Őszentsége, A Dalai Láma - Spirituális Gyakorlatok

ŐSZENTSÉGE, A
DALAI
LÁMA
S p ir it u á l is
GYAKORLATOK
SZSNZAR
m , aCMT tffSC
CDịL)
Ő szen tség e a Da la i L ám a
SPIRITUÁLIS GYAKORLATOK
Út az értékes élethez
Ő szen tség e a Dalai Lám a
SPIRITUÁLIS GYAKORLATOK
Út az értékes élethez
TKBF Szakkönyvtára
SZENZAR
A kötet az alábbi kiadás alapján készült:
His Holiness the Dalai Lama: How to Practice. The Way
to a M eaningful Life. Translated and Edited by Jeffrey
Hopkins, Ph.D. Atria Books, 2002.
Fordította:
Bus András
Szaklektor:
Hendrey Tibor
Sambhala Tibet Központ
Borítóterv:
Oláh Gábor
Borítókép:
The 14th Dalai Lama o f Tiber Teaches Buddhism
sponsored by the Tibetan Mongolian Cultural Center
- Vbloomington, Indiana © Craig Lovell, Eagle Visions
Photography, Alamy Stock Photo
Copyright © 2002 by His Holiness the Dalai Lama and

Jeffrey Hopkins, Ph.D.
© Bus András, 2017
© Helikon Kiadó, 2017
TARTALOMJEGYZÉK
E lő sz ó ........................................................................ 7
Bevezetés................................................................... n
I. A la p o k .................................................................2,9
1. A gyakorlás három m ódja...........................31
II. A z erényesség gyakorlása................................ 37

2. A szenvedés mértékének megállapítása ...39
3. Honnan ered és hogyan szűnik meg
a b a j?.............................................................. 56
4. Tartózkodás az ártalmas
cselekedetektől............................................ 74
5. A segítségnyújtás kiterjesztése .................86
6. Törekvés a m egvilágosodásra.................. no
III. A koncentrált meditáció gyakorlása.........129

7. A tudat összpontosítása........................... 131
IV. A bölcsesség gyakorlása................................. 151
8. A z érző lények és a dolgok létezésének
vizsgálata.....................................................153
9. A középút ................................................. 168
10. A tudat és a tudat mélyebb
természete ................................................. 187
V. Tantra................................................................. 199
11. Istenségjóga............................................... 201
V I. Ú tközben..........................................................215
12. A megvilágosodáshoz vezető ösvény
áttekintése................................................. 217
ELŐSZÓ
1972-ben hallottam először tanítani Őszentségét,

a Dalai Lámát. Mindössze három nappal azután,
hogy megérkeztem az észak-indiai Dharamszalába,
tizenhat napos, naponta négy-hat órán át tartó
előadás-sorozatot indított a megvilágosodáshoz
vezető út állomásairól. Magam 1962-ben kezdtem
tibetiül tanulni és a tibeti buddhizmust gyakorol
ni, és a bonyolult tibeti magyarázatokat különö
sen tehetségesen értelmező tanáraim felkészítettek
arra is, hogy a Tibetből menekült tudós jógiktól
tanuljak Indiában. De ha őszinte akarok lenni,
nem hittem benne, hogy egy államilag kijelölt re
inkarnáció - aki Tibet északkeleti részén született
1935-ben, és akit kétéves korában ismertek el pró
féciák, látomások, rendkívüli jelenségek és próbák
alapján a tizennegyedik dalai lámának - fel tud
nőni a hírnevéhez.
Nos, jelentős meglepetésben volt részem.
8 Sp ir it u á l is g y a k o r l a t o k
Őszentsége sok mindenre kitért a m egvilágo

sodáshoz vezető út kapcsán, és elmémet-szívemet
egyaránt megérintette kisebb-nagyobb léptékű
elméleteivel, amelyek tisztázták régóta megvála
szolatlan kérdéseimet, más témákban új ismere
tekkel gazdagítottak, és a megértés új területeire
is elkalauzoltak.
A Dalai Lám a olyan gyorsan és tisztán beszél ti
betiül, hogy lehetetlen volt nem rá figyelnem. Egy
ízben különösen emelkedett hangulatba került,
miközben arról értekezett, milyen reakciókat vált
ki, ha kifejlesztjük m agunkban az együttérzést.
A hangja egészen magasra szökött - ezt saját maga
tréfásan csak az ő „kecskehangjaként” szokta em
legetni - , és én egy ihletet kapott költő átszelle-
mültségét hallottam meg benne, de közben olyan
mélyenszántó is volt, mint egy filozófus, ugyanis
az előadás-sorozat keretében a megvilágosodáshoz
szükséges gyakorlatok teljes palettáját bemutatta,
gyakran állítva egymás mellé olyan témákat is,
amelyeket mások sosem kapcsolnak össze. Ugyan
ezen a kettős hangon, a költő és a filozófus hang
ján szólal meg ebben a könyvben is: egyszer az
ember szívét érinti meg az élet feltételeinek és
az önzetlenség szépségeinek m egindító leírásá
val, másszor pedig olyan gondossággal tisztázza
az alapvető gyakorlatokkal - például az üresség
ről való meditációval - kapcsolatos kérdéseket,
E l ő sz ó 9
hogy az évekig táptalajául szolgálhat az elmél

kedésnek.
Ötéves korában a Dalai Lámát Tibet fővárosá
ba, Lhászába vitték, ahol kijárta a szerzetesek isko
láját. Am ikor aztán a kommunista K ína 1950-ben
bevonult Kelet-Tibetbe, tizenhat évesen egyik
pillanatról a másikra az ország kormányának élére
kellett állnia. N oha megpróbált együttm űködni
a megszállókkal, folyamatosan veszélyben forgott
az élete, ezért 1959-ben Indiába szökött. A szám
űzetésben sikeresen felállította a gazdag tibeti
kultúra új központjait, és szinte az egész világot
beutazta, hogy mindenhova - nemcsak a budd
histáknak és más vallások híveinek, hanem m in
denkinek - elvigye üzenetét arról, milyen fontos
szerepet játszik a társadalom szövetének egyben
tartásában a jóindulat. A tibetiekért és az emberi
ségért végzett fáradhatatlan munkája elismerése
ként 1989-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.
Őszentsége számos könyvet jelentetett meg -
egy részüket a nagyközönségnek szánta, másokat
kifejezetten azoknak, akik a buddhizmus iránt
érdeklődnek. Ebben a kötetben a tibeti lelki gya
korlatok jelentős hagyományaira és saját tapaszta
lataira építve tesz javaslatokat arra, hogyan járjunk
a tiszta tudathoz és az érzelmi átalakuláshoz veze
tő spirituális úton. Ily módon pedig azt is bemu
tatja, hogyan adhatunk értelmet életünknek.
IO Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
Személyes ismeretségünk harminc éve, illetve

az Egyesült Állam okba, Kanadába, Indonéziába,
Szingapúrba, Malajziába, Ausztráliába, Nagy-
Britanniába és Svájcba irányuló előadói kőrútjain
vezető tolmácsként eltöltött tíz esztendő alatt
szemtanújává váltam, hogyan testesíti meg a Dalai
Lám a személyisége legmélyéig ezeket a gyakorla
tokat. Fontos, hogy szem előtt tartsuk: ez a bölcs,
könyörületes, szellemes és lenyűgöző ember a ti
beti kultúra szülötte. Ezt a kultúrát a világ nagy
csodái között kell jegyeznünk.
D r. Jeffrey Hopkins
a tibetológia professzora
Virginiai Egyetem
BEVEZETÉS
A B É K E ÉS A JÓ IN D U L A T SZ Ü K S É G E S SÉ G E
Sokfelé utazom a világban, de bárkivel is ele

gyedjek szóba, én mindig az illető családtagjának
érzem magam. Lehet, hogy először találkozunk,
de mindenkire barátként tekintek, mert valahol
mélyen valójában mindnyájan ismerjük egymást
annak köszönhetően, hogy emberi lényekként
ugyanazok az alapvető céljaink: kivétel nélkül a
boldogságot keressük, és nem akarunk szenvedni.
A BO LD O G SÁ G H O Z V E Z E T Ő K É T Ú T
A boldogságot kétféleképpen érhetjük el. A z egyik

módszer külsődleges: ha jobb otthonra, jobb ru
hákra és jobb barátokra teszünk szert, bizonyos
fokú boldogságra és elégedettségre is lelhetünk.
12 Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
A másik mód a szellemi fejlődés, amely belső bol

dogságot teremt. Ez a két megközelítés azonban
nem egyform án eredményes: a külsődleges bol
dogság az ellenpárja nélkül nem tart sokáig. H a
hiányzik valami a nézőpontunkból - ha hiányzik
valami a szívünkből akkor a legfényűzőbb kör
nyezetben sem lehetünk boldogok. A lelki béke
viszont még a legnehezebb körülmények között is
hozzásegít a boldogsághoz.
A z anyagi előrelépés gyakorta úgy old meg egy
problémát, hogy teremt helyette egy másikat. Egye
sek például jelentős vagyonra tettek szert, jó ok
tatásban részesültek, és magas társadalmi státust
élveznek, mégis elkerüli őket a boldogság. Altatót
szednek, és túl sok alkoholt fogyasztanak. Valami
hiányzik, valamivel még mindig nem elégedettek,
ezért aztán a gyógyszerekben vagy a pohár fene
kén keresnek menedéket. Ugyanakkor vannak,
akiknek kevesebb a pénzük, mégis békésebb életet
élnek. Éjszaka jól alszanak, és anyagi értelemben
vett szegénységük ellenére elégedettek és boldogok.
Ez megmutatja, mekkora a hatása a helyes hozzáál
lásnak. A materiális fejlődés önmagában nem oldja
meg azt a problémát, hogy az emberiség szenved.
Ebben a könyvben tibeti hagyományokon ala
puló értékes technikákat mutatok be, amelyeket
naponta gyakorolva megtalálhatod a lelki békét.
H a elcsendesíted elmédet és szívedet, a feszültség
Bevezetés 13
és az aggodalom magától csillapodik, és boldo

gabb lesz az életed, sőt a változások a másokkal
ápolt kapcsolataidban is megmutatkoznak majd.
Jo b b emberként pedig jobb polgára leszel hazád
nak és az egész világnak is.
JÓ IN D U L A T
Mindannyian magatehetetlennek születünk. A szü

lői jóindulat nélkül nem hogy fejlődni nem tud
nánk, de életben sem maradnánk. Ha egy gyermek
állandó félelemben nő fel, és nincs kire támasz
kodnia, egész életében szenvedni fog. Mivel a
kisgyermekek szellemileg rendkívül törékenyek,
nyilvánvaló, hogy szükségük van a jóindulatra.
Szükségük van rá azonban a felnőtteknek is.
Nagyon nagyra tartom, ha valaki kedvesen moso-
lyogva fogad, és őszintén barátságos velem. Lehet,
hogy nem is ismerem őt, vagy nem értem a nyelvet,
amelyet beszél, de ez azonnal örömmel tölti el a
szívemet. Ugyanakkor a jóindulat hiányát azoknál
is megérzem, akik az én kultúrkörömből érkeznek,
és akikkel hosszú évek óta ismerjük egymást. A jó
indulat, a szeretet és a valódi testvériségérzet mind
nagyon fontos. Ezek teszik lehetővé, hogy közös
ségeket alkossunk, és emiatt kulcsfontosságúak a
társadalom szempontjából.
H Sp ir it u á l is g y a k o r l a t o k
A z E M B E R B E N R E JL Ő L E H E T Ő S É G E K
M indannyiunknak megvannak a magunk hiteles

élményei önm agunkról, az „én”-ről. Ugyanazok
az alapvető céljaink is: boldogok akarunk lenni,
és nem akarunk szenvedni. Persze az állatoknak
és a rovaroknak is ez a céljuk, de belőlük hiányzik
az a különleges képesség, hogy fontolóra vegyék,
hogyan tudnának teljesebb boldogságot érezni,
vagy felülkerekedni a szenvedésen. A gondolkodás
hatalmával felruházott emberi lényekként nekünk
megvan erre a lehetőségünk, és élnünk is kell vele.
Minden minőségünkben, egyénekként, egy csa
lád, egy közösség, egy nemzet tagjaiként és egy
bolygó lakóiként is az egoizmus - nem pusztán
az éntudat, hanem az eltúlzott önközpontúság
- és a düh a két legártalmasabb problémaforrás,
amellyel szembekerülünk. Senki sem vallja magát
boldognak, ha éppen dühös. A m íg a düh határoz
za meg a személyiségünket, nincs lehetőségünk a
tartós boldogságra. Ahhoz, hogy békére, nyuga
lomra és valódi barátokra leljünk, dühünket addig
kell mérsékelnünk, ameddig csak lehetséges, és jó
indulatúvá, melegszívűvé kell válnunk. A könyv
ben bemutatott gyakorlatok segítségével mindez
elérhető.
Bevezetés 15
H a mi m agunk melegszívűvé válunk, azzal

másokat is megváltoztathatunk. A h ogy egyre
kedvesebben viselkedünk, szomszédaink, bará
taink, szüléink, párunk és gyermekeink egyre
kevesebbszer találkoznak a dühvei, így aztán ők is
melegszívűbbek, együttérzőbbek és kiegyensúlyo
zottabbak lesznek. M aga a légkör is boldogabbá
válik, ami jó egészséghez és talán hosszabb élethez
is vezet.
Hiába gazdag, hatalmas és jól képzett az em
ber, egészséges érzelmek, jóindulat és együttérzés
hiányában nem lesz béke sem a lelkében, sem a
családjában - még a gyermekei is szenvedni fog
nak. A jóindulat kulcsfontosságú a lelki béke
szempontjából. A h ogy az elkövetkező oldalakon
láthatod majd, a boldogabb élet megteremtésének
legfontosabb eszköze az, hogy napi szinten edz-
dzük az elménket, a negatív attitűdöt gyengítve,
a pozitívat pedig erősítve.
A nagy kérdés az, képesek vagyunk-e gyako
rolni a jóindulatot és a békességet. Sok problé
m ánk a magatartásunkból fakad, például abból,
hogy mindenáron önmagunkat helyezzük az első
helyre. Saját tapasztalatomból tudom, hogy az
efféle viselkedés megváltoztatható, és az emberi
tudat fejleszthető. N oha színtelen, alaktalan és
néha gyenge, a tudat erősebbé válhat az acélnál is
- tudatod trenírozásához tehát olyan türelmet és
i6 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
elszántságot kell mutatnod, mint ami az acél meg

formálásához szükséges. H a nagy akaraterővel és
önuralommal gyakorolsz annak érdekében, hogy
fejleszd a tudatodat, és újra meg újra próbálkozol,
nem számít, mennyi nehézséggel találkozol a kez
det kezdetén, végül sikerrel jársz majd. A türelmes
gyakorlás idővel meghozza a változást.
N e add fel! H a az elejétől fogva pesszimista
vagy, nem járhatsz sikerrel. H a viszont bizakodó
és elszánt vagy, bizonyos mértékig mindenképpen
eredményes leszel. Nem az számít, hogy megszer-
zed-e az aranyérmet. A lényeg az, hogy mindent
megtegyél, ami tőled telik.
Egym á sra u ta ltsá g
M a már szinte az egész világot összeköti az azon

nal hozzáférhető információkat kínáló elektroni
kus kommunikációs háló, a globális gazdaságnak
köszönhetően pedig a huszonegyedik században
a nemzetek és polgáraik nagyban függnek egy
mástól. A régi időkben nem volt szükség nemzet
közi kereskedelemre, ma viszont már nem lehet
elszigetelődni, ezért ha nincs kölcsönös tisztelet
a népek között, elkerülhetetlen, hogy problémák
merüljenek fel. Ugyanakkor, bár komoly jelei
mutatkoznak a szegényebb és gazdagabb álla-
Bevezetés 17
mok, illetve az államokon belüli szegényebb és

gazdagabb csoportok közti feszültségeknek, ezek
a gazdasági szakadékok betemethetők a globális
egymásrautaltság és felelősség érzetének erősítésé
vel. M inden nemzet polgárainak úgy kell tekin
teniük a többi nemzet polgáraira, mint tulajdon
fivéreikre és nővéreikre, akik megérdemlik, hogy
hazájuk fejlődjön.
Hiába tesznek meg azonban a világ vezetői
minden tőlük telhetőt, újabb és újabb krízisek
robbannak ki, és a háborúkban ártatlanok hal
nak meg: nap nap után, végeláthatatlan sorban
hunynak el az idősek és a gyermekek. A z is mér
hetetlenül szomorú, hogy a harcokat vívó kato
nák közül sokan úgy tapasztalják meg a valódi
szenvedést, hogy nem is önszántukból vannak a
csatamezőn, mindeközben pedig a nagy országok
által gyártott és értékesített fegyverek - ezer és
ezerféle harci eszköz és lőszer - tovább táplálják az
erőszakot. Ugyanakkor a gyűlölet, az együttérzés
és a mások jogai iránti tisztelet hiánya az ágyúknál
és a bombáknál is veszélyesebb. A m íg az emberi
elmében otthonra lel a gyűlölet, lehetetlen valódi
békét teremteni.
M indent meg kell tennünk, ami m ódunkban
áll, hogy véget vessünk a háborúknak, és meg
szabadítsuk a világot a nukleáris fegyverektől.
A m ikor ellátogattam Hirosimába, ahova az első
i8 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
atombombát ledobták, és megpillantottam a be

csapódás helyszínét, majd meghallgattam a túlélők
történeteit, mélységesen megrendültem. M ennyi
ember halt meg egyetlen pillanat alatt! Mennyien
sebesültek meg! M ennyi kínt és pusztulást okoz a
nukleáris háború! És nézzük meg, mégis milyen
sok pénzt költenek tömegpusztító fegyverekre.
Megdöbbentő, leírhatatlan gyalázat ez.
A z emberiség hatalmas hasznát látta a tudo
mány és a technológia fejlődésének, de megvolt
ennek a maga ára is. Élvezzük például a sugárhaj
tású repülőgépek kifejlesztésével járó áldásokat,
hiszen így könnyedén utazhatunk a világban, de
ezzel párhuzamosan félelmetes pusztításra képes
fegyvereket is alkottunk, és lehet bármilyen szép
vagy tőlünk távoli a hazájuk, ma rengetegen él
nek a nagyon is valóságos fenyegetés, az ezer és
ezer támadásra kész nukleáris töltet árnyékában.
Ugyanakkor valakinek meg is kell nyomnia a gom
bot, így végeredményben az emberi szándékot kell
felelőssé tennünk.
A tartós békét csakis kölcsönös bizalom, tiszte
let, szeretet és jóindulat útján teremthetjük meg.
Más mód nincs. Legyen szó akár nukleáris, vegyi,
biológiai vagy hagyományos fegyverekről, a fegy
verkezési versenyben egymáson felülkerekedni
próbáló globális nagyhatalmak erőfeszítései mind
kontraproduktívak. Hogyan is teremthetne való-
Bevezetés 19
di békét egy gyűlölettel és dühvei teli világ? Külső

béke nem létezhet belső béke nélkül. Nemes dolog
a külsődleges megoldásokon munkálkodni, de si
keres megvalósításuk mindaddig lehetetlen, amíg
az emberek elméjét a gyűlölet és a düh tölti ki.
A gyökeres változásoknak az egyéni tudatból kell
indulniuk. Egyénileg kell dolgoznunk rajta, hogy
megváltozzon az érzéseinket befolyásoló alapvető
szemléletünk. A célt pedig csak úgy érhetjük el,
ha gyakorlunk, vagyis eddzük magunkat annak
érdekében, hogy fokozatosan átformáljuk, ho
gyan észleljük önmagunkat, és hogyan észlelünk
másokat.
V ilágunk kétségbeejtő állapota cselekvésre sar
kall: kivétel nélkül felelősek vagyunk érte, hogy
m egpróbáljunk a m indannyiunkban meglévő
emberségesség mélyebb szintjeire hatolva segíteni.
A z emberségességet azonban sajnos igen gyakran
feláldozzák az ideológiák védelmében, ami teljes
séggel helytelen. A politikai rendszereknek az em
berek javát kellene szolgálniuk, mégis, a pénzhez
hasonlóan sokszor nem értünk vannak, hanem az
uralm uk alá hajtanak. Pedig ha meleg szívvel és
türelemmel fordulunk a többiekhez, figyelembe
véve az ő nézőpontjukat is, és képesek vagyunk
higgadt párbeszéd során megosztani egymással
az elképzeléseinket, rálelünk arra, amiben egyet
értünk.
Csakis a mi felelősségünk, hogy - az emberi

ség iránti szeretetből és együttérzésből - harm ó
niát keressünk a nemzetek, ideológiák, kultúrák,
etnikai csoportok, illetve politikai és gazdasági
rendszerek között, és am ikor ténylegesen ráébre
dünk, hogy az egész emberiség egy, meg is erősö
dik bennünk a késztetés, hogy békét teremtsünk.
Ugyanígy osztoznunk kell egymás szenvedéseiben
is, hiszen a legalapvetőbb értelemben mindany-
nyian nővérek és fivérek vagyunk. H a tartós világ
békére törekszünk, a kölcsönös tisztelet, bizalom
és a másik jóllétével való törődés a legnagyobb
reményünk.
A nemzetek vezetőinek természetesen különö
sen nagy a felelősségük ezen a téren, de vallásos
hitétől függetlenül mindenki másnak is kezdemé
nyeznie kell, mert már egyszerűen azzal is boly
gónk polgáraivá válunk, hogy boldogságra és a
szenvedés elkerülésére törekvő emberek vagyunk.
M indannyian felelősek vagyunk azért, hogy jobb
jövőt teremtsünk.
Ahhoz pedig, hogy barátságos és melegszívű
légy, tiszteld mások jogait, és törődj a jóllétükkel,
edzened kell az elmédet. Ebben a könyvben egy
sor olyan hagyományos tibeti módszert mutatok
be, amelyek segítenek elérni mindezt. A napi gya
korlás legfontosabb célja az, hogy kialakítsuk ma
gunkban az együttérzést és a higgadtságot - azt
Bevezetés 21
a társadalmi szempontból ma különösen fontos

tudatállapotot, amely képes megteremteni a nem
zetek, a fajok és a különböző vallási, politikai és
gazdasági rendszerekben élő emberek közti valódi
harmóniát.
A H A R M Ó N IA M E G T E R E M T É S E
A családjaink, nemzeteink és világunk számára

nélkülözhetetlen harmóniát és barátságosságot
csakis együttérzés és jóindulat révén teremthetjük
meg. Egymást segítve, odaadással és tisztelettel
számos problémát könnyűszerrel megoldhatunk,
bizalmatlansággal, csalással, erőszakkal és rosszin
dulatú versengéssel teli környezetben viszont nem
virágozhat a harmónia. A megfélemlítéssel és ag
resszióval elért siker a legjobb esetben is csupán
átmeneti, mert a vele járó csekély haszon újabb
problémákat szül - ezért vívták meg alig két évti
zeddel az első világháború roppant tragédiája után
a másodikat, amelyben újabb milliók pusztultak
el. A z emberi gyűlölet és düh hosszú történelmét
tanulmányozva egyértelműen látható, hogy jobb
módszert kell találnunk. Problémáinkat csakis
valóban békés eszközökkel oldhatjuk meg - nem
pusztán békés szavakkal, hanem nyugodt tudattal
és szívvel. Csak így lesz jobb hely a világunk.
22 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
Lehetséges ez? A küzdelmeknek, az árulások

nak és az erőszaknak köszönhetően megragadtunk
a jelenlegi helyzetben, így most új módszereket
kell begyakorolnunk, hogy megtaláljuk a ki
utat. Talán megvalósíthatatlannak és idealiszti
kusnak tűnik, de nincs más lehetőségünk, mint
együttérzővé válni, és elismerni az emberi értéke
ket, valamint az emberiség egységét. Ez az egyetlen
módja annak, hogy tartós boldogságot teremtsünk.
Én ezzel az egységérzettel a szívemben utazom
országról országra. Évtizedekig edzettem a tuda
tomat, ezért amikor különböző kultúrákból ér
kező emberekkel találkozom, nincsenek köztünk
határok. Meggyőződésem, hogy bár kulturális,
politikai és gazdasági hátterünk eltérő, alapvetően
mindannyian egyformák vagyunk. Minél többek
kel találkozom, annál erősebbé válik bennem a
meggyőződés, hogy az emberiség egységének fel
ismeréséből fakadó megértés és tisztelet reális és
életképes alapot teremt a helyes viselkedéshez. Bár
merre is járok, erről beszélek. Abban hiszek, hogy
az együttérzés és a szeretet gyakorlása - a testvériség
valódi érzése - az univerzális vallás. N em számít,
hogy az ember buddhista vagy keresztény, musz
lint vagy hindu, vagy egyáltalán hívő-e. Csak az a
fontos, hogy egynek érzi-e magát az emberiséggel.
Egyetértesz? N etán úgy véled, badarság az
egész? Bár egyesek állítják, nem vagyok istenki-
Bevezetés 23
rály, csak egy buddhista szerzetes. Mondandóm a

személyes tapasztalataimon alapul, ezek a tapasz
talatok pedig korlátozottak. De igyekszem megva
lósítani az itt megfogalmazott elképzeléseket a
mindennapi életemben, kiváltképp olyankor, ha
problémákkal szembesülök. Néha persze kudar
cot vallók; olykor ingerültté válók, és esetenként
durva szavakat is használok, ilyenkor azonban
azonnal azt érzem, „ez így nem helyénvaló” . En
nek pedig az az oka, hogy elsajátítottam az együtt
érzést és a bölcsességet erősítő gyakorlatokat,
amelyekről ez a könyv is szól.
Mivel ezek a napi szintű gyakorlatok rendkívül
hasznosak és értékesek a saját életemben is, és tu
dom, hogy tudatunkban és szívünkben egyfor
mák vagyunk, most megosztom őket veled is.
Mindössze tizenöt éves voltam, amikor a kínai

komm unisták lerohanták Kelet-Tibetet, és nem
egész egy évvel később a tibeti kormány úgy dön
tött, hogy nekem kell kezembe vennem az ország
ügyeit. Nehéz időszak volt, mert végig kellett néz
nünk, ahogy semmivé lesz a szabadságunk, 1959-
ben pedig el is kellett menekülnöm a fővárosból
az éj leple alatt. Indiai száműzetésünkben aztán
naponta szembesültünk a legkülönbözőbb prob-
2-4 Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
lémákkal, onnantól kezdve, hogy kénytelenek

voltunk alkalmazkodni a megszokottól nagy
ban eltérő klímához, egészen addig, hogy újra
fel kellett állítanunk kulturális intézményeinket.
Spirituális gyakorlataim azonban olyan szemlélet-
móddal ruháztak fel, amely lehetővé tette, hogy
miközben a megoldásokat keresem, ne feledkez
zek meg arról: m indannyian emberek vagyunk,
akiket a téves elképzelések ugyan félrevezetnek,
de egyesít az összetartás - és készen állunk a fej
lődésre.
Ennek köszönhetően megtanultam, hogy az
együttérzés, a türelem és a bölcsesség alapvető
fontosságú a mindennapi életben, és napi szinten
kell őket fejleszteni. A baj mindenképpen felüti
a fejét, ezért a megfelelő hozzáállás gyakorlása
kulcsjelentőségű. A düh elnyomja azt a képessé
günket, hogy megkülönböztessük a jót a rossztól,
márpedig ez az egyik legmagasabb rendű emberi
tulajdonság. H a elveszítjük, mi m agunk is elvesz
tünk. N éha persze muszáj erélyesen reagálni, de
ez düh nélkül is lehetséges. A düh szükségtelen.
Nem képvisel semmiféle értéket.
Én az együttérzést globális összetartó erőnek
nevezem. A z emberek boldogok akarnak lenni,
és nem akarnak szenvedni, vagyis az elme béké
je az egész emberiség alapszükséglete, és a spiri
tuális gyarapodás alapja politikusok, mérnökök,
Bev ezetés 25
tudósok, háztulajdonosok, orvosok, tanárok és

jogászok - minden szakma minden képviselője -
számára egyaránt az együttérzésen alapuló egész
séges viszonyulás.
A K Ö N Y V Á T T E K IN T É S E
A következő fejezetekben speciális buddhista

technikákat mutatok be, amelyekkel békét teremt
hetünk elménkben, és erősíthetjük m agunkban
az együttérzés képességét, megpróbálva felülke
rekedni azokon a gondolatokon, amelyeket a
buddhisták az élőlények és dolgok létezésével kap
csolatos téves elképzeléseknek tartanak. Buddhis
ta kifejezéssel élve ez a megvilágosodáshoz vezető
út, de bárki hasznosíthat bizonyos lépéseket az
önfejlesztés során, úgy, ahogyan jónak látja.
A könyvet hat fejezetre osztottam. A z első az
A lapok, amelyben Buddha történetét használom
iránymutatásként az értelmes élethez. Itt ejtek
szót először a spirituális gyakorlatok három fó
kuszpontjáról, az erkölcsösségről, a koncentrált
meditációról és a bölcsességről is, amelyek a kötet
fő témái. A második fejezetben, A z erényesség gya
korlásában az erényesség két típusát mutatom be:
az egyik cselekedeteink és szóbeli megnyilvánulá
saink átformálása azzal a céllal, hogy ne ártsunk
másoknak, a másik az embertársaink iránt tanú

sított törődés elmélyítése. A harmadik fejezetben,
A koncentrált meditáció gyakorlásában azt írom le,
hogyan összpontosíthatjuk elménket, és hogyan
nyugtathatjuk meg magunkat stresszes helyzetek
ben. Ezt A bölcsesség gyakorlása követi, amely a
függő keletkezés és az üresség nehéz, de termékeny
kérdésköreit járja körbe. Itt mélyebbre hatolunk
a buddhista gondolkodásban, és megvizsgáljuk,
mi a különbség az elme és annak végső természete
között. Ebben a negyedik fejezetben a látszat és a
valóság összeegyeztethetőségének bemutatásával
reményeim szerint sikerül megcáfolnom minden
olyan vélekedést is, miszerint a buddhizmus bár
milyen értelemben nihilista vagy pesszimista.
A z erényességről, a koncentrált meditációról
és a bölcsességről szóló értekezések elvezetnek az
ötödik fejezethez, a Tantrához, amely a gyakorlás
három szintjét egyesítő speciális jógagyakorlatról
szól. Itt beszélek arról is, hogyan hasznosíthatók
kellő tapasztalat birtokában a vágyak, am ikor a
spirituális ösvényen járunk.
Végül az Útközben című zárófejezet áttekinti
a gyakorlatokat a kezdetektől egészen a m egvi
lágosodásig, vagyis addig az állapotig, am ikor
tudatunkat és testünket is tökélyre fejlesztettük,
hogy mások szolgálatába állíthassuk.
Bevezetés 27
Figyelmünk középpontjában mindvégig az áll

majd, hogy egy erényes állásfoglalás és a valóság
megértése révén, az összpontosítás képességének
segítségével a helyes irányba fejlesszük szívünket
és tudatunkat. Gondolj úgy az erényesség, a kon
centrált meditáció és a bölcsesség hármasára, mint
a megvilágosodáshoz vezető út térképére, ami arra
emlékeztet bennünket, hogy a gyakorlás legfőbb
célja magatartásunk átformálása a békesség, az
együttérzés, a nyugodt céltudatosság és a bölcses-
ség jegyében. A térkép megértése maga is része az
út végigjárásának, és közelebb visz minket a cél
hoz. Remélem, legalább egyes részei hasznosnak
bizonyulnak, de azzal sincs semmi probléma, ha
nem így lesz!
ALAPOK
I
A GYAKORLÁS HÁROM MÓDJA
Buddha m e g v il á g o s o d á s a
M IN T K Ö V ETEN D Ő PÉLD A
Egyes buddhista iskolák szerint Sákjamuni Buddha

az i. e. 6. században, Indiában világosodott meg,
miután végigjárta az ösvényt. Mások ugyanakkor
úgy tartják, hogy erre a megvilágosodásra már
sokkal korábban sor került, és Sákjamuni Buddha
i. e. 6. századi reinkarnációja csupán megmutatta
az ösvényt. M i Tibetben ez utóbbi nézetet vall
juk, ennélfogva követőink az ő példájából tanulják
meg, hogyan kell gyakorolni ahhoz, hogy maguk
is elérjék a megvilágosodást.
Bárm elyik nézetet is valljuk azonban, a követ
kezőket tudnunk kell:
• Sákjamuni Buddha herceg volt, aki gyönyörrel

teli életbe született egy indiai királyi család sár-
jaként. Huszonkilenc éves korában azonban a

világ szenvedéseit látva feladta uralkodói tiszt
ségét, levágta a haját, elhagyta a családját, és az
etikus viselkedés feltételrendszerét elfogadva
magáévá tette a szerzetesi erényeket.
• A következő hat évet aszketikus meditációval
töltötte, hogy képes legyen a koncentrált medi
tációra.
• Ezután a bodh-gajai Bódhifa alatt különleges
technikákat gyakorolt, hogy bölccsé váljon, és
eljutott a megvilágosodás állapotába. A kö
vetkezőkben negyvenöt éven át tanított, majd
nyolcvanegy esztendős korában elhunyt.
Buddha élettörténetében a gyakorlás három

szintjét látjuk: először az erényességet kell elsajá
títanunk, aztán a koncentrált meditáció, majd a
bölcsesség következik. Emellett az is kitűnik belő
le, hogy az ösvény végigjárása időbe telik.
Fo ko zato s válto zás
A tudat fejlesztésének menetét megszámlálhatat

lanul sok belső ok és feltétel befolyásolja, hason
lóan ahhoz, ahogy egy űrállomás megépülése is
tudósok generációinak munkájától függ, akik a
legapróbb alkotórészeket is kielemzik és megvizs
A GYAKORLÁS HÁROM MÓDJA 33
gálják. Am iként egy űrállomás, úgy egy megvilá

gosodott tudat sem jöhet létre egyetlen nap alatt,
és a spirituális tulajdonságokat is számtalan úton-
módon kell formálni. Ugyanakkor a sokak közös
munkájából felépülő űrállomással ellentétben a
tudatodat egyedül te fejlesztheted. A rra nincs le
hetőség, hogy mások végezzék el a munkát, és te
élvezd a gyümölcsét. Attól még, hogy áttekinted,
hogyan zajlott valaki más szellemi fejlődése, az il
lető eredményei nem szállnak át rád. Azokat saját
magadnak kell elérned.
A z együttérzés kialakítása és a bölccsé válás
egyaránt lassú folyamatok. A kontrollálhatatlan
tudatállapotok úgy ritkulnak, ahogy fokozato
san elsajátítod az erényes viselkedéshez, a szelle
mi összpontosításhoz és a bölcs gondolkodáshoz
szükséges technikákat, de ezeket a technikákat
nap nap után, évről évre gyakorolnod kell. Azzal
azonban, hogy átformálod a tudatodat, átfor
málod a környezetedet is. A többiek látják majd,
milyen hasznos, hogy gyakorlód a türelmet és a
szeretetet, és dolgozni fognak rajta, hogy maguk is
beépítsék az életükbe ezeket a gyakorlatokat.
A H ÁRM AS GYAKO RLAT
Buddha tanításai három szent szöveggyűjtemény

re oszthatók:
* Erényes elvek
* A koncentrált meditációról szóló értekezések
* A bölcsesség gyakorlását magyarázó kinyilvá
nított tudás
A fő gyakorlatot mindhárom szöveg rendkí

vüli állapotként írja le, ami (i) a békében időzés (a
koncentrált meditáció) és (z) a különleges belátás
(a bölcsesség) egységéből születik. Ennek az egy
ségnek az eléréséhez azonban először le kell fek
tetnünk az alapot: az erényességet.
A G Y A K O R L Á S R E N D JE
Erényes életmód, koncentrált meditáció és böl

csesség - ez a gyakorlatok alapvető sorrendje. En
nek okai a következők:
• Ahhoz, hogy a különleges belátás bölcsessége

elhárítsa a valódi megértés útjában álló aka-
A GYAKORLÁS HÁROM MÓDJA 35
dályokat, és gyökerestül kiirtsa a hibás tudat-

