 A gyep ápolási munkájakor használjuk (kaszálás).

 A magas szálfüvek kaszálására használjuk.

 Csoportosíthatjuk
- a vágószerkezetük és a hajtásuk alapján,
- működési elvük szerint (rotációs és alternáló).
 Karbantartása (tisztítás, élezés, szervizelés).
 A gyep ápolás leggyakoribb munkája a fűnyírás, kaszálás.
- a pázsit és az alacsonyra nyírt gyepek (aljfüvek) vágását fűnyírással,
- a magas szálfüvek nyírását kaszálással végezzük.
 Ennek megfelelően alakultak a fűkaszák, fűnyírók szerkezeti megoldásai.

 A fűkaszák típusai a szerkezetük alapján:

- Rotációs (forgókéses)
- Alternáló (kaszaujjas)
 Alacsony és magas szálú gyepek nyírására egyaránt alkalmasak.
 Függesztett és félig-függesztett kivitelben készülnek.
 A gépek munkaszélessége 1,2 – 4,8 m között van.
 A gépet üzemeltető traktor kiválasztásánál rotoronként általában 10 kW-
motorteljesítménnyel lehet számolni.
 A forgórész lehet lengőkéses és fogazott.
 A tárcsák átmérője 600 – 900 mm.
 A meghajtás az erőgépről történik, mechanikusan vagy hidromotorral.
 A hidromotoros meghajtást főként olyan helyen alkalmaznak, ahol a kaszálás nem
vízszintes felületen történik (rézsűkaszák). A vágótárcsák párban, egymással
szemben forognak a könnyebb rendképzés érdekében.
Felépítése, működése:
A kés a csapszeg körül szabadon elfordulhat. A forgáskor kialakuló centrifugális erő
hatására a kések sugárirányban állnak. Előrehaladás közben, ellenpenge nélkül vágják
el a szálakat. A megtámasztás nélküli vágást a nagy késsebesség (50-80 m/s) teszi
lehetővé. Ennek eléréséhez a vágótárcsa fordulatának legalább 1600/min kell lennie. Itt
a képzeletbeli megtámasztást a szárak tehetetlenségi ereje szolgáltatja, ami a késsel
találkozó szálat az élnek szorítja. Ez nem tiszta nyírás mivel nincs ellenpenge a
szerkezetben. Ezért elengedhetetlen ezeknél a gépeknél a kaszapenge állandó élezése.
Az energiaigény csökkentése céljából ma már készítenek olyan forgó rendszerű
vágószerkezetű gépeket is, amelyeknél a forgórész nem lengőkésekkel készül, hanem
körfűrészhez hasonlóan fogazott. A tárcsák átmérője 600 – 900 mm. Ezeknél a típusoknál
ellenpenge található. Így a vágás forgó késsel, de tiszta nyírással megy végbe, ami e
lengőkésnél sokkal kisebb kerületi sebesség mellett is kevés roncsolással végzi a
nyírást.
A korszerű gépeken található a rendkettőző berendezés. Ez egy szállítószalag, amely a
lekaszált takarmányt kihordja és az előző fogás során készített rend mellé helyezi.
 A zsenge, magas nedvességtartalmú és az elszáradt vagy alacsony
nedvességtartalmú szálak vágásakor használatosak.
 Az alternáló vágószerkezetek fő részei:
- kaszaujjak a ráerősített álló pengesorral,
- mozgó pengesor,
- tartógerenda,
- leszorító- és alátétlemezek, csúszó talpak.
 Az álló pengesorra illeszkedő mozgó pengesor haladása közben meghatározott
löket mentén jobbra-balra mozog (alternáló mozgás). A szálakat a vágódó élek
vágják el (tiszta nyírás).
 A vágószerkezet lehet: - normál vágású,
- középvágású,
- alsó vágású ujjosztás.
Felépítése, működése:
Az állópengék a tartógerendához csavarozott ujjakra, a mozgópengék a téglalap
keresztmetszetű kaszasínre vannak szegecselve.
A mozgó pengesort leszorító-lemezek szorítják az állópengékhez. A pengesor nem
teljes hosszában fekszik fel. Elől az állópengéken, hátul a háttámaszlemezen csúszik.
A pengék közötti hézag elől 0,1 – 0,3 mm, hátul 0,6 mm lehet.
A vágószerkezet csak akkor működik megfelelően, ha a kaszasebesség és a haladási
sebesség összhangban van.
A kaszapengék a meghajtást közvetlenül a motorról vagy az erőgép teljesítmény
leadó tengelyéről kapják. A forgó mozgást alternáló mozgássá a forgattyús hajtómű
végzi.
Zsenge magas nedvességtartalmú állomány vágásakor általában sima élű, elszáradt
vagy alacsony nedvességtartalmú szálak vágásakor recés élű mozgópengéket
használunk. A recés élű penge zöld szárak vágásakor hamar eltömődik.
A kaszaszerkezet részei:

