28 - 2011. (IX. 6.) BM Rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

OptiJus © Opten Kft. I. 28/2011. (IX. 6.
) BM rendelet
28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A 2012.11.13. óta hatályos szöveg
Tartalomjegyzék
1. Értelmező rendelkezések, éghető folyadékok és gázok tárolása 2
2. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak 4
3. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai 4
4. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak 7
5. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak 9
ELSŐ RÉSZ
TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
I. FEJEZET
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA 10
6. Általános előírások 10
7. A készenlétben tartó feladatai 10
8. Biztonsági intézkedések 11
9. Élettartam és selejtezés 11
10. Karbantartás 12
II. FEJEZET
A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA 15
III. FEJEZET
TŰZOLTÓ KAPCSOK 18
11. A tűzoltó kapcsok tűzvédelmi követelményei 18
12. A tűzoltó kapcsok vizsgálati módszerei 19
IV. FEJEZET
MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK 19
13. A műanyag kupakkapcsok tűzvédelmi követelményei 20
14. A műanyag kupakkapcsok vizsgálati módszerei 20
Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.

OptiJus © Opten Kft. II. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
15. A műanyag kupakkapcsok megjelölése és alkalmazása 20
V. FEJEZET
VÍZZÁRÓ LAPOS NYOMÓTÖMLŐK ÉS TÖMLŐ SZERELVÉNYEK SZIVATTYÚKHOZ ÉS JÁR-
MŰVEKHEZ 20
17. A kész tömlő hidrosztatikai teljesítmény követelményei 21
18. Tömlők vizsgálati módszerei 22
19. Magasnyomású lapostömlők 27
20. Jelölés, megnevezés 27
21. Tömlő szerelvények 27
22. A felülvizsgálat, időszakos nyomáspróba és gyártási vizsgálat 28
VI. FEJEZET
TŰZCSAPOK 29
VII. FEJEZET
TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV
23. A tűzoltó mászóöv kivitele 30
24. Az öv negyedéves, használat előtti, utáni ellenőrzése és időszakos terheléses felülvizsgálata 31
VIII. FEJEZET
NEM SZABVÁNYOSÍTOTT, TŰZOLTÁSRA ALKALMAS ESZKÖZÖK 31
25. Működési hőmérséklet tartomány 32
26. Töltési előírások 32
27. Szerkezeti elemek és egyéb követelmények 32
28. A tűzoltó eszköz vizsgálati módszerei 32
29. Azonosítás, feliratozás, tájékoztatás 33
MÁSODIK RÉSZ
BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK
IX. FEJEZET
BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 33
30. Létesítés engedélyezési egyeztetési kötelezettség 34
31. Tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet 35
32. Képesítés és jogosultság 36
X. FEJEZET
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK 36

OptiJus © Opten Kft. III. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
33. Tervezés, tervdokumentáció 36
34. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások 37
35. Üzembe helyezés, használatbavétel 38
36. Üzemeltetés, karbantartás és felülvizsgálat 39
XI. Fejezet
A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI,
TERVEZÉS, KIVITELEZÉS, ÜZEMBEHELYEZÉS, HASZNÁLATBAVÉTEL, ÜZEMELTETÉS,
FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KARBANTARTÁS 40
38. A berendezésre vonatkozó követelmények 42
39. Tervezési követelmények 43
40. Jelzési zónák 44
41. Riasztási zónák, másodkijelzők alkalmazása 44
42.Szöveges és grafikus megjelenítések 45
43. A beépített tűzjelző berendezés központjának felügyelete 45
44. Tűzjelző központ elhelyezése 45
45. Távkezelő vagy távkijelző egység 46
46. Az érzékelők és kézi jelzésadók elhelyezésének általános szabályai 46
47. Vezetékek 47
48. Hangjelzők és fényjelzők elhelyezése 48
49. Vezérlések és kapcsolódó rendszerek 48
50. Azonosítás 49
51. Tervezési dokumentáció 49
52. Automatikus érzékelők elhelyezése 51
53. Kézi jelzésadók 53
54. Tűzriasztásra szolgáló hangjelző eszközök 53
55. Tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközök 53
56. A berendezés kivitelezése 54
57. A berendezés üzembe helyezése 55
58. A berendezés üzemeltetése 57

OptiJus © Opten Kft. IV. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
59. Meghibásodás és kikapcsolás 57
60. Ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás 58
HARMADIK RÉSZ
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
XII. FEJEZET
A KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS TŰZVÉDEL-
MI FELÜLVIZSGÁLATA 62
XIII. FEJEZET
A VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTŐ, -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK TŰZ-
VÉDELME 63
XIV. FEJEZET
VILLÁMVÉDELEM 63
61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei 63
62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata 65
XV. FEJEZET
AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM 66
NEGYEDIK RÉSZ
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSA
XVI. FEJEZET
OLAJTÜZELÉSHEZ TARTOZÓ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI SZIMPLA ÉS DUP-
LA FALÚ, FEKVŐ, HENGERES ACÉL TARTÁLYOK ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉ-
KOK TÁROLÁSÁRA 67
63. Általános előírások, alkalmazási feltételek 67
64. Fekvő, hengeres acéltartályok szerelvényei, tartozékai, elhelyezése és telepítése, általános követelmé-
nyek 67
65. Szerelvények, töltőcső 67
66. Szerelvények, szívócső 68
67. Szerelvények, légzőcső és légzőszerelvények 68
68. Szerelvények, túltöltést jelző vagy gátló szerkezet 68
69. Szerelvények, mérőcső vagy szintmérő 68
70. Szerelvények, fenékürítő cső 68
71. Szerelvények, mintavevő cső vagy csonk 69
72. Szerelvények, műszerek, villamos berendezések 69
73. Szerelvények, fűtőberendezés 69
74. Szerelvények, lépcső, létra és kezelőjárda 69

OptiJus © Opten Kft. V. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
75. Szerelvények, gázvisszavezető cső (gázinga-csatlakozás) 69
76. Szerelvények, hőszigetelés

Az elhelyezés, beépítés általános követelményei 69
77. Föld alatti tartályok 69
78. Földtakarás alatti tartályok 69
79. A fekvő, hengeres tartályok telepítése, elhelyezési távolságok 70
80. Robbanásveszélyes zónák 70
81. Tűzvédelem, tűzvédelmi berendezések 70
XVII. FEJEZET
ÁLLÓ HENGERES ACÉLTARTÁLY TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI SZÁLERŐSÍTÉSŰ MŰ-
ANYAG TARTÁLY ÉGHETŐ FOLYADÉKOK FÖLD FELETTI ÉS FÖLD ALATTI TÁROLÁSÁ-
RA 71
82. Műszaki követelmények 71
83. Csővezetékek, szerelvények, tartozékok 71
84. Elhelyezés 71
XVIII. FEJEZET
A KAMRA KÖVETELMÉNYEI AZ ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS ELŐÍRÁSAI 72
85. A töltőállomás telepítése, védő- és elhelyezési távolságai 72
86. Éghető folyadékok tárolása töltőállomáson 72
87. Kútoszlopok 73
88. Oltóvíz és beépített tűzjelző- és oltóberendezés 73
89. Konténerkutak, speciális előírások 74
90. Önkiszolgáló töltőállomások 74
91. Pébégáz cseretelep 74
XIX. FEJEZET
GÁZ ÉS OLAJIPARI LÉTESÍTMÉNYEK, BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI KÖ-
VETELMÉNYEI
92. Általános szabályok 74
93. Elhelyezési és építési szabályok 74
94. Üzemen belüli csővezetéki szállítás 74
XX. FEJEZET
GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OL-
VADÉKOK TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI 75

OptiJus © Opten Kft. VI. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
96. Átfejtőállomás 75
XXI. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TŰZVESZÉLYESSÉGI CSOPORTOSÍTÁSA 76
97. A tűzveszélyességi fokozatba sorolás kizáró feltételei 76
XXII. FEJEZET
PÉBÉGÁZ CSERETELEPEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 76
98. Telepítési távolság 76
99. Létesítési szabályok 76
ÖTÖDIK RÉSZ
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
XXIII. FEJEZET
ALAPELVEK
100. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai 77
101. Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek 77
102. Az építmények elhelyezése 77
103. Kiürítés és mentés 78
104. Hő és füst elleni védelem 78
105. Tűzoltó beavatkozás 78
XXIV. FEJEZET
AZ ÉPÍTŐANYAGOK TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁSA 78
106. Az épületszerkezetek tűzvédelmi osztályba sorolása 79
107. Az épületszerkezetek tűzállósági teljesítmény jellemzői 80
108. Épületszerkezetek tulajdonságainak jellemzése 80
109. Osztályozási lehetőségek szerkezettípusonként 81
XXV. FEJEZET
AZ ÉPÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
110. Tűzállósági fokozatok 82
111. Alkalmazás 83
112. Épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei 84
113. A 16. melléklet 1-5. táblázatainak alkalmazását segítő, kiegészítő követelmények 84
114. Beépített tetőterekre vonatkozó egyedi követelmények 87
115. A 16. melléklet 6. táblázatának alkalmazását segítő, kiegészítő követelmények 87

OptiJus © Opten Kft. VII. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
116. A 16. melléklet 7. táblázat alkalmazását segítő, kiegészítő követelmények 88
117. Lakó és közösségi funkciójú tűzszakaszok 88
118. Ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok 88
119. A tárolási tűzszakaszok 88
120. Csarnoképületek tűzszakaszai 88
121. Tűzszakaszolás különleges esetei 89
122. Vegyes rendeltetésű épületek 89
123. Tűzszakaszok elválasztása, tűzgátló szerkezetek 89
124. Szigetelésekkel kapcsolatos követelmények 91
125. Nyílászáró szerkezetek 92
126. Fal-, padló- és mennyezetburkolatok, bevonatok 92
127. Épületgépészeti és villamos vezetékek beépítése 92
128. Szellőzőberendezés 93
129. Fedélhéjazatok 94
130. Tetőfelülvilágítók 94
131. Lépcsőházak 94
132. Felvonók 95
133. Hasadó, hasadó-nyíló felület 95
134. Villamos berendezések és világítások követelményei 95
135. Középmagas, magas épületek 96
136. Biztonsági világítás és jelek 97
137. Lakásfunkciójú tűzszakaszok 99
138. Szállodák szállásfunkciójú tűzszakaszai 100
139. Gépjárművek tárolására szolgáló helyiségek, tűzszakaszok 100
140. Színház, filmszínház funkciójú tűzszakaszok 100
141. Áruház, bevásárlóközpont funkciójú tűzszakaszok 100
142. Kórház, rendelőintézet betegellátó funkciójú tűzszakaszai 100
143. Csarnokjellegű tűzszakaszokra vonatkozó általános követelmény 100
144. Ponyvaszerkezetű építmények tűzvédelmi követelményei 100

OptiJus © Opten Kft. VIII. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
145. Ponyvaszerkezetű építmények tűzállósága 100
146. Ponyvaszerkezetű építmények maximális alapterülete 101
147. Ponyvaszerkezetű építmények kiürítése 101
148. Ponyvaszerkezetű építmények hő- és füstelvezetése 101
149. Ponyvaszerkezetű építmények telepítési távolsága 101
150. Ponyvaszerkezetű építmények épületgépészeti berendezések 101
151. Ponyvaszerkezetű építmények, tűzjelzés és tűzoltás 102
152. Ponyvaszerkezetű építmények, egyéb előírások 102
153. Homlokzati tűzterjedési gátak kiképzése 102
154. Tetőszinti tűzterjedés elleni gátak, osztósávok kialakítása 102
155. Gyakrabban alkalmazott épületszerkezetek tűzállósági határértékei 103
156. Teherhordó pillérek, oszlopok tűzállósági határértékei 103
157. Teherhordó falak tűzállósági határértékei 103
158. Vasbeton födémszerkezetek tűzállósági határértékei 103
XXVI. FEJEZET
TŰZOLTÓSÁG BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK
159. Többszintes épületek megközelítését szolgáló utakra vonatkozó követelmények 104
160. Középmagas, magas épületek tűzoltási felvonulási területére és útvonalára vonatkozó kritériumok 104
161. A tűzoltási felvonulási terület 104
162. Általános követelmények 106
163. Tűzoltósági kulcsszéf 106
164. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása 107
165. Oltóvíz hálózat kialakítása 107
166. Tűzcsapok 108
167. Fali tűzcsapok kialakítása 108
168. Oltóvíz tározók 109
169. Tűzoltósági beavatkozási központ 110
170. Tűzoltósági rádióerősítő 110
XXVII. FEJEZET
TŰZTÁVOLSÁG
171. Általános követelmények 110

OptiJus © Opten Kft. IX. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
172. A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük szükséges tűztávolságok meg-
határozása 111
173. Szérű, rostnövénytároló, kazal tűztávolsága 111
174. Tároló silók tűztávolsága 112
175. Lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületek tűztávolsága 112
XXVIII. FEJEZET
KIÜRÍTÉS
177. A mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott személyekkel kapcsolatos kiürítésre vonat-

kozó követelmények 114
178. Kiürítési számítások 115
179. A kiürítés első szakaszának számítása 115
180. A kiürítés második szakaszának számítása 115
181. Kiürítés a szabadba 115
182. Haladási sebességek 117
183. Számításba vett személyek száma 117
XXIX. FEJEZET
A SZÁMÍTOTT TŰZTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A MÉRTÉKADÓ TŰZÁLLÓSÁGI KÖ-
VETELMÉNYEK SZÁMÍTÁSA
185. Adatszolgáltatás 117
186. A számított tűzterhelés 117
187. A mértékadó tűzidőtartam számítása 119
188. A tűz várható időtartamának számítása 119
189. Az egyes épületszerkezetek mértékadó tűzállósága 119
190. A szerkezetek felhasználásának tűzállósági feltétele 119
XXX. FEJEZET
HŐ- ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
191. Fogalommeghatározások 120
192. Általános rendelkezések 121
193. A hő- és füstelvezető 121
194. Geometriai nyílásfelület meghatározása 122
195. Mesterséges hő- és füstelvezetés 122

OptiJus © Opten Kft. X. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
196. A légcsatorna-hálózat 123
197. A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségének meghatározása 123
198. Csarnoképületek és csarnok jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése 124
199. 124
200. 125
201. Lépcsőházak hő- és füstelvezetése, füstmentesítése 126
202. Természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak 126
203. Az előtér nélkül kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak 127
204. Az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházak 127
205. A túlnyomásos szellőzés alkalmazásának általános előírásai 128
206. Menekülésre számításba vett átriumok, közlekedők és pinceszinti helyiségek hő- és füstmentesítése 128
207. 129
208. Az üzembe helyezés és az üzemeltetés szabályai 129
XXXI. FEJEZET
HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK 129
209. Fogalommeghatározások 130
210. A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása 131
211. A hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek 131
212. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása 131
213. Különleges esetek 131
214. Másodlagos robbanás elleni védelem 131
215. A lefúvatás környezetének védelme 131
216. Az épületszerkezetekre ható terhelések 132
XXXII. FEJEZET
HASZNÁLATI SZABÁLYOK 133
217. Általános rendelkezések 133
218. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás 133
219. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 134
220. Tűzveszélyes tevékenység 135
221. Dohányzás 136

OptiJus © Opten Kft. XI. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
222. Szállítás és vontatás 136
223. Raktározás és tárolás 137
224. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 138
225. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés 138
226. Tüzelő-, fűtőberendezések 139
227. Szellőztetés 140
228. Hő- és füstelvezetés 140
229. Csatornahálózat 141
230. Gépi berendezés 141
231. Villamos berendezés 141
232. Tűzjelző és oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés 141
233. Lakó- és szállásépületek 142
234. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 143
235. Szabadtéri rendezvények 143
236. Járművek 145
237. Aratás 146
238. Szérű, rostnövénytároló, kazal 146
239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 147
240. A mezőgazdasági erő- és munkagépek 147
241. A terményszárítás szabályai 148
XXXIII. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI
242. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 300 literig 148
243. Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban 149
244. Éghető folyadékok tárolása kamrában 149
245. Üzemanyagtöltő állomás előírásai 150
246. Üzemanyagtöltő állomáson, kezelőépületen belüli éghető folyadék tárolása, szállítása 150
247. Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek 150
248. Éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson 151
249. Gáz és olajipari követelmények 151

OptiJus © Opten Kft. XII. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
250. PB gáz cseretelep üzemeltetési előírásai 151
251. Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai 152
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 152
1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez 153
A tűzoltó készülékek élettartama és a karbantartási időközök 153
Az alapkarbantartás műveletei 153
2. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez

Nyilvántartási napló tűzoltó készülékekhez 155
A tömlőkapocs legkisebb belső átmérője 155
A csonkkapcsok legkisebb belső átmérője 155
Az áttétkapcsok legkisebb belső átmérője 155
A tömlőkapcsok megengedett legnagyobb tömege 156
A csonkkapcsok megengedett legnagyobb tömege 156
A kupakkapcsok megengedett legnagyobb tömege 156
Az áttétkapcsok megengedett legnagyobb tömege 156
A tűzoltó kapcsok kapcsolási nyomaték tartománya 156
A műanyag kupakkapocs megengedett legnagyobb tömege 156
A műanyag kupakkapocs kapcsolási nyomaték tartománya 156
A tömlő belső átmérője, annak tűrése, hosszegységre vonatkoztatott maximális tömege 161
Méret és külső átmérő változás 162
Csavarodási vonal 162
Üzemi nyomás, próbanyomás és minimális repesztési nyomás 162
Legnagyobb nyomásveszteség követelmények 163
Az időszakos felülvizsgálat nyomáspróba értékei 163
A tömlő és tömlőszerelvény gyártási vizsgálata 163

OptiJus © Opten Kft. XIII. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

1. formanyomtatvány 166
5. formanyomtatvány
Telepítési jegyzék 172
Érzékelők alkalmazásának magassági korlátai 174
Pontszerű hő-, és füstérzékelő által ellenőrzött terület nagysága 175
Vonali füstérzékelők által védett területet 175
Jelölés legkisebb mérete 176
Pontszerű füstérzékelők felfüggesztése 176
Vonali füstérzékelők felfüggesztése 176
Korrekciós tényező megadása 177
Védőtávolságok 177
Elhelyezési távolságok 178
Égést tápláló gázok tárolóinak telepítési távolsága 178
Függönyök, sötétítő függönyök osztályának meghatározása 183
Az I. tűzállósági fokozat követelményei 183
A II. tűzállósági fokozat követelményei 185
A III. tűzállósági fokozat követelményei 187

OptiJus © Opten Kft. XIV. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
A IV. tűzállósági fokozat követelményei 189
Az V. tűzállósági fokozat követelményei 191
Beépített tetőterekre vonatkozó követelmények 193
Csarnoképületek szerkezeteire vonatkozó követelmények 193
Többszintes lakó és közösségi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei 195
Középmagas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei 196
Magas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei 197
Az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei 198
Tárolási tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei 199
Csarnoképületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei 199

1. ábra
A tűzhatás elleni védelem kialakításának lehetséges módja 200
2. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 200
3. ábra
Vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 201
4. ábra
Magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának metszete 201
5. ábra
Tetőszinti tűzterjedés elleni gát lapostető esetén 202
6. ábra
Magastető tetősíkban tartott tűzterjedés elleni gátjának metszete 202
7. ábra
magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának kialakítására 202
8. ábra
Magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmenti meghosszabbítása 203
9. ábra
Magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmenti megszakítása 203
10. ábra
Tartószerkezetektől dilatáltan kialakított tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gátja 204
11. ábra
Kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gátja 204
12. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát kialakítása 205

OptiJus © Opten Kft. XV. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
13. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát és tetősíkú mentési ablak kialakítása 205
Teherhordó beton- és vasbetonpillérek, -oszlopok 206
Acélpillérek 206
Téglafalak 206
Betonfalak 207
Vasbetonfalak 207
Vasbeton födémszerkezetek 207
Vasbeton gerendák 208
Tűzvédő bevonatok 208
A csatlakozó épületrész szélessége 208
Szükséges oltóvíz-intenzitás 209
Egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok száma 210
A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük tartandó tűztávolságok meghatá-

rozása 210
Szilárd éghető anyagok tárolása szabadban 210
Kétszintesnél magasabb lakóépületek, valamint közösségi épületek tűztávolsága 211
Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiséget tartalmazó, valamint az „A”-„C” tűzveszélyességi osz-
tályú és az 500 m2 -nél nagyobb „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú ipari, tárolási, mezőgazdasági
rendeltetésű épületek tűztávolsága 212

1. ábra
A biztonsági jelek elhelyezése 213
2. ábra
A biztonsági jelek elhelyezésének változatai 213
3. ábra
A biztonsági jel rögzítési magassága 213
A kiürítés megengedett időtartama 213

OptiJus © Opten Kft. XVI. 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
Kiürítési sebességek 214
Kiürítéshez számításba vett személyek 214
Alkalmazott jelölések és meghatározások 215
Éghető anyagok fűtőértéke (Hi ) és testsűrűsége 216
A helyszíni tényező (ft ) értékei 219
Rendeltetési tényező (fr ) értékei 219
Lakó- és közösségi épületek, épületrészek normatív tűzterhelési értékei 221
Ipari és szolgáltatótevékenység normatív tűzterhelési értékei 222
Hő- és füstelvezetés 225
Légutánpótlás 225
Rendeltetés besorolása 226
Rendeltetés besorolása 229
A tárolt anyagok és termékek besorolása 229
Méretezési táblázat 231
5. ábra 238

OptiJus © Opten Kft. – 1. – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és 580. §, 590. § (2) bekezdés, 591. § (3) bekezdés, 592.
a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) § (3) bekezdés, 600. § (1) -(2) bekezdés, 606. § (1)
bekezdésének 1. pontjában, valamint – a 633. § tekinte- bekezdés.
tében – az épített környezet alakításáról és védelméről (3) A 2. § (1) bekezdésben említett rendelkezésektől
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdésé- kérelemre – más, legalább azonos biztonsági szintet
nek b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes nyújtó előírások megtétele esetében – eltérés enge-
miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető ál- délyezhető.
lamtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.
1.) Korm. rendelet 37. § q) és – a 633. § tekintetében - (4) A vonatkozó műszaki követelmény előírásától el-
u) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a térő, de azokkal legalább egyenértékű biztonságot
következőket rendelem el: nyújtó műszaki megoldásokat a BM OKF bírálja el.
(5) Típusterv esetén eltérés abban az esetben engedé-
1. § Létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a ter- lyezhető, ha az eltéréssel érintett vonatkozó műsza-
vezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosí- ki követelmény előírásától eltérő műszaki kialakítás,
tását is – valamint a létesítményt, építményt, gépet, megvalósítás a szomszédos építményre, szabadtérre,
berendezést, eszközt és anyagot – a robbanó és rob- gépre, berendezésre, eszközre nincs negatív hatás-
bantó anyagok, valamint a pirotechnikai termékek ki- sal.
vételével – használni, technológiát alkalmazni az e
rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűz- (6) Az eltérési engedély kérelem az alábbiakat tartal-
védelmi műszaki követelmények betartásával lehet. mazza:
a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédel-
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
mi szabály vagy szabvány alkalmazásának pontos
a) 1 tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos kö- helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog
vetelmények a 428. §-ban, 431. § (4) bekezdésében, megnevezését;
436. § (5) bekezdésében, 437-443. §-ban, 444. § (1) b) típusterv esetén annak pontos beazonosíthatósá-
bekezdésében, 445. § (4) és (6) bekezdésében, 446. gát;
§ (2) bekezdésében, 447-462. §-ban, 463. § (1) és
c) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűz-
(4) bekezdésében foglaltak,
védelmi szabály vagy szabvány azon részét, amely-
b) tűzvédelmi használati előírásnak számítanak az re az eltérési kérelem vonatkozik;
alábbiak: 558-629. §,
d) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédel-
c) az a), b) pontokban nem szereplő követelmények mi szabálytól vagy szabványtól való eltérés indo-
létesítési előírásnak számítanak. kát;
(2) E rendelet alábbi rendelkezései alól eltérés nem e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő
engedélyezhető: 1-8. §, 9-43. §, 288-318. §, 319- megoldás olyan részletességű műszaki dokumen-
322. §, 331. § (1) -(3) és (6) -(7) bekezdés, 339. § tációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás
(1) bekezdés, 357-358. §, 364. § (4) bekezdés, 429. a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki kö-
§, 435. §, 436. § (1) -(4) bekezdés, 444. § (2) -(4) be- vetelményben, tűzvédelmi szabályban vagy szab-
kezdés, 445. § (1), (2), (3), (5) bekezdés, 446. § (1) ványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű
bekezdés, 463. § (2) -(3) bekezdés, 479. § (1) bekez- biztonságot nyújt.
dés, 480-482. §, 484-485. §, 486-503. §, 504.-507.
§, 510. §, 546. §, 547-552. §, 558-562. §, 563. § (1) 3. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű
-(3) bekezdés, 565. § (1) bekezdés, 567-570. §, 571. előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termé-
§ (4) bekezdés, 572. § (1) bekezdés, 577. § (4) be- keknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagál-
kezdés, 578. § (2) bekezdés, 579. § (1), (2) bekezdés, lamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve
1
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.

hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Tér- 7. dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely
ségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA- részben vagy egészen folyadéktömör külső acélkö-
államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak pennyel van körülvéve. A duplafalusítás elérhető oly
megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az módon is, hogy a szimplafalú tartály belsejébe egy
emberi egészség és élet védelme, valamint a közbiz- olyan fém vagy kompozit anyagú bélést helyezünk
tonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal el, amelynél biztosított a két palást közötti tér tömör-
egyenértékű védelmet nyújtanak. ségének ellenőrizhetősége.
8. dupla fenekű tartály: dupla fenekű az a tartályfe-
1. Értelmező rendelkezések, éghető nék, amelyet két egymás feletti acéllemezből alakí-
tanak ki. A dupla fenék tömörzárású teret képez.
folyadékok és gázok tárolása
9. elhelyezési távolság: tartályok és tartálycsoportok
4. § E rendelet alkalmazásában: között megengedett legkisebb távolság a palásttól
mérve.
1. atmoszférikus tárolás: olyan tárolás, amikor a tar-
tály belső tere a környezettel közvetlen (légző) kap- 10. ellenőrző tér: a dupla falú tartályok falai közötti
csolatban van, vagy – zárt rendszer esetén – a pára- tér, szimpla falú, belső béléssel ellátott tartály ese-
térben a túlnyomás nem haladja meg a 70 mbar, a tén a tartályfal és a belső bélés közötti tér.
vákuum, pedig a 20 mbar értéket. 11. előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály:
2. átfejtőállomás: éghető folyadékok szállítótartály- olyan tartály, amely a szerelvények elhelyezhetősé-
ból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére ge és kezelhetősége miatt szabadon, aknában vagy
használatos, egy vagy több helyhez kötött vagy moz- medencében végződik.
gatható (mobil) átfejtőberendezés és tartozékainak, 12. felfogótér: a tartály sérülésekor kifolyó éghető fo-
valamint a folyamatban részt vevő szállítótartályok lyadék felfogására használatos nem éghető, szilárd,
befogadására használatos terület. E rendelet szem- tűz esetén is tömör, folyadékot át nem eresztő anyag-
pontjából nem tekinthető átfejtőállomásnak a csak gal határolt tér, amelybe a tartály közlekedőedények
kárelhárítás céljára létesített átfejtés. alapján számított térfogata is beleszámít.
3. átfejtőberendezés: éghető folyadékok szállítótar-
13. föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek felső
tályból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére
alkotója a talajszint alatt 0,3 m mélységben van.
használatos, legalább
a) lefejtő- és töltőcsövet vagy tömlőt, 14. föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartály-
teste teljes egészében a terepszint felett, szabadon
b) csatlakozószerelvényeket,
helyezkedik el.
c) elzárószerelvényeket, és
Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a
d) gyújtóhatás átterjedését gátló szerkezeteket („A” terepszint alatt, de szabadon (pl. medencében) van
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető fo- elhelyezve.
lyadékok esetén) tartalmazó technológiai szerelési
egység, amely biztosítja a szállítótartályok megfele- 15. földtakarás alatti tartály: olyan föld alatti tartály,
lő csatlakozását, és a folyadéknak egyik tartályból a amelynek – a legalább 0,3 m-es – földtakarása csak
másik tartályba való átjutását. a terepszintből kiemelkedően (földfeltöltéssel) ala-
kítható ki.
4. belső béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú
tartály, amely legalább a megengedett töltési szint 16. gázingaeljárás: gázingaeljárás az a folyamat,
magasságáig belső béléssel van ellátva, és a tartály amikor a töltés, vagy a lefejtés során pl. a tárolótar-
fala, valamint a bélés közötti tér ellenőrző térként tály, járműves szállítótartály gáztereit csővezetékkel
használható. kötik össze, és így a töltött tartály légteréből a folya-
5. belső úszótetős tartály: a merev tetős tartály belse- dék által kiszorított gőz-levegő elegy a lefejtett tar-
jébe helyezett könnyű szerkezetű, úszótetővel ellá- tály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék
tott tartály. helyét.
6. bélelt tartály: acélszerkezetű tartály belsejében ki- 17. gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek: a
alakított műanyag vagy kompozit anyagú elválasztó gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek olyan be-
réteggel ellátott tartály, amelyben az elválasztóréteg rendezések, amelyek a tartályokat vagy azok részeit
önmagában is tömörzárású teret képez. lángok áthatolásával szemben védik.

18. hasadótárcsa: egyszeri kifúvásra vagy beszívás- 27. nyitott tartályüzemmód: nyitott üzemmódú az a
ra használatos biztonsági szerelvény, amely roncso- tartály, amelynek a külső légtérrel állandó – szabad
lódása révén teszi szabaddá a kör alakú áramlási ke- nyílással – kapcsolata van.
resztmetszetet. 28. összekapcsolt (közlekedő-) tartályok: olyan tar-
18/a. kombinált hasadótárcsa: hasadótárcsákból tály, amelynek két vagy több folyadéktere csőveze-
összeállított biztonsági szerelvény, amely a túlnyo- tékkel úgy van összekapcsolva (párhuzamosan vagy
mást és a túlvákuumot két különböző nyitási értékű sorban), hogy azok között az anyagáramlás külön
tárcsa felhasadásával szünteti meg. beavatkozás nélkül bekövetkezhet. Nem számítanak
19. hasadópanel: egyszeri vészlefúvásra használatos összekapcsoltnak azok a tartályok, ahol az egyes tar-
biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén te- tályok gyűjtőcsővezetékhez csatlakoznak, és minden
szi szabaddá a körtől eltérő alakú áramlási kereszt- csatlakozó vezetékben elzárószerelvény van.
metszetet. 29. párnalemez: a tartálypalástra folyamatos hegesz-
téssel felhelyezett merevítőelem az alátámasztások
20. inertizálás: inertizált az a tartály vagy berende-
helyén.
zés, amelyet elegendő mennyiségű inert gázzal (pl.
nitrogénnel) töltenek fel ahhoz, hogy robbanásve- 30. pébégáz cseretelep: a külön jogszabály szerinti
szélyes légtér ne keletkezhessen. Inertizálni lehet a gázforgalmazó vagy kiskereskedő által a palackos
tartályt technológiai okból is, ha a tárolt terméknek propán-bután
a levegő nedvességével vagy oxigénjével nem sza- (PB-gáz) gáz értékesítésére használt terület, aminek
bad érintkeznie. tartozéka az a térrész, ahol a PB-gáz palackot tárol-
ják.
21. időszakos ellenőrző vizsgálat: a vonatkozó mű-
szaki követelményben megállapított időközönként a 31. szállítótartály: éghető folyadékok vasúti vagy
tartály állapotának értékelésére végzett tevékenység. közúti szállítására használatos 1,0 m3 -nél nagyobb
befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tar-
22. légzőszerelvények: a tartály ki- és belégzésére tály (pl. vasúti tartálykocsi, közúti tartányjármű,
használatos eszközök összessége. tankkonténer, fém IBC-tároló).
23. lényeges átalakítás: ha egy tartály kialakítása, 32. szimpla falú tartály: egyrétegű, acéllemezből ké-
szerelvényezettsége, műszerezettsége olyan mérték- szült palástú és fenekű, megfelelő terhelési viszo-
ben változik meg, hogy az a tartály és az egész léte- nyokra méretezett, „önhordó” szerkezetű tartály.
sítmény technológiájára, biztonságtechnikájára, kör- 33. tartályáthelyezés: ha egy tartály eredeti telepítési
nyezetvédelmére kihat (pl. szimpla falú tartály ellá- helyéről elmozdítva új telepítési helyen – akár egy
tása belső béléssel, lyukadásjelző berendezéssel). létesítményen belül – kerül felállításra.
24. lyukadásjelző berendezés: olyan berendezés, 34. tartálynyereg: a tartályok alátámasztására való
amely a tartály falának, vagy belső bélésének tö- elem, amely a tartálypalást számára, az átfogási
mörségét jelzi. szög mentén, egyenletes felfekvést biztosít. Készül-
24/a. folyadékkal működtetett lyukadásjelző: a tar- het acélszerkezetből vagy vasbetonból.
tályfal tömítetlenségét a lyukadásjelző folyadék 35. többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla fa-
szintjének csökkenése jelzi. lú tartály, amelynek a tárolótere közbenső fenekek-
24/b. vákuummal vagy túlnyomással működő lyu- kel, egymástól folyadéktömören elválasztott reke-
kadásjelző: a vákuummal működő lyukadásjelző a szekre van osztva.
tartályfalak, vagy a belső bélés tömítetlenségekor 36. töltőfej: a tartály töltőcsövén vagy az ahhoz kap-
a nyomásnövekedést jelzi. A túlnyomással működő csolódó csővezeték végén elhelyezett csőkapcsoló
lyukadásjelző a tartály tömítetlenségekor a nyomás- elem és kapcsolódó szerelvényei.
növekedést jelzi.
37. tűzfelület: az a felület, amelyre a tartályban levő,
25. konténer ketrec: földhöz nem rögzített, építmény- vagy a felfogótérbe kiömlő éghető folyadék tüze ki-
nek nem minősülő jól átszellőző, rácsos kivitelű pa- terjedhet.
lacktároló állvány, amely a PB-gáz palackok tárolá- 38. újbóli üzembe vétel: ha valamely okból nem üze-
sára szolgál. meltetett vagy korábban nem éghető folyadék táro-
26. merev tetős tartály: a tartályköpenyhez mereven lására használt tartály eredeti telepítési helyén vagy
hozzáerősített (hegesztett, stb.) tetejű álló, hengeres áthelyezve ismét használatba, vagy lényeges átalakí-
tartály. tás után újra üzemeltetésre kerül.

39. úszótetős tartály: a tárolt éghető folyadékon úszó, 3. Értelmező rendelkezések,

annak felszínét lefedő tetejű, álló, hengeres tartály.
tűzvédelmi tervezés fogalmai
40. védőgyűrűs tartály: acél vagy beton védőpalást-
tal körülvett álló, hengeres, merev-, úszó- vagy belső 6. § E rendelet alkalmazásában:
úszótetős tartály.
41. védősáv: a tartály és a hozzá tartozó üzem szom- 1. Alapterület: a gépek és a berendezések esetében
szédos építményei, berendezései közötti terület. ezek függőleges vetülete által meghatározott terü-
42. védőtávolság: a veszélyforrás és a védendő léte- let. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt tér-
sítmény legközelebb eső pontja közötti távolság. rész oldalhatárain belüli terület. Az épületszerke-
zettel részben vagy egészben közrefogott helyiség,
43. vízvetőgallér: a tartályról lecsurgó csapadékot és
vagy tér vízszintes vetületben számított belső terü-
hűtővizet a tartályalaptól távoltartó lemez.
lete (nettó alapterület).
44. zárt tartályüzemmód: zárt üzemmódú az a tartály
vagy tartálycsoport, amelynek a megengedett üzemi 2. Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és
nyomáshatárok között a külső légtérrel állandó, sza- épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési
bad nyílása nincs. érték.
3. Biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcső-
házához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez
2. Értelmező rendelkezések, kapcsolódó, az épülettűz alatt is működtethető vala-
tűzvédelmi általános és vizsgálati mennyi épületszintet kiszolgáló felvonó, mely lehet
fogalmak tűzoltófelvonó, vagy menekülési felvonó.
3/a. Tűzoltófelvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltó-
5. § E rendelet alkalmazásában: ság által használható felvonó.
3/b. Menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózko-
1. Égéskésleltető szer: védőszer, amely a vele kezelt
dók által is használható felvonó.
– bevont, átitatott, telített – éghető anyag kedvezőbb
tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott idő- 4. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, sza-
tartamig (újrakezelési időig) biztosítja. badtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődé-
2. Gyújtási idő: az az időtartam, amelynek során az sének korai szakaszában észlelést, jelzést és meg-
anyag a gyújtóforrás hatása alatt áll, akár létrejött a felelő tűzvédelmi intézkedést (többek között a tűz-
gyulladás ez idő alatt, akár nem. oltóság értesítése, tűzszakaszhatáron elhelyezett aj-
tók csukása, oltóberendezések indítása) önműködő-
3. Homlokzati tűzterjedési határérték: a vonatkozó
en végző berendezés.
műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kez-
detétől számított, a tűznek a homlokzati épületszer- 5. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben,
kezeteken történő terjedésére jellemző határállapot szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltá-
bekövetkezéséig eltelt idő percben (Th). sára, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésé-
4. Perzselődés: az anyagfelület hő hatására bekövet- nek megakadályozására, a tűzkár csökkentésére al-
kező, korlátozott elszenesedésével járó módosulása. kalmazott önműködő berendezés.
5. Tetőtűz terjedés mértéke: a tetőszigetelési rendszer, 6. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére,
vagy fedélhéjazat felületén és rétegeiben az önálló jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletke-
égés (lánggal égés, szenesedés, izzás) terjedésének ző hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére
mértéke (távolsága). kialakított, helyhez kötött berendezés.
6. Tűzvédő képesség: az elsődleges épületszerkeze- 7. Cselekvőképességükben korlátozott személyek:
tek tűzállósági határértékének növelése érdekében akik koruknál (0-10 éves korig, vagy 80 év felett
alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, be- fizikai állapotától függetlenül), vagy szellemi álla-
vonatok hatékonyságának mértéke. potuknál fogva veszélyhelyzetre nem tudnak megfe-
7. Vizsgálati tűzhatás: az épületszerkezetek tűzálló- lelően reagálni.
sági határértékének és tűzvédő képességének megál- 8. Elsődleges épületszerkezetek: azok a szerkezeti
lapítására szolgáló vizsgálati eljárás során a vizsgáló elemek, amelyek az épület állékonyságát, tűzbizton-
berendezés vizsgálati terében, az idő függvényében ságát biztosítják (függőleges és vízszintes teherhor-
változtatott hőmérséklet hatása. dó szerkezetek, tűzgátló szerkezetek, menekülési út-

vonalakat határoló szerkezetek és azok szigetelése, (bútor, textília, technológiai berendezés, megmun-
burkolata is). kált termékek, azok előkészített anyaga, raktározott
8/a. Másodlagos épületszerkezetek: azon szerkeze- anyagok, csomagoló anyagok) tömegéből származó
tek, melyek nem tartoznak az elsődleges szerkezetek tűzterhelési érték.
körébe. 17. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben,
9. Füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, auto- tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozá-
matikusan (hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre) mű- sa (eltávolítása).
ködésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy 18. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett
a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzet- időtartam.
ben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig 19. Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület
megakadályozza. szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvo-
10. Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, füg- nalakat tartalmazó dokumentáció.
göny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely 20. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett út-
beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén vonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcso-
képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott tér- port elhagyásának útvonalából (kiürítés első szaka-
rész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedé- sza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény
sét meghatározott mértékben korlátozza. elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalá-
ból áll.
11. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt
lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képző- 21. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés fel-
dött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehető- tételei közül egy kivételével mindegyik adott, és vár-
sége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház ható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pilla-
az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meg- natban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy rob-
határozott ideig alkalmas marad. banás következhet be.
22. 2 Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzsza-
12. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felüle-
kasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második sza-
tek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek
kasza.
(helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mér-
tékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, 23. Mértékadó tűzállósági határérték-követelmény:
vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomásel- az egyes épületszerkezetekre a tűzterhelés alapján
vezetést. számító módszerrel meghatározott tűzállósági határ-
érték.
13. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szel-
24. Mértékadó tűzszakasz: létesítményben a legtöbb
lőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok
oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete.
koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték
20%-át. 25. 3 Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben
korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület:
14. Homlokzati tűzterjedési gát: meghatározott tűz-
olyan épület, amely rendeltetését tekintve kifejezet-
terjedési határértékű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osz-
ten erre a célra szolgál (pl. óvoda, bölcsőde, szociális
tályú olyan homlokzati szerkezet, amely megaka-
otthon). A csak járóbetegek ellátását szolgáló épüle-
dályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes
tek, valamint a gyermekek védelméről és a gyám-
vagy a függőleges tűzátterjedést.
ügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi nap-
15. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, közik nem tartoznak ide.
amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűz- 26. Mozgásukban korlátozott személyek: akik fizikai
szakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, állapotuk miatt, vagy valamennyi környezeti hatás
füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésé- érzékelésére való képtelenségük (vakok és gyengén-
re. látók) miatt veszélyhelyzet esetén a szükséges cse-
16. Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzsza- lekvést megfelelően gyorsan nem tudják végrehajta-
kaszban található éghető anyagok és berendezések ni.
2
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 22. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
3
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 25. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.

27. Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeletetésű 36. Tűzgátló csappantyú: Szellőzővezetékbe építhe-
helységekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi ter- tő hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kéz-
vezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen ala- zel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst
puló időleges tűzterhelési érték. vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapot-
28. Nyitott lépcsőház, közlekedőtér: szintenként – a ban előírt ideig megakadályozza.
közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át 37. Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt
elérő felületű – homlokzati szabad falnyílással a kül- előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, aj-
ső légtérhez közvetlenül csatlakozó tér. tószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekü-
28/a. Zárt lépcsőház, közlekedő helyiség: minden ol- lés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukó-
dalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt tér. szerkezettel ellátottak.
29. Robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített au- 38. Tűzgátló fal: a vonatkozó műszaki követelmény-
tomatikus oltóberendezés, mely képes egy esetle- nek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédel-
gesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, mi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és tér-
továbbterjedésének megakadályozására, és a robba- elhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más
nás hatásának jelentős csökkentésére. tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcioná-
30. Robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűz- lis egységére) való átterjedését megakadályozza.
veszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyi- 39. Tűzgátló födém: a vonatkozó műszaki követel-
ségben való jelenléte, valamint előfordulási mód- ménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűz-
ja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltéte- védelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az
lei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más
a gyújtási energia adott. funkcionális egységére) való átterjedését előírt idő-
31. Tető-felülvilágító: a szerkezet alatti helyiség, tér- tartamig megakadályozza.
rész bevilágítását szolgáló épületszerkezet.
40. Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, füg-
32. Tetőtűzterjedési gát és osztósáv: hő és csapadék- göny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely
víz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit meg- beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elvá-
szakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztó- lasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való
sáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését. átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt
33. Tűzálló kábelrendszer: Villamos energia- és/vagy időtartamig megakadályozza).
adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a 41. Tűzfal: A vonatkozó műszaki követelménynek
hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkola- megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi
tok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelha-
és kötődobozok olyan együttese, amely meghatáro- tároló) folytonos függőleges falszerkezet, amelyet
zott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes mű- úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűz-
ködőképességét megtartani anélkül, hogy benne zár- szakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-
lat keletkezne, vagy megszakadna a villamos áram. vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőha-
34. Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, illet- tás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit
ve esetenként egyes tűzszakaszaira vonatkozó olyan (stabilitását, integritását, hőszigetelését).
kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek 42. 4 Tűzoltási felvonulási terület: e rendeletben meg-
tűzvédelmi követelményeit az építmény/tűzszakasz határozott az építmények tűzoltására, mentésre szol-
tűzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként gáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbí-
rendeltetése és tűzterhelése alapján. rású, szilárd burkolatú terület (út) – amelynek mére-
35. Tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki kö- tét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg -, s amely
vetelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kez- a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gép-
désétől számított, a vizsgált épületszerkezet vala- jármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűz-
mely tűzállósági teljesítmény jellemzőjének elérésé- oltóegységek a rendeltetésszerű működésének felté-
ig eltelt idő órában vagy percben. teleit biztosítja.
4
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 42. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.

43. 5 Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási 53. Tűzvédő burkolat és bevonat: alkalmas műsza-
terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbí- ki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy
rású, szilárd burkolatú, a tűzoltógépjárművek közle- közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló
kedésére alkalmas út. anyagréteg.
44. Tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyi- 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek,
ség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épü-
és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhe- letek, műtárgyak, létesítmények besorolására meg-
tők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a határozott kategória a bennük folytatott tevékenység
tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető. során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt
45. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző beren- anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott techno-
dezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági be- lógiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben –
avatkozás során az épületbe illetve annak helyisége- (lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján.
ibe történő akadálytalan bejutást. 55. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység,
46. Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületek- amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási
ben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jel- hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmér-
zésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűz- séklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrás-
kár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének meg- ként számításba vehető izzással, parázslással, szik-
akadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a rázással jár.
tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez 56. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadté-
használatos felszerelések. ren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédel-
47. Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédel- mi szempontból önállóan értékelendő környezete,
mi szempontból meghatározott olyan önálló egysé- térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető
ge, amelyet a szomszédos egységektől – meghatáro- gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelem-
zott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű – bevételével) vonatkozó műszaki követelmény sze-
tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztá- rint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a
volságok választanak el. 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek
48. Tűzszakaszterület: az egy tűzszakaszhoz tartozó összesített területe), minden más esetben az anyag,
helyiségek, nettó alapterületének összessége m2 - gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terü-
ben. let alapján kell megállapítani.
49. Tűztávolság: építmények és építmények, építmé- 57. Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és Európai
nyek és szabadterek vagy szabadterek és szabadte- Uniós szabványok és normák összessége.
rek egymás közötti legkisebb távolságának vízszin- 58. Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag köz-
tes vetülete. vetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy
50. Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, üzemszerű körülmények között hatásai nem veszé-
helyiségében jelenlévő és beépített anyagok töme- lyeztetik környezetét.
géből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hő-
mennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott
4. Értelmező rendelkezések,
értéke, MJ/m2 -ben.
51. Tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és épület-
tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak
szerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző 7. § E rendelet alkalmazásában:
kategória, az e szerinti besorolás megfelelő tűztech-
nikai vizsgálatok alapján történik. 1. Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró
52. Tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfel- szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alat-
jebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennye- ti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas
zet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akuszti-
födémmel vagy tetőszerkezettel együtt a szerkezetre kai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése
előírt tűzállósági határértéket biztosítja. érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak
5
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 43. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított

az alsó felületével határol: az általa kettéosztott lég- 13. Függönyfal teljes konfiguráció: a függönyfal –
tér mindkét része ugyanabba a működésbeli egység- ami tömör mezőkből és tűzvédő üvegezésű bevilá-
be vagy tűzszakaszba tartozik. gító felületekből áll, vagy teljes egészében tűzvédő
2. Áruház: olyan épület, amelyben az üzletek, üzlet üvegezésű – teljes felülete rendelkezik tűzállósági
csoportok összesített alapterülete 1000 m2 feletti. határértékkel.
3. Átrium: az épületek belső egybefüggő függőleges 14. Gépesített gépjárműtároló: a gépjárművek parko-
térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely köz- lóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül,
benső szintjén részben – a függőleges térrész alapte- teljesen automatikusan gépi úton történik.
rületének legalább 90%-án – vagy egészben lehatá-
15. Középmagas épület: amelyben a legfelső épít-
rolásra kerül (udvarlefedések alatti tér).
ményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között
4. Átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legna- van. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egysé-
gyobb alapterületű függőleges vetülete. get alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az
5. Beépített tetőtér: lakó- és közösségi rendeltetésű alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni.
tűzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított
16. Közösségi épület: minden olyan épület, amely
bármely huzamos emberi tartózkodásra, használatra
nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági
vagy raktározásra alkalmas tér.
épületnek.
6. Csarnok: olyan épület vagy tűzszakasz, amely leg-
alább 1200 m2 alapterületű és az alábbi kritériumo- 17. Lépcsők tartóelemei: a teljes lépcsőszerkezet a ki-
kat együttesen teljesíti: egészítő szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogó-
dzó, járófelületi bevonat, burkolat – nélkül.
a) rendeltetéstől függetlenül, nagylégterű földszintes
(legalább tűzgátló módon elválasztott pincével ren- 18. Létesítmény: az egy építési telken álló építmények
delkező) tetőtér nélküli épület, és szabadterek összessége.
b) átlagosan 4 m feletti belmagasságú épület, 19. Magas épület: amelyben a legfelső építményszint
c) az épület, vagy a tűzszakasz alapterületének leg- szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfel-
feljebb 25%-a kétszintes (osztószint, szintosztó fö- ső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a
dém), szintmagasság megállapításakor az alsó szint szint-
d) egybefüggő teret képező helyiségeket és legfeljebb magasságát kell figyelembe venni.
az épület, tűzszakasz alapterületének 10%-áig 1200 20. Magasraktár: az a raktárhelyiség, ahol a raktáro-
m2 -nél kisebb alapterületű helyiségeket tartalmaz. zási magasság eléri, vagy meghaladja a 6 métert.
7. Előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függő-
21. Nem teherhordó födém (önhordó membrán):
leges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerke-
olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet,
zetektől függetlenül önálló tűzállósági határértékkel
amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűz-
rendelkezik.
állósági határértékkel rendelkezik.
8. Emeletközi födém (beleértve a tetőtér alatti födé-
met is): Emeletszint(ek) közötti vízszintes teherhor- 22. Nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabad-
dó, térelhatároló szerkezet. ba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílá-
sos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgá-
9. Fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része,
ló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább
amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot.
két egymással szemben,
10. Fedélhéjazat: a tetőszerkezet csapadékzáró része.
70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló fa-
11. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem lak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagy-
teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az ságban helyezkednek el.
épület teherhordó szerkezeteire (általában födéme-
ire) rögzítenek, és azok síkja előtt helyezkedik el. 23. Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül
egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb
12. Függönyfal részleges konfiguráció: a függönyfal
vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja.
tömör mezői (a tömör mező helyett EI osztályú tűz-
védő üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üve- 24. Padlásfödém: tetőtérrel kialakított épület legfelső
gezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tűzál- használati szintje és a beépítés nélküli tetőtér (pad-
lósági határértékkel. lás) közötti teherhordó, térelhatároló szerkezet.

25. 6 Ponyvaszerkezetű építmény: olyan állandó jel- réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettöme-
legű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással ren- gű szerkezetek (önhordó) rétegei. Az állandó terhe-
delkező közösségi építmény, amely a környező kül- lésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesz-
ső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső tett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni.
térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret 33. Tetőszerkezet: tetőtérrel kialakított épület tetőterét
alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből
26. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség – és fedélhéjazatból áll.
beleértve a nyitott fedett tereket -, ahol termelést, 34. Válaszfal: a helyiséget lehatároló födémtől födé-
raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet mig tartó nem teherhordó falszerkezet.
végeznek. 35. Vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet,
26/a. 7 Szabadtéri rendezvény: 5000 m2 -nél na- amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet bizto-
gyobb, épületen kívüli területen megtartott szerve- sítja.
zett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel 36. Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irá-
kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény nyítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy
működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. több veszélyes létesítményben – ideértve a közös
27. Szállásépület: kizárólag vagy részben, egy idő- vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anya-
ben legalább 20 ember elhelyezését biztosító, bérbe gok vannak jelen a vonatkozó műszaki követelmény-
vételre felkínált bútorozott szobákat vagy lakásokat ben meghatározott küszöbértéket elérő mennyiség-
tartalmazó létesítmény. ben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari,
28. Szintosztó födém: a helyiség légterének részle- mezőgazdasági vagy egyéb besorolásra).
ges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfel- 37. Zártfolyosó: olyan közlekedő helyiség, amelynek
jebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő minden oldalát elsődleges épületszerkezetek hatá-
– megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőzteté- rolják.
sével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 38. Zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére
méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem léte- szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gép-
sül. járműtárolóra leírt feltételeket.
29. Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek
a padlófelülete a terepszint alatt helyezkedik el.
30. Tetőfödém: tetőtér nélkül kialakított épület legfel- 5. Értelmező rendelkezések,
ső használati helyisége(i) -t lefedő, csapadékzáró hé- tűzvédelmi szempontból fontos
jazattal ellátott födém. biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak
31. Tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mind-
azon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele ál- 8. § E rendelet alkalmazásában:
talános vagy nagy területre kiterjedő épületomlás,
vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását 1. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan bizton-
idézik elő (főtartók, fióktartók), valamint a nagytö- sági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat
megű – általában nem könnyűszerkezetes – teher- vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi.
hordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb 2. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalma-
szerkezeti károkat (az alattuk lévő födémek átszakí- zott, kiegészítő információt adó tábla.
tását) okozhatják. 3. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijá-
(Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkeze- rat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a
tek, valamint a 60 kg/m2 -nál nagyobb állandó terhe- szabadtéren
lésű elemek. Az állandó terhelésbe valamennyi te- - a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutat-
tőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok ja.
terhét is bele kell számolni.) 4. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvé-
32. Tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém delmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék el-
tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, helyezését jelzi.
6
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 7. § 25. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított
7
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 7. § 26/a. pontját az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.

5. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból ké- 6. Általános előírások

szült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy
fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biz- 10. § 11 Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a jog-
tonsági jelet hordozó eszköz. szabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyil-
vántartásba vett karbantartó szervezet, vagy az ilyen
karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban
ELSŐ RÉSZ álló felülvizsgáló végezhet.
TŰZOLTÓ TECHNIKAI
11. § 12 (1)
ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
I. FEJEZET (2) A ciklusidők számítása alapkarbantartás eseté-
ben a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantar-
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK tás esetén a gyártási, vagy végellenőrzési időponttól,
KARBANTARTÁSA közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó
készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik.
9. § E fejezet alkalmazásában: Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve,
az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve
1. Karbantartás: műszaki és adminisztratív tevé- van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utol-
kenységek összessége, melyek célja, hogy a tűzoltó só napja a gyártási időpont.
készülék eredeti állapotát megtartsa, vagy abba azt
úgy állítsa vissza, hogy képes legyen az eredeti funk- 12. § Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatko-
cióit ellátni. zó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal
2. Karbantartó személy: az a természetes személy, rendelkező karbantartó személy végezhet.
aki a karbantartást elvégzi.
3. 8 Karbantartó szervezet: karbantartó személyt al- 7. A készenlétben tartó feladatai
kalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, kar-
bantartó műhelyt fenntartó vállalkozás. 13. § (1) A készenlétben tartó vagy képviselője a rend-
4. Készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, szeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a
amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tűzoltó készülék
tartására kötelezett. a) 13 az előírt készenléti helyen van,
5. 9 OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, a b) rögzítése biztonságos,
karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisí- c) látható,
tás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó ké-
melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminiszté- szülékkel szemben állva olvasható,
rium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a
e) használata nem ütközik akadályba,
továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vá-
sárolhatnak meg. f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének
jelzése a működési zónában található,
6. 10 Felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó,
tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott,
mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amely- h) fém vagy műanyag plombája, karbantartást iga-
nek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biz- zoló címkéje sértetlen és ép,
tosítja. i) zárópecsétje sértetlen,
8
9
10
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 9. § 6. pontját az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
11
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 10. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
12
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
13
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (1) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.

j) 14 karbantartása esedékes-e, és (4) A szén-dioxiddal oltó vagy egyéb nagy nyomással

k) állapota kifogástalan, üzemszerű. működő tűzoltó készülékek és a hajtóanyag palackok
szelepei befogás nélkül nem távolíthatók el.
(2) 15 A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek meg-
felelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantar- (5) Szén-dioxiddal vagy gázzal oltó tűzoltó készülé-
tó szervezet, vagy az ilyen karbantartó szervezettel kek karbantartása kizárólag jól szellőztetett környe-
szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is vé- zetben történhet.
gezheti. (6) A tűzoltó készülékek szétszerelésekor a karban-
(3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiá- tartó személy gondoskodik arról, hogy a tűzoltó ké-
nyosságot észlel, gondoskodik azok megszüntetésé- szülékről esetleg
ről. elszabaduló alkotóelemek, szerelvények sérülést ne
okozzanak.
14. § (1) A készenlétben tartó gondoskodik a készen-
létben tartott tűzoltó készülékek 1. melléklet 1. táb-
lázatban meghatározott időközönkénti karbantartá- 9. Élettartam és selejtezés
sáról, a részben vagy teljesen kiürült (kiürített) tűz-
oltó készülékek újratöltéséről. 17. § (1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack
kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élet-
(2) A 13. § (1) bekezdésben meghatározott időszakot tartama nem haladhatja meg a 20 évet.
tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell le-
rövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb (2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzol-
veszély indokolja. tó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédel-
mi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szak-
értői területen szereplő személy által kiadott szak-
8. Biztonsági intézkedések vélemény birtokában tartható készenlétben. Az élet-
tartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszab-
15. § 16 Karbantartás idején a készenléti helyeken a bítható meg.
karbantartás alatt álló, a helyszínen nem karbantart-
ható, és a selejt tűzoltó készülék pótlásáról a készen- 18. § A tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra,
létben tartó gondoskodik. ha
16. § (1) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a karban- a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és tech-
tartást végző személy működési próbával győződik nológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
meg arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában vagy b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták
szerelvényében van-e nyomás. forgalomba,
(2) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék,
előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az el-
d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg
sütőfejet vagy a szelep szerkezetet lassan meglazíta-
(nem olvasható), vagy
ni, és amíg a nyomásleeresztő hornyon hajtóanyag
távozik, addig tilos a szerelvényeket teljesen kicsa- e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatáro-
varni. zott élettartamot elérte.
(3) A tűzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tűzol- 19. § A karbantartó személynek írásban kell értesítenie
tó készülékben visszamaradt túlnyomást nem sike- a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karban-
rül megszüntetni, tilos a további szerelést folytatni, tartása nem végezhető el.
amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedések-
nek nem tettek eleget. 20. § (1) 17 A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik.
14
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés j) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (2) bekezdésének megfelelően
15
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított
16
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 15. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
17
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 20. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.

(2) A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a e) 22 olyan anyagú, melynek élettartama a karban-
környezetvédelmi előírások betartásával történik. tartás érvényességi idejével arányos.
(6) A vonatkozó műszaki követelménynek nem meg-
10. Karbantartás felelő tűzoltó készülékek esetében a nyomáspróba
adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végző jele) a tűz-
21. § (1) A karbantartás elvégzését a karbantartást iga- oltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján ma-
zoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása je- radandóan és jól látható módon, a tartályon adattáb-
löli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. lával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntet-
ni.
(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani,
hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, 22. § (1) 23 A karbantartó szervezetnek a karbantar-
de az adatokat ne takarja el. Az OKF azonosító jel tó műhelyében rendelkeznie kell a tevékenység vég-
kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és zéséhez szükséges valamennyi általános és speciá-
csak egyszer használható fel. lis felszereléssel, műszaki útmutatással, technológi-
(3) A karbantartás során a korábban használt kar- át tartalmazó leírással.
bantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó (2) 24 A karbantartó műhely helyiségeinek száma,
közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói vég- alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különbö-
ellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivéte- ző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi
lével – az OKF azonosító jellel együtt történik. szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtése és
(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza a vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban
a helyiségben nem végezhetők.
a) 18 a „KARBANTARTVA” szót,
b) a karbantartó szervezet nevét és címét, (3) A karbantartó szervezet által használt mérő- és
ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések
c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással
műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatko-
egyenértékű azonosító jelzést,
zó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantar-
d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű tó szervezet rendelkezik
karbantartás, újratöltés),
a) a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú,
e) 19 a karbantartás dátumát (év, hónap, nap), és
osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag pa-
f) 20 a következő karbantartás esedékességét idő- lack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és leg-
ponttal megadva (év, hónap, nap). alább 1 grammos pontosságú),
(5) A karbantartást igazoló címke b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
a) öntapadós kivitelű, c) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú
b) közérthető nyelvezetű, nyomásmérővel (1,6% pontosságú),
c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betűméret mini- d) nagyítóval,
mum 3 mm) e) menet ellenőrző idomszerrel,
d) 21 logóval, emblémával, és a 21. § (4) bekezdés f) f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerel-
pontjában megadott adatok angol vagy német nyel- vény, portömlő vizsgálatához),
vű feliratával kiegészíthető, és g) zártrendszerű portöltővel,
18
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § c) pontjának megfelelően módosított
19
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés e) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § c) pontjának megfelelően módosított
20
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés f) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően
21
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (5) bekezdés d) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 8. § (2) bekezdésének megfelelően
22
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (5) bekezdés e) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § d) pontjának megfelelően módosított
23
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 22. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § e) pontjának megfelelően módosított
24
Hatályos: 2012.11.13.

h) páratartalom mérővel, 24. § (1) A karbantartást követően a felhasználásra al-

i) biztonsági szelep beállítóval, kalmas tűzoltó készüléket a karbantartó személy a
j) nyomaték kulccsal, karbantartást igazoló címkével látja el.
k) tolómércével, (2) Ha a karbantartás a készenléti helyen történik, a
l) gyártó által előírt célszerszámokkal, karbantartó személy a tűzoltó készülék rögzítését és
egyéb felszereléseit is megvizsgálja.
m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
(3) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérü-
n) befogó-rögzítő szerkezettel és
lésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.
o) azonosítható lenyomatú plombafogóval.
25 25. § (1) Az újratöltött tűzoltó készüléken a karbantar-
(4)
tó személy legalább alapkarbantartást végez, vagy
23. § (1) 26 A karbantartás a karbantartó szervezet kar- a soron következő fokozat (közép- vagy teljes körű
bantartó műhelyében, a 22. § szerint felszerelt moz- karbantartás) műveletei is elvégezhetőek.
gó szervizben, vagy a készenlétben tartó által ren- (2) A karbantartó személy a részlegesen használt tűz-
delkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhető, ha oltó készüléket teljesen kiüríti, és az oltóanyagot se-
a 22. §-ban előírt feltételek adottak. lejtezi.
(2) A karbantartó személy ellenőrzi, hogy a tűzoltó (3) A tűzoltó készülék újratöltése a gyártó által meg-
készülék minden szempontot figyelembe véve hasz- adott eljárások és utasítások szerint történik.
nálatra alkalmas, és nem tartozik a 18. §-ban felso- (4) Az újratöltött tűzoltó készüléken fel kell tűntetni
rolt tűzoltó készülékek közé. az újratöltés időpontját.
(3) A karbantartó személy a tűzoltó készüléket ké-
26. § Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizá-
szenlétben tartásra alkalmatlannak minősíti, ha
rólag a gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szál-
a) a tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein lított alkatrészek és oltóanyag használható fel. Ha a
olyan mértékű sérülés található, amely a tűzoltó ké- gyártó megszűnt és az eredeti alkatrészek nem áll-
szülék biztonságos készenlétben tartását és haszná- nak rendelkezésre a forgalmazási engedéllyel forga-
latát veszélyezteti, lomba hozott tűzoltó készülékek esetében az OKF,
b) a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal forgalomba
lehet, hozott tűzoltó készülékek esetében a tanúsító szerve-
c) a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőké- zet engedélyezi a helyettesítő alkatrészek és oltóanyag
pes, vagy felhasználását.
d) a tűzoltó készülék, vagy a hajtóanyagpalack töl- 27. § (1) Azok a műveletek, melyek során az oltópor
tetének vesztesége, nyomásának csökkenése meg- a légköri levegővel érintkezik csak olyan helyiség-
haladja a gyártó által megadott értéket. ben végezhetők, ahol a relatív páratartalom legfel-
(4) 27 Ha a tűzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem jebb 70%, és a helyiség hőmérséklete legalább 15
◦ C.
javítható ki, a karbantartó személy a tűzoltó készülé-
ken jól látható helyen a karbantartást végző szerve- (2) Az oltóport érintő műveletek megkezdése előtt a
zet adatait, a dátumot és a „KARBANTARTÁSRA karbantartást végző személy biztosítja, hogy az (1)
SZORUL” feliratot tartalmazó címkével látja el, és bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.
írásban tájékoztatja a készenlétben tartót. (3) Az oltópor típusoknak egymáshoz vagy a
(5) 28 A nem karbantartható, vagy a 18. §-ban felso- szennyező anyagokhoz való keveredésének megaka-
roltak közé tartozó tűzoltó készüléket a karbantartó dályozása érdekében egyidejűleg csak azonos típusú
személy „SELEJT” felirattal látja el, és erről írásban oltóport tartalmazó tűzoltó készülékek szerelhetők
tájékoztatja a készenlétben tartót. szét.
25
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
26
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 23. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § f) pontjának megfelelően módosított
27
Hatályos: 2012.11.13.
28
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 23. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § b) pontjának megfelelően módosított

(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem a) a tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követő-
használt oltóporokat a környezeti levegőtől elzárva en a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selej-
kell tárolni. tezi, majd ezeket újjal pótolja,
b) a tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő
28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre,
nyomáson nyomáspróbának veti alá,
különösen a légkörre káros töltetű tűzoltó készülék a
c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
légkörbe nem üríthető ki. A töltési és lefejtési művele-
tek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rend- d) a vonatkozó műszaki követelménynek nem meg-
szerű eljárás alkalmazásával történik, szükség esetén felelő tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a leg-
az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlaní- feljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén
tásával. festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó ké-
szülék esetén a hegesztési varratok környezetében
29. § Az alapkarbantartás műveleteit az 1. melléklet 2. fémtiszta állapotban végzi kivéve
táblázata tartalmazza. da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok,
db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy
30. § A középkarbantartáskor a karbantartást végző
dc) olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályok
személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó műve-
esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újra-
leteken túl -
festés a belső bevonat épségét megsértheti,
a) ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyo- e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és
másjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűz- a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a
oltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, működtetés során a nyomás által terhelt, és
f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a
b) kiüríti a tűzoltó készüléket,
gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi és szük-
c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása ség esetén beállítja vagy cseréli.
szerint,
(2) Amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karban-
d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó ké- tartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és
szüléket, a gyártó által megadott előírások is irányadók.
da) a zárószerelvények, (3) Ha a karbantartást végző személy vizet alkalmaz
db) az elsütőfej-szerelvény, a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az új-
ratöltést megelőzően teljesen kiszárítja.
dc) a nyomásmérő és jelző eszköz,
dd) a tömlő- és a pisztolyszerelvény, 32. § (1) A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötele-
zett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyil-
korróziójának, sérülésének megállapítása érdeké-
vántartási naplót vezet.
ben,
A nyilvántartási napló tartalmazza
e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a
a) a készenlétben tartó nevét,
tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyo-
mokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegeszté- b) az ellenőrző vizsgálatot végző nevét,
si varratok épségére, melynek során a gyártó előírá- c) a karbantartó személy vagy személyek nevét,
sai szerint jár el, kétes esetekben pedig a gyártóhoz d) a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári
fordul, számát,
f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó me- e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hó-
net, alak, méret és bevonat szempontjából, és nap és nap szerint,
f) 29 a karbantartás szükségességére való utalást,
g) a tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe
g) a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb meg-
véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.
jegyzéseket, és
31. § (1) A teljes körű karbantartáskor a karbantartást h) a vizsgálatot végző személy aláírását.
végző személy – az alap- és középkarbantartás kere- (2) A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2.
tébe tartozó műveleteken túl - melléklet tartalmazza.
29
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 32. § (1) bekezdés f) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § g) pontjának megfelelően módosított

(3) 30 A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabály- 35. § A tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata során a fe-
zathoz csatolva kell tárolni. A tűzvédelmi szabályzat lülvizsgálatot végző személy minden esetben
készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak –
legfeljebb 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék a) megvizsgálja
esetén – nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5- aa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét,
nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén adatainak helyességét és épségét,
a nyilvántartási naplót a tűzvédelmi oktatási doku-
mentációhoz csatolva kell tárolni. ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatósá-
gát,
ac) értelemszerűen a (szabadtéri) tűzoltó-
II. FEJEZET vízforrásoknak az év minden szakában (tűzoltógép-
A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS járművel történő) megközelíthetőségét, a szerelvé-
TARTOZÉKAIK nyek hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozé-
kok rendeltetésszerű használhatóságát, és
FELÜLVIZSGÁLATA
ad) a korrózió elleni védelem épségét,
33. § A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, meg- és
közelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt b) elvégzi
rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és
nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiak- ba) a vízhálózatról működő tűzoltó-vízforrások ese-
ban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz há- tében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyező-
lózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondosko- désektől mentes víz megjelenéséig, és
dik. bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben
tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.
34. § (1) 31 A felülvizsgálatot – a falitűzcsap-
szekrényeknek a felelős személy általi szokásos el- 36. § A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen
lenőrzését kivéve – tűzoltó vízforrások felülvizs- meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
gálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.
(2) A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok meg- 37. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fa-
szüntetéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért li tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraz
felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibáso- tűzivíz-vezeték rendszert) legalább félévenként kell
dott tűzoltó-vízforrások és azok szerelvényeinek ja- felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
vítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézke- (2) A száraz tűzivíz-vezeték rendszer féléves felül-
dik. vizsgálata során a 35. §-ban meghatározott általá-
(3) Az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős nos feladatokon felül a felülvizsgálatot végző sze-
szervezet a tűzoltó-vízforrásokról nyilvántartással mély ellenőrzi
rendelkezik. a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő
A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző akadálytalan megközelíthetőségét,
személy kötelessége. b) a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2
(4) A tűzoltó-vízforrásokról vezetett nyilvántartás db „B” jelű csonkkapocs meglétét,
tartalmazza c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
a) a tűzoltó-vízforrás egyértelmű azonosítását, d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,
b) a felülvizsgálat időpontját, e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,
c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga bizo- f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű
nyítványának számát, és csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglé-
d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. tét,
30
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 32. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § g) pontjának megfelelően módosított
31
Hatályos: 2012.11.13.

g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megkö- (3) A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizs-
zelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkap- gálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül
csok és a kupakkapcsok meglétét, és a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi
h) a csővezeték légteleníthetőségét. a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,
b) a tömítések épségét, állapotát,
(3) 32 A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt
c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,
hiányosságok esetén írásban értesíti a tűzoltó vízfor-
rás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hi- d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés ép-
ányosságot azonnal megszünteti. ségét, állapotát,
e) az elveszés elleni biztosítás meglétét,
(4) A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a f) a biztonsági ház(ak) állapotát, nyithatóságát, zár-
felülvizsgálatot végző személy eltávolítja. hatóságát,
(5) A teljes száraz tűzivíz-vezeték rendszer nyomás- g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsap szelep
próbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás működtetésével a tűzcsap üzemképességét,
értéke – a betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa, a h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél mini- i) 34 a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 kiáram-
mális csepegés megengedett. lási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízhozamát,
(6) Talajszint alatti, és nehezen megközelíthető te- valamint
rületek védelmére kialakított száraz tűzivíz-vezeték j) a víztelenítő rendszer működését.
rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgá- (4) A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a
latot végző személy az általános feladatokon felül el- 35. §-ban meghatározott általános feladatokon felül
lenőrzi a tűzvédelmi hatóság által előírt csatlakozási a felülvizsgálatot végző személy elvégzi
lehetőségek meglétét, megfelelőségét. a) a tűzcsap környezetének tisztítását,
b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,
38. § (1) 33 Föld alatti és föld feletti tűzcsapok eseté- c) a tűzcsapszekrény kitisztítását,
ben (a továbbiakban: tűzcsapok) az épületek, épít-
d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró-
mények használatba vételi eljárása során a kérelem
sapka állapotának, és föld alatti tűzcsapkulccsal
benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban ké-
történő nyithatóságának ellenőrzését,
szült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban
e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,
végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről fel-
vett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését, és
az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az g) a csatlakozó menet zsírzását.
épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsa- (5) 35 A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyi-
pok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az ol- tott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működteté-
táshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózat- sét.
ról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam (6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizs-
mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiség- gálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül
re vonatkozik. a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi
(2) A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó elő- a) 36 csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a
írásai és a 35. §-ban meghatározott általános felada- menet épségét, a tömítő felület állapotát,
tok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes kö- b) üzempróbával a tűzcsap működését,
rű felülvizsgálatot kell végezni. c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
32
Hatályos: 2012.11.13.
33
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § h) pontjának megfelelően módosított
34
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (3) bekezdés i) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (1) bekezdésének megfelelően
35
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított
36
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (6) bekezdé a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (3) bekezdésének megfelelően

d) 37 a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 ki- a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem
áramlási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízho- megengedett,
zamát, valamint ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttét-
e) a víztelenítő rendszer működését. kapocs állapotát, és
ad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethe-
39. § (1) A szerelvényszekrények és szerelvényei (tar-
tőségét,
tozékai) legalább félévenkénti felülvizsgálatáról, és
évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvénye-
tartásért felelős szervezet gondoskodik. ken (tartozékokon) a gyártó által előírt karbantartá-
sokat, és
(2) A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a
c) a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített
kérdéses szekrény környezeti körülményei, a tűzve-
szerelvényekről (tartozékokról) írásban értesíti az
szély és kockázat figyelembevételével történik. A
üzemben tartásért felelős szervezetet.
legalább félévenkénti felülvizsgálat a 35. §-ban meg-
határozott általános feladatokon túl kiterjed arra, 40. § (1) A szerelvényszekrények azon szerelvényeit
hogy (tartozékait), amelyek a használat során nyomásnak
a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó mű- vannak kitéve 5 évenként nyomáspróbának kell alá-
szaki követelmény előírásait, vetni.
b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól látható- (2) A szerelvényszekrényben elhelyezett tömlőszerel-
an jelölt-e, vények nyomáspróbája, és annak jelölése feleljen
c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
és a célnak megfelelő-e, zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja sza- 41. § (1) A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állvány-
badon nyitható-e, csövön az öt évenkénti nyomáspróba alkalmával il-
e) az előírt szerelvények (tartozékok) megtalálhatók- leszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó me-
e, net épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával
f) a szerelvények (tartozékok) rögzítettek-e, és egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt áll-
g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta ványcsövön a szerelvények zárt állásában 1,0 MPa
vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni,
akár a benne lévő szerelvényeken (tartozékokon). a vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt
(3) A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a tá- a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szi-
rolt szerelvények (tartozékok) és a szerelvényszek- várgás nem tapasztalható.
rény sérülésmentességét, a tartozékként elhelyezett (2) A szerelvényszekrények szerelvényei (tartozékai)
vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja, az áthajtogatás felülvizsgálata és annak dokumentálása feleljen meg
során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát, a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal
és a korrodált vagy sérült szerelvényről (tartozékról) legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szerve- (3) A szerelvényszekrények szerelvényei (tartozékai)
zetet. felülvizsgálata ideje alatt a tűzvédelmi szabályok fe-
(4) Az éves teljes körű felülvizsgálat során a 35. §- leljenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek,
ban meghatározott általános feladatokon és a (2) - vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
(3) bekezdésekben előírt féléves feladatokon felül a son.
felülvizsgálatot végző személy
42. § (1) Medencék, tartályok (a továbbiakban együtt:
a) ellenőrzi víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felül-
aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvé- vizsgálatáról, ötévenkénti teljes körű felülvizsgála-
nyek (tartozékok) állapotát, táról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondos-
ab) a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs, vagy kodik. Továbbá gondoskodik azon tartozékok nyo-
az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és máspróbázásáról, amelyek a használat során nyo-
biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával, másnak vannak kitéve.
37
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (6) bekezdés d) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (4) bekezdésének megfelelően

(2) A féléves felülvizsgálat során a 35. §-ban megha- a) tömlőkapocs: a tűzoltó tömlők bekötésére és csat-
tározott általános feladatokon felül a felülvizsgála- lakoztatására alkalmas szerelvény,
tot végző személy megvizsgálja az oltóvíz mennyi- b) csonkkapocs: a menetes csővégre szerelhető sze-
ségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a relvény,
szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképessé- c) kupakkapocs: a tűzoltó-vízforrások lezárására al-
gét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer műkö- kalmas szerelvény, és
dőképességét. d) áttétkapocs: a különböző méretű csatlakozófejek
(3) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy összekapcsolására alkalmazható közdarab.
az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymér- (3) A tűzoltó kapcsok méret szerinti csoportosításá-
tékű szivárgás észlelése esetén a szivárgás tényéről nál
írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szerve-
a) a tömlőkapcsok méretjelét, a csatlakoztatható
zetet.
tűzoltótömlő és a hozzá tartozó tűzoltó kapocs leg-
(4) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy kisebb belső átmérőjét a 3. melléklet 1. táblázata
a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni vé- tartalmazza,
delem szükségességéről írásban értesíti az üzemben b) a csonkkapcsok méretjelét és legkisebb belső át-
tartásért felelős szervezetet. mérőjét a 3. melléklet 2. táblázata tartalmazza, és
c) az áttétkapcsok méretjelét és legkisebb belső át-
43. § (1) Víztárolók esetében az ötéves teljes körű fe-
mérőjét a 3. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
lülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon
felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi (4) Az (3) bekezdés a) -c) pontokhoz tartozó tábláza-
taiban található adatoktól eltérő méretű tűzoltó ka-
a) a víztároló tisztítását,
pocstípusok a vonatkozó jogszabályok alapján egye-
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szük- di engedélyezésre kötelezettek.
ség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját, 45. § A tűzoltó kapcsok kapocstestén jól olvasható és
maradó módon fel kell tüntetni a gyártó nevét vagy je-
d) a fémszerkezetek festését, és
lét, és a tűzoltó kapocs méretjelét a 44. § (3) bekezdés
e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját. előírásainak megfelelően.
(2) A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nél-
küli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a pró-
11. A tűzoltó kapcsok tűzvédelmi
banyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc, a
nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem követelményei
megengedett.
46. § (1) A tömlőkapcsok megengedett legnagyobb tö-
(3) Egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) megét a 3. melléklet 4. táblázata tartalmazza, kiala-
esetén a szívócső megléte, karbantartottsága, a tűz- kítását a 4. melléklet 1. ábrája szemlélteti.
oltásra tartalékolt (előírt) víz megléte és a vízvétele-
(2) A csonkkapcsok megengedett legnagyobb töme-
zés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthető-
gét a 3. melléklet 5. táblázata tartalmazza, kialakítá-
sége félévenkénti ellenőrzéséről a fenntartó gondos-
sát a 4. melléklet 2. ábrája szemlélteti.
kodik.
(3) A kupakkapcsok megengedett legnagyobb töme-
(4) A természetes vízforrások (pl. folyó, patak, tó) gét a 3. melléklet 6. táblázata tartalmazza, kialakítá-
mint tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatakor az elő- sát a 4. melléklet 3. ábrája szemlélteti.
írásokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(4) A kupakkapcson az elveszés elleni biztosítás le-
hetőségét kell kialakítani.
III. FEJEZET (5) Az áttétkapcsok megengedett legnagyobb tömegét
TŰZOLTÓ KAPCSOK a 3. melléklet 7. táblázata tartalmazza, kialakítását a
4. melléklet 4. ábrája szemlélteti.
44. § (1) E fejezet nem vonatkozik a műanyag alap- 47. § A csatlakozó fej és a tömítőgumi kialakítása fe-
anyagú tűzoltó kapcsokra. leljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,
(2) A tűzoltó kapocs a felhasználástól és a rendelte- vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
téstől függően lehet son.

48. § A 110-A és 125-A jelű tűzoltó kapcsok üzemi 12. A tűzoltó kapcsok vizsgálati
nyomása legalább 1,2 MPa, a 38-H jelű kapcsok üze- módszerei
mi nyomása legalább 4,0 MPa, a többi méret esetében
az üzemi nyomás legalább 1,6 MPa.
54. § Az 1,2 MPA üzemi nyomású tűzoltó kapcsok
vizsgálata a 1,8 MPa tömörzárási és a 3,6 MPa szilárd-
49. § (1) Az 1,2 MPa és 1,6 MPa üzemi nyomású tűz-
sági, az 1,6 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok vizs-
oltó kapcsok anyagválasztása feleljen meg az ötvö-
gálata a 2,5 MPa tömörzárási és a 4,5 MPa szilárdsági,
zött alumíniumra, ötvözött alumínium öntvényre vo-
a 4,0 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok vizsgála-
natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
ta a 6,5 MPa tömörzárási és a 10,0 MPa szilárdsági
alább egyenértékű biztonságot nyújtson. A 38-H jelű
próbanyomáson 2 percen keresztül tart. A szilárdsági
tűzoltó kapcsok anyagát a szilárdsági követelmények
nyomáspróba alatt a tömítőguminál a vízgyöngyözés
figyelembevételével a gyártó határozza meg.
megengedett.
(2) Az alumíniumötvözetek megengedett rézszennye-
zettsége nem haladhatja meg a 0,05% mértéket.
55. § A tűzoltó kapcsok vákuumtömörségének vizsgá-
(3) A megmunkált felületek érdessége legfeljebb Ra lata 0,08 MPa légritkításnál 5 percen keresztül tart.
< 25 µm, a tűzoltó kapcsok felületén balesetve-
szélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok A vákuumcsökkenés nem haladhatja meg a 0,005
nem lehetnek. MPa értéket.
(4) A megmunkálatlan felületek hibáinak mérete az

adott felületre vonatkozó tűrésmező 50%-át nem ha- 56. § (1) A tömítőgumi 53. § szerinti összenyomható-
ladhatja meg. ságának vizsgálata párhuzamos lapok közötti össze-
nyomással történik.
(5) A rögzítőgyűrű a korrózió ellen felületvédelem-
Az összenyomás alatt a vizsgálatot végző személy
mel rendelkezik.
a tömítőgumi magasságát három, egymáshoz viszo-
(6) A tűzoltó kapcsok szerkezeti kialakítása lehetővé nyítva 120◦ -ra levő helyen megméri. Induló méret-
teszi a tűzoltó kapcsok össze- és szétkapcsolhatósá- ként a három mérés számtani középértékét veszi fel.
gát az e fejezet előírásainak megfelelő tűzoltó kap-
csokkal a 3. melléklet 8. táblázatban rögzített forga- (2) A 30 percen keresztül tartó 60%-os magassági
tónyomatékkal. méretre való összenyomás után 15 perccel maradó
alakváltozás nem megengedett.
50. § A tűzoltó kapcsok a vonatkozó műszaki követel-
ménynek megfelelő kapocskulccsal kapcsolhatók.
IV. FEJEZET
51. § A tűzoltó kapcsok nyomásállóságának meghatá-
rozásakor az 1,2 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok MŰANYAG ALAPANYAGÚ
csatlakozási tömörségének vizsgálata 1,8 MPa, szi- TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK
lárdságának vizsgálata 3,6 MPa próbanyomáson, az
1,6 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok csatlakozá- 57. § A műanyag alapanyagú kupakkapcsok (e fejezet-
si tömörségének vizsgálata 2,5 MPa, szilárdságának ben a továbbiakban: műanyag kupakkapocs) megen-
vizsgálata 4,5 MPa próbanyomáson, a 4,0 MPa üzemi gedett méretsorát és legnagyobb tömegét a 3. mellék-
nyomású tűzoltó kapcsok csatlakozási tömörségének let 9. táblázat tartalmazza, kialakítását a 4. melléklet
vizsgálata 6,5 MPa, szilárdságának vizsgálata pedig 5-6. ábrái szemléltetetik.
10,0 MPa próbanyomáson történik.
52. § A nyomó kivitelű tömítőgumi 60±5 Shore „A” 58. § (1) A műanyag kupakkapocs készülhet tömítéses
keménységű, a szívó-nyomó kivitelű tömítőgumi pe- vagy tömítés nélküli kivitelben.
dig, 55±5 Shore „A” keménységű, legalább mérsé- (2) A műanyag kupakkapocs anyagában piros vagy
kelten vegyszerálló gumi lehet. tartósan pirosra festett lehet.
53. § A tömítőgumi 60%-os, 30 percig tartó összenyo- (3) A műanyag kupakkapcson az elveszés elleni biz-
más hatására maradó alakváltozást nem szenvedhet. tosítás lehetőségét kell kialakítani.

13. A műanyag kupakkapcsok c) +40 ◦ C.

tűzvédelmi követelményei (2) A műanyag kupakkapcsokat a vizsgálatot végző
személy vizsgálat előtt a vizsgálati hőmérsékleten,
59. § A gyártáshoz felhasznált műanyag a műanyag ku- 24 órán keresztül temperálja.
pakkapocs legalább 10 éves élettartamát biztosítja.
66. § (1) A dinamikus szilárdsági vizsgálathoz, a vizs-
60. § (1) A műanyag kupakkapcsok és a tömítőgumik gálatot végző személy az etalon kapocshoz csatla-
kialakításának és méreteinek meghatározása feleljen koztatott műanyag kupakkapcsot ciklikusan terhe-
meg a 44-56. § szerinti műszaki követelménynek, li. A próbanyomást legfeljebb 2,0 MPa/min válto-
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- zási sebességgel 0-ról 1,6 MPa ra emeli, majd 0-ra
son. csökkenti. A mérést szobahőmérsékleten folyamato-
(2) A tömítőgumi kialakítása feleljen meg a vonat- san 100-szor megismétli.
kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább (2) 38 A vizsgálatot végző személy a mérési sorozat
egyenértékű biztonságot nyújtson. elején és végén a fő méreteket ellenőrzi.
(3) A dinamikus szilárdsági vizsgálat során maradan-
61. § A műanyag kupakkapocs üzemi nyomása leg-
dó alakváltozás nem megengedett.
alább 1,0 MPa, az üzemi nyomás alatti zárást a kapocs
-20 és +40 ◦ C hőmérsékleti tartományban biztosítja.
15. A műanyag kupakkapcsok
62. § A műanyag kupakkapcsok felületén balesetve-
szélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok megjelölése és alkalmazása
nem lehetnek.
67. § A műanyag kupakkapcsok kapocstestén jól ol-
63. § (1) A műanyag kupakkapcsok szerkezeti kialakí- vasható és maradó módon fel van tüntetve
tása lehetővé teszi a kapcsok össze- és szétkapcsol-
hatóságát a 44-56. § előírásainak megfelelő tűzoltó a) a gyártó neve vagy jele,
kapcsokkal a 3. melléklet 10. táblázat szerinti forga- b) a gyártás éve,
tónyomatékkal. c) a kapocs méretjele a 3. melléklet 9. táblázat előírá-
(2) A műanyag kupakkapcsok a vonatkozó műszaki sainak megfelelően, és
követelménynek megfelelő kapocskulccsal kapcsol- d) a megengedett legnagyobb üzemi nyomás értéke.
hatók.
68. § A műanyag kupakkapcsok a legfeljebb 1,0 MPa
megengedett legnagyobb nyomású vízhálózatoknál
14. A műanyag kupakkapcsok alkalmazhatóak.
vizsgálati módszerei
64. § A műanyag kupakkapocs szilárdságának és a V. FEJEZET
csatlakozás tömörségének vizsgálata 1,6 MPa próba- VÍZZÁRÓ LAPOS
nyomáson történik.
NYOMÓTÖMLŐK ÉS TÖMLŐ
A szilárdsági és tömörzárási vizsgálat során tömítő-
SZERELVÉNYEK
guminál a vízgyöngyözés megengedett.
SZIVATTYÚKHOZ ÉS
65. § (1) A műanyag kupakkapcsok szilárdságának és JÁRMŰVEKHEZ
tömörzárásának vizsgálata az etalon kapocshoz csat-
lakoztatva 2,2 MPa próbanyomáson 2 percen keresz- 69. § (1) E fejezet alkalmazásában:
tül tart (statikus szilárdsági vizsgálat). A vizsgálati
1. lapostömlő: az a lágy falú tömlő, amely belső
hőmérséklet
nyomás hiányában úgy esik össze, hogy a tömlő
a) -20 ◦ C, belső felületei érintkeznek, és a tömlő sík kereszt-
b) +20 ◦ C, és metszeti formát vesz fel.
38
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 66. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § i) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.

2. magasnyomású lapostömlő: olyan lapostömlő, 74. § (1) Általános osztályozás esetén a tömlő megfe-
amelynek magasabb a megengedett üzemi nyomá- lel a felépítés és teljesítmény szerint megkülönböz-
sa, mint a 6. melléklet 4. táblázatban megadott ér- tetett négy osztály egyikének. Minden tömlő osz-
tékek. tályban a bélés a lehető legsimább, hogy minimá-
3. tömlő bevonat: olyan vékony bevonat, – általában lisra csökkenjen a súrlódás. A tömlő gyártója szövi
lakkozásként alkalmazott bevonat, – amely tömítő- a tömlő köpenyt, és állítja össze a béléssel.
anyagként viselkedik, és amelyen keresztül a tömlő (2) 1. osztály (borítatlan tömlő) rétegrendje egy víz-
köpeny szálai valószínűleg kidudorodnak. álló gumi vagy műanyag bélésből, és egy szintetikus
4. tömlő köpeny: a körkörösen szőtt varrat nélküli szálú köpenyből áll.
megerősítés. (3) 2. osztály (tömlő külső bevonattal vagy bevonat
5. tömlőborítás: olyan borítás, amely teljesen körbe- nélküli tömlő kiegészítő láncfonallal) rétegrendje
veszi a tömlő köpenyt, különálló összetevőt képez-
a) önmagában vagy kombinálva kiegészítő láncfo-
ve.
nallal egy külső bevonatú tömlőhöz műszálas kö-
6. tömlőszerelvény: két végén tömlőkapoccsal sze-
penyből, vagy
relt tömlő.
b) kiegészítő láncfonallal egy bevonat nélküli töm-
(2) E fejezet alkalmazásában az üzemi nyomás, pró- lőhöz műszálas köpenyből
banyomás és repesztő nyomás azonos a gumi- és mű- áll.
anyag tömlők és tömlőszerelvények szakkifejezései
gyűjteményére vonatkozó műszaki követelményben (4) 3. osztály (tömlő vékony külső bevonattal) réteg-
megadottal. rendje
(3) E fejezetben minden megadott nyomást túlnyo- a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélésből,
másnak kell tekinteni. b) egy szintetikus szálú köpenyből, és
c) egy a köpenyen külsőleg alkalmazott, legfeljebb
0,5 mm vastagságú gumi vagy műanyag bevonat-
16. Általános előírások ból
70. § (1) Az e fejezetben előírt követelmények kizáró- áll.
lag azokra a vízzáró lapos nyomótömlőkre (e feje- (5) 4. osztály (tömlő vastag külső bevonattal) réteg-
zetben a továbbiakban: tömlők) vonatkoznak, ame- rendje:
lyeket minimálisan -20 ◦ C környezeti hőmérsékletre, a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélésből,
vagy a hidegebb éghajlati állapotok esetén -30 ◦ C b) egy szintetikus szálú köpenyből, és
legkisebb hőmérsékleten szándékoznak használni.
c) egy a köpenyen külsőleg alkalmazott, 0,5 mm
(2) Külön előírások vonatkoznak a tömlőszerelvé- vastagságú, vagy annál vastagabb gumi vagy mű-
nyekre, valamint a magasnyomású tömlőkre. anyag bevonatból áll.
71. § Az e fejezetnek megfelelő tömlő tömlőkapcsai 75. § (1) A tömlő belső átmérője és tűrése megfelel
feleljenek meg a 44-56. § szerinti műszaki követel- a 6. melléklet 1. táblázatban megadott értéknek. A
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonsá- hosszegységre vonatkoztatott tömeg legalább a töm-
got nyújtsanak. lő 2 m hosszúságú, kapcsok nélküli darabján mért
72. § (1) Az agresszív környezetben elhelyezett, a vo- adat és nem haladhatja meg a 6. melléklet 1. táblá-
natkozó műszaki követelmény előírásainak megfe- zatában megadott értéket.
lelő tűzcsapszekrényekben az e fejezet szerinti 3-as, (2) A tömlő névleges hossza 20 m, a hossztűrés ±1%
vagy 4-es osztályú tömlők alkalmazhatók. lehet.
(2) E fejezet követelményeinek megfelelő, 1-4-es osz-
tályú tömlők alkalmazhatók a normál környezet- 17. A kész tömlő hidrosztatikai
ben elhelyezett, a műszaki követelmény előírásainak
megfelelő falitűzcsap-szekrényekben, a föld alatti és teljesítmény követelményei
föld feletti tűzcsapok szerelvényszekrényeiben is.
76. § (1) Üzemi nyomás alatt a tömlő mérettartása
73. § Az e fejezet szerinti tömlőkre vonatkozó követel- megfelel a 6. melléklet 2-3. táblázatokban megadott
ményektől eltérő műszaki megoldás megfelelősségét követelményeknek, a csavarodási vonal az óramuta-
az OKF állapítja meg. tó járásával megegyező.

