AKG Tortenelem 3

Tori_1-1 fejezet_2010:Tori_3 kotet 2/26/10 8:32 AM
8:16 Page 1 (PANTONE

(Black plate)
1615 U plate)
E M B E R É S T Á R S A D A L O M
N
TÖRTÉNELEM
3. kötet
A POLGÁRSÁG ÉS A NEMZETÁLLAMOK
(XVIII–XIX. SZÁZAD)
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ
BUDAPEST
AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 1 2014.10.10. 8:02:09

Tori_1-1 fejezet_2010:Tori_3 kotet 2/26/10 8:16 AM Page 2 (Black plate)
Bujdosó Emma emlékének

Írta:
KARDOS ÉVA
(195–196; 198–200; 211–212; 238–242; 284–291; 316–324. oldal)
LÔRINC LÁSZLÓ
(5–94; 247–283; 292–315. oldal)
STEFÁNY JUDIT
(95–194; 196–198; 201–211; 213–238; 243–246; 316–319. oldal)
Konzulens:
PÓTÓ JÁNOS
Felelôs szerkesztô:
SZILÁGYI EDIT
Képszerkesztô:
DEMETER ZSUZSANNA
Lektorálta:
MENDLY LAJOS
SOÓS ISTVÁN
A könyvet
FARAGÓ ISTVÁN
tervezte
A fedélen: A Montgolfière a levegôbe emelkedik, 1783 (egykorú ábrázolás)
© Kardos Éva, Stefány Judit, Lôrinc László, Pótó János, 2004
ISBN 978 963 86 7035 9
Független Pedagógiai Intézet

A kiadásért felel: Juhász Ildikó igazgató
Mûszaki vezetô: Babicsné Vasvári Etelka igazgatóhelyettes

Mûszaki szerkesztô: Wéber Andrea
Grafikai szerkesztô: Villám Péter
Szedés, tördelés, tipográfia: Jet Set Tipográfiai Mûhely

Terjedelem: 36,81 (A/5) ív
1. kiadás, 2004.
Nyomdaiéséskötötte
Nyomta kötészeti munkálatok:
a BORNUS MegaKft.,
2009. Kft.Pécs
Felelôs
Felelôs vezetô:
vezetô: Tarna Attila
Gáti Tamás

(Black plate)
1615 U plate)
TARTALOM
FELVILÁGOSODÁS ÉS FORRADALOM Egyesületek, pártok ..................................... 157

Búcsú a középkortól 1848 ........................................................... 160
Fordulat az életmódban (XVIII. század) ........... 5 A magyar szabadságharc .............................. 173
Az ipari forradalom kezdete Angliában ........... 10
Magyarország újjászületése A NEMZETÁLLAMOK ÉS
Egyensúly és kompromisszum ........................ 17 A POLGÁRSÁG KORA
Magyarország benépesül ................................. 22 A ráció és a tudományos haladás .................. 187
Gazdasági fellendülés Magyarországon ........... 25 Változatok monarchiákra ............................ 192
A felvilágosodás – a ráció évszázada A nemzetállamok
Új világkép – út a felvilágosodásig .................. 29 Születô nemzetállamok Európa közepén ........201
A felvilágosodás: nézetek és gondolkodók ....... 34 A lengyel álom ..............................................211
A felvilágosult abszolutizmus Születô nemzetállamok a Balkánon ...............213
kelet-európai változatai .............................. 40 Az amerikai egység ........................................219
Felvilágosodás, mûvelôdés, iskolák Modern idôk, modern emberek
Magyarországon ........................................ 44 Feltartóztathatatlan iparosodás ......................226
A felvilágosult abszolutizmus A polgárok világa ..........................................234
Magyarországon ........................................ 50 A munkásosztály és mozgalmai ......................238
Nemzetek „ébredése” Európában .................... 54 A mezôgazdaság új útjai a XIX. század
A demokrácia kezdetei Amerikában ................ 59 második felében ..................................... 243
A francia forradalom kora Önkényuralom és kiegyezés
A régi rend válsága ......................................... 64 Magyarországon
A forradalom monarchikus szakasza ............... 70 Az önkényuralom kora ................................ 247
A forradalom köztársasági szakasza ................ 76 A kiegyezés ................................................. 252
A francia forradalom öröksége ........................ 82 A dualizmus kora
Napóleon kora (1799–1815) .......................... 84 A magyar állam............................................ 260
Magyarország és szomszédai (1789–1815) ...... 89 A magyarországi gazdaság fejlôdése .............. 264
A társadalom: urak és parasztok .................... 270
A XIX. SZÁZAD ELSÔ FELE A polgári Magyarország és fôvárosa:
(1815–1848) Budapest ................................................ 276
A Szent Szövetség Európája ............................ 95 Politika és közélet a Monarchiában
Magyarország állapota Magyarország népei, nemzetiségi
Az ország gazdasága....................................... 106 konfliktusok ........................................... 284
A magyarországi társadalom ......................... 112 A liberális kormányok politikája .................. 292
A politikai élet ............................................. 125 Új politikai irányzatok ................................ 301
Kulturális élet .............................................. 130 A Monarchia válsága ................................... 307
Reformok és forradalmak A kor nagy társadalmi kérdései
1830 ............................................................ 136 – kitekintés
„Jelszavaink valának: haza és haladás” ........... 144 A modern állam .......................................... 316
Politikai programok a reformkorban ............. 150 A századvég emancipációs mozgalmai .......... 320

Tori_1

(Black plate)
1615 U plate)
FELVILÁGOSODÁS
ÉS FORRADALOM
Búcsú a középkortól
Fordulat az életmódban (XVIII. század)
N
A táblázat és a képek alapján

foglald össze a XVIII. száza-
di európai változásokat! Mi-
lyen okai lehettek általában
a népességszám növekedésé-
nek? Európa mely térségei
voltak a legsûrûbben lakot-
tak a XVIII. században?
Melyek kevésbé? Mi lehet
a magyarázata a nagyobb
népsûrûségnek, ill. a népes-
ségszám kiugróan gyors emel-
kedésének egyes országokban
(Hollandia, Anglia)?
A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE ÉS A MEZÔGAZDASÁG INTENZÍVEBBÉ VÁLÁSA
EURÓPA NÉ-
EGYES EURÓPAI ORSZÁGOK NÉPESSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSE (MAI TERÜLETRE)
A népesség Növekedési mutató Népsûrûség
(millió fô) (fô/km2)
Ország 1600 1750 1850 1750 1850 1850 1750
(1600 = 100) (1750 = 100) (1600 = 100)
Anglia 4,1 5,7 16,5 139 289 402 47
Hollandia 1,5 1,9 3,1 127 163 207 63
Németország 12,0 15,0 27,0 125 180 225 42
Franciaország 19,0 25,0 35,8 132 143 188 46
Olaszország 12,0 15,7 24,8 131 158 207 52
Spanyolország 6,8 8,4 14,5 124 173 213 17
Összesen 55,4 71,7 121,7 129 170 220

(Black plate)
1615 U plate) Tori_1
6
M BÚCSÚ A KÖZÉPKORTÓL
NAGY FRIGYES POROSZ KIRÁLY

ELLENÔRZI A KRUMPLIFÖLDEKET
Egyes uralkodók rendelettel kötelezték

a parasztokat az új növény, a burgonya
termesztésére. Kezdetben kerti dísznövény-
ként, mint fogyasztásra alkalmatlan növényt
ismerték (szára mérgezô). Valójában gumója
fajlagosan kétszer-háromszor annyi keményí-
tôt tartalmaz, mint a gabona, sok benne
a fehérje (2%), a C-vitamin, a magnézium és
a kálium. A másik új népélelmezési növény,
a kukorica („török búza”) a Balkánról, délszláv
közvetítéssel érkezett Magyarországra. Szén-
hidrát- és olajtartalma miatt kiadós étel, ezért
könnyebben terjedt el, mint a burgonya.
RÉGI VINCELLÉRHÁZ,
ÚJ TECHNOLÓGIÁVAL
A XVIII. századi franciaországi
vincellérházból és az ólból folyó
használt vizet és trágyalét medencékben
ülepítik. Terjed a trágyázás.
KORTÁRSAK AZ ÚJ ÉTKEKRÔL „A szegény parasztok azon a vidéken [ti. német

ÉS ELJÁRÁSOKRÓL földön] az esztendônek jó hat hónapjában csak
„Még tán negyven éve sincs, hogy a parasztok a burgonyán élnek, és nagyon szépek az emberek,
kert szélén ültettek el egy vagy két csövet [ti. ku- erôsek és makkegészségesek.”
koricát]. […] De ahogy lassacskán növekedett az (BONANOME ITÁLIAI UTAZÓ LEVELE,
ültetvény, az történt, hogy bôséges lett a termés, 1767)
és jókora zsákokat töltött meg. […] A földesurak,
akik eddig ügyet sem vetettek arra a kevés kuko- „A burgonyát […], répát, a sárgarépát, káposztát,
ricára, egyszer csak követelni kezdték a maguk ré- e fôzelékféléket, amelyeket régebben csak kapával
szét, és legföljebb ha 25–30 esztendeje van, hogy mûveltek, most már ekével mûvelik. Sokféle ker-
ez a termék fontos jövedelemforrás lett itt a mi vi- ti termék vált így olcsóbbá.”
dékünkön. […] Fiaim, ha ott lettetek volna az (ADAM SMITH, ANGLIA,
1715. esztendôben, melyet az öregek csak az ín- 1776)
ség éveként emlegetnek, akkor még nem volt szo-
kásban ez az abrak, láthattátok volna, hogyan „A legelôk szûk volta miatt az útfeleken és vetések
halnak éhen a szerencsétlenek. Istennek úgy tet- végein pányván legeltetnek vagy magról termesz-
szett, hogy eljusson hozzánk ez a gabona, és mife- tett szénán istállóban tengetnek egy-két borjas
lénk és mindenütt máshol is, ha rossz a búzater- riskát […]. Minden pihentetés nélkül ugyanazon
més, mégiscsak van mit enni, s végeredményben föld sanyargattatik.”
jó és tápláló étel ez.” (MAGYAR KÖZNEMES BESZÁMOLÓJA
(GIOVANNI BATTARA, ITÁLIA, 1778) NÉMETFÖLDÖN TETT ÚTJÁRÓL)

(Black plate)
1615 U plate)
7
FORDULAT AZ ÉLETMÓDBAN (XVIII. SZÁZAD) M
Milyen szerepet játszottak az új élelmiszerek és mezôgazdasági technikák abban, hogy

a XVIII. században a népesség gyors növekedése következett be? Mibôl fakadt a burgonya és
a kukorica jelentôsége a hadviselésben? Mi volt a szerepe az életmód megváltozásában?
ÖSSZEGZÉS
PESSÉGE Ezek már a XVI. század óta ismertek voltak, de az

emberek idegenkedtek a fogyasztásuktól. Csak a
A XVIII. században Európa népessége több mint következô évszázad éhínségei nyomán kényszerül-
másfélszeresére növekedett. Ennek fô oka az lehe- tek rá az új növények nagy tömegû termesztésére.
tett, hogy ebben az évszázadban kevesebb volt az Az élelemhiány kihívására adott válasz pedig –
éhínség és a járvány is. Nem lehet pontosan tud- mint máskor is a történelemben – nem egyszerûen
ni, közvetlenül mely ok miatt szorult vissza a pes- a népesség szinten tartását biztosította, hanem le-
tis, de valószínûleg szerepet játszott benne az éhín- hetôvé tette növekedését is.
ségek ritábbá válása, a jobb ellátás, ami az emberek A burgonya igénytelenebb növény a gaboná-
szervezetét ellenállóbbá tette. nál, és gyenge gabonatermésû években is jól terem.
Adott földterületen a termelt burgonya tápértéke
A MEZÔGAZDASÁG: FELMELEGEDÉS, kétszerese is lehet az ugyanott termelhetô gabo-
EXTENZÍV FEJLESZTÉS náénak. Emellett – ellentétben a kényesebb gabo-
nával – a vonuló hadseregek akár egész nyáron át
Az éhínségek visszaszorulásának fô oka a mezôgaz- táborozhattak a krumpliföldön anélkül, hogy a
daság fellendülése volt. Ez pedig részben annak termést tönkretették volna. Így minden háború
volt köszönhetô, hogy a legutolsó földi „kis jégkor- alatt és után újabb és újabb területeket hódított
szak” lezárulása utáni, lassú felmelegedés követke- meg magának a burgonyatermesztés. Sok helyen,
ztében jobb gabonatermésû évek köszöntöttek be, például Poroszországban vagy a Habsburg Biroda-
nôtt a termelékenység. A XVIII. század folyamán lomban, központi rendeletek írták elô a parasztok-
szerte Európában sok új területet vontak mûvelés nak a burgonya termesztését, hogy megelôzzék az
alá, mocsarakat csapoltak le, erdôket irtottak ki, éhínségeket.
ami szintén növelte a termelést. Ezt extenzív vagy A kukorica szerepe hasonló volt, és takarmány-
külterjes, „terjeszkedô” fejlesztésnek nevezzük. Az növényként is fontos lett. Szintén a XVIII. század-
erdôirtás Nyugat-Európában már katasztrofális ban kapott lendületet Európában a rizs, a köles és a
méreteket öltött, veszélyeztette az ipar faanyagszük- hajdina termesztése is.
ségletét, így hatóságilag korlátozni kellett. A kávéivás szokása a XVIII. században terjedt el
Mindezek mellett még két XVIII. századi fejle- Európában, akárcsak a tea-, a kakaófogyasztás
mény is hozzájárulhatott az éhínségek számának vagy a dohány élvezete. Párizsban ekkor már több
csökkenéséhez. Az egyik a hadviselés új, a termést mint 700 kávémérés volt, Pest-Budán több tucat.
kevésbé pusztító, és az ember számára is kímélete- A kávéházak szellemi találkozóhelyek és a társasági
sebb módja (errôl még lesz szó), a másik pedig a élet színterei is voltak, ahol újságokat olvastak, hí-
növekvô mértékû gabonakereskedelem, ami lehe- reket tárgyaltak meg az emberek.
tôvé tette, hogy ha az egyik térségben éhínség je-
lentkezett, gabonát importáljanak más térségekbôl. EGYHANGÚBB TÁPLÁLKOZÁS
ÚJ NÉPÉLELMEZÉSI CIKKEK Mindez azonban alig bôvítette az étlapot: az új éte-

lek lisztjébôl ugyanazok az unalmas kásák és lepé-
Az éhínségek visszaszorulásában különösen fontos nyek készültek, mint a régi gabonákéból. Csak ki-
szerepet játszottak az új, tengerentúli növények. cserélôdött az alapanyag: a parasztok többnyire a

(Black plate)
1615 U plate)
8
burgonyát és a kukoricát fogyasztották, míg gabo- képzelhetetlen nagyságú nélkülözô tömegek

nájukat – melynek ára az elôbbiek kétszerese volt – koncentrálódtak a külvárosokban, és a falvak-
a piacra vitték. ban is emelkedett a számuk. (Ezek a tömegek
Emellett a földmûvesek étrendjébôl már a XV. lesznek majd a XVIII–XIX. századi forradalmak
század óta visszaszorult a húsfogyasztás, és ezt mozgatói.)
csak tetézte, hogy egyre inkább egy-egy szántóföldi
termék fogyasztása vált szinte kizárólagossá. Az A CENTRUM ORSZÁGAI: VETÉSFORGÓ,
egyoldalú kukoricafogyasztás következtében pél- TAKARMÁNY, ZÖLDSÉG
dául sok nyugati országban terjedt a pellagra nevû
hiánybetegség. Ennek kezdeti tünetei gennyes se- Más volt a helyzet Angliában és Hollandiában,
bek és gyengeség, súlyosodása halálhoz vezetett. ahol a külterjes fejlesztés mellett a termelésnek új,
A burgonya ennél kevesebb gondot okozott, de hatékonyabb technikái is elterjedtek. (Ezt inten-
olykor elôfordultak – fôként rossz termésû évek zív, belterjes fejlesztésnek nevezzük, mert nem a
után – ebbôl eredô éhínségek is, például Írország- termôterület növelésével, hanem adott földterü-
ban. Itáliában a fôtt tészta vált egyeduralkodó leten több termék elôállításával éri el növekvô
„népélelmezési cikké”. Így a nagy európai éhínsé- terméseredményeit.) Az itt termelôknek megérte
gek kora lejárt, a néptömegek ellátása egyenlete- újítani, mert a gazdaságok nagy része már mentes
sebb, de egyhangúbb lett. volt a földesúrnak járó szolgáltatásoktól, és piacra
termelt. Angliában például a termôföld egyre na-
NAGY TÖMEGEK gyobb része halmozódott fel egyes tulajdonosok
LÉTMINIMUMON kezén, akik azt vállalkozó bérlôknek adták ki mû-
velésre vagy napszámosokkal maguk mûveltették.
A népesség növekedéséhez és a járványok, éhínsé- A XVI. században kezdôdött az ún. „bekerítési” fo-
gek visszaszorulásához az is hozzájárult, hogy Eu- lyamat elôbb a kolostori földek (1534), majd a ki-
rópa-szerte terjedôben volt egy új családmodell rályi és az anglikán püspökségi földek kiárusításá-
(errôl késôbb még lesz szó). A kései házasodás, il- val (1644). 1760 után pedig újabb bekerítési tör-
letve a meg nem házasodók és özvegyek számának vények írták elô a maradék közösségi földek elkü-
növekedésével ugyanis kevesebb gyermek szüle- lönítését. De vállalkozó parasztok és földbirto-
tett. Furcsa módon ez is szerepet játszhatott a né- kosok kezében volt a föld Hollandiában is, akik
pesség növekedésében. Így ugyanis nem lépett fel szintén érdekeltek voltak a termelési és technikai
túlnépesedés, csak annyi gyermek született, újításokban.
amennyit a gazdaság el tudott tartani, és nem kép- Az egyik legfontosabb újítás az ún. vetésforgó
zôdött olyan „népességfelesleg”, amelyet a járvá- volt. Ez azt jelentette, hogy – ellentétben a három-
nyok és éhínségek segítettek volna „megtizedelni”. nyomásos gazdálkodással, ahol a föld egyharmadát
A tömeghalálnak ugyanis nemcsak az eltarthatat- hagyták ugaron –, itt a búzatermô évek után lucer-
lan népesség esett korábban áldozatul, hanem an- nával, lóherével, burgonyával, répával vagy kukori-
nál sokkal többen. cával vetették be a korábban parlagon hagyott föl-
Így a XVIII. század sem vált a bôség századá- det is. Az ugar helyére kerülô növények egyrészt
vá: az átlagos életszínvonal inkább csökkent. más tápanyagot vesznek fel a földbôl, mint a gabo-
A mezôgazdaság, a kereskedelem, a hadászat és a na, másrészt növelik a búza számára fontos nitro-
családszerkezet átalakulásából csak arra futotta, gén mennyiségét a talajban, így a következô évben
hogy többen élhettek a létminimum szintjén, ismét bevethetô gabonával a föld.
de arra már nem, hogy afölé emelkedjenek. Az A szántóföldi takarmánytermesztés ösztönözte
egy fôre jutó élelmiszer mennyisége alacsonyabb az állattartást, ami növelte a trágyázott föld nagy-
volt, mint bármikor máskor a történelemben. ságát. Terjedt az istállózás, a fajtanemesítés, nö-
(Ezzel szemben a korábbi évszázadokban egy-egy vekedett a szarvasmarha-, birka- és sertésállomány.
tömeghalál után az életben maradottak életkö- Ráadásul a vetésforgó következtében egyre több
rülményei jelentôsen javultak.) Így korábban el- zöldséget termeltek kint a szántóföldeken (a ház

(Black plate)
1615 U plate)
9
FORDULAT AZ ÉLETMÓDBAN (XVIII. SZÁZAD) M
körüli kertek helyett), ezzel pedig változatosabb, Ekkoriban terjedtek el a világon az égetett (tö-
egészségesebb étrendre volt lehetôség. mény) szeszes italok is. A bor lombikban történô
lepárlásával készült tömény szeszt a középkorban
ÚJDONSÁGOK AZ EURÓPAIAK még gyógyszerként alkalmazták. Az újkorban fo-
KONYHÁJÁBAN kozatosan vált tömegcikké, ebben is a XVIII. szá-
zad hozott fordulatot. Az égetett szeszek közül a
A mezôgazdaság belterjes fejlesztésének új mód- legolcsóbbak és legelterjedtebbek a gabonából ké-
szerei Angliából és Hollandiából átterjedtek a szült pálinkák (vodka, gin, whisky) voltak, elôke-
centrum többi területére (Franciaország egyes vi- lôbbnek számítottak a különféle borpárlatok (pl. a
dékei, a nyugati német területek, Észak-Itália), de konyak), a legdrágább pedig a cukornádból nyert
a kontinens legnagyobb részére csak a XIX. század rum volt.
elsô felében jutottak el. A felsôbb társadalmi réte- Népszerûek voltak az illatosított, fûszerezett pá-
gek viszont már ekkor megismerkedtek olyan, linkák, a likôrök is. Rájöttek, hogy ha a csaták elôtt
Amerikából érkezett zöldségekkel, mint például a katonák pálinkát kapnak, ádázabbul küzdenek,
a paradicsom, a paprika, a bab vagy a tök. így váltak legfôbb alkoholfüggôvé és -fogyasztóvá
De más újdonságok is voltak. A cukrot például az európai seregek.
a középkorban még csak gyógyszerként használ- Az alkoholt kifizetôdôbb volt tömény formá-
ták, a XVIII. században aztán hirtelen gyorsasággal ban szállítani, a borral vagy sörrel szemben, így
terjedt el és vált kedvelt édesítôszerré. Az ázsiai ere- terjedt el Európából az égetett szesz az egész vilá-
detû cukornádat ugyanis Amerikában is termelni gon. Ezzel az európai mezôgazdaság új igényt te-
kezdték, így a cukor egyre olcsóbbá vált. Változa- remtett és gazdaságilag még inkább függô hely-
tosabbá tette az étkezést a tengerentúli fûszerek zetbe hozhatta a gyarmatain élô bennszülötte-
(pl. paprika) és italok megjelenése is. A kávé Etió- ket. A nyomában megjelenô alkoholizmus külö-
piából származik, és arab, illetve török közvetítés- nösen az indiánok körében volt pusztító hatású.
sel – részben Magyarországon át – jutott Európá-
ba. A tea Kínából terjedt el, a kakaó Mexikóból, AZ IPARI FORRADALOM
mindkettô nagy sikert aratott a XVIII. századi Eu- ALAPJA
rópa szalonjaiban. Az ételválaszték bôvülése mel-
lett tovább finomodott az étkezés kultúrája, hi- A népesség növekedése az ipari termelést is fellen-
giénikusabbá váltak az étkezési szokások (saját terí- dítette. Az intenzívebbé váló mezôgazdaság több
ték, a villa, az asztalkendô megjelenése). embert tudott eltartani, mint ahánynak a
Ugyanakkor ebben az idôszakban kezdte meg munkájára igényt tartott. A városok fokozatosan
kétes értékû karrierjét a dohány, melyet rágva (ba- felhagyhattak a földmûveléssel, lakóik száma nö-
gó), szippantva (tubák), illetve füstölve (pipa, szi- vekedett, elegendô munkaerôt biztosítva az
var) élveztek. Mikor a parasztok körében is terjed- iparnak. Az iparnak pedig, fôleg a textiliparnak
ni kezdett a dohányfogyasztás, az uralkodók ren- az angliai, németalföldi gazdagodó falvak lakosai
deletekkel próbálták megakadályozni, de hiába. jelentettek egyre bôvülô felvevô piacot. Ha mind-
(Egészségre káros hatását akkor még nem ismer- ehhez hozzávesszük a gyarmati nyersanyagok és
ték, sôt úgy gondolták, hatékony a pestis ellen és piac meglétét is, minden együtt állt a nagy ipari
tisztítja a fejet.) fellendüléshez.

(Black plate)
1615 U plate)
10
Az ipari forradalom kezdete Angliában

N
ANGLIA GYAPJÚTERMELÉSE (MILLIÓ FONTBAN)
ANGLIA PAMUTFONAL-TERMELÉSE
Milyen okai lehettek, hogy ilyen változáson ment keresztül a gyapjú- és pamutipar?
Mennyiben játszhatott ebben szerepet az, hogy Angliában fejlett mezôgazdaság, módos vidéki
parasztság létezett?
TALÁLMÁNYOK – SZÖVÔIPAR sabban elvégezhetô volt. A repülô vetélôt J. Kay

Angliában a parlament 1719-ben megtiltotta az fia tökéletesítette tovább (1760), aki feltalálta a
indiai pamutszövetek behozatalát. Ezzel erôteljes „váltófiókot”. A különbözô színû vetülékfonala-
lökést adott a textilipar fejlôdésének: John Kay kat egymás fölötti rekeszekben helyezte el, így
1733-ban olyan vetélôberendezést alkotott, mindig olyan színû vetülékfonal repült ki a tartó-
amellyel a szövés sokkal hatékonyabban, gyor- jából, amilyenre szükség volt.
KAY „REPÜLÔ” VETÉLÔJE

Balra: a hagyományos szövôszék, melyen
a takács kézzel löki át a keresztszálat
átvivô vetélôt.
Jobbra: Kay találmánya: csak a középsô
ostornyelet kellett jobbra vagy balra rántani,
és a vetélô máris átrepült.

(Black plate)
1615 U plate)
11
AZ IPARI FORRADALOM KEZDETE ANGLIÁBAN M
A FONÁS GÉPESÍTÉSE héz gazdasági helyzetben a takácsok elkeseredé-

A repülô vetélô feltalálása és elterjedése után, a sükben, félve attól, hogy elveszítik állásaikat, tö-
beálló „fonalínség” hatására született meg a Fonó megbe verôdve betörtek Hargreaves házába, és íz-
Jenny névre keresztelt találmány, Hargreaves fo- zé-porrá zúzták a gépeit.
nógépe (1764). A legenda szerint a feltaláló a fo- A technikai áttörést azonban ezzel nem lehetett
nógépet Jenny nevû lányáról nevezte volna el, a megállítani, a termelékenység 8–10-szeresére nö-
valóságban azonban James Hargreaves-nek soha- vekedett. Hamarosan már a fonalbôség okozott
sem volt Jenny nevû leánya. A név feltehetôen a gondot, hiszen most már a szövôgépek nem bírták
„ginnie” (ejtsd: dzsinni, ’gépecske’) szó alapján felvenni a versenyt a fonaltermelô iparral: ekkor
tapadt a fonógéphez, azaz költött elnevezés. Edmund Cartwright lelkész szabadalmai hoztak
A gép segítségével a fonalat a szövéshez alkalmas megoldást, akinek nevéhez az elsô automata („ta-
módon elvékonyítva és összesodorva lehetett az kács nélküli”) szövôgépek munkába állítása és a vi-
orsóra fölcsévélni. lág elsô gépesített szövôüzemének felállítása fûzô-
A találmány bevezetése után néhány évvel, a ne- dik (Doncaster, 1787).
HARGREAVES FONÓGÉPÉNEK MÛKÖDÉSE

1. Elôhúzás. A kezelô szétnyitja a szorítót, majd a nyújtókocsit hátrább
húzva megfogja a fonalat. 2. Húzás. A szorító a pontozott helyzetbôl
teljesen hátracsúszik, miközben a bal oldali orsó forogni kezd.
3. Sodrás. A szorító még hátul van, miközben a forgó orsó többször
megcsavarja a fonalat. 4. Felcsévélés. A nyújtókocsi elôretolása közben
a le-föl hajló szálkeret vezeti rá az orsóra a kész fonalat.
Milyen energia hajtotta a fenti szerkezeteket? Ezekhez

hasonló eszközöket már a középkorban is ismertek, de
akkor mégsem terjedtek el. Vajon miért?
Mi minden kell ahhoz, hogy értelme legyen ilyen eszkö-
zöket használni?
GÔZSZIVATTYÚ
Ezen a szerkezeten (feltalálója Newcomen, 1712) a gôz csak felemeli a munkahenger dugattyúját, aminek hatására
a himba másik oldalán a szivattyúzó dugattyú leereszkedik (1). Ezután a kezelô a munkahengerbe hideg vizet
fecskendezett, ettôl vákuum keletkezett, a légnyomás nagy erôvel lenyomta a dugattyút, a másik oldal dugattyúja
pedig felemelkedett, magával szivattyúzva a bányavizet (2). Gazdaságtalan volt, hogy a munkahengert minden egyes
ütemben lehûtötte, majd újra felfûtötte.

(Black plate)
1615 U plate)
12
WATT KONDENZÁTOROS GÔZGÉPE

A gôzt szelepek segítségével hol fölülrôl, hol alulról
eresztette rá a dugattyúra, így nem a légnyomás,
hanem a gôz végzi a tényleges munkát. Elônye,
hogy a munkahengert nem kell folyton lehûteni
és felmelegíteni, és ezzel nem vész el energia.
HAJÓZHATÓ CSATORNÁK ANGLIÁBAN

A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN
Az angliai hajóutak hossza négyszeresére növekedett
hetven év alatt.
HAJÓUTAK KERESZTEZÔDÉSE ANGLIÁBAN
Az Irwell folyó felett épült híd, melynek tetején egy
11 méter széles hajózható csatorna húzódik.
FULTON GÔZHAJÓJA
A gôzgép két lapátkereket forgatott.

(Black plate)
1615 U plate)
13
STEPHENSON MOZDONYA
Az elsô mozdonyt 1804-ben készítette az angol Trevithick.
Ez 6 km/h sebességgel közlekedett.
Richard és George Stephenson Rakéta nevû mozdonya viszont
már elérte a 40 km/h sebességet is (1825).
A titka az volt, hogy a vizet 25 darab kis átmérôjû forró
rézcsôben hevítette, így a hô nagy felületen érintkezett a vízzel,
ezért gyorsabban keletkezett gôz. A két munkahengert 37 fokos
szögben helyezte el, ezek az elsô kerekeket hajtották.
Milyen nehézségei lehettek a megfelelô

gôzgépek megszerkesztésének?
Milyen hatással lehettek a gôzgépek az
iparra és a közlekedésre?
Hogyan változott meg a közlekedés, a szál-

lítás Angliában?
Milyen hatással lehetett ez a mezôgazda-
ságra és az iparra?
AZ UTAZÁSI IDÔ CSÖKKENÉSE LONDONBÓL A FONTOSABB BRIT VÁROSOKBA 1750–1830 KÖZÖTT
ÖSSZEGZÉS
AZ IPARI FORRADALOM FELTÉTELEI gazdaság. A fejlôdés egyik kiindulópontja az átala-

kult mezôgazdaság volt. Itt halmozódott fel an-
A XVIII. század folyamán Nagy-Britanniában nak a tôkének egy jelentôs része, amellyel az ipar-
megkezdôdött az ipar gyors és gyökeres átalakulá- vállalkozások indításához lehetett fogni. Sok tôke
sa, melynek következtében a XIX. század közepére érkezett persze a kereskedelembôl is, amit a sziget-
az ipar már több értéket állított elô, mint a mezô- ország fekvése, tengeri ereje tett lehetôvé. Angliá-

(Black plate)
1615 U plate)
14
ban a nemesség és polgárság között nem volt ak- Kínában, és tízszer annyi, mint a civilizáció elôtti
kora szakadék, mint a kontinens más részein. kultúrákban, ha a különféle vízzel, széllel és gravi-
A juhtenyésztéssel foglalkozó nemesek évszázadok tációval mûködtetett szerkezetekhez az állati iga-
óta szívesen dolgoztatták fel a gyapjút a saját ma- vonó erôt is hozzászámítjuk. A XVIII. században
nufaktúráikban, így fokozatosan iparvállalkozók- azután a technikai fejlôdés újabb lendületet vett.
ká is váltak, miközben a kereskedelmet sem tartot- Ezt elôsegítette, hogy Angliában már 1624 óta
ták megvetendônek. érvényben volt a Szabadalmi törvény, mely biztosí-
Angliában a textilipar mellett a vaskohászat és totta, hogy hosszú ideig (általában 14 évig) csak a
a szénbányászat is hagyományosan nagyon fejlett feltaláló által felhatalmazott és a szabadalomért fi-
volt, a folyók és a csatornák olcsó vízi szállítást zetô termék-elôállító hasznosíthatja az új talál-
tettek lehetôvé. Anglia az egyik legsûrûbben lakott mányt. Ez meggazdagodással kecsegtette azokat,
terület volt Európában, ahol ráadásul a XVIII. szá- akik eredeti és hasznos találmányokat eszeltek ki.
zad folyamán a lélekszám majdnem kétszeresére A technika, az elmés szerkezetek különben is divat-
növekedett. Volt tehát belsô piac és munkaerô is ban voltak Angliában, sokféle automatát készítet-
bôven. tek, köztük olyat is, mely 33 figurájával egy gyap-
A polgári forradalom tovább javított a feltéte- júmanufaktúra mûködését utánozta.
leken: a kereskedelmet és a vállalkozásokat korlá- Többféle fonógép készült, de a legismertebb a
tozó monopóliumokat, az ár- és bérszabályozáso- Hargreaves által 1764–1770 között kialakított és
kat eltörölte, késôbb megszüntetett minden bel- tökéletesített gép lett, mely nyolc, majd tizenhat
sô vámot, hídpénzt, helyi adót. A versenyt korlá- orsót tudott hajtani egyszerre, egy kézzel forgatott
tozó céhek fokozatosan elsorvadtak. A dicsôséges nagy kerék segítségével. (A gép „Fonó Jenny”-ként
forradalom során létrejött polgári állam, az ellen- vált ismertté – utalva arra, hogy „nôi” munkát he-
ôrzött kormányzat, a szabadságjogok biztosítása lyettesít.) Ezzel a szerkezettel persze sokkal gyorsab-
pedig fontos feltétele volt a vállalkozások biztonsá- ban ment a fonás, mint a hagyományos rokkával.
gának, a központi hatalommal szembeni kiszolgál- A találmány azután új igényt teremtett: most a
tatottság megszüntetésének. szövést kellett gyorsítani, hogy fel tudják dolgozni
A XVIII. századra Anglia kezébe kerültek a leg- a sok fonalat. Ezt John Kay újítása, a „repülô veté-
fontosabb gyarmatok Amerikában és Ázsiában. lô” tette lehetôvé, melyet Kay már 1733-ban felta-
A gyarmatok telepesei jelentették a legnagyobb lált, de az csak az 1770-es években terjedt el. Segít-
felvevôpiacot, de ôk exportálták a nyersanyagokat ségével gyorsabban és egyszerûbben lehetett a szö-
is az anyaországi ipara számára. Mindezek a kedve- vés közben átvetni a keresztszálakat. Ezzel egyszer-
zô körülmények így együttesen a kontinens egyet- smind olcsóbb is lett a szövés, mert korábban két
len más országában sem voltak jelen. emberre volt szükség, hogy a szélesebb textíliák
szövésénél a vetélô átjuttatásában segédkezzenek.
TALÁLMÁNYOK ÁRADATA A fonó- és szövôgépek további tökéletesítése
(Cartwright) az 1780-as években már a textilüze-
A fejlôdés a textiliparban indult meg, mivel ez az mek gépesítése irányába haladt.
iparág a nehéziparnál kevesebb tôkebefektetést A gépesítés persze a gyapjúfonalat is olcsóbbá
igényelt. Emellett a divat óriási piacot teremtett, a tette: a XVIII. század végén néhány évtized alatt
kereskedelem ugyanis új, a gyapjúnál olcsóbb alap- önköltségi ára a felére csökkent, az elôállított
anyaggal szolgált: a gyapottal. Az indiai eredetû mennyiség pedig a század folyamán meghárom-
anyagot az észak-amerikai ültetvényeken rabszol- szorozódott. Még látványosabb volt a pamutipar
gákkal termeltették. Az ebbôl készült pamutszöve- fejlôdése: az 1750 utáni két évtizedben az angol
tet már nagy tömegek is meg tudták vásárolni, kö- pamutkivitel megtízszerezôdött. Részben éppen a
vetve az elôkelôbbek drága alapanyagú viseletét. pamut „ôshazájába”, Indiába szállították a pamut-
Csak technikai korlátok maradtak. fonalat, ahol a hagyományos háziipar ennek hatá-
Európában már a középkor végén is ötször sára hanyatlásnak indult.
annyi energiafelhasználás jutott egy emberre, mint A leleményes, de egyszerû gépek, akárcsak a

(Black plate)
1615 U plate)
15
nyersanyagok, olcsók voltak. Így a textiliparban ményekre épült: a gépeket leleményes ezermeste-
kevés tôkével vagy hitellel hatalmas jövedelmek- rek és nem tudósok ötlötték ki. Már sok gôzgép
re lehetett szert tenni. (A befektetett tôke megté- mûködött például, amikor elkezdtek foglalkozni
rülése tíz-húsz év alatt ötszázszoros, de akár ezer- azzal a tudományos kérdéssel, hogy milyen fizikai
szeres is lehetett a XVIII. század végén.) törvények érvényesülnek a gépek mûködése köz-
ben.
A GÔZ MUNKÁBA ÁLL
KÖZLEKEDÉS, HÍRKÖZLÉS
A textilüzemekben gyakoriak voltak a tüzek, ezért
a gépeket fa helyett fémbôl kezdték készíteni. Az iparral együtt fejlôdött a közlekedés, a szállí-
A fémszerkezetû gépek emellett kevésbé voltak tás és a hírközlés is. A tengeri hajózással ellentét-
sérülékenyek és kisebb súrlódással dolgoztak. Sok ben a szárazföldi és folyami közlekedés nem sokat
vasat igényelt a hadiipar, de még a divat is: a XIX. változott az ókor óta, sôt Európa kora újkori köz-
század elsô felében évente kb. 7 ezer tonna acélt úthálózata elmaradt a római korétól. Az utak ta-
használtak fel az acélvázas szoknyák elôállításához. vasszal és ôsszel sárosak voltak, mindenhol úton-
A föld mélyében húzódó ércek bányászatához szi- állók leselkedtek. Az utazás sebessége sem válto-
vattyúk kellettek, különben a vízbetörések lehetet- zott: a kocsikat ugyanolyan lovak húzták, mint az
lenné tették a munkát a bányákban. A XVIII. szá- ókorban.
zad elejétôl olyan szivattyúkkal kezdtek kísérletez- Az újkor folyamán változást hozott a fedett
ni, melyeket gôzerô hajtott. (Egy ilyen gôzszi- utazószekér megjelenése. (A magyar Kocs köz-
vattyú az 1720-as évektôl Selmecbányán is mûkö- ségben gyártottak a XVI. századtól olyan szeke-
dött.) reket, amelyek bôrszíjfelfüggesztéssel készültek,
Ám csak a James Watt angol technikus által tö- így jól rugóztak. A község nevébôl került be a „ko-
kéletesített gôzgép terjedt el egész Európában. (El- csi” [’coach’ – angol, ’Kutsche’ – német stb.] név
sô szabadalmát 1769-ben jegyezték be.) Watt gôz- más európai nyelvekbe is.) Ennek továbbfejlesz-
gépe gazdaságos volt, mert különválasztotta a tett, kényelmes változatai, a különféle hintók a
kondenzátort, szelepek segítségével a dugattyú XVII. századtól terjedtek el. Egyre többen utaztak,
mindkét irányú mozgatását gôzzel végeztette, és megindultak a menetrend szerinti postajáratok,
szerencsésen oldotta meg a szakaszos mozgás kör- melyek elôbb embereket, késôbb küldeményeket
forgássá alakítását is. Watt gépgyártó üzemet ho- is szállítottak. Az utak mentén már a középkor vé-
zott létre, ahol 1800-ig félezer gôzgépet készítet- gétôl kiépültek az ún. lóváltó állomások, ahol szál-
tek. Háromszor ennyi régebbi típusú gôzgép is lást is kapott az utazó. (Posta = állomás, latinul.
dolgozott Angliában, a kontinensen azonban még A magyar Alföldön vagy másutt, a néptelen vidé-
alig mûködött ilyen szerkezet, és Angliában is csak ken fontosak voltak az utak mentén elhelyezkedô
a XIX. században terjed majd el. csárdák. A csárda név a török állomás [’csardak’]
A Watt-féle gôzgépet persze nemcsak szi- szóból ered.) Mindez azonban inkább csak az uta-
vattyúk, hanem mindenféle egyéb gépek mûköd- zás kényelmét szolgálta, az utazás gyorsasága, biz-
tetésére is használták. Az üzemek már nem kény- tonsága nem sokat változott.
szerültek a hegyekbe, a nagy esésû vizek mellé, ha- A XVII. és fôleg a XVIII. század hozott e téren
nem leköltözhettek a szén- és vaslelôhelyek közelé- is változást. Egyik jelentôs újítás az volt, hogy
be. Anglia gazdasági térképe teljesen átalakult. a kocsik kerekét fémabronccsal megerôsítették.
A gépek terjedésével megjelentek a gépgyártó Nagy útépítésekbe kezdtek elôbb Franciaország-
(pontosabban gépalkatrészgyártó) gépek is. Az el- ban, majd Angliában, ahol 1750–1770 között
sô vasesztergát 1794-ben szabadalmazták, ezt kö- négyszeresére (24 000 km-re) nôtt a jó minôsé-
vette a többi eszterga- és marógép. (Az esztergagép gû közutak hossza. Késôbb ún. „makadám” uta-
esetében a munkatárgy, a marógép esetében a tár- kat építettek: több rétegben különbözô nagyságú
gyat megmunkáló kések forognak.) A technikai kövekkel borították az utat, és boltozatos felületet
fejlôdés a tapasztalatra és nem tudományos ered- képeztek ki (a skót McAdam találmánya, 1819).

(Black plate)
1615 U plate)
16
Ezzel egy idôben jelentek meg az elsô vas sínpá- lét. Ezáltal számottevôen javult az ellátás, ami
lyák, melyeken gördülékenyebben haladhatott a tompította a helyi válságok hatását. Az utazási idô
„lóvasút”, majd az öntöttvas síneket hengerelt, ru- csökkenése közelebb hozta a távolabbi vidékek la-
galmas, nagy teherbírású sínek váltották fel. kóit, növelte összetartozás-tudatukat, ez pedig ha-
1750–1820 között megnégyszerezôdött (6600 tással volt a nemzettudat kialakulására. A közleke-
km) Angliában a hajózható folyószakaszok és az dés és hírközlés fejlôdése hatékonyabbá tette vala-
épített csatornák hossza is. (A szigetországban melyest az államszervezet munkáját, sôt átalakítot-
legalább ilyen jelentôségû volt a part menti tengeri ta a háborúk jellegét is. Gyorsabban terjedtek a hí-
szállítás és közlekedés bôvülése: ilyen lehetôségei a rek és az eszmék, így közvetlenebbül hathattak
kontinens országainak nem voltak.) Sok híd is egymásra az európai gondolkodók és események.
épült, és megjelentek az elsô vashidak (1780-as
évek), melyek kevesebb pillért igényeltek, és na- AZ IPARI FORRADALOM:
gyobb forgalmat tudtak átereszteni. Felbukkant a RITKA TÖRTÉNELMI FORDULAT
vashajó is.
A XIX. század elsô felében azután a gôzenergia Mindezek a XVIII. századi angliai események csak
megjelent a közlekedés területén is. Az elsô gôz- a kiindulópontját jelentették annak a hatalmas át-
hajó az amerikai Fulton találmánya (1809), ám a alakulásnak, amely a XIX. század folyamán bonta-
tengereken még egy ideig gyorsabbak voltak a vi- kozik ki, és amelyet „ipari forradalomnak” szo-
torlások, amelyek csak a XIX. század második felé- kás nevezni. (A kezdetben Nyugat-Európában és
ben szorultak ki onnan véglegesen. Megjelentek a Észak-Amerikában lezajló ipari forradalom a XIX.
gôzmozdonyok is. Az egyik angliai mozdonyver- század második felében eléri a keletebbre esô euró-
senyen Richard és George Stephenson (apja és fia) pai területeket, a XX. században a többi konti-
konstrukciója bizonyult a leggyorsabbnak (1825), nenst is.)
ennek mintájára építik ezután a mozdonyok száza- Az ipari forradalom történelmi jelentôsége
it és ezreit. Angliában 1850-ig kb. 10 000 km vas- csak a termelés kialakulásához (az ôskori „neoli-
útvonal épül, miközben a szárazföldi Európában tikus forradalom”-hoz), vagy a civilizáció (a váro-
összesen is csak körülbelül ugyanennyi. sok és az államszervezet) megjelenéséhez hasonlít-
A posta tevékenysége is kibôvült: megjelent ható. E folyamat során ugyanis több évezredes
Angliában az egységes árszabás, majd a postabé- jellemzô sajátosságok változnak meg. Így példá-
lyeg is (1840). Hamarosan már pénzt is szállítot- ul a falusi lakosság lélekszáma jelentôsen csökken
tak, és megjelent a házhoz szállítás. A levél- és cso- (általában kb. 80%-ról 50% körülire, majd az alá),
magforgalom megbízhatóvá vált és megsokszoro- a földmûvesek száma az iparban foglalkoztatotta-
zódott. Chappe szemafortávírója (1793) az indián kénál kevesebb lesz, megjelenik a történelemben
füstjelekhez hasonlóan közvetítette az üzenetet: a a gyáripar. Nem egyetlen változásról van tehát
magaslatokon egymástól látótávolságra elhelyezett szó, hanem változások soráról, szakadatlan folya-
szemaforok különféle állásaiból lehetett a jelzése- matáról: egyre gyorsuló termelésbôvülésrôl, né-
ket távcsôvel leolvasni, ezzel végre a hírközlés pességnövekedésrôl, technológiai megújulásról
megelôzi a közúti közlekedés gyorsaságát, majd és ugyanakkor környezetrombolásról, mely meg-
megjelenik Morze elektromágneses távírója és szakítás nélkül tart napjainkig. E folyamat során
jelrendszere (1837–39). az élet minden területe – az emberi kapcsolatoktól
A közlekedés és a hírközlés átalakulása hatással a gondolkodásmódig, az idôbeosztástól a minden-
volt a gazdaságra: csökkentette a szállított termé- napi életkörülményekig – gyökeresen és folyama-
kek árát, növelte mennyiségét, bôvítette összetéte- tosan átalakul.

(Black plate)
1615 U plate)
Magyarország újjászületése
Egyensúly és kompromisszum
N
MAGYARORSZÁG
KÖZIGAZGATÁSA
A XVIII. SZÁZADBAN
Új intézmény volt a XVIII.
században a Hétszemélyes
tábla, mely fellebbviteli
bíróság volt, illetve
fôbenjáró ügyekben
ítélkezett, és a Helytartó-
tanács, mely Magyarország
igazgatását végezte
a Kamara utasításai alapján.
Középkori ismereteid alapján állapítsd meg, hogy mi lehetett a Kancellária és a Kamara

feladatköre! Az ábra alapján állapítsd meg, miben különbözött ez az igazgatási szervezet attól,
amely ebben az idôben Angliában volt jellemzô! (Hatalmi ágak elválasztása, felelôs kormány.)
Kik vehettek részt az országgyûlési követek választásán?

(Black plate)
1615 U plate)
18
M MAGYARORSZÁG ÚJJÁSZÜLETÉSE
PRAGMATICA SANCTIO (1723:2.TC.) „7. § [A magyarországi rendek] Ô legszentsége-

sebb császári és királyi felsége férfiágának magva-
Az alábbi törvény kiadásakor nem volt a Habsburg- szakadtával [értsd: ha nem lenne fiú utód] (mely
háznak fiúörököse, a lányok trónöröklése pedig eb- magszakadást Isten legkegyelmesebben távol tar-
ben a dinasztiában addig nem volt szokásban. tani méltóztassék) az öröklési jogon való utódlást
III. Károly király (1711–1740) ezért e törvény elô- Magyarországban és koronájában, s az Isten sege-
terjesztésével kívánta biztosítani továbbra is a ma- delmével már visszaszerzett és visszaszerzendô eh-
gyar trónt a Habsburg-család számára. (Hasonló hez tartozó részekben, országokban és tartomá-
törvényekkel biztosította a trónt a birodalom többi nyokban, felséges Osztrák Házának nôágára is
tartományában is.) A magyar országgyûlés két táb- [értsd: a jelenlegi vagy bármely késôbbi uralkodó
lája 1723-ban külön-külön, szavazás nélkül, „köz- nôi leszármazottaira] […] feloszthatatlanul s elvá-
felkiáltással” fogadta el azt, ami alább az elsô bekez- laszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen […]
désben olvasható, s amire válaszul az uralkodó ki- uralkodás és kormányzás végett átruházzák.”
nyilvánította a második bekezdésben olvashatókat; „Ô legszentségesebb császári és királyi felsége
a felsorolt jogokat, kiváltságokat az uralkodók az ország s az ahhoz kapcsolt részek összes hû ka-
korábbi és késôbbi hitleveleikben is rendszeresen rainak és rendeinek [értsd: a magyarországi ren-
megerôsítették. A híres, sokat idézett törvény két év- deknek] minden […] jogait, szabadságait, kivált-
századon keresztül szabályozta Magyarország hely- ságait […] az alkotott törvényeket és helybenha-
zetét a birodalmon belül. (A megértésben a szögletes gyott szokásokat […] kegyelmesen megerôsíti, s
zárójelbe tett kiegészítések segítenek.) meg fogja tartani.”
Mi a Pragmatica Sanctio lényege? Mi a jelentôsége a törvény szövegében a „feloszthatatlanul

s elválaszthatatlanul” kifejezésnek? Melyik mit jelent itt? Idézd fel az 1687. évi törvény és
a szatmári béke szövegét! Mennyiben jelent ez újat, mennyiben erôsíti meg azokat?
MÁRIA TERÉZIA GYERMEKÉVEL

(KÉSÔBBI II. JÓZSEF) A POZSONYI
ORSZÁGGYÛLÉSEN 1741-BEN
TISZTEK ÉS KATONÁIK A XVIII. SZÁZADBÓL

A hatalmasra duzzadt hadseregekkel kerülni kellett a fôerôk közötti
döntô ütközeteket: inkább olyan manôvereket vetettek be (pl. ellátás
megzavarása, fontos pontok megszállása), melyekkel viszonylag
kis emberveszteséggel megadásra kényszeríthették az ellenséget.
A gyorsan mozgó könnyûlovasság felértékelôdött, a magyar huszárokat
szívesen fogadták minden hadseregben. Késôbb mint csapatnem,
a huszárság, mely Magyarországról terjedt el, állandósult, és számos
európai hadseregben alkalmazták a huszárokat.

(Black plate)
1615 U plate)
19
EGYENSÚLY ÉS KOMPROMISSZUM M
„HABSBURG – PEDIG SZÉP, OKOS Firenzében élt.) Egyik lányának azt javasolta,
ÉS ROKONSZENVES” hogy sohase éreztesse gyengébb képességû férjé-
vel, hogy ô a tehetségesebb. Ezt az elvet követte
Mária Terézia magyar királynô (1740–1780) csi- maga is. Az inkább csak szimbolikus jelentôségû
nos, 23 éves fiatalasszony volt, amikor a trónra lé- német-római császári címet így férjének, Lotha-
pett. 1741 szeptemberében megnyerô külsejével ringiai Ferencnek hagyta meg, ô maga megelége-
is hatott, amikor a pozsonyi országgyûlésen dett a tényleges hatalmat biztosító magyar és cseh
sikerült megnyernie, a magyar rendeket, hogy királyi, ausztriai fôhercegi cím birtoklásával.
„életüket és vérüket” ígérjék a birodalom védel- Pár évtizeddel az utolsó magyar rendi felkelés
mében, melyet megtámadtak a poroszok. Mária után meglepô lehet az a hûség és lelkesedés,
Terézia határozott, erôs kezû uralkodóvá vált. amellyel a magyar rendek kiálltak mellette Szi-
A politika irányítását mindvégig a leghatározot- léziáért vívott mindkét háborúja idején (1740–
tabban a kezében tartotta. Pedig emellett 16 gyer- 1748, 1756–1763), és biztosították hozzá a szük-
meket szült (közülük 10 élte ôt túl), rendszeresen séges pénzt, katonákat. Kétségtelen, a királynô
járt templomba, de sok idôt fordított az udvari ügye sen bánt a magyarokkal. A magyar arisztok-
bálokra is. Aztán elmúlt a fiatalság, a szépség vará- ráciát Bécsbe vonzotta a fényes udvari környezet-
zsa, de helyére – mint a környezet befolyásolója – tel, a gyakori megbeszélésekkel, a 120 tagú ma-
a méltóság és a tapasztalt bölcsesség lépett. A ko- gyar testôrség felállításával. Kitartásukat címek,
moly szigorúság persze ezután is inkább csak az rangok, kitüntetések adományozásával erôsítette
államügyekre vonatkozott. Magánéletében Mária meg, létrehozta a Szent Istvánról elnevezett világi
Terézia megmaradt olyannak, amilyen korábban lovagrendet is. A magyar köznemesi és nemesi if-
volt: jószívû, kedves, közvetlen, hellyel-közzel jakat Bécsben az általa alapított nevelôintézet-
fontoskodó asszonynak. Örömét lelte abban, ha ben, az ún. Theresianumban számukra fenntar-
az arisztokrata ifjúság körében házassági terveket tott helyekkel, politikai vagy katonai karrier le-
kovácsolhatott, de nagy igyekezettel adta férjhez hetôségével nyerte meg. A királynô egyik lányá-
cselédlányait is. Színház- és operajáró volt, és szí- nak ezt írta: „Gyakorold magadat a latinban és a
vesen ült le egy-egy kártyapartira is. magyarban, hogy szólhass egy pár szót az embe-
Mária Terézia féltô gonddal óvta családját. rekkel, annak igen jó lesz a hatása.” A vallásos ér-
Korholó levelek sorát küldte lányának, Mária zületû tömegek megnyerését szolgálta, hogy
Antóniának, XVI. Lajos francia király pazarló és 1771-ben Raguzából hazahozatta Szent István
kacér feleségének. Amikor 1768-ban hírül vette, ereklyéjét; ekkor rendelte el augusztus 20-a meg-
hogy megszületett elsô fiú unokája, teljes termé- ünneplését is. Minden magyarországi társadalmi
szetességgel kiáltotta az udvari színház páholyá- osztályban sikerült annyi párthívet maga mellé
ból a nézôtérre a mindenki által beszélt bécsi dia- állítania, amennyivel megakadályozhatta az elé-
lektusban: „A Poldinak fia lett.” (Leopold, a ké- gedetlenség veszélyessé válását.
sôbbi II. Lipót ekkor Toscana nagyhercegeként (IFJ. BARTA JÁNOS NYOMÁN)
Milyen összefüggés volt Mária Terézia egyénisége és politikája között?

Mit jelenthet a címben szereplô utalás: „Habsburg – pedig szép, okos és rokonszenves”?
Mennyiben mondható, hogy apja politikáját folytatta, vagyis az események alakulása
a körülményektôl függött, és nem a személyétôl?
Mi lehetett a célja a Szent István-kultusz kialakításával a magyarok megnyerésén kívül?

(Black plate)
1615 U plate)
20
ÖSSZEGZÉS
N
KÉT ÉVSZÁZADON ÁT EGYENSÚLY tesei a Habsburgok, gyarmati vesztesei a franciák
lettek. A XVII. század termést és lakosokat pusztí-
A XVIII. századra egy sajátos hatalmi egyensúly tó zsoldosháborúi után a XVIII. század óriási há-
alakult ki Európában, mely lényegében két évszá- borúi szinte „felüdülést” jelentettek. Ekkor ugyan-
zadig fennmaradt. A kontinenst uraló öt nagyha- is részleges hadkötelezettségen és toborzáson ala-
talom kölcsönösen megakadályozta egymást ab- puló óriási, állandó hadseregek jöttek létre. Ezek
ban, hogy bármelyikük túlsúlyra jusson és egyed- ellátását központilag felállított raktárhálózattal
uralomra tegyen szert. Erre az egyensúlyra legin- kellett megoldani. Az ellátás stratégiai jelentôségû
kább Nagy-Britannia ügyelt, mely minden lett, ennek következménye, hogy a katonák nem
konfliktus esetén a gyengébbik fél oldalára állt. Si- hatoltak be az ellenséges térségbe olyan mélyen,
keresen akadályozta meg, hogy Franciaország nehogy ellátási vonalaiktól eltávolodjanak. A tö-
visszaszerezze XIV. Lajos-korabeli vezetô szerepét. kéletesedô technika (tüzérség, kézi lôfegyverek)
A szigetország viszont, bár a legnagyobb tengeri és és az egyre nagyobb katonatömegek így is hatalmas
gyarmati hatalom lett, már földrajzi helyzeténél emberveszteséggel fenyegettek. Hogy ezt elkerül-
fogva sem lehetett a kontinens egyedüli ura. jék, kialakították az óvatos, a nagy csatákat kerülô,
Franciaországgal szemben Anglia legfontosabb inkább az ellenség mozgását, ellátását nehezítô
katonai és diplomáciai szövetségese az új Habs- harcmodort.
burg Birodalom, a dunai monarchia lett. Nem
véletlenül: uralmi igényei a tengeren nem voltak, A HABSBURG BIRODALOM
viszont Európa közepét birtokolva útjában állott ÉS MAGYARORSZÁG
minden ilyen irányú hatalmi terjeszkedésnek.
Szintén Franciaországot ellensúlyozta kelet felôl A XVII. század végéig a Bécs-központú osztrák
egy másik, hirtelen emelkedô német hatalom, Po- Habsburg-térség a Habsburg Birodalomnak csak
roszország, mely ugyanakkor kész volt a Habsbur- kisebb részét tette ki, ekkortól azonban gyors gyara-
gok ellen is fordulni, aszerint, hogy mit kívánt az podásnak indult. Elôbb Magyarországot és Er-
egyensúly és saját területszerzô érdeke. délyt szerezte meg (1699), majd Belgiumot és
E két hatalom a szintén erôsödô Oroszországot Észak-Itáliát (1714). Ez a birodalom ugyanakkor
is ellensúlyozta, mely a Balkán és a Fekete-tenger még jellegzetesen középkori volt, eltérô kormányza-
felôl egyre inkább fenyegette a nyugati hatalmak tú és erôs rendiségû tartományokból állt össze.
tengeri érdekeit. Törökország, Hollandia, Spanyol- A XVIII. század közepétôl kiütközött ennek hátrá-
ország vagy Svédország ekkor már nem tekinthetô nya a modern szervezetû Poroszországgal és Fran-
önálló nagyhatalomnak. ciaországgal szemben: Ausztria elvesztette az örökö-
södési és a hétéves háborút, és ezzel egyik gazdag
A NAGYHATALMAK HÁBORÚI ipari tartományát, Sziléziát. A válság rákényszerítet-
A XVIII. SZÁZADBAN te a kormányzatot, hogy gazdasági, közigazgatási
és jogi rendszerét modernizálja, ahogy azt a po-
A század folyamán az erôviszonyok alakulásától rosz és a francia uralkodók már megtették. E mun-
függôen szinte mindvégig dúltak a nagy, nemzet- ka egy ponton a rendek ellenállásába (fôleg a ma-
közi koalíciók háborúi. A spanyol örökösödési és gyarokéba) ütközött, de a felvilágosult abszolutiz-
az északi háborút már említettük. A század dere- mus módszereivel végül is úrrá lett a válságos hely-
kán robbant ki az osztrák örökösödési háború zeten. (E módszerekrôl késôbb lesz szó.) Így a szá-
(Habsburg–angol szövetség a porosz–francia szö- zad végén a terjeszkedô Habsburg-hatalom már Po-
vetség ellen, 1740–1748) és a hétéves háború roszország szövetségeseként nyert kárpótlást Len-
(Habsburg–francia szövetség a porosz–angol szö- gyelország egyharmadának (Galícia), illetve Bu-
vetség ellen, 1756–1763). E háborúk európai vesz- kovinának a megszerzésével (1772, illetve 1775).

(Black plate)
1615 U plate)
21
EGYENSÚLY ÉS KOMPROMISSZUM M
A Habsburg Birodalom két részre oszlott. Az te továbbá a magyar rendiség mozgásterét, hogy az
úgynevezett osztrák „örökös tartományokat” vagy uralkodó vele szemben a nemzetiségekre és a ki-
„Ciszlajtániát”, valamint a cseh-morva területe- váltságok nélküli magyarokra (fôleg a jobbágyok-
ket gyenge rendiség, adózó nemesség és általában ra) tudott támaszkodni. Ha pedig a rendi gyûlés
fejlett ipar jellemezte. Így ezt a részt az uralkodó a nem szavazta meg az adót, a király saját hatásköré-
XVIII. és a XIX. században abszolutisztikus eszkö- ben emelhette a Magyarországot sújtó vámbevéte-
zökkel irányíthatta. (Az osztrák „örökös” tartomá- leket. Az uralkodónak csak arra kellett ügyelnie,
nyok: Alsó- és Felsô-Ausztria, Stájerország, Karin- hogy ne sértse annyira a nemesség érdekeit, hogy
tia, Krajna, Tirol, Vorarlberg és Trieszt.) A Habs- azok megtagadják a központi intézkedések végre-
burg-monarchia területének másik felét, lakóinak hajtását a megyékben. Ebben az esetben ugyanis
43%-át „Transzlajtánia” (Lajtán túl), a „magyar Magyarország kormányozhatatlanná vált volna.
korona országai”, vagyis a Magyar Királyság, Hor- Mindkét fél tehát a kompromisszumok keresésé-
vát-Szlavónia, Erdély és a katonai irányítás alatt ál- ben volt érdekelt.
ló Határôrvidék alkotta.
Ennek a résznek és egyben a Habsburg-monar- A PRAGMATICA SANCTIO
chia területének is legnagyobb országa a Magyar ÉS MÁRIA TERÉZIA
Királyság volt. Törvények mondták ki, hogy Ma-
gyarország önálló ország, melyet saját törvényeivel A kompromisszum megteremtôje III. Károly volt
és rendi intézményeivel (országgyûlés, megyerend- (1711–1740). Ô hozta létre az együttmûködés
szer), saját rendi alkotmánya tiszteletben tartásával alapjául szolgáló szatmári békét (1711) és fogad-
kell kormányozni. Mindez bizonyos rendi önkor- tatta el a keretet adó Pragmatica Sanctiót a magyar
mányzatot jelentett, ami Ciszlajtániában nem lé- rendekkel (1723). Ez rögzítette azt az öröklési
tezett. Másfelôl azt is törvény mondta ki, hogy a rendet, amellyel a Habsburg-uralkodók egymást
magyar trónon a Habsburg-ház uralkodói követik követik az ország trónján a fiúág kihalása esetén
egymást, és Magyarország elválaszthatatlan a bi- is. Megerôsítette tehát azt az 1687. évi törvényt,
rodalom többi tartományától. Külön központi amelyben a magyarok lemondtak a szabad király-
kormányszékek intézték a magyar közigazgatást, választásról. Kimondta a törvény továbbá, hogy
magyar vezetôkkel és hivatalnokokkal. Így elsôsor- Magyarország ugyan önálló ország, saját törvé-
ban a magyar Kancellária (Bécsben), az ennek alá- nyekkel, de a birodalom egyéb részeitôl elvá-
rendelt, utasításait végrehajtó és elôkészítô helyi laszthatatlan.
szervezet: a Helytartótanács (Pozsonyban, majd III. Károly munkájának folytatója lánya, Mária
Budán) és a magyar Kamara (Pozsonyban, pénz- Terézia volt (1740–1780), aki számos látványos bé-
ügyek intézése). Ezek azonban nem a magyar or- kítô lépést tett a magyar nemesség felé. Úgy tudta
szággyûlés, hanem a hasonló birodalmi hivatalok megnyerni ôket, hogy közben a birodalom érdekein
alá rendelôdtek, azok utasításait továbbították. nem esett csorba. Jól mutatja ezt, hogy a magyarok
A katonaság, a külügyek és a pénzügyek pedig biztos támaszai voltak a Sziléziáért folytatott há-
(az adómegszavazást kivéve) közvetlenül az ural- borúkban, sôt nagy szerepük volt abban, hogy a
kodó hatáskörébe tartoztak. birodalom elkerülte a fenyegetô katonai összeom-
Nem tartozott közigazgatásilag Magyarország- lást. Csak a nemesség megadóztatásának és a job-
hoz – és még kisebb önállósággal rendelkezett – a bágyvédelemnek a terve ütközött a pozsonyi or-
magyar korona országainak jelentôs része, így Er- szággyûlés ellenállásába. Itt Mária Teréziának már
dély és a horvát-szlavón határôrvidék. Csökkentet- az abszolutizmus eszközeihez kellett nyúlnia.

(Black plate)
1615 U plate)
22
Magyarország benépesül
N
Év 1683 1699 1711 1720 1790 A KÁRPÁT-MEDENCE
NÉPSÛRÛSÉGE
Népsûrûség, 13,03 12,10 11,79 13,34 31,62
fô/km2 (4,3 millió) (10,2 millió)
BETELEPÜLÉS ÉS BELSÔ VÁNDORLÁS A XVII–XVIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

(A nyilak vastagsága megközelítôleg jelzi a csoportok létszámát, jelentôségét.)
A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK NÉPEI 1790-BEN (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS)
Magyarország Szlavónia Horvátország Erdély Határôrvidék Összesen

magyar 52,50 6,79 0,49 30,40 7,54 41,55
német 10,63 0,71 0,50 14,35 4,81 9,98
román 10,86 50,81 9,73 16,17
szlovák 15,60 10,68
kárpátukrán 5,23 3,58
szlovén 0,48 0,33
horvát 1,48 45,71 98,02 35,52 9,56
szerb 2,32 46,79 0,99 42,40 6,85
bunyevác,
0,68 0,46
sokác
egyéb 0,22 4,44 0,84

(Black plate)
1615 U plate)
23
MAGYARORSZÁG BENÉPESÜL M
Emlékezz vissza a korabeli Európát jellemzô demográfiai változásokra! Mennyiben más a ma-
gyarországi helyzet? Nagyobb lehetett-e a természetes szaporodás, mint korábban? Vizsgáld
meg a Történelmi atlasz segítségével, mely térségekbe történt bevándorlás és miért! Hogyan
változott a különféle népcsoportok településterülete? Mi maradt változatlan?
Hogyan változtak meg Magyarország nemzetiségi viszonyai? A térképet és a táblázat adatait
vesd össze azokkal a térképekkel, amelyek Bihar megye, illetve Buda és Pécs környékének
településszerkezeti változásait mutatják be
(Történelmi atlasz, Települések a török uralom elôtt és után c. térképek)!
TELEPESEK
SZÁMÁRA KÉSZÜLT
TÍPUSHÁZAK ÉS
-FALVAK TERVEI
Ilyen lakóhelyek
várták a déli
megyékben
a XVIII. század
utolsó harmadában
az állam által
betelepített
parasztokat.
FEJLÔDÖTT AZ ORVOSI ELLÁTÁS,

SZAPORODTAK A PATIKÁK
Az elsô fordításban megjelent szülészeti és az elsô magyar
gyermekgyógyászati könyv címlapja (1776 és 1771).
AZ ORSZÁG BENÉPESÍTÉSÉRÔL mának tekintjük, a németeket, különösen a csá-

„Az alázatos bizottságnak egyhangú véleménye, szári Felséged német örökös tartományaiból szár-
hogy a Magyar Királyság benépesítésében a má- mazókat […] mások elé kötelesek helyezni, hogy
sodik mód, vagyis idegen népek szabad, önkén- az ország vagy legalább nagy része lassanként el-
tes meghívása és befogadása lesz a leghasznosabb, németesedjék, a forradalmakra és nyugtalanságra
és ehhez szükségesnek tartjuk, hogy a magyaror- hajlamos magyar vért a némettel lehessen mérsé-
szági új szerzeményi területeken a házakat és a kelni, és ezáltal természetes örökös királya és ura
telkeket általában néhány évre fel kell menteni iránti állandó hûségre és szeretetre nevelni.”
minden adó és robot alól, éspedig a magyarok (KOLLONICH LIPÓT ÉRSEK JAVASLATA, 1689)
három, a németek pedig, hogy jobban odacsalo-
gathatók legyenek, és mivel a költségeik is na- EGY SIKERES TELEPÍTÉS
gyobbak, öt évet kapjanak, hogy ezalatt házukat „Midôn istenben boldogult báró Haruker [Har-
tetô alá tudják hozni, a földjüket pedig újból ruckern] 1716. esztendôben elkezdé ezt az 1685-
munkába venni és megmûvelni. Azt is világosan tôl fogva majd pusztán és üresen álló jószágot
ki kell mondani, hogy ezek az alattvalók és pa- [birtokot] megszállítani [benépesíteni], tehát itt
rasztok nem földhözkötöttek, amint részben eleinte senki sem akart lakos lenni, mivel az em-
gondolják, még kevésbé »örökös jobbágyok«, ha- ber a mindenkori háborúságnak vérengzésétôl
nem szabad emberek a hazai törvényekben meg- félt. De ez a békességes tûrô úr tudott utat s mó-
állapított szabad költözési joggal és azoknak is dot találni, hogy Magyarországnak tartományi-
kell maradniuk. Miközben a többieket egyfor- bul, sôt még némely idegen országokbul is, úgy-

(Black plate)
1615 U plate)
24
mint Sváb-Frank és Rajna kerületeibül is ide em- egy füstös gulyás kunyhó, valami török ferdô, ör-
bereket hívott. A vallásnak szabad gyakorlása mények szállása s majorja állott, ott mostanság
megengedtetvén az új lakóknak, mindenféle 500, 600, 800 és 1000 házakbul álló helységek
nemzet, magyar, német, tót [szlovák], rác [szerb] vagynak, melyek 5000, 6000 és 8000 lakókkal is
és oláh [román] barátságosan fel- s bévétetett. bôvölködnek.”
[…] Ez az úr igen kevés adót s robotot kívánt (TESSEDIK SÁMUEL,
tôlök. […] Ott, hol azelôtt 50–60 esztendôkkel 1784)
Miben tér el egymástól az a telepítés, amelyrôl Kollonich Lipót, illetve amelyrôl Tessedik
Sámuel ír, a telepítés szervezôje és a telepítés célja szempontjából? Hasznos vagy káros volt
más népek betelepítése, betelepülése? Mi lehetett az oka az önkéntes bevándorlásnak?
ÖSSZEGZÉS
A BETELEPÍTÉS HASZNA Emellett szervezett állami telepítés is folyt.

ÉS VESZÉLYEI A kormányzat fôként németeket telepített.
(A XVIII. században érkezô németeket – vegyes
Magyarország számára a XVIII. század a nyugati származásuk ellenére – egységesen „sváb” elneve-
országokénál is nagyobb arányú népességnöveke- zéssel szokták illetni.) Ennek célja a kormányzat-
dést hozott. Ennek az volt az oka, hogy az elôzô hoz hû, katolikus adózók számának növelése volt.
korszak, a XVII. század (az oszmán-török uralom) Mindezek következtében átalakult az ország etni-
itt súlyosabb pusztításokat okozott, mint amelyet kai térképe. A magyarok aránya a korábbi 80%-
Európa más térségei elszenvedtek (a Német-római ról 40%-ra csökkent, bár továbbra is a magyar
Császárságot kivéve). Magyarország népessége (Er- maradt a legnagyobb etnikai csoport.
délyt és a déli részeket is beleértve) 1711 és 1790 A bevándorlás növelte az ország munkaképes la-
között több mint kétszeresére, 3–4 millióról 8–10 kosságát, így termelôképességét és gazdagságát is.
millióra növekedett (a becslések eltérôek)! A súlyos A telepesek – bár igen jelentôs kedvezményeket
háborúk után általában gyorsabb a természetes sza- kaptak – igen nehéz körülmények közé érkeztek,
porodás (évi 6–12 %), emellett az elnéptelenedett mocsarakat kellett lecsapolniuk, elvadult erdôket
vidékek, így az Alföld, a Bácska és a Bánát, Bara- kiirtaniuk, régen elhagyott földeket feltörniük. Új
nya vidékei vákuumként vonzották magukhoz az terményeket, eljárásokat, ételeket is hoztak ma-
északi és a nyugati vidékek lakóit. Az ô helyükre, gukkal. (Ilyen a balkáni délszláv betelepülôktôl
illetve az Alföldre, valamint a Tiszántúlra az or- megismert és átvett étel, a darált hússal kevert rizs
szághatáron kívülrôl érkeztek román, szerb, né- mint különbözô ételeink tölteléke, pl. a töltött pap-
met és ukrán betelepülôk. De jelentôs volt a bel- rikáé, de a tarhonya, a lecsó és más paradicsomos
sô népmozgás is: a szlovákok („tótok”) betelepü- ételek is délszláv közvetítéssel terjedtek el; a szlová-
lése az Alföldre (elsôsorban a Felvidékrôl), vala- koktól a mákos gubát, a bolgároktól a különféle
mint Szabolcs és Szatmár megyébe, a Bácskába, a zöldségeket vettük át. A németeknek nagy szerepe
Temesközbe, és magyar népcsoportok is költöz- volt a burgonya, a lucerna, a lóhere és a tejtermékek
ködtek ide más vidékekrôl. elterjesztésében, a románoknak pedig a kukoricáé-
A betelepülések három nagy hullámban zajlot- ban.) A „svábok” a paraszti építkezésben terjesztet-
tak le, több mint egy évszázadon keresztül (1687 ték a fát, a követ, a téglát – a vályog és patics ellené-
és az 1790-es évek között). A nagy európai hábo- ben. Gyakran építettek pincét a házaik alá, falvaik és
rúk és a földesúri önkényeskedés elôl való mene- földjeik gondozottabbak voltak más népekénél, ál-
külés is ösztönözte a népességmozgásokat. Az ön- lataikat istállóban tartották és takarmánnyal etették,
kéntes be- és átvándorlást a földbirtokosok a szol- tejgazdálkodást folytattak. Nagy szerepük lesz a
gáltatások átmeneti elengedésével ösztönözték. betelepült németeknek a hazai felvilágosodásban,

(Black plate)
1615 U plate)
25
GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS MAGYARORSZÁGON M
az elsô újságok, folyóiratok, kiadók, színtársulatok Hell Miksa, Pray György) vagy a következô két-
megalapításában. három emberöltô sok kiválósága (Táncsics Mihály,
Kölcsönösen hatott egymásra a nemzetiségek Petôfi Sándor, Eötvös József, Liszt Ferenc, Erkel
és a magyarok kultúrája is. Gyakori volt a parasz- Ferenc, a Pest házait tervezô Hild József, Pollack
toktól a nemesekig, hogy gyermekeiket más nyel- Mihály és még sokan mások). A XIX. és XX. száza-
vû településre küldték nyelvet tanulni, így az elfo- di magyar kultúra elképzelhetetlen tehát a hazai
gulatlan gyerekkorban ismerkedtek egymás nemzetiségek nélkül. Ugyanakkor Magyaror-
anyagi-szellemi mûveltségével. Nem vagy nem- szágról, a magyar kultúra hatására indult meg a
csak magyar szülôktôl származott a XVIII. száza- szerb és a román nemzeti ébredés. A különbözô
di hazai szellemi élet számos kiemelkedô, tehet- népek együttélését azonban helyenként kezdettôl
séges alakja (például Bél Mátyás, Born Ignác, zavarta a bizalmatlanság, az elzárkózás.
Gazdasági fellendülés Magyarországon

N
MAGYARORSZÁG GAZDASÁGA
AZ 1754-ES VÁMRENDELET TÉTELEI
Milyen célt szolgálhatott a rendelet?
AZ EGYES ÁRUCSOPORTOK FORGALMÁNAK MEGOSZLÁSA A BEHOZATAL ÉS KIVITEL KÖZÖTT 1767-BEN,

ILLETVE EZEK VÁLTOZÁSA 1733-HOZ VISZONYÍTVA
Árucsoport Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel

megoszlása százalékban az 1733. év %-ában
Élelmiszer 20,93 79,07 477,99 135,96
Állat 17,97 82,03 554,90 223,87
Állati termék és áru 44,68 55,32 491,23 245,33
Növényi termék és áru 27,63 72,37 218,25 57,09
Textiláru 83,84 16,16 213,74 615,02
Ásványi termék és áru 78,81 21,19 218,25 57,09
Szatócsáru 93,12 6,88 91,52 64,65

(Black plate)
26
MAGYARORSZÁG TEXTILMANUFAKTÚRÁI A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN
Állapítsd meg, hozott-e lényeges változást a vámrendelet a magyar gazdaság szerkezetében!

Milyen módon akadályozta a manufaktúrák kialakulását? Mennyire voltak tartósak a magyar-
országi manufaktúravállalkozások? Mi lehet a magyarázata a manufaktúrák sajátos földrajzi
elhelyezkedésének? Milyen szerepet játszott alapításukban az állam, illetve a nagybirtokosok
és a polgárok?
ADATOK PEST, BUDA ÉS ÓBUDA PEST LAKOSAINAK NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA

XVIII. SZÁZADI FEJLÔDÉSÉRÔL SZÁZALÉKBAN
1720 1735 1746

BUDA, ÓBUDA ÉS PEST LAKOSAINAK SZÁMA Német 51 58,5 67,2
1720 1800 Magyar 24 18 15,9
Buda és Óbuda 9 600 2 600 Rác 18 18,5 16,9
Pest 24 600 30 000 Egyéb 7 5 –

(Black plate)
1615 U plate)
27
GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS MAGYARORSZÁGON M
PEST FELLENDÜLÉSE de akkora sokadalommal, amekkora a vidék jelle-

„Alig van egyetlen házikó is, amelyben ne lenne géhez képest csak elképzelhetô; különösen nagy
vendégszoba vendégek befogadására, kiket hivata- tömeget vonzanak a baromvásárok, amelyek a kö-
lok, hatóságok vonzanak ide. […] Különben Pes- zönséges vásárokat egy-két nappal megelôzik.
ten semmi sem hiányzik, ami az élet kényelméhez A felhajtott állatok mérhetetlen tömegét abból is
szükséges. A város hírnevéhez hozzátartoznak az elképzelheted, hogy a kelet felé szélesen elterülô
országos vásárok. Szt. József, Szt. Medárd, Szt. Já- síkság, ameddig a szem ellát, szarvasmarhákkal te-
nos fôvétele és Szt. Lipót ünnepén tartják ezeket, lik meg.” (BÉL MÁTYÁS, 1737)
Hogyan változtak meg Pest-Buda népességi viszonyai az évszázad folyamán? Milyen földrajzi
okai lehettek annak, hogy éppen Pest és Buda lett az ország gazdasági és kulturális központja?
A forrás alapján állapítsd meg, hogy milyen okokból költözhettek Pest-Budára az új lakók!
ÖSSZEGZÉS
MEZÔGAZDASÁG, IPAR tartományokban ui. a nemesek is adóztak.) Mind-

ezek ellenére az 1780-as években Bécs támogatást
Magyarország természeti adottságai (éghajlat, ter- nyújtott a magyar iparnak is. Az új manufaktúrák
môföld) kiválóak a mezôgazdasági termeléshez. azonban nem tudtak sokáig fennmaradni, mert
Emiatt – láthattuk – már a középkorban is keve- hiányzott a belsô piac és a városi céhek is megtet-
sebb éhínséget szenvedett, mint más térségek. tek mindent, hogy akadályozzák mûködésüket.
A Habsburg-kormányzat felismerte az országban
rejlô lehetôségeket, és igyekezett serkenteni a A RÉGI-ÚJ KÖZPONT: PEST-BUDA
mezôgazdaságot. A birodalomba irányuló mezô-
gazdasági exportot csak csekély vám sújtotta, és Különösen gyors fejlôdést mutat az a három város,
fellendítését szolgálta az állami telepítés is. A kor- mely már a török idôk elôtt is igen fontos szerepet
mányzat a parasztok számára mezôgazdasági isme- játszott az ország közepén: Pest, Buda és Óbuda.
reteket terjesztô kiadványokat jelentetett meg, ösz- Buda és Óbuda lakossága 1720 és 1800 között há-
tönözte az eperfaültetést, a selyemhernyó-tenyész- romszorosára (24 600), Pesté több mint tízszeresé-
tést, a méhészetet, a len, a kender, a burgonya és a re (30 000) nôtt. Lakosaik túlnyomórészt nem
jobb takarmányok termelését. Az a fajta korszerû, magyarok, hanem németek és „rácok” (szerbek)
intenzív termelés, amelyrôl Nyugat-Európa kap- voltak. A városok kiterjedése messze túlszárnyalta
csán volt szó, ekkor még nem honosodott meg, a XV. századi határokat. Pest házai a városfalakon
az élelmiszer-kereskedelemnek kb. 80%-át Ma- túl (a mai Kiskörút) elérték a Duna-ágat (a mai
gyarországon mégis az export tette ki. Nagykörút).
Az ipar hagyományosan elmaradottabb volt, A fellendülés fô oka a városok földrajzi elhe-
ezért Bécs inkább az örökös tartományok iparát lyezkedése volt. Az ország közepén, a fô hajózási
fejlesztette, és Magyarországot elsôsorban piacnak út mentén, a legrövidebb révátkelônél, vagyis az
szánta. Ezt kívánta biztosítani az 1754-ben beveze- országos utak találkozásánál helyezkedtek el.
tett belsô vámhatár az örökös tartományok és Ma- Ezért itt, Pest határában tartották a legnagyobb or-
gyarország között. A Magyarországról jövô iparcik- szágos vásárokat. Itt, a fontos utak találkozásánál
kek után magas, az oda bevitt iparcikkekért ala- jöttek létre az elsô manufaktúrák.
csony vámot kellett fizetni. A vámbevételekbôl az Ide költöztek az ország legfontosabb politikai és
udvar azt a pénzt is pótolni kívánta, amelytôl a ma- kulturális intézményei is. Budán felépült a királyi
gyar nemes adómentessége miatt esett el. (Az örökös palota, a Várba költözött a Helytartótanács, a nádor,

(Black plate)
1615 U plate)
28
rövid idôre a magyar Kamara. Pestre tették székhe- kok, kárpitozott falak és magasabb plafon). A fal-
lyüket a legfôbb bíróságok, elôbb Budára, majd vak élete viszont nem sokat változott.
Pestre települt a jezsuita alapítású nagyszombati
egyetem, számos országos jelentôségû közép- és fôis- KELET-KÖZÉP-EURÓPAI
kola nyílt itt. (Az oktazási intézényi hálózat létreho- PÁRHUZAMOK
zásában az egyházak vállaltak vezetô szerepet.)
A gazdasági és kulturális, majd a XIX. század A XVIII. század a fellendülés százada volt az
közepétôl-végétôl politikai központ új lakókat (hi- egész közép-kelet-európai térségben. Lengyel-
vatalnokok, kereskedôk, tanárok, diákok, munká- országban a század második felében bomladozni
sok stb.) és ideiglenes tartózkodókat (vásárosok, kezdett a robotra épülô majorság, helyét a bér-
ügyintézôk stb.) vonzott. Kiszolgálásukra telepedett munka és a pénzjáradék kezdte átvenni. Felbuk-
meg itt sok építôvállalkozó és építômunkás, kiske- kantak a városokban a bérmunkára a nagybirto-
reskedô, kisiparos, vendéglôs. kon a jobbágymunkára épülô manufaktúrák.
Megjelentek a magánbankházak, élénkült a ke-
AZ ÉLETMÓD ÁTALAKULÁSA reskedelem. Megkezdôdött a lengyel „reform-
kor”, vagyis a reformer lengyel nemesség mozgal-
Az újfajta népélelmezési cikkek elterjedése, a vi- ma, melynek célja a gazdasági és politikai szerkezet
szonylag bôségesebb táplálék Magyarországon is korszerûsítése.
megfigyelhetô ebben az évszázadban. A kora újkor A román fejedelemségek gazdaságára kedve-
századaiban vált általánossá a napi kétszeri étkezés zôen hatottak a megismétlôdô osztrák és orosz tö-
(ebéd 10 órakor és vacsora 18 órakor) helyett a há- rökellenes háborúk, hiszen mezôgazdasági kon-
romszori, vagyis megjelent a reggeli. Az ebéd kez- junktúrát teremtettek, így egyre jobban kiszaba-
dett kiegészülni a levesfélékkel, melyeket korábban dultak a török uralom gazdasági szorításából. El-
legfeljebb böjti idôkben fogyasztottak. A burgo- lentétben Lengyelországgal, itt ekkor kezdett elter-
nya, kukorica, paradicsom, paprika – és az ezek jedni a majorság és a robotolás, élénk gabona- és
felhasználásával készített új ételek – mellett elter- élôállat-kereskedelem indult a Nyugattal a Fekete-
jedt az Itáliából származó fôtt tészta. tengeren és a szárazföldön keresztül. Itt is megje-
A XVIII. század folyamán megjelent Magyaror- lentek manufaktúrák, de fôleg jobbágyerôre tá-
szágon a nyitott udvarú kastély, a nyugatiaknál maszkodva.
persze egyszerûbb kivitelben (pl. Fertôd). A török A korábban is fejlett kézmûvesiparú és nagyobb
idôk keleties-magyaros öltözete helyett a nyugati- népsûrûségû Dél-Lengyelországban, Sziléziában,
as viselet – a városi kultúrában a német polgári valamint Csehországban és az osztrák örökös tar-
divat, ízlés – hódított. tományokban komoly textilipari fejlôdés figyel-
A köznemesség és a városi polgárság életének át- hetô meg. (Az utóbbi két térség esetében ezt a fo-
alakulása nem volt ilyen látványos, de felbukkan- lyamatot siettette a Habsburgok iparpártoló poli-
tak az ô köreikben is azok a berendezési tárgyak, tikája.) A csehországi ipar fejlôdésére inkább ked-
amelyek az elôzô évszázadban már a módosabb ne- vezôen hatott az a tény, hogy a cseh nemesség el-
mesek, arisztokraták körében használatosak voltak nyomottabb helyzetben volt, mint a magyarorszá-
(pl. szekrények, baldachinos vagy oszlopos ágyak, gi, hiszen a városok és a polgárság így szabadab-
képek, székek, pohárszékek, tükrök, nagyobb abla- ban fejlôdhettek.

(Black plate)
1615 U plate)
A felvilágosodás – a ráció évszázada

Új világkép – út a felvilágosodásig
TEKINTÉLY ÉS TUDOMÁNY ges. Tudni kell tehát, hogy van egy végtelen mezô
és egy átfogó tér, amely magában foglalja és át-
LUTHER KOPERNIKUSZRÓL hatja a mindenséget. Abban végtelen sok ehhez
„Ez az új asztronómus [Kopernikusz] azt akarja hasonló test van, amelyek közül egyik sincs in-
bizonyítani, hogy a Föld jár körbe és nem az ég- kább a világegyetem közepén, mint a másik, mert
bolt, a Nap és a Hold; akárcsak az az ember, aki a a világegyetem végtelen […].
mozgó kocsiban vagy hajón ülve azt hiszi, hogy ô BURCHIO: Azt hiszed, hogy Platón tudatlan,
van nyugalomban és a föld meg a fák haladnak el Arisztotelész szamár, s azok, akik nyomukban jár-
mellette. De hát így van ez manapság; ha valaki tak, együgyûek, ostobák és fanatikusok?
okos akar lenni, valami eredeti ötlettel kell elôáll- FRACASTORIO: Barátom, nem azt mon-
nia, ami biztosan a legjobb, mert ô ötlötte ki. Ez a dom, [hanem] én ôket a föld héroszainak tartom:
bolond az egész asztronómiát a feje tetejére akarja de nem akarok nekik hinni ok nélkül, sem pedig
állítani. De, amint a Szentírás mondja, a Nap elfogadni oly tanításokat, melyeknek ellenkezôje
volt az, és nem a Föld, amelynek Joshua megpa- annyira nyilvánvalóan igaz, amint te is megértet-
rancsolta, hogy álljon meg!” ted volna, ha nem volnál teljesen vak és süket.”
GIORDANO BRUNO A TEKINTÉLYRÔL PASCAL: ARISZTOTELÉSZ ÉS A LEVEGÔ SÚLYA

Giordano Bruno (1548–1600) itáliai filozófus Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus és
volt, akit újféle tanaiért máglyahalálra ítélt az ink- filozófus. Úgy bizonyította, hogy a levegô súllyal ren-
vizíció. Az egyház 1998-ban ismerte el ártatlansá- delkezô anyag, hogy Torricellihez hasonlóan egy
gát. üvegcsövet higannyal töltött meg, és nyitott végével
BURCHIO: Hol van hát a természetnek az a szép beleállította egy szintén higannyal teli edénybe: a hi-
rendje, az a szép lépcsôfokozata, amellyel a sû- gany szintje a csôben alig süllyedt. Ezután Torricelli
rûbb és durvább testtôl, amilyen a föld, fölemel- kísérletét egy 1400 méteres hegyen ismételte meg, itt
kedünk a kevésbé durvához, amilyen a víz, a fi- a higanyszál valamivel lejjebb süllyedt, bizonyítva,
nomhoz, amilyen a gôz, a finomabbhoz, amilyen hogy a higanyszálat az edényben lévô higanyra nehe-
a tiszta levegô, a legfinomabbhoz, amilyen a tûz, zedô levegô súlya tartja egyensúlyban, ezért a hi-
az istenihez, amilyen az égi test? ganyszál hossza a levegôréteg vastagságától függ.
FRACASTORIO: Azt akartad tudni, hol ez a „Arisztotelész tanítványai most összehordanak
rend? Ott, ahol az álmok, a képzelôdések, az agy- minden érvet, amely Mesterük vagy a kommen-
rémek, az együgyûségek […]. tátorok írásaiban található, hogy ezeket a dolgo-
BURCHIO: Így hát te tagadod az elemek e hí- kat a horror vacuival* magyarázzák, […] ahelyett
res megkülönböztetését? hogy belátnák, hogy a tapasztalás az igazi mester,
FRACASTORIO: […] Tagadom […], hogy a akit a fizikában követni kell, és hogy ez a kísérlet,
földet körülveszi és átfogja a víz, a vizet a levegô, a amelyet a hegyekben végeztünk, felborította azt
levegôt a tûz, a tüzet az ég […]; az elemek és vi-
lágtestek híres és közismert sorrendje ábránd és * horror vacui (szó szerint): irtózás a vákuumtól, a korai
teljesen üres képzelgés, amelyet sem a természet természettudományos nézet szerint a természet „irtózik” a vá-
nem igazol, sem az értelem nem bizonyít, s amely kuumtól, és ezért minden ûrt „betölt” valamivel, adott eset-
ebben a formában nem helyes, s nem is lehetsé- ben a csövet higannyal.

(Black plate)
1615 U plate)
30
M A FELVILÁGOSODÁS – A RÁCIÓ ÉVSZÁZADA
az általános hitet, hogy a természet irtózik a vá- semmit hozzá azokhoz az ismeretekhez, amiket
kuumtól, és nyilvánvalóvá tette azt az ismeretet, másoktól vettek át, ha az ô idejükben is ilyen ne-
amely most már sohasem vész el, hogy a termé- hezen fogadták volna be az újdonságokat, elestek
szet egyáltalán nem irtózik a vákuumtól, nem volna az utókorral együtt találmányaik gyümöl-
tesz semmit, hogy azt elkerülje, és hogy a levegô csétôl. És amint ôk csak arra használták a régi is-
tömegének súlya az igazi oka mindazon dolgok- mereteket, hogy általuk új ismereteket szerezhes-
nak, amelyeket eddig ezen képzelt oknak tulajdo- senek, s ez a szerencsés merészségük nagy dolgok
nítottak. felé nyitott utat számunkra, bánjunk mi is hason-
[…] Okosabban bánjunk hitünkkel és kéte- lóképpen azokkal az ismeretekkel, amiket tôlük
lyünkkel, szorítsuk józan korlátok közé az ókori kapunk; kutatásunk eszközei legyenek és nem
szerzôk tekintélyét. Ha […] ôk se tettek volna kutatásunk célja.”
A szemelvények alapján derítsd ki, milyen régrôl hagyományozódott elképzelések éltek még
a világról a kora újkorban! Az idézetek alapvetôen kétféle világfelfogást tükröznek.
Mely idézetek tükrözik az egyiket, melyek a másikat? Mi a különbség lényege? Egy korabeli
közvélemény-kutatás szerinted melyik állításnak adott volna igazat?
GALILEO GALILEI JOHANNES KEPLER

(1564–1642) (1571–1630)
Szerinte, ellentétben Habsburg Rudolf császár
a középkori felfogással, udvari csillagásza volt
a tárgyaknak nincsen lel- Prágában. Felismerte,
kük, csak mennyiségi hogy a bolygók ellipszis
tulajdonságok által keltett alakú pályán keringenek.
képzetük. A mozgások Ô tervezte meg az elsô,
mikéntjét matematikai csillagászati célra jól
törvények szabják meg. használható távcsövet.
RENÉ DESCARTES
(1596–1650)
A világot egy órához
hasonlította, amelynek
bizonyos alkatrészeit
ismerhetjük csak. Ennek
alapján – írta – „meg-
kísérlem megérteni azon
részeket is, melyek közvet-
lenül nem érzékelhetôk”.
ISAAC NEWTON (1643–1727)
Huszonnégy évesen jutott el a differenciálszámítás,
a színelmélet, a mozgástörvények és a gravitációs vonzás
megfejtésének alapgondolatához. „A természeten és tör-
vényein éj sötétje ült, / Mondá az Úr: legyen Newton –
és mindenre fény derült” – írta róla a neves költô, Pope.

(Black plate)
1615 U plate)
31
ÚJ VILÁGKÉP – ÚT A FELVILÁGOSODÁSIG M
WILLIAM HARVEY (1578–1657) KÖNYVÉBÔL CAROLUS LINNÉ (1707–1778) NÖVÉNYTANI

Korábban úgy gondolták, hogy a vér a szívben RENDSZERÉNEK 24 OSZTÁLYA A PORZÓK SZÁMA
keletkezik, innen árad szét a testbe. Harvey ezzel az ÉS JELLEGE ALAPJÁN
ábrával szemléltette, hogy ha az emberi kart elszorítják, A növények és állatok besorolása fajok, nemek, rendek
az erek kiduzzadnak, mert a bennük lévô vér nem tud és osztályok szerint kezdeti lépés volt az evolúció
a szív felé továbbhaladni. A vér tehát a szív felé áramlik, felismerése felé.
és azonos azzal, ami onnan újra kiáramlik.
LAURENT LAVOISIER (1743–1794) ÉS FELESÉGE

Korábban azt hitték, hogy égéskor egy flogiszton nevû anyag távozik a tárgyak-
ból. Lavoisier kimutatta, hogy flogiszton nincs, minden égés tulajdonképp egye-
sülés egy anyaggal, amit ô oxigénnek nevezett el. Tisztázta az elem, a vegyület, a
savak, a lúgok és a sók fogalmát, kimutatta a víz összetételét.
Mi a közös ezeknek a tudósoknak a világszemléletében?

Mi lehetett az oka annak, hogy éppen ezekben az idôkben
jelentkeztek az új nézetek? Milyen társadalmi, kulturális
változásokkal lehetett ez összefüggésben?
ÚJ NÉZETEK – MAGYARUL [dolgokkal] egyetemben éppenséggel forgatja.

Apáczai Csere János (1625–1659) filozófus és pe- […] Amely részei [bolygói] ennek az égnek a
dagógus, holland egyetemeken tanult. 1653-ban naphoz közelb vagynak, leggyorsabban forgat-
megjelent Magyar Encyclopaediájában a legmo- tatnak ôtôle, amelyek távulabb-távulabb, azok
dernebb tudományos nézeteket, pl. Descartes és késôbben-késôbben.”
Kepler tanításait is ismerteti.
„GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK”
A NAP ÉS A BOLYGÓK „Mivel tapasztalván megtapasztaltuk, hogy az ér-
„[Az ég] kellô közepiben vagyon a nap, ki az ô zékenységek [érzékszervek] gyakorta megcsalnak,
maga tengelye körül való iszonyú sebes forgásával okosság penig soha annak felette [nagyon] nem
a mü egünköt minden benne levô állatokkal hinni, aki münköt avagy csak egyszer megtréfált,

(Black plate)
1615 U plate)
32
mert naponként számtalant láttatunk álmunk- gyen: mindazonáltal hogy mü magunk, akik így
ban érezni vagy képzelni, amelybe semmi sincs; gondolkodunk és kételkedünk, semmik ne vol-
nincsen is az ilyenformán kételkedônek semmi nánk, azt semmiképpen meg nem engedhetjük,
bizonyos jele, mellyel álmát imettétôl [ébrenlé- mivel magával ellenkeznék, ha azt vélnôk, hogy
tétôl] bizonyosan megkülönböztethetné. ami gondolkodik, azonba [azonközben] amíg
Így kételkedvén azért, egyelôször [elôször is] gondolkodik, ne légyen.
könnyen feltehetjük, hogy se Isten, se ég, se föld, Minekokáért ez: Én gondolkodom, ezért va-
se semmi test ne legyen, és hogy magunknak se gyok: minden megtudható dolgok között leg-
kezünk, se lábunk, se semminemû tagunk ne le- fôbb és bizonyosabb.”
Lexikonban nézz utána a Descartes, illetve a Kepler címszónál, hogy a két szemelvény közül
melyik tükrözi egyikük, melyik másikuk nézetét! Valóban úgy gondolta-e Descartes és
Apáczai, hogy a gondolkodón kívül semmi nincs? Mi az értelme és a jelentôsége
a „gondolkodom, tehát vagyok” következtetésig eljutó eszmefuttatásnak?
ÖSSZEGZÉS
ELÔZMÉNYEK XVIII. század tetôzte be. A tudósok egyre kevésbé

fogadták el kritikátlanul a nagy tekintélyek (fôleg
Az ember világról alkotott képe több lényeges vál- Arisztotelész) tételeit. Inkább saját szemüknek,
tozáson ment keresztül a történelem folyamán. méréseiknek, megfigyeléseiknek, kísérleteiknek
A homo sapiens ember korai világképe alapvetôen hittek (empirizmus; empíria: tapasztalat), no meg
mágikus volt, csak a világ nyilvánvaló jelenségei lé- a logikus levezetéseknek, számításoknak (raciona-
teztek a számára, s ezeket sajátos rendszerbe kap- lizmus; ráció: ész). A kettô szembe is kerülhetett
csolta össze. (Lényegi összefüggést, azonosságot tu- egymással. A racionalizmus kimagasló alakja, a
lajdonítottak pl. azoknak a dolgoknak, amelyek ha- francia René Descartes nemcsak a hagyományok-
sonlítanak egymásra.) A fokozatosan, körülbelül a nak, hanem a „saját szemének”, vagyis az érzék-
civilizációkig kifejlôdô vallásos-mitologikus vi- szerveknek sem hitt feltétel nélkül, hiszen még
lágnézet a jelenségek mögött már láthatatlan, em- ezek is becsaphatnak bennünket. Fô mûvében (Ér-
berfeletti teremtô és gondviselô akaratot, istent tekezés a módszerrôl, 1637) azt állította: végsô so-
vagy isteneket feltételezett. Az ókori görög filozófu- ron csak abban lehetünk egészen bizonyosak, hogy
sok nagy szemléleti fordulata az volt, hogy a világ mi magunk létezünk, hiszen a semmi nem tudna –
magyarázatából kikapcsolták az isteneket. Tudo- bármilyen téves érzetektôl befolyásolva is – gon-
mányuk azonban sok szempontból spekulatív, dolkodni („gondolkodom, tehát vagyok”; latinul:
vagyis kiötlött, feltételezett törvényeken, folyama- cogito ergo sum).
tokon, anyagokon alapult, s nem kísérletekkel és A korábban évszázadokon át ismételt dogmák
számításokkal igazolt tételeken. Ezek a világnézeti összeomlottak, és fokozatosan kialakult egy új,
rendszerek nem különültek el élesen egymástól, képlékenyebb, az újabb és újabb felfedezések so-
mindig magukba olvasztották az elôzôek elemeit is. rán folyamatosan változó tudományos világkép.
Elsô változata a mechanikus világszemlélet lett.
KIALAKUL AZ ÚJ VILÁGKÉP Késôbb a tudomány túlhaladt ezen, sôt a mai na-
pig új és újabb felfedezések járulnak hozzá a tá-
A középkori világnézet a vallásos-mitologikus és a gabb gondolkodási sémák kialakulásához, de a ta-
spekulatív szemléletet ötvözte, de közben egyete- pasztalati megismerésre és az ebbôl való levezetésre
mein kitermelte ennek új, tudományos tagadását. épülô tudományos gondolkodás azóta sem veszí-
A nagy fordulatot a XVII. század hozta meg és a tette el érvényét.

(Black plate)
1615 U plate)
33
ÚJ VILÁGKÉP – ÚT A FELVILÁGOSODÁSIG M
A MECHANIKUS VILÁGSZEMLÉLET donságaik. Kísérletekkel bebizonyította, hogy

Arisztotelész négy ôselve (föld, víz, levegô, tûz) to-
Az újkor folyamán sorra váltak ki a filozófiából a vábbi alkotórészekre bontható, és nem igaz az alki-
ma ismert tudományágak, és valamennyi alapvetô mistáknak az a tanítása, hogy a tûz által minden
szemléleti fordulatot hozott a maga területén. Elsô- test három végsô tényezôre, sóra, kénre és higanyra
ként a fizika lett önálló tudomány, és itt követke- bomlik.
zett be a leglényegesebb világnézeti fordulat is. Az A „világgépezet” mûködési elvének keresése
akkoriban elterjedô leleményes óraszerkezetek min- az angol Isaac Newton tevékenységében csúcsoso-
tájára az egész világot gépezetnek látták: gépszerû- dott ki. Ô – elôdei alapján – megteremtette a föl-
en mûködik az anyag, az élô szervezet, a gondolko- di és égi mozgások közös magyarázatát (1687).
dás, gépalkatrészekként mozognak a tárgyak és a Eszerint a földi testek szabadesésének ugyanaz az
bolygók meg a csillagok is. A mechanikus világ- oka, mint a bolygók keringésének. Az egymásra
szemlélet tudósai továbbra is Istent tartották a gé- ható tömegek a távolságok négyzetével fordítottan
pezet mozgatójának, de a mûködés alapelveit, a vi- arányos mértékben hatnak egymásra. Az egész vi-
lág mechanikáját nem kinyilatkoztatásokból vagy lág egyetlen nagy mechanizmus, apró és hatalmas,
tekintélyektôl, hanem tudományos módszerekkel de azonos törvényeknek engedelmeskedô tár-
kívánták megismerni. Ennek nyomán a fizika sza- gyakkal. Az egész mechanizmus teremtôje és végsô
kított a naprendszerhez és a tárgyak mozgásához fû- mûködtetôje – szerinte is – az Isten.
zôdô spekulációk egész sorával, és több nemzedék A kutatások más területekre is kiterjedtek.
munkája eredményeként kidolgozta a földi és égi A dán Olaf Römer megállapította, hogy a fény vé-
tárgyak mozgásának egységes törvényszerûségeit. ges idô alatt terjed, az itáliai Luigi Galvani megfi-
Elôször a Föld-középpontú (geocentrikus) vi- gyelte az elektromosság jelenségét (1786), a szin-
lágképet váltotta fel a Nap-középpontú (helio- tén itáliai Alessandro Volta pedig megkonstruálta az
centrikus). Az újkorban elôször a lengyel Koperni- elsô telepet (1800), azaz mesterségesen állított elô
kusz (1473–1543) elevenítette fel azt az ókori el- elektromos energiát.
képzelést, hogy a bolygók, köztük a Föld is, a Nap A tekintélyromboló folyamat feltartóztathatatla-
körül keringenek. Ezt késôbb az itáliai Galileo Ga- nul tört elôre, de nem zökkenôk nélkül. Az egyhá-
lilei megfigyelései is megerôsítették (1632), bár né- zi inkvizíció üldözte az új tanokat: Galileivel
zetét az inkvizíció nyomására visszavonta. visszavonatták egyes nézeteit, Giordano Brunót pe-
Galileinek múlhatatlan érdemei is voltak. Míg a dig máglyahalálra ítélték (1600), miután nem volt
középkori skolasztika* azt tanította, hogy a tárgya- hajlandó megtagadni az anyagról, a mozgásról és a
kat a „lelkük”, saját törekvésük mozgatja (vitaliz- világegyetem végtelenségérôl vallott, az egyházétól
mus), addig Galilei szerint ilyen „lélek” nincsen, az elütô nézeteit.
önmagukban tehetetlen tárgyak mozgását külsô
erôk szabják meg, matematikai törvényszerûségek TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
szerint. Ilyen törvényszerûséget fedezett fel a német
Johannes Kepler (1619). Felismerte, hogy a bolygók A XVIII. században vált külön a fizikától az anyag
nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringe- új tudománya, a kémia. Tudósai felelevenítették
nek, és amikor közelebb vannak a Naphoz, akkor az ókori atomelméletet a kísérleti tapasztalatok
gyorsabban, amikor távolabb, lassabban mozognak. magyarázatára (Gassendi, 1650; Dalton, 1807).
Felismerte a Hold és a Föld közötti tömegvonzást is, Megdôlt az az arisztotelészi tan is, hogy nincs vá-
ezzel magyarázta az apály-dagály jelenséget. kuum (Torricelli, 1643), és kísérletekkel igazolták
Az angol Robert Boyle (1627–1691) bebizonyí- a levegô nyomását (Pascal, 1648). Gáztörvények-
totta, hogy a testek atomstruktúrák, és szerkezeti kel írták le a hômérséklet, a nyomás és a térfogat
változatosságukból adódnak a különbözô tulaj- összefüggéseit a levegôre vonatkozóan (Boyle–
Mariotte, Gay-Lussac). Lavoisier (1780) végképp
* eredetileg Arisztotelész nézetrendszerébôl fejlôdött; az egyház
formalista vallási filozófiája a középkorban
megdöntötte azt a tant, hogy a tûz anyag, és bebi-
zonyította, hogy az égés valójában oxidáció és re-

(Black plate)
1615 U plate)
34
dukció (oxigénelvonás). Felfedezte és megnevezte 1735). Mindezek nyomán a XIX. századra megje-
mellékesen magát az oxigént is. Az Arisztotelész lent a bibliai teremtésmítosszal szemben a törzsfej-
feltételezte négy ôselem helyét jól elkülöníthetô lôdés, az evolúció gondolata (Lamarck, 1809).
elemek sokasága foglalta el, a folytonos „anyag- A matematikának nem kellett középkori dog-
massza” helyett a világ atomos fölépítése vált el- mákkal megküzdenie, de itt is lényeges változások
fogadottá. Kiderült, hogy a vegyületekben az ele- következtek be: ekkor vált az algebra a fizika és a
mek (atomok) meghatározott arányban kapcso- kémia alapjává. Megjelent a differenciál- és integ-
lódnak. rálszámítás (Newton), mely megalapozta a tényle-
A biológia elvetette az élôlények mûködésének ges „tudományos” tárgyalás lehetôségét a fizika
isteni célját, és ehelyett az okokat kereste. Magya- szinte minden területén és a kémia és a biológia bi-
rázatként a mechanikus szemléletet igyekeztek ki- zonyos területein. Egy-egy felfedezést csak a hagyo-
terjeszteni az emberi szervezetre is. Az „embergép” mány köt egyik vagy másik tudós nevéhez, mivel
kutatása során felfedték a vérkeringés pontos mû- gyakorta egyszerre többen, vagy apró lépésen-
ködését (Harvey, 1628). Mikroszkópokkal megfi- ként, fokozatosan jutottak egyes felismerésekhez.
gyelték a szervezeteket, felfedezték a sejtet (Hook, Ebbôl is látszik, hogy nem véletlen felfedezésekrôl
1665). Elvetették az ôsnemzés hagyományos tanát, vagy a zsenik számának váratlan növekedésérôl volt
amely szerint a rothadó anyagokban maguktól szü- szó: az új világképet az átalakult Európa hívta élet-
letnek a rovarok; kimutatták, hogy azok valójában re. A természettudományoknak e „felvilágosodá-
a rovartól származó petébôl keletkeznek és alakul- sát” szükségképpen követte a társadalomszemlé-
nak. Az élôlények tüzetes vizsgálatával feltárták let és a politikai gondolkodás felvilágosodása.
hasonlóságaikat és eltéréseiket, és közös ismertetô- Az új tudomány nem a vallás „ellen” harcolt, csak
jegyeik alapján rendszerbe foglalták ôket (Linné, különválasztotta a hit és a tudomány területét.
A felvilágosodás: nézetek és gondolkodók

JOHN LOCKE (1632–1704)
A felvilágosodás társadalomfilozófiai gondolatainak megalapozója. A politikai
hatalom eredete érdekli: ezt a természetes emberi egyenlôség és a szabadság
állapotából, a természeti törvények tiszteletben tartásából vezette le. Az állam
hatalma szerinte nem az égbôl ered, hanem emberi alkotás. „A polgári társadalom
célja ugyanis az, hogy megszüntesse a természetes állapottal járó azon kellemetlen-
ségeket, melyek az önbíráskodásból származnak” – írta 1683-ban. Ahhoz, hogy
a hatalom ne válhassék zsarnoksággá, kifejtette: el kell választani a törvényhozó
(parlament), a végrehajtó (király és miniszterei) és a bírói hatalmat egymástól.
VOLTAIRE (1694–1778)
A kételkedést hirdette mindenféle tekintélyelvvel,
de a történelemtudomány hagyományaival kapcsolatban is. Fontosnak tartotta
a politikai célból, „késôbb kiagyalt” dolgokat elválasztani a
valóban megtörténtektôl. Kételkedett az egyházi tanításokban is,
élesen egyházellenes volt, de nem vallásellenes.
Harcolt a vallási türelemért, a kínvallatás eltörléséért,
a sajtószabadságért, a parlamentarizmusért. Nézetei miatt börtönbe
is került, és többször kényszerült Franciaország elhagyására.

(Black plate)
1615 U plate)
35
A FELVILÁGOSODÁS: NÉZETEK ÉS GONDOLKODÓK M
SZABADKÔMÛVES SZIMBÓLUMOK: KÖRZÔ, VONALZÓ, KÖTÉNY

Mozart a titkos szabadkômûves szervezet tagja volt, operája szimbolikusan
a tudás fényének (Sarastro) gyôzelmérôl szól a sötétség (Éj királynôje) erôi felett.
Szabadkômûves volt például Haydn, Goethe, Newton, Kazinczy, Washington,
Franklin, sôt Lotharingiai Ferenc és fia, II. József német-római császár vagy
Nagy Frigyes porosz király, illetve Nagy Péter orosz cár éppúgy, mint
a XIX. században Garibaldi, Kossuth, Balzac, Liszt, Lincoln, Klapka vagy
a XX. században Kosztolányi Dezsô, Ady Endre.
A szabadkômûves páholyba történô felvétel, a beavatás során a jelöltnek,
miután számot adott a tagok és a fômester (vezetô) elôtt elveirôl, bekötött
szemmel fizikai próbatételeket kellett kiállnia, majd bejutnia a „szentélybe”,
mely két oszlopával Salamon templomát idézte.
Ha ismered Mozart Varázsfuvoláját, gondold végig, milyen jelek utalnak benne a szabadkô-
mûves célkitûzésekre, szertartásokra (beavatás, próbatétel)!
CÍMSZAVAK A FRANCIA velésük gondja-baja, a szabadság szeretete, az ön-

ENCIKLOPÉDIÁBÓL fenntartás és az önvédelem a támadókkal szem-
ben. Némelyek, igen helytelenül, összetévesztik a
A francia Enciklopédiának 1751–1772 között természetjogot az emberi joggal; ez utóbbi egy-
28 kötete jelent meg Denis Diderot szerkesztésében. részt ugyancsak a józan ész által felállított, vala-
Munkatársa volt Voltaire, Montesquieu és d’Alem- mennyi emberre érvényes szabályokból áll, más-
bert is. Kiadása ellen tiltakozott az egyház és világi részt azonban magába foglal néhány olyan szo-
hatalmak is (bár gazdag megrendelôk támogatásá- kást – például háború, szolgaság – is, amelyekben
val végül elkészült az összes kötet). Franciaországon egymás között állapodtak meg az emberek, még-
kívül sok országban tiltott könyvnek számított. pedig éppen a természet rendje ellen.
b) A társadalmi szerzôdés
TUDOMÁNY, MEGISMERÉS Mikor az emberek létrehozták a polgári társadal-
„Két fô akadály késleltette sokáig a filozófia fejlô- mat, lemondtak természetes szabadságukról, alá-
dését: a tekintély és a rendszerekhez való ragasz- vetették magukat az uralkodók hatalmának; ezt
kodás. Az igazi filozófus nem a mások szemével nem azért tették, hogy olyan javakat szerezzenek
lát, hanem csakis a bizonyosságból fakadó meg- meg, amelyeket amúgy is élvezhettek volna, ha-
gyôzôdésnek veti magát alá. Elég nehéz megérte- nem valamely pontosan meghatározható elô-
ni, miképpen lehetséges az, hogy eszes, elmés em- nyért, melyet csak a polgári társadalom nyújtha-
berek az igazság kutatása során inkább folyamod- tott. […] Ez a pontosan meghatározható elôny
nak a mások eszéhez, mint ahhoz, melyet az Isten nem lehetett egyéb, mint az, hogy az emberek
ônekik adott. […]Ha egy nap Descartes-ért kez- kölcsönösen védelmet biztosítsanak maguknak a
denénk rajongani, és Arisztotelész helyére rak- más emberek részérôl jövô sérelmek ellen, s hogy
nók, abból ugyanaz a hátrány származnék […].” az erôszakkal nagyobb, megtorlásra alkalmas erôt
állíthassanak szembe.
TÁRSADALOM c) A népszuverenitás
„a) Természetjog A kormányzás sosem vehetô el a néptôl, akinek
Természetjogon […] bizonyos, kizárólag termé- lényegében egyedüli és kizárólagos birtoka. Így
szet sugallta, emberre-állatra egyaránt vonatkozó hát mindig is a nép adja bérbe: mindig részt vesz
általános elveket értenek. E jogon alapszik a hím a szerzôdésben, amely gyakorlását odaítéli és át-
és a nôstény kapcsolata, az utódok nemzése, ne- ruházza. Nem az állam a fejedelem tulajdona, ha-

(Black plate)
1615 U plate)
36
nem a fejedelem az államé; ám a fejedelemre tar- ségében, a törvénytiszteletben s a hazaszeretetben

tozik az állam kormányzása, mert az állam erre vetélkednének, ha ezek lennének az egyedüli ér-
választotta ôt ki, s ô kötelezte magát az ügyek irá- vek, amelyeket mindegyik szekta a maga hite
nyítására, a nép pedig a maga részérôl vállalta, mellett fölhoz, akkor a nézetek sokfélesége elle-
hogy a törvényeknek megfelelôen köteles enge- nére hamarosan harmónia és béke uralkodnék az
delmeskedni neki. államban.”
d) A zsarnokság eredete és megszüntetése
[…] különbséget kell tenni egyrészt a hatalommal VALLÁS, BABONA, EGYHÁZ
való túlzott, kifejezetten és nyíltan zsarnoksággá „a) Az erkölcsi jó
fajult, az alattvalók tönkretételére vezetô visszaélés, Legyen hát kétségbevonhatatlan irányelvünk,
másrészt az emberi gyöngeségnek tulajdonítható hogy az erény lelkünk mélyébe van vésve; meg-
közepes visszaélés között. Az elsô esetben – úgy esik valóban, hogy vad szenvedélyek néhány pil-
tetszik – a népeknek megvan minden joguk vissza- lanatra elhomályosíthatják, de soha ki nem irt-
venni azt a hatalmat, melyet vezetôikre bíztak, s hatják, mert kitörölhetetlenül él bennünk. Meg-
mellyel azok túlságosan is visszaélnek. értéséhez szükségtelen az égig emelkedni vagy a
e) Egyenlôség mélységekbe hatolni, éppoly könnyen felfogható,
A közjó legyen magatartásunk legfôbb szabálya, mint a legközönségesebb mesterségek alapelvei.
sose keressük saját javunkat ennek rovására. Ezt b) Babona és fanatizmus
követeli tôlünk az a szövetség, melyet Isten ho- A babona valójában olyan hamis, rossz irányba for-
zott létre az emberek között. […] Az emberek kö- dult, hiábavaló félelmekkel teli vallási gyakorlat,
zötti eredendô egyenlôség olyan alapelv, melyet amely szemben áll az ésszel és a legfelsôbb lényrôl
sosem szabad szem elôl tévesztenünk. […] Bár- alkotandó egészséges gondolatokkal. Mihelyt mély
milyen egyenlôtlenséget hoznak is látszólag létre gyökereket eresztett a vallásba, lett légyen az jó
a társadalmi rangok, ezek csak azért vannak, hogy vagy rossz, képes kioltani a természetes világossá-
helyzete szerint ki-ki könnyebben érje el közös got és megzavarni a legegészségesebb koponyákat
célunkat: a boldogságot. is. Végeredményben ez az emberiség legrettentôbb
f ) Türelem csapása. […] A fanatizmus nem más, mint cselek-
Ha a keresztények nem tudják eltûrni azokat, vésre váltott babona. […] A fanatizmus sokkal
akik nincsenek az ô véleményükön, az összes né- több rosszat tett a világnak, mint az istentelenség.
pek joggal szövetkezhetnek ellenük, s joggal tör- c) Papok
hetnek a vesztére az emberi nem azon ellenségei- Minthogy a babonák megsokszorozzák a különbö-
nek, akik a vallással takarózva nem látnak semmi zô vallások szertartásait, a bemutatásukra hivatott
jogtalant abban, hogy gyötrik és szolgaságra vetik személyek nemsokára külön – kizárólag az oltárok
az embereket. […] szolgálatát ellátó – rendet alkottak. Kellemes dolog
A leghiúbb ábránd volna az, ha az embereket rá uralkodni embertársainkon; a papok igencsak a
akarnánk kényszeríteni a nézetek egyöntetûségé- maguk hasznára tudták fordítani azt az elismerést,
re. […] Mennyi bajjal, mennyi széthúzással jár melyet polgártársaikban ébresztettek; azt állítot-
egy államban a vallások sokfélesége! Ám […] ha a ták, hogy az istenek megnyilatkoznak elôttük; hí-
különbözô pártok kölcsönösen támogatnák egy- rül adták az isteni parancsokat; dogmákat tanítot-
mást, és csak a példaadásban, az erkölcsök szelíd- tak; elôírták, mit kell hinni, s mit elvetni.”
Milyen összefüggést látsz a természettudományos nézetek és az Enciklopédia felfogása között?

Mit változtatott a felvilágosodás a társadalmi szerzôdésnek azon a gondolatán, amit a közép-
kori rendiség, majd az abszolutizmus kora vallott? Honnan ismerôs a zsarnokkal szembeni el-
lenállás joga? Hogyan értelmezhetô a közjó, a természeti törvények, a természetjog vagy az
emberek közötti eredendô egyenlôség fogalma? Milyen összefüggésben lehet a vallási dogmák-
kal, babonával szembeni kétkedés a világ felfedezésével, a kultúrák találkozásával, illetôleg a
XVII. század vallásháborúival?

(Black plate)
1615 U plate)
37
„KÉNYSZERÍTENI KELL, kérdés rosszul van feltéve. A polgár minden tör-

HOGY SZABAD LEGYEN” vényhez a beleegyezését adja, még azokhoz is,
amelyeket akarata ellenére fogadtak el, azokhoz is,
„Ha tehát elhagyunk a társadalmi szerzôdésbôl amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni meré-
mindent, ami nem tartozik a lényeghez, azt talál- szelné valamelyiket. Az állam valamennyi tagjá-
juk, hogy a szerzôdés a következôkben áll. Min- nak állandó akarata az általános akarat; ez teszi
den személy, valamennyi képességével együtt, az polgárrá és szabad emberré ôket. Amikor valami-
általános akarat legfôbb irányítása alatt egyesül, és lyen törvényt terjesztenek a népgyûlés elé, volta-
mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetet- képpen nem azt kérdezik, hogy helyeslik-e vagy
len részévé fogadunk. A népképviselôk tehát nem elvetik a javaslatot, hanem azt, hogy a javaslat
a nép képviselôi és nem is lehetnek azok, csupán megfelel-e vagy sem az általános akaratnak, vagyis
megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek vég- a nép akaratának; azzal, hogy leadja szavazatát,
érvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép mindenki véleményt mond a kérdésben, s a szava-
személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény zatok összeszámlálása nyilvánítja ki az általános
nem törvény. Az angol nép szabadnak hiszi ma- akaratot. Ha tehát az enyémmel ellentétes véle-
gát, de alaposan téved, mert csak addig szabad, mény gyôzedelmeskedik, ez semmi egyebet nem
amíg megválasztja a parlament tagjait: mihelyt le- bizonyít, mint hogy tévedtem, s amit általános
zajlott a választás, a nép rabszolga, senki és semmi. akaratnak véltem, valójában nem volt az. Ha az én
Oly rosszul él szabadságának röpke pillanataival, magánvéleményem kerekedett volna felül, akkor
hogy meg is érdemli, ha elveszti szabadságát. […] valami mást tettem volna, mint amit akartam, s
Hogyan lehet a kisebbség szabad és ugyanakkor éppen ebben az esetben nem lettem volna szabad.
olyan törvényeknek alávetett, amelyekhez nem (ROUSSEAU: A TÁRSADALMI SZERZÔDÉSRÔL,
adta a beleegyezését? Erre azt fele-lem, hogy a 1762)
Miben különbözik Rousseau államideálja az Enciklopédiában foglaltaktól? Mit tart Rousseau

az emberi szabadság zálogának? Szabad lehet-e szerinte a népképviselet elve alapján „leszava-
zott” kisebbség akkor, ha a törvényeket az ô akarata ellenére, a többség szavazatával hozzák?
ÖSSZEGZÉS
ELÔZMÉNYEK nyos gondolkodás központja, és ez volt a szólássza-

badság és a társadalom által ellenôrzött politikai
Az új természettudományos világkép eretnek tu- hatalom hazája. Newton két kortársa, Thomas
dósok tanából a XVIII. században közkeletûvé és Hobbes és John Locke felelevenítette a társadalmi
elfogadottá vált. Ez hatott a társadalommal, a po- szerzôdés középkori gondolatát. Eszerint az igazi
litikával, a vallással, az emberi lélekkel kapcsolatos isteni hatalom az egyházé, a világi hatalom pedig
nézetekre is. Ezeken a területeken is megjelent az azért jött létre, hogy biztosítsa az emberek együtt-
elfogulatlan és ésszerû vizsgálódás, a dogmák és élését. Ha ezt nem teszi meg, akkor a társadalom
tekintélyek felülvizsgálatának vágya. Ezt a mozgal- egyes csoportjai ellenállhatnak. Ez volt a rendi po-
mat és folyamatot már a résztvevôi is „felvilágoso- litikai mozgalmak ideológiája: az ellenállás jogát
dásnak” nevezték, mert a józan ész megvilágosí- az angol Magna Charta és a magyar Aranybulla
tó harcának tekintették a „babonaság sötétségé- egyaránt tartalmazta. Locke kifejtette, hogy az
vel” szemben. egyén természetes, veleszületett jogokkal és sza-
Természetes, hogy a mozgalom Angliából in- badsággal rendelkezik, melyeknek csak egy részé-
dult útjára, hiszen itt volt az új természettudomá- rôl és csak átmenetileg mondott le az állam javára

(Black plate)
1615 U plate)
38
saját biztonsága érdekében. Ezért jogában áll foly- ciklopédia az új, felvilágosult világnézet szemszö-
tonosan, választott képviselôi útján ellenôrizni, gébôl értelmezte újra a világ, a természet és a tár-
hogy a hatalom betartja-e az erre vonatkozó szer- sadalom jelenségeit, összegezve és népszerûsítve
zôdést. Locke azt is vallotta, hogy az ember nem az addigi tudományos eredményeket. A józan ész
kívülrôl (Istentôl) kapja eszméit, hanem a környe- által vezérelt, az elôítéletekben és a hagyományos
zet hatására maga alakítja ki azokat. nézetekben kételkedô világszemléletet hirdette.
A társadalmat a Locke-féle társadalmi szerzôdés
ELSÔ SZAKASZ: A TEKINTÉLYEK ELLEN és természetes jogok szemszögébôl tárgyalták, az
emberek jogi egyenlôségét, a különféle nézetek, a
Ezek a nézetek eljutottak Franciaországba, ahol kutatás szabadságát, a tulajdon biztonságát és a
robbanásszerû szellemi hatást váltottak ki. Itt szabad kereskedelem elvét hirdették. A papság vi-
dúlt a centrum országai közül a leghosszabb és leg- lági hatalmát elítélô, a babona és fanatizmus ellen
véresebb vallásháború a XVI. században, mely fellépô mû egyes szerzôi elvetették már magát a
megmutatta, hogy a dogmák körüli viszályok csak kereszténységet is, és csak egy meghatározhatat-
szenvedést szülnek. A harcok végén pedig – szintén lan, emberfölötti lényben hittek, mely nem avat-
csak itt – a katolikus egyház és az abszolút hatalom kozik a világ menetébe (deizmus). Az Enciklopédia
került ki gyôztesen. Az erôs abszolutizmus és a szokatlan terjedelemben és szakszerûen foglalko-
mindenható katolikus egyház ellenállása harcos zott a mesterségek és a technika tárgyalásával.
politikai tetté alakította a racionalizmus és a társa- Ugyanakkor nem hirdette meg a királyság, a társa-
dalmi reform eszméit. dalmi intézmények, a hierarchia, a vagyoni kü-
Voltaire indulatos szatíráinak minden tüzét az lönbségek felszámolását, és szerzôi különösen nem
egyház, a papság, a „babonaság és fanatizmus” el- gondoltak forradalomra. A „nép” fogalmán is in-
len irányította. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – ki- kább csak a felsôbb, mûveltebb és vagyonosabb ré-
áltotta az egyházra gondolva. Sajtószabadságot, a tegeket értették.
hatalmi önkénnyel szembeni jogbiztonságot, vallá- Az Enciklopédia elsô köteteit megtámadta a
si türelmet követelt. Börtön és számûzetés lett a párizsi Sorbonne egyetem és a pápa, terjesztésüket
„jutalma”. Montesquieu (1689–1755) az abszolút betiltotta a kormány. Mivel azonban – a társada-
monarchia helyett a hatalmi ágak elválasztására lom felsô köreiben is – igen nagy volt az érdeklô-
épülô angol államot tekintette követendônek a dés (négyezer elôfizetô jelentkezett), a további kö-
franciák számára. Mindketten úgy gondolták, teteket, még ha csonkítva, hamis kiadó és szerkesz-
hogy ostoba megszokások, babonák béklyójában tô feltüntetésével is, de megjelentették. Sôt,
szenved az európai társadalom, melyeket felismer- 1782-ig az Enciklopédiának nyolc új francia kiadá-
ve és megszüntetve megszabadulhat nyomorúságá- sa is napvilágot látott, kiadták Itáliában és átdol-
tól: a végletes társadalmi különbségektôl, a szelle- gozva Svájcban is megjelent. Kötetei Európa-
mi és társadalmi elnyomástól, az apák zsarnoksá- szerte terjedtek, számos magyar fôúri könyvtár-
gától, az erôszaktól és a háborúktól. ba is eljutottak, és lelkes olvasókra találtak a berli-
ni és szentpétervári udvarban is.
MÁSODIK SZAKASZ: AZ ENCIKLOPÉDIA
HARMADIK SZAKASZ: ROUSSEAU
A század derekától bontakozott ki a felvilágoso-
dás Franciaországban. Mint szellemi mozgalom, Az 1760-as évektôl a felvilágosodás egyes irányza-
összekapcsolódott az Enciklopédia, avagy a tudo- tai eltávolodtak egymástól. Egész sajátos irányban
mányok, mûvészetek és mesterségek értelmezô szótára fejlesztette tovább a korábbi nézeteket Jean-Jacques
címû hatalmas, 28 kötetes mû kiadásával. Szer- Rousseau (1712–1778). Ellentétben a többi encik-
kesztôje Denis Diderot (1713–1784) és Jean le lopédistával, ô nem hitt a tudományok boldogító
Rond d’Alembert (1717–1783) volt. A szócikkek hatásában, sôt úgy vélte, az eredendôen jó embert
megírásában nagyon sok francia és külföldi filozó- a civilizáció tette tönkre, mindenekelôtt azzal,
fus, közgazdász, természettudós vett részt. Az En- hogy megteremtette a tulajdont és ezzel a kü-

(Black plate)
1615 U plate)
39
lönbségeket a korábban teljesen egyenlô emberek kenysége szimbolikussá vált, egyre inkább „szelle-
között. Ennek megfelelôen – megint csak ellentét- mi építkezést” értettek alatta.) A szabadkômûve-
ben a többiekkel – az angol államformát sem tar- sek hármas jelszava a „szabadság – egyenlôség –
totta a társadalmi szerzôdés szempontjából megfe- testvériség” volt. Feladatuknak tekintették a felvi-
lelônek. A népszuverenitást (néphatalom), a helyi lágosodás eszméinek terjesztését, és ezen keresztül a
kis közösségek demokráciáját hirdette, melyben világ megszabadítását a tévtanoktól, dogmáktól,
mindenki személy szerint, nem képviselôi útján babonáktól, melyek a tagok szerint minden szeren-
vesz részt. Feltételezte ugyanakkor az egységes csétlenség okozói. A kívülállók számára zárt össze-
„közjó” fogalmát. Rousseau szerint az egyének jöveteleiken a társadalom legtávolabb esô csoport-
nem a képviselôkbôl, kormányból és bíróságokból jait képviselô „testvérek” cserélhettek eszmét: a pá-
álló állam részére mondtak le a társadalmi szerzô- holyon (szabadkômûves csoporton) belül teljes
désben jogaik egy részérôl, hanem a „közjó”, a egyenlôség uralkodott. Itt más nevet is viseltek,
többségi akarat érdekében egyéni érdekeikrôl. egymás külsô életérôl, származásáról esetleg nem is
Ennek megfelelôen ô az egyén szabadságát biztosí- tudtak.
tó társadalom helyett olyan berendezkedést óhaj- Az összejövetelek fô célja az eszmecsere volt,
tott, melyben az egyének alávetik magukat a kö- amelynek során beszámoltak egymásnak arról is,
zösségnek. A természetes körülmények között, a hogy ki mit tett az elmúlt idôszakban a felvilágoso-
civilizációtól elszigetelve felnevelt gyermekek ké- dás terjesztéséért. Szabadkômûves volt a XVIII.
pesek lesznek a jövôben megszabadulni önzésük- század sok neves uralkodója, mûvésze, tudósa.
tôl, és létrehozni az erények uralta, egyenlô kistu-
lajdonosokból álló közösségi államot. TERJEDNEK AZ ÚJ ESZMÉK
SZALONOK, PÁHOLYOK Az új eszmék a XVIII. század utolsó évtizedeiben

feltartóztathatatlanul terjedtek a francia társada-
A felvilágosodás eszméit nem csak írásban terjesz- lomban és – Franciaországból kiindulva – Európa
tették. A gyorsan szaporodó párizsi irodalmi szalo- minden országában. A német felvilágosodásnak
nokban olyan dolgokat is meg lehetett vitatni, például kimagasló alakja volt a kor nagy filozófusa,
amelyeket a cenzúra nem engedett volna megje- Immanuel Kant (1724–1804), aki egyebek mellett
lenni. A szalonok az új eszmék érlelôi, a közvéle- az örök világbéke megteremtését is várta az új
mény formálói lettek. (A szalon szó a francia laká- eszmék elterjedésétôl, és úgy vélte, a felvilágosodás
sok társasági termét jelenti, innen ment át a jelen- „az ember kiemelkedése az önmaga okozta kisko-
tése az ott összegyûlô társaságokra.) rúságból”. Johann Wolfgang Goethe (1749–1832),
Még fontosabb szellemi fórum volt az 1717-ben Friedrich Schiller (1759–1805) tevékenységérôl
Angliából indult szabadkômûves mozgalom, irodalomórán, Gottlieb von Herder (1744–1813) a
amely egész Európában elterjedt. (A középkorban a nyelv szerepével – és a magyar nyelv fennmaradá-
városról városra járó templomépítô kômûvesek al- sával – kapcsolatos gondolatairól késôbb lesz szó.
kottak titkos szervezeteket, ún. „páholyokat”. A felvilágosodás – ellentétben a középkori szellemi
Ezekbe a XVI. századtól nem szakmabeliek is kér- irányzatokkal – nem állt meg a keletebbre fekvô
ték felvételüket, a szervezet kômûves, „építô” tevé- (orosz és török) birodalmak határainál sem.

(Black plate)
1615 U plate)
40
A felvilágosult abszolutizmus kelet-európai változatai

N
POROSZORSZÁG TERÜLETE
A XVII–XVIII. SZÁZADBAN
LENGYELORSZÁG FELOSZTÁSAI
A környezô Habsburg-, porosz és orosz birodalmak
1772-ben, majd 1793-ban nagy darabokat szakítottak
belôle. Végül Lengyelországot 1795-ben teljesen
felosztották egymás között.

(Black plate)
1615 U plate)
41
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KELET-EURÓPAI… M
Milyen területekbôl állt össze a Porosz Királyság? A területek növekedésének legfontosabb dá-
tumai: 1648, 1720, 1748, 1771–1772, 1793. Mely nagy európai háborúkhoz kapcsolódik az
elsô három dátum? Az utóbbi kettô megértéséhez nézd meg a Lengyelország felosztását bemu-
tató térképet!
EGY POROSZ EGYEDURALKODÓ: csak megvetni tudta az embereket, kigúnyolni,

NAGY FRIGYES vérig sérteni még azokat is, akik a hívei voltak.
Amikor Nagy Frigyes Viszont továbbra is nagyon sokat olvasott.
apja, Frigyes Vilmos Lelkesedett a francia kultúráért (fôleg franciául
1713-ban trónra lépett, írt, a német nyelvet megvetette), a felvilágoso-
még csak 45 000 kato- dásért. Szakított mindenféle hittétellel, 1737-
nából állt a porosz had- ben szabadkômûves lett. Ekkor már egy ideje le-
sereg. 1740-ben már velezésben állt Voltaire-rel. Államtudományi
83 000 volt a létszám. munkát írt franciául, melynek kéziratát Voltaire
Ugyanakkor Franciaor- javította.
szág lakossága mintegy Mikor 1740-ben trónra lépett, elsô intézkedé-
tízszer annyi volt, mint seivel eltörölte a kínvallatást, kihirdette a teljes
Poroszországé, mégis vallásszabadságot, elrendelte, hogy állami gabo-
mindössze 160 000 ka- natárházakat állítsanak fel, és ezekben tartalékol-
tonája volt. Frigyes Vilmos katonás ember volt, janak élelmiszert éhínségek esetére.
nemegyszer még minisztereit is megverte nádpál- Hogy megnövelje Poroszország népességét és
cájával, amelyet állandóan magánál hordott. ezzel gazdagságát, nagyon sok – fôleg máshonnan
Fia, II. (Nagy) Frigyes tehetséges, eszes fiú elûzött protestáns – németet telepített országába,
volt, aki éppen azok iránt a dolgok iránt érdeklô- 900 új községet hozva létre. Merkantilista vám-
dött, amelyektôl atyja távol akarta tartani. Regé- politikájával segítette az ipart, állami üzemeket
nyeket szeretett olvasni meg fuvolázni, zeneszer- hozott létre, több száz új manufaktúra kezdte
zéssel is foglalkozott, verseket is írt. Berlinben ti- meg mûködését uralkodása alatt. Állami minta-
tokban könyvtárat tartott. 1730-ban, amikor ap- gazdaságokkal terjesztette az angol és holland
ja, a király ezt felfedezte és elkobozta, 3775 kötet- mezôgazdasági technikákat. Egységes törvénye-
tel rendelkezett. „Ha az ember szereti az atyját, ket dolgoztatott ki, elválasztotta a bíráskodást a
azt teszi, amit az akar – írta a király a fiának. – közigazgatástól. Érvényesült a vallási türelem, és
Másodszor: jól tudja, hogy nem tûrhetek meg el- az egyházaktól kevéssé függô iskolaszervezetet
nôiesedett fiút, akiben nincs semmi férfias haj- hozott létre.
lam, aki szégyenkezik, aki nem tud lóra szállni.” Az atyai nevelés azonban nem maradt ered-
Frigyes 1729-ben megpróbált egy barátja kísé- ménytelen: kiütközött Frigyes katonásan közön-
retében elszökni apja uralma alól. A terv leleple- séges viselkedésében, ivászataiban, durva humo-
zôdött, a király haditörvényszék elé állította a fiú- rában. Az egész reformtevékenység végül is
kat, de végül csak a barát kivégzéséhez ragaszko- egyetlen célt szolgált: az ország katonai erejének
dott, amit Frigyesnek végig kellett néznie. növelését. Ezért kellett növelni a lakosság szá-
A trónörökös lassan megváltozott a körülmények mát, javítani életkörülményeit, átalakítani neve-
hatására. „A legalázatosabban biztosítom – írta lését. Frigyes az öröklött hadsereget mindjárt
apjának –, hogy egész magaviseletembôl meg trónra lépése után hódításra használta, megkapa-
fogja látni, hogy alávetésbôl és engedelmességbôl rintva Ausztriától Sziléziát.
mindent megteszek, hogy parancsának eleget te- Ettôl kezdve uralkodása végéig kíméletlen ci-
gyek.” Érzelmei lassan kihunytak. Ezentúl már nizmussal használt ki minden kínálkozó alkal-

(Black plate)
1615 U plate)
42
mat országa területének növelésére. Korának ként hadifoglyok, rabok dolgoztak a fegyverké-
legnagyobb hadvezére volt, hadseregének létszá- szítô manufaktúrákban, katonás állampolgári
ma megközelítette a 200 000 fôt. Ahhoz, hogy fegyelemre tanították az új népiskolákban már a
egy kis ország ekkora, a franciákéval vetekedô legkisebbeket is, és katonás fegyelemmel dol-
hadsereget állítson fel, valójában az egész társa- goztak az államigazgatás szakszerû intézményei-
dalmat a háborúra kellett szervezni. Helyen- nek hivatalnokai.
Miben különbözik Frigyes állama a hagyományos nyugat-európai abszolutizmustól? Vajon

miért volt más az uralkodás stílusa Európa keleti felén? Mennyire a körülményeken,
és mennyire Frigyesen múlt, hogy milyen uralkodó lett, és milyen országot hagyott hátra?
Milyen ember és milyen uralkodó vált volna szerinted Frigyesbôl, ha Franciaországban
vagy Hollandiában nevelkedik és kerül trónra?
II. KATALIN CÁRNÔ

Egy német fejedelem lányaként 16 évesen adták férjhez Nagy Péter
unokájához. Áttért a pravoszláv vallásra, megtanult oroszul. Férjét,
III. Pétert meggyilkoltatta, és maga lépett a trónon a helyére.
ÖSSZEGZÉS
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS A felvilágosult abszolutizmus reformjainak

egyik része a gazdaság korszerûsítését, az ipar és
Európa kevésbé fejlett déli, északi és keleti térsége- kereskedelem fellendítését célozta. Mások a tö-
iben a XVIII. század második felében sajátos megek életkörülményein kívántak javítani, hogy
uralmi ideológia és gyakorlat jelent meg: a felvilá- növeljék az adófizetôk számát, például népiskolák
gosult abszolutizmus. A térségnek a felvilágoso- építésével, a közegészségügy fejlesztésével. De kor-
dás eszméivel többé-kevésbé rokonszenvezô ural- szerûsíteni kívánták az államszervezetet is, céljuk
kodói úgy vélték, hogy a társadalmi szerzôdéssel a volt a bíráskodás egyszerûsítése és igazságosabbá
„nép” lemondott jogairól, és az uralkodónak, az ál- tétele, a közigazgatás központosítása, ésszerûsíté-
lam elsô szolgájának joga és kötelessége, hogy saját se, a katolikus országokban az egyház és a szerze-
belátása szerint mindent megtegyen népe boldogí- tesrendek visszaszorítása az oktatásból, a politi-
tására, annak megkérdezése nélkül, akár akarata el- kai hatalomból, vagyonuk megnyirbálása, a vallási
lenére is. A felvilágosult reformokért ugyanis a türelem bevezetése, a cenzúra visszaszorítása.
„nép” akkor legbefolyásosabb része, a nemesség A felvilágosult abszolutizmus a fejletlenebb
nem lelkesedett, ezért az uralkodónak a kormány- térségek kísérlete volt arra, hogy felzárkózzanak a
záshoz a rendi országgyûlések ellenállását is le centrumhoz. Sok olyan intézkedést hoztak, melyet
kellett gyôzine. Nyugaton a hagyományos abszolutizmus már az

(Black plate)
1615 U plate)
43
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KELET-EURÓPAI… M
elôzô században megtett (gazdaságpolitika, köz- mokat, és több esetben a francia forradalom
pontosítás, politikai egységesítés, mûvelôdéspoliti- példája meghátrálásra és óvatosságra kényszerítet-
ka). A felvilágosult abszolutizmusnak ugyanakkor te a fejedelmeket.
nem az volt a célja, hogy Anglia vagy Hollandia
mintájára polgári államot hozzon létre, hanem LENGYELORSZÁG, OROSZORSZÁG
hogy korszerûsítse a fennálló berendezkedést – el- Lengyelországban – az ország hagyományainak
sôsorban a katonai megerôsödés kedvéért. A job- megfelelôen – a felvilágosult reformpolitika nem a
bágyság felszabadítására, a népképviselet beve- tényleges hatalommal alig rendelkezô uralkodótól,
zetésére, a nemesség gazdasági és társadalmi ki- hanem a nemességtôl indult ki (lengyel reform-
váltságos helyzetének megszüntetésére például kor: 1763–1795). A reformer nemesek terve a
nem került sor. liberum veto felszámolása [szabad vétó, tiltakozási
jog; e jogával élve a nemesség meg tudta akadá-
POROSZORSZÁG lyozni a javaslatok törvénnyé válását], törvényke-
Poroszország területe a XVIII. században roha- zési, pénzügyi és iskolareform bevezetése volt – de
mosan növekedett: Brandenburg (a voltaképpeni kisebbségben maradtak: a nemesség nagyobb,
Poroszország) és Pomeránia területe II. (Nagy) Fri- maradi része ragaszkodott „ôsi jogaihoz”. A re-
gyes uralma idején (1740–1786) Sziléziával és formok, vagyis Lengyelország megerôsödésének
Nyugat-Lengyelországgal bôvült, így Poroszország megakadályozására a szomszédos felvilágosult ab-
a német térségben a Habsburg Birodalom után a szolutizmusok elôször kívülrôl támogatták a mara-
második, azzal vetekedô hatalommá vált. (Uralko- di tábort, majd 1772-ben katonailag is beavatkoz-
dója 1701-tôl már nem egyik választófejedelem, tak: Oroszország, Poroszország és Ausztria egy-
hanem király volt.) egy darabot hasított ki magának Lengyelország-
II. Frigyes lelkes híve volt a francia filozófusok- ból. Ez azonban növelte a reformtábor erejét a ma-
nak. Felvilágosult abszolutizmusa valóban javított radék országban, ahol hamarosan sor került a köz-
az ország gazdasági helyzetén, mûveltségi szintjén, oktatás felvilágosult átszervezésére. Az ország kato-
az életkörülményeken. A végsô cél azonban az nai erejét azonban – a környezô abszolutizmusok
volt, hogy a viszonylag kis országból minél na- mintájára – nem tudták megerôsíteni, ami a
gyobb katonai erôt sajtoljon ki. A következmény lengyel állam felszámolásához vezetett.
pedig a porosz társadalom további erôszakos mi- A felvilágosodás eszméi Oroszországba is elér-
litarizálása lett. A betelepített lakosok katonák keztek, ahol II. Katalin cárnô (1762–1796) pró-
lettek vagy a hadseregnek termeltek, miként a ma- bálta megvalósítani a filozófusok álmait. (Ô is le-
nufaktúrák dolgozói is. Az új iskolákban elsôsor- velezett Voltaire-rel és Diderot-val, de ha egy felvi-
ban az állampolgári hûséget és fegyelmet tanulták lágosult orosz író be merte mutatni könyvében az
meg a diákok, a vallási türelem biztosította a hát- oroszországi helyzetet, azonnal számûzte Szibériá-
ország egységét és nyugalmát. A nemesség kiváltsá- ba.) Merkantilista politikával lendített az ország
gai érintetlenül maradtak, viszont a nemesek nagy- gazdaságán, központosította a közigazgatást (az
részt beépültek a hadsereg tisztikarába, és minden- általa létrehozott kormányzóságok 1927-ig marad-
ben kötelesek voltak az uralkodónak engedelmes- tak fenn). Korlátlan hatalmat épített ki, amit a
kedni. A felvilágosodás szép szavai cinikus nagyha- külpolitikában hódításra használt: sikerült elfog-
talmi önzést takartak. lalnia a Fekete-tenger partvidékét (amivel I. Péter
A felvilágosult abszolutizmus politikáját folytat- hiába próbálkozott), és befolyást szerzett a román
ta sok más ország uralkodója is, így a Habsburg fejedelemségek irányításában is. Ettôl kezdve
Birodalomé, Spanyolországé, Portugáliáé, Svéd- Oroszország a balkáni népek „védelmezôjeként”, a
országé vagy Itália sok kis uralkodója (a legtöké- Balkán esetleges meghódítójaként lépett fel.
letesebbet Habsburg Lipót hozta létre a kis Tosca- De Katalin uralmi rendszere sokban különbö-
nában). E reformok több-kevesebb sikerrel lendí- zött is a többi felvilágosult uralkodó próbálkozá-
tettek az adott ország gazdaságán, katonai erején, sától. A nemesség politikai jogait például nem
de egy idô után megrekedtek. A nemesség csökkentette, hanem kezdetben még növelni is
ugyanis csak egy bizonyos pontig viselte el a refor- próbálta. A jobbágyságot sem megvédeni igyeke-

(Black plate)
44
zett, hanem teljesen kiszolgáltatta a nemesség- Szintén csak forma szerint, megteremtette a vá-
nek. Mentesítette a nemességet egy sor kötele- rosi önkormányzatot is, vagyis olyan intézménye-
zettség alól (pl. kötelezô katonai vagy állami szol- ket vezetett be, melyek nyugatabbra nem az abszo-
gálat), és biztosította számukra, hogy csak neme- lutizmus, hanem a középkor és a rendiség velejárói
sek ítélkezhetnek felettük, illetve a cár sem alkal- voltak. Ténylegesen a hatalom továbbra is erôsen
mazhatott ellenük testi fenyítést. Összehívott egy központosított maradt, miközben hiányoztak az
választott emberekbôl álló testületet, amelyben – oktatást, a közegészségügyet, az élelmezést fej-
a jobbágyok kivételével – valamennyi orosz társa- lesztô intézkedések. A pravoszláv egyházat pedig
dalmi réteg képviselve volt, és egységes törvény- különösebben nem kellett visszaszorítani, hiszen
könyv megteremtésével bízta meg. Miután a bi- maga a cárnô volt a feje. Oroszország tehát – némi
zottság nem támogatta Katalin mérsékelt reform- korszerûsítés után – a korábbi, III. Iván, IV. Iván,
jait, egyszerûen feloszlatta azt, és továbbra is egye- I. Péter nevével fémjelzett despotikus jellegû fej-
dül hozta meg rendeleteit. lôdési irányban haladt tovább.
Felvilágosodás, mûvelôdés, iskolák Magyarországon

N
REGNUM MARIANUM: SZENT ISTVÁN FELAJÁNLJA
SZÛZ MÁRIÁNAK MAGYARORSZÁGOT, MELY ÍGY
MÁRIA ORSZÁGA LETT (SZENT ISTVÁN-BAZILIKA)
Az országot a Szent Korona szimbolizálja. Ekkor kezdôdött Máriának
mint Magyarország védelmezôjének (Patronae Hungariae) tisztelete
és a Szent Korona-tan megfogalmazása. A Szent Jobbot, Szent István
jobb kezét Mária Terézia kapta vissza a raguzai (dubrovniki)
domonkosoktól 1771-ben. Budára szállíttatta, és elrendelte
augusztus 20-ának, Szent István napjának megünneplését.
A TATAI KÁLVÁRIAKÁPOLNA,
ELÔTTE KÁLVÁRIAJELENETTEL (1755–1770)
A XVIII. században sorra épülô kálváriák általában egy magaslatra
felvezetô út mentén felállított, 14 kis épületben (stáción) elhelyezett
kép- vagy dombormûsorozatból állnak, melyek Krisztus
kínszenvedéseinek állomásait ábrázolják. (A keresztre feszítés
hegyének, a Golgotának latin neve Kálvária.) De ebben a korban
sorra létesültek a kegytemplomok, zarándokhelyek is.
Nézd meg a Történelmi atlasz térképén (56. o.), hol terjedtek el a barokk építészet alkotásai!
Hasonlítsd össze az épületek számát és elhelyezkedését az elôzô korszakéval (49. o.)!
Mi lehet a változások oka?

