Tartalomjegyzék

1. Bevezetés
2. A gabona betakarításának gépe
3. A kukorica betakarításának gépei
4. A burgonya betakarításának gépei
5. A kaszáló gépek
6. A rendkezelő gépek, a rendfelszedő kocsi
7. A bálázás gépei
8. Szecskázó gépek
9. A silókészítés gépei
10. A takarmánykeverő üzemek berendezései
11. A szarvasmarhatartás gépei, berendezései
12. A fejés gépei, berendezései
13. A sertéstartás gépesítése
14. A baromfitartás berendezései
1. Bevezetés
A tananyag elsajátítása során a cél, az önálló ismeretbővítés a
mezőgazdaságban használt gépek, műszaki berendezések vonatkozásában. A
hallgatók ismerjék meg a betakarítógépek, és a állattartásban használt
munkagépek szerkezeti elemeit, beállításukat. Képesek legyenek az a
betakarítógépek, és a állattartásban használt üzemeltetésének irányítására a
munkafolyamatok megtervezésére.
(a saját tantárgyi tematika szerint vállaltak szerint
https://mek.unideb.hu/hu/tantargyleirasok)
Tantárgyi szintű kapcsolatrendszert szemléltető ábra (a tantárgyak egymásra
épülése)

1. ábra: Tantárgyi szintű kapcsolatok Mezőgazdasági géptan.

A tantárgy tanulását segítő szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek:
1. Árvai András: Az állattartás épületei és gépei ISBN 9639185027
2. Szendrő Péter (szerk.): Mezőgazdasági géptan ISBN 9639121177
3. Szendrő Péter (szerk.): Példák mezőgazdasági géptanból ISBN
9633562066
4. Brian Bell: Farm Machinery ISBN 1903366682
5. S Böttinger: Grundlagen der Landtechnik
2. A gabona betakarításának gépe

Bevezető kérdések
A gabonakombájnnal betakarítható növények
A gabonakombájnok helye a növénytermesztés folyamatában
A gabonakombájn fő szerkezeti részei
Kulcsszavak: A gabonakombájn fő szerkezeti elemei. Az aratórész
működése. A cséplőszerkezet működése. A cséplőszerkezet csoportosítása. A
tisztító szerkezet működése.
Összefoglalás
Az arató-cséplő gépekkel, kombájnokkal a szemes termények, a gabona és a
(kukorica, borsó, szója, napraforgó, repce) betakarítását végzik. A
gabonakombájn fő szerkezeti elemei: aratórész, cséplőszerkezet,
tisztítószerkezet, motor, meghajtások, járószerkezet.
Az aratórész fő szerkezeti elemei: Rendválasztók: - sima hajlított lemezek
vagy csövek,- repcénél függőleges síkban mozgó kaszaszerkezet. Motolla
jellemezői: mozgása hurkolt ciklois (vk > vh), parallelogrammás vezérlés Ø
1-1,2 m. Állítása: vízszintes síkban: előre - hátra, függőleges síkban: le-fel,
fordulatszám változtatás max. (n = 60-70 ford/min). Kalászemelők: dőlt
terménynél a kalászokat a kasza síkja fölé emeli, kb. minden 5. ujjra szerelik,
rugós kivitelben. Kasza szerkezet: alternáló típusú, normál vágású,
mozgópenge recézett élű, állópenge készülhet a kaszaujj anyagából, löket
~ 80 mm, vk = 1,2 – 1,4 m/s. Jobb – bal menetes csiga: fenéklemeztől való
távolsága állítható (középérték 15 mm), bedobó ujjak: Ø 10-12 mm,
kinyúlásuk 120-150mm. Ferde felhordó: szállítólánc kaparólécekkel, -
láncfeszítő szerkezet (alsótengelynél), a kaparóléc és a fenéklemez távolsága
20 mm, hajtótengely (felső), állítószerkezet (az alsó „lengő” tengelyhez). A
vágóasztal szélessége (4-12 m) területnagyság függő, magassága,
keresztirányú helyzete állítható. Dőlt gabona esetén kalászemelő emeli fel a
gabonát és továbbítja a vágószerkezethez. A normál vágású alternáló kasza
álló és mozgó pengéje is recézett. A vízszintes és függőleges síkban is
állítható motolla kerületi sebessége (vk) munkasebesség (vh) függő (vk/vh
=1,05-1,2) terelőujjai a függőlegeshez képest szabályozhatók. A levágott
terményt jobb-bal menetes csiga szállítja középre, ott egy vezérelt ujjú
bedobó szerkezet juttatja a ferde felhordó lánchoz. A felhordó lánc házát kő-,
illetve fémkiválasztó kamrával látják el. A vágószerkezet két oldalára
rendterelőt szerelnek.
A cséplő szerkezet. Elrendezése a gépen lehet: tangenciális (haladási irányra
merőleges), axiális (haladási iránnyal megegyező). Dob fordulatszám
változtatása szükséges, kerületi sebesség gabonánál: v= 28-32 m/s.
Fordulatszám függ: a termény fajtától, az érettségi foktól, a nedvesség
tartalomtól, a dob átmérőtől. Cséplőrés a dob és a dobkosár közti hézag:
bemenetnél: 14-17 mm, kimenetnél: 3-5 mm. Áteresztőképesség: q [kg/s]
szem és szalma együttes tömege. Cséplési veszteség max. =1,5 %.
Gabonánál: q = 3-20 kg/s, kukoricánál: q =10-36 kg/s. A korszerű
gabonakombájnokon összetett dobokat használnak. A gyorsítódob feladata,
hogy a ferde felhordótól kis sebességgel érkező terményt a cséplődob
kerületi sebességéhez közelítse, ezzel csökkentse a szemtörést. A verőléces
dob hagyományos része a cséplőszerkezetnek. Az utóverő dob a
kicsépeletlen kalászok mennyiségét csökkenti.
A cséplő szerkezetek típusai. Tangenciális rendszer: Előnyök a kíméletes
szalmakezelés, alacsony teljesítmény-igény, alacsony érzékenység a
nedvességgel szemben. Hátrányok a teljesítménynövelés lehetősége
korlátozott. Típustól függő áteresztési határ (meredeken emelkedő veszteség-
görbe). Axiális rendszer (Axiáldobos). Előnyök, hogy hosszabb ideig
tartózkodik a termény a cséplőszerkezetben, nagy áteresztőképesség, kis
szemtörés, nincs szükség szalmarázó ládákra. Kíméletes cséplés
(kukoricánál, szójánál). Rövid keskeny felépítés. Lejtő független
szemleválasztás. Hátrányok hogy érzékeny a nedves szalmára. Erős a
szalmatörés. Magas teljesítményigény. Hibrid rendszer: Előnyök a nagy
áteresztőképesség, keskeny felépítés. Alacsony nedvesség érzékenység. Lejtő
független szemleválasztás. Hátrányok a közepes szalmatörés a tangenciális
rendszerhez képest, valamivel magasabb teljesítmény szükséglet. A
szalmarázó feladata: a cséplőrésből kikerülő szem, szalma keverékből a
szem kiválasztása és visszajuttatása a gyűjtőasztalra, a szalma kijuttatása a
gépből. A szalmarázó ládák: száma: 3-6 db, lépcsős szerkezetűek (lépcsők
száma 4-7), hátrafelé emelkednek, lengő mozgást végeznek, 2 db térben
hajtott tengelyre szerelt. Szalmalazító szerkezetek feladata: szalmarázó
teljesítményének növelése, a kiválasztás fokozása. Típusai: kaparóvillás
lazító: villa sebessége 4x nagyobb, mint a ládáké, harántrázó csillag:
oldalirányú mozgást végez, hengeres szalmaleválasztó: 8 db forgó henger,
csipkézett terelőlécekkel.
A tisztító szerkezet: A cséplőszerkezetből és a szalmarázóról a törek, pelyva
és a szem a törekgyűjtő asztalra, onnan a törekrostára kerül. A törekrostán
áthullva a pelyvarostára jut a pelyva és a szem. A szem áthull a pelyvarostán
és a szemgyűjtő csigába, majd felhordóval a magtartályba jut. A töreket és a
pelyvát légáram fújja ki a gépből és a szalmával együtt a talajra jutnak. A
rosták a magmérethez igazíthatók. A tisztító szerkezet fő részei: bordás
gyűjtőasztal, rostaszekrény, törekrosta, pelyvarosta (szemrosta), rosta toldat,
ventilátor: radiál, lapátos, terelőlemezekkel.
A meghajtó szerkezet: Mechanikus hajtás esetén a motor és a sebességváltó
közé egy hidraulikusan működtetett menetvariátort iktatnak be, amely
fokozatmentes sebességváltoztatást tesz lehetővé. Hidrosztatikus kerékhajtás
esetén a járókerekeket közvetlenül hidromotorok hajtják. Hidrosztatikus
tengelyhajtás esetén a hidromotor a sebességváltó bemenő tengelyét hajtja.
Arató-cséplőgépek teljesítmény mérlege: járószerkezet 30 %,
cséplőszerkezet 38 %, tisztítómű 14%, vágószerkezet 12 %, hidraulikus
rendszer 6 %. Kormányzás: hátsókerék kormányzású, hidraulikus
megoldással, kormányautomatika.
Fejlesztések a gabona kombájnon. A mai korszerű arató-cséplő gépek
elektronikus ellenőrző rendszere egyre több ellenőrzési műveletet vesz át a
gépkezelőtől. Szemveszteség ellenőrzése és mérése. Szemveszteség mérő
részei az érzékelő lemezek, monitor, áramforrás, vezetékek. Lejtő kombájn:
az arató-cséplő gépek tisztító szerkezete akkor végez optimális munkát, ha a
tisztító szerkezet hossz és kereszt irányban vízszintes. Ezért a lejtőn művelő
gépeket elláthatják helyzetérzékelővel és hidraulikus szint kiegyenlítővel.
Problémák lejtőn haladáskor: romlik a rázó és tisztítószerkezet munkája,
oldalra torlódás lép fel, lejtmenetben az anyagáram lelassul, hegymenetben
az anyagáram felgyorsul. A modern szintezéssel ellátott gépeken általában 22
%-os lejtőig használható. Precíziós betakarítás: Nem GPS alapú
automatizálás a sorvezetés, a gabona „fal” érzékelése, optikai vagy
mechanikus szenzorokkal. Kombájn adapter talajkövetése/döntése:
mechanikai szenzorokkal, giroszkóppal. GPS alapú automatizálás, precíziós
betakarításnál a hozamtérképezés. Térfogatáram (cellás, fényérzékelős,
kapacitás, radiometrikus) vagy tömegáram mérés. Haladási sebesség és
munkaszélesség rögzítése. Nedvességmérés része a pontos hozammérésnek.
Működése lehet folyamatos, vagy szakaszos (pontosabb). Mérési elv az
elektromos vezető képesség.
 2. ábra: Gabonakombájn
Kérdések, feladatok
Ismertesse a gabonakombájn fő részeit, működését!
Ismertesse az aratórész működését!
Ismertesse a cséplő szerkezet működését!
Ismertesse a tisztító szerkezet működését!
Cséplő szerkezetek csoportosítása!
Ismertesse a fejlesztéseket a gabona kombájnon!
3. A kukorica betakarításának gépei