(2) Az induló vizsgálati nyomás 0,07 MPa. A vizsgá- (2) A vizsgálati darab egy 2,0 m hosszúságú tömlő.
lati végnyomása megfelel a 6. melléklet 4. táblázat- A vizsgálathoz használt nyomásfokozó szivattyú ké-
ban megadott értéknek. pes, vízzel, mint vizsgáló közeggel a 6. melléklet 4.
táblázatában meghatározott vizsgálati nyomás fenn-
(3) Azokra a tömlőkre, amelyek normál üzemi nyo-
tartására.
mása magasabb, mint a 6. melléklet 4. táblázatban
megadott érték, a magasnyomású lapostömlők elő- (3) A vizsgálatot végző személy a mintadarabot
írásai vonatkoznak. összekapcsolja a nyomásfokozó szivattyúval, feltöl-
ti vízzel, és légteleníti, mielőtt a tömlő szabad vé-
77. § A tömlő próbanyomás alatti deformáció vizsgá- gének lezárása megtörténne. A vizsgálati darabban
lata esetén a nyomástartási vizsgálat három, egyen- fenntartja 0,07 MPa nyomást, miközben hozzávető-
ként 1 méter hosszúságú mintán történik a 6. melléklet leg a közepénél 180◦ -ban visszahajtja a hossza men-
4. táblázatában meghatározott nyomáson. A vizsgálat tén, majd a szabad véget hozzáköti a tömlőhöz olyan
során a mintadarab nem mutathat szivárgást, repedést, szorosan rögzítve, ahogy csak lehet, úgy hogy éles
hirtelen vetemedést, torzulást vagy egyéb hibára utaló törés alakuljon ki, miközben biztosítja, hogy a kö-
jelet. tés ne akadályozza meg a vizsgálati darab átmérő-
jének további növekedését. Emeli a nyomást a vizs-
78. § (1) A tömlő minimális repesztő nyomás vizsgá- gálati darabban, amíg a vizsgálati nyomás 60 s alatt
lata során a vizsgálatot végző személy három darab, nem éri el a 6. melléklet 4. táblázatában meghatáro-
egyenként 1 méter hosszúságú mintát repesztő nyo- zott nyomás értéket és a nyomást 1 percig fenntartja,
másnak teszi ki. Egyetlen mintadarab sem repedhet majd megvizsgálja a mintadarabot, szivárgást vagy
alacsonyabb nyomáson, mint a 6. melléklet 4. táblá- nyomásvesztést okozó sérülésre utaló jelet keresve.
zatában megadott minimális repesztő nyomás érték. (4) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
(2) Ezen követelményben szereplő tömlők üzemi a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
nyomás értékeit a 6. melléklet 4. táblázata adja meg, b) hivatkozást ezen követelményre,
de ez nem vonatkozik a magasnyomású lapostöm-
c) a megfigyelt szivárgás vagy sérülés tényét, és
lőkre.
d) a vizsgálat időpontját.
79. § Törési nyomás vizsgálat esetén a vizsgált minta-
82. § (1) Tapadás vizsgálatakor a vonatkozó műszaki
darab szemrevételezéses vizsgálattal ellenőrizve nem
követelmény 1 típusú vizsgálata szerinti mérés so-
repedhet, vagy mutathat hibát a 6. melléklet 4. táb-
rán a tapadás a bélés és a köpeny között nem lehet
lázatában megadott nyomás értéken történt vizsgálat
kevesebb, mint 1,0 kN/m, a bevonat és a köpeny kö-
előtt, sem azt követően.
zött nem lehet kevesebb, mint 1,6 kN/m.
(2) A mintadarab szélessége minden esetben 25±0,5
18. Tömlők vizsgálati módszerei mm és a tömlő hossztengelyére merőlegesen kivá-
gott. A gyűrűt keresztben fel kell vágni és kinyitni,
80. § (1) A tömlő bevonat vastagság vizsgálata optikai úgy, hogy szalagot képezzen.
nagyító berendezésen, 0,01 mm osztású skálával tör- (3) A tapadás meghatározásánál a motorhajtású be-
ténik. fogók mozgási sebességét úgy kell megválasztani,
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a hogy a rétegek elválasztásának sebessége elérje az
tömlőből egy gyűrű alakú mintát vág és megméri a 50±5 mm/min értéket.
szálak teteje és a borítás felülete közötti távolságot a (4) Ha a tapadás értékének megállapítása nem lehet-
gyűrű egymástól négy egyenlő távolságra eső pont- séges a nagy tapadás miatti szakadás következtében,
ján körbe az optikai nagyító segítségével. A mért ér- úgy azt megfelelőnek kell elfogadni.
tékeket átlagolni kell. Ahol a bevonat változó vagy (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
bordázott, a mérést a legvékonyabb ponton végzi el. minden tapadást megkísérel megmérni és az ered-
ményt dokumentálja.
81. § (1) Törési nyomás vizsgálat során a vizsgálatot
végző személy a tömlő szivárgását vagy sérülését 83. § (1) A gyorsított öregítés vizsgálat során a vizsgá-
vizsgálja, a nyomás alatt tartott, megtört vizsgálati latot végző személy négy, egyenként 1 m hosszúsá-
darabon. gú vizsgálati darabot vizsgál. A vizsgálati minták a

tömlő eredeti repesztő nyomás és tapadás vizsgálati (3) A koptató kar forgatható himba alakban tengely
darabjával szomszédos részéből származnak. körül elfordulhat felfelé és a kar súlya olyan, hogy
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy 105 N erővel hat a vízszintesen beállította vizsgá-
lati darabra. Ez a vizsgálati kar alternáló mozgást
a) a három vizsgálati darabot 180◦ -ban, hozzávető-
végez a tömlő tengelye mentén 18-20 mm/s sebes-
leg a közepénél a hossza mentén visszahajtja és la-
séggel, 80 mm-es tartományban, a lehúzás irányában
pos helyzetében összeköti,
automatikusan váltakozva. Az irányváltások holtide-
b) lazán feltekeri a maradék vizsgálati darabot, je nem lehet több mint, 0,1 s.
c) öregíti mind a négy vizsgálati darabot levegő-
(4) A koptató kar hordozza a koptató szalagot, amely
ben, 14 napig, 70±1 ◦ C szabályozott hőmérsékletű
4 mm-t mozog a tömlő hossza mentén minden ket-
szekrényben,
tős löketre, és a vizsgálati darabot hosszában alulról
d) az öregítést követően a három félbehajtott vizsgá- síkgörgő támasztja alá.
lati darabot kiegyenesíti, és repesztő nyomás vizs-
gálatnak veti alá a 78. § (1) bekezdés meghatározá- (5) Legalább 2 literes légtartály kapcsolódik a beren-
sának megfelelően, és dezéshez, a nyomás megtartása érdekében vízvesz-
teség esetére.
e) a maradék vizsgálati darabot a 82. §-ban megha-
tározott tapadás vizsgálatnak veti alá. (6) A koptató anyag egy tekercs csiszolóvászon,
amely 50 mm széles és 50±2 m hosszú. A a kop-
(3) Gyorsított öregedés vizsgálatakor a mindhárom,
tatásra használt anyag jó minőségű zsugorított alu-
repesztő nyomás hatásának kitett mintadarab megfe-
mínium oxid (Al2 O3 ), legalább 70 m% Al2 O3 tar-
lel a 78. §-ban meghatározott követelményeknek. A
talommal, amely a vonatkozó műszaki követelmény
repesztő nyomás eredmények átlagértéke nem csök-
által meghatározott 60P szemcse méretű.
kenhet jobban, mint a 78. §-ban meghatározott indu-
ló átlagos repesztő nyomás érték 25%-a. 86. § (1) A dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot
(4) A tapadás a feltekert mintadarab bélése és a köpe- végző személy
nye között nem lehet kevesebb, mint 0,9 kN/m és a
a) a vizsgálati darabot a gépbe helyezi,
feltekert mintadarab a bevonata és a köpenye között
nem lehet kevesebb, mint 1,4 kN/m. b) csatlakoztatja a nyomásfokozó szivattyút, a rend-
szert 20±3 ◦ C hőmérsékletű vízzel tölti fel és lég-
84. § (1) A dörzsállósági vizsgálat csak a gyártó, for- teleníti,
galmazó és a felhasználó közös megegyezése esetén c) a nyomást 0,5 MPa-ig fokozza, és ellenőrzi a kop-
kerül végrehajtásra. tató kar és a vizsgált tömlő vízszintességét,
(2) Az 1. és 2. osztályú tömlők felületi dörzsállóságuk d) a vízcsatlakozás felől nézve az óra járásával meg-
szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági egyezően forgatni kezdi a vizsgálati darabot 27±1
kategóriákat a 6. melléklet 5. táblázata tartalmazza. l/min fordulattal,
(3) A vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, e) a 6. melléklet 5. táblázatában meghatározott szá-
amelyhez tartozó fordulatokat alkalmazva az ötből mú fordulat után megterheli a tömlőt a 6. melléklet
legalább négy mintadarab nem reped ki. C kategóri- 4. táblázata szerinti üzemi nyomásig, és
ájú a tömlő, ha a maximális fordulatot követően öt- f) a vizsgálatot a fennmaradó négy vizsgadarabbal
ből legalább négy mintadarab nem reped ki a 6. mel- megismétli.
léklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomás érték
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
mellett.
(4) A felületi dörzsállósági vizsgálat öt, egyenként a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási
0,35 m hosszúságú vizsgálati darabon történik. osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
85. § (1) A dörzsállósági vizsgálati berendezés a nyo- c) a koptatási eredményeket, melyek tartalmazzák a
más alatt álló, forgatható vizsgálati darab felületének fordulatok számát és bármely sérülést, és
a koptatásához oldalirányban mozgó, folyamatosan
d) a vizsgálat időpontját.
megújuló koptató szalaggal rendelkezik.
(2) A forgatott kapocs tengelyirányban rögzített, a 87. § (1) A 3. és 4. osztályú tömlők pontszerű dörzs-
másik kapocs vezető mentén elmozdulhat tengely- állóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi
irányban. dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 6. táblázata

tartalmazza. A vizsgált tömlő abba a kategóriába tar- a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási
tozik, amelyhez tartozó kettős löketeket alkalmazva osztályát,
az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki. b) a hivatkozást ezen követelményre,
(2) A pontszerű dörzsállóság vizsgálat során a vizs- c) az öt koptatás eredményeként a kirepedésig meg-
gálatot végző személy a tömlő öt, egyenként 1 m tett kettős löketek számát és azok átlagát, és
hosszú vizsgálati darabját vizsgálja. A pontszerű d) a vizsgálat időpontját.
dörzsállóság meghatározásához a tömlőn körbe öt
egyenlő távolságra lévő helyen minden egyes vizs- 90. § (1) Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság vizsgá-
gálati darabot megjelöl az öt helyzet valamelyikénél, lat esetén minden tömlőosztály belső bélése és a be-
az egyik felületet használva kiindulási pontként. vonatos 3. és 4. osztályú tömlők külső bevonata nem
törhet, vagy válhat le a köpenyről 15 ciklust követő-
88. § (1) Az 5. melléklet 1. ábra szerinti pontszerű en.
dörzsállóságot vizsgáló berendezés a vizsgálati da- (2) A standard vizsgálati hőmérséklet -20±2 ◦ C, a hi-
rab felszínének pontszerű koptatására szolgál alter- deg klimatikus körülmények között használt külön-
náló mozgás révén. A vizsgálatot végző személy a leges vizsgálati hőmérséklet -30±2 ◦ C.
koptató szalagot egy hordozóra rögzíti, amely 45◦
szöget zár be a vizsgálati darab vízszintes tengelyé- 91. § (1) Az alacsony hőmérsékletű hajlékonyság
vel és 20◦ szöget a vizsgáló berendezés alternáló vizsgálat során a vizsgálatot végző személy minden
mozgásának irányával. tömlőből két vizsgálati darabot vizsgál, amelynek
(2) Az alternáló mozgás frekvenciája 50-60 kettős lö- mérete a 25 mm belső átmérőjű tömlők esetében 80
ket percenként és egy löket hossza 230 mm. mm × 40 mm, a többi tömlőnél 100 mm × 40 mm
a téglalap nagyobbik oldalát az egyik 0,3 m hosszú-
(3) A berendezés lefelé, a vizsgálati mintára kifejtett ságú tömlő hosszából veszi vetülék irányban.
ereje 15,5 N.
(2) A vizsgálati mintát nem kell kondicionálni.
(4) Egy a vizsgáló berendezésre helyezett légfúvóka
(3) A vizsgáló berendezésben az 5. melléklet 2. ábra
folyamatos légáramot hoz létre a hulladéknak a dör-
által megadott méretű két befogó pofa tartja a vizsgá-
zsölt területről történő eltávolítására.
lati mintát a vizsgálati helyzetben. Az egyik befogó
(5) A koptató anyag 25 mm × 300 mm méretű csiszo- pofa rögzített, a másik mozgatható, a pofák közötti
lóvászonból áll. A koptató anyaghoz használt kopta- rés zárt helyzetben az 5. melléklet 3. ábra szerint há-
tó jó minőségű zsugorított alumínium-oxid (Al2 O3 ), romszorosa a tömlő teljes vastagságának, beleértve
idegen anyagoktól mentes, legalább 93 m% Al2 O3 a bordákat is, ahol ez értelmezhető.
tartalommal, amely a vonatkozó műszaki követel-
(4) A pofák közötti rés nyitott helyzetben a vizsgála-
mény által meghatározott 50P szemcse méretű.
ti darab kiegyenesített hosszának 50 mm-rel növelt
(6) A vászon jó minőségű pamut, amelynek láncfonal értéke a tömlő hosszanti nyújtására, amely a moz-
irányú minimális szakító szilárdsága 1,392 N és a ve- gatható pofa által kifejtett 250 N húzóerőt eredmé-
tülék irányú szakító szilárdsága minimum 431 N. A nyez. A mozgatható pofa 10 mm/s sebességű alter-
koptató szalag minden egyes próba után kicserélésre náló mozgást végez. A berendezés jellemző méreteit
kerül. az 5. melléklet 4. ábrája mutatja.
89. § (1) A pontszerű dörzsállósági vizsgálat során a (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
vizsgálatot végző személy a vizsgálati darabot el- a) a vizsgálati darabot és a berendezést a 90. § (2)
helyezi a tartón, megakadályozva a csavarodását és bekezdés szerinti vizsgálati hőmérsékletre beállí-
csatlakoztatja a nyomó szivattyúhoz, majd feltölti tott fagyasztóba helyezi, és elvégezi a vizsgálatot
vízzel, kiszorítva minden levegőt. Amikor a nyomás a 90. § (2) bekezdés szerinti hőmérsékleten,
elérte a 0,7 MPa értéket ellenőrzi, a koptató kar víz- b) befogja a vizsgálati darabot a tömlő bélésénél,
szintes helyzetét és elindítja a pontszerű dörzsálló- a 3. és 4. osztályú tömlők esetében a bevonatnál
ságot vizsgáló berendezést, és kirepedésig koptatja fogva, ahogy azt az 5. melléklet 3. ábrája mutatja,
a vizsgálati darabot, közben feljegyezi a repesztésig olyan módon, hogy a szabad hossz a pofák között
megtett kettős löketek számát. A maradék négy vizs- 50-55 mm legyen,
gálati darabon a vizsgálatot megismételni. c) azonnal zárt helyzetbe mozgatja a pofákat és 10
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza percig úgy hagyja, ezután a mozgatható pofával le-

folyat egy vizsgálati ciklust 10 mm/s sebességgel d) szekrénykével vagy kisméretű zárt térrel, a helyi
és 250 N erővel, légmozgások kizárására az izzószál rúd és a vizs-
d) egy vizsgálati ciklus 60 másodpercig tart, ami- gálati darab közeléből.
ből a pofák nyitási ideje 5 s, a nyitott helyzet 10 s, (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
a pofák zárási ideje 5 s, a zárt helyzet 40 s, és
a) függőleges helyzetben összekapcsolja a vizsgála-
e) 15 ciklust követően megvizsgálja, hogy a darabon
ti darabot, feltölti a vizsgálati hőmérsékletű 15±5
mutatkozik-e törés, valamint a borítás vagy a bélés ◦ C-os vízzel, kiszorítva az összes levegőt és 0,7
szétválása a köpenytől.
MPa nyomásnak teszi ki,
(6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza b) szobahőmérsékleten beállítja a vizsgálati darabot
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, és az izzószálon lévő gyűrűt úgy, hogy annak sík
b) a hivatkozást ezen követelményre, lapja érintkezzen a vizsgálati darabon elhelyezett
jelölés egyikével,
c) a megfigyelt repedést vagy szétválasztódást, ha
volt ilyen, c) elemeli az izzószál rudat a vizsgálati darabtól,
majd bekapcsolja a hőmérsékletszabályozót és be-
d) a vizsgálat hőmérsékletét, és
állítja a vizsgálati hőmérsékletet az (1) bekezdés
e) a vizsgálat időpontját. szerint,
92. § (1) Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgála- d) a vizsgálat folyamán fenntartja, és regisztrálja a
takor hőmérsékletet,
e) az izzószál rudat 4 N erővel nekinyomja a vizsgá-
a) az 1. osztályú tömlőket 260±10 ◦ C,
lati darabon lévő jelölésnek, és
b) a 2. osztályú tömlőket 280±10 ◦ C, és
f) 30 s elteltével eltávolítja a rudat és megvizsgálja
c) a 3. és 4. osztályú tömlőket 350±10 ◦ C a mintadarabot szivárgásra, ahol
hőmérsékleten négy vizsgálatból egy sem eredmé-
fa) ha szivárgás jelentkezik 30 s-on belül, leállítja
nyezhet a vizsgálati darabon szivárgást a fűtött rúd
a vizsgálatot és feljegyzi a meghibásodásig eltelt
alkalmazásának kezdete és annak eltávolítása kö-
időt,
zötti 30 s időn belül.
fb) ha nem keletkezik szivárgás, a vizsgálatot meg-
(2) A vizsgálat során a vizsgálati darab a mintatömlő ismétli a többi három jelölt helyzetben, miután
0,5±0,05 m hosszúságú darabja. A vizsgálati darab megbizonyosodott arról, hogy a gyűrű érintkező fe-
megjelölése 4 helyen, egymástól azonos távolságra lülete tiszta.
a kerület mentén úgy történik, hogy 2 jelölés egybe-
essen a tömlő sík élével. Kialakítását az 5. melléklet (6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
5. ábrája szemlélteti. a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
(3) A vizsgálathoz használt, az 5. melléklet 6-7. áb- b) a hivatkozást ezen követelményre,
rák szerinti berendezés egy izzószál rúd, amely c) minden vizsgálati eredményt másodpercben,
egy elektromosan fűtött 80±5 Omega ellenállású d) a vizsgálat hőmérsékletét, és
spirál vezeték, amely egy 21|mm átmérőjű kerá- e) a vizsgálat időpontját.
mia csőre van tekerve és ezt egy legalább 95 m%
SiO2 (szilícium-dioxid) tartalmú kvarc cső foglalja 93. § (1) Hajlítási töréssel szembeni ellenállóság vizs-
magába. gálat során a tömlő belső átmérőjének 10-szeresének
(4) A berendezés rendelkezik megfelelő hajlítási sugarat alkalmazva, vizuális
megfigyelés alapján a tömlő nem mutathat törést.
a) hőmérsékletszabályozóval, amely képes a beállí-
tott hőmérsékletet 15 s-on belül a kezdeti értékre (2) A vizsgálati darab kapcsokkal együtt legalább 15
visszaállítani és fenntartani a beállított hőmérsék- m hosszú.
letet a meghatározott határok között, (3) Az 5. melléklet 8. ábrája szerinti vizsgáló beren-
b) termoelemmel, amely J vagy K típusú, nem dezésben két fa vagy fém lap akadályozza a nyomás
összecsavart burkolt típus, átmérője 1,5 mm, alá helyezett tömlő kifelé történő elmozdulását. Az
c) terhelő súllyal, amelyet arra alakítottak ki, hogy egyik oldal rögzített, a másik elmozdítható és az elő-
az izzószál rúd a függőlegesen rögzített vizsgálati zőtől megadott távolságon rögzíthető.
darabra 4 N-nak megfelelő erővel hasson, és (4) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy

a) a nyomásmentes tömlőt elhelyezi az 5. melléklet pontja] (ahogy azt az 5. melléklet 10. ábrája mutat-
8. ábrája szerinti vizsgáló berendezésben görbített ja) és a szabályozható vízforráshoz [a (4) bekezdés
helyzetben, hogy az oldallapok lapok távolsága 22- a) pontja],
szerese legyen a tömlő belső átmérőjének, c) biztosítja a 6. melléklet 7. táblázatában megadott
b) feltölti a tömlőt vízzel, kiszorítva a levegőt, vízáram elérését, 0,6 MPa nyomás mellett, megmé-
c) 1,0 MPa nyomás alá helyezi, és halványan meg- ri a vízáramlásnak kitett vizsgálati darab hosszát,
jelöli mindkét határoló fallal érintkező pontján, meghatározza a nyomáskülönbség mérők [a (4) be-
d) a tömlő végét meghúzza, hogy kiegyenesedjen az kezdés c) pontja] segítségével a nyomásveszteséget
eredeti görbített szakasz az oldallapok mentén, és az adapterek között, és
e) ellenőrzi, hogy észlelhető törés mutatkozik-e a d) kiszámolja a tömlő egy méterére eső nyomás-
tömlő új görbült szakaszán. veszteségét a két tömlő vizsgálati darab segítségé-
vel úgy, hogy a
(5) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza Nyomásveszteség P20 - p1
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, [kPa/m] = ——————–
b) a hivatkozást ezen követelményre, m20 - m1
Ahol:
c) a megfigyelt törést, ha volt ilyen, és
P20 a nyomásveszteség a 20 m hosszúságú tömlőn,
d) a vizsgálat időpontját. kPa-ban,
94. § (1) Nyomásveszteség vizsgálatakor az egy méter p1 a nyomásveszteség az 1 m hosszúságú tömlőn,
tömlőhosszra eső nyomásveszteség nem haladhatja kPa-ban,
meg a 6. melléklet 7. táblázatában megadott értéket m20 a vízáramlásnak kitett 20 méteres tömlő aktu-
a hozzátartozó térfogatáram mellett. ális hossza méterben,
m1 a vízáramlásnak kitett 1 méteres tömlő aktuális
(2) A nyomásveszteség vizsgálat kiszűri azokat a
hossza méterben.
tömlőket, amelyeknek magas a súrlódási vesztesége
vagy durva a belső bélése. (6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
(3) A vizsgálati darab két különböző hosszúságú töm- a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
lőből áll, az egyik kapcsolt hossza 1±0,1 m és a má- b) a hivatkozást ezen követelményre,
sik 20±0,2 m, mindkettő kapcsokkal készre szerel- c) az 1 méterre eső nyomásveszteséget, kPa/m-ben,
ve. A kapcsok megfelelnek a 44-56. § előírásainak. és
(4) Az eljáráshoz használt berendezés rendelkezik d) a vizsgálat időpontját.
a) egy szabályozható vízforrással, amely képes a 6. 95. § (1) A tömlők olajszennyeződéssel szemben el-
melléklet 7. táblázatában megadott térfogatáramok lenállását mindegyik osztályba tartozó tömlőn meg
és 0,6 MPa bemenő nyomás biztosítására, kell vizsgálni.
b) egy nyomásmérővel, A 82. §-ban megadott módszer szerinti vizsgálat so-
c) nyomáskülönbség mérőkkel, rán megállapított eredő tapadás érték csökkenésének
d) egy szabályozó szeleppel, amely lehetővé teszi mértéke az olajszennyeződés hatás vizsgálat követ-
állandó vízmennyiség (l/min) átszivattyúzását a keztében nem lehet nagyobb, mint 60%.
vizsgálati mintán, és (2) Az olajszennyeződés vizsgálat során a vizsgálatot
e) az 5. melléklet 9. ábra szerinti nyomásmérő adap- végző személy a mintadarab keresztirányú mintáját
terrel, amely a vizsgálati darab előtt és mögött he- úgy alakítja ki, hogy a tömlő hossztengelyére merő-
lyezkedik el és arra szolgál, hogy az lehetővé te- leges irányban levág abból egy 25±0,5 mm széles
gye a nyomáskülönbség mérését, ennek érdekében gyűrű alakú darabot, majd a gyűrű felvágása után a
három egymással kompatibilis, a vizsgált tömlővel kapott szalag egyik végétől 20 mm-re a folyadékzáró
azonos belső átmérőjű adapter cső szükséges. réteget felfejti a szövetszerkezettől 25±5 mm szaka-
szon. A hosszirányú minta esetében a tömlő hossz-
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy tengelye irányában egy 110±10 mm de minimum
a) lefekteti a vizsgálati darabot vízszintes helyzet- 2 r p hosszúságú és 25±0,5 mm széles darabot
ben hajlítás nélkül, vág ki.
b) a vizsgálati darabokat sorrendben csatlakoztatja A keresztirányú mintához hasonlóan ennél is 25±5
a nyomásmérő adapter csövekhez [(4) bekezdés e) mm hosszan fejti fel a folyadékzáró réteget.

(3) A vizsgálathoz általános motorolajt kell használ- (3) A magasnyomású lapostömlők tömegére és a haj-
ni, amelynek minősége SAE 15W40. lítási sugárra nincs korlátozás azoknál a tömlőknél,
(4) A vizsgálathoz használt berendezés egy hozzáve- amelyek üzemi nyomása magasabb, mint 2,0 MPa.
tőlegesen Ø100 mm átmérőjű és legalább 50 mm fal- (4) 39 A 38 mm névleges belső átmérőjű, és min. 4,0
magasságú üveg edény. MPa megengedett üzemi nyomású lapostömlő jele:
38-H. A tömlőt 38-H jelű tömlőkapoccsal kell sze-
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
relni.
a) a vonatkoztatási érték megállapításához 1-1 (5) Az (1) -(4) bekezdés előírásaitól eltérő paramé-
hosszanti és keresztirányú kezeletlen mintán elvé- terű magasnyomású lapos tömlő forgalomba hoza-
gezi a tapadási erő mérését, talát a hatályos jogszabálynak megfelelően engedé-
b) további előkészített mintadarabokat – 1 hosszan- lyeztetni kell.
ti és 1 keresztirányú mintát – a reagensbe meríti és
168±2 óra időtartamig lefedve, szobahőmérsékle-
ten állni hagyja, és 20. Jelölés, megnevezés
c) a reagálási idő letelte után a mintákat letisztítja 98. § A tömlő mindkét végén, a bekötéstől 2 m távol-
száraz ruhával vagy itatóspapírral és szobahőmér- ságra, jól olvashatóan és maradandó módon fel van
sékleten 20±2 ◦ C, szemrevételezést követően meg- tüntetve
méri a tapadást (adhéziót) az olajból történt eltávo-
lítást követő 1 órán belül, a 82. § szerint. a) a gyártó neve vagy jele,
(6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza b) a hivatkozás ezen követelményre,
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, c) a tömlő megnevezése,
b) a hivatkozást ezen követelményre, d) a legnagyobb megengedett üzemi nyomás MPa
(bar) -ban,
c) a tapadás eredményeit, és
d) a vizsgálat időpontját. e) a gyártás éve és negyedéve,
f) a különleges vizsgálati hőmérséklet értéke, ha ala-
csonyabb, mint a 90. § (2) bekezdés szerinti -20 ◦ C,
19. Magasnyomású lapostömlők és
g) a jóváhagyás száma és a tanúsító szervezet vagy
96. § Azoknál a lapostömlőknél, amelyeket a 6. mel-
annak hivatkozása, ahogy az értelmezhető.
léklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomásnál ma-
gasabb nyomáson használnak, a gyártó által megenge- 99. § A tömlő megnevezése tartalmazza
dett üzemi nyomás, a vizsgálati nyomás és a repesztő
nyomás egymáshoz viszonyított arányai nem lehetnek a) a tömlő nevét, típusát,
kisebbek, mint 1:1,5:2,25. Ha az itt megadott aránnyal b) a tömlő osztályát, belső átmérőjét (mm-ben),
számított érték alacsonyabb, mint a 6. melléklet 4. táb- c) a tömlő hosszát,
lázatában megadott megfelelő nyomás érték, úgy az
d) a bekötését, és
adott tömlőnek legalább a 6. melléklet 4. táblázatában
feltüntetett értéket el kell érnie. e) a tömlőre vonatkozó műszaki adatokat.
97. § (1) A magasnyomású lapostömlők megfelelnek

minden, a tömlő szerkezet szerinti osztályára vonat-
21. Tömlő szerelvények
kozó követelményének. 100. § (1) Abban az esetben, ha a tömlőkapcsokat a
(2) A hidrosztatikai követelményeket minden tömlő tömlő gyártója szereli fel, a tömlőszerelvény bizton-
esetében úgy kell meghatározni, hogy a kezdeti vizs- ságosságát a gyártó vizsgálattal ellenőrzi a forgalma-
gálati nyomás 0,07 MPa, azon tömlőknél, amelyek zó, felhasználó felé történő kiszállítás előtt. Eszerint
üzemi nyomása kisebb, mint 2 MPa, a végnyomás nem lehet semmilyen szivárgásra utaló jel, valamint
1,0 MPa, a 2 MPa-nál magasabb üzemi nyomású a tömlő és tömlőkapocs egymástól nem mozdulhat
tömlőknél pedig, 2,0 MPa. el.
39
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 97. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § j) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.

(2) Ha nem a tömlő gyártója szereli tömlőkapcsokkal (2) A szemrevételezéssel megfelelőnek minősített
a tömlőt, úgy a forgalmazó, vagy ha a tömlőt a fel- tömlőszerelvényt időszakos nyomáspróbának veti
használó kötötte be, akkor a felhasználó gondosko- alá, a nyomáspróba értékeit a 6. melléklet 8. táblázat
dik a tömlőszerelvény biztonságosságának vizsgála- tartalmazza, ha a 75 mm névleges belső átmérőnél
táról. nagyobb belső átmérőjű tömlőszerelvények gyártó
által megengedett üzemi nyomása nagyobb a 6. mel-
101. § (1) 40 A vizsgálat során a vizsgálatot végző sze- léklet 8. táblázatában megadott értéknél és a tömlő-
mély a tömlőszerelvényt a tűzoltó kapcsokkal együt- szerelvények alkalmazási körülményei ezt indokolt-
tesen egy vizsgálati darabként használja. tá teszik, a felülvizsgálat a gyártó által megadott üze-
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy mi nyomáson történik.
a) megnöveli a nyomást a 6. melléklet 4. táblá- (3) A tömlőszerelvény megfelelő, ha a vizsgálati idő
zatában megadott próbanyomás értékre és fenn- alatt a tömlőkapcsoknál, bekötéseknél és a tömlő kö-
tartja legalább 1 percig, megvizsgálva ezen idő penyén szivárgás, valamint a tömlő köpenyén repe-
alatt, hogy bármelyik tömlőkapocs elmozdul vagy dés, rendellenes deformáció nem észlelhető. A nem
szivárog-e, megfelelő tömlőt javítani vagy selejtezni kell.
b) leengedi a nyomást és hagyja, hogy a tömlőszerel- (4) A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba után a
vény lazuljon 1 percig, majd ismét megemeli a nyo- fenntartó gondoskodik a tömlőszerelvényen a gyártó
mást a 6. melléklet 4. táblázatában megadott pró- által meghatározott, a tároláshoz előírt karbantartási
banyomás értékére és fenntartja további 1 percig, műveletek elvégzéséről.
közben figyelmesen megvizsgálja a tömlőkapcsok
(5) A felülvizsgálat és az időszakos nyomáspróba el-
elmozdulását vagy szivárgását, és
végzése a tömlőszerelvényen a gyártói jelölés után
c) leengedi a nyomást és figyelmesen megvizsgálja kerül jelölésre.
a tömlőkapcsok elmozdulását vagy szivárgását.
A jelölés legalább tartalmazza a felülvizsgálat évét,
(3) A statisztikai alapú mintavételi terv használható hónapját és a felülvizsgáló nevét, védjegyét, vagy
annak bizonyításául, hogy az adott tétel megfelel en- jelzetét.
nek a követelménynek.
(6) A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba doku-
102. § A tömlő tömlőkapcsai feleljenek meg a vonat- mentálása feleljen meg a vonatkozó műszaki köve-
kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
egyenértékű biztonságot nyújtsanak. tonságot nyújtson.
103. § A használatba vett tömlőszerelvény felülvizsgá-

latáról az üzemben tartásáért felelős szervezet gon- 22. A felülvizsgálat, időszakos
doskodik minden olyan használati alkalmat követően, nyomáspróba és gyártási vizsgálat
amikor sérülés gyanítható, vagy javítás után, valamint
a gyártó által megadott gyakorisággal, de legalább 105. § (1) A vizsgálatot végző személy a vizsgálat-
két évenként. Az üzemben tartásáért felelős szervezet hoz önműködő nyomáskapcsolóval, és túlnyomás
gondoskodik arról is, hogy időszakosan nyomáspró- elleni biztonsági szeleppel ellátott, vizsgálati nyo-
bának vessék alá a tömlőszerelvényt. más előállítására alkalmas nyomásfokozó berende-
zést használ. A berendezés egy vagy több, a 44-56.
104. § (1) A felülvizsgálat és időszakos nyomáspró- § előírásainak megfelelő csonkkapoccsal rendelke-
ba során a vizsgálatot végző személy a tömlősze- zik. A berendezés és tartozékai biztosítják a vízzel
relvényt tisztítás után szemrevételezéssel ellenőrzi, feltöltött tömlők légtelenítését, és a nyomás legfel-
a sérült köpenyű, a tömlőkapocs bekötéseknél erő- jebb 2 MPa/min nyomásfelfutási sebességgel történő
sen kopott tömlőt javítja vagy selejtezi, ellenőrzi a egyenletes növelését.
tömlőn és a tömlőkapcsokon a jogszabály által elő-
írt feliratok meglétét, az előírt jelölések hiányában a
tömlőszerelvény biztonságossági okokból nem nyo- a) a tömlőszerelvényt egy lapos felületen egyenes
máspróbázható. vonalban kifekteti,
40
Hatályos: 2012.11.13.

b) a vizsgáló berendezéshez csatlakoztatja, 108. § (1) A csonkkapcsok elveszés ellen biztosított

c) a szabad végét lezárja, kupakkapoccsal vannak lezárva.
d) 0,2 MPa nyomáson vízzel feltölti, (2) A kupakkapocs anyaga 1,6 MPa üzemi nyomásig
e) légteleníti, alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag felel-
f) a nyomást növeli a 6. melléklet 8. táblázatában jen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy
megadott értékre, azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
g) a tömlőszerelvényt ezen a nyomáson tartja 2 per- (3) A legfeljebb 1,0 MPa üzemi nyomásig alkalma-
cig, zott tűzcsapok az 57-68. § szerinti műanyag kupak-
h) a nyomást fokozatosan csökkenti és kapoccsal is lezárható.
i) a tömlőszerelvényt vízteleníti. (4) A kupakkapcsok 44-56. § előírásitól eltérő kiala-
kítása estén, és a műanyag kupakkapcsok 57-68. §
(3) A nyomáspróba során a tömlőszerelvények nem
előírásitól eltérő kialakítása estén biztosítani kell,
kapcsolhatók sorba.
hogy a kapocskulccsal a kupakkapocs biztonságo-
(4) A vizsgálat során a tömlő szabad hosszirányú nyú- san nyitható és zárható legyen.
lását és csavarodását biztosítani kell.
109. § (1) A ff. tűzcsap ellátható biztonsági házzal
106. § (1) A gyártás során a gyártó gondoskodik a vagy házakkal. A házat úgy kell kialakítani, hogy a
tömlőn, és a tömlőszerelvényen a 6. melléklet 9. táb- ff. tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárha-
lázat szerinti tétel és gyártásvizsgálatok elvégzéséről tó legyen, a tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és
és dokumentálásáról. a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok haszná-
(2) A gyártó tétel vizsgálat során a gyártó egy töm- latát ne akadályozza.
lőn, vagy minden legyártott tételből származó minta (2) A száraz típusú ff. tűzcsapokat önműködő vízte-
tömlőn elvégzi vizsgálatokat. lenítő rendszerrel kell ellátni.
(3) A gyártó a gyártás vizsgálat során minden egyes (3) A ff. tűzcsap talajszint feletti részét piros színű be-
legyártott tömlőn elvégzi a vizsgálatokat. vonattal kell ellátni. A jól láthatóság érdekében a fej-
rész alatt 50 mm-re egy 100 mm szélességű fehér
csík legyen.
VI. FEJEZET
(4) A korrózióálló acélból és a horganyzott acélcső-
TŰZCSAPOK ből készült tűzcsapházakat nem kell bevonattal el-
107. § (1) A föld feletti (a továbbiakban: ff.) tűzcsap látni, de a piros fejrész alatt közvetlenül körben egy
feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, 100 mm széles fehér és alatta egy 50 mm széles piros
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- kombinációból álló jelölés legyen.
son. (5) A ff. tűzcsap forgalmazásakor mellékelni kell a
(2) A gyártói előírás szerint telepített ff. tűzcsap felső magyar nyelvű telepítési utasítást.
kifolyócsonkjai középvonalának magassága a talaj- 110. § (1) A föld alatti (a továbbiakban: fa.) tűzcsap
szinttől mérve 650 és 900 mm között van. és tűzcsapszekrény feleljen meg a vonatkozó műsza-
(3) A tűzcsap szelepe a vonatkozó műszaki követel- ki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű
ménynek megfelelő, vagy azzal legalább egyenérté- biztonságot nyújtson.
kű biztonságot nyújtó ff. tűzcsapkulccsal működtet- (2) A fa. tűzcsap csatlakozó fejszerelvénye menetes,
hető. minimális menethossz 45 mm. A fejszerelvény hom-
(4) A ff. tűzcsapok kifolyócsonkjai a 44-56. § szerinti lokfelületén tömítés felfekvésére alkalmas sík felület
csonkkapoccsal van szerelve. A csonkkapocs meg- van. A fa. tűzcsap csatlakozó fejszerelvényének ki-
lazulás, elfordulás ellen biztosítva van. alakítása a 4. melléklet 7. és 8. ábrája szerint törté-
(5) A közterületen telepített ff. tűzcsapok legalább 2 nik.
db, a 44-56. § szerinti 75-B méretű csonkkapoccsal (3) 41 Az orsómenet megfelel a 4. melléklet 8. ábrá-
van szerelve. jának (1) -gyel jelölt leírásnak.
41
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 110. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § l) pontjának megfelelően módosított

(4) A fa. tűzcsapon a szeleporsó nyitható a vonat- csúszhasson szét, továbbá a hevedervég viselje el a
kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább teljes próbaterhelést. A méretre húzott heveder sza-
egyenértékű biztonságot nyújtó módon készített fa. bad része az övön rögzíthető.
tűzcsapkulccsal. A szeleporsó csatlakozó méretei (3) Az öv bal oldalán tűzoltó bontóbalta tok rögzítésé-
megfelelnek a 4. melléklet 9. ábrája előírásainak. re csatos hevedertartót és tömlőtartó-kötél tartó kap-
(5) 42 A fa. tűzcsap fejszerelvénye szennyeződés beju- csokat kell elhelyezni.
tása ellen záró-, vagy védősapkával ellátott. A záró- (4) Egyéb eszközök (különösen lámpa, kézi rádió,
vagy védősapka a fa. tűzcsapkulccsal nyitható, vagy munkakés, bicskatok) rögzítésére kétoldalt összesen
szerszám nélkül eltávolítható. 1 vagy 2 hevederpántot és akasztókapcsot kell elhe-
(6) A fa. tűzcsapszekrény fa. tűzcsapkulccsal nyitha- lyezni.
tó, a nyitott szekrény fedele a tűzcsap rendeltetéssze- 113. § A gyártási méretsor legalább 900 mm-től 1200
rű használatát nem akadályozza. mm-es névleges méretig terjed, 100 mm-es lépcsők-
ben.
VII. FEJEZET 114. § (1) Az öv statikus szilárdsága feleljen meg a vo-
TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
alább egyenértékű biztonságot nyújtson.
23. A tűzoltó mászóöv kivitele (2) Az öv dinamikus szilárdsága feleljen meg a vonat-
111. § (1) A tűzoltó mászóöv (e fejezetben a további- kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább
akban: öv) tervezésében, konstrukciójában, anyag- egyenértékű biztonságot nyújtson.
felhasználásában, a fém alkatrészek korrózióvédel- (3) Az öv vizsgálata feleljen meg a vonatkozó műsza-
mében feleljen meg a vonatkozó műszaki követel- ki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton- biztonságot nyújtson.
ságot nyújtson. 115. § (1) Az öv használatára és karbantartására vo-
(2) A vonatkozó műszaki követelményben meghatá- natkozó utasítások feleljenek meg a vonatkozó mű-
rozott munkahelyzet beállító rögzítő kötél és járulé- szaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenér-
kos elemei elhagyhatóak. tékű biztonságot nyújtsanak.
(3) Az övet legalább 180 mm-es méretű, a bal olda- (2) A gyártó meghatározza az öv általa szavatolt hasz-
li „D” csathoz kapcsolt zárkapoccsal kell ellátni. A nálati idejét (kihordási idő).
zárkapocs feleljen meg a vonatkozó műszaki köve- (3) Az övön jól láthatóan és maradandóan olyan eljá-
telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz- rással, amely nem károsítja az anyagot fel kell tün-
tonságot nyújtson. tetni
(4) A zárkapocs az övről szerszám nélkül nem távo- a) a gyártó vagy a gyártó nevében felelősséget válla-
lítható el. A zárkapocs nyitóeleme lehetővé teszi egy ló szállító nevét, védjegyét vagy bármely más azo-
legalább 40 mm átmérőjű hengeres testre való rákap- nosítóját,
csolást. A zárkapcsot önreteszelő biztonsági zárral b) a gyártási azonosítókat, amelyek tartalmazzák azt
kell ellátni. a gyártási sorozat- vagy sorszámot, amely lehetővé
teszi a termék eredetének megállapítását,
(5) A zárkapocs hordhelyzetben oldalra rögzíthető.
c) a gyártás évét és hónapját,
112. § (1) A deréktámasz párnázása mind a zárkapocs d) a gyártáskor használt szál alapanyag-
használati helyzetében, mind a két „D” csat egyide- azonosítóját,
jű alkalmazása során (kétcsatos kikötés) biztosítja a e) a tanúsító megnevezését vagy jelzetét, a tanúsít-
gerinc védelmét. vány számát, és
(2) A csatoló hevederen a névleges mérethez képest f) a figyelmeztetést a gyártó utasításainak betartásá-
minimum ±50 mm állítási lehetőség van. A heve- ra.
der szabad végét úgy kell kialakítani, hogy a csatból (4) Minden egyes övet nedvességálló csomagolásban
ne lehessen kifűzni és helytelen csatolás esetén se kell szállítani.
42
Hatályos: 2012.11.13.

24. Az öv negyedéves, használat előtti, VIII. FEJEZET

utáni ellenőrzése és időszakos NEM SZABVÁNYOSÍTOTT,
terheléses felülvizsgálata TŰZOLTÁSRA ALKALMAS
116. § (1) A negyedéves ellenőrző vizsgálat szemrevé-
ESZKÖZÖK
telezéssel történik. 119. § E fejezet alkalmazásában:
megállapítja, hogy a teherviselő és egyéb varratok- 1. hatóanyag: a tűzoltó eszközben alkalmazott, oltó-
nál nincs-e szakadás, felfeslés, a teherviselő heve- képes közeg, amely képes tűzoltó hatást kifejteni.
dernél sérülés, kezdődő szakadás. Használati területtől függően A, B vagy C osztályú
tüzek oltására lehet alkalmazható.
(3) A vizsgálatot végző személy a zárkapocsnál ellen-
őrzi a deformáció mentességet, a jó zárhatóságot, a 2. hatóanyag tároló: a tűzoltó eszköz azon szerkeze-
biztosító elem megfelelő működését. A mozgó pofá- ti egysége, amely a hatóanyag készenlétben tartási
nak könnyen, a zárási helyzetbe magától visszatérő- ideje alatt annak tárolására szolgál.
en kell működnie. A biztosító elem nyitását-zárását 3. működési időtartam: az az idő, amely alatt a tűz-
kézi erővel könnyen el kell tudni végezni. oltó eszköz, megszakítás nélküli üzemeltetés esetén
hatóanyagát kijuttatja.
117. § Az öv használója minden szolgálatváltáskor és
a használat után az övet a 116. § szerint szemrevéte- 4. üzembe helyezés: azon műveletek összessége,
lezéssel ellenőrzi. amely szükséges ahhoz, hogy a tűzoltó eszköz ha-
tóanyag tartalmát az oltani kívánt tűzre juttassa, a
A teherviselő elem sérülése esetén az övet használat- hatóanyag kiáramlás megkezdődéséig.
ból azonnali hatállyal kivonja.
120. § (1) E fejezet rendelkezései az olyan tűzoltó esz-
118. § (1) A legalább évenkénti terhelési próba szem-
közre vonatkoznak, amely
revételezéssel kezdődik a 116. § szerint. A gyártó en-
nél rövidebb időközönkénti terhelési próbát előírhat. a) technikai kialakítása, mérete vagy töltettömege
miatt nem tartozik a vonatkozó szabványok hatálya
(2) A próba során a vizsgálatot végző személy ellen-
alá, továbbá tömege nem haladja meg a 20 kg-ot,
őrzi a gyártási évet. A kihordási idő lejárta után az
b) működése során a benne tárolt hatóanyagot képes
öv tovább nem használható, a további eljárás (külö-
kijuttatni, irányított vagy lokális, területi vagy tér-
nösen újraminősítés, selejtezés) a gyártó által meg-
fogati eloszlatással,
határozott módon történik.
c) a használat módja szerint képes passzív védelem-
(3) A szemrevételezéssel megfelelőnek minősített öv re tűzveszélyes helyeken, vagy alkalmazható kézi
terhelése a gyártó által előírt módon történik. indítással kezdeti tüzek oltására vagy tűzterjedés
(4) Gyártói előírás hiányában a terheléskor a vizsgá- késleltetésére, és
latot végző személy d) működésbe hozatalához szükséges a környezeti
a) az övet egy 350 mm átmérőjű (800-as, 900-as öv- körülmények hatására történő változás vagy emberi
nél 300 mm átmérőjű) hengeres testen veti át, közreműködés.
b) a legnagyobb megengedett méretre beállítva sza- (2) Az (1) bekezdés szerinti tűzoltó eszköz alkalma-
bályosan becsatolja, és zása nem helyettesíti az adott objektumra vonatkozó
c) az övet a zárkapcson keresztül terheli, mely so- tűzvédelmi előírások által meghatározott tűzoltó ké-
rán a húzóerőt fokozatosan 3000 N értékig növelni, szüléket.
a húzóerőt 30 másodpercig tartani, majd onnan fo- (3) A tűzoltó eszköz megnevezését úgy kell megvá-
kozatosan csökkenteni kell. lasztani, hogy az ne legyen összetéveszthető a tűzol-
(5) A terhelési próba során az övön maradandó alak- tó készülékek leírására használatos megnevezések-
változás nem keletkezhet. kel.
(6) Az ellenőrző vizsgálatoknál, terhelési próbánál 121. § A gyártó gondoskodik a felhasználó tájékozta-
hibásnak minősített övet a készenlétben tartó a hasz- tásáról a tűzoltó eszköz használatából vagy készenlét-
nálatból azonnal kivonja, és intézkedik az öv javítás- ben tartásából eredő esetlegesen fellépő veszélyek, és
ra vagy selejtezésre. kockázat lehetőségeit illetően.

25. Működési hőmérséklet tartomány 27. Szerkezeti elemek és egyéb

követelmények
122. § A tűzoltó eszköz működőképes a következő leg-
alacsonyabb (Tmin ) és legmagasabb (Tmax ) hőmér- 126. § (1) A tűzoltó eszköz szerkezeti elemei felel-
sékletek között: jenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek,
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
a) Tmax +50 ◦ C vagy magasabb, sanak.
b) Tmin a vízalapú tűzoltó eszköz kivételével a gyár- (2) Ha a tűzoltó eszköz, a hatóanyag tárolására szol-
tó által meghatározott érték de lehetőség szerint -20 gáló edény vagy a tűzoltó eszköz egyéb szerkezeti
◦ C, -30 ◦ C vagy alacsonyabb, eleme nyomástartó edénynek minősül úgy a nyomás-
nak kitett szerelvények rendelkeznek a nyomástartó
c) Tmin a vízalapú tűzoltó eszköz esetében +5 ◦ C, 0 edényekre vonatkozó hatályos előírásoknak megfe-
◦ C, -5 ◦ C, -10 ◦ C, -15 ◦ C, -20 ◦ C, -25 ◦ C, -30 ◦ C
lelő dokumentációval és jelölésekkel.
vagy alacsonyabb, és
(3) A tömlő nyomásállóságát gyártóművi bizonylat
d) a Tmin a fagyáspontcsökkentő adalék nélküli víz- igazolja (20 ◦ C és min. +50 ◦ C-on mért repesztő
alapú tűzoltó eszköznél +5 ◦ C. nyomás értékének feltüntetésével).
127. § Ha a tűzoltó eszközön nyomásjelzőt alkalmaz-
123. § Tmax és Tmin hőmérséklethatároknál vizsgálva
nak, akkor
a tűzoltó eszköz
a) az olyan skálával rendelkezik, amely feltünteti a
a) kiürülésének a működésbe hozatal után 10 másod- működési hőmérséklet alsó és felső határához tarto-
percen belül meg kell kezdődnie, zó nyomás értékét,
b) működési időtartama a szén-dioxiddal oltókat ki- b) a felső méréshatára a tűzoltó eszközben 50 ◦ C-on
véve nem lehet több, mint a 20 ◦ C hőmérsékleten kialakuló üzemi nyomás 1,5-szerese, és
megállapított érték kétszerese, c) az üzemi tartomány zöld sávval van jelölve úgy,
c) legkisebb működési időtartama kézi működtetés és hogy a zöld sáv mindkét oldalán a zónák színe pi-
oltás esetén nem lehet kevesebb, mint 6 s, és ros.
d) hatóanyagának visszamaradt mennyisége egyetlen 128. § (1) Ha a tűzoltó eszköz alkalmas feszültség alatt
folyamatos kiürítési műveletet követően nem lehet álló berendezés tüzeinek oltására és az oltást kezelő
több a névleges töltetmennyiség 10%-ánál. személy végzi, az alkalmazott hatóanyag függvényé-
ben (vízalapú oltóanyag esetében mindig) szükséges
szigetelésvizsgálat.
26. Töltési előírások (2) A vizsgálat feleljen meg a vonatkozó műszaki kö-
vetelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
124. § Az alkalmazott hatóanyag a rendeltetésszerű tonságot nyújtson.
használat során nem okozhat tartós környezeti kárt
vagy egészségkárosodást. 129. § (1) A tűzoltó eszköz kiürítése során kialaku-
ló elektrosztatikus feltöltődés nem akadályozhatja a
125. § (1) A tűzoltó eszköz névleges töltetmennyisé- tűzoltást végző személyt a tűzoltó eszköz rendelte-
gét a gyártó határozza meg. Az alkalmazott töl- tésszerű használatában és a teljes, megszakítás nél-
tet mennyisége az ajánlott használat melletti töltet küli kiürítést nem hiúsíthatja meg.
igénnyel arányos. (2) A gyártó a feltöltődésből származó esetleges ve-
(2) A tűzoltó eszköz tényleges töltetmennyisége szélyekre a címkén figyelmezteti a felhasználót.
egyenlő a névleges töltetmennyiséggel ±5% eltéré-
sen belül, kivéve a gáz hatóanyagot, ahol az eltérés 28. A tűzoltó eszköz vizsgálati
+0 – -5% lehet.
módszerei
(3) Ha a tűzoltó eszköz több tartályos kialakítású, úgy
a tényleges töltési eltérés vizsgálata tartályonként 130. § (1) Ha a tűzoltó eszköz több, külön-külön mű-
történik. ködtethető tartályból álló konstrukció, úgy a műkö-

dési időtartam meghatározása a legnagyobb kiürítési (2) A tűzoltó eszközön vagy csomagoláson elhelye-
sebesség mellett történik. zett felirat, mellékelt tájékoztató tartalmazza
(2) A hatóanyag százalékban megadott legnagyobb a) az alkalmazási területet, oltható tűzméretet vagy
maradékmennyisége a névleges töltettömeghez ké- a következő megfogalmazást: „alkalmas kezdeti tü-
pest legfeljebb 10% lehet. zek oltására”,
131. § (1) A tűzoltó eszköz oltóképességének megál- b) a töltet mennyiségét és megnevezését,
lapítása az adott alkalmazásnak megfelelő feltételek c) az átlagos várható működési időtartamot, a ható-
között történik, a felhasználó számára készült aján- anyag kijuttatásának idejét,
lás ellenőrzésével, vagy modellezésével. d) a tárolási körülményeket,
(2) A tűzoltó eszköz oltásteljesítménye és tűzoltá- e) a felhasználhatóság időtartamát,
si kategóriája feleljen meg valamely, a vonatko- f) az egyéb figyelmeztetéseket, használatra utaló je-
zó műszaki követelményben előírt tűzobjektumnak, löléseket, amelyek ismertetik a használó számára
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- a tűzoltó eszköz felhasználási módját, a használat
son. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a tűzoltó vagy működéssel kapcsolatos esetleges kísérő je-
eszköz nem képes eredményes oltásra, úgy a tűzol- lenségeket, amelyre a használónak fel kell készül-
tó eszköz legalább alkalmas valamely, a kategóriára nie,
vagy a működési területére jellemző kezdeti tűz oltá-
g) a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány számát,
sára. Ennek kialakítása egyedileg, a tűzoltó eszközre
vagy a forgalomba hozatali engedély számát, és
jellemző módon történik.
h) a következő értelmezésnek megfelelő figyelmez-
(3) A vizsgálatok lefolytatása a tűzoltó eszköz al-
tetést: „Ezen tűzoltó eszköz készenlétben tartása
kalmazási feltételeit illetően a hordozható tűzoltó
nem helyettesíti az adott objektumra vonatkozó,
készülékre vonatkozó műszaki követelmény szerint
tűzvédelmi előírások által meghatározott tűzoltó
történik.
készüléket”.
29. Azonosítás, feliratozás,

MÁSODIK RÉSZ
tájékoztatás
BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI
132. § A tűzoltó eszköz színe RAL 3000 tűzpiros. BERENDEZÉSEK
133. § (1) A tűzoltó eszközön elhelyezett feliratot úgy IX. FEJEZET
kell kialakítani, hogy a tűzoltó eszköz tervezett élet- BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS
tartama és vagy felhasználhatósági ideje alatt mara-
dó módon megőrizze a feltüntetett információt, és
TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK
magyar nyelven tartalmazza ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
a) a szöveges vagy piktogrammal jelzett alkalmazá-
134. § E fejezet alkalmazásában:
si területet (A, B v. C),
b) a működéssel kapcsolatos alkalmazási korláto-
1. harmadik fél: a telepítőtől, a beszállítótól és a ve-
zást,
vőtől független testület vagy szervezet.
c) gyártó megnevezését,
d) forgalmazó nevét, címét, 2. javítás: eseti jellegű munka a létesített tűzvédelmi
berendezés hatékony működésének visszaállítására.
e) a gyártás idejét, termék sorozatszámát vagy azo-
nosítóját, 3. karbantartás és felülvizsgálat: szemrevételezés-
f) az elektromos feszültség alatt álló berendezések ből, szervizből (ellenőrzésből) és javításból álló
tüzeinek oltására való figyelmeztetést, és munka a telepített rendszer hatékony működésének
g) a következő feliratot: „Nem használható elektro- biztosítására.
mos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek ol- 4. kioktatott személy: az adott feladattal kapcsolatban
tására!”, ha nem felel meg vagy nincs minősítve az a szükséges tudással, jártassággal rendelkező sze-
eszköz a 128. § szerinti követelménynek továbbá mély, aki a feladatot megfelelően, más emberek éle-
nem hordozhat feszültség alatt álló berendezés ol- tének, testi épségének veszélyeztetése nélkül el tudja
tására utaló feliratot vagy képet. látni.

5. megrendelő (építtető): a telepített rendszer kifi- (2) 43 A vonatkozó műszaki követelmény vagy a tűz-
zetéséért elsődlegesen felelősséget vállaló személy védelmi hatóság által előírt beépített tűzjelző és tűz-
vagy szervezet. oltó berendezések tervszerű, részleges vagy teljes
6. műszaki átadás: az a folyamat, melynek során a te- üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munka-
lepítő vagy más szerződő fél bizonyítja a megrende- nappal írásban, illetve a 48 órán belül el nem hárít-
lőnek, hogy a telepített berendezés megfelel a meg- ható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni
adott követelményeknek. kell a tűzoltósági ügyeletnek.
7. rendszeres felülvizsgálat és karbantartás: meg- 136. § (1) Beépített tűzjelző/tűzoltó berendezést kell
adott időközökben a rendszeren elvégzett munkafo- létesíteni a 7. melléklet 1. táblázatban foglalt esetek-
lyamatok, beleértve a tisztítást, újra-beállítást, be- ben, továbbá ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az
szabályozást és cserét. építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági, mű-
8. rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás: a rend- emlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az épít-
szeres felülvizsgálattól, karbantartástól eltérő, meg- ményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűz-
határozott esetekben elvégzett munkafolyamat. oltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi
9. kivitelezés, telepítés (szerelés, installálás): az a fo- hatóság előírja.
lyamat, melynek során a berendezés részegységeit és (2) Vegyes rendeltetésű épületek esetében a 7. mel-
elemeit felszerelik és összekapcsolják. léklet 1. táblázat 1-11. pontjában szereplő rendelte-
10. telepített berendezés: a kivitelezés, telepítés befe- téseknél tűzjelző, vagy oltó berendezést az ott meg-
jeztével létrejövő berendezés. határozott követelmények figyelembevételével kell
létesíteni.
11. telepítő: a telepítési folyamat minden egyes részé-
ért felelős személy vagy szervezet. (3) A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átala-
kítására (módosítás, bővítés) műszaki tervdokumen-
12. tervező: a tervezésért elsődlegesen felelős sze-
tációt kell készíteni melyet – az (1) bekezdésében
mély.
meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal
13. üzemeltetői ellenőrzés: előre megadott időnként engedélyeztetni kell. A telepített vagy átalakított be-
elvégzett rutin vizsgálat, melynek során a berende- rendezések használatbavételét – (1) bekezdésében
zést, a berendezés működését és kijelzéseit ellenőr- meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal
zik. engedélyeztetni kell. A létesítéshez, használatbavé-
14. üzembe helyezés: olyan eljárás, amelynek során a telhez szükséges hatósági engedélyt a létesítésre kö-
telepítő meggyőződik arról, hogy az általa telepített telezettnek (építtetőnek) kell beszereznie.
berendezés megfelel a megadott követelményeknek. (4) A tűzjelző és -oltó központok állandó felügyeleté-
15. üzembe helyező mérnök: a megrendelő által meg- ről az üzemeltető köteles gondoskodni.
bízott üzembe helyezést és az üzembe helyezéssel
137. § (1) A tervezés megkezdése előtt, továbbá
kapcsolatos szemlét, ellenőrzést elvégző, tűzvédel-
amennyiben az engedélyezett vagy elfogadott terv
mi berendezés tervezésére képesített személy.
alapján történő telepítés nem hajtható végre, egyez-
16. üzemeltető: a tűzvédelmi berendezés által védett tetés során kell tisztázni a tervezett tűzjelző vagy
épület (vagy az épület egy részének) üzemeltetésé- tűzoltó berendezés létesítésével, átalakításával, bő-
ért felelős személy vagy szervezet. vítésével, az engedélyezett vagy elfogadott terv mó-
dosításával kapcsolatban felmerülő követelménye-
30. Létesítés engedélyezési egyeztetési ket.
(2) Az egyeztetés
kötelezettség
a) a megrendelő és a tűzvédelmi szakvizsgával ren-
135. § (1) A beépített tűzoltó és tűzjelző berendezés delkező, beépített tűzvédelmi berendezések terve-
létesítése (tervezés és kivitelezés), üzemeltetése, fe- zésére jogosult tervező között,
lülvizsgálata, karbantartása feleljen meg a jogsza- b) amennyiben az engedélyezett vagy elfogadott
bályoknak és a vonatkozó műszaki követelmények- terv szerinti megvalósítás nem, vagy csak részlege-
nek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot sen lehetséges, a megrendelő, a tervező és a telepítő
nyújtó módon történjen. között,
43
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 135. § (2) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 16. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.

c) műemlék és műemléki környezet esetén a kor- d) a közműelzárók (különösen gáz, víz, elektromos,
mányhivatal kulturális örökségvédelmi irodájának távhő) helyét,
bevonásával történik. e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, me-
(3) 44 dence) helyét,
(4) Az egyeztetésről jegyzőkönyvet vagy emlékezte- f) a tűzoltást segítő körülményeket (hő- és füstelve-
tőt kell készíteni, amely tartalmazza zetés indítása/leállítása, beépített oltóberendezés,
tűzoltósági beavatkozási központ helye),
a) az egyeztetésen résztvevők nevét és az adott léte-
g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát.
sítés során betöltött szerepét,
b) az egyeztetés időpontját és helyét, (5) A tűz- és hibaátjelzést fogadó berendezést folya-
c) az egyeztetés tárgyát (beleértve a létesített beren- matosan üzemkész állapotban kell tartani.
dezés típusát és a létesítés helyét), (6) A tűzjelzést adó létesítmény, tulajdonosa, üze-
d) az egyeztetés megállapításait, meltetője, kezelője, használója és a felügyeleti köz-
e) a jelenlévők lényeges nyilatkozatait, és pont üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tar-
f) az egyeztetésen jelenlévők aláírását. talmazza a téves riasztásokból bekövetkező esemé-
nyek (kivonulás, vonulásból való visszahívás) elfo-
(5) A tűzvédelmi berendezés működési feltételeit be- gadható számát, és az ezen felül történő események-
folyásoló kérdésekben a tervező rendelkezésére bo- ből származó költségek mértékét, megtérítésének fe-
csátott adatszolgáltatást írásba kell foglalni, lelősségét és módját.
(6) Az adatszolgáltatás módosítását az adatok módo- (7) A jelen jogszabály hatályba lépésekor már üzeme-
sulásának a követelményekre gyakorolt hatását mér- lő tűz és hibaátjelző rendszereket legkésőbb 2013.
legelve valamennyi érdekelt féllel ismertetni kell. március 1-ig kell a hatályos műszaki követelmény-
nek megfelelően átépíteni.
31. Tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet 139. § (1) 45 A beépített tűzjelző vagy tűzoltó beren-
138. § (1) A tűz- és hibaátjelző berendezés és rendszer dezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, au-
feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, tomatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési te-
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- rület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a to-
son. vábbiakban: tűzoltósági ügyelet)
(2) Abban a helyiségben, ahol a tűz- és hibaátjelzést a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakó-
fogadó központot elhelyezték, állandóan, a berende- épületek,
zés kezelésére kioktatott személyzetnek kell tartóz- b) a magas közösségi épületek,
kodnia. c) a középmagas ipari/mezőgazdasági terme-
(3) A tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása ese- lő/tároló épületek,
tére a szükséges teendőket írásba kell foglalni, azo- d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek,
kat a fogadó központ helyiségében hozzáférhető he- e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek,
lyen kell tartani. f) a speciális egészségügyi és szociális épületek,
(4) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kul-
kell tartani turális és művelődési épületek,
a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendel- h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező
tetését, tűzveszélyességi osztályát, színházak,
b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület i) 46 az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű
(föld felett, föld alatt) szintszámát, sportcsarnokok, és
c) az oltást nehezítő körülményeket (különösen gáz- j) a 8000 m2 -nél nagyobb alapterületű, vagy három
palackok, éghető folyadék, izotóp), szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén.
44
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
45
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően módosított
46
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (1) bekezdés i) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.

(2) A tűzoltósági ügyeleten kívül működtetett tűz- és BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ

hibaátjelzés fogadó berendezés tűzoltósági ügyeletre
történő tűzátjelzéseit automatikus és felügyelt kap-
BERENDEZÉSEK
csolaton keresztül kell megvalósítani. 141. § (1) A beépített tűzoltó berendezést csak olyan
(3) A (1) bekezdésben előírt tűzátjelzést csak akkor célra szabad létesíteni, amelyre való alkalmassága a
kell kiépíteni, ha a tűzoltósági ügyelet a vonatko- vonatkozó műszaki követelményből következik.
zó műszaki követelménynek megfelelő módon képes (2) Ha a beépített tűzoltó berendezés alkalmazható-
azt fogadni. ságát műszaki követelmény nem szabályozza, az al-
kalmasságát tűzteszt vizsgálat(ok) eredménye(i) iga-
(4) 47 Amennyiben a tűzoltósági ügyelet helyszíne
zolják.
megváltozik, az új helyszínre 90 napon belül kell az
automatikus tűzátjelzést biztosítani, amennyiben a (3) Beépített tűzoltóberendezést jogszabály, illetékes
tűzoltósági ügyelet képes azt fogadni, ellenkező eset- tűzvédelmi hatóság előírása által meghatározott he-
ben a 164. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. lyen a tervező megítélése szerint kell létesíteni,
amelybe kizárólag jóváhagyott (megfelelőségi ta-
(5) 48 Amennyiben a tűzjelzés az állandó felügyelet- núsítvánnyal vagy engedéllyel rendelkező) rendszer
ről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a elemek és oltóanyagok tervezhetőek és építhetők be,
tűzoltósági ügyelet segélyhívó számára történhet, és méretezési eljárás, szoftver alkalmazható.
a 138. § (4) bekezdése szerint nyilvántartott adatok-
ról a tűzoltósági ügyeletet tájékoztatni kell.
33. Tervezés, tervdokumentáció
(6) A tűz- és hibaátjelzések bontását egyeztetés során
kell meghatározni. 142. § (1) A beépített tűzoltó berendezésről magyar
nyelvű, minden munkarészre kiterjedő kivitelezési
tervdokumentációt kell készíteni, mely a kivitele-
32. Képesítés és jogosultság49 zők, szerelők számára a megvalósításhoz szükséges
és elégséges minden közvetlen információt, utasítást
140. § (1) A tervezési, kivitelezési, üzembe helyezési, tartalmaz.
szerelési, telepítési, felülvizsgálati, javítási és kar- (2) A beépített tűzoltóberendezés tervdokumentáció-
bantartási tevékenység akkor gyakorolható, ha az ját a vonatkozó műszaki követelménynek és a kivi-
érintett személy, vagy szervezet javára tevékenyke- telezési technológiának megfelelő bontásban és jel-
dők között legalább egy olyan természetes személy rendszerrel kell elkészíteni, melynek része legalább
van, aki a jogszabályokban meghatározott képesíté-
a) a tartalomjegyzék,
si, jogosultsági követelményeknek megfelel.
b) a műszaki leírás, amely tartalmazza:
(2) Az üzemeltetést (felügyeletet, kezelést, ellenőr- ba) az előzményeket: a berendezés létesítésének
zést) ellátó személyeket a tevékenység végzéséhez oka, az általános – jogszabályban, műszaki köve-
szükséges ismeretekről oktatásban kell részesíteni, telményben foglalt – előírásokon kívül megállapí-
melyet legalább évente meg kell ismételni. tott követelmények, a jogszabályban meghatározott
(3) 50 esetekben megtartott egyeztetés megtörténtére vo-
natkozó nyilatkozat,
(4) 51
bb) az építmény (létesítmény) adatait: a berende-
zés működését befolyásoló, az építmény kialakítá-
sával (szintszám, legfelső használati szint magas-
X. FEJEZET sága, alapterület, belmagasság) és rendeltetésével,
47
Hatályos: 2012.11.13.
48
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően módosított
49
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § n) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
50
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 59. §-a alapján nem lép hatályba. Hatályos: 2012. 11. 13.
51
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

az épületszerkezetekkel, épületgépészettel (szellő- a) az építmény megnevezését, az ingatlan címét és

zés, hűtés, fűtés), a tűzszakaszok kialakításával, a helyrajzi számát, – ha műemléki védettségét alatt
benntartózkodók számával és a kiürítéssel kapcso- áll erre vonatkozó utalást,
latos adatok, b) az adott tervrajz szabatos megnevezését, típusát
bc) a technológia és tárolt anyagok jellemzőit: az és méretarányát önálló ábránként,
építmény helyiségeiben előforduló rendeltetések- c) a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, szakképesí-
kel, technológiákkal, a helyiségekben gyártott, fel- tését, a tervezői névjegyzékben szereplő nyilván-
dolgozott, tárolt, beépített anyagokkal kapcsolatos tartási számát, tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány
adatok, számát,
bd) védett szakaszokat és azok besorolását, d) a tervezés dátumát,
be) a berendezés adatait: az adott tervezési feladat e) a létesítési engedélyt kérelmező (tulajdonos) ne-
során érintett tulajdonságának, valamint a működé- vét és (képviselőjének) eredeti aláírását.
sének és az azt befolyásoló tényezőknek az ismer-
tetése rendszer paraméterekkel, (3) Az oltóberendezés terveinek jóváhagyása esetén
bf) a vezérléseket: a tűzoltó központ, vagy a tűzjel- a) a jogszabályi vagy hatósági kötelezés, vagy elté-
ző központhoz csatlakozó vezérlő eszközök (modu- rési engedély alapján létesített oltóberendezés kivi-
lok) vezérlési feladatai, a vezérelt eszközök, a ve- teli, felújítási vagy átalakítási terveit – 2 példány-
zérlési összefüggések, időzítések és esetleges kés- ban – az illetékes tűzvédelmi hatóságnak kell be-
leltetési idők, bg) a felügyelet, átjelzés módját: az nyújtani jóváhagyás céljából, majd
állandó felügyelet megoldásának módja. Meglévő b) a jóváhagyott tervdokumentáción a tűzvédelmi
létesítmény esetében, vagy abban az esetben, ami- hatóság a jóváhagyás tényét és időpontját rögzíti,
kor a felügyelet biztosításának feltételei ismertek, és egy példányt a kérelmezőnek visszaad.
a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó) nyilat-
kozata a felügyelet megoldásának módjáról, bh) a
méretezési eljárás eredményeit, 34. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági
bi) automatikus átjelzés esetén az átjelző típusát, az előírások
átjelzett információk bontását, az átjelzés vezérlé-
sének logikai összefüggéseit, időzítését, késlelteté- 144. § (1) A beépített tűzoltó berendezésel védett he-
sét, lyiségben vagy közelében – sprinklerberendezés ki-
c) a nyomvonalterv alaprajzokon és metszetekben vételével – fel kell tüntetni
(függőleges csőterv) oly módon, hogy a beren-
a) amennyiben kialakításra került a kézi indítási, til-
dezés minden elemének helyzete és a kivitelezés
tási lehetőségeket,
szempontjából szükséges adata látható legyen (az
oltóközpont és a távindítás helye, a csővezetékek b) a víztől eltérő oltóanyag nevét és élettani hatását,
nyomvonala és valamennyi szerelvény, kifúvóró- c) ha van késleltetés, a késleltetési időt,
zsák, sprinklerek és egyéb elhelyezésének feltün- d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötele-
tetésével, csővezetékek, szerelvények azonosításá- zettségét és módját,
hoz szükséges jellemzők), e) az oltás közbeni és utáni teendőket az oltóberen-
d) elvi működési vázlat, vagy elvi működési rajz, ha dezéssel összefüggésben.
a működés a nyomvonalterv alapján nem egyértel- f) A fő-elzáró szerelvények üzemszerű állapotát
mű (az indítás, működési és jelzési mód ismerteté- (nyitott vagy zárt).
sével),
(2) Az ismert egészségkárosító hatást elérő, vagy
e) a berendezés kezelési és karbantartási utasítás (a
meghaladó oltó-, hajtóanyag koncentrációt alkalma-
biztonsági és balesetvédelmi előírások megjelölé-
zó, a teljes légtér elárasztására tervezett beépített
sével),
tűzoltó berendezéseknek emberek által bejárható he-
f) a tervezői nyilatkozat.
lyiségbe (térbe) történő beépítése esetén
143. § (1) A beépített tűzoltó berendezés tervdoku- a) olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az
mentációban egyértelmű jelöléseket, jelkulcsot kell oltóberendezés működésbe lépése előtt – jogszabá-
alkalmazni. lyokban meghatározott kiürítési időt is számításba
(2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell véve – figyelmeztető jelzést ad,

b) az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása al- (5) Szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berende-
kalmas blokkoló szerkezetet/kapcsolót kell beépí- zések vizsgálatánál el kell végezni
teni. a) a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk
c) az a) pontban fogalaktól el lehet tekinteni, ha a egyenkénti indítási próbáját,
belépés csak kikapcsolt oltóberendezés mellett le- b) próbavezetéken térfogatáram-mérését, végponti
hetséges. méréseket, és
(3) Ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő c) száraz rendszernél kompresszor ellenőrzését.
koncentráció nincs meghatározva akkor is a (2) be- (6) A használatbavételi eljáráson a tervező, a kivitele-
kezdés szerint biztonsági megoldások alkalmazása ző, az üzemeltető megbízottja, illetve ha a berende-
szükséges. zés használatbavétele engedélyhez kötött, az I. fokú
(4) A menekülő útvonalakat úgy kell jelölni, hogy az tűzvédelmi hatóság képviselője legyen jelen.
oltóberendezés működése közben is láthatóak legye-
146. § (1) 52 A beépített oltóberendezés üzembe helye-
nek.
zésére csak a kivitelezésért felelős műszaki vezető
jogosult. aki az üzembe helyezés tényét az üzemel-
35. Üzembe helyezés, használatbavétel tetési naplóba kell bejegyezni.
(2) Az üzembe helyezéskor az oltóberendezés legyen
145. § (1) Üzembe helyezés során az üzembe helyező üzemkész és ellenőrzött állapotban, és álljon rendel-
mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, kezésre
hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a fel-
használt eljárások, anyagok és részegységek megfe- a) az oltóberendezés jóváhagyott kiviteli terve,
lelnek jogszabálynak, és a vonatkozó műszaki kö- b) az oltóberendezés kezelési és karbantartási utasí-
vetelménynek, az engedélyezett/elfogadott tervdo- tása,
kumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, c) a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a me-
hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és chanikai, továbbá a villamos próbák, – és a helyiség
rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók
utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. esetén az oltási koncentráció megtartási idő – el-
lenőrzések jegyzőkönyvei,
(2) Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezés-
sel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie d) az üzemeltetési napló (a kezelők megnevezésével
kell a telepített rendszer helyes működését. és az oltóberendezés adatainak a feltüntetésével),
e) a kivitelező nyilatkozata, hogy a berendezés a ter-
(3) Üzembe helyezés előtt az oltóberendezés nyo-
veknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alap-
másnak kitett részeinek szilárdságát és tömörsé-
ján üzemképes állapotban van.
gét együttesen, vagy szakaszonként, nyomáspróbá-
val kell ellenőrizni. (3) Az elkészült berendezésről a kivitelezőnek az át-
adáskor dokumentálnia kell
(4) Működési próbák során
a) a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csőve-
a) az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegy- zetékek minőségi tanúsítványát, megfelelőségi iga-
ségek mesterséges működtetésével és a működé- zolását,
si állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell
b) a berendezés csővezetékeinek tisztítását, átmosá-
próbálni, és
sát,
b) indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni
c) üzembe helyezés előtti vizsgálata megtörténtét,
kell
az elvégzett üzemi próbákat,
ba) a védett helyiségben a vészjelzés működését,
d) a kezelőszemélyzet oktatását,
bb) a működés tényének és helyének jelzését, illetve
e) a berendezés helyszíni nyomáspróbáját, és
bc) a vezérlések működését (nyílászárók lezárását – f) szükség esetén a megvalósulási tervet.
szellőzés leállítása, áramtalanítás, utánfúvás indí-
tási feltétele, túlnyomás stb.), ha nem az oltó- vagy 147. § (1) Az üzembe helyezési nyilatkozat tartalmaz-
hatóanyag nyomásával működnek. za
52
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 146. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § o) pontjának megfelelően módosított

a) az üzembe helyező mérnök megállapítását arra d) az oltóanyag-kiömlő nyílása és a védendő anyag

vonatkozóan, hogy a tűzoltó berendezés, megfelel a között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfele-
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal lő távolságot szabadon hagyja.
legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a (3) Automatikus működésű vízalapú berendezések
hatósági előírás, valamint a létesítéshez kapcsolódó üzemeltetői
egyeztetések során rögzített követelmény, és az ezt
a) heti ellenőrzése kiterjed
tükröző elfogadott, engedélyezett tervdokumentá-
aa) víz-, és oltóanyag-ellátás szemrevételezése,
ció szerint készült,
ab) nyomásérték és vízszintek ellenőrzése,
b) a tűzoltó berendezés rendeltetésszerű használatá-
ac) nyilvánvaló hiányosságok feltárása,
ra való alkalmasságának megállapítását, és
ad) fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának
c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó
ellenőrzése,
javaslatot.
ae) próbariasztás ellenőrzésére szelep(ek) nyitásá-
(2) Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza val,
a) az ellenőrzés tárgyát, (beleértve a létesített beren- af) szivattyúk automata és kézi indításra és újrain-
dezés típusát és a létesítés helyét), díthatóságára, a szivattyú próbaüzem, elektromos
b) a tűzoltó berendezés működésének ellenőrzése meghajtás esetén min. 15 perc, belső égésű motor
során tapasztalt tényeket, esetén min. 20 perc (kivéve a habanyag bekeverő
c) az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott léte- szivattyút),
sítés során betöltött szerepét, ag) vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram- és
d) az ellenőrzés és a jegyzőkönyv készítés időpont- nyomás ellenőrzése.
ját és helyét, és b) havi ellenőrzése kiterjed
e) az ellenőrzésen résztvevők aláírását. ba) a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szi-
(3) Az üzembe helyezési nyilatkozat formai követel- várgásmentességének ellenőrzésére,
ményeit a 8. melléklet 1. formanyomtatványa tartal- bb) tartalék áramforrás ellenőrzésére.
mazza. (4) Az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő léte-
sítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfel-
ügyelet a (2) és (3) bekezdésben meghatározott pa-
36. Üzemeltetés, karbantartás és ramétereket kontrollálni képes.
felülvizsgálat (5) Az esetleges hibákat haladéktalanul ki kell javíta-
ni.
148. § (1) Az üzemeltető a gyártó (kivitelező) kezelé-
si utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény 149. § (1) A berendezés üzemeltetéséről és karbantar-
betartásával biztosítja a beépített tűzoltó berendezés tásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza
biztonságos és hatékony üzemeltetését. a) a berendezés főbb adatait,
(2) Az üzemeltető kioktatott személyzete b) a kezelők nevét,
a) hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megál-
mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jel- lapításait,
zőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb d) a karbantartás milyen specifikáció alapján tör-
oltóanyag-hiány esetén a kezelési utasítás szerint tént,
jár el, e) az észlelt és kijavított hibákat,
b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvó- f) az oltóberendezés működése és annak oka, vala-
kák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és mint a meghibásodása az időpontját (óra, perc) fel-
ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő tüntetésével,
munkavállalók képzettségét, g) a ki- és bekapcsolás időpontjai (nap, óra, perc),
c) 53 az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvé- és
nyeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződése- h) az ellenőrzést, karbantartást végző(k) neve, alá-
ket eltávolítja, és írása.
53
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 148. § (2) bekezdés c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 18. §-ának megfelelően megállapított

(2) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS

öt évig meg kell őrizni.
TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEK
54
(3) MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI,
(4) A kezelést csak az oltóberendezés működésére ki- TERVEZÉS, KIVITELEZÉS,
oktatott személyek végezhetik. A berendezés kezelé- ÜZEMBEHELYEZÉS,
si utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őriz-
HASZNÁLATBAVÉTEL,
ni, és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
ÜZEMELTETÉS,
150. § (1) Az üzemeltető köteles legalább évenként a FELÜLVIZSGÁLAT ÉS
teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni KARBANTARTÁS
és a karbantartását elvégeztetni.
151. § E fejezet alkalmazásában:
(2) A felülvizsgálat során a gyártói előírások figye-
lembevételével ellenőrizni kell 1. áramkör: a tűzjelző berendezésre csatlakoztatott
vezetékek, részegységek és elemek összekötött hal-
a) az oltóberendezés általános állapotát, maza, melyek a tűzjelző rendszer többi részével csak
b) az oltóberendezés környezetét annak működésé- a tűzjelző központon keresztül vannak kapcsolatban,
vel összefüggésben, és amelyet csak a tűzjelző központ vezérel.
c) az oltóanyag mennyiséget (térfogat, tömeg vagy 2. átjelzés: a tűzjelző központ jelzéseinek automati-
nyomás, paraméterek vizsgálatával), kus továbbítása egy állandó felügyeleti helyre.
d) az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések 3. beszállító: az a szervezet, amelytől a telepített rend-
működését, szer hardver részegységeit vagy szoftverét beszer-
zik.
e) a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok
4. előjelzés: olyan figyelmeztető jelzés, mikor egy ér-
mennyiségét,
zékelő által észlelt jel meghaladja a normál szintet,
f) az oltóberendezéssel összefüggő, de nem a kar- de még nem éri el a tűzjelzéshez tartozó szintet.
bantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok
5. felderítési távolság: az az úthossz, amelyet a fel-
esedékességét,
derítő személynek meg kell tenni az érintett zónán
g) az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtá- belül a tűz pontos helyének megtalálásához.
sát, 6. hálózati rendszer: több tűzjelző központ összekap-
h) az üzemeltetési naplót, csolásával létrehozott rendszer, melyben az egyes
i) az oltóberendezés üzemképességét működési pró- tűzjelző központok egymással információ cserére
bával, és képesek.
j) az átjelzéseket, 7. hiba: a tűzjelző berendezésnek olyan jellegű meg-

hibásodása, mely veszélyezteti a rendszer megfelelő
k) ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaz- működését.
nak annak minőségét, a vonatkozó műszaki köve-
8. hibajel: jel, amely egy hiba bekövetkeztére hívja fel
telmény szerint.
a figyelmet.
(3) A karbantartás során végre kell hajtani a tömítet- 9. hibajelzés: emberek számára érzékelhető hibajel.
len csövek, csőkötése cseréjét, és ha a karbantartó 10. hierarchikus rendszer: olyan hálózat, melyben
személy a berendezés működésképtelenségét tapasz- több tűzjelző központ működik úgy, hogy egy tűz-
talja – melyet nem tud kijavítani- írásban értesíti az jelző központ van kijelölve fő tűzjelző központnak,
üzemeltetőt. amely az alábbi funkciókat tudja ellátni:
a) jelek fogadása az alárendelt tűzjelző központokról,
b) az alárendelt tűzjelző központok állapotának kijel-
XI. Fejezet zése, részleges vagy teljes kezelése.
54
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