állapotokat, szükségünk van a koncentrált
meditációra, vagyis a tökéletes céltudatosság
állapotára, amelyben minden zavaró külső té
nyezőt kiiktattunk, máskülönben ugyanis a
tudat túlságosan zilált. Éneikül az egy pontba
koncentrált vagy egyhegyű meditáció nélkül a
bölcsesség éppúgy hatástalan, ahogy a gyertya
lángja sem ad erős fényt huzatban. A koncent
rált meditációnak tehát meg kell előznie a böl
csességet.
A z egyhegyű meditációnak része az is, hogy
megszabadulunk a zavaró belső tényezőktől,
így például kerüljük, hogy az elme túlságosan
ernyedt vagy feszült legyen. Ehhez először a
külső zavaró tényezőket kell kiiktatnunk úgy,
hogy a cselekedeteinkkel és szóbeli megnyilvá
nulásainkkal kapcsolatos tudatosság és lelkiis
meretesség fenntartásának erényét gyakoroljuk
- vagyis azzal, hogy folyamatosan tisztában
vagyunk vele, mit teszünk a testünkkel, és mit
m ondunk - , mert ha ezeken nem kerekedünk
felül, lehetetlen legyőzni a kisebb belső akadá
lyokat. A tudat tehát akkor időzik békében, ha
fenntartjuk a tudatosságot, ennélfogva pedig
az erényesség gyakorlásának meg kell előznie a
koncentrált meditációt.
A m i az én saját tapasztalataimat illeti, a szer

zetesi eskü megkövetelte, hogy kevesebb szerepet
vállaljak és kevesebb tevékenységben vegyek részt
a külvilágban, ez pedig magával vonta azt is, hogy
jobban tudtam összpontosítani a spirituális tanul
mányaimra. A kontraproduktív cselekedetektől
és szóbeli megnyilvánulásoktól való tartózkodás
fogadalmai tudatossá tettek a viselkedésemmel
kapcsolatban, és figyelni kezdtem, hogy mi zajlik
az elmémben. M ég akkor is ügyelnem kellett rá,
hogy ne legyek szétszórt, amikor nem szánt szán
dékkal gyakoroltam a koncentrált meditációt, így
pedig folyamatosan az egyhegyű, befelé forduló
meditációhoz vonzódtam. A z alapot ehhez egy
értelműen az erényességi eskü jelentette.
H a végigpillantunk a gyakorlás három szintjén
- melyek sorrendben az erényességet, a koncentrált
meditációt és a bölcsességet állítják a középpontba
- , azt látjuk, hogy m indegyik az előzőre épül. (A
gyakorlás e rendje világosan megjelenik Buddha
élettörténetében is.) Ezért minden spirituális fej
lődés azon áll vagy bukik, hogy megfelelő erényes-
ség-e az alapja.
II
AZ ERÉNYESSÉG
GYAKORLÁSA
A SZENVEDÉS MÉRTÉKÉNEK
MEGÁLLAPÍTÁSA
A z E R É N Y E S S É G F A JT Á I
A buddhista erény legfontosabb elve az, hogy se

gítsünk másokon, illetve ha ez nem lehetséges,
legalább ne ártsunk nekik. Ez az alapvető elkötele
ződés az erőszakmentesség iránt, amit a másokkal
való törődés motivál, központi jelentőséget élvez
mindhárom buddhista erényben:
* A z egyéni megszabadulás erényét (ami ennek a

fejezetnek a témája) nagyrészt az ártalmas cse
lekedetektől és szóbeli megnyilvánulásoktól
való tartózkodással gyakoroljuk. A gyakorlatot
azért nevezzük „egyéninek”, mert megmutat
ja, hogyan készülhet fel az ember arra, hogy
túllépjen a születés, az öregség, a betegség és a
halál ismétlődő ciklusain, amit a buddhisták
a létezés körforgásának (vagy szamszárának)

neveznek.
A másokkal való törődés erényét - ami az első
sorban mások segítésével foglalkozó lények, a
bódhiszattvák erénye - főként úgy gyakoroljuk,
hogy féken tartjuk elménket, és nem engedjük,
hogy az önzés csapdájába essen. A bódhiszatt
vák erényét gyakorolva kulcsfontosságú tartóz
kodni önmagunk kényeztetésétől, de őrizkedni
kell a helytelen cselekedetektől és szóbeli meg
nyilvánulásoktól is.
A tantra erényének középpontjában speciális
technikák állnak, melyek révén elképzeljük,
hogy a tökéletességig fejlesztett testünk és tu
datunk hatékonyan segít másokat. Ez lehető
séget teremt arra, hogy felülkerekedjünk és
túllépjünk az érzékelés korlátái miatt testünk
ről és elménkről kialakított hibás képen, és úgy
észlelhessük magunkat, mint akiket átragyog a
bölcsesség és az együttérzés.
A z E G Y É N I M E G SZ A B A D U L Á S E R É N Y E
A z egyéni megszabadulás erényének gyakorlásá

hoz öntudatosságra van szükségünk, hogy tar
tózkodni tudjunk a mások számára ártalmas
cselekedetektől és szóbeli megnyilvánulásoktól.
A SZENVEDÉS MÉRTÉKÉNEK... 41
Ez azt jelenti, hogy el kell zárkóznunk azoktól a

tettektől, amelyeket a buddhisták a tíz erénytelen-
ségnek neveznek. Utóbbiakat három csoportba
rendezzük: a test erénytelenségei a gyilkosság, a lo
pás és a helytelen szexuális cselekedetek, a szóbeli
erénytelenségek a hazugság, a megosztó beszéd, a
sértő szavak használata és az értelmetlen fecsegés,
a szellemi erénytelenségek a mohóság, a rosszindu
lat és a téves nézetek.
M inthogy a motivációk megelőzik és befolyá
solják a tetteket, az impulzív és esetleg ártalmas
cselekedetek valamint szóbeli megnyilvánulások
megelőzésének legjobb módja az, ha kordában
tartjuk a késztetéseinket. A m ikor hirtelen bir
tokba akarunk venni valamit, és egyszerűen érte
nyúlunk, majd elvesszük anélkül, hogy m egfon
tolnánk a következményeket, a vágy ösztönösen,
a mérlegelés előnyeiről megfeledkezve nyilvánul
meg. A napi gyakorlatok segítségével megtanulha
tod, hogyan ellenőrizheted folyamatosan a moti
vációidat.
Gyerekkoromban akkori tanítóm, Ling R in-
pocse mindig rendkívül zord volt: még egy kicsit
sem mosolyodott el soha. Ez engem nagyon zavart.
Azonban miközben azon töprengtem, miért van
ennyire híján a humorérzéknek, egyre alaposab
ban szemügyre tudtam venni, hogy mi zajlik
a saját tudatomban, és ez segített abban, hogy
kifejlesszem magamban a motivációimmal kap

csolatos öntudatosságot. Húszas éveim elejére,
vagyis mire felnőtté értem, Ling Rinpocse telje
sen megváltozott: mindig szélesen mosolygott, ha
együtt voltunk.
A z egyéni megszabadulás hatékony gyakorlá
sának záloga a kikezdhetetlen, hosszú távra szóló
motiváció. Azért például senki nem válhat szer
zetessé vagy apácává, hogy ne kelljen egy világi
munkahelyen dolgoznia a betevőért és a ruháiért.
U gyanígy az sem elégséges, ha valaki egyszerűen
csak el akarja kerülni a nehézségeket ebben az
életben. H a ilyen jelentéktelen célok motiválják
az embert, az nem segít megszabadulni a körfor
gásszerű létezésből - márpedig az egyéni megsza
badulás gyakorlásának ez a végső célja.
M indezt Buddha élettörténete is megerősíti.
Sákjamuni egy nap kiszökött a palota falán kí
vülre, hogy megtapasztalja, milyen az élet. Ekkor
látott először beteg embert, öreg embert és halott
embert, és a betegséggel, az öregséggel és a halállal
járó szenvedés olyan mélységesen felkavarta, hogy
arra jutott: a világi életnek nincs értelme. Később
aztán néhány vallásgyakorló hatására magával ra
gadta az a gondolat, hogy létezhet egy magasabb
rendű, értelmesebb, spirituális élet is. Ekkor elszö
kött a palotából, és maga mögött hagyta hétköz
napi életét, hogy ezt a látomást kövesse.
M ire tanít ez minket? A kiindulópontnak

Buddhához hasonlóan számunkra is annak kell
lennie, hogy foglalkoztatni kezd minket a körfor
gásszerű létezéssel járó szenvedés, és elfordulunk
mindattól, ami átmenetileg eltereli róla a figyel
met. A z új szemléletmód hatására pedig el kell fo
gadnunk egy erkölcsi szabályrendszert, ami azzal
jár, hogy lemondunk a körforgásszerű létezésről,
és felesküdünk a tíz erénytelenség kerülésével
megvalósított etikus viselkedésre.
A N É G Y N EM ES IG A Z SÁ G
Ahhoz, hogy megszabadulhassunk a körforgássze

rű létezésből, meg kell értenünk annak természe
tét. Teendőink a következők: (i) meg kell tudnunk,
pontosan milyen szenvedésekkel jár a körforgás
szerű létezés, (z) fel kell tárnunk ezeknek a szen
vedéseknek az okait, (3) meg kell állapítanunk,
hogy meg lehet-e szüntetni őket, majd (4) el kell
döntenünk, hogy mit gyakoroljunk. Ennek meg
felelően a körforgásszerű létezésről való lemon
dáshoz hozzátartozik, hogy legalább részben meg
értsük a négy nemes igazságot, vagyis azt, hogy
1. mi a valódi szenvedés,
z. melyek a szenvedés valódi okai,
3. miből áll a szenvedés valódi megszüntetése, il

letve a szenvedés okainak valódi megszüntetése,
4. melyek a szenvedés valódi megszüntetéséhez
vezető valódi ösvények.
A m ikor Buddha tanítani kezdett, az itt meg

adott sorrendben tanította a négy nemes igazsá
got. Ez nem tükrözi, hogyan testesülnek meg a
bennük foglaltak, hiszen időrendben az első
a m ásodik után következik - a szenvedés valódi
okai megelőzik magát a szenvedést - , és ugyanígy
a negyedik is a harmadik előtt jár tartalm i szem
pontból - a gyakorlás ösvényei vezetnek a szenve
dés megszüntetéséhez. Tudni kell azonban, hogy
Buddha a gyakorlás sorrendjében tanította a négy
igazságot, nem pedig aszerint, hogy hogyan áll elő
mindaz, amiről szólnak. A gyakorlás során először
meg kell határoznunk a szenvedés mértékét, hogy
belássuk: jelenlegi életünk teli van nyomorúság
gal, és ezzel elmélyüljön bennünk a kínoktól való
megszabadulás természetes igénye. Am ikor megis
merjük a szenvedés valódi mivoltát, ahogy Budd
ha is tette, felébred bennünk a késztetés, hogy
felderítsük az okait, vagyis a szenvedés forrásait
is. A hogyan először az orvosnak is azonosítania
kell a betegséget, úgy előbb nekünk is a szenvedés
alapvető okaival kell tisztába kerülnünk, hogy
kezelni tudjuk. Csakis akkor érthetjük meg, hogy
a szenvedés megszüntethető, ha előbb meghatá

roztuk a forrásait. Másfelől az is tény, hogy ha
nem értjük meg egyszer s mindenkorra, hogy a
szenvedésnek véget lehet vetni, könnyen előfor
dulhat, hogy a gyakorlást céltalan tehernek érez
zük. H a ezen túlvagyunk, elkezdhetjük keresni
a szenvedés valódi megszüntetéséhez vezető ös
vényt. Ez az oka annak, hogy Buddha a megadott
sorrendben mutatta be a négy igazságot.
A z első nemes igazságot e helyen tárgyalom, a
másik háromra pedig a harmadik fejezetben kerül
majd sor.
A z ELSŐ N EM ES IG A Z SÁ G
A SZ E N V E D É S
A szenvedés olyan, mint egy fertőző betegség,

amelyet m indannyian elkaptunk. Ahhoz, hogy
megtaláljuk rá az orvosságot, gondosan azonosíta
nunk kell a kórság teljes spektrumát: a fájdalom
szenvedését, a változás szenvedését és a mindent
átható szenvedést.
i. A szenvedés egyik szintje a vegytiszta fájdalom,

amelyet mindannyian ismerünk - még az álla
tok is felül akarnak kerekedni rajta. Ebbe a ka
tegóriába tartoznak a mindennapi élettel járó
fizikai és mentális fájdalmak, mint például a

fejfájás és az elválás gyötrelmei.
2. Am it élvezetként élünk meg, az általában nem
egyéb, mint a fájdalom csillapodása. H a pél
dául a finom étel vagy ital valóban csupán él
vezetes volna - ha benső természetüknél fogva
lennének élvezetesek - , akkor nem számítana,
hogy mennyit eszünk vagy iszunk, a mennyi
séggel arányosan egyre boldogabbak lennénk.
A valóság ezzel szemben az, hogy ha valame
lyiket túlzásba visszük, testünk és tudatunk
is szenvedni fog. Ez azt jelzi, hogy az efféle él
vezetes élmények benső természetének része a
fájdalom is. Szeretem elmesélni az új televíziót
vásárló család történetét. A régihez képest iga
zán nagyszerű darabról van szó, ezért napokig
csak azt nézik m indannyian, szünet nélkül.
Végül azonban ráunnak. Ez bizonyítja a fen
tieket: az eredeti élvezet természetének része
a fájdalom is. A z efféle átmeneti boldogságot a
változás szenvedésének nevezzük.
3. A hétköznapi fájdalmon és a változás szenve
désén túl létezik a szenvedésnek egy mélyebb
szintje is, amelyet a mindent átható kondicio-
náltsággal járó szenvedésnek, vagy mindent át
ható szenvedésnek hívunk. A tudat és a test a
karma (a korábbi tettek teremtette következmé
nyek és hajlamok), illetve a gyötrő vagy ellenié-
tes érzelmek, például a vágyakozás és a gyűlölet

hatása alatt működnek. A mindennapi életben
a karma és a gyötrő érzelmek mindenre kiter
jedő befolyásából és befolyásába születünk.
M ég az érzelmileg semleges állapotok is olyan
okok és feltételek befolyása alatt állnak, ame
lyek felett nincs hatalm unk - egy folyamat
csapdájában élünk, amelyben nagy az esély a
szenvedésre.
A z em beri lét
Életünk a születéssel kezdődik, melynek során

szenvedünk, és a halállal végződik, ami szintén
szenvedéssel jár. A kettő között az öregség és be
tegségek várnak ránk. Nem számít, milyen gazdag
vagy fizikailag milyen egészséges valaki, ezeket a
körülményeket el kell szenvednie.
M indezt pedig még az elégedetlenség is teté
zi. M indig többet és többet akarunk. Ez bizo
nyos értelemben valódi szegénység - örökké csak
éhezünk, éhezünk és éhezünk, és sosem érünk
rá, hogy elégedettek legyünk. M ások talán nem
gazdagok, de elégedettek, és ennek köszönhetően
kevesebbet aggódnak, kevesebb az ellenségük,
kevesebb a problémájuk, és nagyon jól alszanak.
Am ikor gazdag környéken álló, igazán szép házak-
bán járva belestem a fürdőszobában az orvosságos

szekrénybe, nem egyszer találtam olyan gyógy
szereket is, amelyek a napközben szükséges ener
giát adják meg, és olyanokat is, amelyek az alvást
segítik éjszaka. A z elégedettség mindkét esetben
sokkal hatékonyabb megoldás lenne, ugyanis nap
közben csökkenti a szorongást, és ezzel előkészíti
a békés alvást is.
A modern élet tébolyában szem elől tévesztjük
emberi mivoltunk valódi értékét. A z egyén a meg
termelt javainak végösszegévé válik. A z emberek
úgy viselkednek, mintha gépek lennének, melyek
nek a pénzkeresés a feladatuk. Ez súlyos tévedés. A
pénzkeresés csupán szolgálja az emberiség boldog
ságát, nem letéteményese annak. Nem az emberek
vannak a pénzért, hanem a pénz az emberekért.
A n n yi mindenképpen kell belőle, amennyiből
megélhetünk, vagyis szükségünk van rá, de azt
is be kell látnunk, hogy semmiképp sem hasznos
túlságosan ragaszkodni a vagyonúnkhoz. A hogy
India és Tibet szentjei mondják, minél gazdagabb
valaki, annál több szenvedést kell elviselnie.
Még a barátaink is okozhatnak szenvedést. Á l
talában persze úgy érezzük, hogy örömöt és bol
dogságot hoznak az életünkbe, de néha bizony
inkább problémákat teremtenek. M ost még ked
vesen mosolyog a barátod, de elég egy pillanat, és
a beszélgetés máris keserű fordulatot vehet, aztán
civakodni kezdtek, és a barátságnak már nyoma

sincs. Való igaz, hogy a barátaink boldogsággal és
elégedettséggel tölthetnek el minket, de ez nem
tartós, és így nem is valódi boldogság. Mélyebb
értelemben a hétköznapi barátság belső természe
tének is része a fájdalom.
Vess egy pillantást a testedre. Mindegy, milyen
kisimult az arcod, és milyen jó az alakod, elég, ha
kiserken egyetlen csepp vér, és már nem is olyan
kellemes a látvány. A bőr alatt nyers hús van, ha
még mélyebbre hatolunk, csontokat találunk. Ha
egy múzeumban vagy egy kórházban csontvázzal
találkozunk, a legtöbben kényelmetlenül érezzük
magunkat, pedig a felszín alatt mind ugyanolya
nok vagyunk. Egyesek meglehetősen testesek,
mások vékonyak, megint mások csinosak, de ha
röntgenkészülékkel nézek rájuk, csak hatalmas
szemüregű csontvázakat látok. Ez a testünk való
di természete.
Vagy vegyük az evéssel járó élvezeteket. M a
igazán finomat ettem. M ielőtt elfogyasztottam,
ínycsiklandó volt, de miközben áthaladt a gyom
romon és a beleimen, átalakult valami mássá, ami
már nem olyan gyönyörű. A m ikor eszünk, óva
kodunk belegondolni, hogy ez történik, és élvez
zük a dolgot, azon jár az eszünk: „Nahát, ez aztán
az ízletes fogás! N agyon elégedett vagyok.” De a
gyönyörű étel fokozatosan végighalad a testűn
kön, és végül a vécében landol, olyan formában,

amit senki nem tart szépnek. Ez a valami, amit
az emberek határtalanul mocskosnak tartanak,
valójában az emberi testben keletkezik. A széklet
előállítása bizonyos értelemben testünk egyik el
sődleges funkciója!
Enni, dolgozni és pénzt keresni önmagában
értelmetlen. Ugyanakkor már egy csekély együtt
érző cselekedet is értelmet és célt ad az életünknek.
K it a r t á s é s r e m é n y
Elemezz! Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj!

H a megteszed, belátod, hogy mindennapos élet
form ánk csaknem teljesen értelmetlen. De ne
kedvetlenedj el. Hatalmas botorság volna most
feladni. Am ikor teljesen reménytelennek tűnik a
helyzet, hatalmas erőfeszítésre van szükség. Any-
nyira hozzászoktunk a hibás tudatállapotokhoz,
hogy nehéz csupán egy kevés gyakorlással válto
zást előidézni. Egyetlen cseppnyi méz nem tud
ja megváltoztatni a mindent elsöprő keserű ízt.
Szembe kell szegülni a kudarccal, és ki kell tartani.
Nehéz körülmények között az a legjobb megol
dás, ha megpróbálunk olyan becsületesek és őszin
ték maradni, amennyire csak lehet. Ha durván és
önzőn reagálunk, azzal csak rontunk a helyzeten.
Ez különösen a fájdalmas családi helyzetekben

nyilvánvaló. Mivel a jelenben megtapasztalt sú
lyos körülmények teljes egészében saját fegyelme
zetlen múltbéli cselekedeteink következményei,
be kell látnunk, hogy a nehéz időszakokban m in
den erőnkkel kerülnünk kell az olyan viselkedést,
amely a későbbiekben újabb terheket ró ránk.
A fegyelmezetlen tudatállapotok visszaszorí
tása fontos dolog, de még ennél is nagyobb a
jelentősége annak, hogy a csapásokat pozitív hoz
záállással fogadjuk. Tartsd észben: ha optimistán
és reménykedve nézel szembe a bajjal, megelőzöd,
hogy később még nagyobb problémák álljanak
elő. Másrészt képzeld el, hogy ezzel enyhíted min
denki másnak is a terheit, aki hasonló gondok
tól szenved. Ez a gyakorlat - elképzelni, hogy a
fájdalom elfogadásával ellensúlyozzuk a negatív
karmát, amelyet a hasonló gyötrelmeket meg
élő emberek halmoztak fel - rendkívül hasznos.
Néha, amikor beteg vagyok, gyakorlásképpen arra
gondolok, hogy magamra veszem mások szenve
dését, és átadom nekik a boldogság bennem rejlő
lehetőségét. Ez jókora szellemi megkönnyebbülést
eredményez.
Ezt a gyakorlatot minden apropótól függetle
nül is elvégzem mindennap kora reggel, és bármi
kor máskor is, ha időm engedi. Közben egyszerre
gondolok az összes érző lényre, legfőképpen azon-
bán a kínai vezetőkre koncentrálok, illetve azokra

a tisztviselőkre, akiknek azonnali döntéseket kell
hozniuk a tibetiek megkínzásáról vagy kivégzésé
ről: elképzelem őket, és magamba szívom a tudat
lanságukat, az előítéletességüket, a gyűlöletüket
és a büszkeségüket. Érzem, hogy a gyakorlásnak
köszönhetően az sem befolyásolná a viselkedése
met, és nem változtatna negatív személyiséggé, ha
valóban el tudnám nyelni a negatív tulajdonsá
gaik egy részét, ezért aztán a negativitásuk átvéte
le nem jelent különösebben nagy gondot nekem,
az ő problémáikat viszont megritkítja. M indezt
olyan átéléssel teszem, hogy ha a nap későbbi órái
ban, az irodámban ülve a rémtetteikről hallok,
tudatom egy darabján ugyan kissé eluralkodik az
ingerültség és a düh, de a nagy része még mindig
a reggeli gyakorlat hatása alatt áll, így a gyűlölet
addig enyhül, míg végül oktalanná nem válik.
Függetlenül attól, hogy valóban segít-e ezeken a
tisztviselőkön az efféle meditáció, vagy sem, az én
lelkemben békét teremt. íg y pedig hatékonyabb
tudok lenni, a haszna tehát közvetlen.
Semmilyen körülmények között nem szabad elve

szíteni a reményt. A kudarc valódi oka a remény-
vesztettség. Ne feledd, minden gondon felül tudsz
kerekedni. Légy nyugodt még akkor is, ha külső

környezetedben zűrzavar uralkodik, vagy bonyo
lult a helyzet. H a tudatodban béke honol, nem
lesz jelentős hatással rád a dolog. Másfelől viszont,
ha a tudatod utat enged a dühnek, a lelki béke
még akkor is elkerül, amikor a világ harmonikus
és barátságos.
A N A P I G Y A K O R L A T O K Ö SSZ E F O G L A L Á SA
i. Tanulmányozd motivációidat, amilyen gyakran

csak lehet. M ár azelőtt alakítsd ki magadban az
erőszaktól és gyalázkodástól mentes viszonyu
lást az előtted álló napra, hogy reggel kikelnél
az ágyból, este pedig vizsgáld meg, mit tettél
napközben.
z. Ismerd fel, mennyire áthatja a szenvedés az éle
tedet:
• Fizikai és lelki fájdalmat okoz a betegség, az
öregedés és a halál, amelyet ösztönszerűen
igyekszünk elkerülni.
• Léteznek átmeneti élmények - mint például
az, ha finom ételt fogyasztunk - , amelyek
önm agukban élvezetesnek tűnnek, de ha
hosszan elmerülünk bennük, gyötrelmessé
válnak. Ez a változás szenvedése. Am ikor az
élvezetből kín lesz, gondolj arra, hogy most
mutatkozik meg az eredeti élmény valódi

természete. A z efféle felszínes élvezetekhez
való ragaszkodás csak még több szenvedést
von maga után.
• Gondolkozz rajta, hogyan estél a kondicio-
náltság mindent átható folyamatának csap
dájába, amit nem te befolyásolsz, hanem a
karma és a gyötrő érzelmek.
3. Fokozatosan alakíts ki magadban egy alapo
sabb, valóságosabb képet a testedről úgy, hogy
végiggondolod, milyen alkotóelemekből áll -
úgy is mint bőr, vér, hús, csont és így tovább.
4. Elemezd ki alaposan az életedet. Fia ezt megte
szed, végül nehezedre fog esni visszaélni vele, és
géppé válni, vagy a pénzben keresni a boldog
sághoz vezető utat.
5. Állj pozitívan a nehézségekhez. Képzeld el, hogy
ha méltóságteljesen tűrsz egy nehéz helyzetet,
azzal megelőzöd a negatív karmákból fakadó
még rosszabb következményeket, amelyeket
máskülönben meg kellene tapasztalnod a jövő
ben. Vedd magadra mindenkinek a terheit, aki
hasonló szenvedéseken megy keresztül.
6. Rendszeresen mérlegeld, milyen negatív és po
zitív hatásai lehetnek az olyan érzéseknek, mint
a vágy, a düh, a féltékenység és a gyűlölet.
• A m ikor nyilvánvalóvá válik, hogy hatásaik
rendkívül károsak, folytasd az elemzést: meg-
győződésed fokozatosan erősödni fog. H a

például újra és újra eltűnődsz a düh hátrá
nyain, belátod, hogy ez az érzelem értelmet
len.
Ez a megállapítás ahhoz vezet, hogy a düh
fokról fokra lecsillapodik benned.
3
HONNAN ERED ÉS HOGYAN

SZŰNIK MEG A BAJ?
A M Á SO D IK N E M E S IG A Z SÁ G
A SZ E N V E D É S O K A I
M iután azonosítottuk a szenvedés teljes spektru

mát, fel kell kutatnunk a forrásait is, amelyek ket
tős természetűek: gyötrő vagy kontraproduktív
érzelmek és szennyezett karmák is lehetnek.
Gyötrő érzelm ek
M ivel a gyötrő érzelmek szennyezik be a karm á

kat, avagy cselekedeteket, először ezekről ejtek
szót. A gyötrő érzelmeket két csoportra osztjuk
- az egyikbe azok tartoznak, amelyeket jobb ki
nyilvánítani, a másikba azok, amelyeket jobb
m agunkban tartani. Előbbiekre jó példa a múlt-
H o n n a n e r e d é s h o g y a n s z ű n i k m e g ... 57
bán gyökerező rettenetes félelem, ami befészkel

te magát a tudatba. Ebben az esetben vitán felül
hasznos szabadon engedni az érzelmeinket, és ki
beszélni az esetet.
Tizennégy éves lehettem, amikor egy nyáron a
Norbulingka-palotában leszidott a régens (aki ak
koriban a tanítóm volt). Miután meghallgattam az
egyik tanítását, amelyet évről-évre előadott, nyers
hangon azt mondta: „A ttól még, hogy a felisme
réseid isteni rangra emelnek, úgy kell viselkedned,
mint egy embernek.” Megsértődtem, mert úgy
éreztem, hogy addig is hétköznapi tanítványként
hallgattam őt annak dacára, hogy én vagyok a da
lai láma, és ezért rangban felette állok. Ingerült let
tem, és hónapokig feldúlt is maradtam. 1950-ben
aztán a kínai kommunisták lerohanták Kelet-Tibe-
tet, és nekem az indiai határ közelébe, a délnyugat
tibeti Tromóba kellett menekülnöm Lhászából.
Egy idő múlva a Ihászai hivatalnokok értesítettek,
hogy a helyzet kezelhetőnek tűnik, és vissza kellene
térnem. A visszaúton eltöltöttünk néhány napot
a régens talungdrai kolostorában, ő pedig egy tel
jesen hétköznapi beszélgetés közben egyszer csak
megkérdezte, hogy feldühített-e valaha is a visel
kedésével. M integy futólag, a részletekbe nagyon
bele sem menve megemlítettem neki a történteket,
és micsoda megkönnyebbülés volt! Ezután pom
pásan éreztük magunkat a kolostorban.
A z ehhez hasonló egyszeri érzésekről jobb be

szélni, a másik csoportba tartozó kontraproduktív
érzelmeket - például a vágyakozást, a gyűlöletet,
az ellenségességet, a féltékenységet és az agressziót
- viszont nem szabad kifejezésre juttatni, mert
akkor egyre gyakrabban ütik majd fel a fejüket.
Mivel attól általában erősebbé és uralkodóbbá vál
nak, hogy kinyilvánítjuk őket, utóbbiak esetében
üdvösebb, ha azon elmélkedünk, milyen hátrá
nyokkal jár elmerülni bennük, és megpróbáljuk
kiszorítani őket m agunkból az elégedettség és a
szeretet segítségével. H a felbukkannak, erővel kell
felülkerekednünk rajtuk, de még jobb, ha megta
láljuk a módját annak, hogy megelőzzük a meg
jelenésüket.
A vágyakozás és a gyűlölet más kontraproduktív
érzelmek előtt is utat nyitnak, ezért rengeteg gon
dot okoznak világunkban. N em lehetünk elége
dettek, amíg együtt élünk a következményeikkel.
Azonnali hatását tekintve a gyűlölet a rosszabb a
kettő közül, mert nagyon hamar árt másoknak,
de a létezés körforgását - a születés, az öregség, a
betegség és a halál ciklikus ismétlődését - a vágya
kozás tartja fenn.
A vágyakozás és a gyűlölet gyökere az érző
lények és az élettelen dolgok valódi természeté
vel kapcsolatos nem-tudás. Ez a nem-tudás nem
pusztán a tudás hiánya, hanem olyan tudatosság,
amely az igazság tökéletes ellentétét hiszi, félreér

ti a jelenségek valós mibenlétét. A téveszméknek
számos szintjük van - az egyik például az, amikor
nem sikerül megérteni, mit kell a gyakorlás tárgyá
vá tenni, és mivel kell leszámolni a mindennapi
viselkedésben - , de mi itt most az összes szenvedés
kiindulópontjában álló nem-tudásról beszélünk:
arról az elképzelésről, hogy minden érző lény és
minden más jelenség is eleve, önmagában és ön
magától való létező. Ezt a bonyolult kérdéskört a
későbbiekben, a nyolcadik, kilencedik és tizedik
fejezetekben tárgyalom.
Szennyezett karm ák
Minden öröm és kín a karmák, vagyis a tudatban

hajlamokat kialakító korábbi tettek következmé
nye. A karm ák között megkülönböztethetünk
erényeseket és erényteleneket attól függően, hogy
hosszútávon örömöt vagy kínt okoznak. H a pél
dául egy cselekedet következménye az, hogy új
emberi élet jön létre, akkor ez a cselekedet erényes,
mert hosszútávon egy előnyös átvándorláshoz
vezet. Ellenben ha egy cselekedet következménye
az, hogy éhes szellemként születünk újra, akkor
ez a cselekedet erénytelen, mert hosszútávon egy
előnytelen újraszületéshez vezet.
6o Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
A karmákat aszerint is két csoportra lehet oszta

ni, hogy egy részük az új élet vázlatos körvonalait
húzza meg, azaz meghatározza a születés típusát
és a szóban forgó élet hosszát, m íg a többi a rész
letekről dönt, például a jólétről, a jó egészségről és
így tovább. Előbbieket „az utat kijelölő cselekede
teknek” nevezzük, mert az efféle tettek (legyenek
bár erényesek vagy erénytelenek) irányt szabnak
vagy medret vájnak az egész életnek a boldog vagy
rossz újraszületés során. Ahhoz, hogy egy karma
„az utat kijelölő cselekedetté” váljon, négy feltétel
nek kell teljesülnie: valamiféle motiváló szándék
nak kell állnia mögötte; pontosan azonosítani kell
a személyt vagy dolgot, akire vagy amire a cseleke
det irányul; megfelelően fel kell készülni; és végül
sikeresen végre kell hajtani a tettet. Néha mind a
négy megvalósul, mint például akkor, ha adakoz
ni akarunk egy koldusnak, és meg is tesszük, de az
is előfordulhat, hogy akaratlanul érjük el ugyan
azt az eredményt - például a lyukas zsebünkből
pénz hullik a járdára, és egy koldus felveszi. Azok
a cselekedetek, amelyeknél nem teljesül m ind a
négy feltétel, a második kategóriába tartoznak,
vagyis egy élet részleteiről döntenek.
Végül még néhány dolog: a karmákat aszerint is
megkülönböztethetjük egymástól, hogy csopor
tok, például szervezett alapítványok vagy egyének
hajtják-e végre őket, következményeiket pedig
jelenlegi életünkben, a következőben és az azutá

niban is megtapasztalhatjuk. A zok a rendkívül
erényes vagy erénytelen karmák például, melyek
hátterében jelentős segítő vagy ártó szándék áll,
még a mostani életünkben kifejtik hatásukat.
A haldoklás folyam ata
Ahhoz, hogy megértsük, milyen típusai vannak

a karmának, és mi választja el a gyakorlás legma
gasabb szintjeit az alacsonyabbaktól, meg kell ér
tenünk három létfázis dinamikáját is: a haldoklás
folyamatát, a mostani életünk és a következő közti
átmeneti állapotot, és az ebből következő újraszü-
letés menetét.
A karmákat a tudat legmélyebb, rendkívül
finom szintje, a tiszta fényű tudat 1 közvetíti az
egyik élet és a következő között. A tiszta fényű
tudat egész életünkben létezik, de csak halálunk
kor nyilvánul meg, ezért gyakorta ebben az ösz-
szefüggésben is tárgyalják a tanítók. A témáról
sokat tanulhatsz a legmagasabb jógatantra szöve
geiből, amelyek magától Buddhától származnak
A témáról lásd bővebben: Őszentsége a Dalai Láma:

Tiszta fényű tudat, Budapest, 2014, Helikon Kiadó.
(A szerk.)
- ilyen például a Guhjaszam ádzsa-tantra. Ezek a

szövegek részletesen leírják a tudat - más néven
az tudatosság - megannyi különböző szintjét a
legdurvábbaktól a legfinomabbakig. A finomabb
tudatállapotok ereje nagyobb, és hatékonyabban
használhatók a spirituális gyakorlatokban.
A tudat legdurvább szintje a szemen, a fülön,
az orron, a nyelven és a testen keresztül zajló ér
zékelés. Ennél finomabb a mentális tudatosság,
amely maga is széles skálán mozog a hétköznapi
gondolkodás durva szintjétől a mély alváson és a
lélegzés leállását követő ájuláson át a legmélyebb
és legfinomabb tudatosságig, a rendhagyó medita
tiv állapotokat leszámítva csakis a haldoklás során
megnyilvánuló tiszta fényű tudatig. (A finomabb
tudat kevésbé rejtett és ezért tünékenyebb szintjei
akkor is megjelennek, amikor aludni térünk, vagy
véget ér egy álmunk, tüsszentünk, ásítunk, vagy or
gazmusunk van. Utóbbit a tizenegyedik fejezetben
tárgyalom ki.)
A haldoklás folyamatának része az is, hogy sor
ban lebomlik vagy szertefoszlik a négy belső elem,
azaz a föld (a test szilárd halmazállapotú része), a
víz (a testnedvek), a tűz (a test hője) és a szél (az
energia, a mozgás). M íg az élet a maga megszokott
medrében zajlik, ezek az elemek képezik a tuda
tosság alapját, a haldoklás során azonban egymás
után elapad a fenntartására fordítható kapacitásuk.
A lépcsőzetes fogyatkozás a földdel kezdődik, és

közben a soron következő elemnél valójában nő a
tudatosság fenntartására fordítható kapacitás. Lé
pésről lépésre haladva ez a következőképpen fest:
1. A m ikor a föld elem, vagyis a test szilárd hal

mazállapotú része feloldódik a víz elemben,
kívülről nézve a test lesoványodik. A m it belül
látunk eközben, az leginkább sivatagi délibábra
emlékeztet.
2. A m ikor a víz elem feloldódik a tűz elemben,
kívülről nézve a test kiszárad - a száj kicserepe-
sedik, az orr ráncossá válik, és így tovább. Am it
belül látunk eközben, azt a kéményből előpöfö
gő füstpamacsokhoz vagy egy szobán átlibegő
füstfelhőhöz lehet hasonlítani.
3. A m ikor a tűz elem feloldódik a szél vagy leve
gő elemben, kívülről nézve elpárolog a testből
a hő, amit pedig belül látunk, az olyan, mint
ha szentjánosbogarakat pillantanánk meg éjjel,
vagy szerteszóródó szikrákat figyelnénk. A hő
két úton távozhat a testből - a lábtól felfelé, a
szív irányába, vagy a fejtetőtől lefelé. A kettő kö
zül előbbi az előnyösebb, mert ez azt jelzi, hogy
a tudat is felfelé vagy egyenesen előre távozik a
testből, nem pedig lefelé, azaz minden valószí
nűség szerint kedvező új élet felé halad. H a így
történik, az az erényes karmák következménye.
4. Ezután a szél - vagyis a testben áramló energia

- feloldódik a tudatosságban, és leáll a külső
légzés. A z ekkor feltűnő jelenés olyan, mint a
csaknem teljesen leégett gyertya reszkető láng
ja felett látható fény. (Egyes orvosok ebben az
állapotban már halottnak nyilvánítanák a szó
ban forgó személyt, de buddhista nézőpont
ból pusztán a külső légzés leállása még nem
jelenti azt, hogy a tudatosság elhagyta a testet.)
A pislákoló fény után egyenletesen lobogó láng
jelenik meg.
A haldoklás utolsó négy fázisában a tudatos

ságot hordozó szelek, avagy a belső energiák szét-
foszlanak, és a tudat durva szintjei feloldódnak a
finomabbakban. A tudatosság és az energia vi
szonyát úgy képzelheted el, mint a nyeregben ülő
lovas és a ló kapcsolatát. Mivel a következő fázisra
készülve a fogalm i tudatosság megannyi típusát
hordozó energiák szétfoszlanak, a továbbiakban
már az energia finomabb szintjei tartják fenn a tu
datosságot a durvábbak helyett. A folyamat négy
természetes fázisból áll:
5. A tudat mindent betöltő, hatalmas, élénkfehér

jelenéssé változik. Ezt az állapotot a tiszta, hold
fényes égbolthoz szokás hasonlítani - de nem
az üres térben világító H oldra kell gondolni,
hanem arra, hogy az egész üres teret betölti a fe

hér fény. A fogalmi gondolkodás szertefoszlott,
és semmi más nem látható ezen az élénkfehér
jelenésen kívül, ami maga a tudatosság. U gyan
akkor az alany és a tárgy halvány érzete megma
rad, ezért az állapot még kissé kettős.
6. A tudat vörös vagy narancssárga színbe bo
rul, amely még a korábbinál is élénkebb, és
mindent betölt, semmi más nem látható. Ez a
jelenés olyan, mint a tiszta, napfényes égbolt -
nem az égbolton ragyogó Nap, hanem maga az
üres tér, amelyet teljesen bevilágít a vörös vagy
narancsszínű fény. Ebben az állapotban a tuda
tosságra még kevésbé jellemző a kettősség.
7. A tudat egy még finomabb állapotba lépve
élénkfekete színt ölt, semmi más nem látható.
Ennek a stádiumnak „majdnem-elérés” a neve,
mert közel járunk már a tiszta fény megnyilvá
nulásához. A végtelen fekete tudat olyan, mint
a holdvilágtalan, koromfekete ég közvetlenül
alkonyat után, amikor még nincsenek fönn a
csillagok. A fázis elején még m agunknál va
gyunk, de ahogy belemerülünk az egyre sű
rűbb sötétségbe, eszméletünket vesztjük.
8. A fekete jelenés szétfoszlik, és a tudat átlép a
tökéletes tudatosság állapotába: megnyilvánul
a tiszta fényű tudat. Ez a legfinomabb, legmé
lyebb és legerőteljesebb szintje a tudatosságnak,
amelyet alapvető tiszta fényű tudatnak is ne

vezünk. E stádium olyan, mint a hajnalban
(még napkelte előtt) a maga természetességében
megmutatkozó égbolt - nincs se holdvilág, se
napfény, se sötétség.
A z átmenet a tiszta fényű tudatba lehet gyors

és lassú is. U gyanígy vannak, akik csak néhány
percre maradnak az utolsó fázisban, a halál tiszta
fényében, mások viszont akár egy vagy két hétig
is elidőznek benne. Mivel a tiszta fényű tudat ere
je rendkívüli, érdemes készülni erre az állapotra
- sok tibeti gyakorló napi szinten elpróbálja a hal
doklás ezen fázisait. Én magam naponta hatszor
gyakorlom őket úgy, hogy egyenként elképzelem
a tudat nyolc szintjét (mellőzve természetesen az
első négy fázis fizikai változásait), melyek a követ
kezők:
1. délibáb
2. füst
3. tűzszikrák, szentjánosbogarak
4. gyertyaláng
5. élénkfehér tudat-ég
6. élénkvörös vagy narancssárga tudat-ég
7. élénkfekete tudat-ég
8. tiszta fény
A m íg a test nem kezd el sem szaglani, sem rot

hadni, biztosak lehetünk benne, hogy a haldokló
a tiszta fényben időzik. Egyes tibetiek lótuszülés
ben ülve, a tiszta fényű tudatot fenntartva hal
dokolnak, miután visszaviszik őket a cellájukba a
kínzásról. A beszámolók szerint ezzel lenyűgözik
kínai kommunista börtönőreiket is, de saját dog
matikus nézőpontjukból ők a buddhizmust vak
hitnek tartják, ezért amikor ilyen bizonyítékokkal
találkoznak, igyekeznek hallgatni róluk. Indiában
ugyancsak sok gyakorló időzött ebben az állapot
ban több, egy ízben pedig körülbelül tizenhét na
pig. Végül aztán a tudat e mély szintjét hordozó
energia ingadozni kezd, és a tudatosság elhagyja
a tiszta fényben tartózkodó személy testét, a törzs
vagy a fej pedig kissé oldalra billen.
H a tovább szeretnénk vizsgálni a haldoklás
különböző fázisait, rengeteg a lehetőségünk: a
modern tudomány számos kutatást végzett már
az energiahullámokkal, az emberi aggyal és an
nak funkcióival kapcsolatban. A tudósoknak és a
buddhistáknak ezen a területen közös az érdeklő
désük, és én úgy vélem, hogy közösen is kell dol
goznunk a tudat és belső energiái, illetve az agy
és a tudatosság kapcsolatának vizsgálatán, mert a
buddhista magyarázatok hozzájárulhatnak a tu
dományos kutatásokhoz, és viszont. A z együtt
működés már létre is jött, és ha még szorosabbá

válik, az nagy hasznunkra lesz.
A köztes állapot
M inden emberként újraszülető lény áthalad egy

köztes állapoton a mostani és a következő élete
között. Ilyenkor a test olyan alakot ölt, amilyen
a következő életünkben lesz majd öt-hat éves ko
runkra (habár egyesek szerint ez nem feltétlenül
van így). A m ikor a köztes állapot véget ér, átkel
tünk a következő életünkbe vezető hídon. Ezt
a folyamatot a tudat legfinomabb szintje hajtja
végre.
A z újraszületáfolyam ata
A m i az újraszületést illeti, a tudat akkor költözik

be az anyaméhbe, amikor a női és férfi megtermé
kenyítő elemek összekeverednek - feltéve, hogy
nincsen semmi probléma a méhhel és a spermá
val, és minden kedvező tényező, így például a
karmikus kapcsolat is adott. A beköltözés ugyan
akkor nem feltétlenül akkor történik, amikor
a férfi és a nő egyesül, ugyanis a szövegeinkben
találni beszámolókat olyan esetekről is, amikor az
apa ondója közösülés nélkül jutott be a vaginába.