Bevezető kérdések
A kukorica betakarításának módozatai.
A gabonakombáj aratórészének beállítása
A gabonakombáj cséplőszerkezetének beállítása
A gabonakombájn fő szerkezeti részei
Kulcsszavak: A kukorica betakarításának berendezései. A szemes kukorica
betakarításának gépei. A csöves kukorica betakarításának gépei. A CCM
kukorica betakarításának gépei. Az LKS kukorica betakarításának gépei.
Összefoglalás
Az arató-cséplő gépekkel, kombájnokkal a szemes termények (kukorica,
borsó, szója, napraforgó, repce) betakarítását is végzik. A szemes kukorica
betakarítása átalakított arató-cséplő géppel történik. Az alapgépet kukorica
csőtörő adapterrel szerelik fel, és módosítják a cséplő-, és tisztító
szerkezetet. A gépeket gyakran látják el elektro-hidraulikus rendszerű, sort
érzékelő kormány automatikával. A kukoricaszárat füles láncok szállítják a
törőhengerek közé. A bordás törőhengerek törőlécen húzzák át a szárat,
amelyen a cső méreténél fogva fennakad és letörik. Az áthúzott szárat
vízszintes tengelyű lengőkések aprítják fel és terítik szét a földön. A behúzó
hengerek felszerelhetők késekkel, amelyek a szárakat behúzás közben
feldarabolják. A lengőkéses aprító eben az esetben alul elvágja a szárat, és a
lefelé hulló szárdarabokat tovább aprítja és teríti. A szár aprítására egyes
gépeken tárcsás száraprítókat is alkalmaznak. A csövek gyűjtőcsiga és ferde
felhordón keresztül jutnak a cséplő szerkezetbe. A dob kerületi sebességét
14-18 m/s –ra kell csökkenteni és a kosarat nagyobb résméretű kosárra kell
cserélni. A verőlécek közötti hézagokat lemezzel kell kitölteni, hogy
morzsolatlan csövek a dobon ne jussanak át. Dob és a kosár közötti hézagot
beállítani szükséges. A kosárcsere történhet elemenként, vagy egy tagban.
Használnak több terményhez alkalmas univerzális kosarakat. A rostákat és a
tisztító szerkezetet a kukoricaszem fizikai jellemzőihez kell igazítani. A
kukoricaszár rendre rakható és begyűjtés után takarmányozás, almozási, vagy
tüzelési célra felhasználható. Amennyiben a szárat nem kívánjuk begyűjteni,
akkor aprítás után a talajon a gép szétteríti. Rendrakáshoz olyan gépet
célszerű alkalmazni, amelyik a terményt talajjal nem szennyezi, függőleges
tengelyű aprító és csigás rendrakó.
A vetőmag céljára termesztett kukoricát csövesen takarítják be, mert a nagy
nedvességtartalmú kukorica morzsolása során a szemek sérülnek. A csöves
betakarítást csőtörő-fosztó géppel végzik. A csöveket a már ismert csőtörő
szerkezet töri le, majd szállító szerkezet fosztó hengerekre juttatja. A fosztó
hengersor egymás mellett lévő, egymással szemben forgó hengerpárokból áll.
A fosztó hengerek felületéből kiálló apró körmök segítik a levél
megbontását, amit a hengerek hántanak le. A biztonságos fosztást leszorító
lapok segítik. A fosztott csövek szállító járműre kerülnek és természetes vagy
mesterséges szárítással állítják be a csövek nedvességtartalmát 24 %
nedvesség tartalom alatt a csövek sérülésmentesen morzsolhatók. A
tároláskori nedvességtartalom (14%) osztott szárítással is elérhető, ekkor a
csutkát nem kell 24 % alá szárítani. A csemegekukorica betakarító gépek
csőtörő szerkezete is a csőtörő adapter. A letört csövek fosztás nélkül jutnak
szállító járműre.
A szem-csutka keverék (CCM=corn-cob-mix) betakarítható átalakított arató-
cséplő géppel. Az átalakítás során csőtörő adaptert kell felszerelni, a
verőlécek közötti hézagot burkolni kell, a dobra zúzóléceket kell szerelni, a
dob kerületi sebességét növelni kell (25-30 m/s), a dob és kosár közötti
belépő hézag 30 mm, kilépő hézag 5-7 mm. CCM kosár alkalmazása (15 mm
átmérőjű huzalok távolsága 20 mm), a szalmarázó ládák nyílásméretét
változtatni, hogy engedje átesni a csutkadarabokat, a törekrosta mérete
alkalmas legyen a csutkadarabok áteséséhez, a pelyvarostát el kell távolítani.
A kalászkihordó csigát le kell fedni, de az eltömődési veszély miatt járatni
kell, a ventilátor légsebességét csökkenteni kell, a helyes csutkaarány a dob
kerületi sebességének, a szalmarázó és a rosták átejtő keresztmetszetének
változtatásával állítható be. LKS csőzuzalék készítéséhez csőtörő adapterrel
felszerelt járva szecskázó gépet használnak. A megkívánt 10-15% nyersrost
tartalom elérése érdekében a zúzalékban található a csövek teljes szem és
csutka mennyisége, a csuhélevelek 80-100%-a és a szár 20%-a.

