MISKOLCI EGYETEM

Marketing Intézet

Japán turizmus-rendszerének elemzése

Stefán Brigitta Edit

2014
Tartalomjegyzék

Bevezetés ......................................................................................................................... 3
I. A turizmus fejlődéstörténetének rövid bemutatása ................................................ 5
II. A turizmus rendszerének rövid ismertetése ........................................................... 8
III. Japán, mint egy figyelemre méltó turisztikai desztináció ................................. 12
3.1. A japán turizmus történelmi fejlődése .................................................................... 13
3.2. A turisztikai kereslet alakulása................................................................................ 17
3.3. Japán turisztikai kínálata ........................................................................................ 21
3.4. Japán turisztikai infra- és szuprastruktúrája ........................................................ 22
3.5. Japán szigeteinek főbb turisztikai látnivalói .......................................................... 25
3.5.1. Honshū-szigete....................................................................................................... 25
3.5.2. Hokkaidō-szigete ................................................................................................... 29
3.5.3. Shikoku-szigete...................................................................................................... 30
3.5.4. Kyūshū-szigete....................................................................................................... 31
IV. Kutatási eredmények ............................................................................................ 33
4.1. Japán turizmusával kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése ............................... 33
4.2. Japán turizmusának SWOT-elemzése .................................................................... 46
V. Következtetések....................................................................................................... 53
5.1. Legfontosabb eredmények értékelése ..................................................................... 55
5.2. Javaslatok .................................................................................................................. 57
Összegzés ...................................................................................................................... 63
Summary ...................................................................................................................... 64
Irodalomjegyzék .......................................................................................................... 65
Ábrajegyzék ................................................................................................................. 69
Mellékletek ................................................................................................................... 70

2
 Bevezetés

Szakdolgozatom témájául Japán turizmus rendszerének elemzését választottam.

Bővebben meghatározva ez annyit jelent, hogy először egy rövid általános bevezetés után
bemutatom turisztikai fejlődéstörténetét, azután az ágazat mai rendszerét, vonzerőit,
végezetül megállapítom az általam felállított hipotézisek eredményeit kutató és
elemzőmunkám segítségével.

Témaválasztásomat azzal indokolnám, hogy Japán kultúrájával, vonzerőivel és életmódjával

az érdeklődési körömet teljes mértékben lefedi, valamint ennek a témának a megírásával azt
szeretném szemléltetni, hogy ez egy egyedi és sokszínű ország, amelynek megismerése
során egy új világba enged betekintést, amelyben még soha nem tapasztalt élmények várják
az érdeklődőt.

Szakdolgozatom elemzési részében elsősorban szekunder kutatást végeztem a választott

téma eredményes és hiteles vizsgálatához. Ezeket az adatokat többnyire idegen nyelvű
könyvekből, internetes oldalakról, valamint folyóiratokból használtam fel. Ezeknek a
segítségével betekintést nyertem az ország turizmusának életébe, valamint az ágazattal
kapcsolatos statisztikai ábrák elemzésével számos előny és hátrány is felvetődött az iparban.

A téma kidolgozása során azt a logikai sorrendet követtem, amelyben egy általános
témabevezetés (A turizmus rendszere és az ágazat rövid történeti áttekintése) után a Japán
turizmus, mint rendszer ismertetése egy rövid turisztikai fejlődéstörténettel kiegészítve kerül
bemutatásra. Ezután következnek a kutatási eredmények, amelyben Japán turizmusával
kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése történik meg, valamint egy SWOT-analízis
elvégzésére is sor kerül. Végül pedig a következtetéseket és javaslatokat mutatom be elemző
munkám lezárásaként. Ezzel a sorrenddel megfelelően felépítem dolgozatomat, amivel
pontosabb rálátást kaphat az olvasó.

3
 Szakdolgozatomban három hipotézist állapítottam meg. Ezek a következők:

I. hipotézis: Az első hipotézisben azt fogalmaztam meg, hogy Japán turisztikai befektetéseinek
költségei magasak (pl.: az ország turizmussal kapcsolatos fejlesztései, infrastruktúra,
szolgáltatások), viszont erről a területről származtatott bevételei rendkívül alacsonyak.

II. hipotézis: A második feltevés szerint a turisták alacsony számának oka abból is ered, hogy
az országban számos területen használt japán nyelvi jelek, és a szolgáltatások nyelve is
gondot okoznak a látogatók tájékozódásának eredményességében, és vendéglátásuk
megfelelő végrehajtásában.

III. hipotézis: A harmadik hipotézis az ország által nem hatékonyan végrehajtott, kihasználatlan
marketing-tevékenységeire épül. Ez azt jelenti, hogy Japán nem megfelelően, esetleg
hiányosan indít kampányokat a külföldiek nagyobb számban való vonzására.

Szakdolgozatomban ezeknek a hipotéziseknek a valós vagy valótlan jelenlétét vizsgálom.

Tehát dolgozatom célja az, hogy alapos gyűjtőmunka elvégzése után, olyan kutató- és
elemzőmunkát végezzek el, amelynek segítségével mind az elméleti, mind a gyakorlati
részben hiteles képet tudjak adni Japán turisztikai rendszerével kapcsolatban.

4
 I. A turizmus fejlődéstörténetének rövid bemutatása

Ebben a fejezetben a turizmus fejlődésének történetét mutatom be röviden a

kezdetektől fogva napjainkig. Ez a folyamat az emberiség fejlődéséhez kapcsolódva alakult
ki és gyarapodott. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern megértéséhez
illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is. A mai turisztikai termék elődeit ismertetem
ebben a részben, és azokat a valós tényezőket, amelyek már több száz, vagy több ezer éve is
jelen voltak az emberiség helyváltoztató mozgásában. A motivációt és az utazási
tevékenységet is hangsúlyozom, emellett megemlítem a mobilitást lehetővé tevő technikai
újdonságokat is. (Michalkó, 2004)

Az emberiség történelme számos alkalommal szolgálhatna a helyváltoztatások

bemutatására, de ezek nem tekinthetők az utazások elődjének, mivel nem volt olyan állandó
település, amelynek elhagyása környezetváltozásként lett volna megállapítható. Már az
őskorban is elkezdődtek a vándorlások, de ezek célja elsősorban az élelem megszerzése,
valamint a megfelelő életkörülmények felkutatása volt. A nomadizmus helyváltoztatásai is
csupán életben maradás céljából történtek. A Közel-Keleten az első független települések
már a neolitikumban megjelentek, de ezeken a területeken még a munkamegosztás nem volt
olyan fejlett, hogy a szabadidő helyet kapjon mellette.

Kr.e. 3100-3000 körül a mezopotámiai civilizációk már az első fejlett emberi kultúra képét
mutatják. Társadalmukban már megjelent a tagoltság és a fejlett munkamegosztás is. Kréta
és Mükéné szerepe a fejlődéstörténetben jelentős, mivel az a kor, amelyben virágkorukat
élték kapcsolatban áll a Trójai Háborúval, amelynek története abban a szépirodalmi műben
található, amelyben először tárul fel a Homérosz előtti kalandozó kor világa. Az Odüsszeia
betekintést nyújt a kor vendégfogadásának kultúrájába. Ebben szerepel az, hogy a görög
városállamokban az idegen ember egyben vendég is volt. A helyváltoztatásra Egyiptomban
papiruszcsónakokat használtak, valamint evezős, vitorlás facsónakokat is. Emellett a másik
fontos találmány az volt, hogy ebben a korban a sumérok már a kereket is ismerték.
(Michalkó, 2004) (Lengyel, 2004)

Az ókori görögöknél a civil lakosság is utazásra lett buzdítva az olimpiai játékok által.
A Római Birodalom virágzása az utazásokat is fellendítette, ennek eredményeként a
kereskedelmi és katonai jellegűeken kívül megjelentek a szórakozáshoz és kikapcsolódáshoz

5
kapcsolódó utazások is (tengerparti nyaralás, rokonok látogatása, gyógyhelyek felkeresése).
Ezeket a helyváltoztatásokat lehetővé tették a területet átfogó úthálózatok, ezek közül a
leghíresebb a Via Appia, amelynek megmaradt részei még mai is megfigyelhetők a Forum
Romanumon.

A középkor hajnalán az utazások kissé háttérbe szorultak a feudalizmus miatt, amelynek két
legfőbb eleme a kereszténység és a röghöz kötés volt. Ezért csupán egy szűk rétegnek (király
udvarok, értelmiségiek) és a zarándokoknak adatott meg a kikapcsolódás lehetősége. A XV.
század teljesen átformálta a kor addigi világképét. A földrajzi felfedezések által megnyíltak
az utak más világok megismeréséhez is, ezzel a Földközi-tenger elvesztette addigi uralmát.

Az újkor felé haladva az utazások együtt jártak a bizonyos társadalmi rétegekben történő
megjelenéssel. Először I. Erzsébet ösztönözte arra udvarában tartózkodó fiatal nemeseit,
hogy európai körutazáson vegyenek részt. Ezek alatt az úgynevezett Grand Tour utak alatt a
kor kulturális központjaiként ismert jelentős városokat keresték fel. A XVII. század elején a
kocsik elvétve megfigyelhető eszközök voltak, az utak továbbra is rossz állapotúnak
számítottak, a hidak pedig életveszélyesnek bizonyultak. A XVIII. század közepe a
tengerparti fürdőzések elterjedésének korszaka.

Az újkorban az ipari forradalom vívmányai (vasút, gőzmozdony, gőzhajó) mérföldkőnek

számítottak az utazási technika történetében, és ezzel lefektették a modern turizmus alapjait.
1845-ben Thomas Cook alapította meg a világ első utazási irodáját, ennek eredményére

1. ábra: Cook utazásokat hirdető plakát

Forrás: http://this-day-in-history.blogspot.hu/

6
megjelent a tömegturizmus, ezután az első Világkiállításon (London, 1851) már 6 millió
látogató vett részt. A 19. század végén és a 20. század elején a gépkocsi és a repülőgép
feltalálásával az utazás fő eszközei megjelentek a turizmusban is. A világháborúk és a
gazdasági válság jelentősen visszavetették az ipar fejlődési folyamatait, de a század
közepétől újra fellendülésnek indult, ennek eredményeként napjainkra virágzó üzletággá
vált. A XXI. században már adottak az utazásokhoz szükséges eszközök és szolgáltatások,
csupán a képzelet és az anyagi költségek jelentenek akadályt abban, hogy merre és mivel
utazzunk. (A turizmus rövid története, 2010) (Michalkó, 2004)

7
 II. A turizmus rendszerének rövid ismertetése

A turizmus, mint rendszer olyan egymással és a környezettel is kölcsönhatásban lévő

összetevők együttese, amelyek együttműködése az ember változatosságigénye által motivált
helyváltoztatását és állandó környezetén kívüli tevékenységeit segíti elő. (Mill–Morrison,
1990)

Mill és Morrison szerint a turizmus, mint rendszer legfontosabb jellemzői közé

tartozik a közös cél, miszerint mind az ügyfélnek, mind a szolgáltatónak az a szándéka, hogy
az utazás a legmegfelelőbben történjen meg, és mind a két fél elégedett legyen. Ezáltal a
folyamat később újra megismétlődhet, valamint elterjedhet újabb ügyfelek között is.
Másik jellemző az, hogy ez a rendszer nyílt és dinamikus, vagyis akárki beléphet ebbe akár
ügyfélként, akár vállalkozóként is. Emellett ez egy erőteljesen és gyorsan fejlődő iparág,
amelyben megfigyelhető a haladás lehetősége. Mill és Morrison szerint összetett és
változatos, vagyis több részből áll, ami a keresletre és kínálatra vonatkozik, emellett
lebontható több környezeti tényezőre is. Változatosságát az adja, hogy számos fajtája létezik
a turizmusnak, amely bármely korú vagy érdeklődési körű egyénnek kiváló kikapcsolódási
lehetőséget nyújt színes kínálatának segítségével. A rendszer ezek mellett önálló és
független, vagyis egy különálló ágazatot testesít meg a világban, amely függetlenül működik
más területektől is, bár sokszor hatással vannak rá a hozzá kapcsolódó környezeti elemek.

A turizmust befolyásoló elemek lehetnek gazdasági-, társadalmi-, politikai-,

technológiai- és természeti környezetűek. A turizmus rendszerén belül a leginkább
meghatározó szerepet a piac egészséges és zavartalan működésében a gazdasági környezet
játszik. Az ágazatra legnagyobb befolyással bíró elemek a jövedelmek, amelyek változása
rendkívüli mértékben hat mind a vállalkozói, mind a potenciális beruházó rétegre. A
turizmust érintő gazdasági szabályozók, valamint a pénzügy- és adópolitika változása is
jelentős hatást gyakorolnak a rendszerre. Egy áfa változás vagy állami támogatás növelés
legkisebb változása is megérződik a piaci mechanizmusokban. Ugyanígy a beruházások, az
ösztönzők (pénzügyi-, kvázi-pénzügyi-, egyéb) és a támogatási rendszerek (hazai és
nemzetközi) is mind hatással vannak a turizmusra. Az ösztönzők és támogatások segítik a
fejlődést, ezzel mind a két résztvevőt tevékenységekre bíztatva. (Michalkó, 2004)

8
 A turizmus társadalmi környezetének elemzése két oldalú megközelítést igényel. Egy
adott hely lakossága egyfelől azt a fogadóközösséget képviseli, amelyben a potenciális
látogatóknak el kell igazodniuk, másfelől lehetséges turistákként értelmezhetők aszerint,
hogy megrendelőként szerepelnek a helyi közvetítő szektorban. A társadalom jellemzőit
meghatározó tényezők a politika, vallás, foglalkoztatottság, a bűnözési ráta, a tolerancia
szerepe, az oktatás, az urbanizáció foka, a különböző demográfiai jellemzők, a család
szerepe és az egészségi állapot. A turizmus szempontjából azok a társadalmi közegek
tekinthetők megfelelő környezetnek, amelyben egyrészt a helyi lakosság rendelkezik az
utazáshoz szükséges feltételekkel, másrészt olyan életszínvonalat birtokol, amely képes a
látogatók kikapcsolódásának kellemessé tételére.

A politikai és jogi környezet turizmust befolyásoló elemei közé tartozik a politikai

berendezkedés, a jogszabályok, a turizmuspolitika, ami egy adott desztináció turisztikai
fejlesztéseivel kapcsolatos távlati céljait foglalja össze, valamint az intézményrendszer is
(nemzetközi-, nemzeti-, regionális- és helyi szervezetek; állami szerepvállalás). Ez az elem
bír a leginkább befolyásoló hatással a többi környezeti tényezőre, mivel a politikai
döntéshozók bármilyen szándéka érzékenyen érintheti a turizmust. Különböző szinteken
jelenhet meg, eszerint lehet helyi-, területi-, regionális-, és állami politika.

A turizmus technológiai környezete rendkívül sokoldalú, de alapvetően a közlekedést, az

információáramlást, a turisztikai tevékenységeket elősegítő felszereléseket és a szálloda-,
vendéglátóipari eszközöket foglalja magában. A mai világban elengedhetetlen tényező, hogy
a turista az adott desztinációba a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben jusson el,
valamint a helyszínen biztosított legyen a vendég megfelelő kikapcsolódásához szükséges
technológiai háttér.

A természeti környezet azokat a részeit tartalmazza az élő és élettelen természetnek, amelyek

közvetve vagy közvetlenül hasznosításra kerülnek, valamint amelyekben a turisztikai
tevékenységek hatásai kimutathatóak. Ilyenek a természetvédelmi területek, a tájvédelmi
körzetek és a nemzeti parkok, de szintén ide sorolható a táj, a kulturtájat is beleértve.
Ezeknek az elemeknek a megóvása és fenntartása a soron következő generációk számára
rendkívül fontos művelet. (Michalkó, 2004)

9
 A turizmus fejlődésének fő mozgatója a kereslet, amely a változatosság iránti igényt
testesíti meg. Ez a turisztikai elem függ a szabadidőtől, a szabadrendelkezésű
(diszkrecionális) jövedelemtől, a szocializációtól és főleg a motivációtól. Egyéb tényezők
lehetnek a kereslet pontosabb meghatározásában a demográfiai elemek (nem, életkor,
foglalkozás, iskolai végzettség), a lakókörnyezet (urbanizáltság, környezet állapota), a
vagyoni környezet, az érdeklődés és a szubjektív tényezők (divat, előítélet presztízs).
A turisztikai kereslet sajátosságai közé tartozik a komplexitás, vagyis az összetettség, ami
az utazások és a szolgáltatások együttes csomagját jelenti. Emellett a turisztikai termékekhez
kapcsolódik az, hogy a turisták számára más-mást jelent ugyanaz a kínálati elem, vagyis
ezáltal sokszínű igények alakulnak ki. Az indítékok is különböznek, ami a kereslet

2. ábra: A turizmus rendszere

Forrás: Lengyel (2004) alapján saját szerkesztés

sokféleségét szolgáltatja. Másik sajátossága a változékonyságon alapul, amely lehet objektív

és szubjektív okok miatt is. Objektív tényezőként jelenhet meg a jövedelem, szubjektívként
pedig a divat alakulása. Emellett megfigyelhető egy periodicitás, amely a szezonalitáson
alapul (évszakok, szabadság, iskolai szünetek). A turisták főleg ezekben az időszakokban
keresik a kikapcsolódásukhoz megfelelő desztinációkat és szolgáltatásokat. Ennek az
előnyére szolgál az, hogy heterogenitás van jelen a turizmus piacán, vagyis rengeteg
lehetőség található meg, ami nagy segítséget szolgáltat a szükségletek kielégítésében. A
kereslet gyors változása jellemzően az árban, a jövedelemben, a politikában és a divatban is
megmutatkozik, amelyek hozzájárulnak a sokféle és változó kínálat kialakulásához.

10
 A turisztikai kínálat alapja a vonzerő. Ez a desztináció azon természeti valamint
kulturális erőforrása, amelynek megismerése érdekében a turisták felkeresik az adott
területet. A kínálathoz tartozik még az alap- és a turisztikai infrastruktúra is. Az előbbi a
közlekedésért, valamint a közművekért és a kommunikációért felelős. Ezek a tényezők
elengedhetetlenül fontosak egy fogadóterület esetében, hiszen ezeknek a megfelelő jelenléte
nélkül nincsenek meg a turistafogadáshoz kötelező feltételek. Az utóbbi, vagyis a turisztikai
infrastruktúra két részre bontható, statikusra és dinamikusra. A statikus tényezők helyhez
kötöttek, főleg épületekből állnak. A dinamikusak közé tartoznak a különleges közlekedési
eszközök, mint például a libegő, a sikló vagy a riksa.