Ú gy tűnik, akár a méhen belül, akár - ahogy az
manapság néha megesik - azon kívül egyesülnek
ezek az elemek, a tudatnak akkor kell megjelen
nie, amikor összekeverednek. Ezzel együtt nehéz
levezetni a buddhista szövegekből egy perdöntő
magyarázatot, ugyanis egyes könyvek szerint a meg
termékenyítés akkor következik be, amikor a férfi
és a nő erős vágyat érez.
Ez a komplikált téma a modern időkben még
bonyolultabbá válik. Vegyük fontolóra azt az ese
tet, amikor egy embriót lefagyasztanak. H a a meg
termékenyítés útján létrejött a kapcsolat a régi és az
új élet között, átéli a fagyással járó szenvedést is az a
lény, akinek embrionális állapotban lévő testét le
fagyasztották? Legkezdetlegesebb formájában már
létrejött a test, így pedig magyarázataink szerint
a testi érzékelés szerveinek egy primitív változata
is kialakult (még ha a látószerv és a többi nem is).
Léteznek fizikai érzések már a megtermékenyítést
követő első pillanattól fogva? Ezekben a kérdések
ben még nem jutottam dűlőre - olyan témákról
van szó, amelyekről rengeteget kell beszélni.
Mindenesetre ha elfogadjuk, hogy a magzati ál
lapotban lévő lény szenved a hidegtől, az felveti azt
a kérdést is, hogy az embriót a fagyasztóba helyező
személy vajon rossz karmát halmoz-e fel a cseleke
detéből. Nos, ez az illető motivációján múlik. Nem
mondhatjuk, hogy rossz karmát halm ozunk fel

csupán azért, mert egy másik lény szenved amiatt,
aminek valahogy köze van hozzánk. Egy magzat
például még normális körülmények között is szen
ved az anyaméhben, de az anya egyáltalán nem
halmoz fel ebből rossz karmát. Hasonlóképpen,
amikor a gyermek megszületik, megint csak szen
ved, de az anya egyáltalán nem halmoz fel rossz
karmát. (H a így lenne, a sok gyermeket világra
hozó anya rengeteg rossz karmát halmozna fel,
ami abszurdum!) A zt tehát, hogy milyen típusú
karma halmozódik fel, az illető motivációja dönti el.
A H A R M A D IK N EM ES IG A Z SÁ G
A SZ E N V E D É S VALÓ D I M E G S Z Ü N T E T É S E
M ivel a tudat szennyeződései - mint például a

vágyakozás, a gyűlölet, a féltékenység és az ellen
ségeskedés - a személyek és a dolgok természeté
vel kapcsolatos alapvető félreértésből fakadnak,
ahhoz, hogy felülkerekedjünk rajtuk, megoldást
kell találnunk erre a tudatlanságra. A kérdés egész
pontosan az, hogyan szüntessük meg gyökerestül
a szenvedést okozó nem-tudást - ugyanis nem
lehet csak úgy kihúzni, mint egy tüskét, vagy se
bészeti úton eltávolítani. A válasz pedig az, hogy
ha túl akarunk lépni az emberek és a dolgok tér-
mészetével kapcsolatos félreértésen, meg kell érte

nünk annak valódi természetét, majd folytató
lagos meditáció útján hozzá kell szoknunk az
igazsághoz, és növelnünk kell m agunkban a böl
csesség erejét, hogy aláássuk a nem-tudásunkban
gyökerező negatív érzelmeket.
Ezen a ponton hasznos volna elmagyarázni, mi
ben áll az üresség, hiszen ezt ismeri fel a bölcsesség
az emberek és a dolgok természetével kapcsolat
ban. A kérdést a nyolcadik-tizedik fejezetekben
részletesen is tárgyalom, így itt most csak annyit
jegyezzünk meg dióhéjban, hogy egyáltalán azért
van lehetőségünk megszüntetni a gyötrő érzel
mekhez hasonlatos szennyeződéseket, mert a tu
dat eredendően nem tisztátalan. Létezik egy tiszta
esszenciája, a szennyeződéseket pedig a valódi ter
mészetén és általában a dolgok valódi természetén
meditálva távolíthatjuk el. Erről a leszámolásról
szól a harmadik nemes igazság - vagyis a szenve
désen és annak okain túli állapotról.
A N E G Y E D IK N E M E S IG A Z SÁ G
VALÓ D I Ö SV É N Y E K
Valódi ösvények alatt a gyakorlás három módját

értjük - vagyis e könyv fő témáit, az erényességet,
a koncentrált meditációt és a bölcsességet. H a eze
7^ Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
két az ösvényeket követve végezzük a spirituális

gyakorlatokat, az a szenvedés valódi megszünte
téséhez vezet, és a folyamat a nirvánában, végül
pedig a buddhaságban teljesedik ki.
Időtlen idők óta észleljük az „én”-t, más szóval

tudatában vagyunk a létezésének, és észlelésünk
vagy tudásunk megalapozott. Ez az „én” termé
szettől fogva és ösztönösen boldogságra vágyik,
és nem akar szenvedni, e vágyai pedig szintén
megalapozottak - igazak és indokoltak - , amiből
az következik, hogy m indannyiunknak jogában
áll boldoggá válni, és száműzni életéből a szenve
dést. A z, hogy a szenvedés és a boldogság pilla
natról pillanatra váltakozik, önmagában is jelzi,
hogy ezek az élmények okokhoz és feltételekhez
kötöttek. Ahhoz tehát, hogy megszabaduljunk a
szenvedéstől, a szenvedés okait és feltételeit kell
megszüntetnünk, ahhoz pedig, hogy boldogok
legyünk, a boldogság okait és feltételeit kell meg
teremtenünk.
A z első két nemes igazság azokra a tisztátalan
jelenségekre vonatkozik, amelyektől meg akarunk
szabadulni - a valódi szenvedésre, amely a követ
kezmény, és a valódi okaira, amelyek a forrásai.
A z utolsó két nemes igazság az elérni kívánt tiszta
állapotokról szól - a szenvedés valódi megszün

tetéséről, azaz a következményekről, és a valódi
ösvényekről, azaz az okokról. Buddha tanításai
szerint a négy nemes igazság két szekvenciát fog
lal magában - az egyik a szenvedésé, amelytől sza
badulni próbálunk, a másik pedig a boldogságé,
amelyet el akarunk érni.
A N A PI G Y A K O R L A T O K Ö SSZ E F O G L A L Á SA
H a sikerült azonosítanod a szenvedés teljes spekt

rumát, kezdj el kutatni annak oka vagy forrása
után, és ismerd fel, hogy ez a személyek és dol
gok valódi természetével kapcsolatos nem-tudás,
ami vágyakozáshoz, gyűlölethez és más gyötrő
érzésekhez vezet. Tudatosítsd magadban, hogy a
szenvedés megszüntethető, feloszlatható a valóság
szférájában. Elmélkedj azon, hogy a valódi meg
szüntetés az erényesség, a koncentrált meditáció
és a bölcsesség gyakorlásával - vagyis a valódi ös
vényeket követve - valósítható meg.
TARTÓZKODÁS AZ ÁRTALMAS
CSELEKEDETEKTŐL
A buddhisták az erényességről szóló esküjüket

csak azután teszik le, hogy először menedéket
vesznek Buddhában, a felismerés állapotaiban,
vagyis a tanban és a spirituális közösségben - ez
a menedékvétel az erkölcsösség gyakorlásának
alapja. És bár Buddha megtanítja, hogyan leljünk
oltalomra a szenvedéssel és a korlátozottsággal
szemben, a legfőbb menedéket, avagy a védelem
legjelentősebb forrását a felismerés állapotaiban
találhatjuk meg, melyeket az erényesség, a kon
centrált meditáció és a bölcsesség gyakorlásával
érhetünk el.
A buddhista szövegek azt javasolják, hogy jó
tulajdonságainkat úgy rejtegessük, mint egy mé
csest a tenyerünkben. N em szabad hirdetnünk
őket, hacsak nincs erre jó okunk - a szerzetesek
nél és apácáknál kisebb esküszegésnek számít, ha
T artózkodás a z á r t a l m a s ... 75
a megszabadulást elérve azt mondják valakinek:

„Elértem a megszabadulást.” Ennek következtében
nehéz eldönteni a másikról, hogy a belső tapasz
talat mely szintjén áll. Volt alkalmam találkozni
többekkel is, akik rendkívüli spirituális fejlődésen
mentek keresztül. Egyikük egy tudósnak épp nem
nevezhető szerzetes volt az én namgyalbéli kolos
toromból, aki 1980 körül jött át Tibetből Indiába.
Mivel ismertük egymást, egy nap elbeszélgettünk,
és elmesélte, hogy a kínai kommunisták gulágán
töltött közel tizennyolc éve során néhányszor
veszélyes helyzetbe került. A zt hittem, arra gon
dol, hogy az élete forgott veszélyben, de amikor
megkérdeztem, hogy miféle veszedelem leselke
dett rá, így felelt: „A z, hogy elveszítem a kínaiak
iránti együttérzésemet.” O ezt tartotta veszélynek!
A helyében a legtöbben olyan büszkén számoltunk
volna be róla másoknak, hogy milyen dühösek
lettünk, mintha valamiféle hősként viselkedtünk
volna.
N agyon közel álltunk egymáshoz a drukpa
kagyü iskola egyik lámájával is: gyakran talál
koztunk, és mindig viccelődtünk, kölcsönösen
ugrattuk a másikat. Egyszer megkérdeztem a spi
rituális tapasztalatairól, ő pedig elmesélte, hogy
fiatalkorában a lámájánál lakott, aki egy előkészítő
gyakorlatot végeztetett vele: le kellett borulnia
százezerszer Buddha, a tanítás és a spirituális
76 Sp i r i t u á l is gyakorlatok
közösség előtt. Kora reggel és késő este is újra meg

újra le kellett volna rogynia egy alacsony emelvé
nyen, amely pont olyan hosszú volt, mint a teste
- mivel azonban a láma a sötétben meditált a
szomszéd helyiségben, ő inkább az öklével ütöget-
te az emelvényt, így hitetve el vele, hogy hajlong.
Evekkel később aztán, amikor a tanítója meghalt,
visszavonult meditálni egy barlangba, és ahogy
felidézte, mennyire kedves volt vele a kiképzése
éveiben a láma, elsírta magát. Egyre csak zokogott
és zokogott, és majdnem el is ájult, de végül nem
így történt, hanem megtapasztalta a tiszta fényt,
amelyet folyamatosan gyakorolt. Ezt követően
a sikeres meditációk után néha élénk látomások
formájában megelevenedtek előtte a korábbi életei
emlékei.
Ezek az első kézből származó történetek nagy
hatással voltak rám. Kétség sem fér hozzá, hogy
ma is vannak gyakorlók, akik a buddhává válás
útján járnak. A velük való találkozás ihletet ad
és megerősíti az elkötelezettségünket, és a tanítás
is megelevenedik tőlük. Ily módon a spirituális
közösség olyan példaképeket állít a gyakorlók elé,
akikre felnézhetnek, ez pedig segíthet nekik ab
ban, hogy menedékre leljenek.
Buddha, a felismerés állapotai és a róluk szóló
tanítások, valamint a spirituális közösség mind
olyan külső tényezők, amelyek jelenleg többet
Tartózkodás a z á r t a l m a s ... 77
tudnak tenni a szenvedés megszüntetéséért, mint

te. Egy buddhista azonban nem kéri tőlük, hogy
adják meg neki a boldogságot, az ugyanis a tanítás
gyakorlati alkalmazásából fakad. Buddha meg
tanítja, hogyan lelhetünk menedékre - vagyis
hogyan gyakorolhatjuk a tanítást - , de a siker
nagyrészt azon múlik, hogy miként valósítod meg
a tanultakat. A szenvedéstől és korlátozottságtól
mentes spirituális állapot megalapozásához a kö
vetkező gyakorlatot kell végrehajtanunk:
i. Azonosítsuk a tíz erénytelenséget (lásd 41. o.).

z. Azonosítsuk a tíz erényt (amelyek ezeknek az
erénytelenségeknek az ellentétei).
3. Szakítsunk az előbbiekkel, és tegyük magunké
vá az utóbbiakat.
M il y e n s z in t e k e n g y a k o r o l h a t ó
az eg yén i m eg szabad u lás er én ye ?
Egyénenként eltérő, hogy mennyire tudjuk meg

tartani a fogadalmakat, ezért Buddha az erények
gyakorlásának több szintjét is meghatározta. A z
egyéni megszabadulás erényének esetében megkü
lönböztethetjük:
78 Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
• azokat, akik világi életet élnek, és a saját ottho

nukban laknak, nem kolostorban, illetve
* azokat, akik m aguk mögött hagyták a világi
életüket, hogy apácák vagy szerzetesek legye
nek.
H a képes vagy az élethosszig tartó szüzességre,

elhagyhatod az otthonodat, és leteheted a szer
zetesi esküket. H a a szüzességi fogadalmat nem
tudod megtartani, de az esküket igen, letehetsz
bizonyos, világi embereknek alkotott, élethosszig
tartó esküket, vagy olyanokat is, amelyek csak egy
napra szólnak.
A z ER ÉN YESSÉG ELŐ N YEI
A különböző vallások szerzetesei sok szempontból

hasonlóan élnek - az egyszerűséget keresik, oda
adásuk imában vagy meditációban testesül meg,
és másokat szolgálnak. A keresztény egyház külö
nösen elkötelezett az oktatás, az egészségügy és az
emberek jóléte iránt, így tradícióiból a buddhista
szerzetesek is sokat tanulhatnak.
Függetlenül attól, hogy világi ember vagy szer-
zetes-e valaki, az egyéni megszabadulás erényének
gyakorlása elégedettséghez vezet. A szerzetesek
például korlátozott étrendet követnek - csekély
T artózkodás a z á r t a l m a s ... 79
reggelit és ebédet fogyasztanak, utána pedig már

semmit. Nincs joguk olyat sem mondani, hogy
„ezt vagy azt az ételt akarom”, azt kell elfogadniuk,
amit a napi adománykérő útjaikon felajánlanak
nekik. Ezért aztán a buddhista szerzetesek nem
is feltétlenül vegetáriánusok - akármit is kapnak,
megeszik. Ez az ennivalóval kapcsolatos elégedett
ség gyakorlása, ami csillapítja az emberben azt a
szorongást, hogy milyen táplálékhoz jut. A vilá
giak ezt a gyakorlatot úgy utánozhatják, hogy
nem ragaszkodnak bizonyos ételekhez. És érde
mes szem előtt tartani azt is, hogy a gazdagok sem
ehetnek sokkal többet, mint a szegények, hacsak
nem a saját kárukra esznek - a hasa a vagyonos
embernek is ugyanolyan, mint a nincstelennek.
A m i az öltözéket illeti, a szerzeteseknek és az
apácáknak csak egy rend ruhájuk lehet. Ahhoz,
hogy valakinek egynél több lehessen, egy másik
szerzetes áldására van szükség, és észben kell tar
tani, hogy a második rend ruha a másiké is. Nem
viselhetünk drága holmikat sem. A kínai kom
munisták inváziója előtt a szerzetesek és az apácák
néha fényűzően díszes ruhákat hordtak, ami egyet
jelentett a züllöttséggel és az önáltatással. (Bizo
nyos értelemben a kínai kommunisták jót tettek
velünk, amikor leszámoltak ezzel a romlottsággal!)
A ruházkodás ilyetén korlátozása az öltözékkel
kapcsolatos elégedettség gyakorlása, és a világiak
8o Sp ir it u á l is gyakorlatok
is végezhetnek hasonló gyakorlatot, ha mértéket

tartanak az öltözködésben.
Ugyanez igaz az ékszerekre is. Ujjanként egy
nél több gyűrűt viselni már túlzás! H iba azt gon
dolni, hogy valóban megéri többet költeni ételre,
ruhákra és ékszerekre, csak mert több a pénzünk.
Inkább költs többet a szegények egészségügyi el
látására és oktatására. Ez nem kikényszerített szo
cializmus, hanem önkéntes együttérzés.
A szerzetesek esetében ugyancsak kulcsfon
tosságú, hogy elégedettek legyenek, ha a célnak
megfelelő hajlékot kapnak - díszes otthonuk nem
lehet. Ezt a hajlékkal kapcsolatos elégedettségnek
nevezzük, a világiak pedig úgy gyakorolhatják,
hogy mértékletessé válnak a jobb otthonért, bú
torokért és dísztárgyakért folyó, soha véget nem
érő hajszában.
Vizsgáld meg az ennivalóval, a ruhákkal és a
hajlékoddal kapcsolatos hozzáállásodat! A z elvárá
sok mérséklésével fokozható az elégedettség, az így
felszabaduló többletenergiát pedig a negyedik és
a harmadik nemes igazságnak megfelelően a me
ditációnak és a problémákkal való leszámolásnak
kell szentelni. Ebben az értelemben az elégedett
ség az alap, a belőle következő cselekedetet pedig
a meditáció és a lemondás kedvelésének nevezzük.
H a materiális dolgokról van szó, elégedettnek
kell lennünk, mert ezeknek korlátáik vannak, ha
T artózkodás a z á r t a l m a s ... 8i
viszont spirituális dolgokról beszélünk, nem elé

gedhetünk meg, mert e téren a határok a végte
lenségig tágíthatok. Igaz ugyan, hogy ha valaki
magáénak tudhatja az egész világot, de így is elége
detlen, akarhat még például egy turistaközpontot
a Holdon, de az életét akkor is korlátok közt éli,
sőt annak is megvannak a határai, hogy mennyit
lehet birtokolni. Jo b b tehát már eleve elégedett
nek lenni. Ugyanakkor az együttérzésnek és az
önzetlenségnek nincsenek korlátái, és ezért nem
is lehetünk elégedettek azzal, hogy mennyit tu
dunk felmutatni belőlük. Ennek dacára éppen el
lenkezőleg viselkedünk: ami a spirituális dolgokat
illeti, kevés gyakorlással és fejlődéssel is beérjük,
materiális értelemben viszont mindig többet és
többet akarunk. Fordítva kellene lennie, és ennek
érdekében mindenkinek gyakorolnia kellene, a
világiaknak éppúgy, mint a szerzeteseknek.
A z egyéni megszabadulás erényét azért is
hasznos gyakorolni, mert segít éberebbé válni
és befelé figyelni. Egy szerzetes még álmában is
észbe kap, ha helytelen cselekedetekre készül, és
azt mondja: „ Szerzetes/apáca vagyok, nem visel
kedhetek így.” A z éberség a cselekedetekkel és
szóbeli megnyilvánulásokkal kapcsolatos magas
szintű tudatosságból fakad, ami még alvás köz
ben is működik. H a alapos figyelmet szentelsz a
viselkedésednek, miközben eszel, jössz-mész, ülsz
vagy állsz, és így tovább, az éberség állandó, stabil

létállapottá válik.
A z egyéni megszabadulás erényének gyakorlása
az elfogadást és a türelmet is fejleszti. Buddha azt
mondta, hogy a türelem az aszketizmus legmaga
sabb rendű formája, és rajta keresztül elérhető a
nirvána. A szerzeteseknek és az apácáknak a tü
relem és az elfogadás négy formáját kell gyakorol
niuk:
• H a valaki erőszakoskodik velük, elfogadónak

és türelmesnek kell lenniük.
• H a valaki dühöt tanúsít velük szemben, nem
szabad dühvei reagálniuk.
• H a valaki megüti őket, nem üthetnek vissza.
• H a valaki megszégyeníti és sértegeti őket, nem
vághatnak vissza.
Ezek a gyakorlatok türelmesebbé tesznek. A k i

maga mögött hagyta a háztulajdonosok életét,
és másokat bántalmaz, az rosszul végzi a dolgát.
M ég olyan tibeti szerzetesekről is hallani, akik
háborúba mentek! Annak ellenére is belevetették
magukat a csatákba, hogy Buddha a tanításaiban
többször is elismételte: ha egy szerzetes vagy apáca
másokat bántalmaz, az egyértelmű erénytelenség.
A spirituális gyakorlatok nem a külsőségekről
- az ételről, a ruházatról és hasonlókról - szólnak.
A gyakorlás a szívünkben és az elménkben zajlik.

„A z igazi változások belül történnek, a külvilágot
hagyd meg olyannak, amilyen.” H a valakinek a
viselkedése valóban azt tükrözi, hogy elméje és
szíve fejlődött, az kitűnő. H a viszont valaki csak a
pénzszerzés kedvéért kérkedik spirituális eredmé
nyeivel, az elég súlyos erénytelenség.
A buddhizmus gyakorlása azt jelenti, hogy
átformáljuk a hozzáállásunkat. A szerzetesi gya
korlatok a világi ember életébe is beépíthetők, ha
valakiben erős és tudatos vágy él az iránt, hogy
tartózkodjon mások fizikai vagy szóbeli bántal
mazásától. Ehhez a fizikai és szóbeli támadások
nak is ellenálló türelemre van szükség.
A fokozatosság sokkal helyénvalóbb megkö
zelítés, mint túl hamar túl magasra törni, ebben
az esetben ugyanis nagy a kockázat és a veszély.
Egyelőre legyél a társadalom hasznos tagja, és gya
korold a tanításokat. M iután elértél egy bizonyos
tapasztalati szintet, nagyobb erőbedobással is
gyakorolhatsz, ha szerzetessé válsz. A gyakorlatok
egymásra épülnek, lépésről lépésre lehet haladni
velük.
Kezdőknek általában azt tanácsolom, hogy
legyenek türelmesek, és ne támasszanak túl nagy
elvárásokat önm agukkal szemben. A z a legfon
tosabb, hogy őszinte és jóravaló tagjai legyünk a
társadalomnak. A kár érted a mélyre hatoló elgon
84 Sp ir it u á l is gyakorlatok
dolásokat, akár nem, és bárhol is jársz ebben a pil

lanatban, fontos, hogy jó ember légy. Ugyanakkor
nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyobb cé
lokat a kisebbek miatt. Tartsd szem előtt a jelent,
és gondolkodj hosszútávon is, éppúgy, ahogy az
átmeneti gazdasági hasznot is a hosszútávú kör
nyezeti szükségletek függvényében kell vizsgálni.
Szeretem hangoztatni, hogy Buddha tanításainak

lényegét két mondásában találhatjuk meg:
H a lehetséges, segítened kell másokon.

H a erre nincs mód, legalább ne árts nekik.
Am ennyiben az erényes tanítások szerint aka

runk élni, az első fokozatban a lényeg az, hogy
tartózkodjunk mások bántalmazásától.
A N A PI G Y A K O R L A T O K Ö SS Z E F O G L A L Á SA
i. Ismerd fel, milyen kötődések alakultak ki ben

ned a különböző ételek, ruhák és az otthonod
iránt, és építsd be világi életedbe az elégedett
ség szerzetesi gyakorlatait. Elégedj meg a célnak
megfelelő élelemmel, öltözékkel és hajlékkal. A
felszabaduló időt töltsd meditációval, hogy

még több problémán tudj felülkerekedni.
2. Erősítsd magadban azt a vágyat, hogy tartóz
kodni akarsz mások fizikai vagy szóbeli bántal
mazásától még akkor is, ha szégyenbe hoztak,
sértegetnek, becsmérelnek, erőszakoskodnak
veled vagy megütnek.
5
A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
KITERJESZTÉSE
H a az alapokat lefektetted azzal, hogy gyakorlód

az ártalmas cselekedetektől való tartózkodást,
elkezdheted kifejleszteni magadban a másokkal
való törődést. Először az egyéni megszabadulás
erényén keresztül megtanultad kordában tartani
a dühödet és más hasonló érzéseidet, most pe
dig nekiláthatsz elsajátítani, hogyan nyújthatsz
vigaszt másoknak, és hogyan szolgálhatod őket.
A második, harm adik és negyedik fejezetekben
leírt gyakorlatok - a tíz erénytelenséggel való le
számolás, a szenvedés mértékének és eredetének
azonosítása, valamint a négy nemes igazságon át
a meghaladásához vezető út felismerése, illetve a
múló élvezetektől tartózkodó szerzetesi életmód
alkalmazása a világi mindennapokban - mind
szerepet játszanak abban, hogy megteremtsük a
szükséges alapot a második fokozathoz, amelyet
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S K IT E R JE S Z T É S E 87
a mahájána, a nagy járm ű erényének nevezünk.

Most már nemcsak hogy nem bántalmazunk má
sokat, hanem nagyobb felelősséget vállalva segít
jük is őket. M íg a mások bántalmazásától való
tartózkodás védekező gyakorlat, a megsegítésükre
tett lépések már kezdeményező magatartást felté
teleznek.
Buddha tanításai az erényesség három fokoza
tát különböztetik meg: az egyéni megszabadulás
erényét, a másokkal való törődés erényét és a tant-
ra erényét. A második fázis, azaz a nagy jármű ta
nítása, vagy más néven a bódhiszattvák erkölcse a
másoknak való segítségnyújtást helyezi a közép
pontba, és ez a fejezet is erről szól.
A N EH ÉZ KÖ RÜ LM ÉNYEK ÉRTEK E
H ogyan gyakorolhatjuk a törődést, vagyis azt,

hogy másokat állítsunk a középpontba? Elsősor
ban úgy, hogy saját jelentőségünket relatívnak
tekintjük a többiekével szemben. Egy Indiából
Tibetbe vándorolt gyakorlat szerint először közös
nevezőt kell találnunk másokkal (egyenlősödés),
majd az önközpontúság helyére a más-központú
ságot kell állítani. A z indiai tudós jógi, Santidéva
részletesen elmagyarázza az egyenlősödés, illet
ve az én és a másik felcserélésének e gyakorlatát
Sp ir it u á l is gyakorlatok
A bódhiszattva ösvény című művében, és a szöveg

hez számos tibeti fűzött kommentárt is.
A valódi együttérzés minden érző lényre kiter
jed, nem csak a barátokra, a családtagokra vagy
azokra, akik szörnyű helyzetben vannak, és ahhoz,
hogy tökélyre fejlesszük magunkban, a türelmet
kell gyakorolni. Santidéva azt mondja, ha a türe
lem gyakorlása valóban megmozgatja az elménket,
és változást hoz, elkezdünk úgy tekinteni az ellen
ségeinkre, mintha legjobb barátaink, sőt spirituá
lis tanítóink lennének.
Való igaz: sokszor éppen az ellenségeink nyújt
ják számunkra a legjobb lehetőséget a türelem, az
elfogadás és az együttérzés gyakorlására. Santi
déva erre rengeteg csodálatos példát hoz a tudat
pozitív és negatív oldala között zajló dialógusok
formájában. A z együttérzésről és a türelemről
szóló elmélkedései számomra is rendkívül hasz
nosnak bizonyultak a gyakorlás során - ha te is
elolvasod őket, teljesen átformálhatja a lelkedet,
ím e egy példa:
A k i a szeretetet és az együttérzést gyakorolja,

annak az ellensége az egyik legfontosabb tanító-
mestere. Ellenség nélkül nem lehet gyakorolni az
elfogadást, elfogadás nélkül pedig nem jöhet létre
az együttérzés szilárd alapzata - vagyis az együtt
érzés gyakorlásához szükségünk van egy ellenségre.
M inthogy az elfogadást akkor gyakorolhatjuk

igazán, ha szembenézünk az ellenségünkkel, aki
bántani készül minket, maga az ellenség válik a
gyakorlás ürügyévé, az elfogadás pedig a hatás
vagy az eredmény, amit kivált - tehát okról és
okozatról beszélünk. A h ogy a mondás tartja:
„H a valam i egy másik dologból ered, a kettő között
kapcsolat á ll fen n , és az a másik dolog nem tekint
hető ártalm asnak - sokkal inkább közrem űködik
a hatás kiváltásában.”
A z effajta érvelésen elmélkedve rendkívüli tü

relemre tehetünk szert, ez pedig jelentős együtt
érzést ébreszt bennünk. A valódi együttérzés
alapja a józan ész - a hétköznapi együttérzést és
szeretetet korlátok közé szorítja a vágy vagy a ra
gaszkodás.
H a az életünk könnyű, és minden zökke
nőmentesen megy, egyszerű színlelni. A m ikor
azonban igazán kétségbeejtő helyzetekkel szem
besülünk, nincs idő szerepet játszani, szembe kell
néznünk a valósággal. Ezekben a nehéz időkben
születik az elszántság és a belső erő, és ilyenkor
felismerhetjük a düh hasztalanságát is. Ahelyett,
hogy dühbe gurulnál, táplálj magadban mély
odaadást és tiszteletet a bajok okozói iránt, mert
azzal, hogy ilyen embert próbáló körülményeket
teremtenek, felbecsülhetetlenül értékes lehetősé
geket nyújtanak arra, hogy az elfogadást és a tü

relmet gyakoroljuk.
A z én életem nem vidám történet: rengeteg
nehéz élményt kellett feldolgoznom, így például
azt is, hogy a kínai kom m unista megszállók el
vették a hazámat, és meg kellett próbálnom újra
felépíteni a kultúránkat a szomszédos országok
ban. Én azonban ezeket a keserves időszakokat
életem legfontosabb fejezetei között tartom
számon. Rengeteg új tapasztalatot szereztem
akkoriban, és rengeteg új elgondolással ismer
kedtem meg - realistábbá váltam ezeknek az
időszakoknak köszönhetően. Fiatalkorom ban,
am ikor fenn éltem a Lhásza fölött magasodó
Potala-palotában, gyakran figyeltem a város
életét egy távcsövön keresztül, és sokat tanul
tam a palotában söprögető takarítók pletykái
ból is. Olyanok voltak ők nekem, mint az újság:
elmondták, m it csinál a régens, és miféle kor
rupciós ügyek vagy botrányok zajlanak éppen.
M in d ig örömmel hallgattam az elbeszéléseiket,
ők pedig büszkék voltak, hogy beszámolhatnak
róla a D alai Lám ának, m i történik az utcákon.
A z 1950-es inváziót követő kegyetlen események
aztán arra kényszerítettek, hogy olyan ügyekben
vállaljak közvetlen szerepet, amelyektől m áskü
lönben távol tartottam volna magam. Ennek
eredményeként pedig arra jutottam , hogy az
elkötelezett társadalm i cselekvésnek szentelem

az életemet ebben a szenvedéssel teli világban.
A legnehezebb időket a kínai megszállók be
törése után éltem meg. Próbáltam a kedvükben
járni, hogy ne rosszabbodjon tovább a helyzet,
de aztán tibeti hivatalnokok egy kis delegációja
az én hozzájárulásom vagy a kormány beleegye
zése nélkül aláírt velük egy tizenhét pontból álló
megállapodást, és nem maradt más lehetőségünk,
mint ennek keretei közt dolgozni tovább. Ezt az
alkut rengeteg tibeti nehezményezte, de amikor
hangot is adtak az ellenérzéseiknek, a kínaiak még
durvábban reagáltak. Két tűz közé kerültem, igye
keztem csillapítani a kedélyeket, azonban a két hi
vatalban lévő miniszterelnök tőlem függetlenül
panaszt tett a körülményekre a kínai kormánynál,
mire a kabinet felkért, hogy mentsem fel őket.
Ilyen problémákkal kellett szembenéznem nap
mint nap, amíg Tibetben tartózkodtunk. Nem
tudtunk a saját helyzetünk javítására koncentrálni,
bár felállítottam egy reformbizottságot, hogy eny
hítsem az adósságainkat terhelő súlyos kamatokat,
és más intézkedéseket hozzunk.
1956-ban aztán a kínai kívánalmakkal szem
beszegülve elutaztam első indiai látogatásomra,
hogy megünnepeljem Buddha születésének két-
ezer-ötszázadik évfordulóját, ott-tartózkodásom
során pedig meg kellett hoznom a nehéz döntést,
hogy visszatérjek-e Tibetbe, vagy sem. Folyamato

san kaptam a híreket az ország keleti felén kitört
felkelésekről, és sok tibeti tisztviselő azt tanácsolta,
hogy ne menjek vissza - múltbéli tapasztalataim
alapján ráadásul azt is tudtam, hogy mivel a kí
naiak időközben még nagyobb katonai hatalomra
tettek szert, a hozzáállásuk tovább durvul majd.
Láttuk, hogy nincs túl sok remény, de akkoriban
még nem volt egyértelmű, hogy feltétel nélküli,
hathatós támogatást szavatol nekünk India vagy
bármely más ország kormánya, ezért végül úgy
határoztunk, hogy visszatérünk Tibetbe.
1959-ben, amikor tömegesen Indiába szöktünk,
már egyszerűbb volt a helyzet, mert a dilemma
megszűnt. M inden energiánkat arra fordíthattuk,
hogy egészséges közösséget teremtsünk, amely
modern szemléletben oktatja a fiatalokat, de köz
ben igyekszik megőrizni a buddhizmus tanulásá
nak és gyakorlásának tradícióit is. Im m ár szabad
környezetben, félelem nélkül munkálkodtunk.
Nekem gyakorlóként hasznomra vált, hogy éle
tem viharosan alakult, és tele volt hatalmas nehéz
ségekkel. Te is megtanulhatsz úgy tekinteni a kiállt
megpróbáltatásaidra, hogy azok segítenek a gya
korlásban.
Eg yen lő sö d és és a z én felc ser élése
A M Á S IK K A L
Ahogyan Santidéva magyarázza ezt a gyakorlatot,

először arra ébred rá az ember, hogy hozzá hason
lóan minden érző lény boldog akar lenni, és nem
akar szenvedni, tehát ezen az alapvető szinten ő és
a többiek egyenlőek. Aztán végiggondolja, hogy ő
csupán egy az érző lények mérhetetlen sokaságá
ban, és rájön, hogy abszurdum lenne figyelmen
kívül hagyni mások jóllétét, vagy kihasználni őket
a saját élvezete kedvéért. Sokkal ésszerűbb a szol
gálatuknak szentelnie magát.
H a így tekintünk a dologra, teljesen világossá
válik minden. Nem számít, milyen fontos valaki, ő
is csak egy a sok közül. Ugyanannyi joga van bol
dognak lenni, mint mindenki másnak, de fennáll
egy különbség: ő egyedül van, míg a többiek so
kan. Egy ember boldogtalansága is fontos, de nem
annyira, mint ha sokan válnak boldogtalanná. Ez
a nézőpont lehetővé teszi az együttérzés, a szeretet
és a tisztelet gyakorlását.
Bizonyos értelemben minden emberi lény egy
azon családhoz tartozik. El kell fogadnunk, hogy
az emberiség egy, és mindenkivel törődnünk kell
- nem csak a saját családunkkal, a saját hazánkkal
vagy a saját kontinensünkkel. Minden érző lényre