3. ábra: A kukorica betakarításának gépei.

Kérdések, feladatok
Ismertesse a kukorica betakarításának lehetőségeit!
Ismertesse a csőtörő adapter működését!
Ismertesse a szemes betakarítás során a gabonakombájn
átalakítását!
Ismertesse a CCM betakarítás során a gabonakombájn
átalakítását!
4. A burgonya betakarításának gépei

Bevezető kérdések
A kukorica betakarításának módozatai.
A gabonakombáj aratórészének beállítása
A gabonakombáj cséplőszerkezetének beállítása
Kulcsszavak: A burgonya betakaritásának módozatai. Kiszedók.
Burgonyakombájn.
Összefoglalás
A burgonyát bakhátas művelésmóddal termesztjük. A betakarítógép
munkájához 10 t/ha szármennyiség felett a gyomokat és a szárat meg kell
semmisíteni. Erre vegyszeres, perzseléses és mechanikai eljárások ismertek.
A mechanikus száreltávolítások közül a vízszintes tengelyű zúzó a bakhát
profiljának megfelelő hosszúságú láncokkal vagy zúzókésekkel felszerelve
végzi a legjobb munkát, mert a sorközökben is összezúzza a gyomokat, illetve
az elfekvő szárakat, és aprítja a rögöket is.
A burgonya betakarítógépek fő szerkezeti elemei: Az ásószerkezet feladata a
burgonya és föld keverék kiásása és továbbítása. A sorhengerek a
betakarítandó soron járnak az ásóvas előtt. Palástjuk hasonló a bakhát
alakjához, az ásás mélységének meghatározása mellett rögtörést is végeznek.
A tisztítószerkezetek a burgonya mellett található föld, szármaradványok,
rögök és kövek elválasztására szolgálnak. A földkiválasztást pálcás rostély
végzi. A földtörmelék és a kövek kiválasztására alkalmas a gumiujjas
válogatószalag. Szárelválasztásra a szorítóujjas megoldásnál a szorítóujj két
henger közé vezeti a szárat, és azok letépik. Láncos kialakításnál a felső
szárkihordó láncon a szárak fennakadnak, a burgonya pedig az alsó láncon
halad.
Egymenetes betakítás gépei: A kiszedő-kocsirakó gépek a burgonyát kiszedik
a fölből, száreltávolítás, tisztítás után a gép mellett haladó kocsira rakják. A
burgonykombájn abban tér el a kiszedő-kocsirakó géptől, hogy a gép feső
szintjén válogatás is történik. Kétmenetes betakarításnál a burgonyát géppel
kiássák, majd visszajuttatják a talajra. A gumók összegyűjtése külön
menetben történik. Ilyen gépek a vezérelt ujjas burgonya kiszedő gép, a
rázórostélyos és a felhordó rostélyos gép.

4. ábra: A burgonya betakarításának gépei

Kérdések, feladatok
Ismertesse a burganya betakarító gépek részegységeit!
Ismertesse az egymenetes burgony betakarító gépeket!
Ismertesse a kétmenetes burgony betakarító gépeket!
5. A kaszáló gépek

Bevezető kérdések
A szálastakarmányok típusai
A betakarító gépek csoportosítása
A gabonakombájn jelentősége a növénytermesztésben
Kulcsszavak: Alternáló mozgást végző kaszák. Rotációs kaszák. Szársértők.
Összefoglalás
A szálastakarmányokat kaszákkal vágjuk le. A kasza szerkezetek lehetnek
alternáló mozgást végző kaszák és rotációs mozgást végző kaszák. Alternáló
mozgást végző kaszák Az alternáló mozgást végző kaszák esetén a vágást egy
álló és egy mozgó késsor végzi. A levágandó termény terelését is végző
kaszaujjakra szerelt recézett állópengék és a kaszasínre szerelt és azzal
alternáló mozgást végző sima élű pengék között jön létre a vágás. A tökéletes
vágás érdekében az álló és a mozgó pengesor közötti hézagot (max 0,3 mm)
be kell tartani, és a mozgópengék élezéséről folyamatosan kell gondoskodni.
A vágási magasságot, a kaszát két végén alátámasztó csúszósarúkhoz képest
lehet állítani. A lengőmozgást végző tömeg miatt a kaszasebesség korlátozott,
ezért a haladási sebesség is mérsékelt. Az egyenetlen talajon az áthidalás
miatt a munkaszélesség sem növelhető korlátlanul, ezért a gép
területteljesítménye relatíve kicsi. Ez az egyik oka annak, hogy az alternáló
mozgást végző kaszák alkalmazása csökkent.
A körforgó mozgást végző rotációs kaszák esetén a termény levágását
vízszinteshez közeli síkban forgó tárcsákon elhelyezett lengőkések végzik. A
kések átfedéssel dolgoznak, ezért a késtartó tárcsák egymáshoz viszonyított
helyzete nem módosulhat. Ennek érdekében a hajtást a tárcsák tengelyeire
szerelt és egymásba kapcsolódó fogaskerékpárok, vagy lánc végzi. A nagy
kerületi sebességgel forgó kések (50-80 m/s) nem igényelnek állópengét, a
termény tehetetlensége elegendő támasztást jelent az elvágáshoz.
Az egyenletes száradás érdekében a kaszához szársértőt, vagy szártörőt
alkalmazhatnak. A levágott terményből rendterelő tömör rendet képez.
szársértő helyett alkalmazhatnak szártörő hengereket, elsősorban nehezen
száradó szárú növények, pl. lucerna betakarításakor. A szár megtördelése
közelíti egymáshoz a levélzet és a szár száradási idejét és meggyorsítja a
száradást. A gyors száradás érdekében a szőnyegrend kialakítása az előnyös,
a rend kialakításánál azonban figyelembe kell venni, hogy az erőgép
járószerkezete nem taposhatja a rendet. A tárcsás vágószerkezet helyett
alkalmazható dobos, amelyet elsősorban gyepek, vagy egyenetlen talajú
egyéb takarmányok kaszálására használnak eredményesen. A dobos
vágószerkezet dobszáma mindig páros és a dobok egymással szemben
forogva képezik a rendet. A kasza lehet traktor által szólóban vontatott, de a
területteljesítmény növelése érdekében több kaszát össze lehet kapcsolni és a
traktorra függeszteni. A kasza kapcsolódhat a traktorhoz elöl, oldalt és hátul.
A traktor haladási irányának megfordításával (a traktor hátsó függesztő műve
jobban terhelhető) frontvágóvá lehet alakítani a gépcsoportot. Ebben az
esetben a jobb rálátás biztonságosabb üzemet, nagyobb munkasebességet és
ezzel nagyobb területteljesítmény elérését teszi lehetővé. Több kasza
összekapcsolásával a munkaszélesség akár 14 m-ig, a területteljesítmény
akár 20 ha/h-ig is növelhető. A rotációs kaszák vágási magasságát a forgó
rész alatt elhelyezett, álló csúszó talpak cseréjével és a késtartó tárcsák előre
döntésével lehet állítani.
 5. ábra: Kasza szerkezetek
Kérdések, feladatok
Ismertesse az alternáló mozgást végző kaszákat!
Ismertesse a rotációs mozgást végző kaszákat!
Ismertesse a szársértők berendezéseit!
6. A rendkezelő gépek, a rendfelszedő kocsi

