részletesen szabályozza.
A részletszabályok, az AM_I_E_15_2_M Légijárművek és kiszolgáló eszközök üzemanyaggal
való feltöltésének rendje című mellékletben találhatók meg.
15.3. FOD kezelése

Az idegen eredetű tárgyak / törmelék (FOD) általánosságban az olyan elhagyott tárgyakat jelenti, amelyek a
légi járművek biztonságát és épségét veszélyeztetik, és amelyek – ebből kifolyólag – semmilyen olyan
területen nem hagyhatóak, ahol veszélyt jelentenek.
Az előtereken leggyakrabban fellelt FOD tárgyak listája igen hosszú, többek között lehet:

y y m m d d
AM_I_E_22
BUD_AM_I_E
Műanyag- és papírdarabok, lapok, csavarok, üres olajos és hidraulika folyadék kannák, üres üdítőital-dobozok,
árurögzítő-gyűrűk, törött fából készült tárgyak és egyéb szemét.
A FOD jelenlétének elsődleges oka a személyzet gondatlansága, illetve a lehetséges következmények
figyelmen kívül hagyása.
A napi ellenőrzések (lásd AM E 9) során jelzett FOD észrevételeket az AOCC kezeli.
A Működésbiztonsági szervezet évente 2 alkalommal (tavasszal és ősszel) szervez FOD gyűjtési napot Tavaszi
és Őszi Nagytakarítás néven, amiben részt vesznek a repülőtéren működő egyéb szervezetek.
15.4. Az alkalmazandó biztonsági előírások betartásának ellenőrzése

A biztonsági előírások betartása a Budapest Airport ZRt, és minden partner cég vagy szervezet dolgozóinak
együttes kötelessége. Ennek ellenőrzését több szervezet végzi:
 DAM/AOO a napi ellenőrzés keretében (lásd AM E 9)
 FBŐ (checklist)
 APRON egység

y y m m d d
AM_I_E_23
BUD_AM_I_E
16. Repülőtér közlekedési rendjének szabályai (RE-KRESZ)
16.1 Általános szabályok
A repülőtér egész területén érvényes a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított
1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ). A KRESZ 3.§ (2) bekezdése értelmében menet közben mobil
telefont kizárólag fülhallgatóval vagy kihangosítóval szabad használni.
A KRESZ 3.§ (2) bekezdése alól kivételt képeznek: (a) a szolgálati DRR vagy EDR rádiókon történő, munkához
kapcsolódó kommunikáció; és (b) élet- vagy vagyon mentés, valamint kényszerhelyzet vagy jogellenes
cselekedet felszámolásában ténylegesen résztvevő szolgálati egységek.
A KRESZ 48.§ (4) biztonsági öv használatra vonatkozó bekezdése alól kivételt képeznek: (a) olyan járművek
melyek gyárilag nincsenek felszerelve biztonsági övvel; és (b) az előtéri állóhelyeken, a repülőgép
kiszolgálást végző járművek.
A kommunikációs eszközök használatakor lehetőség szerint az úttestről lehúzódva, megállva kell lefolytatni a
beszélgetést.
A repülőtér SRA területén kerékpárral, motorkerékpárral közlekedni tilos!
Az SRA-n kívüli területeken a porta és a munkahely közötti legrövidebb útvonalon lehet kerékpárral és
motorkerékpárral közlekedni. A közlekedési útvonal a 2-es és 301-es számú utat nem érintheti
(AM_I_E_16_1_M Kerékpárosok által nem használható útszakaszok című melléklet). (A Budapest Airport Zrt. a
kerékpárok és motorkerékpárok tárolásáért nem vállal felelősséget.)
A közúti előtéren, a terminálépület közvetlen közelében a kerékpárt és motorkerékpárt használók a
közlekedési eszközeiket kötelesek a kijelölt tárolókban elhelyezni. A motortároló a 2A Terminál mellett, az
érkezési szinten, míg a kerékpártároló a 2B Terminál mellett, az érkezési szinten található. Az épület
korlátaihoz, oszlopaihoz tilos a közlekedési eszközöket rögzíteni.
A repülőtéren egységesített belterületi rendszám rendszer kerül bevezetésre.
Az egységesített belterületi rendszámokat (AM_I_E_16_2_M Rendszám című melléklet) a Budapest Airport Zrt.
Utas Szolgáltatások Igazgatóság Polaroid Csoport adja ki.
A rendszámok öntapadósak, felhelyezésükről az üzembentartó gondoskodik.
A rendszámok két színben készülnek, fehér alapú rendszámot kapnak a légijármű munkaterületre belépési
engedéllyel nem rendelkező járművek, piros alapú rendszámot kapnak a légijármű munkaterületre is belépési
engedéllyel rendelkező járművek. A rendszámokat a járműveken elöl és hátul, a jármű középvonalában,
elölről és hátulról jól olvashatóan, közvetlenül a jármű karosszéria felületére kell felragasztani. A
vontatmányoknál a rendszámot csak a jármű hátsó részére kell felragasztani.
A szabálytól eltérni csak a Budapest Airport Zrt. Utas Szolgáltatások Igazgatóság külön engedélyével lehet.
A belterületi rendszámot a Budapest Airport Zrt. utas szolgáltatások igazgatónál kell igényelni az
AM_I_E_16_3_M –Adatlap belterületi rendszám című mellékletben szereplő igénylőlapon vagy elektronikusan
WEB alapú rendszeren keresztül. A rendszám három méretben készülhet. A normál (50X10 cm) rendszámtól
eltérő méretet az igénylésen jelölni kell.
A belterületi rendszám kiadásához a jármű üzembentartójának nyilatkozni kell arról, hogy a jármű az
AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények című mellékletben rögzített követelményeknek megfelel.
A belterületi rendszám érvényessége 2 év.
Az érvényességi idő alatt is fenn kell tartani a jármű műszaki állapotát.
A belterületi rendszám érvényességének megújítását a Budapest Airport Zrt. utas szolgáltatások igazgatónál
kell igényelni igénylőlapon vagy elektronikusan.

y y m m d d
AM_I_E_24
BUD_AM_I_E
A belterületi rendszám megújításához ismételten nyilatkozni kell arról, hogy a jármű megfelel az
AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények című mellékletben rögzített követelményeknek.
A rendszám kiadásáért és az érvényesség megújításáért a Szolgáltatási díjjegyzékben meghatározott díjat kell
fizetni, amely a jármű környezetvédelmi besorolására is tekintettel került meghatározásra.
A rendeltetésszerű használat során elhasználódott rendszámokat a Budapest Airport Zrt. díjmentesen
kicseréli, a nem rendeltetésszerű használat során megrongálódott rendszámok cseréjéért a Szolgáltatási
díjjegyzékben a rendszám kiadásáért meghatározott díjat kell fizetni.
A repülőtéri közlekedésben a légiközlekedés, a jármű és gyalogos forgalom biztonsága érdekében a KRESZ
jogszabályokon túlmenően az e fejezetben leírt kiegészítő szabályokat (RE-KRESZ) mindenkinek
maradéktalanul be kell tartani.
A repülőtéri közlekedés szabályainak betartását
 üzemi területen a Budapest Airport Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrség,
 légijármű munkaterületen, és a forgalmi előtereken a Repülőtérforgalmi Üzemeltetés DAM/AOO
szolgálata ellenőrzi.
A belterületi rendszámmal ellátott járművek műszaki állapotának ellenőrzéséért az üzemeltető a felelős.
16.2 A járművezetés személyi feltételei:
A repülőtér területén járművet az a személy vezethet, aki:

 Az SRA területen kívül (LEVEL1) az adott járműkategóriára érvényes hatósági vezetői engedéllyel
rendelkezik.
 Az SRA területen belül – a repülőtér munkaterülete kivételével – LEVEL2 szintű (kék) belterületi
vezetői engedéllyel rendelkezik.
 A repülőtér munkaterületén belül LEVEL3 szintű (vörös) belterületi vezetői engedéllyel rendelkezik.
LEVEL2 szintű belterületi vezetői engedélyt az a személy kaphat,

 akinek az SRA területen belül rendszeresen üzemeltetési vagy kiszolgálási célú munkavégzést kell
végrehajtania, vagy valamely hatóság tagja és a területen rendszeresen szolgálatot kell ellátnia.
 Sikeresen teljesíti a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzési feltételeket.
A vezetői engedélyt frissítő képzést követően háromévente meg kell újítani.
(AM_I_E_16_5_M_Belterületi járművezetői engedély című melléklet)
LEVEL3 szintű belterületi vezetői engedélyt az a személy kaphat,

 akinek a repülőtér aktív munkaterületén, a munkaköréhez kapcsolódóan, rendszeresen üzemeltetési
vagy légijármű kiszolgálási célú munkavégzést kell végrehajtani, vagy valamely hatóság tagja és a
területen rendszeresen szolgálatot kell ellátnia.
 Sikeresen teljesíti a vezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzési feltételeket.
A vezetői engedélyt frissítő képzést követően kétévente meg kell újítani. (AM_I_E_16_5_M_Belterületi
járművezetői engedély című melléklet)

y y m m d d
AM_I_E_25
BUD_AM_I_E
Megjegyzés:
 A magasabb szintű vezetői engedélyek magukban foglalják az alacsonyabb szintű területeken történő
járművezetési jogosítást is.
 A repülőtér jármű vezetői engedély kategóriák szerinti területi felosztását az
AM_I_E_16_6_M_Áttekintő térkép_többszintű jogosítvány című melléklet tartalmazza.
 A speciális járművek vezetéséhez rendelkezni kell az adott járműre érvényes speciális kezelői
engedélyekkel is.
16.2.1. Külső vállalatok, intézmények és szervek személyei belterületi vezetői engedély nélkül:
 SRA területen csak megfelelő szintű belterületi vezetői engedéllyel rendelkező, kiképzett személy által
vezetett és megfelelően megjelölt felvezető gépkocsi irányításával közlekedhetnek;
 SRA-n kívüli területen megfelelő vezetői engedéllyel rendelkező személy is végrehajthat felvezetést;
 a Budapest Airport Zrt. védelmi személyzete által biztosított munkaterületre a külső vállalatok,
intézmények és szervek személyei belterületi vezetői engedély nélkül, kizárólag REFÜ vagy kiképzett
OVM szakszemélyzet által vezetett felvezető gépkocsi felvezetésével közlekedhetnek. Egy felvezető
gépkocsi maximum három járművet vezethet;
Megjegyzés:
 A belterületi vezetői engedéllyel rendelkező személy felelős a RE-KRESZ betartásáért és
betartatásáért.
 Felvezetést az a járművezető végezhet, aki a megfelelő színtű belterületi vezetői engedélyen kívül
rendelkezik a kísérésre vonatkozó tanfolyam elvégzését igazoló dokumentummal.
 A felvezetési útvonal aktív gurulóúton és futópályán nem jelölhető ki, ezen kívül nem keresztezheti a
repülőgép munkaterületen lévő aktív gurulóutakat és a futópályákat.
A felvezető járműre vonatkozó elvárások:
 A felvezető járműnek jól megkülönböztetőnek kell lennie ezért egyedi jelzéseivel (feliratok, zászlók,
egyedi fényjelzések) kell biztosítania, hogy ne legyen más járművekkel összetéveszthető.
A jármű kialakítására vonatkozó javaslatokat és a képzési segédletet az AM_I_E_16_10_M melléklet
tartalmazza.
A felvezetéshez szükséges képzéseket a Budapest Airport Zrt. szervezi és tanúsítja. A kísérési jogosultság a
belterületi vezetői engedélyen megjelölésre kerül. A képzés a belterületi vezetői engedély lejártáig
érvényes, azt a belterületi vezetői vizsgával együtt meg kell újítani.
A felvezető járműveket kialakításának és a képzettség megszerzésének határideje 2021. március 31. Ezen
időpont után, már csak az új szabályoknak megfelelően lehet külső vállalatok, intézmények és szervek
személyei belterületi vezetői engedély nélkül vezetett járműveit felvezetni.
16.3 A belterületi járművezetői engedélyek kiadása:
A belterületi járművezetői engedélyeket kizárólag a Budapest Airport Zrt. Utas Szolgáltatások Igazgatósága
jogosult kiadni.
Az engedély kiadásának feltételei:
 a kérelmező részt vesz a Budapest Airport Zrt. szervezésében - a repülőtér védelmében együttműködő
hatóságok tagjai (169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1.§ a) - f) pontban felsorolt szervezetek)

y y m m d d
AM_I_E_26
BUD_AM_I_E
kivételével - térítés ellenében megtartott – a belterületi vezetői engedély szintjének megfelelő –

