2016.09.18.

DEBRECENI EGYETEM
2
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET

Pénzügyi kimutatások
elemzése /Pénzügyi elemzés

FENYVES VERONIKA

Funky Business
4

… a tudás mindenható hatalmán és az információ

korlátlan és villámgyors terjedésén alapuló
gazdasági rend és egyúttal ezt meghatározó
társadalmi berendezkedés képét vázolja fel…
Ebben a világban minden megtörténhet és
semmi sem garantált, a mindent elsöprő
verseny elől nincsen hova bújni, de nincsenek
ledönthetetlen tabuk sem.
A sorsunk a saját kezünkben vagy inkább
saját fejünkben van.
(Ridderstrale & Nordström, 2002)

Funky Business
5
Funky Business
Ebben a világban nincsenek privilégiumok, nincsenek Nem jutsz semmire, ha a másik fél
titkok, nincsenek hosszútávú versenyelőnyök. okosabb, gyorsabb és éhesebb.
Ebben a világban az nyer, aki nap mint nap megújul, aki alkot,
aki szolgáltat, aki magával tudja ragadni nemcsak munka-társai
A szervezés művészete, hogyan lehet
és vásárlói gondolkodását, hanem egyúttal szívét, lelkét,
egyszóval érzelmeit.
szokványos emberekkel szokatlan
Ebben a világban nem versenyezni kell, hanem másnak, dolgokat véghezvinni.
újnak, eredetinek lenni ...

1

Döntéshozatal
Globalizálódott gazdaság, egyre erősebb verseny
előtérbe kerül a gyors és minőségi vezetői döntéshozatal
A felgyorsult világban lecsökkent a reakcióidő
kevesebb idő a döntési folyamatra
nő a megoldandó problémák bonyolultsága és a döntéshez
felhasználandó információ mennyisége
Növekszik az igény vezetői döntéshozatal magas szintű
támogatására.
A megalapozott döntések igénylik a kellő mélységű gazdasági és
pénzügyi elemzést.
A döntés előkészítéshez szükséges elemzések rövid idő alatt és
kellő részletességgel csak megfelelő számítógépes rendszerek
igénybevételével végezhetők el.
Pénzügyi döntések
A gazdasági döntések egy speciális területét alkotják.
A pénzügyi vezető döntést hoz, hogy
Milyen területre fektessék be a pénzt?
Hogyan használják fel a pénzforrásokat?
Ha nincsen elegendő, hogyan tegyenek szert pénzforrásokra?
Milyen jövedelmet juttassanak a pénzforrások nyújtóinak?
A pénzügyi döntések során a vállalati erőforrások hatékony
felhasználásának kérdéseire keresnek választ a döntéshozók.
A pénzügyi elemzés szükségessége
VEZETÉS
megalapozott, pontos információ
pénzügyi, gazdasági elemzés
Az elemzés által levont következtetések szabják
meg a cselekvés irányát és segítik a hatékony
gazdálkodást.
2016.09.18.
Döntéshozatal
7 8
nagyon fontos része a szervezetek viselkedésének
lényegében a problémára történő reakcióként jelenik meg, ami azt
jelenti, hogy a probléma létezése teszi szükségessé a döntés
meghozatalát. Robbins (1991)
A vezetői tevékenység alapvetően a vállalkozásoknál jelentkező
problémák megoldására irányul, ezért "bármit tesznek a menedzserek
azt döntéshozatal által teszik”. Drucker (1986)
Drucker a menedzsmentet döntéshozatali folyamatnak tekinti.
"a fontos és nehéz munka sohasem a helyes válasz megtalálása, hanem
a helyes kérdésé„; „… kevés haszontalan - ha nem veszélyes - dolog
van, mint helyes választ adni rossz kérdésre". Drucker (1986)
Pénzügyi döntések (2)
9 10
Hozam Kockázat
Likviditás
9 10
Elemzés
12
Az elemzés (analízis) az emberi gondolkodás klasszikus
DÖNTÉS
cselekvése a körülvevő világ eseményeinek, jelenségeinek
feltárására, megértésére.
A jelenségek részekre (elemekre) bontása, a részek
megvizsgálása, és a kapott eredmények ismételt gondolati
összerakása (szintetizálása) adhat világos képet az adott
jelenség valódi okairól, és ennek révén segíthet megadni a
lehetséges beavatkozási módokat, ha a vizsgálat tárgyát képező
rendszer működése nem szándékaink szerinti.
2
 2016.09.18.

Az ok-okozati láncolat és az elemzés kapcsolata A pénzügyi elemzés

13 14

a pénzügyi menedzsment egyik eszköze

magában foglalja egy üzleti vállalkozás, egy iparág vagy az
egész gazdaság pénzügyi helyzetének és működési
teljesítményének az értékelését, valamint a jövőbeni állapot és
teljesítmény előrejelzését
a pénzügyi elemzéshez pénzügyi adatokra van szükségünk

Adat 15
Az adatokkal kapcsolatos követelmények

valaminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő tény, részlet.

Az adat(ok)ból akkor lesz információ, ha olyan jelentést kap, aminek
alapján valamiféle ítélet alkotható, ez pedig meghatározott célú
cselekvést indíthat el.
(Bőgel Gy.)
tartalmuk megbízható, valódi és pontos legyen
jól tükrözzék a vizsgált eseményt, folyamatot
hosszabb időt figyelembe véve azonos tartalommal és
folyamatosan álljanak rendelkezésre
egyszerűsíthetők és könnyen összegyűjthetők legyenek

Információ Hogyan lesz az adatból információ?

17 18

Ez a k ép most nem jeleníthető meg.

Számunkra új ismereteket hordozó jelek tartalmi jelentése.

Ez a k ép most nem jeleníthető meg.

• Szubjektív
• Hordozó jelektől független
• Bizonytalanságot szüntet meg

18

3
 2016.09.18.

Az információ Az információs adatbázis kialakítása

19

• az az adat vagy hír, amely számunkra releváns és

ismerethiányt csökkent során fontos követelmény az ellenőrizhetőség, a folyamatos
rendelkezésre állás biztosítása.
• nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükröződése
• önmagában értéket képvisel, ami lehet
• társadalmi, Az adatbázis forrásai lehetnek:
• tudományos, az adott területre vonatkozó saját, belső adatok,
• termelési
kapcsolódó külső információk (pl. árak),
• gazdasági
• hatalmi érték
munkatársak „fejében lévő” adatbázis, azaz a tapasztalataik.
• képes egy meglévő értéket növelni, így értéknövelő. Mivel
értéket képvisel, így profitot, illetve extraprofitot is termelhet.

Elvárások az információrendszerrel szemben

A vállalkozás információ rendszere 22

különböző vezetési szinteken megfelelő

olyan legyen, hogy megfeleljen a számviteli törvény előírásainak, de részletezettségű információt ad
számítógépes háttér legyen
elégítse ki a vezetők tájékozódási, “előrelátási”, elemzési igényeit.
naprakész legyen
megbízható, gyors, pontos, teljes,valódi, ellenőrizhető
Az információrendszer szerepe gazdaságos, jövőorientált
az eseményeket és a tényeket rögzítő adatok előállítása, rögzítése, választási lehetőségeket tartalmazzon
tárolása, feldolgozása rendszeresen elérhető legyen
az előállított infromációk tárolása, továbbítása törvényi előírások betartása
a döntéshozatal, a koordináció, a kontroll, az elemzés és a szakmai követelményeknek való megfelelés
vizualizáció támogatása adatvédelem

Számviteli információrendszer Követelmények az elemzési

23
információrendszerrel szemben
A számvitel egy információrendszer
amely azonosítja, összegyűjti, feldolgozza és az emberek széles Minden vezetői szinten a megfelelő információ álljon
köre felé kommunikálja a szervezetre vonatkozó gazdasági
információkat, függetlenül az alkalmazott technológiától rendelkezésre.
méri és rögzíti a cég tranzakcióinak pénzügyi hatásait
szétosztja a tranzakciós információkat a működtető személyzet Vezetésorientált számvitel kialakítása
között a kulcsfontosságú feladatok megfelelő koordinálása
érdekében Magas szintű kontrolling rendszer mű-ködtetése.
Időbeni beavatkozás biztosítása.

4
 2016.09.18.

Hogyan lesz az információból tudás? Információ - Tudás

25 26

Ez a k ép most nem jeleníthető meg.

A tudás magában foglalja a megfelelő tájékozottságon felül: a

tapasztalatot, a szakértelmet, az áttekintés és az elemzés
képességét, intelligenciát, értékrendet, döntési és cselekvési
mintákat, intuíciót, reflexeket stb. (Bőgel György, 2000).

25

Rendszerszemlélet Rendszergondolkodás
27 28

Nem szabad megfeledkezni arról a rendszerelméletben és a A szög miatt a patkó elveszett,

biológiában sokszor hangoztatott elvről, hogy a rendszer több,
mint az elemeinek, részrendszereinek vagy alrendszereinek a patkó miatt a ló elveszett,
puszta összessége.
A komplex problémák megoldásához szükséges a a ló miatt a lovas elveszett,
rendszerszemléletű gondolkodásmód, amely a problémát
teljességében figyelembe véve biztosít koncepcionális keretet
a lovas miatt a csata elveszett,
annak megoldásához, ami azt jelenti, hogy sok tényezőt kell a csata miatt az ország elveszett.
egyszerre figyelembe venni és mérlegelni.
Az vállalati rendszerek alapvető célja, hogy értéket állítsanak Máskor verd be jól a patkószeget!
elő a vásárlóik számára olyan módon, hogy lehetővé tegyék a
vállalat számára további célok elérését is. (Christopher, 2007)
Angol népdal, Károlyi Amy fordítása

„Új világ” „Új világ”

29 30

Az új világban a vállalatoknak más szabályokra, más irányításra és

„Ez a válság nem hasonlítható az elmúlt 100 év egyetlen gazdasági
válságához sem. Ez nem válság, hanem egy új világ, amelyben már
benne élünk évek óta, csak nem vettünk róla eddig tudomást” – mondta
Malik professzor a controllerek éves kongresszusán Münchenben.
más működésre van szükségük.
Csak azoknak a szervezeteknek van esélyük a megmaradásra,
amelyek képesek a folyamatos megújulásra.
Ebben a helyzetben csak magukra számíthatnak.
Senki nem élheti túl a válságot az európai és magyar adókból fedezett
támogatásokkal.

Radó István, IFUA

5
 2016.09.18.

„Új világ”
31

A rövidtávú likviditásjavító intézkedések

(költségcsökkentés, eszközök kiárusítása stb.) hatása
gyorsan elillan.
Az elbocsátások előbb-utóbb önfelszámoló és önpusztító
folyamatokba torkollnak, mert egy ponttól már nincs Köszönöm a figyelmet!
visszatérés.
Felszámolóbiztosokkal nem lehet jövőt építeni.

6
 2016.09.23.

DEBRECENI EGYETEM
Vállalkozások pénzügyi elemzésének kerete
2
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET • Pénzügyi számvitel
– A számviteli törvény, illetve számviteli standardok
(szabványok) szabályozzák.

Pénzügyi kimutatások – Alapvető célja, hogy a vállalkozások külső érintettjei számára

a vállalkozás pénzügyi helyzetéről megbízható, valós képet
biztosítson.
elemzése /Pénzügyi elemzés • Vezetői számvitel
– Alapvető feladata a vállalkozás vezetőinek – a döntéshozatal
támogatása céljából - megfelelő információkkal történő
ellátása, amit ennek megfelelően külső szabályok nem
határoznak meg.
FENYVES VERONIKA
A pénzügyi és a vezetői számvitel együtt adja egy vállalkozás
számviteli rendszerét.

Számviteli törvény IAS/IFRS

3 4
2000. évi C. törvény a számvitelről
Európai Közösség 4. direktívája
Európai Közösség 7. direktívája
1991. évi XVIII. törvény
IAS/IFRS - Nemzetközi számviteli standardok
A számviteli törvény „olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek
összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó
irányelveivel , figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre…...
IAS - A kiadott nemzetközi számviteli standardok egy régebbi
gyűjteménye, amelyek a pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó
tranzakciók és más események sajátos eseteihez kapcsolódnak. A
múltban az IASC (IAS Committee) bocsátotta ki.
IFRS – 2001 óta kibocsátott számviteli standardok gyűjteménye,
amelyet az IASB (IAS Board) bocsát ki. Egyre több ország – és a
piaci szereplők is – előírják, hogy a nyilvános vállalkozások pénzügyi
kimutatásaikat az IFRS alapján készítsék el és hozzák nyilvánosságra.
Legfontosabb célja, hogy könnyebbé tegye a nemzetközi
összehasonlításokat, ezért a piaci globalizáció is egyre inkább arra
ösztönzi a piaci szereplőket, hogy kimutatásaik az egész világon
egyformán értelmezhetővé váljanak. Hasonlóan ösztönző hatást vált ki
az EU piacának a fokozatos egységesülése is.

