STUDIA UNIVERSITATIS COMMUNIA

A szervezetvezetés
elmélete
A közszolgálati szervezetek
vezetésének elméleti alapjai

CZUPRÁK OTTÓ
KOVÁCS GÁBOR
 A szervezetvezetés elmélete
A közszolgálati szervezetek vezetésének elméleti alapjai
Sd v cmm
Sorozatszerkesztő
Hautzinger Zoltán
 Czuprák Ottó
Kovács Gábor

A SZERVEZETVEZETÉS
ELMÉLETE

A KÖZSZOLGÁLATI SZERVEZETEK
VEZETÉSÉNEK ELMÉLETI ALAPJAI

Dialóg Campus Kiadó  Budapest

A   KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 „A   
-”     .

Szakmai lektor
S T

© Dialóg Campus Kiadó, 2017

© S, 2017

A    . M ,  ü  , 

   . A      ü 
 ,      ,
  ,      .
 Tartalom

E 11

1. A   ,     13

1.1. A       ,
  ü ü 13
1.2. A       .
A       18

2. A        33

2.1. A   ,  33
2.1.1. A      33
2.1.2. A     35
2.1.3. A     40
2.1.4. A      43
2.1.5. Ö 44
2.2. A   ,  45
2.2.1. K ()   48
2.2.2. A   50
2.2.3. A ü   53
2.2.4. F  55
2.3. A    57
2.3.1. M ()  57
2.3.2. S  (O B) 58
2.4. I   61
2.4.1. R  61
2.4.2. K  64
2.4.3. Eü  65
2.4.4. S       66
2.5. E   66

3. A ,    69

3.1. A    ;     ;
     69
3.1.1. A     69
3.1.2. A       –
Napoleon Hill alapján 71
3.1.3. A     72
3.2. A  ,      73
6 A szervezetvezetés elmélete

3.2.1. A   74

3.2.2. A       77
3.2.3. V     77

4. A  ,       81

4.1. A ,    81
4.1.1. A   82
4.1.2. A   84
4.1.3. A     85
4.1.4. A     87
4.2. A      88
4.2.1. A  , ,   88
4.2.2. M   90
4.2.3. I      92
4.2.4. A   94

5. A   ,   ,  95

5.1. A   ,  96
5.1.1. A    ü 97
5.2. A  ,      98
5.2.1. A   98
5.2.2. A     100

6. A      103

6.1. A     103
6.2. A      104
6.3. A    108
6.4. A     
     112
6.4.1. A    –  
   114
6.4.2. A ,     115
6.4.3. A     116
6.4.4. A    117
6.4.5. A    118
6.5. A       ,   122
6.5.1. A  ,  124
6.5.2. A SWOT- 128
6.5.3. A       131
6.5.4. A  ,      132
6.6. A    ( ),   135
6.6.1. A   135
6.6.2. A   136
6.6.3. A   139
6.6.4. A   140
 Tartalom 7

6.7. A       ,   144

6.7.1. A  , ,     144
6.7.2. A       145
6.7.3. A ,  147
6.7.4. A     
   148
6.8. A    –    151
6.8.1. S ,   152
6.8.2. A   153
6.9. V     154
6.9.1. A   ,  ,   156
6.9.2. A       159
6.9.3. A  160
6.10. A   ,    161
6.11. V   ü    162
6.11.1. A         162
6.11.2. A   –   ,  171
6.11.3. A ,  174

7. A  ,   ,   179

7.1. A      
  179
7.1.1. A    ü 179
7.1.2. A  ,    180
7.1.3. A        180
7.2. Kü        181
7.2.1. A     181
7.2.2. A      183
7.2.3. A    184
7.2.4. A     187
7.3. A   ,     188
7.3.1. A    188
7.3.2. A      ü  ,
  190
7.3.3. A   192
7.3.4. A      194
7.3.5. A  ,      195
7.3.6. A       
 196
7.3.7. A      197
7.4. A  ,  ,   
 200
7.4.1. A    201
7.4.2. A    203
8 A szervezetvezetés elmélete

7.4.3. A -   204

7.4.4. A -   206
7.4.5. E   208

8. A  ,       ,

   217
8.1. A ,  ,    ,
értékek és karakterek 217
8.1.1. A       217
8.1.2. A  ü  ,    220
8.1.3. H-  226
8.2. A    229
8.3. E     233
8.3.1. A   235
8.3.2. A   236
8.3.3. A   237
8.3.4. A    237
8.4. A  ,       239
8.4.1. A    240
8.4.2. A   , ,  241
8.5. A      243
8.5.1. A ,   243
8.5.2. A  247
8.5.3. A        249
8.5.4. H –   ! 249
8.5.5. A    250

9. A     253

9.1. S ,   254
9.2. A :       259
9.3. A      261
9.4. A       263
9.5. S  272
9.6. A   –    276
9.7. S,   284
9.8. K  ,  297
9.8.1. A     299
9.9. S  –  , ü 303
9.9.1. V  309
9.9.2. A P C. N-   310
9.9.3. E O – D K-   311
9.10. P ,  312
9.10.1. A    316
 Tartalom 9

10. V      327

10.1. A  , ,  327
10.1.1. A   328
10.1.2. V  üü   ? 333
10.1.3. A     334

11. A    339

11.1. T      339
11.2. A        339
11.3. A     341
11.4. M ,       342
11.5. A   . H   ? 344
11.6. N-  , -  345
11.7. Mü  347
11.8. A  ,    350

B 353

F  355

Vákát oldal
 Előszó

„Nekem kellett mindenkivel megértetnem,

hogy a lehetetlen is lehetséges.
Ez a különbség a vezetés és
a menedzselés között.”
A F  M M1

E    N K E - 

  ,         -
 . A N K E      -
      . E  
    Vezetéselmélet  ,    -
      , ü, ü-
,        . O
    ,      ü,
       ü.
A      ,  
    . A    Vezetés-
és szervezéselmélet  2 és a nemzetközi szakirodalom szolgáltatta, ezekre
ü          . A 
    ü ,   ü-
,           .
E      –     –  -
         . A 
         ,
        .
A        
 ,        
 ()      .
A       ,  -
,  ,   ,     -
,     . A      ,
  ,   ,   .
A   :        -
   . A       ,
  . A      

1
Ferguson, A – Moritz, M (2016): Vezetés. B, HVG K Z. B.
2
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE.
12 A szervezetvezetés elmélete

  ü  -  ü, . A 

     ,    -  
  ,      .
A    –      -
  –     ,  ü   
ü,     ,     
 .

A       !

 „A vezetés képesség és akarat,
hgy   ő z 
egy közös cél érdekében,
és jellem, amely önbizalmat önt beléjük.”
(B L M)1

1. A szervezetvezetés elméleti alapjai,

szerepe az ismeretek rendszerében

A     ,     . E ü

 ,  ,      ,
,      . A -  -
            -
  ,       ,  
  . A        
     ü  . A ü:
        .

1.1. A szervezetvezetés elméletének helye a tudományos ismeretek

rendszerében, alkalmazása a különböző szakterületeken
A         
ü. E   ,    ü   -
, . A       
,   ,  ü  ü. A közös
cél,     mmuiáció ym jődhz vz. A kö-
 ,   ü ,     munkamegosztást,
  hierarchizálta,      . A  
       ,   (, 
, ,  .)     ,
   . E      
mindig társadalmi szervezeti keretek  . A  
dmiá yzőv vá  vz,      . A  -
 (, ,  .)  – ü – privilegizált  
  ü ,   tagok, eszközeik, értékeik és életterük védelme egyaránt.
A vz zdő gv já cvmódd já. Ez  vyg z mb

1
I: Maxwell, J C. (2007): A vző 21 üözh ujdág. B, B K. 13.
14 A szervezetvezetés elmélete

 ömb hzú idő á m á ü üöíhő – h udmáu

v  im  zügg –, cuá z d ü cvi vjáójá
i, z  máb, zám zvzíub, vgyi hg mód
jelent, és jelenik meg még ma is. U ,     vzői
tevékenységet leginkább a hatalmi () zícióhz cá, cjá.
A   ,  ,  ü -
           
   . A        -
    ,    
     . A   ,
, , ,     .
A vezetés  –   –    : -
 . A „elvezetést”   ,  üü, -
,  ü    . A     ,
   ,   ü     . A -
   gyula megnevezéssel illették a hadvezért, a gőbb bíó.

1. 
A vezetés- és szervezéstudomány helye a tudományos ismeretek rendszerében
Forrás: A   

A vezetés    :    19.  
    ,     ;  -
    ü . A  –     -
 –       
 20. zázd jődö udmáyá,  j mg öáó dizcií  ádm-
tudomány ágazataként. A     -
    ,  ,  ,  ,  ,
  .   ,   
.
A    ,    
,  ü,  ,   -
 ü.
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 15

A vezetés ismeretrendszere interdiszciplináris2   ü  ,

      .
A   169/2000. (IX. 29.)    ü
  ,    ü  :
1. T;
2. M ;
3. O;
4. A;
5. Társadalomtudományok;
6. B;
7. M;
8. H.

A      , 

  ü      -
   ,      
. A ü         
,     .
A      ü . E   -
,   ü      
    ,     -
. E       ,    ü
    .
A      ,   -
 ü . A  ,   ,  
,   . A   
  ,     , -
, ,  .

Vezetéselmélet

Általános
Döntéselmélet Szervezéselmélet
vezetéselmélet

2. 
A vzm udmáyá í
Forrás: A   

2
L , :   ,  ü  .
16 A szervezetvezetés elmélete

A vezetéselmélet tárgya:  ü társadalmi szervezetek , 

speciális, vzi zmbó öő vizgá, valamint  zvz műödi öv-
yi,  vz övyzűgi áá.
A vezetéselmélet tárgyát      ü  -
  ,    ,
 . A         -
      , ü, 
. Í   –   ü  – 
( )  :
–    ;
–   ,    , ü;
–    ;
–      , -
;
–    ;
–  ,      -
,    ,   ;
–  ,     , -
,     ();
–    ;
–    ;
–   , ,  ü;
–   ü .

A vezetéselmélet       :

– analizálja   , , , , , -
, , , ,  . ;
– tanulmányozza    , , , 
,      , ;
– vizsgálja    , , -
, ,    , ;
– kutatja      ,   
 ,    
,  ü,      
,  ;
– kidolgozza       ,  ,  -
 ,  ü,   ü   
  ,   , ü 
  ().

A vezetéstudomány alakulására valamennyi tudományág ismeretrendszere, illetve tudo-

  relevánsan hat,  dmiá byájá jőd
     ü,  közvetlenül támasztják
alá praktikai és metodikai hatékonyságát. Ezek a tudományterületek az informatika, az al-
kalmazott matematika, a szociológia, a pszichológia, a pedagógia, a kibernetika, a jog,
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 17

      zói,  özgzdági b. ismeretek

  .
Az mz mmi bizíj  reális döntések megalapozását, az informatikai
          -
,    ,  .
A szociológia    . A   -
,      ,  ,
az értékrendszereknek, magatartásformáknak, a társadalmi várakozásoknak és elvárá-
   ü. A      ü
 ,   ,   ,    
ü        -
. A   ü       
    , ,  ,
       , ü,
    .
A pszichológia      ,  ,  -
,    . V    -
  ü,   , . A -
         
,   ,    ,  ,
    ,  . A   ü 
   ,  ,  , , 
  ,   .
A pedagógia         ,  -
  ü. A        
,  ,    ,   -
. A      :    ü -, -,
      ,    
,    ü  ü .
A kibernetikának       .
A      ü    -
 (  ) . A     
    ,  ü   -
     , .
A közgazdasági, jogi       -
 , ,  . .
Ö ,      -
     . M   
     (,
honvédelemhez, rendvédelemhez, gazdaságához, diplomáciához stb.)  
  . U   szervezetvezetési rendszer
  zvzi c – zvzi ym – váá – öyzi yző
  !
18 A szervezetvezetés elmélete

1.2. A szervezetvezetés ogalma és a hozzá kapcsolódó értelmezések.

A vezetés3 megvalósíthatóságának lehetőségei a közszolgálati
szervezetekben
A         -
lódó fogalmak értelmezései közti eligazodást, azok tartalmi és funkcionális megvalósulása
 . E    ,    -
          , -
  ü  . A   -
      ,  többen   já – zmi
vygi öö i – z mg c  m imi.
A        ü –  --
   – ü     
,    –   –  , 
. A  ,      ,   
ü      . A   
 ü   (, , , , ),  
ü ,       . E  ,
 ,      ,  ü-
 , , .
A         ,   
   ,       , 
 ,   ,     
 . E,      
 ,    . A    -
      ,   ,  
            
  .
A      . A    -
         , , 
 ü,        ü-
. A      ,   ()
   ,      
.
A      ü 4 ,   ,
  ü. T     ,     
 (), ,        ,  , 
 ,        . A 
        ,  

3
A H E V I     : „A vz  ggibb mű-
vészet és a legújabb tudomány”.
4
N      ()    ,
  ,   ,    „,” . A   
      vezetést mindig emberi relációban értelmezzük, vizsgáljuk, ami célra
irányuló szervezeti tevékenységet eredményez.
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 19

. A  ,    ,    – 
   –     . A  ,
        ,   
()    új értéket, értéktöbbletet . E ü
szinergiának.
M,    ,   ü    
   ü,    -
,         . A  ü-
  ,      
ü . A   ,  praxeológia alapján levont
 ,         -
. M    –      –   -
  -  ,     
         .
A          -
 ,   –   –  
. A       , ,
, , , ,   . E ü 
( )    –       – 
  –    –  szervezetvezetés , .
A vezetés társadalmi tevékenységi folyamat, amely az emberek meghatározott cso-
jáb vyü. Oy já mbi cv, myb z gyi mb –  v-
ző – má byá, iv z özögi c ,  hhz mgmi
 gdvzőbb őá-  zvzi ució mgő.
A vz áá jmzőj  cudág,  vzűg,  zvzg, z öz-
tönzés, a feltételek meglétének szükségessége. A vezetés sajátosságát jelzi, hogy mindig
szervezeti keretekben, emberek közötti vizyb izáódi, h ő  c mgvó-
íáá, hichiu dzb – mgő  m – mmuiáció újá
gyüműöd.
„A      -
 , :
– ü   ();
–   ( );
–    (  );
–        ();
–    ,   ().”5

Egy mái mgözíb  vz má byááá  ym gy mghá-

z d jí db zá, hgy c, uíá  miváció yúj.6

5
Lappints Á (2000): A vezetés alapkérdései. P, C B. 25.
6
FM- 22-100 Miiy Ldhi (1990). W DC. 23.
20 A szervezetvezetés elmélete

A zvzvz művz ygi özgá

A t

a prioritások és
a jövőbeli állapotok a kritkus idő és hely
veszélyek
előre látásának… felismerésének
felismerésének…

a változás a személyes vezetés, az elgondolás

meglátása, javaslat a szervezés, az
meghallása a lényeg irányítás, a formába öntésének
megértés … motválás … ...

az előrelátó és
reagáló képesség…
műt.

3. 
A vz művz
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 24. 

M  a menedzsment7 ( vábbib: mdzm)   

,     ,   
. A mgm zvzi (dmiá  gzdági, iv dmyiá
zvzhz códó mz) vyg, y já vzői mgyiváuá,
my á  ució áó zmy őgi  háö bhá, döi jgö
ááb z ív,   ii c zzű, gciáybb  gh-
konyabb realizálásához kapcsolódik.
E  ,   8     -
 ,        
 . E       F W
T, aki az alábbi diíció : „:    
7
Manager (  „manus” kéz és az „agere”  , , ; –  , -
, ,  )       , 
az ügyek intézését,     ; manager ( – , , , ).
M      ,       R.- I T
 ,  ü     , 
    .
8
„L,       ,  ü, 
a menedzser nem gazda, csupán gazdálkodik;   , ,   , 
,   .” Mikulás G (1999): Menedzsment, N, S-S-B
M K Eü. 1.1.1. . (A     .)
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 21

 ,   ,  ,     

-.”9 A  –       – -
    . A     
. A        ,
    . A   ,  
 :     ü   
. A        
(,  , ü .) ,      
  ,    ,     .
A  ,     .
M,   „[]    »« 
. A       , -
      ü.”10 Ez a szituáció,
   –     –    .
Ma a menedzsment    . M 
R W. G  ,   Eü Á    -
   . E : „[]    , ü,
        , ,
         
 . M ,     
  .”11
A    –       -
 –  leadership,12 ami a vezetésre való képességet . G 
 , , , ,     .
E     ,    ü,  
      ,   
 ()     . A leader ( )  
 ,   d byáó hááv,  jövő vázááv,
z gyi g   c hzió  ó j z vyíi
a szervezeti célt. A       ,     -
  . A d  ízihyzb, z áhidááb
van –   – meghatározó szerepe. A leadership fogalmával
 ,   vző z, vázá bz  v-
zb, mjd iáydó c iűzv bvj ő z izáááb  z z
c döb, zz i bizív, hgy ö, ddó muá  ő.
A     ,     -
ü,       
 . T  dhi cciój  z  vzői vyg mz-
hetjük, amely során a leader befolyásolja az alárendeltjei viselkedését a szervezeti célok

9
Taylor, F. W. (1983): Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai. B, KJK. : Mezey G (1993):
Alkalmazott vezetéselmélet: az iskolavezetés elmélete és gyakorlata. B, BME. 12.
10
Bokor A (1996): L  M. Vezetéstudomány 27. . 3. . 20.
11
Griffin, R W. (1987): Management. B, H M. I: D. Ferke J (1998): Menedzs-
ment alapok (), B, BME. 4.
12
Ld (): vz (muj z u), , befolyásol, , , ,  .
22 A szervezetvezetés elmélete

 db,  hhz mgmi  züg . A vző  vyg

 muá zmyig zz: bvj ő  ái c ijö y-
matába, a döntések meghozatalába, ezzel motiválva azok leghatékonyabb realizálását.
A d –  mdz zmb – z mb,  c, zvz ( m
z ügy) áíj  özb, ,      
      ,   leadership magának a célnak
 mg  iűz i mgáb gj.
A leadership  ü  visionary leadership vonatkozásában az emberek, az em-
bc iáyíá á  özb (   ü  ),
ami magában foglalja  c  mg  iűz,    ,
 . A visionary leadership  (, )  ,  
         ,   -
 ,      ,      -
.13 „A      ,  ,
   ,  .”14 U  
   ,   ,      
      ü. „A státus quo-  
  ”15
A i  (d) vdmi zvzvz a parancsnoklás, ami parancsok útján
öő vz. A c dig mdá m űő uíá, my vghjá
z ád zámá öző, mggdá úy jghááy já.
A i vz y byu, gydi vá bíó ádmi vyg,
my á  i zvz vzőj,  c ádji byáj (z-
i)16 z öjáó á mgház zvzi d vghjáá, gy (üög)
c , mgő  m (d őduh  yg hiáyáb i).
A c  i (dzi) zvz  áó gyzmyi vző. Szgái
hm ijd z d i (dzi) zvz gz zmyi ámáyá,  -
á (dvdmi ámáy) zgáá mid ü, bámy hy  időb.
A c j  zh őgg zi  á bíz zvz,  i á-
rendelt állomány eredményes tevékenységéért és mindazért, amit ennek érdekében tesz,
vagy megtenni elmulaszt. A parancsnoklás  –    
ü – törvényileg támogatott vezetési rend,    – ü -
   –     törvényileg speciális joggal
 .
A         
,     ()  , 
13
Barakonyi K (2003): E : A     I. .
Vezetéstudomány, 34.  7–8. , 4.
14
U.
15
U.
16
A  ,      ,  , 
      . A  ,    ,
   (  ,  ,      ), 
  (       )   ü
 . (Czuprák O [2003]: Katonai szervezetvezetés. E . B,
ZMNE – E K. 18.)
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 23

    . A  ()  -

       ,   
   ,     .
A vz  iáyíá      
,  ü –   –  ü 
. A       ,  .
A      ü  ,      
, ,  ü ,      
,      . A     ü
     ,  ü ,  -
,   ,  .
A          
  ( ) ,  ,  -
 . A         
      . A     
     ,     
. A  ( )       ,
   , ,    .

vezető  irányító

vezető  irányító

4. 
A vz  iáyíá vizy
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 23. 

Az iáyíá    ,     ,

 ,      ü 
. A    „ü”  ,    -
,       ,     ()
. A      ,  , - -
ü  ,       ,  .
A    ,  . Az iáyíá a szervezeti
hichi üöböző ziji má  má  jőg, áy, gyb ő d
ó  vző,  –  –  öz ( hy,  vzőg, z áu,
 vz, z igzgóág,  mdzm b.) gji zü á  vzői-iáyíói
tevékenysége .
24 A szervezetvezetés elmélete

Iáyíá  z jü,     -

      –      (-
)  –     , ü, 
    ()  .

Az iáyíá udmáy

Az IRÁNYÍTÁS

…TUDOMÁNYA
5. 
Az iáyíá udmáy
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 24. 

A      ,   ,   -

,   ü, ,   ,  . A -
   ,     ,  
   ,      ,
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 25

     . A     

,  üü , ,   , 
 ,    ü . A    -
   ,    , ü 
  .
A      :
– zvzi c mgházá, övmyáíá     -
  ;
– feltételek ()  ();
– mérés,       (, )
,      ,    ;
– értékelés,        
          
;
– korrekció,      ü,   -
      .

A          Aíó i,

 Szvzi  Műödi Szbáyz,  vyg, c, gyüműöd őíó
szabályzók, valamint a muöi íá ,   ,  -
   , ,     .
A ,           
 .17 A       ,
 S L,   : „ ü,      -
,           ,  -
 ”18 A         .
Az igazgatás  vz  z iáyíá gy ciái mgyiváuá, 
    (ü, ) ,  -
  . E ,     ,
          
. A        (-
, , ,  ü  ) . A  
ü   ,  (),    , -
  (, ,  .). „A   
  ,      , -
  .”19 A      , 
  , ,     .
H       (    
   ü ),     :

17
A   :  () , .
18
Szamel L (1963): Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái. Budapest, Közigazgatási és Jogi
K. 76.
19
Jaschke, J (1969): Szvz-vz. B, K K. 14.
26 A szervezetvezetés elmélete

„I    emberi tevékenységet ü,    
  ü […] ,   […]    -
  . […] [A]    folyamat,    
[…]: ,   -, , , , -
  . A  alanya   ,    
,  tárgya   ,     . […]
M       ,   -
        ,  , 
          .”20 Fü
 :     ?
A vezetés mindig egy konkrét szerven, szervezeten belül megvalósuló igazgatási te-
vyg,  vz y (vző)   vz ágy (i vz) gy zv bü
találhatók. Hatalmi viszony, ami egyben jogviszony is.

A közigazgatás      . T  -

-  -     
 ,  -   . A -
        ü. A -
      ,  ü ,
  ü . A     
    ,    -
  M W   ü  (, -
,  .) .

A    :

– ;
–  .

Az államigazgatás  K  ,  ü 

 ,    ü   . A -
    -   , 
  , ü    ,   
 .
) Á :
• Központi államigazgatási szervek:
◦ ,
◦ ,
◦ miniszterelnökség,
◦ .
• Autonóm államigazgatási szervek:
◦ K H;
◦ E B H;

20
Torma A (2008): A  . I Nyitrai P .: Közigazgatási jog 3. Magyar
özigzgái jg – Küöö z. M, M E ÁJK, 8. (K  )
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 27

◦ G V;
◦ N A  I H.
• Kormányhivatalok:
◦ K S H;
◦ M E H;
◦ O A H;
◦ S T N H;
◦ N A-  V.
• Központi hivatal.
• Rdvdmi zv   Ki Nmzbizági Szgá.
• Önálló szabályozó szerv.
• Tüi (hyi) ámigzgái zv.

A magyar közigazgatási szervek rendszere

6. 
A magyar civil közigazgatás szervezeti ábrája
Forrás: D. Temesi I  (2013): Közigazgatási szakvizsga. Választott tárgy. Államigazgatás.
B, NKE. 26. . E: ://.//2153205/ (A  : 2017. 05. 02.)

) Ö :
• Települési önkormányzatok:
◦ ;
◦ ;
◦  ;
◦   ;
◦ ;
◦  ü.
• Területi önkormányzatok:
◦  () .
) A    
28 A szervezetvezetés elmélete

A  ü    ,    

. Tü      . A  ü-
      ,   ü  
 .

7. 
A magyar civil közigazgatás szervezeti ábrája
Fá: Közigzgá-  Közzgáá-jzi Sgi 2014–2020. 45.  6. 
E: ..//8/42/40000/K%C3%B6%C3%A1_%C3%A9_
%C3%A9_. (A  : 2017. 05. 02.)
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 29

A kormányzás ,     ,    
. A         -
  ,    ,  (-
) . A      , ,
    ,  . A  
     , ,    , 
  ,       , -
    .

A minisztérium szervezete

8. 
A minisztérium szervezete
Forrás: D. Temesi I  (2013): Közigazgatási szakvizsga. Választott tárgy. Államigazgatás.
B, NKE. 38. . E: ://.//2153205/ (A  : 2017. 05. 02.)

A szervezeti kormányzás ()    ,    
társult vezetési formát alkalmaznak, és a őbb hd21 z iáyíá özö gy-
korolják (  , ,    
 ). H     ,  -
,         
,   ,     ü   
   ü . A   (-
 )     ü ( ), 
   ,      (ü)  
 (, ü .)  . I  N K E 
F Tü,     (M, Iü
M, H M, Bü,   
 Kü  Küü)       -
    .

21
S: .
30 A szervezetvezetés elmélete

A    ,    

    vezetés jelenségének, de a domináns azonosság mellett minden
(ü)     ,    -
. U  vz üöböző mzibő mgáíhó, hgy z midig
iív vyg, mbvz j, my b  c  d-
b mz byááb (zb) döő jőg v z özöz,
z ád vyg iáyuó vzői mivááá. A vző  zvzi c
elérése érdekében az egyéni tevékenységeket összehangolva a szervezeti tagok koordinált
gyüműödbő hz  gy miőgig új öbb, vgyi mc z gyi
vyg özg bizíj, hm zigiá22 z. Midz  gövidbb idő
  gibb őá hzáááv íváj mgvóíi.
A vállalkozás   ,     ( -
 )     , ,  -
,         . A -
 (  -  )  –   
 –  . Í      4–5 
,     1–3  ü  . A  
     ,       
   ,  –   – 
    .
M        . V
      ü ,   
,      ü,  .
E  üü iii, ámi (ámigzgái, özigzgái,
vdmi igzgái, hvdmi igzgái b.), gzdági, vái, i, dvdmi,
kulturális stb. vezetést.
A  ,    , , -
,      , ,   
 ü vzhichii ziő üggő zzázhju. A  
     üü:
– ő vzi zi –        
,   ,    ,  
,   , ,   
 ,      ü
  . Á-    –   –  
 (  ), N  N K S-
tégia, Nmzi Közávú Sgi, Közigzgá  Közzgáá-jzi
Sgi,  üöböző ágzi giá b.  vóu mg. Szvzi v-
natkozásban          :
    ,     
    ,    . U-
  ü     ,    ,

22
Eü:  ü    ü,      
 .
 A szervezetvezetés elméleti alapjai, szerepe az ismeretek rendszerében 31

,  ,  ü   -

 ,   .
– özziű vz –      taktikai összhang -
tésével, a művi (  ü) ym özáíááv,
iáyíááv     . E     szak-
tevékenységek koordinációja . A  ,  
 ü ü. A   , 
         ő-
források allokációját. K    ü, ,
 ,    
  (ORFK, OKF, MH, NAV, BÉHIV,   .) -
        üü 
,       
.
– alsó vezetési szintet –   ,   
  ,   ,   ,
  . A özigzgá   vzői zi  ggybb
 őg  jgzbáy md bá, bá  z ám-
gá ügyi iz á úídó jgövő mgá bizíá .
Ezen a szinten a reguláris tevékenység a végrehajtók részére igen csekély döntési
zbdág z hőv, ugy művi vyg őí.

A vezetés tagozódása

tl  Stratégiaalkotás –
kaolat a takoldkkl felső feltételek megteremtése
szint
Fnkionális feladat
Tervezés konkrétsága –
– taktikai szerep
szaktevékenység összhangja középső szint

ivitelezés vezetése – Operatív

megvalósíttatás alsó szint végrehajtói feladat

rat t  lo malta

9. 
A vezetés tagozódása
Forrás: A   
32 A szervezetvezetés elmélete

A         ü. A,

 ü    ,   ,  -
 –  ,        
 – ,       ,   -
   ,  . Í    
,        „” ,   -
   . E ü    ü, 
   . U     ,   -
  ü       „ü”
 ,  . Kü    (
)   ü ,      
  „”    ,   -
    .
Összességében ,     ü -
,   , ,      
. A ü       (
  , ), ,       -
    . E     
    ü    , 
  ,    ,  ü,   -
    ,       ,
       „Jó Állam”  .
 „A vezetés szenvedély,
hogy valami mást,
valami újat alkoss másokkal.”
(J C. M)1

2. A szervezeti vezetés terén érvényesíthető őbb

vezetéselméleti irányzatok

2.1. A szervezeti vezetés megjelenése, alakulása

A vezetés        ,   
   ü     . A  ,
   ü   ,    
  . A  ( , ,)   -
         ,
  ,         . E
   –    – ,      -
 . A     ,  ü,  ,  -
 ,  ,  ,     , 
   ü        ,  -
,  ü   .
A        , 
 ,  ,    ,    
 ü   ,      
 . A        -
 . A      ,   
         ,
  ü      ,    -
 ü   .

2.1.1. A szervezetvezetés őbb jellemzői az őskorban

A       -   -

. A  ,    . A ,
  ü     .

1
Maxwell, J C. (2013): Ay ő vzi im. B, Ü P K. 15.
34 A szervezetvezetés elmélete

A ü         ,

         ,
 ,      . A   
       . A     
   , ,  .
A  ,    ,  ,   ,
  ,      ü  
  ()2 . E    ,   -
,        ü. A   
 -, -  . A  ,       -
,  ,    ,    ,  -
   ,       
,         ü (,
  .).
A      ü  , 
. A     (, ,  .)   -
,       . A  üü,
  ,     ü   
,     -   , 
     ,    ü ,  -
 ,      . A    -
 ,         
,     ü  ,    
    ,    . A  
   ,      . A vezetés céljaként
 züg igí    ,  élettér védelme ü .
A   –  ,  ,  ,    –  „-
   ” ü    ,  ,
  . A , ,    
,    ,     ü 
üü .
A     ,     
. K  ,  ü  -  ,
      üü , -
     ( , )  ü
   .
A        ,  
     ,     . A  
  ,     tervezés, a döntés és a tevékenység össze-
hangolása.
A    -    ,
   :

2
A   : ,   , ,  (, ).
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 35

– özögi (zvzi) c,     , közös

gazdálkodás, közösség élettér és eszközvédelem;
–      vallási és etikai normák,  -
   ü;
– mzgő megtorló hatalma, ,     -
 döőbíádá   , ,    
;
– zái őíá ivigizáá,  zái zimbizmu, formalizmus, a má-
        ü  
;
– ad hoc tervezés és döntés;
–  spontán struktúra ;
– ív vzi dmici, özv iáyíá, cá;
– ösztönzés        ;
– vzői  özögi őz;
– a család   ;
– a szervezeti kultúra   ,   (, ,
 .),  ,      üü-
 ;
– a társadalom vagyoni tagozódásával átalakult a hatalmi távolság,   -
   .

2.1.2. A szervezetvezetés ejlődése az ókorban

A      ,  az osztály

jgű hmgyá. A   vgy dző  , 
gyakorolták –   ü –  vzi ució döő z,  .
A   üü,      
     . Kialakultak   –  
ü – vzi ució:  vz,  dö,  zvz, z iáyíá  z -
őz. A      üü,   ü-
    ,    . A  
     üü    ü (
  ),   –    
 –  . Í           ,
 ,      ü. A  ü  őbb
vzői vyg (dö),        -
  .
A      ,   
5-6000      (T, E, N, G .) 
       
    . E  , ,
         
,   ü    ,   öntözési rendszert is
36 A szervezetvezetés elmélete

ü  megtervezni, a munkálatokat megszervezni, azokat iáyíi, a munkában

 motiválni .,   -    .

10. 
Az emberi evolúció
Forrás: Farkas J (2010): Miy z  jövő mb?
E: ..//___ _/2149189/ (A  : 2017. 06. 21.)

Az ókorban a hmgyá gőbb máj,  dizmu  ,  

a kényúr kezében összpontosult a gazdasági, a vallási, a közigazgatási és a katonai terület
byáá, zá  iii hm, mi dig ááb bizí  dá
 övyző  bíói zö . A     -
           
(   , H ).
M   E –        2. -
 –     . P ()  
A hivi vyü új őő ij zámá      -
     . A    
    U-N      .

11. 
III. Thotmesz ókori egyiptomi fáraó
Forrás: ://..//III._T (A  : 2017. 06. 21.)
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 37

B      T   E  ü ü

. A   M    . . 1728–1686 
H. A          -
,  282  . A      
      . A   hierarchiába
dződv,       ,    -
 ,    ,  ,  .
A         ,   üü -
,        ,   
 ,     ,      
   ü,     . A 
    , ü     -
  ,         
 .
H     , 
   ,    . A    
,    ü    , ü    -
,  (,     ) ,  ,  .
A       ,    
   ,     ,
 . S     ,    -
,   . A      , 
     .
A . . 13.    Móz mádi övyöyv, mi z ő v-
zmódzi mú mű, my zbáyz  vzői muá   vi,
 iái zvzi uúá,  vz uciói,  vzői ivázá zbá-
yi,  vzői övmy,  vzői mu úyzáá,  vzői őg vi.
U     mbig mgáá gőbb,   etikai
zbáyzój  Tízc .
A            - ü-
     . A . . 8.  K
az Írások Könyve (Su ig)    Ngy Szbáy (Hug-)   
  ,     :
1.  áázá bizíá;
2. a kereskedés rendjének fenntartása;
3. z ádzó öő gddá;
4. a közmunka ügyeinek intézése;
5.   íá;
6. a büntetés kiszabásának módjának meghatározása;
7. a vendéglátással kapcsolatos elvárások meghatározása;
8. a hadvezetés zbáyi b()á.

Ezzel szemben viszont Konfuciusz (. . 551–479), az uralkodó személyiségében, erényében

látja a vezetés sikerének kulcsát. V    vző  karizmatikus, akinek
      ,      -
38 A szervezetvezetés elmélete

   . K      

következetességében és példamutatásában .
U   Szu-C (Pig-),   . . 6–5.  A hadviselés
törvényei   vzi műb  ii   hdvz váhó -
cá,  vzi ymb gymb vdő v,  vyg byáó
yző vizgáá dj,  vző özöz, mgáá váhó öv-
telményeit  . E             
   ,  stratégiai gondolkodásra, etalonként szolgál a dön-
-őzí má, módjá, z imáció dz műöd.

S-C      5   .

1. Az „Út”   erkölcsi egységet :  győzm  a nép és ural-
 . A   ü   ü
   ,     ü  .
2. Az „Ég”   :  ,  a szervezeti tevékenység
öyzi yzőj   (  )   eredményességét,
  ,  évben és melyik napszakban,  időjáái öüm-
nyek    . E      időzámv .
3. A „Föld”   :  harcot befolyásoló katonaföldrajzi sajátosságok
     ,  ü .
Ez a környezet, a terepértékelés szükségességére  .
4. A „Hadvezér”  :   vző személynek  tulajdonsá-
gokkal kell rendelkeznie, mint bölcsesség, elfogulatlanság, emberség, bátorság,
szigorúság. A hadvezér tudománya  ,  képes értékelni a terepet;
imi z g   já cb jő hőg; ő mgzvzi
 győzm.
5. A „Törvény” :  i zbáy,  d   gym vyí,
a csapatok tevékenységének tervezését, szervezését, tagjainak kiképzését, neve-
,  cá, z áá,   zügő öő gddá.

A      . A   

 ,   ,     
( ,  )  ü,   .
K   . . 300 ü   ü ,  -
       . E  W- ü
  .
A   P (. . 427–348)  Állam    ideális kormányzás
 z idái ám műöd vi  . B  ü 
   . K   ,   vző
rendelkeznie kell (böcg, báág, mg, igzágág). P   -
   ,       , 
,       ,    -
,    . K   a jólét és a fennmaradás
c  mhő, h  övy z ú  vző .
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 39

A (. . 384–322)    ü    -

,  . M      .
A      1.   , 2.     
(     ü ), 3.     
    () ü . A -
 ()       ,  ,
     ü. E      ,
  ( –  ,      – ü ),
   . A       ,   
ü  ,      ü .
A          ü -
    ü  ,   
   ü . E   ü  :

12. 
A vz iuá  ádm őbb üi
Forrás: A   

A   ,       – gazda-

sági, katonai, közigazgatási, vallási, kulturális –  az állami vezetés alappillérei már
az ókorban kialakultak, s mindezt a mindenkori politikai hatalom birtokosa vezérelte.
A        ()  , 
ü , , , ,  . A állami
ímy     vezetési rendszer , 
  despotizmusra épült. A vezetés átruházása   utódlásra épült, a ve-
  ü    (  )   -
    „” , .
A kultúra a mindenkori uralkodó hitéhez,  , 
    ü . A   
    ,  –    –  ,
40 A szervezetvezetés elmélete

az mbi c iíá       

  . L    E, S, M 
 K,   R B    . Kü
   vzői iy,    személyes példa-
mutatással   (N S, J C .).
B  20.         -
,   ü z ói ám gzdági, ádmi, uuái  hdműv-
szeti tevékenységét, ,   ü áhó  bizyíhó
a stratégiai szemlélet és a vezetés tudatossága. E ü    
    ,  ,      
gazdasági termelés elterjesztést, a kereskedelem és a logisztikai rendszerek megalapozását
. A  ,        
, ,   ,     -
. Tud vzői muáv zá mg  dö,    
lineáris vezetési struktúrára     : közvetlen irá-
yíá  őz   . H    -
 , ü, „”,   parancsolati
vezetés . E       ü   
vonatkozásában autokratikus módon valósult meg, majd a vallás terjedésével a Tmő,
az Úrnak  ,     i ujdí gőbb
égi parancsolattal ,      ,  ,
  ().
M,      a stratégiai vezetés,   ve-
zi mdiáb, mid  döhz ib  ő vzhz öődi, és elválik
 ii  ív vző.

2.1.3. A középkori szervezeti vezetés alakulása

A        ,   

. A        .
E       ,    
,         , . A -
 ,        
. M,    vallási és a katonai szervezeteknél találunk
yg áuá, iv jőd,   ü   ,
  ,  ,     
    ü.
A N B  (476)       -
      ,     ü ,   -
    ü . E     ,
 6–12.   , ,  .,   
 . A    ,    
 ü,       . A   -
,  ,  érdekközösség  ,    
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 41

-     magántulajdon fogalma ismeretlennek szá-

. E  -        , 
 ,     ,      
 ,   ,    .
A     ,         
  . I           -
,            -
,   ü . A cádő hm gyb á, ő zj 
 őzi  muá, ő j zám  vii  cád di. A  
    ( ) ü ,  
   ,     .
A    ,      -
. E         , 
  ü ü  .3
A        ,   -
  12.     ,4 , 
    . A     –  
     –    királytükröket.5 A ma-
        Intelmek könyve,  S I 
(996–1038)    ,  , I  (1031)
. A          ,
    . A      -
  ü         .
A         ,
  cádő     ,   . A   ,  meg-
vz  mgzvz (id)  muá, őiz, zám  cád gji úgy,
hogy neki nem kellett dolgoznia. F      
,     ,    ,   
   . A     ü    
,       . S   ,   ,

3
A  ,   (),    ,  
. A     ,          
,    –  . A      Kü 
ü. A   –      –        
 ,     . A   Eü  ü,  –      –  
 . A          , 
 ü ü   .
4
F O, 1147- M  ü ,    
   ,    ü,       . H
   ü      ,    -
,     ü  , ,    . A  
   . L: Szamota I . (1891): Régi utazások Magyarországon
és a Balkán-félszigeten. B, F-T. 17. E: ://../04600/04635/04635.
pdf (A  : 2017. 06. 21.).
5
„D  ,           .” (://
..//F__.)
42 A szervezetvezetés elmélete

     ,     ü,  
,       ü .
A        hűbi zz. A 
      ü    
 . K  ,      
,     ü  . A     
      . S  ,
 ,  hűbi ö  , üü  
  . A iáy hmá jz  cdái jg,  gőbb bíói
áuz. Ő vz  hdg, gzdági jg zz, ő i z dóiv   vám-
zd jg. A iáyi hm giimiáá z gyházi  bizí, övyí
dig  ázá. A hm özíá bizí  cizá vz,  özi
 vghz vi dig övy, d,  h züg v őz zö-
zökkel . A       
   ,   ü 
  ü. A őbb vz m ácdó ü mz.
A  ü         .
A     Machiavelli (1469–1527) 
  ,    vzőv váá   hm mgzz hg
útjait, özgzv  vzi  zvzi z yugvó bi gzív
felfogást,      –   – szervezeti,
állami vezetését. Pí  vzőv ( jdmm) zmb ámz vidi,
 . R    :   akarat-
ő,       iűzö c  zá-
dá,  hm mgzz  mgáá iő. U  , 
  ( )  vzői zügg  dzi,  
         -
 . M A fejedelem6      ,
           .
A    :      ü , 
 . A    az uralom, a hatalom nem ismer emberséget:
őz, övz ímgg  z bizíi, vgyi  vz zözi
és módszerei között a kegyetlenséget, a ravaszságot, a hitszegést is alkalmazni lehet a cél
, z d vyí vg.
A            
  ,   á, bíb, , üöö, , -
z (bá), hívő   . A      
„ őbb (mid)hóág”-  ,   parancsolati vezetés. E  
      a példakövetésre való
zóíá  . U   ,   katolikus egyház az ideo-
ógii  gzdági byáá ijz, hmá mgőí db bb
a korban nem igen válogatott az eszközök között.

6
M, N (1964): A fejedelem. B, M H.
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 43

2.1.4. A szervezeti vezetés ejlődése az újkorban

A 7   ,    ,   technikai forra-

dm zügzű mgáv hz  zvz áíáá i, mgövv  vzői
felkészültség felülvizsgálatát. A 18.      , 
  :        
. A       ,  
,    19.          -
      .
R A (1732–1792) , ,     
   ,     . A
        ,    -
  ü. E      
rendtartást,     ü  ,  -
sokat az új chógii ym mgő , bí,  züg műv-
leteket pedig begyakoroltatta. O szabályzatot  ,     -
 . A     ,  
és megoldotta azokat  zvzi bmá, my gy üzm ív já.
A      1762-  M B
  S. A     ü  ü
          .
B      ,  
    . E  ü  
1770-b z ő –   ,  – szervezeti szabályzatot, bevezették
 vző   ujd hi mgbz,     ,
 . A     célok meghatározása, a tervek kidolgozása, a fel-
tételek megteremtése, ,   . A  -
 ,   ,         -
. B  J W- (    )   vezetési
tanácsadók voltak,      ü ,  
termelés megszervezésével lettek koruk és az utókor elismert vezetési szakemberei. F
   ,     , 
értettek a hosszú távú tervek kidolgozásához, a szervezet célirányos fejlesztéséhez. 1800-
     ,    , 
vezetési elvei,         ü 
. A  ü     költségelszámolásra, s 22 öyv
vezetésével    vezetés támogatásához. A    , 
  ,  ,    ,
. M R B   J W költség-elszámolási rend-
szere, vezetési elvei és módszerei    ,  
        . E

7
1640-,    ,      1492-, A ,
     1517.  31.-,   , L M 
  –    ü 95   –  újkor.
44 A szervezetvezetés elmélete

    ,   m mg műzi zívá i mg ud
őzi  vz zvz, ciiá.
C B (1792–1891)  C- E  , -
        . A 
     ,      -
         . A  
,    vző   zvz özöi vzői zc ü-
,  ,        
     . „B T 
,      ,     -
  .”8 Babbage ismerte fel az időumáy jőg  -
;   őym ű hzá;     munka-
folyamatok költségalakulásának  ü gazdasági elemzés .
A    ,    
       . A  -
     ,  ,  ,   -
     ,   .
A     ,   em-
berek közös célra irányuló tevékenysége csak akkor realizálódhat, ha megjelenik a vezetés
mint elkülönült, önálló tevékenység. A   ,
  –    –  gazdasági, katonai, vallási, közigazgatási terü-
 v giább mggyhő,   midi iii hm dmiá.

2.1.5. Összegzés

A ü ,  ,     -

   ü:
1. A mmuiáció zdő gv dmiá z jázi  c ijöb,
   .
2. A   , ,  vzői zí – 
 –   , , kiváltságos személyek, társadalmi csoportok
vonatkozásában történt.
3. A szervezeti dö  zvzi hm gő á cáód, 
adódóan az őá i dz i.
4. A         -
          ösztönzés
m döő  cv z, cviyzí dmiá.
5. A szervezeti struktúra  ,  ,   --
 ü.
6. A    ,  ,  vzői z öö-
lése dominált,      , ,
ü       .

8
Bene L (1970): A vezetés tudományos megalapozása. B, K  J K. 125.
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 45

7. A bz vző dádói, zvzői, özv iáyíói,  

   áz őzi jgö dz.
8. Vző c  gzügbb z áí,   
ü,    ü .
9. A politikai, a társadalmi, a gazdasági relációban a hatalom gyakorlását alap-
vő  ujdi vizy ház mg. A katonai, a vallási, a közigazgatási
      ,  ,
amit viszont szinte mindig releváns mértékben determinált a politikai, gazdasági
„”,    ü.

2.2. A szervezetvezetés tudományos megalapozása, alakulása

A           -
    ,     . A 20. zázd
mgőző  zvz vz ygb zmciu ö. A szervezetek
   ,   ,  
,     . A  -
       szervezeti és személyi koordináció.
A vző  mdz zí  „” , 
 , döő gyi ö. A tömegtermelés  
       . E  vy mgí-
vá  m zűí,  vző  mdz zí dig má mc
hgymáy, gyi , hm zbb öű m z vgz.
A     ,  munkafolyamatok
racionalizálásához ü      amerikai Frederick
Winslow Taylor, Henry Ford, a francia Henri Fayol és a német Max Weber.
K,           ,
   ü      
. A     emberi viszonyok tana, az információelméleti és kü-
lönösen az integrált elméleti irányzatok váltak dominánssá. A   -
    ,  igci (ziuációm),  
      .
A döntéstámogatási rendszerek       
,   . T     
ü     ,  –      ü
       – . A  -
    ,     ü 
,           ,
ü  .
B      ,   -
     1911- ,   -
   ,        -
 ()   ,     
 ü (  ,  K N, , , ,
46 A szervezetvezetés elmélete

 . ). E      ü

  ü   ,      .
E           , 
        .
A  ,  ,  ,  -
   , -    ü   ve-
ző ámáy idzű zmi, vzői zí. M  özb  vzői
zí  vzői vyg „”  já z zz j, ddig
 16–17. zázdó  gyb öő zíő z á z id-
zű (  ) . Orániai Vilmos és Orániai Móric nevéhez
űződi  guái hdg hzá (1584) Németalföldön. Az Orániaiak az ókori
harcrendi formák átvételével,  iz bvzv,   z,  byubb
műv m bááv ( üz vghjáá 43,  ádz z 24 üm
zá) új u yi mg  hdő zí ő,  üöö  vzői -
mánnyal szembeni követelményrendszerben.
A   1506- ü ,    S
1607-  . W 1624-, C – G – -
  F A. D 1629-, B 1705- 
  . A M T K A 1752-   .
F  B- K A 1776-  .
O  1689-   I. (N) P    -
  ü,      –   
  –    (, ) , 
    . A     
 ü  .
A   II. (N) F   (1740–1786)  
  ,    . A       ü-
     ,    
         . E
 „ ü”   ,  :
–    ;
–      ;
–   ü;
–     ;
–    , ,  .

1808. uguzu 6-á ágó m b övyb házá mg – öbb
özö –  zzági izi ziizmu övmyi. Az alábbi oktatási
        -
zését, és szakismereteik fejlesztését: „       
          
:
1.   ;
2.    ;
3.    ;
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 47

4. „ ”- ;

5.     ;
6.     ;
7.    ;
8.   .”9

E   Eü Á    19.    

: U S M A, W P (1802); T R M A,
S (1812),       ,    
    (2–4    2–3  ,  ,
 ) .
1707-   Nemes Ifjak Társasága     
 ,   1808  –  L A   – 1872-
        .
K    K A . A   
    ,      
 ,      ,    
  .
A   ü F. W. T   -
 : „  ü      
  ü. M    , 
      ,    
  . S ,      ,
   ,    ü. Arra is szeretnék
,         -
        .”10
T, F, M W -    , 
  ,   ü  . E  ü
  vezetéstudomány klasszikusainak. Kü  –   – H F,
  ü  .