oktatáson, sikeres vizsgát tesz és kijelenti, hogy a repülőtér közlekedési szabályainak betartásáért jogi
felelősséget vállal,
 a kérelmező bemutatja érvényes hatósági járművezetői engedélyét, és a speciális járművek vezetésére
feljogosító engedélyét, ha arra is szükséges a bejegyzés,
 a kérelmező bemutatja a tanfolyam elvégzését és a sikeres vizsga letételét igazoló tanúsítványát,
 a kérelmező felelősséget vállal arra vonatkozóan, hogy amennyiben hatósági járművezetői
engedélyének érvényessége valamilyen okból megszűnne, azt azonnal bejelenti és belterületi vezetői
engedélyét leadja.
16.4. Járművek közlekedésének szabályai
Járművekkel közlekedni csak a járműforgalom részére kijelölt útvonalakon szabad. Egyéb területen csak
megkülönböztető jelzésű, vagy a Budapest Airport Zrt. Utas Szolgáltatások Igazgatóság által kiadott
engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek (pl.: járőr útvonal). A repülőtér munkaterületén közlekedni
csak működő válaszjeladóval (squitter) ellátott járművel, vagy ilyen jármű felvezetésével lehet.
A műszaki előterekről az SRA szervizútra illetve az SRA szervizútról a műszaki előterekre közlekedni, csak az
FBŐ előzetes engedélyével lehet.
A repülőtér teljes területén a látási viszonyoktól függetlenül a tompított fényszórót bekapcsolva kell
közlekedni.
Sötétedés után vagy rossz látási viszonyok (LVP) esetén a repülőtér teljes területén kizárólag aktív hátsó
világítással rendelkező járművek közlekedhetnek. Vontatmányok esetén az aktív térvilágítással rendelkező
területeken (előterek) a fényvisszaverő felület is megfelelő.
A fényvisszaverő felület követelményeit az AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények című melléklet 4. pontja
tartalmazza.
A rossz látási viszonyok (LVP) esetén alkalmazandó kiegészítő fényjelzések használatáról az AM_I_E_23_1_M
LVP melléklet rendelkezik.
Figyelmeztető jelzés használatára kötelezett járműveken a figyelmeztető jelzőlámpát menet-, illetve
munka közben kötelező bekapcsolni.
Különösen nagy figyelmet kell fordítani a forgalmi és műszaki előtereken történő közlekedésre, mert itt a
jelzőtáblákat a felfestett útburkolati jelzések helyettesítik.
A speciális útburkolati jelzéseket a AM_I_E_16_7_M_Útburkolati jelek című melléklet tartalmazza.
A forgalmi és műszaki előtereken, valamint a gurulóutakon guruló, vagy vontatott légijármű részére a
járművek mindenkor kötelesek elsőbbséget biztosítani. Az előtéri gurulási nyomvonalak keresztezése előtt az
e célra szolgáló, repülőgép-szimbólumot tartalmazó piros STOP – táblánál, vagy annak hiányában, illetve
láthatatlansága esetén a gurulási nyomvonaltól 50 m távolságra a járművek kötelesek megállni, és
megbizonyosodni arról, hogy nincs-e közeledő légijármű.
A KRESZ-ben megnevezett, megkülönböztetett jelzést használó járműveken kívül elsőbbséget kell adni a
forgalmi előtéren a figyelmeztető jelzését használó „FOLLOW ME” gépkocsinak, a repülés üzemvezető (DAM)
járműnek és a hóeltakarító járműveknek.
Légijárművet kiszolgálás céljából az üzemi útról a legrövidebb úton letérve, az egyes típusokra az üzemeltető
légitársaság által kiadott földi kiszolgálási utasítás szerint szabad csak megközelíteni.
A kiszolgáló járművek a légijárművet elhagyva kötelesek a legrövidebb úton visszatérni az üzemi útra.

y y m m d d
AM_I_E_27
BUD_AM_I_E
A forgalmi előtereken működő hajtóművű, vagy indítást végző légijárművek előtt vagy mögött, azok veszélyes
zónáiban elhaladni TILOS. (AM_I_E_16_8_M Veszélyes zónák járó hajtóműnél című melléklet)
A repülőtér munkaterületére, valamint annak biztonsági zónáiba behajtani, ott tartózkodni, kizárólag
munkavégzés céljából, csak működő válaszjeladóval (squitter) ellátott járművel, vagy ilyen jármű
felvezetésével lehet, a HungaroControl Repülőtéri Irányító szolgálatától kapott engedélyben meghatározott
feltételek szerint és a folyamatos rádióösszeköttetés megtartásával. (AM_I_E_16_9_M TWR engedélyhez
kötött területek című melléklet)
Működő rádióval nem rendelkező járművek (munkagép, vagy bármilyen eszköz) a munkaterületre csak zárt
kötelékben, csak működő válaszjeladóval (squitter) ellátott jármű felvezetésével hajthatnak be az előírt
feltételek betartásával. A munkaterületen történő közlekedés szabályait az (AM_I_E_16_10_M Munkaterület
használati rend című melléklet írja le)
Az A4-B3 gurulóutak keresztezése a riasztás alatt álló tűzoltó gépjárművek, a DAM/AOO gépjárművek,
valamint az A5-B4 gurulóutak alatt húzódó alagút használatára fizikailag képtelen járművek kivételével tilos.
Az A4-B3 gurulóutak keresztezéséhez minden esetben be kell szerezni a TWR szolgálatának engedélyét a
repülőtéri szolgálati rádió „Torony” csatornáján még az áthaladás megkezdése előtt, továbbá a gurulóutak
elhagyását is jelenteni kell.
Engedély nélkül a gurulóutakat megközelíteni a kihelyezett „úthely-váró táblák” (AM_I_E_16_13_M
Úthelyváró táblák melléklet) vonaláig lehetséges. Az áthaladást folyamatos mozgással kell
végrehajtani, a két gurulóút közötti területen megállni csak a TWR szolgálat engedélye, vagy utasítása szerint
szabad. Műszaki okból történő megállásról a TWR szolgálatot haladéktanul tájékoztatni kell.
A P1, L, P4 és U, H1 gurulóutak valamint a G előtéri gurulási nyomvonal keresztezését normál üzemi
körülmények között a járművezetők az adott gurulóút forgalommentességéről való meggyőződés után,
önállóan hajtják végre.
LVP2 körülmények esetén az előző bekezdésben felsorolt gurulóutak kizárólag az Apron egységtől beszerzett
engedély birtokában keresztezhetők. A kereszteződés elhagyását jelenteni kell. (LVP 2 esetén H1 és U nem
keresztezhető.)
A riasztásra induló tűzoltó járművek munkaterületre történő belépést a HungaroControl az aktív squitter jel
hiányában is engedélyezheti, azonban ilyen esetekben is a tűzoltó járműveknek mielőbb használniuk kell a
válaszjeladót az azonosíthatóság érdekében.
Ha a munkaterületre belépett földi járművek és a HungaroControl Repülőtéri Irányító szolgálat között a
rádióösszeköttetés valamilyen okból megszakad, a munkaterületet a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb
útvonalon azonnal el kell hagyni. A munkaterületre történő ismételt belépés csak a rádióösszeköttetés
helyreállítása és a HungaroControl Repülőtéri Irányító szolgálattól kapott ismételt engedély birtokában
lehetséges.
Az ILS iránysáv-, valamint a siklópályaadók épületéhez vezető bekötőutakat csak a karbantartó szerviz-
gépkocsik használhatják. Az iránysáv, valamint siklópálya antennák járművel történő megközelítése szigorúan
tilos! Az ILS kritikus területein még személyek sem tartózkodhatnak. (AM_I_E_16_11_M ILS érzékeny és
kritikus területek című melléklet)
Az ILS kritikus és érzékeny területein történő egyéb munkálatok folytatásához a repülés üzemvezető (DAM)
engedélye, valamint a munkavégzés ideje alatt a HungaroControl Repülőtéri Irányító szolgálattal folyamatos
rádiókapcsolat tartása szükséges.
Légijárművek kiszolgálási folyamataiban résztvevő nem önjáró eszközöket vontatni kizárólag erre a célra
kialakított vonószerkezettel ellátott vontatójárművel szabad.
A repülőtér üzemi területén belül, beleértve a teljes úthálózatot és a forgalmi előtereket, egymás után
kapcsolható vontatmányok esetén, a vontatmányok száma nem haladhatja meg a 4 db-ot, a vontatójárművet
nem beleértve.
A vontatmány/szerelvény vontatott elemei kizárólag azonos rendeltetésűek, és kialakításúak lehetnek.

y y m m d d
AM_I_E_28
BUD_AM_I_E
Amennyiben egy szerelvény terhelt és üres vontatmányokból áll, az üres kocsikat kell a szerelvény végére
kötni.
A vontatmány zárszerkezetének kettős biztosítással kell rendelkeznie.
A vontatmány vezetője felelős a vontatmány elemeinek biztonságos összekapcsolásáért, a szerelvény
biztonságos terheléselosztásáért. Különös figyelmet kell fordítani a teljes vontatási folyamat alatt, különös
tekintettel a leakadás megelőzésére.
Amennyiben az áru vagy poggyász leesik a szerelvényről, úgy annak vezetője köteles azonnal megállni, a
burkolatról eltávolítani, illetve biztonságos pozícióba helyezni.
A repülőtér mozgási területén és az SRA-n belüli szervizút hálózaton kizárólag megfelelően karbantartott
vontatmányokkal lehet közlekedni. Amennyiben használat során az eszköz alkalmatlanná válik a
rendeltetésszerű használatra, azt az eszközön jól látható módon jelezni kell, és a lehető legrövidebb időn
belül a repülőtéri mozgási területről el kell távolítani.
16.5. A járművek és kiszolgáló járművek parkolási szabályai
A repülőtér területén járművek csak az erre a célra kijelölt helyeken parkolhatnak. Más területeken
várakozni szigorúan tilos. E tilalom alól csak a le- és felrakodás illetve a repülőgép kiszolgálás esete képez
kivételt.
A parkoló jármű, eszköz motorját le kell állítani, és – a repülőgép kiszolgálás kivételével – minden esetben le
kell zárni, illetve az indítókulcsot el kell távolítani. Ez alól kivételt képeznek az olyan esetek, ahol biztonsági
okoknál fogva üzemeltetői előírás a kulcs járműben tartása.
A forgalmi előtéren, illetve az üzemi területeken használt kiszolgáló eszközöket felhasználás után azonnal
vissza kell irányítani meghatározott tárolóhelyükre. A különböző kiszolgáló- és szállító- vagy rakodóeszközök
gondatlan, előírástól eltérő kezelése, elhagyása vagy szabálytalan tárolása következtében keletkezett
károkért az elkövető személy felelős.
16.6. Sebességkorlátozások
A repülőtér területén a járműközlekedésre kijelölt utakon általánosan a sebességhatár 50 km/óra, a forgalmi

és műszaki előterek szervizútjain 40 km/óra. A forgalmi és műszaki előtereken a szervizutakon kívül 25
km/óra. Az ettől eltérő szabályozást a közlekedési jelzőtáblák jelzik.
Egyéb sebességkorlátozások:
 a légijármű bármely pontjától 25 m távolságon belüli elhaladás esetén a megengedett legnagyobb
sebesség 20 km/óra,
 a légijármű kiszolgálás céljából történő megközelítése, 5 m-es távolságon belül, maximálisan 5 km/óra
sebességgel, általában az óramutató járásával egyező körüljárási iránnyal történhet. (Ellenkező
irányban történő megközelítés csak abban az esetben történhet, ha a légijármű kiszolgálási eljárása ezt
megköveteli. Pl.: ellenkező oldali tankoló nyílások.)
Fenti korlátozások alól mentesek a megkülönböztető jelzéseket használó járművek, továbbá a forgalmi
előtéren szolgálati kötelmeiket ellátó „FOLLOW ME” és DAM gépkocsik.
Vontatmány esetében a vontatmányra megadott gyári előírás szerinti sebességhatár az irányadó, amennyiben
az nem több, mint a fentiekben meghatározott sebességhatárok.