11. integrált rendszer: olyan rendszer, mely a tűzjel- 26. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba a veze-
zési és tűzriasztási funkciók mellett más, nem tűz- tékhálózatban (zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték
jelzéssel kapcsolatos funkciókat is ellát. ellenállás vagy impedancia megváltozása).
12. készenléti üzemi terhelés: a rendszer teljesítmény
igénye az elsődleges tápforrás hiánya során, ha 37. Általános előírások
egyébként a rendszer nyugalmi helyzetben van.
13. kiegészítő berendezés: olyan berendezés, melyet a 152. § (1) A tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezé-
tűzjelző berendezés indít vagy, amely a tűzjelző be- se és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy
rendezést indítja. a) a tűz korai szakaszában jelezzen,
14. nyugalmi állapot: a berendezés hálózatról táplált, b) a jelzést megbízhatóan továbbítsa, és késedelem
tűzriasztás, hibajelzés, tiltás nincs. nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriasztás for-
májában jelenítse meg,
15. részegység: a vonatkozó szabványban I. típusú
vagy II. típusú komponensnek definiált eszköz. d) legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra,
amelyekre nem szabad jeleznie,
16. távkezelő vagy távkijelző egység: a tűzjelző köz-
e) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz
pont összes vagy néhány kijelzését megjelenítő,
terjedését gátló, valamint a tűz oltását biztosító be-
részleges vagy teljes kezelését lehetővé tevő beren-
rendezések, eszközök vezérlését, és
dezés.
f) azonnal és egyértelműen jelezze a berendezés
17. térképes tabló: a védett épület térképes megjelení- meghibásodását, működési zavarát.
tése, az épület elrendezésére utaló aktív kijelzések-
(2) A berendezés elemei feleljenek meg a vonatko-
kel.
zó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább
18. téves riasztás: az a tűzjelzés, amikor a jelzés he- egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
lyén tűz, vagy arra utaló körülmény nincs.
(3) A tűzjelző berendezés vagyonvédelmi jelzéseket
19. tűzriasztás: emberek számára érzékelhető tűzjel- abban az esetben fogadhat, ha a beépített tűzjelző be-
zés. rendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi
20. szervezés (intézkedések tűz esetén): azoknak az hatóság nem írja elő.
előre eltervezett eljárásoknak, intézkedéseknek az
153. § (1) Az egyeztetés során tisztázni kell a tűzjelző
összessége, melyeket tűz esetén végre kell hajtani.
berendezés tervezésére, telepítésére, üzembe helye-
21. tűzriasztási terhelés: az a maximális (általában zésére vonatkozó követelményeket, figyelembe vé-
elektromos) teljesítmény, amelyre tűzjelzés állapot- ve, hogy
ban szükség van.
a) a követelmények között szerepelni kell, ha egy
22. tűzjelzés: az a jel, amely tűz bekövetkeztére hívja harmadik fél részéről is engedélyeztetni, elfogad-
fel a figyelmet. tatni, tanúsítani kell a rendszert,
23. zóna: a védett helyszín területileg elkülönített al- b) az engedélyeztetésre a jogszabályban foglalt ese-
része, melyen belül – más alrészektől függetlenül – tekben kell sort keríteni, és
bizonyos funkciókat végre lehet hajtani az alábbiak c) amennyiben egyszerre több testület részéről is
figyelembevételével: szükség van a rendszer jóváhagyására, és e testüle-
a) a funkció különösen az alábbi lehet: tek különböző követelményeket támasztanak a te-
lepített rendszerre vonatkozóan, akkor a rendszert
aa) a tűz bekövetkeztének jelzése (jelzési zóna),
a legszigorúbb követelményeknek megfelelően kell
ab) tűzriasztások, vezérlések kiadása (riasztási zó- megtervezni.
na),
(2) Az egyeztetések során tisztázni kell
b) a jelzési és riasztási zónáknak nem kell azonosak- a) a vonatkozó műszaki követelményben nem sza-
nak lenniük. bályozott kérdéseket,
24. zóna-kártya: egy vagy több zónára vonatkozó b) a hálózatba kapcsolt, vagy hierarchikus rendszer
hordozható zóna-térkép. használatának műszaki feltételeit,
25. zóna-térkép: az egyes zónák elhelyezkedését, te- c) a tűzoltóságra, összevont ügyeletre történő auto-
rületi határait és a zónák megközelítési útvonalait matikus átjelzés információinak bontását, a csatla-
ábrázoló térkép. kozás módját,

d) a műszaki követelményben rögzítettektől eltérő, (4) Kiürítési utak védelme esetén az épület kiürítési
szigorúbb követelményeket, mely kiterjed a véden- útvonalainak automatikus érzékelővel való lefedett-
dő térrész, helyiség, tűzszakasz, építmény, szabad- ségét kell biztosítani, kivéve a védelemből kihagy-
tér, létesítmény tűzvédelmi kockázatára és adottsá- ható tereket.
gaira figyelembe véve, hogy szigorúbb követelmé- (5) Helyi (részleges) védelem esetén az épület egyes
nyek kerülhetnek meghatározásra, rendeltetéseinek, helyiségeinek, tűzvédelmi szem-
e) a követelményektől eltérő, a biztonságot kedve- pontból kockázatos, automatikus érzékelővel való
zőtlenül nem érintő megoldásokat, melyek lefedettségét kell biztosítani.
ea) az alacsony kockázatú terek esetében,
(6) Berendezés védelem esetén a berendezésekben
eb) a jelzési zóna méretének meghatározásakor,
keletkező tüzek korai észlelését és jelzését, a be-
ec) a tűzjelző központ elhelyezésének meghatározá- rendezésen belül felszerelt, automatikus érzékelővel
sakor, kell biztosítani.
ed) az érzékelők alkalmazásának magassági korlá-
tainak meghatározásakor, 156. § (1) A tűzvédelmi szempontból alacsony kocká-
ee) a vezetékek tűz elleni védelmének meghatározá- zattal bíró területeken, nem szükséges automatikus
sakor, és érzékelőket elhelyezni. (2) Az alacsony kockázatú
ef) a távkezelő vagy kijelző egység elhelyezésének területnek minősül
meghatározásakor állapíthatóak meg a) a fürdőszoba, zuhanyzó, mosdó-, WC helyiség,
f) a tűzeseti vezérléseket, és feltéve, hogy a helyiségben nem tárolnak éghető
g) a tűzriasztás (hang- és fényjelzés) módját és mű- anyagot, vagy nincs hulladéktároló,
ködését, b) a függőleges felszálló akna vagy függőleges ká-
h) műemlékek esetén törekedni kell az eredeti érté- belcsatorna, amelynek alapterülete kisebb, mint 2
kek megóvására. m2 , feltéve, hogy a födémek és falak áttörései a
jogszabályban előírt tűzgátló tömítéssel vannak el-
38. A berendezésre vonatkozó látva, és nem tartalmaznak biztonsági berendezés-
hez kapcsolódó vezetéket, kivéve a legalább 30 per-
követelmények cig működőképes, tűzálló kábeleket,
154. § Az életvédelmi és értékvédelmi szempontok kö- c) a nem fedett rakodóterek, rámpák,
zös megjelenése esetén mindig a szigorúbb követel- d) a szellőzés nélküli 20 m3 -nél kisebb fagyaszott-
ményeket kell betartani. Az életvédelmi jellegnél leg- élelmiszer tároló raktárak, és
alább a kiürítési útvonalak védelmét ellátó rendszert e) az alacsony kockázatú álpadló alatti, illetőleg ál-
létesíteni kell. mennyezet feletti terek.
155. § (1) Az automatikus érzékelők által biztosított (3) Álpadló alatti tér alacsony kockázatúnak minősít-
lefedettség alapján meg kell különböztetni hető amennyiben
a) teljes körű védelem, a) az álpadló járófelületét tartó szerkezet A1, A2
b) tűzszakasz védelem, tűzvédelmi osztályú,
c) kiürítési utak védelme, b) az álpadló járófelületét képező szerkezet legalább
d) helyi (részleges) védelem, és B tűzvédelmi osztályú,
e) berendezés védelem szinteket. c) az álpadló alatti fallal le nem választott tér hossza
(2) Teljes körű védelem esetén az épület valamennyi vagy szélessége nem haladja meg a 10 métert,
részének automatikus érzékelővel való lefedettségét d) az álpadló alatti térben bármelyik 1 m2 alapterü-
kell biztosítani, kivéve a védelemből kihagyható te- letre meghatározott tűzterhelés kisebb, mint 25 MJ,
reket. e) az álpadló alatti tér magassága nem haladja meg
(3) Tűzszakasz védelem esetén egy vagy több meg- a 0,5 métert, és a padló feletti belmagasság nem ha-
határozott (általában tűzvédelmi szempontból koc- ladja meg a 4,0 métert, az álpadló füsttömör kiala-
kázatos) tűzszakasz valamennyi részének automati- kítását bármely 1,0 × 1,0 méteres felületén 40%-
kus érzékelővel történő lefedettségét kell biztosítani, os mértékben füstöt áteresztő legalább 1 cm átmé-
kivéve a védelemből kihagyható tereket. A lefedett rőjű áttörésekkel, lukakkal, nyílásokkal megszakít-
területek határait a tűzszakaszok határai képezik. ják, és

f) nem tartalmaz biztonsági berendezéshez kapcso- örökségvédelmi szempontok érvényesítése során a

lódó vezetéket (kivéve a legalább 30 percig műkö- tűzvédelmi érdekek sérülnének az épületben a ter-
dőképes, tűzálló kábeleket). vezett funkció nem engedélyezhető.
(4) Álpadló alatt kialakított terekben automatikus ér-
zékelőt kell elhelyezni, ha a (3) bekezdés pontjai kö- 39. Tervezési követelmények
zül legalább kettő nem teljesül.
(5) Álmennyezet feletti tér alacsony kockázatúnak 158. § (1) Az egyes tűzjelző eszközök dokumentáció-
minősíthető, amennyiben jában leírt, a rendszer tervezésére vagy kialakítására
vonatkozó korlátozások minden esetben irányadóak.
a) az álmennyezet tartó, valamint térelhatároló szer-
kezete A1, A2 tűzvédelmi osztályú, (2) A tervdokumentáció tartalmazza a vonatkozó kö-
vetelményben megkövetelt, vagy azzal egyenértékű
b) az álmennyezet felett fallal le nem választott tér
biztonságot nyújtó vizsgálat során feltárt korlátozá-
hossza vagy szélessége nem haladja meg a 10 mé-
sokat.
tert,
c) az álmennyezet feletti térben bármelyik 1 m2 (3) A tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni,
alapterületre meghatározott tűzterhelés kisebb, hogy korlátozza a vezetékek vagy csatlakozások hi-
mint 25 MJ, báinak hatását.
d) az álmennyezet feletti tér magassága nem haladja (4) A tűzjelző berendezés megfelelő, ha bármely
meg a 0,8 métert, és áramkörének egyszeres vezetékhibája, egyszerre
e) nem tartalmaz biztonsági berendezéshez kapcso- nem akadályozza
lódó vezetéket (kivéve a legalább 30 percig műkö- a) az automatikus tűzérzékelés (ez a követelmény
dőképes, tűzálló kábeleket). akkor teljesül, ha: a kézi jelzésadók és az automa-
(6) Álmennyezet felett kialakított terekben automatikus érzékelők külön-külön zónában vannak, vagy
tikus érzékelőt kell elhelyezni, ha az (5) bekezdés ha egy visszatérő hurkos áramkörre (érpárra) több
pontjai közül legalább kettő nem teljesül. zóna érzékelője és jelzésadója csatlakozik, és a zó-
nahatárokon izolátorokat helyeznek el),
157. § (1) Teljes körű védelmet kell biztosítani b) a kézi jelzésadók működése [ez a követelmény
a) a középmagas, magas közösségi épületekben, akkor teljesül, ha: a kézi jelzésadók és az automati-
b) a többszintes és 20 főnél több vendég befogadá- kus érzékelők külön-külön zónán vannak, vagy ha
sára szolgáló szállodákban, szállásjellegű épület- egy visszatérő hurkos áramkörre (érpárra) több zó-
ben, na érzékelője és jelzésadója csatlakozik, és a zóna-
határokon izolátorokat helyeznek el],
c) az egészségügyi létesítmények fekvő betegellá-
tást biztosító tűzszakaszaiban, c) a tűzriasztást jelző hangjelzők működtetése (ez a
követelmény akkor teljesül, ha: a tűzriasztást jelző
d) a speciális egészségügyi valamint szociális léte-
hangjelzők áramellátása, vezérlése önálló áramkör-
sítményekben,
re csatlakozik, vagy ha a tűzriasztást jelző hangjel-
e) kulturális intézmények épületeinek közönségfor- zők áramellátása, vezérlése visszatérő hurkú áram-
galmi tűzszakaszaiban, ahol az emeleti szinten lévő körről történik, és az eltérő funkciójú elemek kap-
helyiségek befogadóképessége meghaladja a 300 csolódási pontján is izolátorokat helyeznek el),
főt, vagy a földszinti helyiségek befogadóképessé-
d) a bemeneti/kimeneti eszközökről/re a jelzésátvi-
ge meghaladja az 500 főt,
tel [ez a követelmény akkor teljesül, ha: a bemene-
f) a 2000 m2 összesített területet meghaladó keres- ti/kimeneti eszközök önálló áramkörre csatlakoz-
kedelmi épületben, és nak, vagy ha a bemeneti/kimeneti eszközök vissza-
g) ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az építmény- térő hurkú áramkörre csatlakoznak és a zónahatáro-
ben tartózkodók biztonságának, valamint a tűzol- kon, valamint az eltérő funkciójú elemek kapcsoló-
tóság beavatkozási adottságainak figyelembevéte- dási pontján is izolátorokat helyeznek el],
lével, a tűz helyszínének gyors beazonosítása érde- e) a kiegészítő berendezések működésének indítása
kében a tűzvédelmi hatóság előírja. (ez a követelmény akkor teljesül, ha: a kiegészítő
(2) A műemlék építményekben az örökségvédelmi berendezések működésének indítása önálló áram-
szempontok teljes körű érvényesülésével kell a tűz- körre csatlakozik, vagy ha a bemeneti/kimeneti esz-
jelző berendezést megvalósítani. Amennyiben az közök visszatérő hurkú áramkörre csatlakoznak és

a zónahatárokon, valamint az eltérő funkciójú ele- 40. Jelzési zónák

mek kapcsolódási pontján is izolátorokat helyeznek
el) 160. § (1) Az épületet úgy kell jelzési zónákra osztani,
funkciók közül egynél többnek a helyes működését. hogy a tűzjelzés helye gyorsan és egyértelműen azo-
nosítható legyen a tűzjelző központ kijelzései alap-
(5) Egynél több funkciós integrált eszközök haszná- ján. Biztosítani kell a kézi jelzésadókról érkező tűz-
lata esetén (kombinált érzékelő és hangjelző), izolá- jelzések azonosíthatóságát.
torokat kell beépíteni az eszközök házába az egysze- (2) A zónák kialakításánál figyelembe kell venni
res vezetékhiba hatásának e fejezet szerinti korláto-
a) az épület belső elrendezését,
zására.
b) minden olyan tényezőt, amely a mozgást vagy a
tűz felderítését gátolja,
159. § (1) A tűzjelző berendezés áramköreit úgy kell c) a riasztási zónák kialakítását, és
kialakítani, hogy egy egyszeres vezetékszakadás d) az esetleges veszélyes környezetek jelenlétét.
vagy zárlat esetén legfeljebb 32 eszköz válhat műkö-
(3) Különös figyelemmel kell kialakítani a zónákat,
désképtelenné, és az eszközöknek azonos zónában,
ha a tűzjelző berendezés más, tűzvédelmi szempont-
azonos funkciójúaknak kell lenniük.
ból fontos berendezéseket is működtet.
(2) A tűzjelző berendezés bármely áramkörének egy- (4) Az automatikus tűzjelző berendezéssel védett te-
szeres vezetékhibája nem akadályozhatja rületeken, a terület jelzési zónákra osztását úgy kell
elvégezni, hogy
a) a tűzjelzés észlelését egy jelzési zónára megenge-
a) egy zóna alapterülete nem lehet 1600 m2 -nél na-
dett területnél nagyobbról [a követelmény teljesül,
gyobb,
ha a 158. § (4) bekezdésében rögzített követelmé-
nyek teljesülnek], b) ha a zónába 5-nél több helyiség tartozik, akkor
vagy a tűzjelző központnak kell pontosan jeleznie
b) a tűzriasztás jelzés megszólaltatását egy riasztási a helyiséget, ahonnan a jelzés jött, vagy minden
zónára megengedett területnél nagyobbon [a köve- helyiség bejáratánál az adott helyiségre vonatkozó
telmény teljesül, ha a 158. § (4) bekezdésében rög- másodkijelzőt kell felszerelni,
zített követelményeket teljesítik], vagy
c) ha a zóna mérete nagyobb, mint egy tűzszakasz,
c) a tűzriasztást jelző eszközök működtetését az akkor a zónának valamennyi érintett tűzszakaszt
épületen belül (azaz, legalább egy hangjelzőnek teljesen le kell fednie, és a zóna alapterülete nem
működőképesnek kell maradnia). lehet 400 m2 -nél nagyobb,
d) minden egyes zóna az épületnek csak egyetlen
(3) A rendszer megfelelő, ha bármely jelzőáramkör
emelete, szintje lehet, kivéve, ha
két hibája esetén nem esik ki a védelemből 10 000
da) a zóna lépcsőházat, világítóaknát, liftaknát vagy
m2 -nél nagyobb terület vagy több mint 5 tűzszakasz
más hasonló szerkezetet tartalmaz, amely ezen a
A kisebb értéket kell alkalmazni. A követelmény tel-
szinten túlnyúlik, de azonos tűzszakaszba tartozik,
jesül, ha egy áramkörre csatlakozó érzékelők nem
vagy
védenek a megadottnál nagyobb területet, vagy nem
védenek a megadottnál több tűzszakaszt. db) az épület teljes alapterülete 300 m2 -nél kisebb.
(5) A zónák kialakítása a zónán belüli látási viszo-
(4) A tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni és ki- nyok, felderítési távolságok, a zónán belüli helyi-
alakítani, hogy hibajelzés keletkezzen: ségek rendeltetésének és elhelyezkedésének figye-
lembevételével a (4) bekezdésben foglalt követelmé-
a) érzékelők és kézi jelzésadók felé,
nyektől eltérően is megállapítható az egyeztetés so-
b) tűzriasztó eszközök (hang-, fényjelzők) felé, rán, amelyeket a tervdokumentációban fel kell tün-
c) bármely hiba átjelzést szolgáltató kiegészítő be- tetni.
rendezés felé,
d) bármely tűz átjelzést szolgáltató kiegészítő be- 41. Riasztási zónák, másodkijelzők
rendezés felé, vagy
alkalmazása
e) bármely tűzvédelmi szempontból fontos kiegé-
szítő berendezés felé menő kábelezés bármely zár- 161. § (1) Nem kell riasztási zónákra osztani az épü-
lata vagy szakadása esetén. letet, ha az egész épületben azonos riasztás valósul

meg és legalább két riasztási áramkört hoznak létre. c) több mint 100 automatikus érzékelőt és kézi jel-
(2) Azonos riasztás valósul meg, ha bármely eszköz- zésadót tartalmazó beépített tűzjelző rendszer ese-
ről érkezik tűzjelzés, az épület összes hang-, fényjel- tében.
zője megszólal és a vezérlések működésbe lépnek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározotton túl,
(3) A riasztási zónák kialakításának összhangban kell számítógépes grafikus felületet (megjelenítés), vagy
lennie azokkal az intézkedésekkel, melyeket tűz ese- térképes tablót kell elhelyezni abban a helyiségben,
tén végre kell hajtani. ahol a (fő) tűzjelző központot, vagy annak kezelő,
kijelző egységét elhelyezték
(4) Címezhető érzékelőket kell alkalmazni
a) a 8000 m 2 alapterületet meghaladó épületek ese-
a) a középmagas, magas valamint a bármely szint-
tében,
számú 8000 m2 szintenként összesített alapterüle-
tet meghaladó közösségi vagy vegyes rendeltetésű b) a több mint 1000 automatikus érzékelő és kézi
épületekben az épület közösségi tűzszakaszaiban, jelzésadó esetében,
b) ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja c) valamint ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az
el, és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket (má- építményben tartózkodók biztonságának, valamint
sodkijelzőket), és a tűzoltóság beavatkozási adottságainak figyelem-
bevételével a tűz helyszínen történő gyors beazo-
c) ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az építmény-
nosítása érdekében a tűzvédelmi hatóság előírja.
ben tartózkodók biztonságának, valamint a tűzol-
tóság beavatkozási adottságainak figyelembevéte- (4) A (2) és (3) bekezdéseket a kötelezés alapján léte-
lével, a tűz helyszínének gyors beazonosítása érde- sülő tűzjelző berendezések esetében kell alkalmazni.
kében a tűzvédelmi hatóság előírja.
162. § Az érzékelők tűzjelzését másodkijelző csatla- 43. A beépített tűzjelző berendezés

koztatásával kell beazonosíthatóvá tenni központjának felügyelete
a) a takart terekben (különösen álmennyezet felett, ál- 164. § (1) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berende-
padló alatt kialakított terekben, felszálló aknákban) zés központjának állandó felügyeletét (állapot jelzé-
elhelyezett érzékelők esetében, sek, tűzjelzések kezelése) a következő lehetőségek
b) a hagyományos (kollektív címzésű) rendszerek közül legalább egyet választva biztosítja:
esetében, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védel- a) állandó felügyeletet ellátó kioktatott személyzet
mét látja el, és abban a helyiségben, ahol a (fő) tűzjelző közpon-
c) ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az építmény- tot, vagy annak kezelő, kijelző egységét elhelyez-
ben tartózkodók biztonságának, valamint a tűzoltó- ték, vagy
ság beavatkozási adottságainak figyelembevételével b) a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjel-
a tűz helyszínen történő gyors beazonosítása érdeké- zése a létesítményen belül elhelyezett állandó fel-
ben a tűzvédelmi hatóság előírja. ügyeleti helyre, vagy
c) a tűzjelző központ jelzéseinek automatikus átjel-
zése a létesítményen kívül elhelyezett állandó fel-
42.Szöveges és grafikus megjelenítések ügyeleti helyre (távfelügyelet) történik.
163. § (1) A beépített tűzjelző berendezés érzékelői- (2) A folyamatosan, egy időben felügyeletet ellátó
nek, kézi jelzésadóinak elhelyezési helyeit szövege- személyek száma legalább két fő, abban az esetben,
sen tartalmazó zóna-kimutatást kell készíteni és a ha a tűzjelző központ felügyeletén túl más, a helyi-
tűzjelző központ közelében kell elhelyezni. ség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton túl, a be-
épített tűzjelző berendezés érzékelőinek, kézi jelzés- 44. Tűzjelző központ elhelyezése
adóinak elhelyezési helyeit tartalmazó rajzot (zónat-
érképet) kell alkalmazni 165. § (1) A tűzjelző központot olyan helyen kell elhe-
a) többszintes és 500 m 2 -t meghaladó alapterületű, lyezni, ahol
b) a bármely szintszámú és 2000 m 2 -t meghaladó a) a kijelzések és kezelések a tűzoltóság és a he-
alapterületű épületek, valamint lyi kezelőszemélyzet számára könnyen elérhető, az

épületen belül a tűzjelző központ eléréséhez a ki- a) jelezze ki a tűzjelző központ nyugalmi állapotától
érkező tűzoltó ne tegyen meg 5 méternél nagyobb eltérő állapotát: a riasztási állapotot és a hibajelzési
szintkülönbséget és vízszintesen 50 métert megha- állapotot,
ladó távolságot, b) jelezze ki, ha a tűzoltóság automatikus riasztása,
b) az elhelyezés és a világítás révén a látható kijel- az elsődleges távjelzés már működésbe lépett,
zések és feliratok könnyen észlelhetők és leolvas- c) tegye lehetővé a hangjelzés törlését,
hatók, d) tegye lehetővé a tűzjelző központ törlését, és
c) a háttérzaj ne zavarja a hangjelzéseket, e) a törlések véletlen, vagy jogosulatlan működteté-
d) a környezet tiszta és száraz, se ellen külön jogosultságot biztosító kapcsoló ele-
e) a berendezés mechanikai sérülésének veszélye el- met (kulcsos kapcsoló, vagy kettős nyomógomb)
hanyagolható, kell alkalmazni, (a 9. melléklet 1. ábrán „bekapcs.
f) a tűzkockázat alacsony, és a helyiség védve van a működés” feliratú kapcsoló).
tűzjelző rendszerrel.
(2) Ha a tűzjelző központ egynél több szekrényben 46. Az érzékelők és kézi jelzésadók
helyezkedik el, akkor a szekrények közötti csatlako- elhelyezésének általános szabályai
zások a tűz és a mechanikai károsodástól megfelelő-
en védettek és felügyeltek, 167. § (1) Az érzékelők és a kézi jelzésadók, valamint
az egyéb eszközök felszerelésénél, illetőleg az épí-
(3) Ha a tűzoltó központ elhelyezésénél nem biztosít-
tett környezet kialakításánál biztosítani kell, hogy
ható (1) bekezdés a) pontban meghatározott köve-
azok a karbantartások, felülvizsgálat vagy javítás so-
telmény, akkor a kedvezőtlen elhelyezés ellensúlyo-
rán hozzáférhetőek legyenek.
zására alkalmazandó intézkedéseket az egyeztetésen
tisztázni kell. (2) Az eszközök elhelyezési és egymástól való távol-
sági korlátaira vonatkozó rendelkezések a 10. mel-
(4) Elsődleges ellensúlyozó műszaki megoldás a táv-
léklet 1. és 2. táblázatában találhatók.
kijelző (szükség esetén távkijelző és távkezelő) egy-
ség elhelyezése. (3) Az automatikus tűzérzékelőket úgy kell elhelyez-
ni, hogy a védett területen keletkező bármely tűz tűz-
További megoldás a tűzjelző központhoz vezető út
jellemzője jelentősebb hígulás, csillapítás vagy ké-
jelölése.
sedelem nélkül elérje az érzékelőt, továbbá figye-
lembe kell venni a gyártó által megadott minden vo-
45. Távkezelő vagy távkijelző egység natkozó utasítást.
(4) Kézi jelzésadókat kell elhelyezni a kiürítési útvo-
166. § (1) Távkijelző egysége(ke) t kell elhelyezni, ha nalakon, a kiürítésre számításba vett lépcsőkre veze-
a tűzjelző központ távol van a tűzoltósági bejárattól, tő ajtóknál (a külső vagy a belső oldalon) és a sza-
vagy ha az épületben több tűzoltósági bejárat is van. badba vezető ajtóknál, hogy bárki, aki a tüzet észleli,
gyorsan és könnyen használni tudja.
(2) Ha a tűzjelző központ nem állandóan felügyelt
helyen van felszerelve, minden esetben távkezelő (5) A mozgásukban korlátozott személyek esetén a
és/vagy távkijelző egységet kell az állandó felügye- képességeik figyelembevételével kell a kézi jelzés-
letű helyen elhelyezni. adókat elhelyezni.
(3) A távkijelző egységeket olyan helyeken kell elhe- 168. § (1) Érzékelők elhelyezésének magassági korlá-
lyezni, amelyek megfelelnek a tűzjelző központ el- tait a 10. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
helyezésére vonatkozó szabályoknak.
(2) Érzékelők által védett területen a pontszerű füst-
(4) Több távkezelő egység esetén, ha a rendszer meg- és hőérzékelők számát és elhelyezését úgy kell meg-
engedi a több helyről történő szimultán kezelést, ki választani, hogy az a 10. melléklet 2. táblázatban
kell zárni az ellentétes kezelések különböző helyek- megadott „A” területet ne lépje túl.
ről történő egyidejű végrehajtását.
(3) A pontszerű füstérzékelők két zónától függő vagy
(5) Ha a tűzjelző központhoz a beavatkozó tűzoltók két érzékelőtől függő elrendezése során a 10. mel-
számára egységes kezelői felület csatlakozik, akkor léklet 2. táblázatban megadott maximális ellenőrzési
az területeket legalább 30%-kal csökkenteni kell.

(4) A pontszerű hőérzékelők két zónától függő vagy osztja meg, úgy ez alatt kiegészítő füst- vagy hő ér-
két érzékelőtől függő elrendezése során a 10. mel- zékelők beépítése akkor szükséges, ha mind a három
léklet 2. táblázatban megadott maximális ellenőrzési meghatározó méret [az emelvény, vagy pihenő (1)
területeket 50%-kal csökkenteni kell. hossza, (b) szélessége és az (A) területe], a (h) ma-
(5) A kétzónás- vagy kétjelzős függőségnél a két egy- gasságtól függő, a 9. melléklet 4. ábrája és a 10. mel-
mástól függően működtetett jelző közötti távolság léklet 4. táblázatában megadott határértéket megha-
nem lehet kevesebb, mint 2,5 méter, amennyiben ez ladja.
megvalósítható. (2) A rácsos rostélyokat, pihenőket a lehetséges lefe-
dés miatt, zárt szerkezetnek kell tekinteni.
(6) Kettőnél több érzékelő vagy 2-nél több zóna füg-
gősége nem megengedett, kivéve a tűzjelzés állapot (3) Több egymás fölött fekvő emelvény esetében csak
eléréséhez indokolt eseteket. a legalsó szintet kell a pontszerű füstérzékelővel el-
látni, ha a fölötte lévő emelvényszintek között csak
169. § (1) Több tűzjellemzőt észlelő érzékelők esetén kis tűzterhelés (kisebb, mint 25 MJ/m2 ) van.
az ellenőrizendő helyiség magasságától és alapterü-
letétől függően az érzékelőkre a 10. melléklet 2. táb-
lázatában megadott ellenőrzési terület irányadó.
47. Vezetékek
(2) Több tűzjellemzőt észlelő érzékelők nem számíta- 172. § (1) A vezetékek minden esetben:
nak integrált kettős jelzésfüggőségnek, mivel a kü- a) megfelelnek a berendezés gyártója vagy szállító-
lönböző szenzorok helyi szétválasztása nem lehetsé- ja által megadott követelményeknek különös figye-
ges. lemmel a vezetékek áramvezetési és jel csillapítási
(3) Különböző tűzjellemzők detektálására alkalmas paramétereire,
jelzők alkalmazása esetén a tűzjelzés állapotáig el- b) teljesítik a kábel gyártójának a túlfeszültség el-
telt idő meghosszabbodhat. nyomásra vonatkozó paramétereit,
(4) A többszenzoros füstérzékelőt egy füstérzékelő- c) a kábeleket IP 34 védettségi fokozatú vagy leg-
nek kell tekinteni. alább azzal egyenértékűen tömített szorítós végki-
fejtés zárja le.
(5) A több, kikapcsolható szenzorral rendelkező ér-
zékelőt a nem kikapcsolható szenzorának megfelelő (2) A vezetékeknél a jelzőáramkör szigetelési ellenál-
érzékelőnek kell tekinteni. lása (egymás közt és a föld felé) legalább 2 M 2 és a
jelzőhálózat
170. § (1) A legnagyobb (vízszintes) távolság egy vezeték-ellenállása, valamint levezetési ellenállása
pontszerű automatikus érzékelő és a födém egy tet- nem haladja meg a tűzjelző központ által megenge-
szőleges pontja között az ideális négyzetes felosz- dett értéket.
tástól való eltérés esetén, a tetőhajlás és a maximális (3) Annak érdekében, hogy a tűz során keletkező hő
ellenőrzési terület figyelembevételével a hőérzéke- ne befolyásolja a berendezés alap-, az érzékelés-
lők esetében a 9. melléklet 3. ábrákról füstérzékelők sel, tűzriasztással, vezérléssel tűz- és hibaátjelzéssel
esetében a 9. melléklet 2. ábráról olvasható le. kapcsolatos működését, továbbá a tűzoltási és tűz-
(2) Vonali füstérzékelők által védett területet a 10. vizsgálati tevékenységet segítő adatszolgáltatást, a
melléklet 3. táblázat szerint kell kialakítani. vezetékeket alacsony tűzkockázatú területeken kell
(3) A tető valamint a födém dőlése függvényében az vezetni.
őrizhető szélesség (és ezzel a védett terület) dőlési (4) A vezetékeknek, mint
fokonként 1%-kal, de legfeljebb 25%-kal növelhető. a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, ki-
(4) Egy darab őrzősugár alkalmazható, ha a helyiség ürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezeté-
szélessége nem haladja meg az őrizhető szélesség kek,
20%-kal növelt értékét. b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegy-
ség közötti vezetékek,
(5) Aspirációs tűzjelző érzékelő csővezetékét a gyártó
c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távke-
által kiadott tervezési segédlet szerint kell kialakíta-
zelő és kijelző egység közötti vezeték,
ni.
d) a tűzjelző központ különálló részeit összekötő ve-
171. § (1) Ha egy helyiség magasságát egy zárt, vagy zetékek,
rácsrostélyként kiképzett pihenő, vagy emelvény e) a tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei,

f) a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző beren- 49. Vezérlések és kapcsolódó

dezést összekötő vezetékek, rendszerek
g) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hu-
rok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény (tűz) 175. § (1) Más rendszereket csak abban az esetben le-
hatására károsodhat legalább 30 percig ellen kell het a tűzjelző berendezéshez csatlakoztatni, ha a
állniuk a tűznek, vagy ilyen időtartamú védettséget csatlakoztatás után a rendszer vagy egyes részegysé-
kell számukra biztosítani. geinek működése mindig a vonatkozó műszaki köve-
(5) A vezérlések vezetékei, a hangjelző, és a tűz- és telménynek megfelelő részeinél megadott működési
hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével ké- határok között marad, és a csatlakoztatott rendszer a
szülhetnek a tűznek nem ellenálló, vagy védelem tűzjelző berendezésekkel foglalkozó tanúsító testü-
nélküli kábelekből, ha let követelményeinek megfelel.
a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a (2) A beépített tűzjelző berendezés tápegysége ki-
vezérelt eszközt, és meneti teljesítményének elegendőnek kell lennie a
rendszer maximális igényeinek kielégítésére.
b) a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tere-
ken haladnak át. (3) Egyedi tápforrást csak akkor alkalmazható, ha
megbízhatósága legalább olyan, mint a nyilvános há-
173. § (1) A mechanikai sérülés elleni védelem érde- lózaté.
kében a vezetékeket a kábeltálcákon kell rögzíteni,
vagy csatornákba, vagy csövekbe húzva, falon kívül 176. § (1) A tűzjelző rendszer elsődleges tápforrását el
bilincsekkel vagy klipszekkel rögzítve kell vezetni. kell látni egy, csak erre a célra szolgáló leválasztó-
(2) A vezetékek mechanikai szilárdságának össz- védő eszközzel.
hangban kell lenniük a felszerelés módjával. (2) A leválasztó eszközt jogosulatlan hozzáférést gát-
(3) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, ló módon kell elhelyezni és a rendeltetésre és a jo-
hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény ha- gosulatlan lekapcsolás tilalmára utaló felirattal kell
tására ne károsodjon. Ha ez a veszély fennáll, akkor ellátni.
ez ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az ágak,
(3) Több tápegység alkalmazásakor, minden egyes
megfelelő elkülönítésével kell védekezni.
tápegység tápforrása megfelel a fenti követelmé-
(4) Elektromágneses zavarok ellen, a károsodások és nyeknek.
a téves riasztások elkerülése érdekében a berende-
(4) A segéd tápegységek felügyeletét minden esetben
zést (beleértve a vezetékezést is) elsősorban olyan
meg kell oldani tápfigyelő relé használatával, mely-
helyen kell elhelyezni (vezetni), ahol várhatóan erős
nek kontaktusa hagyományos központ esetén sorba
elektromágneses zavarok nem lépnek fel. Ha ez nem
köthető a jelzőáramkörrel, intelligens központ ese-
biztosítható, akkor gondoskodni kell a megfelelő
tén monitor modullal illesztett.
elektromágneses védelemről.
(5) A másodlagos tápforrást akkumulátorokkal kell
biztosítani.
48. Hangjelzők és fényjelzők
elhelyezése 177. § (1) Az esetleges hálózat kimaradása vagy háló-
zat hibája esetén a másodlagos tápforrás biztosítja
174. § 55 (1) A tűzjelző berendezés hangjelzői a helyi-
a) legalább 24 órán keresztül a rendszer működését,
ségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tar-
és ezt követően
tózkodók számára jól beazonosíthatóan, más jelzé-
sektől elkülöníthetően jelzik a tűzriasztást. b) legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést.
(2) Ahol a rendeltetésből adódóan a hangjelzés érzé- (2) Az akkumulátorok öregedéséből származó kapa-
kelésében hátrányban lévők jelenlétével kell számol- citás csökkenést úgy kell figyelembe venni, hogy a
ni, illetve 120 dB-nél nagyobb hangerőre lenne szük- kiszámolt kezdeti kapacitást 25%-kal meg kell nö-
ség, a hangjelzőket fényjelzőkkel kell kiegészíteni. velni.
55
2012.11.13.

(3) A regenerálható energiaforrás szükséges kapaci- a dokumentumot, amely alapján az eltérés történt,
tását K (Ah-ban) a következő képlet szerint kell ki- mellékelni kell. A terv azonosító számot (tervszám)
számolni: tartalmaz, mely alapján egyértelműen megállapítha-
K = 1,25 (I1 × t1 + I2 × t2 ) tó a terv részeinek (műszaki leírás, rajzok) készülte
ahol: és összetartozása.
t1 az áthidalási idő, órákban, (2) A terv információt tartalmaz
t2 a riasztási idő, órákban a) a követelmények érvényre juttatásának ellenőrzé-
l1 az összáram, amelyet a tűzjelző áramkimaradás séhez, és
estén Amperben felvesz, b) a tűzjelző rendszer telepítéséhez.
l2 összáram, amelyet a tűzjelző a riasztáskor felvesz,
Amperben. (3) A műszaki leírás tartalmazza a kiindulási adato-
kat, melyek
(4) Ha az áramkimaradás zavarjelzése késik, a késési
időt az áthidalási időhöz kell számítani. a) az előzmények, amelyek tartalmazzák a beépített
tűzjelző berendezés létesítésének okát, az általános
– jogszabályban, műszaki követelményben foglal-
50. Azonosítás takat – előírásokon kívül megállapított követelmé-
nyeket, a jogszabályban meghatározott esetekben
178. § (1) Gondoskodni kell arról, hogy a tűzjelző be- megtartott egyeztetés megtörténtét,
rendezés minden elemét egyértelműen lehessen azo-
b) az építmény (létesítmény) adatai, amely tartal-
nosítani, továbbá, hogy a központ jelzését könnyen
mazza a beépített tűzjelző berendezés működését
a jelző eszközhöz lehessen kapcsolni.
befolyásoló – az építmény kialakításával (szint-
(2) Az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hang- szám, legfelső használati szint magassága, alapte-
jelzők, fényjelzők, vezetékágak, elosztók azonosítá- rület) és rendeltetésével, az épületszerkezetekkel,
sára feliratozást, valamint címkéket kell alkalmazni. épületgépészettel (szellőzés, hűtés, fűtés), a tűzsza-
(3) Az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók je- kasz kialakításával és elhelyezkedéssel, az a benn-
lölésének olyannak kell lenni, hogy az elhelyezett tartózkodók számával és a kiürítéssel kapcsolatos –
azonosító számok vagy betűk feleljenek meg a tűz- lényeges adatokat, és
jelző központ által kijelzett azonosítóknak. c) a rendeltetés, technológia és tárolt anyagok jel-
(4) Az azonosítóknak a padlószintről, létra vagy lemzői, a beépített tűzjelző berendezés működését
egyéb segédeszköz használata nélkül is láthatónak befolyásoló – az építmény helyiségeiben előforduló
kell lenniük. rendeltetésekkel, technológiákkal, a helyiségekben
gyártott, feldolgozott, tárolt, forgalomba hozott, be-
(5) Rejtett helyre szerelt érzékelők esetén, különö-
épített anyagokkal kapcsolatos – lényeges adatokat,
sen álmennyezet felett vagy álpadló alatt, duplikált
különös tekintettel a várható tűzjellemzőkre.
azonosítókat kell alkalmazni, melyek a padlószint-
ről láthatók. (4) A műszaki leírás tartalmazza a berendezés terve-
(6) A jelölés legkisebb méretére – elhelyezési magas- zésének alapelveit, amelyek
ságtól függően – a 10. melléklet 5. táblázatban fog- a) a védelmi elvek, amelyek tartalmazzák az általá-
laltak az irányadók. nos előírások, az előzmények, valamint a védendő
épület adatai alapján meghatározott védelmi jelle-
get, és védelmi szintet,
51. Tervezési dokumentáció
b) a hibák korlátozására vonatkozó elvek, amelyek-
179. § (1) A beépített tűzjelző berendezés terve tartal- nek tartalmazni kell a hibák korlátozására tett mű-
mazza a tervező – külön jogszabályban meghatá- szaki megoldásokat és jelzési zóna kialakítását, és
rozott – nyilatkozatát, a műszaki leírást és a rajzo- c) az érzékelők, jelzésadók kiválasztásának elvei,
kat. A tervezői nyilatkozatot a 8. melléklet 2. forma- amelyek tartalmazzák az érzékelők, jelzésadók mű-
nyomtatványa szerint kell elkészíteni, amennyiben ködését befolyásoló, elsősorban a belmagasságból,
a vonatkozó műszaki követelménytől, tervdokumen- a mennyezeti mezőben vagy annak közelében meg-
tációtól a kivitelezés során eltértek, a nyilatkozatnak jelenő a hő és füst áramlását meghatározó épület-
ki kell térnie az eltérés lényeges elemeire, valamint szerkezeti, épületgépészeti, technológiai, vagy más

tényezőket és körülményeket, továbbá a kedvezőt- e) automatikus átjelzés esetén az átjelző berendezés

len hatások ellensúlyozására tervezett intézkedése- típusát, a beépítéshez szükséges a megfelelősséget
ket, műszaki megoldásokat. igazoló irat számát, érvényességi idejét és a kiadó
(5) A műszaki leírás tartalmazza a berendezés általá- szervezetet,
nos adatait, amelyek f) a jelzést fogadó szervezet adatait (név, székhely,
levelezési cím, egyéb elérhetőségek), és
a) a beépített tűzjelző berendezés valamennyi ele-
mének, az adott tervezési feladat során érintett tu- g) az átjelzett információk bontását, az átjelzés ve-
lajdonsági, műszaki adatai, és zérlésének logikai összefüggéseit, időzítését, kés-
leltetését.
b) a beépítéshez szükséges, a megfelelősséget iga-
zoló irat számát, érvényességi idejét és a kiadó szer- (2) Az automatikus érzékelők és kézi jelzésadók
vezetet. (szükség esetén másodkijelzők) elhelyezésének le-
írása tartalmazza
(6) A műszaki leírás tartalmazza a berendezés felépí-
tését és működési leírását, amely kiterjed a) az érzékelők elhelyezésének megoldásait, külö-
nös tekintettel a védett- és hatás területre vonatkozó
a) a tűzjelző központ(ok) (szükséges esetén távke- előírás megtartásának módjára,
zelő, távkijelző egység) elhelyezésére szolgáló he-
b) a kézi jelzésadók elhelyezésének módját, különös
lyiség adataira (elhelyezkedés, hozzáférési útvonal,
tekintettel az elérési út, valamint az elhelyezési ma-
környezeti körülmények),
gasság vonatkozó előírásainak betartására,
b) az állandó felügyelet és az automatikus hangjel-
c) a másodkijelzők elhelyezésének módját, és
zés leírására
d) az eszközök azonosító jelzéssel való ellátásának
c) automatikus érzékelők és kézi jelzésadók (szük-
módját.
ség esetén másodkijelzők) elhelyezésének leírásá-
ra, (3) A riasztás megjelenítő eszközök (hangjelzők,
fényjelzők, hangosbemondó) elhelyezésének leírása,
d) riasztás megjelenítő eszközök (hangjelzők, fény-
mely tartalmazza
jelzők, hangosbemondó) elhelyezésének leírására,
a) a hangjelzők elhelyezésének megoldásait, külö-
e) a vezetékezés leírására
nös tekintettel a hallhatóságra vonatkozó követel-
f) a vezérlések leírására
mények betartására,
g) a tápforrások leírására, mely tartalmazza az el-
b) a riasztási zónák kialakításának módját, az eszkö-
sődleges és másodlagos tápforrások megoldásának
zök megszólalását kiváltó vezérlések logikai össze-
módját, különös tekintettel a másodlagos tápforrás
függéseit, esetleges késleltetését,
méretezésére, és
c) a fényjelzők elhelyezésének módját,
h) a telepítési jegyzékre, azaz a rendszerben alkal-
d) a hangosbemondó rendszer kialakításának mód-
mazott elemek jegyzékére és az elhelyezésükkel
ját, automatikus vezérlés esetén, a megszólalást ki-
kapcsolatos adatokra a 8. melléklet 5. formanyom-
váltó vezérlések logikai összefüggéseit, késlelteté-
tatványban rögzített módon.
sét, a bemondott szöveg tervezett tartalmát, az üze-
180. § (1) A tűzjelző berendezés tervdokumentációja netek hosszát, valamint a hangjelző és a hangosbe-
az állandó felügyelet, és az automatikus átjelzés le- mondó közös alkalmazásának feltételeit, és
írása vonatkozásában tartalmazza e) az eszközök azonosító jelzéssel való ellátásának
a) a tűzjelző központ elhelyezési helyének paramé- módját.
tereit, (4) A vezetékezés leírása tartalmazza
b) az állandó felügyelet megoldásának módját, a) a jelző és riasztó áramkörök vezetékeinek vezeté-
c) meglévő létesítmény esetében, valamint abban az sét, rögzítési módját,
esetben, amikor a felügyelet biztosításának feltéte- b) a nyomvonal kijelölést befolyásoló körülménye-
lei ismertek, a felügyelet megoldásának módjáról, ket,
a tulajdonos (bérlő, üzemeltető, használó) nyilatko- c) az alkalmazott vezeték fajtáját, típusát és minő-
zatát, sítését, különös tekintettel a mechanikai sérülés, a
d) amennyiben a tervezési időszakban a felügyelet tűz, és az elektromágneses összeférhetetlenség el-
biztosításának feltételei nem ismertek, a terv tar- leni műszaki megoldásokat, és
talmazza a felügyelet elmaradása esetén szükséges d) a vezetékek, elosztók azonosító jelzéssel való el-
műszaki alternatívákat, látásának módját.

(5) A vezérlések leírása tartalmazza (2) Elhelyezés és szerelési távolság sík, valamint
a) a tűzjelző központ, vagy a tűzjelző központhoz dőlt mennyezet esetén az érzékelőket nem szabad a
csatlakozó vezérlő eszközök (modulok) vezérlési mennyezetben süllyesztve elhelyezni, kivéve az ilyen
feladatait, szerelési módra kialakított érzékelőket.
b) a vezérelt eszközöket, és (3) Ha a füst szétterülés magassága valószínűsíthető,
akkor a mennyezet közelében elhelyezett érzékelő-
c) a vezérlési összefüggéseket, időzítéseket és eset-
kön kívül további érzékelőket kell elhelyezni a vár-
leges késleltetési időket.
ható füstrétegződés magasságában.
181. § (1) A beépített tűzjelző berendezés tervéhez te- (4) A pontszerű füstérzékelők felfüggesztésére vonat-
lepítési, bekötési és összefüggési rajzok tartoznak. A kozó követelményeket a 10. melléklet 6. táblázat tar-
telepítési rajzok tartalmazzák a (legalább M=1:200 talmazza.
méretarányú) léptékhelyes alaprajzokat és jellemző (5) A vonali füstérzékelők felfüggesztésére vonatko-
metszeteket. zóan a 10. melléklet 7. táblázata irányadó, ettől elté-
(2) A metszettől abban az esetben lehet eltekinteni, rő elhelyezést füstkísérlettel kell igazolni.
ha a rajzokon lévő adatokat (belmagasság, gerendák
183. § (1) Az érzékelőket, az optikai vonali füstérzé-
helyzete és mérete, födém vagy a tető dőlése, tető
kelőket kivéve, a falaktól, leválasztásoktól legalább
felülvilágítók helye) a műszaki leírás félreérthetetle-
0,5 m távolságra kell felszerelni a 9. melléklet 5. áb-
nül, szövegesen már tartalmazza.
ra szerint. Ha a helyiség 1,2 m-nél keskenyebb, ak-
(3) A rajzokon a helyiségek megnevezése és alapterü- kor az érzékelőt a szélesség középső harmadába kell
lete, továbbá a kábelvezetés, a rendezők helye, a tűz- szerelni.
jelző központ, az automatikus érzékelők és kézi jel- (2) Az érzékelőket, az optikai vonali füstérzékelőket
zésadók, a hangjelzők, a másodkijelzők, és az egyéb kivéve, a gerendáktól, leválasztásoktól legalább 0,5
eszközök telepítési helyei jelölve vannak. m távolságra kell felszerelni a 9. melléklet 6. ábra
(4) Az automatikus érzékelők és kézi jelzésadók, a szerint. Ha a gerendaköz 1,2 m-nél keskenyebb, ak-
hangjelzők, a másodkijelzők, és az egyéb eszközök kor az érzékelőt a szélesség középső harmadába kell
telepítési helye mellett, a jelzőáramkör, és zóna szá- szerelni.
mát és a jelzésadó, valamint érzékelő áramköri sor- (3) az alul bordás födémek gerendái, belógása (mély-
számát is fel van tüntetve. sége) eléri, vagy meghaladja a belmagasság 5%-át,
(5) A bekötési rajzok tartalmazzák a jelzőáramkörök úgy, hogy
központba kötésének és lezárásának, továbbá az ér- a) D > 0,25 (H-h), akkor: valamennyi gerenda közbe
zékelők, kézi jelzésadók, és egyéb eszközök beköté- érzékelőt kell elhelyezni,
sének műszaki paramétereit, megoldásának módját. b) D < 0,25 (H-h), akkor: minden második gerenda-
(6) Összefüggési rajzokon az érzékelők, kézi jelzés- közbe érzékelőt kell elhelyezni, vagy
adók, és az egyéb eszközök, továbbá a vezérelt esz- c) D < 0,13 (H-h), akkor: minden harmadik geren-
közök jelző áramkörönként jelölve vannak. A rajzot daközbe érzékelőt kell elhelyezni,
nem kell léptékhelyesen készíteni, azonban a védett ahol
létesítmény épületeinek, építményeinek, szintjeinek, D a gerendák közötti távolság (m)
tűzszakaszainak kiterjedését jelölni kell. H belmagasság (m)
h a gerenda magassága (m).
(4) Ha a mennyezet ˊcellásˊ szerkezetű, sok kisebb
52. Automatikus érzékelők elhelyezése
alapterületű kazettával, akkor a 10. melléklet 1. és
182. § (1) Minden védett helyiségben vagy térrészben 2. táblázatában megadott korlátozásokat figyelembe
legalább egy érzékelőt kell elhelyezni. Pontszerű ér- véve, egyetlen érzékelő több cellát is lefedhet. Ilyen-
zékelők esetén a védett terület bármely pontjának kor az egyetlen érzékelővel lefedhető maximális cel-
vízszintesen mért távolsága a legközelebbi érzékelő- latérfogat nem lehet nagyobb, mint:
ig nem haladhatja meg a 9. melléklet 2. és 3. ábráján a) hőérzékelők esetén: V=6 m 2 × (H-h), vagy
megadott értéket. Vonali füstérzékelők esetén a vé- b) füstérzékelők esetén: V=12 m 2 × (H-h),
dett terület bármely pontjának vízszintesen mért tá- ahol
volsága a legközelebbi sugártól nem haladhatja meg H belmagasság (m)
a 10. melléklet 3. táblázat értékeit. h a gerenda magassága (m).

(5) A cellatérfogat a gerenda magasság (h) és a cel- ságot kell tartani a 9. melléklet 9. és 10 ábráknak
la alapterület szorzata. A maximális cellatérfogat az megfelelően, és
egy érzékelővel védhető, szomszédos cellák térfoga- b) a mintavevő csöveket lehetőleg a légcsatorna kö-
tának összege. Álpadló esetén a gerenda magasságát zepén kell elhelyezni.
az álpadló felső szintjétől kell mérni.
(2) A mintavevő csövek minimális hossza és a szük-
(6) Amennyiben a polc, tárolt anyag (tárolási egység) séges nyílások számának, valamint átmérőjének te-
valamint gép vagy berendezés 0,30 méternél jobban kintetében a gyártó által megadott utasítások irány-
megközelíti a mennyezetet, vagy annak lelógó szer- adók.
kezeti elemét, akkor válaszfalnak kell tekinteni. Va- (3) A nyomó ágban elhelyezett légcsatorna érzékelők
lamennyi polccal határolt terület védelméről önál- alkalmasak a ventilátorokban keletkező tüzek gyors
ló érzékelővel kell gondoskodni. Ha a távolság na- és korai észlelésére.
gyobb, mint 0,30 méter abban az esetben is ügyelni
kell arra, hogy a polc, gép, berendezés, tárolt anyag, (4) A szívó ágban elhelyezett érzékelők alkalmazása
ne közelítse meg 0,50 méternél jobban az érzékelőt, válik szükségessé abban az esetben, ha a helyiségben
a kialakítást a 9. melléklet 7. ábra szemlélteti. felső befúvás és alsó elszívás működik egyszerre. A
légcsatorna érzékelő önállóan nem alkalmas a terü-
184. § (1) A mennyezethez rögzített, vagy önhordó, let védelmére.
azt megközelítő épület-gépészeti elemeket gerendá-
186. § (1) Ha az álmennyezet perforációja kis mére-
nak kell tekinteni, ha azok és a mennyezet között
tű és a szellőzés kialakítása nem teszi lehetővé a
0,15 méternél kisebb távolság van. Ha ez a távolság
füst álmennyezet fölé jutását, akkor az álmennyezet
nagyobb 0,15 méternél, akkor sem közelítheti meg
alatt keletkező tüzek észlelésére az érzékelőket az ál-
az érzékelő 0,50 méternél jobban a gépészeti elemet,
mennyezet alatt kell elhelyezni.
a kialakítást a 9. melléklet 8. ábra szemlélteti.
(2) Ha fennáll a veszélye az álmennyezet felett kiala-
(2) Ha a helyiség szellőzése meghaladja a tízszeres
kuló tűznek, akkor az álmennyezet felett érzékelőket
légcserét (óránként), akkor a 10. melléklet 2. táb-
kell elhelyezni.
lázatában megadottakhoz képest az érzékelők által
védhető terület nagyságát, a 10. melléklet 8. táblázat (3) A 4 métert meg nem haladó belmagasságú helyi-
szerinti korrekciós tényezővel csökkentett, valamint ségben az álmennyezet felett elhelyezett érzékelők
a várható füstáramlás irányában kell az érzékelőket akkor
elhelyezni. használhatók az álmennyezet alatt keletkező tüzek
(3) Amennyiben az érzékelő a perforált álmennyeze- észlelésére, ha
ten van elhelyezve, a perforált álmennyezeti eleme- a) a mennyezet 1,0×1,0 m-es részén a perforáció
ken keresztül történő befúvás esetében az érzékelők aránya > 40%,
megfelelően korai jelzése érdekében az érzékelők fe- b) a perforációk mérete 10×10 mm-nél nagyobb, és
lett legalább 0,6 méter sugarú kör (vagy azt befog- c) az álmennyezet vastagsága kisebb vagy egyenlő,
laló négyzet) felületen levegőt, égésterméket, füstöt mint a perforációk legkisebb méretének háromszo-
át nem eresztő borítást kell alkalmazni, kivéve ha a rosa.
légcsere az óránkénti tízszeres értéket nem éri el.
(4) A 4 métert meghaladó, de 9 méternél kisebb bel-
(4) Mennyezeti befúvás esetén az érzékelőket a befú- magasságú helyiségben az álmennyezet felett elhe-
vó nyílástól legalább 1m távolságra szabad csak el- lyezett érzékelők akkor használhatók az álmennyezet
helyezni, oldalsó befúvás esetén pedig legalább 1,5 alatt keletkező tüzek észlelésére, ha
m távolságra. Érzékelő a befújt levegő áramlási irá-
a) a mennyezet 1×1m-es részén a perforáció aránya
nyába nem lehet. Tervezésnél fokozotton kell ügyelni
> 70%,
a nagyobb légsebességű helyiségek áramlástani vi-
szonyaira (1 m/s felett). b) a perforációk mérete 10×10 mm-nél nagyobb, és
c) az álmennyezet vastagsága kisebb vagy egyenlő,
185. § (1) A légcsatorna érzékelő beépítésénél – ha a mint a perforációk legkisebb méretének háromszo-
gyártó másként nem rendelkezik – figyelembe kell rosa.
venni (5) A (3) és az (4) bekezdésekben leírt esetekben az
a) a légcsatorna irányát, és átmérő változásainál a álmennyezet alatti érzékelők egyedi elbírálást figye-
csatorna átmérő háromszorosának megfelelő távol- lembe véve elhagyhatók. Az elbírálás során meg kell

vizsgálni a perforációk típusát, számát és kiterjedé- (3) Legalább két hangjelzőt kell elhelyezni az épület-
sét, az éghető anyag típusát és mennyiségét, valamint ben.
azt, hogy a szellőztetés kialakítása lehetővé teszi-e a (4) Tűzszakaszonként, szintenként legalább egy
füst álmennyezet feletti térbe való jutását. hangjelzőt kell felszerelni.
(5) A tűzriasztáshoz használt hangjelzésnek folyama-
53. Kézi jelzésadók tosnak kell lennie. Ettől függetlenül frekvenciája és
amplitúdója változhat.
187. § (1) Kézi jelzésadók elhelyezésének tervezése-
kor, azok számát úgy kell meghatározni, hogy meg- 190. § (1) Tűzriasztásra alkalmazható hangosító rend-
közelítésük az építmény bármely területéről 30 mé- szer az, amely megfelel a vonatkozó műszaki köve-
teren belül megoldható legyen. telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
(2) A kézi jelzésadókat a padlószinttől 1,1 és 1,6 m tonságot nyújtó módon van kialakítva.
közötti magasságba kell szerelni. (2) A tűzjelző berendezés hangjelző eszközeinek ve-
(3) Minden kézi jelzésadó azonosítható, könnyen zérlésével gondoskodni kell arról, hogy tűzriasztás
megközelíthető, továbbá szemből és oldalirányból ideje alatt minden más hangforrás automatikusan le-
jól látható. kapcsolódjon, kivéve a tűzvédelmi mikrofon(oka) t
és azokat a beszéd modulokat (vagy ennek megfele-
(4) Az oldal irányú láthatóság biztosított, ha az előlap
lő üzenet generátorokat), amelyek az üzenetet adják.
legalább 15 mm-rel kiemelkedik a fal, vagy burkolat
síkjából. (3) A tűzjelző berendezés által vezérelt hangjelzők,
valamint a hangosító rendszer (szövegbemondás)
működése nem történhet egy időben.
54. Tűzriasztásra szolgáló hangjelző
(4) A tűzriasztásra szolgáló hangjelzés csak akkor
eszközök használható más célokra, ha ugyanolyan módon kell
reagálni rá, mint tűz esetén, azaz azonnal ki kell ürí-
188. § (1) A hangjelzésnek olyan hangerőt kell bizto- teni azt a területet, ahol a tűzriasztás szól, mégpe-
sítani, hogy a tűzriasztás azonnal hallható legyen dig a tűzriadó tervben megadott menekülési útvona-
bármilyen környezeti háttérzaj esetén is. A tűzriasz- lakon keresztül. Ha máshogyan kell reagálni, akkor
tásra használt hang jellege (mintája) az egész épüle- a tűzriasztásra szolgáló hangjelzés csak egyéb, ma-
ten belül azonos. gyarázó információkkal együttesen használható.
(2) A tűzriasztásra szolgáló hangerő legalább 65
dB(A) vagy legalább 5 dB(A) -lel nagyobb, mint a
területen várható bármely 30 mp-nél hosszabb ideig 55. Tűzriasztásra szolgáló fényjelző
fennálló zaj, melyet minden olyan ponton biztosítani eszközök
kell, ahol a riasztás jelzésnek hallhatónak kell lenni.
(3) 56 Ha a tűzriasztás egyben alvó emberek feléb- 191. § (1) Tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközöket
resztésére is szolgál, a hangjelzés minimális hang- tűzriasztásra önállóan nem, csak a hangjelzők kiegé-
ereje 75 dB(A) az ágy fej felöli oldalánál. szítésére lehet használni.
(4) A beltéri alkalmazásoknál a hangjelzőtől mért 1 (2) A tűzriasztásra használt fényjelzőknek jól látha-
méter távolságon túl a hangerő nem haladhatja meg tónak és a területen használt egyéb fényjelzőktől jól
120 dB(A) -t. megkülönböztethetőnek kell lenniük.
189. § (1) A tűzriasztásra használt hang frekvencia (3) Az érzékelőhöz csatlakoztatott fényjelző (másod-
energiájának nagyobb része az 500 Hz és 2000 Hz kijelző) nem minősül tűzriasztásra szolgáló eszköz-
közötti tartományba esik. (2) A riasztás-jelző hang- nek.
jelzők számát és típusát úgy kell megválasztani, (4) Fényjelző eszközök alkalmazhatók a tűz helyének
hogy azok a 188. § (2) -(3) bekezdésekben előírt azonosítása megkönnyítésére, amely elősegíti a be-
hangerőt biztosítsák. avatkozást.
56
Hatályos: 2012.11.13.

(5) A tűz helyének azonosítását szolgáló fényjelzők- (5) A berendezés túlfeszültség és villámvédelme
nek jól láthatók és a területen használt egyéb fény- megfelel a nemzeti szabályoknak. A zavaró hatá-
jelzőktől jól megkülönböztethetők. sok csökkentése érdekében a tűzjelző kábeleket más
rendszerek vezetékeitől el kell különíteni, így
192. § (1) A tűzjelző rendszer elsődleges céljain kí-
a) a kifejezetten csak a tűzjelző kábelek számára
vül, mint tűz érzékelés és riasztás, a rendszer jelei
fenntartott kábelcsatornák, csövek és elosztók fel-
más kiegészítő berendezések működésének indítá-
szerelésével, vagy b) más rendszerek kábeleitől
sára is használhatók, így különösen tűzoltó beren-
mechanikailag erős, merev és folyamatos elválasz-
dezés, füst- vagy tűzgátló ajtók, füstelszívó berende-
tók használatával, melyek anyaga A1, A2, B tűzvé-
zés, füst- vagy tűzcsappantyúk, szellőztetés leállítás,
delmi osztályú,
lift vezérlés, biztonsági ajtók.
c) más rendszerek vezetékeitől megfelelő távolság-
(2) Egy kiegészítő berendezés működése vagy hibája ban (általában 0,3 m) szerelve, vagy
nem veszélyeztetheti a tűzjelző rendszer helyes mű-
d) elektromos szempontból árnyékolt vezetékek
ködését, valamint nem akadályozhatja meg egy má-
használatával.
sik kiegészítő berendezés tűzeseti működtetését.
(6) A tűzjelző berendezés látható módon szerelt ve-
zetékei, kábelei, védőcsövei, csatornái legalább 2
56. A berendezés kivitelezése méterenként azonosító jelzéssel, „tűzjelző” felirat-
tal kell ellátni, kivéve az egyértelműen azonosítható
193. § (1) A berendezés telepítése, szerelése, elhelye- vezetékeket, kábeleket. Egyértelműen azonosítható-
zése a részletes, műszaki dokumentációban leírtak nak tekintett az érzékelőhöz, jelzésadóhoz csatlako-
szerint történik. zó vezetékszakasz, védőcső, kábelcsatorna, valamint
A felmerülő ellentmondásokat egyeztetés során kell a teljes hosszában vörös színű vezeték, kábel.
megoldani. Ha a telepítés során a terv valamely ok-
194. § (1) Ha a tűzjelző áramkörök összekötetéséhez
ból nem megvalósítható, akkor minden szükséges-
több eres kábelt, flexibilis kábelt vagy flexibilis ká-
nek látszó változtatást a tervezővel egyeztetés során
belköteget használnak, akkor minden egyes eret csak
kell tisztázni, és a kiegészítéseket a megvalósulási
tűzjelzési célra lehet használni.
tervdokumentációba és a kivitelezői nyilatkozatba
be kell vezetni. (2) Az egy eres, egyszeres szigetelésű egyedi hurok-
vezetékek csak védőcsőben, vagy azzal egyenértékű
(2) A berendezés elhelyezésénél és a vezetékek vo-
védelem mellett alkalmazhatók.
nalvezetésénél figyelembe kell venni minden olyan
különleges veszélyt, amely az épület használata so- (3) A kisfeszültségű táp- és jelvezetéket el kell külö-
rán felmerülhet. níteni a többi tűzjelző kábeltől.
(4) A tűzjelző rendszer hálózati tápvezetékét nem kell
(3) Kábelcsatornák és csövezések méretét úgy kell
más kábelektől elkülönítve vezetni.
megválasztani, hogy a kábeleket könnyen be/ki le-
hessen húzni. 195. § (1) A tűzterjedés elleni óvintézkedést kell alkal-
Leszerelhető, vagy lenyitható fedeleket kell biztosí- mazni, ha a kábelek vagy egyéb elemek épületszer-
tani a hozzáféréshez. kezeten (falon, födémen) mennek keresztül. Az át-
(4) A tűzjelző berendezés vezetékeit, kábeleit úgy törést úgy kell elkészíteni, hogy az áttört szerkezet
kell vezetni, hogy elkerülhetők legyenek a káros ha- tűzállósága ne csökkenjen.
tások. (2) Az eszközön kívül vezetékek, kábelek nincsenek
A kábelezésnél elsősorban figyelembe kell venni összekötve amennyiben ez mégis indokolt, akkor a
kábel összekötéseket mindig egy megfelelő, hozzá-
a) az olyan szintű elektromágneses zavarokat, me- férhető, azonosítható és mással össze nem téveszthe-
lyek meghiúsíthatják a helyes működést, tő, legalább IP 34 védettségi fokozatú kötődobozban
b) a tűz károsító hatásának lehetőségét, kell megoldani. Olyan kábel összekötési és bekötési
c) a mechanikai sérülés lehetőségét, beleértve azo- eljárást kell alkalmazni, amely a kábel megbízható-
kat a sérüléseket is, melyek zárlatot okozhatnak a ságát és tűzállóságát nem rontja.
rendszer és más kábelek között, és (3) A kivitelezői nyilatkozatban fel kell tűntetni a te-
d) a más rendszerek karbantartási munkái során ke- lepítésért felelős személy adatai, így név, beosztás,
letkező sérüléseket. szakvizsga bizonyítvány száma.

196. § (1) A telepítő a megrendelőt értesíti, amennyi- a) a tűzjelző központ előírásoknak megfelelő elhe-
ben a terv sérti a vonatkozó műszaki követelményt, lyezésére,
továbbá amennyiben a terv szerinti megvalósítás b) arra, hogy a tűzjelző központ kezelő szervei
nem, vagy csak részlegesen lehetséges. rendelkeznek-e a kezelést és a tűz, vagy hibajelzés
(2) A képesítési követelményekkel kapcsolatban nem beazonosítását biztosító magyar nyelvű jelöléssel,
minősül telepítési tevékenységnek c) a tűzjelző központ (szükség esetén: távkijelző
a) a vezetékek, kábelek, automatikus érzékelők és egység) minden jelzésének működésére (beépített
kézi jelzésadók, továbbá egyéb eszközök tartószer- hangjelző, beépített fényjelző, LCD kijelző), és
kezeteinek, aljzatainak beépítése, rögzítése, és d) a tűzjelző központ (szükség esetén: távkijelző
b) a vezetékek, kábelek elhelyezése. egység) által adott információk helytállóságára és
arra, hogy az információk megfelelnek a követel-
ményeknek.
57. A berendezés üzembe helyezése (3) Üzemi és tartalék áramforrás tekintetében az el-
lenőrzés kiterjed
197. § (1) Az üzembe helyezési eljárás során megálla-
pításra kerül, hogy a telepített rendszer megfelel-e, a a) az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelelősé-
vonatkozó jogszabályban megadott követelmények- gére, és
nek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentá- b) arra, hogy a biztonsági áramforrásra törté-
ciónak. Az üzembe helyezést követi az elfogadás, nő átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül
valamint jogszabályban meghatározott esetekben a megtörténik-e, a hálózati leválasztást követően.
használatbavétel. Az üzembe helyezésen részt vesz (4) Érzékelők, kézi jelzésadók tekintetében az ellen-
a) telepítő, őrzés kiterjed
b) üzembe helyező mérnök, és a) minden érzékelő és a kézi jelzésadó eszköz elhe-
lyezésének megfelelőségére,
c) megrendelő vagy képviselője.
b) minden érzékelőre és kézi jelzésadóra úgy, hogy
(2) Az üzembe helyezés csak a telepítés befejezése, a gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag se-
az üzembe helyezéshez szükséges ellenőrzések meg- gítségével működési próba alá kell vetni,
történte, az oktatott felügyelet biztosítása, valamint
c) valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba
az üzembe helyezési dokumentáció átadását követő-
korlátozás gyakorlati megvalósulására, és
en kezdhető meg.
d) az érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése-
(3) Abban az esetben, ha a vezérelt berendezések a inek meglétére, helyes tartalmára, és láthatóságára.
beépített tűzjelző berendezés üzembe helyezésének
időpontjában még nem üzemképesek, akkor azok 199. § (1) A rendszer üzembe helyezését az épület
működőképességét később kell ellenőrizni, azonban normális működési körülményei között, bekapcsolt
a vezérlések működését erre megfelelő műszaki esz- szellőztető rendszer mellett kell elvégezni.
közzel meg kell vizsgálni. (2) Hangjelző (fényjelző) eszközök tekintetében az
ellenőrzés kiterjed
198. § (1) Az üzembe helyező mérnök teljes körűen
meggyőződik arról, hogy a telepítést kielégítő mó- a) minden hangjelző (fényjelző) eszköz elhelyezé-
don végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és sének megfelelősségére,
részegységek megfelelnek a vonatkozó műszaki kö- b) minden hangjelző (fényjelző) eszköz működésé-
vetelményben és az engedélyezett/elfogadott tervdo- re, működési próbát alkalmazva,
kumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, c) minden hangjelző (fényjelző) azonosító jelölése-
hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és inek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára.
rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési (3) Az automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés te-
utasítások a telepített rendszerre megfelelőek-e. Az kintetében az ellenőrzés kiterjed, arra, hogy a tűz-
üzembe helyező mérnök szemrevételezéssel és üze- vagy hibajelzések a fogadó helyre a tervezett módon
mi próbák során vizsgálja és ellenőrzi a telepített átjutnak, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek.
rendszer helyes működését. (4) Legalább egy tűz és egy hibajelzést az átjelző
(2) A tűzjelző központ és kapcsolódó távkezelő, táv- rendszeren át kell küldeni. Elkülönített, több terület-
kijelző egységek, nyomtatók tekintetében az ellen- re bontott tűzjelzés esetén valamennyi jelzést ki kell
őrzés kiterjed próbálni.

(5) A fogadó állomással a beérkezett adatokat egyez- rögzített követelmény, és az ezt tükröző elfogadott,
tetni kell. Az eredményes próbát követően tájékozta- engedélyezett tervdokumentáció szerint készült-e.
tást kell adni a próba befejezéséről. b) a tűzjelző berendezés rendeltetésszerű használa-
(6) A tűz- és hibaátjelző próbája előtt tisztázni kell a tára való alkalmasságának megállapítását, és
fogadó állomással a próba idejét a nem kívánt riasz- c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó
tás és vonulás elkerülése érdekében. javaslatot.
200. § (1) Vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében (2) Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza
a vizsgálat során minden vezérlést próba alá kell vet- a) az ellenőrzés tárgyát (beleértve a létesített beren-
ni, próba során ellenőrizni kell, hogy a tűzjelző köz- dezés típusát és a létesítés helyét),
pont, vagy a vezérlő elem leadja-e a szükséges ve- b) a tűzjelző berendezés működésének ellenőrzése
zérlőjelet, illetőleg a vezérelt szerkezetek, berende- során tapasztalt tényeket,
zések végrehajtják-e a feladatukat. A jelzéstől viszo- c) az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott léte-
nyítva késleltetett vezérléseket a késleltetésnek meg- sítés során betöltött szerepét,
felelő ideig tartó tartalékenergia ellátás mellett kell d) az ellenőrzés és a jegyzőkönyv készítés időpont-
vizsgálni. ját és helyét, és
(2) A vezérlés próbája során el kell kerülni az indo- e) az ellenőrzésen résztvevők aláírását.
kolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó (3) Amennyiben az ellenőrzést követően közös jegy-
működtetést zőkönyv felvétele nem megoldható, a tapasztaltak
(oltórendszer elindítása, hő- és füstelvezető patro- emlékeztetőben is rögzíthetők.
nok kioldása). (4) Az üzemeltetési napló tartalmazza
(3) Egyéb eszközök, vezetékek tekintetében az ellen- a) a tűzjelző berendezésre vonatkozó adatokat,
őrzés kiterjed
b) a felügyeletre és kezelésre vonatkozó adatokat,
a) az előzőekben nem említett eszközök elhelyezé- c) az eseményekre vonatkozó adatokat, és a téves
se, jelölése megfelelő-e, működésük biztosított-e, jelzések kivizsgálására vonatkozó megállapításo-
b) a vezetékek nyomvonala, az alkalmazott kábeltí- kat,
pusok megfelelnek-e a követelményeknek, és d) a rendszeres (napi, havonkénti, negyedéves) el-
c) a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tö- lenőrzésekre vonatkozó adatokat,
mítettsége megfelelő-e. e) a rendszeres (féléves, éves) felülvizsgálatra és
(4) A kivitelezői nyilatkozat tartalmazza, a beépí- karbantartásra vonatkozó adatokat, és
tett tűzjelző berendezés telepítése során a vonatkozó f) a rendkívüli felülvizsgálatra és karbantartásra vo-
műszaki követelmény, hatósági előírás, valamint a natkozó adatokat.
létesítéshez kapcsolódó egyeztetés során megállapí- (5) Az üzemeltetési napló formai követelményeit a 8.
tott követelmények érvényre juttatását a 8. melléklet melléklet 4. formanyomtatványa tartalmazza.
3 formanyomtatványa szerint.
(6) Az oktatások megtartásáról szóló jegyzőkönyv
(5) A megvalósulási terv tartalmazza a tartalmazza
a) a tűzjelző berendezés megvalósulást rögzítő raj- a) az oktatást végző nevét,
zokat, b) az oktatottak nevét (természetes személyi azono-
b) a tűzjelző berendezés telepítési jegyzékét, sítóját),
c) a tűzjelző berendezés által kiadott vezérléseket, c) az oktatás tárgyát,
az ezekkel kapcsolatos adatokat, és d) az oktatás és a jegyzőkönyv felvételének idejét,
d) a tűzjelző berendezés jelzéseinek automatikus to- és
vábbításával kapcsolatos adatokat. e) az oktatáson részt vettek aláírását.
201. § (1) Az üzembe helyezési nyilatkozat tartalmaz- 202. § (1) Az oktatás kiterjed a tűzjelző központ, a táv-
za kezelő távkijelző egység tűz- és hibaátjelző egység
a) az üzembe helyező mérnök megállapítását arra kezelésére, a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások
vonatkozóan, hogy a tűzjelző berendezés a vonat- kezelésére, a tűz esetén szükséges teendőkre, a tűz-
kozó műszaki követelmény, hatósági előírás, vala- védelmi szabályok megszegésének következménye-
mint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során ire vonatkozó előírások és szabályok ismertetésére.

(2) A tűzjelző központ, távkezelő-kijelző egység ke- d) a zóna kiiktatásának és visszaállításának körül-
zelését, a napi ellenőrzés módját a gyártó ajánlása ményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó in-
alapján készült kezelési utasításban kell rögzíteni. tézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve
(3) A telepítő átadja a megrendelőnek az e jogsza- vannak.
bálynak megfelelő dokumentációt. (3) 58 A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hi-
baátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás,
(4) A megrendelő megbízza az üzembe helyező mér-
bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzem-
nököt az üzembe helyezési feladatok végrehajtásá-
szünetét abban az esetben kell jelezni a tűzoltósági
val.
ügyeletnek, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot.
(5) A megrendelő a tűzjelző berendezést az üzembe (4) A bejelentésnek tartalmazza az üzemszünet kez-
helyező mérnök által elkészített dokumentáció alap- detét és végét, a védelemből kieső területek leírását
ján veszi át. (szükség esetén rajzát) és a kockázat ellensúlyozásá-
(6) Az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet a megrende- ra teendő intézkedéseket, valamint az ennek végre-
lő készíti el, a telepítő közreműködésével. hajtásáért felelős személyek nevét.
(7) Az üzembe helyező mérnök rendelkezik a beren- (5) A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjel-
dezéssel kapcsolatos szakismerettel. ző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállítá-
sának idejére felügyeletet kell biztosítani.
205. § (1) A beépített tűzjelző berendezés jogszabály-

58. A berendezés üzemeltetése
ban, műszaki követelményben meghatározott do-
203. § (1) Az üzemben tartás során a tűzjelző beren- kumentációját a befogadó létesítményben meg kell
dezést állandóan üzemképes állapotban kell tartani, őrizni, és a történt változásokat át kell vezetni. Meg
a jelzések folyamatos fogadását biztosítani kell. kell őrízni továbbá
a) kivitelezői nyilatkozatot, amely nem selejtezhető,
(2) A vonatkozó műszaki követelményben meghatá-
rozott időszakonkénti ellenőrzést, felülvizsgálatot és b) üzembe helyező mérnök nyilatkozatát a részek-
karbantartást el kell végezni. kel, amely nem selejtezhető,
c) az elfogadási jegyzőkönyvet, amely nem selejtez-
hető,
59. Meghibásodás és kikapcsolás d) a jogszabályban meghatározott esetekben a hasz-
nálatbavételi engedélyt, amely nem selejtezhető,
204. § 57 (1) e) megvalósulási dokumentációt, amelynél az aktu-
(2) A téves riasztások elkerülése érdekében az ér- ális példány nem selejtezhető,
zékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az f) oktatást igazoló iratokat, amelyek a tárgyévet kö-
adott zóna, vagy zónák kiiktatása, akkor lehetséges, vető december 31. után selejtezhetők,
ha g) üzemeltetési naplót, amely a tárgyévet követő 5.
a) a kiiktatott zóna csak a téves riasztást okozó hatás év december 31. után selejtezhető,
helyiségében lévő automatikus érzékelők működé- h) a meghibásodásról, kikapcsolásról szóló bejelen-
sét korlátozza, tést, amely a tárgyévet követő december 31. után
b) a kiiktatott zóna a téves riasztást okozó hatás selejtezhető.
helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem (2) A berendezés üzemeltetője biztosítja a jogsza-
korlátozza, bályban, hatósági előírásban foglalt üzemeltetési fel-
c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szak- tételeket. A tűzjelző központ felügyeletét ellátó sze-
emberrel a zóna kiiktatás körülményei egyeztetve mély a tűz- vagy hibajelzéseket értékelve haladékta-
vannak, olyan módon, hogy az a létesítéssel, kar- lanul jelzi a megfelelő szervezet, személy felé.
bantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, (3) A tűzjelző központ felügyeletét ellátó személy a
kötelezettségeket ne sértsen, és tűzjelző központ kezelésére, az általa elvégzendő el-
57
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
58
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 204. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § p) pontjának megfelelően módosított

lenőrzésekre, a tűzjelzésre és a tűz vagy meghibáso- zeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott
dás esetén szükséges további intézkedésre kioktatás- személy háromhavonta ellenőrzi
ban részesül. Az oktatást a munkába állás előtt, majd a) a (4) bekezdésben leírtakat,
rendszeresen, évente megismételt.
b) hogy történtek-e az épület használatában, techno-
lógiájában, kialakításában olyan változások, ame-
60. Ellenőrzés, felülvizsgálat, lyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működé-
karbantartás59 sét, különösen az automatikus érzékelők érzékelési
képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a
206. § (1) 60 Az üzembentartó által a beépített tűzjel- hangjelzők hallhatóságát, és
ző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egy- c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimu-
ség) felügyeletével és kezelésével megbízott sze- tatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus
mély vagy szolgáltató a berendezés működésének megjelenítő eszköz üzemképes-e.
vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy (6) A felülvizsgálatok és karbantartások között, rend-
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a szeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A
kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték- rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rend-
e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel szer megfelelő működőképességének normál körül-
(nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), mények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felül-
értesítették-e a karbantartót, vizsgálatot kell végrehajtani
b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfele- a) tűzeset után,
lő intézkedés, b) téves riasztás esetén,
c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének c) a rendszer meghibásodása esetén,
működését, és
d) a rendszer változtatása esetén,
d) amennyiben az állandó felügyelet távfelügyele-
e) hosszú üzemszünet után, vagy
ten keresztül valósul meg, a c) pontban meghatáro-
f) új karbantartóval kötött szerződés után.
zottak helyett elégséges meggyőződni, a központtal
való kapcsolatról és rendszerállapotról. 207. § (1) Féléves rendszeres felülvizsgálat és karban-
(2) Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a tartás során, az üzemeltető legalább hathavonta biz-
belső hangjelző, a központ fényjelző és információ- tosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vo-
kijelzői megfelelően működik-e. natkozó képesítéssel rendelkező személy
(3) Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon törté- a) ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, táv-
nik. kijelző egység) üzemeltetésének személyi feltéte-
(4) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző beren- leit, (oktatott felügyelet) meglétét,
dezés megfelelő működésének, a személyi, környe- b) ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és
zeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berende-
személy havonta ellenőrzi zés helyes működésének érdekében,
a) az (1) -(3) bekezdésben leírtakat, c) értékelje az üzembentartó által végzett ellenőrzés
tapasztalatait, amennyiben szükséges tegyen javas-
b) az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
latot a berendezés helyes működésének helyreállí-
c) a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő ok- tására,
tatáson,
d) működtessen minden zónában legalább egy érzé-
d) a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, kelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a
anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az ese-
állnak-e. ményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszkö-
(5) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző beren- zöket (hang- fényjelzők), és működteti-e a vezér-
dezés megfelelő működésének, a személyi, környe- lési funkciókat, a sérülés életveszély, vagy károso-
59
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § q) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
60
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 206. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § r) pontjának megfelelően módosított

dás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdeké- b) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés
ben megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és
e) ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápfor- részletességgel megjelenítette-e,
rások működését, c) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés
f) ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távki- szükséges működtetéseket (vezérlés, hangjelzés, ri-
jelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, asztás továbbítást) elvégezte-e, és
g) tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze d) amennyiben az ellenőrzés során a berende-
a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügye- zés károsodása, meghibásodása, vagy beavatkozást
let, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé, és igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javí-
tást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek meg-
h) végezzen el minden további ellenőrzést és vizs-
tartása mellett – el kell végezni.
gálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó
előírt. (5) Téves riasztás esetén
(2) Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás so- a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szub-
rán, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosíta- jektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
nia, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonat- b) amennyiben megállapítható a téves riasztást oko-
kozó képesítéssel rendelkező személy zó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolásá-
a) elvégezze az (1) bekezdésben foglalt feladatokat, ra,
c) a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának
b) ellenőrizze le az összes érzékelő helyes műkö-
megakadályozása érdekében a szükséges átalakí-
dését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az auto-
tást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt fel-
matikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyisé-
tételek megtartása mellett – el kell végezni.
gét figyelembe véve, az összes érzékelő ellenőrzése
felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás
208. § (1) A berendezés meghibásodása esetén
esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantar-
tásokra, amennyiben ezek során az érzékelők 50- a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények,
50%-át (25-25%-át) ellenőrzik, okok vezettek a meghibásodáshoz,
c) szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következmé-
vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan nyekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés
van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, működésére vonatkozóan, és
d) szemrevételezés során, és az üzemeltető adat- c) a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javí-
szolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy tást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek meg-
történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfele- tartása mellett – el kell végezni.
lő működését (különösen az automatikus érzéke- (2) A tűzjelző berendezés változása esetén a megvál-
lők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhe- tozott részekre, és területre vonatkoztatva az éves
lyezésének megfelelősségét) befolyásoló változás, rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.
az épület, vagy a helyiségek rendeltetésében, hasz-
nálatában, a technológiában, az épületszerkezetek- (3) Hosszú üzemszünet után az éves rendszeres felül-
ben, épületgépészeti elemekben. vizsgálatot kell elvégezni. Hosszú üzemszünet a 30
napnál hosszabb teljes körű leállás.
(3) A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során
az üzembentartó biztosítja, hogy a felülvizsgálatra (4) Új karbantartóval kötött szerződés után
és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező a) ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét, és
személy, az (4) -(5) továbbá a 208. § (1) -(4) bekez- b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgála-
désben meghatározottakat elvégezze. tot.
(4) Tűzeset után (5) Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felül-
a) - függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés vizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési nap-
jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg lóba rögzíteni kell.
kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környeze- A berendezés működésével, működőképességével
tében, hogy történt-e a berendezés működését be- kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az
folyásoló károsodás vagy meghibásodás, érintettek (a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az

ellenőrzéssel megbízott, a felülvizsgálatot, karban- e) a c) és d) pont szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi, a

tartást végző személy), amennyiben azok további in- tűzjelző központ működőképességét
tézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre f) hiba-állapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szi-
jogosult felé. mulál a tűzjelző központ által felügyelt összes
(6) A napi ellenőrzés elektronikusan is lehet rögzíte- áramkörön, és ellenőrzi, hogy a központ megfele-
ni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére. lően jelzi a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a
hang- fényjelzőket vezérlő kimeneteken, egyéb ki-
209. § (1) Az üzemeltető kijelöl egy tűzjelző berende- meneteken (távfelügyelet, oltó kimenet), és
zés megfelelő működésének, a személyi, környezeti
g) biztosítékok állapotának ellenőrzésére, a gyártó
és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott sze-
által előírt megfelelősség szerint (típus/érték).
mélyt (továbbiakban: felelős személy), és biztosítja
az előírt ellenőrzések megtartását, továbbá az ellen- (2) Az energia ellátás ellenőrzése során az ellenőrzést
őrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti. végző személy
(2) Az üzemeltető biztosítja a rendszeres és rendkívü- a) szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az akkumulá-
li felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá torok nem duzzadtak-e, nincs-e elektrolit szivárgás,
a feltárt hiányosságokat megszünteti. a csatlakozók nem lazultak-e meg, a csatlakozások
(3) A felelős személy a meghatározott időszakonként biztosak-e, és nincs-e túlmelegedett cella, mely az
szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a tapasztal- akkumulátor meghibásodására utal,
tak figyelembevételével a hiányosságokat az intéz- b) méréssel ellenőrzi a töltést, mely során
kedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban ba) ellenőrzi, hogy az elmúlt 24 órában a központ
jelzi. csak a nyugalmi terhelésre dolgozott,
(4) A felülvizsgálatot, karbantartást végző személy bb) megméri a csatlakoztatott akkumulátor(ok) ka-
a szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak pocsfeszültségét, ahol a mért értéknek 13,5-13,8V
szerint a meghatározott időnként a felülvizsgálatot, (sorba kötött két akkumulátor esetén 27-27,6V) kö-
karbantartást végrehajtja, a tapasztaltak figyelembe- zött kell lennie,
vételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult c) ellenőrzi a hálózati tápegységet, mely során az
vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemelte- akkumulátor(ok) leválasztása után teljes riasztá-
tő megbízása esetén a javításokat, cseréket elvégzi. si terhelést kell szimulálni, majd ellenőrizni kell,
(5) A felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására hogy a tűzjelző központ megfelelően működik-e, és
vonatkozó szerződéstől való eltérés, az abban foglal- d) ellenőrzi az akkumulátor életkorát. 4 évesnél ré-
tak figyelmen kívül hagyása, vagy megsértése esetén gebbi akkumulátor cseréjéről gondoskodni kell.
a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgált-
nak és karbantartottnak. (3) Automatikus érzékelők ellenőrzése során az ellen-
őrzést végző személy
(6) A beépített tűzjelző berendezés karbantartásának,
szükség szerint javításának elvégzésre a jogszabály- a) megvizsgálja, hogy mechanikailag nem sérült
ban, gyártó által kiadott utasításban foglaltak irány- vagy szennyezett-e (nincsen lefestve, részlegesen
adók. vagy teljesen elzáródva, eltakarva), és
b) a környezeti változásokat értékelve, megállapítja,
210. § (1) A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során hogy az érzékelő megfelelő működése biztosított-e,
a felülvizsgálatot végző személy típusa megfelel-e a környezet tűzkockázatának, vé-
a) ellenőrzi a központ audió és vizuális kijelzőinek delmi jellegének, és a lehetséges tűzjellemzőknek.
működését, hallhatóságát és láthatóságát, Az érzékelő működőképességének ellenőrzése so-
b) ellenőrzi a tűzjelző központ kezelő gombjainak rán annak vizsgálata történik, hogy az eszköz meg-
működését, felelően csatlakozik a tűzjelző rendszerhez, és jel-
c) az elsődleges tápellátás leválasztását követően, zőképes, az ellenőrzések során használt eszközök
ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően és anyagok illeszkedjenek az érzékelő gyártója ál-
jelzi-e a hibát, tal javasoltakhoz, és olyanok lehetnek, melyek sem
az érzékelőt sem a környezetet nem károsítják.
d) az elsődleges tápellátás visszaállítását követően
az akkumulátor(oka) t leválasztva ellenőrzi, hogy (4) Kézi jelzésadók működőképességének ellenőrzé-
a központ megfelelően jelzi-e a hibát, se során az ellenőrzést végző személy

a) szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a kézi jeladó terv szerinti megfelelő pozícióban vannak, és az
sérült-e, megfelelő pozícióba van-e szerelve, jól épület esetleges módosításai (új falak, határolók,
látható-e és könnyen megközelíthető-e, polcok) nem csökkentették-e hatékonyságukat,
b) műanyag lapkájának benyomásával (visszaállít- b) a hang- és fényjelzők gyakorlati próbája előtt a
ható típus), a törőüveg kivételével (üvegtörős típus) létesítményért felelős személlyel, az épület üzemel-
vagy az ellenőrzésre szolgáló teszt kulccsal mű- tetőjével, használójával, egyezteti, hogy az ellenőr-
ködtetve a kézi jelzésadót ellenőrzi, hogy a tűzjelző zések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,
központ képes fogadni a jelzését, és c) ellenőrzi, hogy az eszközöket vezérlő kimenet
c) kültéri alkalmazásnál, robbanásveszélyes környe- meghibásodását képes-e a központ jelezni (fel-
zetben ellenőrzi, hogy a kábelbevezetésnél vagy a ügyelt kimenet esetén),
fedélnél a zárás nem sérült meg. d) az ellenőrzések során vizsgálja, hogy mindegyik
(5) Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos huro- hangjelző működik, és azonos hangmintával szó-
killesztő) modulok működőképességének ellenőrzé- lal meg, és e) ellenőrzi, hogy mindegyik fényjelző
se során az ellenőrzést végző személy működik, lencséik tiszták és nincsenek takarásban.
a) a modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket (2) Riasztás- és hibaátjelző eszközöket vagy csatolót
egyedileg bejeleztetve ellenőrzi, hogy a központ működtető kimenetek ellenőrzése során az ellenőr-
képes-e észlelni a jelzést, és zést végző személy
b) amennyiben a modulra több kontaktus, eszköz is a) az ellenőrzés megkezdése előtt értesíti a távfel-
csatlakozik, ellenőrzi, hogy a hibák hatásának kor- ügyeletet az ellenőrzések elkezdéséről és várha-
látozására vonatkozó követelmények teljesülnek-e. tó időtartamáról, valamint leállítja az ellenőrzések
(6) Vezérlések működőképességének ellenőrzése so- alatt az átjelzést,
rán a vizsgálatot végző személy b) a tűzjelző berendezés egyéb részegységei ellen-
őrzésének befejezésekor az átjelzést újra engedé-
a) megvizsgálja, hogy a tűzjelző központ konfigurá-
lyezi, melyről értesíteni kell a távfelügyeletet ellá-
ciójában megadott bemeneti események hatására, a
tót, ez után – a távfelügyelettel egyeztetve – ellen-
megfelelő helyen, időben és ideig aktiválódnak-e a
őrzi, hogy a rendszer tűzjelzését vagy hibajelzését a
kimeneti eszközök,
riasztás- és hibaátjelző eszköz vagy csatoló megfe-
b) felügyelt kimenet esetén a kimenet működőké- lelően továbbítja, és a jelzést a távfelügyelet venni
pessége mellett ellenőrzi azt is, hogy a központ tudja,
megfelelően tudja-e jelezni a kimenet vagy ve-
c) amennyiben a távfelügyeletre nem csak összevont
zetékezésének meghibásodását (vezetékezés zár-
riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi
lat/szakadás, vagy a működtető tápfeszültség hiá-
átjelzést ellenőrizni kell,
nya),
d) az ellenőrzések megtörténte után a távfelügyelet
c) az ellenőrzések során nem aktiválható kimenete-
az adott helyszínről beérkező minden jelzést éles
ket írásban egyezteti az épület, létesítmény üzemel-
jelzésnek tekint.
tetőjével, használójával, az adott funkciótól füg-
gően ezek a kimenetek az ellenőrzés idejére le- (3) Távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók ellen-
tilthatók vagy műterheléssel ellátva ellenőrizhetők, őrzése során az ellenőrzést végző személy
évente egy alkalommal azonban – valamilyen mó- a) ellenőrizi a távkezelő, és/vagy távkijelző kezelési
don – mindenképpen ellenőrizni kell működőké- funkciók mindegyike megfelelően végrehajtható, a
pességüket. kijelzők jól láthatók, és megfelelően olvashatók,
Nem aktiválható kimenetek lehetnek az épület b) ellenőrzi, hogy a nyomtató minden karaktert
villamos hálózatról leválasztását, bizonyos kriti- megfelelően, olvashatóan nyomtat (nyomtató belső
kus beavatkozásokat (technológia leállítás, oltás), teszt üzemmódja), és
egyes területek hangjelzőit vagy a távfelügyeletre c) ellenőrzi, hogy a jelzések bekövetkezésekor a
történő átjelzést vezérlő kimenetek. nyomtató megfelelően működik-e.
211. § (1) Hang- és fényjelző eszközök ellenőrzése so- (4) A segéd tápegységek ellenőrzése megegyezik a
rán a vizsgálatot végző személy tűzjelző központ tápegységének és akkumulátorai-
a) ellenőrzi, hogy a hang- és fényjelző eszközök me- nak vizsgálatával.
chanikailag nem sérültek és nem szennyezettek, a (5) A téves riasztások oka lehet

a) környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, (3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói el-
amely az adott tűzjellemzőhöz hasonló, és vele azo- osztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a jár-
nos hatást (riasztási állapot) vált ki (por, pára, gőz, művek villamos berendezéseire és a bányák mély-
dohányzás, hegesztés, kenyérpirítás), b) az automa- szinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá
tikus érzékelő elszennyeződése, az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az
c) az eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizi- áramforrás a berendezés részét képezi.
kai, elektromos, vagy elektromágneses behatás- (4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati be-
ra, amely a riasztási állapottal megegyező hatást rendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyá-
okoz (villámlás, átjátszók, induktív nagyfogyasz- szati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak,
tók ki/bekapcsolási tranziensei), továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve
d) a kézi jelzésadó jó szándékú működtetése, a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőké-
e) a kézi jelzésadó szándékos félrevezető (rossz) szülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleért-
szándékú vagy véletlen működtetése, vagy ve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rög-
f) egyéb az a) -e) pontokba nem sorolható ok. zített partközeli létesítmények villamos berendezé-
seire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azok-
ra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek
HARMADIK RÉSZ a közcélú hálózat részei.
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI 213. § (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felül-
BERENDEZÉSEK vizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási,
XII. FEJEZET karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapí-
tására és minősítésére irányul.
A KISFESZÜLTSÉGŰ
(2) A villamos berendezés használatbavételét követő-
ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS en, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály más-
BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS ként nem rendelkezik
TŰZVÉDELMI a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
FELÜLVIZSGÁLATA
b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba
212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi fe- tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatéven-
lülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként ként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizs-
32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túl- gálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat
áramvédelem utáni áramköreit -, közösségi-, ipari- a minősítő iratban meghatározott határnapig meg-
, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá szüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon
lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, igazolja.
illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a nap-
következő villamos berendezéseire terjed ki: tári napot kell figyelembe venni.
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram ese- (4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve be-
tén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszült- jelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás
ségű áramkörök, b) a készülékek belső áramkörét során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos
kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e feje-
1000 V feszültségű villamos berendezésből szár- zet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha
mazó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen műkö- a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb
dik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektroszta- tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyako-
tikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelző- ribb felülvizsgálatot határoz meg,
rendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősára- b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyes-
mú táphálózata, ségi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói beren- „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
dezés. helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év
(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzem- eltelt, vagy
be helyezése előtt vagy üzembe helyezése során c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyes-
szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése. ségi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi

„C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tar- leértve -, továbbá ezen berendezések elhelyezésére
tozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta szolgáló építmények és a berendezések előírt tűz-
4 év eltelt. távolságán belül telepített más építmények, helyisé-
gek, éghető anyagot tároló területek tűz elleni vé-
214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a delme feleljen meg a vonatkozó műszaki követel-
berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton-
vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat ságot nyújtson.
időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követel-
(2) E fejezet nem vonatkozik a bányák föld alatti be-
mény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot
rendezései, az akkumulátortelepek akkumulátorhe-
nyújtó előírás szerint történik.
lyiségek, az erőművi és az alállomási hidrogénhűté-
(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés kör- sű berendezések, valamint a villamos vontatójármű-
nyezetének értékelése és a hely zónabesorolásának vek transzformátorainak tűz elleni védelmére.
tisztázása.
217. § A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges össz-
(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható be-
teljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a
rendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata sze-
legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számí-
rint a technológiából adódóan rendszeresen használ-
tott burkoló felületére (az alapfelületet kivéve) számí-
nak.
tott – 16 l/perc × m2 fajlagos térfogatáram mellett, a
215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség há-
munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki romszorosát kell biztosítani.
jogszabályban meghatározott erősáramú berendezé-
sek időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendel- XIV. FEJEZET
kezik.
VILLÁMVÉDELEM
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar-
tozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek 218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha
és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatá- tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása
hoz a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy
meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiz- azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
tos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos
berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen. 219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő épít-
mény rendeltetésének megváltozása során a villám-
(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek csapások hatásaival szembeni védelmet norma sze-
villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy rinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.
több személy együttesen is végezheti, ha együttesen
(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi be-
rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.
rendezés bővítése az adott építmény meglévő ren-
deltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével
XIII. FEJEZET együtt történik.
A (3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi be-
rendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvé-
VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTŐ, delmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felül-
-ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ vizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
BERENDEZÉSEK TŰZVÉDELME
216. § (1) A 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesít-
61. A norma szerinti villámvédelmi
ményű villamosenergia-fejlesztő, valamint az ilyen berendezések tűzvédelmi
teljesítményű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültsé- követelményei
gű villamosenergia-átalakító és -elosztó berendezé-
sek, a velük egy helyiségben lévő villamos kapcsoló- 220. § 61 Jelen alcím rendelkezése irányadók az ide-
berendezések – bányák külszíni berendezéseit is be- iglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti
61
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 220. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően módosított

villámvédelmi berendezéseinek követelményeire. Je- mi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint
len alcím nem terjed ki a járművek, tömegrendezvé- 10-4 és közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2 .
nyek villámvédelmi követelményeinek meghatározá- (3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megen-
sára. gedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett
felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelem-
221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival
zés szempontjából PB = 0,4 értékkel.
szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és
a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjá- (4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosí-
ból kell biztosítani. tására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és
annak betartatása is szükséges.
(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem
megfelelő 224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést léte-
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel megha- síteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú
tározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhe-
elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a
lyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint
10-4 , b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett el-
b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmé- helyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
nyek villámvédelmi berendezésének védelmi szint- városi – elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1
je megfelel az ott leírtaknak, – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 11. melléklet
11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények ki- 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben,
vételével – ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel városi – elővárosi környezetben.
meghatározott, egy évre vetített kockázat az embe-
ri élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli
és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt
mint 10-4 , és képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére
nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott
d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intéz-
a tervdokumentáció alapján történő létesítés.
kedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
(2) 62 Az e rendelet szerinti villámvédelmi berende-
222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a zés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara ter-
11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények vezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jo-
esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításá- gosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követel-
val, továbbá abban az építményben, ahol a villám- ményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar
csapások hatásaival szembeni védelem csak így biz- Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akk-
tosítható. reditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredménye-
(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő vé- sen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége
delmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követel- alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapí-
mény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a totta.
szigorúbb követelményt kell alkalmazni. (3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, mű-
szaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) be-
223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről kezdés szerinti érvényes záróvizsgával.
azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és
építési területek építményeinél, amelyeknél az épít- 226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell vé-
mény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti gezni
időszak bármely napjára esik. a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő ré-
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan vil- szek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot,
lámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek al- b) a létesítést követően az átadás előtt az első felül-
kalmazása esetén az egy évre vetített villámvédel- vizsgálatot,
62
Hatályos: 2012.11.13.

c) a jogszabályban előírt időszakonként az idősza- d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási

kos felülvizsgálatot, dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve
d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt kü- LPMS x villámvédelmi szintet,
lönleges eseményt követően a rendkívüli felülvizs- e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok,
gálatot. érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás fel-
sorolását,
(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály
másként nem rendelkezik -, f) a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem meg-
felelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „ter-
a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább három- vezői közreműködést igényel” minősítéseit, vala-
évenként, mint valamennyi talált és azonnal ki nem javított
b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi hiba, hiányosság felsorolását – azok helyének azo-
szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt nosításra alkalmas meghatározásával – és kijavítá-
hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott sának dátumszerű határnapját,
határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a
érdemlő módon igazolni kell. villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű hasz-
nálatra biztonsági szempontból megfelel-e,
(3) 63 Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi
berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírá-
abban érdemi munka folytatására csak olyan sze- sát, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány
mély jogosult, aki a vonatkozó műszaki követel- számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet
ményt tananyagi szinten oktató OKJ-s „villámvédel- végzi, akkor cégszerű aláírást is,
mi felülvizsgáló” képesítést szerzett, vagy a vonat- i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és
kozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lak-
az OKF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami címét és j) a vizsgált berendezés azonosításra alkal-
képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett. mas vázlatát.
(4) 64 Felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK név-
jegyzékében szereplő villamosmérnöki végzettségű, 62. Nem norma szerinti meglévő
a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakor-
villámvédelmi berendezés időszakos
lott” szakértő is.
felülvizsgálata
(5) 65 A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a
naptári napot kell figyelembe venni. 228. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvé-
delmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a léte-
227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálat- sítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követel-
ról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elké- ménynek megfelelően kell végezni.
szített minősítő irat tanúsítja.
(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi be-
(2) A minősítő irat tartalmazza rendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, tűzvédelmi szempontból
b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkal- a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tar-
mas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egy- tozó építményben és szabadtéren legalább hatéven-
értelmű határainak megvonásával, ként,
c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – év- b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 éven-
szám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési ként,
engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltün- c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület
tetésével, vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítá-
63
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 22. § (1) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
64
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § s) pontjának megfelelően módosított
65
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (5) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 22. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos:
2012.11.13.

sa, javítása vagy környezetének megváltozása után, b) az átalakítás, bővítés után;

ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és c) a technológia változása után;
d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint
d) a meglévő elektrosztatikus védelmen legalább 3
minden olyan jelenség észlelése után, amely káro-
évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, do-
san befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
kumentációban vagy a telepítési technológiai do-
felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat
kumentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat
a minősítő iratban meghatározott határnapig meg
idejéről.
kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő mó-
don igazolni kell. (4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző sze-
229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berende- mély minősítő iratot készít és ebben feltüntetni
zéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és ab-
a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját,
ban érdemi munka folytatására csak olyan személy jo-
gosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvé- b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat
delem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik. tárgyának egyértelmű meghatározásával,
c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, elő-
XV. FEJEZET írásokat,
AZ ELEKTROSZTATIKUS d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök ada-

tait,
FELTÖLTŐDÉS ELLENI
e) a mért eredményeket,
VÉDELEM
f) a mérési eredmények kiértékelését,
230. § A fejezet rendelkezései nem terjednek ki a tech- g) minősítő véleményt – indoklással – a vizsgálat
nológia berendezések elektrosztatikus feltöltődés el- tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felso-
leni védelmére. rolását és
231. § (1) Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály- h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét,
ba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, lé- aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítvá-
tesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés nyának számát, szervezet esetén az előbbieken túl
tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni vé- a szervezet székhelyét és cégszerű aláírást.
delmet kell biztosítani.
(2) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem tel- 233. § A felülvizsgálat végzésére csak
jesül, ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést, és kar-
bantartást a vonatkozó műszaki követelmény szerint,
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villa-
módon végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés el- mosmérnök szakértő,
leni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizs-
gáló megfelelőnek minősíti. b) igazságügyi villamos szakértő,
232. § (1) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot c) villamos mérnök végzettségű villamos tűzvédelmi
végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elle- szakértő, illetve
ni védelmet (a továbbiakban: elektrosztatikus véde-
lem) szolgáló d) akkreditált vizsgáló intézet vagy olyan szervezet
jogosult, ami az a) -c) pontok szerinti szakértőt fog-
a) megoldások, eszközök, lalkoztat.
b) elektrosztatikai földelések és
c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét
vizsgálja.
(2) A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem
NEGYEDIK RÉSZ
hatásos működésének ellenőrzése. ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS
(3) Felülvizsgálat elvégzése kötelező GÁZOK TÁROLÁSA
a) az üzembe helyezés előtt; XVI. FEJEZET

OLAJTÜZELÉSHEZ TARTOZÓ folyadék hőmérséklete elérheti annak lobbanáspont-

ját, akkor a veszélyesebb tűzveszélyességi fokozat-
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI nak megfelelő követelmények az irányadók.
ELŐÍRÁSAI SZIMPLA ÉS DUPLA (2) Ha különböző tűzveszélyességi fokozatú folyadé-
FALÚ, FEKVŐ, HENGERES ACÉL kokat együtt tárolnak, és az enyhébb tűzveszélyessé-
TARTÁLYOK ÉGHETŐ gű folyadék tárolási területére a veszélyesebb anyag
gőzei bejuthatnak, akkor a biztonsági szerelvénye-
FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK zést a veszélyesebb anyagnak megfelelő módon kell
TÁROLÁSÁRA kialakítani.
234. § Az olajtüzeléshez tartozó tároló- és kiszolgáló

építmények, berendezések, továbbá az olajlefejtés és 64. Fekvő, hengeres acéltartályok
olajkészlet-tárolás feleljen meg a vonatkozó műszaki szerelvényei, tartozékai, elhelyezése és
követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű
telepítése, általános követelmények
biztonságot nyújtson.
237. § (1) A tartályok biztonságos üzemeléséhez és
235. § (1) A 235-259. § tartalmazza az éghető folyadé-
karbantartáshoz alkalmazott szerelvények feleljenek
kokat és olvadékokat (a továbbiakban: éghető folya-
meg az adott üzemelési, környezeti feltételeknek, és
dék) atmoszférikus nyomáson tároló, fekvő, szimpla
a tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóak le-
és dupla falú, egy- vagy többkamrás, hengeres acél-
gyenek.
tartályok tűzvédelmi követelményeit az 1 m3 -nél na-
gyobb névleges űrtartalom esetén. A tartályt el kell látni földeléssel, szükség esetén,
elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel, vala-
(2) A 235-259. § előírásai a 262-264. § szerinti szál- mit villámvédelemmel. A tartályokat úgy kell kiala-
erősítésű tartályok telepítésére és szerelvényezésére kítani, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásból
is vonatkoznak. adódó belső nyomáskülönbségek ne veszélyeztessék
Az (1) és (2) bekezdésben szereplő tartályokra vo- a tartály stabilitását.
natkozó előírások hatálya nem terjed ki a bányá- (2) A tartályok közbenső fenekekkel kamrákra oszt-
szatról szóló törvény szabályozása alá tartozó, a hatók. A behelyezett fenék falvastagsága nem lehet
szénhidrogén-bányászatban használatos technológi- kisebb, mint a főtartály falvastagsága.
ai tartályokra.
(3) A technológiai atmoszférikus, fekvő, hengeres tá-
rolótartályok létesítése e fejezet szerint történik. Ki-
65. Szerelvények, töltőcső
véve azokat a tartályokat, amelyekben a munkafo- 238. § (1) A töltőcső átmérője a töltési sebesség figye-
lyamatok során felhasznált folyadékok a folyama- lembevételével kerüljön meghatározásra. Az áram-
tos munkavégzéshez szükséges mennyiségben van- lási sebesség ne haladja meg a 7 m/s-ot.
nak készenlétben, kész-, vagy közbenső termékként
(2) A töltőcső tartályba nyúló vége úgy legyen kiala-
kerülnek tárolásra, és tárolt mennyisége nem halad-
kítva, hogy az elektrosztatikus feltöltődés elkerülhe-
ja meg az egy nap alatt felhasznált, vagy a termelt
tő legyen.
mennyiséget.
(3) Ha a töltőcsőből a folyadék leürülhet, akkor az
(4) A 235-259. § alkalmazása kiterjed a 8 hónapnál
I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok ese-
hosszabb időre szüneteltetett üzemeltetés utáni, új-
tén a kilépés előtti szakaszba gyújtóhatás-átterjedést
bóli üzembe helyezésre kerülő tartályokra is.
gátló szerkezet legyen elhelyezve a 280. § előírásai-
nak a figyelembevételével.
63. Általános előírások, alkalmazási (4) Mozgatható töltő csatlakozású töltőrendszer hasz-
feltételek nálatakor, az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú fo-
lyadékok esetén, ha a csatlakozási lehetőség
236. § (1) Ha a fejezet az I-II. és a III-IV. tűzveszélyes- a) a tartály dómaknájában van kialakítva, akkor a
ségi fokozatú folyadékokra eltérő előírást tartalmaz, töltőcső tartályon kívüli vége üzemen kívül tömö-
és a környezeti hatások vagy a melegítés következ- ren záró, csepegésmentes csatlakozású töltőcsatla-
tében az enyhébb tűzveszélyességi fokozatba tartozó kozóban (töltőfej) végződjön,

b) a tartály aknáján kívül csővezetéki kapcso- veszélyességi fokozatú folyadékoknál, ha azok elő-
laton keresztül van kialakítva, akkor a rend- teres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályban,
szer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezése a vagy föld feletti tartályban kerülnek tárolásra, a lég-
279-281. § szerint történjen. zőrendszert gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet-
tel kell felszerelni.
(5) A töltőcsatlakozó gyújtószikrát nem okozó anyag-
ból készüljön és a csatlakozás csepegésmentes le-
gyen.
68. Szerelvények, túltöltést jelző vagy
(6) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba tarto-
gátló szerkezet
zó folyadékok esetén a gyújtóhatás-átterjedést gátló
szerkezetek beépítése nem szükséges, ha azt a 236. 241. § 66 (1) A tartályokat túltöltést gátló szerkezettel
§ tárolási esetei nem indokolják. kell ellátni, melynek működésbe lépését jelezni kell.
66. Szerelvények, szívócső (2) A túltöltést gátló szerkezetet olyan módon kell el-
helyezni, hogy a tartályban a folyadékszint a legna-
239. § (1) Ha számolni kell azzal, hogy az üzemeltetés gyobb töltési szintet ne haladhassa meg. A legna-
során az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- gyobb töltési fok, ha erre vonatkozóan a tárolási kö-
kok a szívócsőből leürülhetnek, akkor a tartályhoz rülmények vagy a technológia más értéket nem in-
való csatlakozás előtt gyújtóhatás-átterjedést gátló dokol, a tartály térfogatának 97%-a, a gátló szerke-
szerkezetet kell beépíteni a 279-281. § előírásainak zet beállítási értéke ennek 2%-kal csökkentett érté-
figyelembevételével. A gyújtóhatás-átterjedést gátló ke. Ha számolni kell azzal, hogy tároláskor a tárolt
szerkezet a szívócső végpontja előtt beépített folya- anyag térfogata növekedhet, akkor a töltési fokot úgy
dékzár is lehet. Ebben az esetben a folyadékzár az kell csökkenteni, hogy a legnagyobb anyagtérfogat
üzemelés során ne ürüljön le. ne haladja meg a 97%-os töltési fokot.
(2) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folya-
dékok esetén gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet
beépítése nem szükséges, ha a tartályban időlegesen 69. Szerelvények, mérőcső vagy
sem történik I. és II. tűzveszélyességi fokozatú fo- szintmérő
lyadék tárolása, és az együtt tárolás következtében
nem kerülhet robbanásveszélyes gőzkeverék a cső- 242. § (1) A mérőcső, vagy a szintmérő szerelvénye-
vezetékbe. zése olyan legyen, hogy a használat közben gyújtó-
szikrát ne okozzon.
(3) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé-
kok tárolásakor, ha a töltőcsatlakozás a dómakná- (2) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé-
ban, vagy annak közelében történik, akkor a szívó- kok tartályai esetén a mérőcső kialakítása olyan le-
csőbe 1 db gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet gyen, hogy azon keresztül a tartályba égés, robbanás
kerüljön beépítésre. Ha a szívócső és a tömlőcsatla- ne terjedjen át.
kozás helye között hosszabb csővezeték van, akkor (3) Az elektromos szintmérő berendezések a tárolt
a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvénye- közegnek megfelelően, robbanásbiztos védettségűek
zése a 279-281. § szerint legyen kialakítva. legyenek.
A robbanásbiztos kivitelt az arra kijelölt vizsgáló
67. Szerelvények, légzőcső és szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolni.
légzőszerelvények
70. Szerelvények, fenékürítő cső
240. § (1) A tartály légzőszerelvényeit a 260. § meg-
határozottak szerint kell kialakítani és méretezni. 243. § Ha a fenékürítés üzemszerűen is szükséges, ak-
(2) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- kor a fenékürítő cső kialakítása és biztonsági szerel-
kok tárolótartályai esetén, vagy a III. és a IV. tűz- vényezése a szívócsőével egyezzen meg.
66
2012.11.13.

