Professional Documents
Culture Documents
28 - 2011. (IX. 6.) BM Rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
28 - 2011. (IX. 6.) BM Rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
) BM rendelet
Tartalomjegyzék
1. Értelmező rendelkezések, éghető folyadékok és gázok tárolása 2
ELSŐ RÉSZ
TŰZOLTÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK
I. FEJEZET
TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK KARBANTARTÁSA 10
6. Általános előírások 10
8. Biztonsági intézkedések 11
9. Élettartam és selejtezés 11
10. Karbantartás 12
II. FEJEZET
A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS TARTOZÉKAIK FELÜLVIZSGÁLATA 15
III. FEJEZET
TŰZOLTÓ KAPCSOK 18
IV. FEJEZET
MŰANYAG ALAPANYAGÚ TŰZOLTÓ KUPAKKAPCSOK 19
V. FEJEZET
VÍZZÁRÓ LAPOS NYOMÓTÖMLŐK ÉS TÖMLŐ SZERELVÉNYEK SZIVATTYÚKHOZ ÉS JÁR-
MŰVEKHEZ 20
VI. FEJEZET
TŰZCSAPOK 29
VII. FEJEZET
TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV
23. A tűzoltó mászóöv kivitele 30
VIII. FEJEZET
NEM SZABVÁNYOSÍTOTT, TŰZOLTÁSRA ALKALMAS ESZKÖZÖK 31
MÁSODIK RÉSZ
BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK
IX. FEJEZET
BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 33
X. FEJEZET
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK 36
XI. Fejezet
A BEÉPÍTETT AUTOMATIKUS TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEK MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI,
TERVEZÉS, KIVITELEZÉS, ÜZEMBEHELYEZÉS, HASZNÁLATBAVÉTEL, ÜZEMELTETÉS,
FELÜLVIZSGÁLAT ÉS KARBANTARTÁS 40
47. Vezetékek 47
50. Azonosítás 49
HARMADIK RÉSZ
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
XII. FEJEZET
A KISFESZÜLTSÉGŰ ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS TŰZVÉDEL-
MI FELÜLVIZSGÁLATA 62
XIII. FEJEZET
A VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTŐ, -ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ BERENDEZÉSEK TŰZ-
VÉDELME 63
XIV. FEJEZET
VILLÁMVÉDELEM 63
XV. FEJEZET
AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM 66
NEGYEDIK RÉSZ
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSA
XVI. FEJEZET
OLAJTÜZELÉSHEZ TARTOZÓ ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI SZIMPLA ÉS DUP-
LA FALÚ, FEKVŐ, HENGERES ACÉL TARTÁLYOK ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉ-
KOK TÁROLÁSÁRA 67
64. Fekvő, hengeres acéltartályok szerelvényei, tartozékai, elhelyezése és telepítése, általános követelmé-
nyek 67
XVII. FEJEZET
ÁLLÓ HENGERES ACÉLTARTÁLY TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI SZÁLERŐSÍTÉSŰ MŰ-
ANYAG TARTÁLY ÉGHETŐ FOLYADÉKOK FÖLD FELETTI ÉS FÖLD ALATTI TÁROLÁSÁ-
RA 71
84. Elhelyezés 71
XVIII. FEJEZET
A KAMRA KÖVETELMÉNYEI AZ ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS ELŐÍRÁSAI 72
87. Kútoszlopok 73
XIX. FEJEZET
GÁZ ÉS OLAJIPARI LÉTESÍTMÉNYEK, BERENDEZÉSEK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI KÖ-
VETELMÉNYEI
92. Általános szabályok 74
XX. FEJEZET
GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OL-
VADÉKOK TÁROLÓ- ÉS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEI, BERENDEZÉSEI 75
96. Átfejtőállomás 75
XXI. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS OLVADÉKOK TŰZVESZÉLYESSÉGI CSOPORTOSÍTÁSA 76
XXII. FEJEZET
PÉBÉGÁZ CSERETELEPEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 76
ÖTÖDIK RÉSZ
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
XXIII. FEJEZET
ALAPELVEK
100. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai 77
XXIV. FEJEZET
AZ ÉPÍTŐANYAGOK TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁSA 78
XXV. FEJEZET
AZ ÉPÍTMÉNYEK ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
110. Tűzállósági fokozatok 82
111. Alkalmazás 83
128. Szellőzőberendezés 93
129. Fedélhéjazatok 94
130. Tetőfelülvilágítók 94
131. Lépcsőházak 94
132. Felvonók 95
XXVI. FEJEZET
TŰZOLTÓSÁG BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK
159. Többszintes épületek megközelítését szolgáló utakra vonatkozó követelmények 104
160. Középmagas, magas épületek tűzoltási felvonulási területére és útvonalára vonatkozó kritériumok 104
XXVII. FEJEZET
TŰZTÁVOLSÁG
171. Általános követelmények 110
172. A tárolási egységekből kialakított tűzszakaszok területei és a közöttük szükséges tűztávolságok meg-
határozása 111
175. Lakó-, közösségi és ipari-, tárolási-, valamint mezőgazdasági épületek tűztávolsága 112
XXVIII. FEJEZET
KIÜRÍTÉS
176. Általános előírások 112
XXIX. FEJEZET
A SZÁMÍTOTT TŰZTERHELÉS MEGHATÁROZÁSA ÉS A MÉRTÉKADÓ TŰZÁLLÓSÁGI KÖ-
VETELMÉNYEK SZÁMÍTÁSA
184. Általános előírások 117
XXX. FEJEZET
HŐ- ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
191. Fogalommeghatározások 120
199. 124
200. 125
206. Menekülésre számításba vett átriumok, közlekedők és pinceszinti helyiségek hő- és füstmentesítése 128
207. 129
XXXI. FEJEZET
HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK 129
XXXII. FEJEZET
HASZNÁLATI SZABÁLYOK 133
XXXIII. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI
242. Éghető folyadékok tárolása és szállítása 300 literig 148
246. Üzemanyagtöltő állomáson, kezelőépületen belüli éghető folyadék tárolása, szállítása 150
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 152
A tömlő belső átmérője, annak tűrése, hosszegységre vonatkoztatott maximális tömege 161
2. formanyomtatvány 166
3. formanyomtatvány 167
4. formanyomtatvány 167
5. formanyomtatvány
Telepítési jegyzék 172
Védőtávolságok 177
2. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 200
3. ábra
Vízszintes homlokzati tűzterjedés elleni gát metszete 201
4. ábra
Magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának metszete 201
5. ábra
Tetőszinti tűzterjedés elleni gát lapostető esetén 202
6. ábra
Magastető tetősíkban tartott tűzterjedés elleni gátjának metszete 202
7. ábra
magastető tetősíkból kiemelkedő tűzterjedés elleni gátjának kialakítására 202
8. ábra
Magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmenti meghosszabbítása 203
9. ábra
Magastető tűzterjedés elleni gátjának ereszmenti megszakítása 203
10. ábra
Tartószerkezetektől dilatáltan kialakított tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gátja 204
11. ábra
Kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés elleni gátja 204
12. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát kialakítása 205
13. ábra
Függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát és tetősíkú mentési ablak kialakítása 205
Acélpillérek 206
Téglafalak 206
Betonfalak 207
Vasbetonfalak 207
Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiséget tartalmazó, valamint az „A”-„C” tűzveszélyességi osz-
tályú és az 500 m2 -nél nagyobb „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú ipari, tárolási, mezőgazdasági
rendeltetésű épületek tűztávolsága 212
2. ábra
A biztonsági jelek elhelyezésének változatai 213
3. ábra
A biztonsági jel rögzítési magassága 213
Légutánpótlás 225
5. ábra 238
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és 580. §, 590. § (2) bekezdés, 591. § (3) bekezdés, 592.
a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) § (3) bekezdés, 600. § (1) -(2) bekezdés, 606. § (1)
bekezdésének 1. pontjában, valamint – a 633. § tekinte- bekezdés.
tében – az épített környezet alakításáról és védelméről (3) A 2. § (1) bekezdésben említett rendelkezésektől
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdésé- kérelemre – más, legalább azonos biztonsági szintet
nek b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes nyújtó előírások megtétele esetében – eltérés enge-
miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető ál- délyezhető.
lamtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.
1.) Korm. rendelet 37. § q) és – a 633. § tekintetében - (4) A vonatkozó műszaki követelmény előírásától el-
u) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a térő, de azokkal legalább egyenértékű biztonságot
következőket rendelem el: nyújtó műszaki megoldásokat a BM OKF bírálja el.
(5) Típusterv esetén eltérés abban az esetben engedé-
1. § Létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a ter- lyezhető, ha az eltéréssel érintett vonatkozó műsza-
vezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosí- ki követelmény előírásától eltérő műszaki kialakítás,
tását is – valamint a létesítményt, építményt, gépet, megvalósítás a szomszédos építményre, szabadtérre,
berendezést, eszközt és anyagot – a robbanó és rob- gépre, berendezésre, eszközre nincs negatív hatás-
bantó anyagok, valamint a pirotechnikai termékek ki- sal.
vételével – használni, technológiát alkalmazni az e
rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűz- (6) Az eltérési engedély kérelem az alábbiakat tartal-
védelmi műszaki követelmények betartásával lehet. mazza:
a) a tűzvédelmi műszaki követelmény, tűzvédel-
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
mi szabály vagy szabvány alkalmazásának pontos
a) 1 tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos kö- helyszínét, az érintett építmény, szabadtér, dolog
vetelmények a 428. §-ban, 431. § (4) bekezdésében, megnevezését;
436. § (5) bekezdésében, 437-443. §-ban, 444. § (1) b) típusterv esetén annak pontos beazonosíthatósá-
bekezdésében, 445. § (4) és (6) bekezdésében, 446. gát;
§ (2) bekezdésében, 447-462. §-ban, 463. § (1) és
c) az érintett tűzvédelmi műszaki követelmény, tűz-
(4) bekezdésében foglaltak,
védelmi szabály vagy szabvány azon részét, amely-
b) tűzvédelmi használati előírásnak számítanak az re az eltérési kérelem vonatkozik;
alábbiak: 558-629. §,
d) a tűzvédelmi műszaki követelménytől, tűzvédel-
c) az a), b) pontokban nem szereplő követelmények mi szabálytól vagy szabványtól való eltérés indo-
létesítési előírásnak számítanak. kát;
(2) E rendelet alábbi rendelkezései alól eltérés nem e) a kérelemhez mellékelni kell a tervezett eltérő
engedélyezhető: 1-8. §, 9-43. §, 288-318. §, 319- megoldás olyan részletességű műszaki dokumen-
322. §, 331. § (1) -(3) és (6) -(7) bekezdés, 339. § tációját, amely bizonyítja, hogy az eltérő megoldás
(1) bekezdés, 357-358. §, 364. § (4) bekezdés, 429. a rendelettel megállapított tűzvédelmi műszaki kö-
§, 435. §, 436. § (1) -(4) bekezdés, 444. § (2) -(4) be- vetelményben, tűzvédelmi szabályban vagy szab-
kezdés, 445. § (1), (2), (3), (5) bekezdés, 446. § (1) ványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű
bekezdés, 463. § (2) -(3) bekezdés, 479. § (1) bekez- biztonságot nyújt.
dés, 480-482. §, 484-485. §, 486-503. §, 504.-507.
§, 510. §, 546. §, 547-552. §, 558-562. §, 563. § (1) 3. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű
-(3) bekezdés, 565. § (1) bekezdés, 567-570. §, 571. előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termé-
§ (4) bekezdés, 572. § (1) bekezdés, 577. § (4) be- keknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagál-
kezdés, 578. § (2) bekezdés, 579. § (1), (2) bekezdés, lamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve
1
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Tér- 7. dupla falú tartály: olyan szimpla falú tartály, amely
ségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA- részben vagy egészen folyadéktömör külső acélkö-
államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak pennyel van körülvéve. A duplafalusítás elérhető oly
megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az módon is, hogy a szimplafalú tartály belsejébe egy
emberi egészség és élet védelme, valamint a közbiz- olyan fém vagy kompozit anyagú bélést helyezünk
tonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal el, amelynél biztosított a két palást közötti tér tömör-
egyenértékű védelmet nyújtanak. ségének ellenőrizhetősége.
8. dupla fenekű tartály: dupla fenekű az a tartályfe-
1. Értelmező rendelkezések, éghető nék, amelyet két egymás feletti acéllemezből alakí-
tanak ki. A dupla fenék tömörzárású teret képez.
folyadékok és gázok tárolása
9. elhelyezési távolság: tartályok és tartálycsoportok
4. § E rendelet alkalmazásában: között megengedett legkisebb távolság a palásttól
mérve.
1. atmoszférikus tárolás: olyan tárolás, amikor a tar-
tály belső tere a környezettel közvetlen (légző) kap- 10. ellenőrző tér: a dupla falú tartályok falai közötti
csolatban van, vagy – zárt rendszer esetén – a pára- tér, szimpla falú, belső béléssel ellátott tartály ese-
térben a túlnyomás nem haladja meg a 70 mbar, a tén a tartályfal és a belső bélés közötti tér.
vákuum, pedig a 20 mbar értéket. 11. előteres föld alatti vagy földtakarás alatti tartály:
2. átfejtőállomás: éghető folyadékok szállítótartály- olyan tartály, amely a szerelvények elhelyezhetősé-
ból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére ge és kezelhetősége miatt szabadon, aknában vagy
használatos, egy vagy több helyhez kötött vagy moz- medencében végződik.
gatható (mobil) átfejtőberendezés és tartozékainak, 12. felfogótér: a tartály sérülésekor kifolyó éghető fo-
valamint a folyamatban részt vevő szállítótartályok lyadék felfogására használatos nem éghető, szilárd,
befogadására használatos terület. E rendelet szem- tűz esetén is tömör, folyadékot át nem eresztő anyag-
pontjából nem tekinthető átfejtőállomásnak a csak gal határolt tér, amelybe a tartály közlekedőedények
kárelhárítás céljára létesített átfejtés. alapján számított térfogata is beleszámít.
3. átfejtőberendezés: éghető folyadékok szállítótar-
13. föld alatti tartály: olyan tartály, amelynek felső
tályból szállítótartályba történő közvetlen átfejtésére
alkotója a talajszint alatt 0,3 m mélységben van.
használatos, legalább
a) lefejtő- és töltőcsövet vagy tömlőt, 14. föld feletti tartály: olyan tartály, amelynek tartály-
teste teljes egészében a terepszint felett, szabadon
b) csatlakozószerelvényeket,
helyezkedik el.
c) elzárószerelvényeket, és
Ezzel azonos elbírálás alá esik az a tartály, amely a
d) gyújtóhatás átterjedését gátló szerkezeteket („A” terepszint alatt, de szabadon (pl. medencében) van
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető fo- elhelyezve.
lyadékok esetén) tartalmazó technológiai szerelési
egység, amely biztosítja a szállítótartályok megfele- 15. földtakarás alatti tartály: olyan föld alatti tartály,
lő csatlakozását, és a folyadéknak egyik tartályból a amelynek – a legalább 0,3 m-es – földtakarása csak
másik tartályba való átjutását. a terepszintből kiemelkedően (földfeltöltéssel) ala-
kítható ki.
4. belső béléssel ellátott tartály: olyan szimpla falú
tartály, amely legalább a megengedett töltési szint 16. gázingaeljárás: gázingaeljárás az a folyamat,
magasságáig belső béléssel van ellátva, és a tartály amikor a töltés, vagy a lefejtés során pl. a tárolótar-
fala, valamint a bélés közötti tér ellenőrző térként tály, járműves szállítótartály gáztereit csővezetékkel
használható. kötik össze, és így a töltött tartály légteréből a folya-
5. belső úszótetős tartály: a merev tetős tartály belse- dék által kiszorított gőz-levegő elegy a lefejtett tar-
jébe helyezett könnyű szerkezetű, úszótetővel ellá- tály légterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék
tott tartály. helyét.
6. bélelt tartály: acélszerkezetű tartály belsejében ki- 17. gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek: a
alakított műanyag vagy kompozit anyagú elválasztó gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetek olyan be-
réteggel ellátott tartály, amelyben az elválasztóréteg rendezések, amelyek a tartályokat vagy azok részeit
önmagában is tömörzárású teret képez. lángok áthatolásával szemben védik.
18. hasadótárcsa: egyszeri kifúvásra vagy beszívás- 27. nyitott tartályüzemmód: nyitott üzemmódú az a
ra használatos biztonsági szerelvény, amely roncso- tartály, amelynek a külső légtérrel állandó – szabad
lódása révén teszi szabaddá a kör alakú áramlási ke- nyílással – kapcsolata van.
resztmetszetet. 28. összekapcsolt (közlekedő-) tartályok: olyan tar-
18/a. kombinált hasadótárcsa: hasadótárcsákból tály, amelynek két vagy több folyadéktere csőveze-
összeállított biztonsági szerelvény, amely a túlnyo- tékkel úgy van összekapcsolva (párhuzamosan vagy
mást és a túlvákuumot két különböző nyitási értékű sorban), hogy azok között az anyagáramlás külön
tárcsa felhasadásával szünteti meg. beavatkozás nélkül bekövetkezhet. Nem számítanak
19. hasadópanel: egyszeri vészlefúvásra használatos összekapcsoltnak azok a tartályok, ahol az egyes tar-
biztonsági szerelvény, amely roncsolódása révén te- tályok gyűjtőcsővezetékhez csatlakoznak, és minden
szi szabaddá a körtől eltérő alakú áramlási kereszt- csatlakozó vezetékben elzárószerelvény van.
metszetet. 29. párnalemez: a tartálypalástra folyamatos hegesz-
téssel felhelyezett merevítőelem az alátámasztások
20. inertizálás: inertizált az a tartály vagy berende-
helyén.
zés, amelyet elegendő mennyiségű inert gázzal (pl.
nitrogénnel) töltenek fel ahhoz, hogy robbanásve- 30. pébégáz cseretelep: a külön jogszabály szerinti
szélyes légtér ne keletkezhessen. Inertizálni lehet a gázforgalmazó vagy kiskereskedő által a palackos
tartályt technológiai okból is, ha a tárolt terméknek propán-bután
a levegő nedvességével vagy oxigénjével nem sza- (PB-gáz) gáz értékesítésére használt terület, aminek
bad érintkeznie. tartozéka az a térrész, ahol a PB-gáz palackot tárol-
ják.
21. időszakos ellenőrző vizsgálat: a vonatkozó mű-
szaki követelményben megállapított időközönként a 31. szállítótartály: éghető folyadékok vasúti vagy
tartály állapotának értékelésére végzett tevékenység. közúti szállítására használatos 1,0 m3 -nél nagyobb
befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tar-
22. légzőszerelvények: a tartály ki- és belégzésére tály (pl. vasúti tartálykocsi, közúti tartányjármű,
használatos eszközök összessége. tankkonténer, fém IBC-tároló).
23. lényeges átalakítás: ha egy tartály kialakítása, 32. szimpla falú tartály: egyrétegű, acéllemezből ké-
szerelvényezettsége, műszerezettsége olyan mérték- szült palástú és fenekű, megfelelő terhelési viszo-
ben változik meg, hogy az a tartály és az egész léte- nyokra méretezett, „önhordó” szerkezetű tartály.
sítmény technológiájára, biztonságtechnikájára, kör- 33. tartályáthelyezés: ha egy tartály eredeti telepítési
nyezetvédelmére kihat (pl. szimpla falú tartály ellá- helyéről elmozdítva új telepítési helyen – akár egy
tása belső béléssel, lyukadásjelző berendezéssel). létesítményen belül – kerül felállításra.
24. lyukadásjelző berendezés: olyan berendezés, 34. tartálynyereg: a tartályok alátámasztására való
amely a tartály falának, vagy belső bélésének tö- elem, amely a tartálypalást számára, az átfogási
mörségét jelzi. szög mentén, egyenletes felfekvést biztosít. Készül-
24/a. folyadékkal működtetett lyukadásjelző: a tar- het acélszerkezetből vagy vasbetonból.
tályfal tömítetlenségét a lyukadásjelző folyadék 35. többkamrás tartály: olyan szimpla vagy dupla fa-
szintjének csökkenése jelzi. lú tartály, amelynek a tárolótere közbenső fenekek-
24/b. vákuummal vagy túlnyomással működő lyu- kel, egymástól folyadéktömören elválasztott reke-
kadásjelző: a vákuummal működő lyukadásjelző a szekre van osztva.
tartályfalak, vagy a belső bélés tömítetlenségekor 36. töltőfej: a tartály töltőcsövén vagy az ahhoz kap-
a nyomásnövekedést jelzi. A túlnyomással működő csolódó csővezeték végén elhelyezett csőkapcsoló
lyukadásjelző a tartály tömítetlenségekor a nyomás- elem és kapcsolódó szerelvényei.
növekedést jelzi.
37. tűzfelület: az a felület, amelyre a tartályban levő,
25. konténer ketrec: földhöz nem rögzített, építmény- vagy a felfogótérbe kiömlő éghető folyadék tüze ki-
nek nem minősülő jól átszellőző, rácsos kivitelű pa- terjedhet.
lacktároló állvány, amely a PB-gáz palackok tárolá- 38. újbóli üzembe vétel: ha valamely okból nem üze-
sára szolgál. meltetett vagy korábban nem éghető folyadék táro-
26. merev tetős tartály: a tartályköpenyhez mereven lására használt tartály eredeti telepítési helyén vagy
hozzáerősített (hegesztett, stb.) tetejű álló, hengeres áthelyezve ismét használatba, vagy lényeges átalakí-
tartály. tás után újra üzemeltetésre kerül.
vonalakat határoló szerkezetek és azok szigetelése, (bútor, textília, technológiai berendezés, megmun-
burkolata is). kált termékek, azok előkészített anyaga, raktározott
8/a. Másodlagos épületszerkezetek: azon szerkeze- anyagok, csomagoló anyagok) tömegéből származó
tek, melyek nem tartoznak az elsődleges szerkezetek tűzterhelési érték.
körébe. 17. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben,
9. Füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, auto- tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozá-
matikusan (hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre) mű- sa (eltávolítása).
ködésbe hozható zárószerkezet, amely a füst vagy 18. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett
a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzet- időtartam.
ben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig 19. Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület
megakadályozza. szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvo-
10. Füstgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, füg- nalakat tartalmazó dokumentáció.
göny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely 20. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett út-
beépítve, csukott állapotban füstnek és a tűz esetén vonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcso-
képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott tér- port elhagyásának útvonalából (kiürítés első szaka-
rész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedé- sza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény
sét meghatározott mértékben korlátozza. elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalá-
ból áll.
11. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt
lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képző- 21. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés fel-
dött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehető- tételei közül egy kivételével mindegyik adott, és vár-
sége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház ható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pilla-
az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meg- natban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy rob-
határozott ideig alkalmas marad. banás következhet be.
22. 2 Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzsza-
12. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felüle-
kasz elhagyásának útvonala, a kiürítés második sza-
tek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek
kasza.
(helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mér-
tékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, 23. Mértékadó tűzállósági határérték-követelmény:
vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomásel- az egyes épületszerkezetekre a tűzterhelés alapján
vezetést. számító módszerrel meghatározott tűzállósági határ-
érték.
13. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szel-
24. Mértékadó tűzszakasz: létesítményben a legtöbb
lőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok
oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete.
koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték
20%-át. 25. 3 Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben
korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épület:
14. Homlokzati tűzterjedési gát: meghatározott tűz-
olyan épület, amely rendeltetését tekintve kifejezet-
terjedési határértékű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osz-
ten erre a célra szolgál (pl. óvoda, bölcsőde, szociális
tályú olyan homlokzati szerkezet, amely megaka-
otthon). A csak járóbetegek ellátását szolgáló épüle-
dályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes
tek, valamint a gyermekek védelméről és a gyám-
vagy a függőleges tűzátterjedést.
ügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi nap-
15. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, közik nem tartoznak ide.
amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűz- 26. Mozgásukban korlátozott személyek: akik fizikai
szakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, állapotuk miatt, vagy valamennyi környezeti hatás
füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésé- érzékelésére való képtelenségük (vakok és gyengén-
re. látók) miatt veszélyhelyzet esetén a szükséges cse-
16. Időleges tűzterhelés: az adott helyiségben, tűzsza- lekvést megfelelően gyorsan nem tudják végrehajta-
kaszban található éghető anyagok és berendezések ni.
2
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 22. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
3
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 25. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § a) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
27. Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeletetésű 36. Tűzgátló csappantyú: Szellőzővezetékbe építhe-
helységekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi ter- tő hőre, füstre, vagy egyéb indítójelre és/vagy kéz-
vezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen ala- zel működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst
puló időleges tűzterhelési érték. vagy forró égésgázok továbbterjedését zárt állapot-
28. Nyitott lépcsőház, közlekedőtér: szintenként – a ban előírt ideig megakadályozza.
közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át 37. Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt
elérő felületű – homlokzati szabad falnyílással a kül- előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, aj-
ső légtérhez közvetlenül csatlakozó tér. tószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekü-
28/a. Zárt lépcsőház, közlekedő helyiség: minden ol- lés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukó-
dalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt tér. szerkezettel ellátottak.
29. Robbanás elfojtó berendezés: olyan beépített au- 38. Tűzgátló fal: a vonatkozó műszaki követelmény-
tomatikus oltóberendezés, mely képes egy esetle- nek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédel-
gesen bekövetkező robbanás észlelésére, elfojtására, mi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és tér-
továbbterjedésének megakadályozására, és a robba- elhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más
nás hatásának jelentős csökkentésére. tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcioná-
30. Robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűz- lis egységére) való átterjedését megakadályozza.
veszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyi- 39. Tűzgátló födém: a vonatkozó műszaki követel-
ségben való jelenléte, valamint előfordulási mód- ménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűz-
ja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltéte- védelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az
lei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más
a gyújtási energia adott. funkcionális egységére) való átterjedését előírt idő-
31. Tető-felülvilágító: a szerkezet alatti helyiség, tér- tartamig megakadályozza.
rész bevilágítását szolgáló épületszerkezet.
40. Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, füg-
32. Tetőtűzterjedési gát és osztósáv: hő és csapadék- göny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely
víz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit meg- beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elvá-
szakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztó- lasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való
sáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését. átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt
33. Tűzálló kábelrendszer: Villamos energia- és/vagy időtartamig megakadályozza).
adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a 41. Tűzfal: A vonatkozó műszaki követelménynek
hozzájuk tartozó csatornák, bevonatok és burkola- megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi
tok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelha-
és kötődobozok olyan együttese, amely meghatáro- tároló) folytonos függőleges falszerkezet, amelyet
zott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes mű- úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűz-
ködőképességét megtartani anélkül, hogy benne zár- szakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-
lat keletkezne, vagy megszakadna a villamos áram. vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőha-
34. Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, illet- tás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit
ve esetenként egyes tűzszakaszaira vonatkozó olyan (stabilitását, integritását, hőszigetelését).
kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek 42. 4 Tűzoltási felvonulási terület: e rendeletben meg-
tűzvédelmi követelményeit az építmény/tűzszakasz határozott az építmények tűzoltására, mentésre szol-
tűzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként gáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbí-
rendeltetése és tűzterhelése alapján. rású, szilárd burkolatú terület (út) – amelynek mére-
35. Tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki kö- tét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg -, s amely
vetelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kez- a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gép-
désétől számított, a vizsgált épületszerkezet vala- jármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendő), és a tűz-
mely tűzállósági teljesítmény jellemzőjének elérésé- oltóegységek a rendeltetésszerű működésének felté-
ig eltelt idő órában vagy percben. teleit biztosítja.
4
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 42. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
43. 5 Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási 53. Tűzvédő burkolat és bevonat: alkalmas műsza-
terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbí- ki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy
rású, szilárd burkolatú, a tűzoltógépjárművek közle- közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló
kedésére alkalmas út. anyagréteg.
44. Tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyi- 54. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek,
ség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épü-
és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhe- letek, műtárgyak, létesítmények besorolására meg-
tők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a határozott kategória a bennük folytatott tevékenység
tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető. során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt
45. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző beren- anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott techno-
dezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági be- lógiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben –
avatkozás során az épületbe illetve annak helyisége- (lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján.
ibe történő akadálytalan bejutást. 55. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység,
46. Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületek- amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási
ben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jel- hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmér-
zésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűz- séklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrás-
kár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének meg- ként számításba vehető izzással, parázslással, szik-
akadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a rázással jár.
tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez 56. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadté-
használatos felszerelések. ren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédel-
47. Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédel- mi szempontból önállóan értékelendő környezete,
mi szempontból meghatározott olyan önálló egysé- térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető
ge, amelyet a szomszédos egységektől – meghatáro- gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelem-
zott tűzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű – bevételével) vonatkozó műszaki követelmény sze-
tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban előírt tűztá- rint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2-es, valamint a
volságok választanak el. 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek
48. Tűzszakaszterület: az egy tűzszakaszhoz tartozó összesített területe), minden más esetben az anyag,
helyiségek, nettó alapterületének összessége m2 - gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terü-
ben. let alapján kell megállapítani.
49. Tűztávolság: építmények és építmények, építmé- 57. Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és Európai
nyek és szabadterek vagy szabadterek és szabadte- Uniós szabványok és normák összessége.
rek egymás közötti legkisebb távolságának vízszin- 58. Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag köz-
tes vetülete. vetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy
50. Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, üzemszerű körülmények között hatásai nem veszé-
helyiségében jelenlévő és beépített anyagok töme- lyeztetik környezetét.
géből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hő-
mennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott
4. Értelmező rendelkezések,
értéke, MJ/m2 -ben.
51. Tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és épület-
tűzvédelmet érintő építészeti fogalmak
szerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző 7. § E rendelet alkalmazásában:
kategória, az e szerinti besorolás megfelelő tűztech-
nikai vizsgálatok alapján történik. 1. Álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró
52. Tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfel- szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alat-
jebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennye- ti födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas
zet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akuszti-
födémmel vagy tetőszerkezettel együtt a szerkezetre kai, hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése
előírt tűzállósági határértéket biztosítja. érdekében. Emberi tartózkodásra alkalmas teret csak
5
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 6. § 43. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
az alsó felületével határol: az általa kettéosztott lég- 13. Függönyfal teljes konfiguráció: a függönyfal –
tér mindkét része ugyanabba a működésbeli egység- ami tömör mezőkből és tűzvédő üvegezésű bevilá-
be vagy tűzszakaszba tartozik. gító felületekből áll, vagy teljes egészében tűzvédő
2. Áruház: olyan épület, amelyben az üzletek, üzlet üvegezésű – teljes felülete rendelkezik tűzállósági
csoportok összesített alapterülete 1000 m2 feletti. határértékkel.
3. Átrium: az épületek belső egybefüggő függőleges 14. Gépesített gépjárműtároló: a gépjárművek parko-
térrésze, mely az épület legfelső, vagy valamely köz- lóhelyre történő juttatása a gépjárművezető nélkül,
benső szintjén részben – a függőleges térrész alapte- teljesen automatikusan gépi úton történik.
rületének legalább 90%-án – vagy egészben lehatá-
15. Középmagas épület: amelyben a legfelső épít-
rolásra kerül (udvarlefedések alatti tér).
ményszint szintmagassága 13,65 m és 30 m között
4. Átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legna- van. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egysé-
gyobb alapterületű függőleges vetülete. get alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az
5. Beépített tetőtér: lakó- és közösségi rendeltetésű alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni.
tűzszakaszon belül a fedélszerkezet alatt kialakított
16. Közösségi épület: minden olyan épület, amely
bármely huzamos emberi tartózkodásra, használatra
nem minősül lakó-, tárolási-, ipari-, mezőgazdasági
vagy raktározásra alkalmas tér.
épületnek.
6. Csarnok: olyan épület vagy tűzszakasz, amely leg-
alább 1200 m2 alapterületű és az alábbi kritériumo- 17. Lépcsők tartóelemei: a teljes lépcsőszerkezet a ki-
kat együttesen teljesíti: egészítő szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogó-
dzó, járófelületi bevonat, burkolat – nélkül.
a) rendeltetéstől függetlenül, nagylégterű földszintes
(legalább tűzgátló módon elválasztott pincével ren- 18. Létesítmény: az egy építési telken álló építmények
delkező) tetőtér nélküli épület, és szabadterek összessége.
b) átlagosan 4 m feletti belmagasságú épület, 19. Magas épület: amelyben a legfelső építményszint
c) az épület, vagy a tűzszakasz alapterületének leg- szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfel-
feljebb 25%-a kétszintes (osztószint, szintosztó fö- ső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a
dém), szintmagasság megállapításakor az alsó szint szint-
d) egybefüggő teret képező helyiségeket és legfeljebb magasságát kell figyelembe venni.
az épület, tűzszakasz alapterületének 10%-áig 1200 20. Magasraktár: az a raktárhelyiség, ahol a raktáro-
m2 -nél kisebb alapterületű helyiségeket tartalmaz. zási magasság eléri, vagy meghaladja a 6 métert.
7. Előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függő-
21. Nem teherhordó födém (önhordó membrán):
leges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerke-
olyan önhordó vízszintes térelhatároló szerkezet,
zetektől függetlenül önálló tűzállósági határértékkel
amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűz-
rendelkezik.
állósági határértékkel rendelkezik.
8. Emeletközi födém (beleértve a tetőtér alatti födé-
met is): Emeletszint(ek) közötti vízszintes teherhor- 22. Nyitott gépjárműtároló: közvetlenül a szabad-
dó, térelhatároló szerkezet. ba nyíló, állandó keresztirányú szellőzésű, nyílá-
sos homlokzatú, gépjárművek elhelyezésére szolgá-
9. Fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része,
ló épület, épületrész, melyben a nyílások legalább
amely hordja és rögzíti a fedélhéjazatot.
két egymással szemben,
10. Fedélhéjazat: a tetőszerkezet csapadékzáró része.
70 méternél nem távolabb lévő oldalán a határoló fa-
11. Függönyfal, függesztett homlokzati fal: olyan nem lak összes felületének legalább 1/3-át kitevő nagy-
teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az ságban helyezkednek el.
épület teherhordó szerkezeteire (általában födéme-
ire) rögzítenek, és azok síkja előtt helyezkedik el. 23. Önhordó fal: olyan fal, amely saját súlyán kívül
egyéb terhet nem hord, merevségét pillér vagy egyéb
12. Függönyfal részleges konfiguráció: a függönyfal
vázszerkezet nem, vagy csak részben biztosítja.
tömör mezői (a tömör mező helyett EI osztályú tűz-
védő üvegezés is lehetséges) rendelkeznek, az üve- 24. Padlásfödém: tetőtérrel kialakított épület legfelső
gezett bevilágító felületei nem rendelkeznek tűzál- használati szintje és a beépítés nélküli tetőtér (pad-
lósági határértékkel. lás) közötti teherhordó, térelhatároló szerkezet.
25. 6 Ponyvaszerkezetű építmény: olyan állandó jel- réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2 felülettöme-
legű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással ren- gű szerkezetek (önhordó) rétegei. Az állandó terhe-
delkező közösségi építmény, amely a környező kül- lésbe valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesz-
ső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső tett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni.
térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret 33. Tetőszerkezet: tetőtérrel kialakított épület tetőterét
alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja. felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből
26. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség – és fedélhéjazatból áll.
beleértve a nyitott fedett tereket -, ahol termelést, 34. Válaszfal: a helyiséget lehatároló födémtől födé-
raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet mig tartó nem teherhordó falszerkezet.
végeznek. 35. Vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet,
26/a. 7 Szabadtéri rendezvény: 5000 m2 -nél na- amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet bizto-
gyobb, épületen kívüli területen megtartott szerve- sítja.
zett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel 36. Veszélyes ipari üzem: egy adott üzemeltető irá-
kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény nyítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy
működési engedélyével összefüggő rendezvényeket. több veszélyes létesítményben – ideértve a közös
27. Szállásépület: kizárólag vagy részben, egy idő- vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anya-
ben legalább 20 ember elhelyezését biztosító, bérbe gok vannak jelen a vonatkozó műszaki követelmény-
vételre felkínált bútorozott szobákat vagy lakásokat ben meghatározott küszöbértéket elérő mennyiség-
tartalmazó létesítmény. ben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari,
28. Szintosztó födém: a helyiség légterének részle- mezőgazdasági vagy egyéb besorolásra).
ges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfel- 37. Zártfolyosó: olyan közlekedő helyiség, amelynek
jebb 25%-án és csak vízszintes szerkezettel történő minden oldalát elsődleges épületszerkezetek hatá-
– megosztásával és a mennyezet alatti kiszellőzteté- rolják.
sével kialakított belső szint, amelyen helyiség és 1 38. Zárt gépjárműtároló: gépjárművek elhelyezésére
méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem léte- szolgáló épület, amely nem elégíti ki a nyitott gép-
sül. járműtárolóra leírt feltételeket.
29. Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek
a padlófelülete a terepszint alatt helyezkedik el.
30. Tetőfödém: tetőtér nélkül kialakított épület legfel- 5. Értelmező rendelkezések,
ső használati helyisége(i) -t lefedő, csapadékzáró hé- tűzvédelmi szempontból fontos
jazattal ellátott födém. biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak
31. Tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mind-
azon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele ál- 8. § E rendelet alkalmazásában:
talános vagy nagy területre kiterjedő épületomlás,
vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását 1. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan bizton-
idézik elő (főtartók, fióktartók), valamint a nagytö- sági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat
megű – általában nem könnyűszerkezetes – teher- vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi.
hordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása egyéb 2. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalma-
szerkezeti károkat (az alattuk lévő födémek átszakí- zott, kiegészítő információt adó tábla.
tását) okozhatják. 3. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijá-
(Idetartoznak a vasbeton, a feszített betonszerkeze- rat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a
tek, valamint a 60 kg/m2 -nál nagyobb állandó terhe- szabadtéren
lésű elemek. Az állandó terhelésbe valamennyi te- - a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutat-
tőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok ja.
terhét is bele kell számolni.) 4. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvé-
32. Tetőfödém térelhatároló szerkezete: a tetőfödém delmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék el-
tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes, helyezését jelzi.
6
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 7. § 25. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
7
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 7. § 26/a. pontját az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
8
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 9. § 3. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
9
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 9. § 5. pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 4. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
10
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 9. § 6. pontját az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
11
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 10. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
12
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
13
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (1) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
16. § (1) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a karban- a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és tech-
tartást végző személy működési próbával győződik nológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
meg arról, hogy a tűzoltó készülék tartályában vagy b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták
szerelvényében van-e nyomás. forgalomba,
(2) A tűzoltó készülék szétszerelésekor a gyártó által c) az újra nem tölthető tűzoltó készülék,
előírt befogó szerkezetet kell alkalmazni, majd az el-
d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg
sütőfejet vagy a szelep szerkezetet lassan meglazíta-
(nem olvasható), vagy
ni, és amíg a nyomásleeresztő hornyon hajtóanyag
távozik, addig tilos a szerelvényeket teljesen kicsa- e) életkora az 1. melléklet 1. táblázatban meghatáro-
varni. zott élettartamot elérte.
(3) A tűzoltó készülék szétszerelésekor, ha a tűzol- 19. § A karbantartó személynek írásban kell értesítenie
tó készülékben visszamaradt túlnyomást nem sike- a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karban-
rül megszüntetni, tilos a további szerelést folytatni, tartása nem végezhető el.
amíg a gyártó által kiadott biztonsági intézkedések-
nek nem tettek eleget. 20. § (1) 17 A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik.
14
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (1) bekezdés j) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (2) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
15
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 13. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 6. § (3) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
16
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 15. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
17
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 20. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(2) A selejtezendő oltóanyag, alkatrészek kezelése a e) 22 olyan anyagú, melynek élettartama a karban-
környezetvédelmi előírások betartásával történik. tartás érvényességi idejével arányos.
(6) A vonatkozó műszaki követelménynek nem meg-
10. Karbantartás felelő tűzoltó készülékek esetében a nyomáspróba
adatait (év, hónap, a nyomáspróbát végző jele) a tűz-
21. § (1) A karbantartás elvégzését a karbantartást iga- oltó készülék tartályán és hajtóanyag palackján ma-
zoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása je- radandóan és jól látható módon, a tartályon adattáb-
löli, melyek a gyártó jelöléseit nem takarhatják el. lával, a hajtóanyag palackon beütéssel kell feltüntet-
ni.
(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani,
hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, 22. § (1) 23 A karbantartó szervezetnek a karbantar-
de az adatokat ne takarja el. Az OKF azonosító jel tó műhelyében rendelkeznie kell a tevékenység vég-
kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és zéséhez szükséges valamennyi általános és speciá-
csak egyszer használható fel. lis felszereléssel, műszaki útmutatással, technológi-
(3) A karbantartás során a korábban használt kar- át tartalmazó leírással.
bantartást igazoló címkék eltávolítása – a legutolsó (2) 24 A karbantartó műhely helyiségeinek száma,
közép- vagy teljes körű karbantartást és gyártói vég- alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különbö-
ellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivéte- ző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi
lével – az OKF azonosító jellel együtt történik. szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtése és
(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza a vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban
a helyiségben nem végezhetők.
a) 18 a „KARBANTARTVA” szót,
b) a karbantartó szervezet nevét és címét, (3) A karbantartó szervezet által használt mérő- és
ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a mérések
c) a karbantartó személy aláírását, vagy az aláírással
műszaki igényeinek és a joghatású mérésre vonatko-
egyenértékű azonosító jelzést,
zó jogszabályoknak kell megfelelniük. A karbantar-
d) a karbantartás jellegét (alap-/közép-/teljes körű tó szervezet rendelkezik
karbantartás, újratöltés),
a) a mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú,
e) 19 a karbantartás dátumát (év, hónap, nap), és
osztású és pontosságú mérleggel (hajtóanyag pa-
f) 20 a következő karbantartás esedékességét idő- lack esetében legfeljebb 1 grammos osztású és leg-
ponttal megadva (év, hónap, nap). alább 1 grammos pontosságú),
(5) A karbantartást igazoló címke b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
a) öntapadós kivitelű, c) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú
b) közérthető nyelvezetű, nyomásmérővel (1,6% pontosságú),
c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betűméret mini- d) nagyítóval,
mum 3 mm) e) menet ellenőrző idomszerrel,
d) 21 logóval, emblémával, és a 21. § (4) bekezdés f) f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fejszerel-
pontjában megadott adatok angol vagy német nyel- vény, portömlő vizsgálatához),
vű feliratával kiegészíthető, és g) zártrendszerű portöltővel,
18
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § c) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
19
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés e) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § c) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
20
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (4) bekezdés f) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 8. § (1) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
21
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (5) bekezdés d) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 8. § (2) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
22
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 21. § (5) bekezdés e) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § d) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
23
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 22. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § e) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
24
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 22. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
25
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
26
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 23. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § f) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
27
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 23. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 10. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
28
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 23. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § b) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem a) a tűzoltó készülékek teljes szétszerelését követő-
használt oltóporokat a környezeti levegőtől elzárva en a hibás, vagy a lejárt élettartamú részeket selej-
kell tárolni. tezi, majd ezeket újjal pótolja,
b) a tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő
28. § A halon, HCFC, HFC, és a környezeti elemekre,
nyomáson nyomáspróbának veti alá,
különösen a légkörre káros töltetű tűzoltó készülék a
c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
légkörbe nem üríthető ki. A töltési és lefejtési művele-
tek az oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rend- d) a vonatkozó műszaki követelménynek nem meg-
szerű eljárás alkalmazásával történik, szükség esetén felelő tűzoltó készülékeknél a nyomáspróbát a leg-
az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlaní- feljebb 25 kg össztömegű tűzoltó készülék esetén
tásával. festetlen, az annál nagyobb össztömegű tűzoltó ké-
szülék esetén a hegesztési varratok környezetében
29. § Az alapkarbantartás műveleteit az 1. melléklet 2. fémtiszta állapotban végzi kivéve
táblázata tartalmazza. da) a porszórásos festéssel gyártott tartályok,
db) szén-dioxiddal oltók alumínium palackjai, vagy
30. § A középkarbantartáskor a karbantartást végző
dc) olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályok
személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó műve-
esetén, melyeknél a festék eltávolítás vagy az újra-
leteken túl -
festés a belső bevonat épségét megsértheti,
a) ellenőrzi a nyomásjelző működőképességét a nyo- e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és
másjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűz- a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a
oltó készüléken, a gyártó előírásai szerint, működtetés során a nyomás által terhelt, és
f) a biztonsági szerelvényt (pl. biztonsági szelep) a
b) kiüríti a tűzoltó készüléket,
gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi és szük-
c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása ség esetén beállítja vagy cseréli.
szerint,
(2) Amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karban-
d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó ké- tartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és
szüléket, a gyártó által megadott előírások is irányadók.
da) a zárószerelvények, (3) Ha a karbantartást végző személy vizet alkalmaz
db) az elsütőfej-szerelvény, a különböző eljárásoknál, a tűzoltó készüléket az új-
ratöltést megelőzően teljesen kiszárítja.
dc) a nyomásmérő és jelző eszköz,
dd) a tömlő- és a pisztolyszerelvény, 32. § (1) A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötele-
zett készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről nyil-
korróziójának, sérülésének megállapítása érdeké-
vántartási naplót vezet.
ben,
A nyilvántartási napló tartalmazza
e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a
a) a készenlétben tartó nevét,
tartály belsejét, különös tekintettel a korróziós nyo-
mokra, a belső bevonat hibátlanságára és a hegeszté- b) az ellenőrző vizsgálatot végző nevét,
si varratok épségére, melynek során a gyártó előírá- c) a karbantartó személy vagy személyek nevét,
sai szerint jár el, kétes esetekben pedig a gyártóhoz d) a tűzoltó készülék készenléti helyét, típusát, gyári
fordul, számát,
f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó me- e) a negyedéves vizsgálat elvégzésének dátumát hó-
net, alak, méret és bevonat szempontjából, és nap és nap szerint,
f) 29 a karbantartás szükségességére való utalást,
g) a tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe
g) a tűzoltó készülékkel kapcsolatos egyéb meg-
véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.
jegyzéseket, és
31. § (1) A teljes körű karbantartáskor a karbantartást h) a vizsgálatot végző személy aláírását.
végző személy – az alap- és középkarbantartás kere- (2) A nyilvántartási napló formanyomtatványát a 2.
tébe tartozó műveleteken túl - melléklet tartalmazza.
29
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 32. § (1) bekezdés f) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § g) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
(3) 30 A nyilvántartási naplót a tűzvédelmi szabály- 35. § A tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata során a fe-
zathoz csatolva kell tárolni. A tűzvédelmi szabályzat lülvizsgálatot végző személy minden esetben
készítésére nem kötelezett készenlétben tartóknak –
legfeljebb 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék a) megvizsgálja
esetén – nem kell nyilvántartási naplót vezetni, 5- aa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét,
nél több készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén adatainak helyességét és épségét,
a nyilvántartási naplót a tűzvédelmi oktatási doku-
mentációhoz csatolva kell tárolni. ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatósá-
gát,
ac) értelemszerűen a (szabadtéri) tűzoltó-
II. FEJEZET vízforrásoknak az év minden szakában (tűzoltógép-
A TŰZOLTÓ-VÍZFORRÁSOK ÉS járművel történő) megközelíthetőségét, a szerelvé-
TARTOZÉKAIK nyek hozzáférhetőségét, a szerelvények és a tartozé-
kok rendeltetésszerű használhatóságát, és
FELÜLVIZSGÁLATA
ad) a korrózió elleni védelem épségét,
33. § A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, meg- és
közelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt b) elvégzi
rendszeres ellenőrzések, karbantartások, javítások és
nyomáspróbák (e fejezet vonatkozásában a továbbiak- ba) a vízhálózatról működő tűzoltó-vízforrások ese-
ban együtt: felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz há- tében a hálózat átöblítését a mechanikai szennyező-
lózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondosko- désektől mentes víz megjelenéséig, és
dik. bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben
tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.
34. § (1) 31 A felülvizsgálatot – a falitűzcsap-
szekrényeknek a felelős személy általi szokásos el- 36. § A falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen
lenőrzését kivéve – tűzoltó vízforrások felülvizs- meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
gálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.
(2) A felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok meg- 37. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fa-
szüntetéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért li tűzcsapot és szekrényt (a továbbiakban: száraz
felelős szervezet gondoskodik, amely a meghibáso- tűzivíz-vezeték rendszert) legalább félévenként kell
dott tűzoltó-vízforrások és azok szerelvényeinek ja- felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
vítására, szükség esetén cseréjére azonnal intézke- (2) A száraz tűzivíz-vezeték rendszer féléves felül-
dik. vizsgálata során a 35. §-ban meghatározott általá-
(3) Az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős nos feladatokon felül a felülvizsgálatot végző sze-
szervezet a tűzoltó-vízforrásokról nyilvántartással mély ellenőrzi
rendelkezik. a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő
A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző akadálytalan megközelíthetőségét,
személy kötelessége. b) a száraz felszálló-vezeték betáplálási pontján 2
(4) A tűzoltó-vízforrásokról vezetett nyilvántartás db „B” jelű csonkkapocs meglétét,
tartalmazza c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
a) a tűzoltó-vízforrás egyértelmű azonosítását, d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,
b) a felülvizsgálat időpontját, e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,
c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga bizo- f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű
nyítványának számát, és csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglé-
d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait. tét,
30
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 32. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § g) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
31
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 34. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
g) szekrény nélküli kiépítés esetén a szabad megkö- (3) A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizs-
zelíthetőséget, az elzáró szerelvények, a csonkkap- gálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül
csok és a kupakkapcsok meglétét, és a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi
h) a csővezeték légteleníthetőségét. a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,
b) a tömítések épségét, állapotát,
(3) 32 A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt
c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,
hiányosságok esetén írásban értesíti a tűzoltó vízfor-
rás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hi- d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés ép-
ányosságot azonnal megszünteti. ségét, állapotát,
e) az elveszés elleni biztosítás meglétét,
(4) A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a f) a biztonsági ház(ak) állapotát, nyithatóságát, zár-
felülvizsgálatot végző személy eltávolítja. hatóságát,
(5) A teljes száraz tűzivíz-vezeték rendszer nyomás- g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsap szelep
próbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás működtetésével a tűzcsap üzemképességét,
értéke – a betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa, a h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél mini- i) 34 a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 kiáram-
mális csepegés megengedett. lási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízhozamát,
(6) Talajszint alatti, és nehezen megközelíthető te- valamint
rületek védelmére kialakított száraz tűzivíz-vezeték j) a víztelenítő rendszer működését.
rendszer féléves felülvizsgálata során a felülvizsgá- (4) A föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a
latot végző személy az általános feladatokon felül el- 35. §-ban meghatározott általános feladatokon felül
lenőrzi a tűzvédelmi hatóság által előírt csatlakozási a felülvizsgálatot végző személy elvégzi
lehetőségek meglétét, megfelelőségét. a) a tűzcsap környezetének tisztítását,
b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,
38. § (1) 33 Föld alatti és föld feletti tűzcsapok eseté- c) a tűzcsapszekrény kitisztítását,
ben (a továbbiakban: tűzcsapok) az épületek, épít-
d) a fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró-
mények használatba vételi eljárása során a kérelem
sapka állapotának, és föld alatti tűzcsapkulccsal
benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban ké-
történő nyithatóságának ellenőrzését,
szült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban
e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,
végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről fel-
vett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését, és
az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az g) a csatlakozó menet zsírzását.
épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsa- (5) 35 A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyi-
pok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az ol- tott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működteté-
táshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózat- sét.
ról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozam (6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizs-
mérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiség- gálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül
re vonatkozik. a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi
(2) A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó elő- a) 36 csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a
írásai és a 35. §-ban meghatározott általános felada- menet épségét, a tömítő felület állapotát,
tok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes kö- b) üzempróbával a tűzcsap működését,
rű felülvizsgálatot kell végezni. c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
32
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 37. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 12. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
33
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § h) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
34
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (3) bekezdés i) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (1) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
35
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (2) bekezdésének megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
36
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (6) bekezdé a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (3) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
d) 37 a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm 2 ki- a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem
áramlási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízho- megengedett,
zamát, valamint ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttét-
e) a víztelenítő rendszer működését. kapocs állapotát, és
ad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethe-
39. § (1) A szerelvényszekrények és szerelvényei (tar-
tőségét,
tozékai) legalább félévenkénti felülvizsgálatáról, és
évenként teljes körű felülvizsgálatáról az üzemben b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvénye-
tartásért felelős szervezet gondoskodik. ken (tartozékokon) a gyártó által előírt karbantartá-
sokat, és
(2) A felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a
c) a vizsgálat során nem megfelelőnek minősített
kérdéses szekrény környezeti körülményei, a tűzve-
szerelvényekről (tartozékokról) írásban értesíti az
szély és kockázat figyelembevételével történik. A
üzemben tartásért felelős szervezetet.
legalább félévenkénti felülvizsgálat a 35. §-ban meg-
határozott általános feladatokon túl kiterjed arra, 40. § (1) A szerelvényszekrények azon szerelvényeit
hogy (tartozékait), amelyek a használat során nyomásnak
a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó mű- vannak kitéve 5 évenként nyomáspróbának kell alá-
szaki követelmény előírásait, vetni.
b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól látható- (2) A szerelvényszekrényben elhelyezett tömlőszerel-
an jelölt-e, vények nyomáspróbája, és annak jelölése feleljen
c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
és a célnak megfelelő-e, zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja sza- 41. § (1) A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állvány-
badon nyitható-e, csövön az öt évenkénti nyomáspróba alkalmával il-
e) az előírt szerelvények (tartozékok) megtalálhatók- leszkedési próbával ellenőrizni kell a csatlakozó me-
e, net épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával
f) a szerelvények (tartozékok) rögzítettek-e, és egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt áll-
g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta ványcsövön a szerelvények zárt állásában 1,0 MPa
vagy egyéb károsodás akár a szerelvényszekrényen, túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni,
akár a benne lévő szerelvényeken (tartozékokon). a vizsgálat eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt
(3) A felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a tá- a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szi-
rolt szerelvények (tartozékok) és a szerelvényszek- várgás nem tapasztalható.
rény sérülésmentességét, a tartozékként elhelyezett (2) A szerelvényszekrények szerelvényei (tartozékai)
vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja, az áthajtogatás felülvizsgálata és annak dokumentálása feleljen meg
során szemrevételezéssel ellenőrzi a tömlő állapotát, a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal
és a korrodált vagy sérült szerelvényről (tartozékról) legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szerve- (3) A szerelvényszekrények szerelvényei (tartozékai)
zetet. felülvizsgálata ideje alatt a tűzvédelmi szabályok fe-
(4) Az éves teljes körű felülvizsgálat során a 35. §- leljenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek,
ban meghatározott általános feladatokon és a (2) - vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
(3) bekezdésekben előírt féléves feladatokon felül a son.
felülvizsgálatot végző személy
42. § (1) Medencék, tartályok (a továbbiakban együtt:
a) ellenőrzi víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felül-
aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvé- vizsgálatáról, ötévenkénti teljes körű felülvizsgála-
nyek (tartozékok) állapotát, táról az üzemben tartásáért felelős szervezet gondos-
ab) a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs, vagy kodik. Továbbá gondoskodik azon tartozékok nyo-
az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és máspróbázásáról, amelyek a használat során nyo-
biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával, másnak vannak kitéve.
37
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 38. § (6) bekezdés d) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 13. § (4) bekezdésének megfelelően
megállapított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
(2) A féléves felülvizsgálat során a 35. §-ban megha- a) tömlőkapocs: a tűzoltó tömlők bekötésére és csat-
tározott általános feladatokon felül a felülvizsgála- lakoztatására alkalmas szerelvény,
tot végző személy megvizsgálja az oltóvíz mennyi- b) csonkkapocs: a menetes csővégre szerelhető sze-
ségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a relvény,
szívóvezeték állapotát, a lábszelep működőképessé- c) kupakkapocs: a tűzoltó-vízforrások lezárására al-
gét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer műkö- kalmas szerelvény, és
dőképességét. d) áttétkapocs: a különböző méretű csatlakozófejek
(3) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy összekapcsolására alkalmazható közdarab.
az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymér- (3) A tűzoltó kapcsok méret szerinti csoportosításá-
tékű szivárgás észlelése esetén a szivárgás tényéről nál
írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szerve-
a) a tömlőkapcsok méretjelét, a csatlakoztatható
zetet.
tűzoltótömlő és a hozzá tartozó tűzoltó kapocs leg-
(4) Szükség esetén a felülvizsgálatot végző személy kisebb belső átmérőjét a 3. melléklet 1. táblázata
a fémből készült tartályoknál a korrózió elleni vé- tartalmazza,
delem szükségességéről írásban értesíti az üzemben b) a csonkkapcsok méretjelét és legkisebb belső át-
tartásért felelős szervezetet. mérőjét a 3. melléklet 2. táblázata tartalmazza, és
c) az áttétkapcsok méretjelét és legkisebb belső át-
43. § (1) Víztárolók esetében az ötéves teljes körű fe-
mérőjét a 3. melléklet 3. táblázata tartalmazza.
lülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon
felül a felülvizsgálatot végző személy elvégzi (4) Az (3) bekezdés a) -c) pontokhoz tartozó tábláza-
taiban található adatoktól eltérő méretű tűzoltó ka-
a) a víztároló tisztítását,
pocstípusok a vonatkozó jogszabályok alapján egye-
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szük- di engedélyezésre kötelezettek.
ség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját, 45. § A tűzoltó kapcsok kapocstestén jól olvasható és
maradó módon fel kell tüntetni a gyártó nevét vagy je-
d) a fémszerkezetek festését, és
lét, és a tűzoltó kapocs méretjelét a 44. § (3) bekezdés
e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját. előírásainak megfelelően.