y y m m d d
AM_I_E_29
BUD_AM_I_E
16.7. Közlekedési baleset esetén követendő előírások
A repülőtér területén történt közlekedési balesetet azonnal jelenteni kell a Budapest Airport Zrt. FBŐ-nek,
hogy a helyszínelés és a baleseti jegyzőkönyv felvétele megtörténhessen. (Tel.: 8200 vagy 6236; 3-as
csatorna: 100 hívójel.) Az FBŐ az információ vétele után továbbértesíti az AOCC-t.
Ha olyan forgalomelterelés indokolt, ami légijármű forgalmi területet érint, akkor azt csak a repülés
üzemvezető (DAM) közreműködésével lehet végrehajtani. Személyi sérüléses baleset esetén azonnal
értesíteni kell a Budapest Airport Zrt. FBŐ-t (tel.: 8200). Az FBŐ értesíti az RRI központi ügyeletét (tel.:
6444) és a sürgősségi orvosi szolgálat ügyeletét (tel.: 6399) is. Egyúttal értesítendő a sérült munkáltatójának
munkavédelmi felelőse.
Amennyiben forgalmi, vagy műszaki előtéren történt a baleset, a fentieken túl haladéktalanul értesíteni kell
a repülés üzemvezetőt (DAM) a 6410-es telefonszámon, vagy a DRR 1-es csatornán, az AOCC Airside
controllerét a 6914-es telefonszámon, vagy a DRR „AODM” csatornán.
A légijármű munkaterületen történt baleset esetén a repülés üzemvezetőn (DAM) kívül a HungaroControl
Repülőtéri Irányító szolgálatot is értesíteni kell.
A baleset helyszínét változatlanul kell hagyni és biztosítani kell.
A baleset szereplői és a szemtanuk a helyszínelés és jegyzőkönyv felvételének idejére kötelesek a helyszínen
maradni. Ez alól kivételt csak a személyi sérülés ellátása érdekében lehet tenni.
A baleset helyszínelésében érintett szervek, ha a baleset légijármű mozgási területen következett be, csak a
repülés üzemvezető (DAM) irányításával intézkedhetnek. A repülés üzemvezető (DAM) légijármű-forgalom
helyreállítására irányuló intézkedéseit maximálisan támogatni kötelesek.
Bármilyen repülőesemény esetén azonnal értesíteni kell a Budapest Airport Zrt. repülés üzemvezetőt (DAM).
16.8. Forgalmi felügyelet, intézkedések a közlekedési szabályok megszegőivel szemben:
A repülőtér nyilvánosságtól elzárt területein a személy- és járműforgalom felügyeletéért a Budapest Airport

Zrt. FBŐ a felelős.
A személy- és járműforgalom tekintetében a repülőtér munkaterületén és a forgalmi előtereken való
tartózkodás jogosultságát, az ottani közlekedési szabályok betartását a Budapest Airport Zrt. DAM és AOO
szolgálata is ellenőrzi.
A belterületi jogosítványba és az ehhez tartozó nyilvántartásba az FBŐ szolgálat tehet bejegyzéseket, szükség
esetén a DAM vagy AOO kezdeményezésére.
A járművek forgalmi ellenőrzését vagy a baleseti helyszínelést – az általános hatáskörrel bíró szervek mellett,
azokkal együttműködve – a repülőtéren járművet üzemeltető egyes társaságok felhatalmazott ellenőrei,
illetve helyszínelői is végezhetik, saját járműveik esetében.
A Budapest Airport Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrség jogosult arra, hogy azokat a járművezetőket, akiknek a
közlekedésben tanúsított viselkedése veszélyhelyzetet idézhet elő (alkoholos befolyásoltság, a szabályok
súlyos, vagy ismételt megszegése, stb.) a további vezetéstől eltiltsa, belterületi járművezetői engedélyüket
bevonja.
Belterületi járművezetői engedély nélkül, vagy nem megfelelő kategóriájú belterületi vezetői engedéllyel
járművet vezető személytől a Budapest Airport Zrt. Fegyveres Biztonsági Őrsége a repülőtéri
személyazonosító kártyát bevonja és a repülőtér területéről a személyt kivezeti.
A Budapest Airport Zrt. a Repülőtér Használati Szabályoknak megfelelően fenntartja magának a jogot arra,
hogy a repülőtér nyilvánosságtól elzárt területére korábban kiadott belépési vagy behajtási engedélyeket,
belterületi vezetői engedélyeket különösen súlyos vagy ismételt szabálysértések esetén bevonja.

y y m m d d
AM_I_E_30
BUD_AM_I_E
A szabálysértéseket elkövetői az AM_I_E_16_12_M Büntetőpontok című mellékletben rögzített

büntetőpontot kapnak. A büntetőpontokat a belterületi jogosítvány hátoldalán és elektronikusan is
nyilvántartjuk. Két éven belül 18 vagy ennél több pont összegyűjtése esetén a belterületi jogosítványt a
Budapest Airport Zrt. FBŐ 3 hónap időtartamra bevonja.
A vezetői engedély azonnali hatállyal 6 hónapra bevonásra kerül:
 járművezetés ittas, vagy bódult állapotban;
 jelentős 50%-os vagy azt meghaladó sebesség túllépés;
 a baleset helyszínének elhagyása, vagy az értesítési kötelezettség elmulasztása esetén.
A jogosítványt ismételten megszerezni csak ezen idők letelte után végrehajtott ismételt képzés és
sikeres vizsga végrehajtása után lehet.
A vezetői engedély azonnali hatállyal bevonásra kerül az alábbi esetekben, melyekre a vonatkozó
szankciók a Budapest Airport repülésbiztonsági vizsgálat lefolytatásának eredménye után kerülnek
meghatározásra:
 súlyos személyi sérüléses vagy halálos baleset okozása;
 jelentős anyagi kárral járó baleset okozása;
 légijárművet további repülésre alkalmatlanná tevő baleset okozása;
 A mozágsban lévő légijármű irányának és sebességének megváltoztatása esetén (felszállási nekifutásból
történő megállás, átstartolás, gurulóúton, előtéren történő hirtelen fékezés)

y y m m d d
AM_I_E_31
BUD_AM_I_E
17. A vadon élő állatok jelentette veszély kezelése
A madár és vadvédekezési rendszer az egyik fontos eleme a napi repülésüzem biztosításának. Ennek
érdekében a repülőtér üzemeltetője:
a) rendszeresen felméri a vadon élő állatok jelentette veszélyt a repülőtéren és annak 13 km sugarú
környezetében
b) eszközöket és eljárásokat tart rendszerben és működtet a vadon élő állatok és a légi járművek közötti
repülőtéri ütközések kockázatának csökkentésére és
c) folyamatos kapcsolatot tart fenn az légiközlekedési hatósággal azért, hogy a vadon élő állatokkal
kapcsolatos értékelés alapján felmerülő veszélyeket jelezze számára a szükséges ellenintézkedések
megtétele érdekében
A BUD Madár és vadvédekezési rendszerét, az alkalmazott eszközöket és eljárásokat, a Repülőtérforgalmi

üzemeltetés által kiadott Madár és Vadvédekezési kézikönyv tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_32
BUD_AM_I_E
18. Repülőtéri akadályok
18.1. A repülőtér akadálykorlátozási felületeinek és a releváns akadályok nyomon

követése, ellenőrzése, intézkedések
A repülőtér jellegéből adódóan a napi repülésüzem szerves velejárója, hogy a légijárművek földközelben
repülnek, illetve a felszíni mozgások jelentős része akadályok környezetében bonyolódik.
Ezen oknál fogva, az üzemeltető alapvetően fontos feladata a repülőtér és annak környezetében lévő
akadálykorlátozási felületek:
 meghatározása,
 az akadályok és azok változásainak nyomon követése,
 dokumentálása,
 és a szükséges intézkedések megtétele.
Ezen eljárások végrehajtása a Forgalmi Igazgatóság irányításával zajlik, az alábbi szakterületek bevonásával
 Repülőtérforgalmi üzemeltetés (COO/REFÜ)
 Tanúsítási vezető (Működésbiztonság és Tanúsítás)
 Építmény és dokumentációs csoportvezető (TS)
 Repülésbiztonsági vezető (Működésbiztonság és Tanúsítás)
Ezen munkacsoport feladata és felelőssége a szüksége felmérések meghatározása, a dokumentumok

elkészíttetése, valamint a kockázatelemzés, javító intézkedésekre való javaslattétel, valamint a szükséges
tájékoztatások biztosítása, az AIS szolgáltató és a kompetens hatóság felé az alábbiak szerint:
 Normál esetben a munkacsoport havonta értekezletet tart a repülőtér akadály korlátozási felületeinek
illetve az akadályok meghatározása, nyomon követése érdekében.
 Ezen értekezletek feladata a szerződött geodéziai partner által elvégzendő mérési feladatok
meghatározása, szükség esetén a mérések értékelése.
 A tevékenység része a meglévő akadályok nappali és éjszakai jelöléseinek vizsgálata, szükség esetén
javaslat tétel.
 Felülvizsgálja az alkalmazott operatív ellenőrzési eljárásokat és folyamatokat, ellenőrző listákat,
nyilvántartásokat, gyakoriságokat, biztosítandó a folyamatos akadálykezelést.
 Nyomon követi és kezeli a repülőtéren és annak környezetében zajló terület használatból adódó
kockázatokat.
Az akadálykorlátozási felületek részletes leírása, valamint a hozzákapcsolódó eljárásokat az LHBP-BUD

repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kezelése című eljárásrend tartalmazza.

y y m m d d
AM_I_E_33
BUD_AM_I_E
18.2. A repülőtér és környezetének terület használási szabályai
A repülőtér területének felhasználását az üzemeltető Budapest Airport Zrt. a kompetens hatóság által előírt
engedélyezési szabályok figyelembe vételével szabályozza.
A repülőtér kerítésén kívüli, de repülőgép üzemelési szempontból meghatározó területeken az érvényes
állami szabályozók figyelembe vételével zajlik az adott területek felhasználása. A repülőtér üzemeltetője
folyamatosan nyomon követi az ilyen jellegű tevékenységeket, és észrevételeit jelzi a légiközlekedési hatóság
felé.
A légi oldalon történő beruházási és karbantartási projektek szerves része, egy olyan dokumentum
elkészítése, mely az alábbi hatások vizsgálatára terjed ki:
 akadályok és azok hatása a repülésre;
 a repülőtér környezetében működő légijárművek által keltett turbulencia lehetséges hatásai;
 zavaró, félrevezető, fények használata, működése;
 nagy felületek által keltett visszatükröződések, kápráztató hatása;
 sugárzó források, valamint mozgó, vagy állandóhelyű akadályok által gerjesztett hatások, melyek
hátrányosan befolyásolják a léginavigációs kommunikációs, navigációs és felderítési rendszereket;
 olyan földi fényforrások a repülőtér közelében, melyek veszélyeztethetik a légi járművek biztonságát.

y y m m d d
AM_I_E_34
BUD_AM_I_E
19. Repülőtéri kényszerhelyzetek kezelése
A repülőtéri kényszerhelyzetek kezelését a mindenkor érvényben lévő Repülőtéri Kényszerhelyzeti

Terv (továbbiakban: RKT) írja elő. (Frissítve a v3 kiadásakor.)
HÁLÓTÉRKÉP Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
HÁLÓTÉRKÉP Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezete, az RHTP illetékességi területe
feltüntetésével (Frissítve a v3 kiadásakor.)

y y m m d d
AM_I_E_35
BUD_AM_I_E
19.0 Kényszerhelyzetek osztályozása, definíciók
Az LHBP repülőtéren rendszeres időközönként felülvizsgált RKT dokumentum van hatályban. Az RKT
tartalmazza a kényszerhelyzetekben szükséges eljárásokat, valamint utasítást ad a vészhelyzetek esetén
bevonandó szervezetek koordinációjához. Az RKT magában foglalja a megfelelő mentőszolgálatok
rendelkezésre állását és koordinációját a vészhelyzetekre való megfelelő reagálás érdekében. A megközelítési
és indulási területek a futópálya küszöbéhez képest 1000 méteren belül találhatók.
19.0.1. Kényszerhelyzeti események besorolása
Három veszélyeztetettségi illetve kényszerhelyzeti szintet vezettünk be.