71. Szerelvények, mintavevő cső vagy nem lehetséges, akkor mindkét csővezetékben le-
csonk gyen elhelyezve egy-egy, közvetlenül a csatlakozási
pont előtt.
244. § Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- (2) A gázingarendszer csővezetékének leürítési he-
kok tárolásakor a mintavevő csonkon lévő zárófedél lyei I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön. esetén belobbanás ellen védettek legyenek.
(3) A gázingavezetékek összeköthetők, ha
72. Szerelvények, műszerek, villamos a) a folyadékok gőzei egymással veszélyes reakció-
ba nem lépnek, azonos tűzveszélyességi fokozatúak
berendezések és a közös vezetékszakasz keresztmetszete a legna-
gyobb egyidejű gőz-levegő áramra van méretezve,
245. § (1) A tárolt folyadék jellemzőinek mérésére
és
csak olyan műszerek használhatók, amelyek a tárolt
folyadéknak és az üzemeltetés körülményeinek meg- b) a vezeték úgy van kialakítva, hogy azon keresztül
felelnek, és ezt a gyártó minőségi tanúsítvánnyal iga- folyadék az egyik tartályból a másikba nem juthat.
zolja.
(2) Villamos műszerek és berendezések beépítése a 76. Szerelvények, hőszigetelés
folyadék tűzveszélyességi fokozatának megfelelően, Az elhelyezés, beépítés általános
a robbanásveszélyes zónabesorolás figyelembevéte-
követelményei
lével történjen.
249. § Ha a tartályt hőszigetelni kell, akkor a hőszige-
telés A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból ké-
73. Szerelvények, fűtőberendezés szüljön.
246. § (1) A fűtőberendezés és a fűtőközeg olyan ki- 250. § A tartályok elhelyezhetők
alakítású legyen, hogy az a tárolt anyagra veszélyt
ne jelentsen még a berendezés meghibásodása ese- a) föld alatt,
tén se. b) földtakarás alatt,
(2) Az önműködő hőmérséklet-szabályozó berende- c) részben föld vagy földtakarás alatt (előteres föld
zések feleljenek meg a 260. § követelményeinek. alatti tartályok),
d) föld felett, vagy
74. Szerelvények, lépcső, létra és e) medencében.
kezelőjárda
77. Föld alatti tartályok
247. § A tartályokon levő szerelvények megközelítésé-
re szolgáló lépcső, létra és hozzá csatlakozó kezelőjár- 251. § A tartályok által elfoglalt területen nem folytat-
da A1, A2 anyagúak legyenek. ható olyan tevékenység, amely a tartályok terhelését
növeli és a tervezéskor nem került figyelembe vételre.
75. Szerelvények, gázvisszavezető cső 252. § (1) A dómakna falán lévő csőátvezetések a fo-
lyadék és gőzeinek áthatolása ellen tömítve legye-
(gázinga-csatlakozás) nek.
248. § A gázingaeljárással történő tartálytöltési folya- (2) Az akna fala folyadékzáró és A1 vagy A2 tűzvé-
mat ismertetése és a létesítésre vonatkozó előírásokat delmi osztályú legyen.
meghatározó rendelkezések (279-281. §) a következő
kiegészítésekkel alkalmazandók 78. Földtakarás alatti tartályok
(1) A tartály védelmére használatos gyújtóhatás- 253. § (1) A tartály földtakarás alatt a környező rende-
átterjedést gátló szerkezet (szükségessége a 241. § zett terepszintből kiemelkedően csak akkor helyez-
szerint) a közös csőszakaszba helyezhető el, ha ez hető el, ha a talajviszonyok vagy egyéb rendkívüli

körülmény miatt föld alatti tartályként, vagy a tele- 1000 m3 -t, és a felfogótérben legfeljebb 10 db tar-
pítési viszonyok vagy egyéb ok miatt föld feletti tar- tály kerülhet elhelyezésre.
tályként nem telepíthető. (6) A tartályokat egy vagy két sorban lehet elhelyez-
(2) Ha a szimpla falú tartály felső alkotója a terepből ni úgy, hogy legalább egy oldalról minden tartály
kiemelkedik, védőfallal kell körülvenni. A védőfal megközelíthető legyen tűzoltás céljából. A tárolótar-
olyan magas legyen, hogy az esetleg kiömlő folya- tályokat egymás fölött elhelyezni nem lehet.
dékot a fallal körülhatárolt tér be tudja fogadni.
(3) Egyebekben a követelmények a föld alatti tartá- 79. A fekvő, hengeres tartályok
lyokra irányadó előírások szerint.
telepítése, elhelyezési távolságok
254. § (1) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba
tartozó folyadékok tárolására használatos föld alat- 256. § (1) Az elhelyezési távolságok mérése a tartály
ti vagy földtakarás alatti tartályok elhelyezhetők ún. vízszintes vetületétől történjen. Amennyiben a távol-
előteres kivitelben is. ság meghatározása a tartályátmérőn alapul, külön-
böző átmérőjű tartályok esetén a nagyobbik tartály
(2) A tartály elhelyezésére az elhelyezés módjától
átmérője a mértékadó.
függően a 251-252. § rendelkezései azzal az elté-
réssel alkalmazható, hogy az előtér olyan magasságú (2) A legfeljebb 1000 m3 összűrtartalmú tartályok
folyadékzáró fallal legyen körülvéve, hogy a tartály- egy tartálycsoportot alkotnak. A tartálycsoportok
ból esetleg kiömlő folyadékot a fallal körülvett tér be közötti elhelyezési távolság a föld alatti tartályok
tudja fogadni. esetén legalább 3 m, a felfogótérben elhelyezett tar-
tályok esetén a védőfal vagy védősánc felső, külső
255. § (1) A tárolótartályokat – a (3) bekezdésben le- élei között legalább 5 m.
írtak kivételével – felfogótérben kell elhelyezni oly (4) A 30 m3 -nél nagyobb űrtartalmú föld feletti fek-
módon, hogy az elcsurgó, vagy lyukadás esetén az vő hengeres tartályok körül a 260. § szerinti védősáv
elfolyó folyadék felfogható és eltávolítható legyen. kerüljön kialakításra, az alábbi kiegészítésekkel
A felfogótér építési előírásai feleljenek meg az ál-
lóhengeres acéltartályokra vonatkozó műszaki kö- a) a 30 m3 alatti űrtartalmú tartályok esetén a védő-
vetelményben foglaltaknak, vagy azokkal legalább sáv, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén
egyenértékű biztonságot nyújtsanak. legalább 5 m, és
b) a föld alatti fekvő, hengeres tartályok védősávja a
(2) Nem szükséges felfogótér olyan dupla falú acéltar-
föld feletti tartályokra megadott értéknek legalább
tályok esetén, amelyek össztérfogata legfeljebb 100
50%-a.
m3 , és fel vannak szerelve engedélyezett lyukadás-
jelző műszerrel. (5) A tartályok és a környező építmények, létesítmé-
(3) A felfogótérben több tartály is elhelyezhető. A kö- nyek közötti védő- és elhelyezési távolsága felel-
zös felfogótérben együtt tárolt anyagok elhelyezése jen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy
az együtt tárolás feltételeinek figyelembe vételével azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
történjen.
(4) A felfogótér befogadóképességének meghatározá- 80. Robbanásveszélyes zónák
sa feleljen meg az állóhengeres acéltartályokra vo-
natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg- 257. § A fekvő, hengeres tartályok robbanásveszélyes
alább egyenértékű biztonságot nyújtson, az alábbiak zónái a telepítési módtól függően feleljenek meg a vo-
figyelembevételével natkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal leg-
alább egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
a) a felfogótér méretei és az együtt tárolható anyag
mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a tűzfe-
lület ne haladja meg az 1000 m2 -t, és 81. Tűzvédelem, tűzvédelmi
b) egy felfogótérben legfeljebb 1000 m3 összűrtar- berendezések
talmú tartály helyezhető el.
(5) Ha fekvő és álló, hengeres tartályok egy felfogó- 258. § (1) Az oltóvíz biztosítása az alábbiak szerint
térben vannak elhelyezve, akkor a tartályokban tárolt a) föld alatti és földtakarás alatti tartályelhelyezés
összes folyadék mennyisége nem haladhatja meg az esetén a 438-441. § szerint történjen, úgy, hogy a

mértékadó tűzfelület a robbanásveszélyes zónákon 82. Műszaki követelmények

belül levő dómaknák felületeinek összegei közül a
legnagyobb, 262. § (1) A tartály anyaga a tárolt folyadéknak arra
b) a föld feletti tartályok esetén a mértékadó tűzfelü- feljogosított szerv által igazoltan ellenálló, a tárolt
let a felfogótér felülete, vagy felfogótér nélküli el- folyadék szikraérzékenységi osztályának arra feljo-
helyezés esetén az égő és a szomszédos tartályok gosított szerv által igazoltan elektrosztatikai szem-
palástjának a felülete, pontból megfelelő, szálerősítésű műanyag (kompo-
c) az álló és fekvő, hengeres tartályok egy felfogó- zit) legyen.
térben történő elhelyezése esetén, az elhelyezés az (2) A tartályt el kell látni földeléssel, szükség esetén,
együtt tárolás feltételei szerint történjen, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemmel, vala-
d) a föld feletti tartályok esetében a tüzivíz mennyi- mit villámvédelemmel. A tartályokat úgy kell kiala-
ségének meghatározása a 438-441. § szerint történ- kítani, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásból
jen. adódó belső nyomáskülönbségek ne veszélyeztessék
(2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó tá- a tartály stabilitását.
rolókat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti
(3) Az elektrosztatikai feltöltődés elleni védelem
biztonsági jellel kell megjelölni.
feleljen meg a vonatkozó műszaki követelmény-
259. § (1) A tartályok felülvizsgálata feleljen meg a nek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal nyújtson.
legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
(2) A tartályokra vonatkozó használati előírások a
619-620. § szerint. 83. Csővezetékek, szerelvények,
tartozékok
XVII. FEJEZET
263. § (1) A tartályok biztonságos üzemeléséhez és
ÁLLÓ HENGERES ACÉLTARTÁLY karbantartáshoz alkalmazott szerelvények feleljenek
TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI meg az adott üzemelési, környezeti feltételeknek, és
SZÁLERŐSÍTÉSŰ MŰANYAG a tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóak le-
gyenek.
TARTÁLY ÉGHETŐ FOLYADÉKOK
FÖLD FELETTI ÉS FÖLD ALATTI (2) A csővezetékek és csőszerelvények, műszerek ki-
alakítása a 237-259. § szerint történjen.
TÁROLÁSÁRA
260. § Az éghető folyadékokat és olvadékokat atmo-
szférikus nyomáson tároló, föld feletti, álló hengeres, 84. Elhelyezés
fenekén felfekvő (merevtetős, külső, belső úszótetős)
helyhez kötött acéltartály kialakítása feleljen meg a 264. § (1) A tartályt föld felett, föld alatt vagy földta-
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg- karás alatt lehet elhelyezni.
alább egyenértékű biztonságot nyújtson.
(2) A szálerősítésű műanyag tartályok telepítése a
261. § (1) A 262-264. § tartalmazza az éghető folya- rendeltetésüktől függően feleljen meg a műszaki kö-
dékokat atmoszférikus nyomáson tároló, föld alatti vetelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű
és feletti, fekvő, hengeres, legfeljebb 100 m3 űrtar- biztonságot nyújtson. A földtakarás alatti tartályra
talmú, szálerősítésű műanyag (kompozit) tartály (a vonatkozó egyéb előírásokat a 253-254. § tartalmaz-
továbbiakban: tartály) tűzvédelmi előírásait. za.
(2) E fejezet nem vonatkozik a 1,0 m-nél kisebb átmé-
rőjű, a 2 m3 -nél kisebb űrtartalmú és a műanyaggal
bélelt fémtartályokra. XVIII. FEJEZET
67
2012.11.13.

A KAMRA KÖVETELMÉNYEI AZ b) a táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített

távolságértékek legfeljebb 1 méterig csökkenthe-
ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS tők, amennyiben az építmény és a „C”-„D” tűzve-
ELŐÍRÁSAI szélyességi osztályú berendezés között a berende-
zés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel
265. § 67 A tűzveszélyes folyadékok tárolására, kimé- meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 60 tűzálló-
résére szolgáló kamrák kialakítása abban az esetben sági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítés-
megfelelő, amennyiben megfelelnek a vonatkozó mű- re,
szaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyen-
c) a táblázat 3. sora B és C oszlopában rögzített
értékű biztonságot nyújtanak.
távolság értékek legfeljebb 1 méterig csökkenthe-
tők, amennyiben az építmény és az „A”-„B” tűzve-
266. § (1) E fejezet rendelkezései irányadóak a jármű-
szélyességi osztályú berendezés között a berende-
veket, munkagépeket, lassú járműveket folyékony
zés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel
üzemanyaggal, kenőanyagokkal, vagy a fogyasztó-
meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzálló-
kat kiszerelt termékekkel ellátó, valamint 1” kategó-
sági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítés-
riájú cseretelepen tárolt pébégáz palackok cseréjével
re.
foglalkozó telepített valamint a különleges – többek
között konténer, vízi, légi – üzemanyagtöltő állomá- (2) A töltőállomás építményei és berendezései között
sok létesítésének előírásaira. megengedett elhelyezési távolságokat a 12. mellék-
(2) E fejezet rendelkezései nem terjednek ki a gáz- let 2. táblázata tartalmazza.
üzemű járművek üzemanyagtöltő berendezéseire és (3) A töltőállomáson megengedett a vonatkozó
a nemzetközi légikikötőkre. műszaki követelményeknek megfelelően kialakított
68 többfunkciós, éghető folyadékot és LPG-t és/vagy
(3)
CNG-t együttesen kiszolgáló kútoszlop elhelyezése,
(4) Az üzemanyagtöltő állomás kialakítása az e feje- ebben az esetben a 12. melléklet 2. táblázat 4. sorá-
zetben nem szabályozott tűzvédelmi követelmények ban foglalt távolságokat kell betartani.
tekintetében feleljen meg a vonatkozó műszaki kö-
(4) Épületek alatt, a terepcsatlakozás szintjén – tö-
vetelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű
megtartózkodásra, vagy fekvőbeteg ellátásra szolgá-
biztonságot nyújtson.
ló épületek, vagy magas épületek kivételével – ala-
kítható ki üzemanyagtöltő állomás.
85. A töltőállomás telepítése, védő- és (5) Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő ál-
elhelyezési távolságai lomás területe feletti födém tűzgátló födémként, az
alatta lévő álmennyezet A1 anyagból kerüljön kiala-
267. § (1) 69 A töltőállomás – a veszélyességi övezetek kításra.
tűzveszélyességi osztályától függetlenül – „C” tűz- (6) A kezelőépület legalább III. tűzállósági fokoza-
veszélyességi osztályú létesítmény. A töltőállomás tú legyen. Az épületben „A” tűzveszélyességi osz-
építményei és a szomszédos – nem a töltőállomás- tályba tartozó helyiség nem lehet. Az épület helyisé-
hoz tartozó – építmények megengedett legkisebb vé- geinek szellőztetésére, fűtésére e rendelet előírásai
dőtávolságait a 12. melléklet 1. táblázata határozza irányadók.
meg az alábbiak figyelembevételével:
a) a táblázat 2. sorának B és C oszlopában rögzí- 86. Éghető folyadékok tárolása
tett távolságértékek legfeljebb 1 méterig csökkent-
hetők, amennyiben az építmény és a berendezés töltőállomáson
között a berendezés méreteit minden irányban leg-
268. § (1) A töltőállomáson I-II. tűzveszélyességi fo-
alább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osz-
kozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárolható
tályú, EI 90 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű vé-
dőfal kerül kiépítésre, a) föld alatti vagy földtakaróval borított – acél vagy
68
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
69
Hatályos: 2012.11.13.

műanyag – duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osz- esetén megengedett 1 db, legfeljebb 100 m3 űrtartal-
tott, fekvőhengeres tartályban, vagy mú föld feletti fekvőhengeres, kizárólag üzemanyag
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 li- tárolására szolgáló tartály elhelyezése, mely dupla-
ter mennyiségben. falú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő be-
rendezéssel van ellátva.
(2) A töltőállomáson legfeljebb III. tűzveszélyességi
fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárol- (4) A (3) bekezdésben említett tároló tartály és az
ható üzemanyagtöltő berendezés közötti távolság nem le-
het kevesebb, mint 15 méter. A tároló tartályhoz köz-
a) föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy
vetlenül kútoszlopot csatlakoztatni, a tartályról köz-
műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osz-
vetlenül üzemanyagot kiszolgálni tilos. A tároló tar-
tott, fekvőhengeres tartályban, vagy
tályt, valamint a töltőállomáshoz csatlakozó vezeté-
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30 000 li- ket úgy kell kialakítani, hogy az gépjármű ütközése
ter mennyiségben. vagy egyéb külső károsodás ellen védett legyen.
(3) 70 Üzemi töltőállomáson az üzemanyag föld fe-
(5) A töltő előtti úttestről az esetleg kifolyt éghető fo-
letti tartályban is tárolható egyterű vagy rekeszekre
lyadék eltávolítható legyen, és kerüljön bevezetésre
osztott, duplafalú tartályban oly módon, hogy a tá-
az olajfogó műtárgyba.
rolt folyadék összmennyisége nem haladhatja meg a
30 000 litert, amelyből az I-II tűzveszélyességi fo-
kozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg
87. Kútoszlopok
10 000 litert.
(4) 71 A föld feletti tartály, konténerkút 5 méteres 270. § Az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó
körzetében az éghető anyagot tároló a technológiá- üzemanyag esetében az üzemanyagtöltő állomáson ki-
hoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy zárólag a vonatkozó jogszabály szerint hitelesített és
a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tá- robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelelőnek tanúsí-
rolás nem végezhető. Az 5 méteres távolságértéket tott üzemanyagtöltő berendezések használhatók.
nem kell megtartani, amennyiben a berendezés, tá-
roló méreteit minden irányban legalább 0,5 méter-
rel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, I-II tűzve- 88. Oltóvíz és beépített tűzjelző- és
szélyességi fokozatú folyadék esetén EI 90, III-IV
oltóberendezés73
tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 60 tűz-
állósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépí-
271. § (1) A töltőállomások oltóvízellátása a mérték-
tésre.
adó tűzszakasz és a tűzterhelés alapján történjen.
269. § (1) 72 A föld feletti tartályok mindkét oldalán, (2) A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállo-
szembetűnő módon a tűzveszélyre, a nyílt láng és máson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzsza-
a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és pikto- kasza, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a
gramot kell elhelyezni. konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és
(2) Egymás mellett legfeljebb 3 különálló konténerk- a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített
út vagy föld feletti tartállyal ellátott üzemanyagtöltő alapterülete adja. Töltőoszlopok, föld alatti tartályok
berendezés helyezhető el. körzeteit mértékadó tűzszakaszként vagy az oltóvíz
intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni.
(3) Üzemi töltőállomáson – ha a környezetvédelmi
előírások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés (3) Az üzemanyagtöltő állomások területén a beépí-
kialakítását nem teszik lehetővé vagy a technológia tett tűzjelző- és oltóberendezés létesítésére e rende-
indokolja – III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék let 7. mellékletének előírásai vonatkoznak.
70
Hatályos: 2012.11.13.
71
72
Hatályos: 2012.11.13.
73
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § t) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.

89. Konténerkutak, speciális előírások 92. Általános szabályok

272. § 74 (1) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folya- 275. § (1) A gáz és olajipari berendezések kialakítá-
dékot kiszolgáló konténerkút tűz- vagy robbanásve- sa feleljen meg a vonatkozó műszaki követelmény-
szélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minő- nek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot
sül. nyújtson.
(2) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot ki- (2) Gázmérők elhelyezése, valamint gázfogyasztó be-
szolgáló – időjárás ellen védő tetővel kialakított – rendezések helyiségében hasadó-nyíló felületek léte-
nyitott konténerkút területén tűzoltó berendezés ki- sítése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelmé-
építése nem kötelező. nyeknek, vagy azokkal legalább egyenértékű bizton-
ságot nyújtson.
90. Önkiszolgáló töltőállomások
273. § (1) Önkiszolgáló töltőállomás épület alatt nem 93. Elhelyezési és építési szabályok
alakítható ki.
276. § (1) Az éghető gázok tárolóira vonatkozó telepí-
(2) Konténerkút telepítése esetén a kiszolgáláshoz tési távolság feleljen meg a vonatkozó műszaki kö-
szükséges kezelőszervek a konténerházon kívül is vetelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű
elhelyezhetőek. biztonságot nyújtson. Az ott nem szabályozott ese-
tekben, a telepítési távolság a veszélyességi öveze-
tük kiterjedésének kétszeres értéke. Az égést tápláló
91. Pébégáz cseretelep gázok tárolóinak telepítési távolságát a 13. melléklet
1. táblázata tartalmazza.
274. § (1) Pébégáz-cseretelep létesítésének általános
követelményeit a 284-287. § tartalmazza. A töltőál- (2) Az éghető folyadékot tároló berendezések üze-
lomás területén csak 1” kategóriájú pébégáz cserete- mi szintszabályozóval és túltöltés-korlátozóval le-
lep telepíthető, melyet létesíteni és használatba venni gyenek ellátva.
csak hatósági engedély birtokában lehet. A tárolórendszer gázterének a gáztároló gazométer-
(2) A töltőállomás területén az általános előírások rel történő összekötése esetén a tárolótartályon le-
szerinti 1” kategóriájú cseretelepen legfeljebb 1800 gyen biztonsági lefúvató berendezés vagy hasadó-
kg pébégáz tárolható. tárcsa. A lefúvatószelep, hasadótárcsa méretezése a
tartályt töltő szivattyúk teljesítményének figyelem-
(3) A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott (többek
bevételével történjen. A gazométert és a tárolótartály
között drótfonattal határolt) és jól szellőzött legyen.
gázterét összekötő csővezetékben túltöltés hatására
Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem
nem alakulhat ki a tárolótartály méretezési nyomá-
okozó, szikrát nem adó és A1-A2 tűzvédelmi osztá-
sánál nagyobb nyomást okozó folyadékzár.
lyú legyen, a töltőállomás útburkolatának a szintjétől
legalább 0,1 m-re emelkedjen ki.
(4) A tárolóhely védőtávolságait a 12. melléklet 1. 94. Üzemen belüli csővezetéki szállítás
táblázata, elhelyezési távolságait a 12. melléklet 2.
táblázata tartalmazza. 277. § (1) Tűz- és robbanásveszélyes anyagok csőve-
zetékei lehetőleg épületen kívül haladjanak, épüle-
ten belül a legrövidebb úton legyenek vezetve. A tűz-
XIX. FEJEZET és robbanásveszélyes üzemekben a különböző anya-
GÁZ ÉS OLAJIPARI gok csővezetékeibe az üzembe történő becsatlakozá-
LÉTESÍTMÉNYEK, suk előtt elzáró szerelvényt kell beépíteni, amely biz-
tosítja azok teljes lezárását tűz, robbanás esetén. Az
BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS elzáró szerelvény úgy legyen elhelyezve, hogy gyor-
TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI san és biztonságosan kezelhető legyen.
74
2012.11.13.

(2) Az (1) bekezdésben említett csővezetékeket az lított folyadék veszélyességének és a felhasználá-

üzem területén lehetőség szerint úgy vezessék, hogy si helynek megfelelően – feleljen meg a vonatko-
a tűz- és robbanásveszélyes helyiségeket, tereket el- zó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább
kerüljék vagy azokat a csak a lehető legrövidebb sza- egyenértékű biztonságot nyújtson.
kaszon közelítsék meg.
(3) A gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek beépí-
(3) Tűz- és robbanásveszélyes 0,8-nél nagyobb relatív tése feleljen meg a robbanásveszélyes zónába soro-
fajsúlyú gázok és gőzök vezetékei jól szellőzött he- lásnak.
lyen, szabadban szerelve kerüljenek elhelyezésre. Ha
padlócsatornába való szerelés elkerülhetetlen, akkor (4) Éghető folyadékok helyiségben történő lefej-
a csatornába fektetett vezetéknél a csővezeték csa- tése, töltése esetén a töltőhelyiség megengedett
tornája homokkal legyen feltöltve, vagy a csatornába tűzszakasz-alapterületének meghatározása a 16.
gázérzékelők legyenek felszerelve, melyek gázszi- melléklet szerint történjen.
várgás esetén vészjelzést adnak.
XX. FEJEZET 96. Átfejtőállomás

GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, 281. § (1) Folyamatos vagy tartós üzemeltetésre kiépí-
TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE tett átfejtőállomás létesítése feleljen meg a vonatko-
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS zó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább
egyenértékű biztonságot nyújtson.
OLVADÉKOK TÁROLÓ- ÉS
(2) Alkalomszerű – legfeljebb napi két vasúti tartály-
KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEI, kocsi átfejtésére – vagy csak rövid idejű, legfeljebb
BERENDEZÉSEI 3 hónap időtartamú üzemeltetésre használatos átfej-
tőállomás feleljen meg a vonatkozó műszaki köve-
278. § A gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése fe- telménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biz-
leljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, tonságot nyújtson, figyelembe véve, hogy
vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
son. a) az átfejtőállomás szélessége az átfejtéshez hasz-
nált berendezések és azok kezeléséhez szükséges
279. § A 286-287. § előírásai vonatkoznak az éghető terek figyelembevételével kerül meghatározásra,
folyadékokat és olvadékokat (a továbbiakban: folya- azonban a közúti tartányjármű saját szivattyújával
dék) tároló, raktározó, lefejtő, töltő és kiszolgáló léte- való átfejtés esetén is a két szállító jármű, közúti
sítmények, önállóan vagy létesítményeken belül elhe- tartályos jármű és vasúti tartálykocsi palástja között
lyezett berendezéseinek általános követelményeire, a legalább 3,0 méter legyen, és
tárolás módjaira és eszközeire, valamint a lefejtő- és
b) nem szükséges a vasúti álláshelyet burkolni, ha
töltőállomásokra. Az itt nem szabályozott esetekben a
a lefejtő- és töltőcsatlakozók csepegésmentes, ön-
kialakítás feleljen meg a vonatkozó műszaki követel-
működően záró szelepekkel, a csővezetékek pedig
ménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű bizton-
olyan biztonsági elzárószerelvényekkel vannak fel-
ságot nyújtson.
szerelve, amelyek a járművek váratlan megindulá-
sakor a szétkapcsolást biztosítják úgy, hogy a cső
95. Általános előírások végén vagy a jármű lefejtő- vagy töltőcsonkján ma-
radó elzárószerelvény önműködően lezár.
280. § (1) A biztonsági intézkedések mértékének
megállapítására a robbanásveszélyes tereket 0-ás, 1- (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felté-
es és 2-es zónákba kell sorolni. A robbanásveszélyes telek kielégítését kijelölt (notifikált) minősítő intéz-
terek kiterjedésének meghatározása feleljen meg a mény által kiadott minőségi bizonyítvány igazolja.
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal Az átfejtésre kerülő szállító járművek csatlakozó he-
legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. lyeinél kármentő edényt kell elhelyezni, mely edé-
nyeket minden átfejtés után üríteni kell.
(2) A létesítmények villamos berendezéseinek, vil-
lámvédelmének, sztatikus feltöltődés elleni védel- (4) Flexibilis csövekkel csak egy lefejtő- vagy töltő-
mének tervezése, kivitelezése – a tárolt vagy szál- kapcsolat hozható létre.

XXI. FEJEZET (2) A 100 000 kg feletti PB-gáz tárolására alkalmas

ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS cseretelepek tűzvédelmi követelményeit az OKF ha-
tározza meg.
OLVADÉKOK
(3) 75 A cseretelep használati előírásait a 626-629. §
TŰZVESZÉLYESSÉGI tartalmazza.
CSOPORTOSÍTÁSA
282. § Az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszé- 98. Telepítési távolság
lyességi csoportosítása feleljen meg a vonatkozó mű-
szaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyen- 285. § A telepítési távolságok meghatározása a 14.
értékű biztonságot nyújtson. melléklet 2. táblázata szerint történjen.
97. A tűzveszélyességi fokozatba 99. Létesítési szabályok

sorolás kizáró feltételei 286. § (1) Az „1” kategóriájú cseretelep épület falá-
283. § Lobbanáspont és üzemi hőmérséklet alapján a hoz is telepíthető, ha abban A” és „B” tűzveszélyes-
tűzveszélyességi fokozatba sorolás nem alkalmazható ségi osztályba tartozó tevékenységet nem végeznek,
azoknál az éghető cseppfolyós anyagoknál, amelyek vagy üzemszerűen 50 főnél több személy egyidejű-
leg nem tartózkodik, és az épületfal tűzfal, vagy az
a) fajlagos radioaktivitását figyelembe véve, a veszé- épületfalon a tárolótól vízszintes irányban 5 méteren
lyes anyag szállításáról szóló jogszabályok, nemzet- belül, függőleges irányban az épület teljes magassá-
közi egyezmények alapján radioaktív anyagok, gáig nyílászáró szerkezet nincs. A vízszintes irány-
ban előírt távolság 2 m-re csökkenthető, ha a tároló
b) robbanóanyagok, vagy robbanóképes anyagok, és a nyílászáró szerkezet között legalább A2 REI 90
c) gyújtóhatású anyagokat vagy szerves peroxidokat minősítésű terelőfal van építve. A terelőfal a táro-
tartalmaznak, ló magasságával és szélességével egyenlő nagyságú
legyen. Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik,
d) vegyileg nem állandóak, azaz olyan instabil éghető
vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5
cseppfolyós anyagok, amelyek szállítási állapotban
méteres távolságot meg kell tartani.
rázkódás, nyomás vagy hőmérsékletváltozás hatásá-
ra erőteljesen polimerizálódnak, bomlanak, konden- (2) Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor
zálódnak vagy önmaguktól reaktívak lesznek, a) a cseretelepet határoló épületszerkezetekbe ké-
e) lobbanáspontjuk alatti hőmérsékleten forrnak, mény, füst- és lefolyócsatorna, ezek nyílásai, gáz-
f) öngyulladásra hajlamosak (öngyúló anyagok), vezeték nem építhető be,
vagy b) a cseretelep helyiségének nyílászáró szerkezetei
kizárólag A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból ké-
g) nedvesség hatására gyúlékony gázokat fejleszte-
szülhetnek,
nek.
c) a cseretelep helyiségének ajtaja kifelé nyíljon, és
legalább 0,8 m szélességű legyen,
XXII. FEJEZET d) a cseretelep helyiség minden megkezdett 20 m2
PÉBÉGÁZ CSERETELEPEK alapterülete után legalább 1 db, legalább 0,15 m2
nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás
TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI kerüljön kialakításra a padozat vonalában.
284. § (1) A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a (3) Ha az irodahelyiség a cseretelep épületével egy-
14. melléklet 1. táblázata szerinti cseretelepek léte- beépült, a tárolótér légterétől legalább A2 REI 90
síthetők. minősítésű fallal legyen elválasztva.
75
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 284. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § u) pontjának megfelelően módosított
76
Hatályos: 2012.11.13.

(4) 76 A cseretelep veszélyességi övezete az 1” és 2” 100. Az építmények tűzvédelmi

kategóriájú tárolóhely esetén 3 méter, a többi ka- követelményrendszerének céljai
tegóriánál 5 méter. A veszélyességi övezeten belül
a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó te- 288. § 77 (1) Az építmények építészeti-műszaki terve-
vékenység vagy a technológiához közvetlenül nem zése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogsza-
kapcsolódó tárolás nem végezhető. A veszélyessé- bályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki
gi övezet mérete csökkenthető, amennyiben a táro- leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.
ló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység,
meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzálló- így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végez-
sági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre. hető.
(5) A cseretelep gépjárművel – rakodás céljából – (2) Alapvető követelmény, hogy tűz esetén az épít-
csak akkor közelíthető meg, ha a gépjármű össz- mény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtar-
súlyának és tengelynyomásának megfelelő út épült. tamra – ha az időbeli követelmények meghatározha-
Ilyen út hiányában a palackok beszállítása a cserete- tók – biztosítsa a bentlévők biztonságos menekülé-
lepre kézi erővel vagy más eszközzel történjen. sét, mentésük lehetőségét és a tűzoltói beavatkozást,
továbbá, hogy a tűz más építményt, ingatlant vagy
tulajdont a lehető legkisebb mértékben veszélyeztes-
287. § (1) A cseretelep villamos berendezéseinek, va- sen.
lamint villámvédelmének kialakítása feleljen meg a
vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal
legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 101. Épületszerkezetek, építőanyagok
(2) Jelen rendelet hatályba lépése után létesített cse-
és építési termékek
retelepek villámvédelmére vonatkozóan az e rende-
289. § Az épületszerkezeteket a tervezés során úgy kell
let hatályba lépése előtt kiadott általános érvényű en-
kiválasztani, hogy
gedélyek nem használhatók fel az engedélyezés so-
rán. a) az épületszerkezetek teherhordó képességüket tűz
esetén az előírt időtartamig megtartsák,
(3) A 2” és 3” kategóriájú cseretelep a távbeszélő-
hálózatba legyen kapcsolva vagy nyitvatartási idő b) a tűzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, ter-
alatt 200 m-es körzeten belül legyen biztosítva a mékek tűz esetén szerepüket az előírt időtartamig
távbeszélő-készülék használatának lehetősége. betöltsék, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlété-
re hatékonyan reagáljanak,
(4) A „4” és kategórián felüli” cseretelepeket be kell c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak
kapcsolni a távbeszélő-hálózatba. megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, és
(5) A konténer ketrec anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi d) az általuk okozott tűzterhelés, a belőlük fejlődő hő,
osztályú legyen. füst, égésgázok mennyisége a lehető legkisebb le-
gyen.
(6) A konténer ketrecben a palackok legfeljebb 2 szin-
ten tárolhatók. Az alsó tároló szint a talajszinttől leg-
alább 0,1 méterre emelkedjen ki. 102. Az építmények elhelyezése
290. § Az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy
ÖTÖDIK RÉSZ a) tűz esetén a szomszédos építményeket gyulladás, a

tűz átterjedésének lehetősége ne veszélyeztesse,
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI
b) a tűzoltóegységek az építményeket akadálytalanul,
KÖVETELMÉNYEI késedelem nélkül megközelíthessék,
XXIII. FEJEZET c) a tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és men-
ALAPELVEK tési működése biztosított legyen, és
77
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 288. § (1) bekezdése az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.01.01.

d) a környezetükben elegendő és alkalmas szabadte- 105. Tűzoltó beavatkozás

rület legyen a kimenekülő személyek számára.
293. § Az építmények kialakítása biztosítsa
103. Kiürítés és mentés a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi

közreműködés, késedelem nélküli és megfelelő rész-
291. § Az építményeket úgy kell kialakítani, hogy
letezettségű továbbítását, az összevont, vagy a tűzol-
tóság ügyeletére történő tűzátjelzést,
a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan
és figyelemfelkeltő módon, indokolt esetben több b) indokolt esetben az építménybe való, károkozás
szakaszban tájékoztathassák, riaszthassák, nélküli bejutást,
b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes sze- c) az építmény jellegének megfelelő oltóanyag-
mélyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét,
vagy védett térbe távozhassanak,
d) a tűzvédelmi villamos leválasztás lehetőségét a
c) a mozgásban, cselekvőképességben akadályozott tűzoltók életének védelme érdekében,
vagy fogyatékos személyek segítséggel történő me-
e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmé-
nekülése, mentése az ilyen rendeltetésű és az aka-
nyek esetén annak megkönnyítését,
dálymentesen megközelíthető épületekben, építmé-
nyekben biztosítva legyen, f) a mentésben közreműködők számára az épületen
belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelis-
d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli
merést utánvilágító vagy világító menekülési útvo-
használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfe-
naljelző biztonsági jelek alkalmazásával, és
lelő biztonsági jelek alkalmazása, megvilágítás, aka-
dályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóké- g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök
pesség), és használatát, kezelését, azok utánvilágító vagy vilá-
e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. gító biztonsági jelekkel történő megjelölésével.
104. Hő és füst elleni védelem XXIV. FEJEZET

AZ ÉPÍTŐANYAGOK
292. § Az építmények kialakítása során biztosítani
kell, hogy TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA
SOROLÁSA
a) a felszabaduló hő és füst a lehető leghatékonyabb
módon eltávozhasson a szabadba, 294. § Az építőanyagoknak a tűzvédelmi előírások al-
kalmazása szempontjából történő tűzvédelmi osztá-
b) a felszabaduló hő ne csökkentse káros mértékben
lyokba sorolása a tűzveszélyességi anyagvizsgálatok-
a teherhordó szerkezetek állékonyságát,
ban kapott mérési adatok, valamint meghatározott pa-
c) az erre szolgáló eszközök, berendezések az előírt raméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos vo-
időtartamig hatékonyan és üzembiztosan működje- natkozó műszaki követelményekben rögzített besoro-
nek, lási kritériumok alapján történik.
d) a benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlő-
dő hő és füst ne, vagy csak olyan mértékben juthas- 295. § (1) A vonatkozó műszaki követelmények táblá-
son be, ami még nem nehezíti a menekülést (látó- zatos formában tartalmazza azokat a szempontokat,
távolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok melyek szerint az osztályba sorolás történik. A vo-
hiánya), a menekülési útvonalra előírt egyéb feltéte- natkozó műszaki követelmény 7-7 osztályt külön-
lekkel közösen, böztet meg általában az építési anyagok (kivéve a
padlóburkolatok) és a padlóburkolatok, csőszigete-
e) a tűzoltóságnak legyen lehetősége a hő és füst el-
lések vonatkozásában. Ezen osztályok jelölése:
leni védelem eszközeinek hatékony használatára, a
füst- és tűzterjedés befolyásolására, és a) A1, A2, B, C, D, E, F,
f) a tűzoltás elősegítése érdekében a szükséges helye- b) A1fl , A2fl , Bfl , Cfl , Dfl , Efl , Ffl ,
ken kialakuljon a megfelelő füstmentes levegőréteg. c) A1L , A2L , BL , CL , DL , EL , FL .

(2) A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett 106. Az épületszerkezetek tűzvédelmi

A2-E, A2L -EL tűzvédelmi osztályok esetén a füst- osztályba sorolása
képződés, és az égve csepegés az A2fl -Dfl tűzvédel-
mi osztályok esetén a füstképződés kritériumainak 300. § (1) A1 tűzvédelmi osztályba tartozik
figyelembe vételével további alkategóriákat határoz-
nak meg, a) az a szerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú
a) a füstképződési alkategóriák jelzései s1, s2, s3, anyagokból készül,
b) az égve csepegési alkategóriák jelzései d0, d1, b) az olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból ké-
d2. szült teherhordó komponensekkel vagy merevítő
(3) Azok az anyagok, amelyeknek a vonatkozó mű- elemekkel rendelkező szerkezet, amelynek fegy-
szaki előírásoknak megfelelő vizsgálattal meghatá- verzete/kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és a
rozott gyulladási hőmérséklete alacsonyabb, mint fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott
150 o C, az ún. kis gyulladáspontú anyagok. Ezek a követelményeknek önmagában is megfelel – bele-
kiszáradt festék- és ragasztóanyagok, valamint a kát- értve a felmelegedési határállapotot is -, függetle-
rány és a bitumen kivételével, építőanyagként nem nül a fegyverzet/kéreg alatti és mögötti anyagok
használhatók fel. (hő- és/vagy hangszigetelések, egyéb kitöltő anya-
gok) tűzvédelmi osztályától,
(4) Az F, Ffl , és FL tűzvédelmi osztályú anyagok
csak abban az esetben használhatók fel, ha kizá- c) az a szerkezet, amelynek alapszerkezete vagy bel-
rólag egy adott szerkezet olyan kiegészítő kompo- ső keretváza, a keretváz közötti hő- és hangszigete-
nenseként kerülnek beépítésre, amellyel szemben az lő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének
érintett termék műszaki specifikációja (hEN, ETA, külső, a használati tér felőli rétege A1 tűzvédel-
ÉME, MSZ) szerint nincs tűzvédelmi követelmény. mi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1
vagy A2 tűzvédelmi osztályúak.
296. § (1) Építési termékek tűzvédelmi osztályainak
meghatározása (a padlóburkolatok kivételével) a 15. (2) A2 tűzvédelmi osztályba tartozik
melléklet 1. táblázat szerint történik. a) az a szerkezet, amely A2 tűzvédelmi osztályú
(2) Az Európai Unió hivatalos közlönyében (Official anyagokból készül,
Journal) – bizottsági döntésként – rendszeresen köz- b) az a réteges felépítésű szerkezet, mely fegyverze-
zéteszik teinek/kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2 tűzvé-
a) azoknak az anyagoknak a listáját, melyek össze- delmi osztályú, és az e fegyverzettel/kéreggel vé-
tételüknél fogva, minden további vizsgálat nélkül dett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú,
az A1 osztályba tartozónak tekinthetők, de az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb
b) a különböző termékfajták tűzvédelmi osztályba 10 MJ/m2 ,
sorolási rendjét, vizsgálati módszereit és alkategó- c) az a szilikátbázisú, B-E tűzvédelmi osztályú töl-
riáit, és tőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton szerke-
c) a vonatkozó műszaki követelmény szerint gyár- zet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan ki-
tott termékcsoportok tűzvédelmi osztályba sorolá- elégíti az adott építményre meghatározott tűzálló-
sával kapcsolatos adatokat. sági határérték-követelményt, és amely szerkezet
anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg,
297. § Padlóburkolatok tűzvédelmi osztályainak meg-
határozása a 15. melléklet 2. táblázat szerint történik. d) az olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból ké-
szült teherhordó komponensekkel vagy merevítő
298. § Energiaátviteli, adatátviteli és telekommuniká- elemekkel rendelkező szerkezet, amelynek fegy-
ciós kábelek bevonati anyagainak (rendszereinek) tűz- verzete/kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és a
védelmi osztályainak meghatározása a 15. melléklet fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az adott
3. táblázata szerint történik. követelményeknek önmagában is megfelel – bele-
299. § (1) Tetők és tetőhéjalások külső tűzzel szembe- értve a felmelegedési határállapotot is – függetlenül
ni teljesítményének osztályozásainak meghatározá- a fegyverzet/kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-
sa a 15. melléklet 4. táblázata szerint történik. és/vagy hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok)
tűzvédelmi osztályától.
(2) Az osztályba sorolással kapcsolatos előírásokat a
vonatkozó szabvány tartalmazza. (3) B tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet,

a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűz- 107. Az épületszerkezetek tűzállósági

védelmi osztályúak, teljesítmény jellemzői
b) amelynek belső komponensei C-E tűzvédelmi
osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás 302. § Az egyes épületszerkezetek tűzállósági teljesít-
ellen legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal bur- mény jellemzőinek meghatározása, igazolása
koltak oly módon, hogy az adott követelményeknek
megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér
a) független akkreditált laboratóriumban végzett
felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy ég-
vizsgálattal,
hető olvadék nem tör elő.
(4) C tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, b) a vonatkozó Eurocode tűzállósági méretezési szab-
ványok alapján,
a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűz-
védelmi osztályúak, c) jogszabályban meghatározott módon
b) amelynek belső komponensei D-E tűzvédelmi történik.
osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás
ellen legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal bur- 303. § A tűzvédelmi osztályt, valamint a tűzállósági
koltak oly módon, hogy az adott követelményeknek teljesítmény jellemzőket a termékek forgalmazásához
megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér kibocsátott engedélyekben (építőipari műszaki enge-
felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy ég- dély – ÉME, európai műszaki engedély ETA), vala-
hető olvadék nem tör elő. mint a tanúsító szervezet által kibocsátott igazolásban
(5) D tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, (tűzvédelmi megfelelőségi igazolás – TMI, CE meg-
a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűz- felelőségi igazolás) foglaltak szerint kell figyelembe
védelmi osztályúak, venni.
b) amelynek belső komponensei E tűzvédelmi osz-
tályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás el-
len legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal bur- 108. Épületszerkezetek
koltak oly módon, hogy az adott követelményeknek tulajdonságainak jellemzése
megfelelő tűzállósági határértéken belül a védett tér
felé a szerkezetből káros mértékű füst és/vagy ég- 304. § Az épületszerkezeteket meghatározott tulajdon-
hető olvadék nem tör elő. ságok alapján kell jellemezni, melyeknek jelölése
(6) E tűzvédelmi osztályba tartozik az a szerkezet, a magyar ábécé betűinek használatával történik, az
amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és alábbiak szerint:
tűz- vagy hőhatás ellen nincs külön védelemmel el-
látva. a) R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek
azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy
301. § (1) Azoknak a szerkezeteknek a besorolását,
több oldalukon fennálló meghatározott mechani-
amelyeknek tűzvédelmi osztálya a 300. § alapján
kai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának
egyértelműen nem határozható meg (pl. többrétegű,
szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül,
rétegenként eltérő tűzvédelmi osztályú és tűztechni-
kai tulajdonságú anyagokból álló szerkezet), kompo- b) E – integritás: az épületszerkezetnek egy elválasz-
nenseik tűztechnikai vizsgálatok során észlelt visel- tó funkcióval rendelkező olyan képessége, hogy tűz-
kedése és tűzvédelmi osztálya figyelembevételével nek az egyik oldalán történő kitéttel szemben ellen-
kell elvégezni, illetve meghatározni. áll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok
(2) Nem befolyásolja a szerkezet tűzvédelmi osztályát átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s
a) A1 tűzvédelmi osztályú szerkezet esetében az a azok vagy a ki nem tett felületen, vagy a felülettel
bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága 1,0 szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatná-
mm és az égéshője legfeljebb 2 MJ/m2 és az a ra- nak,
gasztó, amelynek égéshője legfeljebb 1,4 MJ/m2 , c) I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége,
b) A2 tűzvédelmi osztályú szerkezet esetében az a hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkező tűz-
bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága 1,0 kitétnek anélkül, hogy szignifikáns hőátadás ered-
mm és az égéshője legfeljebb 4 MJ/m 2 és az a ra- ményeként a tűz átjutása bekövetkezne a kitett felü-
gasztó, amelynek égéshője legfeljebb 4 MJ/m 2 . letről a ki nem tett felületre,

d) W – sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon ké- b) a tűzvédő mennyezeti membránok, melyek osztá-
pessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén lyozási lehetőségeit a 15. melléklet 9. táblázata tar-
vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett fe- talmazza, valamint az osztályozást az „(i->o)”, (o-
lülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős >i) vagy „(i->o)” jelekkel kell kiegészíteni az alap-
hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a ján, hogy a szerkezet a követelményeknek csak be-
tűz átmenetének valószínűségét, lülről kifelé, kívülről befelé, vagy mindkét irányban
e) M – mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az megfelel,
a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az eset- c) a függönyfalak, külső homlokzati vázkitöltő falak
ben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti (üvegezett szerkezetek is), melyek osztályozási lehe-
hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, tőségeit a 15. melléklet 10. táblázata tartalmazza, to-
f) C – önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon vábbá az osztályozás az „(i->o)”, (o->i) vagy „(i o)”
képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezál- jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerke-
tal lezár egy nyílást, zet a követelményeknek csak belülről kifelé, kívül-
ről befelé, vagy mindkét irányban megfelel, a szerke-
g) S – füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessé-
zet stabilitását úgy kell megőrizze, hogy az E, vagy
ge, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy
az EI besorolást minősítő vizsgálat időtartama alatt
a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a
nem hullhat olyan részekre, amelyek személyi sérü-
másikra,
lést okozhatnak.
h) G – „koromtűzzel” szembeni ellenálló képesség:
kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képes- 308. § Álpadlók osztályozási lehetőségeit a 15. mel-
sége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, léklet 11. táblázat tartalmazza.
i) P vagy PH – üzemképesség fenntartása: kábelek
áramellátási vagy jelátviteli képességének folyama- 309. § Cső-, szellőzővezetékek és kábelek szerkezeti
tos fennmaradása tűz esetén, átvezetési, áttörési réseinek, valamint hosszanti hé-
zagai tömítőrendszereinek osztályozási lehetőségeit a
j) K – tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkola- 15. melléklet 12. táblázat tartalmazza.
tok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő
anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet 310. § Tűzgátló ajtók, ablakok, zsaluk osztályozási le-
biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással hetőségeit a 15. melléklet 13. táblázat tartalmazza, to-
szemben. vábbá az önzáródás kritériumának kiegészítő jelzésé-
re a C0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C5 kategóriák
szolgálnak.
109. Osztályozási lehetőségek
szerkezettípusonként 311. § (1) Füstgátló ajtók, zsaluk osztályozási lehető-
ségei az alábbiak:
305. § Térelhatároló funkció nélküli teherhordó szer-
a) Sa - szobahőmérsékleten igazolt füstzáró képes-
kezetek, oszlopok, pillérek, gerendák, lépcsők, erké-
ség,
lyek, kezelőjárdák osztályozási lehetőségei a 15. mel-
léklet 5. táblázata szerint történik. b) Sm - közepes hőmérsékleten igazolt füstzáró ké-
pesség.
306. § Térelhatároló funkcióval rendelkező teherhordó
(2) Az önzáródás kritériumának kiegészítő jelzésére
szerkezetek esetében
továbbá a C0 . . . . . . . . . . . C5 kategóriák szolgálnak.
a) a falak osztályozási lehetőségeit a 15. melléklet 6. 312. § Konvejor szerkezetek záróelemeinek osztályo-
táblázata, zási lehetőségeit a 15. melléklet 14. táblázata tartal-
b) a födémek, tetők osztályozási lehetőségeit a 15. mazza, továbbá az önzáródás kritériumának kiegészí-
melléklet 7. táblázata tő jelzésére a C0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C5 kategóriák
tartalmazza. szolgálnak.
307. § Nem minősülnek teherhordó szerkezetnek 313. § Gépészeti csatornák, aknák határolószerkeze-
teinek osztályozási lehetőségeit a 15. melléklet 15.
a) a válaszfalak, melyek osztályozási lehetőségeit a táblázata tartalmazza, továbbá az osztályozás az (i-
15. melléklet 8. táblázata tartalmazza, >o) , (o->i) vagy (i<->o) jelekkel egészül ki

annak jelölésére, hogy a szerkezet a követelmények- 110. Tűzállósági fokozatok

nek csak belülről kifelé, kívülről befelé, vagy mindkét
irányban megfelel. Ezen felül a ve vagy ho szimbólu- 319. § Az építményt vagy annak tűzszakaszát – a tűz-
mok jelzik, hogy a szerkezet vízszintes vagy függőle- veszélyességi osztályba sorolástól függően – úgy kell
ges használatra alkalmas. kialakítani, hogy a) „A” és „B” tűzveszélyességi osz-
tály esetén I-II.,
314. § A tűzvédő fal- és mennyezetburkolatok, tűzvédő
álmennyezetek osztályozási lehetőségeit a 15. mellék- b) „C” tűzveszélyességi osztály esetén I-III.,
let 16. táblázata tartalmazza. c) „D” tűzveszélyességi osztály esetén I-IV., és
315. § Szellőzővezetékek és -csatornák osztályozási d) „E” tűzveszélyességi osztály esetén I-V.
lehetőségeit a 15. melléklet 17. táblázata tartalmazza, tűzállósági fokozatú legyen.
melyben
320. § (1) Tűzveszélyességi osztályba sorolástól füg-
a) az osztályozás az (i->o) , (o->i) vagy (i o) jelek- getlenül I. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell
kel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a kialakítani a) a magas épületet,
követelményeknek csak belülről kifelé, kívülről be-
b) a tömegtartózkodásra szolgáló épületet, amely-
felé, vagy mindkét irányban megfelel,
ben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség tartal-
b) ezen felül a ve vagy ho szimbólumok jelzik, hogy a maz 13,65 m-t meghaladó padlószint-magasságú
szerkezet vízszintes vagy függőleges használatra al- teret, és
kalmas, és c) az „S” szimbólum a szivárgásra vonat-
c) az a)-b) pontokban említett épület alatti pince-
kozó külön korlátozásoknak való megfelelést jelenti.
szintet, oly módon, hogy az épület szintszáma vagy
a talajszint alatti szintek tényleges száma közül a
316. § Tűzgátló csappantyúk osztályozási lehetőségeit
nagyobb kerüljön figyelembevételre.
a 15. melléklet 18. táblázata tartalmazza, amelynél
(2) Tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül
a) az osztályozás az (i->o) , (o->i) vagy (i<->o) jelek- legalább II. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell
kel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerkezet a kialakítani
követelményeknek csak belülről kifelé, kívülről be-
a) az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó középma-
felé, vagy mindkét irányban megfelel,
gas épületet,
b) ezen felül a ve vagy ho szimbólumok jelzik, hogy b) a bölcsődét, az óvodát, a szociális otthont,
a szerkezet vízszintes vagy függőleges használatra
c) a zárt, 20-nál több gépjármű tárolására szolgáló
alkalmas, és
gépjárműtároló épületet, tűzszakaszt,
c) az „S” szimbólum a szivárgásra vonatkozó külön d) a mozgásukban és cselekvőképességükben kor-
korlátozásoknak való megfelelést jelenti. látozott személyek elhelyezésére, oktatására, neve-
lésére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló két-
317. § Tűzvédő álmennyezet osztályozási lehetőségei
szintesnél magasabb épületet,
az alábbiak
Teljesítmény jelölése e) a mozgásukban és cselekvőképességükben korlá-
REI – a fogadó födémszerkezettel együtt kerül meghatározásra tozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelé-
sére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló funkci-
318. § A fa-, fém-, beton-, vasbeton- és egyéb kompo- ót tartalmazó tűzszakaszt, amelyet az épület máso-
zit szerkezetek tűzállósági teljesítményének növelésé- dik szintje felett helyeznek el, valamint
re, fokozására tűzgátló bevonatok, burkolatok is hasz-
f) az I. tűzállósági fokozatba nem tartozó épületek
nálhatók, melyek hatékonyságának megállapítása – a
alatti pinceszintet, oly módon, hogy az épület szint-
fogadószerkezettel együtt – szabványos laboratóriumi
száma vagy a talajszint alatti szintek tényleges szá-
vizsgálatokkal, vagy Eurocode szerinti számításokkal
ma közül a szigorúbb kerüljön figyelembevételre.
történik.
legalább III. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell
XXV. FEJEZET kialakítani
AZ ÉPÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS a) az (1) és (2) bekezdésben nem említett közössé-
TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI gi épületet, -tűzszakaszt, a kétszintesnél magasabb

lakóépületet, – tűzszakaszt, ha az épület legfelső (4) Jogszabály a 319. §-ban és a 320. §-ban foglaltak-
használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szint- tól eltérő követelményeket is megállapíthat.
magasságot, (5) 78
d) a többszintes nyitott gépjárműtárolót, valamint

322. § (1) Azon nyitott fedett terek épületszerkezete-
e) a mozgásukban és cselekvőképességükben korlá-
it, melyek a tárolt anyagok időjárás elleni védelmére
tozott személyek elhelyezésére, oktatására, nevelé-
szolgálnak, tűzvédelmi osztály és tűzállósági köve-
sére, kezelésére, foglalkoztatására szolgáló legfel-
telmény nem érinti, ha a szabadtéri tárolásra vonat-
jebb kétszintes épületet, vagy az első és második
kozó követelmények teljesülnek (tűzszakasz-méret,
szinten kialakított, az előzőekben taglalt funkciót
továbbá egymástól és építményektől való távolság).
tartalmazó tűzszakaszt.
(2) A növénytermesztési célú üvegházak, fóliasátrak
szerkezeteit tűzvédelmi osztály és tűzállósági köve-
legalább IV. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell
telmény nem érinti.
kialakítani
a) a „C” tűzveszélyességi osztályba sorolású nyitott
fedett terek épületszerkezeteit, 111. Alkalmazás
b) a legfeljebb egy pinceszinttel, földszinttel és egy
323. § (1) Az épület tűzállósági fokozatát úgy kell
emeleti szinttel (vagy beépített tetőtérrel) rendelke-
meghatározni, hogy az egyes rendeltetések, épü-
ző lakó- és üdülőépületeket, valamint
letrészek és tűzveszélyességi osztályok tűzállósági
c) az egyszintes közösségi rendeltetésű épületet,
fokozat-követelményei közül a szintszámokhoz ren-
amelynek befogadóképessége nem haladja meg az
delten a legszigorúbbat kell figyelembe venni a –
50 főt.
pinceszintekre vonatkozó szabályok kivételével – a
(5) Tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül 319-320. §-ban meghatározott esetekben.
V. tűzállósági fokozatnak megfelelően lehet kialakí- (2) Egy épületen belül eltérő tűzállósági követelmé-
tani az egyszintes üdülő- és a (4) bekezdés c) pontjá- nyű épületrészek akkor létesíthetőek, ha
tól függetlenül azon közösségi épületetet, amelynek
befogadóképessége legfeljebb 25 fő. a) az épületrészek egymás mellett kerülnek kialakí-
tásra,
321. § (1) Az egyszintes, „A” és „B” tűzveszélyessé- b) statikailag nem függnek össze,
gi osztályú nyitott fedett terek tetőszerkezetét tartó c) dilatációs hézaggal elválasztottak, valamint
pillérek, oszlopok legalább A1 vagy A2 tűzvédel- d) a dilatáció vonalában beépített tűzgátló szerkeze-
mi osztályú, R15 tűzállósági határértékű szerkezet- tekkel elválasztottak.
ből készüljenek.
(3) A (2) bekezdés esetében a tűzgátló szerkezetek
(2) Azok a tűzszakaszok, amelyek teljes területe ön-
a szigorúbb tűzállósági fokozatú tűzszakaszhoz tar-
működő tűzjelző- és oltóberendezéssel van ellátva,
tozzanak. Az eltérő tűzállósági fokozatú tűzszaka-
vagy területük a vonatkozó jogszabályban megen-
szok önálló kiürítési útvonalakkal rendelkezzenek,
gedett alapterület legfeljebb 25%-a, a szintszámnak
de a kiürítés az egyik tűzszakaszból a másik tűzsza-
megfelelően eggyel alacsonyabb tűzállósági foko-
kaszon keresztül is biztosítható, ha az más módon
zathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerke-
nem oldható meg.
zetekből létesíthetők.
(4) Tűzállósági fokozattól függetlenül gyermekek el-
(3) A (2) bekezdés alól kivételt képeznek
helyezésére, foglalkoztatására szolgáló helyiséget
a) a mozgásukban és cselekvőképességükben kor- bölcsőde esetében kizárólag földszinten, míg óvo-
látozott személyek elhelyezésére szolgáló tűzsza- da és iskola mozgásukban és/vagy cselekvőképes-
kaszt tartalmazó épületek, ségükben korlátozott gyermekek oktatására szolgá-
b) a tömegtartózkodásra szolgáló tűzszakaszt tartal- ló részeit földszinten és a közvetlenül a felette lévő
mazó épületek, szinten lehet kialakítani.
c) a középmagas, magas épületek, valamint (5) Általános és középfokú oktatási intézmény okta-
d) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú tűzsza- tásra szolgáló részeit legfeljebb középmagas szinten
kaszok. lehet kialakítani.
78
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

324. § Tűzvédelmi szempontból a tetőteret építmény- (2) A II. tűzállósági fokozatú épületek szerkezeteinek
szintnek kell tekinteni, ha az ott beépített rész a tetőtér a 16. melléklet 2. táblázatban foglalt követelménye-
bruttó alapterületének 25%-át meghaladja. ket kell kielégíteniük.
(3) A III. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
nek a 16. melléklet 3. táblázatban foglalt követelmé-
112. Épületszerkezetek tűzvédelmi nyeket kell kielégíteniük.
követelményei (4) A IV. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
nek a 16. melléklet 4. táblázatban foglalt követelmé-
325. § Az épületek tartó- és szakipari szerkezeteire
nyeket kell kielégíteniük.
vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tűzszakasz
tűzállósági fokozata és az épületek szintszáma alap- (5) Az V. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
ján kell meghatározni. nek a 16. melléklet 5. táblázatban foglalt követelmé-
nyeket kell kielégíteniük.
326. § (1) Az épületszerkezetek tűzvédelmi követel-
ményei nem vonatkoznak
113. A 16. melléklet 1-5. táblázatainak
a) az állványzatokra, állvány jellegű építményekre,
alkalmazását segítő, kiegészítő
b) az életvédelmi létesítményekre (óvóhelyek),
c) a robbanóanyagok, pirotechnikai termékek előál-
követelmények
lítására, felhasználására és tárolására szolgáló épü- 330. § A középmagas épületek esetében az 1-2. táblá-
letekre. zatok F oszlopában, a magas épületek esetében az 1.
(2) 79 Az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt épít- táblázat G oszlopában található követelményeket kell
mények esetében, melyekre nincs tűzvédelmi elő- alkalmazni.
írás, a vonatkozó követelményeket – ha jogszabály
331. § (1) A táblázatokban megadott tűzállósági vizs-
másként nem rendelkezik – az OKF határozza meg.
gálati követelmények mellett, ha a tűzállósági vizs-
327. § (1) Rendszerengedéllyel rendelkező építési gálat során a szerkezetet egyéb olyan kritériumokra
módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával ké- is vizsgálták, amelyre az adott helyen nincs követel-
szülő épületek csak akkreditált intézet által bevizs- mény, a szerkezet alkalmazható, így az EI 60 köve-
gált technológiával és szerkezeti elemekkel, réteg- telmény esetén alkalmazható REI 60 minősítésű, de
renddel, kialakítással létesíthetőek. akár R90 EI 60 minősítésű szerkezet is. A tábláza-
tokban szereplő M teljesítményt a 20 cm vagy annál
(2) Azon konténerek esetében, amelyek villamos, va- vastagabb vakolatlan beton vagy vasbeton falszerke-
lamint gépészeti szerelvényt nem tartalmaznak, a zet, illetve a 30 cm vagy annál vastagabb vakolatlan
szabadtérre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. tégla falszerkezet laboratóriumi vizsgálat nélkül is
(3) Azon konténerek, amelyek nem felelnek meg a (2) teljesíti.
bekezdésben foglalt kritériumoknak feleljenek meg (2) Az egymással kapcsolatban álló teherhordó szer-
az épületekre vonatkozó előírásoknak. kezetek tűzállósági követelmény időtartama alat-
ti, tűz során bekövetkező alakváltozását figyelem-
328. § A 16. melléklet 1-5. táblázataiban és a 16. mel-
be kell venni az épület szerkezetének kialakításakor,
léklet 7. táblázatában a külső vázkitöltő falak, továb-
különös tekintettel a hőtágulás következtében ve-
bá a függönyfalak esetében az „o->i”-vel jelzett „kül-
szélybe kerülő kapcsolódó szerkezeti részekre (töb-
ső tűzhatás” igénybevételi kritériumok alkalmazása
bek között orom- és tűzfalak stabilitása, húzott szer-
a tűzvédelmi megfelelőség igazolásához az Országos
kezetek).
Tűzvédelmi Szabályzat hatályba lépésének időpontjá-
tól számított 18 hónap elteltével kötelező. (3) Az egyes épületszerkezetekre vonatkozó követel-
ményeket a 16. melléklet 1-5. táblázatainak alkalma-
329. § (1) Az I. tűzállósági fokozatú épületek szerke- zásával az épületszerkezetek épületen belül betöl-
zeteinek a 16. melléklet 1. táblázatában foglalt kö- tött statikai szerepének, a teherátadás rendjének fi-
vetelményeket kell kielégíteniük. gyelembevételével kell meghatározni. Egy tartószer-
79
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 326. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § v) pontjának megfelelően módosított

kezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésé- c) valamint – az A1, A2 tűzvédelmi osztályú szer-

re, merevítésére nem alkalmazható az adott szerke- kezet kivételével – a külső térelhatároló falszerke-
zet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú zettel szemben.
szerkezet. Így az épület tetőfödémének tartószerke- (3) A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény
zetéről függesztett függőleges teherhordó szerkezet az épületek szintszámának függvényében – a vonat-
esetén a tetőfödém tartószerkezetének a függőleges kozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal iga-
teherhordó szerkezetre vonatkozó követelményeket zoltan -
kell kielégíteni, mivel a tetőfödém tartószerkezeté-
a) 2 vagy 3 szintes épületnél Th 15 perc,
nek tönkremenetele magával vonja a függőleges te-
herhordó szerkezetek tönkremenetelét is. b) 4 vagy 5 szintes épületnél Th 30 perc, és
c) középmagas, magas vagy 5 szintnél magasabb
(4) Az épületszintek között a tűzterjedési határértéket
épületnél Th 45 perc.
biztosítani kell.
(4) Az I. tűzállósági fokozatban építendő épületek
(5) Azon építészeti kialakítás esetén, amikor a födém nyílásos homlokzatain csak A1 vagy A2 tűzvédelmi
és a külső térelhatároló falszerkezet nem illeszke- osztályú burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő
dik egymáshoz vagy nem metszik egymást, az épít- rendszerek alkalmazhatók.
ményszintek közötti tűzterjedés megakadályozását a
homlokzati falszerkezet mögött az épület belső teré- (5) 80 A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vas-
ben kell megoldani. tagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati-
bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszereket az aláb-
(6) A 16. melléklet 1-5. táblázataiban a vázkitöltő- biak szerint kell kialakítani:
és függönyfalakra vonatkozó követelményeket nyí-
a) a homlokzati nyílások felett legalább 20 cm
lás nélküli szerkezetek esetében kell alkalmazni.
szélességű-, teljes felületen felragasztott-, A1 vagy
(7) Nincs tűzállósági határérték követelmény azon A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédel-
függönyfalakkal szemben, ahol a függönyfal mögött mi célú sávot kell elhelyezni – az általános homlok-
legalább 1,30 m függőleges, a födém síkját metsző, zati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett
a 16. melléklet 1-5. táblázataiban a tervezett födém- és azzal azonos vastagságban -, melynek a nyílás
szerkezet tűzvédelmi követelményeit kielégítő fal- mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúl-
szerkezet létesül, továbbá a függönyfal és a falszer- nia, vagy
kezet közötti hézag a falszerkezetre vonatkozó köve- b) a tűzvédelmi célú sáv legalább 20 cm szélesség-
telménynek megfelelő tűzgátló tömítéssel ellátott. gel, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból a
(8) Az építményszintek számának megállapításakor homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül vé-
valamennyi szintet figyelembe kell venni a pince- gighúzódóan is kialakítható. A homlokzati nyílás
szint(ek), az alagsor, a szintosztó födém, a tetőszint felső-, illetve a tűzvédelmi célú sáv alsó éle között
és a tetőfelépítmény szintje kivételével. legfeljebb 50 cm távolság lehet. A sáv kialakítása
többszintes épület esetében két épületszintenként
332. § (1) Nyílásos homlokzaton E-F tűzvédelmi osz- kötelező. Középmagas és magas épület esetén a sáv
tályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszer nem kialakítása 13,65 m építményszint magasságig két
alkalmazható. épületszintenként, felette szintenként kötelező.
(2) Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény
333. § (1) A homlokzati tűzterjedési határérték-
van
követelmény, és a homlokzati tűzterjedés elleni gát
a) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait nem ki- helyettesíthető az erre a célra megfelelő, homlok-
elégítő nyílásos homlokzati megoldásoknál, zatot védő beépített automatikus oltóberendezéssel.
b) a homlokzati tűzterjedési gát kritériumait kielé- Sprinkler oltóberendezés akkor alkalmazható, ha az
gítő nyílásos homlokzatokon B-D tűzvédelmi osz- adott tűzszakasz teljes területe sprinkler oltóberen-
tályú burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendsze- dezéssel védett. A homlokzatot védő oltóberendezés
rek, valamint légréses A1-D tűzvédelmi osztályú kialakításának módját (többek között vízfüggöny,
burkolati-, bevonati-, hőszigetelő rendszerek alkal- sprinkler, vízköd) az I. fokú tűzvédelmi hatóság ha-
mazásakor, tározza meg.
80
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 332. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § w) pontjának megfelelően módosított

(2) Az átszellőztetett légréses homlokzatburkolatok alapterületű rendeltetési egységen belül a menekülési

esetében alkalmazott hőszigetelés csak A1 tűzvédel- útvonalakat határoló falak kivételével C, D, E tűzvé-
mi osztályú lehet. Átszellőztetett légrés esetén az delmi osztályú EI 15 minőségű válaszfalakat is lehet
épületszerkezeteket úgy kell kialakítani, hogy a lég- alkalmazni.
résben a homlokzati tűzterjedési határérték követel-
ményen belül ne következhessen be tűzterjedés. 336. § (1) A bölcsőde, óvoda, szociális otthon, a moz-
(3) Lépcsőházak, továbbá olyan kétszintes épület ese- gásukban vagy cselekvőképességükben korlátozott
tén, ahol a két szint egy rendeltetési egységet vagy személyek elhelyezésére, oktatására, nevelésére, ke-
egy összefüggő légterű helyiséget alkot, annak hom- zelésére szolgáló rendeltetési egységek, valamint az
lokzati nyílásai között nincs tűzterjedési határérték- I. tűzállósági fokozatból építendő épületek kivételé-
követelmény. vel, ha azt egyéb építési előírás lehetővé teszi, helyi-
ségen belül tűzállósági határérték nélküli, legalább
(4) Átriumok esetében, amennyiben a földszinti tér
D tűzvédelmi osztályba tartozó szintosztó födém és
a felette elhelyezkedő szintektől eltérő tűzszakasz-
az azt kiszolgáló lépcsőszerkezet létesítése megen-
ba tartozik, akkor az átriumhoz csatlakozó tűzsza-
gedett.
kasz(ok) tól tűzterjedési gáttal választandó el.
(2) Egyéb esetben az osztófödémek (szintosztó födé-
(5) 81 Azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterje-
mek) szerkezetei tűzvédelmi osztályának és tűzálló-
dési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédel-
sági határértékének meghatározása a 16. melléklet
mi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a
1-4. táblázatai alapján az épületek tűzállósági foko-
légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb
zatának és szintszámának figyelembe vételével az
hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdé-
„emeletközi födémekre” vonatkozó követelmények
sét a kivitelezést végzőnek – a kivitelezési munka
szerint történjen.
megkezdése előtt legalább 5 nappal – a tanúsító szer-
vezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tün-
337. § (1) Az épület tűzállósági fokozatától függetle-
tetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazo-
nül egy tűzszakaszon belül, azonos rendeltetésű he-
lásának számát. A tanúsító szervezet a kivitelezési
lyiségek (többek között irodák, műtermek) között
munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer meg-
tűzállósági határértékkel nem rendelkező üveg- vagy
felelőségét az állami támogatású pályázatok eseté-
üvegezett szerkezeteket is lehet alkalmazni.
ben ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellen-
őrzésről készült minősítő iratot a tűzoltóság részére (2) Egy tűzszakaszon belül, azonos rendeltetésű he-
8 napon belül megküldi. lyiségek között tűzvédelmi követelmény nélküli vá-
(6) 82 A tanúsító szervezet által tűzvédelmi szempont- laszfalak is alkalmazhatóak, amennyiben az adott
ból nem megfelelőnek minősített burkolati, bevonati rendeltetési egység teljes területén beépített automa-
és egyéb hőszigetelő rendszer alkalmazása a vonat- tikus tűzjelző- és oltóberendezés kerül kialakításra.
kozó jogszabályok szerinti hatósági intézkedést von- (3) Az (1), (2) bekezdésben foglaltak kivételével a
ja maga után, melyet az illetékes tűzvédelmi hatóság falszerkezetekben alkalmazott üveg- vagy üvegezett
rendel el. szerkezetek tűzállósága – a nyílászárók kivételével
(7) Nem megfelelő, vagy nem megfelelően kialakított -feleljen meg az adott fal tűzállósági határértékének.
homlokzati burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő (4) Az I. tűzállósági fokozatú épületekben, valamint
rendszerek alkalmazása tűzvédelmi szempontból az az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó ter-
épület nem megfelelőségét vonja maga után. melési (üzemi) épületekben az üvegfalak vagy üve-
334. § A 332-333. §-ban megfogalmazott követelmé- gezett falszerkezetek B-F tűzvédelmi osztályú anya-
nyek nem vonatkoznak az épületek nyílás nélküli lá- gokat (betéttáblákat, bordázatot) nem tartalmazhat-
bazati falaira. nak.
335. § A II. tűzállósági fokozatú és a III. tűzállósági 338. § (1) Menekülési útvonal falszerkezeteként nor-
fokozatú, 3-5 szintes épületekben legfeljebb 300 m2 mál üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az
81
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 333. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés k) pontjának megfelelően
82
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 333. § (6) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés k) pontjának megfelelően

épület teljes területén, míg vegyes rendeltetésű épü- 114. Beépített tetőterekre vonatkozó
let esetén az adott rendeltetési egység teljes terüle- egyedi követelmények
tén beépített automatikus tűzjelző- és oltóberende-
zés kerül kialakításra, és az üvegezett szerkezetek 340. § Beépített tetőterek tűzállósági követelményei-
mindkét oldala sprinklerfejekkel vagy vízköddel ol- nek meghatározása történhet
tó rendszerrel védett.
a) a tetőteret is tartalmazó tűzszakasz tűzállósági fo-
(2) Menekülési útvonal falszerkezeteként EW jelű kozata alapján, a 16. melléklet 1-4. táblázatai sze-
üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az épület rint,
teljes területén, míg vegyes rendeltetésű épület ese- b) a tetőtér kivételével legfeljebb 3 szintes és I-III.
tén az adott rendeltetési egység teljes területén be- tűzállósági fokozatú épületek esetén a 16. melléklet
épített automatikus tűzjelző- és oltóberendezés kerül 6. táblázat követelményei is alkalmazhatóak, azon-
kialakításra. ban
(3) Az előzőeken túl EW jelű üvegszerkezet ott is c) a beépítéssel középmagassá váló épületnél a 16.
alkalmazható, ahol az üvegszerkezet egyik oldalán melléklet 6. táblázat nem alkalmazható.
sem haladja meg a tűzterhelés az 50 MJ/m2 értéket,
valamint ahol a hősugárzásból adódó tűzterjedéssel 115. A 16. melléklet 6. táblázatának
nem kell számolni.
alkalmazását segítő, kiegészítő
követelmények
339. § (1) A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményt ki lehet elégíteni 341. § (1) A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményt ki lehet elégíteni a 339. §
a) a használati tér felőli burkolat vagy tűzgátló ál-
(1) bekezdésben foglaltak szerint is.
mennyezet alkalmazásával, ha az a tartószerkezet-
tel együtt biztosítja a tartószerkezetre előírt tűzál- (2) A tartószerkezet tűzvédelmére alkalmazott burko-
lósági követelményt, vagy önálló tűzállósági határ- lat tűzvédő képessége akkor vehető figyelembe, ha
értékkel rendelkező mennyezeti membrán tűzvédő annak kialakítása megfelel a 339. § (2) bekezdésben
képességével, foglaltaknak.
(3) Tetősík ablakok alkalmazása esetén a káva burko-
b) a tartószerkezeti elemek és azok szerkezeti kap-
lata a tűzvédő burkolattal megegyező tűzvédő képes-
csolatainak Eurocode szerinti erőtani és tűzállósági
ségű és kialakítású legyen.
méretezésével, c) akkreditált laboratóriumban vég-
zett tűzállósági vizsgálattal igazoltan, vagy (4) A tetőszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó
szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes
d) a 424-427. §-ok szerint igazoltan. hosszában és szélességében a belső burkolat tűzvédő
képességével megegyező, alsó tűzhatás elleni véde-
(2) A tartószerkezet tűzvédelmére alkalmazott burko-
lemmel kell ellátni. A tűzhatás elleni védelem a 17.
lat tűzvédő képessége figyelembe vehető, ha
melléklet 1. ábráján foglaltak szerint kialakítható.
a) a burkolat mögött, a tartószerkezet felőli oldalon (5) A 16. melléklet 6. táblázat alkalmazásának felté-
gyújtóforrást okozható gépészeti vezeték, berende- tele, hogy
zés vagy villamos kötés nem található, a) a tetőre való kijutást és a be nem épített tetőté-
b) a burkolat síkjába vagy a burkolat síkja mögé ke- ri rész megközelíthetősége biztosított legyen, a be
rülő épületgépészeti és épületvillamossági szerel- nem épített tetőtéri részbe vezető nyílászáró leg-
vények beépítési módja a burkolat folytonosságát alább EI 15 minőségű legyen, valamint
nem szakítja meg, valamint b) tetőtérben óvodák, valamint mozgásukban és cse-
lekvőképességükben korlátozott gyermekek részé-
c) a burkolatot áttörő és önmagukban gyújtóforrást
re létesített iskola, oktatási helyiségei nem alakít-
nem okozó épületgépészeti vezetékek (csatorna-
hatók ki.
szellőző) a burkolat síkjában a burkolat tűzvédő ké-
pességével megegyező és a burkolatot áttörő veze- 342. § Egyszintes csarnoképületek szerkezetei a 16.
ték jellegének megfelelő tűzgátló tömítéssel, illetve melléklet 7. táblázatában foglalt követelményeknek
elzáró szerelvénnyel ellátottak. megfelelően is létesíthetőek.

116. A 16. melléklet 7. táblázat (3) Magas lakó és közösségi rendeltetésű tűzszaka-
alkalmazását segítő, kiegészítő szok legnagyobb megengedett területeit a 16. mel-
léklet 10. táblázata tartalmazza.
követelmények
(4) Ha az épület tűzszakaszának egészére kiterje-
343. § (1) A csarnoképület fogalmának nem megfelelő dő automatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül,
egyszintes építmények szerkezetei tűzállósági köve- a maximálisan megengedett tűzszakasz-területek
telményeit a 16. melléklet 1-5. táblázatai szerint kell többszintes épület esetében 100%-kal, míg közép-
megállapítani. magas, magas épületek esetében 50%-kal növelhe-
tők.
(2) Ha a csarnok részben vagy egészében alápincé-
zett, a födémek tűzvédelmi osztályát és tűzállósági
követelményeit a 16. melléklet 1-3. táblázatai sze- 118. Ipari és mezőgazdasági üzemi
rint kell megállapítani. tűzszakaszok
(3) A IV. és V. tűzállósági fokozatú csarnoképületek
alatt pinceszint nem létesíthető. 345. § (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszaka-
(4) A csarnoképület teherhordó acélszerkezetei – szok legnagyobb megengedett területeit a 16. mel-
amely vonatkozik a vékonyfalú, 5 mm alatti acélszer- léklet 11. táblázata tartalmazza.
kezetekre is – járulékos tűzállóságot növelő védelem (2) Ha az ipari épület középmagas besorolású, a leg-
nélkül készíthetők nagyobb megengedett tűzszakasz-területeket 30%-
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó kal, ha magas besorolású, 50%-kal kell csökkenteni.
ipari épületekben, (3) Ha az épület egészére kiterjedő automatikus tűz-
b) a III-V. tűzállósági fokozatú ipari, mezőgazdasá- jelző és oltóberendezés létesül, a legnagyobb meg-
gi és tárolási épületekben 500 MJ/m2 számított tűz- engedett tűzszakasz-területek 100%-kal növelhetők.
terhelésig,
c) iskolai tornatermekben és azokban a testnevelési 119. A tárolási tűzszakaszok
célokat szolgáló helyiségekben, ahol B-F tűzvédel-
mi osztályba tartozó anyagú lelátó nem kerül kiala- 346. § (1) A tárolási tűzszakaszok legnagyobb megen-
kításra és a befogadó képesség legfeljebb 500 fő, gedett területeit a 16. melléklet 12. táblázata tartal-
valamint mazza.
d) a rendeltetéstől függetlenül akkor, amikor a te- (2) Magasraktár technológia esetén a tűzszakasz leg-
tő hőszigetelés nélküli (hidegtető) és olyan anyag- nagyobb megengedett méretét úgy kell meghatároz-
ból készül, amelyeknek a tűzzel szemben nincs szá- ni, hogy
mottevő ellenállása (TH < 15) és az épületben ál- a) az alapterülete nem haladhatja meg a 16. mellék-
mennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szer- let 12. táblázatának vonatkozó rovatában megadott
kezet nem kerül beépítésre. értéket, vagy
(5) Az egyszintes épület (tűzszakasz) osztószint b) térfogata nem haladhatja meg az a) alponthoz tar-
(szintosztó födém) tartószerkezetei az I-II. tűzálló- tozó táblázat vonatkozó rovatában megadott érték
sági fokozatú épületben védelem nélküli acélból, a hatszorosát.
III. tűzállósági fokozatú épületekben D tűzvédelmi (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja közül a mértékadót
osztályba sorolt szerkezetből is készülhetnek. kell a tervezéskor figyelembe venni.
(4) Ha a raktár tűzszakaszának egészére kiterjedő au-
117. Lakó és közösségi funkciójú tomatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül, a ma-
tűzszakaszok ximálisan megengedett tűzszakasz-területek 100%-
kal növelhetők.
344. § (1) Többszintes lakó és közösségi tűzszakaszok
legnagyobb megengedett területeit a 16. melléklet 8.
120. Csarnoképületek tűzszakaszai
táblázata tartalmazza.
(2) Középmagas lakó és közösségi rendeltetésű tűz- 347. § (1) Csarnoképületek tűzszakaszainak megen-
szakaszok legnagyobb megengedett területeit a 16. gedett legnagyobb területeit a 16. melléklet 13. táb-
melléklet 9. táblázata tartalmazza. lázata tartalmazza.

(2) Ha a tűzszakasz automatikus tűzjelző- és tűzol- vagy kilogramm „A” és „B” tűzveszélyességi osztály-
tó berendezéssel, valamint hatékony hő- és füstel- ba tartozó anyagot tárolnak, forgalmaznak.
vezetéssel is ellátott, a maximálisan megengedett
tűzszakasz-területek 100%-kal növelhetők.
123. Tűzszakaszok elválasztása,
tűzgátló szerkezetek
121. Tűzszakaszolás különleges esetei
352. § Egy épületen belül a szomszédos, hozzá tech-
348. § A pinceszinti tűzszakaszok méretét a 16. mel- nológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerke-
léklet 8-13. táblázatokban szereplő értékekhez képest zetekkel kell határolni
50%-kal csökkenteni kell. Ha egy tűzszakasz talaj-
szint alatt és felett kerül kialakításra, akkor a pince- a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget,
szinti területeket kétszeres értékkel kell figyelembe b) a gázmotor tereket,
venni, és az így összesített alapterület nem haladhatja
c) a 200 m2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket,
meg a táblázatokban foglalt értékeket.
szellőző gépházakat, valamint
349. § Egy tűzszakasznak kell tekinteni d) azokat a helyiségeket/helyiségcsoportokat, ame-
lyek kiemelt közcélú rendeltetésű, így kórházak, or-
a) a lédús takarmányt tároló silókat térfogati korláto- vosi rendelők, közcélú energia-ellátást biztosító léte-
zás nélkül, sítmények üzemképességét fenntartó berendezéseket
b) a gabona-, a termény- és a takarmánysilókat, ha tartalmaznak (szünetmentes áramforrás, szerver he-
azok lyiség, épületfelügyeleti rendszert tartalmazó disz-
ba) vasbetonból készültek és térfogatuk legfeljebb pécser helyiségek).
48 000 m3 ,
353. § (1) Egy épületben az „A” és „B” tűzveszélyes-
bb) fémből készültek és térfogatuk legfeljebb 12 000 ségi osztályba tartozó tűzszakaszok felett egyéb tűz-
m3 , veszélyességi osztályba tartozó tűzszakasz nem he-
bc) fából készültek és térfogatuk legfeljebb 5000 m3 , lyezhető el. Egyéb tűzszakaszok egymás felett és
vagy egymás mellett is kialakíthatók.
bd) egyéb B-F tűzvédelmi osztályú anyagból készül- (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
tek és térfogatuk legfeljebb 2000 m3 . zó helyiségeket határoló szerkezeteket – a hasadó,
hasadó-nyíló szerkezetek kivételével – a keletkezhe-
350. § Hűtőházak esetében külön tűzszakaszként kell tő túlnyomásra méretezetten nyomásállóan kell ki-
kialakítani egyrészt a hűtött és a manipulációs teret, alakítani.
másrészt a hűtőgépházat. A hűtőgépház épületszerke-
zetei elégítsék ki legalább a II. tűzállósági fokozat kö- 354. § A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkeze-
vetelményeit. tekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásá-
nál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesül-
jön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján teljesül-
122. Vegyes rendeltetésű épületek jön a tűzállósági fokozat követelményétől függő tűz-
állósági határértékű védelem.
351. § 83 Vegyes rendeltetésű épületek eltérő ren-
deltetéseit külön tűzszakaszként kell kialakítani, 355. § 84 (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály-
kivéve azon rendeltetési egységeket, amelyek a ba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztály-
fő rendeltetés tűzvédelmi követelmény-rendszerénél ba tartozó helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell el-
magasabb követelmény-rendszert nem támasztanak. választani.
Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a (2) Középmagas és magas épületben csak a rendelte-
szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcso- tésszerű használathoz szükséges, „A” és „B” tűzve-
portokban, amelyekben egyidejűleg legalább 300 liter szélyességi osztályba sorolt helyiség alakítható ki.
83
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 351. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § x) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
84
2012.11.13.