9
Huntington, S P. (1994): A Katona és az Állam. B, Z–A K. 42.
10
Taylor, F. W. (1903): Sh Mgm. N Y.; Taylor, F. W. (1911): Th Pici  Sciic
Management. N Y.; L : Taylor, F. W. (1983): Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai.
B, K  J K.
48 A szervezetvezetés elmélete

2.2.1. Klasszikus (eltárgyiasult) vezetéselméleti irányzat

Fdic Wiw Ty (1856–1915)11

T –  ,    –     ,  -

ü    . A    -
 ,         
 .

13. 
Frederick Winslow Taylor
Forrás: W. E: ://..//F_W_T
(A  : 2017. 05. 07.).

F     ,  Taylor „talált fel:

–  chógu,  v mg  gyáá chógii őzí já  mű-
vi uíá bvzv;
–  gmzó  (K. Admici ámáyá m imv)  gmzá;
– z időmő-má  őuá;
–  bó   ciái bá  jvíá;
–  miőgő   miőgőz.”12

11
1856-     ü. K,    , 
12   -ü  . 1900-     -
:    . 1911- „P  S M” (A 
 )         -
   . A     
. A       ,   T  -
 , . Eő z időő zámí  vz udmáy im mgz.
12
Taylor, F. W. (1983): Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai. B, K  J K.
24. M M  
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 49

V      :

) A     ,       -
  . T   ,     
   ,      .
) F,         -
         .
E    , ,  -
 ,       .
) M      ,  
ü    . M   ,
       ,  
 , ü.
) F   ,  . E  -
,  ü,  . A  –  –  
,       (). Í    -
     .

Igazgatóság

Fegyelmi ügyek
ka Műszaki kdl intézése
oda oda oda

ka  Normás,

elosztó noló előkalkulátor 1. üzem vezetője 2. üzem
 vezetője

Előké Sebesség aa Minőségi

szítő ellenőr tartó, javító ellenőr

Alá fölé rendeltség

munkások

kommunikációs
funkcionális irányítás kaolat

14. 
A Taylor-féle funkcionális szervezeti forma.
A uciái zvzi uú – zvzi mumgzá zii  zmi mu
Forrás: A   
50 A szervezetvezetés elmélete

S  ,    ü      ,
   ,     
     . A    -
   ,  T    ü,
    ()  ü   
   - .
E       . H F. T  -
   ü,  ,   ü,
   .

2.2.2. Adminisztrációs vezetéselméleti irányzat

Hy Fy (1841–1925)

H F   T     , -
   ,     
,   ágó, iv őziű vz div. 1916-  
az Administration Industrielle et Générale azaz Ipari és általános vezetés  .
E    . E T , 
  ü ü   – funkcionális –  ,  
      . A egyszemélyi vezetés elve F -
: gy mgház cv  bz c gy vzőő h uíá.
Ha ezt megsértik, csorbát szenved a vzői iy, megbomlik a fegyelem és a rend,
meginog a szervezeti stabilitás. Ú ,    ,  -
  öz z gyzmyi vző muájá  ámgi.

15. 
Henry Fayol
Forrás: ://.///-------.
(A  : 2017.05.07.)

F      ,    
    . Ő  azokat a tevékenységi terü-
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 51

leteket határozta meg, amelyeket ma is minden szervezetnek végeznie kell a fennmaradása

érdekében. M        a ve-
zetési funkciókat, amelyeket a vezetés meghatározott szintjein permanensen végezni kell,
    a vezetési elveket,    
ü  ü ü,      .
F   i vz mg  i  őbb vzi ució13 (-
, ,  ,   ),  z mgvóíáá
az alábbi elveket14  :
1. munkamegosztás –  háöö üöí,   
    ;
2.  hm vgy z uiá őgg  gyü jái – 
      . A     
     ,   
 ;
3. fegyelem –      ,  -
,    ;
4. gyzmyi vz, gyg uíá –     -
   ,      
,        ,  ,
 ;
5. z iáyíá gyg –   ,   -
   ü ,      -
;
6. a részérdek alárendelése az általános érdeknek –    
,     ü    ;
7. a dolgozók bérezése –    bz  jímyüggő
kell lennie,      ;
8. a centralizáció és decentralizáció mértéke –    -
    ü     -
;        ü , 
   . A     
, ü   ,  
ü    ;
9. a hierarchia –  -     ,
 ü   ,      ,
      „”  
;
10. a rend  –   ,   -
:       , 
  ü,        ü -
 ;

13
Fayol, H (1916): Administration Industrielle et Générale. P, D. 13.; L : Fayol, Henri
(1984): Ipari és általános vezetés. B, KJK. 18.
14
U. 20.
52 A szervezetvezetés elmélete

11. a méltányosság –        -

 ,   ,      
 ;
12.  muő-ámáy biiá –      
,        ;
13. a kezdeményezések felkarolása –   ,  -
 ,       
ü;
14. a dolgozók egysége –   ( -, -,    ,
),  közösségi   szellem .

F     az alábbi funkcionális tevékenységi területek15

műöd gdh:
–   (, , );
–   (, );
– ü ;
–   (   );
–  ;
–  () .

F         ,  :  
 ü   ,      , -
    ,    .
A vezetési terület    üü   ,   -
. U ,     –   
 –        . A  
      :   F  szervezet kormányzá-
sának. A vezetési tevékenység        
őbb vzői muájáb,     . F -
zása szerint a szervezetek minél nagyobbak, annál meghatározóbbá válik a kormányzásuk.

F      :

1. vz:          ,
 ;
2. zvz:      (ü -
) ;
3. özv iáyíá (cá):     -
,   ;
4. diáá:      ü   
  ;
5. őz:       ü  
  .

15
U. 5.
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 53

A szakirodalomban a vz yi özvői, mi    -

,     vezetési funkcióknak ü .
A      ü . L 
F    . A    ,  -
      ,    ()  
      . A    
    ,       . A -
       ,  
  ü   ,     , 
         ,  -
   . Á     gyüműöd
és a kölcsönös támogatás elvének  . Kü   , 
    ,     
 . A     .

2.2.3. A bürokratikus vezetés megalapozása

Mx Wb (1864–1920)

A     W   szervezetvezetési felfogás  
. V     közigazgatási viszonyaira -
. T ,  T  F  ,  
,      ü   -
. 1919-   Gazdaság és társadalom  .

16. 
Max Weber
Forrás: ..//12762398 (A  : 2017. 08. 06.)

W    ,  :

–    ;
–   ;
–   .
54 A szervezetvezetés elmélete

W   ü   ,     

  . A d bizíhó büő (  , , 
)  üő öümyhz códó. A  : konvencionális és jogi.
M  az uralom ,       
   .

A bürokratikus szervezet nélkül megoldhatatlan a közigazgatás, ahol a bürokrácia úgy

ji mg mi um  udá (hm) já.
– hatalom:    ,      ü  
ü;
– uralom: –    –     
  . F  
  ;

Az uralom a hatalom tartós megszervezése:

– ciái jgű, gái um (  , ü);
– tradicionális ( ,  );
– karizmatikus  (      – „-
”);
– zcdái – a    () érvekkel bi-
.

Weber szerint a rendet az uralmi szervezetek tartják fenn. A legális uralom uralmi szerve-
zete a bürokrácia (igzgái zvz).
W    ü     ü ü-
   (, , , , ,  ,
 .),    . V  ü  ü
,       . W ü-   ü-
         .
„A ü  ,  , ,  ü-
    . A ü  ü 
  ,         ü-
.”16 S  ü  ,     , 
      .

A W    „ideális szervezetet” az   17 jel-
:
1. Mumgzá:  ü     ,
,   . A    
,  ,    üü .

16
Bakacsi G  .  (1991): Vz–zvz I. B, A K. 27.
17
Weber, M (1967): Gazdaság és társadalom. B, K  J K. 82.
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 55

2. Szbáyzág:     ,  -

    ,  ,    .
.
3. Hierarchia:  ü  -      
   ,       ü
 ,      .
4. Azűg (íábig):       ü
 ü       ,  
. „A         
ü  ,       .”18
5. Szmi hzzá (hiváud):  ü    -
,    ü . A  –  „
”  –     . A ü 
   ,    .
A   ü , ü   -
 . W      
    ü     
ü. A ü   , „ »ü «
    ,     , 
 .
6. Szmyg, ágyigág:  „ ü”   ü 
          -
,     ,  .”19

W – T  F  –    ,  

 ,         ,
  . E         ü. W
 ,   ü       :  ü-
     20.   . Í
az elméleti vizsgálódást kiterjesztették számos szervezetre, de leginkább a közigazgatási,
  ü.

2.2.4. Futószalagszerű gyártás

Hy Fd (1863–1947)

A    F ü      .

T      uózgzű20 . 1906-
    „T-modell”-. A    ,
       ,  20-     

18
Bakacsi G  .  (1991): Vz–zvz I. B, A K. 28.
19
Nemes F (2006): Vezetési ismeretek és módszerek. B, M B. 52.
20
Bakacsi G  .  (1991): Vz–zvz I. B, A K. 30–31.
56 A szervezetvezetés elmélete

2   . S      , 
        .

17. 
Henry Ford
Forrás: W. E: ://..//H_F (A  : 2017. 05. 06.)

A 1909-     . A  

 „    ,   F   
  (,  ) . A   ü 
  i 8 ói muá  .”21
A     T  
   . Ú     -
. A  ()      .
F  :        , 
a       . E   -
 .
A  ü  „”   . A -
    ,  F    „ ” -
szerét,  , ,   , „”  . A -
     ü. F    ü 
,   -   ,    
    .
F    ,     – 
 –       . P  
    . E      
    .
A    ü F   ,   ü 
  . A  ,  
 „ ” ,  -   ,   

21
U. 30. (A     .)
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 57

 .   20.   ü  , 
 ü.

2.3. Az emberközpontú vezetéselméleti irányzatok

Human Relations

A          

   . A    „ ”
  ,       . E ü
   ,        
,     ,     .

2.3.1. Magatartási (behaviorista) irányzat22

E My (1880–1949)

A         -

 . A   ATT W E C H- ü
 1927  1932 . V Elton Mayo,  H B S  .
A   ,  :
– ü  , ;
– ;
–  .

18. 
Elton Mayo
Forrás: ://./E-M# (A  : 2017. 05. 06.)

22
U. 34–36.  
58 A szervezetvezetés elmélete

A megalapozott kutatások  :

–    ,     ü -
    ;
–    ü    ,   
  ;
–         .

A      ü     

 ,    mbi yző   ü  
.

A  23 :

1. A   ,     ,  
    .
2. A       , ü
     .
3. A       , -
  ü      
.
4. A   ü ü.
5. L  .
6. A       ü,   .

2.3.2. Szervezeti magatartás (Organizational Behavior)

Ku Lwi (1890–1947)

A    ,     

   , ,   . Ennek célja a szerve-
  . S    , 
  ü      . E  ü
       Ku Lwi.
A    ü ,     
   ü  .
V  ,   szervezeti tagok ,  -
       ,  
   . Í      , -
    (),   , , , ,
    ü .
A  ()   :
–    ,  ;
–  ;

23
U. 36.
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 59

–     ,   ;

– ,     .

19. 
Ku Lwi
Forrás: W. E: ://..//K_L (A  : 2017. 05. 06.)

A    ü ,        -
    ,      .
A    :
–         ;
–       ;
–       ;
–     ;
–     .

A       ,    -
   .

Liz i

A    ,     ,   ,
   . A    ,    -
 ,   , ,   ü  .
I            -
.
K L    ,  ,     -
      ü  :
)  ,   ;
)     , ,  ;
)     ,  .
60 A szervezetvezetés elmélete

A szervezeti magatartás vizsgálatával foglalkozó Ch Bd (1886–1961)  

      . B  „A szervezet
léte azon múlik, hogy milyen mértékben valósul meg a tagok szervezeti hozzájárulásának
és kielégülésének egyensúlya.”24 „Bd imdő jőg ujdí  zvz
büi mmuiáció. A mmuiáció dz ugyi z z zöz, my hőv
zi  g gyüműöd diááá.”25

A zvzi mgá – Az X-Y-m

D MG (1906–1964) X-Y m26      

  ,         .

20. 
Douglas McGregor
Forrás: ://2012../2012/06/---_20.
?=0 (A  : 2017. 05. 06.)

Az X m szerint az alkalmazottak személyes céljai összeegyeztethetetlenek a szervezet

céljaival. A           .
A X  MG    :
1. A    ,   ,  , ü
 . É    ü.
2. A        ,  ,
 ü  ,     ü.
3. A  ,  ,   ,   
,  ,    .

24
Bakacsi G  . . (1991): Vz – Szvz I. B, A K 41. .
25
U.
26
Nemes F (2006): Vezetési ismeretek és módszerek. B, M, 55. 
(McGregor, D [1960]: Th Hum Sid  Ei. N Y, MG – H.)
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 61

Az Y m    ,       , 
   . A Y   MG  , :
1. A ,        .
2. A ü     .
3. A        -
.
4. M ü     ,   
 .
5. A szervezet problémáinak megoldásában alkalmazott kreativitás az emberek több-
 .
6. A        .

A      ,    
 ,        X  
,          .
E   Y       
 .
Ö    ,    ,
,  ,       ü
,          ,
   ,    .

2.4. Integrált koncepciók megjelenése

I  ,      , -

  . S ,    
      .

2.4.1. Rendszerelméleti irányzat

A dzm  dzm cium, mid dz vy áá

teória. M     , ,   -
  . A    
 ,      ,
  . L  B –    
  –     ,  rendszer egymással vala-
milyen kölcsönhatásban, kapcsolatban álló elemek együttese. C 
: „A dz ciűz  diá m hmz.”27 M
     ,       -
  .

27
Kóthay J – Seebauer I –Szabó A (2000): Az áá dzm (dz) ji
 jőd zzi. E , B, ZMNE. 5.
62 A szervezetvezetés elmélete

E   rendszer : valamely közös ismérv alapján összetartozó,

gymá z cb vő m cj,  z m műödi
gyg  műödi háv jmzi. H     , 
,   ü  célrendszer érdekében valósul meg.
Alrendszer:  ,    ü ,   -
,     ,   . Elem: a rendszer,
illetve az alrendszer olyan alkotórésze, amelyet vizsgálat alapján szükséges megkülönböztetni,
d d ziuációb h dz, iv dz. (Szvz–záy–mz).
Rendszerkörnyezet:  , ,  ,  
  ,       .

A  ,    –    

ü,    – ,   4E öyz:
– Elöljárói környezet:    ,   , 
  , ü,    ;
– Együműödői öyz:  ,    , 
   ;
– Ellenséges környezet:  ,     
   ,   ()  , 
   ,   ;
– Egyéb környezet:   ,     , 
 (,  .).

A rendszer vizsgálatának módszerei:

– ü ,
– :
• ;
• ;
• .

A dz áá jmzői:

– mennyiségi (   ),
– miőgi (   , , -
,   ),
– helyzeti (    – 4E),
– strukturális (  ,   , -
 ).

A  :
– determinált –      ;
– vózíűg – ü     .

Suú:       ,  ü,

  ,   .
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 63

Rendszerek osztályozása:
– műödő dz () – m műödő (,   );
– ív műödő – zív műödő dz;
– czű műödő (  ) – czűü műödő dz
(   );
– zvz műödő rendszerek (,   
  ,   ádmi zvz uúáj);
– dz műödő dz ( ,   
,  ,  g, zz).

Ludwig v Bfy (1901–1972) rendszerelmélete szerint az adott fejlettségi szinten

  ,     .

Kh E. Budig (1910–1993)   ü  :28 vázak

(iu dz) – óműv (dimiu) – mzá (gyzű ibii dz) – gy-
zű j (yi, öó) – övy – á – mb – ádmi dz, zv-
z – zcdái dz. M     .

A    ,     . Í 

 ,  , , , ,  
        , 
ü.
Vezetés szempontjából a társadalmi szervezetek  . A  -
 ,   , ü   
       ,     
,    ü,    -
    .
L ü   ,   mx mgözíi
módszer,        4E    
  ü  .

28
../----/  (A  : 2017. 05. 22.)
64 A szervezetvezetés elmélete

Ellr rt:
 lok atáoáa
 lttlk totáa
 llt

Elll  Ell
Ettműkő tá
tk a l  ktt
oldááa rt traorm a dk
táoatak t
tkk

E rt tő 

atkta t

21. 
4E – dzzmű zvzi öyz
Forrás: A   

V -        – SWOT –  
 ü   (PEST)  ,    !

2.4.2. Kontingencia elmélet

A kontingencia elmélet29 ,     

 . A       
,   .
A koncepció szerint30    –    – 
 ü, :
–    ,      változó világhoz,
a változó környezeti követelményekhez;
– a szervezeti tagok képesek-e magatartásaikon változtatni, alkalmazkodni a perma-
  ü;
– a szervezet stratégiája adekvát-e az  ü.

R G       -

,      , „”. T  
    ,   . A   -
   .

29
K: ;   ,    ,  „ -
”
30
Bakacsi G  . . (1991): Vz – Szvz I. B, A K. 46.  .
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 65

A kontingencia elmélet irányzatai:

1. A technológiai irányzat:
•        ;
•     (     )
,      .
2. A nagyság irányzat:
A         .
• (a nagyságot  ,  ,  ,  ,  -
    ),
• (a szervezeti struktúrát    (),   -
, ,   ).
3. Küő öyzi iáyz:
•        , 
 ;
•   ,     .

A         . T

B  G M. S      
 . 1. Mechanikus szervezet aránylag stabil feltételek mellett,
  ,   . 2. E   or-
ganikus szervezet változó feltételekhez alkalmazkodva . T  ,
  ,     ü  .

2.4.3. Erőorrásüggés elmélete

A       , , 

  ü  ü,      .
M   ü  ü ,     -
  ,   , ,  
,     .

A zvz gőbb őái:

–  ;
–  ;
–  ;
–  ;
–  .

Az izmyi (iiucii) m z ám   zvz cá vizgáj.

A       :
–    ,      
,   ü ü;
–          ü ;
66 A szervezetvezetés elmélete

–     ,    (  )

 ,  ;
–     ü    -
  .

2.4.4. Stratégiai választás és a stratégiai vezetés elmélete

Jh Chid         

:
–        , 
    ()     -
 ;
–        ,  –   
 ,     –  
  .

2.5. Egyéb vezetési szemléletek

A    , ,   - -

 , ü  ü, „” , 
   ,  .
A          
,  ü –   –   ü  -
 :
–    ;
–   ;
–   ;
–    ;
–    ;
– ;
–  ;
–  ,       .

S        ,

         ,  –  
   –     .
A   ,       , 
   . S   ,    ,  -
 ,    ,  ,  
 ü,   ü. A   
        –   – 
   ü   ,   -
      ,   
 A szervezeti vezetés terén érvényesíthető főbb vezetéselméleti irányzatok 67

,   . A   

   ,    emberközpontú felfogásnak
bizí ivigium    ()  ,
mind az állampolgárok részére, a „Jó Állam”-  .

1. 
A őbb vzi  zvzm m

K  E   R 

A megközelítés jellege
A munka racionális elosztása,
, ,
koordinációja
Eszközök és módszerek
S, , 
()    -
korlatból
A vizsgált tényezők
A munka természete, speciali-
, , 
  , ,

Háttérhatások
Katonai, mérnöki, klasszikus
, 

Forrás: Mullins, L (1991): Management and Organisational Behaviour. P. 50–51.
A kapcsolatokat és kommuniká-
A ü ,
 , 
   
ü    -
ü
moló
Munkacsoportok részvétele K , --
a rájuk vonatkozó döntésekben, ,   -
vizsgálatokban   
A  ü,  -
Döntési rendszer, információs
portviselkedés, vezetési viszo-
  , -
 (), 
 , 
kapcsolatok
Matematikai, operációkutatási,
S, 
 ,

 

A    özigzgá ü jmző  büiu zvz

 ,     –    –
 . M  özzgá dgzói  bizíiu  dm-
tikus jogállam politikai és jogrendszere által támasztott követelményeknek való megfelelést.
A bürokrácia alkalmazottai (,  ) ő,
iv hiv  övy, d, jgzbáy, üi dö, őíá z-
zű mgvóíáá,    .
Vákát oldal
 „A jó vző  őöööd hy
zdi báíi  muái.
Ez az emberközpontú vezetés titka,
ugyanis a vezetés legnagyobb része
a támogatásról szól.”
(J C. M)1

3. A vezető, a vezetési stílusok

3.1. A vezetés és a vezető; a vezetővel szemben támasztott elvárások;

a vezetői kiválasztást beolyásoló tényezők
3.1.1. A vezetéssel szemben támasztott követelmények

„A        

ü, –         , – a kö-
 :
) A folyamatosság  ,     ü  -
  . A        ,
 , , ,     . A -
rendeltek számára  d ő időb  mgzbi, h züg, dm ü
b  vzi  vghjá ymáb, h id z módíi . A 
  ,   ,     
  ,      ü,  .
) A szilárdság     eltökéltséget jelenti,    -
   ,     ü  . A  ide-
ái, h  vző övz i z á vz d vghjá m, nem
   . V      ,  
    ,  ,      
     .
) A következetesség,    . A    
mindig mid muáá  jímy gymű  bjív íj mg,
     . A   ,   
ü     ,    -
.
) A őáá    ü   ,
 . A   ,    

1
Maxwell, J C. (2014): A vz 5 zij. B, Ü P K. 68.
70 A szervezetvezetés elmélete

      ü  ,   

   . Lái  z őz z dmy, 
jövőbi hái,       .
) A rugalmasság     ,  .
A     mgváz hyz üggvyb z házáá módíi,
 ü,    . V   , 
,     . A 
         .
) A iviá  vző bmimő, bmmgdó g ji.
A    ,     ,  ü 
,     ü . A   ,
       ,   
     ,      
 ,   .
) A vzűg   ,     ,  -
      . A  
a jó miőgű  zív v zí  mgvóíá. A  
    ,     
    . A   , -,
   ,         
 .
) A rejtettség   ,     
  . E   z vy juááv z őz h-
yág övhő mg,     ,    „  
  ,       ”.2

A vzői zö im

„Á   mb  íu   viág. Az gyi íu vz-

ő,  mái íu dig vz (övő) hívj  zidm.”3 A legtöbb
    ,    
,  –   –    . A  ,  -
,  vzőjő ui ud vmi, mg z ő   i .
Lgy z jó vgy z dg, mi z,  ,   
     ,     -
kozik, házhj, hgy ő vző m g iy hibá övi.

2
Horváth J – Kovács G . (2014): A rendészeti szervek vezetés és szervezéselmélete. B,
N K E R K. 58–59. . E: ://..-.
////11410/9984/T%20%C3%B6%21?=1&A=
3
Hill, N (1993): Gondolkozz és gazdagodj. B, B  48. (A   
 .)
 A vezető, a vezetési stílusok 71

3.1.2. A sikeres vezető legontosabb tulajdonságai és jellemzői – Napoleon Hill

alapján4

1. „Kiváó zmi udá, mgbizág, öim  özg  vzői d

végzésére, képesség a szervezet szolgálatára.”
E     ,    ,   
  ,    ,     -
,         . A   -
        . L ,
            .

2. „Sjá bő gym, bő igy  iváó muvgz   vzői d á-
áá, z gyüműöd g.”
A    ,       
 ,     . H    -
  ,       ? H 
     ,      ? A  
ü:     ü,    ü.
M      ,        ü-
 . A      ü  ,  
   ,  . A    ü-
      .

3. „A zmyigbő dó bő igzágz, gyüz  muá.”

A        ,    
 . A       ,
     , . E   ü   „
,  ?”  –        ! A  
 ,      .

4. „Ház v  záág z mgvóíáá,  vgvy dö mg-

hzá g,  őgváá.”
A           . A  
 ,      . H  
 ,      . A   ü 
   ,      . A     -
         –     . A 
      ,     -
    .

5. „Ház   v, ym vzőmu,  z ágdá.”

A           -
. A        . H  

4
U.
72 A szervezetvezetés elmélete

 ,       ü  .
„A    ” –   . V   -
   ,         . A 
           -
 . H      ,   
    ü .

6. „Pdmuá   zá, hgy vző öbb yúj, mi myi mgzi.”

A     ü  . A     ,
  ü,  ,     . A  
  ,        ,   
,    . A    ,    -
,     . M   :  
  . K      
 ,      ,     
. A ,       ,    -
 .

7. „Á, jó öözö mgj, vizg vi.”

A       ,    .
A       ,  , ,  -
  ,        (,
, ,   .).

3.1.3. A vezetők sikertelenségének legőbb okai

A ()    ,  ,   .5

1. „Aáz  muvgzb   mgáb.”

A    ü  . E  
  ,  ,  ,     . A
  ,       ,    
,      (      ü  
,         ).

2. „Hűg  zvzhz, jiá.”

A  ,     –     –, -
   , , . F,    
   , -. A  ,     ,
  ,     .

5
Hill, N (1993): Gondolkozz és gazdagodj. B, B . 49. ,   
.
 A vezető, a vezetési stílusok 73

3. „A udá vgy  udá hzíáá  z”

M   ,   ü   . A 
   ,    , 
         ü,   
   .

4. „A z mgzvz”
A        . F  -
    ,       -
. A        
. (E     ,     , 
      ). A   
 ü    . H     ,
   ,    . A    
,        .

5. „A hm   cím hgúyzá  vzb  z öz.”

A  ,        ,  -
   . A  ,     ,  
. A     ,   . A  -
,     ,   ,      .
(A       ). H    
,   ü  ,  ,  ,
 ü,     
  ,    ,    . A  
   ,     .

3.2. A vezetési stílus, a munkakapcsolatok egyik meghatározó

tényezője
I    ,  „   
  ü ,    . A    -
  ü ,   .”
74 A szervezetvezetés elmélete

3.2.1. A vezetési stílusok

„A íu mg z mb” – mdj Gg Lc d Buf6 francia tudós.

A vzi íu y mx jg ihő, myb  vző á ö-
v v,  z mz jáá (módz  igyb v zözö) gyü
ijződ,  my  vző zmyig   öyzi yző á mgház.
A   –   –     
  .
A    ()    
          . A 
        . E  
           ü
  .
Szám uá igz, hgy  őbb ziű vző á gy vzi íu -
vyü z óbb vzői zi i. A    ü   
,     -,   -
 . A    ,    -
     .
Az gyi gimbb iógi Ku Lwi, Rd Lii  Rb White vizsgála-
tán7 u, my  vző  bzhz vó á iűdj hgúyzz. Ezi
 vzi íu h uiu, dmiu, áhgyó. E    
(  )    ü   , -
  .

1. „Az uiu vzi íu”

A       , a csoport tagjai nem szólhatnak
b  vzői döb. A  ,  vző uí, c, á-
áb m vzi gymb bzi vmy. A dö vghjáá zigú
számon kéri. E,     .

2. „A dmiu vzi íu”

A  mid özdű db ii  c vmy. A csoport tagjai tevé-
     . A döntés a vita folyamán alakul ki,  
ívábó öő vázá dmy. A   .
A   ,       
, üü ,        .
6
(L  ’ ’) Gg Lcc, Comte De Buf. 1753. A     -
   ,       ,   
 . (A  .)
7
A    L, L  W (1936) 10     
 . A    ,  ü   :
,   - (        ).
A      ü   ,    ,
    . A        ,  
  . A -        . ://..
//K_L. (A  : 2017. 04. 21.)
 A vezető, a vezetési stílusok 75

A , ő vygb „bjiviá” özi,    -

  .

3. „A iz i (áhgyó) vzi íu”8

A csoportban a beosztottak egyedül vagy csoportosan döntenek,    -
    . A    ,  „ ”
 . A  nem végez szervezést, koordinálást, nem avatkozik bele a feladatok
vghjááb. Emd z őző, ő vyg i.

E Bm (1967)   ( )    (-

)        ,
    .

2. 
A vzi íu özhíá

Vezetési stílus
Elemzési szempontok Autokratikus Demokratikus
(tekintélyen alapuló) (kooperatív)
A vezető és vezetettek kapcsolatának távolságtartás, közelség,
ormája   
     ü  ,
A vezető személyes ellépése
 formaságokat
:   - :   -
A vezető beállítottsága séges embereket, ségeket,
a vezetettekhez :  , :   -
    
A vezetettek tevékenységének belátás,
kötelességtudat
motívumai 
A vezetettek beállítottsága a veze- rokonszenv,

téshez bizalom
A vezetettek részvétele a vezetésben   
   ,
elismertnek, megértettnek,
A vezetettek érzelmi reakciói ü -
felszabadultnak érzik magukat
zottnak érzik magukat
ü,    ,  ,
A kiváltott „szociális klíma”
bizalmatlanság 
Forrás: Fiedler (1980): A      . I Pataki F
.: C. B, G K       

Fred Fiedler9 (1968)       ,
         -
 :

8
U.
9
Fiedler, F (1980). A      . I Pataki F
.: C. B, G K.
76 A szervezetvezetés elmélete

– A diá vző   ,     -

  () ,    . A   .
– Az mbi c iá vző   ,   
   ,     ,    -
   .

A hyzi yző Fid igcimdjb

A vző   c zmi cá     . A 

        -
 ,     .
A jól strukturált, jól programozható feladatok ,    
,       . N   
,    ,       -
 ,   .
A hmdi hyzi özvő  vző zíciójábó dő hm,   -
,  ,  ,  ,     . 
 ü.
Fid 8 zú dz dgz i  hyz miőí, h z I. hyz
 gdvzőbb,  VIII.-  gdvzőbb j.
A    (VIII.)    (I., II., III.,)
     ,    , 
   (IV., V., VI., VII.)   
   (ü). E     ü -
    -,     .

3. 
A Fiedler-modell összefoglaló táblázata

Helyzet Vezető Feladat Pozícióból akadó Vezetői

/szituáció/ beosztott viszony strukturáltsága hatalom beállítottság
I.  jó strukturált  feladatorientált
II. jó strukturált  feladatorientált
III. jó strukturálatlan  feladatorientált
IV. jó strukturálatlan  kapcsolatorientált
V. rossz strukturált  kapcsolatorientált
VI. rossz strukturált  kapcsolatorientált
VII. rossz strukturálatlan  kapcsolatorientált
VIII.  rossz strukturálatlan  feladatorientált
Forrás: A    F  

Áá övz mggmzhju, hgy  vzői vygb  vz-

ő z mz vzi íuá  iu ziuációhz  igzíi, vgy dig
 zvzb mgvő ziuáció  úgy mgvázi, hgy z izdj  vző
vzi íuáhz.
 A vezető, a vezetési stílusok 77

3.2.2. A vezetői személyiség és a vezetési stílus

A 16.   , Niccolo Machiavelli   A fejedelem  
        -
,  .
A machiavellizmus egyik alapelve a látszat: „olyannak látnak, amilyennek látszol”.
„A lényeg csak az, hogy a fejedelem úgy tegyen, mintha sok jó tulajdonsággal rendel-
z […] Jó, h  öbbi z hizi, hgy öyöü, hűg, mbg, vá,
egyenes vagy, de légy alkalmazkodó és megalkuvó, és ha a helyzet úgy hozná, hogy ezek
a tulajdonságok ártalmadra válnának, akkor egyik pillanatról a másikra változz meg,
 cdd z zőj. […] M  jdm, mdá db m h
má, mihgy mgzgj  hűg, báág, mbgg,  vá ci.
Ez vü züg, hgy midig  duj, mő  z új, (…) mmi 
szaladjon ki meggondolatlanul a száján, hogy azok, akik látják és hallják, elhiggyék róla,
hgy igm, hűg, mbg, gy, vá.”10

3.2.3. Vezetői típusok és vezetési stílusok

Wiim D. Hi,  hy vz mdjb  ő yző – z z   mg-

vóíá – ,   ü . T  
,       ,     ,
 , „ ” .
A     :  ü 
 ,       .11

lodo ttő


ldoat Vat

V

22. 
Vzői íu   mgvóíá
Forrás: A    H  

10
Machiavelli, N (1991): A fejedelem. B, K . 74-75.
11
Hitt, W D. (1990): A mvző. B, OMIK. 20.
78 A szervezetvezetés elmélete

A ,   ,    ,  H-   -

 :
– Az ádz: gyg z zb   mgvóíáb, más terminológia szerint
 ,    . N   , 
,  „ ”  .
– Az ámdzó: jó ző, d gyg mgvóíó. Mivel jó elképzeléseit nem képes
 ,  . A     -
  .
– A vghjó: jó mgvóíó, d gyg ző. Ő  ,  
    . A,     -
  . E   ,  ,
, ,   ,  ,  ,  
  .
– A mvző: jó ző  jó mgvóíó. Ő    , -
     . A,       ,
   . I     ,  
 ,       .

H   ü       .

A      ,      -
    ,       
, ,        .
A Michigani Egyetemen végzett kutatások      -
        vző   -
gatartásának  vő mgyiváuá:  dciuág  z mb-, iv
kapcsolatorientáltság.
– A diá vző  ő hgúy  d vgz hyzi, zámá
 jímy  . A      
,      ü.
– Az mbiá vző z özó c iuáá hyzi  hgúy,
   ü  ,    .

A   -,    magatartást Robert Blake

és Jane Mouton  ,      
 . Az 1970- vb z áu ijz „vzői ác” m-
djüb ö vzi íu üöböz  ,      -
 –      –       -
   . Az ö vzi íub üöböző mb áhó
mg z mb vó gzá (öőd, gymbv b.), z mbözúág,
vmi  d vó cáá (őb hyz),  dözúág.
A   B–M-       .
(A    -,  ü    .
A 1-   ,   9-      .)
 A vezető, a vezetési stílusok 79

Feladatközpontság
  
 atéko

 tő
 ladatorintált
tő

 putas
  tő

3  őtl 

 tő odokod
2

1  

1 2 3      

Emr-ot

23. 
A B–Mu- vzői ác md
Forrás: ://./---.    .
(A  : 2017. 05. 06.)

A vzi íu jmzői „ ác” já

1.1. Eő (gyg) vzi íu. N      -
  ,    . A    -
  . V     
,     ,  ü ,   .
1.9. Gddó, bázó íuú vző. Eőb  muáiv vó jó
zmyi c iíáá özi. A ,   -
,    . E   
 , a kellemes baráti légkör nem mindig jár együtt a hatékony
munkavégzéssel. (A       – 
 „  ”).
5.5. Közu vzi íu. V  mgő gym dí  mu-
d   d vgző mb. I   
       . T ,  -
     ü     .
G      .
9.1. Fdiá vzi íu. A   ő hgúy  mud,
a termelési problémák megoldására helyezi. K   
,   ,    . F:  -
  ,      ,  
 . A        -
80 A szervezetvezetés elmélete

   ,     ,   -

  . R  ,  
 –       –  .
9.9. Kmx zmű (hy) vzi íu. Az iy íuú vző  mg
ziű jímy öv jmzi, és ebben munkatársai, a vezetett csoport
 . Alapelve       
. (A    !) Vzői muáj á cj, hgy
 muái úgy zz, gyi cji z özöhő  zvz
céljával. A   ,   ,     -
ü .

Egy vző ívá ujdági:

–   ,  ,  ;
– ;
– ;
–  ,  ;
– ,    ;
–   , ;
–  ;
–  ;
– ()  ;
–   „” () ;
– , ;
–      ;
–     .

A i vző:
–       ,   ;
– ,       , ü
;
–      ,    ,
     . M    -
.
 „A vezetés egyik nehézsége abban áll,
ahogyan mi haladunk, úgy haladnak
az általunk vezetett emberek is.
Az ömgub jő hőg j
kiaknázásával megteremtjük a légkört,
myb má i ijíhi já
hőgi.”
(J C. M)1

4. A vezetői kommunikáció,
a vezetői órumok rendje és tartalma

4.1. A kommunikáció, a vezetői kommunikáció

A :
–   ,  „”  , : , , .
T, , ,    .
–  : , , , .
–        ,   .

A ,      , -

,  .
A     ,  gy bizy hí, üz, imáció
ju  üdőő  bgdóhz. E       .
A ü     z üz má öő -
gálás ,        ,  ü
ü. E     .
A mmuiáció há iáyú ym, myb  üdő  gdó  özö
az információ oda-vissza áramlik. A       -
 ,       ,  
 .

1
Maxwell, J C. (2014): A vz 5 zij. B, Ü P K. 17.
82 A szervezetvezetés elmélete

4.1.1. A kommunikációs olyamat

tt tt
küldő dolá kdolá oad
olaat t olaat
l l

atora A

aatol

24. 
A mmuiáció ym vi í
Forrás: A  

A mmuiáció ym z ábbi zi 6 zz zhó:

1. A gd mggmzá, öz

A  ü      ,  , 
   ü     ( ).
A        ,     -
,  vonjon be másokat is az ötletképzésbe. E   
. K ,       
   ,     ,    
  ! A   ,     ,   -
    . E   ü    ,
   .

2. Az üz ódá

F    (     )  közzétételre al-
kalmas  ü formába öntése. E  ,   , -
 : , , ,  . Í     
     , , , , 
. H   , ü,     
,     ! D     ,  -
,       . A       
      . A  
  ,     ,     ,   
       ü .
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 83

3. Az üzenet és átvitel

A ü         . A ü 

   (,   [, , ], , -
 .). V       . A ü-
    -   . Tü ,
 z üz  címz dáu zmő zmb özvü mdj   vző, 
        . A     
 (, ), gzu íi, mid  öző, mid  bgdó ző
(       . Ö  ? É  
  ).
A ü    levél vagy telefon. E    
    ü . H jó vázj i  vző z ávi módjá,
ibb  zuá vózíűg,     ü . A  -
szer megválasztása esetén a befogadó megérti az üzenetet, mégpedig olyan tartalommal,
hgy  üdő üd.
L      , ,   
   . E      ()   -
      .
H      ü   - ü,  
       ,     -
   .

4. A bgdá

M  ü,       . E  

     , ,    akarja befogadni
 ü . L, ,  .       ü.
Rü ,   „”     ü ü, 
    . A   ü  -
    ,       .

5. A dódá

Ez jelenti az üzenet megértését, értelmezését. A jelentésátvitel annál sikeresebb, minél több

   ü    .
A    ,    ,  
  ,       
 . H     ü,       ,
   ü ,     . A  ,   
  ü ,    !
A     ,     ,
ü;    . A   
84 A szervezetvezetés elmélete

 ,  ü  ,   . V  

  . M  ü   -
     .

6. A cv /vgy vizjz

H     ü,   valamilyen módon reagál. Optimális esetben
 ü ü  ,  . A   ü ü 
,   .
E          . „B
   ” –    . A  ,    -
  ,        ,
  ,    ,   . A 
   . (Pdáu gdhjá myi gy  zűg
z y vző, i ááb i  muhyő, d h h mgi időb b,
  őz, hgy midi má i időb mgz-?)
A gdó vmiy mód (zób, íáb /vgy ) öő vizjz
vá övmy. Ez já h mggyőződi ó, hgy z üz - cjá. Ez
   ,       .

4.1.2. A kommunikációs helyzet

A         -

. A    , ,  ü
.  ,    ü. A  ü 
 ü ( ,  .)    
  . E     . H ,
    ,     ,  
 ü . Üü !

A „zajhatások”

A    az üzenet torzulásával és a kommunikációs folyamatot

íő úgyvz: „zjhá” i zámi . A ü  –  -
   –  ,   ü     
   ,     ü  .
– A torzulás okai rendszerint zubjív mzű. A   ő c-
portja   . A     , ,   -
 ,    ,     -
 . I    ,   - 
   ,     hőg y  uj i
 vzőb, my i zi,    (   -
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 85

ü  ü      

,      ,     
. A   „”   ,     
        ).
– Az okok második csoportja az mb üöbözőgb . A  -
, , üü, , , -
, ,  . ü . E
,  z üz  bgdó() m j mb  üdő zádi
zi i(),        . E
     ü . (I  ,
    ,  ü,     -
   ,       ,
       ü!)
– A     üzözvíő zmy c. Sokszor
,   ,      
,   . J    , 
  ,    ü   -
 ()  ,    . (I
 ,    ,    -
,    ,     
). H   „”     -
   ,    ,  ü,
,   ,    ü.

A     ,    (ü)     
:         
 ,    . H  
    :    ü 
    .
A    ,   -
    . E   ,  
  ü  . A  ü    
    (  ,   
,   ,     ü .).

4.1.3. A kommunikáció hatékonyságát beolyásoló tényezők

A        , -

     . A ,  ü   
 , ,   , ,     
  ü,        .
86 A szervezetvezetés elmélete

A mmuiációb zvő

A        üü .

E:  üdő, z üz,  özvíő özg   bgdó.
) A üdő,  mmuiá
• M ,   ,   -
,      ,  
   ü .
• A     ,    ü
 ü ,    . A  
    ü ,  , 
   (  )  , 
,   -, -  , 
  .
• A ü hatékonyságát növeli, ha néhány olyan nézetének ad hangot, ame-
lyek a befogadók álláspontjával egyeznek. S  
  :     , 
,    ,   ,    -
. E         ,  
   .
b) Az üz
• H  ü ü    ,   -
,   .
• A   ,    ,     
() . Í  ,     
.
• A  ü,    ,  -
   ,   ü     (),
      . E   ü, 
  : „    !”
• N   ,      ü
,    - . Á,   
    ,      ,
    ,     ü  .
c) A özvíő özg
• A    a leghatékonyabbnak  ü ,  a befogadó
több érzékszervére hat. P   ,   ü,  
       .
• M  ()  ,  üöböző özgb m-
z mmuiáció igzíő dciá mu. A    
 ,       . A
    ,    
       .
• N      ,     .
Mid özg mgv  hy  hyág iő,  öümyő
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 87

üggő. P        , 
 ()   ,   . D, 
 ü ,   ü     -
   ,        
 ,   ü  .
• É     . N   
       . E 
  ,   . C 
   ,      
   ,   .
d) A bgdó,  hgóág
• Az mb hjmbb z z üz (hí) mghi, mgzi,
amelyek szándékaik szempontjából dvző,   ,   -
, ,  . .
• M   ü  ,      
információkkal szembeni zív gym.
• A  ,   ciái hgóághz címz,
mindig hatékonyabb,  ,    .
• A magas intelligenciájú személyek ,   ü
ü ,  logikai érveken .
• A    ü     -
  ü . A tekintélyt elfogadó egyének ( 
     ,   ,   )
 ü, ,    ,   kevésbé tekin-
y iző     ü  .
• A visszahúzódó személyek    közösségre hivatkozó köz-
lésekkel,   ,   .
• Azok, i ő mivá cgágu mgááb, ellenállnak a cso-
    , csak azokat az üzeneteket fogadják el,
amelyek a csoport értékeit tükrözik.
• A   gyi   hgóágá. A  
,    ,  . E   -
   ,    ( ,
 ,   .)   „”  .

4.1.4. A státusz és a kommunikáció

A    zvvő gymáhz vizyí hmi-  áuzhyz

által meghatározottak.
A     ,    ,  
 ,  . E   
        .
A         .
88 A szervezetvezetés elmélete

A      ü  

-  ,      . A  
        ,   .
A        
,    . A   
  ,    .
T:     ,   ü,  -
ü ,   ü!

4.2. Az időgazdálkodás és annak gyakorlati módszerei

A  :     ü,    
 ,   .
– M ,  .
– N     .
– N   ,  .

A    ü,      , :

–  ,
–  ,
–    ,
–  .

K:     ? Ú -  ,   ? „M 
     !”
A ,  :     ,  ! C  -
,           -
. T  időgzdádá       , 
,       ()    – 
 !
Az idő  ggybb icü, z m midgy hgy hgy gzdádu v.
V  ü ,   „c gy dgb  c 5 c z-
retne zavarni”. É      !
H   ,  minden rendben menjen, és mindenre jusson
mgő myigű idő? A     
     . E  
   .

4.2.1. A tevékenységi listák, naptárak, határidőnaplók használata

V           -

. E        ,  ü-
     ,    .
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 89

M ü egy olyan naptár beszerzése ( , I, I,
), amely heti ütemezésre van beosztva. A    ü  -
,     –     –    -
. A     ü ü,  ,  
 ü.
A     ü   . A ü
  ,   ü  ,      -
 ü ü .
L naponta tervezzük meg tevékenységünket. M     
    ,  ü  .
M ,   , ü   
 ,  ü   .
M    ,       
! H digitális eszközöket,      (-
, , )     .
A      :
–      m áihő, és öy jhő,
–       ,    
céltudatosabbá válik, a napi terv követésére inspirál,
–  ,  ,     
és jobb elérése,
–   -      ,
–    ,  ,
–     ,      -
  ,
–    (  ,     -
),
–       .

Egy  z idővábó. A:

–    60%- ü ,
– 20%    ,
– 20%      (.:    -
 .).

Prioritások kijelölése

F ,    ü     , -
    . M ,     
 ,   ü  ! E  :   .
A   :
–     ü  ,
– ü   ,
90 A szervezetvezetés elmélete

–       ,    

   .

Mü    ü     ,   
,  ü   ü. E  
   ,  ,    . I
    . E -   ü.
Tü  ,   muá  dzü áó muidőb
végezzük el. T   ,   , -
    . E     : 
  ,  ü  . Á  -
 ,  bbő m zbd dz ciái!
H    ,      , 
       ,  ü, 
 ,  .
T ü    ? T ,   ü  
ü (ü)   . M    , -
  ,    ü    
.
A    ,    
.

4.2.2. Munkaidőt megtakarító eljárások

A         , -

    . A     
    . E   ü,   
    a rutinfeladatokra adott rutin válaszok, megoldások, ame-
            .
A           .
S      . V   , 
a ivó gy z i mgbízá májáb ádju gái. Ezek sokkal
,    .
H   , követeljük meg, hogy hozza a jegyzetfüzetét,
íj   d, my ,    ü , ,  .
H ,     –      -
 –  já áub mi i íju i, mi, miy özg 
jíi (jóy há v   háidő bááb).
M       :
– A hő gbb házzu mg zámá  mgbízá, esetleg ismétel-
ü  ,  ,   -   (
 ü  ,       
,      . F  
 . K  ,  ü  ü -
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 91

,     ü  –   

 ).
– Óvdju  bh háidőő. E    
   ,       -
     ü   . A -
  ü  ,  ü .
N        (hám-gy
h, gy hó)  ,   ,   
   ( )    ,    -
 ,      ,    
    .
– Kü  ,   dáyzó yző mü
  d jíb,  ü.
– H    ,      -
  ü      .
A háidő midig ő jö!
– E,   muáu öbb hyő  d, bb
z b ájz vzői,  iu hyző,   ,  
,      (z mg midig jbb, mi h m
udj vghji   d). M  ü   
  .

Ozáyzzu z őü áó d z ábbi ábáz mgő!

4. 
A feladatok osztályozása

Sürgős Nem sürgős

I. Tevékenység
K ,  , -
 ,   ,
Fontos
    ,
 ,  -
jának kijelölése
III. Tevékenység
K ,  ,
Nem ontos  ,   
, ü  ü, 

II. Tevékenység
M, ,  
keresése, munkatársak motiválása, terve-
 ,  
IV. Tevékenység
R ,  , -
 ,  , 
,  
Forrás: A   

E-   yző ház mg:  ügőg   ág. M

   ü  ,     ,
    . A  ,   
 . A      ,  70%-  ü
    ,     ü     .
92 A szervezetvezetés elmélete

H      ü a kellemes és kellemetlen dolgok

elvégzését, ,     ,    
    ! Tü   tudatosan foglakozzunk ezekkel
 m, d ügő /vgy  dg,  hgu mmi!
A     ü ,   P-.2
A       20%-  80%- -
   . E  :  ü    20%- 
   80%-,   20%-    80%-,   20%- 
  80%-,   20%-    80 %-.
E    – A  20%-   
80%-.

Ő 

 





 

25. 
A P-v z időgzdádáb
Forrás: A   

Tü   ,  ,     20%-,  80%- -
  !

4.2.3. Inokommunikációs eszközök alkalmazása a vezetői munkában

V  hőg ödjü , hgy  i, muá-

i zmy c íü i. E    
,          .
(A      ü,      !)

2
A P-,    80–20- ,       80%-
   20%-  . Uddig P’ Pici – Th 80–20 Ru. .
./----80-20-- 2275148 (A  : 2017. 04. 07.)
 A vezetői kommunikáció, a vezetői fórumok rendje és tartalma 93

H „”  ,       .

E  ü ,    ü  ,    
ü;   üü  !
A ü  ,      -
  . Kü      .
A          -
,         .
A      :
1. K, ,   ,  ü, .
2. A   ,  ü .
3. A   ,        -
.
4. A ,   .
5. E,       .

Általános szabályok – zdő vző –   öő bzghz:

1. N        
 ,   ,     -
ü. E  ,       ü
 ü    .
2. L ü       (
  ,     ).
3. H    ,  ü ,    
   .
4. H    ,   (  )
,  , , ,  ü ,   - -
. E  ,    ,    ü.