Üzleti tevékenységek Pénzügyi kimutatások Üzleti tevékenységek -> Pénzügyi kimutatások

5 6

A vállalkozás pénzügyi kimutatása összefoglalja üzleti Üzleti környezet Üzleti tevékenységek Vállalati stratégia
tevékenységeinek gazdasági következményeit. Munkaerőpiac Működési tev-ek Üzleti terület
Tőkepiac Befektetési tev-ek Verseny pozicionálás
A számviteli rendszer biztosítja azt a mechanizmust, amelyen Termékpiac Finanszírozási tev-ek Kulcs sikertényezők
keresztül az üzleti tevékenységek mérhetők és pénzügyi Üzleti szabályozás
kimutatásokba összesíthetők.
A pénzügyi kimutatások adatait üzleti elemzésre felhasználó Számviteli rendszer
Az üzleti tevékenységek
közvetítőknek tudatában kell lenniük, hogy a pénzügyi gazdasági
Számviteli stratégia
Számviteli környezet Számv. politika
kimutatások mind a cég üzleti tevékenysége mind a számviteli Tőkepiaci szerkezet következményeinek mérése Számv. becslések
rendszere által befolyásoltak. Számviteli szabályok és kimutatása Jelentés formátum
Adózás és számvitel Kiegészítő mell.
A pénzügyi kimutatások elemzésének kulcsfontosságú eleme Auditálás
annak megismerése, hogyan befolyásolja a pénzügyi kimutatások
Pénzügyi kimutatások
elemzésben felhasznált adatainak minőségét a számviteli Menedzser információk
rendszer. Becslési hibák
Torzítások

1
 2016.09.23.

Üzleti tevékenységek Üzleti tevékenységek 2.

7 8

A vállalkozások menedzserei felelősek a cégek környezetéből a
fizikai és a pénzügyi források megszerzéséért, és azok olyan
módon történő felhasználásáért, hogy a vállalkozás befektetői
számára értéket állítsanak elő.
Érték akkor kerül előállításra, ha a vállalkozás a befektetésein a
tőkeköltséget meghaladó hozamot ér el.
Menedzsereknek úgy kell alakítaniuk a vállalkozás stratégiáját,
hogy ezt a célt a végrehajtott üzleti tevékenységeken keresztül
elérjék.
A vállalkozás üzleti tevékenységeit befolyásolja a gazdasági
környezet és a saját üzleti stratégia.
A gazdasági környezet magában foglalja a vállalkozás iparági
jellemzőit, input és output piacait és azt a szabályozási
környezetet, amelyben a cég működik.
A vállalkozás üzleti stratégiája határozza meg, hogyan
pozícionálja magát a cég saját üzleti környezetében, hogy
versenyelőnyre tegyen szert.

Pénzügyi kimutatások elemzése A vállalati stratégia elemzése

9 10
Vállalati alkalmazási környezet célja a kulcs profit-driver-ek és az üzleti kockázatok meghatározása, a
Pénzügyi kimutatások Hitelelemzés vállalkozás profit potenciáljának a becslése egy adott minőségi szinten.
Egyéb nyilvános adatok Értékpapírelemzés
Osztalékelemzés magában foglalja a cég iparágának és stratégiájának az elemzését, ami a
Általános üzleti elemzés
fenntartható versenyelőny létrehozásához szükséges.
teszi lehetővé az elemző számára, hogy az ezután következő számviteli
Elemzési eszközök és pénzügyi elemzést jól el tudja készíteni.
Például a legfontosabb sikertényezők és üzleti kockázatok
Vállalati stratégia elemzés meghatározása teszi lehetővé az alapvető számviteli politikák
meghatározását.
A vállalkozás versenystratégiájának a kiértékelése megkönnyíti annak
Számvitel elemzés Pénzügyi elemzés Kilátáselemzés megítélését, hogy a cég jelenlegi jövedelmezősége fenntartható-e.
Végezetül lehetővé teszi az elemző számára, hogy megbízható
előrejelzést készítsen a cég jövőbeni teljesítményére vonatkozóan.

Vállalati stratégia elemzése Számvitel elemzése

11 12

A vállalati stratégiai elemzés azt vizsgálja, hogy a vállalkozás képes-e
értéket teremteni többféle üzleti tevékenység egyidejű folytatásával.
A stratégiai elemzés a különböző üzleti tevékenységeknek egy „vállalati
ernyő alatt” történő végzésének a gazdasági következményeit is elemzi
A stratégiai elemzés hasznos a számvitel elemzés és a pénzügyi elemzés
számára is.
A vállalati stratégiai elemzés lényeges területe a vállalaton belüli
tranzakciós költségek elemzése.
A vállalati stratégiai elemzés segít a jövőbeni előrejelzések
elkészítésében és a vállalati értékelésben.
A vállalati stratégiai elemzés megkönnyíti annak előrejelzését, hogy
milyen beruházási kiadásokra van szükség a versenyelőny
fenntartásához.
Célja annak értékelése, hogy a cég számviteli rendszere milyen
mértékben képes a vállalkozás valóságos helyzetét megadni.
A számviteli rendszer rugalmasságának a meghatározása,
valamint a cég számviteli politikája és értékelési rendszere
megfelelőségének az értékelése által az elemző becsülni tudja a
vállalkozás számviteli adatainak torzulási mértékét.
Fontos lépés a számvitel-elemzésben a számviteli torzítások
kiküszöbölése a számviteli adatok átalakításával, létrehozva a
torzulásmentes számviteli adatokat.
A megbízható számviteli elemzés javítja a pénzügyi elemzésből
levonható következtetések megbízhatóságát.

2
 2016.09.23.

Az árszínvonal változásai Az értékcsökkenési módszer

Inflációs időszakokban a ROI mutató értéke túlbecsült lesz.
Az alapvető torzítás abból származik, hogy a bevételeket és a A pénzügyi számvitel értékcsökkenési módszereinek használata
pénzáramokat az adott évi pénzáramban mérjük, miközben a visszás ösztönzőket teremt a vezetői ROI számítás szintjén.
befektetések értékét és az értékcsökkenést a hajdani beszerzési
érték alapján határozzuk meg.
Így jelentősen alulbecsüljük a befektetés értékét miközben A vezetők tudják növelni ROI mutatójukat beruházások
túlbecsüljük a nettó eredményt. elhalasztásával és teljesen vagy majdnem leírt eszközök
üzemeltetésével.
A ROI mutató jóval magasabb lesz, mintha az inflációs időszak
nem következett volna be.
Viszont a mutatók jelentős mértékben romlanak, amikor az
inflációs ciklus megszakad, az eszközök folyamatosan cserélődnek
újabbra a magasabb áron, de további áremeléseket a
késztermékpiacon már nem lehet elfogadtatni.

Az értékcsökkenési módszer

A hatékony vezetői számvitel előfeltétele, hogy a pénzügyi vezetők

megértsék az általuk készített jelentésekben szereplő számok mögötti
feltételezéseket. Nem szabad olyan mechanikus számításokat
végezniük, amelyek eredménye a pénzügyi számvitel feltételezéseit és
korlátait nem ismerő vezetőknek torz és félrevezető képet mutathat.

Pénzügyi elemzés Kilátáselemzés

17 18

Célja pénzügyi adatok felhasználásával a vállalkozás jelenlegi és

múltbeli teljesítményének értékelése és a fenntarthatóság Az üzleti elemzés utolsó lépése, ami a vállalkozás jövőjének az
becslése. előrejelzésére helyezi a hangsúlyt.
A pénzügyi elemzőnek szisztematikusnak és hatékonynak kell A kilátáselemzés általánosan használt technikái a pénzügyi
lennie, valamint vizsgálnia kell a vállalati értékpapír kimutatás előrejelzés és értékelés.
kibocsátásokat.
Lehetővé teszi a stratégiai, a számviteli és pénzügyi elemzés
A mutatóelemzés és a cash flow elemzés a két legáltalánosabban szintézisét.
használt pénzügyi eszközök.
A mutatóelemzés a vállalkozás piaci teljesítményének és
pénzügyi politikáinak az értékelésére fókuszál, a cash flow
elemzés a cég likviditására és pénzügyi rugalmasságára helyezi a
hangsúlyt.

3
 2016.09.23.

Kilátáselemzés Kilátáselemzés
19 20

A kilátáselemzés két feladatot foglal magába:

A pénzügyi elemzések többsége a jövőbeni tevékenységekkel Előrejelzés
kapcsolatos döntéshozatalhoz szolgáltat információt. Értékelés
A tervezéshez és a teljesítménycélok eléréséhez a menedzserek A kilátáselemzés nem elkülönült elemzés, hanem szoros kapcsolatban
előrejelzéseket igényelnek. van más elemzésekkel:
Az elemzők előrejelzéseket készítenek a befektetők számára. Üzleti stratégia elemzése

A bankok előrejelzéseket készítenek a felvett hitelek Számvitelelemzés

törlesztéséhez kapcsolódóan. Pénzügyi elemzés
A kilátáselemzés nem lehet jobb, mint az azt alátámasztó stratégiai,
számvitel- és pénzügyi elemzés.

Előrejelzés Előrejelzés
21 22

Mire valaki elvégzett egy üzleti stratégia elemzést, egy számvitelelemzést
és egy részletes pénzügyi elemzést, az ebből származó előrejelzés jelentősen
eltérhet az eredeti kiindulóponttól.
A részletes elemzést segítheti, ha tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos
alapvető pénzügyi statisztika jellemzők átlagosan hogyan viselkednek, és
milyen következményekkel jár az átlagtól való eltérés.
A jövőbeni teljesítmény előrejelzésének legjobb megközelítése az, ha
átfogóan csináljuk, azaz nemcsak a nyereség előrejelzését készítjük el,
hanem a mérlegét és a cash flow kimutatásét is.
Egy átfogó megközelítés védelmet jelent a belső ellentmondások és
irreális rejtett feltételezések ellen.
Ez a feltételezés magában foglal egy soronként elemzést is, annak
érdekében, hogy felismerjük, hogy az eredménykimutatás és a mérleg
különböző tételeihez más és más mozgatóerők (driver-ek) tartoznak.

Statisztikai elemzés - Adatfeldolgozás

23
Statisztikai elemzés 24

Az adat feldolgozatlan tény, és ha rendszerezzük, és az igényeknek

megfelelően bemutatjuk, akkor válik információvá.
Az adat információvá válása több lépésen keresztül megy végbe, amely
lépések alkotják az adatfeldolgozási folyamatot.
Az adatmennyiség növekedésével a feldolgozási folyamat egyre hosszabbá
válik, és egyre bonyolultabb módszereket igényelhet.
A folyamat, megfelelő teljesítményű számítógépekkel és a feldolgozást magas
szinten támogató programokkal jelentős mértékben lerövidíthető.
Napjaink felgyorsult világa, és az ehhez társuló lerövidült reakcióidő
feltétlenül szükségessé teszi az adatfeldolgozás megfelelő technikai és
módszertani támogatását.
Adatokkal minden szakember találkozik, és az adatokból kinyerhető
információ értéke felbecsülhetetlen.
A személyi számítógépek elterjedésével népszerűvé váltak a sokváltozós
statisztikai módszerek is, de közülük is elsősorban a feltáró elemzések.
A statisztikai szoftverek könnyen és gyorsan végzik el a kért elemzést, a
megfelelő adatok kiválasztása, a korrekt alkalmazás, valamint az eredmények
értelmezése, a következtetések levonása azonban időt és odafigyelést igényel.

4
 2016.09.23.

Statisztikai elemzés Statisztikai elemzési módszerek

25 26

A statisztika módszertanával minden elemzést végzőnek annak ellenére tisztában statisztikai táblák
kell lennie, hogy sok könnyen használható, a számításokat támogató program áll
viszonyszámok
rendelkezésre, mert a számítások elvégzése után komoly feladatot jelent a kapott
középértékek és a szóródási mérőszámok
eredmények értelmezése.
indexek
Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a realitások világa a korlátozások világa, ami
azt jelenti, hogy a különböző statisztikai módszereket alkalmazva arra kell eltérés-számítások
törekednünk, hogy inkább a gyakorlati szempontokat részesítsük előnyben a rugalmassági számítások
módszertani eleganciával szemben.
összefüggésvizsgálatok
A módszerek megkövetelte alaposságot azonban sohasem szabad figyelmen kívül
trend számítások
hagyni.