(Black plate)
1615 U plate)
45
FELVILÁGOSODÁS, MÛVELÔDÉS, ISKOLÁK… M
A MAGYARORSZÁGI KÖZÉPSZINTÛ ISKOLÁK (FENT 1660-AS ÉVEK, LENT 1760-AS ÉVEK)
Figyeld meg, hogyan változott a középszintû iskolák száma, elhelyezkedése, felekezeti

megoszlása!

(Black plate)
1615 U plate)
46
XVIII. SZÁZADI TUDÓSOK MAGYARORSZÁGON

BÉL MÁTYÁS BORN IGNÁC
(1684–1749) (1742– 1791)
Magyarnak és szlováknak Mineralógus és geológus.
egyaránt tartotta magát. Több külföldi akadémia
Magyarország-leírásából öt tagja, a kohászat fejlesztôje,
kötet jelent meg. természettudományos
ismeretterjesztô. Egy bécsi
szabadkômûves páholy
nagymestere, állítólag
ôróla mintázta Mozart és
Schikaneder a Varázsfuvola
címû opera Sarastro-
PRAY GYÖRGY
figuráját.
(1723–1801)
Hatvankötetnyi forrást
gyûjtött össze a középkori
magyar történelemhez.
Ô találta meg a Halotti
beszédet is.
HELL MIKSA (1720–1792)
Irányításával épült a kolozsvári, egri, budai és nagyszombati csillagvizsgáló.
Ô számította ki elôször helyesen a Nap–Hold távolságot, ôt bízták meg
a bécsi akadémia megalapításával. Prémsapkája arra utal, hogy Lappföldön is végzett
megfigyeléseket. Expedíciójának tagja volt Sajnovics János nyelvész professzor,
aki elôször vetette föl a finnugor–magyar nyelvrokonságot.
Mi lehet az oka, hogy a nem magyar származású tudósok is a magyar és magyarországi tudo-
mány fejlesztésén munkálkodnak? Mi volt a XVIII. századi magyar tudomány fô feladata, amire
a kézikönyvek, forráskiadványok, csillagvizsgálók, lexikonok, könyvtárak létrehozása is mutat?
EGY XVIII. SZÁZADI KÖNYVTÁR

Gyorsan szaporodtak az egyházi és magánkönyvtárak. Az egyik
leghíresebb a marosvásárhelyi Teleki téka volt, melyet Teleki Sámuel
erdélyi alkancellár gyûjtött össze. A 13 ezer kötet között például
Voltaire-nek 77, Rousseau-nak 42 kötete található.

(Black plate)
1615 U plate)
47
„MICSODA VILÁGOSSÁGRÓL vitézi indulatokat viselvén cselekedeteikkel. […]

SZÓLASZ?” Ha az emberi természetet magától megfosztják,
azaz cselekedeteit, beszédinek, gondolkodásának
Bessenyei György (1747?–1811), a délceg, de mû- módját rabságra húzzák, mint a törököknél, va-
veletlen szabolcsi nemesifjú 18 éves korában lett a gyonait is az uralkodók szabad akaratja alá ejtik,
bécsi magyar Testôrség tagja. Tudásszomja olthatat- úgy látod, hogy ô már magáért lenni megszûnt;
lan volt: megtanult franciául, németül, latinul, va- csak az uralkodóért van.”
lósággal habzsolta a keze ügyébe esô, az akkori mû- 2. RÉSZLET: „Hazádnak törvényeit pedig úgy
veltek körében divatos irodalmat, majd maga is írni nézd, mint szentségeket, melyek annak gyümöl-
kezdett. Az alábbiakban részletek következnek cseivel való szabad élésedet védelmezik! Tudd
A holmi (1779) és A magyar nemzetnek szoká- meg, hogy annak minden cikkelyére, mellyel ne-
sairul (1778) címû írásaiból. mesi javaidat oltalmazza s fenntartja, jut ötven
akó vér, mit régi eleid nemzeted oltalmokért on-
ISKOLÁK, MÛVELTSÉG, TUDOMÁNY tottak […]. Mondjad hát, ha mered, hogy lehet
1. RÉSZLET: „[A sárospataki kollégiumban] ha el- az ember hazájához hitetlen!”
mondottuk, mint a szajkók, amit reánk vetettek, 3. RÉSZLET: „Nem felejtheti el [az ember] azt is,
megdicsértettünk. Csak recitáltam [szavaltam], hogy királyával micsoda kötésben, alkuban és kö-
hogy Xerxészt majdnem egymilliom fegyveres telességben légyen, javainak birodalma, adózása,
néppel megverték a görögök, kik alig voltak hoz- személyének szabadsága vagy megkötése iránt.
zá képest egynehányan, de soha nem hallhattam […] A belsô törvényeket csak addig kell igazgatni
e csudák okát tanítóimtól.” [igazítani], míg végbevitethetik általok, hogy
2. RÉSZLET: „Honnan származtak hát azok a vilá- egyik tagja a hazának meg ne nyomja nagyon a
gosságok, melyek szerint már ma az öregasszo- másik tagot, de ide sem a személyek értetnek kü-
nyokat ördögnek képiben [mint boszorkányo- lönösen, hanem a nagy részek, tudniillik nemesi
kat] nem égetik? Vádoltakkal tüzes vasat nem fo- rend, papi rend, köznép vagy parasztság.”
gatnak, hogy ha ártatlanok, kezek meg ne égjen?
Nem írják: lutherani comburantur [lutheránu- A NEMESSÉG EREDETE
sok égettessenek meg]? A peres embereknek nem „Az egész világon minden nemesség fegyverrel
kell egymással bajt vívni, hogy amelyik másikát kezdetett [fegyvertôl eredt]. Aki erôsebben
megöli, annak légyen igaza. Szeretnéd, ha még víhatott s másoknál több ellenséget gyôzhetett,
ezek a dolgok fenn volnának? […] De ezek ma nagyra becsültetett. Gyengébb társai azt mond-
már mind eltöröltettek a jó és szép írások által.” ták néki, ha harcolni indultak: héj, te menj elöl,
3. RÉSZLET: „Kezdünk mi mozogni, anyanyel- te légy vezér, mi pedig csak utánad lészünk. […]
vünkön írunk, fáradunk, de mikor fogunk oda Így [innen] van a nemesség kezdeti [eredete],
menni, hogy benne a tudományoknak minden melyet a természet maga szült. […] Azt mondod,
szükséges erein evezhessünk? Mikor fogunk tisz- hogy nem igazán [igazat] írok, mert a természet
ta magyar Akadémiát csinálni?” senkit másik társa felibe nem tett; mind egyenlô-
ek vagyunk, és így nemességünk a parasztságon
TÁRSADALOM, JOG, IGAZSÁG erôszak, igazságtalanság. Kérlek, hallgass meg;
1. RÉSZLET: „Amely nemzeteknek tehát szabadsá- honnan van hát, hogy egyik ember természet sze-
gaik voltak, azok mindenkor úgy mutatták ma- rint félékeny, gyenge, a másik pedig bátor szívû
gokat e föld golyóbisán, mint emberek, bátorsá- és erôs. […] Tudd meg hát, hogy az emberek
got, nagy szívet, nemesi származást, tudománt, közt való különbség Istentôl jön.”

(Black plate)
1615 U plate)
48
Milyen eszméket, gondolatokat vett át Bessenyei a francia felvilágosodásból? Melyek azok

a gondolatok, amelyeket a francia szerzôknél nem találnánk meg? Honnan erednek ezek?
Mi volt Bessenyei politikai ideálja? A szövegben található utalás a társadalmi szerzôdésre.
Hogyan értelmezi azt Bessenyei? Miben különbözött ez Locke vagy Rousseau elképzelésétôl,
illetôleg a korábbi nemesi szemlélettôl?
ÖSSZEGZÉS
A KATOLIKUS EGYHÁZ lusban épült újjá az ország. Barokk stílusú szinte va-
lamennyi város történeti magja, az ekkoriban épült
A XVIII. század a mûvelôdés területén is az újjá- polgárházaival és legtöbb templomával. Alig van
épülés, fellendülés, kibontakozás korszaka volt falusi templom barokk külsô és berendezés nél-
Magyarországon. A vezetô szerepet még az egyhá- kül. Ekkor épültek a püspöki székhelyek hatalmas
zak játszották, mindenekelôtt a katolikus egyház. katedrálisai (pl. Vác) és a barokk stílusú fôúri kas-
A XVI–XVII. század fordulóján még nagyrészt re- télyok.
formátus ország a XVIII. századra túlnyomórészt
újra katolikus lett. A katolikus egyházat erôsítette
ÁTALAKULÓ ISKOLÁK –
az ellenreformáció, a töröktôl felszabadított terü-
RATIO EDUCATIONIS
leteket ugyanis az udvar nagyrészt a katolikus arisz-
tokratáknak, illetve az egyháznak juttatta. A parasz- Az egyházak kezében voltak a falvak benépesülésé-
tok pedig követték uraik vallását. Növelte a katoli- vel terjedô egytermes-egytanítós elemi iskolák és
kusok részarányát, hogy az elnéptelenedett ország- a városok középiskolái is. Ezek közül a legtöbbet a
ba az állam fôként katolikus parasztokat telepített, jezsuiták mûködtették. Miután a jezsuiták több
valamint az, hogy több-kevesebb sikerrel megkísé- világi uralkodóval összekülönböztek, a pápa 1773-
relték az erdélyi (görögkeleti) ortodox vallásúakat – ban feloszlatta a rendet. (Csak 1814-ben alakul új-
meghagyva saját szertartásrendjüket – megnyerni a já.) A feloszlatást követôen megnôtt az állam sze-
görög katolikus (unitus) egyház számára. repe az oktatásban. A rend vagyonából tanulmá-
Ebben az évszázadban alakult ki a Szent Jobb nyi alapot hoztak létre, amivel az állam rendelke-
kultusza, a Szent István-napi ünnep (augusztus zett. Mária Terézia a Ratio Educationis („Neve-
20.), ekkor nyerte el végleges formáját a Szent Ko- lés rendszere”) címû rendelettel (1777) minden
rona kultusza, és felerôsödött Szûz Mária tisztele- egyházi iskolát is állami felügyelet alá vont. Szabá-
te, kialakult a Regnum Marianum eszméje. Esze- lyozta az iskolák szervezetét, felügyeletét, tananya-
rint Magyarország fô védelmezôje (Patrona Hun- gát, elrendelve a gyakorlatiasabb tantárgyak (mate-
gariae) Szûz Mária, így az ország „Mária országa” matika, természetismeret, történelem, gazdálkodá-
lett. Ekkor alakult ki a pompás körmenetek, za- si ismeretek) bevezetését vagy súlyának növelését a
rándoklatok szokása, a kálváriák, kegyhelyek épí- teológiával és a latinnal szemben. Növelte a falusi
tésének gyakorlata, számos szerzetesrend kapott és mezôvárosi elemi iskolák szerepét, ahol a pa-
birtokot az országban. Mindezek a jelenségek a ka- rasztságot az alapvetô ismeretekre és többnyire me-
tolicizmus térhódítását mutatták. zôgazdasági jellegû szakmákra oktatták. (A rende-
A református világ a Felsô-Tisza vidékére (va- let elôkészítôi, megszövegezôi felvilágosult magyar
lamint Erdélybe) húzódott vissza. Ez a terület ôr- tudósok, politikusok voltak.)
zött meg legtöbbet a kuruc politikai hagyomány- A század folyamán egyre népszerûbbek lettek és
ból, és viszonylagos távolságot tartott a nyugati di- számban is növekedtek a piarista gimnáziumok.
vattal és az udvarral szemben. (A piarista vagy más néven Kegyesrendet Kalazanci
A kor mûvészeti stílusa nagyrészt a barokk volt. Szt. József alapította, aki Rómában a XVI. század vé-
Emlékei ma is fellelhetôek mindenhol – ebben a stí- gén maga köré gyûjtötte az elhagyott és szegény

(Black plate)
1615 U plate)
49
gyerekeket, és tanítani kezdte ôket. A XVII. század mányos ismeretek felé fordulni. Ezzel pedig a tár-
folyamán egész Európában elterjedtek iskoláik. Ma- sadalmi felvilágosodás útját egyengették. A tan-
gyarországon 21 iskolát mûködtettek.) A piaristák- ügyi reformot 1806-ban megújították, kibôvítet-
nak nem volt nagy vagyonuk, így jobban rászorul- ték, a protestánsok pedig külön rendeletben szabá-
tak a társadalom támogatására, és jobban igyekeztek lyozták alsó és középfokú oktatásukat.
megfelelni az elvárásainak is. Talán ez volt az oka,
hogy magyar történelmet is tanítottak, valamint AZ ÚJ TUDOMÁNY ELTERJEDÉSE
több matematikát és fôleg korszerûbb természettu-
dományos ismereteket (Galilei, Descartes, Newton A tudomány nyelve e században (sôt részben még
nézeteit is). Hatásukra az új természettudományt fo- a XIX. században is) a latin volt. A korszak tudósai
kozatosan befogadták a jezsuiták is. – jelentékeny részben jezsuiták – a késôbbi korok
tudományát megalapozó, lázas iramú adat- és
ÚJÍTÁSOK A FELSÔ ISKOLÁKBAN forrásgyûjtô munkát végeztek a magyar történe-
lem, egyháztörténet, helytörténet, a földrajz, az
Az ország egyetlen egyeteme, a Pázmány Péter irodalomtörténet és a néprajz területén. Felkutat-
alapította nagyszombati egyetem kezdettôl jezsu- ták és kiadták a középkori okleveleket, kódexeket,
ita irányítás alatt állt, vezetôit is a rend nevezte ki, fellelték a Halotti beszédet és más nyelvemlékeket,
így önkormányzattal nem rendelkezett. De tan- gyûjteni kezdték a népdalokat és mondákat, csil-
anyagának korszerûsödése már a jezsuita irányítás lagvizsgálókat építettek, lexikonokat, szótárakat,
idején megkezdôdött, és felgyorsult, mikor a rend atlaszokat szerkesztettek. Gyorsan nôtt az egyházi
feloszlatása után az egyetem állami felügyelet alá és magánkönyvtárak, tékák, ritkasággyûjtemények
került. Ekkor a Ratio Educationis utasításai szerint száma.
orvosi karral és mérnöki intézettel (a Mûegyetem Az eredeti tudományos felismerések és techni-
elôdje) egészítették ki, új társadalomtudományi, kai találmányok azonban ekkor még ritkának szá-
természettudományi, mûszaki és gazdasági tanszé- mítottak, és a kor magyar társadalma sem igazán
keket állítottak föl. Az egyetemet áthelyezték Bu- tudott mit kezdeni velük. A Hollandiából hazatérô
dára (1777), majd Pestre (1784), és kellôképpen Apáczai Csere Jánost is értetlenség fogadta, amikor
felszerelték (régiségtár, fizikai szertár, természetraj- Magyar Encyclopaediájában (1653) Descartes és
zi gyûjtemény, botanikus kert, csillagvizsgáló stb.). Kepler tanait ismertette. A következô században
Az egész birodalom számára képzett bányamér- pedig Kempelen Farkas (1734–1804) csak szóra-
nököket a selmecbányai állami bányászati aka- koztató sakkautomatája révén tett szert elismerés-
démia, mely európai hírre tett szert. Tanítottak itt re, pedig elfeledett hangtani kutatásai a modern
kémiát, ásványtant, kohászatot, fizikát és mechani- nyelvészet elôfutárává emelik, emellett kitûnô
kát – mégpedig elméletben és laboratóriumi gya- gôzgépelgondolása is volt, de nem rendelkezett le-
korlatokon egyaránt. Az akadémia diákjai fele rész- hetôségekkel ahhoz, hogy a kísérleti modellt meg-
ben magyarországiak voltak, és – ami meglepô – alkossa. Sajnovics János csillagász és nyelvész
többnyire nem nemesi származásúak. (1733–1785) pedig hiába ismerte fel a finnugor–
A református iskolák, kollégiumok (legfonto- magyar nyelvrokonságot, kortársai csak megmoso-
sabb a debreceni és a sárospataki) szembeszegül- lyogták, és hevesen bírálták a „halszagú”, „halzsí-
tek a Ratio Educationis utasításaival, mert a protes- ros” nyelvrokonság teóriáját. Nem Magyarorszá-
táns egyházak életébe való beavatkozást látták gon, hanem fôként Bécsben tevékenykedett két ki-
benne. Így ezek az iskolák – hagyományaiktól elté- tûnô magyar tudós, a szabadkômûves Born Ignác
rôen – most inkább a konzervatív nézeteket képvi- geológus és a jezsuita Hell Miksa csillagász.
selték, ugyanakkor ôk voltak a magyar nyelv fô
ápolói. A FELVILÁGOSODÁS ÉS A NEMESSÉG
Az iskolák nagyobb része a század közepétôl
kezdett a skolasztika, a latin nyelv és teológia felôl A hazai nemesi és értelmiségi közgondolkodás
a gyakorlatiasabb és korszerûbb természettudo- felvilágosodása a természettudományok iránti fo-

(Black plate)
1615 U plate)
50
kozottabb érdeklôdéssel kezdôdött; az új igényeket eltörlése, a teljes jogegyenlôség. De nem voltak

a piarista iskolák ébresztették és elégítették ki. hívei az abszolutizmusnak sem: a hagyományos
A folyamatot a felvilágosult abszolutizmus siettette rendi nemzetfelfogás jegyében a nemesi szabadsá-
a katolikus egyház háttérbe szorításával, a jezsuiták gok tiszteletben tartása, az uralkodó és nemesség
kiutasításával, az oktatás átszervezésével. A Bécs- közötti „társadalmi szerzôdés” érvényesítését
ben megforduló magyarok találkozhattak a fran- kívánták. A vallási fanatizmus, a babonaság és tu-
cia irodalom és társadalomtudomány szerzôivel a datlanság visszaszorításától a nemzet felemelkedé-
könyvtárakban és a szalonokban, megismerked- sét és jólétét várták. Vallási és társadalmi türelmet,
hettek a szabadkômûvességgel. Találkozhattak az a kiváltságos rendeknek az alávetettekkel szembeni
elvek alkalmazóival, a reformkísérleteket kezdemé- megértô és emberséges magatartását hirdették.
nyezô fôhivatalnokokkal. Ezzel magyarázható, Bessenyei programjának legfontosabb része a
hogy a magyar nemesi felvilágosodás elsô jelen- nemzeti mûvelôdés és nyelv megújításának terve
tôs képviselôje, Bessenyei György (1747–1811) az volt. Ellentétben a franciákkal, akik inkább az
udvari Testôrség tagja volt. egyetemes emberi felvilágosodásra helyezték a
A magyar nemesség éppúgy a saját társadalmi hangsúlyt (bár a nemzeti politikai keretet, különö-
törekvéseihez igazította az új eszméket, mint az sen Rousseau, fontosnak tartották), a németeknél
uralkodók. Bessenyeiék elképzelései között nem és tôlük keletre a felvilágosodás a nemzeti kul-
szerepelt – természetesen – a nemesi kiváltságok túra fellendítésének programjaként jelent meg.
A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon

N
II. JÓZSEF
FOGADJA
A KÉRELMEZÔKET
A BURGBAN
VI. PIUS PÁPA BÉCSI LÁTOGATÁSA

Hiába tette meg a nagy utat, nem tudta belátásra
téríteni József császárt, az egyház elleni törvények
érvényben maradtak.
FORRADALMÁR VAGY ÚJÍTÓ trónörökös gyakorta összeszólalkozott az állam

tekintélyes vezetôivel, esetenként védelmükre sie-
AZ UTAZÓ TRÓNÖRÖKÖS tô anyjával is. Nem volt titok, hogy a minisztere-
Mária Terézia legidôsebb fia, II. József már gyeket „beporosodott múmiák gyülekezetének” ne-
reknek is igen makacs volt: nem akart tanulni vezte. Még nem volt húszéves, amikor elôállt elsô
unalmas tanáraitól, viszont saját kedvére rengete- átfogó reformtervezetével, melyben tíz évre (!)
get olvasott, például angol gazdasági és francia fi- teljhatalmat kért volna népétôl.
lozófiai munkákat, köztük olyasmit is, amit Apja halála után, 1765-ben lépett a császári
Ausztriában az egyházi cenzúra betiltott. A fiatal trónra, Mária Terézia pedig (mint magyar és cseh

(Black plate)
1615 U plate)
51
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS … M
király, osztrák fôherceg) társuralkodóként maga Kimondta az iskolakötelezettség elvét 6 és 12

mellé vette. Valódi beleszólást azonban nem en- éves kor között, de nem voltak ehhez tanárok és
gedélyezett neki a döntésekbe. iskolaépületek.
József számára nagy országjáró utazásai szol- Mindent azonnal megreformálni akaró szen-
gáltattak alkalmat, hogy a gyakori összetûzések vedélyére jellemzô, hogy – anyjához hasonlóan –
miatt kényelmetlenné vált udvart elhagyja. Ál- néhány rendelettel akarta gyökeresen megváltoz-
talában Falkenstein gróf néven, rangrejt- tatni a cigányok helyzetét. Például rendeletben
ve utazta be leendô birodalmát, például Ma- tiltotta meg nekik a sátorban lakást (miközben
gyarországot négyszer is. De járt Franciaország- nem voltak házak, ahová beköltöztethették volna
ban, Poroszországban, Oroszországban is. Út- ôket), de még a cigány nyelv használatát, a lóke-
jai végén alapos jelentéseket terjesztett az Ál- reskedést és a gyerekek ruhátlanságát is tiltotta.
lamtanács elé, melyekben a megismert birodal- (A rendelkezések eredménye többnyire az lett,
mi tartományok viszonyainak megreformálását hogy a már letelepedett cigányokat is elzavarták a
javasolta. községek, hogy a végrehajthatatlan intézkedések-
kel más hatóságoknak kelljen megbirkózniuk.)
MEGSZÁLLOTT REFORMER Uralkodásának tíz éve alatt 6000 rendeletet
1780. évi trónra lépése után hatalmas lendülettel bocsátott ki, tehát minden hétköznapra két ren-
fogott az ország átalakításába. Elôször keményen delet jut. Nyáron öt, télen hat óra tájban kelt, és
fellépett az egyház hatalma ellen: a nem tanító és szinte az egész napot végigdolgozta. Komolyan
nem gyógyító szerzetesrendeket feloszlatta, va- vette, hogy ô az állam elsô szolgája.
gyonukat állami kezelésbe vette, a papképzést át- Mégis, ennek a lázas tíz évnek viszonylag kevés
szervezte. Célja olyan egyház megteremtése volt, maradandó eredménye született, és különösen
mely a szószékrôl hasznos ismeretekre okítja a hí- kevés Magyarországon. A reformok egy része ese-
veket. tében ugyanis nem gondolt az anyagi és egyéb
1784-ben a németet tette hivatalos nyelvvé a feltételekre.
birodalom minden részében. „Ha a magyar nyelv Egyre jobban maga ellen fordította a nemese-
általánosan ismert volna – hangsúlyozta rendeket, akik lehetetlenné tették még a végrehajtható
letében –, akkor azt lehetne a közügyek vitelére reformok megvalósítását is. Így, mikor halálos
alkalmazni.” A magyar nyelvet „fejletlensége”, a ágyán a legtöbb Magyarországra vonatkozó ren-
latint elavultsága miatt alkalmatlannak tartotta deletét visszavonta (1790), valójában nem sok
arra, hogy az állam és a közigazgatás nyelve változott, hiszen e rendeletek soha nem is való-
legyen. sultak meg.
Hasonlítsd össze II. József természetét, politikáját Nagy Frigyesével! Melyikük volt elkötele-
zettebb híve a felvilágosodásnak? Melyikük volt sikeresebb? Miért? József nem koronáztatta
meg magát a magyar Szent Koronával („kalapos királynak” is nevezték), hogy ne kelljen
felesküdnie a koronázási hitlevélre. Mi lehetett ennek az oka?

(Black plate)
52
II. JÓZSEF TERVEZETEIBÔL ruló közadók viselése szempontjából meggyengí-

ÉS RENDELETEIBÔL tenék, legyen szabad ugyanazon nem katoliku-
soknak, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúak-
JAVUKRA, NÉLKÜLÜK (1760) nak, avagy a görög szertartású nem egyesültek-
„Legjobbnak tartanám megegyezni az országok- nek [lutheránusoknak, kálvinistáknak, görögke-
kal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idô letieknek] magánimaházakat oly módon felépíte-
alatt mindent lehessen tenni javukra, megkérde- ni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se
zésük nélkül.” közútról nyíló bejáratuk – olyan, amilyen a nyil-
vános templomoknak van – ne legyen; viszont
SAJTÓRENDELET (1781) mind e helyeken, mind pedig e településeken kí-
„Bírálatok, hacsak nem gúnyiratok, bárkit érje- vül szabadon meg kell nekik engedni ezenkívül
nek is, az ország fejedelmétôl az utolsóig, különö- azt is, hogy lelkészeket és tanítókat alkalmazza-
sen akkor, ha a szerzô a maga nevét kinyomatja, s nak, a nekik szükséges épületeket felépíthessék, s
ezáltal a dolog valódisága felôl jótállást vállal ma- ennek megfelelôen nemcsak ezekben a magán-
gára – nem tilthatók el, mert minden igazságsze- imaházakban végezhessék el minden vallási gya-
retô embernek örülnie kell, ha az igazság ezen az korlatukat, de elláthassák betegeiket is.”
úton tudomására jut.”
JOBBÁGYRENDELET (1785)
TÜRELMI RENDELET (1781) (korabeli fordítás)
„Minthogy ô legszentebb felsége meg van gyô- „[…] minden Parasztokat, akár mely nevezet és
zôdve arról, hogy minden kényszer, amely az em- vallásbéliek légyenek, jövendôre magok személy-
berek lelkiismeretére erôszakkal hat, mindennél lyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható
ártalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes türe- emberekké tészük, és mindenütt ollyanoknak
lem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a tartani parantsollyuk, maga a Természet Törvé-
vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrá- nye és a köz Jó azt kívánván. […] Azt akarjuk,
sa, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi csá- hogy minden Parasztnak szabad légyen maga
szári és királyi örökös tartományában bizonyos kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül is
törvényekkel erôsíti meg. […] házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek
Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal tanulásra magát adni, s azokat akárhol gyakorol-
nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus ni.
család, s ezeknek van elegendô, törvényes úton Minden paraszt ember maga ingó Javait és
biztosított fedezetük imaházak, lelkészlakok, ta- Keresményit, […] szabadoson el-adhattya […]
nítólakások építésére, s ahol a lelkészek és tanítók mind azok a terhek, mellyekkel az el adó, vagy
megfelelô ellátásáról gondoskodni képesek anél- testáló Paraszt ember az illyen fundusokról [te-
kül, hogy a szolgáltató népet ezekkel a hozzájáru- lekrôl] tartozott, a Vévôre, vagy arra, aki azoknak
lásokkal túlságosan megterhelnék, avagy a reá há- birodalmába menyen, által szállyanak.”
A jobbágyrendelet nem változtatott ténylegesen a jobbágyok sorsán. Mi lehetett ennek az oka?

Mi volt a vallástürelmi rendelet lényege? Egyenlôséget biztosított-e minden vallásnak, vagy
csak türelmet? Vonatkozott-e a nem keresztény vallásokra (zsidó, muzulmán)? Mutasd ki
a felvilágosodás hatását a rendeletek szellemében és szóhasználatában!

(Black plate)
1615 U plate)
53
A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS … M
II. JÓZSEF SÍRJÁNÁL

NÉVTELEN VERS (1790) NÉVTELEN RÖPIRAT (1790)
„Austriának fekszik itt ocsmány fajzattya. „József igazán szabaddá akart minket tenni. Fel-
Pokolnak zsoldossa, s Luciper fajzattya. […] emelte a tehetséget, ahol találta. Most csak a gaz-
Ô a szent dolgokat és Istent megvetette, dagnak áll a világ. A többi: a polgár és a szegény
Természet folyásán hitét építette. […] nemes, többé-kevésbé rabszolgája a vagyonos
Utálta s gyûlölte ô a Nemesseket, arisztokratának.”
adó alá huzni akarta ezeket.”
Kik vallhatták Józsefrôl az elsô, kik a második véleményt? Mit jelenthet a „természet folyásán
hitét építette” szidalom? Melyik vélemény lehetett jellemzôbb a korabeli Magyarországon?
ÖSSZEGZÉS
MÁRIA TERÉZIA REFORMJAI telek (ház, udvar, kert a faluban) és a külsô telek
(szántóföld, rét, legelô, kaszáló). Az úrbéri rendelet
A porosz katonai felemelkedés, Szilézia elhódítása a megjelenéséig a szántóföldparcellákat a legtöbb
Habsburg Birodalmat is rákényszerítette arra, helyen évente újraosztották a jobbágyok egymás
hogy korszerûsítse állami-közigazgatási beren- között; ezek a telkek most rögzültek. (A jobbágy-
dezkedését. Ez már az új eszméktôl idegenkedô nak lehettek az ún. telki állományon kívül is föld-
Mária Terézia uralkodása idején megkerülhetet- jei, ezek után nem járt robot, pl. olyan irtványföl-
len volt. A felvilágosult intézkedéseket ösztönöz- dek, melyeket maga tett mûvelhetôvé.) Az úrbéri
ték a tanácsadók (fôleg Kaunitz), és az 1765-ben rendelet megszabta továbbá a jobbágytelekhez
társuralkodóvá elôlépô trónörökös, József is (ettôl tartozó szolgáltatások mértékét. Ez heti egy nap
kezdve a császári címet is ô viselte). A reformokat igás vagy két nap gyalog robotot jelentett telken-
elôször az örökös tartományokban, majd néhány ként, vagyis aki például háromteleknyi földet mû-
évi késéssel a Magyar Királyságban is bevezették. velt, az heti három nap igás robottal tartozott.
Végrehajtásuk megkönnyítésére a királynô 1765 Elôször fordult elô, hogy az állam beavatkozott
után nem hívta össze a magyar rendi gyûlést, törvé- a jobbágy–földesúr viszonyba, részben az állami
nyek helyett rendeletekkel kormányozott. Az ál- adófizetés zavartalansága érdekében. A királynô
lamszervezet korszerûsítése, majd az egyház visz- kijelentette: a rendelettel az volt a célja, hogy „mi-
szaszorítása, a jezsuita rend feloszlatása után ren- nél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép
delettel szabályozta az oktatást, a felvilágosodás megmaradásáról, […] következésképp az [állam-
szellemében. Ennek az idôszaknak a legfontosabb nak] adózó népet megóvjuk a földesuraknak min-
Magyarországra vonatkozó intézkedése az úrbéri den igazságtalan és törvénytelen elnyomásától”.
rendelet (1767) volt. (Az úrbér szó a jobbágytelek
használatáért járó feudális járadékot jelenti, a latin A JOZEFINIZMUS
eredetû urbura szó „magyarítása” – az az irat,
amellyel írásba foglalták a földesúr járadóságait.) Az igazi átalakításokra II. József (1780–1790) trón-
A királynô az 1750-es évektôl sok panaszlevelet ra léptével került sor. Miután több rendeletet hozott
kapott jobbágyoktól, melyek a robotterhek elvi- az egyház hatalma ellen, feloszlatta a nem tanító és
selhetetlenségérôl számoltak be, az 1760-as évek nem gyógyító szerzetesrendeket, átalakította a pap-
elején pedig kisebb lázadások is voltak a Dunántú- képzést, 1781-ben kiadta vallástürelmi rendeletét,
lon. Ezért az úrbéri rendelet térségenként megha- amellyel nagyobb teret engedett a nem katolikus ke-
tározta a jobbágytelek fogalmát, nagyságát (16 és resztények vallásgyakorlatának.
40 hold között). A telekhez tartozott az ún. belsô Magyarországot illetôen több merész lépésre

(Black plate)
1615 U plate)
54
határozta el magát. Elôször felszámolta a rendi tileg eltörölte a kínvallatást, a halálbüntetést,

önkormányzatot (nemesi megyéket) az országot helyette börtönbüntetést írt elô.
tíz (Erdélyt külön három) kerületre osztva. Ezek József reformjait a felvilágosult magyar (ún. joze-
élére királyi biztosok, a megyék élére pedig az ál- finista) nemesség lelkesen fogadta, a többség inkább
lamilag kinevezett alispánok kerültek. A nemesi csak egykedvûen. Volt azonban két olyan rendelete,
ellenállás lehetséges fórumainak felszámolása után amely szinte az egész nemesség felháborodását ki-
rendelte el az egységes birodalmi adórendszer vívta. Az egyik a nyelvrendelet volt (1784), ebben
magyarországi bevezetését, ennek megvalósítására elôírta a hivatalokban, a közigazgatásban a latin he-
azonban már nem került sor. lyett a német bevezetését (nem a nemzeti beolvasz-
Jobbágyrendeletével (1785) megszüntette az tás kedvéért, hanem praktikus szempontból válasz-
örökös jobbágyságot, eltörölte a jobbágy elneve- totta a németet). 1789-ben pedig elrendelte a ne-
zést, és megadta a parasztoknak költözés, pályavá- mesek és nem nemesek egységes kulcs szerint
lasztás, házasodás és a saját földbirtokkal való ren- történô megadóztatását. Bevezetését azonban
delkezés jogát. Kisebb nemesi kiváltságokat már nem érte meg.
(monopóliumok, elôvásárlási jog, malomhasználat Uralkodásának utolsó évében szembefordultak
stb.) is eltörölt. A szolgáltatások rendszerén vele birodalmának rendjei, a kirobbanó francia
azonban (robot, adó stb.), ami a jobbágyi állapot forradalom pedig ôt magát is meggyôzte a felvilá-
lényegét adta, ez nem változtatott. gosodás veszélyességérôl. Reformpolitikája végül is
Egyszerûsítette az igazságszolgáltatást, korlátoz- kudarcot vallott. Ennek fô oka az volt, hogy nem
ta az úriszékek által kiszabható büntetéseket. A bí- volt tekintettel tartományai adottságaira, a lehetô-
ráskodást átszervezve ún. megyei jobbágyágensek ségekre, makacs elszántsággal igyekezett országát a
(ügyvédek) kinevezését írta elô, akik a perekben a komolyan vett felvilágosodás szellemében boldogí-
jobbágyokat képviselik. Büntetô törvénykönyve tani, a szükséges feltételek és a társadalmi támoga-
kimondta a törvény elôtti egyenlôséget, rendele- tás nélkül is.
Nemzetek „ébredése” Európában

N
A NEMZET ÉS A SZABADSÁG
ÜNNEPLÉSE ÖSSZEFONÓDIK
A francia forradalom kirobbanásának elsô
évfordulóját ünneplik Párizsban 1790-ben.
Az emelvényen a haza oltára.
A forradalomban született a francia
nemzeti himnusz, a Marseillaise, mely
a „haza gyermekeit”, a „hazafiakat”
a „zsarnokok” elleni harcra szólította fel.
A XIX. században sorra jelentek meg
a nemzeti himnuszok, címerek és zászlók
Európa országaiban.
Mi lehet az oka, hogy a nem-

zeti címerek, zászlók, himnu-
szok csak a XVIII–XIX. szá-
zadban jelennek meg?

(Black plate)
1615 U plate)
55
NEMZETEK „ÉBREDÉSE” EURÓPÁBAN M
„A MI SZÍVÜNK IS LÁNGOLJON A BOLGÁR NYELV ÉS KULTÚRA

NYELVÜNKÉRT!” VÉDELMÉBEN
„Egyesek nem szívesen tudnak bolgár fajukról,
A NÉMET NYELV TISZTELETE […] és nem törôdnek bolgár nyelvükkel, hanem
„Mi adott okot rá, hogy [a görögök] elôbbre va- megtanulnak görögül olvasni és beszélni, és szé-
lónak gondolják magukat a Föld valamennyi gyellik, hogy bolgároknak nevezik ôket. Óh, esz-
nemzeténél? Kimûvelt nyelvük, és mindaz, amit telen és ostoba! Miért szégyelled, hogy bolgárnak
általa meghonosítottak. […] És vajon a német hívnak, és miért nem olvasol és nem beszélsz saját
nyelvnek, melyet elôdeink […] a lélek nyelvének nyelveden? Vagy a bolgároknak nem volt cársá-
neveztek, legyôzöttként kell-e mások gyôzelmi guk és államuk? Annyi éven át uralkodtak, és
szekerét vonszolnia? […] nagy volt hírük és dicsôségük az egész földkerek-
[A magyarok Magyarország] lakosainak ki- ségen […]. Ôk nevezték magukat elôször cárok-
sebb részét alkotják, és évszázadok múltán talán a nak, nekik volt elôször patriarchájuk, ôk keresz-
nyelvüket is alig lehet majd megtalálni.” telkedtek meg elsônek, ôk tartották hatalmuk
(J. G. HERDER, 1784–1791) alatt a legtöbb földet.”
(PAISZIJ SZERZETES, 1762)
FELHÍVÁS A CSEH NEMZETI MÚZEUM
MEGALAPÍTÁSÁRA A NEMZET ÉLETKORA ÉS KARAKTERE
„Legyen számunkra a Nemzeti Múzeum megala- „Egész nemzeteknek, szintúgy, mint egyes embe-
pítása nemzeti ünnep, mindenkinek repessen a reknek, megvannak az ô különbözô koraik. Gyer-
szíve, mindenki hozzon áldozatot a haza oltárán. mekkorból virul fel ifjúságok, ifjúból érnek férfivá,
Legyen bár az a legcsekélyebb is, a haza Géniu- s férfikoroknak erejét az öregségnek lankadása vált-
szának [védôistenének] kedves lesz. Néhány ja fel. […] A nemzetek ifjúsága félig vad állapot.
arany egyikünket sem tesz szegénnyé, s javára vá- Kevés tapasztalással és ismerettel, sok kitörekedô,
lik a köznek. A régi kéziratok, könyvek vagy munkába folyni akaró tûzzel, felébredezô, gyakran
egyéb emlékek csak addig biztosak a kezünkben, homályos és szempillanatnyi kívánságokkal […].
ameddig gondosan ôrizzük; […] a Múzeum ôrzi [A magyarokra jellemzô] búsongás nemcsak szol-
meg a legbiztosabban: legyen az az örökösünk. gaiságnak, de az érzés mélységének következése is
[…] lehet. […] Az örömnek szelíd kifakadásait ô nem
A környezô nemzeteknek […] a nemzetiség a ismeri; de lárma és zaj felriasztják andalgásiból, s
jelszavuk mindenfelé. Itt az ideje, hogy mi is így innen a zajgó társaságok, s a szilajon csapongó
tegyünk, hogy a mi szívünk is lángoljon nyelvün- örömmel teljes vendéglés [mulatságok]; innen a va-
kért, hacsak nem akarunk örökre lemondani a dászati és csatázási lárma-kedvelés, s a viszálkodást
cseh névrôl, és az ôsök dicsôségét elveszítve az szülô békétlenség; innen a hirtelen fellobbanás
utódok elôtt szégyenben maradni.” lángja, s a féketlen kiáradozás [lelkesedés].”
(JOSEF JUNGMAN, 1818) (KÖLCSEY FERENC, 1826)
Mi a hasonló a fenti szemelvényekben? A németek és a tôlük keletre élô népek vegyes nemzeti-
ségû vidékeken éltek. Mi lehetett az oka annak, hogy olyan fontosnak tartották a nemzet
szempontjából a nyelvet? Milyen érvekkel próbálja Paiszij atya meggyôzni olvasóit
a bolgár nemzet nagyszerûségérôl?

(Black plate)
1615 U plate)
56
Kölcsey – akárcsak számos kortársa – emberi tulajdonságokkal ruházza fel a nemzet egészét.
Keress a szövegben ilyen emberi tulajdonságokat! Mennyiben hasonló ez Herder
szemléletéhez? Mi a véleményed errôl a szemléletrôl?
Hogyan hathatott a magyar nemzeti tudat alakulására a „herderi jóslat” a magyar
nyelv pusztulásáról?
ÖSSZEGZÉS
A KÖZÉPKORI ELÔZMÉNYEK Ezen a politikai kereten belül a nyelvek és nyelvjá-

rások közeledni kezdtek egymáshoz, amit elôse-
Felületesen azt gondolhatnák, hogy a „nemzet” rég- gített az anyanyelvû könyvnyomtatás és prédikáció
tôl fogva létezik, hiszen mi másnak lett volna példá- terjedése, az államilag, központból felügyelt, szin-
ul királya Szent István, mint a magyar nemzetnek? tén anyanyelû iskolarendszer kiépülése. A skót
Valójában az a tudat, hogy valamely nemzethez vagy a provanszál nyelv eltûnt, beolvadt, maradt az
tartozunk, viszonylag új fejlemény, a XVIII–XIX. angol és a francia.
század folyamán alakult ki Európa és Amerika né- Mindezzel párhuzamosan a társadalom rendi
pei körében (a XX. században Ázsiában és Afriká- tagozódása is kezdett felszámolódni, a felvilágo-
ban), de elôzményei a régmúltba vezetnek vissza. sodással pedig teret hódított a törvény elôtti
A történelem folyamán az emberek mindig va- egyenlôség, a mindenki számára adott emberi jo-
lamely közösséghez tartozónak mondották magu- gok elve. A társadalmi szerzôdés felvilágosodás ko-
kat, sôt általában egyszerre többféle csoporthoz is rabeli értelmezése pedig rávilágított, hogy nem az
kötötte ôket identitástudatuk (azonosságtudat). alattvalóknak kell hûségesnek lenni a király iránt,
Egy középkori bordeaux-i polgár például így hatá- hanem fordítva, a király tartozik szolgálni népét.
rozta volna meg önmagát: elsôsorban keresztény Az „alattvalóknak” tehát nem a királyt kell szolgál-
vagyok, másodsorban a francia királyhoz hûséges niuk, hanem az ország jogilag egyenlô emberek-
alattvaló (nevezzük ezt függôleges politikai közös- bôl álló közösségét, hozzájuk kapcsolja a hûség
ségtudatnak, mert ahhoz kapcsol, aki fölöttem kötelezettsége is. (A felségárulás helyét a hazaárulás
vagy alattam van a társadalmi ranglétrán), har- vagy nemzetárulás bûne foglalja el a jogtudatban.)
madsorban városi polgár (vízszintes politikai kö- Ekkoriban a bordeaux-i polgár már ezt mondta
zösségtudat, mely olyanokhoz köt, akikkel egyen- volna: elsôsorban francia vagyok, és mellékes,
rangú vagyok), negyedsorban girondi (így hívták hogy mely politikai irányzathoz, mely térséghez,
azt a vidéket, ahol született). Fontosságban csak mely valláshoz stb. kötôdöm.
ezeket követte az etnikai közösségtudat, mely az Az a közösség tehát, melyhez a függôleges poli-
azonos nyelven beszélôket, az azonos szokásokhoz, tikai identitástudat (hûség), a vízszintes politikai
hagyományokhoz kötôdôket kapcsolta egybe. közösségtudat és az etnikai tudat kapcsolódott,
most valójában egy és ugyanaz a közösség, vagyis a
NYUGATON ÁLLAMNEMZET nemzet lett. Az identitástudatoknak ez a találkozá-
sa minden korábbinál erôsebb érzelmi töltetû kö-
Az újkor kezdetén kezdtek a korábbi azonosság- zösségi tudatot hozott létre, a nemzettudatot.
tudatok átrendezôdni. A folyamat Nyugat-Euró- Nyugat-Európában ennek a közösségtudatnak a
pában indult, ahol a közlekedés és kereskedelem földrajzi és politikai keretét az állam és annak te-
fellendülése folytán az emberek egyre távolabb la- rülete jelentette, a francia nemzet a francia állam
kó társaikkal ismerkedtek meg. Az abszolutizmus területén lakókat, az angol az angol államén lakó-
idején ez tovább erôsödött, amikor a belsô tarto- kat kapcsolta egybe, ezért ezt a fajta nemzetet ál-
mányi határok fokozatos felszámolásával, a külsô lamnemzetnek is szokták nevezni. Az államnem-
határok megerôsítésével egyre nagyobb hangsúlyt zetek esetében a politikai közösségtudatok az
kapott az egy állam területén élôk közössége. erôsebbek. A belga, svájci, amerikai (USA) példa

(Black plate)
1615 U plate)
57
NEMZETEK „ÉBREDÉSE” EURÓPÁBAN M
mutatja, hogy az etnikai közösség, a közös nyelv a nyelvhez, az etnikumhoz kapcsolódott. A kü-
nem elengedhetetlen feltétele a nemzettudatnak, lönbözô államok németül beszélô polgárainak
illetve két azonos nyelven beszélô csoport nem ok- nemzeti öntudatosodása természetesen kiváltotta a
vetlenül tartozik azonos nemzetbe. (Az amerikai és velük szomszédos, sok helyen keveredve élô szláv
az angol például egyformán angolul beszél, de két népek és a magyarok nemzettudatának kialakulá-
különbözô nemzet tagja. A svájciak egy nemzethez sát. Ez utóbbiak öntudatosodása pedig a román, a
tartoznak, de legalább négyféle nyelvet beszélnek.) délszláv és a balti népek nemzettudatának kiala-
kulásához vezetett. Ezeket az elsôsorban az etni-
A NACIONALIZMUS kumra épülô nemzeteket nyelvnemzeteknek vagy
kultúrnemzeteknek szokták nevezni.
A nemzettudat kialakulásával együtt jelent meg a A nyelvnemzeteket korábban érte az öntudato-
nemzeti mozgalom, a nemzet védelmét és feleme- sodás, mint az saját belsô társadalmi fejlôdésükbôl
lését megcélzó ideológia és politikai irányzat, a adódott volna, mivel a folyamat külsô kihívásra in-
nacionalizmus. A nacionalizmus – ellentétben a dult meg. Ezért ezeket a nemzeti mozgalmakat szá-
ma szokásos szóhasználattal – eredetileg nem volt mos sajátosság különböztette meg a nyugatiaktól.
okvetlenül ellenséges más nemzetekkel szemben. A nemzettudat érzését elôször azok a felvilágo-
Sôt, abszolutista és rendi berendezkedésekkel sult értelmiségiek fogalmazták meg a maguk szá-
szemben összefoghattak egymással nacionalista mára, akik figyeltek a Nyugaton zajló eseményekre.
mozgalmak, mint például a magyar, a német Mivel a társadalom nagy része nem rendelkezett
(ausztriai) és az olasz 1848-ban. A nacionalizmus nemzettudattal, ezeknek az értelmiségieknek meg
eszméje ugyanis kezdetben összekapcsolódott a kellett gyôzniük ôket arról, hogy a nemzet létezik,
jogi egyenlôség és a szabadság felvilágosult esz- fel kellett rázniuk a „nemzetet kábulatából”, és ál-
méjével, a nacionalizmussal szemben pedig a ha- landóan óvni a „nemzethalál rémétôl”. Ez nehéz
gyományos rendi társadalmakhoz és abszolutista feladat volt, mivel a nemzeti tudatot leginkább a
uralmi formához ragaszkodó erôk léptek fel. közös nyelvre lehetett alapozni, de még ténylege-
(A XIX. század második felében ez a kapcsolódás sen ez sem létezett: a nyelvjárások sokban eltértek
meglazult, illetve megszûnt.) egymástól, és nem volt olyan közös irodalmi nyelv,
mint amilyen Nyugaton évszázadok során kiala-
KELETEN: NYELV- VAGY KULTÚRNEMZET kult.
NYELV ÉS HAGYOMÁNY
Kelet-Közép-Európában mindez másképpen ala-
kult. A kereskedelmi fellendülés, a közlekedési há- Ezért a nemzeti mozgalom elsô szakaszában a fô
lózat elmaradt a nyugati mögött, az abszolutiz- cél a közös nyelv létrehozása, fejlesztése lett.
mus késôbb jelentkezett, az iskolahálózat és a Nyelvújító mozgalmak jelentkeztek, a nyelvet
könyvnyomtatás kiterjedtsége, hatóköre kisebb ápolni hivatott társaságok születtek, elvi kérdéssé
volt a kora újkor századaiban. Így a politikai hatá- vált a nemzeti nyelvû szépirodalom és színjátszás
rokon belül élô etnikumok összeolvadása lassab- megteremtése. Nyugaton az akadémiák, színhá-
ban zajlott. Ezenkívül itt nagy államalakulatok zak, irodalmi folyóiratok magáért a tudományért
voltak, melyek egymástól földrajzilag és nyelvileg- és mûvészetért jöttek létre a korábbi századokban
kulturálisan nagyon távol álló etnikumokat fogtak (miközben természetes módon szolgálták a nemze-
össze. Így a XVIII. századra itt államnemzet nem ti egységesedést), Keleten viszont bevallott céljuk
is jöhetett létre. Viszont a nyugati nemzetek ki- a nemzettudat ébresztése volt (miközben persze
alakulása kihívást jelentett a keleti népek számára. szolgálták a kultúra fellendülését).
Miután egyre határozottabban rajzolódtak ki az új A nemzettudat ébresztését szolgálta a „nemze-
francia nemzettudat körvonalai, a velük szoros ti” mûvészeti és irodalmi hagyományok, szoká-
kulturális kapcsolatban, gazdasági érintkezésben sok felkutatása és felelevenítése is. Ezeknek a ha-
lévô németeknek is meg kellett fogalmazniuk saját gyományoknak a nyomait a „népi”, vagyis a pa-
nemzeti hovatartozásukat. Ehhez azonban hiány- raszti kultúrában vélték felfedezni, ezért a költôk
zott a megfelelô politikai keret, így a nemzettudat és zenészek a népmûvészetbôl merítettek. (A nép-

(Black plate)
1615 U plate)
58
mûvészet valóban sokat megôrzött az adott etni- szakaszra, kulturális és politikai szakaszra bontha-
kum régi századaiból, de köztudott, hogy a folklór tóak. A kulturális szakasz (XVIII. század utolsó har-
elemei az évszázadok során összekeveredtek a kör- mada) célja a közös nemzettudat kialakítása, a
nyezô etnikumokéval. Így a magyar folklór több nyelvújítás, a kulturális intézmények megterem-
rokonságot mutat a román vagy a szlovák népmû- tése volt. Ez szorosan összefonódott a felvilágoso-
vészettel, mint az urálival.) dás eszméinek terjedésével. A politikai szakasz
A nyelv, a szokások és hagyományok, vagyis az (XIX. század) fô célja a nemzeti önigazgatás, auto-
etnikum középpontba helyezésével a nemzet fogal- nómia vagy önálló nemzetállam megteremtése,
mában megerôsödött a közös származás, a vérségi de a két korszak snem különült el élesen egymástól.
kötelékek tudata. A nemzetet magát egy biológiai
szervezetként fogták fel, melynek – akár az élôlé-
A MAGYAR NEMZETI MOZGALOM
nyeknek – fiatal- és öregkora van, jól körülhatárol-
ható emberi tulajdonságokkal rendelkezik, idôn- A „nemzet” kifejezést Magyarországon a korábbi
ként „alszik” és „ébred” (organikus nemzetszemlé- századokban kizárólag a nemességre értették. Így
let). Elkülönült, kezdettôl fogva a fennálló formájá- lehetett valaki például a „magyar nemesi nemzet”
ban létezô nemzetegyéniségekben gondolkodtak. tagja, ugyanakkor szlovák nemzetiségû, miközben
Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyta, hogy a nép- esetleg nem is beszélt magyarul; de nem számított
csoportok folyamatosan keveredtek és szétváltak a a nemzet tagjának a magyarul beszélô paraszt.
történelem folyamán. Hasonló, „törzsi” elemek Az újfajta nemzeti mozgalom kulturális szakasza
ugyan a nyugati nacionalizmusokban is megjelen- Bessenyei György nyelvápoló törekvéseivel kezdô-
tek, de ott erôsebb volt a politikai közösség tudata. dött (1770-es évek), majd a Kazinczy Ferenc vezette
nyelvújítással folytatódott. A németek után ma-
DICSÔ SZÁRMAZÁS, KORAI ÉRKEZÉS gyar nyelvû színtársulatok alakultak (elsô Kelemen
Lászlóé 1790-ben), magyar nyelvû irodalmi folyó-
A nemzet bizonyítékának tekintették a közös iratok jöttek létre (az elsô Kazinczy, Baróti Szabó
nyelv és hagyományok mellett a „hajdani dicsô Dávid és Batsányi János Magyar Museum címû fo-
korszakot”, melyben a nemzetnek saját állama lyóirata volt 1788-ban). Létrejött a nemzeti
volt. (Ezek a régi birodalmak valójában nyelvileg, könyvtár (ma: Országos Széchényi Könyvtár), a
etnikailag kevert államok voltak, természetesen kö- Nemzeti Múzeum (1802– 1808), mindkettôt Szé-
zépkori identitástudattal, vagyis nemzettudat nél- chényi Ferenc alapította. Fia, Széchenyi István kezde-
kül.) Idôközben azonban a nemzet „eltespedt”, és a ményezésére jött létre a magyar nyelvet ápoló Ma-
régi, dicsô korszak erényeinek, hôsiességének és gyar Tudományos Akadémia (1825). A történé-
hatalmának visszaállítása lett a cél. A nemzet létét és szek, átvéve a hun–magyar azonosság eszméjét
kiválóságát vélték bizonyítani régiségének kimu- (és mellôzve a nem eléggé „elôkelô” finnugor ro-
tatásával is, bibliai leszármazást keresve, és „kimu- konságot), bizonyítani vélték a magyarok jogát a
tatva”, hogy az adott nép érkezett a kevert lakossá- Kárpát-medencére, amit Árpád második bejövetele
gú térségbe legkorábban. (Így például a horvátok az csak megerôsített. A dicsô kor Nagy Lajosé lett, mi-
ókori illírektôl, a litvánok a rómaiaktól, a magyarok kor „az ország partjait három tenger mosta”, illetve
a hunoktól, a szlovákok a IX. századi nagymorva Mátyás kora. Azt állították továbbá, hogy megerô-
birodalom szlávjaitól, a románok az ókori dákoktól sítette a magyar nemzet jogait az országra az a tény,
és rómaiaktól eredeztették magukat.) hogy a törökökkel szemben megvédelmezte földjét,
A kultúrnemzetek öntudata tehát általában sôt egész Európát, megfeledkezve arról, hogy a tö-
más, fejlettebb nemzettudatokkal szemben fogal- rök elleni harcban a délszláv népek, a románok és a
mazódott meg, így erôs volt bennük az önigazolás, németek is részt vettek. Volt, aki kimutatta, hogy a
a bizonytalanságérzet (fennmaradnak-e), a ki- magyar a legôsibb nép és nyelv a világon (ezt más
sebbségi érzés, aminek ellensúlyozása a „nemzeti népek is állították magukról). Megkezdôdött a né-
múlt”, a nemzeti nyelv és hagyományok túlzó fel- pi (paraszti) kultúra vizsgálata, a népdalok, nép-
magasztalása. mesék gyûjtése, a nemzeti hagyományok keresése a
A közép-kelet-európai nemzeti mozgalmak két paraszti kultúrában.

(Black plate)
1615 U plate)
59
A DEMOKRÁCIA KEZDETEI AMERIKÁBAN M
A demokrácia kezdetei Amerikában

N
BENJAMIN FRANKLIN THOMAS JEFFERSON
(1706–1790) (1743–1826)
Könyvkiadással foglal- Benjamin Franklin
kozott, de ô találta fel után lett az
pl. a villámhárítót is. Államok követe
Az Államok követe volt Párizsban.
Párizsban, ô vette rá a Ô fogalmazta meg
francia királyt arra, a Függetlenségi
hogy avatkozzon be Nyilatkozatot.
a függetlenségi háború- Külügyminiszter,
ba. Részt vett az alkot- majd köztársasági
mány kidolgozásában. elnök (1801–1809).
GEORGE WASHINGTON (1732–1799)

Virginiai fölbirtokos volt. Az ô vezetésével
kényszerítették megadásra a telepesek az angolokat
Saratogánál (1777). Késôbb már a francia csapatokkal
együtt vette be Yorktownt (1781), ahol az angolok
végül is letették a fegyvert. Kétszer választották
az Államok elnökévé. Végrendeletében felszabadította
rabszolgáit.

(Black plate)
60
A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT Ezen államok népessége szaporodásának meg-

(1776) gátlására törekedett, amennyiben az idegenek
„Mi a következô igazságokat maguktól értetô- honfiúsításáról szóló törvények hozását megaka-
dôknek tartjuk: minden ember egyenlônek te- dályozta.
remtetett, nekik a Teremtô bizonyos el nem ide- Új hivatalokat állított fel, új hivatalnokok se-
geníthetô jogokat adott, melyek közé tartoznak regét küldötte ide, hogy honfitársainkat kínozzák
egyebek között az élet, a szabadság, a boldogulás- és vagyonukat felemésszék.
ra való törekvés; ezen jogok biztosítására kormá- Törvényhozó testületeink beleegyezése nélkül
nyok vannak, melyek az ôket megilletô hatalmat béke idején állandó sereget tartott nálunk.
a kormányzottak beleegyezésébôl származtatják; […] beleegyezését adta a bitorló törvényho-
a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányfor- záshoz, mely azt célozta, hogy kereskedelmünket
ma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa más földrészekkel megszakítsa, hogy kiváltsága-
[…]. Az okosság azonban mégis azt rendeli, hogy inkat megsemmisítse, legértékesebb törvényein-
régen fennálló kormányokat jelentéktelen és mú- ket eltörölje, és kormányaink alakját teljesen
ló okok miatt nem kell megváltoztatni […]. De megváltoztassa, törvényhozó testületeinknek vé-
ha a visszaélések és jogtalan követelések hosszú get vessen, s maga nyerje el azt a hatalmat, hogy
sora, amelyek állandóan ugyanazt a célt szolgál- számunkra minden esetben törvényeket hozzon.
ják, azt a szándékot mutatja, hogy a népet az ab- Oly fejedelem, kinek jellemét a zsarnokság
szolút despotizmus alá akarják kényszeríteni, ak- összes cselekedetei megbélyegzik, nem lehet egy
kor joga van a népnek, sôt kötelessége, ezt a kor- szabad nép uralkodója.
mányt megbuktatnia, és jövendô biztonságának Ezért mi, Amerika Egyesült Államainak általá-
új biztosítékairól gondoskodnia. nos kongresszusban összegyûlt képviselôi, a világ
Így viseltek el eddig türelmesen mindent ezek legfôbb bírójára való hivatkozással szándékaink
a gyarmatok, de most kényszerítve érzik magukat becsületességéért e gyarmatok jó népének nevében
arra, hogy a jelenlegi kormányzási rendszert meg- és megbízásából ünnepélyesen tudtul adjuk és ki-
változtassák. Nagy-Britannia jelenlegi királyságá- jelentjük, hogy az egyesült gyarmatok szabad és
nak története az igazságtalanságok és támadások független államok, s jogilag ilyeneknek kell len-
története, melyek mind az önkényuralom felállí- niük, hogy minden, az angol kormány iránt való
tását célozták. Ennek igazolására tényeket terjesz- kötelességüket felbontották, minden politikai ösz-
tünk az egész világ szeme elé. szeköttetés köztük és Nagy-Britannia közt teljesen
Vonakodott alattvalói nagy részének javára más megszûnt, és hogy nekik, mint szabad és független
törvényeket adni, ha azok nem mondanak le köve- államoknak teljes joguk van háborút üzenni, bé-
teiknek a törvényhozásban való részvételének jo- két, szövetséget kötni, kereskedelmi összekötteté-
gáról, ami pedig olyan jog, mely rájuk nézve meg- sekbe lépni, és minden oly tárgyalást vagy egyebet
becsülhetetlen s csak a zsarnokra nézve félelmes. elvégezni, amely független államokat megillet.”
Milyen okai voltak – a forrás alapján – annak, hogy a gyarmatok elszakadtak az anyaországtól?
Miben különbözik a Függetlenségi Nyilatkozat és a felvilágosult abszolutizmus politikai felfo-
gása? Melyek azok az alapelvek, amelyek már a francia felvilágosodás természetrôl és
társadalomról vallott filozófiájában is fellelhetôk?
Hasonlítsd össze ezt az államszervezetet az angollal! Miben hasonlít, miben különbözik?

(Black plate)
1615 U plate)
61
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ÁLLAMSZERVEZETE
ÖSSZEGZÉS
A FELVILÁGOSODÁS JEGYÉBEN ben, hogy az emberi és politikai jogok, az önren-

delkezés joga a gyarmati lakosokat is megilleti.
A felvilágosodás – láthattuk – hatással volt a poli- Számos felkelés robbant ki a földrészen. A legjelen-
tikai eseményekre: kezdetben inkább a központi tôsebb és legsikeresebb az észak-amerikai angol
kormányzatok politikusainak tetteit befolyásolta – gyarmatok függetlenségi háborúja volt.
fôleg a periférián (felvilágosult abszolutizmus).
A század utolsó harmadára azonban egyre nagyobb ANGOL GYARMATOK
szerepük lesz azoknak a gondolkodóknak, politi- A XVIII. SZÁZADBAN
kusoknak és mozgalmaknak, melyek a felvilágoso-
dás eszméivel felvértezve éppen a központi hata- Míg a XVIII. században Európában a franciák ját-
lommal szemben lépnek fel – elsôsorban egyes szottak meghatározó szerepet, az Európán kívüli
fejlettebb országokban. világban az angolok. A hétéves háború amerikai
E politikai mozgalmak hátterében ugyanis ott frontján (1756–1763) az angolok elûzték a gyar-
voltak mindazok a társadalmi konfliktusok, mataikat északról és nyugatról bekerítô francia te-
amelyek éppen a nagy gazdasági-társadalmi átala- lepeseket, megszerezve Kanadát és a Mississippi
kulásoknak, a népesség gyors növekedésének, a vá- vidékét. Indiát is az angolok kaparintották meg,
rosok, az ipar, a kapitalizmus gyors térhódításának és kiszorították onnan a francia kereskedôket.
voltak köszönhetôek. A felfedezések sem értek még véget: James Cook az
Különösen sok ellentét alakult ki Amerikában. angolok számára fedezte fel Ausztráliát. A század
Az egész kontinensen gyorsan szaporodtak a sza- végén pedig az angolok megszerezték a hollandok-
badkômûves páholyok, és egyre határozottabban tól a dél-afrikai Fokföldet. Kialakult a XIX. száza-
terjedt az a nézet az angol és spanyol telepesek, il- di angol gyarmatbirodalom csírája.
letve meszticek, feketék, kreolok, indiánok köré- A XVIII. századig Észak-Amerika atlanti partvi-

(Black plate)
1615 U plate)
62
dékén tizenhárom egymás mellett sorakozó, de A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

igazgatásában különálló angol gyarmat jött létre.
Lakosságuk gyorsan gyarapodott: 1630-ban még Ám a telepesek a társadalmi szerzôdésre hivatkoz-
csak néhány ezer telepes volt, 1690-ban 220 ezer, a va szembeszálltak uralkodójukkal. Azt vallották,
XVIII. század végén pedig már 3 millió (kb. nehogy mivel nincs képviseletük az angol parlament-
gyedük rabszolga). ben, adózni sem kötelesek. Anglia hiába tiltotta
A XVII. században fôleg puritán angolok érkez- meg újabb területek betelepítését, és hiába próbál-
tek, akik az anglikán üldözés elôl menekültek, ké- kozott újabb és újabb adófajták bevezetésével, a te-
sôbb északír és skót származásúak, kisebb részben lepesek nem fizettek semmit és tovább terjeszked-
hollandok, francia hugenották, német protestán- tek. Végül London egy szimbolikus nagyságú tea-
sok is. A telepesek kezdettôl megszokták azt, hogy adóval kísérletezett. A telepesek azonban elvbôl
társadalmuk sokféle népbôl, vallási csoportból áll utasítottak el mindenféle adót, és egy angol tea-
össze, és türelemmel viseltettek egymás iránt. szállítmányt a tengerbe is szórtak (bostoni tea-
(A késôbb érkezettek kultúrája, nyelve ennek elle- délután, 1773). Ezenkívül megtagadták minden-
nére sokban hasonult a korán érkezô angolokéhoz, féle angol áru behozatalát, és létrehozták a gyarma-
de nem hatalmi szóra, hanem fokozatos, természe- tok együttmûködését az ellenállás megszervezésére
tes folyamat eredményeként.) Megszokták továb- (1774).
bá, hogy a saját munkájukkal teremtsék meg élet- Anglia, mint a spanyol, francia és holland biro-
feltételeiket, törjék föl a földeket, védjék meg tele- dalmak legyôzôje nem viselte el saját alattvalói en-
peiket, állítsák föl hatóságaikat – azaz ne várjanak gedetlenségét, és fegyveresen próbált rendet terem-
és ne is viseljenek el felülrôl jövô gyámkodást. teni. Kirobbant a függetlenségi háború (1775–
Ugyanakkor az ôslakos indiánokat kegyetlenül 1783). A gyarmatok 1776. július 4-én Függet-
kiszorították lakóhelyükrôl, és nem voltak kí- lenségi Nyilatkozatban hozták a világ tudtára el-
méletesek az Afrikából behurcolt fekete rabszol- szakadásukat az „emberi jogokat eltipró”, a „társa-
gákkal sem. dalmi szerzôdést felrúgó zsarnoki” hatalomtól.
A XVIII. században hatalmas lendülettel fejlô- (A Nyilatkozat megfogalmazói között volt Thomas
dött a gyarmatok gazdasága. Az egyes területek Jefferson és Benjamin Franklin.)
szakosodtak az ott megfelelô termékre, és élénk ke- A szedett-vedett gyarmati csapatokból George
reskedést folytattak egymással, Angliával és – Ang- Washington teremtett haderôt. Nehezítette az an-
lia engedélye nélkül – Európa más országaival is. golok dolgát, hogy idegen területen kényszerültek
Elsôsorban a mezôgazdaság volt fejlett, északon harcolni, minden élelmet, utánpótlást a messzi
gabona, len, délen pedig az „olcsó” fekete rab- anyaországból kellett szállítaniuk. Ráadásul több
szolgákkal mûvelt ültetvényeken termelt gya- európai uralkodó – fôleg a francia XVI. Lajos, de
pot, dohány, rizs, indigó. Északon manufaktúrák a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta
is alakultak. Az angolok hiába korlátozták a telepe- a fellázadt gyarmatokat. Anglia meggyengítésé-
sek kereskedését, a gyarmatok kezdtek az anyaor- nek lehetôségét ugyanis nem akarták elszalasztani,
szág versenytársaivá válni. Ráadásul az átlagos élet- de közben nem vették tekintetbe, hogy az újféle el-
színvonal a XVIII. századra meghaladta az angliait, vek az ô koronájukra is veszélyeket hozhatnak.
ugyanakkor adót nem fizettek. A telepesek meg- Így az 1783. évi versailles-i békében Anglia
szervezték iskolahálózatukat, fôiskolákat, szabad- kénytelen volt elismerni az Amerikai Egyesült
kômûves páholyokat hoztak létre, terjedtek körük- Államok függetlenségét és határa kiterjesztését a
ben a felvilágosodás eszméi. Mississippi folyóig. Kanada angol kézen maradt.
Miután a hétéves háború alatt Anglia megsze-
rezte Kanadát, megszûnt a 13 gyarmatot fenyegetô AZ ELSÔ MODERN ALKOTMÁNY
francia veszély. Az anyaország pedig elhatározta,
hogy most már megadóztatja a gyarmatokat, ar- Az Egyesült Államok területén nem léteztek feudá-
ra hivatkozva, hogy a háborút a telepesek érdeké- lis hagyományok és középkori eredetû kiváltságos
ben vívta, így nekik is részt kell vállalniuk a háború rétegek, így a gyarmatok polgársága szabadon
okozta hatalmas adósságok kifizetésébôl. építhette ki a felvilágosodás eszméinek megfelelô

(Black plate)
1615 U plate)
63
államszervezetét. Minden gyarmatból külön ál- és el is ítélheti. Az ilyen típusú államot preziden-
lam alakult, parlamenttel, felelôs kormánnyal és ciális (elnöki) demokráciának nevezik, ellentétben
a kormányok élén kormányzókkal. Ám ezek az ál- az angol típusú parlamentáris demokráciával. A ha-
lamok ugyanakkor egy nagy szövetségi államot al- talmi ágakat olyan módon is szétválasztották, hogy
kottak, melynek szerveire számos jogot átruháztak: az elnök, a miniszterek és bármelyik más állami hi-
így a hadsereg és a diplomácia, a pénzügyek, a ke- vatalt viselô személy nem lehet tagja a törvényho-
reskedelem szervezését, és az adók nagy részét. Az zásnak. (Ez ellentétes az angol változattal, ahol a
Egyesült Államok közös törvényhozása (kong- kormány tagjai egyben képviselôk is.) Az elnök he-
resszus) két házból áll. A felsôházba (szenátus) lyettese az alelnök, akit az elnök nevez ki erre a
minden állam 2–2 szenátort küld (vagyis ez is vá- posztra.
lasztott szerv, ellentétben az angol Lordok Házá- Az igazságszolgáltatás – akárcsak Angliában –
val), az alsóházba (képviselôház) pedig a lakosság független a kormánytól és a törvényhozástól.
arányában küldenek képviselôket. Kétévenként (Viszont a Legfelsô Bíróság érvényen kívül helyez-
választják újra a szenátus egyharmadát, vagyis egy heti azokat a törvényeket, amelyek ellentmondtak
szenátor megbízatása hat évig tart. (Így a választá- az alkotmánynak.) Az egyes államok a választójo-
sok nem változtatják meg teljesen a szenátus össze- got vagyoni cenzussal korlátozhatták, és nem
tételét, annak munkáját bizonyos folyamatosság rendelkeztek azzal a színes bôrûek és a nôk.
jellemzi.) A képviselôi helyeket viszont minden vá- A rabszolgaságot sem törölték el. (Eredetileg az
lasztás alkalmával (kétévente) teljes számban összlakosság kb. 3–4%-ának volt csak választójoga,
újraválasztották. késôbb, a XIX. század elején a legtöbb állam kiter-
Az államforma köztársaság lett, élén nem ki- jesztette a választójogot minden szabad férfira.)
rály, hanem a nép által közvetetten négy évre meg- Itt is, akárcsak Angliában, két nagy párt ala-
választott elnök áll. (Minden államban összesen kult, a konzervatívabb Demokrata Párt és a libe-
annyi ún. elektort választanak a polgárok, ahány rálisabb Republikánus Párt. (Arculatuk késôbb
képviselôt és szenátort küldtek a kongresszusba. megváltozott, ma a Republikánus Párt számít kon-
Az elektoroknak csak az a dolguk, hogy megvá- zervatívnak. Egyebekben a fent leírt sajátosságok –
lasszák az elnököt. Egy állam összes elektorának a választójog kivételével – a mai napig érvényben
egyöntetûen arra az elnökjelöltre kellett szavaz- vannak az Egyesült Államokban.)
nia, aki az adott államban többséget ért el. Az lesz
az elnök, akire az Egyesült Államok összes elektora MINTA EURÓPÁNAK
közül a legtöbb szavaz.) Az elsô elnök George
Washington lett. A fiatal demokrácia alkotmánya, társadalmi be-
Az elnök a végrehajtás (kormány) feje lett, így rendezkedése példaképül szolgált az „öreg” kon-
államfô és kormányfô egy személyben. Ô nevezi tinens lakóinak. Az európai utazókat meglepte a
ki a kormány tagjait, akik neki, és nem a kong- vezetôk és polgárok érintkezésének fesztelensége, a
resszusnak tartoznak felelôsséggel. Az elnök a had- tekintélyelvû etikett hiánya. Egy holland kereske-
sereg fôparancsnoka, ô köthet – a szenátus bele- dô így írt errôl: „Egymás között nem ismernek alá-
egyezésével – nemzetközi egyezményeket. Emellett rendeltséget és szolgalelkûséget; sokkal inkább
a törvényhozást is befolyásolhatja, mert ha egy egyenrangúnak tartják magukat, mint nálunk,
törvényt nem fogad el (megvétóz), akkor a kong- hollandoknál. Feltûnt, hogy számos mûhelyben a
resszus mindkét házának kétharmados többséggel tulajdonost együtt láttam szorgoskodni a munká-
kell azt újra megszavaznia ahhoz, hogy törvényerô- sokkal. […] A vallási, politikai és gazdasági ügye-
re emelkedjen. (Ám egy törvényt csak három alka- ket egyaránt a szabadság jótékony szelleme hatja
lommal vétózhat meg. Ha a kongresszus két háza át.” (Jaap ter Haar, 1787.) A polgárok például tel-
egyszerû többséggel negyedszer is elfogadja azt, ak- jesen szabadon alapíthattak egyházat és vala-
kor az elnök már nem emelhet szót ellene.) Az el- mennyi felekezet egyenrangú volt, ami Európában
nök politikailag nem felelôs a kongresszusnak, de ekkor még elképzelhetetlen.
ha megsérti az alkotmányt, akkor a kongresszus – Az Egyesült Államok kultúrája a mai napig sok-
bonyolult eljárás keretében – felelôsségre vonhatja ban magán viseli XVIII. századi alapítói szellemét.

(Black plate)
64
N
A francia forradalom kora

A régi rend válsága
N
TERMÉSHOZAMOK ALAKULÁSA A XV–XVIII.

SZÁZADBAN EURÓPA KÜLÖNBÖZÔ RÉGIÓIBAN
FRANCIAORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA ÁRUKIVITEL FRANCIAORSZÁGBÓL

A XIII. SZÁZADTÓL A XIX. SZÁZADIG
1716 120 millió livre
1789 500 millió livre
GABONAÁRAK VÁLTOZÁSA
FRANCIAORSZÁGBAN
1680–1789 KÖZÖTT
Vesd össze az ábrákat!

Mire következtetsz a gazdaság fejlôdését és az átlagos életszínvonal alakulását illetôen?
Milyen társadalmi következményei lehettek a változásoknak?

(Black plate)
1615 U plate)
65
A RÉGI REND VÁLSÁGA M
MARIE ANTOINETTE KIRÁLYNÉ GYERMEKEIVEL KARIKATÚRA A HARMADIK REND HELYZETÉRÔL

Mária Terézia lánya nem tudta megszokni a versailles-i Baloldalt az egyházat, jobboldalt a nemességet megtes-
etikettet, ezért a palotakertben egy tanyát építtetett ma- tesítô alak, középen a harmadik rend roskadozik
gának, ólakkal, állatokkal, és itt töltötte idejét. Az udva- a Franciaországot jelképezô királyi figurával a nyakában.
roncokat felháborította az etikett gyakori megsértése,
és álhíreket terjesztettek a királyné „romlott” életérôl.
Mindez az udvaron kívül is népszerûtlenné tette ôt.
A HÁROM REND ÉS KÉPVISELETÜK A RENDI

GYÛLÉSBEN (1789)
XVI. LAJOS (1754–1793)

Félszeg és befolyásolható uralkodó volt. Politika helyett
szívesebben vadászott és barkácsolt. Gyakran távcsövön
nézegette a palotakert sétálóit, vagy a macskákat
kergette a padláson.

(Black plate)
1615 U plate)
66
M A FRANCIA FORRADALOM KORA
A LABDAHÁZI ESKÜ
A Labdaház a versailles-i palotának az a terme volt,
ahová az udvaroncok teniszezni jártak. A király, arra
hivatkozva, hogy a harmadik rend üléstermében mállik
a vakolat, bezáratta azt. Ezért a Nemzetgyûlés tagjai ide
jöttek, és Bailly csillagász szavait követve megesküdtek,
hogy addig nem szélednek szét, amíg az „alkotmány
szilárd alapokon létre nem jön és jogerôre nem
emelkedik”. Baillyt július 15-én a forradalmi Párizs
elsô polgármesterének választják.
MIRABEAU MÁRKI
Fiatalkorát csábítások, párbajok, adósságok jellemezték, háromszor volt börtönben.
Bár nemes volt, a harmadik rend képviselôjének választatta magát. Mikor a szertar-
tásmester június 23-án a Nemzetgyûlés képviselôit a király nevében felszólította
a távozásra, így válaszolt: „Mondja meg azoknak, akik küldték, hogy mi a nép
akaratából vagyunk itt, és csak a szuronyok hatalmának engedünk.”
DESMOULINS SZÓNOKLATA JÚLIUS 12-ÉN A PALAIS ROYAL PARKJÁBAN

A park körül sok kávéház és klub mûködött. Ezen a napon ezrek tolongtak itt, és
várták a híreket, mikor a fiatal ügyvéd képviselô fegyverbe szólította a párizsiakat.
A BASTILLE OSTROMA
Három nappal az ostrom után a nép
lerombolta a régi rend jelképét, a Bastille-t.
Az ostrommal már megjelent az a népi ke-
gyetlenkedés, amely késôbb végigkíséri
a forradalmat: a kis védôsereg parancsnoká-
nak és a kereskedôk elöljárójának a fejét
levágták, és dárdára tûzve vitték végig
a városon.

(Black plate)
1615 U plate)
67
MI A HARMADIK REND? minden olyan munkát, amelybôl a szabad ver-

A francia társadalomban az egyháziak és a nemesek senyt kizárjuk, drágábban és rosszabbul végeznek
rendje számított kiváltságosnak, a többiek a har- el? […] Felfigyeltünk-e arra, hogy a dolgoknak
madik rendbe tartoztak. A rendi gyûlés összehívása ezt a rendjét, amelyet magunk között alázatosan,
után politikai röpiratok ezrei jelentek meg, meg fo- sôt, merem mondani, állat módjára megtûrtünk,
galmazva a követendô utat. Ezekben a hónapokban megtalálhatjuk, hogyha az ókori Egyiptom törté-
már ténylegesen sajtószabadság volt, a röpiratok netét vagy az indiai úti beszámolókat olvassuk?
hangja egyre élesebb és kritikusabb lett. E híres röp- Ez a rendszer megvetendô, szörnyûséges, ellensé-
irat szerzôje maga is magas egyházi tisztséget betöltô ge minden iparnak, ellensége a társadalmi hala-
személy volt, de a harmadik rend védelmére kelt dásnak […]. Ha félreállítanánk a kiváltságos ren-
írásában. det, a nemzet ezzel nem veszítene, hanem egye-
„Mi szükséges ahhoz, hogy egy nemzet létez- nesen nyerne.
zék és virágozzék? A magánosok munkája és a Mi tehát a harmadik rend? Minden, de egy
közfeladatok ellátása. […] Ki végzi [mindezt]? megbéklyózott és elnyomott Minden. Mi lenne a
A harmadik rend. […] A kiváltságos rend tagjai kiváltságos rend nélkül? Minden, de egy szabad
csak a jövedelmezô és megbecsüléssel járó helye- és virágzó Minden. Nélküle semmi sem képes
ket foglalják el. […] De ha már ez a kizárás szoci- mûködni, de a többiek nélkül minden sokkal
ális bûncselekmény a harmadik renddel szem- jobban mûködnék.”
ben, […] mondhatjuk-e legalább, hogy hasznos (SIÈYES ABBÉ RÖPIRATA,
dolog a közjóra? […] Hát nem tudjuk-e, hogy 1789 ELEJE)
Mennyiben hatottak az abbéra a felvilágosodás eszméi? Mennyiben különbözik az írás

hangvétele az Enciklopédiáétól? Mibôl érzôdik, hogy a forradalmat közvetlenül megelôzô
idôszakban íródott?
RÉSZLET EGY PANASZFÜZETBÔL ják ôket. […] Hódolattal hozzuk tudomására

Miután a király 1789-re összehívta a rendi gyûlést, Ôfelségének a legnagyobb, legborzasztóbb nyo-
szerte az országban összegyûltek az emberek pár mort és a breton nép bajait, azért, hogyha Ôfelsé-
száz fôs csoportjai, hogy megtárgyalják panaszai- gének tetszik, legyen kegyes segíteni rajtunk.
kat, és megválasszák maguk közül azokat, akik A század fösvényei okozták ezeket a bajokat, mivel
majd a tényleges képviselôket választják. A panaszo- állandóan kiszállítanak mindenfajta gabonát, ezért
kat füzetekbe írták – mintegy hatvanezer ilyen fü- 1760–1780 óta mi túl drága áron vesszük a gabo-
zet maradt fenn. nát, és ez vég nélküli nyomort idézett elô. […]
„Mi, a Pont-l’Abbé-i egyházközség lakói […] 1760–61-ben a 120 font súlyú rozsért csak 3 livre
hódolattal tudatjuk Ôfelségével, hogy a breton 10 solt fizettünk. Akkor a mi járásunkban nem
népet mind a városokban, mind a falvakban rab- nyüzsgött annyi szerencsétlen, mint most. […]
szolgaként kezelik és vezetik a nemesek és a ma- Hogy megelôzzük a hasonló szerencsétlenségeket,
gas klérus urai. Kényszerítik a harmadik rend meg kell tiltani minden kis- és nagykereskedônek,
tagjait, hogy ôrölni malmaikba és süttetni péksé- hogy kiszállítsa a gabonát a tartományból, mihelyt
geikbe járjanak, ahol az aljas molnárok meglop- a rozs ára piacainkon meghaladja a 4 livre-t.”
Hasonlítsd össze a panaszfüzetet Sièyes röpiratával! Mi a különbség a kettô hangvételében,

felfogásában? Ki ellen íródott a panaszfüzet? Melyik rendhez tartozhattak azok, akik kiszállí-
tották a gabonát a tartományból?

(Black plate)
1615 U plate)
68
ÖSSZEGZÉS
Az amerikai események nagy lökést adtak az euró- váltottak ki, mint a földbérleti díj, mert kevésbé
pai felvilágosult nemeseknek, polgároknak, értel- volt szerzôdéses, önkéntes jellegük. A parasztok
miségieknek, hogy harcoljanak jogaikért. Külön- haragja így vidéken egyre erôsebben a nemesek
bözô okok miatt az elsô felkelések Hollandiában ellen fordult, de jutott belôle a kereskedôknek és
(1786–87) és osztrák-Németalföldön (1789) rob- egyházi birtokosoknak is.
bantak ki, ám a legnagyobb hatású a francia forra-
dalom lett. A VÁLLALKOZÓ ELIT
ELLENTMONDÁSOS FEJLÔDÉS A másik oldalon az áremelkedésbôl hasznot húzó

vállalkozók: a földbirtokosok, a bankárok és a
Franciaország népessége a XVIII. században ug- kereskedôk életszínvonala rohamosan nôtt. Már
rásszerûen növekedett (20-ról 27 millióra). Jelen- nem volt érvényben a régi íratlan francia szabály,
tôs volt a gazdasági növekedés, élénkült a keres- mely szerint nemes nem kezdhet pénzzel kapcsola-
kedelem. Ezek a változások azonban hatalmas fe- tos tevékenységbe. A vállalkozók között nemesi
szültségekkel jártak. Mint szerte Európában, a né- és polgári származásúakat egyaránt lehetett ta-
pességnövekedés az átlagos életszínvonal süllye- lálni. Életvitelükben, kultúrájukban is egységes
désével járt együtt. A több lakost ugyanannyi föld elitet alkottak. A felvilágosodás szerzôit olvasták,
látta el, így az élelmiszerárak emelkedtek. Francia- és ahogy nôtt a vagyonuk, úgy növekedett a politi-
ország az élelmiszer-termelés korszerûsödése terén kai öntudatuk is.
messze elmaradt Angliától és Hollandiától. (Míg Egy vonatkozásban a nemesek mégis külön-
pl. ott 1630–1800 között kétszeresére növekedett böztek a polgároktól: számos kiváltságuk volt.
a gabonatermesztés termelékenysége, Franciaor- Csak ôk viselhettek kardot, tölthettek be tiszti állá-
szágban ebben az idôszakban változatlan maradt.) sokat, vehettek részt a bírói testületekben, szedhet-
Az árak emelkedéséhez a pánikszerû felvásárlá- tek feudális eredetû járadékokat a parasztoktól.
sok és a kereskedôk spekulációja is hozzájárult. Nem voltak ugyan teljesen adómentesek, de a leg-
(Például bizonyos készleteket tartalékoltak vagy el- több adófajtát nem kellett fizetniük. Ezekhez a
szállítottak az ínséges területrôl jobban fizetô tér- kiváltságokhoz ugyan a gazdag polgárok is hozzá-
ségbe stb.) Különösen magasak voltak az árak a juthattak, ha hivatalt és ezzel együtt nemességet
gyengébb termésû években, amelyek 1760 után vásároltak. De a régi nemesek (a „kard nemessé-
igen sokszor beköszöntöttek. Így a városi szegé- ge”) megvetôen elhúzódtak az új nemesektôl (a
nyek nehezen jutottak élelemhez. Ráadásul, a sze- „pénz nemessége” vagy „taláros nemesek”). Abban
génység növekedése miatt csökkent az iparcikkek azonban nemes és polgár egyetértett, hogy az ab-
iránti kereslet, emiatt sok üzem bezárt, nôtt a szolutizmus helyett alkotmányos kormányzásra
munkanélküliség. lenne szükség Franciaországban.
De az élelmiszerárak emelkedése nem kedve- E nézet terjedéséhez hozzájárult, hogy a király-
zett a parasztoknak sem. A földek harmada a tô- ság tekintélye XIV. Lajos óta gyorsan hanyatlott a
kés vállalkozók kezében volt, akik a többletbevé- társadalom szemében. XV. Lajos (1714–1774) a
telt elvonták a parasztoktól a földbérleti díj eme- politika helyett inkább a szeretôivel foglalkozott
lésével. A földek további negyede viszont nemesi (híres kegyencnôje volt Madame Pompadour),
birtok volt. Röghöz kötött, robotoló jobbágyság akik a politikai eseményeket is befolyásolni tudták.
már nem volt Franciaországban, de a nemesi földe- Mikor unokája, XVI. Lajos (1774–1792) trónra
ken feudális eredetû ajándékok, szolgáltatások, lépett, már nem sokat tehetett a királyi tekintély
korlátozások voltak érvényben. Ezek szintén alkal- helyreállításáért. Mûvelt és jó szándékú ember
masak voltak arra, hogy elvonják a parasztoktól az volt, de feladatához sem tehetsége, sem határozott-
áremelkedésbôl eredô hasznot. Sôt, a parasztok sága nem volt elegendô. A feleségét, Marie
körében az ilyen járadékok nagyobb felháborodást Antoinette-et körülvevô gyûlölet, a pazarlásáról és

(Black plate)
1615 U plate)
69
kicsapongásairól terjedô – nagyrészt alaptalan – pusztító viharok követtek. A gabonatermés így

pletykák az ô népszerûségének is ártottak. minden korábbit alulmúlt, az árak egyharmaddal
Így a társadalmi feszültségek és elégedetlen- lettek magasabbak a két évvel korábbinál. Szerte az
ségek egész szövedéke hálózta be Franciaországot: országban éhségzendülések törtek ki, gabona-
mindenki elégedetlen volt az abszolutista kor- raktárakat rohantak meg az éhezôk.
mányzati rendszerrel, a parasztok gyûlölték a ne-
mességet és az elit egyéb csoportjait, a nem neme- RENDI GYÛLÉS – FORRADALOM
sek pedig a nemeseket. A forradalmat kiváltó elsô
reformlépéseket mégsem ezek a csoportok, hanem A király elfogadta a reformer pénzügyminiszter,
éppen az udvar tette meg. Necker érveit, és belátta: nem tehet mást, kényte-
len egybehívni az általános rendi gyûlést, hogy
AZ ÁLLAMCSÔD hozzájárulását kérje a reformokhoz. (A rendi gyû-
lés és a király által közösen hozott törvények beik-
A XVIII. század közepén az állam már nem volt tatásához ugyanis nem volt szükség a kiváltságoso-
képes elôteremteni saját mûködésének költségeit kat képviselô párizsi Parlament [vagyis bíróság] jó-
sem. A hatalmas hadsereg, a két nagy háború (az váhagyására.)
osztrák örökösödési és a hétéves) nagyon megter- A rendi gyûlést utoljára 1614-ben hívták össze.
helte a költségvetést. (A katonai kiadások az Azóta az abszolutizmus nem tartott igényt a mû-
összes kiadás egynegyedét tették ki.) Ugyanakkor a ködésére. Így hatalmas izgalom és várakozás fo-
nemességtôl alig, az egyháztól egyáltalán nem ju- gadta: a kiváltságosoktól a legszegényebbekig
tott bevételhez az államkassza az ôsi adófizetési ki- mindenki az abszolutizmus végét és az alkotmá-
váltságok miatt. Az adórendszer teljesen áttekint- nyos berendezkedés megteremtését várta. Ezen
hetetlen volt, egyetlen adófajta sem volt minden- túlmenôen azonban a harmadik rend felsô rétegei
kire kötelezô, és jelentôs részüket nem is tudták a nemesi és egyházi kiváltságok eltörlését, a pa-
behajtani. A terhek így aránytalanul oszlottak el. rasztok és városi szegények pedig a megélhetési
Az állam tehát kénytelen volt különféle bankoktól gondok megszûnését kívánta. A választás közve-
pénzt felvenni hitelbe. Adóssága így rohamosan tetten történt, de minden felnôtt férfi részt vett
nôtt, mígnem az 1780-as évekre már csak a ka- benne, akinek volt annyi vagyona, hogy adót fi-
matok (és nem magának a hitelnek a törlesztései) zethessen (kb. 5–6 millió jogosult). Panaszfüze-
elvitték a kiadásainak a felét. Végképp válságosra tekben írták össze javaslataikat és kérelmeiket,
fordult a helyzet az amerikai függetlenségi hábo- forradalmi hangú politikai röpiratok ezrei köve-
rú után, mely sem területi, sem gazdasági nyere- telték a változásokat.
séggel nem járt Franciaország számára, annál több Miután a rendi gyûlés megnyílt Versailles-ban
kiadással. (1789. május 5.), vita támadt arról, milyen mó-
Az udvarban számos felvilágosult szakember don történjen a szavazás. Az elsô két rend (a ne-
dolgozott ki gazdasági reformterveket, de ezek messég és papság) képviselôinek egy része ragasz-
mindig megbuktak a kiváltságos rétegek ellenál- kodott ahhoz, hogy csak az a törvény legyen
lásán. A királyi rendeleteket hagyományosan a pá- érvényes, melyet legalább két rend többsége elfo-
rizsi ún. Parlament iktatta be. (Ez a szó Franciaor- gad. Így az elsô két rend leszavazhatja a harmadik
szágban egy bírói testületet jelentett.) A Parlament rendet a kiváltságok kérdésében. A harmadik
élesen szembeszállt a reformtervekkel. A király pe- rend viszont a közös gyûlés és egyénenkénti sza-
dig meghátrált, mert félt a kiváltságosok lázadásá- vazás híve volt, hiszen annyi képviselôjük volt,
tól, a társadalmi felfordulástól. Ráadásul az átalakí- mint a másik két rendnek együtt. Így a reformpár-
tás rövid távon csak fokozta volna a bevételkiesést. ti papok és nemesek szavazataival együtt ôk kerül-
1788-ban azután megtörtént az, amitôl féltek: nének többségbe. A királynak érdekében állt vol-
az udvar nem tudta tovább fizetni a hitelek ka- na ezt a javaslatot elfogadni, hogy több pénzhez
matait, bekövetkezett az államcsôd. Ráadásul eb- jusson. Ugyanakkor okkal félt attól, hogy a har-
ben az évben katasztrofális aszály volt, amelyet madik rend fölénye nemcsak a nemesi kiváltságo-

(Black plate)
1615 U plate)
70
kat fogja elsöpörni, hanem a királyi hatalmat is heti a gyûlést, ezért fegyverbe hívta a párizsiakat.
olyan kicsire zsugorítja, amilyennel az angol ural- Ennek hatására az emberek feltörték a fegyverrak-
kodó rendelkezik. Ezért nem egyezett bele. tárakat és felfegyverkeztek. A városházán a har-
A harmadik rend tagjai végül kimondták, madik rend hívei ragadták magukhoz a kezdemé-
hogy mint a nemzet 96%-ának képviselôi, ôk al- nyezést, és megszervezték a nekik engedelmeskedô
kotják a Nemzetgyûlést, mely a törvényeket maga polgárôrséget. A királyi testôrség párizsi egységei
is meghozhatja. A király válaszképpen bezáratta megtagadták az engedelmességet az uralkodónak.
üléstermüket. Erre a Nemzetgyûlés tagjai az ún. Ezek után került sor arra, hogy a párizsiak be-
labdaházba vonultak, ahol közösen megfogadták, vegyék a gyûlölt börtönerôdöt, a Bastille-t (július
hogy addig nem oszlanak szét, amíg az új alkot- 14.). (1880-tól ez a nap a franciák nemzeti ünne-
mányt létre nem hozzák és törvényerôre nem pe.) Itt ugyan nem voltak politikai foglyok, akiket
emelik (labdaházi eskü, június 20.). ki lehetett volna szabadítani, de az ostrommal a pá-
A király egy ideig elnézte a Nemzetgyûlés tény- rizsiak megmutatták igazi erejüket, és ezzel meg-
kedését, de közben svájci és német zsoldos csapato- hátrálásra kényszerítették a királyt. XVI. Lajos
kat vont össze a fôvárosban, és menesztette ugyanis másnap megjelent a Nemzetgyûlésben, és
Neckert (július 11.). A döntés óriási felháborodást megígérte, hogy csapatait kivonja Párizsból, vala-
váltott ki Párizsban. Másnap a bankárok és valuta- mint visszaveszi elbocsátott miniszterét, Neckert.
ügynökök bezárták a tôzsdét, az emberek az utcá- Két nappal késôbb pedig Versailles-ból Párizsba lá-
kon és a kávéházakban lázas gyûléseken tárgyalták togatott, elismerte a forradalom során hatalomba
az eseményeket. Camille Desmoulins (a harmadik került új városi vezetést (élén Baillyvel), és kitûzte
rend egyik fiatal ügyvéd képviselôje) egy köztéri be- a forradalomban született jelképet, a kék-fehér-pi-
szédében figyelmeztetett, hogy a király szétkerget- ros kokárdát is. Gyôzött a forradalom.
A forradalom monarchikus szakasza

N
A „NAGY FÉLELEM” VIDÉKEN:

EGY NEMESI KASTÉLY FELGYÚJTÁSA
A párizsi forradalom híre, a régi hatalom bukása
egyszerre keltett reménységet és pánikot a parasztok
között. Rémhírek keringtek arról, hogy az urak ki
akarják ôket éheztetni, hogy támadnak az angolok és
a porosz seregek. A parasztok felfegyverkeztek,
felégették a kastélyokat és apátságokat. Most
az urakon volt a sor, hogy pánikba essenek.
(Korabeli rajz)

(Black plate)
1615 U plate)
71
A FORRADALOM MONARCHIKUS SZAKASZA M
ÁTTEKINTÔ TÁBLÁZAT A FRANCIA FORRADALOMRÓL
Idô Törvényhozás Többség Ellenzék Államforma Külpolitika

1789. júl.– Alkotmányozó Alkotmányos Köztársaságpár- Alkotmányos Béke
1792. aug. Nemzetgyûlés monarchisták, tiak (jakobinu- monarchia
(1791-ig), majd vezetôik: sok és girondis-
Törvényhozó La Fayette, ták, támogatja
Nemzetgyûlés Mirabeau, ôket a párizsi
(cenzusos Bailly Községtanács és Háború 1792.
választójog) a sans-culotte-ok). áprilistól Auszt-
Befolyásuk fo- riával, majd jú-
kozatosan nô. liustól Porosz-
1792. szept.– Nemzeti Konvent Girondiak. Jakobinusok Köztársaság országgal.
1793. jún. (általános felnôtt Vezetôik: (támogatja ôket 1793. február:
férfiakra kiterje- Brtissot a párizsi Község- Anglia, Hollan-
dô választójog) tanács és a sans- dia, Spanyolor-
culotte-ok). Be- szág is bekapcso-
folyásuk fokoza- lódik a háború-
tosan nô. ba (elsô koalíció)
Királypártiak lá-
zadása vidéken.
1793. jún.– Jakobinusok „Túlzó” és „mér-
1794. júl. Vezetôik: sékelt” jakobinu-
(Diktatúra) Robespierre, sok (Danton,
Saint-Just Desmoulins).
Girondiak és
királypártiak lá-
zadása vidéken.
A KIRÁLY LETARTÓZTATÁSA VARENNES-BEN, 1791. JÚNIUS 21-ÉN

A király (az asztalnál, kalapban) álruhában szökött a német határ felé, de egy vidéki postamester fia felismerte,
állítólag a pénzérme képe alapján. A megérkezô nemzetôrök letartóztatták XVI. Lajost.
La Fayette elrendelte: a Párizsba visszatérô királyt sem megéljenezni, sem megsérteni nem szabad.
Így a „szökevény” a kiábrándult párizsiak néma sorfala között vonult be a fôvárosba.

(Black plate)
1615 U plate)
72
LA FAYETTE, A NEMZETÔRSÉG PARANCSNOKA

Hírnevét az amerikai függetlenségi háborúban szerezte. A monarchia
híve volt, 1791-tôl Mirabeau-val együtt azon igyekezett, hogy
lecsillapítsa vagy megfékezze a forradalmi indulatokat. Mikor a király
szökése után ezrek követelték a köztársaság kikiáltását, nem habozott
a tömegbe lövetni (1791. július 17., ötven halott).
TÁMADÁS A TUILERIÁK ELLEN 1792. AUGUSZTUS 10-ÉN

Hatszáz testôr esett áldozatul, pedig a király már az ostrom elôtt el-
hagyta a palotát, és a Nemzetgyûlésbe menekült. Itt tûnt fel elôször a
forradalmárok kezében a vörös zászló, mely hagyományosan a rendkí-
vüli állapot jele volt a városháza tornyán. Ezen a napon a felkelôk
kijelentették, hogy most a nép hirdet rendkívüli állapotot. (A késôbbi
forradalmi mozgalmak átvették ezt a szimbólumot.)
AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK IV. A szabadság annyit jelent, hogy mindent

NYILATKOZATA (1789. AUGUSZTUS 26.) szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember ter-
I. Minden ember szabadnak és jogokban mészetes jogainak gyakorlása tehát más korlátok-
egyenlônek születik és marad; a társadalmi kü- ba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a tár-
lönbségek csakis a közösség szempontjából való sadalom többi tagjai számára ugyane jogok élve-
hasznosságon alapulhatnak. zetét biztosítják; s e korlátokat csakis a törvény
II. Minden politikai társulás célja az ember határozhatja meg.
természetes és elévülhetetlen jogainak megôrzése. V. A törvénynek csak a társadalomra nézve ár-
E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az talmas dolog megtiltására van joga. Amit a tör-
elnyomatással szemben való ellenállás. vény nem tilt, azt senki sem akadályozhatja meg,
III. Minden szuverenitás elve természeténél s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kény-
fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem szeríteni nem lehet.
egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha nem határo- VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásá-
zottan tôle ered. ban minden polgárnak joga van személyesen

(Black plate)
1615 U plate)
73
vagy képviselôi révén közremûködni. A törvény nyomtathat ki bármit, felelôsséggel tartozván vi-
egyformán törvény mindenki számára, akár vé- szont e szabadsággal való visszaélésért a törvény
delmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény elôtt által meghatározott esetekben. […]
minden polgár egyenlô, tehát minden polgár XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségei-
egyformán alkalmazható bármilyen közhivatalra, nek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges min-
állásra és méltóságra […]. denkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást
VII. Vád alá helyezni, letartóztatni és fogva kinek-kinek képességei szerint, a polgárok összes-
tartani bárkit csak a törvény által meghatározott sége közt egyenlôen kell elosztani.
esetekben s a törvény által elôírt formák között XIV. A polgároknak saját személyükben vagy
lehet. […] képviselôik útján joguk van a közös hozzájárulás
VIII. A törvény csak […] nyilvánvalóan szük- szükségszerûségét megállapítani, s ezt szabadon
séges büntetéseket állapíthat meg, s büntetéssel megszavazni, valamint felhasználását nyomon
sújtani senkit másként nem lehet, mint a bûncse- követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, el-
lekmény elkövetése elôtt meghozott és kihirde- osztását, behajtását és idôtartamát.
tett, valamint szabályszerûen alkalmazott törvény XV. A társadalomnak joga van a közigazgatás
értelmében. minden tisztségviselôjét számadásra vonni.
IX. Mindaddig, míg bûnösnek nem nyilvánít- XVI. Olyan társadalomnak, melybôl e jogok
ják, minden ember ártatlannak vélelmezhetô. biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és
[…] végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották
X. Senkit meggyôzôdései és vallási nézetei mi- végre, semmiféle alkotmánya nincs.
att háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meg- XVII. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent
gyôzôdések és nézetek megnyilvánulása a törvény és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfel-
által megszabott közrendet nem zavarja. jebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség ér-
XI. A gondolatok és vélemények szabad közlé- dekébôl fakadó nyilvánvaló, törvényesség útján
se az emberek egyik legértékesebb joga; ennélfog- megállapított szükségesség követeli meg – ám ek-
va minden polgár szabadon szólhat, írhat és kor is csak igazságos és elôzetes kártalanítás fejében.
Olvasd végig a szöveget, és magyarázd meg az egyes pontokat! Beszéljétek meg, hogy mit jelen-
tenek az elévülhetetlen (II.), a szuverenitás (III.), az ártatlannak vélelmezhetô (IX.), a szám-
adásra vonni (XV.) kifejezések! Hasonlítsd össze a szöveget az amerikai Függetlenségi Nyilatko-
zattal! Mi a hasonlóság és mi a különbség? Mennyiben hatottak a Nyilatkozatra az angol állam
és jog, valamint az Enciklopédia eszméi?
ÖSSZEGZÉS
ELTÖRLIK A KIVÁLTSÁGOKAT éhínségétôl elkeseredett parasztok is. Sokfelé fel-

gyújtották a kastélyokat, elkergették a földbir-
A Bastille bevételének, a király meghátrálásának tokosokat és intézôiket, elégették a szolgáltatá-
óriási visszhangja volt szerte egész Franciaország- sokról szóló szerzôdéseket. Ez volt az ún. „nagy fé-
ban. Felkelések sora robbant ki a vidéki városok- lelem” idôszaka, és valóban, mindenki félt: az
ban, és mindenhol megalakult – párizsi mintára – urak a parasztoktól félve menekültek, miközben a
a forradalmi városi vezetés és a polgárôrség, új parasztok között az urak parasztok ellen szôtt
nevén Nemzetôrség. A párizsi Nemzetôrség élére a összeesküvésérôl, kiéheztetésrôl keringô álhírek
legendás katona, La Fayette került. keltettek pánikot.
De országosan megmozdultak az utóbbi évek A felfordulás hatására a Nemzetgyûlés elszánta

(Black plate)
1615 U plate)
74
magát arra, hogy felszámolja a régi Franciaorszá- és szónoklatok hatására követelték a király beköl-
got. 1789. augusztus 4-ének lázas éjszakáján a tözését Párizsba (ahol „gonosz” környezete helyett
nemesi küldöttek szinte versengtek azért, hogy a nép veszi körül) és a törvények szentesítését.
szót kapjanak, és lelkesült javaslatot tehessenek A király mindenben engedett a palotába özönlô
egy-egy régi kiváltság eltörlésére. Hajnalra eldôlt, asszonyoknak és nemzetôröknek. Elfogadta az új
hogy kártalanítás nélkül megszûnik a papi tized, a törvényeket és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatko-
földesúri szolgáltatások nagy részét pedig pénz- zatát, Párizsba költözött, ahol már nem vonhatta
zel válthatják meg a parasztok. Megszûnt továbbá ki magát a radikális tömegek hatása alól. (Követte
a személyes függés minden maradéka, így a földes- ôt oda a Nemzetgyûlés is.)
úri igazságszolgáltatás is.
Ez nem volt elég, egyúttal minden más kivált- ELTÛNIK A RÉGI REND
ságot is felszámoltak. Így a hivatalok megvásárol-
hatóságát, az adózási kiváltságokat, minden tarto- 1789 ôszén eltörölték a régi közigazgatási rend-
mányi és helyi kiváltságot, elfogadták a törvény szert is: a középkori eredetû tartományok helyett
elôtti egyenlôség elvét, a mindenkit egyenlôen 83 kb. azonos nagyságú megyét hoztak létre, és a
megilletô ingyenes igazságszolgáltatást. következô év elején megtartották a helyi választá-
sokat. Ezzel mûködni kezdtek az alulról szerve-
AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK zôdô helyi önkormányzatok. Felszámolták a régi
NYILATKOZATA rendet védelmezô nemesi parlamenteket, és he-
lyükbe létrehozták a jogegyenlôségen alapuló új
Nem sokkal késôbb (augusztus 26-án) a Nemzet- bíróságokat, valamint bevezették az esküdtszé-
gyûlés elfogadta az Emberi és Polgári Jogok Nyi- ket. A Nemzetgyûlés eltörölte továbbá a céheket, a
latkozatát, mely leszögezi: „minden ember szabad- belsô vámokat, a tartományok adózási különbsé-
nak és egyenlônek születik”, és megfogalmazza az geit, kimondta az ipar és a kereskedelem teljes
ember „természetes és elévülhetetlen” jogait, szabadságát.
melyek „a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az Néhány viharos hónap alatt eltûnt a régi Fran-
elnyomással szembeni ellenállás”, valamint a véle- ciaország, mely különféle jogállású csoportokból
ménynyilvánítás, a sajtó és a vallásgyakorlás szabad- és rendi közösségekbôl állt össze, és helyébe a sza-
sága. Kimondta továbbá, hogy – személyesen vagy bad egyének egyetlen nagy közössége lépett. A fo-
képviselôje útján – mindenkinek jogában áll részt lyamat betetôzéseként 1791 szeptemberére elké-
vennie a társadalom irányításában, a közpénzek el- szült az új alkotmány, mely keretbe foglalta az elsô
osztásában, hogy a köztisztviselôk felelôsségre von- hónapok vívmányait. Franciaországot angol típu-
hatók, és hogy a hatalmi ágakat el kell választani. sú alkotmányos monarchiává nyilvánította,
Mindezek az angol és amerikai jogfejlôdésbôl már melynek törvényhozása a rendkívül alacsony va-
jól ismert elvek voltak, ahogy az ártatlanság vélel- gyoni cenzussal megválasztott, egykamarás
me, a „habeas corpus” [az angol jogból származó Nemzetgyûlés. (Vagyoni cenzus esetén csak bizo-
alapelv, amely szerint bírói ítélet nélkül senki nem nyos vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezôk
tartható fogva], vagy a visszamenôleges hatályú tör- kapnak választójogot. Az alacsony cenzus kevés va-
vények tilalma. A Nyilatkozat ugyanakkor köteles- gyont ír elô. Kb. 4,3 millió fô kapott ezzel választó-
ségeket is megfogalmazott az állampolgárok jogot.) A kormány felelôsséggel tartozott a Nem-
számára (adózás, a törvények tiszteletben tartása, zetgyûlésnek, a hatalmi ágakat elválasztották.
más szabadságának tiszteletben tartása stb.). A király két alkalommal megvétózhatta a törvény-
A király vonakodott szentesíteni az új törvé- javaslatokat, de ha a Nemzetgyûlés továbbra is ra-
nyeket. Ám a politikai célokat kitûzô Nemzetgyû- gaszkodott azokhoz, legkésôbb négy év múlva kö-
lés és a megélhetésért küzdô párizsiak megint egy- teles volt szentesíteni azokat. Az alkotmány elfo-
más szövetségesei lettek. A párizsi nôk ugyanis gadása után az Alkotmányozó Nemzetgyûlés fel-
október 5-én felfegyverkezve Versailles-ba vo- oszlott, és új választások után létrejött a Tör-
nultak és élelmet követeltek. Emellett az újságok vényhozó Nemzetgyûlés.

(Black plate)
1615 U plate)
75
ELLENTÉTEK AZ EGYHÁZ ÜGYÉBEN városba. Az antiklerikális és radikális párizsi köz-

véleményt mélységesen felháborította a szökés.
Ezzel a forradalom elérte mindazt, amit akkor reá- A Nemzetgyûlésben a monarchia hívei voltak
lisan elérhetett. A nemesség ellenállása szertefosz- többségben, így XVI. Lajos ekkor még trónon ma-
lott, a király testvérei külföldre mentek, az arisz- radhatott. De a király most már megmakacsolta
tokraták nagy része ugyancsak emigrált. A környe- magát, az újabb egyházi törvények szentesítését,
zô országok vezetôi pedig, bár szóban elítélték a például az esküt le nem tévô papok kitelepítésérôl
forradalmat, de nem kívántak fellépni ellene, mert szólót már megtagadta, miként az emigránsok
ugyanolyan örömmel látták a vetélytárs király földjeinek elkobzásáról szólót is.
gyengülését, mint annak idején Angliáét az ameri-
kai függetlenségi háború idején. A HÁBORÚ
A feszültségek mégsem szûntek meg, sôt, az el-
lentét egyre jobban kiélezôdött a forradalmat A király elfogása és Párizsba szállítása nem maradt
tovább vinni akarók és megállítani szándéko- hatás nélkül külföldön sem. A porosz és osztrák
zók között. Mindkét fél egyre erôteljesebb lépé- uralkodó fenyegetô hangú nyilatkozatban köve-
sekre ragadtatta magát, ami végül a forradalom el- telte XVI. Lajos mozgásszabadságának biztosítá-
fajulásához, diktatúrához és terrorhoz vezetett. sát. Ténylegesen nem akartak beavatkozni, mert
A feszültségek kiindulópontja az egyház körüli vi- figyelmüket és erôiket Lengyelország felosztása kö-
ta volt. tötte le, a fenyegetés azonban elég volt ahhoz, hogy
A francia felvilágosodás erôsen antiklerikális a forradalmi Párizs megrettenjen, és válaszlépésre
(egyházellenes) volt, és ez hatott a Nemzetgyûlés ragadtassa magát. A radikális forradalmárok
képviselôire is. Mivel a pénzügyi hiány továbbra is többsége úgy látta, hogy meg kell támadni a fenye-
fennállt, még 1789-ben (november 2-án) törvényt getôket, mielôtt még ôk támadnának. Úgy gon-
hoztak az egyházi vagyon kisajátításáról és ki- dolták továbbá, hogy a háború ki fogja terjeszteni a
árusításáról. (A papok ettôl kezdve állami fizetést forradalmat egész Európára. „Eljött az új keresz-
kaptak.) Késôbb az egyház szervezetét beillesztet- tes háború ideje, az egyetemes szabadság keresztes
ték az államigazgatásba, a megyék egyben egy- hadjáratáé” – mondta egyikük (Brissot). Közben
házmegyék is lettek, és minden egyházi tisztségvi- persze azt is remélték, hogy kiterjesztik az ország
selôt ugyanaz a testület választott meg, amely az határait.
adott terület közigazgatási vezetôit is. Ez már sér- A háború gondolatát a király is támogatta,
tette az egyház függetlenségét és a pápa hatal- mert, mint egyik titkos levelében írta: „Franciaor-
mát. Kötelezték továbbá a papokat, hogy a Nem- szág állapota olyan, hogy még egy tessék-lássék
zetgyûlés határozatait prédikációikban ismertes- hadjáratot is képtelen volna kiállni”; a gyôztesektôl
sék, végül kötelezték a papokat, hogy esküdjenek pedig hatalma tényleges visszaállítását remélte.
fel az Alkotmányra. Az esküt azonban a pápa (VI. A Nemzetgyûlés végül elsöprô többséggel szavazta
Pius) megtiltotta. Csak a plébánosok fele tette le az meg az Ausztriának küldött hadüzenetet, melyre
esküt, de a törvény mélyen megosztotta a katolikus nem sokkal késôbb megérkezett Poroszország
lakosságot is, mely addig egyöntetûen a forrada- hadüzenete Franciaországnak. Ezzel egy kisebb
lom mellett állt. megszakításokkal huszonhárom évig (1815-ig)
Az egyházi kérdés rontotta meg visszavonhatat- tartó áldatlan háborúskodás vette kezdetét.
lanul XVI. Lajos viszonyát a Nemzetgyûléssel és a Az egyházi kérdések körüli elmérgesedô helyzet
párizsi néppel. A vallásos király az egyházszervezet hozta a háborút, a háború pedig tovább gerjesztet-
új felépítésérôl szóló törvényt csak egyházi vezetôk te a belsô feszültségeket. Hiába javult 1790-re je-
kérésére írta alá (bár ezért gyóntatója eltiltotta a lentôsen az ellátás, a háború visszahozta az élel-
húsvét megtartásától). Nem sokkal ezután azon- miszerhiányt, ez pedig egyre elégedetlenebbé tette
ban már külföldre próbált szökni a fôvárosból a párizsi szegényeket. Másfelôl pedig a király, az
(1791. június 20.), hogy onnan szervezze meg az ellenség gyôzelmét remélve, újra és újra megta-
ellenállást a forradalmi hatalommal szemben, de gadta a forradalmi törvények szentesítését. Egy-
szökés közben felismerték, és visszavitték a fô- re nyilvánvalóbbá vált a közvélemény elôtt, hogy a

(Black plate)
76
király a régi rend és az egyház hatalmának visszaál- tartottak. Ezt a fordulatot is véres események kí-
lítását ígérô ellenséggel érez. sérték: legyilkolták a palotát ôrzô több száz testôrt,
néhány héttel késôbb pedig, az ellenség közeledté-
A MONARCHIA MEGDÖNTÉSE nek hírére, a felhergelt tömeg mintegy ezer rabot –
fôleg nemesi, arisztokrata származásúakat – mészá-
Mikor az ellenség egyre jobban megközelítette Pá- rolt le a börtönökben, attól félve, hogy azok kitör-
rizst, a népharag végképp a király és a monar- nek és átveszik a hatalmat. (A kormányzat nem
chia hívei ellen fordult. 1792. augusztus 10-én a mert közbelépni.)
Községtanács (a párizsi városi önkormányzat) 1792. szeptember 20-án végre örömhír érke-
megszervezte a Tuileriák (a király párizsi palotája) zett a frontról: a poroszokat és osztrákokat sikerült
ostromát. A királyi családot börtönbe zárták, a megállítani a valmyi ütközetben. Egy nappal ké-
kormány vezetô alakja az új igazságügy-miniszter, sôbb összeült az új törvényhozás, a Nemzeti Kon-
George Danton lett, akit a felkelés szervezôjének vent, és kikiáltotta a köztársaságot.
A forradalom köztársasági szakasza

N
MADAME ROLAND
A nôknek még nem
volt szavazati joguk,
BRISSOT, A de e szép és okos nôt
GIRONDIAK VEZETÔJE (a belügyminiszter
Szavazati jogot követelt feleségét) sokan
minden férfinak és a girondiak tényleges
nônek, valamint irányítójának tartották.
a gyarmatok felszabadí-
tandó rabszolgáinak is.
A háborút nemzeti
jótéteménynek tartotta.
GEORGE DANTON
Nagy hatású szónok, a nép bálványa, még életében szobrot emeltek neki. Kezdetben
ösztönözte a terrort, viszont nagylelkû is tudott lenni, és bátran szembefordult
Robespierre-rel, amikor a terror végképp elszabadult. „Túlságosan gyûlölöd a bûnt
ahhoz, hogy szeressed az embereket” – mondta neki állítólag.
JEAN-PAUL MARAT
Lapjában a terror fokozását követelte. Már 1790-ben azt írta, „ma már öt-hatezer fô
[leütése] sem lenne elég. De ha húszezret kell is leütni, akkor sincs helye
az ingadozásnak.” A girondiak perbe fogták, de a bíróság felmentette. 1793-ban
egy a girondiakkal kapcsolatban álló lány szúrta le.

(Black plate)
1615 U plate)
77
A FORRADALOM KÖZTÁRSASÁGI SZAKASZA M
MAXIMILEN ROBESPIERRE, A
„MEGVESZTEGETHETETLEN”
Kezdetben a jogok kiterjesztésé-
ért, a halálos ítélet eltörléséért
lépett fel. 1792-ben
ô volt szinte egyedül, aki követ-
kezetesen ellenezte a háborút:
„senki sem szereti a fegyveres
hittérítôket”. A háború terem-
tette körülmények között mégis
a terror, a „hittérítés”, a
jogkorlátozás vezéralakja lett.
ROBESPIERRE LENYAKAZZA A HÓHÉRT,

MERT MÁR CSAK Ô MARADT (KORABELI RAJZ)
Lábaival az Alkotmányt és a Jognyilatkozatot tapossa.
A nyaktiló, a „humánus” kivégzôeszköz egy Guillotin nevû
orvos találmánya volt. 1790-ben mutatta be XVI. Lajosnak,
aki a bárd ferde szabásával egészítette ki az ötletet.
A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE VAGY zatának megsértését jelenti, megengedhetetlen

AZ EGYÉNEK JOGAI? támadás a szabadság ellen.”
A köztársaság idején a mérsékeltebb girondiak és a CONDORCET AZ EGYÉN JOGAIRÓL (1792)

radikális jakobinusok pártja vitázott egymással a „Óriási tévedés azt hinni, hogy a közérdek ellen-
törvényhozásban. Condorcet (1743–1794) – a for- tétbe kerülhet az individuumok [egyének] jogai-
radalom idején az egyetlen élô enciklopédista filozó- nak tiszteletben tartásával, hogy a köz haszna va-
fus – politikusként a girondiakhoz állt közel, bár laha is igazságtalanságot követelhet. Ez a tévedés
nem tartozott közéjük. A jakobinusok börtönében mindenütt a zsarnokságok mentsége, az önkény-
halt meg. Robespierre a jakobinusok, majd az 1793 uralmi rendszerek megalapításának ürügye volt.
júniusában kialakuló diktatúra vezetôje volt. Minden hasznosként javasolt intézkedés elôtt
meg kell vizsgálni, hogy igazságos-e, mert ha nem
CONDORCET A SAJTÓSZABADSÁGRÓL (1791) az, csupán üres és ideiglenes hasznosság látszatá-
„Én nem olvasom sem a Nép barátját, sem a Ki- val bírhat.”
rály barátját [ellentétes irányzatú lapok]. Mon-
dották nekem, hogy az elsô néha igazságtalanul a CONDORCET AZ OKTATÁSRÓL (1792)
forradalom ellenségei közé sorol; nem érdekel, „Az oktatás célja nem az, hogy a készen kapott
mint ahogy azok a rágalmak sem, amelyekkel a törvények csodálatára késztesse az embereket, ha-
második mocskol. Amikor a rendôrség betiltotta nem hogy képessé tegye ôket a törvények kritiká-
e lapokat, egyaránt tiltakoztam. Nem az a kérdés, jára és kijavítására. […] Másképpen miképpen
hogy a betiltott mû jó vagy rossz, hanem az, hogy védekezhetnénk a tekintély csalásai ellen? Ho-
rendôrségi betiltásuk az Emberi Jogok Nyilatko- gyan védekeznének azon hatalom ellen, mely az

(Black plate)
1615 U plate)
78
Isten vagy a haza nevében bûnbe akarja vinni vélelmezni, mivé lesz a forradalom? […] Az al-
ôket, amely az igazság nevében rablóháborúba, a kotmányra hivatkozva érvelnek mellette [a király
szabadság nevében a zsarnokságba, az egyenlôség mellett]. Ami engem illet, én pirulnék komolyan
és az emberiesség nevében barbárságba taszítaná?” venni ezeket az alkotmányos szócsavarásokat.
[…] Lajosnak meg kell halnia, hogy a haza élhes-
CONDORCET A KIRÁLY PERÉRÔL (1792) sen.”
„Ellenzem XVI. Lajos halálbüntetését, mivel ez
veszedelmes példát szolgáltathat: semmiféle ha- ROBESPIERRE A FORRADALMI KORMÁNYZATRÓL
talmas érdek, semmiféle különös körülmény (1793. DECEMBER)
nem követelheti, hogy egy alapelvet feladjunk, „A forradalmi kormányzat a jó állampolgárokat
hogy a szabadság szent zálogát, a polgárok indi- teljes nemzeti védelemben részesíti; a nép ellensé-
viduális biztonságát gyöngítsük. […] [Ugyanis geit csak halállal sújthatja.”
semmi biztosíték sincs arra, hogy] akkor holnap
nem követelnek ugyanilyen kivételes rendsza- A GYANÚSAK ELLEN HOZOTT TÖRVÉNY
bályt egy rivális pártvezér, egy tehetsége miatt (1793. SZEPTEMBER 17.)
tisztelt tudós vagy nagy tekintélyû filozófus elle- „Gyanúsaknak tekinthetôk és letartóztatandók
nében.” azok: […]
4. kik sajnálják a bérlôket, a nyereséghajhászó
ROBESPIERRE A KIRÁLY PERÉRÔL kereskedôket, kik ellen a törvénynek rendszabá-
(1792. DECEMBER) lyokat kell hozni; […]
„Itt nincs szó semmiféle perrôl. Lajos nem vád- 6. kik nem vettek cselekvô részt a forradalom-
lott; önök [a Konvent képviselôi] nem bírák; ban, és akik, hogy ezért magukat kimentsék, adó-
önök nem lehetnek mások, mint államférfiak és a juk megfizetésére, hazafias adományaikra és
nemzet képviselôi. Önöknek nem elmarasztaló nemzetôri szolgálataikra hivatkoznak;
vagy felmentô ítéletet kell hozniuk egy ember 8. kik nem tettek semmit a szabadság ellen, de
ügyében, hanem a közüdvöt érintô intézkedést érette sem tettek semmit;
kell hozniuk […]. Vagy ô [a király] van elítélve, 9. kik nem látogatják szekciójuk [legkisebb
vagy a köztársaság nincs felmentve. […] Ha La- önkormányzati egység, Párizsban kerületenként
jos vádlottja lehet egy pernek, akkor fel is lehet volt külön szekció] üléseit, s azzal mentegetik
menteni; hisz lehetséges, hogy ártatlan. […] De magukat, hogy nem tudnak beszélni, vagy, hogy
ha Lajost felmentik, ha Lajost ártatlannak lehet dolgaik miatt nem érnek rá.”
Vesd össze a girondiakhoz közel álló Condorcet és a jakobinus Robespierre, illetve az idézett
törvények felfogását a jogról! Érvelj a neked tetszô álláspont mellett!
Condorcet XVI. Lajos védelmében bizonyos „alapelv feladásáról” beszélt.
Milyen alapelv(ek)re gondolhat?
Milyen fontos elvet sért a gyanúsak ellen hozott rendelet?
Mely filozófusok gondolatait vallhatták magukénak a jakobinusok, illetve a girondiak?
Hogyan függnek össze Condorcet-nak az oktatásról-nevelésrôl alkotott nézetei politikai
felfogásával?

(Black plate)
1615 U plate)
79
ÖSSZEGZÉS
KONVENT, KÖZSÉGTANÁCS vagyis „térdnadrág nélküliek”-nek, mert az elôkelô

térdnadrág helyett hosszúnadrágot viseltek.) A Köz-
A Nemzeti Konvent volt az elsô olyan törvényho- ségtanács fenyegetô követelôdzésére a Konvent
zó testület Franciaországban, melyet általános egyre radikálisabb döntéseket hozott.
(minden felnôtt férfira kiterjedô) választójog alap-
ján választottak. Igaz, a választás közvetett volt
JAKOBINUS HATALOMÁTVÉTEL
(a polgárok elektorokat választottak, és az elektorok
választották meg a képviselôket), és a légkör már A Konvent magához ragadta a király feletti ítélke-
olyan, hogy a választási gyûléseken csak a köztársa- zés jogát. A király az alkotmány szerint sérthetet-
ság hívei mertek megjelenni (a 7–8 millió jogosult- len volt, de jakobinus vádlói a nemzet érdekére
ból kb. 1 millió). Így a Konvent forradalmibb képet hivatkozva követelték a kivégzését. A girondiak
mutatott, mint elôdje vagy a francia társadalom. viszont többnyire a király elítélése mellett, de ki-
A megválasztott 750 képviselôbôl 200 mérsékelt végzése ellen foglaltak állást. Végül a szabadság, a
köztársaságpárti volt. Ôket girondiaknak nevez- nemzet és az állam biztonsága elleni tevékenység
ték, mert legtöbbjük Girond megyébôl érkezett. vádjával, név szerinti szavazás után (egyetlen szava-
Legismertebb vezetôjük Brissot volt, nézeteiket be- zattöbbséggel) XVI. Lajost halálra ítélték, és
folyásolta Madame Roland és Condorcet enciklopé- 1793. január 21-én kivégezték. Hamarosan
dista filozófus is. Az amerikai típusú, szabadelvû megkezdték mûködésüket a gyorsított eljárásokkal
képviseleti demokrácia hívei voltak. dolgozó forradalmi bíróságok is, melyek fô meg-
Velük szemben további száz képviselô ahhoz a szervezôje Danton volt. Sorra ítélték halálra a ki-
radikális csoportosuláshoz tartozott, mely az rálypártisággal, hazaárulással vádoltakat.
ülésterem felsô soraiban ült, ezért ôket „hegy- A király kivégzésének nemzetközi következmé-
párt”-nak is nevezték. Jakobinusoknak is szokás nyei lettek: Anglia csatlakozott a Franciaország el-
hívni képviselôiket, mert többségük a Szt. Jakab- len harcolókhoz, és létrehozta az ún. elsô koalí-
kolostor épületében gyûlésezô klub tagja volt. ciót (katonai szövetséget), melynek rajta, Ausztri-
A legnevezetesebb vezetôik Marat, Danton, Robes- án és Poroszországon kívül tagja lett Hollandia,
pierre, Saint-Just és Desmoulins voltak. Ôk azt az Spanyolország és több itáliai állam.
ideális államot szerették volna megvalósítani, Tovább élezôdtek a belsô feszültségek is.
melyrôl Rousseau álmodott: amelyben erényes Vendée tartományban (Nyugat-Franciaország)
egyének élnek, akik lemondanak érdekeikrôl a kö- hívô és királypárti parasztok hatalmas tömege
zösség javáért. Háborús helyzetben a diktatúrát és lázadt fel. A felkeléshez a végsô lökést a Párizs által
terrort is szükséges eszköznek tekintették az el- elrendelt kényszersorozások elleni tiltakozás adta,
lenség ellen. A girondiak és a hegypártiak többsége mivel a parasztok nem kívántak katonának menni.
egyaránt középpolgári származású volt. Egyháziak és nemesek is csatlakoztak, és támo-
A képviselôk többsége az ún. „mocsár”-hoz gatást kaptak az angoloktól.
tartozott, melynek tagjai elôbb a girondiak mel- A háború minden korábbinál nagyobb belsô el-
lett, késôbb egyre inkább a hegypártiak mellett látási zavarokat okozott. A forradalom papírpénze,
szavaztak. Államfô nem létezett, a kormány tagjai az ún. assignata – a Nemzetgyûlés által kibo-
girondiak voltak. Tevékenységük mindenben alá- csátott, általános fizetôeszközként használt érték-
rendelôdött a Konventnek és egyre nagyobb hatal- papír – elértéktelenedett, nagy volt az infláció, az
mú bizottságainak. áruhiány. Az éhezô sans-culotte-ok úgy érezték,
A Konventtel szinte egyenértékû hatalmi köz- hogy a forradalom számukra nem ért el semmit,
pont maradt továbbra is a párizsi Községtanács, ezért 1793. június 2-án, maguk mellé állítva a
melyet a jakobinusok irányítottak, a sans-culotte Nemzetôrséget, körülzárták a Konventet, és kö-
tömegek pedig támogattak. (A párizsi kispolgáro- vetelték a vezetô girondiak letartóztatását. A „mo-
kat és munkásokat nevezték sans-culotte-oknak, csár” tagjai félelmükben a jakobinusok mellé áll-

(Black plate)
1615 U plate)
80
tak, és megszavazták huszonkilenc girondi letar- lezettséget. Az új, népi hadsereg ütôképesnek bi-
tóztatását, akiket késôbb kivégeztek. Megkezdô- zonyult. Igaz, kiképzetlen volt, de nagy létszámú,
dött a jakobinus diktatúra. gyorsan mozgó, kíméletlen. A katonák vakon kö-
vették a közülük kiemelkedô tisztek parancsait,
DIKTATÚRA úgy vélték, hogy a hazájukért és a szabadságu-
kért harcolnak a zsarnokok ellen, míg az ellenfél
A koalíció tagjai öt oldalról támadtak Franciaor- serege kelletlen zsoldosokból állt. Minden erôfor-
szágra, Anglia pedig tengeri blokád alá zárta. rást a hadsereg felszerelésére, a védelem megszerve-
A királypárti felkelések mellett a jakobinussá vált zésére fordítottak. Egyúttal meghirdették a terror
Konvent ellen fordult sok megye, mely a fokozását az ellenkezôkkel, a belsô ellenforradal-
girondiakkal rokonszenvezett. 1793 nyarára 83 márokkal és a feketézô kereskedôkkel szemben.
megyébôl már csak 23 megye maradt a Konvent
irányítása alatt. Fokozódtak az ellátási gondok is. FELEMÁS EREDMÉNYEK
A jakobinusok a rendkívüli helyzetre való hivat-
kozással olyan intézkedéseket léptettek életbe, me- A sans-culotte-oknak mégis csalódniuk kellett.
lyek ellentétesek voltak a forradalom eredeti célki- Igaz, 1793 végére a forradalmi hadsereg az ellensé-
tûzéseivel. get kiverte az országból, majd átlépte a határt. Ez-
Fokozatosan egy diktatórikus, centralizált ál- zel a királypártiak gyôzelmét legalábbis elodázták.
lamhatalmat építettek ki. A vezetô szerv a Kon- De az építés, a gazdaság parancsszóra nem mûkö-
vent Közjóléti Bizottsága lett, élén Robespierre- dik. Az ármaximálás következtében még többen
rel és Saint-Justtel. Fokozatosan megszûnt a helyi kapcsolódtak be a feketekereskedelembe. Ez az
önkormányzatok hatalma. Vidéken a Konvent ál- ígért egyenlôség és jólét helyett új és óriási vagyo-
tal kiküldött biztosok vették át a közigazgatás irá- ni különbségeket és ínséget idézett elô. (Ezzel
nyítását, akiknek tevékenységét nem ellenôrizhette szemben a terror hatástalan maradt.) Ráadásul a
a helyi választott hatalom. Mivel mindent egy köz- béreket is maximálták (hogy ezzel is fékezzék az
pontból irányítottak, ötszörösére nôtt az állami hi- inflációt), ami felháborodást keltett.
vatalnokok száma. Eközben az alkotmány szép szavaival ellentétben
Az új állam megtette azokat a lépéseket a gazda- még az abszolutizmus idején érvényesülô jogokat
ságban, melyeket a sans-culotte-ok hiába vártak a sem biztosították. A sajtót és az ellenvéleménye-
girondi vezetéstôl. Megszabták minden árucikk leket elhallgattatták, a keresztény vallásgyakorlatot
hetséges legmagasabb árát (ármaximálás), az lehetetlenné tették, a templomokat bezárták, so-
emigránsok földjeit kis parcellákra osztották és ki- kat leromboltak, a papokat meghurcolták.
árusították, a közös földeket és legelôket felosz- A terror egyre féktelenebb lett: mûködtetôi a há-
tották a parasztok között, a nincsteleneknek is jut- borús fenyegetettségre hivatkoztak, de a gyôzelmek
tatva belôle. Összeírták a „szûkölködô hazafiak lis- idején csak fokozták a terror mértékét. A gyanúsí-
táját”, hogy az ellenségtôl elkobzott javakból se- tottat védô minden szokásos biztosítékot eltöröl-
gélyezzék ôket. Eltörölték a földesúri szolgáltatá- tek, már az is elég lehetett a halálos ítélethez – ta-
sokért fizetendô megváltásokat, a gyarmatokon núk, vizsgálat, védôügyvéd nélkül –, ha valakit név-
pedig a rabszolgaságot. Új alkotmányt is kidol- telenül feljelentettek, hogy politikailag közömbös.
goztak – melynek bevezetését a háború utánra ígér- Körülbelül 35–40 ezer áldozatot szedett a terror,
ték –, melyben az emberi jogokat kiegészítették a közülük formálisan „csak” 17 ezret ítéltek el. A ki-
munkához, oktatáshoz, szociális juttatásokhoz való végzettek között volt a királyné is. Ám a terror el-
joggal. (Ugyanakkor, számos girondi javaslatával sôsorban nem a régi rend kiváltságosai ellen irá-
ellentétben, nem ígértek választójogot a nôknek.) nyult: az áldozatok kétharmada paraszt vagy vá-
A jakobinus kormányzat ezenkívül Lazare rosi szegény volt (nagy részük Vendée-ban legyil-
Carnot vezetésével új módon szervezte meg a hon- kolt felkelô). A nyilvánosság hiánya, a terror légkö-
védelmet: népfelkelést hirdetett, és – elôször a re a hataloméhes, jellemtelen karrieristáknak ked-
történelemben – bevezette az általános hadköte- vezett a különbözô helyi és központi hivatalokban.

(Black plate)
1615 U plate)
81
Kiélezôdött a hatalmi harc a hegypárton belül lyai, miközben rövid ideig bosszúhajsza folyt a ja-
is. Robespierre-ék elôbb a terrort fokozni kívánó kobinusok ellen. Ám az igazságszolgáltatás rövi-
„túlzókat” ítéltették halálra, majd két hét múlva a desen konszolidálódott, a terror megszûnt, és a
terrort enyhíteni kívánó „mérsékeltek” feje hullott Konvent lényegében a girondi elvekhez tért
a porba. Utóbbiak között volt Robespierre régi ba- vissza. A forradalmi diktatúrát felszámolták, a gaz-
rátja, Desmoulins és a legnépszerûbb jakobinus, daság központi szabályozása megszûnt. Új alkot-
Danton is. mányt fogadtak el (1794), mely cenzushoz kötött
választójog alapján megválasztott, kétkamarás tör-
AZ „ERÉNY URALMA” vényhozást alkotott (Vének Tanácsa, Ötszázak Ta-
nácsa; a Nemzeti Konvent feloszlott), és egy ötfôs
Robespierre úgy tartotta, hogy a rendkívüli hely- kormányt, az ún. Direktóriumot.
zetben a terror és az „erény” közös uralmára van Az új rendszer nem volt népszerû, mert nem
szükség. Így az „erény” jegyében megszabni igye- oldotta meg az ellátási gondokat, nem foglalkozott
keztek a magánéletet is. Elítélte a „túlzók” vallásel- a szegények támogatásával, és – bár a templomok
lenességét, törvényben mondatta ki, hogy „a fran- megnyíltak és visszaállt a vallásszabadság – nem
cia nép elismeri a Legfôbb Lény létezését és a lélek vonta vissza a katolikusokat sértô, 1793 elôtti for-
halhatatlanságát”, a Legfôbb Lény kultuszát téve radalmi rendelkezéseket. A nyomorgók millióit
meg új államvallássá. A régiek helyett négy új ün- felháborította a spekulációból korábban meggaz-
nepet vezettek be, egy-egy erénynek szentelve dagodottak fennhéjázása, fényûzô öltözködése és
azokat. Eltörölték a régi keresztény naptárt, hét szórakozásai.
helyett tíznapos szakaszokat vezetve be. A katoli- Társadalmi támogatás, illetve terrorra támasz-
kus szentek helyett a forradalom mártírjainak, pél- kodó diktatúra hiányában a rendszer igen sebez-
dául Marat-nak a kultuszát erôltették. Tiltották a hetô és ingatag volt, jakobinus és királypárti fel-
táncos szórakozást, a „ledér” öltözetet, a színházak- kelések követték egymást. A gyakori választáso-
ban csak nevelô célzatú, hazafias darabokat lehe- kon is mindig valamely szélsôség tört elôre:
tett elôadni. Eltörölték az „uram” megszólítást 1797–1799 között három választás volt, és mind-
(a korábban elterjedt „polgártárs” lett követendô), hármat egy-egy államcsíny (alkotmányellenes ha-
kötelezôvé tették a tegezôdést. talomátvétel) kísérlete követte, katonai erô fel-
A Konvent végül 1794. július 27-én (a forrada- használásával.
lom alatt bevezetett új naptár szerint Thermidor Közben a frontokon védekezésbôl hódításba
9-én) elrendelte Robespierre és társai letartózta- lendült át Franciaország. 1795 nyarán – Anglia és
tását, amit már másnap követett a kivégzésük. Ausztria kivételével – békére kényszerítette a koalí-
A terrorból kiábrándult párizsi nép nem mozdult ció tagjait, két évre rá pedig egy fiatal tábornok,
meg a védelmükben. Bonaparte Napóleon Észak-Itáliában káprázatos
gyôzelemsorozatot aratott az osztrákok felett, így
A FORRADALOM UTOLSÓ ÉVEI. Ausztria is kénytelen volt békét kötni (1797).
A DIREKTÓRIUM ÉVEI Franciaország bekebelezte Belgiumot, Észak-
Itália egyes területeit, és tôle függô kis köztársasá-
A hegypárti uralom bukását követô hónapokban gokat hozott létre határai mentén. Ezzel lezárult a
megnyíltak a börtönök, kiszabadultak a terror fog- francia forradalom utolsó szakasza.

(Black plate)
82
A francia forradalom öröksége

N
SANS-CULOTTE-OK A SZABADSÁGFA ALATT
„Azt hitted tán kövér Lajos, / Gyôztes lábad rajtunk
tapos” – éneklik. A gúnydalból született, körtánccal
elôadott híres Carmagnole-t már a forradalom alatt
betiltották.
A fa tetején és többük fején frígiai sapka. Eredetileg
az ókori Rómában viselték a felszabadított rabszolgák.
A forradalom, majd Napóleon sok szimbólummal
jelezte kötôdését a római elôdökhöz.
EGY VENDÉE-I
VEZETÔ HÍVEIVEL,
HÁTTÉRBEN
A KERESZT
ÚJSÁG- ÉS KOKÁRDAÁRUS Ugyanaz a hôsies
Fehér kokárdát régen a katonák viseltek, hogy póz, lelkesedés,
megkülönböztessék magukat az ellenségtôl. elhivatottság, mint
A forradalmárok 1789-ben Párizs színeit, a kéket és a forradalmárok
a vöröset – választották, közéjük – La Fayette oldalán – csak a
javaslatára – beillesztették a király színét, a fehéret. szimbólumok mások.
Miért az ókori Rómában és alakjaiban „lelték fel” elôdeiket a francia forradalmárok?

Gondolkozz el, hogyan hatott a francia forradalom szimbólumhasználata a magyar 1848-ra!
ÖSSZEGZÉS
BALOLDAL alapvetôbb politikai kifejezések nagy részét. Így

ÉS JOBBOLDAL például a „baloldali”, a „jobboldali” elnevezést is,
amely onnan ered, hogy az 1789–1791. évi Alkot-
A francia forradalom fennkölt eszméivel, hôseivel mányozó Nemzetgyûlésben az ülést vezetô elnök-
és borzalmaival óriási hatást gyakorolt a követ- tôl balra ültek azok a képviselôk, akik ellenezték,
kezô két évszázadra, jóval nagyobbat, mint a né- hogy az alkotmányba bekerüljön a király vétójoga,
metalföldi, az angliai vagy az amerikai, hasonló jobbra pedig azok, akik támogatták. Jóllehet e fo-
irányú és szintén fegyverrel kiharcolt politikai át- galmak jelentése nagy változáson ment át, általá-
alakulások. Többé vagy kevésbé a francia forrada- ban annál inkább „baloldalinak” tekintenek egy
lomtól örököltük a napjainkig is használatos, leg- irányzatot, eszmét, személyt, minél szélesebb kör-

(Black plate)
1615 U plate)
83
A FRANCIA FORRADALOM ÖRÖKSÉGE M
ben kívánja csökkenteni a társadalmi különbsége- szaállítani a korábbi állapotot. Így, furcsa módon,
ket, illetve ezt a célt minél határozottabb eszközök- minél eltökéltebben ellenforradalmár valaki, esz-
kel kívánja elérni. Annál inkább „jobbra” áll vala- méi, indulatai, cselekedetei annál inkább hasonlí-
ki, minél inkább ragaszkodik a fennálló hagyomá- tanak a forradalmárokéhoz. A XX. század egyes
nyokhoz, illetve minél határozottabban harcol a szélsôséges mozgalmai magukat egyenesen jobbol-
baloldali iránnyal. E kifejezéseknek nincs rögzített, dali forradalmárnak vallják.
mindenkor érvényes tartalmuk, jelentésük sokszor
viszonylagos: azaz csak viszonyítja egymáshoz a
RADIKALIZMUS
különbözô politikai árnyalatokat.
A baloldali és jobboldali politikának e forradalmár
FORRADALMÁR ÉS ELLENFORRADALMÁR és ellenforradalmár csoportjai alkotják a „radika-
lizmus” irányzatait, a francia forradalom jakobi-
Magát a baloldali és jobboldali politika sokszor nusaihoz és vendeé-i felkelôihez hasonlóan. (A ra-
kibékíthetetlen szembenállását is a francia for- dikális szó gyökerest jelent, a radikálisok ugyanis
radalomtól örökölte a következô két évszázad. gyökerestôl kívánják kitépni azokat a társadalmi
A nagy forradalmat nem tervezte és nem is igen jelenségeket, melyeket rossznak, ártalmasnak tar-
látta elôre senki. A különbözô politikai csoporto- tanak. A radikalizmus fogalma is gyakran viszonyí-
sulások egymásra következô lépései fokozatosan tott.) De lesznek, szemben a radikálisokkal, mér-
vezettek el a nagy robbanáshoz. A résztvevôk ere- sékelt bal- és jobboldali politikusok is, akik a he-
detileg békés polgárok voltak, csak az események lyesnek tartott értékek védelmében sem kívánnak
formáltak belôlük fokozatosan „forradalmárt”. erôszakhoz nyúlni. A XIX. században még balol-
De a forradalmat követô évtizedekben szétáradt dalinak számító alkotmányosságot (hatalmi ágak
Európában a forradalmi romantika, a lelkese- elválasztása, népképviselet, felelôs kormányzat), a
dés a „tisztító viharért”, és megjelentek a „hivatá- szabadságjogok tiszteletét ma a mérsékelt jobb-
sos forradalmárok”, akik eleve arra készültek, oldali politika is nélkülözhetetlennek tartja. Eze-
hogy forradalmat csináljanak, akár erôszakos ak- ket az eszméket is a francia forradalom tette nép-
ciók árán is. A francia forradalom csodálói gyak- szerûvé az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatával.
ran azt a következtetést vonták le a forradalom- E jognyilatkozat szellemében folytatója az angliai-
ból, hogy a társadalmi haladás csak erôszakkal nak (1689) és az amerikainak (1776), és elôzmé-
(forradalommal), esetleg terrorral érhetô el, a nye az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilat-
reakció szembeszegülése miatt. (Lásd például a kozatának (1948). A forradalmi és napóleoni kor-
magyar jakobinusokat vagy Petôfi Sándort és Az szak középpontba állította a nemzeti kérdést is,
apostol címû költeményének fôszereplôjét, Szil- nagy hatást gyakorolva ezzel a többi európai nép
vesztert.) A forradalom és a terror dicsôítése vé- nemzeti öntudatra ébredésére.
gigvonul a XIX. századon, és jelen van a XX. szá-
zadban is. A XIX. századi marxisták vagy a XX. SZIMBÓLUMOK
századi bolsevikok sokban a jakobinusok örö-
köseinek tekintették magukat. E politikai irányzatok nemcsak eszmei indíttatást,
De a forradalom teremtette meg az „ellenforra- tápanyagot nyertek a forradalomtól, hanem szim-
dalmár”, a „reakciós” típusát is, akinek világné- bólumokat is. Ilyen a vörös zászló, mely a mun-
zete többnyire konzervatív, vagyis minden gyö- kásmozgalomnak, késôbb pedig a jobboldali radi-
keres változást ellenez a társadalomban, és a ha- kális mozgalmaknak is szimbóluma lesz, ilyen a
gyományos értékek (a társadalmi hierarchia, a ki- trikolór (a legtöbb európai ország három színbôl
rály, az egyház, a családfô feltétlen tekintélytisz- állította össze nemzeti zászlóját), a kokárda vagy a
teletének) híve. A „reakciós” vagy „ellenforradal- Marseillaise is, mely a szabadság dala lett minden
már” gyakran ugyanúgy nem válogatva az eszkö- országban. Nem véletlen, hogy a francia forradal-
zökben, akár a terrort is megengedhetônek tartva mat Madách Imre sem hagyhatta ki nagy történel-
próbálja meg egy forradalmi átalakulás után visz- mi tablójából (Az ember tragédiája).

(Black plate)
84
Napóleon kora (1799–1815)

N
RULETTEZÔK A DIREKTÓRIUM IDEJÉN

Míg a hegypártiak komor „erényuralma” idején
a mulatók bezártak, most egymást érték a bálok,
mulatságok. A frontokon folytak a harcok, a párizsi
külvárosok továbbra is éheztek, de a háború idején
meggazdagodó kereskedôk, a köztársaság újgazdagjai
felhôtlenül mulatoztak. (Korabeli rajz)
A FRANCIÁK BEVONULÁSA MILÁNÓBA (1796)

Az itáliaiak az osztrák elnyomás alóli felszabadítókként
fogadják a forradalmi Bonaparte tábornok katonáit.
BONAPARTE AZ ÖTSZÁZAK TANÁCSÁBAN FRANCIÁK SPANYOL FELKELÔKET VÉGEZNEK KI

A HATALOMÁTVÉTEL NAPJÁN (1799) (GOYA FESTMÉNYE, 1808)
A spanyolok nemzeti felkelést robbantottak ki
Napóleon császár megszálló csapatai ellen.