(2) A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nél-
küli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a pró-
11. A tűzoltó kapcsok tűzvédelmi
banyomás értéke 1,5 MPa, időtartama 5 perc, a
nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem követelményei
megengedett.
46. § (1) A tömlőkapcsok megengedett legnagyobb tö-
(3) Egyéb víztároló (víztornyok, vízművek tárolói) megét a 3. melléklet 4. táblázata tartalmazza, kiala-
esetén a szívócső megléte, karbantartottsága, a tűz- kítását a 4. melléklet 1. ábrája szemlélteti.
oltásra tartalékolt (előírt) víz megléte és a vízvétele-
(2) A csonkkapcsok megengedett legnagyobb töme-
zés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthető-
gét a 3. melléklet 5. táblázata tartalmazza, kialakítá-
sége félévenkénti ellenőrzéséről a fenntartó gondos-
sát a 4. melléklet 2. ábrája szemlélteti.
kodik.
(3) A kupakkapcsok megengedett legnagyobb töme-
(4) A természetes vízforrások (pl. folyó, patak, tó) gét a 3. melléklet 6. táblázata tartalmazza, kialakítá-
mint tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatakor az elő- sát a 4. melléklet 3. ábrája szemlélteti.
írásokat értelemszerűen kell alkalmazni.
(4) A kupakkapcson az elveszés elleni biztosítás le-
hetőségét kell kialakítani.
III. FEJEZET (5) Az áttétkapcsok megengedett legnagyobb tömegét
TŰZOLTÓ KAPCSOK a 3. melléklet 7. táblázata tartalmazza, kialakítását a
4. melléklet 4. ábrája szemlélteti.
44. § (1) E fejezet nem vonatkozik a műanyag alap- 47. § A csatlakozó fej és a tömítőgumi kialakítása fe-
anyagú tűzoltó kapcsokra. leljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,
(2) A tűzoltó kapocs a felhasználástól és a rendelte- vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt-
téstől függően lehet son.
48. § A 110-A és 125-A jelű tűzoltó kapcsok üzemi 12. A tűzoltó kapcsok vizsgálati
nyomása legalább 1,2 MPa, a 38-H jelű kapcsok üze- módszerei
mi nyomása legalább 4,0 MPa, a többi méret esetében
az üzemi nyomás legalább 1,6 MPa.
54. § Az 1,2 MPA üzemi nyomású tűzoltó kapcsok
vizsgálata a 1,8 MPa tömörzárási és a 3,6 MPa szilárd-
49. § (1) Az 1,2 MPa és 1,6 MPa üzemi nyomású tűz-
sági, az 1,6 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok vizs-
oltó kapcsok anyagválasztása feleljen meg az ötvö-
gálata a 2,5 MPa tömörzárási és a 4,5 MPa szilárdsági,
zött alumíniumra, ötvözött alumínium öntvényre vo-
a 4,0 MPa üzemi nyomású tűzoltó kapcsok vizsgála-
natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
ta a 6,5 MPa tömörzárási és a 10,0 MPa szilárdsági
alább egyenértékű biztonságot nyújtson. A 38-H jelű
próbanyomáson 2 percen keresztül tart. A szilárdsági
tűzoltó kapcsok anyagát a szilárdsági követelmények
nyomáspróba alatt a tömítőguminál a vízgyöngyözés
figyelembevételével a gyártó határozza meg.
megengedett.
(2) Az alumíniumötvözetek megengedett rézszennye-
zettsége nem haladhatja meg a 0,05% mértéket.
55. § A tűzoltó kapcsok vákuumtömörségének vizsgá-
(3) A megmunkált felületek érdessége legfeljebb Ra lata 0,08 MPa légritkításnál 5 percen keresztül tart.
< 25 µm, a tűzoltó kapcsok felületén balesetve-
szélyt jelentő és sérülést okozó éles élek és sarkok A vákuumcsökkenés nem haladhatja meg a 0,005
nem lehetnek. MPa értéket.
52. § A nyomó kivitelű tömítőgumi 60±5 Shore „A” 58. § (1) A műanyag kupakkapocs készülhet tömítéses
keménységű, a szívó-nyomó kivitelű tömítőgumi pe- vagy tömítés nélküli kivitelben.
dig, 55±5 Shore „A” keménységű, legalább mérsé- (2) A műanyag kupakkapocs anyagában piros vagy
kelten vegyszerálló gumi lehet. tartósan pirosra festett lehet.
53. § A tömítőgumi 60%-os, 30 percig tartó összenyo- (3) A műanyag kupakkapcson az elveszés elleni biz-
más hatására maradó alakváltozást nem szenvedhet. tosítás lehetőségét kell kialakítani.
38
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 66. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § i) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
2. magasnyomású lapostömlő: olyan lapostömlő, 74. § (1) Általános osztályozás esetén a tömlő megfe-
amelynek magasabb a megengedett üzemi nyomá- lel a felépítés és teljesítmény szerint megkülönböz-
sa, mint a 6. melléklet 4. táblázatban megadott ér- tetett négy osztály egyikének. Minden tömlő osz-
tékek. tályban a bélés a lehető legsimább, hogy minimá-
3. tömlő bevonat: olyan vékony bevonat, – általában lisra csökkenjen a súrlódás. A tömlő gyártója szövi
lakkozásként alkalmazott bevonat, – amely tömítő- a tömlő köpenyt, és állítja össze a béléssel.
anyagként viselkedik, és amelyen keresztül a tömlő (2) 1. osztály (borítatlan tömlő) rétegrendje egy víz-
köpeny szálai valószínűleg kidudorodnak. álló gumi vagy műanyag bélésből, és egy szintetikus
4. tömlő köpeny: a körkörösen szőtt varrat nélküli szálú köpenyből áll.
megerősítés. (3) 2. osztály (tömlő külső bevonattal vagy bevonat
5. tömlőborítás: olyan borítás, amely teljesen körbe- nélküli tömlő kiegészítő láncfonallal) rétegrendje
veszi a tömlő köpenyt, különálló összetevőt képez-
a) önmagában vagy kombinálva kiegészítő láncfo-
ve.
nallal egy külső bevonatú tömlőhöz műszálas kö-
6. tömlőszerelvény: két végén tömlőkapoccsal sze-
penyből, vagy
relt tömlő.
b) kiegészítő láncfonallal egy bevonat nélküli töm-
(2) E fejezet alkalmazásában az üzemi nyomás, pró- lőhöz műszálas köpenyből
banyomás és repesztő nyomás azonos a gumi- és mű- áll.
anyag tömlők és tömlőszerelvények szakkifejezései
gyűjteményére vonatkozó műszaki követelményben (4) 3. osztály (tömlő vékony külső bevonattal) réteg-
megadottal. rendje
(3) E fejezetben minden megadott nyomást túlnyo- a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélésből,
másnak kell tekinteni. b) egy szintetikus szálú köpenyből, és
c) egy a köpenyen külsőleg alkalmazott, legfeljebb
0,5 mm vastagságú gumi vagy műanyag bevonat-
16. Általános előírások ból
70. § (1) Az e fejezetben előírt követelmények kizáró- áll.
lag azokra a vízzáró lapos nyomótömlőkre (e feje- (5) 4. osztály (tömlő vastag külső bevonattal) réteg-
zetben a továbbiakban: tömlők) vonatkoznak, ame- rendje:
lyeket minimálisan -20 ◦ C környezeti hőmérsékletre, a) egy vízálló gumi vagy műanyag bélésből,
vagy a hidegebb éghajlati állapotok esetén -30 ◦ C b) egy szintetikus szálú köpenyből, és
legkisebb hőmérsékleten szándékoznak használni.
c) egy a köpenyen külsőleg alkalmazott, 0,5 mm
(2) Külön előírások vonatkoznak a tömlőszerelvé- vastagságú, vagy annál vastagabb gumi vagy mű-
nyekre, valamint a magasnyomású tömlőkre. anyag bevonatból áll.
71. § Az e fejezetnek megfelelő tömlő tömlőkapcsai 75. § (1) A tömlő belső átmérője és tűrése megfelel
feleljenek meg a 44-56. § szerinti műszaki követel- a 6. melléklet 1. táblázatban megadott értéknek. A
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonsá- hosszegységre vonatkoztatott tömeg legalább a töm-
got nyújtsanak. lő 2 m hosszúságú, kapcsok nélküli darabján mért
72. § (1) Az agresszív környezetben elhelyezett, a vo- adat és nem haladhatja meg a 6. melléklet 1. táblá-
natkozó műszaki követelmény előírásainak megfe- zatában megadott értéket.
lelő tűzcsapszekrényekben az e fejezet szerinti 3-as, (2) A tömlő névleges hossza 20 m, a hossztűrés ±1%
vagy 4-es osztályú tömlők alkalmazhatók. lehet.
(2) E fejezet követelményeinek megfelelő, 1-4-es osz-
tályú tömlők alkalmazhatók a normál környezet- 17. A kész tömlő hidrosztatikai
ben elhelyezett, a műszaki követelmény előírásainak
megfelelő falitűzcsap-szekrényekben, a föld alatti és teljesítmény követelményei
föld feletti tűzcsapok szerelvényszekrényeiben is.
76. § (1) Üzemi nyomás alatt a tömlő mérettartása
73. § Az e fejezet szerinti tömlőkre vonatkozó követel- megfelel a 6. melléklet 2-3. táblázatokban megadott
ményektől eltérő műszaki megoldás megfelelősségét követelményeknek, a csavarodási vonal az óramuta-
az OKF állapítja meg. tó járásával megegyező.
(2) Az induló vizsgálati nyomás 0,07 MPa. A vizsgá- (2) A vizsgálati darab egy 2,0 m hosszúságú tömlő.
lati végnyomása megfelel a 6. melléklet 4. táblázat- A vizsgálathoz használt nyomásfokozó szivattyú ké-
ban megadott értéknek. pes, vízzel, mint vizsgáló közeggel a 6. melléklet 4.
táblázatában meghatározott vizsgálati nyomás fenn-
(3) Azokra a tömlőkre, amelyek normál üzemi nyo-
tartására.
mása magasabb, mint a 6. melléklet 4. táblázatban
megadott érték, a magasnyomású lapostömlők elő- (3) A vizsgálatot végző személy a mintadarabot
írásai vonatkoznak. összekapcsolja a nyomásfokozó szivattyúval, feltöl-
ti vízzel, és légteleníti, mielőtt a tömlő szabad vé-
77. § A tömlő próbanyomás alatti deformáció vizsgá- gének lezárása megtörténne. A vizsgálati darabban
lata esetén a nyomástartási vizsgálat három, egyen- fenntartja 0,07 MPa nyomást, miközben hozzávető-
ként 1 méter hosszúságú mintán történik a 6. melléklet leg a közepénél 180◦ -ban visszahajtja a hossza men-
4. táblázatában meghatározott nyomáson. A vizsgálat tén, majd a szabad véget hozzáköti a tömlőhöz olyan
során a mintadarab nem mutathat szivárgást, repedést, szorosan rögzítve, ahogy csak lehet, úgy hogy éles
hirtelen vetemedést, torzulást vagy egyéb hibára utaló törés alakuljon ki, miközben biztosítja, hogy a kö-
jelet. tés ne akadályozza meg a vizsgálati darab átmérő-
jének további növekedését. Emeli a nyomást a vizs-
78. § (1) A tömlő minimális repesztő nyomás vizsgá- gálati darabban, amíg a vizsgálati nyomás 60 s alatt
lata során a vizsgálatot végző személy három darab, nem éri el a 6. melléklet 4. táblázatában meghatáro-
egyenként 1 méter hosszúságú mintát repesztő nyo- zott nyomás értéket és a nyomást 1 percig fenntartja,
másnak teszi ki. Egyetlen mintadarab sem repedhet majd megvizsgálja a mintadarabot, szivárgást vagy
alacsonyabb nyomáson, mint a 6. melléklet 4. táblá- nyomásvesztést okozó sérülésre utaló jelet keresve.
zatában megadott minimális repesztő nyomás érték. (4) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
(2) Ezen követelményben szereplő tömlők üzemi a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
nyomás értékeit a 6. melléklet 4. táblázata adja meg, b) hivatkozást ezen követelményre,
de ez nem vonatkozik a magasnyomású lapostöm-
c) a megfigyelt szivárgás vagy sérülés tényét, és
lőkre.
d) a vizsgálat időpontját.
79. § Törési nyomás vizsgálat esetén a vizsgált minta-
82. § (1) Tapadás vizsgálatakor a vonatkozó műszaki
darab szemrevételezéses vizsgálattal ellenőrizve nem
követelmény 1 típusú vizsgálata szerinti mérés so-
repedhet, vagy mutathat hibát a 6. melléklet 4. táb-
rán a tapadás a bélés és a köpeny között nem lehet
lázatában megadott nyomás értéken történt vizsgálat
kevesebb, mint 1,0 kN/m, a bevonat és a köpeny kö-
előtt, sem azt követően.
zött nem lehet kevesebb, mint 1,6 kN/m.
(2) A mintadarab szélessége minden esetben 25±0,5
18. Tömlők vizsgálati módszerei mm és a tömlő hossztengelyére merőlegesen kivá-
gott. A gyűrűt keresztben fel kell vágni és kinyitni,
80. § (1) A tömlő bevonat vastagság vizsgálata optikai úgy, hogy szalagot képezzen.
nagyító berendezésen, 0,01 mm osztású skálával tör- (3) A tapadás meghatározásánál a motorhajtású be-
ténik. fogók mozgási sebességét úgy kell megválasztani,
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy a hogy a rétegek elválasztásának sebessége elérje az
tömlőből egy gyűrű alakú mintát vág és megméri a 50±5 mm/min értéket.
szálak teteje és a borítás felülete közötti távolságot a (4) Ha a tapadás értékének megállapítása nem lehet-
gyűrű egymástól négy egyenlő távolságra eső pont- séges a nagy tapadás miatti szakadás következtében,
ján körbe az optikai nagyító segítségével. A mért ér- úgy azt megfelelőnek kell elfogadni.
tékeket átlagolni kell. Ahol a bevonat változó vagy (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
bordázott, a mérést a legvékonyabb ponton végzi el. minden tapadást megkísérel megmérni és az ered-
ményt dokumentálja.
81. § (1) Törési nyomás vizsgálat során a vizsgálatot
végző személy a tömlő szivárgását vagy sérülését 83. § (1) A gyorsított öregítés vizsgálat során a vizsgá-
vizsgálja, a nyomás alatt tartott, megtört vizsgálati latot végző személy négy, egyenként 1 m hosszúsá-
darabon. gú vizsgálati darabot vizsgál. A vizsgálati minták a
tömlő eredeti repesztő nyomás és tapadás vizsgálati (3) A koptató kar forgatható himba alakban tengely
darabjával szomszédos részéből származnak. körül elfordulhat felfelé és a kar súlya olyan, hogy
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy 105 N erővel hat a vízszintesen beállította vizsgá-
lati darabra. Ez a vizsgálati kar alternáló mozgást
a) a három vizsgálati darabot 180◦ -ban, hozzávető-
végez a tömlő tengelye mentén 18-20 mm/s sebes-
leg a közepénél a hossza mentén visszahajtja és la-
séggel, 80 mm-es tartományban, a lehúzás irányában
pos helyzetében összeköti,
automatikusan váltakozva. Az irányváltások holtide-
b) lazán feltekeri a maradék vizsgálati darabot, je nem lehet több mint, 0,1 s.
c) öregíti mind a négy vizsgálati darabot levegő-
(4) A koptató kar hordozza a koptató szalagot, amely
ben, 14 napig, 70±1 ◦ C szabályozott hőmérsékletű
4 mm-t mozog a tömlő hossza mentén minden ket-
szekrényben,
tős löketre, és a vizsgálati darabot hosszában alulról
d) az öregítést követően a három félbehajtott vizsgá- síkgörgő támasztja alá.
lati darabot kiegyenesíti, és repesztő nyomás vizs-
gálatnak veti alá a 78. § (1) bekezdés meghatározá- (5) Legalább 2 literes légtartály kapcsolódik a beren-
sának megfelelően, és dezéshez, a nyomás megtartása érdekében vízvesz-
teség esetére.
e) a maradék vizsgálati darabot a 82. §-ban megha-
tározott tapadás vizsgálatnak veti alá. (6) A koptató anyag egy tekercs csiszolóvászon,
amely 50 mm széles és 50±2 m hosszú. A a kop-
(3) Gyorsított öregedés vizsgálatakor a mindhárom,
tatásra használt anyag jó minőségű zsugorított alu-
repesztő nyomás hatásának kitett mintadarab megfe-
mínium oxid (Al2 O3 ), legalább 70 m% Al2 O3 tar-
lel a 78. §-ban meghatározott követelményeknek. A
talommal, amely a vonatkozó műszaki követelmény
repesztő nyomás eredmények átlagértéke nem csök-
által meghatározott 60P szemcse méretű.
kenhet jobban, mint a 78. §-ban meghatározott indu-
ló átlagos repesztő nyomás érték 25%-a. 86. § (1) A dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot
(4) A tapadás a feltekert mintadarab bélése és a köpe- végző személy
nye között nem lehet kevesebb, mint 0,9 kN/m és a
a) a vizsgálati darabot a gépbe helyezi,
feltekert mintadarab a bevonata és a köpenye között
nem lehet kevesebb, mint 1,4 kN/m. b) csatlakoztatja a nyomásfokozó szivattyút, a rend-
szert 20±3 ◦ C hőmérsékletű vízzel tölti fel és lég-
84. § (1) A dörzsállósági vizsgálat csak a gyártó, for- teleníti,
galmazó és a felhasználó közös megegyezése esetén c) a nyomást 0,5 MPa-ig fokozza, és ellenőrzi a kop-
kerül végrehajtásra. tató kar és a vizsgált tömlő vízszintességét,
(2) Az 1. és 2. osztályú tömlők felületi dörzsállóságuk d) a vízcsatlakozás felől nézve az óra járásával meg-
szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági egyezően forgatni kezdi a vizsgálati darabot 27±1
kategóriákat a 6. melléklet 5. táblázata tartalmazza. l/min fordulattal,
(3) A vizsgált tömlő abba a kategóriába tartozik, e) a 6. melléklet 5. táblázatában meghatározott szá-
amelyhez tartozó fordulatokat alkalmazva az ötből mú fordulat után megterheli a tömlőt a 6. melléklet
legalább négy mintadarab nem reped ki. C kategóri- 4. táblázata szerinti üzemi nyomásig, és
ájú a tömlő, ha a maximális fordulatot követően öt- f) a vizsgálatot a fennmaradó négy vizsgadarabbal
ből legalább négy mintadarab nem reped ki a 6. mel- megismétli.
léklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomás érték
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
mellett.
(4) A felületi dörzsállósági vizsgálat öt, egyenként a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási
0,35 m hosszúságú vizsgálati darabon történik. osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
85. § (1) A dörzsállósági vizsgálati berendezés a nyo- c) a koptatási eredményeket, melyek tartalmazzák a
más alatt álló, forgatható vizsgálati darab felületének fordulatok számát és bármely sérülést, és
a koptatásához oldalirányban mozgó, folyamatosan
d) a vizsgálat időpontját.
megújuló koptató szalaggal rendelkezik.
(2) A forgatott kapocs tengelyirányban rögzített, a 87. § (1) A 3. és 4. osztályú tömlők pontszerű dörzs-
másik kapocs vezető mentén elmozdulhat tengely- állóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi
irányban. dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 6. táblázata
tartalmazza. A vizsgált tömlő abba a kategóriába tar- a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, besorolási
tozik, amelyhez tartozó kettős löketeket alkalmazva osztályát,
az ötből legalább négy mintadarab nem reped ki. b) a hivatkozást ezen követelményre,
(2) A pontszerű dörzsállóság vizsgálat során a vizs- c) az öt koptatás eredményeként a kirepedésig meg-
gálatot végző személy a tömlő öt, egyenként 1 m tett kettős löketek számát és azok átlagát, és
hosszú vizsgálati darabját vizsgálja. A pontszerű d) a vizsgálat időpontját.
dörzsállóság meghatározásához a tömlőn körbe öt
egyenlő távolságra lévő helyen minden egyes vizs- 90. § (1) Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság vizsgá-
gálati darabot megjelöl az öt helyzet valamelyikénél, lat esetén minden tömlőosztály belső bélése és a be-
az egyik felületet használva kiindulási pontként. vonatos 3. és 4. osztályú tömlők külső bevonata nem
törhet, vagy válhat le a köpenyről 15 ciklust követő-
88. § (1) Az 5. melléklet 1. ábra szerinti pontszerű en.
dörzsállóságot vizsgáló berendezés a vizsgálati da- (2) A standard vizsgálati hőmérséklet -20±2 ◦ C, a hi-
rab felszínének pontszerű koptatására szolgál alter- deg klimatikus körülmények között használt külön-
náló mozgás révén. A vizsgálatot végző személy a leges vizsgálati hőmérséklet -30±2 ◦ C.
koptató szalagot egy hordozóra rögzíti, amely 45◦
szöget zár be a vizsgálati darab vízszintes tengelyé- 91. § (1) Az alacsony hőmérsékletű hajlékonyság
vel és 20◦ szöget a vizsgáló berendezés alternáló vizsgálat során a vizsgálatot végző személy minden
mozgásának irányával. tömlőből két vizsgálati darabot vizsgál, amelynek
(2) Az alternáló mozgás frekvenciája 50-60 kettős lö- mérete a 25 mm belső átmérőjű tömlők esetében 80
ket percenként és egy löket hossza 230 mm. mm × 40 mm, a többi tömlőnél 100 mm × 40 mm
a téglalap nagyobbik oldalát az egyik 0,3 m hosszú-
(3) A berendezés lefelé, a vizsgálati mintára kifejtett ságú tömlő hosszából veszi vetülék irányban.
ereje 15,5 N.
(2) A vizsgálati mintát nem kell kondicionálni.
(4) Egy a vizsgáló berendezésre helyezett légfúvóka
(3) A vizsgáló berendezésben az 5. melléklet 2. ábra
folyamatos légáramot hoz létre a hulladéknak a dör-
által megadott méretű két befogó pofa tartja a vizsgá-
zsölt területről történő eltávolítására.
lati mintát a vizsgálati helyzetben. Az egyik befogó
(5) A koptató anyag 25 mm × 300 mm méretű csiszo- pofa rögzített, a másik mozgatható, a pofák közötti
lóvászonból áll. A koptató anyaghoz használt kopta- rés zárt helyzetben az 5. melléklet 3. ábra szerint há-
tó jó minőségű zsugorított alumínium-oxid (Al2 O3 ), romszorosa a tömlő teljes vastagságának, beleértve
idegen anyagoktól mentes, legalább 93 m% Al2 O3 a bordákat is, ahol ez értelmezhető.
tartalommal, amely a vonatkozó műszaki követel-
(4) A pofák közötti rés nyitott helyzetben a vizsgála-
mény által meghatározott 50P szemcse méretű.
ti darab kiegyenesített hosszának 50 mm-rel növelt
(6) A vászon jó minőségű pamut, amelynek láncfonal értéke a tömlő hosszanti nyújtására, amely a moz-
irányú minimális szakító szilárdsága 1,392 N és a ve- gatható pofa által kifejtett 250 N húzóerőt eredmé-
tülék irányú szakító szilárdsága minimum 431 N. A nyez. A mozgatható pofa 10 mm/s sebességű alter-
koptató szalag minden egyes próba után kicserélésre náló mozgást végez. A berendezés jellemző méreteit
kerül. az 5. melléklet 4. ábrája mutatja.
89. § (1) A pontszerű dörzsállósági vizsgálat során a (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
vizsgálatot végző személy a vizsgálati darabot el- a) a vizsgálati darabot és a berendezést a 90. § (2)
helyezi a tartón, megakadályozva a csavarodását és bekezdés szerinti vizsgálati hőmérsékletre beállí-
csatlakoztatja a nyomó szivattyúhoz, majd feltölti tott fagyasztóba helyezi, és elvégezi a vizsgálatot
vízzel, kiszorítva minden levegőt. Amikor a nyomás a 90. § (2) bekezdés szerinti hőmérsékleten,
elérte a 0,7 MPa értéket ellenőrzi, a koptató kar víz- b) befogja a vizsgálati darabot a tömlő bélésénél,
szintes helyzetét és elindítja a pontszerű dörzsálló- a 3. és 4. osztályú tömlők esetében a bevonatnál
ságot vizsgáló berendezést, és kirepedésig koptatja fogva, ahogy azt az 5. melléklet 3. ábrája mutatja,
a vizsgálati darabot, közben feljegyezi a repesztésig olyan módon, hogy a szabad hossz a pofák között
megtett kettős löketek számát. A maradék négy vizs- 50-55 mm legyen,
gálati darabon a vizsgálatot megismételni. c) azonnal zárt helyzetbe mozgatja a pofákat és 10
(2) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza percig úgy hagyja, ezután a mozgatható pofával le-
folyat egy vizsgálati ciklust 10 mm/s sebességgel d) szekrénykével vagy kisméretű zárt térrel, a helyi
és 250 N erővel, légmozgások kizárására az izzószál rúd és a vizs-
d) egy vizsgálati ciklus 60 másodpercig tart, ami- gálati darab közeléből.
ből a pofák nyitási ideje 5 s, a nyitott helyzet 10 s, (5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
a pofák zárási ideje 5 s, a zárt helyzet 40 s, és
a) függőleges helyzetben összekapcsolja a vizsgála-
e) 15 ciklust követően megvizsgálja, hogy a darabon
ti darabot, feltölti a vizsgálati hőmérsékletű 15±5
mutatkozik-e törés, valamint a borítás vagy a bélés ◦ C-os vízzel, kiszorítva az összes levegőt és 0,7
szétválása a köpenytől.
MPa nyomásnak teszi ki,
(6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza b) szobahőmérsékleten beállítja a vizsgálati darabot
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, és az izzószálon lévő gyűrűt úgy, hogy annak sík
b) a hivatkozást ezen követelményre, lapja érintkezzen a vizsgálati darabon elhelyezett
jelölés egyikével,
c) a megfigyelt repedést vagy szétválasztódást, ha
volt ilyen, c) elemeli az izzószál rudat a vizsgálati darabtól,
majd bekapcsolja a hőmérsékletszabályozót és be-
d) a vizsgálat hőmérsékletét, és
állítja a vizsgálati hőmérsékletet az (1) bekezdés
e) a vizsgálat időpontját. szerint,
92. § (1) Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgála- d) a vizsgálat folyamán fenntartja, és regisztrálja a
takor hőmérsékletet,
e) az izzószál rudat 4 N erővel nekinyomja a vizsgá-
a) az 1. osztályú tömlőket 260±10 ◦ C,
lati darabon lévő jelölésnek, és
b) a 2. osztályú tömlőket 280±10 ◦ C, és
f) 30 s elteltével eltávolítja a rudat és megvizsgálja
c) a 3. és 4. osztályú tömlőket 350±10 ◦ C a mintadarabot szivárgásra, ahol
hőmérsékleten négy vizsgálatból egy sem eredmé-
fa) ha szivárgás jelentkezik 30 s-on belül, leállítja
nyezhet a vizsgálati darabon szivárgást a fűtött rúd
a vizsgálatot és feljegyzi a meghibásodásig eltelt
alkalmazásának kezdete és annak eltávolítása kö-
időt,
zötti 30 s időn belül.
fb) ha nem keletkezik szivárgás, a vizsgálatot meg-
(2) A vizsgálat során a vizsgálati darab a mintatömlő ismétli a többi három jelölt helyzetben, miután
0,5±0,05 m hosszúságú darabja. A vizsgálati darab megbizonyosodott arról, hogy a gyűrű érintkező fe-
megjelölése 4 helyen, egymástól azonos távolságra lülete tiszta.
a kerület mentén úgy történik, hogy 2 jelölés egybe-
essen a tömlő sík élével. Kialakítását az 5. melléklet (6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
5. ábrája szemlélteti. a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
(3) A vizsgálathoz használt, az 5. melléklet 6-7. áb- b) a hivatkozást ezen követelményre,
rák szerinti berendezés egy izzószál rúd, amely c) minden vizsgálati eredményt másodpercben,
egy elektromosan fűtött 80±5 Omega ellenállású d) a vizsgálat hőmérsékletét, és
spirál vezeték, amely egy 21|mm átmérőjű kerá- e) a vizsgálat időpontját.
mia csőre van tekerve és ezt egy legalább 95 m%
SiO2 (szilícium-dioxid) tartalmú kvarc cső foglalja 93. § (1) Hajlítási töréssel szembeni ellenállóság vizs-
magába. gálat során a tömlő belső átmérőjének 10-szeresének
(4) A berendezés rendelkezik megfelelő hajlítási sugarat alkalmazva, vizuális
megfigyelés alapján a tömlő nem mutathat törést.
a) hőmérsékletszabályozóval, amely képes a beállí-
tott hőmérsékletet 15 s-on belül a kezdeti értékre (2) A vizsgálati darab kapcsokkal együtt legalább 15
visszaállítani és fenntartani a beállított hőmérsék- m hosszú.
letet a meghatározott határok között, (3) Az 5. melléklet 8. ábrája szerinti vizsgáló beren-
b) termoelemmel, amely J vagy K típusú, nem dezésben két fa vagy fém lap akadályozza a nyomás
összecsavart burkolt típus, átmérője 1,5 mm, alá helyezett tömlő kifelé történő elmozdulását. Az
c) terhelő súllyal, amelyet arra alakítottak ki, hogy egyik oldal rögzített, a másik elmozdítható és az elő-
az izzószál rúd a függőlegesen rögzített vizsgálati zőtől megadott távolságon rögzíthető.
darabra 4 N-nak megfelelő erővel hasson, és (4) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
a) a nyomásmentes tömlőt elhelyezi az 5. melléklet pontja] (ahogy azt az 5. melléklet 10. ábrája mutat-
8. ábrája szerinti vizsgáló berendezésben görbített ja) és a szabályozható vízforráshoz [a (4) bekezdés
helyzetben, hogy az oldallapok lapok távolsága 22- a) pontja],
szerese legyen a tömlő belső átmérőjének, c) biztosítja a 6. melléklet 7. táblázatában megadott
b) feltölti a tömlőt vízzel, kiszorítva a levegőt, vízáram elérését, 0,6 MPa nyomás mellett, megmé-
c) 1,0 MPa nyomás alá helyezi, és halványan meg- ri a vízáramlásnak kitett vizsgálati darab hosszát,
jelöli mindkét határoló fallal érintkező pontján, meghatározza a nyomáskülönbség mérők [a (4) be-
d) a tömlő végét meghúzza, hogy kiegyenesedjen az kezdés c) pontja] segítségével a nyomásveszteséget
eredeti görbített szakasz az oldallapok mentén, és az adapterek között, és
e) ellenőrzi, hogy észlelhető törés mutatkozik-e a d) kiszámolja a tömlő egy méterére eső nyomás-
tömlő új görbült szakaszán. veszteségét a két tömlő vizsgálati darab segítségé-
vel úgy, hogy a
(5) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza Nyomásveszteség P20 - p1
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, [kPa/m] = ——————–
b) a hivatkozást ezen követelményre, m20 - m1
Ahol:
c) a megfigyelt törést, ha volt ilyen, és
P20 a nyomásveszteség a 20 m hosszúságú tömlőn,
d) a vizsgálat időpontját. kPa-ban,
94. § (1) Nyomásveszteség vizsgálatakor az egy méter p1 a nyomásveszteség az 1 m hosszúságú tömlőn,
tömlőhosszra eső nyomásveszteség nem haladhatja kPa-ban,
meg a 6. melléklet 7. táblázatában megadott értéket m20 a vízáramlásnak kitett 20 méteres tömlő aktu-
a hozzátartozó térfogatáram mellett. ális hossza méterben,
m1 a vízáramlásnak kitett 1 méteres tömlő aktuális
(2) A nyomásveszteség vizsgálat kiszűri azokat a
hossza méterben.
tömlőket, amelyeknek magas a súrlódási vesztesége
vagy durva a belső bélése. (6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza
(3) A vizsgálati darab két különböző hosszúságú töm- a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését,
lőből áll, az egyik kapcsolt hossza 1±0,1 m és a má- b) a hivatkozást ezen követelményre,
sik 20±0,2 m, mindkettő kapcsokkal készre szerel- c) az 1 méterre eső nyomásveszteséget, kPa/m-ben,
ve. A kapcsok megfelelnek a 44-56. § előírásainak. és
(4) Az eljáráshoz használt berendezés rendelkezik d) a vizsgálat időpontját.
a) egy szabályozható vízforrással, amely képes a 6. 95. § (1) A tömlők olajszennyeződéssel szemben el-
melléklet 7. táblázatában megadott térfogatáramok lenállását mindegyik osztályba tartozó tömlőn meg
és 0,6 MPa bemenő nyomás biztosítására, kell vizsgálni.
b) egy nyomásmérővel, A 82. §-ban megadott módszer szerinti vizsgálat so-
c) nyomáskülönbség mérőkkel, rán megállapított eredő tapadás érték csökkenésének
d) egy szabályozó szeleppel, amely lehetővé teszi mértéke az olajszennyeződés hatás vizsgálat követ-
állandó vízmennyiség (l/min) átszivattyúzását a keztében nem lehet nagyobb, mint 60%.
vizsgálati mintán, és (2) Az olajszennyeződés vizsgálat során a vizsgálatot
e) az 5. melléklet 9. ábra szerinti nyomásmérő adap- végző személy a mintadarab keresztirányú mintáját
terrel, amely a vizsgálati darab előtt és mögött he- úgy alakítja ki, hogy a tömlő hossztengelyére merő-
lyezkedik el és arra szolgál, hogy az lehetővé te- leges irányban levág abból egy 25±0,5 mm széles
gye a nyomáskülönbség mérését, ennek érdekében gyűrű alakú darabot, majd a gyűrű felvágása után a
három egymással kompatibilis, a vizsgált tömlővel kapott szalag egyik végétől 20 mm-re a folyadékzáró
azonos belső átmérőjű adapter cső szükséges. réteget felfejti a szövetszerkezettől 25±5 mm szaka-
szon. A hosszirányú minta esetében a tömlő hossz-
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy tengelye irányában egy 110±10 mm de minimum
a) lefekteti a vizsgálati darabot vízszintes helyzet- 2 r p hosszúságú és 25±0,5 mm széles darabot
ben hajlítás nélkül, vág ki.
b) a vizsgálati darabokat sorrendben csatlakoztatja A keresztirányú mintához hasonlóan ennél is 25±5
a nyomásmérő adapter csövekhez [(4) bekezdés e) mm hosszan fejti fel a folyadékzáró réteget.
(3) A vizsgálathoz általános motorolajt kell használ- (3) A magasnyomású lapostömlők tömegére és a haj-
ni, amelynek minősége SAE 15W40. lítási sugárra nincs korlátozás azoknál a tömlőknél,
(4) A vizsgálathoz használt berendezés egy hozzáve- amelyek üzemi nyomása magasabb, mint 2,0 MPa.
tőlegesen Ø100 mm átmérőjű és legalább 50 mm fal- (4) 39 A 38 mm névleges belső átmérőjű, és min. 4,0
magasságú üveg edény. MPa megengedett üzemi nyomású lapostömlő jele:
38-H. A tömlőt 38-H jelű tömlőkapoccsal kell sze-
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy
relni.
a) a vonatkoztatási érték megállapításához 1-1 (5) Az (1) -(4) bekezdés előírásaitól eltérő paramé-
hosszanti és keresztirányú kezeletlen mintán elvé- terű magasnyomású lapos tömlő forgalomba hoza-
gezi a tapadási erő mérését, talát a hatályos jogszabálynak megfelelően engedé-
b) további előkészített mintadarabokat – 1 hosszan- lyeztetni kell.
ti és 1 keresztirányú mintát – a reagensbe meríti és
168±2 óra időtartamig lefedve, szobahőmérsékle-
ten állni hagyja, és 20. Jelölés, megnevezés
c) a reagálási idő letelte után a mintákat letisztítja 98. § A tömlő mindkét végén, a bekötéstől 2 m távol-
száraz ruhával vagy itatóspapírral és szobahőmér- ságra, jól olvashatóan és maradandó módon fel van
sékleten 20±2 ◦ C, szemrevételezést követően meg- tüntetve
méri a tapadást (adhéziót) az olajból történt eltávo-
lítást követő 1 órán belül, a 82. § szerint. a) a gyártó neve vagy jele,
(6) A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza b) a hivatkozás ezen követelményre,
a) a vizsgált tömlő teljes megnevezését, c) a tömlő megnevezése,
b) a hivatkozást ezen követelményre, d) a legnagyobb megengedett üzemi nyomás MPa
(bar) -ban,
c) a tapadás eredményeit, és
d) a vizsgálat időpontját. e) a gyártás éve és negyedéve,
f) a különleges vizsgálati hőmérséklet értéke, ha ala-
csonyabb, mint a 90. § (2) bekezdés szerinti -20 ◦ C,
19. Magasnyomású lapostömlők és
g) a jóváhagyás száma és a tanúsító szervezet vagy
96. § Azoknál a lapostömlőknél, amelyeket a 6. mel-
annak hivatkozása, ahogy az értelmezhető.
léklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomásnál ma-
gasabb nyomáson használnak, a gyártó által megenge- 99. § A tömlő megnevezése tartalmazza
dett üzemi nyomás, a vizsgálati nyomás és a repesztő
nyomás egymáshoz viszonyított arányai nem lehetnek a) a tömlő nevét, típusát,
kisebbek, mint 1:1,5:2,25. Ha az itt megadott aránnyal b) a tömlő osztályát, belső átmérőjét (mm-ben),
számított érték alacsonyabb, mint a 6. melléklet 4. táb- c) a tömlő hosszát,
lázatában megadott megfelelő nyomás érték, úgy az
d) a bekötését, és
adott tömlőnek legalább a 6. melléklet 4. táblázatában
feltüntetett értéket el kell érnie. e) a tömlőre vonatkozó műszaki adatokat.
39
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 97. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § j) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
(2) Ha nem a tömlő gyártója szereli tömlőkapcsokkal (2) A szemrevételezéssel megfelelőnek minősített
a tömlőt, úgy a forgalmazó, vagy ha a tömlőt a fel- tömlőszerelvényt időszakos nyomáspróbának veti
használó kötötte be, akkor a felhasználó gondosko- alá, a nyomáspróba értékeit a 6. melléklet 8. táblázat
dik a tömlőszerelvény biztonságosságának vizsgála- tartalmazza, ha a 75 mm névleges belső átmérőnél
táról. nagyobb belső átmérőjű tömlőszerelvények gyártó
által megengedett üzemi nyomása nagyobb a 6. mel-
101. § (1) 40 A vizsgálat során a vizsgálatot végző sze- léklet 8. táblázatában megadott értéknél és a tömlő-
mély a tömlőszerelvényt a tűzoltó kapcsokkal együt- szerelvények alkalmazási körülményei ezt indokolt-
tesen egy vizsgálati darabként használja. tá teszik, a felülvizsgálat a gyártó által megadott üze-
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végző személy mi nyomáson történik.
a) megnöveli a nyomást a 6. melléklet 4. táblá- (3) A tömlőszerelvény megfelelő, ha a vizsgálati idő
zatában megadott próbanyomás értékre és fenn- alatt a tömlőkapcsoknál, bekötéseknél és a tömlő kö-
tartja legalább 1 percig, megvizsgálva ezen idő penyén szivárgás, valamint a tömlő köpenyén repe-
alatt, hogy bármelyik tömlőkapocs elmozdul vagy dés, rendellenes deformáció nem észlelhető. A nem
szivárog-e, megfelelő tömlőt javítani vagy selejtezni kell.
b) leengedi a nyomást és hagyja, hogy a tömlőszerel- (4) A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba után a
vény lazuljon 1 percig, majd ismét megemeli a nyo- fenntartó gondoskodik a tömlőszerelvényen a gyártó
mást a 6. melléklet 4. táblázatában megadott pró- által meghatározott, a tároláshoz előírt karbantartási
banyomás értékére és fenntartja további 1 percig, műveletek elvégzéséről.
közben figyelmesen megvizsgálja a tömlőkapcsok
(5) A felülvizsgálat és az időszakos nyomáspróba el-
elmozdulását vagy szivárgását, és
végzése a tömlőszerelvényen a gyártói jelölés után
c) leengedi a nyomást és figyelmesen megvizsgálja kerül jelölésre.
a tömlőkapcsok elmozdulását vagy szivárgását.
A jelölés legalább tartalmazza a felülvizsgálat évét,
(3) A statisztikai alapú mintavételi terv használható hónapját és a felülvizsgáló nevét, védjegyét, vagy
annak bizonyításául, hogy az adott tétel megfelel en- jelzetét.
nek a követelménynek.
(6) A felülvizsgálat és időszakos nyomáspróba doku-
102. § A tömlő tömlőkapcsai feleljenek meg a vonat- mentálása feleljen meg a vonatkozó műszaki köve-
kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
egyenértékű biztonságot nyújtsanak. tonságot nyújtson.
40
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 101. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 14. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
41
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 110. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § l) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
(4) A fa. tűzcsapon a szeleporsó nyitható a vonat- csúszhasson szét, továbbá a hevedervég viselje el a
kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább teljes próbaterhelést. A méretre húzott heveder sza-
egyenértékű biztonságot nyújtó módon készített fa. bad része az övön rögzíthető.
tűzcsapkulccsal. A szeleporsó csatlakozó méretei (3) Az öv bal oldalán tűzoltó bontóbalta tok rögzítésé-
megfelelnek a 4. melléklet 9. ábrája előírásainak. re csatos hevedertartót és tömlőtartó-kötél tartó kap-
(5) 42 A fa. tűzcsap fejszerelvénye szennyeződés beju- csokat kell elhelyezni.
tása ellen záró-, vagy védősapkával ellátott. A záró- (4) Egyéb eszközök (különösen lámpa, kézi rádió,
vagy védősapka a fa. tűzcsapkulccsal nyitható, vagy munkakés, bicskatok) rögzítésére kétoldalt összesen
szerszám nélkül eltávolítható. 1 vagy 2 hevederpántot és akasztókapcsot kell elhe-
(6) A fa. tűzcsapszekrény fa. tűzcsapkulccsal nyitha- lyezni.
tó, a nyitott szekrény fedele a tűzcsap rendeltetéssze- 113. § A gyártási méretsor legalább 900 mm-től 1200
rű használatát nem akadályozza. mm-es névleges méretig terjed, 100 mm-es lépcsők-
ben.
VII. FEJEZET 114. § (1) Az öv statikus szilárdsága feleljen meg a vo-
TŰZOLTÓ MÁSZÓÖV natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
alább egyenértékű biztonságot nyújtson.
23. A tűzoltó mászóöv kivitele (2) Az öv dinamikus szilárdsága feleljen meg a vonat-
111. § (1) A tűzoltó mászóöv (e fejezetben a további- kozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább
akban: öv) tervezésében, konstrukciójában, anyag- egyenértékű biztonságot nyújtson.
felhasználásában, a fém alkatrészek korrózióvédel- (3) Az öv vizsgálata feleljen meg a vonatkozó műsza-
mében feleljen meg a vonatkozó műszaki követel- ki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton- biztonságot nyújtson.
ságot nyújtson. 115. § (1) Az öv használatára és karbantartására vo-
(2) A vonatkozó műszaki követelményben meghatá- natkozó utasítások feleljenek meg a vonatkozó mű-
rozott munkahelyzet beállító rögzítő kötél és járulé- szaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenér-
kos elemei elhagyhatóak. tékű biztonságot nyújtsanak.
(3) Az övet legalább 180 mm-es méretű, a bal olda- (2) A gyártó meghatározza az öv általa szavatolt hasz-
li „D” csathoz kapcsolt zárkapoccsal kell ellátni. A nálati idejét (kihordási idő).
zárkapocs feleljen meg a vonatkozó műszaki köve- (3) Az övön jól láthatóan és maradandóan olyan eljá-
telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz- rással, amely nem károsítja az anyagot fel kell tün-
tonságot nyújtson. tetni
(4) A zárkapocs az övről szerszám nélkül nem távo- a) a gyártó vagy a gyártó nevében felelősséget válla-
lítható el. A zárkapocs nyitóeleme lehetővé teszi egy ló szállító nevét, védjegyét vagy bármely más azo-
legalább 40 mm átmérőjű hengeres testre való rákap- nosítóját,
csolást. A zárkapcsot önreteszelő biztonsági zárral b) a gyártási azonosítókat, amelyek tartalmazzák azt
kell ellátni. a gyártási sorozat- vagy sorszámot, amely lehetővé
teszi a termék eredetének megállapítását,
(5) A zárkapocs hordhelyzetben oldalra rögzíthető.
c) a gyártás évét és hónapját,
112. § (1) A deréktámasz párnázása mind a zárkapocs d) a gyártáskor használt szál alapanyag-
használati helyzetében, mind a két „D” csat egyide- azonosítóját,
jű alkalmazása során (kétcsatos kikötés) biztosítja a e) a tanúsító megnevezését vagy jelzetét, a tanúsít-
gerinc védelmét. vány számát, és
(2) A csatoló hevederen a névleges mérethez képest f) a figyelmeztetést a gyártó utasításainak betartásá-
minimum ±50 mm állítási lehetőség van. A heve- ra.
der szabad végét úgy kell kialakítani, hogy a csatból (4) Minden egyes övet nedvességálló csomagolásban
ne lehessen kifűzni és helytelen csatolás esetén se kell szállítani.
42
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 110. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 15. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(6) Az ellenőrző vizsgálatoknál, terhelési próbánál 121. § A gyártó gondoskodik a felhasználó tájékozta-
hibásnak minősített övet a készenlétben tartó a hasz- tásáról a tűzoltó eszköz használatából vagy készenlét-
nálatból azonnal kivonja, és intézkedik az öv javítás- ben tartásából eredő esetlegesen fellépő veszélyek, és
ra vagy selejtezésre. kockázat lehetőségeit illetően.
d) hatóanyagának visszamaradt mennyisége egyetlen 128. § (1) Ha a tűzoltó eszköz alkalmas feszültség alatt
folyamatos kiürítési műveletet követően nem lehet álló berendezés tüzeinek oltására és az oltást kezelő
több a névleges töltetmennyiség 10%-ánál. személy végzi, az alkalmazott hatóanyag függvényé-
ben (vízalapú oltóanyag esetében mindig) szükséges
szigetelésvizsgálat.
26. Töltési előírások (2) A vizsgálat feleljen meg a vonatkozó műszaki kö-
vetelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
124. § Az alkalmazott hatóanyag a rendeltetésszerű tonságot nyújtson.
használat során nem okozhat tartós környezeti kárt
vagy egészségkárosodást. 129. § (1) A tűzoltó eszköz kiürítése során kialaku-
ló elektrosztatikus feltöltődés nem akadályozhatja a
125. § (1) A tűzoltó eszköz névleges töltetmennyisé- tűzoltást végző személyt a tűzoltó eszköz rendelte-
gét a gyártó határozza meg. Az alkalmazott töl- tésszerű használatában és a teljes, megszakítás nél-
tet mennyisége az ajánlott használat melletti töltet küli kiürítést nem hiúsíthatja meg.
igénnyel arányos. (2) A gyártó a feltöltődésből származó esetleges ve-
(2) A tűzoltó eszköz tényleges töltetmennyisége szélyekre a címkén figyelmezteti a felhasználót.
egyenlő a névleges töltetmennyiséggel ±5% eltéré-
sen belül, kivéve a gáz hatóanyagot, ahol az eltérés 28. A tűzoltó eszköz vizsgálati
+0 – -5% lehet.
módszerei
(3) Ha a tűzoltó eszköz több tartályos kialakítású, úgy
a tényleges töltési eltérés vizsgálata tartályonként 130. § (1) Ha a tűzoltó eszköz több, külön-külön mű-
történik. ködtethető tartályból álló konstrukció, úgy a műkö-
dési időtartam meghatározása a legnagyobb kiürítési (2) A tűzoltó eszközön vagy csomagoláson elhelye-
sebesség mellett történik. zett felirat, mellékelt tájékoztató tartalmazza
(2) A hatóanyag százalékban megadott legnagyobb a) az alkalmazási területet, oltható tűzméretet vagy
maradékmennyisége a névleges töltettömeghez ké- a következő megfogalmazást: „alkalmas kezdeti tü-
pest legfeljebb 10% lehet. zek oltására”,
131. § (1) A tűzoltó eszköz oltóképességének megál- b) a töltet mennyiségét és megnevezését,
lapítása az adott alkalmazásnak megfelelő feltételek c) az átlagos várható működési időtartamot, a ható-
között történik, a felhasználó számára készült aján- anyag kijuttatásának idejét,
lás ellenőrzésével, vagy modellezésével. d) a tárolási körülményeket,
(2) A tűzoltó eszköz oltásteljesítménye és tűzoltá- e) a felhasználhatóság időtartamát,
si kategóriája feleljen meg valamely, a vonatko- f) az egyéb figyelmeztetéseket, használatra utaló je-
zó műszaki követelményben előírt tűzobjektumnak, löléseket, amelyek ismertetik a használó számára
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- a tűzoltó eszköz felhasználási módját, a használat
son. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy a tűzoltó vagy működéssel kapcsolatos esetleges kísérő je-
eszköz nem képes eredményes oltásra, úgy a tűzol- lenségeket, amelyre a használónak fel kell készül-
tó eszköz legalább alkalmas valamely, a kategóriára nie,
vagy a működési területére jellemző kezdeti tűz oltá-
g) a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány számát,
sára. Ennek kialakítása egyedileg, a tűzoltó eszközre
vagy a forgalomba hozatali engedély számát, és
jellemző módon történik.
h) a következő értelmezésnek megfelelő figyelmez-
(3) A vizsgálatok lefolytatása a tűzoltó eszköz al-
tetést: „Ezen tűzoltó eszköz készenlétben tartása
kalmazási feltételeit illetően a hordozható tűzoltó
nem helyettesíti az adott objektumra vonatkozó,
készülékre vonatkozó műszaki követelmény szerint
tűzvédelmi előírások által meghatározott tűzoltó
történik.
készüléket”.
5. megrendelő (építtető): a telepített rendszer kifi- (2) 43 A vonatkozó műszaki követelmény vagy a tűz-
zetéséért elsődlegesen felelősséget vállaló személy védelmi hatóság által előírt beépített tűzjelző és tűz-
vagy szervezet. oltó berendezések tervszerű, részleges vagy teljes
6. műszaki átadás: az a folyamat, melynek során a te- üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munka-
lepítő vagy más szerződő fél bizonyítja a megrende- nappal írásban, illetve a 48 órán belül el nem hárít-
lőnek, hogy a telepített berendezés megfelel a meg- ható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni
adott követelményeknek. kell a tűzoltósági ügyeletnek.
7. rendszeres felülvizsgálat és karbantartás: meg- 136. § (1) Beépített tűzjelző/tűzoltó berendezést kell
adott időközökben a rendszeren elvégzett munkafo- létesíteni a 7. melléklet 1. táblázatban foglalt esetek-
lyamatok, beleértve a tisztítást, újra-beállítást, be- ben, továbbá ahol azt a fennálló veszélyhelyzetre, az
szabályozást és cserét. építmény nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági, mű-
8. rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás: a rend- emlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az épít-
szeres felülvizsgálattól, karbantartástól eltérő, meg- ményben tartózkodók biztonságára, valamint a tűz-
határozott esetekben elvégzett munkafolyamat. oltóság vonulási távolságára tekintettel a tűzvédelmi
9. kivitelezés, telepítés (szerelés, installálás): az a fo- hatóság előírja.
lyamat, melynek során a berendezés részegységeit és (2) Vegyes rendeltetésű épületek esetében a 7. mel-
elemeit felszerelik és összekapcsolják. léklet 1. táblázat 1-11. pontjában szereplő rendelte-
10. telepített berendezés: a kivitelezés, telepítés befe- téseknél tűzjelző, vagy oltó berendezést az ott meg-
jeztével létrejövő berendezés. határozott követelmények figyelembevételével kell
létesíteni.
11. telepítő: a telepítési folyamat minden egyes részé-
ért felelős személy vagy szervezet. (3) A tűzvédelmi berendezés létesítésére vagy átala-
kítására (módosítás, bővítés) műszaki tervdokumen-
12. tervező: a tervezésért elsődlegesen felelős sze-
tációt kell készíteni melyet – az (1) bekezdésében
mély.
meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal
13. üzemeltetői ellenőrzés: előre megadott időnként engedélyeztetni kell. A telepített vagy átalakított be-
elvégzett rutin vizsgálat, melynek során a berende- rendezések használatbavételét – (1) bekezdésében
zést, a berendezés működését és kijelzéseit ellenőr- meghatározott esetekben – a tűzvédelmi hatósággal
zik. engedélyeztetni kell. A létesítéshez, használatbavé-
14. üzembe helyezés: olyan eljárás, amelynek során a telhez szükséges hatósági engedélyt a létesítésre kö-
telepítő meggyőződik arról, hogy az általa telepített telezettnek (építtetőnek) kell beszereznie.
berendezés megfelel a megadott követelményeknek. (4) A tűzjelző és -oltó központok állandó felügyeleté-
15. üzembe helyező mérnök: a megrendelő által meg- ről az üzemeltető köteles gondoskodni.
bízott üzembe helyezést és az üzembe helyezéssel
137. § (1) A tervezés megkezdése előtt, továbbá
kapcsolatos szemlét, ellenőrzést elvégző, tűzvédel-
amennyiben az engedélyezett vagy elfogadott terv
mi berendezés tervezésére képesített személy.
alapján történő telepítés nem hajtható végre, egyez-
16. üzemeltető: a tűzvédelmi berendezés által védett tetés során kell tisztázni a tervezett tűzjelző vagy
épület (vagy az épület egy részének) üzemeltetésé- tűzoltó berendezés létesítésével, átalakításával, bő-
ért felelős személy vagy szervezet. vítésével, az engedélyezett vagy elfogadott terv mó-
dosításával kapcsolatban felmerülő követelménye-
30. Létesítés engedélyezési egyeztetési ket.
(2) Az egyeztetés
kötelezettség
a) a megrendelő és a tűzvédelmi szakvizsgával ren-
135. § (1) A beépített tűzoltó és tűzjelző berendezés delkező, beépített tűzvédelmi berendezések terve-
létesítése (tervezés és kivitelezés), üzemeltetése, fe- zésére jogosult tervező között,
lülvizsgálata, karbantartása feleljen meg a jogsza- b) amennyiben az engedélyezett vagy elfogadott
bályoknak és a vonatkozó műszaki követelmények- terv szerinti megvalósítás nem, vagy csak részlege-
nek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot sen lehetséges, a megrendelő, a tervező és a telepítő
nyújtó módon történjen. között,
43
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 135. § (2) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 16. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
c) műemlék és műemléki környezet esetén a kor- d) a közműelzárók (különösen gáz, víz, elektromos,
mányhivatal kulturális örökségvédelmi irodájának távhő) helyét,
bevonásával történik. e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, me-
(3) 44 dence) helyét,
(4) Az egyeztetésről jegyzőkönyvet vagy emlékezte- f) a tűzoltást segítő körülményeket (hő- és füstelve-
tőt kell készíteni, amely tartalmazza zetés indítása/leállítása, beépített oltóberendezés,
tűzoltósági beavatkozási központ helye),
a) az egyeztetésen résztvevők nevét és az adott léte-
g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát.
sítés során betöltött szerepét,
b) az egyeztetés időpontját és helyét, (5) A tűz- és hibaátjelzést fogadó berendezést folya-
c) az egyeztetés tárgyát (beleértve a létesített beren- matosan üzemkész állapotban kell tartani.
dezés típusát és a létesítés helyét), (6) A tűzjelzést adó létesítmény, tulajdonosa, üze-
d) az egyeztetés megállapításait, meltetője, kezelője, használója és a felügyeleti köz-
e) a jelenlévők lényeges nyilatkozatait, és pont üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tar-
f) az egyeztetésen jelenlévők aláírását. talmazza a téves riasztásokból bekövetkező esemé-
nyek (kivonulás, vonulásból való visszahívás) elfo-
(5) A tűzvédelmi berendezés működési feltételeit be- gadható számát, és az ezen felül történő események-
folyásoló kérdésekben a tervező rendelkezésére bo- ből származó költségek mértékét, megtérítésének fe-
csátott adatszolgáltatást írásba kell foglalni, lelősségét és módját.
(6) Az adatszolgáltatás módosítását az adatok módo- (7) A jelen jogszabály hatályba lépésekor már üzeme-
sulásának a követelményekre gyakorolt hatását mér- lő tűz és hibaátjelző rendszereket legkésőbb 2013.
legelve valamennyi érdekelt féllel ismertetni kell. március 1-ig kell a hatályos műszaki követelmény-
nek megfelelően átépíteni.
31. Tűz- és hibaátjelzés, távfelügyelet 139. § (1) 45 A beépített tűzjelző vagy tűzoltó beren-
138. § (1) A tűz- és hibaátjelző berendezés és rendszer dezés tűzjelzését, az állandó felügyelet mellett, au-
feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, tomatikus átjelzéssel kell továbbítani a működési te-
vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt- rület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (a to-
son. vábbiakban: tűzoltósági ügyelet)
(2) Abban a helyiségben, ahol a tűz- és hibaátjelzést a) az 50 méter legfelső használati szint feletti lakó-
fogadó központot elhelyezték, állandóan, a berende- épületek,
zés kezelésére kioktatott személyzetnek kell tartóz- b) a magas közösségi épületek,
kodnia. c) a középmagas ipari/mezőgazdasági terme-
(3) A tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása ese- lő/tároló épületek,
tére a szükséges teendőket írásba kell foglalni, azo- d) a középmagas szálloda és szállásjellegű épületek,
kat a fogadó központ helyiségében hozzáférhető he- e) a fekvőbeteg ellátást szolgáló épületek,
lyen kell tartani. f) a speciális egészségügyi és szociális épületek,
(4) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván g) a többszintes és tömegtartózkodásra szolgáló kul-
kell tartani turális és művelődési épületek,
a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendel- h) a 8 méternél magasabb színpaddal rendelkező
tetését, tűzveszélyességi osztályát, színházak,
b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület i) 46 az 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű
(föld felett, föld alatt) szintszámát, sportcsarnokok, és
c) az oltást nehezítő körülményeket (különösen gáz- j) a 8000 m2 -nél nagyobb alapterületű, vagy három
palackok, éghető folyadék, izotóp), szintnél magasabb kereskedelmi építmény esetén.