BRONZ (legalacsonyabb)
EZÜST
ARANY (legmagasabb)
Ezek részletes jellemzőit az RKT-A0.2 Bevezetés fejezete tartalmazza.
19.0.2 Kényszerhelyzetek csoportosítása
B1 Készenléti állapot: Minden olyan, az illetékes légiforgalmi irányító egység tudomására jutott
rendellenesség, amikor a repülőtérhez közeledő légi jármű problémája nem olyan súlyos, hogy normál
esetben az komoly hatással lenne annak biztonságos leszállására, és a légijármű személyzete a
rendellenességről tájékoztatja a légiforgalmi irányítást.
Fokozatok: - nincs
B2 Várható légijármű esemény: Várható légijármű esemény az a rendkívüli helyzet, amikor:

- a légijármű személyzete kényszerhelyzetet jelent vagy
- az illetékes légiforgalmi irányító egység, olyan rendellenességről szerez tudomást, amely
repülőeseményhez vagy balesethez vezethet.
Fokozatok: BRONZ, EZÜST
B3 Légijármű földi eseménye: Légijármű repülőtéri földi eseménye, amikor a légijármű személyzete, a TWR
vagy a repülőtéri földi szolgálatok valamelyike jelezte, hogy egy, a repülőtér területén, a földön lévő
kiszolgálás, előkészítés, parkolás vagy karbantartás alatt lévő légijárművön, illetve közvetlen közelében olyan
helyzet alakult ki, amely:
- magát a légijárművet és a kiszolgáló személyzetet,
- a közelben álló légijárműveket és egyéb járműveket,
- az utasok/személyek testi épségét veszélyezteti.
Fokozatok: BRONZ, EZÜST, ARANY
B4 Bekövetkezett légijármű esemény: A légijármű fel-, leszállása és gurulása közben bekövetkezett baleset,
katasztrófa, amikor ismert az a tény, hogy a légijármű a repülőtér területén, vagy annak közvetlen közelében
lezuhant, kényszerleszállt, illetve rendellenesen elhagyta a futópályát, gurulóutat, illetve a futópályán,
gurulóúton, előtéren balesetet szenvedett, vagy a baleset bármely része a repülőtéren következett be.
Fokozatok: EZÜST, ARANY

y y m m d d
AM_I_E_36
BUD_AM_I_E
B5 Légijármű baleset a repülőtéren kívül: A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér területén kívül az NKH
LH határozatban kijelölt területen belül bekövetkezett baleset REPÜLŐTÉREN KÍVÜLI LÉGIJÁRMŰ BALESET-nek
tekintendő.
Fokozatok: BRONZ, EZÜST, ARANY
B6 Légijármű jogellenes hatalomba kerítése: Légijármű jogellenes hatalomba kerítése az a rendkívüli

helyzet, amikor a légijárművet a fedélzeten tartózkodó utasok és/vagy személyzet túszul ejtésével
útvonalának megváltoztatására kényszerítik.
Fokozat: ARANY
B7 Bombafenyegetés légijármű vagy földi létesítmény ellen:

(a) specifikus fenyegetés — amikor a bejelentés részletesen megadja a bomba típusát, aktiválásnak
idejét, helyét, sőt akár a teljes részleteket.
(b) nem specifikus fenyegetés — amikor a bejelentés csupán annyit közöl, hogy bomba van a légi
járművön, vagy valamely földi létesítményben.
A fenyegetéseket a rendőrség előzetesen értékeli és dönt a bevezetésre kerülő intézkedésekről.
Fokozat: ARANY
B8 Repülőtéri létesítmény elleni jogellenes cselekmény (terrorcselekmény): Létesítmények ellen irányuló

jogellenes beavatkozás az a rendkívüli helyzet, amely terrorcselekmény elkövetésével valósul meg.
Fokozat: ARANY
B9 Tűz, robbanás, természeti katasztrófa (a) illetve a repülőtér kiemelt infrastruktúrái, működésében
bekövetkezett kritikus üzemzavar (b): Tűz, robbanás, vízbeömlés, szabadba jutott veszélyes anyagokkal
kapcsolatosan, valamint természeti csapás okán keletkezett strukturális károk, illetve a repülőtér kiemelt
infrastruktúráiban, annak működésében bekövetkezett kritikus üzemzavar, ha az esemény gátolja a normál
repülőtéri üzemet.
Kiemelt infrastruktúrák többek között:
- irányítótorony, radar és léginavigációs létesítmények, installációi, konténerei,
- futópályák
- utasforgalmi épületek,
- tűzoltó/mentő bázisok,
- repülőtéri üzemanyag kiszolgáló bázisok (amennyiben a tűzeset veszélyezteti a légiforgalmat)
- CNS rendszerek, és a működésükhöz szükséges IT infrastruktúra
- meteorológiai mérő és sensor eszközök, mérőkert
- a repülőtér elektromos energia ellátását biztosító létesítmények a hozzájuk tartozó kábelalagutak és
hálózatok, transzformátor állomások
- a repülőtér informatikai adathálózata, és a működéshez szükséges IT infrastruktúra,
- a repülőtér egyéb energiaellátását biztosító rendszerek.
Fokozatok (mindkét esetben): BRONZ, EZÜST, ARANY
B10 Egészségügyi kényszerhelyzet – fertőző betegség, vesztegzár: Légijármű fedélzetén, vagy a repülőtér
területén olyan betegség gyanúja, mely másokra átterjedhet és a fertőzött egyének elkülönítését igényli a
közösségtől, a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.
Fokozatok: BRONZ, ARANY

y y m m d d
AM_I_E_37
BUD_AM_I_E
19.1. Kényszerhelyzetek kezelése a repülőtéren és környezetében
A következő referenciatáblázatok tartalmazzák a GM ADR OPS.B.005(a) szerinti ajánlás elemeit és azok

megfelelőjét a Budapest Airport ZRt. érvényben lévő Repülőtéri Kényszerhelyzeti Tervben
(Továbbiakban: RKT).
A Budapest Airport RKT-ja túlmutat a 139/2014 rendelet követelményein.
Az RKT része az Evakuációs Terv (Továbbiakban: RET), mely a kényszerhelyzeti események szerint 2
kényszerhelyzetet érintő altervet tartalmaz, melyek a következők:
 Terminálok evakuálási terve az RKT-B9 Tűz, robbanás, természeti katasztrófa fejezetébe
besorolt események (tűz, robbanás, szabadba jutott veszélyes anyagok, természeti katasztrófa),
épületüzemeltetési probléma és a repülőtér hosszabb leállása esetén
 Terminálok evakuálási terve jogellenes cselekmények esetén (bombafenyegetés is)

y y m m d d
AM_I_E_38
BUD_AM_I_E
19.1.1 Riasztás sorrendje

Riasztási terv: Frissítve a v3 kiadásakor

y y m m d d
AM_I_E_39
BUD_AM_I_E
A mindenkor aktuális vészhelyzeti telefonszámokat az AOCC szolgálat (mint Repülőtér Riasztó Központ, RRK)
tartja nyilván. Az értesítendő szervezetek, és, amennyiben ilyennel rendelkeznek, a DDR rádió hívójeleik a
következők (frissítve AM v4 kiadásakor):

y y m m d d
AM_I_E_40
BUD_AM_I_E
A Digitális rádió adó-vevő (DRR) készülékek használatának szabályozását kényszerhelyzet idejében az RKT-9
számú függelék DRR használata kényszerhelyzetben tartalmazza.
A RET-IV fejezet Telefon és Digitális adó-vevő című fejezet az evakuációkor használatos
telefon és digitális rádió hívószámokat tartalmazza.
GM3 ADR OPS.B.005(a) Repülőtéri

Repülőtéri Kényszerhelyzeti Terv fejezet azonosító
kényszerhelyzeti tervezés
RKT-3. számú függelék Telefon és Digitális adó-vevő

(a) – (j)
RET-IV fejezet Telefon és Digitális adó-vevő
19.1.2 Légijármű baleset a repülőtér területén

Az RKT ezt a témakört kettébontja aszerint, hogy a baleset hol és hogyan következett be.
A Légijármű földi esemény szerint az éppen parkoló vagy karbantartás alatt lévő (tehát nem üzemben lévő)
légi járművet és környezetét érinti, a Bekövetkezett légijármű esemény pedig az üzemelő (rendeltetését
tekintve éppen utasokat szállító, vagy árut szállító) légijárművön történt.
A 139/2014 ilyen formában nem különbözteti meg a légijármű balesetét a repülőtéren belül.
Az ilyen jellegű események kezelésével kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B3 Légijármű
földi eseménye és RKT-B4 Bekövetkezett légijármű esemény mellékletekben szerepelnek.
19.1.3 Légijármű baleset a repülőtér területén kívül

A repülőtér területén kívül történt balesetekkel kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B5
Légijármű baleset a repülőtéren kívül című mellékletében szerepelnek.
19.1.4 Légijármű repülés közbeni meghibásodása (Teljes sürgősségi vagy helyi készültség)
A légijármű repülés közbeni meghibásodásával kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B1
Készenléti állapot és RKT-B2 Várható légijármű esemény dokumentumokban szerepelnek.
19.1.5 Repülőtéri létesítmény tűzesete

A repülőtéri létesítmények tűzeseteivel kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B9 Tűz,
robbanás, természeti katasztrófa dokumentumokban szerepelnek.
19.1.6 Szabotázs, beleértve a bombafenyegetéseket is (légijármű vagy repülőtéri létesítmény ellen)

A szabotázzsal kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B7 Bombafenyegetés légijármű vagy
létesítmény ellen mellékletében szerepelnek.
19.1.7 Légijármű jogellenes lefoglalása

A légijármű jogellenes lefoglalásával kapcsolatos tevékenységek és feladatok az RKT-B6 Légijármű
jogellenes hatalomba kerítése mellékletében szerepelnek.

y y m m d d
AM_I_E_41
BUD_AM_I_E
19.1.8 Repülőtéri események (például: kifolyt üzemanyag, veszélyes árukkal történt incidensek
rakománykezelési területeken, létesítmények összeomlása, jármű/légijármű ütközések stb.)
Ezek a helyzetek nem kényszerhelyzeti esemény kategóriába soroltak a Budapest Airport ZRt.-nél, egyéb
folyamatok keretében kezeltek.
19.1.9 Kényszerhelyzeti feladatok és felelősségek

A kényszerhelyzetekkel kapcsolatos feladatok és felelősségek meghatározása általánosságban az RKT-A0.3
Kényszerhelyzeti feladatok és felelősségek mellékletben található. Ezen kívül minden speciális
esetre vonatkozóan minden kényszerhelyzeti szereplőnek megvannak a helyzetspecifikus feladatai, amiket az
eseményre vonatkozó dokumentumban részletezünk.
19.2. A kényszerhelyzet során alkalmazott eszközök ellenőrzésének rendje
Minden a kényszerhelyzetben érintett szervezet helyi szinten, helyi eljárásokban szabályozza a

kényszerhelyzet során alkalmazott eszközök ellenőrzések rendjét.
19.3. Kényszerhelyzeti gyakorlatok
A Repülőtéri Kényszerhelyzetek felszámolását a Kényszerhelyzeti Tervnek megfelelően rendszeresen

gyakorolni kell (RKT-A0.2 Bevezetés A0.2.15. pontja). A gyakorlatokat a következő rend szerint kell
megtartani:
Teljes kényszerhelyzeti gyakorlat: Legalább kétévente
Részleges kényszerhelyzeti gyakorlat: Évente legalább egyszer, ha abban az évben nem volt teljes
gyakorlat, illetve ahogy a hatékonyság fenntartása megköveteli.
A gyakorlatot nem kifejezetten a Budapest Airport Zrt. köteles megszervezni, más repülőtéri szervezet is
megszervezheti azonban jelentési kötelezettsége van a Budapest Airport Zrt. felé.
Abban az esetben, ha a kényszerhelyzet során beavatkozás történt a kényszerhelyzet illetve kényszerhelyzeti
gyakorlat után írásbeli jelentéseket kell valamennyi résztvevőtől begyűjteni 15 napon belül a
kényszerhelyzeti Tervező Bizottságnak (RKT-A0.2 Bevezetés A0.2.12. pontja) és ki kell állítani a teljes
kényszerhelyzeti művelet/gyakorlat lebonyolítását értékelő jelentést. (60 napon belül) Az írásbeli jelentések
elkészítéséhez fel kell használni a RKT-5. számú függelék Kényszerhelyzet és gyakorlat
értékelő lapja dokumentumot. A hiányosságok kijavítására intézkedési terv készül.
Az összefoglaló értékelést a Budapest Airport Zrt. készíti el. Az elkészített összefoglalót 90 napon belül
megküldi a légiközlekedési hatóságnak.
Szükség esetén megbeszélést kell tartani a kényszerhelyzetben/gyakorlatban résztvevő szervezetekkel, hogy
változtatásokat lehessen végrehajtani a RKT-ben annak érdekében, hogy a jövőben fellépő vészhelyzetek,
kényszerhelyzetek leküzdése és gyakorlatok realizálása tökéletesebben legyen végrehajtható.