Bevezető kérdések
A kasza szerkezetek típusai
Az alternáló kaszák használatának területei
A rotációs kaszák használatának területei
Kulcsszavak: A forgó villás rendkezelő gépek. A vezérelt villás rendkezelő
gépek. A rendfelszedő kocsi.
Összefoglalás
A renden lévő terményt a gyorsabb száradás érdekében célszerű szétteríteni.
A rendterítők függőleges tengely körül forgó, villás kerekek, amelyeknél
küllők végén elhelyezett rugós ujjak biztosítják a termény mozgatását. A
villáskerék síkja szabályozható (munka közben előre dől), talajhoz képest a
magassága mélységhatároló kerékkel állítható. A pontosan szabályozható
magasság csökkenti a rugótörés veszélyét (rugótörés esetén a rugót leesés
ellen biztosítják), és a termény szennyezését. A rendterítő a
területnagysághoz igazodva készül, munkaszélességük ennek megfelelően 4-
12 m. A betakarítás előtt a szőnyegrenden lévő terményt rendbe kell sodorni.
A rendsodrók vezérelt ujjas villáskerekek, ahol a nagy átmérőjű forgórészen
11-13 rugósujj tartó kar található.Az ujjtartó karokat görgős pálya vezérli
úgy, hogy haladási irányban hátul a fogak kiemelkednek, oldalt és elöl
munkahelyzetbe fordulnak. Az ujjtartó karok végén 4 db kettős hajlított rugó
található. A forgórészt V alakban elrendezett kerék támasztja alá, amelyek
tandem elrendezésűek, és széles nyomtávon járnak, ezzel a villák magasságát
pontosan szabályozzák (a nagyobb nyomtávon futó kerekek a villák közelében
helyezkednek el). A rend szélessége és tömörsége állítható rendhatárolóval
szabályozható. A rendsodró gépek rotoros változatban készülnek, a
kezelendő terület nagyságának megfelelően, munkaszélességük 3,5-12,5 m. A
több rotoros gépeknél a rotorok felfüggesztése megfelelő keresztirányú
talajkövetést biztosít. A megszáradt termény szálas formában történő
betakarításához rendfelszedő pótkocsit használnak. A rendet vezérelt ujjas
rendfelszedő emeli fel a talajról és vezérelt továbbító, lengő karokkal, vagy
ujjas hengerrel közvetlenül, vagy aprító kések közbeiktatásával juttatja azt a
pótkocsi rakterébe. A pótkocsi rakfelületén hátrafelé mozgó kaparólánc a
zárt raktér hátuljába szállítja az anyagot, folyamatosan tömörítve. A pótkocsi
ürítése a hátfal nyitásával és a kaparólánc üzembe helyezésével történik. A
talaj káros tömörítésének elkerülése érdekében a pótkocsit nagy felfekvő
felületű, tandem futóművel látják el.

6. ábra: Rendkezelő gépek

Kérdések, feladatok
Ismertesse a forgó villás rendkezelő gépek működését,
felhasználási területét!
Ismertesse a vezérelt villás rendkezelő gépek. működését,
felhasználási területét!
Ismertesse a rendfelszedő kocsi működését, felhasználási
területét!
7. A bálázás gépei

Bevezető kérdések
A kaszálógépek típusai?
A rendkezelő gépek típusai, felhasználási területei?
A rendfelszedő kocsi működése?

Kulcsszavak: Négyszögletes kisbálázó gép. Körbálázó gépek. Változó

présterű körbálázó gépek. Állandó présterű körbálázó gépek. Négyszögletes
nagybálázó gép.
Összefoglalás
A négyszögletes kisbálázó gépek kb. 20 kg tömegű bálát készítenek. A
kisbálázógép szerkezeti részei és működése. A négyszögletes kisbálázó gép a
vezérelt ujjas felszedővel a rendről felemeli a terményt, majd továbbító
szerkezet nyomja a préskamrába, ahol egy alternáló mozgást végző dugattyú
tömöriti. A bála akkor van kész, amikor a kötöző szerkezet hosszában 2
helyen átkötözi. A bála tömörségét a bálacsatorna szűkítésével, a bála
hosszát a kötözőszerkezet elindításának változtatásával lehet szabályozni.
A körbálázó gépek vezérelt ujjas felszedővel a rendről felemelik a terményt,
továbbítják a terménykamrába, tömörítik, majd kötözik, vagy hálóval fogják
körbe és ürítik. A zsineggel kötözés olcsóbb, a hálózás gyorsabb és
biztonságosabb. Két alapvető típusuk van, az állandó- és a változó kamrás.
Az állandó kamrás bálázó gépek préskamráját bordázott görgők veszik körül,
amelyek állandó belső teret biztosítanak. A kamrába érkezett terményt a
görgők forgatják, tömörítik. A bála belseje a kezdeti laza állapot miatt belül
kisebb tömörségű, mint kívül. Ezen előtömörítő szerkezettel és a felső három
görgő kamra belsejébe történő elmozdulásával segítenek. A görgők csak a
bála méretének növekedésével mozdulnak el kifelé, növelve a tömörítés
fokát. A bálázó ellátható aprító berendezéssel (forgó késes hengerrel
szemben álló kések 5-6 cm hosszúságúra aprítják a terményt). A változó
présterű bálázók hevederes kivitelűek. Előnyük, hogy a bálát folyamatosan
tömörítik, így a bála teljes keresztmetszetben egyenlő tömörségű, bár a mag
keménysége szabályozható. A bálázó gép felszedő és továbbító szerkezete
lehet azonos az állandó présterűekével. A végtelenített hevederek (4-6 db) a
bálakamra teljes szélességét kitöltik, zárt teret alkotva, így a veszteség
csökkenthető (pl. lucernánál jellemző a levélpergési veszteség). A hevederek
rugó,- vagy hidraulikus rendszer által feszített görgőkön futnak, amelyek a
bálázás kezdetén a bálacsatornát minimálisra csökkentik. A bála átmérője és
tömörsége általában szabályozható. Amikor a bála elérte a kívánt méretet, a
bálát álló helyzetben forgatva megkötik (6-8 átfogás), vagy hálóval fedik, és
a bálacsatornát nyitva a hevederek a bálát a talajra gördítik.
A szögletes nagybála készítő gépek nagy teljesítményekre képesek (50 t/h). A
bálák keresztmetszete a legkisebb gépeknél 50x80 cm, a legnagyobbaknál
100x120 cm, a bála hossza szabályozható, 50-300 cm között. A bálázó nagy
teljesítménye érdekében célszerű több rendből egy szélesebb rendet képezni.
A bálázó gép felszerelhető aprító késekkel, aminek következtében tömörsége
fokozható. A kész bálákat 4-6 helyen kötözőszerkezet köti át. A nagy
tömörségű bálák (a tömörség szabályozható) alaktartóak, a szállító eszközök
rakterét célszerűen töltik ki, tároláskor jó térkitöltésűek.
 7. ábra: Bálázó gépek
Kérdések, feladatok
Ismertesse a négyszögletes kisbálázó gépek működését,
felhasználási területét?
Ismertesse a változó présterű körbálázó gépek működését,
felhasználási területét?
Ismertesse az állandó présterű körbálázó gépek működését,
felhasználási területét?
Ismertesse a négyszögletes nagybálázó gép működését,
felhasználási területét?
8. Szecskázó gépek