gondolnunk kell, nem csak arra a néhányra, akik
önmagunkra emlékeztetnek. A vallási, ideológiai,
etnikai téren, a gazdasági és szociális rendszerben,
illetve a kormányzati form ában mutatkozó kü
lönbségek mind másodlagosak.
Bölcs önzés
Helyezd a többieket az első helyre, te csak utánuk

következz. Ennek még önző nézőpontból is van
értelme. H add magyarázzam el, hogyan lehetsé
ges ez.
Boldogok akarunk lenni, és nem akarunk szen
vedni, ha pedig kedvesen, szeretettel és tisztelettel
fordulunk másokhoz, ők is kedvesen reagálnak
majd, így boldogabbak leszünk. H a viszont dü
höt és gyűlöletet mutatunk, ugyanezt kapjuk visz-
sza, és boldogtalanná válunk. A zt mondom tehát,
hogy ha már önző vagy, légy bölcsen önző. A hét
köznapi önösség csak az ember saját szükségleteire
koncentrál, aki viszont bölcsen önző, az másokkal
is épp olyan jól bánik, mint azokkal, akik közel
állnak hozzá, mert ez a stratégia végeredményben
nagyobb elégedettséghez és nagyobb boldogság
hoz vezet. Vagyis még az önző ember nézőpont
jából is azt látjuk, hogy mások tiszteletével és
szolgálatával, az önközpontúság visszaszorításával

jobb eredményt érünk el.
H a másokkal törődünk, saját jóllétünkért már
semmit nem kell tennünk. Gondoljunk csak a fi
zikai és szóbeli erénytelenségekre, amelyek oda ve
zetnek, hogy rossz körülmények között születünk
újra. Akinek csekély a rálátása a dolgokra, az azért
tartózkodik például a gyilkosságtól, mert nem
akar rossz karmát felhalmozni, ami aztán nyomot
hagy a tudatában. A k i kissé szélesebb látókörrel
rendelkezik, az azért óvakodik tőle, mert úgy gon
dolja: az emberölés megakadályozza abban, hogy
egy jó életben szülessen újra, ahol folytathatná a
körforgásszerű létezésből való kitöréshez szüksé
ges gyakorlást. A z önzetlen emberek viszont má
sok életét ugyanolyan fontosnak tartják, m int a
sajátjukat, és azért tartózkodnak a gyilkosságtól,
mert védelmezni akarják a másikat. A többiek
ilyetén megbecsülése drámaian megerősíti a kész
tetést, hogy őrizkedjünk az emberöléstől. Akiket
az önközpontúság hajt, azok úgy gondolhatják,
hogy még akkor is gyónhatnak, és megpróbál
hatnak javítani a karmájukon, ha ilyen ártalmas
cselekedetet követnek el, míg aki tiszteletben
tartja mások életét, az törődik a szenvedéseikkel
is, és tudja, hogy a gyilkosság meggyónása az ál
dozaton már nem segít. Ugyanez igaz a lopásra, a
házasságtörésre, a hazugságra, a megosztó és a sér-
tő beszédre, és véleményem szerint az értelmetlen

szószátyárkodásra is.
A m ásokkal való törődés azért is rendkívül ér
tékes, mert segít távolabbról szemlélni a saját hely
zetünket. Egyszer különösen szomorú voltam a
tibeti körülmények miatt, de aztán eszembe jutott,
hogy letettem a bódhiszattvák esküit, és onnantól
mindennap sokat elmélkedtem Santidéva imáján:
A m íg van ég,
és vannak érző lények,
hadd segítsem őket,
hogy megszabaduljanak m inden fájdalm uktól.
A m ikor elkezdtem ezt a gyakorlatot, egy csa

pásra megszabadultam attól az érzéstől, hogy
teher nehezedik a vállamra, m intha csak nehéz
ruhákat segítettek volna le rólam.
A z önzetlen odaadás enyhíti m indannak a
hatását, ami levertséget okoz, mert szélesebb
perspektívába helyezi ezeket a tényezőket. N em
szabad, hogy az efféle dolgok kedvünket szegjék.
Személyes problémáink, aggályaink és szomorú
ságunk nagy része abból fakad, hogy elkényeztet
jük magunkat. A h ogy fentebb már említettem,
a bölcs önzés nem negatívum, az azonnali kielé
gülésen kívül semmivel sem törődő, rövidlátó
önösség viszont kontraproduktív. A szűklátókö
rűség még a legkisebb gondot is elviselhetetlenné

teszi, ha azonban az összes érző lénnyel törődünk,
kiszélesedik a látókörünk, és realistábbá válunk.
Ebben az értelemben az önzetlen szemléletmód
segít, hogy azonnal enyhítsük saját fájdalmunkat.
Őszintén kérlek, hogy gyakorold a szeretetet és
a kedvességet, akár híve vagy valamilyen vallásnak,
akár nem - így felismered majd, milyen értékes a
saját lelki nyugalmad szempontjából az együttér
zés és a jóság. H a másokkal nem is törődsz, önma
gadnak minden kétséget kizáróan sok figyelmet
szentelsz, tehát nyilvánvalóan szeretnél békét
teremteni az elmédben, és szeretnéd boldogabbá
tenni a mindennapi életedet - ha pedig kedvesebb
és türelmesebb vagy, nagyobb nyugalomra is lelsz.
A rra semmi szükség, hogy lecseréld a bútorokat
a házadban vagy új lakásba költözz. Lehet, hogy a
szomszédod óriási zajt csap, vagy rendkívül nehéz
ember, de amíg a saját elméd nyugodt és békés, ez
nem nagyon fog zavarni - a higgadt embert még
az ellensége sem tudja háborgatni. H a viszont
valaki többnyire ingerült, az még akkor sem lesz
igazán boldog, amikor a legjobb barátja érkezik
hozzá látogatóba.
Ezért mondom azt, hogy ha valaki igazán önző,
az jobban jár, ha a bölcs önzést választja. így eleget
tehet annak az önös vágyának, hogy boldog akar
lenni, ez pedig sokkal jobb, mint ha önközpontú
lenne, vagy ostoba módon önző, amivel nem érne

el semmit.
Vizualizáció
A z alábbi vizualizációs technika rendkívül hasz

nos a napi gyakorlás során.
1. Légy nyugodt és józan.

2. Saját magaddal szemben, jobb kéz felé képzeld
el önmagad egy másik változatát, aki maga a
megtestesült önző énközpontúság, az a fajta
ember, aki bármit megtenne, hogy kielégítse
sürgető vágyait.
3. Saját magaddal szemben, bal kéz felé képzelj el
egy csoportnyi szegény embert, akiknek semmi
közük hozzád, köztük olyanokat is, akik nélkü
löznek, rászorulók, szenvednek.
4. Maradj nyugodt és pártatlan, miközben a két
oldalt tanulmányozod. M ost pedig gondolj
arra: M in d k ét fé l boldog akar lenni. M in d k ét
fé l meg akar szabadulni a szenvedéstől. M in d
két féln ek joga van hozzá, hogy megvalósítsa
ezeket a célokat.
5. Vedd fontolóra a következőt: gyakran dolgo
zunk sokat és keményen azért, hogy jobb legyen
a fizetésünk, máskor jelentős összegeket köl
tünk el annak reményében, hogy még többet

keresünk majd vele, vagyis hajlandók vagyunk
átmeneti áldozatokat hozni a hosszútávú ha
szon kedvéért. Ugyanezt a logikát követve töké
letesen ésszerű az is, hogy az egyén áldozatokat
hoz egy magasabb rendű cél érdekében, tehát
elméd természetesen azt az oldalt részesíti majd
előnyben, ahol többen szenvednek.
Pártatlan megfigyelőként most képzeld el,
hogy ott áll közvetlenül melletted saját önző
éned, és fittyet hány ennek a rengeteg ember
nek a jóllétére, függetlenül attól, milyen ret
tenetesek a szenvedéseik. Egyszerűen nem jó
ilyennek lenni. Noha mindkét elképzelt félnek
ugyanannyi joga van a boldogsághoz, nincs rá
mód, hogy figyelmen kívül hagyjuk: a nagyobb
létszámú csoport szükségletei minden mást el
söpörnek. A lényeg az, hogy neked magadnak
szolgálnod és segítened kell a többi érző lényt.
Kétségkívül nehéz elérni ezt a tudatállapotot,

de ha elszántan gyakorolsz, elméd évről évre vál
tozni és fejlődni fog. A hatvanas évek közepén
Congkapa A z ösvény fokozatainak terjedelm es
magyarázata című művéről adtam tanítást, és
megemlítettem, hogy ha elérem a gyötrő érzel
mekkel való leszámolás első fokozatát, hosszú
pihenőre vonulok. Tényleg így éreztem: hiába
IOO Sp ir it u á l is g y a k o r l a t o k
tartottam csodálatraméltónak az önzetlenséget,

azt gondoltam, hogy túl nehéz lenne fejlődni e té
ren. Aztán 1967 körül tanítást kaptam Santidéva
A bódhiszattva ösvény cím ű művével kapcsolat
ban K un u Tendzin G yeken kagyü lámától, és
egyre többet elmélkedtem a jelentésén, akárcsak
Nágárdzsunától a D rágakőfüzéren. Végül ébredt
bennem némi bizodalom az iránt, hogy ha elegen
dő időt fordítok rá, én is ilyen magas szintre fej
leszthetem magamban az együttérzést. Most már
- körülbelül 1970 óta - minden reggel sírok, ami
kor az önzetlenségről elmélkedem - így megy vég
be az átalakulás. Nem állítom, hogy magas szintre
sikerült fejlesztenem magamban az önzetlenséget,
de biztos vagyok benne, hogy képes vagyok erre.
Bizonyos fokú lelki békére minden kétséget
kizáróan szert teszel majd te is, még ha kevés ta
pasztalattal is rendelkezel az önzetlenséggel mint
motivációval kapcsolatban. A másokkal való tö
rődés igénye mindent elsöprő erővel képes átfor
m álni a tudatot. És ha együttérzést gyakorolsz
minden érző lény - köztük az állatok - iránt, ez a
határtalan jóság visszaszáll rád is.
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S K IT E R JE S Z T É S E IO I
Felelő s s é g ü n k f e l is m e r é s e
Fia jelenleg még nem is vagy képes olyan magas

szintre jutni, hogy másokat többre becsülj saját
magadnál, azt legalább elkezdheted belátni, hogy
nem helyes semmibe venni őket. Emberi testünk
van, és rendelkezünk az emberi ítélőerő hatalmá
val is, de ha ezeket csak saját önközpontú céljaink
ra használjuk, nem pedig mások érdekében, nem
vagyunk jobbak az állatoknál. Sőt, ha a közössé
gért önzetlenül dolgozó hangyákkal vetjük ösz-
sze magunkat - hogy csak egy példát hozzak - ,
néha egyenesen mi, emberek tűnünk fel rosszabb
színben. Állítólag magasabb rendű élőlények va
gyunk, tehát úgy is kellene viselkednünk, ahogy
az egy magasabb rendű lénytől elvárható.
A világtörténelmen végigpillantva láthatjuk,
hogy a legtöbb nagy, rettenetesen sok halálos ál
dozattal járó tragédiát emberek okozták. A zűrza
var az emberek műve. M a milliók élnek állandó
félelemben faji, etnikai és gazdasági konfliktusok
miatt. K i a felelős ezért a félelemért? Nem az álla
tok. Ennek ellenére a háborúk következtében ren
geteg állat is elpusztul, de minket ez sem zavar, mi
csak magunkkal foglalkozunk. Beszélni persze so
kat tudunk arról, hogy véget kellene vetni a hábo
rúskodásnak, de túl kell lépnünk a vágyálmokon.

Mennyit érünk emberként, ha az együttérzésnek
és a törődésnek jelét sem adva élünk, elpusztítjuk
és elfogyasztjuk az állatokat, és háborúzunk egy
mással, emberek ezreit mészárolva le? A mi fele
lősségünk rendet teremteni ebben a zűrzavarban.
Manapság a kommunikáció egyik leghatéko
nyabb eszköze a televízió. Azok, akik a televízió
ban dolgoznak, és szeretnék a másokkal való
törődés nemes eszméjét gyakorolni, nagyban
hozzájárulhatnak a pozitív változásokhoz. N oha
a vágyról és gyilkosságokról szóló történetek lebi
lincselő szórakozást nyújtanak, a tudat mélyebb
tartományaira negatív hatással vannak. Nincs
szükségünk állandóan az efféle kikapcsolódásra -
bár ez valószínűleg egyáltalán nem az én asztalom!
Gyermekeinket is meg kell tanítanunk az
együttérzés gyakorlására. A tanárok és a szülők
valódi emberi értékekre és melegszívűségre ne
velhetik őket, aminek felbecsülhetetlen a haszna.
Egyszer azt olvastam egy hírlapban, hogy egy
többnyire játékpuskák és hasonló holm ik gyár
tásával foglalkozó cég karácsonykor szándékosan
leállította az erőszakos játékok előállítását. Milyen
csodálatos ötlet! M icsoda másközpontú csele
kedet!
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S K IT E R JE S Z T É S E I0 3
A M EG V ILÁ G O SO D Á SR Ó L SZÓLÓ E L H A T Á R O Z Á S
A m ikor eljutsz arra a pontra, hogy valóban meg

akarsz tenni minden tőled telhetőt, hogy meg
szabadulj a szenvedéstől, és felszámold az okait
is, illetve hogy hozzásegíts minden érző lényt a
boldogsághoz és annak okaihoz, elmélkedj el raj
ta, hogyan valósítható meg mindez. A válasz az,
hogy csakis úgy, ha a többiek is megértik a dolgok
működését, majd maguk is végrehajtják a gyakor
latokat. Éppen ezért a más érző lények legteljesebb
jólléte iránti elkötelezettségedet azzal szolgálhatod
a legjobban, ha megtanítod nekik, hogyan kell
gyakorolni, és milyen viselkedésformákról kell
lemondani ahhoz, hogy ők m aguk is birtokába
kerüljenek a boldogság eléréséhez és a szenvedés
elkerüléséhez szükséges hatalomnak. M ás út nem
létezik. Ahhoz pedig, hogy ez megtörténjen, is
merned kell a szóban forgó személyek természetét
és érdekeit, valamint azt is, hogy mit kell tanítani
nekik.
M ások megsegítéséhez tehát tökéletesen felké
szültnek kell lenned. De pontosan miben is áll ez a
felkészültség? Nos, az összes akadályt el kell távoli-
tanod a tudatodból, hogy mindent tudhass, amit
tudni lehet. A z együttérzéssel teli gyakorlók - a
bódhiszattvák - valódi vágya nem csupán annyi,

hogy felülkerekedjenek a saját megszabadulásukat
gátló tényezőkön: szabaddá akarják tenni a m in
dentudáshoz vezető utat is, hogy megismerhessék
mások természetét, és meg tudják állapítani, mi
lyen módszerekkel lehetne segíteni rajtuk. Sőt, ha
egyszerű döntés kérdése lenne, a bódhiszattvák
egyenesen azt választanák, hogy először a m in
dentudás útjában álló akadályokat távolíthassák
el. Csakhogy ezek az akadályok azok a beidegző
dések, amelyeknek eredményeként a jelenségek
önm aguktól és önm agukban való létezőknek
tűnnek, és a gyötrő érzelmek emelik őket, amelyek
a körforgásszerű létezés csapdájába zárnak minket
- a legfontosabb gyötrő érzelem, az önmagától és
önmagában való létezésben hívő nemtudás legyő
zése nélkül pedig nem kerekedhetünk felül még
azokon a beidegződéseken sem, amelyeket ez a
nem-tudás plántál az elménkbe. A z összes gyötrő
akadállyal és az általuk létrehozott beidegződé
sekkel való leszámolás révén viszont egy buddha
mindentudó tudatává alakíthatjuk a tudatunkat,
elérve a teljes megvilágosodást.
Összefoglalásképpen: ahhoz, hogy hozzásegít
hessünk másokat a tökéletes boldogsághoz, nekünk
m agunknak kell megvilágosodnunk. A m ikor
ezt megértjük, és elhatározzuk, hogy a többiek
kedvéért meg akarunk világosodni, azt a megvi
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S K IT E R JE S Z T É S E IO5
lágosodás iránti önzetlen elköteleződésnek, vagy

bódhicsittának nevezzük. H a Santidéva gyakorla
tát követve úgy tekintünk magunkra és másokra,
mint akik egyformán törekednek a boldogságra, és
a hangsúlyt saját céljaink helyett a többiek végte
len sokaságának céljaira helyezzük, mi is szert te
hetünk a bódhicsitta hatalmára.
A z önzetlen hozzáállásnak három különböző
formája létezik, amelyeket három különböző em
bertípus testesít meg. A z első típus olyan, mint
egy fejedelem: arra vágyik, hogy elsőként vál
jon buddhává, mert ezt tartja a leghatékonyabb
módszernek ahhoz, hogy másokat segíthessen.
A második olyan, mint a hajós: arra vágyik, hogy
az összes többi érző lénnyel együtt érjen át a túl
partra, ahol a megvilágosodás várja őket. A har
madik olyan, mint a pásztor: arra vágyik, hogy
mindenki más az ő megvilágosodása előtt váljon
buddhává.
A második két analógia csupán együttérzés
sel teli szemléletmódokat mutat be, amelyek a
gyakorlók bizonyos típusaira jellemzők - a való
ságban sem a hajós vágya nem valósulhat meg,
vagyis hogy m indenki egyszerre érje el a megvi
lágosodást, sem a pásztoré, vagyis hogy minden
ki őelőtte világosodjon meg. Épp ellenkezőleg, a
megvilágosodást m indenki az első módon éri el,
fejedelemként, ugyanis a bódhiszattvák végül arra
io 6 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
az elhatározásra jutnak, hogy a lehető leggyorsab

ban megvilágosodnak, hogy hatékonyabban és
a lehető legkülönbözőbb módokon segíthessék a
többieket. Ahogy a tibeti bölcs, Szakja Pandita írja
A három fogadalom megkülönböztetése című m ű
vében, a bódhiszattváknak kétfajta imakívánságuk
van: az, amelyik valóra váltható, és az, amelyik
nem. Santidéva A bódhiszattva ösvényben számos
példát hoz olyan kívánságokra, amelyek nem vált
hatók valóra, mégis léteznek, hogy erős akaratot és
elszántságot alakítsanak ki. Saját boldogságunk át
adása és mások szenvedésének magunkra vállalása
például szó szerint nem lehetséges, legfeljebb csak
a szenvedés enyhébb form ái esetében, de életsze-
rűtlensége ellenére ennek a gyakorlatnak is van
célja, jelesül az, hogy erősítse az együttérzés virtu
sát. U gyanígy a hajósról és a pásztorról szóló ha
sonlatoknak is megvan a maguk szerepe: azt jelzik,
milyen erőteljesen szeretnének segíteni másokon a
bódhiszattvák.
Engedd meg, hogy bemutassak egy példát,
amelyben ez az elkötelezettség kézzelfogható for
mában nyilvánul meg. Élt egy tudós gyakorló a
Tibet Am do nevű északkeleti államában található
Drasikjil kolostorban. A m ikor a kínai kom m u
nisták 1950-ben lerohanták a rendházat, és az ott
tartózkodó háromezer szerzetes közül ezret letar
tóztattak, százukat megjelölték, és kivégzőosztag
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S K IT E R JE S Z T É S E IO 7
elé küldték. K öztük volt a tudós gyakorló is, aki

közvetlenül azelőtt, hogy lelőtték volna, így imád
kozott a vesztőhelyen:
A íin d en rossz cselekedet, akadály

és az érző lények összes szenvedése
szálljon rám, kivétel nélkül,
ebben a pillanatban.
Boldogságom és érdem eim pedig
szálljanak másokra.
A íin d en teremtménytjá rjo n át a boldogság!
M egvolt hozzá a lelkiereje, hogy néhány pilla

nattal a kivégzése előtt eszébe jusson magára ven
ni mások fájdalmát, és átadni a saját boldogságát!
Beszélni könnyű erről a gyakorlatról, főleg amikor
jól mennek a dolgok, ő azonban képes volt végre
is hajtani, mégpedig a legnehezebb pillanatokban.
Ebben világosan megmutatkoznak a hosszú gya
korlással elért spirituális eredmények.
Ahogyan Santidéva írja A bódhiszattva ösvényben,

ha egy vak ember ékkövet talál a szemétdombon,
arra minden másnál jobban fog vigyázni. H a a
vágyakozás, a gyűlölet és a tudatlanság - az el
ménket és világunkat is gyötrő érzelmek - szemét
io8 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
hegyén képesek vagyunk együttérző magatartást

kialakítani, arra is úgy kell vigyázni, mint egy drá
gakőre. Ez az értékes kincs boldogsággal és valódi
békességérzettel tölthet el, míg alternatívái, pél
dául a vakációk vagy a drogok csak átmeneti meg
könnyebbülést okoznak. A valódi, fegyelmezett
másközpontú magatartás - amelynek az a lénye
ge, hogy másokat többre tartunk, mint magunkat
- nekünk és a többieknek is hasznos, és nem árt
senkinek, sem átmenetileg, sem hosszútávon. A z
együttérzés felbecsülhetetlen értékű kincs.
M indig törődj másokkal. H a nem tudsz segíte
ni rajtuk, legalább ne árts nekik. Ez az erényesség
gyakorlásának lényege.
A N A P I G Y A K O R L A T Ö SS Z E F O G L A L Á SA
Gyakorold naponta a korábban bemutatott, öt

lépésből álló vizualizációt:
i. Legyél nyugodt és józan,

z. Saját magaddal szemben, jobb kéz felé képzeld
el önmagad egy másik, önző és énközpontú
változatát.
egy csapatnyi szegény embert, olyan szenvedő
érző lényeket, akiknek semmi közük hozzád:

nem barátok és nem is ellenségek.
4. Tanulmányozd a két oldalt ebből a nyugodt né
zőpontból, majd gondolj arra: M in d k ét fé l bol
dog akar lenni. M in d k ét fé l szabadulni akar
a szenvedéstől. M in d k ét féln ek joga van hozzá,
hogy megvalósítsa ezeket a célokat.
5. Vedd fontolóra a következőt: ahogyan általá
ban hajlandók vagyunk átmenti áldozatokat
hozni a hosszútávú jólétért, ugyanúgy a bal
oldalon álló szenvedő sokaság jólléte is sokkal
fontosabb, mint a jobbra látható egyetlen önző
ember. Figyeld meg, ahogy tudatod tökéletes
természetességgel a nagy létszámú csoport felé
fordul.
TÖREKVÉS
A MEGVILÁGOSODÁSRA
M ié r t t ö r e k e d jü n k
A M E G V ILÁ G O SO D Á SR A ?
A z erényesség magasabb szintjének eléréséhez az

együttérzés a kulcs, de hogyan segíthetnénk má
sokon, amikor minket is gúzsba kötnek a helyte
len magatartásformák? A m íg a saját helyzetünk
nem javul, nehéz olyan léptékben támogatni a
többieket, ahogy arról az előbbiekben szó volt.
Ahogyan az írástudatlanok megsegítéséhez pél
dául tanultnak kell lennünk, úgy az érző lények so
kaságának támogatásához buddhává kell válnunk,
hiszen egy buddha minden ehhez szükséges tulaj
donsággal rendelkezik: ismeri a spirituális fejlődés
összes technikáját, és - akárcsak egy gondolatol
vasó - tisztában van a segítségre várók érzéseivel,
hajlamaival, azzal, hogy mi foglalkoztatja őket, és
T ö r e k v é s a m e g v il á g o s o d á s r a iii
így tovább. Am ikor tehát az együttérzést gyakorol

va törődés ébred a szívünkben mások iránt, itt az
ideje, hogy egy új értékrend verjen gyökeret ben
nünk. Tudatunk talaját pedig úgy készítjük elő az
új értékek számára, hogy elmerülünk a megvilágo
sodásra való törekvés rituáléjában.
A teljes megvilágosodás eléréséhez szükséges
alapvető tulajdonságokkal már rendelkezel - tu
datod tündöklő, és megismerésre törekszik. É p
pen ezért koncentrálj a következő gondolatra: a
határtalan teret benépesítő érző lények érdekében
elérem a felülm úlhatatlanul tökéletes megvilágoso
dást, és érleld ezt a szándékot magadban addig,
amíg meg nem erősödik. A z önzetlen megvilá
gosodásra való törekvés rituáléja óriási segítséget
jelent ebben a folyamatban.
A H É T ÉR D EM D Ú S G Y A K O R L A T
Ez a rituálé, amelynek a napi meditációd részévé

kell válnia, hét lépéssel kezdődik, majd egy kü
lönleges felajánlással zárul, és érdemeidet gyara
pítva elősegíti a változást. A z áhítatnak ezekkel a
formáival még tovább növelheted az együttérzés
iránti elkötelezettségedet - amint alább láthatod,
mindegyikhez hozzátartozik az együttérzést taní
tó különleges érző lények iránti alázat.
i. H ódolat. Képzeld el, ahogy betölti előtted az

égboltot Sákjamuni Buddha és az őt körülvevő
megszámlálhatatlanul sok bódhiszattva alakja,
és tisztelegj előttük testeddel, beszédeddel és tu
datoddal. Tedd össze a kezedet, és a legmélyebb
átéléssel, tiszteletteljesen folyamodj oltalomért
a buddhákhoz és a bódhiszattvákhoz. M ondd
ki hangosan: H ódolat Sákjam uni Buddhának
és a bódhiszattváknak.
z. Felajánlás. Helyezz ki felajánlásokat, például
gyümölcsöt vagy tömjént. Gondold végig, mi
minden lehet alkalmas rá, hogy felajánld - füg
getlenül attól, hogy birtokodban van-e, vagy
sem - , ideértve a testedet, a javaidat és tulajdon
erényeidet is. Ezután képzeld el, hogy mindezt
hiánytalanul felajánlod a buddháknak és a
bódhiszattváknak.
3. A z ártalm as tettek megvallása. A test, a beszéd
és a tudat rosszindulattól fűtött, ártalmas tettei
nek megszámlálhatatlan sokaságáért vagyunk
felelősek mindannyian. Ahhoz, hogy maradék
talanul meg tudd vallani őket, alakíts ki magad
ban megbánást e cselekedetek miatt, mintha
csak mérget nyeltél volna velük, és alakítsd ki
magadban azt a szándékot is, hogy a jövőben
tartózkodni fogsz tőlük, mintha csak az éle
tedbe kerülne, ha másképp tennél. M ondd azt
magadban: Kitárom a szívemet, és megvallom
T ö r e k v é s a m e g v il á g o s o d á s r a 113
a buddhdk és a bódhiszattvák előtt az ártalmas

tetteket, amelyeket elkövettem. A rossz cselekede
tek jóvátételének elsődleges módja a megbánás.
M inél nagyobb a megbánás, annál erősebb a
szándék, hogy ne ismételjük meg őket a jövőben.
4. Csodálat. Tiszta szívedből csodáld a magad és
mások erényes cselekedeteit. Leld örömöd mos
tani életed jótetteiben. Összpontosíts az egyes
jó cselekedetekre, például arra, hogy adakoztál
egy alapítványnak. Az, hogy jelenlegi életedben
emberi tested van, és lehetőséged nyílik gyako
rolni az önzetlenséget, azt bizonyítja, hogy elő
ző életeidben erényesen cselekedtél. Leld tehát
örömöd ebben az erényességben is, és gondolj
arra: valam ijó t cselekedtem. Ugyanígy leld örö
möd mások erényességében is, függetlenül at
tól, hogy a saját szemeddel voltál annak tanúja,
vagy sem. És leld örömöd azon erényes tettek
megszámlálhatatlan sokaságában is, amelyeket
a buddhák és a bódhiszattvák cselekedtek a
határtalan idők során. H a gyönyörűséggel tölt
el a magad és mások erényessége, nem bánod
majd önnön erényes cselekedeteidet (például
nem gondolsz arra: bárcsak ne adakoztál vol
na, mert így megcsappant a bankszámládon
lévő összeg), és nem leszel irigy másokra sem a
jótetteik miatt, ahogy versenyezni sem akarsz
majd velük.
ii4 Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
5. Könyörgés. Kérd a buddhákat, akik már töké

letesen megvilágosodtak, de még nem kezdték
el tanítani a spirituális tanokat, hogy lássanak
hozzá ehhez mindazok érdekében, akik szen
vednek.
6. Fohászkodás. Imádkozz a buddhákhoz, hogy
ne haljanak meg. Ez a kérés kifejezetten azok
nak a buddháknak szól, akik már tanítottak, és
közelednek haláluk órája felé.
7. Elköteleződés. Ahelyett, hogy a jelenlegi életed
ben vagy a következőben megélhető átmeneti
boldogság és kényelem, vagy pusztán a körfor
gásszerű létezéstől való megszabadulás szolgá
latába állítanád az imént felsorolt lépésekből
álló gyakorlatot, szenteld inkább a legteljesebb
megvilágosodás elérésének. M ondd azt magad
ban: Segítsenek ezek a cselekedetek, hogy m in
den érző lény érdekében elérhessem a teljes és
tökéletes megvilágosodást.
Ezután képzeld el, hogy az egész világrendszer

megtisztult, és ajánld fel minden elképzelhető
csodájával együtt a buddháknak és a bódhiszatt-
váknak. Ez a különleges felajánlás tovább táplálja
az együttérzést azzal, hogy minden kívánatos dol
got azoknak kínál fel, akik ezt az erényt tanítják.
T ö r e k v é s a m e g v il á g o s o d á s r a «5
Elkö telező d és
A S E G ÍT S É G N Y Ú JT Á S M E L L E T T
Most már készen állsz a másközpontú megvilágo

sodásra való törekvés rituáléjára. Ez két részből áll,
melyek közül az első egy rövid menedékkérés elis-
métlése: A m íg meg nem világosodom, Buddhában,
a tanításban és a legfőbb spirituális közösségben
keresek menedéket. A legegyüttérzőbb gyakorlók
három jellemvonást egyesítenek m agukban a me
nedékvétellel:
1. Nemcsak a saját szenvedésükkel foglalkoznak,

hanem minden érző lényével, és nemcsak ők
m aguk akarnak megszabadulni ettől a szenve
déstől, hanem a buddhák önzetlen megvilágo
sodására törekednek.
z. Hisznek Buddhában, a tanban, vagyis a felis
merés állapotaiban és a spirituális közösségben,
és meggyőződésük, hogy rajtuk keresztül m in
den érző lény megszabadul minden szenvedés
től.
3. Együttérzőek, ami azt jelenti, hogy nem képe
sek tétlenül nézni, amint másokat rabigába hajt
a szenvedés.
n6 Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
Tartsd észben, hogy a menedékvétel tanítója

maga Buddha, hogy a menedéket maguk a valódi
ösvények és a szenvedés valódi megszüntetése je
lentik, és hogy a spirituális közösséget m aguk a
jelenségek valódi természetét közvetlenül felismerő
bódhiszattvák alkotják, akik menedékbe vezetnek
minden érző lényt.
E tudás birtokában törekedj a legmagasabb
rendű megvilágosodás felé úgy, hogy hangosan
kimondod: A dom ányaim m al, erényességemmel,
türelm em m el, erőfeszítéseimmel, figyelm em össz
pontosításával és bölcsességemmel gyűjtött érde
m eim révén váljak buddhává, hogy segíthessek
m inden érző lényen. Közben pedig gondolj arra:
N e azért váljak a felsoroltak erejével buddhává,
hogy magamon segítsek, hanem azért, hogy az ösz-
szes érző lény szolgálatába állva őket is támogat
hassam a buddhaság elérésében. Ezt a gyakorlatot
úgy nevezzük: a megvilágosodás együttérzésből
fakadó szándékának felébresztése kívánság for
májában.
Ezzel elérkeztünk a rituálé központi részéhez.
Szívedben a másközpontú buddhává válás erős
vágyával képzelj magad elé egy buddhát, vagy a
képviselőjeként saját tanítódat.
i. M ondd ki hangosan a következőket, mintha

csak Buddha után ismételnéd a szavakat:
T ö r e k v é s a m e g v il á g o s o d á s r a ii 7
A m íg el nem érem a megvilágosodást, B u d d

hában, a tanításban és a legfőbb spirituális kö
zösségben keresek menedéket.
A dom ányaim m al, erényességemmel, türel
memmel, erőfeszítéseimmel, figyelm em összpon
tosításával és bölcsességemmelgyűjtött érdemeim
révén váljak buddhává, hogy segíthessek m in
den érző lényen.
Azzal, hogy ezt kimondod, jelenlegi vagy kö
vetkező életed valamiféle alacsonyabb rendű
célja helyett minden célok legmagasztosab-
bikának, az összes érző lény tökéletes meg
szabadulásának szolgálatába állítod erényes
cselekedeteidet.
2. Ismételd el a mondatokat, ezúttal még nagyobb
elszántsággal az iránt, hogy állandósítod m in
dennapi életedben ezt az önzetlen célt:
tosításával és bölcsességemmelgyűjtött érdem eim
den érző lényen.
3. M ondd el harmadszor is a mondatokat, még
az iméntinél is nagyobb elszántsággal, szíved
legmélyéből szólva. Szülessen meg benned a
n8 Sp i r it u á l i s g y a k o r l a t o k
hosszú távra szóló, tökéletesen megalapozott

elhatározás - amitől nem tántoríthatnak el a
körülmények sem hogy az érző lények so
kaságának jóllétét sokkal előbbre valónak te
kinted a magadénál. Gondolj arra: M ost, hogy
ilyen nagyszerű lehetőség előtt állok, m i lehet-
ne fontosabb, m int mások érdekében fá ra d o z
ni? Ezután m inden tőlem telhetőt megteszek
azért, hogy ne a saját jóllétem m el törődjek, és
mélyen elkötelezem magam az összes érző lény
fejlődésének ügye m ellett. A hhoz pedig, hogy
ezt elősegíthessem, elérem a felülm úlhatatlanul
tökéletes megvilágosodást.
Ismételd el:
den érző lényen.
Ezzel zárul a rituálé, melynek során elveted

és táplálni kezded az erős és megingathatatlan
együttérzés magvait.
A z E L K Ö T E L E Z E T T S É G F E N N T A R T Á SA
M O ST A N I É L E T Ü N K B E N
N égy gyakorlat szolgálja azt a célt, hogy ez az ön

zetlenség ne vásson el mostani életedben:
1. Először is, erősítsd magadban a másközpontú

megvilágosodással kapcsolatos lelkesedést azzal,
hogy újra és újra felidézed, milyen előnyökkel
jár ez.
z. Ezután erősítsd magadban a másokkal való
törődést úgy, hogy három szakaszra bontod a
nappalt és az éjszakát is, és minden periódus
ban elkülönítesz egy kis időt a napodból, vagy
felkelsz álmodból azért, hogy a 98. oldalon
bemutatott, öt lépésből álló vizualizációt gya
korold, akár csak öt percig is. Ez a gyakorlat
rendkívül hatékony, és ugyanúgy megszokássá
válhat, mint az, hogy egy adott időpontban ét
kezünk. H a ilyen gyakran nem áll módodban
gyakorolni, végezd el a lépéseket háromszor
egymás után egy tizenöt perces reggeli vizua
lizáció keretében, majd tégy ugyanígy este is.
Tűnődj el azon, mit jelent a célod: É rjem el a
legmagasabb szintű megvilágosodást mások ér
dekében!
3. A következő gyakorlathoz ébernek kell lenned:

mivel az összes érző lény érdekében próbálod
elérni a legmagasabb szintű megvilágosodást,
gondoskodj róla, hogy ne legyen köztük senki,
akinek a jóllétét gondolatban figyelmen kívül
hagyod.
4. Próbálj annyit felhalm ozni az érdemek és a
bölcsesség erejéből, amennyit csak lehetséges.
A hhoz, hogy érdemeket szerezz, bocsátkozz
szándékoltan erényes tevékenységekbe, légy
például nagylelkű és erkölcsös. A hhoz, hogy
bölcsességedet növeld, meg kell értened, való
jában hogyan is léteznek a jelenségek. Mivel
ez bonyolult téma, a nyolcadik, kilencedik és
tizedik fejezetekben hosszabban is áttekintjük -
itt most legyen elég annyi: hasznos azon elmél
kedni, hogy a jelenségek keletkezése és létezése
okokhoz és feltételekhez kötött.
A z ELK Ö T ELEZET T SÉG FEN N TA RTÁ SA