44
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
45
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
46
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (1) bekezdés i) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
47
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 17. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
48
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 139. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § m) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
49
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § n) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
50
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 59. §-a alapján nem lép hatályba. Hatályos: 2012. 11. 13.
51
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
b) az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása al- (5) Szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berende-
kalmas blokkoló szerkezetet/kapcsolót kell beépí- zések vizsgálatánál el kell végezni
teni. a) a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk
c) az a) pontban fogalaktól el lehet tekinteni, ha a egyenkénti indítási próbáját,
belépés csak kikapcsolt oltóberendezés mellett le- b) próbavezetéken térfogatáram-mérését, végponti
hetséges. méréseket, és
(3) Ha az egészségkárosító hatás határértékét jelentő c) száraz rendszernél kompresszor ellenőrzését.
koncentráció nincs meghatározva akkor is a (2) be- (6) A használatbavételi eljáráson a tervező, a kivitele-
kezdés szerint biztonsági megoldások alkalmazása ző, az üzemeltető megbízottja, illetve ha a berende-
szükséges. zés használatbavétele engedélyhez kötött, az I. fokú
(4) A menekülő útvonalakat úgy kell jelölni, hogy az tűzvédelmi hatóság képviselője legyen jelen.
oltóberendezés működése közben is láthatóak legye-
146. § (1) 52 A beépített oltóberendezés üzembe helye-
nek.
zésére csak a kivitelezésért felelős műszaki vezető
jogosult. aki az üzembe helyezés tényét az üzemel-
35. Üzembe helyezés, használatbavétel tetési naplóba kell bejegyezni.
(2) Az üzembe helyezéskor az oltóberendezés legyen
145. § (1) Üzembe helyezés során az üzembe helyező üzemkész és ellenőrzött állapotban, és álljon rendel-
mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, kezésre
hogy a telepítést kielégítő módon végezték, a fel-
használt eljárások, anyagok és részegységek megfe- a) az oltóberendezés jóváhagyott kiviteli terve,
lelnek jogszabálynak, és a vonatkozó műszaki kö- b) az oltóberendezés kezelési és karbantartási utasí-
vetelménynek, az engedélyezett/elfogadott tervdo- tása,
kumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, c) a minőségi bizonyítványok és a nyomás-, a me-
hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és chanikai, továbbá a villamos próbák, – és a helyiség
rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók
utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak. esetén az oltási koncentráció megtartási idő – el-
lenőrzések jegyzőkönyvei,
(2) Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezés-
sel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie d) az üzemeltetési napló (a kezelők megnevezésével
kell a telepített rendszer helyes működését. és az oltóberendezés adatainak a feltüntetésével),
e) a kivitelező nyilatkozata, hogy a berendezés a ter-
(3) Üzembe helyezés előtt az oltóberendezés nyo-
veknek megfelel és az elvégzett üzemi próbák alap-
másnak kitett részeinek szilárdságát és tömörsé-
ján üzemképes állapotban van.
gét együttesen, vagy szakaszonként, nyomáspróbá-
val kell ellenőrizni. (3) Az elkészült berendezésről a kivitelezőnek az át-
adáskor dokumentálnia kell
(4) Működési próbák során
a) a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csőve-
a) az önműködő indítást az érzékelők, a vezérlőegy- zetékek minőségi tanúsítványát, megfelelőségi iga-
ségek mesterséges működtetésével és a működé- zolását,
si állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell
b) a berendezés csővezetékeinek tisztítását, átmosá-
próbálni, és
sát,
b) indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni
c) üzembe helyezés előtti vizsgálata megtörténtét,
kell
az elvégzett üzemi próbákat,
ba) a védett helyiségben a vészjelzés működését,
d) a kezelőszemélyzet oktatását,
bb) a működés tényének és helyének jelzését, illetve
e) a berendezés helyszíni nyomáspróbáját, és
bc) a vezérlések működését (nyílászárók lezárását – f) szükség esetén a megvalósulási tervet.
szellőzés leállítása, áramtalanítás, utánfúvás indí-
tási feltétele, túlnyomás stb.), ha nem az oltó- vagy 147. § (1) Az üzembe helyezési nyilatkozat tartalmaz-
hatóanyag nyomásával működnek. za
52
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 146. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § o) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
53
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 148. § (2) bekezdés c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 18. §-ának megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
54
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
11. integrált rendszer: olyan rendszer, mely a tűzjel- 26. egyszeres vezetékhiba: legfeljebb egy hiba a veze-
zési és tűzriasztási funkciók mellett más, nem tűz- tékhálózatban (zárlat, szakadás, földzárlat, vezeték
jelzéssel kapcsolatos funkciókat is ellát. ellenállás vagy impedancia megváltozása).
12. készenléti üzemi terhelés: a rendszer teljesítmény
igénye az elsődleges tápforrás hiánya során, ha 37. Általános előírások
egyébként a rendszer nyugalmi helyzetben van.
13. kiegészítő berendezés: olyan berendezés, melyet a 152. § (1) A tűzjelző berendezés tervezése, kivitelezé-
tűzjelző berendezés indít vagy, amely a tűzjelző be- se és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy
rendezést indítja. a) a tűz korai szakaszában jelezzen,
14. nyugalmi állapot: a berendezés hálózatról táplált, b) a jelzést megbízhatóan továbbítsa, és késedelem
tűzriasztás, hibajelzés, tiltás nincs. nélkül egyértelmű figyelemfelhívó tűzriasztás for-
májában jelenítse meg,
15. részegység: a vonatkozó szabványban I. típusú
vagy II. típusú komponensnek definiált eszköz. d) legyen érzéketlen mindazokra a behatásokra,
amelyekre nem szabad jeleznie,
16. távkezelő vagy távkijelző egység: a tűzjelző köz-
e) szükség esetén végezze el a kiürítést segítő, a tűz
pont összes vagy néhány kijelzését megjelenítő,
terjedését gátló, valamint a tűz oltását biztosító be-
részleges vagy teljes kezelését lehetővé tevő beren-
rendezések, eszközök vezérlését, és
dezés.
f) azonnal és egyértelműen jelezze a berendezés
17. térképes tabló: a védett épület térképes megjelení- meghibásodását, működési zavarát.
tése, az épület elrendezésére utaló aktív kijelzések-
(2) A berendezés elemei feleljenek meg a vonatko-
kel.
zó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább
18. téves riasztás: az a tűzjelzés, amikor a jelzés he- egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
lyén tűz, vagy arra utaló körülmény nincs.
(3) A tűzjelző berendezés vagyonvédelmi jelzéseket
19. tűzriasztás: emberek számára érzékelhető tűzjel- abban az esetben fogadhat, ha a beépített tűzjelző be-
zés. rendezés alkalmazását jogszabály vagy tűzvédelmi
20. szervezés (intézkedések tűz esetén): azoknak az hatóság nem írja elő.
előre eltervezett eljárásoknak, intézkedéseknek az
153. § (1) Az egyeztetés során tisztázni kell a tűzjelző
összessége, melyeket tűz esetén végre kell hajtani.
berendezés tervezésére, telepítésére, üzembe helye-
21. tűzriasztási terhelés: az a maximális (általában zésére vonatkozó követelményeket, figyelembe vé-
elektromos) teljesítmény, amelyre tűzjelzés állapot- ve, hogy
ban szükség van.
a) a követelmények között szerepelni kell, ha egy
22. tűzjelzés: az a jel, amely tűz bekövetkeztére hívja harmadik fél részéről is engedélyeztetni, elfogad-
fel a figyelmet. tatni, tanúsítani kell a rendszert,
23. zóna: a védett helyszín területileg elkülönített al- b) az engedélyeztetésre a jogszabályban foglalt ese-
része, melyen belül – más alrészektől függetlenül – tekben kell sort keríteni, és
bizonyos funkciókat végre lehet hajtani az alábbiak c) amennyiben egyszerre több testület részéről is
figyelembevételével: szükség van a rendszer jóváhagyására, és e testüle-
a) a funkció különösen az alábbi lehet: tek különböző követelményeket támasztanak a te-
lepített rendszerre vonatkozóan, akkor a rendszert
aa) a tűz bekövetkeztének jelzése (jelzési zóna),
a legszigorúbb követelményeknek megfelelően kell
ab) tűzriasztások, vezérlések kiadása (riasztási zó- megtervezni.
na),
(2) Az egyeztetések során tisztázni kell
b) a jelzési és riasztási zónáknak nem kell azonosak- a) a vonatkozó műszaki követelményben nem sza-
nak lenniük. bályozott kérdéseket,
24. zóna-kártya: egy vagy több zónára vonatkozó b) a hálózatba kapcsolt, vagy hierarchikus rendszer
hordozható zóna-térkép. használatának műszaki feltételeit,
25. zóna-térkép: az egyes zónák elhelyezkedését, te- c) a tűzoltóságra, összevont ügyeletre történő auto-
rületi határait és a zónák megközelítési útvonalait matikus átjelzés információinak bontását, a csatla-
ábrázoló térkép. kozás módját,
d) a műszaki követelményben rögzítettektől eltérő, (4) Kiürítési utak védelme esetén az épület kiürítési
szigorúbb követelményeket, mely kiterjed a véden- útvonalainak automatikus érzékelővel való lefedett-
dő térrész, helyiség, tűzszakasz, építmény, szabad- ségét kell biztosítani, kivéve a védelemből kihagy-
tér, létesítmény tűzvédelmi kockázatára és adottsá- ható tereket.
gaira figyelembe véve, hogy szigorúbb követelmé- (5) Helyi (részleges) védelem esetén az épület egyes
nyek kerülhetnek meghatározásra, rendeltetéseinek, helyiségeinek, tűzvédelmi szem-
e) a követelményektől eltérő, a biztonságot kedve- pontból kockázatos, automatikus érzékelővel való
zőtlenül nem érintő megoldásokat, melyek lefedettségét kell biztosítani.
ea) az alacsony kockázatú terek esetében,
(6) Berendezés védelem esetén a berendezésekben
eb) a jelzési zóna méretének meghatározásakor,
keletkező tüzek korai észlelését és jelzését, a be-
ec) a tűzjelző központ elhelyezésének meghatározá- rendezésen belül felszerelt, automatikus érzékelővel
sakor, kell biztosítani.
ed) az érzékelők alkalmazásának magassági korlá-
tainak meghatározásakor, 156. § (1) A tűzvédelmi szempontból alacsony kocká-
ee) a vezetékek tűz elleni védelmének meghatározá- zattal bíró területeken, nem szükséges automatikus
sakor, és érzékelőket elhelyezni. (2) Az alacsony kockázatú
ef) a távkezelő vagy kijelző egység elhelyezésének területnek minősül
meghatározásakor állapíthatóak meg a) a fürdőszoba, zuhanyzó, mosdó-, WC helyiség,
f) a tűzeseti vezérléseket, és feltéve, hogy a helyiségben nem tárolnak éghető
g) a tűzriasztás (hang- és fényjelzés) módját és mű- anyagot, vagy nincs hulladéktároló,
ködését, b) a függőleges felszálló akna vagy függőleges ká-
h) műemlékek esetén törekedni kell az eredeti érté- belcsatorna, amelynek alapterülete kisebb, mint 2
kek megóvására. m2 , feltéve, hogy a födémek és falak áttörései a
jogszabályban előírt tűzgátló tömítéssel vannak el-
38. A berendezésre vonatkozó látva, és nem tartalmaznak biztonsági berendezés-
hez kapcsolódó vezetéket, kivéve a legalább 30 per-
követelmények cig működőképes, tűzálló kábeleket,
154. § Az életvédelmi és értékvédelmi szempontok kö- c) a nem fedett rakodóterek, rámpák,
zös megjelenése esetén mindig a szigorúbb követel- d) a szellőzés nélküli 20 m3 -nél kisebb fagyaszott-
ményeket kell betartani. Az életvédelmi jellegnél leg- élelmiszer tároló raktárak, és
alább a kiürítési útvonalak védelmét ellátó rendszert e) az alacsony kockázatú álpadló alatti, illetőleg ál-
létesíteni kell. mennyezet feletti terek.
155. § (1) Az automatikus érzékelők által biztosított (3) Álpadló alatti tér alacsony kockázatúnak minősít-
lefedettség alapján meg kell különböztetni hető amennyiben
a) teljes körű védelem, a) az álpadló járófelületét tartó szerkezet A1, A2
b) tűzszakasz védelem, tűzvédelmi osztályú,
c) kiürítési utak védelme, b) az álpadló járófelületét képező szerkezet legalább
d) helyi (részleges) védelem, és B tűzvédelmi osztályú,
e) berendezés védelem szinteket. c) az álpadló alatti fallal le nem választott tér hossza
(2) Teljes körű védelem esetén az épület valamennyi vagy szélessége nem haladja meg a 10 métert,
részének automatikus érzékelővel való lefedettségét d) az álpadló alatti térben bármelyik 1 m2 alapterü-
kell biztosítani, kivéve a védelemből kihagyható te- letre meghatározott tűzterhelés kisebb, mint 25 MJ,
reket. e) az álpadló alatti tér magassága nem haladja meg
(3) Tűzszakasz védelem esetén egy vagy több meg- a 0,5 métert, és a padló feletti belmagasság nem ha-
határozott (általában tűzvédelmi szempontból koc- ladja meg a 4,0 métert, az álpadló füsttömör kiala-
kázatos) tűzszakasz valamennyi részének automati- kítását bármely 1,0 × 1,0 méteres felületén 40%-
kus érzékelővel történő lefedettségét kell biztosítani, os mértékben füstöt áteresztő legalább 1 cm átmé-
kivéve a védelemből kihagyható tereket. A lefedett rőjű áttörésekkel, lukakkal, nyílásokkal megszakít-
területek határait a tűzszakaszok határai képezik. ják, és
meg és legalább két riasztási áramkört hoznak létre. c) több mint 100 automatikus érzékelőt és kézi jel-
(2) Azonos riasztás valósul meg, ha bármely eszköz- zésadót tartalmazó beépített tűzjelző rendszer ese-
ről érkezik tűzjelzés, az épület összes hang-, fényjel- tében.
zője megszólal és a vezérlések működésbe lépnek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározotton túl,
(3) A riasztási zónák kialakításának összhangban kell számítógépes grafikus felületet (megjelenítés), vagy
lennie azokkal az intézkedésekkel, melyeket tűz ese- térképes tablót kell elhelyezni abban a helyiségben,
tén végre kell hajtani. ahol a (fő) tűzjelző központot, vagy annak kezelő,
kijelző egységét elhelyezték
(4) Címezhető érzékelőket kell alkalmazni
a) a 8000 m 2 alapterületet meghaladó épületek ese-
a) a középmagas, magas valamint a bármely szint-
tében,
számú 8000 m2 szintenként összesített alapterüle-
tet meghaladó közösségi vagy vegyes rendeltetésű b) a több mint 1000 automatikus érzékelő és kézi
épületekben az épület közösségi tűzszakaszaiban, jelzésadó esetében,
b) ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja c) valamint ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az
el, és nem alkalmaznak fényjelző eszközöket (má- építményben tartózkodók biztonságának, valamint
sodkijelzőket), és a tűzoltóság beavatkozási adottságainak figyelem-
bevételével a tűz helyszínen történő gyors beazo-
c) ahol azt a fennálló veszélyhelyzet, az építmény-
nosítása érdekében a tűzvédelmi hatóság előírja.
ben tartózkodók biztonságának, valamint a tűzol-
tóság beavatkozási adottságainak figyelembevéte- (4) A (2) és (3) bekezdéseket a kötelezés alapján léte-
lével, a tűz helyszínének gyors beazonosítása érde- sülő tűzjelző berendezések esetében kell alkalmazni.
kében a tűzvédelmi hatóság előírja.
épületen belül a tűzjelző központ eléréséhez a ki- a) jelezze ki a tűzjelző központ nyugalmi állapotától
érkező tűzoltó ne tegyen meg 5 méternél nagyobb eltérő állapotát: a riasztási állapotot és a hibajelzési
szintkülönbséget és vízszintesen 50 métert megha- állapotot,
ladó távolságot, b) jelezze ki, ha a tűzoltóság automatikus riasztása,
b) az elhelyezés és a világítás révén a látható kijel- az elsődleges távjelzés már működésbe lépett,
zések és feliratok könnyen észlelhetők és leolvas- c) tegye lehetővé a hangjelzés törlését,
hatók, d) tegye lehetővé a tűzjelző központ törlését, és
c) a háttérzaj ne zavarja a hangjelzéseket, e) a törlések véletlen, vagy jogosulatlan működteté-
d) a környezet tiszta és száraz, se ellen külön jogosultságot biztosító kapcsoló ele-
e) a berendezés mechanikai sérülésének veszélye el- met (kulcsos kapcsoló, vagy kettős nyomógomb)
hanyagolható, kell alkalmazni, (a 9. melléklet 1. ábrán „bekapcs.
f) a tűzkockázat alacsony, és a helyiség védve van a működés” feliratú kapcsoló).
tűzjelző rendszerrel.
(2) Ha a tűzjelző központ egynél több szekrényben 46. Az érzékelők és kézi jelzésadók
helyezkedik el, akkor a szekrények közötti csatlako- elhelyezésének általános szabályai
zások a tűz és a mechanikai károsodástól megfelelő-
en védettek és felügyeltek, 167. § (1) Az érzékelők és a kézi jelzésadók, valamint
az egyéb eszközök felszerelésénél, illetőleg az épí-
(3) Ha a tűzoltó központ elhelyezésénél nem biztosít-
tett környezet kialakításánál biztosítani kell, hogy
ható (1) bekezdés a) pontban meghatározott köve-
azok a karbantartások, felülvizsgálat vagy javítás so-
telmény, akkor a kedvezőtlen elhelyezés ellensúlyo-
rán hozzáférhetőek legyenek.
zására alkalmazandó intézkedéseket az egyeztetésen
tisztázni kell. (2) Az eszközök elhelyezési és egymástól való távol-
sági korlátaira vonatkozó rendelkezések a 10. mel-
(4) Elsődleges ellensúlyozó műszaki megoldás a táv-
léklet 1. és 2. táblázatában találhatók.
kijelző (szükség esetén távkijelző és távkezelő) egy-
ség elhelyezése. (3) Az automatikus tűzérzékelőket úgy kell elhelyez-
ni, hogy a védett területen keletkező bármely tűz tűz-
További megoldás a tűzjelző központhoz vezető út
jellemzője jelentősebb hígulás, csillapítás vagy ké-
jelölése.
sedelem nélkül elérje az érzékelőt, továbbá figye-
lembe kell venni a gyártó által megadott minden vo-
45. Távkezelő vagy távkijelző egység natkozó utasítást.
(4) Kézi jelzésadókat kell elhelyezni a kiürítési útvo-
166. § (1) Távkijelző egysége(ke) t kell elhelyezni, ha nalakon, a kiürítésre számításba vett lépcsőkre veze-
a tűzjelző központ távol van a tűzoltósági bejárattól, tő ajtóknál (a külső vagy a belső oldalon) és a sza-
vagy ha az épületben több tűzoltósági bejárat is van. badba vezető ajtóknál, hogy bárki, aki a tüzet észleli,
gyorsan és könnyen használni tudja.
(2) Ha a tűzjelző központ nem állandóan felügyelt
helyen van felszerelve, minden esetben távkezelő (5) A mozgásukban korlátozott személyek esetén a
és/vagy távkijelző egységet kell az állandó felügye- képességeik figyelembevételével kell a kézi jelzés-
letű helyen elhelyezni. adókat elhelyezni.
(3) A távkijelző egységeket olyan helyeken kell elhe- 168. § (1) Érzékelők elhelyezésének magassági korlá-
lyezni, amelyek megfelelnek a tűzjelző központ el- tait a 10. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
helyezésére vonatkozó szabályoknak.
(2) Érzékelők által védett területen a pontszerű füst-
(4) Több távkezelő egység esetén, ha a rendszer meg- és hőérzékelők számát és elhelyezését úgy kell meg-
engedi a több helyről történő szimultán kezelést, ki választani, hogy az a 10. melléklet 2. táblázatban
kell zárni az ellentétes kezelések különböző helyek- megadott „A” területet ne lépje túl.
ről történő egyidejű végrehajtását.
(3) A pontszerű füstérzékelők két zónától függő vagy
(5) Ha a tűzjelző központhoz a beavatkozó tűzoltók két érzékelőtől függő elrendezése során a 10. mel-
számára egységes kezelői felület csatlakozik, akkor léklet 2. táblázatban megadott maximális ellenőrzési
az területeket legalább 30%-kal csökkenteni kell.
(4) A pontszerű hőérzékelők két zónától függő vagy osztja meg, úgy ez alatt kiegészítő füst- vagy hő ér-
két érzékelőtől függő elrendezése során a 10. mel- zékelők beépítése akkor szükséges, ha mind a három
léklet 2. táblázatban megadott maximális ellenőrzési meghatározó méret [az emelvény, vagy pihenő (1)
területeket 50%-kal csökkenteni kell. hossza, (b) szélessége és az (A) területe], a (h) ma-
(5) A kétzónás- vagy kétjelzős függőségnél a két egy- gasságtól függő, a 9. melléklet 4. ábrája és a 10. mel-
mástól függően működtetett jelző közötti távolság léklet 4. táblázatában megadott határértéket megha-
nem lehet kevesebb, mint 2,5 méter, amennyiben ez ladja.
megvalósítható. (2) A rácsos rostélyokat, pihenőket a lehetséges lefe-
dés miatt, zárt szerkezetnek kell tekinteni.
(6) Kettőnél több érzékelő vagy 2-nél több zóna füg-
gősége nem megengedett, kivéve a tűzjelzés állapot (3) Több egymás fölött fekvő emelvény esetében csak
eléréséhez indokolt eseteket. a legalsó szintet kell a pontszerű füstérzékelővel el-
látni, ha a fölötte lévő emelvényszintek között csak
169. § (1) Több tűzjellemzőt észlelő érzékelők esetén kis tűzterhelés (kisebb, mint 25 MJ/m2 ) van.
az ellenőrizendő helyiség magasságától és alapterü-
letétől függően az érzékelőkre a 10. melléklet 2. táb-
lázatában megadott ellenőrzési terület irányadó.
47. Vezetékek
(2) Több tűzjellemzőt észlelő érzékelők nem számíta- 172. § (1) A vezetékek minden esetben:
nak integrált kettős jelzésfüggőségnek, mivel a kü- a) megfelelnek a berendezés gyártója vagy szállító-
lönböző szenzorok helyi szétválasztása nem lehetsé- ja által megadott követelményeknek különös figye-
ges. lemmel a vezetékek áramvezetési és jel csillapítási
(3) Különböző tűzjellemzők detektálására alkalmas paramétereire,
jelzők alkalmazása esetén a tűzjelzés állapotáig el- b) teljesítik a kábel gyártójának a túlfeszültség el-
telt idő meghosszabbodhat. nyomásra vonatkozó paramétereit,
(4) A többszenzoros füstérzékelőt egy füstérzékelő- c) a kábeleket IP 34 védettségi fokozatú vagy leg-
nek kell tekinteni. alább azzal egyenértékűen tömített szorítós végki-
fejtés zárja le.
(5) A több, kikapcsolható szenzorral rendelkező ér-
zékelőt a nem kikapcsolható szenzorának megfelelő (2) A vezetékeknél a jelzőáramkör szigetelési ellenál-
érzékelőnek kell tekinteni. lása (egymás közt és a föld felé) legalább 2 M 2 és a
jelzőhálózat
170. § (1) A legnagyobb (vízszintes) távolság egy vezeték-ellenállása, valamint levezetési ellenállása
pontszerű automatikus érzékelő és a födém egy tet- nem haladja meg a tűzjelző központ által megenge-
szőleges pontja között az ideális négyzetes felosz- dett értéket.
tástól való eltérés esetén, a tetőhajlás és a maximális (3) Annak érdekében, hogy a tűz során keletkező hő
ellenőrzési terület figyelembevételével a hőérzéke- ne befolyásolja a berendezés alap-, az érzékelés-
lők esetében a 9. melléklet 3. ábrákról füstérzékelők sel, tűzriasztással, vezérléssel tűz- és hibaátjelzéssel
esetében a 9. melléklet 2. ábráról olvasható le. kapcsolatos működését, továbbá a tűzoltási és tűz-
(2) Vonali füstérzékelők által védett területet a 10. vizsgálati tevékenységet segítő adatszolgáltatást, a
melléklet 3. táblázat szerint kell kialakítani. vezetékeket alacsony tűzkockázatú területeken kell
(3) A tető valamint a födém dőlése függvényében az vezetni.
őrizhető szélesség (és ezzel a védett terület) dőlési (4) A vezetékeknek, mint
fokonként 1%-kal, de legfeljebb 25%-kal növelhető. a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, ki-
(4) Egy darab őrzősugár alkalmazható, ha a helyiség ürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezeté-
szélessége nem haladja meg az őrizhető szélesség kek,
20%-kal növelt értékét. b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegy-
ség közötti vezetékek,
(5) Aspirációs tűzjelző érzékelő csővezetékét a gyártó
c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távke-
által kiadott tervezési segédlet szerint kell kialakíta-
zelő és kijelző egység közötti vezeték,
ni.
d) a tűzjelző központ különálló részeit összekötő ve-
171. § (1) Ha egy helyiség magasságát egy zárt, vagy zetékek,
rácsrostélyként kiképzett pihenő, vagy emelvény e) a tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei,
a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a (2) A beépített tűzjelző berendezés tápegysége ki-
vezérelt eszközt, és meneti teljesítményének elegendőnek kell lennie a
rendszer maximális igényeinek kielégítésére.
b) a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tere-
ken haladnak át. (3) Egyedi tápforrást csak akkor alkalmazható, ha
megbízhatósága legalább olyan, mint a nyilvános há-
173. § (1) A mechanikai sérülés elleni védelem érde- lózaté.
kében a vezetékeket a kábeltálcákon kell rögzíteni,
vagy csatornákba, vagy csövekbe húzva, falon kívül 176. § (1) A tűzjelző rendszer elsődleges tápforrását el
bilincsekkel vagy klipszekkel rögzítve kell vezetni. kell látni egy, csak erre a célra szolgáló leválasztó-
(2) A vezetékek mechanikai szilárdságának össz- védő eszközzel.
hangban kell lenniük a felszerelés módjával. (2) A leválasztó eszközt jogosulatlan hozzáférést gát-
(3) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, ló módon kell elhelyezni és a rendeltetésre és a jo-
hogy a hurok két ága egyetlen véletlen esemény ha- gosulatlan lekapcsolás tilalmára utaló felirattal kell
tására ne károsodjon. Ha ez a veszély fennáll, akkor ellátni.
ez ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az ágak,
(3) Több tápegység alkalmazásakor, minden egyes
megfelelő elkülönítésével kell védekezni.
tápegység tápforrása megfelel a fenti követelmé-
(4) Elektromágneses zavarok ellen, a károsodások és nyeknek.
a téves riasztások elkerülése érdekében a berende-
(4) A segéd tápegységek felügyeletét minden esetben
zést (beleértve a vezetékezést is) elsősorban olyan
meg kell oldani tápfigyelő relé használatával, mely-
helyen kell elhelyezni (vezetni), ahol várhatóan erős
nek kontaktusa hagyományos központ esetén sorba
elektromágneses zavarok nem lépnek fel. Ha ez nem
köthető a jelzőáramkörrel, intelligens központ ese-
biztosítható, akkor gondoskodni kell a megfelelő
tén monitor modullal illesztett.
elektromágneses védelemről.
(5) A másodlagos tápforrást akkumulátorokkal kell
biztosítani.
48. Hangjelzők és fényjelzők
elhelyezése 177. § (1) Az esetleges hálózat kimaradása vagy háló-
zat hibája esetén a másodlagos tápforrás biztosítja
174. § 55 (1) A tűzjelző berendezés hangjelzői a helyi-
a) legalább 24 órán keresztül a rendszer működését,
ségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tar-
és ezt követően
tózkodók számára jól beazonosíthatóan, más jelzé-
sektől elkülöníthetően jelzik a tűzriasztást. b) legalább 30 percen keresztül a riasztási terhelést.
(2) Ahol a rendeltetésből adódóan a hangjelzés érzé- (2) Az akkumulátorok öregedéséből származó kapa-
kelésében hátrányban lévők jelenlétével kell számol- citás csökkenést úgy kell figyelembe venni, hogy a
ni, illetve 120 dB-nél nagyobb hangerőre lenne szük- kiszámolt kezdeti kapacitást 25%-kal meg kell nö-
ség, a hangjelzőket fényjelzőkkel kell kiegészíteni. velni.
55
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 174. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
(3) A regenerálható energiaforrás szükséges kapaci- a dokumentumot, amely alapján az eltérés történt,
tását K (Ah-ban) a következő képlet szerint kell ki- mellékelni kell. A terv azonosító számot (tervszám)
számolni: tartalmaz, mely alapján egyértelműen megállapítha-
K = 1,25 (I1 × t1 + I2 × t2 ) tó a terv részeinek (műszaki leírás, rajzok) készülte
ahol: és összetartozása.
t1 az áthidalási idő, órákban, (2) A terv információt tartalmaz
t2 a riasztási idő, órákban a) a követelmények érvényre juttatásának ellenőrzé-
l1 az összáram, amelyet a tűzjelző áramkimaradás séhez, és
estén Amperben felvesz, b) a tűzjelző rendszer telepítéséhez.
l2 összáram, amelyet a tűzjelző a riasztáskor felvesz,
Amperben. (3) A műszaki leírás tartalmazza a kiindulási adato-
kat, melyek
(4) Ha az áramkimaradás zavarjelzése késik, a késési
időt az áthidalási időhöz kell számítani. a) az előzmények, amelyek tartalmazzák a beépített
tűzjelző berendezés létesítésének okát, az általános
– jogszabályban, műszaki követelményben foglal-
50. Azonosítás takat – előírásokon kívül megállapított követelmé-
nyeket, a jogszabályban meghatározott esetekben
178. § (1) Gondoskodni kell arról, hogy a tűzjelző be- megtartott egyeztetés megtörténtét,
rendezés minden elemét egyértelműen lehessen azo-
b) az építmény (létesítmény) adatai, amely tartal-
nosítani, továbbá, hogy a központ jelzését könnyen
mazza a beépített tűzjelző berendezés működését
a jelző eszközhöz lehessen kapcsolni.
befolyásoló – az építmény kialakításával (szint-
(2) Az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók, hang- szám, legfelső használati szint magassága, alapte-
jelzők, fényjelzők, vezetékágak, elosztók azonosítá- rület) és rendeltetésével, az épületszerkezetekkel,
sára feliratozást, valamint címkéket kell alkalmazni. épületgépészettel (szellőzés, hűtés, fűtés), a tűzsza-
(3) Az automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók je- kasz kialakításával és elhelyezkedéssel, az a benn-
lölésének olyannak kell lenni, hogy az elhelyezett tartózkodók számával és a kiürítéssel kapcsolatos –
azonosító számok vagy betűk feleljenek meg a tűz- lényeges adatokat, és
jelző központ által kijelzett azonosítóknak. c) a rendeltetés, technológia és tárolt anyagok jel-
(4) Az azonosítóknak a padlószintről, létra vagy lemzői, a beépített tűzjelző berendezés működését
egyéb segédeszköz használata nélkül is láthatónak befolyásoló – az építmény helyiségeiben előforduló
kell lenniük. rendeltetésekkel, technológiákkal, a helyiségekben
gyártott, feldolgozott, tárolt, forgalomba hozott, be-
(5) Rejtett helyre szerelt érzékelők esetén, különö-
épített anyagokkal kapcsolatos – lényeges adatokat,
sen álmennyezet felett vagy álpadló alatt, duplikált
különös tekintettel a várható tűzjellemzőkre.
azonosítókat kell alkalmazni, melyek a padlószint-
ről láthatók. (4) A műszaki leírás tartalmazza a berendezés terve-
(6) A jelölés legkisebb méretére – elhelyezési magas- zésének alapelveit, amelyek
ságtól függően – a 10. melléklet 5. táblázatban fog- a) a védelmi elvek, amelyek tartalmazzák az általá-
laltak az irányadók. nos előírások, az előzmények, valamint a védendő
épület adatai alapján meghatározott védelmi jelle-
get, és védelmi szintet,
51. Tervezési dokumentáció
b) a hibák korlátozására vonatkozó elvek, amelyek-
179. § (1) A beépített tűzjelző berendezés terve tartal- nek tartalmazni kell a hibák korlátozására tett mű-
mazza a tervező – külön jogszabályban meghatá- szaki megoldásokat és jelzési zóna kialakítását, és
rozott – nyilatkozatát, a műszaki leírást és a rajzo- c) az érzékelők, jelzésadók kiválasztásának elvei,
kat. A tervezői nyilatkozatot a 8. melléklet 2. forma- amelyek tartalmazzák az érzékelők, jelzésadók mű-
nyomtatványa szerint kell elkészíteni, amennyiben ködését befolyásoló, elsősorban a belmagasságból,
a vonatkozó műszaki követelménytől, tervdokumen- a mennyezeti mezőben vagy annak közelében meg-
tációtól a kivitelezés során eltértek, a nyilatkozatnak jelenő a hő és füst áramlását meghatározó épület-
ki kell térnie az eltérés lényeges elemeire, valamint szerkezeti, épületgépészeti, technológiai, vagy más
(5) A vezérlések leírása tartalmazza (2) Elhelyezés és szerelési távolság sík, valamint
a) a tűzjelző központ, vagy a tűzjelző központhoz dőlt mennyezet esetén az érzékelőket nem szabad a
csatlakozó vezérlő eszközök (modulok) vezérlési mennyezetben süllyesztve elhelyezni, kivéve az ilyen
feladatait, szerelési módra kialakított érzékelőket.
b) a vezérelt eszközöket, és (3) Ha a füst szétterülés magassága valószínűsíthető,
akkor a mennyezet közelében elhelyezett érzékelő-
c) a vezérlési összefüggéseket, időzítéseket és eset-
kön kívül további érzékelőket kell elhelyezni a vár-
leges késleltetési időket.
ható füstrétegződés magasságában.
181. § (1) A beépített tűzjelző berendezés tervéhez te- (4) A pontszerű füstérzékelők felfüggesztésére vonat-
lepítési, bekötési és összefüggési rajzok tartoznak. A kozó követelményeket a 10. melléklet 6. táblázat tar-
telepítési rajzok tartalmazzák a (legalább M=1:200 talmazza.
méretarányú) léptékhelyes alaprajzokat és jellemző (5) A vonali füstérzékelők felfüggesztésére vonatko-
metszeteket. zóan a 10. melléklet 7. táblázata irányadó, ettől elté-
(2) A metszettől abban az esetben lehet eltekinteni, rő elhelyezést füstkísérlettel kell igazolni.
ha a rajzokon lévő adatokat (belmagasság, gerendák
183. § (1) Az érzékelőket, az optikai vonali füstérzé-
helyzete és mérete, födém vagy a tető dőlése, tető
kelőket kivéve, a falaktól, leválasztásoktól legalább
felülvilágítók helye) a műszaki leírás félreérthetetle-
0,5 m távolságra kell felszerelni a 9. melléklet 5. áb-
nül, szövegesen már tartalmazza.
ra szerint. Ha a helyiség 1,2 m-nél keskenyebb, ak-
(3) A rajzokon a helyiségek megnevezése és alapterü- kor az érzékelőt a szélesség középső harmadába kell
lete, továbbá a kábelvezetés, a rendezők helye, a tűz- szerelni.
jelző központ, az automatikus érzékelők és kézi jel- (2) Az érzékelőket, az optikai vonali füstérzékelőket
zésadók, a hangjelzők, a másodkijelzők, és az egyéb kivéve, a gerendáktól, leválasztásoktól legalább 0,5
eszközök telepítési helyei jelölve vannak. m távolságra kell felszerelni a 9. melléklet 6. ábra
(4) Az automatikus érzékelők és kézi jelzésadók, a szerint. Ha a gerendaköz 1,2 m-nél keskenyebb, ak-
hangjelzők, a másodkijelzők, és az egyéb eszközök kor az érzékelőt a szélesség középső harmadába kell
telepítési helye mellett, a jelzőáramkör, és zóna szá- szerelni.
mát és a jelzésadó, valamint érzékelő áramköri sor- (3) az alul bordás födémek gerendái, belógása (mély-
számát is fel van tüntetve. sége) eléri, vagy meghaladja a belmagasság 5%-át,
(5) A bekötési rajzok tartalmazzák a jelzőáramkörök úgy, hogy
központba kötésének és lezárásának, továbbá az ér- a) D > 0,25 (H-h), akkor: valamennyi gerenda közbe
zékelők, kézi jelzésadók, és egyéb eszközök beköté- érzékelőt kell elhelyezni,
sének műszaki paramétereit, megoldásának módját. b) D < 0,25 (H-h), akkor: minden második gerenda-
(6) Összefüggési rajzokon az érzékelők, kézi jelzés- közbe érzékelőt kell elhelyezni, vagy
adók, és az egyéb eszközök, továbbá a vezérelt esz- c) D < 0,13 (H-h), akkor: minden harmadik geren-
közök jelző áramkörönként jelölve vannak. A rajzot daközbe érzékelőt kell elhelyezni,
nem kell léptékhelyesen készíteni, azonban a védett ahol
létesítmény épületeinek, építményeinek, szintjeinek, D a gerendák közötti távolság (m)
tűzszakaszainak kiterjedését jelölni kell. H belmagasság (m)
h a gerenda magassága (m).
(4) Ha a mennyezet ˊcellásˊ szerkezetű, sok kisebb
52. Automatikus érzékelők elhelyezése
alapterületű kazettával, akkor a 10. melléklet 1. és
182. § (1) Minden védett helyiségben vagy térrészben 2. táblázatában megadott korlátozásokat figyelembe
legalább egy érzékelőt kell elhelyezni. Pontszerű ér- véve, egyetlen érzékelő több cellát is lefedhet. Ilyen-
zékelők esetén a védett terület bármely pontjának kor az egyetlen érzékelővel lefedhető maximális cel-
vízszintesen mért távolsága a legközelebbi érzékelő- latérfogat nem lehet nagyobb, mint:
ig nem haladhatja meg a 9. melléklet 2. és 3. ábráján a) hőérzékelők esetén: V=6 m 2 × (H-h), vagy
megadott értéket. Vonali füstérzékelők esetén a vé- b) füstérzékelők esetén: V=12 m 2 × (H-h),
dett terület bármely pontjának vízszintesen mért tá- ahol
volsága a legközelebbi sugártól nem haladhatja meg H belmagasság (m)
a 10. melléklet 3. táblázat értékeit. h a gerenda magassága (m).
(5) A cellatérfogat a gerenda magasság (h) és a cel- ságot kell tartani a 9. melléklet 9. és 10 ábráknak
la alapterület szorzata. A maximális cellatérfogat az megfelelően, és
egy érzékelővel védhető, szomszédos cellák térfoga- b) a mintavevő csöveket lehetőleg a légcsatorna kö-
tának összege. Álpadló esetén a gerenda magasságát zepén kell elhelyezni.
az álpadló felső szintjétől kell mérni.
(2) A mintavevő csövek minimális hossza és a szük-
(6) Amennyiben a polc, tárolt anyag (tárolási egység) séges nyílások számának, valamint átmérőjének te-
valamint gép vagy berendezés 0,30 méternél jobban kintetében a gyártó által megadott utasítások irány-
megközelíti a mennyezetet, vagy annak lelógó szer- adók.
kezeti elemét, akkor válaszfalnak kell tekinteni. Va- (3) A nyomó ágban elhelyezett légcsatorna érzékelők
lamennyi polccal határolt terület védelméről önál- alkalmasak a ventilátorokban keletkező tüzek gyors
ló érzékelővel kell gondoskodni. Ha a távolság na- és korai észlelésére.
gyobb, mint 0,30 méter abban az esetben is ügyelni
kell arra, hogy a polc, gép, berendezés, tárolt anyag, (4) A szívó ágban elhelyezett érzékelők alkalmazása
ne közelítse meg 0,50 méternél jobban az érzékelőt, válik szükségessé abban az esetben, ha a helyiségben
a kialakítást a 9. melléklet 7. ábra szemlélteti. felső befúvás és alsó elszívás működik egyszerre. A
légcsatorna érzékelő önállóan nem alkalmas a terü-
184. § (1) A mennyezethez rögzített, vagy önhordó, let védelmére.
azt megközelítő épület-gépészeti elemeket gerendá-
186. § (1) Ha az álmennyezet perforációja kis mére-
nak kell tekinteni, ha azok és a mennyezet között
tű és a szellőzés kialakítása nem teszi lehetővé a
0,15 méternél kisebb távolság van. Ha ez a távolság
füst álmennyezet fölé jutását, akkor az álmennyezet
nagyobb 0,15 méternél, akkor sem közelítheti meg
alatt keletkező tüzek észlelésére az érzékelőket az ál-
az érzékelő 0,50 méternél jobban a gépészeti elemet,
mennyezet alatt kell elhelyezni.
a kialakítást a 9. melléklet 8. ábra szemlélteti.
(2) Ha fennáll a veszélye az álmennyezet felett kiala-
(2) Ha a helyiség szellőzése meghaladja a tízszeres
kuló tűznek, akkor az álmennyezet felett érzékelőket
légcserét (óránként), akkor a 10. melléklet 2. táb-
kell elhelyezni.
lázatában megadottakhoz képest az érzékelők által
védhető terület nagyságát, a 10. melléklet 8. táblázat (3) A 4 métert meg nem haladó belmagasságú helyi-
szerinti korrekciós tényezővel csökkentett, valamint ségben az álmennyezet felett elhelyezett érzékelők
a várható füstáramlás irányában kell az érzékelőket akkor
elhelyezni. használhatók az álmennyezet alatt keletkező tüzek
(3) Amennyiben az érzékelő a perforált álmennyeze- észlelésére, ha
ten van elhelyezve, a perforált álmennyezeti eleme- a) a mennyezet 1,0×1,0 m-es részén a perforáció
ken keresztül történő befúvás esetében az érzékelők aránya > 40%,
megfelelően korai jelzése érdekében az érzékelők fe- b) a perforációk mérete 10×10 mm-nél nagyobb, és
lett legalább 0,6 méter sugarú kör (vagy azt befog- c) az álmennyezet vastagsága kisebb vagy egyenlő,
laló négyzet) felületen levegőt, égésterméket, füstöt mint a perforációk legkisebb méretének háromszo-
át nem eresztő borítást kell alkalmazni, kivéve ha a rosa.
légcsere az óránkénti tízszeres értéket nem éri el.
(4) A 4 métert meghaladó, de 9 méternél kisebb bel-
(4) Mennyezeti befúvás esetén az érzékelőket a befú- magasságú helyiségben az álmennyezet felett elhe-
vó nyílástól legalább 1m távolságra szabad csak el- lyezett érzékelők akkor használhatók az álmennyezet
helyezni, oldalsó befúvás esetén pedig legalább 1,5 alatt keletkező tüzek észlelésére, ha
m távolságra. Érzékelő a befújt levegő áramlási irá-
a) a mennyezet 1×1m-es részén a perforáció aránya
nyába nem lehet. Tervezésnél fokozotton kell ügyelni
> 70%,
a nagyobb légsebességű helyiségek áramlástani vi-
szonyaira (1 m/s felett). b) a perforációk mérete 10×10 mm-nél nagyobb, és
c) az álmennyezet vastagsága kisebb vagy egyenlő,
185. § (1) A légcsatorna érzékelő beépítésénél – ha a mint a perforációk legkisebb méretének háromszo-
gyártó másként nem rendelkezik – figyelembe kell rosa.
venni (5) A (3) és az (4) bekezdésekben leírt esetekben az
a) a légcsatorna irányát, és átmérő változásainál a álmennyezet alatti érzékelők egyedi elbírálást figye-
csatorna átmérő háromszorosának megfelelő távol- lembe véve elhagyhatók. Az elbírálás során meg kell
vizsgálni a perforációk típusát, számát és kiterjedé- (3) Legalább két hangjelzőt kell elhelyezni az épület-
sét, az éghető anyag típusát és mennyiségét, valamint ben.
azt, hogy a szellőztetés kialakítása lehetővé teszi-e a (4) Tűzszakaszonként, szintenként legalább egy
füst álmennyezet feletti térbe való jutását. hangjelzőt kell felszerelni.
(5) A tűzriasztáshoz használt hangjelzésnek folyama-
53. Kézi jelzésadók tosnak kell lennie. Ettől függetlenül frekvenciája és
amplitúdója változhat.
187. § (1) Kézi jelzésadók elhelyezésének tervezése-
kor, azok számát úgy kell meghatározni, hogy meg- 190. § (1) Tűzriasztásra alkalmazható hangosító rend-
közelítésük az építmény bármely területéről 30 mé- szer az, amely megfelel a vonatkozó műszaki köve-
teren belül megoldható legyen. telménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biz-
(2) A kézi jelzésadókat a padlószinttől 1,1 és 1,6 m tonságot nyújtó módon van kialakítva.
közötti magasságba kell szerelni. (2) A tűzjelző berendezés hangjelző eszközeinek ve-
(3) Minden kézi jelzésadó azonosítható, könnyen zérlésével gondoskodni kell arról, hogy tűzriasztás
megközelíthető, továbbá szemből és oldalirányból ideje alatt minden más hangforrás automatikusan le-
jól látható. kapcsolódjon, kivéve a tűzvédelmi mikrofon(oka) t
és azokat a beszéd modulokat (vagy ennek megfele-
(4) Az oldal irányú láthatóság biztosított, ha az előlap
lő üzenet generátorokat), amelyek az üzenetet adják.
legalább 15 mm-rel kiemelkedik a fal, vagy burkolat
síkjából. (3) A tűzjelző berendezés által vezérelt hangjelzők,
valamint a hangosító rendszer (szövegbemondás)
működése nem történhet egy időben.
54. Tűzriasztásra szolgáló hangjelző
(4) A tűzriasztásra szolgáló hangjelzés csak akkor
eszközök használható más célokra, ha ugyanolyan módon kell
reagálni rá, mint tűz esetén, azaz azonnal ki kell ürí-
188. § (1) A hangjelzésnek olyan hangerőt kell bizto- teni azt a területet, ahol a tűzriasztás szól, mégpe-
sítani, hogy a tűzriasztás azonnal hallható legyen dig a tűzriadó tervben megadott menekülési útvona-
bármilyen környezeti háttérzaj esetén is. A tűzriasz- lakon keresztül. Ha máshogyan kell reagálni, akkor
tásra használt hang jellege (mintája) az egész épüle- a tűzriasztásra szolgáló hangjelzés csak egyéb, ma-
ten belül azonos. gyarázó információkkal együttesen használható.
(2) A tűzriasztásra szolgáló hangerő legalább 65
dB(A) vagy legalább 5 dB(A) -lel nagyobb, mint a
területen várható bármely 30 mp-nél hosszabb ideig 55. Tűzriasztásra szolgáló fényjelző
fennálló zaj, melyet minden olyan ponton biztosítani eszközök
kell, ahol a riasztás jelzésnek hallhatónak kell lenni.
(3) 56 Ha a tűzriasztás egyben alvó emberek feléb- 191. § (1) Tűzriasztásra szolgáló fényjelző eszközöket
resztésére is szolgál, a hangjelzés minimális hang- tűzriasztásra önállóan nem, csak a hangjelzők kiegé-
ereje 75 dB(A) az ágy fej felöli oldalánál. szítésére lehet használni.
(4) A beltéri alkalmazásoknál a hangjelzőtől mért 1 (2) A tűzriasztásra használt fényjelzőknek jól látha-
méter távolságon túl a hangerő nem haladhatja meg tónak és a területen használt egyéb fényjelzőktől jól
120 dB(A) -t. megkülönböztethetőnek kell lenniük.
189. § (1) A tűzriasztásra használt hang frekvencia (3) Az érzékelőhöz csatlakoztatott fényjelző (másod-
energiájának nagyobb része az 500 Hz és 2000 Hz kijelző) nem minősül tűzriasztásra szolgáló eszköz-
közötti tartományba esik. (2) A riasztás-jelző hang- nek.
jelzők számát és típusát úgy kell megválasztani, (4) Fényjelző eszközök alkalmazhatók a tűz helyének
hogy azok a 188. § (2) -(3) bekezdésekben előírt azonosítása megkönnyítésére, amely elősegíti a be-
hangerőt biztosítsák. avatkozást.
56
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 188. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 20. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(5) A tűz helyének azonosítását szolgáló fényjelzők- (5) A berendezés túlfeszültség és villámvédelme
nek jól láthatók és a területen használt egyéb fény- megfelel a nemzeti szabályoknak. A zavaró hatá-
jelzőktől jól megkülönböztethetők. sok csökkentése érdekében a tűzjelző kábeleket más
rendszerek vezetékeitől el kell különíteni, így
192. § (1) A tűzjelző rendszer elsődleges céljain kí-
a) a kifejezetten csak a tűzjelző kábelek számára
vül, mint tűz érzékelés és riasztás, a rendszer jelei
fenntartott kábelcsatornák, csövek és elosztók fel-
más kiegészítő berendezések működésének indítá-
szerelésével, vagy b) más rendszerek kábeleitől
sára is használhatók, így különösen tűzoltó beren-
mechanikailag erős, merev és folyamatos elválasz-
dezés, füst- vagy tűzgátló ajtók, füstelszívó berende-
tók használatával, melyek anyaga A1, A2, B tűzvé-
zés, füst- vagy tűzcsappantyúk, szellőztetés leállítás,
delmi osztályú,
lift vezérlés, biztonsági ajtók.
c) más rendszerek vezetékeitől megfelelő távolság-
(2) Egy kiegészítő berendezés működése vagy hibája ban (általában 0,3 m) szerelve, vagy
nem veszélyeztetheti a tűzjelző rendszer helyes mű-
d) elektromos szempontból árnyékolt vezetékek
ködését, valamint nem akadályozhatja meg egy má-
használatával.
sik kiegészítő berendezés tűzeseti működtetését.
(6) A tűzjelző berendezés látható módon szerelt ve-
zetékei, kábelei, védőcsövei, csatornái legalább 2
56. A berendezés kivitelezése méterenként azonosító jelzéssel, „tűzjelző” felirat-
tal kell ellátni, kivéve az egyértelműen azonosítható
193. § (1) A berendezés telepítése, szerelése, elhelye- vezetékeket, kábeleket. Egyértelműen azonosítható-
zése a részletes, műszaki dokumentációban leírtak nak tekintett az érzékelőhöz, jelzésadóhoz csatlako-
szerint történik. zó vezetékszakasz, védőcső, kábelcsatorna, valamint
A felmerülő ellentmondásokat egyeztetés során kell a teljes hosszában vörös színű vezeték, kábel.
megoldani. Ha a telepítés során a terv valamely ok-
194. § (1) Ha a tűzjelző áramkörök összekötetéséhez
ból nem megvalósítható, akkor minden szükséges-
több eres kábelt, flexibilis kábelt vagy flexibilis ká-
nek látszó változtatást a tervezővel egyeztetés során
belköteget használnak, akkor minden egyes eret csak
kell tisztázni, és a kiegészítéseket a megvalósulási
tűzjelzési célra lehet használni.
tervdokumentációba és a kivitelezői nyilatkozatba
be kell vezetni. (2) Az egy eres, egyszeres szigetelésű egyedi hurok-
vezetékek csak védőcsőben, vagy azzal egyenértékű
(2) A berendezés elhelyezésénél és a vezetékek vo-
védelem mellett alkalmazhatók.
nalvezetésénél figyelembe kell venni minden olyan
különleges veszélyt, amely az épület használata so- (3) A kisfeszültségű táp- és jelvezetéket el kell külö-
rán felmerülhet. níteni a többi tűzjelző kábeltől.
(4) A tűzjelző rendszer hálózati tápvezetékét nem kell
(3) Kábelcsatornák és csövezések méretét úgy kell
más kábelektől elkülönítve vezetni.
megválasztani, hogy a kábeleket könnyen be/ki le-
hessen húzni. 195. § (1) A tűzterjedés elleni óvintézkedést kell alkal-
Leszerelhető, vagy lenyitható fedeleket kell biztosí- mazni, ha a kábelek vagy egyéb elemek épületszer-
tani a hozzáféréshez. kezeten (falon, födémen) mennek keresztül. Az át-
(4) A tűzjelző berendezés vezetékeit, kábeleit úgy törést úgy kell elkészíteni, hogy az áttört szerkezet
kell vezetni, hogy elkerülhetők legyenek a káros ha- tűzállósága ne csökkenjen.
tások. (2) Az eszközön kívül vezetékek, kábelek nincsenek
A kábelezésnél elsősorban figyelembe kell venni összekötve amennyiben ez mégis indokolt, akkor a
kábel összekötéseket mindig egy megfelelő, hozzá-
a) az olyan szintű elektromágneses zavarokat, me- férhető, azonosítható és mással össze nem téveszthe-
lyek meghiúsíthatják a helyes működést, tő, legalább IP 34 védettségi fokozatú kötődobozban
b) a tűz károsító hatásának lehetőségét, kell megoldani. Olyan kábel összekötési és bekötési
c) a mechanikai sérülés lehetőségét, beleértve azo- eljárást kell alkalmazni, amely a kábel megbízható-
kat a sérüléseket is, melyek zárlatot okozhatnak a ságát és tűzállóságát nem rontja.
rendszer és más kábelek között, és (3) A kivitelezői nyilatkozatban fel kell tűntetni a te-
d) a más rendszerek karbantartási munkái során ke- lepítésért felelős személy adatai, így név, beosztás,
letkező sérüléseket. szakvizsga bizonyítvány száma.
196. § (1) A telepítő a megrendelőt értesíti, amennyi- a) a tűzjelző központ előírásoknak megfelelő elhe-
ben a terv sérti a vonatkozó műszaki követelményt, lyezésére,
továbbá amennyiben a terv szerinti megvalósítás b) arra, hogy a tűzjelző központ kezelő szervei
nem, vagy csak részlegesen lehetséges. rendelkeznek-e a kezelést és a tűz, vagy hibajelzés
(2) A képesítési követelményekkel kapcsolatban nem beazonosítását biztosító magyar nyelvű jelöléssel,
minősül telepítési tevékenységnek c) a tűzjelző központ (szükség esetén: távkijelző
a) a vezetékek, kábelek, automatikus érzékelők és egység) minden jelzésének működésére (beépített
kézi jelzésadók, továbbá egyéb eszközök tartószer- hangjelző, beépített fényjelző, LCD kijelző), és
kezeteinek, aljzatainak beépítése, rögzítése, és d) a tűzjelző központ (szükség esetén: távkijelző
b) a vezetékek, kábelek elhelyezése. egység) által adott információk helytállóságára és
arra, hogy az információk megfelelnek a követel-
ményeknek.
57. A berendezés üzembe helyezése (3) Üzemi és tartalék áramforrás tekintetében az el-
lenőrzés kiterjed
197. § (1) Az üzembe helyezési eljárás során megálla-
pításra kerül, hogy a telepített rendszer megfelel-e, a a) az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelelősé-
vonatkozó jogszabályban megadott követelmények- gére, és
nek és az engedélyezett, elfogadott tervdokumentá- b) arra, hogy a biztonsági áramforrásra törté-
ciónak. Az üzembe helyezést követi az elfogadás, nő átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül
valamint jogszabályban meghatározott esetekben a megtörténik-e, a hálózati leválasztást követően.
használatbavétel. Az üzembe helyezésen részt vesz (4) Érzékelők, kézi jelzésadók tekintetében az ellen-
a) telepítő, őrzés kiterjed
b) üzembe helyező mérnök, és a) minden érzékelő és a kézi jelzésadó eszköz elhe-
lyezésének megfelelőségére,
c) megrendelő vagy képviselője.
b) minden érzékelőre és kézi jelzésadóra úgy, hogy
(2) Az üzembe helyezés csak a telepítés befejezése, a gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag se-
az üzembe helyezéshez szükséges ellenőrzések meg- gítségével működési próba alá kell vetni,
történte, az oktatott felügyelet biztosítása, valamint
c) valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba
az üzembe helyezési dokumentáció átadását követő-
korlátozás gyakorlati megvalósulására, és
en kezdhető meg.
d) az érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelölése-
(3) Abban az esetben, ha a vezérelt berendezések a inek meglétére, helyes tartalmára, és láthatóságára.
beépített tűzjelző berendezés üzembe helyezésének
időpontjában még nem üzemképesek, akkor azok 199. § (1) A rendszer üzembe helyezését az épület
működőképességét később kell ellenőrizni, azonban normális működési körülményei között, bekapcsolt
a vezérlések működését erre megfelelő műszaki esz- szellőztető rendszer mellett kell elvégezni.
közzel meg kell vizsgálni. (2) Hangjelző (fényjelző) eszközök tekintetében az
ellenőrzés kiterjed
198. § (1) Az üzembe helyező mérnök teljes körűen
meggyőződik arról, hogy a telepítést kielégítő mó- a) minden hangjelző (fényjelző) eszköz elhelyezé-
don végezték, a felhasznált eljárások, anyagok és sének megfelelősségére,
részegységek megfelelnek a vonatkozó műszaki kö- b) minden hangjelző (fényjelző) eszköz működésé-
vetelményben és az engedélyezett/elfogadott tervdo- re, működési próbát alkalmazva,
kumentációban foglalt követelményeknek, továbbá, c) minden hangjelző (fényjelző) azonosító jelölése-
hogy a megvalósulási tervdokumentáció szöveges és inek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára.
rajzos elemei, valamint az átadásra kerülő kezelési (3) Az automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés te-
utasítások a telepített rendszerre megfelelőek-e. Az kintetében az ellenőrzés kiterjed, arra, hogy a tűz-
üzembe helyező mérnök szemrevételezéssel és üze- vagy hibajelzések a fogadó helyre a tervezett módon
mi próbák során vizsgálja és ellenőrzi a telepített átjutnak, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek.
rendszer helyes működését. (4) Legalább egy tűz és egy hibajelzést az átjelző
(2) A tűzjelző központ és kapcsolódó távkezelő, táv- rendszeren át kell küldeni. Elkülönített, több terület-
kijelző egységek, nyomtatók tekintetében az ellen- re bontott tűzjelzés esetén valamennyi jelzést ki kell
őrzés kiterjed próbálni.