A     ,  ü   -

. B ,  - ü   -
  ,      ,   
  ü .
Manapság mindennapos az interneten való kapcsolattartás. Ennek is megvannak a kö-
  ,   . N ü  
        üü, 
    :
– M     -- . E   
 ü,      .
– F  ü      ü  -
, - (     ü ).
– A  ü -  ,   (. 5–8 ),  
 ü , ,  ,   ,   
,      .
94 A szervezetvezetés elmélete

– A ü  , ,  : ,   ( -
 ü    )   ,     .
H   () .
– Kü    ü . Tü    
 .
– A ,     (, ,  ), -
 ü, ü,  ü  .
– A  ü ,       
  ,  (   ,
     ü,   
 ,  ü  ).
– N ,   ü  ,     (
   ). M    -
    : ,  , 
. C  ,     
 ü  üü   . Í   
   .
– A        ,
  ,     -
ü   ü   .

4.2.4. A szervezet képviselete

S ü         -

 . Öü, ü   , ü 
,   ü .
Lü , ,     ü .
A  ,    ü  , ü  ,   -
   5  ü .
H  ü  ,   , ü   -
,   -  –    ,
    ü,      (,
, )  .
Sü,    , ü
 ,  ü     .
 „A vezetés m  címő   já
irodáról szól, hanem arról, hogy miként
lehetsz hatással másokra.”
(J C. M)1

5. A vezetési rendszer struktúrája,

a szervezetvezetés elvei, követelményei

L  B      -

 :        
 ,      ü.
M   : „   ,  
,   ü  . T, ,   .”2

26. 
Ludwig v Bfy
Forrás: ://../2010/05/----.
(A  : 2017. 08. 06.)

A    ,   ,   

 . A  ,   ü   . Bonyolult

1
Maxwell, J C. (2014): A vz 5 zij. B, Ü P K.
2
György L: Az Általános Rendszerelmélet és a békés kölcsönhatás. E: ..//25-26/
1. (A  : 2017. 04. 22.)
96 A szervezetvezetés elmélete

ym mz á jó módz, hgy  dz áihő dz bju

és az alrendszereket külön-külön tanulmányozzuk. A    
  ,    ü   
  . A       ()
ü ,       
.
A    ,  ü 
     ,   
. A   –    – 
  . E      ,   -
 ,    ü,  .

5.1. A szervezetvezetési rendszer környezete, struktúrája

A zvz ud hz ádmi máció, my  üöböző ádmi
züg igí jö ,  ddig mdh , míg z  d
el tudják látni.
A        ,  -
   . S,     
,    . A   
   ,    (-, -,  -
) ,        
 .
A   :
– Minden szervezet ádmi igy vgy züg igí jö . Amy-
nyiben ez az igény megváltozik, akkor a szervezetnek is követnie kell a szükségletek
megváltoztatását,        .
– Minden szervezetre jmző  bő műöd, my má z gy m
közötti kapcsolatok és kölcsönhatások alkotják. Ezek összességükben rendszert
alkotnak.
– A szervezetek többsége sajátos tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek a tulajdonságok
ü   .
– A  ,  vzíhi vgy gyíhjá mi zámá
ü,     . A    -
 ,  új struktúrákat és funkciókat teremtsenek, és ezzel a tulajdonsá-
gu má dz újjáuáá i gíi. S, , 
   (     -
  ü).
– A szervezetek képesek a változó körülményekhez alkalmazkodni, e közben energiát
     ,  yí dz módjá vid.3

3
A   ,   ü    ,       . A  -
         ,       
 .
 A vezetési rendszer struktúrája, a szervezetvezetés elvei, követelményei 97

A   energiára van szükség. A   

ü ,        
   . A   –   –  -
ü    ,    .
– A zvz vzői őg,      
     ,  igí  z
társadalmi szükségletet,      .
– A szervezetek a társadalom részét képezik,     -
    .
– A    zavar keletkezhet, ebben az esetben magát
     . E    -
 ,   ,   ,   műödő-
 dz övmy z öjző  jődő g.

A     ,     -

   . E  :
– Tádmi züg hívjá     ü  -
  (    ,    ).
– Tádmi íuú dz uciá,       -
  ü ,      -
.
– Az mb vizyg ó gyüműöd,  ( 
   ) .
– V bi bő uúáv dzi,   -  -
 ,       .

A   ü  ,     -

 ü . A zvz vz ááágb gy ő ü
koncentrálódik.

5.1.1. A szervezeti vezetés ő területei

1. A zvz jz
A         ,  
  . E       - -
 ,    ,    ,
     .

2. A ym műöd
A        ,   
   . A  ,  ( ü-
)    ,      -
      ,     
 .
98 A szervezetvezetés elmélete

3. A szervezetek képviselete
A   ,   -, ü-   .

4. A zvzi ym  z  dmy özví  öyz zámá

M     . A  , ü
     ü, .

A zvz záyzá, íub á hzágu já

A,    ,     ,
   ü  . A,   
  ,      :
– öcöö őyö áuá ( ,  , 
);        ;
– üzleti érdekeltségek ( , , );   -
       , ;
– szolgáltató szervezetek ( , );  ü  ;
– közösségi szervezetek ( , ),    -
 ,   .

A szervezeti változások vezetésének alapvetései

A -    zvzi vázá vzhz  övző zm-

módokat ajánlja:
–      ,   
   ü,
– ü ,      ,
–  ,       ,
–         ,
–   ,       ,
–        ,
–      ,    .

5.2. A szervezetvezetés elvei, a vezetői tevékenység legontosabb

jellemzői
5.2.1. A szervezetvezetés elvei

Hy Fy vzi vi  Mx Wb  büiu zvz vzó őbb
mgáíái     -    -
 . A        
 A vezetési rendszer struktúrája, a szervezetvezetés elvei, követelményei 99

 -       . E  

      .
A zvzvz őbb vi:4
) A munkamegosztás elve –        
   ,      .
) A vzői  muváói őg v      -
 ,       . E 
 .
) Az uíá gyg v   ,    
   ,      -
   .
) Az iáyíá gyg v  ,      
 ( )    . E  
      ,    -
   .
) Az ygi  öci özöző özhg, igzág mzáá v ki-
,        ,   -
,    .
E    ü,     hzú áv iu
forrása lehet,     . V  , 
      erkölcsi ösztönzésben  ü.
A          
 ,    ,   ()    -
, ,     .
) A özíá v      optimalizálni kell
a hatalom koncentrálását vagy szétosztását. M    
   , - ,   
    ,    
  .
) A „szolgálati út” betartásának elve  „”  ü 
ü    ,   . E  
az gymá üő vzői zi já. A     -
       . E vezetési szintek
száma  befolyásolja a szervezet egészének műöd,  az informá-
cióámáhz idő v züg, és az információ a sok áttétel miatt esetenként
 torzulhat is.
) E     ,   ,   
  ! A máyág (igzágág) v ,   
korrekt magatartást gyakoroljon a vezetettek irányába.
) A kezdeményezés elve        , 
  ü  ,   
 ,  , . E     „
”.

4
H F ,    .
100 A szervezetvezetés elmélete

) A szakmai hozzáértés, kompetencia elve  ,   egyes beosztásokba

öő ivz – idái b –  mgívá zmi zg  z -
mág ú, gyb má zm m jöh zámíáb. A valóságban
     ü. E    
 ,     ü ,   
    ,  ,      -
 .
) A szervezeten belüli egység és összhang elve,    közösségi szellem
      . A ,   szervezeti
kultúra   .

5.2.2. A vezetői tevékenység legontosabb jellemzői

A         :

) A   ,     . A -
   ,       
   , .
) M       , 
   . A     
  ü  .
) M          
,          -
. E a szubszidiaritás elve.5
) A         , -
       . A  
       ,   
 ü    . Az alárendeltek kezdemé-
nyezésének elve         .
) A  ü   ,      
 ,   . A vezetés állandó készenlétének elve
    -    
 ü-         
.
) A vz gizii bizíáá v   ü 
 , ,     ,  
,    (, , , -
ü  ).
) Az gyüműöd v  ,     
 ,     ü  
,  . A   ü   

5
A „” :   ,         
  ,     . ://-.//-
%C3%A1 (A  : 2017. 04. 14.)
 A vezetési rendszer struktúrája, a szervezetvezetés elvei, követelményei 101

 ,     . S -

        .
) A szinergia elve6  ü, ü,    ü
    . A   , 
      .

A    ,  ezeket mindig a változó körülmé-

y mgő, ugm  mzi.

6
S :        (  ).
Vákát oldal
 „A vezetés szenvedély, hogy valami mást,
valami újat alkoss másokkal.”
(J C. M)1

6. A szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai

A  , , , ü   -

,  ,    ü. A  ,
   ,       -
ü,  ü     ,  ,
     . A vz műv (ym)  ciűző
a cél eléréséig megvalósuló vezetési tevékenységek láncolata. A vzi műv mgdái
módjá dmiá z z időz, iv ziuáció byáj, myib  zvz
uciái jíi (  mgő) vyg, d. E 
,  bi, izámíhó, ő jzhő, illetve dívü gy
vázó, g ízi hyzi időz. A    
     ,     
    .

6.1. A szervezetvezetési műveletek általános megoldása

V   – üü   ,  

 –         -
 . E    –     -
 –     :
1. A szervezeti cdz mgvóíáá byáó tevékenységi érdek feltárása
( ,   ,       ).
2. A , a kialakult helyzet vizsgálata, elemzéssel a logikai összefüggések
felismerése, majd szintetizálással      
.
3. E     ívá áíá,
összevetése, optimális változat kiválasztása, cselekvési terv részletes kidolgozása.
4. A cselekvési tervben foglaltak megoldása ( ,  
,   ).
5. A  , értékelése, visszacsatolása.

1
Maxwell, J C. (2013): Ay ő vzői im. B, Ü P K. 15.
104 A szervezetvezetés elmélete

A       ,  , 

   ,  ,      ü,
 ,  ,    ,    , 
 ,     . A   –   -
  –  vző az alábbi vzi ymmgdái hőg ü
,      ü :
– Pbmmgdái mgözí   / ,  -
  , amikor   v idő2 áll rendelkezésére a dön-
hz, iv mi  őymá zhó  ció igy.
– Munkamegosztás, illetve vzi ució já öő ymmgdá reali-
     ( ,   .),
  , ,   ü   -
,   . A      -
  ,      , 
  ,    .
– A szervezetek többségénél találkozunk az adott  mgő já vzi
folyamatmegoldással. Í  parancsnoki munka módszerével a katonai, a rendészeti
  különleges jogrend alkalmazásával oldjuk meg a vezetési
. Á    ,    
( )    „különleges jogrend”, ezért az állami
      ü   
 ,    ,  „ ”
  . E    ü jőg,
     ömáyzi, iv  máyizviő hgy
jóvá üöböző dzi vgy i műv, iv z idgzááb
  gyüműöd.

6.2. A vezetési művelet rendje problémamegoldás során

A          

probléma,3   ,        -
 . A    B  ,  
„A bm gy z j idjű á mgvázáá, vgy áá őiáyzó
igí züg (igy), myi gy ívá miőí á  (vgy
áá) iáyu. A mgvázi (vgy i) ívá á bmá-
, z i ívá á mgdái á vgy cá vzzü.”4
A    ,    ( )  
ü (ü)    ,   . A  

2
A           .
3
„A  ()    ,      , 
      . P      , ,
     ,  .” Báthory Z – Falus I . (1997):
Pdgógii Lxi O – Z. B, K K.
4
Bakacsi G  .  (1991): Vz–zvz II. B, A K. 136–138.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 105

    ,       (-

,  ) . A    :
)           
 ( , , ,     );
)         ü   -
lapottal (        );
)     (   -
        ,   
,      ,    
      ).

szlelt jelen idejű 

probléma állapot

.
.

a.
Tényleges
állapot
övőbeni kívánatosnak
minősített állapot
élállapot a. b. .

27. 
A bmmgdá ő yzői  hőgi
Forrás: A   

A    ,   ,    -

ü,        B -
      .
A      -,  -
 ,    .
A probléma-taxonómia5 az vő bmíu    
: konceptuális probléma, empirikus probléma, viselkedési probléma és társadalmi
probléma.

5
Taxonómia:  –           
  (Bakos F [1973]: Idegen szavak és kifejezések szótára. B, A K. 837.)
106 A szervezetvezetés elmélete

– A cuái (mi) bm mgdááb z m  gm  g-

őbb mgházó yző. Ez  üöböző hizi, mmii bmá
terén találhatók.
– Az miiu bm mgdááhz z m   gm ívü íi
vagy tapasztalati, gyakorlati adatokra is szükség van.
– A viselkedési problémában egy vagy több személy tevékenysége, magatartása al-
kotja a probléma részét. A kommunikációs kapcsolatok, a szervezeti magatartás,
 vzői íu,  mumgzá,  zbáyzá,  hmi hyz z, mi zój
 bmíu. A vidi bmá z mbi z  
c, my mgigyhő, hgy z zi hibá őduá
és komplexitása annál nagyobb, minél több ember vesz részt, illetve szerepel
a problémában.
– A társadalmi problémákban már a konceptuális, az empirikus és a viselkedési
m ívü  ádmi má, zá, uuái yző i yg
szerepet játszanak.

B        problémameg-

oldás módját,  –   –  egyéni, csoportos, szervezeti és társadalmi
íuú.6
– Az egyéni probléma-megoldási módra ,   ,  egyetlen sze-
mély a probléma megoldója (  [,  .]  
,    ).
– A csoportos problémamegoldásra ,    (   )
özö ií mgdái jáá,       -
      ( ,     
 ,   .). A    
ü,    ü.
– A szervezeti problémamegoldásra formális szervezetben, szabályozott keretek kö-
zö, mgő hichiáb, gd jáádzb ü ,  -
         . (I
   ü , ü -
-,   .).
– A társadalmi probléma-megoldási eljárásnál több szervezet vesz részt a probléma
,     ,   
 (   ,    .).

A -      ,  a prob-

m im,  bm ááá (mgházáá),  bmhyz ízi,
majd annak szintézisét foglalja magában.
– A probléma felismerése     ,   
    ,  ü ,     .

6
Bartee, E M. (1973): A H V  P S. Mgm Scic, V. 20., N. 4.,
A S, P 1. 411–448.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 107

– A probléma feltárása ()     ,

        .
– A bmhyz ízi      ,
  ,      ,  -
      .
– A szintetizálás  ,       
  ,    integráljuk,    -
  , .

A    ü   

  -   (       
 ,  ,      -  ).
A ü      ,   -
    -  , 
    .
A dzzmű bm mdj jmző a konceptuális problémák sa-
já mód öő mgdáá vizgáj ,    ízi   zizi játszik
 .

Problémataanómia

társadalmi

viselkedési

empirikus
csoportos társadalmi
konceptuális egyéni szervezeti

felismerés
meghatározá A problémamegoldás módja
analzis
szintézis

A problémamegoldás folyamata

28. 
A B- dzzmű bm
Forrás: Bartee, E. M. (1973). A H V  P S; Mgm Scic,
V. 20., N. 4., A S, P 1, 441.
108 A szervezetvezetés elmélete

6.3. A vezető problémamegoldó olyamata

) A bmáá, cmgházá

„A             ü-
. A      ,    -
  . A   ü     
  ,  ü.”7A probléma észlelése más és más az embereknél,
  ,    ü       .
S     ,     -
,       . A zvz c  vző
által megfogalmazott problémát kezeli. A       -
  ü      , 
 ü   . A    :
– A múhz öődő  ü ,      ü
,    információk pontatlanságából,   ,
     .
– A jelenben m juu j ű   imációhz.
– A jövő vonatkozólag csak becsült információkkal rendelkezhetünk 
,   , , ü   , 
.

A     ü  ü. A 

   ,  ,   -  
,         .
A szervezetek vezetése –    – zbáyzái műv-
ként i zhő,     () rendszermodellként fogjuk fel,
vizsgáljuk. A  ,  ()  ü  
,  . H  mért állapot ( ,  )  megenge-
dettnél jobban eltér8  ívá vgy cáó –      – 
szabályzással beavatkozunk  . A      
során feltárt különbségtétel jelenti a probléma feltárását, .

7
Bakacsi  . . (1991): Vz – Szvz II. B, A K. 136.
8
A       ,  5–15%    -
   ,    ü.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 109

Különbségképzés 
aatkoá  aálá problémamegfogalmazás

tok dr működ ttok

l  kát állaot



29. 
A szabályzás általános vagy absztrakt modellje
Forrás: A   

b) Pbmmz, z  ,  övzmy zámbv

A         

 ü   ü ,    okának, illetve
okainak feltárását . A   –     -
 –   z á   ívá miőí á özöi üöbg
 . A probléma egy szükségletet jelez egyéni, csoportos, szervezeti
vagy társadalmi szinten,   ()   .
A ü     ,      
   ,   .
A        ü  ü 
ü,  övz vhu   bm mgdáá hőgi,
a különbség áthidalására vonatkozólag. Í:
– a problémamegoldás módjai : tüneti vagy oksági kezelés;
– az imődő vgy gydi bmá: determinálják a döntések programozható-
ságát;
–  - stratégia –  ü eldönteni a problémamegoldás
ymdz,  mód,  hzáá vz őá és azok
()  ;
– a problémaérzékelés íá ymág igy,     -
  .

A      dzzmű imáció (4E)  -

  ,       
   .
110 A szervezetvezetés elmélete

c) A dö-őzí   dö

A   -    

(     ),   -
  ,      . A problé-
m-mgdái hőg (ívá, u)  –   -
  –    dz áó őá üggvyb  mgdái
ym,  mgdá módj,  hzáá vz ő  zözö imái h-
yágá öv  z idő üggvyb íhj i.
A      vző kell válasz-
tania  mgdái ívá özö,   mérlegelnie szükséges:
– m  cvi zbdág, miy yző (, -ü -
,  .) befolyásolják (  ) a döntést, 
    ;
– mi a célja a döntésnek, a problémamegoldásnak   ;
– milyen hatása van a döntésnek,   , miy yzíő, ázó
yző byájá;
– mekkora a döntés kockázata ( , , , ,  .);
–    özhíááv, őy-hááy mgvizgáááv
a gimáibb űő bm-mgdái u, hőg.

A        választott probléma-megoldási út részletes ki-

munkálása, pontos és optimálisan részletezett v májáb öő mgjí. A -
  ,  ü ü      ()
  () ü . (F   ü  .)

d) A bm zámá

A probléma megoldása –     – ,  ü,

  ü   ,   :
– a  mgm, z őá özhgá;
– a bm gyi mgdá,  bm zámáá iáyíá.
–     –    –  -
     .

A   ü:

– mgő mciáv dző személy, csoport, csapat, szervezet kijelölése,
iv özáíá,    , ,  -
  ,        ü;
– azon anyagi és technikai eszközöknek –    ü -
 – rendelkezésre bocsátását,     ,  .

A        ideiglenes szervezet

iíá . E   ü   –  
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 111

  –   szervezet struktúráját és a szervezet tagjainak mun-

ájáhz zó há-, d-  őgi öö.
A probléma megoldására    ( ) izd (-
, , , )  ,     :
– a probléma megoldásának célját,      -
leteknek a folyamatát, ,    , 
az elvárt eredményeket, követelményeket;
– a probléma megoldásának idejét, ütemét (,   , -
, );
– a probléma megoldásának módját,    ;
– a problémamegoldás helyét;
–   ü  ő zmy;
– a megoldás tervezett költségét (   
ü,   ü);
– azokat a kritériumokat, garanciákat,     ;
– az őz, tájékoztatás, beszámolás () rendjét  ;
–  bmmgdá vgő háidj, az elszámolás (  )
idejét, rendjét.

A        ,  

 ü    ü  -
 , , ü  , 
   .
A probléma megoldásának megszervezése a      -
,  ü     . A 
        , -
. A probléma felszámolása során a szervezet vzőj a megtervezettek alapján
mozgásba hozza azokat z őá,  ,  -
 ,    ü,         .
A     –    –   személyes
vezetés kap prioritást,          
   ,  ü  ,  
  ,    . E   ü , 
a koordinációt,  ,  ü    .

) Eőz mi  bm mgdáá őgíő  z bizíó vzi ució

A     ü    ,

   ,       . E
  ,         
 . A        
 ,    ,  –  – ü-
  ,   .
112 A szervezetvezetés elmélete

– A        

.
– A       .
– A  ,   .

M     ,  ü ,

       ü, ü,  
  ,    magunk és szervezetünk szá-
má dmy hzíu, különösen az őá imái hzááá iő.
A vezetés során a probléma megoldása újabb problémát vet fel, amelynek feloldása
 íhz hó mód öh, így z – ymá iv – ciiu jg ö.

6.4. A vezetési műveletek megoldása a munkamegosztás és a vezetési

unkciók útján

A vezetési folyamatok  , ,  ,

legracionálisabb módja üöböző mumáb vóu mg. A üöböző mu-
formák a vezetési funkciók,9       , 
személyhez, szervezethez, feladatkörhöz, tisztséghez kötötten ( ü )
 ,   mx d mgdáá öi , mi időávj i
jő h.
A        -
  ,  ü , , 
    , . A   
 –   – S L10 végezte, aki az alábbiak szerint csoporto-
  ü  :
) őzíő   :
1. z imációgyűjő, -dgzó, ájzódái ;
2. a tervezési funkciót,
3. a szervezési ;
) végrehajtó   :
1. a döntési ;
2. z uíái () ;
3. az összehangolási ;
) ő   :
1. az áttekintési ;
2. z őzi ;
3. z i, miőíi .

9
F () 1. , hiv műöd; 2. feladatkör, tisztség, szerep, rendeltetés; 3. vmy zvő
természeténél fogva végzett munka
10
Szabó L (1967): A   . I Susánszky J (.): A vezetési isme-
retek. B, K  J K.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 113

A S L-      –   

funkciókat „továbbfejlesztve” – 1937- L G  L U  
a POSDCORB-,      ü 
    (  ):
P ~ Planning – ;
O ~ Organizing – ;
S ~ Sffig –  ;
D ~ Directing – ,  ;
CO ~ Cdiig – ;
R ~ Reporting –   ;
B ~ Budgeting – ü , .

A  –       – ,  ü

           .
A   ü  ,  ,  ,   vezetési
realitások elemzéseire alapozottan, valamint a saját vezetési tapasztalataim alapján –  -
      –  alábbi vezetési funkciók alkalmazása
,   sorrendiség is determinált.
A  ü     az információs tevé-
kenység: a vz,  dö,  zvz,  vghjá iáyíá, z őz  -
kelés mint vezetési funkciók realizálódnak,       .

t olamato atrat mola

Tapasztalat-feldolgozás
Erőforrás
hatékonyságvizsgálat

Ellenőrzés,
készenlét jelentése

30. 
A vezetés általános folyamata
Forrás: A  
114 A szervezetvezetés elmélete

A szervezeti tevékenység során a célok megoldása érdekében végzett összetartozó, azonos

íuú vyg cjá, hmzá vzi ució mzzü. A 
    ,     
     . A vezetési vyg (ució)  zvzi
művb xuái vóu mg,   ,  legtöbbször
ázövi gymá, h gymá  byájá já vyíhőgü (
         ,  ü-
     ,  ,  
        .).
A vezetési funkciók meghatározott láncolata, azok kapcsolata j  vzi mű-
veleteket. E       vezetés ciklikusságát.
A        (E, A .)
rendjére a döntésközpontúság   . E   ,   dö  ő vz-
tési funkció,  a tervezés, a szervezés és  vghjá iáyíá mint mellékvezetési
funkció, és az imáódá (imáá), z őz   inkább bizíái-v-
zetési funkcióként  . E     ,
     ,      
   .

6.4.1. A vezető kommunikációs tevékenysége – az inormálódás és az inormálás

A vz ym  ciűző  c ig mgvóuó vzi vyg

ác, my  vző  muái m mmuiáció c j-
mz. A vző  ciűzv özcj  zvz  öyzv,   zvz
zámá gy züg gmz mg, my  jíig, igíig vző
yző z.
E ciűz mgvóíáá v ádv vmyi vzői vyg  ő-
forrás. A   ü ,     -
,  (S),  (M),  (A), 
(R),    (T-)  (SMART).
A      . A    -
      ,    -
 . A vző imáció vyg11 magában foglalja az in-
  , , , , ,
 , , . A    
     ,      -
. E ü   ,  .

11
A          (  -
 ü  ,     , 
 ,   ,    ,      
   ).
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 115

6.4.2. Az inormáció, az inormációrendszer általános jellemzői

Az információ12     ,    -

  ü   . A  tárgya  valós dolog
( , , )     fogalom, illetve ezeket
ellátó rendszer. A        -
 (, ).
Az információszerzés        (, ,
, , ,   )      .
A          (imáció),
annak bzd májáb öő ádá, vábbdá (vgyi  mzgáb vő i-
máció)  hí.13 Az imáció íáb ögzí máj z imáció d. A jelen
      tényinformációknak,   ,  -
lésekre vonatkozókat íó jgű gózi, illetve őíó jgű v ü.
A kommunikáció        -
 ,      ü , ,  -
     . A  verbális és non
verbális   ,    ,  ,  ,
    . ü. A    -
       ,   
  . A        
       ü. E
     ,       20. -
  . A      
         
  . E      .
A     Cud Ewd Sh, aki az információ-
,  ,  ,   ,  
   . A    ü
Wiener Neumannt  A N Kolmogorovot is.
Az információelmélet az információs rendszerek tervezésének, szervezésének tudo-
,      ü   , ,
,      .
A   ,  ,   () .
A     , ,  , 
ü ,   .

12
I () 1.  , , ; 2. ü, , ,  ;
3. , ,    :    ü
 , ; : Bakos F (1976): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai
K. A       
 E     ,     ,  -
ü; : Báthory Z – Falus I . (1997): Pdgógii Lxi I–Ny. Budapest, Keraban
K.
13
Hí:  , ,  ,   ,    -
,   ,      .
116 A szervezetvezetés elmélete

A  ,  ü  ,   ü   ,

   ,     . A   , -
    .

Az imáció jmzői:
–  ,   ü ;
– ,  ;
–        ü    -
  ;
–    ,   ;
–  ,       -
,    ü ,    
    .

Az információval szemben elvárt követelmény:

– ;
– ;
–   ;
– ;
– ;
– .

Az imáció mzhő  dzzhő  ()  -

  ().

6.4.3. A szervezet inormációrendszerének általános struktúrája

Az információs rendszer szerkezete:  ,     ü-

    ,      
     .
A csúcsinformációk a     , 
mindig származtatott információk.
Az információs alrendszer       
 (),  -     -
 (ü,  , ,   .).
Információs adatállomány        
legjobban megalapozó legfontosabb alapadatok, forrásadatok.
A        -
nálisan szervezett információhálózatokkal ,     ,
  ü,  ,    
       .
A vző zámá imáció mid y hí, d, jz, my  öyz,
 zvz, z bjív vóág ymió, vázáió  udmáá ju,  y hí-
tartalma van, amely közvetve, vagy közvetlenül felhasználható, alkalmazható a szervezet,
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 117

 vz zámá  dmy műödb. Az imáció  hím já

vái  vző zámá váá, iv iváá, ó üggő, hgy miy m-
tékben vált ki cselekvést, mennyire ösztönzi döntésre.

csúcs-
információ

információs alrendszerek
adatállomány - adathálózatok

kod
ő (kaaktk

31. 
Információs rendszer struktúrája
Forrás: A   

Az imáció hímá mgházó yző:

– bjiviá – öbb híá já;
– változást generáló hatás;
– új hím;
– címzg: a hím  ü  címzgg, mert annak újdonság-
tartalma és hasznossága     ü   .

A       ,  

mértékben formalizálhatók, illetve miy zámíóg dgzá z hőv.
A   viív (myigi) és viív (miőgi)  ü-
 .

6.4.4. A vezetői inormációk csoportosításai

Az emberi közösség kialakulása óta az információ az emberi kapcsolatok, a szocializáció

 , üü  . A   -
,  vzői dö gy byáu házz mg ádmi zü,
      , - , -
, , ,  ,  ü, ,
 ,  ,    .
118 A szervezetvezetés elmélete

Az dmy zvzvz,  műöd,  jz,  zvzáíá b. zm-

jábó hzáá üő imáció –  funkciójukat tekintve – ü-
  cíhju:
– problémafeltáró információ;
– transzformációt generáló információ;
– determináló információ;
– iáyíó imáció;
– koordináló információ;
– szabályzó információ;
– stimuláló információ;
– kondicionáló információ.

A vzői imáció vyg    ,  

,          ,   -
     ,        
 ü ü. A  ,   
   –     –  szükséges
és elégséges információkkal ellássa, háö  döi mciájá mgő
ájz ő  ,   . Az iáyíái,  diáó,  di-
cionáló információt vezetési,   problémafeltáró, a determináló, a stimuláló információt
 dö-őzíhz hju.

A zvzvz dmyg bizíó imáció – a vezetésben betöltött szerepük

alapján – ü   cíhó:
– az információ a származási helye    bő, iv üő;
– az információ megjelenési forrásai  jelentések, beszámolók, tájékoztatók,
z, őz, ciá, z valamint az internet .
– az információ mozgási iránya   vertikális és horizontális ;
– az információ időivum já  múltbéli, jelenbéli, illetve jö-
vőbi ;
– az információ megjelenési formája  zóbi  íábi;
–  ()   yivá, bő hzá
 (), titkos;
– az információ megjelenési ideje és gyiág já h gydi, időz,
folyamatosan ;
–   ü zi h műzi, dmi, özigzgái, ái,
védelmi, biztonsági, vezetési, gazdasági, ideológiai .;
– a feldolgozás módja szerint  á (ődg), illetve származtatott .

6.4.5. A szervezet inormációs rendszere

A    ,     , -

, , ,     .
R  ,       . A -
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 119

     –  zvzb zjó ymó z-

z imáció hmizá dgzá övő –    ü,
   .
A üő öyzi yző (, , , , -
, , )     (, -
, , ,  .), ,  
 . A kormányzati szervek, az elöljáró,    
, , , , ,   
   . A já zvz gyüműödő zvz, ,
ü   ,  ,  ,  -
     ( )    ,  -
    . E   , 
      , ü  , 
     ü  „versenytársak” a szemben-
áó  hyző, , ,       
   .

A szervezet információs rendszere az információk megszerzésének, feldolgozásának, transz-

mááá, ááá, vábbíáá, dzmááá  hzááá
vzű, zvz, igá háóz.
A zvzi imáció vyg ő mi:
– z imációgyűj  . Midz d  hí özgyűj
     ,  ,   -
,  ü  vző züg v    ,
 vzői döhz,      ;
– z özgyűjö d vábbíá,  ,     -
 ,  ;
– az információk feldolgozása  ,      -
      , -
szerezése, osztályozása, elemzése-értékelése, majd ezek alapján a következtetések
levonása történik. Új információ megjelenését eredményezi;
–  dgz imáció vábbíá  -,    -
      ,   ü 
 ;
– imáció gyűj  vghjá ymáó, z őzi  -
        ;
– az információk tárolása további felhasználás, ,  ,
illetve archiválás céljából.

A  ,       -

, , . A      információ-
technológia   . A információtechnológia átfogó fogalom, az informá-
ciószerzés céljából alkalmazott adatfeldolgozási módszerek és eljárások (,
, , ,  .) összességét jelenti.
120 A szervezetvezetés elmélete

A    ü     -

   , ,  .

ttműködők Külső patk

tő

koál adaá
ltt ltt
oá
kot

á  műsak toá kkdl

AAPRDTTST igazgatás oktatás stb. T SRT

32. 
A szervezet formális információs kapcsolatai
Forrás: A   

A zvz üő imáció dz   ,   

  ,  ,     ,  -
, ,    ü   . A ü
        -
     ,   ,    ü-
   . A      -
,       .
A zvz  bő imációdz     
  ,   ,    ,    -
  ,     . A 
ü         ,
 ü,  ,    . A -
   ,   ,  ,  ,
  () ,  , ,   ( -
)       .
A        .
A , , ,  információ akkor válik a szervezet
zámá igzá őáá,      ü    ,
jímy, célrealizálódást eredményez,    , -
  . E       -
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 121

  ,    

. „A      –   
 –   , ,  ,  
    , .”14
A     ,
           
. A    ,   -
ü  . E ü    , -
        
   .
U  ü     -
 , ,       -
 . M        
  , ,      
,     ,  . „[E]    -
      ”15 A szemléletváltásnak
         -
 . A     ,   
,  . „A       ü
. A ,      ,   , 
  ,        ,
ü,     .”16
E  : „A      ,
  ,       ,  , -
    ,      
      .”17
A  ,  a tudás egy magasabb kategória: 
  , ,    . E , 
   , tudásfolyamat, amely hozzájárul
 zvz ciái, hy, gzív műödhz. A vezetés foglalkozik  ü-
     tudásnak     ,
értékteremtésével. A  ü  tudást mint objektumot (
 ),  ü a tudás mint folyamat (   
magatartási folyamatok  ). E  ,   -
      ,  ,  
 ,  . A     -
  ,     ,      ü,
 ü    . E   , 
      , , , 

14
Dobay P (1997): Vállalti információmenedzsment. B, N . 16.
15
Varga C (2001): T  ,   ,   . INCO, 2001/2. . ://
../6//1.
16
Sajó A (2001): H     ? Kontrolling, 2001/2. . 18–21.
17
Géró K (2000): K  –  ,   ? Köyvái Figyő, 46. .
1-2. 106.
122 A szervezetvezetés elmélete

 ,     . A    – 

  ü  –      -
        , -
 . A       
           
  . M ü  . A   
  ,    ,    -
     . E    
    ,      
 .

A  imációzüg mid b  mid öümy özö  ciűz

házz mg, z idí  imációzzi  – dgzái ym  vző igy
mgő. M  ()     , 
       , .
A öyzi yző ádó  gy vázá m mgövi  zvz
reagáló képességének magas szinten tartását, amely csak a legfrissebb, hiteles információk
mzááv bizíhó.

6.5. A vezetési műveletek megoldása a vezetési unkciók útján,

a tervezés
A tervezés   ,      
. A       ü  
, . A    
 ü  ü.
A tervezés olyan tudatos emberi tevékenység, amelynek során a zvz jövőbi á-
á őáá, cvi váz idgzá, iv gy cvi gm
részletes kimunkálása, formába öntése realizálódik.
A tervezés      üü:
–  ciűz íá, bá;
–  c mgvóíááhz vző hg u, módz, őá mg-
határozása;
–    züg övmy, jímy mgházá.

A terv  zvz   öyz ávázáá  iűzö c ig öő ő-

áá,  zvz á i ívá ámdj  hhz züg cv-
programja.
A tervezés célja,        –  -
   –  ,      
állapotának felvázolása történjen meg.
Az önállóan funkcionáló szervezetek tervezéshierarchiája:
– Misszió:  zvz üd özgz, z v,  (ii v),
z, vidi má, my  zvz  műöd á vy
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 123

ívá jui öyz  gji vzááb. A szervezet hosszú távú el-

z ó, hgy miv ívá vái, mib g üöbözi má zvző.
A   : „mi vgyu?” A szervezet társadalmi szükség-
 gí i. A    íó ib, illetve alapszabályzatban
 . A  ( ,  ,  ), 
 ,  .      .
– Vízió: a szervezet jövő, z jövőbi á,    -
, , ,    . A  
: „miy gyü?” A   ,  .
– Sgi:   ,  cselekvési iránymutatója, egyben elvek,
elvárások, eljárások, normák rendszere. A    ,
 ü    . O  ,   -
   ,     ü,
ü,  , . A  5–10 18
   , övdő u váz fel, ami a szervezet
 . A   : „  ü?” A 
  .
– Taktika:  eljárás, ami a bzíhó özávú ,  -
   konkrét cselekvési programját. A    
ü   ,    ü.
A ii cvi gm 2–5 v időmú. A   :
„,    ü?”
– Oív v:      célt realizáló programja. A ren-
     ü   ,  
ü,   tevékenységi rendet foglalja magában. A rövid távú
ív v realizálási ideje általában 1–12 hóig jd. A    -
  : „mi  hgy öj?”
– Akcióprogram:     fontos feladatok megoldására
kidolgozott tevékenységi rend, az őá pontosan megtervezett és célirányos
felhasználásának cselekvési programja. Az ciógm i v – d z-
i izáódi, időhá ő m dmiá. A hőg üggvyb
 vző házz mg. Az cióv    : „mit és miként
 mgdi?”
– Projekt  , ,  ,   ü, 
,  ,   ü   -
 .

18
A ,              -
    (3–5  –   4–6  –  
).
124 A szervezetvezetés elmélete

kvalitatív élok
absztrakt
élok
SS



lső vet o tá

t
SRT STRATA konkrét
kvantitatív élok
élok tő tű, ktá t 
TATA TR

l tű vt d tá t

OPRAT TR – MŰKÖDÉS TR

33. 
A tervezési célok és azok hierarchiája terv
Forrás: A   

6.5.1. A tervezés rendszere, olyamata

Közigzgái dzb öző zídő vdumum:

A 38/2012 (III. 12.) máyd19      

     :
– Az zágőjz hzú ávú gii vdumum,  :
„)  vz időáv bü  Mgyzág iő üő há  cáz,
vmi  bő ihívá őjz  zíáá;
b)  y, iv udmáy dmy mgz hő
 vózíűíhő ádmi, gzdági, uuái, öyzi ym
és hatások elemzését, valamint
c) z ágó jődi iáyv, d  hg jövőbi góöyv
elemzését.”20
– A nemzeti középtávú stratégia     ,
,   ,    ,  -
 ,  :
„) z ágó ádmi, gzdági, öyzi hyzmz;
b)  jövő  z i öziii ciűz mgházáá;
c)  bvzái ü  zözö bzíáá;

19
38/2012. (III. 12.) K.  A   . Magyar Közlöny, 2012.  29. .
6268.
20
U.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 125

d)  bvzá zügyi há mgházáá 

)  mgvóíá vi.”21
– A miniszteri program      –  -
        – 
,       -
,  :
„)  miiz d-  háöb zó ziii ü vzó
jövő  c;
b)  miizium vzó izmyi giá;
c)  miiz á iáyí vgy ügy özi ámigzgái  gyb
zv vzó műödi  jzi c.”22
– intézményi munkaterv        
        
 ,   ,  ,  ü-
 , ,    ,  .
– a minisztériumra vonatkozó intézményi munkaterv     
 ;
– meghatározott szervekre vonatkozó intézményi munkatervet   
,   ü    15-  .

Nm özdő zídő gii vdumum:

– a hosszú távú koncepció –   ü ü ,  
 ;
– a fehér könyv –  ü  ,   
      ;
–   –   ü    -
 ;
– a szakpolitikai program –  ,     -
 ;
– intézményi stratégia –       
  ;
– zöld könyv –       -
,      ,  
.

A tervezés az egyik releváns mellékvezetési funkció,       -
     . A    -
ü ,     . A  -
 ,      , ,     
          

21
U.
22
U.
126 A szervezetvezetés elmélete

. A   –    ,   -

  –      ,   –   
,   –       , 
    ,    .
– A változtatási igény   változtatási szükségesség lesz a cselekvés kiváltója,
       .
– Ciűz íá    ,    -
   ,      -
   . A    ,  
 :         ,   -
 ü        
ü ,   ü () . Elvárt követelmény
a célok ,  ,  ü   ,
ü  . A     ü ü
,    , „”   ,  , 
   ü. L      -
,         
     .
– Az információk elemzése –      
 –    -,      ,
  , ü,  . A    
   ,    ,    
.

. 3.
.
Célmeghatározás nformáiók
jövőre fókszálás Folyamatábra
összeállítása összegyűjtése

8. övetkeztetés – releváns 4.

informáiók a fejlesztésre orlátok
az átalakításra a javításra kritérimok

6.
7. 5.
Osztályozás
rtékelés nformáiók
arakterizálás
minősítés feldolgozása
atlm

34. 
Az imációmz őbb i
Forrás: A   
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 127

A c ámgó  hááó yző, z ái mz, zz  öyz-

elemzés    ,     ü
ü  -   .

Marort:
 oltka Fenntartó környezet
 táadal  történelme;
 adaá  gazdasági helyzete;
 tdoáotka   alkalmazott technológiája;
tola  termékei, versenyhelyzete
 kltál szolgáltatásai;
Trlt lt:  versenytársai
 lk
 tklk
 lk
orm  rt:
 tttk
trt:  története;
 oááalá  lk
 szolgáltatásai
 oátola  er forrásai;
át álatok  teljestménye,
 tt kd  támogatói;
lt k  teleptettség;
 táak OT lm:
 hagyomány,
erősségek  gyengeségek kultúra
lk  ltők

Tr lttl.
alkalak  laálk tt k k
kálatáa a k lt
át álatok tdákotok ltt

TE
„mi történik akkor, ha” valószn  lehetséges

35. 
A zvz öyz  jzi hőgi mz
Forrás: A   

A      ,  -

,       ü. A,
     ü,  területelemzés mellett el kell végezni a üő
 bő öyzi yző mz is, my gyü hzáá  SWOT-mz
szolgál.
128 A szervezetvezetés elmélete

6.5.2. A SWOT-elemzés

A    ü  együtt    SWOT23-. A -

  1960-   Hvd Bui Sch  . F,   -
 ü    ,   (S),   ,
    (W);   ü,   
  ,   (O),    ,   ü
    (T).

5. 
A zvz bő dz  öümyi vizgá

BELSŐ Strenghts – ERŐSSÉGEK: Weaknesses – GYENGESÉGEK:

KÖRNYEZET • stabil gazdasági helyzet;
• fejlett infrastruktúra;
• z humáő;
• úí miőgiáyíái dz;
• hig – hig;
• igyúyz ygáá (b-
záíá); b.
KÜLSŐ Opportunities – LEHETŐSÉGEK:
KÖRNYEZET • új feladatok megszerzése, új kapcso-
, gyüműöd;
• fejlesztések;
• új technikai eszközrendszer beszer-
zése;
• új technológia bevezetése;
• dvző hi (m ögv);
• stb.
• igdzó miőg;
• magas rezsi;
• alacsony termelékenység;
• elavult géppark;
• nehézkes innováció;
• cy ziű  gáóg;
• hatalmas bürokrácia;
• stb.
Threats – FENYEGETETTSÉGEK:
• vyá őö;
• jogi és szabályzórendszer változása;
• átalakuló veszélyhelyzet új ismeretlen
követelmények;
• EU, NATO követelmények;
• muő zívá, miőgi má;
• alkalmazottak újalapú, költséges
képzése;
• stb.
Forrás: A   

A SWOT24- ,     ,   

   ,     -
,     .
A zvz őg (Sgh)    ,  költségvetés,
 ,        ,   ,
 -  ,    , -
   .
A zvz gyggi (W)     , 
        ,  
    ,     ,  -
  . M     .

23
SWOT:  , 4    : S (), W (),
O (), T ().
24
(C)SWOT: M         (C)  ü  (-
)-  ,    ,   .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 129

Bő mz

A       ü .

A   ,       . E 
      ü. M ü   -
       ,  . A  
   ,  ,    
,   ,   ,    -
  . H       ,
       . E   ,   
     ,     -
 ,  ,     .

A üő öyz jmzői vizgá zám yző izáááv öh, mybő

az alábbiak lehetnek a legfontosabbak:
– dmgái vázá:   , ,  , -
;
– szociokulturális változások: , , -,
   ,  ü, -
 .;
– chógii, műzi vázá: ,   ,
;
– politikai, jogi változások:  , (),  
, EU, NATO,  ,  .

A hőg vizgá á áhó dáu    

,    ,     
,         .
A félelmek, a veszélyek vizsgálata során elemezni lehet a megváltozott elvárásrend-
,  ,   ,    ,  
  ,      .
A      ü   
. E     PEST-vizgá.
A makrokörnyezet ái z úgyvz PEST-vizgá módzv vóíhó
mg, my  SWOT mzhz códó hőg íá  vázá uuá
zámbv. A ábáz di özgv jmzhő  zvz hyz.
I m c  yg dg imv iü á  gymb vdő öy-
zi yző:
P – (P)   . E – (E)    
. S – (S)   . T –(T)  -
       
A öyz vázái  PEST-vizgá áj .
130 A szervezetvezetés elmélete

6. 
A PEST-mz őbb yzői

TÉNYEZŐK TRENDEK
Politikai és jogi környezet Bizonytalanság, illetve gyorsan változó,
P- őödő zíció, mi igyúyz-
POLITICAL ságot, jogbiztonságot eredményezhet.
A politikai helyzet elvonást, illetve tá-
mgá, ű, izámíhóág b.
eredményezhet.
Növvő miőgi igy.
Makrogazdasági környezet Cö ögv; gzdágig
E- meggyengült fenntartó; egyre magasabb
ECONOMICAL ái  műödi á, igdzó
támogatás;
Gzdági jőd, zbb öű, i-
gyúyzbb ámgá; övvő
myg; miőgi muó ő-
b ü; jődő, bővüő zvz
Tádmi, zciuuái (d- Ögdő ádm
S- mgá, ádmödjz) Gyenge középosztály
SOCIAL környezet Tartós munkanélküliség
Növvő imációzüg
Növvő miőgigy
Technológiai, Különösen domináns ma már az infor-
T- technikai, mációchógiá  miőg, d
TECHNOLOGICAL tudományos környezet legalább olyan lényeges szerepet tölt be
 jőd,  há műöd,  v-
yg bizíá zmjábó
a fejlett technika és a legújabb tudomá-
y dmy dzb áíá,
alkalmazása.
Forrás: A   

B     PEST  ,     -
     uúá (zubuúá)   gbizáció,   -
 .

A vó   cá özöi  mz – h  vmi i?

A  ,         -

  ,  ,     ,
  - () ,     ü,
  . A      
   , hol kell tenni valamit, mi a megoldásra váró
feladat.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 131

Cvi váz idgzá

A cselekvési változatok kidolgozásának     -

   ,         el-
várás :
– vyőy bizíhóág;
– hatékonyság;
– zűg;
– rentabilitás;
– egyediség;
– íhóág, vázhóág;
– z őá-bzzhőg;
–  ci özg á, áíá;
– jődi iiá –  gii mg;
– hőg  jz – hóág.

igény-
felmérés
cél-
módszer meghatározás
alkalmazás
folyamatos ellenőrzés –
él – értékelés – vissza
satolás
módszerek módszerek,
kiválasztása technikák keresése

technikák
kipróbálása

36. 
A tervezés folyamata
Forrás: A   

6.5.3. A tervezés mint az akaratmegogalmazás kategorizálási lehetősége

Kü    ü ,  ü

    , .
A       , :
)  mgji májá iő:
• ;
• ;
• .
b)  m zi:
•  ,    ,  ü   -
 ;
132 A szervezetvezetés elmélete

•  ,   ü,     -
. Á      .
c)  vygi időávhz vizyív:
•   (1–12 );
•  (2–4 );
•   (3–10 ) .
)  ü  üü:
•  ();
•  ;
• ;
)           
üü,  üü :    .

A     ,     :

–     ,  ;
–   - ;
–   ( )   ;
–   .

6.5.4. A terv tartalma, a tervvel szemben támasztott követelmények

A tervnek tartalmaznia    ,     -
 , ,   , ,  
  , , .
A  – üü    (  
) – tartalmaznia kell az alábbiakat:
– C: Hvá u jui? P      -
,   ,   c viág, gymű, 
legyenek. M      ,   tudja, mi
mit akarunk,   ,    
valóra váltását.
– Feltételek: A tervnek pontosan tartalmaznia kell azt a feltételrendszert, amelyik
rendelkezésünkre áll, illetve amelyet     rendelkezésre kell
bocsátani. E    , ,   -
 .
– Tevékenységi folyamat : ,   –  
  –    (  ),  mit, miért és hogyan kell tenni.
E        ,  
.
– A vygi háidő      ,  , -
 ,   mő mddig, mi  jíi, mgdi.
– Eőá: humá, imáció, z, zgáá, idő    .
– Egyb –      –  ;
– Fő zmy   ü.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 133

A övmy  z váá mgő  vz bizíi :

–      ;
–     ;
–      ;
–   ;
–     ;
–   ;
–     ;
–  ;
–   ;
–  ;
–  ;
–   ;
–  , ;
–    .

A tervezés eszközei:
–  –  ;
– ;
– ;
– ;
–  .

A tervezési módszerek       

 . A       cőzg,  áhuz-
mosság,    kombinációja  .
– Retrográd25 (T-)  :      ü
      -.
– Pgzív26 (B-)   ,     -
     ü,    .
– Ellenáramlatú ()  ,       
ü ,       ü.