A turisztikai szuprastruktúra is jelentős szerepet játszik az adott desztináció értékének

meghatározásában. Elsődleges elemei a szálláshely szolgáltatások és a vendéglátások,
amelyeknek mind minőségben, mind mennyiségben megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a
fogadóterület elérje a lehetőségeihez mért elegendő turistalétszámot. Másodlagos tényezők
a kiskereskedelmek, autókölcsönzők, bankhálózatok és személyi szolgáltatások, amelyek
jelenléte szintén meghatározó egy desztináció esetében, mivel a látogatók magas költéseinek
és kényelmes kikapcsolódásainak lehetőséget kell biztosítani. Ezek mellett fontos szerepet
játszik a higiénia és közbiztonság megfelelő működése, valamint a lakosság
vendégszeretetének megjelenése és az ár-érték arány egyensúlya is.

A kínálat legfontosabb sajátosságai között szerepel az, hogy főleg szolgáltatásokból áll,
amelyet a turisták számára a legkedvezőbben alakítanak ki a látogatottság növelése céljából.
Az előállítás és a fogyasztás egy időben történik, vagyis egyidejűséget mutat, és ebben a
fogyasztó is aktívan részt vesz. Emellett szezonalitás van jelen az utazásokban, ami
nagymértékben befolyásolja egy desztináció turisztikai termékeinek kínálatát, ez főleg a
nyári hónapokban jelentős, és az őszi-téli időszakban jelent lecsökkenést. A piacon erős
verseny zajlik, amelyben minden résztvevő a saját termékét népszerűsíti különböző
marketingeszközök segítségével, amelyeknek nagy szerepe van az előrejutásban, és ennek
eredményeként a desztináció fellendülésében. (Michalkó, 2004, 2012)

11
 III. Japán, mint egy figyelemre méltó turisztikai desztináció

Az országok jellegzetességeit, tulajdonságait jelentősen befolyásolja földrajza, ezen

belül leginkább éghajlata és a környezete. Így van ez Japánban is, ahol ezek által a tényezők
által alakult ki népszerű kultúrája és életvitele is, amelyek miatt olyan figyelemre méltó
turisztikai desztinációvá vált.

Japán az eurázsiai kontinens peremén fekszik, a Csendes-óceánt szegélyező

lánchegység része. A Japán-szigetvilág 4 nagyobb főszigetből és több, mint 3000 kisebb

3. ábra: Japán térképe

Forrás: http://hwtnz.wordtravels.com/Travelguide//Japan/Map

szigetből áll. Északról délre elterülve: Hokkaidó, Honshú, Shikoku, Kyúshú. A szigetország
alapterülete 377.435 km2. A legnagyobb főszigete Honshú a maga 231.000 km2-vel. Utána
következik Hokkaidó, 83.000 km2-el. Nagysági sorrendben a következő Kyúshú, 42.000
km2. A legkisebb fősziget pedig Shikoku, 19.000 km2. Japán területének legnagyobb része
hegyvidék, területének 75%-án hegyek találhatók, amelyek már az öblök partjainál kezdenek
emelkedni. Az országnak csupán 20%-át alkotja sík terület. Emiatt a letelepedésre,
földművelésre valamint ipari hasznosításra alkalmas földterületek a folyóvölgyekre és a
legyező alakú parti síkságokra kényszerültek. Ennek eredménye, a városok nagyon magas

12
népsűrűsége és az iparosodás koncentrálódása. A túlzsúfoltság érzése nem főként a lakosság
számából fakad, inkább a népesség területi eloszlásából. Japán népsűrűsége km2-ként 326
fő, de emellett szem előtt kell tartani azt, hogy a földterületnek csak az egynegyede
használható, így a valós népsűrűség ennél jóval magasabb. A lakosság több, mint 75 %-a a
városok vonzáskörzetére összpontosul, mivel ezek a városok és ipari centrumok mind a
síkvidéken találhatók. A Tokió-Kawasaki-Yokohama városkörzet, a legsűrűbben lakott a
világon, együttesen több mint 25 millió lakos él itt, míg az Osaka-Kobe-
Kiotó városhalmazban 13 milliónál többen laknak mintegy 13 ezer km2-nél kisebb területen,
ezért a népsűrűség itt meghaladja a km2-enkénti 10 000 főt. (Collcutt–Jansen–Kumakura,
1997); (Farkas, 2009)

A japán népesség korfáját megfigyelve egyértelműen látszik, mint szinte minden fejlett
ország esetében, hogy Japánban is elöregedő társadalom van jelen. Ahogy azt a második
korfa adatai mutatják, 2035-re a lakosság nagy része 60 év felett lesz, emellett a szakemberek
a születésszám visszaesését, és ennek eredményeképp az eltartó réteg csökkenését
állapították meg. A demográfiai változások szociális problémákat okozhatnak. A népesség
kiöregedése a munkaerő jelentős csökkenéséhez, és a szociális kiadások növekedéséhez
vezethet. (Marvel, 2004)

4. ábra: Japán népesség korfája 2012-ben és 2037-ben

Forrás: http://www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf

13
3.1. A japán turizmus történelmi fejlődése

Ebben a fejezetben Japán főbb utazási és turisztikai fejlesztéseit mutatom be a

kezdetektől, 1964-től, amikor a térségben megszületett a modern turizmus, ennek
legfontosabb eredményeként a tokiói olimpiai játékok alatt nem korlátozták a tengerentúli
utasforgalmat.

Utazás a Tokugawa korszak előtt

Egészen a 20. sz. hajnaláig az utazás Japánban a vallás és a vallási ügyek körül forgott.
Shuzo Ishimori (1995) tudós azt állítja, hogy a „kényelmi” utazás eredete Japánban a 17.
századra nyúlik vissza, amikor Jito császárnő több, mint 30 utazást tett a császári család
villájába Yoshinoba, illetve meleg tavaszi helyekre (Arimaba, Kobe hátországába). A
buddhizmus megjelenése Japánban a 7.- 8. században biztosította a tárgyi és a vallási
feltételeket is az utazáshoz. A 10. századra mind a templomokba mind a Shinto
szentélyekbe utazások lettek szervezve a szekták tagjai számára, hogy meglátogassák
azokat (Grabum 1983). A Heian időszakban (794-1185) a körutazások Kyoto és Kumano
között általában egy hónapig tartottak, 600 kilométeren keresztül 1000 fős csoportokat
magukban foglalva az őrökkel és a személyzettel együtt. Ez idáig az Azuchi-Motoyama
korszakig (1568-1602) kifejezetten nehéz volt utazni nagy távolságokat a szegényes
minőségű utak és a sekisho rendszer miatt. Ez ellenőrzőpontok sorozata volt (földön és
vízen egyaránt), ami megkövetelte az utazóktól, hogy távolsági díjat fizessenek. Aki Kiotó
és Oszaka között akart csónakázni, annak 660 ellenőrzőponton kellett átesnie, mivel
körülbelül minden 100 méteren található volt egy. (Ishimori, 1989)

Utazás a Tokugawa korszakban

A Tokugawa korszak (1603-1867) forradalmi változásokat hozott Japán társadalmában. Az

utazás módja és természete örökre megváltozott. Tokuhawa Ieyasu győzelme a Segikahara-
i csatában 1600-ban véget vetett a hadviseléssel töltött éveknek, és egy töretlen béke
időszakot hozott el. A Tokugawai hatóság több intézkedést is hozott, amely hatást gyakorolt
a társadalomra, és az utazásra is kiterjesztette azokat.

14
Az első ezek közül a sankin kotai rendszer volt, amelyben a feudális uraknak lakhelyükről,
Edoból el kellett utazniuk a provinciákra, majd visszatérni onnan. A kormány a könnyebb
utazás érdekében infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett, elsősorban a közutak felújítására
törekedett. Ez öt főútvonalat foglalt magában (a gokaido), amelyek Edotól indultak ki. Az
úthálózat minősége meghaladta az urópai utazási infrastruktúra minőségét. Olof Willman,
svéd fizikus azt mondta, hogy valószínűleg nincs olyan út, amely ennél többe került volna.
(Vaporis, 1995) A második fontos döntése Tokugawanak, a sakoku rendelet volt, vagyis a
nemzeti elkülönítés. Ez 1939-ben keletkezett, és az utazások lekorlátozására vonatkozott.
Japánból tilos volt külföldre utazni, és akik mégis elutaztak, azoknak megtiltották a
hazatérésüket. A kényelmi utazás hivatalosan is elfelejtődött a Tokugawa korszakban.
Mialatt fejlődtek a gazdasági körülmények, egyre nagyobb igény mutatkozott az utazásokra,
azonban még mindig szigorú szabályozások voltak jelen. A szigorítások ellenére 1691-ben
Dr. Engelbert Kaempfer, egy német doktor a Dutch East India Company Nagasakiban
található irodájába utazott, hogy a következőket rögzítse a naplójában. Hihetetlen
mennyiségű ember utazik a főutakon az országban, és ezeket úgy elárasztja a nép, az
embertömeg, mint más európai nagyvárosokban. (Ishimori, 1989)
A leghíresebb zarándoklat az okage-mairi volt. 1705 tavaszán történt meg az első tömeges
zarándoklat, amikor Osaka, Kyoto és Sakai területének 7 és 15 év közötti gyermekei
elhagyták otthonukat. Ekkor 32 ezer látogató utazott keresztül Edon 1 nap alatt. (Vaporis
1994)

Hagyományos belföldi turizmus

Graburn (1983) a világ legjobban szervezett belföldi tömeges utazásainak színhelyéül

választotta Japánt. Az éves felmérések alapján az ország belföldi turizmusa folyamatosan
fejlődik. A kultúrája nagyon sokszínű, így szükség van az utazások megszervezéséhez,
melynek fő összetevője a városnézés. Két fő ünnep van Japánban az Oshogatsu (Újév) és az
Obon (közép-nyár). Ezen a két rendezvényen hagyomány, hogy az emberek visszatérnek a
szülő városukba. Ezeken kívül nagyon fontosak még az állami ünnepek valamint a
hagyományos fesztiválok. Az utazásszervezés egy szervezeten belül lett kialakítva, ahol első
sorban iskolai kirándulásokat szerveztek, és az évek során hagyománnyá vált, hogy az
egyetemisták itt végzik a szakmai gyakorlatukat.
A középkor óta Japánban a természetes hőforrások a legnépszerűbb kiránduló úti célok. Ezek
a források híresek a gyógyító hatásaikról, így a mai napig több százezer japánt vonz évente.
15
A Japán kikapcsolódások legfontosabb tulajdonsága a társadalmi-pszichológiai kötelék,
amely megkülönbözteti a Japán utazásokat a nyugati országokétól.

Utazás a korai újkorban

Japán hagyományos utazási szokásai közé tartozik a mai napig a nászút, az iskolai
kirándulás valamint a tavaszi utazások. Ezek a hagyományok a Meiji korszakban (1867-
1912) alakultak ki. 1871 júniusában a kormány eltörölte az országon belüli utazáshoz
szükséges útlevél használatát.
Az utazási eszközök az újkor óta folyamatosan fejlődnek. Először a folyami komp, majd a
lovas buszok jelentek meg, ezt követően pedig a taxik. Az első legnagyobb fejlődés az
adventi vonat volt. Ezen utazási eszköz legnépszerűbb úti céljául Yokohama illetve Tokió
számított. 1874-ben Shimbashi és Yokohama között rekord mennyiségű ember utazott ezen
a vonalon.
Japán 1867-ben nyitotta meg kapuit a külföldiek számára. Első sorban a diplomaták,
tengerészek, kereskedők, kalandorok és turisták érkeztek az országba. 1869-ben fejezték be
a transz-amerikai vasútvonalat és meghirdették a „80 nap alatt a Föld körül” nevű utazást,
mely a gazdagok által vált valósággá. Japán nemzetgazdasági és katonai erejének
fejlődésében nagy szerepet töltött be a jelentős mennyiségű beáramló külföldi valuta.
A kiutazó turizmus fejlesztése és népszerűsítése érdekében létrehoztak egy önkéntes
szervezetet, amely a jelenlegi Tokiói Kereskedelmi és Iparkamara elődje volt. Ez
foglalkozott a helyi szállodák és fogadók fejlődésével, valamint sürgette a minőségi
idegenvezetők és tolmácsok kitaníttatását. Ezen felül angol nyelvű útikönyveket és
térképeket készítettek, ezekkel is felkeltve a külföldiek figyelmét Japánra.
Az első csoportos utazást 1905-ben egy étterem tulajdonos hozta létre azáltal, hogy
megalapított egy vállalkozást, amely vallási utakat szervezett Takanoyamába és Ise
szentélyébe. A legnagyobb sikert három évvel később érte el, amikor egy vonat kibérlésével
és 7 napos kirándulásával csaknem 900 érdeklődő részvételét valósította meg. Ez a
vállalkozás volt a mai Nippon Travel Agency (NTA) elődje, amely jelenleg Japán egyik
legnagyobb utazási irodája. Emellett a másik legismertebb az országban a Japan Tourist
Bureau, amelyet 1912-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy a külföldi látogatók igényeit és
az ő szükségleteiket elégítse ki. A JTB folyamatosan növekedett, és mai napig is fejlődik.
1925-ben beindult a gőzhajózás, majd 1945-ben a háborúk következtében beindult a
repülőgépes utazás is. Ebben az évben vált a kormány utazási irodájává a JTB.
16
Az első csoportos utak a középkorban alakultak ki, a korábban említett zarándoklatok során.
Az első feljegyzések 1933-ból származnak egy utazási magazinból, amelyben turisztikai
csomag ajánlatokat hirdetnek. Ez egy 2 éjszakás 3 napos kirándulás volt, amelyre 50 fő
tudott jelentkezni. A második világháború után fellendült a sportesemények utáni
érdeklődés, így új csoportos túrákat hoztak létre. Ezek az utak ösztönözték a cégeket is, hogy
lépjenek be az utazási vállalkozás területeire. Ezáltal lefektette alapjait az ipar
növekedésének elősegítéséhez.

A modern Japán turizmus 1950-ben jött létre a háborúk lezajlása után. 1954-ben kezdte meg
működését a Japán légitársaság, amelynek első úti célja San Francisco volt. A nagyvasúti
társaságok is a háborúk után telepedtek le az országban. A vasútállomások körül néhány
éven belül több száz utazási információs standot hoztak létre. 1964-ig a kormány betiltotta
a külföldiek beérkezését Japánba. Csupán az üzleti képviselők, a kormányzati tisztviselők, a
tanulmányi utak résztvevői, illetve a sportolói csapatok léphettek az országba. A kormány a
kiutazó japánok számára is korlátozást vezetett be, amely azon alapult, hogy csak 500
amerikai dollárt költhettek el egy utazás alkalmával. Ezekben az években még kevesen
gondolták, hogy 25 évvel később Japán lesz a színtere a világ egyik legjobban jövedelmező
piacának.

3.2. A turisztikai kereslet alakulása

A turisztikai kereslet évenkénti alakulását legegyszerűbben a turistafogadó mutatók

elemzésével szemléltethetjük. A vizsgálatot különböző táblázatok és diagramok segítségével
végeztem el szekunder kutatásom során.

5. ábra: Japán turistafogadásainak száma 2012 és 2014 között

Forrás: http://www.tourism.jp/en/statistics/inbound/

17
A fentebbi ábrán Japán turistafogadásának változását láthatjuk 2012 és 2014 között
hónapokra lebontva. 2012-ben a külföldiek száma egész évben 7 és félmillió körül mozgott,
viszont áprilisban és júliusban kisebb növekedés is megfigyelhető. 2013-ban a hónapok
látogatottságának aránya megegyezik az előző évivel, de mégis emelkedés történt az
érkezések számában. Szintén az április és a július volt a leglátogatottabb, de ebben az évben
a nyári hónap látogatása elérte a tíz millió főt. Évről-évre emelkedés figyelhető meg úgy,
mint 2014-ben is, amikor a külföldiek száma tovább nőtt. Áprilisban még nem, de júniusban
már elérte az 1,25 millió beutazók számát. Japán turisztikai attrakcióinak látogatottsága
évente növekszik, ami fontos szerepet tölt be a gazdaságban is, hiszen Japán bevételei
gyarapodnak, és újabb beruházásokat lehet ezen a területen megvalósítani, amely újabb
pozitív hatást gyakorolhat az iparra.

Az alábbi diagram a külföldi turisták érkezéseinek eloszlását mutatja be

kontinensekre és országokra lebontva. Erről a diagramról leolvasható, hogy a 2011-ben
Japánba utazott látogatók 76%-a Ázsiából érkezett, amely egyértelmű, mivel a szigetország

6. ábra: Külföldiek érkezésének eloszlása kontinensenként és országonként (2011)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

18
a világ harmadik legnagyobb gazdasága, és a kontinensen is az elsők között szerepel, ami
munkahelyekben és turizmusában is vonzóvá teszi a többi szomszédos ország körében. Dél-
Korea és Japán között gazdasági együttműködés áll fenn, ezért innen származik a beutazások
számának 26,7%-a, és ez 10%-kal több, mint ami a két másik közeli nemzetből irányult,
Kínából és Tajvanból. A következő helyen áll érkezések szempontjából Észak-Amerika
11%-kal, ahonnan a külföldiek nagy része, mindössze 9,1%-a az Egyesült Államokból
indult, ami nem meglepő, hiszen Japán és az USA között szövetség áll fenn, amegyben Dél-
Korea is a partnerük. A két szövetséges országból bejövő turisták száma adja a legtöbb
látogatót az ország számára. Ezeket a kapcsolatokat fenn kell tartani, és még több környező
nemzetet bevonni a szövetségbe Japán gazdaságának fejlődése érdekében. Európából
mindössze 9,2% töltötte itt szabadidejét, de ezt a számot is kellene még fokozni.