(5) A fogadó állomással a beérkezett adatokat egyez- rögzített követelmény, és az ezt tükröző elfogadott,
tetni kell. Az eredményes próbát követően tájékozta- engedélyezett tervdokumentáció szerint készült-e.
tást kell adni a próba befejezéséről. b) a tűzjelző berendezés rendeltetésszerű használa-
(6) A tűz- és hibaátjelző próbája előtt tisztázni kell a tára való alkalmasságának megállapítását, és
fogadó állomással a próba idejét a nem kívánt riasz- c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó
tás és vonulás elkerülése érdekében. javaslatot.
200. § (1) Vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében (2) Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza
a vizsgálat során minden vezérlést próba alá kell vet- a) az ellenőrzés tárgyát (beleértve a létesített beren-
ni, próba során ellenőrizni kell, hogy a tűzjelző köz- dezés típusát és a létesítés helyét),
pont, vagy a vezérlő elem leadja-e a szükséges ve- b) a tűzjelző berendezés működésének ellenőrzése
zérlőjelet, illetőleg a vezérelt szerkezetek, berende- során tapasztalt tényeket,
zések végrehajtják-e a feladatukat. A jelzéstől viszo- c) az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott léte-
nyítva késleltetett vezérléseket a késleltetésnek meg- sítés során betöltött szerepét,
felelő ideig tartó tartalékenergia ellátás mellett kell d) az ellenőrzés és a jegyzőkönyv készítés időpont-
vizsgálni. ját és helyét, és
(2) A vezérlés próbája során el kell kerülni az indo- e) az ellenőrzésen résztvevők aláírását.
kolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó (3) Amennyiben az ellenőrzést követően közös jegy-
működtetést zőkönyv felvétele nem megoldható, a tapasztaltak
(oltórendszer elindítása, hő- és füstelvezető patro- emlékeztetőben is rögzíthetők.
nok kioldása). (4) Az üzemeltetési napló tartalmazza
(3) Egyéb eszközök, vezetékek tekintetében az ellen- a) a tűzjelző berendezésre vonatkozó adatokat,
őrzés kiterjed
b) a felügyeletre és kezelésre vonatkozó adatokat,
a) az előzőekben nem említett eszközök elhelyezé- c) az eseményekre vonatkozó adatokat, és a téves
se, jelölése megfelelő-e, működésük biztosított-e, jelzések kivizsgálására vonatkozó megállapításo-
b) a vezetékek nyomvonala, az alkalmazott kábeltí- kat,
pusok megfelelnek-e a követelményeknek, és d) a rendszeres (napi, havonkénti, negyedéves) el-
c) a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tö- lenőrzésekre vonatkozó adatokat,
mítettsége megfelelő-e. e) a rendszeres (féléves, éves) felülvizsgálatra és
(4) A kivitelezői nyilatkozat tartalmazza, a beépí- karbantartásra vonatkozó adatokat, és
tett tűzjelző berendezés telepítése során a vonatkozó f) a rendkívüli felülvizsgálatra és karbantartásra vo-
műszaki követelmény, hatósági előírás, valamint a natkozó adatokat.
létesítéshez kapcsolódó egyeztetés során megállapí- (5) Az üzemeltetési napló formai követelményeit a 8.
tott követelmények érvényre juttatását a 8. melléklet melléklet 4. formanyomtatványa tartalmazza.
3 formanyomtatványa szerint.
(6) Az oktatások megtartásáról szóló jegyzőkönyv
(5) A megvalósulási terv tartalmazza a tartalmazza
a) a tűzjelző berendezés megvalósulást rögzítő raj- a) az oktatást végző nevét,
zokat, b) az oktatottak nevét (természetes személyi azono-
b) a tűzjelző berendezés telepítési jegyzékét, sítóját),
c) a tűzjelző berendezés által kiadott vezérléseket, c) az oktatás tárgyát,
az ezekkel kapcsolatos adatokat, és d) az oktatás és a jegyzőkönyv felvételének idejét,
d) a tűzjelző berendezés jelzéseinek automatikus to- és
vábbításával kapcsolatos adatokat. e) az oktatáson részt vettek aláírását.
201. § (1) Az üzembe helyezési nyilatkozat tartalmaz- 202. § (1) Az oktatás kiterjed a tűzjelző központ, a táv-
za kezelő távkijelző egység tűz- és hibaátjelző egység
a) az üzembe helyező mérnök megállapítását arra kezelésére, a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások
vonatkozóan, hogy a tűzjelző berendezés a vonat- kezelésére, a tűz esetén szükséges teendőkre, a tűz-
kozó műszaki követelmény, hatósági előírás, vala- védelmi szabályok megszegésének következménye-
mint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során ire vonatkozó előírások és szabályok ismertetésére.
(2) A tűzjelző központ, távkezelő-kijelző egység ke- d) a zóna kiiktatásának és visszaállításának körül-
zelését, a napi ellenőrzés módját a gyártó ajánlása ményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó in-
alapján készült kezelési utasításban kell rögzíteni. tézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve
(3) A telepítő átadja a megrendelőnek az e jogsza- vannak.
bálynak megfelelő dokumentációt. (3) 58 A felügyelet kiegészítésére szolgáló tűz- és hi-
baátjelző berendezés tervszerű (átalakítás, felújítás,
(4) A megrendelő megbízza az üzembe helyező mér-
bővítés miatt történő) részleges vagy teljes üzem-
nököt az üzembe helyezési feladatok végrehajtásá-
szünetét abban az esetben kell jelezni a tűzoltósági
val.
ügyeletnek, ha az meghaladja a 8 óra időtartamot.
(5) A megrendelő a tűzjelző berendezést az üzembe (4) A bejelentésnek tartalmazza az üzemszünet kez-
helyező mérnök által elkészített dokumentáció alap- detét és végét, a védelemből kieső területek leírását
ján veszi át. (szükség esetén rajzát) és a kockázat ellensúlyozásá-
(6) Az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet a megrende- ra teendő intézkedéseket, valamint az ennek végre-
lő készíti el, a telepítő közreműködésével. hajtásáért felelős személyek nevét.
(7) Az üzembe helyező mérnök rendelkezik a beren- (5) A felügyelet kiváltására szolgáló tűz- és hibaátjel-
dezéssel kapcsolatos szakismerettel. ző berendezés meghibásodásának, tervszerű leállítá-
sának idejére felügyeletet kell biztosítani.
57
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
58
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 204. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § p) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
lenőrzésekre, a tűzjelzésre és a tűz vagy meghibáso- zeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott
dás esetén szükséges további intézkedésre kioktatás- személy háromhavonta ellenőrzi
ban részesül. Az oktatást a munkába állás előtt, majd a) a (4) bekezdésben leírtakat,
rendszeresen, évente megismételt.
b) hogy történtek-e az épület használatában, techno-
lógiájában, kialakításában olyan változások, ame-
60. Ellenőrzés, felülvizsgálat, lyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működé-
karbantartás59 sét, különösen az automatikus érzékelők érzékelési
képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a
206. § (1) 60 Az üzembentartó által a beépített tűzjel- hangjelzők hallhatóságát, és
ző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egy- c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimu-
ség) felügyeletével és kezelésével megbízott sze- tatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus
mély vagy szolgáltató a berendezés működésének megjelenítő eszköz üzemképes-e.
vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi, hogy (6) A felülvizsgálatok és karbantartások között, rend-
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a szeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A
kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték- rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rend-
e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel szer megfelelő működőképességének normál körül-
(nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó), mények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felül-
értesítették-e a karbantartót, vizsgálatot kell végrehajtani
b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfele- a) tűzeset után,
lő intézkedés, b) téves riasztás esetén,
c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzőjének c) a rendszer meghibásodása esetén,
működését, és
d) a rendszer változtatása esetén,
d) amennyiben az állandó felügyelet távfelügyele-
e) hosszú üzemszünet után, vagy
ten keresztül valósul meg, a c) pontban meghatáro-
f) új karbantartóval kötött szerződés után.
zottak helyett elégséges meggyőződni, a központtal
való kapcsolatról és rendszerállapotról. 207. § (1) Féléves rendszeres felülvizsgálat és karban-
(2) Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a tartás során, az üzemeltető legalább hathavonta biz-
belső hangjelző, a központ fényjelző és információ- tosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vo-
kijelzői megfelelően működik-e. natkozó képesítéssel rendelkező személy
(3) Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon törté- a) ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, táv-
nik. kijelző egység) üzemeltetésének személyi feltéte-
(4) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző beren- leit, (oktatott felügyelet) meglétét,
dezés megfelelő működésének, a személyi, környe- b) ellenőrizze az üzemeltetési napló bejegyzéseit és
zeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott tegye meg a szükséges beavatkozásokat a berende-
személy havonta ellenőrzi zés helyes működésének érdekében,
a) az (1) -(3) bekezdésben leírtakat, c) értékelje az üzembentartó által végzett ellenőrzés
tapasztalatait, amennyiben szükséges tegyen javas-
b) az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
latot a berendezés helyes működésének helyreállí-
c) a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő ok- tására,
tatáson,
d) működtessen minden zónában legalább egy érzé-
d) a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, kelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a
anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre tűzjelző központ helyesen észleli és jelzi ki az ese-
állnak-e. ményeket, megszólaltatja-e a riasztásjelző eszkö-
(5) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző beren- zöket (hang- fényjelzők), és működteti-e a vezér-
dezés megfelelő működésének, a személyi, környe- lési funkciókat, a sérülés életveszély, vagy károso-
59
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § q) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
60
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 206. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § r) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
dás (oltóanyag kiáramlása) elkerülésének érdeké- b) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés
ben megfelelő eljárásokat kell alkalmazni, a tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és
e) ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápfor- részletességgel megjelenítette-e,
rások működését, c) meg kell vizsgálni, hogy a tűzjelző berendezés
f) ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távki- szükséges működtetéseket (vezérlés, hangjelzés, ri-
jelző egység) hibajelzési funkcióinak működését, asztás továbbítást) elvégezte-e, és
g) tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze d) amennyiben az ellenőrzés során a berende-
a kapcsolatot a fogadó állomások (összevont ügye- zés károsodása, meghibásodása, vagy beavatkozást
let, tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé, és igénylő elváltozása tapasztalható a szükséges javí-
tást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek meg-
h) végezzen el minden további ellenőrzést és vizs-
tartása mellett – el kell végezni.
gálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó
előírt. (5) Téves riasztás esetén
(2) Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás so- a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szub-
rán, az üzemeltetőnek legalább évente kell biztosíta- jektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
nia, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonat- b) amennyiben megállapítható a téves riasztást oko-
kozó képesítéssel rendelkező személy zó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolásá-
a) elvégezze az (1) bekezdésben foglalt feladatokat, ra,
c) a téves riasztást okozó körülmény kialakulásának
b) ellenőrizze le az összes érzékelő helyes műkö-
megakadályozása érdekében a szükséges átalakí-
dését a gyártó ajánlásainak megfelelően, az auto-
tást, javítást, cserét – a jogszabályban foglalt fel-
matikus érzékelők, és kézi jelzésadók mennyisé-
tételek megtartása mellett – el kell végezni.
gét figyelembe véve, az összes érzékelő ellenőrzése
felbontható, és elosztható a féléves (megállapodás
208. § (1) A berendezés meghibásodása esetén
esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantar-
tásokra, amennyiben ezek során az érzékelők 50- a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények,
50%-át (25-25%-át) ellenőrzik, okok vezettek a meghibásodáshoz,
c) szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az összes b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következmé-
vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan nyekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés
van-e rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e, működésére vonatkozóan, és
d) szemrevételezés során, és az üzemeltető adat- c) a hiba elhárításához szükséges átalakítást, javí-
szolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy tást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek meg-
történt-e bármilyen a tűzjelző berendezés megfele- tartása mellett – el kell végezni.
lő működését (különösen az automatikus érzéke- (2) A tűzjelző berendezés változása esetén a megvál-
lők, kézi jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhe- tozott részekre, és területre vonatkoztatva az éves
lyezésének megfelelősségét) befolyásoló változás, rendszeres felülvizsgálatot kell elvégezni.
az épület, vagy a helyiségek rendeltetésében, hasz-
nálatában, a technológiában, az épületszerkezetek- (3) Hosszú üzemszünet után az éves rendszeres felül-
ben, épületgépészeti elemekben. vizsgálatot kell elvégezni. Hosszú üzemszünet a 30
napnál hosszabb teljes körű leállás.
(3) A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során
az üzembentartó biztosítja, hogy a felülvizsgálatra (4) Új karbantartóval kötött szerződés után
és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező a) ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét, és
személy, az (4) -(5) továbbá a 208. § (1) -(4) bekez- b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgála-
désben meghatározottakat elvégezze. tot.
(4) Tűzeset után (5) Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felül-
a) - függetlenül attól, hogy azt a tűzjelző berendezés vizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési nap-
jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg lóba rögzíteni kell.
kell vizsgálni a tűz helyszínén és annak környeze- A berendezés működésével, működőképességével
tében, hogy történt-e a berendezés működését be- kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az
folyásoló károsodás vagy meghibásodás, érintettek (a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az
a) szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a kézi jeladó terv szerinti megfelelő pozícióban vannak, és az
sérült-e, megfelelő pozícióba van-e szerelve, jól épület esetleges módosításai (új falak, határolók,
látható-e és könnyen megközelíthető-e, polcok) nem csökkentették-e hatékonyságukat,
b) műanyag lapkájának benyomásával (visszaállít- b) a hang- és fényjelzők gyakorlati próbája előtt a
ható típus), a törőüveg kivételével (üvegtörős típus) létesítményért felelős személlyel, az épület üzemel-
vagy az ellenőrzésre szolgáló teszt kulccsal mű- tetőjével, használójával, egyezteti, hogy az ellenőr-
ködtetve a kézi jelzésadót ellenőrzi, hogy a tűzjelző zések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,
központ képes fogadni a jelzését, és c) ellenőrzi, hogy az eszközöket vezérlő kimenet
c) kültéri alkalmazásnál, robbanásveszélyes környe- meghibásodását képes-e a központ jelezni (fel-
zetben ellenőrzi, hogy a kábelbevezetésnél vagy a ügyelt kimenet esetén),
fedélnél a zárás nem sérült meg. d) az ellenőrzések során vizsgálja, hogy mindegyik
(5) Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos huro- hangjelző működik, és azonos hangmintával szó-
killesztő) modulok működőképességének ellenőrzé- lal meg, és e) ellenőrzi, hogy mindegyik fényjelző
se során az ellenőrzést végző személy működik, lencséik tiszták és nincsenek takarásban.
a) a modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket (2) Riasztás- és hibaátjelző eszközöket vagy csatolót
egyedileg bejeleztetve ellenőrzi, hogy a központ működtető kimenetek ellenőrzése során az ellenőr-
képes-e észlelni a jelzést, és zést végző személy
b) amennyiben a modulra több kontaktus, eszköz is a) az ellenőrzés megkezdése előtt értesíti a távfel-
csatlakozik, ellenőrzi, hogy a hibák hatásának kor- ügyeletet az ellenőrzések elkezdéséről és várha-
látozására vonatkozó követelmények teljesülnek-e. tó időtartamáról, valamint leállítja az ellenőrzések
(6) Vezérlések működőképességének ellenőrzése so- alatt az átjelzést,
rán a vizsgálatot végző személy b) a tűzjelző berendezés egyéb részegységei ellen-
őrzésének befejezésekor az átjelzést újra engedé-
a) megvizsgálja, hogy a tűzjelző központ konfigurá-
lyezi, melyről értesíteni kell a távfelügyeletet ellá-
ciójában megadott bemeneti események hatására, a
tót, ez után – a távfelügyelettel egyeztetve – ellen-
megfelelő helyen, időben és ideig aktiválódnak-e a
őrzi, hogy a rendszer tűzjelzését vagy hibajelzését a
kimeneti eszközök,
riasztás- és hibaátjelző eszköz vagy csatoló megfe-
b) felügyelt kimenet esetén a kimenet működőké- lelően továbbítja, és a jelzést a távfelügyelet venni
pessége mellett ellenőrzi azt is, hogy a központ tudja,
megfelelően tudja-e jelezni a kimenet vagy ve-
c) amennyiben a távfelügyeletre nem csak összevont
zetékezésének meghibásodását (vezetékezés zár-
riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi
lat/szakadás, vagy a működtető tápfeszültség hiá-
átjelzést ellenőrizni kell,
nya),
d) az ellenőrzések megtörténte után a távfelügyelet
c) az ellenőrzések során nem aktiválható kimenete-
az adott helyszínről beérkező minden jelzést éles
ket írásban egyezteti az épület, létesítmény üzemel-
jelzésnek tekint.
tetőjével, használójával, az adott funkciótól füg-
gően ezek a kimenetek az ellenőrzés idejére le- (3) Távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók ellen-
tilthatók vagy műterheléssel ellátva ellenőrizhetők, őrzése során az ellenőrzést végző személy
évente egy alkalommal azonban – valamilyen mó- a) ellenőrizi a távkezelő, és/vagy távkijelző kezelési
don – mindenképpen ellenőrizni kell működőké- funkciók mindegyike megfelelően végrehajtható, a
pességüket. kijelzők jól láthatók, és megfelelően olvashatók,
Nem aktiválható kimenetek lehetnek az épület b) ellenőrzi, hogy a nyomtató minden karaktert
villamos hálózatról leválasztását, bizonyos kriti- megfelelően, olvashatóan nyomtat (nyomtató belső
kus beavatkozásokat (technológia leállítás, oltás), teszt üzemmódja), és
egyes területek hangjelzőit vagy a távfelügyeletre c) ellenőrzi, hogy a jelzések bekövetkezésekor a
történő átjelzést vezérlő kimenetek. nyomtató megfelelően működik-e.
211. § (1) Hang- és fényjelző eszközök ellenőrzése so- (4) A segéd tápegységek ellenőrzése megegyezik a
rán a vizsgálatot végző személy tűzjelző központ tápegységének és akkumulátorai-
a) ellenőrzi, hogy a hang- és fényjelző eszközök me- nak vizsgálatával.
chanikailag nem sérültek és nem szennyezettek, a (5) A téves riasztások oka lehet
a) környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, (3) Nem vonatkozik e fejezet az áramszolgáltatói el-
amely az adott tűzjellemzőhöz hasonló, és vele azo- osztóhálózatokra, a vasutak munkavezetékeire, a jár-
nos hatást (riasztási állapot) vált ki (por, pára, gőz, művek villamos berendezéseire és a bányák mély-
dohányzás, hegesztés, kenyérpirítás), b) az automa- szinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá
tikus érzékelő elszennyeződése, az olyan hordozható berendezésekre, amelyekben az
c) az eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizi- áramforrás a berendezés részét képezi.
kai, elektromos, vagy elektromágneses behatás- (4) Nem vonatkozik e fejezet azokra a gyógyászati be-
ra, amely a riasztási állapottal megegyező hatást rendezésekre, amelyek villamos áramnak a gyógyá-
okoz (villámlás, átjátszók, induktív nagyfogyasz- szati kezeléshez történő felhasználására szolgálnak,
tók ki/bekapcsolási tranziensei), továbbá a villamos vontatás készülékeire, beleértve
d) a kézi jelzésadó jó szándékú működtetése, a vasúti járművek villamos szerkezeteit és a jelzőké-
e) a kézi jelzésadó szándékos félrevezető (rossz) szülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleért-
szándékú vagy véletlen működtetése, vagy ve a villamos autókat, a hajófedélzeti, mobil és rög-
f) egyéb az a) -e) pontokba nem sorolható ok. zített partközeli létesítmények villamos berendezé-
seire, a repülőgépek villamos berendezéseire, azok-
ra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek
HARMADIK RÉSZ a közcélú hálózat részei.
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI 213. § (1) E fejezet szempontjából tűzvédelmi felül-
BERENDEZÉSEK vizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási,
XII. FEJEZET karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapí-
tására és minősítésére irányul.
A KISFESZÜLTSÉGŰ
(2) A villamos berendezés használatbavételét követő-
ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS en, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály más-
BERENDEZÉSEK IDŐSZAKOS ként nem rendelkezik
TŰZVÉDELMI a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként,
FELÜLVIZSGÁLATA
b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba
212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi fe- tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatéven-
lülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként ként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizs-
32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túl- gálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat
áramvédelem utáni áramköreit -, közösségi-, ipari- a minősítő iratban meghatározott határnapig meg-
, mezőgazdasági- és raktár létesítmények, továbbá szüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon
lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, igazolja.
illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a nap-
következő villamos berendezéseire terjed ki: tári napot kell figyelembe venni.
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram ese- (4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve be-
tén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszült- jelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás
ségű áramkörök, b) a készülékek belső áramkörét során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos
kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e feje-
1000 V feszültségű villamos berendezésből szár- zet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha
mazó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen műkö- a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb
dik, különösen kisülőlámpa-világítás, elektroszta- tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyako-
tikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelző- ribb felülvizsgálatot határoz meg,
rendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli, erősára- b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyes-
mú táphálózata, ségi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói beren- „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
dezés. helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év
(2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzem- eltelt, vagy
be helyezése előtt vagy üzembe helyezése során c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyes-
szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése. ségi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi
„C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tar- leértve -, továbbá ezen berendezések elhelyezésére
tozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta szolgáló építmények és a berendezések előírt tűz-
4 év eltelt. távolságán belül telepített más építmények, helyisé-
gek, éghető anyagot tároló területek tűz elleni vé-
214. § (1) A villamos berendezések felülvizsgálata, a delme feleljen meg a vonatkozó műszaki követel-
berendezés minősítése a létesítéskor érvényben lévő ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton-
vonatkozó műszaki követelmény, illetve a vizsgálat ságot nyújtson.
időpontjában érvényes vonatkozó műszaki követel-
(2) E fejezet nem vonatkozik a bányák föld alatti be-
mény, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot
rendezései, az akkumulátortelepek akkumulátorhe-
nyújtó előírás szerint történik.
lyiségek, az erőművi és az alállomási hidrogénhűté-
(2) A felülvizsgálat része a villamos berendezés kör- sű berendezések, valamint a villamos vontatójármű-
nyezetének értékelése és a hely zónabesorolásának vek transzformátorainak tűz elleni védelmére.
tisztázása.
217. § A 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges össz-
(3) A felülvizsgálat kiterjed azokra a hordozható be-
teljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a
rendezésekre is, amelyeket az üzem nyilatkozata sze-
legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számí-
rint a technológiából adódóan rendszeresen használ-
tott burkoló felületére (az alapfelületet kivéve) számí-
nak.
tott – 16 l/perc × m2 fajlagos térfogatáram mellett, a
215. § (1) A vizsgálatok vezetését és abban érdemi 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség há-
munka folytatását csak olyan személy végezhet, aki romszorosát kell biztosítani.
jogszabályban meghatározott erősáramú berendezé-
sek időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendel- XIV. FEJEZET
kezik.
VILLÁMVÉDELEM
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar-
tozó (továbbiakban: robbanásveszélyes) helyiségek 218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha
és szabadterek villamos berendezéseinek vizsgálatá- tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása
hoz a vizsgálatot végző személy az (1) bekezdésben megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy
meghatározottakon felül a sújtólég- és robbanásbiz- azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
tos villamosberendezés-kezelő vagy robbanásbiztos
berendezés kezelő szakképesítéssel is rendelkezzen. 219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő épít-
mény rendeltetésének megváltozása során a villám-
(3) A robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek csapások hatásaival szembeni védelmet norma sze-
villamos berendezéseinek felülvizsgálatát két, vagy rinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.
több személy együttesen is végezheti, ha együttesen
(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi be-
rendelkeznek a meghatározott szakképesítéssel.
rendezés bővítése az adott építmény meglévő ren-
deltetetésével összefüggő átalakításával, bővítésével
XIII. FEJEZET együtt történik.
A (3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi be-
rendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvé-
VILLAMOSENERGIA-FEJLESZTŐ, delmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felül-
-ÁTALAKÍTÓ ÉS -ELOSZTÓ vizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
BERENDEZÉSEK TŰZVÉDELME
216. § (1) A 150 kVA-nál nagyobb névleges teljesít-
61. A norma szerinti villámvédelmi
ményű villamosenergia-fejlesztő, valamint az ilyen berendezések tűzvédelmi
teljesítményű 1 kV-nál nagyobb névleges feszültsé- követelményei
gű villamosenergia-átalakító és -elosztó berendezé-
sek, a velük egy helyiségben lévő villamos kapcsoló- 220. § 61 Jelen alcím rendelkezése irányadók az ide-
berendezések – bányák külszíni berendezéseit is be- iglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti
61
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 220. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés h) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
villámvédelmi berendezéseinek követelményeire. Je- mi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint
len alcím nem terjed ki a járművek, tömegrendezvé- 10-4 és közszolgáltatás kiesésére kisebb, mint 10-2 .
nyek villámvédelmi követelményeinek meghatározá- (3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megen-
sára. gedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett
felfogó alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelem-
221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival
zés szempontjából PB = 0,4 értékkel.
szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és
a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjá- (4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosí-
ból kell biztosítani. tására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és
annak betartatása is szükséges.
(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem
megfelelő 224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést léte-
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel megha- síteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú
tározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhe-
elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 és a
lyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint
10-4 , b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett el-
b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmé- helyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
nyek villámvédelmi berendezésének védelmi szint- városi – elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1
je megfelel az ott leírtaknak, – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 11. melléklet
11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények ki- 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben,
vételével – ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel városi – elővárosi környezetben.
meghatározott, egy évre vetített kockázat az embe-
ri élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5 225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli
és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt
mint 10-4 , és képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére
nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott
d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intéz-
a tervdokumentáció alapján történő létesítés.
kedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
(2) 62 Az e rendelet szerinti villámvédelmi berende-
222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a zés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara ter-
11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények vezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jo-
esetében, a meghatározott védelmi szint biztosításá- gosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követel-
val, továbbá abban az építményben, ahol a villám- ményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar
csapások hatásaival szembeni védelem csak így biz- Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akk-
tosítható. reditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredménye-
(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő vé- sen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége
delmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követel- alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapí-
mény szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a totta.
szigorúbb követelményt kell alkalmazni. (3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, mű-
szaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) be-
223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről kezdés szerinti érvényes záróvizsgával.
azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és
építési területek építményeinél, amelyeknél az épít- 226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell vé-
mény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti gezni
időszak bármely napjára esik. a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő ré-
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan vil- szek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot,
lámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek al- b) a létesítést követően az átadás előtt az első felül-
kalmazása esetén az egy évre vetített villámvédel- vizsgálatot,
62
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 225. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 21. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
63
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 22. § (1) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
64
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § s) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
65
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 226. § (5) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 22. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos:
2012.11.13.
232. § (1) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot c) villamos mérnök végzettségű villamos tűzvédelmi
végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elle- szakértő, illetve
ni védelmet (a továbbiakban: elektrosztatikus véde-
lem) szolgáló d) akkreditált vizsgáló intézet vagy olyan szervezet
jogosult, ami az a) -c) pontok szerinti szakértőt fog-
a) megoldások, eszközök, lalkoztat.
b) elektrosztatikai földelések és
c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét
vizsgálja.
(2) A felülvizsgálat célja az elektrosztatikus védelem
NEGYEDIK RÉSZ
hatásos működésének ellenőrzése. ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS
(3) Felülvizsgálat elvégzése kötelező GÁZOK TÁROLÁSA
a) az üzembe helyezés előtt; XVI. FEJEZET
b) a tartály aknáján kívül csővezetéki kapcso- veszélyességi fokozatú folyadékoknál, ha azok elő-
laton keresztül van kialakítva, akkor a rend- teres föld alatti vagy földtakarás alatti tartályban,
szer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvényezése a vagy föld feletti tartályban kerülnek tárolásra, a lég-
279-281. § szerint történjen. zőrendszert gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet-
tel kell felszerelni.
(5) A töltőcsatlakozó gyújtószikrát nem okozó anyag-
ból készüljön és a csatlakozás csepegésmentes le-
gyen.
68. Szerelvények, túltöltést jelző vagy
(6) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba tarto-
gátló szerkezet
zó folyadékok esetén a gyújtóhatás-átterjedést gátló
szerkezetek beépítése nem szükséges, ha azt a 236. 241. § 66 (1) A tartályokat túltöltést gátló szerkezettel
§ tárolási esetei nem indokolják. kell ellátni, melynek működésbe lépését jelezni kell.
66. Szerelvények, szívócső (2) A túltöltést gátló szerkezetet olyan módon kell el-
helyezni, hogy a tartályban a folyadékszint a legna-
239. § (1) Ha számolni kell azzal, hogy az üzemeltetés gyobb töltési szintet ne haladhassa meg. A legna-
során az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- gyobb töltési fok, ha erre vonatkozóan a tárolási kö-
kok a szívócsőből leürülhetnek, akkor a tartályhoz rülmények vagy a technológia más értéket nem in-
való csatlakozás előtt gyújtóhatás-átterjedést gátló dokol, a tartály térfogatának 97%-a, a gátló szerke-
szerkezetet kell beépíteni a 279-281. § előírásainak zet beállítási értéke ennek 2%-kal csökkentett érté-
figyelembevételével. A gyújtóhatás-átterjedést gátló ke. Ha számolni kell azzal, hogy tároláskor a tárolt
szerkezet a szívócső végpontja előtt beépített folya- anyag térfogata növekedhet, akkor a töltési fokot úgy
dékzár is lehet. Ebben az esetben a folyadékzár az kell csökkenteni, hogy a legnagyobb anyagtérfogat
üzemelés során ne ürüljön le. ne haladja meg a 97%-os töltési fokot.
(2) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatú folya-
dékok esetén gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezet
beépítése nem szükséges, ha a tartályban időlegesen 69. Szerelvények, mérőcső vagy
sem történik I. és II. tűzveszélyességi fokozatú fo- szintmérő
lyadék tárolása, és az együtt tárolás következtében
nem kerülhet robbanásveszélyes gőzkeverék a cső- 242. § (1) A mérőcső, vagy a szintmérő szerelvénye-
vezetékbe. zése olyan legyen, hogy a használat közben gyújtó-
szikrát ne okozzon.
(3) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé-
kok tárolásakor, ha a töltőcsatlakozás a dómakná- (2) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé-
ban, vagy annak közelében történik, akkor a szívó- kok tartályai esetén a mérőcső kialakítása olyan le-
csőbe 1 db gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezetet gyen, hogy azon keresztül a tartályba égés, robbanás
kerüljön beépítésre. Ha a szívócső és a tömlőcsatla- ne terjedjen át.
kozás helye között hosszabb csővezeték van, akkor (3) Az elektromos szintmérő berendezések a tárolt
a rendszer gyújtóhatás-átterjedést gátló szerelvénye- közegnek megfelelően, robbanásbiztos védettségűek
zése a 279-281. § szerint legyen kialakítva. legyenek.
A robbanásbiztos kivitelt az arra kijelölt vizsgáló
67. Szerelvények, légzőcső és szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolni.
légzőszerelvények
70. Szerelvények, fenékürítő cső
240. § (1) A tartály légzőszerelvényeit a 260. § meg-
határozottak szerint kell kialakítani és méretezni. 243. § Ha a fenékürítés üzemszerűen is szükséges, ak-
(2) Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- kor a fenékürítő cső kialakítása és biztonsági szerel-
kok tárolótartályai esetén, vagy a III. és a IV. tűz- vényezése a szívócsőével egyezzen meg.
66
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 241. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 23. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
71. Szerelvények, mintavevő cső vagy nem lehetséges, akkor mindkét csővezetékben le-
csonk gyen elhelyezve egy-egy, közvetlenül a csatlakozási
pont előtt.
244. § Az I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadé- (2) A gázingarendszer csővezetékének leürítési he-
kok tárolásakor a mintavevő csonkon lévő zárófedél lyei I. és a II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
gyújtószikrát nem okozó anyagból készüljön. esetén belobbanás ellen védettek legyenek.
(3) A gázingavezetékek összeköthetők, ha
72. Szerelvények, műszerek, villamos a) a folyadékok gőzei egymással veszélyes reakció-
ba nem lépnek, azonos tűzveszélyességi fokozatúak
berendezések és a közös vezetékszakasz keresztmetszete a legna-
gyobb egyidejű gőz-levegő áramra van méretezve,
245. § (1) A tárolt folyadék jellemzőinek mérésére
és
csak olyan műszerek használhatók, amelyek a tárolt
folyadéknak és az üzemeltetés körülményeinek meg- b) a vezeték úgy van kialakítva, hogy azon keresztül
felelnek, és ezt a gyártó minőségi tanúsítvánnyal iga- folyadék az egyik tartályból a másikba nem juthat.
zolja.
(2) Villamos műszerek és berendezések beépítése a 76. Szerelvények, hőszigetelés
folyadék tűzveszélyességi fokozatának megfelelően, Az elhelyezés, beépítés általános
a robbanásveszélyes zónabesorolás figyelembevéte-
követelményei
lével történjen.
249. § Ha a tartályt hőszigetelni kell, akkor a hőszige-
telés A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból ké-
73. Szerelvények, fűtőberendezés szüljön.
246. § (1) A fűtőberendezés és a fűtőközeg olyan ki- 250. § A tartályok elhelyezhetők
alakítású legyen, hogy az a tárolt anyagra veszélyt
ne jelentsen még a berendezés meghibásodása ese- a) föld alatt,
tén se. b) földtakarás alatt,
(2) Az önműködő hőmérséklet-szabályozó berende- c) részben föld vagy földtakarás alatt (előteres föld
zések feleljenek meg a 260. § követelményeinek. alatti tartályok),
d) föld felett, vagy
74. Szerelvények, lépcső, létra és e) medencében.
kezelőjárda
77. Föld alatti tartályok
247. § A tartályokon levő szerelvények megközelítésé-
re szolgáló lépcső, létra és hozzá csatlakozó kezelőjár- 251. § A tartályok által elfoglalt területen nem folytat-
da A1, A2 anyagúak legyenek. ható olyan tevékenység, amely a tartályok terhelését
növeli és a tervezéskor nem került figyelembe vételre.
75. Szerelvények, gázvisszavezető cső 252. § (1) A dómakna falán lévő csőátvezetések a fo-
lyadék és gőzeinek áthatolása ellen tömítve legye-
(gázinga-csatlakozás) nek.
248. § A gázingaeljárással történő tartálytöltési folya- (2) Az akna fala folyadékzáró és A1 vagy A2 tűzvé-
mat ismertetése és a létesítésre vonatkozó előírásokat delmi osztályú legyen.
meghatározó rendelkezések (279-281. §) a következő
kiegészítésekkel alkalmazandók 78. Földtakarás alatti tartályok
(1) A tartály védelmére használatos gyújtóhatás- 253. § (1) A tartály földtakarás alatt a környező rende-
átterjedést gátló szerkezet (szükségessége a 241. § zett terepszintből kiemelkedően csak akkor helyez-
szerint) a közös csőszakaszba helyezhető el, ha ez hető el, ha a talajviszonyok vagy egyéb rendkívüli
körülmény miatt föld alatti tartályként, vagy a tele- 1000 m3 -t, és a felfogótérben legfeljebb 10 db tar-
pítési viszonyok vagy egyéb ok miatt föld feletti tar- tály kerülhet elhelyezésre.
tályként nem telepíthető. (6) A tartályokat egy vagy két sorban lehet elhelyez-
(2) Ha a szimpla falú tartály felső alkotója a terepből ni úgy, hogy legalább egy oldalról minden tartály
kiemelkedik, védőfallal kell körülvenni. A védőfal megközelíthető legyen tűzoltás céljából. A tárolótar-
olyan magas legyen, hogy az esetleg kiömlő folya- tályokat egymás fölött elhelyezni nem lehet.
dékot a fallal körülhatárolt tér be tudja fogadni.
(3) Egyebekben a követelmények a föld alatti tartá- 79. A fekvő, hengeres tartályok
lyokra irányadó előírások szerint.
telepítése, elhelyezési távolságok
254. § (1) A III. és a IV. tűzveszélyességi fokozatba
tartozó folyadékok tárolására használatos föld alat- 256. § (1) Az elhelyezési távolságok mérése a tartály
ti vagy földtakarás alatti tartályok elhelyezhetők ún. vízszintes vetületétől történjen. Amennyiben a távol-
előteres kivitelben is. ság meghatározása a tartályátmérőn alapul, külön-
böző átmérőjű tartályok esetén a nagyobbik tartály
(2) A tartály elhelyezésére az elhelyezés módjától
átmérője a mértékadó.
függően a 251-252. § rendelkezései azzal az elté-
réssel alkalmazható, hogy az előtér olyan magasságú (2) A legfeljebb 1000 m3 összűrtartalmú tartályok
folyadékzáró fallal legyen körülvéve, hogy a tartály- egy tartálycsoportot alkotnak. A tartálycsoportok
ból esetleg kiömlő folyadékot a fallal körülvett tér be közötti elhelyezési távolság a föld alatti tartályok
tudja fogadni. esetén legalább 3 m, a felfogótérben elhelyezett tar-
tályok esetén a védőfal vagy védősánc felső, külső
255. § (1) A tárolótartályokat – a (3) bekezdésben le- élei között legalább 5 m.
írtak kivételével – felfogótérben kell elhelyezni oly (4) A 30 m3 -nél nagyobb űrtartalmú föld feletti fek-
módon, hogy az elcsurgó, vagy lyukadás esetén az vő hengeres tartályok körül a 260. § szerinti védősáv
elfolyó folyadék felfogható és eltávolítható legyen. kerüljön kialakításra, az alábbi kiegészítésekkel
A felfogótér építési előírásai feleljenek meg az ál-
lóhengeres acéltartályokra vonatkozó műszaki kö- a) a 30 m3 alatti űrtartalmú tartályok esetén a védő-
vetelményben foglaltaknak, vagy azokkal legalább sáv, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén
egyenértékű biztonságot nyújtsanak. legalább 5 m, és
b) a föld alatti fekvő, hengeres tartályok védősávja a
(2) Nem szükséges felfogótér olyan dupla falú acéltar-
föld feletti tartályokra megadott értéknek legalább
tályok esetén, amelyek össztérfogata legfeljebb 100
50%-a.
m3 , és fel vannak szerelve engedélyezett lyukadás-
jelző műszerrel. (5) A tartályok és a környező építmények, létesítmé-
(3) A felfogótérben több tartály is elhelyezhető. A kö- nyek közötti védő- és elhelyezési távolsága felel-
zös felfogótérben együtt tárolt anyagok elhelyezése jen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy
az együtt tárolás feltételeinek figyelembe vételével azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
történjen.
(4) A felfogótér befogadóképességének meghatározá- 80. Robbanásveszélyes zónák
sa feleljen meg az állóhengeres acéltartályokra vo-
natkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg- 257. § A fekvő, hengeres tartályok robbanásveszélyes
alább egyenértékű biztonságot nyújtson, az alábbiak zónái a telepítési módtól függően feleljenek meg a vo-
figyelembevételével natkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal leg-
alább egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
a) a felfogótér méretei és az együtt tárolható anyag
mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a tűzfe-
lület ne haladja meg az 1000 m2 -t, és 81. Tűzvédelem, tűzvédelmi
b) egy felfogótérben legfeljebb 1000 m3 összűrtar- berendezések
talmú tartály helyezhető el.
(5) Ha fekvő és álló, hengeres tartályok egy felfogó- 258. § (1) Az oltóvíz biztosítása az alábbiak szerint
térben vannak elhelyezve, akkor a tartályokban tárolt a) föld alatti és földtakarás alatti tartályelhelyezés
összes folyadék mennyisége nem haladhatja meg az esetén a 438-441. § szerint történjen, úgy, hogy a
68
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés i) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
69
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 267. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 25. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
műanyag – duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osz- esetén megengedett 1 db, legfeljebb 100 m3 űrtartal-
tott, fekvőhengeres tartályban, vagy mú föld feletti fekvőhengeres, kizárólag üzemanyag
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 li- tárolására szolgáló tartály elhelyezése, mely dupla-
ter mennyiségben. falú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő be-
rendezéssel van ellátva.
(2) A töltőállomáson legfeljebb III. tűzveszélyességi
fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárol- (4) A (3) bekezdésben említett tároló tartály és az
ható üzemanyagtöltő berendezés közötti távolság nem le-
het kevesebb, mint 15 méter. A tároló tartályhoz köz-
a) föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy
vetlenül kútoszlopot csatlakoztatni, a tartályról köz-
műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osz-
vetlenül üzemanyagot kiszolgálni tilos. A tároló tar-
tott, fekvőhengeres tartályban, vagy
tályt, valamint a töltőállomáshoz csatlakozó vezeté-
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30 000 li- ket úgy kell kialakítani, hogy az gépjármű ütközése
ter mennyiségben. vagy egyéb külső károsodás ellen védett legyen.
(3) 70 Üzemi töltőállomáson az üzemanyag föld fe-
(5) A töltő előtti úttestről az esetleg kifolyt éghető fo-
letti tartályban is tárolható egyterű vagy rekeszekre
lyadék eltávolítható legyen, és kerüljön bevezetésre
osztott, duplafalú tartályban oly módon, hogy a tá-
az olajfogó műtárgyba.
rolt folyadék összmennyisége nem haladhatja meg a
30 000 litert, amelyből az I-II tűzveszélyességi fo-
kozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg
87. Kútoszlopok
10 000 litert.
(4) 71 A föld feletti tartály, konténerkút 5 méteres 270. § Az I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó
körzetében az éghető anyagot tároló a technológiá- üzemanyag esetében az üzemanyagtöltő állomáson ki-
hoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy zárólag a vonatkozó jogszabály szerint hitelesített és
a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tá- robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelelőnek tanúsí-
rolás nem végezhető. Az 5 méteres távolságértéket tott üzemanyagtöltő berendezések használhatók.
nem kell megtartani, amennyiben a berendezés, tá-
roló méreteit minden irányban legalább 0,5 méter-
rel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, I-II tűzve- 88. Oltóvíz és beépített tűzjelző- és
szélyességi fokozatú folyadék esetén EI 90, III-IV
oltóberendezés73
tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 60 tűz-
állósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépí-
271. § (1) A töltőállomások oltóvízellátása a mérték-
tésre.
adó tűzszakasz és a tűzterhelés alapján történjen.
269. § (1) 72 A föld feletti tartályok mindkét oldalán, (2) A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállo-
szembetűnő módon a tűzveszélyre, a nyílt láng és máson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzsza-
a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és pikto- kasza, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a
gramot kell elhelyezni. konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és
(2) Egymás mellett legfeljebb 3 különálló konténerk- a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített
út vagy föld feletti tartállyal ellátott üzemanyagtöltő alapterülete adja. Töltőoszlopok, föld alatti tartályok
berendezés helyezhető el. körzeteit mértékadó tűzszakaszként vagy az oltóvíz
intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni.
(3) Üzemi töltőállomáson – ha a környezetvédelmi
előírások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés (3) Az üzemanyagtöltő állomások területén a beépí-
kialakítását nem teszik lehetővé vagy a technológia tett tűzjelző- és oltóberendezés létesítésére e rende-
indokolja – III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék let 7. mellékletének előírásai vonatkoznak.
70
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 268. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 26. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
71
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 268. § (4) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 26. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
72
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 269. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 27. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
73
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet jelölt alcíme az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § t) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
74
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 272. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 28. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
75
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 284. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § u) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
76
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 286. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 29. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
77
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 288. § (1) bekezdése az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 19. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.01.01.
d) W – sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon ké- b) a tűzvédő mennyezeti membránok, melyek osztá-
pessége, amely egy oldalon történő tűzkitét esetén lyozási lehetőségeit a 15. melléklet 9. táblázata tar-
vagy a szerkezeten keresztül, vagy a ki nem tett fe- talmazza, valamint az osztályozást az „(i->o)”, (o-
lülettől a szomszédos anyagok felé irányuló jelentős >i) vagy „(i->o)” jelekkel kell kiegészíteni az alap-
hősugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a ján, hogy a szerkezet a követelményeknek csak be-
tűz átmenetének valószínűségét, lülről kifelé, kívülről befelé, vagy mindkét irányban
e) M – mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az megfelel,
a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az eset- c) a függönyfalak, külső homlokzati vázkitöltő falak
ben, ha a tűzben egy másik komponens szerkezeti (üvegezett szerkezetek is), melyek osztályozási lehe-
hibája következtében az illető szerkezethez ütődik, tőségeit a 15. melléklet 10. táblázata tartalmazza, to-
f) C – önzáródás: egy ajtó- vagy zsaluszerkezet azon vábbá az osztályozás az „(i->o)”, (o->i) vagy „(i o)”
képessége, hogy automatikusan becsukódik, s ezál- jelekkel egészül ki annak jelölésére, hogy a szerke-
tal lezár egy nyílást, zet a követelményeknek csak belülről kifelé, kívül-
ről befelé, vagy mindkét irányban megfelel, a szerke-
g) S – füstáteresztés: épületszerkezetek azon képessé-
zet stabilitását úgy kell megőrizze, hogy az E, vagy
ge, hogy csökkentik, vagy eliminálják a gázok vagy
az EI besorolást minősítő vizsgálat időtartama alatt
a füst átjutását az épületszerkezet egyik oldaláról a
nem hullhat olyan részekre, amelyek személyi sérü-
másikra,
lést okozhatnak.
h) G – „koromtűzzel” szembeni ellenálló képesség:
kémények és égéstermék-elvezetők ellenálló képes- 308. § Álpadlók osztályozási lehetőségeit a 15. mel-
sége koromlerakódásból származó tűzzel szemben, léklet 11. táblázat tartalmazza.
i) P vagy PH – üzemképesség fenntartása: kábelek
áramellátási vagy jelátviteli képességének folyama- 309. § Cső-, szellőzővezetékek és kábelek szerkezeti
tos fennmaradása tűz esetén, átvezetési, áttörési réseinek, valamint hosszanti hé-
zagai tömítőrendszereinek osztályozási lehetőségeit a
j) K – tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkola- 15. melléklet 12. táblázat tartalmazza.
tok azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő
anyagnak/szerkezetnek egy bizonyos ideig védelmet 310. § Tűzgátló ajtók, ablakok, zsaluk osztályozási le-
biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással hetőségeit a 15. melléklet 13. táblázat tartalmazza, to-
szemben. vábbá az önzáródás kritériumának kiegészítő jelzésé-
re a C0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C5 kategóriák
szolgálnak.
109. Osztályozási lehetőségek
szerkezettípusonként 311. § (1) Füstgátló ajtók, zsaluk osztályozási lehető-
ségei az alábbiak:
305. § Térelhatároló funkció nélküli teherhordó szer-
a) Sa - szobahőmérsékleten igazolt füstzáró képes-
kezetek, oszlopok, pillérek, gerendák, lépcsők, erké-
ség,
lyek, kezelőjárdák osztályozási lehetőségei a 15. mel-
léklet 5. táblázata szerint történik. b) Sm - közepes hőmérsékleten igazolt füstzáró ké-
pesség.
306. § Térelhatároló funkcióval rendelkező teherhordó
(2) Az önzáródás kritériumának kiegészítő jelzésére
szerkezetek esetében
továbbá a C0 . . . . . . . . . . . C5 kategóriák szolgálnak.
a) a falak osztályozási lehetőségeit a 15. melléklet 6. 312. § Konvejor szerkezetek záróelemeinek osztályo-
táblázata, zási lehetőségeit a 15. melléklet 14. táblázata tartal-
b) a födémek, tetők osztályozási lehetőségeit a 15. mazza, továbbá az önzáródás kritériumának kiegészí-
melléklet 7. táblázata tő jelzésére a C0 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C5 kategóriák
tartalmazza. szolgálnak.
307. § Nem minősülnek teherhordó szerkezetnek 313. § Gépészeti csatornák, aknák határolószerkeze-
teinek osztályozási lehetőségeit a 15. melléklet 15.
a) a válaszfalak, melyek osztályozási lehetőségeit a táblázata tartalmazza, továbbá az osztályozás az (i-
15. melléklet 8. táblázata tartalmazza, >o) , (o->i) vagy (i<->o) jelekkel egészül ki
lakóépületet, – tűzszakaszt, ha az épület legfelső (4) Jogszabály a 319. §-ban és a 320. §-ban foglaltak-
használati szintje nem haladja meg a 13,65 m szint- tól eltérő követelményeket is megállapíthat.
magasságot, (5) 78
78
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
324. § Tűzvédelmi szempontból a tetőteret építmény- (2) A II. tűzállósági fokozatú épületek szerkezeteinek
szintnek kell tekinteni, ha az ott beépített rész a tetőtér a 16. melléklet 2. táblázatban foglalt követelménye-
bruttó alapterületének 25%-át meghaladja. ket kell kielégíteniük.
(3) A III. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
nek a 16. melléklet 3. táblázatban foglalt követelmé-
112. Épületszerkezetek tűzvédelmi nyeket kell kielégíteniük.
követelményei (4) A IV. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
nek a 16. melléklet 4. táblázatban foglalt követelmé-
325. § Az épületek tartó- és szakipari szerkezeteire
nyeket kell kielégíteniük.
vonatkozó tűzvédelmi követelményeket a tűzszakasz
tűzállósági fokozata és az épületek szintszáma alap- (5) Az V. tűzállósági fokozatú épületek szerkezetei-
ján kell meghatározni. nek a 16. melléklet 5. táblázatban foglalt követelmé-
nyeket kell kielégíteniük.
326. § (1) Az épületszerkezetek tűzvédelmi követel-
ményei nem vonatkoznak
113. A 16. melléklet 1-5. táblázatainak
a) az állványzatokra, állvány jellegű építményekre,
alkalmazását segítő, kiegészítő
b) az életvédelmi létesítményekre (óvóhelyek),
c) a robbanóanyagok, pirotechnikai termékek előál-
követelmények
lítására, felhasználására és tárolására szolgáló épü- 330. § A középmagas épületek esetében az 1-2. táblá-
letekre. zatok F oszlopában, a magas épületek esetében az 1.
(2) 79 Az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt épít- táblázat G oszlopában található követelményeket kell
mények esetében, melyekre nincs tűzvédelmi elő- alkalmazni.
írás, a vonatkozó követelményeket – ha jogszabály
331. § (1) A táblázatokban megadott tűzállósági vizs-
másként nem rendelkezik – az OKF határozza meg.
gálati követelmények mellett, ha a tűzállósági vizs-
327. § (1) Rendszerengedéllyel rendelkező építési gálat során a szerkezetet egyéb olyan kritériumokra
módszerek, a könnyűszerkezetes technológiával ké- is vizsgálták, amelyre az adott helyen nincs követel-
szülő épületek csak akkreditált intézet által bevizs- mény, a szerkezet alkalmazható, így az EI 60 köve-
gált technológiával és szerkezeti elemekkel, réteg- telmény esetén alkalmazható REI 60 minősítésű, de
renddel, kialakítással létesíthetőek. akár R90 EI 60 minősítésű szerkezet is. A tábláza-
tokban szereplő M teljesítményt a 20 cm vagy annál
(2) Azon konténerek esetében, amelyek villamos, va- vastagabb vakolatlan beton vagy vasbeton falszerke-
lamint gépészeti szerelvényt nem tartalmaznak, a zet, illetve a 30 cm vagy annál vastagabb vakolatlan
szabadtérre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. tégla falszerkezet laboratóriumi vizsgálat nélkül is
(3) Azon konténerek, amelyek nem felelnek meg a (2) teljesíti.
bekezdésben foglalt kritériumoknak feleljenek meg (2) Az egymással kapcsolatban álló teherhordó szer-
az épületekre vonatkozó előírásoknak. kezetek tűzállósági követelmény időtartama alat-
ti, tűz során bekövetkező alakváltozását figyelem-
328. § A 16. melléklet 1-5. táblázataiban és a 16. mel-
be kell venni az épület szerkezetének kialakításakor,
léklet 7. táblázatában a külső vázkitöltő falak, továb-
különös tekintettel a hőtágulás következtében ve-
bá a függönyfalak esetében az „o->i”-vel jelzett „kül-
szélybe kerülő kapcsolódó szerkezeti részekre (töb-
ső tűzhatás” igénybevételi kritériumok alkalmazása
bek között orom- és tűzfalak stabilitása, húzott szer-
a tűzvédelmi megfelelőség igazolásához az Országos
kezetek).
Tűzvédelmi Szabályzat hatályba lépésének időpontjá-
tól számított 18 hónap elteltével kötelező. (3) Az egyes épületszerkezetekre vonatkozó követel-
ményeket a 16. melléklet 1-5. táblázatainak alkalma-
329. § (1) Az I. tűzállósági fokozatú épületek szerke- zásával az épületszerkezetek épületen belül betöl-
zeteinek a 16. melléklet 1. táblázatában foglalt kö- tött statikai szerepének, a teherátadás rendjének fi-
vetelményeket kell kielégíteniük. gyelembevételével kell meghatározni. Egy tartószer-
79
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 326. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § v) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
80
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 332. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § w) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
335. § A II. tűzállósági fokozatú és a III. tűzállósági 338. § (1) Menekülési útvonal falszerkezeteként nor-
fokozatú, 3-5 szintes épületekben legfeljebb 300 m2 mál üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az
81
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 333. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés k) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
82
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 333. § (6) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés k) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
épület teljes területén, míg vegyes rendeltetésű épü- 114. Beépített tetőterekre vonatkozó
let esetén az adott rendeltetési egység teljes terüle- egyedi követelmények
tén beépített automatikus tűzjelző- és oltóberende-
zés kerül kialakításra, és az üvegezett szerkezetek 340. § Beépített tetőterek tűzállósági követelményei-
mindkét oldala sprinklerfejekkel vagy vízköddel ol- nek meghatározása történhet
tó rendszerrel védett.
a) a tetőteret is tartalmazó tűzszakasz tűzállósági fo-
(2) Menekülési útvonal falszerkezeteként EW jelű kozata alapján, a 16. melléklet 1-4. táblázatai sze-
üvegszerkezet csak akkor alkalmazható, ha az épület rint,
teljes területén, míg vegyes rendeltetésű épület ese- b) a tetőtér kivételével legfeljebb 3 szintes és I-III.
tén az adott rendeltetési egység teljes területén be- tűzállósági fokozatú épületek esetén a 16. melléklet
épített automatikus tűzjelző- és oltóberendezés kerül 6. táblázat követelményei is alkalmazhatóak, azon-
kialakításra. ban
(3) Az előzőeken túl EW jelű üvegszerkezet ott is c) a beépítéssel középmagassá váló épületnél a 16.
alkalmazható, ahol az üvegszerkezet egyik oldalán melléklet 6. táblázat nem alkalmazható.
sem haladja meg a tűzterhelés az 50 MJ/m2 értéket,
valamint ahol a hősugárzásból adódó tűzterjedéssel 115. A 16. melléklet 6. táblázatának
nem kell számolni.
alkalmazását segítő, kiegészítő
követelmények
339. § (1) A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményt ki lehet elégíteni 341. § (1) A tartószerkezetekre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményt ki lehet elégíteni a 339. §
a) a használati tér felőli burkolat vagy tűzgátló ál-
(1) bekezdésben foglaltak szerint is.
mennyezet alkalmazásával, ha az a tartószerkezet-
tel együtt biztosítja a tartószerkezetre előírt tűzál- (2) A tartószerkezet tűzvédelmére alkalmazott burko-
lósági követelményt, vagy önálló tűzállósági határ- lat tűzvédő képessége akkor vehető figyelembe, ha
értékkel rendelkező mennyezeti membrán tűzvédő annak kialakítása megfelel a 339. § (2) bekezdésben
képességével, foglaltaknak.
(3) Tetősík ablakok alkalmazása esetén a káva burko-
b) a tartószerkezeti elemek és azok szerkezeti kap-
lata a tűzvédő burkolattal megegyező tűzvédő képes-
csolatainak Eurocode szerinti erőtani és tűzállósági
ségű és kialakítású legyen.
méretezésével, c) akkreditált laboratóriumban vég-
zett tűzállósági vizsgálattal igazoltan, vagy (4) A tetőszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó
szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes
d) a 424-427. §-ok szerint igazoltan. hosszában és szélességében a belső burkolat tűzvédő
képességével megegyező, alsó tűzhatás elleni véde-
(2) A tartószerkezet tűzvédelmére alkalmazott burko-
lemmel kell ellátni. A tűzhatás elleni védelem a 17.
lat tűzvédő képessége figyelembe vehető, ha
melléklet 1. ábráján foglaltak szerint kialakítható.
a) a burkolat mögött, a tartószerkezet felőli oldalon (5) A 16. melléklet 6. táblázat alkalmazásának felté-
gyújtóforrást okozható gépészeti vezeték, berende- tele, hogy
zés vagy villamos kötés nem található, a) a tetőre való kijutást és a be nem épített tetőté-
b) a burkolat síkjába vagy a burkolat síkja mögé ke- ri rész megközelíthetősége biztosított legyen, a be
rülő épületgépészeti és épületvillamossági szerel- nem épített tetőtéri részbe vezető nyílászáró leg-
vények beépítési módja a burkolat folytonosságát alább EI 15 minőségű legyen, valamint
nem szakítja meg, valamint b) tetőtérben óvodák, valamint mozgásukban és cse-
lekvőképességükben korlátozott gyermekek részé-
c) a burkolatot áttörő és önmagukban gyújtóforrást
re létesített iskola, oktatási helyiségei nem alakít-
nem okozó épületgépészeti vezetékek (csatorna-
hatók ki.
szellőző) a burkolat síkjában a burkolat tűzvédő ké-
pességével megegyező és a burkolatot áttörő veze- 342. § Egyszintes csarnoképületek szerkezetei a 16.
ték jellegének megfelelő tűzgátló tömítéssel, illetve melléklet 7. táblázatában foglalt követelményeknek
elzáró szerelvénnyel ellátottak. megfelelően is létesíthetőek.