(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto- 358. § A 357. § szerinti tűzszakaszolás helyét és mód-
zó helyiség más tűzveszélyességi osztályba tartozó ját, ha kettőnél több tűzszakasz elválasztására kerül
helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűz- alkalmazásra, az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás
gátló előtérrel kapcsolható össze. Mesterséges szel- megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi hatóság vizsgál-
lőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 ja.
bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
359. § (1) A szomszédos épületek egymástól tűzfallal
(4) A tűzgátló előtér burkolására B-F tűzvédelmi osz- vagy megfelelő tűztávolsággal legyenek elválasztva.
tályú anyag nem alkalmazható. Az előtér ajtajait ön- (2) A IV. és V. tűzállósági fokozatú, valamint a III.
működő csukószerkezettel kell ellátni, és egymástól tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek tűzszaka-
olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy idő- szai között kizárólag tűzfalas elválasztás alkalmaz-
ben egy személy által ne legyenek nyithatók. ható.
356. § (1) A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tar- (3) A IV. és V. tűzállósági fokozatú épületekben a
tozó, legfeljebb 2000 MJ/m2 tűzterhelésű épületek- tűzszakaszok részben vagy egészben egymás felett
ben – a lakóépületek kivételével – a tűzszakaszokat nem helyezhetők el.
elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben – az I. fokú (4) 85
tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján – ön-
360. § (1) Egymás melletti vagy egymás fölötti tűz-
működő vízfüggönnyel helyettesíthető.
szakaszokat úgy kell egymástól elválasztani, hogy
(2) A vízfüggöny méretezésénél és tervezésénél az a homlokzati nyílászárók között, a homlokzatburko-
alábbiakat kell figyelembe venni: laton keresztül, a légréses homlokzatburkolat légré-
a) a berendezés önműködő indítású legyen, seinek segítségével, egymással szöget bezáró nyí-
lásos homlokzati síkok között ne jöhessen létre
b) a berendezés a védett hely környezetén kívül még
tűzterjedés. Ennek érdekében azonos homlokza-
legalább egy helyen kézi úton is működtethető le-
ti síkban találkozó tűzszakaszok elválasztására a
gyen,
tűzszakasz-határok vonalában a homlokzati nyílá-
c) a berendezés vízfüggönyként alkalmazva nem son kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz-határ tűzál-
szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tűzterje- lósági határérték-követelmény időtartamán belül el-
dés gátlására. lenálló A1-A2 tűzvédelmi osztályú homlokzati tűz-
d) A vízfüggönyt a nyitott szórófejes vízzeloltó be- terjedés elleni gátakat kell létesíteni. Az egymás fe-
rendezésre vonatkozó műszaki követelmény szerint letti és melletti nyílászárók vonatkozásában, mind a
kell létesíteni, méretezni. vízszintes, mind a függőleges homlokzati tűzterje-
dés elleni gát paramétereit meg kell tartani.
357. § (1) Közösségi épületek esetében – ha azok tel-
(2) Egymással 120◦ -nál kisebb szöget bezáró, a kü-
jes területe beépített automatikus tűzoltó- és tűzjelző
lönböző tűzszakaszhoz tartozó nyílászárók között 6
berendezéssel kerül kialakításra – egymástól 1,5-1,8
m vagy az OKF által elfogadott számítógépes tűz-
m közötti távolságra elhelyezett sprinklerfejek vagy
modellezéssel meghatározott távolságot kell tartani.
vízköddel oltó rendszer alkalmazásával történő tűz-
Ezen távolságon belül található nyílászárók tűzgát-
szakaszolás is megengedett.
ló kialakításúak legyenek. Ezen tűzgátló nyílászárók
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az lehetnek EW minősítésű szerkezetek is, nem szüksé-
egyéb épületgépészeti, villamos berendezések tűz- ges az EI, ha a nyílászárók legközelebbi pontjai egy-
szakaszolását meg kell oldani (pl. tűzgátló csappan- mástól függőleges vetületben legalább 30 cm távol-
tyúk beépítése), ekkor a kiürítési számításoknál az ságba esnek. Minden 6 méteren belüli üvegezett nyí-
ilyen módon elválasztott térrészek nem tekinthetők lászáró azonban csak fix lehet, nyíló ablak vagy nyí-
szomszédos tűzszakasznak. lószárnnyal ellátott függönyfal nem létesíthető, ajtó-
(3) Nem lehet az (1) bekezdésben foglaltak sze- szerkezet létesíthető, de arra automatikus csukószer-
rint tűzszakaszolni, ha az elválasztott tűzszakaszok kezetet kell szerelni.
összesített alapterülete alapján azok egy tűzszakasz- (3) Egymással 120◦ -nál kisebb szöget bezáró, a kü-
ként is kialakíthatóak. Ebben az esetben a tűzszaka- lönböző tűzszakaszhoz tartozó nyílászárók között tá-
szolás kizárólag épületszerkezetekkel történhet. volság tartása nem indokolt, ha a nyílászárók az erre
85
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

a célra megfelelő, beépített automatikus oltóberen- (2) A tűzterjedés elleni gát mérete a függőleges
dezéssel védettek. Sprinkler oltó berendezés akkor tűzszakasz-határok vonalában legalább 90 cm.
alkalmazható, ha az adott tűzszakasz teljes területe (3) A tűzterjedés elleni gát mérete vízszintes
sprinklerekkel védett. A tűzterjedés elleni gátat he- tűzszakasz-határok vonalában minimum 130 cm.
lyettesítő oltóberendezés kialakításának módját (víz- Ha a vízszintes tűzszakasz-határ előtti gát kiugró
függöny, sprinkler, vízköd) az I. fokú tűzvédelmi ha- tagozat nélkül valósul meg, minimum 130 cm mére-
tóság határozza meg. tű nyílásmentes sávot kell hagyni a homlokzaton. A
361. § Tűzszakaszok vonalában a lapos- és magaste- homlokzati tűzterjedés elleni gáton B, C, D, E tűzvé-
tőn tetőszinti tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, delmi osztályba tartozó burkolat vagy hőszigetelés
amely a magastető homlokzati sík elé kilógó szerke- nem létesíthető, és a gáthoz tartozó homlokzati sza-
zetét is megszakítja. A tetőszinti tűzterjedés elleni gá- kasz homlokzatburkolat mögötti légrését a gát alsó
takra a 17. sz. mellékletben lévő ábrák adnak megol- és felső síkjánál tűzgátló módon meg kell szakítani.
dásokat (ún. ereszmenti tűzterjedés elleni gát). A te- (4) A homlokzati tűzterjedés elleni gát helyettesíthető
tőszinti tűzterjedés elleni gát legkisebb mérete 0,6 m, az erre a célra megfelelő, homlokzatot védő beépített
amelynél a gát szélessége és a B, C, D, E tűzvédel- automatikus oltóberendezéssel. Sprinkler oltóberen-
mi osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés fölötti dezés akkor alkalmazható, ha az adott tűzszakasz tel-
magassága vehető figyelembe. A tetőszinti tűzterjedés jes területe sprinklerekkel védett. A tűzterjedés el-
elleni gát tűzvédelmi osztálya A1, tűzállósági határ- leni gátat helyettesítő oltóberendezés kialakításának
értéke legalább E 30 legyen. A magastető tetősíkban módját – így vízfüggöny, sprinkler, vízköd – az I.
tartott tűzterjedés elleni gát tűzvédelmi osztálya A1, fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg.
legkisebb mérete 0,9 m. 86
365. §
362. § Az épületszerkezetek, épületgépészeti-, techno-
lógiai berendezések tűzgátló szerkezetekkel vagy tűz-
fallal történő kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy
124. Szigetelésekkel kapcsolatos
egy tűz során fellépő alakváltozás (hőtágulás) ne be- követelmények
folyásolja a tűzgátló szerkezet állékonyságát.
366. § (1) A 60 kg/m2 -nél nagyobb tömegű te-
363. § (1) B, C, D, E tűzvédelmi osztályú hő és csa- tőfödémek azon csapadékvíz elleni szigeteléseire
padékvíz elleni szigeteléseket megszakító tetőszinti és lapostető-hőszigeteléseire, amelyeket „tetőfödém
tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni minden füg- tartószerkezeteinek” megfelelő tűzállósági határér-
gőleges tűzszakasz-határ síkjában. tékkel rendelkező zárófödémek felett alkalmaznak,
(2) A B, C, D, E tűzvédelmi osztályú csapadékvíz el- vagy amelyek legalább 5 cm vastag, A1-A2 tűzvé-
leni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha delmi osztályú kéreggel borítottak, és a kéreg a te-
az A2, B, C, D, E tűzvédelmi osztályú anyagból ké- tőszigetelés minden pontján biztosítja a védelmet,
szülő épületszerkezeteket megszakító A1 tűzvédel- nincs tűzvédelmi osztály követelmény. Ide tartoznak
mi osztályú anyagból készülő osztósáv szélessége a kavics leterhelésű lapostetők, a burkolattal ellátott
legalább 60 cm és a csapadékvíz elleni szigetelést járható tetők és a növényzettel telepített tetők.
felülről A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó (2) A növényzettel telepített tető a tetőfelépítmények-
anyagú réteggel fedik hézagmentesen. hez, attikákhoz, magasabb épületrészekhez – kivéve
a B-E tűzvédelmi osztályú burkolattól, hőszigetelő
364. § (1) A tűzszakaszok közötti tűzterjedés megaka- rendszertől mentes tűzfalakat – legalább 60 cm szé-
dályozása céljából az épületek homlokzatán tűzsza- les kavicssávval (vagy más A1 vagy A2 tűzvédelmi
kaszonként, a tűzgátló szerkezetek vonalában (tűzfa- osztályú burkolattal) csatlakozzon.
lak, tűzgátló falak és tűzgátló födémek előtt) a hom-
lokzati nyíláson kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz- (3) Ha a tetőfödém az épület kiürítési számításaiban
határ tűzállósági határérték-követelmény időtarta- biztonságos térként, vagy kiürítési útvonalként sze-
mán belül ellenálló tűzterjedés elleni gátat kell kiké- repel, akkor
pezni. A tűzterjedés elleni gátakra a 17. sz. melléklet a) amennyiben a csapadékvíz elleni szigetelőréteg –
vonatkozó ábrája ad támpontot. amely legfeljebb 12 mm vastag – felülről szabadon
86
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

marad, akkor az alatta lévő hőszigetelés csak A1 a válaszfalakra, akkor a válaszfalak tűzállósági határ-
vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet, a tetőszigetelé- értéke egyezzen meg a benne lévő ajtó tűzállósági ha-
si rendszer pedig Broof (t1) osztályú legyen, tárértékével.
b) amennyiben a hő- vagy a csapadékvíz elleni szi-
371. § Felvonók nyílászáró szerkezetét a vonatkozó
getelő réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy
műszaki követelménynek megfelelően kell kialakíta-
A2 tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fe-
ni.
dik, akkor a hőszigetelés anyaga B-E tűzvédelmi
osztályú is lehet. 372. § Azon nyílászáró szerkezeteket, melyekkel
(4) A 60 kg/m2-nél nem nagyobb tömegű, térelhatá- szemben a jogszabály, tűzvédelmi műszaki köve-
roló elemeket is tartalmazó tetőfödém szerkezeteken telmény tűzállósági határértéket vagy füstzáró ké-
– egy tűzszakaszon belül - pességet ír elő, kialakításuk során önműködő csukó
szerkezettel kell ellátni. Olyan nyílászáró szerkezetek
a) I-II. tűzállósági fokozatú építmények esetében a tűz esetén történő becsukása, amelyeknek folyamatos
hőszigetelés A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú le- nyitva tartása szükséges, a tűzvédelmi szakhatósággal
gyen; a csapadékvíz elleni szigetelés A1, A2, B, C, egyeztetett módon történjen.
D vagy E osztályú is lehet, azonban a tetőszigete-
lési rendszer Broof (t1) kategóriájú legyen, 373. § Tűzszakasz-határon legalább A2 tűzvédelmi
b) III-V. tűzállósági fokozatú építmények esetén a osztályú EW típusú tűzgátló ajtót, vagy legalább A2
hőszigetelés és a vízszigetelés anyaga A1, A2, B, tűzvédelmi osztályú Sm osztályú füstgátló ajtót kell
C, D vagy E osztályú is lehet, azonban a tetőszige- beépíteni az olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét
telési rendszer Broof (t1) kategóriájú legyen. oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon B-E tűzvédel-
mi osztályú anyagok nem kerülnek beépítésre, vagy
(5) Nincs tűzvédelmi osztály követelmény azon pad-
elhelyezésre – beleértve a padlóburkolatokat is -, a fo-
lószerkezetekben lévő hő- és hangszigetelésekre,
lyosó falai tűzgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz
melyek legalább 30 mm vastag A1 vagy A2 tűzvé-
helyiségek nem, vagy csak tűzgátló előtéren át csatla-
delmi osztályú anyaggal borítottak.
koznak.
125. Nyílászáró szerkezetek 126. Fal-, padló- és

367. § Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto- mennyezetburkolatok, bevonatok
zó üzemi épületek (helyiségek) külső és belső nyílá-
száró szerkezetei A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak 374. § Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar-
legyenek. tozó helyiségek, övezetek padlóburkolata és lábaza-
ta mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó
368. § A tűzfalakban lévő nyílászárók összesített felü- és – éghető folyadékok előfordulása esetén – folyadé-
lete az üzemeltetési igények kielégítéséhez szükséges kot át nem eresztő legyen, valamint elektrosztatikus
legkisebb mértékre korlátozott legyen, és az a falfelü- szempontból szigetelő ne legyen.
let 25%-át nem haladhatja meg.
375. § 87 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar-
369. § Lakó- és közösségi épületekben lévő „A”-„C” tozó helyiségek, a füstmentes lépcsőházak, valamint
tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek, a sze- a tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek mene-
métgyűjtő, valamint a be nem épített tetőtér és a pince külési útvonalának padló-, fal- és mennyezetburkolata
bejárata legalább D EI 30 (középmagas és magas épü- A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet.
letek esetén A2 EI 30) minősítésű ajtó legyen. Azonos
rendeltetési egységbe tartozó pinceszinti és talajszint
feletti helyiségek közötti nyílászárókra nem vonatko-
127. Épületgépészeti és villamos
zik e követelmény. vezetékek beépítése
370. § Abban az esetben, ha a nyílászáró szerkezetre 376. § Középmagas és magas épületben a falon vagy
magasabb tűzállósági követelmény vonatkozik, mint födémen átvezetett épületgépészeti és épületvillamos-
87
2012.11.13.

sági vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló (3) A 377. §-ban meghatározott szerelőaknában, va-
tömítéssel kell ellátni, amelyek tűzállósági határértéke lamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átve-
legyen azonos a szerkezetre előírt tűzállósági határér- zetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi
tékkel. osztályú anyagból kell készülnie, kivéve az „A” és
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket,
377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az
ahol azok csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba
épületgépészeti és épületvillamossági szerelőakná-
tartozó anyagúak lehetnek.
kat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként,
a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvé- (4) A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a
delmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetés-
megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti nél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre
és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűz- vagy füstre automatikusan záródóan kell kialakítani.
állósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel (5) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2
kell ellátni. tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni.
(2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatá-
(6) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával
nak megfelelő tűzvédelmi jellemzőjű tűzgátló szer-
B-F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érint-
kezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben sze-
kezhet.
replő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagy-
hatók. Ekkor a tűzgátló kivitelű aknafalakat áttörő 380. § (1) Ahol tűzjelző berendezés létesítése kötele-
épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek át- ző, a beépített tűzgátló csappantyúk tűzjelző által is
törésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki vezéreltek legyenek.
megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai ve-
zetékeket pedig tűzgátló csappantyúval kell ellátni. (2) A központi szellőző- és klímaberendezések – ha
az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül
(3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az ak-
– a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.
na egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az
aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés
378. § (1) Közösségi vagy legalább középmagas épü- lehetőségét biztosítani kell.
letben az épületgépészeti és épületvillamossági sze-
relvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőakná- (4) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető be-
ban kell vezetni. rendezést kell használni, hogy annak bekapcsolása-
kor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne
(2) A lakó, ipari, mezőgazdasági és tároló épületek
keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyúj-
esetében az egyes építményszintek között és az A„-
tóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.
”B tűzveszélyességi osztályú helyiségekben a ha-
tároló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető 381. § (1) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság
szellőző vezetéket és egyéb, B-F tűzvédelmi osztá- által megállapított esetekben olyan automatikus
lyú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtővezetékek, vil- észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely
lamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind cso- az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának el-
portos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősí- érésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határ-
tésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátve- koncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges be-
zetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett. avatkozásokat (vészszellőzés indítása, technológia
leállítása) elvégzi.
128. Szellőzőberendezés (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
zó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében
379. § (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani,
recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.
hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűz-
szakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz (3) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell ki-
átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. alakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
(2) A szerelőaknán kívül elhelyezett szellőző- (4) Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepí-
berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit tő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó
és szigetelését A1 vagy A2-s1 minősítésű anyagból anyagból alakítható ki. A belső felület mechanikai
kell készíteni. hatásra gyújtóképes szikrát ne okozzon.

129. Fedélhéjazatok 130. Tetőfelülvilágítók

382. § (1) A tetők héjazata – a lapos tetők kivételével 386. § A B-E tűzvédelmi osztályú anyagból készült te-
– bármely szintszámú I-II. tűzállósági fokozatú, va- tőfelülvilágítók felületek összes területe felülete nem
lamint 3-5 szintes III. tűzállósági fokozatú épületek- haladhatja meg a tetőfelület alapterületének 1/3-át, tá-
ben A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen. volságuk a tűzszakasz határától I-II. tűzállósági foko-
zatú építményeknél legalább 1,8 m, III-V. tűzállósági
(2) A legfeljebb kétszintes III-IV. tűzállósági fokoza- fokozatú építményeknél legalább 3,0 m.
tú, valamint az V. tűzállósági fokozatú épületek te-
tőhéjazata Broof (t1) osztályba sorolt legyen.
131. Lépcsőházak
(3) A I-II. tűzállósági fokozatú és kétszintesnél ma-
gasabb épületeknél – a magas épületek kivételével 387. § (1) Középmagas épületben
– Broof (t1) osztályú fedélhéjazat alkalmazása meg-
a) legfeljebb 4 fogatú középmagas lakóépületekben
engedett, ha az épület tetőszerkezetét (padlástérnél)
zárt, nem füstmentes – az 527. § szerinti hő- és füst-
vagy a fedélhéjazatot és annak tartószerkezetét (tört-
elvezetéssel rendelkező – lépcsőház is létesíthető,
alakú önhordó tetőfödémnél) az építményszintektől
tűzgátló födémmel egyenértékű REI kritériumokat b) szintenként egy tűzszakasz elhelyezkedése ese-
kielégítő födémszerkezettel választották el. Közép- tén a biztonságos kiürítés érdekében füstmentes
magas épületeknél ez a kedvezmény csak abban az lépcsőházat kell kialakítani,
esetben alkalmazható, ha az épület tűzoltási felvonu- c) szintenként több tűzszakasz elhelyezkedése ese-
lási területe legalább két oldalról biztosítható. tén, tűzszakaszonként 1-1 zárt, nem füstmentes –
az 527. § szerinti hő- és füstelvezetéssel rendelke-
383. § A Broof (t1) osztályba sorolt fedélhéjazattal ren- ző – lépcsőházat kell kialakítani, és a lépcsőházak
delkező épület tetőterében huzamos emberi tartózko- között az átjárást minden szinten biztosítani kell,
dásra alkalmas helyiség (lakás) csak abban az eset- vagy megengedett a tűzszakasz-határon természe-
ben helyezhető el, ha a fedélhéjazat hordozó szerke- tes szellőzésű vagy előtérrel kialakított túlnyomá-
zete legalább C, valamint az alkalmazott hőszigetelés sos szellőztetésű füstmentes lépcsőház létesítése is,
és a tetőtér felőli burkolat A1 vagy A2 tűzvédelmi osz- d) ha szintenként több lépcsőház vagy tűzszakasz
tályú anyagból készül. kerül kialakításra, de azok között az átjárás minden
szinten nem biztosított, akkor valamennyi lépcső-
384. § A legfeljebb 13,65 m szintmagasságú tetőte- házat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani.
rek beépítése során B-E tűzvédelmi osztályba sorolt (2) Magas épületben
anyagú, Broof (t1) osztályú fedélhéjazat alkalmazható, a) legfeljebb 6 fogatú lakóépület esetében legalább 1
ha a tetőtéri helyiségek térelhatároló szerkezetei A1 előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű füst-
vagy A2 osztályúak, és kielégítik az EI 30 tűzállósági mentes lépcsőházat kell kialakítani, hozzá kapcso-
határérték-követelményt, valamint az alkalmazott hő- lódó biztonsági felvonóval,
szigetelés is A1 vagy A2 osztályú.
b) a 30 méter feletti szinteken legalább 2 tűzszakaszt
kell kialakítani, és kétszintenként vízszintes érte-
385. § (1) Az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön, egye- lemben is tűzszakaszolni kell, a biztonságos me-
di esetekre vonatkozó engedélye és annak feltételei nekülés érdekében tűzszakaszonként 1-1 lépcsőhá-
alapján, legfeljebb kétszintes épületeknél fedélhéja- zat kell kialakítani, melyek közül az egyik füstmen-
zatként – a típustervek kivételével – az alábbi E vagy tes, míg a másik zárt, nem füstmentes lépcsőház is
F tűzvédelmi osztályba tartozó anyagok alkalmazha- lehet; a tűzszakaszok között az átjárás lehetőségét
tóak minden szinten biztosítani kell.
a) zsindely, (3) Az (1) -(2) bekezdésben leírtak helyett a tűzszaka-
b) nád, szok határán előtérrel kialakított túlnyomásos szel-
lőztetésű füstmentes lépcsőház is elhelyezhető hoz-
c) szalma és
zá kapcsolódó biztonsági felvonóval.
d) egyéb anyag.
(4) Magas épületben előtérrel kialakított túlnyomásos
(2) Egyedi esetként kell kezelni a tájegységet vagy te- szellőztetésű füstmentes lépcsőházat kell kialakíta-
rületrendezési egységet is. ni a hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval minden

olyan tűzszakaszban, amelyből legalább egy tűzsza- (3) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit
kaszba az átjárás nem biztosított minden szinten. a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően,
(5) Tűzszakaszonként több lépcsőház kialakítása ese- vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó mű-
tén az azok közötti átjárást minden szinten biztosíta- szaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és
ni kell. felülvizsgálni.
(4) Az építmény villamos berendezését – beleértve
a központi szünetmentes energiaforrásokat – köz-
132. Felvonók pontilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is levá-
laszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítá-
388. § 88 (1) sa nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül
(2) Körforgó felvonót úgy szabad elhelyezni, hogy az átmenő vezetékekre. Lakóépületben megengedett a
több tűzszakaszt ne kössön össze. Ha a körforgó fel- főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csopor-
vonót nem lehet egy tűzszakaszon belül kialakíta- tosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcso-
ni, akkor a felvonó az épületszintekhez csak tűzgát- lóval lekapcsolható.
ló előtéren keresztül csatlakozhat. Ilyen felvonót túl- (5) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és
nyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházhoz, és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy
annak előteréhez csatlakoztatni nem lehet. helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell lé-
(3) Kórház és szociális otthon célját szolgáló közép- tesíteni.
magas, valamint minden magas épület – középmagas (6) A 391. §-ban felsorolt, tűzvédelmi szempontból
szint feletti – valamennyi tűzszakaszában legalább jelentős fogyasztók működését tűz esetén legalább
egy, a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott az ott meghatározott ideig biztosítani kell.
biztonsági felvonót kell létesíteni. (7) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálá-
(4) Biztonsági felvonót a vonatkozó műszaki követel- sát a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról
ménynek és a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak kell kialakítani. (8) A csoportosan elhelyezett villa-
megfelelően szabad létesíteni. mos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, to-
vábbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg
kell jelölni.
133. Hasadó, hasadó-nyíló felület 391. § (1) A tűzvédelmi célú berendezések működését
biztosító erős- és gyengeáramú (jelző-mérő, működ-
389. § Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
tető és adatátviteli) kábelrendszerek működőképes-
zó helyiséget – a robbanási túlnyomás levezetése cél-
ségét 30, 60 illetve 90 percen át biztosítani kell. (2) A
jából – hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazásá-
működőképesség-megtartás időtartama legalább 90
val kell létesíteni. A hasadó vagy hasadó-nyíló felüle-
perc legyen
tet az 549-557. §-ok szerint kell kialakítani.
a) az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szi-
vattyúknál,
134. Villamos berendezések és b) a csarnoképületek gépi hő- és füstelvezető beren-
világítások követelményei dezéseinél és füstmentességet biztosító túlnyomást
előállító berendezéseinél, és
390. § (1) Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tar- c) a biztonsági felvonóknál.
tozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad- (3) A működőképesség-megtartás időtartama leg-
téren, építményben robbanást nem okozó, a „C”- alább 60 perc legyen
„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi a) a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és
övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a füstmentességet biztosító, túlnyomást előállító be-
környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást rendezéseknél a (2) bekezdés b) pontjában nem
kell használni. szabályozott esetekben, és
(2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyez- b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző
ni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűz- rendszer berendezéseinél, kivéve azok a vezeték-
veszélyt ne jelentsen. rendszerek, amelyek 1600 m2 -nél kisebb területet
88
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés n) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzszakaszán be- d) a főelosztó berendezésben középfeszültségű ener-
lüliek, vagy lépcsőházon belüli berendezések meg- giaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformá-
táplálására szolgálnak. torhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló berende-
(4) A működőképesség-megtartás időtartama leg- zésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasz-
alább 30 perc legyen tócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat
a) a tűzeseti vezérléssel rendelkező személyfelvo- kell kiképezni.
nóknál, kivéve azok a vezetékrendszerek, amelyek
a felvonóaknában vagy a gépházban találhatók, 394. § (1) 89 A magas épület, a középmagas egészség-
b) a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatásá- ügyi rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg elhelyezés
ra szolgáló berendezéseknél, ha ezeknek tűz ese- 13,65 méter felett is történik - 395. § szerinti, az
tén működőképesnek kell lenniük, kivéve azok a élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős fo-
vezetékrendszerek, amelyek 1600 m2 -nél kisebb gyasztó berendezései biztonságos energia ellátásá-
területet szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzsza- ra a következő kettős biztonságú betáplálást kell lé-
kaszán belüliek, vagy lépcsőházon belüli berende- tesíteni. A kettős biztonságú betáplálást ezeknél az
zések megtáplálására szolgálnak, épületeknél teljesíti az a közüzemi villamos hálózat,
c) a természetes hő- és füstelvezető berendezések amely két olyan középfeszültségű betáplálást bizto-
villamos működtető kábeleinél, és sít, amelyeknek legfeljebb 120 kV-os állomásokon
d) minden olyan esetben, ha valamely villamos be- vagy a 120 kV-nál nagyobb feszültségű állomások
rendezésnek a tűz során bármennyi ideig is működ- középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk.
nie kell. A betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a léte-
sítmény főelosztójában megoldott a biztonsági célú
392. § A kábelrendszerek működőképességére vonat- fogyasztók átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre
kozó műszaki követelmény teljesül, ha úgy, hogy ott azok teljesítményigénye rendelkezés-
re álljon. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása
a) a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal ren-
esetén a második betáplálásra történő automatikus
delkező tűzálló kábelrendszerként kerülnek kialakí-
átkapcsolásról gondoskodni kell.
tásra, melynek tűzállósági határértéke a 391. § (2)
-(4) bekezdésben leírtaknak megfelel, (2) A középmagas épület, a többszintes egészségügyi
b) a kábelek betonfödémben, betonfalban legalább 30 rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg ellátás esetén az
mm vastag betonnal fedve kerülnek elhelyezésre és egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300-
c) a kábelezés a földben fektetve kerül kialakításra. at - 395. § szerinti, az élet- és vagyonvédelem szem-
pontjából jelentős fogyasztó berendezései biztonsá-
gos energia ellátására a következő kettős biztonságú
135. Középmagas, magas épületek betáplálást kell létesíteni. A kettős biztonságú betáp-
lálást ezeknél az épületeknél teljesíti az a közüze-
393. § Az épület energiaellátását a vonatkozó műsza-
mi villamos hálózat, amely két olyan kisfeszültségű
ki követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Ha
betáplálást biztosít, amelyeknek legfeljebb középfe-
az épület energia ellátását középfeszültségű rendszer
szültségű, vagy nagyobb feszültségű állomások kö-
– az épületben középfeszültségű kábel és több szinten
zépfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk. A
elhelyezett transzformátor – biztosítja, akkor
betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a létesít-
a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épü- mény főelosztójában megoldott a biztonsági célú fo-
let földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcso- gyasztók átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre
lótérben lekapcsolható legyen, úgy, hogy ott azok teljesítményigénye rendelkezés-
b) kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek al- re álljon. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása
kalmazásra, esetén a második betáplálásra történő automatikus
átkapcsolásról gondoskodni kell.
c) az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasz-
tó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kis- (3) A kettős biztonságú betáplálásnak megfelel a köz-
feszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszon- üzemi villamos hálózat és az azon túl kiépített di-
ként csoportosítva legyenek leválaszthatók, és esel üzemű, akkumulátoros vagy üzemanyagcellás
89
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 394. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § y) pontjának megfelelően módosított

tartalék áramellátó berendezés, amelyek teljesítőké- ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan
pessége megfelelő a biztonsági funkciójú berende- megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folya-
zések egyidejű rákapcsolására és folyamatos üzemé- mathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket
nek fenntartására, a legkedvezőtlenebb helyzetet fi- a biztonsági világításra vonatkozó műszaki követel-
gyelembe véve. Az üzemszerű energiaellátás kima- ménynek megfelelő módon, vagy azzal egyenértékű
radása esetén a tartalék áramellátásra történő egy biztonságot nyújtó műszaki megoldással tudja bizto-
percen belüli automatikus átkapcsolásról gondos- sítani vagy kiegészíteni. Ilyen lehet a területen elhe-
kodni kell. lyezkedő különféle tárgyak világító módon történő
(4) Gázmotor kettős biztonságú betáplálás céljára megjelölése (utánvilágító fal- vagy padlójelölő csík
nem alkalmazható. vagy festék alkalmazásával). Az épület menekülé-
si útvonalain a vonatkozó műszaki követelménynek
395. § (1) Középmagas, magas épületben a 394. § sze- megfelelő, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyúj-
rint táplált leágazásokat kell kiépíteni a vonatkozó tó menekülési útirány-jelzőrendszert kell a biztonsá-
műszaki követelménynek megfelelően és ezen túl a gi világítás mellett létesíteni.
következő esetekben: (3) Az építményt és annak tűzszakaszait, helyiségeit
a) a hő- és füstelvezető rendszer működtetése, úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent tartóz-
b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jel- kodók megengedett időtartamon belül a veszélyezte-
ző rendszer részére. tett területről eltávozhassanak és az építmény elha-
gyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében
a menekülésre használható kijárati utakat az építmé-
136. Biztonsági világítás és jelek nyen belül – kivéve a családi házakat, a családi ház
jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat – a
396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt
vonatkozó műszaki követelményben foglalt módon,
jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítés-
vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki
ként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és
megoldással a (4) bekezdésben foglaltak szerint biz-
tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan meg-
tonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti)
oldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezke-
jelekkel kell felszerelni.
dő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelö-
lésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületele- (4) A menekülési utakon, minden menekülésre igény-
mek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak be vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő fe-
utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölé- letti befogadóképességű helyiségekben a menekülé-
se] a) az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó si útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó műszaki kö-
építményben, vetelmény vagy azzal egyenértékű biztonságot nyúj-
tó műszaki megoldás szerinti menekülési útirány jel-
b) a legalább 2 szintes – több lakóegységet tartal- ző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embe-
mazó – lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös reknek a teljes menekülési útvonal mentén folyama-
használatú tereiben, tos és következetes vizuális információt közöl biz-
c) a közösségi épületekben, tonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figye-
d) az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására lemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az
alkalmas helyiségeiben, építmény, épület menekülési útvonalán legalább egy
e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden
szabadtéren és építményben, valamint esetben láthatónak kell lennie.
f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság 397. § (1) Minden menekülésre igénybe vehető kijára-
előírja. ti és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más
(2) Zárt füstmentes lépcsőházakban, valamint az épü- lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán el-
letek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok me- helyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell meg-
nekülési útvonalain biztonsági világítást kell fel- jelölni. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet
szerelni (a kisfeszültségű erősáramú berendezésekre tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotá-
vonatkozó általános előírások szerint). Magas épüle- ban a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges
tek, valamint zártfolyosós középmagas épületek me- információ eltűnik. (21. melléklet 1. ábra). A pánik-
nekülési útvonalain biztonsági világítást kell léte- zárral ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási me-
síteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is chanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.

(2) A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőforduló- 399. § (1) Magasan telepített biztonsági jelek esetében
ja és környezete esetén legalább a lépcsők mene- a jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfel-
külés irányában lévő első lépcsőfokát el kell látni a jebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell rög-
menekülési útirányt jelző biztonsági jellel, a lépcső- zíteni. A magasan telepített biztonsági jeleknek kö-
házakban valamennyi szinten az adott szint számát zepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból is
utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni. A felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban
lépcsőfokokat a tömegtartózkodásra szolgáló közös- rögzített menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket
ségi épületekben menekülési vezetővonal-jellel kell a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út min-
megjelölni, valamint ott, ahol azt a tűzvédelmi szak- den irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni.
hatóság előírja. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a
(3) Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a menekülési út bármely pontján, minden esetben leg-
biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyomá- alább egy jelnek láthatónak kell lennie.
nyos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz ese- (2) Középmagasan telepített biztonsági jelek eseté-
tén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell ben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített
valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületek- jelek közé kell telepíteni. Az e módon telepített jelek
ben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel telepítési magassága maximum 1,8 méter, általában
kell tüntetni. szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás
(4) Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel kell igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket
ellátni elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyisé-
gekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem,
a) a füstmentes lépcsőházat és az e felé vezető utat, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számol-
b) a folyosók minden kereszteződését minden irány- ni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok,
ból, berendezési tárgyak alapján.
c) minden irányváltoztatást, (3) Alacsonyan telepített biztonsági jelek esetében a
d) bármilyen szintváltoztatást, biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószint-
e) a kötelezően előírt vészkijáratokat, től kis magasságban a vonatkozó műszaki követel-
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton-
f) a menekülésre használható ablakokat, valamint
ságot nyújtó megoldásnak megfelelően kell telepíte-
g) a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben ni. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek leg-
közreműködők számára kívülről is, mely külső je- alább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutat-
lölés az épületek főbejáratánál elhagyható). niuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból
felismerhetőnek kell lenniük. Alacsonyan telepített
398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan
világító (utánvilágító vagy villamos működtetésű) telepített jelzések kiegészítéseként vagy az olyan he-
biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek leg- lyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anya-
alább a vonatkozó műszaki követelményben megha- gok, eszközök, valamint az ott található berendezési
tározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak tárgyak miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füst-
megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világí- fejlődéssel kell számolni.
tásra – a biztonsági világítási lámpatest megfelelő
fényerősségének biztosítása érdekében – tilos mene- 400. § (1) Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell
külési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni. létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével –
(2) A villamos működtetésű menekülési útirányt jel- az alábbi esetekben
ző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmen- a) kétszintesnél magasabb és 2000 m2 -nél nagyobb
tes áramforrásról kell működniük legalább a vonat- szintenként összesített alapterületű közösségi épü-
kozó műszaki követelményben előírt ideig. letek menekülési útvonalain,
(3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző b) zenés táncos szórakozóhelyek 50 fő feletti befo-
biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de gadóképességű helyiségeiben és menekülési útvo-
legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről nalain,
ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott ele- c) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekben, és
meket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserél- d) tömegtartózkodásra szolgáló építmények mene-
ni kell. külési útvonalain.

(2) A biztonsági jelek telepítésénél minden esetben a felismerési távolságon belül az épületen belül és
figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, va- szabadtéren egyaránt.
lamint az ott található anyagok füstfejlesztő képes- (2) A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági je-
ségét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján leket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 mé-
alacsonyan vagy középmagasan telepítendő a mene- teres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegő-
külési útirányt jelző rendszer, ott a kijárati ajtók két réteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a
oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen
2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megje- felismerhetőek legyenek. A biztonsági jel rögzítési
lölni. magasságát a 21. melléklet 3. ábrája szemlélteti.
(3) Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet –
403. § (1) Az építmény kiürítése során szükséges,
magasan telepítendő menekülési útirányt jelző rend-
vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy ve-
szer esetében – az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban
szélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket a 398. § (1)
kell felszerelni.
bekezdésében foglaltaknak megfelelő utánvilágító
(4) A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsá- vagy világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A
gi jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter. veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten
(5) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kell kezelni
kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrende- a) az elsősegély felszereléseket, orvosi szobát,
zés) történő időleges vagy tartós használaton kívül
b) a hordágyakat,
kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó mene-
c) az önmentő eszközöket, valamint
külési útirány-jelzések működését letakarással, ki-
kapcsolással, leválasztással, vagy bármely más ha- d) a légzésvédelmi eszközöket, készülékeket.
tásos műszaki megoldással szüneteltetni kell. (2) Az elsősegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jele-
ket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méte-
401. § (1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett res magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőré-
tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, teg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a
valamint felszámolása során használható tűzvédel- helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen
mi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak felismerhetők legyenek.
megfelelő világító biztonsági jelekkel kell megjelöl-
ni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten 404. § A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás so-
kell kezelni rán fontos tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket a
398. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vi-
a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket,
lágító vagy megvilágított módon, biztonsági jelekkel
b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrénye- (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal)
ket és azok környezetét, valamint kell ellátni. Kiemelten kell kezelni
c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont.
(2) A biztonsági jelek elhelyezésének változatait a 21. a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök keze-
melléklet 2. ábrája tartalmazza. lő szerkezeteit (hő- és füstelvezető, gázzal oltó),
(3) Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villa- b) a sprinkler központok bejáratait, a központon belül
mos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni az egyes kezelő szerkezeteket és azok környezetét,
úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza valamint c) a kulcsszéfeket és környezeteit.
azok működésképtelenségét.
(4) A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen 137. Lakásfunkciójú tűzszakaszok
meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 405. § (1) Lakóépületben a lakások közötti elválasztó
falat és az egyes lakásokat elválasztó födémeket a
402. § (1) Ha a felismerési távolság 25 méternél na- tűzgátló fallal, illetve tűzgátló födémmel egyenérté-
gyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó elő- kű tűzállósági határértékű szerkezetként kell létesí-
jelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni teni.
90
Hatályos: 2012.11.13.

(2) 90 Középmagas vagy magas épületben található 142. Kórház, rendelőintézet betegellátó
lakások zárt menekülési útvonalára, vagy lépcsőház- funkciójú tűzszakaszai
ba nyíló bejárati ajtói legalább D EI 30 követelmény-
nek feleljenek meg. 410. § (1) A műtőket a technológiailag hozzá kapcso-
lódó gépészeti helyiségekkel együtt önálló tűzsza-
kaszban kell elhelyezni úgy, hogy annak a hőellátása
138. Szállodák szállásfunkciójú és a villamosenergia-ellátása, a légtechnikai és a mű-
tűzszakaszai téteket kiszolgáló bármely egyéb rendszere működő-
képessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze
406. § (1) A szálloda pinceszintjét bármely lakószint- esetén is biztosított legyen. A szükséges működési
tel összekötő szennyesruha-ledobó aknáját úgy kell időt az orvostechnológiai terv határozza meg.
kialakítani, hogy az egyes szintek közötti tűzter- (2) A kórház szerver-helyiségét, az intézmény
jedést ne tegye lehetővé. Biztosítani kell, hogy egészének üzemképességét szolgáló, a kórház-
az aknanyílások közül egyidejűleg egyszerre csak technológiától függő, kiemelt fontosságú helyisé-
egy lehessen nyitva (az alsó kidobónyílás kivételé- geit (diszpécser központ, szünetmentes áramforrás
vel). Ez helyettesíthető a szennyesruha-ledobó és a helyisége) tűzgátló szerkezetekkel körülhatárolva
szennyesruha-gyűjtő helyiségek által érintett tűzsza- kell kialakítani.
kaszok közül a mértékadó tűzállósági fokozat köve-
telményének megfelelő tűzgátló szerkezetekkel tör-
ténő körülhatárolásával. 143. Csarnokjellegű tűzszakaszokra
(2) A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtajai vonatkozó általános követelmény
legalább D EI 30 követelménynek feleljenek meg.
411. § Ha a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású
csarnoképület tetőfödémének térelhatároló szerkeze-
139. Gépjárművek tárolására szolgáló te 60 kg/m2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló
szerkezet fölötti hőszigetelés legalább A2-s1, d0 ka-
helyiségek, tűzszakaszok tegóriába tartozó anyag lehet.
407. § A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget
20 gépkocsi befogadóképesség fölött tűzgátló szerke- 144. Ponyvaszerkezetű építmények
zetekkel kell leválasztani az egyéb rendeltetésektől. tűzvédelmi követelményei
412. § (1) A tömegtartózkodás céljára szolgáló pony-
140. Színház, filmszínház funkciójú vaszerkezetű építmény héjazata legalább C-s2, d0
tűzszakaszok tűzvédelmi osztályú legyen.
(2) Az uszodákat és a jégpályákat legalább D-s2, d1
408. § (1) 8 m magasságot meghaladó színpadnyílás tűzvédelmi osztályú ponyvaszerkezettel is le lehet
esetén, ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meg- fedni.
haladja a 300 főt, a közönségforgalmi területeket az
(3) Egyéb ponyvaszerkezetű építmények héjazatát
üzemi terektől (beleértve a színpadot is) külön tűz-
tűzvédelmi osztályba sorolási korlátozás nem érin-
szakaszként kell kialakítani.
ti.
(2) A díszlet- és kellékraktárakat, valamint a színhá- (4) A feszített ponyvaszerkezetű építmények tartó-
zi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló szerkezete a feszítő elemek kivételével legalább A1,
szerkezetekkel kell körülhatárolni. a feszítő szerkezete legalább C tűzvédelmi osztályú
anyagból készüljön.
141. Áruház, bevásárlóközpont
funkciójú tűzszakaszok 145. Ponyvaszerkezetű építmények
tűzállósága
409. § Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500
m2 -nél nagyobb alapterületű raktárait a közönségfor- 413. § (1) A feszített ponyvaszerkezetű építmények
galmi terektől független tűzszakaszba kell helyezni. tartószerkezetei – a hőszigetelt héjalású ponyvaszer-

kezetű építmények kivételével – legalább R 15, ha Kijáratként a főközlekedési rendeltetéssel felállított

tűz-térelhatárolásra is figyelembe vettek, akkor REI (zsilip rendszerű) nyílászáró is figyelembe vehető.
15 tűzállósági határértékkel rendelkezzenek. Hőszi-
getelt ponyvaszerkezetű építmények esetén a nem
ponyva anyagú tartószerkezetek tűzállóságát a 16. 148. Ponyvaszerkezetű építmények hő-
melléklet 1-5. és 7. táblázatai szerint kell meghatá- és füstelvezetése
rozni.
(2) Tűzvédelmi osztályba sorolás szempontjából az 416. § Tömegtartózkodás célját szolgáló zárt légterű
azonos anyagból készült, kettős héjú ponyvaszerke- ponyvaszerkezetű építmény esetén – kivéve az uszo-
zetű építmények a szimpla héjúakkal azonos elbírá- dákat, jégpályákat – gondoskodni kell hő- és füstelve-
lás alá esnek. zetésről olyan módon, hogy a füst a helyiség kiürítését
ne gátolja.
146. Ponyvaszerkezetű építmények

maximális alapterülete 149. Ponyvaszerkezetű építmények
telepítési távolsága
414. § (1) A ponyvaszerkezetű építmények maximális
megengedett alapterülete tűzvédelmi szempontból 417. § (1) Ha építési előírás másképpen nem rendelke-
a) tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű zik, a ponyvaszerkezetű építmények és az egyéb épü-
építmények esetében (uszodák, jégpályák kivételé- lettel összeépült ponyvaszerkezetű építményegyüt-
vel) 2000 m2 , valamint tesek egymástól, vagy egyéb építményektől való tűz-
távolsága
b) uszodák, jégpályák esetében 3000 m2 .
(2) Ha a ponyvaszerkezetű építmény egyéb rendel- a) tömegtartózkodás esetén 14 m,
tetésű épülettel szervesen összeépül, a ponyvaszer- b) egyéb esetben 10 m legyen.
kezetű építmény alapterületére vonatkozóan be kell (2) Ha két vagy több egymás mellé helyezett ponyva-
tartani a fenti korlátokat, de a ponyvaszerkezetű épít- szerkezetű építmény együttes alapterülete nem ha-
ményt az épülettől tűzfallal kell elválasztani. ladja meg a 414. § (1) bekezdésében meghatározott
mértéket, azok egy építményként vehetők figyelem-
147. Ponyvaszerkezetű építmények be, és közöttük az előzőekben leírt védőtávolságokat
nem kell biztosítani, mivel az egy tűzszakasznak mi-
kiürítése nősül.
415. § (1) A ponyvaszerkezetű építmények kijáratai-
nak számát és a kijáratok szélességi méretét úgy kell 150. Ponyvaszerkezetű építmények
kialakítani, hogy az a) tömegtartózkodás célját szol-
gáló ponyvaszerkezetű építmény esetén 1,0 perc, épületgépészeti berendezések
b) uszodákban, jégpályákon és „C” tűzveszélyessé- 418. § (1) Ponyvaszerkezetű építmények fűtésére csak
gi osztályba sorolt tevékenység esetén 1,5 perc, olyan berendezés alkalmazható, amely tüzet nem
vagy okozhat.
c) egyéb esetekben 2,0 perc
(2) A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevé-
alatt kiüríthető legyen.
kenység esetén, huzamos tartózkodás, vagy tömeg-
(2) Levegővel stabilizált ponyvaszerkezetű építmé- tartózkodás célját szolgáló ponyvaszerkezetű épít-
nyek esetén a zsiliprendszerű nyílászárókon kívül a ményekben világításra csak villamos energia alkal-
többi kijárat (az egyszárnyas, kifelé nyíló ajtók vagy mazható. Az elhelyezésre kerülő villamos berende-
egyéb konstrukciók) figyelembe vehető a veszély zéseket és szerelvényeket a vonatkozó műszaki kö-
esetén történő közlekedés biztosítására. vetelménynek vagy azzal egyenértékű biztonságot
(3) A formától és a rendeltetéstől függetlenül a leg- nyújtó műszaki megoldásnak megfelelően kell kiala-
kisebb alaprajzi méretnél is legalább két kijárási kítani. A ponyvaszerkezetű építményeken belül el-
lehetőséget kell biztosítani – a ponyvaszerkezetű helyezett villamos berendezéseket (egységeket) úgy
építmény kerületén mérve egymástól a legtávolab- kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszo-
bi pontokon – a kiürítési időket is figyelembe véve. san is leválaszthatók legyenek.

(3) A ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berende- b) GH1 : két egymás felett lévő nyílás (nyílászáró)
zés csak akkor telepíthető, ha az a közvetlen környe- egymástól való távolsága a homlokzati síkon mér-
zetre tűzveszélyt nem jelent. ve, méterben.
(3) A vízszintes tűzterjedés elleni gát legkisebb mé-
151. Ponyvaszerkezetű építmények, retét az alábbi képlettel kell meghatározni:
1,5 GH4 + GH3 > 0,90 m
tűzjelzés és tűzoltás
ahol:
419. § A tűzjelzést az I. fokú tűzvédelmi hatóság elő- a) GH4 : a falazatból kiülő fal, pillér vagy lizéna mé-
írása szerint a település adottságainak figyelembevé- rete, méterben,
telével kell megoldani. b) GH3 : a két egymás mellett lévő nyílás (nyílászá-
ró) távolsága, méterben.
420. § A tűz oltásához szükséges vízmennyiséget és a
kézi tűzoltó készülékeket a vonatkozó műszaki köve- (4) A vízszintes tűzterjedés elleni gát legkisebb mé-
telményben leírtak figyelembevételével kell biztosíta- retét a 17. melléklet 3. ábrája szerint kell meghatá-
ni. rozni.
152. Ponyvaszerkezetű építmények, 154. Tetőszinti tűzterjedés elleni gátak,

egyéb előírások osztósávok kialakítása
421. § Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható 423. § (1) A magastetők és a lapostetők tüzének to-
vaterjedése megakadályozása céljából a tűzszakasz-
a) a robbanóanyagipari és A-B tűzveszélyességi osz- határok vonalában A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú
tályba tartozó tevékenység számára, tűzterjedés elleni gátakat, osztósávokat kell kialakí-
tani.
b) a 400 fő feletti befogadó képességű tömegtartóz-
kodásra szolgáló épületként, (2) A tetőszinti tűzterjedés elleni gát legkisebb mére-
tét az alábbi képlettel, a 17. melléklet 4-5-6. ábráinak
c) 91 a mozgásukban vagy cselekvőképességükben megfelelően kell meghatározni
korlátozott személyek huzamos elhelyezésére, vagy
GT1 +2 GT2 > 0,60 m.
d) azokban az esetekben, ahol azt egyéb jogszabály ahol:
tiltja.
a) GT1 : az A2, B, C, D, E tűzvédelmi osztályú
anyagból készülő épületszerkezeteket megszakító
153. Homlokzati tűzterjedési gátak A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő osztósáv
szélessége méterben,
kiképzése
b) GT2 : A1 tűzvédelmi osztályú anyagú tűzterjedési
422. § (1) A homlokzati tűzátterjedés megakadályozá- gát magassága, méterben
sa céljából A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba sorolt (3) A tűzterjedés elleni gátak kialakítása során
anyagból és komponensekből álló tűzgátakat kell ki-
alakítani. a) a magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés el-
leni gátjának kialakítását a 17. melléklet 7. ábrája,
(2) A függőleges tűzterjedés elleni gát legkisebb mé-
b) a magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmen-
retét az alábbi képlettel, a 17. melléklet 2. ábrája sze-
ti meghosszabbítását a 17. melléklet 8. ábrája,
rint kell meghatározni:
c) a magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmen-
1,3 GH2 + GH1 > 1,30 m
ti megszakítását a 17. melléklet 9. ábrája,
ahol:
d) a tartószerkezetektől dilatáltan kialakított tűzfal
a) GH2 : konzol (osztópárkány, loggia vagy erkély- lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gát kialakí-
lemez) kiülése a felette lévő parapet elé, méterben, tását a 17. melléklet 10. ábrája,
91
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 421. § c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § z) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.

e) a kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés csökkenteni kell, vagy az adott tűzállóság elérésé-
elleni gát kialakítását a 17. melléklet 11. ábrája, re alkalmazott védelem vastagságát 20%-kal növelni
f) a függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát ki- kell.
alakítását a 17. melléklet 12. ábrája,
g) a függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát és 157. Teherhordó falak tűzállósági
tetősíkú mentési ablak kialakítását a 17. melléklet
13. ábrája szemlélteti.
határértékei
426. § (1) Téglafalak tűzállósági határértékét a 18.
melléklet 4. táblázata tartalmazza.
155. Gyakrabban alkalmazott
(2) Betonfalak tűzállósági határértékét a 18. mellék-
épületszerkezetek tűzállósági let 5. táblázata tartalmazza. A betonminőség C8/10
határértékei legyen.
(3) Vasbetonfalak tűzállósági határértékeit a 18. mel-
424. § 92 Új szerkezeteknél vagy azokban az esetek- léklet 6. táblázata tartalmazza. A betonminőség
ben, amikor a megoldás anyagminősége, keresztmet- C12/15 és C30/37 között legyen. A mellékletben
szete, mérete, terhelése, statikai modellje eltér a vo- meghatározott értékek vakolatlan falakra vonatkoz-
natkozó műszaki követelményben közöltektől, labora- nak. 1 cm vastag kétoldali vakolattal, vagy azzal
tóriumi vizsgálattal kell megállapítani a szóban forgó egyenértékű egyéb védelem mellett a tűzállóság 15
szerkezet tűzállósági határértékét. Kivételt képeznek perccel növekszik.
azok a szerkezetek, amelyek tűzállóságát számítással
is meg lehet határozni. A meglévő szerkezetek eseté-
ben a 18. melléklet 1-9. táblázataiban szereplő para- 158. Vasbeton födémszerkezetek
méterek tervezési értékként vehetők figyelembe. tűzállósági határértékei
427. § (1) Vasbeton lemezek tűzállósági határértéke-
156. Teherhordó pillérek, oszlopok it a 18. melléklet 7. táblázat tartalmazza. Beton-
tűzállósági határértékei minőség a vonatkozó műszaki követelmény szerint
C12/15 és C30/37 között legyen. Acélminőség: a vo-
425. § (1) Téglapillérek tűzállósági határértékeit a 18. natkozó műszaki követelmény szerinti melegen hen-
melléklet 1. táblázata tartalmazza. gerelt betonacélok. Az értékek a húzott acélbetétek
A 18. melléklet 1. táblázata a) a tömör téglából, határigénybevételére történt méretezés esetére, vala-
mint vakolatlan, tömör keresztmetszetű szerkezetek-
b) a pillértéglából, és re vonatkoznak. Az értékek statikailag határozott le-
c) a kevéslyukú téglából, készült szerkezetekre mezekre vonatkoznak.
irányadó. (2) A 18. melléklet 7. táblázatának alkalmazásakor
(2) Beton- és vasbeton pillérek tűzállósági határérté- a) a statikailag határozatlan, azaz egyik vagy mind-
keit a 18. melléklet 2. táblázata tartalmazza. Az ada- két végén befogott kéttámaszú vagy többtámaszú
tok tömör szelvényekre vonatkoznak. lemezek esetén az értékek 50%-kal növelhetők,
(3) Acélpillérek tűzállósági határértékeit a 18. mel- b) a két irányban teherhordó lemezekben az acélta-
léklet 3. táblázata tartalmazza. A 18. melléklet 3. karást a két sorban elhelyezett vasalás középérté-
táblázatában közölt értékek nyitott (I, U, Z) vagy kével (alsó síktól számított súlyvonal távolságával)
zárt, de belül üresen hagyott acélszerelvényekre vo- kell számításba venni, és a táblázatból nyert érté-
natkoznak, ha az acél melegen hengerelt és falvas- ket 25%-kal növelni (ez nem vonatkozik a három
tagsága legalább 5 mm. Ez esetben a védelem nél- él mentén támaszkodó házgyári elemekre),
küli szerkezet tűzállósági határértéke 15 perc. Hi- c) a BHS 55.50 (sima) és a BHB 55.50 (bordázott)
degen alakított vagy 5 mm-nél vékonyabb falú szel- jelű vasalással készített, két irányban teherhordó le-
vények esetében a tűzállósági határértéket 20%-kal mezek esetén a táblázatban nyert értékek 20%-kal
92
2012.11.13.

csökkentett értéke az irányadó, a betontakarást ez – az építményekhez olyan utat és területet kell biz-
esetben is a két elhelyezett vasalás súlyvonal távol- tosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem
sága jelenti, továbbá rendszeres közlekedésére és működtetésére.
d) a födémgerendák tűzállósági határértékeit, ha (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó,
azok sík födémként nyernek alkalmazást, a 18. mel- 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű létesítménynél,
léklet 7. táblázatának D. oszlopa alapján kell meg- valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó,
határozni. 50 000 m2 -nél nagyobb alapterületű létesítménynél
(3) Vasbeton gerendák tűzállósági határértékeit a 18. két, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas
melléklet 8. táblázata tartalmazza. A figyelembe vett bejáratot kell – két oldalon – létesíteni.
anyagminőségek az (1) bekezdés szerintiek legye- (3) A 429. §-ban, a 430. § (6) bekezdésében és a
nek. Az értékek a húzott acélbetétek határigénybe- 431. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek
vételére történt méretezés esetére, vakolatlan, tömör megfelelő tűzoltási területet kell kialakítani
keresztmetszetre vonatkoznak.
a) a 3000 m 2 – szintenkénti összesített – alapterü-
(4) A 18. melléklet 8. táblázatának alkalmazásakor letet meghaladó áruház, üzlet, vásárcsarnok, szál-
a) az előregyártott bordás födémpallók alkalmazá- loda, vegyes rendeltetésű épületek,
sakor két egymás mellé kerülő hosszborda együttes b) a 100 fő vagy azt meghaladó ellátott befogadóké-
szélességgel vehető figyelembe, pességű szociális otthon, valamint
b) a statikailag határozatlan szerkezetek esetén az c) a 300 fő összes befogadóképességet meghala-
értékek 50%-kal növelhetők, valamint dó gyermekkorúak oktatási intézményei, kórház,
c) a nagy szilárdságú, hidegen húzott acélbetétes mozgásukban és cselekvőképességükben korláto-
előfeszített födémgerendák tűzállósági határértéke zott személyeket ellátó intézmények esetében.
30%-kal csökkentett.
(5) Előfeszített tömör vagy üreges födémpallók, ha a 160. Középmagas, magas épületek
lemez vastagsága 80 mm vagy annál nagyobb, vala-
tűzoltási felvonulási területére és
mint a betontakarás legalább 15 mm, REI 30 tűzál-
lósági határértékkel vehetők figyelembe. A vasbeton útvonalára vonatkozó kritériumok
és feszített beton födémszerkezetek tűzállósági ha-
429. § E rendeletben foglaltak alapján a tűzoltási, fel-
tárértékének növelésére különböző vakolatok vagy
vonulási terület és útvonal kialakítását – a tűzoltási
egyéb tűzvédő bevonatok alkalmazhatók. A szerke-
felvonulási terület nélkül kialakított épületek kivételé-
zet tűzállósági határértékeit a 18. melléklet 9. táblá-
vel – a tűzvédelmi szakhatóság köteles a helyi adottsá-
zata tartalmazza.
goknak megfelelően (saját és segítségnyújtó egységek
(6) A 18. melléklet 9. táblázatának értékei csak hajlí- emelőinek, gépjárműfecskendőinek paraméterei alap-
tásra igénybe vett szerkezetekre vonatkoznak. Nyo- ján) a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az
móigénybevétel esetén az adott bevonati vastagság építési engedélyezési eljárás keretében. Az engedélye-
a táblázat eggyel nagyobb védelmi értékével vehető zési tervdokumentációban szereplő helyszínrajzon a
figyelembe (pl. 10 mm vastag mészhabarcs védel- tűzoltási felvonulási területet, utat, jól látható módon
mi értéke statikailag nyomott szerkezet esetében 21 jelölni kell.
perc).
161. A tűzoltási felvonulási terület

XXVI. FEJEZET
TŰZOLTÓSÁG BEAVATKOZÁSÁT 430. § (1) A tűzoltási felvonulási terület hossza az
épület felvonulási terület felé néző homlokzatának
BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK teljes hosszán biztosítja a beavatkozás és mentés fel-
159. Többszintes épületek tételeit, szélessége legalább 6,0 m. A mentési helyek
megközelítését szolgáló utakra előtt legalább 7,5 m széles – jól látható módon jelölt
– talpalási hely van kialakítva. A mentési homlok-
vonatkozó követelmények
zattól a hosszanti tengely-távolsága 8-14 m.
428. § (1) A tűzoltóság vonulása és működése érdeké- (2) Ha az épületnek a tűzoltási felvonulási terület fe-
ben – ha arról jogszabály másként nem rendelkezik lé eső homlokzatához alacsonyabb épületrész vagy

építmény csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja a mentést biztosító technikai eszközök által elérhető
a 19. melléklet 1. táblázatában meghatározott távol- (17. melléklet 13. ábrája szerint).
ságra lehet a középmagas vagy magas épület hom- (4) A középmagas és magas épületek tűzoltásához
lokzati síkja előtt. szükséges vízellátási követelmények szempontjából
(3) A tűzoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb az általános érvényű előírásokon túl
5% lehet.
a) 94 a középmagas és magas épülettől legalább 1
(4) Ha a tűzoltási felvonulási területen vagy a felvo- tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten leg-
nulási terület és a mentésre alkalmas homlokzat kö- feljebb 50 méterre lennie kell, és
zötti területen fasor telepítésére kerül sor, a fák egy-
b) a 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási te-
más közötti távolsága a mentési oldalon legalább 15
rület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-ként he-
m. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy
lyezhetők el.
egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is.
(5) A tűzoltási felvonulási területnek a középmagas 432. § A tűzoltóság beavatkozását akadályozó és tiltott
és magas épület felőli oldalán közvilágítási szabad- helyen álló gépjárműben – ha az az akadálytalan tűz-
vezeték, közúti villamos járművek vezetékei vagy oltás érdekében elkerülhetetlen – a polgári jogi szabá-
egyéb, a tűzoltói beavatkozást akadályozó légveze- lyok értelmében a tűzoltóság okozhat kárt.
tékek nem helyezkedhetnek el.
(6) 93 A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűz- 433. § (1) 95 Ha a 430-431. §-okban megfogalmazott
oltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakí- kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem telje-
tani nem lehet. Ezeken a területeken a parkolási ti- sül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a tűzoltá-
lalmat táblával vagy aszfaltfestéssel jelölni kell. A si felvonulási területre vonatkozó előírások. Ha 3-nál
tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapok több kritérium nem teljesül, akkor a tűzoltási felvo-
1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat, nulási terület nem biztosított.
és ezt jelölni kell. (2) Középmagas épületekre a (3) -(6) bekezdésben
foglalt követelményeket kell alkalmazni, ha a tűzol-
431. § (1) A tűzoltási felvonulási területet megközelí- tási felvonulási területre vonatkozó előírások mara-
tő tűzoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, déktalanul nem biztosíthatók.
hogy a tűzoltó gépjárművek (emelők) a helyszínt
biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni. (3) Egy lépcsőház létesítése esetén előtérrel kiala-
kított túlnyomásos szellőztetésű, vagy természetes
(2) A középmagas és magas épületeknek a tűzoltá-
szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell kialakítani,
si felvonulási terület felé eső homlokzatán tűzsza-
az elsődleges épületszerkezetek – a fedélszerkezet
kaszonként és szintenként legalább kettő, mentésre
kivételével – elégítsék ki az I. tűzállósági fokozat-
alkalmas, legfeljebb 1,0 m mellvéd magasságú nyí-
hoz tartozó követelményeket. Ha az elsődleges épü-
lászáró, loggia vagy erkély helyezkedik el a mentés
letszerkezeteket a jogszabály alapján I. tűzállósági
feltételeinek biztosítására. A mentést elősegítő ab-
fokozatnak megfelelően kell létesíteni, akkor az épü-
lak osztás nélküli üvegezett felülete legalább 1,0 m
let valamennyi szerkezete elégítse ki az I. tűzállósági
szélességű és 1,50 m magasságú. A kizárólag men-
fokozat követelményeit.
tésre szolgáló nyílászáró lehet nem nyitható kivitelű
is. A mentésre szolgáló nyílászárók helye a homlok- (4) Több lépcsőház létesítése esetén az egyik lépcső-
zaton, illetve az épületen belül jól látható és mara- házat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani, és a
dandó módon jelölve van. A mentésre szolgáló ajtók lépcsőházak között az átjárást minden szinten bizto-
nyithatósága kívülről is biztosított. sítani kell.
(3) A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak (5) Szintenként kettőnél több tűzszakasz létesítése
alsó éle és az ablak alatti, legalább 1,0 m széles pa- esetén minden megkezdett két tűzszakasz után egy
dozat közötti távolság legfeljebb 0,6 m, és az ablak füstmentes lépcsőházat kell kialakítani oly módon,
93
Hatályos: 2012.11.13.
94
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 431. § (4) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 35. §-ának megfelelően megállapított
95
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 433. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aa) pontjának megfelelően módosított

hogy az átjárás a lépcsőházak között minden szinten sődlegesen közterületen keresztül kell biztosítani.
biztosított legyen. Kivételes esetekben a tűzoltási felvonulási terület sa-
(6) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, ját telken, létesítményen belül is kialakítható.
ha az épület teljes területére kiterjedő, a vonatko- (2) Tűzoltási felvonulási terület és út a létesítendő
zó előírásoknak megfelelő automatikus tűzjelző és építménnyel szomszédos telken – közterület kivéte-
oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház füst- lével – nem jelölhető és alakítható ki.
mentes lépcsőházként kerül kialakításra, és a lép-
csőházak között az átjárás valamennyi szinten bizto- (3) 96 Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának
sított. Az elsődleges épületszerkezetek elégítsék ki módját az I. fokú tűzvédelmi hatósággal egyeztetni
– a fedélszerkezet kivételével – a I. tűzállósági fo- kell.
kozathoz tartozó követelményeket. Ha az elsődleges
épületszerkezeteket a jogszabály alapján I. tűzálló-
sági fokozatnak megfelelően kell létesíteni, akkor az 163. Tűzoltósági kulcsszéf
épület valamennyi szerkezete elégítse ki a I. tűzálló-
sági fokozat követelményeit. 436. § (1) Kulcsszéfeket kell telepíteni,
434. § (1) Magas épületek esetében, amennyiben a a) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű, „A”-„C”
tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgaz-
maradéktalanul nem biztosíthatók, az e szakaszban dasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények
foglalt követelményeket kell teljesíteni. esetében,
(2) Az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt b) bármely rendeltetésű magas közösségi épületben,
kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűz- c) a 6000 m2 -nél nagyobb alapterületű irodaépüle-
szakaszolni kell. tekben,
Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel ki- d) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű kereske-
alakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természe- delmi épületekben, logisztikai központokban, vala-
tes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell létesíteni, mint
hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A lépcső-
e) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű műemlék
házak között az átjárási lehetőséget minden szinten
és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületek-
biztosítani szükséges.
ben, ha azok területén beépített tűzjelző berendezés
(3) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, telepítésre kerül.
ha a (2) bekezdésben meghatározott tűzszakaszolá-
son, valamint a biztonsági felvonón túl, az épület (2) A kulcsszéfeket a bejárat, bejáratok közelében
teljes területére kiterjedő, a vonatkozó műszaki kö- kell elhelyezni.
vetelménynek megfelelő automatikus tűzjelző és ol-
(3) A kulcsszéfekben a bejárati ajtót nyitó kulcson kí-
tóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház előtér-
vül más rendeltetési egységek, közmű elzárást lehe-
rel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy termé-
tővé tevő helyiségek kulcsai is elhelyezhetők, a tűz-
szetes szellőzésű füstmentes lépcsőházként kerül ki-
védelmi hatósággal történő egyeztetés alapján.
alakításra, és a lépcsőházak között az átjárás vala-
mennyi szinten biztosított. A fentieken túl közösségi (4) Csak olyan tűzoltósági kulcsszéf alkalmazható,
épületben, annak teljes területén kihangosító rend- mely rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsít-
szert kell kiépíteni, mely a benntartózkodókat élő vánnyal, vagy az OKF magyarországi forgalmazási
szóval – a magyaron kívül legalább három nyelven – engedélyével.
értesíti a tűzriasztásról és a követendő magatartásról.
(5) A kulcsszéfet jól látható módon jelölni kell, úgy,
hogy az 10 m-ről felismerhető legyen. A táblával tör-
162. Általános követelmények ténő jelölés esetén annak mérete legalább 100×150
mm legyen, és a „KULCSSZÉF” felirat szerepel-
435. § (1) Az épületek megközelítését szolgáló utakat, jen rajta. Kiegészítésként elfogadható a sárga villogó
valamint a tűzoltási felvonulási utat és területet el- fény használata is.
96
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 435. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ab) pontjának megfelelően módosított

164. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag (3) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a tűz-

biztosítása védelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosít-
ható.
437. § A létesítmények védelme érdekében a tűzol- (4) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az
tó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az
egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen.
oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell.
(5) 97 A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépí-
438. § (1) Tűzoltás céljára a településen és a létesítmé- tett vízzel oltó berendezés esetén a 19. melléklet 2.
nyeknél az (5) bekezdésben meghatározott oltóvíz- táblázata szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás
intenzitást kell biztosítani. mértéke csökkenthető a sprinklerberendezés műkö-
(2) Az oltóvizet folyamatosan biztosítani kell – a lé- déséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján
tesítmény mértékadó tűzszakaszára – a vonatkozó szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz 438. §
műszaki követelmények szerint meghatározott szá- (2) bekezdése szerint folyamatosan biztosítandó ide-
mított vagy normatív tűzterhelés függvényében jének (percben) hányadosával. A csökkentés mérté-
ke nem haladhatja meg a 19. melléklet 2. táblázata
a) legfeljebb 200 MJ/m2 tűzterhelés esetén, leg-
szerint előírt szükséges oltóvíz-intenzitás mértéké-
alább fél órán keresztül,
nek 50%-át.
b) 200 MJ/m2 -nél nagyobb, de legfeljebb 400
MJ/m2 tűzterhelés esetén, legalább egy órán ke- 440. § (1) 98 Az oltóvíz-intenzitás mértékének 439. §
resztül, (5) bekezdése szerinti csökkentése esetén a sprink-
c) 400 MJ/m2 -nél nagyobb, de legfeljebb 800 lerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 447.
MJ/m2 tűzterhelés esetén, legalább másfél órán ke- § (6) és 448. § (1) -(2) bekezdésben előírtak figye-
resztül, vagy lembevételével kell kialakítani.
d) 800 MJ/m2 tűzterhelés felett pedig legalább két
(2) A kábel- és közműalagútnál, valamint a közműfo-
órán keresztül.
lyosónál tűzszakaszonként legalább két helyen biz-
(3) Időszakos vízszerzési lehetőség nem vehető oltó- tosítani kell az oltóanyagok bejuttatásának a lehető-
vízként figyelembe. ségét.
(4) Az 1200 m2 -nél nagyobb alapterületű állattartási
épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 li-
ter/min. 165. Oltóvíz hálózat kialakítása
(5) A szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűz-
441. § (1) A településen és a létesítményben az oltó-
szakasz alapterülete alapján a 19. melléklet 2. táblá-
vizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérő-
zata szerint kell meghatározni.
jét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény
(6) Az I-III. tűzállósági fokozatú épületeknél a mér- alapján, valamint a közműrendszer kialakítását fi-
tékadó tűzszakasz-terület, ha abban a szintek száma gyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás
a) 2-5, 30%-kal, esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték ese-
b) 6 vagy több, 40%-kal tén pedig legalább NA 80 legyen.
csökkentett területtel vehető figyelembe. (2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet
439. § (1) A településen és a létesítményben a mérték- biztosító vízvezeték-hálózat az (1) bekezdéstől elté-
adó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyi- rően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb ál-
séget vízvezetékről vagy tüzivíztározó medencéből landó lakosú településen,
kell biztosítani. a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden vé-
(2) Település, valamint létesítmény létesítése vagy dendő építményétől, valamint szabadterétől 200
bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelem-
használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. be vehető – a település mértékadó tűzszakasz-
97
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 439. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ac) pontjának megfelelően módosított
98
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 440. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ad) pontjának megfelelően módosított

területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító – (4) A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozéka-
természetes vagy mesterséges víznyerő hely van, ik feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelmé-
b) amelyben a település mértékadó tűzszakasz- nyekben foglaltaknak.
területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más mű- (5) 100 A tűzcsapok telepítési helyét az I. fokú tűzvé-
szaki megoldásokkal (víztároló) biztosítják. delmi hatósággal egyeztetni kell.
(3) A vízmű magas és mély tárolójánál a tűzoltó gép-
443. § (1) A létesítményben annyi tűzcsapot kell lé-
jármű részére, NA 100 belső átmérőjű, műszakilag
tesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség
és a vonatkozó műszaki követelményeknek megfe-
egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerel-
lelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és
vénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűz-
kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kiala-
csapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A köz-
kítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó he-
forgalom előtt nyitott létesítmények esetében a sze-
lyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasság-
relvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi
ban kell kialakítani.
szakhatóság által meghatározott módon és helyen is
történhet.
166. Tűzcsapok (2) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghetőanyag-
tároló területétől, építménytől a megközelítési útvo-
442. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban nalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcso-
a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűz- portok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb el-
csapnál 200 mm2 -es kiáramlási keresztmetszetnél helyezni nem szabad.
a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomás bizto- (3) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat lé-
sított az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- tesíteni, ha a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szük-
tozó létesítményekben, séges vízmennyiséget biztosítják, és a (2) bekezdés
b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomás bizto- követelményei is teljesülnek.
sított a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó léte-
(4) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy
sítményekben, és c) legalább 200 kPa (2 bar) kifo-
kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett
lyási nyomás biztosított
legalább egy sáv közlekedési út szabadon maradjon.
ca) a fali tűzcsapoknál, és
cb) a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó
létesítményekben. 167. Fali tűzcsapok kialakítása
(2) Az éghető folyadékot feldolgozó létesítmények-
444. § (1) 101 Vezetékes vízellátás esetén a 442-443.
nél, valamint az „A”-„B” tűzveszélyességi osztály-
§-ban meghatározottakon túl – kivéve a többszintes
ba tartozó éghető folyadékot 1000 m3 -nél nagyobb
lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott
tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, vala-
építményeket – fali tűzcsapot is kell létesíteni
mint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alat-
ti vagy mélyhűtött „A”-„C” tűzveszélyességi osz- a) ahol azt jogszabály előírja, vagy
tályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessé- b) az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó 200
ge meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték- m2 -nél, a „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szem- 300 m2 -nél, a „C” tűzveszélyességi osztályba tar-
pontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább tozó 500 m2 -nél, a „D” tűzveszélyességi osztály-
1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. ba tartozó 1000 m2 -nél nagyobb alapterületű tűz-
(3) 99 A településen és a létesítményben – a 441. § szakaszban a 19. melléklet 3. táblázatban foglaltak
(2) bekezdésében foglaltak kivételével – az oltóvi- szerint.
zet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti (2) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az
tűzcsapokkal kell biztosítani. épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tü-
99
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 442. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ae) pontjának megfelelően módosított
100
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 442. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ab) pontjának megfelelően módosított
101
Hatályos: 2012.11.13.

zet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését előse- (4) A fali tűzcsap hálózatot a 19. melléklet 3. tábláza-
gítheti. ta szerint kell kialakítani, méretezni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, to- (5) A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok
vábbá ahol a víz nem alkalmas az építményben kelet- a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani (a
kezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő megközelítési utat figyelembe kell venni), valamint
anyag oltására alkalmas – a tűzvédelmi hatóság által a fali tűzcsapok fedjék le a tűzszakasz teljes terüle-
meghatározott – tűzoltó berendezést, eszközt, készü- tét.
léket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen (6) A fali tűzcsapok létesítésekor a legkedvezőtle-
készenlétben tartani. nebb helyen az ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt
(4) 102 A fali tűzcsapok számát és helyét az illetékes I. kell elhelyezni.
fokú tűzvédelmi hatóság, a (3) bekezdés szerint a fa-
li tűzcsap helyett biztosított tűzoltó berendezés, esz- 446. § (1) A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a
köz, készülék, felszerelés és anyag mennyiségét és kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymé-
helyét – ha azt vonatkozó műszaki követelmény nem rést – az egyidejűség figyelembevételével – végezni
szabályozza – az I. fokú tűzvédelmi hatóság határoz- vagy végeztetni, és annak eredményét a tűzoltóság
za meg. részére igazolni.
(2) A jogszabály hatálybalépése előtt létesített szá-
(5) Az építményben a fali tűzcsap kialakítása feleljen
raz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra
meg a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy
is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor le-
azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
het, ha helyette a vonatkozó műszaki követelmény
A lapos tömlővel szerelt falitűzcsap-szekrényben 1
szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű biztonsá-
db, legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el.
got nyújtó nedves fali tűzcsap hálózat kerül kiépí-
(6) A falitűzcsap-szekrényt biztonsági jellel kell meg- tésre.
jelölni, – amely feleljen meg a vonatkozó műszaki
(3) 105 A meglévő szárazfelszálló vezeték az I. fo-
követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenér-
kú tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható oly
tékű biztonságot nyújtson – a szekrény felett 2-2,5
módon, hogy a vízkivételi hely csak a hatodik és fö-
méteres magasságban úgy, hogy az a legtávolabbi
lötte minden második emeleten legyen biztosított.
felismerési távolságról is biztonsággal felismerhető
legyen. (4) 106 A vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhe-
lyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyit-
445. § (1) 103 Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyi- hatóság módját az első fokú tűzvédelmi hatósággal
tott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőhá- kell engedélyeztetni.
zak hűtött tereiben, az ömlesztett terménytároló épü- (5) 107 Az átalakított szárazfelszálló rendszert a be-
letek tároló részein, valamint a mezőgazdasági épü- járatoknál – a csatlakozó szintek feltüntetésével – és
letekben. az adott szinteken utánvilágító vagy világító jellel
(2) Füstmentes lépcsőházakban és előtereikben fali kell megjelölni.
tűzcsap elhelyezése tilos.
(3) 104 A fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe 168. Oltóvíz tározók
kell venni, hogy a fali tűzcsap csak az adott tűzgátló
nyílászáróval leválasztott tűzszakasz védelmét biz- 447. § (1) Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon
tosíthatja, másik tűzgátló nyílászáróval leválasztott nem oldható meg – önálló víztárolót (medencét, tar-
tűzszakasz védelmére nem tervezhető be. tályt) kell létesíteni.
102
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 444. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § af) pontjának megfelelően módosított
103
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 445. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ag) pontjának megfelelően módosított
104
Hatályos: 2012.11.13.
105
106
107

(2) A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 169. Tűzoltósági beavatkozási központ
30 m3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet
mélyebben a talajszintnél. 449. § (1) A tűzvédelmi szakhatóság által meghatá-
rozott létesítményekben tűzoltási beavatkozási köz-
(3) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, pontot kell kialakítani.
hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen.
(2) A tűzoltósági beavatkozási központ a létesítmény
(4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabad- bejáratánál vagy annak közelében – a tűzvédelmi
terület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 szakhatósággal igazolható módon egyeztetetten – ki-
métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell alakított olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavat-
mérni. kozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi be-
(5) Oltóvízként figyelembe vehető rendezések vezérelhetők.
(3) A tűzoltósági beavatkozási központot tűzgátló
a) a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb,
épületszerkezetekkel kell leválasztani az egyéb he-
technológiai víznek – a tűzoltásra való felhaszná-
lyiségektől.
lás miatt – a technológiai berendezésben veszélyt
nem előidéző, (4) A tűzoltósági beavatkozási központba szerelt ve-
zérlések működőképesség-megtartásának időtarta-
b) a település közüzemi vízműve víztárolójának tűz-
ma 90 perc legyen.
oltási célra biztosított
vízmennyisége is. (5) A tűzoltósági beavatkozási központba a tűzvédel-
mi szakhatóság által meghatározott tűzoltó technikai
(6) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti eszközök vezérléseit kell bekötni.
önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobba-
kat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után
egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. 170. Tűzoltósági rádióerősítő
448. § (1) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 450. § (1) 108 Építmények esetében a létesítés során
100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszin- vizsgálni szükséges a kárelhárítás során együttmű-
tes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA ködő szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfe-
100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. lelőségét.
A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talaj- (2) 109 Amennyiben a rádióforgalmazás nem vagy
szinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. nem megfelelő módon biztosított az építményben, az
(2) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m tá- EDR rendszer vonatkozásában beltéri kézi rádiós le-
volságra kell elhelyezni. fedettséget, azaz 1 m-es beltéri magasságban mini-
mum -85 dBm jelszintet biztosító berendezés kiépí-
(3) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem idő- tését a beruházónak biztosítania kell.
szakos természetes felszíni vizek (folyók, patakok,
tavak) is, amelyek a védendő építménytől 200 mé-
ternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a XXVII. FEJEZET
megközelítési útvonalon kell mérni. TŰZTÁVOLSÁG
(4) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az 171. Általános követelmények
tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és
az oltóvíz – a vízállástól függetlenül – mindig aka- 451. § Tűztávolság célja, hogy
dálytalanul kiemelhető legyen.
(5) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvé- a) a tűz átterjedését korlátozza,
nyeit és tartozékait a vonatkozó műszaki követelmé- b) a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét
nyek szerint kell felülvizsgálni és karbantartani. biztosítsa, valamint
108
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 450. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ah) pontjának megfelelően módosított
109
Hatályos: 2012.11.13.

c) az épületből menekülő, menekítendő személyek tűzszakasz-méreteit és egymás közötti tűztávolságát

megfelelő, biztonságos helyre való eltávozását vagy a 20. melléklet 1. táblázata szerint kell meghatározni.
eltávolítását biztosítsa.
457. § (1) Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egy-
ségeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény
452. § Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épü-
közötti távolságot a 20. melléklet 2. táblázata szerint
leteknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem mi-
kell meghatározni.
nősül szakhatóságnak. Azon esetekben, amikor a tűz-
oltóság nem szakhatóság, az épületek közötti távolság (2) Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés kö-
megfelelőségét a tűzoltóság nem vizsgálhatja. zött legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes
területet kell tartani.
453. § A tűztávolsággal érintett térrészben szolgálta- (3) A szabadban elhelyezett tárolási egységek kö-
tó, ipari, mezőgazdasági és tárolási tevékenység nem zött jogszabályban meghatározott, azok hiányában
végezhető. Ezen térrészt hulladékoktól, száraz aljnö- legalább a magasabb tárolási egység magasságával
vényzettől mentesen kell tartani. egyenlő távolságot kell biztosítani.
454. § (1) Az építmények és a szabadterek egymás kö-
zötti viszonylatában, ha jogszabályok eltérő tűztá- 173. Szérű, rostnövénytároló, kazal
volságra vonatkozó műszaki követelményeket hatá- tűztávolsága
roznak meg, a nagyobb tűztávolságot kell figyelem-
be venni. 458. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, va-
(2) Nem kell tűztávolságot tartani két olyan épület kö- lamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a
zött, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat szélső tárolási egység és a környező
nyílás nélküli tűzfal. a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
(3) Nem kell tűztávolságot tartani két olyan épület kö- építményektől legalább 200 méter,
zött, amelyek egymással szembeni homlokzatai be- b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít-
épített automatikus oltóberendezéssel védettek. Eb- ményektől legalább 100 méter,
ben az esetben c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rost-
növénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100
a) a meglévő mellé tervezett épület esetén az új
méter,
homlokzat külső és belső,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább
b) új épületek létesítése esetén a homlokzatok belső
25 méter,
oldalain kell kialakítani a védelmet.
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől
455. § 110 Egy építési telken belül a szomszédos épü- a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság
letek között nem kell tűztávolságot tartani, ha az épü- háromszorosát, de legalább 20 méter
letek a tűzállósági fokozatuk és tűzveszélyességi osz- tűztávolságot kell megtartani.
tályba sorolásuk alapján a vonatkozó követelmények- (2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre ele-
nek megfelelően egy tűzszakaszban is elhelyezhetők. gendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet
Ebben az esetben a tűzszakasz területe az érintett épü- üzemi tárolásnak kell tekinteni, és ezekre a (1) be-
letek alapterületének összege. kezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.
(3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takar-
mányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig
172. A tárolási egységekből kialakított csak rostnövényt szabad elhelyezni.
tűzszakaszok területei és a közöttük (4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy
szükséges tűztávolságok kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal
meghatározása az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb ka-
456. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szi- zalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter
lárd éghető anyagok szabadtéri tárolási egységeinek távolságot kell biztosítani.
110
2012.11.13.

(6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány- bi) tűzjelzés módja,

, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter szé- c) egyéb körülmények: jellemző meteorológiai körül-
les védőszántással kell körülvenni. mények (szél).
461. § Kétszintesnél magasabb lakóépületek, valamint

174. Tároló silók tűztávolsága közösségi épületek tűztávolságát a 20. melléklet 3.
459. § (1) Gabona-, termény- és takarmánysilók ese-
tén, ha azok anyaga A1 minősítésű, a silók palástjai 462. § Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyi-
között 1 méter tűztávolság elegendő. séget tartalmazó, valamint az „A”-„C” tűzveszélyes-
(2) Gabona-, termény- és takarmánysilók esetén, ha ségi osztályú és az 500 m2 -nél nagyobb „D”-„E” tűz-
azok anyaga legalább A2 minősítésű, a silók között veszélyességi osztályú ipari, tárolási, mezőgazdasági
elegendő 2 méter tűztávolság biztosított. rendeltetésű épületek tűztávolságát a 20. melléklet 4.
(3) Azon silók esetében, amelyek B-E minősítésű
anyagból létesülnek, a tűztávolság meghatározása a 463. § (1) A minimális és a maximális tűztávolsági ér-
458. § (1) bekezdés a) pontja szerint történik. tékeken belül a tűztávolságot a 460. §-ban szerepel-
tetett fennmaradó körülmények együttes vizsgálatá-
val, mérlegelésével kell meghatározni.
175. Lakó-, közösségi és ipari-, (2) Az épület tűzvédelmi helyzetét javító és rontó kö-
tárolási-, valamint mezőgazdasági rülmények, valamint a 20. melléklet 3. és 4. táblá-
épületek tűztávolsága zatában szereplő, adott rendeltetéshez tartozó mini-
mális és maximális tűztávolság számtani közepének
460. § Az épületek között szükséges tűztávolságot az szorzata alapján kell a ténylegesen szükséges távol-
alábbi körülmények és a 20. melléklet 3. és 4. táblá- ságot meghatározni. A táblázatokban szereplő mi-
zatainak figyelembevételével kell meghatározni: nimális távolságnál kisebbet, maximális távolságnál
nagyobbat meghatározni nem lehet.
a) épület építészeti tulajdonságai (3) A rontó és javító tényezők figyelembevételi mód-
aa) építmény (homlokzat) magasság, járól a szakhatósági állásfoglalásában a tűzvédelmi
ab) szembenálló homlokzatok anyaga, tagoltsága, szakhatóság köteles rendelkezni.
nyílások felületaránya, (4) Ponyva anyagú tároló építmények esetében a tűz-
távolságot a 457. § és a 458. § figyelembevételével
ac) tetőszerkezet anyaga,
kell kialakítani.
ad) homlokzatra nyíló helyiségek funkciója,
ae) szomszédos épület kialakítása, funkciója,
XXVIII. FEJEZET
af) az épület befogadó képessége,
KIÜRÍTÉS
b) épület tűzvédelmi tulajdonságai
176. Általános előírások
ba) beépített tűzvédelmi berendezés megléte, kialakí-
tásának módja, korszerűsége, 464. § (1) A helyiségek, tűzszakaszok, építmények,
bb) elsődleges épületszerkezetek tűzállósági fokoza- szabadtéri tömegrendezvények kiürítésének megfe-
ta, lelőségét
bc) tűzveszélyességi osztályba sorolás, a) az e fejezet szerinti kiürítés számítással kell iga-
zolni, vagy
bd) rendeltetés,
b) az OKF által elfogadott számítógépes szimulá-
be) vonulási távolság (létesítményi is), ciós programmal kell ellenőrizni, mely alapján az
bf) oltóvíz ellátottság (külső, belső), OKF a kiürítési megoldást jóváhagyhatja.
bg) az elsődlegesen kiérkező tűzoltóság technikája, (2) 111
bh) tűzterhelés, 465. § 112
111
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés o) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
112
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés p) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

466. § (1) Az eltávozást átmenetileg védett térbe, tűz- törvény szerinti családi napközi kialakítása során,
szakaszba, füstmentes lépcsőházba, vagy az építmé- amennyiben a családi napközi nem az épület föld-
nyen kívüli szabadtérbe kell biztosítani. szintjén vagy első emeletén helyezkedik el, a (2) be-
(2) A füstmentes lépcsőház közvetlenül a szabadba kezdésben foglaltakon túlmenően biztosítani kell a
vagy a védett téren keresztül a szabadba vagy tűz- kétirányú kiürítés lehetőségét, valamint a menekü-
gátló szerkezetekkel határolt előtéren keresztül két lésre számításba vett átriumok, közlekedők hő- és
eltérő tűzszakaszba biztosítsa a kiürítést. füstelvezetése tekintetében az 537-545. §-ban fog-
lalt előírások teljesülését.
(3) Szomszédos tűzszakaszba a kiürítés csak akkor
megengedett, ha az épületszerkezetekkel került le- 468. § 117 A kiürítésre számításba vett, vezérléssel mű-
határolásra. ködő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden eset-
Amennyiben a tűzszakaszhatár gépészeti berendezé- ben biztosítani kell.
sekkel (pl. vízfüggöny) került kialakításra, a kiürí-
469. § A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó
tés számítást addig kell végezni, amíg a benntartóz-
ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél
kodók épületszerkezettel határolt tűzszakaszba vagy
a menekülési útvonalon megengedett toló, billenő és
szabadba, vagy átmenetileg védett térbe nem jutnak.
emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét
(4) Az építmény kiürítése olyan legyen, hogy az át- oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonsá-
menetileg védett terekből, illetve tűzszakaszokból gosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó
biztosítva legyen a menekülők kijutása építményen személyek száma 20 m2 -enként az egy főt nem halad-
kívüli szabadtérbe. ja meg.
(5) 113 A menekülési útvonal szükséges szabad szé-
lességét kiürítés számítással kell meghatározni, ami 470. § (1) A kiürítésre számításba vett nyílászáró szer-
nem lehet kevesebb mint a (6) bekezdésben megha- kezetek – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására
tározott legkisebb szabad szélesség. szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászá-
rókat – csak a kiürítés irányába nyílhatnak. A tömeg-
(6) 114 A menekülési útvonal legkisebb szabad szé- tartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül
lessége – nyílászárók kivételével – az alábbiak: kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyit-
a) általános esetben 1,10 m, ható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető le-
b) mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésé- gyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerke-
re szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, zetekben a vésznyitók, pánikzárak feleljenek meg a
c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
esetében 1,65 m. alább egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
(2) A menekülésre számításba vett lépcsőházba nyíló
467. § (1) Kényszertartózkodásra szolgáló épület ki- ajtó szabad nyíláskeresztmetszete nem lehet kisebb,
ürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tűz- mint a menekülésre számításba vett lépcső számított
védelmi szakhatóság, az őrzésvédelmi követelmé- szabad karszélessége.
nyekkel egyeztetett módon állásfoglalásban határoz-
za meg. 471. § A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürí-
(2) 115 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igaz- tésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába
gatásról szóló törvény szerinti családi napközi eseté- lépcső, padlóburkolatból kiálló küszöb nem építhető
ben a kiürítésre vonatkozó általános tűzvédelmi kö- be.
vetelményeket kell betartani. 472. § A menekülési útvonalat határoló szerkezetek
(3) 116 Az egy lakóegységen belül több, a gyerme- olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehető-
kek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló vé a mögöttük történő tárolást (szekrényfal).
113
114
115
116
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 467. § (3) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 42. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos:
2012.11.13.
117
2012.11.13.