Bevezető kérdések
Ismertesse a négyszögletes bálázó gépek működését!
Ismertesse a körbálázó gépek működését!
Ismertesse a csőtörő adapter működését!
Kulcsszavak: Szecskázó gépek adapterei. Dobos szecskázó gépek. A
járvaszecskázó gépek. A silókukorica betakaarítása.
Összefoglalás
A járva szecskázó gépek kaszáló, rendfelszedő, valamint silókukorica
betakarításához soros adapterekkel szerelhetők fel. Ez utóbbi lehet
forgókéses rendszerű. A kaszáló adapter lehet alternáló, vagy rotációs kasza.
A rendfelszedő adapter vezérelt ujjas rendszerű. A forgókéses adapter 2-4
forgórészes. 2-2 forgórész szembe forog, terelő elemek juttatják az
anyagáramot a szecskázó dobhoz. A vágószerkezet egyenletes vágását,
eltömődésmentes üzemét terelőujjak biztosítják. A járva szecskázó gépek a
terményt aprított formában takarítják be. Az aprítást késes dob végzi,
amelynek szélessége 700-800 mm, átmérője 600-700 mm, késeinek száma
20-24 db, fordulatszáma 1000-1200 1/min. A szecskahosszúság 4-22 mm
között állítható. A szecskázó dobhoz behúzó és tömörítő hengerpár továbbítja
a terményt. Silókukorica betakarításánál szemroppantó hengerpár
alkalmazható. Az aprított termény dobóventilátor segítségével jut a mellette
vontatott járműre. A gépet ellátják a automata élező berendezéssel és állókés
állító lehetőséggel. A szecskázó szerkezetek tárcsás és dobos rendszerűek
lehetnek. A tárcsás aprítószerkezetű gépeknél egy síktárcsára szerelik fel az
egyenes mozgókéseket. Az aprítás a mozgó- és állókés között történik. A
szecska továbbítását a tárcsára szerelt dobólapátok végzik. A kívánt
szecskaméret a kések számának változtatásával, illetve a behúzó hengerek
fordulatszámának változtatásával valósítható meg.
Dobos rendszerű szecskázó gép esetén a késeket rendszerint csavarvonal
szerűen, vagy ferdén szerelik fel a dob palástjára, hogy a vágás közben
folyamatos és egyenletes legyen a terhelés, valamint a ferde metszés
feltételei teljesüljenek. Az alapgép feladata, hogy a különböző adapterek
által levágott, vagy felszedett terményt szecskázza, illetve kocsira rakja.
Főbb részei: előtömörítő-, etetőhengerek, ellenpengék (állókés), a szecskázó
dob, melynek palástján helyezkednek el a kések. Elektrohidraulikus
sorvezető automatával is felszerelik egyes soros adaptereket, amikor a
sorérzékelő érzékelőt sorelhagyáskor a kukoricaszár valamelyik irányban
elmozdítja, a vissza-kormányzást elektro-hidraulikus rendszer végzi. A
szecska méretének beállítása a kések számának és az áttételnek a
változtatásával valósítható meg. A szecskázódob késtartójából páros számú
kések kiszerelése lehetséges. Az etetőhengereket hajtó hajtómű fordulatszáma
is változtatható.

8. ábra: Szecskázó gépek

Kérdések, feladatok
Ismertesse a szecskázó gépek adaptereit!
Ismertesse a dobos szecskázó gépek fő részeit!
Ismertesse a tárcsás szecskázó gépet!
Ismertesse az idegen anyag (kő, fém)eltávolításának lehetőségeit!
Szecskázó gépeken a szecskahossz beállítása hogyan történhet?
9. A silókészítés gépei

Bevezető kérdések
Ismertesse a dobosszecskázó gépeket!
Ismertesse a bálázó gépek típusait!
Ismertesse a kaszáló gépek típusait!
Kulcsszavak: Falközi silók be és kitárolásának gépei. Alternatív silózási
megoldások gépei, berendezései.
Összefoglalás
A falközi (horizontális) silókat a nagyobb telepeken használják, vagy
párhuzamos oldalfalakkal rendelkező ún. áthajtós rendszerűek, vagy három
oldalról zárt kialakításúak épültek. Nagyobb mérettel rendelkeznek,
szélességük 10-20 m, magasságuk 2,5-5 m, hosszuk általában 30-50 m. A
három oldalról zárt horizontális silók töltésekor a takarmányt általában
önürítős vagy billenőplatós szecskafelépítménnyel rendelkező
szállítóeszközök hordják be a járvaszecskázótól. A kiürített vagy lebillentett
takarmányt tolólappal, vagy tolóvillával felszerelt taposást végző nagy
tömegű, pótsúlyokkal ellátott traktor juttatja fel a halomra és egyúttal a
terítést is elvégzi. A falközi silók szélességi mérete itt lehetővé teszi a
szállítójárművek megfordulását, így a kerekkel nem szennyezik a takarmányt.
A silófalból a kitárolást vagy silómaró célgépekkel, vagy traktorra szerelt
blokkvágó adapterekkel, vagy a takarmánykeverő kiosztó kocsin lévő
silómaró dobbal végzik.
A nagybálák egyedi csomagolásánál a hossztengely körüli elforgatással
biztosítható az átlapolás. A csomagoló fóliának a bála körüli csévélése
történhet körbeforgó csévélőkarral, ahol a fóliatekercs a karon található,
valamint a forgatóasztal körbeforgatásával. A csomagolásra polietilén ún.
sztrecsfólia használható, melynek szélessége 50 vagy 75 cm. A
tömöríthetőség és a felhasználás megkönnyítése érdekében a bálázóknál
beépítésre került a bálázandó anyagot szeletelő-szerkezet. A bálacsomagoló
gépek készülnek függesztett, vontatott és stabil kialakításban is. Az újabb
mobil változatok alkalmasak a bálák felvételére és csomagolás után a
visszahelyezésre. Készülnek továbbá kombinált bálázó-csomagoló gépek,
melyeknél az új bála elkészítése közben az előző bála csomagolása
megtörténik. Az elkészült bála kötözése közben a becsomagolt bála kiadása a
tarlóra megtörténik. A bálák csoportos csomagolásának előnye a
csomagolóanyag megtakarításban jelentkezik, itt ugyanis a hengeres és
szögletes nagybálákat egymás után véglapjukkal érintkezve helyezik fel a
csomagoló gépre. A szálas és szemestakarmányok erjesztéses tartósítása
megoldható nagy átmérőjű fóliazsák felhasználásával is. A technológia része
a töltőgép, ahol a fogadó-adagoló garatba a takarmány hátrafelé ürítéssel
vagy billentéssel juttatható a szállítójárműről. A fóliatömlő átmérője 2-3 m,
hossza 30-60 m lehet. A fóliazsákban tartósítani lehet a teljes kukorica-
növényzúzaléktól a csőzúzalékon és nedves szemes terményen át a fű- vagy
lucernaszenázzsal bezárólag az erjeszthető takarmányokat. A fóliazsákban jó
minőségű a tartósított termény, ha ügyelünk a fólia lezárására, légmentesen
tartására.
 9. ábra: A silókészítés berendezései
Kérdések, feladatok
Ismertesse a falközi silók ki és betárolásának gépeit gépeket!
Ismertesse az egyedi bálacsomagolás berendezéseit!
Ismertesse a zsákfóliazás berendezéseit!
10. A takarmánykeverő üzemek berendezései