116. A 16. melléklet 7. táblázat (3) Magas lakó és közösségi rendeltetésű tűzszaka-
alkalmazását segítő, kiegészítő szok legnagyobb megengedett területeit a 16. mel-
léklet 10. táblázata tartalmazza.
követelmények
(4) Ha az épület tűzszakaszának egészére kiterje-
343. § (1) A csarnoképület fogalmának nem megfelelő dő automatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül,
egyszintes építmények szerkezetei tűzállósági köve- a maximálisan megengedett tűzszakasz-területek
telményeit a 16. melléklet 1-5. táblázatai szerint kell többszintes épület esetében 100%-kal, míg közép-
megállapítani. magas, magas épületek esetében 50%-kal növelhe-
tők.
(2) Ha a csarnok részben vagy egészében alápincé-
zett, a födémek tűzvédelmi osztályát és tűzállósági
követelményeit a 16. melléklet 1-3. táblázatai sze- 118. Ipari és mezőgazdasági üzemi
rint kell megállapítani. tűzszakaszok
(3) A IV. és V. tűzállósági fokozatú csarnoképületek
alatt pinceszint nem létesíthető. 345. § (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszaka-
(4) A csarnoképület teherhordó acélszerkezetei – szok legnagyobb megengedett területeit a 16. mel-
amely vonatkozik a vékonyfalú, 5 mm alatti acélszer- léklet 11. táblázata tartalmazza.
kezetekre is – járulékos tűzállóságot növelő védelem (2) Ha az ipari épület középmagas besorolású, a leg-
nélkül készíthetők nagyobb megengedett tűzszakasz-területeket 30%-
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó kal, ha magas besorolású, 50%-kal kell csökkenteni.
ipari épületekben, (3) Ha az épület egészére kiterjedő automatikus tűz-
b) a III-V. tűzállósági fokozatú ipari, mezőgazdasá- jelző és oltóberendezés létesül, a legnagyobb meg-
gi és tárolási épületekben 500 MJ/m2 számított tűz- engedett tűzszakasz-területek 100%-kal növelhetők.
terhelésig,
c) iskolai tornatermekben és azokban a testnevelési 119. A tárolási tűzszakaszok
célokat szolgáló helyiségekben, ahol B-F tűzvédel-
mi osztályba tartozó anyagú lelátó nem kerül kiala- 346. § (1) A tárolási tűzszakaszok legnagyobb megen-
kításra és a befogadó képesség legfeljebb 500 fő, gedett területeit a 16. melléklet 12. táblázata tartal-
valamint mazza.
d) a rendeltetéstől függetlenül akkor, amikor a te- (2) Magasraktár technológia esetén a tűzszakasz leg-
tő hőszigetelés nélküli (hidegtető) és olyan anyag- nagyobb megengedett méretét úgy kell meghatároz-
ból készül, amelyeknek a tűzzel szemben nincs szá- ni, hogy
mottevő ellenállása (TH < 15) és az épületben ál- a) az alapterülete nem haladhatja meg a 16. mellék-
mennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szer- let 12. táblázatának vonatkozó rovatában megadott
kezet nem kerül beépítésre. értéket, vagy
(5) Az egyszintes épület (tűzszakasz) osztószint b) térfogata nem haladhatja meg az a) alponthoz tar-
(szintosztó födém) tartószerkezetei az I-II. tűzálló- tozó táblázat vonatkozó rovatában megadott érték
sági fokozatú épületben védelem nélküli acélból, a hatszorosát.
III. tűzállósági fokozatú épületekben D tűzvédelmi (3) A (2) bekezdés a) és b) pontja közül a mértékadót
osztályba sorolt szerkezetből is készülhetnek. kell a tervezéskor figyelembe venni.
(4) Ha a raktár tűzszakaszának egészére kiterjedő au-
117. Lakó és közösségi funkciójú tomatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül, a ma-
tűzszakaszok ximálisan megengedett tűzszakasz-területek 100%-
kal növelhetők.
344. § (1) Többszintes lakó és közösségi tűzszakaszok
legnagyobb megengedett területeit a 16. melléklet 8.
120. Csarnoképületek tűzszakaszai
táblázata tartalmazza.
(2) Középmagas lakó és közösségi rendeltetésű tűz- 347. § (1) Csarnoképületek tűzszakaszainak megen-
szakaszok legnagyobb megengedett területeit a 16. gedett legnagyobb területeit a 16. melléklet 13. táb-
melléklet 9. táblázata tartalmazza. lázata tartalmazza.
(2) Ha a tűzszakasz automatikus tűzjelző- és tűzol- vagy kilogramm „A” és „B” tűzveszélyességi osztály-
tó berendezéssel, valamint hatékony hő- és füstel- ba tartozó anyagot tárolnak, forgalmaznak.
vezetéssel is ellátott, a maximálisan megengedett
tűzszakasz-területek 100%-kal növelhetők.
123. Tűzszakaszok elválasztása,
tűzgátló szerkezetek
121. Tűzszakaszolás különleges esetei
352. § Egy épületen belül a szomszédos, hozzá tech-
348. § A pinceszinti tűzszakaszok méretét a 16. mel- nológiailag nem kapcsolódó terektől tűzgátló szerke-
léklet 8-13. táblázatokban szereplő értékekhez képest zetekkel kell határolni
50%-kal csökkenteni kell. Ha egy tűzszakasz talaj-
szint alatt és felett kerül kialakításra, akkor a pince- a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget,
szinti területeket kétszeres értékkel kell figyelembe b) a gázmotor tereket,
venni, és az így összesített alapterület nem haladhatja
c) a 200 m2 alapterület fölötti gépészeti helyiségeket,
meg a táblázatokban foglalt értékeket.
szellőző gépházakat, valamint
349. § Egy tűzszakasznak kell tekinteni d) azokat a helyiségeket/helyiségcsoportokat, ame-
lyek kiemelt közcélú rendeltetésű, így kórházak, or-
a) a lédús takarmányt tároló silókat térfogati korláto- vosi rendelők, közcélú energia-ellátást biztosító léte-
zás nélkül, sítmények üzemképességét fenntartó berendezéseket
b) a gabona-, a termény- és a takarmánysilókat, ha tartalmaznak (szünetmentes áramforrás, szerver he-
azok lyiség, épületfelügyeleti rendszert tartalmazó disz-
ba) vasbetonból készültek és térfogatuk legfeljebb pécser helyiségek).
48 000 m3 ,
353. § (1) Egy épületben az „A” és „B” tűzveszélyes-
bb) fémből készültek és térfogatuk legfeljebb 12 000 ségi osztályba tartozó tűzszakaszok felett egyéb tűz-
m3 , veszélyességi osztályba tartozó tűzszakasz nem he-
bc) fából készültek és térfogatuk legfeljebb 5000 m3 , lyezhető el. Egyéb tűzszakaszok egymás felett és
vagy egymás mellett is kialakíthatók.
bd) egyéb B-F tűzvédelmi osztályú anyagból készül- (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
tek és térfogatuk legfeljebb 2000 m3 . zó helyiségeket határoló szerkezeteket – a hasadó,
hasadó-nyíló szerkezetek kivételével – a keletkezhe-
350. § Hűtőházak esetében külön tűzszakaszként kell tő túlnyomásra méretezetten nyomásállóan kell ki-
kialakítani egyrészt a hűtött és a manipulációs teret, alakítani.
másrészt a hűtőgépházat. A hűtőgépház épületszerke-
zetei elégítsék ki legalább a II. tűzállósági fokozat kö- 354. § A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkeze-
vetelményeit. tekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásá-
nál a védelmi síkok folytonosságának elve érvényesül-
jön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján teljesül-
122. Vegyes rendeltetésű épületek jön a tűzállósági fokozat követelményétől függő tűz-
állósági határértékű védelem.
351. § 83 Vegyes rendeltetésű épületek eltérő ren-
deltetéseit külön tűzszakaszként kell kialakítani, 355. § 84 (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály-
kivéve azon rendeltetési egységeket, amelyek a ba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztály-
fő rendeltetés tűzvédelmi követelmény-rendszerénél ba tartozó helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell el-
magasabb követelmény-rendszert nem támasztanak. választani.
Önálló tűzszakaszként kell kialakítani azokat a (2) Középmagas és magas épületben csak a rendelte-
szolgáltatás-kereskedelem rendeltetésű helyiségcso- tésszerű használathoz szükséges, „A” és „B” tűzve-
portokban, amelyekben egyidejűleg legalább 300 liter szélyességi osztályba sorolt helyiség alakítható ki.
83
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 351. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § x) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
84
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 355. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 30. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto- 358. § A 357. § szerinti tűzszakaszolás helyét és mód-
zó helyiség más tűzveszélyességi osztályba tartozó ját, ha kettőnél több tűzszakasz elválasztására kerül
helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűz- alkalmazásra, az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás
gátló előtérrel kapcsolható össze. Mesterséges szel- megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi hatóság vizsgál-
lőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 ja.
bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
359. § (1) A szomszédos épületek egymástól tűzfallal
(4) A tűzgátló előtér burkolására B-F tűzvédelmi osz- vagy megfelelő tűztávolsággal legyenek elválasztva.
tályú anyag nem alkalmazható. Az előtér ajtajait ön- (2) A IV. és V. tűzállósági fokozatú, valamint a III.
működő csukószerkezettel kell ellátni, és egymástól tűzállósági fokozatú, egyszintes épületek tűzszaka-
olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy idő- szai között kizárólag tűzfalas elválasztás alkalmaz-
ben egy személy által ne legyenek nyithatók. ható.
356. § (1) A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tar- (3) A IV. és V. tűzállósági fokozatú épületekben a
tozó, legfeljebb 2000 MJ/m2 tűzterhelésű épületek- tűzszakaszok részben vagy egészben egymás felett
ben – a lakóépületek kivételével – a tűzszakaszokat nem helyezhetők el.
elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben – az I. fokú (4) 85
tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján – ön-
360. § (1) Egymás melletti vagy egymás fölötti tűz-
működő vízfüggönnyel helyettesíthető.
szakaszokat úgy kell egymástól elválasztani, hogy
(2) A vízfüggöny méretezésénél és tervezésénél az a homlokzati nyílászárók között, a homlokzatburko-
alábbiakat kell figyelembe venni: laton keresztül, a légréses homlokzatburkolat légré-
a) a berendezés önműködő indítású legyen, seinek segítségével, egymással szöget bezáró nyí-
lásos homlokzati síkok között ne jöhessen létre
b) a berendezés a védett hely környezetén kívül még
tűzterjedés. Ennek érdekében azonos homlokza-
legalább egy helyen kézi úton is működtethető le-
ti síkban találkozó tűzszakaszok elválasztására a
gyen,
tűzszakasz-határok vonalában a homlokzati nyílá-
c) a berendezés vízfüggönyként alkalmazva nem son kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz-határ tűzál-
szolgálhat füstmozgás elzárására, csak a tűzterje- lósági határérték-követelmény időtartamán belül el-
dés gátlására. lenálló A1-A2 tűzvédelmi osztályú homlokzati tűz-
d) A vízfüggönyt a nyitott szórófejes vízzeloltó be- terjedés elleni gátakat kell létesíteni. Az egymás fe-
rendezésre vonatkozó műszaki követelmény szerint letti és melletti nyílászárók vonatkozásában, mind a
kell létesíteni, méretezni. vízszintes, mind a függőleges homlokzati tűzterje-
dés elleni gát paramétereit meg kell tartani.
357. § (1) Közösségi épületek esetében – ha azok tel-
(2) Egymással 120◦ -nál kisebb szöget bezáró, a kü-
jes területe beépített automatikus tűzoltó- és tűzjelző
lönböző tűzszakaszhoz tartozó nyílászárók között 6
berendezéssel kerül kialakításra – egymástól 1,5-1,8
m vagy az OKF által elfogadott számítógépes tűz-
m közötti távolságra elhelyezett sprinklerfejek vagy
modellezéssel meghatározott távolságot kell tartani.
vízköddel oltó rendszer alkalmazásával történő tűz-
Ezen távolságon belül található nyílászárók tűzgát-
szakaszolás is megengedett.
ló kialakításúak legyenek. Ezen tűzgátló nyílászárók
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az lehetnek EW minősítésű szerkezetek is, nem szüksé-
egyéb épületgépészeti, villamos berendezések tűz- ges az EI, ha a nyílászárók legközelebbi pontjai egy-
szakaszolását meg kell oldani (pl. tűzgátló csappan- mástól függőleges vetületben legalább 30 cm távol-
tyúk beépítése), ekkor a kiürítési számításoknál az ságba esnek. Minden 6 méteren belüli üvegezett nyí-
ilyen módon elválasztott térrészek nem tekinthetők lászáró azonban csak fix lehet, nyíló ablak vagy nyí-
szomszédos tűzszakasznak. lószárnnyal ellátott függönyfal nem létesíthető, ajtó-
(3) Nem lehet az (1) bekezdésben foglaltak sze- szerkezet létesíthető, de arra automatikus csukószer-
rint tűzszakaszolni, ha az elválasztott tűzszakaszok kezetet kell szerelni.
összesített alapterülete alapján azok egy tűzszakasz- (3) Egymással 120◦ -nál kisebb szöget bezáró, a kü-
ként is kialakíthatóak. Ebben az esetben a tűzszaka- lönböző tűzszakaszhoz tartozó nyílászárók között tá-
szolás kizárólag épületszerkezetekkel történhet. volság tartása nem indokolt, ha a nyílászárók az erre
85
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés l) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
a célra megfelelő, beépített automatikus oltóberen- (2) A tűzterjedés elleni gát mérete a függőleges
dezéssel védettek. Sprinkler oltó berendezés akkor tűzszakasz-határok vonalában legalább 90 cm.
alkalmazható, ha az adott tűzszakasz teljes területe (3) A tűzterjedés elleni gát mérete vízszintes
sprinklerekkel védett. A tűzterjedés elleni gátat he- tűzszakasz-határok vonalában minimum 130 cm.
lyettesítő oltóberendezés kialakításának módját (víz- Ha a vízszintes tűzszakasz-határ előtti gát kiugró
függöny, sprinkler, vízköd) az I. fokú tűzvédelmi ha- tagozat nélkül valósul meg, minimum 130 cm mére-
tóság határozza meg. tű nyílásmentes sávot kell hagyni a homlokzaton. A
361. § Tűzszakaszok vonalában a lapos- és magaste- homlokzati tűzterjedés elleni gáton B, C, D, E tűzvé-
tőn tetőszinti tűzterjedés elleni gátat kell létesíteni, delmi osztályba tartozó burkolat vagy hőszigetelés
amely a magastető homlokzati sík elé kilógó szerke- nem létesíthető, és a gáthoz tartozó homlokzati sza-
zetét is megszakítja. A tetőszinti tűzterjedés elleni gá- kasz homlokzatburkolat mögötti légrését a gát alsó
takra a 17. sz. mellékletben lévő ábrák adnak megol- és felső síkjánál tűzgátló módon meg kell szakítani.
dásokat (ún. ereszmenti tűzterjedés elleni gát). A te- (4) A homlokzati tűzterjedés elleni gát helyettesíthető
tőszinti tűzterjedés elleni gát legkisebb mérete 0,6 m, az erre a célra megfelelő, homlokzatot védő beépített
amelynél a gát szélessége és a B, C, D, E tűzvédel- automatikus oltóberendezéssel. Sprinkler oltóberen-
mi osztályú hő- és csapadékvíz elleni szigetelés fölötti dezés akkor alkalmazható, ha az adott tűzszakasz tel-
magassága vehető figyelembe. A tetőszinti tűzterjedés jes területe sprinklerekkel védett. A tűzterjedés el-
elleni gát tűzvédelmi osztálya A1, tűzállósági határ- leni gátat helyettesítő oltóberendezés kialakításának
értéke legalább E 30 legyen. A magastető tetősíkban módját – így vízfüggöny, sprinkler, vízköd – az I.
tartott tűzterjedés elleni gát tűzvédelmi osztálya A1, fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg.
legkisebb mérete 0,9 m. 86
365. §
362. § Az épületszerkezetek, épületgépészeti-, techno-
lógiai berendezések tűzgátló szerkezetekkel vagy tűz-
fallal történő kapcsolatát úgy kell kialakítani, hogy
124. Szigetelésekkel kapcsolatos
egy tűz során fellépő alakváltozás (hőtágulás) ne be- követelmények
folyásolja a tűzgátló szerkezet állékonyságát.
366. § (1) A 60 kg/m2 -nél nagyobb tömegű te-
363. § (1) B, C, D, E tűzvédelmi osztályú hő és csa- tőfödémek azon csapadékvíz elleni szigeteléseire
padékvíz elleni szigeteléseket megszakító tetőszinti és lapostető-hőszigeteléseire, amelyeket „tetőfödém
tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni minden füg- tartószerkezeteinek” megfelelő tűzállósági határér-
gőleges tűzszakasz-határ síkjában. tékkel rendelkező zárófödémek felett alkalmaznak,
(2) A B, C, D, E tűzvédelmi osztályú csapadékvíz el- vagy amelyek legalább 5 cm vastag, A1-A2 tűzvé-
leni szigetelés megszakításától el lehet tekinteni, ha delmi osztályú kéreggel borítottak, és a kéreg a te-
az A2, B, C, D, E tűzvédelmi osztályú anyagból ké- tőszigetelés minden pontján biztosítja a védelmet,
szülő épületszerkezeteket megszakító A1 tűzvédel- nincs tűzvédelmi osztály követelmény. Ide tartoznak
mi osztályú anyagból készülő osztósáv szélessége a kavics leterhelésű lapostetők, a burkolattal ellátott
legalább 60 cm és a csapadékvíz elleni szigetelést járható tetők és a növényzettel telepített tetők.
felülről A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó (2) A növényzettel telepített tető a tetőfelépítmények-
anyagú réteggel fedik hézagmentesen. hez, attikákhoz, magasabb épületrészekhez – kivéve
a B-E tűzvédelmi osztályú burkolattól, hőszigetelő
364. § (1) A tűzszakaszok közötti tűzterjedés megaka- rendszertől mentes tűzfalakat – legalább 60 cm szé-
dályozása céljából az épületek homlokzatán tűzsza- les kavicssávval (vagy más A1 vagy A2 tűzvédelmi
kaszonként, a tűzgátló szerkezetek vonalában (tűzfa- osztályú burkolattal) csatlakozzon.
lak, tűzgátló falak és tűzgátló födémek előtt) a hom-
lokzati nyíláson kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz- (3) Ha a tetőfödém az épület kiürítési számításaiban
határ tűzállósági határérték-követelmény időtarta- biztonságos térként, vagy kiürítési útvonalként sze-
mán belül ellenálló tűzterjedés elleni gátat kell kiké- repel, akkor
pezni. A tűzterjedés elleni gátakra a 17. sz. melléklet a) amennyiben a csapadékvíz elleni szigetelőréteg –
vonatkozó ábrája ad támpontot. amely legfeljebb 12 mm vastag – felülről szabadon
86
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
marad, akkor az alatta lévő hőszigetelés csak A1 a válaszfalakra, akkor a válaszfalak tűzállósági határ-
vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet, a tetőszigetelé- értéke egyezzen meg a benne lévő ajtó tűzállósági ha-
si rendszer pedig Broof (t1) osztályú legyen, tárértékével.
b) amennyiben a hő- vagy a csapadékvíz elleni szi-
371. § Felvonók nyílászáró szerkezetét a vonatkozó
getelő réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy
műszaki követelménynek megfelelően kell kialakíta-
A2 tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fe-
ni.
dik, akkor a hőszigetelés anyaga B-E tűzvédelmi
osztályú is lehet. 372. § Azon nyílászáró szerkezeteket, melyekkel
(4) A 60 kg/m2-nél nem nagyobb tömegű, térelhatá- szemben a jogszabály, tűzvédelmi műszaki köve-
roló elemeket is tartalmazó tetőfödém szerkezeteken telmény tűzállósági határértéket vagy füstzáró ké-
– egy tűzszakaszon belül - pességet ír elő, kialakításuk során önműködő csukó
szerkezettel kell ellátni. Olyan nyílászáró szerkezetek
a) I-II. tűzállósági fokozatú építmények esetében a tűz esetén történő becsukása, amelyeknek folyamatos
hőszigetelés A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú le- nyitva tartása szükséges, a tűzvédelmi szakhatósággal
gyen; a csapadékvíz elleni szigetelés A1, A2, B, C, egyeztetett módon történjen.
D vagy E osztályú is lehet, azonban a tetőszigete-
lési rendszer Broof (t1) kategóriájú legyen, 373. § Tűzszakasz-határon legalább A2 tűzvédelmi
b) III-V. tűzállósági fokozatú építmények esetén a osztályú EW típusú tűzgátló ajtót, vagy legalább A2
hőszigetelés és a vízszigetelés anyaga A1, A2, B, tűzvédelmi osztályú Sm osztályú füstgátló ajtót kell
C, D vagy E osztályú is lehet, azonban a tetőszige- beépíteni az olyan folyosókon, ahol az ajtó mindkét
telési rendszer Broof (t1) kategóriájú legyen. oldalától számítva 6-6 m-es szakaszon B-E tűzvédel-
mi osztályú anyagok nem kerülnek beépítésre, vagy
(5) Nincs tűzvédelmi osztály követelmény azon pad-
elhelyezésre – beleértve a padlóburkolatokat is -, a fo-
lószerkezetekben lévő hő- és hangszigetelésekre,
lyosó falai tűzgátló szerkezetek, és a jelölt szakaszhoz
melyek legalább 30 mm vastag A1 vagy A2 tűzvé-
helyiségek nem, vagy csak tűzgátló előtéren át csatla-
delmi osztályú anyaggal borítottak.
koznak.
87
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 375. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 31. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
sági vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűzgátló (3) A 377. §-ban meghatározott szerelőaknában, va-
tömítéssel kell ellátni, amelyek tűzállósági határértéke lamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átve-
legyen azonos a szerkezetre előírt tűzállósági határér- zetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi
tékkel. osztályú anyagból kell készülnie, kivéve az „A” és
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket,
377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az
ahol azok csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba
épületgépészeti és épületvillamossági szerelőakná-
tartozó anyagúak lehetnek.
kat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként,
a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvé- (4) A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a
delmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetés-
megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti nél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre
és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűz- vagy füstre automatikusan záródóan kell kialakítani.
állósági határértéknek megfelelő tűzgátló tömítéssel (5) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2
kell ellátni. tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni.
(2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatá-
(6) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával
nak megfelelő tűzvédelmi jellemzőjű tűzgátló szer-
B-F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érint-
kezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben sze-
kezhet.
replő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagy-
hatók. Ekkor a tűzgátló kivitelű aknafalakat áttörő 380. § (1) Ahol tűzjelző berendezés létesítése kötele-
épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek át- ző, a beépített tűzgátló csappantyúk tűzjelző által is
törésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki vezéreltek legyenek.
megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai ve-
zetékeket pedig tűzgátló csappantyúval kell ellátni. (2) A központi szellőző- és klímaberendezések – ha
az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül
(3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az ak-
– a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.
na egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az
aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés
378. § (1) Közösségi vagy legalább középmagas épü- lehetőségét biztosítani kell.
letben az épületgépészeti és épületvillamossági sze-
relvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőakná- (4) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető be-
ban kell vezetni. rendezést kell használni, hogy annak bekapcsolása-
kor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne
(2) A lakó, ipari, mezőgazdasági és tároló épületek
keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyúj-
esetében az egyes építményszintek között és az A„-
tóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.
”B tűzveszélyességi osztályú helyiségekben a ha-
tároló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető 381. § (1) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság
szellőző vezetéket és egyéb, B-F tűzvédelmi osztá- által megállapított esetekben olyan automatikus
lyú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtővezetékek, vil- észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely
lamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind cso- az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának el-
portos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősí- érésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határ-
tésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátve- koncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges be-
zetések egyidejű tűzgátló tömítése mellett. avatkozásokat (vészszellőzés indítása, technológia
leállítása) elvégzi.
128. Szellőzőberendezés (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
zó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében
379. § (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani,
recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.
hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűz-
szakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz (3) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell ki-
átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé. alakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
(2) A szerelőaknán kívül elhelyezett szellőző- (4) Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepí-
berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit tő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó
és szigetelését A1 vagy A2-s1 minősítésű anyagból anyagból alakítható ki. A belső felület mechanikai
kell készíteni. hatásra gyújtóképes szikrát ne okozzon.
olyan tűzszakaszban, amelyből legalább egy tűzsza- (3) A létesítmény, építmény villamos berendezéseit
kaszba az átjárás nem biztosított minden szinten. a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően,
(5) Tűzszakaszonként több lépcsőház kialakítása ese- vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó mű-
tén az azok közötti átjárást minden szinten biztosíta- szaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és
ni kell. felülvizsgálni.
(4) Az építmény villamos berendezését – beleértve
a központi szünetmentes energiaforrásokat – köz-
132. Felvonók pontilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is levá-
laszthatóan kell kialakítani. A leválasztás kialakítá-
388. § 88 (1) sa nem vonatkozik a tűzszakaszon szerelvény nélkül
(2) Körforgó felvonót úgy szabad elhelyezni, hogy az átmenő vezetékekre. Lakóépületben megengedett a
több tűzszakaszt ne kössön össze. Ha a körforgó fel- főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csopor-
vonót nem lehet egy tűzszakaszon belül kialakíta- tosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcso-
ni, akkor a felvonó az épületszintekhez csak tűzgát- lóval lekapcsolható.
ló előtéren keresztül csatlakozhat. Ilyen felvonót túl- (5) A tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és
nyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházhoz, és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy
annak előteréhez csatlakoztatni nem lehet. helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell lé-
(3) Kórház és szociális otthon célját szolgáló közép- tesíteni.
magas, valamint minden magas épület – középmagas (6) A 391. §-ban felsorolt, tűzvédelmi szempontból
szint feletti – valamennyi tűzszakaszában legalább jelentős fogyasztók működését tűz esetén legalább
egy, a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott az ott meghatározott ideig biztosítani kell.
biztonsági felvonót kell létesíteni. (7) A tűzvédelmi célú villamos berendezések táplálá-
(4) Biztonsági felvonót a vonatkozó műszaki követel- sát a főkapcsoló előtti külön kapcsolható leágazásról
ménynek és a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak kell kialakítani. (8) A csoportosan elhelyezett villa-
megfelelően szabad létesíteni. mos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, to-
vábbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg
kell jelölni.
133. Hasadó, hasadó-nyíló felület 391. § (1) A tűzvédelmi célú berendezések működését
biztosító erős- és gyengeáramú (jelző-mérő, működ-
389. § Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
tető és adatátviteli) kábelrendszerek működőképes-
zó helyiséget – a robbanási túlnyomás levezetése cél-
ségét 30, 60 illetve 90 percen át biztosítani kell. (2) A
jából – hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazásá-
működőképesség-megtartás időtartama legalább 90
val kell létesíteni. A hasadó vagy hasadó-nyíló felüle-
perc legyen
tet az 549-557. §-ok szerint kell kialakítani.
a) az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szi-
vattyúknál,
134. Villamos berendezések és b) a csarnoképületek gépi hő- és füstelvezető beren-
világítások követelményei dezéseinél és füstmentességet biztosító túlnyomást
előállító berendezéseinél, és
390. § (1) Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tar- c) a biztonsági felvonóknál.
tozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabad- (3) A működőképesség-megtartás időtartama leg-
téren, építményben robbanást nem okozó, a „C”- alább 60 perc legyen
„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi a) a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és
övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a füstmentességet biztosító, túlnyomást előállító be-
környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítást rendezéseknél a (2) bekezdés b) pontjában nem
kell használni. szabályozott esetekben, és
(2) A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyez- b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző
ni, rögzíteni és használni, hogy az környezetére tűz- rendszer berendezéseinél, kivéve azok a vezeték-
veszélyt ne jelentsen. rendszerek, amelyek 1600 m2 -nél kisebb területet
88
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés n) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzszakaszán be- d) a főelosztó berendezésben középfeszültségű ener-
lüliek, vagy lépcsőházon belüli berendezések meg- giaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformá-
táplálására szolgálnak. torhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló berende-
(4) A működőképesség-megtartás időtartama leg- zésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasz-
alább 30 perc legyen tócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat
a) a tűzeseti vezérléssel rendelkező személyfelvo- kell kiképezni.
nóknál, kivéve azok a vezetékrendszerek, amelyek
a felvonóaknában vagy a gépházban találhatók, 394. § (1) 89 A magas épület, a középmagas egészség-
b) a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatásá- ügyi rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg elhelyezés
ra szolgáló berendezéseknél, ha ezeknek tűz ese- 13,65 méter felett is történik - 395. § szerinti, az
tén működőképesnek kell lenniük, kivéve azok a élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős fo-
vezetékrendszerek, amelyek 1600 m2 -nél kisebb gyasztó berendezései biztonságos energia ellátásá-
területet szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzsza- ra a következő kettős biztonságú betáplálást kell lé-
kaszán belüliek, vagy lépcsőházon belüli berende- tesíteni. A kettős biztonságú betáplálást ezeknél az
zések megtáplálására szolgálnak, épületeknél teljesíti az a közüzemi villamos hálózat,
c) a természetes hő- és füstelvezető berendezések amely két olyan középfeszültségű betáplálást bizto-
villamos működtető kábeleinél, és sít, amelyeknek legfeljebb 120 kV-os állomásokon
d) minden olyan esetben, ha valamely villamos be- vagy a 120 kV-nál nagyobb feszültségű állomások
rendezésnek a tűz során bármennyi ideig is működ- középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk.
nie kell. A betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a léte-
sítmény főelosztójában megoldott a biztonsági célú
392. § A kábelrendszerek működőképességére vonat- fogyasztók átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre
kozó műszaki követelmény teljesül, ha úgy, hogy ott azok teljesítményigénye rendelkezés-
re álljon. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása
a) a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal ren-
esetén a második betáplálásra történő automatikus
delkező tűzálló kábelrendszerként kerülnek kialakí-
átkapcsolásról gondoskodni kell.
tásra, melynek tűzállósági határértéke a 391. § (2)
-(4) bekezdésben leírtaknak megfelel, (2) A középmagas épület, a többszintes egészségügyi
b) a kábelek betonfödémben, betonfalban legalább 30 rendeltetésű épület – ha fekvőbeteg ellátás esetén az
mm vastag betonnal fedve kerülnek elhelyezésre és egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300-
c) a kábelezés a földben fektetve kerül kialakításra. at - 395. § szerinti, az élet- és vagyonvédelem szem-
pontjából jelentős fogyasztó berendezései biztonsá-
gos energia ellátására a következő kettős biztonságú
135. Középmagas, magas épületek betáplálást kell létesíteni. A kettős biztonságú betáp-
lálást ezeknél az épületeknél teljesíti az a közüze-
393. § Az épület energiaellátását a vonatkozó műsza-
mi villamos hálózat, amely két olyan kisfeszültségű
ki követelményeknek megfelelően kell kialakítani. Ha
betáplálást biztosít, amelyeknek legfeljebb középfe-
az épület energia ellátását középfeszültségű rendszer
szültségű, vagy nagyobb feszültségű állomások kö-
– az épületben középfeszültségű kábel és több szinten
zépfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk. A
elhelyezett transzformátor – biztosítja, akkor
betáplálás eltérő nyomvonalon érkezik, és a létesít-
a) az épület teljes középfeszültségű hálózata az épü- mény főelosztójában megoldott a biztonsági célú fo-
let földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcso- gyasztók átkapcsolása az üzemképes hálózatrészre
lótérben lekapcsolható legyen, úgy, hogy ott azok teljesítményigénye rendelkezés-
b) kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek al- re álljon. Az üzemszerű energiaellátás kimaradása
kalmazásra, esetén a második betáplálásra történő automatikus
átkapcsolásról gondoskodni kell.
c) az egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasz-
tó berendezések a transzformátorokhoz tartozó kis- (3) A kettős biztonságú betáplálásnak megfelel a köz-
feszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszon- üzemi villamos hálózat és az azon túl kiépített di-
ként csoportosítva legyenek leválaszthatók, és esel üzemű, akkumulátoros vagy üzemanyagcellás
89
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 394. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § y) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
tartalék áramellátó berendezés, amelyek teljesítőké- ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan
pessége megfelelő a biztonsági funkciójú berende- megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folya-
zések egyidejű rákapcsolására és folyamatos üzemé- mathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket
nek fenntartására, a legkedvezőtlenebb helyzetet fi- a biztonsági világításra vonatkozó műszaki követel-
gyelembe véve. Az üzemszerű energiaellátás kima- ménynek megfelelő módon, vagy azzal egyenértékű
radása esetén a tartalék áramellátásra történő egy biztonságot nyújtó műszaki megoldással tudja bizto-
percen belüli automatikus átkapcsolásról gondos- sítani vagy kiegészíteni. Ilyen lehet a területen elhe-
kodni kell. lyezkedő különféle tárgyak világító módon történő
(4) Gázmotor kettős biztonságú betáplálás céljára megjelölése (utánvilágító fal- vagy padlójelölő csík
nem alkalmazható. vagy festék alkalmazásával). Az épület menekülé-
si útvonalain a vonatkozó műszaki követelménynek
395. § (1) Középmagas, magas épületben a 394. § sze- megfelelő, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyúj-
rint táplált leágazásokat kell kiépíteni a vonatkozó tó menekülési útirány-jelzőrendszert kell a biztonsá-
műszaki követelménynek megfelelően és ezen túl a gi világítás mellett létesíteni.
következő esetekben: (3) Az építményt és annak tűzszakaszait, helyiségeit
a) a hő- és füstelvezető rendszer működtetése, úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent tartóz-
b) a biztonsági világítás és menekülési útirányt jel- kodók megengedett időtartamon belül a veszélyezte-
ző rendszer részére. tett területről eltávozhassanak és az építmény elha-
gyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében
a menekülésre használható kijárati utakat az építmé-
136. Biztonsági világítás és jelek nyen belül – kivéve a családi házakat, a családi ház
jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat – a
396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt
vonatkozó műszaki követelményben foglalt módon,
jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítés-
vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki
ként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és
megoldással a (4) bekezdésben foglaltak szerint biz-
tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan meg-
tonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti)
oldást kell alkalmazni, mely a területen elhelyezke-
jelekkel kell felszerelni.
dő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelö-
lésekkel jelöli meg [gépek, berendezések, épületele- (4) A menekülési utakon, minden menekülésre igény-
mek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak be vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő fe-
utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölé- letti befogadóképességű helyiségekben a menekülé-
se] a) az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó si útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó műszaki kö-
építményben, vetelmény vagy azzal egyenértékű biztonságot nyúj-
tó műszaki megoldás szerinti menekülési útirány jel-
b) a legalább 2 szintes – több lakóegységet tartal- ző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embe-
mazó – lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös reknek a teljes menekülési útvonal mentén folyama-
használatú tereiben, tos és következetes vizuális információt közöl biz-
c) a közösségi épületekben, tonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figye-
d) az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására lemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az
alkalmas helyiségeiben, építmény, épület menekülési útvonalán legalább egy
e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden
szabadtéren és építményben, valamint esetben láthatónak kell lennie.
f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság 397. § (1) Minden menekülésre igénybe vehető kijára-
előírja. ti és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más
(2) Zárt füstmentes lépcsőházakban, valamint az épü- lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és bal oldalán el-
letek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok me- helyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell meg-
nekülési útvonalain biztonsági világítást kell fel- jelölni. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet
szerelni (a kisfeszültségű erősáramú berendezésekre tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotá-
vonatkozó általános előírások szerint). Magas épüle- ban a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges
tek, valamint zártfolyosós középmagas épületek me- információ eltűnik. (21. melléklet 1. ábra). A pánik-
nekülési útvonalain biztonsági világítást kell léte- zárral ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási me-
síteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is chanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
(2) A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőforduló- 399. § (1) Magasan telepített biztonsági jelek esetében
ja és környezete esetén legalább a lépcsők mene- a jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfel-
külés irányában lévő első lépcsőfokát el kell látni a jebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell rög-
menekülési útirányt jelző biztonsági jellel, a lépcső- zíteni. A magasan telepített biztonsági jeleknek kö-
házakban valamennyi szinten az adott szint számát zepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból is
utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni. A felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban
lépcsőfokokat a tömegtartózkodásra szolgáló közös- rögzített menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket
ségi épületekben menekülési vezetővonal-jellel kell a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út min-
megjelölni, valamint ott, ahol azt a tűzvédelmi szak- den irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni.
hatóság előírja. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a
(3) Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a menekülési út bármely pontján, minden esetben leg-
biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyomá- alább egy jelnek láthatónak kell lennie.
nyos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz ese- (2) Középmagasan telepített biztonsági jelek eseté-
tén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell ben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített
valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületek- jelek közé kell telepíteni. Az e módon telepített jelek
ben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel telepítési magassága maximum 1,8 méter, általában
kell tüntetni. szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás
(4) Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel kell igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket
ellátni elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyisé-
gekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem,
a) a füstmentes lépcsőházat és az e felé vezető utat, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számol-
b) a folyosók minden kereszteződését minden irány- ni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok,
ból, berendezési tárgyak alapján.
c) minden irányváltoztatást, (3) Alacsonyan telepített biztonsági jelek esetében a
d) bármilyen szintváltoztatást, biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószint-
e) a kötelezően előírt vészkijáratokat, től kis magasságban a vonatkozó műszaki követel-
ménynek, vagy azzal legalább egyenértékű bizton-
f) a menekülésre használható ablakokat, valamint
ságot nyújtó megoldásnak megfelelően kell telepíte-
g) a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben ni. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek leg-
közreműködők számára kívülről is, mely külső je- alább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutat-
lölés az épületek főbejáratánál elhagyható). niuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból
felismerhetőnek kell lenniük. Alacsonyan telepített
398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan
világító (utánvilágító vagy villamos működtetésű) telepített jelzések kiegészítéseként vagy az olyan he-
biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek leg- lyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anya-
alább a vonatkozó műszaki követelményben megha- gok, eszközök, valamint az ott található berendezési
tározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak tárgyak miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füst-
megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világí- fejlődéssel kell számolni.
tásra – a biztonsági világítási lámpatest megfelelő
fényerősségének biztosítása érdekében – tilos mene- 400. § (1) Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell
külési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni. létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével –
(2) A villamos működtetésű menekülési útirányt jel- az alábbi esetekben
ző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmen- a) kétszintesnél magasabb és 2000 m2 -nél nagyobb
tes áramforrásról kell működniük legalább a vonat- szintenként összesített alapterületű közösségi épü-
kozó műszaki követelményben előírt ideig. letek menekülési útvonalain,
(3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző b) zenés táncos szórakozóhelyek 50 fő feletti befo-
biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de gadóképességű helyiségeiben és menekülési útvo-
legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről nalain,
ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott ele- c) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekben, és
meket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserél- d) tömegtartózkodásra szolgáló építmények mene-
ni kell. külési útvonalain.
(2) A biztonsági jelek telepítésénél minden esetben a felismerési távolságon belül az épületen belül és
figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, va- szabadtéren egyaránt.
lamint az ott található anyagok füstfejlesztő képes- (2) A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági je-
ségét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján leket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 mé-
alacsonyan vagy középmagasan telepítendő a mene- teres magasságban, legfeljebb a füstmentes levegő-
külési útirányt jelző rendszer, ott a kijárati ajtók két réteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a
oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen
2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megje- felismerhetőek legyenek. A biztonsági jel rögzítési
lölni. magasságát a 21. melléklet 3. ábrája szemlélteti.
(3) Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet –
403. § (1) Az építmény kiürítése során szükséges,
magasan telepítendő menekülési útirányt jelző rend-
vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy ve-
szer esetében – az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban
szélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket a 398. § (1)
kell felszerelni.
bekezdésében foglaltaknak megfelelő utánvilágító
(4) A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsá- vagy világító biztonsági jelekkel kell megjelölni. A
gi jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter. veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten
(5) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kell kezelni
kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrende- a) az elsősegély felszereléseket, orvosi szobát,
zés) történő időleges vagy tartós használaton kívül
b) a hordágyakat,
kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó mene-
c) az önmentő eszközöket, valamint
külési útirány-jelzések működését letakarással, ki-
kapcsolással, leválasztással, vagy bármely más ha- d) a légzésvédelmi eszközöket, készülékeket.
tásos műszaki megoldással szüneteltetni kell. (2) Az elsősegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jele-
ket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méte-
401. § (1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett res magasságban, legfeljebb a füstmentes levegőré-
tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, teg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a
valamint felszámolása során használható tűzvédel- helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen
mi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak felismerhetők legyenek.
megfelelő világító biztonsági jelekkel kell megjelöl-
ni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten 404. § A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás so-
kell kezelni rán fontos tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket a
398. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vi-
a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket,
lágító vagy megvilágított módon, biztonsági jelekkel
b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrénye- (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal)
ket és azok környezetét, valamint kell ellátni. Kiemelten kell kezelni
c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont.
(2) A biztonsági jelek elhelyezésének változatait a 21. a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök keze-
melléklet 2. ábrája tartalmazza. lő szerkezeteit (hő- és füstelvezető, gázzal oltó),
(3) Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villa- b) a sprinkler központok bejáratait, a központon belül
mos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni az egyes kezelő szerkezeteket és azok környezetét,
úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza valamint c) a kulcsszéfeket és környezeteit.
azok működésképtelenségét.
(4) A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen 137. Lakásfunkciójú tűzszakaszok
meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy az-
zal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson. 405. § (1) Lakóépületben a lakások közötti elválasztó
falat és az egyes lakásokat elválasztó födémeket a
402. § (1) Ha a felismerési távolság 25 méternél na- tűzgátló fallal, illetve tűzgátló födémmel egyenérté-
gyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó elő- kű tűzállósági határértékű szerkezetként kell létesí-
jelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni teni.
90
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 405. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 32. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(2) 90 Középmagas vagy magas épületben található 142. Kórház, rendelőintézet betegellátó
lakások zárt menekülési útvonalára, vagy lépcsőház- funkciójú tűzszakaszai
ba nyíló bejárati ajtói legalább D EI 30 követelmény-
nek feleljenek meg. 410. § (1) A műtőket a technológiailag hozzá kapcso-
lódó gépészeti helyiségekkel együtt önálló tűzsza-
kaszban kell elhelyezni úgy, hogy annak a hőellátása
138. Szállodák szállásfunkciójú és a villamosenergia-ellátása, a légtechnikai és a mű-
tűzszakaszai téteket kiszolgáló bármely egyéb rendszere működő-
képessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze
406. § (1) A szálloda pinceszintjét bármely lakószint- esetén is biztosított legyen. A szükséges működési
tel összekötő szennyesruha-ledobó aknáját úgy kell időt az orvostechnológiai terv határozza meg.
kialakítani, hogy az egyes szintek közötti tűzter- (2) A kórház szerver-helyiségét, az intézmény
jedést ne tegye lehetővé. Biztosítani kell, hogy egészének üzemképességét szolgáló, a kórház-
az aknanyílások közül egyidejűleg egyszerre csak technológiától függő, kiemelt fontosságú helyisé-
egy lehessen nyitva (az alsó kidobónyílás kivételé- geit (diszpécser központ, szünetmentes áramforrás
vel). Ez helyettesíthető a szennyesruha-ledobó és a helyisége) tűzgátló szerkezetekkel körülhatárolva
szennyesruha-gyűjtő helyiségek által érintett tűzsza- kell kialakítani.
kaszok közül a mértékadó tűzállósági fokozat köve-
telményének megfelelő tűzgátló szerkezetekkel tör-
ténő körülhatárolásával. 143. Csarnokjellegű tűzszakaszokra
(2) A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtajai vonatkozó általános követelmény
legalább D EI 30 követelménynek feleljenek meg.
411. § Ha a közösségi funkciójú, tömegtartózkodású
csarnoképület tetőfödémének térelhatároló szerkeze-
139. Gépjárművek tárolására szolgáló te 60 kg/m2 felülettömeg alatti, akkor a térelhatároló
szerkezet fölötti hőszigetelés legalább A2-s1, d0 ka-
helyiségek, tűzszakaszok tegóriába tartozó anyag lehet.
407. § A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget
20 gépkocsi befogadóképesség fölött tűzgátló szerke- 144. Ponyvaszerkezetű építmények
zetekkel kell leválasztani az egyéb rendeltetésektől. tűzvédelmi követelményei
412. § (1) A tömegtartózkodás céljára szolgáló pony-
140. Színház, filmszínház funkciójú vaszerkezetű építmény héjazata legalább C-s2, d0
tűzszakaszok tűzvédelmi osztályú legyen.
(2) Az uszodákat és a jégpályákat legalább D-s2, d1
408. § (1) 8 m magasságot meghaladó színpadnyílás tűzvédelmi osztályú ponyvaszerkezettel is le lehet
esetén, ha a nézőtéren tartózkodók létszáma meg- fedni.
haladja a 300 főt, a közönségforgalmi területeket az
(3) Egyéb ponyvaszerkezetű építmények héjazatát
üzemi terektől (beleértve a színpadot is) külön tűz-
tűzvédelmi osztályba sorolási korlátozás nem érin-
szakaszként kell kialakítani.
ti.
(2) A díszlet- és kellékraktárakat, valamint a színhá- (4) A feszített ponyvaszerkezetű építmények tartó-
zi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló szerkezete a feszítő elemek kivételével legalább A1,
szerkezetekkel kell körülhatárolni. a feszítő szerkezete legalább C tűzvédelmi osztályú
anyagból készüljön.
141. Áruház, bevásárlóközpont
funkciójú tűzszakaszok 145. Ponyvaszerkezetű építmények
tűzállósága
409. § Tömegtartózkodásra szolgáló áruházak 500
m2 -nél nagyobb alapterületű raktárait a közönségfor- 413. § (1) A feszített ponyvaszerkezetű építmények
galmi terektől független tűzszakaszba kell helyezni. tartószerkezetei – a hőszigetelt héjalású ponyvaszer-
(3) A ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berende- b) GH1 : két egymás felett lévő nyílás (nyílászáró)
zés csak akkor telepíthető, ha az a közvetlen környe- egymástól való távolsága a homlokzati síkon mér-
zetre tűzveszélyt nem jelent. ve, méterben.
(3) A vízszintes tűzterjedés elleni gát legkisebb mé-
151. Ponyvaszerkezetű építmények, retét az alábbi képlettel kell meghatározni:
1,5 GH4 + GH3 > 0,90 m
tűzjelzés és tűzoltás
ahol:
419. § A tűzjelzést az I. fokú tűzvédelmi hatóság elő- a) GH4 : a falazatból kiülő fal, pillér vagy lizéna mé-
írása szerint a település adottságainak figyelembevé- rete, méterben,
telével kell megoldani. b) GH3 : a két egymás mellett lévő nyílás (nyílászá-
ró) távolsága, méterben.
420. § A tűz oltásához szükséges vízmennyiséget és a
kézi tűzoltó készülékeket a vonatkozó műszaki köve- (4) A vízszintes tűzterjedés elleni gát legkisebb mé-
telményben leírtak figyelembevételével kell biztosíta- retét a 17. melléklet 3. ábrája szerint kell meghatá-
ni. rozni.
91
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 421. § c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § z) pontjának megfelelően módosított szöveg.
Hatályos: 2012. 11. 13.
e) a kettős tűzfal lapostetőn túlvezetett tűzterjedés csökkenteni kell, vagy az adott tűzállóság elérésé-
elleni gát kialakítását a 17. melléklet 11. ábrája, re alkalmazott védelem vastagságát 20%-kal növelni
f) a függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát ki- kell.
alakítását a 17. melléklet 12. ábrája,
g) a függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát és 157. Teherhordó falak tűzállósági
tetősíkú mentési ablak kialakítását a 17. melléklet
13. ábrája szemlélteti.
határértékei
426. § (1) Téglafalak tűzállósági határértékét a 18.
melléklet 4. táblázata tartalmazza.
155. Gyakrabban alkalmazott
(2) Betonfalak tűzállósági határértékét a 18. mellék-
épületszerkezetek tűzállósági let 5. táblázata tartalmazza. A betonminőség C8/10
határértékei legyen.
(3) Vasbetonfalak tűzállósági határértékeit a 18. mel-
424. § 92 Új szerkezeteknél vagy azokban az esetek- léklet 6. táblázata tartalmazza. A betonminőség
ben, amikor a megoldás anyagminősége, keresztmet- C12/15 és C30/37 között legyen. A mellékletben
szete, mérete, terhelése, statikai modellje eltér a vo- meghatározott értékek vakolatlan falakra vonatkoz-
natkozó műszaki követelményben közöltektől, labora- nak. 1 cm vastag kétoldali vakolattal, vagy azzal
tóriumi vizsgálattal kell megállapítani a szóban forgó egyenértékű egyéb védelem mellett a tűzállóság 15
szerkezet tűzállósági határértékét. Kivételt képeznek perccel növekszik.
azok a szerkezetek, amelyek tűzállóságát számítással
is meg lehet határozni. A meglévő szerkezetek eseté-
ben a 18. melléklet 1-9. táblázataiban szereplő para- 158. Vasbeton födémszerkezetek
méterek tervezési értékként vehetők figyelembe. tűzállósági határértékei
427. § (1) Vasbeton lemezek tűzállósági határértéke-
156. Teherhordó pillérek, oszlopok it a 18. melléklet 7. táblázat tartalmazza. Beton-
tűzállósági határértékei minőség a vonatkozó műszaki követelmény szerint
C12/15 és C30/37 között legyen. Acélminőség: a vo-
425. § (1) Téglapillérek tűzállósági határértékeit a 18. natkozó műszaki követelmény szerinti melegen hen-
melléklet 1. táblázata tartalmazza. gerelt betonacélok. Az értékek a húzott acélbetétek
A 18. melléklet 1. táblázata a) a tömör téglából, határigénybevételére történt méretezés esetére, vala-
mint vakolatlan, tömör keresztmetszetű szerkezetek-
b) a pillértéglából, és re vonatkoznak. Az értékek statikailag határozott le-
c) a kevéslyukú téglából, készült szerkezetekre mezekre vonatkoznak.
irányadó. (2) A 18. melléklet 7. táblázatának alkalmazásakor
(2) Beton- és vasbeton pillérek tűzállósági határérté- a) a statikailag határozatlan, azaz egyik vagy mind-
keit a 18. melléklet 2. táblázata tartalmazza. Az ada- két végén befogott kéttámaszú vagy többtámaszú
tok tömör szelvényekre vonatkoznak. lemezek esetén az értékek 50%-kal növelhetők,
(3) Acélpillérek tűzállósági határértékeit a 18. mel- b) a két irányban teherhordó lemezekben az acélta-
léklet 3. táblázata tartalmazza. A 18. melléklet 3. karást a két sorban elhelyezett vasalás középérté-
táblázatában közölt értékek nyitott (I, U, Z) vagy kével (alsó síktól számított súlyvonal távolságával)
zárt, de belül üresen hagyott acélszerelvényekre vo- kell számításba venni, és a táblázatból nyert érté-
natkoznak, ha az acél melegen hengerelt és falvas- ket 25%-kal növelni (ez nem vonatkozik a három
tagsága legalább 5 mm. Ez esetben a védelem nél- él mentén támaszkodó házgyári elemekre),
küli szerkezet tűzállósági határértéke 15 perc. Hi- c) a BHS 55.50 (sima) és a BHB 55.50 (bordázott)
degen alakított vagy 5 mm-nél vékonyabb falú szel- jelű vasalással készített, két irányban teherhordó le-
vények esetében a tűzállósági határértéket 20%-kal mezek esetén a táblázatban nyert értékek 20%-kal
92
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 424. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 33. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
csökkentett értéke az irányadó, a betontakarást ez – az építményekhez olyan utat és területet kell biz-
esetben is a két elhelyezett vasalás súlyvonal távol- tosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem
sága jelenti, továbbá rendszeres közlekedésére és működtetésére.
d) a födémgerendák tűzállósági határértékeit, ha (2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó,
azok sík födémként nyernek alkalmazást, a 18. mel- 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű létesítménynél,
léklet 7. táblázatának D. oszlopa alapján kell meg- valamint a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó,
határozni. 50 000 m2 -nél nagyobb alapterületű létesítménynél
(3) Vasbeton gerendák tűzállósági határértékeit a 18. két, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas
melléklet 8. táblázata tartalmazza. A figyelembe vett bejáratot kell – két oldalon – létesíteni.
anyagminőségek az (1) bekezdés szerintiek legye- (3) A 429. §-ban, a 430. § (6) bekezdésében és a
nek. Az értékek a húzott acélbetétek határigénybe- 431. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek
vételére történt méretezés esetére, vakolatlan, tömör megfelelő tűzoltási területet kell kialakítani
keresztmetszetre vonatkoznak.
a) a 3000 m 2 – szintenkénti összesített – alapterü-
(4) A 18. melléklet 8. táblázatának alkalmazásakor letet meghaladó áruház, üzlet, vásárcsarnok, szál-
a) az előregyártott bordás födémpallók alkalmazá- loda, vegyes rendeltetésű épületek,
sakor két egymás mellé kerülő hosszborda együttes b) a 100 fő vagy azt meghaladó ellátott befogadóké-
szélességgel vehető figyelembe, pességű szociális otthon, valamint
b) a statikailag határozatlan szerkezetek esetén az c) a 300 fő összes befogadóképességet meghala-
értékek 50%-kal növelhetők, valamint dó gyermekkorúak oktatási intézményei, kórház,
c) a nagy szilárdságú, hidegen húzott acélbetétes mozgásukban és cselekvőképességükben korláto-
előfeszített födémgerendák tűzállósági határértéke zott személyeket ellátó intézmények esetében.
30%-kal csökkentett.
(5) Előfeszített tömör vagy üreges födémpallók, ha a 160. Középmagas, magas épületek
lemez vastagsága 80 mm vagy annál nagyobb, vala-
tűzoltási felvonulási területére és
mint a betontakarás legalább 15 mm, REI 30 tűzál-
lósági határértékkel vehetők figyelembe. A vasbeton útvonalára vonatkozó kritériumok
és feszített beton födémszerkezetek tűzállósági ha-
429. § E rendeletben foglaltak alapján a tűzoltási, fel-
tárértékének növelésére különböző vakolatok vagy
vonulási terület és útvonal kialakítását – a tűzoltási
egyéb tűzvédő bevonatok alkalmazhatók. A szerke-
felvonulási terület nélkül kialakított épületek kivételé-
zet tűzállósági határértékeit a 18. melléklet 9. táblá-
vel – a tűzvédelmi szakhatóság köteles a helyi adottsá-
zata tartalmazza.
goknak megfelelően (saját és segítségnyújtó egységek
(6) A 18. melléklet 9. táblázatának értékei csak hajlí- emelőinek, gépjárműfecskendőinek paraméterei alap-
tásra igénybe vett szerkezetekre vonatkoznak. Nyo- ján) a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az
móigénybevétel esetén az adott bevonati vastagság építési engedélyezési eljárás keretében. Az engedélye-
a táblázat eggyel nagyobb védelmi értékével vehető zési tervdokumentációban szereplő helyszínrajzon a
figyelembe (pl. 10 mm vastag mészhabarcs védel- tűzoltási felvonulási területet, utat, jól látható módon
mi értéke statikailag nyomott szerkezet esetében 21 jelölni kell.
perc).
építmény csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja a mentést biztosító technikai eszközök által elérhető
a 19. melléklet 1. táblázatában meghatározott távol- (17. melléklet 13. ábrája szerint).
ságra lehet a középmagas vagy magas épület hom- (4) A középmagas és magas épületek tűzoltásához
lokzati síkja előtt. szükséges vízellátási követelmények szempontjából
(3) A tűzoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb az általános érvényű előírásokon túl
5% lehet.
a) 94 a középmagas és magas épülettől legalább 1
(4) Ha a tűzoltási felvonulási területen vagy a felvo- tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten leg-
nulási terület és a mentésre alkalmas homlokzat kö- feljebb 50 méterre lennie kell, és
zötti területen fasor telepítésére kerül sor, a fák egy-
b) a 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási te-
más közötti távolsága a mentési oldalon legalább 15
rület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-ként he-
m. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy
lyezhetők el.
egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is.
(5) A tűzoltási felvonulási területnek a középmagas 432. § A tűzoltóság beavatkozását akadályozó és tiltott
és magas épület felőli oldalán közvilágítási szabad- helyen álló gépjárműben – ha az az akadálytalan tűz-
vezeték, közúti villamos járművek vezetékei vagy oltás érdekében elkerülhetetlen – a polgári jogi szabá-
egyéb, a tűzoltói beavatkozást akadályozó légveze- lyok értelmében a tűzoltóság okozhat kárt.
tékek nem helyezkedhetnek el.
(6) 93 A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűz- 433. § (1) 95 Ha a 430-431. §-okban megfogalmazott
oltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakí- kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem telje-
tani nem lehet. Ezeken a területeken a parkolási ti- sül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a tűzoltá-
lalmat táblával vagy aszfaltfestéssel jelölni kell. A si felvonulási területre vonatkozó előírások. Ha 3-nál
tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapok több kritérium nem teljesül, akkor a tűzoltási felvo-
1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat, nulási terület nem biztosított.