y y m m d d
AM_I_E_42
BUD_AM_I_E
20. Repülőtéri tűzoltó szolgálat
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren napi 24 órában mentési- és tűzoltó személyzet áll rendelkezésre, hogy
életmentési és tűzoltási szolgáltatást nyújtson abban az esetben, ha a repülőtéren, illetve annak közvetlen
környezetében a légiközlekedéssel kapcsolatos baleset vagy esemény következik be. Az ilyen esetekben a fő
cél a túlélési körülmények megteremtése és fenntartása, az utasok/repülőtéri dolgozók menekülési
útvonalainak biztosítása, valamint azoknak a személyeknek a megmentése, akik közvetlen támogatás nélkül
nem tudnak menekülni.
A repülőtér területén az állami fennhatóságú mentési- és tűzoltó személyzet, speciálisan a repülőtéri
környezetben való munkavégzésre megfelelően képzett és felszerelt, a légiközlekedéssel kapcsolatos
vészhelyzetekben esetlegesen szükséges mentési és tűzoltási feladatok elvégzésére alkalmas.
Vészhelyzetben az összes reagáló mentési- és tűzoltó személyzet védőruházattal és légzőkészülékkel
rendelkezik.
A tűzoltáshoz és mentéshez szükséges eszközöket a kényszerhelyzeti szolgálatok létesítményeiben (tűzoltó
bázisok, tűzoltó szerek, egyéb kényszerhelyzeti raktárak) tárolják.
A három tűzoltó bázis kialakítása arra tekintettel történt, hogy a futópályák végeitől 1000m-en belül
legyenek, így vészhelyzet esetén 3 percen belül a tűzoltó és mentő csoport a helyszínre ér.
A Repülőtéri Hivatásos tűzoltóságot a hatályos magyar jogszabályok szerint működteti a magyar állam, eleget
téve ezzel az Európai Bizottság 139/2014/EU rendeletének ide vonatkozó előírásainak. A személyzet
megfelelő tűzoltó alap képzettségét és jártasságát, az oktatók szakmai tapasztalatát és minősítését, és a
személyzeti, szakképzettségi, alap, ismétlő és jártassági, vizsgáinak nyilvántartását a 9/2015. (III. 25.) BM
rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az
önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai
képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szerint végzik. Továbbá, a személyzet egészségügyi
alkalmasságáról a 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet egyes rendvédelmi szervek hivatásos
állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői
munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az
egészségügyi alapellátásról szerint járnak el. Fentiek vonatkozásában az egészségügyi alkalmasságot, illetve
képzéseket alátámasztó dokumentumokat, illetve nyilvántartásokat a Fővárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóság (továbiakban: FKI) kezeli és tárolja.
A BUD és az FKI között Együttműködési megállapodás szabályozza a két szervezet felelősségeit és
kötelezettségeit az ADR.OPS.B.005 és ADR.OPS.B.010 követelménypontokban előírtaknak megfelelően.
A vonatkozó jogszabályok és az Együttműködési megállapodás III.6(b) és III.7 bekezdéseinek értelmében a
Feladat és erőforrás tervet az FKI a felelősségi körébe tartozóan készíti el.
20.1. RHTP képzése
A Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (RHTP) repülőtér specifikus képzéseit a Budapest Airport ZRt.
képzési programban rögzítette. Ennek hatályos változata: RHTP képzési program 2015. A képzési
program végrehajtását megfelelően képzett, tapasztalt oktatók végzik. Azért, hogy biztosítsuk a 139/2014
EASA rendeletnek való megfelelőséget, a képzések megtartására a Budapest Airport 2017.12.01-jén
szerződést kötött a Strategic Fire Solutions GbR-rel.

y y m m d d
AM_I_E_43
BUD_AM_I_E
20.2. Kommunikációs és jelzőrendszer használata vészhelyzetben
Az elsődleges kommunikációs csatorna vészhelyzetben a kétirányú rádiókommunikáció. Az alkalmazandó

kommunikációs és riasztási szabályokat a lévő RKT-A0.6 Kényszerhelyzeti kommunikáció, RKT-A0.7
Rádió kommunikáció és az RKT-A0.8 Verbális kommunikáció fejezetei írják elő.
20.3. Védelmi szint, oltóanyagok
Az AMC2.ADR.OPS.B.010(a)(2) útmutatásait követve, az LHBP minimálisan 8.-as Tűzoltás mentési kategóriába

tartozik (ill. cargo légijárművek tekintetében 7.-es kategóriába), az alábbiak szerint:
1a. Táblázat - Repülőtér tűzoltás mentés kategória légijármű mozgások szerint
Mérvadó utasszállító légijárművek - 2018 nyár
Típus Kategória Mozgás/nap Nap/hét Mozgás/3 hónap
B777-200 9 2 7 182
B787-8 8 2 6 156
B767-300 8 6 5 390
összesen: 728
1b. Táblázat - Repülőtér tűzoltás mentés kategória légijármű mozgások szerint
Mérvadó cargo szállító légijárművek - 2018 nyár
Típus Kategória Mozgás/hét Mozgás/3 hónap
B747-8 10 8 104
B747-4 9 4 52
A330F 9 6 78
A310F 8 10 130
B767-300 8 10 130
B757-200 7 10 130
B737-300 6 10 130
összesen: 754

y y m m d d
AM_I_E_44
BUD_AM_I_E
A BUD azonban, a megnövelt biztonság érdekében, 9.-es Tűzoltás mentési kategóriát határozott meg a
repülőtér üzemeltetési feltételének. Az RHTP 24 órás szolgálatban, állandó létszámmal és felszereléssel
működik. Az LHBP-nél nincs olyan körülmény, ami miatt csökkenteni kellene a mentési kategóriát, és az
elmúlt 5 évben nem volt rá példa. Amennyiben valamilyen ok miatt kategóriát csökkenteni kellene, a
vonatkozó előírások (ADR.OPS.B.010) betartásával történne (pl. rövid időre NOTAM kiadással, tartósabb vagy
időszakos jelleggel AIP-ben való megjelenéssel).
A oltóanyag mennyiségét az AM C 4.4.5 fejezet tartalmazza.
20.4. Mentő és tűzoltó járművek és felszerelések mennyisége
Az AMC3.ADR.OPS.B.010(a)(2)-ban, a 9.-es kategóriára előírt minimum 3 db. tűzoltó jármű helyett 6 habos
jármű + 1 vízszállító („Tender”) + 1 gépjárműfecskendő („Squad/1”) és 1 tűzoltásvezető gépjármű
(„Command/1”) áll rendelkezésre. Az AMC4.ADR.OPS.B.010(a)(2) -ban, a 9.-es kategóriára előírt minimum
36.400 L víz helyett összesen 97.000 L áll rendelkezésre, és az előírt 13.500 l/perc fecskendő kapacitás
helyett összesen 36.000 L/perc teljesítménnyel rendelkeznek a tűzoltó szerek. Az RHTP az RHTP Feladat
és erőforrás terv dokumentumban nyilatkozik a rendelkezésre állásról.
Ha a szerekről és a raktárból elfogyna az összes habképző anyag, repülőtérzárat rendelünk el.
Kockázatértékelés:
Való Való
Súly
szín Koc szín Súly
Veszély Mechanizmus, Con Kockázatcsökkentés Kock Megjegyzés
űség káza űség Cons
Ref. / ID megnevezése következmény seq ázat
Pro t Risk mitigating actions Prob eque Notes
Name of the Risk Consequence uen Risk
babi Risk abili nce
ce
lity ty
1. Nem érkezik be Nem áll 1 B 1B 200%-os készlet tartása a szereken 1 E 1E

időben a rendelkezésre legalább 100%-os készlet a
habképző anyag elegendő raktárban
a beszállítótól habképző anyag
légijármű tűz
esetére, emiatt
nem tudják
eloltani a tüzet
Az RHTP tűzoltáshoz és mentéshez szükséges eszközei és járművei a Budapest Airport tulajdonát képezik,
amelyek karbantartása külső, az OKF által minősített szakműhelyek, szakcégek által történik, a gyártói
előírásoknak megfelelő időintervallumokban. A javítási illetve karbantartási tevékenységek a Budapest
Airport területén történnek, kivéve, ha az eszköz vagy jármű a helyszínen nem javítható. A javítási és
karbantartási feltételrendszert a Budapest Airport Zrt. és a szakműhelyek/szakcégek közötti együttműködési
megállapodások tartalmazzák.
20.5. Személyzet
A mentés és a tűzoltás biztosításához szükséges személyzet számának meghatározásakor az RHTP figyelembe

vette a repülőtereken működő repülőgépek típusát, a rendelkezésre álló mentési és tűzoltó járműveket és
felszereléseket, valamint az RFFS személyzetet. Ezzel kapcsolatos további információk, valamint egy
feltételezett esemény felszámolásához szükséges erőforrás kalkulációja az RHTP Feladat és erőforrás
terv mellékletben található.

y y m m d d
AM_I_E_45
BUD_AM_I_E
21. Mozgásképtelen légijármű eltávolítása
A mozgásképtelen légijárművek eltávolításával a Mozgásképtelen légijárművek eltávolítása

kézikönyv (DAR kézikönyv) foglalkozik, mely tartalmazza a légijárművek mozgatásához szükséges
felszereléseket is.
Ez a dokumentum nem publikus, megtekintése a Repülőtéri Kézikönyv helyszíni hatósági ellenőrzésekor
biztosított.
Az eltávolítási műveletekhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak a Budapest Airport területén.

y y m m d d
AM_I_E_46
BUD_AM_I_E
22. Veszélyes anyag és üzemanyag tárolása és kezelése

Az LHBP-n a következő veszélyes anyagok vannak tárolva jelentős mennyiségben:
 kerozin
 gázolaj és benzin üzemanyag
 PB gáz
 klórgáz
Kisebb mennyiségben előfordulnak veszélyes hulladékok, karbantartási anyagok (festékek, hígítók,

oldószerek, stb.), ill. repülőgéppel szállított veszélyes áruk. Ezen anyagok kezeléséről, tárolásáról,
felhasználásáról számos szabályozás rendelkezik.
A BUD az AM II. kötet III. fejezete (KÖRNYEZETVÉDELEM) rendelkezik arról, hogyan jár el abban
az esetben, ha a repülőtér területére nagy mennyiségű veszélyes anyag beszállítását kívánja elvégezni
valamely külső szervezet vagy cég.
22.1. Veszélyes anyagok tárolása
A Budapest Airport ZRt. Veszélyes anyag eljárásrend - EHS Ig 2_2020_final írja le azokat a
feladatokat, intézkedéseket, módszereket és felelősségi köröket, melyeket a 219/2011. (X. 20.) Korm.
rendelet melléklete és a 2000/XXV Kémiai biztonsági törvény határoz meg.
Továbbá, a fent felsorolt anyagok tekintetében a Budapest Airport „alsó küszöb érték alatti” iparbiztonsági
veszélyes üzemnek minősül a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint. A rendeletben előírt
követelményeknek történő megfelelést a Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET) szabályozza.
Többek között, a SKET leírja a veszélyes anyag kiszabadulás esetén alkalmazandó vészhelyzeti
intézkedéseket. A SKET évente gyakorlatozásra kerül.
22.2. Kerozin és üzemanyag kiszolgálás
Légijármű tüzelőanyag (kerozin) tárolással és kezeléssel kapcsolatos folyamatokat a két üzemanyag ellátó
szervezet saját eljárásban szabályozza, melyek a következők:
 AIR BP-Air BP Regulations Fuelling and Quality Control

 RÜK-Minőségügyi és Üzemeltetési Eljárások Kézikönyve
A dokumentumok megtekintése a Repülőtéri Kézikönyv helyszíni hatósági ellenőrzésekor biztosított.