A tervezés formái:
– Líóvz    ü    
 ,      ,   
 . I   mizió,  vízió,  gi, 
,  .
– Gi diagramnak számos    ;     -
  . A  ,   ,
       ,

25
L  , : 1.  , ,  ,     ; 2. ,
; 3.  –  lebontó, leosztó.
26
L  , : 1. , ; 2.   –  uó „íző”.
134 A szervezetvezetés elmélete

 ,  -,  -,   -,    -

. A ü  ü    
   . E ü   -
.
– Számíóg modellezés:      
   ,     
   . A     , 
      .
– Kombinált terv:   () ,     A -
   () ,     
 ü .
– Hálótervezés:   , ,   ü 
        ,  ,
 . A  ,     ,  ,
 ,    ,   -
,       . M
    . A  , , -
      ,   -
         
 . A       -
 ,      ,
   ü , , , ,  
  .
– Szcáió (góöyv) módz:      ,
    ,  ,  -
    . A    
, ü      ,  -
   ,        
. A szcenáriótechnika  ,   és a stratégia kidolgozásánál
kap prioritást,      . E   ü -
   , . I     ,
 ,  ,    ,
      . A  -
  ( )      , 
        .

A  ,  –    –   

,         ,   
 ü   . A    -
      ,  ,  
,      ,     
  .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 135

6.6. A vezetési műveletek megoldása (unkciók útján), a döntés

A döntés        -

. A    ,      
 ,     ,      
. A         ,  
            -
 ,          
    .
A  ,     ,    ,  -
,  ü  ,    
       ,    
   ,    . A 
 ,  , ,  ü 
   ,   . E    
   ü  ,   -
     , ,    
  ,  ,  . A  ,  
  ü     , -
,   ,       
. A          
 ,    . A   -
      ü   
     .

6.6.1. A döntés ogalma

A döntés   ,  . Í ü-

ü    . A tágabb értelemben az egész döntési folyamat e foga-
 ,  ü  zűbb ,    
a választás,   a mozzanat. A      
,     :    
    ü,     
 ü       .
A döntéselméleti irányzatok ü ,  .
Í  logikában         ,
      ;  zóáb a döntések szoros kapcsolatban vannak
    . A közgazdaságtudományban    
   .

A döntéshozatal   ,  ü   (-

    )  ,    ,   
  .
136 A szervezetvezetés elmélete

A       ,   
 ,         . A 
    . Í     
 ,  ,  ,   () .
A  3 : tudatosság, választás, cselekvés.

A dö ö vő m mz:

1.  döhzó;
2.  döi hőg, c izázáá, giá iíáá;
3. z dág (yá) zámbv;
4.  döi hőg övzmyi őjzi;
5. döi záy  döi iium.

V       . A 

kapcsolódó bjív yző  ,    ,  -
,     . A zubjív yző
a döntéshozó személy,  () , ü, ,
stratégiaalkotó, illetve alkalmazó képességében, kompetenciájában, szervezeti, politikai
,       .  .

A döntést befolyásolja:
–     ;
–    ,  , ;
–   ü  ()    ;
–  ,       
;
–  -  ,      ;
–     , ;
–     ,   ;
–  ,  ü  ü, , .

6.6.2. A döntés típusai

7. 
A dö íui

Szvzi  mgő (igzgái, gzd-

A   
A   
A   
A döntés jellege szerint
R  
A szervezeti kompetencia alapján
ági, vdmi, ái, uuái b.)
Tárgyakra, folyamatokra, emberi tevékenységre
irányuló
Hosszú távú, középtávú, rövid távú és reagáló
Kzdmyző, iv mzdó
Egyi, c (üi)
Át nem ruházható, illetve átruházható
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 137

A    Sgii, ii, ív

Az alkalmazott módszer szerint
P 
A munkamegosztás jellege szerint
Összetettsége alapján
B 
D  
Hgymáy, zű, udmáy
Programozott, programozatlan
Vzői, ügyi, diáció
Egyzű, byu
Biztos, bizonytalan, kockázatos
Hagyományos, empirikus, módszeres, tudományos
Forrás: A   

A helyes döntés ismérvei:

–   ;
–  -,  ,  ;
–        ;
–      (   
);
–  , ,   .

Döntési magatartások:
– ivív – mző íu,   , , ,  
 ;
– ivív – iuiív íu,     , ,
  ;
– zvív – mző íu, aki elméleti ember, tökéletességre törekszik, és nem
  (ü);
– zvív – iuiív íu,     : 
, ,          ;
        .

A döntéshozatali módszerek:
– top-down:   ü  „íző” . A  
    ,    –  -
 – ü     . L   -
 :       ,
        ,   .
– bottom-up: alulról felfelé íző . A    ü
 ,     
    ,     
 ,      . E
      .

Az optimális döntés:
O,  „ ”. N    . S 
,         ü , 
         .
138 A szervezetvezetés elmélete

Az őá imái ádíá:    , -

     ,    
,        .
Az optimális döntéseknek  :   bizonytalanság ( 
 ,   ,    
 .),  gy c igíő mgdá özü.

Optimális valamely változat, :

–    ,      -
;
–     –     –  -
     .

Kigíő vmy váz, :

–     ,      ;
–         .

A döntési folyamat kockázatai

D    ü   ,  .
A   :
–   ;
–  ü      ü;
–       ;
–  ,        
.

A döi cáz yzői:

–      ;
–   , ;
–   () ;
–   ,  ;
–   ;
–         ;
–    ( ,    );
–   (ü)   ;
–   ;
–  ü , ;
–   .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 139

6.6.3. A döntés olyamata

A döntési helyzet felismerése

A döntési folyamat:
)  - (, );
) ü  , ,   
 ;
)  (    );
)  , , ;
)   ,  ;
) , .

A ym zvvői:    ü   . E -
  ,    ,     
 .

I :
–   (,  .);
–  - (, ,   , ,
 .);
–   (  ü,   .);
–  ( ,  );
–  ( );
–  (, ,  ,    -
 ).

orm- 1 D
Dt Tr  
lt
űt 
lolo  Moll 2 
lmr alota
ltű T
3 


Taatalat-
lolo- Ellőr rat
aatol

37. 
A döntés helye, szerepe a vezetési folyamatban
Forrás: A   

A döntéselmélet alapkategóriái

A     . A   ü -

     .
– Az ösztönös döntések:      ,
    ,   . A -
140 A szervezetvezetés elmélete

     –     -

  – . T     
   (  ,   .).
A         ,
    . A     -
 ,    ü  (
)  .
– A tudatos döntések:         
  , ,         – -
  – .
– A tapasztalati alapú döntések:      , -
      ,  
     . A     tekin-
télytiszteleti elvre épül,  mások tekintélyére  ,   saját
tekintély hangsúlyozására alapozódik. A    
 a véletlen választás alapú ,     .
E      ,   ü 
 .

6.6.4. A döntéselméleti irányzatok

A    ü   , 

   . A   ,    -
    .
L    üü :
– A mív vgy őíó iáyz     . A-
,         
. T  ,   
     .
– A íó iáyz        -
      .
– A döntéstámogató irányzat    ü,  
   ,    ,  ,   .
L   ,       
    .
– A mív dömi iáyz     
 . E      
    .

A döntési alapmodell elemei:

– A döntéshozó    ,       -
,   ,    . A 
       . E    -
,     ,   . A 
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 141

      ,   – 

    ,  ü,    -
 ü ,    .
– A stratégia     ,     -
 . A     ,  
      . A 
   . A    módí-
ható .
– A tényállapotok     ü , 
ü  ,  ,  . A  -
   ,       ,
   . T,     befolyásolhatatlan
 . E ü  ü ü  -
,  szabályozás csak közvetett úton .
Tényállapotok lehetnek:
•  ,   P = 1;
•  ,     P = 0;
•  ,    P =?
•  () ,   ,
    P = 0-1.
– A következmény      ü  .
A       ,  -
 ü,       .
Ez megjelenik az őjzb,     
   ü    -
.

Döi md mgjí:

A          .

A       :  döntési mátrix és a döntési
fa. A döntési mátrix sorai a stratégiákat, oszlopai a tényállapotokat   -
,       .
A döntésfa g  ,      ,
  ,      () 
   . A     
    () ,    ü .
A   ,     .
A    (-  )    -
  ()     (). A 
      . A  
    ,   ,
   .
142 A szervezetvezetés elmélete

8. 
Döntési mátrix
D T1 T2 T3 ………Tj ……. T12
P (TÁ)1 P (TÁ)2 P (TÁ)3 P (TÁ)j P (TÁ)n
S1 E 1, 1 E 1, 2 E 1, 3 ……E1, j …. E 1, n
S2 E 2, 1 E 2, 2 E 2, 3 …..E 2, j ……. E 2, n
. . . . .
Si S i, 1 E i, 2 E i,3 …..E i, j …….. E i, n
. . . . . .
Sm Em,1 .E m, 2 E m3 …..E mj ……. E m, n
Forrás: A   

J:
D:   
T: 
Tj: m   (TÁ) a j-edik
P(TÁ)n:     
S1: alkalmazott stratégia
Si: az i-  –  (E i j)
E i n: az n    ü  i-  , ,  
E1,1: A T1    S1     
S i,1:  T1   n-edik     
S m:   
E m,1: Az m    aT1    
E m j: A  -     T -  
E m n: A m-     n-     

A          -

ü. A       
. A vózíűg      . A 
       ,    
    ü .

38. :
Döntés: az adott szituációban a lehetséges variációk közötti választás
Forrás: A   
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 143

Döntési osztályok és döntési kritériumok

A        (ü)

  , ,   27 .
E     .
A     , ,  ,   
         ,
  ü .

) biz öümy özöi dö:

–      ,    -
  ,          ,
   ü  értékek maximumával   értékek mini-
mumával. M  döntési kritérium   maximum kritérium ( -
     ü)   minimum kritérium
(    );
–     ü,   -
  ü      -
;
–      ,    -
  .

b) cáz öümy özöi dö:      ,  ü

   . H  vózíűg zü v
 ,           (-
  ).

c) bizy öümy özöi dö: B     ,
       ,    
      . A 
   ,        .
A strukturálatlanság    ,  ü  
      . E    -
, ,      ,    
 . E     H A. Simon programo-
  ,        ,  -
,     28  .
A bizonytalan döntések osztályában a    , 
a döhzó báíódá,   . A     -
    ,       -
, ,         .

27
V .
28
H ()   : ávző, ááó, iáó.
144 A szervezetvezetés elmélete

– Lc-iium – ,   ü  -

  ,   ,    
.
– Maximax kritérium – ,       
  ,    ü     
 . Maximin kritérium – A W-  ,  -
 ü    ,     -
,     ü    .
– Minimax kritérium –    ü   , 
    ,       .
– Hurwicz-kritérium –         . A-
   - , 0- 1- 
    . A    ,  
  .

Dö mgvóíáá mdji:

– Az uíá mdj –    ,  -
  . E       
. A       -
,        -
 .
– Platonikus modell –    ü,     -
       .
– Prófétai modell –        
 . S    .
– Konverziós modell –     . D -
 .

6.7. A vezetési műveletek megoldása a vezetési unkciók útján,

a szervezés
6.7.1. A szervezés ogalma, helye, szerepe a vezetési olyamatban

A     -     

 . A     szervezés mint
vezetési funkció ,      . Ezt azért is
ü ,        -
    –     –   
. Í          -
nonim fogalomként, mellérendeltként, illetve esetenként a szervezés eszközeként kezelték,
 . B ü  vzi műv többségének mgvóíááb
  szervezési tevékenység, az azonban a rendszer alrendszere. E  
,       . L-  
       ? H  ü  ,
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 145

  , -, ,   ? L-  -
,      ,     
  ?
A szervezés29 y ó vyg, my gy iűzö c hy  d-
b ym  z mgvóíáá hiv zvz hzáá, jz,
műöd őá  vyg d gymáhz,  hg öz, c,
d, hy  idő zi.
A        ,   -
 ,        
 . A   ,    
    . A      c–mű-
v–zvz   ,   öyzi yző, a tulajdo-
nosi, valamint a szervezeti tagok elvárásrendszere lényegesen befolyásol. A 
      ,      
 . A         -
,  ,    ,  ( 
 )      .

Szvz á övdő v:

– a „mátrix”     , ,  
  –       -
 ,  -, -     
 ,        
   ;
–  „programközpontos”        
, ,      
  , ;
– a „dzzmű”     ü , 
          ,
  ü       , 
       
 .

6.7.2. A vezető eladata a szervezési tevékenység során

B   ( )  vzői vyg ámgó törzskar az, aki
a szervezési munkát végzi,  ,    vző is van
őg. Í:
–  zvzi v vyíb (  ,   -
  ,   );
29
A szervezést   vygi műv czű mzi (gizáció . 1. 
szervezés, rendezés 2. () ,  3. ; organizál . , ,
; organizátor . ) – Bakos F (1984): Idegen szavak és kifejezések szótár. Hetedik kiadás.
B, A K – K K.
146 A szervezetvezetés elmélete

–  őműv miő vó dö, z mgházá ( -

 , , ,  .);
–  őbb özügg, códái  mgházá ( , -
  ,   , ,   
,    , - ,    -
  .);
–  zvzőmu iáyíá  őz.

A zvzői mu (zvziíá, áíá, jz) á czű z ábbi -

yző, övmy vy juá:
–      iíá üő zvzi uúá   -
ködési feltételeknek meg kell felelniük a fenntartó, a szervezet, és a szervezeti tagok
elvárásainak;
– a szervezetben alkalmazottakat mgő mciáv ü ,
  ü, ü, ü, 
arányos döntési, illetve cselekvési szabadságot   ;
– a szervezeti struktúrának  ,   ü -
séget, ááhóág  z vyüő mumgzá  övi;
– a vezetési szintek minimalizálását  ,    -
     (, , 
 );
– a szervezeti elemek (, , , ) feladatkörét a szer-
vezeti folyamatok,  ü gág já czű özhgi
 ü   (F-  ü  EU/NATO
  . );
– a szervezeti struktúra (   ü) környezetével adekvát legyen,
iv izdj öyzhz, bizív z gyüműöd;
–  zvz ugmágá, gáóg ámgi , iv hőv
 i  üő  bő  vázáihz öő gy izd (-
, , , ,    .);
–  zvz mi uózvz   i z öjőd ( K + F
   ,   , -
  ), tagjainak folyamatos fejlesztésére.

A     , ,  

   ,   ( ),   
   ü. E :
– a szervezeti célok;
–      () műv ;
– a fenntartó (),    a szervezeti tagok elvárásai;
– a környezeti sajátosságok,     .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 147

6.7.3. A olyamatszervezés, műveletszervezés

A      ,   

 . A  ()   .
A      , ,    -
,  ,   . Általános modellje:

PT OTPT
TAOM

39. 
A folyamatszervezés általános modellje
Forrás: A   

A műv  vyg özüggő, mgház ác, my b  időb

jázódi  mb  z zöz ációjáb vmiy igy, züg igí,
iv bm mgdáá, dö mgvóíáá iáyuv. A 
     ,   ,  -
 . A       ,    -
,  . A szervezés tárgyát   , 
  . A   ,   ü, 
 ,    .

A folyamatok osztályozása lehetséges:

– funkcionális területek alapján,   ,    -
  (, ,  [], ,
, ü,  .);
–  zvz műöd ázii zi: input (),   , -
,  ; transzformáció,   ,
 .     ,  .; 
(),   , ,  . .
– rendeltetés szerint:  (ü )   (ü)
.

A zvz műöd bmuó ymmd:

– a folyamatok taxonómiai modellje,     
ü  (, ü, ,  .);
– a folyamatok strukturális modellje,      
  ;
–  zvz dimiu műödi mdj,   ,   -
      .

A műv vzv  zvzv c övmy:

–  műv iíá  zvz cjábó, giájábó, ii  ív
hőgibő dódó övmy züg vy jui;
148 A szervezetvezetés elmélete

–  műv dvá  iü  öyzi ,  zvz bő

dágiv, hőgiv, gyb  diáágá,  hmizációjá
züg bizíi.

6.7.4. A szervezetekben megoldandó műveletekkel kapcsolatos vezetési

és szervezési eladatok

) Az gy műv iíááá mgddó vzi  zvzi d

1.    követelmények meghatározása:
•  ü ékenységek pontos determinálása;
• z gy vyg ci iíá, iv mgvázá  -
 ü.
2.  egyes tevékenységek végrehajtási módjának, az alkalmazandó eljárásoknak
és eszközöknek a meghatározása:

Tvygi ziű zvz üi (jái):

I. művi ziű vygzvz vgy muzvzi jáá,   
    –    –  -
        (,
, -, -, , , ü-
 .),   ;

II. dmiizív vygzvz,     (ü-

  ),    ,    
, ,  ü  (, , -
, ,  . ),    , ,
, , , ,  .  
.

3. kompetencia alapú munkaszervezés: azaz a megoldandó feladat és az azt ellátó sze-

  . (F  ,
   , );

4.  vyg gymáhz öő códái módjá, dj mg-

határozása:

A művi vyg códáá módji h:

– a tevékenységek soros kapcsolása:
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 149

– a tevékenységek konvergens kapcsolása:

  


   V
V

  

–    (, ) :

   


  



  

40. 
A folyamatban zajló tevékenységek kapcsolódási módjai
Forrás: A   

b) Az gy műv özhgá,  ym igáá

A    ,     -

   :
–      ,   
   ;
–  ,         
,  , ;
–      .

A  soros kapcsolatrendszere      -

 :    ,     
.
A  konvergens   - ü
  –  ,  ,  ü – -
  ,  ü  ,  
150 A szervezetvezetés elmélete

     ,     -

  . I     ü ,
, , ,  .   .
A divergens   ,    
 , ,     -
 . Í   -  , ,
-,  ,   . -
 .
A  műv igáá     tanmenetekben
( , -  ) . E  -
 –    –     ü
,         
   ü.

Szvzzvz, zvzjz üi

A ,    ,     szer-

vezeti célokból, az azok elérését szolgáló vő műv ,  elvárások rend-
,   öyzi yző  ü . A 
     ,       ,
,  ,  ,      
     . A  ,    -
  ,     .
A       ü ,
 ,     ü   .
A   ü  ü   
,    ,      
 ,    (  ). M
    ,   ,   
    ü ü    
 . E       F-, 
    T-  . A ü  -
  W-    .

A zvzíá, zvzáíá, szervezetfejlesztés a zvzi c (műv,

váá)   öyzi yző üggvyb  zvzi uúá ií, mg-
zvz,  vyg özhgáá igyi. A zvziíái, -áíái,
-jzi műv mgidíáá j jgi já z Aíó i30 képezi.

30
Civizvz, Aíváy vonatkozásában az Alapszabályzat és a Szvzi  Műödi Szbáyz
,     –   –  ,  -
.
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 151

A A          

,    ,    ,   -
 ,   S  M S -,  
. A S  M S   ,  -
    .

6.8. A vezetési műveletek megoldása – a végrehajtás irányítása

A   , ,     – -
    –      -
 (  ),      
.31 A     vző  zvzb g hyő,
ző üggő ő mód zmy, iv öz, áu, zi,
a vezetést támogató szervei, vagy az általa meghatározott ( ) ()
újá iáyíj, byáj, zz bizív zvz  áí (vzű ií)
c mgvóíáá, z őá hy hzááá.

A  ()     vezetési funkció, a szervezet céljainak

 izáá, z őá  zvzi művb mgvz zii
mzgáb hz   ym özhg (özhá) bizíááv  műöd.
A          szinergia.32

Az iáyíá  övző vyg gj mgáb:

–  ,   ,   vá jímy-
szintjének meghatározására kerül sor;
– ü    ü,     
mb özíi mg  c;
–     yg   bvzá  művb.

A           . E
 áá v z iáyíá mgj:
) zmy, özv vgy ív iáyíá (cá – Fy) májáb;
) vzői diáá újá;
) ibii ú zvziáyíá módzáv.

31
A        () ,   
   ü     vzi v  vz-iáyíá igáágá. E
adódóan az iáyíá  vz gy já mgyiváuá, vzi zihz má  má mód öődi.
M : z iáyíá y vzi „ució”, my  bz vyg őz,
 vyg  zvz cji  vző ú áá  z g ció, vghjáá ji.
32
A szinergia    gyü ő  –    ,  z ő ü-ü -
   gyü, gyidjű há myigi  miőgi öbb, öbb dmyz.
152 A szervezetvezetés elmélete

6.8.1. Személyes vezetés, közvetlen irányítás

A zmy vz, özv, ív iáyíá ,    –   
  – közvetlenül,    . E    ope-
ív iáyíá  ü,   közvetlen felügyelet    
ü ,  ü       , be-
vzh uíá (c, izd) májáb. E      
    . F      parancsnoklás
 () .
A      –       -
 ü –        .
A          -
 ,  ,       .
A      ü ,   
   ,  , ,     
,   ,  ü   ,  -
 .
A    (       -
)     ,   .
A  ,    öz, c zuó humáő-
forrás vezetésénél –       -
 ,  –    ,  
őb ü z ád byáá. A ,    
    ,        
ü  ü,   . I     , 
   ü, ü .
A  ,    ,     -
 ü   , motiváltságuktól,     
adekvátan alkalmazott vzi íuáó. E  –   -
, ü ü –       -
    . A    
        . Í  vző kemény-
zű có,  jóú có, zuív, iv iciív33 magatartást
úíh  özv, zmy vz á. E    
bizalom, a c iíááb  ,  kommunikáció módja, a motiválás, illetve
az őz metodikája, illetve a cselekvési szabadság    .
A ,       ü -
,     ,    
céllal, és feladattal teljes mértékben azonosulnak, ott ma üdiá vygő
 vző bzü.

33
A       (  - 
).
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 153

6.8.2. A vezetői koordinálás

A        , -

  ,     ü  
. A        , 
 ,      , 
,   ,   , .
A diáá  c mgvóíáá ámgó ív bvzá, my 
kerülhet, amennyiben:
–  vz, iv  zvz á m bizíu z őá  z zözö
özhgjá (m áu ő z d my bövz);
–  vghjá á áu  ,  újbó özhgb  hzi z ő-
forrásokat a célokkal;
– z őző ő mbiációj zi züg (göbbzö) z özhg ií-
tását.

K K (1972)  üü34     -

 :
– strukturális koordináció:       
    ,  , 
  ,       
(, , )      ,  
  ;
– technokratikus koordináció: ü   : , -
      (   ,
 , , ,  , , TVSZ .);
– személyorientált koordináció:    (, -
, ,   ,   ,
   .).

A diáá iiduó m z őz,        

  ü. A      ,
  ,     . A c hő bő
őá ácíááv, üő őá igybvv, d módíhju  v-
célokat ,      ü.
A koordinálás mindenesetre beavatkozást jelent a szervezet életébe, a megszokott
. A   ,     ,  
   ü ,   . K  -
    ,   ,   -
   . I  ü     ,
 ,  ,    ü . A célok
gdá,  özö zád, ő miváció  gy di  diációbó
adódó feszültséget.

34
Bakacsi  . . (1991): Vz – zvz I. B, A K, 149–150.
154 A szervezetvezetés elmélete

6.9. Végrehajtás irányítása kibernetikai megközelítés alapján

A   ()      ü, -

ü,  ü,       
ü. A        -
    ,    
,      ,    ü
. E        ü,  
vív izd gí,     -
  zavaró hatások,     .
A         
  ( )  . E    „ívá há”
. A     ,   ívá há vyü bizto-
  ,     iáyí zvz . A 
szervezeteket a környezetükben (4E)  - m ívá há
érik, ezek a zavaró hatások. A öjáó vgy iáyíó zvz kötelessége megvédeni
 zvó háó z iáyí, ád zvz,    ü
 . Ezt a jelenséget izolációnak nevezzük.

Izolálás:   ,       

,        . A  
 :
– Pzív izáá,        -
     ()   ( 
) .
– Aív izáá,        ü
,  ü   (   ,
,   , ).

Szbáyzá    őzi    ,   

,      meghatározottaktól eltér (    
  ),  igzíő izd beavatkozik az alárendelt szer-
 . Az őző  bvzáig jdő c visszacsatolásnak
ü,  szabályzást jelent    . I   
,    ()      ,
és annak tevékenysége lényegesen eltér az elvárttól. E    ü
        ,  zavaró
hatások megszüntetésére,    .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 155

41. 
A vghjá iáyíá zbáyzá
Forrás: A   

Vezérlés során az iáyíó dz zi  zvó há     -
  . A   igzíő izd zíi
z iáyí dz, hgy  zvó há bövz  i  mgház
mód vidj. Ezz  vív izd ámgj z ád zvz c-
dz időbi hy mgvóíáá i. I  ,   
      ,     -
      .

42. 
A vghjá iáyíá vz
Forrás: A   

T         !

156 A szervezetvezetés elmélete

6.9.1. A vezetési műveletek megoldása, az ellenőrzés, az értékelés

Az őz gy bizíái vzi ució,     miőgi j-
gyeit és annak czűg  vizsgálni. A szervezet által elfogadott, illetve számára
 ciűz    őí zbáy vizgá, összevetése   -
,    , . A  : 
a czűgő,  jgzűgő,  zbáyzűgő, a szervezeti alapfunkció követel-
ményeinek  hyző, az őá    felhasználásáról.
A ,   ,   ,  
    ,    tényeket elemezzük, és annak következteté-
i íjü   vábbi vygü.

Az őz hy, z  vzb

Az őz    bizíái uciój    :

–     ,   
 ,  ;
–     , ;
–    ,    ,  
 , ,      -
  ;
–        ;
–     ;
–  ,  , .

A        

  ,   ,  -
,    ,    .
A           
,  -,   ,     -
,   . A vző z őzi uciójáv mi:
– koncepciójának, ciűzi  , helyességét;
– a döntéstámogató rendszerének funkcionálását, döntésének megalapozottságát;
– rendelkezéseinek,  helytállóságát;
– őá,  ,  ,  felhasználását.
Valós
teljesítmény

Elképzelt
teljesítmény

43. 
Az őz
Forrás: A   
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 157

Az őz –  zvzb zjó műv ációjáb – öh:

)  vyg mgőző,    ()   

,   ü,   
(,  .);
b)  vyg ymáb,    ,  ,
   ,  ,  ,  -
   ,  .;
c)  vygi műv bjz uá,   ,  
,   ü,  ü  -,  
  .

A  ,     üöböző zm  .

A vyg ymáó  módjáó üggő z őz öh:

– ő mgház zbáy, bj, vz időözö (, , ,
, , ,  4–5 );
– vzű,   , ,   ;
–    ü jellegzetes pontokon ( ,  -
  .).

Eőzi íu:
–   ;
– ü ;

A bő őz jái:

–  muymb bí öőz;
–  vzi ymb bí vzői őz (FEUVE);
–  üggí bő őz;
–  bő üi őz (bizági);
–  ujdi őz;
– könyvvizsgálati kontroll.

A        . E 

   . A       – 
     –,   ü     ü 
.
S   ,      .
U     ,      
 ü,     ,     
 .

Küő őz jái z y zi h:

– mzözi c uó őz;
– ámhmi őz;
158 A szervezetvezetés elmélete

– özigzgái őz;
– gái (civi) jgi c uó őz.

A nemzetközi kapcsolatokon    -   

 . E   ,      
 ü   (ENSZ, EU, NATO .) S  
   (,   .).
Az ámhmi őz     , 
 A    (A,  , 
ü, , ÁSZ).
A özigzgái őz        (-
, ,   ,  , ,
 ).
A civijgi őz        
 ü. I       ü,
 .

Az őz jái ágyi dó:

– A övygi ügyi őz     ,
üü    (ü  ,  -
 ,    .).
– A zmi ügyi őz    - 
    (, , -
ü ,   , ,
,  .).
– A ic vgy vyügyi őz    ,
üü    (, ,  ,
 ,   ).
– A muügyi ügyi őz,     -
    (  , ,
  .).
– A zügyi-gzdági ügyi őz    -
,      (, 
. ).

Az őz jái  c dáó:

– A dzőz (, , ü , 
 )   ,    -
, , ,    ü
.
– Edmygi őz      , -
   ü ü  ,   
,     .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 159

– Imii dz őz:     -

matikai rendszerek35 , ,   
  , ,   
vizsgálata.

Az őz mái időd já:

– Mgőző  ,     ,   -
,         
. N  ,       .
– Feltáró  ,  ,     , 
     ,     ü
.
– Uóőző ü,        
ü  ü     .

6.9.2. Az ellenőrzések ormái terjedelem és tartalom szerint

– Ágó vgy mx őző  ü,      

 .
– Cőz       -
  . I    ,   ,  ü-
 ,  ü     .
– Szőz   ü, ,  ü-
,    ü  ü   , 
  .
– Tmőz       ,
    ,   -
.

Az őz módzi:
– ;
–  ;
–  ;
–     ;
–  ;
–  , ;
– ,     ;
– ,     .

35
370/2011. (XII. 31.) K.  ,        
 
160 A szervezetvezetés elmélete

Cig műöd

A cig mi  vz gyi dz  vz, z őz  z imáció-

áá diáj. A cig dz zzű műöd bizíj  vző
zámá, hgy  zvzi öyzb vgbmő  vázáó mgő időb
kapjon információt, és arra gyorsan, hatékonyan reagáljon.

6.9.3. Az értékelés

Az értékelés –     vezetési funkció – az eredmények el-, 

mgim,  hibá zí hzá ji. A      
,  ,  .
Az őz minden esetben követnie kell az értékelésnek,  -
. A értékelés realitását  ,   mz bizíhj.
Elemzésen       ,
 ,        
 ü.
Az elemzést    strukturális, illetve genetikus .
A strukturális elemzést    ,   valóságos
helyzet feltárását kell elvégezni (ygb digzizáá vgzü). Strukturális elem-
  ü,   őzmy, a körülményeket, az adatokra és tényekre alapozott
eredményeket, valamint az őidző okokat    ü. Í 
 ,  honnan hová jutottunk.
Genetikus (, , -,   
) mz őb vző  mz  já mzi.
L  jődjz zíü ezen elemzés során. M   
,  ü    ,   ü. A 
   ,  - ,  - , 
 : ,    ?

A       , :

– M   ? M  ?
– M    ? (, ü,  .)
– K ü? (,  .)
A     ü   .

Az értékelés is vezetési funkció,      ,

  ,      ü
,       ,  ,
  ,     ,  .
Mindig mg  íi  szervezet egészét, őbb zvzi gygi, a szervezet
uciójá miőg, a vz hyz  z őzámú vző. A értéke-
lésnek –    – végig kell futnia a szervezeti hierarchián. Minden
alkalmazott elvárja,  ()     .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 161

Az  cíhó:
– formáját tekintve: , ,    ,
ü  .
– jellegét tekintve lehet:
• bő :         (-
)  . V     
  ü . L   ,
 –      – ;
• üő :  ü   – ü, , 
  –   ,  ,   -
;
• özbüő :    ,    
  .

Az értékeléssel szemben támasztott követelmények:

) yzűg, ág:     ü 
,  . A   ,     
 ;
) ő vő  jző háú  i:     
,         ü-
 ü;
) demokratizmus:        , -
        .

A   ,  ,   ,   

   ,      
.

6.10. A vezetési műveletek megoldása, a tapasztalatok eldolgozása

A         , 

ü, ü    . A   ,
   ,    
  ,    . A 
   ,   .
A      :  mggy, mz (-
), dö-őzí  bvz. E      
  ,   -   .
L,       :   -
  ,  . A   ,  -
   /   - ,
 ,     ,     ü 
,       , . E 
   ()     
162 A szervezetvezetés elmélete

  24–72  ü  . A   ü
ü     .

6.11. Vezetési műveletek a különleges jogrend alkalmazása esetén

(Csak a honvéd tisztjelöltek részére kötelező tananyag, a rendvédelmi tisztjelölteknek

és polgári hallgatóknak a látókörük szélesítése érdekében ajánlott a feldolgozása.)

6.11.1. A parancsnoki munka mint a speciális vezetési olyamat megoldása

A   –     –     -
ü. E     –     
     (c)   – parancs-
noklásnak,   parancsnoki munkafolyamatnak ü.
A parancsnoki munka a katonai és egyes rendvédelmi szervezetvezetésben meghatá-
z zmdz já izáódó ciái – ááb művi  hcv-
yg mgdáá mz – já vzői vyg.
Mg  i vz,  cá – üög jgd bvz á – -
yg   bvz djő, mid máb, mid mdiájáb. A i
zvzvz  cá, mi c újá öő vz j. A c
mdá m űő uíá, my vghjá z ád zámá öző,
megtagadása súlyos joghátránnyal jár.
A katonai és egyes rendvédelmi ( ) művi d mg-
házá öh zób, íáb vgy jzb, de a decentralizált vezetési rend
 ü   parancsnok önálló kezdeményezését . A  -
         
 ,        , 
       . A   
  (  )     
  .
A NATO-     „mission command” külde-
tés36 paranccsal      „ugi”-, zz mgbízá
 ,  küldetés harcászatot mint vezetési tevékenységet alkalmaznak. A 
ü művi d,  ,  ,  műv-
leti harcparancs formájában jelenik meg, de nálunk is elterjedt, illetve elfogadott ma már
a misszió    . L   
szakterminológiában terjedt el a küldetésorientált megfogalmazás, amit vzi zó-
ként alkalmaznak. A     művi d (
 )         -
.

36
A küldetés      – , . – A transzcendentális
rendszerekben ,  (  )  ,    .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 163

A védelmi    , a parancsnoki

muájá őbb mi jgyi  :
– dv, - izázá;- időzámv;
– őz izd;
– hyzmgí (hyz);
– elhatározás, elgondolás;
– parancs kiadása;
– gyüműöd dj;
– támogatás rendszere;
– vghjá iáyíá;
– őz, ;
– tapasztalatok feldolgozása.

A        , 

 ü üü hadászati (), hdművi ()  harcászati
( )  . A    (O 
H T)       ü -
    uíá, izd, hcázi hcc,
harcintézkedések  ü     .
Feladatvétel:        
vonatkozó elgondolása zób, íáb, jzb, ,   kommu-
nikációs eszköz útján ü     . A intéz-
kedés, parancs      parancsnoki munkafolyamat.
A ci mu  vzi műv gy já, gydi mgdá.

A ci vzi műv uciái mgjí

A       –  -

 –    ü . A  ,  
,        ,    -
     . A     
      . A 
 ()  ü     ü.

Feladattisztázás

A  ,  harcfeladat pontos megértése érdekében a parancsnok és törzse

tanulmányozza az általános helyzetet:
– az elöljáró parancsnok elgondolását    :  -
   , ,     ,
     (, ),   ü 
 ,         ;
164 A szervezetvezetés elmélete

– a saját kötelék feladatát: ,     ( -

, ,     ,    
 );
–  d vghjááhz dz áó ő, zözö: , -
 ;
– szomszédok feladatait:         -
;
– civi-i, dzi gyüműöd hőg:   
   ü   .

A feladattisztázás során      

,   meg kell érteni:
–   , ,     ;
–     , , ;
–     ;
–        , , ü
 ;
–   ,   ,      -
;
–  - (CIMIC)     ü 
 ;
–   ü ,   ;
–    .

A         

  ,  kritikus információkat ,  
az őz gdá (  ) ,  parancsnoki útmutató
,  időzámv és az őz izd .
Az őz gdá (  )    feladat
(ü) célját, a őőij iáyá, a kulcsfeladatokat, a siker feltételeit.
A parancsnoki útmutatóban         
    ,    . E
   ,    ,   ,
     ,      
  .

Az időzámv  ,   ü:

–   ;
– dz áó idő;
– z őz izd  ;
–   ;
– ,  ;
–     ;
–     ;
– elhatározás, és kihirdetésének ideje;
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 165

– harcparancs ( ) kiadása;

– gyüműöd mgzvz;
–  ;
–      ;
– készenlét   .

Az őz izd  ,   ü:

–     ;
–     , , ;
–    (ü);
–   ;
–   ü;
–   ,  ;
–  ,    ;
–     ;
–  ,   (,   , -
,     );
–   ;
–  .

Hyzmgí  ü        , -

    ,  ü.
– A zmbáó  hyz mgí  ü    -
,   ,   , ,
.
• Százödi c ,  , , 
     ,  , 
 ,    .
• Lgiő öz     , 
.
• Vzőzv , , ü  .
• Lgizii, ,  ,  -
.

Következtetést vonunk le     ,  ,

, ,    ,    ,
,   , ü  , ,  -
   .
– A já ci hyz mgí     , -
, ,  ,    .
• Százödi ő       -
   ,   ,  
,  ,   .
166 A szervezetvezetés elmélete

• A giő vzááb    ,   -

    ü,    
    .
• Lgizii áág ,    , 
, ,    .

Következtetést vonunk le    ,  , -

ü,    ,    .

– A szomszédok helyzetének értékelése  , ,  

 ü, ü    . Eü
  , ,       -
,    ü,       -
. V  ü .

Következtetést vonunk le  ,      -

    ,   ,   
 ,    ü.
– A terep értékelése  ü       ,
      ,    
,       
,     . V  
 , , ,  ,    -
,     .

Következtetést vonunk le  ,        -
   ü,  , ,   
  . S   ,  
   , , ,   (-
)      ,    -
   . E ü ,    év- és napszak,
z időjáái öümy    (  )  
 ,        ,
  ,    .

A hyzmgíbő v vgövz   ü cselekvési

változatok kidolgozását, a megalapozott házá (dö) és a harctevékenység meg-
szervezését. A   :
– A szembenálló fél tevékenységének jellege, , , , -
,  ,   ,  
, ,  , , .
– Sjá ő vzó      , 
,    ,       , -
, ü , ,       -
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 167

 . A  :      .

V  ,   ,  .

A       ,  ü

    (, , ) hadijátékok
gígv, üöböző zimuáció zözöö (, )  a terepen tör-
ő szemrevételezésen áttekintik, íjá, mdzi37   
. A       (,
)      ü . A cselekvési
változatok kidolgozásának alapját  zmbáó  –  – já ő kontextualitása38 .
M    ,    ü, 
 . A     ü    -
     . A    
    ü  ,     ü
  . A    -
 –    –      .

Eházá – gdá:     , --

 ,        
    . A  ,   
 :
– a parancsnok szándékát;
– az elgondolás vázlatát   (     
 ü,   , ,  -
, ü );
– a végrehajtás fázisait,    , ü,  ,
  ü ;
– koordinációs mátrixot;
–  ámgó ő di;
– a logisztikai támogatás elgondolását;
– a vezetés rendjét;
– a kritikus információ igényt,   ;
–    kockázatokat és azok kezelését.

A   ü    művi v z imuááá

ü . E  :
– az gdá vggí, z ij;
– az alárendeltek és támogatók feladatait,  ü   ;
–  zmzái-, hőgi-,  vzv idgzáá.

A         -

,   ü . A    , , -

37
E  ,        ü .
38
Öü,  ,  .
168 A szervezetvezetés elmélete

, ,   . A   

  ü ,   bvző zb íjá z üd, a tér-
kép-koordinátákat, az időjáá  gyb mógii d, vábbá  ü  m-
dell magyarázatára. A   ü  elöljáró kötelék tevékenységi
körzete általánosságban, a kötelék tevékenységi körzete részletesen, és a szembenálló fél
bjumi íá  hő gzbb.

A harcparancs tartalma:
1. H:
• Á :
1.  ,  ;
2. ,  ;
3.  ;
4.  .
• S  , , ,  , -
, , ABC  .
• S  , ,   ,   ,
,     , ,  
.
• M, -    .
• F:
1. ;
2. .
V  .

2. Küés (művi hcd): A zvz dá gy ömö, viág, öz-

 mdb öő mggmzá.

3. U    

) A c zád:
1.  műv cj;
2. i c;
3. tervezett katonai végcél.
b) A c mz:
1. A vyg úyj;
2. A i byáó yző.
c) A hc gdá: já művi vyg gdá
1. dí  imációzz
2. űzámgá
3. műzi ámgá
4. gvdm
5. imáció műv (INFO OPS)
6. ABV vdm
d) Aád di: Az ád ő di üö-üö,  művi -
vyg üöböző zzi mgő:
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 169

(Mgcm!):
1.  zvz ő művi di;
2.  mgőíő  ámgó ő ődg di;
3.  vdm ődg di;
4.  műzi ő di b.;
) Kdiáció uíá (időzámv, őz mzgá, űz  mzgá, űzv,
mg, ABC. M i mgjh);

4. A   ,    ,   -

   (, , ü ) 
 ü       , 
 .
)  gizi mái  övmyi,  ámgá hyz, iiu ji;
b) özdi ámgá;
c) gzgügyi bizíá;
d) zmyügyi ámgá;
) áá dj;
) gdó mzi ámgá;
g) zügyi áá.

5. A    :

)  vzi  ü;
b)  c hy ijö;
c) özöő (iz) üd;
d) özö  ii uíá;
) z ii zvá i vdő izd;
) hívóv;
g) dőv.

Aáíá  zád

A        ,  

,   . A művi hcc idáá – 
  – dominánsan terepen,    ü czű vgzi
   .
Az gyüműöd mgzvz   koordinációs tevékenység, amit
a törzs, illetve a katonai zvz c vgz  z (mdz újá)
vagy térképen, illetve szemrevételezés keretében   . A 
 , ü  ,    .
Az gyüműöd á z öjáó c z ád,  mgőíő   ámgó
zvz ői, zözi vyg, mővi – művi házáá
mgő –  őbb, iv iiu mzz iő  zz (ö-
b),  d, z iáy  z idő zi özhgj.
170 A szervezetvezetés elmélete

Az gyüműödi ábázb :

–        ;
–  , ,   tevékenységének rendjét feladatok,
iáy, zz  idő ;
–   ü     ü, ,
     , .

Az ő vdm –  műv ( hc) middú ámgáá  mgzvz – -

         
,      , , 
  . A mindenoldalú támogatás megszervezése 
kötelék tekintetében mid y művi  műv c vyg vg-
hajtása során elengedhetetlen,  magában foglalja   :
– dí:  ,       -
         , 
.;
– özv vgy dző bizíá:      -
      ü ü  
,  ,    ;
– ömguzíó gyv i vdm  űzvdm:  ABC-,  -
 ,      , -
 ,  ;
– műzi ámgá:     ődíi   -
,     ,    
         
;
– álcázás:  ,  ,  ,  
,       ;
– zi, gimii bizíá:    ü -
, , ,  (  
)    ;
– hidrometeorológiai őjz:      támogatása;
– rádióelektronikai védelem: az informálás és információvédelem, a titokvédelem
, ,     , 
 ();

A gizii művámgá,      ü -

       ,  ,  -
 ü,    :
– az anyagi támogatás magában foglalja az élelmezési, a ruházati és az üzemanyaggal
 , ;
– a technikai eszközökkel való támogatás magában foglalja a gjámű chii z-
özö (művi  záíó, gi, ödi, vízi),  gyvz   őz öő
támogatás ;
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 171

– diáj z yg, zözö uáóáá, jvíáá, iváá   záíái

feladatokat;
– az egészségügyi bizíá keretében a mgőző, z áó,  hbiiáció,   já-
ványügyi tevékenység  ü .

A művámgó vz mgzvz magában foglalja olyan rendszabályok és fel-

d vz  izááá, my bizíjá z ád mid időb öő
byááá hőg, imááá, iv z imáció gdáá, dgzáá,
az információvédelmet. A  ,     -
     . A vezetés megszervezése során ki kell térni:
– a vezetési pontok települési helyeire és az áttelepülés irányaira;
– a parancsnoklás rendjére;
– z özöi dz öbb máb  mód öő műöd;
– a rádióelektronikai zavarások elleni védelmi rendszabályok, és eszközök alkalma-
zására;
– z g ádiódz zváá ( ibvdm);
–  ódá dz, hívó-  dőv, vmi zám mgházáá.

A        

   készenlétet,   – őz  –   -
   . A     , 
,    .

6.11.2. A harctevékenység végrehajtása – a végrehajtás vezetése, irányítása

A    –  zvzi ziő  ziuációó üg-

gő –  vghjá vz, iáyíáá gj mgáb. A  
  –  vghjá á – z őá mgvz zii
mzgáb hz öi  c jí db. A   
hyő, ző   vyg jgő üggő –  vghjá vz, iáyí-
á – üöböző mód izáódh. E alsó vezetési szinteken a személyes vezetés, a szer-
vezetek többségénél a koordináció,     magasabb szintjein – 
  , ,    –  vghjá iáyí-
á ibii mgözív vóu mg  cdz jí. A  
   ,    folyamatba csak szükség
esetén szabad beavatkozni, ,     ,  
- .
– Szmy vz vgy cá (Fy) dominánsan alsó vezetési szinten
,   c  zmy jv, áhá (uíá,
mgbízá), gyi byáá bizíj  zvz  áí c .
A parancsnoklás       kommunikáció módjával
 miőgv,    ,   követett mo-
tivációs rendszer következetes realizálásával, valamint a helyzethez, szervezethez
igzí, mgő mz vzi íu vóíhó mg.
172 A szervezetvezetés elmélete

– Koordináció       , 

 c z ő m zhő vyg mi, iv   mg-
vázá övzb yzü módíi, iv új özhgi z ő,
eszközöket,  zz bizíj  c jí.
– A     z öjáó zvz vziáyíái
rendszerében ( vghjá iáyíá ibii mgözí öő vizgá
já)       ( )  () -
 . A       ( ) izolá-
lással (), vezérléssel és szabályzással   (). A 
a parancsnok a m ívá há    . A vezérlés során
     ,      
 ü ,      , .
A    ,     ( )  -
 ü,    szabályzással beavatkozik az alárendelt szervezet
 ,     .

A művi vyg vghjáá vz, iáyíá során a parancsnoknak

 öz ( ci, vzi c) ádó imáódáá, z ád
imááá,  vázó hyz vó gy gáá züg bizíi  művi c-
dz jí db. E   vő bmz, b-
mmgdái vzői vyg züg  c vgzi. E  
    ,     –    – 
  . A ,       parancsnok
művi hchyzb,  dimii vyg vz á má, má módz
hoz döntést, elhatározást. A dinamikai tevékenység vezetése során a parancsnok az ere-
di házáá mgvóíáá özi. A   problémamegoldási
metodikájának alkalmazásával a parancsnok a kritikus helyzetben azonnal reagálhat a fel-
mü bmá  db, hgy z á vz zvz jí dá,
küldetését. A   ,     művi izd,
illetve uíá       .
A parancsnoki munka feladatainak megoldása szervezeti szintek tekintetében tör-
 cőz mumódz alkalmazásával, illetve párhuzamos eljárási rendben, de
  kombinált (  )  .
Lcőz mumódz       , 
         -
. A       ü,   
    ,     -
     . A  ,   
  ,  ü      (, ,
, ) ü. E –     –  
  .
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 173

Parancs
Felsőszintű utasítás
vezetés (rendelkezés)

Középszintű
vezetés

Alsószintű
vezetés
IDŐ

44. 
A cőz vzi mumódz
Forrás: A   

Párhuzamos munkamódszer   ,     

    ,   . E  
       ,   -
  . E   –    – 
      .

Felsőszintű
vezetés
Parancs,
utasítás
Középszintű (rendelkezés)
vezetés
Előzetes
intézkedés
Alsószintű
vezetés
IDŐ

45. 
A párhuzamos tervezési munkamódszer
Forrás: A   
174 A szervezetvezetés elmélete

6.11.3. Az ellenőrzés, értékelés

Eőz

Az őz mid ziű c vmyi művi zvz vzi y-

máb   gdh vzbizíó uciój. A c z őz
özvhi z á iűzö c z  dmy, mggyőződh  dö
hygő,  ym zvzgő, z ád gdgő,  hiáyó
és problémákról. A         tervezett és végre-
hj vyg özöi üöbgő, feltárja a különbségek okait, és következtéseket
von le –     –  vábbi dő vzó.

Az őz alapelvként ü  :

– a rendszerességet és a folyamatosságot;
– átfogó,  (  )   jelleget;
–   (  )  kölcsönös –   ()
  – kapcsolatot,
–     ü     -
  (  ) ü ;
– a zvzi őá mgóvá  mgíá    -
,   , ü  .

A katonai szervezetnél az őz cj:

– ,  ,       
;
–      ,      
    ;
–     ,   
  ;
–       ,   
     ,   ,  
  ;
– ,    ,    ,
 .

A    (    ),   ü,
 ü,     ,    ,
.
A       ,  ,
  ü .
A    üü    ,
,   .

A katonai és rendvédelmi szervezetek tekintetében az ágó mx őz az elöljáró

parancsnok rendeli el, és az kiterjed a szervezeti tevékenység és a struktúra, a kapcsolat-
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 175

rendszer valamennyi területére. A    kiemelten kell vizsgálni minden
ziű vz  z d izááá  miőg, hyágá.

A zőz - (z)ü ciiá á öő őz ji. (I

     ,    .)
A témavizsgálat során egy jelenség, jáái d, bvz vgy módíá -
vezett tevékenységi rendszer, metodológiai eljárás kontrollálását értjük. (T
    ,   ,  ü  
,  .)
A cőz dominánsan egy meghatározott jelenség (ü )
bekövetkezését vizsgálja,    ü   ü -
    ü, ü -
 .