(Black plate)
1615 U plate)
85
NAPÓLEON KORA (1799–1815) M
A CSÚCSON –
A CSÁSZÁR
1812-BEN
(DAVID
FESTMÉNYE)
VISSZAVONULÁS MOSZKVA ALÓL

(J. ADAM KLEIN, VÍZFESTMÉNY)
A kegyetlenül fagyos orosz télben a hazaúton a Grand
Amée („Nagy Hadsereg”) órisi veszteségeket szenvedett.
KI VOLT A „KIS KORZIKAI”? érte, hogy Bonaparte kapta meg az itáliai hadse-
FIATALKORA reg parancsnoki posztját. Ô hamar lelket vert a
Bonaparte Napóleon (eredeti nevén Napoleone lerongyolódott és lezüllött seregbe, a katonáknak
Buonaparte), a késôbbi császár Korzika szigetén dicsôséget és zsákmányt ígért (majd szerzett is), a
született (1769), melyet nem sokkal korábban tiszteket megfegyelmezte. Az egész világ figyel-
szereztek meg a franciák, mit sem tudva arról, kit mét magára vonta diadalmas hadjáratával, mely-
kapnak „ajándékba” a zsákmánnyal együtt. Bo- ben két hét alatt hat gyôzelmet aratott. De nem
naparte francia katonai iskolákba került, tanul- elégedett meg a katonai sikerrel: saját szakállára
mányait tizenhat éves korában fejezte be, és tüzér kirabolta és átszervezte egész Észak-Itáliát, és sze-
alhadnagy lett. Ettôl kezdve – apja korai halála mélyesen kötött megalázó békét az osztrákokkal.
miatt – ô volt anyjának és hét testvérének eltartó- A Direktóriumnak már kezdett kínossá válni
ja. Kapcsolatot tartott a francia elnyomók elleni az önálló hatalommá emelkedô tábornok. Ezért
korzikai mozgalommal, és a forradalomnak is bízták rá a megoldhatatlannak látszó feladatot:
azért örült elsôsorban, mert a sziget felszabadulá- Nagy-Britannia legyôzését. Napóleon pedig vá-
sát várta tôle. A forradalmi hadseregben – mint ratlan ötlettel elhatározta, hogy nem angliai part-
számos társa – ô is rendkívül gyorsan haladt felfe- raszállással próbálkozik – ami valóban lehetetlen
lé a ranglétrán. 1793-ban, huszonnégy évesen lett volna a francia flottával –, hanem megszerzi
már dandártábornok volt, Robespierre öccsének Egyiptomot, elvágva az Indiát Angliával összekö-
barátja. Közben azonban fokozatosan franciává tô utak egyikét. Azt ígérte – bár feltehetôen nem
lett, eltávolodott a korzikai mozgalomtól. komolyan –, hogy innen India felé fog tovább
hatolni. A Nagy Sándor-i méretû elgondolás to-
EGY SZERENCSÉS TÁBORNOK? vább növelte népszerûségét, miközben az egyip-
Országos hírnévre a jakobinusok bukása után tett tomi akció lehetôvé tette, hogy biztos helyen vár-
szert, amikor már az egykori girondiak irányvo- ja ki a megfelelô idôt a tervezett hatalomátvétel-
nalát folytató kormány, a Direktórium (1794– hez. (A hadjáratot afféle felfedezôútnak is szánta:
1799) irányította az országot. 1795 májusában félszáz tudóst vitt magával, köztük csillagászt, ás-
ugyanis ô verte le Párizsban a királypárti felkelést. ványkutatót, régészt, matematikust. Ekkor került
További karrierjében szerepe volt a szép Joséphine elô a rosette-i kô is Egyiptomban, mely kulcsot
de Beauharnais-nak, aki összeköttetései révén el- adott a hieroglif írás megfejtéséhez.)

(Black plate)
1615 U plate)
86
Életében sokszor játszott szerepet a véletlen. nyult. A Direktórium több tagja segítette hata-
Egyiptom felé hajózva kétszer is csak véletlenül lomátvételét, mert azt hitték, hogy a harmincéves
kerülte el a hatalmas angol flottát, majd egy vé- katonát majd irányítani tudják. De nem ez tör-
letlenül kezébe került újságból értesült Egyip- tént. Napóleonnak nem volt meg egy állam veze-
tomban az észak-itáliai területek elvesztésérôl, s téséhez szükséges képzettsége, de az egyes döntések
ennek alapján a hazatérés és a hatalomátvétel meghozatala elôtt szakemberekkel tanácskozott, és
mellett döntött. Hazatérése során megint elke- e megbeszélések során tanulékonynak bizonyult.
rülte az angolokat. Így nem hadifogoly lett, ha- Így végül maga tudott dönteni, és számos intézke-
nem egy katonai hatalomátvétel után Franciaor- dése a közoktatás, a közigazgatás, a törvénykezés, a
szág elsô embere (1799). És az is maradt, pedig gazdaságpolitika terén maradandónak bizonyult.
késôbb is számos csatában a legveszedelmesebb Eközben stílusa, szókincse mindvégig a katonáé
pontokon harcolt (összesen 60 ütközetben vett maradt. 1803-ban például az angol követ ezt írta
részt), és mindig megúszta kisebb sebesülésekkel. haza: „Nem hittem a szememnek, hogy Európa
Sikereihez azonban – személyes tulajdonságai egyik leghatalmasabb államának vezetôjével beszé-
nélkül – a szerencse kevés lett volna. lek. Úgy üvöltözött, mint egy dragonyos kapi-
tány.”
MILYEN EMBER VOLT? Huszonkét évesen még az egyenlôség megte-
Alulról jött tábornokként tudta, hogyan teheti remtésének szükségességérôl írt értekezést, ezt az
magát népszerûvé a katonák körében. Gyakran írását azonban császár korában elégette. Ekkor már
velük étkezett, utazott, sokuk nevét megjegyezte, azt vallotta: a forradalom kirobbanásában nem a
beszélgetett velük. Bonaparte nem volt katonai szép eszmék, inkább a forradalmárok hiúsága ját-
újító, de a forradalom hadi újításait a legmegfele- szotta a fô szerepet. Így nem okozott neki gondot,
lôbben tudta alkalmazni. Ilyen volt a nagyon hogy hátat fordítson ezeknek az eszméknek, és
gyors menetelés: nem várva az ellátó szekerekre, hamisított népszavazásokkal biztosítsa uralmát.
váratlanul bukkant fel, elsodorta az ellenséget és A hatalom mámora azután igazi zsarnokot formált
rekvirálásból (az elfoglalt területek kifosztásából) belôle: „A magamfajta férfi keveset törôdik egy-
tartotta fenn seregét. Másik „öröklött” módszere millió ember életével” – vetette oda ordítva az
volt, hogy ellenfeleivel ellentétben, vonalak he- osztrák külügyminiszternek. Soha nem látott
lyett oszlopban rendezte el katonáit, s ezek töme- pompával vette körül magát, elnézte, hogy egyes
güknél fogva átszakították az ellenség vonalainak költôk különféle istenekhez hasonlítsák. Az írók
gyengébb pontjait. Így sorozatban aratta gyôzel- buzgólkodását éppúgy hasznosnak tartotta, mint a
meit túlerôben lévô seregek ellen is. papok prédikációit, melyekben arról beszéltek,
Napóleon politikusként is tehetségesnek bizo- hogy a Szentlélek öltött testet a császárban.
Miben különbözhetett Napóleon kora többi uralkodójától? Milyen szerepe lehetett egyénisége
kialakulásában annak, hogy korzikai (vagyis nem francia) származású volt, és katonai nevelte-
tést kapott? Párizsban óriási diadalív ünnepli Napóleon gyôzelmeit, és pompás síremléke van
az Invalidusok (hadirokkantak) palotájában. Elolvasva az Összegzést is, játsszátok el két mai
francia vitáját arról, vajon megérdemli-e vagy sem a volt császár ezt a hálát! Szerinted milyen
folytatásai lehettek volna a francia történelemnek 1799-ben, ha nincs Bonaparte Napóleon?
A Történelmi atlasz térképei alapján figyeld meg, hogyan változtatta meg Napóleon
az európai országhatárokat! Mennyiben voltak e változások maradandóak?

(Black plate)
1615 U plate)
87
NAPÓLEON KORA (1799–1815) M
ÖSSZEGZÉS
BONAPARTE HATALOMÁTVÉTELE trükkökkel megkétszerezték, így elleplezték, hogy

a szavazásra jogosultak több mint kétharmada va-
A belpolitikai bizonytalanság és a katonai sikerek is lójában nem ment el szavazni. Végül az alkot-
szerepet játszottak abban, hogy megnövekedett a mányt már az elôtt érvénybe léptették, hogy a nép-
katonai vezetôk szerepe, akiket már nem korlá- szavazás eredményét egyáltalán összegezték vol-
toztak a politikusok. Egyre inkább beleszóltak a na…
politikába: Bonaparte békét is maga kötött Itáliá- AZ ÁLLAMSZERVEZÔ
ban. A társadalom – fôleg a nagypolgárság – gaz-
dasági érdeke erôs és kiszámítható berendezke- Bonaparte egy gyors hadjáratban szétverte a máso-
dést kívánt, belsô nyugalmat annyi pártharc után. dik koalíció erôit, így 1801-re vége lett a hadako-
Szinte vártak egy erôs katonai vezetô uralmára. zásnak. A pillanatnyi békeidôben személyesen, lá-
Siettette ezt, hogy 1798-ban ismét válságos lett a zas tempóban irányította az ország átszervezését.
helyzet: Anglia összekovácsolta a második koa- Lezárva az egyházi konfliktusokat, konkordátu-
líciót, Ausztria mellett megnyerve Oroszorszá- mot kötött a pápával. Eszerint a katolikus egy-
got is, mely eddig kimaradt a háborúból. Az itáliai ház mûködése ismét szabad és önálló lett.
hódítás így odaveszett. Párizsban közben a tör- Ugyanakkor – megnyugtatva az új tulajdonosokat
vényhozás jakobinus irányba fordult, kényszer- – kimondták, hogy az egyház nem kapja vissza a
kölcsönöket vetve ki a gazdagokra. Újra megnyílt a földjeit. Ezzel egyszerre csillapította le a katolikus
jakobinus klub, egyes újságok a diktatúra és terror érzelmû embereket és azokat, akik vásároltak a volt
visszaállítását követelték. A módosak és a középré- egyházi földekbôl. Az egyház továbbra is állami el-
tegek megrettentek. lenôrzés alatt maradt, a papok állami fizetést kap-
Bonaparte eközben hadjáratot vezetett Egyip- tak, hûségesküt kellett tenniük a kormánynak.
tomba. (Célja az volt, hogy elszakítsa Indiát Angli- A konkordátum kimondta még, hogy a püspökö-
ától, és így kényszerítse térdre a szigetországot.) ket az elsô konzul nevezi ki, és a pápa iktatja be.
Értesülve az új fejleményekrôl, hazatért, és 1799 A romló papírpénz helyett Napóleon értékálló
novemberében (a forradalmi naptár szerint fémpénzt veretett, létrehozta a Francia Bankot,
Brumaire 18-án) – az ország lelkesedése közepette merkantilista gazdaságpolitikájával fellendítette
– szétkergette az Ötszázak Tanácsát és magához az ipart (a gyapjútermelés például négyszeresére
ragadta a hatalmat. Az állampapírok a tôzsdén növekedett). Utak, csatornák, gátak építésével se-
néhány nap alatt 85%-kal emelkedtek. gítette a kereskedelmet. Szerencséjére uralmának
Bonaparte a Vének Tanácsával hamarosan új al- kezdete éppen egybeesett az évtizedes gazdasági
kotmányt fogadtatott el. Eszerint gyakorlatilag válság végével, ez azt a téves látszatot keltette sok
minden polgári és katonai hatalom az ún. elsô kortársában, hogy az ô intézkedései lendítették fel
konzul kezében összpontosult (ez volt ô), aki még a gazdaságot. Átszervezte a közigazgatást és új is-
a törvényhozás tagjait is maga válogathatta össze a kolarendszert vezetett be (ezek számos nyoma
választott jelöltek közül. Az Alkotmány az országot még ma is megtalálható Franciaországban).
a jakobinusok nyomdokain haladva centralizálta, 1804-ben Napóleon irányításával fejezték be az
az éledezô önkormányzatiságot felszámolta. 1792-ben megkezdett munkát, a polgári törvény-
Bonaparte országos népszavazásra bocsátotta könyv összeállítását (Code Napoléon). Ez körülbás-
az Alkotmányt, és a hivatalos eredmény szerint a tyázta a forradalom számos vívmányát: a férfiakra
résztvevôk csaknem 100%-a igennel szavazott. kiterjedô polgári jogegyenlôséget, a vállalkozás,
A tábornok persze népszerû volt katonai gyôzelmei kereskedés szabadságát, a felosztott, illetve kiárusí-
miatt, és ellenzéki sajtó nem jelenhetett meg, így tott földek birtoklását, a feudális eredetû terhek el-
nem voltak ismertek a közvélemény elôtt az ellen- törlését. Ennek következtében a belsô pártviszá-
érvek. Ez azonban kevés lett volna ilyen eredmény- lyok lecsillapodtak, a gazdaság fellendült, az el-
hez. Valójában a szavazás nyilvános volt, ráadásul látási zavarok megszûntek.
az összeszámláláskor az igenek számát különféle Mindennek azonban árnyoldala is volt. Napó-

(Black plate)
1615 U plate)
88
leon a kormányzati rendszerben az abszolutiz- letve rokonainak (öt) juttatta az ország trónját.
mushoz tért vissza: nem volt választott törvény- Napóleon európai hadjáratainak nyomán vissza-
hozó hatalom, nem érvényesültek a szabadságjo- vonhatatlanul átralakultak az országhatárok, régi
gok, visszaállt a cenzúra. A forradalmi terror mód- államok tûntek el, újabbak jöttek létre. A Német-
szereire azonban nem volt szükség. Az ellenzéki római Császárság például ezeréves fennállás után
gondolkodókat besúgóhálózat tartotta szemmel megszûnt (1806), helyette a porosz és osztrák te-
Fouché belügyminiszter vezetésével, aki minden rületeken kívül esô német államokból létrejött az
rendszert kiszolgált 1789 óta. ún. Rajnai Szövetség, mely katonaállítással és
Hatalma csúcsán, 1804-ben Bonaparte I. Na- adóval tartozott Franciaországnak. Varsói Nagy-
póleon néven a franciák császárává, 1805-ben hercegség néven – francia védnökség alatt – rövid
Itália királyává koronázta önmagát. Fényûzô ud- idôre feltámadt Lengyelország (1807). Hogy álla-
vartartást hozott létre, félistenként tömjéneztette mát és dinasztiáját az európai hatalmak elismerjék,
magát a sajtóval és a költôkkel. A francia társada- Napóleon elvált feleségétôl, és elvette Mária Luj-
lom nagy része nem zúgolódott, a szabadságjogok zát, a Habsburg-uralkodó lányát.
helyett megelégedett a viszonylagos jóléttel, me- Napóleon Európa nagy részében modern al-
lyet Napóleon részben az elfoglalt országok kí- kotmányt vezetett be, felszámolta – ha ideiglene-
méletlen kizsákmányolásával ért el. sen is – a rendi berendezkedést és elôjogokat.
Külpolitikájában fô tanácsadója külügyminiszte-
EURÓPAI HEGEMÓNIA re, Talleyrand volt, a sok rendszert kiszolgáló, ra-
vasz, köpönyegforgató diplomata, aki segítette Bo-
Miután Franciaország a gyarmatokon is terjesz- naparte hatalomátvételét, de részt vett megbukta-
kedni kezdett és újabb területeket szállt meg Euró- tásában is, és szerepe volt abban, hogy Franciaor-
pában is, Nagy-Britannia ismét kísérletet tett az szág Napóleon bukása után is fontos nagyhata-
európai hatalmi egyensúly helyreállítására: folya- lom maradt.
matosan újabb és újabb koalíciókat hozott létre
(1803-tól 1815-ig összesen ötöt). Napóleon a szi- NEHÉZSÉGEK ÉS BUKÁS
getország megszállására készült, de terve kudarcba
fulladt, mert az angol admirális, Nelson a A császárság 1808 után mégis egyre több nehézség-
Trafalgar-foknál (Gibraltártól nyugatra) 1805- gel találta szemben magát. A kontinentális zárlat
ben tönkreverte a francia hajóhadat. válságot idézett ugyan elô Nagy-Britanniában, de
A szárazföld feletti uralmát azonban Napóleon nem tette tönkre a szigetországot, az angolok el-
újra és újra biztosította. Az austerlitzi csatában lenblokádjával együtt viszont károkat okozott a
például (1805) egyszerre semmisítette meg az francia gazdaságnak is. Az európai népeket terhe-
orosz és az osztrák erôket („három császár csatá- lô gazdasági és politikai elnyomás elfojthatatlan és
ja”), majd legyôzte a poroszokat is (Jéna, 1806). kiterjedt lázadásokhoz vezetett (fôleg Spanyolor-
1807-re Oroszországot szövetségkötésre kötelez- szágban). Oroszország pedig fokozatosan önálló-
te, a közöttük elterülô országokat pedig leigázta. sította magát, és Anglia felé közeledett, nem tart-
Kihirdette Anglia ellen az ún. kontinentális zár- va be a kontinentális zárlat elôírásait sem, elzárkóz-
latot (kereskedelmi blokád, 1806), melyet egész va viszont a francia áruktól.
Európával betartatott. Napóleon ezért 1812-ben nagy hadjáratot in-
Napóleon teljesen átrajzolta Európa térképét. dított Oroszország ellen. Ezúttal maga kovácsolt
Franciaország határait keleten kiterjesztette a „koalíciót” a leigázott európai államokból, köztük
Rajnáig, északon bekebelezte Németalföldet, dé- Ausztriával és Poroszországgal. Elôször fordult elô,
len egyes itáliai területeket. (Így a francia alattva- hogy Napóleon valóban túlnyomó többséggel ren-
lók száma 28 millióról 44 millióra nôtt.) De a töb- delkezett – mégis ez lett a legvégzetesebb hadjára-
bi európai államot is fennhatósága alá vonta, ta. A hatalmas nemzetközi erô (kb. 650 ezer fô)
vagy úgy, hogy megcsonkította és szövetségkötésre ellátása ugyanis megoldhatatlannak bizonyult
kényszerítette (pl. Poroszország, Ausztria), vagy az óriási és gyéren lakott orosz pusztaságban, és
úgy, hogy megszállta, és tábornokainak (kettô), il- nagy veszteségeket is szenvedett a Kutuzov által

(Black plate)
1615 U plate)
89
MAGYARORSZÁG ÉS SZOMSZÉDAI (1789–1815) M
ügyesen vezetett orosz haderôtôl: a borogyinói üt- választójogi cenzussal) és korlátozott sajtószabad-
közetben (1812) 43 ezer francia halott maradt a ságot adott, ami elôrelépés volt Napóleonhoz ké-
csatatéren. Napóleon hiába vonult be Moszkvá- pest, de a hazaérkezô arisztokraták visszakövetelték
ba, az ellátás hiánya, a –35 °C-os hideg végül tá- a földjeiket, és támogatta ôket ebben az egyház is.
vozásra kényszerítette, anélkül hogy döntô gyôzel- Félelem lett úrrá, hogy vissza akarják állítani a ré-
met aratott volna az oroszok seregei fölött. gi rendet. Már olyan demokraták is visszavárták a
Visszavonulás közben a francia haderô gya- császárt, akik elutasították diktatórikus uralmát.
korlatilag megsemmisült. Lipcsénél, a „népek Nem kellett sokat várni: Napóleon Elbáról
csatájában” (1813) a franciák már újra egyedül 1815 márciusában ezer kísérôjével – az angol és
néztek szembe Európával. Hiába a gyorsan felállí- francia flottát kijátszva – hazaszökött. Az ellene
tott új hadsereg, Napóleon most már döntô vere- kivezényelt seregek sorra átálltak, így egyetlen
séget szenvedett (160 ezer francia áldozat). A ku- lövés nélkül vonult Párizsig. Mindenütt osztatlan,
darc egyik oka az volt, hogy ekkor már a többi ha- soha nem látott lelkesedés fogadta. De új uralma
talom is átvette a francia katonai újításokat. csak száz napig tartott. Ezúttal liberális alkotmányt
A császár lemondott a fia javára, de a gyôztesek ígért népének és békét a többi állammal, de ez a
nem akartak több koronás Bonapartét, inkább békekonferencián ülésezô nagyhatalmakat már
XVI. Lajos öccsét juttatták a trónra. (XVIII. La- nem hatotta meg: közös kiáltványukban az „embe-
jos néven lépett trónra, XVII. Lajosnak a forrada- riség ellenségének”, törvényen kívülinek nyilvání-
lom idején meghalt kis trónörököst tekintették.) tották, és minden korábbinál elszántabb szövetsé-
Napóleonnak távoznia kellett Franciaországból, get hoztak létre ellene. A Wellington vezette angol
de – mert mégiscsak az osztrák császár veje volt – seregek a poroszok segítségével Waterloo-nál
megkapta birtokul a Földközi-tengeri kicsiny El- (Belgium, 1815) végsô gyôzelmet arattak felette.
ba szigetét (Korzika mellett, 1814). Ezúttal már számûzték Napóleont az angol fenn-
A franciák már csak békét akartak, a Bourbo- hatóságú Szent Ilona szigetére (az Egyenlítôtôl
nok visszatérése azonban felkavarta a kedélyeket. messze délre, az Atlanti-óceán közepén), itt is halt
XVIII. Lajos ugyan mérsékelt alkotmányt (magas meg 1821-ben.
Magyarország és szomszédai (1789–1815)

N
A KORONÁT BUDÁRA SZÁLLÍTJÁK A NEMESI MARTINOVICS IGNÁC (1755–1795) Ferences szerze-

BANDÉRIUMOK tes, udvari titkos tanácsos. Párizs, Dijon, Dublin,
Harlem, Pétervár és München tudós társaságainak tagja,
Lembergben a fizika professzora, Bécsben udvari
kémikus. Szabadkômûves és ateista, a polgári átalakulás
híve. Besúgó volt, de mikor elbocsátották az udvari
szolgálatból, a megfigyeltek oldalára állt.

(Black plate)
1615 U plate)
90
TADEUSZ KOŚCIUSZKO (1746–1817)

Franciaországban tanulta a katonai mes-
terséget, részt vett az amerikai független-
ségi háborúban, ahol tábornokká léptet-
ték elô. Harcolt az oroszok ellen a
lengyel reformok védelmében 1792-ben,
majd emigrációba ment. 1794-ben
visszatért, és a Lengyelország felosztása
ellen küzdô szabadságharc élére állt.
Emigrációban halt meg.
FERENC, AZ UTOLSÓ NÉMET-RÓMAI,

ÉS AZ ELSÔ OSZTRÁK CSÁSZÁR (1792–1835)
Létrehozta az Osztrák Császárságot (1804), kimondta a Német-római
Császárság megszûntét (1806). Apjával, II. Lipóttal ellentétben kevéssé
tehetséges, és nagy ellensége mindenféle felvilágosult gondolatnak.
AZ 1790. ÉVI TÖRVÉNYEKBÔL szág, a hozzá kapcsolt részekkel együtt, szabad

és kormányzatának egész törvényes módját ille-
Az 1789-es francia forradalom hatására a magyar tôleg […] független, azaz semmi más országnak
nemesség szembefordult az udvarral. Azt hirdették, vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami
hogy II. József megszegte a „társadalmi szerzôdést”, léttel és kormányzattal bíró […] tulajdon törvé-
vagyis a Pragmatica Sanctiót. Az 1790–91. évi nyei és szokásai szerint, nem pedig más tarto-
országgyûlésen nem a reformokkal, hanem az ural- mányok módjára igazgatandó és kormányzandó
kodó hatalmának szûkebbre szabásával és rendi kí- ország.”
váltságaik megerôsítésével foglalkoztak. Végül az „1790: XII. tc. […] a törvények alkotásainak,
alábbi törvényeket fogadták el. eltörlésének s magyarázásának hatalma Magyar-
„1790: X. tc. […] Ámbár a felséges ausztriai országban és a hozzá kapcsolt részekben, az 1741.
ház nôágának az 1723. I. és II. cikkelyek által [évi] VIII. cikk rendeletének sérelme nélkül, a
[…] megállapított örökösödése ugyanazt a feje- törvényesen megkoronázott fejedelmet és az or-
delmet illeti, akit [az] […] elválaszthatatlanul és szággyûlésre törvényesen egybegyûlt országos ka-
föloszthatatlanul birtoklandó többi ország és tar- rokat és rendeket közösen illeti, s rajtok kívül
tományokban illet: mindazonáltal Magyaror- nem gyakorolható.”
Mennyiben változtatja meg ez a törvény II. József korának politikai berendezkedését? Sikerült-e elér-
nie a magyar nemességnek a céljait? Milyen követeléseirôl mondott le és miért? Mennyiben módosít-
ja, a törvény a Pragmatica Sanctiót? Miben követik a korábbi magyar rendi államot a törvények?
A MARTINOVICS-FÉLE TITKOS Az egyik volt a Reformátorok Társasága, a másik a

MOZGALOM PROGRAMJÁBÓL (1794) Szabadság és Egyenlôség Társasága. Az elsô társa-
ság tagjai nem tudtak a másodikról. Mindkét társa-
Felvilágosult magyar értelmiségiek úgy gondolták, ság programját káték, vagyis kérdés-felelet formájá-
hogy Magyarországon is szükséges lenne megterem- ban megírt, kézírásban, másolással terjesztett iratok
teni a franciaországihoz hasonló polgári államot. foglalták össze. Az összeesküvés vezetôje Martinovics
E cél érdekében két titkos szervezetet hoztak létre. Ignác volt.

(Black plate)
1615 U plate)
91
A REFORMÁTOROK TÁRSASÁGÁNAK Kérdés: Mit nyernek a nemesek ezzel?

KÁTÉJÁBÓL Felelet: Igen sokat. A nemességet ez a reform
„Kérdés: Hogyan kell […] a magyar köztársa- három zsarnoktól szabadítja meg: a királytól, a
ságot megszervezni? mágnásoktól és a fôpapságtól. A nemesség pedig,
Felelet: 1. A magyarok két társadalmi rendbe miután a nem nemeseket az országgyûlés máso-
osztódjanak: az elsô a fô- és a köznemességet fog- dik kamarájába fölemelte és ôket a szolgaságból
lalja magába, s a jövôben ne legyen különbség felszabadította, velük örökös és kölcsönös szövet-
mágnások és nemesek közt; a másodikba tartoz- séget köt és legyôzhetetlenné válik.
zon minden nem nemes, a városi polgárság és a Kérdés: Hogyan valósíthatják meg a magyarok
parasztság. ezt a reformot?
2. Minthogy Magyarország tartományainak Felelet: Az osztrák zsarnokság, a fôpapok és a
lakossága kilencmillió felé jár, a központi gyûlés- mágnások elleni fölkeléssel.
ben elegendô, ha 248 követ, illetve képviselô van, Kérdés: Hogyan kell ezt a fölkelést megszervez-
melynek felét, 124-et a nemesekbôl, felét a nem ni?
nemesekbôl választják. […] Felelet: Amikor a Reformátorok Társasága, en-
4. A szövetkezett tartományok egyetemes gyû- nek a káténak az elterjesztése révén, már sok és
lését a mindkét rendbôl küldött követek Budán megfelelôen kitanított taggal rendelkezik, és a
vagy Pesten tartsák, és ez a gyûlés két kamarás le- megyékben a tehetôsebb nemesek is soraiba tar-
gyen. Kéthetenkint váltakozva egyszer nemest, toznak, akkor titokban csatlakozásra kell fölhívni
máskor nem nemest válasszanak meg elnökké. a nem nemeseket, és közölni kell velük a kátéban
[…] megírt tervet. Ennek megtörténte után két-há-
5. […] Az alkotmányozó gyûlés megfogalmaz- rom szomszédos megye összefogva nyomassa ki
za az alkotmányt, mely […] az alábbi elveken és terjessze el az ausztriai ház, a mágnások és a fô-
nyugszik: a végrehajtó hatalom teljesen a tör- papok ellen fölkelésre hívó kiáltványt, a maga te-
vényhozó testülettôl függ; a szövetséges nemzeti- rületén kezdje meg a fegyveres fölkelést és szólítsa
ségek tartományi gyûléseikben saját nyelvüket fel a többi megyét, hogy csatlakozzék.”
használják, és a tartományi alkotmány kidolgozá-
sában az általános alkotmány elveihez kell hogy A SZABADSÁG ÉS EGYENLÔSÉG
igazodjanak. Teljes vallás-, érzés- és írásszabadság, TÁRSASÁGÁNAK KÁTÉJÁBÓL
a kereskedelem szintén szabad, az igazságszolgál- „Kérdés: Miképp hívatnak a polgári társaság-
tatás mindenki számára ingyenes, igazi nemzeti nak [társadalomnak] tagjai?
katonaság – a tudományok és mûvészetek támo- Felelet: Polgárok; minden egyéb nevezet vagy
gatásban részesülnek. privilégium, mint király, gróf, zászlósúr, nemes,
Kérdés: Milyen különbség lesz nemes és nem pap stb. törvénytelen és vétkes […].
nemes közt? Kérdés: Mi a nemesség?
Felelet: Csak a nemesnek lesz tulajdonjoga. Felelet: Ez oly embereknek neme, mely a társa-
[…] [A városokban viszont] a nem nemesek is ságnak [társadalomnak] több szent kötelességei-
szerezhessenek ingatlantulajdont. A falvakban és tôl ment [mentes], és mely azt véli, hogy a nép
mezôvárosokban lakó nem nemesek a földesurak sokaságánál feljebb való és a többi polgároknál
bérlôivé lesznek, a föld tulajdonosával szerzôdést jobb és nemesebb. […]
kötnek, s ennek értelmében pénzben, termény- Kérdés: Van-e egynémely eszköz a hármas os-
ben vagy robotmunkával fizetnek. A nemes tulaj- tornak [ti. király, nemesség, papság] kiirtására?
donosra nézve ugyanis mindegy, hogy megszo- Felelet: Igenis vagyon, tudniillik a vizsgálás és a
kott jövedelmét a feudális vagy a bérleti rendszer felvilágosodás, melyek a királyok, nemesek és pa-
keretei között kapja-e meg. […] pok ellen való szent felzendülést szülendik.”

(Black plate)
1615 U plate)
92
92
Hasonlítsd össze a két kátét! Mi lehetett az oka annak, hogy nem egy társaságot és egy kátét
hoztak létre Martinovicsék? Miért volt jó, hogy nem tudtak az elsô tagjai a másodikról?
Hason
Melítsd
lyikössze
országa két kádez
beren tét!ke
Midéleseheletett az oka
hetett anta
a min nak, hogy
a számuknem egykor
ra, ami tárasa„szövetkezett
ságot és egy kátét
hoztak létre Martinovitartományok
csék? Miért volt jó, hogygyûlésérôl”
egyetemes nem tudtakíraz elsô tagjai a másodikról?
tak?
Melyik ország berendezkedése lehetett a minta a számukra, amikor a „szövetkezett
tartományok egyetemes gyûlésérôl” írtak?
ÖSSZEGZÉS
A FRANCIA FORRADALOM ÖSSZEGZÉS megemelt adót és újonclétszámot nem szavaz-

EURÓPAI HATÁSA tat ta meg az országgyûléssel. A francia és belga
A FRANCIA FORRADALOM
meg
ese mé nyekadót
emelt hatásáésraújonc a magyar létszáne mot mesnem ség szemszavaz be-
A francia forrada lom ki rob ba ná sá val több irány ból tat ta meg
szállt az uralazkoordó szág
val, gyû
a lésde
ren sel.
le Aket
te fran nemcia éshaj bel
tot ga
ta
EURÓPAI HATÁSA
is támadás érte az európai felvilágosult abszolutiz- ese végmére, nyek
és köha vetátel
sátera aza ma orgyar
szággyû nelés mesegy ségbeszem
hívábe sát.-
A
mufran cia for
sokat. Azraegyik
dalomtáki marob dásbaanárensával
di több
nemes irány fe- szállt
ség ból József,azlátural va akohelydóval,zet ve a szé
renlyedeit,
leteha ketlálanemelôtthaj totta-
vissza
is
lôltáér makedás
zett,érte melyaz eua ró paisafel
„tár dalvimi
lágo sult
szer zôabdés”szonelutiz
vé- végvonre,ta ma és gyar
köveortel szátegiazrenordeszág letegyû
it (alésvalegy lásbe hívá
türel misát. és
mu
bensotákat.madAz ta egyik
a „zsar tánomako dás a ren
kat”, dedia ha
netameslom ség jo- Jó
ra fe zsef,
a job látvara
bágyok a hely
vonat zetkovezókszélye
kivéit,teha lála elôtt
lével), helyvissza
reállí-
lôl
gosult érke„nép”
zett, melyfogalmá a „tár sadalamineszer
ba csak meszô sédés”
get érne vonta
tetvéte- von
tottata amamagyarországi
gyar
ren dioralszákot rendeleteit
gimányt,
ren delete (aküld
ésit el(a vallástürelmi,
val lás
te tüBu ra ésaa
reldámi
bele.táFô
ben mad legtaII. a „zsar
József noko kat”, de
országai ban a hajetalent
lomkez jo- ajobbágyokra
ra tek majob
gyarbágyok Szent raésvoaznat
Ko alsópapságra
rokonát,zókame tevonatkozók
kivélyet addighely
lével), Bécskivéte-
re ál
benlí-
go
ilyensulttö„nép”
rekvések. fogalAmá bel bagicsak
umi aren nedek
messé márgetaérfortetrate- lével).
tot
ôriztatetett.
a rendi alkotmányt, és elküldte Budára a
be
dale.lomFô kileg
robba II.náJósazsef
elôttországai
megmozban dultak, jelent
majdkeztekki- maA gyar királySzentegyko Korirofel nát,viláame lyet híad
gosult veidigés Bécs
a ren bendi
ilyen
nyilvátö nírek
totvé táksek. beldá
A ka
elsza gisuumi
kat,ren eztdeka né mármet, a for
ma ra- neôrizmes
tetett.
ség – látva az ellenállás sikerét – egyaránt
da
gyar loméskicsehrobba rennádek
sa elôtt
fellémeg pésemozkövetdulte.tak, majd ki- lelke A se kidés
rálysel egyfoko gadri tafelavikivívott
lágosultrendi híveieredménye
és a rendi-
nyilAválengyel
nították ne elmes
szakaségdáneksukat, nem német,
ezt aa „zsar ma- ket.
nokkal”, nemes Azségor–szág látvaa az nem ellenállás
zeti felbuz sikerét dulás – egylázáaránt
ban
gyar
hanem és sacseh
ját berenrendekdezfelkelédépésése
velkökel
vetlett
te. megküzde- égett: lelkeseaki déstesel
hetfo te,gadmatagyar a kivívott
ruhát ölrendi tött, eredménye
divatba jött-
nie.AAlengyel
forradane lommes ségnek
nagy nemzést
ösztön a „zsar
adottnok kal”,
a fel vi- aket.
magyar Az or zeszág
ne, tánc,a nem zetok
arisz ti ra
feltabuz ködu röklásbenláiszámaban-
ha
lágonemsultsane játmebesiren deznak.
tábor kedésé Sivel kellett
került elfomeg
gadtat küznide
uk- gya
égett:
rulaki kezd tehet
tekte, bema szélgyar
ni, ma ruhát
gyarölnyel tött,vûdiszínvatbatárjött
su-
nie. A forraada
a szejmben lom nagy
liberum veto öszeltörtön zésta adott
lését, hatalmi a fel vi- la
ágak a tok
magyar zene, tánc,
és újabb magyar arisz tokrataújkö
nyelvû ságokrökben is ma
alakul tak.-
lá golasz
elvá sulttánesát.meMegsi táfebor
lelônak.hata Silom
került
malelru foház
gadták tatni
feluka A gyanem
rul ze kezd tekget
ti füg belenszél ni,kima
ség vívágyar
sa isnyel felmevûrült:
színtára mesu-
akiszejmben
rályt és a avég liberum
rehajtóveto hael taltör lését,
mat. a hatalmi ágak
Ugyankkor nem gyék latok fegyés újabb
veres ban magyardériumo nyelvûkat hoz újsátak goklétala
re,kul
névtak.leg
el
advá lasz
tak potálisát.
tikaiMeg jogofekat
lelôaha nemtalomnememalsek runek,
házták fel a aA ko
és nem nem ronazetiôrfüg zéget
sére, lenva ség kiban
lójá vívásaa ne is mefelme rült:ga
si moz a lom
me-
ki
szarályt
badítotés aták vég
felreahaj
jobtóbáha gyotalkat.
mat. Ugyankkor nem meg gyékerô fegy
sítéveséres
re.banVedé zetôriuikmo a kat
porohoz szok takkalléttár
re,gyal
névtak leg
adtak A má posik
litikai
törek jogovéskatfôalegnem neme
a Fran ciasek nek,gal
ország ésha
nem a koeset
tá- egy rona ôrzéHabs
leges sére,burg-el
valójában lenesa szö nevetmeségsi moz
rôl. galom
sza
rosba nédímet,
tották felci,a job
sváj itálibáaigyo kat.
terü leteken jelentkezett, meg Poerôlitisíkai
tésére.röpVe irazetoktôikárasza pototroták
szokelkalaztár orgyal
szágot.tak
ahol A má
a forsik törek
rada lomvés elve fôitlegmagukénak
a Franciaorvalló szággal polhagátári- Több
egy eset legesúgy
ségük Habs véburg-el
lekedett, lenes
hogy szöJó vet ségrôl.
zsef megszegte
és érné
ros met,
tel misésváj gi csoci, por
itálitok
ai teléprütek
letefel
kena jog
jelent kezett,
egyen lô- a tár Posalidal
tikai röpzô
mi szer iradést,
tok így áraszaztotortákszág el elazsza
orkad
szágot.
hat
ahol
ség jel a sza
forra váda lomHeellyen
val. veit ként
magukénak
parasztvallófelkelé pol gári
sek is aTöbb
biroséda gük lom úgytólvévagy lekedett,
új szer hogy
zôdést Józsefköthet.megszeg
Egyes te
és értel
kirob banmitak ségia fecso
udáporlistok
terhek léptek a jog
eltörfellésé ért.egyen
A forra lô- ne a tár
mesasek dalmiolyan szeralzôkotdést,
mányt így az köveortel
szág tek,elmely
szakad minhat-
ség
dalom jelsza
elôvá reval.
halad Hetályen
val ként
azonban paraszt
a nefelmeke seklések
rájötis- den
a biro hada tallom
mattóla vagyközneújmes szer zôdést
ség ország kötgyûhet.léséEgyes
nek
ki robhogy
tek, bantak az úja fe
eszudá
mék lis át
tervéhek
teléelvel
törvé
légül
séért.az Aô kifor ra- jut
vált neme sek olyan
tatott volna.alMás kotmányt arisztok köraveták
teltek,(pl. mely
Széché min nyi-
da
ságalomik iselô reha
sem milad
vé táválval
hatazon
nak,ban ezérta nekime
egyezsektek rájöt den
az- Fe renc)hatal ezmat
zel szem a köz benneames nemes ségség országadózá gyûsátlékí
séván
nek-
tek,
uralhogy
kodók azkal.
új esz Amék átvémoz
paraszt telével végülelazbuk
galmak ô ki válta- ták
tak, juttabe tott
vezetvolni,
na. ésMás javíarisz
tanitok raták
kíván tak(pl. a jobSzébá
ché nyi
gyok
sá
kisgaliik
beis
rálissem csomipor
vé tok
válhatpedignak,elszi geteki
ezért egyez
lôd tek. tek az hely Ferenc)zetén. ezzel
Deszemolyanben röpairatnemes ség(pl.
is volt adóHajzását nókíczyvánJó-
uralkodókkal. A parasztmozgalmak elbuktak, a zse tákfé),beve zetni,min
amely és den javítaki niváltkíván
ságtak eltör a léjob bágyok
sét, mo-
kis liberális csoportok pedig elszigetelôdtek. helyzeal
dern tén.
kotDe mány olyan beröpvezeirat
tésétis volt
köve(pl. HajAnófran
telte. czy cia
Jó-
A MAGYAR NEMZETI ÉS NEMESI
zsefé),
for radaamely
lom má min sodikden évé kivált
benság az eludvartörlését, számá mora-
MOZGALOM
A MAGYAR NEMZETI ÉS NEMESI dern két
mind alkot útmány
járhatat belanvenak
zetétûnt.
sét követelte. A francia
II. József 1788-ban há
MOZGALOM bo rút in dí tott a tö rök el - forAra
A trónon
da lom
tró non bátyját
má so
bátyját dikkövetőévé
kö ve II.
tô Lipót
ben az udvar
II. Li(1790–1792)
pót szá mára
(1790–
len. Szokásához híven sem a hadüzenetet, sem a helyreállította mindkét
1792) út járadott
lemon harendi
tatalan alkotmányt,
balnakkátûnt.
ni hódí éstáelküldte
sokról, Budá- ami-
II. József 1788-ban háborút indított a török elra aAmagyar trónonSzent bátyját Koronát,követô amelyet
II. Liaddig Bécsben
pót (1790–
len. Szokásához híven sem a hadüzenetet, sem a őriztetett. 1792) lemon Le mondott
dott a bal a balkáni
káni hóhódításokról,
dításokról, ami ami- -

(Black plate)
1615 U plate)
93
vel megbékítette a törököket és a Habsburgok túl- nak tartották az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkoza-
zott megerôsödésétôl tartó poroszokat is. Így bé- tát, a politikai küzdelemre egyetlen lehetôség ma-
két teremtett, miközben Magyarországon ügy- radt: titkos társaságok, összeesküvések szervezé-
nökein keresztül ösztönözte a parasztok, polgá- se, forradalmak elôkészítése. Bizakodással töltöt-
rok és nemzetiségek mozgalmait, melyek a ma- ték el ôket a jakobinus Konvent 1794-es katonai
gyar nemesség ellen irányultak. Ilyen körülmények sikerei.
között a magyar rendek meghátráltak, és a bel- Egyes kelet-közép-európai szervezkedôk a len-
giumiakhoz hasonlóan megegyeztek az udvarral. gyel eseményekbôl is bátorítást nyertek. A lengye-
Az 1790– 91. évi országgyûlés X. törvénycikke lek ugyanis, akiknek hazájából 1793-ban Porosz-
kimondta, hogy Magyarország – a Habsburg Biro- ország és Oroszország másodszor is nagy darabot
dalmon belül – független ország, saját törvények- vágott le, 1794-ben nemzeti felkelést robbantot-
kel. Rögzítették, hogy ezentúl törvényeket hozni, tak ki Tadeusz Kościuszko vezetésével. A felkelésben
adót és újoncokat szedni csak az országgyûlés bele- az emberi jogok elkötelezett hívei is részt vettek, és
egyezésével lehet. Elrendelték a közép- és felsô is- bevezették a parasztok szabad költözését, terheik
kolákban a magyar nyelv tanítását. De a rendek el- csökkentését is. Az év végére azonban a lengyeleket
ismerték a Pragmatica Sanctio érvényét, és a szoká- leverték, 1795-ben az oroszok, poroszok és oszt-
sos hitlevél ellenében megkoronázták a királyt. Sôt rákok harmadszor, most már maradék nélkül
– amire még nem volt példa – nádorrá a Habsburg- feldarabolták Lengyelországot. (Ténylegesen
udvartól a király öccsét, Sándor Lipót fôherceget független Lengyelország legközelebb majd csak
választották. Így a függetlenség nem valósult 1918-ban jön létre.) Mindenhol felgöngyölítették
meg, de a társadalmi reformokra még volt remény: a titkos szervezkedéseket is.
az országgyûlés kilenc szakbizottságot bízott meg
gazdasági és társadalmi reformjavaslatok elkészíté- A MAGYAR „JAKOBINUSOK”
sével. (A javaslatok elfogadására nem került sor,
azokat csak 1825-ben veszik ismét elô.) Ez történt a Martinovics Ignác szervezte titkos
Lipót 1792-ben meghalt, a trónon fia, I. Ferenc magyarországi jakobinus mozgalommal is.
(1792–1835) követte, aki – az ismert körülmé- Martinovics ferences apát és ismert természettudós
nyek között – háborúba bonyolódott Franciaor- volt, aki besúgóként szolgálta II. Lipótot. Jelenté-
szággal. A háború megerôsítette az udvar és a ma- seiben felvilágosult reformokat javasolt. Miután
gyar nemesség szövetségét. A háborúk idején Ferenc nem tartott igényt jelentéseire, átállt a meg-
ugyanis a bécsi kormányzatnak nagy szüksége figyeltek oldalára. A magyar liberális gondolkodók
volt gabonára a folyamatosan fenntartott nagy ekkoriban olvasóköröket hoztak létre, rendszere-
létszámú hadsereg számára, és ennek jelentôs ré- sen találkozva beszélték meg a politikai eseménye-
szét a magyar nemesektôl vették meg, jó áron. ket. Kimagasló alakjuk volt Hajnóczy József, az egy-
A nemesség szerencsés része ezekben az években kori jozefinista alispán. Martinovics két társaság-
gyors gazdagodásnak indult, így igen elégedett ba szervezte ôket. Az egyik a Reformátorok Tár-
volt a fennálló állapotokkal, azokon nem kívánt sasága volt, mely a mérsékelten reformer nemes-
változtatni. Ráadásul az udvar, cserébe az újoncok séget próbálta maga köré gyûjteni. Programja a
és adók sorozatos megszavazásáért, engedménye- nemzetiségek autonóm területeibôl összeálló ma-
ket tett a vám, valamint a magyar nyelvhasználat gyar szövetségi köztársaság megteremtése, az
terén, és engedélyezte magyar tisztek képzését is arisztokrácia és az egyház hatalmának megszünte-
(Ludovika Akadémia). tése, a jobbágyterhek eltörlése és a jogegyenlôség
volt. Ebben az államban a nemesek külön ország-
EURÓPA MEGRÉMÜL gyûlési felsôházzal, kizárólagos földbirtoklási jog-
gal és egykori jobbágyaik bérmunkájával rendel-
A Francia Köztársaság véres eseményeitôl megret- keztek volna.
tentek Európa kiváltságosai. Az uralkodók már a Viszont a második társaság, a Szabadság és
nemesség támogatásával szigorították meg a cen- Egyenlôség Társasága ettôl is megfosztotta volna
zúrát, a titkosrendôrséget. Azoknak, akik fontos- ôket, valódi polgári demokráciát hozva létre. Az

(Black plate)
1615 U plate)
94
elsô társaság tagjai nem tudtak a másodikról. kotmányukon nem kíván változtatni. A nemesség
A terv az volt, hogy egy felkeléssel, a nemesség tá- mégsem követte a felhívást, mert attól tartott,
mogatásával a Reformátorok ragadják magukhoz a hogy Napóleon nem lesz tekintettel a régi alkot-
hatalmat. Miután ez sikerült, újabb felkelés követ- mányra, és jobban aláveti az országot, mint Ferenc.
kezik a második társaság vezetésével, mely a néptö- Ráadásul a nemesek számára már azok a jobbágy-
megek támogatásával keresztülviszi saját program- felszabadító reformok is ijesztôek voltak, amelyek-
ját. Lengyel és francia segítségre számítottak. re a lengyeleknél sor került. A napóleoni tervek
Programjukat inkább „girondinak”, mint „jako- ellen hatott a gazdasági konjunktúra is. (E kon-
binusnak” lehet nevezni, bár a magyar viszonyok- junktúrát Napóleon maga is növelte a kontinentá-
hoz képest igen radikális volt. lis zárlattal: ez ugyanis felértékelte a Magyarorszá-
Martinovicsot 1794 nyarán egy kisebb osztrák gon keresztülhaladó kereskedelmi útvonalakat, így
összeesküvés tagjaival együtt Bécsben letartóztat- a magyar mezôgazdasági árucikkeket is.) A helyze-
ták. Kihallgatása közben ô maga fedte fel az tükkel alapjában véve elégedett nemesek 1809-ben
egész magyarországi szervezkedést, abban re- összegyûltek a rendi alkotmány szellemében a
ménykedve, hogy cserében megkímélik az életét. király által meghírdetett és a nádor által vezetett
Csalódnia kellett. A vizsgálatot személyesen a ná- nemesi felkelésre – az utolsóra a történelemben –,
dor irányította, és az volt a célja, hogy az ítéletek- hogy a reguláris hadak kiegészítô csapataiként
kel megfélemlítse az ország szabadon gondolkodó harcoljanak a franciák ellen. Ám a nemesek rosszul
lakóit. 1795. május 20-án a budai generális kaszá- szervezett csapatai Gyôrnél (1809) vereséget
lón nyilvánosan lefejezték a mozgalom hét részt- szenvedtek, annak ellenére, hogy létszámfölény-
vevôjét, köztük Hajnóczyt és Martinovicsot. ben voltak. Nem okozott feszültséget a nemesség
(Azóta hívják ezt a helyet Vérmezônek.) Sokakat és Bécs között az Osztrák Császárság megalakítása
börtönre ítéltek, köztük Kazinczy Ferencet és Ba- sem 1804-ben, mivel ezen belül a Magyar Király-
tsányi Jánost. Tömegesen bocsátották el állásukból ság továbbra is megôrizte az 1790–91. évi törvé-
az egyetemi tanárokat, hivatalnokokat, megerôsí- nyek által biztosított helyzetét.
tették a besúgóhálózatot, szigorították a cenzúrát. Az udvar és a nemesség együttmûködése
Az 1790-ben felállított reformbizottságok javasla- azonban 1809 után megromlott. A súlyos veresé-
tairól nem eshetett már szó. gekkel végzôdô hosszú háborúk következtében
Bécs anyagi tartalékai elfogytak, államadósságai
A NAPÓLEONI HÁBORÚK KORA nôttek, így a felvásárolt mezôgazdasági cikkekért
már az 1790-es évek közepe óta forgalomba hozott
A napóleoni háborúk idején rövid idôre újra meg- fedezetlen papírpénzzel fizetett. A pénz persze
jelentek Európa-szerte a felülrôl hozott refor- gyorsan elértéktelenedett. Az infláció, illetve a
mok. Számos országban polgári alkotmányt és pénz árfolyamának hivatalos leértékelése (a deval-
törvénykönyvet vezettek be, Poroszországban fel- váció) miatt a nemesség elveszítette háborús jöve-
szabadították a jobbágyokat. Ugyanez történt a delmének azt a részét, amelyet pénzben halmozott
porosz–lengyel területekbôl létrehozott Varsói fel. (Az elsô devalvációval 1811-ben 1/5-ére, a má-
Nagyhercegségben is, és itt is bevezették a Code sodikkal 1816-ban 2/5-ére csökkentették a pénz
Napoléont. De mivel itt az igazi politikai erôt a névértékét.) Ezért a magyarok már az 1811–12.
nagyszámú nemesség jelentette, Napóleon meg- évi országgyûlésen szembehelyezkedtek az udvar
hagyta a nemesség politikai hatalmát és földbirto- megnövekedett anyagi igényeivel. Válaszképpen
kait, hogy biztosítsa a lengyel katonákat és az élel- Ferenc visszatért az abszolutizmushoz, és 1825-
miszert a háborúhoz. ig nem hívta össze az országgyûlést. A béke kezde-
Hasonlóan mérsékelt reformtervei lehettek Ma- tekor (1815) a magyar nemességnek fel kellett
gyarországgal is. Mikor 1809-ben megszállta Bé- ocsúdnia álmaiból: a konjunktúra, a pénz, a rendi
cset, kiáltványban szólította fel a magyarokat az alkotmány és a felvilágosult központi reform egy-
elszakadásra, biztosítva ôket arról, hogy régi al- aránt a múlté volt.

Tori_2-1 fejezet_2004:Tori-3 kotet 1/7/10 1:05 PM
(Black plate)
1615 U plate)
A XIX. SZÁZAD ELSÔ FELE

(1815–1848)
Milyen kérdések foglalkoztatták Európa közvéleményét a XVIII. század végén, a XIX. század
elején? Milyen társadalmi és politikai berendezkedés osztotta meg az „öreg kontinenst”?
Milyen „világot” mutatnak a képek? Milyen lesz Európa a XIX. század elsô évtizedeiben?
MEZÔGAZDASÁGI VÁSÁR, BRISTON, 1842 A ROCKET („RAKÉTA”)

Az Angol Királyi Mezôgazdasági Társaság bristoni George Stephenson 1825-ben építette a közlekedésben
nemzetközi kereskedelmi kiállítása és vására 1842-ben. használható elsô gôzgépet, a mozdonyt.
Az elôtérben balról jobbra látható: újfajta eke, Az 1840-es évekre a vasutak mindenhol fontossá váltak,
fészekbevetô gép, répaszeletelô, erômérô, kapa, s a mozdonyok alapformái állandósultak. Az itt látható
láncborona, szecskavágó gép. tervrajz 1848-ból származik.
A Szent Szövetség Európája

N
A BÉCSI KONGRESSZUS
RÉSZTVEVÔI
I. Ferenc, Ausztria császára, 1814. október 1-jén
a schönbrunni kastélyban ünnepélyes keretek
között üdvözölte a kongresszus résztvevôit.
Itt volt mindenki, a gyôztesek: I. Sándor,
„minden oroszok cárja”, III. Frigyes Vilmos
porosz király, Castlereagh angol külügyminiszter;
a gyôztesek szövetségesei: a spanyol, a portugál,
a svéd király, és végül azoknak az államoknak
a képviselôi, amelyekrôl döntöttek.

(Black plate)
96
M A XIX. SZÁZAD ELSÔ FELE (1815–1848)
Európa mely területeit érintették a francia forradalom és Napóleon háborúi és hogyan?

Hogyan hatottak a francia eszmék és az új kormányzati rendszer más területek belsô beren-
dezkedésére, politikai életére?
AZ ÚJ REND
A több mint húsz évig tartó háború utáni rendezés alapjául három elv szolgált: Franciaorszá-
got meg kell akadályozni abban, hogy újra fenyegesse a földrészt és hódítóként léphessen fel,
a gyôzteseket úgy kell megerôsíteni, hogy az erôegyensúly ne boruljon föl, és ahol lehet,
a régi dinasztiákat kell hatalomra segíteni.
Hogyan sikerült e célokat elérni? Tanulmányozd az alábbi képeket, térképeket!
EURÓPA 1789-BEN
Hasonlítsd össze a térképeket! Mennyire állították vissza a gyôztesek a forradalom elôtti

Európa határait? Milyen változásokat találsz, milyen okok húzódhatnak mögötte?

(Black plate)
1615 U plate)
97
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA M
EURÓPA 1815-BEN
A SZENT SZÖVETSÉG ALAPOKMÁNYA annak a testvériségnek a szellemében fogják kor-

„I. A Szentírás azon pontjainak megfelelôen, me- mányozni, melyek ôket a vallás, a béke és igazság
lyek minden embernek megparancsolják, hogy védelmére lelkesítik. […]
egymást testvéreknek tekintsék, a három szerzô- III. Mindazon hatalmak, melyek ünnepélyesen
dô uralkodó egy igaz és feloldhatatlan testvériség meg akarják vallani a szent elveket, melyek a jelen
köteléke által egyesítve, magokat honfitársnak te- okmányt diktálták és elismerik, hogy az oly régóta
kintvén, egymásnak minden alkalommal és min- nyugtalanított nemzetek sorsára mennyire fon-
den helyen segítséget és támogatást fognak nyúj- tos, hogy az igazságok ezentúl egész megilletô be-
tani; alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben folyásukat az emberi sorsra gyakorolhassák, bensô
családapáknak tekintik magukat; és ôket ugyan- szeretettel fognak felvétetni a Szent Szövetségbe.”
A Szent Szövetséget alapító, szerzôdô felek miben látják a világbéke megôrzésének lehetôségét?
Milyen szerepet szánnak maguknak? Milyen célokat tûznek maguk elé?
Mennyiben visszarendezôdés ez a francia forradalom eszméihez képest?

(Black plate)
1615 U plate)
98
ESZMÉK VONZÁSÁBAN
Elevenítsd fel, milyen eszméket, gondolatokat tartottak fontosnak a francia forradalom és
a felvilágosodás ideológusai! Nézz utána, mit jelent a liberalizmus kifejezés? Mit neveztünk libe-
rális eszméknek? A liberalizmussal szemben a konzervativizmus eszmerendszerként fogalmazó-
dott meg. Mit jelent konzervatívnak lenni? Milyen eszméket tart fontosnak a konzervativizmus?
KONZERVATIVIZMUS s a tanok autorizált magyarázatától való minden

Louis Gabriel Ambrose de Boland (1754–1840) eltérést, minden újító szellemet formálisan el kell
francia fônemes. A forradalom elôl emigrációba vo- nyomni. […]
nult. Itt írta azokat a munkáit, amelyekbôl az Ha a nevelés háttérbe szorítja az oktatást,
alábbi idézetek is származnak. Napóleon hazahív- meglehet, hogy nem lesznek tudós társaságaink,
ám ha az oktatás szempontjai elôtérbe kerülnek a
ta, és megbízta a felsôoktatás vezetésével. Az 1814
nevelési elvekkel szemben, rövidesen nem lesz
utáni korszak fô ideológusa. 1824-tôl képviselô, társadalmunk. […]
1827-tôl a cenzúrahivatal vezetôje volt. A nép, az az osztály, mely tisztán mechanikai
„A múlt század legnagyobb tévedése, hogy a foglalatosságot ûz, a gyermekség állapotában van,
közoktatást fontosabbnak tartotta, mint a nép- csak érzelmei és érzékei fejlôdtek ki. Szelleme so-
nevelést, hogy morálról beszél azoknak, akiknek hasem elég fejlett ahhoz, hogy képes lenne intel-
csak a dogmát kell elfogadniuk, az emberi jogok- lektuális ismereteket befogadni. Ezzel csak fölös-
ról azoknak, akiknek csak társadalmi kötelessége- legesen terhelnék. […] Isten csupán a függôség-
ket kell ismerniük. […] rôl beszél az embernek, sohasem a szabadságról;
Az oktatás csak vallási lehet, és kizárólag az mivel az ember igazi szabadsága alávetettségében
egyház által autorizált könyvek alapján történhet, vagyon.”
Mit értünk a nacionalizmus alatt? Milyen „nemzeti eszmék” rajzolódnak ki az alábbi szövegbôl?
NACIONALIZMUS 15. Szláv vagy, és a te földeden, a körülötte húzó-

dó tengerpartokon építs négy flottát, a fekete-
P. I. Boriszov (1800–1854) az „Egyesült Szlávok tengeri, a fehér-tengeri, a dalmát-tengeri és a je-
Szövetség”-ének alapítója. 1826-ban fôvesztésre ges-tengeri flottát, és földeid közepette emelj [vá-
ítélték, majd a cár örökös kényszermunkára változ- rost], és abban ültesd trónra hatalmaddal a mû-
tatta az ítéletet, számûzték Szibériába. Elôször fo- velôdés istennôjét.
galmazta meg a pánszlávizmus gondolatát, amely Onnan várd a magad számára az igazságszol-
majd a szláv államokban visszhangra talál. gáltatást, és annak engedelmeskedni köteles le-
„1. Soha senki másban ne bízzál, csak barátaid- szel, mert az a te általad kijelölt útról soha nem
ban és a magad [fegyverében]. Barátaid megsegí- fog letérni.
tenek, s [fegyvered] megvéd téged. 16. [Kikötôidben], óh szláv, virágozni fog a ke-
2. Ha nem óhajtasz magad is rabszolgává válni, reskedelem, fejlôdni fog a tengeri haderô, és a
ne kívánd, hogy rabszolgád legyen. […] földed közepén emelt [városban] igazságosság fog
6. A mûveltség istennôje legyen a te védôszellemed, s honolni.
megelégedés és szeretet költözik házadba. […] 17. Ha mindezt el akarod érni – egyesülj a te test-
10. Igyekezz lerombolni minden elôítéletet, legfô- véreiddel, akiktôl ôseid tudatlansága távol tartott
képpen […] amelyek a társadalom rendjei között téged. Ha azt akarod, hogy mindezt elérd – ál-
fennálló különbségre vonatkoznak, s emberré ak- dozd évi jövedelmed tized részét erre a célra, és
kor leszel, amikor másban is elismered az embert. barátaid szívükbe fogadnak.”

(Black plate)
1615 U plate)
99
A FORRADALMAK SZELLEME – DÉL-AMERIKA

Mikor, milyen összefüggésben beszéltünk utoljára Dél-Amerikáról?
Melyik gyarmatbirodalom része? Hogyan változott meg a szubkontinens politikai képe a XIX.
század elsô felében? Milyen különbségeket találhatunk az itteni társadalmi rétegzôdés és az
anyaország társadalma között? Kinek állt érdekében a függetlenség?
LATIN-AMERIKA AZ 1810-ES
ÉS 1820-AS ÉVEKBEN
(Az évszámok a szabadságharcok, illetve a
függetlenné válás idôpontjait jelzik.)
A világ eddig legnagyobb gyarmatbirodalmát
a spanyolok hozták létre Dél-Amerikában
(négy alkirályság).
Az Ibériai-félsziget másik országa, Portugália
pedig Brazíliát birtokolta.
LATIN-AMERIKA NÉPCSOPORTJAI 1811-BEN

Európaiak és leszármazottjaik
(kreolok) 3,6 millió fô
Meszticek (fehér–indián) 5,4 millió fô
Indiánok 5,4 millió fô
Afrikaiak és leszármazottaik 3,6 millió fô
Összesen 18,0 millió fô
SIMÓN BOLÍVAR
Hadvezér és államférfi, aki A szubkontinens fejlôdésének egyik fontos
a sokfelé húzó kreol veze- sajátossága, hogy minden fô népfaj találkozásá-
tôréteget több vereség nak, egymásra hatásának és keveredésének
után is újra és újra színtere lett. Latin-Amerika az európai,
a függetlenségi harc szol- az afrikai, majd a XIX. század vége után az ázsiai
gálatára mozgósította. Éle- (kínai, japán) bevándorlás célpontjává vált.
tét Latin- A tömeges bevándorlás nyomán a társadalom
Amerika felszabadításának óriási etnikai „kohóként” is mûködött, újabb
szentelte. etnikumokat hozva létre.

(Black plate)
1615 U plate)
100
FOGLALKOZÁSI KASZTOK dig csak tétlenség volt a sorsunk, politikai éle-

„Az amerikai társadalom három ellentétes érdekû tünk a semmivel volt egyenlô, és annál is inkább
osztályra oszlott. […] Az elsô osztályt a talárba nehéz meghonosítanunk a szabadságot, mert a
öltözöttek, a klérus és a parancsolók alkották; a szolgaságnál is alacsonyabb sorban tartottak ben-
másodikat a szerencse […] révén gazdaggá lettek; nünket. Az amerikai nép a tudatlanság, a zsar-
a harmadikat az alacsony sorú emberek. […] Az nokság és visszaélések hármas igájába volt befog-
indián és afrikai kasztok rabszolgasorban éltek, va, ezért nem tehettünk szert se tudásra, se hata-
kívül rekedve a társadalmon. Az elsô osztály ter- lomra, se erényre. […] A Szabadság, mondja
melés nélkül élvezte az életet: ô rendelkezett a ne- Rousseau, zamatos, de nehezen emészthetô táp-
messég hatalmával és kiváltságaival; ez volt az lálék. A mi gyenge honfitársainknak jócskán meg
arisztokrácia, amely nagyobbrészt spanyolokból, kell erôsíteniük a szellemüket, majd csak azután
valamint igen kevés amerikaiból állt. A második tudják megemészteni a Szabadság egészséges ele-
osztály nyugodt iparûzéssel és kereskedéssel él- delét. Tagjaik elgémberedtek a bilincsben, látá-
vezte javait; ez volt a középosztály, amely ott ült a suk elhomályosult a tömlöc sötétjében. […]”
városi tanácsokban. […] A harmadik, az egyetlen (BOLÍVAR KONGRESSZUSI BESZÉDÉBÔL, 1819)
kétkezi munkával termelô osztály, kézmûvesek-
bôl és minden rendû-rangú proletárokból állt.” A RABSZOLGASÁG ELTÖRLÉSE
(ARGENTIN LEÍRÁS) „A Kolumbiai Általános Kongresszus egyetért a
rabszolgák felszabadítását kimondó törvények-
A GONDOK kel. […] Az Általános Kongresszus – a tulajdon
„Nem vagyunk európaiak, nem vagyunk indiá- törvényei és még inkább a természet felhatalma-
nok, hanem közbülsô fajta a bennszülöttek és a zása alapján – azt is kimondja, hogy minden ko-
spanyolok között. […] Születés szerint ameri- lumbiai teljesen szabad, attól fogva, hogy a világ-
kaiak, jog szerint európaiak vagyunk, kényes a ra jön a köztársaság területén. Így összhangba ke-
helyzetünk, mert elvitatjuk az ôslakók birtokjo- rülnek a tulajdonjogok, a politikai jogok és a ter-
gait, másfelôl meg a támadókkal dacolva ragasz- mészetjogok.”
kodunk az országhoz, szülôföldünkhöz; soha (BOLÍVAR JELENTÉSE A KONGRESSZUS
ilyen bonyolult esetet, mint a miénk. […] Min- ELNÖKÉNEK, 1821)
A FORRADALMAK SZELLEME – EURÓPA

Mely országokba jutott el az 1820-as évek forradalmi hulláma?
Milyen célokért folytak és milyen sikerrel jártak e megmozdulások?
FORRADALMI MOZGALMAK PORTUGÁLIA

EURÓPA-SZERTE 1822-ben a király jóváhagyja a brazíliai távolléte
alatt bevezetett alkotmányt. Portugália alkotmá-
SPANYOLORSZÁG nyos monarchia lesz.
1820-ban felkelés tör ki annak megakadályozásá-
ra, hogy csapatokat küldjenek a dél-amerikai for- ITÁLIA
radalmak leverésére. Az események hatására a ki- A Nápoly–Szicíliai Királyságban 1820-ban kato-
rály, VII. (Bourbon) Ferdinánd felesküszik az natisztek forradalmat robbantanak ki. Céljuk az
1812. évi liberális alkotmányra. alkotmányos monarchia bevezetése. A Szent Szö-
A Szent Szövetség megbízásából 1823-ban vetség jóváhagyásával osztrák sereg veri le a forra-
francia csapatok leverik a polgári alkotmány hí- dalmat. Az osztrák katonai jelenlét ellen tiltakoz-
veit. A király újból abszolutisztikus módszerekkel va 1821-ben a Szárd–Piemonti Királyságban tör
kormányoz. ki felkelés, amelyet szintén levernek.

(Black plate)
1615 U plate)
101
GÖRÖGORSZÁG OROSZORSZÁG
A Balkán-félszigeten a XVIII. század vége óta 1825-ben meghal I. Sándor. A zûrzavart kihasz-
folytak szabadságküzdelmek a török uralommal nálva katonatisztek felkelést robbantanak ki –
szemben. 1821–1827 között a görögök kelnek korábban már titkos társaságokat alakítottak és
fel török uraik ellen. A nemzetközi közvélemény alkotmányos monarchia bevezetését kívánták.
és a nagyhatalmak a görögöket támogatják, s így A kirobbanás hónapjának, decembernek orosz
Görögország független országgá válik. (Törökor- nevérôl dekabristának nevezett felkelést az új cár,
szág gyengülését használja majd ki Oroszország I. Miklós néhány nap alatt leveri.
és indít háborút.)
Mi az oka a görög szabadságharc gyôzelmének? Miért volt más e harc, mint az itáliaiaké?
Miért sorakoztak fel az európai liberális értelmiségiek a görögök ügye mögött?
A GÖRÖG SZABADSÁGHARC na, hogy az önkéntesek tisztában legyenek vele,

A görög szabadságharc lelkesedéssel töltötte el Európa hogy ez nem afféle vadregényes kirándulás lesz,
liberálisait. Byron (1788–1824), a romantikus an- amihez »bifsztek meg egy üveg portói« is jár, ha-
gol költô Görögországba ment, hogy együtt harcoljon nem a minden néven nevezendô nélkülözések or-
a hazafiakkal. Példája számos követôre talált. szága. […] Szükségtelen felhívnom a bizottság fi-
„Hadianyag dolgában, úgy vélem, a görögök- gyelmét arra, milyen nagy elônyök származnának
nek legelsôsorban is tábori tüzérségre volna szük- Nagy-Britanniára nézve a görögök sikerébôl és a
ségük – könnyû, hegyvidéken is használható háborút követôen az elôrelátható kereskedelmi le-
ágyúkra; másodsorban lôporra; harmadsorban hetôségekbôl; mert meggyôzôdésem, hogy a bi-
kórházra vagy egészségügyi készletekre. […] zottság legfôbb célja a görög nép emancipációja, és
A brigád szervezését illetôleg […] talán több ebben semmi önérdek nem vezérli. Ám ez a szem-
haszna volna, ha a bizottság erôfeszítéseit inkább pont esetleg súllyal eshet latba az angol nemzet
tapasztalt tisztek, semmint kiképzetlen brit köz- egésze elôtt, tekintve mostani szenvedélyét minden
legények toborzására irányítaná, mert ez utóbbi- rendû és rangú üzleti vállalkozás iránt: szükségte-
ak hajlamosak a zabolátlanságra, s ezért csak ke- len átkelni az óceánon Amerikába, mert kecsegte-
véssé használhatók az irreguláris hadviselésben, tôbb vállalkozás várja sokkal közelebb hazájához.”
idegen csapatok oldalán. […] Az is kívánatos vol- (BYRON LEVELE, 1823)
AHOL CSÖND VAN

KORABELI KARIKATÚRA A SAJTÓSZABADSÁGRÓL:
VAJON MEDDIG SZABAD MÉG GONDOLKODNUNK?
– KÉRDEZTÉK A HÛ ALATTVALÓK
A Német Szövetség területén a liberális mozgalmak
megfékezése érdekében 1819 augusztusában a Szövetség
államainak meghatalmazottai Karlsbadban értekezletre
gyûltek össze. Metternich kezdeményezésére olyan ha-
tározatokat fogadtak el, amelyek az egyetemek, a sajtó
és a különbözô szervezetek szigorú ellenôrzését írták elô
a Német Szövetség egész területén. Az eredményét jól
szemlélteti a korabeli karikatúra: „Vajon meddig szabad
még gondolkodnunk?” – kérdezték a hû alattvalók.

(Black plate)
102
Milyen módszerekkel lehet a felkeléseket megelôzni? Miért nincs szervezkedés vagy felkelés
a Német Szövetség és a Habsburg Birodalom területén?
RENDSZABÁLYOK társaságok és szekták leleplezése, legyenek azok

politikai, vallási vagy egyéb irányzatúak; az ilyen
Részlet a különleges rendôrség titkosszolgálatára vo- társaságok országunkbeli és külhoni tagjai és hí-
natkozó utasításból, kizárólag a fô-rendôrigazgató veik közötti kapcsolatoknak, valamint a szekták
számára. stb. pártfogóinak és propagátorainak leleplezése.
„A fô-rendôrigazgató illetékességének és leg- 3. Valamennyi népréteg közhangulatának és a
különlegesebb kötelességének […] tárgyát képezi politikai eseményekre vonatkozó nézetének fi-
minden, ami közvetlen vonatkozásban van ô csá- gyelése és irányítása; azon személyek felügyelete,
szári és királyi felsége legfôbb érdekével, a trón- akik a közhangulatra a legnagyobb befolyást gya-
nal, az állam igazgatásával és sérthetetlenségével. korolják, valamint azoké, akik álhíreket, hamis
Tehát idetartoznak: híreket vagy rémhíreket találnak ki avagy terjesz-
1. Az ôfelsége szentséges személyének bizton- tenek; azoknak a megjegyzéseknek, ítéleteknek,
sága, a felséges császári ház és az állam alkotmá- panaszoknak és óhajoknak figyelemmel kísérése,
nya elleni összeesküvéseknek, szövetkezéseknek, melyek a közrendelkezésekkel és az intézkedések-
terveknek, kísérleteknek és vállalkozásoknak, ál- kel kapcsolatosan, valamint általában az államhi-
talában pedig mindannak kinyomozása és lelep- vatalnokokra és az államigazgatásra vonatkozóan
lezése, ami kedvezôtlenül befolyásolhatja a Mo- hallhatóak, nemkülönben azon hatás megfigyelé-
narchia belsô és külsô biztonságát. se, melyet a színházi elôadások stb. tesznek a köz-
2. Titkos társulatok, szövetségek, szervezetek, hangulatra.”
LOTHAR WENZEL METTERNICH

1848-ig kétségkívül Európa legbefolyásosabb embere volt. Apja
nyomdokain haladva a Habsburg Birodalom kormányzatának
szolgálatába lépett. 1809-ben már osztrák nagykövet Párizsban,
ahol alaposan tanulmányozza Napóleon jellemvonásait, és ez hoz-
zájárult késôbbi katonai sikereihez. Nélkülözhetetlenné vált a
Habsburgok, sôt Poroszország és Oroszország uralkodói számára is.
MAGYARORSZÁG
1825-re, több mint tízévi szünet után, az uralkodó, I. Ferenc összehívta a magyar országgyûlést.
Mit várnak a magyarok ettôl az országgyûléstôl?
Hogyan politizálnak? Milyen eredmények születnek?

(Black plate)
1615 U plate)
103
„ÉN MINDEN JÓT REMÉNYLEK” A helyiséget kijavítani, mert ez fontosabb,

„Tisztelt kedves barátom, mint gondolják.
Itt küldöm a zemplényi követek instrukciójának Fiume valóban Magyarországnak egy kikötôje
egyik részét. […] Áldjon meg isten jó porció bé- kell hogy legyen.
kességes tûréssel, míg elolvasod. Irtóztató zsar- Váltóbíróság.
gon ez a juridico-politicus stílus. […] Az úrbért szabályozni.
Azt megmutatja az idô, senki nem tudhatja Közvélemény.
még most. […] Én minden jót reménylek. Feje- A só árát leszállítani.
delmünk öregszik s ezen diéta alatt fogja feltenni A pénzt fixálni.
uralkodásának koronáját, azaz ezáltal dicsôíti Hogy olyan beavatkozásokra, mint [18]23-
meg magát, úgy hiszem. A bavariai [bajor] udvar, ban, ne kerüljön sor. [A kormányzat törvénytele-
maga a moszkvai császár itt lesz. 900 személybôl nül adószedést és újoncozást rendelt el, s a vár-
mondják, hogy fog állani az udvar és vendégei megyék ellenállását a megbízott királyi biztosok
cselédestül. A követeknek meg van írva, hogy ne kiküldésével, illetve a katonaság bevetésével tör-
többet, mint ki-ki csak két ifjat vigyen, mert a ték le.]
szállások száma kevés Pozsonyban. Azonban ha Hogy a megyék egymással levelezhessenek.
valaha, most visznek azok sokat, mert ifjaink lát- A belsô közigazgatást megjavítani.
ni, tanulni akarnak, s a vármegyék akarják, hogy Az 1790-beli deputáció. [Az 1790–91. évi or-
ifjaink neveltessenek a hon szükségire. […] szággyûlés által kijelölt bizottságok munkálatai
A követek megválasztása […] sokhelyt lármá- (az ún. „operatumok”) számos javaslatot tartal-
san menének véghez. Uralkodónk […] megtiltá a maztak az állami élet különbözô területeinek
kiáltozások által esni szokott voksolást, s golyóbi- (többek között a közigazgatásnak) a megrefor-
sokat hoza be. […] Vásárolják a voksokat, és itat- málására. A diétáról diétára halasztott „rendsze-
ják az alacsony sorsú nemességet.” res munkálatok” felülvizsgálatára az 1825–27.
(KAZINCZY FERENC LEVELE, 1825. SZEPTEMBER 2.) évi országgyûlés újabb (ugyancsak kilenc albi-
zottságra oszló) bizottságot küldött ki. Ennek
VÁRAKOZÁS munkálatai ugyan kevéssé, vitái azonban sokban
„[1825. szeptember] 3-án járulnak hozzá a reformok szükségességének az
[…] Este 5 órakor a vármegyeházán kerületi elismertetéséhez.] […]
ülés volt. [1826. november] 1-jén
1. Hogy a dunai és a tiszai kerületek ezentúl a Pozsonyba. Mennél tovább tart az országgyû-
külön-üléseken egy avagy két teremben legyenek-é! lés, annál határozottabbá válik a meggyôzôdé-
[A „kerületi ülések” jogilag az alsótábla követei- sem, hogy nekünk, magyaroknak, nincs szabad-
nek magántanácskozásai voltak, saját választott ságunk, csak némely kiváltságaink vannak.
elnök vezetésével. Az országos üléseken a király ál- Bécsben azt hiszik, hogy a magyar nemesem-
tal kinevezett személynök elnökölt. Az említett berek szabadsága csak abban áll – hogy nem
határozat gyakorlatilag a kerületi üléseket nyilvá- adóznak.
nította az érdemleges politikai viták fórumává.] Azt hiszik, hogy ezen kívül semmi befolyá-
2. Hogy a jegyzôkönyv (az úgynevezett Diá- sunk a vezetésre – és de facto igaz!
rium) latinul és magyarul, vagy csak magyarul Magyarország addig sohasem fogja a fejlôdés
vezettessék-e. magasabb fokát elérni, amíg a nemesség gazda-
Semmit sem határoztak. […] gabb és tekintélyesebb része a társadalmi szabad-
Orvoslás: ságot a természeti szabadságtól megkülönböztet-
Minden 3 évben rendszeresen országgyûlést ni nem tudja.”
tartani, hogy a rendek hozzászokjanak. (SZÉCHENYI ISTVÁN: NAPLÓ)

(Black plate)
104
A MAGYAR TUDOMÁNYOS
AKADÉMIA MEGALAPÍTÁSA
(1825)
Az országgyûlés nem
teljesítette a magyar
reményeket. Egyetlen tartós
eredményt hozott: gróf
Széchenyi István javaslatára
törvénybe iktatták a Magyar
Tudós Társaság megalapítását.
ÖSSZEGZÉS
A BÉCSI KONGRESSZUS tette volna az európai egyensúlyt, vagy riválist je-

ÉS A SZENT SZÖVETSÉG lentett volna a tengereken.
1815 szeptemberében I. Sándor orosz cár,
A napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc
1814-ben ült össze, a gyôztesek, Poroszország, osztrák császár szövetséget hozott létre az országa-
Oroszország, Ausztria és Anglia vezetésével, a szö- ikon belüli forradalmi megmozdulások megféke-
vetségesek és az európai államok vezetôinek részvé- zésére s ebben egymás megsegítésére. A Szent Szö-
telével. Záróokmányát 1815. június 9-én írták alá. vetséghez a késôbbiekben szinte minden állam
A nagyhatalmak több mint húsz esztendôt töl- uralkodója csatlakozott: Angliával 1815 novem-
töttek a francia forradalom leverésével. Legfôbb berében született meg a Négyes Szövetség.
céljuk volt tehát, hogy megakadályozzák egy Maga a kongresszusi rendszer segített egy olyan
újabb francia, vagy ami még nagyobb katasztrófa diplomáciai légkört kialakítani, amely lehetôvé
lett volna, egy hasonló jellegû európai méretû for- tette Európa számára, hogy 1850-ig elkerülje a
radalom kitörését. E cél érdekében átrendezték háborút. Ez volt a bécsi békéltetôk legfôbb ered-
Európa térképét, visszaszorították Franciaorszá- ménye.
got régi határai közé, Belgiumot Hollandiához,
Norvégiát Svédországhoz csatolták. Poroszország REAKCIÓ, LIBERALIZMUS,
Szászország és Vesztfália egy részével gyarapodott. NACIONALIZMUS
Fenntartották a német területek széttagoltságát:
a 38 állam laza szövetséget alkotott, osztrák elnök- Európának azokon a területein, ahol virágzó kö-
lettel. Ausztria visszakapta itáliai területeit, és érin- zéposztály élt, a liberalizmus hatása minden
tetlenül hagyták ez utóbbi megosztottságát is. visszarendezôdés ellenére egyre erôsödött. Ez volt a
Lengyelország ismét részekre szakadt. Anglia politikai filozófiája a városi középosztálynak,
megôrizte a tengerek feletti uralmát, s nem akadt amely az ipari forradalommal Európa legbefolyá-
ellenfele a gyarmati terjeszkedésben. sosabb társadalmi csoportjává vált. A liberális
A helyreállítás zálogának a legitimitást (jog- eszmék (tôkés fejlôdés, szabadverseny, jobbágyfel-
folytonosságot) tartották, s ennek jegyében a régi szabadítás, törvény elôtti egyenlôség, köztehervise-
uralkodódinasztiák kerültek vissza az egyes tró- lés, az abszolutizmus megdöntése) népszerûségét
nokra (restauráció). Még az angolok is így kíván- és viharos gyorsaságú terjedését elôsegítette, hogy
ták, pedig ôk nem rokonszenveztek az Európa- összekapcsolódott a nacionalizmussal, a nem-
szerte helyreállított reakciós abszolutizmussal. De zetté válás eszméjével. Azaz a liberálisok a polgári
mindennél jobban féltek egy esetleges újabb fran- társadalom megteremtésével a nemzeti független-
cia és jakobinus terjeszkedéstôl, amely veszélyez- ség kivívását és a nemzet egyesítését is program-

(Black plate)
1615 U plate)
105
jukká tették. Törvényszerû, hogy ezekkel a társa- FORRADALMI HULLÁM

dalomfilozófiai gondolatokkal szemben a fennálló EURÓPÁBAN
rendszerek is megfogalmazták saját elképzelései-
ket, a konzervativizmus ideológiáját. Lényege Az elsô forradalmi hullám 1820–1824 között
Lord Cecil szavaival: „Ha nem feltétlenül szükséges Európában fôként a Földközi-tenger mellékére
változtatni, akkor nem kell változtatni.” korlátozódott. Központjai Spanyolországban
Az 1815 és 1848 közötti idôszak a „reakció” (1820), Nápolyban (1820) és Görögországban
korszaka, amikor Európa uralkodói, különösen (1821) voltak. A görög szabadságharc kivételé-
Közép- és Kelet-Európában mindent megtettek, vel (1829-ben nyerte el függetlenségét a töröktôl)
hogy visszaállítsák a korábbi társadalmi viszonyo- ezeket a felkeléseket elfojtották.
kat, és elfojtsák a változás erôit. Válaszképpen szer- 1824-re tehát Európa konzervatív erôi ismét
te a kontinensen és Dél-Amerikában „liberális” uralmon voltak. A felkeléseket egy maroknyi elé-
forradalmak sora lángolt fel, világosan megmutat- gedetlen liberális nemes, katonatiszt és értelmiségi
va, hogy a konzervatív államvezetés mennyire alkal- robbantotta ki, kapcsolatuk a középosztállyal és a
matlannak bizonyult ezekben a változó idôkben. parasztsággal sosem volt erôs. Széles körû és állha-
tatos támogatás nélkül a felkelôk gyengének bizo-
DÉL-AMERIKA FORRADALMAI nyultak a bécsi kongresszus államainak szervezett
erôivel szemben. Ezek a saját tartományaikban is
A latin-amerikai államok politikai önállósága a tûzzel-vassal irtották a liberális eszméket, Ausztria
spanyol és a portugál gyarmatbirodalom fel- pedig igyekezett Európa „zsandárjaként” feltûnni.
bomlásával kezdôdött a XIX. század elején. A jelet
az anyaországokra nehezedô napóleoni háborúk MAGYARORSZÁG
adták meg. A forradalmak vezetôi a jómódú kre-
olok, akik immár elutasították az anyaország poli- Az uralkodó, I. Ferenc 1812-tôl nem hívta össze a
tikai és gazdasági gyámkodását. A spanyol uralko- magyar országgyûlést. Abszolutisztikus módszer-
dó, VII. Ferdinánd nem nézhette tétlenül birodal- rel kormányzott, amely nélkülözött minden felvi-
ma szétesését: elkezdôdött a néhol egy évtizedig lágosult elemet. Az 1811–12. évi országgyûlés fô
tartó függetlenségi háború. A dél-amerikai sza- témája a devalváció [leértékelés] okozta pénzügyi
badságharcosok szerencséjére, a Szent Szövetség zavarok rendezése lett volna, azaz az adósságok
nem avatkozott be a küzdelembe. A harcokban korrekciója a pénzrontás miatt. I. Ferenc azonban
megerôsödött a katonatiszti réteg, amely a hábo- visszautasította a rendek kéréseit, és feloszlatta az
rúk múltával a politikai életbe is bekapcsoló- országgyûlést. A nemesség számára más út nem
dott. 1808–1830 között 18 új, független állam maradt, mint a passzív rendi ellenállás, a királyi
alakult a négy korábbi alkirályság és Brazília terü- rendeletek végrehajtásának megtagadása a me-
letén. Csak ez utóbbinak sikerült harcok nélkül ki- gyékben.
vívnia önállóságát. Az 1820-as évek közepén a háttérbe szorított
A függetlenség kivívása nem szüntette meg a magyar rendek fontossá váltak a Habsburgok szá-
meglévô társadalmi, gazdasági, politikai ellenté- mára: támasznak tekintették ôket a liberalizmussal
teket. A XIX. század elején elnyert függetlenség szemben. Így 1825–27-ben ismét összeült az or-
nem a bennszülött indián lakosság, az itt született szággyûlés, de látványos sikereket nem ért el.
fehérek-kreolok és a mesztic, néger, mulatt rétegek A rendek célja az abszolutizmus megtörése, ki-
közös ügyeként jött létre, hanem a jómódú föld- váltságaik körülbástyázása volt, ezért ismét tör-
birtokos és gazdag kreol kereskedôrétegek elsô- vénybe iktatták az 1791. évi, alkotmánybiztosító
sorban angol pénzügyi segítséggel kivívott sikere törvényeket. Új színezetet mindössze a magyar
volt. nyelvért folyó küzdelem és a Magyar Tudomá-
A régi gyarmatosítók helyét új „védnökök” nyos Akadémia megalapítása adott. Mivel a ren-
foglalták el (USA, Anglia), akik gazdasági eszkö- di elemek e küzdelemben a nemzeti törekvésekkel
zökkel növelték és ezáltal politikai befolyásukat együtt jelentek meg, ezt a politikát rendi naciona-
a térségben. lizmusnak nevezzük.

(Black plate)
Magyarország állapota
Az ország gazdasága
N
Elevenítsük fel, mit tanultunk eddig Magyarországnak a Habsburg Birodalomban betöltött
gazdasági szerepérôl!
Az alábbi képek, aláírások, leírások és táblázatok segítségével vizsgáljuk meg a magyar
gazdaság helyzetét! Mennyiben tér el a nyugat-európaitól?
MEZÔGAZDASÁG
Idézd fel Mária Terézia jobbágypolitikáját s ennek gazdasági okait!
KORSZERÛ NAGYBIRTOK
A földbirtokosok egy része a gabonakonjunktúra
idején minden pénzét földvásárlásba, építkezésbe
fektette. Mivel a kereslet csökkenést, a majorság te-
rületének növelésével állították meg jövedelmük
apadását, vagy a gabonatermelés mellett más növé-
nyek nagyüzemi termelésével próbálkoztak.
Felismerve, hogy az intenzív, nagyobb szakértelmet
kívánó munkákat robottal nem lehet elvégeztetni, a
gyorsan növekvô számú uradalmak mezôgazdasági
cselédeket, bérmunkásokat alkalmaztak. A birtoko-
sok többsége azonban továbbra is megelégedett a
jobbágyoktól befolyó adóval, robottal. A majorsági
birtokgazdálkodás irányításában mind nagyobb
szerep jutott az uradalmi jószágkormányzóknak.
MEZÔVÁROS, ÁLLATVÁSÁR
Paraszti tömeges árutermelés néhány nagy alföldi
mezôváros állattartása révén és egyes bortermelô
vidékek esetében már régóta folyt.
A tömeges árutermelésre való törekvés a XIX. század
elsô felében vált általánossá a vízi és szárazföldi
közlekedési útvonalak közelében
fekvô területeken.

(Black plate)
1615 U plate)
107
AZ ORSZÁG GAZDASÁGA M
Mi jellemzi a parasztgazdaságot? Kit tart el a jobbágy?
A PARASZTGAZDASÁG legelôje, és ahol erdô létezik, ott mérsékelt faizási

„Csaknem minden háznál több testvérek és atya- [tüzelô- és épületfa-gyûjtési] joga is.
fiak laknak együtt, akik közül egy, aki öregebb és Italmérési joga van a jobbágynak a helyi viszo-
értelmesebb, gazdának választtatik, akinek pa- nyok szerint hat, illetve három napon át. Az
rancsolatjátul függ az egész háznép és a gazdálko- egésztelkes jobbágy tartozik urának 52 igás vagy
dás. Ez vesz be és ád ki mindent. […] 104 kézi napszámot szolgálni, 1 rénes [rajnai] fo-
A fejérnép szintúgy, mint a férfiak (mondják rint [60 krajcár értékû] házadót fizetni, egy hosz-
förfi) a külsô munkákra alkalmaztatnak, kivévén szúfuvart teljesíteni, egy öl fát összeállítani, há-
a szántást és kaszálást, úgyszintén némely házi rom napot vadászaton tölteni; két tyúkot, két
munkákat is, amelyeket a férfiak magok teljesíte- kappant, 12 tojást, fél oldal szalonnát, egy borjú-
nek. […] A fehérnépnek legfôbb és legemlíten- nak harmincad részét átadni, a pálinka égetéséért
dôbb foglalatossága az úgynevezett fonószerrel 2 rénes forintot fizetni, és minden mezôgazdasági
való bánás. […] Egy az asszonyok közül, aki a termékének kilencedrészét beszolgáltatni. Ha ura
legöregebb (míg az öregség engedi), szüntelen vagy úrnôje házasságot köt, ô 38 krajcárt fizet; az
otthon van és süt-fôz. Nyáron a súlyosabb mezei úrnak váltságdíja (ha elfogatnék), az országgyûlési
munkák ideje alatt napjában négyszer, egyébként követek napidíja már nem elôre megállapított ter-
háromszor fôznek és esznek.” hei. A zsellér pedig, akinek belsôségen kívül nincs
(NEMESNÉPI ZAKÁL GYÖRGY: egyebe, tizenkét napszámot szolgál, és 1 rénes fo-
AZ ÔRSÉGNEK LEIRÁSA, 1834) rintot fizet. Tartozik továbbá a paraszt a római ka-
tolikus papságnak a tizedet beszolgáltatni. Tartja a
AZ ÚRBÉRI VISZONYOK plébánost, az egyházfit, a jegyzôt, a mezôbírót, a
„A parasztok állapotát Magyarországon a követ- csôszöket és a falusi szolgákat. Csak az ô munkájá-
kezôkben lehet meghatározni. val és költségén építtetnek és tartanak fenn köz-
Az egésztelkes jobbágynak van 24 hold szántó- utat, ô állítja az újoncokat, ô viseli a hadiadó ter-
földje, 12 kasza rétje és egy hold belsôsége [belsô hét és a házipénztár minden kiadásait.”
telke]. A fél- és negyedtelkes jobbágynak aránylag (BERZEVICZY GERGELY: A PARASZTNAK ÁLLAPOTÁ-
[arányosan] kevesebb. […] Mindegyiknek van RÓL ÉS TERMÉSZETÉRÔL MAGYARORSZÁGON, 1806)
IPAR
Mi jellemezte a felvilágosult abszolutizmus iparpolitikáját?
EGY FÔRE JUTÓ IPARI TERMELÉS ÉRTÉKE (FORINTBAN)
29 29
27 27
25 25
AZ IPARI ÜZEMEK SZÁMA, 1846
Magyarország 453 7 8
5 3
Erdély 295
Katonai határôrvidék 41
Osztrák örökös tartományok 11 126

(Black plate)
1615 U plate)
108
M MAGYARORSZÁG ÁLLAPOTA
MAGYARORSZÁG IPARA, 1840

Az 1830-as évek közepétôl az Európában tapasztalható gazdasági fellendülés és a nyomában járó ipari forradalom
elérte a Habsburg Birodalmat és annak részeként Magyarországot is. Növekedett a vastermelés, születôben volt
a gépipar. A keresletnövekedés hatott a fogyasztási cikkek gyártására, jó befektetésnek számított a cukorgyártás,
a kôedény- és porcelángyártás, a szeszipar, a gyufa- és a gyertyagyártás. A gyárak alapítását azonban visszafogta
a tôke, a hitel hiánya és a vállalkozást kevéssé ösztönzô jogrendszer.
KERESKEDELEM
Mit jelentett a kettôs vámrendszer? Hogyan határozta meg a Magyar Királyság kereskedelmi le-
hetôségeit? Hogyan változott a kivitel és a behozatal áruösszetétele a XIX. század elsô harmadára?
VÁSÁR
Az országban évente kétezer országos vásárt tartottak.
A legfontosabb vásározóhelyek az osztrák–magyar határ
közelében, a gabonakereskedelem fô útvonalán, azaz
a Duna mentén és a különbözô természeti adottságú
tájak találkozási pontjainál helyezkedtek el.

(Black plate)
1615 U plate)
109
SZATÓCSBOLT
Az ország valamennyi nagyobb községében
megtalálható szatócsboltok vegyeskereskedések voltak.
Szaküzleteket csak a nagyobb városokban nyitottak,
így a ritkább árucikkek beszerzéséhez
hosszú utat kellett megtenni.
HÁZALÓ KERESKEDÔ
A házaló kereskedôk közül például a felvidéki „tót”,
azaz szlovák házalók egy bizonyos termékkel,
gyolccsal járták az országot,
a zsidó házaló kereskedôk különbözô
szatócsárukkal kereskedtek.
A MAGYAR KIRÁLYSÁG KERESKEDELME (1819–1828)
Örökös tartományok A birodalmon kívüli terület

(%) (%)
Teljes forgalom 79 055 954 87,25 12,75
Kivitel 40 812 118 91,26 8,74
Behozatal 38 243 836 82,96 17,04
KERESKEDELMI FORGALOM ÁRUCSOPORTONKÉNT

Év Természeti és mezôgazdasági Nyersanyagok, ipari segéd- Félgyártmányok,
termékek anyagok késztermékek
Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal
1831–1834 17 011 2 824 25 032 2 659 764 19 839
1835–1838 20 827 3 857 25 520 2 714 894 24 671
1839–1842 22 504 3 792 26 332 3 324 1 151 34 760
1841–1846 15 408 4 346 27 316 4 026 1 330 42 278
SZÁLLÍTÁS ÉS KÖZLEKEDÉS
Mennyiben határozzák meg a szállítás és közlekedés lehetôségei, az utak minôsége a gazdaság fej-
lôdését? Milyen hatással volt a gazdaságra Nyugat-Európában a közlekedési viszonyok javulása?

(Black plate)
1615 U plate)
110
ORSZÁGÚTON között olcsóbb és jobb váltással lássák el az utazó-

kat, mint a királyi postakocsi-szolgálat; […] je-
„Reggel hat órakor a szigorú pozsonyi postako- lenleg úgyszólván a teljes útvonalon ôk bonyolít-
csis türelmetlenül kürtjébe fújt, már vagy fél órá- ják le a forgalmat. Bámulatos, milyen iramban
ja várakoztattuk szegényt, aztán útnak indultunk hajtják ezek az emberek a könnyû, bécsi utazóko-
a Fertô-tó felé: ezen a környéken szerettünk vol- csik elé fogott négy apró lovukat, különösen, ha
na néhány napot tölteni. Hogy a tó távoli partjá- meggondoljuk, mekkora távolságot kell megten-
ig juthassunk, mintegy hatvan mérföldnyi [kb. niük olykor két postaállomás között. A Pest elôtti
90 km] utat kellett megtennünk, s úgy számítot- utolsó állomás és Pest között a távolság legalább
tunk, postakocsival egy nap alatt megjárjuk. negyven mérföld; ezalatt mindössze egy negyed-
[…] Ami az utazás sebességét illeti, postako- órára állnak meg, míg a lovakat megitatják, s az
csival, nagy, erôs lovakkal vagy öt mérföldet [kb. út legnagyobb részét teljes vágtában, négy óra
7,5 km] lehet megtenni óránként. […] A Bécs- alatt teszik meg, s még csak lovat sem váltanak
bôl Pestre vezetô széles országút mentén élô pa- közben.”
rasztok összefogtak, hogy a magyar határ és Pest (JOHN PAGET: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY, 1839)
PÉNZÜGY, HITELÉLET
Hogyan lehetett hitelhez jutni?
BANKHÁZ
A legáltalánosabb kölcsönforma a bankházak nyúj-
totta hitel. E bankok az osztrák örökös tartomá-
nyokban létesültek. Jövedelmezônek az államnak
nyújtott hiteleket tartották, ezenkívül ipari üzemek,
részvénytársaságok alapításához járultak hozzá. Ha-
gyományos kölcsönforma volt a magánkölcsön is.
Ha azonban olyan magyar fôúr vette igénybe, aki-
nek az örökös tartományokban nem volt az osztrák
hiteltörvények szerint megterhelhetô és így el is ár-
verezhetô birtoka, akkor az ôsiség alapján a magán-
kölcsön összegét gyakorlatilag nem lehetett behajta-
ni. Így a nagy kockázat miatt a bankházak magya-
roknak csak igen magas kamatra és nem is könnyen
adtak hitelt.
PÉNZT HELYETTESÍTÔ KÖLCSÖNJEGY

A legelterjedtebb, földbirtokosnak és parasztnak egyaránt nyújtott hitelforma
a termést lekötô elôlegkölcsön volt. A hitelezô kereskedô egy évre elôre
megszabott áron lekötötte a földbirtokos vagy a gazda következô évi termését.
Az adásvételi szerzôdésben feltüntetett összeg 5–10%-át „bánatpénzként”
visszatartotta arra az esetre, ha a hitel igénybe vevôje a megállapodásban
foglalt határidôre nem tudna szállítani. Az elôlegként felvett összeg után
az adós az áru szállításának napjáig 10–15%-os kamatot fizetett, amit a hitelezô
a kölcsönösszegbôl a szerzôdés megkötésekor levont.

(Black plate)
1615 U plate)
111
ÖSSZEGZÉS
A XIX. századi Európa különbözô országai, biro- ket és korszerûbb módszereket igyekeztek megho-
dalmai vagy több-kevesebb hasonlóságot mutató nosítani. E modernizáló törekvést azonban jelen-
régiói úgy léptek a modern tôkés gazdaságfejlô- tôsen fékezte a hitel hiánya, aminek oka a neme-
dés útjára, hogy egyrészt igazodtak a világgazdaság si birtokok elidegeníthetetlensége s ezáltal hitel-
tendenciáihoz, másrészt maguk is beleépültek az képtelensége volt.
európai munkamegosztás évszázadokra visszate- A tömeges paraszti árutermelés legfôbb aka-
kintô rendszerébe. Anglia és a kontinens nyugati dálya a földbirtokviszonyok változatlansága volt.
országai mint ipari szállítók és tôkeexportálók, a A jobbágy–földesúri viszony megmerevedett, a
skandináv régió, a Balkán vagy Kelet-Európa or- jobbágy képtelen volt a felemelkedésre, ugyanak-
szágai pedig élelmiszer- vagy nyersanyagszállító kor a robotmunka hátrányai visszahatottak a föl-
peremvidékként és tôkeimportálókként. desúri birtokra is.
A Habsburg-monarchia részeként Magyaror- A paraszti gazdaság nem sokban különbözött a
szág a XIX. századi európai gazdaság egyik legsajá- középkori elôdjétôl. Önellátásra rendezkedett be,
tosabb régiójaként fejlôdött ki. Szervesen illeszke- mind a mezôgazdasági termények, mind a háziipa-
dett ugyan az európai átalakulási folyamatokba, de ri termékek (szerszámok, ruhanemû, háztartási
a kontinentális munkamegosztáshoz gyengébb eszközök) elôállítása terén. A mezôgazdasági tech-
szálakkal kapcsolódott: e régió ugyanis mindig nika is inkább a középkor végi állapotokhoz állt
önálló egységet alkotott. Voltak exportágazatok közelebb, mint a korabeli, ipari forradalom utáni
és volt behozatal, különösen a kezdeti idôszakban Angliáéhoz. Vagyis fôként a fa- és részben a vasesz-
jelentôsebb tôkeimport is, mégis, a korszak egészét közök, valamint az állati igaerô használata, to-
tekintve, a Habsburg-monarchiában mintegy ki- vábbá hagyományos technikák, pl. dûlôrendszer,
csiben figyelhetôk meg az európai munkamegosz- háromnyomásos gazdálkodás jellemezték. Az úr-
tás általános rendezô elvei. béri viszonyok miatt a jobbágy nem volt igazából
érdekelt a termelés növelésében, mert ez egyet je-
A MEZÔGAZDASÁG lentett a fokozott adózással.
A XVIII. század vége óta történtek kísérletek –
A Habsburg Birodalmon belül Magyarországot iskolák felállításával, szaklapok megindításával – a
fekvése és adottságai, illetve a bécsi gazdaságpoliti- mezôgazdaság korszerûsítésének propagálására.
ka mezôgazdasági árutermelésre utalta. A mezô- Ugyanígy, fokról fokra nôtt az érdeklôdés a hazai
gazdasági élelmiszer- és nyersanyagtermelés súly- adózó nép, a jobbágyság élete iránt. Tessedik Sámuel
pontja már a XVIII. század második felétôl és a és Berzeviczy Gergely úttörô munkáinak számos foly-
napóleoni háborúk óta gyorsuló ütemben a ma- tatója akadt, különösen a gyakorlati gazdák köré-
jorsági termelésre helyezôdött át. Az árutermelés- ben. Tessedik követôit a népnevelés, a parasztnép
be bekapcsolódott földesurak gondoskodtak arról, erkölcsi javításának eszméi fûtötték. (A felvilágoso-
hogy a majorsági földterület kiterjesztése és az ex- dás eszméinek térhódítása következtében a job-
tenzív termelés révén minél nagyobb tömegû ga- bágyságot ekkor már nem csupán adóalanyként,
bonát, élelmiszert, valamint gyapjút termelhesse- hanem képzeletben a formálódó polgári nemzet
nek az örökös tartományok piacaira. Ezt a törek- tagjaként is kezdték már számításba venni.)
vést erôsítették a XIX. század elsô évtizedében még
csak elszórt jelenségként mutatkozó, az 1820-as A KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS
évektôl azonban megszaporodó korszerûsítési
próbálkozások. A nagy európai háborúk lezárul- A közlekedés fejletlensége az ország nagy részén
tával azonban csökkent az igény a hagyományos visszafogta az árutermelés amúgy is lassú növeke-
mezôgazdasági termékekre. A földbirtokosok egy dési ütemét. Az eltérô természeti viszonyokból
része a kiesô jövedelmet újabb területek mûvelés következô, vissza-visszatérô katasztrofális élelmi-
alá vonásával igyekezett pótolni. Mások intenzív szerhiány és ellátottság aránytalanságainak
termelésre álltak át, a gabona helyett más növénye- (gyakran éhezô hegyvidék, ugyanakkor a kedvezô

(Black plate)
1615 U plate)
112
években megromlott, elpocsékolt agrártermék-fe- tôl megint csak közútra kényszerültek az export-
lesleg az Alföldön) felszámolására nagy teljesítmé- szállítmányok.
nyû szárazföldi és vízi szállítási eszközök nélkül
nem volt semmi kilátás. IPAR ÉS KERESKEDELEM
A Budát és Pestet elválasztó Duna természetes
állapota és szabályozatlansága egyre több gondot A magyarországi ipar fejlôdését szintén a biroda-
okozott. A kereskedelem fô közlekedési útja – fô- lom munkamegosztása határozta meg. Kezdet-
leg az 1830-as években meginduló gôzhajózás- ben a kézmûves-céhes ipar és a manufaktúrák túl-
nak köszönhetôen – a Duna lett. Omladozó, isza- súlya jellemezte, majd az 1830-as évektôl megin-
pos partjai, zátonyos, kanyarokkal és szigetekkel dult a külföldi (fôleg osztrák) tôke beáramlása a
teli medre viszont hátráltatta, sokszor lehetetlen- kialakuló gyáriparba. E fellendülés az ipari ter-
né tette a vízi közlekedést. melés növekedésében és új iparágak megjelené-
Magyarországon kövezett-kavicsos út ekkor sében mutatkozott meg. Az élelmiszer-ipari ágaza-
csak a hegyvidékeken fordult elô, az Alföldön és a tok (pl. malomipar) mellett különösen a vaskohá-
laza, üledékes talajú dunántúli dombságokon kizá- szat és a gépipar fejlôdött. A kereslet növekedésé-
rólag idôszakosan használható földutakon zajlott a vel pedig bizonyos, a háztartásokat ellátó fogyasz-
szárazföldi közlekedés. Ezért jobbára a hajózható tói iparágak kaptak lendületet.
folyók menti területekrôl lehetett tömegméretek- A magyar külkereskedelem áruösszetétele lé-
ben szállítani a gabonát a nagyobb piacokra. Ezt nyegesen nem változott: maradt a mezôgazdasági
azonban a Tiszán a gyakori áradások akadályozták termények kivitele az örökös tartományokba, on-
meg, a Dunán pedig a legnagyobb piacig, Bécsig nan pedig az iparcikk-behozatal. A belkereskede-
általában nem tudták felvontatni a hajókat a Felsô- lem fejlôdését erôsen gátolta a belsô piac szû-
Duna szabályozatlansága és a Mosoni-Duna-ág el- kössége, ami elsôsorban a szállítási lehetôségek és
iszaposodása miatt, hanem Gönyûtôl vagy Gyôr- a hitel hiányából adódott.
A magyarországi társadalom
N
Milyen új társadalmi rétegek alakultak ki Nyugat-Európában a tôkés gazdaság elterjedésével?
Mi jellemzi a magyar társadalom rétegzôdését?
NÉPESSÉG
Mi lehet az oka, hogy Magyarország lélekszáma lassabban növekedett, mint Európáé?
MAGYARORSZÁG ÉS EURÓPA NÉPESSÉGE
Magyarország Európa
Év 1787 1851 1750 1800 1850
Népesség (millió fô) 9,5 13,19 111 142,9 234,2
Növekedés (%) 100 138,8 100 128,7 210,9
Egy statisztikai leírás szerint 1837–1846 között 1000 újszülöttbôl 288 életének elsô, 91 a második, 43 a harmadik
évében elhunyt, az ötéves kort 535, a tízévest pedig mindössze 471 gyermek élte meg. Egyes járványok visszatértek,
s fôleg a rossz mezôgazdasági években pusztították a népességet: így a tífusz, a kolera, a skarlát, a kanyaró, a diftéria.

(Black plate)
1615 U plate)
113
A MAGYARORSZÁGI TÁRSADALOM M
A LAKOSSÁG ETNIKAI MEGOSZLÁSA 1840-BEN

Magyarország Erdély Horvátország Összesen
Szám % Szám % Szám % Szám %
Magyar 4 338 308 43,63 474 451 28,00 5151 0,32 4 812 759 37,36
Német 1 046 392 10,52 222 159 13,11 13 226 0,82 1 273 677 9,89
Szlovák 1 684 598 16,94 - 3558 0,22 1 687 256 13,10
Román 1 215 269 12,22 990 998 58,49 - 2 202 542 17,10
Ruszin 442 903 4,45 - - 442 903 3,44
Horvát 148 589 1,49 - 777 880 48,44 886 079 6,88
Szerb 562 119 4,65 - 504 179 31,40 828 365 6,43
Sokác 298 817 3,00 - 297 747 18,54 429868 3,34
Szlovén 40 864 0,41 - - 40 864 0,32
Zsidó 240 410 2,42 2403 0,14 2101 0,13 244 035 1,89
Egyéb 25 960 0,26 4198 0,25 1967 0,12 32 058 0,25
Összesen: 9 944 229 1 694 209 1 605 730 12 880406
A lakosság anyanyelvi, illetve etnikai megoszlását elsô ízben a reformkor jeles statisztikusa, Fényes Elek kísérelte
meg részletesen felmérni az 1830-as években. Becslésekkel kiegészített számításai szerint 1840-ben így oszlott meg
a magyar korona országainak népessége.
A táblázat alapján mutasd be a Magyar Királyság etnikai összetételét! Elevenítsd fel,

hogyan kerültek az egyes népcsoportok a Kárpát-medencébe! Miért szerepel elkülönítve
Magyarország, Erdély és Horvátország?
jobbágyok 89%
MAGYARORSZÁG
nemesek 4,2%
LAKOSSÁGÁNAK
MEGOSZLÁSA
szabad királyi városok TÁRSADALMI
polgárai 4,7%, RÉTEGE SZERINT
kiváltsággal rendelkezô városok

és területek lakói
(jász-kun, szepességi szász) 2,1%

(Black plate)
114
NEMESSÉG
MAGYAR FÔÚR
A magyarországi nemesség legfelsô rétegét alkotó
fônemesség a királyságban 3 hercegi, 80 grófi és
95 bárói nemzetségbôl, valamint csak Erdélyben
birtokos 11 grófi és 20 bárói családból állt. Találunk
közöttük a XVIII. század során hivatali érdemek útján
felemelkedô nemeseket, és a hadi szállítások fejében
birtokkal és hozzáillô ranggal jutalmazott, polgári
származású „új” arisztokratákat.
FÔÚRI KASTÉLY BIRTOKOS KÖZNEMES

A XIX. század elsô felében épített klasszicista kastély A köznemesség száma a reformkorban mintegy
jól érzékelteti a fônemesség vagyonosodását. A magyar- félmillió. Felsô rétege a 20–30 ezer családot,
országi arisztokraták a századelô általános fellendülése kb. 120 ezer embert kitevô jobb módú birtokos
idején építették elsô kastélyaikat, gyakran külföldi köznemesség (bene possessionati). Számuknál
építômesterek irányításával. A kastélyok parasztmeste- jelentôsebb a politikai szerepük: ôk a megyei közélet
rek és pallérok [felügyelôk] keze munkájával épültek fel. hagyományos szereplôi.
A KÚRIA lül összekötô ajtókat, és mindent egybenyitnak,

„Faluhelyen pincén áll, s ekképp tûrhetôen szá- akkor megszûnik ugyan az elkülönülés minden
raz, falai vastagok és »boltra kanyarodnak«: ez »kelleme« (melyet a tornácról nyíló külön bejárat
megfelel az éghajlatnak és így mindig kellemes biztosít), de ettôl a ház mégsem válik eggyé. Rá-
hômérsékletet biztosít. Cserép a teteje, tágasak az adásul homlokzata az utcára néz, oldala és háta az
ablakok és ajtók; hosszan elnyúlva 4–6–8 szobá- udvarra, ahol a gazdasági épületek emelkednek.
ból is állhat. Egyik szoba olyan, mint a másik, va- Így azután egyik oldalról a por, a kocsizörgés, a
lamennyi egy tornácra nyílik, ezért az egész házat gulya, a nyáj és a konda, másikról a libák, kacsák,
is egyazon szag: a pipafüstnek, a konyhának és a kutyák zaja járja át, s »a gazdaság minden fertel-
tornác végérôl nyíló árnyékszéknek egybevegyült me«.”
illata lengi át. Ha pedig felnyitják a szobákat be- (SZÉCHENYI ISTVÁN: PESTI POR ÉS SÁR, 1836)

(Black plate)
1615 U plate)
115
KISNEMES
A kisnemesség a nemesi társadalomnak a fônemességet és a birtokos
köznemességet számban sokszorosan felülmúló, gazdasági súlyát tekintve
azonban legkevésbé számottevô rétege volt. Java részük szegény ember.
A negyvenes években a kívülálló már durva öltözetû, vörös kezû,
közönséges külsejû parasztnak látta a kisnemest is.
BOCSKOROS NEMES
A kisnemességnél is szegényebb, jobbágyteleknyi
földdel sem rendelkezô, tulajdonképpen zsellér állapotú, néha ipart
ûzô, vagyontalan nemeseket nevezték
bocskorosoknak. (Csizma helyett a szegényparasztokra jellemzô
bocskorban jártak.) Nekik nincs egyebük a kiváltságaiknál.
Milyen különbségekrôl beszél az alábbi szövegrészlet?

Sorold fel az említett „osztályokat”!
TEKINTÉLYELVI KÜLÖNBSÉGEK [A] Kormányhivatalnokot természetesen szin-

„Atyám fogalmai a társadalmi viszonyokról még tén úrnak tartotta, de a kamerális [kamarai] tiszt-
nagyon emlékeztettek a középkorra, sôt az ó- viselô, még nagyobb fizetés mellett is, kevesebb
világra, de azon idôben általánosan el voltak ter- tiszteletben részesült, mert ezek közt sok volt az
jedve a magyar nemesség közt. Tisztességes állás- idegen s a nem nemes. Egyébiránt azt, aki kor-
nak csak a földbirtokosét tartotta, ki hivatalt nem mányhivatalt vállalt, nem tekintették többé jó
visel, senkitôl nem függ, ez az igazi úr. Különbsé- hazafinak, csak [a] megyei választott tisztség volt
get itt nem tett a nagyobb vagy kisebb birtok, ha- megegyeztethetô a hazafisággal. Az ügyvéd, az or-
nem legföljebb a család régisége; egyébiránt erre vos szintén beléillett az úri társaságba, ha nem is
is inkább családi összeköttetéseknél adtak vala- volt nemes, hiszen honorácior [értelmiségi] volt
mit, mint társaságban, mert az egyenlôség érzete mindenesetre, mindenkinek szüksége volt reá, ô
áthatotta az összes birtokos nemességet, az úgy- ismerte a házi kör legbensôbb titkait, de azért
nevezett táblabírókat, kik ugyanezért kerülték a mégsem tartották egyenlônek, mert függésben
mágnások társaságát, mint kik akár aranykulcs, élt, ha nem is az egyestôl, mégis a közönségtôl.
akár hivatal s családi összeköttetés következtében Legtöbb becsülete volt köztük azoknak, kik a
az udvartól függnek, különben is jobbaknak tart- megye gyûlésére jártak, és gyakran táblabíráknak
ják magukat a többi nemességnél, s kasztot for- neveztettek ki.
málnak már azáltal is, hogy egymást tegezik, s A kereskedô, még ha nemeslevele volt is, csak
együtt tartanak, holott a törvény azt mondja: polgárnak tartatott; ezek s a tanárok, papok s vá-
»Sem a nagyuraknak nincs több, sem a kisebb ne- rosi házbirtokosok alkották a magasabb polgári
meseknek kevesebb szabadságuk.« társaságot, külön a céhbeli kézmûvesektôl, kik

(Black plate)
1615 U plate)
116
majszter uram címmel szólíttattak meg, s ismét lag egyenrangúaknak nézték az urakkal. De a ne-
külön társaságban éltek egymással. A polgárság s messég nemcsak lefelé, hanem fölfelé is elzárkó-
a nemesség közt alig létezett tettleg a jus connubii zott, aki mágnásokkal sokat társalkodott, arany-
[házasság], megtörtént ugyan néha, hogy a ne- kulcsot kapott vagy mágnásleányt vett el, azt fer-
mes ember fia elvette a gazdag polgár leányát; de tálymágnásnak csúfolták; szóval a társaság élesen
azt, hogy birtokos nemes család leánya nem ne- el volt különítve különbözô osztályokra, melyek
meshez menjen férjhez, hallatlan botránynak, egymással érintkeztek, de soha egészen össze nem
családi csapásnak tartották. E részben csak a ka- olvadtak.”
tonatiszt iránt tettek kivételt, ezeket társadalmi- (PULSZKY FERENC: ÉLETEM ÉS KOROM, 1880)
Milyen városi, polgári rétegeket említ az elôbbi visszaemlékezés?

Elevenítsük föl: mi a szabad királyi város és a mezôváros közti különbség!
Képzeld el egy napodat egyikben vagy másikban!
Mirôl és kivel beszélgetnél az utcán?
VÁROSI POLGÁRSÁG mással a fôbb nemesség, professzorok és szenáto-

SOPRON rok, s ez a kör az, mely szépei s élvezetei által ma-
„A nemesség felsô és közép; amazokhoz tartoz- ga után vonja, mintegy kiegészítô részévé teszi az
nak leginkább az oly mágnások, kik jövedelmeik ifjúságot. A kereskedôk ide csak kivételesen jut-
szûk voltánál fogva csak itten brillírozhatnak, hatnak fel. […]
minôk leginkább a nyugdíjas katonatisztek és fé- Debrecenben talán két évig nem lehetne úgy
nyes nevû idegenek és félvérmágnások. A közép- lakni, hogy az ember ügyvéd vagy orvos, tudós
rendûek: a hivatalnokok – és néhány ügyvédbôl vagy kereskedô létére gazda is ne legyen egyszers-
állanak. A polgárok száma igen nagy, mert még a mind. Így telik el az élet, nyáron mezôn, télen vá-
legutolsó kapás is – csak háza legyen – ezek sorá- rosban.
ban díszeleg, a többi természetesen a zsellérek A fiatalember, ki politikai izgatások eszméivel
osztályában foglal helyet. […] A soproni polgár tér vissza Debrecenbe, azon veszi magát észre,
politikai fontosságáról mit sem tud, minden jo- hogy nincs ideje affélékre, mert a tanyán dolog
gai között csak azon éldeleg csendes büszkeség- van. Lehet mondani, hogy a mesterember is csak
gel, hogy a város rengeteg erdeibôl adóaránylag télen az, mert nyáron ô is paraszt. Így látjuk […]
tûzifát kap, s a brennbergi kôszenet olcsóbban a magánosak külön-külön érdekhajhászatát az
veheti meg, mint mások.” egész mellôzésével, amiért minden egyesnek jól
(GOLUB VILMOS: MAGYARFÖLD ÉS NÉPEI, van dolga, de az egész, a város maga rendetlen,
1847) belcsín, polgáriasodási szín és szívesen fogadó és
marasztó külsô nélkül; s ez oka aztán annak,
DEBRECEN hogy Debrecenben nincs közszellem.”
„Mint én tudom, Debrecennek szinte megvan- (ERDÉLYI JÁNOS: ÚTI LEVELEK, NAPLÓK,
nak a maga zárt körei a társalgásban. Rokon egy- 1842)

(Black plate)
1615 U plate)
117
ÜGYVÉD
Az új értelmiség a XVIII. században
alakult ki Magyarországon,
nemes és nem nemes származású,
tanult emberekbôl (honoráciorok:
ügyvédek, orvosok, gazdatisztek stb.).
Számuk az 1840-es évek vége felé
50 ezer körül lehetett.
AZ ELSÔ VÁLLALKOZÓK vel nemességet szerzett. 1831-ben mint nagyke-

reskedô felvételt nyert a Polgári Kereskedelmi
„A pozsonyi Ullmann Ábrahám Izrael nagykeres- Testületbe. Gabonával és dohánnyal kereskedett.
kedô 1782 óta részben bécsi, részben saját készít- Az 1830-as évek végétôl tevékenységének súly-
ményû textilárukkal látogatta a pesti vásárokat. pontja egyre inkább a hitelügyletekre helyezô-
1802-ben egyik fia, Mózes, aki »elôkelô« és jelen- dött át. A Pesti Kereskedelmi Bank megalapításá-
tôs vagyonú kereskedônek számított Pozsony- nak fô kezdeményezôje és a Rothschildok után fô
ban, a pesti vásárokon évi 30–40 ezer […] forint részvényese, 1843–1846 között egyik vezetôje is
bevételre tett szert. Az árut közvetlenül a bécsi volt. A bécsi Rothschild bankház érdekkörébe
gyáraktól szerezte be, készpénzért, ami ez idôben tartozva részt vett a korabeli legnagyobb vállalko-
ritkaságnak számított. Saját gyártmányú kelméi- zásokban: a Lánchíd és a Duna-balparti vasút
hez Angliában vásárolta a fonalat, melyet taká- építésében, de szerepe volt a Hengermalom és a
csoknak adott ki feldolgozásra. Körülbelül 400 Gyáralapító Társaság finanszírozásában is.
embernek nyújtott így megélhetést. Az 1840-es évek közepén számos kudarc érte:
Mózes 1822-ben a zsidó kereskedelmi testület 1846-ban kibukott a Pesti Kereskedelmi Bank al-
egyik vezetôje volt, 1825-ben kikeresztelkedett – elnöki tisztébôl, ugyanezen évben visszaélések
ettôl kezdve Mór János néven szerepelt –, és mint miatt törölték a Vasúti Igazgatóság tagjainak so-
terézvárosi háztulajdonos pesti polgárjogot nyert, rából. 1847-ben, 65 éves korában hunyt el szél-
ugyanez évben, az ország gazdasági fellendülésé- ütés következtében.”
hez való hozzájárulásáért, háborús szolgálataiért, (BÁCSKAI VERA: A VÁLLALKOZÓK
jótékonyságáért hat fiával együtt Szitányi elônév- ELÔFUTÁRAI)
Milyen okok vezethettek a parasztság elzselléresedéséhez?

Egészítsük ki e képet az alábbi források alapján!

(Black plate)
1615 U plate)
118
A PARASZTSÁG ÁLLAPOTÁRÓL kat, egyszersmind azoknak is több hasznot hajta-

„Politikai jogai a következôképp alakulnak. Az nak.
1791. évi […] törvény által visszaállított szabad A parasztok közt is van arisztokrácia. Léteznek
költözködési joggal bírván, többé nincs röghöz köztük oly családok, melyek már régen tehetô-
kötve. Szerzeményeinek annyiban ura, amennyi- sebbek, s amelyek majd vagyonukkal, majd ösz-
ben azt gyermekeik öröklik; azok nemlétében vég- szeköttetéseikkel befolyást gyakorolnak és a falusi
rendelkezhetik, de hagyatékának egyharmada a ügyek intézését kezükben tartják. A gazdag pa-
földesurat illeti, aki végrendelet hiányában az raszt könnyen gyarapszik mások szegénységébôl,
egészre kezet tehet. A jobbágytelek és tartozékai az akik végsô szükségbe jutván, szántóföldjeiket, ré-
úr tulajdonát képezik, aki azokat elveheti tôle, és teiket fél áron zálogba adják, de azok után a szol-
másnak adhatja. Közhivatalt nem viselhet. A saját gáltatásokat tovább teljesítik, s így az adósságba
nevében idegenek, annál kevésbé a földesúr ellen és nyomorba mindig jobban elmerülnek.”
pert nem indíthat. Ügyeiben és vétkei felett a föl- (BERZEVICZY GERGELY: A PARASZTNAK
desúr még akkor is ítélkezik, ha azok ôt magát ÁLLAPOTÁRÓL ÉS TERMÉSZETÉRÔL
szintén illetnék. Világos ebbôl, hogy a parasztnak MAGYARORSZÁGON, 1806)
sem polgári, sem személyi jogai ténylegesen nin- HÉTKÖZNAPOK
csenek. Ezen hiányokat némileg pótolja az, hogy „A házat az ôrségi ember maga építi magának
fellebbezési joga van, hogy a megyei ügyész támo- fábul, szomszédainak és jó embereinek segítségé-
gathatja, s az úriszék a törvényes bizonyság jelenlé- vel. Minden ember ért valamit a faragáshoz. […]
tében ülésez. De ügye az ítélôszék méltányosságá- Már ma az épületek sokkal pompásabban és mó-
tól és nagylelkûségétôl függ, mert akik ügyét inté- dosabban készülnek. Elöl van a szoba, azután a
zik és megítélik, azok nemesek és a földesúrral a konyha, ismét másik szoba, vagy a kisebbeknél
paraszt ellen irányuló azonos érdekû szomszédok, pitvar, a pitvar után következnek a kamrák. Istál-
barátok, valamennyien osztálytársai annak.” lók, ólak, és négy szegletben körös-körül men-
„A parasztnak két osztálya, a jobbágyi és zsel- nek. Végsô a kapuszín, amely már az elsô szobá-
lér, tulajdonságaik tekintetében különböznek val összekapcsolódik. Az udvaron avagy a négy
egymástól. A jobbágyok durvák és makacsok, a szegletet tevô egész hajléknak közepette van az
zsellérek szerénységet színlelnek, alattomosak s a apróbb marháknak téli-nyári állása, ahová szal-
csalárd eljáráshoz inkább szokottak. mát s minden egyebet hánynak és trágyát készíte-
A jobbágyok nehezebben, a zsellérek köny- nek. […] Az udvaron megbûzhödött mindenféle
nyebben engedelmeskednek. Azok pontosabban szemét, trágya, marhaállás ronda levegôt gôzöl ki
teljesítik szolgáltatásaikat, ezek felügyelet nélkül szüntelen, amely a falak közt megrohad és
keveset dolgoznak. Azok hûségre és becsületesség- különbféle nyavalyákat okoz, amelynek okát
re képesek, ezek vak engedelmességet tettetve nem tudja az együgyû nép.”
csalnak. Mindketten tisztelik, nagyra becsülik az (NEMESNÉPI ZAKÁL GYÖRGY:
igazságos és méltányos uraságot, atyai gondosko- AZ ÔRSÉGNEK LEIRÁSA,
dással kormányoztatva jobban tartják fenn magu- 1834)
Zsellér % Telkes (jobbágy) % A PARASZTSÁG

RÉTEGZÔDÉSE – 1848-BAN
külsôséggel* 2,1 nyolcad 2,7 A jobbágy helyzetûek a lakosság
házas 50,3 negyed 16,5 89%-át tették ki. 1775-ben még
házatlan 7,1 fél 18,3 csak a parasztság harmada volt
kétharmad 0,4 zsellér.
egész 2,6
Összesen 59,5 Összesen 40,5
* a falu határán kívül fekvô földbirtokbérlemény

(Black plate)
1615 U plate)
119
NEMZETISÉGEK ÉS TÁRSADALOM
Milyen vonásokat fedezhetünk fel az egyes népcsoportok társadalmi szerkezetében?
Mit takar a „teljes társadalmi struktúra” fogalma?
A NEMZETISÉGEK TÁRSADALMA
Németek Horvátok Szerbek Szlovákok Románok Ruszinok
Területi el- egy tömb- Szepesség, Horvát- Határôrvidék Észak-Ma- Északkelet-
helyezkedés ben Szászföld Szlavónia gyarország, Magyar-
(szászok) Alföld ország
elszórtan városok, Sopron, Duna menti városok pl.: Erdély Bácska
falvak Moson m. városok, falvak, Pest;
(svábok) Baranya falvak
Vallás evangélikus római ortodox római ortodox, ortodox,
(szászok), katolikus katolikus görög görög
római (71%), katolikus katolikus
katolikus evangélikus
(svábok) (29%)
Társadalomszerkezet erôs pol- teljes elmagyarosodott elmagyaro- parasztság parasztság
gárság, ér- társadalmi nemesség, ke- sodott ne-
telmiség, struktúra reskedô polgár- messég,
parasztság ság, parasztság polgárság,
parasztság
A CSÁNGÓK Legnagyobb számmal földet mívelnek, búza,

„Inkább a közönséges egyházi elöljáróság vélemé- rozs, árpa, len, kender és legtöbb tengeri vagy tö-
nye, mint a valóságos számítása szerint Moldova rök búza alá kitûnô szorgalommal. […] Pásztor-
fejedelemség határiban körülbelül létezik ötven- ságot pedig a fiúgyermekek közönségesen a fel-
hétezer római katolikus hitvallású lélek és nem serdülésig gyakorolják. Tartanak pedig juhokat,
kevesebb. […] Ezek közöl mintegy 40 vagy 50 melyeknek ôrzését szeretik az oláhokra bízni.
ezeren ma is hol jobban, hol rosszabban magya- Legnagyobb szorgalommal tenyésztik a szarvas-
rul beszélnek. A többiek pedig magukat magya- marhákat, melyeknek segedelme által mûvelik a
roknak hívatni erôsen szeretik, de maguk vagy maguk és földesuraik földjét. […]
néhány hibás szót, vagy pedig semmit egy kevés Kétfélék a Moldvába települt magyarok: csán-
elpiruló szégyennel az ôsi nyelvükön kérdezôk- gók és a szomszéd Erdélybôl bevándorlottak.”
nek oláh »nem tudom«-mal felelnek. […] (PETRÁS INCE JÁNOS, 1841)
Kikrôl szól a forrás? Hol laknak? Keresd meg a lakóhelyüket a Történelmi Atlaszban!
Mit tudunk a ma ott élô csángó magyarokról?

(Black plate)
120
VÁROSIASODÁS
Milyen szerepet játszott a városiasodás folyamata Nyugat-Európában?
Pest-Buda lakossága (1790–1847) Növekedés aránya Lakosok száma

Pest 5-szörös 100 ezer fô
Buda 1,8-szeres 40 ezer fô
Óbuda 1,2-szeres 7700 fô
Az egyes etnikumok aránya (Pest-Buda) 1746 1851

német 67% 40%
magyar 15% 38%
szláv (szerb, szlovák) 17% 0,8%
PEST-BUDA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA

Magyarországon a török idôk után indultak újból fejlôdésnek a városok. Tovább erôsödtek, terjeszkedtek
az alföldi mezôvárosok. A Dél-Dunántúl azonban nem tudta kiheverni a pusztítást, s itt a városiasodás mértéke
nem érte el a török uralom elôtti állapotot. A középkori eredetû városokban továbbra is megmaradt a német
eredetû polgárság túlsúlya.
PEST-BUDA TERJESZKEDÉSE
A napóleoni háborúk idején (ismét) felmerült,
hogy az udvar Budára költözik. Ekkor indultak
meg a nagy pesti építkezések. A munkák össze-
hangolása az 1808-ban létrejött Szépítési
Bizottmány feladata volt, élén a Budán élô
József nádorral. A háborúk utáni gazdasági ha-
nyatlás éveiben az építkezések lendülete meg-
tört. Újabb lendületet az 1838-as nagy árvíz
nyomán kapott:a házak a jeges ár után egységes,
klasszicista stílusban épültek újjá. „Mintha
palota állna palota mellett” – írta a Duna-sorról
Andersen, a dán meseköltô. A klasszicista Pest
felépítésében fontos szerepet kapott két német
származású magyar építész, Hild József (565
épületterv) és Pollack Mihály.
Gyûjts minél több képet, leírást

lakóhelyedrôl, amelyek a XIX. szá-
zad közepi állapotot mutatják be!

(Black plate)
1615 U plate)
121
ÖSSZEGZÉS
NÉPESSÉG közül a legrégebbiek is a török idôk után emelked-
tek a fônemesek közé, jó kapcsolataik révén azon-
Az elsô hivatalos népszámlálást II. József utasítá- ban kiváló elômenetelt tudtak biztosítani fiaik
sára hajtották végre Magyarországon. Eszerint a számára. Ezt segítette a neveltetésükbôl, nyugat-eu-
magyar korona országaiban 9 és fél millió em- rópai mûveltségükbôl adódó kulturális fölényük.
ber élt. Mivel a következô népszámlálásra csaknem Bár az arisztokraták az ország leggazdagabb em-
100 évet kellett várni, a közbensô idôszakban for- bereinek számítottak, komoly anyagi különbségek
rásként a statisztikai irodalomra hagyatkozhatunk, származtak abból, hogy az ország mely részén volt
mindenekelôtt Fényes Elek munkáira. Ezek alapján a birtokuk, s ott milyen termelési, értékesítési és
a magyarországi lakosság számát 1840-ben közel szállítási lehetôségek kínálkoztak. Ugyanakkor a
13 millióra becsülhetjük, a növekedés nagyjából helyi kötöttségek és a szegényes viszonyok követ-
Európa peremterületeihez hasonló. Nagy a gyer- keztében jelentôs udvari állást csak néhány család
mekhalandóság, visszatérô járványok tizedelik a tudott biztosítani magának. Az arisztokraták több-
népességet, a születéskor várható élettartam több sége mindemellett fényûzô életet élt. „Házat vit-
mint tíz évvel elmarad az európai átlagtól. tek” Bécsben vagy Budán, a báli idôszakokat a vá-
Anyanyelv szerint vizsgálva a népesedés alakulá- rosokban töltötték, s a gazdasági konjunktúra le-
sát, megállapíthatjuk, hogy a török utáni betelepí- hetôvé tette, hogy megépítsék a rangjukhoz illô
tés hatásaként a magyar etnikum a XIX. század el- lakhelyet, a barokk stílusú, késôbb már klasszicista
sô felében mindössze a lakosság kb. 40%-át tette kastélyt.
ki. A nemzetiségek között a legnépesebb csoport a A köznemesség száma a reformkorban mintegy
románoké kétmillió feletti lélekszámmal, majd a félmillió. Felsô rétege a 20–30 ezer családot, kb.
szlovákoké és a németeké következik, több mint 120 ezer embert kitevô jobb módú birtokos köz-
másfél, illetôleg egymillió feletti lakossal. nemesség (bene possessionati). Számuknál jelentô-
sebb a politikai szerepük: ôk voltak a megyei köz-
A NEMESEK ORSZÁGA élet mozgatói, legtöbbjük nem is nagyon mozdult
ki megyéjébôl. A XVIII. század végétôl a birtokap-
A magyarországi társadalom a XIX. század elsô fe- rózódás elkerülhetetlen velejárójaként e réteg is
lében is megôrizte középkorias, rendi jellegét. kezdett elszegényedni: a többség birtoka lassan
Magyarország népességébôl a Magyar Királyság- egy nagyobb gazdag paraszti birtok nagyságára
ban hozzávetôleg 462 ezren rendelkeztek nemesi süllyedt. A hanyatlást a birtokok modernizálásá-
kiváltságokkal. Ez azt jelenti, hogy a nemesség val lehetett volna megállítani, de ehhez csak
Magyarország népességének kb. 4,6, Horvát-Szla- uzsorakölcsönöket lehetett felvenni, így egy rossz
vóniában 3,1, Erdélyben pedig 3,3%-át tette ki. idôjárású év a kamatok mellett a teljes eladósodást
A nemesi népesség Európában – Lengyelország jelentette.
mellett – itt volt a legmagasabb arányú. Ez a ne- A jómódú birtokos nemesség szerény, föld-
messég viszont igen eltérô társadalmi és gazdasági szintes falusi kúriában lakott. A kúria élete, be-
helyzetû rétegekbôl állt. rendezése, lakóinak magatartása, öltözete, élet-
A nemesség legfelsô, legvékonyabb, ugyanakkor rendje is gyakran közelebb állt a jobb módú pa-
legtekintélyesebb rétegét a közel kétszáz nemzetsé- rasztéhoz, mint az „egyazon nemesi szabadsággal
get magába foglaló fônemesség, az arisztokrácia rendelkezô” fôúri kastély lakójáéhoz. A mezôgaz-
alkotta. Szerepüket részben anyagi helyzetüknek, dasági árutermelés lehetôségei természetesen nyo-
óriási földbirtokaiknak köszönhették – a nemesi mot hagytak a köznemesi kúriákon is. A klasszicis-
birtokok közel kétharmadával rendelkeztek –, rész- ta ízlést többnyire csak a régi lakóház alapjain fel-
ben a birodalomban, illetve a hazai állami admi- épülô nemesi kúriának egy-egy timpanonnal lezárt
nisztrációban betöltött katonai vagy hivatali sze- oszlopsorral való bôvítése jelzi, de már polgárias
replésüknek, amellyel ekkor már nem birtokado- ízlésû volt benne a divatos bútorzat. Szép formá-
mány, hanem fizetés járt. Az arisztokrata családok jú székek, asztalok, szekreterek töltötték meg a fa-

(Black plate)
1615 U plate)
122
lusi kúriák szobáit, néhol már, ha nem is nagy, de be való beleszólás kiváltsága a társadalom ki-
jól összeválogatott és modern könyvtár is találha- emelkedô tagjává tette – ha máshol nem is, helyi
tó, másutt zongorák, hegedûk, fuvolák hangja közösségében mindenképpen.
csendült fel a kor dallamaival. Azokon a vidékeken
viszont, amelyeket a polgárosodás elôszele sem A POLGÁRSÁG
érintett meg, az év nagy részében sárba fulladt kú-
riákban az eladhatatlan termékek erôszakos ven- Nyugat-Európában a modern polgári államok ki-
dégmarasztalásba fullasztották a szíveslátást. alakításában – mint a nevében is benne rejlik – a
A nemesi társadalom legszélesebb, gazdasági sú- polgárság járt elöl. Magyarországon azonban
lyát tekintve azonban legkevésbé számottevô réte- nem alakult ki egységes polgárság. A polgárosodás
ge volt a kisnemesség. Egy részük iparosként dol- lehetôségeit a középkori városi privilégiumok
gozott, sokuknak pedig csak annyi földje volt, teremtették meg, de a polgárság többsége idegen
amennyit faekéjével szegényesen megmûvelhetett. ajkú és eredetû, fôleg német, zsidó, görög, ör-
Sorsuk a folyamatos elszegényedés volt: amikor a mény volt. Sajátos városformának tekinthetjük a
gyermekek felosztották az apáról maradt földet, a magyar parasztok, kézmûvesek által lakott mezô-
kisbirtok egyre fogyott. A kisnemes egyetlen „va- városokat. A polgárság, bár számarányát és gazda-
gyona” a megyei tisztújítások során sokat érô sza- sági, politikai súlyát tekintve erôsödött a városiaso-
vazati joga volt, melyet gyakorta áruba is bocsá- dás hatására, korántsem volt képes ellátni azt a fel-
tott. adatot, amelyet Nyugat-Európában.
A „hétszilvafás” nemes, azaz a kisnemes még A polgárosodás és iparosodás számára kevés
nemesi birtokán élt, ha ez egyre kisebb területet je- lehetôséget nyújtottak a középkori eredetû váro-
lentett is. De a nemesség egynegyed része oly mér- sok. Ragaszkodtak évszázados kiváltságaikhoz, szi-
tékben elszegényedett, hogy kénytelen volt nagybir- gorúan ôrizték céhes hagyományaikat, s így le-
tokon meghúzni magát, s jobbágy módra úrbéri hetetlenné tették a manufaktúrák vagy nagyobb
földet kérni, annak fejében pedig jobbágyi szolgála- üzemek alapítását. Városi polgárjoggal is csak a la-
tokat teljesíteni. De még a jobbágytelken élô neme- kosok csekély hányada rendelkezett. Mindezek el-
seknél is rosszabb helyzetben voltak a jobbágytelek- lenére korszakunkban megjelentek az elsô vállal-
nyi földdel sem rendelkezô, tulajdonképpen zsellér kozók (osztrák, német eredetûek), akik a közélet
állapotú, néha ipart ûzô vagyontalan nemesek, szereplôivé váltak.
akiket bocskoros nemeseknek neveztek. Nekik Ráadásul Magyarországnak nem is volt fôváro-
tényleg nem maradt másuk, csak a kiváltságaik. sa. A király Bécsben lakott, az országgyûlés Po-
A kisnemes életmódja nem sokban különbözött zsonyban tartotta üléseit, az országos szervek kö-
a parasztétól. Egy tipikusnak tekinthetô, viszony- zül a Kamara, a Kúria és a Helytartótanács Budán
lag tehetôsebb dunántúli kisbirtokos család vagyo- mûködött. A XIX. század elején kezdett egyre ha-
na körülbelül 3 jobbágytelek és mintegy 12 ma- tározottabban testet ölteni az az igény, hogy Ma-
gyar hold majorság volt. Ehhez járult némi szô- gyarországnak is legyen fôvárosa, amely egyszers-
lô, rozoga présházzal és kis pajtával. A jövedelmek mind a gazdasági, politikai, kulturális és társasági
legnagyobb része így a kilencedbôl származott. Egy élet központja lehet. S erre legalkalmasabbként
másik kisnemes vagyonát összeírva kis szôlôt sorol- Pest-Buda, a Duna-parti ikerváros kínálkozott.
tak fel, rajta kôbôl épült pincét, egy kis kaszálót,
egy félig kôbôl épült, félig vályogfalú házat, fél paj- PEST-BUDA
tát, melyhez egyazon fedél alatt kis istálló is csatla-
kozott. Pest a XIX. század elejére az ország legnépesebb
A külsô szemlélô nem sok különbséget látha- városa lett. Bár Pest, Buda és Óbuda együtt 148
tott a kisnemesség és a parasztság életmódjá- ezer lakosával meg sem közelítette London 2 mil-
ban, pedig egy világ választotta el ôket egymástól: liós „tömegét”, a fejlôdés ütemében kétszeresen is
bármilyen lerongyolódva élt is egy nemes, szárma- meghaladta azt (közel 50 év alatt Pest lakossága
zásának örökké ébren tartott tudata, a közügyek- ötszörösére emelkedett). A város szépülésének

(Black plate)
1615 U plate)
123
óriási lendületet adott 1838. évi árvíz utáni újjá- E vonásokon túl a parasztság korántsem tekint-
építés. Elkezdôdött a közmûvesítés – kövezett ut- hetô egységesnek: jogi, vagyoni, életmódbeli kü-
cák, csatornarendszer, szemétszállítás –, megindult lönbségek figyelhetôk meg. Körülbelül nyolcmil-
a városi „tömegközlekedés”. lió lehetett azoknak a száma, akiknek mindennap-
Pest már a XVIII. században az ország legna- jait az úrbéri viszonyok szabták meg. A jobbágyok
gyobb vásárainak adott helyet, s a nyersáruk és és zsellérek teljes egészében a földesúri jogható-
mezôgazdasági termékek piacaként a XIX. szá- ság alá tartoztak. Szabad parasztnak számítot-
zad elsô felében is megôrizte vezetô szerepét a tak viszont a kiváltságos területek – pl. a Jász-
közép-európai régióban. Bár ipari üzemek is léte- kunság, a Hajdúság – lakói (jász-kunok, hajdúk),
sültek, megtartotta kézmûipari országos elsôsé- a határôrvidéken élô katonaparasztok és az erdélyi
gét. Politikai központként, a modern eszmék be- szabad székelyek. Ide sorolták a földesúri major-
fogadójaként szintén a század eleje óta tartották ság zselléreit, akik valamilyen szerzôdéses formá-
számon. Köszönhette ezt Buda közelségének és ban használták a földet, és a mintegy hétszázezer-
Pest vármegye itteni közgyûléseinek. A város a nyi mezôvárosi lakost.
reformkor végére a kulturális élet egyik meghatá- A parasztságon belül is találunk módosabba-
rozó helyszínévé vált. Itt volt az ország egyetlen kat és szegényebbeket. A vagyoni differenciáló-
egyeteme, a Nemzeti Színház, s folyóiratok tucat- dás hátterében sokszor ugyanazok a jelenségek áll-
jai jelentek meg. Ugyanakkor Pest nemcsak a ma- tak, mint a nemesség esetében: távol esô terület, a
gyar kultúra, hanem a nemzetiségi (elsôsorban piaci lehetôségek korlátozottsága, telekaprózódás.
német) kultúra fellegvára is volt. A munka- és életszervezés különbségei pedig elsô-
sorban abból adódtak, hogy önállóan gazdálkod-
AZ ÉRTELMISÉG tak, vagy pedig zsellérként a majorság felügyelete
alá tartoztak.
A fôként a városokban élô új értelmiség a XVIII. A parasztok világától eltért a pásztorok min-
században alakult ki Magyarországon nemes és dennapi élete. A nagy határú alföldi mezôvárosok
nem nemes származású, tanult emberekbôl (ho- legelôin még ridegen tartották az állatokat. A pász-
noráciorok). A XIX. század elsô évtizedeinek vál- torokat a falu vagy mezôváros fogadta fel, s szerzô-
tozó viszonyai közt jó néhány kisnemesi család désben állapították meg természetbeni járandósá-
igyekezett fiait magasabb iskolákba küldeni, hogy gukat. A pásztor szabad embernek tekintette ma-
utat nyisson nekik az emelkedéshez. E szegény di- gát, és kicsit le is nézte a földmûves parasztot. Sôt,
ákok legtöbbje a hagyományos jogi és papi pályát aki bajba keveredett a földesuránál vagy a megyé-
választotta. A nem nemesi származásúak orvosi, nél, sokszor keresett és talált menedéket a pászto-
mérnöki, tanári, hivatalnoki, jogi, gazdatiszti rok között. A XVIII–XIX. század tájékán a földtôl
pályákra törekedtek. Számuk az 1840-es évek vé- megfosztott parasztok, szökött katonák, földes-
ge felé 50 ezer körül mozoghatott. Jelentôségük úri önkény elôl menekülôk gyakorta megbújtak
azonban, fôleg a jövô szempontjából, nagyobb volt a pusztán vagy a hegyek között legeltetô pásztorok
a számarányuknál. között. Ezzel társadalmon kívüliekké válva, a ha-
talom elôl bujkálva, erôszakkal szerezték meg
A PARASZTSÁG mindazt, amire szükségük volt. Belôlük lettek a
betyárok. (A betyár szó eredetileg vándorló idény-
A lakosság közel 90%-át a parasztság alkotta. Kö- munkást jelentett.)
zös jellemzôje a paraszti rétegeknek, hogy életük Az általános megítélés különbséget tett a betyár
rendjét a gazdálkodás szükségletei szabták meg. és a zsivány között. Az utóbbit tolvajnak, útonálló-
A háztartás és a termelés nem különült el egymás- nak tartotta, a betyárt pedig tisztelet övezte, mert a
tól, s mindkettô alapja a család, illetve a családi szegényeket sohasem bántotta, csak a gazdagokat
munkamegosztás volt. A parasztok többségének fosztogatta. A betyárok életérôl, tetteirôl történe-
látóköre a falu határáig terjedt. tek, balladák, versek születtek.

(Black plate)
124
A NEMZETISÉGEK voltak. Nemességük a magyar nemesi „nemzetbe”

TÁRSADALMA tartozva elmagyarosodott. A szlovákság zöme pa-
raszti életet élt, városi polgár kevés volt közöttük.
A magyarországi népesség mintegy 60%-át kitevô A magyarországi szerbség társadalmi tagozódá-
nem magyar ajkú népesség társadalmi rétegzôdé- sa nagyon hasonlít a szlovákokéhoz, egy különb-
se részben eltért a magyarétól. Két fontos szem- séggel: a szerbek között igen sok kereskedôt talál-
pont határozta meg a polgárosodásuk és nemzetté hatunk. Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy
válásuk folyamatát: egyrészt az, vajon egy tömb- más volt a jogi helyzete azoknak a szerbeknek, akik
ben éltek-e vagy szétszóródva, másrészt az, hogy a Határôrvidéken éltek, s más az elsôsorban Du-
társadalmi rétegzôdésük teljes volt-e vagy cson- na menti városokba, falvakba települt népesség-
ka (azaz hiányoztak-e bizonyos társadalmi rétegek, nek. Az egész szerbséget összetartotta viszont a
pl. nemesség, polgárság). (Mindkét tényezô a bete- pátriárka által irányított szerb ortodox egyház.
lepülésük körülményeitôl függött.) Azok az etni- A románok kiváltképp Erdély és elszórtan a
kumok indulhattak nagyobb eséllyel a modernizá- volt Partium területén éltek. Szinte kizárólag a
ció útján, amelyek teljes társadalmi struktúrával parasztság soraiban találjuk ôket. S végül az
rendelkeztek és egy tömbben éltek. északkeleti megyék ruszin vagy rutén lakossága
A horvátok elsôsorban a Magyarország társ- is e rétegbe tartozott.
országaként számon tartott Horvát-Szlavónország- A felsorolásból, mint ahogy a nemzetiségi meg-
ban éltek. Teljes társadalmi struktúrával rendel- oszlást mutató korabeli összeírásokból is, két cso-
keztek, s a római katolikus egyház is összetartotta port hiányzik. Az egyik a magyarországi zsidóság,
a horvátságot. melyet ekkoriban felekezetként tartottak szá-
A németek több telepítési hullámban jutottak mon. A középkori eredetû törvények értelmében
magyar földre. A középkori eredetû kiváltságokkal földbirtokkal nem rendelkezhettek, így városi
rendelkezô szászok egy tömbben, fôként a szepes- polgárként kereskedelemmel és iparûzéssel foglal-
ségi városokban és az erdélyi Szászföldön éltek. koztak. Sérelmes volt rájuk nézve az a törvény is,
„Régi” városlakókként erôs polgársággal rendel- amely megszabta az egyes városokban a zsidó
keztek. Ezt a réteget szaporította a sokszor vegyes kézben lévô vállalkozások számát. Amint felold-
lakosságú, de német többségû és fôként evangéli- ják e rendelkezést a reformkorban, a zsidóság Pes-
kus városi polgárság. A török kiûzése után érkezô ten a harmadik legfontosabb csoporttá vált (15%,
németek, a római katolikus svábok a paraszti ré- országos arányuk 2%).
tegbe tartoztak, s elszórtan, falvakban éltek. A másik kimaradt csoport a cigányoké. A felvi-
A szlovákok egy tömböt alkottak az észak- lágosult abszolutizmus helyhez kötô és telepítô
magyarországi vármegyékben, másutt kisebb cso- politikája ellenére egyelôre megôrizték a vándor
portjaik elszórtan éltek mezôvárosokban, városok- életformát. Társadalmi rétegzôdésük alapvetôen
ban is. Vallási szempontból kétharmad–egyhar- eltért az Európában szokásostól: a nyelvjárások és a
mad arányban római katolikusok és evangélikusok foglalkozások szerint alakultak ki csoportjaik.