Az első táblázat, amelyet mérete miatt a mellékletekben helyeztem el számos

szempont szerint ábrázolja az országba beutazó külföldi turisták szokásait, illetve az általuk
előnyben részesített területeket. Ezek a csoportosító elemek a következők: a látogatók fő
motivációja, társaság típusa, szállástípusok, időtartam, utazási típusok. A legtöbb turista fő
motiváló ereje a szabadidő turizmus, vagyis nagyrészük kikapcsolódási szándékból érkezett
az országba. Ezután a tárgyalási és üzleti célok, majd a munkahelyi meetingek szerepelnek.
A felmérés szerint, a legtöbb turista egyedül érkezik, vagy családtagjaival Japánba.
Érkezésük során a legtöbben nyugati típusú hotelek szolgáltatásait használják, amelyek a
már az átélt tapasztalatokon alapulnak, vagyis nem próbálkoznak új dolgok megismerésével,
például egy japán stílusú fogadó kipróbálásával. Bár így is a vendég 20%-a választja a
hagyományos helybéli szálláslehetőségeket. Az utazás időtartama szerint a turisták majdnem
fele tölt el 4-6 napot az országban, és 24% 7-13 napot tartózkodik itt. Az utazás típusa szerint
a legnagyobb arányban az önállóan beutazó külföldiek száma figyelhető meg. Ezeknek az
adatoknak a segítségével a javaslati részben kidolgozásra kerül egy olyan átfogó turisztikai
stratégia, amelynek megvalósításával a turisztikai beutazások számát jelentősen meg lehetne
növelni.

19
 Japán beutazó turizmusának városonkénti eloszlása (2014 jan.-márc.) 2. táblázat

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html

A második táblázat pedig a leglátogatottabb városokat sorolja fel a 2014-es év első

felében történt érkezések szerint. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a legnagyobb
forgalmú helyszín Tokió volt, amit Osaka és Kiotó követett. Ez abból az okból következik,
hogy ezek a városok Japán legnépesebb és legtöbb színes attrakcióval és programjaival
rendelkező területek. Ez az eloszlás hű képet mutat a turisztikai szolgáltatások és
beruházások székhelyeinek tartózkodási helyéről, ugyanis ezekben a régiókban találhatók
meg a legnagyobb számban egy helyen a látogatók számára preferált szektorok. Ezeken a
városokon kívül a falusi turizmust, azokat a vidéki kisebb városokat is fejleszteni kellene,
amelyek vonzó attrakcióval rendelkeznek, hogy a turisták által kedvelt desztinációvá
válhassanak, ezáltal szélesítve a kínálati elemeket.

20
3.3. Japán turisztikai kínálata

Japán földrajzi fekvésének és változatos felszínű szigeteinek köszönhetően, olyan

különleges kultúra és színes turisztikai attrakciók alakulhattak ki területein, amelyek
világszinten ismertek, és nagy turistatömegek megmozgatására képesek. A színes
desztináció választékának hatására a látogatók számos korosztálya megtalálhatja a számára
megfelelő vonzerőt az országban. A kisebb városokban, falvakban a turizmus nem jelentős,
holott vannak olyan területek, ahol felfedezhető számos érdekes attrakció is. A népesebb,
nagyobb városokban sok látogató fordul meg, hiszen itt az infrastruktúra is többnyire úgy
van kialakítva, hogy turistafogadás szempontjából megfelelő legyen. Japán legfőbb

7. ábra: Japán szigeteinek legnagyobb turisztikai vonzerői képekben

Forrás: http://geonice.com/pictorial-map-of-japan.html

attrakcióit a négy fő szigetének elemzése során mutatom be. Az országban lévő sokszínű
turisztikai kínálat lehetővé teszi, hogy a turizmus területének számos típusa megjelenjen,
mint a fürdő- és gyógyturizmus, kulturális turizmus, vallási turizmus, hivatásturizmus,
kalandturizmus, gasztroturizmus és etnoturzimus. Japán elsődleges vonzerejét kulturális
értékei adják. 2700 éves történelmével kulturális sokszínűségre tett szert, amely
megfigyelhető különböző hagyományainál, a tea ceremónia esetén, fesztiváloknál, az előadó
művészetben (mint a kabuki), az építészetben, a kivitelezésekben, a shinto szentélyekben, a
Buddhista templomokban és a díszes kertekben is. Változatosságában minden érdeklődő
megtalálja a számára élményt nyújtó attrakciót. Kiotó ősi fővárosa és Krisztus sírja, a

21
futurisztikus és divatos csúcstechnológiai Tokió népszerű kultúrájával, mint a manga
rajzfilmek mind megférnek egymás mellett bemutatva a régi és új Japánt is. Ezek a
szélsőségek egy érdekes és különleges kínálatot nyújtanak azoknak a beutazó külföldieknek,
akik belecsöppennek az ország hangulatába.

Japánnak megvannak a jelentősebb turistafogadáshoz szükséges lehetőségei, de

ezeket nem használja ki megfelelően, amelynek egyik legnagyobb problémája, hogy a
marketing munkálatai az iparágban nem túl aktívak.
Philip Kotler a világ marketingbajnokainak nevezi Marketingmenedzsment című
könyvében a japánokat. Szerinte a második világháború végeztével a japánok gazdasági
csodát vittek véghez. A világpiacon egyes iparágakban rövid idő alatt vezető szerepre tettek
szert kiforrott termékeikkel, és az óriásvállalataik hatalmi pozíciójával. Japán
teljesítményének egyik legfontosabb kulcsa a marketingstratégia kialakításának és
kivitelezésének szakszerűségében figyelhető meg. A japánok jól tudják azt is, hogyan kell
egy piacot kiválasztani, hogyan kell belépni arra, kiépíteni a piacrészesedést, és hogyan kell
vezető szerepüket megvédeni a konkurensek támadásai ellen. (Kotler, 1999)
Ezzel bizonyítható az, hogy a japánok marketing tevékenységekben első osztályúak, de ez
csak azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeket ők a legfontosabbnak tartanak
jövedelmezőség szempontjából. Az országban működnek olyan szervezetek (JNTO, JTM),
amelyek a turisztikai ágazattal foglalkoznak, de ezeknek a tevékenységei csupán a
szomszédos országok piacaira terjednek ki, viszont a világ többi területén is lenne kereslet a
desztinációra. A turisztikai világvásáron Japán rendszerint megjelenik, ezzel szemben egyéb
turizmussal kapcsolatos a kontinensen vagy az országon kívüli eseményeken jelenléte nem
túl gyakori. Az országnak kihasználatlan marketing eszközei vannak, amelyeket ha a
turizmusra irányítana, annak segítségével nagyobb létszámú látogatást érhetne el.

3.4. Japán turisztikai infra- és szuprastruktúrája

,,Turisztikai infrastruktúra alatt azokat a helyi lakosság és a látogatók által közösen

hasznosítható létesítményeket értjük, amelyek a szabadidős és hivatásturizmusban
megjelenő tevékenységek végzését teszik lehetővé.” (Michalkó, 2007. 90.o.)

Ez a rendszer az attrakció feltárásában, turisztikai hasznosíthatóságában, és az

értékesítésében vesz részt, ezért nélküle a vonzerő megfelelő piacképessége nem valósulna
22
meg. Egy terület idegenforgalma csak akkor alakulhat ki, és fejlődhet, ha kiépített a turizmus
egész rendszere. Ennek a rendszernek az alapjai a turisztikai infrastruktúra, amelynek
segítségével a látogató képes a desztinációkhoz való utazásra, a tájékozódásra, és az
információkérésre. Hozzátartoznak a turisták igényeit kielégítő, de a lakosság szükségleteit
meghaladó köztisztasági és ellátási infrastruktúra, a közlekedési eszközök, különböző
turizmussal kapcsolatos létesítmények, és a szórakozóhelyek is. Ezek az elemek
elengedhetetlenek egy ország idegenforgalmában, ezek nélkül nem alakulhat ki a megfelelő
számú turistafogadás.

,,Turisztikai szuprastruktúra alatt az adott desztináció teljes szálláshely és vendéglátóipari

kínálatát, továbbá az ezen felül álló, a turista által igénybevett szolgáltatások összességét
értjük.” (Michalkó, 2007. 93. o.) Az infrastruktúra mellett szintén fontos a szuprastruktúra
megfelelő számú és minőségű kínálata, ugyanis ennek hiánya szintén problémákat vethet
fel, ami negatív hatással lehet a turizmus piacára.

Japán infrastruktúrája a világ rangsorának elején szerepel, amelyet elsősorban a modern és

változatos közlekedési eszközeinek köszönhet. A shinkansen vasút nagy hírnévvel
rendelkezik, hiszen ez a világ leggyorsabb vasútja, amit számos Japánba látogató turista
használ utazásai alkalmával. Emellett a másik népszerű közlekedési mód az ország fekvése
miatt a légiközlekedés. Nagy része az országba érkező külföldieknek repülőgéppel érkezik.
A fő belépési pont Narita, ezután Kansai, amelyek együttesen 66%-os részesedéssel vannak
jelen a piacon. A Japán Légitársaság Ázsia legnagyobb légitársasága árbevétel
szempontjából, turistaforgalom részéről pedig a második helyen szerepel. A szigetország
számára fontos tényezőt jelentenek a repülőgépek, mivel még a szomszédos országokból is
ezzel utaznak be a látogatók. Ezek 214 repülőtéren 23 országban szállítanak utasokat. Több,
mint 90 jól felszerelt és kényelmes repülőterével nemcsak hazai, hanem nemzetközi utakat
is lebonyolít. Japán a világ egyik legfejlettebb közlekedési rendszerét birtokolja beleértve
az autópályákat, de a legjobb útja az utazásnak turisták számára belföldön a vonattal való
utazás. Ezen tényezők jelenlétének hatására az országba érkezők megbizonyosodhatnak
Japán közlekedési infrastruktúrájának magas szintű megvalósításáról. (Grihault, 2009)

A közbiztonság és a tisztaság is magas színvonalú az országban, amelynek turistafogadás

szempontjából jelen kell lennie, és ez itt nem okoz problémát.

23
Nagy problémát jelent viszont az, hogy számos helyen (mind a közlekedésben, mind a
szolgáltató helyeken) kizárólag japán nyelvet használnak jelölésekben és a beszédben is.
Megfigyelhető az országban, hogy a járatok és megállók neveit nem tüntetik fel mindenhol
világnyelveken, sőt a hotelekben és a vendéglátóhelyeken sem kommunikálnak angolul, ami
a turisták tájékozódásához, és igényeik megfelelő kielégítéséhez elengedhetetlen tényező. A
kormány már tett intézkedéseket ennek a megoldására, és sok helyen már folyamatban

8. ábra: Információs tábla

Forrás: www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20130129-
elmenybeszamolo-japanrol-a-legkulfoldibb-orszagrol.html

vannak a munkálatok, de számos turisztikai desztináció még mindig nehezen elérhető és

élvezhető a külföldi látogatók számára. (Attracting more tourists to Japan, 2014) (Attracting
10 millon tourists to Japan, 2013)

Szállások szempontjából is széleskörű lehetőségek elégítik ki az idelátogató turisták

igényeit. Modern és hagyományos szállások is megtalálhatók a nagyobb városokban, ahol a
legtöbb látogató fordul meg, mint például Tokióban vagy Oszakában is. Az ország számos
nyugati és japán stílusú szállást is kínál a turisták számára. A japán életstílus, történelmi
háttér és hagyományok miatt a külföldi látogató problémákkal nézhet szembe egyes
szállások és szolgáltatások alatt (pl.: ágytípusok, mosdók, ételek). 1971-től az éttermek és
szállások lehetővé teszik számikra a nyugati ételek, a higiénia és szolgáltatások, valamint
pénzügyi támogatások elérhetőségét. Ma már áthidalták ezeket az akadályokat, és több keleti
stílusú hotel teszi lehetővé a megfelelő komfortot. (N. Grihault, 2009) (T. Tokuhisa, 1980)

24
A szuprastruktúra területén emellett sokszínű kínálat várja az országba érkező vendégek
megfelelő kikapcsolódását, amelyek még több pozitív hatást gyakorolhatnak a turisták itt
töltött ideje alatt megtörtént eseményekre. Viszont a távolabbi országokból érkezők számára
kifogásolható mind a jelzések, mind a szolgáltatások világnyelven történő megjelenése,
amely nélkül elveszettnek tűnhet egy idegen országban. (Attracting more tourists to Japan,
2014) (Attracting 10 millon tourists to Japan, 2013)
Japán infra- és szuprastruktúrája nem teljesen megfelelően kialakított, és számos lehetőség
hiányos a külföldi turisták fogadásához, ezért a fejlesztésekre még számos területen szükség
lenne. A nyelvi problémákat, a szolgáltatások körét és minőségét kellene még szélesíteni és
javítani, amelyre a javaslatok részben térek ki részletesebben.

3.5. Japán szigeteinek főbb turisztikai látnivalói

Ebben a fejezetben Japán leglátogatottabb és legérdekesebb turisztikai látnivalóira

fogok röviden kitérni. Az ország négy nagy fő szigetből (Honshū, Hokkaidō, Kyūshū,
Shikoku) és több, mint 6000 kisebb-nagyobb szigetből áll. Változatos felszínének és
földrajzi fekvésének köszönhetően Japán rendkívül színes kínálatot ajánl az idelátogató
turisták számára. A síkságoktól a magas hegyvonulatokig találhatók itt olyan attrakciók,
amelyek az élményekre vágyó utazóknak tökéletes desztinációt nyújthatnak. (Collcutt–
Jansen–Kumakura, 1997)

3.5.1. Honshū-szigete

Honshú neve magyarul fő szigetet vagy fő államot jelent. Ez Japán legnagyobb

szigete, területe 231.000 km2, amivel az ország 60%-át magában foglalja. Népsűrűsége 404
fő/km2, amely annak eredménye, hogy Japán lakható területe csekély, ezáltal a sziget városai
zsúfoltan lakottak. Ezzel a számmal a világ második legsűrűbben lakott szigete lett Jáva
után. Japán középső részén található, amelyet északon Hokkaidó, délkeleten Shikoku, és
délen Kyúshú határol. A négy főszigetet sok híd és alagút köti össze, amelyek segítségével
könnyedén és gyorsan el lehet jutni hajók igénybevétele nélkül is a szomszédos szigetekre,
akár a hihetetlenül gyors shinkansennel is. Hasonló vasúti alagút a körülbelül 54 kilométer
hosszú Seikan-alagút, amely Honshút és Hokkaidót köti össze, emellett ez a világ

25
 9. ábra: Honshú-szigete
Forrás: http://www.badwooddigital.com/web-log-2/

leghosszabb vasúti alagútja. A sziget hosszúsága körülbelül 1300 km, de szélessége csupán
50 és 230 km között mozog. A partvidék hossza 5450 km. Japán és egyben Honshú
legmagasabb pontja a Fuji-hegység (3776 m). Ezen kívül az ország leghosszabb és
legnagyobb folyója, a Shinano-gawa is itt található. A sziget a mérsékelt éghajlati övben
helyezkedik el, de emellett nagyban befolyásolja éghajlatát a Japán Alpok, a tengeri
áramlatok, és saját helyzete is, ezért két fajta területre lehet osztani Honshút. A délkeleti és
napos, csendes-óceán melletti részeket Japán arcának, valamint az északkeleti és hidegebb,
Japán-tenger melletti oldalát Japán hátának is szokás nevezni. Az északi rész történelmileg
kevésbé jelentős terület, de amióta a Shinkansen arra is megépült, azóta ezek a helyek is
népszerűbbek lettek turistafogadás szempontjából. (Király, 2014)

Ezen a szigeten található a legtöbb látványosság, és a legnagyobb városok is, mint Tokió,
Oszaka, Kiotó, Kobe és Hirosima. Tokió Japán fővárosa, közigazgatási központja, a
kormány és a császár székhelye, valamint ez az ország legnépesebb területe is.
Turistafogadás szempontjából ez a legjelentősebb város a szigeteken. Körülbelül 12 millió
ember, 10%-a az ország lakosságának él Tokióban. Japánon belül itt található a legtöbb cég
központja, gazdasági intézménye, főiskolája és egyeteme, színháza, múzeuma, vásárló és
szórakoztató létesítménye. A lakosság és a külföldi turisták is a rendkívül fejlett
tömegközlekedéssel gyorsan a kívánt célállomásra érkezhetnek, ezek közül főleg a vonat- és
metróhálózat a legjobban kialakított. Tokióban először 1964.-ben rendeztek olimpiai
játékokat, amelynek másodszor 2020-ban adhat otthont majd a város. (Kravalik, 2007)

Legfőbb kulturális attrakciói közé tartozik az Edo Tokió Múzeum, ami a város történelmi,
művészeti, kulturális és építészeti hagyományait mutatja be, valamint a Tokió Nemzeti

26
Múzeum, amely Japán legnagyobb és legjelentősebb múzeuma. Fontos látnivalói még a
Shibuya negyed, amely a város nyüzsgő negyede áruházak soraival és szórakozóhelyekkel,
emellett az Akihabara is jelentős, ami Tokió világhírű elektronikus bazár- és üzletsora.
Kihagyhatatlan attrakció a Shinjuku Gyoen Nemzeti Kert gyönyörű parkja, a Tokiói
Császári Palota, amely Tokió szíve és lelke, és a császári család lakhelye, az Akaszaka
Palota, ami Japán első nyugati mintára emelt épülete és a Tokió Torony, amely az Eiffel-
torony mintájára készült japán stílusban. (Tokió látnivalók, 2014) A város közelében fontos
meglátogatni a Fuji-hegységet is, amely Japán egyik szimbóluma. Emellett számos élményt
kínál Nikko csodálatos szentélyével, Yokohama nyüzsgő városával, Kamakura buddhista
templomaival és shinto szentélyeivel, valamint Hakone gyönyörű tájaival és meleg
forrásaival, ahová egy túra erejére is akár, de érdemes ellátogatni.