473. § A kiürítés céljára 50 főnél több személy eseté- b) az építményszint elhagyására nem, de azon belül
ben íves karú lépcsőt számításba venni nem szabad. mozogni képes, vagy a mozgatható személyek szá-
Csúszda, felvonó (kivéve a menekülési felvonót), va- mára az adott építményszinten belül tűzgátló szer-
lamint 25%-nál meredekebb lejtő kiürítésre számítás- kezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell lé-
ba nem vehető. Vészlétrát, (kilépőt), vészhágcsót ki- tesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók
ürítés céljára ipari létesítmények, rendeltetések esetén egyidejű befogadására,
lehet használni. c) az önállóan mozogni képes személyek és a kor-
látozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biz-
474. § A vészlétrát (kilépőt), vészhágcsót vagy a kiürí-
tonsági felvonó és füstmentes lépcsőház kialakítá-
tés célját szolgáló egyéb szerkezetet a vonatkozó mű-
sával kell biztosítani,
szaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyen-
értékű biztonságot nyújtva szabad létesíteni. d) a kórházak intenzív részlegét és az elkülöní-
tést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló
475. § Az építményekben a lépcsőházat úgy kell elhe- épületrészt az a) -c) pontokban meghatározottakon
lyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló felül külön tűzszakaszként kell kialakítani.
helyiség és az önálló rendeltetési egység bejárata (3) Az (1) -(2) bekezdésben foglalt feltételek teljesü-
a) az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó lésének igazolása érdekében a tűzvédelmi tervdoku-
építményekben legfeljebb 15 méterre, mentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni
kell.
b) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
nyekben legfeljebb 30 méterre, 478. § (1) Ha állandó orvosi felügyelet nem biztosított,
c) a „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít- a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlá-
ményekben legfeljebb 50 méterre tozott személyek elhelyezésére szolgáló rendelteté-
legyen. sek kiürítésére vonatkozó követelményeket e szakasz
tartalmazza.
476. § A menekülési útvonal ajtóinál függöny, szélfo- (2) Egyszintes kialakítású épület vagy kizárólag a
gó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a ki- földszinten kialakításra kerülő rendeltetés esetén
járatot ne szűkítse. kétirányú menekülést kell biztosítani a szabadba.
A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit (3) Többszintes kialakítású épület esetén, ha a ren-
eltérő színű csíkkal kell megjelölni. deltetés a földszint feletti szinten is kialakításra ke-
rül és a rendeltetés homlokzati hossza nem haladja
meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében leg-
177. A mozgásukban vagy
alább egy lépcsőházat kell kialakítani, és szintenként
cselekvőképességükben korlátozott tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett te-
személyekkel kapcsolatos kiürítésre ret kell létesíteni, melyek között az átjárást biztosíta-
vonatkozó követelmények ni kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes
szintlétszám egyidejű befogadását.
477. § (1) Ha az állandó orvosi felügyelet biztosított, (4) Többszintes kialakítású épület esetén, ha a rendel-
a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlá- tetés a földszint feletti szinten is kialakításra kerül és
tozott személyek elhelyezésére szolgáló rendelteté- a rendeltetés homlokzati hossza meghaladja a 30 m-
sek kiürítésére vonatkozó követelményeket e szakasz t, a biztonságos kiürítés érdekében a (3) bekezdésen
tartalmazza. túlmenően kétirányú kiürítést kell biztosítani.
(2) Az egészségügyi és szociális intézményekben a (5) Középmagas épület esetében, ha a rendeltetés
mozgásukban vagy cselekvőképességükben korláto- 13,65 m felett kerül kialakításra, és a rendeltetés
zott személyek eltávolítását, biztonságát – az egy- homlokzati hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biz-
szintes épületek kivételével – úgy kell biztosítani, tonságos kiürítés érdekében a (4) bekezdésen túlme-
hogy nően a lépcsőházat füstmentesen kell kialakítani.
a) a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodásá- (6) Középmagas épület esetében, ha a rendeltetés
ra szolgáló helyiséget, helyiségcsoportot minden 13,65 m felett kerül kialakításra, és a rendeltetés
más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és leg- homlokzati hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonsá-
alább EI 30 tűzállósági határértékű és Sm minősí- gos kiürítés érdekében az (5) bekezdésen túlmenően
tésű füstgátló ajtóval kell leválasztani, biztonsági felvonót kell kialakítani.

178. Kiürítési számítások t1meg a kiürítés első szakaszára megengedett időtar-

tam a 22. melléklet 1. táblázata alapján.
479. § (1) Az építmény, szabadtéri tömegrendezvény
(4) A kiürítés időtartama az ajtó átbocsátó képessége
kiürítésének szakaszai
alapján
a) az első szakasz, mely a veszélyeztetett helyiség, t1b = N1 < t1meg
helyiségcsoport kiürítése, és ———-
b) a második szakasz, mely a veszélyeztetett tűzsza- kx1
kasz, vagy építmény, vagy a szabadtéri tömegren- ahol:
dezvény területének kiürítése. t1b a helyiségnek vagy a kijárathoz tartozó helyiség-
(2) Az első és a második szakasz kiürítésének időtar- rész kiürítési időtartama az ajtók átbocsátó képessé-
tama nem haladhatja meg a megengedett időtarta- ge alapján percben (min),
mot. N1 a kijáratonként eltávolítandó személyek száma,
(3) A kiürítés megengedett időtartamát, amely a szaka kijáratok átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/min,
badtéri tömegrendezvény területének nagyságától, x1 az N1 -hez tartozó kijárat szélessége, méterben
a helyiség, tűzszakasz, építmény tűzveszélyességi (m).
osztályától és a tűzszakasz, építmény tűzállósági fo-
kozatától függ, a 22. melléklet 1. táblázata tartal-
mazza. 180. A kiürítés második szakaszának
(4) A szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te- számítása
rületeit, valamint a kiürítendő terület nagyságát a
tűzvédelmi szakhatósággal történt előzetes konzul- 481. § A kiürítés második szakaszának időtartamát a
táció alapján kell meghatározni. menekülési útvonalak hossza, a lépcsők, a szabadba,
valamint másik tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba
(5) A veszélyeztetett terület 40 méteres körzetének,
vagy a tűzvédelmi hatóság engedélyével erre a célra
vagy a tűzvédelmi szakhatóság által a (4) bekezdés
kijelölt térbe, tetőfödémre vezető ajtók átbocsátó ké-
szerint megállapított terület kiürítését kell biztosíta-
pessége alapján kell meghatározni szabadtéri tömeg-
ni az előírt normaidőn belül.
rendezvényre, az építményre vagy az abban levő tűz-
szakasz(ok) ra.
179. A kiürítés első szakaszának
számítása 181. Kiürítés a szabadba
480. § (1) A kiürítés első szakaszának időtartamát az 482. § (1) A kiürítés időtartama az útvonalak hossza
útszakaszok hossza és az ajtók átbocsátó képessége alapján
alapján, a tűzszakasz, létesítmény helyiségeire kell n
meghatározni. t2a = S Si2 <
(2) Az ajtók átbocsátó képességének meghatározásá- t1ma + —— t2meg
nál a szabad nyílásszélességet (tokbelméretet) kell i=1 Vi
figyelembe venni. ahol:
(3) A kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alap- t2a az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiüríté-
ján si időtartama a kijárattól legtávolabb lévő helyiség
n útvonalhossza alapján, vagy a szabadtéri tömegren-
T1a = S Sil < t1meg dezvény veszélyeztetett területének kiürítési időtar-
i=1 ————– tama percben (min),
ahol: Vi t1ma a kiürítés első szakaszában számított kiüríté-
t1a a legkedvezőtlenebb útvonalból és a haladási se- si időtartamok közül a legnagyobb, percben (min),
bességből meghatározott idő percben (min) Sil a fenti (szabadtéri tömegrendezvények esetén nem kell fi-
útvonal az egyes útszakaszok hossza egyenes útvo- gyelembe venni),
nalon mérve méterben (m) Si2 annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a
vi az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebes- szabadba vezető kijáratig vett útvonalainak együt-
ségek a 22. melléklet 2. táblázata alapján (m/min), tes hossza az úttengelyen mérve, amely a t1ma -val

együttesen a legnagyobb t2a értéket adja, vagy a sza- vi a számításba vett útvonalhoz tartozó haladá-
badtéri tömegrendezvény veszélyeztetett területének si sebességek a 22. melléklet 2. táblázata alapján
határáig tartó távolság, méterben (m), (m/min).
vi a számításba vett útvonalon a haladási sebességek (3) A kiürítés időtartama a szabadba vezető ajtók, va-
a 22. melléklet 2. táblázata alapján (m/min), lamint a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett
t2meg a kiürítés második szakaszára megengedett területének kijáratainak átbocsátóképessége alapján
időtartam a 22. melléklet 1. táblázata alapján, perc- (kijáratonként)
ben (min) t2c = ty2 + N3 < t2meg
———–
(2) A kiürítés időtartama a lépcsők vagy a menekülé-
kx3
si útvonal legszűkebb keresztmetszete (a menekülési
ahol:
útvonal legkisebb szabad szélessége) alapján, több-
szintes tűzszakaszok vagy menekülési útvonalon lé- t2c a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
vő szűkítés esetén rületének, az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény
n kiürítési időtartama a szabadba vezető ajtók, kijára-
t2b = N2 S Si3 < tok átbocsátóképessége alapján, min,
ty1 ——— ——– t2meg ty2 a szabadba vezető ajtó eléréséhez szükséges idő,
+ kx2 Vi a tűzszakasz helyiségei közül – a kiürítésnél számí-
i=1 tásba vett – a szabadba vezető ajtóhoz legközelebb
ahol: eső helyiség ajtajától mérve, illetve a szabadtéri tö-
megrendezvény esetén a veszélyeztetett területének
t2b a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
kijáratának eléréséhez szükséges idő, a veszélyfor-
rületének, az ellenőrzött tűzszakasz, építmény kiürí-
rástól mérve, min,
tési időtartama, a lépcsők átbocsátóképessége, vagy
N3 a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
a menekülési útvonal legszűkebb keresztmetszete
rületéről, az ellenőrzött tűzszakaszból, az építmény-
alapján percben (min),
ből az adott kijáraton eltávolítandó személyek szá-
ty1 a lépcső, vagy a legszűkebb keresztmetszet el-
ma, fő,
éréséhez szükséges idő, továbbá – a szabadtéri tö-
ka szabadba vezető ajtók átbocsátóképessége a 480.
megrendezvények kivételével – a kiürítésnél számí-
§ (4) bekezdés szerint kell meghatározni,
tásba vett, hozzá legközelebb eső helyiség legköze-
x3 a szabadba vezető kijárat szabad nyílás-
lebbi ajtajától mérve, az útszakaszok alapján, perc-
szélessége, méterben (m).
ben (min),
N2 a lépcsőn, vagy a menekülési útvonalon lévő 483. § (1) 118 A kiürítésre tervezett átmenetileg védett
szűkítésen legnagyobb létszámot befogadó szintről, térnek a határoló szerkezetek tűzállósági határérté-
vagy a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett kéig biztosítani kell, hogy
területéről a számításba vett lépcsőkön eltávolítandó a) a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása
személyek száma, vagy a legszűkebb keresztmetsze- nem érheti el az emberekre veszélyes értéket,
ten menekülők száma, b) a térben tartózkodók létszámához és a tartóz-
Si3 a lépcső és a lépcsőtől, vagy a legszűkebb ke- kodás időtartamához szükséges levegőmennyiség
resztmetszettől a szabadba vezető kijáratig, vagy a biztosított legyen,
szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett terüle- c) az ott-tartózkodás időtartamáig az adott tér füst-
tének határáig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mentes legyen,
mérve, méterben (m), d) az adott térben az ott-tartózkodás időtartamáig
ka lépcső átbocsátóképessége megegyezik a kijára- világítást biztosított legyen.
tok 480. § (4) bekezdése szerinti átbocsátóképessé- (2) 119 A kiürítésre tervezett átmenetileg védett tér
gével, nem alakítható ki III. tűzállósági fokozatú 1-2 szin-
x2 a lépcsőkar(ok), vagy a legszűkebb keresztmet- tes épület tetőfödémén és IV-V. tűzállósági fokozatú
szet szabad szélessége, méterben (m), épületben.
118
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 483. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ai) pontjának megfelelően módosított
119
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 483. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ai) pontjának megfelelően módosított

182. Haladási sebességek hető anyag mennyisége a számításba vett értéknél ki-
sebb.
484. § A kiürítés sebességét a 22. melléklet 2. tábláza-
tának értékei szerint kell figyelembe venni a helyiség 488. § Nem vonatkozik a fejezet a külső nyílászáró
(közlekedő) alapterülete és a helyiségben (közlekedő- szerkezetek és nyílások nélküli, kizárólag mestersé-
ben) számításba vett személyek száma alapján. A lép- ges szellőzéssel ellátott építmények tűzállósági köve-
csők útvonalhosszaként (s) – beleértve a lépcsőpihe- telményeinek számítására.
nőket is – a szintkülönbség háromszorosát kell figye-
489. § Az alkalmazott jelöléseket és meghatározásokat
lembe venni.
a 23. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
183. Számításba vett személyek száma 185. Adatszolgáltatás

485. § (1) Abban az esetben, ha nem áll rendelkezés-
490. § A számításhoz szükséges adat
re egyértelmű alapadat (az ülőhelyek elrendezését
és darabszámát feltüntető alaprajz, szállodáknál ágy-
a) a számítás indokolása,
szám és kiszolgáló személyzet létszáma, ipari vagy
mezőgazdasági üzemeknél az üzemeléstechnológiai b) az épület alaprajza, a tűzszakasz vagy az ellenőr-
leírás létszámadatai), akkor a létesítmény sajátossá- zendő helyiség területének megjelölésével,
gait figyelembe véve a 22. melléklet 3. táblázatában c) a jellemző helyen felvett függőleges metszet,
foglalt adatokból kell kiindulni.
d) az építészeti műszaki leírás,
(2) A számításba vett személyek számának megálla- e) a technológiai műszaki leírás, tömegelemzés az ég-
pításánál a rendeltetésszerű üzemeltetés során elő- hető anyagokról,
forduló, tűzvédelmi szempontból legkedvezőtlenebb
állapotot kell feltételezni. Abban az esetben, ha az f) az üzemeltetői nyilatkozat, amely szerint a terve-
így megállapított létszám kisebb, mint a 22. mellék- zett éghetőanyag-mennyiségeket az üzemeltetés so-
let 3. táblázatában foglaltak szerinti létszám, akkor rán nem lépik túl,
az utóbbit kell számításba venni. g) a vizsgálati bizonylat azokról az éghető anyagok-
ról, amelyeket a 23. melléklet 2. táblázata nem tar-
talmaz,
XXIX. FEJEZET
h) a tűzjelzés módja, valamint
A SZÁMÍTOTT TŰZTERHELÉS
i) a helyszín tűzoltási adottságai.
MEGHATÁROZÁSA ÉS A
MÉRTÉKADÓ TŰZÁLLÓSÁGI
186. A számított tűzterhelés
KÖVETELMÉNYEK SZÁMÍTÁSA
184. Általános előírások 491. § (1) épület vagy az építmény részeinek, helyisé-
geinek, rendeltetési egységeinek számított tűzterhe-
486. § E fejezet vonatkozik az épületekben tárolt, fel- lését (pv) MJ/m2 -ben, a következő képlettel kell szá-
használt, feldolgozott, forgalomba hozott szilárd, fo- mítani:
lyékony és gáznemű anyagok, valamint az épület szer- pv = p x a
kezeteit képező vagy ezekben lévő éghető anyagok tö- ahol:
megéből és fűtőértékéből származó hőmennyiségnek
p tűzterhelés, melyet a (2) -(5) bekezdések szerint
(a tűzterhelésnek) és az épületben keletkező tűz idő-
kell meghatározni,
tartamának, valamint ennek figyelembevételével, az
épület szerkezeteivel szemben támasztott mértékadó a az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag
tűzállósági követelményeknek a számítására. sűrűségétől és raktározási tömörségétől függő ténye-
ző, melyet a 492. § (2) -(3) bekezdése szerint kell
487. § Az e módszerrel számított tűzállósági értékek meghatározni.
csak akkor alkalmazhatók, ha azok a 16. melléklet 1- A pv számított tűzterhelés, valamint a p tűzterhelés
7. táblázatokban szereplő követelményértékektől ked- megadható ún. faegyenértékben kg(fa ) /m2 is. Ez az
vezőbb irányban térnek el, és biztosított, hogy az ég- érték a MJ/m2 -ben megadott érték 1/16,75-szorosa.

(2) A p tűzterhelést, MJ/m2 -ben, a következő képlet- zések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok
tel kell számítani alapján kell meghatározni.
p = p n + ps (4) Az állandó tűzterhelést az épületszerkezetek ég-
ahol: hető anyagai alapján kell meghatározni.
pn az időleges tűzterhelés, (5) Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő
ps az állandó tűzterhelés. képletekkel kell kiszámítani:
(3) Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamat-
ban előforduló éghető anyagok, valamint az éghe-
tő technológiai és egészségügyi-műszaki berende-
j k
S Mi × H i S Mi × H i
pn = i=1 ps = i=1
————————–; —————————-
S S
ahol: tén.
Mi az i-edik anyag tömege,120 kg, (2) Az a tényezőt a következő képlettel kell kiszámí-
Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során tani
felszabaduló hő mennyisége,121 MJ/kg, a= pn × an + ps × as
S az épület és építmény vagy részeik területe, m2 , ————————
j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtái- pn + ps
nak száma,
k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtái- (3) Az időleges tűzterhelés an tényezőjét és az állan-
nak száma. dó tűzterhelés as tényezőjét a következő képletekkel
kell kiszámítani
492. § (1) Az időleges tűzterhelés (pn ) normatív ér-
tékek alapján is meghatározható a 23. melléklet 7.
táblázatában felsorolt épületek és technológiák ese-
k
j
Mi × Hi ×ami S
S i=1 Mi × Hi ×ami
i=1
an = as =
—————————-; —————————-
j Mi × H i
S Mi × Hi kS
120
Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat a 23. melléklet 2. táblázat
tartalmazza.
121
Az anyagok fűtőérték (H i ) adatait a 23. melléklet 2. táblázat tartalmazza.

i=1 i=1
ahol: tm = ft × fm ×f1 tMo

ami az i-edik anyagra jellemző tényező. ———–
60
(4) Az egyes éghető anyagfajták a mi tényezőit a 23.
melléklet 3. táblázata tartalmazza. Az as tényező ér-
téke 0,9. 189. Az egyes épületszerkezetek
mértékadó tűzállósága
187. A mértékadó tűzidőtartam
495. § A főbb épületszerkezetek mértékadó (előírt)
számítása tűzállósági határértékét (TMj ), órában, a következő
493. § (1) Az elsődleges tűzidőtartamot (tMo ) a követ- képlettel kell kiszámítani:
kező képlettel percben kell meghatározni: TMj = fb ·fr ·tm
tMo = fc · pv = 0,066. pv
A j index a különböző főbb épületszerkezeteket jelö-
(2) Épülettől függő módosító tényezők: li, amelyekhez a megfelelő fr tényezőt a 23. melléklet
a) a légellátási tényezőt (f1 ) a következő képlettel 5. táblázatából, az fb tényezőt pedig a 23. melléklet 6.
kell kiszámítani: táblázatából kell meghatározni.
f1 =0,16 S
—-
S0 190. A szerkezetek felhasználásának
ha az f1 számított értéke kisebb, mint 0,8, akkor f1
= 0,8, ha nagyobb, mint 1,6, akkor f1 = 1,6 értékkel tűzállósági feltétele
kell számolni,
496. § (1) A mértékadó tűzállósági követelmények is-
b) a belmagassági tényezőt (fm ) a következő érték-
meretében csak olyan szerkezetek felhasználását
kel kell számolni:
szabad számításba venni az adott épület esetén,
fm = 1,22 – 0,07 mb
amelyre a tűzállósági méretezés a következő felté-
ha az fm számított értéke kisebb, mint 0,5, akkor fm
tellel teljesül:
= 0,5 értékkel kell számolni.
TM < TH < THf
(3) Tűzoltási hatékonysági tényezőt (f t ) a 23. mel-
léklet 4. táblázata segítségével kell meghatározni. TM < TH < THI
(4) Egy építmény állékonyságának fenntartásában a TM < TH < THt
főbb épületszerkezetek más-más szerepet töltenek ahol:
be. A főbb szerkezetek e rendeltetéstől függő, kü- THf a felmelegedési tűzállósági határérték,
lönböző mértékű fontosságát az ún. rendeltetési té-
THf a lángáttörési tűzállósági határérték,
nyezővel (fr ) kell a 23. melléklet 5. táblázata alapján
figyelembe venni. THt a törési tűzállósági határérték.
(5) Az egyes épületszerkezetek állékonyságának je- (2) A szerkezet tűzvédelmi osztályaira vonatkozó kö-
lentőségét a biztonságot kifejező f b tényező alap- vetelményeket a 16. melléklet 1-7. táblázatok tartal-
ján kell figyelembe venni a 23. melléklet 6. táblázata mazzák.
szerint.
497. § Éghető anyagok fűtőértékét (H i ) és testsűrűsé-
gét a 23. melléklet 2. táblázata tartalmazza.
188. A tűz várható időtartamának
számítása 498. § Egyes éghetőanyag-fajták leégési sebességének
jellemző értékeit (a mi ) a 23. melléklet 3. táblázata
494. § A tűz várható időtartamát (tm ), órában, az adott szerint kell figyelembe venni.
tűzszakaszban (helyiségben) a következő képlettel
kell meghatározni: 499. § Az ami tényező megadott értéke csökkenthető

a) 50%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folya- c) iroda tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatának
matban olyan zárt tartályokban (kamrákban, silók- 30. sora,
ban vagy csomagolóanyagokban) helyezik el, ame- d) öltöző tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatá-
lyek nem éghető anyagból készültek, és amelyek 500 nak 44. sora
◦ C-ig terjedő hőmérsékleten nem szenvednek káro-
irányadók.
sodást,
b) 50%-kal, ha a szilárd anyagokat -20 ◦ C alatt tárol-
ják, XXX. FEJEZET
c) 75%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folya- HŐ- ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
matban az a) pontban megadott zárt tartályokban tá- 191. Fogalommeghatározások
rolják, állandóan inert gázközegben,
d) 25%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo- 504. § E fejezet alkalmazásában
lyamat során az a) pontban feltüntetett zárt tartályok-
ban helyezik el, 1. átfolyási tényező (cv ) érték: a hő- és füstelvezető
hatásfoka, amely a hatásos nyílásfelület és a geomet-
e) 50%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo-
riai nyílásfelület hányadosa.
lyamatban az a) pontban megadott zárt tartályokban
helyezik el állandóan inert gázközegben, 2. érzékelő elem: a hő- és füstelvezető berendezés
azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus
f) 75%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo-
működtetése céljából az általa felügyelt térben kelet-
lyamatban az a) pontban megadott zárt tartályokban
kező tűz fizikai kísérőjelenségeit folyamatosan vagy
helyezik el, azzal a feltétellel, hogy ezek a tartályok
ismétlődő időközökben érzékeli.
automatikus vagy távvezérlésű ürítőszerkezetekkel
vannak ellátva, és a távvezérlő hely a tároló helyi- 3. füstmentes levegőréteg (h): a padlószint fölötti
ségen kívül van és a tartályok 15 percen belül kiürít- azon légtér magassága méterben, amelynek a tűz so-
hetők. rán füstmentesnek kell lennie.
4. füstréteg vastagsága (Ef): a számítási belmagasság
500. § A helyszíni tényező (ft ) értékeit a 23. melléklet és a füstmentes levegőréteg közötti különbség.
4. táblázata szerint kell figyelembe venni.
5. füstszakasz: füstgátló épületszerkezetekkel hatá-
501. § A rendeltetési tényező (fr ) értékeit a 23. mel- rolt térrész.
léklet 5. táblázata szerint kell figyelembe venni. 6. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés,
502. § A biztonsági tényező értékeit (fb ) a 23. mellék- amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró
let 6. táblázata szerint kell figyelembe venni. égésgázoknak a szabadba való kiáramlását.
7. hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott
503. § (1) Lakó- és közösségi épületek, épületrészek állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égés-
normatív tűzterhelési értékeit a 23. melléklet 7. táb- gázoknak a szabadba való kiáramlását természetes
lázatában rögzítettek szerint kell figyelembe venni. úton.
(2) Ipari és szolgáltatótevékenység normatív tűzter-
8. hő- és füstelvezető geometriai nyílásfelülete (Ag ):
helés értékeit a 23. melléklet 8. táblázata szerint kell
a hő- és füstelvezető szerkezetnek a tetőhöz, épü-
figyelembe venni.
letelemhez illeszkedő beépítési keretének névleges
(3) A táblázatban nem szereplő tevékenység, vala- szabad felülete.
mint az összes tárolási és mezőgazdasági épület tűz-
9. hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete (Aw ): az
terhelési értékeit a valóságnak megfelelően, a fejezet
elvezető szerkezet teljesen nyitott állapotában az ae-
előírásai szerint kell kiszámítani.
rodinamikailag számításba vehető áramlási kereszt-
(4) Összetett tevékenység esetén mód van az egyes metszet.
rendeltetések szerinti összeállításra. Az áruház ese-
10. hő- és füstelvezető rendszer: a hő- és füstelveze-
tén
tő, a hő- és füstelvezető berendezés, valamint csatla-
a) eladótér tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatá- kozó elemei, a távműködtető rendszer, a légutánpót-
nak 1. sora, lás együttese, szükség esetén a füstszakasz határolás
b) raktártér esetében a tényleges adatok, szerkezetei.

11. kötényfal: a helyiség légterébe meghatározott (2) Ha a helyiségben vízköddel oltó berendezés van
mértékig benyúló olyan épületszerkezet vagy beren- beépítve, akkor az OKF határozza meg a hő- és füst-
dezés, amely a füstszakaszok elválasztására szolgál, elvezetés szükségességét, módját és mértékét.
korlátozva a füstnek és a forró égésgázoknak a szom-
508. § Nem kell hő- és füstelvezetést létesíteni
szédos füstszakaszba való átterjedését.
12. nyitószerkezet: olyan szerkezet vagy szerkezet- a) az 50 MJ/m2 -nél kisebb időleges tűzterhelésű he-
együttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket. lyiségekben,
13. számítási belmagasság (H): a padlószint és a tö- b) az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytá-
dém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmaga- roló épületekben,
sabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti tá- c) az olyan, nem közösségi jellegű helyiségben, csar-
volság, méterben megadva. noképületeknél, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nél-
küli (hidegtető), és olyan anyagból készül, amely-
nek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása
192. Általános rendelkezések (E<15), valamint ha az épületben álmennyezet vagy
a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül be-
505. § (1) Az építmények 1200 m2 -nél nagyobb alap- építésre.
területű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogsza-
bály vagy a tűzvédelmi szakhatóság – a személyek 509. § (1) A beépített automatikus tűzjelző berende-
biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának ja- zés létesítése esetén, annak bármely jelére – a kézi
vítása érdekében – előírja, hő és füst elvezetést kell jelzésadók jelének kivételével – a hő- és füstelveze-
kialakítani. tő rendszernek automatikusan kell indulnia, továbbá
a kézi indítás lehetőségéről is gondoskodni kell.
(2) A hő- és füstelvezetésről jogszabály szerint, en-
nek hiányában a tűzvédelmi szakhatósággal egyez- (2) A hő- és füstelvezetés kivezetése nem történhet
tetett módon kell gondoskodni. tűzoltási felvonulási területre, kiürítési útvonalra,
valamint menekülésre számításba vett kijáratra.
(3) A hő- és füstelvezető rendszert úgy kell megter-
(3) A hő- és füstelvezető rendszer csak elszívó (de-
vezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy
presszív) vagy kiegyenlített nyomásviszonyú rend-
tűz alkalmával működőképes legyen, a füstöt és a
szer lehet.
forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse,
(4) Depresszív jellegű hő- és füstelvezetés esetén he-
és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes levegő-
lyiségben kialakuló depresszió nem haladhatja meg
réteget.
az 50 Pa-t.
506. § (1) Az 1200 m2 -nél nagyobb alapterületű he-
lyiségek, csarnokok, pinceszinti helyiségek és a me- 193. A hő- és füstelvezető
nekülésre számításba vett lépcsőházak, átriumok,
közlekedők hő- és füstelvezetését, füstmentesítését 510. § A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi kö-
ezen fejezet előírásai szerint, vagy egyedileg kell ter- vetelményeket kell érvényesíteni:
vezni, kialakítani.
a) a hő- és füstelvezető szerkezeti anyagai legalább D
(2) Egyedinek számít a nem jogszabály szerinti kiala-
tűzvédelmi osztályúak legyenek,
kítás.
b) a tűz során várhatóan bekövetkező sérülés vagy
(3) 122 A nem e fejezet szerint, egyedileg tervezett alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse,
műszaki megoldás megfelelőségét az OKF által el- valamint
fogadott számítógépes szimulációs programmal kell
c) a szél- és hóterhelés, továbbá jegesedés a hő- és
ellenőrizni, mely alapján az OKF a műszaki megol-
füstelvezető szerkezet működését ne akadályozza.
dást jóváhagyhatja.
511. § A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi spe-
507. § (1) Nem megengedett a hő- és füstelvezetés ki- ciális követelményeket kell érvényesíteni:
alakítása azokra a helyiségekre, ahol térfeltöltés el-
vén működő beépített oltó berendezés létesül. a) megbízhatósági nyitási ciklusok száma
122
Hatályos: 2012.11.13.

aa) közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re d) szélterelők vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapí-
1000, tású legyen,
ab) egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, e) külső szívóhatással szembeni ellenállása, statikus
ac) szellőztetési funkciók közösségi rendeltetésű ellenállás: WLmin = 1500 Pa,
füstszakasz esetén Re 10 000 + 1000, f) hővel szembeni ellenállása: B = 300 ◦ C.
ad) szellőztetési funkciók esetén Re 10 000 + 300,
b) a szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa 194. Geometriai nyílásfelület
függőleges megoszló terhelés (hóterhelés, jelzése: meghatározása
SL) esetében is,
c) az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitás biz- 512. § (1) 123 A hő- és füstelvezető és légutánpótlás
tosítása a következők szerint történjen: hatásos nyílásfelületéből a geometriai nyílásfelületet
az átfolyási tényező segítségével a következő módon
ca) általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 ◦ C, kell meghatározni:
cb) hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = -
15 ◦ C hőmérsékleten kell biztosítani, amennyiben a
technológiai hőmérséklet nem kisebb, mint -21 ◦ C.
geometriai nyílásfelület (Ag ), m2 = hatásos nyílásfelület (AW ),

2
m —————————————-
átfolyási tényező (cv )
(2) 124 Az átfolyási tényező megállapításához a beépí- a (alfa) – a füstelvezető nyílás síkjának a vízszintes-
teni kívánt gyártmány akkreditált laboratórium által sel bezárt szöge
meghatározott és rögzített cv értékét, annak hiányá- (4) 125
ban a 25. melléklet 2-7. ábráiban feltüntetett értéket
kell figyelembe venni. Az oldalfalba épített természe-
tes hő- és füstelvezető, valamint légpótló nyílások át- 195. Mesterséges hő- és füstelvezetés
folyási tényezőit – akkreditált laboratóriumban mért
cv érték hiányában – a 24. melléklet 1/a. és 1/b. táblá- 513. § (1) A gravitációs elven működő hő- és füstel-
zatai szerint kell meghatározni. vezető helyettesíthető hő- és füstelvezető berendezés
telepítésével.
(3) A ferdesíkú füstelvezetők beépítésénél, ha az át- (2) A hő- és füstelvezető berendezés tervezése során
folyási tényező megállapításához a 25. melléklet 2- e szakasz rendelkezéseit kell figyelembe venni.
7. ábráiban feltüntetett értéket vették figyelembe, a
514. § (1) A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelüle-
geometriai nyílásfelületből a tényleges nyílásfelüle-
tének minden négyzetmétere helyett a hő- és füst-
tet a füstelvezető nyílásának síkja alapján a követke-
elvezető berendezésnek 2 m3 /s légáramlási sebessé-
ző képlettel kell kiszámítani:
get kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthas-
Af = Ag sanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A szá-
———————————- mított térfogatáramot 20 ◦ C környezeti hőmérsékle-
Ö1-(5/9 × sin 2 a) ten kell figyelembe venni. A levegő sűrűsége p = 1,2
ahol: kg/m3 .
Af - a füstelvezető tényleges nyílás felülete m2 -ben (2) Természetes légutánpótlás esetén a levegő-
Ag - a geometriai nyílásfelület m2 -ben bevezető nyílások hatásos nyílásfelülete legalább
123
Hatályos: 2012.11.13.
124
Hatályos: 2012.11.13.
125
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés t) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílás- (6) A légutánpótlás légcsatorna-hálózatának kialakí-
felülettel rendelkező füstszakasz számított hő- és tása feleljen meg a hő- és füstelvezető rendszer mű-
füstelvezető hatásos nyílásfelülete. ködőképességi idő követelményének.
(3) Egy tűzszakaszon belül – több füstszakasz esetén
517. § (1) A légcsatorna-hálózatban a megengedett
– legalább kettő füstszakasz egyidejű működésére
légsebesség maximum 15 m/s lehet.
kell a hő- és füstelvezető berendezést méretezni.
(2) A légutánpótlás levegő-bevezető nyílásainál a ma-
515. § (1) A hő- és füstelvezető berendezésben alkal- ximális sebesség az effektív keresztmetszetre vonat-
mazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos moto- koztatva 5 m/s lehet.
roknak és tápellátó rendszereiknek legalább 400 ◦ C-
(3) A levegőbevezető-nyílásokat lehetőleg a számítá-
os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább
si belmagasság alsó harmadában kell elhelyezni.
90 percig kell üzemképesnek lenniük.
(2) Csak olyan típusú ventilátor telepíthető a hő- (4) A légbevezető nyílás csappantyúja automatikus
és füstelvezető berendezésbe, melynek üzemvitelét működésű legyen, depresszív jellegű hő- és füstel-
akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jel- vezetés estén a rugó vagy súlyterheléses megoldás
leggörbéjét hitelesítették, és megfelel a vonatkozó is elfogadható.
műszaki követelményeknek.
(3) A hő- és füstelvezető berendezés ventilátorának 197. A légcsatorna-hálózat
kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonat- nyomásveszteségének meghatározása
koztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot.
(4) Az elszívó csonkok vagy légelvezető nyílások el- 518. § (1) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségét
helyezésére a gravitációs elvezető nyílásokra vonat- 20 ◦ C környezeti hőmérséklet feltételezésével kell
kozó műszaki követelmények az irányadók. számítani. A levegő sűrűsége p = 1,2 kg/m3 , visz-
(5) 126 A légutánpótlásba csak olyan ventilátor tele- kozitása v = 15,273×10 -6 m2 /s.
píthető, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálóla- (2) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségének szá-
boratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítet- mításakor a kilépési veszteséget is figyelembe kell
ték. venni.
(3) A nyomásveszteség számításába a levegőbevezető-
196. A légcsatorna-hálózat nyílások és az ehhez kapcsolódó légcsatorna elemek
nyomásveszteségét is figyelembe kell venni.
516. § (1) A hő- és füstelvezető rendszer elvezető (4) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségét az aláb-
légcsatorna-hálózatának 400 ◦ C füstgázhőmérsékle- bi összefüggéssel kell számítani:
tet figyelembe véve legalább 90 percig működőké-
Dpö > Dpö ˊ= S Dpˊi + Dpˊk
pesnek, állékonynak és A1 tűzvédelmi osztályúnak
kell lennie. amely egyenletben
(2) A hő- és füst elvezetésének légcsatorna-hálózatát /\pö [Pa] – a ventilátor összes nyomásnövekedése a
és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hőtá- névleges térfogatáramon
gulások (400 ◦ C) felvételére alkalmas legyen. /\p’ö [Pa] – a csőhálózat teljes nyomásvesztesége a
névleges térfogatszállításon
(3) A hő- és füstelvezetés megfelelő működéséhez a
tervezés során a hő- és füstelvezetés és légutánpót- S Dpˊi [Pa] – a csőhálózat egyes elemeinek
lás légcsatorna-hálózatának nyomásveszteségét is fi- nyomásvesztesége a névleges térfogatszállításon
gyelembe kell venni. /\pk [Pa] – a ventilátoron vagy a csőhálózaton kilépő
levegő nyomásvesztesége
(4) A légcsatorna-hálózatot a lehető legrövidebbre
kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazá- a) A légcsatorna hálózat egyes elemeinek nyomás-
sával. veszteségét az alábbi összefüggéssel kell számolni:
(5) A hő- és füstelvezetés és légutánpótlás
légcsatorna-hálózata más tűzszakaszon legalább
REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat ke-
resztül.
126
Hatályos: 2012.11.13.
æ S ö
Dpi = r Vi 2 è li li + j ø leji
—- ——
2 di
amely egyenletben vi - az adott légcsatorna szakaszban a sebesség
p- a levegő sűrűsége 20 ◦ C-on (1,2 kg/m3 ) (m/s)
li csősúrlódási tényező, mely a Reynolds szám és a relatív érdesség függvénye.; értékét a

Nikuradze diagramból kell venni (-)
li - az adott egyenes csőszakasz hossza (m) di = 2 ab

————
a+b
di - az adott egyenes csőszakasz egyenértékű átmé- ahol a és b légcsatorna oldalhosszai) összefüggés-
rője (m), melyet négyszögletű légcsatorna esetén sel kell számítani
S leji - az adott szakasz idomainak egyenértékű csőhosszai (m.) Értékeit a légcsatorna

elemek gyártói teszik közzé.
b) A csősúrlódási tényezőt (2i ) az alábbiak és a 25. Az adott szakasz névleges térfogatáramából az ef-
melléklet 1. ábra szerint kell számítani: fektív sebességek a folytonossági tétellel határozha-
reynolds szám: tók meg:
o
Re = vi di 3
V= V (m /h)
——–
————
v
3600 Aeff
ahol v(m2 /s) a levegő viszkozitása 20 ◦ C-on,
ahol Aeff az effektív felület (m2 )
relatív érdesség: k/di
mely egyenletben „k” (az alkalmazott légcsatorna fe-
lületi érdessége) szerelt légcsatorna estén 0,15 mm, 198. Csarnoképületek és csarnok
beton légcsatorna esetén 2 mm, falazott légcsatorna jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése
estén 4 mm.
A k/di értéke maximum 0,05 lehet. A relatív érdes- 519. § A csarnoképületek és csarnok jellegű helyisé-
ség számításakor az egyenértékű átmérőt vagy a kör gek hő- és füstelvezetését az 520-526. § előírásainak
keresztmetszetű légcsatorna átmérőt mm-ben kell he- megfelelően kell tervezni és létesíteni.
lyettesíteni.
520. § A hő- és füstelvezető rendszer kézi működteté-
c) A kilépési veszteséget ( /\pˊk ) az alábbiak szerint sét védett – a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett –
kell számítani helyről kell biztosítani.
Dpˊk = r
——– v 2
2 199.127
ahol v(m/s) a kilépésnél a légcsatorna-hálózat effek-
521. § (1) A hő- és füstelvezetés hatásos nyílásfelüle-
tív keresztmetszetére vonatkoztatott sebesség, vagy
tének nagysága függ
a ventilátor névleges effektív felületére vonatkozó
sebesség. a) a számítási belmagasságtól,
127
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés q) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

b) az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magassá- (2) A tárolás maximális magassága nem haladhatja
gától, valamint meg a kötényfal benyúlásának alsó síkját.
c) az épület, helyiség rendeltetésétől. (3) A kialakításnál figyelembe kell venni, hogy tech-
(2) A hő- és füstelvezetés füstszakaszonkénti hatásos nológiai berendezés (darupálya) a kötényfal benyú-
nyílásfelületét az 522. § (4) bekezdésében foglaltak lásának mértékét korlátozhatja. Ha épületszerkezet-
szerint kell meghatározni. tel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kö-
(3) A hő- és füstelvezetés füstszakaszonkénti hatá- tényfalat kell alkalmazni.
sos nyílásfelületét a füstszakasz alapterület méreté- (4) A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztá-
vel arányosan csökkenteni nem szabad. lyú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő
elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú és E 15 tűz-
522. § (1) A füstmentes levegőréteg magassága 6 m
állósági határértékű legyen.
számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb bel-
magasság esetében annak legalább a fele legyen. 525. § (1) A hő- és füstelvezetők a füstszakaszban le-
(2) A füstmentes levegőréteg magasságát a csarnok hetőleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A
raktározási, tárolási, használati magasságához kell hő- és füstelvezetők az épületek között vagy az egy
igazítani. épületen belüli tűzszakaszok között a tűz átterjedé-
(3) Az épületet rendeltetés szerint, valamint a termé- sének veszélyét ne növeljék.
keket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba (2) Két hő- és füstelvezető közötti távolság legalább
kell besorolni a 24. melléklet 2-4. táblázatai szerint. akkora legyen, mint kettőjük nagyobbik oldalmére-
Ha a keresett rendeltetés, technológia vagy termék, tének vagy átmérőinek összege.
anyag a felsorolásban nem szerepel, a besorolást,
(3) A hatékony elvezetés érdekében közösségi funk-
összehasonlítással az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság
ciójú tűzszakaszban 200 m2 -ként, egyéb esetben
határozza meg.
300 m2 -ként legalább egy hő- és füstelvezetőt kell
(4) 128 Az egy füstszakaszban létesítendő hatásos nyí- beépíteni. A hő- és füstelvezetők egymástól vagy a
lásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes tető szélétől és a falaktól mért távolsága legfeljebb
levegőréteg magassága és a méretezési csoport alap- 20 m legyen.
ján a 24. melléklet 5. táblázat alapján kell meghatá-
rozni. (4) A 12◦ -nál nagyobb hajlású tető esetében a hő- és
füstelvezetőt úgy kell beépíteni, hogy a geometriai
középpontja magasabban legyen, mint a számítási
200.129 belmagasság.
(5) A hő- és füstelvezető nyitószerkezete egyaránt le-
523. § (1) A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600
het mechanikus, pneumatikus vagy villamos műkö-
m2 , oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen.
désű.
(2) Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetében a
tér füstszakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. 526. § (1) A számítási belmagasság felezősíkja alatt
Az így kialakított füstszakaszok azonos technológi- kielégítő mértékű légutánpótlás bevezetéséről kell
ájú térben lehetőleg azonos méretűek legyenek. gondoskodni a hő- és füstelvezetés aerodinamikai
(3) A füstszakasz alapterületének mérete növelhető, működésének elősegítse érdekében.
ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra (2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete legalább
előírt geometriai felületét minden megkezdett 100 akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelü-
m2 -ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstsza- lettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek
kasz sem lehet 2000 m2 -nél nagyobb. hatásos nyílásfelülete.
524. § (1) A kötényfal a lehető legnagyobb mértékben (3) Számításba vehetők légutánpótlásra a füstmentes
nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füst- levegőrétegben lévő nyitható ablakok, valamint aj-
mentes levegőréteg magasságához, azonban annak tók és kapuk, ha azok a hő- és füstelvezetés indítási
minimális mérete legalább 1 méter legyen. jelére nyílnak.
128
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 522. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés r) pontjának megfelelően
129
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés s) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

(4) A légutánpótló nyílásfelületek kiválthatóak befú- a) feltételezni kell, hogy a lépcsőház főbejáratának
vással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető ha- szintjén és egy felső szinten 1-1 ajtó nyitott, a többi
tásos nyílás felület minden m2 -e helyett 2 m3 /s lég- szinten csukottak az ajtók, a felső szinten a legna-
áramlási sebességet kell biztosítani. gyobb felületű nyílászárót kell figyelembe venni,
b) a lépcsőházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a
szabad nyílás m2 -enkénti felületére számítva 1,0
201. Lépcsőházak hő- és füstelvezetése, m3 /s.
füstmentesítése
527. § (1) A lépcsőházak kialakítása során e szakasz 202. Természetes szellőzésű füstmentes
rendelkezéseit kell figyelembe venni. lépcsőházak
(2) A hő- és füstelvezető szerkezet hatásos nyílásfe-
lülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az 529. § A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház
alapterület 5%-a, de legalább 1 m2 . kialakítása szerint lehet nyitott, amikor annak pihenői
szintenként a szabad levegőn keresztül csatlakoznak
(3) A zárt, nem füstmentes lépcsőház hő- és füstelve- az épület közlekedő teréhez.
zető szerkezetét annak legfelső szintjén kell beépíte-
ni. 530. § (1) A természetes szellőzésű füstmentes lép-
csőház kialakítása szerint lehet zárt lépcsőház,
(4) Az előző pontoktól eltérő kialakítást az első fokú
amely teljesen átszellőző nyitott előtéren át kapcso-
tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
lódik az épület zárt közlekedő teréhez, vagy közvet-
(5) A hő- és füstelvezetés, valamint a füstmentesítés lenül kapcsolódik az épület nyitott közlekedő teré-
kézi indítási lehetőségét valamennyi szintről bizto- hez.
sítani kell.
(2) A teljesen átszellőző nyitott előtérnek vagy közle-
(6) A (2) -(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkal- kedő térnek legalább az egyik oldalán az összes fal-
mazni az olyan kétszintes épületek esetén, ahol a két felület 20%-ának megfelelő szabad nyílást kell biz-
szint egy rendeltetési egységet vagy egy összefüggő tosítani.
légterű helyiséget alkot. (3) A zárt füstmentes lépcsőház légteréhez csak a tel-
jesen átszellőző nyitott előtér, vagy nyitott közleke-
528. § (1) 130 A lépcsőház gravitációs elven működő
dő tér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat.
hő- és füstelvezetése túlnyomásos szellőzéssel he-
lyettesíthető. (4) Mind az előtér és a zárt közlekedő tér között,
mind pedig az előtér és a zárt füstmentes lépcső-
(2) A lépcsőház légellátó rendszerének olyan venti-
ház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kiala-
látora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja,
kítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, auto-
hogy a lépcsőházban csukott nyílászárók esetén a
matikus csukó-szerkezettel ellátott, küszöb nélküli
résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa,
és legalább a kiürítési számításokban meghatározott
de legfeljebb 50 Pa túlnyomás legyen a hozzá csat-
szélességű ajtószerkezet van beépítve. A füstmentes
lakozó terekhez viszonyítva. Ha a ventilátor karak-
lépcsőházba nyíló ajtó Sa, míg az előterébe nyíló ajtó
terisztikájával a nyomásmaximumot meghaladó túl-
Sm minősítésű legyen.
nyomás keletkezik, a lépcsőházat méretezett, nyo-
máslevezető felülettel kell ellátni, mely szomszédos (5) Az előtérhez csak a felvonóakna, továbbá „E” tűz-
tűzszakaszba nem nyílhat. A nyomáslevezető rend- veszélyességi osztályba tartozó helyiségek és az épü-
szer keresztmetszetét úgy kell méretezni, hogy let közlekedő terei csatlakozhatnak.
(6) Az előtér alaprajzi méretei nem lehetnek kisebbek
a) a nyomáslevezető rendszerhez csatlakozó légcsa- a menekülési útvonal számított szélességi méretei-
tornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s, nél. E területet sem nyílószárny, sem egyéb szerke-
b) a nyomáslevezető rendszer összesített nyomás- zet nem szűkítheti le e mérték alá.
vesztesége nem haladhatja meg az 50 Pa-t. (7) A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház a
(3) A lépcsőházba bevezetendő levegőmennyiséget pinceszintekhez szellőztetett tűzgátló előtéren ke-
úgy kell számítani, hogy resztül kapcsolódjon.
130
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 528. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aj) pontjának megfelelően módosított

203. Az előtér nélkül kialakított 204. Az előtérrel kialakított

túlnyomásos szellőztetésű füstmentes túlnyomásos szellőztetésű füstmentes
lépcsőházak lépcsőházak
531. § (1) A lépcsőház légteréhez csak a biztonsági 532. § (1) Az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőz-
felvonó aknája és az épület közlekedő terei csatla- tetésű füstmentes lépcsőház légteréhez csak az előtér
kozhatnak. és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat.
(2) Az előtér méretei nem lehetnek kisebbek a me-
(2) A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének nekülési útvonal számított szélességi méreteinél. E
olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztiká- területet sem nyílószárny, sem egyéb szerkezet nem
ja biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott szűkítheti.
nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevéte-
lével legalább 25 Pa, de legfeljebb 50 Pa túlnyomás (3) Mind az előtér és a kapcsolódó terek között,
legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva. mind pedig az előtér és a füstmentes lépcsőház kö-
zött olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakíta-
(3) Ha a ventilátor karakterisztikájával a nyomásma- ni, amelyben a menekülés irányába nyíló, automati-
ximumot meghaladó túlnyomás keletkezik, a lépcső- kus csukószerkezettel ellátott, küszöb nélküli és leg-
házat méretezett, nyomáslevezető felülettel kell el- alább a kiürítési számításokban meghatározott szé-
látni. A nyomáslevezető rendszer keresztmetszetét lességű ajtószerkezet van beépítve.
úgy kell méretezni, hogy
533. § (1) A füstmentes lépcsőházba nyíló ajtó Sa, míg
a) a nyomáslevezető rendszerhez csatlakozó légcsa- az előterébe nyíló ajtó Sm minősítésű legyen.
tornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s, (2) A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének
b) a nyomáslevezető rendszer összesített nyomás- olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája
vesztesége nem haladhatja meg a 75 Pa-t. biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott
nyílászárók esetén, résveszteségek figyelembevéte-
(4) A füstmentes lépcsőházba bevezetendő levegő- lével legalább 25 Pa, vagy azokban az épületekben,
mennyiséget úgy kell számítani, hogy ahol a használati szint meghaladja a 30 m-t legalább
50 Pa, de legfeljebb 75 Pa túlnyomás legyen az elő-
a) feltételezni kell, hogy a füstmentes lépcsőház fő-
térhez csatlakozó terekhez viszonyítva.
bejáratának szintjén és még két másik szinten nyi-
tottak, a többi szinten csukottak az ajtók; a felső (3) A füstmentes lépcsőházba és előtereibe beveze-
szinten a legnagyobb felületű nyílászárót kell figye- tendő levegőmennyiséget a következők szerint kell
lembe venni, számítani:
b) a füstmentes lépcsőházi nyitott ajtók légveszte- a) feltételezni kell, hogy a füstmentes lépcsőház fő-
ségi értéke a szabad nyílás m2 -enkénti felületére bejáratának szintjén és még két másik szinten nyi-
számítva 1,0 m3 /s, tottak, a többi szinten csukottak az ajtók, a fel-
ső szinten a mértékadó nyílászárót kell figyelembe
c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét a
venni,
V = c Dpn l [ m3 /h]
b) a füstmentes lépcsőházi nyitott ajtók légveszte-
egyenlettel kell figyelembe venni, amely egyenlet-
ségi értéke a szabad nyílás m2 -enkénti felületére
ben
számítva 1,0 m3 /s, vagy azokban az épületekben,
/\p - a nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönb-
ahol a használati szint meghaladja a 30 m-t, 1,5 m3
ség [Pa]
/s,
l – a nyílászáró kerülete, a névleges méretre vonat-
koztatva [m] c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét az
c=1,11, n=0,67 állandók (Sa és Sm minősítésű nyí- V = c Dpn l [ m3 /h]
lászárókra vonatkoztatva). egyenlettel kell figyelembe venni, mely egyenlet-
A fenti állandók a minimum követelményeket rög- ben
zítik. /\p - a nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönb-
ség [Pa]
(5) A nyílászárók minimum Sm minősítésűek legye- l – a nyílászáró kerülete, a névleges méretre vonat-
nek. koztatva [m]

c=1,11, n=0,67 állandók, Sa és Sm minősítésű nyí- a) épületen belüli kialakításnál, a gépháznál leg-
lászárókra vonatkoztatva. alább A2
A fenti állandók a minimum követelményeket rög- REI 60 tulajdonságú határoló falat és azzal egyen-
zítik. értékű, önműködő csukószerkezettel ellátott ajtó-
(4) Csukott nyílászárok esetén a relatív nyomáskü- szerkezetet kell létesíteni,
lönbség a lépcsőház és az előtér között 10-15 Pa, b) épületen kívüli kialakításnál a gépház legalább
valamint azokban az épületekben, ahol a használa- A2 anyagú, ajtaja legalább A2 anyagú és önműkö-
ti szint meghaladja a 30 m-t, 20-35 Pa legyen. dő csukószerkezettel ellátott legyen.
(5) Az előterek légpótlási igényének számításakor
csukott nyílászáró szerkezeteket kell feltételezni, és 206. Menekülésre számításba vett
figyelembe kell venni a lépcsőház és az előtér vagy
az előtér és a közlekedők közötti légveszteségeket a
átriumok, közlekedők és pinceszinti
(3) bekezdés szerint. Az előtéri légpótlás szükséges helyiségek hő- és füstmentesítése
levegőmennyiségét a két igény közötti érték különb-
sége adja. 536. § A menekülésre számításba vett átriumok, közle-
kedők (menekülési útvonalak), valamint a pinceszinti
helyiségek hő- és füstelvezetését és légutánpótlását az
205. A túlnyomásos szellőzés 537-545. § előírásai szerint kell biztosítani.
alkalmazásának általános előírásai 537. § (1) A hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete
átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2
534. § (1) Ha egy épületben több füstmentes lépcső-
legyen.
házat kell túlnyomásos szellőzési rendszerrel ellátni,
minden egyes füstmentes lépcsőházhoz külön-külön (2) Az átriumok frisslevegő-utánpótlását biztosító
légellátó rendszert és külön-külön gépházat kell lé- szerkezeteit a közbülső épületszinteken és az átrium
tesíteni. alsó szintjén kell elhelyezni. Ezek hatásos nyílásfe-
lülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílás-
(2) A ventilátor beszívó nyílását a tűz okozta füstha-
felületével.
tástól, valamint egyéb égésterméktől védeni kell.
(3) Az épületben létesített automatikus tűzjelző rend- 538. § (1) A pinceszinti helyiségek hő- és füstelveze-
szert úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén – a tőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületé-
jelzésadás mellett – a légellátó rendszert is helyeznek 1%-a.
ze üzembe, emellett a kézi indítás lehetőségét vala- (2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a
mennyi szintről is biztosítani kell. hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével.
535. § (1) Az épület használatbavétele előtt a túlnyo- (3) A középmagas, magas épületekben a pinceszinti
másos szellőző rendszer működését méréssel kell tűzgátló előtér szellőztetésére a helyiség alapterüle-
vizsgálni. Ennek keretében ellenőrizni kell a tényle- tének legalább 0,5%-át kitevő keresztmetszetű szel-
ges nyomásviszonyokat legalább a legalsó, a közép- lőzőnyílást vagy a résveszteségek figyelembevételé-
ső és a legfelső szinten csukott és különböző mene- vel legalább 25 Pa túlnyomást kell biztosítani.
külési körülményeket (tűzszintet) modellező nyitott (4) A pinceszinten nem kell hő- és füstelvezetést biz-
nyílászárók mellett. tosítani
(2) A vizsgálati jegyzőkönyvben szerepelnie kell a a) az 50 m2 -nél kisebb alapterületű „C”-„D” tűzve-
mérés időpontjában uralkodó szél irányának és erős- szélyességi osztályba sorolt,
ségének, továbbá a külső és a lépcsőházi hőmérsék- b) a 100 m2 -nél kisebb alapterületű, legalább EI
letnek. 30 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, „C”-„D”
(3) A vizsgálati eredmények akkor fogadhatók el, ha a tűzveszélyességi osztályba sorolt,
vizsgálatok igazolják, hogy a mért nyomásértékek és c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű vagy a legfeljebb
a légszállítás az előírt vagy számított érték legalább 500 m2 alapterületű és legalább EI 15 minősítésű
75%-át eléri a meteorológiai viszonyoktól függetle- bejárati ajtóval rendelkező gépészeti,
nül. d) a legfeljebb 200 m2 alapterületű „E” tűzveszé-
(4) Túlnyomásos légellátásnál a szellőzőgépház, szel- lyességi osztályba sorolt
lőzőgépházak létesítése esetén helyiségben, helyiségcsoportban.

539. § (1) A menekülésre számításba vett közlekedők 544. § (1) A pinceszinti helyiségben és a menekülés-
hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az re számításba vett közlekedőkön kiépítendő hő- és
alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 legyen. füstelvezető és légutánpótló szerkezet beépítési he-
(2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a lyét lehetőleg a 26. melléklet 1. ábrája szerint kell
hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. meghatározni.
(3) Több elvezető nyílás (kürtő) alkalmazása esetén (2) A levegő-utánpótlást biztosító bevezető nyílások
azok szabad keresztmetszete 0,1 m2 -nél kisebb nem felső részét a padlószinttől maximum 1 m magas-
lehet. ságban, lehetőség szerint a folyosók vagy a lépcsők
ajtóinak a közelében kell elhelyezni.
(4) Az épületek menekülésre számításba vett zárt
(3) A füstelvezető nyílások alsó részét a padlószinttől
folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek
legkevesebb 1,80 m magasságban, minden esetben a
hossza nem haladhatja meg a 40 métert.
közlekedő felső harmadában kell elhelyezni.
(5) A folyosói füstszakaszokat önműködő csukószer-
kezettel ellátott, Sm minősítésű füstgátló ajtóval kell 545. § (1) A hő- és füstelvezető berendezés működte-
egymástól elválasztani. tését a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyről
kell biztosítani.
540. § (1) 131 Abban az esetben, amikor az épületrész, (2) A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezető be-
tűzszakasz, épület a kiürítés első szakaszának nor- rendezésének működtetését a földszinten is hozzá-
maidején belül a szabadba kiüríthető, a menekülé- férhető helyen biztosítani kell.
si útvonal hő- és füstelvezetéséről nem kell gondos-
kodni.
(2) 132 208. Az üzembe helyezés és az
üzemeltetés szabályai
541. § A légutánpótló nyílásfelületek kiválthatóak be-
fúvással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető ha- 546. § (1) Az elkészült hő- és füstelvezető rendszerről
tásos nyílásfelület minden m2 -e helyett 2 m3 /s lég- az átvétel időpontjában a kivitelezőnek a következő
áramlási sebességet kell biztosítani. bizonylatokat kell szolgáltatnia:
542. § A hő- és füstelvezető helyettesíthető hő- és füst- a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat
elvezető berendezés telepítésével. és leírást, amelyek tartalmazzák a hő- és füstelveze-
tő berendezés fizikai kialakításának leírását, a be-
rendezés elemeinek jellemző méreteit,
207.133 b) kezelési és karbantartási utasítást,
c) nyilatkozatot az e fejezetben előírtak betartásáról,
543. § (1) Hő- és füstelvezetés számára kiegyenlített
d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemké-
nyomásviszonyú rendszert kell kialakítani.
pes.
(2) A mesterséges hő- és füstelvezető berendezés
(2) A hő- és füstelvezető berendezés üzembe helyezé-
üzemképességét 60 percen át kell biztosítani.
sére csak a kivitelező vagy a megbízottja jogosult.
(3) A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelületének
minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető
berendezésnek 2 m3 /s légáramlási sebességet, vagy XXXI. FEJEZET
a menekülésre számításba vett közlekedőkön órán- HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ
ként 25-szörös légcserét kell biztosítani.
FELÜLETEK
(4) Menekülésre számításba vett közlekedőkön hő-
és füstelvezető berendezés alkalmazása esetén egy 547. § E fejezet vonatkozik az ipari, tárolási és mező-
adott tűzszakaszon belül a tűzzel érintett szint mű- gazdasági rendeltetésű helyiségekben keletkező eset-
ködésére kell az elszívást és a légutánpótlást mére- leges térrobbanás vagy nem robbanóanyag által oko-
tezni. zott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való
131
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 540. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ak) pontjának megfelelően módosított
132
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés u) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
133
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés v) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

– a jogszabályok, műszaki előírások által meghatáro- úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen
zott esetekben alkalmazandó – lefúvató hasadó vagy irányba terelje.
hasadó-nyíló felületek kialakítási követelményeire. 14. tovaterjedő (progresszív) összeomlás: az épít-
mény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre,
209. Fogalommeghatározások hogy egy épületszerkezet teherviselő képességének
elvesztése további elsődleges épületszerkezet, épü-
548. § E fejezet alkalmazásában letszerkezetek tönkremenetelét okozza.
15. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen ki-
1. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nél- áramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas
küli térben, laboratóriumi körülmények között létre- falszerkezet.
jövő legnagyobb robbanási nyomás.
2. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, 549. § A hasadó felületként az alábbi anyagokat és
amelyek az építmények vagy az építményrészek (he- szerkezeteket kell alkalmazni:
lyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű
robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy a) egyrétegű, legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküve-
megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselveze- gezés, amely 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű és
tést. legalább 0,16 m2 egybefüggő felületű,
3. hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkre- b) egyrétegű, legfeljebb 3 mm vastag húzott síküve-
menetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását gezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és leg-
a túlnyomás levezetése céljából. alább 0,64 m2 egybefüggő felületben,
4. hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek c) egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag húzott síküve-
megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé te- gezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és leg-
szik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomá- alább 1,96 m2 egybefüggő sokszög alakú felülettel,
suk beállítható. a sarkain a 27. melléklet 11. ábrán megadott méret-
tel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes
5. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan oldalon készített bemetszéssel,
térbe, ahol a túlnyomás kiterjedhet és ez által a belső
d) egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, huzalbetét nél-
tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól.
küli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüg-
6. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad gő megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m × 1,50
térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesíté- m,
se során annak túlnyomását befogadja és a szabad
e) egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag, cementkötésű
térbe továbbítja.
szálerősítésű síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogá-
7. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet si mérettel és megtámasztással, sokszög alakú fe-
egy már kifejlődött robbanás indít meg. lülettel, a sarkain a c) pontban megadott méretű, a
8. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes olda-
hasadó-nyíló felület megnyílása megindul. lon készített bemetszéssel, akkor alkalmazható, ha
9. nyomás-idő állapotgörbe: a nyomás-idő a megengedett minimális méretű próbatest statiku-
koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró san felhordott terheléses vizsgálata során legfeljebb
görbe. 3 kN/m 2 nyomás hatására tönkremegy, vagy e vizs-
gálatot gyári műbizonylat igazolja,
10. redukált túlnyomás: az a nyomás, amely a hatásos
nyomáslevezetés ellenére a belső térben rövid ideig f) egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementköté-
kialakul. sű szálerősítésű hullámlemez, 1,20 m-nél nagyobb
megtámasztási (mindenirányú) távolság felett,
11. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a
mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy a felett van, g) egyrétegű, hornyolt cserépfedés: a cserépfedés
de 100 m/s-nál kisebb. alatt nem lehet csak A1 és A2 tűzvédelmi osztályú
lécezés, nem vehető figyelembe kettős, korona- és
12. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására al- betoncserépfedés, a felületbe nem számítható be a
kalmas falszerkezet. gerinckúp és az alatt levő két sor, a viharkapcsos
13. terelőhatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó- szegések és a mellettük levő két sor, a hasadni nem
nyíló felület, amelynek megnyílási szélső helyzetét képes bádogos és egyéb szerkezetek,

h) minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege 213. Különleges esetek

legfeljebb 20 kg/m2 , és rögzítései kísérletileg iga-
zoltan, 1,20 kN/m2 -nél kisebb megnyílási nyomást 553. § (1) Ha a beépített tér „csőszerű”, vagyis a tér
adnak, hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor
az 549. § és az 550. § szerint számított értékeket
i) minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos töme- 20%-kal meg kell növelni.
ge legfeljebb 10 kg/m2 és rögzítései kísérletileg iga-
zoltan legfeljebb 3,00 kN/m2 -nél kisebb megnyílási (2) Kivételesen megengedett az ún. lefúvatási befo-
nyomást adnak, gadótérbe végzendő lefúvatás, ha a belső tér meg-
nyitására más lehetőség nincs. Ebben az esetben a
j) minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyo- befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a le-
mása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a bel- fúvatott tér térfogatának és legyen a szabad tér felé
ső térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és az 549. §-ban vagy az 551. §-ban előírt hasadó, vagy
ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó hasadó-nyíló felülete.
szerkezeteinek méretezése.
(3) Megengedhető az ún. angol akna felhasználása le-
fúvatásra, ha a falainak geometriai viszonyai a lefú-
vatás irányában az 555. § (4) bekezdés, az 555. § (6)
210. A hasadó felületek bekezdés a) vagy b) pontjának, valamint az 555. §
felületnagyságának meghatározása (7) bekezdés követelményeit kielégítik.
(4) Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombi-
550. § A hasadó felület nagyságát – ha a felület az 549. nált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felüle-
§ a) -h) pontban megadott felületek valamelyike – a tek nagysága nem éri el a hasadó felületek nagysá-
27. melléklet 1. ábrája szerinti számítással kell meg- gát, vagy megnyílási nyomása 1 kN/m2 felett van,
határozni, az 553. §-ban rögzített különleges esetek akkor az együttes felületnagyságot az 550. § szerint
figyelembevétele nélkül. kell meghatározni.
(5) Ha a hasadó és a hasadó-nyíló felületek kombi-
nált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek
211. A hasadó-nyíló felületként nagysága eléri, vagy meghaladja a hasadó felületek
alkalmazható szerkezetek nagyságát és a hasadó felületek az 549. § a) -f) pont
szerintiek, akkor az együttes felületek nagyságát az
551. § (1) Azok a hasadó-nyíló felületként minősített 552. § szerint kell meghatározni.
szerkezetek vagy a minősített szerkezeteknek meg- (6) Ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása
felelően kialakított szerkezetek, amelyek felületegy- 1-3 kN/m2 között van, akkor a felületnagyságot az
ségre eső súlya 80 kg/m2 -nél kisebb és megnyílási 550. § szerint kell meghatározni.
nyomásuk 1 kN/m2 alatt van, alkalmazhatók hasadó-
nyíló felületként.
214. Másodlagos robbanás elleni
(2) A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása –
ha ezt egyéb igények nem növelik (betörésvédelem, védelem
technológiai túlnyomás) – a beépítési helyükön vár-
ható szélszívás 10%-kal növelt értékénél ne legyen 554. § Azokat a berendezéseket, amelyek önmagukban
nagyobb. is robbanásveszélyesek, és tönkremenetelük a közvet-
len környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelent,
le kell fúvatni.
212. A hasadó-nyíló felületek

felületnagyságának meghatározása 215. A lefúvatás környezetének
védelme
552. § A hasadó-nyíló felület nagyságát, ha a felület az
551. § szerinti, a 27. melléklet 2. ábrája szerinti szá- 555. § (1) A közlekedési útvonalak és terek védelme
mítással kell meghatározni, az 553. §-ban rögzített kü- érdekében a lefúvató felületet a helyiségek födémén
lönleges esetek figyelembevételével. kell kialakítani.

(2) Ha műszakilag nem megoldható a lefúvató felüle- (4) Ha egy berendezés a lefúvató felületekhez a lefú-
tek födémen történő kialakítása, akkor az oldalfalak- vatás irányában 6 m-nél közelebb van, akkor a be-
ban is kialakítható, a (3) -(7) bekezdésben szereplő rendezést a terelőfalakra vonatkozó lefúvató nyomás
követelményeknek megfelelően. felvételére alkalmasan kell méretezni.
(3) A lefúvatás irányában a védőtávolságot a 27. mel-
léklet 3. ábrája szerint kell meghatározni.
216. Az épületszerkezetekre ható
(4) Védőtávolságon belül az üzemi közlekedési útvo-
nalon kívül egyéb közlekedési útvonal vagy személy terhelések
tartózkodására alkalmas tér csak védőfal, terelőfal
557. § (1) Ha az 549. §-ban leírt hasadó felületek ke-
vagy veszélytelen irányba terelő hatású hasadó-nyíló
rülnek alkalmazásra, akkor a belső térben minden
felület alkalmazásával lehet.
irányban az elsődleges tartószerkezetekre ható 3
(5) A védő- és a terelőfalnak meg kell gátolnia, hogy a kN/m2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként fi-
lefúvató felületen át kiáramló közeg az üzemi közle- gyelembe venni.
kedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonalat
vagy személy tartózkodására alkalmas teret veszé- (2) Ha az 551. §-ban leírt hasadó-nyíló felület kerül
lyeztessen (27. melléklet 4. ábra). alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban
az elsődleges tartószerkezetekre ható 2 kN/m2 sta-
(6) A védő- és a terelőfalat úgy kell kialakítani, hogy
tikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe
a lefúvatást az elhelyezkedésével ne zavarja, legyen
venni.
elegendő lefúvatási szabad tér
(3) Ha a (2) bekezdésben leírt, vagy kis nyomású be-
a) max 60◦ a 27. melléklet 5. ábra alapján,
rendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerül-
b) max 30◦ a 27. melléklet 6. ábra alapján,
nek alkalmazásra, akkor redukált túlnyomást kell fi-
c) max 30◦ , de kiegészítő szöge minimum 60◦ a 27. gyelembe venni 0,02 sec hatásidőtartammal, vagy
melléklet 7. ábra alapján. leírható nyomás-idő állapotgörbe felhasználásával.
(7) Ha a védendő közlekedőtér olyan robbanásveszé-
(4) A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határo-
lyes épület mellé kerül, ahol a tetőn keresztül is vé-
ló felületeken egyenletesen kell elosztani, vagy oda
geznek lefúvatást, akkor
kell koncentrálni, ahol a robbanás nagy valószínű-
a) a megadott védőtávolságok hasadó felületek ese- séggel előre várható. A hasadó felületek egymástól
tén a (3) és a (5) bekezdés szerintiek, mért távolsága 12 m-nél több nem lehet egy nyomás-
b) veszélyes irányú terelőhatású hasadó-nyíló felü- mentesítő téren belül.
letek alkalmazása esetén a védőtávolság a 27. mel-
(5) A hasadó és a hasadó-nyíló felületekkel védendő
léklet 8. ábrája szerintiek,
tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes
c) veszélytelen irányú terelőhatású hasadó-nyíló fe- elemeinek tönkremenetele ne lehessen progresszív
lület esetén (ha az oldalfal-lefúvatások egyébként összeomlás okozója.
lehetővé teszik) a védőtávolság 8,00 m (a 27. mel-
léklet 9. ábrája szerint) legyen. (6) Törekedni kell arra, hogy az építmény másodla-
gos épületszerkezetei az elsődleges épületszerkeze-
556. § (1) A környező épületek és berendezések védel- tekre csak korlátozott mértékben tudjanak erőhatást
me érdekében az e szakasz szerinti követelményeket átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését.
kell alkalmazni.
(7) A védőfalakra és a terelőfalakra ható terhelések,
(2) A lefúvatás irányában 10 m-en belül ajtó, ablak ha a védőfalak és a terelőfalak a lefúvató felületek-
nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m- től
nél közelebb nem lehet. Az előző távolságokon túl
elhelyezkedő épületszerkezeteket az 555. § (7) be- a) 5 m-en belül vannak: 6 kN/m2 ,
kezdés szerint kell méretezni. b) 5-10 m között vannak: 5 kN/m2 ,
(3) Hasadó, vagy hasadó-nyíló felületek előtt 3 m-nél c) 10-20 m között vannak: 3 kN/m2 ,
közelebb lévő berendezések esetén a berendezések d) 20 m felett vannak: 1 kN/m2 ,
hasadó, hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60◦ -os ve- a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a fa-
tületének felületét a lefúvató felületek nagyságának lakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át
meghatározásakor a 27. melléklet 10. ábrája szerint a lefúvatással ellentétes irányban is számításba kell
figyelmen kívül kell hagyni. venni.

XXXII. FEJEZET anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárol-

HASZNÁLATI SZABÁLYOK ják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység köz-
ben az anyagok robbanásveszélyes állapotban for-
558. § E fejezet a létesítmények, építmények, gépek, dulhatnak elő,
berendezések, eszközök és – a robbanó és robbantó f) a 100 m3 /h-nál nagyobb összesített névleges tel-
anyagok kivételével – az anyagok használatára, tech- jesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége,
nológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendel- g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat
kezéseket állapítja meg. helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs
hatékony szellőztetése,
h) A PB-gáz cseretelep.
217. Általános rendelkezések
(2) „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzve-
559. § (1) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása szélyességi osztályba tartozik
és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológi-
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a ké-
át, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezete-
miai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és
ket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszo-
a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszé-
kat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket
lyes veszélyességi osztályba sorolt,
és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell
sorolni. b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes ke-
veréket képez,
(2) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál e fejezet
c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobba-
alapulvételével a tevékenység során előállított, fel-
náspontja legalább 21 ◦ C, nyílttéri lobbanáspontja
dolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fi-
legfeljebb 55 ◦ C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílt-
zikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűz-
téri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a
veszélyességének jellemzőit, a rendeltetés szerinti
nyílttéri lobbanáspont 20 ◦ C-kal csökkentett érté-
tevékenységet, valamint a kapcsolódó jogszabályba
ke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt -20 ◦ C és Tü >
foglalt előírásokat kell figyelembe venni.
35 ◦ C,
d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi ha-
218. Tűzveszélyességi osztályok, tárértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-
nál nagyobb,
osztályba sorolás
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér,
560. § (1) „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” ahol az a) -d) pontban meghatározott tulajdonságú
(jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárol-
ják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység köz-
a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a ké- ben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban
miai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és fordulhatnak elő,
a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzve-
f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, le-
szélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba
választó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott
sorolt,
anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket ké-
b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban pez.
heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra
vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, (3) „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi
osztályba tartozik
c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobba-
náspontja 21 ◦ C alatt van, vagy üzemi hőmérsékle- a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmér-
te eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspont- séklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300
◦ C,
ját, azaz Tü < Tlpnyt és Tü > 35 ◦ C,
d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi ha- b) a legalább 50 ◦ C nyílttéri lobbanáspontú gázola-
tárértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfel- jok, tüzelőolajok és a világításra használatos petró-
jebb 10%, leum,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobba-
ahol az a) -d) pontban meghatározott tulajdonságú náspontja 55 ◦ C felett van, de legfeljebb 150 ◦ C,

vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspont- (2) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet,
jánál legalább 20 ◦ C-kal, de legfeljebb 50 ◦ C-kal helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztály-
kisebb, azaz Tü < Tlpnyt ba sorolása az 560. §-ban foglaltaktól eltérően is tör-
- 20 ◦ C, Tü < Tlpnyt -50 ◦ C és Tü > 35 ◦ C, ténhet.
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táp- (3) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha
lálja, a levegő kivételével, ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tá-
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, rolják, forgalmazzák vagy szállítják – az illetékes I.
ahol az a) -d) pontban meghatározott tulajdonságú fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszély-
anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárol- telenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható.
ják vagy forgalomba hozzák,
562. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az
f) az üzemanyagtöltő állomások. alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály fe-
(4) „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzve- lé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyessé-
szélyességi osztályba tartozik gi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített
alapterületek meghaladják a 40%-ot.
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmér-
séklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 ◦ C-nál na- (2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyes-
gyobb, ségi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó ve-
szélyességi övezetek (1) bekezdés szerint összesített
b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lob-
alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterüle-
banáspontja 150 ◦ C-nál magasabb, vagy üzemi
tének 40%-át meghaladják.
hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több
mint 50 ◦ C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 ◦ C és Tü (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi
> 35 ◦ C, osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyi-
ségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti,
c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobba-
az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűz-
náspontja szabványos módszerrel nem állapítható
szakasz alapterületének 40%-át meghaladják.
meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb,
víztartalma pedig 50%-nál kisebb, (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér
abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amely-
d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér,
ben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti, az
ahol az a) -c) pontban meghatározott tulajdonsá-
(1) bekezdés szerint összesített alapterületei az épít-
gú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tá-
mény, szabadtér alapterületének a 40%-át megha-
rolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt
ladják.
lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztály-
amelyben nem éghető anyagot 300 ◦ C felett dol- ba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények,
goznak fel, szabadterek osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint
összesített alapterületei a létesítmény alapterületé-
f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz,
nek 40%-át meghaladják.
g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabad-
(6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek
tér),
vagy építménynek nem minősülő tereit (csak köz-
h) állattartó helyiség. lekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyes-
(5) „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyes- ségi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell
ségi osztályba tartozik hagyni.
a) a nem éghető anyag,

b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, 219. A használatra vonatkozó
ahol nem éghető anyagot 300 ◦ C alatti hőmérsék- általános tűzvédelmi szabályok
leten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárol-
nak vagy forgalomba hoznak. 563. § (1) A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi do-
kumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény
561. § 134 (1) területén kell tartania.
134
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés w) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

Több telephely esetén a dokumentációt az egyes te- 565. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lephelyeken el kell helyezni. zó építményben, helyiségben, veszélyességi övezet-
(2) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzsza- ben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható,
kaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a hasz- amely gyújtási veszélyt jelenthet.
nálatbavételi, üzemeltetési, működési és telephe- (2) Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
lyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhe-
tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad lyezni.
használni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-
(3) A termelést (előállítást, feldolgozást), a haszná- rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben
latot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az helyezhető el.
egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevé- (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak
kenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek meg- befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi haszná-
felelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyi- lati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat
ségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytat- meg kell szüntetni.
ni. (5) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesít-
(4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, épít- mény – bejáratánál és a helyiségben jól látható he-
ményben és szabadtéren csak az ott folytatott fo- lyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vo-
lyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és esz- natkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelke-
közt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt zéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.
anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a ter- (6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan
vezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki meg kell jelölni.
követelményben megengedett tűzterhelési értéket.
566. § (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet
(5) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabad-
alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani.
térből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, ké-
Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, az „A”
szülékről a tevékenység során keletkezett éghető
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek
anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább mű-
esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni
szakonként, valamint a tevékenység befejezése után
felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosíta-
el kell távolítani.
ni kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon.
(6) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető
(2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés
hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anya-
alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyi-
gú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt
ségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem
helyen kell tárolni.
szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tar-
564. § (1) éghető folyadékot, éghető és égést tápláló tását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók
gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, to- külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által
vábbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyit-
az éghető folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz hatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a ren-
szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszi- deltetés kizárja.
várgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyi-
séget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre 220. Tűzveszélyes tevékenység
a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem 567. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan he-
éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó lyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
edényt szükség szerint, de legalább a műszak befe- (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a
jezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt he- tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a cél-
lyen kell tárolni. ra alkalmas helyen szabad végezni.
(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - (4)
folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy ha- bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatá-
tékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, rozott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek
ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. megállapítása a munkát elrendelő feladata.

(4) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet 221. Dohányzás

végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő lé-
tesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy 570. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtó-
a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. forrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol
(5) A külső szervezet vagy személy által végzett tűz- az tüzet vagy robbanást okozhat.
veszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye (2) Dohányozni nem szabad az „A”-„C” tűzveszé-
szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával lyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben,
egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sa- szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet
játosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal kö- vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat a vo-
teles kiegészíteni. natkozó műszaki követelmények által meghatározott
(6) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vo- biztonsági jellel kell jelölni.
natkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékeny- (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
ség időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét zó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóesz-
és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör ese- közt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűz-
tében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó veszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatá-
tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. rozott feltételek alapján szabad.
568. § (1) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes

tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgá- 222. Szállítás és vontatás
val rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a
tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott sze- 571. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet
mély végezhet. előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a
(2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyez-
tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezé- mények tűzvédelmi előírásai másként nem rendel-
séig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres keznek.
– felügyeletet köteles biztosítani. (2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó
(3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrende- veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben
lő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó csak olyan járművek használhatók, amelyeknél a
felszerelést, készüléket köteles biztosítani. vonatkozó műszaki követelmények és biztonsági
előírások megtartása és rendeltetésszerű használata
(4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a
esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet
munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűz-
be.
védelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden
olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. (3) A vasúti mozdonyok az „A” és „B” tűzveszélyes-
ségi osztályba tartozó szabadtéri tárolót és techno-
569. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberende- lógiai berendezést a vonatkozó műszaki követelmé-
zést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére nyekben meghatározottak szerint, az ezekben nem
tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre köze-
(2) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőbe- líthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon
rendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély ese- meg kell jelölni.
tén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el (4) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
kell oltani. zó anyagot szállító járművön, valamint a „C” tűzve-
(3) Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés haszná- szélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű
latának helyszínén olyan eszközöket és felszerelése- rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem
ket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terje- szabad.
dése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. (5) A járművek tűz- vagy robbanásveszélyes rakomá-
(4) 135 A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt nyát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint
lánggal működő repülő szerkezet – a hőlégballon és az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszé-
a hőléghajó kivételével – nem üzemeltethető. lyektől védeni kell.
135

572. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést táplá- éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jog-
ló gázt közúton, közúti járművön csak a nemzet- szabályban meghatározottak szerint, ennek hiányá-
közi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, ban olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és
hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg hatékony szellőzést biztosítottak.
zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), va- (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lamint konténerben, tartályban, tartányban és erre zó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi
a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabály-
szállítani. ban, vonatkozó műszaki követelményben meghatá-
(2) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a jár- rozott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni,
művön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell el- szállítani és forgalomba hozni.
helyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető
mozduljon el és ne sérüljön meg. anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egy-
másra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robba-
(3) Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, teher-
nást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyul-
gépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól látha-
ladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy
tóan „TŰZVESZÉLYES”, az éghető és égést tápláló
– ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik –
gázt szállító járművön „TŰZ- és ROBBANÁSVE-
folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felme-
SZÉLYES” feliratot vagy biztonsági jelet kell elhe-
legedést meg kell akadályozni.
lyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nem-
zetközi megállapodás, műszaki követelmények hatá- (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontat- zó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető
mányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mel- folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogsza-
lőzhető. bály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag tűzve-
szélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal
(4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló,
éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket – meg- kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a fel-
felelő sorelválasztással, egymás felett több sorban használáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag,
– járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának ma- éghető folyadék esetében – a felhasználó köteles el-
gasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad végezni.
szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartal-
(6) A kereskedelmi létesítményekben, rendeltetési
mú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak
egységekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osz-
egy sorban helyezhetők el.
tályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és
(5) A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell megha-
szállítása közben, továbbá az „A”-„B” tűzveszélyes- tároznia.
ségi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti
járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki kö-
nem tartózkodhat. vetelményekben előírtakat kell alkalmazni.
574. § (1) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben
223. Raktározás és tárolás „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag
nem tárolható.
573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- (2) Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és
tozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tető-
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különbö- szerkezet, valamint a kémény megközelítését ne aka-
ző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. dályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a
Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kémény-
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” től legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok- (3) A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-
kal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények , tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között leg-
ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. alább 1 méter távolságot kell biztosítani.
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto- (4) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól,
zó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó száraz növényzettől mentesen kell tartani.

(5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni
anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni még átmenetileg sem szabad.
csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon (4) 136
szabad.
(5) Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2 -nél
(6) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktáro-
előterében mindennemű tárolás tilos. zás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb
(7) Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell
haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépí-
tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot tett gépsorok és berendezések határolnak.
kell tartani. (6) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyí-
lászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tar-
tózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősí-
224. Tűzoltási út, terület és egyéb utak tett nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak,
lezárni nem szabad.
575. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál –
ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő 575/A. § 137 (1) Az épületek menekülésre számításba
szélességű utat kell biztosítani: vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú ins-
a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen tallációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, to-
vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiség- vábbá egyéb éghető anyagok – az építési termékek és
ben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes biztonsági jelek kivételével – az elhelyezéssel érin-
vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét eset- tett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig
ben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú helyezhetők el.
utat, (2) Füstmentes lépcsőházban – a biztonsági jelek ki-
b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hossz- vételével – nem helyezhető el éghető anyag, instal-
irányban 2,40 méter széles, valamint 30 méteren- láció, dekoráció, szőnyeg, falikárpit.
ként 1,8 méter széles keresztirányú utat, (3) A menekülésre számításba vett közlekedőkben,
c) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben el-
méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles helyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és
hosszirányú utat, füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.
d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál (4) 50 fő feletti befogadóképességű, a zenés, táncos
5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tá- rendezvények működésének biztonságosabbá tételé-
rolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, ről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos ren-
s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter szé- dezvények tartására szolgáló helyiségben égéskés-
les utat, leltetett, lángmentesített dekoranyagok vagy akkre-
e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos ditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műsza-
vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia ki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő
szerinti utat. függönyök alkalmazhatóak.
(2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási (5) Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők
útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez le.
vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban
kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek 225. Kémény, füstcsatorna és
közlekedésére és működtetésére.
füstelvezetés
(3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és 576. § (1) Az égéstermék-elvezető berendezést és
zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyo- tartozékait, valamint a technológiai berendezés
másfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osz-
kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi tályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan
136
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés x) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
137
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 575/A. §-át az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 48. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.

égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűz- 226. Tüzelő-, fűtőberendezések

állóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból
épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító 578. § (1) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező
köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének
megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csat-
a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberende- lakoztatható.
zéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-
(2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűté-
elvezető berendezés műszaki dokumentációjában
si rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely
erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés),
rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet
b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a ta- vagy robbanást.
núsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberen-
dezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műsza- 579. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan mű-
ki dokumentációjában erről nyilatkozik, és szaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használha-
tó.
c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
(2) Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren,
nem használható, amelynek falába B-F tűzvédel- építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy
mi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (ka-
amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amely- zán) – a tevékenységet kiszolgáló technológiai be-
nél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem rendezés kivételével – nem helyezhető el. Techno-
végezték el. lógiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy
robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biz-
(3) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-
tonsági berendezéssel kell megakadályozni.
elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő
elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra (3) Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üze-
megfelelő minősítéssel rendelkezik. meltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék
működtetése alatt, meghatározott kezelési osztály-
(4) Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűz-
(4) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a be-
védelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva
rendezés működését ismerő és arra alkalmas sze-
kell tartani.
mélyre bízható
(5) A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat ál- (5) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtő-
landóan zárt állapotban kell tartani. berendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett
begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.
577. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem
580. § (1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az
éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmér-
égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő
sékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősí-
éghető anyag között olyan távolságot kell megtarta-
téssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használ-
ni, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy
ható.
az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a leg-
(2) Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, nagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se
de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszer- jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
kezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztet- (2) A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a for-
ten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az össze- galomba hozó a fogyasztók részére köteles megha-
kötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezeté- tározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hő-
re gyújtási veszélyt nem jelenthet. hasznosító berendezés használatára és karbantartá-
(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó sára vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, vala-
helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethető mint – az (1) bekezdésre figyelemmel – a beren-
át. dezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető
vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a
(4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskod- használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtar-
ni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. tani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.

581. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba ahol éghető anyag lerakódásával számolni lehet, a
tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a közpon- szellőztető berendezéseket (csatornát, porkamrát és
ti fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell.
távolságon belül nem helyezhető el. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.
(2) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiség- (4) Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlété-
ben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőbe- vel, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni,
rendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe
tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely vehető.
biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs
(szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a
tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető 228. Hő- és füstelvezetés
anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a „C” tűz-
veszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüze- 584. § (1) A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmente-
lőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység sítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények
során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordul- és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felül-
hat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberen- vizsgálni, karbantartani.
dezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelke-
méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyez- zése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a
ni. füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és
(3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag karbantartani.
között legalább 2 méter távolságot kell tartani. (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, vala-
(4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szá- mint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy
rítókályhát A1 tűzvédelmi osztályú, megfelelő hő- a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinte-
szigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kály- ni.
ha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meg- (4) A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működé-
haladja. sének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek
kell gondoskodnia.
582. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az
égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berende- (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, vala-
zésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhák- mint karbantartásáról naplót kell vezetni. A napló-
ban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell tá- ban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést,
volítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befeje- eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntet-
zése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót ni.
a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely (6) A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőhá-
elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés zak mérését meg kell ismételni
veszélytelenségéről.
a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát be-
(2) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, folyásoló változásra, átalakításra kerül sor,
erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktároló- b) 5 évente.
ba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
585. § (1) 138 A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, füg-
gönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni
227. Szellőztetés kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell.
583. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés
tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevé- során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül
kenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhe- javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.
tő. (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak
(2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tarto- szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e
zó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető
138
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 585. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § al) pontjának megfelelően módosított

tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés
nyílászárón el kell helyezni. vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást
(4) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó ön- idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezése-
működő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy ken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmaz-
jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvas- ni, amely a gép működését, és a hőmérséklet vagy
ható méretű kivitelben. nyomás további emelkedését – technológiai utasítás-
ban meghatározott biztonsági határérték elérésekor
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá
– megszünteti.
a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszkö-
zei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást
magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyez- okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozá-
ni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak sáról.
nyelvismerete indokolja. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél
(6) 139 A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.
„Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását
(7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék
biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni,
esetében a forgalomba hozó a biztonságos haszná-
tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.
latra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési uta-
sítással köteles ellátni.
229. Csatornahálózat
586. § (1) Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen 231. Villamos berendezés
anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet,
valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt 588. § A villamos gépet, berendezést és egyéb készü-
fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztó- léket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni,
ba bevezetni nem szabad. használaton kívül helyezésük esetén a villamos háló-
(2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapa- zatról le kell választani.
dékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a
csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés
zavartalanságának biztosításával – vízzárral szaka-
232. Tűzjelző és oltóberendezés,
szokra kell bontani. tűzoltó készülék, felszerelés
589. § A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes ál-
230. Gépi berendezés lapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karban-
tartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető köteles-
587. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sége.
sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos
erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és 589/A. § 140 Építményekben a kárelhárítás során
használható. együttműködő szervek rádióforgalmazásához hasz-
(2) A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó sza- nált egységes digitális rádiótávközlő rendszert (EDR)
badtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak az építmény üzemeltetőjének állandóan üzemképes
olyan erő- és munkagép helyezhető el és használha- állapotban kell tartania.
tó, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(3) A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, 590. § (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett,
ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek hiá-
robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet nyában a létesítmények fővonalú távbeszélő készü-
számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz he- lékei mellett – a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan
lyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg rob- fel kell tüntetni.
banásveszélyt nem jelent. (2) 141
139
140
141
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés y) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

591. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt (4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszere-
kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott ke- lést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhe-
letkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó mű- tően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyez-
szaki követelménynek megfelelő – tűzoltó készülé- ni, és állandóan használható, üzemképes állapotban
ket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építmények- kell tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsap-
ben, építményrészekben, a megváltozott rendelte- pal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap
tésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építmé- szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivé-
nyekben, valamint szabadtereken a vonatkozó mű- telével -tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) aka-
szaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készü- dálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni.
léket kell készenlétben tartani Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra
használni csak külön jogszabályban meghatározot-
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
tak szerint szabad.
helyiségekben és veszélyességi övezetekben min-
den megkezdett 50 m2 alapterület után, (5) A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készülé-
ket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírá-
b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
sai szerint, azok hiányában félévenként kell ellen-
építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont
őrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, ké-
hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy
szülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, kar-
azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c) -e)
bantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekint-
pontban foglaltak figyelembevételével,
hető üzemképesnek.
c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
(6) Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biz-
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya
tonsági jeleket karbantartani, a világító jelek műkö-
alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyessé-
dését, működőképességét a vonatkozó műszaki kö-
gi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyessé-
vetelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt
gi övezet területével csökkentett – alapterület min-
rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési napló-
den megkezdett 200 m2 -e után, de legalább szin-
ban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a
tenként,
körülmények változásaiból adódóan vagy elhaszná-
d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé- lódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya meglétükről meggyőződni.
alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyessé-
gi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyessé-
gi övezet területével csökkentett – alapterület min- 233. Lakó- és szállásépületek
den megkezdett 600 m2 -e után, de legalább szin-
tenként, 592. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több la-
kást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegység-
e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
nél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelő-
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya
je, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, hasz-
alá nem eső részein szükség szerint történjen.
nálója írásban köteles kidolgozni az épületre vo-
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell natkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előíráso-
tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szol- kat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehet-
gáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzá- séges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök
juk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépüle- használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles
tekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról
iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdál- és megtartatásáról.
kodó, vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekez- (2) Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alka-
désben foglaltakat kell alkalmazni. lomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően
(3) Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság az (1) be- „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevé-
kezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó kenység nem folytatható.
készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok el- (3) 142 Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető
helyezését is előírhatja. anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolha-
142
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 592. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § am) pontjának megfelelően módosított

tó, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továb- köteles írásban meghatározni és a rendezvény idő-
bá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, pontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az il-
amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű letékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) A rendezvény szervezője által készített tűzvédel-
(4) A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűz- mi előírások a következőket tartalmazzák:
veszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból
a) a kiürítés számítást,
legfeljebb 20 liter, a „C”-„D” tűzveszélyességi osz-
tályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műsza- b) a tűzterhelés számítást,
ki követelményekben meghatározott, annak hiányá- c) a rendezvény helyszín léptékhelyes alaprajzait és
ban legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. helyszínrajzát, a kiürítési útvonalak, tűzoltási fel-
vonulási utak és terület feltüntetésével,
(5) Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem
tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes laká- d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági sze-
sokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételé- mélyzet feladatait,
vel – földszintesnél magasabb építményben, ahol az e) a tűz esetén szükséges teendőket, és
esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását f) a tűz jelzésének és oltásának módját.
idézheti elő.
(3) A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírá-
sait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a ren-
592/A. § 143 (1) Lakórendeltetésű épületek, épületré-
dezvényt követően legalább egy évig meg kell őriz-
szek területén a menekülésre számításba vett közle-
ni.
kedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, és a me-
nekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – az 575/A. § 594. § 145 Az ipari, a kereskedelmi, vagy mezőgazda-
(1) bekezdésben és ezen szakasz (2) bekezdésében sági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójármű-
foglalt kivétellel – nem helyezhetők el, továbbá ott a vek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények
rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berende- kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legna-
zés felügyelet nélkül nem üzemeltethető. gyobb látogatási létszám figyelembevételével -, szá-
(2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekü- mítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a
lésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihe- létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell
nőin növények elhelyezhetők, amennyiben a mene- készíteni, és azt előzetesen, tájékoztatás céljából az
külési útvonalat nem szűkítik le. illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell kül-
deni.
234. Közösségi létesítmények, kiállítás,

vásár 235. Szabadtéri rendezvények
593. § (1) 144 A művelődési, a sport-, az oktatási léte- 595. § (1) Szabadtéri rendezvény területéről a gyors
sítményekben, helyiségekben esetenként nem az ere- és biztonságos menekülés érdekében menekülési le-
deti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vá- hetőséget kell kialakítani, ezeket – napnyugta utáni
sár, bemutató, kiállítás), valamint az 500 főnél na- időszakban is látogatható rendezvény esetén világító
gyobb befogadóképességű nem művelődési és sport- vagy utánvilágító – biztonsági jelekkel jelölni kell.
létesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű A jelölések láthatóságát biztosítani kell, oly módon,
kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bár-
cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, kon- mely pontjáról legalább egy jelölés látható legyen.
cert) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági (2) 146 Az (1) bekezdés szerinti jelölések legkisebb
intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője mérete legalább 1200 x 600 mm.
143
144
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 593. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § an) pontjának megfelelően módosított
145
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 594. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ao) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
146
Hatályos: 2012.11.13.