(Black plate)
1615 U plate)
125
M
A politikai élet
N
Magyarország török kor utáni berendezkedése kapcsán részletesen szó volt a magyarországi
politikai, közigazgatási és gazdasági intézményekrôl. Ismételd át a tanultakat!
Mi volt a szerepe a Helytartótanácsnak és a Magyar Kancelláriának?
V. FERDINÁND (1835–1848)
I. Ferenc császár legidôsebb fia. Születése után kiderült, hogy epilep-
sziában szenved, s apja fontolóra vette az öröklési rend megváltoztatá-
sát. Huszonöt évesen lépett elôször a császár hivatalos képviselôjeként
a nyilvánosság elé. Öt nyelven beszélt.
JÓZSEF NÁDOR (1776–1847)

II. Lipót hatodik fia. 1796-ban a magyar
országgyûlés közfelkiáltással az ország ná-
dorává választotta. E tisztségét haláláig,
több mint ötven éven át viselte, s értett magyarul is. Nádorként igyekezett Bécs és a magyar rendek követeléseit össz-
hangba hozni. Támogatta az elsô magyar vasút megépítését és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrehozását.
1844-ben Pesten mûszaki egyetemet alapított, amely késôbb az ô nevét viselte. Alcsúti birtokán mintagazdaságot
szervezett. Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Könyvtár megalapítását.
A RENDI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI – AZ ORSZÁGGYÛLÉS
Mutasd be az országgyûlés rendjét! Készíts táblázatot, amelyben szerepelnek az alsótábla

és a felsôtábla résztvevôi, munkájuk menete, a szavazás módja!
Újságíró vagy. Írj riportot az országgyûlésrôl! Hogyan látja az angol utazó a magyar rendek
politikai szerepét?

(Black plate)
126
ÜLÉSEZIK AZ ALSÓTÁBLA AZ
1832–36. ÉVI ORSZÁGGYÛLÉSEN
A diákok, az özvegyek a fôrendi
küldöttek és az éárdeklôdôk a karzaton
foglaltak helyet, bekiabálásaikkal
buzdítva a szónokokat.
POZSONY és érsek, valamint egy görögkeleti ortodox püs-

„A diéta tagjai közül csak kevesen vittek házat Po- pök foglal helyet. […] A második csoportnak,
zsonyban […], többnyire beérték azzal a szállás- melyet Barones et Comites Regninek neveznek, fe-
sal, melyet a város nyújtott nekik. Ha ugyanis egy je a nádor vagy palatinus, a királyság egyik legma-
város abban a megtiszteltetésben részesül, hogy a gasabb és legrégebbi méltósága. […]
diéta színhelye lehet, ez egyszersmind azzal a kö- A harmadik csoport tagjai, akiket regalis-
telezettséggel is jár, hogy a követeket gratis [in- táknak neveznek, mivel mindegyiküket külön ki-
gyen] kell elszállásolnia. […] Az egyik mágnás rályi levél hívja meg a diétára, a hercegi, grófi
szállása mindössze két igen jelentéktelen méretû vagy bárói címek birtokosai, ha már betöltötték
helyiségbôl állt, közülük a külsô elôszoba, de a huszonötödik életévüket. Mivel e címeket Ma-
személyzetet szintén itt szállásolták el, míg a má- gyarországon egy-egy család valamennyi fiúsarja
sikat maga a házigazda használta háló- és fogadó- örökli, mindnek joga van helyet foglalni a felsô-
szobának. […]” táblán. […]
A felsôtábla jelenleg semmiféle intézkedést
A FELSÔTÁBLA nem hozhat, sôt úgy tudom, még csak azt sem in-
„A fôrendek ugyanabban az épületben üléseznek, dítványozhatja, hogy módosítsanak az alsótáblá-
ahol a követek, csak egy másik szárnyon. […] ról felterjesztett javaslatokon, mindössze vétó-
Egy óra körül megérkezett […] József fôher- vagy jóváhagyó joguk van: igaz ugyan, hogy ezzel
ceg, […] s elfoglalta helyét az asztalfôn, az elnöki aztán korlátlanul élnek; a jelenlegi ülésszakon
székben, majd fogadta az alsótábla küldöttségét, például ugyanazt a javaslatot tizenegy ízben uta-
akik egy törvényjavaslatot nyújtottak be neki. sították vissza, miután a követek ugyancsak ti-
[…] Bármilyen nyugodtan üléseztek is az alsó- zenegy ízben elfogadták.”
tábla követei, a fôrendek messze túltettek rajtuk e
téren. A döntések halálos csendben születtek: AZ ALSÓTÁBLA
sem éljenzés, sem taps nem kísérte ôket. […] A „Az alsótábla követei a társadalom különféle osz-
hat- vagy hétszáz nemesbôl, akiknek joga van tályaiból kerülnek ki. Ott vannak elôször is a vár-
részt venni a felsôtábla ülésein, ez alkalommal megyék, majd a városok és a felsôpapság, végeze-
mindössze harminc jelent meg. […] tül pedig a fôrendek és a fôrendi özvegyek képvi-
Tagjai nagyjából három csoportból kerülnek selôi. Az ötvenkét vármegye küldötteit a nép,
ki: a fôpapságból, a királyság báróiból és grófjai- vagyis a választói testület jelöli ki, kettôt-kettôt
ból (ôk hivatalból fôrendek), s azokból, akik szü- minden egyes vármegyébôl. (A nép, a populus a ma-
letésük és rangjuk alapján számítanak közéjük. gyarországi latin nyelvhasználatban a nemességet,
A felsôtáblán harmincöt római katolikus püspök a papságot és a szabad városok polgárait jelenti;

(Black plate)
1615 U plate)
127
A POLITIKAI ÉLET M
plebsen kizárólag a parasztságot értik, s a szóhoz A legképtelenebb helyzetben mégis a távollévô

gyakran fûzik a misera contribuens [nyomorult mágnásoknak és a mágnások özvegyeinek a kép-
adófizetô] jelzôt.) A két képviselô aztán közösen, viselôi vannak. Ha egy mágnás bármiféle elfo-
egyetlen szavazattal rendelkezik. Pontosabban gadható okból nem tud részt venni az országgyû-
szólva, nem is annyira képviselôk, mint inkább lésen, vagy az özvegyek, akik nem jelenhetnek
csak követek ôk, akik választóik akaratának adnak meg személyesen, joguk van elküldeni megbí-
hangot bizonyos kérdésekben, s ezért szállásban és zottjukat az alsótáblába, de nem a felsôbe, amely-
napi […] fizetésben részesülnek. De ha már fizet- hez maguk is tartoznak, s küldöttüknek aztán
nek nekik, rá is szorítják ôket, hogy kötelezettsé- semmi egyébhez nincs joga, csak ahhoz, hogy ott
geiknek eleget tegyenek: kettejük közül egynek üljön a teremben, a bajuszát pödörgesse, és
minden határozathozatalnál jelen kell lennie, s „Halljuk! Halljuk!”-ot kiáltozzon, mihelyt vala-
engedély nélkül egyik se maradhat távol. […] mi megmozgatja a fantáziáját. Az a helyzet, hogy
Meg kell még említenem a királyi városok kö- ez a küldött többnyire fiatal joghallgató vagy va-
veteit is, igaz, az ô helyzetük rendkívül visszás. Jo- lamelyik szegény rokon, akinek amúgy is dolga
gukban áll részt venni és felszólalni az alsótábla lenne Pozsonyban, s így most a várossal fizetteti
ülésein (de csak egy szavazatuk van). Ezért aztán ki a szállását. […] Maga a szavazás így megy vég-
féltékenyek a nagyobb jogokkal és kiváltságokkal be: minden követet néven szólítanak, s ô néhány
rendelkezô nemesekre, s mivel közvetlen és ter- szóban közli az álláspontját, vagy hosszasan fejte-
mészetes védelmezôjüknek az uralkodót tekintik, geti, ahogy kedve tartja.”
többnyire az Udvar engedelmes eszközének sze- (JOHN PAGET: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY,
repét töltik be. 1839)
A NEMESI VÁRMEGYE
Az alábbi források alapján magyarázd meg, mi a vármegye szerepe, milyen tisztviselôi vannak!
Hogyan mûködik a megyei közigazgatás?
Írj riportot egy képzeletbeli megyegyûlésrôl és a korteskedésrôl!
A MEGYEGYÛLÉSEK is elôkészítették. […] Az alispán minden esetben

„Magyarországon szokás szerint háromévenként a megye számszerû adatainak értékelésével nyi-
valamennyi megye nemesei összegyûltek a fôispá- totta meg a gyûlést, beszámolt a kiadásokról, a
nok és a tisztségviselôk elnöklete alatt, akiket a bevételekrôl, az utak, börtönök, az elintézetlen
kormány egy életre nevezett ki. […] Közfelkiál- perek állásáról, a tervezett intézkedésekrôl és az
tással vagy versengés esetén titkos szavazással ezek élelem áráról stb. Az ôszi gyûléskor rendszerint
a gyülekezetek választották meg a következô há- megvizsgálták a megye költségvetését és megsza-
rom évre a magisztrátusokat és tisztségviselôket. vazták az évi szükséges pénzkiadást, az orvosok,
Utóbbiak végezték […] a megye adminisztráció- sebészek fizetését. […]
ját, negyedévente kötelesek voltak mûködésükrôl Ezen intézmények mûködésének eredménye-
beszámolni választópolgáraiknak az úgynevezett ként az országgyûlés nem volt kitéve az ügyek tö-
megyegyûlés elôtt. Ilyen alkalmakkor a kormány megének, […] minthogy a mi országgyûlésünk
valamennyi rendelkezését az egybegyûlt testület tevékenységét olyan általános rendelkezések
elé bocsátották, hogy bármely törvénytelenség meghozatalára korlátozta, amiket a megyegyûlé-
esetén azt gravámenként [sérelem] az országgyû- sek részletesen javasoltak.”
léshez továbbíthassák. A megyegyûlések alkalmá- (PULSZKY TERÉZIA: EGY MAGYAR HÖLGY
val az országgyûlésre küldött követek utasításait EMLÉKIRATAI, 1850)

(Black plate)
128
„TISZTÚJÍTÁS” szontszerettetik. S ámbár a szolgabírót szilárd jel-

leme az alispánság elnyerése végett csábeszközök-
A vármegyei tisztújítás, a magyar politikai intéz- höz folyamodni nem engedi, de érdemlett nép-
ményrendszer hajdan döntôen fontos eleme 1843- szerûségét tekintve Arankának reménye van,
ban megjelent a pesti színpadon, mégpedig gunyoros hogy vetélytársai felett Tornyai nyerendi el a kér-
vígjáték formájában. Nagy Ignác vígjátéka „hu- déses megyei tisztséget. Aranka sógora, Langyos
szonhárom nap alatt tízszer adatott elô”. A korabeli János fôorvos által korteskedni kezd szeretett vé-
sajtó így számolt be a darabról. dence részére, s ez iparkodása kedvezô eredmény-
„Aranka, gazdag fiatal özvegy elôtt kérôkül jelen- hez vezéreltetik. Farkasfalvi és Heves [ugyanis],
nek meg [a konzervatív] Farkasfalvi Sándor alis- midôn a korteskedésben egymás embereit csábít-
pán s [a túlzó liberális] Heves Kálmán ügyvéd, gatják, s ki-ki a másik pártját gyöngíteni törek-
kikhez az özvegy írásban nyújtott válasza: hogy szik, azon vannak leginkább, hogy kiket ellenfe-
kezét annak adandja, ki a harmadnap múlva tar- lük részérôl maguk számára elcsábítani nem bír-
tandó tisztújítás alkalmával az elsô alispánságot nak, azokat Tornyai részére hódítsák meg, azon
elnyerendi. E válasznak mind Farkasfalvi, mind célt remélvén elérni, hogy ha saját pártjokat nem
Heves megörülnek, mindegyik bízván [pénz]tár- erôsítik is, legalább félt ellenfelüket gyöngítik.
cájában s a köznemesség könnyen csábíthatósá- S csakugyan elgyöngíték egymást annyira, hogy a
gában, hogy az alispánságot s vele az özvegy kezét tisztújító széken Tornyai nyeri el az alispánságot,
elnyerendi. Aranka azonban [a mérsékelten hala- s azzal Aranka kezét.”
dó] Tornyai Károly szolgabírót szereti, általa vi- (REGÉLÔ PESTI DIVATLAP, 1843)
ÖSSZEGZÉS
RENDI FÓRUMOK hagyományok szabták meg. A király indítványai-

val nyitották meg az ülést, melyre a rendek felirat-
A hivatalos politizálás helyszíneit a rendi fejlôdés tal válaszoltak. Az indítvány általában az adó- és
formálta: az állami és a megyei adminisztráció: katonamegajánlásokkal foglalkozott, hiszen ezek
az országgyûlés, a nemesi vármegyegyûlések. Az megszavazása kizárólag a diéta joga volt. A rendek
arisztokraták voltak az állami adminisztráció felsorolták a „sérelmeiket”, azaz a rendi alkotmá-
kulcsemberei a Magyar Királyi Udvari Kancellári- nyon esett csorbákat, s ezek orvoslásához kötötték a
án, a Helytartótanácsban, a Kamarában, közülük „megajánlásokat”. Az alsótábláé volt a kezdemé-
kerültek ki az országos méltóságok viselôi, az or- nyezés joga, ahonnan javaslatuk üzenet formájá-
szágbírák, az udvari kancellárok, az erdélyi fôkor- ban jutott el a felsôtáblához. Ha a két tábla között
mányzók, a kamaraelnökök, a királyi személynö- egyetértés volt, a javaslat felirat formájában érke-
kök, a megyék fôispánjai, a horvát bánok. zett a királyhoz, aki – egyetértése esetén – szentesí-
A rendiség keretei az évszázadok során nemigen tette a törvényjavaslatot, amely a kihirdetéssel
változtak. Az országgyûlést vagy más nevén diétát emelkedett törvényerôre. Amennyiben nem volt a
az uralkodó hívta össze – elvileg háromévenként. táblák között egyetértés, a felsôtábla válaszában
A felsôtábla tagjai névre szóló meghívót kaptak a visszaküldte a javaslatot, melyet az alsótábla átdol-
királytól. A fôrendiház tagjai a fôpapságból (érse- gozott, és ismét elküldött. Az uralkodó is vissza-
kek, püspökök, apátok) és a világi arisztokráciá- utasíthatta a javaslatokat, amit leirat formájában
ból kerültek ki. Az alsótáblán foglaltak helyet a közölt a rendekkel.
vármegyék nemességének követei (52 megye,
megyénként 2 követ), a városok követei, továbbá A NEMESI VÁRMEGYE
a felsôpapság, a fôrendek és fôrendi özvegyek
megbízottjai. A reformkori Magyarország népességének túlnyo-
Az országgyûlések ügyrendjét szintén a rendi mó többsége a nemesi megye joghatósága alá tar-

(Black plate)
1615 U plate)
129
A POLITIKAI ÉLET M
tozott. Vagyis a szabad királyi városok, bányaváro- érsek Heves megye, az Esterházyak Sopron megye
sok és a kiváltságos kerületek (jászok, kunok, haj- örökös fôispánjai voltak.) A fôispán igen gyakran
dúk) lakóit kivéve lényegében mindenki. nem is lakott a megyéjében.
A megyei szervezet az államhatalom legalsó A megyék élén így ténylegesen a nemesség egé-
szintjét képezte. A kisebb egységek, a falvak és a sze által választott tisztségviselôk álltak: az elsô
mezôvárosok földesúri, azaz „magán”-felügyelet alispán a közigazgatást, a második alispán a bí-
alatt éltek. Bármely ügyben – ha például egy szö- ráskodást irányította. Rangban utánuk a fôjegy-
kött katonát kerestek, ha valaki közzétette az ural- zô állt, majd az aljegyzôk, szolgabírák (a járások
kodótól kapott nemességét, ha be kellett fizetni az irányítói) következtek. A bíráskodásban esküdtek,
adót, ha adósságát akarta visszakapni a hitelezô –, „táblabírák” segédkeztek. A megye tisztikarát
mindenki – az uralkodó éppúgy, mint a hadsereg szakértelmiségiek egészítették ki: a levéltáros, a
tagjai, a nemesember vagy az igazát keresô keres- szegények ügyvédje, az orvos (neki alárendelten
kedô – a megyéhez fordult. Nem az ügyben ille- sebészek, bábák) és a mérnök. (A megyék legtöbb-
tékes megyei tisztviselôhöz, hanem „a vármegye jében e tisztségeket nem nemesek is betölthették.)
közönségéhez”, mert a megyét csak nemeseinek A megyeháza épületét és börtönét a várnagy igaz-
összessége, a megye nemesi közgyûlése képvisel- gatta, a közrendre a pandúrok ügyeltek.
hette. A tisztikart háromévenként újjáválasztották.
A megyében élô birtokos nemesek negyedéven- A nagy létszámú tisztikar a reformkorban már
te közgyûlést tartottak. Itt bárki felszólalhatott, s szerényebb megélhetést lehetôvé tevô fizetést hú-
egy nagybirtokos szava és szavazata elvileg éppen zott, s a napidíjakkal, eljárási illetékekkel, lótartás-
annyit ért, mint egy kisbirtokos nemesé. A köz- sal együtt a hivatal már nagyon is vonzó volt –
gyûlés – a közvetlen „nemesi demokrácia” in- nem is szólva a jövedelemszerzés illegális módjai-
tézménye – önmagát is kormányozza. Nemcsak a ról, a hatalmi pozíció elônyeirôl. A tisztviselôk fi-
központi hatalom intézkedéseit hajthatta végre – zetésének fedezésére és a közigazgatási kiadásokra a
vagy tehette félre, mert ehhez is joga volt –, hanem nemesség ún. „házi”, megyei adót rótt ki – a job-
saját területére szabályrendeleteket is alkotha- bágyokra. Összege nem volt jelentéktelen: a me-
tott. Szétosztotta az adót, megszabta az élelmisze- gyék házi adója együttesen jóval meghaladta az
rek árát, utakat épített, megyeházát emelt. De fog- állami adót!
lalkozott az országos politikával is: mérlegelte a A követválasztások a megyei közélet legfon-
központi kormányzat rendeleteit, s ha azokat tör- tosabb eseményei voltak: minden megye két-két
vénytelennek találta, élt az ellenállás jogával. követet választott az országgyûlés alsótáblájára,
Minthogy egy-egy megye elintézendô ügyeinek s kötelezôen betartandó írott utasítással látta el
száma évente a több ezret is meghaladta, a köz- ôket. A követek mûködésükrôl hetente kötelesek
gyûlés többnyire csak tudomásul vette, jóváhagyta voltak beszámolni.
a tisztviselôk eljárását. A fontosabb ügyek elôké- A megyék az országgyûlések megnyitása elôtt
szítésére bizottságot küldtek ki, melynek javasla- vagy egyéb országos kérdésekkel kapcsolatosan le-
tát azután egy újabb közgyûlésen, egy-két negyed- velezésben álltak egymással, s a rokon érzésû me-
év múlva tûzték ki vitára. A mindennapos, apró- gyék politikai programjukat egymáshoz igazí-
cseprô ügyek intézését a közgyûlések között az ún. tották. (A liberálisok például többnyire a „vezér-
„kisgyûlésekre” bízták, amelyeken többnyire csak a vármegye”, Pest indítványaihoz csatlakoztak.)
megye tisztviselôi vettek részt. A polgárosodás folyamán a rendi fórumok
A legtöbb megyében az uralkodó által kineve- mellett megjelentek a politikai nyilvánosság meg-
zett fôispán állt a tisztikar élén, de volt megye, teremtésének új „intézményei” – a szélesebb körû
ahol e tisztség régi jogon öröklôdött egy-egy fô- politikai könyvkiadás és sajtó, az egyesületek és
nemesi családban, vagy címhez-ranghoz kötôdött. végül a politikai pártok. Mindezek hatására maga
(A nádor például Pest megye, a mindenkori egri a politikai élet is átformálódott.

(Black plate)
1615 U plate)
130
Kulturális élet
N
A NYELVMOZGALOM
A MAGYAR NYELV ÜGYE emelkedik az is, hogy a törvényhatósági ügykeze-
A nyelvkérdés már II. József nyelvrendelete óta lés és levelezés, három év múlva pedig az egyházi
(1784) napirenden volt, a „kalapos király” ugyanis anyakönyvek nyelve kizárólag a magyar legyen.
elrendelte a latin helyett a német nyelv használatát a 1840: Az evangélikus egyház határozatot hoz
közigazgatásban, kiváltva a megyék felháborodását. az egyház iskoláiban a magyar nyelven történô
(A rendeletet az uralkodó halálos ágyán visszavonta.) oktatásról.
1790 után több országgyûlés is foglalkozott a magyar 1842: Az erdélyi országgyûlés törvényjavaslata
nyelv ügyével és törvényeket is hoztak. Újult erôvel a magyar közigazgatási nyelv bevezetésérôl a szász
lángolt fel a vita a reformországgyûléseken, amikor a székek belsô igazgatása és a nem magyar egyhá-
rendek lépésrôl lépésre fogalmazzák meg a magyar zak levelezése kivételével. A királyi válasz: a tör-
nyelvhasználattal kapcsolatos követeléseiket. vényhozásban fenntartja a latin, a katonaság és a
1826: Az országgyûlés feliratban kéri a királyt, kincstár dolgaiban a német, az egyházaknál a ko-
hogy engedélyezze a törvényeknek a latin mellett rábban megszokott nyelveket.
hiteles magyar nyelvû változatát is. A királyi le- 1842: A szlovák evangélikus egyház tiltakozik
irat ragaszkodik a latin szöveg hitelességéhez, de a magyar nyelvû szertartások és anyakönyvezés
engedélyezi, hogy magyarul is közzétegyék a tör- ellen.
vényeket. 1843: Az országgyûlés elôterjeszti a magyar
1830: Az országgyûlés törvényjavaslata szerint: nyelvrôl szóló törvényjavaslatát: az ország határa-
az országgyûlés magyarul küldi feliratait, magya- in belül minden államhivatalnál és a Horvátor-
rul kapja a királyi leiratokat. A Helytartótanács szággal való érintkezésben a hivatalos nyelv a ma-
magyarul levelez. A Királyi Kúria magyarul hozza gyar. Tíz év elteltével Horvátországban csak ma-
ítéleteit. Közhivatalt csak magyarul tudó viselhet. gyarul tudó tisztviselô nevezhetô ki. A felsôtábla
A királyi szentesítés szerint: A Magyar Királyi némileg módosítja: Horvátországban maradjon a
Helytartótanács magyarul levelezzen a törvény- közigazgatás nyelve a latin. A király válasza: tör-
hatóságokkal. A Magyar Kúria magyarul hozza vénytelen az alsótábla nyelvi határozata. Zágráb
ítéleteit. Senki nem viselhet közhivatalt és 1834. vármegye körlevele: önálló horvát-szlavón hely-
január 1-je után nem folytathat ügyvédi gyakor- tartótanács felállítását és a horvát közigazgatási
latot, aki nem tud magyarul. nyelv bevezetését követeli. Varasd vármegye köz-
1832: Az országgyûlés alsótáblája indítványoz- gyûlését feloszlatják, mert a nemesség csak hor-
za: magyarul folyjanak az országgyûlés tárgyalásai. vátul hajlandó tárgyalni. Botrányba fulladt vita
A felsôtábla elveti ezt a javaslatot, majd többszöri után az alsótáblán végül kimondják: nem akadá-
üzenetváltás után hozzájárul, és a király elé ter- lyozzák meg, hogy a horvát követek latinul szól-
jeszti. A király szentesíti az 1832–36. évi ország- janak, de ha nem magyarul szólnak, semmisnek
gyûlés határozatait. A törvények nyelve a magyar. tekintik beszédüket. A horvát báni konferencia
A Királyi Táblán magyarul is lehet pert indítani. tiltakozik az országgyûlés határozata ellen. Zág-
Ahol a templomban magyarul szólnak a gyüleke- ráb vármegye közgyûlésén fegyveresen összecsap-
zethez, ott az anyakönyvet is magyarul vezessék. nak a Horvát Nemzeti Párt és a horvát–magyar
1837: Az erdélyi országgyûlés feliratban kéri a párt hívei.
királyt, hogy hivatalos nyelve a magyar legyen. 1844: A király szentesíti az 1843–44. évi or-
A király elutasítja a kérelmet. szággyûlés törvényeit: II. §. A törvények, az or-
1839: Az alsótábla ismét javasolja, hogy az or- szággyûlés, a Helytartótanács, a Kancellária ma-
szággyûlési feliratok nyelve magyar legyen. A ki- gyarországi kiadványainak és a felsôbb bíróságok
rály ezúttal jóváhagyja. 1840-ben törvényerôre ítéleteinek nyelve a magyar.

(Black plate)
1615 U plate)
131
KULTURÁLIS ÉLET M
Vázold fel a nyelvmozgalom folyamatát! Miért fontos az egységes államnyelv? Milyen kapcso-
latban van egymással a nemzetté válás és a nemzeti kultúra?
Hogyan teremthetô meg a magyar nemzeti kultúra? Miért van rá szükség?
EGY VÉLEMÉNY ni is írni is. De ha a született magyar nem szégyel-

„Gyomromból utálom a büszke nacionalizmust, li megtanulni a tót és német nyelvet, s azzal élni,
mely darabokra szaggatja Magyarországot. […] a tót, a német se szégyellje a magyar nyelvet meg-
Azért tehát, hogy Magyarországban sokan beszé- tanulni.”
lünk németül és tótul, nem Német- és Cseh-, ha- (MAGDA PÁL: MAGYAR ORSZÁGNAK ÉS A
nem Magyarországnak vagyunk polgárai. Szabad HATÁRÔRZÔ KATONASÁG VIDÉKINEK LEGÚJABB
legyen a magyar polgárnak, szintúgy mint deá- STATISZTIKAI ÉS GEOGRAPHIAI LEÍRÁSA,
kul, tótul is és németül ön tetszése szerint beszél- 1819)
Hogyan értelmezhetôk Magda Pál szavai? Milyen nyelveket beszéltek a korabeli Magyarorszá-
gon? Mit jelent: egy nyelv – egy nemzet? Mit jelent: „nyelvében él a nemzet”?
OLVASOTTSÁG, MÛVELTSÉG
A FOLYÓIRATOK ÉS HÍRLAPOK SZÁMA ÉS NYELVE
Év Magyar Német Latin Szláv Román Összesen
1801 4 3 1 8
1830 10 9 3 22
1840 26 18 6 2 52
1847 33 19 4 (2 szlovák, 3 59
2 szerb)
A lapok jó része csak rövid életû volt. 1842-ben már 12 ezer sajtóterméket szállítottak ki az elôfizetôknek, ideértve a
külföldi lapokat is, de e 12 ezernek több mint kétharmada, 9551 példány Pest-Budán jelent meg.
Szerinted ki tudott olvasni az országban?
MIT OLVASNAK? tekintélyes készletük, de fellelhettük a London-

„Gyakran megfordult a fejemben, hogyha az uta- ban vagy Párizsban megjelent könyvek legjavát is.
zó valamelyik ország mûveltségérôl helyes képet […] Csak nemrég kezdtek a magyar könyvkiadók
kíván alkotni, elég egy pillantást vetnie a könyv- magyar nyelvû könyvek kiadására is vállalkozni,
árusok árukészletére. […] Ha ez az elképzelésem de ma már elég merészek ezen a téren. Pillanat-
helyes, akkor Pozsonyt elôkelô hely illeti meg az nyilag a politika és a politikai gazdaságtan érdekli
irodalmi tájékozottság terén. Egyik nap végigjár- leginkább a magyarokat, ezért foglalkozik a leg-
tuk az öt-hat legfontosabb könyvkereskedést, s több szerzô is ezekkel a témákkal. Széchenyi gróf
meglepôdtünk, hogy a kereskedôk mennyi köny- ilyen tárgyú munkái a legnépszerûbbek közé tar-
vet tartanak raktáron, s köztük milyen kitûnôe- toznak.”
ket. Nemcsak magyar és német munkákból volt (JOHN PAGET: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY,
1839)

(Black plate)
132
A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS
„Méltán kérdezhetjük: vajon kell-é a magyar-
nak theátrum? A kérdésre a következô okok fe-
lelhetnek. 1-ör Nemzetünk Európában megte-
lepedvén, ugyan az európai szokásokat megked-
velte, s az életnek kellemetességeit, egyéb szom-
széd nemzetek módja szerént nevelni megszok-
ta. Mivel pedig minden európai nemzetek, a
közönséges mulatságokra theátrumi játékokat
választottak, illendô a magyar nemzetnek is
ezen csinosodás útján versenyt futni. 2-or
A NEMZETI SZÍNHÁZ A theátrumi darabok, elmés és tudós férfiaknak
1837-ben, hosszú elôkészítô munka után megnyílt a munkái lévén, és a szép tudományok ágában
Pesti Magyar Színház. (1840-tôl hívják csak Nemzeti különös helyet foglalván, a nemzeti nyelvnek
Színháznak.) csinosodását hathatósan eszközölhetik. De 3-or
a közönséges életnek finomabb szokásait, s a ki-
mûvelt nemzeteknek díszesebb életrendét kö-
zönségesebbé tehetik, s a durvaságot kiirthat-
ják. 4-er A tanulatlan, közönséges rendû embe-
reket mintegy érezhetetlenül oktatva nevelhe-
tik. 5-ör A nemzeti nemes érzést éleszthetik és
megerôsíthetik.”
(HASZNOS MULATSÁGOK, 1822)
CENZÚRA
„E színmû [Schiller Ármány és szerelem címû
drámája] csak az esetben adható, ha a herceg
maitresse-érôl [szeretôjérôl] szóló részek meg-
ÁLLANDÓ MAGYAR NYELVÛ SZÍNHÁZ változtatnak. […] Az erkölcs ellen vét az a szín-
KOLOZSVÁROTT mû, melyben vérontásról, házasságtörésrôl, pa-
1815-tôl 1837-ig a színjátszás igazi hazája a magyar ráználkodásról van szó. […] Papok, ha mégoly
vidék. Az erdélyi színjátszás egyik megalapítója szépen jellemeztetnek, a színpadon meg nem
idôsebb Wesselényi Miklós báró volt. A kolozsvári jelenhetnek. […] Kerülendô olyan kivégzés
állandó színház páholyait a Gubernium vezetôi, vagy börtönjelenet, mely a király akaratából
erdélyi bárók, grófok vásárolták meg, a földszinten történik. […] Ájtatos öregasszony megjelenhet
pedig polgárok: kereskedôk, tímárok, szûcsök, a színpadon, de imádságoskönyv nélkül.”
vargák ültek. (CENZORI UTASÍTÁS)
Mi az oka a színjátszás kitüntetett fontosságának? Miért támogatják a színjátszás ügyét a ma-

gyar társadalom különbözô rétegei? Miért figyeli a cenzúra a színházak munkáját?

(Black plate)
1615 U plate)
133
KULTURÁLIS ÉLET M
NÉPIBÔL NEMZETI KULTÚRA

Mi lehet az oka, hogy a népi kultúra fokozatosan helyet kap a nemzeti kultúrában?
NEMESI ÖLTÖZET
A keleti hatásra a XVI–XVII. század A reformkorban lelkes szabók megal-
folyamán kialakult történelmi magyar kották ennek hétköznapi, egyszerûbb
férfiviselet a XVIII. század udvari változatát, hogy a köznapi viselet is a
díszruhájává vált. Elvesztette kaftánra honszeretetet hirdethesse. A kis álló-
emlékeztetô szabását, a francia divat- gallérú, zsinórozott, combközépig érô
formákat követte, csupán díszítésében dolmányt atillának, a felálló gallérú,
ôrizte meg a magyar jelleget. A XVIII. hosszabb változatát zrínyinek hívták.
század „historizáló”, azaz a korábban A dolmány és a mente keverékét, egy
uralkodó formákhoz visszatérô ízlésének hosszabb, testhez álló, kettôs ujjú kabá-
megfelelôen ismét felelevenítettek egyes tot kazinczynak nevezték. Kedvelt volt a
XVII. századi elemeket, s így jött létre szûr szabású Deák-köpönyeg és a hosszú,
az ún. díszmagyar öltözet. bô, zsinórozott télikabát, a buda is.
A MAGYAR EMBER KARAKTERE lan, rögtön erôt vesz rajta az ellenállhatatlan vágy,
– EGY MÁS ORSZÁGBELI UTAZÓ hogy szülôföldje balsorsán keseregjen. Szegény és
SZEMÉVEL gazdag egyaránt Corvin Mátyás idejét sírja vissza,
„Minden sajátos jellemvonás közt a büszkeség a azt a képzeletbeli aranykort, melyben Magyaror-
legerôsebb a magyarban: az összes környezô né- szágot tisztelet övezte külföldön, s a népnek jó
pekre királyi megvetéssel tekint le. […] A magyar sora volt odahaza. Anya nem sirathatná keserve-
jellem sajátos keverék: alkati passzivitásuk és méla- sebben elvesztett gyermekét, mint a bortól elér-
bújuk nagyfokú ingerlékenységgel párosul. A ma- zékenyült magyar Hunnia letûnt dicsôségét. […]
gyar ember járása lassú és kimért, arca töprengô, A magyar ember vendégszeretete, akárcsak a
beszéde erélyes és méltóságteljes. De amint izga- többi Magyarországon élôké, közmondásos, s bár
lomba jön, óriási hévvel tör ki, mint azt ellenségei ez inkább az ország elmaradottságából adódó
gyakran tapasztalhatták a saját bôrükön. […] szükségszerûség, s nem a társas élet kifinomultsá-
A magyar ember szenvedélyesen szereti a hazá- gának köszönhetô, mégis sokféle barátságos ér-
ját, s meg van gyôzôdve, nincs nála boldogabb és zést ébreszt a vendégben is, a házigazdában is, s
gazdagabb a világon. A svájci sem ragaszkodik mindez azután nyomot hagy a magyar jellemen
jobban hegyeihez, mint a magyar a síkságához. is: szívesen odaadnám érte azokat a hûvös, önzô
[…] formaságokat, amelyek az úgynevezett nagyvilági
Régi közmondás, hogy »borban az igazság«, de érintkezésben töltik be a helyét.”
ezt egy nép sem példázhatná jobban, mint a ma- (JOHN PAGET: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY,
gyar. Amint a nevetségességtôl való félelem elil- 1839)
Melyek azok a magyarokra jellemzô vonások, amelyek leginkább megfogták az angol utazót?
Te hogyan látod, mennyire helytálló a jellemzés?

(Black plate)
134
A NEM MAGYAR ETNIKUMOK KULTÚRÁJA

Tanulmányozd a táblázatot! A nemzeti kultúra formálódásában hol tartanak az egyes
etnikumok? Vajon miért?Válaszodhoz használd fel, amit a társadalomról tanultunk!
A NEMZETISÉGEK KULTURÁLIS FEJLÔDÉSE

Horvátok Szerbek Szlovákok Románok
Rendszeres 1818 1818 1787 1783
nyelvtan
kidolgozása
Felsôfokú 1847: Zágrábi 1812: tanító- 1755: Balázsfalvi
oktatás Egyetem képzô, szent- líceum, görög
anyanyelven endrei líceum katolikus pap-
nevelde
A sajtó kezdetei 1834: Zágráb 1835: Pest 1785: 1838: Brassó
Besztercebánya
„Nemzeti 1767: Sopron 1823: Buda 1870 XVIII. század
történelem” vége
Színjátszás 1838: Újvidék
Közmûvelôdési 1842: Zágráb 1826: Buda 1832: Lôcse
egyesületek
Könyvkiadás 1797: Pest 1786: Pozsony
CIGÁNY ZENÉSZEK
A cigány zenészbandák állandó szereplôi voltak a vendéglôknek,
a népünnepélyeknek. Az ô hangszereik törtek utat a népies cigány
és magyar mûzene számára, mely a polgárosodott középrétegek
kultúrájává, szórakozási formájává vált.
ÖSSZEGZÉS
A XIX. század elsô fele a nemzeti kultúra meg- bevezetése volt. Nem volt olyan országgyûlés,
teremtésének idôszaka Magyarországon. Elôz- ahol ne vetettek volna föl ezzel kapcsolatos kérése-
ményei, sôt feltételei – a nyelvújítás, a magyar ket. A magyar nyelv fokozatosan szorította ki a la-
nyelvû szép- és szakirodalom kiadásának meg- tint a hivatali használatból, s végül az 1844: II. tc.
indulása – a XVIII. századra nyúlnak vissza. elismerte a magyar nyelvet mint a közigazgatás,
az államélet, a bíráskodás közös nyelvét. Mivel
ÁLLAMNYELV, SAJTÓ, SZÍNHÁZ a korabeli Magyarország lakóinak mindössze
40%-a magyar, a magyar nyelv államnyelvvé válá-
A század elsô felében a politikai küzdelmek sa kiélezte az ellentéteket a magyarok és a hor-
egyik állandó követelése a magyar államnyelv vátok között.

(Black plate)
1615 U plate)
135
KULTURÁLIS ÉLET M
A nemzeti kultúra terjesztésének egyik hatá- lomban. A megszületô, modern kori nemzeti
sos eszköze a magyar nyelvû sajtó volt. Ebben a kultúrának szüksége volt arra, hogy a legkülönbö-
korszakban nem múlt el év újabb és újabb lapala- zôbb elemein keresztül képes legyen azonosítani
pítások nélkül. Nemcsak mennyiségében, hanem (identifikálni) önmagát. A nemzeti hovatartozás
témaköreiben is színesedett a lapkiadás. Ekkor in- leglátványosabb jele az öltözködés volt, ezért a kor-
dult legjelentôsebb magyar folyóiratok és hírla- szak „kitalálta” nemzeti viseletét, a díszruhát,
pok: Jelenkor, Pesti Hirlap, Athenaeum, Budapesti amely nem követte a divat napi változásait, hanem
Szemle, Magyar Gazda, Életképek, Pesti Divatlap. magyar ruhának számított (pl. sújtások, zsinórozás
Jelentôs volt a német nyelvû folyóiratkiadás is. használata). A nôi ruhában a reneszánsz viselet ele-
A könyvkiadásban most indult meg igazán a mei idézôdtek föl (pártaszerû fejdísz, zsinórozott
magyar nyelvû szak- és szépirodalom. A könyv- mellény, bô ujjú ingváll).
árusok figyelemmel kísérték az európai könyvpia- A tánckultúra területén lezajlott átalakulásról
cot, s a legfrissebb munkák is kaphatók voltak a tanúskodik a XVIII. század második felétôl nyo-
magyar üzletekben. Ezért lehetséges az, hogy a ma- mon követhetô verbunk és a XIX. században kitel-
gyar érdeklôdôk szinte a megjelenés pillanatában jesedô csárdás. Európa-szerte kimutatható folya-
olvashatják a Nyugat-Európában kiadott gazda- mat, hogy a korábbi hagyományokból szervesen
sági, politikai mûveket. Sôt, ezek némelyike ma- bontakoztak ki a kor igényeinek megfelelô, korsze-
gyarul is megjelent a század negyvenes éveiben. rû formák, meghatározva a néptánc további alaku-
Mindehhez persze olvasóközönség is kellett. Nin- lását, a néptáncból sarjadó társastáncok és nemzeti
csenek pontos adataink a korból az írni-olvasni tu- táncok jellemzô vonásait.
dás arányáról, de bizonyosan nôtt az olvasók réte- A nyugati utazók leírásai és a magyar szerzôk
ge. Erre lehet következtetni a hírlapok elôfizetô lis- munkái nyomán született meg az egységes ma-
táiból és a könyvforgalomból. A Pesti Hírlapnak gyarságkép. E lassan szereotípiává merevedô kép
már 600 elôfizetôje volt. A prenumeránsok (elôfi- fontos eleme a magyar lelkület bemutatása, mely-
zetôk) gyûjtése különösen fontos volt a könyv- és nek tipikus jellemzôi: a büszkeség, mélabú, a ha-
lapkiadók számára, hiszen nélkülük – olvasótábo- zaszeretet, a vendégszeretet és a sírva vigadás.
ruk nélkül – tevékenységüket nem tudták volna
hosszú távon biztosítani. A NEM MAGYAR ETNIKUMOK
A színház jelentôsége, szerepe e korban külö-
nösen kiemelkedô volt. Propagandisztikus hatása A XIX. század elsô felében, a magyar nemzeti kul-
páratlan, a XIX. század elsô felében a kor eszméi- turális mozgalmakkal egy idôben megerôsödtek a
nek leghatásosabb hordozója volt. A színjátszás a magyarországi nemzetiségek mozgalmai. Lépés-
közönség részvételét kívánta meg, s ez egyben alka- hátrányuk a nemzetté válás útján a magyarokénál
lom volt a közös megnyilvánulásokra: egy-egy elô- rosszabb helyzetükbôl adódott (a horvátokat ki-
adás valóságos politikai gyûléssé változott. Ezért a véve a nemzetiségeket a társadalomszerkezet hiá-
színház a magyar nyelv és irodalom, a magyar nya, elszórt területi elhelyezkedés jellemezte).
kultúra, sôt bizonyos politikai törekvések meg- A magyar kulturális fejlôdéshez hasonlóan a
testesítôjévé lépett elô. Pest-Buda, az alakuló fôvá- horvátok jutottak el a nemzeti kultúra létrehozásá-
ros, követve a vidéki példákat – az állandó német nak a legmagasabb szintjére azzal, hogy 1847-ben
színház mellé – segített életre hívni a Pesti Magyar Zágrábban megnyílt a horvát egyetem. A román
Színházat (1837), amely 1840-tôl Nemzeti Szín- és a szerb fejlôdésben közös vonás volt az egyház
házként mûködött. kulturális küldetésének kimagasló szerepe. A leg-
A népi kultúra fontos forrásává vált a nemzeti szerényebb kezdeteknél a ruszin nép tartott.
kultúrának. A romantika és a kezdeti nemzetté vá- A magyarság és a nemzetiségek közötti ellen-
lás folyamatában a „dicsô múlt” mellett rátaláltak tét fölerôsödött a magyar nyelv államnyelvvé téte-
a paraszti kultúrára, amely sok elemet megôrzött lével. A nemzetiségi értelmiségiek (egyháziak, vilá-
az „ôsi” vagy ôsinek hitt magyar vonásokból. Így a giak) egyre gyakrabban hangoztatták az erôszakos
népi kultúra elemei helyet kaptak a nemzeti iroda- magyarosítás vádját.

Tori_2-2 fejezet_2010:Történelem. 2-2 fejezet.levil 2/28/10 10:09 AM
(Black plate)
REFORMOK ÉS FORRADALMAK
REFORMOK ÉS FORRADALMAK
1830
N
VÁLSÁGOK ÉS PROBLÉMÁK
Milyen gazdasági különbségek figyelhetôk meg Európa régiói között? Hogyan kezdôdött az
ipari forradalom, mely területeket érintette eddig? Mit jelent a válság fogalma?
Az alábbi ábrák és képek alapján következtess, milyen válságokkal lehet számolni?
EURÓPA NÉPESSÉGE
Régió 1800 1850 Növekedés
Szám (millió) Szám (millió) (1800 = 100%)
1. Nyugat-Európa 45,1 100,4 222,6
2. Skandinávia 5,0 7,9 158,0
3. Dél-Európa 30,5 43,6 142,9
4. Közép- és Kelet-Európa 53,8 82,3 152,9
5. Balkán 8,5 – –
A 2–5. összesen 97,8 133,8 136,8
Európa összesen 142,9 234,2 163,9
Európában 1800 és 1850 között népességrobbanás zajlott le. Kivételnek csak Franciaország számított, ahol a sok
kisebb parasztbirtok szétaprózódásának megakadályozása érdekében óvakodtak a családok a sok gyerek vállalásától.
A viszonylagos túlnépesedés néhol kivándorlási hullámot indított el – például a szegény Írországból Amerikába –,
máshol azonban fokozta mind a hagyományos, mind az újabb keletû társadalmi feszültségeket.
DOKKMUNKÁSOK ANGLIÁBAN
A múlt örökségeként még fennállt az agrártermelésre épülô
hagyományos társadalom, nagybirtokkal és kis földû vagy teljesen
elszegényedett tömegekkel, de terjedôben volt az ipari termelésre
épülô új társadalom, nagyvállalkozókkal és nincstelen munkás-
rétegekkel. A két társadalomszerkezet aránya eltérô volt Európa
különbözô régióiban.

plate) Tori_2-2 fejezet_2010:Történelem. 2-2 fejezet.levil 2/28/10 10:09 AM
(Black plate)
1615 U plate)
137
1830 M
POLITIZÁLÓ DIÁKOK NÉMET FÖLDÖN

A gazdasági fejlôdés zavarain túl a nemzeti egység
kérdése foglalkoztatta a Német Szövetség, Itália és
Kelet-Közép-Európa népeit. A francia polgári
nemzetállam lett a mintaképük a polgári nemzetté
válás idôszakában. E népek nemzeti fejlôdése azonban
más feltételek közt indult, mint a franciáké. Nem
rendelkeztek saját, független, egységes államisággal,
esetenként soknemzetiségû birodalmak keretében éltek,
az alárendeltség különbözô szintjein.
Az alábbi szöveg segítségével gyûjtsd össze, mely országokban milyen típusú problémák okoz-
tak gondot, és milyen „megoldások” születnek?
PROBLÉMÁK ÉS „MEGOLDÁSOK” ANGLIA

Az 1830. évi választásokat a whigek [a polgárság
FRANCIAORSZÁG és a nemesség egy részét tömörítô liberális parla-
Bourbon XVIII. Lajos utódja, X. Károly (1824– menti párt, 1832-tôl Liberális Párt] nyerték meg.
1830) megkísérelte a „régi rend” visszaállítását, a Mindenki bizakodott, hogy a régóta áhított vá-
teljes restaurációt: megszavaztatta az emigránsok lasztójogi reform és a munkások helyzetének javí-
kártalanítását, megerôsítette a katolicizmust, tása végre a parlament elé kerül. 1832-ben a vá-
korlátozta a sajtószabadságot. Az 1830. évi vá- lasztójogi törvény megváltoztatta az eddigi vá-
lasztásokon a liberálisok elsöprô többséggel gyôz- lasztási körzetek beosztását (korábban pl. Man-
tek, de a még hivatalban lévô kormány állam- chester, a nagy iparváros nem rendelkezett képvi-
csínnyel feloszlatta az új képviselôházat, új válasz- selôvel, teljesen elnéptelenedett mezôgazdasági
tójogi törvényt fogalmazott meg, mellyel a szava- vidékeknek több képviselôjük is volt), s ezzel
zók számát negyedére csökkentette (25 ezerre). 50%-kal emelte a választásra jogosultak számát.
Július 29-én a rendelet nyilvánosságra hozatalá- 1833-ban az üzemi törvényekkel a munkásság
nak hatására szervezôdô tömegtüntetés felkeléssé szociális helyzetét kívánták javítani, bizonyos
szélesedik. A király Angliába menekül, s a nagy- iparágakban megtiltva a gyermekmunkát.
polgárság jelöltjét, Lajos Fülöp orléans-i herceg
koronázzák királlyá. Az ország államformája al- NÉMET SZÖVETSÉG
kotmányos monarchia lett, a választójogot széle- 1830–32 során értelmiségiek vezetésével szórvá-
sítették, a polgárság rétegei visszakerültek a poli- nyos felkelések zajlottak a liberális nemzetállam
tikai élet irányításába. megteremtéséért. Poroszország tovább erôsítette
befolyását a Szövetségben: 1834-ben – Ausztria
BELGIUM nélkül – tizennyolc német államot összefogó
A belgák nemzeti érzéseit sértette, hogy Hollan- vámuniót hozott létre.
dia részévé tették az országot. A liberálisok felke-
lést szerveztek a holland uralom ellen, s az 1830 ITÁLIA
novemberében összeülô nemzeti kongresszus al- Az 1820-as évek liberális és felszabadító mozgal-
kotmányos monarchiává tette az országot, és a mai a sikertelenség ellenére tovább szervezôdtek.
trónra a német Szász-Koburg hercegi családból 1830-ban a franciaországi forradalmi események
származó I. Lipótot ültette. hatására az északi területek nagyvárosaiban tör-

(Black plate)
138 REFORMOK ÉS FORRADALMAK

M
tek ki felkelések. Céljuk a Habsburg-fennhatóság MAGYARORSZÁG

lerázása volt, az osztrákoknak azonban néhány 1830 januárjában megjelenik gróf Széchenyi Ist-
hét alatt sikerült leverniük a lázadókat. ván Hitel címû munkája, amely a korszak legna-
gyobb hatású magyar nyelvû könyvévé válik.
LENGYELORSZÁG A Habsburg-udvar pénzügyi helyzete aggasztó,
A napóleoni háborúk után Oroszország újabb je- I. Ferenc szeptemberre összehívja az országgyû-
lentôs területeket kapott Lengyelországból, beleért- lést. A király célja fiának, Ferdinándnak a meg-
ve Varsót. 1830 novemberében felkelés tört ki Var- koronázása, a hadsereg létszámának emelése. Az
sóban. A lengyelek célja az Oroszországtól való el- országgyûlés pedig feliratban kéri, hogy a hivata-
szakadás volt. A felkelést nemesek vezették, akik lok magyarul levelezhessenek. V. Ferdinándot
maguk sem voltak egységesek, és nem törôdtek a királlyá koronázzák, az újoncokat megajánlják, a
parasztság maguk mellé állításával. Az orosz csapa- király pedig szentesíti a magyar nyelv használatá-
tok véres kegyetlenséggel fojtották vérbe a lengye- nak kiszélesítésére vonatkozó javaslatot. Decem-
lek mozgalmát. A lengyel szabadságharc két fontos berben lezárják az északkeleti országhatárt, véde-
következménnyel járt: óriási hatást gyakorolt a for- kezésül a Galícia felôl terjedô kolerajárvány el-
radalmi mozgalmakra, és megszületett egy új nem- len.
zetközi politikai tényezô, a lengyel emigráció. A következô évben az északkeleti vármegyék-
ben tovább terjed a járvány, s a szigorító intézke-
TÖRÖKORSZÁG dések hatására a parasztok sok helyütt fellázad-
Az 1827–29 között zajló török–orosz háború a nak. A gyújtogatások, támadások megfékezésére
drinápolyi békével ért véget. Oroszország a szláv a katonaság sortûzzel válaszol. 1832 decemberére
és ortodox népek „védelmezôjeként” tett szert az uralkodó ismét összehívja az országgyûlést,
befolyásra a Balkánon. amelyet majd 1836 májusában rekesztenek be.
ÚJ KÉRDÉSEK
Az alábbiakban olyan források olvashatók, amelyek felfedik a „nyitva hagyott problémákat”.
Melyek ezek? Mely társadalmi réteg érzi kisemmizve magát? Mik a sérelmei?
Hogyan reagál e sérelmekre a hatalom?
FRANCIAORSZÁG ügyét képviselik. […] A brosúra, amely a képvi-

seleti kormányzatnak e szép elméleteit tartalmaz-
Louis-Auguste Blanqui (1805–1881) az 1830. évi za, november 20-án jelent meg; Lyon 21-én felelt
forradalom után kezdte közéleti tevékenységét, mint rá. [A lyoni selyemszövôk 1831. évi felkelésérôl
a Nép Barátainak Társasága nevû szervezet tagja. van szó.] […] S ez nem csak lyoni jelenség; min-
A társaság tizenöt tagját 1832-ben bíróság elé állí- denütt pusztulnak az adóktól meggyötört mun-
tották. Részlet Blanqui védôbeszédébôl. kások. Ezek az emberek, akik hajdan oly büszkék
voltak a gyôzelemre, amely a politikai színpadon
„Esküdt Uraim! való hatalomra jutásukat egybekapcsolta a sza-
Az a vád ellenem, hogy harmincmillió franciá- badság diadalával, ezek az emberek, akiknek egész
nak, akik éppúgy proletárok, mint én, azt mond- Európa kellett, hogy újjáalkossák, ezek most az
tam: jogotok van élni! Ha ez bûn, akkor úgy vé- éhség ellen küzdenek, s nem marad elég erejük,
lem, legalábbis olyan emberek elôtt kellene felel- hogy felháborodjanak a restauráció becstelenségét
nem érte, akik ebben a kérdésben nem a maguk betetôzô oly sok szégyentelenség láttán.”

(Black plate)
1615 U plate)
139
1830 M
AZ ANGOL TÁRSADALOM
Keress választ arra a kérdésre, hogy mennyire jelenthetett radikális megoldást a választójogi
törvény, illetve az üzemi törvények bevezetése!
Az 1833-ban hozott üzemi törvény megtiltotta a gyenfoltként eltüntetni akaró – szegénytörvény meg-
9 év alatti gyermekek foglalkoztatását a malomüze- reformálására is: a jövôben már nem a szegények-
mekben (ugyanakkor a törvény hatóköre a bányá- nek szánt juttatásoktól, hanem kényszerítô intézke-
kat nem érintette). Szinte egy idôben került sor a désektôl – pl. kötelezô dologházi munka bevezetésé-
korábbi jótékonykodó szellemû – a szegénységet szé- tôl – remélik a szegénykérdés megoldását.
KOLDULÓ
GYERMEK
A dologház borzal-
maira Charles
Dickens irányította
rá a közvélemény
figyelmét. A Twist
Oliver c. regénye
1837-ben jelent meg – drámai illusztrációkkal.
A dologházrendszer célja az volt, hogy az éhhalál szélén
kínlódó családok többé ne a helyi hatóságokhoz fordul-
janak segélyért, hanem ellátásért és némi bérért munkát
vállaljanak. Nemek és életkor szerint elkülönítették a
JÓLÉT ÉS NYOMOR (KORABELI KARIKATÚRA koldusokat. Hosszú munkaidô, ehetetlen étel, beszéd-,
A heti munkaidôt a 9–13 éves ifjak számára 48 órára, a ének-, dohányzás- és nevetéstilalom jellemezte e nyo-
14–18 év közöttiek számára max. 68 órára „korlátozták”. morúságos, levegôtlen szükségmunkahelyeket.
LENGYELORSZÁG – NEMZET, ORSZÁG NÉLKÜL

Milyen következményekkel járt a felkelés?
A napóleoni háborúk után az Orosz Birodalom berében kezdôdött. A lengyelek felkeltek I. Miklós
újabb jelentôs területeket kapott Lengyelországból. cár ellen, és elûzve az országból a cári helytartót,
Sándor cár a lengyelek felé tett békéltetô gesztusként ideiglenes kormányt alakítottak. A hamarosan
alkotmányt adott a lengyeleknek, és „saját védelme megosztottá vált nemesi tábor azonban az Osztro-
alatt álló” királysággá nyilvánította Lengyelorszá- lenkánál vívott csatában az oroszok óriási túlerejé-
got. Ez a függetlenség azonban csak papíron létezett. vel szemben alulmaradt. Varsó ostromakor a lengye-
Az elsô olyan függetlenségi mozgalom, amely az lek eltökélten harcoltak tovább, reménykedve a
ország egész területére kiterjedt, 1830–31 novem- francia beavatkozásban, mindhiába.
ANGOL KARIKATÚRA A LENGYELEK HELYZETÉRÔL –

AZ „OROSZ MEDVE”: A NÉPEK RABSZOLGATARTÓJA – így szól alattvalóihoz, az
1830. évi lengyel forradalmárokhoz: „Bár tudom, hogy hozzám kívántok szólni,
de ahhoz, hogy megkíméljelek benneteket a hazugságáradattól, be kell fognom a
szátokat.” I. Miklós cár véres bosszút állt: a lengyel birtokosok földjeinek egytize-
dét elkobozták; a varsói és vilniusi egyetemeket bezárták; ezreket végeztek ki vagy
börtönöztek be; sokan választották a kivándorlást.

(Black plate)
1615 U plate)

M
MAGYARORSZÁG
A források alapján keress választ arra, hogyan hatottak a nemzetközi események a magyar
közéletre! Milyen problémák sürgetô megoldására hívták fel a figyelmet
az 1830–31. év eseményei?
A HITEL ték? Vagy azt, hogy ott, hol a nép szabadság úgy
1828. november 19-én Széchenyi István levelet tiszteltetik, mint Belgiumban, az orosz fejedelmi
kapott Nathan Arnstein bárótól, a bécsi Arnstein önkéj ellenzôt nem talált?”
és Eskeles bankház egyik vezetôjétôl. Az üzletem- (KÖLCSEY FERENC, 1833)
ber pénzszûkére hivatkozva elutasította tízezer
forintos hitelkérelmét. Az udvarias kifogás nem A KOLERALÁZADÁS
tévesztette meg a grófot, akinek bármilyen zilál- „Különös dolog, hogy az Abaúj, Szepes, Zemp-
tak is voltak már ekkoriban a pénzügyei, most él- lén, Gömör és Sáros megyékben bekövetkezô pa-
te át elôször, hogy nem kap kölcsönt. A hatás rasztfelkelés idején majdnem kizárólag csak ru-
sokkoló – de nem a pénztárcája, hanem készülô szin vagy ukrán parasztok és falvak keltek fel a
új mûvének gondolatmenete szempontjából! nemesség ellen. Ez adott okot arra a vélekedésre,
A jó nevû bankár nyilván csodálkozva olvashatta hogy mivel az ország viharosan követelte Ausztria
a gróf cseppet sem sértôdött, hanem köszönetet közbelépését Lengyelország javára, a fölkelést az
tolmácsoló válaszát: „A becsület, a rendezett orosz kormány robbantotta ki, és annak ügynö-
anyagi viszony nem segít a hibás állapotokon. kei terjesztették a kutak megmérgezésérôl szóló
[…] Országom nyomorúságos viszonyai között mesét. […]
összes javaimmal sem tudok Önöknek biztonsá- Nehéz volt akkoriban olyan férfiakat találni,
got nyújtani – még egy forint erejéig sem! Az akik elég bátrak ahhoz, hogy elvállalják a rögtön-
egész biztonság, amit nyújtani tudok, csak becsü- ítélô bíró nehéz feladatát. […] Eötvös [a királyi
letem és igazságom.” Ez utóbbi fedezettípusok- biztos] kénytelen volt teljhatalmánál fogva fiatal-
nak azonban nem véletlenül nincs rubrikájuk a embereket bíróvá kinevezni, mert tudta, hogy
világ nagy bankjainak hitelkérelmi ûrlapjain. ezekre számíthat leginkább, ha arról van szó,
1830 januárjában megjelenik a Hitel, a legna- hogy veszélynek tegyék ki magukat. […] Így ne-
gyobb hatású magyar könyv, amely addig – s tán vezett ki rögtönítélô bírónak engem is. [A vissza-
azóta is – elhagyta a hazai sajtót. A szerzô végig- emlékezés írója akkor 18 éves volt.] Egyik zendü-
járja a késô feudális magyar valóság leglényege- lô helységbôl a másikba mentünk, és statáriumot
sebb színtereit, és a hitel – illetve a hitel hiánya – [rögtönítélô bíróság] tartottunk. Mint legfiata-
mint egységes szempont segítségével vázolja fel labbnak, nekem jutott az a kellemetlen feladat,
elvi megoldási programját. hogy kivégzéseknél jelen legyek. Mernyiken,
ahol Szulyovszkyt [Szulyovszky József mernyiki
KINEK A SZABADSÁGA? földbirtokos az 1831. augusztus 6-án a kastélya
„Én ugyan az én mindennapi értelmemmel nem ellen vonuló parasztfelkelôk közül kettôt lelôtt, a
tudom megegyeztetni azokat, amik Európában parasztok lányával együtt megölték, házát fel-
szemeink elôtt történnek. A bécsi kongresszus gyújtották] megölték, tizenkilenc lázadót kötöt-
végzett Lengyelországnak szabad alkotványt, s tek föl, Zamutón hetet, Terebesen tizenegyet, Va-
Belgiumnak Hollandiához kapcsoltatását. Amott rannón ötöt, Csicsóván nyolcat. Egy másik rög-
fejedelmi önkéj [önkény] tapodá meg a nép sza- tönítélô bíróság hasonló módon járt el Homon-
badságát; itt maga a nép töré öszve a kapcsoló na, Butka, Gálszécs, Bacskó, Dargó, Pazdics
láncokat. Európa udvarai meghagyták történni helységekben, úgyhogy csak Zemplén megyében
mindkettôt; s most nem tudja az ember, mit cso- hetvenkilenc embert akasztottak föl. Sehol nem
dáljon inkább? Azt-e, hogy a világ azon részében, sikerült azonban a fölkelés okára bukkanni.”
hol a fejedelmi önkéj tekintetében áll, mint Len- (KÁSZONYI DÁNIEL:
gyelországban, a belga nép szabad tette elnéze- MAGYARORSZÁG NÉGY KORSZAKA, 1868)

(Black plate)
1615 U plate)
141
1830 M
ÖSSZEGZÉS
VÁLSÁGOK német, az olasz és – részben – a francia mozgalma-
kat. Ez a nemzetközi politikai válság – láncreak-
Az 1830-as évek küszöbén egy újabb, a korábbi- ciójával – átmenetileg zavarba hozta a fennálló
nál valamivel erôsebb forradalmi hullám söpört rendszeren ôrködô hatalmakat. S ha ezeket nem is
végig Európán. Ez – az 1820-as évek mozgalmaitól tudta megdönteni, a liberális és nemzeti szabad-
eltérôen – már nem pusztán a déli és keleti perem- ságmozgalmak és – ezek nyomában – az újabb
zónákban jelentkezett, hanem a fejlettebb nyugati társadalmi törekvések növekvô erejérôl tanúsko-
és középsô részeken is megpróbált szembeszállni dott.
1815 konzervatív hatalmi rendszerével. A politi- Franciaországban a Bourbon uralkodó, X. Ká-
kai válságot gazdasági válság elôzte meg, melynek roly (1824–1830) megkísérelte a teljes restaurá-
okai egyrészt a túlnépesedésben, másrészt az ipari ciót, megszavaztatta az emigránsok kártalanítását,
forradalom európai terjedésében keresendôk. megerôsítette a katolicizmust, korlátozta a sajtó
A válság különbözôképpen érintette Európa ré- szabadságát. Az 1830. évi választásokon a liberá-
gióit. Az északnyugati zónában, a fejlôdés cent- lisok gyôztek, ezért az uralkodó feloszlatta a
rumában a polgári nemzeti átalakulás együtt járt nemzetgyûlést, szûkítette a választójogot. A július
a polgárság felemelkedésével. Fôleg a polgárság 28-án kezdôdô tömegtüntetés felkeléssé vált, az
kezén voltak az ipari és kereskedelmi vállalkozá- utcán felszedték a kockaköveket, barikádokat
sok, amelyek egyre nagyobb szerephez jutottak az emeltek. A király Angliába távozott, s a nagypol-
országok gazdasági életében. A liberális eszméket gárság jelöltje: Lajos Fülöp orléans-i herceg lett az
is leginkább a polgárság képviselte, elôször politi- ország új uralkodója. Ezzel Franciaország alkot-
kai pozíciójának kivívása, majd megtartása érdeké- mányos monarchia lett. A régi fônemesek, az ult-
ben. A német és az itáliai területeken ez a polgár- raroyalisták és az egyház képviselôi kiszorultak a
ság lassabban fejlôdött, és némi késéssel nyújtott politikai vezetésbôl. Helyükbe a pénzarisztokrácia
csak támaszt a liberális eszméket hirdetô értelmi- tagjai, a liberális birtokosok, jogászok, értelmiségi-
ségieknek. ek, hivatásos politikusok léptek. A változást meg-
A francia polgári nemzetállam volt a kelet- könnyítette, hogy Franciaország a forradalom
közép-európai népek mintaképe is. E népek óta nem a fônemesi birtokok, hanem inkább a kö-
nemzeti fejlôdése azonban kedvezôtlenebb, hiá- zép- és kisbirtokok, sôt a parasztbirtokok or-
nyosabb feltételek közt indult, mint a franciáké. szága volt. Az új rendszer tehát polgáribb és libe-
Nem rendelkeztek saját, független, egységes állami rálisabb jellegû volt a korábbinál. A nemzetgyûlés
szervezettel, illetve soknemzetiségû birodalmak hatalma megerôsödött, a választók száma közel
keretében éltek az alárendeltség különbözô szint- kétszeresére, 200 ezerre emelkedett – igaz, a 35
jein, ahol a kialakult politikai határok egyáltalán millió franciának ez még mindig csak csekély része
nem feleltek meg az etnikai határoknak. Az volt.
1830-ra kialakult válság nyitja meg tehát Európa A francia iparosodás sosem volt olyan mélyre-
fejlettebb részein a liberalizmus gyôzelmének, ható, mint a brit vagy a német. Ennek egyik oka a
máshol pedig elôretörésének idôszakát, napirend- francia parasztság helyzetében keresendô. 1789-re
re tûzve a nemzeti egység megteremtését és az Franciaország virágzó parasztgazdasággá – kevés
idegen uralom alóli felszabadulást. város, sok falu nemzetévé – fejlôdött. A francia
A forradalmak sora a franciával indult július- forradalomban a parasztság egy pillanatra az élre
ban, némi hatással volt Angliára is, robbanást tört, kivívta a feudális kiváltságok eltörlését, és
idézett elô Belgiumban, majd mozgalmakat út- sok esetben saját földdarabjának tulajdonjogát.
jukra indítva Svájcon, Itálián és a német államo- Mivel azonban Franciaország lakossága lassabban
kon keresztül keletre ért, és a lengyel nemzeti fel- növekedett, mint bármely más európai országé, hi-
keléssel folytatódott. Ennek visszhangjától új erô- ányzott az a föld nélküli, egyre növekvô népes-
re kapva ismét nyugatra fordult, és újraélesztette a ség, mely az új ipari városok munkaerejét al-

(Black plate)
1615 U plate)

M
kotta volna. A másik ok az, hogy a franciák ide- A Német Szövetség területén 1830–1832 so-
genkedtek a tömegáruk termelésétôl, valamint rán szórványos felkelések zajlottak egy liberális
éppoly kedvvel fektettek tôkét külföldi vállalkozá- nemzetállam megteremtése céljával, elsôsorban ér-
sokba, mint hazaiakba. Ezért a francia ipari fejlô- telmiségiek vezetésével. Ez jelzi a helyi burzsoázia
dés inkább egyenletes volt, mint látványos. lassú erôsödését, de politikai cselekvôképtelen-
Belgium, az 1830. évi francia forradalom hatá- ségét is. Poroszország tovább erôsítette befolyását
sára elszakadt Hollandiától. 1830. október 4-én a Szövetségben Ausztria rovására a tizennyolc né-
kikiáltották függetlenségét és a német Szász-Ko- met államot összefogó vámunió létrehozásával.
burg hercegi család vezetésével alkotmányos mo- Itáliában az északi területek nagyvárosaiban
narchia lett. Az 1831. évi belga alkotmány a kor felkelések törtek ki. Céljuk a Habsburg-fennható-
legdemokratikusabb alkotmányának számított, ságtól való megszabadulás volt, de az osztrákok-
a választói cenzust igen alacsonyan szabta meg, s nak néhány hét alatt sikerült leverniük a lázadó-
nem tett különbséget aktív és passzív választójog kat. A gyors sikerhez az is hozzájárult, hogy a két
között. nagyobb állam, a Szárd és a Nápoly-szicíliai Ki-
Angliában a megszokott módon, a parlamenta- rályság nem támogatta a felkelôket.
rizmus rendszerén belül törekedtek a társadalmi Az 1830–1831. évi lengyel felkelés volt a leg-
elégedetlenség csillapítására. Anglia két legége- véresebb forradalom Európában. 1830 novem-
tôbb kérdése a választójog szélesítése és arányo- berében arra a híresztelésre, hogy I. Miklós cár a
sítása és a munkásosztály helyzete volt. Az elsôre francia és a belga forradalmárok ellen készül, felke-
megszületett az 1832-es Reform Bill, amely vá- lés robbant ki Varsóban. Elûzték az orosz hely-
lasztójogot biztosított az újonnan létrejött ipari tartót az országból, ideiglenes kormányt alakítot-
körzetek tehetôsebb lakosainak. (A cenzus 10 font tak. Ez azonban hamarosan két pártra szakadt: a
évi jövedelem és földbirtok tulajdonlása volt.) A mérsékelten reformista és az oroszokkal egyezked-
másodikra már nem volt „egyetemes” megoldás. ni próbáló „fehérekre”, valamint a gyökeres refor-
Az állam szociális törvények meghozatalával pró- mokat követelô és a teljes függetlenségért síkra
bálta – kevés sikerrel – szabályozni a munkások szálló „vörösekre”. I. Miklós cár azonban nem
foglalkoztatását, s a munkanélküliség csökken- tárgyalt egyik csoporttal sem. A felkelést nemesek
tésére szegényházakat hozott létre. Mivel a vezették, akik maguk sem voltak egységesek, s
munkásság korántsem lehetett elégedett mindez- nem törôdtek a parasztság maguk mellé állításával.
zel, saját mozgalmain keresztül (luddizmus: gép- Az orosz csapatok véres kegyetlenséggel fojtot-
rombolás; trade unionok: szakmai munkásszerve- ták el a lengyelek mozgalmát. A lengyel szabadság-
zetek) igyekezett megoldást keresni, elsôsorban a harc két fontos következménnyel járt: óriási ha-
munkakörülményeken javítani. tást gyakorolt a forradalmi mozgalmakra és
Jelentôsebb volt ezeknél a kor népszerû moz- megszületett egy új nemzetközi politikai tényezô,
galma, a chartizmus. Nevét politizálási módszeré- a lengyel emigráció.
rôl, az aláírásgyûjtésrôl kapta: aláírásokat gyûj-
töttek mûhelyekben, gyárakban, bányákban és tö- A „TÚLÉLÔK”
meggyûléseken az alsóháznak címzett országos pe-
tícióra. Az 1838-ban megfogalmazott People’s Európa három nagy, soknemzetiségû birodalma –
Charter (Népi Charta) a férfiak általános válasz- az orosz, a Habsburg és a török – „átvészelte” a for-
tójogát, a fizetett képviselôk rendszerét, a titkos radalmak viharát. 1833-ra világossá vált, hogy a
szavazást és a parlament évenkénti összehívását forradalom két szembenálló táborra osztotta
követelte. A Birminghamben elindított petíción Európát. Franciaországban és Belgiumban a kon-
1839 júliusáig 1 280 000 aláírás gyûlt össze, az zervatív rendszereket liberálisok döntötték
alsóház rövid vita után mégis elutasította, miu- meg, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és
tán azt a magántulajdon elleni fenyegetésként ér- Portugáliában a liberalizmus határozottan teret
tékelte. Mindez 1842-ben és 1848-ban is megis- nyert. Másutt, Lengyelországban, Itáliában és a
métlôdött. német területeken, ahol a birtokos középosztály

(Black plate)
1615 U plate)
143
1830 M
meglehetôsen gyenge volt, a liberális forradalom tozás sem eredményezhetett megoldást. Köztudott
teljes bukással végzôdött. volt, hogy a trónörökös, Ferdinánd, uralkodásra
1833–1834-ben két olyan egyezményt írtak képtelen. Mivel a „legitimitás” elve forgott volna
alá, amelyek tovább mélyítették a szakadékot a kockán, az öreg császár és államkancellárja hallani
konzervatív Közép- és Kelet-Európa és a liberáli- sem akart a trónutódlás rendjének megváltoztatá-
sabb Nyugat-Európa között. Ausztria, Poroszor- sáról. A hajthatatlanság ára nem volt csekély. Tar-
szág és Oroszország a münchengrätzi és a berli- tani lehetett attól, hogy az abszolutista államgé-
ni egyezményben megerôsítette, hogy minden- pezet elôbb-utóbb az egymással vetélkedô udvari
fajta felkelés ellen összefognak. klikkek játékszerévé válik. Az államadósságok
A soknemzetiségû Habsburg Birodalom a fenn- növekvô összege, az állandóan deficites költség-
álló rendet védelmezte nemcsak saját határain be- vetés tovább bénította a birodalom cselekvôké-
lül, hanem a Német Szövetség területén, illetve pességét. Ausztria pénzügyi helyzete 1830-tól ag-
Itáliában is. Mivel az egykori négy-, majd öthatal- gasztóan romlani kezdett. Ebben a helyzetben a
mi együttesbôl Anglia és Franciaország már kivált, katonai erôfitogtatás mellett égetô szükség volt a
Bécsnek, közelebbrôl Metternich kancellárnak Po- belpolitikai biztonság megteremtésére.
roszországgal, illetve Oroszországgal kellett
együttmûködést keresnie. A három keleti hatalom MAGYARORSZÁG
érdekei azonban, ha a liberális és forradalmi moz-
galmakkal szemben közösek voltak is, más vonat- Az 1830-as évekre megváltozott a magyar politi-
kozásban annál kevésbé estek egybe. Poroszor- kai élet. Az országgyûlések résztvevôi szakítottak
szág például riválisa volt Ausztriának a német álla- eddigi, a rendi nacionalizmusban gyökerezô politi-
mok feletti vezetô szerepet illetôen, méghozzá egy- kájukkal, s a „sérelmek orvoslásá”-nak kívánsága
re esélyesebb riválisa. helyett reformok megfogalmazásával és azok fel-
Metternich Ausztriája látszólag érintetlen terjesztésével foglalatoskodtak. Talán azért, mert az
maradt a szent szövetségi rendszer bomlásától, de 1830. évi országgyûlés az európai forradalmak
a már csak birodalmában mindenható kancellár le- légkörében ült össze, bizonyos reformok elodázha-
mondani kényszerült a katonai beavatkozás dédel- tatlanságáról az udvar is meg volt gyôzôdve. Szé-
getett tervérôl. A hadsereg megerôsítésére a pénz- chenyi Hitel címû munkája, a lengyel szabad-
emberek ugyanis csak azzal a feltétellel folyósítot- ságharc és az 1831-ben kirobbanó kolerajárvány
tak kölcsönt, hogy nem indít háborút. Ezért Met- és a nyomában járó parasztfelkelések újabb nyo-
ternich a birodalom diplomáciai erejét mozgó- matékul szolgáltak. Elsôsorban a nyelvkérdésben
sította, hogy úrrá legyen a válságon. A belga kér- értek el sikereket, de változtattak az újoncozás me-
désben meghátrálásra, a német államok ügyében netén is: a sorozás „kötéllel fogás” helyett sorshú-
kompromisszumra kényszerült, Itáliában viszont zással történt, a katonáskodás ideje pedig 10 évre
Franciaország volt kénytelen tudomásul venni, csökkent.
hogy osztrák csapatok szállták meg a Pápai Álla- A politizálás megváltozása miatt Magyarország
mot. A Habsburg-monarchia végérvényesen történetében az 1830 és 1848 közé esô idôszakot
megszûnt Közép-Európa hatalmi és diplomáciai reformkornak nevezzük, mert a politikai élet sze-
központja lenni. Már csak regisztrálta és befolyá- replôi polgári reformokat követeltek, új politikai
solta, de nem határozta meg a fejleményeket. Ere- mozgalmak bukkantak föl. E fordulat feltételeit
jét gyengítette, hogy legfôbb vezetése bizonyta- alapvetôen a gazdasági, társadalmi és politikai
lanná vált. Az öregedô I. Ferenc császár az érde- szerkezet válsága teremtette meg: az átalakuló
mi döntéseket továbbra is kézben tartotta ugyan, Európában a hagyományos feudális rendszer egy-
de veszedelmes mértékben befolyásolhatóvá vált. re tarthatatlanabbnak bizonyult; idôzítésébe pe-
Kegyvesztetté válhatott elôtte bárki, akit „liberaliz- dig nem kis mértékben belejátszott az ekkor kiéle-
mussal” vádoltak. A majdan bekövetkezô trónvál- zôdô nemzetközi politikai válság.

(Black plate)
1615 U plate)

M
„Jelszavaink valának: haza és haladás”

N
Az elôzô részben tanulmányoztuk egyes európai országok és Magyarország helyzetét, majd az
1830–31. évi európai eseményeket. Ezek tükrében milyen feladatok adódtak Magyarországon?
Címünket Kölcsey Ferenctôl kölcsönöztük. Szerinted miért így fogalmazott?
A REFORMORSZÁGGYÛLÉSEK
Az alábbi táblázat az 1830 utáni országgyûlések elôterjesztéseit, törvényeit tartalmazza. Vesd
össze országgyûlésenként a javaslatokat és a törvényeket! Milyen sikereket és kudarcokat köny-
velhettek el az országgyûlések? Miért? Milyen változások figyelhetôk meg az udvar politikájában?
A REFORMKORI ORSZÁGGYÛLÉSEK FÔBB CÉLKITÛZÉSEI ÉS EREDMÉNYEI

Diéták Az alsótábla javaslatai Az országgyûlés menete és A szentesített törvények
a javaslatok hatása
1832–36. 1. Az országgyûlés tárgyalásai A felsôtábla a magyar nyelv- 2. tc.: a magyar nyelvrôl;
évi magyarul folyjanak. használatot többször elutasítja. 5. tc.: szabályozza az úrbéres
2. Úrbéri, kereskedelmi, tör- A tárgyalás menetére tett telkek nagyságát és minôségét,
vénykezési ügyeket együtt javaslatot a király vissza- a jobbágyi haszonvételeket,
tárgyalják – ezeket bizottságok utasítja. jobbágytartozásokat; a job-
terjesztik elô. bágytelken élô nemeseket
3. Úrbéri ügyek: jobbágyterhek Az úrbéri ügyekben a felsô- adófizetésre kötelezi;
örökös megváltása, jobbágytel- tábla ellenkezô állásponton 12. tc.: rendelkezik a tagosítás
ki haszonvételek szabad adás- van, ennek ellenére továbbít- ügyében;
vétele, jobbágyok szabad végren- ják a javaslatot a királyhoz, 13. tc.: kimondja, hogy nem
delkezése, jobbágy–földesúr per- aki elveti az örökváltságot és nemes is lehet felperes;
ben ne az úriszék ítélkezzen, az úriszék hatóságának korlá- 25. tc.: rendelkezik a közhasznú
jobbágyok személy- és vagyon- tozását. vállalatokról és engedélyezi
biztonságának szavatolása. az ehhez szükséges kisajátítást;
4. Új úrbéri javaslat: a meglévô- Ennek ellenére tovább folyik 26. tc.: intézkedik a Lánchíddal
nél szigorúbb jobbágyszolgálta- az úrbéri vita. Ehhez kapcso- kapcsolatos kérdésekrôl: min-
tások szabályozása. lódóan Szatmár vármegye köz- denki köteles lesz hídvámot fi-
gyûlése állást foglal az örök- zetni;
váltság ellen; utasítja Kölcseyt 37. tc.: 500 ezer forintot szavaz
és követtársát a konzervatív meg a Nemzeti Múzeum fej-
álláspont elfogadására. Az új lesztésére;
vitában az alsótábla leszavazza 41. tc.: közadakozásra szólít
az örökváltságot. Kölcsey fel a Nemzeti Színház építésére;
lemond megbízatásáról. 44. tc.: kimondja, hogy az or-
5. Kimondják, hogy Wesselényi Wesselényi ellen pert indít szággyûlés költségeit a nemesség
perbe fogását a szólásszabadsá- az udvar. fizeti.
gon esett sérelemnek tekintik.

(Black plate)
1615 U plate)
145
„JELSZAVAINK VALÁNAK: HAZA ÉS HALADÁS” M

1839. évi 1. Amíg az uralkodó nem or- A felsôtábla visszautasítja. 6. tc.: a magyar nyelvrôl;
vosolja a szólásszabadságon esett Huzavona után 1840-ben az 7. tc.: engedélyezi a jobbágyter-
sérelmeket (a Wesselényi elleni uralkodó kegyelmet ad a hek örökös megváltását;
és egyéb perekre utal), addig az politikai foglyoknak. 17. tc.: engedélyezi a szabad
országgyûlés nem hajlandó tár- gyáralapítást;
gyalni az újoncozást és a Duna- 29. tc.: szabad lakhatást biztosít
szabályozás kérdését. (a bányavárosokat kivéve) a zsi-
2. Elvben megajánlanak 38 ezer dók számára, és engedélyezi,
újoncot. hogy lakhelyükön üzleteket
3. A feliratok nyelve a magyar nyissanak;
legyen. 44. tc.: a Nemzeti Színház céljai-
ra 450 ezer forintot ajánlanak.
1843–44. 1. Minden államhivatal és a köz- A felsôtábla, néhány változta- 2. tc.: a magyar nyelvrôl;
évi oktatás nyelve a magyar legyen. tással a horvátok érdekében,
2. A vallásfelekezetek egyenjo- elfogadja, és felterjesztik. 3. tc.: törvényesnek ismeri el a
gúsítása, vegyes házasságokban a protestáns lelkipásztor elôtt kö-
születendô gyermek kötelezô ka- tött vegyes házasságból született
tolikus oktatásának eltörlése. gyermeket, engedélyezi a pro-
testáns vallásokra való áttérést;
3. A büntetôjogban – a bünteté- A felsôtábla nem fogadja el,
sek egyenlôsége születésre való többszöri üzenetváltással
tekintet nélkül és a halálbüntetés sem. A javaslatot a felsôtábla
eltörlése. meg sem tárgyalja.
4. A városok belsô reformja: köz- A felsôtábla megszorításokat
igazgatási felügyelô szerv a hely- kíván, többszöri üzenetváltás
tartótanács, a polgárjog kiter- után sem terjesztik a király elé .
jesztése, a bíróság és közigazgatás A felsôtábla elveti.
szétválasztása.
5. Szabályozzák a megyei követ- Királyi leirat: erôs kezû fôis-
választás rendjét, szavazati jogot pánok, adminisztrátorok se-
adnak a nem nemes értelmisé- gítségével kormánypárti több-
gieknek. séget kell szerezni a várme-
gyékben.
6. Nem nemesek is bírhassanak A felsôtábla a nem nemesekre 4. tc.: nem nemesek is rendel-
birtokot. vonatkozó javaslatokat kezhetnek nemesi javakkal;
7. Nem nemesek is viselhessenek elfogadja. 5. tc.: nem nemesek bármilyen
megyei hivatalt. közhivatalt betölthetnek.
8. Eltörli a zsidókra kivetett tü-
relmi adót, szabad lakás- és fog-
lalkozásválasztást és birtokbír-
hatást kíván.
9. A Védegylet pártolása, védô- Elvben a felsôtábla támogatja. Az önálló magyar védôvámot a
vámok bevezetésének megfonto- rendek megszavazzák, de a király
lása; elhalasztja a törvény
szentesítését.

(Black plate)
1615 U plate)

M

10. A Vukovár–Fiume vasút-
vonal építése.
11. Közteherviselés. A felsôtábla ellenállásán
megtörik.
1847–48. Felháborodást keltett az 1845- A felsôtábla elvben elfogadja.
évi ben bevezetett adminisztrátori
rendszer, s ezért az alsótáblán
mint sérelem, az uralkodó mód-
szereinek elutasítása kapott
hangot.
1. Az örökváltság módjának ki- A felsôtábla elvben elfogadja.
dolgozására bizottságot állítottak
fel, a kötelezô örökváltság mel-
lett döntenek.
2. Közteherviselés a házi adó A felsôtábla elvben elfogadja.
esetében.
3. A nádor közbenjárását kérik Az európai forradalmak
az elcsatolt részek visszacsato- hatása megváltoztatja
lásához. a dolgok menetét.
Az 1832–36. évi országgyûléstôl kezdve mindegyiken elôkerült az úrbéri ügyek rendezésének

igénye, a nemesek és nem nemesek közötti választóvonal lebontása. Milyen érdekek,
kinek az érdekei ütköztek e kérdésben? Az alábbi szemelvényekben a felszólalók
hogyan támasztják alá álláspontjukat? Rendezzetek vitát!
AZ ÚRBÉRI KÉRDÉS A TULAJDON

„A hajdan korban a magyar nemesség egyedül
A SZEMÉLYI SZABADSÁG maga teljesítette mindazt, amit teljesíteni leg-
„A törvény kötelessége tehát a haza minden lako- szebb, legszentebb kötelessége egy nemzetnek: a
sának személybeli bátorságát [szabadságát] oly haza védelmét és a belsô csendesség fenntartását;
lábra állítani, hogy törvényen kívül önkény sze- tûrhetôbb, sôt nemesebb vala tehát azon büszke-
rint senki mást ne bánthasson. Hazánkban is gon- sége, hogy önvérével szerzett és egyedül védett
doskodtak errôl törvényeink, de csak a nemesekre jussait másokkal megosztani nem akarta. Körül-
nézve; meghatároztatott az, hogy a nemesi ítélet állásaink [körülményeink] azonban vétkünk nél-
nélkül bántani nem lehet. De a szegény nemtelen kül a század lelkével együtt sokat változtak azóta,
jobbágy felejtve vala mindenkor; ôt a földesúr bí- és most vajon kinek folyik legtöbb vére Magyar-
rósága alá adták törvényeink még ott is, hol a bíró ország védelméért? Kinek vállain fekszik a közter-
egyszersmind keresô fél vala; ôt törvény nélkül, hek legsúlyosabb része? Bizonyosan azon nyolc-
gyakran meg sem hallgatva, oly vétekért büntette millió embernek, ki még fekvô tulajdont sem bír-
indulatos felhevülésében az uradalmi tiszt, mely hatván, csak lakosa inkább a hazának, mint
által önszemélyét vélte sértve lenni, s ez akkor polgárja. […] Ismételve kérem a KK. és RR.-et
nem annyira büntetô bírónak, mint bosszút álló [karokat és rendeket], hogy a bírhatási jusst ha-
erôszakoskodónak tekintethetett volna.” zánk nemtelen lakosaira is egész mértékben ter-
(DEÁK FERENC, 1833) jesszék ki, vagy […] legalább a jobbágytelkek tu-

(Black plate)
1615 U plate)
147
lajdonának […] lehetô megvásárlása a nemtele- az egész országot keresztülrázá [felrázta]. Felszólí-
neknek is törvény által engedtessék meg […].” tom a kormányt: ily esetekben mi a mód, mely
(DEÁK FERENC, 1833) által bennünket megoltalmazand? Talán hóhér-
pallos és kötél, mik a bûnösök ellen fordíttatnak?
AZ ÖRÖKVÁLTSÁGRÓL – PRO… Nyomorult eszközök! Mert ezek semmivé te-
„Gondoljuk meg: nálunk az arisztokrácia [itt: a hetnek ugyan egyes életet; de itt nem egyesekrôl
nemesség] tagjai legnagyobb részben falukon, az van szó; itt a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan
adózók [vagyis a jobbágyok] közt elszórva lak- szellemrôl van, mely századok óta most lánggal
nak. Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek lobogva, majd hamv [hamu] alatt emésztôdve ég.
milliók közt csendességben élni: ez bizonyosan a És ezt nem zabolázza meg félelem, nem gyôzi le
milliók jóakaratától van függésben. S […] e jó- hatalom, ezt csak megszelídíteni lehet. Nem
akaratot csak a kölcsön bizodalom [kölcsönös bi- egyébbel pedig, csak oly közös érdekkel, mely a
zalom] teremtheti. […] Hazánk történetében a társaság [társadalom] tagjait egyformán kösse a
példák borzasztóbbak, mint akárhol. Említem a hazához; s ez érdek csupán két szó: szabadság és
Dózsa vérengzô tetteit, […] s ki az, ki még most tulajdon!”
is borzadva nem tekintene a kolera éveire, midôn (KÖLCSEY FERENC,
némely megyékbôl a legrettenetesebb tettek híre 1833)
…ÉS – KONTRA az országgyûlésen repraesentatiót [képviseletet]

„Nem érzi oly szabadoknak kezeit, mint sok elôt- ne adjunk, ami alkotmányunk rendszerét fene-
te szólott követek. Neki utasítása van, hogy al- kestôl kiforgatná. És hova jutna azon magyar
kotmányunkban változást ne tegyen, sôt azt min- arisztokrácia, mely szabadságunkat, nemzeti állá-
den erejével feltartani törekedjék. Elsô tekinteté- sunkat 8 századok viszontagsága alatt képes volt
nek kell tehát lenni, vajon a javallt örökös meg- fenntartani? Földbirtok helyett pénzzel elégítet-
váltás tesz-e változást ôsi alkotmányunkon? És nék ki, s ebbôl pénz arisztokrácia kerekednék,
bárha a mellékes és fiscalisi [kincstári] örökösö- melynek a Hon s trónus mellett nincs semmi ér-
dés tekinteteit elmellôzhetné is, mégis igennel deke. Azt mondják ugyan, »nem szûnünk meg
kénteleníttetnék ezen kérdésre felelni, mert ha- szabadok lenni, bár a népet is részesítjük a sza-
zánk védelme a nemesi felkelés alapjain nyu- badságban«. De mit ér nekem (úgy mond a szó-
goszik. […] De legfôbb tekintet a szónok elôtt a nok!), mit ér nekem a szabadság, ha minden em-
javallott intézetnek ama mellôzhetlen következé- ber szabad?”
se, hogy ha nagyon megszaporodnának a kivál- (G. LA MOTTE, 1834. KOSSUTH
tott községek, lehetetlenné válnék, hogy nekik itt ORSZÁGGYÛLÉSI TUDÓSÍTÁSAIBÓL)

(Black plate)
1615 U plate)

M
A REFORMORSZÁGGYÛLÉSEK HATÁSA
Az ifjúság, a joghallgatók és joggyakornokok jelenléte hogyan befolyásolta az országgyûlés
munkáját?
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI IFJÚSÁG mindenki a maga módjára akart volna segíteni, a

forradalmi eszmét azonban mind elutasítottuk
„Öntudatlanul is arra vágytunk, hogy politikai magunktól, sôt lojalitásunkat is szerettük fitog-
szerepet játsszunk, s tetterônknek tért nyissunk. tatni, de amellett sirattuk Rákóczit, szidtuk a né-
Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy a fenn- metet, […] dühösen éljeneztük a követeket, kik
álló viszonyok nem tarthatnak soká, hogy az ural- bátrabban szóltak, megfáklyászenéztük Széche-
kodó rendszer meg fog bukni, hogy az egész or- nyit, ki folyvást mérsékletet s ildomot prédikált,
szág átalakulása kikerülhetetlen; arról sem volt miért is jobban tiszteltük, mint szerettük, fôképp
kétségünk, hogy a magyar országgyûlés nem ké- pedig tanulmányoztuk a francia forradalom tör-
pes a reformot keresztülvinni, de arról, miképpen ténetét.”
kelljen eljárni, senki sem volt magával tisztában; (PULSZKY FERENC, 1880)
ÖSSZEGZÉS
A REFORMORSZÁGGYÛLÉSEK adóztatásával, s azzal, hogy a nemesség viseli
ezentúl az országgyûlések költségeit.
A polgári átalakulás hívei a rendi fórumokon, a Az 1839–40. évi országgyûlés feszült légkör-
megyegyûlések vitáin, az országgyûlésen alakul- ben ült össze. Az Európában ismét megerôsö-
tak politikai erôvé. A vitákra az 1828–1830 kö- dött reformellenesség határozottabb fellépésre
zött (az 1790. évi országgyûlés bizottsági anyaga bátorította a Habsburg-udvart a magyar politiku-
alapján) kidolgozott javaslatok adták az alkalmat, sokkal szemben. Még be sem fejezôdött az elôzô
amelyeknek eredetileg a rendi viszonyok korszerû- diéta, már hûtlenségi pereket indítottak a vezetô
sítése és stabilizálása lett volna a szerepe, ehelyett politikusok (Wesselényi, Lovassy, Kossuth) ellen, s
felszámolásuknak lett vitaindító anyaga. 1839-ben be is börtönözték ôket. Ezért az ország-
A liberálisok az átalakulásban vezetô szerepet gyûlés a szólás- és személyi szabadság, a követvá-
szántak a nemességnek, és csak fokozatosan ré- lasztás szabadságának visszaállításához kötötte az
szesítették volna politikai jogokban az azokkal érdemi munkát. Tíz hónapi vita után az udvar
nem rendelkezôket. Ennek az volt a feltétele, hogy engedni kényszerült; a bebörtönzötteket szaba-
a jobbágyok jogilag szabad emberek legyenek, don engedték. A király szentesítette az önkéntes
megválthassák terheiket, birtokot szerezhesse- örökváltságot, a váltó- és egyéb kereskedelmet és
nek, és a törvény elôtt egyenlôk legyenek volt iparosodást segítô törvényeket.
uraikkal. Az 1843–44. évi országgyûlésre Metternich
és a fiatal magyar konzervatív fônemesek új tak-
ORSZÁGGYÛLÉSI REFORMOK tikát dolgoztak ki. Mérsékelt reformjavaslatok-
kal álltak elô, pl. a Duna szabályozása, a közleke-
Az 1832–36. évi országgyûlésen a konzervatívok désfejlesztés, a hitelügy tekintetében. Az ellenzék
és a reformpártiak tábora egyre élesebben rajzoló- azonban másról akart tárgyalni: a jobbágykérdés-
dott ki. A megvitatandó kérdések közül a legfon- rôl s ennek kapcsán a közteherviselésrôl és a keres-
tosabb és egyben a legtöbb vitát kavaró a jobbágy- kedelmi és vámügyrôl.
kérdés volt. Az örökváltságot nem sikerült elér- Az 1847–48. évi országgyûlés, amely a magyar
ni, viszont rést ütöttek a nemesi adómentesség történelem utolsó rendi országgyûlése volt, ismét
gyakorlatán a jobbágytelken élô nemesek meg- az udvar módszerei elleni tiltakozással kezdte

(Black plate)
1615 U plate)
149
munkáját. Az adminisztrátori rendszer bevezeté- tosítani tudott magának bizonyos fokú különál-
sével 1845-ben a kormány az eddig csak névlege- lást, önkormányzatot, de érdemi változások meg-
sen mûködô, többnyire külföldön élô fôispánok valósításához a birodalom vezetésének hozzájáru-
helyébe helyetteseket, adminisztrátorokat neve- lására lett volna szükség. Bécsben pedig makacsul
zett ki, hogy a megyegyûléseken szorítsák háttérbe elleneztek minden reformot. (Nemcsak Magyar-
az ellenzéket („fontolva haladók” tábora). Veszte- országon, az egész birodalomban mindenütt meg-
getéssel befolyásolták a tisztviselôket, etetéssel-i- akadályozták a társadalmi reformok megvalósítá-
tatással terelték oda a bocskoros nemességet, aki- sát.)
ket a „nem adózunk” jelszavával is mozgósítot- A reform programja ugyanis a nemzeti mozga-
tak. Lapjaikban kíméletlen támadást indítottak a lommal fonódott egybe. A jobbágyfelszabadítás-
liberálisok ellen, s közben persze hangoztatták, sal jogilag egységessé váló magyar társadalom
hogy majd a következô országgyûlésen maga a ki- nemzetté kívánt szervezôdni, olyan közösséggé,
rály lép elô reformindítványokkal. A magyar kon- amely maga dönt – népképviselôi útján, önálló
zervatívok, hogy legalább forma szerint elkülö- kormánya révén – sorsa felett. Ilyen áron pedig
nítsék magukat a bécsi kormánytól, párttá szer- Bécs nem akart reformokat. Az udvar kénytelen-
vezôdtek (Konzervatív Párt, 1846). kelletlen engedett csupán, ha már mást nem tehe-
Részben azért nem sikerült a teljes program tett. Kezdetben a terror eszközeihez nyúlt, és fel-
megvalósítása, a rendi Magyarország polgári ál- ségárulási pereket indított az ellenzék különbözô
lammá, polgári társadalommá reformálása, mert köreiben meghatározó szerepet játszó politikusok
a nemesség jó része ellenállt vagy ingadozott, az ellen (Wesselényi Miklós, Lovassy László), hogy elné-
arisztokrácia pedig hatalmas birtokai révén mesés mítsa ôket.
gazdagságot mondhatott magáénak, ezért ôk in- A kormányzat 1840 után változtatott politi-
kább ellenezték, mint támogatták a reformo- kai eszközein. Néhány fiatal magyar konzervatív
kat. (Bár a kezdeményezôk között az elsô és a leg- fônemes, gr. Dessewffy Aurél és néhány társa felül-
nagyobb egy arisztokrata volt: gróf Széchenyi Ist- rôl kezdeményezett korlátozott reformokat
ván. Az ô példáját azonban csak néhány fôrendi ajánlott, amellyel képes lehet az udvar összehan-
nemes követte.) A sikertelenség döntô oka még- golni a birodalom és a nagybirtokos arisztokrá-
is fôként egy külsô tényezôben, a Habsburg-ud- cia érdekeit.
var merev reformellenességében keresendô. Az udvar harmadik kísérlete a meggyôzés, a
kormánysajtó megindítása volt: az 1837 júliusá-
A REFORMOK ÉS AZ UDVAR ban meginduló Hírnök titokban évi 3000, majd
5000 forintos kormánytámogatást élvezett, és
A reformkori Magyarország ekkor már három biztosították a cenzúra részérôl is a jóindulatú bá-
évszázada volt a Habsburg Birodalom része. Biz- násmódot.

(Black plate)

M
Politikai programok a reformkorban

N
Nem minden politikus látta egyformán a jövôt. Mi okozhatta a különbségeket? Az alábbiakban a leg-
meghatározóbb politikai programokba igyekszünk betekinteni. Közös bennük, hogy a nyilvánosság
számára készültek: könyv, újságcikk formájában jelentek meg. Gyûjtsük össze a közös elemeket és a
különbözô megoldási javaslatokat! Ne feledkezzünk meg a programadók személyérôl sem!
WESSELÉNYI MIKLÓS
WESSELÉNYI MIKLÓS BÁRÓ (1796–1850)
Korának legnépszerûbb embere volt, a magyar ifjúság
bálványa. Az erdélyi arisztokrata politikai fejlôdésére döntô ha-
tással volt Széchenyi Istvánnal való megismerkedése. Barátsá-
guk esztendei alatt, az 1820-as években kölcsönösen alakítot-
ták egymás nézeteit. Wesselényi programadása, fáradhatatlan
szervezô és meggyôzô munkája kezdettôl ellenszenves volt a bé-
csi kormánynak. Egy megyegyûlésen elmondott beszédéért
„felségsértés” címén pert indítottak ellene. Már folyt ellene az
eljárás, amikor az egész ország háláját, rokonszenvét vívta ki az
1838. évi pesti árvíz során hôsies mentési munkájáért („az árví-
zi hajós”). A lefolytatott perben többévi börtönre ítélték, szem-
bajára való tekintettel viszont eltekintettek büntetése végrehaj-
tásától. Végül a báró, teljesen megvakulva, erdélyi birtokára,
Zsibóra húzódott vissza. Levelezés, röpiratok és cikkek útján
azonban továbbra is részt vett a magyar politikai életben.
Pesten halt meg 1850-ben.
„[A jobbágy] nemcsak a szolgálat terhe alatt ami könnyebbítésére tétetik, köszönettel s úgy
nyög, nemcsak a bot kínozza a szegény földmû- fogja venni, mint ajándékot. Mi pedig gondoljuk
velôt: nincs házi csendje, nincs személye s léte bi- meg, hogy amit érettük tenni fogunk, nem lesz
zonyos bátorságban [szabadságban]. Fajtalan föl- ajándék, hanem tartozásnak lefizetése. […]
desura megszeplôsíti leányát, elcsábítja feleségét; Mi nálunk sokféle nyelv – sok religio [vallás] –
fiát – ha útjában áll, vagy magára haragítja – ka- számtalan különbözô szokások – s hányféle nem-
tonának fogatja; a bús anyának könnyei hiában zetség! – Ez magában is veszedelem. – Bajos, szin-
hullnak. A gazdát a vármegye tisztjével cimborál- te lehetetlen ezen hézagokat [különbözôségeket]
va elûzi telkérôl, kihajtja falujából, oda kell atyai kipótolni – csak a haza, polgári alkotmány s tör-
lakhelyét, kedves sírját hagyni, s a munkás, addig vény iránti egyenlô buzgóság teheti. Ezt pedig
magát jól bíró gazda vándorbotot veszen. egyedül az eszközölheti, hogy a nemzetiség és
Ha pedig az üldözést s önkény súlyát tovább polgári alkotmány malasztjait minden nyelvû,
nem tûrhetvén, végtére panaszra fakad a paraszt, vallás[ú] s származásu[kra] egyenlôen terjessze,
kihez folyamodik? Csak ugyan [szintén] nemes- hogy ne legyen azok közül s [se] egy helyzetbeli is
hez, az ô kínzója felekezetéhez. […] a többi felett s [se] mások kényeztetett becéje, s
Most van éppen ideje, hogy az ország rendei il- [se] mostohaként eggyel se bánjék.”
lô s okos engedményeket tegyenek s azt törvényes (BALÍTÉLETEKRÔL,
kezességre alapítsák: a föld népe most mindent, 1833)

(Black plate)
1615 U plate)
151
POLITIKAI PROGRAMOK A REFORMKORBAN M
Összefüggésbe hozható-e Wesselényi álláspontja azzal, hogy Erdélyben archaikusabbak

a viszonyok, hogy ott nem volt úrbérrendezés? Számára mit jelent az „érdekegyesítés”?
Mire figyelmeztet a nemzetiségekkel kapcsolatban?
SZÉCHENYI ISTVÁN
SZÉCHENYI ISTVÁN GRÓF (1791–1860),
HÁTTÉRBEN AZ ÉPÜLÔ LÁNCHÍD
Apja halálos ágya mellett tett fogadalmat arra, hogy
minden erejét a haza anyagi felvirágoztatására és
a nemzet erkölcsi felemelésére fordítja. Ifjan
a napóleoni háborúk hadszínterein bizonyította
személyes bátorságát és rátermettségét. Legnagyobb
politikai ellenfele, Kossuth Lajos nevezte „a legnagyobb
magyar”-nak. Az elsô felelôs magyar kormány közleke-
dési minisztere volt. A szabadságharc kitörésekor idegei
felmondták a szolgálatot, s a Bécs melletti Döblingben
gyógyíttatta magát, ahol életének utolsó esztendeit is
töltötte. 1860. április 8-án kezében pisztollyal, holtan
találták szobájában. A mértékadó szakirodalom szerint
öngyilkos lett, de – makacsul – újra és újra
felbukkannak meggyilkolásának legendái.
„– Tehát Ezen utolsó két törvény azt vonja maga után,

1-szer A’ Hitel. hogy
De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az 7-szer A’ házi pénztár [házi adó] ‘s országgyû-
abbuli kirekesztés által felette keményen büntet- lési költségek a’ nemestül is idomzat [igazság]
ni, mindeddig nem állíthatni fel valódi sikerrel, szerint viseltessenek.
míg nincs Ezen törvények következésében új életre éb-
2-szer Eltörülve az Avitivitas [ôsiség]. redend a’ hon, ’s nagyobb levén a’ mozgás, szük-
Ennek eltörlése pedig szükségkép maga után ségkép foly, hogy
vonja 8-szor A’ vizek elrendelése, utak készítése ’s jó
3-szor A’ Fiscalitas [a kincstár joga a birtokra a karban tartása, valamint a’ bel vámok – minden-
család kihalása esetén] megszûnését. kitül egyenlôn fizetve – országgyûlési tárgyak le-
Minthogy továbbá nem elég, ha a’ hitelezô az gyenek; mert illyesekben harmónia és szoros egy-
ingatlant csak exequálhatja [végrehajtatja], de azt behangzás kell.
nekie teljes bátorságban bírhatni is kell… a’ hite- De mind e’ mellett a’ szorgalom hatalmasan
lezô nemtelen mint magyar nemes: szükségképp nem léphet elö; ’s így félre kell vetni ’mint káros
foly mindenkire a’ akadályt’
4-szer Jus proprietatis [a birtokszerzés joga]. 9-szer A’ monopóliumokat, céheket, limitatiókat
Ha pedig a’ nemtelen is bírhat ingatlant, kell [korlátozásokat] ’s egyéb ilyes intézeteket örökre.
neki teljes személy ’s vagyonbeli bátorság, azaz De hogy egészen el ne külföldiesedjék az or-
5-ször Törvény-elôtti egyformaság. szág, ’s a’ kül intelligentia még könnyebben és
És – mert sikertelen a’ törvény, ha azt mindig szaporábban ne nyomjon el minden nemzeti sa-
csak egy felekezet magyarázza – játságot mint most
6-szor Törvényes pártvéd [nem nemesek me- 10-szer 1835-dik esztendô 1-sö napjátul fogva
gyei ügyvéde]. csak magyar nyelven írott ‘s íratandó törvény, íté-

(Black plate)
1615 U plate)

M
let, parancs, folyamodás, alkotandó contractus Körülbelül egy hónappal korábban az országgyû-
[szerzôdés], egyezés, számadás ‘s a’ t. [többi] lesz lési ifjúság, a borsodi Szemere Bertalan és a
hazánkban kötelezô erejû! zempléni Nyeviczkey Kristóf javaslatára, bizalma
Mindez azonban még nem elég a’ magyar hon és odaadása jeléül üdvözlô táviratot küldött Wes-
dolgainak rendes forgására; a’ felsôbb parancso- selényinek Erdélybe.
latokban legnagyobb egyformaság kell, ‘s ekképp Széchenyi még sokkal inkább igényt tarthatott
11-szer Csak a’ Helytartó Tanács közbevetése az elismerés ily jelére, hiszen most is a haza javán
és befolyása által kormányoztassunk. munkálkodott. A Nemzeti Múzeum, az Akadé-
‘S mind ennek fô garantiája legyen mia vagy Tudós Társaság, valamint a dunai gôz-
12-szer A’ nyilvánosság.” hajózás megteremtése után a Pest és Buda között
(STÁDIUM, 1833) építendô, állandó híd terve is tôle származott.
Most pedig azért utazott a Vaskapuhoz, hogy ott
A GYAKORLAT EMBERE a sziklákat felrobbantva hajózhatóvá tegye ezt a
„A fiatalság köreiben pillanatok alatt elterjedt a gôzhajók számára mindeddig járhatatlan folyami
hír, hogy Széchenyi, az ország egyik legnépsze- szorost.”
rûbb embere, hazaérkezett, de máris elutazik. (KÁSZONYI DÁNIEL)
Hogyan épül fel Széchenyi programja? Mit tett annak megvalósítása érdekében?
KOSSUTH LAJOS
KOSSUTH LAJOS (1802–1894)

Az 1832–36. évi országgyûlésen kiadta az Országgyûlési
Tudósításokat. Következô vállalkozása az országgyûlés
befejezése után megindított Törvényhatósági Tudósítások.
1837. május 5-én letartóztatták, majd hûtlenség címén
4 évi börtönbüntetésre ítélték. 1841 januárjától 1844-ig
a Pesti Hírlap szerkesztôje. 216 vezércikkébôl a független,
polgári nemzetállam megteremtésének átfogó programja
rajzolódik ki. 1844 októberében a védegyleti mozgalom
élére állt. 1848-ban az elsô felelôs magyar minisztériumban
a pénzügyi tárcát kapta meg. A szabadságharc idején
a kormány feladatait ellátó Honvédelmi Bizottmány
elnökeként rendkívüli energiával szervezte a fegyveres
küzdelmet, irányította a szabadságharc bel- és külpolitiká-
ját. 1849. április 14-én a debreceni országgyûlés kormány-
zóvá választotta. Augusztus 17-én – négy nappal a világosi
fegyverletétel után – elhagyta az országot.
AZ ORSZÁGGYÛLÉSI TUDÓSÍTÁSOK nak, akik rá elôfizettek. Kossuth pompás stílus-

SZERKESZTÔJE ban írt, és híreit eredeti megjegyzésekkel fûsze-
„Ekkor egy fiatal zempléni ügyvéd, Kossuth La- rezte, s így aláíróinak száma oly mértékben meg-
jos, a rendi táblán egy távollevô fôrend képviselô- nôtt, hogy szinte nem is tudott annyi másolót
je azt a remek ötletet eszelte ki, hogy országgyûlé- szerezni, amennyi elegendô lett volna. E bajon
si tudósításokat tartalmazó leveleket ír, ezeket úgy akart segíteni, hogy tudósításait kônyomattal
több példányban lemásoltatja, és elküldi azok- sokszorosította, és hogy ez még gyorsabban és ké-

(Black plate)
1615 U plate)
153
nyelmesebben menjen, kônyomatos sajtót szer- A VÉDEGYLET ÉLÉN

zett magának. Az osztrák rendôrség mindig bele-
ütötte az orrát a magánszemélyek levélküldemé- „Tavalyi jelentéseimben több úgynevezett Véd-
nyeibe, és így Kossuth országgyûlési tudósításait egyletet említettem, Magyarország különbözô ré-
is fölnyitotta. Az ügyet jelentették Bécsbe, mivel szein alakították. […] Azonban úgy látszik, hogy
a kormányzat számára veszélyesnek látszott.” Kossuth […] minden figyelmét e tárgynak szen-
(KÁSZONYI DÁNIEL) telte, és sikerült létrehoznia az Országos Védegy-
letnek nevezett szervezetet, amely most általános
A SZERKESZTÔ BÚCSÚSZAVA szóbeszéd tárgya. […]
„Igenis, uraim! Miként a pálma teher alatt nô, Mikor valaki a Védegylet tagja lesz, aláírásával
úgy erôsödött az én állásom, s a párt, amelynek a és becsületszavával megerôsített fogadalmat tesz,
Pesti Hírlap a mai napig orgánuma volt. […] hogy 1850. október 1-jéig nem vesz, rendel,
Mindenütt elismerve találjuk az irányt, melyben hord vagy használ külföldi árucikkeket – és nem
ezen párt kitûzött célja felé hatályosan töreke- hagyja, hogy gyermekei, szolgái és a tôle függô
dett. És e cél: szabadság s alkotmányos jog min- személyek ilyeneket használjanak –, ha a környé-
den magyarnak; nemzeti jólét, mely a szabadság ken, ahol lakik, hasonló honi árucikk beszerez-
gyökerérôl hajtson; közös teherviselés különbség hetô. Azonban aláírása ellenében bizonyos kül-
nélkül, s az alkotmányos szabadság közös élveze- földi árucikkekkel és termékekkel kivételt tehet
te, azon organikus formák kifejtése, s a népképvi- (például szivarokkal), ha szükségesnek tartja.”
selet kellékeihez idomítása által, melyeknek kö- (J. A. BLACKWELL LEVELÉBÔL,
szönhetjük, hogy »él magyar, áll Buda még«.” POZSONY, 1844)
(PESTI HÍRLAP, 1844)
Melyek Kossuth számára a legfontosabb politikai kérdések és miért? Milyen politikai progra-
mot javasol Kossuth? Hogyan kapcsolhatók ezek az ellenzék politikai célkitûzéseihez?
A fenti programok és politikusok bemutatása alapján milyen különbségek rajzolódnak ki
eddig? Az alábbi forrás a „stílusról” beszél, de nem arról szól. Az idézeteket elolvasva,
mi a fô véleménykülönbség a két politikus között?
SZÉCHENYI ÉS KOSSUTH VITÁJA bandákban dühöngô szélvészként mindent ma-

gával sodor. […] Hozzuk elvégre tisztába, hogy
„S most kérdem a Pesti Hírlap szerkesztôjét, mél- mai, felette hátramaradt, s mindenben oly fejlet-
tóztassék erre egyenesen s ôszintén […] felelni: len körülményeinkhez képest […] sem a sokaság-
vajon hiszi-e, hogy a nagy publikumnak tetszése ban, sem a népben nem lelendjük azt a praesi-
vagy nem tetszése valami igaz bírálat, […] ítélô- diumot [vezetési képességet], mely ki bírná ka-
szék, melytôl apelláta [fellebbezés] nem lehet, lauzolni az ígéret földjére a magyart. […] Min-
[…] ô, kinek annyi olvasottsága után bizony tud- dent a népért, de semmit általa!”
nia kellene mily értelmes szónoki eledelt kívánt (SZÉCHENYI ISTVÁN, JELENKOR, 1843)
meg pl. Franciaországban a […] nép, mely csak-
hamar még Dantonnak szónoklatát is […] meg- „Egyébiránt azt tudom, hogy a nép ítéletében
unta, […] hogy Sokratestül kezdve, számtalan ál- gyakran tévedhet, s hogy Krisztus urunkat is mi-
dozatokon keresztül ítéletében mindig hibázott a noritásban hagyá Barabás ellenében; s azért nyo-
nép, és még Krisztus urunkat is minoritásban [ki- morult gyávának tartom, ki magát tagadja meg,
sebbségben] hagyá Barabás átellenében. […] Tu- hogy a nép ítéletének hízelegjen; de azt is tudom,
dom én a közvéleményt tisztelni, […] de nem hogy a nép tévedjen bár ítéletében, de ítél; s
azt, […] mely Dózsa söpredékében vagy chartista Krisztus urunknak halni kellett, mert a nép ôt

(Black plate)

M
minoritásban hagyá Barabás ellenében; s azért a dokkal a közre nézve jónak hiszen, az a közönség
kevélység legnagyobb tévedésének hinném, ha helyeslését megnyerje; mert alkotmányos ország-
valaki a nép ítéletével nem-gondolást affectálna ban, az alkotmányos nép akaratja nélkül, azt még
[színlelne]; – ellenben bölcsességnek tartom azon csak nem is boldogíthatjuk.”
igyekezni, hogy mit egyes ember, becsületes szán- (KOSSUTH LAJOS, PESTI HÍRLAP, 1843)
A CENTRALISTÁK
EÖTVÖS JÓZSEF BÁRÓ (1813–1871) ÉS SZALAY LÁSZLÓ (1813–1864)

Az 1840-es évek derekán a liberális nemesi reformellenzéken belül újabb irányzat bontakozott ki. A Pesti Hírlapot
az új szerkesztô, Szalay László (1813–1864) személyében annak a „centralista” irányzatnak egy képviselôje vette át
1844-ben, amely a jövôt a népképviseleti, parlamentáris rendszer kialakításában látta – a megyei rendszer helyett.
A centralista irányzat tagjai közül báró Eötvös Józsefet (1813–1871) és Trefort Ágostont (1817–1888) kell említenünk,
és a hozzájuk valamivel késôbb kapcsolódó Csengery Antalt (1822–1880), aki 1845-ben a Pesti Hírlap szerkesztését is
átvette. Szalay és Eötvös már 17 évesen pezsgôt bontottak a Margit-szigeten a párizsi forradalom hírei hallatán.
„A megyerendszernek sok, fôkép Isten által szép Hol az egyes törvényhatóságok szabályalkotási
szónoki tehetséggel megáldott barátai vannak; de jog címe alatt majdnem törvényhozási hatalmat
vajon mi ellen fogunk legtöbb panaszt hallani, gyakorolnak, s a bírói eljárás akként rendeztetett
nem egyes, hanem összes lakóinak minden osztá- el, mint hazánkban, valódi személyes szabadság
lya között? Nemde, a megyék ellen? A jobbágy nem létezhetik.
leginkább azon terhekrôl panaszkodik, melyek Hogy pedig rend, szabadság s célirányosan
általok rovattak rá; a polgár az ipar hátramaradá- rendezett törvényhozás nélkül haladni nem lehet;
sát bennök keresi; a hazafi szomorúan felsóhajt, talán a jelen állapotok legtúlzóbb magasztalója
hogy a legüdvösebb törvények, melyekért annyi- sem fogja tagadni.
ra küzdött, egyes megyék hanyagsága által meg- Ha alkotmányunk átalakulását reform s nem
hiúsíttattak. […] forradalom által akarjuk eszközölni, az átmenet
Jelen megyerendszerünk mellett a törvényho- csak fokonkénti lehet, s bizonyos, hogy egész
zás, mely csak egy osztály érdekeit – s azokat sem szerkezetünk megváltozása csak részletenként
kellô arányban – képviseli, s képviselôi kezeit uta- történhetik.
sításokkal bilincseli le, nem lehet a nemzeti hala- Az elsô, hogy mindazon tárgyak, melyekre
dás vezetôje. Továbbá: nézve gyökeres javításokat kívánunk, a jelen me-
Hol a közigazgatásban nincs semmi egység s gyék kezelésére nem bízhatnak.”
felelôsség, rendet nem kereshetünk. (EÖTVÖS JÓZSEF: REFORM, 1846)

(Black plate)
1615 U plate)
155
Magyarázd meg, miért gondolták a centralisták, hogy a haladás útja a központi hatalom erôsí-
tése, s ugyanakkor a felelôsség érvényesítése!
A NEMZETISÉGEK POLITIKAI FELLÉPÉSE
Emlékezz vissza, hogyan reagáltak a magyar nyelv államnyelvvé válására a nemzetiségi, fôként
horvát politikusok! Kikre támaszkodhattak politikai harcukban?
Az alábbi táblázat segítségével keress választ arra a kérdésre, hogy a nemzetté válás mely
szakaszát (kulturális, politikai) élték a nemzetiségek!
A NEMZETISÉGEK POLITIKAI PROGRAMJAI ÉS KÉPVISELÔIK

Horvátok Szerbek Szlovákok Románok
A „nemzetébresztôk” nemesség papság értelmiség, görög katolikus
papság egyházi értelmiség
„Hátország”, állam – Szerb – Havasalföld
(a birodalmon kívül) – királyság
Nemzeti program 1832: röpirat a bi- – – 1791: Supplex
rodalom délszláv Libellus Valachorum,
területein egységes a románok nemzeti
állam létrehozásáról követelései az
uralkodónak
LJUDEVÍT GAJ (1809–1872)

1836-ban lépett fel programjával lapjában, az Illír Újságban.
A horvát nyelvjárásokat tanulmányozva azt hirdette,
hogy a horvátok az ókori illír nép leszármazottjai, akik az Adriai-tengertôl
a Fekete-tengerig benépesítették a vidéket. Ezért a horvátoknak
jogukban áll egyesíteni az ott élô szláv népeket (illírizmus).
JÁN KOLLÁR (1793–1852)

Harminc éven át a pesti szlovák evangélikus közösség lelkésze volt
és egyúttal a szlovák nemzeti mozgalom egyik vezetôje. Kapcsola-
tot keresett a szerb, a cseh és a horvát nemzeti mozgalmakkal.
Nevéhez fûzôdik a pánszlávizmus allegóriája, költôi megjelenítése.
A szláv népeket szoborként képzelte el, melynek feje Oroszország,
törzse a lengyel, karja a cseh, lábai a szerb nép. A szlovákok pedig
– mint képzelte – a fegyverzetét képezik.

(Black plate)

M
ÖSSZEGZÉS
A reformkorban a politikai programok megfogal- három eleme a liberálisok jó részének elfogad-
mazásának egyik fontos tere a politikai könyvki- hatatlan volt. A fokozatosságot túlzott óvatos-
adás. Annak ellenére alakult ez így, hogy továbbra ságnak vélték, s szerintük a fennálló helyzet sokkal
is fennállott a cenzúra hierarchikus szervezete. Sok gyorsabb lépéseket kívánt. A második bírált pont
politikai értekezés, röpirat viszont – a Balítéle- az arisztokrácia vezetô szerepe, mivel a magyar
tektôl és a Stádiumtól a Reformig – csupán külföl- nagybirtokos arisztokraták túlnyomó többsége
dön jelenhetett meg. A közvélemény formálásá- számára nem volt sürgetô az átalakulás, sôt pozíci-
ban, a nyilvánosság alakításában mind nagyobb óik elvesztésétôl féltek, ezért a konzervatívok tábo-
szerephez jutott a sajtó is. Az elôfizetôk száma rában sorakoztak. Harmadszor, Széchenyi mind-
többszörösére nôtt, az eseményekrôl véleményt végig bízott abban, hogy a birodalmi kormányzat,
formáló és azoknak irányt is adó lapokat értô kö- „Bécs” megnyerhetô a reform gondolatának, sôt,
zönség olvasta. hogy támogatása vagy legalább csendes tûrése nél-
kül az átalakulás nem vezethet sikerhez.
POLITIKAI PROGRAMOK A magyar reformerek túlnyomó többsége, a köz-
hittel ellentétben, nem akart Béccsel szembeszállni,
Széchenyi István 1830-ban szánta rá magát arra, de valószínûbbnek tartotta, hogy az udvar támoga-
hogy Hitel címû, reformokat indítványozó könyvé- tása nélkül, sôt ellenzésével kell az átalakulást meg-
vel a nyilvánosság elé lépjen. Központi gondolata, valósítania. Mindennek folytán Széchenyi vitákba
egy hiteltörvény szükségessége kapcsán refor- bonyolódott elôbb a reformmozgalom megszerve-
mok egész sorát veti fel: a robot haszontalan, a zôjével, Wesselényi Miklóssal, majd az 1840-es
kereskedelem fejlesztendô, az ôsiség és a hatósági években Kossuth Lajossal. Széchenyi külön köny-
árszabások eltörlendôk, sajtószabadságra van vet szentelt Kossuth és az általa képviselt irányzat
szükség, a gazdálkodók szemléletét át kell alakítani. bírálatának (Kelet népe, 1841), és késôbb is újra
1831-ben részletesen kidolgozta reformprog- meg újra fellépett ellene.
ramját, pontosabban annak elsô „szakaszát”, s A budai börtönébôl 1840-ben szabaduló Kos-
ezért adta újabb könyvének a Stádium címet. Ezt a suth Lajos korábbi kéziratos tudósításai, majd
mûvét már nem engedte kinyomatni a cenzúra, s perbe fogása révén már a magyar liberálisok or-
így csak külföldön, 1833-ban jelenhetett meg. szágosan ismert, népszerû személyisége volt, s
A Stádium nevezetes „tizenkét törvénye”, tucat- 1841-ben ô nyert megbízást arra, hogy a hírlaphoz
nyi indítványa a magyar reformprogram elsô most elôször jutó ellenzék orgánumát, a Pesti Hír-
konkrét megfogalmazása. lapot szerkessze. A lap páratlanul népszerû eszme-
Széchenyi programadása azonban két ponton hirdetô lappá vált, mivel cikkeiben a sokféle téma
kiegészítésre szorult: a jobbágykérdésben (itt Szé- egyfajta egységben állott. Kossuth összefüggô
chenyi csak a birtokbírhatás jogát hangoztatta) és programot hirdetett a társadalmi és gazdasági élet
az alkotmányos, önálló Magyarország állam- minden területén: a polgárosult köznemesség
rendszerét illetôen. E kérdéseket Széchenyi kor- vezetésével véghez viendô polgári-nemzeti át-
társa és barátja, Wesselényi Miklós báró dol- alakulás ügyét. Már elsô Széchényinek adott
gozta ki a Stádiummal egy idôben készült és ki- válaszából (Felelet, 1841) kitûnt magabiztossága,
adott Balítéletekrôl (vagyis „téves nézetekrôl”) cí- céltudatossága, ragyogó logikai készsége, vitatko-
mû mûvében. Wesselényi már felvetette az állami zószelleme, amellyel hatásosan megvédte állás-
közremûködéssel történô kényszerítô örökvált- pontját a támadásokkal szemben.
ság gondolatát, illetve pontosan körvonalazta a A Pesti Hírlap elsô ízben teremtett az ország-
polgári alkotmányosság biztosítékait. gyûlések között is állandósuló politikai közpon-
A magyar reformmozgalom derékhadának el- tot, segítette a reformok körüli viták tisztázását.
képzelései és Széchenyi politikai nézetei azonban Kossuth a már korábban megfogalmazott reform-
már az 1830-as évek második felében sem fedték követelések közül a közadózást (közös tehervise-
pontosan egymást. Széchenyi reformrendszerének lést) és az örökváltságot állította a középpontba,

(Black plate)
1615 U plate)
157
EGYESÜLETEK, PÁRTOK M
a következô országgyûlésen fôként ezek ügyében szemben. Szerintük ugyanis a megyei nemesi ön-
remélt elôrelépést. Hírlapját az agitáció, a meggyô- kormányzatok, melyek minden hatalmi ágat kéz-
zés szolgálatába állította, és azt remélte, hogy a me- ben tartanak, inkább gátjai, mint segítôi a polgári
gyék többsége elfogadja majd a közadózás elvét. átalakulásnak.
A konzervatívok ellenállása folytán azonban erre
nem került sor. Kossuth figyelme ezért a sajtó és a NEMZETISÉGI PROGRAMOK
megyegyûlések mellett fokozatosan az egyesüle-
tek felé fordult. Társulások révén szûkebb körben A nemzetté válás folyamatában a nemzetiségek is
ugyan, de határozottabban lehetett mûködni a kö- túlléptek pusztán kulturális elismerésük követelé-
zösnek elfogadott célok érdekében. sén. Politikai programmal léptek föl a horvátok.
Az 1840-es években létrejövô gazdasági, közleke- A horvát országgyûlésben, a saborban két „párt”
dési, politikai egyesületek jó részének Kossuth volt alakult ki. Az egyik a magyarokkal karöltve látta
fô szervezôje. Különös fontosságot tulajdonított az biztosítva Horvátország jövôjét, a másik a magya-
ipar fejlesztésének. Gyáralapító Társaságot, Keres- rokkal szemben, az udvarra támaszkodva, a mo-
kedelmi Társaságot szervezett, iparmû-kiállításokat narchián belül egy horvát vezetésû délszláv álla-
rendezett. Kossuth politikájának középpontjába mot képzelt el (illírizmus). Hallatták szavukat a
Magyarország politikai és gazdasági önrendelkezése magyar országgyûlésben is, megyéik követeiként,
került. (A reformkorban Kossuth sem gondolt ar- fôként a nyelvkérdésben. A szlovákság néhány ve-
ra, hogy az ország kiszakadjon a Habsburg Biroda- zetôje a csehekkel együttmûködve, míg mások
lomból. Tehát nem a teljes függetlenség, hanem a orosz segítséggel minden szláv közös összefogá-
lehetô legnagyobb önállóság, a perszonálunió, az sában látta a jövôt. A románság már az 1700-as
alkotmányos önrendelkezés volt a cél.) évek végén megfogalmazta „nemzeti” céljait egy,
A reformellenzék programadó csoportja az az uralkodónak szóló iratban, melyben önálló
1840-es években alakult centralisták köre volt. nemzeti elismerésüket kérték, miként ezzel az
Nevüket onnan kapták, hogy a központi szerve- erdélyi másik három „nemzet”, a magyar, a szász
ket kívánták megerôsíteni a vármegyékkel és a székely rendelkezett.
Egyesületek, pártok
N
Milyen szerepet töltöttek be az egyesületek? Miért fordult ezek felé Kossuth figyelme?
Mit remélt tôlük?
A PESTI POLGÁRI LÖVÖLDE ALAPKÔLETÉTELE (1840)

1827-tôl kezdve kaszinók, olvasótársaságok, kulturális egyletek jöttek
létre. A mintegy kétszáz szervezet taglétszáma néhány tucattól több szá-
zig terjedt. Az elsô kaszinót Széchenyi István alapította Nemzeti Kaszi-
nó néven, 1828-ban, Pozsonyban. De jótékony asszonyegyesületek ka-
rolták fel például a szegények támogatását. Az elsô kisdedóvó létrehozá-
sa után (Brunszvik Teréz, 1818, „Angyalkert”), 1836-tól már országos
egyesület szorgalmazta a kisdednevelés ügyét is, igyekezvén az óvodák
terjesztését a magyar nyelv taníttatásával összekötni.

(Black plate)

M
A REDOUTE POLLACK MIHÁLY TERVEI ALAPJÁN

1833-BAN NYITOTTA MEG KAPUIT
Hangversenyeket és társasági eseményeket rendeztek benne. 1848–49-ben itt
ülésezett az elsô népképviseleti országgyûlés. Az épület 1849-ben romba dôlt,
amikor az osztrák császári csapatok Budáról ágyúval szétlôtték.
1846-ban jött létre a magyar történelem elsô modern politikai pártja, a Konzervatív Párt.
Programjuk a „fontolva haladást” hirdette. Az ellenzék – egy hírhedt kortesük neve után –
a „pecsovics” gúnynevet ragasztotta rájuk. A liberálisokat tömörítô Ellenzéki Kör késôbb
alakult meg. Mi ennek az oka? A fôrendek miért tudtak korábban pártot alapítani?
Vesd össze az Ellenzéki Nyilatkozat célkitûzéseit az országgyûlések célkitûzéseivel,
Széchenyi István és Kossuth Lajos programjával!
AZ ELLENZÉKI NYILATKOZAT b) A honpolgárok nem nemes osztályainak,

mindenekelôtt pedig a királyi városoknak és sza-
„Mi oly indítványokat, melyek az alkotmányos bad kerületeknek képviselet alapján, úgy tör-
biztosítékok kifejtésére és a nemzet ellenôrködése vényhozási, mint helyhatósági jogokban valósá-
öregbítésére céloznának, a kormánytól annál ke- gos részesítése.
vésbé várhatunk, mivel hazánkban […] a kor- c) A törvény elôtti egyenlôség.
mány tényleg nem parlamenti; annak tagjait d) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mel-
nem a nemzet többségének akarata vagy óhajtása lett, kötelezô törvény általi megszüntetése; mire
jelöli ki, nem a nemzet bizodalmától függ fenn- nézve legkívánatosbnak véljük, hogy elôlépések
állhatása, nem ment az idegen és éppen nem történjenek, miszerint az örökváltság, a státus [az
nemzeti s nem is alkotmányos elemek befolyásá- állam] közbejöttével, [az] ország eszközlésbe vé-
tól. Mindezeknél fogva feladatunknak ismerve tethessék.
indítványozási jogunkkal élni, kötelességünknek e) Az ôsiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés
tartjuk nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak biztosítása.
fôbbjeit, miknek minél elôbbi létrehozását, az Minden elôlépést, mely e célokhoz közelebb
idô és helyzetünk körülményei szerint, a hon ja- vezet anélkül, hogy a jövendô kifejlôdést meg-
vára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. kötné, elfogadunk. Ez irányban fogunk hatni a
Ezek a következôk: jövô országgyûlésen; s minden egyebet is, mi az
a) A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az ország szellemi s anyagi kifejlôdésének egyik leg-
eddig egyedül adózó nép terheinek megkönnyí- hatályosabb [leghatásosabb] emeltyûjét, a közne-
tését fôbb kötelességünknek ismerjük; az alkot- velést, igyekezendvén oly irányba vezettetni,
mányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mind- hogy hazánkfiai munkás polgárokká képeztesse-
nyájunk számára gyarapítani törekedendünk – nek, s ezáltal személyes függetlenségökre is tá-
de az ország közszükségeinek eddig el nem látott maszt nyerjenek.”
fedezésénél a célok országgyûlési meghatározását,
számadást és felelôsséget föltételül kötjük.

(Black plate)
1615 U plate)
159
EGYESÜLETEK, PÁRTOK M
ÖSSZEGZÉS
EGYESÜLETI SZELLEM litikai nyilvánosság megteremtésének egyik fon-
tos lehetôsége.
A reformkorban élték az egyesületek elsô virág- A kormány, bár akadályozta, hogy az egyletek
korukat – újabb teret adva a társadalmi nyilvános- politikával foglalkozzanak, nem sok sikert ért el.
ságnak. Széchenyi kezdeményezte az egyletek létre- A liberális tábort megosztó stratégiai és taktikai
jöttét az erôk egyesülése, az „eszmesúrlódás”, az ön- természetû nézetkülönbségek miatt ugyanakkor a
mûvelés, a társas élet elsajátítása érdekében. A ka- liberálisok csak laza formában szervezôdtek.
szinók, az olvasókörök ekkor alakultak: újságokat Míg a fôrendûek az 1839–1840. évi országgyûlé-
járattak, könyveket hozattak, tagjaik megvitatták sen már pártklubot alakítottak, az alsótáblai li-
az olvasmányaikat. Széchenyi igyekezett a kaszi- berálisok nem alakultak parlamenti párttá.
nókat távol tartani a napi politikától, s ez az 1840- Nem saját magukat képviselték, és nem is a nem-
es évekig sikerült is. A magyar nyelv mûvelését zetet; utasításuk a megyéhez kötötte ôket: ez vagy
szolgálta az 1790–1848 között mûködött több lehetetlenné tette a párttá alakulást, vagy fölösle-
mint harminc irodalmi diáktársaság, és a magya- gessé. Ennek a szervezôdési formának tökéletesen
rosodás ügyét mozdították elô a nemzetiségi több- megfelelt, hogy a liberális ellenzéknek nem volt
ségû területeken alakult kaszinók, olvasótársasá- formálisan megfogalmazott és elfogadott prog-
gok és „magyarító” egyletek, illetve azok az egye- ramja sem. Az adminisztrátori rendszer érlelte
sületek, amelyek a magyar nyelv népiskolai oktatá- meg annak a szükségességét, hogy az ellenzék szi-
sát vagy a magyarul való oktatást jutalmakkal ösz- lárdabb alakzatot alkosson, a program megszületé-
tönözték. Ugyanígy mûködtek természetesen szlo- sét viszont a nézetkülönbségek továbbra is hátrál-
vák nyelvmûvelô társaságok, illír olvasókörök stb. tatták.
1844 ôszén általánosabb érvényû fellépésre Az ellenzék legtekintélyesebb vezetôi 1845
szánta el magát a kormányzat. Döntés született ar- ôszétôl kezdve negyedévi rendszerességgel meg-
ról, hogy a törvényhatóságok küldjék be a területü- beszéléseket tartottak Pesten. A párttá alakulás-
kön található valamennyi egyesület alapszabályát. hoz és a program megfogalmazásához végül az ad-
Metternich a kormányzat kötelességének tekin- ta meg a döntô lökést, hogy a konzervatívok a
tette annak megakadályozását, hogy „az egyesületi Közhasznú Gyûlde után 1846-ban megalakítot-
forma […] az állam és az egyletek tagjai romlására ták a Konzervatív Pártot. Ezt követte 1847 ja-
legyen”, és a kormány jogaihoz sorolta „az ilyen nuárjában az Ellenzéki Kör megalakulása.
vállalkozások felügyeletét és szabályozását az esz- Az élezôdô politikai küzdelem szükségessé tet-
me elsô felbukkanásától a megvalósulásig”. te, hogy az eddig a Pesti Hírlap körül tömörülô,
Az államtanács a döntés elôtt az egyesület illetve csak az országgyûlések idején vezérkart al-
alapszabályairól és a tagokról kikérte a rendôr- kotó liberális ellenzék is megszervezôdjék. A párt-
minisztérium véleményét. Így a Habsburg Biro- alapítás, a szervezés munkájában és a program ki-
dalom legfelsôbb döntéshozó szervét és a rendôr- dolgozásában Kossuth Lajos végzett a legtöbbet.
minisztert az ôket elsöprô forradalom elôtt néhány Az Ellenzéki Párt 1847. március 15-én alakult
héttel egyebek között olyan kérdések foglalkoztat- meg, elnökévé Batthyány Lajos grófot válasz-
ták, mint a pozsonyi férfidalárda vagy a técsôi mé- tották. Júniusra Deák Ferenc szerkesztésében
hészegylet feltételezhetô politikai arculata. véglegesítették az Ellenzéki Párt programját.
Az Ellenzéki Nyilatkozat címet kapott okmány az
A LIBERÁLISOK PÁRTJA önálló, polgári alkotmányos, népképviseleti
rendszeren alapuló, felelôs kormányzattal ren-
A liberálisok fô áramlatának stratégiájában az delkezô Magyarország megteremtését tûzte ki
1840-es évek közepétôl – a törvényhozás útján ke- végcélként, ahol a kötelezô örökváltság révén jo-
resztülvitt reformok lelassulásával – nagyobb gilag szabaddá, illetve tulajdonossá váló polgárok
hangsúlyt kapott az egyesületi tevékenység, a po- alkotják a nemzetet.

(Black plate)

M
1848
N
Milyen problémák vezettek az 1830-as évek forradalmaihoz Európában?

Milyen megoldások születtek?
Milyen kérdések maradtak válasz nélkül? Mire figyelmeztetnek az alábbi források?
A FRANCIA IPARI VÁROS engedélyezve szigorú diétát írt elô; a beteg teljes
„[Lille, Franciaország.] Csak a pincék mélyén komolysággal arról panaszkodott, hogy éheztetni
érthetjük meg azoknak a gyötrelmeit, akik élet- akarják ôt […] 1847 tele, tavasza és két nehéz év
koruk vagy a hideg miatt nem jöhetnek elô. Na- után az éhínség legalábbis néhány hónapra alap-
gyobbrészt a puszta földön vagy szalmán feksze- vetôen megváltoztatta a megfontolatlan szokáso-
nek, kemény krumplihéj-fekhelyen vagy az azna- kat. […] Természetesen igyekeztünk a magunk
pi munka során összegyûlt forgácson. Ezekbôl a módján segíteni az embereken, és a legínségesebb
vermekbôl mindennemû felszerelés hiányzik; idôkben mintegy ötszáz embernek tudtunk me-
csak a legtehetôsebbeknek van kályhája, széke és leg levest szétosztani. Birtokunkon [Szécsény,
némi evôeszköze. Gazdag ugyan nem vagyok, Nógrád megye] nemcsak az üstökkel és tûzhe-
mondta egy öregasszony, szomszédjára mutatva, lyekkel felszerelt asszonyokat, hanem a papokat
aki a nedves pincekövön feküdt, de legalább van és tanítókat is kértük, hogy vegyenek részt a köz-
egy nyaláb szalmám, hál’ Istennek! Több mint 3 nép segítésében; mindannyiuk készségesen látott
ezer polgártársunk él ilyen rémisztô körülmé- munkához.
nyek között a szûk kis pincékben.” A városban – a barátok, a papok, az orvosok, a
(ADOLPHE BLANQUI, 1848) katonák, a kereskedôk, parasztok és napszámo-
sok – odaadóan támogattak, bár zsebükben egy
ÉHÍNSÉG MAGYARORSZÁGON lyukas garas sem volt. Házunk udvarán minden
„Egyszer a prelátus [Diakovár püspöke, Raffay délben százötven legkülönbözôbb korú falubeli
Imre] a legnagyobb meglepetésre emésztési zava- gyûlt össze a forralóüstöknél.”
rokkal küszködött, és orvosa mindössze 30 fogást (PULSZKY TERÉZIA, 1850)
FORRADALMAK EURÓPÁBAN
Mely területeket érintett az újabb forradalmi hullám?
Milyen célokért, milyen sikerrel harcoltak? Válaszd szét a polgári állam megteremtéséért,
illetve kiszélesítéséért folyó küzdelmeket!
Hol jellemzô a nemzeti törekvések erôteljesebb megjelenése?

(Black plate)
1615 U plate)
161
1848 M
FORRADALMAK KRÓNIKÁJA harag tömegmozgalommá, majd forradalommá

szélesedett, másnap a kormány megbukott, a ki-
ITÁLIA rály, Lajos Fülöp lemondott és külföldre mene-
1848. január 29-én a Szicíliában (Palermo) és kült. Az ország ismét köztársaság lett. A nemzet-
Nápolyban kirobbanó tömegmozgalmak II. Fer- gyûlési választásokon a liberálisok szerezték meg
dinándot, a Kettôs Királyságot Bourbon-uralko- a képviselôi mandátumok felét. A szocialisták is
dóját alkotmány kiadására kényszerítették. indultak, de vereséget szenvedtek. Június végén,
1848. február 8-án Károly Albert, Szárd-Pie- mivel a nemzetgyûlés elrendelte a ráfizetéses
mont királya polgári alkotmányt vezetett be. Mi- nemzeti mûhelyek feloszlatását, Párizs munkásai
vel Itália egy része tôle várta az egyesülési küzde- barikádokat emeltek. Az ún. júniusi felkelést
lem megindítását, háborúba bocsátkozott az Eugène Cavaignac, a katonai diktátornak kineve-
osztrákokkal – sikertelenül, mert júliusban Cus-
tozzánál, majd 1849 márciusában Novara mellett
Joseph Wenzel Radetzky tábornagy seregétôl ve-
reséget szenvedett. A forradalmi mozgalmak
1848 tavaszán Itália más részein is megállíthatat-
lanul terjednek tovább: Milánóban forradalmi
tömegek ostrom alá veszik a városházát, Velencé-
ben kikiáltják a köztársaságot. IX. Pius pápa még
1848 novemberében elmenekült Rómából, ahol
1849. február 9-én kikiáltották a köztársaságot.
Francia csapatok azonban nyárra fölszámolták a
forradalmat, és IX. Pius visszatért a Pápai Állam-
ba, ahol ismét rendôri kormányzatot vezetett be.
FRANCIAORSZÁG FORRADALOM PÁRIZSBAN, 1848. FEBRUÁR 24.

1848. február 23-án, miután a francia miniszter-
elnök, François Guizot betiltotta a választójog ki-
terjesztését követelô bankett megtartását, repub- zett hadügyminiszter verte le.
likánus népgyûlésre került sor Párizsban, ahol a
katonaság a tüntetôk közé lôtt. A föltámadó nép- AUSZTRIA
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Met-
PÁRIZS: A KIRÁLYI PALOTA MEGROHAMOZÁSA

Louis Blanc a forradalom során a munkához való
jogot követelte. Ennek megoldására
ún. „társadalmi mûhelyek” felállítását javasolta.
Szerinte ezek olyan jól fognak mûködni, hogy BÉCS: SZÓNOK AZ UTCÁN,
mellettük a magánszektor el fog sorvadni. 1848. MÁRCIUS 13.

(Black plate)

M
ternich kancellárt lemondatták. A május 15-én

meginduló újabb bécsi tömegmozgalmak jobbágy-
felszabadítást, általános választójogot és új alkot-
mányt követeltek. János fôherceg július 22-én
Bécsben megnyitotta az osztrák alkotmányozó
birodalmi gyûlést. Október 6-án Bécsben ismét
kitört a forradalom, az utcára özönlô tömegek
megölték gróf Theodor Baillet de Latour hadügy-
minisztert, és megakadályozták, hogy a Magyar-
országról menekülô horvát bán, Josip Jelačić csá-
szári altábornagy seregei bevonuljanak a városba.
A segítségükre sietô magyar hadsereget Windisch- BERLIN, 1848. MÁRCIUS 18.
Grätz herceg csapatai Schwechatnál (október (Korabeli forradalmi plakát)
30.) megállították. A tábornagy elfoglalta Bécset,
rögtönítélô bíráskodást vezetett be, és a vezetô függetlenség kivívása volt.
forradalmárokat kivégeztette.
NÉMET SZÖVETSÉG
MAGYARORSZÁG A Német Szövetség államai március 9-én a frank-
Elôször a magyar liberális reformellenzék reagált furti szövetségi gyûlésen a fekete-piros-arany szí-
Pozsonyban a párizsi februári forradalom hírére: neket („német trikolór”) szövetségi színekké nyil-
március 3-án Kossuth Lajos az országgyûlés alsó- vánították. Május 18-án a frankfurti Szent Pál-
tábláján indítványt terjesztett elô az uralkodó- templomban összeülô nemzetgyûlés a német
hoz intézendô feliratról, amely a polgári átala- egyesítést tûzte ki célul („frankfurti parlament”).
kulás alapköveteléseit tartalmazta. A bécsi forra- A következô évben (március 28-án) a frankfurti
dalom hírére, március 15-én a pozsonyi ország- nemzetgyûlés elfogadta a „frankfurti alkotmány”-t,
gyûlésrôl küldöttség indult Bécsbe a magyar kö- amely a Német Birodalmat Ausztria nélkül, csá-
vetelésekkel. Pesten ezalatt kitört a forradalom. szári vezetéssel kívánta létrehozni. (A porosz ki-
Két nap múlva az ellenzéki gróf Batthyány Lajost rály nem fogadta el a felajánlott császári koronát.)
– az uralkodó, V. Ferdinánd hozzájárulásával – 1848. március 18–19-én a poroszországi Ber-
István fôherceg nádor kinevezte az elsô, az or- linben barikádharcok törtek ki. A király, IV. Fri-
szággyûlésnek felelôs magyar kormány minisz- gyes Vilmos felhívást intézett a polgárokhoz „Ked-
terelnökévé. ves berlini polgáraimhoz” címmel, amelyben ígé-
retet tett valamennyi csapat kivonására a fôváros-
CSEHORSZÁG ból. Decemberben azonban feloszlatta a nemzet-
Június 13–16-án Csehországban, Prágában gyûlést, és oktrojált [a nemzetgyûlés által nem
Alfred Windisch-Grätz herceg osztrák tábornagy szentesített] alkotmányt bocsátott ki.
vérbe fojtotta a cseh radikálisok pünkösdi felkelé- 1848. április 12-én Badenben is kikiáltották a
sét, amelynek célja az Ausztriától való nagyobb köztársaságot, és fegyveres felkelésre szólítottak

(Black plate)
1615 U plate)
163
1848 M
FORRADALOM MAGYARORSZÁGON
Milyen kérdések vetôdtek föl az 1847–48-as, utolsó rendi országgyûlésen?