Az gyi, zmy őz –       -

 –       c, vgy bizági őz,
  gydi őz  . E    ü
      , elemzésére .

A    üü    .

A   :
–  ;
–      ;
–   ;
– ,   ,  ;
–  ,     ;
–    ;
– ,    ;
–    .

A   :

– ;
– ;
– ,   .

A        ,   

,      . A  
     ()     
 ,         
,      ü.

A           -

:
– ,   ;
– , ,   ;
176 A szervezetvezetés elmélete

– , ,   ,    

ü.

A   ,  ü  ,  

ü     ,     -
  . A    ,   
          . A -
        ,
     . A ,    
ü   ,   „   ” 
      . A  ü, -
       . A  -
ü        
   ü,     –  
   –   ,  ,    
 .
A   ü    ,   -
   (       
 ),  ü ( ) , , -
,    .
A   :
–    ()     ü (-
) ;
–     ,   , ;
–   , , ;
–    , ü, ,  ü , -
,   .

V      , 

      ü ,    
  ,   ,    
  .
E     ,     -
   ,  ü,     -
,      , ,  
,           ,
    ,     .
E –  ,    –  ,   
ü   ,   ,     -
  –  – :
–       , ;
–       ;
–   ü ü  ,    ;
–    ü;
–      ;
 Szervezeti vezetés műveleteinek megoldási módjai 177

– ,   (    ) , ,

  ;
–       , ,
;
– ,       ü,
  ;
–   ,  .

A  , , ,     

,       ,   ü 
 . A        -
     ,    ,
      .
A csoportos, illetve önálló szervezet és attól magasabb szervezeti szinten végre-
 ,        ,
   ,   –  , 
 –       . A 
 ,  ü ü  ,  
    ü.
A          ,
    . A     
,   –   – ,  megisme-
,   . K    
,    ,  ,   -
 ,      –   –  .
A     ,   
. A   –      – 
,    . A     -
. É ,    (    ,   
)       . A  
       . A -
   ,    ,    
     ü  
.
A       
     ü,    -
    . E  ü  ,  ü,  
,   . A  ü ü –  -
,       – ,  (-
),      . A   
   , . A   ü   
  .
A   ü      ,
ü    - –    
 –   () .
178 A szervezetvezetés elmélete

A        ,  -

     ü. E    
 ,        ,  -
     (, , ,
,    ,   .) . U
 ,        ,  
 -,    . A   ü
    -,     ,  
    ,       .
H    ,   ,      -
     !
 „Sibő m váh gy vző, h mid
gymg  íi, vgy h  j
dicőg já mgá j.”
(A C)1

7. A közszolgálati szervezetek,
a szervezetek típusai, őbb jellemzői2

7.1. A közszolgálati szervezetek működését és vezetését beolyásoló

őbb tényezők
7.1.1. A közszolgálati szervezetek és működésük

A      ,    

,         -
,  ,     ü   .
I     , ü  -
ü       . A  
  ,       ü
 ,  ü     
,      .
M       ,   -
     . E ü  , 
   ü      .
A közszolgálati szervezet3 vóág műödi ució dző, czűgi
v zvződő, ív vyg yó, jmző m mő ym
végrehajtó szervezet.
A        ,  
       . F,  -
   ,       
   . A       
 (    )   
 .
1
://../2017/02/24/21____ (A  : 2017. 08. 07.)
2
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, N K E.
(://.-.////11410/10364/T%20%C3%B6%21?-
=1&A=) 4.  ,    
3
A     ,      .
180 A szervezetvezetés elmélete

7.1.2. A szervezetek meghatározása, azok általános értelmezése

A zvz ud hz ádmi máció, my  üöböző ádmi

züg igí jö ,  my ddig mdh , míg z
 zügigíő d  udjá ái.
A     ,  , 
    ,    .
A       . A -
   -  -,   ,  
       .
A         
   . E  –   -  
    –    :
1. Tádmi züg hívjá ,    ü 
 .
2. T   ,   szervezeti struktúrán
és a szervezeti kultúrán keresztül .
3. A szervezeti céloknak  .
4. V bi bő uúáv dzi.
5. Sjá bő vizy-  zbáydz v,     
 .
6. Az emberek vizyg ó gyüműöd, munkamegosztás jellemzi.

7.1.3. A szervezeti igazgatás és a szakirányú működés értelmezése

A szervezeti igazgatás    ,   

   ,     üü 
     . H  
    -,   ,
   ,   ,  
      .
A ziáyú műöd     . E   -
,          .
K    ü   .
P         
  ü  . A   
          -
,    . (M Z  :
       ,   -
 .)4

4
Finszter G (2014): Rendészetelmélet. B, N K E R K.
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 181

M W5   ü      -

  :
A  () :
–   , ü  ü,
–  ü   ,
–     ,
–   ,
–   ,
– ü    ,
–  ü  ü  ü ,   -
 ,
–         .6

Bibó István7 a közhivatalnokkal szemben három követelményt tart fontosnak:

– a zgázűg,   ü     -
,      ,
– a zzűg,   ü  , -
dásmód és cselekvési készség birtokolását,
– jgzűg,      ,   -
   .8

A       ,   

    ,      . R 
,           ü
,    ,   ü ,   -
      . A  
  .

7.2. Külső környezeti tényezők hatása a közszolgálati szervezetek

működésére
7.2.1. A környezeti tényezők beolyásoló hatásai

A          ,

  ü     , 
         . A -
        -
   ü,     ü   
 .
5
Max Weber (  E M W) (E, 1864.  21. – Mü, 1920.  14.)
 , .
6
Weber, M (1987): Gazdaság és társadalom I. B, K  J K. 228.
7
B I (1911–1979) , , ,  MTA .
8
Bibó I (1986): Vág umáy, I. ö, Jgzű özigzgá. B, M K. 281.
182 A szervezetvezetés elmélete

Az általános rendszermodell szerint a szervezet  bmi d  őá-

sokat   ,     ,   -
 műödi c  d zi  ádm zámá züg imi
 íj á.
A         , -
,   ,   -  
 . A      ,
 ,      .



t
á a lok
tll


atál t t
a ll atkoá
átalaktá tll
olaat
atál t
a működési
llői

46. 
A zvz  öyz (vi váz)
Forrás: Czuprák O –Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet.
B, N K E. 98. 

E ,   bmi d ző yző myigi  miőgi

á mgházó, z özvő   üü  
 . E   a szervezeten belüli folyamatokon múlik,
hgy miy zív öi mg  műödi cb mgház jí.
E          -
,   ü        
  .
A    ,   
vizsgálva a yí dzhz z, miv őái  ádmi öyzbő
vzi ,  műödü hái i  ádm i.
A zvz büi dz üöböző uúá . M
     ( , ü 
),         ü
(,   .). E     ü-
         ,  
     üü   .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 183

A természeti és társadalmi körülmények,     -

   bhájá  zvz műöd i, cjá, dá,
szervezetét, tevékenységének és vezetésének rendjét,     
ü   .
A öyz öbb yzőbő áó gyü,     
   . A közszolgálati szervezetek szervezeti céljainak és fel-
di mgházá mgházó jgű idő z öjáó ámhmi,
máyzi  iii öyz, míg  zvzi  műödi zmbó  ádmi,
gazdasági és természeti környezet játszik meghatározó szerepet. A szervezetek rendel-
  (   )     
  .
A szervezet eredményességét       ü,  -
  ü      . M -
    ()    
.

7.2.2. A közszolgálati szervezetek kapcsolatainak őbb jellemzői9

A  ü :

– Az öjáó iáyíó öyz. A,       
   ,   ,   
   ü . A   -
      ,   ,
  ,     .
– Miizi ácá büi gyüműödői öyz    
  ,      ü-
 ,    ü  .
– Má ácá  miiziái zv ií c alatt a nem szak-
    ü -
, ,    .
– Társadalmi kapcsolatok   ü ,  ,  ,
    , ü, ,  -
   .

A        ü ,

ü        . M
          
   , , , -,   .

9
Tansegédlet a katasztrófavédelmi alparancsnoki állomány központi továbbképzéséhez (://.-
.///_143.) 38–42 ,    .
184 A szervezetvezetés elmélete

A özzgái zvz zág ívüi ci

A   ü        -

. E        .
A         -
  ,   ü  .
M  ü      ü .
E           , 
         .

7.2.3. A közszolgálati szervezetek erőorrásai10

A közszolgálati szervek szervezeteinek bemeneti oldalát  ü (  -

)     . A  humán elemeiket, materiális
javaikat   ,  immateriális forrásait    
  -ü ,   ü 
        .

A közszolgálati szervek humán alrendszere

A     ü  ,  ,

      -  ,  -
 . E    ü    
ü, , ,   , -
    ,    ü 
      . M  
         .
A    ,  egyén szintjén vizsgálható:
– z gyi jmzői zi,  ü   
, ,  ,  ,
   ,     -
, ü,  ü ;
– motivációs szintjei szerint,   ü   
 ü ü,  ,    ,
        ;
– c jmzői zi,      
, , ,    
        
. E ü       -
          .

10
Tansegédlet a katasztrófavédelmi alparancsnoki állomány központi továbbképzéséhez (://.-
.///_143.) 42–45 ,    .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 185

Szvzi zi vizgáhó:

– A  ,        
     . H  -
 ü    ,   
     (    ,
 , ),     -
 ( ,   ,  ). A -
   ü    (
, ),       (
ü, ),   ,     . A -
      ü „”, 
      (: ,
 ,  ,   , -
,  ).
– A  ü ,      
,      . A  
      ,   
     . A    -
  ,   ,  ü    
         .
– A          -
 . E ü      ,
    ,    . U
         
 ,  .

Egyén szintjén Szervezet szinten

vizsgálható elemek vizsgálható elemek

A közszolgálat szervek
humán alrendszere

Az egyéni jellemzőik
szerint A szervezet kultúra
A szervezeten belüli
Motvációs szintjei
szerint konfliktusok
A szervezetben uralkodó
Csoportos jellemzőik hatalmi viszonyok
szerint

47. 
A közszolgálati szervek humán alrendszere
Forrás: A   
186 A szervezetvezetés elmélete

A közszolgálati szervek materiális javai11

A      ,   -

,         ,  -
       .
O       .
– Ingatlan javaknak ü  a közszolgálati szervek kizárólagos tulajdonába
vagy tartós használatába ( ) adott állami vagyontárgyakat, illetve bérle-
ményeket,     ü. Á 
ü   ,  ,     -
 ü  . E     ü,
ü, ,      (, ,
,  .)   -  ü 
( , ,  .).
– Ingó javaknak ü  , ,  -
, ,    ü .
E       ( )
,     ,   ü.
• Anyagnak tekinthetjük    ü,  
   ,     
     (, ü-
 ).
• A tárgyak körébe sorolhatjuk     -
, ,  ,     
 (,   .).
• Technikai eszközöknek tekinthetjük      -
,     , ü 
  , (, , ,  .).
• Technikai berendezésekhez tartoznak     
,       
  (   ,   -
  .).
– Energiát       ,  -
    , ,  -
,    .

Az ő zvz góiájáhz       

 ( ,  ,  .).

A    :

– Az imáció jvhz z midz z d, ü, hí, my
 zvz műöd zmjábó ,  byáhjá  műö-

11
Tansegédlet a katasztrófavédelmi alparancsnoki állomány központi továbbképzéséhez (://.-
.///_143.) 44. ,    .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 187

dését. A    ü    -

 ü         
. A     ü    
 .
• A bő öyzbő zámzó imáció    ,
,      -
,      (, , ,
,      .) , 
        ü,
    . K ,   szer-
vz zámá öy hzzáhő, ü   ü
,  ív  özvü byájá  zvz műöd.
• A üő öyzb       -
  ü ,      információk megszerzése
őzí igy. E       ,
    . E ü  ü
során az imáció ijá, vgy üöböző zözö  módz
védik azokat (      , 
 ),       -
   (:  , , 
.).
– A szellemi javak körébe tartoznak a szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó
szakmai tudás, elméletek és elvek, a gyakorlati tapasztalatok, tudományos ered-
mények, valamint mindazon ismeretek, jártasságok és készségek, 
       . I 
    ,      , 
ü   .
– A pénzügyi eszközök az immateriális javak különleges formáját alkotják. A pénz
           -
   .

7.2.4. A közszolgálati szervezetek kimeneti értékei

A         feldolgozza

a „bemeneti oldalon” a szervezetbe jutó humán, materiális és immateriális szféra által
özví őá,    . A „ ”  -
jelenik a szervezeti eredményesség, amely a szervezeti célok teljesülésében, a szervezeti
hyágb, vmi  zvz műödi jmzőib mhő.
188 A szervezetvezetés elmélete

7.3. A közszolgálati szervezetek vezetési, irányítási rendszere

és unkcióik
A közszolgálati szervezetek sajátos vezetési rendszerrel rendelkeznek,  
a szervezetekben     -   ü.
A        , 
       ,   
,    . A     
  .
A özzgái zvz iáyíái dz  üöböző ziű vző zv z
c-  vizydz, my bizíj  mgbb ziű vzői dö  -
d óbb zi öő vghjáá. A    
     ,   
       .

7.3.1. A közszolgálati szervezetek unkciói

A   –       –  -

ü  ü ,   .
Tü       :

Mi mid zvz, úgy  özzgái zvz i ádmi igy hívjá

,  ddig md mg, míg z igy á, iv míg  zvz -
 z igíi.
– A    ü  ü  .
M ,   ,   ,
      ,     -
.

A özzgái zvz műöd cj  mdá, hgmóiá vó ö-

v, my  göbb zvz vő jáágá zi.
– A     ,  ü 
      ü  ü   -
 ü  . A    
     . E 
       ,   -
  üü     .

Mid özzgái zvz cj  jőd,  zvz á műöd vyg-

dz mdizáá,  ym öí.
– A     ,    -
 ,    . A 
,        
      . E  
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 189

   ,    ,  

  .

A hichiu zvzi í  z iáyíái dz –  gyv zv  -

 gdmg övmy –,  md zvzmi mgdá já
jg d z gy özzgái zvz vz (ciái  hvdgi
 dzi zvz).
– A    ,    
,     ü . A  
      ,     -
    ()     
. J    ,     -
    ,  
, , -    ,   
    .

A özzgái zvz műöd ád  zvz cji.

– K    ,       -
    . A   
      . A 
 , , ,  -
   .

A zvz mdzmj időő-idő mg  újui, új c  iűzi.

– A   - ü  ,    -
    (). A  
menedzsment célja a szervezet és a szervezet tagjai által felvázolt közös céloknak
      ,  
    ,      -
,       . F
  ()        
 ,  .

A szervezet tagjainak munkamegosztása, a szervezet stabil struktúrája.

– A          -
          
 ,    ü .
– A        
   . A     -
   (  )   
       .

A zvz bő zbáydz v, my b.

– A        
    (SZMSZ, ü,  ,
190 A szervezetvezetés elmélete

   ). A       -

          
.

7.3.2. A szervezetek belső adottságai és beolyásoló szerepük a vezetésre,

a működésre

Bő (zvzi-műödi) c

A       ,    

  . A    ü  
     .
A  ,    ,    ,  
    . H  ,     .
(Ez jáu iáb, váu muá, czu gyühz  má zvz,
ööhöz, ubhz. Mid-mid z gyi c vyí hőg hdzzá.)
A         ,   
     . I     -
   , ,    . E   
     , –     
 ü –      ü .12
A          
,   ü        -
. L   ,    . E     ü
ü (:      –      ,   
,     ,     ü ü
 ).

Szvzi chichi

A zvz  zvzi gyg  cji mggmzá midig vzői

tevékenység,        . A ü  
ü     ü       -
  .

A zvz  g ív mumgzá jmzi

A   ,   ü,   

 . A      ,  

12
Patyi A – Téglási A (2013): Államtan és a magyar állam szervezete. Közös modul. B,
NKE.
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 191

       ,     -
    .

A munkamegosztás technikai vetülete

A    ü,   ü

  . A  ,       -
,      ,   . A -
        .
Egyik ember munkája a másikéra épül, és az egyik ember munkája feltételezi a másikét.
A       ( ü -
 ) ü     ü. Egymásra
utaltak, csak a szervezet részeként képesek saját tevékenységüket elvégezni, ezáltal saját
 .

A munkamegosztás társadalmi vetülete

A      ,  -

  ,     , 
 ü  . A vző  bz vizy i ghó
úgy, mint sajátos munkamegosztás. M    ,  
 . E  ü      .
A     ( ü)   ü-
    ü,     
      ,    ü 
  ,  alá- és fölérendeltség, amely hatalmi konstrukciókkal van
alátámasztva.

A zvz vizyg bi bő uúáv dzi

A   ,       -

,      . A    
 –      –  ,   
 ,  . E    (-, -  -
 ,    )  
    . A  ,   
  ,     ü  (-
 , ) . E    
       ()    
.
192 A szervezetvezetés elmélete

A zvz já bő zbáydz v, mi b()

M     ,     
koordináció13 ,   -  ,  
, -   ,  . A   
  (  , ü) ,   -
      . A   
,    ,    .

A zvz ádmi íuú dz ghó 

A rendszerelmélet14        

rendszer,15    ,  . Í ü  
  ,  ,  . M -
  ,       16  .
A   :   mechanikus felfogásban mint
   . E    struktúráját . M 
organikus felfogásban     ,  -
         .
E    szervezeti kultúra17    .

7.3.3. A szervezetek ajtái18

A ,      ü,   

  . Sü   , ü 
,      . A továbbiakban elméleti
  vázái (ici),  hivi  z övy zvz cjá üöböz-
tetjük meg.
13
K:  ( ,  ,   , -
   ).
14
R: A     . Ö   20. .
   . A  ,      
  (-, ,  ,  ).
E   ,    .
15
T  () :  ,    
-. A  ü  ,  .
16
T   :     ü . A  -
 ,    ,    .
17
S :   . K , ,  , ,
, -  , ü ,  ,  , 
     . A     ,   
    . A         -
.
18
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati
E 108. ,    .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 193

– Piaci () íuú zvz ü   , -

  , -      ,  
    ü . E   ü-
     . S   
( )  ,       ü.
E        ü
   ü . A társadalmi szükségletek ebben
az esetben jmző idividuái mód gü i. A   --
  ü.
– A hivi íuú zvz    ü 
,   ,      . (P
, ,  ,  .) A ü -
      ü   
  ,     -
  . A züg igí módj ív. A  -
 ,      ( -
 ü)   ü ,   
. A   ( ),   ü  .
A      .
– Az öntevékeny szervezetek   ,   -
     ,    ü
, hozzájuk kapcsolódó emberek társadalmi aktivitását fejezik ki. Az ön-
      ,    -
  ü . I    ,
    ,   .
Az ezeken a szervezeteken keresztül megvalósuló társadalmi integráció leginkább
a kölcsönösségen alapuló cserével hozható összefüggésbe.

A      ü  , -

  ü   :      --
,            
ü  .
E       ü,  ,   
  .
A      züg igíi módj lesz.
K  üü   ,    ü
  ü  ü .
A  ü     ,  ,
        ü ,
  ,    .
A  ü  –    ü –  ü ü-
  . A  ,    
   ü     .
194 A szervezetvezetés elmélete

A modern vezetéselmélet szempontjából azonban mégis kiemelhetünk  

ő,    . E  ici (vázái) íuú
  hivi íuú zvz.
M  ,     ü-
. F,    ,    --
  ü ,    . A 
ü     ü   üü.
M ,   -     ,  -
    ü,      ,   
    ,    
. A      ,   -
     ,   .
Mindkét szférában özi d  műöd há,  zvz hyág.
D         ,  
    ,    
 - . T      
,  ,    . Kü
       ,     
 ü –     üü  –   
    .
A    , ü 
     . A ü    
,         , -
üü    .
T,          .
P      : , , ,
ü, ,  (, ,   .),
, ,    .

7.3.4. A szervezetek vezetési módszerei és eszközei

A     , ü  vezetési módsze-

reknek ü. A     , ,   
       ,   
érdekében, vezetési eszközöknek ü.
A   („”)   („”)   
 ,  ,          -
 . Eüü    , 
,     ,     
üü   .
A   ,     ü   
, általános módszereknek,       -
  ü  , speciális módszereknek ü.
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 195

A      ü  ,     ,

   .
– A gazdasági módszerek   ü,    -
. A     ,    
     .
– A politikai módszerek      ; :
  (),   .
– A jgi, dmiizív módz       -
    . A   
 ,  ,     . E   
 . E       . A -
  ,  ,       -
   .

A vezetés speciális módszereit,  ü ,   

ü  ,     . J ü-
    ü,   ü,  , 
       .
L    ,   ü    N
K E S ,       
   ,   .
H     ü  . M      -
      ,   ü   -
 ,    ,      .
A ü      . A 
    ,   ü    -
 . A         , , 
    ,      () 
     .
A    ,       -
       . E  -
   . M      -
,         
ü,  ,    ü.

7.3.5. A szervezetek osztályozása, típusba sorolása a hasznosság alapján

A         ()

   ,  ,   -
    .
A,   ,     -
,    ü  . A,  a szer-
vz őb i  zámá hz,  zvz gy íu házhó mg
(   5.1.1. ):
196 A szervezetvezetés elmélete

– öcöö őyö áuá ( ,  , 

);       ;
– üzleti érdekeltségek ( , , );   -
       , ;
– szolgáltató szervezetek ( , );  ü  ;
– közösségi szervezetek ( , ),    -
 ,   .

A közszolgálati szervezetek mint közösségi szervezetek kerülhetnek besorolásra mint a tár-

     ().
E   :
– E őz üő uúá ( ,  -
);      ,  .
– E ,  iy üő uúá. E  -
 ,            .
I,   ,     ,  
   .
– E  (), jgi iy üő uúá. E
       . I   ,
 ,  ü ,  „”    
.
– „A  ” ü, vegyes struktúrák jellemzik általában például a ren-
   ,     .

7.3.6. A szervezeti ormák alakítását meghatározó tényezők a közszéra

szervezeteiben

A vz  iáyíá dj, zvzi uúá

A      ü   

   ü,       
       .
A közszolgálati szervek vezetési rendjén       -
 ü,        , 
         ü ,
     .
A           
  . E         
  .
Hatáskör:        ,  
,  ,      -
     .
Főg:     .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 197

7.3.7. A közszolgálati szervek irányításának szervezeti rendszere

A         -

 ü. A ,         
  ü   . A   
 ü    ,    ,
        .
A özzgái zv muymi hám ő góiáb hó:19
– Szüi ym,       -
      , 
a szakterület   ü.
– Szvzái ym,    ü  ,
,    . A   
 ( ,  , ,  .)   -
   ü  .
– Gazdasági-ellátási vagy logisztikai folyamat,    
ü    ,     
,   -   , 
    . R   -
ü .

A         -

   ,    
,  ü      (,
, , ,   ü),    -
   .
M   ,     - 
ü,          .
Á      ,
   :
Munkamegosztás alapján:
A szervezeti munkamegosztás:       -
   . A       -
 ,  ü      
üü ,    . E    .
Eődg mumgzá: (  )   -
       .
A    : funkcionális, területi és tárgyi.
1. Fuciái mumgzá:      ü
  . A   
   (     -, -, ü

19
Tansegédlet a katasztrófavédelmi alparancsnoki állomány központi továbbképzéséhez (://.-
.///_143.) 46. ,    .
198 A szervezetvezetés elmélete

ü,       ,   

   ,       ).

Vezérigazgató

1. 2. 3.
Szakterület Szakterület Szakterület

1. osztály 1. osztály 1. osztály

2. osztály 2. osztály 2. osztály

3. osztály 3. osztály 3. osztály

48. 
A uciái mumgzá (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 114. 

2. Tüi zá já:      ü

. I üü , ü,    .
Bü  ,     
,      ü .
3. Tágy (m):       (  )
 . P:      .

A      üü ,  ü 

  20    . P  
          ü.

A         

  .
Szvz büi háö já  övző zvz üöbözjü mg:
1. Egyv zvz:        
   ( ü21     
 üü ).

20
S   :     ()    ü -
     ().
21
Fü : -.
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 199

Az gyv (gydimzió) zvz  ,  -  -

    . A   
  . H,     ,
  ,     .

Vtő

Beosztot Beosztot Beosztot Beosztot Beosztot Beosztot

49. 
Az gyv zvz (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 115. 

2. Többv zvz:         

   . E  ü     
  ü .
A szervek öbbv í   ,  
    . H   -
 ,        
  ü .

tői
int

lsővetői
int

tői
int

Vatói
int

50. 
A öbbv zvzi íi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 115. 
200 A szervezetvezetés elmélete

A közszolgálati szervezetekre vő  öbbv vzi md  jmző,

   -    ,  
  ü. A     
ü  ,      , 
() ü . A       ü-
    ü       
   .
A   ü    .

9. 
Az gyv   öbbv zvzi md özhíá

Egyvonalas szervezet Többvonalas szervezet

Előnyök A -  ,  
     .
A  
 .
A 22 megvéd mások beavatkozá-
  
Hátrányok A     
  .
N    
. H     -
 .
S ü    
és a beosztottak között
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 116. 
S   .
A    
.
N      
.
Ú  ü
  
ü.
A    
 .

7.4. A szervezetek ormái, szervezeti modellek, a szervezet strukturális

jellemzői
A    ,       . A -
   F,23     T24 
. E         ,
     ,   ,   
   .
A       ,
 ,    . A    
 ,    .
A     ü ,      
. N  ,     
      ,   
 .
22
H: - ( ) .
23
H F (I, 1841.  29. – P, 1925.  19.)  ,  
.
24
F W T (G, P, USA, 1856.  20. – P, 1915.  21.)
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 201

10. 
Szvzi má mdji  mumgzá   háöö mgzá já

SZERVEZETI ALAPFORMÁK MODELLJEI A MUNKAMEGOSZTÁS ÉS

A HATÁSKÖRÖK MEGOSZTÁSA ALAPJÁN
Hatáskörmegosztás szerint
Egyvonalas szervezet Többvonalas szervezet
Egy dimenziós LINEÁRIS
FUNKCIONÁLIS
szervezet DIVIZIONÁLIS
Munkameg-
osztás elve MÁTRIX
szerint Több dimenziós projektmátrix
szervezet – termékmátrix
TENZOR
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 121. 

7.4.1. A lineáris szervezeti modell

A         , 

 ,      ,     
.
E    ,     
 :
– M    , hizái úgy bővíő, hgy  v-
ző mzji zám övzi   ,    -
     .
– Viái bővü     . E  
 ,   hizái övd úz mgövi z gy vző
által vezetett beosztottak számát.25 A      -
 ü,       .

A  ü    . E  homogén tevékenységet

vgző zvz, bü áhuzm ym zj,   . H
        ,     
  ,      .
Liái iáyíái md alkalmaznak     
. I        -
 ü      . J,
      ()       
  .

25
F          15 .
202 A szervezetvezetés elmélete

a bővítés
lehetséges
irányai

51. 
A iái zvzi íi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 117. 

A  ()        -

-  ,      
   ( ,   .)    .
A   ,       -
 ü      . A  
   ü,  ü   ü.
A md őy, hgy özv  c  vzői zi özö, gy  
az információáramlás. E         -
 . A md zvzi mi hizái  viái i bőví-
hő, d ugy zűíhő i. A  ü    
      ,    ü   
 . S       .
A őgi  háöö, á-ödgi vizy dz,  döhz
és a feladatok lejuttatása gyors és pontos. K    
  ,    .
A md hááy, hgy  gybb (özbb döű) zvzi gyg
hz mzhó, miv vb  z gy zü ő jáági -
gyelembe venni. H       
   ,         -
 . Nincs igazi specializáció,  ,    
   . A ü   ü 
  . A      ,
  . T        
 . A        
 . R ,      , 
    .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 203

11. 
A iái zvzi md mzáá őyi  hááyi

előnyök hátrányok
L      -
E   
zetek között
E   A    
E   Az innovációt nem ösztönzi
Mindenki pontosan tudja, mi a dolga A   
A    L   
A   N   
A     -
E  
 
K     A    ü
H   C    
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 119. 

E    dú zí vző z. P 

       ,   
,   . A   ,
         . A  -
    ü (, ,    ).

7.4.2. A törzskari irányítási modell

A          . E
         , 
zászlóaljat,26     ,    vző (c)
döi  üöböző zü zd zmb (öziz) zíi ő,
d mid jgö  vző ( c) zb özu.
A törzskar az elöljáró munkáját közvetlenül támogatva részt vesz a szakmai döntések
iíááb, vghjáá mgvzb, mgzvzb, iáyíááb, -
őzb  b. A       
   () ()    
  ü (  ). A   
         (
 ).
A zvzi md gy őy, hgy  öz gyú gíg yúj  vző,
hiz  zü zmbi ző  hzzá bizí,   -
    . E ü i műödh, 
      ü ü,    
    () .

26
Á    , . 200–300 .
204 A szervezetvezetés elmélete

Általában a öz byu, özi b hyzdő zvz vz

alkalmazható.
A dz műöd hááy,    ü  
(  ) nem rendelkeznek döntési jogosultsággal,   -
ü ü   ,    , 
    ,   ü    
szakmai viták alakulhatnak ki,     .
H ,      gyzmyi vző a szerteágazó
   ü  vizyg z öű zmi
hozzáértéssel és önállósággal kell rendelkeznie.

Zászlóalj parancsnok

Zászlóalj törzs

1. század 2. század 3. század

1. szakasz 1. szakasz 1. szakasz

2. szakasz 2. szakasz 2. szakasz

3. szakasz 3. szakasz 3. szakasz

52. 
A özi zvzi í (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vz-  zvzm. Bud, NKE. 120.

12. 
A özi zvzi md mzáá őyi  hááyi

előnyök
A     „” -
nása miatt megemelkedik
A       -
adatokban
M     
É, ,    
modell
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 120. 
hátrányok
B   
A      -
tási feladata növekszik
A     ü 
A     
törzskar önmagában nem oldja meg

7.4.3. A unkcionális-törzskari irányítási modell

A  ,      ( 

  )    ( , , -
 )          .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 205

A          .

A   ,      - 
   ü . Hizái diáció ic hőg, z -
leges pótlólagos strukturális eszközökkel oldható meg, például törzskar, projekt, teamek,
bizág bív.
N        
,   zmi  z áá vzői iáyíá üövái.
A uciái-özi iáyíái mdb mgmd  zvzi zi özöi
özv vző-vző c, zb  zmi iáyíó zv   zmi ü-
 iáyíááhz özv hmzá dz,  ,   
  –     ü   
 – özvü z óbb zvzi zi ziáyíó zvihz jujá  z i-
formációikat. A  ü   ( )   
  hőg   özv imációzz,  
,  ,   .
A      ,    
 ,         
. A    ,     
 .
E      ()    ,  
   .

Funkcionális törzskari vezetési modell

A szervezet vezetése szakterület vezetése

A szervezet 1. szintje "A" "B" "C"

szakma szakma szakma

A szervezet 2. szintjének szakterület

vezetése vezetése

"A" "B" "C"

A szervezet 2. szintje szakma szakma szakma

A szervezet 3. szintje Végrehajtás

53. 
Fuciái özi vzi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 121. 
206 A szervezetvezetés elmélete

Ez a vezetési modell  zvzzű vző zmi hzzá vb igyi, d

őg  áiőg igy. A      -
  ü       
.
A       vezetési rendszer hie-
chiu vizyi u, vgyi  őziű vzőzv özziű,  özziű
vzőzv dig óziű vzőzv iáyí. J   
       . I ü
   . A       -
  . A    
 -  -    
   .
Hátránya:       gyakorlatilag nincs
horizontális koordináció. E       .
A       ,    
      ,     -
   ü  .
A       ,  
    ,  . A   -
      ;      -
  .

7.4.4. A lineáris-unkcionális irányítási modell

A         . A 

        (-
  ). Í lineáris-funkcionális27    .
A   ü         -
   ,    ,  , 
 ,         .
E       ü ,  
    .

27
A      (ü )     
,    . I      ,   ü-
  ()     ()  
.
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 207

Vezetés

Funkció 1 Funkció 2 Funkció 3 Funkció 4

Végrehajtás Végrehajtás Végrehajtás

54. 
A iái-uciái zvzi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 123. 

13. 
A iái-uciái zvzi md mzáá őyi  hááyi

előnyök hátrányok
A     A  
H   ,  A     
  ü  
A       A     
 mutatnak önmérsékletet
F     -
E     

T   ü N  
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 123. 

A      ,      

mellett is. Aá mid vző dzh já öz! Ebben az esetben a törzskar
  ,  ,      .
Lineáris szervezetekben a ő vz m műödő öz vő  dö
zmi mgzáá   vző hmí zgáj. E   ,
   .
A     . Á     -
,          ,
   . Tü ,    
 ü     .
A      :
– A szolgálati elöljárói rendszer      -
   -     
  . A        
  .
– A szakmai elöljárói rendszer      ü
ü       .
208 A szervezetvezetés elmélete

M    (,   )  -

 rendszerében lineáris és funkcionális modellek  ,   
            -
   ,     ü .

7.4.5. Egyéb szervezeti ormák

Divíziái zvz

A       ,    ü

 (    ). A    
    ,    (,
,  ü) üü  .
Ez  zvz gyú öáóág vz,  gii jgű dö-
téseket is hoznak. A   akkor hatékonyak, ha a vállalat viszonylag
dimiu vázó öyzb  z má őáíááv gzi, de
   ,     .
R  ,      , 
    . E       -
    . L,   ü  
,     . A     -
  .

Központi vezetés

„A” divizió „B” divizió „C” divizió

. számú ábra: A divizionális szervezeti modell (elvi vázlat) (a szerző saját
szerkesztése)
        

55. 
A divíziái zvzi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 125. 

A    uciái ő vz, diáció  őzi -

vékenységet a központi egységek általában kis létszámmal látják el. A  
    ,    ü, -
 , ,      ü-
 . J,   szervezetben központi egységeket ( 
) hoznak létre   ü,  ,  
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 209

 (       ) 

      .
Az uíá jgű viái diáció miimái,  divízió özö ív h-
rizontális koordináció gyakorlatilag nincs. A    
 ü ,   ,    .
A   ,     ,   -
.
A 20.       , 
        .
A divíziái zvz őyi  hááyi:
– Eőyi:    óriási helyismeret, piacismeret, szakmaismeret halmo-
zódik fel, ami jól megalapozhatja az itt hozott döntéseket, és jól szolgálja az egész
szervezet érdekeit (      ).
L          
ü        -
. A gii  z ív d zvázhó,  öz  gii
jgű d cáh. A piaci problémák nem az egész vállalatot,
      ( ). A  
    ,    -
 .
– Hááyi: hz  gii  ái c  d igáá. A divízió
gy öáóág hőg d , hgy  vái c zmbduv,
vgy z mgüv já dvyíü őb hyzz. E  -
  ü . A  
 ,      .

14. 
A divíziái md mzáá őyi  hááyi

előnyök hátrányok
A     E     
A   üü   A -   
    
E  D ,   
A    Komplex látásmód csökkenése
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 126. 

Mátrix szervezetek

Ezekben a szervezetekben gyz vyü  uciái   ágyi vű mumg-

osztás. Müü termékorientált és projektorientált szervezeteket.
– termékorientált szervezetek – -     .
– projektorientált szervezetek –   ,   
    ü. A    
   ü .
210 A szervezetvezetés elmélete

A team munkacsoport –       

  . E    . Hátránya, hogy a csoport
gji  ő ádg mgmd (   -
     ).
A    ü   mátrix szervezet, ami
 (  )     ü -
  . A máix uú z z v műödi, hgy gy
mb gyz öbb, z byá bíó őö i h (v), i özö ic
állandósult alá-fölérendeltségi viszony. A      -
    .
A  ü  ü   . E 
,      , párhuzamos vezetési formákra van
szükség. F,      ,  
     . E   ,  -
    . M     ü
   ü ,    ,  
.
A   ,    ü ,  -
        
 . V , - ,     -
 . A         
      .

FELSŐ VEZETŐ

     

„A”
 k

„B”
 k

„C”
 k

„D”
 k

56. 
Máix zvzi md (vi váz)

Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 127. 

A-B-C-D  (), ,  .

FH 1; 2; 3; F, T, K, C .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 211

A      ,    -

   .
A    :
–  – ;
–  – ;
–  – ;
–  – .

15. 
A máix zvz mzáá őyi  hááyi

előnyök hátrányok
A    K 
F   V 
A    ü   -
T       
ponti problémákról
A      N     
Innovációra ösztönöz T 
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 127. 

Tenzor szervezetek

A     ,   -,   -
. E      ,
     . S      
   . A   , a dimenziók ve-
zői z byá bí  vái ym. K  
         .

rika
Területek
Ázsia
Európa

1. üzletág
Üzletek

2. üzletág

3. üzletág

4. üzletág

Gyártás arketing Pénzügy F

Funkciók
57. 
A z zvzi md (vi váz)
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 128. 
212 A szervezetvezetés elmélete

A máix  z zvz őyi

Rü ,     ,   -

. A  ,   ü. K vgy öbb vző gy
adott problémáról együttesen kell döntenie,      
     . A   -
tusok megoldása ziív h  zvzi uúá,    
tanulás28 . A szervezeti tagok tudása és képességei jól kihasználhatók, 
     .

A mátrix és tenzor szervezet hátrányai

Jgbő dó iu hdz. A vző özi ivizáá zi zügzű

zmy vái,  hmi hc idzh ő. A     
   ,    .
A döhz ú,  őg hz áíhó mg. Kü  
végzetes lehet a döntések elodázása,      .

A projektszervezet

A 20.        

      
. A   ,     
     ,      -
 . E    dz í vzi md,  z
zámíóg ámgái dzi –   SAP,29 SAS30-  –,  le-
hőv zi  mx ym gyidjű ym öv. A   
  –       –  ,
 , ü   .
A        ,
 gymáhz vizyg zá códó jbő á,   ü
    ü. A    -
,     . A    ü  , 
 ,  ,     

28
S :  ,          
,        ü ,    
     .
29
SAP (S  P)      
(ERP – E R P)). I       
    ü. A SAP     
120   32 000  , ,    .
30
SAS ü       ,   , -
     .
 A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői 213

   . E   ü   -

 ,  lényegében a szervezeti struktúra vonatkozásában minden
stabilitást nélkülöz.

A háóz mi zvzíu

Ú          -

,    ü. A   zí zi mid hgymáy-
y, z, mi  zvz műöd á hmzód. A 
,       ,   -
,          .

A változásmenedzsment

A zvz mdzmj időő-idő mg  újui, új c  iűzi.

A       , - ü-
  ,       ().
A       „  -
” ,         
    ,      
,          -
 .
F           -
 .

58. 
A stratégiai tervezés és a változáskezelés
Forrás: A   
 16. 
214
Szvz özhíá

SZERVEZETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Az összehason-
lítás SZERVEZETI MODELLEK
szempontjai
MÁTRIX
Konfguráció LINEÁRIS FUNKCIONÁLIS DIVÍZIONÁLIS
PROJEKT TERMÉK TENZOR
E G  - F  T   Legalább két elv jelen van K 
munkameg-     ü
osztás
()
H- E  Centralizált, szabá- Decentralizált a vezetés T,    -
megosztás E,   - ,     ,  nizmus
(,     ü  -
) nalas
S   T - T   T  - . A -
. A  - ,    ,       
Koordináció      ü   
,  -  
náció nincs 
E   Stabil piaci, tudo- D , E  ; , -
  () - ,  ,  -    
A szervezetvezetés elmélete

, ü  ,   -,  - V, V N,
Kialakulásának,  ,   széles termékskála   ideiglenes jel-  (- például re-
 .      ) gionális mátrix
feltételei, jel- H    - forma  szervezet
     
    ,
    -
 .
 SZERVEZETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Az összehason-
lítás SZERVEZETI MODELLEK
szempontjai
MÁTRIX
Konfguráció LINEÁRIS FUNKCIONÁLIS DIVÍZIONÁLIS
PROJEKT TERMÉK TENZOR
E   - • termelékenység S   - A, .
. A  ő, gyg- juó  ; G .
   , költség csökken;    ; A szervezeti tagok képességeinek és tudásának jó
 . Sü • olcsó és gyors   .
   gi zí-    H  .
E
   - tése ;  
   . ;  :
K   -    
  ,  -    .
 .
N  ,  , • az egymással nem S   - K   .
   kommunikáló adatok integrációjának G   ,    -
   szervezeti egy- ; „” ; .
 . g  vző, , -- A   ,  
M   - • nem képes a piac ; - .
  . változásaihoz .
A   - igazodni
,   . •  vző -
T   foglaltak a napi
H
     koordinációs
  . problémákkal,
R,   • a stratégiai szem-
   . élet nehezen
A  ü - érvényesül;
tainak kézbentartása is a leg- • nehéz gene-
  . ralista, széles
körben elfogadott
A közszolgálati szervezetek, a szervezetek típusai, főbb jellemzői

vző ái.
Forrás: C O – K G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 130–131.
215
Vákát oldal
 „A vz yg, hgy z mb ő
 jő jí jbb.
És hogy tartós a hatása.”
(S S)1

8. A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok

a szervezetben, a szervezeti hatalom

8.1. A kultúra, szervezeti kultúra, a szervezetek belső világa, értékek

és karakterek
8.1.1. A kultúra és a szervezeti kultúra meghatározása

A    ,    az emberiség által

létrehozott anyagi és szellemi javak összességét jelenti.2 A kultúra kifejezés a latin „colere”
igbő zámzi, j: gdzi, mgművi, dízíi, izi .
Az angolszász kulturális antropológián alapuló szociológiai felfogás szerint a kultúra
úgy is felfogható, mint egy adott társadalom egészének életmódja.3 Ez magában foglalja
többek között a különféle szokások, rituálék és szimbólumok együttesét, a hiedelemrend-
szereket, a szaknyelvet éppúgy, mint az öltözködést és a viselkedési normákat is.

A szervezeti kultúra

A szakirodalomban a szervezeti kultúrának   . E 

összegzése alapján a szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott
mggyőződ, hidm, , má, z özö vyg  vi-
kedésmódok rendszere.
T ,   kapcsolat van a szervezeti kultúra és a szer-
vezet eredményessége között. M    ,  
  .

1
10 idz  gibbő (2016). E: ..//20160429----
---. (A  : 2017. 08. 06.)
2
A kultúra fogalma, modellek és elméletek a kultúráról. E: ://...///
_/2________. (A  : 2017. 08. 06.)
3
Kisdi B (2012): A kulturális antropológia története, elméletei és módszerei. B, PPKE. 59–72.
. E: ://..///4090//_-_.
218 A szervezetvezetés elmélete

M    ,  viág, gymű  ő z-
vzi uúá í i  . A      
    (  KFC, MD’, S).
A      ü    ü  
    ,      .
A         
. A    ,      
     .

A zvz bő viág, códá  üöböző ádmhz

A    ,     ü 

  . A     Geert Hofstede ne-
 .4 A 1966–1973       (IBM)
  . 40 ,   116 000    .
G H      ,    -
 ü      
ü   ü ,  . A    , 
 USA-      , ,  
     „” -, -   
?
H       4  
,     ü   () 
. E    ü     ü
.
1. A hatalmi távolság dimenziója   ,    , 
   ü     , 
     ü. M      
  ,       
.
2. A bizonytalanság kerülésének dimenziója    , 
,   ,     
  . A  ü  , 
    ,  ,  
()  . A    ü,
  ,    ,    ()
 .
3. Az idividuizmu–ivizmu dimziój   ,   
 ü ,      
 - . E   ,
      ,  mu jgbő

4
Hd’ Cuu Dimi Uddig Wc Vu Aud h Wd. E: .-
.///LDR_66.. (A  : 2017. 04. 15.)
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 219

adódik, hogy melyik tevékenység jelent nagyobb eredményességet (

        ).
4. A ág–őig dimziójáb    ,  ,
 ,  ,   .,       ,
 ,  ,   .   . E  
  ü. V  ,  
   (     
         .) T  
 ü      :    , 
      –     
. (P        
  .)5

H      ü  ü 

    ,       40  -
   ,    . A 
    :

„PA” „CSALÁD”
ORSZÁGOK (NEMZETI KULTÚ ORSZÁGOK (NEMZETI KULTÚ
RÁK) SZERVEZETEI RÁK) SZERVEZETEI
ERŐS, (NAGY)
aBritannia, Svédország, Dánia, a okong, Délka
 aada India, Fülöptk
Bizonytalanságkerülés
„JÓL OLAJOZOTT GÉPEZET” „PAM”
ORSZÁGOK (NEMZETI KULTÚ ORSZÁGOK (NEMZETI KULTÚ
 RÁK) SZERVEZETEI ÁK) SZERVEZETEI
 Németország, Svájc, Ausztria, Görögország, Japán, Franciaország,
Magyarország, Izrael Spanyolország, Brazília

  ERŐS, NAGY

Hatalmi távolság

59. 
A hatalmi távolság és a bizonytalanság kerülés
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 306. 

– Pic íuú zvzb:   „”,     -

dalmi távolság kicsi, a társadalmi szokásokból adódó tisztelet kisebb, a tagok sza-
,       ,  
ü     .

5
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 305. 
220 A szervezetvezetés elmélete

– Jó jz gz íuú zvzb:    ,

   ü     ,  
    . A   
    ,      --
      .
– Cádi íuú zvzb:       -
 ü,       .
J    ,     ,
       .
– Pimi íuú zvzb:      ü
,  ü . A  
  , ü   ,   
 . A      
.

J,    –     –    -
, , ü    (  ).
E     ,    
  ,      (  
 ,    ).
A    ,   zvz í zbáyibó m h-
séges megismerni a szervezet tagjának magatartására vonatkozó valamennyi követelményt,
         ,    -
  .
A  ,  mid ó ö műödő özög  zv-
zi uú gígv iü  já mg á gd  ámái  zvz
tagjait. A   ü,    -  .

8.1.2. A kultúra különböző megjelenési színterei, a szervezeti kultúra6

A kultúra       – , ,

, ü –   . A   -
 –   –      . A   
„a szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett
őv, hidm, , mggyőződ dz.”7
A  , , ,   ,    ,
     . A  ü ü
     :

6
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 307. .
7
Bakacsi G (1996): Szvzi mgá  vz. B, K  J K. 226.
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 221

A kultúra megjelenésének szinterei:

1. Nmzi uú: N    , , 
, ,  ü,   ,
,     . A  
  .
2. Szmi uú: A     (
, , , , , , )
  ü    ,  
    , ,   
    ,    . A  
   ,  ,   ,  . A 
        
,  , ü.
3. Szvzi uú: A   –   
 –         
 ,       
  . A      
 ü. A , ,   ü 
,     .

Eőv. A     . E  , 

       ,     -
    . A    
      . A   -
    „”      -
. A         
. A    ,   ,  
    ,     . A -
   (),      . A 
      -   .
A hidm  vóágó ií y í, my zi y m
támasztanak alá, ennek ellenére igazságukban nem kételkedünk. A   -
     ,     
     . N   
,  ü    . E   -
       . F  ,  
   . A        
,           -
    . A     -
,   ü -  ,      
  . A  ,    
        . M,   
 ,      . A   
     . A    
   ,       .
222 A szervezetvezetés elmélete

Az őí „g vgy gív iűd vmy c zmb – y

iűd, my v vgy m j imációbó zámzó ááíá u.”8
A      . G ,  ,
,       .
M,         .
A    . A    , 
    ,         .
A       ,   , -
 ,        .
Értéknek ü   ,  ,  ,  ,
  , ,     ,
 . Hgymáyőző  ü    ,
  ,   ,   .
A rituálé megtervezett és kidolgozott cselekvéssorozat,    
    . A    
  ,        . I
 ,       ( ü-
 , ü,   , ,  ).
A szimbólumok azok a jelképek, dolgok, tárgyak, amelyekhez az adott szervezetben
já jg öőd (dz, gyuh, id, zd, zgái uó b.).
A mggyőződ ,  ,     . V
,   .
J        ,
        ( ÜTI, , -
).

A zvzb udó hmi vizy  iu

A szervezetben uralkodó hatalmi viszonyok    ü 

,         .
A  ,        ü
      ,  ü  
        .
A zvz bü mgvő iu      . E
          ,  
   .
A    . E ü   új iránti fogé-
yág   hgymáyőz özhgj. M   
 ü,      ,     -
   ,      .