Az LHBP-n kizárólag kerozint értékesítenek az üzemanyag ellátó társaságok. Repülőgép benzin nincs a
repülőtéren.
Az Budapest Airport Működésbiztonság szervezete 3 évente repülésbiztonsági szemlét tart az üzemanyag
kezelésével és tárolásával foglalkozó szervezeteknél. Ezen az auditon ellenőrzésre kerül az ADR.OPS.B.055
Fuel quality követelménynek való megfelelés is.

y y m m d d
AM_I_E_47
BUD_AM_I_E
A BUD két helyen tárol gépjármű üzemanyagot: a D Porta ill. a Havas Bázis mellett. Az üzemanyagtelep
kezelésére vonatkozó szabályokat az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
 2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv part1
 2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv part2
22.3. Veszélyes áru kezelése
Mivel veszélyes árut cargo és utasszállító légijárműveken egyaránt szállítanak, nincsenek külön állóhelyek
kijelölve veszélyes áru szállításra. A földi kiszolgáló társaságok a saját és a kiszolgált légitársaságok
szabályozásaik szerint végzik a veszélyes áru kezelését, szállítását, tárolását. Az ezzel kapcsolatos
jogszabályi megfelelősség a kiszolgáló társaság felelőssége.

y y m m d d
AM_I_E_48
BUD_AM_I_E
23. Csökkent látási viszonyok között végzett műveletek (LVP)
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér üzemelési jellegénél, léginavigációs felszereltségénél fogva
képes az ICAO által meghatározottak szerinti CAT I-II-III-as megközelítések és felszállások kiszolgálására.
Ennek érdekében a légiközlekedési hatóság által előzetesen jóváhagyott eljárásrend került kiadásra, a rossz
látási viszonyok közötti üzemelés szabályozására.
A fentiek megvalósítása érdekében a BUD együttműködési megállapodások keretén belül szabályozza a rossz
látási viszonyok közötti üzem esetén:
 a légiforgalmi szolgáltató és az előtérfelügyeleti szolgálatok részletes eljárásait,
 a HungaroControl-lal működtetett kétoldalú tájékoztatási rendszert,
 a forgalmi területeken zajló járműközlekedés mérséklését,
 a repülőtéri infrastruktúra folyamatos rendelkezésre állásnak biztosítására az alábbiak kiemelésével:
o a futópályák környezetének biztosítása
o az akadálykorlátozási felületek fokozott biztosítása
o a látási utáni tájékozódás segédeszközeinek fokozott ellenőrzése és javítása
o a műszeres leszállító rendszer védelme,
o tartalék energiarendszer
o a mozgási terület biztonsága
o a repülőtéri kutató mentő képesség
A kedvezőtlen időjárási viszonyok közötti üzemelés rendjét az AM_I_E_23_1_M Csökkent látási

viszonyok között végzett műveletek (LVP) című melléklet szabályozza. A csökkent látási
viszonyok között alkalmazott eljárásokat az 3.1 pont részletezi.

y y m m d d
AM_I_E_49
BUD_AM_I_E
24. Téli időjárási viszonyok között végzett műveletek
A téli üzemelési időszak, mindig különleges kihívásokat tartogat a repülőtér minden felhasználója számára.
Ezen kihívásoknak való megfelelés érdekében a Budapest Airport Zrt. Téli üzemelési rendszert működtet,
melyhez megfelelő szervezet és technikai háttér tartozik.
A téli üzem biztosítása, az alkalmazott eljárások, a Budapest Airport Zrt. Forgalmi Igazgatósága által minden
szezon előtt frissített és publikált Hóeltakarítási és síkosságmentesítési kézikönyvben foglaltak
szerint történik, az alábbiak figyelembe vételével:
 Előzetes egyeztetés az érintett felek bevonásával
 Oktatás, képzés
 A technológia naprakészen tartása,
 A géppark és infrastruktúra naprakészen tartása
 Meteorológiai előrejelzés, riasztás
 A felületek állapotának mérése, minősítése
 Légiforgalmi tájékoztatások közzététele
 Üzemelési minimumok, és zárások
 Partnerek tájékoztatása,
 Légijármű jégtelenítési helyek, eljárások
Ezen felül, a REFÜ vezető minden évben közzétesz egy vezetői levelet a Téli üzemmenetre vonatkozó
információkkal:
 A téli üzemre való felkészülés fontossága
 A csúszós felületek okozta repülésbiztonsági- és munkabiztonsági kockázatok
 Légijármű jégtelenítés
 A hóeltakarítás struktúrája, fontos elérhetőségek
A hóeltakarítási technológia meghatározásakor az üzemeltető különös hangsúlyt fektet a felületek

csúszósságának minimalizálásra, valamint az eltakarított hó gyors, és mielőbbi elszállításra, csökkentendő a
felhalmozódást és a felületekre történő visszaáramlást, visszafagyást.
A hóeltakarítás során alkalmazott anyagok és rendszerek kiválasztásakor az üzemeltető törekszik a
környezetkárosító anyagok használatának elkerülésére, valamint a légijárművek kritikus rendszereinek
korrodálását elősegítő anyagok mellőzésére.

y y m m d d
AM_I_E_50
BUD_AM_I_E
25. Kedvezőtlen időjárási viszonyok között végzett műveletek
A kedvezőtlen időjárási viszonyok közötti üzemelés mikéntjét az AM_I_E_25_1_M Különleges

időjárási körülmények közötti üzem című melléklet szabályozza A futópályák, vagy a repülőtér
üzemelésének felfüggesztésének szabályait a Hóeltakarítási és síkosságmentesítési kézikönyv
és az 5/2007 RFFO utasítás A futópályák karbantartási szintjéhez kapcsolódó fékhatás
méréséről dokumentumok tartalmazzák.

y y m m d d
AM_I_E_51
BUD_AM_I_E
26. Éjszakai műveletek
Az éjszakai órákban csak korlátozottan lehetséges menetrend szerinti és nem-menetrend szerinti

kereskedelmi le- és felszállásokat végrehajtani. Az éjszakai időszakra tervezhető műveletek száma a
következő:
 22:00-06:00 LT között: 50 művelet,
 ebből 00:00-05:00 LT között: 6 művelet.
Ezen kívül az éjszakai időszakban korlátozás nélkül használhatják a repülőteret a betegszállítás, katasztrófa
elhárítás, műszaki mentés, rendészeti, bűnüldözési, nemzetbiztonsági, katonai, kormányzati célú repülést
végző, továbbá kényszerhelyzetben lévő légijárművek.
Az éjszakai műveletek részletes eljárásait a Környezetvédelmi Kézikönyv tartalmazza.
00:00-05:00 között zajcsökkentési okok miatt a 13L futópályavég használatos felszállásra és 31R futópályavég
használatos leszállásra. Amennyiben ebben az időszakban a 13L/31R futópálya zárva van, a 13R pályavég
használatos felszállásra és a 31L futópályavég használatos leszállásra. Ezt az ellentétes-irányú fel- és
leszállási eljárást a következő feltételek mellett lehet alkalmazni, maximum 5 kt hátszél, ill. 15 kt
keresztszél összetevő értékig (beleértve a széllökéseket is):
 A használatban lévő futópályának valamennyi CNS és fénytechnikai berendezése korlátozás nélkül
rendelkezésre kell, hogy álljon, az adott időjárási viszonyoknak megfelelően.
 A használatban lévő futópályának valamennyi gurulóútja korlátozás nélkül rendelkezésre kell, hogy
álljon.
 Csak száraz pályán, vagy GOOD fékhatás eredménnyel alkalmazható.
 Csak ICAO WTC L és M kategóriájú légijárművek esetén alkalmazható.
Az ellentétes-irányú fel- és leszállási eljárást maximum 10 kt hátszél, ill. 15 kt keresztszél összetevő értékig
(beleértve a széllökéseket is) alkalmazni kell, azzal, hogy 5 kt hátszél összetevő felett a következő további
feltételeknek is teljesülniük kell:
 Csak a 13L/31R futópályán engedélyezett (felszállás: 13L; leszállás: 31R).
 Felszállás 13L-ről a pályavégtől (B5) preferált.
 VFR körülményekben alkalmazható.
A napnyugta és napkelte között esti, vagy éjszakai időszakokban a HungaroControl a saját belső eljárásai
alapján működteti a futópályák, gurulóutak, parkolóhelyek látás utáni segédeszközeit, valamint a Budapest
Airport Zrt. belső szabályozója alapján a forgalmi és műszaki előtereket megvilágító magas fénypontú
lámpákat (kandeláber).
A látás után segédeszközök rendelkezésre állását és működését a 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői
utasítás REFÜ mozgásterület ellenőrzési rendszeréről című utasítás, és az KIK
Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve írja le.

y y m m d d
AM_I_E_52
BUD_AM_I_E
27. Radar és egyéb navigációs eszközök védelme
Az LHBP/BUD repülőtér üzemét különböző radar és navigációs berendezések megfelelő működése is

biztosítja.
A repülőtéren két(2) légtérellenőrző (közel körzeti) radarberendezés, valamint három(3) földi mozgásokat
ellenőrző radarberendezés, valamint huszonnégy (24) multilaterális szenzor, biztosítja a légijárművek
megfelelő felderíthetőségét és nyomon követhetőségét.
Ezen rendszerek állapotának ellenőrzését az üzemeltető HungaroControl és a Budapest Airport közösen
végzik. Minden egyes olyan tevékenységet, mely érintené a radarberendezések működését, előzetes
egyeztetés előzi meg, biztosítandó a zavartalan üzemelést, illetve szükség esetén az időben történő
tájékoztatások kiadását. Minden nemű karbantartási, vagy fejlesztési célú munkavégzési igényt az AODM
szolgálat számára be kell jelenteni. Ebbe beletartoznak a radarok és egyéb navigációs eszközök közelében
végzett karbantartások, beruházások, fejlesztések, stb. is. A bejelentés részletes szabályait az 3/2014
forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és
eljárásrendje és BUD_VOL_II_XI 3.3-as fejezete tartalmazza. Ezek a szabályozók teljes mértékben
szabályozzák a forgalmi területen történő munkavégzések koordinációs folyamatát.
A berendezések mellett ellenőrzési útvonalak vezetnek el, biztosítandó, hogy mind a műszaki mind a
repülésvédelemi szolgálatok folyamatosan nyomon követhessék a rendszerek állapotát. A BUD REFÜ napi
ellenőrzési eljárásai kiterjednek ezen berendezések látszólagos rendben létének ellenőrzésére is.
A repülőtér működését a fentieken felül, mind a négy futópályairányra telepített ILS rendszer, egy(1) VHF
körsugárzó adó (BUD VOR), valamint négy (4) NDB körsugárzó biztosítja.
A négy(4) ILS rendszer védelme érdekében meghatározásra kerültek a rendszerek kritikus és érzékeny
területei. A jobb beazonosíthatóság érdekében a területen jól látható jelzőoszlopok és táblák jelzik az adott
területek határait.
Minden egyes olyan tevékenységet, mely érintené a radarberendezések működését, előzetes egyeztetés előzi
meg, biztosítandó a zavartalan üzemelést, illetve szükség esetén az időben történő tájékoztatások kiadását.
Minden nemű karbantartási, vagy fejlesztési célú munkavégzési igényt az AODM szolgálat számára be kell
jelenteni. Ebbe beletartoznak a radarok és egyéb navigációs eszközök közelében végzett karbantartások,
beruházások, fejlesztések, stb. is. A bejelentés részletes szabályait az 3/2014 forgalmi igazgatói
utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és eljárásrendje és a
BUD_VOL_II_XI 3.3-as fejezete tartalmazza.
A berendezések mellett ellenőrzési útvonalak vezetnek el, biztosítandó, hogy mind a műszaki mind a
repülésvédelemi szolgálatok folyamatosan nyomon követhessék a rendszerek állapotát. A BUD REFÜ napi
ellenőrzési eljárásai kiterjednek ezen berendezések látszólagos rendben létének ellenőrzésére is.
A repülőtér megközelítését és a kirepülési eljárásokat támogató egyéb léginavigációs berendezések a
repülőtér telekhatárán kívül az üzemeltető illetékségi zónáján kívül helyezkedik el.
Megjegyzés : A telekhatáron kívül eső berendezések felügyelete, ellenőrzése a HungaroControl illetékességi
körébe tartozik.