Oszaka Japán harmadik legnagyobb városa, amely több mint 500 éves történelmi múlttal
rendelkezik. A sokszínű és gazdag történelmi és kulturális örökségeknek hála, valamint a
kormány által befektetett hatalmas összegeknek köszönhetően, amelyet turisztikai
fejlesztésekre és a város tisztaságának megőrzésére költöttek, Oszaka az egyik legkedveltebb
turisztikai helyszínné vált az országban. Leghíresebb látnivalói az Oszaka Palota, amelyet
1580 körül építettek, emellett ez az ország leghíresebb palotája is. Érdekes turisztikai
attrakció az Oszaka Akvárium is, ahol 380 000 vizekben élő fajokkal ismerkedhetnek meg
a látogatók. A városra gyönyörű kilátás nyílik az „Úszó Kert” (Floating Garden)
Obszervatóriumból, ahol turisták tömegei fordulnak meg évente. (Japán-Oszaka, 2013)

Kiotó az egyik legnépszerűbb amerikai utazási magazin (Travel and Leisure) olvasói szerint
a világ legjobb városa, amely olyan népszerű úti célokat előzött meg a rangsorban, mint
Bangkok, Isztambul, Barcelona vagy Róma. Az egykori császárváros, amely ősi
templomairól és gyönyörű szentélyeiről híres, méltán nyerte el a díjat, hiszen 17
világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Emellett a Gion negyed, egy gésa negyed is
található itt, ami a mai napig működik Japán egykori fővárosában. Kiotó legnépszerűbb
látványosságai közé tartozik a Kinkaku-ji, más néven Arany Pavilon, ami a zen buddhizmus
egyik híres temploma, valamint a Ginkaku-ji, vagyis Ezüsttemplom, és a Fushimi Inari-
nagyszentély is rengeteg tori kapujával. (Kiotó lett a világ legjobb városa, 2014)

Kiotótól nem messze található Himeji város, ahol az egyik legszebb világörökségi helyszín
vonzza a turisták tömegeit. Ez nem más, mint a Himeji Kastély, más néven Fehér

27
Kócsag Vár, amely gyönyörű fehér külseje után kapta a nevét. A 15. században
épült Japán Kansai régiójában. A komplexum 83 darab fából készült épületrészből áll. A vár
védelmének legkülönlegesebb eleme, hogy a központi bástyához vezető utaknál egy
labirintust építettek ki. A kapukat és falakat úgy tervezték, hogy a nem kívánt vendégeket
spirális útvonalra kényszerítse, rengeteg csapdával és zsákutcával egybekötve, így
megakadályozva a bejutásukat. (15 csodálatos kastély a Világ minden tájáról, 2013)

Kobe Japán egyik milliós nagyvárosa. Oszaka közelében található fontos kikötőváros. A
város egyedi hangulatát a Rokko dombokat teljesen behálózó szűk kis utcái adják.
Belvárosában a turisták gyalog gyorsan és könnyen elérhetik a látnivalókat. A város
legnépszerűbb negyede a Kitano, amely sajátos európai hangulatot áraszt, mivel itt állnak az
egykor Japánba települt külföldiek villái. Számos turistát vonz a Nunobiki Gyógyfüves Kert
is, amely gyorsan elérhető a város fölött közlekedő libegővel. Népszerű turisztikai attrakció
még a kikötő fölé magasló Kobe torony is, amely esténként gyönyörű látványt nyújt
kivilágított 108 méteres magasságával. Egy érdekesség a városról, hogy a kobei marhahús
talán a legízletesebb a világon, amely különleges ízét az egyedi tenyészési körülményeknek
köszönheti. Ennek az a titka, hogy az állatokat minden nap masszázsban részesítik,
klasszikus zenét játszanak nekik, valamint étvágygerjesztőként sört is itatnak velük. (Kobe
utazás, 2014)

Hirosima nevéről mindenkinek először az 1945-ös atombomba támadás jut az eszébe. A

város vonzereje főként erre a tragikus eseményre épül, viszont a békét hirdetve, amivel
turisták tömegeit mozgatva szólítja magához. Legnépszerűbb látnivalója a Béke Emlékpark
a Sadako szoborral, amely a támadás során elhunyt gyermekeknek állít emléket, de emellett
még számos módon szintén megemlékeznek a többi áldozatról is. Megrázó hangulatával
várja az odaérkező turistákat a Genbaku, vagyis Atombomba Dóm, amely Világörökségi
helyszínnek is lett nyilvánítva az UNESCO által. 1945. augusztus 6-án 8 óra 15 perckor a
várost ért atomtámadás során az épületet majdnem teljesen fölülről sújtotta a bomba benne
lemészárolva mindenkit, azonban felismerhetően megkímélve a dóm vázát. A Hirosima
Béke Emlékmúzeum, egyik része végigvezet minket a város háború előtti történelmén,
ezáltal leírja az ország II. világháborúban viselt szerepét, és megmagyarázza miért
Hirosimára dobták le az atombombát. Az épületben szemléltetik az Atombomba dóm
megmaradt kupolájának újraépített másolatát is. Látogatása során a turisták egy olyan
kiállítást is megnézhetnek, amely a békemozgalomról, a békéért folytatott küzdelemről szól.

28
Emellett a főépületében a bombázásból megmaradt használati tárgyak, épületek eltorzult
elemei, ruhafoszlányok, és képek láthatók az áldozatokról. A város másik arcának fő
attrakciója a hirosimai vár, amelyet lerombolt ugyan az atomtámadás, de újra lett építve, és
a turisták ezt a felújított emlékművet tekinthetik meg. (Jámbor, 2014)

3.5.2. Hokkaidō-szigete

Hokkaidō Japán második legnagyobb és legészakiabb szigete. Területe 83.453 km2-

en helyezkedik el. 22%-át alkotja a szigetvilágnak. Honshūtól a Tsugaru-szoros választja el,
de a Seikan-alagút összeköti őket. Az alagút hosszúsága 53,85 kilométer, amiből 23
kilométer a tenger alatt van. A két területet a shinkansen vasút állomásai kötik össze
egymással. A sziget, más néven Ezo Japán 47 prefektúrája közül a legnagyobb. 2010-ben
5.507.456 főt tett ki népessége. A legnagyobb városa és egyben székhelye is Sapporo. A
sziget jelentős városai még Asahikawa és Hakodate. Hokkaidón a híres etnoturizmus a mai
napig megfigyelhető, mivel az ainu nevezetű nép, a japán szigetek őslakói még a jelen
modern korában is megőrizték vallásukat és szokásaikat. A szigeten mind a négy évszak
megjelenik. A nyár napos és meleg, páratartalma alacsony. A tél hosszú, a havazás eloszlása
területenként nagyon eltérő. A sziget keleti részén kevesebb hó esik, mint a nyugatin. A

10. ábra: Hokkaido szigete

Forrás: http://images.1233.tw/japan-hokkaido-map/

29
tavasz május elején kezdődik, ilyenkor virágoznak a vadvirágok, amelyek csodálatos
látványt nyújtanak a turisták számára. Tavasztól őszig a hegyeket, síkságokat virágok
borítják be. Számos közülük Hokkaidō különleges klímája miatt csak ezen a területen terem
meg. A sziget természeti körzete védelmének érdekében hat nemzeti park található itt
(Shiretoko, Akan, Kushiro Shitsugen, Daisetsuzan, Shikotsu-Toya, Rishiri-Rebun-Sarobetsu
Nemzeti Park). (Bárczi, 2012) Sapporo Japán ötödik legnépesebb városa. 2010-ben
1.905.777 fő lakost számláltak. Gazdasági és politikai központ is egyben. Minden évben a
tél végi hónapban, februárban kerül megrendezésre a Yuki Matsuri (Szapporói hófesztivál),
amely rendezvényre rengeteg turista látogat el, mintegy kétmillió érdeklődőt vonz a városba.
Sapporo emellett híres a sörfőzdéjéről valamint fehércsokoládés kekszéről (shiroi koibito),
amelyet csupán ezen a területen értékesítenek. (Hokkaido, 2014) Nagy erejű attrakció ezek
mellett még Toya onsen, amely meleg vizű forrásairól, valamint Kawayu onsen, amely pedig
lenyűgöző tájairól és forrásairól híres. Biei, a kisváros csodálatos virágos réteivel és
levendulamezőivel vonzza a szépséget kereső turistákat. (Hokkaido, 2014)

3.5.3. Shikoku-szigete

A Japán feudalizmus korában a szigetet négy tartományra osztották fel, amit a

nevében is felfedezhetünk (shi=4 koku=tartomány). Ez Japán negyedik legnagyobb szigete,
mégis megőrizte falusias jellegét. A sziget felszíne, mint az ország többi területe is nem
egyenletes, hegyekkel borított. Az északi partvidék lényegesen fejlettebb természeti okok

11. ábra: Shikoku szigete

Forrás: http://cooljapan.principle-c.com/blog/blog-shikoku/

30
miatt. A déli partot a magas hegyek a sziget többi részétől elvágták, így ez a terület nem
tudott fejlődni (például: Kochi városa). Shikoku kis sziget, mégis elég változatos időjárási
viszonyok figyelhetők meg itt. A nyarak nagyon melegek, ellenben télen a magasabb
hegyvidékeket hó fedi. Júniustól októberig nagyon sok tájfun söpör a szigeten a Csendes-
óceán melletti fekvés miatt. A sziget északi oldalán gyakori a vízhiány problémája, de ezzel
szemben a kochi-kenhez tartozó Monobe falu az ország legtöbb évi csapadékával
rendelkezik. (Probáld–Horváth–Bernek, 1998); (Collcutt–Jansen–Kumakura, 1997)

A szigeten található a legismertebb zarándokhely, Shikoku 88 szent temploma.

Népszerűségét egy Kobo Daishi nevű fiúnak köszönheti, akinek szülőföldjén, a szigeten
történt a megvilágosodása, a zarándokok pedig hosszú időn keresztül, mintegy évezreden át
utaztak a szigetre reménykedve a megtérésben. A zarándoklat egy évezredig szörnyű
megpróbáltatásnak számított, hiszen az utazás egyetlen módja a gyaloglás volt. Ez az útvonal
1400 km hosszú. Rengetegen nem jutottak el céljukig, mivel út közben életüket vesztették.
Akiknek sikerült legyőzniük a távot, azok a zarándoklat alatt emberfeletti nehézségekkel
kerültek szembe. Ma már a fizikai megterheltség eltűnt az idelátogatók nagy részénél, hiszen
légkondicionált kocsikban, vagy buszokban teszik meg az útvonalat, és így kérnek pecsétet
mind a 88 templomban. Azonban még most is vannak gyalogos „henro”-k, de számuk egyre
csökken. Gyalog az út 30-60 napig tart, kerékpárral két hét, gépjárművel pedig még ennél is
kevesebb, de persze az nem adja vissza azt az élményt, amelyet gyalogosan szerezhet az
utazó. (Statler, 1983)

3.5.4. Kyūshū-szigete

Japán legdélebben fekvő szigete Kyūshū, amelynek területe 35.640 km². Elnevezése
kilenc tartományt jelent az egykori közigazgatási rendszere alapján. Területe két részre
osztható, amelyek közül az egyik a növekvő, urbanizált, iparosodott észak, és a másik a
szegényebb, mezőgazdaságban bővelkedő dél. Népessége meghaladja a 13 millió főt. Két
legnagyobb városa Kitakiushu és Fukuoka. Mindkettő lakossága egymillió fő fölött
mozog. Erősen tagolt partokkal rendelkezik, leginkább a nyugati oldalát szegélyezik a
kisebb-nagyobb szigetek. Mint Japán egész területét, ezt is hegyláncok hálózzák be, melyek
változó felszínt hoznak létre. A jelenre Észak-Kyūshū ipari centrummá vált. Korábban a
selyem- és pamutgyártásban ért el sikereket, de napjainkban az acéliparban mutat

31
 12. ábra: Kyushu szigete
Forrás: http://www.magnifythelord.org/cma/japan2006/Kyushu.html

kiemelkedő teljesítményt. A sziget egyik városa a hajóépítés egyik népszerű

központja, Nagasaki, amely a csodálatos Nagasaki-öböl mentén fekszik. Dél-Kyūshū
legjelentősebb városa Kagoshima, amely lakossága 514.000 fő, és a máig aktív Sakurajima
nevű vulkán közelében terül el. Legnevezetesebb látványosságai közé sorolható a
Sakurajima, ami a Kirishima-Yaku Nemzeti Parkhoz tartozik, valamint húsznál is több
vulkáni krátere. Emellett híres még a Yaku-sziget cédruserdeje, amely máig érintetlen,
valamint az 1.930 méter magas Miyanoura hegy is. A vidék fontos turisztikai attrakciója a
terület rizspálinkája és kerámiája. (Collcutt–Jansen–Kumakura, 1997); (Aarows, 2014)

32
 IV. Kutatási eredmények
4.1. Japán turizmusával kapcsolatos statisztikai ábrák elemzése

Szakdolgozatomban fontosnak találtam az ország ki- és beutazó turizmusának,

gazdaságra gyakorolt hatásának, és a japán társadalom turistanövekedéshez való
viszonyulásának elemzését statisztikai ábrák segítségével, amelyet szekunder kutatás
elvégzésével valósítottam meg. A szekunder kutatás már egy meglévő forrásanyag, amit más
célból már összegyűjtött, eltérő adatok összessége kínált számomra.
Az alábbi táblázat egy rangsort állít fel a világ országai között, amit a beutazó turisták
2012-es érkezéseinek számából hoztak létre. Eszerint ebben az évben a leglátogatottabb
Franciaország, és a legkevesebbszer utazási célként választott Bulgária volt. Az általam
vizsgált ország világszinten csupán a 31. helyen szerepel ezen a listán, Ázsiai viszonylatban
pedig a 11. a külföldi vendégek fogadásával kapcsolatban. A 2012-es évben körülbelül 8,3
millió turista utazott be területeire. Ez alapján a felmérés alapján megállapítható, hogy Japán
nem tartozik a világ leglátogatottabb országai közé, holott színes kultúrájával,
látványosságaival, változatos szigetvilágával, a világgazdaságban betöltött szerepével nagy
tömegeket lenne képes megmozgatni, ezáltal a rangsorban is előrébb léphetne.

Japán a 31. a világon,

11. Ázsiában

13. ábra: Világrangsor a külföldi turisták számának fogadásáról (2012)

Forrás: http://world-statistics.org/

33
 A 14. ábra szintén egy rangsort állít fel a világ országai között, ezúttal a nemzetközi
turisztikai befektetések nagyságát mérve. Ez alapján 2012-ben a legtöbbet turizmusra szánt
ország az Egyesült Államok, és a legkevesebb költést végrehajtó Törökország volt. Japán a
turizmusra fordított beruházások és költések alapján a 8. helyet foglalta el világszinten, és a
3.-at Ázsiában. Ennek segítségével megállapítható, hogy Japán kormánya sokat fektet be
turisztikai fejlesztésekbe, de ez később nem térül meg a bevételekben. Ezzel szemben
példának Franciaországot hoznám fel, ami viszont kevesebbet fordít erre a területre, mégis
a világon a legnagyobb fogadónemzet. A probléma többféle okból is bekövetkezhet, aminek
a forrását meg kell szüntetni, vagy megoldást találni rá. Mivel a turisztikai célú beruházások
költségei magasak, ezért csökkenteni kellene azokat, mert így a piac veszteséges marad
ebből a szempontból. Másrészről pedig olyan területekbe kell fektetni, amire esetleg még
korábban nem volt példa, emellett figyelve a turisztikai világ trendjeire, mivel ez
meghozhatja a várt eredményt. Amíg a bevételek nem növekednek, vagy változás nem
történik, addig a csökkentett kiadásokkal kell gazdálkodni, és amikor egy terület fellendül,
akkor kell több beruházást megvalósítani. Olyan eredményt kell produkálni, amellyel a
helyzet megváltozik, legalábbis a bevételek és kiadások megegyeznek.

US$

Japán a 8. a világon,
és 3. Ázsiában

14. ábra: Nemzetközi turisztikai befektetések nagysága (2012)

Forrás: http://world-statistics.org/

34
 A 15. ábra a nemzetközi turisztikai bevételek alapján állítja fel a világ országai
közötti ranglistát. Ez alapján a felmérés alapján 2012-ben a legnagyobb bevétellel
rendelkező az Egyesült Államok volt, a legkevesebbet pedig Libanon könyvelhette. Japán
mindössze a 22. helyet foglalja el világszinten, és a 11.-et Ázsiában. A statisztikáról
leolvasható, hogy az Egyesült Államok mind kiadásban, mind bevételben, és
turistafogadásban is az első helyeken áll, ami kiválóan tükrözi stratégiájának hatékonyságát.
Japán bevételei csupán csekély részét fedezik kiadásainak, ami nagy problémát jelent az
ország számára. A turizmusba való befektetéseket csökkenteni kell, vagy más területeire
koncentrálni, amíg a bevétel nem növekedik, de ennek a megoldására szakdolgozatom
javaslati részében térnék ki részletesebben.

US$

Japán a 22. a világon,

és 11. Ázsiában

15. ábra: Nemzetközi turisztikai bevételek nagysága (2012)

Forrás: http://world-statistics.org/

35
 A 16. ábra Japán turizmusának évenkénti változását vizsgálja be- és kiutazók
számának szempontjából. Ez a statisztika az ország turisztikai érkezéseinek kezdeti
szakaszától, elindulásától ábrázolja a látogatók, és a lakosság utazásainak számát. 1969-től
2010-ig egy folytonos növekedést látunk, ami a Japánból kifelé irányuló utakat illeti, ez a
többszörösével felülmúlja a külföldiek beérkezésének számát. Néhány helyen hatalmas
csökkenéseket látunk mind a két típusnál, amelyek különböző problémák megjelenésének
hatására következnek be. A beutazásokban mért legnagyobb évek közötti különbséget a
2009-es évben látjuk, ami annak a következménye, hogy ekkor kezdődött a nagy gazdasági
világválság, ami súlyosan érintette a külföldi turisták látogatásait is. Emellett ekkor pusztított
a rettegett sertésinfluenza is, ami miatt szintén megcsappant az ország turizmusa. Efféle
problémák mindig voltak, és mindig is lesznek, amik nagyban befolyásolják a nemzetek
közötti utazásokat, de ezeket a leghatékonyabban kell kiküszöbölni, vagy legalábbis
enyhíteni negatív hatásaikon.
Köztudott, hogy a japánok a világ legnagyobb utazónemzetei közé tartoznak, bár ezzel
szemben országuk nem foglalja el helyét a leglátogatottabbak csoportjában. Ezzel a
grafikonnal szerettem volna szemléltetni azt, hogy mekkora különbség áll fenn e két
szempont között. Amellett, hogy a külföldi vendégek számát növelni kell Japánban
különböző eszközök segítségével, addig nem csupán ez az egy fontos lépés vár
megvalósításra, hanem a lakosság belföldön való utazásait is fel kell lendíteni, mivel ez a
hatalmas kiutazó nemzet sokat javítana a gazdaság turisztikai bevételein.