és ezt jelölni kell. (2) Középmagas épületekre a (3) -(6) bekezdésben
foglalt követelményeket kell alkalmazni, ha a tűzol-
431. § (1) A tűzoltási felvonulási területet megközelí- tási felvonulási területre vonatkozó előírások mara-
tő tűzoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, déktalanul nem biztosíthatók.
hogy a tűzoltó gépjárművek (emelők) a helyszínt
biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni. (3) Egy lépcsőház létesítése esetén előtérrel kiala-
kított túlnyomásos szellőztetésű, vagy természetes
(2) A középmagas és magas épületeknek a tűzoltá-
szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell kialakítani,
si felvonulási terület felé eső homlokzatán tűzsza-
az elsődleges épületszerkezetek – a fedélszerkezet
kaszonként és szintenként legalább kettő, mentésre
kivételével – elégítsék ki az I. tűzállósági fokozat-
alkalmas, legfeljebb 1,0 m mellvéd magasságú nyí-
hoz tartozó követelményeket. Ha az elsődleges épü-
lászáró, loggia vagy erkély helyezkedik el a mentés
letszerkezeteket a jogszabály alapján I. tűzállósági
feltételeinek biztosítására. A mentést elősegítő ab-
fokozatnak megfelelően kell létesíteni, akkor az épü-
lak osztás nélküli üvegezett felülete legalább 1,0 m
let valamennyi szerkezete elégítse ki az I. tűzállósági
szélességű és 1,50 m magasságú. A kizárólag men-
fokozat követelményeit.
tésre szolgáló nyílászáró lehet nem nyitható kivitelű
is. A mentésre szolgáló nyílászárók helye a homlok- (4) Több lépcsőház létesítése esetén az egyik lépcső-
zaton, illetve az épületen belül jól látható és mara- házat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani, és a
dandó módon jelölve van. A mentésre szolgáló ajtók lépcsőházak között az átjárást minden szinten bizto-
nyithatósága kívülről is biztosított. sítani kell.
(3) A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak (5) Szintenként kettőnél több tűzszakasz létesítése
alsó éle és az ablak alatti, legalább 1,0 m széles pa- esetén minden megkezdett két tűzszakasz után egy
dozat közötti távolság legfeljebb 0,6 m, és az ablak füstmentes lépcsőházat kell kialakítani oly módon,
93
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 430. § (6) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 34. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
94
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 431. § (4) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 35. §-ának megfelelően megállapított
szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
95
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 433. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aa) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
hogy az átjárás a lépcsőházak között minden szinten sődlegesen közterületen keresztül kell biztosítani.
biztosított legyen. Kivételes esetekben a tűzoltási felvonulási terület sa-
(6) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, ját telken, létesítményen belül is kialakítható.
ha az épület teljes területére kiterjedő, a vonatko- (2) Tűzoltási felvonulási terület és út a létesítendő
zó előírásoknak megfelelő automatikus tűzjelző és építménnyel szomszédos telken – közterület kivéte-
oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház füst- lével – nem jelölhető és alakítható ki.
mentes lépcsőházként kerül kialakításra, és a lép-
csőházak között az átjárás valamennyi szinten bizto- (3) 96 Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának
sított. Az elsődleges épületszerkezetek elégítsék ki módját az I. fokú tűzvédelmi hatósággal egyeztetni
– a fedélszerkezet kivételével – a I. tűzállósági fo- kell.
kozathoz tartozó követelményeket. Ha az elsődleges
épületszerkezeteket a jogszabály alapján I. tűzálló-
sági fokozatnak megfelelően kell létesíteni, akkor az 163. Tűzoltósági kulcsszéf
épület valamennyi szerkezete elégítse ki a I. tűzálló-
sági fokozat követelményeit. 436. § (1) Kulcsszéfeket kell telepíteni,
434. § (1) Magas épületek esetében, amennyiben a a) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű, „A”-„C”
tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgaz-
maradéktalanul nem biztosíthatók, az e szakaszban dasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények
foglalt követelményeket kell teljesíteni. esetében,
(2) Az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt b) bármely rendeltetésű magas közösségi épületben,
kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűz- c) a 6000 m2 -nél nagyobb alapterületű irodaépüle-
szakaszolni kell. tekben,
Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel ki- d) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű kereske-
alakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természe- delmi épületekben, logisztikai központokban, vala-
tes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell létesíteni, mint
hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A lépcső-
e) a 10 000 m2 -nél nagyobb alapterületű műemlék
házak között az átjárási lehetőséget minden szinten
és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületek-
biztosítani szükséges.
ben, ha azok területén beépített tűzjelző berendezés
(3) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, telepítésre kerül.
ha a (2) bekezdésben meghatározott tűzszakaszolá-
son, valamint a biztonsági felvonón túl, az épület (2) A kulcsszéfeket a bejárat, bejáratok közelében
teljes területére kiterjedő, a vonatkozó műszaki kö- kell elhelyezni.
vetelménynek megfelelő automatikus tűzjelző és ol-
(3) A kulcsszéfekben a bejárati ajtót nyitó kulcson kí-
tóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház előtér-
vül más rendeltetési egységek, közmű elzárást lehe-
rel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy termé-
tővé tevő helyiségek kulcsai is elhelyezhetők, a tűz-
szetes szellőzésű füstmentes lépcsőházként kerül ki-
védelmi hatósággal történő egyeztetés alapján.
alakításra, és a lépcsőházak között az átjárás vala-
mennyi szinten biztosított. A fentieken túl közösségi (4) Csak olyan tűzoltósági kulcsszéf alkalmazható,
épületben, annak teljes területén kihangosító rend- mely rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsít-
szert kell kiépíteni, mely a benntartózkodókat élő vánnyal, vagy az OKF magyarországi forgalmazási
szóval – a magyaron kívül legalább három nyelven – engedélyével.
értesíti a tűzriasztásról és a követendő magatartásról.
(5) A kulcsszéfet jól látható módon jelölni kell, úgy,
hogy az 10 m-ről felismerhető legyen. A táblával tör-
162. Általános követelmények ténő jelölés esetén annak mérete legalább 100×150
mm legyen, és a „KULCSSZÉF” felirat szerepel-
435. § (1) Az épületek megközelítését szolgáló utakat, jen rajta. Kiegészítésként elfogadható a sárga villogó
valamint a tűzoltási felvonulási utat és területet el- fény használata is.
96
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 435. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ab) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
97
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 439. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ac) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
98
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 440. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ad) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító – (4) A tűzcsapok, valamint szerelvényeik és tartozéka-
természetes vagy mesterséges víznyerő hely van, ik feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelmé-
b) amelyben a település mértékadó tűzszakasz- nyekben foglaltaknak.
területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más mű- (5) 100 A tűzcsapok telepítési helyét az I. fokú tűzvé-
szaki megoldásokkal (víztároló) biztosítják. delmi hatósággal egyeztetni kell.
(3) A vízmű magas és mély tárolójánál a tűzoltó gép-
443. § (1) A létesítményben annyi tűzcsapot kell lé-
jármű részére, NA 100 belső átmérőjű, műszakilag
tesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség
és a vonatkozó műszaki követelményeknek megfe-
egy időben kivehető legyen. A tűzcsapokat szerel-
lelő kialakítású, A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és
vénnyel kell ellátni. A szerelvényszekrényeket a tűz-
kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helyet kell kiala-
csapoktól 10 méteren belül kell elhelyezni. A köz-
kítani. Térszint feletti tároló esetén a csatlakozó he-
forgalom előtt nyitott létesítmények esetében a sze-
lyet vízszintesre, a talajszinttől 0,8 méter magasság-
relvények elhelyezése épületen belül a tűzvédelmi
ban kell kialakítani.
szakhatóság által meghatározott módon és helyen is
történhet.
166. Tűzcsapok (2) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghetőanyag-
tároló területétől, építménytől a megközelítési útvo-
442. § (1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban nalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcso-
a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűz- portok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb el-
csapnál 200 mm2 -es kiáramlási keresztmetszetnél helyezni nem szabad.
a) legalább 400 kPa (4 bar) kifolyási nyomás bizto- (3) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat lé-
sított az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- tesíteni, ha a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szük-
tozó létesítményekben, séges vízmennyiséget biztosítják, és a (2) bekezdés
b) legalább 300 kPa (3 bar) kifolyási nyomás bizto- követelményei is teljesülnek.
sított a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó léte-
(4) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy
sítményekben, és c) legalább 200 kPa (2 bar) kifo-
kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett
lyási nyomás biztosított
legalább egy sáv közlekedési út szabadon maradjon.
ca) a fali tűzcsapoknál, és
cb) a „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó
létesítményekben. 167. Fali tűzcsapok kialakítása
(2) Az éghető folyadékot feldolgozó létesítmények-
444. § (1) 101 Vezetékes vízellátás esetén a 442-443.
nél, valamint az „A”-„B” tűzveszélyességi osztály-
§-ban meghatározottakon túl – kivéve a többszintes
ba tartozó éghető folyadékot 1000 m3 -nél nagyobb
lakóépületeket és a (2) bekezdésben meghatározott
tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, vala-
építményeket – fali tűzcsapot is kell létesíteni
mint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alat-
ti vagy mélyhűtött „A”-„C” tűzveszélyességi osz- a) ahol azt jogszabály előírja, vagy
tályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessé- b) az „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó 200
ge meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték- m2 -nél, a „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szem- 300 m2 -nél, a „C” tűzveszélyességi osztályba tar-
pontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább tozó 500 m2 -nél, a „D” tűzveszélyességi osztály-
1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít. ba tartozó 1000 m2 -nél nagyobb alapterületű tűz-
(3) 99 A településen és a létesítményben – a 441. § szakaszban a 19. melléklet 3. táblázatban foglaltak
(2) bekezdésében foglaltak kivételével – az oltóvi- szerint.
zet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti (2) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban az
tűzcsapokkal kell biztosítani. épületekben, ahol a víz használata életveszélyt, tü-
99
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 442. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ae) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
100
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 442. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ab) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
101
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 444. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 36. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
zet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését előse- (4) A fali tűzcsap hálózatot a 19. melléklet 3. tábláza-
gítheti. ta szerint kell kialakítani, méretezni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyeken, to- (5) A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok
vábbá ahol a víz nem alkalmas az építményben kelet- a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani (a
kezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő megközelítési utat figyelembe kell venni), valamint
anyag oltására alkalmas – a tűzvédelmi hatóság által a fali tűzcsapok fedjék le a tűzszakasz teljes terüle-
meghatározott – tűzoltó berendezést, eszközt, készü- tét.
léket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen (6) A fali tűzcsapok létesítésekor a legkedvezőtle-
készenlétben tartani. nebb helyen az ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt
(4) 102 A fali tűzcsapok számát és helyét az illetékes I. kell elhelyezni.
fokú tűzvédelmi hatóság, a (3) bekezdés szerint a fa-
li tűzcsap helyett biztosított tűzoltó berendezés, esz- 446. § (1) A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a
köz, készülék, felszerelés és anyag mennyiségét és kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymé-
helyét – ha azt vonatkozó műszaki követelmény nem rést – az egyidejűség figyelembevételével – végezni
szabályozza – az I. fokú tűzvédelmi hatóság határoz- vagy végeztetni, és annak eredményét a tűzoltóság
za meg. részére igazolni.
(2) A jogszabály hatálybalépése előtt létesített szá-
(5) Az építményben a fali tűzcsap kialakítása feleljen
raz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra
meg a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy
is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor le-
azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.
het, ha helyette a vonatkozó műszaki követelmény
A lapos tömlővel szerelt falitűzcsap-szekrényben 1
szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű biztonsá-
db, legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el.
got nyújtó nedves fali tűzcsap hálózat kerül kiépí-
(6) A falitűzcsap-szekrényt biztonsági jellel kell meg- tésre.
jelölni, – amely feleljen meg a vonatkozó műszaki
(3) 105 A meglévő szárazfelszálló vezeték az I. fo-
követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenér-
kú tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható oly
tékű biztonságot nyújtson – a szekrény felett 2-2,5
módon, hogy a vízkivételi hely csak a hatodik és fö-
méteres magasságban úgy, hogy az a legtávolabbi
lötte minden második emeleten legyen biztosított.
felismerési távolságról is biztonsággal felismerhető
legyen. (4) 106 A vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhe-
lyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyit-
445. § (1) 103 Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a nyi- hatóság módját az első fokú tűzvédelmi hatósággal
tott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőhá- kell engedélyeztetni.
zak hűtött tereiben, az ömlesztett terménytároló épü- (5) 107 Az átalakított szárazfelszálló rendszert a be-
letek tároló részein, valamint a mezőgazdasági épü- járatoknál – a csatlakozó szintek feltüntetésével – és
letekben. az adott szinteken utánvilágító vagy világító jellel
(2) Füstmentes lépcsőházakban és előtereikben fali kell megjelölni.
tűzcsap elhelyezése tilos.
(3) 104 A fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe 168. Oltóvíz tározók
kell venni, hogy a fali tűzcsap csak az adott tűzgátló
nyílászáróval leválasztott tűzszakasz védelmét biz- 447. § (1) Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon
tosíthatja, másik tűzgátló nyílászáróval leválasztott nem oldható meg – önálló víztárolót (medencét, tar-
tűzszakasz védelmére nem tervezhető be. tályt) kell létesíteni.
102
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 444. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § af) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
103
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 445. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ag) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
104
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 445. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 37. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
105
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 446. § (3) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 38. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
106
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 446. § (4) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 38. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
107
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 446. § (5) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 38. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
(2) A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 169. Tűzoltósági beavatkozási központ
30 m3 -nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet
mélyebben a talajszintnél. 449. § (1) A tűzvédelmi szakhatóság által meghatá-
rozott létesítményekben tűzoltási beavatkozási köz-
(3) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, pontot kell kialakítani.
hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen.
(2) A tűzoltósági beavatkozási központ a létesítmény
(4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabad- bejáratánál vagy annak közelében – a tűzvédelmi
terület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 szakhatósággal igazolható módon egyeztetetten – ki-
métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell alakított olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavat-
mérni. kozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi be-
(5) Oltóvízként figyelembe vehető rendezések vezérelhetők.
(3) A tűzoltósági beavatkozási központot tűzgátló
a) a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb,
épületszerkezetekkel kell leválasztani az egyéb he-
technológiai víznek – a tűzoltásra való felhaszná-
lyiségektől.
lás miatt – a technológiai berendezésben veszélyt
nem előidéző, (4) A tűzoltósági beavatkozási központba szerelt ve-
zérlések működőképesség-megtartásának időtarta-
b) a település közüzemi vízműve víztárolójának tűz-
ma 90 perc legyen.
oltási célra biztosított
vízmennyisége is. (5) A tűzoltósági beavatkozási központba a tűzvédel-
mi szakhatóság által meghatározott tűzoltó technikai
(6) A tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3 alatti eszközök vezérléseit kell bekötni.
önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobba-
kat pedig minden megkezdett 100 m3 térfogat után
egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni. 170. Tűzoltósági rádióerősítő
448. § (1) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 450. § (1) 108 Építmények esetében a létesítés során
100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszin- vizsgálni szükséges a kárelhárítás során együttmű-
tes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA ködő szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfe-
100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. lelőségét.
A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talaj- (2) 109 Amennyiben a rádióforgalmazás nem vagy
szinttől 0,8 méter magasságban kell kialakítani. nem megfelelő módon biztosított az építményben, az
(2) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 m tá- EDR rendszer vonatkozásában beltéri kézi rádiós le-
volságra kell elhelyezni. fedettséget, azaz 1 m-es beltéri magasságban mini-
mum -85 dBm jelszintet biztosító berendezés kiépí-
(3) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem idő- tését a beruházónak biztosítania kell.
szakos természetes felszíni vizek (folyók, patakok,
tavak) is, amelyek a védendő építménytől 200 mé-
ternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a XXVII. FEJEZET
megközelítési útvonalon kell mérni. TŰZTÁVOLSÁG
(4) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az 171. Általános követelmények
tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és
az oltóvíz – a vízállástól függetlenül – mindig aka- 451. § Tűztávolság célja, hogy
dálytalanul kiemelhető legyen.
(5) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvé- a) a tűz átterjedését korlátozza,
nyeit és tartozékait a vonatkozó műszaki követelmé- b) a tűzoltó egységek beavatkozásának lehetőségét
nyek szerint kell felülvizsgálni és karbantartani. biztosítsa, valamint
108
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 450. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ah) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
109
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 450. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 39. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
110
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 455. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 40. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
111
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés o) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
112
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés p) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
466. § (1) Az eltávozást átmenetileg védett térbe, tűz- törvény szerinti családi napközi kialakítása során,
szakaszba, füstmentes lépcsőházba, vagy az építmé- amennyiben a családi napközi nem az épület föld-
nyen kívüli szabadtérbe kell biztosítani. szintjén vagy első emeletén helyezkedik el, a (2) be-
(2) A füstmentes lépcsőház közvetlenül a szabadba kezdésben foglaltakon túlmenően biztosítani kell a
vagy a védett téren keresztül a szabadba vagy tűz- kétirányú kiürítés lehetőségét, valamint a menekü-
gátló szerkezetekkel határolt előtéren keresztül két lésre számításba vett átriumok, közlekedők hő- és
eltérő tűzszakaszba biztosítsa a kiürítést. füstelvezetése tekintetében az 537-545. §-ban fog-
lalt előírások teljesülését.
(3) Szomszédos tűzszakaszba a kiürítés csak akkor
megengedett, ha az épületszerkezetekkel került le- 468. § 117 A kiürítésre számításba vett, vezérléssel mű-
határolásra. ködő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden eset-
Amennyiben a tűzszakaszhatár gépészeti berendezé- ben biztosítani kell.
sekkel (pl. vízfüggöny) került kialakításra, a kiürí-
469. § A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó
tés számítást addig kell végezni, amíg a benntartóz-
ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél
kodók épületszerkezettel határolt tűzszakaszba vagy
a menekülési útvonalon megengedett toló, billenő és
szabadba, vagy átmenetileg védett térbe nem jutnak.
emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét
(4) Az építmény kiürítése olyan legyen, hogy az át- oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonsá-
menetileg védett terekből, illetve tűzszakaszokból gosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó
biztosítva legyen a menekülők kijutása építményen személyek száma 20 m2 -enként az egy főt nem halad-
kívüli szabadtérbe. ja meg.
(5) 113 A menekülési útvonal szükséges szabad szé-
lességét kiürítés számítással kell meghatározni, ami 470. § (1) A kiürítésre számításba vett nyílászáró szer-
nem lehet kevesebb mint a (6) bekezdésben megha- kezetek – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására
tározott legkisebb szabad szélesség. szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászá-
rókat – csak a kiürítés irányába nyílhatnak. A tömeg-
(6) 114 A menekülési útvonal legkisebb szabad szé- tartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül
lessége – nyílászárók kivételével – az alábbiak: kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyit-
a) általános esetben 1,10 m, ható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető le-
b) mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésé- gyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerke-
re szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, zetekben a vésznyitók, pánikzárak feleljenek meg a
c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal leg-
esetében 1,65 m. alább egyenértékű biztonságot nyújtsanak.
(2) A menekülésre számításba vett lépcsőházba nyíló
467. § (1) Kényszertartózkodásra szolgáló épület ki- ajtó szabad nyíláskeresztmetszete nem lehet kisebb,
ürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tűz- mint a menekülésre számításba vett lépcső számított
védelmi szakhatóság, az őrzésvédelmi követelmé- szabad karszélessége.
nyekkel egyeztetett módon állásfoglalásban határoz-
za meg. 471. § A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürí-
(2) 115 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igaz- tésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába
gatásról szóló törvény szerinti családi napközi eseté- lépcső, padlóburkolatból kiálló küszöb nem építhető
ben a kiürítésre vonatkozó általános tűzvédelmi kö- be.
vetelményeket kell betartani. 472. § A menekülési útvonalat határoló szerkezetek
(3) 116 Az egy lakóegységen belül több, a gyerme- olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehető-
kek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló vé a mögöttük történő tárolást (szekrényfal).
113
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 466. § (5) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
114
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 466. § (6) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 41. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
115
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 467. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 42. § (1) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
116
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 467. § (3) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 42. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos:
2012.11.13.
117
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 468. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 43. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos:
2012.11.13.
473. § A kiürítés céljára 50 főnél több személy eseté- b) az építményszint elhagyására nem, de azon belül
ben íves karú lépcsőt számításba venni nem szabad. mozogni képes, vagy a mozgatható személyek szá-
Csúszda, felvonó (kivéve a menekülési felvonót), va- mára az adott építményszinten belül tűzgátló szer-
lamint 25%-nál meredekebb lejtő kiürítésre számítás- kezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell lé-
ba nem vehető. Vészlétrát, (kilépőt), vészhágcsót ki- tesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók
ürítés céljára ipari létesítmények, rendeltetések esetén egyidejű befogadására,
lehet használni. c) az önállóan mozogni képes személyek és a kor-
látozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biz-
474. § A vészlétrát (kilépőt), vészhágcsót vagy a kiürí-
tonsági felvonó és füstmentes lépcsőház kialakítá-
tés célját szolgáló egyéb szerkezetet a vonatkozó mű-
sával kell biztosítani,
szaki követelmény szerint, vagy azzal legalább egyen-
értékű biztonságot nyújtva szabad létesíteni. d) a kórházak intenzív részlegét és az elkülöní-
tést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló
475. § Az építményekben a lépcsőházat úgy kell elhe- épületrészt az a) -c) pontokban meghatározottakon
lyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló felül külön tűzszakaszként kell kialakítani.
helyiség és az önálló rendeltetési egység bejárata (3) Az (1) -(2) bekezdésben foglalt feltételek teljesü-
a) az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó lésének igazolása érdekében a tűzvédelmi tervdoku-
építményekben legfeljebb 15 méterre, mentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni
kell.
b) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
nyekben legfeljebb 30 méterre, 478. § (1) Ha állandó orvosi felügyelet nem biztosított,
c) a „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít- a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlá-
ményekben legfeljebb 50 méterre tozott személyek elhelyezésére szolgáló rendelteté-
legyen. sek kiürítésére vonatkozó követelményeket e szakasz
tartalmazza.
476. § A menekülési útvonal ajtóinál függöny, szélfo- (2) Egyszintes kialakítású épület vagy kizárólag a
gó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a ki- földszinten kialakításra kerülő rendeltetés esetén
járatot ne szűkítse. kétirányú menekülést kell biztosítani a szabadba.
A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit (3) Többszintes kialakítású épület esetén, ha a ren-
eltérő színű csíkkal kell megjelölni. deltetés a földszint feletti szinten is kialakításra ke-
rül és a rendeltetés homlokzati hossza nem haladja
meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében leg-
177. A mozgásukban vagy
alább egy lépcsőházat kell kialakítani, és szintenként
cselekvőképességükben korlátozott tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett te-
személyekkel kapcsolatos kiürítésre ret kell létesíteni, melyek között az átjárást biztosíta-
vonatkozó követelmények ni kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes
szintlétszám egyidejű befogadását.
477. § (1) Ha az állandó orvosi felügyelet biztosított, (4) Többszintes kialakítású épület esetén, ha a rendel-
a mozgásukban vagy cselekvőképességükben korlá- tetés a földszint feletti szinten is kialakításra kerül és
tozott személyek elhelyezésére szolgáló rendelteté- a rendeltetés homlokzati hossza meghaladja a 30 m-
sek kiürítésére vonatkozó követelményeket e szakasz t, a biztonságos kiürítés érdekében a (3) bekezdésen
tartalmazza. túlmenően kétirányú kiürítést kell biztosítani.
(2) Az egészségügyi és szociális intézményekben a (5) Középmagas épület esetében, ha a rendeltetés
mozgásukban vagy cselekvőképességükben korláto- 13,65 m felett kerül kialakításra, és a rendeltetés
zott személyek eltávolítását, biztonságát – az egy- homlokzati hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biz-
szintes épületek kivételével – úgy kell biztosítani, tonságos kiürítés érdekében a (4) bekezdésen túlme-
hogy nően a lépcsőházat füstmentesen kell kialakítani.
a) a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodásá- (6) Középmagas épület esetében, ha a rendeltetés
ra szolgáló helyiséget, helyiségcsoportot minden 13,65 m felett kerül kialakításra, és a rendeltetés
más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és leg- homlokzati hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonsá-
alább EI 30 tűzállósági határértékű és Sm minősí- gos kiürítés érdekében az (5) bekezdésen túlmenően
tésű füstgátló ajtóval kell leválasztani, biztonsági felvonót kell kialakítani.
együttesen a legnagyobb t2a értéket adja, vagy a sza- vi a számításba vett útvonalhoz tartozó haladá-
badtéri tömegrendezvény veszélyeztetett területének si sebességek a 22. melléklet 2. táblázata alapján
határáig tartó távolság, méterben (m), (m/min).
vi a számításba vett útvonalon a haladási sebességek (3) A kiürítés időtartama a szabadba vezető ajtók, va-
a 22. melléklet 2. táblázata alapján (m/min), lamint a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett
t2meg a kiürítés második szakaszára megengedett területének kijáratainak átbocsátóképessége alapján
időtartam a 22. melléklet 1. táblázata alapján, perc- (kijáratonként)
ben (min) t2c = ty2 + N3 < t2meg
———–
(2) A kiürítés időtartama a lépcsők vagy a menekülé-
kx3
si útvonal legszűkebb keresztmetszete (a menekülési
ahol:
útvonal legkisebb szabad szélessége) alapján, több-
szintes tűzszakaszok vagy menekülési útvonalon lé- t2c a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
vő szűkítés esetén rületének, az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény
n kiürítési időtartama a szabadba vezető ajtók, kijára-
t2b = N2 S Si3 < tok átbocsátóképessége alapján, min,
ty1 ——— ——– t2meg ty2 a szabadba vezető ajtó eléréséhez szükséges idő,
+ kx2 Vi a tűzszakasz helyiségei közül – a kiürítésnél számí-
i=1 tásba vett – a szabadba vezető ajtóhoz legközelebb
ahol: eső helyiség ajtajától mérve, illetve a szabadtéri tö-
megrendezvény esetén a veszélyeztetett területének
t2b a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
kijáratának eléréséhez szükséges idő, a veszélyfor-
rületének, az ellenőrzött tűzszakasz, építmény kiürí-
rástól mérve, min,
tési időtartama, a lépcsők átbocsátóképessége, vagy
N3 a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett te-
a menekülési útvonal legszűkebb keresztmetszete
rületéről, az ellenőrzött tűzszakaszból, az építmény-
alapján percben (min),
ből az adott kijáraton eltávolítandó személyek szá-
ty1 a lépcső, vagy a legszűkebb keresztmetszet el-
ma, fő,
éréséhez szükséges idő, továbbá – a szabadtéri tö-
ka szabadba vezető ajtók átbocsátóképessége a 480.
megrendezvények kivételével – a kiürítésnél számí-
§ (4) bekezdés szerint kell meghatározni,
tásba vett, hozzá legközelebb eső helyiség legköze-
x3 a szabadba vezető kijárat szabad nyílás-
lebbi ajtajától mérve, az útszakaszok alapján, perc-
szélessége, méterben (m).
ben (min),
N2 a lépcsőn, vagy a menekülési útvonalon lévő 483. § (1) 118 A kiürítésre tervezett átmenetileg védett
szűkítésen legnagyobb létszámot befogadó szintről, térnek a határoló szerkezetek tűzállósági határérté-
vagy a szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett kéig biztosítani kell, hogy
területéről a számításba vett lépcsőkön eltávolítandó a) a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása
személyek száma, vagy a legszűkebb keresztmetsze- nem érheti el az emberekre veszélyes értéket,
ten menekülők száma, b) a térben tartózkodók létszámához és a tartóz-
Si3 a lépcső és a lépcsőtől, vagy a legszűkebb ke- kodás időtartamához szükséges levegőmennyiség
resztmetszettől a szabadba vezető kijáratig, vagy a biztosított legyen,
szabadtéri tömegrendezvény veszélyeztetett terüle- c) az ott-tartózkodás időtartamáig az adott tér füst-
tének határáig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mentes legyen,
mérve, méterben (m), d) az adott térben az ott-tartózkodás időtartamáig
ka lépcső átbocsátóképessége megegyezik a kijára- világítást biztosított legyen.
tok 480. § (4) bekezdése szerinti átbocsátóképessé- (2) 119 A kiürítésre tervezett átmenetileg védett tér
gével, nem alakítható ki III. tűzállósági fokozatú 1-2 szin-
x2 a lépcsőkar(ok), vagy a legszűkebb keresztmet- tes épület tetőfödémén és IV-V. tűzállósági fokozatú
szet szabad szélessége, méterben (m), épületben.
118
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 483. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ai) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
119
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 483. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ai) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
182. Haladási sebességek hető anyag mennyisége a számításba vett értéknél ki-
sebb.
484. § A kiürítés sebességét a 22. melléklet 2. tábláza-
tának értékei szerint kell figyelembe venni a helyiség 488. § Nem vonatkozik a fejezet a külső nyílászáró
(közlekedő) alapterülete és a helyiségben (közlekedő- szerkezetek és nyílások nélküli, kizárólag mestersé-
ben) számításba vett személyek száma alapján. A lép- ges szellőzéssel ellátott építmények tűzállósági köve-
csők útvonalhosszaként (s) – beleértve a lépcsőpihe- telményeinek számítására.
nőket is – a szintkülönbség háromszorosát kell figye-
489. § Az alkalmazott jelöléseket és meghatározásokat
lembe venni.
a 23. melléklet 1. táblázata tartalmazza.
(2) A p tűzterhelést, MJ/m2 -ben, a következő képlet- zések, szigetelések, raktári anyagkészletek, bútorok
tel kell számítani alapján kell meghatározni.
p = p n + ps (4) Az állandó tűzterhelést az épületszerkezetek ég-
ahol: hető anyagai alapján kell meghatározni.
pn az időleges tűzterhelés, (5) Az időleges és az állandó tűzterhelést a következő
ps az állandó tűzterhelés. képletekkel kell kiszámítani:
(3) Az időleges tűzterhelést a gyártási folyamat-
ban előforduló éghető anyagok, valamint az éghe-
tő technológiai és egészségügyi-műszaki berende-
j k
S Mi × H i S Mi × H i
pn = i=1 ps = i=1
————————–; —————————-
S S
ahol: tén.
Mi az i-edik anyag tömege,120 kg, (2) Az a tényezőt a következő képlettel kell kiszámí-
Hi az i-edik anyag 1 kg-nyi tömegéből az égés során tani
felszabaduló hő mennyisége,121 MJ/kg, a= pn × an + ps × as
S az épület és építmény vagy részeik területe, m2 , ————————
j az időleges tűzterheléshez tartozó anyagok fajtái- pn + ps
nak száma,
k az állandó tűzterheléshez tartozó anyagok fajtái- (3) Az időleges tűzterhelés an tényezőjét és az állan-
nak száma. dó tűzterhelés as tényezőjét a következő képletekkel
kell kiszámítani
492. § (1) Az időleges tűzterhelés (pn ) normatív ér-
tékek alapján is meghatározható a 23. melléklet 7.
táblázatában felsorolt épületek és technológiák ese-
k
j
Mi × Hi ×ami S
S i=1 Mi × Hi ×ami
i=1
an = as =
—————————-; —————————-
j Mi × H i
S Mi × Hi kS
120
Ha az anyagok térfogata ismert, a tömegük (M) számításához szükséges testsűrűségi, halmazsűrűségi adatokat a 23. melléklet 2. táblázat
tartalmazza.
121
Az anyagok fűtőérték (H i ) adatait a 23. melléklet 2. táblázat tartalmazza.
i=1 i=1
a) 50%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folya- c) iroda tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatának
matban olyan zárt tartályokban (kamrákban, silók- 30. sora,
ban vagy csomagolóanyagokban) helyezik el, ame- d) öltöző tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatá-
lyek nem éghető anyagból készültek, és amelyek 500 nak 44. sora
◦ C-ig terjedő hőmérsékleten nem szenvednek káro-
irányadók.
sodást,
b) 50%-kal, ha a szilárd anyagokat -20 ◦ C alatt tárol-
ják, XXX. FEJEZET
c) 75%-kal, ha a szilárd anyagokat a gyártási folya- HŐ- ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
matban az a) pontban megadott zárt tartályokban tá- 191. Fogalommeghatározások
rolják, állandóan inert gázközegben,
d) 25%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo- 504. § E fejezet alkalmazásában
lyamat során az a) pontban feltüntetett zárt tartályok-
ban helyezik el, 1. átfolyási tényező (cv ) érték: a hő- és füstelvezető
hatásfoka, amely a hatásos nyílásfelület és a geomet-
e) 50%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo-
riai nyílásfelület hányadosa.
lyamatban az a) pontban megadott zárt tartályokban
helyezik el állandóan inert gázközegben, 2. érzékelő elem: a hő- és füstelvezető berendezés
azon egysége, amely a nyitószerkezet automatikus
f) 75%-kal, ha az éghető folyadékokat a gyártási fo-
működtetése céljából az általa felügyelt térben kelet-
lyamatban az a) pontban megadott zárt tartályokban
kező tűz fizikai kísérőjelenségeit folyamatosan vagy
helyezik el, azzal a feltétellel, hogy ezek a tartályok
ismétlődő időközökben érzékeli.
automatikus vagy távvezérlésű ürítőszerkezetekkel
vannak ellátva, és a távvezérlő hely a tároló helyi- 3. füstmentes levegőréteg (h): a padlószint fölötti
ségen kívül van és a tartályok 15 percen belül kiürít- azon légtér magassága méterben, amelynek a tűz so-
hetők. rán füstmentesnek kell lennie.
4. füstréteg vastagsága (Ef): a számítási belmagasság
500. § A helyszíni tényező (ft ) értékeit a 23. melléklet és a füstmentes levegőréteg közötti különbség.
4. táblázata szerint kell figyelembe venni.
5. füstszakasz: füstgátló épületszerkezetekkel hatá-
501. § A rendeltetési tényező (fr ) értékeit a 23. mel- rolt térrész.
léklet 5. táblázata szerint kell figyelembe venni. 6. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés,
502. § A biztonsági tényező értékeit (fb ) a 23. mellék- amely gépi úton lehetővé teszi a füstnek és a forró
let 6. táblázata szerint kell figyelembe venni. égésgázoknak a szabadba való kiáramlását.
7. hő- és füstelvezető: olyan szerkezet, amely nyitott
503. § (1) Lakó- és közösségi épületek, épületrészek állapotban lehetővé teszi a füstnek és a forró égés-
normatív tűzterhelési értékeit a 23. melléklet 7. táb- gázoknak a szabadba való kiáramlását természetes
lázatában rögzítettek szerint kell figyelembe venni. úton.
(2) Ipari és szolgáltatótevékenység normatív tűzter-
8. hő- és füstelvezető geometriai nyílásfelülete (Ag ):
helés értékeit a 23. melléklet 8. táblázata szerint kell
a hő- és füstelvezető szerkezetnek a tetőhöz, épü-
figyelembe venni.
letelemhez illeszkedő beépítési keretének névleges
(3) A táblázatban nem szereplő tevékenység, vala- szabad felülete.
mint az összes tárolási és mezőgazdasági épület tűz-
9. hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete (Aw ): az
terhelési értékeit a valóságnak megfelelően, a fejezet
elvezető szerkezet teljesen nyitott állapotában az ae-
előírásai szerint kell kiszámítani.
rodinamikailag számításba vehető áramlási kereszt-
(4) Összetett tevékenység esetén mód van az egyes metszet.
rendeltetések szerinti összeállításra. Az áruház ese-
10. hő- és füstelvezető rendszer: a hő- és füstelveze-
tén
tő, a hő- és füstelvezető berendezés, valamint csatla-
a) eladótér tekintetében a 23. melléklet 7. táblázatá- kozó elemei, a távműködtető rendszer, a légutánpót-
nak 1. sora, lás együttese, szükség esetén a füstszakasz határolás
b) raktártér esetében a tényleges adatok, szerkezetei.
11. kötényfal: a helyiség légterébe meghatározott (2) Ha a helyiségben vízköddel oltó berendezés van
mértékig benyúló olyan épületszerkezet vagy beren- beépítve, akkor az OKF határozza meg a hő- és füst-
dezés, amely a füstszakaszok elválasztására szolgál, elvezetés szükségességét, módját és mértékét.
korlátozva a füstnek és a forró égésgázoknak a szom-
508. § Nem kell hő- és füstelvezetést létesíteni
szédos füstszakaszba való átterjedését.
12. nyitószerkezet: olyan szerkezet vagy szerkezet- a) az 50 MJ/m2 -nél kisebb időleges tűzterhelésű he-
együttes, amely nyitja a hő- és füstelvezetőket. lyiségekben,
13. számítási belmagasság (H): a padlószint és a tö- b) az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytá-
dém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmaga- roló épületekben,
sabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti tá- c) az olyan, nem közösségi jellegű helyiségben, csar-
volság, méterben megadva. noképületeknél, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nél-
küli (hidegtető), és olyan anyagból készül, amely-
nek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása
192. Általános rendelkezések (E<15), valamint ha az épületben álmennyezet vagy
a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül be-
505. § (1) Az építmények 1200 m2 -nél nagyobb alap- építésre.
területű helyiségeiben, valamint ott, ahol azt jogsza-
bály vagy a tűzvédelmi szakhatóság – a személyek 509. § (1) A beépített automatikus tűzjelző berende-
biztonsága vagy a beavatkozás hatékonyságának ja- zés létesítése esetén, annak bármely jelére – a kézi
vítása érdekében – előírja, hő és füst elvezetést kell jelzésadók jelének kivételével – a hő- és füstelveze-
kialakítani. tő rendszernek automatikusan kell indulnia, továbbá
a kézi indítás lehetőségéről is gondoskodni kell.
(2) A hő- és füstelvezetésről jogszabály szerint, en-
nek hiányában a tűzvédelmi szakhatósággal egyez- (2) A hő- és füstelvezetés kivezetése nem történhet
tetett módon kell gondoskodni. tűzoltási felvonulási területre, kiürítési útvonalra,
valamint menekülésre számításba vett kijáratra.
(3) A hő- és füstelvezető rendszert úgy kell megter-
(3) A hő- és füstelvezető rendszer csak elszívó (de-
vezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy
presszív) vagy kiegyenlített nyomásviszonyú rend-
tűz alkalmával működőképes legyen, a füstöt és a
szer lehet.
forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse,
(4) Depresszív jellegű hő- és füstelvezetés esetén he-
és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes levegő-
lyiségben kialakuló depresszió nem haladhatja meg
réteget.
az 50 Pa-t.
506. § (1) Az 1200 m2 -nél nagyobb alapterületű he-
lyiségek, csarnokok, pinceszinti helyiségek és a me- 193. A hő- és füstelvezető
nekülésre számításba vett lépcsőházak, átriumok,
közlekedők hő- és füstelvezetését, füstmentesítését 510. § A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi kö-
ezen fejezet előírásai szerint, vagy egyedileg kell ter- vetelményeket kell érvényesíteni:
vezni, kialakítani.
a) a hő- és füstelvezető szerkezeti anyagai legalább D
(2) Egyedinek számít a nem jogszabály szerinti kiala-
tűzvédelmi osztályúak legyenek,
kítás.
b) a tűz során várhatóan bekövetkező sérülés vagy
(3) 122 A nem e fejezet szerint, egyedileg tervezett alakváltozás a hatásos nyílásfelületet ne csökkentse,
műszaki megoldás megfelelőségét az OKF által el- valamint
fogadott számítógépes szimulációs programmal kell
c) a szél- és hóterhelés, továbbá jegesedés a hő- és
ellenőrizni, mely alapján az OKF a műszaki megol-
füstelvezető szerkezet működését ne akadályozza.
dást jóváhagyhatja.
511. § A hő- és füstelvezetővel szemben az alábbi spe-
507. § (1) Nem megengedett a hő- és füstelvezetés ki- ciális követelményeket kell érvényesíteni:
alakítása azokra a helyiségekre, ahol térfeltöltés el-
vén működő beépített oltó berendezés létesül. a) megbízhatósági nyitási ciklusok száma
122
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 506. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 44. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
aa) közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re d) szélterelők vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapí-
1000, tású legyen,
ab) egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300, e) külső szívóhatással szembeni ellenállása, statikus
ac) szellőztetési funkciók közösségi rendeltetésű ellenállás: WLmin = 1500 Pa,
füstszakasz esetén Re 10 000 + 1000, f) hővel szembeni ellenállása: B = 300 ◦ C.
ad) szellőztetési funkciók esetén Re 10 000 + 300,
b) a szerkezet nyitását biztosítani kell max. 250 Pa 194. Geometriai nyílásfelület
függőleges megoszló terhelés (hóterhelés, jelzése: meghatározása
SL) esetében is,
c) az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitás biz- 512. § (1) 123 A hő- és füstelvezető és légutánpótlás
tosítása a következők szerint történjen: hatásos nyílásfelületéből a geometriai nyílásfelületet
az átfolyási tényező segítségével a következő módon
ca) általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 ◦ C, kell meghatározni:
cb) hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = -
15 ◦ C hőmérsékleten kell biztosítani, amennyiben a
technológiai hőmérséklet nem kisebb, mint -21 ◦ C.
(2) 124 Az átfolyási tényező megállapításához a beépí- a (alfa) – a füstelvezető nyílás síkjának a vízszintes-
teni kívánt gyártmány akkreditált laboratórium által sel bezárt szöge
meghatározott és rögzített cv értékét, annak hiányá- (4) 125
ban a 25. melléklet 2-7. ábráiban feltüntetett értéket
kell figyelembe venni. Az oldalfalba épített természe-
tes hő- és füstelvezető, valamint légpótló nyílások át- 195. Mesterséges hő- és füstelvezetés
folyási tényezőit – akkreditált laboratóriumban mért
cv érték hiányában – a 24. melléklet 1/a. és 1/b. táblá- 513. § (1) A gravitációs elven működő hő- és füstel-
zatai szerint kell meghatározni. vezető helyettesíthető hő- és füstelvezető berendezés
telepítésével.
(3) A ferdesíkú füstelvezetők beépítésénél, ha az át- (2) A hő- és füstelvezető berendezés tervezése során
folyási tényező megállapításához a 25. melléklet 2- e szakasz rendelkezéseit kell figyelembe venni.
7. ábráiban feltüntetett értéket vették figyelembe, a
514. § (1) A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelüle-
geometriai nyílásfelületből a tényleges nyílásfelüle-
tének minden négyzetmétere helyett a hő- és füst-
tet a füstelvezető nyílásának síkja alapján a követke-
elvezető berendezésnek 2 m3 /s légáramlási sebessé-
ző képlettel kell kiszámítani:
get kell biztosítani úgy, hogy a füstgázok ne juthas-
Af = Ag sanak más védett helyiségbe, füstszakaszba. A szá-
———————————- mított térfogatáramot 20 ◦ C környezeti hőmérsékle-
Ö1-(5/9 × sin 2 a) ten kell figyelembe venni. A levegő sűrűsége p = 1,2
ahol: kg/m3 .
Af - a füstelvezető tényleges nyílás felülete m2 -ben (2) Természetes légutánpótlás esetén a levegő-
Ag - a geometriai nyílásfelület m2 -ben bevezető nyílások hatásos nyílásfelülete legalább
123
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 512. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 45. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
124
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 512. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 45. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
125
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés t) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílás- (6) A légutánpótlás légcsatorna-hálózatának kialakí-
felülettel rendelkező füstszakasz számított hő- és tása feleljen meg a hő- és füstelvezető rendszer mű-
füstelvezető hatásos nyílásfelülete. ködőképességi idő követelményének.
(3) Egy tűzszakaszon belül – több füstszakasz esetén
517. § (1) A légcsatorna-hálózatban a megengedett
– legalább kettő füstszakasz egyidejű működésére
légsebesség maximum 15 m/s lehet.
kell a hő- és füstelvezető berendezést méretezni.
(2) A légutánpótlás levegő-bevezető nyílásainál a ma-
515. § (1) A hő- és füstelvezető berendezésben alkal- ximális sebesség az effektív keresztmetszetre vonat-
mazott ventilátoroknak, a meghajtó villamos moto- koztatva 5 m/s lehet.
roknak és tápellátó rendszereiknek legalább 400 ◦ C-
(3) A levegőbevezető-nyílásokat lehetőleg a számítá-
os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább
si belmagasság alsó harmadában kell elhelyezni.
90 percig kell üzemképesnek lenniük.
(2) Csak olyan típusú ventilátor telepíthető a hő- (4) A légbevezető nyílás csappantyúja automatikus
és füstelvezető berendezésbe, melynek üzemvitelét működésű legyen, depresszív jellegű hő- és füstel-
akkreditált vizsgálólaboratóriumban vizsgálták, jel- vezetés estén a rugó vagy súlyterheléses megoldás
leggörbéjét hitelesítették, és megfelel a vonatkozó is elfogadható.
műszaki követelményeknek.
(3) A hő- és füstelvezető berendezés ventilátorának 197. A légcsatorna-hálózat
kilépési pontján a névleges keresztmetszetre vonat- nyomásveszteségének meghatározása
koztatott sebesség nem haladhatja meg a 20 m/s-ot.
(4) Az elszívó csonkok vagy légelvezető nyílások el- 518. § (1) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségét
helyezésére a gravitációs elvezető nyílásokra vonat- 20 ◦ C környezeti hőmérséklet feltételezésével kell
kozó műszaki követelmények az irányadók. számítani. A levegő sűrűsége p = 1,2 kg/m3 , visz-
(5) 126 A légutánpótlásba csak olyan ventilátor tele- kozitása v = 15,273×10 -6 m2 /s.
píthető, melynek üzemvitelét akkreditált vizsgálóla- (2) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségének szá-
boratóriumban vizsgálták, jelleggörbéjét hitelesítet- mításakor a kilépési veszteséget is figyelembe kell
ték. venni.
(3) A nyomásveszteség számításába a levegőbevezető-
196. A légcsatorna-hálózat nyílások és az ehhez kapcsolódó légcsatorna elemek
nyomásveszteségét is figyelembe kell venni.
516. § (1) A hő- és füstelvezető rendszer elvezető (4) A légcsatorna-hálózat nyomásveszteségét az aláb-
légcsatorna-hálózatának 400 ◦ C füstgázhőmérsékle- bi összefüggéssel kell számítani:
tet figyelembe véve legalább 90 percig működőké-
Dpö > Dpö ˊ= S Dpˊi + Dpˊk
pesnek, állékonynak és A1 tűzvédelmi osztályúnak
kell lennie. amely egyenletben
(2) A hő- és füst elvezetésének légcsatorna-hálózatát /\pö [Pa] – a ventilátor összes nyomásnövekedése a
és tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a hőtá- névleges térfogatáramon
gulások (400 ◦ C) felvételére alkalmas legyen. /\p’ö [Pa] – a csőhálózat teljes nyomásvesztesége a
névleges térfogatszállításon
(3) A hő- és füstelvezetés megfelelő működéséhez a
tervezés során a hő- és füstelvezetés és légutánpót- S Dpˊi [Pa] – a csőhálózat egyes elemeinek
lás légcsatorna-hálózatának nyomásveszteségét is fi- nyomásvesztesége a névleges térfogatszállításon
gyelembe kell venni. /\pk [Pa] – a ventilátoron vagy a csőhálózaton kilépő
levegő nyomásvesztesége
(4) A légcsatorna-hálózatot a lehető legrövidebbre
kell kialakítani, a legkevesebb iránytörés alkalmazá- a) A légcsatorna hálózat egyes elemeinek nyomás-
sával. veszteségét az alábbi összefüggéssel kell számolni:
(5) A hő- és füstelvezetés és légutánpótlás
légcsatorna-hálózata más tűzszakaszon legalább
REI 90 szerkezetekkel határolt módon haladhat ke-
resztül.
126
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 515. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 46. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
OptiJus © Opten Kft. – 124. – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
æ S ö
Dpi = r Vi 2 è li li + j ø leji
—- ——
2 di
amely egyenletben vi - az adott légcsatorna szakaszban a sebesség
p- a levegő sűrűsége 20 ◦ C-on (1,2 kg/m3 ) (m/s)
b) A csősúrlódási tényezőt (2i ) az alábbiak és a 25. Az adott szakasz névleges térfogatáramából az ef-
melléklet 1. ábra szerint kell számítani: fektív sebességek a folytonossági tétellel határozha-
reynolds szám: tók meg:
o
Re = vi di 3
V= V (m /h)
——–
————
v
3600 Aeff
ahol v(m2 /s) a levegő viszkozitása 20 ◦ C-on,
ahol Aeff az effektív felület (m2 )
relatív érdesség: k/di
mely egyenletben „k” (az alkalmazott légcsatorna fe-
lületi érdessége) szerelt légcsatorna estén 0,15 mm, 198. Csarnoképületek és csarnok
beton légcsatorna esetén 2 mm, falazott légcsatorna jellegű helyiségek hő- és füstelvezetése
estén 4 mm.
A k/di értéke maximum 0,05 lehet. A relatív érdes- 519. § A csarnoképületek és csarnok jellegű helyisé-
ség számításakor az egyenértékű átmérőt vagy a kör gek hő- és füstelvezetését az 520-526. § előírásainak
keresztmetszetű légcsatorna átmérőt mm-ben kell he- megfelelően kell tervezni és létesíteni.
lyettesíteni.
520. § A hő- és füstelvezető rendszer kézi működteté-
c) A kilépési veszteséget ( /\pˊk ) az alábbiak szerint sét védett – a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett –
kell számítani helyről kell biztosítani.
Dpˊk = r
——– v 2
2 199.127
ahol v(m/s) a kilépésnél a légcsatorna-hálózat effek-
521. § (1) A hő- és füstelvezetés hatásos nyílásfelüle-
tív keresztmetszetére vonatkoztatott sebesség, vagy
tének nagysága függ
a ventilátor névleges effektív felületére vonatkozó
sebesség. a) a számítási belmagasságtól,
127
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés q) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
b) az elérni kívánt füstmentes levegőréteg magassá- (2) A tárolás maximális magassága nem haladhatja
gától, valamint meg a kötényfal benyúlásának alsó síkját.
c) az épület, helyiség rendeltetésétől. (3) A kialakításnál figyelembe kell venni, hogy tech-
(2) A hő- és füstelvezetés füstszakaszonkénti hatásos nológiai berendezés (darupálya) a kötényfal benyú-
nyílásfelületét az 522. § (4) bekezdésében foglaltak lásának mértékét korlátozhatja. Ha épületszerkezet-
szerint kell meghatározni. tel a kötényfal nem alakítható ki, akkor mobil kö-
(3) A hő- és füstelvezetés füstszakaszonkénti hatá- tényfalat kell alkalmazni.
sos nyílásfelületét a füstszakasz alapterület méreté- (4) A kötényfal anyaga legalább B tűzvédelmi osztá-
vel arányosan csökkenteni nem szabad. lyú és E 30 tűzállósági határértékű, vagy a rögzítő
elemeivel együtt A1 tűzvédelmi osztályú és E 15 tűz-
522. § (1) A füstmentes levegőréteg magassága 6 m
állósági határértékű legyen.
számítási belmagasságig 3 m, 6 m-nél nagyobb bel-
magasság esetében annak legalább a fele legyen. 525. § (1) A hő- és füstelvezetők a füstszakaszban le-
(2) A füstmentes levegőréteg magasságát a csarnok hetőleg egyenletes elosztásban legyenek beépítve. A
raktározási, tárolási, használati magasságához kell hő- és füstelvezetők az épületek között vagy az egy
igazítani. épületen belüli tűzszakaszok között a tűz átterjedé-
(3) Az épületet rendeltetés szerint, valamint a termé- sének veszélyét ne növeljék.
keket és a tárolt anyagokat méretezési csoportokba (2) Két hő- és füstelvezető közötti távolság legalább
kell besorolni a 24. melléklet 2-4. táblázatai szerint. akkora legyen, mint kettőjük nagyobbik oldalmére-
Ha a keresett rendeltetés, technológia vagy termék, tének vagy átmérőinek összege.
anyag a felsorolásban nem szerepel, a besorolást,
(3) A hatékony elvezetés érdekében közösségi funk-
összehasonlítással az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság
ciójú tűzszakaszban 200 m2 -ként, egyéb esetben
határozza meg.
300 m2 -ként legalább egy hő- és füstelvezetőt kell
(4) 128 Az egy füstszakaszban létesítendő hatásos nyí- beépíteni. A hő- és füstelvezetők egymástól vagy a
lásfelületet a számítási belmagasság, a füstmentes tető szélétől és a falaktól mért távolsága legfeljebb
levegőréteg magassága és a méretezési csoport alap- 20 m legyen.
ján a 24. melléklet 5. táblázat alapján kell meghatá-
rozni. (4) A 12◦ -nál nagyobb hajlású tető esetében a hő- és
füstelvezetőt úgy kell beépíteni, hogy a geometriai
középpontja magasabban legyen, mint a számítási
200.129 belmagasság.
(5) A hő- és füstelvezető nyitószerkezete egyaránt le-
523. § (1) A füstszakasz alapterülete legfeljebb 1600
het mechanikus, pneumatikus vagy villamos műkö-
m2 , oldalmérete, pedig legfeljebb 60 m legyen.
désű.
(2) Nagyobb alapterület vagy oldalméret esetében a
tér füstszakaszolására kötényfalat kell alkalmazni. 526. § (1) A számítási belmagasság felezősíkja alatt
Az így kialakított füstszakaszok azonos technológi- kielégítő mértékű légutánpótlás bevezetéséről kell
ájú térben lehetőleg azonos méretűek legyenek. gondoskodni a hő- és füstelvezetés aerodinamikai
(3) A füstszakasz alapterületének mérete növelhető, működésének elősegítse érdekében.
ha a hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra (2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete legalább
előírt geometriai felületét minden megkezdett 100 akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelü-
m2 -ként 10%-os arányban növeljük, de egy füstsza- lettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek
kasz sem lehet 2000 m2 -nél nagyobb. hatásos nyílásfelülete.
524. § (1) A kötényfal a lehető legnagyobb mértékben (3) Számításba vehetők légutánpótlásra a füstmentes
nyúljon be a légtérbe. A kötényfal igazodjon a füst- levegőrétegben lévő nyitható ablakok, valamint aj-
mentes levegőréteg magasságához, azonban annak tók és kapuk, ha azok a hő- és füstelvezetés indítási
minimális mérete legalább 1 méter legyen. jelére nyílnak.
128
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 522. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés r) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
129
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés s) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
(4) A légutánpótló nyílásfelületek kiválthatóak befú- a) feltételezni kell, hogy a lépcsőház főbejáratának
vással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető ha- szintjén és egy felső szinten 1-1 ajtó nyitott, a többi
tásos nyílás felület minden m2 -e helyett 2 m3 /s lég- szinten csukottak az ajtók, a felső szinten a legna-
áramlási sebességet kell biztosítani. gyobb felületű nyílászárót kell figyelembe venni,
b) a lépcsőházi nyitott ajtók légveszteségi értéke a
szabad nyílás m2 -enkénti felületére számítva 1,0
201. Lépcsőházak hő- és füstelvezetése, m3 /s.
füstmentesítése
527. § (1) A lépcsőházak kialakítása során e szakasz 202. Természetes szellőzésű füstmentes
rendelkezéseit kell figyelembe venni. lépcsőházak
(2) A hő- és füstelvezető szerkezet hatásos nyílásfe-
lülete zárt, nem füstmentes lépcsőházak esetén az 529. § A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház
alapterület 5%-a, de legalább 1 m2 . kialakítása szerint lehet nyitott, amikor annak pihenői
szintenként a szabad levegőn keresztül csatlakoznak
(3) A zárt, nem füstmentes lépcsőház hő- és füstelve- az épület közlekedő teréhez.
zető szerkezetét annak legfelső szintjén kell beépíte-
ni. 530. § (1) A természetes szellőzésű füstmentes lép-
csőház kialakítása szerint lehet zárt lépcsőház,
(4) Az előző pontoktól eltérő kialakítást az első fokú
amely teljesen átszellőző nyitott előtéren át kapcso-
tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
lódik az épület zárt közlekedő teréhez, vagy közvet-
(5) A hő- és füstelvezetés, valamint a füstmentesítés lenül kapcsolódik az épület nyitott közlekedő teré-
kézi indítási lehetőségét valamennyi szintről bizto- hez.
sítani kell.
(2) A teljesen átszellőző nyitott előtérnek vagy közle-
(6) A (2) -(5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkal- kedő térnek legalább az egyik oldalán az összes fal-
mazni az olyan kétszintes épületek esetén, ahol a két felület 20%-ának megfelelő szabad nyílást kell biz-
szint egy rendeltetési egységet vagy egy összefüggő tosítani.
légterű helyiséget alkot. (3) A zárt füstmentes lépcsőház légteréhez csak a tel-
jesen átszellőző nyitott előtér, vagy nyitott közleke-
528. § (1) 130 A lépcsőház gravitációs elven működő
dő tér és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat.
hő- és füstelvezetése túlnyomásos szellőzéssel he-
lyettesíthető. (4) Mind az előtér és a zárt közlekedő tér között,
mind pedig az előtér és a zárt füstmentes lépcső-
(2) A lépcsőház légellátó rendszerének olyan venti-
ház között olyan térelválasztó szerkezetet kell kiala-
látora legyen, amelynek karakterisztikája biztosítja,
kítani, amelyben a menekülés irányába nyíló, auto-
hogy a lépcsőházban csukott nyílászárók esetén a
matikus csukó-szerkezettel ellátott, küszöb nélküli
résveszteségek figyelembevételével legalább 25 Pa,
és legalább a kiürítési számításokban meghatározott
de legfeljebb 50 Pa túlnyomás legyen a hozzá csat-
szélességű ajtószerkezet van beépítve. A füstmentes
lakozó terekhez viszonyítva. Ha a ventilátor karak-
lépcsőházba nyíló ajtó Sa, míg az előterébe nyíló ajtó
terisztikájával a nyomásmaximumot meghaladó túl-
Sm minősítésű legyen.
nyomás keletkezik, a lépcsőházat méretezett, nyo-
máslevezető felülettel kell ellátni, mely szomszédos (5) Az előtérhez csak a felvonóakna, továbbá „E” tűz-
tűzszakaszba nem nyílhat. A nyomáslevezető rend- veszélyességi osztályba tartozó helyiségek és az épü-
szer keresztmetszetét úgy kell méretezni, hogy let közlekedő terei csatlakozhatnak.