Viszonyszámok Középértékek, szóródás

27 28

megoszlási
• kvantilisek
dinamikus számtani
• medián
teljesítmény kronológikus
koordinációs harmonikus
területi összehasonlító • szórás
mértani
(intenzitási) • relatív szórás

Indexek Statisztikai elemzés Excel-ben

29 30

• Egytényezős varianciaanalízis • Mozgóátlag

érték • főátlag • Kéttényezős varianciaanalízis • Véletlenszám generálás
ismétlésekkel és ismétlések • Rangsor és százalékos rangsor
ár • részátlag nélkül • Regresszió
volumen • Korreláció- és kovariancia • Mintavétel
• összetétel analízis • Kétmintás párosított t-próba a
• Leíró statisztikák várható értékekre
• Exponenciális simítás • Kétmintás t-próba egyenlő és
• Kétmintás F-próba a nem-egyenlő
abszolút viszonyszámokból szórásnégyzetre szórásnégyzeteknél
számított indexek • Fourier-analízis • Kétmintás z-próba a várható
számokból értékekre
számított indexek

5

Pénzügyi mutatók
31
A pénzügyi mutatókkal történő elemzés a pénzügyi kimutatások
adatai közötti numerikus kapcsolatok meghatározása és
értelmezése.
Egy abszolút szám nem hordoz túl sok jelentést, de más
hozzákapcsolt információk segítségével az abszolút adatok
jelentősége érthetőbbé tehető.
A mutatók használatának célja a vállalkozás
jövedelmezőségének, pénzügyi helyzetének és működési
hatékonyságának vizsgálata.
Pénzügyi mutatók
A mutatóelemzés jól használható az üzleti vállalkozások
33
erősségeinek és gyengeségeinek megtalálásában. A
gyengeségek azonosítása után segítségünkre lehetnek a
gyengeség okainak a meghatározásában.
A mutatóelemzés annak vizsgálatát jelenti, hogy a
pénzügyi kimutatások különböző tételei hogyan
viszonyulnak egymáshoz.
A mutatóelemzés nem adja meg a vállalkozás
teljesítményére vonatkozó összes választ, de segítheti az
elemzőt későbbi kérdések feltevésében.
A pénzügyi kimutatás elemzésének
lépései
Az elemzés céljának és keretének meghatározása.
Milyen kérdésre akarunk választ kapni?
Mikorra kell elkészíteni az elemzést?
Adatgyűjtés.
Pénzügyi kimutatás(ok) adatai.
Más releváns adatok.
Adatfeldolgozás.
Az elemzési módszer(ek) kiválasztása.
Az elemzés végrehajtása
2016.09.23.
Pénzügyi mutatók
32
A mutatóelemzés fontos részét képezi a pénzügyi elemzésnek, a
vállalkozás pénzügyi megbízhatósága megítélésének az egyik
eszköze. A pénzügyi mutatók használatának az előnyei:
Hasznos eszköze a pénzügyi kimutatások elemzésének.
Leegyszerűsíti, összefoglalja a számviteli adatokat, és
érthetőbbé teszi azokat.
Segítséget nyújt a pénzügyi előrejelzésben.
Megkönnyíti a cégek közötti és a cégen belüli
összehasonlításokat.
A pénzügyi kimutatás elemzésének
szerepe
Információ szerzése a vállalkozás pénzügyi helyzetéről, és azokat
más releváns információkkal együtt felhasználni
döntéshozatalban.
A szerzett információ felhasználható a vállalkozás jövőbeni profit
és cash flow előállítási képességének az előrejelzésére.
A döntéshozatali igény jelentkezhet vállalkozáson belül és kívül.
A pénzügyi kimutatás elemzésének
lépései
Az elemzés eredményének értelmezése.
Válaszadás a kérdésre.
Konklúziók, javaslatok.
Jelentés készítés az eredményekről.
Az eredmény értelmezése során kapott
információk megfelelő formába történő
összefoglalása.
Az eredmény validálása (jóváhagyása).
A konklúziók és a javaslatok javítása, ha azt a
valós helyzet igényli.
6
 2016.09.23.

Pénzügyi elemzés
37

Az elemzőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy melyek azok a

mutatók, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk és melyek
azok, amelyek egy adott helyzet megítéléséhez elengedhetetlenül
szükségesek, hiszen ezek ismeretében tudják a vezetőt megfelelően
tájékoztatni, illetve a döntéshozatalhoz a kellő segítséget megadni.
Ismerniük kell azokat az összefüggéseket is, amelyek az egyes
mutatók között vannak, hogy a rendelkezésére bocsátott adatokból a Köszönöm a figyelmet!
vezető számára pontos információt tudjanak összeállítani.
Az információközlésnek olyannak kell lennie, hogy az növelje a
vezetőnek vállalatra vonatkozó tudását, illetve hozzájáruljon a
szervezeti tudás emeléséhez.

7
 2016.09.29.

DEBRECENI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR • Vagyoni helyzet elemzése a mérleg
SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET
– vertikális (az eszközöket és a forrásokat külön-külön) és
– horizontális (az eszközöket és a forrásokat egymáshoz
viszonyítva) vizsgálatát jelenti.
Pénzügyi kimutatások • Pénzügyi elemzés a likviditással és cash flow
kimutatással, míg a
elemzése /Pénzügyi elemzés • Jövedelmezőségi helyzet elemzése az eredmény és a
költségek alakulásával kapcsolatos vizsgálatokat
jelenti.
FENYVES VERONIKA

„CÉGEGÉSZSÉG” MUTATÓK (Laáb

A GYORSDIAGNÓZIS 7 MUTATÓJA
Ágnes)
(Laáb Ágnes) MÉRLEG
D) SAJÁT TŐKE
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
LIKVIDITÁSI SORREND

1. Likviditási gyorsráta I. Immateriális javak

I.
II.
Jegyzett tőke
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
II. Tárgyi eszközök III. Tőketartalék
IV. Eredménytartalék
2. Stabilitási mutató III. Befektetett pénzügyi eszközök V. Lekötött tartalék
VI. Értékelési tartalék
B) FORGÓESZKÖZÖK VII. Mérleg szerinti eredmény
3. Eladósodottsági mutató I. Készletek
II. Követelések E) CÉLTARTALÉK
4. Tőkebefektetés hatékonysága (ROI) mutató III.
IV.
Értékpapírok
Pénzeszközök
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
C) AKTIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS
III. Rövid lejáratú kötelezettségek
5. Jövedelmezőség mutató G) PASSZIV IDŐBELI ELHATÁROLÁS

6. Tőkeforgás mutató ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

7. Gazdasági hozzáadott érték (EVA) mutató

EGY VÁLLALKOZÁS EGÉSZSÉGES, HA

1. FIZETŐKÉPES (AZAZ LIKVIDITÁSI MUTATÓI MEGFELELŐEK)
2. STABIL (AZAZ STABILITÁSI MUTATÓI JÓK)
3. NINCS ELADÓSODVA (AZAZ ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓI KEDVEZŐEK)

A MEGTÉRÜLÉSI MUTATÓ RÉSZMUTATÓI

Cégegészség mutatók
1. LIKVIDITÁSI GYORSRÁTA (QUICK RATIO) MUTATÓ
FORGÓESZKÖZÖK - KÉSZLETEK ÜZLETI EREDMÉNY
QR = ----------------------------------------------------------------------------- 4. ROI = --------------------------------------------- =
RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS

KÖVETELÉSEK + ÉRTÉKPAPÍROK + PÉNZESZKÖZÖK

QR = ----------------------------------------------------------------------------
RÖVIDLEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ÜZLETI EREDMÉNY

5. JÖVEDELMEZŐSÉG = ------------------------------
2. STABILITÁSI MUTATÓ MUTATÓ ÁRBEVÉTEL

SAJÁT TŐKE + TARTÓS IDEGEN FORRÁSOK

STABILITÁSI MUTATÓ = --------------------------------------------------------------- *
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK + STRATÉGIAI KÉSZLETEK

3. ELADÓSODOTTSÁGI MUTATÓ
ÁRBEVÉTEL

IDEGEN TARTÓS FORRÁS 6. TŐKEFORGÁS = ----------------------------------

ELADÓSODOTTSÁG = --------------------------------------------------- ÁTLAGOS TŐKELEÖTÉS
MÉRTÉKE SAJÁT TŐKE +IDEGEN TARTÓS FORRÁS

1
 2016.09.29.

7. EVA MUTATÓ
A GAZDASÁGI HOZZÁADOTT ÉRTÉK VIZSGÁLATA:
ECONOMIC VALUE ADDED (EVA) =
ADÓZÁS UTÁNI ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY - TŐKE ÖSSZKÖLTSÉGE CSAK AKKOR LEHET
MEGTUDNI, HOGY EGY VÁLLALATI MŰVELET VALÓBAN TERMEL -E ÉRTÉKET, HA
A TELJES FELHASZNÁLT TŐKE (LEKÖTÖTT ESZKÖZÖK (TELEK, GÉPEK, BERENDEZÉSEK,
FORGÓESZKÖZÖK, STB. KUTATÁSRA FEJLESZTÉSRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK,
ALKALMAZOTTAK KÉPZÉSÉRE FORDÍTOTT RÁFORDÍTÁSOK)
IGAZI KÖLTSÉGÉT MEGÁLLAPÍTJUK ( HITELBEN KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = FIZETETT
KAMAT, TULAJDONOSOKTÓL KAPOTT TŐKE KÖLTSÉGE = ÁRFOLYAMNYERESÉG ÉS
OSZTALÉK ILLETVE AZ ELMARADT HASZON MIATTI VESZTESÉG)
HA AZ EVA > 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉKTERMELŐ
HA AZ EVA < 0, AKKOR A CÉG ÉRTÉK (ÉS VAGYON) ROMBOLÓ, FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY A
PÉNZÜGYI EREDMÉNY, AZ ÁRBEVÉTEL, VAGY A BEFEKTETÉS HOZAMA NÖVEKEDETT-E?
ÚTRAVALÓ… (Laáb)
A BESZÁMOLÓBÓL SZÁMOS MUTATÓ KÉPEZHETŐ, AMELYEK KÖZÜL
KIEMELTÜK AZ ÚN. CÉG EGÉSZSÉGÉT MÉRŐ, A JÖVEDELMEZŐSÉGI ÉS A
HATÉKONYSÁGI MUTATÓKAT.
A CÉGEGÉSZSÉG ROMLÁSÁT KIFEJEZŐ MUTATÓK CSAK A
„LÁZREAKCIÓT”, AZAZ A BETEGSÉG TÜNETÉT MUTATJÁK, DE A
BETEGSÉG ORVOSLÁSÁT NEM LEHET E MUTATÓK JAVÍTÁSÁVAL
MEGOLDANI.
A MUTATÓSZÁMOK JÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE RELATÍV: ATTÓL FÜGG…
NEM AZ A FONTOS TEHÁT, HOGY MUTATÓINK MEGFELELJENEK
VALAMILYEN STANDARD ELVÁRÁSNAK, HANEM AZ, HOGY KÉPESEK
LEGYÜNK A MUTATÓSZÁMOK „MÖGÉ” NÉZVE MINÉL JOBBAN A
VALÓSÁGOT MEGRAGADNI

Az eszközök összetételéből: A mérlegelemzés feladata

a vállalkozás stabilitására,
Állandó mutatószámrendszer
rugalmasságára vagy
akár konkrét alaptevékenységére
Az elemzés végezhető
a bázisadatokhoz viszonyítva
A források összetétele:
a tervadatokhoz viszonyítva
a vállalkozás tőkeerősségét,
A mérlegelemzés módszerei:
életképességét,
átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre
idegentőke függőségét mutatja meg. vonatkozóan
az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése

Vertikális mérlegelemzés Vertikális mérlegelemzés

2. Eszköz(fő)csoportok aránymutatója és annak változása
Vertikális mutatószámok az eszközöknél A tárgyi eszközök intenzitásának emelkedése a vállalkozás-beruházási
hajlandóságának, beruházási politikájának javulását jelzik.
1. Legfontosabb eszközcsoportok egymáshoz
viszonyított arányának mutatója
Befektetett eszközök/Összes eszközök
Forgóeszközök/ Összes eszközök
Tárgyi eszközök/Összes eszközök
Tárgyi eszközök/ Befektetett eszközök
Készletek/ Összes eszközök
Készletek/ Forgóeszközök

2
 2016.09.29.

Vertikális mérlegelemzés Vertikális mérlegelemzés

3. Eszközcsoporton belüli összetétel vizsgálat és annak
változása 3. Egyéb vertikális mutatók

Vagyoni értékű jogok/ Immateriális javak

Szellemi termékek/ Immateriális javak
Ingatlanok/ Tárgyi eszközök
Beruházások / Tárgyi eszközök
Anyagok/Készletek

Vertikális mérlegelemzés Vertikális mérlegelemzés

2. Forrás(fő)csoportok aránymutatója és annak változása

Vertikális mutatószámok a forrásoknál (Tőkeszerkezeti mutatók:)
1. Tőkefeszültségi mutató
a) Tőkeerősség

Vertikális mérlegelemzés Vertikális mérlegelemzés

b) Kötelezettségek részaránya d) Saját tőke növekedésének mértékét kifejező
mutatószám:

Adózott eredmény
Saját tőke változása x 100
Saját tőke
c) Céltartalékok aránya

3
 2016.09.29.