16. ábra: Japán be- és kiutazó turizmusának évenkénti változása

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

36
 A 17. ábra egy felmérés alapján készült, amely ezer japán lakos által megválaszolt
kérdésekre vonatkoztatva adja meg a választ arra, hogy hogyan viszonyulnak a külföldi
turisták számának növekedéséhez. Ebben a kutatásban nem csak az általam vizsgált ország
szerepel, hanem emellett összehasonlításként Franciaország, és Korea is megjelenik. Ezer
személy megkérdezése alapján lett összeállítva, és a válaszadóknak öt lehetőség közül kellett
az általuk megfelelőt kiválasztani.
Franciaországban, a világ leglátogatottabb országában a lakosság 53%-a gondolja azt, hogy
a külföldi turisták fogadása nagyon fontos a gazdaság szempontjából, és ezeknek a további
növelése szükséges. 33,9%-uk szerint nagy jelentőséggel bír a vendégek száma, de nincs
több szükség a növelésükre. Koreában a válaszadók nagy része, 89,2%-a teljesen nyitott a
turistafogadásra, és tovább növelnék a számukat.
Ezzel szemben Japánban a francia válaszadóktól is többen, a megkérdezettek 64,9%-a tartja
fontosnak a külföldiek beérkezésének növekedését, és még ezt is fokozni kellene szerintük.
21,8%-uk szerint szükséges elemek a gazdaság számára a turisták, de számukat nem kell
tovább növelni. A maradék 13,3% negatív érzésekkel, problémaként tekint erre a kérdésre.
Ez a felmérés azért kulcsfontosságú a kutatásban, mert sokan úgy gondolják, hogy a japán
lakosság bezárkózott a turisták fogadásával kapcsolatban, holott ez egy róluk kialakított
hamis kép, amit a javulás érdekében meg kell szüntetni.

17. ábra: Külföldi turisták fogadásához való viszonyulás (2009)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

37
 A 18. ábra a külföldi turisták fogadásának jelentőségét mutatja be szintén a 17.
ábrában megjelenített három ország szerint. Ez egy legfeljebb két választási lehetőséges
felmérés volt, amelyről százalékos formában olvasható le az eredmény. Ismét ezer főt
kérdeztek meg a tények pontosabb feltárása érdekében. Japán és Franciaország válaszadói
szinte egyforma előnyöket jegyeztek le, Korea egy szempont kivételével csatlakozott
hozzájuk. Az általam vizsgált ország válaszadói 69,5%-ban vannak azon a véleményen,
hogy a turisták számának növelése, és ezzel a bevétel gyarapodása is egy virágzó gazdaság
kezdetét jelentik. Eszerint a japán lakosság pozitív hatásúnak tekinti a külföldiek érkezését,
aminek növekedése nagy lendületet adna gazdaságuk fellendítésére, és a világpiacon való
nagyobb érvényesülésre. Számos utazó nemzet tekint úgy a szigetországra, mint potenciális
turisztikai desztinációra, ennek ellenére mégsem ezt az úti célt választják, mivel a
köztudatban egy hamis imázs van jelen róla, amely szerint egy bezárkózott közösség fogadná
őket. A második leggyakrabban jelölt válasz, ami 47,3%-uk szerint igaznak vélt az, hogy a
nemzetközi csereforgalom egy elmélyült kölcsönös megértéshez, toleranciához vezet. A
megkérdezettek 20,8%-a azt az álláspontot foglalja el, hogy növekedni fog azoknak a száma,
akik megértik a kultúrát, és emellett a márka imázs erősödni fog, amely pozitív hatással bír.

18. ábra: külföldi turisták fogadásának jelentősége (2009)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

38
 A 19. ábra a külföldi turisták nagy számban megvalósuló fogadásának problémáiról
állít fel egy olyan képet, amelyet ebben a helyzetben az adott ország lakossága a
legvalószínűbbnek feltételez. Az előző ábrákhoz képest, ugyanaz a három nemzet lett
összehasonlítva, szintén ezer fős megkérdezéssel, és százalékos formában lettek a válaszok
feltüntetve. Franciaország válaszadóinak 48,6%-a szerint a külföldiek számának növekedése
nem vet fel semmilyen problémát, ezzel szemben a Japánban megkérdezett lakosok 22,6%-
a van emellett a feltételezés mellett. Az itt élők több mint felének, 54,6%-nak az az
elképzelése, hogy a biztonság romlana, és a bűnözés lehet, hogy növekedne az országban. A
franciák csupán 6,7%-a választotta ezt lehetséges problémaként. A koreaiak szinte
ugyanazon a véleményen vannak, mint a japánok, és válaszaikban csak néhány százalékkal
térnek el az általam vizsgált országtól. Ez a biztonsági kérdés megoldható lenne, hiszen
Franciaország a világ legnagyobb turistafogadó nemzete több, mint 80 millió beutazással, és
mégis fenn tudja tartani a rendet nem okozva ezzel semmilyen problémát. A japánok körében
a második legnépszerűbb válasz, 37% azt vallja, hogy a gondok a helyi közösségekben
fordulhatnak elő a különböző nyelvek, és kultúrák következtében. Annak érdekében, hogy
az országba beáramló turizmus nőjön, ezeket a hamis feltételezéseket meg kell szüntetni,
emellett a japánoknak is kialakítani egy olyan szemléletmódot a külföldiek iránt, ami
gazdaságukat a világpiacon előre lendíthetné. Példaként szolgálhat számukra a ranglista
elején álló franciák, ahol 25,9% csupán a szállások zsúfoltságát jelölte problémának.

19. ábra: Külföldi turisták fogadásának problémái (2009)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

39
 A 20. ábra a Japán ipar 2011-ben működő turisztikai szolgáltatásainak és a külföldiek
ellátásának céljára létrehozott területeknek a befektetéseit, illetve ebből származó bevételeit
szemlélteti. Mint az a 14. ábrán is megfigyelhető volt, a szigetország a világon a nyolcadik
legtöbbet turizmusra fordító nemzet, Ázsiában pedig a harmadik, de ehhez viszonyított
bevételei csekélyek, ezért ezek ebben a felmérésben részletesebben bemutatásra kerülnek.
Az alábbi diagram, mint látható három olyan tényezőt vesz figyelembe, amelyek a turizmus
részéről kulcsfontosságú elemek. Az egyik az utazási fogyasztás, a másik a termelésben ható
begyűrűződési területek és a harmadik pedig a foglalkoztatás iparának nagysága. Az egész
az utazási fogyasztásból indul ki, amely a turisták költéseinek és a szolgáltatások
igénybevételeinek számát jelzi. Ez összesen a 2011-es évben 22,4 trillió jen volt, amelyek
közül a legnagyobb bevételeket a szállítások és a szállások könyvelhették. Ebből két hatás
származik, az egyik a turisztikai foglalkoztatás, ami majdnem négy millió japán lakosnak
biztosít munkahelyet, amelyek a turizmusban és a vendéglátásban egyaránt eloszlanak, de
legnagyobb számban az éttermeknél dolgoznak. A másik oldal a fogyasztást kielégítő
termelési költéseket mutatja be, amelyek duplán meghaladják a külföldiek által elfogyasztott
mennyiségeket. Ezek közül a legnagyobb tőkét a szállításokra fordítják. Azokat a területeket,
ahol a bevétel és a kiadás között nagy eltérés figyelhető meg korrigálni kellene, mivel ezek
hatására jelentős veszteségek érik az ország gazdaságát, és visszatartva fejlődését.

20. ábra: Utazási kiadások nagyságának gazdasági hatásai a Japán iparban (2011)
Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

40
 A 21. ábra egy táblázatban szemlélteti a külföldi turisták beutazásának szándékait
látogatókra és üzleti utazókra lebontva. 2012-ben készült ez a felmérés, és 2007-től ábrázolja
a készítés évéig a más országból beérkező vendégek számát. Ebben a hat évben a
legforgalmasabb időszaknak a 2010-es év mondható el, mivel ekkor több, mint 8,6 millió
turista látogatta meg Japánt. Ebből 6,3 millió fő utazott kikapcsolódási célokkal, és az összes
külföldi számának a 26,1%-a, mintegy 2,2 millió fő érkezett üzleti célokkal. Az adatokból
leolvasva megállapítható, hogy a szigetországba látogatott vendégek háromnegyedét
vonzották szabadidős tevékenységek, és átlagosan 30%-uk üzleti okkal utazott ide. Mivel
Japán a világ egyik legnagyobb nemzetgazdasága, és országában számos multinacionális cég
és nagyvállalat működik, ezért üzleti utazások céljából az egyik legjobb desztinációnak
választható, amiből szintén előnye származhat bevételek szempontjából. Az egyéb céllal
érkező szabadidős tevékenységeket végző turisták számának és vendégéjszakáinak hosszát
egy megfelelő stratégiával, programlehetőségekkel, illetve minden korosztály számára
érdekesnek bizonyuló utakkal és attrakciókkal meg lehetne növelni. Emellett minél több
réteg érdeklődését meg kell ragadni, amire Japánnak megvan a potenciálja, hogy az ország
lehetőségeit kihasználva egy erős turisztikai kínálat és bevétel egyensúlya valósuljon meg,
ezzel erősítve gazdaságát.

21. ábra: Külföldi turisták beutazásának szándéka (2012)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

41
 A 22. ábra a Japánba érkező külföldi turisták vendégéjszakáinak számáról állít össze
egy diagramot. A 2010 és 2012 közötti éveket vizsgálja százalékban kifejezve. Legkisebb
mértéke a „legfeljebb öt nap” és a legnagyobb lehetőség a „legfeljebb hat hónap”. Ebben a
három évben a megkérdezett látogatók 70,8-71,7%-a legfeljebb öt napot töltött el az
országban beutazása alkalmával. Csupán 16,2% és 17,4 %-a a válaszadóknak töltött el öt és
tíz nap közötti időszakot a szigeteken. A többi turista ettől hosszabb ideig tartózkodott
Japánban. A nemzet gazdaságát, és turizmusát ismerve, valamint a beutazó turisták
motivációját és igényeit szem előtt tartva megállapítható, hogy egy átlagos más országból,
esetleg kontinensről érkező vendég nem képes öt napnál többet eltölteni Japánban, mivel a
helyi valuta és az utazási költségek meghaladják az átlagos kiadások szintjeit. Ahhoz, hogy
ne csak a vagyonosabb réteg tudjon beutazni a szigetre, vagy a középréteg is több élményt
tudjon itt szerezni, illetve nagyobb kiadásokba fektetni a turizmus területén, ezért
változtatásokra lenne szükség a piac több részén is. Emellett lehetőséget kell kínálni a
kevésbé tehetős látogatóknak is, hogy aztán ismerőseik körében reklámozzák Japánt,
élményeiket, és a színes kínálatot felmutató vonzerőket. A másik motiváció, ahogy a fentebb
található ábrán is látható, az üzleti célból megvalósuló utazások, amelyek körülbelül a felét
alkotják az országba utazókénak. Ezeknek a nemzetközi konferenciáknak, vagy
képzéseknek az időtartama általában nem haladja meg a pár napot, és minden esetben
kevesebb, mint öt nap alatt lezajlik. Ez is az oka annak, hogy a válaszadók nagy része egy
hetet sem tölt el az országban. Japán kormányának arra kell törekedni, hogy a turisták minél
több vendégéjszakát töltsenek el, és eközben növeljék turisztikai kiadásaiknak a nagyságát.

22. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (2013)

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

42
 A 23. ábra a beutazó turisták számának változását mutatja egy marketingkampány
hatására, amelynek a „Visit Japan” nevet adták. Ez egy olyan grafikon, amely az 1969-es és
a 2011-es év közötti időszakban fogadott külföldiek számát ábrázolja. Azért választottam
ezt az ábrát dolgozatom megírásánál, mert azt szerettem volna vele szemléltetni, hogy egy
jól megtervezett, sok munkát és tőkét belefektetett marketingtevékenység mennyiben tudná
fellendíteni a Japán turisztikai piacot. Igaz, hogy ez a kampány 2003-ban kezdődött, de
csupán az utána következő öt évben fejtette ki hatását, amely időszakban nagyban
megnövelte a külföldi vendégek érkezését. Összehasonlításként vegyük a már fentebb leírt
népszerű országok fő attrakcióját, Franciaországot vagy akár az Egyesült Államokat, ahol a
marketing megfelelő stratégiájába, és a promócióba fektetik a legnagyobb összegeket, annak
érdekében, hogy minél nagyobb tömeghez eljusson az információ, és minél többeket
vonzzon az országba. Ezen a diagramon is látszik, hogy egy jól összeállított, és megtervezett
kampány mennyire pozitív hatással lehet az ország beutazó turizmusára, hiszen leolvasható,
hogy a látogatók számát majdnem duplájára növelte ez a tevékenység. A további
megoldásokra és lehetőségekre szakdolgozatom javaslati részében térnék ki részletesebben.

23. ábra: Beutazó turisták számának változása a Visit Japan kampány hatására
Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

43
 24. ábra a 2011. márciusában történt nagy erejű földrengés hatásait mutatja be a
turisztikai iparra levetítve. A 2010-es és 2012-es év közötti időszakot dolgozza fel hónapokra
lebontva, és százalékban kifejezve. Ennek a statisztikai grafikonnak az elemzését azért
tartottam fontosnak szakdolgozatom elkészítése során, mivel élethű képet nyújt a természeti
katasztrófák esetén bekövetkező károkról, a külföldiek számának visszaeséséről. Mivel
Japán kőzetlemezek találkozásánál fekszik, emellett sok kisebb és nagyobb szigetből áll
össze, ezért fontos, hogy nagy gondot fordítsanak a biztonsági intézkedések megvalósításra.
Az ország a világon a legfelkészültebb földmozgások esetére, épületeik és városaik
földrengés-biztos technológiával készülnek már évszázadok óta. Manapság modern
technikákkal építik a felhőkarcolókat is, és az építészeknek már számos új eszköz áll
rendelkezésére, ami lehetővé teszi ezeknek a biztonságos épületeknek a létrejöttét. A
lakosság tagjai úgy nevelik gyermekeiket is, hogy rögtön reagálni tudjanak a bekövetkező
katasztrófákra. Emellett minden iskolában és a munkahelyeken is földrengés-riadó
gyakorlatokat tartanak, annak érdekében, hogy minél jobban felkészítsék őket a
vészhelyzetekre. Ahogy az ábrán is látható több, mint 50%-kal esett vissza a Japánba
beáramló utazásoknak a száma a nagy erejű pusztítások után. A nagy károk

24. ábra: 2011. márciusában történt földrengés hatása a turisztikai érkezésekre (2012)
Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

44
következményeként a külföldiek által tett látogatások csak 2012 novemberében kezdtek el
növekedni. A mai technológia nem tudja még előre megállapítani egy földrengés helyét és
idejét, sem elkerülni azt, de az évi kimutatásokból következtetni tud az érintett területekre,
ahol megfelelő intézkedéseket hajtanak végre, hogy enyhítsenek a pusztításokon. A turizmus
érdekében azért, hogy az esetleges katasztrófáktól tartó látogatókat utazásukban ne
akadályozza meg félelmük, hangsúlyozni kellene azt, hogy Japán semmivel sem
veszélyesebb, mint akármelyik USA vagy Ázsiabeli ország, mivel ez a nemzet a legjobban
felkészült ezekkel a problémákkal szemben, ezáltal megfelelő intézkedések végrehajtásával
garantálni tudják a beutazók biztonságát.

45
 4.2. Japán turizmusának SWOT-elemzése

A dolgozatomban vizsgált téma pontosabb elemzése céljából fontosnak tartottam

SWOT-analízis elkészítését. Ez a stratégiakészítés egyik fontos lépése, neve egy mozaikszó,
amely a Strengths (Erősségek), Weaknesses (Gyengeségek), Opportunities (Lehetőségek),
Threats (Veszélyek) angol szavakból áll össze. Az alábbi táblázatban szemléltetem az
általam turisztikai kínálati szempontból fontosnak vélt elemeket.

SWOT-analízis 3. táblázat

Erősségek Gyengeségek
1. táblázat
- Történelmi hagyományok, kultúra - Nyelvi
SWOT analízis, korlátok
Sajátkészítés
- Világörökség helyszínek és sokszínű - Negatív és nem reális attitűd a japán
turisztikai vonzerők mentalitással szemben
- Természetes gyógytényezők - Kihasználatlan turisztikai termékek
- Fejlett infrastruktúra - Létesítmények, szolgáltatások hiánya,
minősége
- Társadalmi nyitottság - Nem hatékony kommunikációs üzenetek /
csatornák
- Sokféle szállástípus és vendéglátóegység - Kevés turisztikai bevétel
- Nagy összegű turisztikai beruházások - Régiók közötti együttműködés hiánya
- Multinacionális cégek, nagyvállalatok
jelenléte
Lehetőségek Veszélyek

- Kereslet sokszínűvé válása - A természet és a fejlesztések volumenének

- A lokális kultúra és egyedi értékek iránti
érdeklődés növekedése
- Egészségtudatosság növekedése
- Nagy Ázsiai piacok közelsége
- Régiók közötti összhang növekedése
egyensúlytalansága
- Bűnözés növekedése, közbiztonság
csökkenése
- Természeti katasztrófa gyakorisága
- Hagyományok eltűnése
- Kulturális értékek, egyediség elvesztése

- Japán fiatalok térhódítása nyelvismerettel - Öregedő társadalom

- Fapados repülőjáratok keresletnövekedése - Nemzetközi kapcsolatok hanyatlása
Sajátkészítés

46
Erősségek:

Japán turisztikai kínálatának erősségei közé sorolnám először történelmi

hagyományait és kultúráját, amelyek az országba látogató turisták legfőbb vonzerejét
jelentik. Ez egy olyan elem, amely nélkülözhetetlen Japán imázsának kialakításában és
fenntartásában, valamint amit a világ minden táján nagy hírnév övez.