8
Aronson, E (2002): A társas lény. B, KJK- KERSZÖV J  Ü K K. 303.
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 223

Előfeltevések

Rituálék
ieelek
t
kultúra

Szimbólumok
Meggyőződések

Értékek

60. 
A zvzi uú  özvői
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 309. 

A szervezeti kultúra forrásai:

) ü  (  ,   , ;  
 ü ;   ,  ;   -
  ü);
)   (   ,   
   ,       ,
  );
)  ,      -
  (   ;  ,  ;
  );
)   (, ,   );
)    .

rt ltra jlő

oáok t klta tkk

• külső hatások
• társadalmi értékrend
• szervezetspecifikus
tényezők
• (technológia, struktúra,
személyzet kiválasztás
• szervezet történet
• vezetői akarat,
viselkedés
• hiedelmek
• feltevések
• előfeltételek
• ceremóniák,
mítoszok, legendák,
történetek
• rituálék, mítoszok
• szimbólumok
• szervezet érték-
orientációk,
• szervezet struktúra
• szocializációs stratégiák
• ideológiák
• nyelvezet, szakzsargon
• szervezet és egyéni
külső megjelenés

61. 
A zvzi uú jőd
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 310. 
224 A szervezetvezetés elmélete

A     :

)  :
– Cmóiá, zá:    , 
     , 
   ,    ,  ü ;
– Tö, zi, gdá, míz:   ,  
 ü ,       ;
– Nyelvezet, szakzsargon:     , ,
  ;
– Szimbóum, öözöd, üő mgj:     
,   ü,    
   ü.

E      ,      
    .

)   : , , ,   . E

    .

átat llők

ák tok tttk

l akao lok

 t klta  látat

llő

tkk ltk
dlk  atttűdk

62. 
A zvzi uú – jghgy md
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 311. 

A     , ,    -

  ,      . A  
  ,  hatékony stratégiai eszközként kezelik, amely orientálja
a szervezet munkatársait a szervezet egysége, a közös célok irányába,  -
          .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 225

A ó iváó jímy yújó zvz ő uúáv dzi,  

       .

A zvzi uú dzb zó yző:9

1. A zvz üd (miziój)  img- (,  ,
    ,  ,   .);
2. Nyí vgy zá dz (      ü 
 ,       -);
3. Rangok és tekintélyek tisztelete (     ;
     ;     ,  );
4. Bizy vzői bzá  zvzi gyg ág (,
,  ,   , );
5. Emberekkel való bánásmód (     ;
   ; ,  ; 
;  ;  );
6. A ő z  vzb (-   ,  
ü-; ü   );
7. Vző bzáb vó ivázá iiumi (  ; 
;    ;  );
8. Munkaszervezés és fegyelem (  ; -  
 );
9. Vzi íu (   ; ; ,
 ;   );
10. Döhzi ym ( ;   ;   
; -    );
11 . Imáció hzzáhőg (  ;  
 -);
12. Bő mmuiáció módj (  ;   ;
   ; ,   
);
13. Társadalmi érintkezés formái (,      ;
;   );
14. Kiu z módji (- ü  -
;        ; 
    );
15. A jímy , jumzái iium (  ;
  ;  ;    ;  
   );
16. A szervezettel való azonosulás (     -
; -     ;   ;
-   );

9
Bakacsi G (2010): A szervezeti magatartás alapjai. B, G K. E: ..
///425/2011_0001_543_07_A___/12. (A   -
)
226 A szervezetvezetés elmélete

M        ,

  ,    vannak, amiket minden tagnak alkal-
  ,        ü.
A zvzi uú ő jmzői:    (  
 ),   ;   ,  
    ;     ;
      ,  ; 
   ; ,     
 ü.

8.1.3. Handy-éle kultúramodellek10

A     -   ,  vannak
já  mgházó jgy, my já  zvz bhó íumdb.

Ch Hdy íumdji:

) H –   

A     ,      . A -
   ,       
   ()    . A 
         
. A       . Á  
      ü.

központi vezető

felső szintű vezetés

63. 
Hatalomkultúra
Forrás: A   

Jmzői:
– A             .
– A       ,    ü.
– A  ,     ü.

10
Bakacsi G (1998): Szvzi mgá  vz. B, K   . 238.
(A   )
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 227

– A    ,  ,  

   , ,     ,
 ü,   .
– A   ü     ,   
 ü.
– A       ,  
 ,         .

) S –    

A        ü 

. Fü     ,    -
   . A     
. H    ü . S,  -
  ,   . N, ü 
  ().

felső szintű vezetés

funkcionális területek
vezetői

funkcionális
területek

64. 
Szuú
Forrás: A   

Jmzői:
– A          .
– A       ü
.
– E      ,    
 .
– A     ,     .
– A         ,    -
 .
– A    ,  ,    -
.

) F –   

A     ,   . A   -

    . E   ,  
228 A szervezetvezetés elmélete

   . A   ()  

  . G       , 
    . M     .

ladat
ladat

65. 
Feladatkultúra
Forrás: A   

Jmzői:
– A          .
– A     .
– A   ü ,     
    .
– A      ,    .
– A  ,   ü  , .
– E ü    , .

) S –   

A         ,

    ,   . A
  ,       . A  
 . P ü    
 .

kiszolgáló, támogató vezető személyiségek

egyének egyének

66. 
Szmyiguú
Forrás: A   

Jmzői:
– A    .
– H      ,    , 
  .
– A   ,     .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 229

– N    ,   „” 

  .
– A     .

8.2. A vezetővé válás modelljei

A       :   -

 ü,    ?
A  ,      ü-
 . A     ü     -
 . A       ,   
     . N 
   ,        
  ,        . A vezetés-
     ,  nincs speciális, pontosan meg-
házhó vzői zmyigíu.
T  ,    ü  
. A  ,      -
. M     ,  ,  ,
    .
A       ,    
 ,         -
 ü    .
A       ü     a karizma,
a karizmatikusság. A    ü , ,
        . V  ,
    . E      ,   
       .
A      ,  ,
  ,    , . H     -
 ,  ü , ,    
 (  , ,   .) ,    
   (  ,  .) .
A        -
      ,     -
ü   ,        
  .
A   ü      
   ( )    .
A ivázái módz  ő m v:
–      (  ),  
jelölt felkutatása,
–    :     ,   -
       .
230 A szervezetvezetés elmélete

A         rendszeres

továbbképzésre, tanulásra van szüksége. A,      ,
a zmi  vzői imi bővíi, vzi zgi ym jzi .
A           -
       ,   -
         .
A  –    ü –  ü  
    .
– A züi őjg  ü ,      -
ü   . L      ü-
   . A rokoni és vérségi kapcsolatok érvényesülését
 vző ááb juáb izmu vzi. A   -
    ,      ü.
– A választás elvét     . A  -
 ( ,  ,   -
 .)   ()    .
A          ü
ü. A        
 ,     .
– A zv   bizm v üő md. Az img,  bizm,  özö
ii my gy gy vyü  vző ivázááb. Köz-
  ,     ,   
,     egy-egy fontos és bizalmi beosztásba
régi barátaikat, iskolatársaikat, korábbi munkatársukat, helyettesüket nevezik ki.
A bizalom elve még napjainkban is az egyik legfontosabb elv a vezetésben. Ezt
        
 . A      , 
  ü    .
– A v z  vzőv vááb. G ,   -
ü ü  ,     
 . M      
       . P   -
       . „J  !” – 
 . A     ü,  -
    ,  ü    -
,       . V   
    ,    ,  
 „”,   ü. V ü  -
       ü
  ,   ü  .

Avő vzmi d  mdz   vző muáj özöi üöbg.

– A menedzserek  ,   ,    
  ,   beosztottjaik tevékenységét a szervezet érdekében
hőg ium özhgjá. A      
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 231

,       .

A      . Eő ámzd
 zvzi uúá, zvív, hmi báziu cö cázá
 hő gibb igyz zíi.
– A vző       , 
  ü ,   . E    üüü 
    . A    ,  
  ()  ü . Eődg di z
já, hgy mggyőz áíá  bövző vázá() hdzói,
az embereknek az érték és eszmerendszerét. A  ü
 ,  ü,      -
  . Cü   .

A         ü . M

    ü   .

17. 
A vző   mdz özöi üöbg

Menedzser Vezető (Leader)

T, ,
Célkitűzés J,  
költségvetés betartása
Feltételek bizto- M  , , ,
Szervezés, formális rendszerek, HR
sítása elfogadtat
Végrehajtás Problémamegoldás, kontrolling Motivál, inspirál
Kü ,  
Sikerkritérium B ,  
változás
Forrás: A   

A    ,    ü ,  

,         ,  
,           
  ü.
A    –       –  -
ü      ,    .
W. D. H (1990) A mvző    :11 „A 
, , ,    ,     .” A  -
    ,       . W. D. H
   ,    , , „    .”
A     Bü ü  ,
          
.
A   -           ü
.

11
Hitt, W D. (1990): A mvző. B, OMIK K.
232 A szervezetvezetés elmélete

67. 
A vzői mciá özhíá záyvző  őzáyvző vzááb
Forrás: M-S E .  12

A    -        -

  , ü  .

18. 
A vzi zi vzi vyg özhíá

Közép- és alsó szintű vezetés Felső szintű vezetés

(operational leadership)
H:   , -
    -
,     
H, , -
zottak: T  ,  
alapján dönt a magatartási akciókról
K :
M  -  -
.
A ü  -
.
(executive leadership)
J (): 5–15  
. L   -
Személy .
V   -
.
Változás, , :   -
Szituáció   , 
  .
K:    , 
    -
Magatartás
,    
.
Forrás: A   

12
ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001  „Ú  ”    ü 
  -  . E 2015.  7-.
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 233

8.3. Egyének és csoportok a szervezetben13

A     ü  ,   -

   ,      ü.
A    ü   . A,   -
  ,        -
, ü       ü   .

A csoport, a munkacsoport és a vezetés kölcsönhatása

A csoport a társadalom legkisebb szervezeti egysége. S   -

,      ü  .
M   :     
    ü   . A  -
 ü     egyes tagjának az önálló személyisége (-
,     , ü ,  
.)   c bő uúáj  .
A        , 
ü,        ü.
M       ü ,   -
         .
A muc jmzői:
– Az együttes munkavégzés során a közös célok, a közös érdekek, a közös értékek,
,       .
– A csoport minden egyes tagjának tevékenysége és viselkedése hatással van a cso-
port össztevékenységére,        
.
– A csoportnormák –      ,  -
  –     minták, amelyeket a cso-
port önmaga számára elfogad. E      
, . F,        
   ,   ,  ,   -
    ü  . V , 
    .
– D ,      
  ,       .

13
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 283–286 .
234 A szervezetvezetés elmélete

Csoportnormák,
Az egyes tagok amelyet a csoport
tevékenysége önmaga számára
elfogad

Együtes Dinamikus egység

munkavégzés, a változás az
közös célok, a egyénben –
közös érdekek, a Munkahelyi változást okozhat
közös értékek csoport, a a csoportban
munkacsoport
jellemzői

68. 
A muc jmzői
Forrás: A   

E         

 :  ,   g gymá őíi  d vg-
hajtásában. A    ,     ,   
       ,       
(„ ,  ”).
A  ü    ,   
(, , , ,   )    ,
     . A     
  : ,      (  
          , 
  ü   . A    
 ).
A ,  közösen végzett munka adja a csoport tagjai társas kölcsön-
hatásának tartalmi mozzanatát,     ,  
   ,    ü.
M    ,     . A -
kamegosztáson alapuló c zz mgház zíció bhó. E-
  , ,  .     .
A zíció á mgház vyg áááv c vid z,
birtoklását pedig státusznak nevezzük. M  a szerep egy státuszhoz tar-
tozó viselkedésmód.
A     (       ),
 kinek mi a helye és szerepe a csoportban. K  ,  ,  ,  -
,   . E        ,
 .
P   ,        
,        .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 235

A             -

      . M 
          .
A vző mgá mz m ügg bzji mgááó. E
      ü  ,    
 ü  . E       -
  . E-      
  ,     ü   
    .
A csoportkohézió a csoporttagok összetartásának, a csoportlét vállalásának, a tár-
hz vó vizyuá ijzőj, z gyü, z gyü vyg iáyuó
közösségi érzés. A ,     
      . Az ő özá
jmzhő cb z z mái,       
képessége, ig izív h.
A      ,  ü
     ,    . U  ü
    . Az ő bő hzióv d-
ző c ááb igyúyz jó jímy yúj. N 
,        .
V   ,   ,  „” -
  ,     . F,   
 ,      ,   
   .
A csoport tagjai között folyamatos interakció zajlik:    
       ( , ,  .)
ü  .
A vző vzi íuáv, mmuiációjáv, gyigv, z özözi mód-
ziv, zvzi vygv, zimv jő byáhj  c
légkörét. A       ,  ,  
  ü. A rendezett munkahelyi körülmények és a jó hangulat
őgíi z gy zuáá  muájáv  mucjáv, ezáltal a dolgozó
   ,  ,   
   .

8.3.1. A csoport ajtái

Bü ,    () .

– A mái c y üő yző háá jövő özög, my ciái
célok elérésére és feladatok ellátására alakul meg. A    -
   ,       ,
      .
– Az informális csoport nem szervezett módon, hanem spontán módon alakul ki,
       ,  ,  -
236 A szervezetvezetés elmélete

 ,    . A      

   .
– A    ci (vzái) c. Ebben az esetben
az egyén általában több csoporthoz is tartozik,   . M
    ,      
azonosul. E         -
. Az egyén erre a csoportra mintegy feltekint, ez szolgáltatja számára azt
  ,  ,  ,   
  . V   (  
     ),    -
    ü     , 
         . E -
          
 () ,  „”  ,    
   ,    .

8.3.2. A csoport unkciói

A c mái  zichógii ució vóí mg,   

  ,    .
A formális funkciók   ü    
 ,        . A 
        , 
    . E    ü
ü       .
A         . A  
,    -      .
A csoport a pszichológiai funkcióinak    ü ü-
   . A csoport megvédi tagjait  ü, 
 . J  ,    ( ) ü
       ü   .
Ezzel a funkcióval a csoport z gy bizági züg gíi i.
A  ü  barátságok révén az egyén társakra talál. M  -
,      –     – -
      . A   az ember szociális szük-
gi i igíi.
A c őíi z mb ö,  a megbecsülés iránti szükség-
 ömgvóíái, jődi, iíi igy,   
    .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 237

8.3.3. A csoport mérete

A  ,     ,   ,   -
  . E  ,   
    4–9 ő özö v. A    a tagok
gyigüb i gymá á mgimhő. E     ,  egy
csoporttag kilépését ellensúlyozni tudják, viszont elég kicsi ahhoz, hogy a tagveszteséget
j gym ívü udjá hgyi. E     
ü.
A gyc gább 15–20 vgy  i öbb gbó á,     
  –   –   . A 
    ,       -
 ,     .

A cm há  c mgá jímy

A   ,   ü     ü-

  -   .

19. 
A cm há  jímy

Élethelyzet Kis csoport Nagy csoport

Kommunikáció kevesebb több
Kapcsolatok intenzitása növekszik csökken
Problémamegoldó ismeret, készség kevesebb több
Kohézió nagyobb kisebb
Elégedettség nagyobb kisebb
Hiányzás kisebb nagyobb
Fluktuáció kisebb nagyobb
„Társas lógás” kisebb nagyobb
Hatékonyság m gymű
Forrás: Bakacsi G (1998): Szvzi mgá  vz.
B, K   . 133.

8.3.4. A munkacsoport ejlődésének ázisai14

Az y muc iuá, my ic őzmyi (  

 ),  ,     
,   , - jó üöíhő ázii v. E 
   ü    . I  -

14
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 287–288. .
238 A szervezetvezetés elmélete

  ü ,   ü    

,        .
Ö ,    -  
    ,       .

Eő ázi:  c mguá

E    ü    . Ez a tájékozódás

  vizgáódá időz. A   ,   
   ,  ,      .
A       . E  ,
     ü      ,
     .

Második fázis: a vihar, küzdelem, tombolás

A    -       
. E     ü ,    
. N  ü     ,  -
. Ú  ü   pszichológiai biztonság hiánya következtében,
feszültség, bizonytalanság érzése jellemzi az egyént. A    
    ,   , .
A csoport ebben a fázisban nehezen tud dönteni   . V
    . A ü   . M  
    ,      .
A csoportban kialakul a zózóó z,  g öbbg ő ámgj. A ü
    ,     . A  -
       ü,  
         ,
 .

Hmdi ázi: z özdződ (ábd)

Ebben a fázisban alakul ki a csoportban az összetartozás valódi érzése. A csoport tagjai

,        .
A zmy vmy m má yí ijzi, zódi  özvg, a csoport
    .
A     képesek lesznek megfogalmazni a közös csoportcélt.
A csoport vzőj       ,
mgőíhi  iuó bizmi gö. A      
     ,      
 ,     ,  .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 239

Ngydi ázi:  d jí (gyüműöd)

E    z gyüműöd,  ,   -

 jellemzi. E     ,   .
A     ,   ,   ,  
,   . Közös döntéseket hoznak. F   , 
     . E  az egyes tagok már nem
dőjzi mg  c á ií vmy, hm z  ü gdjá.
E           .

Ötödik fázis: önigazgatás

Ebben a fázisban a csoportnak kialakul a saját értékrendje. A döntésekben mindenki

  ,  c  dö özíj giájá. Az ő hzió
háá z özó c zi öövyű,     
    ü .
A  ,      ü  ,
gyakori visszaesések is történhetnek   . E  , 
a csoportból egyes meghatározó tagok eltávoznak, vagy új tagok érkeznek,   -
  ü   .

69. 
A c jőd ámái
Forrás: A   

8.4. A szervezeti hatalom, a szervezeti politika szerepe a vezetésben

A   ,  ü    

    ü  . A    -
  ,       
 ü     ,    ()
  . E     ü,   ,
     (,  .) ,   -
    .
240 A szervezetvezetés elmélete

A  M W  15     ü
   ü,     . A   
     ,   . Olyan társadalmi
vizy, my hőg d z gy vgy z gy cjá  i, hgy
já vgy má di vyí, má gy vgy c div zmb.
A   –      –    
,        -
 .
A   :       
 ,     . A hm vő y v-
lamit birtokolnak vagy kontrollálnak, amire szükségünk van, ami számunkra fontos, amit
szeretnénk megszerezni (, , ,  , 
  .).
A        ü. A -
       ü,   
      . E    
 ü. A  ,    ,   
 .

8.4.1. A szervezeti hatalom orrásai16

A      (  )    ü-
  . P H (1997)      .17
– A     zícióbó zámzó hm (  
). F:  , ,      .
– A második hatalmi bázis a személyes hatalom,    ,   
  , ü  . F: 
( ),  (  ),  (-
   ),    .

A     –       ,

   –        
() . E    ü   .
B  ,      ü
  . E   ü      -

15
„A    ü      hatalmat az ura-
lomtól,        ,    ,  .
A  4  ü :  transzcendentális (    ,
 E  N), tradicionális (),  karizmatikus ()   racionális (-
 ,  )  . W     
  ,      ü.” F: ://..//
M_W. (A  : 2017. 04. 07. –   .)
16
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 292–294. .
17
Hersey, P (1997): A hyziá vző. B, M K. 55–57.
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 241

 ,     „ ”  , ,

  . D  zícióbó zámzó hm –    -
  –         .
M  ,      , -
    . E     
 ,     . A    -
 ü       ,   
,      .
E         őb
kerülnek a személyes hatalom eszközei. A  –     
     –   ü 
     ü, , 
    .
A személyes hatalom forrása    kapcsolati hálózat is, hiszen mind a veze-
ő, mid  bz h   ü   ü ,
      .
A       ,   -
  ,      ,    
 ,   ü,    , -
 . . Í      , 
         . E
        ,    
  .
V    ü,  –     
  –,   ()   
   ,     
 . A      –  ü
  –   ü ,   ü
 ,      .

8.4.2. A szervezeti politika eszközei, stratégiák, taktikák

A         . A  -

      ,   
          .
A     zvzi c mgházáá, z őá
záá,  ővző ivázáá,  zmy ihőgi őmzdíáá,
a szervezeti struktúrák megváltoztatására .
– A szervezeti célok meghatározása      , 
       .
– A zűö őá zá  ,     -
,   ,        
,        
 .
242 A szervezetvezetés elmélete

– A ő vző ivázá során általában a    

   ,  ,    
        .
– A zmy i mgvz  í    ,   
   . A , , , ,
, -   ,      -
  –     . (N ,  
       ,      ,
      ).
– M   vző özöi, ci háójá á-
lása,          
  ( ü , ,      
 ).
– Szvzi hmi uúá mgvázá is    .
A         -
   (    
  ). A ü  ,  , -
,  ü    ,   
    -    , 
        .

A zvzi hm  byáá hőg

A zvzi ii vő m má, mi  hm mzá  döi i-
riumok meghatározása és a döntések befolyásolása céljából, valamint mások támogatá-
sának megnyerése.
A szervezeti politika eszközei:
– A céltudatosan megválasztott döntési kritériumok: A szervezeti döntések során
 ü. H   ,   
      ,    ü
     .
– A döntéshozó fórumok kontrollja: H   ,    
  ü   ,   üü ,  
    ,    .
– A üő ző bvá:      ü 
,   ü      .
A   ,     
ü  ,   ü     -
    ,  ü    ,
   ü  ü,     .
– A íció: V ü  ü  ,  ü
  . C   ,    
  ü. V   ü    ,
 ,      ü .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 243

– Kooptálás: A   ü,     -

   ü,    . Mü  -
        ü.
– Bizottságok: „H   ,    ” –   
  . H      ,   -
    ,  ü   -
    . H ü ,     ,  
    .

8.5. A munkatársak beolyásolásának eszközei és módszerei

A         , 

,      ü . A -
           
,       . A 
  ü     ( ,
, , , ,  ,   ),
    .
A    –   –    
(     ), ü,  -
,  ,      ü.

8.5.1. A motiváció, motivációs elméletek

A motivációk szerepe a munkatársak viselkedésének és tevékenységüknek szabályo-

zásában

A motiváció és a mívum szó a latin moveo  , bő özöz, idíá
jelent. A ü   . A    ,  -
 ü  .
A ü       ,  -. E  -
. A    a motiváció, amely az egyén valamely adott
züg   züg igí m űő vyg özcj.
(H   ü      , 
,      ,   ü  ).
A  ,   ( )  ,   -
  ,           ,
   ü    . (P :  ü -
     ,    ,   ü, 
   ,      . E,  
 ,  -   .)
244 A szervezetvezetés elmélete

70. 
A motiváció folyamata
Forrás: A   

Motivációs elméletek

A      . E ü

   . Az alábbiakban a munkatevékenységgel és a veze-
téssel kapcsolatos néhány teóriát ismertetünk.18
Megelégedettség teóriák:    ,   elégedett dolgozó többet
dolgozik. A        . A 
      ü,   -
      .
Özöző óiá:    ,     -
     . (E    
  ,   .)
A     :
–       ,     
tenni,
–    ,   ,     -
 ,
–         ,
–         .

Bő óiá:    ,   ember magában a munkában  -
  ömgá mgvóíhj,   . Bő yz
hatására jobban dolgozik. A     
 .

18
D. Roóz J – D. Heidrich B (2013): Vállalati gazdaságtan és menedzsment alapjai. A motiváció -
 . E: ..///412A/0007_1_1054_1055_1057_-
_/4_1_1_____RXMLU. (Á
 )
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 245

Maslow motivációs elmélete

Abraham Maslow   1943- Az emberi motiváció elmélete (T  H

M)       ,    -
  ü. N        , 
      ü.
A     ü ü  ( )  -
  ( ) ü . S   ü -
    ü . A   ü
  ,        .
E    M- .
M     ,   ü  ü
    . A     ü-
 ,     ü  .
Á  az ember öt veleszületett szükségletkategóriával rendelkezik, 
ü       ü. H,  z vő
züg igíg  mgbb ziű özöző m h mivái.

Eő zi:  ziógii züg. E   (-  ) : ,
, , ,  .
A  ,     ,  
ü . H       ,  ü-
letek –  ü ü   – ,     ü-
  ,     ,     .

Második szint: a biztonsági szükségletek. A ,   ü -

 . B,  ü, ü ü
 ,  ,  ü. P   
       ü ,  -
  ,       
    .

Hmdi zi:  zciái (ádmi) züg. I   () ,

  ü,     üü. A  ü-
ségletek j imhő bb  muhyi ziuációb i, mi z gy mu-
ái yzíi udjá, z áu gd mgá, jímy öv.
A,    „    ,       ”
  ,     ,      -
,   . E  . A    
    ,    ü . A -
 ,    ,  ,     -
, , .

Negyedik szint: a megbecsülés szükséglete. S ü    

. A ,     ,  ü,  
246 A szervezetvezetés elmélete

  ü . A    , ,    -
,         . A  ,
  ,    ü  , -  
,      ,    
,    ,    ,   ü,
    .

Öödi zi: z ömgvóíái züg. A ü   ü-

,      ,    
 . A  ü  – „ !” M  
    ,  ü     .
H  ,  ü     ,  
  . H       ü 
     ü,    ü 
  ,     ,  , ,   -
    ,  ü 
, ü  .

71. 
Maslow-i piramis
Forrás: A    – M 

Özgv: vző  j :

– Bármilyen szükséglet, , c ddig ivizá, míg i m gü. A -
 ü       , .
– A vző c  ud hy mivái, h izáb v v, hgy bz-
ji őb myi zügi zi d. A  
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 247

      ,     -

,    üü ,  „    ”,
    .
– A   ym gyi muái,  öbbcő miváció dz
alkalmaz. G ,         
    ü. A    ,
         ,  csak
pénzzel a munkatársak ösztönzését hosszú távon megoldani nem lehet. A jó szó,
 ,       .

A ib áhó, hgy  vzői mu dmygb,  vző gyi jí-

my ú,  muái jímy i ig jő z jázi. Beosztottjai tel-
   ü ,        ü,
    , .

8.5.2. A motivátorok

Frederick R. Herzberg  1960-  –     -

 –    . A  A, N-E,
 L  M  .
A   ü    ,   -
 ,  ,    . H
   ,    ,    -
.
E   ,  H 19 ,  :
–    ,
–   (   ),
–   ( ),
–     ,
–    (, ,  ),
–    .

A      ,   -

.
Herzberg szerint a üő öyzi yző vájá i z gdg z,
mi mői higi yző vzi.
A     :
–   ()     (    
    ),
–  ,

19
Herzberg, F (2012): Thy  mivi. A Sudy  Mivi: Hw  G Yu Emy Mvig.
B, I U. 11. E: ://..///_2012_
_. 11. (A  : 2017. 05. 20.)
248 A szervezetvezetés elmélete

–  ,     ü,

–     (-, -   ),
–        ,
–       (    ,
).

Áíá zi, h z mb gd, z ááb  m mgő (mu)ö-

yz özöhő. A     ,  
    ,    -
. A higi yző mg m mivá, d  hiáyu zódó gd-
g igü, zdvűv z. H  ,   
   ,   „” ,  ,
 .
A mivá cb midz zőj igz. H    -
detlenséget, senki sem szervez amiatt sztrájkot, mert például nem elég tartalmas, érdekes
a munkája. L    .
H    ,  ü   ,
  ,   .  . H mgő  h-
áö, z gy őg,  ihívá  z dőd  muáv cb, 
ó z z gdg,   jímy i ó mg zi md.

Miv h  muá öb  miváció iíi vgy zi?

H         -

 . A           :

20. 
Elvek és motivátorok

Elv Ebből eredő motivátor

C    -
A F    
tartásával
B A      F  
B    - -
C F,   
 (, , ü .)
H     -
D F,   
rében, munkaköri szabadság
A    ü  -
E B 
  ,    
Ú,     ,
F F  
   
B    
G F, , 
 ,    
Forrás: Vincze I (2012): A z m mivá? – A mivációó Hzbg zmv.
E: ..//-------/.
(A  : 2017. 04. 10.)
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 249

8.5.3. A motiváló légkör megteremtésének ogásai és jó gyakorlatai

1. L    ,    .

2. Lü   ü.
3. Lü  .
4. H      ,  
 .
5. A         
 ü.
6. A ü     ü 
 ü.
7. S      .
8. B     ,   ,
    .
9. A ü,     .
10. Eü,          
 .
11. A     ü    
.
12. A        .
13. H,          
  ü .
14. Lü    .20

8.5.4. Halogatás – egy motivációs csapda!

A    ü    halogatás, azaz a kellemetlennek

    . A halogatás azzal a kérdéssel van kap-
,      ,     ? A 
     jutalomhoz kapcsolódó öröm, élvezet, kellemes élmény
elérésének szándéka, másik mozgató rugója viszont a sikertelenség és a kudarc elkerülésére
 .
Impulzivitásnak      ,     -
        . A 
egyrészt személyiségvonásnak  ,   – a szándék megvaló-
  – mint folyamatot  .
A    :    . V,
     , „”    
. M      ,   -
    (  ,  
,   .).

20
Marquis, B L. – Huston, C J. (1999): Vzői z  mdzmució z ááb.
B, M K Z. 354. (R.)
250 A szervezetvezetés elmélete

A   ü ,   

     kudarctól való félelem. A lelkiismeretesség küzd
a halogató magatartás ellen.
A     ,    túl nehéznek ,   ,
amikor a feladat m j g ihívá.
A      ü,   
  :
– Az önismeret:  ü     reálisabb célki-
űzb.
– A fontossági sorrend :     ívá c b.
– A túl nehéznek, összetettnek    ü   -
: ü ,    , ü , -
ü   ,  .
– A   érdektelensége    ,    -
,  hzíi   .
– A tervezés     .
– C,     ü,  ü  -
  .

8.5.5. A szervezetek vezetésének eszközei

A vezetés eszközeit a szakirodalom két csoportban tárgyalja:     -
     ü .

A vz bjív iő üggő zözö:

– A gazdasági eszközök:     ,  ,  ü,
 ,     ,  
 . (V,   ü   ü
ü,    ü  ).
– A technikai eszközök: ü  ,     -
ü    ,    , 
     . Bü ,   -
  ü. A     
     ,      .
(V     ,   
 ü  ).
– A jgi, dmiizív zözö: ü       -
,     ü  ,  ,  -
,  ,  ,  ü . A  
       ().

A vző zmyigő üggő zözö:

– Morális eszköz    , , . A 
   , ,       .
 A szervezeti kultúra, az egyének és a csoportok a szervezetben… 251

F   ü         .

A         ,  
 ,    .
– A logikai eszközöknek ( ,  ) 
     . N    -
. „Í ,    ,     ü .”
– A pszichológiai eszközök      -
. P  ,   ,  
  ,    . A     -
      .
– A szociológiai eszközök        -
  ,     ,   , -
 ,   . A ü   ü -
  ü,    ,    
  .

21. 
A vezetés eszközei

A vezetés eszközei
A vezetés objektív eltételeitől üggő eszközök A vezető személyiségétől üggő
eszközök
A gazdasági eszközök Morális eszközök
A   A logikai eszközök
A ,   A  
A szociológiai eszközök
Forrás: A   
Vákát oldal
 „A ihívá  vz zámá
a változás megteremtése
  övd őgí.”
(J C. M)21

9. A szervezeti teljesítmény okozásának lehetőségei

A       ü  ,  -

  ,  . A  ,    
  ü  , ,    
 ü,   ü . H    
          ,   -
    ,  ü ,  
,     .  . E 
         -
    ,   –   -
 – . E    ,    –   
 –    ,  .
A         
. V ,    ,  
,     ,  ü 
    ,   ,  
  . A vző őzámú d, hgy  zvzi jímy
igyúyz ym bizíááó gddj. Ez z mzji y
mciá  uházi, my  z m bizíi  -
hó jőd. A    ,  .
A   ü ü   ,  -
 – ü, ü ü –     -
,   , . E   
     ,  ,     
   ,    ,  -
 ,       ,  
 ,          -
,  .

21
Maxwell, J C. (2014): A vz 5 zij. B, Ü P K. 2.
254 A szervezetvezetés elmélete

9.1. Szervezeti átvilágítás, szervezeti diagnosztika22

A   ,      -

,    ,    
, . A  ,     – ü-
ü    (, , , , ,
) –     ü,  ,  -
,  ,      ,  
       .
A            
     ,     -
       . E  ,
    , ,    -
 ,    ü  , ,  , ,
  . E      
meg a piacon, általában úgynevezett  ,   .
U,    ,    ,
  ü  ( ,  -
 . ),   ,      
 ü ,   ,     
. V    .
T    diagnoszta, tanácsadó   ,  
,          , .
„ udi mi z z mbidő, hgy mi gy, mjd mgzi, hgy  g-
jobban és legolcsóbban teszik-e.”23

A vezetési szakértés célja, általános jellege:

–       ;
–       ;
– a diagnosztikai24  ;
–   ü ;
–   ,    ;
–   ;
–    .

A ,   ü:

– Kü ,  ü   ,   -
   ,    ü.

22
Kubr M (1986): Vezetési tanácsadás. Irányelvek a szakma gyakorlásához. B, Éü
T K. (A .)
23
Taylor, F. W. (1983): Üzemvezetés. A tudományos vezetés alapjai. B, KJK. I: Mezey G (1993):
Alkalmazott vezetéselmélet: az iskolavezetés elmélete és gyakorlata. B, BME. 12.
24
G- : 1.         () ;
2.     ,    
  ( ,  ,   .) .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 255

– A       ,     -
  ,     ü,   
 . I     ,  
,    ,   -
 .
– A ,      ,    -
     ,   
.
– A       ,
 ü ,   ,   -
   .
– A         
változnak,         
.

M   ü  :

– A mó hyz jvíáá ( ). A   , 
   ,     , 
  ,   ,      
,     ,   , „
   ”, ü   ,     -
,   ü  ü. H     
,      () . E  :   
   ,      ü.
A      .
– A fennálló normális hyz vábbi jvíááb   (
) ü ,            .
E     ü  ( , ü -
,  .). A    , ,
, ü, ü . ü.
– Tj új hyz iíááb ( ):    ,   -
    ; ,  ü  , 
,   (  )  . E
     ü,    ,
  ü     .

E      ,  

 : , , ,  .

A  :
) Tartalmi dimenzió: ,     ü,    -
 ü:
•        ;
256 A szervezetvezetés elmélete

•  ,    ü  (4E: -

 – ü –  [  , ] –  [-
,  .]);
• ü   (, , , , -
-, ,  );
•     ( , , , -
,  , ,  , 
,     );
•    , ;  .25

A zvz (zvzi c), műv, váá, öyzi yző ü

   :
•     ;
•    ;
•     ;
•    ;
•    ;
•     ;
•    ;
•   , ;
•   .

) Emberi dimenziói: ,        ,  -
 ,   ,      
  . V ,     .
A        ,   -
    . A    ,
      , ,    , 
    .

A felek viszonya: elvárások és szerepek

A     ,    

 ,         :
–    ,  ,     ;
– ,         , , ,   -
  ;
– ,      ,   ü
,    ü     .
25
A    ,  , , ,  . A 
  ,  ü    . A   
,      ,      ü, -
ü,  , . A   (  )  ()
, , ,      .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 257

A ü ,   z gyüműöd     ü-

:
–   ,        ;
–        ü   :
      ü;
–         ,  -
     .

A   ü:

– személyes kapcsolatok  ( ),      -
 -;
–  ,         ;
–   ,        ;
–  ,     ü;
– , ,   ;  ,    
     .

A ző mgáá mái,    ü  :

– „ressource” szerepkör (: ): , . S  -
   . A   , ,  -
   . A      ,
  ,     ,   
 ,        . A -
  ü  ,    ,  
,         
. A „”   ,  mit változtasson a szervezet.
– „process” szerepkör (): , , , , .
A ző  vázá ügyö,   ,    
  ,    ,  -
,    . N    
    . A „”    
  ,     ,     . A pro-
c ző jv z  zvz arra vonatkozóan, hogyan hajtsák végre
a változást,    . L   .

A      ü,    

közvetett és közvetlen formái     ,   köz-
vetlen      ü,   ző vzi zb  vz, és maga
 ,  a közvetett tanácsadási formában csak adatokat és infor-
mációkat ad át,    ,   -,  .
– Pártfogói szerep:  ü   . E   -
 . M      ,  
     ,   
   .
258 A szervezetvezetés elmélete

– Tchii ző:        -

.
– Oktató:     ü ,    
    .
– Együműöd  bmmgdáb:     
  , ,      -
,  ü  ü  ,   -
,    , ,  -
 ü ,    ü  .
– Változatok kidolgozója:        , 
 ,    , - ü,
  . A      , 
,   .
– Tymgáíó:    ,   -
   ,     -
    ,  ,     
  ü.
– „Process consulting”:       
,          , -
  ,        -
 .
– Gddá özöző z:    
   , . D,   -
   .

Módszerek a szervezet rendszereinek befolyásolására

A      ,      ,

      ü,       -
, ü,     . M   :
– A szakmai hozzáértés demonstrálása ,    -
 ,     . F   ,
      , .
– Becsületes szakmai hozzáállással, ,   
   ,     ,   -
,     .
– Bizyí z ábz      
  ,       . E
     .
– A özö zm iíá        
   . A      -
,    .
– Részvétel és bizalom      ü,  
,  . N    .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 259

– Jutalmazás és büntetés     ,  -

,   . C ü     ü-
,   .
– Feszültség és aggodalom    ü,   ,
       ü . M  
 ,   . H   ü  -
  , üü  . F ,
   ,  ,   ü   
,   ,   .

9.2. A változások: a diagnosztika és a szakértés alapja

A  -  ü . I    -

, ,      ,   
  .
Változás:  ü      ,  -
,  ,        . A 
    . Sü  ü  -
,        .

A zvzi yző műöd iő vázá h:

– módosulhat a feladat    ,     ;
– mgvázh  zvz vő hyz,    ü,  -
 ,  ,  ü     ;
– új technológiai   ,    , -
, ü  ;
– áu  vzi uú   műödi ym, ami érinti a szervezeti struk-
,  ,   ,      -
 ;
– új zvzi uú iíá,   ,  ,  
   ;
– emberek fejlesztése  ,    ,  -
,   .;
– áuá, jvuá  zvz jímyb,     -
       ;
– módosulhat a szervezet image-a az adott szférában, a társadalomban, a nemzetközi
.

V  ,     (K L):

– felolvasztás – ,       
 ,        -
 ,    ,     (
 ,  ü   ,   
ü);
260 A szervezetvezetés elmélete

– változtatás –         ,

, :
) zíá –        ,
  ,   ü    ü;
b) bő gdá –        
      ,  ü, ,
   ;
– visszafagyasztás –         
 ,        
   . E    , -
  .

NEHÉZSÉG Csoport és szervezeti magatartás (4)

NAG

Egyéni magatartás (3)

Állásfoglalás 

Tudás (1)
KII

RÖVID HOSSZÚ
IDŐSZÜKSÉGLET

72. 
Az gy zmyb vgb mő vázái ym zi
Forrás: A   

(1.) Tudá: vázá i im. (2.) áágá:  vázá zügg   vghjáhz
züg izd gdá mi  zmi zi. (3.) mgá:  i vázáb vó ív
cv (4.) zvzi vgy cmgá vázá.

A változásokkal szembeni ellenállás

A    , ü    ,

      . E   ,
  ü ,     ,  
 . I   ü, , ,
 ,   . E :
–     ü:     
;
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 261

–    ü  :  ü  ,

ü,    ü  , , 
;
–    :  ü  ,  „ ”,
  ü      -
   ;
–   :        -
 ;
–      :    ü
 ,  ,   ;
–   ,    :      ,
      ,    ,
ü,   ü;
– szokások, kapcsolatok, eljárások átalakulása következtében a korábbi munkamód-
  ,     ;
–      :    
     ,  , 
 ,       „ -
” .

A mai világban a technológiai és társadalmi változások     -
. A        ,   
nemcsak a változtatásra, de a folytonosságra és a stabilitásra is szükségük . A ő
közötti egyensúly,       .

9.3. A szervezet változásainak néhány alapvető módszere

H  ,  :

– nem tervezett változások:     ,   
      . I    ,
 ,   ,       
. A   dív vgy ív vázá;  ,   -
    ,   ,      
 ü;
– tervezett változások:    , , új alkalmazási
készség  . A      fejlesztési
célok :    vz vázá ív, 
tervezése során az alábbi kritikus pontok   :
• a környezetben    hatása  ;
• a képességfejlesztés és a vyg mgőz  ü
 (  ) ;
•  ü  m ívá hyz   következménye;
•    ;
•     ;
262 A szervezetvezetés elmélete

•    ;

•     ;
•   ü     .
– az elrendelt változások   ,     -
  ;
– iciív vázá:      ,
érdekeik feltárásával magas szervezeti morál mellett, kulturált formában elfogad-
;
– kitárgyalt változások:       , 
 ü  .

A vázái ym vz, iáyíá

A    , ,  . E 

  ,       ü
. A  ,    ü,  
ü,        „”, ü,
 ü     .

Elvei:
–           -
,   ;
–          ,   
   ,  ,   
       ;
–    ,     -
     ,    ü;
–         ,   ü-
 ü      
    üü . A  
      , ü;
–       ü     -
,          ,
        .

A   ,    ,    .

M ü ,  ü    
  . A   ,  
. A       . G   
ü ,            
    .
A    különleges szervezeti megoldásokat szoktak al-
kalmazni   ,   :
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 263

)            
     ;
) a szervezetek többségében általában a változásokkal való szembenállás tapasztal-
,    ,        
 ;
)        ,  
ü      ü ;
)          , 
         .

A  ü       -

. A       ,   
   ,     .
– ü   jc íá ggzívbb, i-
vív ö muábó,     ;
–       ,     
támogató, mgő mciáv dző gbó czű hzi.

9.4. A szervezeti változást eredményező diagnosztizálás olyamat szakaszai

) A c v:
Tájékozódás   , , ,  
    :
–   ,    , ,  
(, ,   ;   
  , üü ;   ü
; ;     ;
  -    ;   -
    ,   ;
, , ,     .)
–  ,       ,
a misszióról, a megoldásra váró feladatokról szóló információk, valamint az azon
 ,    ü  ,    -
 ,  .

Következtetések    , ,  -

. A ,     ,  , 
  ,   ,  . I, -
,       !

b) A bmzíá,  ái hyz ááá hzgi:

–  ü   (  ;      K+F
ü;   ;    );
–  , ü;
264 A szervezetvezetés elmélete

–        (   -
 ,    , ü,   , 
);
–       (   , -
  ,  ,    
    );
–  ü ,       
 (     ü,  );
– ,         ,
  ;

73. 
A változási görbe
Forrás: A   

c) Módzi iáyv:
–         
    ;
–         , -
, ;
–     ü   ;
–  , , ü,  ;
–      ,  , , ,
, ;
–       ,   , -
,    ü      ,
  ,     ;
–         ,   -
           .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 265

múlt
l a szervezet helyzete
jövő

– erősségek és gyengeségek –

– lehetőségek – lehetséges fejlesztések,

az alkalmazás központi elképzelései
– veszélyek – kockázatok –

– szükséges intézkedések –
– tervezett követelmények –

74. 
A diagnosztikai felmérés módszere
Forrás: A   

A           diagnosztikai fel-
m  iiu , z őg,  jzi hőg cáv, 
          -
  .

d) Az vő áy, jmző:

–   ü     ( 
 , , , ü,  ,
, , ,  ü,  ,  );
–      (,  
  -,  ,  ,  );
–       (, 
,  ,  ü);
–          -
   ;
–  ;
– .

A  problémafeltárás fontos módszere z özhíá. E    -

    ,   ü :
– korábbi eredményekkel (   ,   );
– a szervezet saját terveivel és iűzö jímyzijv;
– más  szervezetekkel ( ü   ).
266 A szervezetvezetés elmélete

A    viív özhíá  ü (  -

 ,    , ,  ,
 ).
C   ( )     -
  ,       
 .
Az őz digzii   információforrásai:
–    ;
–  , , ü ;
– , ;
–  ;
– ,  ü ;
– ,  ü     -
;
– ,  ü   ;
–  ,   .

Munkaterv Tartalma

) Sgi mgvázá     :  , 

ü    ,       
   . M z zí bmá özgá.
) Edő c  vgzdő izd  .
) Ágó áviágíá vizgái üi:

1.) A ,    ,

  ,   ().
2.) A  : , 4E-
3.) E: –  –  –  –
 ,  – 
4.) C, ,  
kidolgozottsága, realitások
5.) S , 
ü , 
– C, ,  –
–  –
–  –  –
6.) Á  
7.) S   

75. 
A zvzi áviágíá üi
Forrás: A   
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 267

Áá jmző mgí:

– A ,       :
• tevékenység:
◦ ü;
◦  , ;
◦ , , ,  ;
• történet:
◦    ;
◦ ,  ü, ;
◦  ;
◦  ;
• jőg:
◦ , ;
◦  , , ;
◦   ,  ,   ,  -
,  ;
• tulajdonviszony:
◦ , ,  .;
• befolyás:
◦   ;
◦  ;
◦  ;
• hely:
◦   , .
– H   :
• Képzés, továbbképzés:
◦ ;
◦  ;
◦ , , ;
◦  ;
◦  ;
• Bérezés és ösztönzés:
◦ ;
◦ ;
◦ ;
◦   ;
◦   – ;
◦   .
• Állománykategóriák viszonya:
◦ , , ;
◦        .
– V   :
• Vző:
◦  (    ü  );
◦ üü, , .
268 A szervezetvezetés elmélete

• Szvzi í:
◦  , ;
◦ ,  (ü, , );
◦        ;
◦ , ;
◦  ,      ,  -
 , ,   , ;
• Döntéshozás:
◦     ,    -
, ,    ;
• Vghjá iáyíá:
◦ , ü;
◦   ü ;
◦        .
• Kommunikáció:
◦   ;
◦   ;
◦ ,   , .
• Bő imáció, vzi  dz:
◦  , ,    ;
◦   ,   ,  -
 ;
◦   ;
◦ , ;
◦  ,  ;
• Modern eszközök:
◦   ;
◦   - ;
◦  , ;
• Szvzi uú:
◦   , ;
◦ , ;
◦   ;
◦      , ;
• Eőzi  i dz:
◦  ,  , ;
◦   ,  ,   ü.

) A digzizáá zi mgházá:

A          , 

    :
– a szervezet és a diagnoszták által vgzdő d;
– ,    , dokumentumokat fog özáíi;
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 269

–  ,   ,  értekezletek rendszerét,

,    ;
–  képzési és tájékoztatási tevékenységet ;

b) Eőá-vz:

A     -   :

–   ,      (,
, ,  ü .);
–     : , , ,
 .

c) Digózi:

A  ,   valós helyzetet feltárja,       

  különbséget, ami  bm bzíáá .

A bm bzíáá ő dimziói:

1. Probléma   íá   ü (, 
,  ü ,  ,   ).
V   ,    ,  ,
 ,    .  .
2. S   hely szerinti képességek () bzíá, -
  ,     
 .
3. A   ,    
,  ,     ,   
,    .
4. A mg, hgy miy mű z    , 
  , -      
  , .
5. Időáv. Mióta áll fenn a probléma mi a tendencia,   ,
,         ü.

A          , -

    . E      
  . C    ,
  ()  . A    
. A       .

A digzizáá ő i:
–   ,      ;
–   ;
–    ;
–  ,  ,  .
270 A szervezetvezetés elmélete

A         . S

    , , ,  -
.

d) Az d dzz  cíá dgzáhz:

– : , , , , , ;
– : , ,  , , ,  , 
, ü .;
–   , , , ,
 ,     ;
– , , ,   ,  
;
–     ,   ,  -
  , ,  .;

Az adatok forrásai, megszerzésük módjai:

– ;
– ,  ;
–  , , , , ,
-,  .;
–  (  );
– ü  (  ,  );
– , ;  , , , , -
, ,  .;
–  ;
– ;
– ;
–  ;
–   ;
– ;

Az adatok és tények elemzése:

–    (, );
– ,  (, ,  , ,  )
;
–   , ,  , 
.
–  , ;
– ;
–  , ,   ;
– :    ü  . S    
,         ;
–       .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 271

) Izd vz

Ö   . S ,  .

M    :
– Mi  z új mgdá i?
• M  ?
• M ,  ?
• M  ?
– Mib g z új hyz üöbözi z őzőő?
• E , , .
• E .
• E , .
• E , .
– Tó z-  há?
• M        ?
• A  , EU   ?
• Sü-  ,   ,    
   ?
– Miy hzg jzh?
• A ?
• E  ?
• M   .
• A ,  ;
– Ki g  vázá ii?
• A  ,  ,     ?
• H   ?
• V-     ü, ?
– Myi idő  gmbb  vázá bvz?
• A , , ?
• A     ü  ?
• A      ?
• A    ?
• B?

A          -

,     (–) . V
     ,  ü,  
      !
A          -
,   ,     . T :
–    ;
– ,   ü       
.
272 A szervezetvezetés elmélete

M  :

–   ;
–   ;
–  , , , , ü .