Milyen tényezôk gyorsíthatták a jobbágykérdés megoldását?
AZ ORSZÁGGYÛLÉS ÚJ HANGJA désünk felvirágzására sikeres lépéseket tegyünk,

hazánk méltán várja mitôlünk.
Részlet az 1848. március 3-i felirati javaslatból. De alkotmányos életünk is valódi képviseleti
Elôterjesztôje Kossuth Lajos volt. rendszerré fejlôdést igényel, szellemi rendszerünk
nemzeti jellemünknek s a honlakosok különbözô
„Felséged minket reformokra hívott össze, mi osztályai érdekegységének alapján gyökeres átala-
régi óhajtásunkat láttuk ez által teljesedve, s buz- kítást kíván, ez átalakítás pedig úgy Felséged kirá-
gó készséggel fogtunk a munkához. lyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetébôl nem
Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alap- halasztható intézkedést tesz szükségessé. […]
ján a nép közterheibe, mikkel a megyei közigaz- De arról is meg vagyunk gyôzôdve, hogy alkot-
gatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az mányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi
ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló ala- és anyagi javára hozandó törvényeink csak azáltal
pon gondoskodandunk. nyerhetnek életet és valóságot, hogy végrehajtá-
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli ki- sukkal minden idegen avatkozástól független
bontakozást kármentesítéssel összekötve eszkö- nemzeti kormány leszen megbízva, mely a több-
zöljük, s ez által a nép és nemesség közti érdeke- ség alkotmányos elvének legyen felelôs kifolyása.
ket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapí- Azért kollegiális kormányrendszerünknek ma-
tásával Felséged trónját megszilárdítjuk. […] gyar felelôs minisztériummá átalakítását minden
A királyi városok és szabad kerületek közigazga- reformjaink alapfeltételének s lényeges biztosíté-
tási és politikai rendezését halaszthatatlan tárgy- kának tekintjük.
nak tekintjük, s a népnek politikai jogokban illô Ezeket Felségeddel egyetértve az országgyûlé-
részesítésére is az idôt elérkezettnek véljük. sen szerencsésen megoldani elhatározott komoly
Hogy földmûvelésünk, mûiparunk, kereske- szándékunk.”
Vesd össze az Ellenzéki Nyilatkozat és a felirati javaslat pontjait!
MÁRCIUS 15.
Milyen „nehézségekre” utal az alábbi szöveg?
„Könnyû más városnak forradalmat csinálni, gyünk mi kormányt és parlamentet, mikor a

tudja, hogy mit tegyen. Legelôször is elkergeti a kancellárunk Bécsben van, a parlamentünk pe-
kormányát, körülveszi a parlamentet; de hol ve- dig Pozsonyban?” (JÓKAI MÓR)

(Black plate)

M
MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET A NEMZETI MÚZEUMNÁL,

– A KINYOMTATOTT 12 PONT 1848. MÁRCIUS 15.
Az alábbiakban egy nap története elevenedik meg elôttünk a szemtanúk leírása alapján.
Mi történt ama nevezetes év március 15-éjén Pozsonyban, Bécsben és Pesten?
Milyen hangulat hatja át a leírásokat?
EGY NAP […] Az új Minisztérium fejét Batthyány Lajost, a

nemzetnek az erkélyrôl bemutatta, ígérte, hogy
POZSONY ôt Bécsbôl mint ilyent – a haza egy Istene nevé-
Bártfay József ügyvéd, Bács megyei fôispáni titkár ben – le fogja hozni. […] A nagyszerû fáklyásme-
levele Bártfay Lászlóhoz. net ezrektôl kísértetve, utcáról utcára a városház
„Szeretve tisztelt Laci Bácsi! elibe vonult, hol asztalokról magyar német szó-
[…] Tudni fogja kedves Laci Bácsi, hogy mily noklatok mondattak […].
országos küldöttség […] ment fel Bécsbe e na- Mart. 15. […] Az országos küldöttség tagjait a
pokban. Az országgyûlési feliratban foglalt dol- hajó tehát a birodalmi fôvárosba mielôtt megin-
gokat tudjuk mindnyájan, s azt is, hogy azokat dította volna, a partok tömve néppel, kik jó sze-
Kossuth tette, vagy diktálta úgy, mint vannak; let kívánván a távozókat Duna soronta éljenezték.
tudjuk, hogy a fôrendek mindazokat pontiglan Eltûntek. De annál inkább tûnnek vissza a hírek
változatlanul elfogadták. Mindezek e hó 14-i ve- ezer és ezer elôadásoktól kísértetve. Tegnap az este
gyes országos ülésben elhatároztattak. Az ülés el- Bécsbôl ide érkezett Pozsony gôzös azon hírt
oszlásával […] a közsétány ezer és ezer hallgató s hozá, hogy a Felség mindenekre ráállott […]”
bámész néppel telt meg. […] A Zöldfa vendéglô
elôtt, melynek erkélyén a dicsôítendô Megváltó BÉCS
(:bocsánat a kitételért:) [Kossuth] középen egy- Székely Imre jurátus levele Lengyel Imréhez.
szerû magyarán öltözve, kucsma fején – jobbján „Ausztria alkotmányt kapott […], ma estve
Batthyány Lajos – balról Teleki László – míg hirdettetett ki, az utcák telve fegyveres néppel, a
számtalan mások, Batthyányné és Kossuthné. katonaság a glacisen [a bel- és külváros közti
Csend. Egyszerre – az egeket ropogtató éljen vég- tér], a polgárság, a fiatalság fegyverben. […] Az
telenig. […] [Kossuth] üdvözli a sokadalmak so- ifjúság dicsérôen mûködött. A magyarok iránt
kadalmát – felemlítve, hogy ez estétôl melynek roppant rokonszenv. Mi is alkotmányért jöt-
jóscsillaga felderült (:pedig borús volt az éj – csak tünk, felelôs kormány, sajtószabadság, nemzet-
a hold a barna szürkületen át pislogott le kissé:) ôrség, népképviselet fôbb posztulátumaink.
mindnyájan egyenlô „Honpolgárok” vagyunk. Holnap hazavisszük a minisztereket, Batthyányt,

(Black plate)
1615 U plate)
165
1848 M
Eötvöst, Kossuthot stb. Ma Pozsonyban meg- kivilágítva, […] lelkesedés, erônyilatkozat, üdvöz-
szûnt (alsótáblai határozatilag) nemes és nem ne- lése az alkotmánynak. […] Kossuth szállása elôtt
mes közti különbség. […] Érdem és munka min- nemzetôrök állanak. […] Mint a megváltót tiszte-
den. […] Nem lehet leírni a németek rokonszen- lik, […] a Szabadság istene van velünk. […] Mi
vét a magyarok iránt. […] Sehol nem motoztak szolgálatában, Magyarország jövendôje kezében.
bécsi utunkban […], még útlevelet sem kértek. […]
[…] Amint kiléptünk, Kossuthot roppant elra- Isten önökkel, […] legyen bizton Magyaror-
gadtatással fogadták, a nemzetôrök jöttek szág jövendôjében, nagy, szép, dicsô, erôs és te-
elébünk, […] gyönyörûség volt látni ezt a népet, kintélyes nép leszen ez a miénk. Mi fogunk kelet-
frakkban és fegyverrel. […] Kossuth több mint nek világítani, délnek irányt adni, Ausztriát fejlô-
tízszer beszélt német nyelven roppant éljenzés és désében mi vezettük, haladásában mi fogjuk tá-
tetszés között. […] Az utcák tele emberrel, a város mogatni.”
A PILVAX – 1848 MÁRCIUSÁBAN
TÁNCSICS KISZABADÍTÁSA (KORABELI RAJZ) PEST: A LANDERER NYOMDA ELÔTT
PEST fényû délelôtt volt, a havas esô minduntalan elállt

s újra megeredt. Ilyen idôbe a jó kutyát is kár ki-
A nagy nap reggelén, hideg esôben, Petôfiék vagy tí- verni. Az utcán mégis nyüzsgött a nép: diákok,
zen indultak el a Pilvaxból. Mire az egyetemi ifjú- nôk, kürtôkalapos polgárok. Landerer Lajos már
ságot végigjárták, számuk mintegy ezerre emelke- várta a küldöttséget. Petôfi elôrelépett, kezében a
dett. 10 óra körül érték el Landerer nyomdáját, s Tizenkét Pont és a verse kéziratával. »Azért jöt-
ekkor már tízezres tömeg követte ôket. tünk – szólt –, hogy a két kéziratot kinyomassuk.«
„Kilencvenöt évvel ezelôtt [1848], egy szerdai »Lehetetlen, uraim – felelte Landerer szenvte-
napon néhány fiatalember nyitott be ide. Álom- lenül. – Nincs rajta a cenzor engedélye.« A kül-

(Black plate)

M
döttség tagjai zavartan néztek össze. Hamarjában fogadta. A nap dátumát harsogta az emberek kö-
nem tudták, mitévôk legyenek most. Ekkor Lan- zé, hogy tanulják meg.
derer egy lépést tett Irinyi felé, és ezt súgta: »Fog- A Nemzeti Múzeum elôtt érte a hír a felvonu-
laljanak le egy sajtót!« lókat, hogy délután a város közgyûlése összeül.
Irinyi rátette kezét a legnagyobbik sajtógépre, A tömeg betódult a tanácsterembe. A tanácsurak
és Landerer fejet hajtott: »Az erôszaknak nem áll- nem lelkesedtek a történtekért, de az alpolgár-
hatok ellent.« Habozás nélkül munkába fogtak. mester, Rottenbiller Lipót üdvözölte a »hírhozó-
A nyomda kék zubbonyos munkásai, akik némán kat«, s a tanács nevében elfogadta a tizenkét pon-
figyelték a jelenetet, most megmozdultak. »Éljen tot, mint az országgyûléshez intézendô kérelmet.
a sajtószabadság!« – kiáltották. A két kéziratot A forradalmárok ezután választmányt alakítot-
szétvagdalták, és tíz betûszedô lázas sietséggel tak, s e választmány felment Budára a Helytartó-
kezdett dolgozni. Azután megindultak a gépek, s tanácshoz, ahol eltöröltette a cenzúrát, s e vétség
fél tizenkettôre Irinyi kiránthatta a hengerek kö- miatt elítélteket szabadon engedtette. Így nyílt
zül a »Mit kiván a magyar nemzet?« legelsô, fes- meg Táncsics börtöne is, akit az éljenzô tömeg
téktôl nedves példányát. Kilépett vele az utcára, Pestre vitt.”
és meglobogtatta a feje fölött; tomboló lelkesedés (OTTLIK GÉZA: A NYOMDÁBAN)
Hogyan reagált az uralkodó az elôzô napok eseményeire?
MÁSNAP A BÉCSI BURGBAN
„István fôherceg elbeszélte nekem a Pozsony-

ban történteket. Nagy sajnálkozását nyilvání-
totta azon gyöngeség fölött, melyet az udvar a
bécsi forradalommal szemben tanúsított. Nem
tartotta lehetségesnek, hogy miután még a fel-
ség személyes bátorságának [szabadságának]
fenntartására is egy zászlóalj gránátosnak kellett
a császári várlakban folyton fegyver alatt állania,
a magyar országgyûléstôl, törvényes alakú ké-
relmére [a Kossuth által fogalmazott felirati ja-
vaslatra] megtagadtassék az, mi az osztrák tarto-
mányoknak a bécsi utcai forradalom követelé-
sére megadatott. […] Hozzátette a nádor, hogy
csak akkor mehet vissza Pozsonyba, ha ezen ké-
zirat kibocsáttatik.”
(SZÔGYÉNY-MARICH LÁSZLÓ
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS, AZ ELSÔ FELELÔS EMLÉKIRATA)
MAGYAR MINISZTÉRIUM ELNÖKE
A POLGÁRI MAGYARORSZÁG 1. §. Ô Felségének a királynak személye szent

MEGSZÜLETÉSE és sérthetetlen. […]
3. §. Ô Felsége, s az Ô távollétében a nádor s
AZ ÁPRILISI TÖRVÉNYEK királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvé-
„III. Törvénycikk. Független magyar felelôs mi- nyek értelmében független magyar minisztérium
nisztérium alakításáról. által gyakorolják, s bármely rendeleteik, paran-

(Black plate)
1615 U plate)
167
1848 M
csolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy ér- rok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai
vényesek, ha a Buda-Pesten székelô miniszterek mûvészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tag-
egyike által is aláíratnak. jai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek,
4. §. A minisztériumnak mindegyik tagja községi jegyzôk és iskolatanítók, azon választó
mindennemû hivatalos eljárásáért felelôs. kerületben, melyben állandó lakásuk van. […]
5. §. A minisztérium székhelye Buda-Pest. 3. §. Választható mindaz, ki választó, ha életé-
6. §. […] Ô Felsége a végrehajtó hatalmat nek 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rende-
ezentúl kizárólag csak a magyar minisztérium ál- letének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a
tal fogja gyakorolni. magyar, megfelelni képes.
8. §. A magyar hadseregnek az ország határain VII. Törvénycikk. Magyarország és Erdély
kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hiva- egyesítésérôl. […]
talokra kinevezéseket szinte úgy Ô Felsége fogja. 5. §. Magyarhon Erdély mindazon külön tör-
10. §. A minisztérium áll: egy elnökbôl, s ha az vényeit és szabadságait, melyek amellett, hogy a
maga tárcát nem vállal, kívüle még nyolc minisz- teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti
terbôl. szabadságnak és jogegyenlôségnek kedvezék, el-
IV. Törvénycikk. Az országgyûlés évenkénti fogadni s fenntartani kész.
üléseirôl. VIII. Törvénycikk. A közös teherviselésrôl.
1. §. Az országgyûlés jövendôben évenkint, és- Magyarország s a kapcsolt részek minden lako-
pedig Pesten tartandván üléseit. […] sai, minden közterheket különbség nélkül egyen-
5. §. Ô Felségének joga van az összejött évi lôen és aránylagosan viselik.
ülést prologálni, s berekeszteni, sôt az országgyû- IX. Törvénycikk. Az úrbér és azt pótló szerzô-
lést a három év eltelése elôtt is feloszlatni. […] dések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok
V. Törvénycikk. Az országgyûlési követeknek [robot], dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény
népképviselet alapján választásáról. kihirdetésétôl fogva örökösen megszüntetnek.
1. §. Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak 1. §. A törvényhozás a magánföldesurak kár-
eddig gyakorlatában voltak. […] mentesítését a nemzeti közbecsület véd-pajzsa alá
Ezen kívül: helyezi. […]
2. §. Az országnak s kapcsolt részeknek mind- XIV. Törvénycikk. A hitelintézetrôl.
azon bennszületett vagy honosított, legalább 20 1. §. A hitelintézet felállítására, úgyszinte
éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, szükséges tartaléktôkéjének 500 000 Ft-ig meg-
sem pedig elkövetett hûségtelenség, csempészke- szerzésére, a minisztérium felhatalmaztatik.
dés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték XV. Törvénycikk. Az ôsiség eltörlésérôl.
alatt nem levô lakosai, a nôket kivéve, törvényesen […]
bevett valláskülönbség nélkül, választék: XVIII. Törvénycikk. Sajtótörvény.
a) Kik szabad királyi városokban vagy rende- Az elôzô vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a saj-
zett tanáccsal ellátott községekben 300 e. ft. tószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául
[ezüst forint] értékû házat vagy földet, egyéb köz- ideiglenesen rendeltetnek:
ségekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett 1/4 1. §. Gondolatait sajtó útján mindenki szaba-
telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésû birtokot don közölheti, és szabadon terjesztheti.
[…] bírnak. XIX. Törvénycikk. A magyar egyetemrôl. […]
b) Kik […] tulajdon mûhellyel vagy kereskedé- 2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon
si teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézmûvesek, elve, hogy egyrészrôl a tanuló arra nézve: mely
folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. tant és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad
c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem es- választást tehessen. […]
nek is, saját földbirtokukból vagy tôkéjükbôl ere- XXI. Törvénycikk. A nemzeti színrôl és ország
dô 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jö- címerérôl.
vedelmet kimutatni képesek. 1. §. A nemzeti szín és ország címere ôsi jogai-
d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudo- ba visszaállíttatik.

(Black plate)
1615 U plate)

M
XXII. Törvénycikk. A nemzeti ôrseregrôl. ily birtokot nem bírnak is, de 100 pengô forint
1. §. Mindazon honlakosok, kik városokban, évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz éves ko-
vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben, ruktól ötven éves korukig – ha gazdai hatalom
200 pengô forint értékû házat vagy földet, egyéb alatt nincsenek – a nemzetôrseregbe beírandók,
községekben fél telket vagy ezzel hasonló kiterje- és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak.”
désû birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha
Hogyan változott meg a végrehajtó és a

törvényhozó hatalom? Hogyan változott meg
a király szerepe? Melyek azok a cikkelyek,
amelyek egy polgári állam alapjait, és azok,
amelyek egy nemzetállamét teremtik meg!
AZ ORSZÁGGYÛLÉS MEGNYITÁSA
A tavaszi választások után 415 képviselô jelent meg az
1848. július 5-én Pesten megnyílt elsô népképviseleti
országgyûlésen: 74%-uk megyei birtokos nemes,
24%-uk polgár volt – és mindössze 4 „földmûves”.
ÉS A NEMZETISÉGEK?
Található-e a nemzetiségekre sérelmes cikkely az áprilisi törvényekben? Tanulmányozd az alábbi

táblázatot! Milyen jellegû követeléseket fogalmaztak meg az egyes nemzetiségek? Milyen hason-
lóságok és különbségek vannak a követelések mögött? Miért? Hogyan, mely fórumokon tudnak
hangot adni követeléseiknek? Hogyan reagál ezekre a Habsburg-udvar és a magyar kormány?
Mely nemzetiségek nem szerepelnek a táblázatban? Vajon miért?
NEMZETISÉGI KÖVETELÉSEK 1848-BÓL
1848. MÁRCIUS 15.–ÁPRILIS 11. KÖZÖTT

HORVÁTOK Kossuth javaslata az országgyûlésnek: a horvátok belügyeikben (a latin helyett) a horvát, a Magyar-
országgal való érintkezésben a magyar nyelvet használják.
Zágrábban a horvát nemzeti gyûlés Ljudevít Gaj kezdeményezésére szorgalmazza a polgári átalaku-
lást, a történelmi horvát tartományok egyesítését, horvát felelôs kormány kinevezését és a nemzeti
nyelv bevezetését.
SZERBEK A pest-budai szerbek a királyi feliratban kérik nyelvük és nemzetiségük elismerését.
A pesti szerbek vezetôinek nyilatkozatából: „… jelszavunkat ismételjük: királynak hûséget, a hazá-
nak minden áldozatot, a magyarnak testvéri szeretetet”.
Az újvidéki szerb nemzeti gyûlés követeli az országgyûléstôl a feudális viszonyok felszámolását,
nemzeti létük elismerését, belsô ügyeiknek anyanyelvükön való intézését. Az országgyûlés elutasítja
nemzetként való elismerésüket, de egyéb sérelmeik orvoslását ígéri.

(Black plate)
1615 U plate)
169
1848 M
ROMÁNOK Kolozsvárott román értelmiségi fiatalok gyûlése a román többségû megyék számára román nyelv-
használatot követel.
SZLOVÁKOK Liptó vármegye gyûlésén a szlovákok szlovák nyelvû megyei igazgatást és iskolázást követelnek.
1848. ÁPRILIS 11. – SZEPTEMBER KÖZÖTT
HORVÁTOK A még a Batthyány-kormány hivatalba lépése elôtt kinevezett, magyarellenességérôl ismert horvát
bán, Josip Jelačić eltiltja a horvátországi közigazgatási szerveket a magyar kormánnyal való érintke-
zéstôl, megtagadja az engedelmességet a magyar kormánynak, arra hivatkozva, hogy az a horvát
nemzet és a birodalom érdekei ellen tevékenykedik.
Az uralkodó felfüggeszti tisztségébôl Jelačićot, majd visszahelyezi méltóságába.
A magyar kormány törvényjavaslata: biztosítani kívánja Horvátország autonóm jogait. Miniszterta-
nácsi határozat: a kormány „ha ezen az alapon a kiegyenlítés meg nem történnék, azon esetben az
elválásra s ennek folytán a puszta szövetségi viszony elfogadására is rááll, fenntartva Fiume, a magyar
tengerpart birtokát…”
SZERBEK A Karlócán összegyûlt szerb nemzeti gyûlés a Bácskából, Temesközbôl, Szerémségbôl és Baranyából
létrehozandó Szerb Vajdaságot követel. A gyûlés kinyilvánítja, hogy „a szerb nemzet az osztrák ház
alatt a magyar korona kötelékében politikailag szabad és független nemzet”. Ideiglenes kormányt
választanak, és népüket fegyverkezésre szólítják fel.
A Karlócán táborozó szerb felkelôk szétkergetésével a Délvidéken megkezdôdnek a fegyveres harcok
a szerb és a magyar csapatok között.
ROMÁNOK A Balázsfalván összegyûlô román néptömegek a románok nemzeti létének elismerését, a parasztokat
megkárosító földfoglalások megszüntetését s iparszabadságot követelnek. A román nemzet képvise-
lôinek bevonásával újra kell tárgyalnia az országgyûlésnek az uniót Erdéllyel. Román Nemzeti Bi-
zottmány alakul.
SZLOVÁKOK A szlovák nemzeti mozgalom vezetôinek liptószentmiklósi értekezlete nemzeti egyenjogúsítást, ön-
álló nemzeti gyûlést, arányos országgyûlési képviseletet, a paraszti igények kielégítését követeli.
SZÁSZOK A Szászföld vezetôi az uralkodóhoz intézett emlékiratukban tiltakoznak Magyarország és Erdély ter-
vezett uniója ellen.
SZLÁV KONGRESSZUS
Prágában 1848. június 2-án nyílt meg a
Habsburg Birodalom szláv népeinek kong-
resszusa, mintegy feleletként a Frankfurt-
ban ülésezô, német egyesítést kívánó parla-
mentre. A résztvevôk, akár Magyarország
szétbontása révén is, a Habsburg Biroda-
lom föderatív átrendezését kívánták.
AZ ERDÉLYI UNIÓ ALLEGÓRIÁJA

Kolozsvárott az utolsó erdélyi rendi országgyûlés
kimondja az uniót, Magyarország és Erdély egyesí-
tését. (Június 10-én törvényként szentesítik.)

(Black plate)

M
ÖSSZEGZÉS
1848 – A FORRADALMAK TAVASZA EURÓPAI FORRADALMAK

1848 januárjában a szicíliai felkelés nyomán a pári- Az 1846–1848-as években Európa gazdasági vál-
zsi kávéházakban is egyre hangosabban bírálták a sággal küszködött. A mezôgazdasági termelés a
kormányt, az 1848. februári párizsi forradalom rossz idôjárás következtében csökkent, éhínségek
híre pedig tettre buzdította a bécsi diákokat. Még léptek fel, nôtt az ipari munkanélküliség. A gaz-
Angliát is megcsapta a változás szele: a sorvadó dasági válság politikai válsággá szélesedett, és
chartista mozgalmat feltámasztotta. Egy pillanatra 1848-ra forradalmi megmozdulásokba torkol-
úgy tûnt: Európa a „politikai tél” végét érezte. lott. A forradalmak Európa nagy területeit érin-
1848 tavasza politikai ébredés is: az alkotmányos tették: Franciaországot, Itáliát, a Német Szövetsé-
és társadalmi reformok „nyara” karnyújtásnyi kö- get és a Habsburg Birodalmat.
zelségbe került. E forradalmak közül a francia demokratikus
Az 1830-as évek forradalmi hulláma a konti- célokért szállt síkra: célja a tôkés fejlôdés teljes ki-
nens fô kérdéseire irányította a figyelmet: a polgá- bontakozása, az általános választójog és szociális
ri átalakulás továbbvitele vagy megteremtése és a intézkedések bevezetése volt. Az eseményekbe ve-
nemzetté válás ügye volt a legfontosabb. Bár szü- zetôként bekapcsolódó munkásosztálynak végül
lettek részleges megoldások (Anglia, Franciaor- nem sikerült érvényesíteni akaratát. 1848 de-
szág), de az iparosodás elôrehaladtával egyre vész- cemberében Franciaország ismét köztársaság lett
terhesebb kérdések is a felszínre kerültek: mint a (Második Köztársaság) Louis Napoléon Bonaparte
választójog kiterjesztése, a munkásosztály helyzete, (Napóleon Lajos) elnökletével.
ám a nemzeti egység gondolatával összefonódó li- A német, itáliai, osztrák, magyar és cseh for-
beralizmus követeléseire mindenütt – Belgium ki- radalmak a liberalizmus programját (feudális vi-
vételével – kemény elnyomás volt a válasz. szonyok megszüntetése, jobbágyfelszabadítás, köz-
Az 1848-as forradalmak hevességét és kiterje- teherviselés, népképviselet stb.) kívánták megvaló-
dését az európai egyensúly megrendülése magya- sítani, és ezt összekapcsolták nacionalizmusuk-
rázza. Gazdasági, társadalmi és technológiai válto- kal, függetlenséget vagy egységet követelve. Esze-
zások alakították át a kontinenst, ám a kormányok rint a német forradalom polgári és egységesítô célo-
továbbra is úgy viselkedtek, mintha mi sem történt kért, a magyar és a cseh forradalom polgári és füg-
volna. Közép-Európa városaiban a középosztály getlenségi célokért küzdött.
létszámát és vagyonát tekintve egyaránt növeke- Az itáliai mozgalmakat mindháromféle célkitû-
dett. A nagyobb városokban, mint Berlin, Bécs és zés jellemezte: a polgári, függetlenségi és egységesí-
Milánó, ipari munkásosztály jött létre. De Met- tô törekvések, az osztrák forradalom polgári jellegû
ternich Európáját még az iparosodás elôtti szellem volt, míg a Habsburg Birodalom nemzetiségei szin-
hatotta át. tén polgári célokért és emellett autonómia kivívásá-
A súlyos gazdasági és társadalmi feszültség azon- ért küzdöttek. 1848 végére–1849 elejére azonban
ban önmagában nem volt elegendô ahhoz, hogy a Habsburgoknak birodalmuk területén sikerült
forradalmat idézzen elô. Az emberek azonban már megfékezniük és leverniük a forradalmakat. Ma-
kiábrándultak kormányaikból. Bécsben, amely az gyarország maradt az egyetlen ország, ahol a harc
elôzô harminc év alatt fáradhatatlanul szervezte a még nem dôlt el.
konzervatív tábor erôit, Metternich tekintélye
hanyatlani kezdett. Éles ellentét állt fenn Metter- A FORRADALMAK HATÁSA
nich és Kolowrat belügyminiszter között. Berlin- MAGYARORSZÁGON
ben a Metternichhel szorosan együttmûködô
III. Frigyes Vilmost IV. Frigyes Vilmos váltotta fel Az 1847-ben összeült országgyûlés lassan haladt
a trónon, és ô már kevésbé rokonszenvezett az a reformok útján. Az itáliai megmozdulások, for-
osztrák tervekkel. Itália uralkodóinak sorsa pedig radalmak hírei azonban izgalommal töltötték el a
gyakorlatilag Ausztriától függött. pozsonyi országgyûlés résztvevôit, konzervatívokat

(Black plate)
1615 U plate)
171
1848 M
és liberálisokat egyaránt. A cselekvésre a párizsi döttsége, a magyar politikai élet teljes vezérkara
februári forradalom híre adott alkalmat március Bécsbe indult. Az éjszaka folyamán azonban meg-
legelején. 1848. március 3-án Kossuth az alsótáb- érkezett a pesti forradalom híre. Az udvarban is vi-
lán nagy hatású beszédében azonnali feliratot in- lágossá vált: ha nem engednek, Magyarország ki-
dítványozott. A nevezetes felirati beszéd az eddigi szakad a birodalomból. Megígérték tehát, hogy a
kormányrendszer átfogó kritikáját tartalmazta, s feliratban foglaltak alapján hozandó törvényeket
azonnali rendszerváltozást szorgalmazott. Ez tette elfogadják. Az átalakulás elsô biztosítékaként a
forradalmivá az Ellenzéki Nyilatkozaton alapuló magyar liberálisok elérték, hogy Batthyány Lajos
indítványt. gróf, az Ellenzéki Párt elnöke, március 17-én mi-
Az ellenzék felirati javaslatát az alsótábla egy- niszterelnöki kinevezést és kormányalakítási
hangúlag elfogadta. A fôrendek, hogy kikerüljék megbízást kapott.
az állásfoglalást, nem tartottak ülést, a felsôtábla
vezetôit Bécsbe rendelték. A várakozás feszült nap- A POLGÁRI MAGYARORSZÁG
jai következtek. Európából újabb forradalmi meg- ALAPTÖRVÉNYEI
mozdulások hírei érkeztek Magyarországra. Hogy
az eseményeket kimozdítsák a holtpontról, a pesti A küldöttség visszatérése után Pozsonyban lázas
Pilvax-kör tagjai kapcsolatba léptek Kossuthtal. törvényalkotó munka kezdôdött. V. Ferdinánd
Megállapodtak abban, hogy a közelgô József-napi király április 11-én Pozsonyban szentesítette az új
vásár sokadalmára is támaszkodva, március közepe törvényeket. Magyarország polgári állammá, al-
táján nagy tömegdemonstrációt szerveznek, aláírá- kotmányos királysággá alakult. Az utolsó rendi
sokat gyûjtenek, hogy így gyakoroljanak tömeg- országgyûlés forradalmi törvényalkotással végezte
nyomást Pozsonyra, az országgyûlésre. be munkáját.
A legfontosabb a jobbágyfelszabadítás ki-
BÉCS, POZSONY, PEST mondása volt. A törvény szerint az úrbéres szol-
gáltatások (pénz- és terményjáradék, az egyházi ti-
Bécsben március 13-án kitört a forradalom. zed, a robot stb.) egyszer s mindenkorra megszûn-
A katonaság fegyveres ereje sem segített, a város vé- nek, s a parasztság az általa használt „úrbéres”
res küzdelmekben a forradalmárok kezére került. föld szabad tulajdonába lép. A földesurak kár-
A körülzárt császári várban, a Burgban engedni mentesítését az állam vállalja magára, tényleges ki-
kellett. Metternich megbukott, a császár alkot- fizetésérôl késôbb rendelkeznek. Az ôsiséget eltö-
mányt ígért. Életbe lépett a sajtószabadság. rölték. Kimondták a közadózás elvét. Rögzítet-
A bécsi forradalom március 14-én megérkezô ték a keresztény felekezetek egyenjogúságát. A po-
hírére Pest politikai mozgalmának szervezôi, e litikai jogok terén megszûntek a származási kü-
naptól a márciusi ifjak, az azonnali cselekvés mel- lönbségek.
lett döntöttek. Március 15-én reggel az egyetemi A törvények másik csoportja az alkotmányos,
ifjúság mozgósításával, a Tizenkét pont kinyom- felelôs kormányzattal rendelkezô ország politikai
tatásával, utcai kihirdetésével, Petôfi Nemzeti da- rendszerét teremtette meg. Erdély egyesült Ma-
lának elszavalásával tüntetés kezdôdött. Pesten vér gyarországgal, a Határôrvidéket is a magyar kor-
nélkül gyôzött a forradalom. Az események hírét mány alá rendelték. Az új országgyûlés a népkép-
a szabaddá vált sajtó viharos gyorsasággal vitte szét viseleti elv alapján épült fel. A választójogot,
az országban. Pest forradalmát napokon belül kö- mint Európában csaknem mindenütt, vagyoni
vette a vidék forradalma. vagy mûveltségi elôfeltételekhez, cenzushoz kö-
Pozsonyban ugyancsak a bécsi forradalom adott tötték. Az 1848-as magyar választójogi cenzus a
lökést az eseményeknek. A fôrendek március 14- legalacsonyabb a korabeli Európában. Egyne-
én kénytelen-kelletlen átengedték a március 3-i gyed jobbágytelekkel, iparosként egy állandóan al-
feliratot, és elhatározták, hogy azt Bécsben ország- kalmazott segéddel már választójoghoz lehetett
gyûlési delegáció fogja átadni. Március 15-én, jutni; a magasabb végzettségûek pedig vagyoni
ugyanazokban az órákban, amikor Pesten megkez- helyzetüktôl függetlenül választójogot szereztek.
dôdött a forradalom, a pozsonyi országgyûlés kül- A képviselôk választókerületekben juthattak man-

(Black plate)

M
dátumhoz. Az alsótábla ezzel népképviseleti or- tulajdonnak azt a rendszerét, amely a nemzetisé-
szággyûléssé alakult. Jogai kibôvültek: a költségve- gek csonka társadalmi struktúráinak létrehozója
tés megszavazásával az egész államélet irányítását el- volt, és így megindulhatott a polgári nemzetek
lenôrizte, az uralkodó által kinevezett miniszterel- teljes struktúrájának kiépülése. Ennek ellenére
nök kormányát bármikor felelôsségre vonhatta, és mind a magyar felelôs minisztérium, mind a ra-
feloszlatni sem lehetett saját hozzájárulása nélkül. dikális ifjúság nagyot tévedett, amikor azt hitte,
Az újonnan létrehozott végrehajtó hatalom, a hogy ezzel a kérdés nagyjából meg is van oldva, és
felelôs minisztérium az államélet teljes irányítását hogy most már elég a nemzetiségeket a közös sza-
kezébe vette. Az uralkodó bármely rendelete csak badság érdekében összefogásra buzdítani. A nem-
akkor volt érvényes, ha azt a felelôs miniszterek zeti mozgalmak ugyanis az egyéni jogokon túl-
egyike aláírta, „ellenjegyezte”. A közigazgatás terén menôen igényt tartottak kollektív elismertetésre
a megyék népképviseleti alapra történô helyezését és politikai jogokra is.
külön törvény a következô országgyûlésre halasz- A forradalomnak eleinte kedvezô visszhangja
totta, addig a községek küldötteivel kibôvült me- volt, fôleg a jobbágyfelszabadításban inkább ér-
gyebizottság vitte az ügyeket. dekelt szlovákok és románok körében, de szinte
Törvény született a politikai szabadságjogok egy idôben részükrôl is felmerült a nemzeti politi-
egyik legfontosabbikáról, a sajtószabadságról. Az kai jogok elismertetésének igénye. Szerepe volt
alkotmányos rendre az újonnan szervezett nem- ebben a határon túli, szomszédos, különálló ro-
zetôrség vigyázott. mán, illetve szerb fejedelemségek meglétének is.
A törvények harmadik csoportja az egységessé Miután pedig a nemzeti mozgalmak ilyen kollektív
vált, s ezáltal súlyában is megnövekedett Magyar- vagy területi jogokat nem kaptak, mindinkább
ország önállóságát biztosította a Habsburg Biro- szembefordultak az új magyar állammal. Ezek a
dalmon belül. Lényegében az áprilisi törvények népek a maguk társadalmi és politikai fejlôdése fo-
perszonáluniót hoztak létre, vagyis Magyarországot lyamán éppen úgy eljutottak a nemzeti érzéshez és
csak az uralkodó személyének azonossága kap- a nacionalizmus igényéhez, mint a magyarok. Ek-
csolta egybe a birodalom többi tartományával. kor, 1848-ban már túlhaladtak a nemzeti fejlôdés
elsô (nyelvi, irodalmi) fokán, s elérkeztek a máso-
A NEMZETISÉGEK dik, a politikai fokra. Azaz már nem elégedtek
meg pusztán nyelvük kisebb-nagyobb mértékû sza-
Az 1848. évi magyar forradalom mindenkinek bad használatával (mai szóval: kulturális kisebbségi
megadta az új, polgári jogokat, nemzetiségi kü- jogokkal), hanem magukat mint külön politikai
lönbség nélkül. Utólag ehhez még azt is hozzáte- közösséget kívánták elismertetni, mely saját terü-
hetjük, hogy e forradalom törte át a feudális föld- lettel és szuverén politikai berendezkedéssel bír.

(Black plate)
1615 U plate)
173
M
A magyar szabadságharc
N
AZ ALKOTMÁNYOSSÁGTÓL A FEGYVERES HARCIG

Milyen helyzetbe kerültek az európai forradalmak 1848 nyarára? Az alábbi krónika azokat az
eseményeket veszi szemügyre, amelyek az uralkodó és a magyar kormány között a hadiállapot
beálltához vezettek. Foglald össze: hogyan sérti meg az udvar az alkotmányt!
KRÓNIKA Október 4. Uralkodói nyílt parancs feloszlatja

1848. a magyar országgyûlést, és hadiállapotot hirdet.
Augusztus 31. A király a nádorhoz (István fô- Október 6. Forradalom tör ki Bécsben a Ma-
herceghez) írt levelében törvénytelennek minôsí- gyarország ellen induló intervenció megakadá-
ti a magyar kül- és hadügyminisztériumot. lyozására.
Szeptember 9. A magyar országgyûlés 100 tagú Október 8. Az országgyûlés a teljhatalmat a
küldöttsége eredménytelenül tárgyal Bécsben. Kossuth vezette Országos Honvédelmi Bizott-
Lemond Esterházy Pál, a király személye körüli mányra ruházza. Ezzel az országgyûlés letért a
miniszter. törvényes útról, és beállt a hadiállapot a király és
Szeptember 10. Az udvar elleni tüntetés Pes- az országgyûlés között.
ten, Kossuthot követelik az ország élére.
Szeptember 11. Jelačić seregével átlépi a ma-
gyar határt és Pest felé nyomul. A miniszterelnök
kivételével lemond a magyar kormány.
Szeptember 17. Batthyány felterjeszti a király-
nak új kormánya névsorát – Kossuth nincs rajta
–, és követeli Jelačić visszarendelését. Szlovák
szabadcsapatok törnek be Magyarországra.
Szeptember 21. Törvényesített kormány hiá-
nyában megalakul az Országos Honvédelmi Bi-
zottmány, mely a védelmi kérdéseket intézi – ide-
iglenesen.
Szeptember 22. A király megtagadja Batthyány
kormányalakítással kapcsolatos kérésének teljesí-
tését.
Szeptember 23. István nádor Bécsbe távozik,
lemond a korábban Batthyány kérésére vállalt
hadseregparancsnokságáról.
Szeptember 25. A király Franz Philipp Lam-
berg grófot – ellenjegyzés nélkül – a Magyarorszá-
gon található haderôk fôparancsnokává nevezi ki.
Szeptember 28. Lamberg Pestre érkezik. A fel-
bôszült tömeg nép a hajóhídon felkoncolja. GRÓF LAMBERG CSÁSZÁRI-KIRÁLYI
Szeptember 29. A honvédség megállítja és le- ALTÁBORNAGY MEGÖLÉSE A PESTI HAJÓHÍDON,
gyôzi Jelačićot Pákozdnál. 1848. SZEPTEMBER 28.

(Black plate)

M
A SZABADSÁGHARC
Mit jelent a szabadságharc fogalma? Mi az önvédelmi háború?
Kikkel került sor fegyveres összecsapásra? Milyen sikerrel?
Hogyan rendelkeztek az áprilisi törvé- KOSSUTH ÜZENETE

nyek a hadseregrôl? Kire esküdtek föl a
magyar katonák? Az alábbi szemelvények, Szeptember 22-én hazaszólítja a császári ezredek-
képek alapján tekintsük át, hogyan pró- ben szolgáló magyar katonákat:
bált a Honvédelmi Bizottmány haderôt „Haza hát, haza! akinek lelke van! A Lenkey
toborozni az ország védelmére! kapitány százada a Württemberg-huszárokból
megmutatta az utat, megmutatta, miként kell a
hû magyaroknak cselekedni. – Szekérre tették
A HADSEREG LÉTREHOZÁSA kapitányukat, hazajöttek, s amint az országba ér-
tek, azt mondták: »Most, vitéz kapitány úr, ve-
A Pesti Hírlap május 21-i számában felhívás jelent zessen az ellenségre!«”
meg a hadseregben szolgáló aktív, valamint a kilé-
pett és nyugalmazott tisztekhez: Egy önkéntes honvéd levele olvasható
„Magyarországban tanyázó sorkatonasághoz! alább. Hogyan írja le helyzetét?
Mindinkább fenyegetôbb állapotban mutat-
kozó korviszonyokat tekintetbe véve, a királyi
LEVÉL A TÁBORBÓL
trón és haza védelmére tízezer fôbôl álló
nemzetôrsereg haladéktalanuli felállítása elhatá- „Szolnok, 1848. június 26.
roztatott.” Kedves Atyám!
Elôször is azon kezdem, hogy Szolnokon va-
gyok, már Pestrôl több levelet nem írhattam ily
sietve jöttünk […]. Midôn reggel 5 órakor –
24én ki készültünk az Új piarcra jöttünk két
zászló alj s ott új Zászló, a melyeket Gr Károlyiné
meg koszorúzott újonnan fel esküdtünk és úgy
jöttünk a Gôzkocsi állomáshoz a hol is mi 2 zász-
lóalj föl ültünk – mert az 1 zászlóalj gôzhajón Ka-
nizsára ment – eljöttünk sok éljenzés között Szol-
nokra […]. Ide érkeztünkkor elrendeltek ben-
nünket széjjel a gazdákhoz ahol enni kapunk ele-
get a vízhez pedig már hozzá szoktam.
TOBORZÁS Harmadfél napja hogy itt vagyunk s holnap
Az életbe léptetett véderôtörvény alapján (augusztus reggel 3 órakor indulunk Szegedre de ott sem ma-
23.) – annak ellenére, hogy a király megtagadta ennek radunk csupán egy napig mert onnan megyünk a
jóváhagyását – 1848. szeptember végén, október ele- Romai sáncokig úgy gondolom hogy az a híres
jén országszerte megindult az újoncozás. A hadsereg- Zenta körül van s ott ha majd szembe fogadhat-
szervezô munka eredményeként a hadsereg létszáma juk elleneinket t. i. ha jól be gyakoroljuk magun-
60-65 ezer fôre duzzadt. 1848 augusztus második felé- kat vívunk a Horvátok és Rácokkal s adja isten
tôl sorra alakultak az önkéntes mozgó nemzetôr- hogy gyôzzünk, majd írok minden helyrôl ha csak
zászlóaljak is. A nemzetôrcsapatok nagy része idôvel egy kis idôt kaphatok rá, hogy hol létemrôl bizon-
reguláris honvédzászlóaljjá alakult át. talanságba ne legyen kedves atyám […].”

(Black plate)
1615 U plate)
175
A MAGYAR SZABADSÁGHARC M
1848. JÚLIUS–NOVEMBER
Legelôször a szerb felkelôk fordultak szembe fegyverrel a magyar kormánnyal. Egyik erôdjüket, Szenttamást
júliustól szeptemberig háromszor is eredménytelenül ostromolták a magyar csapatok. Szeptember 11-én
Jelačić lépte át a Drávát, akinek seregét Pákozdnál Móga János vezetésével gyôzték le a magyar honvédek
(szept. 29.). Szeptember második felében Morvaországból betört szlovák szabadcsapatok hadakoztak a Felvi-
déken. Puchner erdélyi fôhadparancsok Erdélyben a magyar kormány elleni felkelésre hívta fel az erdélyi ro-
mánokat; novemberben Erdélyben lényegében már csak Háromszék nem volt a császári katonaság vagy a ro-
mán felkelôk hatalmában. Október végén a fô hadszíntéren, Schwechatnál vereséget szenvedtek a magyar csa-
patok, s a határ mögé, majd a fôváros irányába húzódtak vissza.
1848. DECEMBER–1849. FEBRUÁR

1848. december közepén a császári csapatok behatoltak az ország szívébe is. A mintegy száznegyvenezer fôvel
és kétszázötven löveggel több irányból intézett támadás célja az ország fôvárosának elfoglalása volt. A Windisch-
Grätz altábornagy vezetése alatt álló fôerôk december 16-án lépték át a határt, és követték a harc nélkül visszavonuló
magyar fôsereget. A kormány január elsején Debrecenbe költözött. Felsô-Magyarországon Schlick császári tábornok
nyolcezer fônyi hadtestével december 6-án lépte át a határt Galícia felôl, elfoglalta Eperjest, majd tovább vonult
Kassa felé. A Felvidék védelmére rendelt magyar csapatok Pulszky ezredes vezetésével Kassa elôtt útját állták
az ellenségnek, de a december 11-i budaméri csatában az osztrákok szétverték a jobbára kiképzetlen és felszereletlen
nemzetôrökbôl álló sereget. Nugent táborszernagy stájerországi hadteste ezzel egy idôben a Dunántúl déli részét
szállta meg. Mindezt kiegészítette a délvidéki szerb–osztrák hadtest támadása Temesvár és Arad osztrák várôrségének
felmentésére. A magyar kormány február végén az ország területének alig egyharmadát tartotta ellenôrzése alatt.
Egyedül Bem erdélyi mûködése jelentett nagyobb arányú sikert.
Hol és milyen katonai események zajlottak 1848 ôszén és telén? Jelöld be a Történelmi Atlasz
térképe segítségével a császári csapatok fôbb hadmozdulatait!
Hogyan próbált a kormány úrrá lenni a helyzeten?

(Black plate)

M
Az osztrák csapatok sikeres elônyomulása

és gyôzelmei, Pest-Buda januári eleste
a hadsereg tisztikarában is éreztette
hatását. Milyen lelkiállapotra utal Görgey
tábornok váci nyilatkozata?
BEM JÓZSEF
A magyar hadseregben
több lengyel tiszt is szol-
gált. Henryk Dembiński
egy ideig fôparancsnoki
posztot is betöltött, Bem
József pedig az erdélyi csa-
patok parancsnoka volt.
GÖRGEY TÁBORNOK nak engedelmeskedve esküt tett Magyarország al-

VÁCI NYILATKOZATA, 1849. JANUÁR 5. kotmányára; legelôször is a nádor fôherceg pa-
rancsnoksága alatt állították a Jelačić által veze-
„A magyar királyi feldunai hadtest, melynek tett ellenséges cs. kir. csapatokkal szembe, és az-
magva és értelmisége egykor az egyesült osztrák óta a legszomorúbb politikai zavarok között is es-
hadsereg kötelékébe tartozott, mielôtt a magyar küjéhez mindenkor híven csak a magyar királyi
ezredeket egyedül és kizárólag a törvényes ma- felelôs hadügyminiszter vagy az ez által törvé-
gyar királyi hadügyminisztérium hatósága alá nyesnek elismert honvédelmi bizottmány paran-
rendelték, az alkotmányos magyar király akaratá- csainak engedelmeskedett.”
A vereségek után milyen hangulat lett úrrá a kormány és az országgyûlés tagjai körében
és a „hátországban”?
EGY KÉPVISELÔ NAPLÓJÁBÓL hetni? Gondolja-e, hogy elég pénzzel stb.

bírand? Kossuth erre azt felelte, hogy ez a hit
„1849. januarius 7. Nem álmodhattam meg, hogy
dolga; ô azt hiszi, hogy igen, de hitét nem tudja
országgyûlési tag létemre mai napon Debrecenben
másba önteni.
legyek! Hét nap óta felette sokon mentünk keresz-
Öt órakor ismét megnyílt a zárt ülés. Az elme-
tül; leírom, mit emlékezetemben találok.
netel másnap reggel elhatároztatott vasúton Szol-
December 31kén délelôtt 11 órára zárt ülés
nokra. Az egyezkedésre nézve azt határozta a ház,
volt hirdetve […].
hogy […] küldessenek elôbb Windisch-Grätzhez,
– Kossuth a szószéken elmondta, hogy állunk.
ha lehetne, tôle fegyverszünetet kieszközölni […].
Perczel tábora meg- és szétveretett tegnap […].
Deák, ámbár sikert a követségtôl nem várt is, még-
[…] a bizottmány jónak gondolja az országgyû-
is utasítást kívánt, mely azonban csak e három szó-
lést Pestrôl Debrecenbe tenni át. […]
ba foglaltaték: »az ország szabadsága, jólléte, be-
– Mélyen hallgatott erre a terem (melyben a
csülete«. E gyûlések folytában Kossuth elôször ej-
felsôház tagjai is valának). Batthyány Lajos és
tette a becsületes alku szót, melyet majdan megkí-
Bezerédj István úgy vélekedtek, hogy az ország-
sértendünk. […] Elsô hó elsô napján, midôn talán
gyûlésnek nem kellene elmenni, […] félelmet
Európának legnagyobb részében a népek istennek
nem akarván a városiakban és bizalmatlanságot a
hálát adának […] és hozzá fohászkodának boldog
seregekben támasztani.
új évért, Magyarország képviselôi Pestrôl futot-
– Deák azt kérdezé a bizottmánytól, hogy hi-
tak.”
szi-e, ha Pest elveszett, még az országot védelmez- (HUNFALVY PÁL, 1849)

(Black plate)
1615 U plate)
177
SZEMERE BERTALAN FELHÍVÁSA egyesüljenek s e szükségesekkel a tábori kórházat

lássák el. Kik a hazáért, a szabadságért véreznek,
A felsô-magyarországi hölgyekhez, azoknak ápolással a haza tartozik. E[z] most a
1848. december 18. hölgyek legdicsôségesb dolga. Ez az, mi az igaz
„A felsô-magyarországi sereg részére Miskolc hölgy lelkébôl önkényt fakad. Ti nem halhattok
és Eger városában tábori kórház alakíttatik. Pest- meg a csataterén, hanem a tábori kórház sege-
rôl megjelent Flór ôrnagy-fôorvos úr, ki azt tüs- delmezése által eszközölhetitek, hogy a betegek
tént rendezni fogja. De a betegeknek, a sebesül- felgyógyuljanak, a sebesültek a vitézségnek újra
teknek ápolására kell pólya, kötelék, tépet. Felhí- feltámadjanak. Ekképpen osztozik a nôi gyenge
vom tehát e megyék lelkes magyar hölgyeit, hogy kar a diadal munkájában és díszében.”
Hogyan változott meg a hadi helyzet tavasszal?
1849. MÁRCIUS–MÁJUS
Dembiński február végén indított elôször koncentrált támadást, a kápolnai csatában (február 26–27.) azonban
vereséget szenvedett, s a magyar sereg ismét visszahúzódott a Tisza mögé. Windisch-Grätz immár Debrecen
mihamarabbi elfoglalását ígérte az uralkodónak. 1849 áprilisában megkezdôdött a szabadságharc történetének
legsikeresebb szakasza, a tavaszi hadjárat. A magyar fôsereg április 2-án Hatvannál, 4-én Tápióbicskénél, majd 6-án
Isaszegnél fényes gyôzelmet aratott, Windisch-Grätz tábornagy csapatai Pestig vonultak vissza. Ezt követôen az I.,
a III. és a VII. hadtest északnak fordult Vácnál, majd Nagysallónál áttört az osztrákok bal szárnyán, és április végén
felszabadította a hat hónapja ostromlott Komárom erôdjét. A Pest-Budán rekedt császári sereg és az új fôparancsnok,
Welden tábornagy erôltetett menetben Bécs megvédésére sietett. Kedvezôen alakult 1849 tavaszán a katonai helyzet
a mellékhadszíntereken is. Bem tábornok csapatai március végére visszafoglalták Erdélyt, Perczel tábornok
IV. hadteste Szegedrôl kiindulva a Bácskát tisztította meg, majd ketten együtt május közepére a Temesi bánság
területét is visszafoglalták. 1849 májusára tehát az ország területének nagy része felszabadult.

(Black plate)

M
Hol aratta legnagyobb gyôzelmeit a magyar honvédsereg? A Történelmi Atlasz térképe alapján
jelöld be nyillal a magyar hadtestek 1849. tavaszi hadmozdulatait!
ÖNÁLLÓSÁGOT A NEMZETISÉGEKNEK?
Mi az oka, hogy a magyar politikusok álláspontja megváltozott a nemzetiségekkel szemben?
Nézz utána a Történelmi Atlaszban, hol és mely nemzetiségek keltek fel a magyar
szabadságharc ellen?
A ROMÁNOK BALÁZSFALVI GYÛLÉSE

Kossuth felhatalmazására Ioan Dragos országgyûlési
képviselô 1849 májusá ban megkezdi tárgyalásait az érc-
hegységi román felkelôk vezetôjével, Avram Iancuval.
Közben Hatvani Imre szabadcsapata megtámadja a tár-
gyaló románokat. A felkelôk Dragost árulással vádolják
és megölik, majd tömegmészárlást rendeznek Abrud-
bánya magyar lakói között. Júniusban Nicolae Bălcescu
havasalföldi politikus és Kossuth tárgyalásai során szüle-
tett megállapodás a román nemzetiség megbékítésérôl,
amely megyei szintig biztosította a szabad nyelvhaszná-
latot. Ez alapja lett a nemzetiségi törvénynek.
A KARLÓCAI SZERB NEMZETGYÛLÉS

A Szerb Vajdaság ideiglenes kormányának kérésére
I. Ferenc József nyílt parancsában megerôsítette
tisztségében a szerb vajdát és a pátriárkát, de nem
teljesítette a szerbek autonómiára vonatkozó
követelését: a béke helyreállítása után ígért „nemzeti
beligazgatást” a szerbeknek.
A SZLOVÁK LÉGIÓ KATONÁI

A Szlovák Nemzeti Tanács vezetôi emlékiratot intéznek I. Ferenc
Józsefhez: önálló szlovák koronatartomány megszervezését kérik.

(Black plate)
1615 U plate)
179
A KATONAI SIKEREK HATÁSA

Milyen katonai, illetve nemzetközi háttere lehetett az olmützi alkotmány kiadásának?
AZ OLMÜTZI ALKOTMÁNY
1849. március 4-én Olmützben I. Ferenc József alkotmánnyal „ajándékozza
meg” népeit. Szövege elvileg kimondja a nemzetiségek egyenjogúságát,
de alkotmányos garanciák nélkül.
Közigazgatásában Magyarországról leválasztja Horvátországot, Erdélyt,
a katonai Határôrvidéket és az újonnan megalkotott Szerb Vajdaságot és
Temesi bánságot. (Valójában az alkotmányt sohasem vezették be.)
FÖDERÁCIÓ? ria és Magyarhon elváljanak-e vagy egy országot

alkossanak, hanem az: a két harcban lévô elem
Részletek Teleki Lászlónak, Magyarország párizsi kö- közül melyik abszorbeálja a másikat. Frankhon
vetének Kossuthhoz írott levelébôl, 1849. május 14. [17]89-ik évi szerepe: Európát emancipálni, ne-
„Egy van, mi különösen szívemen fekszik, künk jutott, s szerintem nincs választásunk: vagy
mert Magyarhon jövôje, véleményem szerint at- el kell vállalnunk e szerepet, vagy buknunk […]
tól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk Szabadság, egyenlôség, testvériség még nem elég.
jogkiosztásban mentôl bôkezûbbek. Nemcsak A népek nemzetiségi életét is kívánnak élni. Oly
Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyar- rendszert kellene állítanunk, mely által a nemze-
országa is. Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyo- tiség egysége hiányát az egyéni és nemzetiségi jo-
morú plántai életet éljünk, mintegy melegágyi gok egyeztetése és méltánylata által pótoljuk.
üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb di- […] Mentôl többet adunk a nemzetiségeknek,
csôsége leend, vagy halál. Nôttünk az esemé- annál kevesebbet kellend Ausztriának és az abszo-
nyekkel, most már a kérdés nem az, hogy Auszt- lutizmusnak adnunk.”
A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY szólásra feljogosítva van, véleményét és szavát

akár magyar, akár anyanyelvén elôadhatja. […]
Részletek az 1849. július 28-án elfogadott nemzeti- Amely nyelv községi nyelvül van megállapítva,
ségi törvénybôl. azon községekben a nemzetôrök ugyanazon nyel-
ven fognak vezényeltetni. […]
„A magyar birodalom területén lakó minden Folyamodványát mindenki anyanyelvén is
népségnek nemzeti szabad kifejlôdése követke- bárhová benyújthatja. […] A kormány felhatal-
zôkben ezennel biztosíttatik: […] A községi ta- maztatik különösen a románok és rácok elôadan-
nácskozásokban mindenki akár magyar, akár dó jogszerû kívánatainak eleget tenni, sérelmei-
anyanyelvén szólhat. […] A törvényhatósági ket orvosolni rendelet vagy a nemzetgyûlésen ho-
mindenféle ülések tanácskozásaiban mindaz, ki zandó törvény által.”
Ugyanezen a napon fogadták el a honatyák a törvényt a görögkeleti egyház egyenjogúsításáról

és a zsidóság emancipációjáról. Indokold meg, miért volt megkésett a nemzetiségi törvény!

(Black plate)

M
Mik voltak a Függetlenségi Nyilatkozat létrejöttének elôzményei? Mivel indokolja

a Nyilatkozat a trónfosztást, és hogyan képzeli el Magyarország jövôbeli képét?
Érvelj a Függetlenségi Nyilatkozat mellett, illetve ellen!
A FÜGGETLENSÉGI verfogása által, nem különben azon merény által,

NYILATKOZAT miszerint az ország területi épségének eldarabolá-
sát, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának,
„Mi a magyar álladalmat [államot] törvényesen Fiuménak és kerületének Magyarországtóli elsza-
képviselô nemzetgyûlés, midôn jelen ünnepélyes kítását, s az ország önálló status életének eltörlé-
nyilatkozatunk által Magyarországot elidegenít- sét fegyveres erôszakkal megkísérteni, e végett
hetetlen természetes jogaiba visszahelyezve min- idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet le-
den hozzá tartozó részekkel és tartományokkal gyilkolására használni nem iszonyodott, […]
egyetemben, az önálló független európai statusok ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kire-
[államok] sorába iktatjuk, s a hitszegô Habsburg- kesztetik, a magyar koronához tartozó minden
Lotharingi házat isten és világ elôtt trónvesz- címek használatától megfosztatik, s az ország te-
tettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünk- rületérôl, s minden polgári jogok élvezetébôl
nek ismerjük, ezen elhatározásunknak indokait számkivettetik. Amint hogy ezennel trónvesztett-
nyilvánítani. […] nek, kirekesztettnek és számûzöttnek a nemzet
Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nevében nyilváníttatik.
nemzet, szabad választás által, az osztrák házat, Harmadszor. Midôn a magyar nemzet elide-
kétoldalú kötések alapján, a királyi székbe emelé. geníthetetlen természetes jogainál fogva az euró-
És e három század nem egyéb, mint a folytonos pai statuscsaládba önálló és független statusként
szenvedés három százada. […] Ezen dinasztia, belép, egyszersmind kinyilatkoztatja: hogy azon
mely egy uralkodót sem mutathat fel, ki népei népekhez, melyek vele ezelôtt egy fejedelem alatt
szabadságában kereste volna erejét és dicsôségét, állottak, békét, s jó szomszédságot alapítani s
a magyar nemzet irányából firól-fira a hitszegés folytatni, és minden más nemzetekkel barátságos
politikáját követé […]. kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata.
Ezennel az általunk törvényesen képviselt Negyedszer. Az ország jövendô kormányrend-
nemzet nevében kijelentjük, és határozzuk amint szerét minden részleteiben a nemzetgyûlés fogja
következik: megállapítani, addig pedig, míg ez a fönnebbi
Elôször. Magyarország a vele törvényesen alapelvek nyomán megállapíttatnék, az országot
egyesült Erdéllyel és hozzátartozó minden részek- egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyûlés
kel és tartományokkal egyetemben, szabad, önál- minden tagjainak egyajkú felkiáltásával s közmeg-
ló és független európai statusnak nyilváníttatik, s egyezéssel kinevezett kormányzó elnök, Kossuth
ezen egész status területi egysége feloszthatatlan- Lajos fogja a maga mellé veendô miniszterekkel;
nak s épsége sérthetetlennek kijelentetik. úgy saját magának, mint az általa nevezendô mi-
Másodszor. A Habsburg-Lotharingi ház, a nisztereknek személyes felelôsségük s számadási
magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegy- kötelezettségük mellett kormányozni.”
. AZ OROSZ BEAVATKOZÁS ciók szerzésére küldték ki és most tértek vissza.

t Szerintük az oroszoknak 150 000 emberük és jó
0 „Hallottam, hogy a mi kormányunk tegnap futárt hadbiztosságuk áll indulásra készen, de más csa-
- küldött Oroszországba […]. […] Csak néhány pattestük is van, ezek a 150 000 embert követ-
0 napja, hogy a mi kormányunk úgy felriadt két an- nék.” (D. J. VIPAN PULSZKY FERENCNEK ÍROTT
gol tiszt jelentése következtében. Ezeket informá- LEVELÉBÔL, KENSINGTON, 1849. ÁPRILIS 29.)

(Black plate)
1615 U plate)
181
Hogyan igyekezett Ausztria minél elôbb befejezni e háborút?
1848. JÚLIUS–OKTÓBER
Június elején megindult a császári és a cári hadsereg összehangolt támadása. A császári csapatok új fô-
parancsnokának az itáliai kegyetlenkedéseirôl ismert Haynaut nevezték ki. A fôvárost ismét föl kellett
adni. A magyar csapatok összpontosításának helyéül a Tisza–Maros szögét jelölték ki.
Bem Erdélyben hat hétig tartotta vissza a hatalmas orosz erôt, de az erdélyi hadsereg véres csaták so-
rozatában fölmorzsolódott. Görgey az oroszokkal igyekezett tárgyalni – de megkésett. Nem engedel-
meskedett a kormánynak Dembiński sem, a Szeged körül összevont erôk új fôparancsnoka. Ô a Maros
völgyében Erdély felé akart visszavonulni. A kormány Dembiński fôparancsnokot leváltotta, és a he-
lyére kinevezte Bemet. Bem Temesvárnál augusztus 9-én csatát vállalt Haynauval, de a szabadságharc
utolsó nagy csatája a honvédsereg vereségével végzôdött. A Lugos felé visszaözönlô magyar csapatok a
fölbomlás képét mutatták. Most már valóban Görgeyé volt az egyetlen harcképes hadsereg. Görgey
megígérte, hogy mindent elkövet a körülményekhez képest tisztes föltételek kiharcolásáért. Magának
követelte viszont a legfôbb polgári és katonai hatalmat. Kossuth és a Szemere-kormány augusztus 11-én
lemondott. Görgey a teljhatalom birtokában augusztus 13-án Világosnál az orosz csapatok elôtt letette a
fegyvert.
A BOSSZÚ
Milyen politikát folytatott a Habsburg-udvar a szabadságharc leverése után? Milyen eszközö-
ket használt a megtorlásra? Mit gondolsz, hogyan és miért ért véget e bosszúhadjárat?
AZ ELSÔ KIVÉGZÉSEK kön. […]; egy öreg, hatvanon felül levô, alacsony,
kopasz, barna iparos is volt köztük; zokogva sírt,
Az alábbi forrás szerzôje, Mezôsy László (1812– családját emlegette. »Ártatlanul halunk meg,
1893) Zemplén megyei középbirtokos volt, megyei uram! – szólt az öreg –, hiszen minket csak egy
hivatalt viselt. A forradalom idején fôszolgabíró és órára rendeltek ki elôôrsre, azután már mások
önkéntes nemzetôrtiszt, 1848 októberétôl az év vé- jöttek volna strázsára, és nekünk meg kell ezért
géig tábori szolgálatot teljesített. Amikor a kormány halni.« […] Ezek voltak az Újépületbeli vérbíró-
Szegedre költözött, Szemere utasítására Pesten ma- ság legelsô áldozatai. […] A vérbírák elsô áldoza-
radt. Egy besúgó július 22-én elfogatta, augusztus tai még Fülep, Dunavecse város derék jegyzôje,
10-én szállították az Újépületbe, ahol a bécsi udvar Kuntsor András ref. pap, Molnár, egy gerilla tize-
katonai rögtönítélô bíróságot mûködtetett. des, Gonzeczky, a mezôhegyesi és Streit József
polgári plébánosok. […]
„Megalakulván a katonai bíróság […] jog és Szeptember közepe táján beszállították azután
törvényhez nem is sejtô osztrák közkatonákból az addig mindég Theresienstadtban tartott
egy ôrnagy elnöklete alatt, kik mind idôs nyugal- Batthyány Lajost is, azon húsz-harminc fogolytár-
mazott tisztek voltak, […] elkezdôdött a védtelen saival együtt, kiket a múlt télen Windisch-Grätz
jogtiprás. […] Legelsô áldozatul esett a Klapka fogott el Pesten s vidékén. […] Október 5-én dé-
Komárombóli kitörésének s gyôzelmének hírére litizenkét órakor, dobszó mellett gróf Batthyány
föllázadt székesfehérvári polgárok közül az a hat Lajosnak hirdették ki halálos ítéletét, s egy, az ô
szerencsétlen, kiket a városon kívül, elôôrsön el- számára berendezett elsô emeleten lévô szobabeli
fogtak az osztrákok […]. Mintha most is látnám siralomházba kísérték. A rendes siralomház lent, a
azt a hat szerencsétlent, mikor a siralomházban ki földszinten volt. Sokan remélték, hogy kegyelmet
voltak téve, meglátogattam ôket az utolsó éjjelü- fog kapni, azelôtt pár nappal még a grófnét kisfiá-

(Black plate)

M
val együtt beeresztették férje látogatására. Ez a tam, minden feleltét, két szót nem felelt soha
nem várt ítélet kétségbe ejtett minden foglyot. összefüggéssel. Mindenazon szokások s az auditor
Csányi Lászlót és báró Jeszenákot, a tiszta ha- [kihallgató] által feltett kérdésekre, kinek hívják
zafiság s jellemszilárdság két megtestesült jelké- önt, miért van haditörvényszék elôtt stb. mindég
pét, Batthyány után nemsokára akasztófán végez- csak annyit felelt: »Én szeretek, te szeretsz, ô sze-
ték ki. […] ret, mi szeretünk, ti szerettek, ôk szeretnek.« Min-
Perényit már tudtuk, hogy azelôtt pár héttel dig kisfia oktatásával foglalkozott zavart elméje, a
behozták, de híre futott a pavilonban közöttünk, vészbírák eredménytelenül oszlottak szét. Har-
hogy az öreg lelki beteg, s közel áll a megôrülés- madnapra tizenkét órakor a dob megperdült, és az
hez. Ôrült embert törvényszék elé idézni s Európa ágyban fekvô ôrült beteg felett Bécs a halálos ítéle-
ítéletét affélék által még inkább maga ellen zúdí- tet kihirdette. […]
tani nem akarhatta az osztrák, de a kamarilla elha- Másnap reggel Csernus Manóval s a 48–49-i
tározta, hogy báró Perényi Zsigmondnak, úgy képviselôház egyik legjelesebb jegyzôjével,
mint Batthyánynak is, mindenáron meg kell hal- Szacsvay Imrével bitófára feszítették. Mint a többi
ni; azért az egész katona-vérbíróság Perényi cellá- kivégzettek, ôk is napszálltáig függtek az oszlo-
jába jött fel testületileg, s ott vallatták, ott hallgat- pon. […] A három oszlop egymás mellett kevés
ták ki betegágyán feküdve. Én is hallgattam, a vé- távolságra egymás mellé volt leásva, katonai ôrizet
kony közös ajtón keresztül minden szót hallot- állt mellettök egész estig.”
AZ ARADI VÉRTANÚK – KNÉZICH KÁROLY, NAGY-SÁNDOR JÓZSEF, DAMJANICH JÁNOS, AULICH LAJOS,
LAHNER GYÖRGY, PÖLTENBERG ERNÔ, LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY
KÁROLY, KISS ERNÔ, SCHWEIDEL JÓZSEF, DESSEWFFY ARISZTID, LÁZÁR VILMOS
A legvéresebb nap 1849. október 6. volt. Aradon tizenkét tábornokot és egy ezredest végeztek ki ezen a napon,
Pesten pedig az elsô független felelôs magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajos grófot.

(Black plate)
1615 U plate)
183
HAYNAU CÉLJA BUJDOSÁS ÉS EMIGRÁCIÓ

„A fegyverek letételére kényszerített felkelôkkel a Mednyányszky Cézár (1824–1857) gazdag nagy-
következôképp kell bánni: A lázadók minden fô- birtokos családból származott, 23 éves korában lé-
nökét, ideszámítva az önálló csapattestek vezetôit pett a katolikus papi pályára. A szabadságharc alatt
is, fel kell akasztani. Mindazokat az egyéneket, a felsô-dunai hadsereg törzslelkésze, majd Görgey
akik a felkelôk sorai között harcoltak, és azelôtt a mellett hadügyminiszteri osztályfônök és az egész
cs. kir. osztrák hadseregben szolgáltak, agyon kell hadsereg fôpapja lett. Távollétében halálra ítélték. A
lôni. […] tegnapelôtt megkezdôdött a dolog, fel- következô forrás az ô visszaemlékezése a fegyverleté-
akasztattam egy Auffenberg nevû egyént, aki va- tel után bujdosásban töltött napjairól.
lamikor hadnagy volt a Mazzuchelli-ezredben, „Augusztus 13-án reggel még szabad férfiak
aztán ezredes és Kossuth segédtisztje. – Kiss, voltunk egy országban, melyet fegyverrel védel-
Leiningen, Poeltenberg, Vécsey stb. is követni meztünk az ellenséggel szemben. Másnap arra
fogja, mihelyt megérkezik. Az eljárás a lehetô leg- ébredtünk – legalább azok, kik aludni tudtak –,
rövidebb lesz, megállapítjuk az illetôrôl, hogy hogy foglyok voltunk az oroszok táborában. […]
tisztként szolgált nálunk, és fegyveres szolgálatot Heteken át tartó bujdosásom közben húsz kü-
teljesített a lázadó hadseregben. Ekképp az eljárá- lönbözô helyen rejtôztem. Sem a földesurak né-
sokat a legrövidebb idôn belül befejezzük. […] pes kastélyában, sem a parasztok elhagyott kuny-
Egy évszázadig nem lesz több forradalom Ma- hójában nem éreztem gyanút a vendéglátó gazdá-
gyarországon, ha kell, a fejemmel szavatolok érte, val és hozzátartozóival szemben. Rejtegetôink
mert gyökerestôl irtom ki azt.” közt nem akadt áruló. Amint az üldözô osztagok
közeledtek, csak úgy engedtek tovább, ha már
AZ OROSZOK SZEREPE elôbb gondoskodtak biztosabb helyrôl. […]
Családom nagy nehezen francia útlevelet szer-
„Nem kételkedem abban, hogy a jogos felháboro- zett nekem. Hogy hasznát vehessem, Bécsbe kel-
dástól minden tisztességes orosznak felforrt a vére, lett utaznom. Aránylag könnyû volt rejtôznünk
mikor rögtön a hadjárat befejezése után kiderült, az országban, de annál nehezebb volt elhagynunk.
hogy az osztrákok miként ítélik meg szerepünket […] Egy nemes szívû osztrák tábornok, Gustav
a magyar ügyekben; és valóban, nem volt-e termé- von Pott […] megígérte, hogy magával visz Bécs-
szetes, hogy fájt hallani híreszteléseiket, melyek be, és biztosítja menekülésemet. Azzal az
szerint mi az ô zsoldosaik voltunk, holott nekünk ürüggyel, hogy bujdosó lázadókat keres, a tábor-
a hadjáratban szerzett dicsôség annyi honfivérbe nok eljött házunkba. Jelenléte megóvott minket a
és annyi milliónkba került, vagy fájt olvasni Hay- további zaklatástól. […] A sötét decemberi regge-
nau báró táborszernagy 9. hadijelentését, mely- len a tábornok különbözô parancsokkal szétküld-
ben a magyarországi lázadás elfojtásának egész di- te tisztjeit, és kíséretemben Bécsbe indult. Szolgá-
csôségét magának és az osztrák hadseregnek tulaj- nak voltam öltözve, hajam koromfeketére festve.
donítja, az orosz segítséget és a mellette mûködô Sûrû ködben vettem búcsút a magyar földtôl.
orosz hadosztályt pedig, mely nélkül Görgey Úgy fájt, mintha újból kitéptem volna magam
megverte volna, még csak meg sem említi. […] anyám karjaiból. Akadály nélkül átjutottunk a
Az oroszok megvetéssel vették tudomásul ezeket a határon. Bécsben a tábornok oltalma alatt a fran-
rágalmakat, de Európa, a fényes gyôzelmek és ön- cia követségen átvettem az útlevelet, és a vasúti
zetlen segítség tanúja, megszólalt helyettük is. állomásra mentem. […] Több napi utazás után
[…] 1850. január elején francia földre léptem.”
Ausztria megpróbált ugyan minden dicsôséget
magának tulajdonítani, az igazság ilyen meghami- BESOROZÁS
sítása iránti közönyünk azonban még inkább ki-
emelte Oroszország erejét és dicsôségét.” Vajda János (1827–1897) a XIX. század második
(PAVEL HRISZTOFOROVICS GRABBE GRÓF felének kiemelkedô költôje. 1848-ban a legtürel-
NAPLÓJEGYZETEI) metlenebb forradalmár ifjak közé tartozott.

(Black plate)
1615 U plate)

M
Közhonvédként, majd hadnagyként fegyverrel szol- „österreicherek” vagyunk. Ez legyen mindenki

gálta a szabadságharcot. Ezért egy évig tartó bünte- magatartásának zsinórmértéke. Azután feleskette-
tô besorozással fizetett. Erre így emlékezett vissza: tének bennünket a fekete-sárga zászlóra. Forradal-
„A 48–49-i küzdelemre következô mártírium- mi dalokat énekelve vonultunk be a városokba.
nak tragikomikus neme a besoroztatás, amely Ezen dalok közt voltak sértô gúnydalok is […],
több esetben még a börtönnél is kínosabb volt Kossuth neve majd mindegyikben elôfordult. […]
[…]. Ebben azok részesültek, kik nem voltak Amint egynémely társamtól késôbb hallot-
egyszersmind cs. k. katonatisztek, csupán honvé- tam, voltak ezredek, melyekben iszonyú bosszan-
dek, kik aztán egyéb rendkívüli vádak hiányában tások- s lealázásoknak lettek kitéve. A legénység
besoroztattak a cs. k. hadseregbe […]. inzultálta, a századparancsnokság minden ala-
Aradon Schlick szállása elé állíttatánk. […] csony szolgálattételre vezényelte ôket […]. A di-
Egy törzstiszt félkörbe állíta bennünket, s rövid vatos sértô elnevezés Kossuth-Hund [Kossuth-
szónoklatban elôadá, hogy ezentúl se magyar, se kutya], Olaszországban leginkább »brigant« [gaz-
német, se szláv, se oláh nincs – mindnyájan ember] volt.”
ÖSSZEGZÉS
1848 NYARA: ROMLÓ KAPCSOLAT AZ OKTÓBERI FORDULAT

AZ UDVARRAL
Bécsben elfogadták Batthyány lemondását, októ-
1848 augusztusára a császári seregek fôparancs- ber 4-én uralkodói nyílt paranccsal feloszlatták
noka, Radetzky marsall Itáliában döntô gyôzel- a magyar parlamentet – törvénytelenül –, az or-
meket aratott. Helyreállott a császárváros nyugal- szágot a hadi törvények és Jelačić – mint katonai
ma is, az udvar visszaköltözött Bécsbe. Elérkezett fôparancsnok – uralma alá helyezték. A császárvá-
az idô a magyar különállás békés vagy fegyveres ros felé közeledô Jelačićnak az osztrák hadügymi-
eszközökkel történô felszámolására. niszter, Latour gróf segítséget akart nyújtani,
A beavatkozásra az ürügyet a magyar ország- azonban 1848. október 6-án, részben a magyar
gyûlés július 11-i döntése adta azzal, hogy két- események hatására, Bécsben újabb forradalom
százezer újoncot szavazott meg, és a katonai költ- tört ki. Latourt meggyilkolták, az udvar megint
ségek fedezésére papírpénz kibocsátását rendelte menekült, ezúttal a morvaországi Olmützbe.
el. Az eddig rendezetlen hadügyi és pénzügyi kér- Batthyány ideiglenes miniszterelnöki mûködé-
déseket az udvar a két tárca megvonásával kívánta sének megszûntével az ország végrehajtó hatalom
rendezni. nélkül maradt. A végrehajtó hatalom gyakorlását
Az országgyûlés szeptember 11-i ülésén a kor- az országgyûlés ideiglenes jelleggel október 8-tól a
mány, mivel az uralkodó bizalmát elvesztette, az al- már szeptember 15-én a honvédelem szervezésére
kotmányos szokásokhoz híven, lemondott. megalakult Országos Honvédelmi Bizottmányra
A nádor újra Batthyányt bízta meg kormányalakí- ruházta. A testületben Kossuth Lajos szervezte a
tással. Közben Jelačić horvát bán csapataival szep- honvédelmet. A megyékbe kormánybiztosok ér-
tember 11-én átlépte a Drávát, s megindult Pest keztek, hogy a közigazgatást hatékonyabbá tegyék.
Buda felé. Bécsben császári biztost, Franz Lamberg A magyarországi császári-királyi seregrészek jó része
grófot nevezték ki az ország tejhatalmú igazgatására. engedelmeskedett a Honvédelmi Bizottmánynak.
A szeptember 28-án Pestre érkezô Lamberget a Komárom hatalmas erôdjében is magyar katonák
nép a hajóhídon felismerte és felkoncolta. ültek. De közben új frontok is nyíltak.
A magyar seregek fôvezére, Móga János altá- A Délvidéken július folyamán a Határôrvidék
bornagy 1848. szeptember 29-én Pákozd- katonaparasztjai és a Szerbiából beszivárgó fegy-
Sukorónál, a Velencei-tó mellett gyôzelmet ara- veresek felkelést robbantottak ki. Céljuk az ön-
tott a horvátok hadai felett. Jelačić Bécs felé hát- álló Szerb Vajdaság megteremtése volt. Erdélyben
rált ki az országból. az osztrák fôhadparancsok szövetséget kötött a ro-

(Black plate)
1615 U plate)
185
mán felkelôkkel, akik román közigazgatású, önál- február elején bevonuló orosz csapatokat is. Mind-
ló Erdélyt akartak. A szlovákok szabadcsapato- ezzel biztosította Debrecen hátországát.
kat toboroztak. Egyszóval: a nemzetiségek is elju- Dembiński február végén indított elôször kon-
tottak arra a fokra, hogy fegyverrel szerezzenek ér- centrált támadást, a kápolnai csatában azonban
vényt politikai törekvéseiknek. S ebben, ameddig (február 26–27.) vereséget szenvedett. A magyar
Magyarországban látták autonómiájuk gátját, az sereg ismét visszahúzódott a Tisza vonala mögé. Az
udvar támogatására is számíthattak. Így a törvé- itt gyülekezô ötvenezer fôs sereg támadásba len-
nyes magyar államhatalom védekezésre kény- dült, és négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig kergette a
szerült. Megkezdôdött az önvédelmi háború, a császári sereget. Április 2-án Hatvannál, 4-én Tá-
szabadságharc. Az elsô nagyobb fegyveres táma- pióbicskénél, 6-án Isaszegnél arattak jelentôs
dást – Jelačićét – sikerült elhárítani. A nemzetisé- gyôzelmet. Április 23-án a honvédhuszárok bevo-
gek felkelése azonban továbbra is egész országré- nultak Pestre. A fôsereg idôközben északnak for-
szeket fenyegetett. dult, és Vácnál, Nagysallónál vívott gyôzelmes csa-
tát, felmentette az ostromlott Komárom várát. A fô
ÖNVÉDELMI HÁBORÚ célkitûzést, a császári sereg bekerítését és megsem-
misítését azonban nem sikerült elérni. Az idôköz-
A magyar sereg Jelačićot követve október elején ben leváltott Windisch-Grätz utóda, Welden altá-
érkezett az országhatárra. A határ átlépésétôl óva- bornagy, serege maradványaival osztrák földre húzó-
kodó katonai és politikai vezetés végül a bécsi for- dott. Buda várában osztrák véderô maradt hátra.
radalom megsegítésére a határ átlépése mellett A várvédô Hentzi tábornok vad gyûlöletében Pest
döntött. Október 30-án csatát vállaltak a Bécshez lövetését rendelte el. Háromheti ostrommal foglal-
közeli Schwechatnál, az ellenség fölénye láttán ták el a honvédek a várat, 1849. május 21-én.
azonban visszavonultak. A forradalmi Bécset a
császári sereg ostrommal bevette, és leverte a A HARCOK HATÁSA
forradalmat.
Bécs felmentése után az udvar hozzálátott a Windisch-Grätz a kápolnai csata után diadal-
politikai élet rendezéséhez és a magyarok elleni masan jelentette Olmützbe: „a lázadó hordákat
immár osztrák támadás elôkészítéséhez. V. Fer- szétvertem”. Az udvar erre a hírre feloszlatta az
dinánd helyébe unokaöccsét, a 18 éves Ferenc Jó- osztrák parlamentet, és oktrojált [erôszakolt, csak
zsefet ültették (december 2-án). Így nem hárult az uralkodó akaratából származó] alkotmányt ve-
semmilyen felelôsség az áprilisi törvények betartá- zetett be. A március 4-i olmützi alkotmány sze-
sát illetôen az új uralkodóra. Windisch-Grätz, a rint Magyarország, korábbi különállását telje-
császári fôparancsnok mintegy százezer fôs had- sen elveszítve, területét megcsonkítva a biroda-
sereggel december 13-án lépte át Magyarország lom egyik tartományává válik: „a Magyar Király-
határát. December végére osztrák kézre került a ság az egy és oszthatatlan Ausztriai Császárság” ré-
Dunántúl. sze lesz. Még a nemzetiségek is kiábrándultak az
Az év utolsó napján a magyar képviselôház olmützi alkotmányból annak megismerése után, s
Debrecenbe költözött. Békeküldöttséget is útnak szakítva az udvarral, megint a magyarokkal keres-
indítottak a fôparancsnokhoz, de a herceg feltétel tek szövetséget. Az olmützi alkotmányra adott ma-
nélküli megadást követelt. 1849 elsô napjaiban gyar válasz volt a Függetlenségi Nyilatkozat.
Windisch-Grätz ellenállás nélkül bevonult Pest- Az országgyûlés 1849. április 14-én a debrece-
Budára, s letartóztatta a vele tárgyalni akaró ni református Nagytemplomba áthelyezett ünnepi
Batthyány Lajost. ülésén határozatba foglalta a Habsburg-ház trón-
Az Országos Honvédelmi Bizottmány a lengyel fosztását és a magyar állam függetlenségének
Henryk Dembiński altábornagyot nevezte ki fô- kimondását. Az államforma kérdésérôl nem intéz-
parancsnokká. Az erdélyi seregrészek parancsnoka, kedtek, s ezt kifejezi az államfôvé választott Kos-
az ugyancsak lengyel Bem József altábornagy suth címe is. Kormányzója egy király nélküli ki-
1849 március közepére befejezte Erdély felszaba- rályságnak van, elnöke pedig köztársaságnak; Kos-
dítását, kiszorította még az osztrákok segítségére suth pedig kormányzó-elnöki címet kapott.

(Black plate)

M
Az ország élére újra minisztérium került, elnö- 11-én átadták Görgey tábornoknak a politikai és
ke Szemere Bertalan lett. A legsürgetôbb felada- a katonai teljhatalmat. Görgey, aki a délre vonuló
tot ismét a katonai teendôk képezték. Május ele- oroszok és osztrákok harapófogójába került, legfel-
jén már bizonyossá vált: az orosz cár sereggel siet a jebb már csak csatát nyerhetett, utánpótlás híján
szorongatott Habsburgok segítségére. háborút már nem, s ezért az egyetlen lehetséges
ésszerû megoldást választotta: 1849. augusztus
A SZABADSÁGHARC BUKÁSA 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegy-
vert. Szándékosan az oroszoknak adta meg magát,
A magyar önvédelmi háború külpolitikai felté- hogy jelezze: az ô túlerejük idézte elô a vereséget.
telei kedvezôtlenül alakultak. A német egység Néhány seregrész és néhány vár maradt még
meghiúsult, Itáliában gyôzött a Habsburg-ármá- magyar kézen, melyek egymás után megadták ma-
dia, a közép-európai forradalmakat leverték, csak- gukat. Egyedül Komárom erôdjének – védelmét
nem mindenütt a reakció kerekedett felül. A ma- Klapka György tábornok irányította, és évekig
gyar szabadságharc azonban sikerrel hárította el az állhatta volna az ostromot – sikerült elérnie, hogy
elsô két katonai támadást. tízezer fô feletti védôserege bántódás nélkül ott-
A Habsburg Birodalom vezetése sokáig halogat- honába térhessen vagy külföldre juthasson. Komá-
ta a segélykérést. Május 2-án Ferenc József levél- rom átadására október elején került sor.
ben kért katonai segítséget I. Miklós orosz cár-
tól, s végül május 21-én állapodtak meg Varsóban A MEGTORLÁS
az orosz seregeknek a Magyarország elleni inter-
vencióban való részvételérôl. A cár hatalmas, két- Az udvar a fegyverletétel után, az itáliai vérengzései-
százezer fôs hadsereget indított útnak. A hadmû- rôl hírhedtté vált Haynau táborszernagyot bízta
veletet az egész cári haderô fôparancsnoka, Pasz- meg fôvezérként a rendteremtéssel. A 12 tábornok
kievics herceg irányította. aradi és a miniszterelnök pesti kivégzésén kívül
A háború megnyerésére nem maradt sok re- több mint száz halálos ítéletet hajtottak végre, és
mény. Mintegy százötvenezer fôt tett ki az osztrák sok százan kerültek hosszabb idôre börtönbe.
sereg létszáma, tehát az együttesen háromszázöt- A magyar közkatonákat – büntetésként – tömege-
venezer fô feletti osztrák–orosz haderô óriási sen sorozták be a császári hadseregbe. A francia és
túlerôt alkotott a százhetvenezres magyar hon- az angol kormány megbotránkozással fogadta a
védsereggel szemben. Az ország emberi és anyagi magyarországi kivégzések hírét, I. Miklós cár pe-
tartalékai kimerülôben voltak. Július 8-án a kor- dig személye elleni sértésnek vette, hogy éppen azo-
mány Szegedre költözött. A 28-án kiadott nem- kat a tábornokokat végezték ki, akiknek érdekében
zetiségi törvény elkésett – a nemzetiségek már is- közbenjárt I. Ferenc Józsefnél. Az osztrák–orosz
mét Bécs mellett álltak. Erdélyben Bem kétségbe- viszony elhidegülése ekkor kezdôdött.
esett ellenállást tanúsított a túlerôvel szemben: Schwarzenberg herceg, az osztrák kormány
másfél hónapig megakadályozta, hogy az oroszok feje és külügyminisztere, aki a korábbihoz ké-
kijussanak az Alföldre. A segesvári csatában (jú- pest korszerûbb, egységes és központosított oszt-
lius 31.) azonban súlyos vereséget szenvedett, se- rák császárságot akart létrehozni, azon iparkodott,
regének maradványait pedig a nagycsüri csatában hogy kormányának legalább liberális látszatát
(augusztus 6.) verték szét. mentse a külföld szemében. Leállíttatta tehát a
Az osztrákok elleni döntô csatára Temesvárott Haynau által megkezdett rögtönítélô eljárásokat:
került sor augusztus 9-én. A csata kezdete elôtt rendes, bár gyorsított hadbírósági pereket írt elô, s
megérkezô Bem átvette a fôparancsnokságot, ám megszabta, hogy mind Itáliában, mind Ma-
hamarosan megsebesült, s a központi irányítás nél- gyarországon kb. nyolcvanöt halálos ítéletet
kül maradt, muníciójából kifogyott sereg kataszt- kell végrehajtani, a többi vétkest rövidebb-hosz-
rofális vereséget szenvedett. Megkezdôdött a me- szabb börtönbüntetésre kell ítélni. Ezt az utasítást
nekülés Törökország felé. Radetzky tábornagy Itáliában emberségesen
Az aradi várban Kossuth kormányzó-elnök, megkerülte, Haynau azonban Magyarországon
valamint a miniszterek lemondtak, és augusztus túlteljesítette.

plate) Tori_3-1 fejezet_2010:Tori-3 kotet 2/26/10 10:05AM
9:58 AM Page
Page187
187 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
A NEMZETÁLLAMOK
ÉS A POLGÁRSÁG KORA
A ráció és a tudományos haladás
N
Milyen légkör jellemezte a XIX. század elsô felének Európáját? Kik voltak a szellemi élet fôsze-
replôi, a közgondolkodás alakítói? Milyen politikai nézetek voltak ismertek, elfogadottak?
Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogyan forradalmasította a tudomány fejlôdése a gondolkodást.
TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI FELFEDEZÉSEK

A XIX. SZÁZADBAN
Milyen máig érô hatása lett e találmányok-
nak? Melyik felfedezést tartjuk a legfonto-
1812 gyorsnyomtatású sajtó sabbnak, a legnagyobb következmények-
(Koenig–Bauer) kel járónak, miért?
1834 elektromos motor (Jacobi)
1837 távíró (Morse) A SZOCIÁLDARWINIZMUS
„Az alkalmatlanok szegénysége, a meggondo-
1839 fényképezés (Daguerre)
latlanságból következô nyomorúságok, a dolog-
1846 éterrel való altatás (Morton) talanok éhínsége […] mind egy nagyobb, távo-
labbra mutató jóakarat részei, [mely azonban]
1859 „A fajok eredete” (Darwin)
korai sírba kényszeríti az akaratnélkülieket, a
1865 öröklôdéstan (Mendel) gátlástalanokat és a fogyatékosokat éppúgy,
mint a járványok áldozatait.”
1867 dinamó (Siemens)
(HERBERT SPENCER, 1852)
1869 periódusos rendszer
(Meyer/Mengyelejev) „A milliomosok a természetes kiválasztódás ter-
mékei. […] Meg kell értenünk, hogy nincsen
1876 telefon (Bell /Gray) más alternatíva: szabadság, egyenlôtlenség, az
1882 tuberkulózisbacilus (Koch) erôsebb fennmaradása, vagy nincs szabadság,
de van egyenlôség, és a gyenge marad fenn.”
1885 gépjármû (Daimler–Benz) (WILLIAM GRAHAM SUMNER, 1883)
1895 röntgensugarak (Röntgen)
1900 „Álomfejtés” (Freud)
1905 relativitáselmélet (Einstein) „A társadalomnak darabjaira kell hullania,
1911/13 atommodell ha a darwinizmus igazat állít” – jegyezte
meg Darwin egy kortársa. Vajon mit érthe-
(Rutherford/Bohr)
tett ezen?

Tori_3-1 fejezet_2010:Tori-3 kotet 2/26/10 10:05AM
9:59 AM Page
Page188
188 (Black
(PANTONE
plate)
188
M A NEMZETÁLLAMOK ÉS A POLGÁRSÁG KORA
Amennyire felkavaróan hatott a XIX. század második felében a darwinizmus, annyira megosz-
totta a közvéleményt a századfordulón Sigmund Freudnak, a pszichoanalízis megteremtôjé-
nek elmélete és módszerei. Vajon miért?
A MI B
AMI ENN
BEN ÜNK L
NÜNK LAAKOZ
KO IK
ZIK ezt a tulajdonságot a leány-
nál is talál tam. « Hozzáfûzi
„»1 91 0. július 1 3 .: Reggel felé ezt álmodom: ke- még azt is, hogy ô maga is-
rékpáron haladok Tübingenben az országúton, mételten nagyon ügyesen és
amikor egy barna dakszli iramodik utánam és be- sokszor a nézôk bámulatára
lekap a sarkamba. Kissé tovább érve leszállok, le- avatkozott be marakodó
ülök egy grádicsra, és elkezdem páholni az álla- kutyák küzdelmébe. Meg-
tot, amely erôsen belém akasztotta fogait. (Kelle- tudjuk tehát, hogy a neki
metlen érzéseket a harapás és az egész jelenet nem tetszô leány állandóan en-
kelt bennem.) Átellenben néhány öregebb hölgy nek a bizonyos kutyának a SIGMUND FREUD
ül, akik vigyorogva néznek. Aztán felébredek, s kíséretében volt látható. (1856–1939)
mint már többször, az éber léthez vezetô átme- Ezt a leányt azonban a nyil-
netnek ebben a pillanatában az egész álom vilá- vánvaló álom mellôzte, csak
gossá lesz elôttem.« a vele kapcsolatos kutya maradt meg. A leány he-
Jelképekkel itt keveset érhetünk el. Az álmodó lyébe talán az idôsebb, rá vigyorgó nôk léptek.
azonban a következôkrôl tudósít: »Az utóbbi Amit ezenkívül még közöl velünk, nem elégséges
idôben belészerettem egy leányba, akit az utcáról, ennek a pontnak a tisztázására. Hogy az álomban
látásból ismertem, de nem volt hozzá semmilyen kerékpáron megy, közvetlen ismétlése az emléké-
közeledési lehetôségem. Ezt a közeledést részem- ben élô helyzetnek. A kutyát vezetô leánnyal
rôl a legkellemesebben a dakszli közvetíthette vol- mindig csak kerékpározás közben találkozott.”
na, annál inkább, mert nagy állatbarát vagyok, és (SIGMUND FREUD)
A LÁTHATATLAN VILÁG LÁTHATÓVÁ TÉTELE
Hogyan változtatták meg a világról, a természetrôl alkotott korábbi elképzeléseket

az alábbiakban bemutatott tudósok felfedezései?
LOUIS PASTEUR (1822–1895)

A lille-i egyetem új természettudományi karának
vezetôjeként dolgozta ki a tej tisztítási folyamatát,
az eljárást ma „pasztörizálás” néven ismerjük.
Az 1870-es években megfékezte a lépfenejárványt,
az 1880-as években pedig a baromfikolerát. Utóbb
figyelme az emberek és állatok egyik legrettegettebb
betegsége, a veszettség felé fordult.

9:59 AM Page
Page189
189 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
189
A RÁCIÓ ÉS A TUDOMÁNYOS HALADÁS M
SEMMELWEIS IGNÁC (1818–1865) – „AZ ANYÁK MEGMENTÔJE”

Semmelweis Ignác magyar szülészorvos-nôgyógyász ismerte fel a szennyezôdések
és a betegségek terjedése közötti összefüggést. Egy bécsi kórházban dolgozott, ahol
a nôk halandósága az évi 10%-ot, sôt némely hónapban a 20%-ot is elérte, mialatt
a szomszédos szülôotthonban, amelyet apácák vezettek, a halandóság csak 3%-os
volt. A nôk túlnyomórészt gyermekágyi lázban haltak meg (fertôzés útján terjedô
vérmérgezés). Feltûnt neki, hogy az apácák vezette szülôotthon sokkal tisztább,
mint a kórház. Az ô orvosai ugyanis a boncolótermekbôl gyakran egyenesen
a kórtermekbe, szülôszobákba mentek, ahol kézmosás nélkül nyúltak a betegekhez.
Semmelweis utasította a munkatársait, hogy minden vizsgálat elôtt szappannal
és klórmészoldattal mossák meg a kezüket, így 1,2%-ra sikerült csökkentenie
a gyermekágyi halandóságot.
ALBERT EINSTEIN (1879–1955) FELESÉGÉVEL

1905-ben nyert doktori fokozatot és ugyanekkor tette közzé
tanulmányait a speciális relativitáselméletrôl, a kvantumelméletrôl
és a statisztikai mechanikáról. A fizika dilemmája a következô volt:
a mérések a fény sebességét állandónak bizonyították, melyre sem
a fényforrás mozgása, sem a megfigyelô mozgása nem volt hatással.
Ez teljesen ellentmondott a fizika korábban lefektetett törvénysze-
rûségeinek, amilyen például a sebesség-összeadódás vagy a gravitá-
ció hatása. Einstein úgy oldotta föl ezt az ellentmondást, hogy
kimondta: nincs abszolút értékû tér és idô, hanem egységes
szerkezetû tér-idô jellemzi a világegyetemet.
ÖSSZEGZÉS
REALIZMUS, RACIONALIZMUS ság” került a filozófia, a politika, a közgazdaságtan,

az irodalom és a mûvészetek középpontjába.
Az 1830–40-es éveket nagyfokú idealizmus ha- Auguste Comte francia filozófus és matematikus, a
totta át. Úgy látszott, hogy csak karnyújtásnyira korszak egyik nagy rendszerezô gondolkodója az új
van a szabad és békeszeretô népek csodálatos vilá- gondolkodásmód, a pozitivizmus szellemi atyja
ga. A liberális nacionalisták hittek a forradal- volt. A pozitivizmus elvetette a lét nagy problémá-
mak erejében, a reakció gyors visszaszorulásában. in való elmélkedést. Csak a tényeknek, a tapasz-
Az 1848-as forradalmak mégis azt mutatták, hogy talatokból és megfigyelésekbôl leszûrt felisme-
eredményességük a gyakorlati politikában korláto- réseknek, a „pozitivizmusnak” van érvénye ezen
zott volt. elmélet követôi szerint.
Sok európai liberális gondolkodót „gyógyítot- Az egykorú európai mûvelôdést az új technikai
tak” ki 1848–49 szomorú eseményei. A régebbi vívmányok és tudományos eredmények fényé-
forradalmárok túlságosan idealisták és emelkedett ben az a bizakodás jellemezte, hogy a világ jobb
gondolkodásúak voltak. Tudomásul kellett venni: irányba halad, hogy a tudás elôbb-utóbb magyará-
politikai sikerek eléréséhez nem viselkedhetnek zatot ad, megoldást talál az emberiség nagy problé-
úgy, mintha a világ olyan lenne, amilyennek sze- máira. A gomba módra szaporodó felfedezések iga-
retnék, nem pedig olyan, amilyen valójában. Így zolni látszottak ezt az optimizmust.
az idealizmus átadta a helyét a realizmusnak. Alapvetôen megváltozott az emberrôl alkotott
A XIX. század második felétôl a politikai és a kép is Charles Darwin és Sigmund Freud munkája
szellemi életet a haladásba és a természettudo- nyomán. Darwin nevéhez kapcsolódott az evolú-
mányokba vetett töretlen hit jellemezte. A „való- ció elmélete, amely már nem volt összeegyeztethe-

9:59 AM Page
Page190
190 (Black
(PANTONE
plate)
190
tô az egyház által képviselt teremtéselmélettel. Sze- A kémia tudományát, amely tulajdonképpen

rinte a természetben lejátszódó evolúció az állandó az égés tanulmányozásából alakult ki, a XIX. szá-
fejlôdés, tökéletesedés folyamata, amely az egysze- zad során alapozták meg. Kiderült, hogy nem ele-
rû élôlényektôl a bonyolultabbak kifejlôdése irá- gendô egy szerves vegyület molekuláiról annyit
nyába halad. A fejlôdés mozgatója a kiválasztó- tudni, hogy egy bizonyos számú atom bizonyos
dás. Ezt a nagy vitát kiváltó alapgondolatot mások arányban kapcsolódik egymással, hanem kapcso-
más területekre, így a társadalomra és a politiká- lódásuk alakja is fontos. A század végére rájöttek,
ra is alkalmazták (szociáldarwinizmus) – igen hogy a szerves vegyületek molekuláris szerkeze-
vitatható eredménnyel. térôl három dimenzióban kell gondolkodni, s ez
Sigmund Freud neve összeforrott az általa ki- geometriai módszerekkel mérhetô. A szerves ké-
dolgozott pszichoanalízis elméletével és módsze- mia tudósai már nem csupán elemezni tudták az
rével. Freud figyelme idegorvosi mûködése során igen bonyolult szerves vegyületeket, hanem szinte-
az emberi elme és a lelki betegségek összefüggéseire tikus úton elô is tudták állítani.
terelôdött. Nagyon leegyszerûsítve arra jött rá, A XIX. században a természettudományok leg-
hogy tudatunknak van olyan része, amelyet ellen- késôbb fejlôdésnek induló alaptudománya a bio-
ôrzünk, és olyan is, amelyet nem tudunk ellenôriz- lógia volt. Az evolúciós elmélet felfedezésén kívül
ni (az ösztönök világa), hanem igyekszünk nem egyéb jelentôs lépések is történtek e tudomány te-
venni róla tudomást, megnyilvánulásait elfojtani rületén. 1855-ben Pasteur, aki addigra kémikus-
próbáljuk. Ezt nevezte el tudattalannak. A lelki ként nemzetközi hírnévre tett szert, olyan folyadé-
betegségek kialakulását a tudatos és a tudatta- kok erjedését vizsgálta, mint a sör vagy az ecet.
lan viszonyából vezette le. Ennek az elgondolás- Meggyôzôdött arról, hogy a jelenség okozói apró,
nak felmérhetetlen következményei voltak. Meg- szabad szemmel nem látható élô szervezetek.
szûnt az az ábránd, hogy az ember az ésszerû cse- A Lyon környékén pusztító selyemhernyó-beteg-
lekvésekkel képes eljutni saját maga és a társada- ség sikeres fölszámolása vezette a betegségek „csí-
lom boldogságához. Ez új távlatokat nyitott az ra”-elméletére.
emberi lét minden megnyilvánulásának – tudomá- Németországban Koch elôször a lépfene, az-
nyos gondolkodás, történelem, mûvészet – elem- tán a tüdôbaj, majd a kolera baktériumát izolál-
zésében és megértésében. ta. Skóciában Lister a csíraelméleten alapuló
A társadalomtudományok is jelentôs fejlô- módszereket dolgozott ki a kórházi fertôzés kocká-
désnek indultak. A sikeres régészeti feltárások zatának csökkentésére. Fertôtlenítô módszerei az
tárgyi tényeket szolgáltattak régi korok életének egész világon elterjedtek. Érzéstelenítôszerekkel
pontosabb megismeréséhez, felkutatásához. Ezek kombinálva a fertôtlenítés hatékonyan csökkentet-
fényében kritikai vizsgálat alá vették az írott forrá- te a sebészeti beavatkozások és általában a kórházi
sokat is. Új társadalomtudományok is születtek, kezelés kockázatait. Így a XIX. század a tudomá-
mint a tények, jelenségek vizsgálatát elôtérbe he- nyon alapuló gyógyítás kezdete.
lyezô szociológia, a lélektani jelenségekkel foglal-
kozó pszichológia és a gazdaság törvényszerûsége- A VILÁGKÉP MEGVÁLTOZÁSA
it kutató közgazdaságtan.
A tudományok lendületes fejlôdése a századfordu-
A MINDENHATÓ lón oda vezetett, hogy a világról alkotott kép szi-
TERMÉSZETTUDOMÁNY lárdnak hitt tartópillérei meginogtak. A Koperni-
kusz és Newton idejétôl uralkodó fizikai világkép
A korszak szellemi légkörét a technika és a termé- összekuszálódott. A mechanikai testek addig
szettudományok nagy léptékû fejlôdése határozta egyeduralkodó valósága mellett kiderült, hogy lé-
meg. A körülöttünk lévô világ egyre tágult: a ké- tezik egy másik valóság-világ is. Az angol Maxwell
mia és a biológia az eddig szabad szemmel nem már 1864-ben felállította az elektromágneses tér
látható kis organizmusok létével ismertetett meg, a elméletét, 1888-ban pedig H. Hertz kimutatta az
fizika új ágazatai pedig a világegyetem mûködé- elektromágneses hullámok létezését. Az elektro-
sének megértése felé nyitottak utat. mágneses mezô szabályai ráadásul teljesen eltértek

9:59 AM Page
Page191
191 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
191
VÁLTOZATOK MONARCHIÁKRA M
a mechanikai tárgyak megszokott szabályaitól. sek nyomán azonban ez a biztonság is szertefosz-

Egyazon helyen egyszerre például nem lehet két lott.
mechanikai tárgy, de megférnek egymásban az Albert Einstein 1905-ben kidolgozott speciá-
elektromágneses hullámok. lis relativitáselméletében az abszolút tér és az ab-
Addigi bizonyosságokról hirtelen kiderült, hogy szolút idô elképzelése eltûnt, tér és idô többé nem
nem lehet velük mit kezdeni. A mechanika há- egymástól függetlenek, hanem tér-idô egységet
romszáz éves törvényei az atom belsejében fel- alkotnak. A fénykvantumok, a fotonok igazi ter-
mondták a szolgálatot. Az addig alapegységnek, mészetének feltárásával az elektromágneses mezô
görög nevébôl is következôen oszthatatlannak korábbi mechanikus értelmezése is tarthatatlanná,
hitt atomról kiderült, hogy bizonyos sugarak ha- a tér és idô egymásra hatása pedig nyilvánvalóvá
tására több ezerszer kisebb tömegû részecskék, lett. Az állandóság és merevség átmeneti és rela-
elektronok szakadnak le róla, sôt rájöttek arra is, tív kategória az újonnan kibontakozó fizikai vi-
hogy az atom magától is bomlik, s radioaktív su- lágképben. A mozgás többé már nemcsak helyzet-
gárzást kelt. változást jelentett, hanem az állapotváltozás addig
A fényrôl a német Max Planck 1900-ban be- elképzelhetetlen sokféleségét is. Az anyag szerkeze-
bizonyította, hogy kvantumokban megszabott tétôl az emberi cselekvés mozgatórugóiig hirtelen
energiaadagokat szállító anyag, melyre nem vo- minden sokkal bonyolultabb, bizonytalanabb,
natkoznak a newtoni fizika törvényei. Megszüle- relatívabb lett.
tett a kvantumelmélet. Az új, hihetetlenül megnövekedett tudás
A XX. század elején a mechanikai fizika vi- mintha káoszt idézett volna elô, elbizonytalano-
lágképének elbizonytalanodása egy ideig sajátos dást a törvényekben, az igazságokban, az abszo-
világkép kialakulásához vezetett. A jelenségek egy lútnak hitt ok-okozati összefüggésekben. Ko-
részét a klasszikus mechanika törvényeivel magya- rábban is történtek „világrengetô” felfedezések az
rázták, míg a jelenségek más körére az elektromág- emberiség történetében. A XIX. század második fe-
neses mezô felismerése adta meg a választ. le talán annyiban volt kicsit más, hogy most a felfe-
A világról korábban alkotott képben minden dezések hamarabb jutottak el a közönséghez, mivel
testnek kiterjedése volt, és az egyes testeket mérhe- gyakorlati hasznosításuk azonnal megtörtént. 1848
tô távolság választotta el egymástól. Minden ese- után tehát az olvasó és a tudományra, filozófiára fo-
ménynek idôtartama volt, amit ugyancsak mérni gékonyabb közönség forradalmian újat tudott,
lehetett. A tér és az idô egymástól független, egy- tudhatott meg önmagáról és a világról.
másra nem ható kategóriák voltak. Az új felfedezé-

9:59 AM Page
Page192
192 (Black
(PANTONE
plate)
192
Változatok monarchiákra
N
EURÓPAI ÁLLAMFORMÁK
Európa mely részein jött létre polgári állam? Milyen módon lehet egy polgári államot „kiterjesz-
teni”? Milyen államformák és kormányzati rendszerek jöttek létre a forradalmak során, vagy él-
ték túl a forradalmakat? Milyen változások állandósultak, gyökereztek meg a korszak végére?
EURÓPA AZ 1850-ES ÉVEKBEN ÉS 1914-BEN
ANGLIA
Elevenítsük fel, amit az angol alkotmányosságról és az angol ipari forradalomról tanultunk!
VIKTÓRIA KIRÁLYNÔ CSALÁDJA KÖRÉBEN (1837–1901)

Egész korszakot nevezett el róla a világ, s ebben
az elnevezésben: „viktoriánus korszak”, cseng valami nagy-
ság, békesség, nosztalgia. Az ô nevét viseli Afrika mesés zu-
hataga, több tó és város több földrészen.

9:59 AM Page
Page193
193 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
193
A KRISTÁLYPALOTA
Londonban 1851-ben megnyílt az elsô Világkiállítás, mely helyet
és lehetôséget adott bel- és külföldi kiállítóknak, hogy gazdasági és nemzeti
érdekeiknek megfelelôen bemutathassák termékeiket a nagyközönségnek.
A nemzetközi kiállítás kezdeményezôje Albert herceg, a királynô férje volt.
A vendéglátó ország fô látványossága a képen látható Kristálypalota volt.
Az alábbi parlamenti beszédrészlet alapján jellemezd az angol

politikai életet!
A KORMÁNYZÁS KÉRDÉSEI fejtve ki mûködését, igyekezett a munkásközösség

színvonalát emelni, mégpedig elismert sikerrel.
Az 1860-as években újból napirendre került a vá- […] A Parlament azon volt, hogy a dolgozó osztá-
lasztójog kiterjesztésének kérdése. Gladstone whig lyokat mind jobban és jobban elôkészítse a válasz-
párti miniszterelnök 1866-ban elôterjesztett egy tói jogra; lehetne-e valami ostobább, sôt esztele-
törvényjavaslatot, amely a cenzust 10 fontról 7-re nebb, mint évrôl évre szorgalmazni ezt a tervet,
csökkentette volna. majd vakon elutasítani szabályszerû folyományá-
„Azt sem kell elfelednie a Háznak, hogy 1832 nak elismerését, nevezetesen azt, hogy a dolgozó
óta a dolgozó osztályok javát szolgáló mindenféle osztályok megnövekedett mértékben alkalmasak
áldásos változás ment végbe. Soha nem volt még lettek a politikai hatalom gyakorlására?”
idôszak, melyben vallási befolyások aktívabbak A javaslat a konzervatívoknak túl radikális, a ra-
lettek volna […]. Aligha túlzok azzal a megállapí- dikálisoknak túl kevés volt, s ez a whig kormány bu-
tással, hogy az oktatásban rejlô mûvelési és képzé- kásához vezetett. Tucatnyi gyárvárosban munkás- és
si erôk […] úgyszólván rendkívüli javulást vittek alsó középosztályi tömegek tüntettek. A szakszerveze-
végbe a néptömegek között. Ami a sajtót illeti, tek munkásai fegyelmezetten, zászlók alatt vonultak
ezen a területen párját ritkító felszabadulás és ter- fel. Disraeli, a kormányra kerülô toryk nevében,
jeszkedés ment végbe. […] A sajtó honfitársaink kénytelen volt elôterjeszteni az 1867-es Reform Billt,
valamennyi osztályának házhoz viszi a közügyek- mely megadta a választójogot minden háztulajdon-
rôl szóló beszámolókat, melyek élesztik az érdek- nal rendelkezô községi lakosnak. Az új törvény alap-
lôdést ezen ügyek intézése iránt. […] A Parlament ján létrejött parlament ismét whig többségû volt,
külsô és anyagi eszközökkel, […] rendszabályokkal benne a radikálisok megerôsödtek.
FRANCIAORSZÁG
Milyen államformái voltak Franciaországnak a nagy francia forradalom óta?
Milyen kormányzati rendszer és külpolitika körvonalazódik ki a krónika és a térkép alapján?
KRÓNIKA 1850-es évek. III. Napóleon jelszava: „A császár-

1848. december 10. Louis Bonaparte köztársa- ság – béke.” Csak a belpolitikában.
sági elnökké választása. 1853–1856. Franciaország beavatkozik a krími
1851. december 2. Louis Bonaparte katonaság- háborúba.
gal feloszlatja a parlamentet. 1859. Franciaország részt vesz az olasz–osztrák
1852. november. Népszavazás hagyja jóvá a csá- háborúban.
szár hatalmát. 1860. A szenátus és az országgyûlés nagyobb
1852. december 2. III. Napóleon néven császár- beleszólást kap a kormányzásba.
rá koronáztatja magát. 1870. Francia–porosz háború.

9:59 AM Page
Page194
194 (Black
(PANTONE
plate)
194
III. NAPÓLEON (1808–1873)

A „nagy Napóleon kis unokaöccse” életé-
nek egy részét börtönökben, más részét
forradalmi kalandok közt töltötte.
Az 1848-as forradalom idején visszatért
III. NAPÓLEON KÜLPOLITIKÁJA
hazájába. 1848 végétôl köztársasági
elnök, 1852–1870 között Franciaország
császára volt. Az 1870-ben kitört
Elemezd a térképet! Milyen belsô gazdasági és társadalmi
francia–porosz háború során elôször
változások húzódtak meg ennek a külpolitikának porosz hadifogságba, majd angliai
a hátterében? számûzetésbe kényszerült.
Milyen képet festett III. Napóleonról az udvari festô (lásd a képet) és milyet a politikai ellenfél?
A „KIS NAPÓLEON” el, örökre megmarad rossz mûkedvelônek. Soha-

sem lesz egyéb, mint a szabadság éjszaka fojtoga-
Victor Hugo tevékeny résztvevôje volt a második tó orvgyilkosa, mindig meg fog maradni annak
francia köztársaság politikai életének. Az 1851. de- az embernek, aki a katonákat – nem, mint az elsô
cember 2-i államcsíny után emigrációba kénysze- Napóleon: a dicsôséggel, hanem – borral részegí-
rült. Pamfletjét Louis Bonaparte ellen írta 1853 ta- tette meg. Örökre megmarad egy nagy nép törpe
vaszán. zsarnokának. Az afféle emberek, mint ô, hiába
„Legyetek nyugodtak: a történelem a marká- törnek a nagyságra, még az aljasságban is. Diktá-
ban tartja. Egyébiránt, bármennyire legyezgeti is tornak nevetséges, ha pedig császárrá teszi magát:
Bonaparte úr hiúságát, hogy ôt lám, a történelem groteszkké válik. Belepusztul. És az emberiség
tartja markában, és ha, véletlenül – mint azt hin- csak vállat von fölötte: ez lesz a sorsa. De vajon
nünk kell – túlságosan nagy véleménnyel van ön- azért enyhébben fogják-e megítélni is? Aligha.
magáról mint politikai gonosztevôrôl, legokosab- Mindig megérzik rajta a szegény iparherceg,
ban teszi, ha ezt a jó véleményt kiveri a fejébôl. aki Angolországban alkalmi keresetekbôl élde-
Nehogy azt képzelje, hogy azért, mert borzal- gélt. Mostani szerencséje, diadala, császársága,
mat borzalomra halmozott, valaha is fölemelked- fölfuvalkodottsága semmit sem jelent. Bíborpa-
hetik a történelmi banditák magas színvonalára. lástja alól kilátszik félretaposott cipôje. Kis Na-
[…] Akármilyen szörnyû gaztetteket követett is póleon. Sem több, sem kevesebb.”

9:59 AM Page
Page195
195 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
195
OROSZORSZÁG
Milyen szerepet töltött be Oroszország a napóleoni háborúkat követôen az európai politikában?
Milyen európai konfliktusokba avatkozott be a század második felében?
Milyen eredményeket tudott felmutatni?
OROSZORSZÁG
A XIX. SZÁZAD VÉGÉN
A XVIII. század végére megszerezte
Lengyelország nagyobbik részét,
ezzel ukrán és belorusz területeket
is. A Krím meghódításával
a Fekete-tenger lett a déli határ.
A XIX. század elején sikerült tartó-
san behatolnia a Kaukázuson túli
területekre, majd elfoglalta Finnor-
szágot és Besszarábiát. A század kö-
zepén indult meg a távol-keleti rész
meghódítása. A XIX. század máso-
dik felére elfoglalták Közép-Ázsia
jelentôs részét, eljutottak Afganisz-
tán és India határáig. Az orosz
gyarmatosítás sajátossága, hogy az
új területeket nem választotta el tenger az anyaországtól, így szervesen egybeépültek. Az orosz közigazgatási
rendszert a megszervezett területekre is kiterjesztették, emiatt nem tartották hivatalosan gyarmatoknak.
OROSZORSZÁG ÉS A NYUGAT zötti döntô különbség. […] Ezek az utak még

különbözôbbek lettek, amikor felmerült az em-
Akszakov, Szergej Tyimofejevics (1791–1859), beriség legfontosabb kérdése: a Hit kérdése.
orosz író. Irodalmi rangját a régi orosz falusi élet raj- A malaszt megtalálta Oroszországot. Az fölvette
za és önéletrajzi ihletésû családregénye alapozta meg. a pravoszláv hitet. Nyugat a katolicizmus útjára
„Oroszország teljesen sajátszerû ország, amely lépett. […] Az egyetértés ilyen elvei mellett, ame-
egyáltalán nem hasonlít az európai államokra és lyek az orosz állam alapját képezték, a Nép és a
országokra. Nagyot tévednek azok, akik az euró- Hatalom között különleges viszonynak kellett
pai szemléletet akarják alkalmazni, s aszerint fennállnia. Ilyen alapokon hogyan kell a népnek
megítélni. […] Minden európai állam hódítással a hatalomra tekintenie? Úgy, mint egy olyan ha-
jött létre. Az ellenségeskedés volt mindennek a talomra, amely nem igázta le ôt, hisz ô maga ön-
kezdete. A hatalom itt ellenségesen, fegyverrel je- ként hívta, s amelyet ezért köteles megôrizni és
lent meg, és erôszakkal vetette meg a lábát a leigá- tisztelni, mert maga kívánta: a nép ebben az eset-
zott nép között. […] Az orosz állam, épp ellenke- ben a hatalom elsô ôre. S hogyan kell a hatalom-
zôleg, nem hódításon alapult, hanem a béke és nak a népre tekinteni? Mint egy olyan népre,
egyetértés a fô alapelve. A hatalom létrejötte ná- amely általa nem leigázott, hiszen az hívta ôt, mi-
lunk nem ellenséges, hanem kívánatos volt, vé- vel megérezte szükségszerûségét, mely nép éppen
delmünkre szolgált, s népi egyetértéssel erôsödött ezért nem titkon lázadásról álmodó, megalázott
meg. […] Így a Nyugat államainak alapja: erô- szolga, hanem szabad alattvaló, aki hálás a hata-
szak, rabság, ellenségeskedés. Az orosz állam alap- lom munkálkodásáért, hûséges barát. Mindkét
ja: önkéntesség, szabadság, béke. Ezeken az elve- oldalon […] teljes bizalomnak kell lennie.”
ken alapul az Oroszország és Nyugat-Európa kö- (K. SZ. AKSZAKOV)

9:59 AM Page
Page196
196 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
196
Mi a véleménye a szerzônek Oroszország és Európa viszonyáról? Mivel indokolja a különbsé-

geket? Mit olvasol ki a szövegbôl a hitrôl, a vallásról? Csak a szöveg alapján hogyan képzeled
el az orosz politikai rendszert? Hasonlítsd össze az Oroszországról eddig tanultakat és
a forrást! Találsz-e különbséget? Miben? Vajon ez mivel magyarázható?
AZ OROSZ TÁRSADALOM mán a parasztnak semmi köze az állam intézke-

Herzen, Alexander Ivanovics (1812–1870), Pá- déseihez: irányítják ôket, de ôk semmit nem
rizsban, Genfben, Brüsszelben élt, orosz író, gon- hagynak jóvá. […] A jobbágyfelszabadítás kérdé-
dolkodó. Nihilista nézeteket vallott. sét nem vetették fel. […] Általában gondolják,
„A parasztság minden nép legkevésbé prog- hogy itt csak személyes szabadságról van szó […],
resszív része, emellett az orosz obscsina- pedig a parasztoknak a földdel együtt való felsza-
parasztságot [obscsina: faluközösség] nem érin- badítása a kérdés. […] Az orosz nemességbe min-
tették a kormány intézkedései. […] I. Péter re- denki beletartozik, aki nem tagja a falusi vagy vá-
formjait nem pusztán a szokásaik és életmódjuk rosi obscsinának. […] Az orosz nemesség olyan
elleni merényletnek tartották, hanem úgy fogták réteg, amely elnyom egy másikat, amelyet legyô-
fel, hogy az állam bürokratikus viszályokkal, rab- zött, bár az nem is harcolt. […] A nemesség és a
ságuk eddig ismeretlen és meghatározhatatlan nép között ott volt még a hivatali nemesség csô-
eredetû súlyosbításával beleavatkozik életükbe. cseléke, ez a korrupt és minden emberi méltóság
Ettôl fogva néma, passzív ellenállást tanúsítottak, híján való osztály. Csaló gazemberek, népkínzók,
amely a mai napig tart. […] A falu kívül esett a besúgók, iszákosok, kártyások gyülekezete, s a
reformokon. […] A falusi obscsina tagja csak pa- mai napig a megtestesült szolgalelkûséget képvi-
raszt lehet, azok pedig mindenhogyan szakállt selik a birodalomban.”
hordanak, és nemzeti viseletben járnak. Ilyenfor- (A. I. HERZEN)
Hogyan vélekedik a szerzô az orosz társadalomról, milyen képet rajzol annak egyes rétegeirôl?
Mit tart a legnagyobb problémának? Ha összehasonlítod a két orosz írótól származó idézetet,
milyen különbségeket találsz? Próbálj meg érveket gyûjteni egyik vagy másik nézet mellett,
illetve ellene!
ÖSSZEGZÉS
A XIX. század közepétôl az elsô világháború ki- leon leverése után a kontinensen kialakult, Anglia
töréséig (1914) tartó idôszakot a nemzetállamok számára megfelelô volt, s ennek fenntartására tö-
és a polgárság koraként szokták sommásan emle- rekedett diplomáciájával. A viktoriánus korban az
getni a történészek. Az elnevezés arra utal, hogy emberek büszkén nyugtázták, hogy államuk a világ
létrejönnek a nemzetállamok, a társadalomban és a kereskedelmi központja. Anglia a szabad kereske-
gazdaságban megtörténik a polgári átalakulás, csak delem bajnoka volt: 1849-re megszüntettek min-
éppen nem a dinasztiák ellenére, hanem azok köz- den védôvámot, feloldották a fejlett technológiák
remûködésével. kivitelére vonatkozó tilalmat. Hatalmának táma-
sza elsôsorban a flotta volt. (Az angol haditengeré-
ANGLIA szet harci ereje nagyobb volt, mint az utána követ-
kezô három-négy haditengerészeté együttesen.)
Az európai hatalmi konfliktusokban Anglia nem A brit hatalom második bázisa a terjeszkedô gyar-
vett részt: az a hatalmi egyensúly, amely I. Napó- matbirodalom.

9:59 AM Page
Page197
197 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
197
Az angol politikai élet a két parlamenti párt, a sági baloldallal. Louis Bonaparte a megosztott
konzervatív tory és a liberális whig párt „váltó- nemzetgyûléssel szemben az elsô pillanattól kezd-
gazdaságán” nyugodott. Az 1867-ben elfogadott ve az egységes nemzet képviselôjének hirdette
Reform Bill megadta a választójogot minden ház- magát. 1851-ben elbocsátotta a fegyveres erôk pa-
tulajdonnal rendelkezô községi lakosnak, tovább rancsnokát, és saját híveit helyezte katonai kulcspo-
szélesítve a választók körét. Így az alsó középosz- zíciókba. A köztársasági alkotmány szerint 1851-
tály és a munkásság egy része is választópolgár ben letelt államelnöki megbízatása, s újabb perió-
lett. dusra nem lehetett volna megválasztani. Ô azon-
Az állami apparátus eddig hagyományosan az ban nem óhajtotta elveszteni a hatalmat, ezért a
arisztokrácia és támogatottjai számára volt nyitott. parlamenttel módosíttatni akarta az alkotmányt.
1870-ben minden helyet felszabadítottak, vagyis Kísérlete a parlament ellenállása miatt nem sike-
nyilvános vizsgát kellett tenni, pályázat alapján töl- rült, és ekkor elôterjesztette az általános szavazati
tötték be az állásokat. A reform eredményeként a jog bevezetésére vonatkozó javaslatát. Nem mintha
középosztály tagjai kerültek a hivatalokba. a demokrácia kiterjesztését akarta volna, de tudta,
Csak a Külügyi Hivatal és a diplomáciai kar ma- hogy ezt is elveti a parlament, és ezzel tovább csök-
radt a felsô osztályok kezén: ôk rendelkeztek ken a népszerûsége. Valódi célja tehát a parlament
ugyanis kellô nyelvtudással, kapcsolattal és az eti- lehetetlenné tétele volt. Bonaparte a hatalom meg-
kett ismeretével. tartása érdekében alkotmányellenes lépésre, állam-
1845-ben 8 millió lakosa volt a többségében csínyre szánta el magát: 1851. december 2-án ka-
katolikus Írországnak, 1890-re az éhséghalandó- tonasággal feloszlatta a parlamentet. Az ellenálló
ság és a kivándorlás miatt már csak 4 millió. képviselôket és tiltakozó szimpatizánsokat letartóz-
(1846-ban burgonyavész pusztított Írországban, tatta, számûzetésbe kényszerítette. Három hét múl-
másfél millió ír halt éhen, az angol földesurak va, 1851. december 21-én újabb népszavazást
mégis elszállították Írországból a gabonát. Az or- tartottak. Gyôzelme látványos volt: 7 millió 500
szágos lázadás megelôzésére az angolok az ír veze- ezer francia ruházta Louis Bonapartéra az alkot-
tôket letartóztatták, lázadásért életfogytiglani de- mányozói jogkört, csak 650 ezer szavazó mondott
portálásra ítélték.) 1865-ben az írek Fenian nemet. Így lehetôsége nyílott az alkotmány szándé-
Brotherhood néven nacionalista szervezetet kai szerinti átalakítására.
hoztak létre, amely meghirdette a – mai napig
tartó – terrortámadások sorát. Londonban úgy III. NAPÓLEON CSÁSZÁR
vélték, hogy a brit demokrácia lehetôségei min-
denki számára adottak: csak valamely bûn elköve- 1852 januárjában Louis Bonaparte új alkot-
téséért kerülhet valaki börtönbe. Az angol fe- mányt tett közzé. Eszerint az elnök mellé tanács-
gyenctelepek, börtönök azonban ír hazafiakkal adóként szenátust és országgyûlést választottak.
teltek meg – voltak köztük terroristák is. A szenátus tagjait maga nevezte ki, az országgyûlés
tagjai hivatalos jelöltek voltak, akiket a helyi kor-
FRANCIAORSZÁG mányhivatalnokok állítottak. Az általános válasz-
tójog alapján rendezett választások formálisak
1848 ôszén a felzaklatott és politikailag megosztott voltak, gyakorlatilag diktatúra következett, a saj-
Franciaország olyan elnököt akart, aki helyre tudja tó is szigorú kormányellenôrzés alá került. A sze-
állítani a törvényességet, a rendet. A decemberi el- nátus novemberben felkérte az elnököt, hogy ko-
nökválasztás idején Napóleon unokaöccse, Louis ronáztassa császárrá magát. Az ország ismét szava-
Bonaparte még csupán 75 napja tért vissza a zással erôsítette meg a döntést. December 1-jén
számûzetésbôl. A legtöbb francia keveset tudott Louis Bonaparte III. Napóleon néven Francia-
róla, de nagy többséggel a francia nép ôt válasz- ország császára lett.
totta köztársasági elnökké. 1860-ban a szenátus és az országgyûlés nagyobb
1849-ben a választások után új parlament ült beleszólást kapott a pénzügyek intézésébe, és rend-
össze, melyben a jobboldaliak többségben voltak, szeresebben kikérték e testületek tanácsát. Ez a kis
de megosztottan. Gyilkos viták folytak a köztársa- lépés azonban senkit sem elégített ki. Végül, az ál-

9:59 AM Page
Page198
198 (Black
(PANTONE
plate)
198
landóan erôsödô ellenzéki hangokra válaszul a KÖZTÁRSASÁG ÉS VÉDELEM

császár lényeges alkotmányos reformokat hajtott
végre, 1870-ben pedig új alkotmányt bocsátott ki, A császárság bukása után, az ellenség szorításában
amely Franciaországot diktatúrából alkotmányos Párizs lakossága felfegyverkezett. Amikor 1870.
monarchiává változtatta azáltal, hogy nagyobb október 31-én feladták Metz erôdjét, Párizsban
hatalmat adott az országgyûlésnek. Az új alkot- felkelés robbant ki. A felkelést a köztársasági kor-
mányt elsöprô többséggel szavazták meg, de nem mány elfojtotta, de a párizsi tömegtôl való félelmé-
lépett életbe, mert három hónappal késôbb a fran- ben fegyverszünetet kért a németektôl. 1871. ja-
cia–porosz háború mindenestül elsöpörte, a máso- nuár 18-án a franciákat az a szégyen érte, hogy
dik császársággal együtt. Versailles-ban, a francia királyi palota Tükörtermé-
III. Napóleon híres, 1852-es ígérete ellenére, ben kiáltották ki a porosz királyt Németország csá-
miszerint „l’Empire, c’est la paix” („a császárság – szárává. A fegyverszünet megkötése után választá-
maga a béke”), Franciaország 1854-ben már sokat tartott a Thiers vezetésével alakult új kor-
Oroszországgal harcolt, s mivel a krími háborút mány. A kormány székhelyét Versailles-ba tette,
lezáró konferencia Párizsban ült össze, úgy tûnt, mert félt a párizsi tömegtôl.
Párizs ismét az európai diplomácia központja. De A párizsi nép harcolni akart: ágyúkat öntöttek,
nem élvezett nagy népszerûséget a császár követ- éberségi bizottságokat hoztak létre. A kormány ka-
kezô külföldi intervenciója, az olasz egyesítés tá- tonákat küldött a párizsi ágyúk megszerzésére, a
mogatása sem. Amikor 1852-ben császár lett, tömeg és a nemzetôrök azonban ellenálltak.
Ausztria itáliai pozíciói még rendíthetetlennek A nemzetôrség vezetôi választásokat rendeltek
tûntek. III. Napóleon ezért halogatta a beavatko- el Párizsban, s március 28-án a megválasztott
zást, és csak 1858 januárjában szánta el magát a Kommün (párizsi községtanács) átvette a hatal-
cselekvésre. mat. A Kommün egyszerre volt törvényhozó és
Az osztrákok elleni sikerek, továbbá Savoya és végrehajtó hatalom. A rendeletek végrehajtására
Nizza megszerzésének hatására a franciák 1859. bizottságokat hoztak létre. A munkaügyi bizottsá-
augusztus 14-én elragadtatottan éljenezték a csá- got a magyar származású Frankel Leó irányította.
szárt, amint szemlét tartott egy katonai parádén. Április 2-án megkezdôdtek az összecsapások
Ez volt pályafutásának talán legemelkedettebb pil- a Kommün és Versailles erôi között. Thiers köz-
lanata. Hosszú távon azonban az itáliai akció sen- benjárására Bismarck német kancellár francia ha-
kit sem elégített ki. A francia liberálisok azt vetet- difoglyokat bocsátott szabadon, akikkel megerôsí-
ték a szemére, hogy fél gyôzelemmel vonult vissza tették Versailles haderejét. Véres utcai harcok
a háborúból, s így Velence az osztrákoké maradt. után május 27-én elnémult az utolsó barikád, s
A katolikusok megrémültek, mert a francia gyô- Franciaország ismét köztársaság lett.
zelmeken fölbátorodott olasz hazafiak Róma kivé-
telével birtokba vették a Pápai Államot. Végül a OROSZORSZÁG
francia politika olyan kiszámíthatatlannak bizo-
nyult, hogy Európában többé senki sem bízott Na- Az orosz társadalmat komoly és tartós belsô-
póleonban. ázsiai hatás érte a mongol megszállással, ami fel-
Az utolsó felvonás a második császárság történe- erôsítette az orosz gondolkodásban, életmódban
tében ismét egy háborúhoz kapcsolódott. Ezt a és politikai intézményekben azokat az ázsiai ele-
háborút azonban francia földön vívták, bár ôk meket, amelyek az ortodox vallás révén már ko-
üzentek hadat a megerôsödött szomszédos Po- rábban is jelen voltak. A tatárok kiûzése után a
roszországnak. A poroszok gyorsabban mozgósí- politikai egységet csak a keleties despotizmus segít-
tottak, hamar átlépték a francia határt, és 1870. ségével lehetett biztosítani. Ahogy Plehanov írta:
szeptember 2-án az egész francia sereget bekerí- Európa csak úgy tudta legyôzni az ázsiaiakat, hogy
tették: 85 ezer ember Napóleon császárral együtt maga is Ázsiává lett.
hadifogságba került. A katasztrófa hírére Párizs- Az orosz társadalmi struktúra jelentôsen külön-
ban kikiáltották a köztársaságot, a németek kö- bözött a nyugat-európaitól. Az uralkodó sehol
rülvették Párizst, a kormány elmenekült. nem látott abszolút hatalmat gyakorolt, a rendi-

9:59 AM Page
Page199
199 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
199
ség soha nem tudott gyökeret verni és valame- problémákat egymástól igencsak eltérôen magya-
lyest megkötni az egyeduralkodó kezét. Az orosz rázó és eltérô megoldást is adó két elleneszme: a
arisztokrácia ugyanúgy gúzsba volt kötve, mint a szlavofilek és a nyugatosok ideológiája. A szla-
jobbágy, helyzetét nem az határozta meg, hogy bir- vofilek, vagy ahogy magukat inkább nevezték, a
tokolta a földet, hanem hogy szolgálta az álla- moszkvai iskola gondolatvilága nem állt távol a
mot. A keleti ortodox (pravoszláv) egyház szer- hivatalos népiességtôl. Szintén a „pravoszlávia –
vezetileg és szellemileg része az államnak, az egyeduralom – népiség” szentháromságban hittek,
orosz cár pedig egyben az egyház feje is volt. De de a létezô rendszert nem tartották megfelelônek.
– szemben az angliai helyzettel – ô volt a legfôbb Úgy gondolták, Oroszország történelme gyökere-
egyházi tekintély is, minden döntését az isteni aka- sen különbözik minden más európai nép történel-
rat megnyilvánulásának tekintették. métôl, de ezt a sajátszerûséget pozitívnak, megôri-
Ezek az ázsiai vonások jelentették a legfôbb kü- zendônek tekintették. Erôs hangsúlyt kapott ná-
lönbséget Oroszország és a Nyugat között. luk a paraszti földközösség, az obscsina. Társa-
A különbségek mibenlétérôl és a bajok orvoslásáról dalmi vágyképük az ezernyi, egyetértô kis világ
kialakult két jelentôs vélemény vitája mozgatja az összeolvadásából keletkezô nagy, nemzeti harmó-
orosz történelmet, politikát mind a mai napig. Be- nia. Jövôképük nem más, mint a megszépített
zárkózni és visszatérni a múltba, hiszen csak onnan múlt utáni vágyakozás.
kaphatnak választ sajátságos problémáikra, vagy ki- A pravoszláviát tekintették az egyetlen igaz val-
nyílni és behozni az évszázados fáziskésést? „Kelet” lásnak, de a létezô egyház szerintük I. Péter óta
és „Nyugat” ciklikus váltakozása jellemzi az orosz elvilágiasodott, annak megtisztítására, az állam-
történelmet, szinte szabályosan váltják egymást a hatalom fölé emelésére van szükség. Vallási okok-
„szlavofil”, illetve „nyugatos” uralkodók és poli- ból elvetették a jobbágyságot is, összeférhetetlen-
tikai vezetôk, mind a mai napig. nek tartották a krisztusi tanításokkal. Az egyed-
uralmat, a tekintélyelvû államot tartották követen-
POLITIKAI IRÁNYZATOK dônek, de a meglévô bürokratikus abszolutizmus
helyett patriarchális abszolutizmust képzeltek
A XIX. század elsô felének forradalmi eszméi el. Mindezen elmélet megvalósítójának a tiszta,
Oroszországban is megjelentek. A vezetô körök cárt szeretô, romlatlan orosz parasztságot tekin-
pontosan látták, hogy a titkosrendôrségen és a tették.
cenzúrán túl elleneszmékre is szükség van az elle- A szlavofilekkel szemben a nyugatosok ideoló-
nük folytatott küzdelemben. Egy „pozitív” ideoló- giáját nagyon nehéz pontosan definiálni, hiszen
giával kellett biztosítani a társadalmi stabilitást és ezzel a névvel illetjük az orosz liberális nézetek
egységet. A hivatalos népiesség ideológiája a összességét. Ami közös bennük, hogy mindannyi-
„pravoszlávia – egyeduralom – népiség” hár- an elutasították a fennálló viszonyokat, és követen-
mas jelszóra épül. Nem nehéz felfedezni, hogy a dônek tartották koruk nyugat-európai társadalmi
„szabadság – egyenlôség – testvériség” hármas jel-
berendezkedését. Minden nyugatos úgy gondolta,
szó ellen és helyett találták ki és alkalmazták. Ez a
jelszó voltaképpen csak elméleti szintre emelte a hogy Oroszország Európa része, a különbségek a
cárizmus korábbi gyakorlatát, azaz, hogy a cár az lemaradásból fakadnak, a legfontosabb feladat pe-
állami-egyházi hierarchia korlátlan hatalmú fe- dig ennek a fáziskésésnek a leküzdése.
je, a fôként jobbágysorban élô nép tudatában pe- A MEGKÉSETT REFORMOK
dig szinte vallásos imádat tárgya (cár atyuska).
A hivatalos népiesség teoretikusai szembeállították Oroszországnak, „Európa csendôrének” hatal-
a „fiatal, egészséges” Oroszországot a „rothadó” ma és tekintélye lényegesen megnôtt 1849 után,
Nyugattal, mintegy „Messiás”-szerepet adva neki, olyannyira, hogy haladéktalanul meg kívánta való-
amire azonban csak akkor lehet képes, ha megsza- sítani régi vágyát, Konstantinápoly és a tenger-
badul a káros nyugati eszméktôl, és elôtérbe állítja szorosok megszerzését. Ezért 1853-ban háborút
a hármas jelszóban megfogalmazott értékeket. provokált Törökország ellen – számítva Ausztria
A hivatalos népiességgel szemben jött létre a „hálájára” és Franciaország belsô megosztottságá-

9:59 AM Page
Page200
200 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
200
ra. Anglia azonban nem tûrhette a status quo A bírósági reform elvben biztosította a tör-
[a háborút megelôzô állapot, területek birtoklása] vény elôtti egyenlôséget. Bevezették a nyílt tárgya-
megsértését, III. Napóleon pedig a „nemzeti lásokat, a felek jelenlétével, létrehozták az esküdtbí-
nagyság” feltámasztását és saját helyzetének róságokat, és kötelezôvé tették a felek ügyvédek ál-
megszilárdítását remélte a háborútól, ezért az antal való képviseltetését. Átalakították a közigazga-
gol–francia–török csapatok partra szálltak a tást is. A helyi közigazgatást a kormányzóságokban
Krím-félszigeten – miközben Ausztria semleges és a kerületekben választott testületekre, ún.
maradt. Az évekig tartó vérfürdô az elmaradott zemsztvókra bízták. A választásoknál ügyeltek ar-
Oroszország vereségével végzôdött, s a krími ra, hogy a testületeknek több mint a fele a helyi
háborút (1853–1856) lezáró párizsi béke szava- földbirtokosokat képviselje. A zemsztvók hatás-
tolta a Török Birodalom függetlenségét és területi köre igen szûk volt, csak helyi ügyekkel foglalkoz-
sérthetetlenségét. hatott, végrehajtói hatalma gyakorlatilag alig volt.
A vereség rákényszerítette az új cárt, II. Sán- A nyilvánosság szerepe valamit növekedett,
dort (1855–1881), hogy bevezesse a régóta aktu- ugyanis enyhítették a cenzúrát. Az újságok elôze-
ális reformokat. Az uralkodó arra azonban végig tes cenzúra nélkül jelenhettek meg, bár utólag
nagyon vigyázott, hogy az irányítás ne csússzon ki mindenkit felelôsségre lehetett vonni a leírtakért.
a kezébôl, s a változások ne érintsék alapjaiban a A közoktatás területén is történtek bizonyos re-
rendszert, az abszolutizmust. formok. Engedélyezték az egyetemi autonómiát,
1861-ben kihirdették a jobbágyfelszabadítás- természetesen a felsô hatóságok utólagos jóváha-
ra vonatkozó cári ukázt. Ez volt a legégetôbb prob- gyási jogával.
léma a birodalmon belül, azonban a rendelet való- Bevezették a nyolcosztályos klasszikus gimná-
jában nem sok változást hozott. A parasztok sze- ziumot és a hatosztályos reáliskolát. Az alsó fokú
mélyes szabadságot nyertek, és ideiglenes haszná- közoktatás megszervezésében volt igazán jelentôs a
latra földhöz is jutottak. Azonban ez a föld keve- zemsztvók szerepe, önerejükbôl több ezer isko-
sebb lett, mint a jobbágyfelszabadítás elôtt volt, lát állítottak fel.
csak ideiglenesen kapták meg, és szolgáltatásokkal A reformok kétségtelenül módosították a meg-
tartoztak érte. Mód volt a földek megváltására is, lévô helyzetet, de jelentôs változást nem hoztak.
de a paraszt így sem válhatott a föld egyéni tulajdo- A továbbiakban is hangsúlyozta minden cár a
nosává, mert az obscsinarendszert [faluközösségi trónra
trónra lélépésekor,
pésekor, hogyhogyaz az autokrácia
abszo lutizmus sérthe-
földek közös használata] a törvény megtartotta. tetlen, ennek módosítása szóba sem kerülhetett.

9:59 AM Page
Page201
201 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
A nemzetállamok
Születô nemzetállamok Európa közepén
N
Melyik történelmi idôszakban, milyen okok miatt indult el a modern nemzetek születésének
folyamata? Miben különbözik a modern nemzettudat a középkori nemzettudattól?
Milyen szakaszai vannak a nemzetté válásnak? Miben különbözött a nyugat-európai és
a közép-kelet-európai nemzetté válás?
AZ OLASZ EGYSÉG
„Itália nem több, mint földrajzi fogalom” – mondta valaha Metternich. Egyre nyilvánvalóbb
lett azonban, hogy több akar lenni. A XIX. század elsô felében milyen módon és kik kívánták
az egység létrejöttét? Milyen sikerrel?
Az alábbiakban Olaszország létrejöttét tanulmányozzuk. Milyen szakaszokban és milyen

külpolitikai események hatására jött létre Olaszország?
II. VIKTOR EMÁNUEL (1820–1878) CAMILLO CAVOUR (1810–1861)

A Szárd-piemonti Királyság uralkodója, II. Viktor 1847-ben a Torinóban megjelenô Il Risorgimento
Emánuel a krími háború idején a nagyhatalmak oldalán címû politikai lap szerkesztôje lett.
fegyvereseket indított útnak, s ezzel „belépôjegyet 1852-ben a király kinevezte miniszterelnöknek.
1856
szerzett” a párizsi béketárgyalásokra (1864). 1858-ban titkos tárgyalásai során megnyeri
A nagypolitikában való részvétel azzal a reménnyel III. Napóleon támogatását, aki a következô
kecsegtetett, hogy támogatókat szerezhet az osztrákok évben már hathatós katonai segítséget nyújt
Észak-Itália fölötti uralmának megdöntéséhez és az észak-itáliai városok Ausztria elleni
az olasz egység kivívásához. harcához.

9:59 AM Page
Page202
202 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
202
M A NEMZETÁLLAMOK
ITÁLIA EGYESÍTÉSE
Hogyan jött létre az egységes Olaszország?
KRÓNIKA 1870. A porosz–francia háború idején az olasz

1859. Ausztria támadása Piemont ellen. A fran- királyság csapatai bevonulnak Rómába,
cia–szárd hadsereg gyôzelme Lombardiában amely az egységes Olaszország fôvárosa lesz.
Magentánál és Solferinónál. 1871. A parlament megfosztja a pápát a világi
1860. Párma, Modena és Toscana egyesül hatalomtól, és székhelyének a Vatikánt jelöli
Piemonttal. ki.
1860. május: Garibaldi felszabadítja Szicíliát,
amely csatlakozik a Piemonti Királysághoz.
1861. A szárd-piemonti királyt, II. Viktor
Emánuelt az egységes Itália királyának ki-
áltják ki.
Mire lehet következtetni az alábbi utasítás-
1866. A porosz–osztrák háború idején ütközet
Ausztriával Custozzánál. A vereség ellenére ból? Milyen volt a Habsburg-udvar helyze-
Olaszország porosz segítséggel megszerzi Ve- te Itáliában? Miért ragaszkodott mégis
lencét. itáliai területeihez az udvar?

9:59 AM Page
Page203
203 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
203
SZÜLETÔ NEMZETÁLLAMOK EURÓPA KÖZEPÉN M
KÜLÖNLEGES RENDÔRSÉG (1851) osztottak és ôrök félhivatalos és otthoni magatar-

tása felett […], a papság magatartásának, az álta-
„A fô-rendôrigazgató illetékességének és legkü- luk vallott tanoknak és a külfölddel fenntartott
lönlegesebb kötelességeinek, melyek összekötte- esetleges illegális kapcsolataiknak felügyelete; a
tésben vannak a legfôbb és titkos állami rendôr- valamennyi fegyvernemhez tartozó katonaság és
séggel, tárgyát képezi […]: a különbözô bizottsági ôrtestületek magatartásá-
1. Az Ôfelsége szentséges személyének bizton- nak és szellemének figyelése […].
sága, a felséges császári ház és állam alkotmánya 7. Az idegen konzuloknak, diplomáciai sze-
elleni összeesküvéseknek, szövetkezéseknek, ter- mélyeknek és a külhatalmaknak akár akkreditált,
veknek, kísérleteknek és vállalkozásoknak, általá- akár titkos egyéb ügynökeinek, valamint a titkos
ban pedig mindannak kinyomozása és leleplezé- megbízottaknak, kalandoroknak, kémeknek stb.
se, ami kedvezôtlenül befolyásolhatja a Monar- felügyelete és ellenôrzése. […]
chia belsô és külsô biztonságát. 9. Kémek és bizalmi emberek küldése idegen
2. Titkos társulatok, szövetségek, szervezetek, államokba az ottani legfontosabb események
társaságok és szekták leleplezése, legyenek azok idején, […] általában pedig minden szükséges
politikai, vallási vagy egyéb irányzatúak […]. intéz-kedés megtétele a szomszédos külföldön
3. Valamennyi népréteg közhangulatának és titkos kémszolgálat kialakítására és fenntartására
politikai eseményekre vonatkozó nézetének fi- […].
gyelése és irányítása […]. 10. A szigorúan titkos szolgálat igazgatása fize-
4. Azon hatás megfigyelése, melyet hírlapok, tett, vagy díjtalanul dolgozó bizalmi emberek ál-
újságok, röplapok, könyvek és bármifajta képek, tal, valamint a postai levelezés figyelése által. En-
kivált a politikai természetûek, tesznek a közhan- nél a kényes szolgálatnál felhasználhatók még
gulatra […]. más csatornák vagy eszközök is, hogy kinyomoz-
5. A legaprólékosabb és legkiterjedtebb ellen- zunk és leleplezzünk esetleges forradalmi vagy
ôrzés a közigazgatás valamennyi ágazata felett és egyéb cselszövevényeket és szövetkezéseket, me-
felügyelet általában az illetô alkalmazottak, be- lyek bûnös jelleget öltenek.”
Miért éppen Piemont lett az egységmozgalom vezetôje? Milyen érdekek vezérelték

III. Napóleont, hogy a piemontiakkal szövetségre lépjen Ausztria ellen?
GIUSEPPE GARIBALDI (1807–1882)

1834-ben részt vett Mazzini felkelésében, ezért
menekülnie kellett. 1848 áprilisában hazatért Itáliába, hogy részt vegyen
az olaszok szabadságharcában. 1859-ben Piemontba sietett, hogy Viktor Emánuel
rendelkezésére álljon, de a király és Cavour úgy érezte, Garibaldi inkább gerilla
és népvezér, semmint felelôsségteljes katonai vezetô.
GARIBALDI
A VÖRÖSINGESEK ÉLÉN SZICÍLIÁBA INDUL
Garibaldi 1860 májusában Genovából ezer önkéntessel
hajózott a Bourbon-uralom alatt álló Nápoly-szicíliai
Királyságba. A felkelôk átlag életkora húsz év volt.
Jellegzetes egyforma ruhadarabjukról, a vörös színû
flanelingrôl nevezték ôket vörösingeseknek.

9:59 AM Page
Page204
204 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
204
M A NEMZETÁLLAMOK
A SOLFERINÓI CSATA
1863-ban Genfben létrejön a Sebesült Katonákat
Támogató Nemzetközi Bizottság, a Vöröskereszt.
Az alapító a svájci Henri Dunant volt, aki 1859
júniusában, a solferinói csata után véletlenül a csatatér-
re tévedt, ahol 40 ezer halott, haldokló és sebesült
feküdt – csaknem ellátatlanul.
Ott maradt, segített, és elhatározta, hogy nemzetközi
segélyszervezetet hoz létre. Elérte, hogy a sebesültek
semlegesnek számítsanak, és az ôket ellátó személyzet
védelmet élvezzen.
A villafrancai fegyverszünet csalódást okozott az olasz egységmozgalom híveinek.

Milyen megállapodások sérthették az érdekeiket?
A VILLAFRANCAI A FORRADALOM ÚTJA:

FEGYVERSZÜNET AZ ELSÔ ÜTKÖZET
„Ôfelsége, a franciák császára és ôfelsége Ausztria „Felugrottunk, felzárkóztunk, s villámgyorsan le-
császára között [1859. július 11-én] az alábbi rohantunk a síkságra. Azt szinte felszántották a
megállapodás jött létre: golyók. Úgy hullottak, mint a jégesô. S a hegyrôl
A két uralkodó elô fogja segíteni egy itáliai két ágyú is – már füstfelleggel borítva – elkezdett
szövetség létrejöttét. ránk vadul lövöldözni. Gyorsan átszeltük a síksá-
Ez a szövetség a Szentatya tiszteletbeli elnöksé- got, az ellenség elsô vonala szakadozni kezdett.
ge alatt jön létre. De ami még mögöttük volt a domboldalon! […]
Ausztria császára a franciák császára javára Itt pillantottam meg Garibaldit, jobb vállán
Mantua és Peschiera erôdök kivételével lemond hüvelybe dugott kardja, gyalogosan ment elôre,
Lombardiára való jogáról […]. A franciák császá- lassan, kimérten, szemmel tartotta a csatát. Hul-
ra ezt az átadott területet viszont Szardínia kirá- lottak körülötte, […] különösen a vörösingesek.
lyának adja át. Velence része lesz az itáliai szövet- […] A domb elsô, második és harmadik hajlatát
ségnek, bár Ausztria császárának uralma alatt ma- szuronnyal rohamoztuk és el is foglaltuk. […]
rad. Toscana nagyhercege és Modena hercege A halott nápolyiak – mily szánalmas látvány! So-
visszatérnek államaikba, és közkegyelmet hirdet- kat szurony ölt meg; akik a domb alján feksze-
nek. nek, majdnem mind fejlövést kaptak. […]
A két császár megkéri a Szentatyát, hogy álla- [Május 19-én] Tüköry ezredes fel-alá lovagol
maiban hajtsa végre a szükséges reformokat. az utcán, […] olyan, mintha megelevenedett jel-
Teljes és mindenre kiterjedô kegyelemben ré- képe lenne Magyarországnak, testvérünknek a
szesülnek minden részrôl azok a személyek, akik szolgaságban. […] Két méltó képviselôje van itt a
a hadviselô felek területén a legutóbbi események nemzetnek: Tüköry és Türr.”
alatt kompromittálták magukat.” (CESARE ABBA: GARIBALDI SEREGÉBEN)

9:59 AM Page
Page205
205 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
205
NÉMETORSZÁG SZÜLETÉSE
Hogyan alakult a német nemzeti eszme sorsa a XIX. század elsô felében?
Melyik két állam lehetett volna a német egyesítés vezetôje?
A térkép alapján kövesd végig Németország megszületését!
NÉMETORSZÁG SZÜLETÉSE
KRÓNIKA
1864. Osztrák és porosz csapatok elfoglalják a németek által lakott Schleswig-Holsteint Dániától.
Ausztria sikertelenül kéri Poroszországtól, hogy a megszerzett, de távoli Holsteint cserélje el Szilézi-
ára.
1866. Kitör a porosz–osztrák háború. Poroszország gyors gyôzelmet arat a csehországi Königgrätz és
Sadowa között. A prágai béke értelmében Ausztria kilép a Német Szövetségbôl. Poroszország létre-
hozza az Észak-Német Szövetséget.
1870. Kitör a porosz–francia háború, s szeptember 2-án a francia sereg Sedannál vereséget szenved.
1871. január 18-án I. Vilmos porosz királyt a versailles-i palota tükörtermében Németország császá-
rává koronázzák. A háborút lezáró frankfurti béke értelmében Németország bekebelezi Elzász-
Lotaringiát.