A világörökség helyszínek és egyéb turisztikai látványosságok adják a vonzerők nagy részét,

amelyből az országban nincs hiány, ugyanis az UNESCO szervezete tizennégy kulturális,
valamint négy természeti helyszínt sorolt az értékek közé. Emellett Japán az attrakciók
színes skáláját felvonultatva minden korosztály számára megadja a számára megfelelő úti
célt.

A sokszínű turisztikai vonzerők jelenléte nagy hatással van a beutazó turizmusra, mivel így
a turizmusban megjelenő különböző típusok (szabadidős-, hivatásturizmus) lehetőséget
nyújtanak nagy embertömeg megmozgatására, ezzel nem csupán egyféle bázisra építhetik
stratégiájukat. Emellett Japán a szélsőségek országa is, amelyben a jelen modern technika
művelésén kívül helyet kap a hagyományok megőrzése is, vagyis egy régi és egy új világ él
egymás mellett.

Az ország geotermikus adottságok szempontjából a világon az első helyet szerezte meg.

Természetes gyógytényezőkben bővelkedik, ugyanis a szigetcsoport egész területén
megtalálhatóak világhírű onsen fürdői, amelyek tökéletes célpontjai lehetnek a
gyógyturizmust preferáló egyéneknek, ezzel színesítve kínálati elemeinek skáláját.

Japán fejlett infrastruktúrával rendelkezik, amely kiemelkedően fontos nagyszámú

turistatömeg fogadása szempontjából. Jó minőségű utak hálózzák be az egész országot, és
számos közlekedési eszköz segíti az egyszerű és gyors helyváltoztatást (repülőgép, vasút,
metró, busz). A világ leggyorsabb vasútja, a Shinkansen hűen tükrözi Japán gyors fejlődését,
ami a többi eszközre is kiterjed. A látogatók számára a turisztikai vonzerők közötti utazás
kiváló körülmények között zajlik, valamint pontosan történik, amely fontos egy ország
területén belül.

47
Ahogy azt már fentebb említettem, a Japán Turisztikai Ügynökség felmérése szerint a
megkérdezettek nagy része válaszolta azt a turisták számának esetleges növekedésére
vonatkozva, hogy a külföldi vendégek látogatásának gyarapodása a lakosság számára is
fontos elem, mivel ez a folyamat egy virágzó gazdasághoz vezethet. Eszerint a felmérés
szerint a japán társadalom bizonyos kereteken belül támogatja a turisták számának növelését,
mivel az a saját fejlődésükhöz is hozzájárulhat.

A beérkező turisták fogadásának, ellátásának és kényelmének érdekében sokféle szállástípus

és vendéglátóegység működik a szigeteken. A hagyományos japán ryokan szállásokon át a
kapszula hoteleken kívül nyugati típusú hotelek is várják a látogatókat. Hasonló helyzetben
figyelhető meg a vendéglátóegységek kínálata, mivel ennél is számos étterem és bár közül
választhat a vendég igényei kielégítésének érdekében.

Erősséget jelent az ország turizmusra költött összege is, hiszen Japán a világranglista 8.
helyén állt turisztikai célú kiadások szempontjából egy 2012-es felmérés szerint. Ebből arra
lehet következtetni, hogy fontos a kormány számára a szigetcsoport külföldi látogatóinak
növelése, és nagymértékben támogatja a turisztikai beruházások végrehajtását.

Japán legfontosabb húzóágazata az ipar, amelynek eredménye, hogy ez az ország a

csúcstechnológiai újítások hazája. Világhírű multinacionális cégek erednek innen, mint
például a Nippon, Honda, Nissan, Panasonic, Sony, Toshiba, Suzuki, Canon, és Hitachi.
Ezek a vállalatok az egész világon jelen vannak, amely szintén nagy hatással lehet a
turizmusra, hiszen jelentős mennyiséget képvisel az üzleti céllal érkező látogatók száma is.

Gyengeségek:

Japán erősségei mellett számos gyengeséget is megfigyelhetünk, amelyek a

turisztikai forgalmat jelentősen lecsökkentik. Elsősorban a nyelvi korlátok tartoznak a
legnagyobb gyengeségek közé, ugyanis a turisták a tájékozódásban, a vendéglátóhelyeken
és egyéb szolgáltatásoknál nem képesek eligazodni, mivel a japánon kívül más nyelveken
ritkán vannak feltüntetve a feliratok. A lakosság kis része beszél világnyelveket, a
belvárosokon kívül eső területeken ez a szám még inkább lecsökken.

48
A negatív és nem reális attitűd a japán mentalitással szemben visszatartó erő lehet turisták
fogadásának szempontjából. Ennek a hamis képnek a megszüntetésére kellene megoldást
keresni, hiszen ahogy a 17. és 18. ábrán is látható a lakosság fontosnak tartja a turisták
beérkezését, mivel ez képes lenne a gazdaságot fellendíteni. A köztudatban ez a negatív
imázs van jelen, amelyet újra kellene építeni, ezáltal helyre téve a különböző
feltételezéseket.

Kihasználatlan turisztikai termékek vannak jelen az ország turizmusában, amelyek

fejlesztése nagyot lendíthetne gazdaságán. Ilyen területek lehetnek a gyógyfürdők, az
onsenek, amelyek az összes szigeten jelen vannak, és nagy tömegeket megmozgató erővel
bírhatnak. Hasonló kihasználatlan forrás lehet a gasztro-, és kalandturizmus, mivel Japán
mind ételkészítésével, mind változatos domborzatával és szép tájaival a világ attrakcióinak
élmezőnyébe sorolható be.

A létesítmények, és szolgáltatások hiánya, valamint minősége szintén az ország gyengeségei

közé sorolható be. Emellett igaz az, hogy a nagyvárosokban számos szolgáltatás várja a
látogatókat, és az ő igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően működnek, de a kisebb
városokban egy turista nehezen találná meg, vagy nem is találna számára tökéletes
vendéglátó- vagy szórakozóhelyet. A turisztikai létesítmények és a vendégek segítségére
alakult szervezetek száma is alacsony.

Nem hatékony kommunikációs üzeneteket, és csatornákat használ a felelős turisztikai

szervezet az országot népszerűsítő marketing tevékenységgel kapcsolatban, habár a WTM
turisztikai világvásáron minden alkalommal jelen van. Az ország távolsága miatt nehéz
Európai vagy Amerikai vendégeket vonzani, de az Ázsiai piac mellett ez a két nagy lehetőség
sorolható ide, amelyeket ki kellene használnia minél több és jobb minőségű
marketingeszközök segítségével.

A turisztikai kiadásokhoz viszonyítva kevés az ország turizmussal kapcsolatos bevétele, ami

a gyengeségekhez tartozik, ugyanis ez azt jelentheti, hogy a felelős szervezet nem
megfelelően működik. A statisztikai ábrák elemzésénél is megjelent ez a probléma,
amelynek kiküszöbölésére a javaslati részben térnék ki.

49
A régiók közötti együttműködés hiánya mutatkozik a rendszertelen turizmusban, ami miatt
ezek között a régiók között egy verseny alakul ki, holott ha egy egységes szervezet irányítaná
ezeket, akkor összefogva, és mindegyik potenciálját kihasználva színes kínálatot lehetne
nyújtani a látogatók számára. Ez a hiány nagy gyengeséget okoz a turizmus területén.

Lehetőségek:

A lehetőségek között olyan külső elemeket soroltam fel, amelyek megjelenésének

hatására az ország turizmusa fellendülne, és ezáltal előreléphetne a világranglistán.
A kereslet sokszínűvé válása nagy lehetőséget jelentene japán turizmusának, ugyanis nem
csupán egy területen jelentkeznének a látogatók, hanem több helyre koncentrálódnának
igényeiknek megfelelően, így a zsúfoltságot is elkerülve. Ennek a folyamatnak pozitív hatása
lenne a bevételre is, mert egy időben többféle szolgáltatás lenne kihasználva a külföldiek
által, ezzel nagyobb forgalmat eredményezve.

A lokális kultúra és egyedi értékek iránti érdeklődés növekedése által az országnak

gyarapodnának turisztikai bevételei, ami a gazdaságra is pozitív hatással lenne. Japán
elsődleges vonzerőit kulturális attrakciói jelentik, ezért ennek népszerűbbé válása jelentős
fejlődéseket eredményezne turizmusának életében.

Az egészségtudatosság növekedése a világban nagy lehetőséget kínál a japán fürdő- és

gyógyturizmus fejlesztésére és elterjedésére. Napjainkban egyre fontosabb szempont az
egészséges életmód, ezért Japán hagyományos és modern kezeléseivel népszerűvé válhatna
a világ más tájain is.

A nagy Ázsia piacok közelsége, mint Korea, Kína vagy Tajvan erős és jelentős
kereskedelmet jelenthetnek, amely a gazdaságnak nagy bevételeket hozhat, és az ország
turizmusa is megnövekedhet. Ahogy a statisztikai ábráknál is láthattuk, Japán fő látogatói
csoportját ez a három ország nyújtja, ezért a bevételek nagy részét ez jelenti. A kormánynak
ezt a beáramlást támogatni kell, és a környező országokból még több vendéget bevonni.
Emellett új potenciális célcsoportokat kell kialakítani, és a világ többi tájáról is vonzani kell
a turistákat.

50
A termékek és szolgáltatások elérése világnyelveken jelentősen befolyásolnák a turisták
kikapcsolódását, és pozitív tapasztalataiknak kialakítását Japánban tartózkodásuknak idején,
amelyet hazatérve szájreklám segítségével népszerűsíthetnének ismerőseik körében, ezzel is
hozzájárulva az ország imázsának elterjesztésében. Emellett a fiatal korosztály térhódítása
az, amely magával vonzaná a nyelvismeret elterjedését is számos lehetőséget megnyitva a
piacon. Ez a turizmus minőségét, emellett a vendégek elégedettségét is növelné.

A régiók közötti összhang növekedése kulcsfontosságú a turizmus piacán. Ennek

segítségével egy összetett turisztikai csomagot lehetne alkotni, ami eltörölné az egymás
közötti versenyt, és a látogatók kiváló betekintést nyernének Japán színes kultúrájába. Ezzel
komplexebbé lehetne tenni a szolgáltatások kínálatát.

Fapados repülőjáratok elterjedésével a keresletét is szélesítené a kormány, amely hatására

több távolabbi ország turistája előtt megnyílna az olcsóbb utazás Japánba. Nagy lehetőséget
nyújtana a kevésbé tehetős turisták létszámának növelésében a világ minden tájáról. Nem
csupán a szomszédos országokból lennének nagyszámú utazások, hanem más
kontinensekről is. Ez az egyik legnagyobb költség a japán utak tekintetében, aminek
eltűnésével, vagyis átalakulásával szélesebb körben is megvalósítható lenne a kiutazás.

Veszélyek:

Japán turizmusában nem csupán lehetőségek vannak jelen, hanem fenyegetések és

veszélyek is, amelyek gátolhatják az országba beáramló külföldiek számának növekedését.
Talán a legnagyobb veszélynek bizonyul a természet és a fejlesztések volumenének egymás
közötti egyensúlytalansága, amely akkor alakulna ki, ha az eredeti fogadóterület
kapacitásától nagyobb mértékű beruházások történnének meg, ezáltal az újítások eltüntetnék
az eredeti erőforrásokat. Ez egy fontos probléma, amelyet mindig szem előtt kell tartani,
mivel visszafordíthatatlan károkat okozhat.

A bűnözés növekedése és a közbiztonság csökkenése komoly fenyegetéseket jelenthet az

ország turizmusára nézve. Ennek elterjedésével további külföldi vendégek fogadása
lehetetlenné válna, a gazdaság nagy költségeket veszítene el, és az ország imázsa is sérülne.
Ezért fontos, hogy ellenőrzött kereteken belül történjen a turisták mozgása, és a saját

51
biztonságuk mellett az ország lakosságának és értékeinek a megvédése is létfontosságú
tényező.

A természeti katasztrófák gyakoriságának növekedése nem befolyásolható veszély, amely a

szigetország életében mindig jelen lesz, mivel kőzetlemezek találkozásánál fekszik, ezért
szinte mindennapi eseménynek számíthat egy földrengés vagy szökőár pusztítása. Ezek
visszatartó erők lehetnek a beutazni vágyó turisták számára, illetve a nagy külföldi vállalatok
letelepedése szempontjából is hátrányt jelenthetnek. A pusztítások számának növekedése, az
infrastruktúra, a városok és a nukleáris területek sérülése súlyos következményekkel járhat.

A hagyományok esetleges eltűnése az öregedő társadalommal kapcsolható össze, mivel

velük együtt tűnnének el a nemzet több ezer éves tradíciói is. Ez nem csak a japánok számára
okozna problémát, hiszen számos eseményükre, és ünnepükre épülő turisztikai attrakció is
elveszne, amivel a forgalom szintén csökkenne. Ezért fontos, hogy a fiatal generációk
Japánban megtalálják a számukra kulcsfontosságú életkörülményeket, hogy a
hagyományokkal továbbélve átadhassák majd a következő nemzedékeknek.

A kulturális értékek, egyediség elvesztése szintén súlyos veszélynek számít az ország

életében, amit a túl nagy turistaforgalom okozhat egy kis befogadóképességű vonzerő
látogatásánál. A különlegesség elvesztése a japán társadalom számára a legnagyobb
problémák közé tartozik, hiszen ők mind életmódjukkal, mind tárgyi értékeikkel
kimagaslóak a világ országai között. Ennek kiküszöbölésére olyan stratégiát kellene
kialakítani, amely megvédi egy terület turisztikai attrakcióit, de emellett a külföldiek
számára is betekintést nyújt különleges világába.

Az öregedő társadalom problémája Japánban nagy gondokat okozhat, mivel a lakosság

munkavállaló rétege egyre kisebb, és külföldi munkások importálására lenne szükség. Ennek
hosszú távú következménye az ősi japán társadalom kihalása, hagyományainak eltűnése
lehet, mivel munkaerő behozatala szükséges lenne, és ezzel egy vegyes lakosság jönne létre.

A nemzetközi kapcsolatok hanyatlása az egész gazdaságot érintené, ugyanis elvesznének

Japán kereskedelmi partnerei, valamint a szomszédos országokból történő jelentős
mennyiségű beutazók száma is csökkenne, amivel a turizmusra is negatív hatást gyakorolna.
Ezért fontos a nemzetközi kapcsolatok kialakítása és hosszú távú fenntartása.

52
 V. Következtetések

A szakdolgozatom megírása alatt megvalósított kutató- és elemzőmunkám segítségével

az alábbi következtetésekkel, illetve javaslatokkal rendelkezem.

Megoldás a problémafelvetésre:

Dolgozatomban az általam vizsgált ország fő problémájára, ennek okaira, és

megoldási javaslatára kerestem a választ számos eszköz segítségével. A legnagyobb gond
Japán turizmusában az, hogy a turisztikai piacra befektetett pénzmennyisége mellett a
bevételként elkönyvelt összeg csupán a költségek felét, vagy még azt sem fedezi. Ennek az
okai több, a kormány és különböző szervezetek által vétett hibákon, illetve hiányosságokon
alapulnak. A probléma megoldására többféle lehetőséget is megvizsgáltam, amelyek
eredményesnek bizonyulhatnak az ország turizmusának fellendítésére. Emellett a magas
költségek miatt számos kikapcsolódni vágyó utazó egy másik helyszínt választ
desztinációként, mivel már az országba való eljutás sem kivitelezhető számára. A Japánba
már kiutazott külföldiek számára sok esetben a helyváltoztatás és a kommunikáció is
nehézségekkel jár, mivel számos nyelvi akadály áll fenn ezeken a területeken a nyelvben
használt írásjelek, és a szolgáltatások során használt nyelvi hiányosságok miatt. Ezekkel a
problémákkal szemben vannak olyan nemzetek, ahol nem sok információt tudnak az ország
kultúrájáról, és vonzerőiről sem, vagyis a marketing folyamatok rossz területeken zajlanak,
vagy egyáltalán nem jutnak el a célközönséghez. Szakdolgozatom végén, a javaslatok
címszó alatt kerül kifejtésre ezeknek a hibáknak és hiányosságoknak a megoldási stratégiája.

Hipotézisek bizonyítása:

Szakdolgozatom bevezető részében három hipotézist mutattam be, amelyek

bizonyítására tett vizsgálatok eredményesen zárultak.

I. hipotézis: Az első hipotézisben azt fogalmaztam meg, hogy Japán turisztikai

befektetéseinek költségei magasak (pl.: az ország turizmussal kapcsolatos
fejlesztései, infrastruktúra, szolgáltatások), viszont erről a területről

53
 származtatott bevételei rendkívül alacsonyak. Arra a megoldásra jutottam
kutatásom során, hogy ez a feltevés igaz. Ennek igazolására a statisztikai ábrák
elemzése dolgozatrészben találtam bizonyságot, a 14. és a 15. ábra
összehasonlításával, valamint a 20. ábrán szereplő adatok megvizsgálásával.
Ezekből az olvasható le, hogy a Japánba utazó turisták költéseinek mértéke
valóban jóval kevesebb a turizmusba befektetett összegeknél. Ez következhet az
alacsony számú turistaérkezésből, vagy az országban uralkodó magas
árszínvonalból is. Ennek részletesebb bemutatására egy másik ábra szolgál,
amely szemlélteti az iparban létrejövő termelés költségeit ágazatokra lebontva,
valamint az ebből befolyó összegeket is. Itt is észrevehető a hatalmas eltérés,
amely a gazdaságban hiányként könyvelhető. A probléma megszüntetésére
számos lentebb megtalálható javaslat szolgálhat megoldásként.