(3) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell meg- i) a tűz- és káresemények jelzéseinek és oltásának
oldani, hogy a tervezett nézőközönség számára ki- módját,
alakított terület bármely pontján hallható legyen. j) a rendezvényterület energiaellátásának módját,
(4) Szabadtéri rendezvény területén a várható néző- annak lekapcsolási lehetőségeit,
közönség létszámát figyelembe véve 1000 résztve- k) a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalak
vőnként 2,5 méter széles menekülési lehetőségeket jelölésének módját (iránymutató táblák, irányfé-
(közlekedőt, járdát, lépcsőt, rámpát, lehajtót) kell nyek), azok sötétedést követő megvilágításának le-
biztosítani. A menekülési lehetőségek egymás kö- hetőségeit,
zötti távolsága legfeljebb 50 m lehet. l) a tartalék-energiaellátás módját,
(5) 147 A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vo- m) a rendezvény környezetében lévő és azt esetlege-
natkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézke- sen veszélyeztető létesítmények ismertetését, leírá-
déseket a rendezvény szervezője, rendezője köte- sát,
les írásban meghatározni és a rendezvény időpontja
n) a résztvevők tájékoztatására szolgáló eszközök,
előtt 30 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes
kihangosítók ismertetését, használatának leírását.
I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
(6) A rendezvény szervezője által készített tűzvédel- (7) A szabadtéri rendezvény területén biztosítani kell
mi előírások a következőket tartalmazzák: a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat.
a) a tervezett rendezvény megnevezését, rendelteté- 596. § (1) A közönség közlekedésére, eltávozására ki-
sét, kezdetének és befejezésének várható időpont- jelölt útvonalat a várható legnagyobb látogatási lét-
ját, szám figyelembevételével számítás alapján kell mé-
b) a tervezett rendezvény helyszínének leírását, út- retezni.
vonalát,
(2) 148 A helyszín és a tervezett létszám ismereté-
c) a szervező megnevezését, címét,
ben a területileg illetékes I. fokú tűz-védelmi ható-
d) a szervező képviseletére jogosult személy nevét ság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdeké-
és címét, elérhetőségét, ben megfelelő számú tűzoltó gépjármű felügyeletét
e) a rendezvény biztosítását ellátó személy-, szerve- írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szerve-
zet megnevezését valamint a szervezet képviselőjé- zője köteles állni.
nek nevét, címét és elérhetőségét, 149
(3)
f) a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-
, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, (4) 150 A 20 000 m2 alapterületet meghaladó szabad-
mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, szé- téri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell
kek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított létrehozni, ahol legalább a rendezvény főszervező-
sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztve- je, a rendezvény biztonsági vezetője és a rendőrség,
vők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóság
ezek méreteit, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűz- intézkedésre jogosult vezetői végeznek irányítói fel-
oltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonala- adatokat, a kommunikációs lehetőségekről – tömeg-
kat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgá- tájékoztatás – gondoskodnia kell.
sának koordinálása céljából kialakított pontokat. (5) A szabadtéri rendezvények területén telepített ki-
g) a résztvevők mozgásának irányításával megbízott vetítőkön a rendezvény területének menekülési útvo-
felügyelő személyzet feladatait, nalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni
h) a tűz- és káresemény bekövetkezésekor szüksé- a rendezvény megkezdése előtt, a rendezvények szü-
ges teendőket, netében és a rendezvények végén.
147
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 595. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ap) pontjának megfelelően módosított
148
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 596. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aq) pontjának megfelelően módosított
149
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés z) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
150
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 596. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aq) pontjának megfelelően módosított
151
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 597. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ar) pontjának és 58. § (2) bekezdés a)
pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.

597. § (1) 151 Az ülőhelyekkel tervezett szabadtéri ren- c) 156 a vendéglátó egységek védelmére egységen-
dezvény csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy ként 1 db 34 A, 183 B teljesítményű
soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakít- tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
ható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a ki-
(2) A tűzvédelmi hatóság a rendezvény megtartását
ürítési útvonalakat úgy kell kialakítani hogy az út-
megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését ren-
vonalak hossza ne haladja meg az alábbiak egyikét
delheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó
sem:
tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem
a) a széksorok között haladva 15 m, garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók
b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva 15 m, biztonságát, vagy nem tartják be azokat.
c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva 30 m,
d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen 236. Járművek
haladva 45 m, illetve
e) bármely tartózkodási pozícióból a legközelebbi 599. § A járművön a vonatkozó jogszabály szerint el-
kijáratig légvonalban mérve 45 m. helyezett tűzoltó készülék állandóan hozzáférhető és
vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédel-
(2) 152 Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők,
mére egyaránt felhasználható legyen.
közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,05 m, a
szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 600. § (1) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tar-
2,10 m. Amennyiben a rendezvény asztalokkal és tálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvet-
azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrende- lenül – az üzemben tartó, vagy megbízottja köteles
zésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d)- ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szi-
e) pontjaiban foglalt követelményeket kell betartani. várgásmentességét.
(3) A szabadtéri rendezvényen minden 200 főre kell (2) A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag
1 fő biztonsági személyzetet biztosítani, akinek fel- használható, amely tüzet vagy robbanást nem okoz-
adata a résztvevők tájékoztatása a menekülési lehe- hat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.
tőségekről, illetve valamennyi biztonsági szabályról
a rendezvény ideje alatt. (3) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzem-
anyagot tölteni tilos.
(4) Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán
nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható. (4) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett
edénybe üzemanyag töltése tilos.
(5) 153
(6) Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán 601. § (1) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjár-
elhelyezett rámpáknak alkalmasnak kell lenniük a mű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló
mozgásukban vagy cselekvőképességükben korláto- helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől
zott személyek biztonságos menekülésére. elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyi-
ke a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson.
598. § (1) Szabadtéri rendezvényen A jármű villamos berendezését feszültségmentesíte-
ni kell.
a) 154 a színpad védelmére minden megkezdett 50
m2 után 1 db 34 A teljesítményű, (2) Gépjármű épület kapualjában – a családi házak ki-
b) 155 az öltözők, raktárak védelmére minden meg- vételével – nem tárolható.
kezdett 50 m2 után 1 db 34 A teljesítményű, (3) 157
152
Hatályos: 2012.11.13.
153
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
154
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
155
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés b) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
156
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
157
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

(4) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen (3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő-
éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épí- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
tett üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható. (4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 mé-
Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a terre éghető anyagtól és növényzettől mentes do-
gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel hányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a
járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő
berendezésen javítást végezni tilos. mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
(5) 158 A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a ket-
tős üzemű jármű nem helyezhető el
238. Szérű, rostnövénytároló, kazal
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén –
a vonatkozó műszaki követelményeknek megfele- 603. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, va-
lő, jóváhagyási jellel ellátott járművek kivételével lamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a
- szélső tárolási egység és a környező
aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terek-
ben, a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
építményektől legalább 200 méter,
ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, víz-
zár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít-
amelyből talajszint alatti vagy olyan helyiség nyí- ményektől legalább 100 méter,
lik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rost-
ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan növénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100
nem biztosított, méter,
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább
25 méter,
ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épület-
hez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől
terekben, a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság
háromszorosa, de legalább 20 méter
bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan
tűztávolságot kell tartani.
nem biztosított.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott terek (2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre ele-
bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep gendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet
nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” üzemi tárolásnak kell tekinteni.
feliratú táblát kell elhelyezni. (3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takar-
mányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig
csak rostnövényt szabad elhelyezni.
237. Aratás
(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy
602. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal
a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégez- az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
ni. (5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb ka-
(2) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal zalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter
szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 távolságot kell biztosítani.
méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra he- (6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-
lyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a , szalma-, rostnövény- kazlakat legalább 3 méter szé-
kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejű- les védőszántással kell körülvenni.
leg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal
el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az ara- 604. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az
tást követően legalább 3 méter széles védőszántást éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisz-
kell alkalmazni. tán kell tartani.
158
Hatályos: 2012.11.13.

(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső (5) 161 Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgá-
tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő ka- ló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén,
zaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni leg- vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el
alább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. kell oltani.
A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratai- (6) 162 Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy
nál biztonsági jellel jelölni kell. végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanás-
605. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy idő- veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
ben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóége-
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső ka- tés megkezdése előtt legalább 3 méter szélesség-
zaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási ben körül kell szántani, és az adott területen az apró
területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület vadban okozható károk elkerülése érdekében vadri-
után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. asztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok vé-
delmére a helyi adottságoknak megfelelő, de leg-
(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alap- alább 6 méteres védősávot kell szántással biztosí-
területe 300 m2 . A kazlak egymástól legalább 10 tani,
méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter tá-
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szaka-
volságra helyezhetők el.
szosan végezhető, és csak az egyik szakasz felége-
tése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hoz-
239. A tarló- és a növényi hulladék záfogni,
égetésének szabályai c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas ké-
ziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kiok-
606. § (1) 159 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a nö- tatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és leg-
vényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e te- alább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben
vékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűz- kell tartani.
veszélyes tevékenységnek minősül. (7) 163 Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után
(2) 160 A tervezett – az (1) bekezdés szerinti tarló-, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázs-
nád-, gyep- – égetés helyét, időpontját és terjedelmét lást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámok-
a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. kal – meg kell szüntetni.
fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelente-
ni.
240. A mezőgazdasági erő- és
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell
végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos
munkagépek
vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról 607. § (1) 164 A kalászos termény betakarítási, kaza-
egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez lozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban
csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szal- csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő,
mát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabona- legalább egy, a vonatkozó műszaki követelmények-
tábla mellett tarlót égetni tilos. nek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egy-
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglal- ségtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellá-
takat kell megfelelően alkalmazni. tott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet
159
160
161
162
163
164
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 607. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § at) pontjának megfelelően módosított

részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a beta- 241. A terményszárítás szabályai

karítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jár-
mű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyő- 609. § (1) Szellőztetéssel történő szárítás esetén
ződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb a) szálas takarmányt kazalozni csak akkor lehet, ha
írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be a takarmány nedvességtartalma 40-45% alá csök-
kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készí- kent,
teni, amelynek 1 példányát a járművön el kell he-
b) a kazlak méretének meghatározásánál a szellőző-
lyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú
ventillátor teljesítőképességét és a 20. melléklet 2.
tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
táblázatának előírásait kell figyelembe venni,
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szük- c) a takarmányt felületi víztől mentesen kell a meg-
ség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a felelően előkészített kazalszárító berendezésre be-
kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát fe- hordani, és – előírt rétegvastagságig és magasságig
lülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség – kazalozni,
esetén megtisztítani.
d) a szénát egyenletes rétegbe, tömör gócok nélkül
(3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és mun- kell teregetni, a rétegenkénti kazalozás során új ré-
kagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 teg csak az előző réteg teljes kiszáradása után rak-
méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, ható fel,
növényzettől mentes területen. e) a kazlat beázástól védeni kell,
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karban- f) a kazal belső hőmérsékletét rendszeresen és szak-
tartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, szerűen mérni kel,
vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, g) a szénakészítés technológiai leírását a szénaké-
szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhe- szítést végzők részére ki kell adni.
tő.
(2) Terményszárító berendezéssel történő szárítás
(5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az esetén a tűzvédelmi előírások megtartásáért és an-
erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalá- nak folyamatos üzemelés közbeni ellenőrzéséért az
szos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól leg- üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szá-
alább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető rítóberendezés üzemeltetése során a gyártó kezelési
hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tar- utasítását figyelembe kell venni.
lótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter
széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-,
erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. XXXIII. FEJEZET
(6) Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelőveze- ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS
tékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghe- GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI
tő, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolat-
tal kell ellátni.
242. Éghető folyadékok tárolása és
szállítása 300 literig
(7) Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a
kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb 610. § (1) E cím előírásai a legfeljebb 300 liter
munkát nem végezhet. mennyiségű éghető folyadék szállítására és he-
lyiségben való tárolására vonatkoznak, kivéve az
608. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző
etilalkohol-tartalmú élvezeti, pipere- és gyógyszer-
erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan
cikkek (pl. tömény szeszes italok, kölnivíz, tinktú-
távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égéster-
rák), az éghető folyadékkal készült háztartási cikkek,
méke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási ve-
a lakk- és festékanyagok, ezek oldószerei, valamint
szélyt ne jelentsen.
a folyékony robbantóanyagok tárolását és szállítását,
(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt továbbá a laboratóriumok nem tárolási célú, éghető
vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rend- folyadékainak a kezelését.
szeresen meg kell tisztítani. (2) A lakásban és üdülőegységben történő éghető fo-
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhat- lyadék tárolás esetében az 592. § (4) bekezdésének
ja meg az 1000 m2 -t. előírásai irányadók.

(3) Éghető folyadékot csak a folyadék hatásának el- 614. § (1) Személyszállító felvonó éghető folyadék
lenálló, jól zárható edényben szabad tárolni. szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és leg-
(4) A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy feljebb 1 személy kíséretében használható.
védőburkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen (2) Tömegközlekedésre használatos járművön, vala-
nyújtson védelmet. mint teherszállító járművön személyszállítással egy
(5) Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt időben éghető folyadékot tartalmazó edények nem
állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de szállíthatók.
ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a (3) Személygépjárműben éghető folyadékot tartalma-
megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. zó edények csak abban az esetben szállíthatók, ha a
(6) Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokoza- vezetőn kívül a gépjárműben legfeljebb 1 fő tartóz-
tú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú fo- kodik.
lyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények (4) Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó
egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csopor- edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borul-
tosítva. hassanak fel, vagy sérülhessenek meg.
(5) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az
611. § I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve
maximum 20 l űrtartalmú egységekben tárolhatók.
nem szállíthatók.
20 l-nél nagyobb űrtartalmú edényekben III. és IV.
(6) Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék
tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók.
szállítható.
612. § (1) Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi
fokozatba tartozó éghető folyadékból, összesen leg-
feljebb 60 l, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba
243. Éghető folyadékok és olvadékok
tartozó éghető folyadékból összesen legfeljebb 300 l tárolása fekvő, hengeres
tárolható. acéltartályokban
(2) Együttes tárolás esetén
615. § Többkamrás tartályok használatakor a tartály
a) 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter,
különböző rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadé-
b) 100 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter,
kok, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphet-
c) 100 m3 helyiségtérfogat felett legfeljebb 300 liter nek.
tárolható a helyiségben.
616. § (1) A tartályok közelében hordozható tűzoltó
613. § (1) Az edények biztonságos tárolására a techno- készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó ké-
lógia figyelembevételével – a meghatározott védel- szülékek mennyiségének meghatározása a mérték-
mi módnak megfelelően - adó tűzfelület alapján történjen. A tűzoltó készülék
a) a kizárólag erre a célra használatos fémlemez, föld alatti tartályok esetén legalább 34A és 144B
vagy legalább 5 mm vastagságú üveggel üvegezett vizsgálati egységtűz oltására, föld feletti tartályok
fémvázas szekrény, pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységtűz ol-
b) az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tására legyen alkalmas.
tárolószekrény, vagy (2) Az esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadé-
c) robbanásgátló szekrény kot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a célra a táro-
használható. lótéren tartálycsoportonként 0,1 m3 száraz homok,
(2) Szekrényben éghető folyadékok – a folyadékok vagy 0,05 m3 száraz, nem éghető abszorbens felita-
tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együtte- tó anyagot kell tartani.
sen is tárolhatók úgy, hogy
a) a fémlemez vagy üvegezett szekrény esetében a 244. Éghető folyadékok tárolása
folyadékok mennyisége legfeljebb 20 liter, kamrában
b) a robbanásgátló szekrény esetében a folyadékok
mennyisége legfeljebb 50 liter, és 617. § (1) A kamrában az elcsepegett folyadék felitatá-
c) a tűzálló tárolószekrény esetében a folyadékok sára alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3
mennyisége legfeljebb 300 liter száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlét-
legyen. ben tartani.

(2) Ha a kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba (2) A palack és a flakon űrtartalma nem haladhatja
tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrá- meg a 2 l-t.
ban 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, lángmentesített (3) Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban
takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. vagy kannában az I. és II. tűzveszélyességi fokozatú
(3) A kamra bejárata közelében – a kamrán kívül – folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. és IV. tűzve-
2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további szélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb
kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizs- 3000 l tárolható.
gálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülé-
(4) A doboz vagy kanna űrtartalma nem haladhatja
ket kell elhelyezni.
meg a 20 l-t.
(4) A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz
– vagy robbanásveszélyre figyelmeztető táblát kell (5) Fémhordóban I-IV., műanyag hordóban csak III.
maradó módon elhelyezni. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolha-
tók.
245. Üzemanyagtöltő állomás előírásai 621. § A kezelőépületben együttesen legfeljebb 3000

liter éghető folyadék tárolható.
618. § (1) Kenőanyag és egyéb éghető folyadék keze-
lőépületen kívül csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú, 622. § (1) Üzemanyagtöltő állomáson belül az éghe-
legfeljebb 500 liter űrtartalmú szekrényben, kirakat- tő folyadékot tartalmazó edények csak a megfelelő
szekrényben vagy konténerben tárolható zárt edény- szállítóeszközzel vagy kézi erővel szállíthatók.
ben, kombinált csomagolásban. Ezekben különböző (2) Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítá-
tűzveszélyességi fokozatú anyagok együtt is tárolha- sára legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1
tók. A szekrények és a konténerek zárhatók legye- személy kíséretében használható.
nek.
(3) Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó
(2) A tároló szekrényből, konténerből kútoszlopon- edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borul-
ként legfeljebb 2 db helyezhető el, de az üzemanyag- hassanak fel, vagy sérülhessenek meg.
töltő állomás területén az árusított anyagok mennyi-
(4) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az
sége legfeljebb 5 m3 lehet. A konténerekben fűtőbe-
ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem
rendezés nem lehet.
szállíthatók.
246. Üzemanyagtöltő állomáson,

247. Üzemanyagtöltő állomáson
kezelőépületen belüli éghető folyadék
elhelyezett tűzoltó készülékek
tárolása, szállítása
623. § (1) A töltőállomásokon 3 kútoszlopig 2 db,
619. § (1) A tároló edények kiöntőnyílásukkal felfelé,
minden további megkezdett 3 kútoszlop után leg-
légmentesen lezárt állapotban tárolhatók.
alább 1-1 db és legalább 34A és 144B jelű vizsgálati
(2) Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell
megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. elhelyezni a kútoszlopok, valamint legalább 1 db-ot
(3) Egy helyiségben különböző tűzveszélyességi fo- a töltőakna 30 méteren belüli környezetében.
kozatú anyagok együtt is tárolhatók.
(2) Önkiszolgáló töltőállomásokon minden kútosz-
(4) A sérülékeny tároló edények gyűjtőcsomagolása lophoz 1 db, legalább 34A és 144B jelű vizsgálati
vagy védőburkolása sérülés, így törés, felszakadás egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell
ellen nyújtson védelmet. a kútoszlopok közelében elhelyezni.
620. § (1) A kezelőépületben a folyadék hatásának el- (3) 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítmé-
lenálló, jól zárható palackban vagy flakonban I. tűz- nyű tűzoltó készüléket kell elhelyezni a töltőállomá-
veszélyességi fokozatba tartozó folyadékból legfel- son levő pébégáz-cseretelep közelében, jól látható-
jebb 200 l, a II. tűzveszélyességi fokozatba tarto- an, könnyen hozzáférhetően. A készüléket együtt le-
zó folyadékból legfeljebb 300 l, a III. és IV. tűzve- het tárolni a kútoszlopoknál vagy a kezelőépületben
szélyességi fokozatba tartozó folyadékból legfeljebb tárolt készülékekkel, de a készülék és a cseretelep
500 l tárolható. közötti távolság nem lehet több, mint 30 méter.

(4) 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egy- kel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretekre, a tűzoltó ké-
ségtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kell min- szülékek kezelésére, továbbá a tűz esetén végzendő
den I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadé- feladataikra foglalkoztatásuk megkezdése előtt, azt
kot tároló föld feletti tartályhoz, valamint minden követően pedig évenként legalább egy alkalommal
megkezdett 2 db, III. tűzveszélyességi fokozatú ég- ki kell oktatni, az erre vonatkozó ismereteikről meg
hető folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. kell győződni, és ezt dokumentálni kell.
(5) A legfeljebb 10 000 literes konténerkúthoz leg- (2) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
alább 2 db, a 10 000 liternél nagyobb konténerkúthoz anyagok tartályaiba történő beszállás csak akkor tör-
3 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz ténhet, ha a tartályból az anyag maradéktalanul el-
oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlét- távolításra került, a tartály ki lett szellőztetve, és a
ben tartani. tartály csatlakozó csővezetékekkel való kapcsolata
(6) A üzemanyagtöltő állomásokon minden megkez- meg lett szüntetve. Beszállni csak műszeres ellen-
dett 3 kútoszlop után és a töltőaknánál a legalább őrzés után szabad.
100 liter folyékony szénhidrogén felitatására alkal-
mas anyagot, vagy 0,05 m3 nem éghető száraz felita-
tó anyagot (kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt, vagy 250. PB gáz cseretelep üzemeltetési
egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-
1 db hosszú nyelű szórólapáttal.
előírásai
(7) A kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, leg- 626. § (1) A cseretelep dolgozóit a munkáltató köte-
alább 2 m2 nagyságú, természetes alapanyagú (mű- les munkába állás előtt, továbbá évenként tűzvédel-
szálmentes), égéskésleltetett takarót vagy tűzoltó ta- mi oktatásban részesíteni, és azt dokumentálni.
karót kell elhelyezni a személyek mentésére.
(2) 165 A cseretelep kezelése, palackok visszavétele,
kiadása tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkező
248. Éghető folyadékok töltése személyre nem ruházható át.
üzemanyagtöltő állomáson (3) Az „1”-”2” kategóriájú cseretelepek kivételével a
palackok kiadását és bevételezését csak testhezálló,
624. § (1) Az éghető folyadék kizárólag álló motorú és
az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett
rögzített helyzetű jármű tartályába vagy megfelelő
fővel és szikrát nem okozó bőr lábbeliben szabad vé-
edénybe (antisztatikus vagy fém kannába, hordóba)
gezni. Műszálból készült alsó- és felső ruházat nem
tölthető.
viselhető.
(2) Töltőállomásokon éghető folyadékok kiszolgálá-
sakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot vi- (4) A cseretelephez tartozó irodahelyiségben szilárd
selni. tüzelőanyaggal fűteni tilos.
(3) Üzemanyag acélból készült, tömören zárható edé-
nyekbe az edények űrtartalmának 97%-ig, korlátozás 627. § (1) Az 1” kategóriájú cseretelepek 5 m-es kör-
nélkül tölthető. zetén belül – konyhakerti és dísznövény, valamint
szőlő, gyep és élőfa kivételével – növényzet nem
(4) 5 liter feletti térfogatú műanyag edénybe I. tűz-
lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet,
veszélyességi fokozatú folyadék (benzin) csak akkor
élőfa, gyep kivételével nem lehet.
szolgálható ki, ha az nem elektrosztatikai szigete-
lő és az edény elektrosztatikai szempontból, az arra (2) A „2”-”4” kategóriájú cseretelepeket szükségvilá-
kijelölt laboratórium által minősítve és jelölve van gítás céljára el kell látni legalább 1 db, a „kategórián
(ExElStat, antisztatikus). felülit” legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hor-
dozható kézilámpával.
249. Gáz és olajipari követelmények (3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tá-
rolása és forgalmazása is történik, csak szikrát nem
625. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszá-
tozó üzemrészben dolgozókat a tevékenységi körük- mok használata tilos.
165
Hatályos: 2012.11.13.

(4) A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet ban foglaltak figyelembevételével történjen.

csak szakképzett személy végezhet. A veszélyessé- (2) A töltött és a kiürült pébégázpalackok egy
gi övezeten belül csak feszültségmentesítés után le- pébégázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók
het munkát végezni. A munkavégzést naplóban kell úgy, hogy a kiürült pébégázpalackokat meg kell je-
rögzíteni. A villanyszerelési munkát a szerelő csak lölni.
akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a
robbanásveszély tudomásulvételét. A munka elvég-
zése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról HATODIK RÉSZ
meg kell győződni és azt dokumentálni. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(5) Palackból a PB-gáz átfejtése turista használatú pa-
lackba az illetékes hatóság engedélyének birtokában 630. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt ki-
végezhető. vétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatály-
(6) PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályok- ba.
nak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött (2) 166
és ellenőrzött – kivéve a turista használatú palackot -
, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett 631. § Hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Sza-
PB-gáz palack tárolható és értékesíthető. bályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM ren-
delet.
628. § (1) A gázpalack mechanikai igénybevételnek
(ütésnek, dobásnak) nem tehető ki. A padozathoz 632. § E rendelet tervezetének a műszaki szabvá-
lefagyott gázpalack legfeljebb 40 ◦ C-os (kézmeleg) nyok és szabályok, valamint az információs társada-
vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat lom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén infor-
víztelenítéséről. mációszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, a
(2) Az 1” kategórián felüli cseretelepen a PB- 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított 98/34/EK
gázpalackokon és a forgalmazáshoz előírt felszere- európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke sze-
lésen kívül egyéb anyag nem helyezhető el. rinti előzetes bejelentése megtörtént.
(3) A cseretelepeket a 28. melléklet 1. táblázata sze- 633. § Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a
rinti tűzoltó készülékkel kell ellátni. telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentáci-
(4) A tűzoltó készülékeket a cseretelepek közelében ók tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
– a tárolón, konténer ketrecen kívül – jól látható, 5. számú melléklet III. szakaszának 4. pontja helyébe
könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. I. ka- a következő rendelkezés lép:
tegóriájú cseretelep esetén a tűzoltó készülék a cse-
4. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció, kiűrítési
retelep kezelőinek állandó tartózkodására szolgáló
terv tartalmazza
területen, helyiségben is tárolható.
(5) A tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és a) az építmény, létesítmény megközelíthetőségére,
időt álló kivitelben el kell helyezni.
b) a létesítmény oltóvíz ellátására,
(6) A cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a tűz
közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az c) a létesítmény, építmény tűzveszélyességi osztályba
üzemeltető írásban – ha kötelezett tűzvédelmi sza- sorolására, az építmények tűzállósági fokozatára,
bályzat készítésére, akkor annak mellékleteként – in- d) az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi para-
tézkedik, és szükség esetén az ebben foglaltak sze- métereire,
rint jár el. e) a tűzszakaszok elhelyezkedésére,
f) a kiürítésre,
251. Üzemanyagtöltő állomás területén g) az épületgépészeti kialakításra, villamos és villám-
elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai védelmi rendszerre,
629. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás területén léte- h) a tűzjelzésre és -oltásra,

sített pébégáz cseretelep üzemeltetése a 626-629. §- i) a hő- és füstelvezetésre és kialakítására, és
166
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.

j) a tűzterhelés meghatározására vonatkozó megoldá- 1. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

sokat. rendelethez
1. táblázat
Dr. Pintér Sándor s. k.,
A tűzoltó készülékek élettartama és a
karbantartási időközök
belügyminiszter
A B C D E
1 A tűzoltó készülék típusa Alapkarban- Közép- Teljes kö- A tűzoltó készülék élettarta-
tartás karbantartás rű karban- ma 3
1 tartás 1
2 Porral oltó, vizes oltóanyag- bá- 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év
zisú habbal és vízzel oltó
3 Törőszeges porral oltó 2 1 év 15 év 10 év 20 év
4 Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év
5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó műszaki köve-
telmény szerint
6 Az MSZ 1040 szabványsorozat hat hónap - 5 év 20 év, de legkésőbb
alapján gyártott tűzoltó készü- 2014.12. 31-ig
lék (szén-dioxiddal oltó kivéte-
lével)
1 A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap. 2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó
készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz 3 Lásd még: 17. §
2. táblázat Az alapkarbantartás műveletei
A B C D E F G
1 A karbantartás tárgya 1 2 3 4 5 Az elvégzendő feladatok és tevékenységek
2 A biztonsági és jelző- X X X X X A tűzoltó készülék működőképességének megálla- pítása
szerelvények ellenőrzé- érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvé-
se: nyeket.
3 A nyomásmérők ellen- X X A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek aka-
őrzése és átvizsgálása, dálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól el-
a tűzoltó készülék üze- tér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A
mi nyomásának ellenőr- hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.
zése:
4 A tűzoltó készülék kül- X X X X X Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan
ső szemrevételezése és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos
vagy domború defor- máció vagy egyéb károsodás látható-
e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak
szerint kell eljárni.
5 A szén-dioxiddal oltó X A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni, és ellenőrizni kell
tűzoltó készülék tömeg- a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid veszteség legfel-
ellenőrzése: jebb 10% lehet.
6 Az ürítő tömlő és lövő- X X X X X Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győ-
ke ellenőrzése: ződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan álla-
potban vannak.

7 A matrica ellenőrzése: X X X X X Ellenőrizni kell a matrica épségét, olvashatóságát és meg-

felelő tartalmát.
8 A vízzel és habbal oltó X Az oltóanyagtöltetet egy tiszta edénybe kell kiönteni és
tűzoltó készülékek tar- a gyártó által megadottak szerint kell ellenőrizni, további
tályainak kiürítése: használatra való alkalmasságát megvizsgálni.
9 A porral oltó tűzoltó ké- X Vizsgálni kell az idegen anyagok jelenlétét, a csomósodást
szülék oltópor- ellenőr- és a rögképződést. A tűzoltó készülék forgatásával az oltó-
zése: port fel kell lazítani, ügyelve arra, hogy az ne folyhasson
ki. Ha a fenti felsorolt hibák valamelyike is látható, vala-
mint nem válik folyóssá az oltópor vagy bármilyen elválto-
zás tapasztalható, azt ki kell selejtezni, majd a 27. §- ban
foglaltak szerint újra kell tölteni.
10 A tűzoltó készülék sze- X X Szükség esetén levegő átfúvatással meg kell tisztítani a tűz-
relvényeinek ellenőrzé- oltó készülék szerelvényeit. Meg kell győződni arról, hogy
se: a tömlő, a lövőke, a szűrő (ha van ilyen felszerelve), a fel-
szállítócső és a töltő- szelep hibátlan. Hiba esetén ki kell
javítani, vagy cserélni kell azokat. Ellenőrizni kell a mű-
ködtető és ürítő szerelvényeket (ha van ilyen felszerelve).
Meg kell tisztítani, fel kell újítani, vagy új szerelvénnyel
kell pótolni, ha szükséges.
11 A működtető- és az X X X Ahol a működtető- és az elsütőfej-szerelvény kiszerelhető a
elsütőfej-szerelvény töltet kibocsátása nélkül, meg kell tisztítani, és ellenőrizni
ellenőrzése: kell a hibátlan működő- képességet, valamint az alkatrészek
épségét. A sérült elemeket cserélni kell. A mozgó alkat- ré-
szeket és a csavarmeneteket a gyártó ajánlása szerinti kenő-
anyag alkalmazásával védeni kell.
12 A hajtóanyag-palack le- X X A rögzítő szerelvények meglazításával a hajtó- anyagpalac-
szerelése: kot le kell szerelni.
13 A hajtóanyag-palack X X A hajtóanyagpalackok kívülről szemrevételezni kell. A sé-
vizsgálata: rült hajtóanyagpalackok pótlásakor a gyártó előírásai sze-
rint kell eljárni. A hajtóanyag- palack tömegét le kell mér-
ni, és az értéket a hajtóanyagpalackon lévő beütéssel kell
össze- hasonlítani. Ha a hajtóanyagpalackban az előírt ér-
tékhez képest 10%-kal nagyobb veszteség van, akkor a
gyártó előírása szerint a hajtóanyag- palackot ki kell cse-
rélni. A nyomástartó edények nemzeti szabályozásai alkal-
mazhatók.
14 Az O-gyűrűk, alátétek X X X X X A tömítőelemek ellenőrzésekor vagy cseréjekor a gyártó
cseréje: előírásai szerint kell eljárni. Ha a tömlő zárófóliás tömítő-
gyűrűvel van szerelve, azt minden esetben cserélni kell.
15 A vízzel, habbal oltó X A műveletet világító segédeszközzel kell elvé- gezni. Ellen-
tűzoltó készülékek tar- őrizni kell a tartályok külső és belső bevonatának épségét
tályainak belső vizsgá- és korróziómentességét. A sérült bevonatot fel kell újítani.
lata:
16 A porral oltó tűzoltó X A műveletet világító segédeszközzel kell elvégezni. Ellen-

készülékek tartályainak őrizni kell a tartály korróziómentességét.
vizsgálata:
17 A vízzel, habbal oltók X A gyártó előírásait figyelembe véve az eredeti töltetet vissza
újratöltése: kell tölteni, vagy újjal kell helyettesíteni.
18 A tűzoltó készülékek X X X X X Az összeszerelést a gyártó előírásait figyelembe véve kell
összeszerelése: elvégezni. A véletlen működtetés meg- előzése érdekében
biztosító-szerelvényt kell alkalmazni. A tűzoltó készüléket
egyedi azonosítására alkalmas plombafogóval fémzárolni,
vagy azzal egyenértékű eljárást kell használni.
19 A karbantartást igazoló X X X X X Minden karbantartási ciklust jelölni kell a 21. §-ban foglalt
címke kitöltése: előírások szerint.

1. állandó nyomású vízzel, habbal, porral és gázzal Nyilvántartási napló tűzoltó

oltók, készülékekhez
2. törőszeges, állandó nyomású porral oltók,
3. hajtóanyag palackos vízzel és habbal oltók, A készenlétben tartó neve:
4. hajtóanyag palackos porral oltók, .............................................
5. szén-dioxiddal oltók. Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i):
.............................................
A karbantartó személy(ek) neve(i): . . . . . . . . . . . . .
2. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM .............................................
rendelethez .............................................
Javítás szükséges Megjegyzés

Sor- A tűzoltó készülék A vizsgálat dátuma
szám (hónap, nap)
készenléti he- típusa gyári szá- I. ne- II. III. IV.

lye ma gyed negyed negyed negyed
év év év év
Vizsgálatot végző aláírása:
3. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A tömlőkapocs legkisebb belső

rendelethez átmérője
1. táblázat
A B C
1 Méretjel A tömlő névleges átmérője A tömlőkapocs legkisebb belső átmérője
[mm] [mm]
2 125-A 125 110
3 110-A 110 100
4 75-B 75 65
5 52-C 52 45
6 25-D 25 18
7 38-E 38 30
8 38-H 38 30
2. táblázat Az áttétkapcsok legkisebb belső

átmérője
A csonkkapcsok legkisebb belső

átmérője
A B
1 Az áttétkapocs méretjele Legkisebb belső átmérő
A B
[mm]
1 A csonkkapocs méretjele Legkisebb belső átmérő
2 125/110 =A/A 100
[mm]
3 110/75 = A/B 65
2 125-A 110
4 75/52 = B/C 45
3 110-A 100
5 52/38 = C/E 30
4 75-B 65
6 52/25 = C/D 18
5 52-C 45
7 38/25 = E/D 18
6 25-D 18
7 38-E 30
8 38-H 30
3. táblázat 4. táblázat

A tömlőkapcsok megengedett A kupakkapcsok megengedett

legnagyobb tömege legnagyobb tömege
A B
A B
1 A kupakkapocs méretjele A kupakkapocs tömege legfeljebb
1 A tömlőkapocs méretjele A tömlőkapocs tömege legfeljebb
[kg]
[kg]
2 125-A 1,85
2 125-A 3,10
3 110-A 1,50
3 110-A 2,80
4 75-B 0,75
4 75-B 1,90
5 52-C 0,55
5 52-C 1,50
6 25-D 0,15
6 25-D 0,70
7 38-E 0,25
7 38-E 0,85
8 38-H 0,80
8 38-H 1,50
7. táblázat
5. táblázat
Az áttétkapcsok megengedett
legnagyobb tömege
A csonkkapcsok megengedett
legnagyobb tömege A B
1 Az áttétkapocs méretjele Az áttétkapocs tömege legfeljebb
[kg]
A B2 A/B-110/75 1,75
1 A csonkkapocs méretjele A csonkkapocs tömege legfeljebb 3 B/C-75/52 0,85
[kg] 4 C/D-52/25 0,45
2 125-A 1,85 5 C/E-52/38 0,55
3 110-A 1,80 8. táblázat
4 75-B 0,60
5 52-C 0,40
6 25-D 0,18
7 38-E 0,25
A tűzoltó kapcsok kapcsolási
8 38-H 0,85 nyomaték tartománya
6. táblázat
A B C
1
A tűzoltó kapocs méretjele Kapcsolási nyomaték
[Nm]
2 megengedett legkisebb megengedett legnagyobb

3 125-A 10 30
4 110-A 10 30
5 75-B 5 8
6 52-C 3 5
7 25-D 1 3
8 38-E 3 5
9 38-H 3 5
A műanyag kupakkapocs megengedett A műanyag kupakkapocs kapcsolási

legnagyobb tömege nyomaték tartománya
A B
1 A műanyag kapocs méretjele Tömeg legfeljebb [kg]
2 75-B 0,75
3 52-C 0,55
4 25-D 0,15
5 38-E 0,25

A B C
1
A műanyag kupakkapocs mé- Kapcsolási nyomaték
retjele [Nm]
2 megengedett legkisebb megengedett legnagyobb

3 75-B 5 8
4 52-C 3 5
5 25-D 1 3
6 38-E 3 5
4. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

rendelethez
1. ábra
Tömlőkapocs kialakítása
Megnevezés: Megnevezés:
1. kapocstest, 1. kapocstest,
2. bekötőhüvely, 2. kupak,
3. rögzítőgyűrű, 3. tömítőgumi,
4. tömítőgumi. 4. rögzítőgyűrű.
2. ábra 4. ábra
A csonkkapocs kialakítása Az áttétkapocs kialakítása
Megnevezés:
Megnevezés: 1. kapocstest (nagyobb méret),
1. kapocstest, 2. kapocstest (kisebb méret),
2. tömítőgumi, 3. közbetét,
3. tömítés. 4, 5. tömítőgyűrű,
3. ábra 6. rögzítőgyűrű,
A kupakkapocs kialakítása 7. biztosítócsavar.

5. ábra 8. ábra
A műanyag kupakkapcsok kialakítása – metszet Orsómenet mérete
A-A
Megnevezés:
1. kapocstest,
2. tömítőgumi. 9. ábra
6. ábra
Szeleporsó csatlakozó méretei
A műanyag kupakkapcsok kialakítása – elölnézet
7. ábra 5. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

Felszín alatti tűzcsap csatlakozó fejszerelvényének rendelethez
kialakítása
1. ábra
Pontszerű dörzsállóságot vizsgáló berendezés

a) oldalnézet b) felülnézet
Jelölések:
1. 7. vizsgálati minta,
ellensúly,
2. 8. véglezáró,
forgócsap,
3. 9. vízcsatlakozás,
löket számláló,
4. 10. tömlőtartó,
magasságállító,
5. 11. légmunkahenger.
koptató szalag tartó,
6.
csúszórudak,
2. ábra
Befogó pofák
Jelölések:
1. mozgó pofa,
2. rögzített pofa,
3. résszélesség,
Jelölések:
4. tömlő bélés belseje,
2. mozgó pofa, Méretek mm-ben 5. tömlő minta.
3. ábra
4. ábra
A vizsgálati darab elhelyezése a szorítópofák kö-
zött Alacsony hőmérsékleti vizsgáló berendezés

Jelölések:
1. mozgó pofa,
2. vizsgálati darab,
5. ábra
Fűtőszál rúd kialakítása
Jelölések:
1. hőmérséklet szabályozó,
2. adatrögzítő vagy számítógép,
3. fűtőrúd,
4. J vagy K típusú termoelem,
5. tömlő,
6. mérési pont,
7. vizsgálati terület,
8. fém mandzsetta.
6. ábra 7. ábra
A fűtőrúd tömlővel érintkező pontja Fém mandzsetta felépítése
Jelölések:
1. lapos felület, 6.
csavar M5,
2. furat Ø 1,6x10, 7.
rugó,
Készült: 2013.
3. csap január 10. 10:55
M5x6, 8. Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
alátét M5,
4. furat Ø 5,5, 9.
távtartó,
8. ábra Töréssel szembeni ellenállás vizsgáló berendezés
Jelölések: Jelölések:
1. a tömlő kiindulási helyzete, 1. gyűrű alakú kamra a kerület mentén lévő 4 lyuk-
2. vizsgálati helyzet, kal, egymástól 90◦ szögben,
3. elmozdítható tömlőág, 2. a tömlő átmérőjének legalább háromszorosa,
4. a két határoló közötti távolság, 3. tömlő átmérőjének legalább háromszorosa,
5. csatlakozások. 4. tömlő belső átmérője -0 + 10%.
9. ábra 10. ábra
Nyomásmérő adapter Tömlő vizsgálati darabok sorban
Jelölések: 6. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

1. gyűrű alakú kamra a kerület mentén lévő 4 lyuk- rendelethez
kal, egymástól 90◦ szögben,
2. 1 m vizsgálati darab, 1. táblázat
3. 20±0,2 m vizsgálati darab,
4. vízáram, A tömlő belső átmérője, annak tűrése,
5. nyomásmérő, hosszegységre vonatkoztatott
6. nyomáskülönbség mérők, maximális tömege
7. szabályozó szelep.

A B C D E
1 Belső átmérő Belső átmérő tűrése
[mm] [mm] Hosszegységre vonatkoztatott tömeg
[kg/m]
2 1. osztály 2. és 3. osztály leg- 4. osztály

legfeljebb feljebb legfeljebb
3 25 -0,5 – +1,0 0,18 0,20 0,23
4 38 0,24 0,29 0,35
5 52 -0,5 – +1,5 0,35 0,42 0,50
6 75 0,55 0,66 0,79
7 110 -0,5 – +2,0 0,91 1,08 1,32
8 125 -0,5 – +2,5 1,14 1,30 1,70
9 152 -0,5 – +2,5 1,28 1,70 1,80
2. táblázat Méret és külső átmérő változás
A B C
1
Változás hosszban Tűrés az
2 1. és 2. osztályú tömlőkre 3. és 4. osztályú tömlőkre

[%] [%]
3 Legfeljebb 110 mm belső átmérőjű 0,0 – +5,0 0,0 – +5,0
tömlők
4 125 mm és 152 mm belső átmérőjű 0,0 – +3,0 0,0 – +2,0
tömlők
5
külső átmérőben
6 Minden tömlőre 0,0 – +5,0 0,0 – +10,0
Csavarodási vonal Üzemi nyomás, próbanyomás és

A B minimális repesztési nyomás
1 Belső átmérő Maximális csavarodás
[mm] [◦ /m]
2 25 120
3 38 100
4 52 80
5 75 60
6 75 felett 40
A B C D
1
Nyomás Belső átmérő
[MPa] [mm]
2 25-75 110 125-152

3 Legnagyobb üzemi – nyomása 1,5 1,2 1,0
4 Próbanyomás 2,25 1,8 1,5
5 Minimális repesztő nyomás 4,5 3,6 3,0
a A szivattyú zárási nyomásának figyelembe vételére, a maximális üzemi nyomás rövid időre 0,2 MPa-al meg-
haladhatja a maximumot.

5. táblázat tömlőre (1. és 2. osztályba tartozó tömlők)

Felületi dörzsállósági vizsgálat bevonat nélküli
A B C D
1
Fordulatok száma
2 Kategória A B C
3 1. tömlőosztály 50 100 =100+nyomáspróba üzemi nyomáson
4 2. tömlőosztály 75 150 =150+nyomáspróba üzemi nyomáson
6. táblázat re (3. és 4. osztályba tartozó tömlők)

Pontszerű dörzsállósági vizsgálat bevonatos tömlő-
A B C D E F G
1
Belső átmérő A repedés előtt befejezett kettős löketek minimális száma
[mm]
2
3. osztályú tömlő 4. osztályú tömlő
3 A B C A B C
4 25, 38, 52 20 40 60 20 40 60
5 75 20 40 60 30 60 90
6 110 20 50 70 35 70 100
7 125 és 152 20 50 80 40 80 110
7. táblázat Legnagyobb nyomásveszteség

követelmények
A B C
1 Belső átmérő Térfogatáram Legnagyobb nyomásveszteség
2 [mm] [l/min] [kPa/m]
3 25 180 13,3
4 38 400 8,8
5 52 750 6,4
6 75 1600 4,4
7 110 3400 3,0
8 125 4400 2,7
9 152 6500 2,2
Az időszakos felülvizsgálat A tömlő és tömlőszerelvény gyártási

nyomáspróba értékei vizsgálata
A B
1 Névleges belső Nyomás
átmérő [MPa]
[mm]
2 25-75 1,5
3 110 1,2
4 125 – 152 1,0
5 magasabb gyártó által meghatározott
nyomású lapos legnagyobb megengedett üzemi
tömlők nyomás

A B C
1 Előírt vizsgálat Tétel vizsgálat Gyártás vizsgá-
lat
2 Belső átmérő (75. §) 9 9
3 Tömlőborítás rétegvastagság (csak 3. és 4. osztályú tömlőre) (80. 9
§)
4 Hossz tűrés (75. § (2) bekezdés) 9 9
5 Legnagyobb tömeg (75. § (1) bekezdés) 9 9
6 Hosszméret változás üzemi nyomáson (76. §) 9
7 Külső átmérő változása próbanyomáson (77. §) 9
8 Csavarodás üzemi nyomáson (76. §) 9
9 Nyomáspróba (77. §) 9 9(1)
10 Minimális repesztő nyomás (78. §) 9
11 Törési nyomás (79. §) 9
12 Tapadás (82. §) 9
13 Gyorsított öregítés (83. §)
14 Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság (90-91. §)
15 Ellenállás, forró felülettel szemben (92. §)
16 Koptatás állóság (84-89. §)
17 Töréssel szembeni jellemzők (93. §)
18 Nyomásveszteség (94. §)
19 Olajszennyeződés (95. §)
20 Tömlőszerelvény(1) (ahol értelmezhető) (101. §) 9 9
(1): tömlőszerelvény esetén a nyomáspróbát a tömlőszerelvényen kell elvégezni a gyártónak vagy a tömlő
bekötőjének a 101. § szerint.
7. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

rendelethez
1. táblázat
Tűzjelző és/vagy tűzoltó berendezések létesítése
A B C
1 A rendeltetés jellege Beépített Beépített
tűzjelző tűzoltó
berendezés berendezés
2
1. Szállásrendeltetés
3 1.1. Középmagas és magas épületekben, ha a rendeltetés 13,65 méter fe- igen igen
lett kerül kialakításra
4 1.2. Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelye- igen
zése biztosított
5
2. Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde rendeltetés
6 2.1. Magas épületekben, ha a rendeltetés 30,00 méter felett kerül kiala- igen igen
kításra
7 2.2. Többszintes és középmagas épületekben, ha a rendeltetés az 500 m2 igen
alapterület meghaladja
8
3. Egészségügyi rendeltetés
9 3.1. A háromszintesnél magasabb rendelőintézetben igen

10 3.2. Fekvőbeteg-ellátás igen

11 3.3. Fekvőbeteg-ellátás középmagas és magas épületben, ha a igen igen

fekvőbeteg- elhelyezés 13,65 méter felett is történik
12 3.4. Fekvőbeteg-ellátás, ha az egy tűzszakaszban lévő ágyszám megha- igen igen
ladja a 300-at
13
4. Speciális egészségügyi és szociális rendeltetés
15 4.1. Mozgásukban, cselekvőképességükben, továbbá mozgásukban és igen

cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére és tartózko-
dására – az éjszakai ellátás (szállás) kivételével – szolgáló tűzszakaszok-
ban, ha azokban a személyek száma meghaladja az 50 főt,
17 4.2. Mozgásukban, cselekvőképességükben, továbbá mozgásukban és igen igen
cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére és tartózko-
dására – az éjszakai ellátást (szállás) is beleértve – szolgáló kétszintesnél
magasabb épületekben, ha a rendeltetés a harmadik szinten vagy a felett
kerül kialakításra, vagy a rendeltetés szintenként összesített alapterülete
meghaladja a 3000 m2 -t
18
5. Kényszertartózkodásra szolgáló épület
19 5.1. Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt igen
vagy háromszintesnél magasabb épületben, ahol a rendeltetés a harmadik
szinten vagy a felett kerül kialakításra
20
6. Művelődési rendeltetés
21 6.1. Ha a befogadóképesség meghaladja a 300 főt igen

22 6.2. Múzeum, könyvtár, levéltár esetében, amennyiben azok összesített igen
alapterülete meghaladja az 1000 m2 -t
23 6.3. Színházakban a színpad védelmére, ha annak belmagassága megha- igen igen
ladja a 8 métert
24 6.4. A művelődési rendeltetésű épület talajszint alatti helyiségeiben, igen igen
amennyiben azok alapterülete meghaladja az épület földszinti alapterü-
letének 80%-át, és a számított tűzterhelés meghaladja az 1500
MJ/m2 -t
25 6.5. 13,65 m építményszint felett lévő filmszínházakban, továbbá ott, igen igen
ahol a nézőterek összesített befogadóképessége meghaladja az 1000 főt
26
7. Sportcélú épület
27 7.1. Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meg- igen
haladja a 2000 m2 -t (ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendez-
vényekre is használják, akkor az eltérő rendeltetésre tekintettel az épület
adottságait figyelembe véve kell a jelző- és az oltóberendezés szükséges-
ségét meghatározni)
28
8. Kereskedelmi rendeltetés
29 8.1. Vásárcsarnokok, fedett piacok, ha bármelyik tűzszakasz területe igen

meghaladja a megengedett tűzszakasz méret 50%-át
30 8.2. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített igen
alapterülete meghaladja a 2000 m2 -t
31 8.3. Áruházak, bevásárlóközpontok, melyeknek szintenként összesített igen igen
alapterülete meghaladja a 8000 m2 -t
32 8.4. Kereskedelmi rendeltetés három szint és szintenként összesített 1000 igen
m2 alapterület felett
33 8.5. Kereskedelmi rendeltetés 13,65 méter felett igen igen
34
9. Raktározási, tárolási rendeltetés

35 9.1. Az 500 m2 feletti alapterületű raktárhelyiségek, vagy 2000 m2 feletti igen

tűzszakasz területű- kivéve az ömlesztett mezőgazdasági tárlóhelyiséget
-, melyekben éghető anyagok, termékek tárolását végzik.
36 9.2. A 3000 m2 , 6,00 méternél nagyobb tárolási magasságú, 1500 igen igen
MJ/m2 - nél nagyobb tűzterhelésű tűzszakaszokban amelyekben éghető
anyagok, termékek tárolását végzik.
37 9.3. Épület többszintes zárt gépjárműtároló része, ahol szintenként 20- igen igen
nál több gépjármű tárolható és az egyes szintek elhagyása kizárólag a
más szinteken keresztül történhet.
38 9.4. 13,65 méter felett kialakításra kerülő zárt gépjárműtároló helyiség. igen igen
40
10. Mezőgazdasági és ipari termelő épület
41 10.1. Középmagas és magas épületek igen
42
11. Egyéb
43 11.1. A 3 kV-os és ennél nagyobb névleges feszültségű erőművi kapcso- igen

lóberendezés helyiségében, továbbá a 120 kV-os és nagyobb névleges
feszültségű transzformátorok elhelyezésére szolgáló helyiségében.
44 11.2. Az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás területén, a igen igen
kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszé-
lyességi övezetében.
45 11.3. A I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút igen
46 11.4. Önkiszolgáló üzemanyagtöltő állomásokon, a kútoszlopok hatás- igen
körzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében
47 11.5. Olajat, zsiradékot felhasználó, feldolgozó nagykonyhai készülékek- igen
nél, ahol az egy csoportba (egymás mellé, mögé) telepített, vagy a közös
elszívóval rendelkező készülékek összteljesítménye meghaladja az 50
kW-ot. (A készülékek számított teljesítményét növelni kell a felhasznált
olajmennyiségtől, zsiradéktól függően literenként 1 kW teljesítménnyel.)
48 11.6. Kritikus infrastruktúra működéséhez szükséges informatikai, irá- igen igen
nyítási rendszerek számítógép központjának elhelyezésére szolgáló he-
lyiségek
8. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Az üzembe helyező mérnökneve: . . . . . . . . . . . . . . . .

rendelethez Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: . . . . .
Az üzembe helyező mérnök címe (telefonszáma): .
1. formanyomtatvány E nyilatkozathoz tartozó üzembe helyezési ellenőr-
zés tapasztalatait a . . . . . számozott oldalas melléklet
Alulírott nyilatkozom, hogy a továbbiakban pon- tartalmazza.
tosított helyszínen történt tűzjelző létesítését, a telepí- .............................................
tő készre jelentését követően, megvizsgáltam. Az üzem- aláírás
be helyezés során a mellékletben foglalt ellenőrzése-
ket végrehajtottam. Az ellenőrzések tapasztalata alap-
ján megállapítottam, hogy a beépített tűzjelző berende- 2. formanyomtatvány
zés a vonatkozó jogszabályban, nemzeti szabványban,
hatósági előírásban, a számú által készített tervben Alulírott nyilatkozom, hogy a továbbiakban ponto-
foglaltaknak: sított helyszínen történő beépített tűzjelző berendezés
létesítés (bővítés/módosítás) tervezése során a vonatko-
megfelel/ nem felel meg,
zó jogszabályban, nemzeti szabványban, hatósági elő-
üzemképes / nem üzemképes írásban, a foglaltakat betartottam, ezektől eltérés nem
A létesítmény neve (a védett terület): . . . . . . . . . . . . vált szükségessé.
A beépített tűzjelző berendezés adatai: . . . . . . . . . . A létesítmény neve (a védett terület): . . . . . . . . . . . .
A létesítmény címe (telefonszáma): . . . . . . . . . . . . . A beépített tűzjelző berendezés adatai: . . . . . . . . . .

A tervező neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ezektől eltérés nem vált szükségessé. 1

A tervezői képesítésről szóló irat száma: . . . . . . . . A létesítmény neve (a védett terület): . . . . . . . . . . . .
A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: . . . . A beépített tűzjelző berendezés adatai: . . . . . . . . . .
A tervező címe (telefonszáma): . . . . . . . . . . . . . . . . . A létesítmény címe (telefonszáma): . . . . . . . . . . . . .
E nyilatkozathoz tartozó munkához a . . rajzszámú A telepítő neve: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
dokumentáció tartozik. Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: . . . . .
............................................. A telepítő címe (telefonszáma): . . . . . . . . . . . . . . . . .
aláírás E nyilatkozathoz tartozó munkához a . . rajzszámú
dokumentáció, és . . . . . . . . . . számú engedély tartozik.
.............................................
3. formanyomtatvány aláírás
KIVITELEZŐI NYILATKOZAT
Alulírott nyilatkozom, hogy a továbbiakban ponto- 4. formanyomtatvány
sított helyszínen történt kivitelezési, szerelési, beüzeme-
lési munkák során a vonatkozó jogszabályban, nemzeti a) Általános adatok
szabványban, hatósági előírásban, a . . . . . . . . . . . . . . .
számú . által készített tervben foglaltakat betartottam,
Befogadó létesítmény (neve, címe):

A LÉTESÍTÉS OKA:
..............................................
|_| ÖNKÉNTES VÁLLALÁS
..............................................
|_| KÖTELEZÉS . . . . . (irat száma, kiadó szerve neve)
..............................................
Tervező: Telepítő:
...................................................
...................................................
................................................... ................................................
...................................................
................................................... ................................................
TŰZJELZŐ KÖZPONT.’ Távkezelő/távkijelző egység:
...................................................

...................................................
................................................... ................................................
Automatikus érzékelők típus/darab Másodkijelzők típus/ darab
................................................
Füst: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
................................................
...................................................
Kézi jelzésadók Típus/ darab
HŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................................
................................................
...................................................
Hangjelzők Fényjelzők Típus/ darab
................................................
...................................................
................................................
Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
...................................................
Vezérlés (Vezérelt eszköz/vezérlési összefüggés/ vezérlés Automatikus átjelzés

időzítése) |_| Felügyelet kiváltására
|_| Felügyeletet kiegészítve
................................................... Az átjelzés létesítésének oka
................................................... |_| ÖNKÉNTES VÁLLALÁS
|_| KÖTELEZÉS

................................................... kiadó szerve neve)
b) Üzemeltetési, kezelési adatok
ELLENŐRZÉSSEL MEGBÍZOTT (név, anyja neve, születési idő):
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
FELÜGYELETET ELLÁTÓ SZEMÉLYEK(név, anyja neve, születési idő):
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
Illetékes tűzoltóság (név, cím, elérhetőség) FELÜLVIZSGÁLÓ Hiba esetén értesítendő

........................................................ SZERVEZET (név, cím szervezet (név, cím
Elsődleges működési terület szerinti tűzoltóság (név, cím, elérhetőség) elérhelőség)
elérhetőség)
........................................................ ..........................
Az automatikus tűzátjelzést Az automatikus ...........................
fogadó hibaátjelzést fogadó ..........................
szervezet ...........................
SZERVEZET (név, cím (név, cím elérhetőség) ..........................
elérhetőség) ...........................
....................... ..........................
..............................
....................... c) Napi ellenőrzések adatai
..............................
.......................
..............................
A JELZÉS LEMONDÁSRA
VONATKOZÓ SZABÁLYOK:
..............................
..............................
..............................
Dátum Idő A napi Hiányosságot Dátum Idő A napi Hiányosságot

ellenőrzést nem tapasztaltam ellenőrzést nem tapasztaltam
végrehajtottam végrehajtottam
d) Havonkénti ellenőrzések

Az ellenőrzés ideje: Az ellenőrzést végző:
A berendezés nem mű-

A berendezés nyugalmi A berendezés hibát jelez A hiba kijavítására az intéz- ködik
helyzetben van kedés megtörtént
Az üzemeltetési naplót folyamatosan A felügyeletet ellátók rendelkeznek A nyomtatók tartalék papírja, festé-
vezetik megfelelő oktatással. ke, festékszalagja biztosított
Igen Nem Igen Nem Igen Nem
Egyéb észrevétel:
aláírás
e) Negyedéves ellenőrzések
Az ellenőrzés ideje: Az ellenőrzést végző:
A berendezés nem mű-

A berendezés nyugalmi A berendezés hibát jelez A hiba kijavítására az intéz- ködik
helyzetben van kedés megtörtént
Az üzemeltetési naplót folyamatosan A felügyeletet ellátók rendelkeznek A nyomtatók tartalék papírja, festéke,
vezetik megfelelő oktatással. festékszalagja biztosított
Igen Nem Igen Nem Igen Nem
Az épület használatában, technológiájában, kialakításában történt változás:
A jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak a grafikus megjelenítő eszköz
(tabló, PC) üzemképes:
Egyéb észrevétel:
.................................................................................................
aláírás
f) A rendszeres felülvizsgálat és karbantartás adatai
A felülvizsgálat és karbantartás ideje ................................................

(megkezdése és befejezése):
Az ellenőrzést végző: ................................................

A berendezés működik Igen Nem

A berendezés nyugalmi helyzetben van Igen Nem
A berendezés hibát jelez Igen Nem
A hiba kijavítására az intézkedés megtörtént Igen Nem
A berendezés állandó felügyelete megoldott Igen Nem

A felügyeletet, kezelést ki lettek oktatva Igen Nem
Az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik Igen Nem
Az üzemeltető megbízottja által szolgáltatott

adatok alapján a tűzjelző berendezés működését Igen Nem
érintő környezeti vagy műszaki változás történt
A használatban vagy technológiában, valamint a berendezésben történt annak működését befolyásoló

változások:
A tűzjelző berendezés megfelelő működésének biztosítása érdekében javasolt intézkedések:
Működtetett érzékelők, jelzésadók (zóna, eszköz fajta, azonosító):
A riasztást megjelenítő eszközök működésének tapasztalatai:
Vezérlések működtetésének tapasztalatai:
A tűzjelző központ hibajelzéseinek működése során tapasztaltak:
A tűz- és hibaátjelző berendezés ellenőrzése során tapasztaltak:
Az elsődleges és másodlagos tápforrás ellenőrzése során tapasztaltak:
Egyéb ellenőrzés során tapasztaltak:
Rendszeres karbantartási tevékenység leírása:
Cserélt, javított elemek leírása
g) Az események adati
DÁTUM IDŐ RIASZTÁS-ESEMÉNY LEÍRÁSA SZÜKSÉGES INTÉZ- MEGTETT INTÉZ-

KEDÉS ALÁÍRÁS KEDÉS
SZÁMLÁLÓ ALÁÍRÁS

h) Rendkívüli felülvizsgálat karbantartás adatai
A felülvizsgálat és karbantartás ideje ................................................

(megkezdése és befejezése):
Az ellenőrzést végző: ................................................
A rendkívüli karbantartás oka:
tűzeset után téves riasztás

a rendszer A tűzjelző berendezés, környezet
meghibásodása megváltozása
hosszú üzemszünet új karbantartóval kötött szerződés
után után
A felülvizsgálat során tapasztaltak
A karbantartás adatai
i) Téves riasztások vizsgálata
A keletkezett téves riasztásokat megvizsgáltam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . tól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ig

Téves riasztások száma: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Darab
A jelzések adatai
ideje helye eszköz oka Szükséges Megjegyzés

intézkedés
Dátum 5. formanyomtatvány
............................................. Telepítési jegyzék
aláírás
Zóna/ Elem Védett Védett Automatikus Kézi Egyéb Megjegyzés

(hagyo- helyiség helyiség érzékelők jelzésadók eszközök
mányos megnevezé- alapterü- (hang-
rendszer) se/ lete jelzők,
Hurok/Cím fényjelzők,
(analóg másod-
rendszer) kijelzők,
modulok,)
9. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A tűzoltósági kezelő felület ajánlott kapcsolása.

rendelethez
1. ábra
„A”: maximális ellenőrzési terület érzékelőnként.

„Dh”: a födém (mennyezet) egy tetszőleges pontjá-
nak vízszintes távolsága a legközelebb lévő
érzékelőhöz.
„a”: az a szög, amelyet a tető-/mennyezethajlása a
vízszinteshez képest. Ha egy tetőnek, mennyezetnek kü-
2. ábra lönböző hajlásai vannak, a legkisebb előforduló hajlást
kell figyelembe venni.
A pontszerű füstérzékelők vízszintes távolsága 4. ábra
A magasság megosztó emelvény, vagy pihenő mé-
retei
5. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése fal mellett
„A”: maximális ellenőrzési terület érzékelőnként
„Dh”: a tető egy tetszőleges pontjának vízszintes

6. ábra
távolsága a legközelebb lévő érzékelőhöz.
Pontszerű érzékelő elhelyezése gerendák (kötény-
falak) mellett
a (alfa): az a szög, amelyet a tető-/mennyezethajlás
a vízszintessel képez. Ha egy tetőnek, mennyezetnek kü-
lönböző hajlásai vannak, a legkisebb előforduló elhaj-
lást kell figyelembe venni.
3. ábra 7. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése polcos tárolás ese-
A pontszerű hőérzékelők vízszintes távolsága. tében

Jelmagyarázat:
W: légcsatorna szélessége,
Z: az érzékelő vagy a mintavevő cső távolsága a
legközelebbi hajlattól, saroktól vagy beszívó nyílástól.
10. ábra
Légcsatorna érzékelő elhelyezése elágazásnál és a
csatorna keresztmetszetben
8. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése épületgépészeti
elem mellett

Légcsatorna érzékelő elhelyezése légcsatorna gör-
bületnél
rendelethez
1. táblázat
Érzékelők alkalmazásának magassági

korlátai
A B C D E F G H I
1 Érzékelő fajtája A helyiség magassága (m)
4,5 4,5-6,0 6,0-7,5 7,5-9,0 9,0-12,0 12,0- 20,0-25,0 >25

20,0
2 Hőérzékelő MF MF MF FMF 1 NMF NMF NMF NMF
A1 (vonatkozó szabvány)
3 Hőérzékelő MF MF FMF 1 NMF NMF NMF NMF NMF
A2 (vonatkozó szabvány 1 )
4 Hőérzékelő MF FMF 1 NMF NMF NMF NMF NMF NMF
B, C, D, E, F, G (vonatkozó szab-
vány 1 )
5 Pontszerű füstérzékelő MF MF MF MF 2 3 3 FMF
(vonatkozó szabvány) FMF FMF FMF 3
6 Vonali füstérzékelő MF MF MF MF 4 5 5 FMF
(vonatkozó szabvány) FMF FMF FMF 5
7 Jelmagyarázat:
MF – megfelelő
FMF – feltételekkel megfelelő
NMF – nem megfelelő
Megjegyzés:
1 Csak értékvédelem esetén, az érdekelt felek közötti egyeztetés során születő megállapodás esetén. 2 Az érzékelők által védett terület nagysága nem haladhatja meg
a 80 m2 -t. 3 Más működési elvű füstérzékelőkkel (vonali füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen. Az érzékelők által védett terület nagysága nem haladhatja meg
a 60 m2 -t. 4 Az érdekelt felek közötti egyeztetés során születő megállapodás esetén. 5 Kiegészítő sor alkalmazásával és/vagy más működési elvű füstérzékelőkkel
(pontszerű füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen.

2. táblázat Pontszerű hő-, és füstérzékelő által

ellenőrzött terület nagysága
A B C D E
1 Az érzékelő fajtá- A födém dőlésszö-
A helyiség ja ge
Kisebb 20o -nál Nagyobb 20o -nál

2 alapterülete magassága A 1 (m2 ) A 1 (m2 )
3
4 kisebb mint 80 m2 12 m-ig Füstérzékelő 80 80
6 m-ig 60 90
5 nagyobb mint 80 6 m-12 m között Füstérzékelő 80 110
6 m2 7,5 m-ig Hőérzékelő 2
7 kisebb mint 30 m2 6,0 m-ig Hőérzékelő 2 30 30
8
4,5 m-ig Hőérzékelő 2
9
7,5 m-ig Hőérzékelő 2
10 nagyobb mint 30 6,0 m-ig Hőérzékelő 2 20 40
11 2
m 4,5 m-ig Hőérzékelő 2
12
Megjegyzés: 1 A: egy érzékelő által ellenőrzött terület maximális ellenőrzési terület

2 az érzékelő megválasztásánál a 10. melléklet 1. táblázatát kell figyelembe venni
3. táblázat Vonali füstérzékelők által védett

területet
A B C
1 A helyiség belma- A felügyelt A védett tér bármely pontjának legnagyobb vízszintes távol-
gassága szélesség sága a legközelebbi védő sugártól
2 6 méter alatt 12 méter 6 méter
3 6-16 méter között 1 13 méter 6,5 méter
4 16 méter felett 1 14 méter 7 méter
Megjegyzés: 1 12 méter felett kiegészítő sor alkalmazásával (gyártói előírás szerint) és vagy más működési elvű
füstérzékelőkkel (pontszerű füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen.
4. táblázat emelvények, rácsos rostélyok és egyéb hasonló beren-

A pontszerű füst- és hő érzékelők szükségessége dezések alatt.
A B C D E
1 Az érzékelő típusa Magasság Hosszúság Szélesség Terület
(h) (l) (b) (A)
2 Hőérzékelő < 7,5m >2m >2m > 9 m2
3 <6m >2m >2m > 16m2
4 Füstérzékelő 6 – 12m között > 3,5 m > 3,5 m > 31,5 m2

Jelölés legkisebb mérete Pontszerű füstérzékelők felfüggesztése

A B
1 Jelölés elhelyezési Jelölés minimális magassági
magasság mérete
(mm)
2 4 méter alatt 10
3 4-6 méter között 15
11 20 méter felett 80
A B C D E F G
1
Belmagasság A tető dőlésszöge
2
kisebb 15o -nál 15o és 30o között nagyobb 30o -nál
3 Minimális Maximális Minimális Maximális Minimális Maximális

belógás belógás belógás belógás belógás belógás
4 6 méterig 3 cm 20 cm 20 cm 30 cm 30 cm 50 cm
5 6-8 méter 7 cm 25 cm 25 cm 40 cm 40 cm 60 cm
közt
között
között
Megjegyzés: a hőérzékelőket a mennyezeten kell elhelyezni, a födémtől való belógatást kerülni kell.
Amennyiben a helyiség adottságai mégsem teszik lehetővé, hogy az érzékelők a födémen, tetőn kerüljenek el-
helyezésre, a belógás mértéke nem haladhatja meg a 0,3 métert.
7. táblázat Vonali füstérzékelők felfüggesztése
A B C D E
1
Belmagasság A tető dőlésszöge
2
kisebb 15o -nál Nagyobb vagy egyenlő, mint 15o
3 Minimális beló- Maximális beló- Minimális beló- Maximális beló-

gás gás gás gás
4 6 méterig 30 cm 50 cm 30 cm 70 cm
5 6-12 méter közt 30 cm 60 cm 40 cm 90 cm
6 12-16 méter kö- 40 cm 70 cm 60 cm 110 cm
zött

7 16 méter felet 50 cm 80 cm 70 cm 130 cm
8. táblázat 11. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

rendelethez
Korrekciós tényező megadása
1. táblázat
A B
1 Óránkénti légcsere mértéke Korrekciós tényező
(k)
2 Kisebb, mint 10-szeres 1,0
3 10- és 20-szoros között 0,9
5 30- és 40-szeres között 0,7
6 40- és 50-szeres között 0,6
7 50- és 75-szörös között 0,5
9 Nagyobb, mint 100-szoros 0,3
A B C
1 A létesítmény jellege Védelmi szint
Villámhárító Koordinált
osztálya túlfeszültség-
(LPS) védelem
osztálya (LPMS)
2 Oktatási rendeltetésű épületek III III-IV
3 Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott sze- III III-IV
mélyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendelte-
tésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek
4 Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületek, léte- IV III-IV
sítmények
5 Szállodák, kollégiumi épületek III III-IV
(50 fő befogadóképesség felett)
6 „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú épületek, létesítmények II II
12. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Védőtávolságok

rendelethez
1. táblázat
A B C D E F
Kútoszlop Dómakna, Föld feletti Kezelő-, Pébégáz-
1 Megnevezés - gázolaj töltőhely, tartály dómja mosóépü- cserete-
esetén és konténerkút gázolaj esetén let, kültéri lep
benzinnél - gázolaj és benzinnél szervízberen-
pisztolygőz esetén és gázingával dezések,
elvezetés- benzinnél üzlet
sel gázingával
méter
2 „A” és „B” tűzveszé- 10 10 15 6 10

lyességi osztályba tar-
tozó építmények

3 „C-E” tűzveszélyes- 5 5 10 6 10
ségi osztályba tartozó
építmények
4 Tömegtartózkodásra 10 10 25 10 10
szolgáló építmények
(pl. színház, kórház,
iskola, vasútállomás
felvételi épülete) nagy
forgalmú ki- vagy
bejárata
5 Vonat közlekedésére 20 20 20 15 20
használt vasúti vágány
6 Vontató, ipari- és 61) 5 10 6 10
közforgalmú rako-
dóvágány, villamos
vágány
7 Föld alatti, nem a töl-
tőállomáshoz tartozó Vonatkozó előírások szerint
közművezeték
8 Gáz, kőolaj vagy ter-
méktávvezeték Vonatkozó előírások szerint
1) Vasúti gázolajfeladó kútoszlop esetén 3 m.
2. táblázat Elhelyezési távolságok
A B C D E F G H I
Kútoszlop
Dómakna Kenőanyag- Föld Éghető anyagot Konténerkút
Fáradtolaj- Pébé-
1 Megnevezés tároló- és feletti tároló konténer gyüjtő edény- palack
kirakatszek- tartály zet tároló
rény
méter
2 Kezelőépület, üzlet, gépkocsimo- 2 2 - 8 - 8 21) 5

só épület nyílászáró szerkezete
(nyitható ajtó, ablak)
3 Kültéri szervízberendezések 2 2 - 8 3 8 - 5
4 Kútoszlop - Hatáskör- zeten - 2 5 - 5 10
kívül
5 Föld feletti tartály 2 0,5 1
6 Konténerkút - - 5 1 5 1 5 10
7 Fáradtolaj- gyüjtő 5 - 3 5 3 5 - 5
edényzet
8 Pébé-palack tároló 10 10 5 10 5 10 5 -
9 LPG (autógáz) vagy CNG (sűrí- 10 10 5 10 5 10 5 10
tett földgáz) gáztartály
10 LPG vagy CNG gáz üzemanyag- 6 6 - 10 5 6 5 10
töltő kimérő
1) Szervízépületben a fáradtolajgyüjtő edényzet az épületen belül elhelyezhető.
13. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Égést tápláló gázok tárolóinak

rendelethez telepítési távolsága
1. táblázat
A B C D E
1 A védendő építmények A tároló térfogata

10 m3 -ig 10-100 100- 1000 m3

m3 -ig 1000 felett
m3 -ig
a tűztávolság értéke (méter)
2 Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba sorolt épít- 6 8 12 25

mény, szabadtér
3 A „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba sorolt épít- 4 6 12 25
mény, szabadtér
4 Nagy forgalmú és tömegtartózkodás céljára szolgáló 6 8 12 25
építmény, közintézmény, vendéglátó létesítmény, is-
kola, óvoda, kompresszorberendezés, szellőzőberen-
dezés, éghető gázok tárolására szolgáló stabilan tele-
pített tárolók
5 Éghető gázt vagy éghető folyadékot szállító vezeték és 4 6 12 25
ennek szerelvénye, nem éghető gáz tárolására szolgá-
ló stabilan telepített tárolók, gépjármű tárolóhely, do-
hányzásra vagy nyílt láng használatára megengedett
terület
6 A védendő építmények A tároló térfogata
10 m3 -ig 10-100 100- 1000 m3

m3 -ig 1000 felett
m3 -ig
a tűztávolság értéke (méter)
7 Közép- és nagyfeszültségű villamos berendezés, ég- 4 6 12 25

hető anyagú épületszerkezet, nem a tárolóhoz tartozó
technológiai berendezés, akna, felszíni csatorna, árok,
föld alatti létesítmények nyílászáró szerkezete
14. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A B

1 1” kategória legfeljebb 1150 kg PB-gáz 1
rendelethez 2 2” kategória 1151-3000 kg PB-gáz
3 3” kategória 3001-8000 kg PB-gáz
4 4” kategória 8001-50 000 kg PB-gáz
5 „kategórián felüli” 50 000 kg fölött PB-gáz
1 az üzemanyagtöltő állomás területén létesített cse-

retelep kivételével.
A B F
C D E
1 Védett létesítmény
Megengedett legkisebb távolság a csereteleptől méterben, a cseretelep kategóriája szerint
2 1” 2”
3” 4” „kategórián felüli”
3 „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú létesítmény 5 10

vagy építmény 1
20 30 50
4 „C” és „D” tűzveszélyességi osztályú létesítmény, 5 5

építmény, egyéb éghető anyag1)
10 10 10
5 Tömegtartózkodásra szolgáló 5 10
„C” vagy „D” tűzveszélyességű létesítményben, épü- 20 30 50
letben a legközelebbi ki- vagy bejárók ajtajai 1

6 Lakó- és gazdasági épület IV-V. tűzállósági fokozat 3 5

10 15 20
7 Vasúti forgalmi vágány 20 30

50 50 50
8 Közlekedési út, járdára, kerékpárút 5 10

15 20 30
9 Talajszintnél mélyebb létesítmény, (pl. pince, kút, 3 10

csatorna) 10 10 10
10 Erősáramú villamos szabadvezeték

külön jogszabály szerint
11 Nyitott vízfolyás és árok 5 10 10

10 10
1) szomszédos létesítmény esetén a megengedett legkisebb távolságot a telekhatártól, saját létesítmény esetén az épületnek, építménynek a cseretelephez legközelebb
eső falától kell mérni.
15. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Osztály Vizsgálati További

módszer(ek) osztályozás
rendelethez MSZEN ISO -
A1 1182
MSZEN ISO -
1716
MSZEN ISO -
A2 1182 vagy
MSZEN ISO -
1716 és
MSZEN 13823 Füstképződés
és égő csep-
pek/részecskék
B és és égő csep-
pek/részecskék
MSZEN ISO
11925-2 kitéti
idő = 30
másodperc
C és és égő csep-
pek/részecskék
MSZEN ISO
11925-2 kitéti
idő = 30
másodperc
D és és égő csep-
pek/részecskék
1. táblázat MSZEN ISO
11925-2 kitéti
idő = 30
másodperc
E MSZEN ISO égő csep-
11925-2 kitéti pek/részecskék
idő = 15
másodperc
F
Nincs teljesítmény-kritérium megadva.
Építési termékek tűzvédelmi osztályának meghatá-

rozása (a padlóburkolatok kivételével) 2. táblázat

Osztály Vizsgálati Továb- 3. táblázat

módszerek bi Osz- Vizsgálati További osztályozás
osztá- tály módszerek
lyozás AC MSZ EN ISO -
MSZEN ISO 1182 - 1716
A1fl és BC- MSZ EN 50266-2 Füstképződés és égő
MSZEN ISO 1716 - CC- és MSZ EN 60332 cseppek/részecskék
MSZEN ISO 1182 - DC savasság/korrózió
A2fl vagy EC MSZ EN Égő cseppek/részecskék
MSZEN ISO 1716 - 50265-2-1 savasság/korrózió
és FC
MSZEN ISO Füst- Nincs teljesítmény-kritérium megadva
9239-1 képző-
dés 4. táblázat
MSZEN ISO Füst- Osztály Vizsgálati módszerek További
Bfl 9239-1 és képző- osztályozás
dés Broof (t1) MSZEN 1187 -
MSZEN ISO - 1. vizsgálat
11925-2 kitéti idő Froof (t1) MSZEN 1187 -
= 15 másodperc 1. vizsgálat
MSZEN ISO 9239-1 Füst- 5. táblázat
Cfl és kép-
ződés
MSZEN ISO -
11925-2 kitéti idő =
15 másodperc
MSZEN ISO 9239-1 Füst-
Dfl és kép-
ződés
MSZEN ISO -
15 másodperc
Efl MSZEN ISO -
15 másodperc
Ffl
Nincs teljesítmény-kritérium megadva
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
R 15 20 30 45 60 90 120 180 240 360
6. táblázat
RE 20 30 60 90 120 180 240

REI 15 20 30 45 60 90 120 180 240
REI-M 30 60 90 120 180 240
REW 20 30 60 90 120 180 240
7. táblázat
RE 20 30 60 90 120 180 240

REI 15 20 30 45 60 90 120 180 240
8. táblázat

E 20 30 60 90 120
EI 15 20 30 45 60 90 120 180 240
EI-M 30 60 90 120
EW 20 30 60 90 120
9. táblázat
EI 15 30 45 60 90 120 180 240
10. táblázat
E 15 30 60 90 120
EI 15 30 60 90 120
EW 20 30 60
11. táblázat
R 15 30 45 60 90
RE 30 45 60 90
REI 30 45 60 90
12. táblázat
E 15 30 45 60 90 120 180 240

EI 15 20 30 45 60 90 120 180 240
13. táblázat
E 15 20 30 45 60 90 120 180 240

EI (EI1; EI2) 15 20 30 45 60 90 120 180 240
EW 20 30 60
14. táblázat
E 15 30 45 60 90 120 180 240

EI (EI1; EI2) 15 20 30 45 60 90 120 180 240
EW 20 30 60
15. táblázat
E 15 20 30 45 60 90 120 180 240

EI 15 20 30 45 60 90 120 180 240

16. táblázat
K 10 30 60
17. táblázat
E 15 20 30 45 60 90 120 180 240

EI 30 60
18. táblázat
EI 15 20 30 45 60 90 120 180 240

E 30 60 90 120
19. táblázat 16. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

rendelethez
Függönyök, sötétítő függönyök
1. táblázat
osztályának meghatározása
Osztály Vizsgálati módszer(ek) További Az I. tűzállósági fokozat követelményei
osztályozás
1 EN 1101 EN 13772
2 EN 1101 EN 13772
3 EN 1101 EN 13772
4 EN 1101 EN 1102
5 EN 1101 EN 1102
A B C D E F G
1
Követelmények I. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1 2-3 4-5 6-11 >11

3 Szer- Szerkezet megnevezése
kezet Tűzvédelmi osztály
cso- Tűzállósági határérték (perc)
port
4 Teherhordó pillérek és merevítő A2 A2 A1 A1 A1
Teherhordó
elemeik R 60 R 90 R 120 R 180 R 180
5 szer- Külső teherhordó falak A2 A2 A1 A1 A1
keze- RE 60 RE 90 RE 120 RE 180 RE 180
6 tek Belső teherhordó falak A2 A2 A1 A1 A1
REI 60 REI 90 REI 120 REI 180 REI 180
7 Teherhordó tűzgátló falak A1 A1 A1 A1 A1
REI-M REI-M REI-M REI-M REI-M
60 90 120 180 180
Tűzgátló
8 szer- Nem teherhordó tűzgátló falak 5 A1 A1 A1 A1 A1
keze- EI 60 EI 90 EI 120 EI 180 EI 180
9 tek Teherhordó tűzfalak
A1
REI-M 240

10 Nem teherhordó tűzfalak

A1
EI 240
11 Tűzgátló födémek A1 A1 A1 A1 A1
12 Tűzgátló nyílászárók tűzgátló A2 A2 A2 A2 A2
falban EI 45 EI 60 EI 90 EI 90 EI 90
13 Tűzgátló nyílászárók tűzfalban A2 A2 A2 A2 A2
E 120 I E 120 I E 120 I E 120 I E 120 I
90 90 90 90 90
14 Tűzgátló csappantyúk E 45 E 60 E 90 E 90 E 90
tűzszakasz-
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 45 EI 60 EI 90 EI 90 EI 90
tűzszakasz-határon
16 Nem teherhordó lépcsőház falak A2 A2 A2 A2 A2
EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 120
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyo- A2 A2 A2 A2 A2
sók
Menekülési EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 120
útvo- határoló falszerkezetei
18 nalak Lépcsők és lépcsőpihenők A1 A1 A1 A1 A1
tartószerkezetei és járófelületé- REI 30 REI 60 REI 60 REI 90 REI 90
nek alátámasztó szerkezete
19 Falburkolatok B-s1, d0 A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
d0 d0 d0 d0
20 Álmennyezetek és B-s1, d0 A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
mennyezetburkolatok d0 d0 d0 d0
21 Padlóburkolatok Bfl -s1 Bfl -s1 Bfl -s1 A1fl 2 A1fl 2
22 Álpadlók A2 A1 A1 A1 A1
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- A2-s1, A1 A1 A1 A1
és hangszigetelés, burkolat nél- d0
kül 3
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
és hangszigetelés, burkolattal 3 d0 d0 d0 d0 d0
25 Pinceszintek közötti és pince fö- A1 A1 A1 A1 A1

Vízszinteslötti födémek REI 60 REI 90 REI 90 REI 90 REI 120
26 teherhordóEmeletközi födémek és tetőfö- A1 A1 A1 A1 A1
szer- démek REI 30 REI 60 REI 60 REI 60 REI 90
keze- tartószerkezetei
tek (60 kg/m2 felülettömeg fölött)
27 Teherhordó gerendák, A2 R 60 A2 R 60 A2 R 60 A1 R 60 A1 R 90
nyílásáthidalók,
tetőfödémek rúdszerű tartószer-
kezetei
(főtartók, fióktartók) és mereví-
tő
szerkezetei
28 Tetőfödémek térelhatáro- A2 A2 A2 A2 A2
ló szerkezetei (60 kg/m2 REI 15 REI 30 REI 30 REI 30 REI 30
felülettömegig) 1
29 Padlásfödémek A2 A2 A2 A2 A2
30 Fedélszerkezetek C C C C C
31 Vázkitöltő falak (külső homlok- A2 E(i- A1 A1 E(i- A1 A1
zati falak) 1 >o) 30 E(i->o) >o) 60 E(i->o) E(i->o)
EI(o->i 30 EI(o->i 60 90
30 EI(o->i 60 EI(o->i EI(o-
30 60 >i90
Egyéb
szer-
Készült: 2013. keze-
január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
tek
32 Függönyfalak tömör mezői, A2 E(i- A1 A1 A1 A1

illetve üvegezett parapetmezői >o) 30 E(i->o) E(i->o) E(i->o) E(i->o)
részleges konfiguráció 6 esetén, EI(o->i) 30 60 60 90
valamint tömör mezői teljes 30 EI(o->i) EI(o->i) EI(o->i) EI(o->i)
konfiguráció 7 esetén 30 60 60 90
33 Függönyfalak üvegezett felületei A2 A1 A1 A1 A1
teljes konfiguráció 7 esetén E(iô) E(i- E(i- E(i_>o) E(i-
30 >o) 30 >o) 60 60 >o) 90
EW(o- EW(o- EW(o- EW(o- EW(o->i
>i 30 >i 30 >i 60 >i 60 60
34 Válaszfalak A2 EI 30 A2 EI 30 A2 EI 60 A2 EI 60 A2 EI 60
35 Gépészeti aknák falszerkezete A2 EI 60 A2 EI 90 A2 EI 90 A2 EI 90 A1 EI 90
36 Falburkolatok C-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0
37 Álmennyezetek, mennyezetbur- B-s1, d0 A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
kolatok d0 d0 d0 d0
38 Padlóburkolatok Dfl -s1 Dfl -s1 Dfl -s1 Dfl -s1 Dfl -s1
39 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) B REI B REI A2 A2 A1
15 15 REI 15 REI 30 REI 30
40 Határoló szerkezeteken lévő hő- B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 A2-s1,
és hangszigetelés burkolat nél- d0
kül 4
41 Határoló szerkezeteken lévő hő- B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 B-s1, d0 A2-s1,
és hangszigetelés, burkolattal 4 d0
42 Felülvilágítók D-d0 D-d0 D-d0 D-d0 D-d0
43 Gépészeti aknák nyílászárói A2 E 30 A2 E 60 A2 E 60 A2 E 90 A1 E 90
1 „Fűtetlen épületeknél” az „I” kritérium nem követelmény.