Bevezető kérdések
Ismertesse a gabona adaptert!
Ismertesse a kukorica csőtörő adaptert!
Ismertesse a silókészítés berendezéseit.
Kulcsszavak: Takarmánykeverő üzem folyamatábrája. Kalapácsos darálók.
Takarmánykeverő gépek. Gyűrűs-matricás prés.
Összefoglalás
A szemes takarmányokat az etetés előtt elő kell készíteni. Az előkészítésnél a
szemes takarmányok aprítására és keverésére szükség van, mert a takarmány
beltartalmi értéke így hasznosul a legjobban, a rágási és emésztési energia
csökken. A keveréktakarmány készítése történhet részben vagy teljesen
automatizált gyártó üzemekben, illetve a felhasználás helyéhez közel kis-
vagy közepes teljesítményű takarmánykeverő berendezésekkel, amelyek
általában szakaszos üzemmódúak. Az adagolás, mérés korszerű üzemekben
tömegméréssel oldható meg a legpontosabban. A kisebb üzemekben a
különböző kialakítású térfogat szerinti adagolókat is megtaláljuk. A térfogat
szerinti adagolók lehetnek: cellás, lengővályús, vibrációs, csigás és szalagos
rendszerűek.
A keverőgépek lehetnek szakaszos vagy folyamatos üzemüek. A kis és
közepes teljesítményű szakaszos működésű keverőüzemeknél a függőleges
tengelyű csigás és az ellenáramú szalagcsigás gyorskeverőt használják
leginkább. A folyamatos üzemű keverőgépeket csak nagy teljesítményű
keverőüzemekben használják, célszerűen ott, ahol egyfajta tápot hosszabb
ideig folyamatosan gyártanak. Kialakításuk szerint lehetnek: vízszintes
tengelyű forgódobos keverők, vízszintes tengelyű örvénykeverők és
ferdetengelyű keverők.
A leggyakoribb darálógép a kalapácsos daráló. A kalapácsok alakja
különféle lehet, elsősorban téglalap keresztmetszetű, egysarkú vagy lépcsős
sarkokkal kialakított kalapácstípusok használatosak. A kalapácsos darálók
szerkezeti felépítésének jellemzője az anyagáram bevezetése, ami alapján
tangenciális, radiális és axiális beömlésű darálókat különböztetünk meg. A
termény az adagolón és mágnesen keresztül jut a daráló gépbe, ahonnan
aprózódás után általában légáram segítségével távozik. A dobóventilátoros,
elszívó vagy nyomó rendszerű légáram által szállított darát a levegőáramból
ciklonokban választják le. A leválasztó ciklonokból távozó levegőből a port
szűrővel különítjük el.
A granuláló gépek a keveréktakarmányokból kör keresztmetszetű furatokon
történő átpréseléssel granulátumot állítanak elő, amelyhez leggyakrabban
gyűrűs matricákat alkalmaznak, melyek furatain csigával, dugattyúval, vagy
görgőkkel préselik át a tápot. A gyűrűsmatricás gépek többségében vízszintes
tengelyelrendezéssel készülnek. Préselés előtt a keveréktakarmányhoz
adalékokat adnak: zsir, kötőanyag, gőz.. A kondicionálás a különböző
adalékok bedolgozásából áll. Célja a kötési szilárdság növelése, a súrlódási
ellenállás csökkentése préseléskor, és az egyes összetevők feltárása,
emésztésnél az anyag szétesésének elősegítése. A kondicionálás, tápok esetén
gőzzel történik. A kondicionáló és granuláló egység közé. higienizáló
berendezés beépítésére is sor kerül, amelyben a dercés táp mikroorganizmus
mentesítő hőkezelése történik. A granuláláskor felmelegedett takarmányt
környezeti hőmérsékletre kell hűteni, ezzel egy időben a nedvességtartalom is
lecsökken a megengedett 14% körüli értékre. A préselvényhűtőkben a
gravitációsan, vagy mesterségesen mozgatott, adott rétegvastagságú
préselvényen környezeti levegőt áramoltatnak át.
 10. ábra: A takarmánykeverő üzem berendezései
Kérdések, feladatok
Ismertesse takarmánykeverő üzem berendezéseit!
Ismertesse az adagolókat!
Ismertesse a keverőket a takarmánykeverő üzemben!
Ismertesse a gyűrűs matricás présgépet a takarmánykeverő
üzemben!
11. A szarvasmarhatartás gépei, berendezései

Bevezető kérdések
Ismertesse a keveréktakarmány előállítás folyamatát!
Ismertesse a takarmánykeverő üzem berendezéseit!
Ismertesse a falközi silók kitárolásának gépeit!
Kulcsszavak: Szavasmarha istállók típusai. Takarmány keverő kiosztó
kocsik. Abrak takarmány kiosztók.
Összefoglalás
Az állattartó telepek jelentős része földszintes-horizontális epületekből áll.
Az istállók fokozott szellőzési igényei, valamint az istálló és a külső tér
közötti kapcsolat, kifutók szükségessége miatt általában hosszúkás épületeket
célszerű építeni. Kötetlen tartású pihenőboxos, középső etetőutas
megoldások az elterjedtek. Ezeken a telepeken az állatok félig nyitott
kötetlen, pihenőboxos tartástechnológiájú épületekben vannak. Az épülethez
nagy karám tartozik. Az etetés a karámok hossztengelyében kialakított
etetőútról födetlen jászlakból történik. Trágyaeltávolítást a betonozott etető
és közlekedő utakon traktoros tolólap végzi.
A tehenészeti telepeken a mobil takarmányozási technológia terjedt el
általánosan.. A feltöltésnél először a silózott tömegtakarmányt, majd a
koncentrált (abrak) takarmányt, végül a kis- vagy nagybálabontóval
felaprított szénát kell a kocsiba juttatni. A takarmány keverő-kiosztó kocsik
vontatott és önjáró kialakításban is készülnek. A keverő-kiosztó kocsik
elektrotenzometrikus mérleggel is felszerelhetők. A folyóméterenként
kiadagolt takarmány tömege az adagolónyílás keresztmetszetének és a
haladási sebességnek a változtatásával állítható be. A leveles-csigákra egyre
gyakrabban aprítókéseket szereltek, felkerült rájuk a silómaró szerkezet,
valamint a hidraulikus tolólap. Különleges ún. motollás keverőszerkezet is
kifejlesztésre került. A leveles-csigás keverőszerkezeteknél az alsó, majd
további csiga kerületére különféle profilú aprítókéseket szereltek fel, ezáltal
nincs szükség a kisbálák bontására, sőt egyes típusoknál a nagybálák is
egészen lehelyezhetők a raktérbe. Az újabb önrakodós változatú keverő-
kiosztó kocsik az erjesztett tömegtakarmány mellett az ömlesztve, vagy
bálába tárolt szénát is magába tudja tölteni és aprítás közben bekeverni. A
vertikális keverőszerkezetű (függőleges csigás) gépek esetében a csiga
merőleges a kocsiszekrény aljára. Nagy átmérőjű kúpos csigákat építenek be,
a csigalevelekre pedig késeket szerelnek. Ezek a gépek alkalmasak bálák
aprítására és a többi takarmánykomponens közé keverésére. A
takarmánykeverő, kiosztók készülhetnek magajáró kivitelben is Alkalmasak a
TMR takarmányozási rendszer megvalósítására, (TMR = TOTAL MIXED
RATIO) rendszerű takarmányozás, amelyben minden takarmány komponenst
összekeverve egymenetben a termelési csoportnak megfelelő mennyiségben
és összetételben adagolnak ki. A széna etetése történhet külön menetben is,
ehhez nagybálabontó-kiosztó kocsik alkalmazhatók.
A stabil takarmánykiosztási technológia esetén a takarmány állatok elé
juttatása gépi úton történik. A stabil takarmánykiosztó berendezések lehetnek
jászolba épített kiosztóberendezések, amelyek általában gumiszalagos és
kaparóláncos kialakításúak és jászol fölött elhelyezett kiosztóberendezések
amelyek csigás és gumiszalagos megoldásuak. A tejhozamtól függő pótabrak
gépi kiosztására általában számítógép vezérlésű ún. lehívó rendszerű
takarmány kiosztó berendezéseket használnak, melynél az etetőautomatákat és
egyedi állatazonosítást kell alkalmazni.
Szarvasmarhak itatására használhatók az egyedi kisvizterű csészés, szelepes
itatók, valamint az állandó vízterű úszószelepes itatók. A nagyvízterű,
temperált csoportos itatók használata a kötetlen tartástechnológiával együtt
terjedt el a szarvasmarhatartásban. Az itató polietilénből fröccsöntéssel
előállított, zárt, duplafalú edény. A falak között szigetelés található. A
víztároló felső részét egy jól záródó fedél takarja, amelynek itató nyílásaiba,
használaton kívül, labdaszerű záróelem illeszkedik. Az állatok a labda
lenyomásával juthatnak csak vízhez, előnye a víz optimális hőmérséklete
télen és nyáron.