(6) Az előtér alaprajzi méretei nem lehetnek kisebbek
a) a nyomáslevezető rendszerhez csatlakozó légcsa- a menekülési útvonal számított szélességi méretei-
tornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s, nél. E területet sem nyílószárny, sem egyéb szerke-
b) a nyomáslevezető rendszer összesített nyomás- zet nem szűkítheti le e mérték alá.
vesztesége nem haladhatja meg az 50 Pa-t. (7) A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház a
(3) A lépcsőházba bevezetendő levegőmennyiséget pinceszintekhez szellőztetett tűzgátló előtéren ke-
úgy kell számítani, hogy resztül kapcsolódjon.
130
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 528. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aj) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
531. § (1) A lépcsőház légteréhez csak a biztonsági 532. § (1) Az előtérrel kialakított túlnyomásos szellőz-
felvonó aknája és az épület közlekedő terei csatla- tetésű füstmentes lépcsőház légteréhez csak az előtér
kozhatnak. és a biztonsági felvonó aknája csatlakozhat.
(2) Az előtér méretei nem lehetnek kisebbek a me-
(2) A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének nekülési útvonal számított szélességi méreteinél. E
olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztiká- területet sem nyílószárny, sem egyéb szerkezet nem
ja biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott szűkítheti.
nyílászárók esetén a résveszteségek figyelembevéte-
lével legalább 25 Pa, de legfeljebb 50 Pa túlnyomás (3) Mind az előtér és a kapcsolódó terek között,
legyen a hozzá csatlakozó terekhez viszonyítva. mind pedig az előtér és a füstmentes lépcsőház kö-
zött olyan térelválasztó szerkezetet kell kialakíta-
(3) Ha a ventilátor karakterisztikájával a nyomásma- ni, amelyben a menekülés irányába nyíló, automati-
ximumot meghaladó túlnyomás keletkezik, a lépcső- kus csukószerkezettel ellátott, küszöb nélküli és leg-
házat méretezett, nyomáslevezető felülettel kell el- alább a kiürítési számításokban meghatározott szé-
látni. A nyomáslevezető rendszer keresztmetszetét lességű ajtószerkezet van beépítve.
úgy kell méretezni, hogy
533. § (1) A füstmentes lépcsőházba nyíló ajtó Sa, míg
a) a nyomáslevezető rendszerhez csatlakozó légcsa- az előterébe nyíló ajtó Sm minősítésű legyen.
tornában a megengedett maximális sebesség 5 m/s, (2) A füstmentes lépcsőház légellátó rendszerének
b) a nyomáslevezető rendszer összesített nyomás- olyan ventilátora legyen, amelynek karakterisztikája
vesztesége nem haladhatja meg a 75 Pa-t. biztosítja, hogy a füstmentes lépcsőházban csukott
nyílászárók esetén, résveszteségek figyelembevéte-
(4) A füstmentes lépcsőházba bevezetendő levegő- lével legalább 25 Pa, vagy azokban az épületekben,
mennyiséget úgy kell számítani, hogy ahol a használati szint meghaladja a 30 m-t legalább
50 Pa, de legfeljebb 75 Pa túlnyomás legyen az elő-
a) feltételezni kell, hogy a füstmentes lépcsőház fő-
térhez csatlakozó terekhez viszonyítva.
bejáratának szintjén és még két másik szinten nyi-
tottak, a többi szinten csukottak az ajtók; a felső (3) A füstmentes lépcsőházba és előtereibe beveze-
szinten a legnagyobb felületű nyílászárót kell figye- tendő levegőmennyiséget a következők szerint kell
lembe venni, számítani:
b) a füstmentes lépcsőházi nyitott ajtók légveszte- a) feltételezni kell, hogy a füstmentes lépcsőház fő-
ségi értéke a szabad nyílás m2 -enkénti felületére bejáratának szintjén és még két másik szinten nyi-
számítva 1,0 m3 /s, tottak, a többi szinten csukottak az ajtók, a fel-
ső szinten a mértékadó nyílászárót kell figyelembe
c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét a
venni,
V = c Dpn l [ m3 /h]
b) a füstmentes lépcsőházi nyitott ajtók légveszte-
egyenlettel kell figyelembe venni, amely egyenlet-
ségi értéke a szabad nyílás m2 -enkénti felületére
ben
számítva 1,0 m3 /s, vagy azokban az épületekben,
/\p - a nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönb-
ahol a használati szint meghaladja a 30 m-t, 1,5 m3
ség [Pa]
/s,
l – a nyílászáró kerülete, a névleges méretre vonat-
koztatva [m] c) a nyílászáró szerkezetek légveszteségét az
c=1,11, n=0,67 állandók (Sa és Sm minősítésű nyí- V = c Dpn l [ m3 /h]
lászárókra vonatkoztatva). egyenlettel kell figyelembe venni, mely egyenlet-
A fenti állandók a minimum követelményeket rög- ben
zítik. /\p - a nyílászáró két oldala közötti nyomáskülönb-
ség [Pa]
(5) A nyílászárók minimum Sm minősítésűek legye- l – a nyílászáró kerülete, a névleges méretre vonat-
nek. koztatva [m]
c=1,11, n=0,67 állandók, Sa és Sm minősítésű nyí- a) épületen belüli kialakításnál, a gépháznál leg-
lászárókra vonatkoztatva. alább A2
A fenti állandók a minimum követelményeket rög- REI 60 tulajdonságú határoló falat és azzal egyen-
zítik. értékű, önműködő csukószerkezettel ellátott ajtó-
(4) Csukott nyílászárok esetén a relatív nyomáskü- szerkezetet kell létesíteni,
lönbség a lépcsőház és az előtér között 10-15 Pa, b) épületen kívüli kialakításnál a gépház legalább
valamint azokban az épületekben, ahol a használa- A2 anyagú, ajtaja legalább A2 anyagú és önműkö-
ti szint meghaladja a 30 m-t, 20-35 Pa legyen. dő csukószerkezettel ellátott legyen.
(5) Az előterek légpótlási igényének számításakor
csukott nyílászáró szerkezeteket kell feltételezni, és 206. Menekülésre számításba vett
figyelembe kell venni a lépcsőház és az előtér vagy
az előtér és a közlekedők közötti légveszteségeket a
átriumok, közlekedők és pinceszinti
(3) bekezdés szerint. Az előtéri légpótlás szükséges helyiségek hő- és füstmentesítése
levegőmennyiségét a két igény közötti érték különb-
sége adja. 536. § A menekülésre számításba vett átriumok, közle-
kedők (menekülési útvonalak), valamint a pinceszinti
helyiségek hő- és füstelvezetését és légutánpótlását az
205. A túlnyomásos szellőzés 537-545. § előírásai szerint kell biztosítani.
alkalmazásának általános előírásai 537. § (1) A hő- és füstelvezető hatásos nyílásfelülete
átriumoknál az alapterület 3%-a, de legalább 1 m2
534. § (1) Ha egy épületben több füstmentes lépcső-
legyen.
házat kell túlnyomásos szellőzési rendszerrel ellátni,
minden egyes füstmentes lépcsőházhoz külön-külön (2) Az átriumok frisslevegő-utánpótlását biztosító
légellátó rendszert és külön-külön gépházat kell lé- szerkezeteit a közbülső épületszinteken és az átrium
tesíteni. alsó szintjén kell elhelyezni. Ezek hatásos nyílásfe-
lülete azonos a hő- és füstelvezetők hatásos nyílás-
(2) A ventilátor beszívó nyílását a tűz okozta füstha-
felületével.
tástól, valamint egyéb égésterméktől védeni kell.
(3) Az épületben létesített automatikus tűzjelző rend- 538. § (1) A pinceszinti helyiségek hő- és füstelveze-
szert úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén – a tőinek hatásos nyílásfelülete a helyiség alapterületé-
jelzésadás mellett – a légellátó rendszert is helyez- nek 1%-a.
ze üzembe, emellett a kézi indítás lehetőségét vala- (2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a
mennyi szintről is biztosítani kell. hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével.
535. § (1) Az épület használatbavétele előtt a túlnyo- (3) A középmagas, magas épületekben a pinceszinti
másos szellőző rendszer működését méréssel kell tűzgátló előtér szellőztetésére a helyiség alapterüle-
vizsgálni. Ennek keretében ellenőrizni kell a tényle- tének legalább 0,5%-át kitevő keresztmetszetű szel-
ges nyomásviszonyokat legalább a legalsó, a közép- lőzőnyílást vagy a résveszteségek figyelembevételé-
ső és a legfelső szinten csukott és különböző mene- vel legalább 25 Pa túlnyomást kell biztosítani.
külési körülményeket (tűzszintet) modellező nyitott (4) A pinceszinten nem kell hő- és füstelvezetést biz-
nyílászárók mellett. tosítani
(2) A vizsgálati jegyzőkönyvben szerepelnie kell a a) az 50 m2 -nél kisebb alapterületű „C”-„D” tűzve-
mérés időpontjában uralkodó szél irányának és erős- szélyességi osztályba sorolt,
ségének, továbbá a külső és a lépcsőházi hőmérsék- b) a 100 m2 -nél kisebb alapterületű, legalább EI
letnek. 30 minősítésű bejárati ajtóval rendelkező, „C”-„D”
(3) A vizsgálati eredmények akkor fogadhatók el, ha a tűzveszélyességi osztályba sorolt,
vizsgálatok igazolják, hogy a mért nyomásértékek és c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű vagy a legfeljebb
a légszállítás az előírt vagy számított érték legalább 500 m2 alapterületű és legalább EI 15 minősítésű
75%-át eléri a meteorológiai viszonyoktól függetle- bejárati ajtóval rendelkező gépészeti,
nül. d) a legfeljebb 200 m2 alapterületű „E” tűzveszé-
(4) Túlnyomásos légellátásnál a szellőzőgépház, szel- lyességi osztályba sorolt
lőzőgépházak létesítése esetén helyiségben, helyiségcsoportban.
539. § (1) A menekülésre számításba vett közlekedők 544. § (1) A pinceszinti helyiségben és a menekülés-
hő- és füstelvezetőinek hatásos nyílásfelülete az re számításba vett közlekedőkön kiépítendő hő- és
alapterület 1%-a, de legalább 0,3 m2 legyen. füstelvezető és légutánpótló szerkezet beépítési he-
(2) A légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos a lyét lehetőleg a 26. melléklet 1. ábrája szerint kell
hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. meghatározni.
(3) Több elvezető nyílás (kürtő) alkalmazása esetén (2) A levegő-utánpótlást biztosító bevezető nyílások
azok szabad keresztmetszete 0,1 m2 -nél kisebb nem felső részét a padlószinttől maximum 1 m magas-
lehet. ságban, lehetőség szerint a folyosók vagy a lépcsők
ajtóinak a közelében kell elhelyezni.
(4) Az épületek menekülésre számításba vett zárt
(3) A füstelvezető nyílások alsó részét a padlószinttől
folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek
legkevesebb 1,80 m magasságban, minden esetben a
hossza nem haladhatja meg a 40 métert.
közlekedő felső harmadában kell elhelyezni.
(5) A folyosói füstszakaszokat önműködő csukószer-
kezettel ellátott, Sm minősítésű füstgátló ajtóval kell 545. § (1) A hő- és füstelvezető berendezés működte-
egymástól elválasztani. tését a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyről
kell biztosítani.
540. § (1) 131 Abban az esetben, amikor az épületrész, (2) A pinceszinti helyiségek hő- és füstelvezető be-
tűzszakasz, épület a kiürítés első szakaszának nor- rendezésének működtetését a földszinten is hozzá-
maidején belül a szabadba kiüríthető, a menekülé- férhető helyen biztosítani kell.
si útvonal hő- és füstelvezetéséről nem kell gondos-
kodni.
(2) 132 208. Az üzembe helyezés és az
üzemeltetés szabályai
541. § A légutánpótló nyílásfelületek kiválthatóak be-
fúvással is úgy, hogy a szükséges levegő-bevezető ha- 546. § (1) Az elkészült hő- és füstelvezető rendszerről
tásos nyílásfelület minden m2 -e helyett 2 m3 /s lég- az átvétel időpontjában a kivitelezőnek a következő
áramlási sebességet kell biztosítani. bizonylatokat kell szolgáltatnia:
542. § A hő- és füstelvezető helyettesíthető hő- és füst- a) alaprajzot és a szükség szerinti metszeti rajzokat
elvezető berendezés telepítésével. és leírást, amelyek tartalmazzák a hő- és füstelveze-
tő berendezés fizikai kialakításának leírását, a be-
rendezés elemeinek jellemző méreteit,
207.133 b) kezelési és karbantartási utasítást,
c) nyilatkozatot az e fejezetben előírtak betartásáról,
543. § (1) Hő- és füstelvezetés számára kiegyenlített
d) nyilatkozatot arról, hogy a berendezés üzemké-
nyomásviszonyú rendszert kell kialakítani.
pes.
(2) A mesterséges hő- és füstelvezető berendezés
(2) A hő- és füstelvezető berendezés üzembe helyezé-
üzemképességét 60 percen át kell biztosítani.
sére csak a kivitelező vagy a megbízottja jogosult.
(3) A hő- és füstelvezető hatsásos nyílásfelületének
minden négyzetmétere helyett a hő- és füstelvezető
berendezésnek 2 m3 /s légáramlási sebességet, vagy XXXI. FEJEZET
a menekülésre számításba vett közlekedőkön órán- HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ
ként 25-szörös légcserét kell biztosítani.
FELÜLETEK
(4) Menekülésre számításba vett közlekedőkön hő-
és füstelvezető berendezés alkalmazása esetén egy 547. § E fejezet vonatkozik az ipari, tárolási és mező-
adott tűzszakaszon belül a tűzzel érintett szint mű- gazdasági rendeltetésű helyiségekben keletkező eset-
ködésére kell az elszívást és a légutánpótlást mére- leges térrobbanás vagy nem robbanóanyag által oko-
tezni. zott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való
131
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 540. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ak) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
132
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés u) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
133
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés v) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
– a jogszabályok, műszaki előírások által meghatáro- úgy határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen
zott esetekben alkalmazandó – lefúvató hasadó vagy irányba terelje.
hasadó-nyíló felületek kialakítási követelményeire. 14. tovaterjedő (progresszív) összeomlás: az épít-
mény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre,
209. Fogalommeghatározások hogy egy épületszerkezet teherviselő képességének
elvesztése további elsődleges épületszerkezet, épü-
548. § E fejezet alkalmazásában letszerkezetek tönkremenetelét okozza.
15. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen ki-
1. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nél- áramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas
küli térben, laboratóriumi körülmények között létre- falszerkezet.
jövő legnagyobb robbanási nyomás.
2. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, 549. § A hasadó felületként az alábbi anyagokat és
amelyek az építmények vagy az építményrészek (he- szerkezeteket kell alkalmazni:
lyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű
robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy a) egyrétegű, legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküve-
megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselveze- gezés, amely 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű és
tést. legalább 0,16 m2 egybefüggő felületű,
3. hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkre- b) egyrétegű, legfeljebb 3 mm vastag húzott síküve-
menetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását gezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és leg-
a túlnyomás levezetése céljából. alább 0,64 m2 egybefüggő felületben,
4. hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek c) egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag húzott síküve-
megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé te- gezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és leg-
szik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomá- alább 1,96 m2 egybefüggő sokszög alakú felülettel,
suk beállítható. a sarkain a 27. melléklet 11. ábrán megadott méret-
tel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes
5. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan oldalon készített bemetszéssel,
térbe, ahol a túlnyomás kiterjedhet és ez által a belső
d) egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, huzalbetét nél-
tér mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól.
küli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüg-
6. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad gő megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m × 1,50
térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesíté- m,
se során annak túlnyomását befogadja és a szabad
e) egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag, cementkötésű
térbe továbbítja.
szálerősítésű síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogá-
7. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet si mérettel és megtámasztással, sokszög alakú fe-
egy már kifejlődött robbanás indít meg. lülettel, a sarkain a c) pontban megadott méretű, a
8. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes olda-
hasadó-nyíló felület megnyílása megindul. lon készített bemetszéssel, akkor alkalmazható, ha
9. nyomás-idő állapotgörbe: a nyomás-idő a megengedett minimális méretű próbatest statiku-
koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró san felhordott terheléses vizsgálata során legfeljebb
görbe. 3 kN/m 2 nyomás hatására tönkremegy, vagy e vizs-
gálatot gyári műbizonylat igazolja,
10. redukált túlnyomás: az a nyomás, amely a hatásos
nyomáslevezetés ellenére a belső térben rövid ideig f) egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementköté-
kialakul. sű szálerősítésű hullámlemez, 1,20 m-nél nagyobb
megtámasztási (mindenirányú) távolság felett,
11. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a
mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy a felett van, g) egyrétegű, hornyolt cserépfedés: a cserépfedés
de 100 m/s-nál kisebb. alatt nem lehet csak A1 és A2 tűzvédelmi osztályú
lécezés, nem vehető figyelembe kettős, korona- és
12. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására al- betoncserépfedés, a felületbe nem számítható be a
kalmas falszerkezet. gerinckúp és az alatt levő két sor, a viharkapcsos
13. terelőhatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó- szegések és a mellettük levő két sor, a hasadni nem
nyíló felület, amelynek megnyílási szélső helyzetét képes bádogos és egyéb szerkezetek,
(2) Ha műszakilag nem megoldható a lefúvató felüle- (4) Ha egy berendezés a lefúvató felületekhez a lefú-
tek födémen történő kialakítása, akkor az oldalfalak- vatás irányában 6 m-nél közelebb van, akkor a be-
ban is kialakítható, a (3) -(7) bekezdésben szereplő rendezést a terelőfalakra vonatkozó lefúvató nyomás
követelményeknek megfelelően. felvételére alkalmasan kell méretezni.
(3) A lefúvatás irányában a védőtávolságot a 27. mel-
léklet 3. ábrája szerint kell meghatározni.
216. Az épületszerkezetekre ható
(4) Védőtávolságon belül az üzemi közlekedési útvo-
nalon kívül egyéb közlekedési útvonal vagy személy terhelések
tartózkodására alkalmas tér csak védőfal, terelőfal
557. § (1) Ha az 549. §-ban leírt hasadó felületek ke-
vagy veszélytelen irányba terelő hatású hasadó-nyíló
rülnek alkalmazásra, akkor a belső térben minden
felület alkalmazásával lehet.
irányban az elsődleges tartószerkezetekre ható 3
(5) A védő- és a terelőfalnak meg kell gátolnia, hogy a kN/m2 statikus terhelést kell rendkívüli teherként fi-
lefúvató felületen át kiáramló közeg az üzemi közle- gyelembe venni.
kedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonalat
vagy személy tartózkodására alkalmas teret veszé- (2) Ha az 551. §-ban leírt hasadó-nyíló felület kerül
lyeztessen (27. melléklet 4. ábra). alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban
az elsődleges tartószerkezetekre ható 2 kN/m2 sta-
(6) A védő- és a terelőfalat úgy kell kialakítani, hogy
tikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe
a lefúvatást az elhelyezkedésével ne zavarja, legyen
venni.
elegendő lefúvatási szabad tér
(3) Ha a (2) bekezdésben leírt, vagy kis nyomású be-
a) max 60◦ a 27. melléklet 5. ábra alapján,
rendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerül-
b) max 30◦ a 27. melléklet 6. ábra alapján,
nek alkalmazásra, akkor redukált túlnyomást kell fi-
c) max 30◦ , de kiegészítő szöge minimum 60◦ a 27. gyelembe venni 0,02 sec hatásidőtartammal, vagy
melléklet 7. ábra alapján. leírható nyomás-idő állapotgörbe felhasználásával.
(7) Ha a védendő közlekedőtér olyan robbanásveszé-
(4) A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határo-
lyes épület mellé kerül, ahol a tetőn keresztül is vé-
ló felületeken egyenletesen kell elosztani, vagy oda
geznek lefúvatást, akkor
kell koncentrálni, ahol a robbanás nagy valószínű-
a) a megadott védőtávolságok hasadó felületek ese- séggel előre várható. A hasadó felületek egymástól
tén a (3) és a (5) bekezdés szerintiek, mért távolsága 12 m-nél több nem lehet egy nyomás-
b) veszélyes irányú terelőhatású hasadó-nyíló felü- mentesítő téren belül.
letek alkalmazása esetén a védőtávolság a 27. mel-
(5) A hasadó és a hasadó-nyíló felületekkel védendő
léklet 8. ábrája szerintiek,
tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes
c) veszélytelen irányú terelőhatású hasadó-nyíló fe- elemeinek tönkremenetele ne lehessen progresszív
lület esetén (ha az oldalfal-lefúvatások egyébként összeomlás okozója.
lehetővé teszik) a védőtávolság 8,00 m (a 27. mel-
léklet 9. ábrája szerint) legyen. (6) Törekedni kell arra, hogy az építmény másodla-
gos épületszerkezetei az elsődleges épületszerkeze-
556. § (1) A környező épületek és berendezések védel- tekre csak korlátozott mértékben tudjanak erőhatást
me érdekében az e szakasz szerinti követelményeket átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését.
kell alkalmazni.
(7) A védőfalakra és a terelőfalakra ható terhelések,
(2) A lefúvatás irányában 10 m-en belül ajtó, ablak ha a védőfalak és a terelőfalak a lefúvató felületek-
nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m- től
nél közelebb nem lehet. Az előző távolságokon túl
elhelyezkedő épületszerkezeteket az 555. § (7) be- a) 5 m-en belül vannak: 6 kN/m2 ,
kezdés szerint kell méretezni. b) 5-10 m között vannak: 5 kN/m2 ,
(3) Hasadó, vagy hasadó-nyíló felületek előtt 3 m-nél c) 10-20 m között vannak: 3 kN/m2 ,
közelebb lévő berendezések esetén a berendezések d) 20 m felett vannak: 1 kN/m2 ,
hasadó, hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60◦ -os ve- a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a fa-
tületének felületét a lefúvató felületek nagyságának lakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át
meghatározásakor a 27. melléklet 10. ábrája szerint a lefúvatással ellentétes irányban is számításba kell
figyelmen kívül kell hagyni. venni.
vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspont- (2) Jogszabályban meghatározott esetben az övezet,
jánál legalább 20 ◦ C-kal, de legfeljebb 50 ◦ C-kal helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztály-
kisebb, azaz Tü < Tlpnyt ba sorolása az 560. §-ban foglaltaktól eltérően is tör-
- 20 ◦ C, Tü < Tlpnyt -50 ◦ C és Tü > 35 ◦ C, ténhet.
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táp- (3) A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér – ha
lálja, a levegő kivételével, ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tá-
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, rolják, forgalmazzák vagy szállítják – az illetékes I.
ahol az a) -d) pontban meghatározott tulajdonságú fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszély-
anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárol- telenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható.
ják vagy forgalomba hozzák,
562. § (1) A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az
f) az üzemanyagtöltő állomások. alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály fe-
(4) „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzve- lé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyessé-
szélyességi osztályba tartozik gi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített
alapterületek meghaladják a 40%-ot.
a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmér-
séklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300 ◦ C-nál na- (2) A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyes-
gyobb, ségi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó ve-
szélyességi övezetek (1) bekezdés szerint összesített
b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lob-
alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterüle-
banáspontja 150 ◦ C-nál magasabb, vagy üzemi
tének 40%-át meghaladják.
hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több
mint 50 ◦ C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 ◦ C és Tü (3) A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi
> 35 ◦ C, osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyi-
ségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti,
c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobba-
az (1) bekezdés szerint összesített alapterületei a tűz-
náspontja szabványos módszerrel nem állapítható
szakasz alapterületének 40%-át meghaladják.
meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb,
víztartalma pedig 50%-nál kisebb, (4) A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér
abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amely-
d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér,
ben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti, az
ahol az a) -c) pontban meghatározott tulajdonsá-
(1) bekezdés szerint összesített alapterületei az épít-
gú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tá-
mény, szabadtér alapterületének a 40%-át megha-
rolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt
ladják.
lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak,
e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, (5) A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztály-
amelyben nem éghető anyagot 300 ◦ C felett dol- ba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények,
goznak fel, szabadterek osztályonkénti, az (1) bekezdés szerint
összesített alapterületei a létesítmény alapterületé-
f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz,
nek 40%-át meghaladják.
g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabad-
(6) A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek
tér),
vagy építménynek nem minősülő tereit (csak köz-
h) állattartó helyiség. lekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyes-
(5) „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyes- ségi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell
ségi osztályba tartozik hagyni.
134
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés w) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
Több telephely esetén a dokumentációt az egyes te- 565. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lephelyeken el kell helyezni. zó építményben, helyiségben, veszélyességi övezet-
(2) Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzsza- ben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható,
kaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a hasz- amely gyújtási veszélyt jelenthet.
nálatbavételi, üzemeltetési, működési és telephe- (2) Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
lyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhe-
tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad lyezni.
használni. (3) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-
(3) A termelést (előállítást, feldolgozást), a haszná- rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben
latot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az helyezhető el.
egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevé- (4) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak
kenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek meg- befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi haszná-
felelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyi- lati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat
ségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytat- meg kell szüntetni.
ni. (5) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesít-
(4) A veszélyességi övezetben, helyiségben, épít- mény – bejáratánál és a helyiségben jól látható he-
ményben és szabadtéren csak az ott folytatott fo- lyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vo-
lyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és esz- natkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelke-
közt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt zéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.
anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a ter- (6) A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan
vezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki meg kell jelölni.
követelményben megengedett tűzterhelési értéket.
566. § (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet
(5) A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabad-
alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani.
térből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, ké-
Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, az „A”
szülékről a tevékenység során keletkezett éghető
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek
anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább mű-
esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni
szakonként, valamint a tevékenység befejezése után
felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosíta-
el kell távolítani.
ni kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon.
(6) Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető
(2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés
hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anya-
alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyi-
gú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt
ségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem
helyen kell tárolni.
szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tar-
564. § (1) éghető folyadékot, éghető és égést tápláló tását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók
gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, to- külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által
vábbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyit-
az éghető folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz hatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a ren-
szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszi- deltetés kizárja.
várgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyi-
séget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre 220. Tűzveszélyes tevékenység
a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem 567. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan he-
éghető anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó lyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
edényt szükség szerint, de legalább a műszak befe- (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a
jezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt he- tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a cél-
lyen kell tárolni. ra alkalmas helyen szabad végezni.
(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - (4)
folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy ha- bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatá-
tékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, rozott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek
ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. megállapítása a munkát elrendelő feladata.
135
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 569. § (4) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 47. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
572. § (1) Éghető folyadékot, éghető és égést táplá- éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jog-
ló gázt közúton, közúti járművön csak a nemzet- szabályban meghatározottak szerint, ennek hiányá-
közi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, ban olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és
hibátlan állapotban levő, tömören zárható, illetőleg hatékony szellőzést biztosítottak.
zárt edényben (palackban, kannában, hordóban), va- (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lamint konténerben, tartályban, tartányban és erre zó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi
a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabály-
szállítani. ban, vonatkozó műszaki követelményben meghatá-
(2) Az éghető folyadékot tartalmazó zárt edényt a jár- rozott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni,
művön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell el- szállítani és forgalomba hozni.
helyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető
mozduljon el és ne sérüljön meg. anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egy-
másra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robba-
(3) Az éghető folyadékot szállító tartálykocsi, teher-
nást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyul-
gépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól látha-
ladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy
tóan „TŰZVESZÉLYES”, az éghető és égést tápláló
– ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik –
gázt szállító járművön „TŰZ- és ROBBANÁSVE-
folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felme-
SZÉLYES” feliratot vagy biztonsági jelet kell elhe-
legedést meg kell akadályozni.
lyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nem-
zetközi megállapodás, műszaki követelmények hatá- (5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto-
lya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontat- zó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető
mányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mel- folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán – ha jogsza-
lőzhető. bály ettől eltérően nem rendelkezik – az anyag tűzve-
szélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal
(4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló,
éghető folyadékot tartalmazó zárt edényeket – meg- kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint – a fel-
felelő sorelválasztással, egymás felett több sorban használáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag,
– járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának ma- éghető folyadék esetében – a felhasználó köteles el-
gasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad végezni.
szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartal-
(6) A kereskedelmi létesítményekben, rendeltetési
mú, éghető folyadékot tartalmazó zárt edények csak
egységekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osz-
egy sorban helyezhetők el.
tályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és
(5) A tartálykocsin éghető folyadék vagy éghető gáz mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell megha-
szállítása közben, továbbá az „A”-„B” tűzveszélyes- tároznia.
ségi osztályba tartozó anyagot szállító járművön a (7) Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti
járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki kö-
nem tartózkodhat. vetelményekben előírtakat kell alkalmazni.
574. § (1) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben
223. Raktározás és tárolás „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag
nem tárolható.
573. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- (2) Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és
tozó helyiségben, veszélyességi övezetben az „A” olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tető-
és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különbö- szerkezet, valamint a kémény megközelítését ne aka-
ző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. dályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a
Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kémény-
„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” től legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok- (3) A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-
kal együtt – ha a vonatkozó műszaki követelmények , tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között leg-
ettől eltérően nem rendelkeznek – nem tárolható. alább 1 méter távolságot kell biztosítani.
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tarto- (4) A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól,
zó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó száraz növényzettől mentesen kell tartani.
(5) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni
anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni még átmenetileg sem szabad.
csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon (4) 136
szabad.
(5) Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2 -nél
(6) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktáro-
előterében mindennemű tárolás tilos. zás kivételével – a 2,4 méteres és az ennél szélesebb
(7) Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell
haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépí-
tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot tett gépsorok és berendezések határolnak.
kell tartani. (6) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyí-
lászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tar-
tózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősí-
224. Tűzoltási út, terület és egyéb utak tett nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak,
lezárni nem szabad.
575. § (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál –
ömlesztett tárolást kivéve – legalább a következő 575/A. § 137 (1) Az épületek menekülésre számításba
szélességű utat kell biztosítani: vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú ins-
a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen tallációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, to-
vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiség- vábbá egyéb éghető anyagok – az építési termékek és
ben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes biztonsági jelek kivételével – az elhelyezéssel érin-
vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét eset- tett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig
ben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú helyezhetők el.
utat, (2) Füstmentes lépcsőházban – a biztonsági jelek ki-
b) a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hossz- vételével – nem helyezhető el éghető anyag, instal-
irányban 2,40 méter széles, valamint 30 méteren- láció, dekoráció, szőnyeg, falikárpit.
ként 1,8 méter széles keresztirányú utat, (3) A menekülésre számításba vett közlekedőkben,
c) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben el-
méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles helyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és
hosszirányú utat, füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.
d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál (4) 50 fő feletti befogadóképességű, a zenés, táncos
5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tá- rendezvények működésének biztonságosabbá tételé-
rolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, ről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos ren-
s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter szé- dezvények tartására szolgáló helyiségben égéskés-
les utat, leltetett, lángmentesített dekoranyagok vagy akkre-
e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos ditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műsza-
vagy rakodólapos raktározás esetén a technológia ki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő
szerinti utat. függönyök alkalmazhatóak.
(2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási (5) Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők
útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez le.
vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban
kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek 225. Kémény, füstcsatorna és
közlekedésére és működtetésére.
füstelvezetés
(3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a
villamos berendezés kapcsolóját, a közmű nyitó- és 576. § (1) Az égéstermék-elvezető berendezést és
zárószerkezetét, a tűzjelző kézi jelzésadóját, a nyo- tartozékait, valamint a technológiai berendezés
másfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osz-
kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi tályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan
136
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés x) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
137
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 575/A. §-át az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 48. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
581. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba ahol éghető anyag lerakódásával számolni lehet, a
tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a közpon- szellőztető berendezéseket (csatornát, porkamrát és
ti fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell.
távolságon belül nem helyezhető el. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.
(2) Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiség- (4) Ha a szellőző rendszerben éghető anyag jelenlété-
ben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőbe- vel, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni,
rendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba akkor a szellőztetésre a hő- és füstelvezetés igénybe
tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely vehető.
biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs
(szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a
tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető 228. Hő- és füstelvezetés
anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a „C” tűz-
veszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüze- 584. § (1) A hő- és füstelvezető rendszert, a füstmente-
lőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység sítés eszközeit a vonatkozó műszaki követelmények
során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordul- és a gyártó utasítások szerint kell ellenőrizni, felül-
hat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberen- vizsgálni, karbantartani.
dezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 (2) Vonatkozó műszaki követelmény eltérő rendelke-
méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyez- zése hiányában a hő és füstelvezető rendszert és a
ni. füstmentesítés eszközeit félévente kell ellenőrizni és
(3) Kokszkosaras szárítókályha és az éghető anyag karbantartani.
között legalább 2 méter távolságot kell tartani. (3) Az üzemeltetés, a kezelés és a karbantartás, vala-
(4) Éghető padozatú helyiségben a kokszkosaras szá- mint az ellenőrzés vonatkozásában a kivitelező vagy
rítókályhát A1 tűzvédelmi osztályú, megfelelő hő- a gyártó kezelési utasítását kell irányadónak tekinte-
szigetelő anyagra kell helyezni úgy, hogy az a kály- ni.
ha függőleges vetületét legalább 0,5 méterrel meg- (4) A hő- és füstelvezető rendszer megfelelő működé-
haladja. sének félévenkénti ellenőrzéséről az üzemeltetőnek
kell gondoskodnia.
582. § (1) A munkahelyen a munka befejezésekor az
égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berende- (5) A rendszer működéséről és ellenőrzéséről, vala-
zésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhák- mint karbantartásáról naplót kell vezetni. A napló-
ban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell tá- ban minden, a rendszerre vonatkozó megjegyzést,
volítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befeje- eseményt az időpont megjelölésével fel kell tüntet-
zése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót ni.
a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely (6) A túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőhá-
elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés zak mérését meg kell ismételni
veszélytelenségéről.
a) ha a lépcsőházi füstmentesítés hatékonyságát be-
(2) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, folyásoló változásra, átalakításra kerül sor,
erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktároló- b) 5 évente.
ba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
585. § (1) 138 A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, füg-
gönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni
227. Szellőztetés kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell.
583. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba (2) Az ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás, mérés
tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben tevé- során tapasztalt hiányosságokat, hibákat soron kívül
kenység csak hatékony szellőztetés mellett végezhe- javítani és a javítás elvégzését írásban igazolni kell.
tő. (3) A füstelvezető, légpótló nyílások nyílászáróinak
(2) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tarto- szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e
zó veszélyességi övezetekben, helyiségekben, vagy nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető
138
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 585. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § al) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés
nyílászárón el kell helyezni. vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást
(4) A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó ön- idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezése-
működő csukódását biztosítani kell” felirattal vagy ken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmaz-
jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvas- ni, amely a gép működését, és a hőmérséklet vagy
ható méretű kivitelben. nyomás további emelkedését – technológiai utasítás-
ban meghatározott biztonsági határérték elérésekor
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá
– megszünteti.
a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszkö-
zei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát – a (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást
magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyez- okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozá-
ni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak sáról.
nyelvismerete indokolja. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél
(6) 139 A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.
„Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását
(7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék
biztosítani kell” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni,
esetében a forgalomba hozó a biztonságos haszná-
tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.
latra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési uta-
sítással köteles ellátni.
229. Csatornahálózat
586. § (1) Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen 231. Villamos berendezés
anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet,
valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt 588. § A villamos gépet, berendezést és egyéb készü-
fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztó- léket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni,
ba bevezetni nem szabad. használaton kívül helyezésük esetén a villamos háló-
(2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapa- zatról le kell választani.
dékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a
csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés
zavartalanságának biztosításával – vízzárral szaka-
232. Tűzjelző és oltóberendezés,
szokra kell bontani. tűzoltó készülék, felszerelés
589. § A tűzoltósági kulcsszéf állandó üzemképes ál-
230. Gépi berendezés lapotban tartása, valamint a felülvizsgálat és karban-
tartás elvégzése, elvégeztetése az üzemeltető köteles-
587. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sége.
sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos
erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és 589/A. § 140 Építményekben a kárelhárítás során
használható. együttműködő szervek rádióforgalmazásához hasz-
(2) A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó sza- nált egységes digitális rádiótávközlő rendszert (EDR)
badtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak az építmény üzemeltetőjének állandóan üzemképes
olyan erő- és munkagép helyezhető el és használha- állapotban kell tartania.
tó, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(3) A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, 590. § (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett,
ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek hiá-
robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet nyában a létesítmények fővonalú távbeszélő készü-
számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz he- lékei mellett – a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan
lyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg rob- fel kell tüntetni.
banásveszélyt nem jelent. (2) 141
139
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 585. § (6) bekezdését az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 49. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
140
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 589/A. §-át az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 50. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
141
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés y) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
591. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt (4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszere-
kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott ke- lést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhe-
letkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó mű- tően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyez-
szaki követelménynek megfelelő – tűzoltó készülé- ni, és állandóan használható, üzemképes állapotban
ket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építmények- kell tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsap-
ben, építményrészekben, a megváltozott rendelte- pal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap
tésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építmé- szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivé-
nyekben, valamint szabadtereken a vonatkozó mű- telével -tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) aka-
szaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készü- dálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni.
léket kell készenlétben tartani Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra
használni csak külön jogszabályban meghatározot-
a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
tak szerint szabad.
helyiségekben és veszélyességi övezetekben min-
den megkezdett 50 m2 alapterület után, (5) A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készülé-
ket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírá-
b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
sai szerint, azok hiányában félévenként kell ellen-
építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont
őrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, ké-
hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy
szülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, kar-
azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c) -e)
bantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekint-
pontban foglaltak figyelembevételével,
hető üzemképesnek.
c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
(6) Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biz-
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya
tonsági jeleket karbantartani, a világító jelek műkö-
alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyessé-
dését, működőképességét a vonatkozó műszaki kö-
gi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyessé-
vetelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt
gi övezet területével csökkentett – alapterület min-
rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési napló-
den megkezdett 200 m2 -e után, de legalább szin-
ban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a
tenként,
körülmények változásaiból adódóan vagy elhaszná-
d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé- lódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya meglétükről meggyőződni.
alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyessé-
gi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyessé-
gi övezet területével csökkentett – alapterület min- 233. Lakó- és szállásépületek
den megkezdett 600 m2 -e után, de legalább szin-
tenként, 592. § (1) A kétszintesnél magasabb és tíznél több la-
kást (üdülőegységet) magában foglaló lakóegység-
e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmé-
nél (üdülőegységnél) az épület tulajdonosa, kezelő-
nyek, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya
je, közös képviselője, intézőbizottság elnöke, hasz-
alá nem eső részein szükség szerint történjen.
nálója írásban köteles kidolgozni az épületre vo-
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell natkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előíráso-
tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szol- kat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehet-
gáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzá- séges módozatait, a felszerelt tűzvédelmi eszközök
juk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépüle- használatára vonatkozó előírásokat, valamint köteles
tekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról
iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdál- és megtartatásáról.
kodó, vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekez- (2) Lakó- és szállásépületben a főrendeltetéshez alka-
désben foglaltakat kell alkalmazni. lomszerűen kapcsolódó tevékenységeken túlmenően
(3) Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság az (1) be- „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevé-
kezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó kenység nem folytatható.
készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok el- (3) 142 Az épületben, illetőleg helyiségeiben éghető
helyezését is előírhatja. anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolha-
142
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 592. § (3) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § am) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
tó, azzal olyan tevékenység nem folytatható, továb- köteles írásban meghatározni és a rendezvény idő-
bá olyan tűzveszélyes cselekmény nem végezhető, pontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az il-
amely az épület és helyiségeinek rendeltetésszerű letékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
használatától eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) A rendezvény szervezője által készített tűzvédel-
(4) A lakásban, üdülőegységben az „A” és „B” tűz- mi előírások a következőket tartalmazzák:
veszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból
a) a kiürítés számítást,
legfeljebb 20 liter, a „C”-„D” tűzveszélyességi osz-
tályba tartozó éghető folyadékból vonatkozó műsza- b) a tűzterhelés számítást,
ki követelményekben meghatározott, annak hiányá- c) a rendezvény helyszín léptékhelyes alaprajzait és
ban legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható. helyszínrajzát, a kiürítési útvonalak, tűzoltási fel-
vonulási utak és terület feltüntetésével,
(5) Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem
tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes laká- d) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági sze-
sokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételé- mélyzet feladatait,
vel – földszintesnél magasabb építményben, ahol az e) a tűz esetén szükséges teendőket, és
esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását f) a tűz jelzésének és oltásának módját.
idézheti elő.
(3) A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírá-
sait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a ren-
592/A. § 143 (1) Lakórendeltetésű épületek, épületré-
dezvényt követően legalább egy évig meg kell őriz-
szek területén a menekülésre számításba vett közle-
ni.
kedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, és a me-
nekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – az 575/A. § 594. § 145 Az ipari, a kereskedelmi, vagy mezőgazda-
(1) bekezdésben és ezen szakasz (2) bekezdésében sági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójármű-
foglalt kivétellel – nem helyezhetők el, továbbá ott a vek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények
rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berende- kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legna-
zés felügyelet nélkül nem üzemeltethető. gyobb látogatási létszám figyelembevételével -, szá-
(2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekü- mítás alapján kell méretezni. A rendező szervnek a
lésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihe- létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell
nőin növények elhelyezhetők, amennyiben a mene- készíteni, és azt előzetesen, tájékoztatás céljából az
külési útvonalat nem szűkítik le. illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell kül-
deni.
593. § (1) 144 A művelődési, a sport-, az oktatási léte- 595. § (1) Szabadtéri rendezvény területéről a gyors
sítményekben, helyiségekben esetenként nem az ere- és biztonságos menekülés érdekében menekülési le-
deti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre (vá- hetőséget kell kialakítani, ezeket – napnyugta utáni
sár, bemutató, kiállítás), valamint az 500 főnél na- időszakban is látogatható rendezvény esetén világító
gyobb befogadóképességű nem művelődési és sport- vagy utánvilágító – biztonsági jelekkel jelölni kell.
létesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű A jelölések láthatóságát biztosítani kell, oly módon,
kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, hogy a nézőközönség számára kialakított terület bár-
cirkuszi előadás, táncos összejövetel, diszkó, kon- mely pontjáról legalább egy jelölés látható legyen.
cert) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági (2) 146 Az (1) bekezdés szerinti jelölések legkisebb
intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője mérete legalább 1200 x 600 mm.
143
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 592/A. §-át az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 51. §-a iktatta be. Hatályos: 2012.11.13.
144
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 593. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § an) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
145
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 594. §-a az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ao) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos:
2012. 11. 13.
146
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 595. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 52. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(3) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell meg- i) a tűz- és káresemények jelzéseinek és oltásának
oldani, hogy a tervezett nézőközönség számára ki- módját,
alakított terület bármely pontján hallható legyen. j) a rendezvényterület energiaellátásának módját,
(4) Szabadtéri rendezvény területén a várható néző- annak lekapcsolási lehetőségeit,
közönség létszámát figyelembe véve 1000 résztve- k) a résztvevők elvezetésére szolgáló útvonalak
vőnként 2,5 méter széles menekülési lehetőségeket jelölésének módját (iránymutató táblák, irányfé-
(közlekedőt, járdát, lépcsőt, rámpát, lehajtót) kell nyek), azok sötétedést követő megvilágításának le-
biztosítani. A menekülési lehetőségek egymás kö- hetőségeit,
zötti távolsága legfeljebb 50 m lehet. l) a tartalék-energiaellátás módját,
(5) 147 A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vo- m) a rendezvény környezetében lévő és azt esetlege-
natkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézke- sen veszélyeztető létesítmények ismertetését, leírá-
déseket a rendezvény szervezője, rendezője köte- sát,
les írásban meghatározni és a rendezvény időpontja
n) a résztvevők tájékoztatására szolgáló eszközök,
előtt 30 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes
kihangosítók ismertetését, használatának leírását.
I. fokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
(6) A rendezvény szervezője által készített tűzvédel- (7) A szabadtéri rendezvény területén biztosítani kell
mi előírások a következőket tartalmazzák: a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat.
a) a tervezett rendezvény megnevezését, rendelteté- 596. § (1) A közönség közlekedésére, eltávozására ki-
sét, kezdetének és befejezésének várható időpont- jelölt útvonalat a várható legnagyobb látogatási lét-
ját, szám figyelembevételével számítás alapján kell mé-
b) a tervezett rendezvény helyszínének leírását, út- retezni.
vonalát,
(2) 148 A helyszín és a tervezett létszám ismereté-
c) a szervező megnevezését, címét,
ben a területileg illetékes I. fokú tűz-védelmi ható-
d) a szervező képviseletére jogosult személy nevét ság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdeké-
és címét, elérhetőségét, ben megfelelő számú tűzoltó gépjármű felügyeletét
e) a rendezvény biztosítását ellátó személy-, szerve- írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szerve-
zet megnevezését valamint a szervezet képviselőjé- zője köteles állni.
nek nevét, címét és elérhetőségét, 149
(3)
f) a rendezvény helyszínének léptékhelyes helyszín-
, vagy alaprajzát, a helyszínen elhelyezett sátrak, (4) 150 A 20 000 m2 alapterületet meghaladó szabad-
mobil árusítóhelyek (mozgóboltok), asztalok, szé- téri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell
kek feltüntetésével. Indokolt esetben a felállított létrehozni, ahol legalább a rendezvény főszervező-
sátrak alaprajzait. A rajzon jelölni kell a résztve- je, a rendezvény biztonsági vezetője és a rendőrség,
vők elvezetésére szolgáló útvonalakat, kijáratokat, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóság
ezek méreteit, az oltóvíz szerzési helyeket, a tűz- intézkedésre jogosult vezetői végeznek irányítói fel-
oltó gépjárművek közlekedésére szolgáló útvonala- adatokat, a kommunikációs lehetőségekről – tömeg-
kat, a rendezvény helyszínén a résztvevők mozgá- tájékoztatás – gondoskodnia kell.
sának koordinálása céljából kialakított pontokat. (5) A szabadtéri rendezvények területén telepített ki-
g) a résztvevők mozgásának irányításával megbízott vetítőkön a rendezvény területének menekülési útvo-
felügyelő személyzet feladatait, nalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni
h) a tűz- és káresemény bekövetkezésekor szüksé- a rendezvény megkezdése előtt, a rendezvények szü-
ges teendőket, netében és a rendezvények végén.
147
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 595. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ap) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
148
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 596. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aq) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
149
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (1) bekezdés z) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
150
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 596. § (4) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § aq) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
151
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 597. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § ar) pontjának és 58. § (2) bekezdés a)
pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
597. § (1) 151 Az ülőhelyekkel tervezett szabadtéri ren- c) 156 a vendéglátó egységek védelmére egységen-
dezvény csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy ként 1 db 34 A, 183 B teljesítményű
soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakít- tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
ható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a ki-
(2) A tűzvédelmi hatóság a rendezvény megtartását
ürítési útvonalakat úgy kell kialakítani hogy az út-
megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését ren-
vonalak hossza ne haladja meg az alábbiak egyikét
delheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó
sem:
tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem
a) a széksorok között haladva 15 m, garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók
b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva 15 m, biztonságát, vagy nem tartják be azokat.
c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva 30 m,
d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen 236. Járművek
haladva 45 m, illetve
e) bármely tartózkodási pozícióból a legközelebbi 599. § A járművön a vonatkozó jogszabály szerint el-
kijáratig légvonalban mérve 45 m. helyezett tűzoltó készülék állandóan hozzáférhető és
vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédel-
(2) 152 Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők,
mére egyaránt felhasználható legyen.
közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,05 m, a
szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 600. § (1) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tar-
2,10 m. Amennyiben a rendezvény asztalokkal és tálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvet-
azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrende- lenül – az üzemben tartó, vagy megbízottja köteles
zésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d)- ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szi-
e) pontjaiban foglalt követelményeket kell betartani. várgásmentességét.
(3) A szabadtéri rendezvényen minden 200 főre kell (2) A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag
1 fő biztonsági személyzetet biztosítani, akinek fel- használható, amely tüzet vagy robbanást nem okoz-
adata a résztvevők tájékoztatása a menekülési lehe- hat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.
tőségekről, illetve valamennyi biztonsági szabályról
a rendezvény ideje alatt. (3) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzem-
anyagot tölteni tilos.
(4) Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán
nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható. (4) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett
edénybe üzemanyag töltése tilos.
(5) 153
(6) Szabadtéri rendezvények menekülési útvonalán 601. § (1) Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjár-
elhelyezett rámpáknak alkalmasnak kell lenniük a mű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló
mozgásukban vagy cselekvőképességükben korláto- helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől
zott személyek biztonságos menekülésére. elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyi-
ke a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson.
598. § (1) Szabadtéri rendezvényen A jármű villamos berendezését feszültségmentesíte-
ni kell.
a) 154 a színpad védelmére minden megkezdett 50
m2 után 1 db 34 A teljesítményű, (2) Gépjármű épület kapualjában – a családi házak ki-
b) 155 az öltözők, raktárak védelmére minden meg- vételével – nem tárolható.
kezdett 50 m2 után 1 db 34 A teljesítményű, (3) 157
152
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 597. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 53. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
153
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
154
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés a) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
155
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés b) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
156
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 598. § (1) bekezdés c) pontja az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § as) pontjának megfelelően
módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
157
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
(4) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen (3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő-
éghető folyadék, éghető gáz – a gépjárműbe épí- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
tett üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható. (4) Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 mé-
Üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a terre éghető anyagtól és növényzettől mentes do-
gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel hányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a
járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő
berendezésen javítást végezni tilos. mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
(5) 158 A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a ket-
tős üzemű jármű nem helyezhető el
238. Szérű, rostnövénytároló, kazal
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén –
a vonatkozó műszaki követelményeknek megfele- 603. § (1) A mezőn (határban) összerakott kazal, va-
lő, jóváhagyási jellel ellátott járművek kivételével lamint a szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a
- szélső tárolási egység és a környező
aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terek-
ben, a) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
építményektől legalább 200 méter,
ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, víz-
zár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy b) „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó épít-
amelyből talajszint alatti vagy olyan helyiség nyí- ményektől legalább 100 méter,
lik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, c) vasúti vágányoktól és a vasútállomástól – a rost-
ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan növénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100
nem biztosított, méter,
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább
25 méter,
ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épület-
hez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől
terekben, a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság
háromszorosa, de legalább 20 méter
bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan
tűztávolságot kell tartani.
nem biztosított.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott terek (2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre ele-
bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep gendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet
nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” üzemi tárolásnak kell tekinteni.
feliratú táblát kell elhelyezni. (3) A szérűben csak kalászos terményt, szálas takar-
mányt és szalmát, a rostnövénytároló telepen pedig
csak rostnövényt szabad elhelyezni.
237. Aratás
(4) A szérűn és a rostnövénytárolón a kazlakat úgy
602. § (1) A kalászos termény betakarítását lehetőleg kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal
a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégez- az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
ni. (5) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb ka-
(2) A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal zalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter
szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 távolságot kell biztosítani.
méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra he- (6) A mezőn (határban) összerakott szálastakarmány-
lyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a , szalma-, rostnövény- kazlakat legalább 3 méter szé-
kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejű- les védőszántással kell körülvenni.
leg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal
el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az ara- 604. § (1) A szérű és a rostnövénytároló területét az
tást követően legalább 3 méter széles védőszántást éghető hulladéktól, elszáradt gaztól állandóan tisz-
kell alkalmazni. tán kell tartani.
158
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 601. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 54. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
(2) Dohányozni a szérű és a rostnövénytároló szélső (5) 161 Az (1) bekezdés szerinti égetés célját szolgá-
tárolási egységétől, valamint a más helyen lévő ka- ló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén,
zaltól legalább 30 méter távolságra, tüzet rakni leg- vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el
alább 100 méter távolságra, a kijelölt helyen szabad. kell oltani.
A tilalmakat a szérű és a rostnövénytároló bejáratai- (6) 162 Az (1) bekezdés szerinti tarlóégetés csak úgy
nál biztonsági jellel jelölni kell. végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanás-
605. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy idő- veszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében
ben legfeljebb 4 kazal, tárolási egység bontható meg. a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóége-
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső ka- tés megkezdése előtt legalább 3 méter szélesség-
zaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási ben körül kell szántani, és az adott területen az apró
területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület vadban okozható károk elkerülése érdekében vadri-
után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani. asztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok vé-
delmére a helyi adottságoknak megfelelő, de leg-
(3) A pozdorja kazal legnagyobb megengedett alap- alább 6 méteres védősávot kell szántással biztosí-
területe 300 m2 . A kazlak egymástól legalább 10 tani,
méter, rostkazaltól, épülettől legalább 20 méter tá-
b) tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szaka-
volságra helyezhetők el.
szosan végezhető, és csak az egyik szakasz felége-
tése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hoz-
239. A tarló- és a növényi hulladék záfogni,
égetésének szabályai c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas ké-
ziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kiok-
606. § (1) 159 Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a nö- tatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és leg-
vényi hulladékégetés – amennyiben jogszabály e te- alább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben
vékenység végzését megengedi – alkalomszerű tűz- kell tartani.
veszélyes tevékenységnek minősül. (7) 163 Az (1) bekezdés szerinti égetés befejezése után
(2) 160 A tervezett – az (1) bekezdés szerinti tarló-, a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázs-
nád-, gyep- – égetés helyét, időpontját és terjedelmét lást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámok-
a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. kal – meg kell szüntetni.
fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelente-
ni.
240. A mezőgazdasági erő- és
(3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell
végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos
munkagépek
vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról 607. § (1) 164 A kalászos termény betakarítási, kaza-
egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez lozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban
csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szal- csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő,
mát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabona- legalább egy, a vonatkozó műszaki követelmények-
tábla mellett tarlót égetni tilos. nek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egy-
(4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglal- ségtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellá-
takat kell megfelelően alkalmazni. tott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet
159
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 55. § (1) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
160
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 55. § (1) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
161
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (5) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 55. § (2) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
162
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (6) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 55. § (2) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
163
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 606. § (7) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 55. § (2) bekezdésének megfelelően megálla-
pított szöveg. Hatályos: 2012.11.13.
164
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 607. § (1) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 57. § at) pontjának megfelelően módosított
szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
(3) Éghető folyadékot csak a folyadék hatásának el- 614. § (1) Személyszállító felvonó éghető folyadék
lenálló, jól zárható edényben szabad tárolni. szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és leg-
(4) A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy feljebb 1 személy kíséretében használható.
védőburkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen (2) Tömegközlekedésre használatos járművön, vala-
nyújtson védelmet. mint teherszállító járművön személyszállítással egy
(5) Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt időben éghető folyadékot tartalmazó edények nem
állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de szállíthatók.
ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a (3) Személygépjárműben éghető folyadékot tartalma-
megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. zó edények csak abban az esetben szállíthatók, ha a
(6) Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokoza- vezetőn kívül a gépjárműben legfeljebb 1 fő tartóz-
tú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú fo- kodik.
lyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények (4) Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó
egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csopor- edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borul-
tosítva. hassanak fel, vagy sérülhessenek meg.
(5) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az
611. § I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve
maximum 20 l űrtartalmú egységekben tárolhatók.
nem szállíthatók.
20 l-nél nagyobb űrtartalmú edényekben III. és IV.
(6) Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék
tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók.
szállítható.
612. § (1) Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi
fokozatba tartozó éghető folyadékból, összesen leg-
feljebb 60 l, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatba
243. Éghető folyadékok és olvadékok
tartozó éghető folyadékból összesen legfeljebb 300 l tárolása fekvő, hengeres
tárolható. acéltartályokban
(2) Együttes tárolás esetén
615. § Többkamrás tartályok használatakor a tartály
a) 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter,
különböző rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadé-
b) 100 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter,
kok, amelyek egymással veszélyes reakcióba léphet-
c) 100 m3 helyiségtérfogat felett legfeljebb 300 liter nek.
tárolható a helyiségben.
616. § (1) A tartályok közelében hordozható tűzoltó
613. § (1) Az edények biztonságos tárolására a techno- készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó ké-
lógia figyelembevételével – a meghatározott védel- szülékek mennyiségének meghatározása a mérték-
mi módnak megfelelően - adó tűzfelület alapján történjen. A tűzoltó készülék
a) a kizárólag erre a célra használatos fémlemez, föld alatti tartályok esetén legalább 34A és 144B
vagy legalább 5 mm vastagságú üveggel üvegezett vizsgálati egységtűz oltására, föld feletti tartályok
fémvázas szekrény, pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységtűz ol-
b) az éghető folyadékok tárolására alkalmas tűzálló tására legyen alkalmas.
tárolószekrény, vagy (2) Az esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadé-
c) robbanásgátló szekrény kot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a célra a táro-
használható. lótéren tartálycsoportonként 0,1 m3 száraz homok,
(2) Szekrényben éghető folyadékok – a folyadékok vagy 0,05 m3 száraz, nem éghető abszorbens felita-
tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együtte- tó anyagot kell tartani.
sen is tárolhatók úgy, hogy
a) a fémlemez vagy üvegezett szekrény esetében a 244. Éghető folyadékok tárolása
folyadékok mennyisége legfeljebb 20 liter, kamrában
b) a robbanásgátló szekrény esetében a folyadékok
mennyisége legfeljebb 50 liter, és 617. § (1) A kamrában az elcsepegett folyadék felitatá-
c) a tűzálló tárolószekrény esetében a folyadékok sára alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3
mennyisége legfeljebb 300 liter száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlét-
legyen. ben tartani.