9.5. Szervezeti innováció

A        . A -
, , ü,       -
. A , ü, ü,    
.
A      Z P26
    ü :
– ív zvz z,    a nehézségek ,
amikor azok már több területen mutatkoznak. A „,  ” -
   ,        .
A ív zvzvző      
  ,  „”   . Ő , 
m d, iv má m  z új, mdbb ihívá mgi.
– hzg mgőző zvz z,       -
,  mgíi mgőzi  „zóá”. A „folytatók” csa-
á h vzi ő,       , 
- csekély lendülettel    . L az alulról
jövő ymá, illetve üő yz háá cz.
– vállalkozó szervezetek azok,     z őyö hő-
geknek elé mennek. E szervezetek vzői mgdmi z „újíó” vz.
A        , 
  . Az új ihívá  á z ivív vző,
 öy y mg hó báíágú muá. Á 
   ,     . E 
    ,    
 ü   . E  ü   .
E       , 
az EU- és NATO-tagságunk megköveteli a permanens megújulást, a folyamatos fej-
z,  gbái ihívá vó mg.

Az iváció y zzűíő, újíó, ó ym ihő –  vyg

bámy zájáb –, my z őző áhz  ziív iáyú, gzdgíó vá-
zásokat hoz létre, hatékonyabbá és racionálisabbá teszi a szervezeti folyamatokat. Saját
  , , ü   ,
  . A innováció funkciója,  az alaprendeltetési folyamatok meg-
dáá jbbá, hybbá, gzdágá íj.

26
Pietrasiński, Z (1977): Alkotó vezetés. B, G K .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 273

Az iváció őbb jmzői:

–      önkéntességen  ;
– őj vmiy züg,      ;
–     züg udíá  mz, bmává űí;
– ögjző ym,       ü,  ü-
    ü   ;
–    ü   elméleti felkészülést (
);         (),  
 ,       ,  -
  ;
– kiinduló helye a gyakorlati tevékenység, , ,   .;
– terjedési módja az úgynevezett „beporzás”,  „gáy”. Szám z mbi
gyág, dőd, íváciág, bizyíái „yz” jv.
– m ő, hgy di gy, zb z d gyb di
 új – ő z ivív.

Az innováció módjai:
– í: ,  ;  mi őv gyi
b öő áü, mgvóíá. A    gy mgjvíá,
z m öí    . A   ,
   . A    publikálás,
ajánlás,   .
– akciókutatás:  ,      , 
inkább a gyakorlat egy jobb változatának kimunkálására  (,
, ü  .);
– adaptálás: , , alkalmassá tétel az adott környezeti feltétel-
rendszerhez. A   ,  ,   
,      .

Az iváció ijzhőg, üi

A      ü  

 :
– a tevékenység tartalmi oldalával kapcsolatos innováció ( , -
,    .);
–   ,  ü  ( -
 , , ,  , ).

A szervezeti mélységet      :

– egy vagy több elemet;
– gyidjűg mgvázhj  uúá vgy iü i hgyhj;
– önmagában megváltoztathatja a struktúrát.
274 A szervezetvezetés elmélete

A szélességen     ü ü,   , -
 ü,  . .
A beavatkozás hatása szerint   :
– a közszolgálati alkalmazottak közötti kapcsolatokat,
–        ;
–      ü ()  ;
–      .

A   üü:

– zvív;
– mérsékelten reformista;
– őj mi;
– mérsékelten forradalmi;
– mid ábbi őzmy gdó iváció.

Az újdonság mértékét    ü:

– bázis innovációk,   új utakat  . I a szolgáltató állam:
„2020-  mgy özigzgá zvz, övz  ááhó izmyi
uúáb, zű  ügybá jáádd, midi zámá hő;
ziái, mzi hiváud dző, zmig zü, iu
és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költség-
hy,  hő gibb dmiizív h, vy zgáái
díj  övid ügyizi háidő műödjö, zz jöjjö z mb
bizmá vző zgáó ám.”27
– jző iváció,   kijelölt irányokon ü  . I 
       Elektronikus támogatások fejlesztése
(Digiái Ám í)  ;
– látszat innovációk,     -  -
   .

HASZNÁLAT
NÖVELÉSE

SZOLGÁLTATÁSOK
ISMERTSÉGÉNEK ÉS AZ ÜGYFELEK
MOTIVÁCIÓJÁNAK NÖVELÉSE

KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐK
FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK ÉS MOTIVÁCIÓJÁNAK
NÖVELÉSE

76. 
Közigzgáb vz iváció 2017. 04. 21.
Forrás: ://.../---

27
F: ..//8/42/40000/K%C3%B6%C3%A1_%C3%A9_%C3-
%A9_. (A  : 2017. 05. 06.)
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 275

A zvzi iváció i byáó yző

E     ,    

      ,   
,   . L   ,   -
 -     , .
Kü  ,    ü  ,   
 ü  ( ),   ,  
    .
N   ,  ,    -
-     ü, -   ,
    -  ? M    ,
  ,   . V-   
    ,    - 
  . Döő h z ív ádmi ámgág miőg
 gyüműöd.
A ,    ,     
  szervezeti alkalmazottak:
) elfogadást úí:     ü,   -
 ;  /    ;
) közönyösen viselkednek:  ,   ,    
  ,    ;
) zív áá úíó:     , -
,      ü ;   
 ,   ü  ;
) ív áá:      ü , ,
 , ,     .

A    ,   -

 ü . A      ü
birtokában képes számba venni, kik azok,  ,     ,
    ,         .
A   innovációs tervet  ,    
 ,  ü     . A  
:
) digózi zí: , hi, mgbízhó   zvz hyző,
dző,  műöd jáágió, öyzhz vó vizyó,
háó, ő  gyg dó, zmigő, uúájáó, hgymáyó,
jődiáyáó .
) gyg  hiáy özgz – yzű hyzáá;
) fejlesztési feladatok kiválasztása;
) fogadási készség és képesség;
) kivitelezés módja;
)  jz gyá íá.
276 A szervezetvezetés elmélete

9.6. A kompetencia értelmezése – a közszolgálati kompetencia

A kompetencia        ü,

   „valamire alkalmas, valamire képes”     – -
 – zmi iigci dáó öő mgözíig. A  
   ü ,      
       , 
  . A         -
 , ,   ,  
  –    ,    – .
A    ü  :
)  mci mi mgözí őbb di;
)  mci íáá, m módzi hőgi;
)  őbb zvzvzői mciá;
) z yg mzáá hőgi  özzgá .

A mci mz őbb mgözíi hőgi

Kompetencia (latin:  = valamire alkalmas, képes) Hagyományosan az adott sze-

 illetékességét, hatáskörét ,        .
Li ubó vizgáv:  ,   ,   
  .28
Kmci (i): 1. ig, jguág 2. zm29
Kompetens (i): 1. i, jgu, jgí 2. hiv, iáydó, ző30

M ,    ü,      

:  „mit”     „hogyan”      -
. A kompetencia ugyanis akcióra vonatkozik,   
 ,     .
Egy személy , mgházó jmzői,  -  
    /  ;31  
  :
– ismeretek, a tudás (): ,    ;
– készségek, jártasságok ():       -
   ;
– önértékelés, szociális szerepek, melyek személyes értékek (vu) m zv-
ződ,   , ,      ,
    ,    .;

28
R : MTA N I (1959–1962): A mgy yv mző zóá. Budapest,
A K.
29
Bakos F (1976): Idegen szavak és kifejezések szótára. B, A K, 443.
30
U.
31
F: ://../10. (A  : 2006. 01. 20.)
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 277

– zmyigvá (),  ,  ,   -

,   ;
– motivációk () , ,    -
  .

E , ()   a kompetencia az értelmességgel, a társas maga-

á dmygv,  hyzmgdó (bmmgdó) g jődv i-
uó hóő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban
üöződi. K       .32
„A      . A 
    ü. A    ,  -
   . A     -  -
.”33 A  ,   -   ü, 
. A gdzb büő m  zg, ui, im.

A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket,

mgámá (iűdö)  g ji. (DACUM)34

A   kompetencia fogalma alatt az imái műödbi ámg, z d-

my mgá, iv  cu iűzö dghz vó mág  háö,  ö-
vetelményeknek való megfelelést értjük. A     ,
       ,   .
A    ,   – 
-  ü. Í    E T  Jh Ch által
1996-    –     – -
: „A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely
 udá,  z, z    dizzíció zi,  my gy d
személy tanulás során fejleszt ki magában.”35
A    EU      -
     : iűd + udá + g igáá
az alkalmazásban.
V        -
,      ü  ü , 
  ,      ü-
    .
A     ,    -
,  –  ,    megléte mel-
 –   ,    ü  –  vizs-
gáódái c  mód á byáv – cí, iv gizá.

32
F: ://..///K9. (A  : 2012. 04. 20.)
33
N J (2000): XXI. zázd  v. B, O K. 351.
34
A DACUM      ,   
  , .
35
J C: A    F: ://..//-/
- (A  : 2017. 05. 06.)
278 A szervezetvezetés elmélete

Kmcizi: ) áhó: 1. g/zg:    

2. udá/im:    ) részben implicit ~ tudattalan
zi 1. önmeglátás:      2. gbőbb személyiségjegy: adott
       3. motiváció: 
     .

77. 
A jéghegy-modell
Forrás: Czuprák O – Kolossa L – Rása L (2010): Sgii uá 2006–2010. Km-
ci ú hdővz iíáá mdógiáj. B, H M. 11.

A mci yg, hgy  muö (z) mgöv mciá  z z

böő zmy mág gymá mgj.
A hy mcimd jmzői:
– pontosság, hitelesség;
– elfogadhatóság, érvényesség;
– hzzáhőg, hőg.

Kompetenciaterület:   ü, ,    

 . A     ü.
Amci (c cmc)      -
 ü  (özzgái vyg).
Ig (  c)   ()   
 ( ),  . A    ,
         ,      
( )      . E    -
,      ü  5 +/– 2 ,  3–7
 ü. N        -
  12  .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 279

Háö (uhiy) ,    .

Vzői háö:  övy,  jgzbáy  özzgái zbáyz (zgái,
dzi, ömáyzi b.) á őí   vzői ivz (öjáói/üi)
hmzá já öő hmgyá, my bizíj z őáhz vó
hzzá, izdi jguág,  c, uíá idáá.
Képesség:  ,   - , 
(  készség     ).

Kompetenciarendszer

A        -

 . E gazdasági és képzési    (OECD – G
Eü  F S)36    ü -
:
– Általános kompetenciák    ,   -
,      ,   -
 ,    .
– Funkcionális kompetenciák közé tartoznak azok, melyek    -
gáló szakmai tudást foglalják magukban. Az oktatási rendszer és a kompetenciák
 ü. A   ()   -
  ,      , 
 ,    ,   
  ,      . E -
        .
A         -
,        .
– Kulcskompetenciák   ,    .
M,        
. E     ü,   ü -
. A    ,     , 
  E U .

K (2007)  Európai Uniós tagországok által többségében támogatott kompeten-

ciarendszer felosztása   ,  alapul szolgál a hazai közszolgálati
mz mcidz íááhz. Ez  mgözí vábbjzv,
z ábbi cíáb hg  özzgái mcidz íá, i-
letve tartalmának meghatározása.

36
Szabó S (2014): Kmci ú mbi őá gzdádá. B, NKE. 15. E:
://..-.////11410/8604/T%20%C3%B6%21?-
=1&A= (A  : 2017. 05. 06.) U,  OECD 12  
ü   ,   -, -,    
280 A szervezetvezetés elmélete

Kulcskompetenciák közé sorolható:

– kommunikáció;
– zámzűíi zg;
– cmu – gyüműödi zg;
– problémamegoldó készség;
– mggyőz – cí, cá;
– nyitottság és elfogadás, tolerancia;
– uá  jímyjz;
– alkalmazkodás.

Munkakompetenciák:
– rugalmasság;
– kreativitás;
– önálló döntéshozatal;
– idegen nyelv ismerete;
– önállóság, magabiztosság, rugalmasság;
– kritikus szemlélet;
– etikus magatartás;
– zbáy-  őgud;
– hőg áá – iváció;
– hibákból való tanulás;
– ügyfél-orientáltság;
– őgud;
– má mg – miuág.

Vzői mciá:
– má mb byáá, miváá, jímy;
– cá, cí;
– szervezeti elkötelezettség és tudatosság;
– vzi ució (imáódá, ciűz, vz, dö, zvz, vghjá
iáyíá, őz, , z dgzá) mzái zg;
– z dmy   ym vghzvi öő óuzáá;
– stratégiai gondolkodás;
– kreativitás.

Funkcionális kompetenciák:
– doktrinális és jogi alkalmazási jártasság;
– társadalompolitikai tájékozottság;
– imii művb jáág;
– zdmyzőzg;
– szakmai felkészültség;
– dzzmű gddá;
– műv-mgdái zg (b  üög jgd );
– váció  őz-zi, iuzi zg;
– technikai és fegyverzet-alkalmazási készség;
– izői, dgógii zg.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 281

   S

 
  
 M
 kulcskompetenciák munkakompetencia B
 

 
 
Ű lfogadtatás 
 

F
 TŐI KOMPNCIA 
Ő 

–


 
 F fnkionális R
 S

kompetenia 

szakmai 

 T
 
 R
S
FK
ARDTK KRT

78. 
Közszolgálati kompetencia struktúra
Forrás: A   

A        „Sc360 dz”,

 a kompetencia szótár37       -
-,  -. A     -
,        ü
:
) személyközi kapcsolatokon belüli (   ;   
; ; ü;   ; ü-
);
) feladatkezelés (; ; ; );
) változás és energia (; ; ; ; ;
ü);
) vezetés (;  ; ; ;  -
;  ).

A ,         -

ü  ,    ü ü ,
     .
A   ,   általános, a kulcs, és a szakmai felké-
szültség alkotja az egyén kompetenciáját,      

37
E: .. (A  : 2013. 05. 25.).
282 A szervezetvezetés elmélete

alapján códi  vzői viáág. Ezek az ismeretek, készségek –  

ü – integráltan kapnak prioritást, dominanciát az alkalmazás során, illetve
 vzői vygi dzb.
A       
  , ,  ,   ,  
. U   ,      -
    ,    ü
     ,    -
      ,  
     . E     ()  ,
  ,        
 ,   . E ü     -
  .
Ki/dői mci: y já mbi vid, my  gyv
hzáá, z őz z jgi  zim, ií zgi övi
mg –  hyz üggvyb – úgy, hgy  hmz zmy bámi z áj
annak törvényes alkalmazására.
A szervezeti kompetencia gyi  ív g, zudá  ciá
összessége. A    ü -,   
     . A szervezeti kompetenciákban
dmiá z jáz  mgvő uc-  uciái mciá: ezek adják
      ,    
   . E      -
  ,     ü . F 
  .
Ezen mciá vő mi:
– technológia       ;
– mbi yző,    ,     -
;
– a szervezet,       ,   -
  ;
– a szervezeti kultúra,     , , 
,     ,    -
.

A  –   –     , 

        . A 
   ,     -
 ,       . A  
 –   –     
,    ,      .
A háózi mci özvői: kommunikációs képesség; kooperációs kultúra; bizalom;
gii gddá; vízióái g; áció mgádá ö,
gyüműöd vghjáá zg.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 283

A        „ABCD L”,   -
,     ,  ü,   ü ü
    . A     
          .

22. 
Az ABCD Ldhi-md

A – ALIGNMENT – Célmeghatározás B – BALANCE – Egyensúly

• célmeghatározás, iránymutatás;
• a szervezet tagjainak megnyerése a célok telje-
í db, mivááu;
• vzői mmuiáció.
C – CONGRUENCY – Önismeret
• önismereten alapuló hiteles vezetés;
• vzői zmi iigci;
• özhg, gyzőg  zmy   zvz
értékei között.
Forrás: V K. F: .. (A  : 2007. 02. 23.).
•  zvz hdi (gyüműödő
partnereinek, a saját munkatársaknak, tulaj-
d, öjáó b.) cji, ig-
yi igyúyz igí.
D – DEVELOPMENT – Fejlesztés
• ym jőd  jz;
• személyes, csapat és szervezeti fejlesztés;
• műödjz, áíá,  vázám-
nedzsment.

A       :

) V  :

–      ;
–   ü  .

) V  :

–   ;
–   ;
– 360   ;
–  ;
–    .

) F  :

–    ;
–     ;
–   ;
– -  .

Kü     

–   .

M          

,  ü   . A 
    R B   „Tanulási
Kzg Pj” mcimő zyg, my 12  m mi  vzői
mciá. A : 1. Sgíg, 2. A vázáhz vó ugm mz-
284 A szervezetvezetés elmélete

dá, 3. Az imáció özgyűj, 4. Az imáció-mz, 5. Emi zg,

6. Myigi m, 7. Tchii zg, 8. Czbáyzá, 9. A  cv
c, 10. A zdmyz, 11. Vz, iáyíá, 12. Kc iíá,
ápolása.
A    – mcii döö já vydő –
szervezet           
z ábbi mci-g áí mg.

23. 
Kompetencia-rangsorok

Felső vezetők munkaköri Középvezetők munkaköri Operatív vezetők munkaköri

kompetencia-rangsora kompetencia-rangsora kompetencia-rangsora
1. Rugalmasság V- Rugalmasság
2. K- K- V- 
3. Információelemzés Rugalmasság K
4. V-  S I
5. Elméleti készségek Információelemzés S
6. K K Információelemzés
7. S I T 
8. T  Elméleti készségek M 
9. I M  Cselekvés
10. M  T  Elméleti készségek
11. Cselekvés C C
12. C Cselekvés K
Forrás: Czuprák O – Kolossa L – Rása L (2010): Sgii uá 2006–2010.
Kmci ú hdővz iíáá mdógiáj. B, H M. 18.

T  -,  -,  ,  ü  

   ! A   ,      -
     .

9.7. Stratégia, stratégiai tervezés

A stratégia   ,      hadászatot .

A   ,  stratégoszok    ,  
 ü ,  –    – 
     . A ,  -
,       . A   straté-
goszok      ,   elemzésével
   vzhz, zvzhz, iáyíááhz ü .
A gi ygb gy ágó z, my  dz áó őbő  g-
őyöbb hyz igyzi iíi a háború megnyeréséhez.
A     taktika,    . A
a taktika    ü eljárásrendszert foglalja magában, addig
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 285

a stratégia      célul. U ,  -

  –    20.  – gy hdművi vygg  hdá-
szati célokat is elérték. A        ,  
 ü .
A stratégia a vezetés területén  20.        .
A          ü-
     ,     ,   . U 
,       ü  ,
     , , .
U     ,     -
 ( , ,     .). M 
       ,  ,   
  . A cciózu zvz gy z m má iább z gyümű-
ködések és érdekhálózatok fenntartására, fejlesztésére törekednek. Í   
      ,    ,
      . A   ü   
 . A  ,   ,    
     ,  .

Sgii gm  ym  ü   :

– A gi íui: , , , , -
biztonsági, katonai stb.
– Alkotóelemei: ü, ,    ;
– Tervezése: SWOT (CSWOT), SPOT,  , LEAP38 módszer, stratégiai
;
– Mgvóíá: ,  ,    . Pél-
  ,  ,  ,    
,  ,  .

A stratégia meghatározása:
A    –     –   
S-C A hadviselés törvényei   (: , 2.1.2. ).

S   H  M   ,  
: „A   ,   józan észnek    -
”39 R  ,     ü ü ,
    ,  ü  . A  
     ,   ü  
 (),         
  ü.

38
„      – LEAP:    „ő-
jz zí”  „helyzetértékelés”
39
Barakonyi K (1999): Sgii vz. B, N T T. 6. E:
..///425/2011_0001_519_42541/. (A  : 2017. 05. 06.)
286 A szervezetvezetés elmélete

A stratégiavezetés gondolkodásmód, eljárások összessége,     

   . C,   ü. A stra-
tégiai vezetés egyben az a tevékenységi folyamat, amelyben a szervezetvezetés összhangba
hzz z őái  ym vázó üő öyz. A jó gi  v gyü
a stratégiai vezetés a szervezeti siker egyik alapfeltétele, záloga.

A gi z özüggő gz ó házá  övz gyü, my:

– megalapozott (ü,  );
– szilárd ( , );
– átlátható (  );
– a többség által elfogadott támogatott;
– mgvóíhó ().
Meghatározza:
– a hosszú távú szervezeti célokat;
–    vző u;
– a prioritásokat.

A gi  ívá jövőbi á víi ő,  jb cv gá, vz.
A gi z özüggő ció gyü z őá hzzádv.

Mi v züg giá?

Ezá bizíhó  zvz, izmy, gyü iáyíhóág,  vázá ud

vezetése, a tartós siker.

) A zvz iáyíhóág:
–   ,    () ;
–    ,    , , 
  ;
–     „ ,    ”.

) A vázá vz,  öyz ihívái vó gáá:

– a  ,  ,  ,    ;
–  (, ).

Globális verseny (, ) .

Dinamikusan változó környezet (, , , ):
•  ;
•   ,   ,   
 .

Váz: jövő, gii vz, mgvóíá.

A   ,     !
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 287

Si hő:
– megfelelni a környezetnek (,   , ,
ü, , , , 
.)  szervezet tagjainak;
•  ;
•  .
– időbi ig:        ,   -
 ;
–      .
– Af40 szerint:
A gii vz  vázá jó időzí iáyíá, mi :
• folyamatos környezetelemzés,
• ő  gyg áá, ihzáá;
•  vázá gymző   mgvóíá ámgó vzői módz -
kalmazása.
– Mizbg mgházá (5P md)41 szerint a stratégiai alkotás alapja:
• vz (P) –  gi őb v, my zői  vzői mu
dmy, h z cióv  dö ő zü;
•  i bizíó yző (Py) –  özv öyz iáyáb muó -
cí, zvzii;
•  dz (P) –  mgvóíá  cvi dz á;
•  zíció (Pii) –  zvz hy mgházá  öyzb,  ő
c, iáy ijö, mi  vző báíódááó ügg;
•  ív (Pciv) – jövő íő z ág,  gi
mgvóíáá dimizmuá muj.

Sgi íui – c zii cíáb:

– Émő giá: a szervezet értéket teremt a köz, a polgárok, lakosság,
 . .
– Versenystratégiák:   ,   ü, 
  , ;
– Kooperációs stratégiák: ,  ( )
;
– Közz  -zvz giái:    ; ü-
.
– Transzformációs stratégiák:
• Modernizálási stratégiák: / ,  ;
• Privatizációs stratégia:   .
– Válságstratégiák:      .
– Köyzíó bby giá:
• É  ü: ,   ;
40
F: .. (A  : 2017. 08. 08.)
41
F: ..///-5.;   ://..//184/
__.;  ://2014-26...///11---
_559578210. (A  : 2017. 08. 30.)
288 A szervezetvezetés elmélete

– A  :       

   , .

Küd (mii)
A szervezet létezésének indoklása:
Mi vgyu? Miy züg gíü i?
M? K? H? H  ?
–  ,
–    ;
 ü 
T  () 

A   ,    ,   -

 ,  ü   .
M      ü  
 .

A szervezet küldetése

A zvz z d zgáá mgházó zőj, já vygv y

züg gí i,   ,     -
.
A     y zívú zgáá yúj, my zá-
má  mg chógii miőgv jvíj z i vyg, miőg b.
A   ,   a szervezeti imázs 
  dominánsan befolyásolja környezetét, amelyre   .
A         ,  
    ü .

Fővygi ággiá

Díció:  ,  . T, , ü -

 ,      .
Az gy ő vygi gii ág jmző:
–  ü, ,   ( , -
ü;
•    ;
•   ;
•   ,  ;
– ,  ;
–  : ,   ,  -
.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 289

A    ,       ü-

körök szerinti rendezés felé tolódott (özd, özbizág jz, üdz b.).

A gi vz – A vz ym, i

C1. Küldetés és tevékenységi ágak

C2. Szvzi zó, gii mgá
A jövőkép
C3. Elvárások, sikerkritériumok
C4. Hyzm (CSWOT mz);
C5. Sgii áágá (óuz, iáy, );
B6. Fővygi ág üd, jövő
B7. Fővygi ág gii cji, ciógmji
A stratégia megfogalmazása
B8. Funkcionális egységek céljai, programjai
C9. Visszacsatolás, harmonizálás
C10. Eőá zá  zvzíá iiái
B11. A ővygi ág z gmji
F12. Részletes funkcionális akcióprogramok A műveleti tervezés
C13. Eőá zá  vghjá mi módj
B14. Fővygi ág vzí
F15. Fuciái vzí A pénzügyi tervezés
C16. Tervek egyeztetése, elfogadása
MEGVALÓSÍTÁS

A      szervezeti stratégia .

A zvzi gi y ögzí hzú ávú ciűz, my  zvz műöd-
, hyz jövőbi vz áá vázj ,   bizíó zö-
ziv, műöd zbáyiv  jááiv.

A     C A42   :

„1. A stratégiák tartalmazzák:
•  gőbb c  mgvázáu zbáy;
• a célok eléréséhez szükséges tevékenységek kereteit, tevékenységi programokat,
illetve változásuk szabályait.
2. A hy gi háy ő v  ció ö ü.
3. A gi  jövő vzi, így zám  bizyágg, iv  öyz
vázáiv. Ez  mgvóíá udmáu  vi  hőv  i
 c  ció  övmyhz izdő vázá.

42
Chikán A (1992): Vállalatgazdaságtan. B, KJK-A. 3–4. – A   -
 – 4. .  S :. S ,       – 1992 – C:
A  , , ,    – 3. .
290 A szervezetvezetés elmélete

4. A gi zgiábó ü , my öbb g, g gymá

mdó  időb i vázó ágú m h. A mdzm d
 zgiá hichiu dz  z g iu dá.”

Kü B
 

V E  

  pontok
  a szervezetben

A Speciális
 kompetenciák

Társadalmi STRATÉGIA A vezetés

 alkotás értékei

Stratégiák értékelése
és kiválasztása

A stratégia


79. 
A Dig Sch giái mdj
Forrás: A   

„Mizbg özgj  iizáj  zidmb hő vzi díció,

az alábbiak szerint:
– A vz  jövőő vó gddá,  jövő gymbv, ő váz c-
v. Ez  mgházá m z üöbg ív, öz-  hzú ávú
őáá özö.
– A vz  jövő iáyíá: m cuá ó vó mdiáá, hm cv i,
muádá  db –  ívá jövő . A vz i  zbd 
ijződ, d  díció mg midig m g mgüöböz. (Gbigh, Ac-
f, F mgözíi).
– A vz má ym, döhz gjá  (Si, Guc,
Kz): mzz z vő vázá,  mgdő ció őz vá-
záá; Duc  jövő vzó, jb mghz dö hgúyzz.
– A tervezés integrált döntéshozatal, amely a folyó cselekvéseket értelmes, szerve-
zbb gz övözi. Az gymá öcöö özüggő dö döi
dz igy – i d  vz ddő mxiá.
– A tervezés egy formalizált eljárás, amelynek egy meghatározott kimenetet kell ered-
myzi – gy igá döi dz. A vz mizáá, zizmiu
jg  mgüöböző jgy  i mgházáhz . A mizáció i
 döi ym dmzíciójá, viág mgházáá  ciizáá-
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 291

á vzi. Si zi  v  hő gbjívbb, yzű,

giu  ái  i. Mizbg zi z  díció özíi mg
gjbb, mgüöböző mód  vz yg, bá  mizáció ő m
tartja abszolút követelménynek.”43

A       ü    

       . A   
   .

A jövőá ui:
–      ,     ;
–   ,      ;
–      ;
–      ;
–   ;
–    ;
–   ,        ;
–  ü   ,   ;
– ,         ;
–       .

Avő g mz, iiumi:

–   ,    ü  
,  . K     
      ;
– :
•    ü    ;
• ;
• .

A    :

– A   ü   ,     
,      .
•  ;
•    ;
•     ;
•   .
– T ,   ,     .
•  ;
•    ;
•   .

43
Barakonyi K (2011): Sgii vz. B, N T T ,
   .
292 A szervezetvezetés elmélete

A    :

– A      ,     
  .
– V :
•   ;
•    ;
•     ;
•  ,         
 .

A   :

–     ü   ;
–   ü       (ü);
–      ;
–     ;
–     ;
–  ü ;
–         .

A stratégiai fókusz értelmezése:

–        ü,  
   ;
– ezek azok a fókuszpontok,     ,
   ;
– ü:
• , ;
• , ;
• , ;
•  .

A        , 

      .

24. 
A öyz hg íui

Állandó vagy lassan változó Gyorsan változó

környezet
STABIL
Kv mbő áó, K, 
gyzű öyz ü 
KOMPLEX
Ngy  mbő áó,
A    , 
bonyolult módon össze-
,     
kapcsolódó környezet
 
környezet
DINAMIKUS
A    ,
  
  
TURBULENS
A  
,  
 
Forrás: A   
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 293

K     :

–     ();
–   ;
–   ;
–      ;
–   ;
–    ;
–   .

25. 
PEST (STEP) ízi

POLITIKAI ELEMEK – P TÁRSADALMI ELEMEK – S

• a kormányzat stabilitása;
• törvények, jogszabályok;
• adózási politika;
• európai integráció stb.
GAZDASÁGI ELEMEK – E
• a GNP, GDP trendjei,
• foglalkoztatottság, munkanélküliség;
• iáció;
• z zág zi mg;
•  cád öhő jövdm uá;
• az energia- és egyéb árak alakulása stb.
• népesedési folyamatok;
• jövedelem-eloszlás;
• társadalmi mobilitás;
• az iskolázottság mértéke;
• életmód az egyes társadalmi csoportokban stb.
TECHNOLÓGIAI ELEMEK – T
•  máy uái gmj (K+F idá
m, műzi jzi ii);
• a technológiai változás sebessége;
• z imációchógi jg (IT mi-
őg);
• z vő iuú zív b.
Forrás: A   

Heijden jéghegy-modellje:
– K H        ;
–           , 
  ,    ;
–        ü   ,
      ü ;
–        ,   -
    .

Elemzés lépései:
–   ,   ;
–      ;
–        ;
–       ;
–         .
294 A szervezetvezetés elmélete

események

Trendek és minták

információ STRUKTÚRA

irányelvek pénzvilág

kultúra technológia gazdaság

Fizikai adottságok megállapodások

demográfia hatalommegosztás
erőforrások

politika
törvényhozás
Territoriális jellemzők szabályozás

80. 
Heijden jéghegy-modellje
Forrás: adaptálva Van der Heijden, K (1996): Sci: Th A  Sgic Cvi.
N Y, W & S  .

A Delphi-technika

O ü őjz hzáhó,     -

zására nem alkalmazhatók statisztikai módszerek. A  ,  -  -
  ü       , 
   ,    ü,
    . A     üü, 
   ,      ü  
. A     . A    
. E        . T
  .

A környezet alakulásának feltérképezése szcenáriókkal:

A „szcenárió”    . A   
          
  .
A    :
– a vizsgált terület meghatározása;
– a terület elemeinek és kapcsolatrendszerének elemzése;
– az adatok konvertálása a forgatókönyvek generálásához használt technika igényei
szerint;
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 295

– a forgatókönyvek generálása;
– szcenáriók konzisztenciájának tesztelése.

A       .

A SWOT-mz

SWOT ( – ,  – ,  – ,  – -

, )
A ü      ü . A    -
  ,     ü   .
A     ,     -
   . F    ,  
 ü   ! Ú    ,  
     . C ü   
 ü,          .
A       ,   
. E   ü      
   ü,     .

A gii döhz miőg mgházó yző:

–   folyamatának bonyolultsága;
– a vző mciáj;
– a döámgó dz zűg;
–    ;
– a döntési szintek elhelyezkedése   ü  ;
– tanácsadói  .

A stratégiai döntési folyamat lépései:

– probléma ;
•  :
◦    ,  ;
◦   ;
◦       ;
• diagnózis:     ;
•   ;
– a megoldás ;
•        ;
•   ;
– szelekció ;
•         ;
•   ;
• .
296 A szervezetvezetés elmélete

A gii dö jmzői:

Ezek a döntések m ui jgű,    ,  . A 
    rosszul strukturált, azaz nincsenek világosan megfogal-
 ,        . A probléma álta-
lában komplex, a döntés a szervezet vábbi  vő byá v. A 
általában nagyfokú bizonytalanság . A    
 ,   . A     -
  ő d  dvyíő gg ,  
    .

26. 
A - zvz gii jáági

Jellemzők Valószínű hatások

N   ,
A  ü  -
  ü  -
  . A 
Célok és elvárások  ü.
    -
A    
   .
(ü ,  ).
A tevékenység el- A   A szolgáltatásokkal való elége-
használói, kedvez-     - dettség   ,
ményezettjei  ü 
   
A     -
:
,   ü
• i ü ő máyz;
   
• mgzzhő zz  dmá-
Erőorrások   ü 
nyozó szervezetek támogatása;
 
A    ü-
      -
   

.
Forrás: A    C E  . E: ://-
./-/----- (A  : 2017. 05. 06.)

Közigzgái dzb mz őbb giá:

– ,    (38/2012.  );
–   (N K S, N B S, K-
-  K- S 2014–2020);
– ,   ;
–   ;
–  ;
–  (, , ü .)

A Közigzgá-  Közzgáá-jzi Sgi 2014–2020   –

    –   „Szgáó Ám”   -
. E        
,     ü    
,    ,   ü . E  
a célja az úgynevezett „E ü”    -
. R     .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 297

81. 
Közigazgatás fejlesztési stratégia
Forrás: ..//8/42/40000/K%C3%B6%C3%A1_%C3%A9_
%C3%A9_.

9.8. Kockázatok a szervezetben, kockázatkezelés

„A özz mid zvz  z j (hichiu) dz – z á-

mházá, özigzgá – gyü, áá cj (üd), özö d
z ámi d mgház zgáá yújá, dvző dmy 
 özdb. Az ámi zvz »bő« cji m h  z áá
c  gymá. Vzü, h  ziz  iü, mybő
ü z ám mi igá zvz gyg bő dz.”44
E         ,
      ü   ü  -
   ,        ,
  .

44
Ákos E (2006): Kockázatkezelés a közszférában. B. Á S. 3. . E:
..///__E__SZ..
298 A szervezetvezetés elmélete

A         

„Az ámházá műödi djő zóó 2011. vi CXCV. övy, az államháztartás
műödi djő zóó 368/2011. (XII. 31.) máyd”    
   kockázatelemzést kell végezni   
. E        , -
 Kcázzi Szbáyzb, illetve Kcázzi Uíáb  .
A   ,      
    .
A      ,   
ü   . M     -
  (, , , ü, , -
, , ,   ,   .), -
     ,    ü
, ,  ,    , 
    ,    .
A ,  , ,  (), , , -
,    – -   –  
   , . A   ,  -
 ,     .   
a bizyági yző. E     ,
,    ,    ,    
,   , -    
.
E    ü kockázati faktoroknak. A 
   217/1998. (XII. 30.) máyd 2. § 63.   
    : „:    -
        ,
     .”

Tágbb mb  cáz mid y my özg ji, my gív
há, iv id őá-hzáá já  zvz ző.

A       ,  

   ,        ü
  . M       -
 ,   ,     
, . E    .
A cázz öi  zvzi cázi yző bhááá,  cázi
yző bövzbő dő há bcü  mid y mggmz
z, vz cv, my vív hzzájáu  cázi bmá,
hátrányt okozó események bekövetkezéséhez, kezeléséhez. A  
           
,   ,    ,  
    . A    ü
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 299

   ,    , ,   
  .

9.8.1. A közszérához kapcsolódó kockázati tényezők

Környezeti kockázatok,
összefüggések

Törvények, tttt
jogszabályo tevékenység
k Kormány

Kockázatok
felülvizsgálata
és jelentés
Teljesítőképesség

Más kormányzati

alat
tk
k

azonosítás
Kockázat

at
kockázatra
Válasz a

Kommunikáció
és tanulás

Kockázat értékelés

Támogató/támogatott
Gazdaság tk Más érdekeltek
várakozásai

Az „egyetemleges vezetés”
követelményei

82. :
Áá (bő, hg) cázi yző  özz vzááb
Forrás: Domokos László szóbeli közlése alapján

Az állami szervezeti rendszeren belül     –   -
   –   üő cáz,  regionális és globális
      . E   -
,  ,  ,     , 
        , 
300 A szervezetvezetés elmélete

 . E  ,      -
 ü ü    ,    -
,  , , ,      
,    . I     
   .

A kockázatkezelés folyamata  :

–  cáz ááá, zíáá;
– a kockázatok elemzését, értékelését, osztályozását, besorolását;
–  cáz bövz vzhő vció, iv ció;
– a kockázatok felülvizsgálatát.

A Elemzés Tervezés Követés

K- K- K-

Kockázatlista értékelés kezelési értékelés
() terv ()

83. 
A kockázatkezelés folyamata
Forrás: A   

A        ü .

Í   üü:
–   ;
– ü,  ;   ;
– ,    .

T ü    ,   -

    ,  ü,     
     ,  ,   
   ,     , 
ü   .
E   legnagyobb kockázatot a stratégiai   -
  . E     ü  ,
        . U
        ,    
,       ,     
  (    , , 
,   .). E      
     .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 301

A   ,     

,          
  ü  ,      -
  .

A cáz bzíá

A     ,    , -

  ü:      ()
   . A cáz bzíáá ü  ,
 ,      ü ,    .
A     kockázati vizsgálat   kockázati önér-
tékelés. A kockázati vizsgálat   ,    -
          
        
 . A kockázati önértékelés során a szervezeti alkalmazottak a saját te-
vékenységükre vonatkozólag   munkaterületükhöz kapcsolható kockázati
yző,     ,   , 
 .

84. 
Szvzi bő őz z cáz z
Forrás: Az államháztartási kontrollok rendszere. E: ://.//1980530/ 7. .
(A  : 2017. 05. 06.)

A zvz  cázz gii jőgű d, z  cáz bz-

íáá  ő ciűz üb  öi, mgő ő zmy vzv.
A munkacsoport meghatározza a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó kockázatokat, el-
zíi  cázzi zbáyz, my  zvz gőbb dö hzó zv
hgy jóvá. A mudj z v v já vgzi, myő özgző  zí,
 bzám  jóváhgyó, döhzó zv. Jv jz ő  züg iz-
d bvző.
302 A szervezetvezetés elmélete

A szervezetek kockázatkezelési szabályzatai általában az alábbiakat tartalmazzák:

Á :
–   ;
– a kockázat és a kockázatkezelés ;
–   ;
–   .
A  :
–   ;
–   ;
–   ;
–      .

Záó dz

27. 
A üő   bő cáz

Külső kockázatok
Infrastrukturális A        .
Költségvetési támogatások csökkenése, elvonása, árbevételek elmaradása, nem ter-
Gazdasági
       .
A , , , -  
J
.
K A  
Politikai E     .
Elemi csapások T,         .

Bő zvzi cáz

Pénzügyi kockázatok
A         . A 
Költségvetési
   ü.
N       . A 
B
.
T  N    .
A      ,    
F
 .
Tevékenységi kockázatok
Stratégiai A      ü.
M A     .
A     ,    ü 
Információs
   .
A      , 
Ü
. A  ü    .
Projektetek A   ü     , .
Innováció E  .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 303

Emberi erőorrás kockázatok

A        ü ,
S
     .
Egészség és biz- A        
tonsági    ü   .
Forrás: A   

A özz zvzi bő őzi dz bizíi züg:

–    ,  ;
– ,  , , , -
   ;
–   ,   ;
–    ;
–      ,      -
 .

A cáz, vzy, bmá mgőz  özzgái zvz vmyi g-

já muöi özg  vü zmb mái vő váá. V
         , 
       , 
 ,   .

Kockázatkezelés módjai lehetnek:

– Elviselni a kockázatot:      ,  ü
   ,  - ,  
  ;
– Kezelni, csökkenteni a kockázatot:   ,   -
 ,    ,   -
  ,   ,  ü ,
     , ;
– Áháíi  cáz: ,     
;
– Megszüntetni a kockázatot:      -
,           ;
– Kihzái  hőg:       -
   ,      ü
.

9.9. Szervezeti változás – változásvezetés lehetősége, szükségessége

A     ü ,    ,   .
M      ü,   ü
     ,      
, ,   , . A 
       ü  ü,
304 A szervezetvezetés elmélete

,  ü . A    

    ,      :   ü-
 , . A ,    –  
    –   ,   ü   -
   ü,    ,  
. U       ,   , 
a „túlélésért folytatott küzdelemben” minden módszert „fel- és megtalálnak”  
fenntartásáért, megmentéséért.

A változásvezetés szervezeti oldala

A     ,  ü  : 
 ,     ,   
    . E     
 ,   ,  ,   
. A ü   ü      
 „”,       ,  
. A       ,    
, ,      . M
        ,   
 .

28. 
Mi ,  mi m  vázi  zvzi í?

Mikor igen? Mikor nem?

H      ,
 ü .
A ü ü   
  .
Ú   .
B , - ü.
A  ,   .
A ü    -
   .
M,  
  ü.
S ,  -
  .
T  .
H ,   -
  .
H  ü   -
 .
S ,   -
 ü.
H    ( ü
 ü )  , 
.
A    , 
 .
N    , ,
  , 
.
N    , 
     , .
H  ü     
 .
H       -
 .
Forrás: A   
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 305

A ,       ,  -

  . A  ,     
       ü,    
   . U     
       . A  
  ,         ,
     ,    
,       . A    
ü szervezeti inerciának. A       
. A      ü   .
A             ü
. A       .

A változásvezetés humán oldala

A         -

  , ü    .
Az emberi magatartás megváltoztatásának folyamata K L   -
 :
1. „Fvzá: z gy ( vző) imi  gdjá  vázá zü-
ségességét. A alkalmazottaknak be kell látniuk, hogy a változtatásra szükség van.
Ebben az esetben az alkalmazottak informálása a legfontosabb feladat.
2. Változtatás: a régi helyzetet az új váltja fel. Fontos ebben a szakaszban, hogy meg-
ő gizii zvz áuj, my háá  gvbb m-
gg já z új hyz áíá. Sz  vázá gy i ü vgzi 
 zvz (i vázá), így  uh  züh  yg vázá.
3. Újgyzá: z új dz iü, z új d uiá váá. Szá
z  ázi  vázá iiuciizációjá i hívi. Az mz gdjá
z új dz  mgvázjá vidü, mi időv uiá u. Ebb
a szakaszban szilárdul meg a szervezeti változás.”45

–   , ,   felolvasztása;

–   , ,   ,  vázá őidz;
–    , befagyasztása.

A vzá–mgvázá–vizgyzá műv     -

    ,     -
  ,        .
M     ()    ,    
    ,  , ,     ü
45
B  Czakó Á (2011): Szvz, zvződ  ádmb. Budapest, BCE Szociológia
 T I. E: ..///425/0010_2A_01_C_
A_S___-S_ /. (A 
: 2017. 05. 06.).
306 A szervezetvezetés elmélete

  ,    ,    ,   
.
A          – ü
     –      .
A        ,   -
      ü    ,
     . A  -
 –      –    -
,          . A 
      kevésbé a transzformáció,
inkább a reorganizálás dominált, ami az alkalmazottak, a munkavállalók egzisztenciális bi-
 . E     
    „ ”  .

KÖRNYEZET

Működési folyamatok

EEET TELJESÍTMÉNY
Technológia
VEZETÉS

Outputok
SRT

Struktúra

Kultúra

Magatartás

Hatalom

85. 
A zvzi vázá iő őbb yző
Forrás: A   

A  ,      ,  

 ,       ,  ,    
  ü. E     -
  . B       
  változtatás elkerülhetetlenségére. I  zvz jímy,   -
,      ,  nem felel meg az új
miív elvárásoknak, az ügyfelek elvárt igényeinek. E  ,   
     ,    vezetés nem vett tudomást
    . E  ü   
  . P,     műöd ymáb, ami infor-
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 307

-   . ü ,    ( )  

 . U      
       ,   ,
, ,    . . E  -
     ü,    ,   
     .
A    ü,  , , -
 ü       .
Elfogadják      ,    ü,
   ()  . E    , ü-
,  ,    . A   .
Smg     ,     -
,     . Ő ,     -
,  ,  ,  ,  .
Pzív áá     ,    ü
       . E  
,    , ,    ,
 ,   ,     
   .
A     ,   ü  ,
   ü, ü  . F  , 
   ,     , ,
     ,    .

A szervezeti ellenállás és annak okai:

A         

 ,     ()  , 
  ü. A      
    .

29. 
Az inkrementális46 és radikális47 vázá özhíá48

Inkrementális változás Szempontok Radikális változás

Egy vagy néhány szervezeti jel- Szám vgy z öz zvzi
A változás terjedelme
lemz  jmző változik
A megváltozó szervezeti jel- A   nagymér-
A változás mértéke
 imű móduá ű vázá
Egyes szervezeti egységek érin- A szervezet egészére ható válto-
A  
tettek a változásokban zások

46
L: ,  .
47
L: , , ,  (ü) ü.
48
Dobák M  . (1996): Szvzi má  vz. B, K  J K. 191.
308 A szervezetvezetés elmélete

Inkrementális változás Szempontok Radikális változás

A szervezet egy vagy néhány hie-
chiu zij iő
változások
L  , -
  
V  
változások
A  ü -
   /
a szervezeti alrendszerek, struk-
   
illeszkedésének továbbfejlesztése
A    
   
Forrás: A    Dobák M  . (1996): Szvzi má  vz.
A szervezet valamennyi szintjére
A változás szintje  
N,  „”
A változás módja
  
A   
A változás sebessége
következnek be
A  ü -
  /
A    a szervezeti alrendszerek struk-
    -
 
A   
A  
B, K  J K. 191. 

A vázá vző mgá

Problémák,
Lehetőségek
Ügyfelek,
Szabályoz
ás,
Törvény,
Munka-
erő
A változtatás
szükségessége

Elfogadás/Döntés Magvalósítás Értékelés Lezárás

zakmai
társaság,
Tanácsad
ók,
zakiroda
lom Változtatási ötlet

Belső
kreativitás
Felfedezések

Erőforrások biztosítása
(idő, pénz, ember)

86. 
A szervezeti változtatás általános folyamatmodellje49
Forrás: A   

49
Csedő Z (2006): Szvzi vázá  vázávz ym difciáódá  igáció ü-
rében. D, C.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 309

A         ,

,     . A    -
 . L,     ü  ü,
   ,     ( ) 
   ,  -,   ü  ,
,    ,    , 
   . E     . L
 ,        ü, -
-       ,      .

Változásvezetési stratégiák

Jh Chid a „stratégiai választás” elméletében50     -

  ,     szervezeti struktúra megváltoztatását kény-
zíi i  zvzbő.
Jh K  Ld Schig 51 a változási stratégiák szakaszos
és gyors lefolyásának gondolatát,  ,  a folyamat radikális vagy inkre-
mentális      .
Sü  változtatási stratégiaválasztás szituációs :
– Az áá ő jzhő m  mái –  nagyobb az ellenállás, annál
  , z czű mgyi  .
– A zdmyző  z áó zíciói, üöö i hmu – 
gybb vi  hm, á iább zdmyző,   
    .
– Kik rendelkeznek a változás szempontjából kulcsinformációval és milyen mértékben
zámíu özműödü  vázávz á –    
   ü .
– A vázá j –        -
,       .

9.9.1. Változásvezetési taktikák

Gd Zm – Rb Duc- vázái iá:52

A       módszerek és eszközök rend-

    .
N   ü :
1. A ágíő i  ,     felismerték
a megoldandó problémát, elfogadták a változást     ,

50
Lásd Bakacsi G  . . (1991): Vz–zvz I–II. B, A K.
51
U.
52
L: Bakacsi G (1996): Szvzi mgá  vz. B, K  J K.
310 A szervezetvezetés elmélete

  ü . A   ,    

  . A       
ü, mgmi  züg   mgvóíáhz, részt vállal
   ü  . A  
    gyi gjőbb iiium z mzá
őibő     .
2. A viágíó-ó i alkalmazása során  vző „özvíői z”
     ü  
. Ez a taktika   a legsemlegesebbnek,  
,  . A   ,
        . A 
 ,        ,
a szervezeti tagok a szervezet iránt egyébként is elkötelezettek legyenek,  
   .
3. Miuív i         
 . A     ziív imáció
„uízv”    ,   gív há mív özi
 . A      ü 
  ,       .
A     ,    
  . A     ,
   züg őá dz áj, mivel a valóság
    ü   .
4. A hmi i        
. A vázávz ymá uíá, jumzá-bü yzí
b. ji mg  vző zözááb. A    
,  cy  vázá dz áó idő,    
    . A    
 ,     ü  
. A     ,      
 ü.

Z  D ,     taktikák általában nem jelentkeznek
elkülönülten. A        .