II. hipotézis: A második feltevés szerint a turisták alacsony számának másik legfőbb
oka az is, hogy az országban számos területen használt japán nyelvi jelek, és a
lakosság nyelvtudásának hiánya gondot okoznak a látogatók tájékozódásának
eredményességében. Emellett nem csupán a jelzések hiánya, hanem a
szolgáltatások nyelve is elégedetlenséget vonhat maga után a turisták számára,
mivel ezek többsége sem világnyelvű. Dolgozatom témájának kutatása alatt
igaznak bizonyult ez a hipotézis is, amit a külföldiek Japán utazásaik alkalmával
a legtöbbször előforduló nehézségnek könyveltek el. Nem csupán a turisták látják
így az országot, hanem maga a fogadóterület is, mivel Japán turizmusát leíró
cikkeikben sok helyen szerepel a kötelező változtatások mellett a terület turista-
barátabbá tétele. Legnagyobb gondok a közlekedésben találhatók meg, ahol sok
helyen a megállók nevei, csupán japán írásjelekkel vannak feltüntetve, valamint
utcanevek és házszámok nincsenek, ezzel megnehezítve a turisták tájékozódását.
Emellett a szolgáltató iparban is hiányosság figyelhető meg világnyelvismeret
szempontjából. Az éttermekben, és egyéb vendéglátó-egységekben sem beszéli
a személyzet az angolt, valamint az étlapon sincs feltüntetve érthetően a kínálat
a japán jeleken kívül. Az információs táblák is hasztalanok a külföldiek számára,
mivel az adatok csupán a helyi nyelven találhatók meg. Ezeknek a problémáknak
a bizonyítása számos forrásban is megjelent.

54
 III. hipotézis: A harmadik hipotézis az ország által nem hatékonyan végrehajtott,
kihasználatlan marketing-tevékenységeikre épül. Ez azt jelenti, hogy Japán nem
megfelelően, esetleg hiányosan indít kampányokat a külföldiek nagyobb
számban való vonzására. A statisztikai ábrák elemzése során egy olyan grafikon
vizsgálatára is kitértem, amelyben a kormány egy marketing kampányt valósít
meg, amelynek hatására a beutazó turisták száma jóval megnövekedik, ezáltal
bizonyítva azt a tényt, hogy megfelelően kivitelezett stratégia segítségével
nagyobb tömegek beáramlása is elérhetővé válhat. Kutatómunkám során
marketing-tevékenységre csupán csekély mennyiségű adatot találtam, amelyből
arra lehet következtetni, hogy Japán a világpiacon ritkán promótálja turisztikai
kínálatát, valamint nem fektet hangsúlyt az országához távolabb eső területek
potenciális turistáinak vonzására sem. Az évente megrendezésre kerülő utazási
világpiacon ugyan általában Japán is megjelenik, de ezen kívül a szomszédos
országain túl eső területek promóciós tevékenységeinek köre le is záródik. Ezzel
szemben, ahogy dolgozatomban már említettem Kotler Marketingmenedzsment
című könyvében a világ marketingbajnokainak nevezi a japánokat, ugyanis
szerinte ők tudják az országok közül a legjobban kezelni ezt a témát. Ebben a
részben azt is leírja, hogy a japánok marketing-tevékenységekben első
osztályúak, de ez csak azokra az iparágakra vonatkozik, amelyeket ők a
legfontosabbnak tartanak jövedelmezőség szempontjából. Ezek mellett számos
forrásban is bebizonyosodott ez a hipotézis, amelyből az következik, hogy ez a
feltevés is igaz, és ennek megoldására nagy figyelmet kell fordítani.

5.1. Legfontosabb eredmények értékelése

Kutatómunkám során végzett vizsgálatok alkalmával olyan eredményekhez jutottam,

amelyek alátámasztották feltevéseimet, bár előfordultak olyan elemek is, amelyek
jelenlétére elemzésem során derült fény. A legfontosabb eredményeknek a három hipotézis
létjogosultságának bebizonyítása könyvelhető el. Az első feltevés során azt vizsgáltam, hogy
a turisztikai célú befektetések, és az ebből származó bevételek közötti magas különbség
valóban fennáll-e, valamint a kormány mely szektorokra fordítja a legnagyobb tőkét. Több
statisztikai ábra elemzésével megállapítható, hogy az ország turisztikai célú beruházásai
kétszer olyan magasak, mint az ebből befolyó összegek. Legtöbbet a turisták és a lakosság
szállításába, a közlekedésbe fektetnek be, amely közismerten Japánban az egyik

55
legmodernebb és leggyorsabban fejlődő ágazat a világon. Ebből is folyik be a legtöbb
bevétel a piacon. Ezzel egyetemben bebizonyosodott, hogy a kormány a turizmusban rosszul
kezeli a befektetéseket, mivel magas költségek mellett keveset kap vissza, ezért a gazdaság
hiánnyal zárul. Erre a problémára kell megoldást találni, amelyet a javaslatok részben fejtek
ki.

A második hipotézisben azt feltételeztem, hogy az országba látogató turisták gyakran nyelvi
akadályokba ütköznek, amelyek hátráltatják őket mind tájékozódásukban, mind megfelelő
vendéglátásukban. Ez is igaznak bizonyult, amelyet számos általam megvizsgált forrásban
is megfigyelhettem. Sok helyen csupán japán írásjelekkel vagy a szomszédos országok
nyelvén vannak feltüntetve a közlekedési eszközök megállói, a turisztikai látványosságok
leírásai, valamint a szolgáltatások igénybevétele is így zajlik. Amellett, hogy a japánok
segítőkészek a turistákkal szemben, ezek a problémák akkor is fennállnak az utazók
hátrányára. Ezeknek a megszüntetésére számos prefektúrában elkezdődtek a munkálatok, de
még mindig kevés helyen figyelhető meg előrelépés. A kormánynak egy olyan rendszert
kellene kidolgoznia, amelyben az összes potenciális attrakció elérhetővé, és érthetővé válna
a külföldiek számára, valamint a turisták által gyakran látogatott helyeken világnyelv
használata jelenne meg. Emellett számos helyen információs pontok lennének kihelyezve,
amelyek mind-mind nagyban megkönnyítenék a látogatók kikapcsolódását, és pozitív
tapasztalataik kialakítását. Ennek kiküszöbölésére szánt további ötleteimet a javaslati
részben fejtem ki.

A harmadik hipotézisben az ország turizmus-marketingével kapcsolatos tevékenységeit

vizsgáltam, amely szintén igaznak bizonyult. A feltevés szerint Japán nem megfelelően,
vagy hiányosan végzi területeinek promótálását, és ezáltal nem jutnak el szélesebb
rétegekhez a kínált attrakciók. Munkám során számos forrást megvizsgálva csupán csekély
mennyiségű marketing-tevékenységet találtam, és azok is inkább a szomszédos nemzetekre
terjedtek ki, holott a világ más országaiban is lenne rá kereslet. Az egyik statisztikai ábra
elemzésénél megfigyelhető, hogy egy megfelelően kialakított kampány esetében milyen
változások következnek be a beutazások számát tekintve. A „Visit Japan Campaign”
hatására az ország látogatottsága a következő öt évben jóval megnövekedett, amely
bizonyítja hatékonyságát. Kutatómunkám során efféle tevékenységek nem voltak
fellelhetőek sem irodalmi művekben, sem folyóiratokban, sem internetes forrásokban, ezek
alapján meglétüket megkérdőjelezem. A japánok marketing-tevékenységei más területeken

56
első osztályúak, amely azt mutatja, hogy a képességük megvan hozzá, csupán erre az
ágazatra nem fordítanak kellő figyelmet. A turizmusmarketing irányítására létrehoztak
szervezeteket (JTNO, JTM), de ezeknek sem figyelhető meg nagyobb méretű aktivitása a
világpiacon. Növelni kellene a marketingeszközök kihasználtságát, valamint szélesebb
körben promótálni Japán turisztikai attrakcióit. A szomszédos területekről érkező
látogatókat továbbra is vonzani kellene az országba, de emellett új potenciális nemzeteket is
be kellene vonni a beutazó turizmus fejlesztése érdekében. Mivel ezzel együtt a másik két
bebizonyított hipotézis is negatív jellegű, ezért az országnak ezek javításán kell dolgozni
annak érdekében, hogy a turistaérkezések számát megnöveljék.

5.2. Javaslatok

A hipotézisek vizsgálata alapján az alábbi javaslatok megvalósítását tartom

célszerűnek, annak érdekében, hogy Japán belföldön történő turizmusa, ebből származó
bevételeinek növekedése, és ezáltal gazdaságának a fejlődése megvalósuljon. Az országnak
megvan arra a potenciálja, hogy több turistát vonzzon szigeteire, mivel olyan kiaknázatlan
lehetőségek rejlenek benne, amelyek más népszerű országokban nincsenek.

Első sorban a legfontosabb feladat egy ország számára egy átfogó nemzeti turizmus
stratégia elkészítése, amely céljának jelölné ki a Japánt felkereső külföldi turisták számának
növelését, és a hazai utazók belföldön tartását, ezzel fejlesztve turizmusát és gazdaságát is.
Ebben a tervezetben úgy is megjelenik a turisztikai ipar, mint nemzetgazdaságban fontos
elem, jelezve munkahelyteremtő előnyeit. Az ágazat fejlődésében kulcsfontosságú szerepet
kell kapnia a nemzetbiztonságnak, a közlekedésnek, az oktatásnak és a
környezetvédelemnek is, ugyanis ezek nélkül nem megfelelően működtethető, és még több
probléma lépne fel fejlődése közben. Japánban ezek az elemek a beutazásokhoz mérten
megfelelően jelen vannak, de ha a turistaforgalom növekedne, akkor ezeknek a további
fejlesztésére lenne szükség az egyensúly fenntartásához. A közlekedés a világon az egyik
legjobb az országban, amely kedvelt mind a lakosság, mind a külföldiek körében, ezzel
szinte az egyik fő attrakciót megtestesítve (például a Shinkansen vasút). A nemzetbiztonság
a fogadó és a beérkező oldalra is kiterjed, amelynek fenntartása rendkívül fontos mindenki
számára. Bár a kormány a szigorú vízumrendszert némileg enyhítette, még így is számos
kritériumnak kell megfelelni, valamint pontos információkkal kell szolgálni az utazás
lezajlásának adatairól ahhoz, hogy engedélyt kapjanak a belépésre. Ezek mellett oda kell
57
figyelni a turisták országban szerzett élményeire, amelyek szintén kihatnak a gazdasági és
diplomáciai kapcsolatokra is, ezért minél fontosabb az idelátogatók teljes körű kielégítése.
Ez az egyik legfontosabb feladat, mivel ha a turisták elégedettek az országban szerzett
tapasztalataikkal, akkor azt továbbadják ismerőseik számára is, amely ezáltal az úgynevezett
szájreklám által sokkal gyorsabban és könnyebben népszerűvé válhat, mint akármelyik más
marketingeszköz hatására.

A világpiacon kialakult hatalmas verseny miatt Japánnak egy intenzív reklámkampányt

kellene indítania, hogy elfoglalhassa méltó helyét a ranglistán. Nem csupán a környező
országokban kellene promótálni turisztikai csomagajánlatait, valamint a turisták által
preferált attrakcióit, hanem a világ minden olyan országában, amelyek nemzete utazásra
hajlamos, emellett ahol magasabb kereslet lenne rá. Emellett, mint már említettem, hogy a
kormánynak a japán lakosság belföldön történő kikapcsolódását, és más belterületekre való
látogatását, valamint számukra új látványosságok felfedezését kellene támogatni. Ez az
országban megfigyelhető ugyan, de a japánok nagy része így is általában külföldi utazást
választ kikapcsolódásának, és tapasztalatai növelésének helyszínéül. Mindez hatalmas
bevételektől fosztja meg Japánt, mivel köztudott, hogy nemzetének utazói magas költéseket
folytatnak az általuk meglátogatott desztinációkban. Ezek mellett a szomszédos országokból
érkezőket tovább kell ösztönözni a beutazásra, miközben új területekre is ki kell terjeszteni
a marketing tevékenységeket, ezzel növelve a piacot. Ez a feladat kulcsfontosságú a turizmus
fejlődésében, mivel ezáltal szélesedne a potenciális beutazók köre, valamint a látogatások
száma is jóval megnövekedne. Ezek a változások egy olyan folyamatot indítanának el, amely
egy úgynevezett láncreakciót váltana ki a turizmus piacán azzal, hogy először, mint
említettem az ország lakosaira irányulna a figyelem, aztán a szomszédos, majd a világ összes
többi országaira is, ezzel megalapozva a fejlődést. Ennek hatására mind a három területről
megnövekednének a beérkezések, amelyek az ágazatban, majd a gazdaságban is kifejtenék
pozitív vonzatukat.

A harmadik hipotézisemben is bebizonyosodott, hogy az ország nem megfelelően, és

hiányosan hajt végre marketing tevékenységeket, ezért ennek a javítása és kiterjesztése a
legfontosabb célok közé tartozik. A promóció folyamán Japánban, a szomszédos
nemzetekben, és a távolabbi országokban is olyan kampányt kellene indítani a potenciális
turisták figyelmének felkeltése érdekében, amely egy érdekes, szélsőségekkel teli, mindenki
számára kedvező és elérhető ajánlatokat kínálna. Számos képpel, videóval és

58
élménybeszámolóval, valamint a szélsőségek bemutatásával tökéletes képet lehetne
kialakítani a köztudatban, amely nagyszámú beutazó érdeklődőt vonzana a prefektúrákba.

A legelső akadály a beutazni kívánó turista számára a repülőjáratok költségeinek magas

árfekvése. Ezeknek az enyhítésére a fapados járatok elterjesztését javaslom, amelyek
komfortja ugyan alacsonyabb minőségű, de így a turista megtakarított pénzéből az országban
nagyobb költést hajthatna végre. Általában a külföldiek Japánban magas összegeket
fektetnek be szuvenírek és egyéb emléktárgyak vásárlására, amely az ágazat bevételeinek
jelentős részét jelenti. Emellett a repülőterek számát és kapacitásukat is növelni kellene,
hogy nagyobb tömegeket is tudjanak fogadni ezt több helyen is lehetővé téve, emellett a
lakosság is a szigeteken való hosszabb utazásokat repülőgépek segítségével bonyolítsa le.

Javaslataimban világelső minőségű szolgáltatások, és a látogatók számára sok új élmény

nyújtása is szerepel. Japánban a szolgáltatások színes skálája megtalálható, amelyek ártól
függően nyújtanak jobbnál jobb kínálatot. Ezeknek a legnagyobb problémája nem is a
minőségükben, hanem a nyelvi akadályokban figyelhető meg. Ennek a megoldására lentebb
térek ki részletesebben. Emellett számos új élményt kellene a látogatóknak nyújtani, amelyet
később a már említett szájreklám segítségével ajánlanának a többi potenciális vendégnek.
Ilyenek lehetnek a kultúrában, a gasztronómiában, a hagyományokban, a különleges
tájakban és attrakciókban átélhető tapasztalatok. A szolgáltatások kialakításánál a személyre
szabásnak és a kényelemnek kellene a két fő szempontnak lennie, mivel a mai világban
ezeket keresi a legtöbb utazni vágyó turista. A jelenben elterjedő trendek mutatják, hogy ez
a két elem a legfontosabb a kikapcsolódni szándékozó egyének számára, vagyis egy széles
kínálatú, megbízható és komfortos termék kialakítása a cél, amely minél nagyobb
érdeklődési kört lefed a vendégek igényeinek kielégítésére. Piaci szegmensek kialakításával
ezeket a folyamatokat hatékonyabban lehetne kezelni, valamint minden turista megtalálná a
számára tökéletes élményt nyújtó szolgáltatást. Emellett persze fontos ezeknek a kínálati
elemeknek a megfelelő kommunikálása a világ felé. Ennek kiterjesztéseként az ország
újrapozícionálását javaslom, amelyet a következőkben fogok részletezni.

Ezeken a feladatokon kívül a siker elérése érdekében a turizmusnak prioritást kellene

élveznie kormányzati szinten is, a központi hatóságoknak pedig partnerként együtt kellene
működniük. Ezáltal a turizmuságazat gazdasági potenciáljai erősödnének, és több új
munkahely is létrejönne. A különböző kormányzati feladatok koordinálásával szintén

59
nagyobb sikert lehetne elérni az ágazat piacán. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak különböző
tevékenységeit össze kellene hangolnia annak érdekében, hogy a turizmus eredményesebben
fejlődjön, vagyis ezt nem csupán a turisztikai feladatokkal kellene működtetni, hanem be
kellene vonni az ehhez kapcsolódó területeket is, amelynek hatására egy átfogó és hatékony
stratégiát lehetne kialakítani. Mint már korábban említettem ebben a koordinálásban
kulcsfontosságú szerepet kell kapnia a nemzetbiztonságnak, a közlekedésnek, az oktatásnak
és a környezetvédelemnek is, amelyek együttes összehangolásával egy magasabb szintű
turisztikai kínálat lenne elérhető.

Kutatásokkal, és hatástanulmányok végrehajtásával meg lehetne figyelni a különböző

tevékenységek környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait is, amelyeket később
javítani, korrigálni, vagy el lehetne vetni az ágazat fejlődése érdekében. Bővebben annyit
tesz, hogy a fejlesztések és egyéb turisztikai tevékenységek megvalósulása után kutatásokat
és hatástanulmányokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy a bekövetkezett
eredményeket értékelni tudják a turisták és egyéb szereplők körében. Ezeknek a
megvizsgálásával az esetleges problémákat ki lehetne küszöbölni, valamint a pozitív
elemeket tovább vinni más szektorokba is, valamint megerősíteni azokat. A
hatástanulmányokkal az adott turisztikai fejlesztés társadalmi, gazdasági és egyéb
környezetre gyakorolt hatását lehet elemezni, ezért fontos a további munkálatokban is a
minél hatékonyabb turisztikai stratégia kialakításában, valamint megvalósításában.

Másik javaslatként az ország újrapozícionálását említeném meg, annak érdekében, hogy a

világ nemzetei számára egy hiteles és széleskörű kép jelenjen meg a köztudatban Japánról.
Ennek eredményeképp az imázs egy turistacsalogató szerepet töltene be, amely a jelen
időszakban nem állta meg a helyét. Ennek a folyamatnak a célja, hogy meghatározzuk a
konkurenciához mért versenyelőnyöket. Meg kell különböztetni a terméket, vagy
szolgáltatást a versenytársaktól, hogy az egyedi módon helyet kapjon a fogyasztók
tudatában. Pozícionálni egy helyet, régiót, vagy országot is lehet, nem csupán termékeket és
szolgáltatásokat, ezáltal betekintést nyújtva az adott desztináció lehetőségeibe a potenciális
vendégek számára. Ennek során a régi rossz pozíciótól megszabadulva egy eltérő, egyedi és
a világtrendeket figyelembe vevő kép alakulna ki az országról, aminek segítségével turisták
tömegeit lehetne mozgósítani a beutazásra. Ezeknek a tevékenységeknek a fő tényezője,
vagyis az újrapozícionálás fő képe az országban rejlő szélsőségek jelenléte lenne. Számos
forrásban előfordult Japán kontrasztos világa, amelyben a hipermodern keveredik a régivel,
60
az előremutató a feudálissal, az innováció a tradíciókkal. Javaslatom szerint erre az imázsra
kellene építeni az ország pozicionálását, valamint marketing tevékenységeit is erre kellene
alapoznia.