y y m m d d
AM_I_E_53
BUD_AM_I_E
28. Repülőtér magasabb kódjelű légijárművek általi használata
Az LHBP/BUD repülőtér vonatkozási kódjele 4E. Ennek megfelelően üzemszerűen alkalmas az ICAO/EASA Code
E légijárművek kezelésére.
Előfordulhat azonban, hogy üzemszerűen, vagy eseti jelleggel Code F légijárművek is üzemelni kívánnak.
Ezen üzemelések repülésbiztonsági szempontból történő, jóváhagyása a szükség eljárásrendek,
kockázatelemzések kidolgozása és publikálása a Budapest Airport Repülőtér forgalmi üzemeltetés (REFÜ)
illetékességébe tartozik.
Alapvetés, hogy minden ICAO Code F légijármű, kizárólag publikált és érvényben lévő eljárásrend megléte
esetén közlekedhet. Ezen eljárásrendek lehetnek:
 AM_I_E_28_1_M Code E-F eljárások című melléklet
Az eljárásrendek kidolgozásakor a REFÜ minden egyes esetben a repülőtér teljes felszínére mozgásgeometriai
szimulációt végez, figyelembe véve :
(a) a légijármű törzshosszát,
(b) a légijármű átmérőt,
(c) a légijármű magasságot,
(d) a függőleges és vízszintes vezérsíkok magasságát,
(e) szárny fesztávolságot,
(f) a szárnyvég magasságát,
(g) pilóta szemmagasságot,
(h) pilóta szemmagasság és futóművek közötti távolságokat
(i) főfutóművek külső keréktárcsa távolságát
(j) az orrfutómű, főfutómű távolságot,
(k) főfutómű kormányozhatóságát
(l) futóművek szerkezeti geometriáját;
(m) hajtóművek kialakítása, elhelyezkedése, gázsugara
(n) repülési teljesítmény;
(o) műszaki fejlesztések
És ezeken felül még:

 az érintett kiszolgáló szervezet vonatási, mozgatási képessége (vonató villa, és jármű)
 A légijármű ACN/PCN viszonyai
 Elvárt tűzoltó mentő kategória

y y m m d d
AM_I_E_54
BUD_AM_I_E
Ezen szimuláció eredményeként kerül kialakításra az eljárásrend, mely minden esetben magába foglalja az
alábbiakat:
 használható futópálya
 a futópályáról legurulást lehetővé tevő gurulóút
 a teljes gurulóút vonal, szegmensenként meghatározva
 a parkolóhely (irány, megállítási hely, tengelyvonal, egyéb információk)
 Follow me felvezetési, szárnyvég biztosítási és marshalling elvárások
 kiszolgáló eszközökre vonatkozó szabályok, korlátozások
 tárolási, megvilágítási elvárások
 akadályok közelében való működés szabályai
 vontathatósági elvárások, korlátozások
 indítási, hátratolási eljárások
 futópályához történő gurulás útvonala, szegmensenként meghatározva
 felszállásra használatos futópálya
 gázsugár megfúvási veszélyek
Az eljárások kidolgozásánál, a REFÜ törekszik a legegyszerűbb, legkevesebb fordulót tartalmazó útvonal, és

parkolási rend meghatározására, mind induló, mind érkező viszonylatban.
Minden egyes Code F művelet esetén kötelező a BUD REFÜ DAM/AOO szolgálatának jelenléte és
műveletirányítása.

y y m m d d
AM_I_E_55
BUD_AM_I_E
29. Tűzvédelmi intézkedések
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról határozza meg a
tűz elleni védekezés alapjait. A Budapest Airport ZRt. a 30/1996. (XII.6.) BM rendelettel, valamint a többször
módosított 1996. évi XXXI. tv. 19. §--el összhangban készítette a 2 – 2019 CEO utasítás Tűzvédelmi
szabályzatdokumentumot, melyben szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek elleni
megelőzésre és védekezésre vonatkozó intézkedéseket, felelősségeket és kötelezettségeket.
A Tűzvédelmi Szabályzat területi hatálya kiterjed a BUD egész területére, személyi hatálya pedig a repülőtér
teljes területén, állandó vagy ideiglenes jelleggel foglalkoztatott minden munkavállalóra.
A repülőtéren végzett tevékenységek tűzvédelmi szabályai
Alapelvek
A repülőtér területén végzett tevékenységeket az érvényes munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonsági és
munkahigiéniai jogszabályi előírások betartása mellett szabad csak végezni. Mindegyik szervezet, illetve
munkáltató kötelessége a rá vonatkozó jogszabályok megismerése és betartása, és a munkavállalói részére a
szükséges oktatások biztosítása.
A repülőtér teljes területén történő kivitelezési munkavégzések egyik alapfeltétele a repülőtéri
munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi és repülésbiztonsági képzés (továbbiakban: képzés) sikeres
teljesítése. A képzés teljesítése a külsős kivitelező cégek minden munkavállalójára nézve kötelező. A
tanúsítvány érvényességi ideje két év. A tanúsítványának meglétét és érvényességét a BUD Működésbiztonsági
szervezete ellenőrizheti. Amennyiben nem áll rendelkezésre érvényes tanúsítvány, abban az esetben fel is
függesztheti a munkavégzést.
A tevékenységekhez használt területet és épületeket a munka jellegéhez mérten a lehető legnagyobb
rendben és tisztán kell tartani. A 1993. évi XCIII. törvény értelmében, mindegyik munkáltató felelőssége a
biztonságos repülés, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, mind a
saját dolgozóinak, mind a munkavégzés hatókörében érintettek számára.
Tűzvédelmi előírások
A repülőtér területén a kijelölt dohányzó helyeken kívül tilos a dohányzás, az elektronikus cigaretták
használata, és engedély nélkül a nyílt láng használata. A dohányzóhelyeket a Budapest Airport Zrt. jelöli ki,
kivéve bérelt területeken, ahol a munkáltató kijelölheti, a Budapest Airport Zrt. tűzvédelmi vezető
bevonásával.
Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, az arra a célra
létesített helyen szabad végezni. Ahol tűzveszélyes munkát kívánnak végezni, és a munkahely nem
rendelkezik állandó engedéllyel, eseti tűzveszélyes tevékenységi engedélyt kell kérni a munka vezetőjének a
Budapest Airport Zrt. tűzvédelmi vezetőjétől vagy megbízottjától.
Azokon a területeken, ahol automatikus tűzjelző van kiépítve, a poros és az oldószer kipárolgásával járó
tevékenységek végzése előtt is engedélyt kell kérni a Budapest Airport Zrt. Műszaki Irányító Központjától
(TCC, tel: 6642).
A létesítményekben, meghatározott helyeken telepített, falra vagy falba szerelt tűzcsapszekrények, külső
területeken föld feletti tűzcsapok vannak. Az épületek közös területein az épület üzemeltetőjének
felügyelete alá tartozó tűzoltó készülékek vannak kihelyezve. Ezen túl a terminálokon és egyes épületekben
tűzjelző, füstelvezető és oltórendszer került beépítésre. Ezek kötelező felülvizsgálatának elvégeztetése az
eszköz üzembentartójának feladata. A Budapest Airport Zrt. által üzemeltetett tűzvédelmi berendezések ill.

y y m m d d
AM_I_E_56
BUD_AM_I_E
rendszerek bármilyen nemű módosítása, áthelyezése, eltávolítása, vagy kiiktatása szigorúan tilos az
üzemeltető írásbeli engedélyezése nélkül.
Tűzesetek
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltó
Parancsnokságnak (RHTP-nek) jelezni.
A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez mindenki köteles a híradási eszközöket rendelkezésre bocsátani, szükség
esetén a járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzjelzés más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Tűz
jelzésére a belső telefonokon az 55-ös mellék vagy vezetékes telefonról a 06-1-296-8485 telefonszám
használható!
Amennyiben valamilyen veszélyes anyag (beleértve: üzemanyag vagy kenőanyag) a tárolás, mozgatás vagy
felhasználás során – a csomagolás vagy gyűjtő edényzet sérülése, gondatlan kezelés vagy baleset
következtében – kiömlik, szétszóródik, elcsöpög vagy szivárog, a rendellenességet észlelő feladata
haladéktalanul intézkedni a környezetbe (talajba, csatornába, párolgás útján a levegőbe) jutás
megakadályozása érdekében. Az eseményről azonnal tájékoztatni kell az ügyeletes repülőtér-vezetőt (AODM,
+36-1-296-8400).
Ellenőrzés és szankciók
A repülőtér területén tevékenykedők kötelesek a fenti előírások betartásának ellenőrzését a Budapest Airport
Zrt. számára bármikor feltétel nélkül lehetővé tenni. A fenti előírások be nem tartása esetén a Budapest
Airport Zrt. a szükséges intézkedéseket a tevékenységet végző költségére megteszi.
A munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok tevőleges vagy mulasztással elkövetett megszegése a belépésre
jogosító engedély bevonását vonhatja maga után. Ezen előírások be nem tartásából eredő mindennemű
költség (beleértve az esetleges bírságokat, kármentesítés, kártalanítás költségeit) a tevékenység végzőjét
vagy mulasztót terheli.

y y m m d d
AM_I_E_57
BUD_AM_I_E
Az „E” FEJEZETBEN MEGJELENŐ HIVATKOZÁSOK A MEGJELENÉS SORRENDJÉBEN
Megjelenés Hivatkozás
helye
E 7.1 2020.03.31-ei HC-BUD Szolgáltatási Szint Szerződés (SLA)
E 7.2 3/2017 forgalmi igazgatói utasítás a légiforgalmi adatok

publikálásának rendjéről
E 7.2 Információ Biztonsági Szabályzat
E 8.2 AM II. kötet II. fejezet BELÉPÉS A REPÜLŐTÉRRE
E9 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület

ellenőrzési rendszeréről
E 9.1 Rádiólevelezési kézikönyv
E 9.1 Képzési Szabályzat
E 9.2 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület


ellenőrzési rendszeréről 5.sz. melléklet
E 9-3 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület

E 9.3 01/2020. számú „Az ügyeletes terminál vezetői és terminál

asszisztensi feladatok eljárásrendje a szolgálat ellátására és a
terminál üzemeltetésére vonatkozólag” című terminál menedzsment
vezetői utasítás
E 9.3 KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve
E 9.3 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának

rendszere és eljárásrendje
E 10 KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve
E 10 KIK M05 Karbantartás tervezés
E 10 KIK M06 Karbantartás végrehajtása
E 10 KIK M07 Hibajavítás
E 10 KIK M08 Karbantartások monitorozása
E 10 AM E 9

y y m m d d
AM_I_E_58
BUD_AM_I_E
helye
E 10 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület


ellenőrzési rendszeréről 5.sz. melléklet
E 10.2 KIK M01 Berendezések
E 11 AM E 10
E 11 KIK M01 Berendezések
E 11 AM E 16. FEJEZET A REPÜLŐTÉR KÖZLEKEDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI (RE-

KRESZ)

E 12.1 5/2007 RFFO utasítás A futópályák karbantartási szintjéhez kapcsolódó

fékhatás méréséről
E 12.2 AM E 12.1
E 13. AM II. kötet XI. fejezet 3.3. pont
E 13 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának

E 13 A Repülőtérforgalmi üzemeltetés kézikönyve – C.3.2.2 fejezet
E 13 LHBP-BUD repülőtéren telepített fix vagy mobil daruk akadályjelzési

előírása 2017
E 13 Airside_construction_manual_2020_01_01_FINAL_aláírt
E 13 BUD EHS tender melleklet 2020_FINAL

E 13.1 AM II. kötet XI. fejezet

y y m m d d
AM_I_E_59
BUD_AM_I_E
helye

E 14 Együttműködési megállapodás HC TIRO-BTWR és BUD REFÜ-AMU között
E 14.2 AM II. kötet X. fejezet 2.1.
E 14.2 AM_I_E_14_1_M Repülőgéptárolásra használt területek és jellemzőik
E 15 AM_I_E_15_1_M Parkoló légijárművek veszélyeztetett zónáinak

megjelölése
E 15.1 AM E 16. A REPÜLŐTÉR KÖZLEKEDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI (RE-KRESZ)
E 15.2. AMI_E_15_2_M Légijárművek és kiszolg.eszk. üzemanyaggal való

feltöltése
E 15.3 AM E 9
A 15.4 AM E 9
E 16.1 AM_I_E_16_1_M Kerékpárosok által nem használható útszakaszok
E 16.1 AM_I_E_16_2_M Rendszám
E 16.1 AM_I_E_16_3_M –Adatlap belterületi rendszám
E 16.1 AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények
E 16.2 AM_I_E_16_5_M_Belterületi járművezetői engedély