(2) Ha a kamrában I. és II. tűzveszélyességi fokozatba (2) A palack és a flakon űrtartalma nem haladhatja
tartozó folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrá- meg a 2 l-t.
ban 1 db, legalább 2 m2 nagyságú, lángmentesített (3) Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban
takarót vagy ponyvát is el kell helyezni. vagy kannában az I. és II. tűzveszélyességi fokozatú
(3) A kamra bejárata közelében – a kamrán kívül – folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. és IV. tűzve-
2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további szélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb
kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizs- 3000 l tárolható.
gálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülé-
(4) A doboz vagy kanna űrtartalma nem haladhatja
ket kell elhelyezni.
meg a 20 l-t.
(4) A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz
– vagy robbanásveszélyre figyelmeztető táblát kell (5) Fémhordóban I-IV., műanyag hordóban csak III.
maradó módon elhelyezni. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolha-
tók.
(4) 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egy- kel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretekre, a tűzoltó ké-
ségtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kell min- szülékek kezelésére, továbbá a tűz esetén végzendő
den I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadé- feladataikra foglalkoztatásuk megkezdése előtt, azt
kot tároló föld feletti tartályhoz, valamint minden követően pedig évenként legalább egy alkalommal
megkezdett 2 db, III. tűzveszélyességi fokozatú ég- ki kell oktatni, az erre vonatkozó ismereteikről meg
hető folyadékot tároló föld feletti tartályhoz. kell győződni, és ezt dokumentálni kell.
(5) A legfeljebb 10 000 literes konténerkúthoz leg- (2) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó
alább 2 db, a 10 000 liternél nagyobb konténerkúthoz anyagok tartályaiba történő beszállás csak akkor tör-
3 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz ténhet, ha a tartályból az anyag maradéktalanul el-
oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlét- távolításra került, a tartály ki lett szellőztetve, és a
ben tartani. tartály csatlakozó csővezetékekkel való kapcsolata
(6) A üzemanyagtöltő állomásokon minden megkez- meg lett szüntetve. Beszállni csak műszeres ellen-
dett 3 kútoszlop után és a töltőaknánál a legalább őrzés után szabad.
100 liter folyékony szénhidrogén felitatására alkal-
mas anyagot, vagy 0,05 m3 nem éghető száraz felita-
tó anyagot (kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt, vagy 250. PB gáz cseretelep üzemeltetési
egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-
1 db hosszú nyelű szórólapáttal.
előírásai
(7) A kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, leg- 626. § (1) A cseretelep dolgozóit a munkáltató köte-
alább 2 m2 nagyságú, természetes alapanyagú (mű- les munkába állás előtt, továbbá évenként tűzvédel-
szálmentes), égéskésleltetett takarót vagy tűzoltó ta- mi oktatásban részesíteni, és azt dokumentálni.
karót kell elhelyezni a személyek mentésére.
(2) 165 A cseretelep kezelése, palackok visszavétele,
kiadása tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkező
248. Éghető folyadékok töltése személyre nem ruházható át.
üzemanyagtöltő állomáson (3) Az „1”-”2” kategóriájú cseretelepek kivételével a
palackok kiadását és bevételezését csak testhezálló,
624. § (1) Az éghető folyadék kizárólag álló motorú és
az üzemeltető által beszerzett védőruhában, fedett
rögzített helyzetű jármű tartályába vagy megfelelő
fővel és szikrát nem okozó bőr lábbeliben szabad vé-
edénybe (antisztatikus vagy fém kannába, hordóba)
gezni. Műszálból készült alsó- és felső ruházat nem
tölthető.
viselhető.
(2) Töltőállomásokon éghető folyadékok kiszolgálá-
sakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot vi- (4) A cseretelephez tartozó irodahelyiségben szilárd
selni. tüzelőanyaggal fűteni tilos.
(3) Üzemanyag acélból készült, tömören zárható edé-
nyekbe az edények űrtartalmának 97%-ig, korlátozás 627. § (1) Az 1” kategóriájú cseretelepek 5 m-es kör-
nélkül tölthető. zetén belül – konyhakerti és dísznövény, valamint
szőlő, gyep és élőfa kivételével – növényzet nem
(4) 5 liter feletti térfogatú műanyag edénybe I. tűz-
lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet,
veszélyességi fokozatú folyadék (benzin) csak akkor
élőfa, gyep kivételével nem lehet.
szolgálható ki, ha az nem elektrosztatikai szigete-
lő és az edény elektrosztatikai szempontból, az arra (2) A „2”-”4” kategóriájú cseretelepeket szükségvilá-
kijelölt laboratórium által minősítve és jelölve van gítás céljára el kell látni legalább 1 db, a „kategórián
(ExElStat, antisztatikus). felülit” legalább 2 db robbanásbiztos védettségű hor-
dozható kézilámpával.
249. Gáz és olajipari követelmények (3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tá-
rolása és forgalmazása is történik, csak szikrát nem
625. § (1) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tar- okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszá-
tozó üzemrészben dolgozókat a tevékenységi körük- mok használata tilos.
165
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 626. § (2) bekezdése az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 56. §-ának megfelelően megállapított szöveg.
Hatályos: 2012.11.13.
166
Az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2012. 11. 13.
A B C D E
1 A tűzoltó készülék típusa Alapkarban- Közép- Teljes kö- A tűzoltó készülék élettarta-
tartás karbantartás rű karban- ma 3
1 tartás 1
2 Porral oltó, vizes oltóanyag- bá- 1 év 5 és 15 év 10 év 20 év
zisú habbal és vízzel oltó
3 Törőszeges porral oltó 2 1 év 15 év 10 év 20 év
4 Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év
5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó műszaki köve-
telmény szerint
6 Az MSZ 1040 szabványsorozat hat hónap - 5 év 20 év, de legkésőbb
alapján gyártott tűzoltó készü- 2014.12. 31-ig
lék (szén-dioxiddal oltó kivéte-
lével)
1 A kötelező karbantartási ciklusidők tűrési ideje 2 hónap. 2 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó
készülékeket – újratöltésre – vissza kell juttatni a gyártóhoz 3 Lásd még: 17. §
A B C D E F G
1 A karbantartás tárgya 1 2 3 4 5 Az elvégzendő feladatok és tevékenységek
2 A biztonsági és jelző- X X X X X A tűzoltó készülék működőképességének megálla- pítása
szerelvények ellenőrzé- érdekében ellenőrizni kell a biztonsági és a jelzőszerelvé-
se: nyeket.
3 A nyomásmérők ellen- X X A nyomásmérők ellenőrzése során, ha nem működnek aka-
őrzése és átvizsgálása, dálymentesen, vagy ha a mért nyomásérték az előírttól el-
a tűzoltó készülék üze- tér, akkor a gyártó által megadottak szerint kell eljárni. A
mi nyomásának ellenőr- hajtóanyag mennyiségét nyomásméréssel kell ellenőrizni.
zése:
4 A tűzoltó készülék kül- X X X X X Meg kell vizsgálni, hogy a tűzoltó készülékek kifogástalan
ső szemrevételezése és biztonságos működését gátló korróziós hiba, horpadásos
vagy domború defor- máció vagy egyéb károsodás látható-
e. Ha ilyenek találhatók, akkor a gyártó által megadottak
szerint kell eljárni.
5 A szén-dioxiddal oltó X A tűzoltó készülék tömegét le kell mérni, és ellenőrizni kell
tűzoltó készülék tömeg- a palackba beütött értékkel. A szén-dioxid veszteség legfel-
ellenőrzése: jebb 10% lehet.
6 Az ürítő tömlő és lövő- X X X X X Ellenőrizni kell a tömlő és a lövőke állapotát, meg kell győ-
ke ellenőrzése: ződni arról, hogy használatra alkalmas, kifogástalan álla-
potban vannak.
A B C
1 Méretjel A tömlő névleges átmérője A tömlőkapocs legkisebb belső átmérője
[mm] [mm]
2 125-A 125 110
3 110-A 110 100
4 75-B 75 65
5 52-C 52 45
6 25-D 25 18
7 38-E 38 30
8 38-H 38 30
Az áttétkapcsok megengedett
legnagyobb tömege
A csonkkapcsok megengedett
legnagyobb tömege A B
1 Az áttétkapocs méretjele Az áttétkapocs tömege legfeljebb
[kg]
A B2 A/B-110/75 1,75
1 A csonkkapocs méretjele A csonkkapocs tömege legfeljebb 3 B/C-75/52 0,85
[kg] 4 C/D-52/25 0,45
2 125-A 1,85 5 C/E-52/38 0,55
3 110-A 1,80 8. táblázat
4 75-B 0,60
5 52-C 0,40
6 25-D 0,18
7 38-E 0,25
A tűzoltó kapcsok kapcsolási
8 38-H 0,85 nyomaték tartománya
6. táblázat
A B C
1
A tűzoltó kapocs méretjele Kapcsolási nyomaték
[Nm]
A B C
1
A műanyag kupakkapocs mé- Kapcsolási nyomaték
retjele [Nm]
Megnevezés: Megnevezés:
1. kapocstest, 1. kapocstest,
2. bekötőhüvely, 2. kupak,
3. rögzítőgyűrű, 3. tömítőgumi,
4. tömítőgumi. 4. rögzítőgyűrű.
2. ábra 4. ábra
A csonkkapocs kialakítása Az áttétkapocs kialakítása
Megnevezés:
Megnevezés: 1. kapocstest (nagyobb méret),
1. kapocstest, 2. kapocstest (kisebb méret),
2. tömítőgumi, 3. közbetét,
3. tömítés. 4, 5. tömítőgyűrű,
3. ábra 6. rögzítőgyűrű,
A kupakkapocs kialakítása 7. biztosítócsavar.
5. ábra 8. ábra
A műanyag kupakkapcsok kialakítása – metszet Orsómenet mérete
A-A
Megnevezés:
1. kapocstest,
2. tömítőgumi. 9. ábra
6. ábra
Szeleporsó csatlakozó méretei
A műanyag kupakkapcsok kialakítása – elölnézet
a) oldalnézet b) felülnézet
Jelölések:
1. 7. vizsgálati minta,
ellensúly,
2. 8. véglezáró,
forgócsap,
3. 9. vízcsatlakozás,
löket számláló,
4. 10. tömlőtartó,
magasságállító,
5. 11. légmunkahenger.
koptató szalag tartó,
6.
csúszórudak,
2. ábra
Befogó pofák
Jelölések:
1. mozgó pofa,
2. rögzített pofa,
3. résszélesség,
Jelölések:
4. tömlő bélés belseje,
1. rögzített pofa,
2. mozgó pofa, Méretek mm-ben 5. tömlő minta.
3. ábra
4. ábra
A vizsgálati darab elhelyezése a szorítópofák kö-
zött Alacsony hőmérsékleti vizsgáló berendezés
Jelölések:
1. mozgó pofa,
2. vizsgálati darab,
3. rögzített pofa,
5. ábra
Fűtőszál rúd kialakítása
Jelölések:
1. hőmérséklet szabályozó,
2. adatrögzítő vagy számítógép,
3. fűtőrúd,
4. J vagy K típusú termoelem,
5. tömlő,
6. mérési pont,
7. vizsgálati terület,
8. fém mandzsetta.
6. ábra 7. ábra
A fűtőrúd tömlővel érintkező pontja Fém mandzsetta felépítése
Jelölések:
1. lapos felület, 6.
csavar M5,
2. furat Ø 1,6x10, 7.
rugó,
Készült: 2013.
3. csap január 10. 10:55
M5x6, 8. Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
alátét M5,
4. furat Ø 5,5, 9.
távtartó,
OptiJus © Opten Kft. – 161. – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
Jelölések: Jelölések:
1. a tömlő kiindulási helyzete, 1. gyűrű alakú kamra a kerület mentén lévő 4 lyuk-
2. vizsgálati helyzet, kal, egymástól 90◦ szögben,
3. elmozdítható tömlőág, 2. a tömlő átmérőjének legalább háromszorosa,
4. a két határoló közötti távolság, 3. tömlő átmérőjének legalább háromszorosa,
5. csatlakozások. 4. tömlő belső átmérője -0 + 10%.
9. ábra 10. ábra
Nyomásmérő adapter Tömlő vizsgálati darabok sorban
A B C D E
1 Belső átmérő Belső átmérő tűrése
[mm] [mm] Hosszegységre vonatkoztatott tömeg
[kg/m]
A B C
1
Változás hosszban Tűrés az
3. táblázat 4. táblázat
A B C D
1
Nyomás Belső átmérő
[MPa] [mm]
a A szivattyú zárási nyomásának figyelembe vételére, a maximális üzemi nyomás rövid időre 0,2 MPa-al meg-
haladhatja a maximumot.
A B C D
1
Fordulatok száma
2 Kategória A B C
3 1. tömlőosztály 50 100 =100+nyomáspróba üzemi nyomáson
4 2. tömlőosztály 75 150 =150+nyomáspróba üzemi nyomáson
A B C D E F G
1
Belső átmérő A repedés előtt befejezett kettős löketek minimális száma
[mm]
2
3. osztályú tömlő 4. osztályú tömlő
3 A B C A B C
4 25, 38, 52 20 40 60 20 40 60
5 75 20 40 60 30 60 90
6 110 20 50 70 35 70 100
7 125 és 152 20 50 80 40 80 110
A B C
1 Belső átmérő Térfogatáram Legnagyobb nyomásveszteség
2 [mm] [l/min] [kPa/m]
3 25 180 13,3
4 38 400 8,8
5 52 750 6,4
6 75 1600 4,4
7 110 3400 3,0
8 125 4400 2,7
9 152 6500 2,2
8. táblázat 9. táblázat
A B C
1 Előírt vizsgálat Tétel vizsgálat Gyártás vizsgá-
lat
2 Belső átmérő (75. §) 9 9
3 Tömlőborítás rétegvastagság (csak 3. és 4. osztályú tömlőre) (80. 9
§)
4 Hossz tűrés (75. § (2) bekezdés) 9 9
5 Legnagyobb tömeg (75. § (1) bekezdés) 9 9
6 Hosszméret változás üzemi nyomáson (76. §) 9
7 Külső átmérő változása próbanyomáson (77. §) 9
8 Csavarodás üzemi nyomáson (76. §) 9
9 Nyomáspróba (77. §) 9 9(1)
10 Minimális repesztő nyomás (78. §) 9
11 Törési nyomás (79. §) 9
12 Tapadás (82. §) 9
13 Gyorsított öregítés (83. §)
14 Alacsony hőmérsékletű hajlékonyság (90-91. §)
15 Ellenállás, forró felülettel szemben (92. §)
16 Koptatás állóság (84-89. §)
17 Töréssel szembeni jellemzők (93. §)
18 Nyomásveszteség (94. §)
19 Olajszennyeződés (95. §)
20 Tömlőszerelvény(1) (ahol értelmezhető) (101. §) 9 9
(1): tömlőszerelvény esetén a nyomáspróbát a tömlőszerelvényen kell elvégezni a gyártónak vagy a tömlő
bekötőjének a 101. § szerint.
A B C
1 A rendeltetés jellege Beépített Beépített
tűzjelző tűzoltó
berendezés berendezés
2
1. Szállásrendeltetés
3 1.1. Középmagas és magas épületekben, ha a rendeltetés 13,65 méter fe- igen igen
lett kerül kialakításra
4 1.2. Többszintes épületekben, ha egy időben legalább 20 ember elhelye- igen
zése biztosított
5
2. Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde rendeltetés
6 2.1. Magas épületekben, ha a rendeltetés 30,00 méter felett kerül kiala- igen igen
kításra
7 2.2. Többszintes és középmagas épületekben, ha a rendeltetés az 500 m2 igen
alapterület meghaladja
8
3. Egészségügyi rendeltetés
19 5.1. Ha az egy tűzszakaszban lévő személyek száma meghaladja a 100 főt igen
vagy háromszintesnél magasabb épületben, ahol a rendeltetés a harmadik
szinten vagy a felett kerül kialakításra
20
6. Művelődési rendeltetés
27 7.1. Zárt sportcélú épület esetén, ha bármelyik tűzszakasz területe meg- igen
haladja a 2000 m2 -t (ha az épületet eredeti rendeltetésétől eltérő rendez-
vényekre is használják, akkor az eltérő rendeltetésre tekintettel az épület
adottságait figyelembe véve kell a jelző- és az oltóberendezés szükséges-
ségét meghatározni)
28
8. Kereskedelmi rendeltetés
42
11. Egyéb
..............................................
|_| ÖNKÉNTES VÁLLALÁS
..............................................
|_| KÖTELEZÉS . . . . . (irat száma, kiadó szerve neve)
..............................................
Tervező: Telepítő:
...................................................
...................................................
................................................... ................................................
...................................................
................................................... ................................................
...................................................
...................................................
................................................... ................................................
................................................
Füst: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
................................................
...................................................
HŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ................................................
................................................
...................................................
................................................
...................................................
................................................
Egyéb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
...................................................
|_| KÖTELEZÉS
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
............................................... ...............................................
d) Havonkénti ellenőrzések
Az üzemeltetési naplót folyamatosan A felügyeletet ellátók rendelkeznek A nyomtatók tartalék papírja, festé-
vezetik megfelelő oktatással. ke, festékszalagja biztosított
Igen Nem Igen Nem Igen Nem
Egyéb észrevétel:
aláírás
e) Negyedéves ellenőrzések
Az üzemeltetési naplót folyamatosan A felügyeletet ellátók rendelkeznek A nyomtatók tartalék papírja, festéke,
vezetik megfelelő oktatással. festékszalagja biztosított
Igen Nem Igen Nem Igen Nem
A jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak a grafikus megjelenítő eszköz
(tabló, PC) üzemképes:
Egyéb észrevétel:
.................................................................................................
aláírás
g) Az események adati
A karbantartás adatai
A jelzések adatai
Dátum 5. formanyomtatvány
............................................. Telepítési jegyzék
aláírás
5. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése fal mellett
3. ábra 7. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése polcos tárolás ese-
A pontszerű hőérzékelők vízszintes távolsága. tében
Jelmagyarázat:
W: légcsatorna szélessége,
Z: az érzékelő vagy a mintavevő cső távolsága a
legközelebbi hajlattól, saroktól vagy beszívó nyílástól.
10. ábra
Légcsatorna érzékelő elhelyezése elágazásnál és a
csatorna keresztmetszetben
8. ábra
Pontszerű érzékelő elhelyezése épületgépészeti
elem mellett
A B C D E F G H I
Megjegyzés:
1 Csak értékvédelem esetén, az érdekelt felek közötti egyeztetés során születő megállapodás esetén. 2 Az érzékelők által védett terület nagysága nem haladhatja meg
a 80 m2 -t. 3 Más működési elvű füstérzékelőkkel (vonali füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen. Az érzékelők által védett terület nagysága nem haladhatja meg
a 60 m2 -t. 4 Az érdekelt felek közötti egyeztetés során születő megállapodás esetén. 5 Kiegészítő sor alkalmazásával és/vagy más működési elvű füstérzékelőkkel
(pontszerű füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen.
A B C D E
1 Az érzékelő fajtá- A födém dőlésszö-
A helyiség ja ge
A B C
1 A helyiség belma- A felügyelt A védett tér bármely pontjának legnagyobb vízszintes távol-
gassága szélesség sága a legközelebbi védő sugártól
2 6 méter alatt 12 méter 6 méter
3 6-16 méter között 1 13 méter 6,5 méter
4 16 méter felett 1 14 méter 7 méter
Megjegyzés: 1 12 méter felett kiegészítő sor alkalmazásával (gyártói előírás szerint) és vagy más működési elvű
füstérzékelőkkel (pontszerű füstérzékelő, aspirációs érzékelő) közösen.
A B C D E
1 Az érzékelő típusa Magasság Hosszúság Szélesség Terület
(h) (l) (b) (A)
2 Hőérzékelő < 7,5m >2m >2m > 9 m2
3 <6m >2m >2m > 16m2
4 Füstérzékelő 6 – 12m között > 3,5 m > 3,5 m > 31,5 m2
5. táblázat 6. táblázat
A B C D E F G
1
Belmagasság A tető dőlésszöge
2
kisebb 15o -nál 15o és 30o között nagyobb 30o -nál
Megjegyzés: a hőérzékelőket a mennyezeten kell elhelyezni, a födémtől való belógatást kerülni kell.
Amennyiben a helyiség adottságai mégsem teszik lehetővé, hogy az érzékelők a födémen, tetőn kerüljenek el-
helyezésre, a belógás mértéke nem haladhatja meg a 0,3 métert.
A B C D E
1
Belmagasság A tető dőlésszöge
2
kisebb 15o -nál Nagyobb vagy egyenlő, mint 15o
A B C
Villámhárító Koordinált
osztálya túlfeszültség-
(LPS) védelem
osztálya (LPMS)
2 Oktatási rendeltetésű épületek III III-IV
3 Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott sze- III III-IV
mélyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendelte-
tésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek
4 Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületek, léte- IV III-IV
sítmények
5 Szállodák, kollégiumi épületek III III-IV
(50 fő befogadóképesség felett)
6 „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú épületek, létesítmények II II
A B C D E F
Kútoszlop Dómakna, Föld feletti Kezelő-, Pébégáz-
1 Megnevezés - gázolaj töltőhely, tartály dómja mosóépü- cserete-
esetén és konténerkút gázolaj esetén let, kültéri lep
benzinnél - gázolaj és benzinnél szervízberen-
pisztolygőz esetén és gázingával dezések,
elvezetés- benzinnél üzlet
sel gázingával
méter
3 „C-E” tűzveszélyes- 5 5 10 6 10
ségi osztályba tartozó
építmények
4 Tömegtartózkodásra 10 10 25 10 10
szolgáló építmények
(pl. színház, kórház,
iskola, vasútállomás
felvételi épülete) nagy
forgalmú ki- vagy
bejárata
5 Vonat közlekedésére 20 20 20 15 20
használt vasúti vágány
6 Vontató, ipari- és 61) 5 10 6 10
közforgalmú rako-
dóvágány, villamos
vágány
7 Föld alatti, nem a töl-
tőállomáshoz tartozó Vonatkozó előírások szerint
közművezeték
8 Gáz, kőolaj vagy ter-
méktávvezeték Vonatkozó előírások szerint
A B C D E F G H I
Kútoszlop
Dómakna Kenőanyag- Föld Éghető anyagot Konténerkút
Fáradtolaj- Pébé-
1 Megnevezés tároló- és feletti tároló konténer gyüjtő edény- palack
kirakatszek- tartály zet tároló
rény
méter
A B C D E
1. táblázat 2. táblázat
A B F
C D E
1 Védett létesítmény
Megengedett legkisebb távolság a csereteleptől méterben, a cseretelep kategóriája szerint
2 1” 2”
3” 4” „kategórián felüli”
5 Tömegtartózkodásra szolgáló 5 10
„C” vagy „D” tűzveszélyességű létesítményben, épü- 20 30 50
letben a legközelebbi ki- vagy bejárók ajtajai 1
1) szomszédos létesítmény esetén a megengedett legkisebb távolságot a telekhatártól, saját létesítmény esetén az épületnek, építménynek a cseretelephez legközelebb
eső falától kell mérni.
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
6. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
7. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
8. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
E 20 30 60 90 120
EI 15 20 30 45 60 90 120 180 240
EI-M 30 60 90 120
EW 20 30 60 90 120
9. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
10. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
E 15 30 60 90 120
EI 15 30 60 90 120
EW 20 30 60
11. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
R 15 30 45 60 90
RE 30 45 60 90
REI 30 45 60 90
12. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
13. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
14. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
15. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
16. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
K 10 30 60
17. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
18. táblázat
Teljesítmény jelölése
Osztályozási időtartam változatok
A B C D E F G
1
Követelmények I. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
11 Tűzgátló födémek A1 A1 A1 A1 A1
REI 60 REI 90 REI 90 REI 90 REI 120
12 Tűzgátló nyílászárók tűzgátló A2 A2 A2 A2 A2
falban EI 45 EI 60 EI 90 EI 90 EI 90
13 Tűzgátló nyílászárók tűzfalban A2 A2 A2 A2 A2
E 120 I E 120 I E 120 I E 120 I E 120 I
90 90 90 90 90
14 Tűzgátló csappantyúk E 45 E 60 E 90 E 90 E 90
tűzszakasz-
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 45 EI 60 EI 90 EI 90 EI 90
tűzszakasz-határon
16 Nem teherhordó lépcsőház falak A2 A2 A2 A2 A2
EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 120
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyo- A2 A2 A2 A2 A2
sók
Menekülési EI 60 EI 90 EI 90 EI 90 EI 120
útvo- határoló falszerkezetei
18 nalak Lépcsők és lépcsőpihenők A1 A1 A1 A1 A1
tartószerkezetei és járófelületé- REI 30 REI 60 REI 60 REI 90 REI 90
nek alátámasztó szerkezete
19 Falburkolatok B-s1, d0 A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
d0 d0 d0 d0
20 Álmennyezetek és B-s1, d0 A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
mennyezetburkolatok d0 d0 d0 d0
21 Padlóburkolatok Bfl -s1 Bfl -s1 Bfl -s1 A1fl 2 A1fl 2
22 Álpadlók A2 A1 A1 A1 A1
REI 30 REI 45 REI 60 REI 60 REI 90
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- A2-s1, A1 A1 A1 A1
és hangszigetelés, burkolat nél- d0
kül 3
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1, A2-s1,
és hangszigetelés, burkolattal 3 d0 d0 d0 d0 d0
A B C F
D E
1
Követelmények II. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
9 Teherhordó tűzfalak
A1
REI-M 240
11 Tűzgátló födémek A1 A1
A1 A1 REI 90 REI 90
REI 30 REI 60
18 Lépcsők és lépcsőpihenők A1 A1
tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó A1 A1 REI 60 REI 90
szerkezete REI 30 REI 60
21 Padlóburkolatok B -s1 B s1
B -s1 B -s1 fl fl
fl fl
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) A2 A1
A2 A2 REI 45 REI 60
REI 30 REI 30
A B C D F
1
Követelmények III. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
3 Szerkezet megnevezése
Tűzvédelmi osztály
Tűzállósági határérték (perc)
11 Tűzgátló födémek A1 A1 A1
REI 30 REI 45 REI 60
12 Tűzgátló nyílászárók tűzgátló falban, D EI 60 A2 A2
valamint tűzszakaszhatáron a tűzfal- EI 30 vagy EI 60
ban D EI 60
13 Tűzgátló nyílászárók épülethatáron A2 A2 A2
lévő tűzfalban EI 90 EI 90 EI 90
14 Tűzgátló csappantyúk, tűzszakasz- E 30 E 30 E 60
határon
15 Tűzgátló tömítések, kiegészítők EI 30 EI 30 EI 60
tűzszakasz-határon
16 Nem teherhordó lépcsőházi falak A2 A2 A2
EI 30 EI 45 EI 60
17 Középfolyosók, zárt oldalfolyosók B B B
határoló falszerkezetei EI 30 EI 30 EI 45
Menekülési
18 Lépcsők és lépcsőpihenők D C REI 30 A2
útvonalak
tartószerkezetei és járófelületének REI 30 REI 60
alátámasztó szerkezete
19 Falburkolatok C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
20 Álmennyezetek és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
mennyezetburkolatok
21 Padlóburkolatok Cfl -s2 Cfl -s1 Cfl -s1
22 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) C B A2
REI 15 REI 30 REI 30
23 Határoló szerkezeteken lévő hő- és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
hangszigetelés, burkolat nélkül 2
24 Határoló szerkezeteken lévő hő- és C-s1, d0 C-s1, d0 B-s1, d0
hangszigetelés, burkolattal 2
A B C D
1
Követelmények IV. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1 2
3 Szerkezet cso- Szerkezet megnevezése
port Tűzvédelmi osztály
Tűzállósági határérték (perc)
9 Teherhordó tűzfalak
A1
REI-M 120
A B C
1
Követelmények V. tűzállósági fokozatú tűzszakasz esetén
2 Az épület szintszáma 1
3 Szerkezet cso- Szerkezet megnevezése Tűzvédelmi osztály
port Tűzállósági határérték
(perc)
35 Falburkolatok E
-
36 Álmennyezetek és mennyezetburkolatok D-s2, d0
37 Padlóburkolatok Efl
38 Álpadlók (padlóburkolat nélkül) D
REI 15
39 Határoló szerkezeteken lévő hő- és hangszigetelé- E
sek burkolattal vagy burkolat nélkül -
40 Felülvilágítók D-d0
41 Gépészeti aknák nyílászárói -
A B C D E
1
Beépített tetőterekre vonatkozó követelmények
A B C D E F G
1
Csarnoképületek szerkezeteire vonatkozó követelmények
10 Tűzfalak
A1 A1
REI-M 180 REI-M 120
11 Tűzgátló nyílászárók A2 A2 A2
tűzgátló falban EI 60 EI 45 EI 30 -
12 Tűzgátló nyílászárók A2 A2 A2
tűzfalban EI 90 EI 90 EI 90 A2
EI 60
13 Tűzgátló csappantyúk E 60 E 45 E 30
tűzszakasz-határon E 60
14 Tűzgátló tömítések EI 60 EI 45 EI 30
EI 60
15 Középfolyosók, zárt A2 A2 A2 B EI 15 B
oldalfolyosók határoló fal- EI 30 EI 30 EI 15 -
szerkezetei
16 Osztószint B Osztószint Osztószint
A1 REI 15 nem nem
REI 30 R 15 építhető építhető
R 30 be be
1 Ha a tetőhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelyeknek a tűzzel szemben
nincs számottevő ellenállása
(A1, A2 TH < E 15) és az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre,
az bármely tűzállósági fokozatnak megfelelő csarnoképületben alkalmazható
2 alkalmazhatóak olyan, mindkét oldalukon többrétegű, A2 tűzvédelmi osztályú szendvics panelek, valamint
kálcium-szulfát alapú burkolólemez fegyverzetű szerkezetek is, melyek A1 tűzvédelmi osztályú szálerősítéssel
rendelkeznek, és a szerkezet belső keretváza,
továbbá a keretvázban alkalmazott hő- és hangszigetelő anyaga A1 tűzvédelmi osztályú.
3 „Fűtetlen épületeknél” az „I” kritérium nem követelmény.
A B C D E F G
1
Többszintes lakó és közösségi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
A B C D E F G
1
Középmagas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
3
A tűzszakaszok rendeltetése A tűzszakaszok legnagyobb területei,
m2
A B C D E F G
1
Magas lakó- és közösségi rendeltetésű tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
3
A tűzszakaszok rendeltetése 1 A tűzszakaszok legnagyobb területei, m2
1 Gyógyászati rendeltetés magas építményszint felett nem alakítható ki. Magas épületben gyógyászati rendeltetés
tűzszakasz mérete megegyezik a középmagas táblázatban foglalt méretekkel.
A B C D E F G
1
Az ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
3
A tűzszakasz
A maximálisan megengedett tűzszakasz-terület
4 Tűzveszélyességi Tűzterhelése
osztálya
5 250 MJ/m2 alatt 10000 8000 - - -
6 „A”-„B” 250-500 MJ/m2 között 8000 6000 - - -
7 501-1500 MJ/m2 kö- 5000 4000 - - -
zött
8 1500 MJ/m2 fölött 2000 1000 - - -
9 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 10000 - -
10 „C” 250-500 MJ/m2 között korlátlan 10000 8000 - -
11 501-1500 MJ/m2 kö- 8000 6000 4000 - -
zött
12 1500 MJ/m2 fölött 4000 3000 2000 - -
13 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 15000 2000 -
14 „D” 250-500 MJ/m2 között korlátlan korlátlan 12000 1500 -
15 501-1500 MJ/m2 kö- 10000 8000 5000 500 -
zött
16 1500 MJ/m2 fölött 6000 4000 3000 100 -
17 250 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 20000 10000 5000
18 „E” 250-500 MJ/m2 között korlátlan korlátlan 15000 7500 3000
A B C D E F G
1
Tárolási tűzszakaszok legnagyobb megengedett területei
3
A tűzszakasz
A maximálisan megengedett tűzszakasz-terület
4 Tűzveszélyességi Tűzterhelése
osztálya
5 500 MJ/m2 alatt 5000 3000 - - -
6 „A”-„B” 501-1500 MJ/m2 kö- 3000 2000 - - -
zött
7 1501-3000 MJ/m2 kö- 1500 1000 - - -
zött
8 3000 MJ/m2 fölött 750 500 - - -
9 500 MJ/m2 alatt 6000 5000 4000 - -
10 „C” 501-3000 MJ/m2 kö- 5000 4000 3000 - -
zött
11 3001-6000 MJ/m2 kö- 2500 2000 1500 - -
zött
12 6000 MJ/m2 fölött 1500 1250 1000 - -
13 500 MJ/m2 alatt 8000 6000 5000 1000 -
14 „D” 501-3000 MJ/m2 kö- 6000 5000 4000 600 -
zött
15 3001-6000 MJ/m2 kö- 3000 2500 2000 300 -
zött
16 6000 MJ/m2 fölött 2000 1500 1250 150 -
17 250 MJ/m2 alatt korlátlan 10000 8000 2000 1000
18 „E” 250-500 MJ/m2 között 7000 6000 5000 1000 500
1
1 500 MJ/m2 feletti tűzterhelés esetén a tűzszakasz méreteket a „D” tűzveszélyességi osztálynak megfelelően
kell meghatározni
A B C D E F G
1
Csarnoképületek tűzszakaszainak megengedett legnagyobb területei
3
A tűzszakasz
A maximálisan megengedett tűzszakasz-terület
4 Tűzveszélyességi Időleges tűzterhelése
osztálya
5 1500 MJ/m2 alatt 5000 4000 - - -
6 „A”-„B” 1500-6000 MJ/m2 között 2500 2000 - - -
7 6000 MJ/m2 fölött 1500 1200 - - -
8 1500 MJ/m2 alatt 10000 8000 6000 - -
9 „C” 1501-6000 MJ/m2 között 8000 6000 4000 - -
10 6000 MJ/m2 fölött 4000 3000 2000 - -
11 1500 MJ/m2 alatt 12000 10000 8000 2000 -
12 „D” 1501-6000 MJ/m2 között 10000 8000 6000 1500 -
13 6000 MJ/m2 fölött 5000 4000 3000 1200 -
14 1500 MJ/m2 alatt korlátlan korlátlan 10000 4000 2000
15 „E” 1501-6000 MJ/m2 között - - - - -
16 6000 MJ/m2 fölött - - - - -
A B C D
1 v [cm] 25 38 51
2 A kialakítás módja
Tűzállósági határérték [perc]
A B C D E F G
1 v (d) [cm] 20 25 30 35 40 50
2 A szerkezet megnevezése
Tűzállósági határérték [perc]
1) F
vny a nyomott vasbetét keresztmetszete,
2) F a pillér (oszlop) keresztmetszete.
b
3. táblázat Acélpillérek
A B C D E F G
1 Tűzállósági határérték [perc] 1 R 30 R 60 R 90 R 120 R 150 R 180
2 Védelem megnevezése
A védelem vastagsága [mm] 2
4. táblázat Téglafalak
A B C D
1 Vastagság [cm] 25 30 38
2 A falazóelem anyaga
Tűzállósági határérték [perc]
5. táblázat 6. táblázat
Betonfalak Vasbetonfalak
A B
1 Fal vastagsága [cm] Tűzállósági határérték [perc]
2 10 REI 120
3 15 REI 150
4 20 REI 180
5 25 REI 240
6 30 REI 300
A B C
1
Falszerkezet vastagsága [cm] Tűzállósági határérték [perc]
A B C D
A B C D E F G H I
A B C D E
10 mm 15 mm 20 mm
1. Mészhabarcs 1600 12 21 30
2. Javított mészhabarcs 1800 15 24 33
3. Cementhabarcs 1000 15 24 33
4. Gipszhabarcs 850 21 30 36
5. Samotthabarcs 1200 18 27 36
6. Cementrabic 2000 15 24 36
7. Gipszrabic 900 21 30 51
A B C
1
Párkánymagasság A csatlakozó épületrész szélessége (m 1 )
2
Ha a megközelítő tűzoltási felvonulási út tengelyének távolsága a
homlokzattól
3 8,00 m 14,00 m
6 m-ig 5,0 8,0
6 m felett 9 m-ig 3,5 5,5
4
9 m felett 12 m-ig 3,0 4,5
12 m felett 15 m-ig 2,5 3,5
A B C
1 Mértékadó tűzszakasz terület Szükséges
(m2 ) oltóvíz- intenzitás (liter/min)
2 -0-tól 50-ig -
3 nagyobb, mint 50, 600
de legfeljebb 150
4 nagyobb, múlt 150, 900
de legfeljebb 300
5 nagyobb, mint 300, 1200
de legfeljebb 500
6 nagyobb, mint 500, 1500
de legfeljebb 800
7 nagyobb, mint 800, 1 800
de legfeljebb 1200
8 nagyobb, mint 1200, 2 100
de legfeljebb 1 600
9 nagyobb, mint 1 600, 2 400
de legfeljebb 2 000
10 nagyobb, mint 2 000, 2 700
de legfeljebb 2 500
11 nagyobb, mint 2 500, 3 000
de legfeljebb 3 200
12 nagyobb, mint 3 200, 3 300
de legfeljebb 3 900
13 nagyobb, mint 3 900, 3 600
de legfeljebb 4 600
14 nagyobb, mint 4 600, 3 900
de legfeljebb 5 400
15 nagyobb, mint 5 400, 4 200
de legfeljebb 6 200
16 nagyobb, mint 6 200, 4 500
de legfeljebb 7 200
17 nagyobb, mint 7 200, 4 800
de legfeljebb 8 200
18 nagyobb, mint 8 200, 5 100
de legfeljebb 9 200
19 - nagyobb, mint 9 200, 5 400
de legfeljebb 10 400
20 - nagyobb, mint 10 400, 5 700
de legfeljebb 12 000
21 - nagyobb, mint 12 000 6 000
A B C D E F G
1
Az építmény megnevezése Többszintes épületek Középmagas épület Magas épület
2
egy-egy tűzszakaszában szükséges szintenkénti fali tűzcsapok
A B E
C D
1
A tűzszakasz A tűzszakaszok egymás közötti tűztávolságai (m), ha a szom-
szédos
tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya
3 „C” 1 500 16
14 12
4 „D” 2 000 14
12 10
5 „E” 10 000 12
10 6
A B C D E
1
A tárolt anyag megnevezése A tárolási egység méretei Az építmény tűzállósági fokozata
(m) (szélesség x hosszúság
x magasság)
Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
OptiJus © Opten Kft. – 211. – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
1 Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek
össztérfogata kisebb a táblázati méretből
adódó térfogatnál.
2 A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység fe-
lőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását
nem éghető
anyagból alakították ki.
3 A távolság éghető anyagú, illetőleg éghető tetőhéjazatú épülettől 15 méterre, a szomszédos telek egyéb építmé-
nyétől 8 méterre, saját tulajdonú egyéb építménytől 4 méterre csökkenthető, ha csak 3 méternél nem magasabb
és 45 m3 -nél nem nagyobb
össztérfogatban helyeznek el szalmát, vagy szálas takarmányt. Szérűn és rostnövénytárolón, valamint mezőn (ha-
tárban) a kazlak
mérete 10x50x8 méter lehet.
4 Erőműi felhasználás esetén a tárolási egység méreteit – a tűzvédelmi hatóság – a technológia függvényében
ettől eltérően is megállapíthatja.
A B C
1
Kétszintesnél magasabb lakóépületek, valamint közösségi épületek
tűztávolsága
A B C D
1
Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú helyiséget tartalmazó, valamint az
„A”-„C” tűzveszélyességi osztályú és az 500 m2 -nél nagyobb „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú ipari,
tárolási, mezőgazdasági rendeltetésű épületek
tűztávolsága
2 Minimális Maximális
Épület rendeltetése tűztávolság tűztávolság
(m) (m)
3 41 302
„A” és „B” tűzveszélyességi osztályú épület
1 a tűztávolság a nyílás nélküli fal felület esetében értelmezendő és a robbanási túlnyomás levezetése az ellenkező
oldalra tervezett
2 figyelembe véve az egymással szembenálló hasadó- nyíló felületeket
3 a távolság a tűzoltóság beavatkozása miatt indokolt
2. ábra
Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot. 22. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM
rendelethez
3. ábra
1. táblázat
A biztonsági jel rögzítési magassága
A kiürítés megengedett időtartama
A C D E
B
1
Kiürítési A kiürítés megengedett időtartama
szakasz Kiürítendő helyiség, tűzszakasz, építmény (t meg ) I -V. tűzállósági fokozatba sorolt
Megnevezése tűzszakaszból, épületből, vagy építmény-
ből perc
14
Szabadtéri rendezvények veszélyeztetett területei 4,0
1/ Csak akkor, ha legalább két közvetlenül a szabadba nyíló kijárati ajtókkal és hatásos hő- és füstelvezetővel
rendelkezik.
2/ Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztály esetén a megengedett kiürítési időtartamot 25%-kal csökkenteni kell.
A B C D
1
A helyiségben, vagy a Vízszintes haladási Haladás lépcsőn, m/min
veszélyeztetett területen sebesség m/min
2 egy főre jutó alapterület lefelé fölfelé
3 (m2 )
1-ig 16 10 8
1 felett 25-ig 30 20 15
25 felett 40 20 15
A B C
Rendeltetés Fő/m2 , egyéb Megjegyzés
1. Gépkocsi parkoló terület 1 fő/gépkocsi Ha a tárolt gépjárművek használói
jellemzően a hozzá tartozó épület
használóiból állnak, az épületben tar-
tózkodók létszámához a parkoló lét-
számát nem kell hozzáadni
A B C D
1 Betűjel Megnevezés Mértékegység Meghatározás
2 p Tűzterhelés MJ/m2 Az LII. fejezete szerint
3 pv Számított tűzterhelés MJ/m2 A mértékadó tűzidőtartam számításához származta-
tott tűzterhelés
4 pn Időleges tűzterhelés MJ/m2 Ugyanaz, mint a p, de csupán az éghető berende-
zés (bútor, textília, technológiai berendezések töltő-
anyaga, szigetelése, megmunkált termékek, azok meg
nem munkált előkészített anyaga, raktározott anya-
gok, csomagoló anyag) tömege alapján számítva
167
2. táblázat Éghető anyagok fűtőértéke (Hi ) és
testsűrűsége
A B C D
Anyagok megnevezése Fűtőérték (Hi) Testsűrűség
MJ/kg kg/m3
Fa (Idetartoznak az összes faanyagok és fából 16,75 600 – 900
készült termékek, hulladékok)
Cellulóz 15,07 1500
Fa, papír, Kéreg
Papír 15,90 700-1200
Parafa 16,75 240
Farostlemez 18,84 800-1500
Dekoritlemez 20,09 4800
Koksz 29,31 800-1850
Antracit 33,49 1300-1700
167
Nem folytonos térkitöltésű anyagok, vagy termékek esetén halmazsűrűség
Vegyi anyagok
Készült: 2013. január 10. 10:55 Hatályos: 2012.11.13.–----.--.--.
OptiJus © Opten Kft. – 218. – 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet
A B
Sor- Az anyagok jellemzői ami értéke
szám
1. Éghető műanyagok a PVC lap kivételével, (polisztirolhab, poliuretánhab) 1,5
2. Anyagok 1 cm vastagságig, kb. az anyag vastagságának megfelelő légrétegekkel egy- 1,3
másra helyezve, (éghető porok (szénpor) széna, szalma, fagyapot, faforgács, papír és
textilhulladékok, műanyag- hulladékok és a nyesedékek linóleum, PVC-hab)
3. 1-2,5 cm vastag anyagok nagy légrétegekkel elhelyezve, fatáblák, falécek és lemezek, 1,1
faforgács lapok, közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, játékok, divatáru) polcokon ki-
rakva van tárolva
4. Anyagok 1 cm vastagságig szorosan lerakva vagy sajtolva, sajtolt széna, szalma, 1,1
textilszálak (a gyapjú kivételével) makulatúra
5. 25 MJ/kg és nagyobb hőtermelő képességű anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, cso- 1,1
magban tárolva, lemez, fólia, gumi vagy műanyag (a kemény PVC és a teflon kivételé-
vel)
6. 200 ◦ C alatt lágyuló vagy folyó anyagok, (szalonna, vazelin, aszfalt) 1,1
7. Faanyagú bútor (pántolással együtt), fűrészáru 2,5-4 cm vastagságig hézagosan 0,9
elhelyezve
8. Anyagok 4 cm-nél nagyobb vastagságban hézagosan lefektetve, fagerendák, vastag 0,9
táblák, egyéb faelemek
9. 25 MJ/kg hőtermelő képesség alatti anyagok 1 cm vastagságig, tekercsben, csomagban 0,9
tárolva, 40 cm vastagságig (bőrprém, nyersbőr, méteráru, sajtolt nyersbőr, papír teker-
csek 40 cm átmérőig)
10. Szabadon fekvő (tárolt) jól terülő élelmiszeripari termékek, (magok, liszt, cukor) 0,9
11. Tufa (száraz), faszén 0,9
12. Közszükségleti cikkek (textil, lábbeli, divatáru, játékok, kemény PVC-termékek) 0,7
szilárd, tömör egységekben tárolva, emelőlapon, konténerben
13. Könyvek, folyóiratok, archív dokumentáció 0,7
14. 40 cm-nél nagyobb vastagságú vagy átmérőjű tömören tekercsben vagy csomagban 0,6
tárolt anyagok, papír, fatáblák
15. Barnaszén, kőszén, koksz 0,5
16. Éghető, sűrített gázok, (propán, bután, egyéb éghető gázok, világítógáz, 1,5
hidrogén, acetilén)
17. 100 ◦ C alatti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban forráspontig 1,5
melegednek
18. 21 ◦ C alatti lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a lobbanáspontig 1,2
melegednek, de a hőmérsékletük nem éri el a forráspontot
19. 21-100 ◦ C lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban a gőzök 1,2
lobbanáspontjáig melegednek, de hőmérsékletük nem éri el a forráspontot
20. 21-55 ◦ C lobbanáspontú folyadékok, melyek a gyártási folyamatban a gőzök lobbanás- 1,1
pontja alatti hőmérsékletre melegednek
21. 55 ◦ C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a 0,9
gőzök lobbanáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
22. 100 ◦ C-nál magasabb lobbanáspontú folyadékok, amelyek a technológiai folyamatban 0,8
a
gőzök lobbanáspontjánál 50 ◦ C-nál alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
23. 100 ◦ C feletti lobbanáspontú folyadékok, amelyek a gyártási folyamatban a gőzök lob- 0,7
banáspontjánál 50 ◦ C-kal alacsonyabb hőmérsékletig melegednek
A B C D E G
F
2 - a b c a) és c)
b) és c)
A B C D E F
A B E
C D
1 Megnevezés
Az fb biztonsági tényező értéke
3 1,3 1,2
Lakóépületek Elsőrendű szerke- 1
Szálló jellegű zetek 2)
épületek
4 Iskolák 1,2 1,1
Igazgatási és Irodaépületek Másodrendű 1
Szerkezetek3)
5 1,4 1,2
Kiskorú gyermekek intézmé- Elsőrendű Szerke- 1,1
nyei Nem fekvőbeteg Elhe- zetek
lyezéséül szolgáló Egészség-
6 ügyi épületek Kereskedelmi 1,3 1,2
és szolgáltató Épületek Másodrendű szer- 1,1
kezetek 3)
7 1,8 1,8
Művészeti előadásra szolgá- Elsőrendű szerke- 1,4
ló épületek Mozgásukban kor- zetek
látozott Személyek elhelyezé-
8 sére szolgáló épületek Kény- 1,5 1,5
szertartózkodási épületek Másodrendű szer- 1,3
kezetek
9 1,8 1,8
Egyéb rendeltetésű épület Elsőrendű szerke- 1,4
zetek
10 1,5 1,5
Másodrendű szer- 1,3
kezetek
A B
Sorszám Az épület rendeltetése Normatív 1 tűzterhelés (P)
MJ/m2
1 ABC-áruház 400
2 Autóalkatrész bolt 300
3 Autószalon 200
4 Bank 300
5 Bevásárlóközpont 400
6 Borozó, borpince 80
7 Bőráru, bőrdíszmű 700
8 Bútorbolt, bútoráruház 600
9 Bútorkiállítás 500
10 Cipőbolt 500
11 Dohánybolt 500
12 Ernyőbolt, ernyőjavító 300
13 Eszpresszó 300
14 Édességbolt 800
15 Ékszerbolt 300
16 Étterem 300
17 Festékbolt 1000
18 Filmszínház 300
19 Fodrászat 400
20 Gépipari kiállítás 80
21 Gumiáru szaküzlet 600
22 Gyermekotthon 400
-raktárak 600
23 Gyógyszertár 800
- raktárak 1000
24 Háztartási bolt 800
25 Háztartásikészülék-szaküzlet 300
26 Hús- és hentesáru 40
27 Illatszerbolt 1000
28 Iroda (államigazgatás) 600
29 Iroda (üzemi) 1000
30 Iroda (kereskedelmi) 800
31 Iskola (tanterem, iroda) 300
- könyvtár 800
- szertár 400
32 Italárubolt 600
33 Játékbolt 500
34 Kenyér- és péksütemény bolt 300
35 Kórház (betegszobák, irodák) 300
- laboratóriumok 400
- kötszer-, fehérneműraktár 800
36 Könyvesbolt 1000
37 Könyvtár 2000
38 Lakások 400
39 Mozi (lásd filmszínház)
40 Múzeum 400
41 Óra- és ékszerbolt 300
42 Orvosi rendelő 200
43 Óvoda, bölcsőde 300
- raktárak 500
44 Öltöző, faszekrényes 400
15 Dohánygyártás 200
-dohánycsomagoló 600
16 Ecetgyártás 80
-ecetsav 200
17 Ecset- kefe- seprűgyártás 700
18 Enyvüzem 800
19 Élelmiszer-csomagolás 800
20 Élesztőgyártás 800
21 Épületasztalos üzem 800
22 Étkezési zsír (olvasztó) 1000
23 Étolaj 1000
24 Faforgácslap 300
25 Faforgács-felületképzés 800
26 Faipari -fűrészüzem 400
-faszárító 800
-faforgácsoló 500
-faimpregnálás 3000
-faipari gyártmányok 500
-furnérgyártás 800
-faárulakkozó 500
27 Fedéllemezgyártás 2000
28 Fénycső- és izzógyártás 300
29 Fénymásolás 400
30 Festék- és lakkgyártás 5000
31 Festékkeverő üzem 2000
32 Filmáru gyártás 800
33 Filmkópia (vágás, hangosítás, szinkronizálás) 600
34 Filmlaboratórium (hívás, nagyítás) 300
35 Fonoda 300
-fonodai gépterem 300
-farkasolás (tépés) 600
-orsózó 600
-gyapjúfonó 300
-cérnázó
36 Galvanizáló 200
37 Gépkocsitároló (személy-gépkocsi) 5 300
db-ig
38 Gépkocsitároló 5 db felett 200
39 Gipszgyártás 80
40 Gumiárugyártás- és javítás 600
41 Gumivulkanizálás 1000
42 Gyertyagyártás 1000
43 Hajógyártás 600
- fa, műanyag 200
-fém
44 Hangszergyártás fából 600
45 Hanglemezgyártás 600
46 Háztartási vegyi áru 2000
47 Hordógyártás 600
48 Hullámpapírgyártás 800
49 Huzalgyártás 300
- szigetelt 80
- nem szigetelt
50 Hűtőház 400
- gyümölcs, zöldség 1000
- hús, tejtermék
54 Jutagyártás 500
55 Kakaóporgyártás 800
56 Kábelgyártás (acél) -
57 Kárpitozott bútor (habanyag nélkül) 500
58 Kávépörkölő 400
59 Kátránytermékek 800
60 Kefe- és seprűgyártás 700
61 Keményítőgyártás 2000
62 Kesztyűgyártás 500
63 Kittgyártás 1000
64 Kosárfonás és egyéb háncs- fonás 400
65 Kötszergyártás 400
66 Laboratóriumok 200
- orvosi 500
- vegyi 200
- villamos 100
- foto 100
- fémipari 200
- fizikai 300
- fogtechnikai
67 Likőrgyártás 400
68 Linóleumgyártás 500
69 Magnetofon-, képmagnó- átjátszás 400
70 Malom 2000
Műanyagfeldolgozás ésgyártás 3000
- alapanyaggyártás
- műgyantagyártás 3000
- műanyag keménylemez 800
- műbőrgyártás 100
71 - műbőr termék 400
- műanyaghegesztés 700
- fröccsöntés 500
- műanyagszabás 400
- műanyaghab termék gyártás 600
- műszálgyártás 600
- műselyemgyártás 300
72 Műtrágyagyártás 200
73 Mustárgyártás 400
74 Műterem (festő) 500
75 Nádfonat-, nádpallógyártás 400
76 Nyomdai gépterem 2000
- csomagoló 300
77 Órajavítás 300
78 Ostyakészítő 300
79 Öntvényasztalos 600
80 Papírkartongyártás 800
81 Parafagyártás 500
82 Parkettagyártás 2000
83 Ragasztóanyagok (oldószer) 1000
84 Rétegelt lemez gyártása 800
85 Sütöde 1000
86 Szabóság 500
87 Szappangyártás 400
88 Szemétégető 200
89 Szűcsüzem 500
90 Tejfeldolgozó 100
91 Tejkondenzálás 200
92 Tejporgyártás 300
93 Televízió-gyártás 300
94 Televízió-stúdió 300
A B C
1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező
2 Szabad nyílás - 0,65
3 Nyílószárny > 90 0,65
4 Zsalu 90 0,5
5 > 60 0,45
Nyílószárny befelé nyílónál 0,35
6 > 45 0,35
befelé nyílónál 0,3
7 > 30 0,3
befelé nyílónál 0,15
168 Légutánpótlás
1/b. táblázat
168
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 24. mellékletének jelölt része az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés d) pontjának
megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
A B C
1 Nyíláskialakítás Nyitásszög (fok) Átfolyási tényező
2 Szabad nyílás - 0,7
3 Nyílószárny > 90 0,7
4 Zsalu 90 0,65
5 > 60 0,5
6 Nyílószárny > 45 0,4
7 > 30 0,3
169
A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet 24. mellékletének jelölt része az 55/2012. (X. 29.) BM rendelet 58. § (2) bekezdés d) pontjának
megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 11. 13.
Keményítőgyártás 4
Kerékpárgyár 2
Kosárfonó üzem 2
Könyvkötő üzem 3
Konzervgyár 1
Kőolajipari termékek feldolgozása 4
Kötszergyár 3
Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékek 4
gyártása
Ládagyártó üzem (fa) 3
Lakkgyártás (éghető oldószer) 4
Likőrgyár 4
Logisztikai épület 3
Mosoda 2
Mosógépgyár 2
Mosószergyár 1
Motorkerékpárgyár 2
Műanyagfeldolgozó üzem (habanyag 3
kivételével)
Műanyaggyár 4
Műbőrfeldolgozás 3
Műbőrgyár 3
Műgyantagyártás 4
Műszálgyártás 3
Műtrágyagyár 3
Nádfeldolgozás 3
Nemesfém-feldolgozás 3
Nemezgyártás 3
Nitrocellulóz-gyártás 4
Növényolajgyártás 3
Nyomda 4
Nyomda, betűszedés 1
Nyomdafesték-gyártás 4
Optikai gyár 1
Padlóburkolat gyártás (éghető) 4
Padlótisztítószer gyártás 4
Papírgyár 3
Papírgyár (fa és cellulóz előkészítés) 1
Papírkészítés 3
Papírfeldolgozás 3
Parkettagyártás 3
Porcelángyár 1
Rádióstúdió 3
Ragasztógyártás 4
Rétegeltlemez-gyártás 3
Rövidárugyár 1
Sajtgyártás 1
Sütőipari üzem 3
Sütőipari üzem, kemencetér 1
Szappangyár 3
Szárazelemgyár 2
Szemétégető mű 3
Szeszfőzde 4
Szíjgyártás (bőr: 21 MJ/kg, gumi: 25 MJ/kg) 3
Szőnyeggyártás (habanyag vagy gumi nélkül) 3
3. táblázat 4. táblázat
Csokoládé 2
Dohány (nyers) 2
Dohányáru 2
Édesipari termék 2
Villamos készülékek 3
Élelmiszer (12 MJ/kg) 2
Étolaj 2
Faáru (levegőáteresztő tárolás) 2
Faáru (tömör tárolás) 3
Fagyapot 3
Festék 3
Gabona 2
Gépjárműabroncs 3
Gumiáru 3
Gyapot 2
Gyógyszer 4
Gyufa 3
Habanyag (tömb) 4
Habanyag (tekercs, darabáru, hulladék) 4
Háztartási készülékek 3
Illatszer 3
Irodaszer 2
Játékáru 2
Jutaáru 2
Kábel 3
Kárpitos anyagok 3
Kárpitozott áru 3
Karton (ívekben egymásra halmozva) 2
Kartondoboz 2
Kátrány 4
Kefeáru 2
Kötszer 3
Könyv 2
Láda (fa-, 500 kg/m ) 3
Lakk 2
Liszt (zsákokban) 2
Mosószer 2
Mosószer alapanyag 2
Műanyag és műanyag termék 4
Műbőr és műbőrtermék 3
Nádtermék 2
Nemez 3
Nitrocellulóz 3
Szárazelem 2
Szőrme 2
Takarmány 3
Távbeszélő készülék 2
Tésztaáru 2
Tetőfedő lemez (éghető) 3
Textiláru 2
Vasáru éghető csomagolással 1
Vászon 2
Vatta 3
Zsír (étkezési, ásványi) 2
1 2. 3.
Méretezési csoport 4.
Számítási Füstm.
belmag. H, m levegőréteg h, m Hatásos nyílásfelület füstszakaszonként
1. ábra
A Reynolds szám és a relatív érdesség ismeretében
a csősúrlódási tényező értéke az alábbi Nikuradze di-
agramból vehető. 4. ábra
5. ábra
6. ábra
2. ábra
7. ábra
3. ábra
5. ábra
6. ábra
7. ábra
8. ábra