K É SŐ B B I É L E T E IN K B E N
Későbbi életeidben meggyengülhet benned az

együttérzésből táplálkozó szándék, hogy meg
akarsz világosodni. Ezt úgy előzheted meg, ha el
kerülöd az alább felsorolt négy ártalmas cselekede
tet, és gyakorlód az őket követő négy üdvös tettet.
A négy ártalm as cselekedet
1. Becsapni egy magas rangú személyt - például

egy apátot, egy beavató mestert, egy lámát
vagy egy másik gyakorlót - olyan negatív cse-
lekedtekkel kapcsolatban, amelyeket mi követ
tünk el.
2. Megbánást ébreszteni erényesen cselekvő em
berekben a tetteikkel kapcsolatban.
3. Kritizálni vagy lekicsinyelni azokat, akik együtt
érzést tanúsítanak mások iránt.
4. Becsapni és megtéveszteni másokat azért, hogy
szert tegyünk a szolgálataikra.
A négy üdvös tett
1. Ne hazudjunk senkinek. Léteznek ugyan kivéte

les esetek, amikor a hazugság kifejezetten hasz
nosnak bizonyulhat mások számára, de ez ritka.
2. Segítsünk közvetlen vagy közvetett módon
másoknak, hogy közelebb kerüljenek a budd-
hasághoz vezető önzetlen megvilágosodáshoz.
3. Tekintsünk a bódhiszattvákra ugyanolyan tisz
telettel, mint Buddhára, és bánjunk velük en
nek megfelelően.
4. N e szedjünk rá soha senkit, és mindig marad

junk őszinték.
H a megszületett benned az elhatározás, és gya

korolni akarod mindezt annak érdekében, hogy
elköteleződj a másokért való buddhává válás mel
lett, tegyél ígéretet a következőképpen: Szándéko
m atfenntartom , és soha nem adom fe l. Azok, akik
nem tudnak ennyit gyakorolni, lemondhatnak az
ígéretről, és gondolhatnak arra: Érjem el a legma
gasabb szintű megvilágosodást m inden érző lény
érdekében! Azok pedig, akik nem buddhisták - a
keresztények, a zsidók, a muszlimok és így tovább
- ugyanilyen értékes másközpontú felfogást ala
kíthatnak ki, ha azt gondolják: Segíteni fogok és
boldogságot hozok m inden érző lénynek.
A M EG V ILÁ G O SO D Á S S Z Á N D É K A
A GYAKO RLATBAN
H a már szilárd benned az elhatározás, hogy meg

akarsz világosodni, tettek formájában is kifejezésre
kell juttatnod. Ezeket a tetteket bódhiszattva-cse-
lekedeteknek nevezzük, és a legfontosabb közü
lük a hat tökéletesség:
1. A z adakozás, amibe beletartozik (1) minden

anyagi természetű adomány, például pénz,
ruha vagy élelem felajánlása, (2) az, ha szeretetet
adunk, (3) a spirituális tanok és gyakorlatok ta
nítása, és (4) az, ha enyhülést nyújtunk bármely
riasztó helyzetbe került érző lénynek, köztük az
állatoknak - tehát az is, ha csak egy hangyának
segítünk kijutni egy pocsolyából.
2. A z erényesség, ami elsősorban a bódhiszattvák
önzetlen viselkedését jelenti.
3. A türelem , amelyet egyrészt feszült helyzetek
ben gyakorolhatunk, másrészt olyankor, ami
kor kitartunk nehéz vállalásaink, például a
tanítások elsajátítása és a hosszútávú gyakorlás
mellett.
4. A z erőfeszítés, avagy virtus, amely fenntartja a
lelkesedést az erények iránt, és segíti az összes
többi tökéletesség gyakorlását.
5. A koncentráció, amely a következő fejezetben
ismertetett stabil és intenzív meditáció gyakor
lását jelenti.
6.A bölcsesség, amely ahhoz szükséges, hogy meg
értsük a körforgásszerű létezés és a múlandóság
természetét, valamint a függő keletkezést és az
ürességet.
A hat tökéletességet egybefoglalja a bódhiszatt

vák hármas gyakorlata, hiszen ennek keretében
iz 4 Sp ir it u á l is g y a k o r l a t o k
gyakoroljuk az erényesség tökéletességét, ami ma

gában foglalja az adakozás és a türelem tökéletes
ségét is, valamint a koncentráció tökéletességét és
a bölcsesség tökéletességét - az erőfeszítés tökéle
tességére pedig mindhárom gyakorlathoz szükség
van. A hat tökéletesség így tehát az erényesség, a
koncentrált meditáció és a bölcsesség hármas gya
korlatának része, ami ennek a könyvnek a közpon
ti témája.
A m ikor megszületik szíved mélyén az elhatá
rozás, hogy bódhiszattva-cselekedetekre kell vállal
koznod - azaz gyakorolnod kell a hat tökéletességet,
vagy más szemszögből nézve hozzá kell látnod a
hármas gyakorlathoz - , eljött az idő, hogy letedd
a megvilágosodás gyakorlati szándékáról szóló bód-
hiszattva-esküt.
Lényegében az összes érző lényt összeköti a vágy,

hogy boldogok akarnak lenni, és el akarják kerül
ni a szenvedést. Ugyancsak egyform ák vagyunk
abban a tekintetben, hogy m indannyian meg is
tudunk szabadulni a szenvedéstől, és képesek va
gyunk boldoggá válni, továbbá egyenlő jogunk
is van ehhez. M iben különbözik akkor az egyén
mindenki mástól? Abban, hogy egyfős kisebbsé
gek vagyunk. M árpedig ennek fényében könnyű
T ö r e k v é s a m e g v il á g o s o d á s r a I25
belátni, hogy a boldogságban reménykedő és a

szenvedéstől szabadulni akaró érző lények hatal
mas tömege fontosabb, mint egyetlen személy.
Éppen ezért messzemenőkig ésszerű a többiek al
kotta megszámlálhatatlan sokaság jóllétének szen
telni magunkat, az ő javukra használni testünket,
szavainkat és tudatunkat, és felhagyni azzal, hogy
csakis saját magunkról gondoskodunk.
A N A P I G Y A K O R L A T O K Ö SS Z E F O G L A L Á SA
Először tedd meg a hét előzetes lépést:
1. R ód d le hódolatodat Sákjamuni Buddha és az

őt körülvevő megszámlálhatatlanul sok bódhi-
szattva előtt, akik képzeletedben megtöltik az
égboltot.
2. A já n ld fe l az összes csodálatos dolgot a buddhák-
nak és a bódhiszattváknak, függetlenül attól,
hogy birtokodban vannak-e, vagy sem - ide
értve a testedet, a javaidat és tulajdon erényei
det is.
3. V alid meg a test, a beszéd és a tudat megszám
lálhatatlanul sok ártalmas tettét, amelyeket
azzal a szándékkal követtél el, hogy másokat
bánts. Bánd meg őket, és határozd el, hogy a
jövőben tartózkodni fogsz tőlük.
íz 6 Sp ir it u á l is g y a k o r l a t o k
4. Tiszta szívedből csodáld a magad és mások eré

nyeit. Leld örömöd a jótettekben, amelyeket
mostani és korábbi életeidben hajtottál végre,
és gondolj arra: valam i jó t cselekedtem. Leld
örömöd mások erényességében is, ideértve a
buddhákat és a bódhiszattvákat is.
5. Könyörögj a buddháknak, akik már tökélete
sen megvilágosodtak, de még nem kezdtek el
tanítani, hogy lássanak hozzá ehhez mindazok
érdekében, akik szenvednek.
6. Fohászkodj a buddhákhoz, hogy ne haljanak
meg.
7. Köteleződj el, és szenteld ezt a hat gyakorlatot a
legmagasabb szintű megvilágosodás elérésének.
Ezután kezdj bele a megvilágosodásra való tö

rekvés rituáléjának központi részébe:
1. Szívedben a másközpontú buddhává válás erős

képviselőjeként saját tanítódat.
z. M ondd el háromszor, mintha csak utána ismé
telnéd:

révén váljak buddhdvá, hogy segíthessek m in
den érző lényen.
Ahhoz, hogy fenntartsd és megerősítsd ezt az

alapvető önzetlenséget mostani életedben, tedd a
következőket:
1. Idézd fel újra és újra, milyen előnyökkel jár, ha

kialakítod magadban a mások érdekében törté
nő megvilágosodás szándékát.
2. Bontsd három szakaszra a nappalt és az éjsza
kát is, és minden periódusban tedd magad
szabaddá, illetve ha alszol, kelj fel egy kis időre
azért, hogy az előző fejezetben bemutatott, öt
lépésből álló vizualizációt gyakorold. Elégséges
az is, ha reggelente és esténként tizenöt-tizenöt
percben egymás után háromszor vizualizálod
az öt lépést.
3. Őrizkedj attól, hogy akár csak egy érző lény jól
létét is figyelmen kívül hagyd.
4. Amennyire lehetséges, légy jó szándékú, és cse
lekedj erényesen. Emellett értsd meg nagy vo
nalakban a valóság természetét, vagy tartsd
ébren magadban a megértés vágyát, és dolgozz
érte, hogy beteljesíthesd.

alapvető önzetlenséget későbbi életeidben:
1. N e hazudj senkinek, kivéve, ha jelentős segítsé

get nyújthatsz vele másoknak.
2. Segíts közvetlenül vagy közvetve a többieknek,
hogy közelebb kerüljenek a megvilágosodáshoz.
3. Bánj minden érzőlénnyel tiszteletteljesen.
4. Ne szedj rá soha senkit, és mindig maradj őszinte.
Összegezve, gondolj újra és újra arra: h a d d le

gyek képes segíteni m inden érző lénynek.
III
A KONCENTRÁLT
MEDITÁCIÓ GYAKORLÁSA
7
A TUDAT ÖSSZPONTOSÍTÁSA
Álljunk meg egy pillanatra, és vegyük szemügyre,

hogyan zajlik az értelmes élet irányába mutató fej
lődés. A z első lépcsőfok az erényesség, aztán a kon
centrált meditáció, majd a bölcsesség következik.
A bölcsesség a meditáció egyhegyűségére, a me
ditáció pedig az erényesség öntudatosságára épít.
A z utóbbi öt fejezetben azt tárgyaltuk, hogyan
gyakorolható az erényesség, amely higgadtabbá
és békésebbé teszi az embert, és felkészíti tudatát
a további spirituális fejlődésre - vagyis a tudatos
viselkedéssel immár megvalósítható a koncentrált
meditáció révén, amelyet békében időzésnek is
szokás nevezni. Mindazonáltal a teljes koncentrá
ciót igénylő, egyre hatékonyabbá váló meditációs
gyakorlatokhoz ezen a szinten még túlságosan
szétszórt az ember - már egy aprócska, kósza zaj
is képes azonnal elterelni a figyelmét - , a tudatot
pedig feltétlenül koncentráltabbá kell tenni, hogy
IJ 2 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
a bölcsesség gyökeret verhessen benne. Éppen

ezért ebben a fejezetben arról lesz szó, hogyan
juthatunk el fokozatosan a békében időzés töké
letesen koncentrált állapotáig. Elsőként a meditá
ció különböző típusait ismertetem röviden, hogy
megértsd, hol a helye köztük a békében időzésnek.
A M ED IT Á C IÓ F A JT Á I
Meditálni sokféleképpen lehet.
* A meditáció két alapvető típusa az elem ző me

ditáció és a rögzítő meditáció. A z elemző medi
táció során egy témát analizálunk azzal a céllal,
hogy érvelés útján megértsük - meditálhatunk
például a dolgok múlandóságán úgy, hogy ar
ról elmélkedünk, hogyan váltják ki őket az
okok, vagy hogyan számolódnak fel pillanatról
pillanatra. A rögzítő meditációban a tudatot
egyetlen tárgyra vagy témára összpontosítjuk,
például a múlandóságra. (A békében időzés a
rögzítő meditáció útján valósítható meg.)
• A meditáció egy másik felosztása a szubjektív
m editáció és az objektív m editáció közti kü
lönbségtétel. A szubjektív meditáció célja az,
hogy egy új vagy egy megerősített látásmó
dot, hozzáállást gyakoroljon a tudat. Jó példa
A T U D A T Ö S S Z P O N T O S ÍT Á S A 133
erre a hit gyakorlása: maga a hit nem a tárgy,

amelyre koncentrálunk, hanem egy meditativ
állapotban gyakorolt attitűd. (Az együttérzés
gyakorlása is szubjektív meditáció, mert nem
az együttérzésen meditálunk, hanem arra tö
rekszünk, hogy a tudatunk együttérzőbbé vál
jon.) A z objektív meditáció közben egy témán
meditálunk, például a múlandóságon, vagy egy
tárgyon, például egy buddha arany testén.
• Lehetséges kívánság formájában is meditálni.
Kívánhatjuk például azt, hogy legyünk olyan
együttérzőek és bölcsek, mint egy buddha.
• Vagy továbbmehetünk még egy lépéssel, és vá
laszthatjuk a képzeletet alkalmazó meditációt,
melynek során fejben olyan tulajdonságokkal
ruházzuk fel magunkat, amelyeknek valójában
még nem vagyunk birtokában. Az istenségjóga
gyakorlása például arról szól, hogy ideális lény
ként képzeljük el magunkat, akinek a teste nem
áll másból, csak a bölcsesség fényéből.
A felsorolt meditációs form ák közül mi most

beszéljünk a békében időzéshez szükséges rögzítő
meditáció gyakorlásáról. A hogy fentebb már em
lítettem, a rögzítő meditáció célja erősíteni a tu
dat azon képességét, hogy egyetlen tárgyra vagy
témára összpontosítson, és így a gyökerüknél kere
kedjen felül a problémákon - de abban is segíteni
fog, hogy éberebbek legyünk, és jobban vágjon az

eszünk a mindennapi életben, továbbá fokozato
san javítja majd az emlékezőképességet, ami az élet
minden területén hasznos lesz.
A B É K É B E N ID Ő Z É S M EG V A LÓ SÍT Á SA
A meditációnak ebben a típusában egy erősen

összpontosított, elmélyült tudatállapot elérése a
cél, ezért a következőkre lesz szükséged:
i. A z alapvető okra, az erényességre, amely békés,

higgadt, lelkiismeretes viselkedésre ösztönöz,
eltávolítva ezzel az útból a figyelmet megzavaró
durvább akadályokat.
z. A gyakorlásra fenntartott időre és helyre, ami
kor és ahol távol vagy a mindennapi élet zűr
zavarától. A meditáció váljon a napirended
részévé, és gyakorold egyedül, egy félreeső, csen
des helyen, ez ugyanis kulcsfontosságú a kon
centrált meditációhoz. Különösen az lényeges
eleinte, hogy csendes környezetben legyél, a zaj
ugyanis gátolja a koncentrációt. Vedd fontolóra,
hogy szabadságra mész, és elvonulsz valahova.
3. M egfelelő étrendre, amely elősegíti a tudat meg
tisztulását. Általánosságban elmondható, hogy
a vegetáriánus ételek a legjobbak, bár néha elő
fordulhat, hogy egészségügyi okokból húst kell

enni. A z egyéni megszabadulás erénye alapján
nem is tiltja semmi az alkalmankénti húsfo
gyasztást, olyan állatot azonban nem szabad
megenni, amelyet kifejezetten a te kedvedért
öltek le, és kérned sem szabad, ha nem kínálnak
vele - összességében pedig módfelett üdvözlen
dő volna, ha az emberek többsége vegetáriánus
sá válna. A mahájána egyes szövegei tiltják is a
húsfogyasztást, hiszen a másokkal való törődés
a nagy jármű erkölcsének alapja.
Túl sokat enni szintén nem helyénvaló, tehát
vegyél magadhoz kevesebb ételt. A z alkoholfo
gyasztás természetesen szóba sem jöhet, ahogy
semmilyen más tudatmódosító szer használata
sem. Ugyanígy a dohányzás sem tanácsos. H a
egy szakállas ember dohányzik, miközben mély
meditációba merül, fennáll a kockázata, hogy
lángra kap a szakálla!
4. M egfelelő mennyiségű alvásra. H a túl sokat al
szol, eltompul az elméd, ha túl keveset, zavaro
dottá válsz. K i kell tapasztalnod, neked mennyi
alvás felel meg.
5. A koncentrált meditáció szempontjából a test
tartás is kulcsfontosságú, főleg ebben a korai
stádiumban. H a lehetséges, helyezkedj teljes
vagy fél-lótuszülésbe, és tegyél a feneked alá egy
kisebb párnát, hogy magasabban legyen, mint
a térded - így sokkal kisebb a valószínűsége,

hogy elfáradsz, függetlenül attól, hogy meny
nyit meditálsz. Gerinced legyen nyílegyenes,
fejedet hajtsd kissé előre, tekintetedet szegezd
magad elé az orrod felett. Nyelvedet érintsd a
szájpadlásodhoz, ajkaidat és fogaidat tartsd
a szokásos pozícióban, karjaidat pedig kissé la
zán, vagyis ne szorítsd őket a testedhez. A m i a
kezek helyzetét illeti, a japán zen tradíció gya
korlói általában a bal kezüket teszik tenyérrel
felfelé a szintén tenyérrel felfelé fordított jobb
kezükbe, míg a tibetiek a jobb kezüket teszik
tenyérrel felfelé a szintén tenyérrel felfelé for
dított bal kezükbe. A tantrikus gyakorlásban
fontos, hogy a jobb kéz legyen a bal felett, a
tenyerek felfelé nézzenek, a hüvelykujjak pedig
egymáshoz érjenek, együtt egy háromszöget
formálva, amelynek alapvonala körülbelül
négyujjnyira a köldök alatt húzódik.
A meditáció tárgya
Sok mindent választhatunk a rögzítő meditáció

tárgyául, hogy megvalósítsuk a békében időzést:
• A légzést. Egyes szövegek azt mondják, figyeljük,

hogyan lélegzünk ki és be az orrunkon keresztül,
de nem foglalkoznak azzal, hogy milyen mélyre

szívjuk a levegőt. Más írások elmagyarázzák, ho
gyan képzelhetjük el, merre mozog a lélegzet a
test egyes részeiben. A z egyik légzőgyakorlatban
például a lenti szeleket vagy energiákat felfelé
áramoltatjuk, a fentieket pedig lefelé, és úgy
állítjuk meg őket közvetlenül a köldök alatt,
mintha csak egy edénybe szorultak volna.
• A testünket, az érzéseinket, a tudatunkat vagy
a jelenségeket, például a múlandóságot. A z ef
fajta meditációt a tudatosság négy tárgyában
való megalapozódásnak nevezzük.
• N evün k első betűjét, amelyet egy fénykoron
gon képzelünk el a testünkön kívül vagy belül.
• A thaiföldi gyakorlók a meditáció keretében
gyakran arra alkalmazzák a tudatosságot, amit
épp csinálnak. Gyaloglás közben például tu
datosan figyelnek rá, hogy a jobb, aztán a bal,
majd ismét a jobb lábukat tegyék előre.
• Általánosságban elmondható, hogy egy budd
hista jól választ, ha Sákjamuni Buddha alakját
teszi a meditáció tárgyává, egy keresztény pedig
ugyanígy tehet Jézus képmásával. Meredjünk
rá addig, amíg meg nem jelenik az elménkben,
ha behunyjuk a szemünket, majd meditáljunk
az alakot magunktól másfél méterre, szemma
gasságban, tehát sem túl magasan, sem túl ala
csonyan tartva.
i 38 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
Eleinte nehéz elérni, hogy a meditáció tárgya

tisztán megjelenjen a lelki szemeink előtt, ezért
figyelmünk lankadását elkerülendő próbálkoz
zunk a hosszú meditáció helyett gyakori, intenzív,
ötperces gyakorlatokkal (az ideális ütem naponta
négy-tizenhat ilyen rövid meditáció). A m ikor vé
gül megjelenik elménkben a kép, megtaláltuk a
meditáció tárgyát. Innentől összpontosítsunk rá
folyamatosan.
A nyugtalanság és a fegyelmezetlenség
ellensúlyozása
A békében időzés megvalósításához az is szüksé

ges, hogy stabilan és tiszta fejjel összpontosítsunk
a meditáció tárgyára. Éppen ezért a tartós medi
táció két fő akadálya a nyugtalanság és a fegyel
mezetlenség.
A nyugtalanság a stabilitás gátja. A m ikor a tu
dat nem a tárgyra összpontosít, hanem elkalan
dozik, vagy szétszórttá válik, a meditáció tárgyát
szem elől tévesztjük - és létezik egy enyhébb eset
is, amikor a tárgy ugyan nem foszlik szét, de el
ménk egy zuga másra gondol. A nyugtalanságot
fel kell ismernünk, és a tudatosságot segítségül
hívva meg kell akadályoznunk, hogy elménk a
hatása alá kerüljön.
A közöny - a tudat és a test elnehezedése - a

tiszta fej útjában álló akadály, mivel fegyelmezet
lenséget okoz. D urva fegyelmezetlenség esetén
a tudat olyan mélyre süllyed, hogy a meditáció
tárgya elhomályosul és szétfoszlik, míg enyhe fe
gyelmezetlenség esetén el ugyan nem enyészik, de
ahogy a fej sem teljesen tiszta már, a kép is veszít
az élességéből azzal, hogy a tudat működésének
intenzitása csökken, és a tudat egy kicsit jobban
kienged a kelleténél. Lehetséges, hogy mindeköz
ben továbbra is viszonylag határozottan összpon
tosítunk a meditáció tárgyára, de igazi éberségről
már nem beszélhetünk. Ezt az állapotot gyakran
összetévesztik a valódi meditációval.
A m ikor a tudat működése túl intenzív, és
nyugtalanná válunk, el kell lazítanunk, mint
ha csak a gitár húrjait lazítanánk meg egy kicsit.
A m ikor pedig a fegyelmezetlenség uralkodik el
rajtunk, tudatunk nem működik elég intenzíven,
ezért növelnünk kell az intenzitást úgy, hogy kissé
megfeszítjük a figyelmünket, mintha a húrokat fe
szítenénk meg. M int látható, a tudatot is úgy kell
hangolni, mint egy kifinomult húros hangszert.
Tudatosság és befelé koncentráltfigyelem
A koncentrált meditáció elsajátításának mozga

tórugója a tudatosság, vagyis az a képesség, hogy
tartósan összpontosítani tudunk egy tárgyra, és
nem hagyjuk, hogy bárm i elterelje a figyelmün
ket. A tudatosságot úgy gyakoroljuk, hogy ha a
tudat elbizonytalanodik - ami újra és újra meg
fog történni - , mindig visszairányítjuk a meditá
ció tárgyára.
A m ikor már gyakorlottak vagyunk a tárgyra
irányuló tudatosság fenntartásában, el kell kezde
nünk befelé koncentrálni a figyelmünket. A hogy
Santidéva írja A bódhiszattva ösvényben, a befelé
koncentrált figyelem sajátos funkciója az, hogy
időről időre megvizsgáljuk a tevékenységünket,
legyen az akár fizikai vagy mentális jellegű. Am íg
tanuljuk a békében időzést, a befelé koncentrált
figyelem feladata eldönteni, hogy a tudat fegyel
mezetlenné vagy nyugtalanná vált-e, vagy válik-e
hamarosan. Kezdetben a fegyelmezetlen és nyug
talan időszakok hevesek, de ha megtesszük a kellő
erőfeszítéseket, intenzitásuk enyhülni fog, és rit
kábbá válnak, így egyre tovább tudunk majd a
tárgyra összpontosítani. Idővel még az enyhébb
fegyelmezetlenség és nyugtalanság is fokozatosan
elveszíti az erejét, és szertefoszlik, végeredmény

ben tehát javul a tudatnak az a képessége, hogy a
nyugtalanság és a fegyelmezetlenség hibáitól men
tesen kizárólag a tárgyra összpontosítson.
Onnantól, hogy képesek vagyunk a tudatosság
és a befelé koncentrált figyelem segítségével folya
matosan a tárgyra összpontosítani, hat hónapon
belül el tudjuk sajátítani a koncentrált meditációt
is. Eleinte erőnek erejével kell kényszerítenünk a
tudatunkat, hogy a meditáció tárgyára összpon
tosítson, aztán ez időről időre sikerül már külö
nösebb erőfeszítés nélkül is, majd megtanulunk
megszakítás nélkül, higgadtan a tárgyra koncent
rálni, végül pedig spontánul fókuszálunk rá, anél
kül, hogy bármit tennünk kellene a nyugtalanság
és a fegyelmezetlenség megszüntetésére. A m ikor
már képesek vagyunk négy órán át folyamatosan
és élénken a tárgyra összpontosítani, erős stabi
litást értünk el. A test és a tudat kedvezőtlen ál
lapotai megszűntek, elértük a fizikai és szellemi
rugalmasság boldog stádiumát. Sikerült elsajátí
tanunk a békében időzést.
14 2 Sp i r i t u á l i s g y a k o r l a t o k
A békében időzá jellem zői
Ahhoz, hogy m egtanuljuk a békében időzést, a

tudatnak stabilnak kell lennie, hogy összponto
sítani tudjon egyetlen tárgyra, de ez önmagában
nem elegendő. Szükségünk van a tudat tisztasá
gára is, és még ez sem minden, mert tisztaságában
intenzívnek, ébernek és élesnek is kell lennie, egy
cseppet sem lehet tompa.
Ezek a finomhangolások, amelyekkel a tudat
alkalmassá válik arra, hogy békében időzzön,
nem hajthatók végre egykönnyen. Egy tibeti
gyakorló egyenesen azt mondta nekem az indiai
Dharamszalában, hogy a koncentrált meditáció
képességét fejleszteni rosszabb, mint börtönben
ülni a kínaiaknál! Mivel ilyen nehéz feladatról be
szélünk, fontos, hogy gondosan felkészüljünk, és
lépésről lépésre haladjunk. Ne hajszold magad túl
keményen, főleg eleinte ne, mert ezzel azt kockáz
tatod, hogy ingerültté válsz, vagy akár idegössze
omlást kaphatsz. A cél a napi gyakorlás, melynek
során kiválasztjuk a meditáció tárgyát, és miköz
ben összpontosítunk rá, igyekszünk megvalósíta
ni és fenntartani a stabilitást, a tudat tisztaságát
és az intenzitást.
A T U D A T Ö S S Z P O N T O S ÍT Á S A H3
Összpontosítás a tudatra
A békében időzés megvalósítható úgy is, ha

naponta meditálunk magán a tudaton. A tudat
tanulmányozásának egyik előnye az, hogy erő
sebb lesz így a tiszta fényű tudat előhívásának ké
pessége is, amikor haldoklunk. Először ismerd fel,
hogy a tudat alapvető természeténél fogva tün
döklő, megismerésre törekszik, és nem szennyezik
gondolatok, majd összpontosíts rá. Ez a gondolat-
talanság egyik szintje a sok közül (a tudat végső
természetén való meditációt a tizedik fejezetben
írom le).
H a fel akarsz készülni arra, hogy magára a tu
datra koncentrálj, először felül kell kerekedned az
érzelmi akadályokon úgy, hogy érdemeket gyűj-
tesz - például azzal, hogy a korábban leírt módon
kifejleszted magadban az együttérzést. Ezután a
következő lépés az, hogy megismerkedsz saját tu
datod természetével. Ezt a gyakorlatot kora reg
gel, közvetlenül ébredés után a legjobb elvégezni,
mielőtt még minden érzékszerv aktívvá válna.
Szemedet tartsd csukva, és irányítsd figyelmedet
a tudatosságodra, vagy egyenesen tudatod belse
jébe. K itűnő alkalom ez arra is, hogy megtapasz
tald a tiszta fényű tudatot. N e hagyd elmédnek,
hogy múltbéli történésekkel foglalkozzon, és azt

se engedd neki, hogy esetleges jövőbeli események
nyomába eredjen - maradjon csak olyan, amilyen,
azaz élénk, és mentes mindenféle elképzeléstől. Fe
dezd fel a régi és új ideák közötti űrben a gondola
tok hatásától mentes tudat valódi, mesterkéletlen,
tündöklő és megismerésre törekvő természetét.
H a elidőzöl ebben az állapotban, megérted, hogy
a tudat olyan, mint egy tükör: minden tárgyat
és gondolatot visszatükröz, alapvető természete
pedig csupán annyiban áll, hogy tündöklő, és a
megismerésre, a puszta tapasztalásra törekszik.
M iután felismerted a tündöklő és megismerés
re törekvő tudat természetét, tarts is ki e felisme
rés mellett: a tudatosság és a befelé koncentrált
figyelem erejét használva maradj meg ebben az
állapotban. H a valamilyen gondolatod támad,
egyszerűen vizsgáld meg a természetét, így ma
gától elveszti az erejét, és szertefoszlik. Megfele
lő igyekezettel néha azt is megakadályozhatod,
hogy egy-egy gondolat teljesen megformálódjon,
de valószínűbb, hogy a tudat alapvető, minden
behatástól mentes, mesterkéletlen természetének
felismerése után úgy foszlanak majd szét, ahogy
alakot öltenek, és még ha fel is ütik a fejüket, nem
lesznek erőteljesek. Tartsd észben: ahogyan az
óceán hullámai is vízből vannak, úgy a gondo
latok is a tudat tündöklő, megismerésre törekvő
A T U D A T Ö S S Z P O N T O S ÍT Á S A H5
természetéből származnak, és a folyamatos, napi

szintű gyakorlás eredményeként külön erőfeszítés
nélkül meggyengülnek és eltűnnek.
Ez a fajta meditáció önmagában is élesíti a tu
datot és javítja a memóriát, aminek egyértelműen
hasznát látjuk a spirituális gyakorláson túl is, le
gyen szó akár az üzleti életről, a mérnöki munká
ról, a gyereknevelésről, vagy a tanári, orvosi, netán
ügyvédi pályáról. Emellett segít a düh napi szintű
kezelésében is: ha ingerültté válunk, koncentrál
hatunk az indulat természetére, így aláássuk az
erejét.
A z efféle mentális tréning másik előnye a test és
a tudat közötti szoros kapcsolatból fakad. A m i
kor fiatalok és fizikailag fittek vagyunk, tudatunk
is erős. Különösen hasznos tehát ilyenkor meg
kezdeni a gyakorlást, hogy elménk akkor is friss,
hozzáállásában pedig pozitív maradjon, amikor
az öregedéssel a test megváltozik. Elvégre az em
beri agy különleges ajándék - nagy kár lenne
puszta hanyagságból hagyni meggyengülni, és
az öregedés előtt fejet hajtva fokozatosan lemon
dani a hatalmáról, mígnem végül a testről való
gondoskodás marad az egyetlen feladata, mint az
állatoknál. A gyakorlók számára a korai mentális
tréning - kiváltképp a tudatra való összpontosí
tás - fontos felkészülés az utolsó napra, amikor
a tudatnak tisztának és élesnek kell maradnia,
hogy hasznosítani tudja a haldoklás stádiumai

során a speciális technikákat, vagy legalább ha
tással legyen az újraszületésre a következő életben.
Ezekben a kulcsfontosságú pillanatokban a tu
dat tompasága rendkívül veszélyes tud lenni. A z
előnyös újraszületés garanciája az, hogy képesek
vagyunk a gyakorlatok elvégzésére a halál külön
böző stádiumaiban.
Következő életünk minőségét nagyban be
folyásolja, hogy milyen a tudatállapotunk köz
vetlenül az újraszületés előtt. Lehet, hogy valaki
rengeteg érdemet gyűjtött jelenlegi életében, de ha
tompa elmével hagyja maga mögött, kockára te
szi, hogy milyen formát ölt majd a következő. Ha
viszont felkészültek és elszántak vagyunk, hogy a
legteljesebb mértékig kihasználjuk a lehetőséget,
amikor eljön az utolsó nap, akkor mindenkép
pen jól sikerül majd a következő újraszületésünk
- akár annak ellenére is, hogy elkövettünk néhány
sajnálatos cselekedetet életünk folyamán. Éppen
ezért igyekezz edzeni a tudatodat, hogy friss, éber
és éles legyen.
T o vábbi t e c h n ik á k
A TU D AT BÉK ESSÉG ÉN EK M EG T ER EM T ÉSÉR E
Nehéz időszakokban könnyen felőrlődünk érzel

mileg. A buddhizmus számos - eset- és személyi
ségfüggő - technikát kínál, amelyek enyhítik a
stresszt, és segítenek nyugalomra lelni a minden
napos embert próbáló helyzetekben. Különösen
hatékony, ha az elemző meditációt használva köz
vetlenül szembenézünk a problémákkal ahelyett,
hogy m egpróbálnánk elkerülni őket. A z alábbi
akban erre a módszerre mutatok néhány példát.
• H a bajba kerülsz, tégy meg mindent, hogy fe

lülkerekedj rajta, de ha a probléma leküzdhe-
tetlennek bizonyul, gondolkodj el azon, hogy
a gondok saját cselekedeteid következtében
álltak elő, amelyeket ebben az életedben vagy
az előzőben követtél el. H a megértjük, hogy a
szenvedés a karmából fakad, az bizonyos fokú
megbékélést is hoz magával, mert felismerjük,
hogy az élet nem igazságtalan. Máskülönben a
bánat és a fájdalom értelmetlennek tűnhet.
• A problémák áthághatatlannak és kezelhetet-
lennek tűnhetnek mindaddig, amíg meg nem
vizsgáljuk a valódi természetüket, ezért dolgozz
rajta, hogy felismerd a szenvedés mértékét az

életedben. A hétköznapi tudat és a test termé
szetének éppúgy része a szenvedés, ahogy a tűz
természetéhez hozzátartozik, hogy forró és éget.
Ahogyan megtanultunk bánni a tűz természe
tével, úgy m egtanulhatjuk azt is, hogyan bán
hatunk a szenvedéssel az életünkben.
• Vedd szemügyre a problémákat szélesebb pers
pektívából. H a valaki vádol valamivel, ahelyett,
hogy felcsattannál, képzeld el, hogy ez a vádas
kodás meglazítja önközpontúságod láncait, és
így fejleszti azt a képességedet, hogy másokkal
törődj. Értékeld át a rossz körülményeket, és te
kints úgy rájuk, mint a spirituális fejlődésedet
segítő erőkre. Ez a technika nehezen alkalmaz
ható, de rendkívül erőteljes, ha sikerrel jár.
• H a irigységet érzel, vagy rosszat kívánsz vala
melyik ellenségednek, ahelyett, hogy az illető
negatív tulajdonságain fortyognál, elmélkedj a
jellemvonásain. A legtöbb emberben kevered
nek a jó és a rossz vonások - nehéz olyat találni,
aki minden szempontból gonosz.
• Elmélkedj a bennrejlő létezés hiányából fakadó
ürességen - ez a legmélyebb elemző meditáció,
amelyet a következő három fejezetben részlete
sen is tárgyalok.
M indemellett használhatod a rögzítő meditá

ciót is arra, hogy egy időre megpihenj:
• H a nem tudsz megálljt parancsolni egy múlt

beli eseménnyel vagy a jövő lehetséges törté
néseivel kapcsolatos aggályaidnak, irányítsd
figyelmedet a légzésedre, vagy ismételgesd a
következő mantrát: om m ani pad m e hűm .
Mivel az elme képtelen egyszerre két dologra
összpontosítani, e két meditációs forma közül
bármelyik szerte tudja foszlatni a szóban forgó
aggodalmat.
Véleményem szerint bármely vallás hasznát veheti

a buddhista meditációs technikáknak - az egyhe-
gyű koncentráció számos helyzetben eredménye
sen alkalmazható, és a tudat összpontosításából,
illetve a memória javításából az élet minden terü
letén profitálhatunk.
1. Válassz tárgyat a meditációhoz, és összponto

sítsd rá a tudatod, majd igyekezz megvalósítani
és fenntartani a stabilitást, a tudat tisztaságát
és az intenzitást. Kerüld a fegyelmezetlenséget

és a nyugtalanságot.
2. A másik út: ismerd fel a tudat alapvető állapo
tát, amikor nem szennyezik gondolatok, és tö
kéletesen önmaga - pusztán csak tündöklő, és
természeténél fogva a megismerésre törekszik.
A tudatosság és a befelé koncentrált figyelem
segítségével maradj ebben az állapotban. H a
valamilyen gondolatod támad, egyszerűen vizs
gáld meg annak valódi természetét, így magától
elveszíti az erejét, és szertefoszlik.
A BÖLCSESSÉG
GYAKORLÁSA
8
AZ ÉRZŐ LÉNYEK ÉS A DOLGOK

LÉTEZÉSÉNEK VIZSGÁLATA
A B Ö L C SE SSÉ G SZ E R E P E
A S P IR IT U Á L IS G Y A K O R L A T O K B A N
Ahhoz, hogy felébreszd magadban a szeretetet