Horizontális mérlegelemzés
e) Befektetett eszközök fedezete Leggyakoribb horizontális mutatók
Tárgyi eszközök fedezettsége= Saját tőke/ Tárgyi eszközök
Befektetett eszközök fedezettsége= Saját tőke/ Befektette
eszközök
Tőkemultiplikátor= Eszközök összesen/ Saját tőke
Szállítók fedezettségi mutatója= Vevők/ Szállítók
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú
kötelezettségek

Hagyományos pénzügyi mutatók

A külső elemzés korlátai és nehézségei
Pontatlanságból és az elévülésből fakadó hiányosságok
Teljesség és célszerűség hiányából adódó problémák
A vagyoni helyzet belső elemzése
Vagyonnövekedést kiváltó tényezők feltárása
Vagyoncsökkenést kiváltó tényezők feltárása
Egyes vagyonrészek belső szerkezetének megismerése
A vagyon értékét befolyásoló tényezők feltárása
22
Utólagosan képzett pénzügyi mutatókról van szó, ezért korlátozott a
lehetőség a korrekcióra
A pénzügyi mutatók inkább visszaigazolásra szolgálnak, mintsem
döntéstámogatásra
Jellemző a stratégiai szemlélet hiánya, nem kapcsolódnak a vállalati
stratégiához
Túlsúlyban vannak a pénzügyi mutatók a nem pénzügyi
információkkal szemben
A hagyományos pénzügyi kimutatások elkészítése sok ráfordítást
igényel, miközben relatív hasznosságuk csekély
Az előre meghatározott mutatók rugalmatlanok, számadataikból
nehéz következtetni a jövő eseményeire

A forgótőke menedzsment jelentősége A forgótőke

23 24

A belső források megfelelő szinten történő biztosítása, a vállalat

tevékenységének folyamatos finanszírozása szorosan összefügg a
forgótőke menedzsmenttel.
A forgótőke menedzsment előtérbe kerülésének másik oka, hogy
napjainkra egyre hosszabb fizetési határidők alakultak ki a
vállalatok értékesítési forgalmában, azaz jelentős mértékben
megnövekedett a kereskedelmi hitelezés időtávja, amely időtávot
a vállalatoknak finanszírozni kell tudniuk.
A vállalkozások termék vagy szolgáltatás értékesítése során
nyújtott hiteleit nevezzük kereskedelmi hitelnek.
A forgótőke (working capital) a vállalkozás készpénzbe, követelésbe,
készletbe és más forgóeszközökbe befektetett pénzeszköze (nevezik
bruttó forgótőkének is).
A forgótőke hagyományosan egy vállalkozás forgóeszközökbe
történt befektetéseit jelenti, vagyis azokba az eszközökbe, amelyet a
cég várhatóan egy éven belül képes készpénzzé konvertálni.

4
 2016.09.29.

A forgótőke elemzése A nettó forgótőke

25 26

A forgótőke alapvető fontosságú a vállalatok rövid távú
pénzügyi állapotának a meghatározásához.
A forgótőke szignifikáns változása fontos információt sugároz a
vállalat különböző érintettjei számára, és kiemelten igaz ez a
nettó forgótőkére.
A forgótőke elemzése egyik módja a vállalat hitelképességi
értékelésének, valamint segítséget nyújt ahhoz is, hogy jobban
megértsük a vállalat normál üzleti ciklusát.
(net working capital), amit a vállalkozás forgóeszközeinek
(forgótőkéjének) és rövid lejáratú kötelezettségeinek
különbségeként határozhatunk meg, azaz a forgóeszközöknek az
a része, amely nincsen lekötve rövid lejáratú kötelezettségekkel.
A nettó forgótőkét úgyis felfoghatjuk, hogy az lényegében a
forgótőke nettósítása.
Azt is mondhatjuk, hogy a nettó forgótőke lényegében a
forgóeszközök azon részét jelenti, amelyet hosszú lejáratú
pénzügyi eszközökkel vagy saját tőkével, azaz hosszú lejáratú
forrással finanszírozunk.

Nettó forgótőke - (net working capital)

27 Nettó forgótőke
MÉRLEG
Saját tőke
Befektetett
eszközök BEFEKTETETT SAJÁT TŐKE
Hosszú le- ESZKÖZÖK MŰKÖDŐ
járatú köte- TŐKE
NETTÓ HOSSZÚ LEJÁRATÚ
lezettség KÖTELEZETTSÉG
FORGÓ- FORGÓ-
Forgó- Rövid TŐKE
eszközök Nettó
forgótőke lejáratú
ESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ
köte-
KÖTELEZETTSÉG
lezettség

Forrás: Deák István, SZTE oktatási fóliái 2005

Forgótőke menedzsment célja Forgótőke menedzsment jelentősége

29 30

A forgótőke mérete és változékonysága jelentős vezetői

minimalizálni a működési folyamatba bekerülő anyagok és
más erőforrások kezdeti inputja és a vevők által a megszerzett
javakért és szolgáltatásokért történő végső fizetés közötti
időt, valamint
a lehető leghatékonyabb eszközöket finanszírozni, a
befektetett összes tőke hozama optimálási céljának
figyelembe vételével.
törődést igényel.
Az értékesítés növekedése és a forgótőke közötti
kapcsolat szoros és közvetlen.
A problémák először a vállalkozás forgótőke számlákon
jelennek meg, főleg a követelések, a készletek és a kifelé
és a befelé irányuló pénzáramlások szintjeiben.
A forgótőke különösen fontos a kisvállalatok számára,
mert azok általában mind a forgóeszközök mind a rövid
távú kötelezettségek magasabb arányával rendelkeznek.

5

Forgótőke menedzsment – kockázat
31
A nettó forgótőke mértéke nagymértékben meghatározza
a vállalkozás finanszírozási politikájának rugalmasságát.
Egy vállalat akkor tud rugalmas finanszírozási politikát
folytatni, ha a nettó forgótőkéje pozitív.
A rugalmasság alatt ebben az esetben azt értjük, hogy
tudja-e és hogyan tudja a vállalat a folyamatos
tevékenységéhez szükséges készleteket biztosítani,
milyen mértékben és feltételekkel képes kereskedelmi
hitelt nyújtani, illetve rendelkezik-e elegendő pénz- vagy
pénzközeli eszközzel, hogy a fizetési kötelezettségeinek
határidőre eleget tudjon tenni.
Forgótőke állomány mértéke
33
az iparág jellemzői,
a működés szezonalitása,
a piaci feltételek,
a vállalat mérete,
az értékesítési volumen,
a vállalat növekedési lehetőségei,
a vállalat működési hatékonysága,
a vállalat tőkeszerkezete.
Forgótőke igény
A vállalkozás növekedésével együtt általában a rövid
távú eszközei közül a készletek és a követelések is
növekedni fognak, valamint azok ellensúlyozására
növekedés fog bekövetkezni a rövid lejáratú
kötelezettségekben is.
A forgóeszköz és a rövidlejáratú kötelezettség
növekedés közötti különbség a forgótőke igény.
A nettó likviditási mérleg lényegében a rövid távú
pénzügyi eszközök (értékpapírok, pénzeszközök) és a
rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek
(váltókötelezettségek, a hosszú lejáratú hitelek adott
évet terhelő része) közötti egyensúlyt fejezi ki.
A forgótőke igény a vállalkozás értékesítésének
növekedésével nő. 35
2016.09.29.
Forgótőke menedzsment – kockázat
32
A forgótőke menedzsmenthez tartozik az is, hogyan
tudják a pénz be- és kiáramlás közötti szinkronitást
megteremteni.
Azt is tudnunk kell, hogy nagyon nehéz valamennyi
vállalatra érvényes mutatókat meghatározni, valójában
csak elveket lehet megfogalmazni, amely mentén az
adott mutatókra támaszkodva, minden vállalatnak
magának kell kidolgoznia azt a keretrendszert, amelyet
felhasznál a saját finanszírozási politikájának az
értékeléséhez.
A nettó forgótőke részei
34
A nettó forgótőke két részre bontható
a nettó forgótőke igényre és a
nettó likvid mérlegre.
A nettó forgótőke igény a készletek és a követelések
összege csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségeknek a
váltó kötelezettségek és az aktuálisan lejáró hosszú
lejáratú hitelek feletti részével.
A nettó likvid mérleg pedig a pénzeszközök és a
piacképes értékpapírok összege csökkentve váltó
kötelezettségekkel és az aktuálisan lejáró hosszú lejáratú
hitelekkel.
Árbevétel arányos nettó forgótőke mutató
A nettó forgótőke igény és az értékesítési bevételek
hányadosaként számítható.
Ha ez a mutató magas értékkel rendelkezik, az arra hívja
fel a figyelmet, hogy nettó a forgótőke igény relatíve
magas az értékesítés adott szintjéhez viszonyítva.
A forgótőke igényt azért kell folyamatosan figyelemmel
kísérni, hogy elegendő forrás áll-e rendelkezésünkre a
működéshez szükséges költségek fedezetére.
A forgótőkével kapcsolatos elemzések nem választhatók
el a likviditás menedzsmenttől és a pénzkonverziós
ciklustól, mert csak ezek komplex vizsgálatán keresztül
kapunk arra választ, hogy megfelelő-e, illetve kellően
hatékony-e a vállalat forgótőke menedzsmentje.
36
6
 2016.09.29.

Nettó likviditási mérleg Nettó likviditási mérleg

Nettó forgótőke Forgótőke igény Nettó likviditási mérleg

Már dinamikusnak nevezhető likviditási mérőszám a nettó likviditási

mérleg (NLB – Net Liquid Balance), amely működési és pénzügyi
részre osztja a forgó eszközöket és a rövid lejáratú kötelezettségeket.

Nettó likviditási mérleg = nettó forgótőke – forgótőke igény

37 38

Nettó likviditási mérleg A likviditás biztosítása

A nettó likviditási mérleg tételei nincsenek közvetlen kapcsolatban
a vállalat működési ciklusával.
A nettó likviditási mérleg azokat az eszközöket veszi figyelembe,
amelyek a likviditás elsődleges forrásai.
A nagyobb nettó likviditási mérleg mutató nagyobb pénzügyi
rugalmasságot biztosít a vállalkozás számára, mert biztosítva van a
működéséhez szükséges forgótőke igény.
A likviditási mutatók, illetve a kiválasztott mutatók figyelemmel
kisérése és az eltérésekre időben adott válaszok csökkenthetik a
fizetésképtelenség kialakulását, azaz a likviditási kockázatot.
Azt is mondhatjuk, hogy a hatékony forgótőke menedzsmenttel tudjuk
fenntartani a vállalat likviditását és elkerülni az illikviditás kialakulását

A nettó likviditási mérleg mutató azt jelzi, hogy a vállalkozás

forgótőke igényének a biztosítása teljes mértékben a külső források
megszerzésének a függvénye.
A nettó likviditási mérleg mutató egy alternatív értelmezését
biztosítja a nettó forgótőke mutatónak.
39 40

Likviditási mutatók Likviditási mutatók

41 42

A likviditási mutatók a vállalkozásnak azt a képességét mérik, (általános) likviditási mutató 1,3 - 1,7
hogyan képes a rövid távú kötelezettségeinek eleget tenni.
A mutató a vállalat likvidebb eszközeit hasonlítja a rövid távú
kötelezettségeihez.
• likviditási gyorsráta 0,8 - 1,0
A mutató magasabb értéke azt jelzi, hogy a vállalkozás
várhatóan időben eleget tud tenni rövid távú kötelezettségeinek
és finanszírozni képes a közel jövőben a működési költségeit.
Az alacsonyabb mutatóérték azt jelezheti, hogy a
vállalkozásnak nehézségei lehetnek a rövid távú kötelezettségei 0,25 - 0,30
• készpénz szintű likviditási mutató
teljesítésében, ami problémát okozhat a cég működésében is.

7
 2016.09.29.

Likviditási mutatók Nettó forgótőke/Összes eszköz arány

43 44

A vállalkozás likviditásának jó megítéléséhez célszerű

mindhárom mutatót kiszámítani, és ha mindhárom mutató
meghaladja az elvárt minimum értéket, akkor a cégnek nagy
valószínűséggel nincsenek, illetve a közel jövőben nem lesznek
fizetőképességi problémái.
Az általános likviditási mutatóhoz szorosan kapcsolódik a nettó
forgótőke:
forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek
A nettó forgótőke szoros kapcsolatban van az általános likviditási
mutatóval, mert ha teljesül a mutatónál leírt minimum feltétel,
akkor a nettó forgótőke értéke biztosan pozitív és a vállalkozás
rugalmasabb gazdálkodást folytathat.

Likviditási mutatók Hagyományos likviditási mutatók problémája

A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal, hogy
a vállalkozás mennyi idő alatt képes
értékesíteni a készleteit (készletek forgási ideje),
beszedni a követeléseit (követelések forgási ideje) és
kifizetni a rövid távú kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek
forgási ideje).
A hagyományos likviditási mutatók nem veszik kellően figyelembe,
hogy az egyes összetevőik milyen ideig vannak lekötve a vállalat
működéséhez.
A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket az alapján kellene
korrigálni a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek
esetében, hogy az adott eszköz mennyi időt tölt el a vállalat
működési ciklusában.

45 46

Likviditási mutatók problémái II. Átfogó likviditási index

A hagyományos likviditási mutatókkal kapcsolatban azt is
meg kell jegyezni, hogy a számviteli beszámolók alapvető A likviditásszámításnál használt mérlegtételeket korrigálja.
jellemzőiből következően nem mindig mutatnak pontos képet
Minden korrigálásra kerülő eszköz esetében kiszámításra kerül
a vizsgált vállalkozás fizetőképessége vonatkozásában,
előfordulhat azok alul- vagy felülbecslése is. a korrekciós faktor, amellyel az adott mérlegtételt meg kell
szorozni, és így kapjuk meg annak korrigált értékét.
Fontos lenne a likviditási mutatóknak a folyamatos
figyelemmel kísérése, ami azonban azt igényelné. hogy a
vállalkozásoknak negyedévente vagy havonta zárni kellene a
számviteli nyilvántartásaikat.

47 48

8
 2016.09.29.