2 önműködő tűzjelző és oltóberendezés létesítése esetén B -s1 tűzvédelmi osztályú termék is alkalmazható
fl
3 a menekülési út felőli oldalon
4 a belső használati tér felőli oldalon
5 alkalmazhatóak olyan, mindkét oldalukon többrétegű, A2 tűzvédelmi osztályú szendvics panelek, valamint
kálcium-szulfát alapú burkolólemez fegyverzetű szerkezetek is, melyek A1 tűzvédelmi osztályú szálerősítéssel
rendelkeznek, és a szerkezet belső keretváza,
továbbá a keretvázban alkalmazott hő- és hangszigetelő anyaga A1 tűzvédelmi osztályú.
6 7.§ 12. pont
7 7.§ 13. pont
2. táblázat A II. tűzállósági fokozat követelményei
A B C F
D E
1
Követelmények II. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 4-5 6-11

Szerkezet cso- 1 2-3
port
3 Szerkezet megnevezése
Tűzvédelmi osztály
Tűzállósági határérték (perc)
4 Teherhordó pillérek és merevítő A1 A1

Teherhordó elemeik A2 A2 R 90 R 120
szerkezetek R 30 R 60
5 Külső teherhordó falak A1 A1

A2 A2 RE 90 vagy B RE 120 vagy
RE 30 vagy B RE 60 vagy B RE 120 A2
RE 60 RE 90 RE 180
6 Belső teherhordó falak A1 A1

A2 A2 REI 90 vagy B REI 120 vagy
REI 30 vagy REI 60 vagy REI 120 A2
B REI 60 B REI 90 REI 180

7 Teherhordó tűzgátló falak A1 A1

A1 A1 REI-M 90 REI-M 120
REI-M 30 REI-M 60
Tűzgátló szerke-
8 zetek Nem teherhordó tűzgátló falak 4 A1 A1
A1 A1 EI 90 EI 120
EI 30 EI 60
9 Teherhordó tűzfalak
A1
REI-M 240

A1
EI 240
11 Tűzgátló födémek A1 A1
A1 A1 REI 90 REI 90
REI 30 REI 60
12 Tűzgátló nyílászárók tűzgátló falban A2 A2

A2 A2 EI 60 EI 90
EI 30 vagy EI 45 vagy
D EI 60 D EI 60
13 Tűzgátló nyílászárók tűzfalban A2 A2

A2 A2 E 120 I 90 E 120 I 90
E 120 I 90 E 120 I 90
14 Tűzgátló csappantyúk, tűzszakasz- E 60 E 90

határon E 30 E 45
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 60 EI 90

tűzszakasz-határon EI 30 EI 45
16 Nem teherhordó lépcsőházi falak A2 A2

A2 A2 EI 90 EI 90
EI 30 EI 60
17 Menekülési Középfolyosók, zárt oldalfolyosók A2 A2

útvonalak határoló falszerkezetei A2 A2 EI 60 EI 60
EI 30 EI 30
18 Lépcsők és lépcsőpihenők A1 A1
tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó A1 A1 REI 60 REI 90
szerkezete REI 30 REI 60
19 Falburkolatok A2-s1, d0 A2-s1, d0

A2-s1, d0 A2-s1, d0
20 Álmennyezetek és B-s1, d0 A2-s1, d0

mennyezetburkolatok B-s1, d0 B-s1, d0
21 Padlóburkolatok B -s1 B s1
B -s1 B -s1 fl fl
fl fl
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) A2 A1
A2 A2 REI 45 REI 60
REI 30 REI 30
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelés, A2-s1, d0 A1

burkolat nélkül 2
B-s1, d0 B-s1, d0
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelés, A2-s1, d0 A2-s1, d0

burkolattal 2
B-s1, d0 B-s1, d0
25 Pinceszintek közötti és pince fö- A1 A1 A1 A1

Vízszintes lötti födémek REI 30 REI 60 REI 60 REI 90
26 teherhordó Emeletközi födémek és tetőfödé- B B A2 A1
szerkeze- mek tartószerkezetei (60 kg/m2 REI 30 REI 30 REI 45 REI 60
tek felülettömeg fölött)
27 Teherhordó gerendák, nyílásáthi- B R 30 B A2 A1
dalók, tetőfödémek rúdszerű tar- R 30 R 45 R 60
tószerkezetei (főtartók, fióktar-
tók) és merevítő szerkezetei
28 Tetőfödémek térelhatároló szer- B REI 15 B A2 A2
kezetei (60 kg /m2 felülettöme- REI 30 REI 30 REI 30
gig) 1
29 Padlásfödémek B REI 15 B A2 A2
REI 30 REI 30 REI 30
30 Fedélszerkezetek D- C C C

31 Vázkitöltő falak B B A2 E(i->o) A1

(külső homlokzati falak) 1 E(i->o) E(i->o) 60 E(i->o) 60
15 30 EI(o->i) EI(o->i)
EI(o->i) EI(o->i) 60 60
15 30 vagy
Egyéb B
szerkeze- E(i->o) 90
tek EI(o->i)
90
32 Függönyfalak tömör mezői, illet- B B A1 A1
ve üvegezett parapetmezői részle- E(i->o) E(i->o) E(i->o) 60 E(i->o) 60
ges konfiguráció 5 esetén, vala- 15 30 EI(o->i ) EI(o->i )
mint tömör mezői teljes konfigu- EI(o->i) EI(o->i ) 60 60
ráció 6 esetén 15 30
33 Függönyfalak üvegezett felületei B B A1 A1
teljes konfiguráció 6 esetén E(i->o) E(i- E(i->o) 60 E(i->o) 60
15 EW(o- >o) 30 EW(o->i) EW(o->i)
>i) 20 EW(o->i) 60 60
30
34 Válaszfalak B B B A2 EI 60
EI 15 EI 15 EI 30
35 Gépészeti aknák falszerkezete A2 EI 30 A2 EI 30 A2 EI 60 A2 EI 60
36 Falburkolatok D-s2, d0 C-s2, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
37 Álmennyezetek, mennyezetbur- C-s2, d0 C-s2, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
kolatok
38 Padlóburkolatok Dfl -s1 Dfl -s1 Dfl -s1 Dfl -s1
39 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) B REI 15 B REI 15 A2 A2
REI 15 REI 30
40 Határoló szerkezeteken lévő hő- D-s2, d0 C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
és hangszigetelés burkolat nélkül
3
41 Határoló szerkezeteken lévő hő- D-s2, d0 C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
és hangszigetelés burkolattal 3
42 Felülvilágítók D d0 D d0 D d0 D d0
43 Gépészeti aknák nyílászárói A2 E 15 A2 E 30 A2 E 60 A2 E 60

2 a menekülési út felőli oldalon.
rendelkeznek, és a szerkezet belső keretváza, továbbá a keretvázban alkalmazott hő- és hangszigetelő anyaga A1
tűzvédelmi osztályú.
5 7.§ 12. pont
6 7.§ 13. pont
3. táblázat A III. tűzállósági fokozat

követelményei
A B C D F
1
Követelmények III. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1 2-3 4-5

Szerkezet
csoport

3 Szerkezet megnevezése
4 Teherhordó pillérek és merevítő D D A2

Teherhordó elemeik R 30 R 45 R 90
5 szerkezetek Külső teherhordó falak C RE 30 B RE 45 A2
RE 90 vagy
B
RE 120
6 Belső teherhordó falak C REI 30 B REI 45 A2
REI 90 vagy
B
REI 120
7 Teherhordó tűzgátló falak Tűzszakaszok A1 A1
elválasztására REI-M 45 REI-M 90
tűzfal készíten-
dő
Tűzgátló
8 szerkezetek Nem teherhordó tűzgátló falak 4 Tűzszakaszok A1 A1
elválasztására EI 45 EI 90
tűzfal készíten-
dő
A1
REI-M 120

A1
EI 120
11 Tűzgátló födémek A1 A1 A1
12 Tűzgátló nyílászárók tűzgátló falban, D EI 60 A2 A2
valamint tűzszakaszhatáron a tűzfal- EI 30 vagy EI 60
ban D EI 60
13 Tűzgátló nyílászárók épülethatáron A2 A2 A2
lévő tűzfalban EI 90 EI 90 EI 90
14 Tűzgátló csappantyúk, tűzszakasz- E 30 E 30 E 60
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 30 EI 30 EI 60
16 Nem teherhordó lépcsőházi falak A2 A2 A2
EI 30 EI 45 EI 60
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók B B B
határoló falszerkezetei EI 30 EI 30 EI 45
Menekülési
18 Lépcsők és lépcsőpihenők D C REI 30 A2
útvonalak
tartószerkezetei és járófelületének REI 30 REI 60
alátámasztó szerkezete
19 Falburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
20 Álmennyezetek és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
mennyezetburkolatok
21 Padlóburkolatok Cfl -s2 Cfl -s1 Cfl -s1
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) C B A2
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
hangszigetelés, burkolat nélkül 2
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
hangszigetelés, burkolattal 2
25 Pinceszintek közötti és pince fölötti B B A2

födémek REI 30 REI 45 REI 60
Vízszintes
teherhordó
szerkezetek
26 Emeletközi födémek és C REI 30 C REI 30 B REI 45

tetőfödémek tartószerkezetei (60
kg/m2 felülettömeg fölött)
27 Teherhordó gerendák, nyílásáthida- D C B
lók, tetőfödémek rúdszerĦ tartószer- R 30 R 30 R 45
kezetei (főtartók, fióktartók) és mere-
vítő szerkezetei
28 Tetőfödémek térelhatároló szerkeze- D C REI 30 B REI 30
tei (60 kg /m2 felülettömegig) 1 REI 15
29 Padlásfödémek D C B
30 Fedélszerkezetek D D D
- - -
31 Vázkitöltő falak C C B
(külső homlokzati falak) 1 E (i->o) 15 E (i->o) 30 E (i->o) 60
EI(o->i) 15 EI(o->i) 30 EI(o->i) 60
32 Függönyfalak tömör mezői, illetve C C B
üvegezett parapetmezői részleges E(i->o) 15 E(i->o) 30 E(i->o) 60
konfiguráció 5 esetén, valamint EI(o->i) 15 EI(o->i) 30 EI(o->i) 60
Egyéb szer-
kezetek tömör mezői teljes konfiguráció
6 esetén
33 Függönyfalak üvegezett felületei tel- C C B
jes konfiguráció 6 esetén E (i->o) 15 E (i->o) 30 E (i->o) 60
EW(o->i) 20 EW(o->i) EW(o->i) 60
30
34 Válaszfalak C C B
EI 15 EI 15 EI 15
35 Gépészeti aknák falszerkezete C B A2
EI 30 EI 30 EI 45
36 Falburkolatok D-s2, d1 D-s2, d1 D-s1, d0
37 Álmennyezetek és D-s2, d0 D-s2, d0 D-s1, d0
mennyezetburkolatok
38 Padlóburkolatok Dfl -s2 Dfl -s2 Dfl -s2
39 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) D D C
40 Határoló szerkezeteken lévő, hő- és D-s2, d0 D-s1, d0 C-s1, d0
hangszigetelés burkolat nélkül 3
41 Határoló szerkezeteken lévő hő- és D-s2, d0 D-s1, d0 C-s1, d0
hangszigetelés, burkolattal 3
42 Felülvilágítók D-d0 D-d0 D-d0
43 Gépészeti aknák nyílászárói B B A2
E 15 E 15 E 30

5 7.§ 12. pont
6 7.§ 13. pont
4. táblázat A IV. tűzállósági fokozat

követelményei

A B C D
1
Követelmények IV. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1 2
3 Szerkezet cso- Szerkezet megnevezése
port Tűzvédelmi osztály
4 Teherhordó pillérek és merevítő elemeik D D

Teherhordó R 15 R 30
5 szerkezetek Külső teherhordó falak D C
RE 15 RE 30
6 Belső teherhordó falak D C
REI 15 REI 30
7 Teherhordó tűzgátló falak
Tűzszakaszok elválasztására
tűzfal készítendő
Tűzgátló szer-
8 Nem teherhordó tűzgátló falak
kezetek
Tűzszakaszok elválasztására
tűzfal készítendő
A1
REI-M 120

A1
EI 120
11 Tűzgátló födémek Nem Nem

létesíthető létesíthető
12 Tűzgátló nyílászárók tűzszakaszhatáron D D
lévő tűzfalban EI 60 EI 60
13 Tűzgátló nyílászárók épülethatáron lévő A2 A2
tűzfalban EI 90 EI 90
14 Tűzgátló csappantyúk, tűzszakasz- E 60 E 60
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 60 EI 60
16 Nem teherhordó lépcsőházi falak - C
EI 30
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók C C
Menekülési út-
határoló falszerkezetei EI 15 EI 30
vonalat határo-
18 Lépcsők és lépcsőpihenők - D
ló nem tűzgátló
tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó REI 30
szerkezetek
szerkezete
19 Falburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0
20 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0
21 Padlóburkolatok Cfl -s2 Cfl -s1
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) C C
REI 30 REI 30
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszige- C-s2, d0 C-s1, d0
telések burkolat nélkül 2
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszige- C-s2, d0 C-s1, d0
telések burkolattal 2
25 Pinceszintek közötti és pince fölötti B B
Vízszintes födémek REI 30 REI 30
26 teherhordó Emeletközi födémek és tetőfödémek tartószer- D D
kezetei (60 kg/m2 felülettömeg fölött) REI 15 REI 30

27 Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, D D

tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei (főtar- R 15 R 30
tók, fióktartók) és merevítő szerkezetei
28 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei D D

(60 kg /m2 felülettömegig) 1 REI 15 REI 30
29 Padlásfödémek D D
REI 15 REI 30
30 Fedélszerkezetek D D
- -
31 Vázkitöltő falak D D E (i->o) 15
(külső homlokzati falak) 1 - EI(o->i) 15
32 Függönyfalak tömör mezői, illetve üvegezett C C E (i->o) 15
parapetmezői részleges konfiguráció 4 esetén, - EI (o->i) 15
valamint tömör mezői teljes konfiguráció
Egyéb szerke- 5 esetén
33 zetek Függönyfalak üvegezett felületei teljes konfigu- C C E (i->o) 15
ráció 5 esetén - EW(o->i) 20
34 Válaszfalak D EI 15 D
EI 15
35 Gépészeti aknák falszerkezete C EI 15 B
EI 30
36 Falburkolatok D-s2, d1 D-s2, d1
37 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok D-s2, d0 D-s2, d0
38 Padlóburkolatok Efl Dfl -s2
39 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) D D
REI 15 REI 15
40 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszige- E D-s2, d0
telések burkolat nélkül 3 -
41 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszige- E D-s2, d0
telések burkolattal 3 -
42 Felülvilágítók D-d0 D-d0
43 Gépészeti aknák nyílászárói C C
E 15 E 15

4 7.§ 12. pont
5 7.§ 13. pont
5. táblázat Az V. tűzállósági fokozat

követelményei
A B C
1
Követelmények V. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1
3 Szerkezet cso- Szerkezet megnevezése Tűzvédelmi osztály
port Tűzállósági határérték
(perc)

4 Teherhordó pillérek és merevítő elemeik D

Teherhordó R 15
5 szerkezetek Külső teherhordó falak D
RE 15
6 Belső teherhordó falak D
REI 15
7 Teherhordó tűzgátló falak Tűzszakaszok
elválasztására tűzfal készí-
tendő
8 Nem teherhordó tűzgátló falak Tűzszakaszok
Tűzgátló szerke-
elválasztására tűzfal készí-
zetek
tendő
9 Teherhordó tűzfalak A1
REI-M 120
10 Nem teherhordó tűzfalak A1
EI 120
11 Tűzgátló födémek Nem létesíthető
12 Tűzgátló nyílászárók tűzszakaszhatáron D
lévő tűzfalban EI 60
13 Tűzgátló nyílászárók épülethatáron lévő A2
tűzfalban EI 90
14 Tűzgátló csappantyúk, tűzszakasz- E 60
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 60
16 Nem teherhordó lépcsőházi falak Nem létesíthető
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók D
határoló falszerkezetei -
Menekülési út-
18 Lépcsők és lépcsőpihenők Nem létesíthető
vonalat határoló
tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó
nem tűzgátló
szerkezete
szerkezetek
19 Falburkolatok D-s2, d1
20 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok D-s2, d0
21 Padlóburkolatok Dfl -s1
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) D
REI 15
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelé- E
sek burkolat nélkül 2 -
sek burkolattal 2 -
25 Pinceszintek közötti és pince fölötti Nem létesíthető
Vízszintes szer- födémek
26 kezetek Emeletközi födémek Nem létesíthető
27 Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, D
tetőfödémek rúdszerű tartószerkezetei (főtartók, fi- R 15
óktartók) és merevítő elemeik
28 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei D

(60 kg/m2 felülettömegig 1 ) REI 15
29 Padlásfödém D
REI 15
30 Tetőfödémek tartószerkezetei (60 kg/m2 felülettö- D
meg fölött) R 15
31 Fedélszerkezetek D
-
32 Vázkitöltő falak E
(külső homlokzati falak) -
33 Válaszfalak E
-
34 Egyéb szerkeze- Gépészeti aknák falszerkezete -
tek

35 Falburkolatok E
-
36 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok D-s2, d0
37 Padlóburkolatok Efl
38 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) D
REI 15
sek burkolattal vagy burkolat nélkül -
40 Felülvilágítók D-d0
41 Gépészeti aknák nyílászárói -

2 a menekülési út felőli oldalon
6. táblázat Beépített tetőterekre vonatkozó

követelmények
A B C D E
1
Beépített tetőterekre vonatkozó követelmények
2 3 Szerkezet cso- Szerkezet megnevezése Beépítendő tetőterű épület szintszáma

port
1 2 3
Tetőtéri teherhordó és
merevítő szerkezetek
elemei (keretállások,
székoszlopok, szelemenek, D D C
4 dúcok, könyökök, R 15 R 30 R 45
Tartó- szélrácsok, kötőgerendák),
szerkezetek ha az használati téren
kívül, vagy belül található
5 Ha külső térelhatároló D D C
6 funkcióval rendelkezik RE 15 R 30 E 15 R 45 E 30
Ha belső térelhatárolófunk- D D C
cióval rendelkezik REI 15 R30 EI 15 R45 EI 30
7 Térelhatároló Tetőtéri térelhatároló szer- D E 15 D E 15 C E 30
szerkezetek kezetek (ferdetető, vízszin-
tes zárófödém)
Magastetők hőszigetelése,
Egyéb ha az légréssel vagy egyéb, D1 C1 A2
8 szerkezetek légréssel érintkező éghető
anyaggal érintkezik
1 egy rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület esetén E is megengedett
7. táblázat Csarnoképületek szerkezeteire

vonatkozó követelmények

A B C D E F G
1
Csarnoképületek szerkezeteire vonatkozó követelmények
2 I.tűzállósági II. tűzálló- III. tűz- IV. tűz- V. tűz-

I-V. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén fokozat sági foko- állósági állósági állósági
zat fokozat fokozat fokozat
3 Szerke- Szerkezet megnevezése
zet Tűzállósági határérték
cso-
port
4 Teherhordó pillérek, oszlo- A2 C D
Teherhordópok, R 60 R 45 R 30 D
szer- keretszerkezetek, tetőfödé- R 15
keze- mek tartószerkezetei és azok
tek merevítő elemei
5 Tetőfödémek térelhatáro- A1 A2 C D E
ló szerkezetei (60 kg/m2 REI 15 REI 15 REI 15 - -
felülettömegig) 1,3
6 Külső teherhordó falak A1 A2 C
REI 60 REI 45 REI 30 D
REI 15
7 Belső teherhordó falak A1 A2 C

RE 60 RE 45 RE 30 D
RE 15
8 Teherhordó tűzgátló falak A1 A1 A1

REI-M 60 REI-M 45 REI-M Tűzszakaszok
30 elválasztására tűzfal ké-
Tűzgátló
szítendő
szer-
keze-
9 Nem teherhordó tűzgátló fa- A1 A1 A1
tek
lak 2 EI 60 EI 45 EI 30 Tűzszakaszok
elválasztására tűzfal ké-
szítendő
10 Tűzfalak
A1 A1
REI-M 180 REI-M 120
11 Tűzgátló nyílászárók A2 A2 A2
tűzgátló falban EI 60 EI 45 EI 30 -
12 Tűzgátló nyílászárók A2 A2 A2
tűzfalban EI 90 EI 90 EI 90 A2
EI 60
13 Tűzgátló csappantyúk E 60 E 45 E 30
tűzszakasz-határon E 60
14 Tűzgátló tömítések EI 60 EI 45 EI 30
EI 60
15 Középfolyosók, zárt A2 A2 A2 B EI 15 B
oldalfolyosók határoló fal- EI 30 EI 30 EI 15 -
szerkezetei
16 Osztószint B Osztószint Osztószint
A1 REI 15 nem nem
REI 30 R 15 építhető építhető
R 30 be be

17 Külső térelhatároló falak 3 A2 A2 B C C

Egyéb E(i->o) 15 E(i->o) 15 E(i->o) - -
EI (o->i) EI (o->i) 15
15 15 EI (o->i)
15
18 Válaszfalak B C C
A2 EI 15 - -
EI 15
19 Kiürítési útvonalnak számí- A1 A1 - -

Menekülési
tó lépcsők és lépcsőpihenők REI 30 REI 15
útvo- tartószerkezetei és járófelü-
nalak letének alátámasztó szerke-
nem zete
20 tűz- Falburkolatok A2-s1, d0 B-s1, d0
gátló C-s1, d0
szer-
21 keze- Álmennyezetek és mennye- A2-s1, d0 B-s1, d0
tei zetburkolatok C-s1, d0
22 Határoló szerkezeteken lévő A2-s1, d0 B-s1, d0

hő- és hangszigetelések bur- C-s1, d0
kolattal vagy burkolat nélkül
23 Padlóburkolatok Bfl -s1 Bfl -s2
Cfl-s2
1 Ha a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelyeknek a tűzzel szemben
nincs számottevő ellenállása
(A1, A2 TH < E 15) és az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre,
az bármely tűzállósági fokozatnak megfelelő csarnoképületben alkalmazható
8. táblázat Többszintes lakó és közösségi

tűzszakaszok legnagyobb megengedett
területei
A B C D E F G
1
Többszintes lakó és közösségi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
2 A tűzszakasz tűzállósági fokozata I. II. III. IV. V.

3 A tűzszakaszok rendeltetése
A tűzszakaszok legnagyobb területei, m2
4 Lakó- és üdülőfunkció 8000 7500 4500 300 1004

5 Szálloda, kollégium és üdülőszálló 7500 6000 2000 300 -

6 Bármely egyéb lakó funkció 4500 3000 1500 - -

7 Könyvtár, levéltár, térképtár, tervtár 5000 3500 1000 300 100
8 Múzeum, kiállítás 7500 5000 1500 300 100
9 Skanzen, tájház 4500 3000 1500 300 150
10 Színház, filmszínház, művelődési ház 5500 4000 2000 - -
11 Egyéb kulturális funkciók 5000 3000 1500 400 100
12 Bölcsőde, csecsemőotthon tűzszakaszai 2000 1500 - - -
13 Óvoda tűzszakaszai 2500 2000 - - -
14 Oktatási intézmények tűzszakaszai 6000 5000 3000 10001 5002
15 Kisegítő iskola tűzszakaszai 2500 1500 - - -
16 Igazgatási és irodaépület tűzszakaszai jellemző 7500 6000 4000 1000 200
ügyfélforgalom nélkül
17 Igazgatási és irodaépület tűzszakaszai ügyfél- 6000 5000 3000 500 -
szolgálat jelleggel (jellemző ügyfélforgalom-
mal)
18 Gyógyszálló, szanatórium, gyógyüdülő, szoci- 6000 4500 20003 - -
ális otthon tűzszakaszai
19 Járóbeteg ellátásra szolgáló tűzszakasz 6000 5000 25003 - -
20 Fekvőbeteg ellátásra szolgáló, szociális tűzsza- 5000 4000 15003 - -
kasz
21 Bármely egyéb gyógyászati funkció 4500 3500 12503 - -
22 Áruház, bevásárló központ, piac és egyéb ke- 10000 8000 3000 600 100
reskedelmi épület tűzszakaszai
23 Sportlétesítmények tűzszakaszai (kizárólag 15000 12000 6000 3000 -
sport rendeltetéssel)
24 Konferenciaközpont, előadóterem 8000 6000 4000 - -
25 Bármely egyéb tűzszakasz, amelyben jellem- 8000 6000 4000 - -
zően helyismerettel nem rendelkező használók
tartózkodnak
26 Nyitott gépkocsitárolók 9000 7000 5500 1000 500
27 Zárt gépkocsitárolók 6000 5000 4000 500 100
1 Csak középfokú oktatási intézmény műhelyénél van megengedve.

2 Csak középfokú oktatási intézmény „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó műhelyénél van megengedve.
3 Legfeljebb kétszintes épületnél van megengedve.
4 Lakó funkció kivételével
9. táblázat Középmagas lakó- és közösségi

rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb
megengedett területei
A B C D E F G
1
Középmagas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
2 I. II. 1 III. IV. V.

A tűzszakasz tűzállósági fokozata
3
A tűzszakaszok rendeltetése A tűzszakaszok legnagyobb területei,
m2
4 Lakó- és üdülőfunkció 7500 6000 - - -

5 Szálloda, kollégium és üdülőszálló 5700 4400 - - -

6 Bármely egyéb lakó funkció 5700 4400 - - -
7 Könyvtár, levéltár, térképtár 4000 2500 - - -
8 Múzeum, kiállítás 5400 4000 - - -
9 Színház, filmszínház, művelődési ház 4500 3200 - - -
10 Bármely egyéb kulturális funkció 4000 2500 - - -
11 Bölcsőde, csecsemőotthon tűzszakaszai - - - - -
12 Óvoda tűzszakaszai - - - - -
13 Oktatási intézmények tűzszakaszai 4800 4000 - - -
14 Kisegítő iskola tűzszakaszai - - - - -
15 Igazgatási és irodaépület tűzszakaszai jellemző ügyfélforga- 6600 5300 - - -
lom nélkül
16 Igazgatási és irodaépület tűzszakaszai jellemző ügyfélforga- 6200 4900 - - -
lommal
17 Gyógyszálló, szanatórium, gyógyüdülő, szociális otthon tűz- 5700 4400 - - -
szakaszai
18 Járóbeteg ellátásra szolgáló tűzszakasza 4800 3800 - - -
19 Fekvőbeteg ellátásra szolgáló tűzszakasza 4800 3800 - - -
20 Bármely egyéb gyógyászati vagy gyógyászati funkció 4800 3800 - - -
21 Áruház, bevásárló központ, piac és egyéb kereskedelmi épület 8000 6400 - - -
tűzszakaszai
22 Sportlétesítmények tűzszakaszai (kizárólag sport rendeltetés- 12000 9800 - - -
sel)
23 Konferenciaközpont, előadóterem 6400 4800 - - -
24 Bármely egyéb tűzszakasz, amelyben jellemzően helyismeret- 6400 4800 - - -
tel nem rendelkező használók tartózkodnak
25 Nyitott gépkocsitárolók 7200 5400 - - -
26 Zárt gépkocsitárolók 4800 3000 - - -
1 A 329. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó épületek kivételével.
10. táblázat Magas lakó- és közösségi rendeltetésű

területei
A B C D E F G
1
Magas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
2 I. II. III. IV. V.

3
A tűzszakaszok rendeltetése 1 A tűzszakaszok legnagyobb területei, m2
4 Lakó- és üdülőfunkció 5200 - - - -

5 Szálloda, kollégium és üdülőszálló 5000 - - - -
6 Bármely egyéb lakó funkció 5000 - - - -
7 Könyvtár, levéltár, térképtár 3200 - - - -
8 Múzeum, kiállítás 4500 - - - -
9 Színház, filmszínház, művelődési ház 3800 - - - -
10 Bármely egyéb kulturális funkció 3200 - - - -
11 Felsőfokú oktatási intézmények tűzszaka- 4000 - - - -
szai
12 Igazgatási és irodaépület tűzszakaszai jel- 5400 - - - -
lemző ügyfélforgalom nélkül

13 Igazgatási és irodaépület jellemző ügyfélfor- 5200 - - - -

galommal
14 Áruház, bevásárló központ, piac és egyéb ke- 6000 - - - -
reskedelmi épület tűzszakaszai
15 Sportlétesítmények tűzszakaszai (kizárólag 10000 - - - -
sport rendeltetéssel)
16 Konferenciaközpont, előadóterem 4400 - - - -
17 Bármely egyéb tűzszakasz, amelyben jel- 4400 - - - -
lemzően helyismerettel nem rendelkező
használók tartózkodnak
18 Nyitott gépkocsitárolók 6000 - - - -
19 Zárt gépkocsitárolók 3000 - - - -
1 Gyógyászati rendeltetés magas építményszint felett nem alakítható ki. Magas épületben gyógyászati rendeltetés
tűzszakasz mérete megegyezik a középmagas táblázatban foglalt méretekkel.
11. táblázat Az ipari és mezőgazdasági üzemi

területei
A B C D E F G
1
Az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
2 I. II. III. IV. V

3
A tűzszakasz
A maximálisan megengedett tűzszakasz-terület
4 Tűzveszélyességi Tűzterhelése
osztálya
5 250 MJ/m2 alatt 10000 8000 - - -
6 „A”-„B” 250-500 MJ/m2 között 8000 6000 - - -
7 501-1500 MJ/m2 kö- 5000 4000 - - -
zött
8 1500 MJ/m2 fölött 2000 1000 - - -
9 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 10000 - -
10 „C” 250-500 MJ/m2 között korlátlan 10000 8000 - -
11 501-1500 MJ/m2 kö- 8000 6000 4000 - -
zött
12 1500 MJ/m2 fölött 4000 3000 2000 - -
13 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 15000 2000 -
14 „D” 250-500 MJ/m2 között korlátlan korlátlan 12000 1500 -
15 501-1500 MJ/m2 kö- 10000 8000 5000 500 -
zött
16 1500 MJ/m2 fölött 6000 4000 3000 100 -
17 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 20000 10000 5000
18 „E” 250-500 MJ/m2 között korlátlan korlátlan 15000 7500 3000

12. táblázat Tárolási tűzszakaszok legnagyobb

megengedett területei
A B C D E F G
1
Tárolási tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
2 I. II. III. IV. V

3
A tűzszakasz
4 Tűzveszélyességi Tűzterhelése
osztálya
5 500 MJ/m2 alatt 5000 3000 - - -
6 „A”-„B” 501-1500 MJ/m2 kö- 3000 2000 - - -
zött
7 1501-3000 MJ/m2 kö- 1500 1000 - - -
zött
8 3000 MJ/m2 fölött 750 500 - - -
9 500 MJ/m2 alatt 6000 5000 4000 - -
10 „C” 501-3000 MJ/m2 kö- 5000 4000 3000 - -
zött
11 3001-6000 MJ/m2 kö- 2500 2000 1500 - -
zött
12 6000 MJ/m2 fölött 1500 1250 1000 - -
13 500 MJ/m2 alatt 8000 6000 5000 1000 -
14 „D” 501-3000 MJ/m2 kö- 6000 5000 4000 600 -
zött
15 3001-6000 MJ/m2 kö- 3000 2500 2000 300 -
zött
16 6000 MJ/m2 fölött 2000 1500 1250 150 -
17 250 MJ/m2 alatt korlátlan 10000 8000 2000 1000
18 „E” 250-500 MJ/m2 között 7000 6000 5000 1000 500
1
1 500 MJ/m2 feletti tűzterhelés esetén a tűzszakasz méreteket a „D” tűzveszélyességi osztálynak megfelelően
kell meghatározni
13. táblázat Csarnoképületek tűzszakaszainak

megengedett legnagyobb területei
A B C D E F G
1
Csarnoképületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei
2 I. II. III. IV. V.


3
A tűzszakasz
4 Tűzveszélyességi Időleges tűzterhelése
osztálya
5 1500 MJ/m2 alatt 5000 4000 - - -
6 „A”-„B” 1500-6000 MJ/m2 között 2500 2000 - - -
7 6000 MJ/m2 fölött 1500 1200 - - -
8 1500 MJ/m2 alatt 10000 8000 6000 - -
9 „C” 1501-6000 MJ/m2 között 8000 6000 4000 - -
10 6000 MJ/m2 fölött 4000 3000 2000 - -
11 1500 MJ/m2 alatt 12000 10000 8000 2000 -
12 „D” 1501-6000 MJ/m2 között 10000 8000 6000 1500 -
13 6000 MJ/m2 fölött 5000 4000 3000 1200 -
14 1500 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 10000 4000 2000
15 „E” 1501-6000 MJ/m2 között - - - - -
16 6000 MJ/m2 fölött - - - - -
17. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A tűzhatás elleni védelem

rendelethez kialakításának lehetséges módja
1. ábra
2. ábra Függőleges homlokzati tűzterjedés

elleni gát metszete

3. ábra Vízszintes homlokzati tűzterjedés

elleni gát metszete
4. ábra Magastető tetősíkból kiemelkedő

tűzterjedés elleni gátjának metszete

5. ábra Tetőszinti tűzterjedés elleni gát

lapostető esetén
6. ábra Magastető tetősíkban tartott

tűzterjedés elleni gátjának metszete
G T3 > 0,90 m G T3 > 0,90 m A1 tűzvédelmi osztályú anyagú tűz-

ahol terjedési gát szélessége, ahol a tűzterjedés elleni gát
G T2 A1 tűzvédelmi osztályú anyagú tűzterjedési fölött csak A1 tűzvédelmi osztályú tetőhéjalás, hőszige-
gát magassága, m, G T1 az A2, B, C, D, E tűzvédelmi telés és tetőhéjalást tartó szerkezetek alkalmazhatók.
osztályú anyagból készülő épületszerkezeteket megsza-
kító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő osztósáv
szélessége, m. 7. ábra
G T1 > 0,60 m esetén a B, C, D, E tűzvédelmi osz-
magastető tetősíkból kiemelkedő
tályú csapadékvíz elleni szigetelés megszakításától el
lehet tekinteni, ha a G T1 szélességében a csapadékvíz tűzterjedés elleni gátjának
elleni szigetelést felülről A1 vagy A2 tűzvédelmi osz- kialakítására
tályba tartozó anyagú réteggel fedik.

8. ábra Magastető tűzterjedés elleni gátjának

ereszmenti meghosszabbítása
9. ábra Magastető tűzterjedés elleni gátjának

ereszmenti megszakítása

10. ábra Tartószerkezetektől dilatáltan

kialakított tűzfal lapostetőn túlvezetett
tűzterjedés elleni gátja
jelmagyarázat: a tégla tűzfal megfelelő szilárdságára, lezárására

1. Acél tartószerkezet lejtésben 12. Szilikonkitt hézagtömítés
2. Acél trapézlemez térelhatároló szerkezet 13. Kétvízorros fallefedés
3. Acéllemez vendégfal 14. Tetőösszefolyó helye
4. Párazáró réteg 15. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti ás-
5. Hőszigetelés és ellenlejtés ványgyapot hőszigetelés
6. Csapadékvíz elleni szigetelés, védő-elválasztó 16. Dilatációs hézag a tartószerkezet és a tűzfal kö-
réteggel zött
7. Takarólemez
8. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti lég-
és párazárást biztosító tartósan rugalmas tömítés 11. ábra
9. Egyvízorros fémlemez lefedés
10. Kétvízorros attika lefedés nézetben
Kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett
11. Vasbeton koszorú (esetleg vasbeton pillérekkel tűzterjedés elleni gátja
merevítve)
jelmagyarázat: 3. Acéllemez vendégfal

1. Acél tartószerkezet lejtésben 4. Párazáró réteg
2. Acél trapézlemez térelhatároló szerkezet 5. Hőszigetelés és ellenlejtés

6. Csapadékvíz elleni szigetelés, védő-elválasztó 17. Kétvízorros fallefedés a mozgásokat felvenni

réteggel képes dilatációs lírával
7. Takarólemez 18. Szerkezeti dilatáció a tartószerkezetek és a tűz-
8. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti lég- falak között
és párazárást biztosító tartósan rugalmas tömítés
9. Egyvízorros fémlemez lefedés
10. Kétvízorros attika lefedés nézetben 12. ábra
12. Szilikonkitt hézagtömítés
14. Tetőösszefolyó helye
Függőleges homlokzati tűzterjedés
15. Az acéllemez vendégfal és a tűzfal közötti ás- elleni gát kialakítása
ványgyapot hőszigetelés
13. ábra Függőleges homlokzati tűzterjedés

elleni gát és tetősíkú mentési ablak
kialakítása
18. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Teherhordó téglapillérek, -oszlopok

rendelethez v = a pillér kisebbik vakolatlan oldalának mérete,
cm. Oszlopoknál v = átmérő.
1. táblázat

A B C D
1 v [cm] 25 38 51
2 A kialakítás módja
Tűzállósági határérték [perc]
3 Vakolatlan R 120 R 180 R 240

4 1,5 cm vastag vakolattal R 150 R 210 R 300
2. táblázat Teherhordó beton- és vasbetonpillérek,

-oszlopok
A B C D E F G
1 v (d) [cm] 20 25 30 35 40 50
2 A szerkezet megnevezése
3 Betonpillér R 120 R 150 R 180 R 240 - -

4 Vasbetonpillér, R 120 R 150 R 180 R 210 R 240 R 300
ha Fvny < 0,02 Fb 1)
5 2) ha Fvny >0,02 Fb 2) R 90 R 120 R 150 R 180 R 210 R 240

6
A tűzállósági határérték 1,5 cm vakolat alkalmazása esetén 30 perccel növelhető.
1) F
vny a nyomott vasbetét keresztmetszete,
2) F a pillér (oszlop) keresztmetszete.
b
3. táblázat Acélpillérek
A B C D E F G
1 Tűzállósági határérték [perc] 1 R 30 R 60 R 90 R 120 R 150 R 180
2 Védelem megnevezése
A védelem vastagsága [mm] 2
3 Körülfalazás: normál klinker - - - 65 100 120

vagy egyéb tömör égetett
agyag téglával
4 Körülbetonozás vagy cement- 25 30 40 50 60 70
rabic védelem
1 Az értékek az acélszerkezet saját tűzállóságát is (R 15) tartalmazzák.

2 Az acéloszlopok burkolási vastagságát a burkolt elemek legkiállóbb részétől kell számítani.
4. táblázat Téglafalak

A B C D
1 Vastagság [cm] 25 30 38
2 A falazóelem anyaga
3 Tömör km tégla 1 REI 210 - REI 300

4 Kevéslukú tégla 1 REI 210 - REI 300
5 Soklukú tégla 1 REI 210 - REI 300
6 B-30 kézi falazóblokk 1 - REI 180 -
7 B-29 kézi falazóblokk 1 - REI 120 -
8 Rába kézi falazóblokk 1 REI 150 - REI 240
9 UNIFORM kézi falazóblokk 1 - REI 120 -
10 THERMOTON kézi falazóblokk 1 - REI 120 -
11 POROTON PF 30/1 kézi falazóblokk 1 - REI 120 -
12 POROTON PF 45 kézi falazóblokk 1 - REI 120 -
1 A vonatkozó műszaki követelmény szerint.
Betonfalak Vasbetonfalak
A B
1 Fal vastagsága [cm] Tűzállósági határérték [perc]
2 10 REI 120
3 15 REI 150
4 20 REI 180
5 25 REI 240
6 30 REI 300
A B C
1
Falszerkezet vastagsága [cm] Tűzállósági határérték [perc]
2 Melegen hengerelt acéllal készít- BHS 55.50 (sima) ill. BHB

ve 55.50 (bordázott) jelű acéllal ké-
szítve
3 10 REI 120 REI 90
4 12 REI 150 REI 120
5 14 REI 165 REI 150
6 16 REI 180 REI 165
7 20 REI 240 REI 180
7. táblázat Vasbeton födémszerkezetek
A B C D
1 Húzott acélbetétek Tűzállósági határérték 1 [perc]

betontakarása + fél ha a lemez vastagsága [cm]
2 acélátmérő [cm]
3-5 cm 5,5-12 cm 12 cm-nél vastagabb
3 1,5 REI 21 REI 30 REI 36

4 2,0 REI 24 REI 36 REI 45

5 2,5 REI 27 REI 45 REI 60
6 3,0 - REI 54 REI 66
7 3,5 - REI 66 REI 75
8 4,0 - REI 75 REI 90
1 Az értékek statikailag határozott lemezekre vonatkoznak.
8. táblázat Vasbeton gerendák
A B C D E F G H I
1 Húzott acélbetétek Tűzállósági határérték 1 [perc]

betontakarása + fél ha a gerenda szélessége [cm]
2 acélátmérő [cm]
10 15 20 25 30 35 40 50
3 2,0 R 15 R 24 R 30 R 45 R 48 R 54 R 60 R 66
4 2,5 R 21 R 30 R 39 R 51 R 57 R 60 R 69 R 75
5 3,0 R 27 R 36 R 51 R 60 R 66 R 75 R 78 R 90
6 3,5 R 30 R 42 R 60 R 66 R 75 R 84 R 90 R 105
7 4,0 R 33 R 48 R 66 R 75 R 90 R 96 R 108 R 120
8 4,5 R 36 R 54 R 75 R 84 R 99 R 108 R 120 R 135
9 5,0 R 42 R 60 R 84 R 96 R 108 R 120 R 135 R 150
1 Az értékek statikailag határozott szerkezetekre vonatkoznak.
9. táblázat Tűzvédő bevonatok
A B C D E
Sor- Tűzvédő bevonat megnevezése Testsűrűség Tűzvédő képesség [perc]

szám [kg/m3 ] ha a bevonat vastagsága [cm]
10 mm 15 mm 20 mm
1. Mészhabarcs 1600 12 21 30
2. Javított mészhabarcs 1800 15 24 33
3. Cementhabarcs 1000 15 24 33
4. Gipszhabarcs 850 21 30 36
5. Samotthabarcs 1200 18 27 36
6. Cementrabic 2000 15 24 36
7. Gipszrabic 900 21 30 51
19. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A csatlakozó épületrész szélessége

rendelethez
1. táblázat
A B C
1
Párkánymagasság A csatlakozó épületrész szélessége (m 1 )
2
Ha a megközelítő tűzoltási felvonulási út tengelyének távolsága a
homlokzattól

3 8,00 m 14,00 m
6 m-ig 5,0 8,0
6 m felett 9 m-ig 3,5 5,5
4
9 m felett 12 m-ig 3,0 4,5
12 m felett 15 m-ig 2,5 3,5
1 A csatlakozó épületrész szélességi méretét a tűzoltási felvonulási út tényleges tengelytávolságának függvényében

a táblázati értékek lineáris interpolálásával kell meghatározni.
2. táblázat Szükséges oltóvíz-intenzitás
A B C
1 Mértékadó tűzszakasz terület Szükséges
(m2 ) oltóvíz- intenzitás (liter/min)
2 -0-tól 50-ig -
3 nagyobb, mint 50, 600
de legfeljebb 150
4 nagyobb, múlt 150, 900
de legfeljebb 300
de legfeljebb 500
de legfeljebb 800
7 nagyobb, mint 800, 1 800
de legfeljebb 1200
8 nagyobb, mint 1200, 2 100
de legfeljebb 1 600
9 nagyobb, mint 1 600, 2 400
de legfeljebb 2 000
10 nagyobb, mint 2 000, 2 700
de legfeljebb 2 500
11 nagyobb, mint 2 500, 3 000
de legfeljebb 3 200
12 nagyobb, mint 3 200, 3 300
de legfeljebb 3 900
13 nagyobb, mint 3 900, 3 600
de legfeljebb 4 600
14 nagyobb, mint 4 600, 3 900
de legfeljebb 5 400
15 nagyobb, mint 5 400, 4 200
de legfeljebb 6 200
16 nagyobb, mint 6 200, 4 500
de legfeljebb 7 200
17 nagyobb, mint 7 200, 4 800
de legfeljebb 8 200
18 nagyobb, mint 8 200, 5 100
de legfeljebb 9 200
19 - nagyobb, mint 9 200, 5 400
de legfeljebb 10 400
20 - nagyobb, mint 10 400, 5 700
de legfeljebb 12 000
21 - nagyobb, mint 12 000 6 000

3. táblázat Egy tűzszakaszában szükséges

szintenkénti fali tűzcsapok száma
A B C D E F G
1
Az építmény megnevezése Többszintes épületek Középmagas épület Magas épület
2
egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
3 egyidejűsége Vízhozama egyidejűségeVízhozama egyidejűsége

Vízhozama
[liter/perc/tűzcsap] [liter/perc/tűzcsap] [liter/perc/tűzcsap]
4 Lakóépület - - 2 150 2 200
5 Igazgatási, iroda- és oktatási 1 80 2 150 4 200
épület
6 Egészségügyi, szociális 2 100 3 150 4 200
intézmények, szállás jellegű
épületek
7 Egyéb közösségi épületek 2 150 3 200 4 200
8 Ipari, mezőgazdasági, 2 150 3 150 4 200
termelő, tárolási épületek
20. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A tárolási egységekből kialakított

rendelethez tűzszakaszok területei és a közöttük
tartandó tűztávolságok meghatározása
1. táblázat
A B E
C D
1
A tűzszakasz A tűzszakaszok egymás közötti tűztávolságai (m), ha a szom-
szédos
tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya
2 tűzveszélyességi osz- alapterülete, m2 „C”

tály „D” „E”
3 „C” 1 500 16
14 12
4 „D” 2 000 14
12 10
5 „E” 10 000 12
10 6
2. táblázat Szilárd éghető anyagok tárolása

szabadban
A B C D E
1
A tárolt anyag megnevezése A tárolási egység méretei Az építmény tűzállósági fokozata
(m) (szélesség x hosszúság
x magasság)
2 I-II. III. IV-V.

3
Az építménytől való távolság
méterben 1
4 Éghető „C”-„D” alapanyag félkész és 10x10x5 20 30 40

készáru 2
5 Papír, rongy, éghető hulladék 6x20x8 12 14 16
2 háztartási hulladékgyűjtő kivételé-
vel
6 Faforgács, fűrészpor 2 4x20x2 12 14 16
7 Gömbfa és tűzifa 2 6x20x4 8 10 12
8 Fűrészáru, fa-, műanyag láda (gön- 6x20x8 10 12 16
gyöleg)
9 Szalma és szálas takarmány 3 10x30x8 20 30 40
10 Öngyulladásra hajlamos szén (barna 40x10x2 4 6 8
tőzeg) 4
11 Kazánházi salak - 15 20 25
12 Feketeszén, koksz és zsákos műtrá- - 2 4 6
gya az ammónium- nitrát kivételével
1 Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek
össztérfogata kisebb a táblázati méretből
adódó térfogatnál.
2 A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység fe-
lőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását
nem éghető
anyagból alakították ki.
3 A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építmé-
nyétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb
és 45 m3 -nél nem nagyobb
össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (ha-
tárban) a kazlak
mérete 10x50x8 méter lehet.
4 Erőműi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit – a tűzvédelmi hatóság – a technológia függvényében
ettől eltérően is megállapíthatja.
3. táblázat Kétszintesnél magasabb lakóépületek,

valamint közösségi épületek
tűztávolsága
A B C
1
Kétszintesnél magasabb lakóépületek, valamint közösségi épületek
tűztávolsága
2 Épület rendeltetése Minimális Maximális

tűztávolság tűztávolság
(m) (m)
3 Kétszintesnél magasabb többszintes lakóépület 3 12
4 Középmagas lakóépület 5 20
5 Magas lakóépület 10 30
6 Művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási épület 4 16

7 Középmagas művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, 6 24

vallási épület
8 Magas művelődési, kulturális, oktatási, nevelési, vallási 12 36
épület
9 Egészségügyi és szociális épület 4 16
10 Középmagas egészségügyi és szociális épület 6 24
11 Magas szociális épület 12 30
12 Kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek 5 18
13 Középmagas kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek 10 24
14 Magas kereskedelmi, ellátó-, szolgáltató épületek 15 30
15 Iroda-, igazgatási-, szállásépületek 4 16
16 Középmagas iroda-, igazgatási-, szállásépületek 6 24
17 Magas iroda-, igazgatási-, szállásépületek 12 30
4. táblázat Az „A” és „B” tűzveszélyességi

osztályú helyiséget tartalmazó,
valamint az „A”-„C” tűzveszélyességi
osztályú és az 500 m2 -nél nagyobb
„D”-„E” tűzveszélyességi osztályú
ipari, tárolási, mezőgazdasági
rendeltetésű épületek tűztávolsága
A B C D
1
Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiséget tartalmazó, valamint az
„A”-„C” tűzveszélyességi osztályú és az 500 m2 -nél nagyobb „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú ipari,
tárolási, mezőgazdasági rendeltetésű épületek
tűztávolsága
2 Minimális Maximális
Épület rendeltetése tűztávolság tűztávolság
(m) (m)
3 41 302
„A” és „B” tűzveszélyességi osztályú épület
4 Legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhe- 4 16

„C” és „D” lésű épület
5 tűzveszélyesség 500 MJ/m2 és 3000 MJ/m2 kö- 8 25
i osztályba zötti tűzterhelésű épület
tartozó épület
6 3000 MJ/m2 -nél nagyobb tűzter- 12 30
helésű épület
7 33 12
„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épület
1 a tűztávolság a nyílás nélküli fal felület esetében értelmezendő és a robbanási túlnyomás levezetése az ellenkező
oldalra tervezett
2 figyelembe véve az egymással szembenálló hasadó- nyíló felületeket
3 a távolság a tűzoltóság beavatkozása miatt indokolt

21. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM A biztonsági jelek elhelyezésének

rendelethez változatai
1. ábra
A biztonsági jelek elhelyezése
2. ábra
Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot. 22. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM
rendelethez
3. ábra
1. táblázat
A biztonsági jel rögzítési magassága
A kiürítés megengedett időtartama
A C D E
B
1
Kiürítési A kiürítés megengedett időtartama
szakasz Kiürítendő helyiség, tűzszakasz, építmény (t meg ) I -V. tűzállósági fokozatba sorolt
Megnevezése tűzszakaszból, épületből, vagy építmény-
ből perc
2 I. -II. III. IV. -V.

3 Első sza- 1,5 1,0 0,75
kasz t1 Nagyforgalmú, vagy tömegtartózkodásra
szolgáló, valamint „A – B” tűzveszélyességi osz-
tályba sorolt helyiségek.

4 2,0 1,5 1,0

Huzamos tartózkodásra szolgáló, vagy „C-E”
tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek.
5 Egyszintes Legfeljebb 5000 m3 2,0 1,5 1,0

csarnok 1/.
2/, ha a bel-
ső térfogata
6 5 001 – 10 000 m3 között 2,5 2,0 1,5
7 10 001 – 20 000 m3 között 3,0 2,5 2,0
8 20 001 – 40 000 m3 között 3,5 3,0 2,5
9 40 001 – 80 000 m3 között 4,0 3,5 -
10 80 001 – 160 000 m3 között 4,5 4,0 -
11 160 000 m3 felett 5,0 4,5 -
12 Második 6,0 5,0 1,5
szakasz t2 Nagyforgalmú, vagy tömegtartózkodásra
szolgáló, valamint „A – B” tűzveszélyességi osz-
tályba sorolt tűzszakaszok, épületek.
13 8,0 6,0 2,5

Huzamos tartózkodásra szolgáló, vagy „C-E”
tűzveszélyességi osztályba sorolt tűzszakaszok,
épületek.
14
Szabadtéri rendezvények veszélyeztetett területei 4,0
1/ Csak akkor, ha legalább két közvetlenül a szabadba nyíló kijárati ajtókkal és hatásos hő- és füstelvezetővel
rendelkezik.
2/ Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési időtartamot 25%-kal csökkenteni kell.
2. táblázat Kiürítési sebességek
A B C D
1
A helyiségben, vagy a Vízszintes haladási Haladás lépcsőn, m/min
veszélyeztetett területen sebesség m/min
2 egy főre jutó alapterület lefelé fölfelé
3 (m2 )
1-ig 16 10 8
1 felett 25-ig 30 20 15
25 felett 40 20 15
3. táblázat Kiürítéshez számításba vett személyek
A B C
Rendeltetés Fő/m2 , egyéb Megjegyzés
1. Gépkocsi parkoló terület 1 fő/gépkocsi Ha a tárolt gépjárművek használói
jellemzően a hozzá tartozó épület
használóiból állnak, az épületben tar-
tózkodók létszámához a parkoló lét-
számát nem kell hozzáadni

A létszám figyelembe veszi azon ese-

tet,
4 fő/lakás
amikor a normál használattól eltérő
tevékenység folyik a lakásban,
2. Lakás (házibuli, rendezvény) mely a tényle-
ges lakószám növekedésével jár
3. Iroda 1 fő/ minden megkez- Nagyteres irodáknál is érvényes fajla-
dett 6 m2 gos létszám
Ha a tárgyalók használói jellemzően a
hozzá tartozó épület használóiból áll-
nak,
4. Tárgyalók 1 fő/3 m2 az épületben tartózkodók létszámához
csak a tárgyalóknál figyelembe vett
létszám felét kell hozzáadni
Valamennyi, a vásárlók által használt
térrész alapterületét számításba kell
Bevásárló központok, venni, különösen az eladótereket és a
raktáráruházak, üzletek 1 fő/ 5 m2 közlekedőket. A vizes helyiségeket és
a kizárólag raktározásra szolgáló terü-
leteket figyelmen kívül lehet hagyni.
különösen stadionok, színházak,
középületek esetén
6. Előcsarnokok általában 2 fő/1 m2 A tűzszakasz vagy épület befogadóké-
pességéhez legalább a fenti létszám fe-
lét szükséges figyelembe venni
Fekvőbeteg ellátó egészségügyi A fajlagos mutatóba a betegek mellett
A betegágyszám két- a
7. létesítmények helyiségei, emeletei, szerese látogatók és az intézmény dolgozói is
tűzszakaszai, épületei beletartoznak
8. Kiállítóterek. (múzeum, kiállítás, 1 fő/2 m2
galéria) kiállító helyiségei
9. Éttermek és többcélú termek 1fő/1,5 m2 A megadott adat a legkedvezőtlenebb,
ülőhely nélküli elrendezésre vonatko-
zik
Diszkók, popkoncertek, szabadtéri A látogatók rendelkezésére álló, a
tömegrendezvények ülőhelyek 4 fő/m2 rögzítetten beépített bútorokkal
10. nélkül csökkentett nettó hasznos alapterület
11. Lelátó tribünök állóhellyel 4 fő/m2 A közlekedőátjárók nélkül
12. Templomok, vallási létesítmények Ülőhelyek + 1 fő/1 m2 Az ülőhelyek közötti közlekedőkön és
rendezvényterei a karzaton is tartózkodást feltételezve
13. Uszodák, élményfürdők, gyógy- 1 fő/3 m2 Valamennyi, a közönség által szaba-
fürdők medenceterei don használt terület és vízfelület figye-
lembe vételével
23. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Alkalmazott jelölések és

rendelethez meghatározások
1. táblázat
A B C D
1 Betűjel Megnevezés Mértékegység Meghatározás
2 p Tűzterhelés MJ/m2 Az LII. fejezete szerint
3 pv Számított tűzterhelés MJ/m2 A mértékadó tűzidőtartam számításához származta-
tott tűzterhelés
4 pn Időleges tűzterhelés MJ/m2 Ugyanaz, mint a p, de csupán az éghető berende-
zés (bútor, textília, technológiai berendezések töltő-
anyaga, szigetelése, megmunkált termékek, azok meg
nem munkált előkészített anyaga, raktározott anya-
gok, csomagoló anyag) tömege alapján számítva

5 ps Állandó tűzterhelés MJ/m2 Ugyanaz, mint a p, de csak a nem mozgatható és ég-

hető épületszerkezetek alapján számítva
6 M Az éghető anyag tö- kg A pn, és a ps számításához figyelembe vett vala-
mege mennyi anyag tömege
7 H Fűtőérték MJ/kg Az éghető anyagok 1 kg-jának elégetéséből kinyert
hőmennyiség
8 am Anyagjellemző ténye- - Az anyagok leégési sebességét kifejező jellemző
ző
9 fc Átszámítási tényező, m2 perc A 16,75 MJ/m2 tűzterhelést képviselő anyagmennyi-
0,066 MJ ség teljes elégése által előidézett 1 perc tűzidőtartam
10 tMO Elsődleges tűzidőtar- perc A számított tűzterhelésből származtatott időtartam
tam
11 fl Légellátási tényező - A helyiség, vagy a tűzszakasz külső nyí1ászárói, nyí-
lásai, felülete és a padlófelület arányától függő ténye-
ző
12 S Padlófelület m2 A helyiség, vagy a tűzszakasz területe
13 So Nyílászárók, nyílások 2 A helyiség, vagy a tűzszakasz külső ajtóinak, ablaka-
felülete m inak nyílásainak felülete
14 fm Belmagassági tényező - A helyiség, vagy a tűzszakasz belmagasságával
összefüggő tényező
15 mb Belmagasság M A belmagasságok átlagolt értéke a helyiségben, vagy
a tűzszakaszban
16 t Tűzoltási hatékonysá- - A tűzoltási adottságokat kifejező tényező a mérték-
gi tényező adó tűzidőtartam számításához
17 lv Vonulási távolság km A tűz helye és a tűzoltóság készenléti helyétől (szer-

tártól) való távolsága a tűzoltó jármű által használható
útvonalon mérve
18 tm A tűz várható időtar- perc A tMo módosított értéke az f1, fm és az ft tényezőkkel
tama
19 fr Rendeltetési tényező - Az egyes épületszerkezeteknek az épület állékony-
ságának fenntartásában fennálló szerepét kifejező té-
nyező
20 fb Biztonsági tényező - Az épület funkciójától és szintszámától függő ténye-
ző
21 TM Mértékadó tűzállósá- perc A vizsgált épület adott szerkezetével szemben
gi határérték támasztott, a számított tűzterhelés alapján meghatá-
rozott követelmény
167
2. táblázat Éghető anyagok fűtőértéke (Hi ) és
testsűrűsége
A B C D
Anyagok megnevezése Fűtőérték (Hi) Testsűrűség
MJ/kg kg/m3
Fa (Idetartoznak az összes faanyagok és fából 16,75 600 – 900
készült termékek, hulladékok)
Cellulóz 15,07 1500
Fa, papír, Kéreg
Papír 15,90 700-1200
Parafa 16,75 240
Farostlemez 18,84 800-1500
Dekoritlemez 20,09 4800
Koksz 29,31 800-1850
Antracit 33,49 1300-1700
167
Nem folytonos térkitöltésű anyagok, vagy termékek esetén halmazsűrűség

Tüzelő
Anyagok
Kőszén 31,40 1200-1500

Barnaszén 20,93 1200-1500
Lignit 18,84 600-1000
Szén (brikett) 20,09 1200-1400
Tőzeg 15,49 900-1200
Faszén 30,14 250
Fűtőolaj 41,87 950
Benzin 46,05 800
Petróleum 42,91 800
Kőszénkátrány 34,75 1100
Dízelolaj 41,87 800
Gázolaj 41,03 800
Metán 55,68 400
Propán 50,24 500
Gyapot 16,75 700
Selyem 18,84 1000
Szövetek, Gyapjú 23,02 60-130
Bőrök Műselyem 16,75 15
Szövet (ide tartoznak az összes ruházati termé- 20,93 300
kek)
Bőrök 20,93 860-1200
Természetes gumi 41,87 1300-1450
Gumiabroncs 25,12 500
Polietilén 46,47 920
Polipropilén 46,47 900
Polisztirol 40,61 32-35
Poliakrilnitril 31,40 1120
Poli(metil-metakrilát) 26,80 1190
Kemény PVC 19,26 1550
PVC-padló 15,49 1400
Textilalátétes PVC műbőr 18,84 1400
Poliuretánhab 2 29,30 1200
Poli(vinil-acetát) 23,02 1200
Vinilazbeszt (csempe) 5,44 1350

Poliizobutilén (Neoacid) 16,75 1400
Üvegszálas poliészterlemez 20,93 1500
Poliamid 30,98 1138
Epoxigyanta 31,40 1150-3200
Fenol-formaldehid gyanta 30,14 1240
Gumik Fenol-formaldehid gyanta szervetlen töltő- 16,33 1300-3000
és műanyagok anyaggal
Fenol-formaldehid gyanta faliszt töltőanyaggal 25,96 -
(bakelit)
Polikarbonát 30,98 1200-1510
Karbamid-formaldehid gyanta 25,12 1550
Celluloid 17,58 1180-1300
Poliformaldehid 17,16 1425
Vulcanfiber 15,91 1300
Poli(tetrafluor-etilén) 4,18 2100-2400
Gabonafélék (ide tartoznak a rozs, kukorica, 16,75 700
liszt)
Takarmányok, Széna 16,75 250
Élelmiszerek Szalma 14,65 150
Keményítő 16,75 800
Cukor 16,75 750-1100
Zsír 41,87 920-940
Aceton 31,15 792
Anilin 36,63 1250
Benzol 41,87 900
Fenol 32,65 1300
Vegyi anyagok
Etil-alkohol 29,30 800

Formaldehid 18,67 1240-3000
Glicerin 18,17 1250
Metil-alkohol 22,82 800
Toluol 41,87 866
Tiszta szén (karbon) 33,49 1400-1900
Kén 10,46 2100
Foszfor 25,12 1820-2200
Kaucsuk - 1170
Vegyi anyagok
Parafa - 9700
Bitumen - 1050
1 Nem folytonos térkitöltésű anyagok, vagy termékek esetén halmazsűrűség

2 Alapanyag fázisban habosítás előtt
3. táblázat lemző értékei (ami)

Egyes éghető anyagfajták leégési sebességének jel-
A B
Sor- Az anyagok jellemzői ami értéke
szám
1. Éghető műanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab) 1,5
2. Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelő légrétegekkel egy- 1,3
másra helyezve, (éghető porok (szénpor) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és
textilhulladékok, műanyag- hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab)
3. 1-2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek, 1,1
faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, játékok, divatáru) polcokon ki-
rakva van tárolva
4. Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, 1,1
textilszálak (a gyapjú kivételével) makulatúra
5. 25 MJ/kg és nagyobb hőtermelő képességű anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, cso- 1,1
magban tárolva, lemez, fólia, gumi vagy műanyag (a kemény PVC és a teflon kivételé-
vel)
6. 200 ◦ C alatt lágyuló vagy folyó anyagok, (szalonna, vazelin, aszfalt) 1,1
7. Faanyagú bútor (pántolással együtt), fűrészáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan 0,9
elhelyezve
8. Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastag 0,9
táblák, egyéb faelemek
9. 25 MJ/kg hőtermelő képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban 0,9
tárolva, 40 cm vastagságig (bőrprém, nyersbőr, méteráru, sajtolt nyersbőr, papír teker-
csek 40 cm átmérőig)
10. Szabadon fekvő (tárolt) jól terülő élelmiszeripari termékek, (magok, liszt, cukor) 0,9
11. Tufa (száraz), faszén 0,9
12. Közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, divatáru, játékok, kemény PVC-termékek) 0,7
szilárd, tömör egységekben tárolva, emelőlapon, konténerben
13. Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció 0,7
14. 40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérőjű tömören tekercsben vagy csomagban 0,6
tárolt anyagok, papír, fatáblák
15. Barnaszén, kőszén, koksz 0,5
16. Éghető, sűrített gázok, (propán, bután, egyéb éghető gázok, világítógáz, 1,5
hidrogén, acetilén)
17. 100 ◦ C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig 1,5
melegednek
18. 21 ◦ C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig 1,2
melegednek, de a hőmérsékletük nem éri el a forráspontot
19. 21-100 ◦ C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök 1,2
lobbanáspontjáig melegednek, de hőmérsékletük nem éri el a forráspontot

20. 21-55 ◦ C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanás- 1,1
pontja alatti hőmérsékletre melegednek
21. 55 ◦ C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a 0,9
gőzök lobbanáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
22. 100 ◦ C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban 0,8
a
gőzök lobbanáspontjánál 50 ◦ C-nál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
23. 100 ◦ C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lob- 0,7
banáspontjánál 50 ◦ C-kal alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
4. táblázat A helyszíni tényező (ft ) értékei
A B C D E G
F
1 A helyszín oltóanyag- és eszköz- (tűzoltó-berendezés) el-

látottsága Az ft értékei, ha a helyszín tűzvédelmi jellemzői
2 - a b c a) és c)
b) és c)
3 Oltóvíz nem közműhálózatról 1. 00 0. 90 0. 60 0. 75 0.65

0. 55
4 Oltóvíz közműhálózatról 0.95 0.85 0.55 0.70 0.60

0.50
a) Automatikus tűzjelző-berendezéssel van ellátva

b) Önműködő tűzoltó és tűzjelző-berendezéssel van ellátva
c) Létesítményi tűzoltósággal rendelkezik
5. táblázat Rendeltetési tényező (fr ) értékei
A B C D E F
Az épületszerkezet megnevezése Az f r értéke, ha az épület tűzállósági fokozata
I. II. III. IV. V. 2

1. Teherhordó fal, pillér, oszlop, lépcsőházi 1,5 1,5 1,2 1,0 0,751
fal
2. Tűzfal 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0
3. Tűzgátló fal, rendeltetési egységek elvá- 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5
lasztó falai
4. Tűzgátló födém, pince- és alagsori födém 1,5 1,2 1,0 0,75 0,5
5. Nem teherhordó, külső térelhatároló falak 0,75 0,5 0,5 0,53 0,2
(önhordó, vázkitöltő, függönyfal)
6. A tetőfödém térelhatároló szerkezetei 0,75 0,5 0,5 0,1 0,0
7. Rendeltetési egységen belüli válaszfal 0,75 0,5 0,2 0,23 0,0
8. Felvonóakna és gépház falai, szellőzőakna 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0
fala épületen belül
9. A felvonóakna és gépház falai, szellőző- 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
akna fala épületen kívül
10. Emeletközi födém, lépcsők, lépcsőpihe- 1,0 1,0 0,75 0,5 0,2
nők tartószerkezetei épületen belül
11. Lépcsők, lépcsőpihenők tartószerkezetei, 0,75 0,75 0,75 0,3 0,0
épületen kívül
12. Tetőfödém tartószerkezetei, tetőtér alatti 1,0 1,0 0,5 0,2 0,1
födém

1 Lépcsőházi falra V. tűzállósági fokozatú épületben érték nincs.

2 Csak kétszintes épület esetén. Egyszintes épületek esetén tűzállósági határérték nincs.
3 Egyszintes épületek esetében f r = 0,0
6. táblázat Biztonsági tényező értékei (fb )
A B E
C D
1 Megnevezés
Az fb biztonsági tényező értéke
2 Épület 1) Közép- 3-5 szintes

Szerkezet magas épület 1-2
épület szintes
épület
3 1,3 1,2
Lakóépületek Elsőrendű szerke- 1
Szálló jellegű zetek 2)
épületek
4 Iskolák 1,2 1,1
Igazgatási és Irodaépületek Másodrendű 1
Szerkezetek3)
5 1,4 1,2
Kiskorú gyermekek intézmé- Elsőrendű Szerke- 1,1
nyei Nem fekvőbeteg Elhe- zetek
lyezéséül szolgáló Egészség-
6 ügyi épületek Kereskedelmi 1,3 1,2
és szolgáltató Épületek Másodrendű szer- 1,1
kezetek 3)
7 1,8 1,8
Művészeti előadásra szolgá- Elsőrendű szerke- 1,4
ló épületek Mozgásukban kor- zetek
látozott Személyek elhelyezé-
8 sére szolgáló épületek Kény- 1,5 1,5
szertartózkodási épületek Másodrendű szer- 1,3
kezetek
9 1,8 1,8
Egyéb rendeltetésű épület Elsőrendű szerke- 1,4
zetek
10 1,5 1,5
Másodrendű szer- 1,3
kezetek
2) Tartóelemek, amelyek tönkremenetele az épület állékonyságát, valamint az élet- és vagyonmentést döntően

befolyásolja
3) Tartóelemek, amelyek tönkremenetele az épület állékonyságát, valamint az élet- és vagyonmentést döntően
nem befolyásolja

7. táblázat Lakó- és közösségi épületek,

épületrészek normatív tűzterhelési
értékei
A B
Sorszám Az épület rendeltetése Normatív 1 tűzterhelés (P)
MJ/m2
1 ABC-áruház 400
2 Autóalkatrész bolt 300
3 Autószalon 200
4 Bank 300
5 Bevásárlóközpont 400
6 Borozó, borpince 80
7 Bőráru, bőrdíszmű 700
8 Bútorbolt, bútoráruház 600
9 Bútorkiállítás 500
10 Cipőbolt 500
11 Dohánybolt 500
12 Ernyőbolt, ernyőjavító 300
13 Eszpresszó 300
14 Édességbolt 800
15 Ékszerbolt 300
16 Étterem 300
17 Festékbolt 1000
18 Filmszínház 300
19 Fodrászat 400
20 Gépipari kiállítás 80
21 Gumiáru szaküzlet 600
22 Gyermekotthon 400
-raktárak 600
23 Gyógyszertár 800
- raktárak 1000
24 Háztartási bolt 800
25 Háztartásikészülék-szaküzlet 300
26 Hús- és hentesáru 40
27 Illatszerbolt 1000
28 Iroda (államigazgatás) 600
29 Iroda (üzemi) 1000
30 Iroda (kereskedelmi) 800
31 Iskola (tanterem, iroda) 300
- könyvtár 800
- szertár 400
32 Italárubolt 600
33 Játékbolt 500
34 Kenyér- és péksütemény bolt 300
35 Kórház (betegszobák, irodák) 300
- laboratóriumok 400
- kötszer-, fehérneműraktár 800
36 Könyvesbolt 1000
37 Könyvtár 2000
38 Lakások 400
39 Mozi (lásd filmszínház)
40 Múzeum 400
41 Óra- és ékszerbolt 300
42 Orvosi rendelő 200
43 Óvoda, bölcsőde 300
- raktárak 500
44 Öltöző, faszekrényes 400

45 Öltöző, fémszekrényes 200
46 Öltöző, fogasos 500

47 Panzió 300
48 Papír- és írószerbolt 700
49 Postahivatal 400
50 Rádió-televízió szaküzlet 400
51 Régiségbolt, antikvárium 700
52 Rövidáru szaküzlet 700
53 Ruházati bolt 600
54 Ruhatár 800
55 Söröző 100
56 Sport- és játékszerbolt 800
57 Számítóközpont 400
58 Szálloda, kollégium, 500
munkásszállás 400
- szobák 700
- szolgáltató rész
- ruharaktárak
59 Színház, művelődési ház 500
- nézőtér 800
- ruhatár 500
- színpad 1000
- díszlettároló
60 Szociális otthon 350
61 Szőnyegbolt 800
62 Takarékpénztár 300
63 Templom 200
64 Textilbolt 600
65 Üveg-porcelán üzlet 200
66 Üzemi étkezde 300
67 Vas- és edénybolt 300
68 Vetőmagbolt 600
69 Vendéglő, étterem 300
70 Virágüzlet 80
71 Zeneműbolt 300
72 Zöldség- és gyümölcsbolt 200
1 Az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül
8. táblázat Ipari és szolgáltatótevékenység

normatív tűzterhelési értékei
A B
Sor- A technológia Normatív 1 tűzterhelés
szám megnevezése (P) MJ/m2
1 Acélárugyártás 200
2 Acélolvasztó 40
3 Autójavító (szerelés) 300
4 Autókarosszéria 200
5 Autólakkozó 500
6 Ácsüzem 700
7 Betonelemgyártás 50
8 Bőrgyártás 500
9 Bútorgyártás (fabútorok) 500
- bútorlakkozó 500
10 Bútorgyártás (fém) 300
Készült: 2013. január 10. 10:55 11 Cipőgyártás Hatályos: 500
2012.11.13.–----.--.--.
12 Cukorgyártás 800
13 Csokoládégyártás 400
14 Csokoládécsomagolás 800
15 Dohánygyártás 200
-dohánycsomagoló 600
16 Ecetgyártás 80
-ecetsav 200
17 Ecset- kefe- seprűgyártás 700
18 Enyvüzem 800
19 Élelmiszer-csomagolás 800
20 Élesztőgyártás 800
21 Épületasztalos üzem 800
22 Étkezési zsír (olvasztó) 1000
23 Étolaj 1000
24 Faforgácslap 300
25 Faforgács-felületképzés 800
26 Faipari -fűrészüzem 400
-faszárító 800
-faforgácsoló 500
-faimpregnálás 3000
-faipari gyártmányok 500
-furnérgyártás 800
-faárulakkozó 500
27 Fedéllemezgyártás 2000
28 Fénycső- és izzógyártás 300
29 Fénymásolás 400
30 Festék- és lakkgyártás 5000
31 Festékkeverő üzem 2000
32 Filmáru gyártás 800
33 Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás) 600
34 Filmlaboratórium (hívás, nagyítás) 300
35 Fonoda 300
-fonodai gépterem 300
-farkasolás (tépés) 600
-orsózó 600
-gyapjúfonó 300
-cérnázó
36 Galvanizáló 200
37 Gépkocsitároló (személy-gépkocsi) 5 300
db-ig
38 Gépkocsitároló 5 db felett 200
39 Gipszgyártás 80
40 Gumiárugyártás- és javítás 600
41 Gumivulkanizálás 1000
42 Gyertyagyártás 1000
43 Hajógyártás 600
- fa, műanyag 200
-fém
44 Hangszergyártás fából 600
45 Hanglemezgyártás 600
46 Háztartási vegyi áru 2000
47 Hordógyártás 600
48 Hullámpapírgyártás 800
49 Huzalgyártás 300
- szigetelt 80
- nem szigetelt
50 Hűtőház 400
- gyümölcs, zöldség 1000
- hús, tejtermék
- olaj, zsír 2000

51 Írószergyártás 500
52 Játékgyártás (fa, műanyag) 500
53 Játékterem 100

54 Jutagyártás 500
55 Kakaóporgyártás 800
56 Kábelgyártás (acél) -
57 Kárpitozott bútor (habanyag nélkül) 500
58 Kávépörkölő 400
59 Kátránytermékek 800
60 Kefe- és seprűgyártás 700
61 Keményítőgyártás 2000
62 Kesztyűgyártás 500
63 Kittgyártás 1000
64 Kosárfonás és egyéb háncs- fonás 400
65 Kötszergyártás 400
66 Laboratóriumok 200
- orvosi 500
- vegyi 200
- villamos 100
- foto 100
- fémipari 200
- fizikai 300
- fogtechnikai
67 Likőrgyártás 400
68 Linóleumgyártás 500
69 Magnetofon-, képmagnó- átjátszás 400
70 Malom 2000
Műanyagfeldolgozás ésgyártás 3000
- alapanyaggyártás
- műgyantagyártás 3000
- műanyag keménylemez 800
- műbőrgyártás 100
71 - műbőr termék 400
- műanyaghegesztés 700
- fröccsöntés 500
- műanyagszabás 400
- műanyaghab termék gyártás 600
- műszálgyártás 600
- műselyemgyártás 300
72 Műtrágyagyártás 200
73 Mustárgyártás 400
74 Műterem (festő) 500
75 Nádfonat-, nádpallógyártás 400
76 Nyomdai gépterem 2000
- csomagoló 300
77 Órajavítás 300
78 Ostyakészítő 300
79 Öntvényasztalos 600
80 Papírkartongyártás 800
81 Parafagyártás 500
82 Parkettagyártás 2000
83 Ragasztóanyagok (oldószer) 1000
84 Rétegelt lemez gyártása 800
85 Sütöde 1000
86 Szabóság 500
87 Szappangyártás 400
88 Szemétégető 200
89 Szűcsüzem 500
90 Tejfeldolgozó 100
91 Tejkondenzálás 200
92 Tejporgyártás 300
93 Televízió-gyártás 300
94 Televízió-stúdió 300

95 Természetes gyanta feldolgozása 3000

96 Tervezőiroda 1000
Textilüzem 300
- gépterem (általános)
- kikészítő 300
- fehérítés 500
- vasalás 500
- nyomás, festés 500
- varrás 300
97
- csomagolás 600
- gyapjútakaró 700
- ágynemű 500
- juta 400
- ruhaanyag 500
- selyem 300
- csipke 300
- horgolt, kötött áru 300
98 Üveggyártás 80
99 Üvegfúvás 200
100 Vatta (gyapot) készítés 300
101 Vegytisztítós 2000
102 Viaszáruk gyártása 1000
103 Viaszos vászon 700
104 Villamosgép-gyártás 400
105 Villamosmotor-gyártás 300
106 Villamoskészülék-gyártás 400
107 Villamosgép-javító 500
108 Zöldség-gyümölcs szárító 700
1 Az épületszerkezetek éghető anyagai nélkül.
24. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM Hő- és füstelvezetés

rendelethez
1/a. táblázat
A B C
1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező
2 Szabad nyílás - 0,65
3 Nyílószárny > 90 0,65
4 Zsalu 90 0,5
5 > 60 0,45
Nyílószárny befelé nyílónál 0,35
6 > 45 0,35
befelé nyílónál 0,3
7 > 30 0,3
befelé nyílónál 0,15
168 Légutánpótlás
1/b. táblázat
168
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 24. mellékletének jelölt része az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés d) pontjának
megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.

A B C
1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező
2 Szabad nyílás - 0,7
4 Zsalu 90 0,65
5 > 60 0,5
7 > 30 0,3
169 Rendeltetés besorolása

2. táblázat
Az épület, helyiség rendeltetése Méretezési

csoport
Acetilénlefejtő 1
Ácsüzem 3
Asztalosüzem 3
Akkumulátorgyár 3
Alumíniumgyártás 1
Alumíniumtermék-gyártás 2
Ammóniákgyártás 1
Ásványolajtermék-gyártás 4
Bádogos üzem 1
Betonelemgyár 1
Bitumenfeldolgozás 4
Bőrárugyár 3
Bútorgyár, fa 3
Bútorgyár, fém 2
Celluloidgyártás 4
Cementgyár 1
Cérnázó 2
Cipőgyár 3
Csónaképítő üzem (fa, vagy műanyag) 3
Dohánygyár 3
Dróthúzó üzem 1
169
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 24. mellékletének jelölt része az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés d) pontjának
megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.


csoport
Ecetgyártás 1
Ecetsavgyártás 3
Édesipari üzem 2
Édesipari termék csomagolása és szállítása 3
Villamos berendezés gyártása 2
Élelmiszer-ipari üzem (12 MJ/kg) 3
Élesztőgyártás 2
Enyvgyártás 3
Épületasztalos üzem 3
Erőmű (hő- vagy vízi erőmű) gépháza 3
Étkezési zsír gyártás 3
Étolajgyártás 3
Fafeldolgozó üzem 3
Fagyapotgyártás 2
Faforgácslap-gyártás 3
Faforgácslap felületkezelés 3
Fémlemez-feldolgozás 1
Festék- és lakkipari üzem 4
Filmstúdió 4
Fotokémiai üzem 3
Fonoda 3
Fröccsöntő üzem (fém) 1
Fröccsöntő üzem (műanyag) 3
Fűszerfeldolgozás 2
Fűrészüzem 3
Galvanizáló üzem 1
Garázs 1
Gépgyár 1
Gépjárműabroncs-gyártás 4
Gépjárműfényezés 4
Gépjárműgyártás 2
Gépjárműjavítás, -szerelés 3
Gumigyár (kivéve habgumi) 3
Gyantafeldolgozás 4
Gyertyagyártás, paraffin feldolgozás 3
Gyógyszergyár 3
Gyufagyártás 4
Habanyaggyártás 4
Hanglemezgyártás 3
Hangszergyártás (fa) 3
Háztartási készülékek gyártása 1
Hűtőgépgyár 3
Hűtőház 1
Irodagépgyártás 2
Írószergyár 3
Izzólámpagyártás 2
Kábelgyár 3
Kakaó-feldolgozás 3
Kárpitozó üzem (habanyag felhasználásával) 4
Kárpitozó üzem (habanyag felhasználása 3
nélkül)
Kartondobozgyár 3
Kátrányfeldolgozás 4
Kávéfeldolgozás 3
Kefe- és festőecsetgyártás 3

csoport

Keményítőgyártás 4
Kerékpárgyár 2
Kosárfonó üzem 2
Könyvkötő üzem 3
Konzervgyár 1
Kőolajipari termékek feldolgozása 4
Kötszergyár 3
Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek 4
gyártása
Ládagyártó üzem (fa) 3
Lakkgyártás (éghető oldószer) 4
Likőrgyár 4
Logisztikai épület 3
Mosoda 2
Mosógépgyár 2
Mosószergyár 1
Motorkerékpárgyár 2
Műanyagfeldolgozó üzem (habanyag 3
kivételével)
Műanyaggyár 4
Műbőrfeldolgozás 3
Műbőrgyár 3
Műgyantagyártás 4
Műszálgyártás 3
Műtrágyagyár 3
Nádfeldolgozás 3
Nemesfém-feldolgozás 3
Nemezgyártás 3
Nitrocellulóz-gyártás 4
Növényolajgyártás 3
Nyomda 4
Nyomda, betűszedés 1
Nyomdafesték-gyártás 4
Optikai gyár 1
Padlóburkolat gyártás (éghető) 4
Padlótisztítószer gyártás 4
Papírgyár 3
Papírgyár (fa és cellulóz előkészítés) 1
Papírkészítés 3
Papírfeldolgozás 3
Parkettagyártás 3
Porcelángyár 1
Rádióstúdió 3
Ragasztógyártás 4
Rétegeltlemez-gyártás 3
Rövidárugyár 1
Sajtgyártás 1
Sütőipari üzem 3
Sütőipari üzem, kemencetér 1
Szappangyár 3
Szárazelemgyár 2
Szemétégető mű 3
Szeszfőzde 4
Szíjgyártás (bőr: 21 MJ/kg, gumi: 25 MJ/kg) 3
Szőnyeggyártás (habanyag vagy gumi nélkül) 3

csoport
Szövöde 3
Takarmány-előkészítés 4
Tapétagyártás 3

Távbeszélő készülék gyártása 3

Távfűtő üzem 1
Távbeszélő központ gyártása 2
Téglagyár 1
Téglagyár, szárító 2
Tejüzem 1
Tejporgyártás 3
Televíziógyártás 2
Televízióstúdió 4
Tetőfedőlemez 4
Tésztagyártás 4
Textilgyár 3
Transzformátorgyár 2
Transzformátorgyár, tekercselő üzem 3
Üdítőital-gyártás 1
Üvegcsomagolás, szállítás 3
Üvegfúvó üzem 2
Üveggyár 1
Vágóhíd 1
Vagongyár 2
Gyapotvattagyártás 4
Vegytisztító üzem 4
Viaszgyártás 3
Vulkanizáló üzem 4
Zselatingyártás 3
Zsinórgyártás 2
Rendeltetés besorolása A tárolt anyagok és termékek

Az épület, helyiség rendeltetése Mére- besorolása
tezési
csoport
Koncert termek, konferencia termek, 2
gyűléstermek, egyesületi termek, kultúrtermek,
vetítőtermek, színháztermek elszigetelhető
színpaddal
Oktatási intézmények 2
Vallási intézmények 2
Egészségügyi intézmények 2
Hivatalok, bankok, irodák 2
Fedett sportlétesítmények 2
Színháztermek teremben lévő színpaddal, 3
díszletekkel
Bál vagy tánctermek 2
Üzletek, bevásárlóközpontok és 3
hipermarketjeik
Könyvtárak, dokumentációs központok és 2
levéltárak
A tárolt anyag vagy termék Méretezési

csoport
Akkumulátor 3
Autóalkatrész 2
Ágytoll 2
Bőr 2
Bútor (fa) 3
Celluloid 2
Cipő 2
Cipőápoló szerek 2
Cukor 2

Csokoládé 2
Dohány (nyers) 2
Dohányáru 2
Édesipari termék 2
Villamos készülékek 3
Élelmiszer (12 MJ/kg) 2
Étolaj 2
Faáru (levegőáteresztő tárolás) 2
Faáru (tömör tárolás) 3
Fagyapot 3
Festék 3
Gabona 2
Gépjárműabroncs 3
Gumiáru 3
Gyapot 2
Gyógyszer 4
Gyufa 3
Habanyag (tömb) 4
Habanyag (tekercs, darabáru, hulladék) 4
Háztartási készülékek 3
Illatszer 3
Irodaszer 2
Játékáru 2
Jutaáru 2
Kábel 3
Kárpitos anyagok 3
Kárpitozott áru 3
Karton (ívekben egymásra halmozva) 2
Kartondoboz 2
Kátrány 4
Kefeáru 2
Kötszer 3
Könyv 2
Láda (fa-, 500 kg/m ) 3
Lakk 2
Liszt (zsákokban) 2
Mosószer 2
Mosószer alapanyag 2
Műanyag és műanyag termék 4
Műbőr és műbőrtermék 3
Nádtermék 2
Nemez 3
Nitrocellulóz 3
A tárolt anyag vagy termék Méretezési

csoport
Olajok (ásványi) (42 MJ/kg) 3
Oldószer (33 MJ/kg) 2
Optikai készülékek 3
Padlóburkolat (éghető 20 MJ/kg) 2
Papír (ívekben egymásra halmozva) 1
Papír (tekercsben) 2
Parafaáru 2
Ragasztó 3
Rétegelt lemez 2
Rongy 2
Rövidáru 2
Szeszipari termékek 2
Színházi díszletek 2
Szőnyeg 3
Sajt 2

Szárazelem 2
Szőrme 2
Takarmány 3
Távbeszélő készülék 2
Tésztaáru 2
Tetőfedő lemez (éghető) 3
Textiláru 2
Vasáru éghető csomagolással 1
Vászon 2
Vatta 3
Zsír (étkezési, ásványi) 2
5. táblázat Méretezési táblázat
1 2. 3.
Méretezési csoport 4.
Számítási Füstm.
belmag. H, m levegőréteg h, m Hatásos nyílásfelület füstszakaszonként
4,00 3,00 5,1 7,3 14,5

10,2
4,50 3,00 4,2 5,9 11,8

8,4
3,25 5,2 7,3 14,6

10,4
3,50 6,4 9,1 18,3

12,9
5,00 3,00 3,6 5,1 10,3

7,3
3,25 4,4 6,2 12,4

8,7
3,50 5,3 7,5 15,0

10,6
3,75 6,4 9,1 18,1

12,8
4,00 7,9 11,2 22,3

15,8
5,50 3,00 3,2 4,6 9,2

6,5
3,25 3,9 5,4 10,9

7,7
3,50 4,6 6,5 12,9

9,1
3,75 5,4 7,7 15,3

10,8
4,00 6,4 9,1 18,2

12,9

4,25 7,7 10,9 21,9

15,5
4,50 9,4 13,3 26,7

18,8
6,00 3,00 3,0 4,2 8,4

5,9
3,25 3,5 4,9 9,9

6,9
3,50 4,1 5,8 11,6

8,2
3,75 4,8 6,7 13,5

9,6
4,00 5,6 7,9 15,8

11,2
4,25 6,5 9,2 18,5

13,0
4,50 7,7 10,9 21,8

15,4
4,75 9,1 12,9 25,8

18,3
5,00 11,0 15,6 31,2

22,1
6,50 3,25 3,2 4,5 9,1

6,4
3,50 3,7 5,3 10,6

7,5
4,00 5,0 7,0 14,1

10,0
4,50 6,6 9,4 18,8

13,3
5,00 9,0 12,7 25,5

18,0
5,50 12,7 18,0 36,0

25,4
7,00 3,50 3,4 4,9 9,8

6,9
4,00 4,5 6,4 12,9

9,1
4,50 5,9 8,4 16,9

11,9
5,00 7,8 11,4 22,1

15,6

5,50 10,3 14,7 29,4

20,8
6,00 14,4 20,5 41,0

29,0
7,50 3,75 3,7 5,2 10,5

7,4
4,00 4,2 6,0 12,0

8,4
4,50 5,4 7,7 15,4

10,9
5,00 6,9 9,9 19,7

13,9
5,50 9,0 12,7 25,5

18,0
6,00 11,8 16,8 33,5

23,7
6,50 16,3 23,1 46,3

32,7
8,00 4,00 3,9 5,6 11,2

7,9
4,50 5,0 7,1 14,2

10,1
5,00 6,3 9,0 18,0

12,7
5,50 8,00 11,4 22,8

16,1
6,00 10,2 14,5 29,0

20,5
6,50 13,3 18,9 37,8

26,7
7,00 18,2 25,9 36,5 51,7

8,50 4,25 4,2 5,9 8,4 11,8
4,50 4,7 6,7 9,4 13,3
5,00 5,9 8,3 11,8 16,7
5,50 7,3 10,4 14,7 20,8
6,00 9,1 13,0 18,3 25,9
6,50 11,5 16,4 23,1 32,7
7,00 14,9 21,1 29,8 42,2
7,50 20,2 28,7 40,5 57,4
9,00 4,50 4,4 6,3 8,9 12,6
5,00 5,5 7,8 11,0 15,6
5,50 6,7 9,6 13,6 19,3
6,00 8,3 11,8 16,7 23,7
6,50 10,3 14,6 20,7 29,3

7,00 12,9 18,3 25,8 36,6

7,50 16,5 23,4 33,1 46,8
8,00 22,2 31,6 44,7 63,2
9,50 4,75 4,7 6,6 9,4 13,3
5,00 5,2 7,4 10,4 14,7
5,50 6,3 9,0 12,7 18,0
6,00 7,7 11,0 15,5 22,0
6,50 9,4 13,4 18,9 26,7
7,00 11,5 16,3 23,1 32,7
7,50 14,3 20,3 28,7 40,5
8,00 18,2 25,8 36,5 51,6
8,50 24,4 34,6 48,9 69,2
10,00 5,00 4,9 7,0 9,9 13,9
5,50 6,0 8,5 12,0 17,0
6,00 7,2 10,2 14,5 20,5
6,50 8,7 12,4 17,5 24,7
7,00 10,5 14,9 21,1 29,8
7,50 12,8 18,1 25,6 36,3
8,00 15,7 22,3 31,5 44,6
8,50 19,9 28,3 39,9 56,5
9,00 26,5 37,7 53,3 75,4
10,50 5,25 5,2 7,3 10,4 14,7
5,50 5,7 8,0 11,4 16,1
6,00 6,8 9,7 13,6 19,3
6,50 8,2 11,6 16,3 23,1
7,00 9,7 13,8 19,5 27,6
7,50 11,7 16,5 23,4 33,1
8,00 14,1 20,0 28,2 40,0
8,50 17,3 24,5 34,6 48,9
9,00 21,7 30,8 43,5 61,6
9,50 28,8 40,9 57,8 81,8
11,00 5,50 5,4 7,7 10,8 15,3
6,00 6,5 9,2 13,0 18,4
6,50 7,7 10,9 15,4 21,8
7,00 9,1 12,9 18,3 25,8
7,50 10,8 15,3 21,6 30,6
8,00 12,9 18,3 25,8 36,5
8,50 15,5 21,9 30,9 43,8
9,00 23,5 26,7 37,6 53,3
9,50 28,8 33,4 47,8 66,8
10,00 31,1 44,1 62,4 88,3
11,50 5,75 5,7 8,0 11,3 16,1
6,00 6,2 8,7 12,3 17,5
6,50 7,3 10,3 14,6 20,7

7,00 8,6 12,2 17,2 24,4
7,50 10,1 14,3 20,2 28,7
8,00 11,9 16,9 23,9 33,8
8,50 14,1 19,9 28,2 39,9
9,00 16,8 23,8 33,5 47,6
9,50 20,4 28,9 40,8 57,8
10,00 25,4 36,0 51,0 72,1
10,50 33,4 47,5 67,1 95,0
12,00 6,00 5,9 8,4 11,8 16,7
6,50 6,9 9,8 13,9 19,7
7,00 8,1 11,6 16,3 23,1
7,50 9,5 13,5 19,1 27,0
8,00 11,1 15,8 22,3 31,6
8,50 13,0 18,5 26,1 37,0
9,00 15,3 21,8 30,7 43,5
9,50 22,0 25,8 36,5 51,7

10,00 27,3 31,2 44,1 62,4

10,50 28,2 38,8 54,8 77,6
11,00 35,9 50,9 72,0 102,0
12,50 6,25 6,1 8,7 12,3 17,4
6,50 6,6 9,4 13,3 18,9
7,00 7,8 11,0 15,6 22,0
7,50 9,0 12,8 18,1 25,6
8,00 10,5 14,9 21,0 29,8
8,50 12,2 17,3 24,4 34,6
9,00 14,2 20,2 28,5 40,3
9,50 16,6 23,6 33,3 47,2
10,00 19,6 27,9 39,3 55,9
10,50 23,6 33,6 47,5 67,2
11,00 29,3 41,6 58,8 83,2
11,50 38,3 54,4 77,0 109,0
13,00 6,50 6,4 9,1 12,8 18,2
7,00 7,4 10,6 14,9 21,1
7,50 8,6 12,2 17,3 24,5
8,00 9,9 14,1 20,0 28,2
8,50 11,8 16,3 23,5 32,5
9,00 13,3 18,4 26,6 37,7
9,50 15,4 21,9 30,9 43,7
10,00 17,9 25,5 36,0 51,0
10,50 21,2 30,0 42,4 60,1
11,00 25,4 36,0 50,9 72,0
11,50 31,3 44,5 62,8 89,0
12,00 40,9 58,0 82,0 116,0
13,50 6,75 6,6 9,4 13,3 18,8
7,00 7,1 10,1 14,3 20,3
7,50 8,2 11,7 16,5 23,4
8,00 9,5 13,5 19,0 27,0
8,50 10,9 15,5 21,8 31,0
9,00 12,5 17,8 25,0 35,5
9,50 14,4 20,5 28,8 41,0
10,00 16,6 23,6 33,2 47,2
10,50 19,4 27,5 37,1 55,1
11,00 22,7 32,2 45,4 64,4
11,50 27,1 38,5 54,4 77,0
12,00 33,4 47,4 67,0 94,8
12,50 43,4 61,7 87,2 123,0
14,00 7,00 6,9 9,8 13,8 19,5

7,50 7,9 11,2 15,9 22,5
8,00 9,1 12,9 18,3 25,8
8,50 10,4 14,8 20,8 29,5
9,00 11,9 16,8 23,8 33,7
9,50 13,6 19,3 27,2 38,5
10,00 15,5 22,1 31,2 44,1
10,50 17,9 25,4 35,9 50,8
11,00 20,7 29,4 41,5 58,8
11,50 24,2 34,4 48,5 68,9
12,00 28,9 41,0 58,0 82,0
12,50 35,5 50,4 71,2 101,0
13,00 46,0 65,4 92,5 131,0
14,50 7,25 7,1 10,1 14,2 20,2
7,50 7,6 10,8 15,2 21,6
8,00 8,7 12,4 17,4 24,8
8,50 9,9 14,1 19,9 28,2
9,00 11,3 16,0 22,6 32,0
9,50 12,9 18,3 25,8 33,6
10,00 14,7 20,8 29,3 41,6

10,50 16,7 23,8 33,4 47,6

11,00 19,1 27,2 38,3 54,4
11,50 22,1 31,4 44,2 62,8
12,00 25,8 36,7 51,6 73,4
12,50 30,7 43,6 61,4 87,2
13,00 37,6 53,4 75,5 107,0
13,50 48,8 69,2 97,9 138,0
15,00 7,50 7,4 10,5 14,8 21,0
8,00 8,4 11,9 16,9 23,9
8,50 9,6 13,6 19,2 27,1
9,00 10,8 15,4 21,8 30,8
9,50 12,3 17,4 24,6 34,9
10,00 13,9 19,8 27,9 39,5
10,50 15,8 22,4 31,7 44,8
11,00 17,9 25,5 36,0 50,9
11,50 20,5 29,1 41,1 58,2
12,00 23,6 33,5 47,4 67,0
12,50 27,5 39,0 55,1 78,0
13,00 32,6 46,3 65,3 92,6
13,50 39,8 56,5 80,0 113,0
14,00 51,5 73,1 103,0 146,0
25. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM

rendelethez
1. ábra
A Reynolds szám és a relatív érdesség ismeretében
a csősúrlódási tényező értéke az alábbi Nikuradze di-
agramból vehető. 4. ábra
5. ábra
6. ábra
2. ábra
7. ábra
3. ábra

26. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM 2. ábra

rendelethez A hn = f hn . V
ahol:
1. ábra Ahn a hasadó-nyíló felület nagysága, m2 ;
Füstelvezetők elhelyezése fhn fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező m2 /m3 ;
V a helyiség beépítetlen térfogata, m3
V < 200 m3 esetén:
fhn = 0,15 - 0,05. V
—————-
200
3 3
200 m < V < 2000 m esetén:
fhn = 0,10 - 0,05 (V-200)
27. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM —————-
rendelethez 1800
3 3
2.000 m < V < 10,000 m esetén:
1. ábra
fhn = 0,05 - 0,02 (V-2000)
A h= f h. V
—————-
ahol:
8000
Ah a hasadó felület nagysága, m2 ; 3 3
f h fajlagos hasadó felületi tényező, m2 /m3 ; 10.000 m < V = 100.000 m esetén:
fhn = 0,03 - 0,02 (V-10000)
V a helyiség beépítetlen térfogata, m3 .
——————–
V = 200 m3 esetén:
fh = 0,2 - 0,05. V 9000
3 3
100.000 m < V = 400.000 m esetén:
—————-
200 fhn = 0,005 (V-100000)
3 3 0,01 - ————————-
200 m < V < 2.000 m esetén:
400000
fh = 0,15 - 0,05 (V-200)
3
500.000 m felett fhn = 0,004.
—————-
1800 3. ábra
3 3
2000 m < V < 10.000 m esetén:
fh = 0,10 - 0,45 (V-2000)
—————-
8000
3 3
10.000 m < V < 100.000 m esetén:
fh = 0,10 - 0,040 (V-10000)
———————-
9000
100.000 m3< V < 500.000 m3
esetén:
fh = 0,015 0,005 (V-100000)
- ———————-
400000
500.000 m3 felett fh h = 0,01. 4. ábra

5. ábra
6. ábra

7. ábra
8. ábra


rendelethez
1. táblázat
A B
1 1” ka- 1 db 43 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű
tegória
esetén
tegória
esetén
tegória
10. ábra esetén
tegória és
esetén 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű
szállítható oltó
5 „kate- 4 db 55 A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű,
górián valamint
felüli” 1 db A III B C tűzoltási teljesítményű
esetén szállítható porral oltó, továbbá
1 db 250 kg-os porral oltó 1
1 A 250 kg-os porral oltó helyett megengedett 5 db A

III B C tűzoltási teljesítményű szállítható porral oltó
tűzoltó készülék.
11. ábra

28 - 2011. (IX. 6.) BM Rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

28 - 2011. (IX. 6.) BM Rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

OptiJus © Opten Kft. I. 28/2011. (IX. 6.

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

A 2012.11.13. óta hatályos szöveg

2. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak 4

3. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai 4

4. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak 7

5. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak 9

7. A készenlétben tartó feladatai 10

11. A tűzoltó kapcsok tűzvédelmi követelményei 18

12. A tűzoltó kapcsok vizsgálati módszerei 19

13. A műanyag kupakkapcsok tűzvédelmi követelményei 20

14. A műanyag kupakkapcsok vizsgálati módszerei 20

Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.

15. A műanyag kupakkapcsok megjelölése és alkalmazása 20

16. Általános előírások 21

17. A kész tömlő hidrosztatikai teljesítmény követelményei 21

18. Tömlők vizsgálati módszerei 22

19. Magasnyomású lapostömlők 27

20. Jelölés, megnevezés 27

21. Tömlő szerelvények 27

22. A felülvizsgálat, időszakos nyomáspróba és gyártási vizsgálat 28

24. Az öv negyedéves, használat előtti, utáni ellenőrzése és időszakos terheléses felülvizsgálata 31

25. Működési hőmérséklet tartomány 32

26. Töltési előírások 32

27. Szerkezeti elemek és egyéb követelmények 32

28. A tűzoltó eszköz vizsgálati módszerei 32

29. Azonosítás, feliratozás, tájékoztatás 33

30. Létesítés engedélyezési egyeztetési kötelezettség 34

31. Tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet 35

32. Képesítés és jogosultság 36

Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.

33. Tervezés, tervdokumentáció 36

34. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások 37

35. Üzembe helyezés, használatbavétel 38

36. Üzemeltetés, karbantartás és felülvizsgálat 39

37. Általános előírások 41

38. A berendezésre vonatkozó követelmények 42

39. Tervezési követelmények 43

40. Jelzési zónák 44

41. Riasztási zónák, másodkijelzők alkalmazása 44

42.Szöveges és graﬁkus megjelenítések 45

43. A beépített tűzjelző berendezés központjának felügyelete 45

44. Tűzjelző központ elhelyezése 45

45. Távkezelő vagy távkijelző egység 46

46. Az érzékelők és kézi jelzésadók elhelyezésének általános szabályai 46

48. Hangjelzők és fényjelzők elhelyezése 48

49. Vezérlések és kapcsolódó rendszerek 48

51. Tervezési dokumentáció 49

52. Automatikus érzékelők elhelyezése 51

53. Kézi jelzésadók 53

54. Tűzriasztásra szolgáló hangjelző eszközök 53

55. Tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközök 53

56. A berendezés kivitelezése 54

57. A berendezés üzembe helyezése 55

58. A berendezés üzemeltetése 57

Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.

59. Meghibásodás és kikapcsolás 57

60. Ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás 58

61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei 63

62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata 65

63. Általános előírások, alkalmazási feltételek 67

65. Szerelvények, töltőcső 67

66. Szerelvények, szívócső 68