és az együttérzést, ami arra ösztönöz majd, hogy
- nem saját magad, hanem mások érdekében -
buddhává akarj válni, először szembe kell szegül
nöd a szenvedéssel úgy, hogy azonosítod a típusait.
Erre vezet rá az első nemes igazság, miszerint szü
letésünk pillanatától halálunkig sújtanak minket
a szellemi és fizikai kínok, a változás gyötrelmei
és a befolyásolhatatlan kondicionáltsággal járó,
mindent átható szenvedés. A második és a har
madik nemes igazság elvezet a szenvedés okainak
megértéséhez, és ahhoz a felismeréshez, hogy ezek
az okok megszüntethetők-e vagy sem. A szenvedés
alapvető oka pedig a nemtudás - az a téves feltété-
lezés, hogy az érző lények és a dolgok eleve, önma

gukról és önm agukban, másképpen fogalmazva
benső lényegüknél fogva léteznek. Ez a fejezet arra
mutat rá, hogy ez valójában nem így van.
M indannyian megalapozottan, helytállóan ész
leljük önmagunkat, az „ént”, de tartozik ehhez az
észleléshez egy félreértés is, miszerint az „én” ben
ső lényegénél fogva létezik. E tévképzet hatására
úgy tekintünk az „énre”, mint ami saját erejéből,
saját természeténél fogva marad fenn, és képes
önmagát létrehozni. A bennrejlő létezésnek ez az
érzete akár olyan erős is lehet, hogy az „én” úgy éli
meg önmagát, mintha független volna a tudattól
és a testtől. H a például gyengék vagyunk valami
lyen betegség következtében, érezhetjük úgy, hogy
akár testet is cserélhetnénk valakivel, aki erősebb
nálunk. Hasonlóképpen, ha tudatunk tompa,
érezhetjük úgy, hogy elcserélhetnénk valaki olyan
nal, akinek éles.
Csakhogy ha volna ilyen különálló én - amely
maga hozta létre önmagát, és saját jogán létezik - ,
akkor hozzáértő vizsgálat fényében egyre világo
sabbá kellene válnia, hogy tudatként vagy testként,
a tudat és a test összességeként, vagy a tudattól és
a testtől függetlenül létezik-e. Valójában viszont
minél alaposabban vizsgáljuk az ént, annál kevés
bé lelhető fel - és mint kiderül, ugyanez a helyzet
minden mással is, az összes jelenséggel. A z pedig,
Az É R Z Ő L É N Y E K ÉS A D O L G O K ... I5S
hogy fellelhetetlenek, azt jelenti, hogy ezek a je

lenségek nem saját erejükből léteznek, nem saját
magukat hozzák létre.
Valamikor a hatvanas évek elején egy Congka-
pától származó passzuson elmélkedtem, amely a
fellelhetetlenségről szólt, és arról, hogy a jelenségek
a fogalmi tevékenységtől függnek. Olyan élmény
volt ez, mintha villám csapott volna a mellkasom
ba. ím e a passzus:
A feltekert kötél foltos m intázata és alakja ha

sonlatos a kígyóéhoz, így am ikor homályos helyen
pillan tju k meg, az a gondolatunk tám ad: „ez egy
kígyó”. A kötél azonban - hiába nézik annak - ,
a legkevésbé sem kígyó, sem egészében, sem rész
leteiben, vagyis a kígyót pusztán a fogalm i tevé
kenység terem ti m eg Hasonlóképpen, am ikor az
„é n ”gondolata a tudattal és a testtel összefüggésben
m erülfe l, a tudatban és a testben semmi - sem a
korábbi és későbbi pillanatok folytonosságából elő
álló összességük, sem a részek egy adott p illa n a t
ban létező összessége, sem a különálló részek, sem
bárm elyik különálló rész a maga folytonosságában
- nem az „é n ” még csak a legkevésbé sem. Ugyanígy
nem létezik a legcsekélyebb dolog sem, am i függet
len a tudattól és a testtől, és „énként” azonosítható.
Következésképpen az „é n t” pusztán a fogalm i te
vékenység terem ti meg a tudattal és a testtel ösz-

szefüggésben, nem saját természeténélfogva létezik.
Jó ideig a passzus hatása alatt álltam: a követke

ző néhány hétben akárhányszor embereket láttam,
úgy éreztem magam, mintha egy bűvész illúzióit
pillantottam volna meg, mert úgy tűnt, hogy
benső lényegüknél fogva léteznek, de már tudtam,
hogy valójában nem így van. Ez az élmény, ame
lyet a szívembe csapó villám hoz hasonlítottam,
valószínűleg a tökéletesen érvényes és kétségbe
vonhatatlan meggyőződés alatti szint elérését je
lentette. Ekkor sikerült megértenem, hogy tényleg
le lehet számolni a gyötrő érzelmekkel. Manapság
minden reggel meditálok az ürességen, és ezt az
élményt továbbviszem magammal a napi tevé
kenységembe. Gyakran már az is előhívja belőlem
az ismert érzést, ha eszembe jut vagy kimondom,
hogy „én” - például amikor úgy fogalmazok, hogy
„én ezt és ezt fogom tenni” . A zt azonban még
most sem állíthatom, hogy teljesen sikerült fel
fognom az üresség mibenlétét.
A bennrejlő létezést feltételező öntudatnak
nincs valódi alapja. A valóságban lehorgonyozott,
bölcs öntudat megérti, hogy az érző lények és az
összes többi jelenség - tudatok, testek, épületek
és így tovább - nem benső lényegüknél fogva lé
teznek. Ez az üresség bölcsessége. H a megértjük,
Az É R Z Ő L É N Y E K ÉS A D O L G O K ... 157
hogy a valóság pontosan az ellentéte a bennrejlő

létezés téveszméjének, a bölcsesség fokozatosan
felülkerekedik a nem-tudáson.
Ha megszabadulunk a bennrejlő létezés tévhité
ben álló nem-tudástól, megelőzzük a vágyakozás
hoz és a gyűlölethez hasonló érzések kialakulását
is - így pedig a szenvedéstől is meg lehet szaba
dulni. A z üresség bölcsességével azonban együtt
kell járnia a másokkal való odaadó törődés (és a
belőle fakadó együttérző cselekedetek) igényének
is ahhoz, hogy elháríthassa a mindentudás útjá
ban álló akadályokat, vagyis azt a hajlamot, hogy
a jelenségeket - ideértve még az öntudatot is - úgy
észleljük, m intha benső lényegüknél fogva létez
nének. Éppen ezért a spirituális gyakorlás csak
akkor lehet teljes, ha a bölcsesség egyfelől jelentős
együttérzéssel, másfelől a megvilágosodás szándé
kával párosul, amelyhez az is hozzátartozik, hogy
másokat többre tartunk saját magunknál. Csakis
ekkor alakulhat át öntudatunk egy buddha m in
dentudásává.
Én telen ség
A meditációt buddhisták és nem buddhisták egy

aránt azért gyakorolják, hogy örömöt szerezzenek
maguknak, és megszabaduljanak a szenvedéstől,
az én pedig a buddhista és a nem buddhista esz

merendszerekben egyaránt az érdeklődés egyik
központi tárgya.
Egyes nem buddhista emberek, akik elfogadják,
hogy létezik újraszületés, elfogadják a tudat és a
test változékony természetét is, de úgy hiszik, hogy
az én állandó, változatlan és egységes. A budd
hista iskolák viszont úgy fogadják el az újraszüle
tés létezését, hogy azt tartják, ilyen szilárd én nem
létezik. A buddhisták számára a bölcsesség gya
korlásának központi témája az üresség avagy én-
telenség, ami az állandó, egységes és független én
vagy - még elemibb szinten - az érző lények és más
jelenségek bennrejlő létezésének hiányát jelenti.
A két igazság
A z éntelenség megértéséhez meg kell értenünk azt

is, hogy minden létező két csoport valamelyiké
be sorolható. Ez a két igazság tana, mely szerint
megkülönböztethetünk hétköznapi és végső igaz
ságokat.
A m agunk körül látható és megfigyelhető je
lenségek a különböző okok és feltételek függvé
nyében bármilyenek lehetnek jótól a rosszig, vagy
rossztól a jóig. Sok jelenségről nem is mondható el,
hogy eleve jók vagy rosszak lennének - ezek csak
másokkal összehasonlítva jók vagy rosszak, ma

gasak vagy alacsonyak, szépek vagy csúfak, nem
saját természetüknél fogva. Értékük viszonylagos.
Ebből látható, hogy ellentmondás van aközött,
milyenek tűnnek a dolgok, és milyenek valójában.
Lehetséges például, hogy valami látszólag jó, de
mivel a valódi természete más, a körülmények ha
tására rosszá is válhat. A z étteremben jól mutató
étel a hasunkban már lehet, hogy nem lesz olyan
tetszetős. Ez egyértelmű jele a látszat és a valóság
közti ellentmondásnak.
A z efféle jelenségeket hétköznapi igazságok
nak nevezzük, és az a fajta tudatosság foglalkozik
velük, amely nem lép túl a látszaton. De van a
dolgok létezésének benső természete is, ami a kö
rülmények okozta változásokkal is számol - ezek
a végső igazságok. A puszta látszattal megelégedni
nem hajlandó bölcs tudat elemez, hogy rájöjjön,
a dolgok benső lényegüknél fogva léteznek-e, de
csak ennek a fajta létezésnek a hiányát fedezi fel: a
látszat mögött a bennrejlő létezés hiányának üres
ségét találja.
A lit jelen t az, hogy üresség.?
A z üresség, avagy éntelenség csak akkor érthető

meg, ha először megállapítjuk, m inek a hiányát
iéo Sp ir it u á l is gyakorlatok
takarja a jelenségek üressége. Anélkül, hogy érte

nénk, mit tagadunk, nem érthetjük meg a hiányát,
az ürességet sem. Lehet, hogy most azt gondolod,
az üresség egyet jelent a semmivel, de ez nem igaz.
Csupán olvasmányok alapján nehéz azonosítani
és megérteni a tagadás tárgyát, amit a buddhista
szövegek tényleges valóságnak vagy bennrejlő lé
tezésnek neveznek. Idővel azonban, amikor a saját
megfigyeléseiddel is kiegészíted azt, amit elolvastál,
egyre nyilvánvalóbbá válik majd, mennyire hibá
san látjuk általában a dolgokat.
Buddha számtalanszor elmondta, hogy mivel
függésben keletkeztek, minden jelenség viszony
lagos - létezésük külső okoktól és feltételektől,
illetve saját részeiktől függ. Egy faasztal például
nem független létező, sőt rengeteg októl függ,
köztük például a fától, amelyből készül, az aszta
lostól, aki elkészíti, és így tovább, mindezen felül
pedig a saját alkotórészeitől is. H a a faasztal vagy
bármely jelenség valóban független volna - saját
jogán létezne - , akkor az alapos vizsgálat során
saját jogon való létezésének egyre egyértelműbbé
kellene válnia, de nem így van. Ezt a buddhista
érvelést a tudomány is alátámasztja. A fizikusok
manapság sorra fedezik fel az anyag egyre kisebb
és kisebb alkotórészeit, végső természetét azonban
még mindig nem értik. A z üresség megértése pe
dig még ennél is mélyebbre hatol.
A z É R Z Ő L É N Y E K ÉS A D O L G O K ... 161
M inél behatóbb vizsgálatnak vetjük alá, ho

gyan gondolkodik a jelenségek létezéséről a tu
datlan elme, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a
jelenségek nem így léteznek. Ugyanakkor minél
behatóbb vizsgálatnak vetjük alá, hogy mit fog fel
a bölcs elme, annál nagyobb megerősítést nyer a
bennrejlő létezés hiánya. A vágyakozás és a gyű
lölet mozgatórugója a nemtudás, éppen ezért vé
gesnek is kell lenniük.
Léteznek-e a dolgok?
Mivel - ahogy azt már megállapítottuk - elemzés

útján egyetlen jelenség sem lelhető fel, felmerülhet
bennünk a gondolat, hogy léteznek-e egyáltalán
ezek a jelenségek. U gyanakkor közvetlen tapasz
talatból tudjuk, hogy az emberek és a dolgok
örömöt és fájdalmat okoznak, és segíthetnek, il
letve árthatnak is - következésképpen a jelenségek
egyértelműen léteznek, a kérdés csak az, hogyan.
A válasz pedig az, hogy nem saját jogukon, hanem
számtalan tényező függvényében, ideértve a tuda
tot is, amely fogalmakat alkot róluk.
Mármost, ha a jelenségek léteznek, de nem ön
állóan, akkor létük szükségszerűen a fogalomal
kotástól függ. Csakhogy amikor elénk tárulnak,
egyáltalán nem úgy jelennek meg, mintha ekkép
i6z Sp ir it u á l is gyakorlatok
pen léteznének, hanem azt a benyomást keltik,

hogy saját jogukon, dologi oldalról, a fogalomal
kotó tudattól függetlenül jöttek létre.
A m ikor azért gyakorolsz, hogy kifejleszd ma
gadban a bölcsességet, elemzés útján szeretnéd
igazolni a vizsgálat tárgyának bennrejlő létezését,
függetlenül attól, hogy kiről vagy miről van szó
- rólad, valaki másról, a testedről, a tudatodról,
vagy bármi egyébről. És mivel nem csupán a lát
szatot, hanem a tárgy legbenső természetét vizsgá
lod, nem arra jutsz, hogy maga a tárgy nem létezik,
hanem arra, hogy a bennrejlő létezéséről szóló el
képzelés alaptalan. A tárgy puszta létét nem cá
folja az elemzés. A jelenségek igenis léteznek, csak
nem úgy, ahogy azt mi gondoljuk.
A z elemzés után egy függésben létező jelenség
marad. Am ikor például a saját testedet vizsgálod,
bennrejlő létezése megcáfolódik, de marad egy
test, amely négy végtagtól, egy törzstől és egy fej
től függ.
Hogyan képesek m űködni a jelenségek, ha üresek?
Vajon ha a dolgokról gondolkodunk, m indig ab

ban a tévhitben leledzünk, hogy saját jogukon lé
teznek? Nem. A jelenségekről három különböző
módon tudunk gondolkodni. Vegyünk például
A Z É R Z Ő L É N Y E K ÉS A D O L G O K ... 163
egy fát. Tagadhatatlan, hogy látszólag a benső lé

nyegénél fogva létezik, de:
1. Gondolkodhatunk róla úgy, hogy tényleg ben

ső lényegénél fogva, saját jogán létezik.
2. Gondolkodhatunk róla úgy, hogy nem benső
lényegénél fogva létezik.
3. Gondolkodhatunk róla úgy, hogy nem vesz-
szük fontolóra, benső lényegénél fogva létezik-e,
vagy sem.
A három közül egyedül az első gondolkodás-

mód hibás. A másik két esetben a felfogás helyes,
még ha a látszatot félreértve végül arra is jutunk,
hogy a fa benső lényegénél fogva létezik.
Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a dolgok
nem benső lényegüknél fogva léteznek, az azt
is jelenti-e, hogy nem képesek működni. N os, a
legrosszabb fajta félreértés és nihilista szemlé
letmód arra az elhamarkodott következtetésre
jutni, hogy mivel a dolgok valódi természete az
üresség, képtelenek ellátni olyan funkcióikat is,
m int hogy örömöt vagy fájdalmat okozzanak,
segítsenek vagy ártsanak. A h ogy az indiai tudós
jógi, Nágárdzsuna írja a D rdgakőfüzérben, a ni
hilistának egészen bizonyosan előnytelen átván-
dorlás lesz a sorsa, amikor újraszületik, míg arra,
aki bár tévesen a bennrejlő létezésben hisz, de hisz,

előnyös átvándorlás vár.
H add magyarázzam ezt el. Ahhoz, hogy mos
tani életünkben az erényt válasszuk, és elvessük
az erénytelenséget, hinnünk kell a cselekedetek
következményeiben. Meglehet azonban, hogy
a bennrejlő létezés hiányának ürességéről szóló
magasabb rendű nézetet még nehéz anélkül meg
értened, hogy a nihilizmus csapdájába ne esnél, ez
pedig meggátol abban is, hogy megértsd: a jelensé
gek okokhoz és feltételekhez kötötten jönnek létre
(függő keletkezés). Saját spirituális fejlődésed érde
kében tanácsosabb tehát egyelőre félretenni ezt a
kérdést, és nem próbálkozni az üresség megérté
sével. A függő keletkezést megértheted, és az így
megszerzett tudást alkalmazhatod a gyakorlatban
akkor is, ha tévesen azt hiszed, hogy a jelenségek
benső lényegüknél fogva léteznek. Ez az oka, hogy
néha még maga Buddha is azt tanította: az érző
lények és más jelenségek benső lényegüknél fog
va léteznek. Ezek a tanítások részei a Buddhához
köthető szövegek gondolatiságának, bár nem azo
nosak Buddha saját, végleges gondolataival. H a
valamilyen különleges célja volt vele, ő néha olyan
kinyilatkoztatásokat is tett, amelyek nem voltak
véglegesek.
A z É R Z Ő L É N Y E K ÉS A D O L G O K ... 165
Hogyan értjük fé lre a tudatosságot?
M ivel látszólag minden jelenség saját jogán léte

zik, hétköznapi észleléseink kivétel nélkül tévesek.
Csakis akkor szabadulunk meg a hamis látszattól,
ha közvetlenül, tökéletesen koncentrált meditáció
során ismerjük fel az ürességet. Ilyenkor megszű
nik a szubjektum és az objektum kettőssége, va
lamint a sokféleség látszata is, és csak az ürességet
látjuk. A meditáció befejeztével aztán az érző lé
nyek és a tárgyak ismét azt a hamis látszatot kel
tik, hogy benső lényegüknél fogva léteznek, de az
üresség felismerésével szerzett hatalom által észre
vesszük a felszín és a valóság közti ellentmondást.
A meditáció révén sikerült azonosítani a hamis
látszatot és a hamis felfogást is.
Térjünk vissza a központi megállapításhoz: mind

annyian észleljük az „ént”, de be kell látnunk,
hogy csak a tudattal és a testtel összefüggésben.
A z éntelenség buddhista fogalma az állandó, oszt
hatatlan és független én, vagy - még elemibb
szinten - minden jelenség bennrejlő létezésének
hiányára utal. U gyanakkor a buddhisták nagy
tiszteletben tartják a tudat és a test folytonosságá

tól való függésben keletkező, pillanatról pillanat
ra változó „én” létezését. A z „ént” m indannyian
megalapozottan észleljük. Am ikor mi, buddhisták
az éntelenségről szóló tanításról beszélünk, nem
ennek az „énnek” a létezését tagadjuk. Mindany-
nyian joggal vágyunk a boldogságra és a szenvedés
elkerülésére is ezzel az „énnel”. Problémáink soka
ságát akkor teremtjük meg, amikor önmagunkat
és más jelenségeket észlelve túlzásba esünk, és úgy
tekintünk rájuk, mintha benső lényegüknél fogva
léteznének.
A dolgok és az érző lények keltette hamis látszat

felismeréséhez próbálkozz a következő gyakorla
tokkal:
i. Figyeld meg, milyennek tűnik egy tárgy, pél

dául egy óra, amikor először megpillantod az
üzletben, majd hogyan változik és válik még
határozottabbá a megjelenése, ahogy egyre job
ban érdekelni kezd. Végül pedig figyeld meg azt
is, milyennek tűnik, miután megvásároltad, és
már a sajátodnak tartod.
2. Elmélkedj azon, hogy a tudatod téged magadat

is benső lényegednél fogva létező érző lényként
észlel. Ezt követően elmélkedj azon, hogyan je
lennek meg tudatodban mások és az ő testük.
9
A KÖZÉPÚT
A K O N C E N T R Á C IÓ ES A B Ö L C SESSÉG
E G Y F O R M A SZ Ü K S É G E S SÉ G E
A buddhista szövegek szerint az üresség felismeré

sével a bennrejlő létezés illúziója meggyengül, de
valószínűtlen, hogy ez egyetlen futó ráeszmélés
után bekövetkezik. H a nem sajátítottad el az egy-
hegyű koncentráció (a békében időzés) képességét,
nem használhatod az üresség puszta megértését
arra, hogy gyökerestül felszámold a bennrejlő lé
tezés illúzióját. A követendő út az, hogy újra és
újra elemzésekbe bocsátkozol. A koncentrált me
ditáció segítségével tudatod megerősödik, stabi
labbá válik, mélyebbre tud majd hatolni, és képes
lesz kizárólag az ürességre összpontosítani - így
pedig fokozatosan felszámolódnak a valóság téves
észlelésének durvább szintjei.
A KÖZÉPÚT 169
Ezért áll Buddha szútráiban és a három alsóbb

tantrában is az, hogy a békében időzés (a koncent
rált meditáció) előfeltétele a különleges belátásnak
(a bölcsességnek). A békében időzéshez alkalma
zott rögzítő meditációt és a különleges belátáshoz
használt elemző meditációt nem az összpontosí
tás tárgya különbözteti meg egymástól: m ind
kettőnek állhat a középpontjában az üresség vagy
valamilyen hétköznapi jelenség is. A különbség
az, hogy ha békében időzve akarjuk szemlélni az
ürességet, ahhoz csak arra a fizikai és szellemi
rugalmasságra van szükség, amelyet az ürességre
irányuló rögzítő meditációval idézhetünk elő, míg
ha a különleges belátás tárgyává akarjuk tenni, ah
hoz az ürességre koncentrált elemző meditáció út
ján megszerezhető fizikai és szellemi rugalmasság
is szükséges. Mivel pedig ilyen fokú rugalmas
ságra csak azután tehetünk szert, hogy a rögzítő
meditációval elérhető alacsonyabb szintre már
eljutottunk, a békében időzés képességét még a
különleges belátás előtt el kell sajátítani.
N oha a békében időzés úgy is megvalósítható,
hogy az ürességet tesszük a tárgyává, erre csak
azok a gyakorlók képesek, akik már megértették
az üresség mibenlétét. A többség először az egy-
hegyű meditáció képességét sajátítja el, és ezután
látja át az ürességet átgondolt elemzés útján.
A z É R V E L É S SZ Ü K S É G E S SÉ G E
M inden buddhista iskola egyetért abban, hogy

a következtetésekhez (a fogalm i felismerésekhez)
vezető analitikus érvelés egyszerű, közvetlen észle
léseken alapul, amelyeket mindannyian megtehe
tünk. Példa gyanánt vegyük fontolóra a következő
állítást:
Egy növény nem létezhet benső lényegénélfogva,

m ertfüggő keletkezés útján jö tt létre.
A z első lépés végiggondolni, hogy a növény

függésben keletkezett, mert létrejötte okoktól és
feltételektől függött (például egy magtól, a földtől,
a napfénytől és a víztől), de végül közvetlen meg
figyelésekkel is meg kell támogatni az érvelést, kü
lönben nem áll meg a lábán. Azt, hogy a növények
változnak, nőnek, érnek, majd végül elszáradnak,
a szemünkkel láthatjuk. Ebben az értelemben a
következtetések vakok, hiszen végül közvetlen
megfigyelésekre kell hagyatkozniuk. A z érveléstől
függnek, az pedig a közvetlen észlelés útján gyűj
tött, egyszerű, bárki által megszerezhető és vitán
felül álló tapasztalatokon nyugszik.
A K Ö ZÉPÚ T I7 I
A megismerhető dolgokat három csoportra

oszthatjuk: nyilvánvalókra, kissé nehezen értel-
mezhetőkre és nagyon nehezen értelmezhetőkre.
Egy nagyon nehezen értelmezhető téma átlátá
sához muszáj szövegekre hagyatkozni, de még az
efféle következtetések esetében sem elégséges egyik
írást citálni a másik alátámasztására. Elemezni kell,
hogy:
• van-e bármilyen belső ellentmondás a témára

vonatkozó szövegekben;
• van-e bármilyen ellentmondás aközött, amit a
szövegek mondanak a témáról, és ami nyilván
való a közvetlen megfigyelés alapján;
• van-e bármilyen ellentmondás aközött, amit a
szövegek mondanak a témáról, és amit érvelés
útján levont egyszerű következtetések alapján
értünk meg.
Vagyis még ezeknél a szövegeken alapuló, na

gyon nehéz értelmezéseknél is szükség van az
elemzésre.
Buddha azt tanította, hogy a megbízhatóságról
négy lépésben gondoskodhatunk:
1. N e csak a személyre hagyatkozzunk, hanem a

tanításra is.
2. A m i a tanítást illeti, ne csak a szavakra koncent

ráljunk, hanem a jelentésre is.
3. A m i a jelentést illeti, ne csak az értelmezésre
szoruló jelentésre hagyatkozzunk, hanem az
egyértelműre is.
4. A m i az egyértelmű jelentést illeti, ne csak a
kettős megértésre hagyatkozzunk, hanem az
igazság közvetlen észlelésének bölcsességére is.
Buddha emellett azt is mondta:
A m iként az aranyat ü égetéssel, vágással és dör

zsöléssel hitelesítik,
úgy az én szavaim at is csak akkor szabad elfo
gadniuk a szerzeteseknek és tudósoknak,
ha alaposan megvizsgálták őket,
nem pedig tiszteletből.
A z érvelés során különösen hatásos, ha meg

fogalmazzuk a téves nézetek abszurd tanulságait,
hogy felülkerekedjünk ezeken a hibás elképzelése
ken, és tényállításokat tehessünk. Am ikor ifjúko
romban logikát tanultam, egy tudós egyszer azt
mondta nekem, hogy (a bennrejlő létezés mellett
kardoskodó buddhistákkal folytatott) vitákban
és az elemző meditációba merülve is túl szelíd
megközelítés a szillogizmusok használata, így pél
dául az, ha kijelentjük, hogy „a testem nem benső
A K Ö ZÉPÚ T 173
lényegénél fogva létezik, mert függésben keletke

zett”. Sokkal hatásosabb, ha abszurd következte
téseket fogalm azunk meg, például azt mondjuk,
hogy „a testem nem keletkezhetett függésben, hi
szen benső lényegénél fogva létezik” - ugyanis a
buddhizmusnak alaptana, hogy minden jelenség
függésben keletkezett.
A FÜG GŐ K E L E T K E Z É S ES A Z Ü R E S SÉ G
Ö SS Z E E G Y E Z T E T H E T Ő S É G E
A közzétett négy szútrában maga Buddha, illet

ve az ezeknek a szútráknak a jelentéséhez fűzött
kommentárjaiban Nágárdzsuna és három spiri
tuális gyermeke - Árjádévá, Buddhapálita és
Csandrakírti - is az üresség felismerését szolgá
ló végső érvként használja azt, hogy a jelenségek
függésben keletkeznek. Ez azt jelzi, hogy a jelen
ségek általában nem nemlétezők, és hogy a múlan
dó jelenségek is alkalmasak arra, hogy feladatokat
lássanak el.
Am ikor Buddha a négy nemes igazságról taní
tott, először azonosította a valódi szenvedéseket,
azok forrásait, a megszüntetés módjait és a hozzá
juk vezető ösvényeket, majd azt mondta:
A szenvedést fe l kell ism erni, de nincs m it fe lis

m erni. A szenvedés forrásait el kell kerülni, de
nincs m it elkerülni. A megszüntetést végre kell
hajtani, de nincs m it végrehajtani. A z ösvényen
m editálni kell, de nincs m in m editálni.
Ez azt jelenti, hogy bár akadnak elemei a négy

nemes igazságnak, amelyeket hétköznapi (és
helytálló) módon felismerhetünk, elkerülhetünk,
végrehajthatunk és meditáció tárgyává tehetünk,
végérvényesen semmit nem ismerhetünk fel, sem
mit nem kerülhetünk el, semmit nem hajthatunk
végre, és semmin nem meditálhatunk. A végső
valóság szempontjából ezek mind kívül esnek a
lehetséges tevékenységek körén - a bennrejlő léte
zés hiányából fakadó ürességben minden egyívá-
sú. íg y fektette le Buddha, miben áll a két igazság:
a hétköznapi és a végső.
A jelenségek - okok és okozatok, tettek és vég
rehajtóik, jó és rossz és így tovább - kivétel nélkül
csak hétköznapi értelemben, névlegesen léteznek,
függésben keletkeztek. M ivel a létezésük más té
nyezőktől függ, nem függetlenek. A független
ségnek ez a hiánya - avagy a bennrejlő létezés
hiányából fakadó üresség - a szóban forgó jelen
ségek végső igazsága. H a megelégeled a puszta
látszatot, és elemezni kezded a dolgokat, hogy a
A K ÖZÉPÚT 175
felszín alá hatolj, megérted a bennrejlő létezés e

hiányát, a valódi ürességet.
A m ikor tökéletesen megértetted a látszatot és
az ürességet, megérted azt is, hogy a kettő har
móniában van: a látszat nem cáfolja az ürességet,
az üresség pedig nem cáfolja a látszatot. H a ezt
nem ismered fel, előfordulhat, hogy hiszel majd
erényességben és erénytelenségben, okban és oko
zatban és így tovább, de képtelen leszel hinni az
ürességben. És megeshet ugyanígy az is, hogy azt
hiszed, érted az ürességet, de közben képtelen
vagy hinni okban és okozatban, segítségben és ár
talomban, örömben és fájdalomban, melyek mind
a körülményektől való függésben jönnek létre.
A megfelelő megértés hiányában az üresség és a
látszat kizárják egymást.
Van azonban a dolognak egy másik oldala is.
A jelenségek azért üresek - azért nem benső lénye
güknél fogva léteznek - , mert más körülmények
től függ a létezésük, de működni is azért képesek,
mert hiányzik belőlük a bennrejlő létezéssel járó
stabilitás. H a nem a bennrejlő létezés hiányának
üressége jellemezné őket, ha mégis saját erejükből
léteznének, nem hathatnának rájuk más okok és
feltételek - nem változnának. Ebben az esetben
pedig nem okoznának örömöt és fájdalmat, nem
segítenének és nem ártanának. Nem létezne jó és
rossz.
A függő keletkezés tökéletes megértése magával

hozza a látszat és a bennrejlő létezés hiányának fel
ismerését is, ez a kettős ráeszmélés pedig egyszerre
számolja fel az abszolút nemlétezéssel és a benn
rejlő létezéssel kapcsolatos szélsőségeket. Egyfe
lől megelőzi, hogy a nihilizmus szélsőséges hitét
valljuk, mert magában foglalja, hogy a dolgok és
az érző lények képesek m űködni világunkban,
így pedig számol a karma ok-okozatiságával is - ,
másfelől pedig megóv attól is, hogy a bennrejlő
létezés szélsőséges nézetében higgyünk, mert ki
zárja, hogy a jelenségek sajátjogúkon léteznek. E
két igazság megértésével rálépünk a középútra.
A Szív szútra
Milyen kapcsolatban állnak a dolgok saját üressé

gükkel? Ezzel a komoly témával a bölcsesség töké
letességéről szóló szöveg, a Szív szútra foglalkozik,
amelyet a mahájána, avagy a nagy jármű tradíció
ját követő országokban - például Kínában, Ja
pánban, Koreában, M ongóliában, Tibetben és
Vietnam ban - napi szinten szavalnak és tesznek
a meditáció tárgyává. Ebben a szútrában Buddha
röviden és tömören bemutatja, miféle bölcsesség
szükséges ahhoz, hogy a problémákon a gyöke
rüknél kerekedhessünk felül, és - a más-központú
A KÖZÉPÚT 177
indíttatás és együttérző cselekedetek segítségével -

szert tehessünk egy buddha mindentudására. íme
a Szív szútra teljes terjedelmében:
M agam hallottam egy alkalom m al. A M agasz

tos a koldusok és tökélyharcosok nagy gyülekezeté
vel együtt Rádzsagriha közelében, a Keselyű-hegy
csúcsán időzött, am ikor a „Végtelen Fén y” nevű
elmélyülésbe lépett. Ugyanabban a pillanatban
Avalókitésvara bódhiszattva, az Irgalm as Tekinte
tű, az önfelülmúló megismerés végtelen birodalm át
szemlélve, önlétét tekintve még az öt halm azt is
teljesen üresnek találta.
Ekkor az oszlatva-sugárzó ereje folytán a nemes
Sáriputra így szólt A valókitésvara bódhiszattvá-
hoz, az Irgalm as Tekintetűhöz:
- M iképp já rjo n el az a nemes ifjú vagy nemes
leány, aki betekintést kíván nyerni az önfelülm úló
megismerés végtelen birodalm ába?
A z Irgalm as tekintetű A valókitésvara erre így
szólt a nemes Sáriputrához:
- O, S árip u tra ! A n n ak a nemes ifjúnak vagy
nemes leánynak, a k i betekintést kíván nyerni az
önfelülm úló megismerés végtelen birodalm ába, be
kell látnia, hogy önlétében még az öt halm az is
teljesen üres. A fo rm a üres, az üresség p ed ig fo r
más az üresség nem más, m int form a, a form a
nem más, m int üresség. Ugyanígy üres m inden
i7 8 Sp i r i t u á l is gyakorlatok
érzés, elgondolás, akarás és tapasztalás. így hát, ó,

Sáriputra, m inden tartam jellem ezhetetlen, nem
keletkező és nem szűnő üresség, nem szennyes és
nem szennyezetlen; nem teljes és nem tökéletlen.
így hát, ó, Sáriputra, az ürességben nincs fo r
ma-érzékelés, érzés, elgondolás, akarás, se tapasz
talás. N incs szem, fü l, orr, nyelv, test, se elme.
N incs látvány, hang, szag, se íz, sem érzékelhető,
sem elgondolható tartamok. A szem tartom ányá
tól kezdve az elm e tartom ányáig és az elm ebéli
tapasztalás tartományáig nincsenek érzékleti tarto
mányok. N incs sem tudatlanság, sem annak meg
szűnése; sem vénülá-halál, sem annak megszűnése;
nem létezik a függő keletkezés tizenkét láncszeme.
Eszerint nincs szenvedés, sem annak eredete, sem
megszüntetése, sem annak ösvénye. N incs tiszta és
időtlen tudás; sem megvalósítás, sem meg nem va
lósítás.
így hát, ó, Sáriputra, m ivel a tökélyharcosnak
nincs m it megvalósítania, az önfelülm úló megisme
rés birodalm ában ver tanyát, elm éjét sem m i sem
szennyezi és sem m itől se fé l. így a fo rd íto tt felfo
gás alól véglegfelszabadulva teljes ellobbanásba, a
szenvedá túlpartjára ér. A múlt, jelen ésjö vő összes
oszlatva-sugárzója is épp e megismerés túlpartjára
érve érte és éri el a felülm úlhatatlan, teljes és töké
letes megvilágosodást.
A K Ö ZÉPÚ T 179
Tudd meg hát az önfelülm úló megismerés-

m antrát, e hatalm as tudás-m antrát, e felü lm ú l
hatatlan elmélyedés-mantrát, mely m inden szenve
dést lecsillapít! Való az és nem ám ítás, m ert az
önfelülm úló megismeréstől szárm azik:
G Á TÉ G ÁTÉ PA R A G A TÉ PA R A SZA M -
G A T É B Ó D H IS Z V A H A !
- Ó, Sárip u tra! E z t tanulja meg a nagyra h i
vatott tökélyharcos, a k i bepillantást kíván nyerni
az önfelülm úló megismerés végtelen birodalm ába!
Ekkor a Magasztos az elmélyülésből visszatérve
így szólt az Irgalmas tekintetű Avalókitésvarához:
- Jó l m ondád, jó l, bizony! Úgy bizony, nemes
ifú ! H a e tanítás szellemében az önfelülm úló meg
ismerés végtelen birodalm ában versz tanyát, a be
érkezetteket is megörvendezteted!
M iu tán a M agasztos e szavakat kiejtette, a
nemes Sáriputra, az Irgalm as tekintetű A valóki-
tésvara bódhiszattva, a telja jelen lévő gyülekezet,
valam int az egész világ a benne élő istenekkel, em
berekkel, aszúrákkal és gandharvákkal együtt ör
vendezett, és m indannyian fennhangon dicsérték
a Magasztos kinyilatkoztatását.
Itt végződik az Önfelülm úló M egism erá Szíve .2
2 Agócs Tamás fordítása.

i8o Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
Form a és üresség
A Szív szútra komoly hagyományokra visszatekin

tő indiai és tibeti kommentárjaira alapozva most
megosztok néhány gondolatot a szöveg központi
passzusával kapcsolatban, amely úgy hangzik: „ A
forma üres, az üresség pedig forma; az üresség nem
más, mint forma, a forma nem más, mint üresség.”
Ez a tömör kijelentés rengeteg jelentést hordoz:
1. M inden személy és dolog a saját okaitól és

részeitől függ, és nem tud tőlük függetlenül
fennmaradni. Függésben keletkeztek, követke
zésképp nem benső lényegüknél fogva léteznek.
Mivel minden jelenség függésben keletkezik, a
természetük az üresség.
2. Másfelől, mivel az érző lények és a dolgok ter
mészetüknél fogva nem függetlenek, és nem
benső lényegüknél fogva léteznek, külső ténye
zőkre kell hagyatkozniuk. Függésben kell tehát
keletkezniük.
3. A formák üressége nem független a formáktól.
A feltételek jelenléte miatt keletkező és felbomló
formák természetüknél fogva üresek a bennrej-
lő létezés hiányában.
A K ÖZÉPÚT 181
4. A bennrejlő létezés e hiánya a formák végső va

lósága, fennmaradásuk záloga, létezésük végső
módja.
5. Összefoglalva, a form ák keletkezése és felbom
lása, gyarapodása és fogyatkozása stb. azért
lehetséges, mert az önerőből való létezés hiá
nyából fakadóan a formák üresek. Ú gy tartjuk,
hogy a formákhoz hasonló jelenségek az üres
ség természetének szférájából ereszkednek alá.
A Szív szútra tehát azt mondja: „ A forma üres,

az üresség pedig forma; az üresség nem más, mint
forma, a forma nem más, mint üresség.” Ebből
a szemszögből nézve megmutatkozik, hogy az
üresség és a függő keletkezés harmóniában van
nak egymással.
Röviden, a form ák nem az ürességből faka
dóan üresek, hanem a természetüknél fogva. A z
üresség nem azt jelenti, hogy egy jelenségből hi
ányzik az, amitől egy másik dolog lenne, hanem
azt, hogy maga a jelenség üres a bennrejlő létezés
hiányában. Az, hogy a forma nem más, mint üres
ség, azt jelenti, hogy egy forma végső természete
a bennrejlő létezés természetes hiánya - mivel a
form ák függésben keletkeznek, üresek abban az
értelemben, hogy nem független, önerejükből
létező entitások. Az, hogy az üresség nem más,
mint forma, azt jelenti, hogy a bennrejlő létezés e
i 82 Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
hiánya - egy önerőből létező ősok hiánya - teszi

lehetővé a formákat, amelyek a saját hajtásai, avagy
belőle keletkeznek a feltételektől való függésben.
Mivel az üresség alapját a formák jelentik, az üres
ség forma - a form ák az üresség tükörképeiként
mutatkoznak meg.
Saját tapasztalataim szerint egyszerűbb megér
teni azt, hogy a dolgok azért nem benső lényegük
nél fogva léteznek, mert függésben keletkeztek,
mint azt, hogy a dolgoknak függésben kell kelet
kezniük, mert üresek. Noha intellektuális értelem
ben tökéletesen tisztában vagyok vele, ez utóbbit
az érzések szintjén már nehezebb megtapasztalni.
Manapság gyakran töprengek egy megállapításon,
amely Nágárdzsuna D rágakőfüzéréből származik:
A z em ber nem fö ld , nem víz,

nem tűz, nem szél, nem tér,
nem tudat és nem is m indez együtt.
D e m ily másfajta em ber létezik ?3
A szerző először azt veszi fontolóra, jelenthe

tik-e az ént a test fizikai alkotóelemei - a föld (a
szilárd halmazállapotú részek), a víz (a folyadé
kok), a tűz (a testhő), a szél (a levegő) és az űr (az
üres terek, mint például a nyelőcső). Ezután a
3 Fehér Judit fordítása.