A korrekció elvégzése Átfogó likviditási index

A forgó eszközök esetében csak a készletek és a követelések
kerülnek korrigálásra.
A rövid lejáratú kötelezettségek között nem kell korrigálni a
váltókötelezettségeket, a hosszú lejáratú hitelek adott évben
átsorolt részét, valamint a passzív időbeli elhatárolásokat.
CLI – Comprehensive Liquidity Index
A korrekciók elvégzése után kiszámítjuk a korrigált forgóeszköz
értékeket és a korrigált rövid lejáratú kötelezettség értéket, amelyek
felhasználásával kiszámítható az Átfogó likviditási index

49 50

Átfogó likviditási index Átfogó likviditási index

Ezt a mutatót akkor tudja javítani a cég, ha növeli a készletek és a
követelések, illetve csökkenti a rövid lejáratú kötelezettségek
forgási sebességét, azaz javítja a gazdálkodása hatékonyságát.
A mutató értéke lehet nagyobb és kisebb is, mint az Általános
likviditási mutató értéke.
Ha a vállalat hatékonyan menedzseli a forgótőkéjét, akkor az
Átfogó likviditási index értéke magasabb lesz, mint az Általános
likviditási mutató.
Az átfogó likviditási index nagyon szorosan kapcsolódik a pénzkonverziós
ciklushoz, hiszen annak a fő összetevői a készletezési idő, a beszedési idő
és a tartozási idő.
Az is megállapítható, hogy az Átfogó likviditási index növekedése
csökkenteni fogja a pénz konverziós ciklust, ezáltal hatékonyabb
pénzeszköz menedzsmenthez vezet.
Meg kell azt is jegyezni, hogy ez a mutató statikus és nem méri a vállalat
cash flow termelő képességét.

51 52

Eszközök Források
Likviditási mérleg
Befektetett eszközök Saját tőke
Likviditási mérleg • Immateriális javak • Jegyzett tőke
• Tárgyi eszközök • - Jegyzett, de …
A likviditási mérlegek fajtái • Befektetett pü-i eszk. • Tőketartalék
Időhorizont alapján Forgóeszközök • Eredménytartalék
• Készletek • Lekötött tartalék
Statikus • Követelések • Értékelési tartalék
Dinamikus • Értékpapírok • MSZE
• Pénzeszközök Kötelezettségek
A fokozatok száma alapján • Hátrasorolt köt.
Négy fokozatú likviditási mérleg • HLK
• RLK
Több fokozatú likviditási mérleg

Vagyonmérleg Likviditási mérleg Vagyonmérleg

9
 2016.09.29.

A négy fokozatú likviditási mérleg A négy fokozatú statikus likviditási mérleg elemzése
Eszközök Források

Azonnali fizetőképesség és készség IE – IF

I. Likvid eszközök I. Azonnal esedékes
tartozások Rövid távú fizetőképesség és készség IE + IIE – IF+IIF

II. Mobil eszközök II. Rövid határidőn belül Hosszú távú fizetőképesség és készség IE + IIE + IIIE – IF + IIF + IIIF
esedékes tartozások

III. Mobilizálható III. Később esedékes tartozások

eszközök
Pénzügyi egyensúly
IV. Immobil eszközök IV. Vissza nem fizetendő Likviditási hiány
források Részleges pénzügyi hiány
Teljes pénzügyi egyensúlytalanság
Likviditási többlet

Többfokozatú statikus likviditási mérlegek Öt fokozatú likviditási mérleg

Eszközök Források

I. Likvid eszközök I. Azonnal esedékes

Túl sok fokozat áttekintetlenné teszi az elemzést
II. Éven belül behajtható
követelések
Figyelembe kell venni a vállalt profilját, egyéb jellemzőit
III. Éven belül pénzé
tehető eszközök
Az elnevezések, az egyes fokozatok időtartama
IV. Éven túl pénzzé
szabadon megválasztható
tehető eszközök
tartozások
II. Egy éven belül esedékes
kötelezettségek
III. Adósságállomány
törlesztőrészlete
IV. Hátrasorolt és Hosszú
lejáratú kötelezettségek

V. Befektetett eszközök V. Saját tőke

Hat fokozatú likviditási mérleg Forgási idők

Eszközök Források
I. Likvid eszközök I. Azonnal esedékes
tartozások
II. 15 napon belül likvid pénz
vevők
eszközök II. 15 napon belül esedékes befejezetlen késztermék
tartozások anyagok termelés
III. 30 napon belül likvid
III. 30 napon belül esedékes
eszközök
tartozások
IV. 60 napon belül likvid IV. 60 napon belül esedékes
eszközök tartozások
V. 120 napon belül likvid V. 120 napon belül
eszközök esedékes tartozások
VI. Meghatározott VI. Meghatározott
Likviditási idők
helyzetben likvid helyzetben esedékes
eszközök tartozások

10

CL/E&L mutató
A forgótőke finanszírozás hozam-kockázat elemzéséhez
felhasználható a rövid lejáratú kötelezettségek és az összes
finanszírozási forrás aránya mutató is.
61
Pénzkonverziós ciklus
63
A likviditási mérőszámok szoros összefüggésben vannak azzal
is, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt képes értékesíteni a
készleteit (készletek forgási ideje), beszedni a követeléseit
(követelések forgási ideje) és kifizetni a rövid távú
kötelezettségeit (rövid távú kötelezettségek forgási ideje).
A pénz konverziós ciklus két részre osztható:
Működési ciklus
Pénzciklus
A pénzciklus azt méri, hogy a vállalkozás pénzeszközei
mennyi ideig (hány napig) vannak lekötve a termelési és
értékesítési folyamatban.
Pénzkonverziós ciklus
65
megmutatja, milyen hatékonyan menedzseli cég a készleteit,
követeléseit és rövid lejáratú kötelezettségeit, és világos képet ad a
vállalkozás kötelezettség teljesítési képességéről.
csökkenése egyértelműen javítja a vállalkozás likviditási helyzetét.
esetében lényeges lehet az összetevők és a teljes mutató trendjének a
vizsgálata is.
A rövidebb ciklus magasabb likviditást jelent, és a vállalkozásnak
kevesebb külső forrásra lesz szüksége, illetve ki tud használni
kedvezőbb beszerzési lehetőségeket, fejleszteni tudja a tevékenységeit,
termékeit.
A hosszabb ciklus megnöveli a vállalkozás külső pénzigényét és nem
teszi lehetővé az előbbiekben említett pozitív lehetőségeket.
2016.09.29.
CL/E&L mutató
Minél nagyobb a CL/E&L mutató értéke az iparági átlaghoz
viszonyítva, annál nagyobb arányban nőhet a vállalat
jövedelmezősége, és egyúttal a kockázata is, ami az értékesítés,
illetve a működési eredmény változásának a függvénye.
Az alacsony CL/E&L mutató csökkentheti a jövedelmezőséget
és a kockázatot is.
Magas CL/E&L arány azt is jelezheti, hogy a vállalkozás
kihasználja a szállítók által biztosított kamatmentes
hitellehetőségeket, de mutathatja a rövid lejáratú banki
hitelállomány megnövekedését is.
Ez utóbbi hozzájárulhat a vállalat fizetőképességének
romlásához is. 62
Működési és pénzciklus
64
Pénzkonverziós ciklus
66
nagysága a készletgazdálkodás hatékonyságának, a követelés
beszedési politikának a függvénye, illetve befolyásolja, hogy
milyen fizetési pozíciót tudunk elérni a szállítóinkkal szemben.
a vállalkozás olyan jelzőszáma, amely megmutatja, milyen
hatékonyan menedzseli cég a készleteit, követeléseit és rövid
lejáratú kötelezettségeit, másodszor világos képet ad a vállalkozás
kötelezettség teljesítési képességéről.
11
 2016.09.29.

Készlet forgási sebesség Követelések forgási sebessége

67 68

készletezési napok száma átlagos beszedési időszak

Átlagos beszedési idő Tartozások forgási sebessége

69 70

A jó teljesítmény jele, ha az átlagos követelés beszedési időszak

csak néhány nappal hosszabb, mint a hitelezési időszak.
Ha a teljes éves értékesítést használjuk, a hitelben történő
értékesítés helyett az az eredmény „ferdüléséhez” vezethet. Ez a
probléma különösen jelentős lehet, ha az értékesítés erősen átlagos tartozási időszak
szezonális.

Módosított pénzkonverziós ciklus Módosított pénzkonverziós ciklus

71 72

A hagyományos pénzciklus gyengesége, hogy a konverziós
periódus napjait nem képes megfelelően a pénzben megadott
nettó forgótőke szükségletben kifejezni.
A modell nem tesz kellőképpen különbséget a készpénzes és a
hitelben történő értékesítés között sem, ami problémát okozhat
például abban az esetben, ha két vállalkozásnak megegyezik a
követelési időszaka, de különbözik a hitelben történő értékesítési
aránya.
A hagyományos modellben mindkét cégnek ugyanannyi lesz a
pénzciklusa, ugyanakkor a magasabb készpénzes értékesítéssel
rendelkező cég kedvezőbb helyzetben lesz kötelezettségei
időben történő teljesítése vonatkozásában.
Azért van így, mert értékesítésének nagyobb részét hamarabb
és biztonságosabban lesz képes beszedni.

12

Hagyományos pénzkonverziós ciklus
A hagyományos pénzciklus modell nem foglalkozik
jövedelmezőségnek a likviditásra gyakorolt hatásával sem.
A modell a működési jövedelem előállításához felhasznált
erőforrások és az aktuálisan beszedett bevétel különbségére
helyezi a hangsúlyt, nem veszi figyelembe, hogy a beszedett
bevételek az elért eredmény mennyiségével meg fogják haladni a
költségeket.
Módosított pénzkonverziós ciklus
A módosított pénzciklus a készletezési időszaknak a
bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőséggel, a beszedési
időszaknak a hitelben történő értékesítés arányával
történő módosításával határozható meg:
módosított készletezési időszak = készletezési időszak *
(1 - bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség)
módosított beszedési időszak = beszedési időszak *
hitelben történő értékesítés aránya
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény
A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség és a „hitelben
történő értékesítési arány” mutatók hatásának figyelembe
vétele szignifikáns eltérést okozhat az értékesítés
növekedéséhez szükséges nettó forgótőkeigény
becslésében.
Így a vállalkozás számára több forrás lesz felhasználható
nem-működési célra, mintha a becslést a hagyományos
pénzciklus számítással végeznék.
Azaz a hagyományos pénzciklus érték, mint likviditási
mutató rendszerint rosszul határozza meg a cég azon
képességét, hogy határidőre teljesíteni tudja-e a
kötelezettségeit.
77
2016.09.29.
Hagyományos pénzkonverziós ciklus
73 74
Mivel az eredmény többletforrás a kötelezettségek
fedezéséhez, ezért a jövedelmezőség valójában a teljes
a vállalati likviditást támogató tényezőnek tekinthető.
Az előzőekből következően a bruttó árbevétel-arányos
jövedelmezőség és a „hitelben történő értékesítés/összes
értékesítés” arány mutatókat is bele kellene építeni a
pénzciklus modellbe.
A módosított pénzciklus modell már felhasználható a pénzben
meghatározott nettó forgótőkeigény kifejezésére, azaz a nettó
forgótőkének ez a mennyisége szükséges a működéshez.
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény
75 76
Megfelelő pénzügyi tervezés és kontroll hiányában
likviditási problémák várhatóak azoknál a cégeknél,
amelyek gyors értékesítési növekedést érnek el.
Az értékesítés növekedése szükségszerűen pótlólagos
forrásigényt eredményez a készletekben és a
követelésekben, ami az értékesítés és a
forgóeszközigény közötti pozitív irányú
összefüggésből következik.
Ha a nettó forgótőkeigényt a hagyományos pénzciklus
érték alapján határozzuk meg, akkor azt túlbecsüljük,
azaz a módosított pénzciklus alkalmazásával attól
kisebb értéket kapnánk.
A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény
A bruttó árbevétel-arányos jövedelmezőség
növekedésével csökken a működéshez szükséges
forgótőke igény.
A jövedelmezőség figyelembe vétele segít abban, hogy
a pénzciklus a likviditás egy jobb jelzőszámává váljon.
A hagyományos pénzciklus számítás nem veszi
figyelembe azt, hogy a működési ciklus végén
bekövetkező pénzbeáramlás nagyobb, mint a
pénzciklus eleji pénzkiáramlás.
A pénzciklus kezdete és vége közötti pénzáram
különbség közvetlen kapcsolatban van a
jövedelmezőséggel.
A jövedelmezőbb vállalkozás több pénzáramot hoz
létre a működéséből. 78
13
 2016.09.29.

A módosított pénzciklus és a forgótőkeigény

a „hitelben történő értékesítés aránya” mutató növekedése

pótlólagos nettó forgótőke igényt eredményez, ami
egyértelműen következik abból, hogy a mutató növekedése
növekvő követelésállományt jelent egy adott értékesítési
szinten.

79

14
 2016.10.19.

Jövedelmezőségi mutatók
DEBRECENI EGYETEM
2
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET Arra adnak választ, hogy a vállalkozás milyen jól használja az
erőforrásait a profit és a részvényesi érték előállítása
érdekében.

Pénzügyi kimutatások A hosszú távú jövedelmezőség ugyanúgy létfontosságú a

vállalkozás túlélési képessége, mint a részvényesek

elemzése /Pénzügyi elemzés hozamának biztosítása szempontjából.