9:59 AM Page
Page206
206 (Black
(PANTONE
plate)
1615 U plate)
206
M A NEMZETÁLLAMOK
POROSZORSZÁG ÚTJA
Milyen okokkal, körülményekkel magyarázható, hogy nem a Habsburg-vezetésû Német
Szövetség, hanem Poroszország lesz a német egység megvalósítója?
A POROSZ HADSEREG A KÖNIGGRÄTZI

CSATAMEZÔN OTTO VON BISMARCK
Helmut von Moltke (1800–1891) 1870-re nemcsak (1815–1898)
Európa legnagyobb létszámú és legjobban képzett Földbirtokos, azaz porosz junkercsaládban
vezérkarát szervezte meg, hanem a porosz dandár- és született. 1862-es miniszteri kinevezését osztatlan
hadosztályparancsnokok nagy részét is ô képezte ki. Így ellenszenv fogadta. I. Vilmosnak azt javasolta,
a porosz hadsereget magas szintû stratégiai felkészültség hogy a parlamentarizmust töröljék el. Vasakarattal
és egységes irányítás jellemezte. A több mint egymillió vette kézbe a porosz kormány vezetését: „Elsô dolgom
kiképzett katonából álló hadsereget ütôszeges puskával lesz, hogy átszervezzem a hadsereget – akár támogat
és hátultöltôs ágyúkkal fegyverezték föl. A hadviselés ebben a parlament, akár nem.” Az országon belüli
új korszaka kezdôdött meg, amikor ez a félelmes önkényeskedô politika ellensúlyozására „német”
hadigépezet az osztrák haderôt 1866-ban hét, a franciát külpolitikával kívánt bizalmat szerezni
1870-ben nyolc hét leforgása alatt tönkreverte. a kormánynak.
Az egységes Németország Bismarck módszereivel – „vassal és vérrel” – jött létre.

Hogyan gondolkodott, hogyan politizált a Vaskancellár, és miért tudott eredményes lenni?
BISMARCK PROGRAMBESZÉDE szágnak össze kell szednie és együtt kell tartania

(1862) erejét arra a kedvezô pillanatra, amit már egyné-
hányszor elszalasztottunk; Poroszországnak a bé-
„Németország nem Poroszország liberalizmusára, csi szerzôdések szerinti határai egészséges állam-
hanem hatalmára figyel; Bajorország, Württem- életnek nem kedveznek; a kor nagy kérdéseit nem
berg és Baden tanúsíthat engedékenységet a libe- beszédekkel és többségi határozatokkal döntik el
ralizmus irányában, ezért mégsem fogja senki ne- – ez volt 1848 és 1849 nagy hibája –, hanem vas-
kik tulajdonítani Poroszország szerepét; Poroszor- sal és vérrel.”

Tori_3-1 fejezet_2010:Tori-3 kotet 2/26/10 10:06 AM
(Black plate)
1615 U plate)
207
Milyen szerepe volt a Schleswig-Holstei-

nért vívott háborúnak az egység felé vezetô
úton? Miért mondhatjuk, hogy a kialakult
nemzetközi helyzet kedvezett az egység
létrejöttének? 1848 elôtt Angliának nem
volt fontos a német egység támogatása; mi
lehet az oka, hogy megváltozott az angol
külpolitika álláspontja?
A VERSAILLES-I TÜKÖRTEREMBEN
I. VILMOS POROSZ KIRÁLYT NÉMETORSZÁG
CSÁSZÁRÁNAK KIÁLTJÁK KI
I. VILMOS KIÁLTVÁNYA alatt hazája boldog jövendôje felé haladjon. […]

Nekünk és utódainknak pedig adná meg az Isten
„Mi és utódaink a porosz korona mellett a jövô- a császári korona mellé, hogy mindenkor a Né-
ben minden német birodalmi kapcsolatunkban met Birodalom gyarapítói legyünk, nem diadal-
és ügyünkben viselni fogjuk a német császári cí- mas hódításokban, hanem a béke javaiban és
met, és bízunk Istenben, hogy megadatik a né- ajándékaiban, a nemzeti jólét, szabadság és mû-
met nemzetnek, hogy régi ragyogásának jelvénye velôdés területén.”
Hasonlítsuk össze az olasz és a német egység nemzetközi és belsô körülményeit!
ÖSSZEGZÉS
A felvilágosodás korában megszületô nemzeti esz- míg délen a Nápoly-szicíliai Királyság rendezke-
me a XIX. század forradalmainak zászlajára került dett be. Az évszázadok során az egyes államalakula-
azokon a területeken is, ahol a politikai nemzetté tok sokszor kerültek Itálián kívüli hatalmak érde-
válásnak történelmi akadályai voltak. Európa kö- keltségébe, így az északi területek a Habsburgok, a
zépsô területére, az itáliai és a német államokra az déliek a Bourbonok fennhatósága alá. A nemzeti
volt jellemzô, hogy az idôk során több kisebb-na- egység gondolata és az idegen uralkodóházak
gyobb önálló államba szervezôdött az azonos nyel- elleni küzdelem itt is összefonódott a liberális
vet beszélô etnikum. Sok esetben ezek az államok eszmékkel, s a XIX. század elsô felének forradalmi
különbözô vallásokhoz csatlakoztak, más és más mozgalmai (az 1820-as években a carbonarik tit-
gazdasági és történeti kapcsolatokkal rendelkeztek. kos szervezkedése, 1830-ban Mazzini Ifjú Itália
mozgalma, majd 1848) mind zászlójukra tûzték.
OLASZORSZÁG SZÜLETÉSE E megmozdulások rendre elbuktak, egyrészt
mert Ausztria komoly katonai erôt vetett be elle-
A Római Birodalom bukása óta nem volt egysé- nük, másrészt mert a mozgalmak nem minden ál-
ges állam Itália területén. Észak-Itália, a kereske- lamalakulatra terjedtek ki egy idôben, s nem kínál-
delembôl meggazdagodott terület, a városállami- tak mindenki számára elfogadható jövôképet. Az
ság mintája volt. Közép-Itáliában a pápai állam, 1848-as forradalmak leverése után a Habsburg-ha-

(Black plate)
1615 U plate)
208
M A NEMZETÁLLAMOK
talom visszaállította az abszolutizmus rendszerét, III. Napóleon terveivel, aki a Pápai Állam elköte-
melyet besúgórendszerével, titkosrendôrségével lezettje volt, ráadásul saját családtagját kívánta
tovább erôsített. Egyetlen szabad állam maradt az Lombardiára erôltetni, ezért az osztrákokkal seb-
egész félszigeten, a Torino székhelyû Szárd- tében megkötötte a villafrancai fegyverszünetet.
piemonti Királyság. Uralkodója, II. Viktor Így a továbbiakban az olaszok már nem kívánták a
Emánuel 1848-ban maga is harcolt Ausztria ellen, franciák közremûködését.
s a forradalmak elültével is megôrizte az alkotmá- Dél-Itália csatlakozása más úton ment végbe.
nyos monarchia szervezetét, önálló hadseregét, s Giuseppe Garibaldi, az 1848-ban hírnevet szer-
az olasz mozgalmak színeit, a zöld-fehér-piros zett szabadsághôs már 1859-ben felajánlotta szol-
trikolórt. Ez a Szárd-piemonti Királyság vezeti gálatait a szárd-piemonti királynak, de visszautasí-
majd Itáliát a XIX. század második felében a nem- tották. Késôbb – a szicíliaiak hívására – sereget to-
zeti egység felé. E szerepvállaláshoz kellett még egy borzott (marsalai ezrek, vörösingesek), s partra
eltökélt politikus is, Camillo Benso Cavour elsô mi- szállt a szicíliai Marsalában (1861). A helyiek se-
niszter, aki huszonévesként arról ábrándozott, gítségével rövid idô alatt birtokba vette az egész ki-
hogy egyszer Olaszország minisztere lesz. rályság területét, s bár teljhatalma volt, végül félre-
Az elsô pillanattól nyilvánvaló volt, hogy a kis tette a Szárd-piemonti Királysággal szembeni el-
Piemont nem lehet komoly ellenfele a Habsburg- lenérzéseit, és a népszavazás eredményét figyelem-
monarchiának, így elôször nemzetközi ismertség- be véve az ország kormányzását II. Viktor Emá-
re, majd szövetségesre kellett szert tenni. Erre a nuel kezébe helyezte.
krími háború adott alkalmat, s Piemontnak a há- Az egységes Olaszországból (mert 1861 után
borúban való részvétele eredménye volt, hogy Ca- így nevezték) két terület hiányzott még: az oszt-
vour – országa képviseletében – jelen lehetett a pá- rák kézen lévô Velence és a fôvárosnak szánt Ró-
rizsi békekonferencián, ahol III. Napóleontól ma, a Pápai Állam központja. Mindkettô megszer-
ígéretet kapott az olasz nemzeti érdekek támoga- zését Olaszországon kívül játszódó háborúk tették
tására. lehetôvé. Az 1866-ban kirobbanó porosz–oszt-
1859-ig kellett várni, hogy az elvi segítség való- rák háború során Olaszország 3 hónapi támadó
sággá váljon. Az osztrák–piemonti háborút végül szövetséget kötött a poroszokkal. Bár az osztrákok
az utóbbi provokálta azzal, hogy visszautasította Custozzánál legyôzték az olasz sereget, Lissánál pe-
Ausztria ultimátumát, amelyben az a hadsereg lét- dig az olasz flottát, a poroszok fölényes gyôzelmük
számának békebeli számra történô leszállítását kö- után a békeszerzôdésben Ausztriát Velence áten-
vetelte. Ezért az osztrák sereg betört Piemontba, gedésére kényszerítették. Négy év múlva kitört a
III. Napóleon pedig beváltotta ígéretét, és hadat porosz–francia háború. III. Napóleon kivonta csa-
üzent Ausztriának – persze nem ingyen: Savoya patait Rómából, a pápa így elvesztette fô védelme-
és Nizza átengedéséért. Az egyesített szárd és zôjét. A sedani porosz gyôzelem után az olasz
francia seregek két nagy ütközetet vívtak csapatok bevonultak a „szent városba”. 1870.
Mantegnánál és Solferinónál, s végül az osztrák szeptember 20-án Róma csatlakozott Olaszor-
sereg hátrálni kényszerült. Lombardia „felszaba- szághoz.
dult”, és csatlakozott a Szárd-piemonti Királyság-
hoz. NÉMETORSZÁG SZÜLETÉSE
Közép-Itália három hercegségének (Toscana,
Parma és Modena) kormányai s az egyházi állam A valamikori Német-római Birodalom széttagolt-
Rómától legtávolabbi részének, Romagnának a ságát az 1348-as német aranybulla és az 1648-as
kormánya az osztrák csapatok távozása után ellen- vesztfáliai béke hozta létre. A kb. 300 apróbb-na-
állás nélkül hagyták, hogy a hazafiak ideiglenes gyobb államalakulatot mindössze a Habsburg-
kormányokat hozzanak létre, s 1860-ban népsza- császár személye kapcsolta össze. Ezt az államala-
vazással maguk is a csatlakozás mellett döntöt- kulatot a napóleoni háborúk söpörték el, majd
tek. 1815-ben Német Szövetségként született újjá –
Az események ilyetén alakulása nem egyezett immár császár nélkül.

(Black plate)
1615 U plate)
209
A XIX. század elsô felében a forradalmi meg- misszumot kötöttek: Holsteint az osztrák,
mozdulások a liberális eszmék mellett zászlajukra Schleswiget a porosz hadsereg szállta meg.
tûzték a nemzeti egység gondolatát is. Részben en- A konfliktus alapvetô oka nem e kis területek el-
nek, részben a gazdasági érdekeknek megfelelôen osztása volt, hanem az, hogy a két hatalom más-
1834-ben Vámuniót alakítottak. 1848-ban a ként képzelte el az össznémet területek jövôjét.
forradalom hatására felmerült a politikai egység Ausztria célja egy olyan állam létrehozása volt –
gondolata: a frankfurti birodalmi gyûlés a po- természetesen Habsburg-vezetéssel –, melybe a
rosz királynak ajánlotta fel Németország koroná- Német Szövetség államai és a nem német ajkú saját
ját. Már ekkor látható volt, hogy ha valamikor lét- tartományai is beletartoznak. Ez az elképzelés volt
rejön a politikai egység, annak két vezetôje lehet: az ún. nagynémet egység. A poroszok természe-
vagy a hagyományoknak megfelelôen a Habsbur- tesen a Hohenzollern-dinasztia vezetésével,
gok, vagy az erô és hatalom pozíciójából a Porosz- vagyis a saját fennhatóságuk alatt az ún. kisnémet
országot vezetô Hohenzollernek. egység gondolatát pártolták, melybôl Ausztria –
A legnagyobb német államban, Poroszország- többek között éppen tarka etnikai összetétele miatt
ban az 1850-es évek végétôl a hadsereg moder- – teljesen kimaradt volna. E két koncepció össze-
nizálásának a kérdése került elôtérbe. Poroszor- egyeztethetetlensége miatt csak idô kérdése volt,
szágban ugyanis 1813 óta általános sorkötelezett- hogy mikor kerül sor nyílt összecsapásra a két fél
ség volt, de egyszerûen nem tudtak mindenkit be- között. Az összecsapásra készülve Bismarck kipu-
hívni katonának a lakosság létszámának megnöve- hatolta a nagyhatalmak álláspontját. Az orosz és
kedése miatt, így emelni kellett volna a hadi kiadá- az angol külpolitika vezetôi egyaránt úgy látták,
sokat. Ehhez azonban a liberális többségû parla- hogy az agresszív terveket szövögetô Franciaor-
ment nem járult hozzá. Amikor I. Vilmos 1861- szágnak csak a megerôsödött Poroszország lehet
ben porosz király lett, a parlament és a dinasztia el- hathatós ellensúlya.
lentétét úgy oldotta meg, hogy 1862-ben Otto
von Bismarckot nevezte ki miniszterelnöknek, A POROSZ TAKTIKA ÉS FEGYVEREK
aki vállalta, hogy a parlament mellôzésével végigvi- SIKERE
szi a hadsereg reformját. Így Poroszországé lett
Európa legerôsebb hadserege, s ennek tudatában A porosz miniszterelnök 1866. április 9-én a
aktív külpolitikába kezdett. Bundestag [a német parlament alsóháza] elé ter-
jesztette a szakítás okmányát: a Német Szövetség
A POROSZ HADVISELÉS „FÔPRÓBÁJA”: reformjavaslatát: azt indítványozta, hogy az álta-
SCHLESWIG–HOLSTEIN lános választójog alapján hívják egybe az összné-
met nemzetgyûlést. Taktikai lépés volt ez, hiszen
Bismarcknak a schleswig-holsteini kérdés fel- az általános választójog szögesen ellenkezett Po-
merülése adta az elsô alkalmat, hogy kezdeménye- roszország antiliberális politikájával, de Ausztria
zôként léphessen fel a nemzetközi politikában. nem kerülhette ki a nyílt választ, és az csak el-
Schleswig és Holstein perszonálunióban állt férfi- utasítás lehetett. Bismarck erre köriratban java-
ági leszármazottak révén Dániával, de Holstein solta a német kormányoknak, hogy Ausztria kizá-
emellett a Német Szövetségnek is tagállama volt. rásával szervezzék újjá a Német Szövetséget.
1863-ban kihalt a dán uralkodóház férfiága, a her- A Habsburg-monarchia a következô napon a szö-
cegségek önálló uralkodót választottak, a dán ural- vetségi haderô Poroszország elleni mozgósítását
kodó azonban bekebelezte a hercegséget. Bis- kérte a Bundestagtól. Bismarck kijelentette, hogy a
marck nem hagyhatta annyiban a német terület Német Szövetség megszûnt létezni: június 14-én
elfoglalását, s hadat üzent, amihez presztízsbôl beállt a hadiállapot.
Ausztria is csatlakozott. Az 1864-ben a dánok el- A német államok többsége az osztrákok mel-
len viselt háború a német felek gyôzelmével zárult, lé állt, és fegyvert fogott Poroszország ellen.
a két gyôztes azonban nem tudott megállapodni a A konzervatív körök elítélték Bismarckot az oszt-
területek felosztásáról, bár egyelôre kompro- rák–porosz egyetértés megbontásáért, a német

(Black plate)
210
M A NEMZETÁLLAMOK
közvélemény pedig testvérháborúnak tekintette határt. A franciák (kb. 300 ezer emberrel) szintén
az összecsapást, és Poroszországot tartotta felelôs- támadásra készültek, de a németek gyorsabbak
nek érte. A háborúban viszont a fegyverek dön- voltak: elôbb Wörthnél (augusztus 6.) arattak
töttek: a csehországi Königgrätz és Sadowa kö- nagy gyôzelmet, majd 1870. szeptember 2-án
zött 1866. július 3-án, egyetlen nap alatt meg- bekerítették és Sedannál megadásra kényszerí-
semmisült az északi osztrák hadsereg jó része. tették az egész francia sereget. A császárral együtt
Három héttel a háború megkezdése után a porosz 85 ezer francia került hadifogságba. A németek
hadsereg elôtt szabad volt a Bécs felé vezetô út, Bis- körülvették Párizst, s a kimerült fôváros 1871. ja-
marck azonban – mértéktartó követelésekkel – nuár 28-án kapitulált.
hajlandó volt a békekötésre. A prágai béke értel- Tíz nappal Párizs meghódolása elôtt, január 18-
mében Ausztria kilépett a Német Szövetségbôl és án Versailles-ban, a királyi palota Tükörtermében
hadisarc fizetésére kötelezte magát. az egybegyûlt német fejedelmek I. Vilmos porosz
Poroszország ezután bekebelezte Schleswig- királyt Németország császárának kiáltották ki.
Holsteint, Hannovert, Hessen-Kasselt, Nassaut és A porosz–francia háborút lezáró frankfurti béke
Frankfurt városát. Területe tehát megnôtt, Ausztri- (1871. május 10.) értelmében Franciaországnak le
át kiszorította Németországból, és megalakította kellett mondania Elzász-Lotaringiáról és 5000
az Észak-Német Szövetséget, a déli német álla- millió frank kárpótlást kellett fizetnie 3 év alatt.
mokkal pedig szövetséget kötött arra az esetre, ha
valamely idegen hatalom háborút indítana ellenük. AZ EGYESÜLT NÉMETORSZÁG
A POROSZ–FRANCIA HÁBORÚ Németország a német anyanyelvû államok

szövetségeként alakult meg, de a szövetségi állam-
III. Napóleon tekintélye 1860 után hanyatló- ban porosz hegemónia érvényesült. A birodalmi
ban volt külföldön. Bosszúsága és irigysége egyre politika része volt a haderô ellenôrzése, a vámpoli-
fokozódott a gyorsan emelkedô Poroszország tika, a kereskedelem, a közlekedés és a posta.
ellen. Fegyverrel akarta hát megszerezni, amit dip- A szövetségi államok hatáskörébe tartozott a köz-
lomáciájával nem sikerült elérnie. Alkalmas ürügy- igazgatás, az igazságszolgáltatás és a kultúra. Az ál-
nek találta, hogy 1870-ben a spanyolok Hohen- lam élén a porosz uralkodó állt, német császári
zollern Lipót herceget, a porosz király rokonát hív- címmel. Ô volt a katonai fôparancsnok, ô nevezte
ták meg királyuknak. Bár Lipót herceg nem fogad- ki és váltotta le a birodalmi kancellárt. A kancel-
ta el a spanyolok meghívását, III. Napóleon arra lár egyszersmind porosz miniszterelnök is volt,
akarta kényszeríteni a porosz királyt, hogy nyilat- egyben a Szövetségi Tanács elnöke és az államtitká-
kozatban jelentse ki: a jövôben sem fogja támogat- rok elöljárója, akik a birodalmi hivatalok vezetését
ni Hohenzollern-herceg jelöltetését. A porosz ki- látták el. A legfontosabb birodalmi szerv a Szövet-
rály ezt a követelést válaszra sem méltatta, s ségi Tanács (Bundesrat) volt, melyben a 17 po-
III. Napóleon – környezete nyomására – a biztos rosz képviselô vétójoggal rendelkezett. A Bun-
gyôzelem reményében hadat üzent Poroszor- desratnak törvényhozói és felügyeleti feladatai vol-
szágnak. tak. A Birodalmi Gyûlés (Reichstag) hagyta jóvá
A francia császárnak azonban ismét csalódnia a törvényjavaslatokat és az éves költségvetést.
kellett: külsô segítség nem érkezett, a délnémet ál- A német egység létrejötte az egységes Olaszor-
lamok pedig a korábbi szerzôdés értelmében Po- szág kialakulásánál is jobban befolyásolta Európa
roszország rendelkezésére bocsátották haderejüket. történelmét. Az egyesült Németország – mint új
A német hadsereg (kb. 400 ezer ember) Moltke nagyhatalom – Európa közepén alapvetôen át-
tábornok tervei szerint gyorsan átlépte a francia rendezte az erôviszonyokat.

(Black plate)
1615 U plate)
211
A LENGYEL ÁLOM M
A lengyel álom
N
Hogyan mûködött a lengyel rendi állam?
Miért vezethetett ez az állam feldarabolásához, megszûnéséhez?
A FELOSZTOTT LENGYELORSZÁG
A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A poroszok Sziléziát német területnek
tekintették, az itteni lengyelek teljes be-
olvasztására törekedtek. Más,
beolvasztott területeket kezdetben
autonóm területként kezeltek, majd itt
is megkezdôdött a németesítés.
Galíciát az osztrákok iparcikkeik felve-
vôpiacának és nyersanyagszállítónak te-
kintették. Az ipar csak kismértékben
tudott fejlôdni. A jobbágyfelszabadítás
végül – ugyanúgy, mint a birodalom
többi területén – csak az 1848–49-es
forradalmak hatására következett be.
Az orosz fennhatóság alatt álló terüle-
teken a lengyel felkelések leverése
(1830–31) után megszûnt a lengyel
autonómia. A század közepére gazdasá-
gi konjunktúra következett be: a job-
bágyság helyzete azonban semmit sem
javult. Az 1861-es oroszországi job-
bágyfelszabadítás rendelkezéseit a
lengyel területekre nem terjesztették ki.
KRÓNIKA Milyen felkelések robbantak ki a megszálló

1772. Lengyelország elsô felosztása. hatalmak ellen?
1793. Lengyelország második felosztása. Hogyan viszonyultak a nagyhatalmak
1794. A Tadeusz Kościuszko vezette felkelés és és a nemzetközi közvélemény a lengyel
következménye a harmadik, teljes felosztás. kérdéshez?
1807. Létrejön a Varsói Nagyhercegség.
1815. A bécsi kongresszus a Nagyhercegséget
Lengyel Királysággá alakítja át, orosz fennha-
tóság alatt, perszonálunióban Oroszország-
gal.
1830–31. Felkelés a függetlenség eléréséért.
1846. A krakkói felkelés.
1863–64. Felkelés az orosz fennhatóság ellen.

(Black plate)
1615 U plate)
212
M A NEMZETÁLLAMOK
OROSZ-LENGYELORSZÁGBAN Az a rendszer, amelynek az iskolák a nemzeti

sajátosságok elnyomása céljából alá vannak vetve,
Georg Brandes (1842–1927), dán író, irrodalmár, nem szorítkozik nyelvi térre.
a skandináv realizmus úttörôje. Egy családban, ahová vendégségbe hívtak, a
„Míg a színpadon még lengyelül beszélnek, az következô történt.
egyetemen minden elôadást orosz nyelven kell Az özvegy háziasszony egyetlen fia, egy tizen-
tartani. Még a lengyel irodalomtörténetet sem hat éves fiú este a színházban társai nevében ko-
szabad az országos nyelven elôadni. […] szorút dobott oda Helena Modrzejewskának.
Még veszélyesebb a lengyel nemzetiség szem- Néhány nappal késôbb a közoktatásügyi minisz-
pontjából az a törvényes rendelkezés, hogy min- térium parancsára az iskolaigazgató magához hí-
den iskolai oktatásnak orosz nyelven kell folynia, vatta, és kijelentette neki, hogy nemcsak az isko-
még a kevés lengyel nyelvórát is oroszul tartják. lát kell elhagynia, hanem a jövôben semmiféle
És a szünetben való lengyel beszélgetés tilalma iskolát nem látogathat; ez volt a büntetés, mert
olyan szigorú, hogy nemrégiben egy tizenkét éves egy lengyel tüntetésben volt vétkes. A fiú haza-
kisfiút huszonnégy órára sötétzárkába zártak, ment és golyót röpített a fejébe.”
mert az iskolát elhagyva azt mondta egyik társá- (GEORG BRANDES)
nak lengyelül: Menjünk együtt!
Milyen intézkedésekkel próbálták megtörni a lengyeleket?

Vajon miért az iskolákban léptek fel ilyen keményen a lengyel ifjúsággal szemben?
ÖSSZEGZÉS
AZ 1863-AS LENGYEL FELKELÉS mástól elzárt csapatokkal, átfogó haditerv nél-

kül folyt a küzdelem. A felkelés nemzetközi tá-
Orosz-Lengyelországot sem az 1848–49-es forra- mogatása ezúttal is elmaradt, bár a nyugati értel-
dalmak, sem a krími háború és az azt követô orosz miségi közvélemény kiállt a lengyel ügy mellett.
reformtörekvések nem érintették. A nemzeti egy- De tényleges támogatásra nem került sor, sôt Po-
ség és az önállóság gondolata azonban nem me- roszország már a konfliktus kezdetén bejelentette,
rült feledésbe. Az 1860-as évekre két nagy politi- hogy kész Oroszország katonai megsegítésére is.
kai csoport körvonalazódott. A fehérek (bázisukat Erre azonban nem került sor, a felkelést a cári csa-
elsôsorban a birtokos nemesség adta) ragaszkodtak patok 1864 tavaszára leverték.
elôjogaikhoz, és követelésük maximumának az A felkelés azonban nem maradt teljesen ered-
1831-es felkelés elôtti autonómia visszaállítását tar- ménytelen: a kényszerhelyzetbe került cári kor-
tották. A vörösök (fôleg a diákság, katonaság és váro- mányzat a nyugati tartományokban is kihirdette a
si polgárság körében voltak népszerûek) radikáli- jobbágyfelszabadításról szóló rendelkezését. A nem-
sabb követelésekkel álltak elô: jobbágyfelszabadítás, zeti törekvések azonban sikertelenek maradtak,
a parasztok földhöz juttatása, demokratikus köztár- sôt az oroszosítás egyre erôteljesebben folyt. Bár a
saság és a teljes függetlenség elérése volt a céljuk. harcok a német területekre nem terjedtek át, a
A felkelést 1863 januárjában a vörösök rob- porosz, majd késôbb a német kormányzat is egy-
bantották ki, a fehérek csak késôbb csatlakoztak. re erôteljesebb németesítô politikát folytatott.
A városokat végig az orosz helyôrség tartotta a ke- A lengyel nemzeti gondolat jó fél évszázadra leke-
zében. A felkelôk partizánháborút folytattak, egy- rült az európai politika napirendjérôl.

(Black plate)
1615 U plate)
213
SZÜLETÔ NEMZETÁLLAMOK A BALKÁNON M
Születô nemzetállamok a Balkánon

N
Milyen volt Törökország helyzete az európai nagyhatalmak között a XIX. század elsô felében?
Mely népek kísérelték meg a függetlenség kivívását a XIX. század elsô felében? Milyen ered-
ménnyel? Mely nagyhatalmak és hogyan próbáltak beavatkozni a Balkán viszonyaiba?
A BALKÁN RÉGI-ÚJ NEMZETEI
A BALKÁN-FÉLSZIGET NÉPEI ÉS ÁLLAMAI

Szerbek: A VI. században betelepült szláv lakosság elôször a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt élt –
innen ered ortodox kereszténysége és cirill betûs írásmódja is. Az önálló szerb fejedelemség a XV.
századtól török fennhatóság alá került, ekkor kezdôdött meg a szerbek északra, a Magyar Királyság
területére történô elvándorlása.
Törökök: A XV. századi oszmán hódítás után érkeztek a Balkánra. A betelepülô lakosság nemcsak kato-
nákból és állami tisztviselôkbôl, hanem kézmûvesekbôl, kereskedôkbôl is állt.
Albánok: Az albánok a mai Albánia területén, majd a szerbek elvándorlásának következtében Koszovó-
ban és Nyugat-Macedóniában is letelepedtek. Többségük a török jelenlét hatására iszlám hitre tért
át, de maradtak köztük ortodox keresztények is.
Horvátok: A szláv népek a VI. században telepedtek meg a mai Horvátország területén. A rövid, IX–X.
századi önálló horvát állami lét után 1102-ben létrejött a perszonálunió Magyarországgal.
Szlovének: A VI. században telepedtek le, s eltekintve egy rövid idôszaktól, mindig valamilyen nagyobb
hatalom alárendeltségében éltek.
Macedónok: Macedóniában azt tartják, hogy a macedónok mindig önálló népet alkottak, amely a Bal-
kán-félszigetre való szláv betelepülés után alakult ki. A bolgárok szerint a macedónok bolgárok, a
görögök pedig a görög történelem szerves részének tekintik a macedónokat.
Bosnyákok: A szlávok a VI. században települtek be a mai Bosznia-Hercegovina területére. A középkor-
ban e terület gyakran került idegen uralom alá (Bizánc, Szerbia, Magyarország), a XV. században
pedig a törökök foglalták el. Mivel a keresztény egyházszervezet amúgy is gyenge volt, a bosnyákok
közül sokan áttértek az iszlám hitre, de szláv nyelvüket megtartották.
Bolgárok: A 680 körül letelepedett bolgár-török és a szláv népek keveredésébôl alakult ki a bolgár nép.
Bizánctól független cárságot hoztak létre, de átvették a hatalmas szomszéd vallását, kultúráját.
A XIV. századra területük az Oszmán-Török Birodalom része lett Rumélia néven. Letelepedtek itt
törökök is, az ortodox egyház pedig görög vezetés alá került.
Románok: Ôseik az I–X. század között a Balkánon éltek, a mai Koszovó térségében, s innen lassan
északra vándorolva 1200 körül érték el a Kárpátok havasi legelôit, majd a XIII. század végén létre-
hozták önálló vajdaságaikat: Moldvát és Havasalföldet. A román történetírás szerint azonban a ro-
mán nép az ókori Dacia területén élt, és romanizált dákoktól származik.

(Black plate)
214
M A NEMZETÁLLAMOK
A BALKÁN
A térkép segítségével állapítsd meg, milyen területváltozások történtek a Balkán térségében?
Mikor, milyen nemzetközi politikai átrendezôdéshez köthetôk a fôbb változások?
A BALKÁN-KÉRDÉS
A balkáni területek a XIII.
század óta török fennható-
ság alatt állottak. A XVIII.
században ugyan elindultak
a függetlenségi harcok, ám
ezek kudarcot vallottak.
1817-tôl a szerbek fordultak
sikeresen szembe a Portával,
és autonómiát szereztek.
Szerbiában 1867-ben szûnt
meg véglegesen a török je-
lenlét. Az 1870-es évek
közpétôl megindult újabb
törökellenes felkeléssorozat
(Hercegovina, Bulgária) ad-
ta meg a jelet Oroszország
beavatkozására, a Török
Birodalom megtámadására.
Plevna ostromával, Driná-
poly bevételével az oroszok-
nak sikerült térdre kénysze-
ríteniük Törökországot.
A San Stefanó-i békében
(1878. márc.) még megvaló-
sulni látszó „Nagy Bulgária”
terve azonban néhány hó-
nap alatt szertefoszlott: Ang-
lia és a Monarchia együttes
„erôfeszítésére” Törökország
visszakapta az elvesztett te-
rületeit, miközben Anglia és
a Monarchia új területekre
terjeszthette ki fennhatósá-
gát (1878. júl.).
Kövesd a térképen a Török Birodalom területének változásait! Milyen nagyhatalmi érdekek

ütköztek egymással a Balkán 1878. évi ismételt átrendezésekor?

(Black plate)
1615 U plate)
215
ALEXANDRU ION
ROMÁNIA, BUKAREST CUZA (1820–1873)
1856-ban a két román
Podmaniczky Frigyes 1863-ban járt Bukarestben. fejedelemségben
Naplójában megörökítette bukaresti tapasztalata- (Moldva, Havasalföld)
it és saját véleményét is rögzítette. véget ért az orosz véd-
„Cuza mint fejedelem, Rosetti mint rendôr- nökség, s a párizsi béke
fônök uralják Bukarestben a helyzetet. A fejede- értelmében két parla-
lem Napóleon császár teremtménye, s mint mentet, két fejedelmet
ilyen nem valami nagyon hajlik az alkotmá- kellett választani.
nyosság felé, hisz három év óta még nem tudtak 1859-ben mindkét par-
annyira menni, hogy rendszeres költségvetést lament Alexandru Cuzát
alapítsanak meg. […] választotta meg fejedel-
Bukarest maga nem elônyös fekvésû, folya- mének. 1861. december 23-án az egyesült fejedelemsé-
mot nélkülözô, de mindamellett a francia csá- gek felvették a Románia nevet, az állam fôvárosa
szárság behatása alatt haladó városnak mondha- Bukarest lett. Cuza iskolákat építtetett, a szegény
tó. Újabban szabályozott utcái s a szabályozás diákok megsegítésére ösztöndíjrendszert vezetett be,
következtében keletkezett építményei eléggé nevéhez fûzôdött a választójog és az igazságügy reform-
csinosak s európai ízlésre vallanak, de általában ja. 1866-ban lemondásra kényszerítették és számûzték.
még nagyon elhagyatott egy hely ez a Bukarest,
a régibb építmények, a templomok kivételével,
úgyszólván mind rongyos, s tatarozatlan álla- Milyen módon segítették Cuza reform-
potban sínylôdnek. Az utcák kövezete nagyon jai a polgárosodást Romániában?
hiányos […]. Jelenleg Bukarest városában 4800 Hogyan jellemzi a leírás Bukarest
magyar, legtöbbnyire székely ember él, akik leg- városát és az ott élô embereket?
nagyobb részt mint cseléd talál[nak] foglalko-
zást s kielégítô keresetet. Az oláhok mindenben
a franciát utánozzák, s gyakran árulják el még a
cifra mez mögé rejtôzô barbár valót, aminek
csiszolásához idô kell, bármi életre való legyen
is valamely nemzet.
Nekem úgy tetszik általában, mintha e kis
ország túl a rendén sokba kapott volna belé, Hogyan látja Bulgária jövôjét az idézett
anélkül, hogy elô lett volna készítve az idegen- újságcikk?
szerû eledel megemésztésére.”
BULGÁRIA hogyan emelkedjék ki a megalázó helyzetbôl, és

szentül meg van gyôzôdve, hogy mindenekelôtt a
„Ez a nép már egy félszázada felébredt, és minden barbár török pokolból kell kilábolnia. […]
cselekedete arra irányul, hogy lerázza magáról azt Mindabból, amit elmondottunk, nem vonha-
az embertelen kettôs igát, amely úgy a földre tunk le más következtetést, mint azt az egyet,
nyomta már, hogy tulajdon nevét is elfelejtette. hogy népünk felemelkedésének egyetlen útja a
Ez a nép széttépte a papi palástot, mely minden forradalom.”
új emberi eszmétôl elzárta, és amelyet ma már (HRISZTO BOTEV: A MENEKÜLÉS EGYETLEN ÚTJA
cseppet sem tisztel. Népünk szeme azt kutatja, A FORRADALOM, 1875)

(Black plate)
1615 U plate)
216
M A NEMZETÁLLAMOK
A BERLINI KONGRESSZUS (1878)

Az orosz–török béke elsôsorban Ang-
liát és az Osztrák–Magyar Monarchi-
át érintette kellemetlenül. Így a két
hatalom összefogott a San Stefanó-i
béke felülvizsgálatára. 1878 nyarán
a berlini kongresszus Bulgária nagy
részét, valamint Macedóniát vissza-
juttatta Törökországnak (Kelet-Rumé-
liának közigazgatási autonómiát biz-
tosított). A Monarchia megszállta
Boszniát és Hercegovinát, de a török fennhatóságot továbbra is elismerte ezekben a tartományokban. A kongresszus
az Oroszországnak ítélt területeket jóváhagyta, és elismerte Szerbia, Montenegró, valamint Románia függetlenségét.
Hogyan, mikor, milyen nemzetközi körülmények hatására jött létre újból Bulgária?
Milyen különbségek és hasonlóságok jellemzik a balkáni nemzetállamok létrejöttét?
Mi a különbség Közép-Európa és a Balkán nemzeti fejlôdésében?
ÖSSZEGZÉS
Az öt évszázados török uralom alaposan felfor- szág „a görögkeleti vallású keresztények oltalma-
gatta a Balkán etnikai viszonyait. Törököket és zójaként” beavatkozott a fejedelemségek életébe,
más iszlám vallású csoportokat telepítettek az miközben az erôsödô nemzeti mozgalom a füg-
eredeti lakosság közé, valamint a harcok során ki- getlenséget és az egyesülést szorgalmazta, amit
pusztult területekre. A városokban a török katoná- 1848-ban forradalommal kíséreltek meg kivív-
kon, bírákon, a közigazgatás emberein, a kereske- ni – sikertelenül.
dôkön kívül görög kereskedôk, kézmûvesek és A forradalom leverése után a szultáni és cári ud-
magas egyházi vezetôk éltek. S idôvel örmények varok 1849. évi megállapodása visszavonta a feje-
és zsidók kerültek melléjük. A XIX. században a delemválasztás jogát, a kinevezett uralkodó mellett
környék lakosai is megindultak a városok felé. Vá- ún. ad hoc dívánok mûködtek a klérusból és
ros és vidéke tehát sokáig más-más nemzetiséghez nagybojárságból [fônemesi, nagybirtokosi rend]
tartozott, de a terület mindenütt vegyes nemzeti- kijelölt tagokkal. A forradalom vezetô személyisé-
ségû volt, és sokáig bizonytalan is maradt, ki mi- gei (Bălcescu, Ghica, Rosetti) emigrációban éltek,
lyen nemzetiséghez tartozik. Valójában az emberek kapcsolatban álltak a lengyel és a magyar emigrá-
hovatartozását a vallás szabta meg: muszlim, ke- cióval, s továbbra is egy forradalmi felszabadító há-
resztény, zsidó különbsége sokkal jelentôsebb volt, borútól remélték a fejedelemségek függetlenségé-
mint az, hogy ki milyen nyelven dicséri istenét. nek kivívását.
Az 1853-ban kitört orosz–török háború kezde-
ROMÁNIA tén Havasalföld hadmûveleti területté változott,
majd 1854 nyarán 3 évre Ausztria csapatai vo-
A XIV. század során jött létre elôször a Havasalföl- nultak be a két fejedelemségbe, visszahozva az
di, majd a Moldvai Fejedelemség. A XV–XVIII. 1849-ben elmenekült fejedelmeket. A krími hábo-
század között a fejedelemségek ugyan nem kerül- rúval a román egység kérdése az európai politika
tek közvetlenül török uralom alá, de adót fizettek homlokterébe került. A háborút lezáró párizsi béke
a Portának. A XVIII. századtól kezdve a törökök megszüntette az orosz protektorátust, helyébe a
gazdag görögöket (fanariótákat) helyeztek a fejede- nagyhatalmak kollektív védnökségét állította:
lemségek élére, hogy megtörjék a lakosság ellenál- egy európai bizottságot küldött ki, amelynek a bel-
lását. A XIX. század elsô harmadától Oroszor- sô berendezkedés és az esetleges unió kérdésében

(Black plate)
1615 U plate)
217
állást kellett foglalnia. Az emigránsok hazatérhet- mondatták a fejedelmet. A parlament – népsza-

tek, a politikai élet pezsgésnek indult. A párizsi vazással megerôsítve – III. Napóleon rokonát,
konvenció döntése szerint „Moldva és Havasal- Hohenzollern-Sigmaringen Károly porosz her-
föld Egyesült Fejedelemségeket” két kormány- ceget tette meg fejedelemmé. A külföldrôl jött
nyal, két törvényhozással, két fejedelemmel, külön uralkodó – bár eleinte sok nehézségbe ütközött –
zászló alatt, de közös törvények, közös bíráskodás hozzájárult a pártpolitikai konfliktusok enyhítésé-
által kellett kormányozni, s bárki, bárhol tisztséget hez, a polgári viszonyok konszolidálásához, Ro-
vállalhatott. A Porta fennhatósága azonban to- mánia modernizálásához.
vábbra is fennmaradt.
1859 januárjában fejedelemválasztás volt SZERBIA
Moldvában, s a haderô mérsékelt liberális pa-
rancsnokát, Alexandru Ioan Cuza ezredest válasz- Szerbiát 1389-ben hódították meg a törökök és
tották uralkodónak. Havasalföldön, bár a fejede- olvasztották be a birodalomba. A XVIII. század-
lemválasztó testület itt fôként konzervatívokból ban a függetlenségért folyó harcok kudarcba fullad-
állt, Bukarest népének nyomására szintén Cuzát tak. (Ennek következménye az utolsó nagyobb
kiáltották ki fejedelemnek. Cuza kettôs megvá- szerb betelepülés Magyarországra.) A napóleoni há-
lasztását sem a Porta, sem Ausztria nem akarta el- borúk hatására a szerbek Karagyorgye vezetésével
fogadni. III. Napóleon támogatásával azonban si- felkelést indítottak 1804-ben, melyhez Oroszor-
került megszerezni hozzájárulásukat – de csak szág támogatását is megnyerték. Ennek eredménye
Cuza életére szólóan. Az egységes román nemzeti a szerb autonómia helyreállítása lett, Törökor-
állam 1861. december 23-án született meg, felvé- szág azonban a szerb önállóságot a napóleoni hábo-
ve a Románia nevet. rúk után ismét felszámolta. A szultán 1817-ben
Cuzát az egyesítés mellett az általa végrehajtott Obrenovics Milos vajdát nevezte ki Szerbia feje-
polgári reformok emelték a román történelem leg- delmévé, aki azonban szembefordult Törökország-
nagyobbjai közé. 1848-as forradalmár múltjá- gal, s elérte, hogy a Porta Szerbiát autonóm fejede-
hoz híven erôs hazafias és szociális gondolkodás lemségként elismerje. 1831-tôl Milost „örökjogú
hatotta át, így a konzervatív nagybojárság ellenfe- fejedelemnek” nevezték ki. A fejedelem zsarnok-
lének tartotta, de még a liberális tábor számára is ként uralkodott, általános ellenállást váltva ki. Vé-
túlságosan radikális volt az új uralkodó. Ami- gül lemondásra kényszerült (1838), majd fiát, Mi-
kor a liberális jobbágyfelszabadítási javaslatot a hályt is eltávolították a hatalomból.
parlament elutasította, Cuza 1864-ben állam- A szerbek 1842-ben a török elleni harcban szin-
csínnyel feloszlatta a törvényhozást, új alkot- tén kiemelkedô szerepet játszó Karagyorgyevics
mányt bocsátott népszavazásra, amely növelte a család tagját, Sándort tették meg fejedelmükké.
választók számát, ugyanakkor megerôsítette a feje- Vele a gazdag kereskedôk kerültek hatalomra, s
delmi hatalmat, saját kezébe vette a törvények kez- gyorsan erôsödött a nemzeti eszme a szerbek bal-
deményezésének jogát, s korlátozta a parlament káni vezetô szerepérôl és hivatásáról. A krími há-
hatáskörét. 1863-ban kisajátította a kolostori föl- ború idején Szerbia semleges maradt, nem akart a
deket, majd egy föld-újrafelosztási programot in- nyugati hatalmakkal szemben fellépni Törökország
dított el: a parasztok birtokolhatták a saját földjei- ellen. Ez a „tétlenség” növelte Sándor fejedelem
ket és felszabadultak a jobbágyi szolgáltatások alól. népszerûtlenségét, aki végül lemondott.
A közoktatást kötelezôvé tették, iskolákat létesítet- Ekkor ismét a másik szerb uralkodócsalád, az
tek, szegény tanulók számára ösztöndíjakat alapí- Obrenovicsok kerültek trónra: 1860-ban Milos
tottak, újabb egyetemet hoztak létre Bukarestben, fia, Mihály lett a fejedelem. Mihály merész ter-
korszerûsítették az igazságszolgáltatást is. veket kovácsolt: megszerzi országának a teljes ön-
Cuza reformjai hatalmasat lendítettek a fej- állóságot, s idôvel az egész Balkánon vezetô sze-
lesztést nagyon is igénylô országon, de közben ki- repre tesz szert. 1861-ben bevezette az általános
élezôdtek a politikai ellentétek. A konzervatívok hadkötelezettséget, s a többi balkáni ország és nép
és az autokrata kormányzás ellen lázadó liberálisok támogatását is igyekezett megszerezni – egyelôre
összefogtak Cuza ellen, s 1866 februárjában le- még a teljes egyenlôség alapján.

(Black plate)
1615 U plate)
218
M A NEMZETÁLLAMOK
1867-ben kiûzték a négy török helyôrség le- leghátrányosabb elôírásokat, így a Fekete-tenger
génységét, s ezzel végleg megszüntették a már semlegessé nyilvánítását érvénytelenítse. A nagy-
amúgy is csak formális török fennhatóságot. De hatalmak kénytelenek voltak tudomásul venni,
hiába ért el Mihály látványos külpolitikai sikere- hogy balkáni, illetve a tengerszorosokra vonat-
ket, önkényeskedô belpolitikája egyre növelte el- kozó terveirôl Oroszország a krími háború ellené-
lenfelei számát, s 1868 májusában összeesküvôk re sem mondott le. Aktív fellépésre azonban az
meggyilkolták. Ezután unokaöccse, a még kisko- 1870-es évek közepéig a cár nem szánta el ma-
rú Milán lett a fejedelem, helyette régenstanács gát. Ekkor azonban törökellenes felkelésekre ke-
vezette az országot. A belpolitikát centralizáló for- rült sor a Balkánon, amelyek – mint korábban
dulatok jellemezték: megszüntették a miniszterek annyiszor – most is állásfoglalásra kényszerítették a
felelôsségét, és az országgyûlés, a szkupscsina tagja- nagyhatalmakat.
inak negyedrészét kinevezték, és nem választották. A felkelés 1875 nyarán Hercegovinában tört
1882-ben Szerbiát királysággá nyilvánították, s ki, átterjedt Boszniára, majd Bulgáriára, 1876-
Milán királyként uralkodott tovább. ban szerb–török háborúhoz vezetett, 1877 ápri-
lisában pedig orosz–török háborúvá szélesedett.
GÖRÖGORSZÁG Az oroszok 1878 elején elérték Konstantiná-
polyt, s a kilátástalan helyzetbe került Törökország
A Porta 1832-ben ismerte el a görög függetlensé- békekötésre kényszerült. A San Stefanó-i béke
get, a görögség háromnegyede azonban kívül re- gyakorlatilag kiszorította a törököket a Balkánról,
kedt az új állam keretein, nagyrészt török uralom Oroszország területeket kapott a Kaukázus vidé-
alatt maradt. A görögök szerint az állam határait kén, s visszakapta az 1856-ban Romániához csa-
addig kell tágítani, míg minden görög a királyság- tolt Besszarábiát. Biztosította a békeszerzôdés
hoz kerül, csakhogy a Balkán vegyes lakossága mi- Szerbia, Montenegró és Románia függetlensé-
att ezzel nagy számban más népek is kerültek volna gét, Bulgáriát pedig autonóm fejedelemséggé
a görög államba. A politikusokat ez nem nyugtala- nyilvánította.
nította: a görög kultúra fölényére hivatkozva Az orosz–török háború végkimenetele érzéke-
szövögették „Nagy Görögország” terveit. nyen érintette Angliát és az Osztrák–Magyar
A Jón-szigetek Görögországhoz való csatolását Monarchiát. Az elôbbit a tengerszorosok ügye ag-
London 1864-ben jóváhagyta. A sikeren felbuz- gasztotta, a Monarchiát pedig egy nagy délszláv ál-
dulva a görög kormány tovább akart lépni, Kréta is lam, „Nagy-Bulgária” létrejötte (amelynek terüle-
csatlakozni akart az anyaországhoz. A nyugat-euró- tén a békekötés szerint még két évig maradhattak
pai kormányok és a cár azonban úgy határoztak, az orosz csapatok), mert az – szerinte – „szívó ha-
hogy Kréta továbbra is török tartomány marad, a tást” gyakorolhat az Ausztria–Magyarországon
szultánnak azonban kötelessége, hogy az itteni ke- élô szláv népekre. Így a két hatalom összefogott,
resztény lakosságnak kiváltságos helyzetet biztosít- hogy nemzetközi kongresszuson érvényesítse
son (azaz legalább egyenjogú legyen a muszli- érdekeit a San Stefanó-i béke revíziója során.
mokkal). A „Nagy Eszme” ezúttal kudarcot vallott, A berlini kongresszus 1878-ban a tervezett
a görögök azonban csak az alkalomra vártak, Bulgária egy részét (Macedónia) visszajuttatta Tö-
hogy ismét megpróbálkozzanak vele, mihelyt a bal- rökországnak, más részének (Kelet-Rumélia) köz-
káni helyzet lehetôvé teszi. igazgatási autonómiát biztosított, hozzájárult to-
vábbá ahhoz, hogy Ausztria–Magyarország an-
BULGÁRIA nektálja, megszállja Boszniát és Hercegovinát (a
török fennhatóságot továbbra is elismerve ezekben
A császári Franciaország 1870-ben bekövetkezett a tartományokban). Végül a San Stefanóban
összeomlását az orosz külpolitika azonnal kihasz- Oroszországnak ítélt területeket a kongresszus jó-
nálta arra, hogy a krími háborút lezáró 1856-os váhagyta, és meghagyta Szerbia, Montenegró, va-
párizsi békeszerzôdést felülvizsgálja, s a számára lamint Románia függetlenségét.

(Black plate)
1615 U plate)
219
AZ AMERIKAI EGYSÉG M
Az amerikai egység
N
Mikor, kik között zajlott az amerikai függetlenségi háború?

Milyen hatással volt a függetlenségi háború sikere az európai országokra?
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK LAKOSSÁGÁNAK

KRÓNIKA
NÖVEKEDÉSE
1820. A Missouri-kompromisszum.
1862. Homestead Act: otthon- vagy betelepítési 1820 1850
törvény. A lakosság száma 9,6 millió 31,3 millió
1861. Tizenegy déli állam (Konföderáció) kilép
az Unióból. 1830–1860 között 4,6 millióan vándoroltak be, legna-
1861–65. Polgárháború Észak és Dél között gyobb számban angolok, írek, németek. A legerôsebb
1863. A rabszolgák felszabadítása. amerikai állam, az Egyesült Államok – vásárlás útján,
1865. Lincoln elnök meggyilkolása. beszivárgással és háborúkkal – fél évszázad alatt
1867. Ku-Klux Klan. birtokba vette az egész észak-amerikai kontinenst.
1876. Háború az indiánok ellen.
1899. The Run.
AZ ÍGÉRET FÖLDJE
Mi az oka az Egyesült Államok gyors gyarapodásának? Összegezd azokat az okokat, amelyek
miatt a XIX. század második felében Amerika a legvonzóbb földrész a bevándorlók számára!
TELEPES CSALÁD
Az 1862-ben ér-
vénybe lépett „Ott-
hontörvény”
(Homestead Act)
csekély illeték lefize-
tése mellett adta
meg a letelepedési
engedélyt az Egye-
sült Államok min-
den nagykorú pol-
gárának és minden
bevándorlónak, aki kijelenti, hogy az Unió polgára akar
lenni. Ha a telepes öt éven át megmunkálta a földjét,
„otthona” teljesen díjtalanul a tulajdonába került.
Az 1787. július 13-án kelt Ohio-rendelet kimondta,
hogy minden „territóriumot”, mihelyt szabad lakosai-
ARANYMOSÓK nak száma eléri a 60 000 lelket, nyomban fel kell venni
1848–49-ben Kaliforniában aranyat fedeztek fel. mint egyenlô jogú államot az Unióba.
A westernfilmek a Nyugat benépesítését, életét mutatják be. Milyen képet festenek az ott élôkrôl?

(Black plate)
1615 U plate)
220
M A NEMZETÁLLAMOK
A „NAGY VERSENY” – THE RUN zék 1899. április 22-én a kijelölt startvonalon.
A verseny minden résztvevôje ingyen kapja meg
A törvény a föld egy részét a „vörös bôrûek” ke- azt a területrészt, amelyet minél hamarabb el tud
zén hagyta. De idôk múltával új igénylôk jelent- foglalni. A leggyorsabbak a legtöbbet nyerik!
keztek. A kormány közhírré tette az Egyesült Ál- […] Ez volt a „nagy verseny” (The Run), amely a
lamok egész területén: „Az Egyesült Államok Mississippin túli terület még szabad földjének
mindazon fehér polgára, akit érdekel, jelentkez- utolsó darabjaitól is megfosztotta az indiánokat.
AZ INDIÁNOK – A BETELEPÍTÉS VESZTESEI

Milyen eszközökkel kívánták visszaszorítani az indián lakosságot? Szükségszerû volt-e a fehé-
rek és az indiánok harca? Lett volna-e más módja az indiánok visszaszorításának?
Miért így történt?
A „KÖNNYEK ÖSVÉNYE”
1830-ban a kongresszus új törvényt fogadott el
az indiánok birtokában lévô földekkel kapcsolatban: azok-
nak a törzseknek, amelyek a Mississippi folyótól keletre lak-
nak, el kell költözniük a folyón túlra.
A cherokee népet katonák kényszerítették, hogy elhagyják
otthonaikat, és – ahogy ôk mondják – kövessék
„a Könnyek ösvényét”. A 13 ezer fôs csoportból 5 ezren hal-
tak meg útközben. Elôbb-utóbb minden törzs
megjárta „a Könnyek ösvényét”. Az indián rezervátumokat
– a hivatalos meghatározás szerint
„koncentrációkat” – az 1830-as években kezdték
megszervezni. Céljuk a fehérek lakta területek
„indiántalanítása” volt. 1880-ban 181 ezer km2-es
területen 187 rezervátumban 243 ezer indián élt.
A FEKETELÁB INDIÁNOK MONDATOK AZ INDIÁNOKRÓL

A Szôrmekereskedelmi Társaság kereskedelmi ál- „Öljetek meg mindenkit, kicsit és nagyot egy-
lomásokat hozott létre, ahol pálinkáért vagy aránt. Pusztuljanak ezek a patkányok! […] Telje-
fegyverért cserébe szerezte meg a prémet az indiá- sen elégedett vagyok, hogy megöltük a vad láza-
noktól. Rövidesen megjelentek a Missourin dókat. Ez a béke és nyugalom egyetlen útja.”
olyan prémvadászügynökök, akik más cégnek (JOHN F. CHIVINGSTON EZREDES,
dolgoztak, s megnyerték maguknak a feketeláb EGYKORI LELKÉSZ, 1864.)
indiánokat. Ezért a társaság elhatározta, hogy a „A »Gondviselés« eleve elrendelte, hogy a fe-
„hûtlen” indiánokat megbünteti: 1837-ben az hér ember birtokába vegye egész Amerikát.”
egyik állomás vezetôje meghívta azt az ötszáz leg- (JAMES KNOX POLK, AZ USA 14. ELNÖKE)
jobb indián prémvadászt, akik a konkurens cég- „Ezekben a háborúkban mutatja meg a keresz-
nek dolgoztak. Itt beoltották ôket a társaság him- tény európai nép, hogy milyen vadállattá tud
lôvel fertôzött alkalmazottjának vérével. Két hét vedleni, ha etikai alapot tud kifundálni a legré-
alatt a beoltott indiánok megfertôzték az egész mesebb tettre.”
törzset. (CHOLNOKY JENÔ: AMERIKA, 1917.)

(Black plate)
1615 U plate)
221
GERONIMO
Az apacsok Mexikóban és az Egyesült Államokban, a határ két oldalán éltek.
1871-ben jött a parancs: „Minden apacs a rezervátumba!” 1881-ben kiszökött
a gyûlölt San Carlos rezervátumból az apacsok egy kis csoportja Goyathlay
fônök vezetésével, akit nevének spanyol alakjával (Geronimo) emlegetnek.
Geronimo kis csapata – harmincnyolc életben maradt férfi, nô és gyerek –
a XIX. század Észak-Amerikájának utolsó szabad indiánjai.
Ennek a kornak a másik oldalon álló „hôse”: Buffalo Bill – polgári nevén
William Cody –, aki tucatszám lôdözte agyon az indiánokat, s állítólag egymaga
több mint egymillió bölényt ölt meg. Philiph H. Sheridan tábornok szállóigévé
vált mondása: „Jó indián csak a halott indián.”
ÉSZAK ÉS DÉL ELLENTÉTE

Hogyan alakul az arány a rabszolgatartó, vagyis „különleges intézménnyel” rendelkezô és
nem rendelkezô államok között? Miért fontos az azonos számarány?
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
Az ún. Missouri-kompromisszum (1820) alapján Missouri rabszolgatartó állam maradt, de az államok megegyeztek
abban, hogy a rabszolgaság el lesz tiltva az új terület többi részén, a 36º 30’ szélességi foktól (Missouri déli határa)
északra.

(Black plate)
222
M A NEMZETÁLLAMOK
Miben különbözött Észak és Dél? Milyen megállapodások szavatolták az Államok egységét?
HASONLÓSÁGOK, KÜLÖNBSÉGEK AZ ÉSZAKI UNIÓ

A „jenkik” (az északi angolszászok gúnyneve) kü-
A DÉLI KONFÖDERÁCIÓ lönbözô vidékekrôl érkeztek, más-más kultúrát
Az emberek nagy része a mezôgazdaságból élt. hozva magukkal. Itt az ipar és a kereskedelem
A többség maga mûvelte a saját kis földjét. A leg- egyaránt fontos megélhetést adott. Az 1850-es
jobb minôségû földeken rabszolgamunkán alapu- években a többség még a családi munkaerôre ala-
ló ültetvényes gazdálkodás folyt, leggyakrabban puló farmergazdaságból élt, de az iparosítás, a ke-
monokultúrás gyapot-, illetve dohánytermelés. Az reskedelem fejlôdése újabb és újabb munkalehe-
ültetvényeseknek közvetlen kereskedelmi kapcso- tôséget teremtett. Képzett és képzetlen munká-
lataik voltak Franciaországgal és Angliával, mely- sok tömegeire volt szükség a nagy építkezések-
bôl óriási haszonra tettek szert. Az amerikaiak úgy hez, gomba módra nôttek ki az új városok. Az
tartották, jobb rabszolgának lenni Délen, mint északiak érdekeltek voltak a közlekedés gyors fej-
Északon gyári munkásnak. Mivel a déliek nem siet- lesztésében, és a védôvámos kereskedelmi politi-
ték el az iparosítást és a közlekedésfejlesztést, ezért kát sürgették. Azt gondolták, hogy semmi nem
az új bevándorlókat nem vonzotta ez a terület. lehet rosszabb a rabszolgaságnál.
ABRAHAM LINCOLN (1809–1865)

Egyszerû földfoglaló illinoisi telepes fia. 1847-ben lett kongresszusi
képviselô. Az északi közvélemény belátta, hogy a demokraták
képtelenek a rabszolgaság kérdésének megoldására. 1854-ben Északon
megalakult a Republikánus Párt, és 1860-ban az elnökválasztáson
Lincoln a párt elnökjelöltjeként gyôzött. A déli államok Lincoln
megválasztását nyílt provokációnak tekintették, s 1861. április 12-én
lövetni kezdték az Unió egyik erôdjét. Kirobbant a polgárháború.
Kezdetben a déliek arattak sikereket, majd fordult a kocka. 1863-ban
életbe lépett a Felszabadítási Nyilatkozat, kimondva, hogy a lázadó
ültetvényesek kezén lévô rabszolgák „mindörökre szabadok”.
ABOLICIONISTÁK A RABSZOLGASÁG hogy a zsarnokság hatékony intézkedéseket eszel-

ELLEN jen ki és hajtson végre saját megbuktatása érdeké-
ben? Vagy hogy az elnyomó és az elnyomott
„A rabszolgaság már több mint két évszázada egyetértésre jusson az egyenlô jogok nagy kérdé-
szennyezi az amerikai földet. Együtt nôtt és erô- sében? […] A rabszolgaság várát nem lehet hízel-
södött a Köztársaság növekedésével és erôsödésé- géssel vagy csellel bevenni. Halálos vajúdása meg
vel. Egyetlen hajórakomány elrabolt afrikaiból az fogja rázni a földet és a tengert.
áldozatok száma hárommillió bennszülött lakos- Abolicionisták! Szabadság barátai! Ne feledjé-
ra növekedett. […] tek, hogy az ellenség, mellyel harcoltok, tele van a
Aki a rabszolgaság kérdésében a zsarnok érzé- hazugság képességeivel, és minden ravaszságát
sei, kívánalmai szerint gondolkodik, beszél és igénybe fogja venni, hogy Titeket a csatamezô el-
cselekszik, az mindent azért tesz, hogy állandósít- hagyására kényszerítsen!”
sa áldozatai szolgaságát. Ki ismer olyan esetet, (WILLIAM LLOYD GARRISON, 1840 KÖRÜL)

(Black plate)
1615 U plate)
223
AZ ERÔVISZONYOK
Az északi Unió A déli Konföderáció
Lakosság száma (millió) 22 9 (ebbôl 3,5 M rabszolga)
% 71 29 (ebbôl 11 % rabszolga)
Férfiak (18–45 év között, %) 81 19
A termelés megoszlása (%) 92 8
Milyen elônyökkel bírt Észak a Dél ellen vívott harca során? Milyen körülmények járultak
hozzá ahhoz, hogy az Unió 1862–63-ban egyre több csatából került ki gyôztesen?
Milyen szerepe volt a rabszolgák felszabadításának az Unió gyôzelmében?
ÖSSZEGZÉS
A NYUGAT BETELEPÍTÉSE bevándorlónak, aki kijelenti, hogy az Unió polgára

akar lenni. A telepes ettôl kezdve már csak arra vál-
A XIX. század közepére az Egyesült Államok a lalt kötelezettséget, hogy a földet megmunkálja.
népesség számát és a gazdaság színvonalát tekintve Ha ezt megtette, és földjét öt éven át megszakítás
nagyhatalommá vált. Fél évszázad alatt vásárlással nélkül mûvelte, „otthona” teljesen díjtalanul a tu-
(Louisiana 1803, Florida 1819, Oregon 1848), lajdona lett. A nagyarányú települések kora az
beszivárgással (Texas 1844) és háborúval (Új-Me- Egyesült Államokban egybeesett az elsô vasútvo-
xikó és Kalifornia 1848) az egész észak-amerikai nalak lerakásával. Az Unió kormánya kezdettôl
kontinenst birtokba vette. óriási területû állami földeket osztott ki utak,
Az Unió volt a világ elsô állama, amely (fehér) csatornák, de elsôsorban vasutak építésére. Így
telepesei között minden jogi különbséget meg- a farmerek úgyszólván az elsô pillanattól fogva szá-
szüntetett, még a választójogot sem kötötte sem- míthattak rá, hogy termékeik biztos vevôkre talál-
miféle cenzushoz. A jogegyenlôséget kiterjesztet- nak.
ték az utóbb betelepítendô nyugati területekre is. Az USA, amely 1800-ban 5,3 millió lakosával
Amint az Egyesült Államok nem ismertek különb- – európai fogalmak szerint – kis államnak számí-
séget régi és új családok, földbirtokosok, kereske- tott (a késôbbi Belgiumnak akkor 3 millió lakosa
dôk vagy iparosok közt, éppúgy a tizenhárom régi volt), 1850-ben, amikor a bevándorlás nagy hullá-
gyarmat és a késôbb alakuló új államok közt sem ma még tartott, már túlszárnyalt olyan államokat,
volt különbség. (Az 1787-es Ohio-rendelet szerint mint Poroszország, és utolérte Olaszországot.
minden 60 000 lelket számláló „territóriumot” fel A század végére pedig az Unió lélekszáma az összes
kell venni egyenlô jogú államként az Unióba.) európai államét felülmúlta (Oroszországot nem
A benépesítésre váró területen az állam csak a számítva). Ez a gyors fejlôdés óriási hatással volt az
kis parasztbirtokok tulajdonjogát ismerte el, ki- európai államok belsô életére is: valahol volt egy
mondták, hogy az Unió földjét (tehát az Al- ország, az „ígéret földje”, mely megélhetéssel csábí-
leghany-hegységtôl nyugatra minden földet) sza- totta azokat, akiket a hazájuk nem tudott eltartani.
bad kézbôl kell eladni. 1862-ben lépett érvénybe De vajon szabadok voltak-e azok a földek?
az ún. otthontörvény (Homestead Act), amely cse- A Mississippin túl még óriási terület volt, ahol
kély illeték lefizetése mellett adott „örök tulaj- eddig az észak-amerikai indiánok (kb. 280 ez-
donul 160 acre [115 kat. hold] földet” az Egyesült ren) voltak az egyedüli és kizárólagos birtokosok,
Államok minden nagykorú polgárának és minden amint azt számtalan szerzôdés és kormány meg-

(Black plate)
1615 U plate)
224
M A NEMZETÁLLAMOK
ígérte nekik. A fehérek azonban nem tartottak be mében Missouri rabszolgatartó állam maradt,
egyetlen egyezményt sem. Elôször prémvadász de megegyeztek abban, hogy a rabszolgaság el
kalandorok hatoltak a Mississippi mögé, 1862 lesz tiltva az új terület többi részén, tehát a föld-
után azonban több tízezer ember lépte át a Missis- rajzi szélesség 36º 30’-étôl északra. Így Észak és
sippit – fehér földnélküliek Amerika keleti részé- Dél kettéválása az Atlanti-óceántól a Sziklás-hegy-
bôl, európai kivándorlók –, s szekereiken a Távol- ségig egyre élesebben rajzolódott ki, s a két rész kö-
Nyugat meghódítására indultak. De a „Far zött tovább nôtt az ellentét.
West” földjének ekkor még az indiánok voltak a Bostonban 1832-ben egyesület alakult a rab-
birtokosai. Így az új telepes, a pionír segített az in- szolgaság megszüntetésére. Röpiratokat terjesz-
diánoktól elhódítani a Távol-Nyugatot! tettek, kérvényeket intéztek a kongresszushoz, de a
déliek még vitára sem akarták bocsátani a kérdést,
ÉSZAK ÉS DÉL ELLENTÉTE megtiltották a röpiratok postai továbbítását. Az
északi politikusok, hogy ne veszítsék el a déli De-
Az Unió államai már a megalakulásukkor is eltérô mokrata Párt támogatását, a rabszolgatartók mellé
gazdasági és szociális berendezkedésûek voltak, álltak. A rabszolgaság hívei azt kezdték hangoztat-
és a gazdasági-területi növekedés a meglévô kü- ni, hogy e „különleges intézményükhöz” jobban
lönbségeiket csak tovább fokozta. Az elhatárolódás ragaszkodnak, mint az Unióhoz, és így joga van
földrajzi értelemben is világosan kirajzolódott. minden államnak függetlenné válni.
A déli államok gyapottermelésre rendezkedtek be, A század közepén Kaliforniában váratlanul
és a hatalmas ültetvényeken rabszolgák millióit aranyat találtak, s a terület gyorsan benépesült.
foglalkoztatták. Északon gabonatermelés folyt, és a Felvételüket kérték az Unióba, s alkotmányuk-
szabad farmergazdaság vált az uralkodó gazdálko- ban megtiltották a rabszolgatartást. Ezzel a kényes
dási formává, az ipari forradalom eredményeinek egyensúly Észak oldalára billent volna, Dél
és az angol tôke segítségével pedig megindult a azonban kikényszerítette az 1854. évi Nebraska-
nagyarányú iparosítás. Észak és Dél gazdasági ér- törvényt, mely lehetôvé tette a rabszolgatartást a
dekei ily módon élesen elütöttek: az északiak 36º 30’-tôl északra is, ha a lakosság úgy szavaz.
protekcionista kereskedelmi politikát, gyors iparo- Az északi államokban új, republikánusnak ne-
sítást és erôteljes vasútépítést sürgettek, a déliek vezett párt alakult (1854), mely programjába vet-
pedig a szabad kereskedelem fenntartását és az ipa- te a rabszolgaság tilalmát az új területeken. Az
rosítás lassúbb tempóját óhajtották. 1860-as elnökválasztáson a Republikánus Párt
A szembenállás a rabszolgakérdésben élezô- jelöltje, Abraham Lincoln nyert. Ekkor több
dött ki. Eleinte majdnem az összes gyarmatnak rabszolgatartó állam kijelentette, hogy kilép az
voltak rabszolgái, de az Unió északi és középsô ál- Unióból, szövetségre léptek egymással, és megkö-
lamai a munkaerô-szükséglet kielgítésére és a hu- tötték a Déli Államok Szövetségét, a Konföderá-
manitástól vezérelve eltörölték a rabszolgaságot. ciót. Külön kormányt, elnököt és kongresszust vá-
A déli államok azonban – nyilvánvaló gazdasági ér- lasztottak.
dekbôl – fenn akarták tartani a rabszolgaságot,
melyet „különleges intézményüknek” neveztek. A POLGÁRHÁBORÚ
S hogy a kongresszus ne nyúlhasson hozzá ehhez
az „intézményükhöz”, kényesen vigyáztak rá, hogy Az Unió (Észak) kormánya habozott, erôszakhoz
egyenlô számban alakuljanak az új szabad és a rab- nyúljon-e. Végül Dél döntött: ágyúzni kezdték az
szolgatartó államok. Unió egyik erôdítményét, s ezzel megkezdôdött a
Amikor a Mississippitôl nyugatra esô területek polgárháború – négy év alatt 2000 kisebb össze-
államokká kezdtek szervezôdni, az új Missouri ál- csapással és 112 csatával, több mint félmillió em-
lamban a képviselôház többsége el akarta törölni a ber halálát okozva.
rabszolgaságot, de a szenátus ehhez nem járult Az 1861. április 12-én kirobbant amerikai pol-
hozzá. Két évig húzódó vita után létrejött az ún. gárháborúban a szemben álló felek erôviszonyai
Missouri-kompromisszum (1820): ennek értel- igen egyenlôtlenek voltak. A támadó Dél 11 álla-

(Black plate)
1615 U plate)
225
mának 9 millió lakosa volt, ebbôl 3,5 millió Afri- gettysburgi csata (1863), ahol a déliek háromna-
kából idehurcolt rabszolga. Az Unió megtartásáért pi harc után sem tudták áttörni az északiak vonala-
harcoló Észak – és a hozzá csatlakozó peremálla- it, és visszavonulásra kényszerültek. A katonai kez-
mok – 23 állama 22 millió lakost számlált, és kel- deményezést a déliek ettôl kezdve már nem tudták
lôen kiegyensúlyozott gazdasággal rendelkezett. visszaszerezni.
Észak kezén volt az ország majdnem teljes ne- De stratégiai fordulópontot jelentett az észa-
hézipara (így a fegyvergyártás is), a banktôke kiak által 1863. január 1-jén életbe léptetett
négyötöde, az ipari termelés háromnegyede, a vas- Felszabadítási Nyilatkozat is, mely deklarálta,
úthálózat kétharmada. Bár Észak 1,5 millió kato- hogy a lázadó ültetvényesek kezén levô rabszolgák
nát állított ki a polgárháború négy éve alatt, míg „attól fogva és mindörökre szabadok”. A háborús
Dél 1 milliót, a számok nem tükrözik a tényleges rendszabályként született nyilatkozat tehát nem
erôviszonyokat. Észak nyersanyag- és embertar- szabadított fel minden rabszolgát, mert sem a pe-
talékai kimeríthetetlenek voltak, Dél pedig – remállamok feketéit, sem az Unió által megszállva
amelynek erôit a rabszolgák féken tartása is lekö- tartott területek rabszolgáit nem érintette, de így is
tötte – lakosságához viszonyítva nagyszámú had- döntô jelentôségû volt, mert Észak hadicéljai
erejét sem kellôen ellátni, sem felszerelni nem tud- közé felvette a rabszolgaság felszámolását. Amíg
ta. csak az Unió fenntartásáért folyt a harc, volt lehe-
A Konföderáció, amely Robert L. Lee tábor- tôség a Konföderációval való kiegyezésre, a nyilat-
nok személyében szinte az elsô pillanatban megta- kozat után világossá vált, hogy a háború nem vég-
lálta kivételes képességû hadvezérét, helyzeti elô- zôdhet kompromisszummal.
nyét felhasználva gyors támadást indított az Unió Lassan Dél minden forrása kimerült. Fokozta
székhelye, Washington ellen. Bár seregét az észa- a nehézségeket az északiak tengeri blokádja, mely
kiak 1861. július 21-én, Washingtontól 30 mér- megbénította a délieknek szánt hadianyag-szállít-
földre megállították, világossá vált az északiak mányokat. A konföderációs kormány hadseregé-
elôtt, hogy 90 napra felfogadott önkéntesekkel a nek nem volt már ruhája, élelme, s újoncokat se
hosszúnak ígérkezô háborút nem lehet megnyerni. tudott már szedni. Végül Lee ezredes az utolsó, 28
Az Unió katonái ugyanis gyakorlatlan önkéntesek, ezer fônyi seregével megadta magát. Grant sza-
tisztjei kereskedôk és ügyvédek voltak. Két éven át bad elvonulást engedett a csapatoknak, csupán
az északiak nem is tudtak eredményt elérni. ígéretüket vette, hogy többé nem fognak fegy-
Végül az északiak Ulysses Grant vezetésével vert az Egyesült Államok ellen. Beárnyékolta
lassanként visszaszorították a déliek hadseregét azonban az északiak gyôzelmük felett érzett örö-
a Mississippi mentén. Fordulópontot jelentett a mét, hogy Lincoln elnök néhány nappal késôbb
polgárháború történetében a rendkívül véres egy déliek által felbérelt merénylô áldozata lett.

(Black plate)
Modern idôk, modern emberek

Feltartóztathatatlan iparosodás
N
A londoni polgár, miközben ágyában heverve javait természeti kincsekbe vagy új vállalkozásba
szürcsölte reggeli teáját, telefonon tetszés szerinti […], s a legkisebb erôltetés nélkül részesült ezek
mennyiségben rendelhette meg a földkerekség gyümölcseibôl és elônyeibôl. […]
bármely árucikkét, s még azt is okkal várhatta el, S ami a legfontosabb, a dolgoknak eme állását
hogy a kívánt holmit küszöbére fogják szállítani. helyénvalónak, biztosnak és állandónak tekin-
És ha épp arra szottyant kedve, ugyanevvel a tette.
módszerrel a világ bármely pontján befektethette (J. M. KEYNES, 1920)
Elevenítsük fel, amit az ipari forradalomról tanultunk! Mi jellemezte az elsô korszakot?

Hogyan hatott az ipari forradalom által megindított átalakulás a társadalmi viszonyokra?
A GYÁRIPAR
KRUPP-MÛVEK
Alfred Krupp, az „ágyúkirály” édesapja 1811-ben a
MAI LÁTKÉP EGY ÖREG ANGLIAI vesztfáliai Essenben alapította azt a mûhelyt, melyet
SZÉNBÁNYAVIDÉKRÔL 15 év múlva fiára hagyott. A vasútépítés beköszöntével
Anglia 1860 körül érte el fejlôdésének csúcspontját. kezdôdött az igazi felfutás, mert az ipari forradalom má-
Az Egyesült Királyság a világ vastermelésének 53%-át sodik szakaszának húzóágazata a vasútépítés lett. Acél-
állította elô, itt bányászták a szén, a lignit 50%-át. tengelyeket, rugókat, hegesztés nélkül öntött kerekeket
A föld nyersgyapot-termelésének gyártott. Majd következett a hadiipar: 1871-tôl a céget
közel felét is itt dolgozták fel. A modern „a birodalom arzenáljának” nevezték, 46 ország vásárol-
iparágakban az Egyesült Királyság termelési ta tôle a modern haditechnikát. Amikor Krupp átvette
kapacitása elérte a világtermelés 40-45%-át, apja mûhelyét, még csak hét munkással dolgozott,
az európainak pedig 55–60%-át. amikor meghalt, 21 ezren dolgoztak a Mûveknek.

(Black plate)
1615 U plate)
227
FELTARTÓZTATHATATLAN IPAROSODÁS M
OLAJFÚRÓTORONY
Az amerikai John Davison Rockefeller (1839–1937)
a világ elsô olajipari vállalatának alapítója.
1870-ben néhány kisebb cég egyesülésével
létrejött a Standard Oil Company. 1882-re
megvette a vetélytárs finomítókat, és monopol-
helyzetet teremtett cégének az Államokban.
1892-ben, mikor az ohiói Legfelsôbb Bíróság
a monopóliumellenes törvényre hivatkozva
betiltotta a Standard Oilt, Rockefeller leány-
vállalatokra bontotta a céget, de ugyanannak
a kilenc embernek a kezében maradt az igazgatás,
mint korábban.
MUNKAKÖRÜLMÉNYEK „mindét karját vállból leszakította, alsótestét úgy

szétroncsolta, hogy belei kiomlottak, mindkét
Olvasunk egy fiatalasszonyról, aki „jobb kezét combját és fejét szétzúzta” stb. A gyárfelügyelôk
vesztette el”, egy gyermekrôl, akinek „orrcsontját ipari jelentése félelmetesebb, borzalmasabb, mint
bezúzta és mindkét szemét megvakította a gép”, a Krímbôl küldött csatajelentések bármelyike.
egy férfiról, akinek „bal lábát lefûrészelte, jobb A nôk és gyermekek rendszeres és jelentôs há-
karját három vagy négy helyen eltörte és a fejét nyaddal járulnak hozzá a sebesültek és halottak
rettenetesen megcsonkította”, egy ifjúról, akinek listájához. (KARL MARX)
A táblázatok, képek, leírások alapján mutasd be a gyáripar fejlôdését, helyzetét!
AZ IPARI TÁRSADALMAK
A VILÁG IPARI TERMELÉSÉNEK RELATÍV MEGOSZLÁSA, 1750–1900

Ország 1750 1800 1830 1860 1880 1900
Egész Európa 23,2 28,1 34,2 53,2 61,3 63,0
Egyesült Királyság 1,9 4,3 9,5 19,9 22,9 18,5
Habsburg Birodalom 2,9 3,2 3,2 4,2 4,4 4,7
Franciaország 4,0 4,2 4,2 4,2 7,8 6,8
Német / porosz államok 2,9 3,5 3,5 4,9 8,5 13,2
Itáliai államok / Olaszország 2,4 2,5 2,3 2,5 2,5 2,5
Oroszország 5,0 5,6 5,6 7,0 7,6 8,8
Egyesült Államok 0,1 0,8 2,4 7,3 14,7 23,6
Japán 3,7 3,5 2,8 2,9 2,4 2,4
A világ más részei összesen 73,0 67,6 60,6 36,6 21,6 11,0
Kína 32,8 33,3 29,8 19,7 12,5 6,2
India / ázsiai függô államok 24,5 19,7 17,6 8,6 2,8 1,7

(Black plate)
1615 U plate)
228
M MODERN IDÔK, MODERN EMBEREK
Hogyan változott Európa részesedése a világ ipari termelésébôl 1750 és 1900 között?
Hogyan változott az egyes országok rangsora? Milyen politikai változásokkal hozhatók ezek
kapcsolatba?
AZ EGY FÔRE ESÔ IPAROSODOTTSÁG

Az összehasonlítás alapja: Egyesült Királyság 1900=100
Ország 1750 1800 1830 1860 1880 1900

Egész Európa 8 8 11 16 24 35
Egyesült Királyság 10 16 25 64 87 100
Habsburg Birodalom 7 7 8 11 15 23
Franciaország 9 9 12 20 28 39
Német / porosz államok 8 8 9 15 25 52
Itáliai államok / Olaszország 8 8 8 10 12 17
Oroszország 6 6 7 8 10 15
Egyesült Államok 4 9 14 21 38 69
Japán 7 7 7 7 9 12
A világ más részei összesen 7 6 6 4 3 2
Kína 8 6 6 4 4 4
India / ázsiai függô államok 7 6 6 3 2 2
A XX. században a világnak igen eltérô fejlettségû régiói alakultak ki, egyes országok
leszakadtak a fejlôdésben („harmadik világ”). Mutasd be adatokkal, mikor, hol kezdôdött
ez a folyamat!
A NAGYHATALMAK NEMZETI JÖVEDELME: A NÉPESSÉG ÉS AZ EGY FÔRE JUTÓ JÖVEDELEM 1914-BEN

Ország Nemzeti Népesség Egy fôre jutó
jövedelem (millió fô) jövedelem
(milliárd dollár) (dollár)
Egyesült Államok 37 98 377
Nagy-Britannia 11 45 244
Franciaország 6 39 153
Japán 2 55 36
Németország 12 65 184
Olaszország 4 37 108
Oroszország 7 171 41
Osztrák–Magyar Monarchia 3 52 57
Keress összefüggést a nemzeti jövedelem, az iparosodottság és a nagyhatalommá válás

tényei között!

(Black plate)
1615 U plate)
229
VÁROSIASODÁS
Mit nevezünk demográfiai robbanásnak? Mit nevezünk urbanizációnak?

Milyen kapcsolat fûzi e jelenségeket az ipari forradalom különbözô szakaszaihoz?
A NAGYHATALMAK NÉPESSÉGE (MILLIÓ FÔ)

Ország 1890 1900 1910
Oroszország 116,8 135,6 159,3
Egyesült Államok 62,6 75,9 91,9
Németország 49,2 56,0 64,5
Osztrák–Magyar Monarchia 42,6 46,7 50,8
Japán 39,9 43,8 49,1
Franciaország 38,3 38,9 39,5
Nagy-Britannia 37,4 41,1 44,9
Olaszország 30,0 32,2 34,4
EURÓPA NAGYVÁROSAI 1870 KÖRÜL

(Black plate)
1615 U plate)
230
A NAGYHATALMAK VÁROSI LAKOSSÁGA (AZ ÖSSZLAKOSSÁG %-ÁBAN)

Ország 1890 1900 1910 1913
Nagy-Britannia 29,9 32,8 34,9 34,6
Egyesült Államok 15,3 18,7 20,3 22,0
Németország 11,3 15,5 20,0 21,0
Franciaország 11,7 13,3 14,4 14,8
Oroszország 3,6 4,8 6,4 7,0
Olaszország 9,0 9,6 11,0 11,6
Japán 6,3 8,6 10,3 12,8
Osztrák–Magyar Monarchia 5,6 6,6 8,2 8,8
A MODERN NAGYVÁROS
TÔZSDE (LONDON, 1870-ES ÉVEK)
A tôzsdék a kereskedelem legfontosabb színhelyei, ahol
árucikkeket (árutôzsde) és értékpapírokat (értéktôzsde)
lehetett meghatározott szabályok szerint adni-venni,
nagy vagyonokat szerezni vagy elveszteni. Az elsô tôzs-
dék a XVI. században Nyugat-Európa nagy kereskedô-
városaiban alakultak, majd a XIX. század második felé-
ben minden nagyobb fôvárosban megnyíltak. Az ipari
korszakban a tôzsdék életéhez vissza-visszatérôen az ún.
krachok is hozzátartoztak. Ilyen volt a „fekete péntek”
is 1873. május 9-én a bécsi tôzsdén, amely azután
láncreakciót indított el Európa és Amerika városaiban.
A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA DIVATBA JÖN A HIGIÉNIA – VÍZÖBLÍTÉSES VÉCÉ

Párizs újjáépítése: Párizs nem csupán körútját és Opera- A XIX. század végén az angliai Grapper kísérletezte
házát kapta meg, hanem csatornahálózatát, ivóvízellátá- ki a vízöblítôt és szifont, amely szívással tisztítja
sát és olcsó gázvilágítást is. Az új vívmányok – a városi meg a kagylót.
közmûvek kiépítése és a városi közlekedés megújítása –
nagyszabású közmunkák keretében valósultak meg, ami Jellemezd a nagyvárosi életet!
hozzájárult a nagyarányú ipari fellendüléshez.

(Black plate)
1615 U plate)
231
LONDON Westenden gyönyörû, kényelmesen elrendezett

háza volt, kérdésemre, hogy miért tölti ô a nap
„Londonban s általában az angol városokban a legnagyobb idejét ily sötét, legegyszerûbben bú-
házak alacsonyak, s miután az angol a tért inkább torozott helyiségben, azt felelte, hogy ez hagyo-
lakásra, mint fényûzésre használja fel, a lépcsô mányos a cityben, s bizonyítja az üzletének rég-
szûk, egyszerû, sôt a legtöbb házban csak fából óta való fennállását. Az egész üzlethelyiség, mely-
készült. […] ben milliomok és milliomok fordulnak meg
Minél közelebb jutunk a börzéhez, annál gaz- évenként, ugyanazon állapotban volt most is,
dagabbak a cégek is, melyek itten székelnek, ha mint a múlt század közepén, sôt Rothschildnak
azonban a nagy bankárokhoz belépünk, szinte city irodája még mindig oly egyszerû, mint mi-
csodálkozunk azon roppant egyszerûségen, mely kor az öreg Náthán, a londoni ház alapítója azt
a szoros, alacsony üzlethelyiségekben uralkodik. elég szerényen berendezte.”
Raikes Currie, kinél pénzemet letettem, s kinek a (PULSZKY FERENC, 1881)
PÁRIZS könnyed, a vásárlók népének befogadására. Lenn,

a nagyteremben, a kapunál lévô maradékárukon
„Egy hétfôi napon, március tizennegyedikén a kívül a nyakkendôk, a kesztyû- és a selyemosztály
Hölgyek Öröme a nyári újdonságok három nap- volt elhelyezve; a Monsigny-termet a fehérnemû-
ra tervezett nagy divatbemutatójával avatta fel új és az olcsó pamutáruosztály foglalta el, a Micho-
helyiségeit. […] Az építész véletlenül értelmes dière-termet pedig a rövidáru-, kötszövöttáru-, a
ember volt, fiatal, rajongója az új idôknek; a kö- posztó- és gyapjúosztály. Az elsô emeleten volt a
vet csak az alagsorok és sarokpillérek építésére konfekció-, a finomfehérnemû-, a sál-, a csipke-
használta, de különben az egész épület vázát vas- és más, új osztályok; a második emeletre helyez-
ból állította föl, s a gerendák és a födémek terhét ték az ágynemût, szônyeget, bútorszövetet, szóval
vasoszlopok viselték. […] Mindenhol teret nyer- a sok helyet foglaló és nehezen kezelhetô árukat.
tek, a levegô és a fény szabadon áradt be, a kö- Az osztályok száma e pillanatban harminckilenc,
zönség kényelmesen járhatott-kelhetett a hosszú az alkalmazottaké ezernyolcszáz volt, köztük két-
karú tartóoszlopok merész ívei alatt. A modern száz nô.”
kereskedelem székesegyháza volt ez, szilárd és (ÉMILE ZOLA: HÖLGYEK ÖRÖME, 1883)
ÖSSZEGZÉS
Ipari forradalom alatt a termelés technikájának évek, majd az 1880–1900 közötti idôszak az
forradalmi átalakulását értjük. Maga az „önma- ipari forradalom második és harmadik hullá-
gát gerjesztô folyamat” a XVIII. században indult mának, szakaszának tekinthetô.
Angliából, ahol elôször a textiliparban zajlott le a
gépesítés hatására a manufakturális termelésrôl a AZ IPARI FORRADALOM
gyáriparra való áttérés. A XIX. század elsô felé- MÁSODIK SZAKASZA
ben elérte a kontinens nyugati országait, majd
minden más európai területre behatolt. Terjedése A háziipar helyébe a gyáripar lépett, a testi erôt ki-
földrajzi és kronológiai szempontból is nagyon el- szorították a gépek. Lehetségessé vált a nemzetkö-
térô. Az ipari forradalom története a technika fej- zi piacra való termelés. Ehhez gyárakat kellett épí-
lôdése, az energiaforrások fajtája, a húzóágazatok teni, gépeket beállítani, amihez pénz, vagyis tôke
és a vállalati formák alapján szakaszokra bontható. kellett. A vállalkozók úgy teremtették elô az egyre
Míg a XIX. század elsô néhány évtizede még az nagyobb vállalkozásokhoz szükséges pénzt, hogy a
ipari forradalom „hôskora”, az 1840–1870-es kapott kölcsönért cserébe társaságuk részvényeit

(Black plate)
1615 U plate)
232
ajánlották fel. Az ipari vállalkozások részvényesei gazdasági fejlôdést téve lehetôvé. Az 1873. évi vál-
rendszeresen osztalékot kaptak (a nyereség egy ré- ság átmenetileg ugyan megszakította, illetôleg lefé-
szét) a pénzük használatáért. Az értéktôzsdék, kezte a fejlôdés dinamizmusát, de végül is csupán
ahol a részvényeket adták és vették, az európai üz- megtorpanást jelentett, majd a század utolsó más-
leti élet központjai lettek. Az ipari forradalom e fél évtizedében a fejlôdés különösen felgyorsult.
második szakaszában a vállalatok egyre nagyob- A század utolsó évtizedeiben az ipari termelés
bak, az új gépek mind bonyolultabbak és drágáb- nagyfokú koncentrációja következtében több ezer,
bak lettek. A kölcsönvett és befektetett összegek sôt tízezer munkást foglalkoztató mamutvállala-
megsokszorozódtak, a feltalálók fontosságával tok jelentek meg, amelyek egymással együttmû-
csak a bankároké vetekedett. ködve, a gazdasági élet egyes területein monopol-
Az iparosodás motorja a vasútépítés volt. helyzetre tettek szert. Európában Németországé
A vasút egymástól távol fekvô területek között te- e tekintetben a vezetô szerep (világviszonylatban az
remtett gyors és biztos összeköttetést, nélküle a USA-é), ahol fôleg a szénbányászat, valamint a
nagyipar térhódítása nem valósulhatott volna meg. vas- és acéltermelés terén kezdôdött el a monopoli-
A nagy erejû gôzmozdonyok és a több ezer kilomé- zálódás. Korszakunk vége felé a banktôke területén
ternyi vasúti sín iránti igény további fejlôdésre is nagyarányú koncentráció ment végbe.
serkentette az új gazdaság kulcságazatait: a bá- A XIX. század utolsó harmadában a gazdasági
nyászatot és a vaskohászatot. fejlôdés következtében az országok, sôt a konti-
A XIX. század második felében kezdte a tudo- nensek között nemcsak növekvô és egyre kímélet-
mány – ma már természetesnek vett módon – segí- lenebbé váló versengés volt megfigyelhetô, ha-
teni az ipart. A vas- és acélgyártás technikai újí- nem az egymástól való függés erôsödése is. Nagy-
tásai közül kiemelkedik Henry Bessemer eljárá- Britannia fokozatosan elvesztette vezetô szerepét,
sa, mellyel tartóssá és tökéletesebbé tette az acélt. helyét az USA foglalta el. A késôbbi fejlôdés
Mások az energiamegmaradás elvét alkalmazták a szempontjából lesz felmérhetetlen jelentôségû újí-
mechanika területein. Ez az energiafelhasználás- tás az Amerikában született tömegtermelés. Tö-
ban három forradalmi újításhoz vezetett: a gôztur- megigény mutatkozott bizonyos termékekre (var-
bina, a belsô égésû motor és a hûtôgép feltalálá- rógép, írógép, óra, lô- és kézifegyverek), de a tö-
sához – és mindháromnak már 1900 elôtt meg- megcikkek még nem sablon szerint készültek.
kezdôdött a gazdasági hasznosítása. A kor új energiaforrása az elektromosság és a
A gyáripart megelôzô idôkben a kézmûves saját kôolaj. Az 1880-as évektôl kezdve mindkét ener-
eszközeivel dolgozott, maga szabta meg munkája giaforrás fokozódó mértékben alakította az ipari
ütemét és minôségét. Az új ipar termelése azonban forradalmat a maga képére. Az elektromosság elô-
a gép üteméhez és színvonalához igazodott. Ennek ször a vasutak felszerelésében, majd a távíró-
következtében a munkás is a gépnek rendelôdött technikában jelent meg, azután a mindennapi
alá. A gyári munka mégis jobb volt a semminél, életben, a városi közlekedésben, a lakások ener-
hiszen Európában a XIX. századot mindvégig jel- giaellátásában is. Az elektromos motor a XIX.
lemezte a munkanélküliség. A legtöbb gondot század végén gyorsan átalakította a közlekedést
azonban az okozta, hogy a termelés már az ipari (villamos, villanyvonat), a kohászatot; megjelent a
forradalom kezdetétôl ciklikus jelleget mutatott: vegyiparban, majd a gépiparban, általában az
a föllendülés éveit hosszabb-rövidebb visszaesések ipari termelésben. A kôolaj pedig a robbanómotor
követték. Nehéz idôkben milliók tengôdtek meg- elterjedésével meghatározó szerephez jutott a köz-
takarított kis pénzükbôl és a kormány szegényes lekedésben. A XIX. század végétôl a meginduló
segélyeibôl. A bizonytalanság tehát része volt a ko- autóforgalom, a motorkerékpár, a teherautó és az
rabeli munkássorsnak. autóbusz megjelenése gyökeresen átalakította a
közlekedést.
A HARMADIK SZAKASZ Az autó megszületése hatással volt az ipari forra-
dalom harmadik hullámának új húzóágazatára,
A porosz–francia háború és az elsô világháború kö- amely legalább akkora vonzerôt gyakorolt az egész
zött (1871–1914) 43 békeév telt el, nagyarányú termelési folyamatra, mint korábban a vasútépítés.

(Black plate)
1615 U plate)
233
Az autógyártás a gépipar szinte teljes egészét be- ros közepén haladt át a vasút, amely a szenet és a
folyásolta, új ágazatokat fejlesztett ki, jelentôsen nyersanyagokat szállította a gyárhoz. S hogy a
átalakította az infrastruktúrát és az ipari termelés munkaerô is közel legyen, a gyár mellett épültek
üzemi módszereit. Hatással volt a fémfeldolgo- fel a munkások lakónegyedei, helyesebben a
zásra, az acélöntésre s a vegyiparra. A vegyipar- nyomornegyedek.
ban új területeket nyitott a mûgumi-, a mûtrágya- A várost építô magántôkének ugyanis nem állt
és a festékgyártás, valamint a kôolaj-feldolgozás érdekében a közmûvesítés, s akkoriban a környe-
számára. A XIX. század végén vált lehetôvé ipari zetvédelemmel sem törôdtek. Az ipari városban
méretekben a vízi energia átalakítása villamos nem jött létre önkormányzat sem.
energiává. A drót nélküli távíró, a telefon, majd az Az ipari városok nemcsak nagyobbak voltak és
elsô világháború után a rádió új lehetôségeket nyi- gyorsabban fejlôdtek, mint bármely más város, de
tott a hírközlésben, lehetôvé vált a hangrögzítés a bennük élô társadalmi csoportok is élesen külön-
(gramofon), megjelent a mozgókép, a film. böztek egymástól. Két különbözô városi osztályt
Európa legtöbb országa az 1860-as évekig lehetett egyre világosabban megkülönböztetni.
még ezüstalapon tartotta valutáját, s nem egy A magántulajdonnal rendelkezô kisebbséget: ban-
esetben továbbra sem konvertibilis [aranyalapra károkat, kisiparosokat, kereskedôket, értelmi-
helyezett] papírpénz volt forgalomban. Az 1867- ségieket, akiknek vagy birtokában voltak az új vál-
ben Párizsban megrendezett Nemzetközi Pénz- lalatok, vagy pénzt fektettek azokba, és az ipari
ügyi Kongresszus határozottan kiállt az aranyalap munkások népes osztályát, akiknek egyedüli jöve-
bevezetése mellett. Anglia példáját követte Európa delmét a munkabérük jelentette.
csaknem minden országa. Az egységesen aranyalap- A modern városépítés nagy korszaka az
ra helyezett, meglehetôsen stabil, aranyra vagy azzal 1870-es évekkel kezdôdött. Európa nagyvárosai
egyenértékû, megbízható és mindenki által elfoga- ekkoriban kapták azt az arculatot, amely sok he-
dott devizára átváltható nemzeti valuták rendszere lyen máig meghatározza a városképet: városköz-
nemcsak Európában hódított teret. A XIX. század pont közhivatalokkal, elôkelô lakásokkal, bérpalo-
végéig – Kína kivételével – a világ minden, a tákkal, szórakozóhelyekkel, üzletekkel; olcsóbb la-
nemzetközi kereskedelemben valamilyen szerepet kónegyedek bérházakkal; gyárak és nyomortele-
játszó országa áttért az aranystandardra. pek; kertvárosok. A régi városrészeket lebontot-
ták, új, szélesebb sugárutakat nyitottak, parko-
A VÁROSIASODÁS kat építettek. Csatornáztak, vezetékes ivóvízzel,
gáz-, majd villanyvilágítással látták el az épülete-
A XIX. század második felétôl gyorsan növekvô la- ket. Megszervezték a szemétszállítást, kialakult a
kosság egyre nagyobb hányada volt városlakó. városi tömegközlekedés. A közlekedés és az ipari
A városi lakosság növekedése a munkásság lét- termelés fejlôdése ösztönözte a kereskedelmet is:
számának növekedésével függött össze. Az ipari létrejöttek az áruházak. Az áruházak felvirágzása
forradalom hozta létre az ipari várost. A város lét- pedig átalakította az öltözködést: megszületett a
rejöttének célja az ipari termelés volt, ezért a vá- divat.

(Black plate)
234
A polgárok világa
N
Mit jelent a polgár szó? Mit értünk polgári társadalmon? Mibôl él a polgár? Mi számíthatott
a korban hagyományos életformának? Tanulmányozd az alábbi karikatúrát! Milyen
foglalkozású emberek laknak a házban? Hogyan élnek? Melyik társadalmi réteghez tartoznak?
Az alábbiakban részletek olvashatók

korabeli irodalmi mûvekbôl. Próbáld meg
a társadalmi ranglétrán elhelyezni a bemu-
tatott családokat, szereplôket!
AZ ALSÓ KÖZÉPOSZTÁLY
Honoré de Balzac (1799–1850), francia író; írás-
mûvészetében a megfigyelés és kifejezés a két fô al-
kotóelem; a valóság iránti rendkívüli fogékonyság
jellemzi. A társadalom, a személyiség rejtélyei, a
modern szenvedélyek érdeklik.
„A rendkívül csinos Marneffe-né, Montcornet
grófnak, Napóleon egyik leghíresebb hadvezéré-
nek törvénytelen lánya, húszezer frank hozo-
mánnyal ment férjhez egy alacsony rangú ha-
dügy-minisztériumi hivatalnokhoz. […] Mar-
neffe mester hamarosan a nyakára hágott Valérie
Fortin kisasszony hozományának: kifizette le-
génykori adósságait, házasemberhez illôen beren-
dezkedett, de a legtöbb pénzt mégis az emésztette
fel, hogy a csinos asszony nem volt hajlandó le-
mondani azokról az örömökrôl, amelyeket any-
jánál élvezett, így azután alacsonyabb bérû lakást
kellett keresniük. A Doyenné utca […] éppen ka- KARIKATÚRA EGY TIPIKUS PÁRIZSI BÉRHÁZRÓL,
póra jött Marneffe úrnak és nejének […]. 1860-AS ÉVEK
Ilyen házaspárt nem egyet találunk Párizsban,
s lakásuk is éppen úgy hazudta a fényûzés látsza- amelyek arról tanúskodtak, hogy a gyapjúda-
tát, mint annyi más párizsi lakás. A szalonban a maszt fénykora legfeljebb három évig tarthat –
színehagyott pamutbársony huzatú bútorok, a fi- mindez a nyomorról kántált, mint egy topron-
renzei bronzot játszó gipszszobrocskák, a rosszul gyos koldus a templom kapujában.
csiszolt, gyatrán színezett csillár, csontüveg viasz- Az ebédlô, melyet egyetlen cselédjük alig taka-
fogó karikákkal, a szônyeg, amely azért volt olyan rított, a vidéki szállodák émelyítô éttermeit idéz-
olcsó, mint késôbb kiderült, mert a készítôje te: minden ragadt benne a piszoktól, a gondozat-
nagy mennyiségû pamutot tett bele, s ez most lanságtól.”
már szabad szemmel is látszott, a függönyök, (BETTI NÉNI, RÉZ ÁDÁM FORDÍTÁSA)

(Black plate)
1615 U plate)
235
A POLGÁROK VILÁGA M
Milyen foglalkozású emberek tartozhattak az alsó középosztályhoz?

Miben hasonlítanak, miben különböznek a középosztály jómódú tagjaitól?
Milyen külsôségek jelentették a középosztályhoz tartozást?
A JÓMÓDÚ KÖZÉPOSZTÁLY azon túl a nyilvános rózsakertre, s azon túl a fo-

lyóra. Noha szép kocsija volt, a konzul minden
Thomas Mann (1875–1955), Nobel-díjas német reggel gyalog ment be óvárosi üzletébe, hogy va-
író. Szatirikus és társadalmi ihletésû regényeiben a lamelyes testmozgást végezzen, mert olykor vér-
szellemi és erkölcsi értékek védelme vezette. tolulást érzett a fejében; gyalogosan is tért haza
A történet fôhôse, Hans Castorp fiatalon elveszíti délután öt órakor, amikor is Tienappeléknál a
szüleit, és gyámjánál, Tienappel konzuléknál lakik. legnagyobb kultúrával nekiláttak az ebédelésnek.
„Tienappel konzul, Hans megboldogult édesany- Súlyos, nagy darab ember volt a konzul, a leg-
jának nagybátyja kezelte a Castorp-hagyatékot, ô jobb angol szövetbôl készült ruhákat hordta,
adta el az ingatlanokat, s ugyancsak ô vette kezé- vizenyôskék, kissé dülledô szeme aranykeretes
be a Castorp és Fia export-import vállalat felszá- okuláré mögött bújt meg, borvirágos orra volt,
molását; a likvidálásból […] körülbelül négyszáz- deres tengerészszakálla, s balja zömök kisujján
ezer márkát facsart ki Hans Castorp örökségéül, s tüzes briliánst viselt. Felesége rég meghalt. Két fia
ezt az örökséget óvadékképes értékpapírokba fek- volt, Peter és James; az egyik a tengerészetnél
tette, minden évnegyed kezdetekor azonban, ro- szolgált, és ritkán tartózkodott otthon, a másik
koni érzelmei épségben tartása mellett, két száza- apja borkereskedésében dolgozott, s a cég kijelölt
lék jutalékot vont le magának az esedékes kama- örököse volt. A háztartást évek óta Schalleen ve-
tokból. zette, egy altonai aranymûves leánya, akinek
A Tienappel-ház kert mélyén feküdt a Harves- henger alakú csuklója körül mindig frissen kemé-
tehuder úton, és ablakai zöld pázsitra néztek, nyített, tiszta fodor fehérlett.”
melyben a legkisebb dudvát sem tûrték meg, (VARÁZSHEGY, SZÖLLÔSY KLÁRA FORDÍTÁSA)
Milyen életmód szerint élnek Tienappel konzul házában? Miben hasonló, miben más ez,
mint egy arisztokrata életmódja? Miért írja le részletesen a konzul öltözékét, külsejét az író?
MAGÁNÉLET házasságtörést követô kínos hangulattal, a mûve-

letlen emberek ugyan nem nagyon érezték meg
Émile Zola (1840–1902), francia író, epikus és lí- ezt, de a kifinomultabb erkölcsû lakók számára
rai sodrású nagy regényeket írt, az emberi sorsokat nagyon kellemetlen volt. […]
irányító természeti erôk játékának ábrázolását mû- – Önnek még nincs gyermeke? No majd en-
vészi intuíciója teszi hitelessé. nek is eljön az ideje. […] Ó, a gyermek nagy fele-
lôsség, fôként az anyának! Már negyvenkilenc
„Egyébként az egész ház újból visszakerült a éves voltam, mikor a lányom megszületett. […]
polgári tisztesség útjára. A mahagóni ajtók mö- Ezután kurta mondatokban ismertette nevelési el-
gött az erkölcs újabb mélységei nyíltak, a harma- veit. Fô a becsület. Szó sem lehet arról, hogy egy
dik emeleti úr hetenként egy éjszakát dolgozott, a lánygyermek a lépcsôházban hancúrozzék, min-
»másik« Campardonné fennen hangoztatta szi- dig szem elôtt kell tartani, mert a lányok folyton
gorú elveit, a cselédek vakító fehér kötényt visel- rosszban törik a fejüket. Ajtók, ablakok szorosan
tek […]. A levegô azonban még most is tele volt a zárva legyenek, nehogy az élet csúnya dolgai be-

(Black plate)
236
férkôzzenek a lányos házba. […] Aztán ha felnô a tudnia, el kell rejteni elôle az újságokat, ez ugye
lány, tanítónôt kell fogadni melléje, nem szabad természetes, kulcsra kell zárni a könyvszekrényt.
intézetbe adni, mert az ártatlanokat ott megront- – Egy lány sohasem tudhat elég keveset – jelen-
ják, de még otthon is ügyelni kell, hogy mit tanul, tette ki befejezésül az anya.”
titkolni kell elôtte mindazt, amirôl nem szabad (ÉMILE ZOLA, 1882)
Milyennek mutatja a polgári erkölcsöt a szövegrészlet?
MÛVÉSZET ÉS KÖZÖNSÉG
Mit jelent az elit-, a népi és a tömegkultúra kifejezés?
Milyen mûvészeti irányzatok jellemezték eddig a „polgárság korát”?
ÚJ INTÉZMÉNY: A MOZI
ÚJSÁGOLVASÓK. A KORSZAK A mozgóképgyártás alaptechnikáját Thomas A. Edison fedezte föl,
SZELLEMI „OTTHONA”: A KÁVÉHÁZ s az elsô európai nyilvános filmvetítésre 1895-ben került sor egy
A szalonokat felváltó kávéház szolgált találka- párizsi kávéház harminchárom fônyi közönsége elôtt.
helyül a mûvészeknek s a mûértôknek. 1906-ban nyílt meg az elsô európai mozi.
AZ IMPRESSZIONISTÁK AZ ÚJ ÉPÍTÉSZET
ELSÔ KIÁLLÍTÁSA (1874)
Henry van de Velde (1863–1957), belga építész és
„Láttam, hogy az emberek majd megpukkadtak a iparmûvész, Németországban alkotott.
nevetéstôl, én azonban elszomorodtam, amikor „Minden kornak megvan a maga sajátos érzé-
magam is megvizsgáltam a képeket. Ezek az állí- kenysége, és ez mindenben megnyilvánul: a poli-
tólagos mûvészek forradalmároknak nevezik ma- tikában, tudományban és a mûvészetben egy-
gukat. Impresszionisták. Vesznek egy darab vász- aránt. Minden korszaknak megvan maga ritmu-
nat, festéket, ecsetet, találomra mázolnak némi sa, amely mindent áthat […]. A modern szem
színt, és az egészre ráírják a nevüket. Ez ugyan- máshová helyezi a színek rendjében a hangsúlyo-
olyan téveszme, mint [amikor] a tébolyda lakói kat, aminthogy a modern fül is hajlamos annak
köveket szednek föl az út szélérôl, és azt képzelik, élvezetére, amit még sokáig disszonánsnak fog-
hogy gyémántokat találtak.” nak nevezni. […] A vasszerkezetek, hidak, pálya-
(KORABELI KRITIKA) udvari és kiállítási csarnokok lapos íve feszül szá-

(Black plate)
1615 U plate)
237
A POLGÁROK VILÁGA M
zadunk fölé. Ez pedig a modern ritmus lehetôsé- mûvet. Akkora lárma volt, hogy sem a publikum,
geit feltételezi, aminthogy az egyenes vonalak sem a táncosok nem hallották a zenekart, a zûrza-
párhuzamossága a görög mûvészet ritmusát, a var pedig folytatódott.
boltíves és csúcsíves szerkezet pedig a román és a Egy nézô így emlékezett vissza: »A páholyban
gótikus mûvészet ritmusát!” egy mögöttem ülô fiatalember felállt a balett köz-
ben, hogy jobban láthasson. Óriási izgalma nyil-
SZTRAVINSZKIJ-BEMUTATÓ vánvalóvá vált, amikor öklével ôrjöngve ütni
kezdte a fejemet.« Ami oly megbotránkoztató
1913-ban mutatták be Sztravinszkij új balettjét, a volt ebben a zenében, az az, hogy nincsen benne
Tavaszi áldozatot. sem dallam, sem megszokott összhang. Ehelyett
„A premieren nem sokkal a függöny felemelke- dallamfrázis-töredékek hangzottak, idegtépô rit-
dése után óriási lárma tört ki a nézôtéren. A kö- musok és disszonancia.”
zönség nagyobb része fütyült és pisszegett, a ki- (MARTIN ROBERTS: AZ IPARI FORRADALOM
sebbség szerette volna meghallgatni az új mester- ÉS A LIBERALIZMUS KORA)
ÖSSZEGZÉS
Az ipari forradalom elsôsorban a polgárságot, a „kenyérkeresôvé”, a nô pedig eltartottá. Mivel az

középosztályt juttatta gazdasági és politikai ha- élet két színtere, a munka és az otthon elvált egy-
talomhoz. Vagyis a kereskedôket, értelmiségieket, mástól, a nô társadalmi életének tere a lakásra kor-
üzletembereket. A polgár fogalmát legegyszerûb- látozódott. Feladata a háztartás és a gyermekneve-
ben úgy szokták meghatározni, hogy polgárjoggal lés volt. A polgári család asszonya többszörös ki-
rendelkezô személy. A polgárjog azonban vagyon- szolgáltatottságban találta magát: függött férje ke-
hoz és/vagy mûveltséghez is kötôdik. Tehát a polgár resetétôl, s magától a férjtôl. Amennyiben az anya-
a vagyonából – föld, kereskedelem, bank – él, vagy gi helyzet megengedte, egy másik nôt vagy nôket
értelmiségi, illetve hivatali pályán dolgozik. alkalmaztak az otthoni teendôkre – házvezetônô,
cseléd, dajka, nevelônô –, s a ház asszonya mind-
A POLGÁRI CSALÁD össze az ellenôrzést gyakorolta.
A gyermeknevelés is sokat változott a korábbi
Az iparosítás következtében a társadalom alapin- századokhoz képest. Míg a középkorban a gyere-
tézménye, a család is jelentôs változáson ment ke- kek együtt éltek a családdal, most életterük elkü-
resztül. A hagyományos családszerkezetben – le- lönül (gyermekszoba). Nagyobb szerepet kap az
gyen szó paraszti, kézmûves vagy földbirtokos ré- oktatás, és a polgári rétegek többségénél már nem
tegrôl – a család több generáció együttélését je- is a családon belül történik. A lányok és a fiúk ne-
lentette. Ennek alapját a közös tulajdon vagy a velése alapvetôen különbözik egymástól – az egyik
közösen végzett munka adta. eltartónak, a másik eltartottnak készül. S általában
Az iparosodás következtében mind a polgári az is elmondható, hogy a felnôtté válás idôpontja
családoknál, mind a munkáscsaládoknál különvált egyre jobban kitolódik.
az otthon és a munkahely, megszûnt a lakás mun-
kahelyfunkciója. A felszabaduló lakótér azonban MÛVÉSZET ÉS POLGÁRI KÖZÖNSÉG
„tisztaszobává”, hálószobává, a polgári élet köz-
ponti helyévé alakul. Gazdagabb polgári családok- A XIX. század mûvészeti stílusait még leegysze-
nál az élet minden színtere (alvás, evés, otthoni rûsítve is nehéz áttekinteni. Az 1830-as évek a ro-
munka, vendégfogadás) külön helyiségeket kap. mantika jegyében teltek. Az érzelmek hangsúlyo-
A középosztályi életformához hozzátartozik a cse- zása, a szabályok elvetése, az egyéniség kifejezése
léd, a személyzet is. volt a cél. A XIX. század második felét a realizmus
A legdrámaibb változást a családi szerepek jellemezte. Az utolsó évtizedekben azonban már
módosulása hozta. A férfi vált egyértelmûen a sokan nem a valóság tükrét keresték a mûvészet-

(Black plate)
238
ben, hanem elvárták, hogy az alkotásokban a „mû- sok” kavalkádja a jellemzô. A jelenség egyik okát
vészi lényeg”, a mûvészet természete fejezôdjék ki. abban lelhetjük fel, hogy az új mûvész- és gondol-
Megváltozott a mûvészet közönsége is. A pol- kodónemzedék igyekezett radikálisan szakítani az
gárság számának növekedése, politikai térnyerése elôzô nemzedék értékrendjével. (Annak ellenére,
és fokozott gazdasági jelenléte kiszélesítette a mû- hogy a korszak fô jellemzôje a korábbi értékekkel
vészetek közönségét, olykor „vevôkörét”. Ugyan- való szakítás, az új kifejezési módok és formák kere-
akkor az elit kultúrája és a tömegkultúra egyre sése, igen jelentôs alkotókkal és mûvekkel gyarapí-
távolodott egymástól. Az írni-olvasni tudás elter- totta az egyetemes kultúrát a realista vonulat.)
jedése új rétegeket (a munkásságot és a parasztsá- Az aktuális közérzetet törekedett mûvészi fokon
got) tett kultúrafogyasztóvá. kifejezni a szimbolizmus, amely elsôsorban a köl-
A polgári modernizáció folyamatában az isko- tészetben nyert polgárjogot. Az összefüggések
lázottság általánosabbá válása, valamint egyidejû- metaforikus ábrázolására természetesen prózai al-
leg a kultúra kommercializálódása egyre több em- kotók is vállalkoztak, s idôtálló mûvekkel gazdagí-
bert döbbentett rá a nyomasztó feszültségekre, s ala- tották az irodalmat. A technicizálódás eluralko-
kított ki veszélyérzetet, válságtudatot. Elôidézte ezt dása elleni tiltakozást, bizonyos értelemben a
a tömegesedés (urbanizáció), az embert szinte alá- szimbolizmus képzômûvészeti változatát is jelen-
rendelô, nyomasztó technika, a polgári intézmény- tette a századforduló jellegzetes stílusirányzata,
rendszer kiépülése, amely még a demokráciákban is a szecesszió.
szinte személytelen, nem beszélve a periféria fejletle- A korszak jelensége a világkultúra súlypontjai-
nebb politikai rendszereirôl. Azt az ellentmondást, nak átrendezôdése. London, Párizs, Berlin és
amely a XIX. században hirdetett uralkodó eszmék Bécs mellé ekkor zárkózott fel az orosz fôváros,
és a századvég valósága között feszült, a gondolko- Szentpétervár. Egyidejûleg kezdetét vette Európa
dók és a mûvészek idejekorán feltárták. központi szerepének a csökkenése, s új kulturális
A századfordulón a kultúrában nem beszélhe- központok a dinamikusan fejlôdô Amerikai Egye-
tünk uralkodó, meghatározó irányzatról, az „izmu- sült Államokban is létrejöttek.
A munkásosztály és mozgalmai
N
A források alapján mutasd be a tipikus XIX. századi ipari társadalmat!

Milyen szociális problémákkal küzd? Milyen megoldásokat tudsz elképzelni?
„ITT ÉS OTT” – KARIKATÚRA 1849-BÔL. LONDON BELVÁROS,

MIT ÍGÉR AZ ÚJVILÁG? 1840-ES ÉVEK

(Black plate)
1615 U plate)
239
A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS MOZGALMAI M
A MUNKÁSSÁG HELYZETE egymásra rakta: ez volt a „bemelegítô”, a dupla

porció, melyet minden reggel az aknába vittek.
EGY MUNKÁSCSALÁD REGGELE A négy „bemelegítô” csakhamar szép sorjában az
Nagy-Britanniában Dickens, Franciaországban pe- asztalon feküdt, szigorúan elosztva különbözô
dig Zola regényei sokat tettek azért, hogy ráébresszék nagyságúra: az apáé volt a legnagyobb, Jeanliné a
a mûvelt közönséget a munkásosztály életkörülmé- legkisebb.”
nyeinek, nyomorának tarthatatlanságára. Íme egy (ÉMILE ZOLA: GERMINAL, 1885.
kora reggel egy északfrancia bányászfaluban. RÁCZ KÁLMÁN FORDÍTÁSA)
„A földszinti hálóterem kakukkórája négyet
ütött, de semmi sem moccant […]. Elsônek Ca- A NYOMOR OKAI
therine riadt fel. Eltompultan, a fáradtságtól gépi- Ellen Key (1849–1926) svéd publicista és pedagó-
esen, anélkül, hogy erejébôl futotta volna a teljes giai szakíró, akinek német nyelven1902-ben megje-
ébredéshez. Aztán kiugorva a takaró alól, a szemét lent könyve (A gyermek évszázada) világszerte
dörzsölte; végül is gyertyát gyújtott. […] A gyer- nagy vitát kavart. Key jóslata a XX. század elején
tya most megvilágította a négyszögletû […] szo- így hangzott: „A következô évszázad a gyermek év-
bát. A bútorzat egy szekrénybôl, egy asztalból és százada lesz.” A régi iskoláról meg fogalmazott kriti-
két öreg diófaszékbôl állt, melynek füstszínû fé- kája a reformpedagógiai mozgalmak elindítója lett.
nye sötét árnyékot vetett a világossárga falakra. „Elsôsorban azonban azokat az okokat kell
Egyéb nem volt a szobában: a falba vert szögeken megkeresni és megszüntetni, amelyek hatására a
ócska ruhák csüngtek, a padlón vizeskorsó állt egy szülôk elhanyagolják kötelességeiket. Az okokat
mosdásra szolgáló vörös agyagtál szomszédságá- kutatva szociális kérdésekkel találjuk magunkat
ban. A bal oldali ágyban feküdt a huszonegy éves szemben. Az alacsony munkabérek következmé-
Zacharie, öccsével, Jeanlinnal, aki tizenegy éves nye a rossz lakás, a hiányos táplálkozás. A család-
volt; a jobb oldali ágyban a két pulya, a hatéves anya kénytelen házon kívül munkát vállalni,
Léonore és a négyéves Henri egymást átölelve ezért elhanyagolja otthonát és gyermekét. A csa-
aludt; a harmadik ágyat pedig Catherine megosz- ládi otthon kényelmetlensége a csapszékbe kerge-
totta a kilenc esztendejéhez viszonyítva oly fejlet- ti a férfit. Mindez együttvéve okozza azt az er-
len kishúgával, Alzire-rel, akit meg sem érezne kölcstelenséget és iszákosságot, amelyek követ-
maga mellett, ha a szánandó csöppség púpja kezménye, hogy a gyermek már testben-lélekben
minduntalan meg nem bökné a hátát. Az üvegaj- betegen jön a világra. […]
tó nyitva volt, látni lehetett a világítóudvarhoz A legutóbbi adatok [kb. 1900. évi] szerint Né-
hasonló odút, amelyben az apa és az anya feküdt a metországban 1000 gyermek közül az arisztokra-
negyedik ágyban, fejük mellett ôrizve az alig há- ta családokban 57, Berlin szegénynegyedeiben
rom hónapos kis jövevény, Estelle bölcsôjét. […] viszont 345 hal meg! Az orvosok tudják, hogy
Ezalatt odalent Catherine a takaréktûzhely azok a pusztítások, amelyeket a baktériumok
körül foglalatoskodott […]. A leánynak nem volt okoznak, elhanyagolhatók a szegénységnek mint
egyéb dolga a tûzzel, mint hogy esténként beföd- kórokozónak a jelentôségéhez képest. […] Ahol
je, reggelenként pedig újraélessze néhány gondo- az ipar kifejlôdik, a nôt elragadja a családi ott-
san kiválogatott, puha széndarabbal. Aztán mi- honból, a gyermekeiket pedig a játéktól és az is-
helyt feltette a vízzel teli üstöt a rostélyra, lekupo- kolától. A céhrendszer idején a nôk és a gyerme-
rodott a konyhaszekrény elé. […] Tegnapról csak kek otthon, a férj mûhelyében végezték munká-
egy darabka kenyér maradt, túró ugyan volt még jukat. […] Amíg a kenyérkeresô munka nagy tes-
bôségesen, de vaj úgyszólván semmi; pedig né- ti erôt vagy tanult ügyességet kívánt, rendszerint
gyük számára kellene vajas kenyeret kennie. Ca- csak a férfinak jutott osztályrészül, de a nôknek
therine végül is nekilátott a munkának; vékony és a gyermekeknek nem. A gépek megjelenése
kenyérszeleteket vágott, az egyikre túrót tett, a azonban eltüntette ezt a természetes védelmet.”
másikat kissé megkente vajjal, aztán a két szeletet (1900)

(Black plate)
1615 U plate)
240
A KOMMUNISTÁK CÉLJAI 5. A hitel állami kézben való központosítása

„A kommunisták legközelebbi célja ugyanaz, állami tôkével és kizárólagos monopóliummal
mint valamennyi többi proletárpárté: a proletari- rendelkezô nemzeti bank útján.
átus osztállyá alakítása, a burzsoá uralom meg- 6. A közlekedésügy központosítása az állam
döntése, a politikai hatalom meghódítása a pro- kezében.
letariátus által. […] A proletariátus arra használja 7. Az állami gyárak, termelôeszközök szaporí-
majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziát tása.
megfossza minden tôkéjétôl, hogy minden ter- 8. Egyenlô munkakényszer mindenki részére.
melôeszközt az állam kezébe […] összpontosít- […]
son. […] Ez csak úgy történhet meg, ha a prole- 9. Valamennyi gyermek nyilvános és ingye-
tariátus zsarnokian beleavatkozik a tulajdonjo- nes nevelése. A gyermekek gyári munkájának el-
gokba és a polgári termelôviszonyokba. […] törlése.
Ezek a rendszabályok nagyjában a következôk le- Ha majd a fejlôdés folyamán az osztályellenté-
hetnek a legelôrehaladottabb országokban: tek eltûntek, és a termelés a szövetkezett egyének
1. A földbirtok kisajátítása és a földjáradék- kezében összpontosul, akkor a közhatalom el-
nak állami kiadásokra való fordítása. veszti politikai jellegét. A proletariátus ekkor
2. Erôsen fokozatos adó. megszünteti az osztályokat, és ezzel saját magá-
3. Az örökösödési jog eltörlése. nak mint osztálynak az uralmát is.”
4. Minden emigráns és lázadó tulajdonának (KARL MARX, FRIEDRICH ENGELS:
elkobzása. A KOMMUNISTA KIÁLTVÁNY, 1848)
A MARXIZMUS FORRÁSAI
Milyen társadalmi kérdésekre keresett választ a marxizmus a XIX. században? Milyen elméleti
elôzményekre támaszkodhatott? Milyen következtetésekig jutottak el? Melyek voltak a
kommunisták legfôbb politikai követelései? Ezek megvalósítását hogyan képzelték el?

(Black plate)
1615 U plate)
241
A MUNKÁSOSZTÁLY ÉS MOZGALMAI M
ÖSSZEGZÉS
A MUNKÁSMOZGALOM A MARXIZMUS
KORAI SZAKASZA
Karl Marx 1848-ban Friedrich Engelsszel együtt
A munkásosztály két alapvetô módon válaszolt kiadta a Kommunista kiáltványt, amely politikai
azokra a problémákra, amelyeket az ipari forrada- akcióprogram és egyben az ipari társadalom vi-
lom korai szakasza hozott számára. Elôször kétség- szonyainak elemzése. A kiáltványban megfogal-
beesetten megpróbálkozott a történelem kereké- mazottak szerint a történelem nem más, mint
nek visszafordításával: összetörte az új gépeket, osztályharcok története. A modern kapitalista
amelyek látszólag megfosztották ôt addigi munká- társadalomban, amelyet az ipari forradalom hozott
jától. Ezt a mozgalmat luddizmusnak nevezik, létre, a két, egymással szembenálló osztály a tô-
Ned Luddról, az 1811–12. évi nottinghami gép- kések és a munkásság. Mivel a tôkéseket csupán a
rombolás vezetôjérôl. A másik, valójában sokkal haszon érdekli, ezért a lehetô legjobban ki akarják
sikeresebb válasz a dolgozók szervezeteinek a zsákmányolni a munkásságot, leszorítva béreiket
létrehozása volt, amelyek – egységesek és erôsek és megtagadva tôlük mindennemû politikai hatal-
lévén – munkáltatóiktól jobb körülményeket csi- mat. Egy idô után azonban a munkásság életkörül-
karhattak ki. A XIX. század elsô felében a munkál- ményei olyannyira elviselhetetlenné válnak, hogy
tatók és a hatóságok egyaránt elutasítással fogadták fellázad, és ez a forradalom mindörökké el fogja
a munkásság mindkét válaszát. törölni a kapitalizmust. Ebbôl a forradalomból
A chartizmus volt a brit munkásosztály elsô bontakozik ki az igazi kommunista társadalom,
önálló mozgalma. Politikai programjában köve- amelyben nem lesz magántulajdon, és mindenki
telte a férfiak általános választójogát, a fizetett kép- együtt fog dolgozni a közjó érdekében. Amíg fenn-
viselôk rendszerét, a titkos szavazást, a parlament marad a kapitalizmus, a kommunistáknak az a
évenkénti összehívását. A chartizmus – elsôsorban feladatuk, hogy siettessék az elkerülhetetlen
a vezetôk közötti éles ellentétek miatt – fokozato- forradalmat.
san elhalt, bár 1848-ban még volt egy utolsó fel-
lobbanása. A MUNKÁSPÁRTOK LÉTREJÖTTE
A chartizmus leáldozta után az angol munkás-
ság harca is békésebb mederbe terelôdött. Az A XIX. század második felében a munkásosztály
egyazon iparágban dolgozó munkások érdekvédel- mindenhol politikai pártokba szervezôdött,
mi szervezeteiként létrejöttek a szakszervezetek. amelyek elsôsorban a dolgozók életkörülményein
Ezek a szervezetek viszonylag magas hozzájárulást igyekeztek javítani. Mivel a hatalom a magántulaj-
szedtek tagjaiktól, s ebbôl fizették a rászorulóknak donosok kezében összpontosult, az új pártokat el-
a beteg- és munkanélküli-segélyeket. A szakszerve- sôsorban a magántulajdon elleni bizalmatlanság
zetek tevékenységi körébe tartozott az önmûvelés, jellemezte. A szocialista államban szerintük a leg-
a nevelés megszervezése is. Kezdetben önkéntesek fontosabb „termelôeszközöket” (gyárak, vas-
irányították a munkát, késôbb azonban kialakult a utak, bankok, bányák stb.) az államnak kellene
fizetett hivatalnokokból álló tisztviselôi kar. Az birtokolnia, tehát magántulajdon helyett köztu-
1870-es évekre a szakszervezetek elérték, hogy a lajdont akartak. Ezek az eszmék természetesen
hatalom demonstrációikat politikai esemény- élesen szemben álltak a tôkések tulajdonról alko-
nek, ne pedig csoportos zendülésnek tekintse. Az tott elképzeléseivel, így széles körben nyugtalan-
angol munkásmozgalom lassanként maga is olyan ságot keltettek. Ez csak fokozódott a marxista ta-
szervezetté vált, mint a polgári társadalom, amely nok terjedésével, mely szerint az igazi szocialista
ellen felvette a harcot. Eredményeiket fokozato- társadalmat csak forradalommal lehet létrehozni.
san, a megállapodásra törekvô parlamentarizmus A munkásmozgalom a különbözô országok-
segítségével és felhasználásával érték el. ban különbözôképpen fejlôdött. Nagy-Britan-

(Black plate)
1615 U plate)
242
niában a szakszervezeti mozgalom gyanakvással AZ I. ÉS A II. INTERNACIONÁLÉ

fogadta a marxista eszméket. Noha az 1880-as
években több politikai szervezet is alakult, kevés Bármennyire is különböztek a szocialista pártok
hívet sikerült csak toborozniuk. A század utolsó Európában, az elsô világháborúig mégis tudatában
évtizedében azonban – a romló gazdasági körül- voltak, hogy egy nemzetközi mozgalom részei. Ezt
mények hatására – egyre többen támogatták a úgy próbálták meg kifejezni, hogy 1864-ben Lon-
munkásosztály új pártját, a Független Munkás- donban létrehozták a Nemzetközi Munkásszövet-
pártot, amely 1900-ban egyesült a szakszerveze- séget, az I. Internacionálét. Az ellentéteket azon-
tekkel, és létrehozták a Munkásképviseleti Bi- ban nem sikerült félretenni: az 1870-es francia–po-
zottságot. Ez a szervezet az 1906-os választásokon rosz háború szembefordította egymással a poroszo-
már 29 mandátumot szerzett a parlamentben. kat és a franciákat.
Németországban 1869-ben jött létre a marxi Éles vita alakult ki az államot minden formájá-
eszméket valló Szociáldemokrata Munkáspárt, ban elvetô, Bakunyin vezette anarchisták és a kizá-
amely sok szakszervezet támogatását élvezte. Már rólag a kapitalista kormányok megbuktatására tö-
1877-ben 500 ezer szavazatot nyert a választáso- rekvô marxisták között. Marxnak 1872-re sikerült
kon, 1912-re pedig a legnagyobb párt lett Né- eltávolítani a szervezetbôl az anarchistákat, de a
metországban. Marxista szocialista párt Franciaor- küzdelem annyira meggyengítette az I. Internacio-
szágban is alakult, 1882-ben Francia Munkás- nálét, hogy 1876-ban feloszlott.
párt néven. Már 1893-ban bekerült a parlament- Az 1889. július 14-én, Párizsban megalakuló
be, 1899-ben pedig egy szocialista politikus, II. Internacionálé sokkal sikeresebbnek bizo-
Millerand miniszteri tárcát is kapott. nyult: egészen az elsô világháborúig mûködött, bár
Oroszországban az 1860–1870-es években a tevékenységét szintén komoly viták kísérték. Sú-
szocializmus narodnyik mozgalom néven ismert, lyos nézeteltérés volt például abban a kérdésben,
nem marxista formája terjedt el, elsôsorban a diák- hogy milyen politikát kövessenek a parlamen-
ság körében. Úgy vélték, az ország sorsának jobbra tekbe bejutott szocialista pártok. Tovább élezték
fordítása szocialista faluközösségek létrehozásá- a nézeteltéréseket Eduard Bernstein nézetei, aki
tól függ, ezért sokan járták a falvakat, hogy a pa- szerint a szociáldemokráciának a meglévô társadal-
rasztságot megnyerjék programjuknak. A vidék mi keretek között kell kidolgoznia reformjait, te-
azonban ellenségesen fogadta a városi idegeneket, hát nincs szükség forradalomra.
akiket a cárizmus is egyre erôteljesebben támadott, A XX. század elsô évtizedében a nemzetközi
így a narodnyik mozgalmat felszámolták. Az ellen- munkásszervezet erejének nagy részét a háborús
zéki csoportok számûzetésbe vagy illegalitásba veszély elhárításának szentelte. Úgy gondolták,
kényszerültek. Ekkorra már világossá vált, hogy hogy az európai munkások általános sztrájkja ele-
Oroszországban csak erôszakos úton lehet politikai gendô lesz a háború elkerüléséhez. 1914 azonban
változást elérni. 1898-ban, Minszkben alakult megmutatta, hogy a szocializmus, bármennyire
meg az Oroszországi Szociáldemokrata Mun- is túllép az országhatárokon, még mindig jóval ki-
káspárt. A párt alakulásától kezdve nem volt egy- sebb hatóerô, mint a nemzeteket szembefordító
séges. A marxista alapokon álló radikális forra- nacionalizmus.
dalmárok (a Lenin vezette bolsevikok) a munkás- A háború kirobbanásakor a munkásmozgalmat
ság diktatúrájának a megvalósítását tûzték ki szinte megbénította a kölcsönös gyanakvás: a szak-
célul, szemben a mérsékeltebb mensevikekkel, szervezetek abbahagyták a sztrájkokat, a nemzeti
akik megelégedtek volna egy polgári demokratikus parlamenti munkáspártok pedig zokszó nélkül
Oroszországgal. megszavazták a háborús kiadásokat.

(Black plate)
1615 U plate)
243
A MEZÔGAZDASÁG ÚJ ÚTJAI A XIX. SZÁZADBAN M
A mezôgazdaság új útjai a XIX. században

N
Milyen hatással volt az ipari forradalom a mezôgazdaságra és a vidék fejlôdésére?
OROSZ PARASZTOK, 1820-AS ÉVEK

A XIX. század második felében azokban az országokban, ahol még létezett
a jobbágyság, megtörtént a felszabadításuk. A jobbágyfelszabadítás nem
jelentette a paraszti rétegek helyzetének javulását, sôt sok esetben a birtok-
megoszlásban sem hozott nagy változást.
AZ AGRÁRFEJLÔDÉS FÔBB ÚTJAI

Az alábbi források segítségével vázold föl, milyen
lehetôségei voltak az agrárfejlôdésnek! Milyen történeti
okokra vezethetôk vissza az eltérések?
A MEZÔGAZDASÁGBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA AZ AKTÍV NÉPESSÉGHEZ VISZONYÍTVA

A legkorábbi 1920 A legkorábbi 1920
statisztikai körül statisztikai körül
feldolgozáskor feldolgozáskor
év % % év % %
Ausztria 1869 68 40 Írország 1841 53 52
Belgium 1846 51 19 Olaszország 1871 64 56
Bulgária 1910 82 n.a. Hollandia 1849 53 n.a.
Csehszlovákia 1921 – 40 Norvégia 1891 57 37
Dánia 1850 60 n.a. Portugália 1890 65 62
Finnország 1754 82 n.a. Románia 1913 80 n.a.
Franciaország 1856 54 42 Spanyolország 1860 72 57
Németország 1882 47 31 Svédország 1860 67 41
Nagy-Britannia 1841 26 8 Svájc 1880 42 26
Görögország 1920 – 69 Szovjetunió 1926 82 n.a.
Magyarország 1857 74 60 Jugoszlávia 1921 – 82

(Black plate)
1615 U plate)
244
GÔZEKE
A tôke megnövekedett bekapcsolódása a földmûvelésbe tovább
növelte a birtokok nagyságát. Angliában 1851–1871 között
a 80 holdon aluli birtokok száma csökkent, míg a 250 holdas
és nagyobb birtokok száma 11 ezerrôl 13 ezerre emelkedett.
BÉRLETI RENDSZER felôli falnál terpeszkedô nagy tûzhely körül volt

egy kis szabad hely. […]
Pulszky Ferenc (1814–1897), mûvészettörténész, »Temérdek munka van még, […] fát hordani,
régész, politikus, az Országos Honvédelmi Bizott- […] a vetés nincs befejezve, […] a káposzta is
mány tagja, amerikai emigrációjából visszatérve a hátravan még, […] az avart sem gereblyézték
Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és a magyar- még össze, […] a krumpli alá is kellene szántani,
országi régészeti kutatások megszervezôje volt. […] jó lenne a zab alá is […]. Uram isten, hogy
„Az angol lordnak természetesen nincsenek bére- soha nem készül el az ember a dologgal, csak húz-
sei s oly gazdasága, minô a magyar vagy német za mindig az igát, mint az ökör […]« – gondol-
úré. Történik ugyan, hogy némely úr mintagazda- kozott. […]
ságot állít, inkább szeszélyének kielégítése, mint Aki csak él a környéken, sietett a vásárra. […]
jövedelme tekintetébôl, de általánosan földjeit a Gyalog mentek a szegényebb gazdák, mentek
parasztok mûvelik, kiket bérlôknek nevez, s a tel- az asszonyok, mentek a béresek és szolgálók és a
kek csakugyan nem tíz, húsz, harminc holdasak, zsellérek is, s a legszegényebbek, a napszámosok,
hanem nagyobbrészt háromszáz holdasak.” mert ezen a vásáron szoktak szolgálatba állni vagy
(1880) szolgálatot változtatni. Ki tehenet vagy borjút ve-
zetett kötélen, ki meg kocát hajtott maga elôtt
A PARASZTI ÉLETFORMA malacokkal, melyek folyton visítottak. […] Volt,
aki lóháton kocogott, mások nyírott juhokat te-
A hagyományos paraszti gondolkodás és életmód reltek. […]
nagyon hasonló mindenütt. A lengyel Nobel-díjas Lipcében ment minden a maga öröktôl fogva
író, W. S. Reymont (1867–1925) Parasztok címû tartó rendje szerint. Akinek halál volt rendelve:
regénye ezt a paraszti életformát mutatja be. az meghalt, akinek öröm: vigadott, akinek nyo-
„A ház közönséges parasztház volt. Hatalmas morúság: panaszkodott, akinek betegség: meg-
pitvar szelte át középen; oromfala az udvarra né- gyónt és várta a végét, és valahogy isten segítsé-
zett, négyablakos oldala pedig a gyümölcsösre és gével elôbbre jutottak napról napra. […] Köz-
az útra. A veteményesre nézô szobában Boryna [a ben vasárnaponként szólt a muzsika a kocsmá-
falu elsô gazdája] lakott Józiával [tizenéves lá- ban, mulattak, ittak, idônként veszekedtek, haj-
nya], a másikban Antekék [a gazda fia, annak fe- ba kaptak, aztán a pap megdorgálta ôket a szó-
lesége és két gyereke] laktak. A béres a pásztorfiú- székrôl. […]
val a lovak mellett hált. […] A szoba nagy volt, Ahova pedig fonóba jártak esténként, ott
de a fekete mennyezet és az alatta húzódó óriási annyi leány és legény gyûlt össze, olyan mulat-
gerendák ránehezedtek, és annyira tele volt zsú- ság, nevetés, vígság kerekedett, hogy öröm volt
folva mindenféle holmival, hogy csak a pitvar nézni.”

(Black plate)
1615 U plate)
245
A MEZÔGAZDASÁG ÚJ ÚTJAI A XIX. SZÁZADBAN M
Milyen kép rajzolódik ki a jobbágyfelszabadítás utáni falusi életrôl?
ÖSSZEGZÉS
Az iparban bekövetkezô változások átformálták földeket vettek mûvelés alá, kiszárították a mocsa-
Európát, de kelet felé haladva az ipar mellett a me- rakat, és a technika akkori színvonalának megfele-
zôgazdaság egyenrangú, még keletebbre meghatá- lô módon talajjavítást végeztek. Az addig uralko-
rozó szerepû maradt. A mezôgazdaságban ugyan- dó háromnyomásos gazdálkodás helyébe szinte
úgy, mint az iparban, forradalmi változások zajlot- mindenütt a vetésforgó lépett, valamint az ipari és
tak le: a gépek megjelenésével új mûvelési módok a takarmánynövények javára csökkentették a gabo-
terjedtek el, a jobbágyság fokozatosan megszûnt, és na vetésterületét.
a falu képe is megváltozott. Az átalakulás forra- Az új kultúrák bevezetése és elterjedése válto-
dalmi volt, de a legtöbb országban fokozatos és el- zásokkal járt a földmûvelés és a növénytermesztés
húzódó, ráadásul nagy idôbeli különbségekkel módjában. A kapásnövények ugyanis több trágyát,
ment végbe: a peremzónában még ma is tart. mélyebb szántást, kapálást és gyomlálást igényel-
nek, tehát a vetésforgó ésszerû meghatározása lett a
AZ AGRÁRFEJLÔDÉS ÚTJAI központi kérdés, vagyis hogy a növények úgy kö-
vessék egymást, hogy a talaj állapota mindig meg-
Az agrárfejlôdésnek számos útja alakult ki. Az feleljen a következô növény igényeinek.
amerikai farmergazdaságok tulajdonosai, a far- Bár az ésszerû vetésforgó megóvta a talajt a
merek nem is tekinthetôk parasztnak a szó hagyo- gyors kimerüléstôl, a föld folyamatos mûvelése mi-
mányos értelmében, mert igen nagy területeken att többet kellett trágyázni: az állati trágya mellett
gazdálkodnak, ezért inkább mezôgazdasági vál- más szerves trágyákat is kezdtek alkalmazni. A me-
lalkozók. Termelésük piacorientált, és vállalkozá- zôgazdasági gyakorlatot segítette az agrártudomá-
sokba kezdenek a mezôgazdaságon kívül is. Az ag- nyok fejlôdése, amely a XIX. században fôleg Né-
rárfejlôdés másik formája a bérleti rendszer ki- metországban hozott új eredményeket. Itt figyel-
alakulása. Ez fôként Angliára volt jellemzô: bér- tek fel elôször az ásványi trágyákra, amelyek aztán
munkára épült, és szélesítette a belsô piacot. fontos szerephez jutottak a talaj terméketlenné vá-
Európa nyugati országaiban a szabadparaszti lása ellen folytatott küzdelemben.
gazdálkodás volt a legelterjedtebb. Ez is piacori-
entált termelést jelentett, de jelentôs családi gazda- ÁLLATTENYÉSZTÉS, GÉPESÍTÉS
ságok kialakulása mellett, amely végeredményben
egy arányos birtokszerkezet kialakulása és a belsô A takarmánytermelés terjedése következtében
piac szélesítése irányába hatott. gyorsan nôtt az állatállomány. De nem csupán az
Az Elbától keletre esô területeken a „porosz állatok száma emelkedett, hanem – a fogyasztói
utas” agrárfejlôdés dominált. Ez a nagybirtok igényekhez alkalmazkodva – a keresztezés, a szelek-
nyomasztó túlsúlyát és életképtelen kisparaszti ció, a tenyészegyedek kiválasztása eredményeként
parcellák sokaságát jelentette. A porosz típusú nemesedtek a fajok és javult a fajtaösszetétel. Az
agrárfejlôdési modellben a nagybirtok húzóerô állatokat gondosan ápolták és állatorvosi ellátásban
volt ugyan az új mezôgazdasági technika és tech- részesítették, így jobb eredményeket értek el.
nológiák alkalmazásában, de a paraszti gazdaságok Az állattenyésztés intenzívebbé tétele az állat-
alig voltak képesek a modernizáció útjára lépni. tenyésztés és a növénytermesztés közti arány válto-
zásával is együtt járt: a mezôgazdasági össztermelé-
VÁLTOZÁSOK sen belül megnôtt az állattenyésztés súlya. Alap-
vetôen megváltozott az állattenyésztés szerepe is:
A termelés növelésének többféle módja volt. Az míg korábban a „vonóerô” és a „trágyagyár” kisegí-
erdôk, legelôk, rétek és ugarföldek területébôl új tô funkciójára korlátozódott, egyre fontosabbá

(Black plate)
1615 U plate)
246
vált, hogy gyapjút, bôrt és alkalmanként tejet is gokból beözönlô olcsó élelmiszer és nyersanyag is
adott. Fejlôdött a hús- és gyapjasbárány-tenyész- csökkentette a befektetésekre szánható összegeket.
tés, jelentôsen növelték a sok és jó minôségû húst
adó szarvasmarha tenyésztését. A FALU ÉLETE
Hollandiában, Dániában, Belgiumban és A mezôgazdaság átalakulásának hatására megvál-
Svájcban viszont a magas tejhozamú szarvas- tozott a falu is. Természetesen még mindig laktak
marha tenyésztése dominált. Az állattenyésztés benne paraszt-kézmûvesek, akik hagyományosan
fejlôdésével egyre szélesebb körû lett a mezôgazda- két szakmában munkálkodva ellátták a falusiakat a
sági árutermelés, és ez kedvezôen hatott a növény- kerékkel, szerszámmal, szôttessel, a háziipar és a
termelés színvonalára is. kézmûipar termékeivel. De ahogy közeledett a vas-
A gépesítés sem kerülte el a mezôgazdaságot. út a faluhoz, az ilyen kis kézmûvesek száma egyre
Így átalakították az eke szerkezetét, mélyszántás- csökkent.
ra alkalmas változatát vasból készítették. Felta- A falvak benépesültek új elemekkel: kistisztvise-
lálták a vetôgépet, amely elôbb Nyugaton, majd lôkkel, tanítókkal és elsôsorban kisiparosokkal,
fokozatosan Európa más részein is elterjedt. akik most már a teljes munkaidejüket a mûhelyük-
A XVIII. század végén készítették az elsô használ- ben töltötték.
ható cséplôgépet, amelyet a XIX. században gôz- A falu, a mezôváros fôterén megjelent már né-
géppel kezdtek mûködtetni. hány bolt: a szatócsok boltjaiban megtalálható volt
Ebben a korszakban a gépesítés a mezôgazda- mindenféle holmi: vas- és cukorkaáru egyszerre,
ságban még nem hozott jelentôsebb változást: néha még újság is. A járási székhelyeken az orvo-
ugyanis munkaerô-felesleg volt Európában, így sok, patikusok, jegyzôk, adószedôk, a mezôgazda-
egyrészt hiányzott a kellô ösztönzés a gépesítésre, sági gépgyárak bizományosai már falusi közép-
másrészt a gyarmatokról és a tengerentúli orszá- osztályt alkottak.

(Black plate)
1615 U plate)
Önkényuralom és kiegyezés
Magyarországon
Az önkényuralom kora
N
A BUDAPESTI CITADELLA LÔRÉSEI

Pénzt nem kímélve építették fel az erôdöt a sziklahegy
tetején 1850–1854 között. Keleti körbástyájának lôrései
ALEXANDER BACH (1813–1893)
a rebellis [lázadó] Pest felé irányultak.
Liberális ügyvéd, az 1848. márciusi bécsi forradalom
egyik vezetôje, majd miniszter. Az októberi forradalom
után az udvar politikájának támogatója, belügy-
miniszter. 1852-tôl a császár nem nevezett ki
miniszterelnököt, maga vette kézbe a kormány
vezetését. Ettôl kezdve Bach az uralkodó elsô számú
hivatalnoka. Az újabszolutizmus a hivatalnokokban
„GOTT ERHALTE” is parancsvégrehajtókat kívánt látni, ezért ôket is
(RÉSZLET) egyenruha viselésre kötelezték. A magyarországi,
Joseph Haydn zenéjére írta Seidl osztrák költô a többségükben nem magyar hivatalnokokat zsinóros
Császárhimnusz szövegét, melyet 1854-ben ját- „magyar” ruhába öltöztették, ôket nevezte a köznyelv
szottak elôször. gúnyosan „Bach-huszároknak”. A népszerûtlen
belügyminiszter menesztéséig eltelt csaknem egy
Tartsa Isten, óvja Isten évtized alatt a nemesség egyöntetûen a passzív
Császárunk s a közhazát! ellenállást, az együttmûködés megtagadását választotta
Erôt lelve a szent hitben, az önkényeskedô rendszerrel szemben.
Ossza bölcs parancsszavát! […]
Mint testvérek összetartva
Legyen egy a honfi cél!
Üdv a császár- és hazára! Hogyan tükrözôdik a szövegben az egysé-
Ausztria örökkön él! ges birodalom és a korlátlan uralkodói
hatalom eszménye?

(Black plate)
248
M ÖNKÉNYURALOM ÉS KIEGYEZÉS …
FERENC JÓZSEF (1830–1916)

Az új császár mindig egyenruhában járt, példaképe a kérlelhetetlen
Radetzky generális volt, akinek táborában rövid ideig harcolt is az olaszok ellen
1848-ban. Bizalmas leveleiben precíz felsorolásokkal számol be vadász-
zsákmányairól, a díszszemlén felsorakozó egységekrôl, a fogadott méltóságok
rangjáról. Szorgalmas, de fantáziátlan, rideg embernek ismerték.
Milyen kedvezô változásokról számol be a röpirat az 1850-es évek magyar gazdaságában?