11. ábra: A szarvasmarhatartás berendezései

Kérdések, feladatok
Ismertesse a szarvasmarha istállók jellemzőit!
Ismertesse a szarvasmarha etetés berendezéseit!
Ismertesse a szarvasmarha itatás berendezéseit!
12. A fejés gépei, berendezései

Bevezető kérdések
A szarvasmarha istállók jellemzői!
A szarvasmarha etetés berendezései!
A szarvasmarha itatás berendezései!
Kulcsszavak: A vákuum ellátó egység. Fejőkehely, kollektor, pulzátor.
Fejési módok. Sajtáros, tejvezetékes fejés, fejőház, fejőrobot.
Összefoglalás
A fejőberendezések működtetéséhez vákuum szükséges. A vákuum előállító
egység fő részei rotációs vákuumszivattyú; légüst; szabályozószelep;
mérőóra; vákuumvezeték; vákuumcsap. A rotációs vákuumszivattyú álló és
forgórészből áll. Az állórészben csapágyazott forgórész excentrikus
elrendezésű. A forgás következtében a lapátok, valamint a forgó- és az
állórész által bezárt térfogat csökken. Az összesűrített levegő a kipufogó
oldalán távozik el. A fejőberendezés belső tereiben a vákuum állandó értékét
a szabályozó szelepek biztosítják. Típusai: súlyterhelésű, rugóterhelésű és
szervo-rendszerű membrános vákuumszabályozó szelepek.
A fejőhely két részből áll: kehelygumi (ezen keresztül érintkezik a gép az
állattal) és ház. A kehelygumin belül a belső tér van (ahol mindig vákuum
van), a gumi és a ház közötti rész a külső tér (ahol a nyomás váltakozik).
Tejleadás csak a szívóütemben van, ilyenkor a kehely külső és belső terében
is vákuum található. A szorító ütemben, a külső térben a vákuumot légköri
nyomás váltja fel, az 0,5 bár nyomáskülönbség a fejőgumit összelapítja, ezzel
tehermentesül a tőgybimbó a vákuum alól. A pulzátorok biztosítják a
fejőkehely külső terében a nyomás változtatását. A pneumatikus pulzátorok
általában membrános megoldásúak. A pulzálást az üzemi vákuum és a
légbeeresztő furaton beáramló atmoszferikus levegő biztosítja.
Hidropneumatikus pulzátor hidraulikus vezérlésű, a pneumatikus
megoldásúakhoz hasonlóan az üzemi vákuum működteti membránok
segítségével. Az ütemszám állandóságát kalibrált furaton átáramló, állandó
viszkozitású olaj teszi lehetővé. Elektromos pulzátor elektromos vezérlésű,
működésének lényege, hogy a vákuum az atmoszferikus levegő beáramlását
szabályozó légszelepek mozgatását egy vagy két, váltakozva áram alá
helyezett elektromágneses tekercs végzi.
Fejési módok: A sajtáros fejőberendezéseket csak kisüzemekben használják.
A sajtáros fejőkészüléket a fejőnek mozgatni kell és a sajtárok kiürítését is el
kell végeznie. A tejvezetékes istállói fejőberendezéseknél az épületbe
kiépítésre kerül a tejvezeték is a vákuumvezeték mellett. Az istállói
fejőberendezések nagy hátránya, hogy a fejő kényelmetlen testhelyzetben
dolgozik, valamint a fejőkészülékek csatlakoztatása, áthelyezése jelentős
időveszteséggel jár. A fejőházi fejőberendezések használata sok előnnyel jár.
Nagy munkateljesítmény, a fejőház jól tisztán tartható, fertőtleníthető. A fejő
álló helyzetben ergonómiailag kényelmes testtartásban dolgozik. A nagy
teljesítményű fejést a nagy gyűjtőterű kollektorok és az automatikus
megoldások biztosítják. A fejési művelet automatikus szabályozásánál a
fejőautomaták a tejfolyást figyelve avatkoznak be a folyamatba, változtatva
az ütemszámot illetve a vákuumot. A készüléklevevő automaták a beállított
utófejési idő lejártával lépnek működésbe, elterjedt változatuk a húzóköteles
és a karos fejőkehely leemelő automaták. A fejőrobotok működése az
elektronikus egyedi állatfelismerésen alapszik. Ennek alapján tőgybimbó
elhelyezkedésének koordinátáit a központi számítógép tárolja, s bármikor
lehívhatók. Ezen zónán belül az érzékelő már néhány milliméteres
pontossággal képes a bimbók csúcsait behatárolni és a fejőkészülék kelyhek
felhelyezését elvégezni. A robotokon többféle szenzort, lézert, radart stb.
alkalmaznak. Vannak egy fejőhelyet kiszolgáló robotok, melyeket gyakran
kompakt egységenként, konténerbe szerelve alakítanak ki, illetve
integrálhatják karusszel fejőállásba is.