AM_I_E_16_6_M_Áttekintő térkép_többszintű jogosítvány
E 16.2
AM_I_E_23_1_M LVP
E 16.4
AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények
E 16.4
AM_I_E_16_7_M_Útburkolati jelek
E 16.4
AM_I_E_16_8_M Veszélyes zónák járó hajtóműnél
E 16.4
AM_I_E_16_9_M TWR engedélyhez kötött területek
E 16.4
AM_I_E_16_10_M Munkaterület használati rend
E 16.4
AM_I_E_16_13_M Úthelyváró táblák
E 16.4
AM_I_E_16_11_M ILS érzékeny és kritikus területek
E 16.4

y y m m d d
AM_I_E_60
BUD_AM_I_E
helye
AM_I_E_16_12_M Büntetőpontok
E 16.8
E 17 Madár és vadvédekezési kézikönyv
E 18.1 LHBP-BUD repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kezelése
E 19.0 Repülőtéri Kényszerhelyzeti Terv (RKT)
E 19.0.1. RKT-A0.2 Bevezetés
E 19.1 RKT-B9 Tűz, robbanás, természeti katasztrófa
E 19.1 RKT Evakuációs terv
E 19.1.1 RKT-9 számú függelék DRR használata kényszerhelyzetben
E 19.1.1 RKT-3. számú függelék Telefon és Digitális adó-vevő
E 19.1.1 RET-IV fejezet Telefon és Digitális adó-vevő
E 19.1.2 RKT-B3 Légijármű földi eseménye
E 19.1.2 RKT-B4 Bekövetkezett légijármű esemény
E 19.1.3 RKT-B5 Légijármű baleset a repülőtéren kívül
E 19.1.4 RKT-B1 Készenléti állapot
E 19.1.4 RKT-B2 Várható légijármű esemény
E 19.1.5 RKT-B9 Tűz, robbanás, természeti katasztrófa
E 19.1.6 RKT-B7 Bombafenyegetés légijármű vagy létesítmény ellen
E 19.1.7 RKT-B6 Légijármű jogellenes hatalomba kerítése
E 19.1.9 RKT-A0.3 Kényszerhelyzeti feladatok és felelősségek
E 19.3 RKT-A0.2 Bevezetés
E 19.3 RKT-5. számú függelék Kényszerhelyzet és gyakorlat értékelő lapja
E 20 Együttműködési megállapodás BUD - FKI
E 20.1 RHTP képzési program 2015
E 20.1 Strategic Fire Solutions szerződés

y y m m d d
AM_I_E_61
BUD_AM_I_E
helye
E 20.2 RKT-A0.6 Kényszerhelyzeti kommunikáció
E 20.2 RKT-A0.7 Rádió kommunikáció
E 20.2 RKT-A0.8 Verbális kommunikáció
E 20.3 AM C 4.4.5
E 20.4 RHTP Feladat és erőforrás terv
E 20.5 RHTP Feladat és erőforrás terv
E 21 Mozgásképtelen légijárművek eltávolítása kézikönyv (DAR kézikönyv)
E 22 AM II. KÖTET III FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM
E 22.1 Veszélyes anyag eljárásrend - EHS Ig 2_2020_final
E 22.1 Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET)
E 22.2 AIR BP-Air BP Regulations Fuelling and Quality Control
E 22.2 RÜK-Minőségügyi és Üzemeltetési Eljárások Kézikönyve
E 22.2 2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv

part1
2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv
part2
E 23 AM_I_E_23_1_M Csökkent látási viszonyok között végzett műveletek

(LVP)
E 24 Hóeltakarítási és síkosságmentesítési kézikönyv
E 25 Hóeltakarítási és síkosságmentesítési kézikönyv
E 25 5/2007 RFFO utasítás A futópályák karbantartási szintjéhez kapcsolódó

fékhatás méréséről
E 25 AM_I_E_25_1_M Különleges időjárási körülmények közötti üzem
E 26 03/2020 Repülőtérforgalmi vezetői utasítás REFÜ mozgásterület

E 27 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának


y y m m d d
AM_I_E_62
BUD_AM_I_E
helye
E 27 AM II. kötet XI. fejezet
E 28 AM_I_E_28_1_M Code E-F eljárások
E 29 2 - 2019 CEO utasítás Tűzvédelmi szabályzat

y y m m d d
AM_I_E_63
BUD_AM_I_E
Az „E” RÉSZ HIVATKOZÁSAIT TARTALMAZÓ DOKUMENTUMOK ABC SORRENDBEN
2020.03.31-ei HC-BUD Szolgáltatási Szint Szerződés (SLA)
01/2020. számú „Az ügyeletes terminál vezetői és terminál asszisztensi feladatok

eljárásrendje a szolgálat ellátására és a terminál üzemeltetésére vonatkozólag”
című terminál menedzsment vezetői utasítás
rendszeréről
rendszeréről 5.sz. melléklet
2 - 2019 CEO utasítás Tűzvédelmi szabályzat
2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv part1
2/2013 forgalmi igazgatói utasítás Üzemanyagkút kezelési kézikönyv part2
3/2014 forgalmi igazgatói utasítás Az AOCC operatív üzemirányításának rendszere és
eljárásrendje
3/2017 forgalmi igazgatói utasítás a légiforgalmi adatok publikálásának rendjéről
5/2007 RFFO utasítás A futópályák karbantartási szintjéhez kapcsolódó fékhatás
méréséről
A Repülőtérforgalmi üzemeltetés kézikönyve – C.3.2.2 fejezet
AIR BP-Air BP Regulations Fuelling and Quality Control
AM C 4.4.5
AM E 10
AM E 12.1
AM E 16. A REPÜLŐTÉR KÖZLEKEDÉSI RENDJÉNEK SZABÁLYAI (RE-KRESZ)
AM E 9
AM II. kötet II. fejezet BELÉPÉS A REPÜLŐTÉRRE
AM II. KÖTET III FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM
AM II. kötet XI. fejezet
AM_I_E_14_1_M Repülőgéptárolásra használt területek és jellemzőik
AM_I_E_15_1_M Parkoló légijárművek veszélyeztetett zónáinak megjelölése
AM_I_E_16_1_M Kerékpárosok által nem használható útszakaszok
AM_I_E_16_10_M Munkaterület használati rend
AM_I_E_16_11_M ILS érzékeny és kritikus területek
AM_I_E_16_12_M Büntetőpontok
AM_I_E_16_13_M Úthelyváró táblák

y y m m d d
AM_I_E_64
BUD_AM_I_E
AM_I_E_16_2_M Rendszám
AM_I_E_16_3_M –Adatlap belterületi rendszám
AM_I_E_16_4_M Műszaki követelmények
AM_I_E_16_5_M_Belterületi járművezetői engedély
AM_I_E_16_6_M_Áttekintő térkép_többszintű jogosítvány
AM_I_E_16_7_M_Útburkolati jelek
AM_I_E_16_8_M Veszélyes zónák járó hajtóműnél
AM_I_E_16_9_M TWR engedélyhez kötött területek
AM_I_E_23_1_M Csökkent látási viszonyok között végzett műveletek (LVP)
AM_I_E_25_1_M Különleges időjárási körülmények közötti üzem
AM_I_E_28_1_M Code E-F eljárások
AMI_E_15_2_M Légijárművek és kiszolg.eszk. üzemanyaggal való feltöltése
BUD EHS tender melleklet 2020_FINAL
Airside_construction_manual_2020_01_01_FINAL_aláírt
Együttműködési megállapodás BUD - FKI
Együttműködési megállapodás HC TIRO-BTWR és BUD REFÜ-AMU között
Hóeltakarítási és síkosságmentesítési kézikönyv
Információ Biztonsági Szabályzat
Képzési Szabályzat
KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási kézikönyve
KIK M01 Berendezések
KIK M05 Karbantartás tervezés
KIK M06 Karbantartás végrehajtása
KIK M07 Hibajavítás
KIK M08 Karbantartások monitorozása
LHBP-BUD repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kezelése
LHBP-BUD repülőtéren telepített fix vagy mobil daruk akadályjelzési előírása 2017
Madár és vadvédekezési kézikönyv
Mozgásképtelen légijárművek eltávolítása kézikönyv (DAR kézikönyv)

y y m m d d
AM_I_E_65
BUD_AM_I_E
Rádiólevelezési kézikönyv
Repülőtéri Kényszerhelyzeti Terv (RKT)
RET-IV fejezet Telefon és Digitális adó-vevő
RHTP Feladat és erőforrás terv
RHTP képzési program 2015
RKT Evakuációs terv
RKT-3. számú függelék Telefon és Digitális adó-vevő
RKT-5. számú függelék Kényszerhelyzet és gyakorlat értékelő lapja
RKT-9 számú függelék DRR használata kényszerhelyzetben
RKT-A0.2 Bevezetés
RKT-A0.3 Kényszerhelyzeti feladatok és felelősségek
RKT-A0.6 Kényszerhelyzeti kommunikáció
RKT-A0.7 Rádió kommunikáció
RKT-A0.8 Verbális kommunikáció
RKT-B1 Készenléti állapot
RKT-B2 Várható légijármű esemény
RKT-B3 Légijármű földi eseménye
RKT-B4 Bekövetkezett légijármű esemény
RKT-B5 Légijármű baleset a repülőtéren kívül
RKT-B6 Légijármű jogellenes hatalomba kerítése
RKT-B7 Bombafenyegetés légijármű vagy létesítmény ellen
RKT-B9 Tűz, robbanás, természeti katasztrófa
RÜK-Minőségügyi és Üzemeltetési Eljárások Kézikönyve
Strategic Fire Solutions szerződés
Súlyos káresemény elhárítási terv (SKET)
Veszélyes anyag eljárásrend - EHS Ig 2_2020_final

07 Bud Am I e Hun v6 20201109 Valtkov

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

07 Bud Am I e Hun v6 20201109 Valtkov

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Repülőtéri kézikönyv (AM) I.

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

7.1. AIP módosításának, NOTAM kiadásának, a Hatóság értesítésének rendje

Az elvárt légiforgalmi adatok és tájékoztatások kiadását a HungaroControl végzi. A repülőtér működésével

AIP, AMDT, SUP és Repülőtérforgalmi vezető

NOTAM, SNOWTAM Ügyeletes repülőtér vezetők – AODM

7.2. Légiforgalmi adatok ellenőrzésének rendje és gyakorisága

A BUD-nak alapvető célja a légiforgalmat érintő adatok:

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

8. Repülőtér mozgási területre való belépés szabályai

8.1. Biztonsági szolgálatok közreműködése

Az illetéktelen személyek és járművek belépésének megakadályozása érdekében a CPSRA-ra való belépést a

Tájékoztató a belépéssel kapcsolatos adatkezelésről: Az adatkezelés célja annak biztosítása, hogy a

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

8.2. A mozgási területre történő illetéktelen belépés megakadályozása

8.2.2. Tiltott eszközök kezelése

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

9. A repülőtér mozgási, és más üzemi területeinek ellenőrzése

9.1. Légiforgalmi szolgálattal (ATS) való kommunikáció rendje

9.2. Ellenőrző listák, naplók és nyilvántartások

Az elvégzett ellenőrzések tényét, illetve az ellenőrzés kapcsán fellelt rendellenességeket az ellenőrzést

9.3. Ellenőrzések gyakorisága, kiértékelése és intézkedések rendszere

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

10. Elektromos rendszerek, látás szerinti/nem látás szerinti eszközök

10.1. Ellenőrző listák, naplók és nyilvántartások

A TS által végzett karbantartási, és javítási tevékenységek bizonyítására szolgáló dokumentumok kezelésével

10.2. Ellenőrzések gyakorisága, kiértékelése és intézkedések rendszere

A légiforgalmi berendezések biztonságos üzemeltetése érdekében az üzembentartó rendelkezik egy éves

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

A Karbantartás és javítás monitoring folyamatáról a KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

11. Repülőtéri felszerelésekre vonatkozó előírások

Az AM E 10-es pontban szereplő KIK Légiforgalmi berendezések karbantartás irányítási

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

12. Mozgási területre vonatkozó eljárások

12.1. Mozgási terület karbantartására

12.2. Túlterheléses műveletek (overload operations)

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

13. A repülőtéri munkálatok biztonságára vonatkozó eljárások

A Budapest Airport a repülőgépforgalmi területek biztonságos működtetése érdekében eljárások rendszerét

A karbantartási és fejlesztési folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységet kizárólag a „Heti Munkakoordinációs

A munkavégzésekhez kapcsolódó részletes eljárásokat a területek zárásával, forgalomból történő kivételével,

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

13.1. Beruházási és karbantartási munkák koordinálása, tervezése és kivitelezése

13.2. Kapcsolattartás a Légiforgalmi Szolgálatokkal a munkákkal kapcsolatos ügyekben

Az információátadás és a kommunikáció részletes szabályait az 3/2014 forgalmi igazgatói utasítás

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

14. A forgalmi és műszaki előterek kezelésének rendje (Apron Managment)

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

14.1. Légijárművek irányításának átadása a légiforgalmi irányítás és az előtérforgalmi

A1 Az A1 gurulóút középvonalának és a GA hangárakhoz vezető előtéri gurulási nyomvonal metszéspontja

C A gurulóút és az előtér csatlakozási pontja

TWY Apron AG, AA, AL

A kapcsolódó A gurulóút szakasz biztonsági sávjának a határa és az előtérre bevezető nevesített

TWY Cargo Apron

A kapcsolódó A8 gurulóút szakasz biztonsági sávjának a határa és az előtérre bevezető nevesített

A forgalmi előtéren a légijárművek hajtóműindítását, gurulását, hátratolását, saját hajtóművel történő

AM I. kötet - E.RÉSZ – REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK, Dátum:

Az előtéri gurulóutak, állóhelyi gurulási nyomvonalak és állóhelyek akadálymentességéért, állapotáért és

14.2. Légijármű állóhelyek kiosztási rendje