Széchenyi szerint kinek (minek) köszönhetôek ezek a változások?
A GAZDASÁG LIBERALIZÁLÁSA vényhozás szabadította fel, mit Magyarországon

a legkisebb iskolás gyermek is tud, és ezen szeren-
Széchenyi István a szabadságharc idején a Bécshez csében […] az örökös tartományok jobbágyai is
közeli Döblingben, egy szanatóriumban kezeltette csak azért részesültek valószínûleg, mert excel-
magát. Az 1850-es évek elsô felében szellemileg újra lenciád Magyarországban a megtörténtet meg
felépült, és ismét a politika felé fordult. Egy szatiri- nem történtté nem tehette. […] Ön felhozza a
kus írásban bírálta az uralkodói önkényt, majd vasutakat quasi [mint] az ön ajándékait, a folyók
Bach Visszapillantás címû (a szerzô feltüntetése szabályozását és az országos közlekedés tekinteté-
nélkül kiadott) politikai röpiratára megírta az Egy ben történt javításokat is. A vasutat az idô hozta
pillantás a névtelen „Visszapillantásra” címû né- meg, és nem ön, drága miniszter úr; a folyók sza-
met nyelvû választ (1859). A kéziratot külföldre bályozása már folyamatban volt, és olyan alapra
csempésztette, és ott kiadatta. volt fektetve, hogy még maga is jónak tartotta azt
„Excellenciád a parasztok felszabadítását stb. megtartani; és ami az országutakat stb. illeti, ezek
érdemül rója fel. […] A magyar parasztokat nem általában véve az ön tízévi példátlan tevékenysége
excellenciád, hanem 1848-ban a magyar tör- óta sokkal rosszabbak, mint azelôtt voltak.”
KOSSUTH LAJOST ÜNNEPLÔ TÖMEG

NEW YORKBAN (1851. DECEMBER 6.)
Az emigráns Kossuth Lajos Amerikában hét
hónap alatt több száz angol nyelvû beszédet
tartott, mindig lelkes ünneplés közepette.
Angliában és késôbb az olasz felkelések
idején (1859) Itáliában is mindenhol lelkes
tömegek ünnepelték a legendás szabadság-
hôst. – Ezalatt itthon Széchenyit a
külföldön kiadott röpiratáért zaklatták
a hatóságok. 1860-ban, április 8-án
a „legnagyobb magyar”
– ahogy Kossuth nevezte ôt – fôbe lôtte
magát a döblingi szanatóriumban.
Olvasd el (vagy olvasd újra) Tompa Mihály: A gólyához, Vörösmarty Mihály: Elôszó és Arany
János: A walesi bárdok címû versét! Mindhárom az önkényuralom idején íródott.
Hogyan élték meg a versek szerzôi ezt az idôszakot?

(Black plate)
1615 U plate)
249
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA M
A PASSZÍV ELLENÁLLÁS nát, jövedelmét, keresetét senki úgy, amint van,

be nem vallja. Ha fölvilágosítást kérnek tôle,
„A gazdag fôúr és jómódú nemes, az értelmi kere- nem tudommal felel, ha személyekrôl tudako-
set emberei és a polgár elhatározzák, hogy az adót zódnak, nem ismeremmel, ha tényekrôl, nem
nem fizetik, míg végrehajtó hatalom nem jön láttammal. Megvetni az önkényuralmat, nem
rájok. A katonaságnak csak azt szolgáltatják ki, tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének
amit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, utat – ez volt a közjelszó. Ne érezze magát az osztrák
könnyû kedvvel nem csinálnak. A német nyelv otthon sehol, soha, semmiben.”
értését megtagadják, mindenütt magyar tolmá- (JÓKAI MÓR: ÚJ FÖLDESÚR,
csot, magyar választ és ítéletet kívánnak. Vagyo- 1862)
Milyen következményekkel járhatott a passzív ellenállás a hatalomra, és milyennel a magyar

lakosokra nézve? Milyen veszélyekkel járhat, ha egy nemzedék a „hôsi passzivitás”, a tétlenség,
tehetetlenség korszakában nô fel?
ÖSSZEGZÉS
NEOABSZOLUTIZMUS fennmaradt a centralizmus, de a félig alkotmányos

A HABSBURG BIRODALOMBAN kormányzás helyébe az abszolutizmus lépett. Ez
a neoabszolutizmus (újabszolutizmus) akkor ele-
1849 ôszén Ausztria vezetôi úrrá lettek a forradal- venítette fel a régi kormányzati rendszert, amikor
makon, de nyitva maradt a kérdés, hogyan to- az már végképp idejét múlta. Ferenc József császár
vább? Az alkotmány általános igény a birodalom- 1851. december 31-i ún. szilveszteri pátense (ren-
ban, a nemzeti mozgalmak is csak fegyverrel tart- delete) kimondta, hogy a birodalmat az uralkodó
hatók féken. Hogyan nézzen ezzel szembe a sok irányítja, aki csak Isten elôtt felelôs (vagyis a társa-
nemzetiségbôl összegyúrt ország, melynek német dalom elôtt nem). Az államnyelv az egész biroda-
lakosai egy leendô egységes német birodalomban lomban egységesen a német lett. Így az elnyomás
szeretnének élni, a többi nemzet viszont jórészt tekintetében nem volt különbség magyarok és
különválna a birodalomtól? Az 1848-as forradal- nemzetiségiek között.
mak még függetlenebbé kívánták tenni az egyes Ez az abszolutizmus azonban nem volt felvi-
területeket, kormányzatukban pedig a rendi be- lágosult: visszatért a szigorú cenzúra, az egyházpo-
rendezkedés helyett a polgári alkotmányosságra litikában a Mária Terézia elôtti állapotokhoz ka-
törekedtek. Az olmützi „oktrojált” alkotmány nyarodtak vissza, a katolikus egyház újra szinte ön-
(1849. március 4.) jelentôsen csökkentette a tar- álló állam lett az államban, és megerôsödött az ok-
tományok jogait, és lépést tett egy egységesen, egy tatásban.
központból igazgatott birodalom irányába (föde- A birodalom egységesedését, megerôsödését, a
ralizmus helyett centralizmus). Részben átmen- lakosok megbékítését, a polgárosodást a kapitaliz-
tette viszont a forradalmak egyik követelését: az must szolgáló reformokkal próbálták elérni.
alkotmányt. A birodalom élén ugyanis egy alkot- Ausztria vezetôi úgy gondolták, ez az egységes, né-
mányosan választott közös törvényhozó testü- met többségû és korszerûsített birodalom elég erôs
let állt volna. lesz ahhoz, hogy a német egységtörekvések élére
Ez azonban csak terv maradt, miután a tarto- álljon, és magával vigye a leendô német biroda-
mányok (mindenekelôtt Magyarország) ilyen al- lomba azokat az állampolgárait is, akik még nem
kotmányból nem kértek. A birodalomban tehát német anyanyelvûek.

(Black plate)
250
A „BACH-KORSZAK” Tisza-szabályozás is. Fellendült az élelmiszer- és

malomipar, valamint a bányászat és gépgyártás is.
Magyarország igazgatása 1850 nyaráig a teljha- Kedvezôtlen volt ugyanakkor, hogy Magyaror-
talommal felruházott Haynau kezében volt. Ek- szágon nehéz volt hitelhez jutni. Az is fékezte a fel-
kor Haynaut menesztették ugyan, de továbbra is a lendülést, hogy a kormányzat a felduzzasztott
központi birodalmi kormány irányítása alatt ma- rendfenntartó és hivatalnoksereg költségeit az ál-
radt az ország. Ezt a korszakot a kormány megha- lampolgárokra hárította: a Magyarországról befo-
tározó személyiségérôl, Alexander Bach belügy- lyó adók összege az 1848 elôttiekhez képest több
miniszterrôl „Bach-korszaknak” (1850–59) szok- mint tízszeresére emelkedett, s ez megcsapolta a
tuk nevezni. befektethetô hazai tartalékokat.
Elôször fordult elô a Habsburgok magyarorszá- A polgárosodást szolgáló reformokat is hozott
gi uralkodása során, hogy a magyar rendi ellenállás a kormányzat. Ilyen volt az igazságszolgáltatás
alapintézményeit, a megyei önkormányzatot sike- és közigazgatás elválasztása az alsó szinteken is,
rült ténylegesen felszámolni. Erdélyt, Horvátor- a törvény elôtti egyenlôségre építô polgári tör-
szágot (és más déli részeket) újra leválasztották, vénykönyv bevezetése. Egységes szisztéma szerint
a maradék Magyarországot öt közigazgatási kerü- épült ki az állami posta, az elsô távíróvonalak, egy-
letre osztották fel, melyeket felülrôl irányítottak. séges mértékrendszert vezettek be, elkészült az elsô
A közigazgatást nagyobbrészt a nyugati tartomá- pontos telekkönyvi felmérés.
nyokból érkezô hivatalnokok látták el. A megyei Az iskolareform is sok hasznos elemet tartal-
rendfenntartó erôk helyébe a nagy létszámú állami mazott. Ingyenes és elvben kötelezô lett az anya-
csendôrség (zsandárok, városokban rendôrség) lé- nyelvû elemi oktatás 6-tól 12 éves korig, bevezet-
pett. Kiterjedt titkosrendôri és besúgóhálózat ték a nyolcosztályos gimnáziumot, végén az egye-
mûködött. A határokat lezárták az utazók elôtt. temi felvétel feltételeként az érettségit, valamint a
Sok egyesületet betiltottak, korlátozták az Akadé- szaktanári rendszert a középiskolákban. De a kö-
mia mûködését, büntették a nemzeti szimbólu- zépiskolák közül sok német tannyelvû lett, és a
mok használatát, sokszor még a „Kossuth-szakáll” többiben is nagyon megemelkedett a német nyelv-
viselését is. órák, a német nyelven tanítandó tantárgyak szá-
A neoabszolutizmus korszaka ugyanakkor nem ma. A Bécsben nyomott tankönyvek inkább alatt-
törölte el a forradalom számos társadalmi vívmá- valói hûségre, hitbuzgalomra neveltek, nem pedig
nyát. Megmaradt a törvény elôtti egyenlôség és a gondolkodásra és az új tudományos nézetek iránti
közteherviselés elve, s természetesen az ôsiség sem nyitottságra.
tért vissza. De a legfontosabb: 1853-ban uralko-
dói pátens rendezte véglegesen a jobbágyfelsza- A TÁRSADALOM VÁLASZA
badítás kérdését. Az 1848-as áprilisi törvényeknek
megfelelôen a nemesség állami kárpótlást ka- A magyar társadalom nagy része ellenségesen állt
pott (igaz, a föld értékének csak 30%-át, ennek fe- szemben Bach rendszerével. Helyenként elôfor-
lét is kétes értékû állampapírban). Megszûnt a dultak merényletkísérletek és fegyveres lázadások
vám az „örökös tartományok” és a magyar korona is, de ezeket leverték és megtorolták. Lábra kapott
országai között, ami ösztönzôleg hatott a magyar az Alföldön a betyárok tevékenysége (például Ró-
mezôgazdaságra. Az európai gazdasági fellendü- zsa Sándoré), mely némi politikai színezetet is öl-
lés Magyarországon is éreztette hatását. A vas- tött: fô célpontjaik a zsandárok és hivatalnokok
utak hossza például – külföldi tôkével – megtízsze- lettek.
rezôdött az 1850-es években. (Igaz, nem a hazai A magyar
A polgártörténeti
ság éshagyomány
a köznemes szerint
ség polgárság
egy része és(de a
gazdaság, hanem az osztrák gyáripar és a biroda- nem azegy
köznemesség
messze egérésze
sze) a passzív ellenállást(passzív
passzívellenállást (pasz-
lomszervezés érdekei szerint jelölték ki a vonala- rezisztencia)
szív rezisztenválasztotta,
cia) válaszazaz minden
totta, együttműködést
azaz min den együtt-
kat, és a befektetések aránytalanul kisebbek voltak, megtagadott a rendszerrel: hivatalt
mûködést megtagadott a rendszerrel: nem vállalt,
hivaadót
talt
mint a nyugati tartományokban.) Folytatódott a nem fizetett.
vállalt, adót lehetôleg nem fizetett, kehogy
Az újabb történeti kutatások feltárták, rülte

(Black plate)
1615 U plate)
251
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA M
amég
passzív rezisztencia
az érint kezéstutólag kerekített
is a rend legenda:
szer kiszol a korábbi
gálóival. A jel- rült az 1859-es itáliai háború lehetôsége, Kossuth
hivatalviselők túlnyomó többsége 1849 után
lemes távolságtartáshoz a mintát Deák Ferenc ad- is hivatalban Lajos tárgyalásokat folytatott III. Napóleonnal
maradt.
ta. Deák Azaviszont
szabadigaz, hogyvál
ságharc a legtekintélyesebb
lalásával nem érhazai tett arról, hogy a francia katonai segítség terjedjen ki
magyar politikus,
egyet, kirobbanásakor visszavonult zamegtagadta
Deák Ferenc valóban lai birtokára. az egy magyar szabadságharc támogatására is. Kos-
együttműködést. Ő 1848 őszén a szabadságharc
Az új hatalom ezért 1850-ben tanácskozásra hívta vállalá- suth angliai nagygyûléseken sikeresen agitált
sával nemô értett
Bécsbe, egyet,vákirobbanásakor
azonban laszában kijelen visszavonult
tette: zalai amellett, hogy a közelgô, Magyarországra is kiter-
birtokára. Az új hatalom ezért 1850-ben tanácskozásra
„A közelmúlt idôk szomorú eseményei után, és hívta jedô háborúban Nagy-Britanniának semlegesnek
Bécsbe.
olyan viElutasító
szonyokválaszában
közt, meazonban
lyek még Deák maleszögezte:
is fennáll „A- kell maradnia. (Ezt az új whig-kormány meg is
közlemúlt idők szomorú eseményei után,
nak, lehetetlen számomra, hogy a közügyekben és olyan viszonyok ígérte.) Szerb, román és piemonti vezetôkkel is
közt
résztmelyek
vegyek.” mégDemaákislett
fennállnak,
az iránylehetetlen
adó politiszámomra,
kus a ha- egyeztetve folytak az elôkészületek, többek között
hogy a közügyekben részt vegyek.”
zai közvélemény számára. A többség Ő, és vele
úgyagonpolitikáról
dolta, az itáliai magyar katonai haderô (magyar légió)
gondolkodók
hogy ha az többsége
1849-es úgy Függondolta,
getlenségihogy ha ko
Nyilat nemzatishoz
az felállítása. Bécs éppen azért kötött gyorsan fegy-
1849-i függetlenségi nyilatkozathoz, de az
nem is, de az 1848. áprilisi törvényekhez min- 1848-as áprilisi verszünetet, mert tartott attól, hogy a harcok ma-
törvényekhez
denképpen vissza mindenképpen
kell térni. vissza kellene térni. gyar földre is kiterjednek. A magyar szabadságharc
Az új rendszerrel szemben álltak azok a kon- terve így füstbe ment, de a háborús kudarc, a ha-
zervatív arisztokraták is, akik elítélték az 1848-as talmas pénzügyi hiány és a magyarországi nyugta-
változásokat, és beadványokban sürgették az lanság arra kényszerítette Bécset, hogy változ-
1847-es rendi állapotok visszaállítását. Mikor tasson eddigi politikáján.
1857-ben Ferenc József császár Magyarországra lá- Bach belügyminisztert más népszerûtlen veze-
togatott, felháborodottan utasította el még az ô tôkkel együtt menesztették (1859). A közélet fel-
szerény javaslataikat is. (E látogatás alkalmából éledt tetszhalálából. Ismét illô lett a magyaros vise-
íródott Arany János A walesi bárdok címû verse.) let, egymást érték a nemzeti hôsök és költôk tün-
tetésszerû ünneplései. Kiemelkedett ezek közül
A BACH-RENDSZERE MEGINOG Széchenyi István temetése (1860), akit az ön-
(1859–1860) kény áldozatának tekintettek. Nagy sikert aratott
Erkel Ferenc új operája, a Bánk bán (1861).
Az 1849-ben külföldre menekült magyar politikai A hatalom már túl bizonytalan volt ahhoz, hogy
és katonai vezetôk (emigránsok) szétszóródtak mindezt megakadályozza. Nyilvánvaló volt, hogy
Európában és Amerikában. (Sokan török oldalon a centralista abszolutizmus rendszere megbu-
harcoltak a krími háborúban az oroszok ellen, má- kott, de nyitott kérdés maradt, hogy merre lép-
sok Garibaldi vagy Lincoln oldalán.) Mikor felme- jenek tovább.

(Black plate)
1615 U plate)
252
A kiegyezés
N
AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA SZÜLETÉSE
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ (1837–1898) ÉS FÉRJE, FERENC JÓZSEF
OSZTRÁK CSÁSZÁR, GYERMEKEIKKEL, RUDOLFFAL ÉS GIZELLÁVAL
Erzsébet idegennek érezte a rideg udvari etikettet. Szerette
a mûvészetet, kedvelte a magyarokat, meg is tanulta a nyelvet.
1866-ban Pestre menekült a poroszok elôl, ahol fogadta
Deákot és Andrássyt is. „Megértettem ôket, és azt a meggyôzô-
dést szereztem, hogy amennyiben bízol benne […],
a Monarchia még megmenthetô” – írta férjének, ösztönözve
a kiegyezés megkötésére.
DEÁK FERENC (1803–1876),

„A HAZA BÖLCSE”
„Az ország alkotmányos szabadsága nem oly
sajátunk, melyrôl szabadon rendelkezhetnénk; hitünkre bízta a nemzet annak
hû megôrzését, s mi felelôsek vagyunk a haza s önlelkiismeretünk elôtt.”
(Országgyûlési beszéd, 1861) Mikor 1848 decemberében Windisch-Grätz tá-
borába ment tárgyalni, már akkor felmerült a közös miniszterek lehetôsége.
A három közös ügy és a delegációk gondolatát egy 1862-es konzervatív javaslat
is felvetette, ezt Deák kiegészítette a két felelôs kormánnyal. Semmilyen tisztsé-
get, kitüntetést nem fogadott el, még Ferenc József
koronázásán sem jelent meg.
TELEKI LÁSZLÓ GRÓF (1810–1861)

Elsôként ismerte fel, már 1848-ban, hogy a nemzetiségeknek autonómiát
kell adni. Mikor Szászországban járt, elfogták és kiadták Ausztriának.
Azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy megszakít minden kapcsolatot
Kossuthtal, és nem politizál. 1861-ben mégis a Határozati Párt vezetôje
lett. Deákkal szemben, elutasította az egyezkedést. A „48-as alap”-ról
kiindulva, az ország „alkotmányos, demokráciai jogegyenlôségét” kívánta
volna továbbfejleszteni, kimondatlanul célozva a szabadságharcban
egyszer már kivívott teljes függetlenségre. A politikus a sorsdöntô
országgyûlési szavazás elôtti napon öngyilkosságot követett el.

(Black plate)
1615 U plate)
253
A KIEGYEZÉS M
A KIEGYEZÉS
PRO ÉS KONTRA A KIEGYEZÉSRÔL „Pedig már régen nem állasz ott. A jogvissza-
szerzés álláspontjáról a jogfeláldozás sikamlós te-
NEMZETISÉGEK rére jutottál. […]
Kossuth Lajos 1866 és 1867 folyamán több cikkben Éppen most látom a hírlapokból a minisztéri-
is megindokolta, hogy miért ellenzi a kiegyezést. Az um [kormány] által […] elôterjesztett törvényja-
alábbi részletek különbözô cikkekbôl származnak. vaslatot. […] A magyar hadsereg az osztrák biro-
„Nincs érdekközösségünk Ausztriával! A ma- dalmi hadsereg kiegészítô részévé decretáltatik
gyar nemzetnek érdekközössége van a románnal, [határoztatik], s annak nemcsak szervezete s ve-
a horváttal, a tóttal [szlovákkal], a szerbbel; ér- zénylete, de még alkalmazása is a magyar minisz-
dekközössége van a szabadság kiküzdésében, a jó- teri felelôsség alól elvonatik, és a magyar ország-
lét megállapításában. gyûlésnek nem felelôs birodalmi kormány rendel-
A Magyarországon és az Al-Duna mentében kezése alá bocsáttatik. A hadi költségvetés meg-
lakó nemzetiségek ôszinte és szoros szövetkezésre vizsgálásának s megszavazásának joga a magyar
vannak utalva. […] Ezen szövetkezés szüksége országgyûléstôl elvonatik és a birodalommal kö-
Magyarországot, Románországot, Szerbiát, Hor- zös delegációkra ruháztatik át, s így idegen avat-
vátországot ellenállhatatlanul vezeti azon útra, kozásnak, szavazásnak, határozásnak vettetik alá.
hogy teljesen független állami életük fenntartásá- Ezáltal elveszti nemzetünk az alkotmányos ál-
val, sôt épen e céllal, a szabadság és jólét biztosítá- lami élet legfôbb, legpraktikusabb életbiztosíté-
sa végett a szoros védelmi szövetkezésnek alakját kát. Elveszti azon tehetségét, hogy népekre annyi
és feltételeit megtalálni igyekezzenek. szerencsétlenséget árasztható háborújogot saját
A dualizmus Ausztriával […] a magyar elem nemzeti érdekei szempontjából önállólag fékez-
konzervatív, reakcionárius és színleg liberális ré- hesse vagy a nemzetközi viszonyokat ellenôriz-
szének az osztrák németek szabadságot utáló hesse. […]
részéveli szövetkezését jelenti a többi nemzetisé- A magyar nemzet éppen azon percet választja
giek és népfajok elnyomására. A német egység kétségbe esni állami jogainak teljes megvalósítha-
nagy mûvének befejezése már csak idôkérdés. tása felett, midôn minden nemzet, a nagy Angliá-
[…] [Tehát Magyarország] Ausztriát Németor- tól a kis Krétáig, érzi, hogy a kor szelleme […] a
szág ellen oly háborúban fogja támogatni, mely- jogvisszaszerzésnek vagy a jogfejlesztésnek kedve-
ben Ausztria […] még egyszer a leggyalázatosabb zôk. […]
vereséget fogja szenvedni. Úgy látszik, hogy ez már bevégzett dolog, és az
[A jövendô háború] a birodalmat szét fogja országgyûlés csak arra van hivatva, hogy a bevég-
bomlasztani, de szétbomlasztja úgy, hogy a szerte zett tényt regisztrálja [tudomásul vegye]. De én e
omló romok súlya Magyarországot is eltemeti, tényben a nemzet halálát látom; s mert azt látom,
mert a szétbomlásnál mi nem mint önálló ténye- kötelességemnek tartom megtörni a hallgatáso-
zôk jelenendünk meg, hanem mint préda, mat, […] hogy Isten, haza és az utókor nevében
mellyel a gyôztesek rendelkeznek.” esdekelve felszólítsalak […]: Ne vidd azon pontra
a nemzetet, melyrôl többé nem lehet a jövônek
NYÍLT LEVÉL DEÁK FERENCHEZ mestere! […] Tudom, hogy a Kasszandrák szere-
A levél Párizsban íródott 1867. május 22-én, és a pe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy
pesti Magyar Újságban jelent meg négy nappal ké- Kasszandrának igaza volt!”
sôbb. Az eseményekre már nem hathatott, hiszen
mindössze három nappal azelôtt jelent meg, hogy az DEÁK FERENC ORSZÁGGYÛLÉSI BESZÉDÉBÔL
országgyûlésben elfogadták a közös ügyi javaslatot. A kiegyezéses törvények általános vitáján, 1867.
A levél elsô részében Kossuth arra figyelmezteti Deá- március 28-én Deák az ellenérvek elhangzása után
kot: az emberek azért tisztelik és követik most is, védelmébe veszi a javaslatot.
mert azt hiszik, hogy még mindig az 1861-es „Nem állítjuk […], hogy mûvünk tökéletes.
jogvisszaszerzô állásponton van. Tudjuk, hogy annak hiányai vannak, de célsze-

(Black plate)
1615 U plate)
254
rûbbet, mely helyzetünkben gyakorlatilag is kivi- minden […] törvényeit, […] állapítja meg
hetô lett volna, készíteni nem tudtunk. (Úgy van! védrendszerét; ô rendelkezik szükséges újoncok-
Helyeslés) […] Ha valaki a pragmatica sanctiót ról, azoknak számáról, kiállítási föltételeirôl, el-
végigolvassa, nem fog kétkedni azon, hogy annak helyezésérôl és élelmezésérôl? (Élénk tetszés.)
megkötésénél egyik fô cél a viszonyos [kölcsönös […] Mely maga határoz államjövedelmei, adó-
katonai] védelem is volt. […] Az 1848-as pesti rendszere […] fölött, melynek felelôs kormánya
országgyûlés 15. ülésében […] Kossuth Lajos mi- van? […] Meg van-e semmisítve csupán azáltal,
niszter fölolvasta a miniszteri tanács jegyzôköny- hogy […] a hadseregnek költségeit nem közvetle-
vének azon pontját, melyben a minisztérium ki- nül, hanem közvetve, szabadon választott meg-
jelenti: »hogy a pragmatica sanctióból Magyaror- hatalmazottjai által […] mindig csak egy évre kö-
szágra háramló azon kötelezettséget, miszerint zösen határozza meg? (Viharos tetszés.) […] Al-
ôfelségét külmegtámadás ellen védeni tartozik, kotmányunk azon visszaállítása [melyet javas-
kétségbe vonni nem akarja«. Tévedett tehát Ma- lunk], […] sokkal inkább megóvja a nemzetün-
darász József képviselô úr [Kossuth híve], midôn ket a végsüllyedéstôl, mint a bizonytalan esemé-
[…] azt mondá, hogy a védkötelezettség eszméjét nyekre épített számítások s azon sorvasztó vára-
elôször énáltalam hallotta fölemlíteni. […] Haj- kozás, mely addig halasztgatja az orvoslást, míg
dan, ha két hatalmasság hadat üzent egymásnak, az végsüllyedéssel fenyegetô helyzetünkben késô
hónapok múltak el míg seregeiket a harctérre velesz. (Lelkes éljenzés középen.)
zették; akkor még országgyûléseket is lehetett tar- […] Van-e, ki óhajtja Ausztria felbomlását,
tani a háború megüzenése és megkezdése között. nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok azt bi-
[…] Most oly harcképes seregnek kell mindig ké- zonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. (Úgy
szen állni, amely együtt és közösen mûködhessék, van! Középen.) […] A fölbomlás által nem mi
mert még idônk sem volna a háború fölött ta- nyernénk, s a mi sorsunk jobbra nem változnék.
nácskozni, már annak vége s talán szerencsétle- […] A 20 millió népességû Olaszországot […]
nebb vége is lehetne. […] Az említett 11. szakasz virágzó kereskedelmével […] még nagyhatalom-
ôfelségének azon alkotmányos fejedelmi jogairól nak sem tekinti a világ. Föl bírna ezek között ál-
szól, melyek a hadsereg egységes vezérletére, ve- lani Magyarország beékelve a hatalmas orosz és
zényletére és beszervezésére vonatkoznak; e jogo- német birodalmak közé? (Élénk tetszés a közé-
kat pedig a kisebbség külön véleménye sem vonja pen.) Ha pedig más népekkel együtt szövetséges
kétségbe. […] Legyen szabad kérdeznem: meg államot akarnánk alakítani, nem volnának-e kö-
van-e semmisítve alkotmányos függetlensége zös ügyeink, melyeket azokkal együtt kellene in-
azon országnak, mely saját országgyûlésén alkotja tézni?”
Csoportosítsd Kossuth és Deák érveit az alábbi szempontok szerint:

1. A Habsburg Birodalom várható és kívánatos jövôje.
2. Milyen viszonyra van szükség ehhez magyarok és osztrákok között?
3. Milyen viszonyra van szükség ehhez magyarok és nemzetiségek között?
4. Milyen hadserege legyen Magyarországnak?
Deák hivatkozik az 1723-as Pragmatica Sanctióra. Miért?

CSÁSZÁR ÉS KIRÁLY
a Habsburg-Lotharingiai-házból
A KIEGYEZÉS
KÖZÖS
Császári és Bosznia-
királyi hadsereg
MINISZTÉRIUM
Hercegovina
Külügy Hadügy Pénzügy
AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 255
Tori_3-1 fejezet_2010:Tori-3 kotet
Landwehr MINISZTÉRIUM Közös ügyi MINISZTÉRUM Honvédség

(hadsereg) (10 tárca) bizottságok (9 tárca)
2/26/10
Végrehajtó Végrehajtó
REICHSRAT szervek szervek
ORSZÁGGYÛLÉS
(Birodalmi Tanács) FÔRENDI- KÉPVISELÔ-
10:02
URAK HÁZA KÉPVISELÔHÁZ HÁZ HÁZ

10:08 AM
DELEGÁCIÓ DELEGÁCIÓ
516 tag
M
6 évre (60 tag) (60 tagból 5 horvát)

1873-ig
Tartomány Bán Megye
(Land)
Page 255
LANDTAG HORVÁT Járás

A DUALISTA ÁLLAM
Járás TARTOMÁNYGYÛLÉS KORMÁNY

Város
A DUALIZMUS ÁLLAMRENDSZERE
(Bezirk) (15 koronatartományban) tagjai:
püspökök, egyetemi rektorok, Község
Város
HORVÁT-SZLAVÓN
1873-tól közvetlen választás

6 évre választott képviselôk
(Black
Község ORSZÁGGYÛLÉS
(PANTONE
plate)
OSZTRÁK CSÁSZÁRSÁG HORVÁT-

4 (1896-tól 5) kúriában cenzusos, SZLAVÓNORSZÁG MAGYARORSZÁG
1907-tôl általános választójog
MAGYAR KIRÁLYSÁG
1615 U plate)
24 évet betöltött férfiaknak

255
2014.10.10. 8:03:24
(Black plate)
256
Az ábra és a törvényrészlet alapján állapítsd meg, hogy mennyiben volt centralista, mennyiben
föderalista ez az állam! Mennyiben alkotmányos, mennyiben abszolutisztikus? Mi lehet az
oka, hogy a két delegáció együttes ülésen nem tárgyalhat, csak szavaz?
A KÖZÖS ÜGYI TÖRVÉNY 50.§ […] mindenik bizottságnak joga leend

(1867:XII. TC.) oly esetekben, midôn az alkotmányos törvények-
„29.§ Magyarország részérôl a magyar országgyû- nek megsértése miatt szükségesnek tartja, a közös
lés válasszon saját kebelébôl egy meghatározott minisztériumnak [értsd: a három közös minisz-
számú bizottságot (delegatio). […] Válasszanak ternek] vagy e minisztérium egyes tagjának
ôfelsége többi országai és tartományai is hasonló- perbefogását indítványozni […].
ul alkotmányos módon egy éppen annyi tagból Ha az, az eltérô nézetek miatt a fennebbiek
álló bizottságot a maguk részérôl. szerint szavazó ülésben többséggel elhatározta-
34.§ A két bizottság egymással együttes ülés- tik: e határozat azonnal jogérvényesnek tekin-
ben nem tanácskozhatik, hanem mindenik írás- tendô.
ban közli nézeteit és határozatait a másikkal. 51.§ Az ily módon elhatározott pernek bírósá-
35.§ Ha ezen írásbeli üzenetek által nem sike- ga a következô módon lesz alakítandó: […]
rülne a két bizottságnak a véleményét egyesíteni: mindkét bizottság bírni fog azon joggal, hogy a
akkor a két bizottság együttes ülést tartand, de másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag [bí-
[…] csak egyszerû szavazás végett. rójelölt] közül 12-ôt ok adás nélkül kitörölhet.”
ÖSSZEGZÉS
ENGEDMÉNYEK nem tudnák ott érvényesíteni. (Ráadásul a közös

kormány nem a Birodalmi Tanácsnak, hanem az
Az uralkodó 1860 októberében ünnepélyes ren- uralkodónak lenne felelôs.)
delettel, az ún. októberi diplomával visszaállítot-
ta a tartományok autonómiáját, a régi kormány- FELIRAT VAGY HATÁROZAT –
székeket (Helytartótanács, Magyar Kancellária PROVIZÓRIUM
stb.), a vármegyei önkormányzatokat. Ezzel az
abszolutizmus a régi alkotmányosság felé, a centra- Mikor tehát 1861-ben újra összeülhetett a ma-
lizmustól a föderalizmus felé mozdult el. gyar országgyûlés Pesten, akkor a nagy többség
A konzervatív arisztokraták elégedettek voltak, egyetértett abban, hogy az új javaslatokat nem fo-
mert korábban is azt hirdették, hogy vissza kell tér- gadják el, „nem engednek a 48-ból”. (Az ország-
ni az 1847-es állapotokhoz. Deák és a magyar po- gyûlés képviselôit az 1848-as törvények alapján,
litizáló közvélemény nagy részét viszont az októ- népképviseleti alapon választották, vagyis a forrada-
beri diploma nem elégítette ki, mert ôk 1848- lom egy fontos vívmánya lépett ismét érvénybe.)
hoz, az áprilisi törvényekhez kívántak visszatérni. Ám eltértek a vélemények arról, hogy milyen for-
Ráadásul 1861 februárjában egy újabb rendelet, a mában fejezze ki véleményét a Ház. A képviselôk
februári pátens „pontosította” az elôzôt. Ez ki- egyik csoportja, a Deák Ferenc vezette ún. Felirati
mondta, hogy egy összbirodalmi, alkotmányosan Párt egy országgyûlési feliratot kívánt küldeni az
megválasztott Birodalmi Tanács lesz az új legfôbb uralkodónak, a Teleki László vezette ún. Határo-
törvényhozó szerv, vagyis ismét visszalépett a zati Párt viszont úgy vélekedett, hogy I. Ferenc Jó-
centralizáció felé. A magyar közvélemény tudta: zsef (nem lévén megkoronázva) nem magyar király,
hiába lenne ez a gyûlés demokratikusan megvá- így a szokásos feliratot nincs kinek elküldeni. Ezért
lasztott, a magyarországi képviselôk kisebbség- ôk országgyûlési határozatban kívánták kifejteni
ben lennének benne, így a sajátos hazai érdekeket álláspontjukat. A szavazáson végül a feliratiak gyôz-

(Black plate)
1615 U plate)
257
A KIEGYEZÉS M
tek, az uralkodó azonban az ô feliratukat is felségsér- Bismarckkal tárgyalt arról, hogy segítséget kapjon
tônek tekintette és feloszlatta az országgyûlést, egy új magyar szabadságharchoz. A magyar légió
visszatérve ezzel az abszolutizmus eszközeihez. (Te- a porosz haderô részeként kelt új életre. Ám újabb
leki László a szavazás elôtti napon öngyilkos lett.) gyors fegyverszünet következett, és ez egyértelmûvé
Egy átmeneti
Egy átmeneti abszolutisztikus
abszolutisztikus időszak
idôszak (ún.
(ún. tette, hogy a Habsburg Birodalom teljes felbom-
provizórium, 1861–1865) következett, melyben
provizórium, 1861-1865) következett, melyben lasztása még ellenségei számára sem kívánatos.
Bécs is,
is, aama
magyarok
gyarok isisararra
ra várvártak,
tak, hogy hogy a másik
a má sik fo- A háborús vereség Bécset, a gyors fegyverszünet
gadja el az ô alkotmányos elgondolását. Az A
fogadja el az ő alkotmányos elgondolását. idômás-
las- a magyar felet gyôzte meg arról, hogy nincs más
fél évtizedes
san kifárasztotszembenállás
ta mindkét fekifárasztotta
let, és a megegyemindkét
zés fe- út, mint a tervezett megegyezés. Ráadásul Deák a
felet,
lé közeés a te
lítet megegyezés,
ôket. a kompromisszum felé vereség ellenére sem követelt többet, mint addig.
közelítette őket.
A magyarok számára a passzív rezisztencia Így a császár 1867. februárban újra felelôs ma-
egyAremagyarok
tarthatatlaszámára
nabb lett,egyre
mertkilátástalanabbá
a jobbágyfelsza- gyar kormányt nevezett ki, élén gróf Andrássy
vált, hogy az önkényuralomnak
badulás után szegényedésnek indu az ló
1848-hoz
nemességvaló el- Gyulával. 1867 márciusa és májusa között a ma-
visszatéréssel lehet véget vetni, egyrészt
sôsorban hivatal vállalásával tarthatta vol mert
na Bécs
fenn gyar országgyûlés jelentôs többséggel sorra elfo-
ebben
ma gát,végig
többhajthatatlan
nyire jogi kép volt,
zettmásrészt
sége is eztaz 1859-es
tette le- gadta a kiegyezésrôl szóló törvényeket, s június
hetôvé. Ráadásul egyre kevésbé látták lehetségesa-
események után egyre kevésbé reménykedtek 8-án a budai Mátyás-templomban ünnepélyesen
külföldi
nek, hogynagyhatalmak
az udvar tény támogatásában.
leg vissza fog tér Látták,
ni az I. Ferenc József fejére helyezték a Szent Koronát.
1848-as alapokhoz, a nagyhatalmak támogatásáis-
hogy a nemzetiségiek autonómia törekvései A kiegyezéssel az Osztrák Császárság helyén
erősödnek.
ban az 1859-es Úgy esegondolták,
mények utána egy magyar uralom
re kevés bé re- megszületett egy új állam, az Osztrák–Magyar
ménykedtek. Látták, hogy a nemzetiségeka au
csak Bécs támogatásával tartható fenn Kár-
to- Monarchia. Berendezkedése dualisztikus, vagyis
pát-medencében.
nómiatörekvései is erôsödnek. Úgy gondolták, a két részbôl álló, kettôs állam. Az egyik rész a ma-
maA másik
gyar oldalon
vezetô Bécs
szerep csak Bécs táhogy
láthatta, mogaatá magyarok-
sával tart- gyar korona országai: az újra egyesült Erdély és
kal semmilyen eszközzel
ható fenn a Kárpát-medencében. nem lehet elfogadtatni a Magyarország, illetve Horvátország. A másik
teljes centralizációt. Egyre határozottabban
A másik oldalon Bécs tapasztalhatta, hogy a követelték rész a birodalom többi tartománya. Mindkét biro-
a magyarokkal
ma gyarokkal való semkompromisszumot
milyen eszközzel anem Birodalmi
lehet dalomrészben volt egy-egy kétkamarás törvényho-
Tanács osztrák liberális képviselői is. Poroszország-
elfogadtatni a teljes centralizációt. Poroszország- zó testület (Magyarországon az országgyûlés, a
ban közben kormányra került Bismarck (1862), s többi tartomány pedig a Birodalmi Tanácsban
nyilvánvaló volt, hogy Ausztria és Poroszország ha- képviseltette magát). A magyar országgyûlésnek
marosan meg fog küzdeni a német egység vezetô volt felelôs a magyar kormány, a Birodalmi Tanács-
szerepéért. E küzdelem során Ausztria nem enged- nak a többi tartomány közös kormánya.
heti meg, hogy a hátában egy ellenséges Magyaror- Mindkét birodalomrész élén ugyanazon uralko-
szág várjon a felkelésre. dó állt, Magyarország élén magyar királyként, a
Az udvar – a birodalmi kormány tudta nélkül – többi tartomány élén pedig mint osztrák császár.
1864 végén titkos háttértárgyalásokat kezdett Az uralkodó nem felelôs a törvényhozásnak, a
Deákkal egy lehetséges kompromisszumról. Deák hadsereg fôparancsnoka, és egyedül teljeskörûen
1865 áprilisában, az ún. Húsvéti cikkben tette köz- rendelkezhet a hadsereg fölött (csak a hadkiegészí-
zé elképzelését. Ebben kifejtette: „készek leszünk tés maradt a törvényhozás hatásköre). Ez volt az a
mindenkor törvényszabta úton saját törvényeinket pont, melybôl I. Ferenc József nem engedett. Az
a birodalom szilárd fennállhatásának biztosságával uralkodó hívta össze és oszlatta fel az országgyûlést
összhangzásba hozni”. Késôbb pontosította, hogy (illetve a Birodalmi Tanácsot), nevezte ki a kormá-
a birodalom védelmét közös miniszterekre bízná. nyokat. Ezenkívül megillette az ún. elôszentesí-
Erre az uralkodó menesztette centralista minisz- tés joga, vagyis a kormány minden törvényjavasla-
terelnökét, és 1865-ben összehívta a magyar or- tát elôbb be kellett mutatni az uralkodónak jóvá-
szággyûlést. hagyásra, és csak ezután kerülhetett tárgyalásra az
országgyûlés elé. (Az elôszentesítés jogáról a köz-
KIEGYEZÉS – DUALIZMUS vélemény nem tudott, errôl nem törvény, hanem
egy titkos minisztertanácsi határozat rendelkezett.)
A tárgyalásokat megakasztotta a közben kitört po- A megszavazott törvényt az uralkodó visszaküld-
rosz–osztrák háború. Kossuth ez alkalommal hette, szentesítését akárhányszor megtagadhatta.

(Black plate)
258
A két felet nemcsak az uralkodó személye kap- nyos jogait kapná vissza, hiszen az elkövetkezô
csolta össze, hanem néhány közös intézmény is. cseh, horvát, lengyel, délszláv stb. szabadságharcok
Ilyen volt a közös, „császári és királyi” (a német idején az elnyomó Ausztria oldalán áll majd, és
kezdôbetûkbôl: k. u. k.) hadsereg, melynek ki- Ausztriával együtt maga is áldozatul fog esni ezek-
képzési és vezényleti nyelve a német volt. (Mind- nek a harcoknak.
két birodalomrész rendelkezett ugyanakkor egy- Ráadásul Kossuth szerint az uralkodói jogkör
egy kisebb létszámú saját hadsereggel is. Ezt Ma- túlságosan nagy (pedig az elôszentesítésrôl nem is
gyarországon honvédségnek hívták, magyar ve- tudott), a delegációkon belül pedig a másik biro-
zényleti nyelvvel.) Volt három közös miniszter is: dalomfél meg fogja vásárolni azt a néhány magyar
a hadügyminiszter, a külügyminiszter és a szavazatot, mellyel biztosíthatja többségét. Így
pénzügyminiszter. (Utóbbi csak a közös hadügy Magyarország nem rendelkezhet magával há-
és külügy finanszírozásával, költségvetésével foglal- ború és béke ügyében, és olyan háborúkban kell
kozott.) A három közös miniszter közül egy min- majd véreznie, melyek érdekei ellen valók. A ki-
dig magyar volt. egyezést ezért megbocsáthatatlan jogfeladásnak
A közös ügyek ellenôrzésére mindkét törvény- tekintette, ahonnan – mivel önként történt – ké-
hozás létrehozott képviselôibôl egy-egy 60 fôs tes- sôbb már nem lesz visszaút az 1848-as törvények
tületet, az ún. delegációkat. Ha a két delegáció el- újbóli bécsi elfogadtatásához.
lentétes véleményre jutott, akkor együttes ülést tar- Kossuth a dualista állam helyett egy dunai
tottak, ahol azonban már nem lehetett vitatkozni, konföderációt képzelt el. (Errôl szóló tervezete egy
csak szavazni. (A magyar fél ugyanis elvetette még a itáliai lapban jelent meg 1862-ben.) Eszerint Ma-
látszatát is egy közös parlament létezésének.) gyarország, Szerbia, Románia és Csehország (illetve
A birodalom legfontosabb közös ügyeiben a esetleg Erdély) egy szövetségi államot hoznának
közös minisztertanács döntött, melynek a közös létre, részben svájci, részben amerikai mintára,
miniszterek, valamint a két kormányfô volt a tagja. melyben minden ország megtarthatná uralkodóját,
(Ha az uralkodó is jelen volt, akkor koronatanács- belsô alkotmányát. Bár lennének közös ügyek is,
nak nevezték, ha nem volt jelen, akkor a közös kül- csakhogy alkotmányosan és az egyenlôség alap-
ügyminiszter elnökölt, aki kimondatlanul afféle ján intézve. (Közös, általános választójoggal válasz-
közös miniszterelnöknek számított.) tott törvényhozás, a törvényhozás által választott
A politikai intézményeken kívül közös lett a végrehajtó hatalom. A központi szervek idôszakon-
pénzkibocsátó jegybank és a pénz, s az egész bi- ként más és más fôvárosokban mûködnének, a kö-
rodalom továbbra is egy vámterület maradt. zös állam- és kormányfô mindig az adott ország ve-
Megállapodtak továbbá, hogy Magyarország átvál- zetôje lenne.) Minden község és megye maga hatá-
lalja a birodalmi adósságok és a közös költségek rozna hivatalos nyelvérôl (de biztosítaná a kisebbsé-
30%-át. (Ezt a részarányt nevezték kvótának. gek nyelvhasználatát is), a nemzetiségek ezenkívül
A kvótáról és a vámszövetségrôl tízévente újra szabadon hozhatnának létre egyesületeket, választ-
meg kellett állapodni.) hatnának saját nemzetiségi vezetôket. Kossuth úgy
gondolta, hogy ez a hatalom megvédené a kis né-
ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK peket az egységesülô német birodalom és Orosz-
ország terjeszkedésével szemben. Hasonló kiegyen-
A kiegyezés megkötésével nem értett egyet min- súlyozó szerepe lehetne, mint a Habsburg Biroda-
denki. Ellenezték a magyarországi nemzetiségiek, lomnak, ezért szerinte létrejöttét a nyugati hatal-
de a „Birodalmi Tanácsban képviselt” nemzetiségi maknak is támogatniuk kéne. Magyarországnak te-
politikusok jelentôs része is. Az emigráns Kossuth hát 1867-ben nincs más dolga, mint várni azokra a
Lajos úgy vélte, hogy a XIX. század a nemzetálla- nemzetközi bonyodalmakra, melyekhez kapcsolód-
mok kialakulásának kedvez, és elôbb vagy utóbb va az új elrendezés megszülethet.
a Habsburg Birodalom is nemzetállamokra fog Deák ezzel szemben úgy vélte, hogy felelôtlen-
bomlani. Magyarországnak tehát még akkor is ér- ség lenne olyan nemzetközi bonyodalmakra várni,
telmetlen lenne közremûködnie a birodalom fenn- melyek esetleg el sem jönnek, de ha mégis, vér-
tartásában, ha a kiegyezéssel valóságos alkotmá- áldozatot követelnek és kiszámíthatatlan lesz a vég-

(Black plate)
1615 U plate)
259
M
kimenetelük. A Habsburg Birodalom felosztásához A vita a kiegyezésrôl azóta is tart. Értékelése

ugyanis egyetlen nagyhatalom sem járulna hozzá. A az elmúlt több mint egy évszázadban – az utólagos
dunai konföderáció egyik térségbeli nemzet tet- történelmi tapasztalatok fényében is – többször
szését sem nyerte el (beleértve a magyarokat), egy módosult, korszakonként más hangsúlyokat ka-
független Magyarország pedig szétszakadna a nem- pott.
zetiségek és a környezô nagyhatalmak gyûrûjében. A korábbi, túlnyomóan negatív értékelése a
Egyetlen út maradt: valamiféle együttélés a régi bi- történettudományban (a nemzetiségi kérdés meg-
rodalmon belül, annak védelmét élvezve. (E véde- oldatlanságai, az önállóság föladása stb.) újabban
lem szempontjából meg éppenséggel szükséges a átadja helyét pozitívabb megítélésének, kiemelve a
közös hadsereg.) Adott viszonyok között ennél Monarchia – az állami lét folyamatosságát meg-
több nem érhetô el, márpedig ez is sokkal több, ôrzô – integrációs szerepét és néhány más elônyét,
mint a nemzet erôit fokozatosan felôrlô, lehetôsé- mely a korábbi történelmi korszakokhoz képest
geit korlátozó abszolutizmus. elôbbre vitte az ország sorsát.

(Black plate)
1615 U plate)
260
N
A dualizmus kora
A magyar állam
N
A MAGYAR ÁLLAM KÖZIGAZGATÁSA
A DUALIZMUS KORI MAGYARÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSA
ÁLLAMSZERVEZET
Milyen típusú állam a dualizmusé? Milyen az itt ábrázolt két hatalmi ág viszonya?
Hogyan illeszkedhet ehhez a harmadik, a törvényhozás?”
Felelôs kormány
miniszterelnök
Végrehajtás
kinevezési jog felirati jog kormány-

rendeletek
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Kormály által kinevezett KÖZIGAZGATÁS

KÚRIA F Ô I S PÁ N MEGYÉK
Ügyészség: végrehajtási,
Bírói
kinevezett ellenôrzési, Megyei törvényhatósági
szervezet:
ügyészek felügyeleti jog, bizottságok:
törvényszékek,
tisztségviselôk választott megyei tisztikar
járásbíróságok
felfüggesztésének és tisztségviselôk, virilisek
Független joga
közjegyzôi
szervezet
VÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK ARÁNYA MAGYARORSZÁGON ÉS NAGY-BRITANNIÁBAN 1848–1914 KÖZÖTT

1848 1867 1878 1884 1905 1910
Magyarország 7,1% 6,0% 6,4%
(Nem titkos)
Nagy-Britannia 4,5% 7,5% 15% 20%
(Titkos: 1872 óta)
Hasonlítsd össze a két ország választójogának változását! Mi lehet a különbség oka?

(Black plate)
1615 U plate)
261
A MAGYAR ÁLLAM M
MONARCHIA-BELI MINISZTEREK, POLITIKUSOK

GR. ANDRÁSSY GYULA, 1867–1871-IG MINISZTERELNÖK
Részt vett a szabadságharcban. Kossuth konstantinápolyi követe volt.
1849-ben – távollétében – halálra ítélték. Késôbb kegyelmet kapott.
Ô dolgozta ki, hogyan mûködjenek a delegációk. Azok közé tartozott,
akik meg tudták változtatni az uralkodó álláspontját. Ô érte el hosszas
tárgyalásokon a külön magyar honvédség, az állam új elnevezésének,
valamint a Határôrvidék polgárosításának elfogadását. 1871–1878 között
közös külügyminiszter volt. A balkáni terjeszkedés híve, ô hozta tetô alá
a berlini kongresszust (1878), de a végzetes jövôjû Német Szövetséget is
(1878), és ô akadályozta meg, hogy a csehek a magyarokéhoz hasonló
jogokat kapjanak a birodalomban.
BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF (1867–1871) VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSI

MINISZTER, AZ ANDRÁSSY-KORMÁNY „DOBOGÓ SZÍVE”
A kormány legtekintélyesebb emberének számított, a tárcájához
tartozó ügyeken kívül is a liberális reformok legfôbb
ösztönzôjének. „Mennyi kínokat okoz a lassúság – panaszkodott a
konzervatív környezetre fiának, Eötvös Lorándnak –, melyet itt
mindenben tapasztalok. […] nem mozdul semmi a helyébôl.”
„Romlott gyomrom még a legkisebb baj, a morális katzenjammer
[másnaposság, rosszullét], melyet érzek, ha kedves
törvényhozóinkat látom, sokkal kellemetlenebb.”
Mivel lehetett elégedetlen Eötvös?
A BUDAI SÁNDOR-PALOTA
Sándor Móric egykori palotája 1867-tôl 1944-ig volt a
miniszterelnökség épülete, környezetében több minisz-
tériummal. A minisztertanácson a kormánydöntésekrôl
nem szavaztak. A döntés joga – a miniszterek meghall-
gatása után – a miniszterelnöké volt.

(Black plate)
262
M A DUALIZMUS KORA
ÖSSZEGZÉS
A kiegyezést (1867) követôen Magyarország, Er- lon közpénzekkel is). Sajátosan volt meghatározva
dély és a Határôrvidék újra egyesült, Horvátor- a választókerületek beosztása is. Ahol ellenzéki
szággal pedig 1868-ban külön kiegyezést kötöttek. hangulatú volt a lakosság, nagyobb választókerüle-
Az újra egységesülô Magyarországon kiépült a pol- teket jelöltek ki, ahol kormánypárti, ott kisebbe-
gári államszervezet, részben az 1848-as törvények ket. (Így egyes helyeken kevesebb mint ötszáz,
újbóli életbe léptetésével, részben azok kiegészíté- máshol több mint ötezer választó tartozott egy vá-
sével. lasztókerületbe. A választók a pártok egyéni jelölt-
jeire, nem pártlistákra szavaztak, így a vesztes jelöl-
TÖRVÉNYHOZÁS – VÁLASZTÓJOG tekre leadott szavazatok „elvesztek”.)
A király nevében kiadott minden rendelkezésért
A törvényhozás a kétkamarás országgyûlésben – a miniszterelnök mellett – az a miniszter volt fe-
(fôrendiház, képviselôház) történt. A fôrendi- lelôs, aki ellenjegyezte (vagyis aláírta) azt. A képvi-
házban foglaltak helyet az egyházak vezetôi, az selôk interpellációt (írásos kérdést) nyújthattak
összes nagykorú és vagyonos fônemes, valamint a be az egyes kormánytagokhoz, a képviselôház elôtt
kormány javaslatára kinevezett személyek. A fô- felelôsségre vonva ôket intézkedéseikért. A mi-
rendiház ritkán szavazott a képviselôház ellenében, niszter köteles volt válaszolni, és a „tisztelt Ház”
de ilyenkor is csak halasztó hatálya volt a döntésé- döntött a válasz elfogadásáról. Az országgyûlés fo-
nek: kétszer küldhette vissza a törvényjavaslatot gadta el a költségvetést, és az állami számvevôszék
megfontolásra, harmadszorra nem. ellenôrizte a kormány gazdálkodását.
Az érdemi törvényhozó munka a képviselôház-
ban folyt, melynek tagjait választották, kezdetben KÖZIGAZGATÁS
három-, késôbb ötévente. A választójog a XIX. ÉS ÖNKORMÁNYZAT
század második felében szerte Európában folya-
matosan bôvült, sok országban általános lett. A dualizmus idején a régi, nemesi megyegyûlések
(Ezeken a helyeken a lakosság 20–30%-ára terjedt helyett a megyék (és a nagyobb városok) legfonto-
ki a választójog, bár az így megválasztott törvényho- sabb szerve a törvényhatósági bizottság lett.
zásnak sokszor csak korlátozott jogköre volt.) Ma- E bizottság tagjainak felét az adott megye (város)
gyarországon – ezzel ellentétben – a vagyoni cenzus legtöbbet adózó (vagyis leggazdagabb) lakói tették
még emelkedett is, így a választásra jogosultak ki. (Ôket viriliseknek nevezték.) A bizottság többi
aránya az egész korszakban 6% körül mozgott. tagját választották (magas cenzussal). Az új rend-
A választójog bôvítését és titkossá tételét a parla- szer (a virilizmus) megszüntette a nemesi elôjo-
menti ellenzék sem követelte, arra hivatkozva, hogy got az önkormányzatban, de helyébe a vagyon
a választójog reformja esetén a törvényhozásban elôjogát helyezte. A törvényhatósági bizottságok
többségbe kerülhetnek a nemzetiségi képviselôk. választották meg a megyei tisztikart: az alispánt
Így Magyarország, mely 1848-ban Európa egyik (aki a hagyományoknak megfelelôen a megyei
legdemokratikusabb választójogi törvényével ren- közigazgatás vezetôje maradt), a fôjegyzôt (aki a
delkezett, 1914-re e tekintetben az utolsók közé ke- helyettese volt) vagy a járások élén álló fôszolga-
rült. bírókat hat évre, illetve a városokban a polgár-
A választások nyíltak voltak. Az egyes képvise- mestert. Ez a bizottság hozta meg a megyére (vá-
lôjelöltek szavazói külön, csoportosan vonultak rosra) vonatkozó helyi jogszabályokat.
szavazni, így a hatóságoknak – fôleg vidéken – sok A megyei önkormányzatot a kormány által ki-
lehetôségük volt arra, hogy a választásokat befolyá- nevezett fôispán felügyelte. Bár a napi igazgatásba
solják. Emellett a helyi vezetôk már a korteskedés- nem szólhatott bele, de felfüggeszthette a megyei
ben is sokat segítettek a kormánypárti képviselôje- (városi) tisztviselôket, megakadályozhatta a me-
löltnek, és mindennapos volt a választók lefizeté- gyei jogszabályok végrehajtását, sôt kivételes eset-
se, leitatása mindkét oldalon (a koránypárti olda- ben átvehette a megye (város) irányítását is.

(Black plate)
1615 U plate)
263
A MAGYAR ÁLLAM M
A falvak is maguk választották a képviselô- „67-es alapokon állt”. Az ellenzék legfontosabb

testület tagjait és a községi bírót (utóbbit a fôszol- pártja pedig mindig egy „48-as alapokon álló”
gabíró jelöltjei közül), aki felügyelte a községi ön- párt volt, amelynek a nevében is szerepelt a „48-
kormányzatokat. (A kisebb városok önkormányza- as” vagy a „függetlenségi” jelzô.
ta hasonló volt a falvakéhoz, de élükön polgármes- A Függetlenségi Párt programjának lényege a
ter állt.) közös ügyek és a közös hadsereg megszüntetése, a
magyar vezényleti nyelvû és öltözékû hadsereg,
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS esetleg magyar jegybank, önálló vámterület megte-
remtése, valamint a kvóta lehetô csökkentése volt.
A hatalmi ágakat elválasztották. A bíróságok már a A birodalmon belül Magyarország közjogi
Bach-korszakban függetlenek lettek, de az osztrák helyzetét kívánták megváltoztatni (ezért nevez-
szervezethez illeszkedtek. Most kiépült a nagy- zük ezt közjogi ellenzékiségnek). Ez a közjogi el-
részt független magyar bírói szervezet (a bírákat lenzék a társadalom valódi problémáival (választó-
a kormány nevezte ki, de nem mozdíthatta el jog, nemzetiségi kérdés, szociális helyzet stb.) épp-
ôket), élén a legfelsô fellebbviteli bírósággal, a Kú- oly kevéssé foglalkozott a századfordulóig, mint a
riával. Sajtóügyekben az esküdtszék angolszász kormánypárt. Mindkét nagy erô korabeli értelem-
rendszerét vették át. A bíróságok csak olyan törvé- ben liberálisnak számított, és képviselôinek nagy
nyek alapján ítélkezhettek, melyeket az adott cse- része nemesi származású vagy értelmiségi volt, a
lekmény elôtt hoztak. (Kihágási ügyekben és pél- magyar „történelmi osztályok” érdekeit képvi-
dául a cselédek büntetôpereiben ugyanakkor nem selte (egyfelôl az arisztokrácia konzervatívabb ré-
a független bíróságok, hanem a közigazgatás szer- szével és a klérussal, másfelôl az alsóbb osztályok-
vei ítélkezhettek.) Elkészült a polgári perrendtar- kal és a nemzetiségiekkel szemben).
tás, a modern büntetô törvénykönyv (1878). Ugyanakkor a közjogi kérdések vitatásának
(Egyes rendelkezései egészen 1961-ig érvényben nem volt igazi tétje és értelme. A közjogi ellenzék
maradtak.) A büntetések közül végképp eltûnt a ugyanis nemcsak a kormánynak volt az ellenzéke,
testi fenyítés és a vérdíj. hanem az egész berendezkedésnek, magának a rend-
Szakbíróságok is alakultak (pl. közigazgatási, szernek is. Ezért az uralkodó egy ilyen pártot válasz-
kereskedelmi). Kiépült a közjegyzôi szervezet: tási gyôzelem esetén sem engedett kormányra.
ezek a középkori egyházi hiteles helyek feladatait (1875-ben és 1905-ben is csak úgy kerülhettek ha-
vették át, vagyis közokiratokat adtak ki, magán- talomra korábban 48-as politikusok, hogy éppen
okiratokat hitelesítettek. Megalakultak a kor- programjuk lényegérôl mondtak le.) Az ellenzék
mány alá tartozó ügyészségek (büntetôügyekben padsoraiból bármit lehetett mondani „48-as alapo-
a vád képviseletére, vizsgálat lefolytatására). Az el- kon”, de kormányozni csak „67-es alapon” lehetett.
járás során mindenkit egyformán megilletett a
védelem és az ártatlanság vélelme. Ügyvéd mos- SZABADSÁGJOGOK, JOGÁLLAM
tantól csak jogi doktor lehetett; megalakult az ügy-
védi kamara. A dualizmus rendszere sokkal nagyobb mértékben
biztosította a szabadságjogokat, mint a korábbi
KORMÁNYPÁRT ÉS ELLENZÉK korszak. A cenzúra megszûnt, a sajtó útján elkö-
vetett vétségeket független bíróság, esküdtszék ítél-
A dualizmus korában a pártokat a parlamenti te meg. (A sajtószabadság viszonylag széles körû
képviselôk és a közigazgatásban mûködô tiszt- volt: a kormányt bátran lehetett szidalmazni – az
ségviselôk alkották. A pártoknak sem tételesen le- uralkodót azonban nem. Lapalapításkor kauciót –
írt programjuk, sem szervezetük, alkalmazott hi- óvadékot – kellett letenni, melybôl az esetleges
vatalnokaik nem voltak. (A tagkönyv, a székház is- büntetést levonhatták. A belügyminiszter közér-
meretlen volt, egy-egy párt politikusai a párt fôvá- dekbôl betilthatta egyes lapok terjesztését.)
rosi vagy helyi klubjában jöttek össze.) Mindig Elvben szabad volt a gyülekezés joga és szaba-
olyan párt volt kormányon, mely a dualizmus don lehetett egyesületet létrehozni, de a kor-
fenntartását hirdette, korabeli kifejezéssel élve: mányra volt bízva, hogy mit engedélyez. A korláto-

(Black plate)
1615 U plate)
264
M A DUALIZMUS KORA
zások és felszámolások fôleg a munkások, szegény- Az alkotmányos monarchia abszolutisztikus

parasztok és a nemzetiségek gyûléseit és egyesülete- maradványokat is (pl. uralkodói jogkör) magába-
it érintették. Ezzel együtt a civil (állampolgári) foglalt, a formális parlamenti többpártrendszer
szervezôdések szaporodtak: több ezer egyesület pedig bizonyos értelemben burkolt egypártrend-
tevékenykedett, az élet szinte valamennyi területén, szert takart (csak 67-es programmal lehet kor-
választott vezetôséggel, belsô demokráciával. mányra kerülni). Kétségtelen ugyanakkor, hogy
Minden felnôtt férfi egyenlô volt a törvény mindez nagy elôrelépés volt az önkényuralom-
elôtt vallásra, nyelvre és származásra való tekintet hoz képest, és az is, hogy – az 1848-as kezdemé-
nélkül. Viszont ez nem vonatkozott a nôkre, a nyezés talaján – igazi polgári jogállam jött létre,
cselédekre, és nem mindig volt érvényes a nem- mely kiállta az összehasonlítást a legtöbb európai
zetiségek esetében sem. állammal.
A magyarországi gazdaság fejlôdése

N
Mit jeleznek az adatok? Számolj! Hány százalékát tette ki a magyarországi egy fôre jutó
jövedelem az átlagos nyugat-európainak? Hol volt a legnagyobb a mezôgazdaságból származó
jövedelem aránya? És hol a legkisebb? Mit gondolsz, miért?
AZ EGY FÔRE JUTÓ NEMZETI JÖVEDELEM ÉS AZ EGYES ÁGAZATOKBAN KERESÔ NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA
EURÓPÁBAN (1905–1913 KÖZÖTTI ÉVEK)
Nemzeti Mezôgazdaság Iparból, Szolgáltató

jövedelem bányászatból ágazatból
korona/fô A* B* A* B* A* B*
Nagy-Britannia 1150 6,3 8 39 46 54,7 46
Franciaország 890 27,6 43 41,8 31 30,6 26
Németország 850 23,3 35 45 38 31,7 27
Svédország 910 25,9 41 36,5 30 37,6 29
Dánia 950 28,3 15,5 56,2
Norvégia 795 23,7 26,3 50,0
Olaszország 540 42,3 58 23,2 23 34,5 19
Ausztria 510 27,9 52 36,3 22 35,5 26
Belgium 18 50 32
Spanyolország 56 15 29
Cseh tartományok 38 34 28
Délszláv tartományok 63 13 24
Bukovina 75 7 18
Horvátország 78 10 12
Magyarország 430 43,7 60 25,3 18 31,0 22
* A – az ágazatból származó egy fôre esô jövedelem aránya, %

* B – a keresô népesség (az ágazatból élôk) aránya, %

(Black plate)
1615 U plate)
265
A MAGYARORSZÁGI GAZDASÁG FEJLÔDÉSE M
Megakadályozta-e a közös vámterület a magyar országi ipar fejlődését?
A HITELINTÉZETEK SZÁMA
ÉS TÔKEÁLLOMÁNYUK
Hányszorosára nőtt a hitelin-

tézetek száma, illetve azok tőke
állománya 1867-hez viszonyítva?
Ennek alapján nőtt vagy csökkent
az egy hitelintézetre jutó tőke?
WEKERLE SÁNDOR PÉNZÜGYMINISZTER, AKI ARANYALAPRA HELYEZTE

A MONARCHIA VALUTÁJÁT (RAJZ A BORSSZEM JANKÓBÓL, 1892)
A kép felirata: „Wekerlecius, a híres magyar alchymista,
aki papirosbul szûri az aranyat”.
Értelmezd a képet! Miért humoros a felirat?
A MAGYARORSZÁGI
VASÚTHÁLÓZAT FEJLÔDÉSE

(Black plate)
266
M A DUALIZMUS KORA
VASÚTÁLLOMÁS
Még ma is sokfelé látni az egykori Monarchia területén ehhez
hasonló vasoszlopos tégla állomásépületeket.
Mi lehetett a vasútépítés jelentôsége a többi gaz-

dasági ágazat (ipar, mezôgazdaság) szempontjá-
ból? Milyen arányú volt a vasúti hálózat növeke-
dése a dualizmus idején?
BAROSS GÁBOR SZOBRA BUDAPESTEN, A KELETI PÁLYAUDVAR

MELLETT (1848–1892)
1883-tól közmunkaügyi és közlekedésügyi államtitkárként már
lényegében a minisztérium vezetôje, 1886-tól pedig ténylegesen is
miniszternek nevezték ki. 1889-tôl kereskedelmi miniszter.
Kíméletlen szigorral és szorgalommal dolgozott, nyereségessé tette
a MÁV-ot, államosította a legtöbb vasútvonalat. Az általa kidolgozott
zónatarifa lényege az volt, hogy 25 km-es távon belül hetedére
csökkentette a tarifát, és hasonlóan kedvezményessé tette a 225 km
feletti utazást és szállítást. Ez hatalmas fellendülést hozott
a közlekedésben, és megugrottak a vasúti bevételek, de az ipari
termelésre is kedvezôen hatott.

(Black plate)
1615 U plate)
267
AZ 1879-ES SZEGEDI ÁRVÍZ

A folyószabályozásnak káros következményei is lettek:
az árterület csökkenésével megnövekedett az árvízve-
szély ott, ahol a folyó nem tudott a földekre szétáradni.
Sok régi erdôterület kiszáradt, állatfajok (fôleg halak)
haltak ki. A szántóföldek egy része elszikesedett,
a belvizeket nem tudták elvezetni, a száraz idôben
leapadó vízállás miatt pedig megnehezült a hajózás.
GANZ ÁBRAHÁM (1814–1867)

Svájci öntôlegényként próbált szerencsét a Széchenyi alapította Hengermalom
felszerelésekor. Budán vasöntödét alapított, 1848-ban pedig ágyúk öntésével
segítette a honvédséget. Az általa kifejlesztett technikai újítással, az ún.
kéregöntéssel készült vasúti kerék az 1855-ös párizsi világkiállításon bronzérmet
kapott, ekkor tért át a nagyüzemi termelésre. Az üzletvezetést megosztotta
a szegény származású, tehetséges mérnökkel, Mechwart Andrással, aki a lisztôrlés
rendkívüli finomságát lehetôvé tevô hengerszék kifejlesztésével Ganz halála után
is biztosította a gyár további fellendülését. A Ganz gyár a század végén
villamossági cikkeket is gyártott, mérnökei voltak például Zipernovszky Károly,
Bláthy Ottó Titusz, Bánki Donát, Déri Miksa.
A BUDAPESTI MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁS, 1896

– A CUKORIPAR PAVILONJA ÉS AZ IPARCSARNOK
1896-ban ünnepelte az ország a honfoglalás ezredik
évfordulóját. A kiállítás épületegyüttese és a kiállított
tárgyak egyaránt kifejezték a dualizmus kori gazdasági
fejlôdést.
ÖSSZEGZÉS
PÁRATLAN GAZDASÁGI FEJLÔDÉS dett, ezen belül a mezôgazdaság részesedése 40%-

ról 52%-ra, az iparé és a bányászaté 16%-ról
A XIX. század második felében nagy lendülettel 24%-ra nôtt. A magyar gazdaság növekedési üte-
fejlôdött a magyar gazdaság. A gyors növekedés me (évi 2-3%) a legdinamikusabbaké közé tarto-
egész Európában jellemzô volt ebben az idôszak- zott Európában. A gyors fejlôdés ellenére a magyar
ban, Magyarországon azonban, mivel a centrum gazdaság még 1914-ben sem érte utol a Monarchia
országainál sokkal kedvezôtlenebb helyzetbôl in- nyugati felét. (Az egy fôre számított nemzeti jöve-
dult, ez a növekedés még szembetûnôbb. Az összbi- delem 1867 és 1914 között megnégyszerezôdött
rodalmon belül például 1850 és 1911 között a ma- ugyan, de csak az olasz 80%-át, az ausztriai 85%-
gyar nemzeti jövedelem 30%-ról 36,4%-ra növeke- át, a nyugat- és észak-európai 50%-át tette ki.)

(Black plate)
1615 U plate)
268
M A DUALIZMUS KORA
A gazdasági fejlôdés alapját egyrészt a polgáro- tôségét, és ezért jelentôs mértékben támogatták a
sodás reformkorban kezdôdô jelenségei adták vasútépítést és -felhasználást, pl. a kamatbiztosítás
(a polgári gazdasági szemlélet terjedése; a hazai hi- rendszerével. Eszerint, ha egy vasútépítô társaság
tel- és biztosítóintézetek, a folyamszabályozás és haszna nem éri el a befektetett tôke 5%-át évente,
a vasútépítés tervei és kezdeményei; a gyáralapítás akkor azt az állam kipótolja nekik közpénzekbôl.
szabadságának kimondása 1840-ben; az elsô gyár- Ez persze sok visszaélésre (ahogy akkor mondták:
ipari vállalkozások stb.), másrészt pedig azok az panamára) adott alkalmat, de serkentette is a
1848 körüli változások, melyeknek köszönhetôen vasútépítést.
eltûntek a lendületesebb fejlôdés jogi akadályai Különösen fontos szerepet játszott a vasút fej-
(jobbágyfelszabadítás, ôsiség eltörlése, a kettôs vám lesztésében Baross Gábor, több kormány állam-
felszámolása), biztosítva a szabad munkaerô-, titkára, illetve minisztere (1883–1892), aki beve-
áru- és tôkeáramlást, a gazdasági versenyt. zette a 250 km-nél hosszabb útszakaszon a kedvez-
ményes, ún. zónatarifát, arra ösztönözve a terme-
PÉNZ- ÉS HITELVISZONYOK lôket, hogy minél inkább vegyék igénybe a vasúti
szállítást. Közben szervezésében folyamatosan ál-
A gazdasági fellendülést sokban segítette a stabil lamosították a legtöbb vasútvonalat, a Magyar
pénzrendszer. Kezdetben a Monarchia közös pén- Államvasutak (MÁV) ebben az idôben nôtt hatal-
ze (forint) ezüstalapú volt, vagyis a jegybankban mas és jövedelmezô vállalattá. Nagy erôkkel foly-
bárki beválthatta a pénzét ezüstre. Késôbb az ezüst tatták a közutak építését is.
ára ingadozni kezdett a világpiacon, és az orszá-
gok sorban tértek át az aranyalapú valutára. Ez
A VÍZSZABÁLYOZÁS: TÖRTÉNELMI
nem volt egyszerû dolog, mert aranykészleteket
FORDULAT A SÍKSÁGOKON
kellett hozzá felvásárolni, felhalmozni, amihez vi-
szont cserébe adható pénzt vagy árut kellett elôte- 1867 után tovább folytatódott a folyók szabályo-
remteni. Ezt az átállást a kitûnôen gazdálkodó ma- zása is, ami – a gôzhajózás terjedésével párhuza-
gyar pénzügyminiszter, Wekerle Sándor kezde- mosan – szintén lendített a közlekedési és szállí-
ményezte és szervezte meg az egész birodalom szá- tási viszonyokon.
mára (1892). Az értékálló aranyvaluta (korona) A folyamszabályozás jelentôs hatással volt emel-
külföldön is jó fizetôeszköznek számított. lett a mezôgazdaságra és az életviszonyokra is. Míg
A hitelviszonyok sokat javultak 1867 után. a honfoglalás korától kezdôdôen a csapadékos év-
(1913-ig a hitelintézetek száma több mint hússzo- szakokban az Alföld és a Kisalföld kétharmada víz
rosára, tôkeállományuk pedig több mint ötvensze- alá került, ez a helyzet most gyökeresen megválto-
resére emelkedett.) Kezdetben a külföldi tôkének zott. Ármentesítô gátakat építettek, így csök-
volt ebben elsôdleges szerepe, de a századfordulón kentve az árterületet és az árvízveszélyt. Ennek, va-
már átvette szerepét a hazai felhalmozás, különö- lamint a mocsarak lecsapolásának köszönhetôen
sen a takarékpénztári hálózat segítségével. Állami vagy hússzorosára nôtt az ország hasznosítható
támogatással hitelszövetkezetek egész hálózata jött szántóterülete (mintegy négymillió katasztrális
létre. Ezekben a pénzintézetekben a kispénzû em- holddal). Emellett visszaszorult a malária, többen
berek tették össze megtakarított pénzüket és nyúj- és jobb körülmények között élhettek az Alföldön.
tottak egymásnak olcsó hiteleket.
MEZÔGAZDASÁG
A VASÚTÉPÍTÉSI LÁZ
A közös vámterületen belül a magyar mezôgazda-
Láthattuk, hogy a vasútépítés és a folyószabályozás sági termények könnyen piacra találtak. A külsô
már az ötvenes években nagy lendülettel megin- vám valamelyest védett is az erôsödô külföldi ver-
dult. A vasútvonalak hossza 1867 és 1900 között senytôl. A mezôgazdaság össztermelése 1867 és
több mint nyolcszorosára növekedett. A liberális 1900 között megkétszerezôdött. A Dunántúlon
kormányok felismerték a vasút gazdasági jelen- korábban elterjedt újítások (éppen a vízmentesítés-

(Black plate)
1615 U plate)
269
nek köszönhetôen) elterjedtek az Alföldön is. Ilyen az ipart támogatják. Az ipart támogatták és a védô-
volt a vetésforgó (az ugar tehát eltûnt), az istálló- vámot pótolták Baross szállítási tarifái, melyekkel
zó állattenyésztés, a szántóföldek trágyázása, sôt jobban támogatta a kifelé, mint a befelé történô
megjelent a mûtrágya is. A hagyományos szôlôvi- szállítást.
dékeket a filoxéra (gyökeret elrágó féreg) sújtotta, A fejlôdés azonban nem egyformán érintett
és a termôterület felét tönkretette. Mivel azon- minden ágazatot. A „gründolási (cégalapítási)
ban a filoxéra a homokot nem tûri, megkezdôdött a láz” elsôsorban a mezôgazdasági termeléshez kap-
szôlôtelepítés az alföldi homokvidékeken. csolódó iparágakban volt szembetûnô, így az élel-
A jobbágyfelszabadítással párhuzamosan a csa- miszeriparban és a malomiparban. A hazai tô-
ládi parcellákat tagosították (vagyis a különbözô kések többnyire terménykereskedéssel alapoz-
dûlôkben elhelyezkedô földdarabokat birtokoson- ták meg tôkéjüket, majd ebbôl hoztak létre gôz-
ként egy-egy összefüggô földterülettel cserélték malmokat (fôleg a fôvárosban). Európai viszony-
fel), megszûnt a földközösség és a nyomáskény- latban a budapesti malomipar termelése volt a leg-
szer, helyette minden tulajdonos azt vetett, amit nagyobb, az itt készült liszt jelentôs hányadát ex-
akart. portálták. Fejlôdött a cukor- és szeszgyártás (híres,
Az egykori ugaron hagyott földek és legelôk he- ekkor alapított vagy felfutott vállalkozás volt a sze-
lyén búzát, kukoricát és kapás növényeket (burgo- rencsi cukorgyár, a Hatvany-Deutsch család hatva-
nya, cukorrépa) mûveltek. A városok környékén ni cukorgyára, a kôbányai Dreher Antal Serfôzdéi
elterjedt a zöldségek szántóföldi termesztése. Rt., a budapesti Zwack Likôrgyár [világhírû ter-
(Ekkor kezdôdött a szegedi és a kalocsai paprika méke az Unicum] vagy a budafoki Törley Pezsgô-
karrierje, és ekkor lendült fel például a makói gyár).
hagymatermesztés.) Elterjedt a vetô- és a cséplô- A gyáripar és a vasútépítés igényelte a gépgyár-
gép. (Helyenként gôzeke is létezett, de kevés ha- tást, és ez volt az a lendületesen fejlôdô ágazat,
tékonysággal. Az igavonó erôt még az állatok melybe az élelmiszeriparban megtermelt tôke rész-
adták.) ben tovább áramlott. (Híres gépgyár lett Ganz Áb-
Az istállózás lehetôvé tette, hogy a régi, nagy rahám vagy Weiss Manfréd üzeme.) A századfor-
testû, inkább csak a húsáért tenyésztett, szilaj szür- dulótól jelentôs lett az elektromos ipar termelése
ke magyar marha helyébe külföldi, jól tejelô fajtá- is. (Ekkor alapítják pl. az újpesti Egyesült Izzólám-
kat honosítsanak meg (a svájci szimmentáli fajta pa és Villamossági Rt.-t, [késôbb Tungsram Rt.],
majdnem háromszor annyi tejet adott, mint a ma- ahol az elsô volfrámszálas izzólámpa is készült. Si-
gyar, ebbôl fejlôdtek ki a magyarországi tarka faj- keres állami gépgyár volt a MÁVAG.)
ták). Csökkent a juhok száma, nôtt viszont a serté- A gépgyártáshoz kapcsolódott a bányászat fej-
seké. lôdése, különösen a szén kitermelése.
AZ IPAR Ezzel szemben a könnyûipar (ezen belül a textil-
ipar) nehezen bírta a Nyugattal a versenyt, bár volt
A magyar ipar számára a közös vámterület kevés- néhány sikeres vállalkozásra is példa (pl. az óbudai
bé volt kedvezô, mivel a birodalmon belül erô- Goldberger gyár).
sebb volt az osztrák és a cseh ipar. Ennek ellené- Az ipar a századfordulón a nemzeti jövede-
re az ipar is nagy lendületet vett, fejlôdésének üte- lem 25%-át adta, és ez az arány folyamatosan nö-
me – az alacsonyabb kiindulópont miatt is – na- vekedett. Kezdte behozni történelmi „lemaradá-
gyobb, mint a mezôgazdaságé: termelése 1967 és sát” a mezôgazdasághoz képest.
1900 között nagyjából nyolcszorosára nôtt. Eb-
ben szerepe volt az állami gazdaságpolitikának is. KERESKEDELEM
Az 1872. évi ipartörvény végleg megszüntette a
céheket, teljessé tette az iparszabadságot, a ké- A század közepén a kereskedelemben még a hagyo-
sôbbi törvények pedig 15 évi adómentességet biz- mányos formák voltak meghatározók: az országos
tosítottak számos ágazat üzemeinek, s ezt késôbb és heti kirakodóvásárok, illetve falun a házaló ke-
a bányákra is kiterjesztették. Késôbb (1890) ked- reskedés. Késôbb megalakult a pesti Áru- és Ér-
vezményeket kaptak azok a pénzintézetek, melyek téktôzsde (1864), szaküzletek hálózata, vásárcsar-

(Black plate)
1615 U plate)
270
M A DUALIZMUS KORA
nokok épültek, a századfordulón pedig megjelen- nagyban vásárolták fel az árut a termelôktôl, és
tek a nyugati típusú áruházak (pl. a mai budapesti kedvezô áron árusították. A kereskedést segítette
Divatcsarnok elôdje, a Párizsi Nagyáruház, 1911). az egységes „méterrendszer” átvétele is (méter,
Megjelentek a fogyasztási szövetkezetek. Ezek kilogramm, liter) 1876-tól.
A társadalom: urak és parasztok

N
MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGE EZER ÉLVE SZÜLETETT CSECSEMÔ KÖZÜL EGYÉVES
(MILLIÓBAN, HORVÁTORSZÁG ÉS FIUME NÉLKÜL) KORA ELÔTT HALT MEG MAGYARORSZÁGON
1850 1880 1910 1846 1911

11,5* 13,8 18,3 288 206
* katonaság nélkül
EZER ÉLVE SZÜLETETT FIÚ KÖZÜL MEGÉRI
SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM (FÉRFIAK) A 10. ÉLETÉVÉT
1840 1900 1911 1840 1900

Magyarország 24,2 év 40 év Magyarország 471 618
Nyugat- és 50 év Franciaország – 759
Észak-Európa felett Svédország – 845
Oroszország 31 Oroszország – 526
Hasonlítsd össze a népesség növekedését a korábbi idôszakokéval! Magas vagy alacsony volt
a századfordulón a gyermekhalandóság? Idézd fel, miben halt meg A Pál utcai fiúk Nemecsek
Ernôje és a Kincskeresô kisködmön fôhôsének húga!
AZ URAK IS MEGHALNAK? »Il n’y a que nous« [„Csak mi számítunk”] (a csa-

ládban többnyire franciául beszéltünk): a többiek
„Egyik unokaöcsém, az Esterházy család hétéves nem számítanak, hiszen azok másfajta, alacso-
sarja egyszer azt kérdezte nevelônôjétôl: »Streben nyabb rendû lények. [Édesanyám] Halála után
Herrschaften auch?« (Az urak is meghalnak?) néhány évvel apám feleségül vette egy másik uno-
[…] Szüleim […] unokatestvérek voltak, mind- katestvérét, gróf Pálffy Geraldine-t. […] Gyerek-
ketten Károlyiak. A magyar arisztokrácia körei- korunkat nagyszüleink fóti birtokán töltöttük.
ben általános szokás volt az unokatestvérek, […] Nekünk, gyerekeknek tilos volt kilépni a
nagybácsik és unokahúgok stb. közti házasodás, park területérôl. […] A falu már terra incogni-
de a Károlyiak ebben is rekordot állítottak fel. Az tának [ismeretlen, azaz: veszélyes földnek] számí-
a törekvésük, hogy a családi birtokok együtt ma- tott. Még a falusi elôkelôségek gyerekeivel sem
radjanak, roppant szûk körre korlátozta a válasz- volt szabad találkoznunk. […] Már kisfiúként
tást. Batthyány nôvéremnek [Batthyányné Ká- belém oltották, hogy kiváltságos lény vagyok.
rolyi Zsuzsanna] egyik kedvenc mondása volt: […] Arra neveltek, hogy tiszteletet követeljek a

(Black plate)
1615 U plate)
271
A TÁRSADALOM: URAK ÉS PARASZTOK M
magam számára, és ezt meg is kapjam, hogy érvé- nyérôl. »Valahogy nem tud érdekelni, ha olyan
nyesítsem tekintélyemet, hatalmamat a kevesebb emberek magánéletérôl és szerelmi bonyodal-
kiváltsággal rendelkezôk fölött, akiket a mi fel- mairól olvasok vagy hallok, akikkel sosem talál-
adatunk irányítani, kormányozni és segíteni. koztam« – válaszolta. – Hauptmann többnyire
[…] Esterházy Sándortól, aki utóbb Zita királyné professzorokról, építészekrôl, orvosokról és egyéb
udvarmestere lett, egyszer megkérdeztem, mi a hasonlókról ír.”
véleménye Gerhard Hauptmann legújabb regé- (GRÓF KÁROLYI MIHÁLY)
Milyen nyelven beszéltek az arisztokraták egymás között? Mi volt az oka a gyakori

unokatestvér-házasságoknak? Mi lehetett az oka, hogy az arisztokraták kiváltságos,
különleges embereknek tartották magukat?
DZSENTRI TESTVÉRPÁR
HANYATLÓ NEMESSÉG A SZÁZADFORDULÓN
„A hajdan tevékeny férfiú, aki elméletekkel nem Kezdetben a módos ne-
bajlódott, tétlenségében szemlélôdôvé vált. Visz- messég nevezte magát
szaélte magát a múltba, s mind arról ábrándozott, büszkén az angol gentry
hogy mi módon kellett volna a magyar nemzet- (vállalkozó nemes) mintá-
nek kifejlôdnie. Rögeszméjévé lôn, hogy a de- jára dzsentrinek. Késôbb
mokráciai eszmék tették semmivé a magyart; el- gunyorosan már azt a ne-
fordult a jelentôl s gyönyörrel olvasta a múlt lap- mesi réteget nevezték így,
mely könnyelmû életet él,
jain a magyar nemzet, azaz a nemesség örök di-
birtokával nem törôdik,
csôségét. […] Ez elmélkedô álmodozások között
és fokozatosan elszegé-
elfeledte, hogy gazdálkodni kellene. […] beszélt a
nyedik. A megkapaszko-
kocsissal, de nem meglévô dolgairól, hanem a
dás lehetôségét a katona-
hajdaniakról; dicsekedett velök, sajnálkozott raj-
tiszti pálya és közhivatal
tok s elballagott, meg sem mondva, hogy miért
vállalása biztosította.
jött. A csûrben mind azokat a régi nagy boglyákat
emlegette, amelyek sehol sem voltak […]. A kert-
ben legtöbbet a beomlott kô Neptunnal veszô-
dött, így is fölállíttatta, amúgy is, s midôn nem Milyen gazdasági okai lehettek annak, hogy
akart jôni orrán-száján a kis patak vize, fenyegette a nemesség egy része az 1850-es évektôl
a kertészt, aki nem volt már szolgálatában, hogy szegényedni kezdett? Idézd fel Mikszáth
megtanítja a becsületre.” Kálmán elbeszélései, regényei alapján,
(GYULAY PÁL: EGY RÉGI UDVARHÁZ milyen életet élt, milyen értékeket követett
UTOLSÓ GAZDÁJA, 1857) a dzsentri a század utolsó évtizedeiben!
A MEGSZÓLÍTÁSOK BONYOLULT VILÁGA

1750 1900
Herceg méltóságos fôméltóságú
Gróf, báró tekintetes és nagyságos méltóságos
Tekintélyesebb nemes tekintetes nagyságos
Alsóbb rendû nemes, polgár, hivatalnok nemzetes tekintetes
Kishivatalnok, tanító, iparos nemzetes tisztelt úr, mester úr

(Black plate)
1615 U plate)
272
M A DUALIZMUS KORA
Hogyan változott meg a megszólítások rendszere a XVIII. század és a XX. század között?
Mi lehetett ennek az oka? Mirôl árulkodik, ha egy társadalomban ilyen finoman megkülön-
böztetik egymástól az illendô megszólításokat?
A PARASZTSÁG
TISZTASZOBA
Az egyik sarokban állt a sarokpad és az asztal, felette CIFRASZÛR
a katolikusoknál a szentkép, a menyasszonyi koszorú, A birtokos paraszt viselte. A szûrszabók készítették,
esetleg kereszt és házi oltár vagy búcsúhelyekrôl hozott gyapjúszálakkal, növényi rostokkal kevert vastag
szobrok. Protestánsoknál itt látható a gazda katonaképe, posztóból. Kezdetben mindennapos viselet, késôbb
szabadsághôsöket ábrázoló képek, Biblia, zsoltáros- egyre díszítettebb, a század végén már csak ünnepeken
könyv, iratok. Itt vannak a legszebb cserépedények hordott ruhadarab.
a falon, illetve a tükör. A szoba bútorait kezdetben
maguk a gazdák készítették (festett mintákkal),
a XIX. század végétôl vásárolták. A magasra vetett ágy
– nyoszolya – egész évben használaton kívül állt,
akárcsak az egész szoba.
A PARASZTI ÉS A POLGÁRI RÉTEGEK
„Az egésztelkes gazda mésalliance-nak [méltat-

lan házasságnak] tekinti, ha leánya fertálytel-
keshez [negyedtelkes gazdához] megy férjhez; a KUBIKUSOK
debreceni cívispolgár nem vegyül össze a kékbe- A földnélküliek egy része a folyamszabályozásoknál,
li emberrel. [Kékbelinek a kék posztóünneplôt vasútépítéseknél, nagyobb közmunkáknál, városi
viselô egyszerû embert, mesterembert nevez- útépítéseknél dolgozott.
ték.] Világszerte tudva van, mily áthághatatlan
sorompó létezik a tanyás gazda és a gányó [ma-
joros] között, mily magas lény a pógár a pugris
[mûveletlen, faragatlan, bugris] emberhez ha- Hasonlítsd össze a földmûves rétegek, a
sonlítva, mily megvetett embervakarcs a duhaj polgárok és a felsôbb rétegek körében egy-
[szegénylegény] a redemptus [földbérlô] szeme aránt jellemzô elkülönülést, „kasztszelle-
elôtt.” met”! Milyen hasonlóságot látsz? Mi lehet
(JÓKAI MÓR) az oka a hasonlóságoknak?

(Black plate)
1615 U plate)
273
VÁLYOGFALÚ, ZSÚPFEDELES PARASZTHÁZ

A szegényebb vidékeken sok gyereket neveltek fel, mert minden
munkáskézre szükség volt. A század második felétôl a paraszti
kiscsaládok helyett terjedtek az összetett család különféle változatai
(több nemzedék együttélése egy háztartásban), mivel a munkákat
legjobban a kiterjedt családon belül lehetett elosztani.
ÖSSZEGZÉS
NÉPESSÉG, ELVÁNDORLÁS narchia területérôl Magyarországra bevándorló,
mintegy 300 ezer fô.) A kivándorlók kétharmada
A XIX. század második felében folytatódott a nemzetiségi volt: fôleg az ország északi és keleti,
magyarországi népesség növekedése. Nálunk szegényebb vidékeirôl indultak útnak. Kezdetben
azonban nem volt olyan hirtelen népességrobba- nagy családú telkes gazdák adták a kivándorlók
nás, mint amilyen a legtöbb országban az ipari for- többségét, késôbb cselédek és napszámosok.
radalmat kísérve lezajlott. A halálozási arány Fôként azokat a térségeket hagyták el az emberek,
ugyanis csak lassan csökkent, a századforduló Eu- ahol nem volt divat az „egykézés”. Kétharmaduk
rópájában is csak egy-két országban volt rosszabb Amerikába ment, a többiek nagy része Ausztráliá-
ez a mutató. Az orvosi ellátás látványosan fejlô- ba vándorolt.
dött, de még mindig elmaradt az európai átlag- A korszak másik népmozgása a városokba (fôleg
tól, és nagyon egyenetlen volt: a falusi és tanyasi Budapestre) irányult: a városlakók aránya 16%-
lakosok nagy része továbbra is inkább maga pró- ról 25%-ra ugrott. A harmadik népmozgási irány
bálta – gyakran babonás módokon – kúrálni a be- ezzel ellentétes volt: a mezôvárosokból és falvakból
tegeket. A munkásság és az agrárproletárok életkö- kiköltöztek a tanyavilágba. A korszak végén már
rülményei, táplálkozási szintje sem javult, helyen- körülbelül egymillió ember élt szétszórtan, néhány
ként inkább romlott. Így népbetegséggé vált a tü- épületbôl álló kis tanyákon. A „tanyásodás” oka az
dôbaj (tuberkulózis, tbc), amelyet „magyar beteg- volt, hogy – szakítva a rideg állattenyésztéssel – egy-
ségnek” is neveztek, mert Magyarországon volt a re több legelôt vontak szántóföldi mûvelés alá. Egy
legelterjedtebb Európában. Alig javult valamit a idô után a parasztok kénytelenek voltak kiköltözni
csecsemôhalandóság mutatója, és a gyermekha- a földek mellé, mivel azok már olyan messze estek a
landóság terén is csak Oroszországban volt rosz- régi településtôl, hogy nagyobb töredelem volt na-
szabb helyzet. ponta kijárni. A tanyasi lakosok azonban nehezen
Ugyanakkor az 1890-es évektôl csökkenni kez- jutottak orvoshoz, iskolához, paphoz, társasághoz;
dett a születések száma. A parasztság körében leg- a külvilágtól elzárva, a többi településhez képest
több helyen az volt a szokás, hogy a földet a fiúk elmaradottabb viszonyok között éltek. Még sze-
között osztották fel, a lányok pedig az ingóságok- gényesebb viszonyok jellemezték a nagybirtokok
ból kaptak részesedést. Ezért – fôleg a módosabb majorjait, ahol az uradalmi cselédek laktak.
vidékeken – arra törekedtek, hogy minél kevesebb
gyerek, lehetôleg csak egy örökös szülessen, s így KETTÔS ARCÚ TÁRSADALOM
akadályozzák meg a földek fölaprózódását. („Egy-
kézésnek” hívták ezt a szokást.) A kor magyar társadalma sajátos kettôs arculatot
A dualizmus korában mintegy 1,5 millió em- mutat. Egyfelôl a polgárosodásnak számos jele
ber vándorolt ki véglegesen Magyarországról. volt: megnôtt az ipari munkásság létszáma, erô-
(A kivándorlást csak kevéssé ellensúlyozta a Mo- teljes városiasodás indult el, egyre nagyobb gazda-

(Black plate)
274
M A DUALIZMUS KORA
sági és politikai jelentôségre tett szert az ipari, pénz- zárt világában nevelték, és szintén arisztokraták-
ügyi és kereskedô nagypolgárság. Erôsebb lett az kal házasították össze. Befolyásuk és öntudatuk
értelmiség; ezen belül a mûszaki értelmiség létszá- alapja a hatalmas vagyon volt: a magyarországi
ma, társadalmi tekintélye nôtt. Ugyanakkor to- földbirtokállomány egyötödét tartották kezük-
vábbra is a földmûvesek adták a társadalom tö- ben, melynek java része a Dunántúlon terült el.
megét (1870: 75%; 1910: 62%). A munkásság A nagybirtokok (az ezer hold feletti birtokok)
még gyenge: a századfordulón sem tette ki az össz- többsége hitbizomány volt, vagyis az uralkodótól
népesség egyötödét (18%). (Nyugat-Európával kapott jog alapján elidegeníthetetlen volt, és csak
összehasonlítva: ekkor már ott az iparban foglal- egy tagban lehetett örökíteni. E birtokok nagy ré-
koztatottak aránya nagyobb volt a mezôgazdaság- szét erdôségek tették ki, a szántóföldeken pedig a
ban dolgozókénál.) legkorszerûbb eljárásokkal, eszközökkel piacra ter-
A társadalom kettôs arca másban is megmutat- melô nagyüzemet mûködtettek. A birtokos a feu-
kozott. Egyfelôl terjedôben volt a polgári életfor- dális kor hûbérurára emlékeztetô hatalommal
ma, gondolkodásmód, másfelôl viszont olyan rendelkezett a birtokán élô sok ezer alkalmazott,
maradványok is jelen voltak a társadalomban, me- uradalmi cseléd felett, sôt a környék parasztjai
lyek idegenek voltak a kor modern Európájától. felett is. A nagybirtokos arisztokraták egyre na-
Tekintélyelvû volt e társadalom, melyben jogi ér- gyobb számban vettek részt iparvállalatok és ban-
telemben megszûnt a rendiség, de továbbra is ren- kok igazgatótanácsaiban is. (Persze, az arisztokra-
dies maradt az emberek társadalmi érintkezése és ták egy része nem volt nagybirtokos, ezek jóval sze-
gondolkodása. A többség elzárkózott az alacso- rényebb körülmények között éltek, a nagybirtoko-
nyabb rangúnak tekintettektôl: nemcsak nem há- sok egy része pedig nem volt arisztokrata.)
zasodott, de kerülte velük az érintkezést is. A szár- A középbirtokosok (200–1000 hold között)
mazás a társadalmi presztízs szempontjából még a egy része szintén korszerûsítette gazdaságát,
vagyonnál is fontosabb volt, nem is beszélve a többségük azonban a jobbágyfelszabadítást köve-
képzettségrôl vagy más egyéni tulajdonságokról. tôen már nem tudta biztosítani azt az életnívót,
Ez a „kasztosodás” a társadalom szinte minden, amit a robotoltatás korában a családja megszokott.
még legalsó csoportjaiban is megfigyelhetô. Nem volt elegendô tôkéjük a birtok korszerûsíté-
Mindenkinek illett például tudnia, hogy milyen sére, miközben ragaszkodtak a régi életvitelükhöz,
születésû, illetve foglalkozású embernek milyen így sokan eladósodtak, elvesztették birtokaikat.
megszólítás jár. Terjedt a cím- és rangkórság. A ne- (A dualizmus idején a birtokos nemesek száma a
mesi kiváltságok megszûnte ellenére sok ezer ne- korábbi felére apadt.) A megkapaszkodás lehetôsé-
mesi címet adományozott az uralkodó ebben a gét a közigazgatásban betöltött jövedelmezô állás
korban, fôleg olyan gazdag polgároknak, akik sze- vagy a katonatiszti, értelmiségi pálya jelenthette.
mében sajátos értéke volt a nemesi „kasztba” emel- Még szerencsésebb volt az, akinek sikerült egy gaz-
kedésnek. Az úri, történelmi (nemesi származású) dag polgár lányát elvennie – cserébe a történelmi
osztályok vagy az oda „beérkezô” emberek megkü- névért, amelyet a polgár unokájára örökített.
lönböztetô, ünnepi viselete volt a XVII. századi Ezt a dzsentrinek nevezett réteget – a névadó
nemesi öltözéket idézô „díszmagyar”. angol gentry szó jelentése: nyájas, szívélyes – nem
annyira a polgári, inkább a túlhaladott nemesi ér-
ARISZTOKRATÁK, NAGYBIRTOKOSOK, tékekhez való igazodás jellemezte. A kortársak
DZSENTRIK sokukat könnyelmûnek, kártyát, párbajt kedvelô-
nek látták, akik többet adtak a gazdagság látszatá-
A polgárosodás ellentmondásait jól mutatja, hogy ra, mint a tényleges vagyont megalapozó szorga-
az arisztokraták (hercegi, grófi, bárói címet vise- lomra, kitartásra. Ezek a sztereotípiák valójában a
lôk) ebben a korban is megôrizték különleges dzsentriknek csak egy részére voltak jellemzôek, az
politikai befolyásukat. Bár a társadalomnak csak azonban általánosan elmondható, hogy a dzsentrik
0,02%-át tették ki, a miniszterelnökök kétharma- társadalmi presztízse, elismertsége általában ked-
da, a miniszterek egyharmada, a képviselôk egyhe- vezôbb volt annál, mint amit a vagyonuk, a gazda-
tede közülük került ki. Gyermekeiket a kastélyok ságban betöltött szerepük indokolt volna.

(Black plate)
1615 U plate)
275
A PARASZTSÁG herd) történt, így a szobát is melegítô kemencét

csak hetente egyszer gyújtották be, kenyérsütéskor.
A parasztság körébe is igen különbözô helyzetû A füstmentes, meleg konyha lett az élet központja a
emberek tartoztak. Felsô 2%-ukat az 50–200 hol- házban, többnyire itt is aludtak. A „tisztaszobát”,
das módos gazdák alkották, akik maguk is sokat mely többnyire az utcára néz, már nem melegíti a
dolgoztak, de családtagjaik mellett szegény föld- kemence, lakatlanná válik, csak ünnepnapokon,
mûveseket is alkalmaztak. Közülük kerültek ki a vendégjáráskor népesül be, illetve itt helyezik el a
falvak elöljárói, gyermekeiket gyakran értelmiségi gyermekágyas asszonyokat. A tisztaszoba a presz-
pályára küldték, taníttatták, hogy bejuttassák ôket tízst szolgálta, a földtulajdonos paraszti státusát
a „nadrágos” úriemberek társadalmába. Ám a pa- tükrözte, akárcsak a népviselet.
rasztok háromnegyede csak 20 hold alatti kis- A paraszti jólét az étkezési szokások változásá-
és törpebirtokkal rendelkezett. Sokukat fenyeget- ban is megmutatkozott. A módosabb gazdák már
te az a veszély, hogy lesüllyednek a nincstelenek, az naponta háromszor ettek, elterjedt a zsírral készí-
agrárproletárok közé. tett rántás, a korábbi (és ritkábban fogyasztott)
A parasztok különbözô rétegei is elzárkóztak marha- és birkahús helyett gyakrabban került az
egymástól. Még a legszegényebbek is igyekeztek asztalra sertéshús. Az év egyik legnagyobb esemé-
kimutatni, hogy ôk a birtokos parasztság „rangos” nyévé lett a disznóvágás. (Az „urak” konyháján
társadalmába tartoznak, szemben a föld nélküli ag- pedig ekkortól lesz divat a régebben paraszti étel-
rárproletárokkal. Ezt a viseletükkel is kifejezték. nek számító gulyás-paprikás-pörkölt fogyasztása.)
Amit ma „népviseletnek” nevezünk, XIX. századi A szegényebb parasztok azonban még mindig csak
jelenség. A napóleoni háborúk idôszakában kezd- napjában kétszer ettek, a nemzetiségeknél pedig
ték díszíteni és vásárolt anyagból készült darabok- megmaradt a fehér kenyér helyett a rozskenyér
kal kiegészíteni a hagyományos paraszti viseletet. (németek), sôt az ôsi kása és lepény (szlovákok, ro-
Még nagyobb lendületet vett ez a folyamat a job- mánok) fontos szerepe.
bágyfelszabadítás után. Gyakran a felsôbb rétegek
(fôleg a nemesség, részben a polgárság) korábbi vi-
AGRÁRPROLETÁROK
seletébôl „szivárogtak le” elemek, majd tovább is
alakultak. (Például a csizma – a régi bocskor he- A nincstelen, teljesen föld nélküli földmûvesek a
lyett –, a kalap – a süveg helyett –, a cifraszûr, a kék teljes társadalomnak majdnem a negyedét tet-
posztódolmány, a szûk, zsinóros nadrág, a díszes ték ki. Bár sokan kivándoroltak, illetve a városok-
ködmön és a bunda, az egymás fölé húzott sok ba áramlottak, számuk mégis növekedett. Szemé-
szoknya.) Egyes vidékeken az 1880-as évektôl kez- lyükben szabadabbak voltak azok, akik alkalmilag
dôdôen terjedni kezdett a városi viselet, és elôször vállaltak munkát mint napszámosok, s ennek fe-
a falun túl munkát keresô férfiak, majd a nôk köré- jében napra kiszámolva kapták a termény-, illetve
ben is megindult a „kivetkôzés”, a hagyományos pénzilletményüket, valamint szállást, ellátást a
viseletdarabok elhagyása. gazdánál vagy uradalomnál.
A jellegzetes paraszti mûvészet nemcsak a vise- A részes mûvelôk a mûvelésre kapott föld ter-
letben jelent meg, hanem a lakáskultúrában, a be- ményének meghatározott részét kapták. A mezô-
rendezési tárgyak használatában is. A parasztházak gazdasági idénymunkások egyik csoportja, a
egyre nagyobb része épült tartós anyagból (tégla, summások – csapatokba szervezôdve – messzire is
kô), cserépzsindellyel fedve, üvegablakkal, az ablak- elmentek munkát vállalni. Javadalmukat egy
ban (amerikai eredetû) muskátlival. A nagy gond- összegben, „summában” kapták, amit maguk közt
dal, díszített bútorokkal berendezett ún. „tiszta- osztottak el. Fôleg nyári dologidôben találtak
szoba” is a XIX. század elején jelent meg, és a munkát, ahogy az aratómunkások is. Ebbôl tarta-
század második felében terjedt el. Ekkor ugyanis lékoltak télre is. A kubikusok pedig földmunká-
a hagyományos parasztházhoz sok helyütt újabb kat vállaltak a folyamszabályozásoknál, vasútépít-
szoba épült, ezzel egy idôben a konyha kéményt ka- kezéseknél, csatorna- és útépítéseknél.
pott, így füstmentessé vált, felette pedig padlás Az uradalmi cselédek, a majorsági zsellérek
épült. A fôzés a vaslapos takaréktûzhelyen (spar- modern kori leszármazottai alkották az agrár-

(Black plate)
1615 U plate)
276
M A DUALIZMUS KORA
társadalom legalsó rétegét. Nagygazdáknál és vagy pusztákon éltek százával, istállókban vagy ha-
nagybirtokokon dolgoztak, többnyire egész évre talmas cselédházakban kialakított szállásokon. A
„elszegôdve”. Általában pénzt, terményt és illet- cselédek helyzetén különben javítani hivatott
ményföldet kaptak járandóságképp, állatot is tart- 1907. évi cselédtörvény még megengedte 18
hattak. Így nagyobb létbiztonságban éltek, de job- éves kor alatt a testi fenyítést, és elôírta, hogy a
ban ki is voltak szolgáltatva a munkaadóiknak. cseléd köteles végrehajtani gazdája minden utasítá-
Legtöbbször a falvaktól távol, ún. majorokban sát, csak az ingyen munkát (robotot) törölte el.
A polgári Magyarország és fôvárosa: Budapest

N
A Pál utcai fiúk alapján idézd fel, miben különbözött a városi gyerekek élete a századfordulón
a mai gyerekekétôl! (Pl. közlekedés, iskola, lakás, játék, viszonyuk a felnôttekhez, lányok és
fiúk stb.) A „gittegylet” a felnôttek egyesületeit, egyleteit utánozta. Hogyan mûködött egy
polgári egyesület? Mi lehetett a tagdíj, a rendes és a rendkívüli közgyûlés, a pecsét, a zászló,
a pénztár, az elnök stb. szerepe? Mi lehet az oka, hogy olyan sok német szót (einstand, grund,
gitt stb.) használtak a pesti fiúk? Milyen nemzetiségû lehet a grundot ôrzô Janó?
Milyen származásra utal Nemecsek, Weisz, Richter neve?
A NAGYVÁROS
„OTT, AHOL A HATOS MEGÁLL…”

VILLAMOSKOCSIK A FÖLD ALATT, 1896 Villanyvilágítás és a 6-os villamos a mai Nyugati térnél.
A fôváros körútjain és sugárútjain az egyre-másra A lakossági villanyáram-szolgáltatás 1893-ban
villamosított lóvasutak után 1896-ban – a londoni után kezdôdött, a kábeleket a járdák alatt vezették.
3 évvel – átadták a kontinens elsô földalattiját Az utcai villanyvilágítás 1909-ben indult, de még
az Andrássy út felszíne alatt. sokáig a gázvilágítás volt a jellemzô.

(Black plate)
1615 U plate)
277
A POLGÁRI MAGYARORSZÁG ÉS FÔVÁROSA… M
CSONKA JÁNOS-FÉLE AUTOMOBIL, 1909

Az elsô gépkocsi 1895-ben jelent meg a fôvárosban.
1911-ben már 922 volt belôlük. A XX. század elején
Csonka János (1852–1939) magyar mérnök találmányai
megvetették az alapját a hazai belsô égésû motorok
gyártásának. Csonka maga gyártotta le a 4 lóerôs,
LOVAS SZEMETESKOCSI – „ITT A SZEMETES!” egyhengeres kisautót, amelyet megbízhatósága
1868-tól tilos volt a házi szemetet az utcára dobálni. miatt „Doxa-autónak” neveztek. Az elsô szabályozást
A szemetet egy magánvállalat – ehhez hasonló 1901-ben vezették be 15 km/h megengedett maximális
kocsikkal – a Kispest határában lévô telepre szállította, sebességgel, amelyet késôbb 25 km/h-ra emeltek, és be-
ahol a hulladék egy részét feldolgozták, a többit vezettek négy jelzôtáblát. (Magyarországon a balkéz-
elégették. szabály volt érvényben 1944-ig.)
Mit jelentett az „unzereiner” szó? Milyen szempontok határozták meg, hogy kik érintkeztek
egymással? Milyen hasonlóságot látsz a városi és azon kívüli társadalmi szokásokban?
EGY PESTI BÉRHÁZBAN sem, s nem lehettek azok a zsidó származásúak

vagy a kereskedôk akkor sem, ha úgy éltek, mint
„Gyerekkoromban ismerôsöknél, rokonoknál mi. […] Ezek a társadalmi különbségek a legjel-
[…] többnyire öt-hatszobás háztartásokat láttam legzetesebben mutatkoztak meg magában a nagy,
szakácsnéval, szobalánnyal. […] Késôbb meg- négyemeletes házban, ahol laktunk. […] Alat-
tudtam vagy tapasztaltam, hogy vannak ennél tunk is orvos lakott, dr. Köves nevû ôszülô em-
nagyobbak, de még mindig polgári háztartások, ber, de nem tanár, sem kórházi orvos, hanem
belvárosi bérlakásokban, olykor nyolc szobával és egész nap otthon rendelt. Köveséket zsidóknak
két-három szobalánnyal vagy inassal. […] Velük tudtuk, de egyebet róluk alig. […] Apám dr. Kö-
azonban szüleim nem érintkeztek, apám az or- vest igen derék embernek tartotta, kolléga úrnak
voskari elkülönülés miatt, anyámat pedig feszé- szólította, magázta, ô tanár urazta, néha a liftben,
lyezte, hogy olyanok hívták, akiknek a vendéglá- a lépcsôházban beszélgettek – de több alig tör-
tását nem tudta viszonozni. Szüleim csak tént húsz éven át. […] Felettünk ügyvéd lakott,
»unzereiner«-ekkel érintkeztek, így nevezték a ve- dr. Sebôk – Sebôkék nem voltak zsidók, mégsem
lük egyenrangú, anyagi helyzetû, felfogású csalá- érintkeztünk velük, mert másként éltek, mint mi
dokat. A három szobalányos, nyolcszobás lakású, […]. Nem, Sebôkék nem voltak »unzereinerek«,
autót tartó professzorok s más ilyenek nem lehet- ezt mi gyerekek is éreztük.”
tek »unzereinerek«, mert feljebb voltak, de (GRANASZTÓI PÁL: IFJÚKOR A BELVÁROSBAN,
ugyanígy a szegényebb, a kispolgáribb emberek 1965)

(Black plate)
278
M A DUALIZMUS KORA
Kispolgári vagy középpolgári lakások alap-

rajza ez? Mi derül ki az alaprajzból az élet-
vitelrôl, életkörülményekrôl?
LAKÁSALAPRAJZOK
BAJNOKI MÉRKÔZÉS
PLAKÁTJA1913-BÓL
A polgárok egyesületei
között fontos szerepet
játszottak
a sportegyesületek.
VIZSGA UTÁN (HALMI ARTÚR FESTMÉNYE)
A verés kiment a divatból, a gyerekszoba (világos
bútorokkal), a vásárolt játékok, a konfekcióruha is
mutatja, hogy már nem kis felnôttnek tekintették ôket,
több figyelmet fordítottak rájuk, mint az elôzô
században.
A POLGÁRI ILLEM lôknek illô [látogatást tenni] […] a hivatali fônök

családjánál elsôsorban, aztán a rangban egy vona-
„Mások szavába sohasem vág bele, aki ért a társal- lon állóknál. Kisemberek magas állásúakhoz tola-
gás mûvészetéhez, […] vitái közben is mindig ott kodás nélkül nem mehetnek. […] Elsô – és egyál-
ül ajkán a mosoly; indulat soha el nem ragadja. talán, minden feszesebb – látogatásnál, mely
[…] Rosszat senkire nem mond, tudván azt, mindenkor délután 6 órakor történik, elôbb név-
hogy mások rovására mulattatni a legolcsóbb jegyet küldünk be. […] Elsô látogatás tizenöt
szellemesség. Fölfelé és lefelé egyaránt megtalálja percnél hosszabb idôt ne vegyen igénybe. Urak
a hangot. […] Szemtôl szembe nem dicsér senkit; tavaszi kabátjukat is kötelesek kint hagyni [az
tud hízelgés nélküli kellemességeket mondani. elôszobában], úgy botjukat és kalapjukat is. Höl-
[…] A szemei épp olyan élénken kísérik szavait, gyek rövid látogatáskor rövid tavaszi kabátjukat
mint amilyen nyugodtan maradnak a kezei. […] és a napernyôt bátran bevihetik. Elsô látogatáso-
Úri voltunk szab reánk egyéb kötelezettsége- kat nyolc napon belül illik visszaadni. […] Má-
ket is, mint ami a tízparancsolatban foglaltatik. S sodszor látogatásokat már csakis szíves hívásra le-
ezek közt elsô helyen áll a fegyelmezettség. […] het tenni. […]
Érdeklôdést mutatni mások érdektelen elbeszélé- [Ebédmeghíváskor] leülni senkinek sem sza-
sei, bajai, ügyei iránt […], kéretlenül véleményt bad addig, amíg a háziasszony helyet nem foglal.
nem mondani; a magunk igazát másokra rá nem […] Leves evés közben a magyarnak nincsen
erôszakolni; jó kedvünk szertelenségeinek határt szava. […] Minden férfi tartozik figyelemmel
vetni; rossz kedvünkön erôt venni: szintúgy csak lenni hölgy szomszédjára, és ôt vízzel, borral, s a
fegyelmezettség. keze ügyébe akadó dolgokkal ellátni. Ebéd után
A társas élet formaságai között legkényesebb sorba járni és »egészségére« kívánni már rég ki-
szabályok alá esnek a látogatások. Vidékre telepü- ment a divatból. A meghajlás teljesen elegendô.

(Black plate)
1615 U plate)
279
A POLGÁRI MAGYARORSZÁG ÉS FÔVÁROSA … M
Kézcsókot csak a háziasszony igényelhet. […] Fe- foglalkozni a maga bajával, nekünk tehát legyen
ketekávé után illik még egy kevéssé elbeszélgetni, kötelességünk érdeklôdni iránta.
aztán távozni, tekintettel arra, hogy a legtöbb A cseléd is érzô, szenvedô, öntudatos lény; em-
ember – így esetleg a ház urai is – nehezen tudnak ber […], akit hiányos mûveltsége fegyelmezetté
lemondani délutáni álmukról. nem tehetett. […] Kell, hogy fenn tudjuk tartani
Betegeket látogatni hajdan az irgalmasság cse- velük szemben tekintélyünket, ezért nem szabad
lekedete volt a Biblia szerint. A modern embernél a bizalmaskodást megengednünk.”
pedig a jó modorhoz tartozik. […] A beteg szeret (ÚRIASSZONYOK KÖNYVE, 1910)
Melyek azok az illemszabályok, szokások, amelyeket ma is követni kell vagy kellene?

Melyek értelmetlenek? Sorolj fel néhány polgári értéket!
ESZTERGAMÛHELY A LÁNGBAN, 1900 KÖRÜL

A szakmunkást a keménykalap különböztette meg
a segédmunkástól. Mivel a polgárokra akartak
hasonlítani, ezért ezt a rájuk jellemzô öltözettel (öltöny, RAZZIA EGY TÚLZSÚFOLT LAKÁSBAN –
keménykalap, óralánc) is jelezték. RAJZ A KIS ÚJSÁG CÍMLAPJÁRÓL, 1901
EGY ANGYALFÖLDI HÁZ (1911)

„Nyissunk be egy lakásba. […] Itt (egyetlen Hányan laknak a lakásban, hogyan alszanak?
szobában) a lakók száma tíz: két családfô, két
anya és három-három gyermek. […] A lakás
bútorzata: két rozoga lapos ágy, két puhafa szék, PESTI BÉR-
KASZÁRNYA,
egy suszterbankli [pad]. Asztal nincs. Ugyane
ház egy másik lakásában. Valamivel nagyobb 1910 KÖRÜL
szoba. Négy ágy van benne. A lakók száma itt
tizenhárom. […] Egy másik lakás ugyanitt.
Csak egy kicsiny szoba. Bútorzata két ágy, két
szék. A fôbérlô egy tanult munkás. Ennek a nô-
vére egy kocsissal együtt, kivel közös háztartás-
ban él, egy ágyat bérel. […] A háziúr és egy mû-
asztalos lakásán kívül ez a legkevésbé zsúfolt la-
kás az egész házban. Egyáltalán: »ennél kényel-
mesebben« alig laknak az egész vidéken.”
(SZÁMLÁLÓBIZTOSI JELENTÉS)

(Black plate)
1615 U plate)
280
M A DUALIZMUS KORA
Egy-egy ilyen lakás általában 20-25 m2 volt. Hány lakó jutott átlagosan egy szobára?
Hány négyzetméter jutott egy emberre? Számítsd ki ugyanezeket az adatokat
a saját lakásotok esetében, és hasonlítsd össze a kettôt! Hány lakó jutott átlagosan egy ágyra?
ÖSSZEGZÉS
GYORS NÖVEKEDÉS vel zárták le. (Ide két neoklasszicista múzeumépü-
let került, és építeni kezdték a ma is álló emlékmû-
A dualizmus kori Magyarország polgárosodásának, vet.)
modernizációjának élén a fiatal fôváros, Buda- A „polgári” Pesttel szemben a budai oldal épít-
pest haladt. Itt volt a legtöbb korszerû gyár, bank, kezései mintha inkább a múltba fordultak volna.
a legnagyobb létszámú és legerôsebb öntudatú, po- Ekkor történt a Vár reprezentatív kialakítása a Ha-
litikai és kulturális szerepû polgárság. A város lászbástyával, a Mátyás-templom átépítésével, a
1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda köz- Várpalota nagyméretû kiegészítésével, történeti
igazgatási egyesülésével. A fôváros élén saját tör- stílusok (romanika, gótika, barokk) felelevení-
vényhatósági bizottság állt. A fôispánéhoz ha- tésével. Mindez a „magyar birodalom” ôsiségét és
sonló jogkörrel itt a fôpolgármester rendelkezett, nagyszerûségét volt hivatott hirdetni.
akit a kormány jelöltjeibôl választott a törvényha- A század végéig sokat fejlôdött a város közmû-
tósági bizottság. A városi közigazgatás élén (az alis- rendszere: kiépült a csatornahálózat, majd kibô-
pánéhoz hasonló jogkörrel) a polgármester állt. vült a vízvezeték-hálózat. (Az 1873-as kolera-
(A városvezetés végig kormánypárti volt.) Lakói- járvány tapasztalata alapján elkülönítették a szûrt
nak száma a korszak végéig megháromszorozó- és a szûretlen Duna-vizet szállító vezetékeket.)
dott (kb. 900 ezer), így Európa nyolcadik legna- Rohamtempóban fektették le a gázvezetékeket,
gyobb városa lett. Az 1914-ben Budapesten talál- majd megjelent a villanyszolgáltatás. Az utak je-
ható mintegy 20 ezer épületbôl kb. 19 ezer az egye- lentôs részét kikövezték.
sítés után épült. A népes fôváros persze újfajta tömegközlekedést
A dinamikusabban fejlôdô pesti rész megôrizte igényelt: az omnibusz mellett megjelent a lóvasút
azt a sugaras-körkörös szerkezetet, melyet a vá- (1866), majd az elsô villamosvonal (1887;
rosfal és a városkapuk jelöltek ki a középkori Pest mindössze hat évvel a németországi elsô villamos
számára. A régi körút köré évgyûrûszerûen épült ki után). Hegyi fogaskerekû vasút is épült – kezdet-
a századfordulóra a Nagykörút, majd megjelentek ben gôzmozdonnyal, és a korszak végén megindult
a külsô körút kezdeményei is. A régi, sugarasan az autóbusz-forgalom is (1915). A fôváros gyalo-
haladó utak folytatásaként kiépült a Vilmos király gosai akkorra már megszokták, hogy a lovas kocsik
(ma: Bajcsy-Zsilinszky) út, a Váci út, az Üllôi út és mellett az automobilokra és a biciklistákra is
a Rákóczi út, melyet nyugati irányban – átvágva a ügyelniük kell.
belváros régi kis zegzugos utcáit – egészen a Dunáig Budapest az országos közlekedési és információs
vezettek ki. Az új utak és a mögöttük húzódó város- hálózat központja lett. Itt futottak össze a vasútvo-
részek 4-5 emeletes bérpalotái többnyire eklekti- nalak (ebben a korban épült a Keleti és a Nyugati
kus vagy történeti (fôleg neoreneszánsz) stílus- pályaudvar, utóbbi az Eiffel-iroda tervei alapján).
ban épültek, egységes képet adva a városnak. Meg- Kiépült a közeli helységekbe irányuló, ún. helyiér-
jelent a népi elemekkel vegyített szecesszió is. dekû vasutak hálózata (HÉV). Megkezdôdött a
Különösen nagy építkezések folytak az 1896-os Ferencvárosi kikötô kiépítése, öt új Duna-híd és
millenniumi ünnepségekkel kapcsolatosan. Ezek a Vár alatti Alagút segítette elô, hogy Budapest a
közé tartozott a központot a Városligettel összekö- közúti és a vasúti forgalom központja lehessen.
tô, széles, fasorral övezett Andrássy út kiépítése, Itt létesült az ország elsô távírdája, majd tele-
külsô részén fôúri palotákkal, alatta a kontinens fonközpontja (1882-ben, Európában az elsôk
elsô földalatti vasútjával. Az utat a Hôsök teré- között, a háború elôtt már 28 ezer elôfizetôvel), a

(Black plate)
1615 U plate)
281
világ elsô Telefonhírmondója, vagyis mûsorszol- dával növekedett, a diplomát szerzettek száma
gáltatója, melyhez külön vezetékekkel lehetett háromszorosára nôtt.
kapcsolódni. (1893-tól 1926-ig mûködött, fél- Az átlagos budapesti középpolgár lakása (4-5
óránként friss hírekkel, tôzsdeinformációkkal szol- szoba) a nappaliból, a vendégek fogadására szolgá-
gált. A századfordulón hatezer elôfizetôje volt.) ló szalonból, az úr dolgozószobájából, hálószobá-
A Belvárosban (a Kiskörúton belül, illetve a régi ból és gyerekszobából állt. Az urak lakrészétôl el-
Lipótvárosban) és a Várban felépültek a kormány- különült a cselédszoba; a módosabbak több cselé-
hivatalok, a bíróságok épületei, végül a század det, mosónôt, takarítónôt is tartottak, a gyerekek
végén a hatalmas, neogótikus Parlament. Elké- mellé idegen nyelvet beszélô hölgyet fogadtak, aki
szült a Tôzsdepalota és több monumentális bank- a német és francia szóra és illemre tanította ôket.
épület. Budapesten fürdôszoba és vécé is tartozott lakása-
A városban az egyes társadalmi csoportok la- ikhoz, és naponta mosakodtak, hetente vagy még
kóhely szerint is elkülönültek. A módosabb pol- gyakrabban megfürödtek. A polgár már hálóinget
gárság a Belvárosban vagy attól északra, a Lipótvá- viselt éjszakára, nappal házikabátot öltött, de a há-
rosban (a Parlamenttôl délre), az új utak és kör- zon kívül elmaradhatatlan az öltöny viselése.
utak mentén, valamint a Várnegyedben és a budai A társaságban, de otthon is sok apró illemsza-
zöldövezetben lakott. Az arisztokraták városi palo- bályt kellett betartani. Az asztalnál még otthon
tái a Nemzeti Múzeum körül voltak, a leggazda- sem volt illô a családfô engedélye nélkül elkezdeni
gabb nagypolgároké az Andrássy út környékén. A az evést, felállni, az asztalra könyökölni, evés köz-
kispolgárság nagyobb tömegei a díszes körúti há- ben sokat beszélni. A gyerekektôl elvárták a tiszte-
zak mögötti kis utcákban és fôleg a Nagykörút vo- letet a szülôkkel szemben: általában magázták
nalán kívül laktak. Az elkülönülés azonban „füg- ôket; az apák és gyerekeik között sokszor nem volt
gôlegesen” is jelentkezett: a belvárosi bérpaloták- bensôséges kapcsolat. A 10–14 évesek gimnázium-
nak általában az elsô emeletét lakta a tulajdonos ban vagy reáliskolában tanultak. Ott is szigorúan
vagy a módosabb bérlô, míg a felsô emeleteken elvárták az illedelmes viselkedést, kifogástalan öl-
sorban egyre szegényebbek következtek. tözködést, tekintélytiszteletet. Mindez – akárcsak
a korábbi korokban a nemesség köreiben – a „jó
POLGÁROK, „ÚRI KÖZÉPOSZTÁLY” társaságba” való tartozást fejezte ki szerte Európá-
ban.
Az arisztokraták életformáját másolták a nagypol- A férfiak szabadidejük jelentôs részét nem
gárok: a gazdag gyárosok, bankárok, nagykereske- otthon töltötték. A budapesti egyesületek száma a
dôk. Inast, lakájt, házitanítót tartottak, sokan grófi dualizmus idején megtízszerezôdött, tagjaik száma
vagy bárói címet is szereztek, díszmagyart vettek elérte az 500 ezret. Egy részük társaskör, kaszinó
fel ünneplôként, közszerepléseikkor igazodtak az volt, melyek rétegenként és kerületenként szerve-
arisztokrácia és a nemesség stílusához, de politi- zôdtek, és a századfordulón már 64 volt belôlük
kai súlyuk messze elmaradt az arisztokráciáétól. Budapesten. Az arisztokraták Nemzeti Kaszinó-
A magánéletben a nagypolgárok többsége a polgári jával (ezt még Széchenyi alapította) szemben a
értékeket követte. Személyesen intézte vállalata nagypolgárok híres „gyûlhelye” a Lipótvárosi
ügyeit, kerülte a párbajokat, hazárdjátékokat, és Kaszinó volt. Sok tudományos, mûvészeti, sport-,
nem szórta a pénzt felesleges fényûzésre, de annál hazafias, bajtársi és vallásos egyesület is létezett.
többet költött befektetésre, reklámra, mûvészet- Mintegy harminc szabadkômûves páholy is mû-
pártolásra, gyermekei külföldi taníttatására. ködött több ezer taggal: szociális intézményeket és
A középpolgárság rétegébe sorolhatók a két- különféle mûvelôdési köröket mûködtetve.
három bérházzal vagy közepes vállalattal rendelke- A polgár leggyakoribb tartózkodási helye
zôk, de a jobban keresô köztisztviselôk, magán- mégsem az egylet volt, hanem a kávéház, ezekbôl
tisztviselôk, értelmiségiek is. A modern polgári a fôvárosban kb. hétszáz mûködött. Minden cso-
társadalomnak egyre több jogi és fôleg közgazdasá- portnak megvolt a maga törzshelye, illetve ezen
gi és mûszaki képzettséggel rendelkezô értelmiségi- belül az „asztala” is. A kávéházban beszélgetni, hí-
re volt szüksége. Amíg az ország lakossága harma- reket cserélni, kártyázni, biliárdozni és – író embe-

(Black plate)
282
M A DUALIZMUS KORA
reknek – dolgozni is lehetett. Sokan pedig csak az kodásmódja mégsem volt teljesen azonos: a kö-
újságokat átlapozni tértek be. (A korban megjele- zéppolgárság is inkább csak a közéletben hasonult
nô kétezer sajtótermék 40%-át, a példányok 70%- a nemesekhez, a magánéletben és a munkahelyen a
át adták ki Budapesten.) takarékosság, a szorgalom, a célszerûség és a
A pesti polgárság kulturális igényei sok múze- szakszerûség polgári értékeit is sokra tartotta.
um, színház építését tették lehetôvé. Ekkor épült
a legtöbb mai budapesti nagyszínház. A módosabb KISPOLGÁROK, MUNKÁSOK
polgárság szívesen látogatta az új Operát, a kétszer
is új épületbe költözô Nemzeti Színházat és a A városi kispolgárok közé tartoztak a mûhellyel,
Vígszínházat (ahol modern prózai darabokat néz- kisebb bolttal rendelkezô kézmûvesek, kereske-
hetett), illetve az Operett Színházat, ahol a „mo- dôk, a falusi szatócsok, valamint az állami és vál-
dern” bécsi operetteket láthatta. Sok kis orfeum, lalati alkalmazottak alsó rétege. A módosabbak
kabaré is nyílt. 2-3 szobás lakásban laktak, életstílusukban a kö-
Kedveltek voltak a vendéglôk (gyakran kerthe- zéppolgárokat próbálták követni. A nagyipar ver-
lyiséggel), ahol sokszor cigányzene szólt, és a „ma- senyében sokan egyre nehezebben tudtak megélni,
gyaros” ételek mellé sört is kínáltak. (A magyaror- ôk udvari szoba-konyhás lakásba, mûhelybôl nyíló
szági sörtermelés és -fogyasztás a század folyamán kamraszobába kényszerültek; életmódjuk a mun-
folyamatosan nôtt, de a sör egyelôre még városi kásokéhoz volt hasonló, ennek megfelelôen nagy
italnak számított, a parasztság megmaradt a bor számban vettek részt a munkásmozgalomban.
mellett.) Szaporodtak a cukrászdák, ahol az olasz A munkásságnak majd a felét tették ki a szak-
fagylalttal és a bécsi vajas-krémes sütemények bô- munkások. Mintegy harmaduk a Lajtán túlról ér-
vülô választékával kínálták a vendégeket. kezett, módosabbja elérte a kispolgárság életnívó-
A középosztály életének sajátossága volt az ját. Ám a hazai falvakból érkezô segéd- és betaní-
évenkénti családi nyaralás is. Többnyire falun tott munkások tömege elképesztô nyomorban
(a birtokon) vagy rokonoknál, ismerôsöknél nya- élt, és ez a nyomor 1880–1910 között egyre sú-
raltak, a módosabbak elegáns fürdôhelyekre vagy lyosbodott. Ekkor már a fôváros lakosságának
a tengerpartra utaztak. Ekkor kezd divatossá válni 84%-a harmad- vagy többedmagával lakott egyet-
a Balaton: Füred és Siófok a legkedveltebb, „felka- len szobában, 25%-a pedig heted- vagy még ennél
pott” balatoni nyaralóhelyek. is többedmagával zsúfolódott össze. Egy ágyban
A középpolgárság nagy része beletartozott 3-4 ember is szorongott, sokan a földön aludtak.
abba a csoportba, amelyet a kortársak „úri közép- Ezekben a házakban vécé még nem volt, több száz
osztálynak” neveztek, s ide sorolták a birtokos ne- lakóra jutott néhány árnyékszék, egy kút vagy ud-
meseket, katonatiszteket és a hivatalt viselô dzsent- vari csap, a koszos vizet pedig az udvaron öntötték
riket is. Süllyedô és emelkedô rétegek találkoztak ki. Nem volt meglepô a tbc gyors terjedése.
ebben a csoportban. A nemeseket a származás, a A zsúfoltság oka az volt, hogy egy munkás béré-
hivatal vagy a vagyon juttatta ebbe a körbe, a bôl nem lehetett kifizetni még a bérkaszárnyák lak-
nem nemesi származásúakat pedig a képzettség bérét sem. 1910 körül – egy általános lakbéreme-
és a vagyon. lés hatására – nagy lakbérsztrájkmozgalom kez-
Származástól független feltétel volt a „magyar dôdött (223 ház 11 ezer lakójára terjedt ki): meg-
érzelem” és a magyar beszéd is. Az úri középosz- tagadták a lakbér fizetését, és tüntetô felvonuláso-
tály elkülönült a kispolgároktól, parasztoktól, kat tartottak. A háziurak ekkor átmenetileg mérsé-
munkásoktól, nemzetiségiektôl és a nem asszimilá- kelték követeléseiket, és az állam is elkezdte mun-
lódott zsidóktól is. Az értékek, a viselkedés és a káslakás-építô akcióját. Ennek legismertebb
mentalitás a nemesség, a dzsentrik értékrendjét eredménye az ún. Wekerle-telep és munkáslakásai
követte. Felfogásuk többnyire nacionalista volt, és az Üllôi út mentén. Egyes magánvállalatok is épí-
idegenkedtek a szocializmus és a nyugati modern tettek munkáslakásokat, de mindez nem sokat ja-
demokratizmus eszméitôl. Magukat „történel- vított a munkáscsaládok helyzetén. Egyre több
mi” és „nemzetfenntartó” osztálynak is nevez- család kényszerült arra, hogy a nôk, sôt a gyere-
ték. A csoport dzsentri és polgári részének gondol- kek is munkát vállaljanak.

(Black plate)
1615 U plate)
283
Egészen sajátos rétege volt a városi szegé- Népopera (ma: Erkel Színház) olcsó elôadásait sok
nyeknek a faluról érkezô és jobb módú polgárcsa- kispolgár látogatta.
ládokhoz elszegôdô cselédlányok tábora. Vi- Még népszerûbb és olcsóbb volt a mozi: 1896-
szonylag jó körülmények között éltek, de család- ban volt az elsô pesti vetítés, de az elsô világháború
juktól elszakítva, idegenek között, bizalmatlanság- elôtt már 50 helyen lehetett filmeket nézni.
gal körülvéve és sok megaláztatás közepette. Ha- Sokasodtak az önmûvelô, önsegélyezô munkás-
sonló módon voltak kiszolgáltatva háziuraiknak, egyletek. Szokásossá vált az újságolvasás, sokan ol-
mint az uradalmi cselédek a „gazdáiknak” (cseléd- vasták a Népszavát. A munkások 10-15%-a lépett
könyv, fenyítés stb.). be a szakszervezetekbe.
A kispolgárok és munkások számára is nyitva Fôleg Budapest példáján keresztül jellemeztük a
állt néhány szórakozási és szabadidô-eltöltési polgárosodás folyamatát, de mindezek a jelenségek
forma. Vasárnap a Városligetbe és a Népligetbe – kisebb-nagyobb eltérésekkel – jelen voltak a töb-
mentek sétálni, mutatványosokat, bábosokat néz- bi városban, községben is, ahol viszonylag magas
ni. A Népszínház daljátékait (Blaha Lujzával) és a volt a kispolgári létformát élôk száma.

(Black plate)
284
N
Politika és közélet
a Monarchiában
Magyarország népei, nemzetiségi konfliktusok
N
Milyen népek és hol éltek a régi Magyarország területén?
Mekkora volt a magyarság számaránya a XIX. század közepén?
A NEMZETISÉGEK
NEMZETISÉGEK A BORSSZEM JANKÓ C. SZATIRIKUS LAP ÁBRÁZOLÁSAI NYOMÁN
Hogyan ábrázolja a magyar rajzoló a szerb királyt (baloldali kép)

és a horvátokat (jobb oldali kép, bal oldali alak)?
A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY (1868) országgyûlés tanácskozási s ügykezelési nyelve

ezentúl is a magyar […].
„Minthogy Magyarország összes honpolgárai az 6. A törvényhatósági tisztviselôk saját törvény-
alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintet- hatóságaik területén a községekkel, gyülekezetek-
ben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan, egy- kel, egyesületekkel, intézetekkel és magáno-
séges magyar nemzetet, melynek a hon minden sokkal való hivatalos érintkezéseikben a lehetôség
polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, szerint ezek nyelvét használják. […]
egyenjogú tagja […]. 14. Az egyházközségek […] anyakönyveik s
1. A nemzet politikai egységénél fogva Ma- egyházi ügyeik intézésének, […] iskoláikban az
gyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar oktatás nyelvét tetszés szerint határozhatják meg.

(Black plate)
1615 U plate)
285
MAGYARORSZÁG NÉPEI, NEMZETISÉGI KONFLIKTUSOK M
17. […] Köteles az állami intézetekben a lehe- gárai az általok lakott vidék közelében anyanyel-
tôségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely vükön képezhessék magokat egészen addig, hol a
nemzetiségû, nagyobb tömegekben együtt élô pol- magasabb akadémiai képzés kezdôdik.”
Mit jelent az „egy politikai nemzet” fogalma? Mely területeken biztosított jogokat a törvény
a nemzetiségeknek, mely területeken nem? Elégedettek lehettek-e a helyzetükkel a nemzetiségek?
KÉT ESET zá. Az emlékiratot átküldték Bécsbôl Budapestre,

AZ ERDÉLYI ROMÁNOK MEMORANDUMA a magyar miniszterelnök pedig felbontatlanul
1892 tavaszán Erdélybôl 300 fôs román küldött- visszaküldte azt Erdélybe.
ség érkezett Bécsbe. Egy terjedelmes emlékiratot
hoztak magukkal, és azt kívánták az uralkodónak A „NÉMA” CÍMEREK
átadni. A memorandum hosszan tárgyalta az er- 1883 nyarán budapesti utasításra horvát és ma-
délyi románok elégedetlenségét a kiegyezéssel gyar szövegû címeres táblákra cserélték ki a zágrá-
szemben, ami szerintük a magyarokat uralmi bi pénzügyigazgatóság addigi horvát feliratú táb-
helyzetbe juttatta. Tiltakozott a választási tör- láit. Ezt a horvátok az autonómia megsértésének,
vényben Erdélyben megállapított magas cenzus a közigazgatás magyarosításának tartották. Az
ellen, ami a románok többségét kizárta a válasz- egymást követô tüntetések során letépték a táblá-
tójogból. A királyi kabinetirodában azzal utasí- kat, a magyar kormány viszont – tekintélyének
tották el ôket, hogy az uralkodó csak a magyar mentésére – katonai segédlettel visszarakatta,
kormány elôzetes egyetértésével vagy javaslatára hogy azután szép csendben maga cserélje ki azo-
fogad politizáló küldöttségeket, és iratok is csak a kat felirat nélküli, csak címerrel ellátott üres táb-
kormány közremûködésével nyújthatók be hoz- lákra, ún. „néma” címerekre.
Milyen konkrét sérelmei lehettek a nemzetiségeknek? Milyen követelésekkel álltak elô? Ezeket
mire alapozták? Hogyan viszonyult a hivatalos politika a nemzetiségi követelésekhez?
A NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA A FÔ FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT, 1910 (%)
Megnevezés Ôstermelés Bányászat, Kereskedelem, Közszolgálat Egyéb Össz.

ipar szállítás és szabad
foglalkozások
Magyar 51,8 21,2 8,3 3,6 14,1 100
Német 47,2 27,6 7,0 2,5 15,7 100
Szlovák 69,1 16,0 2,4 0,9 11,6 100
Román 84,3 6,4 1,3 1,2 6,8 100
Ruszin 87,1 4,2 0,7 0,5 7,5 100
Horvát 78,3 10,0 2,9 2,0 6,8 100
Szerb 81,5 6,8 2,8 1,9 7,0 100
Egyéb 54,1 25,8 5,0 2,0 13,1 100

(Black plate)
1615 U plate)
286
M POLITIKA ÉS KÖZÉLET A MONARCHIÁBAN
AZ EGYES ETNIKAI CSOPORTOK 6 ÉVEN FELÜLI Milyen következéseket lehet levonni

NÉPESSÉGÉBÔL ÍRNI ÉS OLVASNI TUDOTT, a táblázatok adataiból?
1910 (%)
Megnevezés Férfiak Nôk NEMZETISÉGI KONGRESSZUS, 1895
Magyar 82,8 75,5 „Ragaszkodva az etnikai viszonyokhoz és Ma-
gyarország történeti fejlôdéséhez, hogy Ma-
Német 86,0 78,7
gyarország nem olyan állam, amelynek egy nép
Szlovák 75,6 64,4 kölcsönözheti jellegét, azt akarjuk mi, Magyar-
Román 41,4 24,7 országon lakó románok, tótok és szerbek, hogy
Ruszin 32,5 23,6 Magyarország adott etnikai viszonyaihoz és tör-
téneti fejlôdéséhez képest, a Szent István koro-
Horvát 64,2 48,4
nájához tartozó országok integritásának meg-
Szerb 57,6 38,1 óvása mellett, az államnak jellegét az egy egésszé
Egyéb 57,9 50,1 kapcsolt népek összessége adja.”
AZ ANTISZEMITIZMUS
A ZSIDÓSÁG
1851: A bécsi kormányzat felfüggeszti a zsidó

községek autonómiáját.
1859: Az osztrák ipartörvény Magyarországon
is valláskülönbség nélkül biztosítja az ipar-
ûzés jogát.
1860: Uralkodói rendelet a hazai zsidóságot is
felruházza a birtokképesség jogával.
1867: A XVII. tc. elfogadásával a magyar or-
szággyûlés törvénybe iktatja a zsidó emanci-
pációt.
1875: A politikai antiszemitizmus kezdete,
Istóczy Gyôzô fellépése a képviselôházban.
1882–83: A tiszaeszlári vérvád.
1883: Az Országos Antiszemita Párt megalaku-
lása.
1895: Az izraelita vallás recepciójával [a bevett
felekezetekkel való egyenjogúsítás] az izraeli-
ta felekezet is bevett felekezetté válik. ORTODOX ZSIDÓ
1910: A népszámlálás szerint a zsidók száma A magyarországi zsidóság körében az asszimiláció fôleg
911 ezer, 71%-uk vallja magát magyar anya- a városi, vallását megreformált formában gyakorló,
nyelvûnek. úgynevezett neológ zsidóság között volt jelentôs.
A falusi, elsôsorban északkeleten élô, Galíciából
származó ortodox zsidók mereven elutasították
Mit tudsz a magyarországi zsidóságról? a beolvadás lehetôségét. A két irányzat között komoly
feszültségek támadtak. A neológok az asszimilációra
Mit jelentenek az alábbi fogalmak:
nem hajlandó ortodoxokban látták az antiszemitizmus
emancipáció, asszimiláció, antiszemitizmus? fô okát, azok pedig vallásgyalázóknak tartották az
elvilágiasodott reformereket.

(Black plate)
1615 U plate)
287
„T. ház! A világuralomnak érvényre jutása van magát kizárólag és egyedül csak mint vallásfeleke-
ezen tanban kimondva, hogy a szemita faj fog az zetet akarja tekinteni, s ezen az úton föltétlen sért-
egész világ felett uralkodni, tehát oly törekvés, hetetlenséget és korlátlan szabad cselekvést […]
mely magának a humanizmusnak minden tanát vindikál magának. A számtalan zsidó svindli kö-
lerombolja; hódításban akarja nagyságát, hatal- zött tán ez a legeslegkolosszálisabb svindli,
mát feltalálni, a népnek kiirtásában akarja szen- amellyel a zsidó nép a többi népeknek port hin-
vedélyét kielégíteni. […] Nem tekinti e tan a ke- tett a szemébe. Mert hát a dolog lényege voltakép-
resztényt embernek sem, hiszen világosan ki van pen az, hogy a zsidóság egy külön népfaj, race
benne mondva, egy barom magva, idegennek [rassz], amelynek specifikus nemzeti vallása van.
magva minden, aki nem zsidó. Ily tanokat ter- […] nem föltétlenül politikai célzatot fejez-e ki az
jeszt a Talmud.” »Alliance israélite universelle« megalapítójának,
(ÓNÓDY GÉZA) Crémieux-nek azon híres mondása, hogy »Egy új
messiási birodalomnak, egy új Jeruzsálemnek kell
„A zsidó népfaj, a korunkban általános ér- támadnia a császárok és pápák helyébe«?”
vényre emelkedett vallási türelmesség örve alatt, (ISTÓCZY GYÔZÔ)
Hogyan határozza meg a zsidóságot a két

idézet? Mennyiben különbözik ez a koráb-
bi felfogásoktól? Melyik zsidó csoporttal
van baja az antiszemitáknak? Vajon miért?
Mivel vádolja a zsidóságot, milyen érveket
hoz fel vádjai igazolására? Te hogyan értel-
meznéd Crémieux mondatát?
SOLYMOSI ESZTER
1882-ben Tiszeszláron peszach [zsidó húsvét] idején eltûnt Solymosi Eszter
14 éves keresztény cselédlány. A szóbeszéd alapján kezdték az eltûnését
a zsidókra fogni azzal, hogy peszachi rituáléjukhoz keresztény gyermekek
vérére van szükségük. A helyi ügybôl az antiszemiták országos pert kreáltak,
ami azonban súlyos kudarcba fulladt, mert hamarosan megtalálták a kislány
holttestét, és kiderült, hogy a Tiszába fulladt.
Mi lehetett az oka, hogy a zsidókat vádolták meg Solymosi Eszter eltûnésével?

Miért tudtak az antiszemiták egy cselédlány eltûnésébôl országos ügyet kreálni?
Mivel magyarázod azt, hogy a tiszaeszlári vérvád hatása még a XX. században is érzôdött?

(Black plate)
1615 U plate)
288
A CIGÁNYSÁG
MESTERSÉGEK
„Nincs sátoros, aki valami mesterséget ne tud-
na, leginkább a következô mesterségeket gyako-
rolják: rézmûvesek, kik üstöket, apró csen-
gettyûket és zörgô gombokat készítenek. Ková-
csok, kik közé tartoznak a késcsinálók, lakat-,
vésô-, fúró-, fogó-, csákány- és baltakészítôk.
Durvább kovácsmunkákkal, mint lópatkók,
ekevasak stb. nem foglalkoznak, a sátorosok,
VÁNDOR CIGÁNYOK esztergályosok és tekenyôsök, akik orsókat, las-
1000 környékén – az iszlám hódítás hatására – kanyújtó és kalácssütô fákat, tejsodrókat, ki-
a cigányság elhagyni kényszerült ôshazáját, Indiát, sebb nagyobb fatálakat, teknôket és más faesz-
és vándorló életmódot vett fel. A vándorlás során addigi közöket készítenek. Vannak továbbá rostások és
életmódjuk, nyelvük folyamatosan változott. meszelôecset-készítôk. Ez utóbbi inkább az
A különbözô országokon áthaladva újabb és újabb asszonyok mûve és árucikke, valamint az orsók,
foglalkozásokat kellett megtanulniuk, amelyek fakanalak és többi konyhaeszközök. […] Mu-
beépültek ôsi foglalkozásaik közé. zsikához nem értenek. Ez a civilizált cigányok
Európába a XIV–XV. században érkeztek meg, mestersége. Fütyülésben azonban páratlanok.
de letelepedni itt sem tudtak. A vándorló cigányságot Fütty és dal mellett szoktak táncolni. […] ôsi
integrálni nem tudó államhatalom egyre kevésbé
kiváltságuknak tartják, hogy három napig sza-
tolerálta ôket, és fokozatosan elkezdôdött a mai napig
badon és háborítás nélkül sátorozhatnak, de ha
ható megkülönböztetés.
munkára van kilátás, tovább is maradhatnak.”
(MEDGYES LAJOS)
Gyûjts olyan cikkeket a mai magyar sajtóból, amelyek a romákkal foglalkoznak!