A K Ö ZÉPÚ T I83
tudatot vizsgálja meg, aztán fontolóra veszi, hogy

alkothatja-e mindez együtt az ént, végül pedig azt
a költői kérdést is felteszi, hogy lehet-e más az én,
mint a felsoroltak. N os, az én egyik említett m ó
don sem lelhető fel.
Nágárdzsuna ezután nem közvetlenül jut arra a
következtetésre, hogy az én nem valós létező, ha
nem úgy, hogy megállapítja róla: nem nemlétező,
hanem függésben, mégpedig a fent megnevezett
hat alkotóelemtől való függésben keletkezik.
A z em ber nem valós létező,

m ert hat elem együttese
[szükséges ahhoz, hogy függő keletkezése
feltételei megvalósuljanak].4
A „nem valós létező” itt nem csak azt jelenti,

hogy az ént lehetetlen fellelni, ha hat alkotóeleme
között, vagy azoktól elkülönülten keressük. N á
gárdzsuna arra mutat rá, hogy bár a bennrejlő lé
tezés hiányát felismerő tudat csupán a hiányt látja,
ugyanez a tudat segít hozzá annak a megértéséhez
is, hogy az én függésben keletkezik. Ú gy érzem,
rendkívül hatásosan tárja ezt elénk, mert mindkét
szélsőséget elkerülve nem állítja azt sem, hogy az
4
Fehér Judit fordítása.
én benső lényegénél fogva létezik, és azt sem, hogy

egyáltalán nem létezik.
M int a kéz két oldala: ha az egyik irányból néz
zük a dolog benső természetét, akkor a bennrejlő
létezés hiányából adódó ürességet látjuk, a másik
irányból viszont a jelenség keltette látszatot pil
lantjuk meg. A kettő egy entitás. Éppen ezért a
forma üres, az üresség pedig forma.
M eg kell értenünk, hogy az üresség mibenléte
egyben a függő keletkezés mibenléte is. A kettő
szorosan összefügg. Ahogyan egyre tisztábban
látsz majd az ürességgel kapcsolatban, egyre in
kább látni fogod azt is, hogy a dolgok okoktól,
feltételektől és saját alkotórészeiktől függnek, és
éppen azért okoznak örömöt és fájdalmat, mert
nem benső lényegüknél fogva léteznek. H a vi
szont az a benyomásod támad, hogy ürességénél
fogva minden értelmetlen is, összekevered az
ürességet a nihilizmussal. A z üresség tökéletes
megértéséhez hozzátartozik az is, hogy belátjuk:
ok-okozati összefüggésekre kell hagyatkoznunk.
A z üresség teljes és természetes felismerése azt je
lenti, hogy tökéletesen értjük a látszat és az üresség
egységét is.
A KÖZÉPÚT I8S
Csodálatos dolog az üresség felismerése, nem

igaz? M iközben a bennrejlő létezés téveszméjé
nek ellenszereként szolgál, egymagában segít az
ok-okozatiság alaposabb megértésében is. Ebben
áll az üresség valódi átlátása - és szóban vagy
írásban lehetetlen megmagyarázni, mekkora is a
jelentősége ennek a ráeszmélésnek. Hosszú ideig
kell dolgoznunk rajta az erényesség gyakorlásá
val - az ártalmas cselekedetek kerülésével és az
együttérzés kiterjesztésével - együtt, könyörögve
a buddháknak, bódhiszattváknak és más taní
tóknak, hogy segítsenek legyőzni az akadályokat.
Rengeteg motivációra van szükségünk.
Elmélkedj rendszeresen azon, hogy a jelenségek

keletkezése okokhoz és feltételekhez kötött, és
próbáld meg belátni, milyen ellentmondásban áll
ez azzal, hogy az emberek és a dolgok látszólag oly
megingathatatlanul, saját jogukon, benső lénye
güknél fogva léteznek. H a hajiasz a nihilizmusra,
elmélkedj többet a függő keletkezésről. H a az
okokra és feltételekre összpontosítva afelé hajiasz,
hogy megerősödjön benned a jelenségek bennrejlő
létezésébe vetett hit, helyezz nagyobb hangsúlyt
arra, hogyan mond ellent a függés ennek a még-
i8 6 Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
annyira megingathatatlannak tűnő látszatnak.

Valószínűleg át fogsz esni néhányszor a ló túlol
dalára - a valódi középutat időbe telik megtalálni.
IO
A TUDAT ÉS A TUDAT MÉLYEBB

TERMÉSZETE
A tökéletes bölcsességről szóló szövegek egyikében

Buddha a következő mély értelmű kijelentést teszi:
A tudatban a tudat nem lelhető fe l, a tudat ter

mészete a tiszta fény.
Ahhoz, hogy megértsük az állítás jelentésréte

geit, meg kell állapítanunk, mi a tudat, meg kell
vizsgálnunk mélyebb természetét, és utána kell
járnunk, hogyan lesz valami jó vagy rossz hatással
a dolgokra. Lássuk a kijelentés egyes részeit.
i. „ A tudatban” kitétel azzal foglalkozik, hogy mi

is a tudat - vagyis annak tündöklő és megis
merésre törekvő természetével. A koncentrált
meditációról szóló hetedik fejezetben már szót
ejtettünk erről, és arról is, hogy bár minden
i8 8 Sp i r i t u á l is gyakorlatok
pillanatban jelen van, a tudat természetének

felismeréséhez félre kell tennünk korábbi gon
dolatainkat, és nem szabad újakba kezdenünk.
2. A m ikor Buddha azt mondja, hogy „a tudat
nem lelhető fel”, arra utal, hogy a tudat legben
ső, végső természete nem tündöklő mivoltában
és a megismerésre való törekvésben áll. A tudat
végső természete a „tiszta fény”, a bennrejlő lé
tezés hiányának üressége.
M ost talán úgy gondolod, hogy Buddha azt

állítja, a tudat nem létezik, de nem így van. Én, a
magyarázatot nyújtó személy a saját tudatom tevé
kenysége révén magyarázom el ezt a kijelentést, és
te, az olvasó is a saját tudatod tevékenysége révén
olvasod. Folyamatosan használjuk a tudatunkat,
és mindig ott is van velünk, csak épp nem ismer
jük igazán. Vagyis, noha nehéz meghatározni, mi
is valójában, a tudat igenis létezik, viszont elemzés
tárgyává válik, hogy azonos-e önmaga legbenső
természetével.
Egyértelmű, hogy a tudat létezik, de mivel
nem alapvető formájában, saját végső természe
teként nyilvánul meg, felmerül a kérdés: hogyan?
Legbenső természete csupán a bennrejlő létezés
hiányából fakadó üresség. Ez azt jelenti, hogy a
tudatot bepiszkító szennyeződések - mint a nem
tudás, a vágyakozás és a gyűlölet - mulandóak,
A TUDAT ÉS A T U D A T M E L Y E B B ... 189
ennélfogva pedig különválaszthatok a tudattól.

A m ikor megértjük, hogy ezek a szennyeződések
csupán felületiek, és nem tartoznak a tudat alap
vető természetéhez, belátjuk, hogy a tudat legben
ső természete a tiszta fény, az üresség.
A SZ E N N Y E Z Ő D É SE K B E C S A P JA K A TU D A TO T,
A T U D A T T E R M É S Z E T E A T IS Z T A F É N Y
A különböző buddhista szövegek különböző

képpen magyarázzák a kijelentést, miszerint „a
szennyeződések becsapják a tudatot, a tudat ter
mészete a tiszta fény”. Ez azonban nem azt jelenti,
hogy Buddha valami homályosat mondott, amit
bárki kedve szerint értelmezhet. Sokkal inkább ar
ról van szó, hogy az állításnak számos különböző
explicit és implicit jelentése van. A legmagasabb
jógatantra pedig számos módszert tartalmaz, me
lyekkel értelmezhetők a nehezen érthető állítások -
ezek segítségével magyarázatot nyerhet a kijelentés
szó szerinti, általános, rejtett és végső jelentése is.
Ahhoz, hogy a tantra segítségével tisztázzam
Buddha kijelentését, miszerint „a szennyeződések
becsapják a tudatot, a tudat természete a tiszta
fény”, A mágikus elrendezés tantráját idézem,
amely a A ían dzsu srí neveinek felsorolása tantra
egyik passzusa:
A tökéletes buddlodk az A -ból kelnek.

A z A a legmagasabb rendű betű.
A fentebb felsorolt négy jelentéstípus közül

ennek az állításnak most az általános magyaráza
tát adom közre. A z A betű a szanszkrit nyelvben
tagadást jelöl; ürességet jelent, a bennrejlő létezés
hiányát vagy cáfolatát. A mágikus elrendezés tant-
rójának kijelentése, miszerint „a tökéletes budd-
hák az A-ból kelnek”, azt mondja tehát, hogy a
buddhák az üresség tapasztalatokon túli szférá
jából, másképpen fogalmazva a bennrejlő létezés
hiányán való meditációból ereszkednek alá - a me
ditációval szüntetik meg a szennyeződéseket a va
lóság tapasztalatokon túli szférájában (a bennrejlő
létezés hiányából adódó ürességben). A z A-val
jelölt üresség a legmagasabb rendű téma, ezért
A mágikus elrendezés tantrája azt is kimondja: „az A
a legmagasabb rendű betű”.
A legmagasabb jógatantra nézőpontjából az
A betű emellett azt az elpusztíthatatlan cseppet
is jelöli, amelyben a buddha teste létrejön. A leg
magasabb jógatantrában a buddhává válás úgy
történik meg, hogy erősen összpontosítunk a
szívközpontban lévő elpusztíthatatlan cseppre,
a buddha végső testének természete pedig az el
pusztíthatatlan csepp természete. Ez kiegészíti
A TUDAT ÉS A T U D A T M E L Y E B B ... 191
a kijelentés értelmezését, miszerint a tökéletes

buddhák az A betűből kelnek.
M i az elpusztíthatatlan csepp? A z igen finom
szél és az igen finom tudat egyesülése. A tudat is
meri a dolgokat, míg a szél, avagy a belső energia
azt éri el, hogy a tudatosság meg is ragadja őket.
Mivel ez így van, a szél és a tudat egyesülésével vál
tozások állnak be a tudatosságban.
A KEZDET N ÉLKÜ LI TUDAT
A tudatnak nincsenek fizikai dimenziói. Nincs

színe, alakja, és nincsenek korlátái sem, mint a
fizikai dolgoknak. M ivolta csupán annyiban áll,
hogy tündöklő és megismerésre törekszik, ha
pedig teljesülnek bizonyos feltételek (például az,
hogy jelen van egy tárgy, és az érzékszervek rendel
tetésszerűen működnek), visszatükrözi a dolgokat.
Az, hogy a tudat pillanatról pillanatra változik, és
különböző aspektusokban mutatkozik meg, azt
jelzi, hogy külső okok és feltételek befolyása alatt
működik.
A tudat egy hozzá hasonló korábbi tudattól
való függésben keletkezik, ez pedig azt feltétele
zi, hogy korábban már létezett egy kezdet nélküli
tudatfolytonosság. H a létrejötte nem függne sa
ját korábbi pillanataitól, hanem kialakulhatna
minden ok nélkül is, akkor bárhol, bármikor

születhetnének tudatok, ez pedig abszurdum.
Hasonlóképpen, ha a tudatosság nem egy koráb
ban létezett tudatosság folytatásaként jönne létre,
hanem valamiféle fizikai eredettel rendelkezne,
akkor abszurd módon folyamatosan újraszületne,
vagy sosem jönne létre, ami szintén abszurdum.
Ez arra mutat, hogy a tudatosság egy korábban
létezett tudatosság folytatása.
Mivel a tudatosság alapja a tudatosság egy ko
rábbi pillanata, folytatólagos létezésének nem
lehet kezdete. A tudatosságnak nincs kezdete és
nincs vége - ez a folytonosság teszi lehetővé, hogy
a tudat átalakuljon, és fejlettebb szintekre lépjen
tovább. Am ikor a tudatfolytonosság a tisztátalan
állapotokkal azonosul, tapasztalataink a kör
forgásszerű létezés birodalmára korlátozódnak.
Am ikor viszont kitör ezekből a tisztátalan állapo
tokból, elérhetővé válik a nirvána. Ebben az érte
lemben minden jelenség a tudat leleménye vagy
torzulása. A körforgásszerű létezés tisztátalan
jelenségei a tisztátalan tudat torzulásai, a nirvána
tiszta jelenségei a tiszta tudat termékei.
A T U D A T ÉS A T U D A T M E L Y E B B ... 193
A H IB Á S T U D A T Á L L A P O T O K
A N E M T U D Á SB Ó L F A K A D N A K
A kijelentés szerint „a tudatban a tudat nem lel

hető fel, a tudat természete a tiszta fény”, követ
kezésképp a vágyhoz és a gyűlölethez hasonló
tisztátalan tudatállapotok nem tartoznak hozzá
a tudat természetéhez, és csakis a nemtudás - a
bennrejlő létezéssel kapcsolatos félreértésben le
ledző tudat - termékeiként jöhetnek létre, vagy
az adott pillanatban, vagy egy korábbi forrásból.
Minden hibás tudatállapot a gyökerénél értelmezi
félre a tudatosságot. A nemtudás a tudatosság egy
olyan formája, amely félreérti figyelme tárgyát, té
ved vele kapcsolatban, nem a helytálló észlelésben
gyökerezik.
A félreértésen alapuló és az érvényesen meg
alapozott tudatosság ellentétes módon érzékeli a
jelenségeket, ezért az egyik árt a másiknak. Ahogy
azonban a gyakorlással hozzászoktatod magad a
helyes szemléletmódokhoz, a hibás tudatállapotok
maguktól háttérbe szorulnak, és végül teljesen fel
számolódnak.
A buddhista tanítások rendszere természetes el
lentmondásokon alapszik. Boldogok akarunk len
ni, és nem akarunk szenvedni. A kínok, amelyeket

kerülni próbálunk, elsősorban mentális beállító
dásainkból fakadnak, minthogy pedig a szellemi
szenvedések forrásai közvetlen vagy közvetett
módon a gyötrő érzelmek, végig kell gondolnunk,
léteznek-e olyan erők, amelyek szembeállíthatok
velük. H a például a düh szenvedést okoz, meg
kell találnunk a vele ellentétesen ható erőket - a
szeretetet és az együttérzést. N oha a düh, illetve
a szeretet és az együttérzés egyaránt a tudatosság
formái, ellentétes módon értelmezik ugyanazt a
dolgot, felismeréseik szembemennek egymással.
Olyan ez, mint amikor egy helyiségben túl me
leg van: nincs más módja a hőmérséklet csökken
tésének, mint beengedni a hideget. A z ellentétes,
tiszta és tisztátalan tudatállapotok pontosan úgy
állnak szemben egymással, mint a meleg és a hideg
- amennyire teret engedünk az egyiknek, annyira
visszaszorul a másik. Éppen ezért lehet megszaba
dulni a hibás tudatállapotoktól. A z ellenszerek
léteznek.
A H É T K Ö Z N A P I ÉS A V ÉG SŐ IG A Z SÁ G E G Y SE G E
M aga a tudat hétköznapi igazság - a tudat vég

ső igazsága a tudat valósága, a bennrejlő létezés
hiányából fakadó üresség. Ezt a két igazságot
azonban egy oszthatatlan létező hordozza. És aho

gyan a tudat két igazsága, a hétköznapi és a végső
egységet alkot, úgy igaz ez minden más jelenség
esetében is: a hétköznapi igazság a látszólagos meg
jelenésük, a végső igazságuk pedig a bennrejlő lé
tezés hiányából fakadó ürességük.
A végső valóságot a függő keletkezést alátá
masztó érvelésen keresztül ismerjük. Például a tu
dat azért üres a bennrejlő létezés hiányában, mert
függésben keletkezett. Am ikor a függő keletkezést
alátámasztó érveléssel megértjük az ürességet, fel
ismerjük, hogy minden jelenség a függő keletkezés
és az üresség egysége, és meglátjuk, hogy a látszat
és az üresség harmóniában vannak.
A hétköznapi jelenségek függésben keletkezett
megjelenési formái megteremtik az együttérzés
tanításának kontextusát, amelyet „széles ösvény
nek” nevezünk, mivel mérhetetlenül sok megjele
nési forma létezik. A z pedig, hogy a megjelenési
form ák a bennrejlő létezés hiányában üresek, a
„mélységes ösvény” tanításához teremti meg az ala
pot, mert az üresség a jelenségek végső természete
- békés, mentes a fogalomalkotástól, és univer
zális. H a ezt a két ösvényt egymástól semmilyen
körülmények közt el nem választva meditálunk az
együttérzés mérhetetlenségén és az üresség mély
séges bölcsességén, a saját létfolytonosságunkban
megjelenő hibás tudatállapotok fokozatos átala
kuláson mennek keresztül: lépésről lépésre eltűn

nek, és a buddhák tudatának és testének tökéletes
jellemzői jelennek meg a helyükön.
A buddhaság a motiváció és a bölcsesség együt
tes gyakorlásával érhető el. Ezzel együtt mindket
tő saját, különálló nyomot hagy a buddhákon: a
motiváció gyakorlásának eredménye a buddha
formateste, amely azért létezik, hogy másoknak
hozzon jólétet, míg a bölcsesség gyakorlásának le
nyomata a buddha törvényteste, amely a saját fej
lődés beteljesülése. H ogy melyek a motiváció és a
bölcsesség fő formái? A z elsődleges motiváció
a másközpontú megvilágosodás szándéka, ame
lyet a szeretet és az együttérzés inspirál, és amely
olyan együttérző cselekedetekre és viselkedésfor
mákra sarkall, mint az adakozás, az erényesség és
a türelem. A bölcsesség fő formája az intelligens
tudatosság, amely felismeri a bennrejlő létezés hiá
nyából fakadó ürességet.
A buddhizmus talapzata három részből áll össze.

A z alap a két igazság, a hétköznapi és a végső. E
két igazságból ered a motiváció és a bölcsesség
kettős ösvénye, melynek két építőeleme egyaránt a
saját igazságához kapcsolódik. A z ösvény végigjá
rásának gyümölcse vagy eredménye pedig az, hogy
létrejön a két test, a buddhák formateste és tör

vényteste. Ahhoz, hogy mindezt összeegyeztessük,
a két igazság - a hétköznapi és a végső - alapjáról
elindulva az ösvényre kell lépnünk, hogy annak
két építőelemét - a motivációt és a bölcsességet
- gyakoroljuk, ami elvezet a gyümölcshöz, a budd
hák forma- és törvénytestéhez.
A N A P I G Y A K O R L A T O K Ö SSZ E F O G L A L Á SA
1. Ismerd fel a gondolatok ködétől mentes tudat

2. H ogy ráeszmélj a bennrejlő létezés hiányából
fakadó ürességére, kutasd újra és újra a tudat
bensőbb természetét úgy, hogy végiggondo
lod okoktól, feltételektől és saját alkotórészei
től való függését - beleértve ebbe azt is, hogy
a tudat létezésének bármely, tetszés szerinti
hosszúságú periódusa saját korábbi és későbbi
szakaszaitól függ.
3. Igyekezz felismerni, hogy a tudat látszólagos
megjelenése összefér a bennrejlő létezés hiányá
ból fakadó ürességével, és lásd be, hogy a kettő
kölcsönösen támogatja egymást.
V
TANTRA
II
ISTENSÉGJÓGA
A buddhizmus gyakorlásának két alapvető formá

ja van, a szútra és a tantra, melyek közül ezidáig a
szútrát tárgyaltuk. A tantra különleges célja meg
gyorsítani az ösvényen való haladást a tapasztalt
gyakorlóknak, hogy hamarabb mások szolgálatá
ba állhassanak.
A z istenségjóga nevű tantrikus gyakorlat segít
ségével a meditáció szolgálatába állítjuk a képzelő
erőt. A gyakorlás során képzeletben (i) a szokásos
megjelenési formájában aggasztó érzelmekkel teli
tudatunkat lecseréljük egy tökéletesen bölcs tu
datra, amelyet az együttérzés motivál; (2) szoká
sos (húsból, vérből és csontokból álló) megjelenési
formájában mutatkozó testünket lecseréljük egy
olyanra, amelyet az együttérzéstől motivált böl
csesség formált; (3) tiszta öntudatot alakítunk ki,
amely egy ideális környezetben, tökéletesen tiszta
formájában megjelenő, önmagát teljes egészében
mások segítésének szentelő tudattól és testtől függ.

Mivel az a lényege, hogy buddha-testben, buddha-
tevékenységek közben, egy buddha erőforrásaival
és környezetében képzeljük el magunkat, e saját
ságos tantrikus gyakorlatot úgy nevezzük: „a kép
zelet spirituális ösvénnyé avatása”.
Térjünk ki egy aggályra, amely könnyen felmerül
het ezzel a gyakorlattal kapcsolatban. Buddhákra
jellemző tulajdonságokkal ruházzuk fel magunkat,
amelyekkel pillanatnyilag még nem rendelkezünk
- helyénvaló formája ez a meditativ tudatosságnak?
Igen. Tudatunk azt a valóságot próbálja megérte
ni, amelyből kibontakozik isteni alakunk - eb
ből a szempontból tehát helyesen jár el. Másrészt
szándékosan képzeljük el magunkat egy istenség
testében annak ellenére, hogy jelenleg még nem
rendelkezünk vele. A képzeletet alkalmazó medi
tációról van szó, nem valamiféle mély meggyőző
désről, miszerint tiszta a tudatunk, a testünk és az
énképünk. A z ideális test és tudat világos elkép
zelésével azt gyakoroljuk, milyen másokon segítő,
együttérző istenségnek lenni.
Ha különleges tantra-gyakorlók akarunk lenni
- vagyis kifejezetten azok közé szeretnénk tartozni,
akiknek Buddha megalkotta a tantra tanításait - ,
kifinomult érzékszervekre lesz szükségünk, és ren
delkeznünk kell az ürességet felismerő megingat
hatatlan bölcsességgel, vagy készen kell állnunk rá,
I s t e n s é g jó g a 203
hogy gyorsan fel tudjuk ébreszteni m agunkban.

A puszta tantrikus gyakorlás feltételei már ke
vésbé szigorúak, de bármilyen szinten akarunk
foglalkozni vele, a tantra megköveteli, hogy erős
legyen bennünk a másközpontú megvilágosodás
szándéka, és az az érzés is, hogy nagyon gyorsan el
kell érnünk a célunkat.
A tantrikus gyakorlás kezdeti szakaszában a bé
kében időzés elérésének alapvető módja az, hogy
úgy meditálunk a testünkön, mintha egy istensé
gé volna. Egy istenség testéről elmélkedve először
az ürességen meditálunk, és a lehető legteljesebb
mértékig tudatosítjuk m agunkban a bennrejlő
létezés hiányát. Am ikor hozzászoktunk ehhez az
állapothoz, a tudatot magát használjuk a talapzat
ként, amelyből az istenség előemelkedik - maga
az ürességet felismerő tudat jelenik meg úgy, mint
az istenség és annak környezete. Először tehát az
ürességen meditálunk, ebből megformálódik az
istenség, és innentől már rá összpontosítunk.
íg y az istenségjóga egyesíti a bölcsességet és az
együttérzés motivációját: egyazon tudatosság is
meri fel az ürességet és ölti magára együttérzésből
egy önzetlen istenség alakját. N oha a bölcsesség
és az együttérzés motivációjának egysége létezik
a szútra rendszerében is, ott a bölcsesség gyakor
lására a motiváció gyakorlásának ereje csak hatást
gyakorol, akárcsak a motiváció gyakorlására a
bölcsesség gyakorlásának ereje - a kettő nem egy

azon tudatosság része. A tantra sajátossága éppen
az, hogy esetében ez ellenkezőleg van: azért olyan
gyors vele a fejlődés, mert a motiváció és a bölcses-
ség egyazon tudatosság része.
Ifjúkoromban a tantra csak a vakhit kérdésének
tűnt. Huszonnégy évesen azonban elvesztettem a
hazámat, és amikor ezután Indiába érkeztem, el
mélyültem Congkapa ürességről szóló magyará
zataiban, majd miután Dharamszalába költöztem,
több energiát fektettem az ösvény egyes fokozatai,
az üresség és a tantra gyakorlásába is. Számomra
tehát csak húszas éveim végén nyert értelmet az is
tenségjóga, amikor már szereztem néhány tapasz
talatot az ürességgel kapcsolatban.
Egyszer a dharamszalai nagytem plom ban a
rituálé keretében a legmagasabb jógatantra egyik
istenségeként, Guhjaszamádzsaként képzeltem
el magamat. Elmémet folyamatosan a rituális
szöveg ismételgetésére összpontosítottam, és
amikor az „én magam” részhez értem, teljesen
megfeledkeztem jól ismert, saját tudatom és tes
tem egységeként megjelenő énemről, a helyén pe
dig rendkívül tisztán érzékeltem a képzeletemben
a Guhjaszamádzsa tudatának és testének tiszta
egységeként megjelent „ént”. M inthogy ez a fajta
önazonosítás a tantrikus jóga legbensőbb lényege,
az élmény bebizonyította, hogy kellő idő múltán
minden kétséget kizáróan eljuthatok a szövegek

ben említett különlegesen elmélyült tudatállapo
tokba.
B eavatás
A tantra gyakorlásához különösen fontos, hogy

hozzáférjünk a hajdanán élt nagy lények áldásai
nak átadási vonalához. A z áldások a szútragya-
korlatokban is szerepet kapnak, de a tantrában
kulcsjelentőségűek, és több úton is elérhetők, me
lyek közül az első a beavatás kapuján át vezet. A
tantra négy osztályra bontható - cselekvéstantra,
megvalósulástantra, jógatantra és a legmagasabb
jógatantra - , és mind a négynek megvannak a maga
beavatásai, amelyek megérlelik a tudatot a gyakor
lásra, ahogyan megvannak a maguk meditációi is.
H ol eshetünk át a beavatáson? Egy ideális kör
nyezetet ábrázoló, az együttérzést és a bölcsességet
megtestesítő istenségekkel benépesített mandalá-
ban. A négy tantrához különböző összetettségű
mandalák tartoznak. Ném elyik festmény, mások
színes homokból készülnek, megint mások a kon
centráció révén alkotott mandalák különleges cso
portjába tartoznak.
Ahhoz, hogy átessünk a beavatáson, és esküket
tegyünk a jógatantra vagy a legmagasabb jóga-
20 6 Sp ir it u á l is gyakorlatok
tantra valamelyik mandalájában, a ceremóniát

vezető lámának minden elvárt képzettséggel ren
delkeznie kell. A z ösvény különböző fokozataihoz
szükséges tanítói képzettségekről szóló, Buddha
nevéhez fűződő részletes leírásokhoz híven mind a
négy tantraosztály különös hangsúlyt fektet
a láma tulajdonságaira. N e feledjük ugyanakkor
Buddhának azt a figyelmeztetését sem, hogy ne
csak a személyre hagyatkozzunk, hanem a taní
tásra is - nem szabad megilletődnünk egy tanító
hírnevétől. A legfontosabb az, hogy a tanítónak
alaposan ismernie kell a tanítást és a gyakorlato
kat.
Fo g a d a lm a k és e sk ü k
A két alsóbb tantraosztályban - a cselekvés- és

megvalósulástantrában - nincs világos utalás
arra, hogy a beavatás keretében tantrikus esküket
is kell tenni, de ettől még számos fogadalmat kell
megtartani. A két magasabb tantraosztályban - a
jógában és a legmagasabb jógatantrában - a be
avatáson és annak összes velejáróján átesve a foga
dalmak mellett már tantrikus esküket is kell tenni.
A jógatantrában és a legmagasabb jógatantrában
tizennégy alapvető eskü foglaltatik, valamint
több lista a kerülendő esküszegésekről, de mivel
m indkettőnek megvan a saját ösvénye, már az

alapvető eskük közt is vannak apróbb eltérések.
M inthogy a fő cél felülkerekedni énünk és
környezetünk hétköznapi látszatán (hogy felülke
rekedjünk a velük kapcsolatos hétköznapi elkép
zeléseken is), a tantra gyakorlása során buddha-
testben, együttérző buddhacselekedetek közben,
egy buddha erőforrásaival és hajlékában képzeljük
el magunkat. Ennek megfelelően az eskük nagy
része arra vonatkozik, hogy a hétköznapi meg
jelenési formákat ideálisakkal helyettesítjük, és
tartózkodunk attól, hogy hétköznapinak tartsuk
magunkat, társainkat, környezetünket és tevé
kenységeinket.
A z egyéni megszabadulásról szóló eskük - a kü
lönleges, huszonnégy órás változatot leszámítva -
egy életre szólnak (habár az eskü visszavonására
és a felavatás érvénytelenítésére van lehetőség).
A bódhiszattva- és tantrikus eskük ezzel szemben
- hacsak az illető nem követ el valamiféle alapvető
esküszegést - a legmagasabb rendű megvilágoso
dás idejéig szólnak.
A z ember először az egyéni megszabadulás,
majd a bódhiszattvák erényét vállalja magára,
végül pedig a tantrikus erkölcsöt. A zok a háztu
lajdonosok, azaz világiak, akik leteszik a bódhi
szattvák esküit és a tantrikus esküket is, az egyéni
megszabadulás esküinek háztulajdonosokra vo

natkozó változatát tartják meg.
A virágkorát a tizenegyedik századi Indiában
élő, majd az új tibeti fordítóiskolák egyik alapve
tő tantrájává váló K dlacsakra-tantra szerint, ha
a tantrát hárman tanítják, akik közül az egyik a
háztulajdonosok, azaz a világiak, a másik a noví-
ciusok, a harmadik pedig a teljes jogú szerzetesek
esküit tette le, a teljes jogú szerzetesek esküit tartó
személy a többiek felett áll. Ez jelzi, hogy még a
tantrikus rendszer is milyen nagy becsben tartja
a szerzetesi erkölcsöt.
A Guhjaszamádzsa-tantra szerint kívül az egyé
ni megszabadulás gyakorlásának szabályait kell
megtartani, belül pedig a tantra gyakorlása iránti
vágyat kell fenntartani. így a szútra és a tantra gya
korlása együtt szolgálja a célt.
H o g y a n h a s z n o s ít h a t ó
A Z Ö SV É N Y E N JÁ R V A A S Z E X ?
A következőkben azt vesszük fontolóra, milyen

szerephez juthat a tantra szerint az ösvényen já
rók életében a szexuális vágy. Kezdjük azzal, hogy
végiggondoljuk az egyéni megszabadulás erényé
ben foglalt, helytelen szexuális cselekedetekre
vonatkozó tiltást, amely teljes egészében azon az
elven alapszik, hogy tartózkodni kell az ártalmas

tettektől. A helytelen szexuális cselekedeteket rész
letesen Vaszubandhu ismerteti A m egnyilvánuló
tudás kincsestárában: férfiak esetében tilos együtt
hálni valaki más feleségével vagy olyannal, akiről
a családja gondoskodik, és ugyanez áll a nőkre is:
tilos együtt hálni valaki más férjével vagy olyan
nal, akiről a családja gondoskodik. Egyesek ugyan
felvetették, hogy mivel Vaszubandhu férfi néző
pontból magyarázza a tíz erénytelenséget, abban
nincs kivetnivaló, ha egy nő bocsátkozik erényte-
lenségbe, és így a nők számára nem léteznek tilal
mak sem, de ez a gondolat tökéletes képtelenség!
A spirituális ösvényen járó buddhisták azért
hasznosíthatják a szexuális aktust, mert - feltéve,
hogy a gyakorló rendkívül bölcs, és nagy benne
az együttérzés - segít erőteljesen összpontosítani
a tudatot. A cél minél hosszabb időre előhívni a
finomabb tudatállapotokat (melyeket korábban
már ismertettem a haldoklás folyamata kapcsán),
hogy erejüket az üresség felismerésének megszi
lárdítására használjuk - máskülönben a puszta
közösülésnek semmi köze a spirituális gyakor
láshoz. A k i magas szintre jutott a motiváció és a
bölcsesség gyakorlásában, azt még a két nemi szerv
egyesülése, avagy az úgynevezett közösülés sem
akadályozza a tiszta viselkedés fenntartásában.
A z ösvényen messzire jutó és tökéletesen képzett
jógik élhetnek nemi életet, és a hasonló képessé

gekkel rendelkező szerzetesek is képesek betartani
az összes szabályt.
Egy rendkívül tapasztalt tibeti jógi egyszer azt
felelte társa kritikájára, hogy amikor húst eszik
és sört iszik, a mandala istenségének tesz felaján
lást. A hozzá hasonló tantragyakorlók egy teljes
mandalában képzelik el m agukat istenségként,
miután felismerik, hogy a legfensőbb istenség
maga a legvégső gyönyör - a gyönyör és az üres-
ség egyesülése. A z illető emellett azt is elmondta,
hogy a valódi tudás megszerzéséért él nemi életet a
hitvesével - és a cél valóban ez. A z ilyen gyakorlók
nemcsak az ízletes húsokat és italokat képesek spi
rituális célokra használni, hanem akár az emberi
ürüléket és vizeletet is: egy jógi meditáció útján
valódi ambróziává tudja változtatni őket. A ma
gunkfajták számára ugyanakkor az ilyesmi elérhe
tetlen, és amíg nem tudjuk átalakítani a vizeletet
és a székletet, a többitől is tartózkodnunk kell!
Éppen ez az oka annak, hogy Buddha pontosan
meghatározta az ösvény egyes szakaszait. A be
vezető szakasz az egyéni megszabadulás esküi
nek gyakorlása. H a szerzetesként vagy apácaként
éled az életed, magatartásod szilárdabb alapokon
nyugszik - csekély a veszélye annak, hogy valami
számottevően eltántorít. A kockázat még akkor
sem nagy, ha nem tudod maradéktalanul betar
I s t e n s é g jó g a 2 11
tani az esküket: ez esetben csak gyakorolj, gyako

rolj és gyakorolj. Am ikor kifejlődik benned a belső
erő, megtanulod uralni a földet, a vizet, a tüzet és
a szelet, azaz a négy (vagy ha az üres belső tereket
is számításba vesszük, öt) belső elemet - amikor
pedig már tökéletesen kontrollálod őket, uralmad
alá vonhatod az öt külső elemet is. Innentől bár
mit képes leszel hasznosítani.
M iben segít tehát a szexuális aktus az ösvényen
járóknak? A tudatosságnak számtalan különbö
ző szintje létezik. A durvább tudatállapotokban
rendkívül kevés lehetőség rejlik, de a mélyebb, fi
nomabb állapotoknak sokkal nagyobb az erejük.
Hozzá kell tehát férnünk ezekhez a kifinomultabb
szintekhez - de ahhoz, hogy erre képesek legyünk,
meg kell gyengítenünk, és átmenetileg fel kell füg
gesztenünk a durvább tudatosságot, ehhez pedig
drámai változásokat kell foganatosítani a belső
energiák áramlásában. N oha rövid időre alvás
és ásítás közben is megmutatkoznak a finomabb
tudatállapotok, ilyenkor nyilvánvalóan nem hosz-
szabbíthatók meg, másfelől pedig ahhoz, hogy
hasznát vegyük, amikor mély alvás közben meg
mutatkoznak, előzetes tapasztalatokkal is rendel
keznünk kell az előhívásukkal kapcsolatban. Itt
kap szerepet a szex. Különleges, aktus közben al
kalmazható technikák segítségével a tapasztalt gya
korlók képesek elnyújtani a rendkívül mély, finom
és erőteljes állapotokat, és az üresség felismeré

sére használni őket. U gyanakkor ha hétköznapi
tudatállapotban bocsátkozunk szexuális aktusba,
annak semmi haszna.
Egy buddhának már szintén teljesen felesleges
a nemi egyesülés. A mandalákban ugyan gyakran
ábrázolják egyesülésben az istenségeket és hitve
seiket, de ez nem arra utal, hogy a buddháknak
szexuális aktusokra van szükségük a gyönyörhöz.
A buddhák tökéletes gyönyört élnek meg egy-
magukban is - az egyesülő istenségek azoknak a
kedvéért jelennek meg spontánul a mandalákban,
akiknek rendkívül élesek az érzékeik, és a tantra
gyorsan járható ösvényén hasznát veszik egy hit
vesnek, illetve a nemi közösülés gyönyörének.
Egészen közeli párhuzamként említhetjük,
hogy a tantrikus buddha, Vadzsradhara is meg
jelenik békés és haragvó alakban egyaránt, de ez
nem azt jelenti, hogy a személyiségének két oldala
van. Vadzsradhara mindig a legteljesebb mértékig
együttérző, különböző spontán megjelenési for
máit csak a gyakorlók kedvéért veszi fel - ponto
san úgy mutatkozik meg, ahogy arra a meditáló
gyakorlónak szüksége van, am ikor olyan gyötrő
érzelmeket használ az ösvényen járva, mint a vá
gyakozás vagy a gyűlölet. H a ilyen erőteljes ér
zéseket állítunk a spirituális ösvény szolgálatába,
nem képzelhetjük magunkat Sákjamuni Buddha
I s t e n s é g jó g a Z13
békés testébe, istenségjógát kell végeznünk - a

gyűlölet esetében például ádáz hevességgel kell
meditálnunk a saját testünkről, Vadzsradhara pe
dig az ehhez illő vad alakját is veszi fel, hogy utat
mutasson. Ugyanez igaz a nemi egyesülés jógájára
is: azoknak a gyakorlóknak, akik képesek az egy
másra nézéssel, a mosolygással, a másik kezének
megfogásával és a közösüléssel járó vágyból fakadt
gyönyört hasznosítani, a megfelelő istenségjógát
kell alkalmazniuk - nem képzelhetik el magukat
Sákjamuniként, aki szerzetes volt.
Vadzsradhara különböző megjelenési form ái
nak nem az a céljuk, hogy megriasszák a gyakorló
kat, vagy vágyat ébresszenek bennük, hanem hogy
megmutassák, hogyan kell a képzeletet használva
az adott alakban meditálni annak érdekében,
hogy végül felülkerekedjünk a gyötrő érzelme
ken. A spontán megjelenő buddhák erőfeszítés
nélkül képesek bármilyen alakot ölteni, ami épp
időszerű. A z adott megjelenési forma nem az illető
buddha kedvéért jön létre, mások szükségletei ala
kítják ki. H a egy buddha szempontjából nézzük a
dolgot, ő már elérte a tökéletes önmegvalósítást
a törvény testében, és az idők végezetéig meg is ma
rad ebben az alakban.
Ne feledd: a tantrikus erkölcs az egyéni megszaba

dulás és az együttérzés erényén alapszik. A tantra
célja felgyorsítani a buddhává válást, hogy hama
rabb állhassunk mások szolgálatára.
A N A P I G Y A K O R L A T Ö SS Z E F O G L A L Á SA
Mivel a tantra gyakorlásának elsődleges célja meg

változtatni, hogyan látjuk magunkat, másokat, a
környezetünket és a saját cselekedeteinket, hasz
nos lehet, ha elképzeljük, hogy az együttérzés
motivál, a testünk tiszta, a viselkedésünk pedig
mások javára válik.
VI
ÚTKÖZBEN
12
A MEGVILÁGOSODÁSHOZ
VEZETŐ ÖSVÉNY ÁTTEKINTÉSE
Fo ko zato s f e jl ő d é s
H ogyan jut el a motiváció és a bölcsesség ösvé

nyein járó gyakorló fokozatosan a buddhaságig?
A Szív szútrábán Buddha egy rövid, de mély értel
mű kijelentésben sorolja fel az ösvény szakaszait:
„G á té gáté p á r agaié páraszam gaté bódhi szváhá”,
ami annyit tesz: „Haladj, haladj, kelj át, kelj át tel
jesen, lábadat a megvilágosodásban vesd meg.”
Vizsgáljuk meg ezt közelebbről is.
Kezdjük az első szóval, ap ró v a l (’haladj5 vagy
’menj’). K i halad? A tudatfolytonosságtól való
függésben keletkező „énünk”. M i a haladás kiin
dulópontja? A körforgásszerű létezéstől távolo
dunk, attól az állapottól, amelyben a tisztátalan
cselekedetek és ellentétes érzelmek hatása alatt
állunk. M ilyen cél felé haladunk? Afelé, hogy
2l8 Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
törvénytesttel felruházott buddhává váljunk, aki

örökre megszabadult a szenvedéstől és a szenve
dés forrásaitól (a gyötrő érzelmektől), akárcsak a
gyötrő érzelmekből fakadó hajlamoktól. M ilyen
okoktól és feltételektől függünk, miközben hala
dunk? A z együttérzést és a bölcsességet egyesítő
ösvénytől, amelyen járunk.
Buddha azt mondja a gyakorlóknak, hogy kel
jenek át a túlsó partra. A z ő nézőpontjukból a
közelebbi part a körforgásszerű létezés, és nincs
is messzebb egy karnyújtásnál. A túloldalon, egy
távoli helyen viszont a nirvána vár rájuk - az az
állapot, amikor túlléptünk a szenvedésen.
A z ÖT Ö SV É N Y
Am ikor Buddha azt mondja: „G áté gáté páragaté

páraszamgaté bódhi szvdhá "(„H aladj, haladj, kelj
át, kelj át teljesen, lábadat a megvilágosodásban
vesd meg” ), arra szólítja fel a gyakorlókat, hogy
járják végig az öt ösvényt:
gáté - a felhalmozás ösvényét;

gáté - a felkészülés ösvényét;
páragaté - a látás ösvényét;
páraszamgaté - a meditáció ösvényét;
A M E G V IL Á G O S O D Á S H O Z V E Z E T Ő ... 219
bódhi - az ösvényt, melyen már nincs mit ta

nulni.
Lássuk, miféle spirituális fejlődésen megy ke

resztül az, aki végigjárja ezt az öt ösvényt:
1. M it kell tudni az első fokozatról, a felhalm ozás

ösvényéről? Ez az a szakasz, amikor elsősorban a
másközpontú motivációt gyakoroljuk, és ezzel
rengeteg érdemet halmozunk fel - ugyanak
kor, bár a motiváció és a bölcsesség egyesítésén
dolgozunk, az üresség felismerésében még nem
jutunk el „a meditációból származó állapot
nak” nevezett szintre, ahol a rögzítő meditáció
és elemző meditáció egymást erősíti. Ezen az
ösvényen tanuljuk meg a nagy erejű koncent
rált meditációt, és azon munkálkodunk, hogy
elérjük azt a meditativ állapotot, amelyben fel
ismerjük az ürességet.
2. A m ikor a meditáció révén elérjük az ürességet
felismerő bölcsesség állapotát, átlépünk a felk é
szülés ösvényére. A h ogy pedig a másközpontú
motivációt is tovább gyakorolva egyre alaposab
ban megismerkedünk ezzel az állapottal, egyre
tisztábban látjuk az ürességtől keltett látszatot is,
miközben végighaladunk a felkészülés ösvényé
nek négy szintjén (melegség, csúcs, elfogadás és
a legmagasabb rendű világi tulajdonságok).
3. Végül közvetlenül felismerjük az ürességet.