1. ujjgerenda,
2. kaszaujj,
3. mozgópenge,
4. állópenge (ellenpenge),
5. kaszasín,
6. kaszavezeték,
7. kaszaleszorító
Az alternáló vágószerkezet lehet:
 Normálvágású vágószerkezetnél az ujjosztás, a pengeosztás és a löket
megegyezik. Magas növésű szálfüvek és pillangósok kaszálására jól használható.
 Középvágású változatnál a mozgó pengék osztása 2” = 50,8 mm. Így a 3 mozgó-
pengére éppen 4 ujj jut. A sűrűbb ujjosztás miatt a normálnál alacsonyabb tarlót
hagy. Több korszerű gépen ezt a megoldást alkalmazzák.
 Alsóvágású kaszánál az ujjosztás fele a pengeosztásnak és löketnek, ezért itt
kisebb a szálak oldalirányú elhajlítása, ennek következtében egyenletesebb a
tarló. Első sorban aljfűvel benőtt gyepfelületek kaszálására használják, mert az
alacsony vágás lehetővé teszi a jelentős tömegű növényzet nagy részének nyírását
is. Hátránya, hogy a sűrű ujjosztás miatt hamar eltömődik. Használata
tereprendezett felszínt igényel.
 A gyep ápolás leggyakoribb munkája
a fűnyírás, kaszálás.
 A pázsit és az alacsonyra nyírt
gyepek (aljfüvek) vágását fűnyírással
végezzük.

 A fűnyírók szerkezetük alapján

lehetnek:
- forgódobosak (hengerkéses)
- forgókésesek,
- ujjasak.
 A forgódobos vágószerkezet vízszintes tengelyen elhelyezkedő hengerpalást
mentén kialakított vágóélekkel ellátott berendezés.
 A vágás ennél a berendezésénél tiszta nyírással történik, mivel a vágás
magasságában elhelyezkedő ellenpenge és a mozgókés között csak 0,3 – 0,6 mm
hézag van.
 A legegyenletesebb nyírt felületet képes biztosítani.
 Teljesen sík, egyenletes területen végez minőségi munkát.
 Alacsonyabb pázsit nyírására alkalmas, mivel a késdob átmérője általában 15 – 30
cm között változik.
 A nyírandó fű magassága nem haladhatja meg a 7,5 – 15 cm-es magasságot.
 Érzékeny a területen lévő bármilyen idegen anyagra. A nyírás megkezdése előtt
nagyon fontos a terület bejárása, megtisztítása.
 Működtetésük lehet gépi és kézi meghajtású.
Kézi meghajtású Gépi működtetésű

 Kis felület ápolására alkalmasak,  Használata főként minőségi

elsősorban házikertben. sportgyepeknél indokolt, a
folyamatosan alacsony pázsit
 Kézzel előre-hátramenetben tolható.
fenntartása érdekében.
 A járókerékről a kések meghajtását
 Meghajtását a motor biztosítja,
fogaskerekes gyorsító áttétel leggyakrabban görgős lánchajtással az
biztosítja. üzembiztonság miatt.
 A kések csak előremenetben veszik
 Nagyobb vágószélességű
fel a fordulatot, amit szabadonfutó berendezések, többtagú kivitelben
tesz lehetővé. készülnek.
 Legtöbbször szőnyegrendet hagy maga
után, amit száradás után lehet felszedni.
 A legelterjedtebb felépítésű fűnyíró gépek.
 A fű nyírását a növényzet tehetetlenségét kihasználva végzi.
 A vágópenge merev, akadályba ütközve, nem tud a vágóél visszaperdülni.
 Egyre gyakrabban fűgyűjtővel készülnek, a nyesedék kaszalék könnyebb
elszállítása érdekében.
 A gyűjtést illetve a rendre vágást a nyíró kések kialakításával lehet elérni.
 A kések lapján, a forgási iránnyal ellentétes oldalon terelő lemez található, amely a
centrifugális erő hatására érintőlegesen kidobja a kaszalékot. Ennek hatására a
lenyírt füvel együtt levegőt is továbbít, ami a könnyebb szállítást teszi lehetővé.
 Kétkéses rendszernél a kések itt is szemben forognak, így a kaszalékot is közös
csatornába dobják, amely utána rendre vagy a fűgyűjtőbe kerül.
 Felépítésük lehet:
- rendre vágó,
- fűgyűjtős.