12. ábra: A fejőgépek

Kérdések, feladatok
Ismertesse a vákuum elló egység részeit!
Ismertesse a fejőegység részeit!
Ismertesse a fejési módokat!
13. A sertéstartás gépesítése

Bevezető kérdések
Ismertesse a szarvasmarha istálló rendszereket!
Ismertesse a szarvasmarha etetés berendezéseit!
Ismertesse a szarvasmarha itatás berendezéseit!
Kulcsszavak: Stabil és mobil takarmányozás berendezései. Itatás
berendezései.
Összefoglalás
A mobil takarmánykiosztó berendezések elektromotor hajtásuak
biztonságtechnikai okokból csak akkumulátoros működtetésűek A pályához
kötött mobil takarmánykiosztó berendezések készülnek vályús és
padlóetetésre egyaránt. Mozgatásuk sínpáron, felső (vagy függesztett) pályán
történik. A vályúból történő adagolt etetésnél biztosítani kell, hogy minden
állat egyszerre és közel azonos mennyiségű takarmányhoz tudjon hozzáférni.
Ad libitum etetetést megvalósító kombinált önetetőknél a dercés takarmány
etetése nem jár porképződéssel, mert az itatókból elcsurgó víz a nedvesítést
is szolgálja. Az állatok a két komponenst keverve, pépes takarmányt
készítenek, ill. fogyasztanak.
A stabil, istállóba beépített takarmányszállítási és takarmánykiosztó
rendszerek kialakítási változatai: A rugós, vagy spirálcsigás körpályás
takarmányszállítási rendszernél a szállítást egy csőben forgó levélcsiga
biztosítja.. Az egyik leggyakrabban alkalmazott takarmány szállítási
megoldás, amikor műanyag kötélre, műanyag korongokat helyeznek fel azonos
távolságra egymástól, amely a szállítócsőben mozogva vonszolja a
takarmányt. Számítógép-vezérlésű sertéstartó telep: A számítógép-vezérlésű
sertéstartó telepen a számítógép a teljes tartástechnológiát felügyeli, gyűjti és
kiértékeli az adatokat. A beállított programnak megfelelően vezérli az etetést,
az épületek klímáját, napra kész gazdasági adatokkal látja el a
menedzsmentet. A folyékony takarmányozási rendszernél csővezetéken
szivattyúval juttatják el a kutricákba a száraz takarmány víz keveréket. A
rendszer előnyei: jól automatizálható. a porképződés és pocséklás jelentősen
csökkenthető, felhasználhatók a nedvesen tárolt CCM, továbbá egyébb
mezőgazdasági melléktermékek.
A sertéstartásban higiéniai szempontból a sekélytányéros itatók
használatosak. Elhelyezésük a trágyacsatorna fölött, vagy annak közelébe
történik, miután az elcsurgó víz így a padozatot, vagy az almot nem nedvesíti.
Szopókás sertésitatóknál az állat szájába bevett szelep, az itatócső és szelep
nyelvének összeharapásával működik.
A hizlaló kutricákban a sertések eladási, 95-100 kg tömegig tarthatók. A
vályú lehet fém, vasbeton (műanyag béléssel). A szerkezeti részek
tűzihorgonyzott acélcsőből és köracélból készülnek. A kocáknál a
kiscsoportos tartás a szokásos elhelyezési mód. Ilyenkor a csoportos adagolt
etetés megoldható. A fiaztató kutricáknál a kocaszorítóval illetve az un.
malacvédő rácsokkal ellátott fiaztatókutricák terjedtek el. Így a fiaztató
kutricák három részre osztottak, a középső rész a kocatér. A koca és a
malacok klíma igénye nagyon eltérő, ezért a malacok részére nyitott, vagy
burkolt tartózkodó teret alakítanak ki, helyi fűtést biztosítva. A helyi fűtés
megoldható infralámpával, padlófűtéssel, vagy fűtőpaplannal. A malac
utónevelés leghigiénikusabb módját a rácspadozaton tartás. Az utónevelő
bokszok, vagy ketrecek ilyenkor rácsos fenékszerkezetük, alóluk a trágya
mechanikus berendezésekkel is eltávolítható. A rácsos fenékszerkezet
készülhet műanyagból, vagy sajtolt, horganyzott fémlemezből.
 13. ábra: Sertéstartás gépei
Kérdések, feladatok
Ismertesse a sertés mobil és stabil etetési módokat!
Ismertesse a seertés itatókat!
Ismertesse a sertés kutricák kialakításí módjait!
14. A baromfitartás berendezései

Bevezető kérdések
Ismetesse az istállók kialakítását szarvasmarha és sertés tartásnál!
Ismetesse az etetőket szarvasmarha és sertés tartásnál!
Ismetesse az itatókatt szarvasmarha és sertés tartásnál!
Kulcsszavak: Baromfi önetetők, Baromfi gépi etetés típusai, Baromfi itatók.
Összefoglalás
A boromfi gépi etetés típusai, berendezései: Kaparóláncos vályus etető-
berendezés szállítószerkezete az etetővályúban továbbítja a takarmányt. A
szállítási teljesítmény 0,7-1,5 kg/m értékek között beállítható, a láncsebesség
36 m/min. A mélyalomra helyezett tartólábakon a vályú helyzete az állatok
hátmagasságához könnyen beállítható. a berendezés hátránya, hogy az alomra
helyezett láncos-vályús etető széttagolja az épületet, így korlátozza az állatok
mozgását, valamint az állomány cseréjénél a berendezést ki kell telepíteni,
illetve a takarítás és alomcsere után újból be kell szerelni. A hátrányok egy
része kiküszöbölhető, ha az etető-berendezés is mennyezethez függesztve
kerül beépítésre. A függesztett vályús-kaparóláncos rendszer szállítóként is
funkcionálhat, pl. körtányéros etető-berendezések feltöltését végezheti. A
mennyezetre függesztett, rugóscsigás-körtányéros etetőt közvetlenül a
mennyezethez függesztett szállítóvonalra szerelik fel, magasságúk együtt
beállítható. Az etető-berendezést adagolt etetésre fejlesztették ki. A csigás és
rugóscsigás szállítószerkezetek mindig húzva továbbítják a takarmányt. Ezért
a villanymotoros hajtómű egyenes vonalú kiépítésénél mindig a garattal
ellentétes, legtávolabbi ponton helyezkedik el. A szállítóvonal leállítását az
utolsó körtányéros etetőbe beépített mikrokapcsoló végzi.
Baromfiitatók a mélyalmos tartásban: A vákuumos baromfiitatókat a
mélyalmos tartástechnológiában a csirkék itatására használják a kezdeti
időszakban, általában a nevelés első heteiben. A rugós-szelepes függesztett
körvályús itatók szelepszerkezetét az itatóedény és a vályúrészben lévő víz
tömege vezérli, amellyel a rugóerő tart egyensúlyt. Központi rugós és ún.
pisztolyszelepes kivitelben készülnek. A mélyalmos brojler
tartástechnológiában is elterjedt a csepegtető rendszerű itatók alkalmazása.
Ezeket korábban a ketreces tartáshoz fejlesztették ki. A mélyalom
nedvesedésének elkerülése érdekében a csepegtetőszelepek alá cseppfelfogó
tálcákat, vagy csészéket célszerű szerelni. Használnak még kelyhes itatót is a
mélyalmos tartásban. A speciális csészés (kelyhes) itató-berendezés készül
passzív, valamint nyomószelepes, aktív változatban is.
Ketreces rendszerű baromfi árutojás termelés. A termelékenység fokozására
irányuló törekvések életre hívták a ketreces baromfitartási technológiákat. Az
e célra kifejlesztett és egymás fölé helyezett fémrácsból kialakított
ketrecekbe helyezik el az állatokat. A ketrecekben történik az állatok etetése,
az itatása és innen kell a tyúkok által termelt tojásokat, valamint a trágyát
elszállítani.

14. ábra: A baromfitartás gépei

Kérdések, feladatok
Ismertesse a baromfi gépi feltöltésű etetőket!
Ismertesse a ketreces baromfi tartás berendezéseit!
Ismertesse a baromfi gépi feltöltésű itatókat!