A mutatók arra is választ adnak, hogy milyen hatékony a
vállalkozás az erőforrásaiból történő eredmény előállításában.

FENYVES VERONIKA

Jövedelemszintek
Az eredménykimutatásban
különböztethetünk meg:
Fedezeti összeg
Üzemi/üzleti tevékenységek eredménye
(Szokásos vállalkozási eredmény)
Adózás előtti eredmény
Adózás utáni eredmény
(Mérleg szerinti eredmény)
Eredménykategóriák
3 4
Értékesítési bevétel
6 (4) jövedelemszintet
- Értékesített termékek költsége
Bruttó profit
- vállalati működési költségek
Üzemi/üzleti tevékenységek eredménye (Működési profit)
- pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozási eredmény
- rendkívüli eredmény
Adózás előtti eredmény
- társasági adó
Adózás utáni eredmény (Nettó profit)
- fizetett osztalék

Árbevétel arányos jövedelem

Jövedelemszint
Üzemi, üzleti Adózás Az árbevétel arányos hozam (return on sales – ROS) vagy a 6

tevékenység előtti MSZE profitrés, profit fedezet (profit margin), amely a kiválasztott
eredménye Szokásos eredmény eredménykategóriát viszonyítja a nettó árbevételhez.
vállalkozási Adózott
eredmény eredmény Fedezeti A profitrés elemzés célja a vállalati eredmény
összeg konzisztenciájának, illetve pozitív vagy negatív trendjének a
feltárása.
Jövedelmezőségi mutatók A pozitív trend pozitív viselkedést válthat ki a befektetői
Értékesítés magatartásban is, és ezen keresztül a részvényárakban is.
nettó Bérköltség
árbevétele Saját tőke Ezen mutatók időbeni változásának vizsgálata segítséget nyújt
személyi a menedzsment bevétel és költség menedzselési, valamint
Értékesítés jellegű eredmény előállítási képességéről.
nettó Összes ráfordítások
árbevétele + eszközérték
Az ezen a területen lévő sikerek vagy hiányosságok jelentős
egyéb bevétel vállalkozás átlagos mértékben meghatározzák a vállalkozás jövedelmezőségét,
Vetítési alapok állományi létszáma növekedési lehetőségeit.

1

Árbevétel arányos jövedelem
7 8
Bruttó ROS
9 10
A vállalkozás értékesítési költségei a termelési
folyamattal kapcsolatos költségeket reprezentálják, és
ezeket levonva az értékesítési bevételből kapjuk az első
profit szintet.
Ez a mutató azt jelzi, hogy milyen hatékonyan használja a
vállalkozás a profit előállítás érdekében az alapanyagokat,
a munkaerőt és a gyártáshoz kapcsolódó fix költségeit.
A mutatót a termelő vállalkozásoknál szokás használni.
Adózás előtti ROS
11
A működési profitréshez hasonlóan ezt a mutatót is
szeretik használni az elemzők, mert figyelmen kívül
hagyja a vállalkozások által végrehajtható különböző
adómanipulációs technikákat.
A menedzsmentnek sokféle lehetősége van arra, hogy
manipulálja az adózott jövedelmének a nagyságát és
időzítését.
2016.10.19.
ROS
Az eredménykimutatás abszolút számai nem sokat
mondanak számunkra, ezért kell úgy tekintenünk a profit
fedezet elemzésre, mint ami által képesek vagyunk
megmutatni a vállalkozás igazi jövedelmezőségét.
Ezek a mutatók biztosítják a menedzsment
költségmenedzselési és profit előállítási képességének
folyamatos mérését.
A siker vagy annak hiánya az, ami mint fontos vezetői
funkció meghatározza a vállalkozás jövedelmezőségét.
Ha az árbevételben bekövetkezett nagyobb arányú
növekedés kicsi vállalati eredményt hoz maga után, az
azt jelenti, hogy a költségek aránytalanul nőnek.
Működési ROS
A menedzsment erősebb kontrollt tud gyakorolni a
működési költségek felett, mint az értékesítési
költségek felett.
A befektetőknek fontos mutatónak kell tekinteniük
ezt a jellemzőt.
A mutató pozitív vagy negatív trendjei többnyire
közvetlenül visszavezethetők a menedzsment
döntéseire.
A pénzügyi elemzők ezt a mutatót szeretik használni
a vállalatok összehasonlításában és a pénzügyi
előrejelzésekben.
Adózás utáni (nettó) ROS
12
A legsűrűbben használt profitrés mutató.
A mutató azért is jelentős, mert egy komplett jellemzője a
tulajdonosi hozamnak.
Ez a mutató biztosítja a befektetőknek, hogy egy
rendszeres bázison átfogóan tekintsenek a vállalat
árbevétel arányos nettó hozamára.
2
 2016.10.19.

Eszközök hozama Eszközök hozama

13 14

(return on assets - ROA) Azt méri, hogy a vállalkozás képes-e kielégítő mértékű
eredményt elérni az összes befektetett eszközére
vonatkoztatva, illetve milyen hatékonyan használja az
eszközeit.
A tőkeintenzív vállalkozásoknál alacsonyabb a mutató
Eszközök működési hozama értéke, míg a kevésbé tőkeintenzíveknél magasabb.
(operating return on assets - ROA) A mutatónak főleg idősoros vizsgálatokban van
jelentősége.
A mutató alapvetően ugyanazon az ágazaton belül lévő
vállalatok esetében használható fel összehasonlításra.

Eszközök hozama felbontása - Du Pont Saját tőke hozama

15 16

(return on (stockholders’) equity - ROE)

Árbevétel arányos hozam *
Összes eszköz forgási sebesség

a tulajdonosok tőkéje felhasználásának

hatékonyságát méri, illetve hogy
a tulajdonosok milyen hozamot tudnak elérni
a vállalatba fektetett tőkéjükön

Saját tőke hozama Saját tőke hozama felbontása – Du Pont

17 18

Ha vállalatnak vannak elsőbbségi részvényei is, akkor eszközök hozama *

lehet külön mérni a törzsrészvényekre jutó hozamot is, (1 + Adósság/Saját tőke arány)
de ebben az esetben az adózott eredményt csökkenteni
kell a rá kifizetett osztalékkal a saját tőkét pedig az
elsőbbségi részvények értékével.
Annak ellenére, hogy gyakran használt, fontos mutató
van egy gyenge pontja. A befektetőknek tisztában kell
lenniük azzal, hogy a hitel aránytalan mennyisége a
vállalati tőkestruktúrában alacsonyabb saját tőke
értékhez vezet, és így kisebb adózott eredmény magas
ROE értéket adhat.

3
 2016.10.19.

Saját tőke hozama - Du Pont

19

Eszközök hozama * Saját tőke multiplikátor

Árbevétel arányos hozam *

Összes eszköz forgási sebesség *
Saját tőke multiplikátor

4
 2016.11.06.

Hosszútávú fizetőképességi vagy

DEBRECENI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR pénzügyi tőkeáttétel mutatók
SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INTÉZET long term solvency
A pénzügyi tőkeáttétel hitel felhasználása a cég tevékenységeinek

Pénzügyi kimutatások finanszírozásában.

A saját tőke hitellel történő kipótlása növeli a pénzügyi
elemzése /Pénzügyi elemzés kockázatot
Jellemzik a vállalkozás pénzügyi kockázatát is (csődkockázat).

FENYVES VERONIKA

Eladósodottsági mutatók
Összes eladósodottság mutató
Választ adnak arra, hogy a vállalkozás milyen saját tőke - idegen tőke
keverékkel (aránnyal) működik. (total debt ratio)
Az adósságot a kötelezettségek közé soroljuk.
A kötelezettségeknek két típusa különböztethető meg.
Működéshez kapcsolódó kötelezettségek Összes eszköz − Saját tőke
szállítói kötelezettségek Összes eszköz
fizetendő adók
tulajdonosokkal, dolgozókkal szembeni kötelezettségek, stb.
Hitel kötelezettségek Összes adósság
Hosszú lejáratú hitelek
Hosszú lejáratú hitelek adott évi kötelezettségei
Összes eszköz
Rövid lejáratú hitelek
Váltó kötelezettségek 3 4

Összes eladósodottság mutató

Adósság/saját tőke arány
(debt/equity [D/E] ratio)
A vállalkozás tőkeáttételének a mutatószáma.
Megmutatja, hogy a vállalkozás milyen mértékben
finanszírozza az eszközeit idegen tőkével. Összes eszköz − Saját tőke
Jelzi a vállalkozás kockázatosságát. Saját tőke
Nem tiszta mérőszáma a vállalkozás eladósodottságának,
mert tartalmazza a működési kötelezettségeket is.
Azt mutatja meg, hogy a saját tőkét és az idegen tőkét
„Kétélű kard”. (tőkeköltség hitelköltség) szolgáltatók mennyire elkötelezettek a vállalkozás finanszírozás
érdekében.

5 6

1
 2016.11.06.

Saját tőke multiplikátor

Adósság/saját tőke arány
(equity multiplier)

Hasonló problémával terhelt, mint a teljes eladósodottság mutató.

Összes eszköz
Széles körben használt mutató.
Saját tőke

Drámaibb kép bemutatására képes, mint a teljes eladósodottság

mutató.
Adósság/sa ját tőke arány
Összes eladósodot tság
7 8

Saját tőke multiplikátor Hosszú lejáratú eladósodottság

Az eladósodottság csökkenti a cég szabadon felhasználható (long term solvency)

eredményét.
Az eladósodással arányban csökken a cég nettó eredménye,
ami csökkenti a ROA értékét, azaz egyre kisebb értéket
tudunk többszörözni a tőkeáttétellel.
A saját tőke hozama akkor növelhető, ha az eszközök
hozama nagyobb, mint az idegen tőke költsége.
9 10
Hosszú lejáratú hitelek
Hosszú lejáratú hitelek + Saját tőke
A tőkeszerkezet hitel komponensének a
mértékét mutatja, amely a vállalkozás
működését és növekedését szolgálja.
Az egyik legfontosabb tőkeáttételi mutató.

Hosszú lejáratú eladósodottság Kamatfedezeti mutató

Fontos megjegyezni, hogy általánosságban nem (interest coverage v. times interest earned ratio)
határozható meg egyértelműen, a hitel megfelelő
mennyisége (aránya). Üzemi/üzleti tevékenységek eredménye
Általában nem célszerű az 50 %-nál nagyobb mértékű Kamatfizet ési kötelezett ség
eladósodottság, de a megfelelő érték teljes mértékben
ágazat, illetve vállalat függő. Függ a vállalat fejlettségi (cash coverage ratio)
szintjétől és jövedelemtermelő képességétől is.
Üzemi/üzle ti tevékenysé gek eredménye + Értékcsökk enés
A mutató mértéke a finanszírozás minőségét is jelezheti.
Kamatfizet ési kötelezett ség
A vállalati szabadságnak is lehet jelzőszáma.

11 12

2

Kamatfedezeti mutató
A mutató alacsony értéke azt jelzi, hogy a vállalkozás
túlterhelt a hitelköltségekkel.
A hitel és a hitelköltség fizetési képesség kritikus dolog
lehet a vállalkozás szempontjából.
A hitelköltség befolyásolja a vállalkozás
jövedelmezőségét is.
A magas érték a vállalat pótlólagos hitelkapacitását
jelzi.
13
A kockázat
A vállalkozások egyik legnagyobb félelme a csődhelyzetbe
kerülés, ezért sokan foglalkoznak a csőd előrejelzésével.
A vállalat aktuális és jövőbeni várható helyzetének az ismerete
minden külső érintettnek érdeke, aki egy adott vállalkozással
kapcsolatba kerül.
A vállalat külső érintettjei szeretnék elkerülni, hogy a
megszerzett pozíciójukban negatív irányú változás
következzen be.
A csőd lehetősége még inkább előtérbe került a 2008-ban
elindult pénzügyi és gazdasági válság kapcsán.
15
A kockázat
A vállalatoknak és hitelezőiknek tisztában kell lenniük saját,
illetve ügyfelük fizetőképességi helyzetével, mert annak
romlása komoly nehézségeket okozhat mindkettőjüknek.
A vállalkozás pénzügyi helyzetével a belső érintettek is
szeretnek tisztában lenni, mert az ő jelenbeni és jövőbeni
helyzetüket is nagymértékben meghatározza.
Mindezek alapján egyre erőteljesebb igény jelentkezik olyan
megoldások iránt, amelyek segítségével a csődkockázat
előrejelezhető.
Az előrejelzéshez felhasználhatók különböző pénzügyi mutatók
és modellek.
17
2016.11.06.
Működési cash flow / Összes adósság arány
14
(operating cash flow/total debt ratio)
Működési cash flow
Összes adósság
Azt mutatja, hogy a vállalat teljes adóssága mennyire van
lefedve az éves működési cash flow-ja által.
Kockázat
Kockázatosnak tartunk minden jelenséget, ami eltér az
elvárható értéktől, jellemzőtől és kedvezőtlen az adott
helyzet szempontjából, valamint teljes mértékben előre nem
jelezhető.
Azt is mondhatjuk, hogy a kockázat valamely vállalati
jelenség, jellemző kedvezőtlen bekövetkezési esélyét jelenti.
A pénzügyekben a kockázat általában együtt tartalmazza az
esélyt és a veszélyt.
16
A kockázat
A hagyományos pénzügyi mutatókkal kapcsolatban
azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy azokat
nagyon körültekintően kell használni, figyelembe véve
mindazon szempontokat, amelyek korábban már
megfogalmazásra kerültek.
Szem előtt kell tartanunk, hogy azok jelzései akár az
aktuális helyzettel ellentétesek is lehetnek.
Azt is tudnunk kell, hogy megfelelő előrejelzés csak a
különböző mutatók kombinálásával, komplex előrejelzési
modellek kifejlesztése által hozható létre.
18
3
 2016.11.06.