M ár a legenyhébb szennyeződés sem zavarja
az észlelést, mert a látszólagos kettősség szer
tefoszlott. Innen indul a látás ösvénye, amely
a jelenségek benső természetével kapcsolatos
igazság első közvetlen felismeréséhez vezet, és a
nagy járműben itt kezdődik a tíz bódhiszattva-
szint is (melyeket tíz földnek is szokás nevezni,
mert különleges spirituális tulajdonságok szök
kennek szárba belőlük). A látás és a meditáció
ösvényein járva legyőzzük az akadályok két tí
pusát, sorrendben az értelmi úton kialakított
és a velünk született hibás tudatállapotokat.
A z értelmi úton kialakított tudatállapotok a
hamis rendszerekhez való ragaszkodás termé
kei. Egyes buddhista iskolák követői például
abban hisznek, hogy a jelenségek saját jellegük
nél fogva, a hétköznapi keretek közt léteznek,
és ezt arra a légből kapott „érvelésre” alapozzák,
hogy ha nem így volna, m űködni sem tudná
nak. A z efféle, érvénytelen tanokkal szennye
zett elképzeléseket nevezzük mesterséges vagy
értelmi úton kialakított téveszméknek. M ég
ha mostani életünkben nem is tettünk szert
újabbakra helytelen következtetések révén, tu
datfolytonosságában mindenki hordoz olyan
hajlamokat, amelyeket úgy alakított ki, hogy
korábbi életeiben téves nézetekhez ragaszkodott.
A velünk született hibás tudatállapotok ezzel

szemben időtlen idők óta megtalálhatók - a ro
varoktól az emberekig - az összes érző lénynél,
és minden félrevezető írott szövegtől és hibás
érveléstől függetlenül, maguktól működnek.
4. A z értelmi úton kialakított vagy mesterséges
akadályokat a látás ösvényén járva eltávolíthat
juk az útból, a velünk született akadályokon
viszont nehezebb felülkerekedni (ezekhez az
időtlen idők óta létező hibás tudatállapotok
hoz ugyanis hozzászoktunk). A megszabadu
láshoz ebben az esetben az üresség jelentésén
való rendszeres meditáció vezet, m inthogy pe
dig ezt hosszú időn át kell gyakorolni, újra meg
újra nekifutva, az ösvénynek ezt a szakaszát a
m editáció ösvényének nevezzük. A z ürességen
már meditáltunk korábban is, de a meditáció
ösvényére lépve alaposabban is megismerke
dünk vele.
E szint keretein belül haladunk végig a ma
radék kilenc bódhiszattva-földön. A tíz közül
az első hetet tisztátalannak, az utolsó hármat
pedig tisztának nevezzük, ugyanis előbbieken
járva még dolgozunk a gyötrő akadályok eltá
volításán, ezek tehát nincsenek megtisztítva.
A nyolcadik szint első felében aztán megszaba
dulunk a gyötrő érzelmektől, a nyolcadik, ki
lencedik és tizedik földön így beálló egyensúly
pedig lehetővé teszi, hogy legyőzzük a minden

tudás útjában álló akadályokat is.
5. A tíz bódhiszattva-föld végigjárásával elsajátí
tott gyémántszilárdságú koncentrált meditáció
val - ami annak a kicsúcsosodása, hogy még
mindig állnak előttünk legyőzendő akadályok
- immár hatékonyan aláaknázhatjuk a m in
dentudás útjában álló igen finom gátakat is.
A következő pillanatban tudatunk m inden
tudó tudatossággá változik át, benső természe
te pedig ezzel egyszerre átalakul egy buddha
természettestévé. Itt kezdődik az ötödik, egy
ben utolsó ösvény, az ösvény, am elyen m ár
nincs m it tanulni. A z igen finom szélből vagy
energiából - amely egy és ugyanazon létező,
mint a szóban forgó tudat - különféle tiszta és
tisztátalan fizikai form ák törnek elő spontán
módon, hogy segítsék az érző lényeket - eze
ket nevezzük a buddha formatesteinek. Ez a
buddhaság, az az állapot, amikor a segítség és
boldogság forrása vagyunk minden érző lény
számára.
Á llju nk meg itt egy pillanatra, hogy szót ejt

sünk a nők buddhaságának lehetőségét övező szá
mos téveszméről. A nagy jármű szútráiban semmi
nem utal arra, hogy nőkből nem lehet buddha
- azt viszont kijelentik a szövegek, hogy miután
számtalan nagy világkorszak három periódusán

át gyakorlunk, hogy érdemeket gyűjtsünk, elérke
zünk arra a pontra, ahol egy buddha fizikai jegyei
ben és szépségében teljesedik ki a karma, amelyen
dolgozunk. Ekkor pedig a nagy járm ű szútrái
szerint hasznos, ha erős a testalkatunk, így aztán
természettől fogva férfitestet öltünk, sőt ezek az
írások azt is kimondják, hogy utolsó életünkben,
mielőtt buddhává válunk, férfitestünknek kell
lennie. Ugyanakkor a legmagasabb jógatantra
szerint - melyet a végső rendszernek tekintünk
- nemcsak hogy buddhává válhatnak a nők, de
elérhetik ezt akár mostani életükben is.
A B U D D H Á K T U L A JD O N SÁ G A I
A gyakorlás alapját a buddhizmus összes ágában

az a szándék képezi, hogy ki akarunk lépni a kör
forgásszerű létezésből, a nagy jármű tradíciójában
pedig a másközpontú megvilágosodás szándéka
is motiválja a gyakorlót. H a a tantra technikáival
fejlesztjük magunkban a békében időzést és a kü
lönleges belátást egyesítő koncentrált meditáció
képességét, elérhetjük a buddhaságot, vagyis azt
az állapotot, amikor a körforgásszerű létezésből
való megszabadulás és a buddhává válás útjában
álló összes akadályt - a gyötrő érzelmeket és a

mindentudás gátjait is - eltávolítottuk.
A buddhák tulajdonságait különböző „testek”
jelenítik meg, amelyek két nagy kategóriába sorol
hatók:
• a törvénytest saját jóllétünk megvalósítását

szolgálja,
• a formatestek pedig mások jóllétének megvaló
sítását szolgálják.
A formatesteket az alapján osztályozhatjuk,

hogy hogyan jelennek meg a tisztaság és tisztá-
talanság különböző szintjein álló lényeknek: a
különösen tapasztalt gyakorlók hozzáférhetnek
a tökéletes öröm testeihez is, míg az alacsonyabb
szinteken állók a megnyilvánulás testeivel talál
koznak, amelyek számtalan változatban léteznek.
A törvénytesteknek szintén két típusuk van, a
természet testei és a magasztos bölcsesség testei.
A természet testeinek osztályán belül megkülön
böztethetjük a természetes megtisztulás és a külső
okból származó (vagy előidézett) szennyeződések
től való megtisztulás állapotát, és a magasztos böl
csesség testei is tovább kategorizálhatók számos
különböző szempont alapján. Maitréja A tiszta
felism erés magasztossága bán a szennyezetlen ma
gasztos bölcsességek huszonegy csoportját sorolja
fel, amelyek további száznegyvenhat jellemzőre

bonthatók tovább.
Gyako r lá s h o sszú tá vo n
Idáig tartott rövid magyarázatom az alapról (a két

igazságról, a hétköznapiról és a végsőről); az ebből
az alapból kiinduló ösvényekről (a motivációról
és a bölcsességről) és az ösvények végigjárásának
gyümölcseiről (a buddhák forma- és törvénytes
teiről). A gyakorlatok struktúrájának ilyetén át
tekintése hasznos, de nem szabad elfelejteni, hogy
a felismerések számos októl és feltételtől függnek a
valódi megértéstől a felhalmozott érdemeken át
az akadályok legyőzéséig. H a nem szerzel előbb
érdemeket, és nem számolsz le az ártó cselekede
tekkel, nehéz eljutni a felismerésig pusztán azzal,
hogy megpróbálsz meditálni. Ezért fontos, hogy
m indegyik előfeltételen addig dolgozz, amíg cél
hoz nem érsz.
A z előfeltételeknek szentelt figyelem nem csu
pán valamiféle mennyiségi teljesítményt jelent, és
még csak nem is azt, hogy elvonulunk három évre
és három holdfázisra (ahogy azt néhányan felté
telezhetik az alapján, hogy sok elvonulás ennyi
ideig tart) vagy bármennyi időre. Addig kell foly
tatni az érdemek felhalmozását és az útban álló
22 6 Sp i r i t u á l is gyakorlatok
akadályok felszámolását, amíg meg nem születnek

bizonyos felismerések. Lehet, hogy egész mostani
életedet ezzel töltőd majd, hogy jobbá tedd a ké
sőbbieket. A kellő tudás hiányában egyesek néha
jelentős büszkeséget éreznek egy hosszú elvonulás
után pusztán azért, mert teljesítették a vállalást, a
felfokozott büszkeség azonban felfokozott dühöt,
féltékenységet és versengést eredményez. U gyan
ide vezethet az is, ha csupán könyvekből szerezzük
a tanításokkal kapcsolatos tudást. Nincs könnyű
dolgunk, a gyötrő érzelmek könnyen rászedik az
embert.
A gyakorlást nem csak néhány hétig vagy né
hány évig kell folytatni. Rengeteg életen, világ
korszakokon és világkorszakokon át kell tartania.
M int láttuk, egyes szövegek szerint a megvilágo
sodást azután érjük el, hogy számtalan nagy vi
lágkorszak három periódusán át gyűjtöttük az
érdemeket és gyarapítottuk bölcsességünket. H a
alaposan végiggondolod ezt a kijelentést, arra ösz
tönözhet, hogy légy türelmes és kitartó a nehéz
körülmények között - ha pedig elszomorít, annak
talán az az oka, hogy nagy benned az együttérzés
embertársaid iránt, és emiatt szeretnél minél ha
marabb buddhává válni. De lehet annak a jele is,
hogy nincs benned elég bátorság. Kemény munka
nélkül nem érhető el a megvilágosodás. H a mást
A M E G V IL Á G O S O D Á S H O Z V E Z E T Ő ... Z 2-7
hiszel, az arra utal, hogy valamiféle önző érzelmet

rejtegetsz magadban.
Ez az ösvény a maga teljességében. Lehet, hogy

a tibetieknek nincs tárcában tartható vagyonuk,
de ezt a kincset ott őrzik a tudatukban! A z nem
elég, ha a különböző vallások kinyilvánítják jó
szándékukat - érvényre is kell juttatniuk azt a
mindennapi társadalmi életben, mert tanításaik
értékét csak így ismerhetjük fel. N em helyes pél
dául, ha egy buddhista a templomban meditál, de
az épület falain kívül nem törekszik az elméleti
ideálok megvalósítására. A mindennapi életben
kell gyakorolni.
A gyakorlás valódi értékét akkor ismerjük fel,
ha nehéz idők köszöntenek ránk. A m ikor bol
dogok vagyunk, és minden jól megy, nem tűnik
olyan sürgetőnek, hogy gyakoroljunk, amikor
viszont olyan elkerülhetetlen problémákkal
szembesülünk, mint a betegség, az öregség és a
halál, vagy más kétségbeejtő helyzetekben talál
juk magunkat, kulcsfontosságúvá válik, hogy
uralkodjunk a dühünkön, kordában tartsuk az ér
zelmeinket, és józan eszünket használva döntsünk
arról, hogyan szállhatunk szembe a nehézséggel
úgy, hogy türelmesek és nyugodtak maradunk.
A m ikor így gyakorlunk, elsősorban abban

reménykedünk, hogy felülkerekedhetünk a
problémán, de ha ez nem is sikerül, azt legalább
elérhetjük, hogy a lelki békénk ne rendüljön meg.
Ez pedig jó dolog, nem igaz? Szembenézünk a
helyzettel, és kiegyensúlyozottak m aradunk -
anélkül, hogy drogokhoz nyúlnánk, vagy meg
próbálnánk elterelni a gondolatainkat a bajról.
Hiszen ezért foglalkozunk annyit a hétvégéinkkel
és a szabadságunkkal: a hét öt napján rendkívül
elfoglaltak vagyunk, keményen dolgozunk, hogy
pénzt keressünk, aztán hétvégén elutazunk ebből
a pénzből valami félreeső helyre, és jól érezzük
magunkat. Ez annak a jele, hogy próbáljuk elte
relni a figyelmünket a problémánkról. Csakhogy
a probléma ettől még fennáll.
H a azonban a hozzáállásunk helyénvaló, nincs
szükségünk arra, hogy eltereljük a figyelmünket.
H a képesek vagyunk szembenézni a helyzettel,
és kielemezni a problémát, a baj úgy foszlik szét,
mintha csak egy jókora jégdarab olvadna fel a víz
ben. H a őszinte odaadással végzed a gyakorlato
kat, megtapasztalod a valódi értéküket.
Saját szavai szerint Buddha tanításai a mi vilá
gunkban ötezer évig lesznek érvényesek - ennek
leteltével elpusztítja őket valaki, akiben maga
Buddha születik újra, mert attól a naptól fog
va már semmilyen értéket nem hordoznának.
Ugyanakkor végtelenül sok, milliárdnyi és m il

liárdnyi olyan világrendszer létezik, mint a miénk.
Némelyikben pont most vezetik be a tanításokat,
másokban éppen végnapjaikat élik, de valahol
m indig érvényben vannak. A buddhák sosem
tűnnek el, és a tanítások sosem szűnnek meg lé
tezni.
A z alábbiakban egybegyűjtöm a gyakorlatok ösz-

szefoglalóit az egész könyvből. Koncentrálj a je
lenlegi fejlettségi szintednek megfelelőkre - vagy
váltogasd őket heti rendszerben. H a türelmesen
gyakorolsz, idővel egyre jobban kiismered majd
köztük magad, az életed pedig értékesebbé válik.
A z egyéni megszabadulás erénye
i. Tanulmányozd a motivációidat, amilyen gyak

ran csak lehet. M ár azelőtt alakítsd ki magad
ban az erőszaktól és gyalázkodástól mentes
viszonyulást az előtted álló napra, hogy reggel
kikelnél az ágyból, este pedig vizsgáld meg, mit
tettél napközben.
2. Ismerd fel, mennyire áthatja a szenvedés az éle

tedet:
• Fizikai és lelki fájdalmat okoz a betegség, az
öregség és a halál, amelyet ösztönszerűen
igyekszünk elkerülni.
• Léteznek átmeneti élmények - mint például
az, ha finom ételt fogyasztunk - , amelyek
önm agukban élvezetesnek tűnnek, de ha
hosszan elmerülünk bennük, gyötrelmessé
válnak. Ez a változás szenvedése. Am ikor az
élvezetből kín lesz, gondolj arra, hogy most
mutatkozik meg az eredeti élmény valódi
természete. A z efféle felszínes élvezetekhez
való ragaszkodás csak még több szenvedést
von maga után.
• Gondolkozz rajta, hogyan estél a kondicio-
náltság mindent átható folyamatának csap
dájába, amit nem te befolyásolsz, hanem a
karma és a gyötrő érzelmek.
3. Fokozatosan alakíts ki magadban egy alapo
sabb, valóságosabb képet a testedről úgy, hogy
végiggondolod, milyen alkotóelemekből áll -
úgy is mint bőr, vér, hús, csont és így tovább.
4. Elemezd alaposan az életedet. H a ezt megte
szed, végül nehezedre fog esni visszaélni vele, és
géppé válni, vagy a pénzben keresni a boldog
sághoz vezető utat.
5. Állj pozitívan a nehézségekhez. Képzeld el,

hogy ha méltóságteljesen tűrsz egy nehéz hely
zetet, azzal megelőzöd a negatív karmákból
fakadó még rosszabb következményeket, ame
lyeket máskülönben meg kellene tapasztalnod
a jövőben. Vedd magadra mindenkinek a ter
heit, aki hasonló szenvedéseken megy keresztül.
6. Rendszeresen mérlegeld, milyen negatív és
pozitív hatásai lehetnek az olyan érzéseknek,
mint a vágy, a düh, a féltékenység és a gyű lö
let. Am ikor nyilvánvalóvá válik, hogy hatásaik
rendkívül károsak, folytasd az elemzést: meg
győződésed fokozatosan erősödni fog. H a pél
dául újra és újra eltűnődsz a düh hátrányain,
belátod, hogy ez az érzelem értelmetlen. Ez a
megállapítás ahhoz vezet, hogy a düh fokról
fokra lecsillapodik benned.
7. H a sikerült azonosítanod a szenvedés teljes
spektrumát, kezdj el kutatni annak oka vagy
forrása után, és ismerd fel, hogy ez a személyek
és dolgok valódi természetével kapcsolatos nem
tudás, ami vágyakozáshoz, gyűlölethez és más
gyötrő érzésekhez vezet. Tudatosítsd magadban,
hogy a szenvedés megszüntethető, feloszlatható
a valóság szférájában. Elmélkedj azon, hogy ez
a valódi leszámolás az erényesség, a koncentrált
meditáció és a bölcsesség gyakorlásával - vagyis
a valódi ösvényeket követve - valósítható meg.
23Z Sp i r i t u á l i s gyakorlatok
8. Ismerd fel, milyen kötődések alakultak ki ben

ned a különböző ételek, ruhák és az otthonod
iránt, és építsd be világi életedbe az elégedett
ség szerzetesi gyakorlatait. Elégedj meg a célnak
megfelelő élelemmel, öltözékkel és hajlékkal.
A felszabaduló időt töltsd meditációval, hogy
még több problémán tudj felülkerekedni.
9. Erősítsd magadban azt a vágyat, hogy tartóz
kodni akarsz mások fizikai vagy szóbeli bántal
mazásától még akkor is, ha szégyenbe hoztak,
sértegetnek, becsmérelnek, erőszakoskodnak
veled vagy megütnek.
A másokkal való törődá erénye
Gyakorold naponta az együttérzés kialakítását

szolgáló vizualizációt:
1. Légy nyugodt és józan.

2. Saját magaddal szemben, jobb kéz felé képzeld
el önmagad egy másik, önző és énközpontú
változatát.
egy csapatnyi szegény embert, olyan szenvedő
érző lényeket, akiknek semmi közük hozzád:
nem barátok és nem is ellenségek.
4. Tanulmányozd a két oldalt ebből a nyugodt né

zőpontból, majd gondolj arra: M in d k ét fé l bol
dog akar lenni. M in d k ét fé l szabadulni akar
a szenvedéstől. M in d k ét féln ek joga van hozzá,
hogy megvalósítsa ezeket a célokat.
5. Vedd fontolóra a következőt: ahogyan általá
ban hajlandók vagyunk átmeneti áldozatokat
hozni a hosszútávú jólétért, ugyanúgy a bal
oldalon álló szenvedő sokaság jólléte is sokkal
fontosabb, mint a jobbra látható egyetlen önző
ember. Figyeld meg, ahogy tudatod tökéletes
természetességgel a nagy létszámú csoport felé
fordul.
Végezd el a megvilágosodásra való törekvés ri

tuáléját. Először tedd meg a hét előzetes lépést:
1. R ód d le hódolatodat Sákjamuni Buddha és az

őt körülvevő megszámlálhatatlanul sok bódhi-
szattva előtt, akik képzeletedben megtöltik az
égboltot.
2. A já n ld fe l az összes csodálatos dolgot a budd-
háknak és a bódhiszattváknak, függetlenül
attól, hogy birtokodban vannak-e vagy sem -
ideértve a testedet, a javaidat és tulajdon erényei
det is.
3. V alid meg a test, a beszéd és a tudat megszám
lálhatatlanul sok ártalmas tettét, amelyeket
azzal a szándékkal követtél el, hogy másokat

bánts. Bánd meg őket, és határozd el, hogy a
jövőben tartózkodni fogsz tőlük.
4. Tiszta szívedből csodáld a magad és mások eré
nyeit. Leld örömöd a jótettekben, amelyeket
mostani és korábbi életeidben hajtottál végre,
és gondolj arra: valam i jó t cselekedtem. Leld
örömöd mások erényességében is, ideértve a
buddhákat és a bódhiszattvákat is.
5. Könyörögj a buddháknak, akik már tökélete
sen megvilágosodtak, de még nem kezdtek el
tanítani, hogy lássanak hozzá ehhez mindazok
érdekében, akik szenvednek.
6. Fohászkodj a buddhákhoz, hogy ne haljanak
meg.
7. Köteleződj el, és szenteld ezt a hat gyakorlatot a
legmagasabb szintű megvilágosodás elérésének.
Ezután kezdj bele a megvilágosodásra való tö

rekvés rituáléjának központi részébe:
1. Szívedben a más-központú buddhává válás erős

képviselőjeként saját spirituális tanítódat.
2. M ondd el háromszor, mintha csak utána ismé
telnéd:
A M E G V IL Á G O S O D Á S H O Z V E Z E T Ő ... 2-35
A m íg el nem érem a. megvilágosodást, B u d d

tosításával és bölcsességemmelgyűjtött érdemeim
den érző lényen.

alapvető önzetlenséget mostani életedben, tedd a
következőket:
1. Idézd fel újra és újra, milyen előnyökkel jár, ha

kialakítod magadban a mások érdekében törté
nő megvilágosodás szándékát.
2. Bontsd három szakaszra a nappalt és az éjsza
kát is, és minden periódusban tedd magad
szabaddá, illetve ha alszol, kelj fel egy kis időre
azért, hogy az előző fejezetben bemutatott, öt
lépésből álló vizualizációt gyakorold. Elégséges
az is, ha reggelente és esténként tizenöt-tizenöt
percben egymás után háromszor vizualizálod
az öt lépést.
3. Őrizkedj attól, hogy akár csak egy érző lény jól
létét is figyelmen kívül hagyd.
4. Am ennyire lehetséges, legyél jó szándékú, és
cselekedj erényesen. Emellett értsd meg nagy
23 6 Sp ir it u á l is gyakorlatok
vonalakban a valóság természetét, vagy tartsd

ébren magadban a megértés vágyát, és dolgozz
érte, hogy beteljesíthesd.

alapvető önzetlenséget későbbi életeidben:
1. Ne hazudj senkinek, kivéve, ha jelentős segítsé

get nyújthatsz vele másoknak.
2. Segíts közvetlenül vagy közvetve a többieknek,
hogy közelebb kerüljenek a megvilágosodáshoz.
3. Bánj minden érző lénnyel tiszteletteljesen.
4. Ne szedj rá soha senkit, és mindig maradj őszin
te.
Összegezve, gondolj újra és újra arra: h a dd le

gyek képes segíteni m inden érző lénynek.
Koncentrált m editáció
1. Válassz tárgyat a meditációhoz, és összponto

sítsd rá a tudatod, majd igyekezz megvalósítani
és fenntartani a stabilitást, az elme tisztaságát és
az intenzitást. Kerüld a fegyelmezetlenséget
és a nyugtalanságot.
2. A másik út: ismerd fel a tudat alapvető állapo
tát, amikor nem szennyezik gondolatok, és tö
kéletesen önmaga - pusztán csak tündöklő, és

természeténél fogva a megismerésre törekszik.
A tudatosság és a befelé koncentrált figyelem
segítségével maradj ebben az állapotban. H a
valamilyen gondolatod támad, egyszerűen vizs
gáld meg annak valódi természetét, így magától
elveszíti az erejét, és szertefoszlik.
Bölcsesség
A dolgok és az érző lények révén keltett hamis lát

szat felismeréséhez próbálkozz a következő gya
korlatokkal:
1. Figyeld meg, milyennek tűnik egy tárgy, pél

dául egy óra, amikor először megpillantod az
üzletben, majd hogyan változik és válik még
határozottabbá a megjelenése, ahogy egyre job
ban érdekelni kezd. Végül pedig figyeld meg azt
is, milyennek tűnik, miután megvásároltad, és
már a sajátodnak tartod.
2. Elmélkedj azon, hogy a tudatod téged magadat
is benső lényegednél fogva létező érző lényként
észlel. Ezután elmélkedj azon, hogyan jelennek
meg tudatodban mások és az ő testük.
3. Ezután elmélkedj rendszeresen azon, hogy a
jelenségek keletkezése okokhoz és feltételekhez
kötött, és próbáld meg belátni, milyen ellent

mondásban áll ez azzal, hogy az emberek és a
dolgok látszólag oly megingathatatlanul, saját
jogukon, benső lényegüknél fogva léteznek. Ha
hajiasz a nihilizmusra, elmélkedj többet a függő
keletkezésről. H a az okokra és feltételekre össz
pontosítva afelé hajiasz, hogy megerősödjön
benned a jelenségek bennrejlő létezésébe vetett
hit, helyezz nagyobb hangsúlyt arra, hogyan
mond ellent a függés ennek a megannyira meg
ingathatatlannak tűnő látszatnak. Valószínű
leg át fogsz esni néhányszor a ló túloldalára - az
igazi középutat időbe telik megtalálni.
Továbbá:
1. Ismerd fel a gondolatok ködétől mentes tudat

2. H ogy ráeszmélj a bennrejlő létezés hiányából
fakadó ürességére, kutasd újra és újra a tudat
bensőbb természetét úgy, hogy végiggondo
lod okoktól, feltételektől és saját alkotórészei
től való függését - beleértve ebbe azt is, hogy
hosszára való tekintet nélkül a tudat létezésé
nek bármely periódusa saját korábbi és későbbi
szakaszaitól függ.
3. Igyekezz felismerni, hogy a tudat látszólagos
megjelenése összefér a bennrejlő létezés hiánya-
ból fakadó ürességével, és lásd be, hogy a kettő

kölcsönösen támogatja egymást.
Tantra
Mivel a tantra gyakorlásának elsődleges célja meg

változtatni, hogyan látjuk magunkat, másokat, a
környezetünket és a saját cselekedeteinket, hasz
nos lehet, ha elképzeljük, hogy az együttérzés
motivál, a testünk tiszta, a viselkedésünk pedig
mások javára válik.
N oha tudásom korlátozott, és a tapasztalataim

is rendkívül szegényesek, minden tőlem telhetőt
megtettem, hogy segítsek neked maradéktalanul
megérteni Buddha tanításait. Kérlek, ültess át a
gyakorlatba mindent, amit ezeken az oldalakon
olvastál, és hasznosnak érzel. H a más vallás híve
vagy, kérlek, végy át mindent, ami segítségedre
lehet. H a pedig úgy véled, hogy valami nem segí
tene, egyszerűen hagyd figyelmen kívül.
Felelős kiadó Szász Zsolt
Felelős szerkesztő Kárpáti Gábor Csaba
Olvasószerkesztő Rusznák György
Műszaki szerkesztő Kárpáti Gábor Csaba
Készült 2017-ben az Alföldi Nyomda Zrt.-ben
Felelős vezető György Géza vezérigazgató
ISBN 978-963-227-852-0
helikon.libricsoport.hu/lista/szenzar/
M in d a n n y iu n k v á g y a , h o g y b o ld o g o k
le g y ü n k , és é rté k e s, k ite lje se d e tt életet
éljü n k . Ő szen tsé g e, a D alai L ám a s p ir i
tu á lis g y a k o rla to k se g íts é g é v e l m u tatja
b e , h o g y a n in d u lju n k el a m e g v ilá g o
s o d á s ú tján , a m e ly e lv e z e t b e n n ü n k e t
a hőn áhított bold o gságh oz. Ő szen tsége
az érték es élet elm életi alap jaitól foko za
tosan , lé p é srő l lé p é s re v ez eti az olvasó t
az ö s s z e te tte b b le lk i g y a k o r la to k fe lé ,
m elye k az e rk ö lcsö sség en , a ko n cen trált
m ed itáció n és a b ö lc se ssé g e n alap u ln ak,
h o gy v é g ü l a tan trá b an , e b b e n a k ü lö n
leg es jó g a g y a k o rla tb a n ö ssze gző d jen ek .
hdik o n. hu 2499 Ft
9 789632 278520

Őszentsége, A Dalai Láma - Spirituális Gyakorlatok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Őszentsége, A Dalai Láma - Spirituális Gyakorlatok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ŐSZENTSÉGE, A

Copyright © 2002 by His Holiness the Dalai Lama and

II. A z erényesség gyakorlása................................ 37

III. A koncentrált meditáció gyakorlása.........129

1972-ben hallottam először tanítani Őszentségét,

Őszentsége sok mindenre kitért a m egvilágo­

hogy az évekig táptalajául szolgálhat az elmél­

Személyes ismeretségünk harminc éve, illetve

Sokfelé utazom a világban, de bárkivel is ele­

A boldogságot kétféleképpen érhetjük el. A z egyik

A másik mód a szellemi fejlődés, amely belső bol­

és az aggodalom magától csillapodik, és boldo­

Mindannyian magatehetetlennek születünk. A szü­

M indannyiunknak megvannak a magunk hiteles

H a mi m agunk melegszívűvé válunk, azzal

elszántságot kell mutatnod, mint ami az acél meg­

Egym á sra u ta ltsá g

M a már szinte az egész világot összeköti az azon­

mok, illetve az államokon belüli szegényebb és

atombombát ledobták, és megpillantottam a be­

di békét egy gyűlölettel és dühvei teli világ? Külső

Csakis a mi felelősségünk, hogy - az emberi­

a társadalmi szempontból ma különösen fontos

A családjaink, nemzeteink és világunk számára

Lehetséges ez? A küzdelmeknek, az árulások­

rály, csak egy buddhista szerzetes. Mondandóm a

Mindössze tizenöt éves voltam, amikor a kínai

lémákkal, onnantól kezdve, hogy kénytelenek

tudósok, háztulajdonosok, orvosok, tanárok és

A következő fejezetekben speciális buddhista

másoknak, a másik az embertársaink iránt tanú­

Figyelmünk középpontjában mindvégig az áll

A GYAKORLÁS HÁROM MÓDJA

Egyes buddhista iskolák szerint Sákjamuni Buddha

• Sákjamuni Buddha herceg volt, aki gyönyörrel

jaként. Huszonkilenc éves korában azonban a

Buddha élettörténetében a gyakorlás három

Fo ko zato s válto zás

A tudat fejlesztésének menetét megszámlálhatat­

gálják. Am iként egy űrállomás, úgy egy megvilá­

A H ÁRM AS GYAKO RLAT

Buddha tanításai három szent szöveggyűjtemény­

A fő gyakorlatot mindhárom szöveg rendkí­

Erényes életmód, koncentrált meditáció és böl­

• Ahhoz, hogy a különleges belátás bölcsessége

dályokat, és gyökerestül kiirtsa a hibás tudat-

A m i az én saját tapasztalataimat illeti, a szer­

A buddhista erény legfontosabb elve az, hogy se­

* A z egyéni megszabadulás erényét (ami ennek a

a létezés körforgásának (vagy szamszárának)

A z egyéni megszabadulás erényének gyakorlásá­

Ez azt jelenti, hogy el kell zárkóznunk azoktól a

kifejlesszem magamban a motivációimmal kap­

M ire tanít ez minket? A kiindulópontnak

Ahhoz, hogy megszabadulhassunk a körforgássze­

3. miből áll a szenvedés valódi megszüntetése, il­

A m ikor Buddha tanítani kezdett, az itt meg­

a szenvedés megszüntethető, ha előbb meghatá­

A szenvedés olyan, mint egy fertőző betegség,

i. A szenvedés egyik szintje a vegytiszta fájdalom,

fizikai és mentális fájdalmak, mint például a

tes érzelmek, például a vágyakozás és a gyűlölet

Életünk a születéssel kezdődik, melynek során

Őszentsége sok mindenre kitért a m egvilágo

hogy az évekig táptalajául szolgálhat az elmél

Sokfelé utazom a világban, de bárkivel is ele

A másik mód a szellemi fejlődés, amely belső bol

és az aggodalom magától csillapodik, és boldo

Mindannyian magatehetetlennek születünk. A szü

elszántságot kell mutatnod, mint ami az acél meg

M a már szinte az egész világot összeköti az azon

atombombát ledobták, és megpillantottam a be

Csakis a mi felelősségünk, hogy - az emberi

Lehetséges ez? A küzdelmeknek, az árulások

másoknak, a másik az embertársaink iránt tanú

A tudat fejlesztésének menetét megszámlálhatat

gálják. Am iként egy űrállomás, úgy egy megvilá

Buddha tanításai három szent szöveggyűjtemény

A fő gyakorlatot mindhárom szöveg rendkí

Erényes életmód, koncentrált meditáció és böl

A m i az én saját tapasztalataimat illeti, a szer

A buddhista erény legfontosabb elve az, hogy se

A z egyéni megszabadulás erényének gyakorlásá

kifejlesszem magamban a motivációimmal kap

Ahhoz, hogy megszabadulhassunk a körforgássze

3. miből áll a szenvedés valódi megszüntetése, il

A m ikor Buddha tanítani kezdett, az itt meg

a szenvedés megszüntethető, ha előbb meghatá

Semmilyen körülmények között nem szabad elve

M iután azonosítottuk a szenvedés teljes spektru

M ivel a gyötrő érzelmek szennyezik be a karm á

bán gyökerező rettenetes félelem, ami befészkel

A z ehhez hasonló egyszeri érzésekről jobb be

amely az igazság tökéletes ellentétét hiszi, félreér

A karmákat aszerint is két csoportra lehet oszta

jelenlegi életünkben, a következőben és az azutá

1. A m ikor a föld elem, vagyis a test szilárd hal

A haldoklás utolsó négy fázisában a tudatos

hanem arra, hogy az egész üres teret betölti a fe

amelyet alapvető tiszta fényű tudatnak is ne

A m íg a test nem kezd el sem szaglani, sem rot

mészetével kapcsolatos félreértésen, meg kell érte

állapotokról szól - a szenvedés valódi megszün

H a sikerült azonosítanod a szenvedés teljes spekt

Egyénenként eltérő, hogy mennyire tudjuk meg

• azokat, akik világi életet élnek, és a saját ottho

viszont spirituális dolgokról beszélünk, nem elé

dolásokat, akár nem, és bárhol is jársz ebben a pil

Am ennyiben az erényes tanítások szerint aka

i. Ismerd fel, milyen kötődések alakultak ki ben