Annak érdekében, hogy növelje az ország turistaérkezéseinek számát, a második

hipotézisemben feltárt problémát, vagyis a nyelvi akadályokat is meg kellene szüntetnie.
Ennek megvalósítását több turistajelzés kihelyezésével, közlekedési eszközök járatainak és
megállóinak angol nyelvű feltüntetésével, a turisták által sűrűn látogatott helyeken,
éttermekben, üzletekben, szolgáltatásoknál világnyelven történő kommunikációjával lehetne
kivitelezni. Emellett nem csak a nagyvárosokban, hanem a kisebb, turisták által kedvelt
területeken is információs pultok kialakítása lenne ajánlott. A sűrűbben látogatott
helyszíneken a vezeték nélküli hálózatokat kellene elterjeszteni, hogy a látogatók tudják
használni számítógépeiket és egyéb digitális eszközeiket, ezáltal tájékozódhassanak úti
céljaik kialakításával kapcsolatban. Ezeknek a változtatásoknak a hatására már nem
jelentene problémát a turisták tájékozódása, vendéglátása és a különböző vonzerők
megismerése sem.

Másik nagy probléma a potenciális turisták beutazásával kapcsolatban az ország

magas árszínvonala. Ezt a gondot nem lehet teljes körűen kiiktatni, de számos lehetőség
adott az enyhítésére. Mint már fentebb is említettem, a külföldiek költségeinek
csökkentésére első sorban a Japánba induló fapados járatok szélesebb körű elterjesztését
kellene elindítani, ami nagyban megkönnyítené számos réteg beutazását, valamint sokak
számára lehetőséget nyújtana. Ennek megvalósításával az ország nem vesztene bevételeiből,
ugyanis az az összeg szintén befolyna, csupán más területekről, mivel így a látogatók többet
költenének kikapcsolódásuk alkalmával. Turistakedvezmények létrehozásával még tovább
lehetne szélesíteni a potenciális turisták körét, amely segítségével a kevésbé látogatott
területeket is lehetne népszerűsíteni, és vonzerők színes csoportjait megismertetni a
látogatókkal. Ennek hatására szintén nagyobb látogatottság lenne megfigyelhető a
kedvezőbb árral hirdetett attrakciók esetében, amellyel fel lehetne lendíteni különböző
térségeket is.

Nem utolsó sorban fontos lenne az ország turizmusának javításában, és az esetleges

tömeges turista csomópontok elkerülése érdekében az, hogy új turistaútvonalakat
alakítsanak ki, amelyek még több lehetőséget, és még színesebb programokat kínálnának a

61
beérkező külföldiek számára a tipikus célállomásokon kívül. Több forrásban is megjelent
ennek a problémának a felvetése, hogy Japánban a látogatók számára legnépszerűbb helyek
(Tokió, Kiotó, Oszaka, Fuji-hegység, Shinkansen vasút) általában zsúfoltak, amelyek
negatív hatással vannak az országban tapasztalt élményeikre. Ezért javasolnám több turisták
számára elérhető útvonal, valamint a fontosabb vidéki attrakciók megjelenítését, fejlesztését,
és promótálását a piacon. Ezen megoldás megvalósítására már vannak kísérletek egyes
prefektúrákban, ahol megindult a terület népszerűsítésére alapozott kampány, bár ez
elenyésző ahhoz a potenciális kínálathoz képest, amelyet Japán képes lenne nyújtani az
érdeklődők számára. Ezekkel a fejlesztéssel több turizmusfajta elterjedése is megindulna,
mint például a falusi, az aktív, a kulturális, vagy a gyógyturizmus, amelyek még több turistát
vonzanának a régiókba színes attrakciókkal kiegészülve. Összefoglalva minden egyes
értékes területnek pozícionálni kellene magát, ezáltal megállapítani, hogy mivel lenne képes
a legnagyobb számban vonzani a turistákat, majd azt a területet fejlesztésekkel kellene
erősíteni.

62
 Összegzés

Szakdolgozatom elkészítése azt a célt szolgálta, hogy alapos gyűjtőmunka

végrehajtása után, olyan kutató- és elemzőmunkát végezzek el, amelynek segítségével mind
az elméleti, mind a gyakorlati részben hiteles képet tudjak adni Japán turisztikai rendszerével
kapcsolatban. Dolgozatom során szekunder kutatás és SWOT-analízis elvégzésével olyan
előnyök és hátrányok megállapítására került sor, amelyek előreviszik vagy hátráltatják az
ország turizmusát. Ezen gyengeségek további javítására, vagy kiküszöbölésére tett
javaslataimat a fentebb található fejezetben fejtettem ki.
Dolgozatomban három hipotézist fogalmaztam meg, amelyek valós létjogosultsága az
elemzés során bebizonyosodott. Ezek mindegyike negatív jellegű, ezért az országnak ezen
problémák megoldására kell első sorban koncentrálni, valamint ezen területek
fejlesztéseinek növelésére.
Az általam felállított hipotézisek a következők:

I. hipotézis: Japán turisztikai befektetéseinek költségei magasak, viszont erről a

területről származó bevételei rendkívül alacsonyak.

II. hipotézis: Az ország területén jelenlevő világnyelven jelöletlen, hiányos

turistajelzések, és a turisták által igénybevett szolgáltatások nyelvi akadályai
visszatartó erők a külföldi vendégek számára.

III. hipotézis: Japán nem megfelelően, esetleg hiányosan hajt végre marketing
tevékenységeket, amelyek számos lehetőséget visszatartanak.

Összességében megállapítható, hogy Japán egy rendkívül fejlett ország rengeteg

vonzerővel és turisztikai adottsággal, viszont ezek látogatottsága csekély mennyiségű,
amelyet számos negatív tényező jelenléte okoz. A problémák megoldására tett
leglényegesebb javaslataim között szerepel egy átfogó turizmus stratégia kialakítása, az
ország turisztikai újrapozícionálása a megfelelő imázs elterjedése érdekében, emellett a
turistafogadást gátoló akadályok eltávolítása vagy enyhítése, valamint a marketing
tevékenységének hatékony megvalósítása. A negatív feltevéseim fejlesztésével, és a
problémák megszüntetésével az ország beutazó turistáinak száma jelentősen
megnövekedne, amely a jövőben az ipar és a gazdaság fellendülését nagyban elősegítené.

63
 Summary

The preparation of my thesis has the aim that after collecting work I make analitical
research in connection with the tourism system of Japan. I made secondary research in the
theme and a SWOT-analysis which contains the strength, weaknesses, opportunities and
threats of the tourism system in the country. I made some suggestion along the chapters in
my thesis.

During my work I made three hypotheses which are the following:

I. The high amount of investments in Japan are significant, but the income is poor.

II. The tourist signs are barely translated to the world languages so these are dissuasive
effects for the foreign tourists and their motivation for travel to the country.

III. The marketing activity in the country is incomplete.

These statements proved to be correct after my research. Both of the hypotheses has a
negative aspect, so Japan should focus on the solution of these problems and the
development of the region.

The most important suggestions to solve the problems are include the developing a
comprehensive tourism strategy, repositioning the country’s tourist in order to the spread of
corresponding image. Furthermore, removal or mitigation of the tourist reception of barriers
and effective implementation of the marketing activities. The negative development of
hypotheses and elimination of the problems of the country the number of inbound tourists a
substantial increase in the industry and the economy was greatly facilitated in the future.
Altogether it can be said that Japan is a highly developed country with many attraction, but
the number of visitors are little. The suggestions I made during my thesis would cause the
increase of the attendance and the prosperity of economy and industry.

64
 Irodalomjegyzék

Szakkönyvek és egyéb kiadványok

1) Collcutt, M.– Jansen, M.– Kumakura, I. 1997. A Japán világ atlasza, Helikon-
Magyar könyvklub, Budapest
2) Dar, A. 2010. Japán, Kossuth kiadó, Budapest
3) Farkas, I. 2009. Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, ELTE
Eötvös Kiadó, Budapest
4) Gyuricza, L. 2008. A turizmus nemzetközi földrajza, Dialóg campus kiadó, Budapest
5) Lengyel, M. 2004. A turizmus általános elmélete, Kereskedelmi és Idegenforgalmi
Továbbképző Kft, Budapest
6) Lonely Planet, 2007. Japán, Park kiadó, Budapest
7) Michalkó, G. 2004. A turizmuselmélet alapjai, Turizmus Akadémia Kiadó,
Székesfehérvár
8) Michalkó, G. 2012. Turizmológia – Elméleti alapok, Akadémiai Kiadó, Budapest
9) National Geographic Traveler, 2009. Japán, Geographia Kiadó
10) Noh, T.– Kimura, J. C. 1989. A Regional Geography of An Island Nation, Teikoku-
Shoin, Tokyo
11) Probáld, F.–Horváth, G.–Bernek, Á. 1998. Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza,
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
12) Radnai, T. 2012. Megtalálni Japánt, Typotex kiadó, Budapest
13) Reischauer, E. O. 1995. Japán története, Maecenas, Budapest
14) Statler, O. 1983. Japanese Pilgrimage, William Morrow & Company, New York
15) Szentirmai, J. 2005. Japán, Medicina könyvkiadó, Budapest
16) Thiro, R. 2006, Japán, Panemex kiadó, Grafo könyvkiadó
17) Vaporis, C.N. 1994. Breaking Barriers: Travel and the State in Early Modern Japan,
Council on East Asian Studies, Harvard University

Szakfolyóirat cikkek

1) Grihault, N. 2009. Travel & Tourism Intelligence, TTI Country Reports, Május 2. sz.
1-33. old.

65
 2) Ishimori, S. 1989. Popularization and Commercialization of Tourism in Early
Modern Japan, Senri Ethnological Studies, 26. sz. 179-194 old.
3) Kamata, H.–Misui, Y.–Yamauchi, H. 2010. How to attract more tourists?, Tourism
Review, 65. évf. 2. sz. 28-37.old.
4) Kravalik, Zs. 2007. A bolygó neve: Tokió, A Földgömb, Magyar Földrajzi Társaság,
9. évf. 4. sz. 22-33. old.
5) Marvel, M. 2004. Outbound Travel-Asia, Travel & Tourism Analyst, 4. sz. Március
1-17.old.
6) Marvel, M. 2010. Asia-Pacific Hotel Industry, Travel & Tourism Analyst, 18. sz.
Október 16-17.old.
7) Tokuhisa, T. 1980. The anatomy of tourism: Tourism within, from and to Japan,
International Social Science, UNESCO, 32. évf. 1. sz. 128-149. old.

Internetes források

traveltips.usatoday.com/four-largest-islands-japan-50087.html
www.badwooddigital.com/web-log-2/
www.cooljapan.principle-c.com/blog/blog-shikoku/
www.destination-asia.com/japan/destinations/main-islands/
www.destination-asia.com/japan/destinations/main-islands/
www.en.visit-hokkaido.jp/
www.erdekesvilag.hu/15-csodalatos-kastely-a-vilag-minden-tajarol/
www.geonice.com/pictorial-map-of-japan.html
www.gojapango.com/tokyo/tokyo_attractions.htm
www.gojapango.com/travel/honshu.htm
www.gojapango.com/travel/kyushu.htm
www.gonomad.com/1300-shikoku-island-japan-gonomad-destination-mini-guide
www.hubpages.com/hub/10-Best-Places-to-Visit-When-Travelling-in-Hokkaido-Japan
www.hvg.hu
www.hwtnz.wordtravels.com/Travelguide//Japan/Map
www.images.1233.tw/japan-hokkaido-map/
www.japanfelderito.hu
www.japanspecialista.hu

66
www.japanspecialista.hu/2014/05/06/hiroshima-beke-varosa/
www.japanspecialista.hu/uti-celok-japanban/kobe-utazas/
www.japantimes.co.jp/opinion/2013/10/01/editorials/attracting-10-million-tourists-to-
japan/#.VDKwrPl_slI
www.japantimes.co.jp/opinion/2014/01/06/editorials/attracting-more-tourists-to-
japan/#.VDFnm_l_slI
www.japantimes.co.jp/opinion/2014/05/31/editorials/tourists-rate-tokyo-top-
city/#.VDKwlfl_slI
www.japantimes.co.jp/opinion/2014/10/01/editorials/drawing-tourists-
japan/#.VDKwjPl_slI
www.japantraveladvice.com/regions/kyushu/
www.japantravelinfo.com/event/index.php#otakon2014
www.japantravelinfo.com/specials/
www.jnto.go.jp/eng/location/regional/hokkaido/
www.jnto.go.jp/eng/ttp/sta/PDF/E2013.pdf
www.made-in-japan.hu
www.magnifythelord.org/cma/japan2006/Kyushu.html
www.mlit.go.jp/kankocho/en/inbound/mice.html
www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html
www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html
www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html
www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20130129-elmenybeszamolo-japanrol-a-
legkulfoldibb-orszagrol.html
www.quaestor.hu/attachments/utazas/pdf/Jap_n_partnereknek.pdf
www.roughguides.com/destinations/asia/japan/shikoku/
www.sasistvan.hu/files/reklampszichologia/5c_pozicionalas.pdf
www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf
www.stat.go.jp/data/nenkan/pdf/z02-2.pdf
www.this-day-in-history.blogspot.hu/
www.tokio.vilagnezo.hu/helyek/latnivalok
www.tourism.jp/en/statistics/#stats
www.tourism.jp/en/statistics/inbound/
www.tourism.jp/en/statistics/inbound/
www.tourism-review.com/the-top-wonders-of-japan-news2975

67
www.traveltips.usatoday.com/10-top-tourist-destinations-asia-60945.html
www.traveltips.usatoday.com/attractions-kyushu-japan-102970.html
www.traveltips.usatoday.com/four-largest-islands-japan-50087.html
www.turizmusonline.hu/kulfold/cikk/kioto_lett_a_vilag_legjobb_varosa
www.vilagutazo.blog.hu/2010/03/11/a_turizmus_rovid_tortenete
www.vilagutazo.blog.hu/2010/03/11/a_turizmus_rovid_tortenete
www.wexas.com/holidays/asia/japan/hokkaido/
www.wexas.com/holidays/asia/japan/honshu/
www.world-statistics.org/

68
 Ábrajegyzék

1. ábra: Cook utazásokat hirdető plakát ................................................................................ 6

2. ábra: A turizmus rendszere .............................................................................................. 10
3. ábra: Japán térképe .......................................................................................................... 12
4. ábra: Japán népesség korfája 2012-ben és 2037-ben ....................................................... 13
5. ábra: Japán turistafogadásainak száma 2012 és 2014 között ........................................... 17
6. ábra: Külföldiek érkezésének eloszlása kontinensenként és országonként (2011) ......... 18
7. ábra: Japán szigeteinek legnagyobb turisztikai vonzerői képekben ................................ 21
8. ábra: Információs tábla .................................................................................................... 24
9. ábra: Honshú-szigete ....................................................................................................... 26
10. ábra: Hokkaido szigete .................................................................................................. 29
11. ábra: Shikoku szigete ..................................................................................................... 30
12. ábra: Kyushu szigete...................................................................................................... 32
13. ábra: Világrangsor a külföldi turisták számának fogadásáról (2012) ............................ 33
14. ábra: Nemzetközi turisztikai befektetések nagysága (2012) ......................................... 34
15. ábra: Nemzetközi turisztikai bevételek nagysága (2012) .............................................. 35
16. ábra: Japán be- és kiutazó turizmusának évenkénti változása ....................................... 36
17. ábra: Külföldi turisták fogadásához való viszonyulás (2009) ....................................... 37
18. ábra: külföldi turisták fogadásának jelentősége (2009) ................................................. 38
19. ábra: Külföldi turisták fogadásának problémái (2009) .................................................. 39
20. ábra: Utazási kiadások nagyságának gazdasági hatásai a Japán iparban (2011) ........... 40
21. ábra: Külföldi turisták beutazásának szándéka (2012) .................................................. 41
22. ábra: Külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (2013) ............................. 42
23. ábra: Beutazó turisták számának változása a Visit Japan kampány hatására ................ 43
24. ábra: 2011. márciusában történt földrengés hatása a turisztikai érkezésekre (2012) .... 44
Táblázatok:
Külföldi turisták beutazásának vizsgálata (2014 jan.-márc.) .............................................. 70
Japán beutazó turizmusának városonkénti eloszlása (2014 jan.-márc.) .............................. 20
SWOT-analízis .................................................................................................................... 46

69
 Mellékletek 1. sz. melléklet
Táblázat
Külföldi turisták beutazásának vizsgálata (2014 jan.-márc.) 1. táblázat

Forrás: http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/toukei/syouhityousa.html

70
 2. sz. melléklet
Képgyűjtemény

1. ábra: Tokió városa

2. ábra: Tokiói Császári Palota

3. ábra: Shibuya negyed, Tokió

4. ábra: Shinkansen vasút

71
 5. ábra: Fuji-hegység

6. ábra: Shirahone onsen

7. ábra: Beppu onsen

8. ábra: Himeji Kastély

72
 9. ábra: Oszaka Kastély

10. ábra: Sapporo Odori Park

11. ábra: Kobe városa

12. ábra: Kōtoku-in templom, Kamakura

73
 13. ábra: Kinkaku-Ji (Aranypavilon), Kiotó

14. ábra: Torii kapuk az Aranypavilonhoz, Kiotó

15. ábra: Gion negyed, Kiotó

16. ábra: Kagoshima városa a

Sakurajima vulkánnal a háttérben

74
17. ábra: Hirosimai Béke Emlék Múzeum

18. ábra: Genbaku Dóm, Hirosima

19. ábra: Gyermekek Béke Emlékműve, Hirosima

20. ábra: Itsukushima szentély kapuja,

Hatsukaichi

75