Milyen színben mutatják be ôket? Mit tudsz meg belôlük életkörülményeirôl, szokásairól?
Mit tudtál meg a fenti idézetbôl a romák életérôl? Milyen szakmákat folytattak?
KÉRELEM Fáraó maradványai Ausztria–Magyarország, a

közös haza területén szanaszét bolyonganak, nem
„Ô cs. kir. Apostoli Felségéhez, dicsôségesen akarnak törvényt ismerni, sem dolgozni; hamis
uralkodó I-sô Ferenc Józsefhez legalázatosabb ké- nevekkel vándorolnak faluról városra.
relme Raffael György jászberényi I. ker. lakos réz- Én mint a Fáraó egyenes leszármazó unokája
mûvesnek II cigány királlyá leendô kineveztetése meg akarom ôket hódítani, és hû honpolgárokká
iránt. tenni, hogy önkéntes hadkötelesek legyenek;
Császári Királyi Felség! csak azt akarom kivívni, hogy ne menjenek egyik
Legkegyelmesebb Uram! faluból a másikba csavarogva, hanem be olvadja-
Alulírott Felséged dicsô királyi széke elébe bá- nak az ország díszes népe közé és ôket szeretetre
torkodik avégett legalázatosabban folyamodni, tanítva Felségednek valóban hû szolgáivá alakít-
hogy ôt Fáraó király ivadékai királyává legkegyel- sam.
mesebben kinevezni méltóztassék. Minden alkalommal fôtörekvésem lesz, hogy
Legalázatosabb kérelmemet következôkkel in- azon hûséget és ragaszkodást, melyet Felséged
dokolom: császári és Királyi személye iránt mindenkor ta-

(Black plate)
1615 U plate)
289
núsítottam, és mellyel szent hazánk iránt viseltet- Legalázatosabb és legkegyengedelmesebb hû

tem: ezután is cselekedjem. szolgája:
Jászberény 1888. augusztus 31. RAFAEL GYÖRGY
Császári Királyi Felségednek legkegyelmesebb jászberényi I. ker. rézmûves lakos”
Uramnak
Hogyan viszonyul a levél írója a központi hatalomhoz? Mennyire lehetett ez általános

a cigányság körében? Mit tart a legnagyobb problémának a levélíró? Mire tesz a császárnak
ígéretet? Vajon mennyire reális ez az ígéret?
ÖSSZEGZÉS
A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY megváltozott (1910: 54%). A változás több ténye-

zô hatásából adódott: a gyorsan asszimilálódó zsi-
Az 1868. évi XLIV. tc., a nemzetiségi törvény dóság jelentôs része magyarnak vallotta már ma-
kompromisszumnak tekinthetô a nemzeti auto- gát; a századfordulós kivándorlási hullám erôseb-
nómiák hívei és az egységes magyar nemzetállamot ben érintette a nemzetiségeket; a természetes sza-
követelôk tábora között. A törvény, minden hibá- porulat a nemzetiségek körében alacsonyabb volt,
jával együtt is, alapvetôen liberális alkotás. mint a magyarság körében.
A nem magyar nyelvek széles körû használatát biz- A magyarországi nemzetiségek közül egyedül a
tosította. Használhatták a nemzetiségek anyanyel- horvátok rendelkeztek teljes társadalmi struktú-
vüket az ügyintézésben, az egyházak keretén belül, rával. Velük 1868-ban megkötötték a hor-
a közoktatásban. A törvény intézkedései többé- vát–magyar kiegyezést, így a horvátok elismerték
kevésbé teljes egyéni és kulturális szabadságot az osztrák–magyar kiegyezést. Az 1868-as megálla-
biztosítottak. Azonban nem szerepelt benne az podás nyomán léteztek horvát–magyar közös
egyes nemzetiségek politikai egyéniségének elis- ügyek (hadügy, pénzügyek, gazdasági ügyek, vas-
merése, így a törvény elfogadhatatlannak tûnt a útügy), de a belügy, az igazságügy, a vallás- és köz-
nemzetiségi vezetôk számára. Ôk teljes politikai oktatásügy horvát joghatóság alá tartozott. A ma-
önkormányzatot, országos kulturális autonó- gyar kormányban egy tárca nélküli miniszter kép-
miát és a központi állami intézményekben ará- viselte a horvátokat, és olyankor, ha közös ügyeket
nyos részesedést követeltek. Ezt a gondolatot tárgyaltak, 40 horvát képviselô is helyet kapott –
azonban a teljes magyar közvélemény – még a leg- szavazati joggal – a parlamentben.
liberálisabb politikusok nagy része is – elutasította. A többi nemzetiség azonban csak csonka tár-
A középszintû apparátusnak azonban még a tör- sadalmi struktúrával bírt. Nemességük – ha volt
vény rendelkezései is „soknak” bizonyultak, a gya- – szinte teljesen asszimilálódott a magyarsághoz,
korlatban mindent megtettek azért, hogy ezek az polgársága csak a németeknek és a zsidóságnak
elvek a politikában ne érvényesüljenek, vagy csak volt. Léteztek értelmiségiek, de számuk nem volt
egyházi-kulturális szintre szorítva maradjanak. igazán jelentôs. A nemzetiségek jelentôs százalékát
a parasztság tette ki, így szociális és kulturális
MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGEI helyzetük jóval alacsonyabb volt a magyaroké-
ÉS MOZGALMAIK nál. Így a nemzetiségi ellentéteknek társadalmi szí-
nezetük is volt, és a város–falu ellentétében is meg-
A századfordulóig Magyarországon a nemzetisé- jelentek ezek a vonások. Tovább rontotta a helyze-
gek aránya nagyobb volt a magyarságénál. Az tet, hogy a hagyományosan hatalmi helyzettel
1880-as adatok szerint a magyarok a lakosság bíró pozíciókat is fôleg magyarok foglalták el,
46%-át tették ki. Ez az arány a XX. század elejére 10% alatt volt a nemzetiségi származású hivatalno-

(Black plate)
1615 U plate)
290
kok száma. A képviselôk között is csekély számban ni jogegyenlôséget, az izraelita felekezet egyenjo-
fedezhetjük fel ôket (5%), ennek azonban más oka gúságának elismerése azonban csak nehéz küz-
is lehetett: a nemzetiségek árulónak tekintették delmek után, jó negyedszázaddal késôbb, 1895-
azt, aki – elfogadva a magyar közjogi állapotokat – ben történt meg.
országos hivatalt vállalt.
A hivatalos magyar politika mindig tartott a AZ ASSZIMILÁCIÓ IDÔSZAKA
nemzetiségektôl. A herderi jóslat ereje hatott a szá-
zadfordulón is, így a liberálisnak mondható 1868- Szemben a birodalom német ajkú területeivel, a
as törvényt csak átmenetinek lehet tekinteni, hi- magyarországi zsidóság asszimilációja egy uralko-
szen hamarosan szigorítások követték. 1879 dó nemzeti kisebbség felé történt. A spontán asszi-
után az elemi, 1883 után pedig a középiskolákban milációt kedvezôen befolyásolta a gazdasági
is kötelezôvé tették a magyar nyelv tanítását. modernizáció és a liberális nemesi politika azon tö-
1875 után csak közmûvelôdési és irodalmi célokra rekvése, hogy a törvény elôtti egyenlôség elnye-
hozhattak létre a nemzetiségek egyleteket, és 1893 rését – a magyarság etnikai arányainak javítására –
után megtiltottak minden olyan gyûlést, amely a magyarosodás követelményével kapcsolta
nemzetiségi problémákkal foglakozik. össze. A kiegyezéssel megszületik ugyan az eman-
A nemzetiségek az 1880-as évektôl kezdtek éle- cipáció, de az elnyert jogok gyakorlati érvényesíté-
dezni, igazán az 1890-es években aktivizálódtak. sének lehetôsége a nemzeti nyelv és kultúra elsajá-
A román memorandumügy megmutatta, hogy tításának mértékével függött össze.
Bécstôl sem várhatnak komoly segítséget, így – A zsidók magyarosodása a dualizmus idôsza-
ahol lehetett – az anyaországokhoz fordultak tá- kában öltötte a legnagyobb méretet. Ez elsôként
mogatásért. Követeléseik között szerepelt az álta- a prédikáció és a felekezeti ügyintézés magyar
lános választójog, a polgári szabadságjogok min- nyelvûvé válásában, majd a hitközségi elemi isko-
denkire való kiterjesztése. A hátrányos társadalmi lai hálózatban a magyar nyelvû oktatás igen gyors
helyzet miatt fontos szerepet kaptak a szociális kö- elterjedésében jelentkezett. Hasonló asszimilációs
vetelések is. Ezek a nemzetiségi mozgalmak azon- hajlandóságot jelez a névmagyarosítás folyamata
ban már nem az egyházakra épültek, mint koráb- is. A kikeresztelkedés azonban csak elenyészô
ban, hanem a fejlôdô értelmiség és polgárság állt számban jellemezte a magyar zsidóságot.
az élükre. Lényeges azonban, hogy az asszimilációs folya-
A magyar politika igyekezett nem tudomást mat szinte kizárólag a városi, neológ zsidóságot
venni róluk, és megpróbálta a helyzetet a Nyugat jellemezte. A falusi ortodoxia mereven elutasította,
elôtt minél rózsásabb színûre festeni. elsôsorban az északkeleti területeken élô, galíciai
eredetû zsidók, akik mindvégig megôrizték tradi-
AZ EMANCIPÁCIÓS FOLYAMAT cionális életvitelüket, nyelvüket.
A zsidóság gyors és látványos magyarosodásá-
A zsidóság emancipációja a Habsburg Biroda- nak is köszönhetô, hogy az országban élô nemzeti-
lomban az 1850–60-as években, a gazdasági és tár- ségekkel szemben elôször az 1910-es népszámlá-
sadalmi reformokkal összhangban, nagyobb poli- lás során sikerült 54%-os magyar túlsúlyt kimu-
tikai ellenállás nélkül ment végbe. Az általános tatni.
jogegyenlôség kérdése a kiegyezés körüli idôszak-
ban került napirendre, de addigra már szinte min- AZ ANTISZEMITIZMUS
den lényeges területen megtörtént a zsidóság tevé-
kenységét korlátozó intézkedések felszámolása. Az antiszemita mozgalom Magyarországon is az
Végleges megoldás a kiegyezéssel született. A bi- 1870-es évek gazdasági és politika válságából nôtt
rodalom két uralkodó nemzetének képviselôi ki. Fô képviselôi a birtokukat vesztett nemesi réteg
egyetértettek abban, hogy a keresztény népesség- körébôl kerültek ki, akik a parlamenti nyilvánossá-
gel együtt a zsidóságot is egyenlô jogokban kell got használták ki nézeteik kifejtéséhez. Istóczy
részesíteni. Gyôzô és társai 1875-tôl kezdve intéztek antisze-
Magyarországon 1867-ben deklarálták az egyé- mita kirohanásokat a képviselôházban.

(Black plate)
1615 U plate)
291
Hazánkban nem alakultak ki jól elkülöníthetô zadban viszonylagos nyugalom volt, a Nyugat-
antiszemita irányzatok, de két nagyobb csoportot Európában tapasztalt cigányüldözések Magyaror-
azért meg lehetett különböztetni. A mérsékelteb- szágon nem jelentkeztek. Ennek oka az ország há-
bek az emancipáció és az asszimiláció folyamatát rom részre szakadásából eredô zavaros helyzet volt.
kívánták lelassítani, a radikálisok azonban végsô A XVIII. században azonban változás következett
célként a zsidóság – mint nemkívánatos elem – be a cigánypolitikában is: a felvilágosult abszolu-
Magyarországról való eltávolítását tûzték ki. tizmus egységállamban gondolkodott, az ural-
Az antiszemiták kezdeti fellépése viszonylag kodók minden alattvalójukat kormányozni óhaj-
kevés sikerrel járt. Politikai párttá csak a rituális tották. Ezért létfontosságú volt a cigányság integ-
vérvád megjelenése után szervezôdtek. A vérvád rálása, letelepítése. Mária Terézia és II. József
felelevenítésére a tiszaeszlári események adtak le- rendeletei az erôszakos asszimilációt célozták,
hetôséget. Az 1882-ben húsvét idején eltûnt ke- azonban nem sok sikerrel jártak. A cigány társa-
resztény cselédlány, Solymosi Eszter meggyilkolá- dalom ugyanis alapvetôen megôrizte archaikus
sával a helyi antiszemiták a zsidókat vádolták, és belsô társadalmi szerkezetét a számára idegen tár-
Istóczyék országos üggyé dagasztották az ese- sadalom viszonyai közt. A földmûves foglalkozást
ményt. A tiszaeszlári perben a zsidókat Eötvös ûzô paraszti társadalom munkamegosztásában a
Károly ügyvéd védte, sikeresen. A vádlottakat fel- kisegítô szakmák ûzése (teknôvájó, vályogvetô,
mentették, de a zsidóság elleni közhangulat meg- késélezô) és a házról házra, vásárról vásárra járó
maradt. Zsidóellenes megmozdulások voltak az kereskedelem biztosította a cigányok külön tár-
egész országban, és 1883-ban megalakult az Or- sadalmi szervezetének fennmaradását és az asszi-
szágos Antiszemita Párt (1887-ig mûködött). miláció elkerülését. A cigányságnak egy igen szûk
Az antiszemitizmus hosszú távon azonban rétege, a muzsikus cigányok beilleszkedése indult
nem tudott komoly politikai erôt felmutatni, így a meg leghamarabb, kiszolgálva a polgárosodott
mozgalom az 1890-es évek végére fokozatosan rétegek kulturális ízlését, igényeit.
elhalt. Ehhez az 1890-es évek gazdasági fellendü- A XIX. század radikális változásai a nemzetisé-
lése és az akkori magyar társadalom mentalitása is gek közül a cigányságra hatottak legkevésbé, élet-
nagyban hozzájárult. módjuk igen kis mértékben változott csak meg.
A dualista Magyarországon ismét megpróbálkoz-
A ROMÁK tak a „cigánykérdés rendezésével”. 1873-ban meg-
történt a cigányság összeírása, amelynek eredmé-
A romák történetérôl nagyon kevés az írott forrá- nyeképpen megállapították, hogy a magyarországi
sunk, hiányoznak a saját írott történeti emlé- romák összlétszáma 272 776 fô. A cigányságot
kek. Ezek helyett leginkább a hagyományokra, a három nagy csoportba osztották: állandóan letele-
nyelvre, a különféle életmódbeli szokásokra tá- pedettek, huzamosabban letelepedve élôk és kóbor
maszkodhatunk. cigányok. Közülük az állandóan letelepedettek
Maga a cigány név a görög atsingano kifejezés- voltak a legnagyobb lélekszámúak. Az 1893-as
bôl származik (jelentése magyarul: érintetlen). Ter- összeírás gyakorlatilag ugyanezt az eredményt
mészetesen a cigányság számára ez az elnevezés sér- mutatta, amelybôl arra lehet következtetni, hogy
tôen hangzik, helyette az oláh cigányok rom (em- nem sok változás történt közben a magyarországi
ber) szavát, illetve a belôle képzett roma, romani romák helyzetében.
mellékneveket használják. Azonban manapság A polgáriasult gondolkodás sem tudott tolerán-
már a cigányok körében is egyre nagyobb a törek- sabban bánni a cigányság problémáival, mint a ko-
vés arra, hogy az addig „külsô névként” használt rábbi századok. Változatlanul ellenállásba, jobb
cigány elnevezést is elfogadják. esetben érdektelenségbe ütköztek azok a – bár
A cigányság Indiából származik, több évszáza- nagyon csekély és elszigetelt – kísérletek, amelyek a
dos vándorlás után a XV. század elején érkeztek cigányság társadalmi beilleszkedését voltak hiva-
Magyarországra a Balkán felôl. A XV–XVII. szá- tottak szolgálni.

(Black plate)
1615 U plate)
292
A liberális kormányzatok politikája

N
A PÁRTOK ALAKULÁSA
Felirati Párt Határozati Párt

Konzervatívok 1861 1861
Deák Párt Balközép Szélsô bal

1867 1867 1867
48-as Párt
1868
Konzervatív Párt Szabadelvû Párt Függetlenségi Párt

1875 1875 1874
Független
szabadelvûek
1876
Egyesült Párton kívüli

ellenzék szabadelvûek
1878 1878
Mérsékelt Függetlenségi
ellenzék és 48-as Párt
1881 1884
PÁRTOK ÉS POLITIKAI CSOPORTOK, 1861–1884
Hogyan változott meg a magyar pártszerkezet 1874–75 folyamán? Mi az, ami nem változott?
Mit jelentett a „szabadelvû”?

(Black plate)
1615 U plate)
293
A LIBERÁLIS KORMÁNYZATOK POLITIKÁJA M
TÖRVÉNYEK, TÖRVÉNYHOZÓK
A NÉPISKOLAI TÖRVÉNY (1868) 49.§ A mindennapi iskolába tartoznak járni a

6-ik évöket betöltött gyermekek 12-ik évök be-
A törvénytervezet készítôje báró Eötvös József val- töltéséig […].
lás- és közoktatásügyi miniszter volt. A Deák-párti 50.§ A 12-ik évet betöltött s általában azon
liberális többség sem fogadta el a törvény elôírásai- gyermekek, kik a mindennapi iskola egész tanfo-
nak meg nem felelô felekezeti iskolák bezárásáról lyamát bevégezték, az ismétlôiskolába kötelesek
szóló javaslatát. járni [vasárnaponként][…]
„I. 1.§ Minden szülô vagy gyám, ide értve azo- 51.§ A szegénységöket kimutató gyermekek
kat is, akiknek házában gyermekek mint mester- tandíjat nem fizetnek.
tanítványok vagy háziszolgák tartatnak, kötele- 53.§ […] a 10 évesnél idôsebb gyermekekre
sek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelé- nézve […] a földmíveléssel foglalkozó községek-
sökrôl a háznál vagy magánintézetben nem gon- ben az iskolai szék megengedheti, hogy a szün-
doskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök idôn kívül még két hónapig a legnagyobb mun-
6-ik évének betöltésétôl egész a 12-ik, illetôleg kaidôben csak vasárnapi iskolába járjanak.
15-ik év betöltéséig. […] 55.§ A községi elemi népiskolában köteles
III. 14.§ Minden hitfelekezetbeli népoktatási tantárgyak: a) hit- és erkölcstan; b) írás és olvasás;
tanintézet az állam fôfelügyelete alatt áll. Ennél- c) […] számolás, a hazai mértékek és pénznemek
fogva a kormánynak joga és tiszte […] a felekezeti ismerete; d) nyelvtan; e) beszéd- és értelemgya-
iskolákat is közegei által idônkint meglátogatni. korlatok; f ) hazai földleírás és történelem; i) ter-
V. 44.§ Oly községben, ahol a törvény kelléke- mészetrajz […] különös tekintettel a vidékre,
inek megfelelô tanintézettel bíró egyházi iskola melyhez a gyermekek nagyobb részének szülôi
nincs, vagy az ott iskolát fenntartó egyház vagy tartoznak; k) […] mezei gazdaság; l) polgári jo-
egyházak hívein kívül más hitfelekezethez tarto- gok és kötelességek; m) ének; n) testgyakorlat, te-
zó legalább 30 tanköteles gyermek is van, akik- kintettel a katonai gyakorlatokra. […]
nek szülôi a fennálló felekezeti iskolákat használ- 58.§ Minden növendék anyanyelvén nyerje az
ni nem akarják: köteles a község közös népiskolát oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben di-
állítani. vatozó nyelvek egyike.”
Idézd fel az oktatással kapcsolatos korábbi szabályozásokat! Mennyiben folytatója ez a tör-

vény a korábbiaknak? Fenntartóik alapján sorold fel, milyen iskolák mûködtek a dualizmus
korában! Mit jelent a „háznál”, „magánintézetben” kifejezés az I. fejezet 1.§-ában?
Kiknek volt ingyenes a népiskolai oktatás? Milyen szempontok szerint állították össze az ele-
mi népiskolák tananyagát? Nézz utána Karinthy Frigyes: Tanár úr, kérem c. könyvének
Magyarázom a bizonyítványom c. fejezetében, hogy milyen tantárgyakat tanultak a diákok a
dualizmus idején a középiskolákban! Hasonlítsd össze az elemi népiskolai tantárgyakkal!
Miben különböztek az akkori és a mai iskolák?

(Black plate)
294
TISZA KÁLMÁN WEKERLE SÁNDOR

(1830–1902) (1848–1921)
MINISZTERELNÖK – Az elsô nem nemesi
MINT IDOMÁR származású magyar
Az idomított „lovak” miniszterelnök. Az
a parlamenti cirkusz egyszerû gazdatiszt fia
engedelmes pártjai. gyorsan emelkedett a
Tisza 1865-ben ranglétrán: tizenkilenc
hirdeti meg politikai év alatt pénzügy-
programját, az ún. minisztériumi
„bihari pontokat”. fogalmazóból miniszter lett. A valutareform
1875-ben „szegre kezdeményezésével és az egyházügyi
akasztja” ôket, hogy törvényekkel megelôzte a Monarchia másik felét
kormányfô lehessen. és sok európai országot.
EGYHÁZI TÖRVÉNYEK 38. § A házasságkötéshez a házasulók szabad be-

leegyezése szükséges. Kényszer, tévedés és megté-
1894-ben nagy vihart kavartak az egyházi törvé- vesztés kizárja a szabad beleegyezést.
nyek. A házasságok megkötésének és felbontásának 136. § A házassági ügyekben való bíráskodás a
joga a különbözô egyházak kezében volt, a házassá- kir. bíróságok hatáskörébe tartozik.”
gi perek lefolytatása az egyházi bíróságok feladata
volt, ezek pedig a legkülönbözôbb joggyakorlatot AZ ÁLLAMI ANYAKÖNYVEKRÔL
folytatták. Két álláspont alakult ki: az egyik szerint „1894. XXXIII. tc.
szükséges a házassági jog egységesítése, és a felekeze- 1. § A születések, házasságok és halálesetek közhi-
ten kívülieknek lehetôvé kell tenni a polgári házas- telû nyilvántartására és tanúsítására kizárólag a je-
ság megkötését, ahogy ekkor Nagy-Britanniában len törvény értelmében arra hivatott közegek által
vagy az Egyesült Államokban szokásos volt (önkén- vezetett állami anyakönyvek szolgálnak.”
tes polgári házasság). Mások szerint viszont teljesen
ki kell venni az egyházak kezébôl az anyakönyve- AZ IZRAELITA VALLÁSRÓL
zést, kötelezôvé kell tenni a polgári házasságot, „1895. XLII. tc.
ahogy Franciaország és Németország tette. Utóbbit 1. § Az izraelita vallás törvényesen bevett vallás-
támogatta Wekerle Sándor miniszterelnök és Szilá- nak nyilváníttatik.”
gyi Dezsô igazságügy-miniszter is.
A VALLÁS SZABAD GYAKORLÁSÁRÓL
A HÁZASSÁGI JOGRÓL „1895. XLIII. tc.
„1894. XXXI. tc. 1. § Mindenki szabadon követhet és vallhat bár-
29. § A házasságot polgári tisztviselô elôtt kell mely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényei-
megkötni. Polgári tisztviselô: a) az anyakönyvve- nek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak
zetô, b) a törvényhatóság elsô tisztviselôje, c) a korlátai között külsôképpen is kifejezheti és gya-
fôszolgabíró, d) a rendezett tanácsú város polgár- korolhatja.
mestere, e) az Osztrák–Magyar Monarchia dip- 2. § A polgári és politikai jogok gyakorlására való
lomáciai képviselôje. képesség a hitvallástól teljesen független. […]
30. § Oly kötés, mely nem polgári tisztviselô 4. § Egyházi fenyíték nem alkalmazható senki ellen
elôtt történt, a törvény erejénél fogva semmi vo- abból az okból, mivel az illetô törvényben rendelt
natkozásban nem tekintetik házasságnak. […] valamely polgári kötelességét nem teljesítette.”

(Black plate)
1615 U plate)
295
Az önkéntes vagy a kötelezô polgári házasság álláspontja gyôzött? Milyen érvek szólhattak az egyik,
milyenek a másik mellett? Mennyiben nevezhetôek liberálisnak a fenti törvények, vagyis mennyiben
növelték meg az állampolgárok szabadságát? Melyik alak „lóg ki” a karikatúra mûfajából, miért?
POLITIKAI KÖZÉRZET A DUALIZMUS KORÁBAN

FÖL FOG TÁMADNI!
Az ellenzéki Bolond Istók újság rajza. (A feltámadt Krisztus-alak
Kossuthtot, a koronás angyal Magyarországot jelképezi. A „Közös
ügy” feliratú sírfedél alatt középen Tisza Kálmán és egy kormánypárti
képviselô, bal szélen Jókai Mór.)
Hogyan fejezi ki a rajz a Függetlenségi Párt politikai

felfogását?
„A TÖRVÉNY ÍM, SZENTESÍTTETETT”

A keresztre feszítve a király, a két lator a király két közvetlen mun-
katársa, a strázsa pedig a magyar kormány honvédelmi minisztere.
A háttérben a magyar politikusok kockáznak a Szent Koronáért
és a palástért. A rajz a polgári házasságkötési törvény elleni
tiltakozásul született.
Értelmezd a képet! Bár a rajz királypárti, mégis felségsértési per járt érte. Vajon miért?
Hasonlítsd össze a két rajzot! Mi a hasonlóság bennük?
POLITIKAI VICCEK – ANNO múlva át fogja adni miniszterelnöki székét elsô

szülöttének. […] A családdal pragmatica sanctio
1. „Mi magyarok a szabadelvûséget az elnyo- köttetik, és a kormányelnöki trónt fiágon a
matás iskolájában tanultuk. De hát ki emlékszik dynastia majoreskói [elsôszülöttei] töltendik be
már azokra, amiket az iskolában tanult?!” örök idôkre, III., IV., XVI. Tisza stb.”
2. „Hallomás szerint az a rendjel, melyet 5. „Hivatalnok: Jaj, nagyságos elnök úr! Beval-
Arany Jánossal díszítettek föl, a Széchenyi-ün- lom, harmincezer forintot sikkasztottam.
nepségen meg fog jelenni a költô kabátján.” Igazgatósági elnök: Az istenért! Itt van még
3. „Mit jelent, hogy »in vino veritas«? – Bécs- húszezer forint, csak hallgasson!”
ben az igazság.” [Szójáték: Wien = Bécs, vino = 6. „Ki az arisztokrata? Demokrata, aki karriert
bor.] csinált. Ki a demokrata? Arisztokrata, aki karriert
4. „[Tisza Kálmán] […] rövid néhány évtized akar csinálni.”

(Black plate)
1615 U plate)
296
Értelmezd az egyes vicceket! Milyen képest festenek a korabeli politikai és közéleti kultúráról?
FERENC JÓZSEF ÉS A MAGYAROK Magamban gondolom, nem bánom, ha fel-

akasztanak is, kimondom. Csak annyit lát-
„GAZEMBER OSZTRÁK” tam,hogy Bánffy már áll, kinéz az ablakon, mint-
ha megjegyzésemet nem is hallaná. Meghajoltam
A millenniumi kiállítás megnyitóján a király óhaja és távoztam.”
szerint elhangzott a magyar füleket sértô császár- (GÁRDONYI GÉZA: NAPLÓ, 1896)
himnusz, a „Gotterhalte” is. Az ünnepségen jelen
volt Gárdonyi Géza is, aki ezután találkozott a mi- MÁTYÁS ÓTA AZ ELSÔ
niszterelnökkel, Bánffy Dezsôvel. Naplójában be- „Ez idô szerint nincs nemzet a világon, mely mé-
számol a találkozásról és a beszélgetésrôl. lyebben átérzett hódolattal övezné uralkodóját,
mint amilyennel a magyar nemzet környezi ko-
„Arról beszélgettünk, hogy a király ezekben a ronás apostoli királyát. […] A nagy Hollós Má-
napokban hogy megalázza a nemzetet. Bánffy- tyás óta nem ült Magyarország trónján uralkodó,
nak hirtelen elállt a szava. Könnybe lábadnak a akinek érdemei most uralkodó királyunk érde-
szemei. Velem is ugyanez történik. És a zsebken- meivel mérkôzhetnének.”
dômet a szememrôl elvéve fölkiáltok: (A VASÁRNAPI ÚJSÁG CIKKÉBÔL,
– Gazember osztrák! 1900. AUGUSZTUS 18.)
KÉTLELKÛSÉG A DUALIZMUS KORÁBAN, 1894

A Borsszem Jankó 1894-es rajzának bal oldalán a honvé-
delmi miniszter civilben nézi Kossuth temetését (me-
lyen hivatalból nem vehetett részt), jobb oldalon helyet-
tese egyenruhában megkoszorúzza Hentzi emlékmûvét,
aki 1849-ben Budavár osztrák parancsnoka volt, és
Kossuth ellen harcolt. Négy év múlva – elsô ízben –
megünnepelték a ’48-as forradalom fél évszázados
évfordulóját, majd decemberben az uralkodó császári
trónra lépését is, mely szintén 1848-ban atörtént, csak
éppen a magyarok akkor nem ismerték el törvényes
lépésnek. 1898-tól kezdték megünnepelni a magyarok
’48-at, de nem március 15-én, hanem április 11-én,
a 48-as törvények szentesítésének napján.
Jellemezd a magyarok és Ferenc József viszonyát! Mi okozta a magyarok iránta való

ellenszenvét? Mivel váltott ki maga iránt hódolatot, tiszteletet?

(Black plate)
1615 U plate)
297
EGY VÁLASZTÁS tesek népszámlálást rögtönöznek, kitûnik, hogy

az utolsó emberig bejött minden szavazó [a falu-
Részletek következnek a híres meseíró, Benedek ba], kétszáz fônyi a többségem. […] A »farkasok«
Elek: Édes anyaföldem (1920) címû önéletrajzi [az ellenjelölt szavazatvásárló kortesei] rávetik
írásából. Benedek Elek az ellenzéki Nemzeti Párt magukat a szavazni mendegélô nyájra. […] Pénzt
jelöltje volt szülôföldjén 1892-ben, de megbukott, mutogatnak, sok pénzt – és a nyáj jámborul
ezt a választást írja itt le. Elôzôleg elbeszélte azt is, mendegél a farkasok után. A népiskola egyik ter-
hogy öt évvel korábban – amikor nem ismerôs vidé- mében folyik a szavazás, az én elfogdosott nyája-
ken, de kormánypárti jelöltként indult – hogyan mat beterelik egy másik terembe. Sötét estére
szervezték meg neki a sikeres választást. Erre utal a megtelik az akol, egyszerre eresztik be s szavaztat-
fôszolgabíró láttán. A történet végén szereplô Bánffy ják le ellenem. […] Felháborodva jelentik nekem
Dezsô kormánypárti politikus volt, három év múl- a gyalázatosságot, de én csak mosolygok ezen: így
va miniszterelnök lett. van ez széles ez országban. Így van, így. […]
„Az én igazi kerületemben bontom ki a zász- A farkasok nyolcvanfônyi többséget ragadoznak
lót. Abban, amelyhez az én kis [szülô]falum is össze. […] [Hazafelé utazva] hálókocsira váltok
tartozik. Sok száz szózattal [szónoklattal] és öt- jegyet. Itt hoz össze a sors két emberrel: Bánffy
ezer pengô forinttal indulok csatába. Ebbôl Dezsô az egyik, Boér Elek a másik. […] Szó szót
négyezer a párté. Ha gyôzök, visszafizetem, ha követ, elmesélem, mit mûveltek a szolgabírák.
nem gyôzök, senki sem keresi rajtam. […] Negy- – Ilyennek kellene lennie minden szolgabíró-
vennégy falu a kerület, beillenék egy kis várme- nak! – kiált lelkesen Bánffy Dezsô.”
gyének. […] Itt-ott sikerül megríkatnom az
asszonyokat, csókolják kezemet, ruhámat, de a
vég: mit fizet az úr. Kisül hogy szegények, a szí-
vük majd megszakad, de ingyen nem szavazhat-
nak, mert a másik úr ennyit meg ennyit ígért fe-
jenként. […] [A kormánypárti ellenjelölt] négy-
lovas hintón vágtat végig [a falukon], keresztül-
kasul, oldalán – a fôszolgabíró. Nem lehet ez el-
len szavam: öt év elôtt az én oldalamon is fôszol-
gabíró ült. […] Felvirrad a nagy nap, özönlik a
nép a falu két oldalán befelé, azaz hogy csak az
egyik végén, csendôrök állnak sorfalat Rika erde-
je felôl. A sorfal elôtt a szolgabíró, megállásra pa-
rancsolja az erdôvidékieket. Ezek az én válasz-
tóim, sok száz ember, ellenjelöltemnek csak egy
maroknyi jut. A réten kell elhelyezkedniök a sze-
kereknek, le kell szállni az én szavazóimnak, sze-
kéren, szánon csak az a maroknyi csapat jöhet. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ALAKJAI
[…] Ugyanezt cselekszi a falu másik végén a fô- A Függetlenségi Párt élclapjában, a Bolond Istókban
szolgabíró, itt is gyalogszerrel jönnek be az én hí- 1886-ban megjelent rajzokon: az alispán (vicispán),
veim, de már hosszú szekérsor vonul be, s ezek a a falusi jegyzô (nótárius), a fôispán, a szolgabíró,
szekerek az ellenjelölt híveit hozzák. […] A kor- mosolyognivaló figurái.
Hány faluból állt a választókörzet, hány faluban szavaztak? Nyílt vagy titkos lehetett a szava-
zás? Hányféleképpen befolyásolták a választás eredményét a kormánypártiak?
Mennyire lehetett általános az ilyen választás?

(Black plate)
298
ÖSSZEGZÉS
A LIBERÁLISOK HÔSKORA kedéssel Magyarország sok nyugati országot (pl.

Franciaország, Nagy-Britannia) megelôzött.
1867 után az ún. 67-es Deák-párt adta a kor-
mányt. Az 1873-as gazdasági válság és különféle
OKTATÁSÜGY ÉS KULTÚRPOLITIKA
korrupciós ügyek miatt a Deák-párt népszerûsége
erôsen hanyatlani kezdett. (Belejátszott ebbe az A liberális kormányzat tisztában volt azzal, hogy a
is, hogy a párt nagyjai közül Eötvös meghalt, Deák fejlôdés egyik kulcsa a közoktatás fejlesztése.
visszavonult, Andrássy pedig távozott a magyar 1867-ben az ország 6 éven felüli lakosainak két-
kormányból, mert a Monarchia közös külügymi- harmada nem tudott olvasni. Báró Eötvös József
nisztere lett.) Az a veszély fenyegetett, hogy a két (1867–72) majd Trefort Ágoston (1872–1888)
48-as alapon álló párt kerül többségbe. Ekkor a vallás- és közoktatásügyi miniszterek igen sokat
mérsékeltebbik, az ún. Balközép Párt vezetôje, tettek a helyzet javításáért. Az 1868-ban elfogadott
Tisza Kálmán váratlanul politikát váltott. A vál- népiskolai törvény kötelezôvé tette a 6 és 12
ságra és a külpolitikai bonyodalmakra hivatkozva éves korúak iskolába járását. Aki nem tanult to-
(balkáni feszültségek) fontosnak mondta ki, hogy vább, köteles volt heti pár órás ismétlô oktatásra
a Monarchia stabil maradjon, és ezért átmenetileg járni 15 éves koráig. (Kezdetben a tanköteleseknek
lemondott a 48-as programról. A Balközép egye- csak a fele járt ténylegesen iskolába, ám ez az arány
sült a Deák-párt egy részével, és létrejött a Sza- késôbb javult.) Minden olyan község, ahol leg-
badelvû Párt (1875). (A „szabadelvû” liberálist je- alább 30 tanköteles korú gyermek élt, köteles volt
lentett.) Ez a párt harminc éven keresztül (1904- felállítani egy iskolát. Az elemi oktatás anyanyel-
ig) folyamatosan kormányon volt. Legnevezete- ven folyt, és az igazoltan szegény szülôk gyermeke-
sebb miniszterelnöke Tisza Kálmán lett, aki tizen- inek nem kellett tandíjat fizetniük.
öt évig (1875–1890) állt a kormányrúd mellett. Ennek hatására a tanulók száma 1914-ig az
A Deák-párt és a Szabadelvû Párt a korabeli ér- 1867. évi 275%-ára nôtt, az iskolák száma pedig
telemben liberális pártnak számított. Több tucat 121%-ára. (Az iskolák többségében egyetlen taní-
törvénnyel biztosították a kapitalista verseny tó volt, és vagy száz különbözô korú kisdiák zsúfo-
világos és korszerû kereteit, játékszabályait. (Sza- lódott az egyetlen tanterembe.) A háborúig a 6 év
bályozták a gazdasági társaságok mûködését, az ér- felettiek között az analfabéták aránya egyhar-
tékpapír- és váltóforgalmat, a tôzsde mûködését, a madra csökkent. (Ez a 33% elmaradt a nyugat-
csôdeljárást stb.) Támogatták az infrastruktúra és európai 10% alatti vagy az ausztriai 17%-os átlag-
az ipar fejlesztését. Kiépítették a polgári jogál- tól, de jobb volt, mint a Balkán 60-70% körüli át-
lam egész intézményrendszerét, biztosították a laga.) 1908-tól a népoktatás mindenkinek ingye-
szabadságjogokat. Törvények sorával igyekeztek nes lett. 1868-tól egyes középfokú leányiskolákba,
jogegyenlôséget biztosítani az ország különbözô 1895-tôl egyetemre is jelentkezhettek nôk.
vallású, társadalmi állású csoportjai számára. Megteremtették az egységesen nyolcosztályos
(Lásd: zsidóemancipáció, fellépés az antiszemitiz- gimnáziumok és reáliskolák hálózatát is.
mus ellen, nemzetiségi törvény, törvény elôtti (A gimnáziumokban kötelezô volt a latin és görög
egyenlôség alapján álló törvénykönyv stb.) nyelv, és erôsek a „humán” – történelem, irodalom
A század végére érzékelhetôvé lettek a szociális – tantárgyak, a reáliskolákban pedig a természettu-
feszültségek veszélyei is. Az 1891-ben meghozott domány és a modern nyelvek kerültek elôtérbe.)
törvény bevezette az ipari és kereskedelmi munká- Mindkét iskolatípus érettségit is adott, mely egy-
sok betegség esetére szóló kötelezô biztosítását, ben egyetemi felvételiként is szolgált.
mely 20 hetes táppénzt vagy orvosi ellátást tett le- Létrehozták a négyosztályos ún. polgári isko-
hetôvé. A járulékot egyharmadrészt a munkaadó, lák hálózatát is. Ezekben – az elemit elvégzettek –
kétharmadrészt a biztosított fizette. Elrendelték a fôleg olyan gyakorlati ismereteket tanulhattak,
vasárnapi munkaszüneti napot is. Ezzel az intéz- amelyeknek az üzleti életben és a közigazgatás al-

(Black plate)
1615 U plate)
299
sóbb állásaiban vehették hasznát. (Pl. gépírás, ka- A különféle egyházak joggyakorlata azonban eltérô
matszámítás, kereskedelmi levelezés. Ez érettségit volt, összesen ötféle házassági jog volt érvény-
nem adott.) Ezenkívül még sokféle szakiskola is ben.
létezett (pl. kereskedelmi, földmíves, tanonc), va- Sok politikus, közéleti ember – köztük Deák
lamint tanítóképzôk (14–18 évesek jártak ide is). Ferenc is – szükségesnek látta ebben a helyzetben a
Gyorsan fejlôdött a felsôoktatás: létrejött a kötelezô polgári házasság bevezetését. A király
kolozsvári (1872, késôbb a pozsonyi és a debre- azonban nem szentesítette az errôl szóló törvényja-
ceni, 1912) tudományegyetem, a Mûegyetem vaslatot, így végül semmi nem változott.
(1872). A Budapesti Tudományegyetem egy sor A helyzet évtizedekkel késôbb, Wekerle Sándor
épülettel (pl. klinikák) és tanszékek tucatjaival egé- miniszterelnöksége (1892–94) idején mozdult el
szült ki. Jó néhány mûvészeti (színmûvészeti, zene- a holtpontról. Miután a klérus hivatalosan is meg-
mûvészeti, iparmûvészeti, képzômûvészeti), kato- tagadta a 68-as törvény betartását, Wekerle beje-
nai, jogi, kereskedelmi, hittudományi akadémia lentette, hogy az állam és egyház szétválasztását
létesült. tervezi. Erre a pápa politikai tiltakozó mozgalmat
A kultúrpolitika liberális volt: a tudományos kezdett a magyar kormány ellen. A konzervatív,
élet, az egyetemek és a Magyar Tudományos Aka- katolikus király nehéz helyzetbe került, mert bár
démia autonómiája biztosított volt. Nem volt nem értett egyet Wekerle javaslataival, kénytelen
olyan tudományos vagy mûvészeti irányzat, me- volt a saját kormánya védelmére kelni, és elôszen-
lyet az állam kiemelten támogatott volna mások tesíteni majd – megszavazásuk után – szentesíteni
hátrányára. az egyházügyi törvényeket, köztük a legnagyobb
vitát kiváltót: a kötelezô polgári házasságról
EGYHÁZ ÉS ÁLLAM szólót.
Ezzel megvalósult az állami anyakönyvezés. Az
Az iskolák fejlôdésével fokozatosan nôtt az állam izraelita (zsidó) vallás egyenjogúságot kapott. Elv-
szerepvállalása az oktatásban. 1867-ben még csak ben is kimondták, hogy mindenki szabadon kö-
egyházi iskolák mûködtek Magyarországon. A sok vethet bármely vallást, és ez nem befolyásolhatja
állami alapítású iskola következtében 1914-re már politikai jogai gyakorlását. Ezzel könnyebb lett a
a népiskolák ötöde, a középiskolák több mint vegyes házasságok megkötése, lehetôvé vált a válás
harmada állami volt. (Az iskolák viszonylag önál- (világi bírósági eljárással) és a felekezeten kívüliség.
lóak voltak: a felettes iskolaszékekben a vallásfele- Mindez az állampolgárok szabadságjogait szol-
kezetek, a községvezetés és a tantestület képvisel- gálta. (Az egyházi iskolákat ezek a törvények nem
tette magát.) Kiépült az állami tanfelügyeleti rend- érintették.) Az uralkodó a törvények szentesítése
szer, mely minden iskola szakmai színvonalát el- után, lelkiismerete megnyugtatására, menesztette
lenôrizte, de az iskolák egyéb belsô ügyeibe nem Wekerlét. Az egyházügyi törvényekkel lezárult a
szólt bele. liberálisok „nagy korszaka”.
Eötvös jelszava a „szabad államban szabad egy-
ház” volt. Biztosították az egyházak belsô auto- A LIBERALIZMUS HANYATLÁSA
nómiáját. (Ez a katolikus egyház esetében a klé-
rus ellenállása miatt nem valósult meg.) Csök- A kezdeti korszak két nagy liberálisa, Deák és
kentendô a katolikus egyház kiváltságos helyzetét, Eötvös nagy hatással voltak a törvénykezésre. De
kimondták, hogy vegyes házasságok esetén a lá- azt is tapasztalniuk kellett, hogy minden fontos
nyok az anya, a fiúk az apa vallását kövessék kérdésben kompromisszumokra kényszerülnek
(1868). A katolikus papok azonban a vegyes házas- a képviselôtársak többségének konzervatívabb
ságokat továbbra is csak akkor kötötték meg, ha a szemlélete miatt (nemzetiségi törvény, népiskolai
házasulandók írásos ígéretet tettek arra, hogy vala- törvény, egyházügy, önkormányzat, törvénykönyv
mennyi gyermeküket katolikusnak keresztelik. To- stb.)
vábbi problémát jelentett, hogy váláskor, házassági Tisza Kálmán és nemzedéke pedig még az elô-
perekben az egyházak bíróságai voltak illetékesek. zônél is kevésbé volt elkötelezettje a szóban vál-

(Black plate)
1615 U plate)
300
lalt liberális eszméknek, annál inkább a hatalom szerepe.) Ennek belátásával a politikai közéletben
biztosításának. A nemzetiségi törvényt nem tartot- fokozatosan eluralkodott a gerinctelen törlesz-
ták be, a választásokat durván befolyásolták, a vá- kedés, a beosztottak szolgai engedelmessége.
lasztójogot inkább szûkítették, a virilizmust nem („Aki nem hajlik, az törik” – mondta egy függet-
törölték el. Viszont ismét életre hívták az önkor- lenségibôl kormánypártivá lett képviselô 1880 kö-
mányzati rendfenntartók helyett az állami csend- rül.)
ôrséget (Budapesten rendôrséget), a Bach-rend- Mindez sajátos kétlelkûséghez vezetett. Aki
szer kori mintára, annak szabályzatát felújítva. népszerû akart lenni, annak 48-ról kellett szóno-
A csendôrség – a közrend biztosítása mellett – a kolnia, aki pedig karriert szeretett volna, annak a
kormánypárti (és magyarosító) elnyomás esz- 67-es állapotokhoz igazodnia. Ezt az ellentmon-
közéül is szolgált. dást többek között azzal oldották fel a közélet sze-
Tisza és utódai sem tûrték el a párton belüli vi- replôi, hogy az uralkodóról mint „legelsô magyar-
tát. Pártbeli képviselôtársait ezért „mamelukok”- ról”, „1848 beteljesítôjérôl” beszéltek. (Sokan el is
nak [iszlám uralkodók testôrei a IX. századtól] hitték ezt. Nehezítette ugyanakkor, hogy maga az
gúnyolták: olyan szolgáknak, akik a pártvezér ja- uralkodó kínosan ragaszkodott a császári szimbó-
vaslatait készséggel megszavazták. Máskülönben lumokhoz és 1848–49 császári hôseinek ünneplé-
sem ôk, sem rokonaik nem számíthattak jövedel- séhez.) A törleszkedô politikusok, hogy ne keve-
mezô állami állásokra. Ugyanez maradt a helyzet redjenek „hazaárulás” gyanújába, „nemzeti” indu-
Tisza utódai alatt is. lataikat a nemzetiségiek ellen fordították. Ennek
„Minden gerinc vagy meghajlott, vagy megro- nem volt különösebb kockázata, hiszen a nemzeti-
pogott a kemény keze alatt. […] A »generális« így ségek nem voltak hatalmi helyzetben.
akarja, hát így kell lenni. […] Úgyszólván ô vitte A politikai korrupció, az elvtelen törleszkedés
mind a nyolc miniszteri tárcát, s ô gondolkozott, ô és az eredeti liberális elvek feladása a 48-as Füg-
beszélt egész pártja helyett” – írta róla Mikszáth getlenségi Pártot is jellemezte. Kezdetben
Kálmán. (1875-ig) a párt demokratikus követeléseket is
megfogalmazott (általános választójog, nemzetisé-
A POLITIKAI KÖZERKÖLCS ROMLÁSA gek számára megyei szintû autonómia biztosítása).
Késôbb elhagyta ezeket, és egyre merevebben üres,
Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a miniszterelnök a hazafias, ún. közjogi ellenzékieskedésbe temet-
királytól, a közigazgatás pedig a kormánytól függ; keztek. A parlamenti viták egyre semmitmondób-
a rendszer felülrôl lefelé építkezik. (Az alulról jövô bak voltak, és egyre kevésbé foglalkoztak az ország
országos és helyi választásoknak nincs jelentôsebb valós problémáival.

(Black plate)
1615 U plate)
301
ÚJ POLITIKAI IRÁNYZATOK M
Új politikai irányzatok
N
SZABÓSEGÉDEK SZTRÁJKTANYÁJA TÜNTETÉS

Sztrájk idején a munkások a „sztrájktanyán” gyûltek Az elsô nagy munkástüntetés az 1890. május 1-ji
össze. Az üzemi sztrájkok a munkakörülmények városligeti felvonulás volt, melyen
javítását, a bér emelését célozták, s egyre gyakoribbakká kb. 60 ezer munkás és felvonuló vett részt.
váltak. Sztrájkolni tilos volt, mindennaposak voltak A munkások tüntetésein feltûnt a forradalmi
a letartóztatások, kiutasítások. vörös zászló.
A szövegben dôlten szedett követelések már a Polgári Demokrata Párt programjában is szerepeltek
1900-ban. (Szerepelt még a nyolcórás munkaidô, az állami népiskolák, a kisiparosok és kisbirtoko-
sok állami támogatása, a katonai szolgálati idô csökkentése, a hadsereg parlament alá rendelése.)
Mennyiben lépnek túl ezen a polgári radikálisok követelései? Miben maradnak el ettôl?
AZ ORSZÁGOS POLGÁRI RADIKÁLIS […] Követeljük […] a nô személyi és vagyonjogi

PÁRT PROGRAMJÁBÓL (1914) függetlenségének biztosítását. […] Követeljük a
halálbüntetés eltörlését. […] Követeljük az es-
I. A közszabadságoknak és az egyén jogainak meg- küdtszéki bíráskodást a politikai és sajtóvétségek
erôsítése egész területén. […]
1. Követeljük az általános, egyenlô, titkos vá-
lasztójogot mind az állami, mind az önkormányza- II. A gazdasági élet fellendülése
ti életben, minden 21. életévét betöltött férfi és nô 1. Követeljük az egészségügy államosítását.
számára. […] Mindazokat az akciókat, amelyek a nép-
2. Követeljük a fôrendiház megszüntetését, nép- pusztító tuberkulózis, nemi betegségek és a cse-
szavazást az államélet alapvetô kérdéseiben[…] csemôhalandóság leküzdésére irányulnak, állami-
3. Követeljük a sajtó, gyülekezési és egyesülési lag kell megszervezni. […]
szabadság törvényes biztosítását. 2. Gyökeres földreformot követelünk, amely a
4. […] Követeljük a virilizmusnak, a közigaz- termelés súlypontját a korszerûen megszervezett
gatási hatóságok bíráskodási tevékenységének kisgazdaságra helyezi. […] Ezért követeljük a hit-
megszüntetését. […] bizományi különjog megszüntetését, az egyházi ja-
5. […] Minden bérkövetelési vitát, a cseléde- vak szekularizálását, az állam kényszerkisajátítási
két is beleértve, független bíróság elé kell utalni. jogának törvényes leszögezését a nagybirtokokra

(Black plate)
1615 U plate)
302
vonatkozóan. […] progresszív földadót, a bur- kulturális követelményét ki kell elégíteni […]
kolt robot minden fajtájának megszüntetését és Mindenek elôtt a széles tömegek elemi kulturá-
a nagybirtok adóprivilégiumának megszünteté- lis-, közigazgatási- és bíráskodási szükségleteit
sét. kell anyanyelvükön kielégíteni. […] Az állam ne
6. Szociálpolitika terén követeljük a szervezke- zavarja a nemzetiségek kulturális törekvéseit, ha-
dés és sztrájkjog feltétlen biztosítását mind az nem saját erejébôl inkább támogassa azokat. […]
iparban, mind a mezôgazdaságban; a munkásság a mezôgazdasági népesség nyelvkülönbség nélkül
kötelezô rokkantsági, öregségi, […] betegségi és bal- jusson földhöz.
esetbiztosítás kiterjesztését a bányamunkásokra, 3. Követeljük az állam és egyház szétválasztását.
mezôgazdasági munkásokra és cselédekre. […] a Teljes vallásszabadságot és korlátlan önkormányza-
legkisebb munkabérek megállapítását. Követel- tot minden felekezet számára. Minden egyházi és
jük a fiatalok éjjeli munkájának tilalmát, […] nôi vallási ügytôl távol kell tartani az államhatalmat
felügyelôket munkásnôk fölött. […] ingyenes jo- és hivatalnoki beavatkozást.
gi tanácsadó felállítását szegények számára.
IV. Az ország függetlenségének biztosítása
III. A szellemi és erkölcsi erôk fellendítése Önálló vámterület mellett követeljük még a
1. Követeljük szakértôi vezetés alatt az egész kvóta igazságos megállapítását. Intenzív érintke-
oktatásügy államosítását. […] A vallásoktatást a zésbe kívánunk lépni Ausztria demokratikus
család és az egyházi önkormányzat tevékenységi pártjaival, mert csak a monarchia népeinek egye-
körébe kell utalni. […] Követeljük a nôk számára sült akciója tud felülemelkedni a leplezett abszo-
minden képzési lehetôség megnyitását. lutizmus rendszerén. A külpolitikában kalandos,
2. […] a demokrácia közös földjén nem ma- imperialista és militarista vállalkozások helyett
gyar polgártársainknak minden jogos nyelvi és békepolitikát akarunk követni.”
Aláhúzva szerepelnek azok a követelések, melyekhez hasonlók a Magyarországi Szociálde-

mokrata Párt 1903-as programjában is szerepeltek. A polgári radikálisokat egyesek naiv és
túlzó politikusoknak tartották, akiknek programja vesztébe sodorta volna az országot, mások
viszont realistának, szerintük az ô programjukkal lehetett volna megmenteni az országot.
Melyik állásponttal értesz egyet?
Idézd fel A magyar Ugaron, a Dózsa György unokája, A magyar jakobinus dala és a Történel-
mi lecke fiúknak címû Ady-verseket! Mennyiben tükrözôdnek ezekben a költeményekben
a századforduló új politikai irányzatainak törekvései, indulatai? Válaszodhoz elôbb olvasd el
a képaláírásokat, forrásokat!
KÉT FOLYTON VITÁZÓ BARÁT

SZABÓ ERVIN JÁSZI OSZKÁR
Marxista volt, aki a Francia és angol egye-
Szociáldemokrata Párt temekre is járt, Magyar-
politikájának értelmét országon az alkotmánytan
csak a demokráciáért egyetemi tanára. Radikális
folytatott harcban látta, változásokat szeretett
a szocializmus kivívását volna, demokráciával,
a szakszervezetektôl és földosztással és szociális
végül egy nagy általános törvényekkel, de elvetette
politikai sztrájktól várta a marxi proletárdiktatúra
(szindikalizmus). gondolatát.

(Black plate)
1615 U plate)
303
AZ OMGE VÁLASZTÁSI RÖPIRATA 6. Az adósságokkal túlterhelt földbirtoknak a

nyomasztó terhek alól való mentesítése […] cél-
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet jából követeljük, hogy az állam az Országos Köz-
(OMGE) még Széchenyi István alapította a re- ponti Hitelszövetkezetnél e célra megfelelô nagy,
formkorban. A dualizmus idején az ún. „agrárius” kamatmentes pénzösszeget helyezzen el.
politikai irányzat szervezete lett a Gazdaszövetség 8. Szociális szempontból és a földdel ûzött
mellett. A programot aláíró huszonkilenc politikus uzsora megszüntetése végett sürgetjük a nemzeti
közül tíz arisztokrata volt. Az alábbi dokumentu- érdeknek megfelelô földbirtok-politikát […]
mot 1910. március 21-én fogadták el. földbérlôtársulatok támogatását, a telepítések fej-
„Kívánjuk […] lesztését, a földdarabolások végrehajtásához a
1. A választási jognak olyan kiterjesztését, kormány jóváhagyó hozzájárulását.
mely míg egyrészt a magyarság vezetô szerepét Tiltakoznunk kell azon törekvésekkel szem-
biztosítja, másrészt kellô tekintettel van arra, ben, melyek a népben azt a hitet igyekeznek fel-
hogy a magyar gazdaosztály jogos igényei az alap- költeni és táplálni, hogy bajainak orvoslását, szen-
vetô kérdésnél csorbát ne szenvedjenek. vedéseinek megszüntetését csakis mások boldog-
2. Követeljük az agrár vámvédelemnek teljes ságának és boldogulásának letörése útján érheti el.
mértékû fenntartását. […] Védekeznünk kell azon törekvésekkel szemben,
4. A vidéki népesség terhei könnyíttessenek s a melyek éket verve a nagy-, közép-, és kisbirtokos-
teherviselés városban és falun arányban legyen a ság közé, megbontani igyekeznek az érdekek ter-
[…] támogatással és elônyökkel. mészetes közössége által követelt egyetértést.”
Mi a véleményed a „nagy-, közép- és kisbirtokosság” „természetes érdekközösségérôl”?

Mi lehet az oka annak, hogy az OMGE ezeket a csoportokat együttesen képviseli?
Mi a különbség a választójogot illetôen a polgári és szocialista pártok, illetve az OMGE tervei
között? Nem beszél a program a hitbizományi, az egyházi földek, a világi nagybirtokok
sorsáról. Ennek fényében mit jelenthetnek a 8. pontban foglalt követelések?
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN, VÁZSONYI VILMOS,

A KISGAZDAPÁRT A DEMOKRATA PÁRT
MEGALAPÍTÓJA (1908 ALAPÍTÓJA
KÖRÜL) Zsidó vallású, magyar
Nagyatádi a polgárosodó érzelmû ügyvéd volt.
módos gazdákat képviselte. Parlamenti beszédeiben
Az esernyô, az óralánc, a rámutatott, hogy a
nyakkendô, a kalap polgári konzervatív pártok
öltözékrôl árulkodik, „virágzó kisipart és
a csizma és a nadrág földmûvelést köve-
parasztiról. Általános és titkos telnek, [de] fôrendi-
választójogot, progresszív házzal, cenzusválasztói
adót, földosztást, joggal, virilizmussal, […] az arisztokrácia és klérus
a kisbirtokosok és mindenhatóságával”. Szerinte „az igazi segítséget csak
mezôgazdasági munkások a nép adhatja meg önmagának, ha az államhatalmat
nyugdíjbiztosítását hirdette. birtokába keríti, a maga javára használja föl”.

(Black plate)
1615 U plate)
304
ÖSSZEGZÉS
A magyarországi társadalmi átalakulások a politi- gáltak, támogatták az egyházpolitikai reformokat,
kai életre is hatással voltak. A korábbi 48-as és 67- a véderô fejlesztésével szemben az állandó hadsereg
es pártok mellett új politikai mozgalmak és pár- eltörlését követelték és a külön vámterületet.
tok jelentek meg, melyek nem a kiegyezéshez való A párt lapja a Népszava lett, a párt emellett
viszonyuk alapján szervezôdtek, hanem más ideo- könyvkiadót és könyvesboltot is alapított a szocia-
lógiák alapján. Már nem elsôsorban a közjogi kér- lista irodalom terjesztésére.
désekkel foglalkoztak, hanem égetôbb társadalmi A pártalakulás után a szakegyletek országos,
problémákkal, amilyen például a választójog, a szakmánkénti szakszervezetekké egyesültek (pl.
nemzetiségi kérdés, a földkérdés, a nyomor. nyomdászok, szabók, vasmunkások stb.). A kör-
nyezô országokhoz képest Magyarországon ki-
A SZOCIÁLDEMOKRATÁK emelkedôen nagy volt a szervezett munkások ará-
nya. (A századfordulón kb. 15 ezer, 1907-re már
A Németországból visszatérô magyar „vendég- 135 ezer szervezett munkás volt; ez a munkások
munkások” és a külföldrôl betelepülô szakmunká- 10-15%-a.) A szakszervezetek elfogadták a párt
sok már az 1870-es években terjeszteni kezdték a irányítását és maguk is részt vettek a politikai
szocialista eszméket. Gyorsan szaporodtak az mozgalmakban. Ugyanakkor minden párttagnak
egyes szakmákhoz és területekhez kötôdô ún. kötelessége volt belépnie valamelyik szakszervezet-
szakegyletek. Ezek egyaránt harcoltak a politikai be. Az üzemi és területi egységek élén a választott
jogokért és a munkaviszonyok javításáért. Segélye- bizalmi férfiak álltak, akik vezetôséget választottak,
zéssel és önképzéssel is foglalkoztak. kongresszusokat szerveztek.
1890-ben megalakult a Magyarországi Szoci- A munkások a századfordulótól városonként
áldemokrata Párt, a II. Internacionálé marxista munkásotthonokat, szakszervezeti székházakat
pártja. A kapitalizmus megdöntését, a gyárak, föl- építettek. Ezekben könyvtárak, énekkarok, színját-
dek, bányák, bankok köztulajdonba vételét hirdet- szó csoportok mûködtek, tanfolyamokat, politikai
te. (A nagybirtokokat tehát földosztás nélkül, vitákat és gyûléseket tartottak. Munkásdalok,
egészben vették volna állami tulajdonba vagy ala- munkásdrámák is születtek, vagy 24 különbözô
kították volna szövetkezetté. A kisbirtokot ugyanis szakmai újság is megjelent.
korszerûtlennek tartották.) Nem beszéltek még
forradalmi hatalomátvételrôl. Elôbb az új eszmék AZ AGRÁRSZOCIALISTA
terjesztését, a szakszervezeti mozgalmat és a parla- MOZGALOM
menti harcot tartották fontosnak. Ezért legfonto-
sabb követelésük az általános, egyenlô, titkos, A szociáldemokrata mozgalom a falvakba is kül-
nôkre is kiterjedô választójog volt. A párt neve is dött agitátorokat, az agrárproletárok érdekében is
jelezte, hogy valamennyi magyarországi nemze- megfogalmazott törekvéseket. Sokfelé szocialista
tiség munkásait tömöríteni kívánták, az inter- olvasókör jött létre. Ám az agrárproletárok moz-
nacionalizmust hirdették. Úgy gondolták, hogy a galma a szociáldemokrata párttól nagyrészt függet-
nemzeti ellentéteket a kizsákmányolók szítják, így lenül fejlôdött, sokszor ösztönösen, szervezetlenül.
a jövendô szocializmusban nem lesznek nemzeti Néhol minden vagyon közösségét hirdették, más-
ellentétek. Ezért a nemzetiségi kérdéssel nem- hol földosztást követeltek és földeket foglaltak le,
igen foglalkoztak. Követelték továbbá a munkás- osztottak ki önkényesen. 1905-ben már országos
ság helyzetének javítását (8-10 órás munkanapot, aratósztrájkot is szerveztek. Az agrárproletárok-
ugyanis a korabeli törvények 16 órás munkaidôt kal szemben keményen felléptek a hatóságok, gyû-
tettek lehetôvé), az egyesülési és gyülekezési jog léseiket tiltották, tüntetéseiknek csendôrsortüzek
biztosítását, szélesebb sajtószabadságot, a hitbizo- vetettek véget.
mány megszüntetését, a progresszív adózást, a A szocialisták – a munkások, de fôleg az agrár-
virilizmus eltörlését is. A parlamenti vitákra is rea- szocialisták – gondolatvilágában a marxizmus a

(Black plate)
1615 U plate)
305
keresztény egyenlôség és megváltás vallásos esz- politika). Ellenezte a szélsôséges nacionalizmust,

méjével keveredett. Gyûléseiken a „megváltó szo- de elhatárolódott a szocialisták, a polgári radikáli-
cializmusért” mondtak „szocialista imákat”, ünne- sok (lásd alább) antiklerikalizmusától és internaci-
pélyes szertartásokat, esküket tartottak. A hivata- onalizmusától. A fôvárosban laktak Vázsonyi sza-
los Rákóczi- és Kossuth-kultusszal Petôfi és Dózsa vazói, fôleg a zsidó polgárság körébôl, akik egy tár-
kultuszát állították szembe. sával együtt bejuttatták ôt a parlamentbe is.
A polgári radikálisok mozgalma egy értelmi-
PARASZTPÁRTOK ségi kör tevékenységébôl nôtt ki. Jászi Oszkár és
társai eredetileg a társadalom kutatásával foglal-
A birtokos parasztok is létrehozták szervezeteiket. koztak. E célból megalapították a Társadalomtu-
1906-ban Békéscsabán alapította meg Áchim L. dományi Társaságot, és saját folyóiratot hoztak lét-
András nagygazda a Magyarországi Független re (Huszadik Század, 1900). Szociográfiáikban fel-
Szocialista Parasztpártot. Célja az általános vá- dolgozták a kor fontos problémáit. Foglalkoztak
lasztójog volt, valamint az 1000 hold feletti földek például a munkások és parasztok életkörülményei-
köztulajdonba vétele és parcellánkénti bérbeadása vel, a nagybirtokrendszer következményeivel, a ki-
a parasztoknak. A nemzeti érzést elavult dolognak vándorlás okaival, az egészségügy (pl. a tbc elleni
nyilvánította, és egy ideig szorosan együttmûkö- küzdelem) és az iskolázás (analfabetizmus) bajai-
dött a szociáldemokrata párttal. A párt – vezetô- val, az egyke jelenségével, a lakáshelyzettel, a nôk
jének halála után – jelentéktelenné vált, talán azért helyzetével és így tovább. (Köreikben már értelmi-
is, mert egyszerre akarta az összes paraszti réteget ségi nôk is feltûntek.) Szabadgondolkodók vol-
képviselni. tak, élesen szemben álltak az egyházi dogmákkal,
Nagyatádi Szabó István nagygazda 1909-ben a vallási és nemzeti elfogultsággal. Munkások és
hozta létre a 48-as Függetlenségi Országos Gaz- más érdeklôdôk számára létre hozták a Társada-
dapártot (közismertebb nevén: Kisgazdapárt). Az lomtudományok Szabad Iskoláját, ahol évente
általános választójogot ez a párt is szükségesnek több ezer hallgató ismerkedett a társadalomtudo-
tartotta, de olyan választókerületekkel, melyek mányok új eredményeivel.
biztosítják a magyar fölényt a parlamentben. A A radikálisokat nemcsak a látlelet, hanem a
nagybirtokok egy részét az állam vette volna meg, gyógymód is érdekelte. Természetesen, az általá-
és ebbôl a parasztok vásárolhattak vagy bérelhettek nos választójog, a demokratikus önkormányzat
volna. A parasztság számára nyugdíjbiztosítást sze- az ô programjukban is szerepelt, ahogy a szabad-
rettek volna bevezetni. A 48-as párthoz kötôdve ságjogok biztosítása is (szélesebb sajtó-, gyüleke-
követelték az ország nagyobb függetlenségét. zési és egyesülési szabadság, a sztrájkjog biztosítá-
Nagyatádi és Áchim hosszabb-rövidebb idôre sa). De ellentétben a marxistákkal, földosztást
be is kerültek a képviselôházba, elsô paraszti politi- javasoltak, és az alulról önkéntesen szervezôdô
kusokként az urak világában. paraszti szövetkezetek hívei voltak. Az egyházi
iskolákat államosítani kívánták és korszerûsíteni a
POLGÁRI DEMOKRATÁK közoktatást. Ôk ismerték fel, hogy a nemzetiségi
ÉS RADIKÁLISOK kérdés megoldása életbevágóan fontos, de a há-
ború kitöréséig nem ajánlottak mást, csak az 1868-
A demokratikus érzelmû polgárság is létrehozta a as törvény betûjének szigorú betartását. (Még az is
maga pártjait és mozgalmait. Vázsonyi Vilmos fô- igen sok volt a nacionalista köröknek.) De fontos-
városi liberális ügyvéd alapította a Polgári De- nak tartották a Bécshez fûzôdô szálak lazítását is,
mokrata Pártot (1900), mely szintén a demokra- például az önálló vámterületet.
tizálást hirdette (többek közt általános választó- A radikálisok a felvilágosodás kései örökösei
jogot, a virilizmus eltörlését). Ezenkívül fontosnak voltak, kapcsolatot tartottak a szabadkômûves
tartotta a kisiparosok és kisgazdák védelmét a mozgalommal (melynek 13 ezer tagja volt ebben
nagytôkével és nagybirtokkal szemben (hitbizo- a korban az országban), és Jászi vezetésével saját
mányok eltörlése, progresszív adó, állami szociál- páholyt is alapítottak, melynek a kor sok kiváló tu-

(Black plate)
306
dósa, mûvésze is tagja lett, köztük Ady Endre. Az formok eltörlését, az egyházi iskolázás kiterjesztését
egyházi körök és a parlamenti pártok vallásgyalá- hirdette. XIII. Leó útmutatásai alapján ugyanakkor
zónak és hazaárulónak bélyegezték ôket. Mind szociális elemeket is tartalmazott: igazságosabb
a konzervatívok, mind a szabadelvûek éles eszmei adórendszert, a kisiparosok és munkások védelmét
harcot indítottak ellenük. ígérte a „zsidónak” bélyegzett nagytôkével szem-
Jásziék csak közvetlenül a háború elôtt, 1914- ben. A nemzetiségekkel kapcsolatban elôzékenysé-
ben hozták létre saját pártjukat, a Polgári Radi- get hirdetett, ami szokatlan volt ebben a korban.
kális Pártot, mely igen átfogó és felkészült prog- A Néppárt az elsô olyan parlamenti párt volt,
ramot készített, de viszonylag kevés befolyással mely helyi irodákat hozott létre, összefogta és to-
rendelkezett a társadalomban. vább terjesztette a helyi katolikus körök hálóza-
tát. Ezáltal szorosan összefonódott az egyházszer-
„MÁSODIK REFORMNEMZEDÉK” vezettel, mivel a falvakban e körök vezetôi a plé-
bánosok voltak. Legényegyleteket, vallási és jóté-
Ady Endre a kor progresszív (társadalmi hala- konysági egyesületeket is alapítottak.
dásban hívô) politikai mozgalmainak kedvelt
költôje volt, és cikkeiben, verseiben maga is ezek AZ AGRÁRIUSOK
eszméit hirdette. Leginkább a polgári radikális cso-
porthoz kötôdött. Mûvészetében szakított az Szorosan kötôdött a Néppárthoz az ún. „agráriu-
Arany János-epigonok népies költészetével, és sok” mozgalma. (Az agrár szó mezôgazdasággal,
meghökkentette megosztotta olvasóit merészen földmûveléssel kapcsolatosat jelent.) A Magyar
újféle verselésével. Gazdaszövetség (1896, élén gróf Károlyi Sán-
De más írók, mûvészek, tudósok egész sora dorral és más nagybirtokosokkal) a magyar agrár-
gondolta ezekben az években, úgy hogy alapvetô érdekek védelmét tûzte ki célul. Legfontosabb
megújulásra van szükség. A maguk területén ezt a követelésük az volt, hogy a kiegyezési tárgyalások
megszokott formákkal való szakítással, az újféle során magasabb (birodalmi) mezôgazdasági vé-
stílusok keresésével is hangsúlyozták. A pátoszos dôvámot harcoljon ki a kormány. Az agráriusok
történelmi festészet helyére a Párizsban is ünnepelt mindkét nagy parlamenti csoportosulásban talál-
Rippl-Rónai József (sok társával együtt) az imp- tak támogatókat. Ezenkívül széles társadalmi tá-
resszionizmust és a szecessziót emelte. Bartók Bé- mogatást is szerveztek. Szerte az országban létre-
la és Kodály Zoltán a népies zene helyett az erede- hozták fiókszervezeteiket, melyek gyakran össze-
ti népzenéhez nyúlt vissza. Az írók egy csoportja fonódtak a katolikus körök hálózatával. Emel-
(köztük Kosztolányi Dezsô, Karinthy Frigyes, lett kiépítettek egy szövetkezeti hálózatot. (Az
Móricz Zsigmond, Babits Mihály és mások) lét- 1898-ban létrehozott Hangya fogyasztási szövet-
rehozta a Nyugat címû folyóiratot, melyben a rea- kezetnek 1918-ban kétezer tagszövetkezete és 660
lizmus utáni új irodalmi irányzatok kaptak teret. ezer tagja volt. Hasonló méretû hitelszövetkezetet
E kor politikus és értelmiségi nemzedékét szok- is létrehoztak.) A szövetkezetek a falvakban sza-
ták „második reformnemzedéknek” is nevezni. tócsboltokat nyitottak, hiteleket nyújtottak a pa-
Hitték, hogy a régi világ megújulása hamarosan rasztoknak. A Gazdaszövetség a parasztoktól a
elérkezik. Ám csalódniuk kellett: véres háború kö- nagybirtokosokigigyekezett összefogni minden
vetkezett. földtulajdonost és a parasztságot kivonni a szocia-
listák és a parasztpártok eszmei hatása alól. Szer-
ÚJKONZERVATÍVOK – A NÉPPÁRT vezkedése ugyanakkor az ipari tôkés rétegek ellen
irányult. Ellenezték az önálló magyar vámterüle-
Az új – szocialista, polgári radikális és liberális – tet, a szabadelvûek ipartámogató gazdaságpolitiká-
haladást hirdetô irányzatokkal (progresszióval) ját. (A konzervativizmus és az agrárius politika
szemben megszervezôdött az új konzervativiz- támogatóra lelt az Apponyi Albert vezette politi-
mus tábora is. kai csoportban is. Apponyi hol önálló pártot ho-
Az egyházügyi viták idején jött létre (1895) a zott létre, hol a 48-asokkal, megint máskor a 67-
Katolikus Néppárt. Programja az egyházügyi re- esekkel egyesült.)

(Black plate)
1615 U plate)
307
A MONARCHIA VÁLSÁGA M
PROGRESSZIÓ dern tudományos tanok érvényességét (pl. a darwi-

ÉS KONZERVATIVIZMUS KÖZÖTT: nizmust), sôt a társadalmi változások szükségessé-
KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK gét hirdette (pl. az egyházi földbirtokok felosztá-
sát), de a gyökeres társadalmi reformokat elutasí-
Katolikus politikusok egy csoportja, akik a Katol- totta. (Ennyi is elég volt ahhoz, hogy Prohászka
kus Néppárt szociális programját túl soványnak egyes mûveit a Szentszék felvegye a tiltott mûvek
tartották, 1907-ben megalapították a Keresz- listájára.) A keresztényszocialisták keresztény
tényszocialista Pártot. Az egyik legismertebb ve- munkás szakszervezeteket is létrehoztak, melyek
zetôjük Giesswein Sándor lett, aki a társadalom tagsága nagyjából egytizede volt a szocialistákénak.
peremén élôkkel való együttérzést hírdette. Ezért – Ezzel együtt állnak azok a politikai irányzatok,
az egyházi vezetôk rosszallását is kiváltva – a válasz- melyek meghatározzák a XX. századi magyar törté-
tójog bôvítését, a sztrájkjog elismerését követelte. nelmet. (Két fontos irányzat, a szélsôjobb és szélsô-
A nagybirtokok egy részét földbérlet formájában baloldal hiányzik még: ezeket az elsô világháború
juttatta volna a parasztoknak. A nemzetiségek vé- eseményei „teremtik meg”.) Az új pártok már nem
delmét javasolta, és ellenezte a háborúra történô parlamenti klubok, nem is képviselôcsoportok, ha-
felkészülést. nem országos hálózattal, sok tíz- és százezer em-
A keresztényszocialisták egy másik, Prohászka bert szervezô mozgalmak, a hozzájuk kötôdô gaz-
Ottokár vezette irányzata elismerte ugyan a mo- dasági és civil szervezetek egész hálózatával.
A Monarchia válsága
N
TIZENHÁROM ÉV POLITIKAI HARCAINAK ÉS BOTRÁNYAINAK KRÓNIKÁJA*
Év Vitatott kérdés Parlamenti Parlamenten Kimenetel

események kívüli események (eredmény)
1889 Kormányjavaslat: az Heves vita Januárban és február- Tisza Kálmán minisz-
újonclétszámot* ne tíz ban több héten keresz- terelnök visszavonja a
évre, hanem határo- tül utcai tüntetések, német vizsgára vonat-
zatlan idôre szabják képviselôk bántalma- kozó részt, de megsza-
meg, és a tartalékos zása, verekedések, a vaztatja az újonclét-
tisztek tegyenek vizsgát hadsereg bevetése számot
német nyelvbôl
1897 A kormány a sajtó út- Június 4-étôl július 21- Függetlenségi és szociál- Kompromisszum: a
ján történô rágalmazás éig obstrukció*. demokrata népgyûlések közhivatalnokok
eseteit kivenné az es- a sajtótörvény módo- megrágalmazásának
küdtszékek hatásköré- sítása ellen esetei továbbra is az
bôl. esküdtszékeknél ma-
radnak.
* Az alábbi táblázat az 1889 és 1912 közötti viharos politikai idôszak harcait tekinti át. Nem szerepelnek benne a
korábban már tárgyalt ügyek (így pl. 1893–94: egyházügyi tömegtüntetések, 1892: a Hentzi-szobor koszorúzása kö-
rüli vita és tüntetések, 1907: nemzetiségi véres sortüzek), illetve a nem országos jelentôségû események.
A csillaggal jelölt fogalmak magyarázata a táblázat után található.

(Black plate)
308

1898–99 Az ellenzék a gazdasági Szeptember 5-étôl feb- Utcai tüntetések az ön- Bánffy Dezsô minisz-
kiegyezés megújítása ruár 26-áig obstrukció. álló vámterület mellett terelnök lemond.
során önálló magyar Most élnek elôször a Utódja, Széll Kálmán
vámterületet* szeretne. technikai obstrukció* elfogadtatja az ellen-
eszközével. 1899 elsô zékkel a vámközös-
hónapjaiban nincs el- ség* fenntartását.
fogadott költségvetés.
1903–04 A kormány az újonc- 1903. április 16-ától Utcai tüntetések, rész- 1903. május: lemond
létszám emelését kí- június 24-éig, majd ben a szociáldemokrata Széll Kálmán minisz-
vánja, az ellenzék ma- november 12-étôl párt szervezésében, a terelnök, 1903.
gyar jelvények alatt 1904. március 10-éig militarizmus* ellen augusztus: lemond
magyar vezényleti obstrukció. Khuen-Héderváry
nyelvû külön hadsere- Károly miniszter-
get akar. elnök. Tisza István
miniszterelnök a ház-
szabály módosításával
fenyegetôzik, mire az
ellenzék megszavazza
az újonclétszám
emelését.
1904 A házszabály módo- Tisza István miniszter- Megbukik Tisza Ist-
sítása (házszabályre- elnök javaslata ellen ván miniszterelnök.
form)* obstrukció kezdôdik Új választások, me-
november 15-én, 18-án lyen a Szabadelvû
a kormánypárt szabály- Párt veszít.
talanul lezárja a vitát,
és megszavazza a javas-
latot. Dulakodás a kép-
viselôk között. Az ülést
elnapolják, a következô
ülésen (december 13.)
az ellenzék összetöri az
üléstermi bútorokat.
1905–06 Két mozgalom: A kormány javaslatait 1. 1905. június 21.– 1. A pártkoalíció
1. A király nem a vá- sorra leszavazzák. 1906. április 1906 áprilisában fel-
lasztáson gyôztes párt- 1906. február: katona- 4.: nemzeti ellenállás* adja programját és
koalíció* vezetôjét ne- ság szállja meg az or- a megyékben kormányra kerül.
vezi ki miniszterel- szággyûlést, és felosz- 2. 1905. február, 2. A választójogot
nöknek. latják. 1906. július, szep- nem bôvítik.
2. A városi tömegek tember: tömegtün-
választójogot tetések a választó-
követelnek. jogért

(Black plate)
1615 U plate)
309

1907–08 A választójog kibôví- 1907 október: általános Nincs eredmény.
tése – sztrájk, tüntetés. Tömeg-
tüntetések 1908 már-
cius, szeptember és ok-
tóber folyamán, több
száz sebesülttel
1911–12 Az újonclétszám és a 1911. július 18-ától Május 23-án szociál- Az ellenzék eltávolítá-
hadi kiadások emelése 1912. június 4-éig obst- demokrata politikai sa után a katonai tör-
rukció, néha verekedé- sztrájk és tömegtünte- vények elfogadása,
sek is. 1912. május 22- tés, Tisza házelnöksége késôbb a házszabály
én Tiszát a kormány- ellen. Több halott. szigorítása.
párt házelnökké választ- Júniustól katonai egy-
ja, az ellenzék nem vesz ségek a fôváros utcáin
részt a szavazásban.
Június 4-én az obstruk-
ció lármázással* bôvül.
A házelnök katonaság-
gal megszállja a képvi-
selôházat, és kivezetteti
az ellenzéket. Ez több
napon keresztül megis-
métlôdik, késôbb be
sem engedik ôket. 7-én
egy ellenzéki képviselô
rálô Tiszára.
ELLENZÉKI KÉPVISELÔK A KÉPVISELÔHÁZ

ÖSSZETÖRT BÚTORAIVAL
1904. november 18-án az ellenzék a házszabály megvál-
toztatásának tárgyalása közben obstruált. Az elnök vá-
ratlanul meglobogtatta a zsebkendôjét, mire a szabad-
elvûek egy emberként felálltak. Az elnök bejelentette,
hogy a házszabályt a többség elfogadta. A többség meg-
volt ugyan, de az érvényes házszabály szerint az elnök-
nek nem volt joga szavazást elrendelni akkor, amikor
még volt hozzászóló. Az ellenzéki képviselôk összetörték
a képviselôházi bútorok egy részét. Az obstrukció ilyen
letörésére máshol is voltak kísérletek Európában.

(Black plate)
1615 U plate)
310
Házszabályreform: A házszabály a parlamenti Technikai obstrukció: Lényege, hogy nem túl-

tárgyalások szabályait tartalmazza. Eredetileg beszéléssel odázzák el a döntést, hanem ügyrendi
bárki bármilyen hosszan beszélhetett. A reform ügyeskedéssel. Minden ülés elején több módosí-
célja a hozzászólások idejének korlátozása és a tó indítványt terjesztenek be a jegyzôkönyvhöz,
név szerinti szavazás eltörlése volt. és ehhez név szerinti szavazást kérnek. A név sze-
Lármázás: Az ellenzéki képviselôk sípokat, rinti szavazás során minden képviselô sorban
trombitákat, dorombot és más zajkeltô eszközö- egymás után szavaz, ez több száz ember esetében
ket vittek be az ülésterembe, hogy a nagy lármá- elég sokáig tart. Így a szavazásokkal megy el az
ban ne lehessen hallani, amikor az elnök szava- idô. Az obstrukciónak ezt a formáját a Birodalmi
zásra bocsátja a törvényt. Tanácsból leste el a magyar képviselôház.
Militarizmus: A katonai szellem terjedése, Újonclétszám: A kiegyezés értelmében minden
fegyverkezés, háborús készülôdés. tíz évre elôre megszavazták a képviselôk a teljes
Nemzeti ellenállás: A megyék nem küldték el a hadilétszámot, és minden köztes évben annyi újon-
törvényben elôírt újoncokat és adót, megtagad- cot kellett adni, amennyi ehhez hiányzott. Tisza új
tak minden együttmûködést a kormánnyal és a javaslata szerint határozatlan idôre elôre megszavaz-
kormány által küldött fôispánokkal. ták volna, hogy évenként hány újoncot küld Ma-
Obstrukció: Az ellenzéki kisebbség eszköze ar- gyarország, és ez nagyobb mértékû volt, mint
ra, hogy megakadályozza egy törvénytervezet amennyit addig adott. Egyúttal lemondott volna
megszavazását. Általában nagyon sok hozzászóló arról az országgyûlés, hogy idôszakosan – az újonc-
jelentkezik, és mindegyik hosszan beszél. Mivel a létszámon keresztül – hathasson a hadseregre.
házszabály korábban nem korlátozta a hozzászó- Vámközösség: Az ellenzék önálló magyar vámte-
lások idôtartamát, így akármeddig el lehetett rületet kívánt, iparvédô vámokkal a cseh és oszt-
odázni a végszavazást. (Lásd még: technikai obst- rák verseny ellen. Széll olyan törvényt fogadtatott
rukció; lármázás). el, mely kimondta, hogy Magyarország önálló
Önálló vámterület: lásd vámközösség. vámterület, de továbbra is fenntartja a vámközös-
Pártkoalíció: A Függetlenségi Párt, a Katolikus séget Ausztriával. Ez ugyan érdemben semmi
Néppárt és más pártok szövetsége a szabadelvû- változást nem jelentett, de az obstrukcióban kifá-
ekkel szemben. radó ellenzék úgy érezhette, hogy elért valamit.
1912. MÁJUS 23-A: „VÉRVÖRÖS CSÜTÖRTÖK”

„Pest utcái között rohanó nép, puskalövések, rendôr,
tört üvegek, népszava, forradalom” – írta e napon
Babits Mihály. Körülbelül százezren vonultak fel, hatan
meghaltak, több százan megsebesültek. Tisza nem volt
hajlandó a képviselôház ülését megszakítani
az események miatt. Mivel a tömeget nem engedték
a Parlamenthez, összeütközött a rendôrökkel,
felborította a villamosokat. Sokan azt hitték,
forradalomba torkollnak az események,
de a szociáldemokrata vezetôk visszatartották
tömegeiket: délután elrendelték a munka felvételét.
Olvasd el Ady Endre Rengj csak, föld! címû versét, melyet 1912. május 23-a után írt!
Miért ajánlja a versét Tiszának? Mit jelenthet a „rázta csöngôjét”, ki lehet az „új, kan Báthory
Erzsébet”? Olvasd el Babits Mihály Május huszonhárom Rákospalotán c. versét! Mit gondolt
Babits a megmozdulásról, ellenezte vagy pártolta? Mit gondolt a költô jelenrôl, jövôrôl?

(Black plate)
1615 U plate)
311
Melyek voltak a korszakban a fôbb politikai kérdések, amelyek érzékenyen érintették

a pártokat, az ellenzéket? Miért vezettek obstrukcióhoz, tüntetésekhez ezek? Melyek érintették
a 67-esek és 48-asok ellentétét, melyek voltak függetlenek ettôl? Milyen eredménnyel, illetve
milyen következményekkel járt az obstrukció? Mi lehetett az elônye, mi a veszélye az
obstrukciós eszközöknek az alkotmányos berendezkedésre? Milyen társadalmi jelenségek
húzódhattak meg a botrányok mögött?
„[…] szeressétek
Ôt is, a vad, geszti bolondot,
A gyújtogató csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ô is az idôk küldöttje
S gyújtogat, hogy hadd hamvadjon össze
Hunnia úri trágyadombja […]”
(Ady Endre)
Értelmezd a rajzot!
A „BABAPARLEMENT”. ELLENZÉKI KARIKATÚRA

1912. június 4-e után jó ideig ellenzék nélkül mûködött
a képviselôház, így fogadták el az újonclétszám és a hadi
kiadások felemelését is.
ELLENZÉKI KARIKATÚRA GRÓF TISZA ISTVÁNRÓL

ÉS LUKÁCS LÁSZLÓRÓL
Tisza István (1861–1918) Tisza Kálmán grófi rangot kapott fia.
A dualizmus rendszerét kívánta megvédeni, sem taktikai
szempontok, sem egyéni népszerûség nem érdekelte.
Ellenezte az általános választójogot és minden gyökeres reformot.
Házelnök (1912–13), miniszterelnök (1903–04
és 1913–1917). Lukács László miniszterelnök (1912–13)
Tisza közvetlen munkatársa volt.
Hogyan értelmezhetôk Ady sorai? Olvasd el az egész verset, melynek címe:

Rohanunk a forradalomba! Miért Garami Ernônek ajánlja a verset a költô?
Milyennek látja az 1912-es magyarországi állapotokat, a jövôt?

(Black plate)
312
ÖSSZEGZÉS
„BOLDOG BÉKEIDÔK” jesztése, az egyes térségek gazdasági érdekeinek ér-

ÉS VÁLSÁG vényesítése a nem német népek részérôl. A másik
az általános választójog követelése a munkásság,
A „boldog békeidôk” Monarchiája az utókor a radikális polgárság és az értelmiség részérôl.
szemében egy gazdaságilag gyarapodó birodalom A Birodalmi Tanács 1897-ben, majd 1904-
volt, melyben sokféle nép élt együtt, szabad sajtó- ben hónapokra mûködésképtelenné vált az ún.
val, szabadon utazva, kereskedve, tágas határok kö- obstrukció miatt. Ez azt jelentette, hogy a kisebb-
zött. A világvárossá fejlôdô Bécs az operett, a valcer ség képviselôi különféle eszközökkel megakadá-
(keringô), ifj. Johann Strauss, a neobarokk paloták lyozták valamely törvény végszavazását. (Pl.
és a cukrászdák hangulatos városa volt, középpont- többórás beszédek tartása, módosítások javaslása
jában a közkedveltté öregedett „Ferencjóskával”. név szerinti szavazás elrendeltetésével, vita provo-
Az édeskés felszín alatt azonban erjedés érlelô- kálása zárt ülésrôl vagy más ügyrendi kérdésrôl
dött. Errôl tanúskodott a Monarchiában alkotó stb.) Hol a német képviselôk obstruáltak a csehek-
modern szemléletû, világhírû mûvészek és tudósok nek kedvezô nyelvtörvények ellen, hol fordítva.
egész sora. (Például az orvos Freud, az író Kafka, a Ezalatt az utcákon százezres tömegtüntetések
zeneszerzô Schönberg, a festô Klimt és még na- zajlottak, melyek sokszor zavargásba, rendkívüli
gyon sokan.) De ezt mutatta a kibontakozó poli- állapot kihirdetésébe torkolltak. Hol egyes nemze-
tikai válság is. ti képviselôcsoportok támogatására tüntettek, hol
A kiegyezés óta eltelt évtizedek gazdasági és tár- pedig választójogot követeltek.
sadalmi változásai kezdték szétfeszíteni a régi politi- A nemzetiségek és magyarok erôsödô követe-
kai kereteket. A változások egyik fele a társadalom léseinek hatására jelentek meg és nyertek népsze-
szerkezetét érintette: mindenekelôtt megnöveke- rûséget Bécsben az egyszerre magyar- és zsidóel-
dett a ipari munkásság száma. Ezen belül is az lenes osztrák-német pártok, melyek a birodalom
írni-olvasni tudó, tájékozott, politikai érdeklôdé- jövôjét Magyarország beolvasztásában látták. Ha-
sû, de szavazati joggal nem rendelkezô munkások sonlóan magyarellenes terveirôl volt híres a
száma. Megnôtt az értelmiség (fôleg a mûszaki ér- trónörökös, Ferenc Ferdinánd is.
telmiség) és a nagypolgárság politikai súlya is. A A Monarchia válságát különösen kényessé tet-
parasztság módosabb része is öntudatosodott. ték a Balkán-háborúk, a nemzetközi katonai szö-
A változások másik része a nemzetek közötti vetségek kialakulása és erôsödô fegyverkezési verse-
egyensúlyt érintette. A Csehországban élô néme- nye a század utolsó évtizedeiben. A Monarchia
tek gyorsan asszimilálódtak. (Például a század ele- hadserege ugyanis a feszült nemzetközi helyzet el-
jén Prága lakosságának csak fele volt cseh, a század- lenére igen gyenge volt. Messze ez az állam költött
fordulón már 94 százaléka.) Galíciában a lengye- a legkevesebbet katonaságára a nagyhatalmak kö-
lekhez asszimilálódtak a kisebbségek. zül. A k. u. k. [császári és királyi] hadsereget azon-
A kétféle változás egymást is erôsíthette, hiszen ban minden nemzet gyûlölte. Vezényleti nyelve
Csehország például nemcsak gyorsan „csehese- egységesen a német volt, szellemiségében pedig el-
dett”, hanem gyorsan iparosodott is. A kiegyezés lenséges a nemzeti mozgalmakkal. Így a k. u. k.
korához képest valamennyi nem osztrák-német te- hadsereg fejlesztését a legtöbben ellenezték.
rület gazdasági fejlettsége megközelítette a biroda-
lom fejlettebb régióit. Még az elmaradottabb terü- VÁLSÁG MAGYARORSZÁGON
leteken is megindult és lendületett vett az ipari for-
radalom, növekedett a munkások és a polgárok Hasonló jelenségek harapóztak el a századforduló
száma. Így a nemzeti és a társadalmi változások magyarországi politikai életében is. Az 1897 és
egyaránt érintették ezeket a területeket. 1903 közötti négy nagyobb, hónapokig is eltartó
A változások hatására új politikai követelések obstrukciós idôszak képviselôházi verekedésekkel,
jelentek meg. Az egyik legfontosabb a nemzeti tiltakozó népgyûlésekkel és tömegtüntetések-
nyelvhasználat és autonómia szélesebb kiter- kel tarkított volt. A parlamenti ellehetetlenülés

(Black plate)
1615 U plate)
313
következtében három miniszterelnök bukott meg. helyi hatalmasságok is átálltak a koalíció oldalára.
A fôbb vitakérdések: a hadsereg létszáma és ve- Így a nyílt választás csalásai ezúttal az ellenzéknek
zényleti nyelve, az önálló magyar vámterület, kedveztek. A Szabadelvû Párt feloszlott.
valamint a kormány hatáskörének kiterjesztése
volt. (Az obstrukció más, közben tárgyalt törvé-
AZ 1905-ÖS ÉV VIHARAI
nyekre is átterjedt, egy alkalommal például a költ-
ségvetést sem fogadták el, így hónapokig parla- A király nem volt hajlandó kormányra juttatni
menti felhatalmazás nélkül költekezett a kor- a koalíciót, melynek vezetôi magyar vezényleti
mány. Ausztriában egy paragrafus lehetôvé tette, nyelvû hadsereget, önálló magyar vámterületet és
hogy az uralkodó rendeletekkel helyettesítse a tör- bankot követeltek. Bizalmasát, a párton kívüli
vényeket, de Magyarországon erre nem volt báró Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterel-
lehetôség.) nöknek. A koalíció pártjai persze minden parla-
A parlamenti harcok többnyire a szokásos 48-as menti támogatást megtagadtak a „darabontkor-
és 67-es irányzatok között dúltak. Az ellenzék a mánytól” (darabont testôrt jelent: Fejérváry ko-
kormányt „labancnak”, idegen érdekeket szolgá- rábban honvédelmi miniszter, majd a királyi test-
lónak látta, és az obstrukciót is megengedhetônek ôrség parancsnoka volt), nemzeti ellenállást hir-
tartotta a magyar nemzeti érdekek védelmében. Jel- dettek, passzív ellenállásra szólítottak fel. A me-
lemzô a korabeli rendszerre, hogy ekkor még a gyék és a nemzetiségi politikusok is a koalíciót tá-
kormányzó szabadelvûek nagy része sem értett mogatták.
egyet azzal, hogy az obstrukciót házszabály-módo- Ebben a helyzetben a kormány belügyminisz-
sítással tegyék lehetetlenné. Ôk is úgy gondolták, tere, Kristóffy József merész lépésre szánta el ma-
hogy egyszer még nekik is szükségük lehet erre az gát: megállapodott a szociáldemokratákkal,
eszközre egy olyan kormánnyal szemben, amely hogy teljesen szabaddá teszi szervezkedésüket, és
még az övékénél is jobban kiszolgálja a bécsi érde- programjába veszi az általános és titkos választójo-
keket. (Obstrukciót akadályozó lépésekre szerte got, ha a párt – Garami Ernô vezetésével – cseré-
Európában sor került a századfordulón, Londontól ben tömegtámogatást ad a kormánynak a koalíció-
Bécsig.) val szemben. Garamiék általános politikai sztráj-
1903-ban, amikor a kormány élére gróf Tisza kot hirdettek (az elsôt a magyar történelemben), és
István került, végül változás történt. Ô a 67-es még soha nem látott méretû tömegtüntetést
rendszer meggyôzôdéses híve volt, aki az obstruk- szerveztek a választójog érdekében (1905. szep-
ció erôszakos letörése árán is védeni akarta a parla- tember 15.). Vidéken is fellendült az agrárszocia-
menti törvényhozást és a dualizmust. 1904-ben listák mozgalma. A választójogi harcot, a koalí-
egy házszabály-módosítást terjesztett a parla- cióval szembeni küzdelmet támogatták a polgári
ment elé, mely lehetetlenné tette volna az obstruk- radikálisok és Ady is.
ciót. A szabadelvû képviselôk a vita hevében, a Az uralkodó – nem bízva Kristóffy akciójában –
nagy hangzavar közepette egy elôre megbeszélt jel- közben kidolgoztatta a katonai hatalomátvétel ter-
re felálltak, és ezzel – a régi házszabállyal ellentéte- vét, de megvalósítására nem kerülhetett sor. A ma-
sen – elfogadottnak, megszavazottnak tekintették gyar események ugyanis átgyûrûztek Ausztriára.
az új házszabályt. A nyilvánvaló törvénysértés több Az ellenzéki pártok szeptembertôl sorra kezdték
tekintélyes szabadelvû képviselônek sem tetszett: követelni a Birodalmi Tanácsban is az általános
kiléptek a pártból. Az ellenzék késôbb az ülésterem választójogot. A tömegtüntetések, sztrájkok hatá-
bútorainak összetörésével válaszolt. A király erre sára ostromállapot uralkodott a cseh és osztrák
feloszlatta a képviselôházat, és új választásokat városokban, csak katonasággal tudtak rendet tarta-
írt ki. Az ellenzék pártjai (függetlenségiek, Kato- ni. Hozzájárult ehhez, hogy októberben megérke-
likus Néppárt, Nemzeti Párt) és a kilépett 68-asok zett a hír Szentpétervárról: már az autokratikus cár
szövetségre (koalícióra) léptek egymással a Tisza- is általános választójogot adott a népeinek. Így a
féle szabadelvûekkel szemben, és megnyerték a császár végül hozzájárult hasonló reformhoz.
választást. 1867 óta elôször veszített kormánypárt (Ennek bevezetésére azonban csak a birodalom
a választáson, amiben az is közrejátszott, hogy a nyugati felében került sor, két év múlva.)

(Black plate)
314
A KOALÍCIÓ MEGHÁTRÁL kal) lépett fel. Végül, a nem szûnô tömegtünteté-

sekre válaszul beterjesztettek egy választójogi ja-
A magyarországi választójog mérsékeltebb reform- vaslatot, mely azonban csak felháborodást vál-
ja a koalíció programjában is szerepelt. De az álta- tott ki. Eszerint ugyan minden férfi választhatott
lános választójogot és a „hazátlan” szocialistákkal volna, de nyíltan, valamint vagyoni és mûveltségi
való együttmûködést elutasították. Ugyanezért a szempontok szerint eltérô súlyú szavazattal. (Pl.
„darabontok” ellen fordultak Tisza vezetésével a tizenkét analfabéta szavazata csak harmadát érte
szabadelvûek is. A nemzeti ellenállás ettôl kezdet- volna egy gazdag, olvasni tudó emberének.) Ugyan-
ben még vadabb lett, a kormányhoz hû tisztvise- akkor egynéhány fontos szociális törvényt is
lôket bántalmazták, elkergették, a közigazgatás hoztak, ilyen volt például a baleset elleni kötelezô
rendszere felbomlott. A kormány hatalma nem biztosítás, az állami lakásépítés vagy a mindenki-
érvényesült, a tényleges hatalom a megyéket irá- nek ingyenes népoktatás bevezetése. Ez azonban
nyító koalíció kezébe került. nem változtathatott azon, hogy a koalíció népsze-
Késôbb azonban a koalíció vezetôi kezdtek rûsége 1909-re elillant.
megijedni a viszonyok bomlásától, az erôsödô tö-
megmozgalmaktól. 1906 áprilisában végül le- A MUNKAPÁRT
mondtak programjuk lényegérôl, és a királlyal
tikos megegyezést kötöttek. Ebben elfogadták a A király 1909 végén menesztette Wekerlét, és ré-
vámközösséget, lemondtak a katonai követelések gi 67-es szabadelvûekbôl álló kormányt nevezett ki
hangoztatásáról, megígérték az újoncok és a költ- (1910). Az új kormány mögött a Tisza István ál-
ségvetés megszavazását. A király ezután már kor- tal szervezett Nemzeti Munkapárt állt. Ez lénye-
mányra engedte a koalíciót. De nem a legnagyobb gében a Szabadelvû Párt folytatása volt, 67-es
pártból választott miniszterelnököt, hanem egy programmal, „merkantilista” bankárok és nagy-
Tiszával szembefordult 67-est: Wekerle Sándort. iparosok támogatásával. A párt neve és program-
ja is arra utalt, hogy a széthúzó pártoskodás után a
A KOALÍCIÓ ÉVEI rend, az összehangolt „nemzeti munka” korszaka
kell következzen. A kormány kinevezése után vá-
A koalíció népszerûségét azokkal a „kurucos” lasztásokat tartottak, melyen elsöprô fölénnyel
programpontokkal érte el, melyekrôl – közben – nyert a Munkapárt.
titokban lemondott. Ez persze késôbb nyilvánva- A kiélezôdô nemzetközi helyzetben az uralkodó a
lóvá vált hívei elôtt is. Nemcsak nem teremtett ön- hadsereg létszámának felemelését követelte. Az el-
álló magyar vámterületet, de 1907-ben olyan gaz- lenzék módosításokat javasolt, amirôl a kormány
dasági kiegyezést kötött, melyben a korábbinál nem volt hajlandó tárgyalni sem. Újra kezdôdött
magasabb kvótát vállalt. Lemondott a magyar tehát az obstrukció. A kormánypárt erre 1912. má-
jegybankról is. jus 22-én a párt vezetôjét, Tiszát választotta meg a
A koalíció politikusai a hazafias indulatokat in- képviselôház elnökének. Tisza mint házelnök
kább a nemzetiségek irányába fordították: szá- (akárcsak 1904-ben) a vitát házszabályellenesen le-
mukra hátrányos nyelvi törvényeket hoztak. zárta, és a felálló többség láttán az újonclétszám és a
Ilyen volt például a beterjesztô miniszterrôl Lex hadi kiadások kért felemelését megszavazottnak
Apponyinak nevezett törvény, mely elôírta, hogy a mondta ki. Ezt követôen a zajongva tiltakozó ellen-
nemzetiségi iskolákban az elsô négy évben meg zéki képviselôk egy részét a parlamentet megszálló
kell tanítani magyarul beszélni az elemistákat. Tö- rendôrséggel vezettette el (június 4.). Nem retten-
megesen záratták be a nemzetiségi tannyelvû isko- tette vissza sem a szocialista tömegek véres utcai
lákat. A horvát képviselôk obstrukcióját a házsza- harcokba torkolló tüntetése (május 23.), sem az,
bály szigorításával, a szó sorozatos megvonásával hogy rálôttek a parlamentben (június 7.), sem az,
söpörték le. Csendôreik többször sortüzet vezé- hogy a mérsékelt, 67-es alapon álló ellenzéki képvi-
nyeltek a nemzetiségi tüntetôk ellen. selôk is alkotmányellenesnek mondták tettét.
A koalíció a munkásmozgalommal szemben is a Ezt követôen a képviselôház 1914-ig majdnem
korábbinál brutálisabban (sortüzekkel, betiltások- folyamatosan az ellenzéki képviselôk részvétele

(Black plate)
1615 U plate)
315
nélkül mûködött. Így Tisza a „rendteremtés” és a csúfolása volt. De a válságból kivezetô utat a de-
háborúra való felkészülés jegyében szinte vita mokratikus és tiszta választások jelentették volna,
nélkül szavaztatta meg nagy horderejû törvé- amelyek eredményeként a társadalmi többség véle-
nyek egész sorát. ményét képviseli a parlamenti többség.
Az egyik az ún. „kivételes hatalomról” szóló
törvény volt (1912), mely háborús veszély idején AZ ELLENZÉK
lehetôvé tette a törvényhozás, az önkormányza-
tok és a független bíróság hatalmának korlátozá- Míg korábban a demokratikus ellenzék és a közjo-
sát, a szabadságjogok felfüggesztését (beleértve a gi ellenzéki függetlenségiek szemben álltak egy-
cenzúra bevezetését és a statáriális bíráskodást is). mással, addig Tiszával szemben 1910-tôl már
Az így elvont hatalmat azonban – szemben az összehangoltan lépett fel az egyik függetlenségi
ausztriai és németországi kivételes törvénnyel –, párt (Justh Gyula, majd Károlyi Mihály vezeté-
nem a katonai hatóságokra, hanem a kormányra sével) és a szociáldemokraták, valamint a polgári
ruházta. radikálisok.
Az új sajtótörvény a helyi tisztviselôket felha- Közösen ítélték el a bécsi eredetû katonai tör-
talmazta a sajtótermékek terjesztésének tilalmára, vényeket, a háborúra való felkészülést, és követel-
felelôsségre vonhatóvá tette a cikkek tartalma mi- ték az „általános-titkost”. A munkásság utcai
att még azokat is, akik az újságírót felvilágosítással megmozdulásai 1912 után is folytatódtak. Moz-
látták el. A sajtóügyek az esküdtszékek kezébôl lé- galmuk pacifista (háborúellenes) és köztársaság-
nyegében a bíróéba kerültek át. párti elemekkel bôvült. A társadalom széles cso-
Mindebbôl jól látható: a Tisza által választott út portjai érezték úgy, hogy gyökeres változások elôtt
nem a parlamentarizmus megmentése, inkább áll az ország. Mielôtt még a várt reformra vagy for-
maradékainak felszámolása felé vezetett. Igaz: radalomra sor kerülhetett volna, kitört a világhá-
az obstrukció valóban a parlamentarizmus meg- ború.

(Black plate)
A kor nagy társadalmi kérdései

– kitekintés
A modern állam
N
AZ ÁLLAM SZEREPÉNEK MEGVÁLTOZÁSA
Hogyan változott meg az állam fogalma a történelem folyamán? Milyen feladatai alakultak ki?
Mi a kormányzat és a közigazgatás szerepe?
AZ ÁLLAM FELADATÁRÓL „A kormány egyetlen feladata a bûntények

megakadályozása és a szerzôdések érvényesítése.”
„A szabadság annak a lehetôsége, hogy bármit (LORD MELBOURNE)
megtegyünk, ami nem árt másoknak; így az em-
berek természetes jogainak gyakorlása nem ismer „A társadalomnak mindenekfelett az a köte-
határokat, kivéve, ha az a társadalom többi tagját lessége […], hogy támogassa, erôsítse a gyengét
ugyanezen jogainak gyakorlásában gátolja.” […], hogy szabadítsa meg minden elnyomástól,
(EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATA) sôt, hogy elônyben részesítse, hogy fejlessze ki
minden cselekvési képességét azért, hogy képessé
„A kormányt úgy kell tekinteni, mint a terme- tegye arra a nemes harcra […], amely egyenesen
lés legfôbb irányítóját, és hatalommal kell fölru- létfeltétel a társadalomban.”
házni, hogy véghezvihesse feladatát.” (G. B. CLEMENCEAU)
(LOUIS BLANC)
Hasonlítsd össze a fenti álláspontokat! Hogyan változott meg az állam szerepérôl kialakított
kép a XIX. század folyamán? Vajon mi lehet ennek az oka?
KÍVÁNALMAK 7. Legfôbb hatalom az általános választás, lista

szerinti szavazás, a megbízatás korlátozott idôtar-
Néhány pont a francia Radikális Párt programjá- tamra szól. […]
ból. 14. A munkaidô törvényes tartamának meg-
„4. A gyermek joga a teljes kiképzésre. Világi, rövidítése. Tizennégy éves koron aluli gyermeke-
ingyenes, kötelezô közoktatás. […] ket mûhelyekben, bányákban, gyárakban, manu-
5. A katonai szolgálat megrövidítése, de min- faktúrákban dolgoztatni tilos. Öregek és a mun-
denkire kötelezôen való kiterjesztése; az (egyéves) kában megrokkantak számára nyugdíjpénztárak
önkéntesség megszüntetése, lelkiismereti szabad- felállítása.
ság a hadseregben; az állandó hadseregnek nacio- 15. A munkaadók baleset esetén felelôsek, ezt
nális milíciával való fokozatos helyettesítése. […] biztosítással kell alátámasztani.”

(Black plate)
1615 U plate)
317
A MODERN ÁLLAM M
AZ ÁTALAKULÓ EGYHÁZ
ADOLF KOLPING
1849-ben Kölnben alapította meg az elsô katolikus legényegyletet azzal a céllal, hogy
a vándorló mesterlegényeknek otthont biztosítson, ahol gondoskodnak arról, hogy
becsületes keresztényekké és jó iparosokká váljanak. Ennek hatására számos katolikus
mozgalom indult el a világban, amely keresztényi megoldásokat keresett a társadalom
változásai által felvetett szociális problémákra.
Milyen eszméket támadMiértIX.

a XIX.
Pius század végén
pápa? Mi ért avált
XIX.általánossá az állam
század végén vált általánossá az állam
és az egyház szétválasztása Európában? Mi indíthatta a pápát az enciklika kiadására?
Milyen problémákat lát, és milyen megoldási javaslatai vannak?
Miért tartja elkerülhetetlennek az egyház közremûködését a szociális kérdés megoldásában?
A PÁPA A MUNKÁSOKRÓL tokosokon, megernyeszti az állami rendet, s ala-

posan felforgatja a társadalmat. […] oly bonyo-
1891-ben tette közzé XIII. Leó pápa Rerum Nova- dalomról van szó, melybôl a katolikus vallás és
rum kezdetû enciklikáját a munkáskérdésrôl. egyház segítsége nélkül nincs kiút. […] Az egy-
„[…] a termelés új módjai, az urak és munká- ház ugyanis az, mely az evangéliumból merített
sok megváltozott kölcsönös viszonya, a gazdag- tanaival a harcot vagy megszüntetheti, vagy leg-
ság fölhalmozódása kevesek kezében, a többség alább keserûségét enyhítheti; az egyeseknek nem-
elszegényedése, a munkások emelkedô önbizal- csak elméjét kimûvelni, hanem az ô törvényei ál-
ma és szorosabb szövetkezése, s végül az erköl- tal életüket és erkölcseiket szabályozni törekszik;
csök süllyedése a harc kitöréséhez vezettek. Ezen az egyház az, mely sok hasznos intézménnyel ja-
baj gyógyítására a szocialisták, szítva a szegények vítja a szegények helyzetét; az egyház az, mely
irigységét a gazdagok ellen, a magántulajdon el- minden osztálynak iparkodását és erejét oda
törlését tartják szükségesnek. […] akarja irányítani, hogy a munkások helyzete a le-
De tervük a szociális kérdés megoldására hetô legalkalmasabb módon javuljon, aminek el-
annyira alkalmatlan, hogy maguknak a munká- érésére az állami törvények és tekintély igénybe-
soknak is kárukra volna, azonkívül nagyon igaz- vételét is a maga rendje és módja szerint szüksé-
ságtalan is, mivel erôszakot követ el a jogos bir- gesnek tartja.”
ÖSSZEGZÉS
A XIX. század végétôl az államok egyre nagyobb musai nem mûködnek elég eredményesen, ezért
erôvel igyekeztek beavatkozni a gazdaságba. Ez szükség van az állam beavatkozására.
mindenekelôtt a gazdasági válságok következmé-
nyeinek leküzdésére tett erôfeszítésekben nyilvá- VÁLASZTÓJOG,
nult meg. Az állam gazdasági beavatkozásának KÖZSZOLGÁLTATÁSOK
alapvetô formáját a hitelek és a megrendelések je-
lentették: a kormány jelentôs hiteleket nyújtott A XIX. század utolsó harmadáig Európa országai-
különbözô vállalatoknak, hogy megóvja ôket a nak többségében a választójogot továbbra is vagyo-
csôdtôl, és jelentôs állami megrendelésekkel ni és mûveltségi cenzushoz kötötték, s csak a férfi-
igyekezett felvevôpiacot biztosítani a számukra. ak szavazhattak. A századfordulóra azonban en-
Már formálódtak azok a közgazdasági nézetek is, nek kiterjesztésével lassan a legtöbb ország eljutott
amelyek szerint a gazdasági folyamatok automatiz- az általános választójogig. Az általános választó-

(Black plate)
318
M A KOR NAGY TÁRSADALMI KÉRDÉSEI
jognak elsôsorban azokban az országokban volt A közkatonákból nem lehettek tisztek, a hadsereg
komoly szerepe, ahol a parlamentnek jelentôs be- szigorúan arisztokratikus elven nyugodott.
folyása volt a kormányzásra, de a fejlôdés a többi A forradalmi Franciaországban már 1793-ban ki-
államban is a parlamentáris rendszer kiszélese- mondták, hogy minden francia hadszolgálatra kö-
dése, a választók szavazatainak megszerzése, és így teles. A restauráció ezt ugyan megszüntette, de
érdekképviseletük megteremtésének irányába ha- nemsokára újból bevezette, azzal a különbséggel,
ladt. Az új választók a kormányhoz fordultak – hogy módot adott helyettes állítására. Ezt a rend-
mint az egyetlen olyan szervezethez, amely képes szert vette át azután Európa legtöbb országa. Po-
problémáik megoldására –, hogy javítson életük roszország fenntartotta az 1808–1813 között
minôségén. Így a kormányzati tevékenység 1870 életbe lépett általános hadkötelezettség rendsze-
után jelentôs mértékben megélénkült, és – fôleg a rét, de a középiskolát végzetteknek lehetôséget
közegészségügy, az elemi oktatás, a gyári mun- adott az egyévi önkéntességre. Így a hadsereget „is-
kakörülmények, a közszolgáltatások, a kötelezô kolává” tették, amelyen minden porosz fiatal ke-
biztosítás és a katonai sorozás területén – látvá- resztülment. Poroszország hadi sikerei arra ösztö-
nyos eredményeket mutatott fel. nözték a többi európai államot, hogy átvegyék ezt a
Az iparosodás korai éveiben a közegészségügy rendszert. A nagy létszámú sorkatonaság ellátása,
helyzete siralmas volt. Megfelelô szennyvízcsator- kiképzése tovább növelte az állam feladatait, jogkö-
na-hálózat hiánya miatt a járványok rengeteg áldo- rét és befolyási lehetôségét a lakosság körében.
zatot szedtek. Még a fejlett Angliában is csak A XIX. századi Európában az állam folyamato-
1875-ben hoztak létre egy hathatós ellenôrzési san harcolt az egyházakkal az oktatás ellenôrzé-
rendszert, amely nem csupán megalapozta a köz- séért, mivel azok igencsak ragaszkodtak a közép-
egészségügyet, hanem az elôírások betartására kor folyamán megszerzett monopóliumaikhoz.
ügyelô körzeti orvosokat és egészségügyi felügye- Ezen a területen a legsikeresebb a német és a fran-
lôket nevezett ki. Ekkorra már az orvostudomány cia állam volt: itt viszonylag hamar elterjedt az ál-
is eljutott odáig, hogy feltárta az összefüggéseket a lami oktatás. Az alsó fokú iskolák hatékonyságát
piszok és a fertôzések, a járványok között. A gon- mutatja, hogy e két országban a századfordulón
dok megoldását a kormányzatnak kellett magára már csupán a lakosság 3%-a nem tudott írni-olvas-
vállalnia. Európában törvények sora tette kötelezô- ni. Az alsó fokú oktatás általánossá tételét a gazda-
vé a tisztább vízellátást, a hatékony hulladék- ság, a társadalom és a hadsereg egyaránt igényelte.
gyûjtést és -eltakarítást, az élelmiszerek és italok Minden országnak hazafias érzelmû népességre
tisztaságának új kívánalmait és ellenôrzését. volt szüksége, az erre való nevelés leghatékonyabb
A gáz- és a vízellátás megszervezését a kormá- eszköze pedig az állami befolyás alatt lévô iskola-
nyok általában a helyi hatóságokra bízták, kezde- rendszer és a kötelezô katonai szolgálat volt. A tö-
ményezéseiket támogatták, jogkörüket kibôvítet- megek megjelenése a politikában lehetôvé tette
ték. Európa nagyvárosaiban a polgármesterek és a az országos méretû, rendszeres információáramlást
városi tanácsok szinte vetélkedtek egymással abban, az állami vezetés és az állampolgárok között. En-
hogy ki tud pompásabb városházát és minél jobban nek eszköze volt a sajtó, mely olvasni tudó lakos-
rendben tartott várost építeni. A századfordulóra ságot feltételezett.
a nagyvárosok többségét parkosították, az utakat
kikövezték, bevezették a gázt és a villanyvilágí- A MUNKA VILÁGA
tást, rendbe hozták a csatornarendszereket.
A gyári reformok területén Nagy-Britannia járt
HADKÖTELEZETTSÉG, OKTATÁS az élen. Már a XIX. század elején törvényben
korlátozták a textilüzemekben foglalkoztatott
A régi monarchiák hadseregeit elvileg önkéntesek- gyermekek munkaóráit, 1833-ban pedig felügye-
bôl toborozták, de ez már XVI. században sem volt lôséget hoztak létre a kilenc évnél fiatalabb gyer-
elegendô, így megkezdôdött az újoncok kényszer- mekek foglalkoztatási tilalmának ellenôrzésére.
sorozása. Ez a teher azonban csak a szegényekre há- A parlament 1847-ben elfogadta a tízórás mun-
rult, a nemesek és a polgárok mentesültek alóla. kanapot, majd a késôbbiekben is gyakran hozott a

(Black plate)
1615 U plate)
319
A MODERN ÁLLAM M
munkaidôt és a gyári körülményeket szabályozó pai csalatkozhatatlansági dogma komoly politi-

törvényeket. 1870 után a többi európai ország- kai következményekkel járt: az egyház ugyan bel-
ban is követték az angol példát, és 1914-re min- sôleg megszilárdult, de ellenséges világi államok
denhol – Oroszországot és a balkáni államokat le- gyûrûjében találta magát. A IX. Piust követô
számítva – gyári rendszabályok voltak érvényben, XIII. Leó hajlékonyabb diplomata volt, tudta,
amelyek betartásáról az állam gondoskodott. hogy ki kell egyeznie a modern államokkal. Az
Az állam legközvetlenebb módon a kötelezô 1891-ben kiadott Rerum Novarum kezdetû encik-
biztosítás bevezetésével avatkozott be polgárai éle- likájában a katolikus egyház elôtt álló új feladato-
tébe. A mintát Németország adta, ahol 1882-re a kat fogalmazta meg.
munkásokat kötelezôen biztosították betegség XIII. Leó ebben elveti a tulajdon szocialista
és baleset ellen, hét évvel késôbb pedig bevezet- felfogását, kijelentve, hogy az embernek joga van
ték a nyugdíjat. Mindehhez a pénz a munkálta- a tulajdonhoz. „Istentelen tévedésnek” tartja azt az
tóktól és a munkavállalóktól származott, amelyet elvet, miszerint a polgári haladás azt követeli a kor-
állami támogatással is kiegészítettek. mányzatoktól, hogy ne vegyék figyelembe a vallást
Ily módon az állam tevékenysége jelentôsen és ne törôdjenek annak megsértôivel. Megállapít-
kibôvült. Gyakran emlegetik ezt a jelenséget a ja, hogy a szociális harc és feszültségek enyhítésé-
„XIX. század kormányzati forradalmaként”, amely hez, a társadalmi rend felforgatásának megakadá-
két fontos következménnyel járt. Egyrészt az eu- lyozásához az egyháznak hathatós segítséget kell
rópai államok hivatali apparátusa hatalmas nyújtania az állam számára.
mértékben megnôtt, másrészt új adórendszert A kapitalizmus válságjelenségeinek megoldására
vezettek be a kibôvült állami tevékenység költségei- irányuló katolikus válaszok nem új keletûek.
nek fedezésére. A jövedelemadó és az – újonnan Adolf Kolping már a század közepén megalapí-
bevezetett – öröklési adó egyaránt progresszíven totta az elsô katolikus legényegyletet, elindítva ez-
emelkedett, azaz minél több volt a jövedelem, an- zel egy sor olyan mozgalmat, amely a keresztény
nál több adót kellett fizetni. Az így nyert bevétele- tanításokat a szociális problémákra adandó vá-
ket tovább növelték a szintén fontos bevételi for- laszokkal kapcsolta össze. Számos segélyakciót
rást jelentô vámok, így az állam képes volt ellátni szerveztek, új szervezeteket hoztak létre. Ilyen
megnövekedett feladatait. volt például az Üdvhadsereg, a Keresztényszoci-
ális Unió Angliában vagy a francia keresztény
AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ szakszervezetek. A katolikus egyház jelentôs
missziós tevékenységet fejtett ki az újonnan meg-
A XIX. századig Európa összes országában állam- szerzett gyarmatokon is.
vallásról beszélhetünk, vagyis az állam valamely
vallásnak kitüntetett szerepet biztosított a többi A POLITIKAI KATOLICIZMUS
vallás rovására. Az emberek gondolkodásában be-
következett változások azonban egyre sürgetôbben A katolikus szociális törekvések szorosan össze-
vetették fel az állam laicizálódásának (világiaso- függtek a konzervativizmus átalakulásával. A ka-
dásának) kérdését. tolicizmus választ kínált azoknak, akik csalódtak a
A tengerentúlon már korábban kinyilvánítot- liberalizmusban, és nem elégítette ki ôket a szocia-
ták azt az elvet, hogy az egyház szervezete nem tar- lista válasz sem. A liberalizmus individualizmusá-
tozik az államra, minden vallás szabadon gyako- val szemben az egyház mindig a közösség fontos-
rolható és egyenlô jogokkal bír. Az állam és az egy- ságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a közjó szol-
ház ilyen szétválasztására Európában csak a XIX. gálata, az egymás iránti szolidaritás mindenkinek
végén került sor. 1870-ben Róma az egységes erkölcsi kötelessége.
Olasz Királyság fôvárosává vált, a pápaság pedig A kialakuló keresztényszocializmus és a nyo-
visszaszorult a Vatikánba. Az olasz állam igyeke- mában alakuló katolikus pártok hangsúlyozták a
zett jó viszonyt kialakítani, IX. Pius pápa azonban magántulajdon fontosságát, de szociális reformo-
– magát a „Vatikán foglyának” nevezve – elutasí- kat sürgettek. A szociális gondoskodással azon-
tott minden közeledést a világi államokhoz. Az ban nem jártak együtt a demokratikus jogok, vi-
1869–70. évi I. vatikáni zsinaton kimondott pá- szont jól megfért vele a régi elôjogok védelme.

Tori_3-2 fejezet_2010:Tori-3
1870 36 105kotet 2/26/10
4,4 11:4940AM227Page 320
11:40 (PANTONE
(Black
6,1 plate)
441615
747 U plate) 16,6
1890 79 286 5,0 118 495 8,6 102 377 21,0
1900 92 206 4,9 146 926 8,8 166 198 23,6
1910 144 007 3,9 175 318 8,6 203 687 23,1
320 Prága Varsó Ogyessza
Tori_3-2 fejezet_2010:Tori-3 kotet 2/26/10 MPage 320
11:49 AM
11:40 A KOR NAGY
(Black
(PANTONE TÁRSADALMI
plate)
1615 U plate) KÉRDÉSEI
fô % fô % fô %
1860 – – 41 000 25,0 – –
1870
1890
13 056
–
A századvég emancipációs mozgalmai
8,2
–
89 318
151 076
32,6
33,1
–
–
–
–
3201900 – – N
219 M
128 34,3 138 935 34,4
A KOR NAGY TÁRSADALMI KÉRDÉSEI
1910 18 041 8,1 306 061 39,2 – a történelem –erre
Az alapvetô emberi jogok értelmében minden ember egyenlônek születik, ám
gyakran rácáfol. Milyen egyenlôtlenségekrôl beszéltünk eddig, s tudsz-e olyanokat, amelyeket
A századvég emancipációs mozgalmai
nem említettünk?
Látsz-e összefüggést az adatok és az antiszemitizmus megjelenése között?
N
A ZSIDÓSÁG ARÁNYA KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA NAGYVÁROSAIBAN
A ZSI DÓSÁG
Az alapvetô emberi jogok értelmében minden ember egyenlônek születik, ám a történelem erre
gyakran rácáfol. Berlin
Milyen Bécs olyaBudapest
Fog lald össze, mitegyen
tanullôt
tállenségek
eddig rôldó
a zsi beság
szél tünk
tör edtédig,
téne rôl! sMi
tudsz-e
lyen volt Eunorókat, amelyeket
pában
fô % nem fô % fô %
a zsidó–keresztény együttélés a XIX. száemzalí tettünk?
dig? Miben nyilvánultak meg az ellentétek?
1860 18 953 3,5 6 217 2,2 – –
1870
A ZSI 36 105KÖZÉP- ÉSBKÉCS 4,4 -EURÓPA 40 227 6,1 44 747 16,6
A ZSIDÓSÁG ARÁNYA
DÓ KERESÔK RÉSZARÁNYA ELET RESÔI KÖZÖTT, 1910
ÖNÁLLÓ KENAGYVÁROSAIBAN
1890 79 286 5,0 118 495 8,6 102 377 21,0
1900 92 206 Berlin Összes 4,9 146 926 Bécs A zsidók 8,8
A táblázat alapján
166 198Budapest 23,6
Foglalkozási csoport Zsidó
milyen követ kez-
1910 144fô007 %
keresô
3,9 175fô318 részaránya
keresôk % 8,6(%) 203 fô
687 %
23,1
1860 18 953
te tése ket lehet le-
Mezôgazdaság Prága 23,5
328 6 217
68 Varsó 2,92
2,2 –
Ogyessza
vonni a zsidóság
–
1870 36 105 4,4 40 227 6,1 44 747 16,6
Ipar fô % 606
75 fô
7 916 %
10,47 fô életmódjára, %isko-
1890 79 286 5,0 118 495 8,6 102 377 lázottságára 21,0
vo
1860
Kereskedelem, –
szállítás 93 –269 1541809
000 16,9525,0 – –-
1900 92 206 4,9 146 926 8,8 166 198 natkozó23,6 an?
1870 13 056 8,2 89 318 32,6 – –
Értelmiségi,
1910 hivatali
144 007 pályák, 3,9 175 318 8,6 203 687 Mi volt ennek 23,1
1890
hadsereg – 147–660 151953
20 076 14,1933,1 – –
az oka?
1900 – Prága – 219 128 Varsó 34,3 138 935Ogyessza 34,4
1910 18fô041 % 8,1 306fô061 %39,2 fô – % –
1860 – – 41 000 25,0 – –
1870 13 056 8,2 89 318 32,6 – –
1890 Látsz-e –összefüggést az – adatok151
és az076
antiszemitizmus 33,1 megjelenése–között? –
1900 – – 219 128 34,3 138 935 34,4
1910 18 041 8,1
A 306
ZSI061
DÓSÁG 39,2 – –
Foglald össze, mit tanultál eddig a zsidóság történetérôl! Milyen volt Európában
a zsidó–keresztény együttélés a XIX. századig? Miben nyilvánultak meg az ellentétek?
Látsz-e összefüggést az adatok és az antiszemitizmus megjelenése között?
A ZSIDÓ KERESÔK RÉSZARÁNYA BÉCS ÖNÁLLÓAKE

ZSI DÓKÖ
RESÔI ZÖTT, 1910
SÁG
A táblázat alapján
Foglalkozási csoport
Foglald Összes
össze, mit tanultál eddig a Zsidó Ane
zsidóság törté zsidók
térôl! Milyen volt Eu
miró pában
lyen következ-
a zsidó–keresztény együttkeresô
élés a XIX.keresôk részaránya
századig? Mi ben nyil(%)
vánultak meg az ellentétek? tetéseket lehet le-
Mezôgazdaság 2 328 68 2,92 vonni a zsidóság
IparDÓ KERESÔK RÉSZARÁNYA BÉCS
A ZSI 75 606 7 RE
ÖNÁLLÓ KE 916 , 1910
SÔI KÖZÖTT10,47 életmódjára, isko-
lázottságára vo-
Kereskedelem, szállítás 93 269 15 809 16,95 A táblázat alapján
Foglalkozási csoport Összes Zsidó A zsidók natkozóan?
Értelmiségi, hivatali pályák, milyen következ-
keresô keresôk részaránya (%) Mi volt ennek
hadsereg 147 660 20 953 14,19 tetéseket lehet le-
Mezôgazdaság 2 328 68 2,92 az oka?
vonni a zsidóság
Ipar 75 606 7 916 10,47 életmódjára, isko-
Kereskedelem, szállítás 93 269 15 809 16,95
lázottságára vo-
natkozóan?
Értelmiségi, hivatali pályák, Mi volt ennek
hadsereg 147 660 20 953 14,19 az oka?
(Black plate)
1615 U plate)
321
A SZÁZADVÉG EMANCIPÁCIÓS MOZGALMAI M
AZ ANTISZEMITIZMUS
ALFRED DREYFUS THEODOR HERZL
1894-ben, Franciaország- (1860–1914)
ban Alfred Dreyfus zsidó A pesti születésû
származású francia kato- Herzl egy osztrák
natisztet megvádolták, újság tudósítójaként
hogy katonai titkokat kísérte végig a
szolgáltatott ki a néme- Dreyfus-pert.
teknek. Két hónap múlva A fellángoló
hazaárulásért elítélték. zsidógyûlölet
A per alatt zsidóellenes vezette el
tüntetésekre is sor került. a cionizmus
A Dreyfust vádolók a hazaárulást a tiszt „nem francia” nézeteinek
voltából vezették le. Az ügy megosztotta Franciaorszá- megfogalmazásáig.
got, sokan az antiszemitizmust tekintették a per mozga-
tórugójának. Dreyfust 1906-ban rehabilitálták.
„Figyelmesebben és komolyabban kell megvizs- lát túl a mindennapok valóságán; […] zsenije
gálnunk azokat a lényegi vonásokat, amelyek a mindannak, ami átváltható, mindannak, ami-
zsidókat a többi embertôl megkülönböztetik, és nek segítségével be lehet csapni embertársait.
kezdjük a munkánkat a szemiták és árják etnog- […] A szemita álma valójában, makacs terve
ráfiai, pszichológiai és fiziológiai összehasonlítá- mindig is az árja szolgaságba vetése, röghöz kö-
sával. […] A szemita kereskedô kapzsi, intrikus, tése volt.”
ügyeskedô, ravasz, […] földhözragadt, aki nem (E. DRUMONT)
Hogyan jellemzi a forrás a zsidóságot? Mivel támasztja alá a vádjait?
„A zsidókérdés ma is létezik. Botorság lenne ta- re vándorlunk, ahol nincs zsidóüldözés. De

gadni. […] Amikor bennünket emancipáltak, ahogy megjelenünk, kiváltjuk ezt a reakciót. Ez a
nemes próbálkozás volt. De a zsidókérdés meg- helyzet minden országban, s ez is marad […] egé-
maradt mindenütt, ahol észrevehetô számban él- szen addig, amíg a kérdés tisztességes politikai
nek zsidók. […] Természetes, hogy olyan helyek- megoldást nem nyer.” (TH. HERZL)
Mi lehet ez a „tisztességes politikai megoldás”? Mit gondolsz, hogyan reagáltak erre az

elképzelésre az antiszemiták?

(Black plate)
1615 U plate)
322
A NÔK HELYZETE
Mi volt a nôk feladata az ôskorban és az ókori civilizációkban? Hogyan változott meg
a feudalizmus idôszakában? Milyen különbségek voltak férfiak és nôk között?
Vajon mi lehetett ennek az oka?
KRINOLINT TURNÛRÖS
VISELÔ NÔ – SZOKNYA
PÁRIZSI DIVAT, A XIX. század utolsó
1859 harmadában
A XIX. század a krinolint felváltotta
második a szûk szoknya,
harmadának amelyben lépni is alig
nagy divatja lehetett. A hátsó
a krinolin. domborulatokat a
A dekoltázs és turnûr igyekezett
a szoros fûzô meg jobban kiemelni.
a nôi ruha A fûzô továbbra is
elmaradhatatlan szinte kötelezô
kelléke volt. viselet.
Milyen politikai, társadalmi és életmódbeli okai vannak, hogy éppen a XIX. században
kezdenek küzdeni a nôk jogaikért?
KRÓNIKA ban a nôk munkához és tanuláshoz való jogá-

nak, valamint törvény elôtti és vagyoni egyen-
1787, Philadelphia: Az amerikai nôk az Unió al- lôségének kiharcolása.
kotmányára összehívott kongresszuson felve- 1903, London: Megalakul a Nôk Társadalmi és
tik, hogy az alkotmányban szerepeljen a nôk Politikai Egyesülete. Vezetôi Emmeline
választójoga. A javaslatot elvetik. Pankhurst és lányai, akik harcot indítanak a
1792, Párizs: Mary Wollstonecraft megjelenteti nôk szavazati jogáért.
A nôk jogainak követelése címû mûvét. 1904, Berlin: Megalakul a Nôk Szavazatjogi
1867, Wyoming (USA): Elôször kapnak szavazati Nemzetközi Szövetsége.
jogot a nôk. 1905, Budapest: Megalakul a Magyar Feministák
1869, London: John Stuart Mill megírja A nôk el- Egyesülete, amely elsôsorban a nôk szavazati
nyomása címû munkáját jogáért küzd.
1889, Washington: Megalakul a Nôegyletek 1918, London: Nagy-Britanniában szavazati jo-
Nemzetközi Szövetsége, amely négyévente got kapnak a nôk.
kongresszust tart. A szervezet célja elsôsor-
Volt-e választási lehetôsége egy nônek a XIX. században? Milyen változások játszódtak le
a nôk életében a XX. század elejéig ?

(Black plate)
1615 U plate)
323
A SZÁZADVÉG EMANCIPÁCIÓS MOZGALMAI M
ELÔKELÔ ANGOL NÔ zetére. A nô, akit házasságtöréssel vádoltak, nem

védekezhetett. Ô maga csak akkor válhatott volna
Caroline Norton az elôkelô angol hölgy mintaké- el férjétôl, ha bebizonyítja, hogy az bigámista
pe volt. Jó családból származott, regényeket, ver- vagy vérfertôzést követett el. Így Caroline nem
seket írt, és három gyermeket szült. A család kí- létezô lény lett: férjétôl elváltan élô, de férjes
vánságának megfelelôen felhasználta rokoni kap- asszony. Könyveket írt, hogy eltartsa magát, de jö-
csolatait, hogy férje a politikai pályáján elôbbre vedelme és öröksége is a férjéé volt, aki gyakorlati-
juthasson. A házaspár élete elég viharos volt – a lag – de nem törvényesen – eltaszította ôt. Caroli-
férfi végül házasságtöréssel vádolta meg Caroline- ne harcot indított a nôk helyzetének megváltozta-
t. A vádat ugyan – bizonyíték hiányában – elejtet- tásáért, de csak két évtized múlva (1857-ben) si-
ték, de Caroline rádöbbent kiszolgáltatott hely- került elérnie a válási törvény megváltoztatását.
ÖSSZEGZÉS
A ZSIDÓSÁG dalom a zsidóságot mind egyénileg, mind együtte-

sen egyenlô jogokkal ruházta fel, így megfelelô jogi
Az Európát megváltoztató iparosodás a zsidóság keretet teremtett a kettôs identitás fenntartásához.
demográfiai viszonyaira is nagy hatással volt. A teljes beolvadást azonban lassították a zsidóság-
A XV. században 300 ezerre becsült európai zsi- gal szemben továbbra is élô elôítéletek.
dóság a XVIII. század végére már megközelítôleg Azonban szemben a középkori antijudaizmus-
nyolcmillió fôt számlált. Ebben a folyamatban sal, amely egy közösségbôl kirekesztett csoport el-
nagy szerepet játszott az igen magas fokú urbanizá- len irányult, a politikai antiszemitizmus egy, a
ció: a zsidó közösségek az európai társadalom leg- nemzetbe beilleszkedni kívánó és ott sikereket elért
dinamikusabban városiasodó csoportjaihoz tar- közösséget tett célponttá. Az antiszemita a zsidó-
toztak. A XIX. században a kirekesztettségbôl szár- ban a modern világ szinonimáját látta, a gazdasági
mazó korábbi hátrányok elônnyé váltak: a zsidóság ellenséget: a bankárt, a nagytôkést, a nagykereske-
nagy szerepet játszott a gyáripar és a bankrend- dôt. Fordulópontot jelentett az antiszemitizmus
szer kialakításában, a vasúthálózat kiépítésében, történetében, amikor a fajelmélet különféle áltu-
és jelentôs arányban képviseltette magát a polgári dományos magyarázatokkal próbálta bizonyítani a
értelmiségi pályákon. Ez látványos társadalmi zsidóellenességet. Ettôl kezdve már nem vallási
differenciálódással járt együtt, és elsôsorban a kö- alapon határozták meg, hogy ki a zsidó, hanem
zéprétegek számát növelte meg. származási, „faji” alapon. Ez a felfogás nem enge-
A zsidóság bekapcsolódás a modern gazdaságba di meg az egyénnek, hogy szabadon döntse el, tag-
fontos, de nem kizárólagos jellemzôje volt a kör- ja kíván-e maradni a közösségnek vagy nem, az így
nyezô társadalomba való beilleszkedésnek. Az meghatározott csoportból nem lehet kilépni.
asszimilációnak számtalan formája létezett, A modern antiszemitizmus elsô jelentôs hullá-
ezért nehéz mindenütt érvényes ismérvekkel leírni ma az 1873. évi gazdasági világválsággal összefüg-
azt. Az azonban biztos, hogy a beolvadás a vallási gésben az 1870–80-as években jelentkezett. Ekkor
tradícióktól való eltávolodással vette kezdetét, s alakultak meg az elsô antiszemita pártok és moz-
elsôsorban a környezô társadalom életmódjához, galmak. Az antiszemitizmus Franciaországban
értékeihez és kultúrájához való idomulásban nyil- lángolt fel újra, ahol 1894-ben egy zsidó katona-
vánult meg. Az asszimiláció fokozatai közti kü- tisztet, Alfred Dreyfust hazaárulással vádoltak
lönbségek elsôsorban a zsidó–nem zsidó kettôs meg és kényszermunkára ítéltek. Bár Dreyfus ké-
identitáson belüli arányeltolódásban nyilvánultak sôbb kegyelmet kapott, majd felmentették, a zsi-
meg, és csak ritkán vezettek a zsidó identitás teljes dóság számára az antiszemitizmus megélénkülése
feladásához, a kikeresztelkedéshez. A polgári társa- az asszimiláció lehetetlenségét bizonyította. A zsi-

(Black plate)
1615 U plate)
324
dóságot származási alapon meghatározó felfogással leségekkel szemben azonban egy polgárasszony-
szemben kialakult a zsidó közösségeken belül nak nem volt élettere az otthonán kívül. Nem
egy csoport, amely magát nem pusztán vallási, ha- rendelkezhetett tulajdonnal, és öröksége, sôt eset-
nem politikai közösségnek, nemzetnek tekintette. leges keresete is a férjét illette meg. Nem tanulha-
E felfogáson belül voltak olyanok, akik autonómi- tott, nem voltak politikai jogai sem. A liberális
át kívántak elérni azon az államon belül, ahol John Stuart Mill 1869-ben írott A nôk elnyomása
addig is éltek, de a jövô szempontjából fontosabb címû mûvében kifejtette, hogy a nôk és a férfiak
lett az önálló zsidó államot követelô cionizmus. alapjában véve egyenlôk, kizárólag a neveltetésbeli
E mozgalom szellemi atyja a Pesten született és különbség okozza, hogy látszatra különbözô ké-
nevelkedett Theodor Herzl volt, aki a Dreyfus- pességekkel rendelkeznek. Támogatta, hogy a nôk
per kapcsán feléledô antiszemitizmus kapcsán ju- egyenlô jogokkal rendelkezzenek a munkában, a
tott arra a következtetésre, hogy szükségszerû egy tanulásban, a magántulajdon és a szavazati jog kér-
önálló zsidó állam létrehozása az ókori Izrael föld- désében. Úgy gondolta, hogy e követeléseket tö-
jén, Palesztinában, ahová már korábban megindult megmozgalommal lehet kivívni.
a – pogromok elôl menekülô, fôleg oroszországi – Ezekre a mozgalmakra azonban csak jóval ké-
zsidók spontán kivándorlása. sôbb, a XX. század elején került sor. Vezetôi
Emmeline Pankhurst és lányai, Christabel és
A NÔMOZGALMAK Sylvia voltak. 1903-ban megalapították a Nôk
Társadalmi és Politikai Egyesülete nevû szerve-
A feudalizmus idôszakában a férfi és a nô között vi- zetet, amely fô céljának a nôk választójogának ki-
szonylagos egyenlôség létezett a munka terén. Az vívását tartotta. A mozgalom szoros kapcsolatban
iparosodás elterjedésével azonban különvált a állt az angol Munkáspárttal. Néhány év alatt ren-
férfi- és a nôi munka, és fokozatosan kialakult a geteg támogatót szereztek, sôt 1911-ben a minisz-
„kenyérkeresô” férfi és az „eltartott” nô típusa. terelnöktôl kaptak ígéretet arra, hogy a nôk is
A XVIII. század végén a demokratikus szabad- megkapják a szavazójogot, a kormány azonban
ságjogokért folytatott harc villantotta fel elôször a csendben meghátrált. Ennek következményeként
nôk számára a lehetôséget, hogy harcba szálljanak hatalmas tüntetések robbantak ki, a mozgalom
a jogaikért. Mary Wollstonecraft 1792-ben írta meg vezetôi éhségsztrájkokat folytattak, sokukat bebör-
A nôk jogainak követelése címû könyvét, amely a tönözték.
modern feminizmus alapmûve lett. A nôi emanci- Az 1914-ben kirobbant elsô világháború vál-
páció legfôbb akadályát a családi zsarnokságban tozást hozott a nôk foglalkoztatottságában. Mivel
látta. A közfelfogással éles ellentétben kijelentette, a férfiak a fronton voltak, nôk tömegeit alkalmaz-
hogy a nô ugyanolyan emberi lény, mint a férfi, ták férfimunkára, férfibérért, így 1918-ban végül
csak a nevelés hatására válik „gyengébbé”. Követe- eredménnyel zárult a választójogi küzdelem:
lései között szerepelt, hogy szûnjék meg a kétféle Nagy-Britanniában a nôk megkapták a válasz-
nemi erkölcs, a nôket ugyanolyan mércével mér- tójogot, ennek példáját aztán a többi európai or-
jék, mint a férfiakat, legyen joguk tanulni, dolgoz- szág is követte.
ni, önálló életet élni, sôt politizálni is. De nem pusztán a szavazójog változtatta meg a
A XIX. század folyamán egyre több nô kezdett nôk helyzetét, hanem az ennek eléréséért folytatott
el dolgozni. Az iparosodott Angliában mind töb- harc. A küzdelem folyamán a nôk lassanként meg-
ben mentek a gyárakba, a nôi munka azonban bi- változtak, megértve, hogy joguk van a saját életük-
zonytalan és nagyon rosszul fizetett volt. Az ipari höz, joguk van arra, hogy saját véleményük, saját
forradalom világában a biztos jövôt egy nô számára tulajdonuk, iskolai végzettségük, szakmájuk le-
még mindig a házasság jelentette. A középkori fe- gyen.

Tori_szines_2004:Tori-3 kotet szines 1/7/10 12:47 PM Page I
O NAPÓLEON MEGKORONÁZZA HITVESÉT,

JOSÉPHINE-T, 1803
M
SZABADKÔMÛVES MESTERKÖTÉNY, MAGYARORSZÁG,
XVIII. SZÁZAD VÉGE
A ROCKET P
GÔZMOZDONY ELSÔ ÚTJA
LIVERPOOL–MANCHESTER
ÚTVONALON, 1830
O JOSEPH PAXTON:
A KRISTÁLYPALOTA,
A LONDONI ELSÔ
VILÁGKIÁLLÍTÁS
JELKÉPE, 1851

Tori_szines_2004:Tori-3 kotet szines 1/7/10 12:47 PM Page II
II
O LISZT A ZONGORÁNÁL, JOSEF

DANHAUSER FESTMÉNYE, 1840
A képen a kor nagy mûvészi alakjai:
Dumas, Sand, Rossini, Paganini,
a zongorán Beethoven portréja
AZ AKADÉMIA ALLEGÓRIÁJA,
JOHANN ENDER FESTMÉNYE, 1831
N
O BIEDERMEIER
SZOBABELSÔ,
XIX. SZÁZAD
ELSÔ FELE
O SZÉCHENYI ÉS
DEÁK KORA,
THAN MÓR
FALKÉPÉNEK
RÉSZLETE,
MAGYAR
NEMZETI
MÚZEUM
A képen meg-
jelenik Petôfi
és Kossuth
(baloldalt),
a másik oldalon
Batthyány és
több magyar
politikus

Tori_szines_2004:Tori-3 kotet szines 1/7/10 12:47 PM Page III
III
M
AZ ELSÔ PESTI
HONVÉDZÁSZLÓALJ
LOBOGÓJA
M
KOSSUTH ÉS TÁBORNOKAI,
1848–1849
Klapka György, Perczel Mór, Henryk
Dembiński, Józef Bem, Aulich Lajos
PIHENÔ KÁROLYI-HUSZÁROK, P
THAN MÓR FESTMÉNYE
O AZ ARADI
VÉRTANÚK
KIVÉGZÉSE,
THORMA
JÁNOS
FESTMÉNYE

Tori_szines_2004:Tori-3 kotet szines 1/7/10 12:47 PM Page IV
IV
O A KÁLVIN TÉR
ÉS A NEMZETI
MÚZEUM AZ
1850–60-AS
ÉVEKBEN
O A POSTATAKARÉKPÉNZTÁR
SZECESSZIÓS HOMLOKZATÁNAK
RÉSZLETE (LECHNER ÖDÖN)
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ P
BENCZÚR GYULA FESTMÉNYE, 1899
O VONULNAK A HUSZÁROK
BOSZNIÁBA, PAP HENRIK
FESTMÉNYE

AKG Tortenelem 3

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AKG Tortenelem 3

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Tori_1-1 fejezet_2010:Tori_3 kotet 2/26/10 8:32 AM

8:16 Page 1 (PANTONE

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 1 2014.10.10. 8:02:09

Bujdosó Emma emlékének

A fedélen: A Montgolfière a levegôbe emelkedik, 1783 (egykorú ábrázolás)

© Kardos Éva, Stefány Judit, Lôrinc László, Pótó János, 2004

ISBN 978 963 86 7035 9

Független Pedagógiai Intézet

Mûszaki vezetô: Babicsné Vasvári Etelka igazgatóhelyettes

Szedés, tördelés, tipográfia: Jet Set Tipográfiai Mûhely

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 2 2014.10.10. 8:02:09

FELVILÁGOSODÁS ÉS FORRADALOM Egyesületek, pártok ..................................... 157

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 3 2014.10.10. 8:02:09

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 4 2014.10.10. 8:02:09

A táblázat és a képek alapján

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 5 2014.10.10. 8:02:10

NAGY FRIGYES POROSZ KIRÁLY

Egyes uralkodók rendelettel kötelezték

KORTÁRSAK AZ ÚJ ÉTKEKRÔL „A szegény parasztok azon a vidéken [ti. német

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 6 2014.10.10. 8:02:10

Milyen szerepet játszottak az új élelmiszerek és mezôgazdasági technikák abban, hogy

PESSÉGE Ezek már a XVI. század óta ismertek voltak, de az

ÚJ NÉPÉLELMEZÉSI CIKKEK Mindez azonban alig bôvítette az étlapot: az új éte-

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 7 2014.10.10. 8:02:10

burgonyát és a kukoricát fogyasztották, míg gabo- képzelhetetlen nagyságú nélkülözô tömegek

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 8 2014.10.10. 8:02:10

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 9 2014.10.10. 8:02:10

Az ipari forradalom kezdete Angliában

ANGLIA GYAPJÚTERMELÉSE (MILLIÓ FONTBAN)

TALÁLMÁNYOK – SZÖVÔIPAR sabban elvégezhetô volt. A repülô vetélôt J. Kay

KAY „REPÜLÔ” VETÉLÔJE

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 10 2014.10.10. 8:02:11

A FONÁS GÉPESÍTÉSE héz gazdasági helyzetben a takácsok elkeseredé-

HARGREAVES FONÓGÉPÉNEK MÛKÖDÉSE

Milyen energia hajtotta a fenti szerkezeteket? Ezekhez

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 11 2014.10.10. 8:02:11

WATT KONDENZÁTOROS GÔZGÉPE

HAJÓZHATÓ CSATORNÁK ANGLIÁBAN

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 12 2014.10.10. 8:02:11

Milyen nehézségei lehettek a megfelelô

Hogyan változott meg a közlekedés, a szál-

AZ UTAZÁSI IDÔ CSÖKKENÉSE LONDONBÓL A FONTOSABB BRIT VÁROSOKBA 1750–1830 KÖZÖTT

AZ IPARI FORRADALOM FELTÉTELEI gazdaság. A fejlôdés egyik kiindulópontja az átala-

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 13 2014.10.10. 8:02:12

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 14 2014.10.10. 8:02:12

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 15 2014.10.10. 8:02:12

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 16 2014.10.10. 8:02:12

Középkori ismereteid alapján állapítsd meg, hogy mi lehetett a Kancellária és a Kamara

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 17 2014.10.10. 8:02:13

PRAGMATICA SANCTIO (1723:2.TC.) „7. § [A magyarországi rendek] Ô legszentsége-

Mi a Pragmatica Sanctio lényege? Mi a jelentôsége a törvény szövegében a „feloszthatatlanul

MÁRIA TERÉZIA GYERMEKÉVEL

TISZTEK ÉS KATONÁIK A XVIII. SZÁZADBÓL

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 18 2014.10.10. 8:02:13

Milyen összefüggés volt Mária Terézia egyénisége és politikája között?

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 19 2014.10.10. 8:02:13

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 20 2014.10.10. 8:02:13

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 21 2014.10.10. 8:02:13

BETELEPÜLÉS ÉS BELSÔ VÁNDORLÁS A XVII–XVIII. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK NÉPEI 1790-BEN (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS)

Magyarország Szlavónia Horvátország Erdély Határôrvidék Összesen

AKG_Tortenelem_3_Korrektura_1010_Korrektura.indd 22 2014.10.10. 8:02:14

FEJLÔDÖTT AZ ORVOSI ELLÁTÁS,