A tőkeáttétel A tőkeáttétel
A tőkeáttétel azt jelenti, hogy az adott eredménykategória A saját tőkére jutó hozam akkor lehet nagyobb az
növekedése vagy csökkenése erőteljesebb, mint annak a eszközeinken elért hozamnál, ha a finanszírozási
jellemzőnek a változása, amelyből az adott forrásaink között van idegen tőke (Összes eszköz > Saját
eredménymutató levezetésre kerül. tőke)
A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a saját tőkére, azaz a Minél nagyobb idegen forrással rendelkezik egy
tulajdonosi vagyonra jutó eredményt, nyereséget mennyire vállalkozás, annál nagyobb lehet a különbség a ROE és a
tudjuk megtöbbszörözni, a teljes eszközállományunkra jutó ROA között
eredményhez képest. Az idegen tőke igénybevétele minden esetben növeli a
cég kockázatát, alapvetően a csődkockázatot, aminek a
Összes eszköz nagysága arányban van az eladósodottság mértékével.
ROE = ROA *
Saját tőke
19 20

A tőkeáttétel A tőkeáttétel
A saját tőke hozama akkor növelhető, ha az eszközök hozama nagyobb,
mint az idegen tőke költsége (rA > rD), és a növekedés mértéke az
eladósodottság függvénye.
Az eladósodottság csökkenti a cég szabadon
felhasználható eredményét. Ellenkező esetben, azaz ha az rA < rD, a saját tőke hozama csökkenni fog,
méghozzá az eladósodottság arányában.
rE = rA +(rA − rD)* DE
Tehát az eladósodással arányban csökken a cég nettó
eredménye, ami csökkenti a ROA értékét, azaz egyre rE – a saját tőke hozama rA – az összes eszköz hozama
kisebb értéket tudunk többszörözni a tőkeáttétellel. rD – az idegen tőke költsége D/E – idegen tőke/saját tőke arány
A képletben az rD az adóhatással csökkentett idegentőke költséget jelenti:

rD = idegen tőke tényleges költsége * (1 – társasági adó vállalati mértéke)

21 22

A tőkeáttétel Tőkeáttétel tipusai

A vállalati tőkeszerkezet, vagyis milyen arányban Működési tőkeáttétel (operating leverage)

vehetünk igénybe idegen tőkét, a vállalkozás
helyzetének is függvénye.
Idegen tőkét általában akkor szabad igénybe
felhasználásával nagyobb eszközarányos
tudunk elérni, mint annak a költsége.
jövedelmi állandó költségeknek a tevékenységekben történő
erőteljesebb alkalmazásával megvalósított növekedés
venni, ha esetén
hozamot Pénzügyi tőkeáttétel (financial leverage)
a növekedést a cég finanszírozásához történő kölcsön
felhasználással valósítjuk meg

23 24

4
 2016.11.06.

A működési tőkeáttétel fokának mérése A működési tőkeáttétel fokának

(degree of operating leverage - DOL)
kiszámítása
az üzleti tevékenység eredményének változása %
DOL =
a mennyiség változása %
Ha az értékesített mennyiség 1 %-kal változik, hány
százalékos változás következik be az üzleti tevékenység Q *( p − v )
DOL =
eredményében? Q *( p − v )− FC

S− VC
DOL =
S− VC − FC
25 26

A működési tőkeáttétel fokának mérése A működési tőkeáttétel fokának mérése

Ez a mutató az eredménykimutatás tetejével foglalkozik,
míg a pénzügyi tőkeáttételi fok az aljával foglalkozik, így
fogja át a kombinált tőkeáttételi fok a teljes
eredménykimutatást.
A működési tőkeáttétel az állandó költségek arányával
kapcsolható össze, azaz az állandó költségek arányának a
növekedése növeli, csökkenése pedig csökkenti a
működési tőkeáttétel fokát.
A működési tőkeáttétel fokának a mértéke az állandó
költségek nagyságának a függvénye, ezért szoros
kapcsolatban van a fedezeti mennyiséggel/árbevétellel.
Arra kell alapvetően odafigyelnünk, hogy a lehető
legnagyobb mértékben maradjon az értékesítésünk a
fedezeti mennyiség/árbevétel felett.

27 28

A működési tőkeáttételi fok a fedezeti A működési tőkeáttételi fok a fedezeti

mennyiség és árbevétel függvényében mennyiség és árbevétel függvényében
A táblázatban szereplő képletek a fedezeti értékek következő
képleteinek a felhasználásával kerültek meghatározásra
FC
•mennyiség esetében: Q* =
p − vc
FC
S* =
•árbevétel esetében: VC
1−
S
ahol
FC – összes állandó költség p – termék egységára
vc – a termék fajlagos költsége VC – összes változó költség
S – árbevétel
29

5
 2016.11.06.

A működési tőkeáttétel fokának mérése A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése

A vezetés alapvető feladata az állandó költségeknek olyan (degree of financial leverage - DFL)
szinten való tartása, amely a külső körülmények kedvező és
kedvezőtlen változása esetén is biztosítja a vállalkozás
Ha az üzemi/üzleti tevékenységek eredménye 1 %-kal
kockázattal arányos jövedelmezőségét.
változik, hány százalékos változás következik be az
Arra kell törekedni, hogy az egyes termékek előállított
eredményben?
mennyiségeit a fedezeti mennyiség felett tudjuk tartani legalább
annyival, hogy a hiteleink tőketörlesztése után is maradjon
annyi jövedelmünk, ami elegendő a vállalkozás növekedésének
biztosításához.
31 32

A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése A pénzügyi tőkeáttétel fokának

kiszámítása
A pénzügyi tőkeáttételre – az ÜÜTE-n túl – alapvetően
az eredmény változása %
a pénzügyi műveletek eredményének van hatása. DFL =
üzemi/üzle ti tevékenys ég eredményén ek változása %
Ezen kívül még bizonyos mértékben számolni kell a
rendkívüli eredmény és adó hatásával is.
üzemi/üzle ti tevékenys ég eredménye
DFL =
Általában azt szokták mondani, hogy a pénzügyi üzemi/üzle ti tevékenys ég eredménye − kamatfizet és
tőkeáttétel fokát a kamatköltség, azaz a vállalkozás
finanszírozásához felhasznált idegen tőke költsége
ÜTE
határozza meg. DFL =
ÜTE − I
33 34

A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése

A mutató értéke akkor elfogadható, ha 1.5 alatt van, jónak
akkor mondható, ha nem haladja meg az 1.33-at.
Az 1.5-es érték azt jelenti, hogy a kamatköltség az ÜÜTE
egyharmada, és ez 3-as kamatfedezeti mutató értéket jelent,
ami azzal jár, hogy nagy valószínűséggel szükség lehet az
értékcsökkenés bevonására is az idegen forrásunk
finanszírozásához.
Ha a mutató értéke meghaladja a 2-es értéket az már azt jelzi,
hogy a vállalkozásnak komoly kockázatokkal kell
szembenéznie.
A 2-es érték azt jelenti, hogy a vállalkozás kamatköltsége az
ÜÜTE-nek az 50 %-a, és így a kamatfedezeti mutató is 2. 35
Mondhatnánk, hogy még megmarad a másik 50 %.
Fel kell felhívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra,
ha kamatot fizetünk, akkor általában tőkét is kell
törlesztenünk.
A tőke törlesztésére a fedezetet a mérleg szerinti
eredmény (MSZE) biztosítja.
Felhasználható a tőketörlesztésre a felhalmozott
értékcsökkenés is, de csak ideiglenesen, mert arra
szükségünk lesz az eszközök pótlására.
Nem véletlenül szoktak a bankok általában 5-ös értéket
elvárni a kamatfedezeti mutatónál, amely érték 1.25-ös
pénzügyi tőkeáttételt eredményez. 36

6
 2016.11.06.

A pénzügyi tőkeáttétel fokának mérése Működési és a pénzügyi tőkeáttétel

kombinálása
A pénzügyi tőkeáttételi fok mutatónak a megemelkedése
általában nem okoz súlyos problémát, amíg pótolni tudjuk az (degree of combined leverage - DCL)
értékcsökkenésből az MSZE-ben a tőketörlesztésnél keletkező
hiányt, és az értékcsökkenést is olyan ütemben vissza tudjuk
Eredménykimutatás
pótolni, ahogyan azt az eszközök pótlása igényli.
Ha ez nem valósítható meg és a korábbi összes a működési tőkeáttétel a tevékenységekből származó hozamot
tevékenységünket fenn akarjuk tartani, akkor valószínűleg határozza meg
további hitelekre lesz szükség és tovább növekszik a
vállalkozás kockázata, beindul a ’mókuskerék’. a pénzügyi tőkeáttétel azt határozza meg, hogy "munkánk
gyümölcsét" hogyan fogjuk kiosztani a hitelezőknek, illetve a
részvényeseknek
37 38

A kombinált tőkeáttétel fokának Működési és a pénzügyi tőkeáttétel

kiszámítása kombinálása
Ha feltételezzük, hogy a pénzügyi tőkeáttételt elfogadható szinten tudjuk
részvényenkénti eredmény változása % tartani, és az értéke legyen 1.4, az értékesítési bevételünkkel 50 %-kal tudjuk
DCL =
az értékesíté si bevétel változása % meghaladni a fedezeti árbevételt, ami 3-as működési tőkeáttétel jelent, így a
kettő együtt 4.2-es kombinált tőkeáttételt eredményez, ami kedvező
Q *( p − v ) körülmények között azt jelenti, hogyha 1 %-kal nő az árbevételünk, akkor az
Q *( p − v )− FC − I adózott eredményben 4.2 %-os növekedés következhet be.
Ha például 10 %-kal tudnánk növelni az árbevételünket az 42 %-os
növekedést eredményezne az adózott eredményben. Ugyanakkor, ha a
S− VC S − VC gazdasági körülmények kedvezőtlenné válnának és 10 %-kal csökken az
S− VC −FC −I ÜTE − I árbevételünk, akkor az adózott eredményünk 42 %-kal csökkenne, azaz
majdnem megfeleződne.
DOL* DFL
39 40

Működési és a pénzügyi tőkeáttétel

kombinálása

Ha a pénzügyi tőkeáttételi fok például eléri a 2-es értéket, a működési

tőkeáttételi fok pedig a 11-es értéket (csak 10 %-kal tudtuk meghaladni a
fedezeti mennyiséget), akkor a kombinált tőkeáttételi fok 22 lesz.
Ez azt jelenti, hogyha 10 %-os árbevétel csökkenés következne be, akkor az
220 %-kal csökkenne, ami már komoly veszteséget jelent, persze kedvező
irányú változások esetén az eredménynövekedés ugyancsak 220 % lehetne.
Ez jelenti a kockázatot, mert nem tudjuk biztosan, hogy melyik következik be,
a kedvező vagy a kedvezőtlen helyzet.

41

7
 DE GTK
Számviteli és Pénzügyi Intézet
Pénzügyi kimutatások elemzése

Csődelőrejelzési modellek és alkalmazásuk

DR. FENYVES VERONIKA

1
 Pénzügyi nehézség

Akkor sorolható valamely vállalat a pénzügyi nehézségek kategóriájába, ha az

alábbi figyelmeztető jelek valamelyikével szembesül (Mutchler, 1985):

negatív nettó forgótőke a tárgyévben

negatív működési eredmény a fizetésképtelenséget megelőző három év bármelyikében;
negatív mérleg szerinti eredmény a fizetésképtelenséget megelőző három év bármelyikében.

Ha egy cég eléri azt a pontot, amikor nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget
tenni, akkor pénzügyi nehézségről beszélünk (Elloumi–Gueyie,2001).

2
 Az új bejegyzésű, a csőd-, a felszámolási és végelszámolási eljárás
alatt álló, valamint megszűnt gazdasági szervezetek száma

Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Regisztrált gazdasági 1686351 1741662 1789509 1806062 1827692 1847522 1837704
szervezetek száma év végén
(db)
Új bejegyzések száma (db) 128503 127509 126921 103424 112999 109066 111369
Felszámolási eljárás alá 10884 11269 8990 7389 10039 16184 9388
került szervezetek száma (db)
Végelszámolás alá került 12663 13026 23119 24986 7010 5362 5463
szervezetek száma (db)
Elindított csődeljárások 31 123 108 105 128 88 67
száma (db)
Összes csőd, felszámolás és 45942 51819 65168 75518 65564 76846 63212
végelszámolás (db)
Megszűnt gazdasági 82372 72634 79426 87307 91702 91865 122215
szervezetek száma (db)
Forrás: KSH

3
 Vállalati válság

Noszkay (2002) szerint a válság különböző szakaszokra bontható, attól

függően, hogy az milyen tünetekkel és milyen összetételben jelentkezik:
korai (látens) szakasz;

középső (kritikus vagy átmeneti) szakasz;

késői (felpörgő) szakasz.