9.9.2. A Paul C. Nutt-éle változtatási taktikák53

A     ,   vázá vző zmú

vizsgálata alapján négy taktikát különböztetett :
1. A bvzái i      változás teljes folyamatát
személyesen vezeti. A    követelmények formájában fogalmazza
mg z új, övdő mgámá. A    

53
U.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 311

   jövő ziívumi hgúyzz, és ezzel zmbáíj

a jelen hibáit. F     . A 
részletesen kimunkált v zí  vázá ymáó, és a végrehajtást
z őzi. A   gym dí a szervezeti tagok folyamatos
tájékoztatására.
2. A zvi iá      
  ,  változás irányának meghatározása . A   
        munkacsoportot
hoz létre. E   szaktudás mellett a változás szervezeti tagok általi
  . A    
,           
  . A vző kiemelt feladata az iránymutatás és a munkacsoport
tagjainak kiválasztása.
3. A zői mggyőz uó i    
  ü,    vz üő ző 
fel. A  ( ácdó) mzi  zvz hyz, idgzzá
a változtatás tervét. A ü       ,  
  . A vző  v gdá uá ááb mg vzi
a változtatás végrehajtását.
4. A yzíő i       
zí v, azt hatalmi eszközök alkalmazásával     .
E       (-) 
. L        
   1987–2011.

9.9.3. Ed Oakley – Doug Krug-éle változásvezetési taktikák54

A       ü :

A hagyományos taktika      problémát, felismeri
 vázá zügzűg. A probléma feltárására és megoldásának tervezésére ü
ző  . A         -
    . A     ü ,
     . A      , 
a szervezeti tagok nem kerülnek bevonásra a változás tervezési fázisában, a korai szakaszban
a vezetés nem foglalkozik a változtatás humán oldalával. E  a válto-
zá zmbi áá  őbb . A    -
    ,     -  .
A zű vázái i alkalmazásakor a vző   ü
imő zdődő bvj z i a változás célrendszerének, tervének meg-
. E         
 ,   ü   ,  
 . A   zí hzi   

54
L: Oakley, E – Krug, D (1997): Kzű vázámdz. B, B K.
312 A szervezetvezetés elmélete

szellemi tartalékokat,        ü,  -

      .

Összességében          ,

  ,    . E    ő
 zíi,  mgő mmuiáció iá mzááv  mgi 
elkerülhetetlenségét. A   ,  ü, 
   ü   -
   ,  . A   
           -
. A -, -     ,  ü
,  . H     –      
    –  ,     , 
m  zvz áuáá, z új zözdz mzá, vgy   művi
folyamatok újragondolása jelenti a legnagyobb nehézséget, hanem az emberek megnyerése
 zvzi ym zöőm iáyíá m. A szervezet vezetésének éppen
  , ü   ,   humáőá mgy,
di, jövőbi zü ágá mg h z áíá i gyi
záloga. F,         , ü, 
 ü,     . E   -
 ü ,  . U,     
   ,     ,      
 ,   ,   .

9.10. Projekt meghatározása, vezetése

A         -

    . Í    38/ 2012. (III. 12.) zámú -
    , ü  -
 , . A       ,
 ,  ,      
. A        ,
  ,        . A -
 –     –    ,  EU- 
ü .
A zvzi gi mgvóíá öh:
)  ,  ,    ;
) fejlesztési, változtatási feladatokkal, projekt szervezettel, egyéb ideiglenes csoport
, .
A        projekt55 értel-
mezését  ü    . A projektet –  menedzsmenthez -
 –     :     

55
P ():   .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 313

 . P   ü ,   -

     ,  
   ,       .
P         NKE.
P  ü   Ó E   Nemzeti Kritikus
Infrastruktúra védelme   ,    
projekt ,  –   –    ü
 .

Szükséglet,
Projekt
igény
célrendszer
Miért? Mit?

ESZKÖZ,
CÉL TERMÉK

FELADAT

Projekt- Hogyan?
terjedelem

87. 
Projekt meghatározása
Forrás: A     M K Ö  
ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM -22 

Projektek meghatározása:
„A    egyszeri, komplex tevékenységi folyamat,  -
 – diá cj –     ,  -
  ,  mgvóíá időb  zb i gyá
meghatározott.”56
„A  ő diá c  érdekében tett zzű mgváz, ő-
á (, , emberek, anyagok, energia, hely)   
.”57
A projekt, mb  má őá idig gyü,   
,   célt érjenek el, rendszerint öö ögv  ögzí idő-
tartammal. A        -
,  ő ízb vóí mg,    
.58
M   , a közszolgálat területén a projekt egy pontosan
mgház c  zgáó vzű vyg, my bhá öghz,
56
Görög M (1996): Bevezetés a projektmenedzsmentbe. B, A K. 15–16. (K 
  .)
57
://..//P (A  : 2013. 05. 26.)
58
Graham, J. R (1985): Pjc Mgm: Cmbiig Tchic d Bhvi Ach 
Efciv Immi. V N R C.
314 A szervezetvezetés elmélete

időhöz, őá-hzáááhz öö, vihő cáz59 jáó,  őí

zgáá, dg, izmy, zvzi m hzáá bizíó mx vygi
rendszer.
N ,  célirányos,  ,  őá (ög)
és háidő  . Idig zvz í i, my já műödi dj
van.
A  ,       -
   ,  ,  ,   , 
  . A       ,   
  . A,    célokat az elvárt miőgb rendelke-
zésre álló őá az adott időb   ,   
   ,   ,   ü.
A      hám yző gyúy   .

A projektek funkció alapján lehetnek:

– szolgáltatási, oktatási projektek;
–  ;
– jzi j (iváció, zvzjzi);
– IT projektek;
–  ;
– környezetvédelmi projektek;
–  .

Kmxiá já cíhju:

–  ;
– ,  ;
–    ;
– -  .

Szvzi mgvóíá ib:

–  ü ;
–    –   ;
–  ;
–  .

Időáv zi:
–   ;
–  ;
–   .

A       üü    .

59
A           ,  
   , ,   ü,   , 
        ( ,  ).
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 315

Pj jmzői:
–     ;
–     ;
– ,  ü , ,   ;
–      ;
–    ;
–      ü  , -
;
–   ,  ü  ,   ü-
 ü.

88. 
Projekt szervezet
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 271.
316 A szervezetvezetés elmélete

Igá jzvz iíá züg,   ,    -

  ,      ü,   .
A stratégiai vezetés    iáyíáá látja el, tagjai a mgbízó,
 zz,  hzáó, z üzmő,  bzáíó, i gyb  ügy i ájá.
A         ()  miőgbiz-
íá ügyő c, miőgmdzm. A övző vzi zi z ív,
amely magában foglalja a ,   ,   (-
), . A    végrehajtók, a projekttagok
  .

9.10.1. A projekt életciklusának modellje

A        ,   
 . V 4–5–6  ,    -
 ü. J W  R W     ,  -
     :

89. 
Projektéletciklus
Forrás: Nagy Z (2008): Projektmenedzsment jegyzet. S, N- E K-
 K. E: ://..//./D/P/-
_ _3. (A  : 2017. 05. 06.)

A     ,     , -
  ü  -  ü-,  
  ü     .
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 317

E        :

90. 
A jym íá
Forrás: ://..//P (A  : 2017. 04. 14.)

Kezdeményezés szakasza

E         ,

   . A  . A   -
 ,      ,  -  
.
A  ü   ,   ,
   ü Pj Aíó Oi (PAO)    
, ,  .

A Pj Aíó Oi    :

–  jidí mggmzáá (züg, igy, hőg, bmá);
– a projekt általános célját és indoklását;
–  hzá mgzó üzi v, hzuái-mgüi zámíá;
– uc hd őz á, váái igíő övmy;
– kinevezett projektmenedzser megjelölését és felhatalmazását;
– zvzi gyg özműöd;
– üő, bő á, mgö, z;
– őbb zz íáá z igy ümz, mödöv (bcü, ájz-
ó imáció);
– iu mú dumum, dö-őzí hzáju;
–  jidí, z áá c  idáá mggmzá m vázi
(h ig, má jő bzhü);
– többi tartalmi elem változása esetén a változtatások a projektmenedzsment tervben
történnek;
– z  dumum  őbbib m módíju, d h , hivzu á.

Tervezés magában foglalja:

A projektszervezet   ,  projekt folyamatának  -
 (, , , , , , ,
, ). Integráció. D   .
318 A szervezetvezetés elmélete

A vz zzáb z őző mgő:

É   () . P , 
  .

Az érintettek:
–    ;
–    ;
–     ;
–   :
•   ;
•    ;
• ü  .

Avő i:
– , , ;
– , ;
– , ;
–   (),  ;
–       .

A projekttel kapcsolatos igények feltárása és elemzése:

– Ki i  j?
– Hgy ii ő?
– Mi z  j cb?
– Miy váá jí íjü b  jb?
– Miy mód zjü  ihgy igy?

Érintettek elemzésének lépései:

– projektkörnyezet meghatározása;
– i  d bzíá;
– dgyűj őzí;
– dgyűj;
– elemzés,
– elvárások egyeztetése.

30. 
Shd-mdzm ábáz:  hd há  j

Stakeholder Érdekei Hatása a projektre (+/–) Stakeholder-menedzsment akció

M Stratégiai cél elérése + Rendszeres tájékoztatás, beszámolás
Projekt sikeres meg-
P + E  

Más szerve- S  R , -
–/+
  ,  tetés
A , 
F M  +/–
információcsere
Forrás: M K Ö   ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM -19
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 319

SMART :
– Sciu, z d hyz vzi;
– Mhő;
– Aív  ihívó;
– Rái  hő;

Tvzű, időb bhá.

A ,   :
–      ;
–         ;
–    ,    ;
– , ,  ;
–  ,  ,    ;
–      ( ,  ).

A szervezeti és a projektcélok kapcsolata:

A      ,    
   . V     
 ü . A        ,
    . A    ü  -
    ,   .
A   ,       -
. A  ü       ,   -
 ü .

P () :

– zgáájdm íá:  ívá dmy  jmzői;
– projekt követelményei, megfelelési feltételek;
– záídó: zmi  PM zgáá, dmy;
– elfogadási feltételek: elfogadás folyamata és kritériumok;
– projekt korlátok, peremfeltételek és feltevések;
– kezdeti projektszervezet;
– kezdeti ismert kockázatok;
– becsült, tájékoztató információk;
– ádíá igy (ög, buházá, őá);
– j ő ázii, bcü mödöv  ümz.
320 A szervezetvezetés elmélete

Feladatok60 megtervezése, tartalma:

Feladatlista

Kockázatok FLS Becslések

Költségek

91. 
Projekttervezés folyamata
Forrás: M K Ö   ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM -22

A projekt61 öző őí zmyz:

92. 
A projektben érintett szervezeti tagok, és a „gyakorlati kivitelezés”
Forrás: A     M K Ö  
ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM -25 

60
F: M K Ö   ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM -24
61
U.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 321

Mt t lok 

 la

oktlok
oktaalat

okt
atáoá
t

Feladatok lebontása

ompeteniák és felelősségek mátria

kat kat kat ……

ladatok dáláa 




ladatok
Ml

Erőforrás
oa tervezés

 rőoá
k
t
álóterv

Mől?
Mor
öltség
anttdiagram kalkláió

 a lo
 átáok


93. 
A projekt szerkezete
Forrás: M K Ö  
ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM – 31
322 A szervezetvezetés elmélete

A projekt hálótervének kidolgozása

A     CPM,  MPM   PERT :

– A CPM (C P M)  DP C   R R -
 . A CPM-   a tevékenység és az esemény. A CPM
  háló,   gráf, aminek a csúcspontjai az események,
élei a tevékenységek.
– A MPM (M P M)     -
,         . A MPM 
 tevékenység-csomópontú háló.
– A PERT (P E  R T)  , 
      . A PERT- -
 ü,   ( , 
ü   ) .

CPM – vygiá háó

A CPM-   tevékenység és az esemény,     ,  -

  . A   ,    
   . A    -,    . A 
  . A   ,     -
,   ,     .
L   ,     
ü     . A  -
  ü.

H    ü  , F    

,  C és E  .

31. 
Tevékenységek sorrendje

Kód Tevékenység Közvetlen megelőző Időtartam (nap) Személyzet (ő)

A Tü 
B A 
C S 
D K 
E K 
F S 
G S 
H Pü
1 2
2 1
4 1
A, B 2 1
D 5 2
C, E 1 1
C 2 1
F, G 2 1
Forrás: A   
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 323

A CPM-háó (C P M –   ) létrehozásának lépései:

1. A háó jzá62
A     ,   . A 
 ü    ü

       

  

   
   

   


2. Az my bövz gábbi időjá házzu mg  háób – idő-

vz ő hdv.63
A          
. A        
 .

          

  

       
   

    


62
Nagy Z (2008): i. m. 23.
63
U.
324 A szervezetvezetés elmélete

3. Az my bövz gőbbi időjá házzu mg  háób – idő-

tervezés visszafelé haladva.64

  
       
  
  

   
   
   
   


   


4. A iiu ú mgházá
A        
   . Kritikus út azokon az eseményeken keresztüli tevékenységek so-
zá ji, my ic idjü,  bövzi gábbi  gőbbi
idő z. A   ü    ,  ü
   ,       .
(M      .)

Kockázattervezés folyamata:
–  ;
–   ;
–  ,   .

Kcáz zíá:
–  ü;
–  (), , ;
–  ;
–  ;
–  ( - ).

Kockázatelemzés és rangsorolás:
– ;
–   (, ü, , );
– ,  ;
–  ;
–     ;
– , , ;

64
U. 24.
 A szervezeti teljesítmény fokozásának lehetőségei 325

32. 
Kcázz vz, zi giá iíá

Kockázat Számszerűsítés Válaszreakció

F  , 
A    III.
 
T   -
Kü    -
II. ,    (
zása
 )
P    III. Közös problémamegoldás
Szervezet ellenállása a projekt okozta vál- S   
I.
tozásokkal szemben ü
Forrás: A   

Végrehajtás: A      , , -

, , .

Pjmgvóíá „zbáá” zözi:

Fym gymm íjü  jv   mgvóíá hyz:
Tjímy  jím:
•  (, ,     , -
, , );
•   ;
•  (I B, ,  ).

Pjvázá-z (ym vgzdő):

• ,  ;
• ,  .

Kcázmdzm (ym vgzdő):

•   , ;
•   , , .

Projektkommunikáció:
• tagok közötti kommunikáció a feladatmegoldás érdekében,
•  ;
•   ü .

Monitoring, kontrolling ciklus:

• N  ();
• E  (– );
• B   ;
• D;
• V .
326 A szervezetvezetés elmélete

Záá  

K  . E . E ,

,    . S . T  -
.

A projektértékelés folyamata:
– Az  zmi dmy ízi:
•  ögzí c;
• a sikerkritériumok;
•  mgbízá m zmjábó.
– A projekt folyamatának értékelése:
• z idő;
•  ádíá;
•  vz miőg mgí.
– Az gyüműöd mz:
• a csoporton belül;
• szervezeti egységek, felhasználók;
– Az izd, műöd hyág.
– A byáó yző, bmá mgí.

Követés, felügyelet:
Tü, –, ü, , -
, ü, .

A jműv        ,

  gi mgvóuáá gíi . E    
ma már áyázgyő mellett megtaláljuk a j ő vző is, aki a szoros
ü      .
E            
. A   tervezésén ,  zvz iíáá,  zmyz
zí  z őá dz ááá bizíj. Majd a teljes kivitelezést
,         . E 
     ü    .
 „Te magad légy a változás,
mi  viágb ái íváz!”
(M G)1

10. Vezetői órumok általános rendje és tartalma2

10.1. A vezetői értekezletek, koordinációk, beszámoltatások

A          ,

    ü . A -   
  ,   . E   , 
  ,  ,      
  . A    ,    ,
  – ,  !

É ,       -     (má
anyagokat olvasgat, magába révedve más problémákon töri a fejét, a jegyzetelés látszatát
v z övző időz dői zdi b b.). M, ,  
   .
V     ,     40–50
         :    
  ,      .
J ü ,     ,    
, ? D , ,   ,     -
  ü   ,    .
T   ü :
–       ,     
feladat ( i zü ő z ái hy m  vzői z,
hiz midi ácyi zbdág ávzi  muhyő);
–           ü-
,       (bb z b őz
gyzi  z áá: h özd,  má mgvihju z);
–            
 ü,     (bb z b m züg
z z, miv m mi döü z d db – á  z idő z -
z ci);

1
F: ://..//M_G. (A  : 2017. 05. 24.)
2
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 56–64. 
328 A szervezetvezetés elmélete

–         ,  

     (bb z b, h  bm yi
összetett, hogy a véleménykülönbségek miatt a döntésünk nehézségekbe ütközne,
 c háy özi muá vju b  döü őzíb, mjd
h mgzü z gyz muváz,  hívju öz  mgbz).

E  ü  , :

–     ;
– ü   ,  ü ;
–  ü   ü;
–             -
  ;
–   ü,         ,  -
     (ív böcg).

A ü,   ,     ü,   -
  - ,  „”    
ü.
H    ,      
   . A   ,    -
,   ,   , ,   .
E        ,  -
 .

10.1.1. Az értekezletek unkciói

) Hí, imáció öz

A   ,        -

. E    őző z imáció dó zmy,  özög
dig  öbbi zvvő. L      , 
 ü      .
F  ,     ,   
      . B  
 ü ,  „ ü    ü,    -
 ” –  ü .
Lgbb zbáy: midig gyü őzi,      
ü.

b) Ezmc íuú z

E      ,      .

Ezen a fórumon á  bíi  zvvő, hgy mi öbb ző, ö v
 Vezetői fórumok általános rendje és tartalma 329

fel. A  ,   ü   ,    

    ,   ü ,  ,  .
A   :    „” ,  
  . A „” ,   ü  
    ,    ü  .3
Lh, hgy  v ö ömgáb m jó mmi, d  öbbi zvvő b-
idíhj  áziájá,  ö dh z imái mgdá mgáááhz.

A „bimig” íuú z  i h:

1. Özgyűjjü (gdju) midi  jvi.
2. Az öböz á i m gdjü mg, hgy mmá űzzö
egy-egy felvetéshez.
3. Az ö íü gymá –  „bimig” yg, hgy bidíj
 zvvő áziájá.
4. Mid ö jgyzzü  (hőg gy ábá, hgy midi á),
myib őbb záju z,   gív ö vgyü üö.
5. Hgyju, hgy  zvvő záyzzá z ö, my zd vzi
a problémamegoldó folyamat.

A felvetett ötletek értékelésére legjobban ajánlható a szavazásos módszer.

1. Szvzu mg mid gy v ( zvz m húzzu vá,
így u yivá myi myi zvz ).
2. A  zvz já imiáj  c, hgy myi v ívá
a továbbiakban érdemben foglakozni.
3. Értékelje a megmaradt felvetéseket majd a legtöbb szavazatot kapott felvetések
közül a csoport döntse el, hogy melyiket akarja kivitelezni és miért, keressék meg
 jv őgi  gyggi.

c) A bmmgdó íuú z

A,      ,   

ü   . E     
  ,          
  .
A        , 
    ü  .
E     ,    :
1. V  ,   ,    . (M
 ? Á,     ? T ,
  ).

3
A       . A   ,     . T
 ü    : R ! M  ü    ,  
  . Í    .
330 A szervezetvezetés elmélete

2. Iü      ,  ü.

3. A  -,  ü   
 .
4. V     ,    
(, ).

A    ü   ,     
  (2–3    ),     ü
,  ü  ,      
, ü     .
A      ,    
.
E    , ü. A  
  ü,       
.

d) A döhzó íuú z

A   ,      , 

   . E    ü   
 ü   ,     
   . A    ü  , 
    ü     , 
 ,   ,    ,  
, .
A  ,    ü   , 
   ,          ,
    .

94. 
Az z íui
Forrás: A   
 Vezetői fórumok általános rendje és tartalma 331

Az értekezletek megtartásának logikai rendje

A -         -

,     . A  
           -
,        .

Az gy vzői óum m, vz dj

N ,     . T ,   

  ,    ü ü,    -
,  ü ,    ,     .
A          ,   -
 ,       . H  
ü, ü     . I    
 ,  . N     ,
     ,        . A -
    ü ,     -
  –        .

A ()    :

1. Bzámá
•     –     –   
 ,  ;
•      ()   
,  ;
•    ,    ;
•      ,  
    ;
•   .

2. É (       ü, , 
 ,      )
•    ;
•           -
;
• ,  ,    , ,  -
    , ,     .

3. Tájékoztatás
•   ,      -
 ( R, H, K, K );
332 A szervezetvezetés elmélete

•  ü ,     (  -

 );
•   ,     , 
     .

4. Fdzbá
•     (-     -
 (       );
•         
◦     (   
 ,      , 
    ,   -
);
◦    ( ü  ,
 ,   ).

5. Lhőg  d

E      –      -

 –  .
A     ü  ü  
  ü  ,     -
 :
1. Bzámá (    ü  ,
a mgd zm já j z, midi mghgj  mái vző
j)
1.1. A        .
1.2. A    .
1.3. A     ü.
1.4. A   ()   .
1.5. A     ()   .
1.6. S ü ,  ,   
.
1.7. S, ,  .
1.8. K     (,    
).
1.9. J.

2. É:      , 

    ,   .
3. Tájékoztatás:       
 ,   .
4. Fdzbá:    (, , )  ,
      .
5. Lhőg  d.
 Vezetői fórumok általános rendje és tartalma 333

Beszámoltatás

Kérdésekre
Értékelés
válaszadás

Értekezlet

Feladatszabás Tájékoztatás

95. ábra
Az értekezletek levezetésének általános témái
Forrás: Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, NKE. 60.

10.1.2. Vezetőként hogyan készüljünk el az értekezletre?4

M    ,    , 
  ,    ,       -
.
H      ,      .
A      :
– A témára vonatkozó tervezés.
F    ,     .
A ü ,     ü
  , má z z ő háy    üdü
 mghív z z idj,  ü  ,
    . E  ,   
      .
– A mghív ö.
Az értekezleten azok legyenek ott, akiknek a jelenléte feltétlenül indokolt. Kevesebb
    , ü,  
 . A  ,     
    .

4
Kovács G (2009): A hy vzői mu ji  dőg hyi zvi iáyíááb  vz-
tésében. Jegyzet. B, R F .
334 A szervezetvezetés elmélete

– Az idő mgvz.
F   zvvő igyi igí. Az értekezlet kezdési
   ü    , 
   ü      (
ájzódá z őző i myő, őzü  muáhz, ávzá), ezért
   ü    ,   
   .
V,      . E   üü 
,      ü   ,  
. A     ,    
,   (vidi),    ü 
,     .
– Az z hyzí ivázá.
Sü    ,    , 
ü - ,     (hiv vgy bái,
bmá u mgdi vgy c  jgű  ázó). N
   ,    ü  ,
  ,      ,  
   ,   .
E  zvz zhyő áv ő, ihyz z i, 
        . A 
ü  ,   ,  .
– Az z idi ji özáíá.
A idi  özáíá    ,  
   z őzí uó ázi.
A     időb   jui  zvvőhöz,  
 ü  ,  ,  
  ü .
É       egyes pontok megtárgyalására
zá időivum. E   ,     
   ,  ü  
  .
A         
    ü   
(-mi, öv, őyö: íág, őmu, időág).
C,       .

10.1.3. Az értekezletek levezetése a gyakorlatban

A       ,    -

  ü , .
C,   vző jó dáv já ö:  ,  , -
. A ü      ü  (gíhi
 vző  y d mgviá  i). A   ü , 
 Vezetői fórumok általános rendje és tartalma 335

 . C ü,   ü ,  -
     . T    ü
,    ,     ü , -
 ,   ü,    .
A      ü,   
    .
A vző im gymm kell lennie a metakommunikációs  
. V,     ,   gesztusokban, arckifejezésekben
látszanak a kirajzolódó vélemények. A     ü  
,         .
A   ,    ,  -
. E       ,    
   .
P ,        -
,    ,        . E
az esetben az z vzőj gy ím, d   udi áíi  -
szólalót. U  ,    ,   
 .
V       ?
– K ü   ,  üü !
– M ü ,    ü (vigyázzu , hgy
mi c -hám mb zi,  z  d – h h – jü
ú, gymzv  gá, hgy özö djá mg  bmá,   mg-
dáó ájz bü).
– M    ü,   !
– V   ,      
 (háidj , ó mgházááv,  jzzü, hgy miy mód
jü z yg – gd  digiái m i).
– N ü,     ,   -
,    ü      
(z mzá  hgu mg  mái  vmy i, ő hgy
íi mg  já jímy, h, hgy y dg ju udmáu, mi ő-
z m imü,  z muáu mi  őg ó). Hü
,      ,    
   .

A kialakuló vgy iu viá  iáíá módzv h zi. V

  ,      . T   -
,     ,    ,   -
      . E      
  ,   ,      
    ,    
 .
M        ?
– I      ü!
336 A szervezetvezetés elmélete

– D    ,  ü   , 

   !
– V  ü  (h v á idő  hőg)!
– H   ,   ,    -
!
– A ,    ü,     
!
– A      ,    -
      ( mgáíái,  ivó,
 őö   vghjá háidj ív)   ü  
   !

Az értekezletek befejezése

Mindig hgyju gdő idő  bjz,      
 ,   . M   ü  
,    . E,    
   ,   (h)      ,
    (myib züg).
A    z mző zí, my digiái -
máb i mgüdhü  zvvő. E   ,   
. A   -   ü, 
 . E   ,     ü
,       ü.
V  ü     :
– M,   ü. Vannak emberek, akik nem képesek
  . A       
  . A,    ,     -
,    ü  (z ááb cvzőbb,
mi  di áhá).
– K    ü,     -
.
– M     ü,    
 ü,    ,   -
   .
– T  ü   ,    
   (h dicü,  z gz zvz muájá
dicjü).
– V   ,   ,   , ü
   !
– A  ,   ,    ;
 ,       .
 Vezetői fórumok általános rendje és tartalma 337

A         

   ,   , -  .
Bü ,  ,       ,  ,  
  ,  ü . N ü    -
 ,    „”  ü  .
A ü     ,   ,   -
     ü.
A    ,      .
R    : „    ,     -
  ”.
V   ,       
  ,       .
M       ? M    ,
    ,      
 . H    ? M ü , 
  ,          ,
   .
A   , bízzu meg kollégáinkat a feladatokkal, pontosan
mgyázzu  i, mi i váu  ujd őü (    ,
    ),  ü     ()
, ,      muájá ym gy-
mm íjü, iu b gy- idő, mi bzámju  d-vg-
hjá hyző. Vü ,     ,  ü   ,
. T ,     
 ü,   ,      -
 ,    ü .
A        ü,
     ,        
 - ,  gi  z új vző gy idig gyü ájá   b-
osztással kapcsolatos feladatokat. E    ,   
   ,    ,   „” 
    .

Ki vázu i  d vghjáá?

M   () „” ,    

     ,         
 . E     ,      -
: „    ü,    ”. A     
 ü,    ()    , 
   ,   ,      
   .
A         
. Á      (   -
338 A szervezetvezetés elmélete

  )    . A    
  ,         .
Minden muvgz á i   muá jímy, hiz mi-
denki elvárja a visszacsatolást munkájáról,   ,     
 . A     ,     ,
   . D      .
V   –    –      , 
  ,          .
E,  ü   ü      -
 . M       ,
  ,  ,      -
ségét, az    ,     
 (,  ).
 11. Ajánlások a vezetői magatartáshoz

11.1. Tanácsok kezdő munkavállalóknak és kezdő vezetőknek

A N K E      
 ,     ,  ,  . E 
 ,      ,  ,
,     .
A    ,       
  . I      ,  
 –          .
Ú   ü    ,  T   -
,    ,       
     ! H ,    -
,       .
G ,         ü-
ü . V   ,    
      ,   ü   
. M ,         .
T      .
D ,   ü   ,   
. H   ,     ,
 ü   . E    ,   ,   
  ,      .
L      ,    
   ü,    ,     
. H   ,    ü   -
   ,         
     .

11.2. A vezetési stílus megválasztása és a vezetői magatartás

A vző mgá midig  iu ziuáció üggvy, my ááb ügg: a szer-
,     ;   ;  -
  ;   ;   ü, ,
 ;    ü   -
,  ,  ,  ;  ,   -
, ;  ;    ;  
340 A szervezetvezetés elmélete

;  ü  (, ,  .);   , 
    ,    .

A zdő vző á mz vzi íu,  vgy vzi íu hzá

A ü        ü

,     ü   . A   
      ü   ,  -
  ü . A   ü  „  ”,
  „”  .
D       ? A  -
      ü. E   
         , 
       ,  , ,
  ü         .
T      () , , -
. E ü        ,
    . Ö ,    
  ,  ü,       
  .
A  ü,        -
ü -  ,    -   , 
 . E        ,
     ü -  -
 ü  . N,       -
  ,   ,  ,   M T
   .

A gjmzőbb vzi íu  z mzá

A cumi (uiu jgű vz) jg    

  ,    (ü)   -
. E    ü     ,
  ,  ,   ,   
 ,      .
A            -
,   ,      . A 
   -  ,     .
A   , ,    
. A „  ” ü   .
A ív (dmiu) vzi íu  ü  -
,     ,   , , 
   ü .
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 341

N     ,   „   ” ,
      ,    -
   ,        .

96. 
Mi jó  őö?
Forrás: ..//----18782:

A ráhagyó vezetési íu    ,  . E -

    , . E  
       ,  -
          , 
 . A   , , ,    
   ,    „ ”  .

11.3. A szervezetek vezetése kezdő vezetőként

M ü         
, . E          (
  ,    ü).
A,      ü,     ,
    ,     ü,
     .
342 A szervezetvezetés elmélete

M             -
, ,  , ,  .
A          , -
    . A     
   . A      : „  !”
M  ,   ü           ü,
       . A   ,   -
,    ,  ü      
ü           .
A ,  ü  ,   -
   ,    ,   
,     . M ü   .
A           ,
 ,        ,  -
,        ,  
   ,     -
,       („     ü,
  ü  ” .),      -
       .
A     ,      ü-
,  ,   .

11.4. Módszerek ahhoz, hogy kezdő vezetőként jobb döntéseket

hozzunk
V , ü . A ü,      -
ü       . Tü   
,        
 ü. E   ü,   . E 
   üü. K    
 .5

1. M   ,  ,      .
E    ,    ,      
  ,  ü   ,   
  -. B,   ü? Kü
,     ,  ü  .
D   ü :   ü  ,   
  . C       
,       (igyzzü
i imői öb vi, őü háy vv ább vgz

5
R’ D 2009. , 91–97. „10 módz, hgy jbb dö hzzu”   
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 343

iskolatársat más szervezetnél dolgozó osztálytársunkat, barátunkat stb., akivel

zmi gdji mgzhju).
2. K  ü  ,      
 ü. Mü,   -  
  ,  ,   ,    ,
  ü. L    ,   
   ,   , 
    ü, ü   
  . A        
(ü,        
,   ). E     ü
  .
3. H   ()     ü, 
       ,  
     . A   
 ,    ü   . A
 ,         
 ,        . E
  „ ” .
4. Á       , 
  ,  üü ,  , 
. M       
,      ,    
 . G  .
5. D       ü, 
  .
6. M        ,   
. H        ,
,     , ,   
      ! G  
 ü!
7. A  ü,        
ü,   ,       
       . G 
, ü  „ ü” ü     
 . Dü ,   , .
8. A ,    ,    ü , 
 . H   ,    ü ,
   ,   ü  , 
      . A   ü 
     ,    -
. A   ,    ü .
A  ,    „ ”  ,   
 . T  ü   „ ”
 .
344 A szervezetvezetés elmélete

9. N      ,   
 ,     ,   
     . P  
 , ü   -   ü?
V     ,    
 .
10. Ó    ,     . S 
ü,      ,   ,  
        (d  vdá c
vzy i: h gydü , hő m gáá). M 
       ,  , 
      ,   ü .
E        ü ,
 ü ü   .

11.5. A kezdő vezető dilemmája. Hogyan javítsuk a kommunikációt?

Mü   gyüműödő  ámgó c iíá. M

 ü  ,  ü   ,    -
  üü,    ,   ü.
E :
1. K  ,     ,   
,  ,     ,    
,    .

2. H,        , ,  . N
 ,        ,  ,
 ,      !

3. T     ,    .

E     ,     –  .

4. Kü   ,     

. A       
 .

5. B    . A TE-ü  

,  ÉN-ü  ,  ü.
A  ,      . P
„  , ”, „ ”. M  . K 
,     –       –, 
        .
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 345

11.6. Nyerő-vesztő helyzetek helyett, nyerő-nyerő helyzetek

A   ,  -  -    .
M ü     ü . P 
„”   ,  „”  .

97. 
A két szamár története
Forrás: ../.?=301

A    ü   . A „”

    „”     
  .
B  ü      
  ü,   ,    „” 
. A  ,    „” , -
 ,     .
R   ,        -
  . A    ,   
 . J  ,      . N 
,    ,      
,      . A   - 
 ,       .
A  ,  ,      , -
 ü . A   ,    
    ,   -  .
346 A szervezetvezetés elmélete

N          ü, 

   ü  .
F  ü,  - ü   ü  -
. I       . S 
  -     ,      .

Nyő-vző hyz dá

M   - ,  ,  ü .
A - ü   -   , 
     -   . A - -
   .
E  ü ü    - .
E,      „ü”    -
  ,    ü  ü. A  - -
 ,            ,
   .

Nyő-vző hyz dáá háy zöz

1. T  ,     . H 

   ,     -,  .
H     .
2. Fü  -  . Á ü 
. L,        ü:
  -  .
3. M    ü,  ü ,
    . V  ,    
  ,    .
4. V  üü   ,      -
. A ÉN-:  „  …”   , 
 „    , …”
5. H   ü ,     -
 . A   ü ,  
     ,    
.
6. A      ,   -
    .
7. E ü  ,    ,   -
  - .

E     ,       

 .
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 347

A -    ,    ü,

   ,   ,    ü
  .

11.7. Munkakörnyezetünk kialakítása

A     ,     ü!

V  ,          ,
     . A     
 ,    ,   . A   
 ,   ü ,   ,   
  ,        ü. (Vü   ,
     ,   ,  
,   ,    .) K ,   
  ,       .

98. 
Rendetlen munkakörnyezet
Forrás: A   

H  ü,  ,       

ü    :
1. A   ü    ( ) .
2. A     ,   , -
 ,   ü   .
3. A ü      (z g jádb 
i, yói, hz hmi b.).
4. Tü  ü  , ü   3  -
     (izdő ügy; őbb, d 5  bü
izdő ügy; ügy, my  gzu, h áü). Jü 
ü     .
5. A  ,   üü    -
, ü ü,    ( ób vgy üö igyűjőb,
mi öy hő hy hu, yújáyi).
6. A     (például levelek, alap-
d, v, vzi d, iziá, jgzbáy b.),   -
 ü     . Hü , 
348 A szervezetvezetés elmélete

  ,  „”   .

P        ,     -
   ü (  ) .
7. A    , üü - ,  ü  ,
     ü ,       .

É   ü  ,   ü  -
 . Sjz áíu  mgu gy góiá:
1. I.
2. K – .
3. K ü .
4. E ( gyü zgyő: mi ici i gddu , hgy
meghagyjuk- z z dbju i, vgy gyü  zy my).

U ü    :    , 
       . A  ,
          , -
       .
S  ,   i muvgz á gy í c hőg
egyszer vegyünk kezünkbe. A ü     :
– E (zmy m vgy őbb, d 1–2  bü).
– Kiszignálandó (vábbddó vmyi muáu, ügyiző).
– L (udmáu vü má, ic v üööbb dgu, d -
 zügü h mg z i).
– Kidobandó (má udmáu vü,  udju, hgy m z á zügü
 jövőb).

Sü  ü    . J,      (-

) ü   ,      ü
   . É     ü,  ü 
  (),    .
M        ,   
    . C    ,  -
üü      . H   
,      ü    .
M    „ , -”   
   ü,   .

Sgíői

A    ,  , , 

 ,        .
K      „” ,  
,     ,     . S
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 349

     . K (-) , -

      .

Nháy gymb vdő zm, gíő cb

M    ü    -

: ,    ü,      ü. Bü
  :
– T   ,    ,  ü 
 ,     ,  ü ü 
, , ,  ,  .
– I  (midig gy imációj ó, mi m jáu, mi
ciáu, ájáb gy ív őbb gági). H  ,
 ü  , -     ,
-   , -  .
– R ü,     ,  ü,
    , ,  ü , -  
.
– R ü    ,    ü 
 ,     . H   ,  , 
   , üü   , .
– A   –    –  ,   -
 ü   . T     
(  ,   .).
– Kzzü vább gíői:     ü  
   ü ()       -
,       ü  , 
 ,   .
– A    (muv, igy, imuá,
d) ü ü ,    :  
  .
– V  ü   , 
(ü       ).
– E üü     ,   -
    ü . S   –  
  –       
 (idő öö  má zvz gy-gy  vgy gz ).
– H ,      ,  
  ü ,    ü ( 
ü .)    ,  ü,    ü 
 . H  ,  , ü ,
 .
– E ,   ü  .
– E  ü   .
350 A szervezetvezetés elmélete

– A   ü   ,  ü  

,    .
– M   ü   ,  ü  
   . Kü,    -
   .
– Rü  „” ,   ü  
 . Kü ,    ,    -
   (:   –   –  -
 ,     ,  üü ,
     ,   ü  
  ü).
– A     ü     -
,  ü  ,    ü
 . Ő     ,  
.

11.8. A jövő közszolgálata, a jövő vezetői

A    ,  ,  ,  ,  

    , ,     -
 ,    ,   ,  -
  ü,     , 
 , , ,  ü , , -
 ,        .
Iü !
I   . H J . .   :6
– „A        ,    . C   -
 ü      ,  ,   ,
     ”.
– „N   ,   ,   .”
– „T   ,  ,  , ,     -
,    !”
– „V   ,   ,   ,   , 
 , ,    !”
– „Bü  ,  ,  ,   ,
   ,    ,    , 
  !”
– „A    ,     . H  
 ,    ,  
 !”

6
Kovács G (2009): A    . J. I Horváth J .: A rend-
őg őziű iáyíáá vi, ciumi. B, R F V T.
89–90.
 Ajánlások a vezetői magatartáshoz 351

– „T    ,  ,  ,

 ,        !”
– „N   ,  ,    ,    ,
         . N ,     
 ü. T,      !”
– „A       ,     
  . A       ü,  
 .”
– „B       !”
– „N  ,        !”
– „F ,   ,     ,     -
 !”
– „I ,   ,     -
!”
– „A     ,    ü . A   
 ,            
 .”
– „A  ,    ,  ü    ,
    ,     ,   -
  .”
– „H   ü    ü,  ü  .
Tü , ü  .”
– „H        ,  ü  
    .”
– „H    ,      ,  -
 ,      ,    ü
.”
– „A         , ,
   , ,   , ü,
  .”
– „A    ,  ,       
 ,      -”.
Vákát oldal
 Beejezés

„Eőbb ciád z, mi züg, uá

azt, ami lehetséges,
és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
(A S F)”1

Ö   ,       
,  a vezetésnek nincsen egyetlen járható és legjobb útja, de számos jól
járható út, azaz megoldás létezik.
Mid új hyzb má  má mgdá mzhó, mi vző-  üggő.
Az érdekeltségi terület felismerése,   mz, őy-hááy
vizsgálata       következtetés levonását, ami alapul
szolgál döi ívá iíáá. A    választás,
      ü    racio-
nalitáson     ,      
az iuíció,     ,    . E  
  sablonos megoldásoktól való eltérés szükségességét, elfogadásának elen-
, .
A jó döntés még nem jelent sikert is, mert ahhoz a feltételek megteremtésének szüksé-
gességén túl végtelen nagy kitartás, akarat, áldozatvállalás, lemondás szükséges.
A      ü,     
 . A    . A    ü
  ,   . A szervezeti siker pedig csak a munkatársakkal, az em-
b hő , i midig, mid hyzb, mg  gmybb igybv
során és a legkritikusabb helyzetben is embertársunkként, kollégaként kell kezelni.
H       –  ü   ü
 – ,       
.
B ,        -
ü  ,  ,        -
         ,
         .

Bud, 2017. 06. 06.

A zző

1
://../// (A  : 2017. 05. 22.)
Vákát oldal
 Felhasznált irodalom

10 módz, hgy jbb dö hzzu (2009): R’ D, 2009/, 91–97.
38/2012. (III. 12.) K.  A    (M K 2012. 
29.  6262–6273.)
Aronson, E (2002): A társas lény. B, KJK- KERSZÖV J  Ü K K.
Bakacsi G – Dobák M – Balaton K (1991): Vz–zvz I. Budapest, Aula
K.
Bakacsi G – Dobák M – Balaton K (1991): Vz–zvz II. Budapest, Aula
K.
Bakacsi G (1996): Szvzi mgá  vz. B, K  J K.
Bakacsi G (1998): Szvzi mgá  vz. B, K   .
Bakos F (1973): Idegen szavak és kifejezések szótára. B, A K.
Bakos F (1976): Idegen szavak és kifejezések szótára. B, A K.
Bakos F (1984): Idegen szavak és kifejezések szótár. Hetedik kiadás. B, A
K – K K.
Barakonyi K (2003): E : A    
I. . Vezetéstudomány, 34.  7–8.  2–23.
Bartee, E. M. (1973): A H V  P S. Mgm Scic, 20. ., 4. .,
A S, P 1. 411–448.
Báthory Z – Falus I . (1997): Pdgógii Lxi I–Ny. B, K
K.
Báthory Z – Falus I . (1997): Pdgógii Lxi O–Z. B, K
K.
Bene L (1970): A vezetés tudományos megalapozása. B, K  J
K.
Bibó I (1986): Válogatott tanulmányok, I. kötet. B, M K.
Bokor A (1996): Ld  Mg. Vzudmáy 27. . 3.  12–21.
Czuprák O – Kovács G (2013): Vezetés- és szervezéselmélet. B, N K
E.
Csedő Z (2006): Szvzi vázá  vázávz ym difciáódá  igáció
tükrében. D. B, C.
Dobák M  . (1996): Szvzi má  vz. B, K  J
K.
Dobay P (1997): Vállalati információmenedzsment. B, N .
Fiedler, F (1980). A      . I Pataki
F .: Csoportlélektan, B, G K.
FM – 22-100 Miiy Ldhi (1990). W DC.
Géró K (2000): K  –  ,   ? Köyvái győ,
46. . 1–2. . 104–112.
356 A szervezetvezetés elmélete

Görög M (1996): Bevezetés a projektmenedzsmentbe. B, A K.

Hersey, P (1997): A hyziá vző. B, M K.
Hill, N (1993): Gondolkozz és gazdagodj. B, B .
Hitt, W D. (1990): A mvző – Vz  cvhz. Budapest, OMIKK
Hd’ Cuu Dimi Uddig Wc Vu Aud h Wd. E: .
.///LDR_66.. (A  : 2017. 05. 23.)
Horváth J (2009): A    , . I Kovács Gábor
.: A dzi zv őziű iáyíá. Jgyz. B, R F.
://..//K_L. (A  : 2017. 04. 21.)
://.../
Huntington, S P. (1994): A katona és az állam. B, Z–A, 42.
Jaschke, J (1969): Szvz-vz. B, K K.
Kovács G (2009): A hy vzői mu ji  dőg hyi zvi iáyíááb
és vezetésében. Jegyzet. B, R F.
Kubr, M (1993): Vezetési tanácsadás Irányelvek a szakma gyakorlásához. B, Éü
T K.
Lappints Á (2000): A vz di. Szövggyűjmy. P, C B.
M, N (1964): A fejedelem. B, M H.
M K Ö   ÁROP-2011/2.2.12.  KONETT TEAM
-2, KONETT TEAM – 31
Marquis, B L. – Huston, C J. (1999): Vzői z  mdzmució z á-
lásban. B, M K Z.
Mullins, L (1991): Management and Organisational Behaviour. L, P.
Nagy J (2000): XXI. zázd  v. B, O K.
Nemes F (2006): Vezetési ismeretek és módszerek. B, M B.
Patyi A – Téglási A . (2013): Államtan és a magyar állam szervezete. Közös modul.
B, N K E.
Sajó A (2001): H     ? Kontrolling, 2001. 2.
., 18–21.
Szabó L (1967): A   . I Susánszky J .: A veze-
tési ismeretek. B, K  J K.
Szamel L (1963): Az államigazgatás vezetésének jogi alapproblémái. B, K
 J K, 76.
T     . E: ://
..///_143.
Torma A (2008): Közigazgatási jog 3. Magyar közigazgatási jog Különös rész. M,
M E ÁJK, 9.
Uddig h P Pici (Th 80/20 Ru). E: ://.//
-----8020- (A  : 2017. 05. 06.)
van der Heijden, K (1996): Sci: Th A  Sgic Cvi. N Y, J
W & S.
Vincze I (2012): A z m mivá? – A mivációó Hzbg zmv. E: .
.//-------/
Weber, M (1987): Gazdaság és társadalom I. B, K  J K.
..
 Felhasznált irodalom 357

.. M K 

.-.

Ajánlott irodalom

Benkő T (2008): G   . H, 2008. . 3–4. . 91–103.
(E: ://.//2008/3_4/091-103.)
Cartin, T J. (1999): Principles and Practices of Organizational Performance Exellence.
M, W, ASQ Q P.
Czuprák O (1998): D . Hadtudományi Tájékoztató 1998. . 4. . 247–262.
Czuprák O (2002): N  . Új Hvdgi Szm, Kü.
Czuprák O (2003): Katonai szervezetvezetés. E . B, ZMNE.
Czuprák O (2006): K  . Humá Szm, XXII. . 1. . 53–63.
Drucker, P F. (1992): A hy vző. B, P K.
Finszter G (2003): A rendészet társadalom elmélete. R Fü 4–5. . B,
R F K.
Finszter G (2008): Bevezetés a rendészettudományba. B, RTF.
Hersey, P (1997): A hyziá vző: vz ő hyzb. B, M
K.
Hitt, W D. (1990): A mvző – Vz  cvhz. B, OMIKK.
Horváth J – Kovács G . (2014): A rendészeti szervek vezetés és szervezéselmélete.
B, N K E K.
Horváth J – Kovács G . (2016): Pályakezdő dőiz ziöyv. B,
NKE S N K.
Huntington, S P. (1994): A katona és az állam. B, Z–A.
Kovács G . (2016): Vzőő  gyi vzudmáyó. B, D C.
Porter, M E. (1993): Versenystratégia. B, A K.
Primecz H (1999): A vezetés-szervezés alapjai. P, C B.
Tomka J – Bőgel G (2011): Vz gy  m – A Bibi   mdzm. B,
N .
 A N K E .

N N K. – D C K • .. • .-.

• 1083 B, L  2. • T: 06 (30) 426 6116 • E-: @-. •
A  : P I ü • F : K Z • O:
Szarvas Melinda • T: S T

ISBN 978-615-5764-42-4 ()

ISBN 978-615-5764-43-1 ()
ISSN 2560-0222
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az alapképzésben
tanuló hallgatók tanulmányaik során megismerkednek
az egyetemi közös tantárgycsoportba tartozó Vezetés-
elmélet című tantárggyal. A jelen tankönyv tartalma
túlmutat a szervezetvezetés elméleti alapjain: bővebb
ismereteket közvetít, bemutatva a közszolgálati szer-
vezetek vezetésének elméleti és gyakorlati alapjait is,
továbbá összefoglalja mindazokat a témaköröket, ame-
lyek elsajátításával a hallgatók megalapozhatják a veze-
tői, vezetés- és szervezéselméleti ismereteiket. A kötet-
ben a feldolgozott témakörök tárgyalása során a szerzők
– a terjedelmi korlátok miatt – nem törekedhettek a ren-
delkezésre álló és a még ajánlható hazai és nemzetközi
ismeretanyag teljes bemutatására, csupán a legfonto-
sabbnak tartott irányzatokat és elméleteket dolgozták
fel, kiegészítve azokat a közszolgálati szférában alkal-
mazott mindennapi vezetői gyakorlattal.
A tankönyv egyes fejezetei áttekintik a modern
vezetéselmélet kialakulásának főbb irányzatait, azok
fejlődését, a vezetői tevékenységet, a vezetési folyamat
végrehajtásának menetét, kiemelt hangsúlyt helyezve
a döntési folyamatra. A kötet tárgyalja továbbá a szer-
vezeti hatalom kérdéseit, a szervezeti kultúrát, straté-
giát, illetve a változásvezetés alapjait is, miközben ért-
hető és egyszerű nyelvezettel ad gyakorlati tanácsokat
az olvasónak a vezetővé válás folyamatáról.
A mű hasznos ismereteket közvetít mindenki-
nek, aki érdeklődik a szervezetek vezetése és a veze-
tési folyamatok gyakorlati megvalósítása iránt.

A kiadvány a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001
„A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-
fejlesztés” című projekt keretében jelent meg.

Európai Szociális
Alap