 Mindkettő lehet:
- kézi mozgatású,
- önjáró.

 Üzemeltetésük lehet:
- elektromos (vezetékes, akkumulátoros),
- benzines.
Elektromos fűnyírók
 Kisebb, összefüggő füves rész és gyengébb fűfelület fenntartására alkalmas.
 Csak csatlakoztatni kell a tápellátásra, és kezdődhet a fűnyírás.
 Egyre gyakrabban alkalmazzák a hátsó kerek meghajtását a könnyebb
munkavégzés érdekében.
 Halk és nem károsítja a környezetet.
 Kiválóan alkalmas a meredekebb lejtők, domboldalak nyírásához.
 Előnyös tulajdonsága, hogy működése környezetkímélő, így minden
környezettudatos ember számára jó választás.
 Hátrányos tulajdonsága, hogy a munka során gyakran útban van a kábele.
Benzines fűnyírók
 Az önjáró, kormányzott kerékkel ellátott fűnyírók.
 A kormányzás az első kerék-kormányzás középre, vagy hátra szerelt nyírókéseknél,
hátsó kerék-kormányzás előre szerelt vágószerkezetnél.
 Nagyobb területet rendszeres karbantartására alkalmas, hiszen erősebb a motorja,
nagyobb a fűgyűjtője és nincs útban lévő kábele.
 Ugyan zajosabb és sajnos a környezetet is károsítja bizonyos mértékben, mégis
okos választás lehet ott, ahol szükség van a gyors fűnyírásra, nagyobb
teljesítményre vagy az önjáró tulajdonságra.
 Rézsün nem ajánlott a használata, hiszen a nagyobb szintkülönbség a benzines
fűnyírókat általában lefullasztja.
 Thomas Plucknett brit mérnök gondolt először arra,
hogy fűnyírót szerkesszen.
 1805-ben szabadalmaztatta az első fűnyíró gépet, amely
alkalmas volt fű és gabona vágására egyaránt.
 Olyan ötletet elevenített fel, amelyet az I. században a
gallok már alkalmaztak. Ez egy vágószerkezettel ellátott
kocsi volt, aminek az elején vasfogak választották el a
gabonaszártól a kalászt, amit aztán egy ládába juttattak,
de - számos korai műszaki alkotáshoz hasonlóan - ez a
szerkezet is feledésbe merült a középkorban.
 Plucknett körkéses szerkezetének kezelése nem volt
könnyű, nem is működött mindig jól. Gépét más
feltalálók is megnézték, és úgy gondolták, hogy
javítanak rajta.
 Hóbor József kézi fűnyíró (kézi kaszálógép) feltalálója.
 Az 1943-as városligeti Ipari Vásáron a MAFEOSZ (Magyar Feltalálók
Országos Szövetsége) nagyszabású találmányi kiállításán mutatták
be találmányának modelljét.
 A modell egy forgókéses kézi fűnyíró, amelynek működése
lényegében azon alapszik, hogy egy kétkerekű, taligaszerű
állványon, függőleges tengely körül forgathatóan és egyenletes
térelosztásban négy kés van vízszintes síkban forgathatóan
elhelyezve, amelyeket alkalmas áttételek közbeiktatásával a gép
járókereke mozgat.
 A gép vázszerkezetéhez kapcsolódó kézifogantyúk úgy vannak
kialakítva és elhelyezve, hogy a kezelő a gépet egyenes testtartásban
tolhatja maga előtt.