4
 A válság szakaszai I.
A korai (látens) szakasz
a cég csupán átmeneti hullámvölgyben van, az érintettek többsége nem
veszi észre a bajt.
Jellemzői:
Készletek forgási sebessége lassul
A szállítási határidőket nem, vagy csak nehezen tudják betartani
Gyakran késnek a fizetési kötelezettségek teljesítésével
Nőnek a késedelmi kamatok
Csökken a fedezet
Visszaesik a forgalom
Hatékonyság romlás észlelhető az értékesítés és a termelés egyes
területein

5
 A válság szakaszai II.
A középső (kritikus, vagy átmeneti) szakasz
Jellemzői:
Komolyabb zavarok a termelésben és értékesítésben
Súlyosodó minőségi reklamációk, a határidők betartásának ellehetetlenülése
Rossz fedezet
A pénzügyi egyensúly már csak a napi prioritások mérlegelésével oldható meg
A kötelezettségek esetén szinte mindennaposak az átütemezések, egyre gyakoribbak a
vevői előlegek kérése, komoly likviditási problémák vannak
A szállítói kötelezettségeket még kisebb csúszással megoldják, de az egyéb
kötelezettségeket már nem tudják teljesíteni. Fizetési felszólítások jelennek meg.
Egyre rosszabb a hangulat, akadozik a kommunikáció, bomlani kezd a vállalati
kultúra, néhány kiváló szakember elhagyja a céget.
A vállalat értéke, valamint a fizetett részesedés csökken.
6
 A válság szakaszai III.
A késői (felpörgő) szakasz
A vállalat minden területén eluralkodik a káosz, ekkor már mindenki számára
nyilvánvalóvá válnak a gondok.
Jellemzői:
Napi rendszerességgel vannak minőségi problémák és reklamációk
Egyre nagyobb gondot jelentenek a kintlévőségek, a szállítók pedig már csak
készpénz ellenében hajlandóak teljesíteni
A készpénzforgalom tartósan negatív (cash-flow tartósan negatív)
A beszedési megbízások is csak sorban állással teljesíthetők
A kamatokkal terhelt hitelek és az államháztartás felé fennálló tartozások
exponenciálisan nőnek
Szétesnek az ún. nagy rendszerek (pl. termelésirányítás, rendelés feldolgozás,
információs, ellenőrzési és kontrolling rendszerek), sőt egy-egy részleg már
„életjeleket” sem ad
Tömegessé válik a fluktuáció
A vállalat rendszer jellege szétesik. Elkerülhetetlen a csőd, de akár a felszámolásra
is sor kerülhet. [Noszkay, 2002] 7
A válság szakaszai

Krystek, 1987, Katits, 2000

8
 Stratégiai válság
Gyengülő sikerpotenciál
Csökkenő versenyelőny
Termékek minőség csökkenése
Romló márkaimázs

Működési válság

Jövedelmi válság
Likviditási válság
Csökkenő forgalom
Gyengülő árbevétel
Gyengülő saját tőke
Növekvő költségek
Szűkölő készpénzállomány
Szűkölő fejlesztési erőforrások Csődhelyzet
Tartozások átütemezése
Kölcsönök a „pénzügyi
lyukak” betömésére Felszámolás

Forrás: Saját szerkesztés Katits, 2010 és Virág et al, 2013. alapján 9

 Csődelőrejelzés
A csődelőrejelzési modellek kidolgozása iránt az érdeklődés több okból kifolyólag
töretlen és egyre erősödő:
A vállalatok csődje az érintettek többségére hatással van, a csőd magas
költséggel jár.
Az általános gazdasági környezetben megfigyelhető fejlemények és a vállalati
teljesítménymérés rohamos fejlődése felgyorsította a csőd okok kutatását és a
csődelőrejelzési kultúra elterjedését.
A pénzügyi adatok és a statisztikai módszerek hozzáférhetősége óriási
lehetőséget biztosít a csődelőrejelzésre irányuló empirikus kutatások számára.
A csődmodellek segítségével pontosabb kép nyerhető a vállalat gazdálkodási
helyzetéről.
A pénzintézetek számára a Bázel II. Tőkeegyezmény kifejezetten ösztönzi a
csődelőrejelzést
10
 Bázeli Tőkeegyezmény

A pénzügyi tevékenység globalizálódása, valamint a sorozatos

bankválságok hatására, a hetvenes évek végén merült fel a
nemzetközileg egységes banki szabályozás gondolata.
Az 1975-ben alakult Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság fő célja
egyrészt, hogy nemzetközi szinten harmonizálja a bankokat
felügyelő hatóságok munkáját,
másrészt, hogy világszerte javítsa a banki felügyelet minőségét és
hatékonyságát.
 Bázeli Tőkeegyezmény

Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság feladatai:

olyan ajánlások kidolgozása, amelyeket az egyes országok
beépítenek a saját jogrendjükbe,
mindemellett olyan szabályozási környezet kialakítása, amely
nem avatkozik be szabad versenybe.
 Bázeli Tőkeegyezmény

Bázel I. egyezmény (1988)

minimális tőkeszükséglet nemzetközi koordinációja
minden hitelintézeti csoportra/hitelintézetre azonos mérce
elve
Hitelkockázati megközelítés
Különböző kockázatú eszközcsoportok mögé milyen
nagyságú tőkefedezet kell
 Bázeli Tőkeegyezmény
Bázel II. háttere
Kockázatkezelés fejlődése
hitelkockázat modellezése
működési kockázat számszerűsítése
Gazdasági tőke számítás, kockázati tőkeallokáció, kockázati
teljesítménymérés
kockázati limitek, kockázati árazás
integrált kockázatkezelés
Vállalatirányítás fejlődése
Kockázattűrő képesség, kockázatvállalási kedv megfogalmazása a
legmagasabb szinteken
Folyamatszervezés - felelősségek elkülönítése, kontrollok, jelentő
rendszerek, akciótervek
Jelentési rendszerek
Belső audit
 Bázeli Tőkeegyezmény
Bázel II. (2004)
A korábbi szabályozástól lényegesen különbözik, abból a szempontból,
hogy jóval szigorúbb és jelentős szemléletváltást tartalmaz.
Ezen kívül kiemelendő, hogy a hitelintézetek számára nagyobb
mozgásteret enged tőkeszükségletük megállapításában.
 Bázeli Tőkeegyezmény

A Bázel II egyezmény a bankok számára ösztönzi a csődelőrejelzést.

A Bázel II három pilléren nyugszik: a minimális tőkekövetelményen,
a bankfelügyelet jogosítványain és a transzparencián.
A minimális tőkekövetelménybe beletartozik, hogy a bankok minden
ügyfélre belső értékelési módszerekkel külön-külön meghatározzák a
fizetésképtelenné válás valószínűségét.
A Bázel II arra ösztönzi a bankokat, hogy kockázatértékelési,
csődelőrejelzési modelleket használjanak.

16
 Bázeli Tőkeegyezmény
Bázel III. (2010)
A Bázel II. egyezmény nem képes megelőzni a súlyos rendszerszintű
problémák kialakulását, így meggátolni egy újabb hasonló válság
kialakulását.
.
Világossá vált, hogy az egyes bankok esetében a megfelelő likviditási
szint fenntartása, a likviditás kezelésének, és a kockázatok feltárásának
fontossága elengedhetetlen a hitelintézetek biztonságos működése
szempontjából

17
 Pénzügyi mutatószámokon alapuló csődelőrejelzés

Két alapvető irány különíthető el a releváns mutatók meghatározása területén:

az első a mutatószámok szubjektív kiválasztása,
a második az objektív mutatószám-választás (Kristóf,2005).

Már az 1990-es évek előtt több csődmodellezőt foglalkoztatott (pl. Platt–Platt, 1990) az
a kérdés, hogy miként befolyásolják a vállalatok pénzügyi mutatószámai és az eltérő
iparágak teljesítményei a csődbe jutás valószínűségét.

Csődelőrejelzés során nem azt kell számon kérni az előrejelzésektől, hogy azok
bekövetkeznek vagy sem, hanem, hogy azok megfelelő információt nyújtanak-e a
szükséges döntések (pl. hitelbírálat) meghozatalához.

18
 A csődelőrejelzés története
1960-as évek végéig egyváltozós statisztikai módszerek alkalmazása
Beaver (1966)
1960-as évek végétől megjelentek a többváltozós módszerek
Altman (1968)
Altman–Haldeman–Narayanan (1977) kifejlesztette a hétváltozós ZETA modellt
Springate (1978)
Fulmer (1984)
Ohlson (1980)
Virág – Hajdu (1996)

1990-es évek végétől adatbányászati technikák alkalmazása

ANN - Mesterséges neurális hálók,
Döntési fák
(Altman et al.,1994; Sung et al. 1999)

19
 Altman modell
Z = 1.2 * A + 1.4 * B + 3.3 * C + 0.6 * D + 0.999 * E

A = nettó forgótőke/összes eszköz

B = adózott eredmény/összes eszköz
C = ÜÜTE/összes eszköz
D = saját tőke piaci értéke/összes adósság könyv szerinti értéke
E = árbevétel/összes eszköz

20
 Altman modell
Z < 1.81 - a cég csődbe megy
1.81 < Z < 2.99 - bizonytalansági zóna
Z > 2.99

Nem nyilvános vállalkozások

Z = 0.717 * A + 0.847 * B + 3.107 * C + 0.42 * D + 0.998 * E

D - saját tőke piaci értéke helyett könyv szerinti értéke

21
 Springate modell
Z = 1.03 * A + 3.07 * B + 0.66 * C + 0.4 * D

A = nettó forgótőke/összes eszköz

B = ÜÜTE/összes eszköz
C = adózás előtti eredmény/rövid lejáratú kötelezettségek
D = Árbevétel/Összes eszköz

Z < 0.862 - a cég csődbe megy

22
 Fulmer modell
H = 5.528 * V1 + 0.212 * V2 + 0.073 * V3 + 1.27 * V4 - 0.12 * V5 + 2.335 * V6 +
0.575 * V7 + 1.083 * V8 + 0.894 * V9 - 6.075
H < 0 - a cég csődbe megy
V1 = adózott eredmény/összes eszköz
V2 = árbevétel/összes eszköz
V3 = adózás előtti eredmény/saját tőke
V4 = működési cash flow/összes adósság
V5 = hosszú lejáratú kötelezettség/összes eszköz
V6 = rövid lejáratú kötelezettség/összes eszköz
V7 = log(tárgyi eszközök)
V8 = forgóeszközök/idegen tőke
V9 = log(ÜÜTE/kamat)
23
 ALTMAN SPRINGATE

ÜÜTE/Összes eszköz
Saját tőke/Idegen tőke
Nettó forgótőke/Összes eszköz Adózás előtti eredmény/Rövid
lejáratú kötelezettségek

Értékesítés nettó
árbevétele/Összes eszköz
Adózott eredmény/
Összes eszköz
Adózás előtti eredmény/Saját tőke
Működési Cash Flow/Összes adósság
Hosszú lejáratú kötelezettség/Összes eszköz
Rövid lejáratú kötelezettség/Összes eszköz
Forgóeszközök/Idegen tőke
lg(ÜÜTE/Fizetett kamat)
lg(tárgyi eszközök)

FULMER Balogh, 2012

24
 Hajdú –Virág féle modell
Képlete: Z = 1,3566 * X1 + 1,63397 * X2 + 3,66384 * X3 + 0,03366 * X4

Z < 2,61612
X1: likviditási gyorsráta
X2: működési cash flow / összes tartozás
X3: forgóeszközök / összes eszköz
X4: működési cash flow / összes eszköz

25
 Kritika

A modellek egy-egy mintából indulnak ki.

Kétségbe vonható az előrejelző képességük.
A modellek hazai adaptálása során nem biztos, hogy az alkalmazott
pénzügyi mutatókat változatlan súllyal alkalmazva megfelelő
eredményre jutunk.
A mutatók egy része a kisebb vállalatokra nem számítható.
A bizonyos modellek mutatói több éves trend vizsgálatát igényelné.

26
„Immár 10 éve használom ezt a mutatót a vállalkozás folytatása számviteli elv
kontrolljaként, alátámasztásaként az éves beszámolók auditja során. Tapasztalatom
szerint érzékelhetően követi a vállalkozás működésének változásait, ugyanakkor
objektív eszközként kezelhető..” (www.mkvk.hu)

„Ez a komplex mutató a működés kockázatának kimutatásán keresztül a vállalkozás

stabilitását érzékelteti. Ez viszont számunkra – könyvvizsgálók számára – jól utal a
vállalkozás folytatása elvének érvényesülésére is.” (www.mkvk.hu)

„Sok könyvvizsgáló programban megtalálható az Altman féle Z mutató, a „going concern”

elv meglétének igazolásához.” (www.szamvitelkonf.ktk.pte.hu)

„A controlling jelentések kialakításánál használjuk fel az Altman vagy a Springate

modellek alkalmazásának előnyeit.”(www.ado.hu)

27
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

28